Városunk. József Attila és kultusza. Helytörténeti gyûjtemény a Hegyvidéken. Ferencváros és a költõ. Budapesti Honismereti Híradó

Városunk Budapesti 0onismereti 0íradó VIII. évfolyam 2. szám

2005. április

József Attila és kultusza Megemlékezések születése százéves jubileumáról A József Attila Társaság tevékenységét Veres András irodalomtörténész, a költõ életmûvének ápolására létrehozott szervezet társelnöke 2004. április 6án, Budapest Fõváros Levéltára konferencia termében tartott József Attila emlékesten ismertette. Elmondása alapján napjainkban – a szakmai kutatók számát tekintve – József Attila a magyar irodalomtörténet egyik legnépszerûbb alakja. Számtalan szakdolgozat, tanulmány, könyv foglalkozik vele. Már halála

másnapján kialakult egy József Attila kultusz. Ez a késõbbi évtizedekben más és más formát öltött. Három fõbb szakaszt lehetett elkülöníteni a kultusz vizsgálata során: a halála és az 1947–48 közötti idõszakét, a pártállami József Attila kultuszt, harmadikként pedig a hatvanas években kezdõdõ, a hetvenes, nyolcvanas években tetõzöttet. József Attila ugyanúgy a „költõnek” lett a szinonimája, mint ahogy ez korábban Petõfivel történt. Veress András hangsúlyozta

Ferencváros és a költõ Emlékhely és rendezvényei A ferencvárosi Gát utcai tást. A tárlat 1975-ben leJózsef Attila emlékhely te- költözött a ház földszintjévékenységérõl Losonczy re, megnyitásakor Juhász Attila, az emlékhely veze- Ferenc is közremûködött. tõje 2004. április 6-án, Bu(Folytatása az 5. oldalon.) dapest Fõváros Levéltára konferencia termében tartott József Attila emlékesten számolt be. A Budapesti Honismereti Társaság szervezte József Attila emlékest a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága pályázati támogatásával valósult meg. Több mint négy évtizede, 1964 áprilisában Kassák Lajos nyitotta meg József Attila elsõ emeleti lakása két szobájában a ’30-as évekbeli munkásla- József Attila szülõháza kásként berendezett kiállí- (Budapest IX., Gát u. 3.)

József Attila 1935 körül (PIM)

azonban, hogy kultusza az állami támogatás mellett élõ és népszerû kultusszá lett. Érdekes, ahogy az el-

lenzék József Attila életmûvének felhasználására törekedett. A ’70-es években „Eszmélet” címmel folyóiratot akartak indítani. A másik oldalon viszont, 1994ben az MDF elleni koncert középsõ szakaszában kizárólag József Attila verseket adtak elõ. A költõ világnézetének egyik legerõsebb vonalát az anarchizmus jelentette, amellyel Párizsban ismerkedett meg. Csakis költõként akart azonban él(Folytatása a 2. oldalon.)

Helytörténeti gyûjtemény a Hegyvidéken Jelentõs lépést tett elõre a Hegyvidék lokálpatriotizmusának ápolása terén 2005 januárjában a Hegyvidék, Budapest XII. kerületi Önkormányzata. Ekkor kezdte meg mûködését új intézménye, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria. Székhelyén, a Beethoven utca 1/b-ben kapott helyet a kerület helytörténeti gyûjteménye. A kétszintes épületben régebben óvoda mûködött, átépítése és felújítása a napokban fejezõdött be. Mintegy 270 négyzetméter hasznos tere a garancia, hogy megfelelõ keretek között bemutatásra és népszerûsítésre kerülhet a városrész történeti múltja. Az új intézmény létrehozását több szempont indokol-

ta. A Városmajor utcában, a XII. kerületi Mûvelõdési Központ telephelyeként 1998-tól mûködõ helytörténeti gyûjtemény és galéria a többirányú elvárásoknak nem tudott eleget tenni. Megnyitása óta itt fõként képzõ- és iparmûvészeti kiállítások valósultak meg, a történeti múlt bemutatása háttérbe szorult. Nemrég befejezõdött a kerület egyik kiemelkedõ mûemlékének, az önkormányzat tulajdonában lévõ Barabás-villának a rekonstrukciója – egyik szárnyát kiállító-teremnek alakították ki. Az említett két kiállítóhely az új intézmény két telephelyeként fõként mûvészeti (kiállítói) tevékenységet végez majd. (Folytatása a 5. oldalon.)

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

2005. április

2

Múzeum a nemzet könyvtárában Magyar Kultúra Emlékívet adtak ki Az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében április 4-én a Budavári Királyi Palotába telepítés húszéves jubileuma alkalmából emlékülést tartottak. Nemzeti könyvtárunk fõigazgatója, dr. Monok István szerint az elmúlt két évtized bizonyította, hogy jó lakói voltak ennek az épületnek. A Magyar Nemzeti Múzeumból átköltözve könyvtáruk a világ egyik legszebb épületében kapott helyet, ami egyben a legbiztonságosabbak közé is tartozik. Az emlékülésen került bemutatásra a Magyar Kultúra Emlékív sorozat elsõ hét darabja (Jókai Mór, Széchenyi Ferenc, Balassi Bálint, Riesz Frigyes, József Attila, Szabó Ervin, Carolinus Clu-

sius évfordulóiról megemlékezve). Az emlékívek A/3as nagyságban, 50–50 számozott példányban, eredeti, barna, kék és szürke nyomatban készültek, a hátsó oldalukon származási igazolással lettek ellátva. Tematikus emlékívként a világon egyedülálló sorozatot alkotnak, népszerûsítve egyben a magyar kultúrát. A húszéves jubileumi ünnepség maradandó „emlékeként” felavatták az Országos Széchenyi Könyvtár Múzeumát. Ez már korábban is mûködött, de a 8. emelet galériáján, eldugva és nehezen megközelíthetõen. Most egy igazán forgalmas helyen, a bejárat utáni büfé mellett csodálhatjuk meg elõdeink egykori

József Attila és kultusza l folytatás az elsõ oldalról ni, semmilyen más tevékenységre nem volt hajlandó. Életprogramját maximálisan teljesítette is, de függõvé vált a különbözõ pártfogóitól. Nem volt szegény! Halász Gábor jól látta, hogy József Attilánál a szegénység nem a fizikai állapotot jelentette. Társaságuk létrehozásának gondolata 2001-ben merült fel és 2003-ban alapították meg. Alapszabályukban rögzítették, hogy részben tudományos, részben szellemi mûhelyként kívánják ápolni József Attila emlékét. Egyben megkísérlik az életmû tudományos kutatását és népszerûsítését összehangolni. Megalapítását fõként a József Attila kutatás negatív irányba terelõdése indokolta. Ma éles viták vannak a József Attila értelmezésben. Azonban

nem József Attiláról van a szakmai vita, hanem arról, hogy milyen metódusban, milyen céllal érdemes a költõvel foglalkozni. A téma jelentõségét jól mutatja, hogy az UNESCO a 2005. évet József Attila évnek nyilvánította. Az elmúlt évben kipróbáltak néhány területet, amelyet különösen fontosnak tartottak. 2004. április 18án konferenciát szerveztek a költõnek a nemzetközi kulturális életben elfoglalt helye megismerésére. (Az egyik legszebb nekrológot róla Arthur Koestler írta, aki nagyra értékelte költészetét.) Kora irányzataihoz csatlakozva József Attilának az 1920-as években egy avantgárd korszaka, a harmincas években egy klasszicizáló korszaka volt. Szintén 2004 áprilisában „Fiatal életek indulója” címmel kizárólag egyetemi és

könyvtárainak berendezését, a könyvtári mûködés mindennapos kellékeit. Száz évvel korábbi tárgyak (bútorok, fényképezõgépek, könyvkötõ gépek, írógépek, pecsétek, könyvek, archív

fotók...) köszönnek itt ránk, egy elmúlt korszak rekvizitumaiként. A bemutatóteremmel szembeni tárlókon korabeli kisnyomtatványok és a falon a könyvtármúzeum „útmutatója” fogadja a látogatókat (könyvtári mûhelyek, könyvtáros dolgozószoba, raktár, olvasó, az igazgató szobája leírása).

