Városunk. Budapesti Honismereti Híradó

Városunk Budapesti Honismereti Híradó

XIV. évfolyam 2. szám

Ybl Miklós emlékezete A haza halhatatlanjainak egyike

Ingyenes

2011. április

Mozaikok Kispest elsõ száz évébõl A tegnapi történelem mai ajándéka Január 28-án nyitotta meg a Budapesti Történeti Múzeum fõigazgatója, Bodó Sándor a „Pillanatképek Kispest múltjából – A mindennapi élet fotókon és enteriõrökön 1873–1970” címû kiállítást a Kispesti Helytörténeti Gyûjteményben. Tárlatuk az 1871-ben községgé, 1922-ben várossá alakult település hétköznapjairól szól. Viczek György alpolgármester a kiállított anyagot a tegnapi történe-

Andrássy úti részlet az Operánál (Képeslap, Zempléni Múzeum)

Hetvenöt éve Fábián Gáspár a Nagy magyar építõmûvészek címû könyvében így írt Ybl Miklósról: „Boldog vagyok, hogy Ybl Miklósról megemlékezhettem. Székesfehérvár egyik legnagyobb fiáról és mûvészérõl. Aki régen a halhatatlanok között van: a magyar haza halhatatlanjai között.” Az Ybl Miklós-díj 1953-tól az építõmûvészek nagyra becsült elismerése. Talán nem véletlen az évszám, hiszen Ybl Miklós (Székesfe-

lem mai ajándékának nevezte, mely emléket, önbizalmat adó minden korosztálynak. Herrich Károly mérnök úr utcákat, házhelyeket tervez. Varju Kálmán parcelláz, házakat épít, Takarékot alapít, hazafias rendezvényeket szervez vendéglõjében, és a községben Éder József bíróval. Tíz évig gyûjtenek az idén százéves Kossuth-szoborra, ezt szolgálja az 1909(Folytatása a 4. oldalon.)

hérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) születésének százötven éves évfordulójára alapították, és jó száz éve annak, hogy 1851-ben letelepedett Pesten. Mûveiben legfõbb partnere Wagner János (1813– 1904) volt, Ybl Miklós pesti lakóépületeinek, üzletházainak és fõbb mûveinek egyaránt jeles építõmestere, aki szintén Székesfehérvárott született, és már 1844-ben a (Folytatása a 8. oldalon.) Fogorvosi eszközök zárják a tárlat „idõsíkját”

Megy a gõzös, megy a gõzös Kanizsára 150 éves Buda elsõ vasútállomása

Amikor még füstöltek a mozdonyok

A szabadságharc leverése után az osztrák gazdasági érdekek kerültek elõtérbe. Az anyagi nehézségek miatt 1855-ben magántársaságok kaptak engedélyt a vasútvonalak kiépítésére. A Buda–Kanizsa és az oda kötött szárnyvonalak tavaszi bejárásával és mérnöki felmérésének megkezdésével kezdõdtek a munkálatok.

Október 8-án a Ferencz József Keleti Vasúttársaság kapott engedélyt a Budáról Nagykanizsán át, majd tovább vezetõ vasútvonal építésére. 1857 végére befejezték a vonalak kitûzését, 1858 májusának végéig elkészült a vasútvonal részletterve, ebbõl 221 kilométer volt a Buda–Kanizsa (Folytatása a 2. oldalon.)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó

2011. április

2

Megy a gõzös, megy a gõzös Kanizsára 150 éves Buda elsõ vasútállomása vonalat. 1859-ben már teljes erõvel folyt az építkezés. A budai végállomás helyének feltöltése nagy mennyiségû földmunkát igényelt, mintegy 5–8 méternyi magasságra volt szükség, egy erõs támfallal. Az egyidejûleg elkezdett kisgellért-hegyi alagútból kitermelt földtömeget erre mind felhasználták.

„Mindkét oldalépület földszintes, középrizalitos volt, emeletes sarokpavilonokkal.” Az emeleten alakították ki a szolgálati lakásokat. A vasúti síneket Angliából rendelték meg, ezekre az osztrák kormány vámmentességet adott. A sokoldalú kedvezés ellenére sem épült meg azonban a külföldön már elterjedt fejperon. Az elsõ próbamenetet 1861. február 15-én tartották, a mûtanrendõri bejárásra március 17-én került sor.

Buda vasútállomása, 1873-tól már Déli pályaudvar – az Alkotás utca felõl (Fotó: www.vasutallomasok.hu)

folytatás az elsõ oldalról vonalé. Karl von Etzel osztrák mérnök és csoportja készítette a terveket, de a vonalvezetés és az állomások helye miatt viták lobbantak fel. A budai gabonakereskedõk a Duna partján szerették volna látni a végállomást. Azonban a tervezõk a még 1848-ban kijelölt és 1857-ben jóváhagyott Tábormezõ (ma Vérmezõ) mellett, a mai helyet részesítették elõnyben. A bécsi iroda a várható személy- és teO

Szabadalmazott Déli Állami és Lombard-Velencei Közép-Olaszországi Vasút. 1859-ben elõbb Lombardia, majd 1866-ban Velence is az önálló Olaszországhoz került, majd az ottani vasútvonalak kiválása után 1876. augusztus 9-én jött létre a Császári-Királyi Szabadalmazott Déli Vaspályatársaság. Végül a vonal 1932. július 1-jén került a MÁV kezelésébe. Az építkezés kezdete elõtt, 1858-ban a Ferencz József Keleti Vasúttársaság kiadott egy zsebkönyvet, melyet

1945-ben a pályaudvar Márvány utcai része (Fotó: http://budapestcity.uw.hu)

Buda vasútállomás (1873-tól Déli pályaudvar) alapkövébe 1860 júliusában helyezték el az építkezés iratait, amelyeket az 1974-es átépítéskor találtak meg. A budai indóház két egyforma épületbõl állt az érkezési és az indulási oldalon. Ezeket a vágányok felett húzódó, a Gregersen cég által épített facsarnok kötött egybe, amely 1945 januárjában pusztult el.

Március 20-án a hatóságok, a sajtó, a vállalat képviselõinek mutatták be különvonattal a Buda–Kanizsa közötti vasútvonalat. Buda vasútállomását ünnepélyes keretek között 1861. április 1-jén avatták fel, a személyforgalom április 2-án indult meg. Errõl beszámolt a Vasárnapi Újság is, a korszak egyik legfontosabb, országos szintû hazai sajtóterméke. Karacs Zsigmond

Rõth Márta emlékszobája Csepelen A ostrom alatt a pályaudvar 90 százalékban megsemmisült (Fotó: Vasúthistóriai Évkönyv 1995., 43. old.)

herforgalomra való tekintettel készítette el a nagyobb állomások terveit, bécsi építészekkel. Több társaság egyesítésével 1858. szeptember 23-án létrejött a Császári és Királyi

alapos volta miatt a késõbbi vasútépítéseknél is használtak. A vasúttársaság június 10-i közgyûlése az elsõként megépítendõk közé sorolta a Pragerhof–Nagykanizsa–Székesfehérvár–Buda

A csepeli Farsang Árpád Zeneiskola (XXI. ker., Posztógyár u. 2.) állandó kiállítás létrehozásával emlékezett meg egykori énektanára, Rõth Márta halálának 10. évfordulójáról. A kiváló operaénekesnõ a berlini Operaház tagja volt, és a bécsi Staatsoper vendégmûvésze, majd hazajött, és a csepeli zeneiskolában kezdett tanítani. A március 31-én felavatott Rõth Márta emlékszobájukban a mûvésznõ színházi szerepeit, kritikai fogadtatását, pedagógiai munkásságát, személyes emlékeit mutatják be.

2011. április

3


Vérmezõn kivégzett jakobinusok Fõvesztés által elhunytak – halotti anyakönyvi bejegyzések nyomában Közismert tény, hogy a magyarországi jakobinus mozgalom vezetõit, Martinovics Ignácot, gróf Sigray Jakabot, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet és Hajnóczy Józsefet Budán, a Generális kaszálón, más néven Generális réten – mely terület ma a Budapest I. kerületi Vérmezõ – 1795. május 20-án végezték ki. Az már azonban kevésbé ismert momentum, hogy két héttel késõbb, június 3-án további két magyar jakobi-

láljam ezeket a forrásokat. Kutatásaimat siker koronázta és így, most publikálásra kerülhetnek a hét jakobinus vértanú halotti anyakönyvi bejegyzései. A kutatást azzal kezdtem, hogy elõször a Vérmezõ területén illetékes római katolikus egyházközség, a Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia anyakönyveit néztem át, de azokban nem történt említés a jakobinus vezetõk kivégzésérõl. 1795-ben készített vízfestmény Martinovics Ignác és társainak kivégzésérõl (Magyar Nemzeti Múzeum)

Budapest – Budavári Római Katolikus Fõplébánia, Halottak Anyakönyve, II. kötete, 320–321. oldal

nust, Õz Pált és Szolárcsik Sándort is itt fejezték le. A fenti hét személy élete és halála, valamint a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe – többek között Fraknói Vilmos, Szirmay Antal, Benda Kálmán, Barta János, Boreczky Beatrix monográfiái jóvoltából – ismert, teljesen feldolgozott. Haláluk anyakönyvi forrásait azonban senki nem kereste – még Benda Kálmán sem –, így azok eddig ismeretlenek voltak. Jómagam tehát arra vállalkoztam, hogy megta-

Ezután megpróbáltam felkutatni a császári-királyi bu-

dai tábori fõpapi hivatalnak (K. k. ungarische Armee Feldsuperiorat zu Ofen) a matrikuláit, de azoknak csak a keresztelési anyakönyvei vannak meg az 1774. évtõl az osztrák Hadilevéltárban (Kriegsarchiv), a házassági- és halotti matrikulák viszont csak 1816-ban kezdõdnek és így a korábbiak nagy valószínûséggel elvesztek, megsemmisültek. Végül a – krisztinavárosi egyházközség mellett lévõ és a Vérmezõ területéhez igen közel esõ – Budapest-Budavári Római Katolikus Fõplébánia halotti anyakönyveiben, a II. kötet 320. és 321. oldalán találtam meg a keresett bejegyzéseket.

