A B Y N Á
VIII. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, 1913 NOVEMBER 16.
FŐ SZ ER K E SZ T Ő :
ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE
1 6 .- K 8 .- K
NEGYED EVRE EGYES SZÁM
46. SZÁM.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:
B U D A P E ST , V. KÉR., SA S-U TC A 20. SZÁM. 4 .- K - .6 0 K
DR- BISCHITZ BÉLA
TELEFO N 1 0 8 - 0 0 .
ÜGYVÉD.
HIRDETÉSEK mm. SZÁM ÍTÁSSAL DÍJSZABÁS SZERINT
Petróleumkutatás. A petróleum a jövő fűtőanyaga, az kétségtelen. Aki csak egy kis figyelmet szentelt ennek a kérdés nek, az azonnal belátja a petróleumnak, mint fűtő anyagnak a térhódítását. A motoroknak, mint hajtó -gépeknek, mind szélesebb körben való térhódítása egyúttal az olajnak, mint fűtőanyagnak, illetve hajtó erőnek a nagyobb mérvbeni alkalmazását is jelenti. A motoroknak rengeteg elszaporodása már ma gában is nagymennyiségű petróleumot fogyaszt el évenként. Azonban a világ olajéhségét növeli még az a körülmény is, hogy az ujabb nagy hadihajókat mind petróleumfűtésre építik. _ Angolország kiadta a jelszót, hogy flottáját át kell építeni az uj fűtőanyagra, amely óriási mértékben megnöveli a hajónak akció sugarát, vagyis azt a távolságot, amelyre még egy rakomány fűtőanyaggal eljuthat. Egy óránként 22 csomó sebességgel haladó és 18 tonna szenet fölhasználó gőzhajó 1000 tonna szénnel 1200 tengeri mériföldre juthat el. Ugyanaz a hajó olajfütéssel, 1000 tonna olajjal már 2000 tengeri mértföldre távolodhatik el bázisától. Ha pedig ez a hajó nyersolajmotorral van hajtva 1000 tonna olajjal 5400 tengeri mértföldet tehet meg. Ez a példa egymagában «léggé megma gyarázza azt a sietséget, amellyel a "tengeri nagy hatalmak hajóhadjukat petróleumfűtésre igyekeznek átalakítani. Hogy ebből mást ne említsünk, jellemző az angol admirálitás példája, mely a Burmák nevű 2500 tonna olajat szállító hajójával egy hatalmas olajszállító flottának az építését kezdte el, amely majd tüzelő folyadékkal fogja ellátni a világ legnagyobb hadi flottáját. Az olajjal füthető hadihajók száma még nem nagy, mégis az érdekelt hatalmak máris nagymennyi ségű petróleum összevásárlására törekszenek. így az angol kormány 1910-ben 100.000, 1911-ben 400.000 tonna olajat vásárolt és a Royal Commission első eredménye az lett, hogy 1,000.000 tonna olaj vételét és állandó raktáron való tartását határozta el a hadvezetőség. Az egyes nemzeteknek ezt az olajéhségét a világ mostani olajtermésével alig lehet csillapítani, úgy hogy az utóbbi időben a nyers földolaj ára jelenté kenyen felszökött s a mai árak mellett jövedelmező nek látszik még a csekélyebb, silányabb minőségű olajat szolgáltató területek felkutatása és kiaknázása is. A világ nyersolajpiacának állása reánk is nagyon fontos, mert hiszen köztudomású, hogy hazánkban jelentékeny és reménnyel kecsegtető olajterületek vannak. Ezek a petróleum-területek Trencsén, Sáros,
Zemplén, Ung, Máramaros és Szilágymegyében, to vábbá az erdélyi medencében, a Muraközben és Horvát-Szlavonországban a Száva és a Dráva men tén vannak. Ezek közül a területek ^közül a legjelen tősebbek a máramarosi, muraközi éjs a horvátországi területek. így tehát, mint kőolajtermelők volnánk első sorban érdekelve a világ kőolajpiacán végbemenő változásokban. De sajnos, jelenleg főként csak, mint finomítók vagyunk leginkább érdekelve. Két szom szédunk, Galícia és Románia nagymennyiségű nyers olajat bányásznak s ez olajat termelő szomszédság következtében nálunk virágzó finomító ipar fejlődött, amely 1912-ben 1,200.000 q világító kőolajat adott át a forgalomnak. Az is köztudomású, hogy a mi ásványolaj termésünk 1910-ben 25,009.510 q, 1911-ben pedig 21,905.0.0 q volt, amely mennyiség 1912-ben és 1913-ban emelkedett, de korántsem annyira, hogy finomitó iparunk szükségletét kielégíthetné. így tehát finomító iparunk nyersolajbehozatalra szorul, mert a finomított mennyiségnek alig egyhatodát vagyunk képesek saját termelésű olajunkkal fedezni. Nyersolajbehozatalunkkal pedig főként Galíciára vagyunk szorulva, mert másik nyersolajat termelő szomszédunk, Románia finomitó ipara alig enged ki onnan hozzánk számottevő mennyiségű nyers kőolajat. Ekként a mi finomitó iparunk legnagyobbrészt galiciai nyersolajra szorul. Minthogy azonban a galiciai ásványolaj termelés a folyó évben aligha fogja meghaladni az 1,000.000 q-át, a mi finomitó iparunk nyersanyagszükségletét csak a legnagyobb erőfeszítéssel lesz képes beszerezni. A galiciai nyersolajtermelés csökkenésével annak ára is legalább másfélszeresével emelkedett. Ez az áremelkedés a legérzékenyebben sújtja finomitó ipa runkat, mert az 1900. év óta érvényben levő 8 30 koronás q-kénti nyersolajvám úgyszólván teljesen a galiciai termelők kényének szolgáltatja ki a magyar finomitó ipart. A kedvezményes vámtétel mellett be hozható 190.000 q-nyi nyersolajmennyiség az árakra alig van valamelyes befolyással. A monarchiának belföldi olajszükséglete körül belül 800.000 tonnára tehető s ezt a várható 1,000.000 tonna nyersolajtermelés fedezné is, azonban ennek a termelésnek jelentékeny része az osztrák állami és magánfinomitókba kerül, amelyeknek világitó kőolaj gyártása nagyrészben külföldre megy. A nyersolajhiány tehát már most is a legköze lebbről fenyegeti finomitó iparunkat. Ez a hiány a jövőben azonban valószinüleg még érezhetőbb lesz,
2
A 6 ANYA
mert a régi területeken a termelés állandóan csök ken, az uj területek feltárása pedig nem járt a kellő eredménnyel. Nyersolaj hiány van továbbá Orosz országban és, Romániában is. A nyers petróleum árának állandó drágulása a tengeren inneni és az amerikai termelési helyeken s az eddigi tengeri szál lítási díjnak négyszeresével való emelkedése miatt még a nyersolajvám leszállítása, sőt ideiglenes fel függesztése sem sokat segítene finomító iparunknak kritikus helyzetén, amelybe azt a nyersolajhiány sodorta. Itt csak egyetlenegy sürgős segítség lehet, hogy a hazai petróleumterületeket kell felkutatni és ki aknázni, mert különben olajfinomító iparunk teljesen visszahanyatlik. Köztudomású, hogy petróleumlerületeink felkuta tásának és kiaknázásának már több évtizedes törté nete van. Az állam már milliókat áldozott szubvenció alak jában ezeknek a területeknek a feltárására. Az ered mény az lett, hogy a szubvencióéhes vállalkozók immel-ámmal dolgoztak a petróleum-furásokon, mert céljuk nem az volt, hogy olajat kapjanak, hanem hogy a szubvenciónak nagyobbik felét zsebre rakják. Azt is mondják, hogy a mi petróleumkutatásaink eddigi sikertelenségében sok része van a galíciai fél tékeny nyersolajbányászatnak is, amely strohmanok segélyével elég agyafúrt volt mindig megkaparitani egy-egy kecsegtetőbb petróleumterületet s azt aztán kellő ellenőrzés és felügyelet hiányában örökre tönkre is tette. A bányatörvény elavult volta kedvezett is a szé delgő spekulációnak. Busás haszonra leső bánya spekulánsok több száz zártkutatmányt tartottak ke zükbe anélkül, hogy komoly szándékuk és anyagi képességük lett volna valaha petróleumra kutatni. Ezek a petróleum-szegénylegények aztán olyan árat követeltek a komoly vállalkozóktól a zárt kutatmányokért, amelyet azok nem voltak képesek megfizetni. De azok, akik egyszerűen a zárt kutatmányokkal kötve tartották a területeket, sokkal kevesebb kárt tettek a petróleumbányászatunk ügyének, mint azok, akik kellő szakértelem és megfelelő tőke hiányában végezték a kutató fúrásokat. Ennek a rendszertelen tudatlan bűnös munkának az eredménye az, hogy ma petróleumterületünk egy része el van vizesitve s a nyersolajbányászat céljaira teljesen elveszett.
