Vasas Attila PhD hallgató

Egy szakmai életút eredményei és helyszínei ___________________________________________________

FALUSI TURIZMUS MAGYARORSZÁGON Vasas Attila PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék E-mail: [email protected]

Bevezetés A turizmus nemzetgazdaságban betöltött jelentősége nem vitatható, jóllehet a GDP-ből való részesedését a különböző források eltérően ítélik meg. Körülbelül a GDP 10%-át adja, azonban ha ehhez hozzávesszük a turizmus közvetett hatási által generált jövedelmeket is akár a duplája is lehet e részesedés aránya (NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2004). Fontos azonban leszögezni, hogy az idegenforgalom gazdasági hatásai mellett legalább olyan jelentősek a társadalmiak is, hiszen a turizmus fejlődésével növekszik a munkahelyek száma, a szolgáltatások bővülésével javulnak az életkörülmények, kedvező irányban változik a település képe, és az ott élők szemlélete is formálódik. Szállásférőhelyek tekintetében a turisztikai szektor legnagyobb súlyú szereplői a szállodák. A kereskedelmi szálláshelyek döntő többsége Magyarországon azonban, az egyéb kereskedelmi szálláshely kategóriájába eső kis- és középvállalkozás. Az idegenforgalom legkisebb szereplői a statisztika által magánszállásadóként nyilvántartott fizetővendéglátók és a falusi szállásadók.* Hazánkban 2004-ben közel 44 ezer magánszállásadót tartottak nyilván, így az országban 240 ezer férőhely állt a vendégek rendelkezésére (1. táblázat). A szállásférőhelyek több, mint 80%át kitevő fizetővendéglátás országosan kiemelkedő forgalommal bíró területei a Balaton, a Mátra-Bükk és a Tisza-tó térsége.

363

Vasas Attila ___________________________________________________

1. táblázat: Működő szálláshelyek és férőhelyeik száma, 2004 Forrás: www.ksh.hu Egységek száma Férőhelyek száma Kereskedelmi szálláshelyek ebből: szálloda Magánszálláshelyek ebből: falusi szállásadás

3001 824 43889

336494 112769 240376

7431

44365

A falusi vendéglátást azonban, törvényi meghatározottságból adódóan nem lehet minden esetben idegenforgalmi körzetekhez kötni. Megyék szerinti megoszlásukat vizsgálva Heves, BorsodAbaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye emelkedik ki, a 2004-es évben 10 ezer főt meghaladó vendégforgalmukkal. Az érintett megyék domborzatuk, geológiájuk, vízrajzuk, élőviláguk, történelmük nyomán más-más adottságokkal rendelkeznek, így más-más turisztikai termékekkel csábítják a vendégeket a megyék településeire. * Fizetővendéglátás a városokban, községekben, kiemelt gyógyhelyeken, kiemelt üdülőhelyeken, a gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott, vállalkozói igazolvány nélkül folytatott magánszállásadói tevékenység. Falusi szállásadás falvainkban folytatható kivéve, ha a községet kiemelt gyógyhelynek, vagy kiemelt üdülőhelynek, vagy gyógyhelynek, vagy üdülőhelynek minősítették. Ennek kritériumait 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet rögzíti. (WWW.FATOSZ.HU)

Falusi szállásférőhelyek tekintetében a rangsor elején Veszprém, Borsod, Somogy, Heves, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyék sorakoznak, míg a fizetővendéglátás keretében kínált férőhelyek esetében toronymagasan kiemelkedik Somogy megye, de jelentős Veszprém, Zala, Hajdú és Baranya megye kínáltat is (2. táblázat). Magánszállások vendégforgalma 2004-ben is dinamikusan nőtt, elérte a 680 ezret. Az előző évhez képest, ez 4,8%-os forgalomnövekedést jelentett. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 4,5 éjszaka. A vendégéjszakák száma meghaladta a 3 milliót, amelynek több mint felét (52,8%) a külföldiek töltötték el (TURIZMUS 2004). 364

Falusi turizmus Magyarországon ___________________________________________________

2. táblázat: A magánszálláshelyek férőhelyszám megoszlása megyénként, 2004 Forrás: www.ksh.hu Falusi szállásadás

Fizetővendéglátás

Veszprém Borsod

5 439 5 345

Somogy Veszprém

88 906 35 349

Somogy Heves Vas Jász Zala Pest Baranya Győr Nógrád Szabolcs Fejér Bács Csongrád Komárom Tolna Békés