Magyar Kultúra Emlékív – József Attila korabeli grafikájával és dedikációjával

Phd hallgatóknak szerveztek szakmai kutatásokat ismertetõ konferenciát. A százéves jubileumra az elõkészítésnek köszönhetõen most, április 8–9-én, egy kétnapos nemzetközi konferenciával tudnak megemlékezni a Bakáts tér 14ben. Ezen kizárólag József Attila válogatott verseinek külföldi fordítói és fordításai kerülnek bemutatásra: franciául, olaszul, románul, spanyolul, szerbül, németül, angolul, svédül... szólalnak meg a versek. A másik konferenciájukat április 22. és 23-án tartják. Ennek az un. Junior konferenciának egyik célja a szakmai utánpótlás erõsítése (pl. József Attila költészete és a vajdasági magyar irodalom; Az imádság megújítása József Attila költészetében...). A Petõfi Irodalmi Múzeumban szintén április 8-án a József Attila Társaság és a Ferenczy Irodalmi Egyesület kerekasztal beszélge-

tést szervez a költõ halálának emlékére (témája pl.: a pszichoanalízisnek milyen szerepe van József Attila költészetében). Az év végéig igen gazdag programsor valósul meg, a százéves jubileum kapcsán. Komáromban József Attila tábort szerveznek, az elõadók egy részét a Társaságuk adja. Szekszárdon a „Tanítani” c. konferenciát júliusban rendezik meg. Itt az iskolai oktatás kerül napirendre – sok fogalom van a költõ verseiben, amik ma már kevésbé ismertek. Például a mosás technológiájának változása miatt nem köztudott a padlás egykori szerepe, vagy a kékítõé... A Budapesti Honismereti Társaság szervezte József Attila emlékest a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága pályázati támogatásával valósult meg. G.T.

2005. április

3

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

József Attila újpesti kalandozásai Emlékidézés a költõ születésének centenáriumán Szívügyei gyakran Újpestre szólították a harmincas évek elején József Attilát. Természetesen nem udvarolni járt a terézvárosi otthonától távoli munkásvárosba, hanem elsõsorban „taní-tani”: szemináriumokat tartani, közösségi élményt szívni magába – no és barátkozni. Berda Józseffel, Újpest híres-nevezetes poétájával a húszas évek végén kötött élete végéig tartó barátságot. A két „csavargólírikus” – így nevezték a kritikusok a szegénységben rokon, mindig éhes, ételre-italra, szépségre és otthonélményre áhítozó költõtípust – gyakran késhegyig menõ vitát folytatott egy pohár bor mellett, valamelyik vendéglõben, a költészet lényegérõl, egymás verseirõl, a politikáról meg az irodalmi életrõl. No, és természetesen Babits Mihályról, a Nyugat fõszerkesztõjérõl, aki ellen átmenetileg mindketten föllázadtak, amikor – Németh László tollából –

sértõ hangú, lekezelõ kritika jelent meg kötetükrõl a modern irodalom legtekintélyesebb folyóiratában. Bohém és komoly programok jól összefértek Jó-

pártfeladatként az ifjúmunkásoknak marxista szemináriumokat tartott Újpesten és Rákospalotán, hogy öntudatra, az osztályharc fontosságára ébressze õket.

Az 1979-ben lebontott Újpesti Munkásotthon (Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény)

zsef Attila számára újpesti kalandozásai során. Amikor 1930 elején csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz, testhezálló

A Maderspach „Lánchíd” Megtelt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszterme 2002. november 22-én, a Lánchíd Kör Maderspach Károly emléknapján. A rendezvény megvalósításában a múzeum, az akkor tízéves Duna Televízió és a ma élõ Maderspach leszármazottak is jelentõs szerepet vállaltak. Két év múltán pedig, nemrég kezünkbe vehettük a Lánchíd Köri Füzetek 4. számát, amely az elhangzott elõadások szerkesztett változatát tartalmazza. Kiadványuk az emlékülést rendezõk képviselõinek és dr. Nagy Gábor Tamás budavári polgármesternek lejegyzett köszöntõivel kezdõdik. A következõ nagyobb blokk az emlékülésen levetített Duna-televíziós film, „A HÍD Százötven éves a Lánchíd” szövegkönyvét közli.

(Otthon aztán lelkesen mesélte élettársának, Szántó Juditnak, milyen érdeklõdéssel hallgatták népszerûen kifejtett tudományos té-

Az elsõ tanulmány a hídépítés mûszaki elõkészítését, a történeti elõzményeket és a hídterveket ismerteti: szerzõje Szabó László muzeológus. Laár Tibor és Remport Zoltán írása az 1848/49-es szabadságharc során jelentõs szerepet vállaló Maderspach-család történetét a hazai bányászat és kohászat fejlesztése kapcsán vizsgálta. Csikány Tamás hadtörténész tanulmánya a ruszkabányai gyár – vezetõje és a tulajdonostársa volt Maderspach Károly – és az 1848-as hadiipar kapcsolatát tárta fel. A Maderspach „Lánchíd”– egy elfeledett álom címû, hatvan oldalas füzet kiadója a Lánchíd Kör, megjelenését a Budavári Önkormányzat és pályázati támogatások tették lehetõvé. (Hozzáférhetõ a Lánchíd Kör Egyesületnél. Postacímük: 1251 Bp., Pf. 101., tel.: 06-1-383-1842)

ziseit szeminaristái a fárasztó munkanap végén.) Hétvégén túrázni járt a baloldali fiatalok kedvelt Duna-parti találkozóhelyére, a gödi „fészekbe”, vagy a budai hegyekbe. Ekkoriban írta, névtelenül, a Vörös Segély gyûjtõakciójára agitáló Lebukott címû versét, melyet a mozgalmi kirándulásokon maga is elszavalt, sõt az Újpesti Munkásotthon kulturális rendezvényein is elõadták a szájról-szájra hagyományozódó költeményt, melyrõl senki sem tudhatta, ki a szerzõje. Szükség volt a „konspirációra”, mert az illegális pártmunkásokat a lebukás és a rendõrségi kényszervallatás veszélye fenyegette. A munkásotthonban – melyhez már elnevezése miatt bensõséges érzelmek fûzték a költõt – gyakran hallhatta saját verseit a mûsoros esteken: vagy énekelve, Vándor Sándor és mások megzenésítésében, vagy elõadómûvészek és tehetséges ifik tolmácsolásában. De a kortársak, akiknek megadatott, hogy láthassák-hallhassák az újpesti kalandozásai során verseit is szívesen népszerûsítõ költõt, egybehangzóan állították: senki nem tudott olyan tökéletesen József Attila-verseket szavalni, mint – József Attila. A szemináriumvezetõ költõ alakját késõbb Andrásfi Gyula, akkori cipészmunkás (az ötvenes évek végén Újpest párttitkára) elevenítette föl a József Attila Emlékkönyvben (Szerk.: Szabolcsi Miklós, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1957), míg a korabeli újpesti irodalmi és mûvésztársaság tagjai körében tett látogatásáról Acsády Károly, újpesti hírlapíró számolt be ugyanott, Sündisznótor címû, novellisztikus írásában. Valachi Anna