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja A GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megõrzésére Alapítvány február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, az V. kerületi GULAG Rabok Emlékmûnél emlékezett meg a kommunista diktatúrák áldozatairól, a Szovjetunióban kivégzettekrõl, az ottani és hazai munkatáborokban elpusztultakról. Az emlékmûnél Rogán Antal, a Belváros–Lipótváros polgármestere mondott beszédet, majd Olofsson Placid atya imádkozott az áldozatokért.

Az eredetileg latin nyelvû és igen rossz állapotban lévõ, több helyen sérült és néhol hiányos dokumentumok új adatokat nem igen tartalmaznak – téves adatokat az életkorok tekintetében viszont igen –, de véleményem szerint csak ezen források ismeretében válhat teljesé a „kép”! A hét anyakönyvi bejegyzésbõl tehát „hivatalosan” is megtudhatjuk, hogy 1795. május 20-án, fõvesztés által hunyt el a 39 éves „Ignatius Josephus Martinovics” tanácsos és szászvári apát, a 34 (helyesen 31) éves „Comes Jacobus Sigrai”, a Kõszegi Kerületi Tábla tiszteletbeli ülnöke, a 45 (helyesen 41) éves „Joannes Laczkovics” nyugalmazott huszár kapitány, a 24 (helyesen 28) éves „Franciscus Szent Máriay”, báró Orczy László úr titkára és a 45 (helyesen 44) éves „Josephus Hainoczy” kamarai titkár; illetve, hogy 1795. június 3-án, ugyancsak lefejezés által halt meg a 22 éves „Alexander Szolárcsik”, Abaffi [Ferenc] fiainak nevelõje és a 29 éves „Paulus Õsz” ügyvéd. Merényi-Metzger Gábor


2011. április

4

Mozaikok Kispest elsõ száz évébõl folytatás az elsõ oldalról es egyetemista bál jövedelme is. Az MTA tag fõjegyzõ Madarassy László korai halála megtöri fejlesztõ munkáját, de van telefon, rendõrség, közlekedés, Dalárda, s itt látható a barátjáról elnevezett Jókai Önképzõkör 1913-as báli meghívója. Ribényi Antal plébános a pápához is elmegy, missziós kiállításából templomot épít. 1900-tól villamos csilingel az Üllõi és Sárkány úton, jönnek a fõvárosi kirándulók, köztük Ady is Csinszkával. Itt él Móricz Zsigmond családja, Bódy mérnök Színházában mutatják be elsõ darabját, felesége a lánypolgári tanára. A bohém Tersánszky Józsi Jenõ a város könyvtárosa, a PannoO

A budapesti játékkereskedelem történeti kiállításhoz kapcsolódó könyv – „A Babatündérhez” – minden örök gyermeknek kedvesen nosztalgikus olvasmány. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiadványát a múzeum elõadótermében Kriston Vízi József, az ismert játékkutató, etnográfus mutatta be. Kötetük tanulmányai a játékforgalmazás középkori vásári megjelenésétõl kezdve a 20. századi 80-as évekig követi nyomon a gyermekvilág szórakoztató-, sport- és ismeretfejlesztõ eszközeit terjesztõ világot. Megismerhetjük a piac kialakulását, a vásári vagy vándorárusok rendszerétõl a játékboltokig. Kis- és nagykereskedelem, szakboltok kapcsolódtak az egyre differenciáltabb termékekhez, melyek reklámjukban sokszor egyenesen a gyerme-

nia utcai iskolában tanít a József Attila-díjas Abody Béla. A kiállítási terem közepén fogorvosi rendelõ emlékeztet szükséges, de sokszor fájdalmas élményeinkre. A polgárváros hangulatát idevarázsoló ügyvédi iroda a cserkész, KAC sportoló, minden jó ügyért kiálló dr. Várhelyi Oszkáré. Tûzoltó egyenruhában feszít az elsõ községi orvos, dr. Nagy Károly. Tüdõgondozó, Mentõegyesület, hadirokkantak, árvák támogatása, Jáhn dr. 1935-ös kiállítása segít az egészségmegõrzésben. Híres Beretvás Tamás Szent László Gyógyszertárának fejfájás elleni pasztillája. Csodálatos Gulyás Benjamin Nagymagyarország patikájának dekoratív enteriõrje. Merva Imre plébános,

A kiállítótér egyik oldalán – paravánnal félig takarva – a híres kispesti gyógyszertári berendezéssel találkozunk

dr. Molnár József polgármester kórházra, szanatóriumra gyûjt. A képviselõtársak köszönik a világlátott lapszerkesztõ, Herein Károly 25 éves munkáját. A Hungária Szõvõgyár, a 14 országba exportáló Hofherr Mezõgépgyár, kereskedõk, az angol mintára épülõ – s Kós Károly keze nyomát is õrzõ – Wekerle-telep a 20-as évekre 50 ezerre növeli a lakosságot. Gyönyörû a Fõ utca, a Flóra Mozi, de

„A Babatündérhez” Budapest játékkereskedelmének története

Kriston Vízi József és a szerzõk a könyv bemutatóján

kekhez fordultak. A kötet szerzõi részletesen elemzik a boltok látványi megjelenését, az eladók jellemzését, vevõkkel való kapcsolatukat. Néhány jelentõs kereskedõt külön is megismerhetünk a 20. század elsõ felébõl: Kertész Tódor, Rippel Károly vagy a Rothauser testvérek üzleteire még sokan emlékezhetnek. Nem

marad ki az 1945 után kialakult állami kereskedelem sem. Olvashatunk játékhiányról és játékdömpingrõl, kereslet és kínálat viszonyáról, reklámról, kiállításokról. A tanulmányok szerzõi – Tészabó Júlia, Török Róbert és Demjén Bence – külön foglalkoznak a karácsonyi forgalommal, az ehhez kapcsolódó vásárlási lázzal,

a mellékutcában vizesvödröt cipelõ alakot is látunk. 1950-ben a fõváros XIX. kerülete lesz Kispest. Az 50 társadalmi egyesület eltûnik. Szaporodnak a lakótelepek, iskolák, bõvül az infrastruktúra, de takaréklángon ég a lokálpatriotizmus. Az érdeklõdõk sokáig böngészték az értékes gyûjteményt, és megköszönték Siklós Zsuzsa csapatának e múltidézõ látványosságot. Gaál Károlyné

mely erõsen árnyalja a nosztalgikus képet. A szerzõk Kaffka Margit 1910-ben kelt sorait idézik: „Ha gyermekünnepre készülõdünk, boltokat loholunk, pénzeket hajszolunk fel lihegve és folyatunk szét ujjaink közt, és asszonynak szánt virágnál édesebb, koldusnak adott kenyérnél melegebb, emberibb adakozással adóztat meg ilyenkor a játékboltok ezer aprósága.” Mert már a kezdetektõl küzdöttünk az árakkal, s nem utolsó sorban a minõségi gondokkal. Kötetük három, korábban egy-egy nagyvállalatot képviselõ kereskedõvel készült interjúval zárul. A szép, soksok fotóval illusztrált kiadványban a játékkereskedelem 19–20. századi világát, boltbelsõket, plakátokat, játékfajtákat és családi zsánerképeket láthatunk a századfordulótól közelmúltunkig. sz.m.

2011. április

5


Víztorony a Margitszigeten A Vízmûvek százéves emléke Margitszigetet 1908-ban vásárolta meg 11 millió koronáért a fõváros József fõhercegtõl. Már ekkor kedvelt kirándulóhely és pihenõkert volt. A nagyközönség az 1918-as októberi forradalomig belépõdíjat fizetett, amit akkor megszüntettek. A parkok, épületek vízellátása gondot jelentett, ezért víztorony építését határozták el. A víztorony 1909–1911 között épült Zielinszky Szilárd és Ray Rezsõ tervei alapján az akkor forradalmi újdonságnak számító vasbeton szerkezettel. Ray Rezsõ Vilmos (1876–1938) építész, tanulmányait a svájci Lausanne-ban és

József Telefonközpont és a Gerbaud Csokoládégyár épületeit. Kevés, de meghatározó, szecessziós stílusban alkotott épületével gazdagította Budapest városképét. Zielinszky (Zielinski) Szilárd (1860–1924) is Nyugat-Európában tanult. Egy ideig az Eiffel-cégnél is dolgozott. A Mûegyetemen a vasút- és hídépítés tanára. 1921-tõl a Fõvárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Nevéhez fûzõdik a Lánchíd 1913– 1915-ös felújítása. 1903– 1904-ben megtervezte a kõbányai és a szegedi víztornyokat. A vasbeton épületek konstruktõre, a szerkezet tervezõje, Ray pedig az esz-

A szabadtéri színpadot 1938-ban építették fel a torony mellett (Képeslap, Zempléni Múzeum)

Münchenben végezte. A Törley családdal került kapcsolatba. Budafokon a kastélyt és a mauzóleumot is megépítette. Õ tervezte a

tétikai lehetõségekkel foglalkozott. Kettõjük technológiai reformot jelentõ munkássága kimagasló jelentõségû az elõzõ századforduló mo-

Honismeret A Honismereti Szövetség idén 39. évfolyamába lépõ, évente hatszor megjelenõ, alapvetõen elõfizetés útján terjesztett folyóirata a Kárpátmedencei magyarság helytörténeti-honismereti kiadványa. Számainak tartalmáról a www.honismeret.hu honlapon olvashatunk.