Mi nem akarjuk itt feszegetni, hogy kik felelősek ennek a nemzeti vagyonnak az elpusztulásáért, csak azt hangoztatjuk, hogy helyes és erélyes petróleum politikával ezt mind elkerülhettük volna. Azon a tarthatatlan állapoton, hogy egyesek le kötve tartsák minden komolyabb vállalkozási szándék nélkül a kiaknázásra váró petróleummezőket, igyeke zett segíteni az 1911. évi VI. t.-cikk, amely a petró leumot és földgázt monopóliumnak nyilvánította. Jól lehet, ez a törvény a petróleumkutatást és bányásza tot az államnak tartotta fel, az átmeneti időre szóló rendelkezésekkel azonban lehetővé tette azt, hogy a régi jogosítvány birtokosai bizonyos minimális kutató munka teljesítése mellett méltányosságból még to vábbra is megtarthassák maguknak jó eladás remé nyében a petróleumra kapott zártkutatmányokat. Nézetünk szerint ezeknek a jogosítványoknak a meghosszabbítását is szigorúbban kellene kezelnie az államnak a hazai nyersolajtermelés fokozása ér dekében. Nem lehet méltányosságról szó azokkal szemben, akik nem komolyan kutatnak, hanem csak azért, hogy el ne veszítsék jogosítványukat, mert esetleg azt jó pénzen eladhatják valamely komoly
1913 november 16. (46. szám.)
vállalkozónak. A nagy állami érdekeket nem szabad föláldozni egyeseknek a méltányosság ürügye alatt adott kegyelmi borravalóval. A méltányosságnak jogossága alig indokolható meg azokkal szemben, akik a petróleumra szóló zártkutatmányokhoz csakis azért ragaszkodnak kétségbeesetten, hogy azokkal jó vásárt csináljanak. Az 1911. évi VI. t.-cikket épen az ilyen spekuláció meggátlására hozták, tehát ellent mond a törvény szellemének, ha az ilyen spekulációt a kedvezményi időről szóló szakaszokba kapaszkodva időtlen-időkig meghosszabbítjuk. Az ország virágzó olajfinomító iparának nyers anyagra van szüksége. Nekünk nagyterjedelmü reményre jogosító petróleum-mezőink vannak, mi sem természetesebb tehát, hogy ezeknek a petróleum mezőknek a felkutatását, feltárását meg kell kezdeni. Nem szabad tönkremenni hagyni egy életképes ipart, amikor a kezünk ügyébe esnek azok a lehetőségek, amelyekkel az ipar szorongatott helyzetén segíteni lehet. A kérdés csak az, hogy melyik a leghelyesebb módszer petróleum-mezőink föltárására. Az állam íjiár maga is, ugy látszik, szakított a szubvenciós rendszerrel, amely semmi egyéb nem volt, mint petróleumbányászatunknak megfojtása, e bányászat érdekében jelentékeny anyagi áldozatokkal járó akció segélyével. Újabban az állam már nem ad szubvenciót, hanem részvényeket jegyzett amint köztudomású, egyik nagyobb petróleumbányászatra alakult vállalatunknál. Ki kell mondanunk, hogy ez a módszer is csak akkor vezethet a kívánt sikerre, hogy ha az állam a vállalat vezetésében, a felkutatás helyes munkálatai nál érdekeinek kellő megvédéséről, amely egyúttal a magyar petróleumbányászat érdeke is, a legnagyobb eréllyel gondoskodik. Nem nevezhetjük az állami érdek kellő megóvásának azt, hogy az állam két hozzá nem értő bizalmasát benevezi az igazgatóságba, akiknek működése legfeljebb abban merül ki, hogy tiszteletdijukat fölveszik és a vezérigazgató jelenté sére ráütik az állami legfelsőbb jóváhagyást. Az államnak szakférfiakkal kell ellenőriztetni az ilyen vállalatok működését, mert csak igy gondoskodhatik az állami pénz helyes elköltéséről, csak igy lehet megakadályozni azt, hogy az állam ezzel a módszerével is oda ne jusson, mint ahova ért a szubvencionált fúrásokkal: a csúfos kijátszáshoz. Az 1911. évi VI. törvénycikk felhatalmazza a kormányt, hogy a petróleumkutatást és bányászást esetleg másra, megbízható magánvállalatokra is át ruházhatja. Amint tudjuk, a törvény hatályba lépté től a kormány csak egy vállalat megalapításánál élt e'zel a jogával, mely vállalatot még részvényjegy zéssel is támogatta. Nincs kétségünk, még anyagi támogatás nélkül is akadnának komoly vállalatok, akik hajlandók vol nának pénzt áldozni a petróleumkutatásra. Caak meg kell tudni különböztetni ezeket a koncesszió-vadá szoktól, akik tulajdonképen nem tesznek egyebet a koncesszióval, mint a régi zárt kutatmányok egy némely birtokosai: át akarják ruházni másra jó pénzért. Lenne még egy mód a petróleum-mezőink fel kutatására, illetve feltárására. Ez a fúrásoknak állami kezelésben való végzése. Tudjuk, hogy az állam valamivel drágábban és nehézkesebben dolgozik, mint egy jól szervezett magánvállalat, mégis előnyt kell adnunk ennek a módnak, mert igy legalább nem követhetnek el visszaéléseket az állam pénzén. Ter mészetesen a petróleumfurást nem bürokratákra kell
1913 november 16. (46. szám.)