4 923 4 686 4 405 4 271 3 031 2 350 1 809 1 730 1 058 1 010 981 832 696 515 489 450

Zala Hajdú Baranya Fejér Borsod Tolna Budapest Békés Heves Pest Vas Győr Jász Csongrád Szabolcs Bács

27 198 10593 8 785 3 242 3 110 2 882 2 821 2 267 2 214 1 749 1 686 1 179 1 012 802 793 636

Hajdú

345

Komárom

592

Budapest

0

Nógrád

195

Összesen

44 365

Összesen

196 011

Meg kell azonban jegyezni, hogy a a külföldi vendégéjszakák döntő hányadát (85%) a három dunántúli turisztikai régióban regisztrálták. Országos szinten a falusi szállásférőhelyek száma 1998 és 2004 között 68%-kal bővült. A vendégszám alakulása − hat év alatt 64%-os növekedéssel − jól közelíti az előbbi tendenciát, bár a

365

Vasas Attila ___________________________________________________

vendégszám növekedése nem volt annyira egyenletes, mint a férőhelyeké (1. ábra). A tanulmány célja, hogy a 2004-es év adatai alapján bemutassa a falusi vendéglátás tekintetében kiemelkedő megyéket, ill. falvakat. Legfontosabb vonzótényezőik ismeretében, javaslatot kíván tenni, a jó, de kihasználatlan adottságú települések vendégforgalmának a növelésére.

1. ábra: A férőhelyszám és vendégszám alakulása országosan a falusi szálláshelyeken Forrás: www.ksh.hu

A falusi turizmus „A klasszikus értelemben vett falusi turizmus azt jelenti, hogy a faluban élők fő foglalkozásuk mellett (mezőgazdaság, ipar) jövedelemkiegészítő tevékenységként saját házaikon belül kihasználatlan szálláshelyeiket az üdülés szolgálataiban állítják, miközben a falu környezetével és hangulatával megmarad eredeti állapotában. Arra továbbra is mezőgazdasági termelés, állattartás és ezekhez kapcsolódó ipari tevékenység lesz a jellemző” (CSIZMADIA L. 1992). A falusi turizmus vendégköre az utazási cél alapján két nagy csoportot képez. A vendégek egyik része kifejezetten az adott településre utazik, annak rendezvényeire, szűkebb (jórészt) természeti környezetére kíváncsi. Általában a közeli városokból érkeznek, s a falusi élet nyugalmára vágyva, csak kisebb kirándulásokra vagy az aktuális helyi rendezvényeken való részvételre vállalkoznak.

366

Falusi turizmus Magyarországon ___________________________________________________

A vendégkör másik csoportja viszont csak egy-két napot tölt a településen. Inkább kiindulópontként használja a szálláshelyet, hogy megismerkednek a tágabb környék nevezetességeivel. A falusi turizmus kínálata és eredményei 2004-ben Hazánk domborzati változatosságából és az egyes területek eltérő történelmi múltjából adódóan minden megye, kistérség egyedi arculattal, értékekkel rendelkezik. A 2004-es év alapján három megye is kiemelkedik, 10 ezer főt meghaladó vendégszámmal (3. táblázat). 3. táblázat: A három kiemelkedő megye részesedése az összforgalomból (%-ban), 2004 Forrás: www.ksh.hu Megyék Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Jász-Nagykun-Szolnok

Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi 3,6 5,9 3,1

Vendég 14,7 14,9 13,1

12,7 13,2 11,2

Összes

Vendégéjszaka 2,5 12,5 11,2 16,2 3,8 12,8

10,1 15,0 10,6

Az országos eredményekből való részesedést illetően Heves megye a vendégek és a vendégéjszakák száma alapján is a legjobb eredményt érte el, ugyanakkor férőhelyekkel csupán a negyedik legjobban ellátott. Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-NagykunSzolnok megyében jóval nagyobb arányt képviselnek a belföldi vendégek. A közeljövő feladata lehet a külföldi vendégkör elérése, ill. bővítése. A három megye eredményeinek külön-külön történő értékelésekor a 400 fős vendégforgalmat meghaladó településeket emeltem ki.