A víztorony „lépcsõháza” (Fotó: a szerzõ felvétele)

dern magyar építészetében. Az 57 méter magas torony 5 méteres alapzaton áll. Kupolaterme 27 méter magasan helyezkedik el, ahonnét nagyszerû körpanorámás kilátás nyílik a szigetre és a fõvárosra. A vasbeton oszlopok hossza 13,5 méter, víztározó medencéje fenékszintje 33 méter magasban, 10 centiméter vastagságú vasbetonból készült. 13 méteres átmérõjével 600 köbméter víz tárolására volt alkalmas. A vízoszlop 52 méter magasba emelkedett. 1938-ban a szabadtéri színpadot a torony mellett építették fel, a kivilágítását a víztoronyról oldották meg, amely a második világháborúban megsérült, helyreállítását 1947-ben kezdték el. 1962 után a víztorony funkcióját vesztve, kihasználatlanul állt. Az épületet 1977ben városképileg védett ipari mûemlékké nyilvánították.

A Fõvárosi Vízmûvek 1983ban a homlokzatot felújította, a medencét eltávolította. 1984-ben pályázat útján a Göncöl Alapítvány vehette bérbe. A Kilátó Galéria – a víztornyot kulturális célokra hasznosító közmûvelõdési intézmény – 1986-ban nyitotta meg elsõ tárlatát. Jelenleg az épület földszintjén a nemzeti parkjainkat, az emeleteken a sziget történetét fotókiállítással mutatják be. A hasznosított tér 30 méter magasra terjed, ez öt szintet és egy lépcsõházat jelent. Május l-jétõl szeptember végéig van nyitva, a látogatók száma évente 1520 ezer közötti. 2011-ben ünnepi programsorozattal emlékeznek meg a 100 éves víztorony múltjáról. Ez a világ egyik legszebb környezetében álló mûemlék víztornya, a Vízmûvek múltjának szép emléke. Horváth Péterné

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a Honismeret címû folyóiratot ............ példányban. Az elõfizetési csekket az alábbi címre kérem: Név: ..........................................................

Irányítószám:..................

Cím: ..................................................................................................... Az elõfizetés díja egy évre 1980 Ft, fél évre 990 Ft A megrendelõlapot kérjük a Honismereti Szövetség címére visszaküldeni: 1370 Budapest, Pf. 364. • tel./fax: 36-1-327-7761 E-mail: [email protected] Dátum: ....................................................... .......................................................... aláírás


2011. április

6

Magyarság Háza Pesthidegkúton? Képzési központ és interaktív múzeum

Klebelsberg Kuno

A fõváros II. kerülete megtiszteltetésnek venné, ha a Pesthidegkúton 2005 nyarán megnyitott Klebelsberg Kultúrkúria (teljes nevén Klebelsberg Kuno Mûvelõdési, Kulturális és Mûvészeti Központ – II. ker., Templom u. 2–10.) és a mellette fekvõ Klebelsbergkastély (Templom utca 12–14.) adna otthont a határon túli magyarság oktatási, kulturális központjaként mûködõ Magyarság Házának – hangzott el kultúrkúria Barbakán-termében a március elsején tartott sajtótájékoztatón. A II. kerület polgármestere, Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy a pályázó mûvelõdési

intézmény terve méltó körülmények között tenné lehetõvé a Magyarság Háza mûködését. A nemzetpolitikáért felelõs Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy a Magyarság Háza képzési központként és interaktív múzeumként mûködõ kulturális és oktatási központ lesz. A 2010. június 4én elfogadott nemzeti összetartozás melletti tanúságtételrõl szóló törvény 2013-ra tûzte ki a határon túli magyar közösségek kulturális és oktatási központjának létrehozását. Ebbõl született meg a Magyarság Háza gondolata, melynek alapja a klebelsbergi szellemiség. A középkori Hidegkút gazdasági központját, a földbirtokos udvarházat 1923-ban vásárolta meg Klebelsberg Kuno gróf (1875–1932), a Bethlen-kormány kultuszminisztere és felesége. Klebelsberg saját tervei alapján átépítette, így vált idillikus kastéllyá. Parkját

férje halála után felesége, lasztóczi Botka Sarolta gondozta, akit 1951-ben kitelepítettek, kastélyukat az államosítás után a Szakszervezetek Országos Tanácsa juttatásként kapta meg (1950) – szakszervezeti üdülõként, iskolaként hasznosították. A nyolcvanas évek elejétõl kórházi célokra használták, majd 2003-ban az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége eladta a KONZUM Banknak. Az egykori kastély 2008-ban ismét a

magyar állam tulajdonába került. 2010 novemberében a Klebelsberg Napokon, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság és a Klebelsberg Kultúrkúria szakmai konzultációján fogalmazódott meg az a kezdeményezés, hogy a neves kultúrpolitikus felújítandó kastélya és a mûvelõdési intézmény – amely már az 1830-ban épült Forgách–Walla-kúriát is hasznosítja – együtt adjon otthont a Magyarság Házának. Bogyirka Emil

A Klebelsberg-kastély egyik szobája 2008-ban (Fotó: Klebelsberg Kuno Alapítvány)

„Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság Negyedszázados jubileumra emlékeztek A Cédrus Mûvészeti Alapítvány Napút címû, 1999 óta megjelenõ kiadványának 2010. évi 7. száma teljes terjedelmét az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 25 éves jubileumának szentelte. A kortárs kultúra, mûvészeti élet szereplõinek bemutatását felvállaló folyóirat ezúttal a cigány elõadómûvészek, költõk, írók, képzõmûvészek bemutatása mellett, jelentõs teret szentelt a társaság munkája bemutatásának. Nevelési, oktatási tevékenységet segítõ pedagógiai módszereiket, gyakorlati ta-

pasztalataikat mutatja be egy-egy írásban az óvodai neveléstõl a szakképzésig, mûvészeti nevelésig. Részletesen beszámol a cigányság felzárkóztatása, tehetséggondozása, integrálódása érdekében végzett munkáról. A kultúra és oktatás több területén jelentõs sikereket elérõ szervezet munkája a tudományos konferenciákon túl kiállítások, színháziés filmmûvészeti alkalmak szervezésével bemutatkozási lehetõséget is kínál az alkotók, kutatók számára.

Munkásságukat több kitüntetéssel ismerte el a szakma: 2008ban Hazai Kisebbségekért Díjat, 2009ben Junior Prima Díjat vehetett át a társaság képviselõje, ezen kívül számos szakmai elismerésben részesültek tagjai. Az írások szerzõi többségében az egyesület tagjai közül kerülnek ki. Rácz Györgyi, a társaság elnöke áttekinti a 25 év eseményeit, Molnár István Gábor készülõ monográfiájának részlete az újpesti cigányság történetét vázolja fel. Kerékgyártó István, Fá-

tyol Tivadar és mások számolnak be a tehetséggondozás, mûvészeti nevelés életkorok szerinti eredményeirõl, a munkavállalás problémáit segítõ újpesti megoldásokról. Természetesen a költészet, zene jeles képviselõi sem maradhatnak ki a kötetbõl: Boross Lajos, Magyari Imre prímások mellett a kortárs zenei életrõl is olvashatunk. Choli Daróczi József, Kovács József Hontalan verseinek hangulatát Molnár István Gábor szép fotói illetve gyermekrajzok teszik plasztikusabbá. (Szöllõsy)

2011. április

7


Pestszentimre százéves iskolája Tanítót kértek, kisasszonyt kaptak – a Wekerle iskola históriája A 1910–11-es tanév szeptemberi kezdésekor vették birtokba a gyerekek a Wekerle (ma: Szélsõ) utcai elemi egyetlen termét és tanítói lakását. A mai Pestszentimre akkor Soroksárpéteri néven Soroksár községhez tartozott a közigazgatás, oktatás tekintetében. Az elsõ helyi civil egyesület, így kesergett Alsópest címû újságjában: tanítót kértek, kaptak is, de egy kisasszonyt. Ezek szerint, akkoriban nem volt nõies pálya a pedagógusi, sõt! Már az induláskor szûknek bizonyultak a falak, pedig 60–70 gyerek is szorongott az egy teremben. Kénytelenek voltak osztálytermet kialakítani a Szalay-féle kocsmában is. 1911-ben a minisztérium újabb tanterem építésérõl döntött a Wekerle utcai iskolatelken. Az elsõ világháború kitörésekor az új épület szinte teljesen készen állt. Még 2000 korona hiányzott a beköltözéshez, de Soroksár fõjegyzõje leállíttatta az építkezést. Soroksár vezetése több mint hat évig hagyta pusztulni az épületet, elnézte, hogy naponta három

váltásban járjanak a gyerekek, illetve kocsmában szívják magukba a tudás nedûjét. 1922-re írja a jegyzõkönyv az újabb használatbavételt. A döntés után 11 évvel végre taníthattak a falak között. Trianon után közel a háromszorosára duzzadt Soroksárpéteri lakossága. Ismét komoly gondot okozott az iskoláztatás. Turcsányi István igazgatótanítónak jutott az a hálátlan feladat, hogy a tanítói lakások megszûntetésével enyhítse a tanteremhiányt. Sajnos a Wekerle iskolában így kialakított négy és fél terem

Az iskola 1945-ben, a robbanás után (Fotók: Pándy Árpád Pestszentimre Gyûjtemény)

1942-ben az oktatási hatóság szétválasztotta az iskolákat, önálló igazgatókat nevezett ki. Csom Pál a keleti

A régi iskolát napjainkban „kis iskola”-ként emlegetik

sem tudta kielégíteni az igényeket. A Wekerle iskolához 1939-ben került Csom Pál.