bizni, hanem tehetséges, fiatal szakerőkre. Belőlük annyi mellőzésben részesül ebben az országban. Természetesen a szakemberekért megint csak nem kell mennünk külföldre. Régi magasabb politika az, hogy a külföldi sarlatán nálunk fejedelmi díja zást kap, a saját tehetséges fiainkat pedig koplalni hagyjuk. Az állami kezelésben végzett fúrások sikerét semmi sem bizonyítja jobban, mint az erdélyi föld gáz eredményes felkutatása. A gáz-ügy már vala hogyan meg kell, hogy oldódjék nemsokára. Az államnak Erdélyben jó egynéhány furókészüléke fel szabadul, tehát mi sem könnyebb, minthogy ezekkel megkezdjék a munkát. Teljesen fölösleges, hogy ezekkel szénre fúrjanak. Befejezésül még csak azt mondjuk, aki egy pil lanatot vet a föld térképére, annak azonnal szemébe ötlik, hQgy a világ nagyobb petróleumterületei az angol szénállomások közelében vannak. Ha most az angol hajóhadat nyers olajjal fogják fűteni, mi sem könnyebb, hogy Angolország ezeket a petróleum mezőket magához ragadja. A hajóhad olajjal fűtésé nek kérdése és ezeknek a szénállomásoknak petró leum állomásokkal való felcserélése a kulcsa NagyBrittannia tengeri s ezzel Együtt világuralmának. Innen magyarázható meg a nagy olajéhség. Ez az oka annak, hogy nálunk is az angolok érdeklődtek leginkább petróleummezőink iránt kezdettől fogva. Azaz jobban mondva, egyszer az angol spekulánsok csaptak be bennünket, máskor meg a mi petróleumbányaszédelgőink szedték rá az olajéhes angolokat. Minekünk nincsen kifogásunk ellene, bárki tárja fel a mi petróleumterületeinket; csak $ feltárás helye sen és gazdaságosan történjék. Angliát csak példának hoztuk fel. Ha ez a nagy nemzet az ő világhatal máért távoli földrészekre is elmegy és rengeteget költ a petróleumbányászatára, mi legalább is megtehetünk annyit finomitó iparunk érdekében, hogy a kezünkben levő petróleumterületeket okszerűen, gazdaságosan és idejében tárjuk fel.
^
3
A BÁNYA
HAZAI HÍREK.
Kinevezések. A m. kir. pénzü g y m in iszter a b án y á szat körébe tartozó kezelési ágazatoknál alkalm azott m űszaki tisztviselők létszám ában Fischer Sam u, B e r talan Miklós, Baliga A urél és M uisnay F eren c főm ér nököket a VII. fizetési osztályba bánvatan ácso -okká, — B urkart F erenc, Ivanovics József, Mády Ján o s, Spissák Béla, Gál Ján o s, Urbán A ndor és Böhm F erenc mérnö őket a V III. fizetési osztályba főm érnökökké, — Tuka László, Herczegh Pál, Szenes Fiilöp, Pantó Dezső, Glück Zoltán és Grünhut G yula segédm érnököket a IX .
fizetési osztályba m érnökökké, — végül Grillusz Jen ő és Jakóby István bány ag y ak o rn o k o k at a X. fizetési osztályba segédm érnökökké kinevezte. A jövő év első felére szóló állami költségvetésben a beruházások között szerepel a Selm ecbányái b á n y á szati és erdészeti főiskolán ércelőkészitő laboratórium létesítésére a szükséges 125.000 korona III. részlete ként 8000 korona. E gészen uj tétel a földgáz-furólyukak és olaj-, valam int gázk u tak létesítésére az I. félévre felvett 280.416 korona. N ag y arán y ú fejlesztés történik az állami vasgyáraknál. A diósgyőri v asg y ár nagyolvasztó telepének kiépítésére szükséges 7,000.000 kor. I. részletéül 650.000 korona, a v asb ányászat fejleszté s ire szükséges 4,950.000 korona I. részletéül ^50.000 korona, az acél- és hengerm űvek term előképességének fokozására szükséges 4,000.000 korona I. részletéül 350.000 korona összeg van felvéve. Az állam i sójöve déknél a m arosujvári sóbányában földgázvezeték léte sítésére 32.000 koronát szán a költségvetés. A re n d kívüli kiadások között a pénzügym inisztérium a fö ld g áik u tatásra és kőolaj- és gázelőfordulások felderí tésére 8400 koronát fo rd ít; az idei félévi összegnél 2100 koronával kevesebbet. A hazai érctelepek tanulmányozása. A földtani intézet m ár régebben tanulm ányokat eszközöltet a hazai érotelepeg geológiai m egism erése séljából. E zen tanulm á nyozások kapcsán m egbízta P álfy Mór d r m agyar kir. főgeológust, hogy az erdélyi érch eg y ség ara n y b án y ái nak évekkel ezelőtt befejezett felvételeinek folytatása g y an án t a n a g y b án y ai aran y b án y ak erü let bányageoló giai fó’vételeit is végezze el. P álfy Mór dr főgeológus — a m egbízásnak m egfelelendő — a napokban N ag y bán y ára utazik s novem ber hó folyam án a N ag y b án y a környéki bányafeltárások részletes felvételét fogja m egejteni, m ig a külszín geológiai felvételét m ajd tavaszszal fogja eszközölni. E bányageológiai felvé telek az országos felvételeken kivül folynak s néh án y évet fognak igénybe venni, m ig az egész nag y b án y ai kerület aran y b án y áin ak felvételével végezni fog Pálfy Mór d r főgeológus. A Magyar-svájci acél- és vasipar r.-t. e hó 4-én alakult G enfben. A. vállalat alaptőkéje 1,600.000 frank, 3200 darab 500 frankos részvényre osztva. A teljes részvénym ennyiséget egy párisi pénzcsoport vette át. Az uj vállalat a Mayer és társa budapesti cég v as m üveit is átvette s ezeket jelen ték en y en kibővíti.. A Pálfy-féle szegedi vasöntöde átvételére részvénytársaság alakult Szegeden.
F E L T E N ÉS G U IL L E A U M E kábel-, sodrony- és sodrony kötél-gyár részvénytársaság
! BUDAPEST, I., Budafoki-ut 13533. hrsz. Ólomkábelek. Villamvilágitási veze tékek. Sodronykötelek. Elektrolitikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, szerelvények stb. ♦♦♦♦♦♦♦♦ (1066|24)
^1,
TELEFON: — 60-12, 60-13, 60-14.