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

József Attila Kispesten A kispesti Munkásotthonban 1930-31-ben engedéllyel mûködött a munkásmozgalommal foglalkozó „Madzsar szeminárium”. Hallgatói a Vas- és Fémmunkás Szövetség tagjai (a vasasok) és a Wekerle telepi eszperantisták voltak. A munkásoknak ünnepet jelentettek ezek az estek, ahova hétköznapon is „tiszta, vasalt ingben” jártak. Egyik hallgatója szerint József Attiláról tévesen írják, hogy fakó arca volt és lehajtott fejjel járt, s bátortalanul, ügyetlenül közeledett az emberekhez. Emlékezete szerint a Munkásotthonban fennhangon tartotta meg elõadásait. Igen képzett marxistának tartotta, nemcsak emlegette gyakran A Tõkét, de meg is magyarázta. Csodálkozott, hogy ez a fiatal költõ – akinek a verseit a Népszavában olvasta – mennyire otthonos a marxista tanokban és a politika területén. Meglepte hallgatóit, hogy József Attila nem felolvasta elõadását, csupán jegyzeteibe tekintett bele olykor. Szokás volt, hogy az elõ-

adók nem siettek el, hanem beszélgettek a hallgatókkal az elhangzottakról. Így volt ez József Attilánál is, aki sokszor késõ estig maradt velük. A Munkásotthonba ellátogatott Várnai Zseni, Tuba Károly, Bodrogi Zsigmond és az általuk elmondott versekrõl is beszélgettek hallgatói József Attilával - így tudták meg, hogy szintén költõ. Meg is kérték: úgy jöjjön hozzájuk, hogy csak verseket mondjon. Elõadóestjére ígéretet tett és megajándékozta õket a „Nincsen apám se anyám” címû kötetével. Az ígéretét azonban nem válthatta be, mert a központ ebben már megakadályozta. Ekkorra egyre többen észlelték a költõ és a párt megromlott kapcsolatát. Nagyra értékelte József Attila költészetét az elõadásokat szervezõ Jáhn Ferenc, de a párt ítéletét nem tudta közölni József Attilával. Szántó Juditnak – élettársának és versei elõadójának – mondta: „...a kultúresten bárkitõl szavalhatsz verseket, csak József Attilától nem.” Judit nem akart

2005. április

4 hinni a fülének: „megõrültél?” Jáhn leszegett fejjel csak annyit mondott: „Nem én! Mások!” Szintén Judit mondta késõbb: „Így értesültem, és nem akárkitõl, hogy József Attila már nemcsak szemináriumot nem vezethet többé, de verseit se szavalhatom azoknak, akiknek írta. Akkor és így bizonyosodhattam meg arról, hogy kizárták a pártból” Jáhn Ferenc özvegye emlékezve arra a hajnalra amikor férje gyalog, beteg tüdõvel megviselten ment haza Kispestre, megértette keserûségét: „Mert sújthatta-e fájó kötelességgel a fegyelem a barátot, minthogy

A kispesti szeminaristák 1930–31-ben

József Attila életrajzok válogatott bibliográfiája Sárközy Péter (1945-) „Kiterítenek úgyis” : József Attila kései költészete / Sárközy Péter. – 2. kiad. – Budapest : Argumentum, 2001. – 220 p. Tanulmányok József Attiláról / szerk. Kabdebó Lóránt [et al.]. – Budapest : Anonymus, 2001. – 322 p. Németh Attila (1954–): József Attila pszichiátria betegsége(i) : változatok egy témára / Németh Attila ; [az illusztrációkat Nagy Frigyes ... kész.] . –

[Budapest] : Filum, 2000. – 121 p. Horváth Béla, N. (1953–): József Attila, 1905-1937 / N. Horváth Béla. – Horpács : Mikszáth, [2000]. – 155, [2] p. József Jolán (18991950): József Attila élete / József Jolán. – [Budapest] : Makai Á., cop. 1999. – 299 p., [20] t. Tverdota György (1947–): József Attila / Tverdota György. – Budapest : Korona, 1999. – 285 p.

felsõbb pártmegbízásból éppen neki – meggyõzõdése ellenére – kellett továbbítani a szigorú döntést, amit Szántó Judittal közölt, s amit képtelen volt József Attilának elmondani” Kispesti barátaival József Attila nem szakította meg kapcsolatát, gyakran látogatott el Mészáros László szobrász mûtermébe, akinek „Határnézõ parasztaszszony” címû szobrára írta az Emlék címû versét, és valószínû, hogy más külvárosi versekre is Kispest ihlette meg a költõt. (Mátyás Ferenc: Városszéli szülõföld c. könyve alapján összeállította: Csukás Irén.)

Valachi Anna: József Attila / Valachi Anna. – [Budapest] : Elektra Kiadóház, 1999. – 183 p. Szabolcsi Miklós (1921– 2000): Kész a leltár : József Attila élete és pályája, 1930-1937 / Szabolcsi Miklós. – Budapest : Akad. K., 1998. – 1015 p. Tverdota György (1947–): A komor föltámadás titka : a József Attila-kultusz születése / Tverdota György. – [Budapest] : Pannonica, cop. 1998. – 272, [6] p. Összeállította: Buda Attila

Jászsági könyvtár gyarapítása A Jászok Egyesülete köszönettel elfogad könyvtára számára jászsági vonatkozású kiadványokat. 1537 Bp., 114 Rb. 367. jaszokegyesulete@ freemail.hu

2005. április

5

Helytörténeti gyûjtemény a Hegyvidéken l folytatás az elsõ oldalról A Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria mûködésének elindítására a történész végzettségû dr. Müllner Jenõ kapott bizalmat, aki másfél évtizedes tevékenységével bizonyította a városrész történeti múltjának ápolása iránti elkötelezettségét. A Hegyvidék címû lap felelõs szerkesztõjeként szinte minden számban jelentõs teret adott a kerületi lokálpatriotizmust erõsítõ, a természeti értékeket bemutató írásoknak. Kezdeményezésének köszönhetõ a kerület reprezentáns várostörténeti sorozata, amelynek sorozatszerkesztõi feladatait is ellátta. A már megjelent kötetek – Hegyvidéki fotográfiák (1999), Hegyvidéki vendéglátás (2004), Hegyvidéki épületek (2005) – szakmai szempontból is értékes kiadványok, amelyek

a városrészt kutatóknak kiindulási pontként szolgálhatnak a késõbbi évtizedekben. Talán említésre érdemes, hogy ez a sorozat a Hegyvidék máig hiányzó monográfiáját is nagyrészt pótolja. Így „otthonosan”

bizottság vezetõje ismertette, hogy milyen körülmények között alapították meg az elsõ helytörténeti „lerakóhelyet”, hogyan kezdték meg a gyûjtést. A szûkebb pátria iránti elkötelezett szeretet volt az, ami megragadott írásában, ami engem is vezérel. Az alapítók gyûjtött anyaga most méltó helyre kerül, bemutathatóvá válik.

Az új helytörténeti gyûjtemény kiállító terei idõszaki kiállítások (geológiai, kultúrtörténeti...) rendezését teszik lehetõvé. A földszinti rész – a két kiállító-terem, a fogadó tér, a ruhatár... teljes egészében a lakosságot fog-

ja szolgálni. Alatta van a gyûjtemény raktára. Az emeletre a kutató- és könyvtárszoba és az intézmény munkatársainak irodái kerültek. Jelenleg folyik a gyûjteményi anyag átvétele, feldolgozása, a megóvását biztosító feltételek kialakítása. Elsõ helytörténeti kiállításunkat õsszel tervezzük megnyitni. Tájékoztatása alapján a helytörténeti szakkönyvtárat a kerület iskolásaira, a szakdolgozatukat írókra és a tudományos kutatókra egyaránt számítva alakítják ki. Legfontosabbnak az ifjúsági korosztály megnyerését, lokálpatriotizmusuk erõsítését tartotta. Tervezi az együttmûködés kialakítását a kerület iskoláival, a helytörténetet oktató tanárokkal. A helytörténeti gyûjtemény féléves kiállításai mellett a két galériában is lehetõséget látott helytörténeti jellegû (a kerület írói, festõi...), de rövidebb idõtartamú kiállítások megvalósítására. gábriel

zenei- és képzõmûvészeti versenyek, a diákköltõk találkozója, a ferencvárosi József Attila emlékhelyek koszorúzásai az emlékhely már rendszeresen visszatérõ rendezvényei. A József Attila Társasággal összefogva idén országos vetélkedõsorozatot indítottak: tanulmányírói, szavaló, zenei, képzõmûvészeti kategóriákban. Három korcsoportra osztották a résztvevõket – az általános iskola 7–8. osztályosai, a szakiskolások és a gimnazisták külön-külön versenyezhettek. A zenei versenyben nem volt stílusmegkötés, saját feldolgozással is lehetett indulni. Tervezik az emlékhely anyagának bõvítését. A Petõfi Irodalmi Múzeummal

közösen egy interaktív kiadványt készítenek elõ. Elsõdleges célcsoportjuk a diákság. Egyedülálló módon bemutatják József Attila utolsó leveleit, a halálával kapcsolatos dokumentumokat. Az április 11-i Költészet Napi József Attila megemlékezésen – a születésének 100. évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson – a IX. kerületi Gát utca 3. udvarán Bozóki András, az NKÖM minisztere tart beszédet. A koszorúzáson részt vesz Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke, valamint a József Attila emlékbizottság tagjai. T.J.