Húszéves a Jászok Egyesülete 1991-ben alakult újjá Budapesten az elszármazott és otthon élõ jászságiakat összekapcsoló Jászok Egyesülete. Március 19-én – napra pontosan a 20. évfordulón – ünnepelte a budavári Hadtörténeti Intézet és Múzeumban ezt a jubileumot az egyesület tagsága. A megemlékezésen közremûködött a Jászfényszarui Huszárbandérium. Dobos László ügyvivõ számadásában a mintegy 660 tagot számláló egyesületrõl szólva rámutatott, hogy a szervezet a két évtized alatt mindig meg tudta õrizni szellemi, anyagi és politikai függetlenségét. Ezt követõen a Márványteremben az egyesület tagjainak és támogatónak köszöntõi hangzottak el és elismerõ okleveleket adtak át. Jászok Egyesülete

fronton értesült igazgatói kinevezésérõl. 1944 õszén a németek Pestszentimre rengeteg házát, középületét aknázták alá. 1945-ben, a tanítás újraindítása érdekében a fiatalok nekifogtak az iskolák takarításához. A Wekerle iskolában a lámpaburát tisztító Póth Irén, leugorva a tanári asztalról, mûködésbe hozta a dobogó alá rejtett aknát. A robbanás azonnal megölte, elrepítette a tetõszerkezetet, kidöntötte a falakat. Szigeti Kálmánra rázuhant az egyik gerenda, lába súlyosan roncsolódott, kórházba szállították, de csak pár nappal élte túl társnõjét. Az iskola márványtáblával adózott emlé-

küknek, késõbb utcát is neveztek el a húsz évesen elhunyt fiatalokról. 1952-ben a két épületet összeépítették, folyosóval kötötték össze a termeket. Ekkor már hat nagy- és két kisteremben oktattak, majd 1955-ben új napközi otthonnal bõvítették az iskolát. 1959-ben a WC egyik fala maga alá temette Kovács Mária VII. osztályos tanulót. A politechnikai mûhely 1969-ben épült fel. A hátrányos helyzetû, úgynevezett külterületi iskola számos kerületi, fõvárosi, országos, sõt nemzetközi eredménynyel büszkélkedhetett. Nagyon szoros, személyes baráti kapcsolat alakult ki Iharos Sándor „csodafutó” és az iskola között, mai napig õrzik azt az ezüst serleget, melyet az intézménynek adományozott. Csom Pált 1973-ban nyugdíjazták, 34 éves munkássága a 100 éves iskola történetében kiemelkedõ jelentõségû volt. 1983-ban avatták fel a két emeletes Táncsics utcai iskolát. Azóta csak „kis iskola”-ként említik a Szélsõ utcai épületet, pedig az egykor ebbe az épületbe járóknak ma is oly nagynak tûnik ez a nagybetûs ISKOLA. Pándy Tamás


2011. április

8

Ybl Miklós emlékezete

August Sommer mellszobra Ybl Miklósról az Operaházban

folytatás az elsõ oldalról pesti építõmesterek között szerepelt. Ybl, maga csak az 1860-as években kapott pesti mesterjogot. A 120 éve nagy építõmestereink közül eltávozott Ybl Miklós emlékére néhány jeles pesti munkáját érdemes felidéznünk. Fiatalkori romantikus mûve a Múzeum körúti Unger-átjáróház. Azóta jó félévszázad telt el! A román stílus elemeit a romantikus szobrászati díszekkel vegyítõ historizáló épület még a Károlyiak fóti templomának hangulatát, a romantika jeleit õrzi. A középkori városfalat átszelõ épület fakockás bejárója külön kuriózum, amelyet az 1960-as évek felújításakor O

helyreállítottak. Azóta fél évszázad telt el. Nagy kár napjaink elhanyagolt állapotban lévõ mûemlékének sorsa. Talán többet érdemelne az utókortól. Budai fõbb mûvei közül a Budai Várpalota tervezési munkáit említhetjük Életének egyik csúcsteljesítménye a Szent István-bazilika, más néven Lipótvárosi plébániatemplom. 1868-ban, Hild József halála után, az építés közben megroppant és bedõlt építményt áttervezte és Hild klasszicista álmát neoreneszánsz módon, romjaiból újraalkotta. Életének utolsó napjaiban is ez a mû foglal-

A Múzeum körúti Unger-ház, Ybl Miklós (Fotók: a szerzõ felvételei)

képzés Czigler Gyözõ (1850–1905) terve szerint készült el. Szobra 1896-tól, Ybl egyik, de legszebb Duna-parti épületegyüttese elõtt, a Várkert kioszknál az Ybl Miklós téren áll. 2011-ben Ybl Miklósra emlékezünk a Budapesti Városvédõ Egyesület fotókiállításán is, Budapest méltán világhírû eklektikus városképében meghatározó mûvek egyik alkotójaként. Vízy László

Csúcsteljesítménye a Szent István-bazilika (Képeslap, Zempléni Múzeum)

Ybl Miklós öröksége Kiállítás a budapesti városvédõknél A Budapesti Városvédõ Egyesület székhelyén (V. ker., Kossuth Lajos u. 14–16.), március 22-én mutatta be az Ybl Miklós öröksége címû fotókiállítást. A tárlatot megnyitó Tóth József fotómûvész az Ybl által tervezett épületekhez kapcsolódó ifjúkori emlékeinek felelevenítésével hangsúlyozta, hogy a magyar építészet mesterének alkotásai mennyire váltak a fõvárosiak mindennapi életének színtereivé. A városvédõk elnöke, Ráday Mihály a fotókiállítást 1981-ben meg-

koztatta. Legutolsó rajza – amely félbemaradt – szintén a bazilikához fûzõdik, az egyik kapu terve. Bár a pesti városképben meghatározó kupola és tornyok Ybl életében elkészültek, azonban a belsõ munkáit már Kauser József (1848–1919) tervezte és irányította. A Szent István-bazilikát 1905ben szentelték fel. Az Operaház felavatásának évében, 1884-ben Ybl mellszobrát August Sommer (1837–1921) készítette el, fehér carrarai márványból. Emlékszobrát a díjnyertes szoborpályázat után Mayer Ede (1857–1908) mintázta remekbe, az építészeti ki-

kezdett fotódokumentációs tevékenységük szerves részének minõsítette. Az itt látható fényképeket az egyesület mintegy tíz tagja készítette, Ágg Károlytól Vízy Lászlóig. A saját korában is elismert Ybl volt az elsõ építész, akinek Magyarországban szobrot állítottak – mondta, és felhívta a figyelmet Róth Zsigmond egyik bérházára, az Ybl által tervezett Múzeum körút 19. számú épületre. Az április 22-ig látogatható fotókiállítás jól megválo-

gatott kisalakú színes fényképei a kis kiállítótérhez igazodtak. Precíz képaláírásaik (épület megnevezése, építésének ideje) végigkalauzoltak minket Ybl legismertebb alkotásától, az Állami Operaháztól (1873–1884), a fenti Szent István-bazilikáig (1867–1881), a Pesti Hazai Elsõ Takarékpénztár székházától (Károlyi Mihály u. 12., 1866–1868), a Várkert Kioszkig (1875–1882) – hogy csak az ismertebbeket említsük. Az itt bemutatott egyedi megközelítésû, jó minõségû felvételek szinte kínálják magukat egy fotóalbumban való közlésre, amely a mester fõvárosi alkotásai-

A tárlaton kiállított fotók végigkalauzolna

nak 2010–2011. évi állapotát is rögzítve tudatosítaná bennünk, hogy milyen sokat köszönhet Budapest Ybl Miklósnak. G.T.

2011. április


9

Ybl Egyesület Építészek, építõmesterek ünnepe

korai, neoromantikus munkája

A

közhasznú minõsítésû szervezet célja az építész és építõmester hagyományok ápolása. Ennek érdekében az elõzõ századok építõ-építész személyiségeire, nemzeti kincsként, kulturális örökségként ránk hagyott alkotásaikra, az akkori építészeti törekvésekre, eredményekre hívja fel a figyelmet. Az egyesület tagjai az építészethez kapcsolódó szakmai végzettségûek. Évente megemlékez-

nek Ybl Miklós munkásságáról, Mívesmester-díjat adnak ki, tanulmányi versenyt hirdetnek középiskolai tanulók számára… jelentõs szerepet töltenek be Budapest építészeti örökségének ápolásában, az új építészgenerációk felnevelésében. A múlt év október 14-én az Ybl kastélyokon, magtárakon keresztül Erkel szülõházáig címmel Budapest Fõváros Levéltárában rendezett konferenciájukat Szmodits Julia, az egyesület elnöke nyitotta meg. Idei elsõ nagyobb rendezvényüket április 9-én 11

órai kezdéssel tartják, a 8. alkalommal megrendezett Ybl Miklós és az építészek, építõmesterek ünnepét, a budavári Ybl Miklós téri Ybl-szobornál. A koszorúzást követõen Perényi Tamás, a 2011. évben Ybldíjjal kitüntetett építész köszöntõje, az ezévi Ybl Mívesmester és Ybl-díjjal kitüntetettek köszöntése, jaszzkoncert és öt emeletes születésnapi torta „követi” egymást. Ezután szakmai vezetéssel megtekintik az Ybl Bazárt, az Ybl és a mássalhangzók együttes koncertjét hallgatják meg,

Mayer Ede Ybl-szobra az Ybl Miklós téren (Fotó: Vízy László)

majd stílszerûen az Operaházat látogatják meg, Czeiner László fõmérnök vezetésével.

