VERSENYTANÁCS
1054 Budapest, Alkotmány u. 5.
472-8864 Fax: 472-8860
Vj-17/2005/20.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a NEU-INFO Informatikai Szolgáltató Bt. (Győr) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a 2004. és a 2005. évben reklámjaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott az általa szervezett számítástechnikai tanfolyamokról. E magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indokolás
A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy az eljárás alá vont megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit az általa szervezett számítástechnikai képzéssel kapcsolatos reklámjaival.
I. Az eljárás alá vont, az érintett termékpiac 1. A cégnyilvántartásba 2004 novemberében bejegyzett, 2004 októberében létrejött eljárás alá vont fő tevékenységként felnőtt- és egyéb oktatással foglalkozik. 2. Az eljárás alá vontat a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 2004-ben vette nyilvántartásba Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő
2 számítástechnikai képesítés, illetve államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló felnőttképzési tevékenység folytatása céljából. 2005. január 26-tól jogosult az államilag elismert számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre. Képzéseinek Felnőttképzési Akkreditáló Testület általi minősítése jelenleg van folyamatban. Az OKJ-ben nem szereplő számítástechnikai oktatást az eljárás alá vont Győrben, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben folytat. Az eljárás alá vont által 2005. január 14-én tett nyilatkozat szerint a tanfolyamon havonta mintegy 400 tanuló vesz részt, éves szinten kb. 3.600 fő. Az eljárás alá vont másik, 2005. június 5-én tett nyilatkozata szerint az összes képzési helyen mintegy 5.000 fő, Győrben pedig az indulás óta kb. 3.000 fő látogatta a képzéseket. Az OKJ-ben szereplő számítógép-kezelő (-használó) képzést Győrben szervezett az eljárás alá vont. 2005 májusában egy tanfolyam indult néhány fővel, de további tanfolyamot nem tervez a jelentkezők alacsony száma miatt. 3. A jelen eljárásban érintett termékpiacnak a felnőttképzési tevékenységen belül, iskolarendszeren kívül végzett számítástechnikai képzés minősül. Az érintett földrajzi piac Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Veszprém és e városok vonzáskörzete. 4. Az 1990-es évek elejétől a munkaerőpiacon egyre elterjedtebben és mind erőteljesebben fogalmazódik meg a munkáltatók azon elvárása, hogy a munkavállalók megfelelő számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzenek. Ez az elvárás megteremtette az ilyen tudást iskolarendszeren kívül oktató vállalkozások szolgáltatásai iránti igényt is. Az iskolarendszeren kívüli képzés hagyományos megjelenési formái közé tartoznak a szervezett keretek között folyó külső és belső (vállalkozáson belüli) szervezésű tanfolyamok, míg a nem hagyományos formák jellemzően a különböző munkaszituációs képzések, szemináriumokon, előadásokon való részvétel, illetve a távoktatásba való bekapcsolódás. Az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők többségében a tanfolyam keretében történő képzést veszik igénybe. Országszerte számos vállalkozás szervez tanfolyamokat, amellyel kapcsolatban rendszeresen tesznek közzé reklámokat. Az eljárás alá vonton kívül Győrben 24 másik vállalkozás folytat számítástechnikai képzést, számuk bővül. Mosonmagyaróváron 4, Sopronban 9, Veszprémben 14 további számítástechnikai képzéseket szervező vállalkozás ismert. Az eljárás alá vont piaci részesedése saját becslése szerint Győrben 50%. 5. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3.§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény hatálya kiterjed a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan közoktatási intézményekre, szakképző intézményekre, felsőoktatási intézményekre, közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira. A (2) bekezdés értelmében a törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. A 8.§ alapján a 3.§ (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás
3 megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok központi szervezeti egységei vezetik. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1.§-a alapján a törvény hatálya kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányul. A 3.§ szerint az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. A törvény 12.§-ának (1) bekezdése szerint szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tett. A szakmai vizsga állami vizsga, állapítja meg a (2) bekezdés. Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet alapján a Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés 33 4641 01 azonosítószámú, elsősorban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető végzettség. A képzés maximális időtartama 500 óra.