A fogaskerekû svábhegyi állomása az 1890-es években (Hegyvidéki Fotográfiák)

mozogva vázolhatta fel dr. Müllner Jenõ az elvégzendõ feladatokat. – Kezembe akadt egy cikk az 1980-as évekbõl. A Hegyvidékben megjelent írásban Molnár Imre, a kerületi helytörténeti munka-

Ferencváros és a költõ l folytatás az elsõ oldalról 1995-ben Faludy György neve fémjelezte a József Attila születésnapi megemlékezést. A most megtekinthetõ irodalomtörténeti kiállítást 2002 áprilisában adták át. Az elsõ két terem a költõ életútját mutatja be, a harmadik teremben versesköteteit, folyóiratok címlapjait, a József Attilát értékelõ prózából idézett részeket láthatunk. Tárgyi emlék a költõtõl nem nagyon maradt, csupán töltõtollát, tárcáját, zsebóráját tudják bemutatni. A kiállítás célja, hogy mindenki maga alakíthassa ki saját József Attila képét.

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

A hagyományos április 11-i koszorúzás mellett 2002 decemberétõl József Attila haláláról gyertyagyújtással emlékeznek meg. Ekkor és itt volt a József Attila Társaság alapuló gyûlése. Rendhagyó irodalomórák, szavaló-, tanulmányi-,

József Attila-emléktábla a Gát utcai szülõház falán

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

RÓLUNK – RÖVIDEN Budapesti Honismereti Társaság

Társaságunk elnökségének tagjait idei elsõ ülésünkre Breinich Gábor elnök február 23-án Budapest Fõváros Levéltára tárgyalójába hívta össze. Az elõzõ ülés óta eltel idõszakról Gábriel Tibor titkár adott tájékoztatást. Beszámolt a Budapesti Históriák keretében tartott novemberi Szabó Ervin emlékülésrõl (Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Fogadóterme) és a decemberi svábhegyi elõadóestrõl (Német Kisebbségi Önkormányzat háza). Bejelentette, hogy az elnökség javaslatának megfelelõen 2005 februárjától állandó helyszínen, Budapest Fõváros Levéltára konferencia termében folytatódott a rendezvénysorozat. A Hõs Rákóczi népe c.

ség tagjainak bemutatásra került, sajtótájékoztatóját (február 24.) másnap tartják. Az elnökség döntött a tiszteletpéldányok kiadásáról, majd elismerését és köszönetét fejezte ki az emlékkönyv elkészítésében közremûködõknek. A Gyûjteményi Szakbizottság elnöke, Szöllõsy Marianne a régi kerületi helytörténeti gyûjteményvezetõk nyugdíjazásának, az új gyûjteményvezetõknek a Társasággal való együttmûködése hiányának tulajdonította a szakbizottsági tagság lemorzsolódását. Az elnökség az éves közgyûlés elé vinni javasolta a kérdéskört. A Budapesti Honismereti Társaság 2004. évi tevékenységét és gazdálkodását

Megvédték Budapest hírnevét A „Hõs Rákóczi népe” elnevezésû, egy éven át zajló középiskolás mûvelõdéstörténeti vetélkedõ (meghirdetõi: Honismereti Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) országos döntõjét március 18–19-én, Sárospatakon tartották meg. A regionális döntõk után ide 12 magyarországi – köztük egy budapesti –, egy erdélyi és egy kárpátaljai középiskolás csapat jutott el pontszámaik alapján. A Veres Pálné Gimnázium színeiben versengõ fõvárosi csapat az országos döntõ igen erõs mezõnyében ragyogóan helyt állt, megosztott 5–6. helyezést ért el. Felkészítõ tanáruk Szabó István, a diákcsapat tagja Arató Anna, Arató György és Barcs Tamás voltak. országos középiskolás mûvelõdéstörténeti vetélkedõ fõvárosi döntõjének megrendezésérõl – amelyre Társaságunk kapott felkérést - a Városunk januári számában közölteket ismertette (a regionális döntõbõl egy fõvárosi csapat bejutott az országos döntõbe). Részletes tájékoztatást adott a Budapesti Honismereti Emlékkönyv – a társaság elsõként kiadott könyve - megvalósításának menetérõl. Az elkészült kötet az elnök-

az Ellenõrzõ és Számvizsgáló Bizottság 2005. február 18-án ellenõrizte. A revízió tapasztalatairól beszámolva a bizottság elnöke, dr. Sütõ Józsefné a társaság könyvelését rendezettnek, mûködését az Alapszabálynak megfelelõnek minõsítette. A jelenlévõk megvitatták a társaság 2004. évi közhasznú beszámolóját és a 2005. évi munkaterv tervezetét, a 2004. évi mérleget és eredmény-levezetést. Az idei év fõbb tervei között a

2005. április

6 Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv kiadása (elkészült), a Városunk négy számának megjelentetése, a Budapesti Históriák elõadóestjeinek folytatása

budapesti helytörténeti portál indítására is lehetõség lesz. Az elnökség fõvárosi tevékenységéért a Honismereti Szövetség emléklapjával való kitüntetésre ter-

Budapesti Históriák Május 4. – Háborús évek Budapesten (1914–1918) – Elõadó: dr. Róbert Péter történész – Mûhely: A Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény és a Városvédõ Kör tevékenysége – Elõadó: Bihari József gyûjteményvezetõ Június 1. – Karácsony Sándor szerepe az ifjúsági mozgalomban – Elõadó: Karacs Zsigmond történész – Mûhely: Az Erdõs Renée Házban folyó honismereti munka – Elõadó: Szelepcsényi Sándor helytörténész Az elõadóestek a hónap elsõ szerdai napján, délután 5 órakor kezdõdnek Budapest Fõváros Levéltára új épületében (Budapest, XIII. Teve u. 3–5.) – nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, elõzetes bejelentkezés nem szükséges! mint kiemelt feladatok szerepeltek. Anyagi háttér megteremtése esetén az emlékkönyvet évente tervezik hasonló szerkezettel, de mindig új tartalommal megtöltve kiadni. A társaság titkára bejelentette, hogy több pályázatuk van elbírálás alatt és kedvezõ esetben a számítógépes háttér fejlesztésére és egy

jeszti elõ Beleznay Andort (Albertfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum vezetõje), dr. Pintér Endrét (Óbuda Baráti Kör elnöke) és Sipos Andrást (Budapest Fõváros Levéltára fõlevéltárosa), amelyek ünnepélyes átadására a pécsi Országos Honismereti Akadémián, június 27-én kerül sor.

Karsai László (1948–2004)

Katonatiszti családba született, iskoláit édesapja szolgálati helyein, Cegléden, Kiskõrösön, Pécsett végezte. A Zalka Máté Mûszaki Fõiskolát 1970-ben hadnagyként fejezte be. Csapattisztként Pápán és Velencén, késõbb a Honi Légvédelmi Parancsnokságon szolgált. 1999-tõl oktatási és kulturális területre vezényelték – a Kulturális Fõigazgatóságon osztályvezetõként, szerkesztõként dolgozott. Ebbõl az idõszakából maradandó alkotások sora kötõdik nevéhez. Gondozta a „Katonai és politikai történelmi ismeretek”, a „Honvédelmi és állampolgári ismeretek” és a „Honvédtudósok” címû sorozatokat, segítette jelentõs emlékiratok megjelentetését. Ezekben az években került kapcsolatba a Kossuth Szövetséggel, a Budapesti Honismereti Társasággal és a hagyományõrzõ gyermekszervezetekkel. Korai halálát megdöbbenve vettük tudomásul, kedves emberségének emlékét õrizzük.