A múlt évi Ybl Miklós téri rendezvény résztvevõi (Fotó: Ybl Egyesület)

Tabán Társaság Nagycsaládosok meglepetései, könyvbemutatók

ak bennünket Ybl alkotásain

A

mára apró városrészszé zsugorodott Tabán emlékét ápolja a Tabán Társaság Egyesület és a Tabán Helytörténeti Gyûjtemény. A kerületi közgyûjte-

mény karácsonyfája alatt a december 11-én tartott Tabáni Karácsonyi Délutánon hatvan ajándékcsomag és gyermekprogramok várták az I. kerület nagycsaládosait – a vendégeket Vecsey András, a Budavári Önkormányzat képviselõje köszöntötte, majd Jankóné Pajor Ildikó mutatta be a Tabáni fü-

zetek 7. számát, amely a tabáni tûzvész 200. évfordulójáról emlékezett meg. Kiadványukban a 2010. szeptember 12én tartott szimpóziumuk elõadóinak (Rokay Zoltán: Schöfft József, a tabáni Szent Flórián oltárkép festõje, Lengyel Zoltán–Mák Ferenc: Szent Flórián története, Oravec-

Kis Éva: Az 1810-es tabáni tûzvész, Völgyesi Levente: A tûzrendészeti közigazgatás kezdetei az újkori városigazgatásban, Knapp Ádám: A tabáni tûzvész a korabeli sajtóban, Saly Noémi: A Tabán újjáépítõje: József nádor) és Hegyi Balázs emlékbeszédének (Templomi megfontolások a tabáni tûzvész 200. évfordulóján) szerkesztett írásait találjuk. Március 5-én Kolos Réka építész mutatta be az általa összeállított Móricz Zsigmonddal Budapesten címû riportalbumot, majd az egyesület éves közgyûlését tartották meg.


RÓLUNK – RÖVIDEN Budapesti Honismereti Társaság Elnökségünk idei elsõ ülését március 23-án, Budapest Fõváros Levéltára tárgyalójában tartotta, ahol a résztvevõket Breinich Gábor elnök üdvözölte. Az ülésen részt vett Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti szövetség elnöke is. Az elõzõ ülés óta eltelt idõszak eseményeirõl Gábriel Tibor titkár számolt be. Kitért a Budapesti Históriák havi megrendezésére, a Budapesti Helytörténeti Portál folyamatos mûködésére. Ismertette, hogy a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv VII. kötete 1000 példányban decemberre elkészült – sajtóbemutatóját december 14-én tartották meg Budapest Fõváros Levéltárában. Bejelentette a Városunk 2011. évi elsõ száma januári kiadását, a fõvárosi kerületek helytörténeti oktatásban használható segédanyagai listájának összeállítását, ami kiindulási alapja lehet a fõvárosi helytörténeti oktatás helyzetével foglal-

kozó szimpóziumnak. Beszámolt a Honismereti Szövetség 2011. évben tervezett konferenciáiról. A tervezett budafoki helytörténeti gyûjtemény létrehozásának támogatásaként december közepén a Budafoki PéterPál Utca... Polgári Körnek átadtuk a helytörténeti gyûjtemények mûködését szabályozó hatályos 13 db joganyagot. A Társaság a Petõfi Irodalmi Múzeum és a Zöldgomb SE helytörténeti vetélkedõjét a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv V. kötete 30 példányának jutalomkönyvként való átadásával támogatta. Közeli programként említette március 26-án a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében egynapos nyilvános, ingyenesen látogatható felolvasóülés szervezését, együttmûködve a Pest megyei Érdy János Honismereti Egyesülettel. Debreczeni-Droppán Béla a Honismereti Szövetség anyagi nehézségeit vázolta, kérte a Honismeret folyóiratuk népszerûsítését. Jelezte,

2011. április

10 hogy az ifjúsági akadémiáikra a megyék fele küld csak fiatalokat, az országos szervezet ezért tevékenységét a késõbbiekben jobban kívánja bemutatni. Az Ellenõrzõ és Számvizsgáló Bizottságnak a Társaság 2010. évi tevékenysége és gazdálkodása ellenõrzése során tapasztaltakról dr. Sütõ Józsefné, a bizottság elnöke számolt be. Éves ellenõrzését a bizottság március 1-jén, a Társaság székhelyén, az Újpesti Helytörténeti Gyûjteményben folytatta le. Az ellenõrzés során elvégezték a naplófõkönyv szúró ellenõrzését, a leltár, a mérleg és eredmény-levezetés, a pályázati támogatások, a tagdíjnyilvántartás, stb. ellenõrzését. Megállapították, hogy a Társaság a jelentési, elszámolási kötelezettségeinek az elõírt határidõkben eleget tett, nyilvántartásai rendezettek. 2010-ben az egyesület az Alapszabályának és a közhasznú szervezetekre vonatkozó elõírásoknak megfelelõen mûködött, az elszámolási, számviteli és iratkezelési feladatokat ma-

radéktalanul és színvonalasan oldotta meg. Ezt követõen a Társaság 2010. évi közhasznúsági jelentése írásbeli tervezetét az egyesület titkára szóban egészítette ki. Kiemelte, hogy a közhasznúsági jelentésben feltüntették a nem forintosított (számviteli beszámolóban sem szereplõ) támogatásokat is, összesen 1.348.000 forint nagyságban (térítésmentes terem és technika használat, tagok önkéntes munkája, fel nem vett honoráriumok, tagdíjak felülfizetései, stb.), majd az egyesület, 2011-ben tervezett fõbb tevékenységeit foglalta össze. Az Egyebeken belül döntöttek a Honismereti Szövetség kitüntetéseire javasoltakról is: Honismereti Munkáért emlékéremre Lantos Antal (XVI. kerületi helytörténész); Honismereti Emléklapra dr. Horváth Péterné (XIII. kerületi helytörténész), Ádám Ferenc (az Erdõs Renée Ház Múzeális Gyûjtemény és Kiállítóterem igazgatója) és Pesti László (a BVE kõbányai helytörténeti csoportja vezetõje) kerül felterjesztésre.

Miért nézzem meg a

Budapesti Históriák A Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai napján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára földszinti konferenciatermében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden érdeklõdõt szeretettel várunk. Május 4. (szerda) 17 óra – Liszt Ferenc és Budapest Elõadó: Watzatka Ágnes, az LFZE Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos munkatársa – Mûhely: a Klebelsberg Kuno Emléktársaság tevékenységérõl – Elõadó: dr. Erdõsi Károly ügyvezetõ elnök Június 1. (szerda) 17 óra – A pest-budai hajóhíd története Elõadó: dr. Horváth Péterné helytörténész – Mûhely: a Várbarátok Köre Közhasznú Egyesület tevékenységérõl – Elõadó: dr. Buzinkay Géza elnök

www.bpht.hu-t? Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom meg: • a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket; • a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövidebb utat a hazánkban kiadott történettudományi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténeti folyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, magyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz; • a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytörténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjteményekrõl; • a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóriumait; • a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

2011. április

11


Húszéves a Budapesti Honismereti Társaság Fõbb eseményeink – honismereti kronológia

– 1990 Budapesten megalakul a Honismereti Szövetség. – 1991 Bejegyzik a Budapesti Honismereti Társaságot. – 1992 Történész vacsoraestet, Kossuth Emlékülést szervezünk. – 1994 „Kettõs tükörben az oktatás” c. pályázatunk kiírása. – 1998 Megjelenik a „Városunk – Budapesti Honismereti Híradó” elsõ száma. Fõvárosi Helytörténeti Fórumot rendezünk. – 2001 „Budapest múltjának emlékei” címmel fõvárosi forrásgyûjtõ pályázatot indítunk. – 2003 Elkezdjük a Budapesti Históriák c. havi sorozatunkat: az elsõ két évben a kerületekben vándor elõadóestként, majd 2005-tõl Budapest Fõváros Levéltárában tartjuk.

– 2005 Kiadjuk a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv elsõ kötetét. – 2005 Elindítjuk a Budapesti Helytörténeti Portált (www.bpht.hu) – 2006 Szakmai tanulmányutat szervezünk Pest megyébe (44 fõ), meghirdetjük a „Budapest – ’56” c. fõvárosi középiskolás történelmi vetélkedõt. Tízéves törzstagsági emlékérmet alapítunk – amelyet évente kiadunk. – 2007 Szakmai tanulmányút a történeti Komárom vármegyébe (49 fõ). – 2008 Meghirdetjük a

„Mátyás király és öröksége” c. fõvárosi középiskolás mûvelõdéstörténeti vetélkedõt. – 2011 Naprakészen mûködtetjük a Budapesti Helytörténeti Portált – átlagos havi látogatottsága 1300 fõ. Januárban megjelent a Városunk – Budapesti Honismereti Híradónk XIV. évfolyamának elsõ száma – 1100 példányban, már olvasható a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv-sorozatunk VII. kötete – 1000 példányban. Februárban a Budapesti Históriák címû

Támogassa adójának 1%-ából a Budapesti Honismereti Társaságot! A Budapesti Honismereti Társaság kéri tagjait és támogatóit, hogy minél többen ajánlják fel egyesületünk számára adójuk 1%-át. A támogatást mûködésünkre, a „Városunk – Budapesti Honismereti Híradó” 2011. évi számainak kiadására és terjesztésére használjuk majd fel. Egyben ezúton is köszönjük támogatóinknak múlt évi adóhozzájárulásait! Budapesti Honismereti Társaság, 1043 Budapest, Berda József utca 48.