II. Az eljárás alá vont vizsgált magatartása 6. Az eljárás alá vont rendszeresen szervez „számítógép-kezelői” tanfolyamot, amely öt modulból áll (alapismeretek, információ és kommunikáció, Windows oprerációsrendszerkezelés, Word szövegszerkesztés és Excell táblázatkezelés). A 48 órából álló tanfolyam teljes időtartama öt hét modulonként, összesen 5 hónap. Minden modul után vizsga teendő, amelynek díja modulonként 4.200 Ft. Az első vizsgadíjat a tanfolyamra való jelentkezéskor kell befizetni, a többi négy vizsgadíjat pedig az előző modul 5. órájáig, illetve a kiírt határidőig. A vizsgadíj befizetése esetén van lehetőség a következő modulon való részvételre. 7. Az eljárás alá vont az általa szervezett „számítógép-kezelői” tanfolyamokat több módon reklámozta. 7.1. Internet Az eljárás alá vont internetes honlapján 2005. február 2-án győri helyszínen induló tanfolyamokról adott tájékoztatást, egyebek között azt közölve, hogy - „ingyenes tanfolyam 5 modul 5 X 4200 Ft Vizsg. díj,” - „a tanfolyamon eddig majd’ 3000 ember fordult meg,” - „OKJ-számítógép-kezelői tanfolyam.” Az eljárás alá vont jelenleg is tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak az interneten útján.
4 7.2. Szórólap 7.2.1. Az OKJ-ban nem szereplő számítógép kezelői képzés kapcsán az eljárás alá vont 2005 januárjában és februárjában szórólapot terjesztett Győrben. A szórólap első, 10.000 példányban elkészített változata egyebek között az alábbiakat tartalmazta: „INGYENES SZÁMÍTÓGÉPKEZELŐI TANFOLYAM Ajánlatunk: Középszintű tanfolyam: - Szövegszerkesztés - Táblázatkezelés - Operációsrendszer-kezelés - Alapismeretek Bárki jelentkezhet feltétel nincs Vizsgadíj: 4.200 Ft 3000 ember már jól választott ön miért hagyná ki? Sikeres vizsga esetén: Bizonyítvány Középszintű Számítógép-kezelői tanfolyam elvégzéséről” 7.2.2. A szórólap második, 50.000 példányban terjesztett változata nem tartalmazta a „Sikeres vizsga esetén: Bizonyítvány Középszintű Számítógép-kezelői tanfolyam elvégzéséről” közlést, helyette a következő olvasható: „PRÓBÁLJA MEG, SIKERÜLNI FOG! Középszintű Számítógép-kezelői ismeretek bizonyítvány.” 7.2.3. Az eljárás alá vont Veszprémben és Sopronban is terjesztett (20.000, illetve 40.000 példányban) szórólapot, amelyeken a 7.2.1. pontban ismertetett szórólaphoz képest egyes elemeiben módosult a vizsgadíjra vonatkozó tájékoztatás, az a „Modulvizsgadíj: 4200 Ft” közlést tartalmazza. 7.3. Újsághirdetések 7.3.1. Az eljárás alá vont 2004 októbere és 2005 áprilisa között a mintegy 80.000 példányban megjelenő „Kisalföld” című napilapban több (a vizsgálat által pontosan meg nem határozott) alkalommal megjelent reklámja a győri tanfolyamokkal kapcsolatban a következőt tartalmazta: „Ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam indul a ... iskolában. Rendezi: Neu-Info Informatikai Szolgáltató Bt. Vizsgadíj: 4.200 Ft Jelentkezés: ….” A lapban ezen időszakban azonos módon reklámozta az eljárás alá vont a mosonmagyaróvári képzést is. 7.3.2. Az eljárás alá vont ezt követően egy alkalommal a „Dunántúli Napló” című lapban tette közzé a veszprémi képzéséről tájékoztatást adó reklámot, az alábbi szöveggel: „Ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam Rendezi: NEU-INFO Inform. Szolg. FMM eng. sz.: 08-0201-04 Modulvizsgadíj: 4.200 Ft Helye: ..... Érd.: …..”
5 8. Az eljárás alá vont által alkalmazott jelentkezési lap egyebek között tartalmazza, hogy - „nem kötelező mindegyik modul elvégzése, döntés alapján történik a modulokra a helyfoglalás és ezáltal a befizetés is,” - „a kifizetett foglaló összeget a szolgáltató nem köteles visszafizetni, amennyiben a jelentkező fél nem jelenik meg a tanfolyam óráin,” - „nem követelhető vissza a vizsgadíj abban az esetben, ha a jelentkező fél meggondolja magát.” A jelentkezési lap hátoldalán kiemelten szerepel, hogy „ingyenes tanfolyam”. Az első oldalon olvasható, hogy „a vizsgadíj modulonként értendő. Tanfolyami díj nincs.” Az eljárás alá vont a tanfolyam helyszínén elhelyezett táblán tájékoztatást ad arról, hogy „az öt modul elvégzése öt vizsgadíj fizetését vonja maga után! A modulokon való részvétel nem kötelező, a döntés a tanuló belátásán alapszik! Bizonyítvány kiadásának feltétele az öt modul elvégzése!”