2005. április

7

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv Egyfajta sajátos idõutazást ajánl, Budapest múltja és jelene szimbiózisának megismerését a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár dísztermében február 24-én bemutatott Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv, amely egyfajta pillanatképét is adja a 2003. évi fõvárosi helytörténeti tevékenységeknek és azok eredményeinek. Az emlékkönyv szerkesztése Gábriel Tibort dicséri. Említésre érdemes a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv színvonalas tipográfiája – Bukovszki Antal munkája –, a szakmai tanulmányokat és a civil szervezetek bemutatkozását lezáró korabeli illusztrációk (grafikák, kisnyomtatványok, pecsétek...) sokrétûsége. Borítóján a fõváros XX. század eleji látképével találkozhatunk, belsõ címlapján a középkori Victorinus-corvina lapszéldíszítése kelt meglepetést. A Budapesti Honismereti Társaság kiadásában meg-

jelenõ kötet elsõ felében ismeretterjesztõ formában közölt tanulmányok valamint a szakmai anyagok által érintett kerületek lokálpatrióta civil szervezetei tevékenységét bemutató tájékoztatók váltogatják egymást – amelyek a Budapesti Históriák 2003-ban, havonta más-más kerületben tartott elõadóestjein hangzottak el. Az emlékkönyvben olvashatunk a budavári Szent György tér múltjáról, az ásatások eredményeirõl, az Újpestet alapító Károlyi családról, az óbudai Birkl-gyûjteményrõl, a pálos rend budapesti jelenlétérõl, az angyalföldi Ferdinánd piacról, Rákosszentmihály múltjának kutatásáról, a Szent Korona promontori látogatásáról – köztük pedig a mindezek feltárása, ápolása és népszerûsítése érdekében mûködõ kerületi civil szervezetek munkájának eredményeirõl, terveirõl.

A kötet második felét alkotó fõvárosi helytörténeti adattár az emlékkönyv kézikönyv jellegét erõsíti – itt a fõvárosi és kerületi közgyûjtemények és a kerületekben helytörténeti tevékenységet végzõ civil szervezetek fõbb adatait találhatjuk meg – összeállítása Szöllõsy Marianne érdeme –, kiegészítve egy 2003. évi fõvárosi és kerületi helytörténeti bibliográfiával. Az emlékkönyv létrejötte a fõváros kerületeiben mûködõ civil szervezetek összefogásának eredménye – tudhatjuk meg Breinich Gábor, a Budapesti Honismereti Társaság elnöke elõszavából, kiadását a fõváros Kul-

turális Bizottsága is támogatta. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó kötet kereskedelmi forgalomba nem kerül,

megvásárolható a Társaság székhelyén, az Újpesti Helytörténeti Gyûjteményben (Budapest, IV. ker. Berda József u. 48., K–P. 10–17 óra) és a Budapesti Históriák havonta tartott elõadásain.

Lapok Promontor és Tétény történetébõl Hit – Remény – Szeretet

A Savoyai Jenõ Asztaltársaság kiadásában jelent meg a Lapok Promontor és Tétény történetébõl c. sorozat második kötete, Bartos Mihály Hit – Remény - Szeretet címû könyve. A szerzõ eredeti módon a Budafok-

felsõvárosi temetõ szimbolikáját dolgozta fel. Budafok jelenlegi legrégibb temetõjében az elsõ temetés 1887-ben volt. A régi szimbólumok használatát kutató Bartos Mihály több éves munka során gazdag anyagot talált, melyet ebben a kiadványban tár a közönség elé. Cseh László plébános elõszójában a temetési kultusz szimbólum világának fontosságát hangsúlyozza. „A régi sírokon még keresztény szimbólumok sora gyönyörködteti a látogatót. Ám fontos lenne a ma emberének e szimbólumok ismerete, hisz anélkül szinte

vakon sétálunk el a legértékesebb síremlék mellett. A régi szimbólumokban gazdag világot mutatja be számunkra ez az igen értékes tanulmány.” Külön-külön fejezetekben ismerkedhetünk meg a különbözõ jelképek használatával, ábrázolásuk változataival és jelentésükkel. Konkrét példákon tanulmányozhatjuk megjelenési formáikat. Egyenként vehetjük sorra a kriptákon, fejfákon lévõ feliratokat, emlékszövegeket és képi ábrázolásokat, melyeket magyarázó szövegek kísérnek. A kötetet a temetõ alaprajza, a sírhelyek feltalálásá-

nak táblázata, az alkotók felsorolása, a tulajdonosok névjegyzéke teszi teljessé. Rajzokon ismerkedhetünk a különbözõ kereszt típusokkal, és összesen 112 színes ill. fekete-fehér fotón tanulmányozhatjuk az olvasottakat. A kötetet megismervén elmondhatjuk, hogy a fõváros temetõi értékeinek feldolgozása újabb értékes tanulmánnyal gyarapodott. A kötet kereskedelmi forgalomba nem került (beszerezhetõ a Savoyai Jenõ Asztaltársaságnál: 1775 Budapest, Pf. 56., tel.: 226-1916). (szm)

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

2005. április

8

Tabáni Helytörténeti Gyûjtemény és Dokumentációs Központ (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó, tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze., P., Szo.: 14-18, V.: 11-18 óra

Alberfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum Vezetõ: Beleznay Andor, tel.: 2086635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K-Cs.: 16-18 óra, zárva: 07. 01. – 08. 31, és egyéb iskolai szünetekben is.

XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Frank Gabriella, tel.: 2905629, 295-0877, cím: 1181 Bp., Kondor Béla sétány 10., nyitva: HCs.: 8-16, P.: 8-13 óra, zárva az iskolai tanítási szünetek idején.

Óbudai Múzeum (Zichy kastély) Vezetõ: Dr. Újj Írisz, tel.: 250-1020, cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K.V.: 10-18 óra

Etele XI. kerületi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Dr. György Lajosné, tel.: 365-6126, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze.: 15-18 óra.

Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 2811619, cím: 1191 Bp., Fõ u. 38., nyitva: K-P.: 14-18, V.: 10-16 óra.

Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Szöllõsy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K-P.: 10-17, Szo.: 10-14 óra, zárva: 07. 01. – 08. 31. Józsefvárosi Helytörténeti Alkotómûhely

(szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Pilinyi Péter

tel.: 313-0298, cím: 1083 Budapest, Szigony u. 39., nyitva: K.,P. 14-16 óra. Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1093 Bp., Pipa u. 4., nyitva: K-P.: 10-16 óra. Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: K-Sz.: 10-14, Cs.: 14-18 óra.

Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Kortárs Galéria Vezetõ: Dr. Müllner Jenõ, tel.: 4570500, 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b. Jelenleg felújítás miatt zárva, megnyitása 2005 szeptemberében tervezett. Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Juhász Katalin, tel.: 3491501, cím: 1132 Bp., Váci út 50., nyitva: K-Cs.: 10-18 óra, zárva: 06. 17. – 08. 11. Rákospalotai Múzeum Vezetõ: Mojzes Ildikó, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K., Cs., Szo.: 10-14, Sze.: 1418 óra, zárva: 07. 29. – 08. 27. Erdõs Renée Ház Vezetõ: Bakonyvári M. Ágnes, tel.: 256-6062, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K-V.: 15-18 óra.

Pesterzsébeti Múzeum Vezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 2831779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K-V.: 10-16 óráig, zárva: 07. 10. – 09. 15. Csepel Galéria és Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Sárkány István, tel.: 2780710, cím: 1211 Budapest, Szent Imre tér 3., Budafok Barlanglakás Emlékmúzeum Vezetõ: Garbóci László, cím: 1222 Bp., Veréb u. 4., (Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt, Lakatos családnál) Soroksári Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 287-0083 cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: K-Szo.: 14-18 óra, zárva: 06. 19. – 08. 10.