367

Vasas Attila ___________________________________________________

4.

táblázat:

A legeredményesebb megyék vendégfogadásban, 2004 Forrás: www.ksh.hu

a

falusi

2004

Vendég

Vendégéjszaka

Borsod

16 817

48 697

Heves

17 583

63 328

Jász

14 916

49 973

Heves megyében a vendégszám területi megoszlása alapján (2. ábra) négy körzet különíthető el, ezek a Tisza-tó, a Bükk és a Mátra valamint a Mátraalja nyugati része. Heves megye falvai közül a gyógyvíznek köszönheti kiugró vendégforgalmát Bükkszék és Egerszalók, de ide sorolható még Szihalom is melynek forgalmában jelentős szerepet játszik a közeli Zsóri fürdő. A változatos − hegységi vagy dombsági − környezet, a csend, a jó levegő a kikapcsolódás vonzza a turistákat Mátraszentimre, Felsőtárkány és Demjén településekre. Külön ki kell emelni Noszvajt is, mert mind megyei mind országos szinten – a rendezvényszervezéssel (pl. szilvalekvárfőzés), vagy a falukép alakításával, szépítésével – jelentős, tervszerű fejlesztési stratégiát valósítottak, ill. valósítanak meg (3. ábra). Országosan, de európai szinten is csaknem egyedülálló vonzerőt jelent Mátraderecske mofettája, az idelátogató vendégek többsége keringési betegségén próbál enyhíteni a szén-dioxid fürdővel. A megye falusi turizmusának bemutatása nem lenne teljes a Tisza-tó megemlítése nélkül, ahol Poroszló és Sarud falusi vendégfogadása képezi a kereskedelmi szálláshelyek jelentős konkurenciáját. A fennmaradó 25% − összességében mintegy 4400 vendég – a megye további 37 településén szállt meg. A megyében az átlagos tartózkodási idő 3,6 vendégéjszaka, de ez településenként nagy 368

Falusi turizmus Magyarországon ___________________________________________________

eltéréseket mutat. Az egészségturisztikai központokban, pl. Mátraderecskén vagy Szihalmon az 5 napot is meghaladja, míg a Tisza-tó melletti Sarudon 13,9 az átlag. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 103 településen fogadnak vendégeket a falusi turizmus keretében. Területi megoszlásuk alapján három körzet határozottan kirajzolódik. Az egyik a legtöbb települést felölelő zempléni körzet, a másik az aggteleki, a harmadik körzetet pedig a Miskolcot északról és délről övező falvak alkotják. E három körzeten kívül esők szórt elrendeződésűek ( 4. ábra). A megyében − 22%-os részesedéssel − a legnagyobb vendégforgalmat Bogács bonyolítja. Nagy látogatottságát gyógyvizének köszönheti. A tartózkodási idő növekedéséhez pedig nagyban hozzájárul az évente egyre növekvő számú helyi rendezvény is. A Bükkalja a másik meghatározó települése Cserépfalu, amely gazdag természeti és épített értékeivel (kaptárkövek, barlanglakások stb.) többnapos programot biztosít vendégei részére. Az Aggtelek−Rudabányai-hegység területén Aggtelek és Jósvafő, valamint Teresztenye vendégforgalma számottevő. Aggtelek és Jósvafő kiemelkedő attrakciói a barlangok. A Békebarlang egyben − tiszta levegőjének köszönhetően − gyógyturisztikai célpont is. Teresztenye esetében a természeti környezet, a barátságos falusi légkör és a zsáktelepülés jelleg az, mely a vonzza a látogatókat. Tokaj−Zempléni-hegység területén több, 400 főt meghaladó vendégforgalmat regisztrált település található: Tállya, Füzér, Kéked és Olaszliszka. A négy falu és a többi, kisebb vendégforgalmat lebonyolító falu esetében, a vonzerőt a látványos természeti környezet, a borkultúra sajátos tájformáló elemei, a szőlőtáblák és pincék, a települések műemlékei és kiállításai jelentik (5. ábra).