4
A BÁNYA
A lámpás! szénbánya term elése a tavalyi üzletévhez viszonyítva em elkedik. A bán y a, am elyet P écs városa adott bérbe, tavaly 151.000 mm. szenet term elt, mig az idei kiterm elt szénm ennyiség m ár eddig 200.000 m éterm ázsára em elkedett, am i jóval felülm úlja a rem élt m ennyiséget. A Magyar Rézmüvek Részvénytársaság ellen elren delték a csődöt. A tá rsa sá g 1907-ben alakult erdélyi rézb án y ák kiak n ázására, főtelepe P arisb an volt. Az alaptőke hétm illió fran k volt, am elyet tulnyom ólag francia tőkések jegyeztek. Az ig azg ató ság b an néhány m ag y ar állam polgár is résztvett, a vezetés azonban kizárólag francia kezekben volt. A b án y ák b a igen nagy összegeket fektettek be, azonban m inden próbálkozás sikertelen volt és a tá rsa sá g végül is kénytelen volt csődöt kérni. Az erdélyi telepeket h ir szerint egy m ásik francia csoport forrja átvenni. A brassói szénbánya ez évben felépített so d rony pály áján ak m ütanrendőri. b ejárását m ost tarto tták m eg Szalágyi E g y ed királyi biztos közrem űködésével. Ezzel a vasú ttal ism ét szaporodtak eg y g y el azok a nehéz terepviszonyokkal küzdő pályák, am elyek a töm egszállitásra van n ak hivatva oly helyeken, hol adhaziús vág án y épitése a leküzdhetetlennek látszó m agas h e g y e k m iatt eg y általáb an nem lehetséges. A felépített sodrony kötélpálya a m odern tech n ik a legújabb vív m án yainak alkotása, m ert p ra k tik u s szerkezeténél fogva nagy m en n y iség ű töm egszállitások céljait képes szolgálni. Az uj p ály a hossza 4 kilom éter és hivatva van a b rassói h egyekben fekvő szénbányákból a k i term elt szénm ennyiséget részben a bányakolóniába és onnét folytatólag a szögállom áson keresztülhatolva, a B ra ssó —H árom széki vasu t M agyarkő és K eresztén y falva állom ásai között a nyilt p ály á ra szállítani. A vasut teljesítm énye n ap o n ta m integy 1250 tonna. A n ag y kiterjedésű szénbányák eg y hollandi p énzcsoport tu la j donát képezik és az uj so d ro n y v asu tat az előnyösen ism ert L äu fer Jó zsef budapesti g é p g y á ra építette, ujabb bizonyítékát adván annak, hog y so dronykötél pályákat, m elyek építésénél m ég nem rég a külföldre voltunk utalva, m a m ár hazai cég is teljesen k ifo g ás talanul felépít. (A L äu fer-cég építette a só d 'onykötél pály át a tiszolci állam i v asg y árb an is.) A szénbánya B rassó vidékét, de le egész K olozsvárig és N agy váradig, valam int a rom ániai határállom ásokat fogja szénnel ellátni. Beruházások Komlón. A komlói állam i kőszénbánya fejlesztése érdekében a pénzügym inisztérium nagyobb b eru h ázáso k at eszközöl. A jövő év elején kezdik meg a szénosztályozó- és rakodóberendezés építését, am elyek m ár a jövő év derek án üzem be is kerülnek. Az o sz tályozó- és rakodóm üvek g épészeti berendezéseinek, valam int a vasszerkezetű csarn o k m unkálatainak sz á l litására a H azai Gépgyár Részvénytársaság (Sangerhausen-E isele) B u d ap est n y erte el a m egbízást, Bányatársgyülések. A L ety i-h eg y b en bányászkodó E g y esü lt L ety Józefi Bója M aré Tocesty Jo h o n és G eorg b án y atársu lat 1913. évi decem ber hó 15 én dél előtt 9 órakor, — N agykirniki S zenthárom ság la H ajka bányatár.-ulat u g y an ek k o r délelőtt 11 órakor, — a N agykirni Szt. M árton b á n y atársu lat u g y an ek k o r dél u tán 2 órakor, — a L ety Szt. G yörgy (Faurény) b á n y a 'á rsu la t ug y anezen napon délután 4 órakor a', a b ru d b án y ai kir. bányabiztosság hivatalos h e ly isé g é ben társg y ü lések et tartanak. Bányalégjelzö sip. A német napisajtó most büsz kén emlékezik meg egy német professzornak, Haber Frigyesnek nagyszerű találmányáról, amely hivatva van a veszedelmes bányagázt idejekorán jelezni. Kétségte len, hogy a bányagázjelző sip jelent némi haladást az eddigi készülékekkel szemben, szerkezete, kezelése
1913 november 16. (46. szám.)
egyszerűbb, mint az eddigi jelzőkészülékeké. Mégis korainak tartjuk azt a nagy elismerést, amelyet a német napisajtó a találmánynak előlegez; szakember előtt kissé komikusán hat a német napilapok lelkes megállapítása, hogy „nincs többé bányakatasztrófa“ Eszünkbe jutnak a régebbi nagyszámú jelzőkészülé kek, amelyekhez a szakemberek is nagy reményeket fűztek s a gyakorlat mégis egyre másra rombolja szét a jelzőkészülékekbe vetett bizalmat. Hisz a közelmúltban a legjobban felszerelt szénbányákban történtek meg szörnyű katasztrófák. A bányalégjelző sipot a német Kaiser-WilhelmInstitut megnyitó ünnepélyén mutatták be a német császárnak, aki már régebben felhívta Haber tanár figyelmét arra, hogy a vegyészeti és fizikai tudo mánynak sokkal behatóbban kellene foglalkoznia oly profilaktikus készülékek konstruálásával, amelyek a bányaléget idejekorán jelzik s igy a katasztrófák számát legalább is csökkentsék. A császár óhaja most teljesült, Haber már a teljesen kész sipot mutathatta be. A sip jelzése nem a gázok vegyi, hanem fizikai tulajdonságain alapszik. Megjegyezhetjük itt, hogy ismeretesek már olyan jelzőkészülékek, amelyeknek működése szintén a bányalég fizikai tulajdonságain alapszik. Ismeretes az a fizikai kísérlet is, amellyel a hallgatóknak bemutatják a hangkülönbözetet, amely akkor áll elő, ha a sipot először tiszta levegővel, aztán valamely gázzal kevert levegővel szólaltatják meg A különbség igen szembetűnő akkor, ha két teljesen egyformán hangolt sipot szólaltatnak meg és pedig az egyiket tiszta levegővel, a másikat bánya léggel. Szóval az elv maga ezelőtt is ismeretes volt, ugy hogy Haber tanárra csak az a feladat hárult, hogy az elvet gyakorlatilag alkalmazza. Több hónapi munka után Haber és asszisztense, Leiser dr megszerkesztették a készüléket, mely áll egy 25 cm. hosszú és 6 cm. átmérőjű fémhengerből. Ebben két teljesen egyformán hangolt sip-fütyülő van elhelyezve, mindegyik fütyülőhöz külön henger tartozik. A hengerek egyikét a külszínen tiszta leve gővel töltjük meg s e hengert ugy zárjuk el, hogy a bánya levegőjével ne érintkezhessék. A bányalég vizsgálása azután ugy történik, hogy a henger köpe nyének lehúzása által levegőt szívunk a sípokon* keresztül, az egyik sipon a külön hengerbe zárt tiszta levegő, a másikon a bánya levegője halad keresztül s igy mind a két sip megszólal. A tiszta levegő egyenletes hangot kelt, mig az egy százalék metántartalmu bányalég oly hangot ad, amelyben másodpercenkint két rezgés különböztethető meg igen élesen. A metántartalom növekedésével 'á hang rezgések száma is növekedik és ha a metántartalom eléri az öt százalékot, a sip éles, trillázó hangon
KRWER'-“ RQÖKWEDO fflDFESTÖC KRAYEP L ésTÁR5A c s iil. ÉS KW. UDVARI SZMUT0K
FESTÉK-KEKCE-IAKKGYAR BUDAPESKKWERFESTEKUWftR)
VI., (1004123
V á c i-J tt
31.
1913 november 16. (46. szám.)