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XVI. Hétköznapok és vallásos élet a rézkor végén : A Baden-kultúra 5000 éves emlékei Budapesten : A Budapesti Történeti Múzeum idõszaki kiállítása: 2004. december – 2005. március / szerk. Endrõdi Anna. – Budapest : BTM, 2004. – 71 p. : ill. ; 24 cm Orvoslás Aquincumban : Idõszaki kiállítás az Aquincumi Múzeumban 2004. május 22 – október 31. / [szerk. Zsidi Paula]. – Budapest : BTM Aquincumi Múzeum, 2004. – 40 p. : ill. ; 16x24 cm A fõváros régisége, 1780–1873 ; Közterek és magánterek, 1873– 1940 : állandó várostörténeti kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában / szerk. Rostás Péter, Erdei Gyöngyi ;

[... szerzõi Aczél Eszter Krisztina et al.]. – Budapest : BTM, 2004. – 130 p. : ill. ; 23 cm. Változatok a történelemre : tanulmányok Székely György tiszteletére / szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. – [Budapest] : BTM : ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Tört. Tansz., [2004]. – 460 p. : ill. ; 29 cm. – (Monumenta historica Budapestinensia ; 14.) Ágai Adolf (1836–1916): Utazás Pestrõl – Budapestre, 1843-1907 : rajzok és emlékek a magyar fõváros utolsó 65 esztendejébõl / írta Porzó (Ágai Adolf) ; képeit rajz. Bér Dezsõ [et al.]. – Budapest : Fekete Sas, 2004. – 446 p., [32] t. fol : ill. Czigány György: Képes krónikás, Budapest / [írta

... Czigány György] ; [akvarellek ... Gyenes Péter, Karli László] ; [rajzok ... Tóth Ferenc]. – Gyõr : Repro 2000 Bt., 2004. – 179 p. : ill. * A Fõvárosi Képtár története és gyûjteménye 1945–2003 / [szerk. Sasvári Edit, Fitz Péter] ; [szövegek Fitz Péter, Földes Emília, Mattyasorvszky Péter]. – Bp.: Fõvárosi Képtár-Kiscelli Múzeum, 2003. – (Fõvárosi Képtár katalógusai ; 125.) Katsányi Sándor: A fõváros könyvtárának története 1945-ig – Budapest : Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2004.– 420 p. : ill., 120 fotó Bonta Mária Laura: Rákoscsaba-Újtelep kialakulása és története. – Buda-

pest : Erdõs Renée Ház, 2004. – 67 p. : ill. ; 19 cm. – (Rákosmenti helytörténeti füzetek ; 2/1.). Lantos Antal: Rákosszentmihály születésének okleveles emlékei. – Budapest : XVI. ker. Önkormányzat, 2004. – 92 p. : ill. ; 24 cm. – (Kertvárosi helytörténeti füzetek ; 6.) Budáné Juhász Katalin: Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban / [fképek.: Kopp Antal]. – [Budapest] : Erzsébetváros Önkormányzata, cop. 2004. – 150 p. : ill. ; 24 cm Pilinyi Péter: Józsefváros története, 1718-1848. – 2. bõv. kiad. – [Budapest] : Józsefvárosi Önkormányzat, 2004. – 83 p. : ill. ; 25 cm. Összeállította: Gali Ágnes

2005. április

9

Hegyvidéki épületek A két kiadást is megélt Hegyvidéki fotográfiák, valamint a Hegyvidéki vendéglátás kötetei után Rosch Gábor építész hatéves kutató-, gyûjtõ- és fényképezõ munkájának eredményeként a közelmúltban jelent meg a sorozat harmadik kötete, a Hegyvidéki épületek. A sorozat szerkesztõje dr. Müllner Jenõ volt. A kötet elõszavában dr. Mitnyan György, a Hegyvidék, XII. kerület Önkormányzata polgármestere üdvözölte a helyi újság szerkesztõségének vonzáskörzetében kialakult, szakmai tudását a városrész érdekében kamatoztató közösséget – tagjai munkájának köszönhetõ a sorozat megjelenése. Rendkívül fontosnak tartotta a Hegyvidék épített örökségének megóvását a magán, állami és vállalkozói szférát tekintve egyaránt. A Hegyvidék történeti múltját reprezentáló épületeket bemutató könyv panorámaképet ad a XII. kerületi iskolák, kórházak,

szállodák, templomok, középületek, lakótelepek, közintézmények, ipari épületek tervezõinek, kivitelezõinek munkáiról. Mintegy 170 oldalon, 220 képpel illusztrálva ismerte-

tik a kötetben az épületek mûemléki jellemzõit, a társmûvészeti alkotásokat. Mindez a szerzõ, Rosch Gábor érdeme. Könyve a Hegyvidék c. újságban 1997 és 2003 között

Dr. Kanyar József Szorgos életének 89. évében, 2005. január 21-én, örökre eltávozott közülünk dr. Kanyar József, Állami-díjas történész, akadémiai doktor, a Somogy Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója, a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Kaposvár és Kaposújlak díszpolgára, a Budapesti Honismereti Társaság tagja. Halálával a magyar tudományos élet, az egyetemes kultúra, széles látókörû, jövõt építõ, jeles egyéniségét vesztettük el. Alkotói pályája, tudományos és közéleti munkássága, embersége, hite és elhivatottsága, a szülõföld iránti határtalan szeretete, mindnyájunk számára követendõ, de nehezen követhetõ példa. Szülõföldjét, Somogy megyét soha nem feledve, életének utolsó másfél évtizedét a fõvárosban töltötte. Számos civil szervezet tagja volt. Egész életmûve tükrözi hitvallását, a helytörténeti kutatás és a honismereti mozga-

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó megjelent, majd a kötet számára kibõvített és átdolgozott helytörténeti írásait tartalmazza. A Hegyvidéki épületek a sorozat korábban kiadott, esztétikus köteteihez méltó küllemû, azonos tipográfiát alkalmazó kiadvány. Nem elõzmények nélküli a megjelenése. A 34 éve alapított, az utóbbi tíz esztendõ során kéthetente negyvenezer példányban megjelenõ Hegyvidék c. XII. kerületi újság a Farkasrét, a Krisztinaváros, a Virányos, a János-hegy, a Zugliget, az Istenhegy, a Svábhegy, a Márton-hegy, a Széchenyi-hegy, a Sas-hegy helytörténetének kutatómunkájával, az eredmények bemutatásával részt vett a XII. kerület múltjának feltárásában, a kutatási eredmények publikálásában, valamint a jelen kor eseményeinek feldolgozásában. Függeléke értékes része a kötetnek. Az itt közölt, felhasznált irodalom jó áttekintést ad a korábban megjelent hegyvidéki anyagok-

Támogassa adójának 1%-ából a Budapesti Honismereti Társaságot! Fontos a múltunk, fontos a jelenünk, de legfontosabb a jövõnk. Ennek a jövõnek építéséhez kívánunk hozzájárulni a „Városunk” címû szerény kiadványunkkal, amely a szó legszorosabb értelmében közhasznú célokat szolgál, ingyenes, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban is olvasható. Ezúton is köszönjük támogatóinknak múlt évi hozzájárulásait, és kérjük, hogy 2005. évi tevékenységünk támogatására ajánlja fel jövedelemadója 1%-át! Budapesti Honismereti Társaság Adószám: 19673903-1-41 Címünk: 1043 Budapest, Berda József utca 48. ról, névmutatója pedig a könyv használati értékét jelentõs mértékben emeli. Kahlich Endre

lom összhangjának fontosságát. Széleskörû tudományos tevékenységét politikatörténeti, agrártörténeti, mûvelõdés- és oktatástörténeti kutatásait önálló kötetek sora fémjelzi. Honismeret és nemzettudat címû önéletrajzi mûve példaként szolgál a helytörténeti munkát folytatók számára. Magas szintû, következetes szakmai elvárásai mellett élete végéig emberséges maradt. A Honismereti Akadémiákon nem akadt olyan részvevõ, akivel ne váltott volna néhány szót szakmai érdeklõdése mellett, kérésünkre szívesen adott tanácsot, iránymutatást. Mindig mosolygós arccal, eleven tekintettel fogadott mindenkit, szavaiban egy hasznos élet tapasztalatai rejtõztek. Társaságunk Józsi Bácsiját, Jóska Bácsiját fizikai valójában örökre elveszítettük, de szellemiségét polcainkon könyvek, cikkek sokasága õrzi. Így mindig jelen van közöttünk és mindennapjainkba épülve szinte észrevétlenül munkál tovább, mint éltében is tette. Emlékét kegyelettel õrizzük.