Adószámunk: 19673903-1-41

Kõbánya irodalmi emlékeitõl Rákosmente térképeinek üzenetéig A Budapesti Históriák elõadóestjei a fõváros levéltárában Változatos témák kerültek 2011 elsõ hónapjaiban a Budapesti Honismereti Társaságnak Budapest Fõváros Levéltára földszinti elõadótermében tartott elõadóestjein, a Budapesti Históriákon bemutatásra. Az elõadássorozat február 2-i nyitó estjén Bihari József ny. múzeumigazgató, a Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény vezetõje Kõbánya irodalmi emlékei címû elõadásában új oldaláról mutatta be a kerület értékes, kevésbé ismert említéseit, értéke-

elõadóest-sorozatunk kilencedik évi elsõ elõadásai hangzanak el Budapest Fõváros Levéltárában. Társaságunk a három nagy fõvárosi (Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Fõváros Levéltára, Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár) és 19 kerületi közgyûjteménnyel, valamint több mint 60 helytörténeti tevékenységet végzõ civil szervezettel van kapcsolatban. Tevékenységünk tagjaink és támogatóink önzetlen munkájának eredménye – köszönet érte!

it. A Rákos mezejérõl szóló középkori forrásoktól a Szent László Gimnázium tudós költõ-tanárainak (Sajó Sándor, Kunszery Gyula, Kopré József) munkájáig. Elõadását Tóth Patrick gimnáziumi tanuló versek elõadásával színesítette. Ezt követõen Fericsán Kálmán ny. pedagógus Újpest iskolatörténetébe adott betekintést. Bemutatta a település dinamikus fejlõdését kísérõ népességnövekedését és ennek következtében iskolahálózatának kialakulá-

sát – az 1840-es évek osztatlan elemi iskolájától a polgári iskolák, az ipari szükségleteket kielégítõ tanonciskolák, majd a „községi fõgimnázium” létrehozását, az ott mûködõ neves tanárok tevékenységét. Március 2-án Ádám Ferenc, az Erdõs Renée Ház Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóterem igazgatója Rákosmente régi térképeken címû elõadásában Rákoscsaba és -keresztúr térségének történetét és települései kialakulását mutatta be. Ér-

dekes volt a 18. századi katonai felmérésekre rávetített mai állapot értékelése, a település- és úthálózat összehasonlítása. Jól kapcsolódott elõadásának témájához Szelepcsényi Sándor, aki a Mûhely keretén belül a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület tevékenységérõl számolt be. Az Erdõs Renée Házban mûködõ lelkes lokálpatrióták aktív örökségmegõrzõ tevékenységet folytatnak: elõadások, rendezvények, kiállítások, dokumentumok gyûjtése, kiadványok megjelentetése mellett jó kapcsolatuk van a helyi önkormányzattal és a felvidéki CSEMADOK szervezettel is. Tóth József


Tabáni Helytörténeti Gyûjtemény és Dokumentációs Központ (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó, tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, Szo, V: 14–18 óra, Óbudai Múzeum és Könyvtár Vezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra. Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Szöllõsy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra. Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

2011. április

12

Etele XI. kerületi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra. Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria Vezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b., nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra. Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Munkatársak: Maczó Balázs, Varga Máté, tel.: 349-1501, cím: 1132 Bp., Váci út 50., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra. Zuglói Helytörténeti Mûhely (szakmai besorolás nélkül) Mb. vezetõ: Bese Judit, tel.: 251-1910, cím: 1145 Bp., Uzsoki u. 57. Kiállításuk nyitva: H–Cs: 10–18 óra. Rákospalotai Múzeum Vezetõ: -------------, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., A múzeum 2011 szeptemberéig zárva van.

Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra. Alberfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum Vezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Széman Richárd tel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157., nyitva: H–Cs: 10–16 óra. Erdõs Renée Ház Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóterem Vezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693,

fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra. Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9., Nyitva: K–P: 14–18 óra, Szo: 10–14 óra. XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény – Múzeumsarok Vezetõ: Frank Gabriella, tel.: 295-0877, 06-20/258-0667 cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2., nyitva: K–Szo: 14–18 óra. Pesterzsébeti Múzeum Vezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo: 10–18 óra. Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteménye Vezetõ: Maár Katalin, tel.: 06-70-383-4287, 06-70-383-4288, cím: 1213 Bp., Szent István út 230., nyitva: H–Cs: 10–15 óra. Budafok Barlanglakás Emlékmúzeum Vezetõ: Garbóci László, cím: 1222 Bp., Veréb u. 4., (Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt, Lakatos családnál) Soroksári Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 287-3057, mobil: 06-20-226-4043 cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XXXVII. Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv VII. / szerk. Gábriel Tibor. – Budapest : Budapesti Honismereti Társaság, 2010. – 254 p. : ill. ; 21 cm Önkormányzati választások Budapesten, 1867– 2010 / szerk. Feitl István és Ignácz Károly. – Budapest : Napvilág, 2010. – 332 p. : ill. ; 24 cm Újváry Gábor (1960–): A harmincharmadik nemzedék : politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban” / Ujváry Gábor ; [a névmutatót összeáll. Császtvay Tünde és Ujváry Gábor]. – Budapest : Ráció, 2010. – 543 p. ; 24 cm. – (Kodolányi János Fõiskola Történeti Mûhelyének kiadványai ; 1.) Vindobona – Aquincum : Herausforderungen und

Ergebnisse der Stadtarchäologie : kihívások és eredmények a városi régészetben : [Wien, 3-4. Dezember 2009] / [szerk. ... Ute Stipanits, Orsolya Láng]. – Budapest : BTM, 2010. – 130 p. : ill., fõként színes ; 24 cm. – (Aquincum nostrum. II., ISSN 1785-0339 ; 6.) A porond trónörökösei : a Baross Imre Artistaképzõ Szakközépiskola és Szakiskola múltja, jelene és jövõje / Szonday Szandra (1983-). – Budapest : Baross Imre Artistaképzõ Szakközépiskola és Szakiskola, 2010. – 144 p., [20] t. : ill. ; 21 cm A Dohány utcai zsinagóga 150 éve : tudományos konferencia a Dohány utcai zsinagógáról : 2010. május 2–3. / [rend. a Dohány utcai Zsinagóga Alapítvány].

– Budapest : Gabbiano Print, [2010]. – [6], 162 p. : ill. ; 22 cm Erkel, Mahler és Liszt belvárosa : az Andrássy út zenei élete régen és ma / [szerk. Rajkó Anna et al.] ; [kiad.: Hungarofest Nonprofit Kft.]. – [Budapest] : Hungarofest Nonprofit Kft., 2010. – 79 p. : ill. ; 22 cm Kemény Mária: A Szent István-bazilika : építészet, város, történelem. – Budapest : Terc, cop. 2010. – 239 p. : ill. ; 29 cm Kovács Sándorné (1950-): Árpádföldi kötõdések / [kiad. Budapest Fõváros XVI. Kerületi Önkormányzat]. – Budapest : XVI. Ker. Önkormányzat, [2010]. – 207 p. : ill., részben színes ; 24 cm Takács Ferenc (1938-) (sporttörténész): Hajrá Gáz!

: szemelvények a Gázmûvek MTE történetébõl, 1921-2010 / [írta Takács Ferenc] ; [közread. a] Fõvárosi Gázmûvek Zrt. – Budapest : Fõvárosi Gázmûvek Zrt., 2010. – 136 p. : ill. ; 30 cm Verrasztó Gábor (1964–): Marczibányi István / [Eisenmann József et al. fotóival ] ; [közread. a] ... Budai Polgár Nonprofit Kft.. – Budapest : Napkút K. : Budai Polgár Nonprofit Kft., 2010. – 177, [2] p. : ill. ; 20 cm Verrasztó Gábor (1964–): Vendéglõ az országúton : budai históriák / [fotók: Balogh Erzsébet et al.] ; [közread. a] ... Budai Polgár Nonprofit Kft. – Budapest : Napkút K. : Budai Polgár Nonprofit Kft., 2010. – 115 p. : ill. ; 19 cm Gali Ágnes