5
A BÁNYA
szólal meg. A fül gyakorlat nélkül is jól megkülön bözteti a hangot, amely a tárnákban 100 méternyire is elhallatszik. Szénbehozatalunk. A német állami statisztikai hivatal összeállította a múlt évben exportált szén statisztikáját. E szerint 1912-ben az összes német kivitel 31 millió tonna volt, aminek közel egyharm adát, 11 millió tonnát a monarkiába hozták b o ; M agyarországba ebből két millió tonna került. Kedvező földrajzi helyzetüknél fogva a felsősziléziai szénmüvek exportálták a legtöbb szenet. Bécs város a legnag}^obb fogyasztója a szilé ziai szénnek. Külvárosaival együtt 1,756.000 tonna szenet fogyasztott a múlt évben, mig Berlinbe csak 1,208.000 tonna szenet szállítottak Felsősziléziából. Versenytárgyalás. A m. kir. állami szénbányák köz ponti igazgatósága által, kenő- és világító-anyagok szállitására, november 8 án megtartott v e rsen ytárgya láson ré ztvettek : Kell Jenő, Lőw ' R udolf (Pozsony), Csáki és Herbst, S c h cár ez József és Ta, Spitzer Jakab, Schmiedek és Grünstein, Schwartz R u d o lf és Tsa, Holitser Zsigmond és Tsa, Ligeti és B iró, Bernauer Lajos, Adria technikai cikkeket írtékesitő társaság, Magyar petróleumipar r.-t., Geszti György, Olea r.-t., Fenyő Béla, Földiák Lajos, Baruch Jeremiás, Erdélyi és Tsa, Apolló kőolajfinomitógyár, Baracs és Fillenz, Kosztelan Miksa. Versenytárgyalási oredmények. Az aknaszlatinai fő bányahivatalban október 20-án megtartott versenytárgyalás alapján szállítanak Katz Áron máramarosszigeti koreskedő R ónaszékre 150 kg., A k nasu g a ta g ra 350 kg. és Sz^getkan-nrái a 200 kg. őloniplombát. Keszher Izidor és fia Máramarosszigct, szállít A knaszlatinára 4000 kg., R ó naszékié 8000 kg., A k n a su g a ta g ra 9000 kg. és Szigetkamarára 600 kg. Biharszilágyi egy gyémántje g y ű kőolajat; továbbá Aknaszlatinára 1500 q schodnicai nyersolaj it, ugyanebből Rónaszékre 1200 q és A kn a su ga ta gra 300 q-t. Katz Árofi (Máramarossziget) szállít kétszer finomított repceolajat Aknaszlatinára 50 q-t, Rónaszékre 15 q-t és Szigetkam arára 0 5 q-t. Kosztelán Miksa (Budapest) szállít hengerolajat Diesel motorhoz, I. rendű C jeg}^ü, A'-< a sz k tin n ra 50 q-t, Ró.iaszékre 50 q-t, A kn asu gatag ra 20 q t Csáky és társa (Budapesi) szál it Aknaszlatinára 20 q dinamóolajat. Keszner J. és fiai Máramarőssziget, szállít A kn a szlatinára 25 q. Róna székre 25 q, A k nasugatagra 5 q és Szigetkam arára 0 25 q C jegyű gépolajat. Mellinger Zsigmond Budapest, Aknaszlatinára 5 q, Rónaszékro 1 q, A knasu gatagra 4 q, Szigetkam arára 0 15 q első rendű faggyút. Szegedi kender fonógyár r.-t. szállít R ó na székre 300 kg. z sikk ötV '.in eg et, A knasu .a ta g ra 3C0 kg. zsákkötőzsineget és Saí etkamaiára 50 kg. sodrott ólomgolyózsineget. K atz Ágoston Máramarossziget, Akna szia-inára 500 kg., A knasugatagra 400 kg., Róni székre 300 kg., Szigetkam arára 25 kg. k nder!;óc t és A knaszlatinára 500 kg*, gépiisztiióronuvot. Mellinger Zsigmond Budapest, Aknaszlatinára 500
nyerspetroleumot és 6000 kg. Electra stearingyertyát. Gidály Simonné Marosujvár, a parajdi m. kir. sób á ny a hivatal részére 800 kg. és a vízaknai sóbányahivatal részére 600 kg. faggyugyertyát. A soóvári kir. föbányaliiv a tálnál október 22 én megtartott versenytárgyalás alapján szállít: Conrad és Társa B udapest 150 q nyer3 kőolajat, 6 q repceolajat, 8 q gépolajat, 14 q h e n g e ro la ja t; Szidorik István Tófsoóvár 100 prizma törött trachyt-kavicsot. Bányafaoszlopok eladása. A lugosi m. kir. erdőigaz gatóság kerületében a faraktárakban és vasúti r a k o dókon készletben levő bányafát, k é rg e z e tb n tölgy oszlopokat zárt írásbeli ajánlatok utján árverés alá bocsátják. Ajánlatok novem ber 28-ig nyújthatók be a lugosi erdőigazgatósághoz. Cégjegyzési hírek. A Hazai aszfalt- és betonépitési vállalat Budapest, megszűnt. Phönix kénsav és vegyi termékek gyár részvénytársaság Budapest, W eisz Lajos cégjegyzési jogosultsága megszűnt. — Vas- és fémárugyár részvénytársaság Kispest, Herczeg Soma ig a z gatósági ta g cégjegyzési jogosultsága m egszűnt. — Magyar-német kovaföld részvénytársaság Budapest, Vermes Miksa cégjegyzési jogosultsága megszűnt. — Lapp Henrik-féle mélyfúrások, bányatelepek és mélymüvek magyar részvénytársaság Budapest, L app F rigy es társulati tiszt viselő cégjegyzési jogosultsága megszűnt. — Bélaapát falvai portlandcementgyár részvénytársaság, Nádas Gyula igazgatósági tag cégjegyzésre jo jo su lt. — Hydroxygen gázelválasztó oxygen, nitrogén, hydrogén és egyéb gázokat gyártó részvénytársaság Budapest, Seifert Emil társulati tisztviselő cégjesry^é^re jogosult. — Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár részvénytársaság Budapest, V ajda Béla és F u c hs G yörgy cégjegyzési jogosultsága megszűnt. A Benz uj igazgatósági tagja. A „B enz“ M agyar Automobil és Motorgyár r.-t. o hó 1 én lefolyt köz gyűlésen Káldi Jenő igazgatót igazgatósági tagul n e vezte ki és megbízta budapesti telepeinek — legfőbb vezetésével.
BUPAPÍSTÄ
Jfcűi:*
__6
A BÁNYA
Hangfelvéteíi műterem. Uj találmányok uj ideákat ós modern fogalmakat teremtenek. A repülőgép korszakának találmány-csodáimelJé méltóan sorakozik századunk legfrisebb szenzációja], a hangfelvételi műterem létesitése. Fővárosunk legforgalmasabb poDtján, a Sternberg Ármin ós Testvére cs. és kir. udvari hangszergyár Rákóei-ut GO, sz. ,;>nepalotájában most a nagyközönség számára uj rendszerű hang lemezfelvét "«IÍ géppel berendezett műterem nvilt meg, ahol a nap bármely szakában — ép oly egyszerűséggel, mint egy fényképfelvételt — akárkinek hangjáról gramoí'onlcmezfelvótelt eszközölnek. Ezen gramofonikus hangfelvételek a pietás körül is hivatva lesznek uj szokást teremteni, amenynyiben minden egyéb emléknél közvetlenebbek. Csak rámutatunk rég porladozó ismert művész jk éne kfelvételeire, melyek örökké tovább zengnek.