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

Ostromtól a játszás színteréig Elõadóestek a fõvárosi levéltárban A Budapesti Históriák februári rendezvényén Kalakán László történész Budapest ostrom alatt – hatvan éve történt címmel tartott elõadást Budapest Fõváros Levéltára Teve utcai konferenciatermében. Az évforduló miatt is idõszerû témát tömören öszszegezte. A „Budapest Festung” ostroma során mintegy 70 ezer német és magyar védõ állt szemben 180 ezer támadóval. Sikertelen német felmentési próbálkozások után – Hitler tilalma ellenére – jött el 1945. február 11-én a várbeli kitörés. A véres húsdarálóból kevesen jutottak át a szovjet ostromgyûrûn. A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület tevékenységérõl Haraszti Gábor ügyvezetõ elnök tájékoztatta a megjelenteket. Részletesen ismertette a mozgalom több mint negyedszázados történetét, a népszerû „bélyegzõs-játékot”, a vándorkönyv-mozgalmat, a jeles

évfordulókhoz kötõdõ pályázatokat, történelmi szaktáborokat, rendezvényeket. Beszámolt a „kiskönyvtár sorozatról”, amely az ország „eldugott” helyein lévõ látnivalókat is bemutatja, a 750. kötetnél tartva. A 8000 tagú egyesületnek széleskörû országos hálózata mellett jelentõs határon túli kapcsolatai is vannak. A márciusi elõadáson dr. Kriston Vízi József néprajzkutató muzeológus kivetítéssel kísért elõadást tartott A játék és játszás fõvárosi színterei címmel. Fotóin felidézte a 19. század második felétõl napjainkig a különféle gyermekjáték-lehetõségeket, amelyek a fõváros terein, iskoláiban, óvodáiban megvalósultak. Ismertette a pedagógusok egykori képzését, ahol a mainál lényegesen jelentõsebb szerepet kapott a játékos nevelési módszerek alkalmazása. Napjainkra az egykori játszóterek és játékos foglalkozások vészesen leszûkültek

A szaléziak Óbudán Az óbudai Szent Lajos Ház és a Segítõ Szûz Mária Kápolna történetét írta meg dr. Pintér Endre nyugalmazott sebész fõorvos, helytörténész Budapest III. kerülete helytörténeti füzetsorozatának 2004. évi második számában (A szaléziak Óbudán). Kötetében rövid áttekintést nyújt a Szalézi Társaság történetérõl, magyarországi letelepedésérõl. Az alapító Don Bosco Szent Jánosról, és a honi rend megalapítójáról, Zafféry Károlyról is olvashatunk. Óbudára 1920-ban érkezett meg a rend. A sze-

gény, elhagyott, társadalomból kirekesztett fiúk nevelésével foglalkozó szaléziak a Kiscelli utca 79-ben lévõ Szent Alajos Árvaház és mellette lévõ kápolna vezetését, 1912-ben történt alapítása után nyolc évvel vették át. Dr. Pintér Endre sorra veszi az intézmény vezetõit, jelentõs személyiségeit és tevékenységüket: az árvaház mûködtetésének körülményeit, kulturális missziójukat. A szerzet 1950-ben történt kényszerfeloszlatása után is követhetjük az épületek és lakóik sorsát, utóbbiak mindennapos harcát az épület és a kápolna

2005. április

10 – fõként az anyagi lehetõségek hiánya miatt. A dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság tevékenységérõl Pándy Tamás, a szervezet elnöke számolt be. Hat évtizeden át, 1920-tól szolgált református lelkészként dr. Széky Endre a városrészben, ahol három templomot épített, cserkészcsapatot patronált, dalárdát és színjátszó kört szervezett. Nevéhez kötõdik a helytörténeti kutatómunka megindítása is az egykori Népfront keretei között. Levéltári kutatások, kiállítások, iskolákban tartott helytörténeti elõadások, megemlékezések jelezték mûködésüket. A mai társaságot 1989-ben alapították meg, rövid idõn belül már 300 tagjuk volt. Az elmúlt 16 évben kialakították a pestszentimrei kegyeleti helyet, védetté nyilváníttattak, emléktáblával jelöltek meg több építményt, kiállításokat rendeztek, színvonalas kiadványokat jelentettek meg és sokféle módon segítették városrészük fejlõdését. A Budapesti Históriák keretén belül április 6-án József Attila emlékestet tartotmegmentéséért. A rendszerváltás után, 1991-ben

tak. A résztvevõket Breinich Gábor, Budapest Fõváros Levéltára fõigazgató helyettese köszöntötte. Veres András irodalomtörténész a József Attila Társaság tevékenységérõl és a százéves jubileumról, Losonczy Attila a ferencvárosi József Attila emlékhelyrõl és eredményeirõl számolt be – elõadásaikat számunkban külön cikkben ismertetjük. Az elõadások közben Nyári István elõadómûvésztõl a Dunánál és az Óda címû verseket hallhattuk. A Mûhely keretein belül a II. kerületi Közéleti Mozgalom Helytörténeti Körének tevékenységérõl Fraknói Iván, a kör elnöke számolt be. Fõként az ifjúságot célozva 1994-tõl 111 helytörténeti sétát vezettek, a II. kerület 76 mûemlékéhez. Egykori kõbányák, tégla- és mészégetõk, kolostorok és ma is létezõ barlangok, források kerültek be így a köztudatba. Most a kerület területén egykorvolt falvak emlékeinek bemutatására készülnek. Munkájukról a januári számunkban jelent meg elõzetes. Tóth József

állították vissza a rend tulajdonjogát, és egy évvel késõbb kezdték meg a Bécsi út 177-es épület átépítését. Majd megint egy évvel késõbb a szomszédos telken korszerû rendház is épült. Ismét a Szalézi Társaság tulajdonába került 2002-ben a Kiscelli utcai ingatlan is. A száraz tények mellett, az óbudai szerzetesrend mai életét, neves személyiségeit szintén megismerteti az olvasókkal. A szép, ízléses kiállítású kiadványt sok fotó, dokumentum melléklet, forrásjegyzék és hat idegen nyelven írt rövid rezümé Meghívó jótékonysági elõadásra zárja. sz.m. a Szent Alajos Árvaház javára

2005. április

11

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

Vendégségben Palócföldön

még annak a tájnak a szokásrendszerét, ahonnan szüleik, nagyszüleik érkezFolklorisztikai írások a 20. század végérõl tek. Sokuk számára az itt A Kulturális Örökségvé- folyóiratokban, monográfi- bemutatott népszokások a delmi Hivatal Pinceklubjá- ákban voltak csupán hozzá- néhai szûkebb pátriát idézban november végén dr. férhetõek. Most egy csokor- heti fel! Szerzõnk életútja is elköBodó Sándor, a Budapesti ba gyûjtve ismerhetjük meg Történeti Múzeum fõigaz- a Palócföld és a tágabb telezettségét tükrözi. – Egyetemistaként az gatója mutatta be Kriston Észak-Magyarország népi Vízi József Vendégségben játékait, társas szórakozási Abaúji Hegyközben és az Palócföldön címû gyûjte- formáit, farsangi szokásait, ország legtávolabbi északkeleti csücskében lévõ ményes kötetét. halottas búcsúztatóit... Könyve a néprajzkutató A népi kultúrának ezek a Pusztafaluban – oda két szerzõ mintegy negyedszá- hagyományai a fõvárosban évig rendszeresen el-ellátozados kutatómunkájába ad sem ismeretlenek. A buda- gatva – a már jócskán válbetekintést, tizennégy hosz- pestiek többsége még csak tozó játék- és szórakozásszabb-rövidebb tanulmánya másod-, vagy harmadgene- kultúra szerkezetét vizsgálrévén. Írásai korábban szét- rációs „itt lakó”, családi ha- tam (ez lett tárgya diplomaszórtan, különbözõ szakmai gyományaik részben õrzik munkámnak is). Kriston Vízi József 1978-ban, Debrecenben végzett, majd a tiszaújvárosi (leninvárosi) Helytörténeti Gyûjtemény vezetõjeként indul el választott pályáján. Gyûjteményvezetõként kezd, de egy év múlván már Heves megye központjába, Egerbe hívják, ahol rövidesen bekapcsolódik az 1960as évek közepén megkezdett, un. Palóc KuMaskarás csoport az „aszonyfarsangon” (1983) A szerzõ felvétele tatásba.