2011. április

13


Honismeret Napja a Nemzeti Múzeumban Közép-magyarországi helytörténeti felolvasó ülés Március 26-án, a Honismeret Napjára emlékezve a Honismereti Szövetség, a Pest megyei Érdy János Honismereti Egyesület és a Budapesti Honismereti Társaság immár hagyományos helytörténeti felolvasó ülésén adott alkalmat a budapesti és Pest megyei helytörténeti kutatások újabb eredményeinek bemutatására. A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében megjelenteket Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke köszöntötte, emlékezve Bél Mátyás születésnapjára, a nagy elõdökre, majd Bihari József, a délelõtti elõadások levezetõ elnöke nyitotta meg az ülést. Elsõ elõadóként Erdõsi Károly, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság ügyvezetõ elnöke a nemzeti önismeret kérdéseit vázolta. Az elsõ világháború emlékét Stencinger Norbert hadszíntérkutató idézte fel, különös tekintettel az Isonzónál maradt százezrekre. Tóth József a rosszemlékû néhai Újépületbe kalauzolta hallgatóit, ahová a gyõztesek Kossuth nõrokonait is bezárták. Per-

sze voltak, akik tovább õrizték a szabadságharc lángját, így a kiskunlacházi olvasókör is, akiknek Feith János iskolaigazgató tárta fel történetét. Bihari József, mint a Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény vezetõje ismertette kerülete irodalmi emlékeit. Dunakeszi gyártelepének temploma, amelyrõl Szakáll Lászlóné helytörténész beszélt, átélte a település viszontagságait. A lajosmizsei vasútvonal történetével Pándy Tamás vezetett minket a múltba, sok vidám anekdotával fûszerezett kellemes utazáson. Dusek László a Tápió vidékének földrajzát mutatta be idegenforgalmi szempontból, említve Közép-Európa legnagyobb szkíta temetõjét is. Egyházi források alapján megismerhettük Verõcze magyarosodását Dabóczi Ákos, a Kismarosi Sváb Muzeális Gyûjtemény vezetõjének elõadásából. Budapesti pénzverõnk története Gánóczy József által nem nélkülözte a meglepõ mozzanatokat, hiszen a háborús felek nagy érdeklõdést tanúsítottak a magyar vagyon iránt. Volentics Gyula a

szõdi iskolai tablókból készített szép képeskönyvet, jól tükrözve az idõk múlását. Fericsán Kálmán valamenynyi újpesti iskolatípus elsõ iskoláinak (elemi, kereskedelmi, gimnázium, szakiskolák, stb...) alapítását bemutatta, érdekesen beszélve múltjukról. Karacs Zsigmond történész Ferenc õse és Kultsár István barátságáról szólott, elvezetve minket a régi Józsefváros akkori Õsz utcájába – ez ma már a Szentkirályi nevet viseli, ahol emléktábla õrzi a magyar kultúrtörténet számára értékes ismeretségnek az emlékét. Biró Endre korabeli metszeteken és fényké-

peken állította elénk a 2007-ben százéves város, Újpest emlékeit. A Ferenc József-híd történetét és háborús sorsát mutatta be Bogárdi Mihály sok fényképpel. Az elõadások zárásaként Noéh Ferenc a 60 éve történt budapesti kitelepítések történetét vázolta, elszenvedõirõl megemlékezve. Egy érdekes és értékes program volt ez, melynek elõadói a Budapesti Honismereti Társaság ajándékaként a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv-sorozat 44 kötetével távozhattak a Honismeret Napjáról. Róbert Péter

Debreczeni-Droppán Béla és Bihari József

Reprint sorozat Csepelrõl A Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület 2010-ben reprint sorozatot indított útjára a település történetérõl korábban megjelent kiadványok felelevenítése érdekében. Elsõ kötete e sorozatnak Pápai Károly A Csepel-sziget és lakói címû munkája. Pápai Károly (1861– 1893) Lipcsében és Berlinben folytatott tanulmányai után Budapesten szerzett tanári diplomát. 1886–1888 között a Tanárképzõ Intézet

gyakorló gimnáziumában tanított, ekkor készítette tanulmányát, mely a Földrajzi Társaság pályadíját elnyerve, a Földrajzi Közleményekben jelent meg elõször, majd 1890-ben különnyomat készült belõle Lampel Róbert kiadásában. Az értekezés elsõ fejezete Csepel sziget részletes földrajzi – vízrajzi leírását tartalmazza, talaját, növény- és állatvilágát jellemzi. A második fejezet a tájegység történetével foglalkozik. A szi-

get nevének eredetét Anonymustól idézi: Árpád kedvelt hun lovásza Sepel vigyázta itt a fejedelem lovait. A középkori magyar történelem fontos helyszíne, királyok birtoka, „legjelentékenyebb községe Ráczkevi” – olvashatjuk. A betelepedett magyar és szerb (rác) lakosság török kori szenvedései, Buda visszafoglalását követõen is csak 1730 után szûntek meg – írja a szerzõ Bél Mátyás nyomán. A következõ fejezetekben a szigeten kialakult települések lakóinak

nemzetiségi, vallási adatait, életmódját, lakáskörülményeit és fõ foglalkozását taglalja. Végezetül alapos és szemléletes néprajzi ismereteket közöl az itt lakók családi és vallási ünnepekhez kötõdõ szokásairól születésüktõl halálukig. Pápai Károly tanulmánya körültekintõ kutatómunka eredménye. Lábjegyzetei tanúsítják, hogy számos jelentõs társadalomtudós megállapításait vette figyelembe munkája során. Sz. M.


2011. április

14

Egyenlõ jog a hõsi halálra Magyar zsidók az elsõ világháborúban

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûjteményben február 17-én ismerhettük meg Róbert Péter: Egyenlõ jog a hõsi halálra – Magyar zsidók az I. világháborúban címû könyvét Szigethy-Piros János hadtörténésznek és Karacs Zsigmond történésznek a szerzõvel folytatott beszélgetése keretében. Az A/5-ös formátumú, 140 oldalas kötet az MTA – OR-ZSE zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja, az Országos Rabbiképzõ – Zsidó egyetem és a Gabbiano

Print Kft. közös kiadásában jelent meg. A magyarországi antiszemitizmus egykori és mai helyzetét tekintve egy érdekes témakört boncolgat – az évezredes elõítélettel sújtott vallási közösség viszonyulását országához a monarchia szétesését eredményezõ háborúban. Jellegét tekintve a könyv ismeretterjesztõ célokat szolgál, noha végén a forrásait feltünteti. Hiánypótló jellegét és tartalmát tekintve ezen csak sajnálkozni lehet, a lábjegyzetek használata esetén a tudományos kutatók is sokat profitálhattak volna belõle. De mirõl is esik szó e kötetben? Szerzõje felvázolja a hazai zsidóság helyzetét a háború kitörése elõtt és az elsõ világégés kitörésekor. A Magyar Királyság területének zsidó lakossága többsé-

gében az ortodox irányzathoz tartozott, az asszimilációra inkább hajlamos neológ zsidók kisebbségben voltak. Ennek ellenére a monarchiában lehetõségük volt katonai pályán is érvényesülni – ellentétben más európai országokkal. Ezt sok példával igazolja, a polgári és hadi életben országunk háborús céljait támogató tevékenységüket bemutatva. A háború vége felé a bûnbakkeresés jegyében nálunk is megerõsödött az addig lappangó antiszemitizmus. 1918

novemberében halálos áldozatokat is eredményezõ pogromok folytak, a Belügyminisztérium statisztikája szerint több mint 6000 károsultat és 1 milliárd korona kárt eredményezve. A Tanácsköztársaság alatt a zsidó felekezettõl már korábban elhatárolódott, magát ateistának, szabadgondolkodónak valló zsidók jelentõs szerepet vállaltak. Ez a késõbbiekben elhomályosította a háborúban hõsi halált halt tízezer magyar zsidó emlékét, akik a harcban elesve teljesítették befogadó hazájukkal szembeni kötelezettségüket. gábriel

Kulturális Örökség Napok Az idei Kulturális Örökség Napokat szeptember 17–18án 1000 magyar ház címmel rendezik meg – olvashatjuk szervezõje, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felhívásában. Programjuk részletes leírása és csatlakozási szándék esetén a letölthetõ jelentkezési lap a www.oroksegnapok.hu vagy a www.bpht.hu honlapokon érhetõ el.

Barabás Miklósra emlékeztek A Városmajortól a reformkori sajtóig

A XII. kerület, Hegyvidék Önkormányzata a nemrég felújított Barabás-villában tartotta meg március 9-én Barabás Miklós mûvészetét és korát vizsgáló, Barabás Miklós – IV. Hegytörténeti Konferencia címû kiadványa bemutatását, amely a Hegyvidéki Históriák sorozatában jelent meg – köszöntõjét Pokorni Zoltán polgármester írta. A kötetrõl és a festõmûvészrõl Csorba

László, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója tartott érdekfeszítõ kiselõadást – könyvbemutatóként. A 96 oldalas vékony kiadványban a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria egy évvel korábban, Barabás Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából tartott konferenciája elõadásainak szerkesztett változatát adják közre – színes képmellékletekkel és lábjegyzetekkel. Jelentõsége meghaladja terjedelmét, ami a tudományos szempontból is értékelhetõ kötet szerkesztõinek, Balázs Attilának és Kollega Tarsoly Istvánnak köszönhetõ. Könyvük a Városmajor és a Városmajor utca korabeli bemutatását követõen a

mûvészre nagy hatást gyakorló itáliai utazásának leírásával indul. Megismerhetjük a mester jelentõs reformkori arcképfestészetét, a családokat ábrázoló képeit, híres cigányábrázolásait... A befejezõ tanulmány Barabás Miklós és a reformkori sajtó kapcsolatát vizsgálja: zseniális festõnk tudatosan hasz- A könyvbemutatón Pokorni Zoltán polgármester is méltatta a kötetet nálta fel a sajtóban rejlõ lehetõségeket mélye népszerûsítése érdesaját tevékenysége és sze- kében.