K
KÜLFÖLDI HÍREK. 5*
A bányafapiac. A külföldi bányafapiac igen élónk irányzatú, a b án y ák m egkezdték szü kségletük b eszer zését. A bán y ák u g y an is feladták tartózkodó állásj)Oiitjukat, m ert meggyei, ődtek róla, hogy a tavalyi áraknál olcsóbban nem iuren k ap n ak árut. A nao y bán y atársaság o k utazói, akiknek az volt az utasításuk, hogy a balti tartom ányokban bányafát nagyobb m enynyiség b en k össenek le, eredm ény nélkül tértek vissza, m ert azon az áron, am elyet utasítás szerint m eg tudtak volna adni, egyetlen kötést sem tud tak létesiter A ngolor zágnak sok b ányafa kell, ugy, lio^y ami szállításra kész elfogadható m inőségű áru a balti tarto m ányokban rendelkezésre állott, azt m ind R igán át szállították el A ngolorszá^ba és Memelbe sokkal k e v e sebb bányafa érkezett, m int a megolőző években. R évaiban sincs sok bányafa raktáron, pedig nem csak O roszország n y u g ati része, hanem F in n o rszág is oda küldi készleteit. Itt is A ngolország és B elgium vá árolta össze az áru legnagyobb részét, do S védország is m egjelent a piacon s p ap írg y árai m indent m eg vettek, am it m éltányos áron m egvásárolhattak a g y e n gébb m inőségekből. E hhez já ru l az is, hogy a faterm e lés O roszországban m ár nőm valam i n ag y s hogy az erdőkből való kiszállítás a kedvezőtlen időjárás követ keztében nag y o n nehéz és d rág a, m inek folytán az árak m ár O roszországban m agában jelen ték en yen em el kedtek. A bányafabeho7atal csökkent, ami tekintettel arra, hogy a szállitó o rsz á ;o k b a n a verseny rendkivüli, term észetesnek m ondható. A dortm undi bányafakeres kedők tehát m indjobban a belföldi, a m ag y ar és osztrák á ru ra vannak utalva, bár ezeknek a m inőségeknek az ára is em elkedőit s a kínálat csökkent. E nnek folytán a b án y afaiu let irányzata nagyon szilárd s m ég jobban meg fog szilárdulni, ha a bányák szükséglete, am int valószínű, még jobban előtérbe fog lépni, m int eddig. A nehéz b ev ásárlásra való tekintettel sok b ánvatá saság ab b ah ag y ta a közvetlen bevásárlást s m egrendeléseit
1913 november 16. (46. szám.)
a m éretek közlése mellett ú jra átírta a bányafakeres kedelem nek, ugy, hogy éppen csak annyi és olyan m éretű bányafát hozatnak el, am ennyire és am ilyenre szükségük van. A prágai vasmüvek üzemredukciója. A kedvezőtlen vaskonjunk u rak tartó sság án ak egyik ujabb bizony ságát szolgáltatja a prág ai vasm ű ig izgatóságának az a legújabb elhatározása, hogy kladnói hutáiban teljes ü em redukciót visz keresztül. Ezekben a h u tákban m ár ré ebben m egszorításokkal folyik az üzem és jelentéken}' szám ban bocsátják el a m unkásokat. A most elhatározott teljes üzem redukciónak m egfelelően fel váltva ogy héten lesz üzem, két esetleg három héten pedig szünetelni fog a mu- ka. A karácsonyi ünnepek alkalm ából pedií* alkalm asint legkevesebb három hétre teljes "mi beszüntetik az üzemet. A bécsi tőzsdén is m e^fole’ően honorálták « kedvezőtlen esem ényeket, am ennyiben a prágai v asipar részvényei 41 koronával hanyatlottak. Osztrák ked/ezmény vasra. A cs. kir. szab. déli v asp ály atársaság az osztrák állam vasutakkal eg yet é r t ő i g a „V erordnungsblatt für E isenbahnen und Schiffahrt“ legutóbbi szám ában m esszem enő kedvez m ényt h ird et a hajóépitési célokra szolgáló vas- ós acélküldem ényekro. Árhaayatlás a fémpiacon. A fém piac n ag y arán y ú árhullám zása kifejezésre ju to tt a londoni fém tőzsdén is. Múlt hétfőn az üzlet lanyhán indult s az árh an y atlás nem csak a rézre, hanem az ónra és olom ra is k iter jedt, am elyek pedig eddig elég szilárd irán y zat m ellett kerültek forgalom ba. A réznél a m últ hétvégi zárlattal szem ben m ásfél font volt a csökkenés és a készáru jegyzéke 67*75 font és három hóra pedig 67*25 font st. volt, Az ón~2*5 fonttal csökkent és azonnali szállí tá sra 179 5 font, három havi szállításra pedig 181*25 font st. m aradt a jegyzés. Az ólom 0*25 fonttal olcsób ban 2 0 2 5 —20*75 fonttal zárult. A h o rg an yjegyzés, a m e t y n e k nem zetközi jelentősége van, m ost tonnánkint 20*5 font st., tehát oly alacsony, am ilyen ár 1908 óta nem fordult elő. E zt a csökkenést kizárólag a g a zd a sági és ipari viszonyok p a n g ásá ra vezetik vissza s különösen a h o rgany olcsóbbodása szorosan összefügg az építőipar súlyos helyzetével is. Elpusztult kálibánya. K asseli jelentés szerint az Abderodo bányam ű tárn áib a viz tört be s az egész bán y át elárasztotta. M inden m unka szünetel.
Haérdeklődik, vagy ha rendel, hivatkozzék „A Bányára“
Szivattyúkat és mérlegeket gyárt mint különlegességet é s legnagyobb raktárt tart épület- é s diaphragma-szivattyukban
Árjegyzék ingyen é s bérmentve
G a rv e n s w e rk e Wien, II., H an d elsq u ai 130 (1 1 1 9 |3 8 )
1913 november 16. (46. szám.)
5?
DEUTSCHER BERICHT.
A BÁNYA
^
INDUSTRIE UND VOLKSWIRTSCHAFT.