369

Vasas Attila ___________________________________________________

Az átlagos tartózkodási idő azonban településenként jóval kisebb szórást mutat, mint Heves megyében (1,4–3,3). A többi (összesen 92) település adja a megye falusi vendégforgalmának 48,7%-át. Településenként ez 100−500 közötti vendégszámot jelent évente. Jász-Nagykun-Szolnok megye a 14 916 fős vendégszámával a harmadik a sorban. A megyében a falusi vendéglátás területi elrendeződése szorosan illeszkedik a Tisza vonalához (illetve a Tisza-tóhoz), a megyében − a gyógyfürdők mellett − ez a meghatározó tényező (6. ábra). Országos szinten a legtöbb vendég (9143 fő) Abádszalókon foglalt szállást falusi vendégházaknál. Abádszalók a ma Tisza-tavi üdülőkörzet legdinamikusabban fejlődő települése, számtalan lehetőséget kínál a víz és a vízpart kedvelőinek. A kiemelkedő eredmény a gondos programszervezéssel is összefügg („Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat). A további fejlődés csaknem biztosra vehető, amennyiben felépül a tervezett gyógy- és élményfürdő. Itt már 10. éve működik a Falusi Turizmus Egyesület, amely családias vendéglátást, kulináris örömöket, képzőművészeti programokat, kreatív szabadidős foglalkozásokat kínálva várja a vendégeket. Berekfürdő minden évszakban nyitva tartó gyógyfürdőjét több ezer vendég keresi fel évente. 2004-ben közülük 2883-an vettek igénybe falusi szálláshelyet. Cserkeszőlő legfőbb vonzereje szintén a gyógy- és strandfürdő, emellett a Tiszazug képviselte természeti környezet és a közeli álló- és folyóvizek nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. Tiszaörs 5%-os részesedésére a parasztházak nyújtotta olcsó szálláslehetőség, a csendes falusi hangulat és nem utolsó sorban a termálvízzel rendelkező strand a magyarázat (7. ábra). A fennmaradó 7% további 17 település között oszlik el leginkább a Tisza mentére koncentrálódva. Meglepően alacsony Abádszalókon az átlagos tartózkodási idő (3 vendégéjszaka). Ennek oka, hogy mind a nyári programokra, mind más időszakban érkező vendégek legtöbbje a hétvégéken érkezik így mindössze két ritkábban három éjszakát tölt el a településen. A megyében a 370

Falusi turizmus Magyarországon ___________________________________________________

legalacsonyabb érték Tiszaörshöz (2), a legmagasabb pedig Berekfürdőhöz köthető (5). A három legsikeresebb falusi turizmust lebonyolító megye főbb jellemzőinek ismeretében megállapítható, hogy jelentősebb volumenű falusi szállásadás a vonzó természeti adottságokkal − változatos hegy-, dombvidék, termál/gyógyvíz, folyó-, tópart − rendelkező településeken valósulhat meg. A hazai falusi turizmusban a belföldi vendégforgalom a döntő, a külföldiek alacsony számára több magyarázat is adódik:
Külföldön, különösen a kelet-magyarországi falusi szálláshelyek igen szűk körben ismertek. A legforgalmasabb településekre is mindössze 400−500 külföldi látogat évente, pl. Bogács (443 fő, 2004), Abádszalók (400 fő, 2004).
Az említett települések közül a legtöbb rendelkezik honlappal, azonban csak elvétve akad idegen nyelvű tájékoztatás az adott településről.
A hazánkba érkező külföldiek túlnyomó része inkább a kereskedelmi szálláshelyeket, főleg a szállodákat, panziókat veszi igénybe. Hol vannak még kihasználatlan potenciálok? A szomszédos települések ismertségét felhasználva Heves megyében a Tisza-tó közelségét Újlőrincfalva is hasznosíthatná, továbbá Eger közelségére alapozva Andornaktálya, Nagytálya is bekapcsolódhatna az idegenforgalomba, bár e két utóbbi településnél a nagy átmenő forgalom rontja e lehetőségeket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki-karszt területén – Szin, Szinpetri, Tornakápolna jelent fehér foltot (5. ábra), a Zemplén északi részén Nyíri, Filkeháza és Felsőregmec kapcsolódhatna be a vendégfogadásba, míg a Bodrog mentén Szegi és Szegilong lehetne alkalmas falusi turizmusra. Szolnok megyében Tiszaszőlős és Tiszabura kapcsolódhatna be a vendégfogadásba, míg a Tiszazug területén a Tisza és a Körös adottságait lehetne hasznosítania a Cserkeszőlővel szomszédos településeknek.

371

Vasas Attila ___________________________________________________

Az előbb említett falvak esetében a természeti környezet és a nyugalom az, ami a fő vonzerőt jelentheti. A sikeres, szomszédos településektől átvett jó példákkal, közös programok szervezésével, megfelelő vállalkozó kedv esetén a falusi turizmus ott is betölthetné a kiegészítő jövedelemforrás szerepét, ahol jelenleg nincs. Szakirodalmi hivatkozások NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2004. Vitaanyag 3.verzió. 74 p. WWW.FATOSZ.HU

TURIZMUS 2004. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 2005. 64 p. CSIZMADIA L. (1992) Falusi turizmus – környezetbarát turizmus oktatási összefüggései. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Budapest. 62 p. ABÁDSZALÓKI FALUSI TURIZMUS EGYESÜLET KIADVÁNYA 2003. 4 p.

372