2011. április

15


Embernek maradni A lengyel katonák megmentõje

Baló Zoltán ezredes (Hadtörténeti Múzeum)

Baló Zoltán 1883. január 23-án született és 1966. december 10-én halt meg Budapesten. Reáliskolai érettségi után 1901–1904 között elvégezte a Ludovika Akadémiát, majd Sopronban és Budapesten szolgált. Részt vett és megsebesült két alkalommal az orosz és a szerb harctéren, majd orosz hadifogságba esett, ahonnan kalandos körülmények között, Japánon át tért haza. 1921-ben részt vett az úgynevezett „budaörsi csatában”, amely a királypárti (IV. Károly) és a horthysta

kormányhû erõk közötti összecsapás volt. Ezredessé 1929-ben nevezték ki, majd szegedi csapatszolgálata után, 1937ben nyugdíjazták. A második világháború kitörését követõen, amikor a lengyel katonamenekültek elözönlötték a lengyel-magyar határt, felállították a HM-ben a XXI. osztályt, amely a lengyel hadifoglyokkal, és menekültekkel volt hivatva foglakozni. Ennek az osztálynak az élére hívták vissza Baló ezredest, aki feladatát lelkiismeretesen, odaadóan végezte. Errõl visszaemlékezésében a következõket írta: „A lengyel hadsereg részei váratlanul, hirtelen lépték át a határt. A nemzetközi szabályok értelmében a lengyel hadsereg tagjait lefegyverezni és internálni kellett. Határmenti különítményeket szerveztem, melyek a lefegyverzést tapintatosan, a hagyományos lengyel– magyar barátság jegyében hajtották végre.” Szemet

A lajosmizsei vasút és Pestszentimre Egy kiállítás és elõzményei A Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság A lajosmizsei vasút és a Pestszentimre állomás története címmel vasúttörténeti kiállítást rendezett a XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal (XVIII. ker., Üllõi út 400.) kiállító terében. A tárlatot ünnepélyes keretek közt március 11-én Mosóczi László a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese nyitja meg – olvashattuk meghívójukban.

Az egyesületi kiállítás nem elõzmények nélküli. A vasútvonal átadásának 120 éves évfordulóján, 2009ben nosztalgia vonattal, emléktábla avatással, kiállítással, emléklappal és Pándy Tamás: A lajosmizsei vasútvonal és a Pestszentimrei állomás 120 éves története címû kötete kiadásával emlé-

hunyt sok szökés felett, amellyel a lengyel tisztek, katonák a déli határszakaszon elhagyták Magyarországot. Sok zsidó és nem zsidó lengyel katonát polgári menekültként kezeltetett. Azt, hogy lengyelek tízezreit mentette meg, és segített Magyarországról nyugatra eljutatni, nem nézték jó szemmel, és 1943-ban elmozdítatták beosztásából. A szocializmus évei alatt helytállását méltatlanul elfeledték, nyugdíját egy idõre meg is vonták. Érdemeinek

elismerésére a rendszerváltást követõen került sor: 1992-ben elõléptették posztumusz vezérõrnaggyá, majd a Lengyel Köztársaság elnöke 1999-ben gyermekei jelenlétében a legnagyobb lengyel kitüntetést adományozta számára. Vitéz Baló Zoltán vezérõrnagy élete jó példa számunkra, hogy a világháborúk sodrában, a legnehezebb körülmények között is hogyan lehet emberként viselkedni, embernek maradni. Emlékét Budapesten a II. kerületi lakhelyén emléktábla (II. ker., Margit körút 58.), Varsóban utcanév õrzi. Sallai János

Lánchíd köri programok A Lánchíd Kör január 29-i összejövetelén Madas Edit irodalomtörténész, egyetemi tanár Ráskay Lea és a domonkos kódexirodalom címmel tartott elõadást a Hilton Szálló Mátyás termében. A megjelenteket Gergely Attila, a Kör elnöke köszöntötte, majd az elõadást követõen megkoszorúzták Julianus barát szobrát. Március 30-án a Budai Vigadóban a Századunk sorozatból A Budai Vár XX. százada címû filmet vetítették le. Házmán Ferencrõl, Buda utolsó polgármesterérõl április 28-án du. 5 órai kezdéssel Czaga Viktória fõlevéltáros tart elõadást a Litea Könyvesboltban (I. ker., Hess András tér 4.). keztek meg a település lakói számára egykor igen jelentõs eseményrõl. Könyvük rendkívül rövid idõ, két hónap alatt született meg, gyakorlatilag több közremûködõ munkájának köszönhetõen. Pándy Tamás a lajosmizsei vasútvonal, Bárdos Imre és Fucskó Ádám a vasútállomások történetének feltárását vállalta fel, egy inárcsi kutató, Czagányi László a Lajosmizse és Vidéke címû újság anyagainak átadásával a kötet humoros fejezeteinek létrehozását segítette. A kötetben szereplõ archív fotók, iratok részben önkor-

mányzati forrásból származnak, részben országos, fõvárosi és helyi közgyûjtemények anyagai – tudjuk meg Pándy Tamás bevezetésébõl. A kemény borítóval, fûzve készült vékony, de tartalmas kötetre a helyi vasúti közlekedés története iránt érdeklõdõk alapmûként tekinthetnek. Kiadását a XVIII. kerület Pestszentlõrinc-Pestszentimre Önkormányzata, valamint Gyál, Felsõpakony, Ócsa, Dabas, Hernád, Örkény és Lajosmizse önkormányzata támogatta, azok a települések, melyek vasútállomásaik révén a kötetben érintve voltak.


2011. április

16

Balassi emlékkard átadása

A Gellért szálló Gobelintermében február 14-én (Bálint napján) adták át a A Balassi Bálint Kör nemzetközi kitüntetése Balassa Bálint Kör által alapított kitüntetést, a Balassi Bálint-emlékkardot. Idén a Bukovinában született Tamás Menyhért költõnek és az ismert bolgár mûfordítónak, Ivan Canevnek ítélték meg a 15. alkalommal kiadott nemzetközi kitüntetést, amelyet idén KissRigó László megyéspüspök nyújtott át Tamás Menyhértnek. A 2009-ben Balassi Bálint-emlékkardot kapott Tari István költõ méltatta a kitüntetettet, aki- Középen Tamás Menyhért költõ a díszkarddal nek „a bukovinai magyarság szófordulatokkal...” írt alkoIván Canevet betegsége által megõrzött gondolatok- tásaiban „igazi jelentésüket miatt itt felesége képviselte, kal... régies, nyelvújítás kori kapják vissza szavaink.” a mûfordító kitüntetését

március 7-én, a szófiai Magyar Nagykövetségen vehette át. Ennek a történelmi múltunkhoz kapcsolódó irodalmi díjnak átadásához a kezdetektõl, 1997-tõl a Gellért szálló adott helyet. Ezért a szállodát most Balassi-emlékérmével tüntették ki, amelyet a rangos idegenforgalmi intézmény igazgatója, Bencze Gábor vett át. Rubovszky András, a díjátadó szervezet kuratóriumának tagja, a szálló korábbi igazgatója laudációjában utalt rá, hogy a szálloda története mindenkor az ország történelmének része volt. g.t.

10 év, 30 kiadvány, 150 buszos városnézés Egy évtizednyi helytörténeti tevékenységrõl a XVI. kerületben

Tabló az emlékkiállításról

Be tud-e mutatni nyolcvanegynéhány tabló tízévnyi munkát, energiát, akaratot, könnyeket és örömeket? Aligha. De aki csak a számokból akar leszûrni valamit, az is megdöbben, ha hallja, hogy több mint harminc helytörténeti tárgyú kiadvány jelent meg a XVI. kerületben egy évtized alatt, köztük egy reprezentatív képeslapkönyv és huszonhárom Kertvárosi Helytörténeti Füzet. És ha hozzátesszük

a közel harminc kiállítást, százötven Kertvárosi Idõutazást, azaz autóbuszos városnézést 6100 résztvevõvel – már kezd körvonalazódni, hogy valami igazán különleges zajlott itt ebben a pár évben. Megszületett a tájház, 2010-ben létrejött a helytörténeti gyûjtemény, három szobrot avattak elõdeinkrõl, díjakat adtak át, vetélkedõk és elõadások zajlottak, cikksorozatok jelentek meg, digitálisan archiváltak több tízezernyi oldal okiratot, fotót, képeslapot... Az Erzsébetligeti Színházban szeptember 17-tõl október közepéig volt a kiállítás Kertvárosunk helytörténeti tevékenységének tíz éve címmel. Megnyitóján Kovács Péter polgármester hangsúlyozta, vezetõként fel

Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András. Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum. Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság (1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652, e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu) Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

kell ismerni, melyek azok az ügyek, amelyek kis pártfogással szárba szökkennek. A helytörténet ilyen, és más területekhez képest kis összegbõl jön létre. „Ha egy jó kezdeményezést hagyunk megvalósulni és kicsit támogatjuk, akkor mûködik” – hangzott el a konklúzió.

Mintegy ötvenen hozták létre tíz év alatt ezt a temérdek rendezvényt, az élen Lantos Antallal, Széman Richárddal, és a programokat, könyveket, utazásokat tíz évvel ezelõtt Paor Éva nyomdokain beindító, újraálmodó Benedek Ágnessel. B. Á.

Gratulálunk A Nemzeti Erõforrás Minisztérium minisztere Csángó Kultúráért-díjjal tüntette ki Halász Pétert a csángók mûvelõdésének több évtizedes kutatásáért. Kitüntetését október 22-én, a Néprajzi Múzeum aulájában a kultúráért felelõs Szöcs Géza államtitkár adta át.

Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megtalálható a budapesti kerületek múzeumaiban, helytörténeti gyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltárában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban és a Budapesti Históriák elõadóestjein. A Nemzeti Kulturális Alap és Budapest Fõváros Önkormányzata támogatásával készült kiadványunk.

Városunk. Budapesti Honismereti Híradó

Recommend Documents