III. A vizsgálati jelentés 9. A vizsgálati jelentés kiemelte, a képzési tevékenység vonatkozásában a képzés révén megszerezhető végzettség elismertsége, a szükséges vizsgák száma és az ezáltal fizetendő vizsgadíj mértéke a szolgáltatás lényeges tulajdonságának minősül. Az erre vonatkozóan közzétett információnak az állítás teljes ideje alatt igaznak és pontosnak kell lennie. 10. A vizsgáló szerint az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a győri képzésére vonatkozóan szórólapjain tett állításokkal, illetve általában az ingyenességről adott tájékoztatással. 11. A vizsgáló ezzel összefüggésben jogsértés megállapítását javasolta, bírság kiszabása nélkül.
IV. Az eljárás alá vont védekezése 12. Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy a reklámok bizonyos vonatkozásban félreérthetők voltak, ugyanakkor utalt a tanfolyamokra történő jelentkezés folyamatára, amelynek eredményeként a fogyasztók előtt egyértelmű, hogy milyen fizetési kötelezettségeik vannak. 13. Előadta továbbá, az érdeklődők a nyomtatott sajtóban megjelent reklámokban feltüntetett telefonszámon felvilágosítást kaptak a képzésről, az öt modulról. 14. Kiemelte, a tanfolyam helyszínén a várakozásra szolgáló helyiségben elhelyezett tájékoztatón szerepel, hogy az öt modul elvégzése öt vizsgadíj fizetését vonja maga után, továbbá az is, hogy a modulokon való részvétel nem kötelező, a döntés a tanuló belátásán alapszik, s a bizonyítvány kiadásának feltétele az öt modul elvégzése.
6 15. A vizsgadíj a tanfolyam kezdetekor kerül befizetésre, mivel így biztosítható, hogy ténylegesen részt vegyenek a tanulók a vizsgán. 16. Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet arra, hogy versenytársai hasonló módon hirdetnek ingyenes tanfolyamot, s nem tüntetik fel a vizsgakötelezettséget, díjat sem.
V. Jogi háttér 17. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) értelmében az eljáró versenytanács d) határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, f) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását. Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
7 VI. A Versenytanács döntése 18. A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. 19. A Tpvt. 8.§-ának alkalmazásakor követelményként fogalmazódik meg, hogy a nyereség és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen. 20. Megvalósul a fogyasztók megtévesztése bármilyen, a megtévesztésre objektíve alkalmas magatartással. Kiemelendő továbbá, hogy a jogsértés valamely lényeges körülmény elhallgatásával, hiányos tájékoztatással is megvalósítható. 21. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó rendelkezéseknek nem tényállási eleme sem a fogyasztóknak okozott sérelem megvalósítása, sem a fogyasztói panaszok száma. A jogsértés megállapíthatósága kapcsán a fogyasztói panaszok léte vagy hiánya nem bír jelentőséggel, mivel fogyasztói panaszok hiányában is tanúsítható a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás. 22. A jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb mód van a teljeskörű valós információ megismerésére, a Tpvt. ugyanis a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas tájékoztatást tilalmazza, e sérelem pedig a jogsértő információk közreadásával, a jogsértő tájékoztatást adó reklámok közzétételével befejeződik. Ennek megfelelően a reklámok jogsértő jellegének megállapítása körében a jelen esetben nem vehetők figyelembe például a tanfolyam helyszínén átadott jelentkezési lap és az ott elhelyezett tájékoztató anyagok közlései, illetőleg az eljárás alá vont munkatársainak a reklám által a tanfolyam iránt érdeklődő fogyasztók számára szóban nyújtott tájékoztatás. 23. A számítástechnikai ismereteket iskolarendszeren kívül megszerezni kívánó fogyasztók számára lényeges körülménynek minősül különösen a képzés révén megszerezhető végzettség, a végzettség állami elismertsége vagy ennek hiánya, az állami elismertséget igazoló bizonyítvány megszerzésének lehetősége, ennek költségei, illetőleg a képzésen való részvételért bármilyen formában fizetendő ellenérték mértéke. 24. Az eljárás alá vont vizsgált magatartásával kapcsolatban a Versenytanács az alábbi megállapításokat tette: 24.1. Internet Az eljárás alá vont internetes honlapján 2005. február 2-án olvasható tájékoztatás azon része, amely szerint az eljárás alá vont OKJ Számítógép-kezelői tanfolyamot indít, azt a fogyasztók számára megfogalmazott üzenetet is magában foglalta, hogy az eljárás alá vont jogosult ilyen képzés lebonyolítására. A Versenytanács rendelkezésére álló adatok szerint ez az állítás 2005. február 2-án megfelelt a valóságnak.