Über Schlagwetteranzeige. Von Geh. Regierungsrat P rof’ Dr. F. Haber, Berlin-Dahlem. Die sch lagenden W e tte r sind d er Alb, dor auf dem S teinkohlenbergbau lastet. D as M ethan, dessen H ervorquellen aus der K ohle wir w eder beseitigen noch b eh errsch en können, ist harm los, solange sein G ehalt in der G rubenluft klein bleibt. Steigt der G e halt in d er G rubenatm osphäre ab er ü b er die E x p lo sionsgrenze von 5V2%, so hän g t das L eben des B erg m anns davon ab, dass die explosible M ischung n ir gen d s G elegenheit findet, sich zu entzünden. Man m uss deshalb den B ergm ann in sch lagw etterführenden G ruben m it einem H ilfsm ittel au srü sten , das ihm das A nw achsen des M ethangehaltes in der G rubenluft rech tzeitig verrät, und m an m uss jed es Z undm ittel für Schlagw etter von seiner A rb eitsstätte fernhalten. D as ist bish er n u r unvollkom m en möglich. D enn der einzige b rau ch b are S chlagw etteran zeig er ist v o r läufig die Flam m e der G rubenlam pe. Sie zeigt bei nied rig gesch rau b tem D ocht eine L ichtaureole, die bei m ehr als 1 °/o M ethan fü r das geschulte A uge e rk en n b ar w ird u n d mit A n n äh eru n g an die E xplosio n sgrenzc an G rösse u nd D eutlichkeit sta rk w ächst. Die Flam m e ist a b er ein seh r g efährliches Z iiadm ittel für schlagendo W etter. In frü h e re r Zeit konnte dieser g ru n d sä 1zlichon M angel nich t behoben w erden, denn m an brauchte die L am pe als tran sp o rtab le L ichtquellen. D er Staat konnte im B ew usstsein sein er V erantw ortung für dio G efährdung dor A rbeiter in gew erblichen B etrieben nichts tun, als das offene G eleuchte verbieten und die E in fü h ru n g d er S icherheitslam p^ erzw ingen, bei w elcher die Flam m e durch einen — am besten doppel ten — ü b erg estü lp ten D rah tk o rb von der äusseren A tm osphäre g e tre n n t ist. Die E in fü h ru n g des D rah t korbes d u rch den C hem iker Davy ist einer dor g e nialsten und seg en sreich sten GedaAken der angew andten W issen sch aft gew esen. Sie m acht die Lam pe th eo re tisch vollkom m en w ettersicher. Die durchudio M aschen des D rahtkorbes ein treten d en W e tte rg a se verbrennen im In n e rn des K orbes, ab er dio Flam m e schlägt nicht in die um gebende A tm osphäre hinaus. Dio E in fü h ru n g der Sicherheitslam pe in den G ruben b etrieb hat gew iss unzählige U nglücke verhütet. P rak tisch ist die erreichte S chlagw ettersicherh eit a b er keine unbedingte. D enn erheblich m ehr als dio H älfte aller G rubenexplosionen, die noch voikom m en, w erden von d er p reussischen Statistik in n e u e re r Zeit au f Sicherheitslam pen z u rü c k geführt. D esw egen ist die G esetzgebung n eu erdings w eiter geg an g en , h at in besonders sch lag w ettergefähr deten G ruben tra g b a re elektrische L am pen vorgoschrieben und die Sicherheitslam pe n u r noch als Schl igw etteran zeig er erlaubt. Die. V erireter des B erg fachs n eigen zu der H offnung, dass sich die Lam pe, w enn sie n u r noch zu r A nzeige des M ethans und nicht m ehr zu r B eleuchtung dient, p rak tisch vollkommen sicher w ird au s^estalten lassen. A b er auf die L ä go w ird sich die Flam m e, die für die B eleuchtung ent b ehrlich gew orden ist, in schlagw ottergefährdoten G ruben nicht halten, so n d ern M othananzoigern Platz m achen m üssen, d eren W irk u n g sw eise jede M öglich keit einer zufälligen Z ü n d u n g ausschliesst. Die A ufgabe, einen n eu en Schlagw etteranzoiger zu schaffen, h at seit vielen J a h re n einen erstaunlichen R eichtum von V o rschlägen gezeitigt. A ber der B erg bau h at keinen d erselben in d au ern d e p rak tische V er w en d u n g genom m en. Bald liess die W irk sam keit, bald die p rak tisch e B rau ch b ark eit zu w ünschen übrig. Die G rube stellt eigentüm liche F o rd eru n g en . In der schw achen H elligkeit sind viele G esichtsw ahrnehm un gen erschw ert, u nd fü r die H an d des B ergm anns
7
taugen n u r die einfachsten G eräte. O rtsfeste A pparate dienen dem ang estreb ten Zweck nach übereinstim m en der A uffassung der S achverständigen nicht, u nd M ess w erkzeuge eignen sich nicht für den Bergm ann. G rundsätzlich betrachtet, m uss man den A nzeiger entw eder auf chem ische V eränderungen des M ethans oder auf p h y sikalische E igenschaften der A tm osphäre gründen, die M ethan enthält. Sehen w ir dio A ufgabe von der chem ischen Seito an, so stört uns, dass das M ethan erst bei R otglut leicht reagiert. Dio hoho T em peratur m uss aber g ru n d sätzlich vorm ieden w erden, wenn jede zufällige Z ü n dung dor S chlagw etter völlig ausgeschlossen sein soll. Bei nied rig er T em peratur ist das M etlun ausserordont1 ch reak ionsträge, und seine chem ische V eränderung liefert, w enn sie erzw ungen wird, keine E rscheinungen, die für einen g ru b enm ässigen N achw eis brau ch b ar Find B esondere Schw ierigkeit bereitet einem che m ischen A nzeiger die F o rd eru n g , eino S chätzung des M ethangehaltos in dem w ichtigen G ebiet zw ischen 1% und 5°/o ohne m essende H ilfsm ittel und O pera tionen zu gew innen. D er A bteilungsleiter im K aiser W ilhelm -Institut für physikalische Chemie und Elektrochem ie, H err Dr. Leiser, und ich haben allerhand V ersucho ch e m ischer N atur gem acht, aber wir haben diese S chw ierig keiten nicht überw inden können. So haben w ir uns zu don H ilfsm itteln der p h y si kalischen Chemie gew endet, mit deren A nw endung auf die G rubengase ich von frü h erar einige V er trau th eit befass. D enn ich habe die F irm a Carl Zeiss in Je n a frü h er veranlasst, das R ayleighscho In te r ferom eter zu oinem M essapparat für G ruben gase um zubauon. E s hat als stationäres In stru m en t im Versuchsstreckenbetriobo dank dem sachverständigen Interesse des L eiters dor w estfälischen V ersuchsstreckq in D erne, des B ergas essors Beyling, einen ständigen Piatz gefunden, und eino neu konstruierto trag b are Form , welche die G estalt eines flachen B rustschildos bositzt (D em onstration), scheint geeignet, un ter d er E rd?, in der H and des B orgw erksdirektors oder seiner O berbeam ten gute D ienste zu leisten, weil m an dam it den M ethangehalt von P unkt zu P u n k t auf Zehntelprozento genau durch blosses H ineinsehen v er folgen und dio B ew etterung der G rube an der H and dioser A ngaben überw achen und regeln kann. A ber ein S chL gw etteran?eigor, den der B orgm ann von. Ort benutzt, ist das nicht. D as Interferom eter beru h t darauf, dass die op tische D ichte der A tm orphäre sich ändert, w enn sich G rubengas der L uft beim engt. Man kann andere V or richtungen ballen, durch dio man dio gleichzeitig eintretende Ä nderung an d erer physikalischer K o n sta n ten der A tm osphäre erm ittelt. A ber das R esultat fällt im allgem einen in diesolbo K ategorie. E s kom m t ein M esswer zeug herau s und kein A nzeiger, w enigstens solange m-'ti sich an das A uge als W bhrnehm ungsörgan wendet. E s liegt das daran, dass w ir ohne F unken, Flam nen und G lühdrähte keinen E rsch ei nungen hervorrufon können, dio dem A uge in u n m ittelbar sinnfälliger W eise dio G egenw art gew isser M ethangehalto offenbaren. Eine solche E rsch ein u n g brauchen wir ab er für den W oiteranzeiger. Sie soll im G edächtnisse haften und ohne doa K rückstock einer Skalenablesunj^ oder eines anderen M esshilfs m ittels don B ergm ann in dem w ichtigen Intervall von 1 bis 5 % zu einer ungefähre. S chätzung des M ethan gehaltes führen. D iese Ü berlegung hat H errn Privatdozenten Dr. Leiser und mich veranl sst, nach einem S ch ’agw etteranzeigor zu suchen, der sich nicht an das A uge, so n dern an das O hr wo; det, das durch die Stille der G rube zur E m pfindlichkeit erzogen wird. Die G ew ohn heit des B ergm anns, durch Klopftöno mit entfernten A rbeitsgenossen zu sprechen, bildet einon H inw eis auf die G angbarkeit diesos W eges. D er G edanke, V erschiedenheiten der chem ischen B eschaffenheit bei G asen mit dem Ohre zu erkennen,
1913 november 16 (46. szám.)