– Ekkor „hivatalosan” is módom nyílott arra, hogy a témák közé még Lajos Árpád szorgalmazására fölvett játék és játszás körét vagy negyven észak-magyarországi településen kutathassam. Így sikerült nyomára bukkanni például több, már a folklórizmus fogalomkörébe tartozó legújabb kori szokás-gyakorlásnak, a közösségi, kis- és nagyobb csoportokat érintõ és szervezõ társas együttléti és szórakozási formáknak. Kikerülhetetlen volt ez, hisz’ akkoriban (is) szemünk elõtt zajlott egy újfajta érték átrendezõdés, amely a távoli falvakban is érzékelhetõ „kényelem-szocializmus” hatására mind a szellemi, mind pedig a tárgyi világra – most már tudjuk, csak egy rövid idõre, de jelentõsen – befolyással volt. A Hermann Ottó Múzeum gondozásában megjelent kötet számos illusztráció, lekottázott ének és vers közlésével eleveníti fel olvasója elõtt a 20. századvégi Magyarország keleti része életének hétköznapjait és ünnepnapjait. —g.t.—

Tanulmányok a rákosmenti iskolák történetébõl Az Erdõs Renée Ház 2003 novemberében indította útjára a Rákosmenti helytörténeti füzetek kiadványsorozatot. A jelenlegi könyv (Tanulmányok a rákosmenti iskolák történetébõl) a sorozat harmadik köteteként - 210 oldalon a teljes kerületi iskolatörténet bemutatásának feladatát vállalta fel. Szerzõi: Szanyi Dezsõ történelemtanár, a XVII. kerületi történelemtanárok munkaközösségének vezetõje (bevezetõ tanulmány a magyar iskolaügy fejlõdésérõl, Rákoscsaba iskoláinak bemutatása); dr. Dombóvári

Antal történelemtanár, egykori iskolaigazgató-helyettes, az Erdõs Renée Ház munkatársa (rákoskeresztúri, rákosligeti és – részben – rákoscsabai rész); Ádám Ferenc az Erdõs Renée Ház történész-muzeológusa (a rákoshegyi oktatási intézmények története). A sorozat és a könyv tervezõje Novák Fanni grafikusmûvész, szerkesztõje Ádám Ferenc volt. Részlet a szerkesztõ elõszavából: „Miért éppen Tanulmányok a rákosmenti iskolák történetébõl a könyv címe? Miért nem például: A rákosmenti isko-

lák története vagy rímelve a Helytörténeti füzetek elsõ számára: Oktatás a Rákosmentén? A válasz egyszerû! Egyrészt a helyi iskolák történetét nem lehet ilyen terjedelmi keretek között bemutatni – ahogyan az egyik szerzõ megfogalmazta, egy iskoláról tudott volna annyit írni, amilyen hosszú a teljes munkája. Másrészt természetes, hogy amíg egyes intézmények esetében adatok garmadája közül válogathatott az író, sokszor éppen a terjedelmi korlátok miatt fájó szívvel mellõzve értékes, érdekes for-

rásokat, addig máskor szintén hatalmas irattömeget kellett átnéznie, hogy egyegy tényadatot kiszûrjön az általa vizsgált tárgyra vonatkozóan…” A könyvnek nem csak az a célja, hogy az olvasó tanuljon belõle, hanem az is, hogy segítséget nyújtson a jövõ kutatóinak. Azoknak is, akik majdan egy iskola történetét kívánják bemutatni 210 oldalon, azoknak is, akik éppen csak a kötelezõ, minimális szakdolgozati oldalszámot akarják elfogadható tartalommal megtölteni. Á.F.

Városunk – Budapesti 0onismereti 0íradó

Lokálpatrióta képeslapok Ha az ember valahol jól vetõen 12 darabból álló érezte magát, szereti ké- hegyvidéki képeslap-sorozapeslapon tudatni szerettei- tot adott ki. Ezeken a felújível, ismerõseivel. A képeslapküldés (és -gyûjtés) a fotózás és videózás korában sem halt ki, ezért különös értékük van ezeknek az általános turisztikai csalogatókon túl, a helyi látnivalókra, értékekre figyelmet felhívó kiadványoknak, melyek a mai figyelmességen túl idõvel egy korszak dokumentumaivá is lesznek késõbbi korok számára. A Hegyvidék Lapkiadó (az újság és könyvek megjelentetése mellett) a lokálpatriotizmusra tevõ- Képeslap a Barabás-villáról és legesen is hangsúlyt fektet- tott Barabás-villa, a Királyve, és élve azzal, hogy kivá- hágó tér, a Hollós út, városló fotósok dolgoznak e vidé- majori Jézus szíve Plébánia, ken, egy fotópályázatot kö- a Jókai agóra, a János-hegy

Húsvét Óbudán Népmûvészeti kiállítás a múzeumban Az Óbudai Múzeum március 17-én megnyílt kiállítása (Húsvét 2005) a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népmûvészeti tár-

gó mester míves munkáit láthatjuk. A kiállítást dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató nyitotta meg, majd a résztvevõknek Szabó

2005. április

12 az Erzsébet kilátóval, a Normafa, a gyermekvasút, a Harangvölgy, a Hunyadorom a Tündér-szikláról, valamint archív képeken a Svábhegy és Zugliget régi és új értékei jelennek meg. A fotómûvészek: Árvai Mátyás, Hajdu Zoltán, Janzsó Tamás, Koczina Gyula, Rácz

egy Hollós úti házról

Géza, Tóth Dezsõ, és Titkó Ildikó grafikusmûvész az ismert táj és a megújuló lakókörnyezet új arcát mutatják fel a XII. kerület címerével egységesített képeslap-sorozaton. Aki messzirõl jön ide pihenni, kikapcsolódni, vagy aki büszkélkedni akar barátainak azzal, hogy itt élhet, ebben a környezetben, egyaránt örülhet, hogy az általános Budapest-lapokon túl most szûkebb pátriánkat is hazaviheti, vagy elküldheti emlékbe. Szeretnénk bíztatni minden kerületet, hogy hasonlóképp helyi kiadványokkal ápolják a környezetükrõl fontosnak tartott ismereteket, népszerûsítsék azokat! Talán ezzel is gazdagíthatjuk Európát, és persze önnön magunkat. muzsay

Szent György-nap a Liteában A Lánchíd Kör április 21én 17 órai kezdéssel a budavári Litea Könyvesbolt és Teázóba (Budapest, I. Hess András tér 4.) egy Szent György-napi megemlékezésre invitálja vendégeit. Az alkalomhoz illõen a Szent György szobor másolatairól dr. Kerny Teréz mûvészettörténész, az MTA Mûvészettörténeti

Kutatójának munkatársa tart elõadást. Május 30-án szintén 17 órai kezdéssel a Budai Vigadó – Magyar Mûvelõdési Intézet (Budapest, I. Corvin tér 8.) földszinti termében rendezik meg éves közgyûlésüket, amelyet egy Iránról szóló, diavetítéses beszámolóval (elõadója: dr. Póka Gyula) zárnak.

F.: Budapesti Honismereti Társaság gyak világába ad betekintést. Az idõszaki tárlaton Bognár László tojáspatkoló és Kövér György fafara-

Zoltán (duda) és Juhász Katalin (húsvéti énekek) nyújtott elõadásával maradandó élményt.

Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, dr. Kriston Vízi József, Sándor P. Tibor, Sipos András, Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum. Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság (1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652) Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

1043 Budapest, Berda József u. 48. Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megtalálható a budapesti kerületek múzeumaiban, helytörténeti gyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltárában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma valamint a budapesti kerületek önkormányzatainak támogatásával jelenik meg.