8 A Versenytanács szerint ugyanakkor kifogásolható az eljárás alá vont által adott tájékoztatás azon része, amely szerint a számítógép-kezelői tanfolyamon „eddig majd’ 3000 ember fordult meg.” Az eljárás alá vont 2005. január 14-én tett nyilatkozata szerint havonta megközelítőleg 400 tanulójuk van, éves szinten kb. 3.600. E számok tükrében valótlan és a fogyasztók megtévesztésére alkalmas az a 2005 februárjának elején tett állítás, hogy addig közel 3.000 fő vett részt a tanfolyamokon. A tanfolyamokon részt vevők száma jelentőséggel bír a fogyasztók számára a számítógép-kezelői tanfolyamokat szervező vállalkozások közötti választás során, mivel a nagy létszám a vállalkozás stabilitását, a fogyasztók elégedettségét, a szakmai tapasztalat rendelkezésre állását tükrözi. A Versenytanács szerint ugyancsak alkalmas a fogyasztók megtévesztésére az a közlés, amely szerint „ingyenes tanfolyam 5 modul 5 X 4200 Ft Vizsg. díj,” mivel ez a tájékoztatás magában foglalja azt az üzenetet is, hogy maga a tanfolyam az ingyenes, a vizsga azonban nem kötelező (ezzel ellentétes információt a tájékoztatás nem tartalmaz, s maga a tájékoztatás is megkülönböztetve utal az „ingyenes” tanfolyamra és a térítés ellenében letehető vizsgákra), így a tanfolyam egésze ingyen elvégezhető. Ezzel szemben az első vizsgadíjat a tanfolyamra való jelentkezéskor kell befizetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen fog-e vizsgát tenni a fogyasztó vagy sem, így a tanfolyamon való részvétel nem ingyenes, s a további négy modulon való részvételre is pedig csak a modul vizsgadíjának előzetes befizetése ellenében van reális esély. 24.2. Szórólap 24.2.1. A Győrben 2005 januárjában és februárjában terjesztett szórólap első, a 7.2.1. pont alatt ismertetett változata a Versenytanács megítélése szerint alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére az alábbiak miatt: a) A szórólap arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy maga a tanfolyam ingyenes, ugyanakkor az első vizsgadíjnak nevezett összeget a tanfolyamra való jelentkezéskor be kell fizetni, így az ingyenességre történő utalás nem felel meg a valóságnak. b) A szórólap azt az üzenetet (is) közvetítette, hogy az „ingyenes” számítógép-kezelői tanfolyam egésze elvégezhető a vizsgák letétele nélkül is, azonban erre a fogyasztónak nem volt lehetősége, egyrészt az „ingyenesség” előzőekben kifejtett látszólagossága miatt, másrészt azért, mert a 2-5. modulokon is csak a 4.200 Ft előre történő megfizetése ellenében vehetett részt. c) A reklám elhallgatta, hogy a tanfolyam egészének elvégzése nem egyszeri 4.200 Ft vizsgadíj megfizetése ellenében letehető vizsgával tehető meg, hanem modulonként kell 4.200 Ft-ot fizetni, azaz összesen 21.000 Ft-ot. d) A szórólap arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy középszintű számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, s sikeres vizsga esetén bizonyítvány szerezhető a középszintű számítógép-kezelői tanfolyam elvégzéséről. A szakmai képzésben részt venni kívánó fogyasztók számára valamely vállalkozás a szakképzéssel összefüggésben kizárólag a jogszabályilag rögzített jelentéstartalmat közvetítheti szóhasználatában. Ennek megfelelően az eljárás alá vont a nem OKJ-s képesítést nyújtó, 48 órából álló tanfolyamát nem illethette az államilag elismert, 33464101 számú, több száz óra képzéssel megszerezhető Számítógépkezelő (-használó) szakképesítésre utaló névvel. A Tpvt. 9.§-ában meghatározott értelmezési szabályt szem előtt tartó Versenytanács szerint e magatartás megtévesztésre alkalmasságát
9 felerősítette az arról való tájékoztatás is, hogy a fogyasztó sikeres vizsga esetén középszintű számítógép-kezelői tanfolyam elvégzéséről kap bizonyítványt, amely egy államilag elismert jelleget kölcsönöz a tanfolyam egészének, a vizsgának és a bizonyítványnak egyaránt, miközben a tanfolyam nem ad államilag elismert végzettséget, a vizsga nem államilag elismert, hanem csak az eljárás alá vont által a tanfolyam keretén belül szervezett egyfajta megmérettetés, s a kiadott bizonyítvány sem tekinthető valamilyen állami elismerést jelentő és ekként felhasználható iratnak. Maga a „bizonyítvány” kifejezés a reklám összhatásában a fogyasztók számára olyan, valamilyen végzettséget igazoló iratként jelenik meg, amelyet harmadik személyek elfogadnak. Ezt erősíti a „középszintű” képzésre és bizonyítványra történő utalás is, amely önmagában sem felel meg a valóságnak. 