A BÁNYA
8
ist alt. Im K oüeg über Physik führt man dom Stadont n die Verschiedenheit des Tons vor, dio beim Anblasen derselben Pfeife n r t Luft und mit Leuchtgas auftritt. Dio Erscheinung“ wird namentlich dann sinnfällig, wenn man gleichzeitig* zwei gleichgestimmte Blas instrumente benutzt, und d s emo mit Luft, das a n dere mit einem fremden Gas anbläst. Gleich den anderen physikalischchemischcn Methoden ist dio Benutzung’ dieser E rschein un g für den Borg bau in älterer Zeit (Forbes 1880, Harth/ 1893) empfohlen wor den. F ü r dio Bedeuiung, die der Bergbau diesen V o r schlägen beigemessen hat, wird die Kritik kennzeich nend sein, dio sich in einer zusaa menfassenden B etrachtung „über dio verschiedene Bauart von W e tte ra nze ige rn“ im kaufenden J a h rg a n g 1der Zeitschrift „Glückauf* ílr det. Do t wird von den bisher bekannten akustischen V orrichtungen gesagt, dass sio für dio Praxis vollständig ungeeignet sind und dass man sio sich in dor Hand ein^s gewöhnlichen B ergm anns überhaupt nicht vorstellen kann. W ir habon daraus geschlossen, dass das richtige Prinzip eine unrichtige A usgestaltung erfahren hat, und versucht, ihm eino lebensfähige Form zu geben. Solange man zum A n blasen d'-'r Vergleichspfeift) einen grossen Vorrat reiner Luft mitiiihren musste, w ar dns nicht gut möglich. Als beste Beseitigung dieses Hindernisses fand sich schliesslich eino neue Pfeifenkonstruktion. Mit ihrer Hilfe lioss sich ein akustischer A nzeiger von handlicher Form und einfacher Bedienung schaffen, der als Resultat unserer Arboit in Gestalt dieser „ Schlagwetterpfeifou vorliegt. Dio „Schlagwetterpfeife11 stellt, äusserlich be trachtet, einen glatten geschlossenen Metallzylinder von 25 cm L äng e und 6 cm D urchm esser dar. E r enthält als Hauptbestandteile zwei gedackte L ip p e n pfeifen, welche auf denselben Ton (bei gleicher G a s füllung) gestimmt sind und durch ein und denselben Gasstrom angeblapon worden. Dio Eigentümlichkeit der Pfeife besteht darin, dass das Gas im Pfeifenrohr, dessen Beschaffenheit dio Tonhöhe der Pfeife bestimmt, durch eine sehr diinno Glimmorscheibe dicht gegen das anblasendo Gas abgeschlossen ist und sich darum u n verändert in der Pfeife hält, wenn wir nicht besondere Zu- und A bführungen betätigen. W ir füllen dio eino Pfoifo über Tage mit reiner Luft, dio sich mit der G rubenluft nicht vermischen kann, weil sio mit ihr n u r durch eine enge und sehr lango R öhre (E x p a n
sionsspirale) in V erbindung steh f. Das R oh r der and e ren Pfeife füllen wir unter T-go mit Grubenluft, die auf dem Zuführun^sw ego durch ein leicht ausw echsel bares eingebautes R e in ig u iu s r o h r von Staub, Feuchtig keit und Kohlensäure befreit wird. Die H and hab un g des A p p ira tc s bestellt darin, dass der als Pumpe ausgebildete Mantel nach unten gezogen wird. Dabei wird dio Grubenluft durch den Reiniger und die Gaspfeife in den Pum penraum gesaugt. Ein Väkuumstempel in der Mitte dos A pparates zieht den Pum penkolben beim Loslassen zurück, und treibt das angesaugte Gäs durch den D ruckregler zu den Mundstücken der Pfeifen E n tlu lt die Gaspfeife l (Vo Methan, so hört man rund zwei Schw ebungen in der Sekunde. Mit steigen dom Metham/ehalt nimmt die Schwobungszahl rasch zu, und in der Nähe der Explosionsgrenze verwandolt sich dio E rsc h e in u n g in ein charakteritischcs Trillern. Das Ohr fasst die U nterschiede ausserordentlich leicht auf. Sio sind in dor Grube auf g erad er Strecke noch in m ehr als h un dert Meter E ntfernung vö.lig deutlich. Vorteile u nd Nachteile der Pfeife und der Lam pe für dio W etteranzoige sind nicht ganz einfach g e g e n einander abzuwä^en. Dio Lam pe hat vor der Pfeife voraus, dass sio boim Auftreten grösser Mengen unatem barer Gaso j n der Luft durch ihr E rlöschen ein ganz automatisches Signal gibt, eho E rstic k u n g s gefahr eintritt. Z ugunsten dor Pfoifo ist dio unbedingte Schlagwettorsicherheit und dio Aufdringlichkeit ihrer Signale auch ln grö sserer E ntfe rnu ng in erster Linie geltend zu machen. Ob di<3 Robustheit dem B e rg b au betriebe auf die D auer L’. eir:gt, muss oino längere Prüfungszeit lehren. Sicherlich wird sich manches vorvollkommen lassen. Liegen doch hier die ersten solbstgefertigten Stücke vor, w ährend an der E ntw ick lung der Lampo Generationen gearbeitet h a ’ en. Die Schlagwetterpfeifo ist hier im Kaiser-WilhelmInstitut für physikalische Chemie und Elektrochemie, ferner auf dor Ver.-uch strecke in Derne und auf dor Zeche „G neisenau“ bei Dortm und Sachverständigen des Bergfachs ^vor^eführt worden. Sie habon ü b e r einstimmend von d e r - W ir k s a m k e it und praktischen B rauchbarkeit des Instrum entes einen günstig en E in druck gew onnen und ausgesprochen. (Der Verfasser stellte uns diesen Vortrag in Hebenswürdiger Weise zwecks Veröffentlichung zur Verfügung. Die Red.)
Műszaki és Gépipari R észvénytársaság Budapest, V. kerület, Alkotmány-Utca 25. szám. t e l e f o h 153- n . ______________ uoso|23)
t e l e f o n 153-n, 1 6 8 -0 0 .
Kenőolajok, tisztitógyapot, gépszijak. — Robbanásmentes acetylen bányalámpák. — MOTOROK. ♦ ♦ ♦
nn
AKTIENGESELLSCHAFT
KUHNLE, KOPP & KAPSCH FRANKENTHAL-PFALZ IC IC IC fuvóky kompressorok, ventilátorok.
VezÉPhÉpDisdEt: Faber és Erdélyi oki. gfyészmMk
Budapest, VI., Váczi-körút 57/a m ű szak i iro d á ja
::::
T e le f o n : 5-32