24.2.2. A szórólap módosított, 7.2.2. pontban ismertetett változata szintén alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére a 23.2.1. pont a)-d) alpontjaiban ismertetettek szerint, mivel a jogsértő jelleget a változtatás nem érintette, azt nem szüntette meg. 24.2.3. Azonos indokok alapján állapítható meg a Veszprémben és Sopronban terjesztett szórólap jogsértő jellege, a 24.2.1. c) pont mellőzésével, mivel a szórólap utal arra, hogy a vizsgadíj modulonként fizetendő, azzal, hogy a szórólap nem teszi lehetővé a fogyasztók számára a „modul” mibenlétének megállapítását. 24.3. Újsághirdetések 24.3.1. Az eljárás alá vont által 2004 októbere és 2005 áprilisa között a „Kisalföld” című napilapban megjelentett reklám alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, mivel a) a reklám arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy maga a tanfolyam ingyenes, miközben az első vizsgadíjnak nevezett összeget a tanfolyamra való jelentkezéskor be kell fizetni, így az ingyenességre történő utalás nem felel meg a valóságnak, b) a reklám azt az üzenetet (is) megfogalmazta a fogyasztók felé, hogy az „ingyenes” tanfolyam egésze elvégezhető a vizsgák letétele nélkül is, azonban erre a korábban kifejtettek szerint a fogyasztónak nem volt lehetősége, c) a reklám elhallgatta, hogy a tanfolyam egészének elvégzése nem egyszeri 4.200 Ft vizsgadíj megfizetése ellenében letehető vizsgával tehető meg, hanem modulonként kell 4.200 Ft-ot fizetni, d) a reklám arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, miközben az eljárás alá vont a nem OKJ-s képesítést nyújtó tanfolyamának elnevezése nem utalhatott volna az államilag elismert, 33464101 számú Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítésre, mivel elvégzésével nem szerezhető ilyen képesítés. 24.3.2. A Versenytanács szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas a „Dunántúli Napló” című lapban megjelent reklám is, mivel a) a reklám arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy maga a tanfolyam ingyenes, miközben az első vizsgadíjnak nevezett összeget a tanfolyamra való jelentkezéskor be kell fizetni, így az ingyenességre történő utalás nem felel meg a valóságnak,
10 b) a reklám azt az üzenetet (is) megfogalmazta a fogyasztók felé, hogy maga a tanfolyam a vizsgák letétele nélkül is, ingyenesen, azonban erre a fogyasztóknak nem volt lehetőségük, c) a reklám számítógép-kezelői tanfolyamon való részvételről adott tájékoztatást, ugyanakkor az eljárás alá vont a nem OKJ-s képesítést nyújtó tanfolyamának elnevezése nem utalhatott volna az államilag elismert, 33464101 számú Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítésre, különös tekintettel arra, hogy a tanfolyam elvégzésével ilyen képesítéshez nem juthat a fogyasztó. 25. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont a 2004. és a 2005. évben a „Kisalföld” című lapban megjelent reklámjaiban, illetőleg a 2005. évben a „Dunántúli Napló” című lapban megjelent reklámban, internetes honlapján és a tanfolyamokat ismertető szórólapjain megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a fogyasztók számára az általa szervezett számítástechnikai tanfolyamról. Az eljárás alá vont e magatartásával megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontját. 26. A Versenytanács a fogyasztók megfelelő jövőbeni tájékoztatása érdekében a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását megtiltotta a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, figyelemmel különösen arra, hogy az eljárás alá vont internetes honlapján jelenleg is elérhető a jogsértő állításokat tartalmazó tájékoztatás. A tiltás értelmében az eljárás alá vont nem alkalmazhatja a jelen eljárásában jogsértőnek minősített állításokat tartalmazó reklámokat. 27. A Versenytanács a 2004 őszén létrejött eljárás alá vonttal szemben nem szabott ki bírságot a bírság összegének megállapításánál figyelembe veendő nettó árbevétel nagyságára tekintettel. 28. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2005. június 29.
