November
NOVEMBER
NOVEMBER Naptárunk 11. hónapja a régi római kalendáriumban a kilencedik volt, latin neve is ezt jelenti. Bár a római nép novemberben is talált alkalmat az ünneplésre, jelentõs ünnepnapok nem maradtak fent a római örökségbõl. Az egyetlen említésre méltó ünnep viszont 2 hétig tartott, nov. 4. és 17. között a Ludi Plebeii (plebejus játékok) futóversenyekkel és színielõadásokkal. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap elsõ dekádjának legjelentõsebb szentje után Szent András hava. A kelta kalendárium november 1-jén, a Samain ünnep megülésével zárta és kezdte újra az évet. Mivel a kelták fõ tevékenysége a pásztorkodás volt, ez az ünnepen is éreztette hatását. Ekkor pároztatták juhaikat a következõ évi szaporulat biztosítása érdekében, a felesleget pedig levágták. A hús kisebb részét megették az ünnepen, a többit tartósítva eltették télire. Étel- és italáldozatokat mutattak be ezen a napon (az õsidõkben emberáldozatot), aminek emlékét Írországban még ma is szokás õrzi: éjszakára ételt hagynak az asztalon a családi szellemeknek. A kelták úgy tartották, hogy Samainkor érvényüket vesztik a természeti törvények. Az ünnep elõestéjén megszûnik az idõ, ez a nap sem az ó-, sem az újévhez nem tartozik. Leomlik a válaszfal az élõk és a holtak között, az elhunyt hõzök és nagy elõdök szellemei elhagyják halomsírjaikat és szabadon kószálhatnak az élõk között. Ezen hiedelmekbõl sok minden továbbélt az angolszász országok Hallowe'enhez (Mindenszentek elõestéje) kapcsolódó szokásokban.
2009 SZENT ANDRÁS HAVA 1
V
Mindenszentek, Marianna
2
H
Achillesz
3
K
Gyôzô, Hubert
4
Sze Károly
5
Cs
Imre, Tétény
6
P
Lénárd
7
Szo Rezsô, Csenger
8
V
Zsombor
9
H
Tivadar, Szibilla
10
K
Réka, Ariel
11
Sze Márton, Martin
12
Cs
Jónás, Renátó
13
P
Szilvia
14
Szo Aliz
15
V
Albert, Lipót
16
H
Ödön, Edmond
17
K
Hortenzia, Gergô
18
Sze Jenô
19
Cs
Erzsébet, Zsóka, Liza
20
P
Jolán
21
Szo Olivér
22
V
Cecília
23
H
Kelemen, Klementina
24
K
Emma
25
Sze Katalin, Katinka, Katrin
26
Cs
Virág
27
P
Virgil
28
Szo Stefánia
29
V
Taksony, Brenda
30
H
András, Andor
1879. november 1. (130 éve történt) Budapesten megszületett gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós, aki 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-mûvészeti kitüntetését. 1939. november 1. (70 éve történt) 53 éves korában meghalt Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt. 1869. november 2. (140 éve történt) Megszületett Ignotus, (eredeti nevén Veigelsberg Hugó) kritikus, író, a Nyugat címû folyóirat alapítója. 1939. november 2. (70 éve történt) A Szovjetunióhoz csatlakozott Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia. 1939. november 4. (70 éve történt) Albert Einstein német fizikus levelet küldött Roosevelt elnöknek, amelyben felhívta az Amerikai Egyesült Államok kormányának figyelmét az atombomba kifejlesztésének lehetôségére. 1979. november 4. (30 éve történt) Teheránban iráni diákok megszállták az amerikai nagykövetséget és mintegy 70 követségi alkalmazottat túszul ejtettek. 1929. november 9. (80 éve történt) Budapesten megszületett Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író. 1759. november 10. (250 éve történt) Megszületett Friedrich Schiller német költô és drámaíró. 1929. november 12. (80 éve történt) Megszületett Grace Kelly amerikai színésznô, monacói hercegnô (Gyilkosság telefonhívásra). 1859. november 14. (150 éve történt) Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója. 1889. november 14. (120 éve történt) Megszületett Jawaharlal Nehru indiai függetlenségi vezetô és miniszterelnök (1947-64). 1629. november 15. (380 éve történt) 49 éves korában meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki gyulafehérvári udvarában jelentôs kulturális központot és akadémiát hozott létre.
1889. november 16. (120 éve történt) Megszületettt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nômozgalom egyik vezetôje, aki az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt. 1869. november 17. (140 éve történt) Megnyílt Egyiptomban a Szuezi-csatorna, amely kapcsolatot biztosított a Földközi-tenger és a Vöröstenger között. 1889. november 18. (120 éve történt) Losoncon megszületett Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, aki az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt. 1789. november 18. (220 éve történt) Franciaországban megszületett Louis Daguerre, a daguerreotípia feltalálója. 1969. november 19. (40 éve történt) Leszálltak az Apollo 12 ûrhajósai, Charles Conrad és Alan Bean a Holdon, másodikként a történelemben. 1889. november 20. (120 éve történt) Megszületett Edwin Hubble amerikai csillagász. 1959. november 20. (50 éve történt) Megalakult Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc, Ausztria, Dánia és Svédország közremûködésével az EFTA (European Free Trade Association) Európai Szabadkereskedelmi Társulás. 1964. november 21. (45 éve történt) Budapesten felavatták az Erzsébet-hidat. A híd 1960 óta épült. 1859. november 24. (150 éve történt) Charles Darwin angol természettudós megjelentette a Fajok eredete címû munkáját. Ez a könyv ismertette elképzeléseit az evolucióról és a természetes szelekcióról. 1989. november 26. (20 éve történt) Megtartották az elsô országos, az úgynevezett 'négy igen'-es népszavazást. 1829. november 28. (180 éve történt) Megszületett Anton Grigorjevics Rubinstein orosz zongoramûvész, zeneszerzô, karmester, aki Párizsban Liszt Ferenc tanítványa volt. 1929. november 29. (80 éve történt) Elôször repült át repülô a Déli-sark fölött.
203
NOVEMBER
Évfordulók
NOVEMBER
Lelki útravaló Mindenszentek ünnepe
Az embereket mindig érdekelte, hogy kik a szentek, és hányan lesznek azok, akik Istentõl a szentek jutalmát megkapják. A Jelenések könyve nagyon optimista képet fest a jövõrõl. A leírás szerint Isten angyala megmutatja János apostolnak a vértanúknak és a szenteknek a hatalmas seregét. A 444 000 szám az üdvözültek nagy sokaságát jelzi. A fehér ruha a megigazulást, megtisztulást, a pálmaágak pedig a végsõ gyõzelmet. Az egyháztörténetbõl azt is tudjuk, hogy János apostolnak ez a vízió képe nagy hatással volt az Egyház késõbbi életére. Talán ez a kép ihlette meg IV. Bonifác pápát, amikor 609-ben a vértanúk ereklyéit a Róma környéki katakombákból összegyûjtötte, feldíszített kocsikra rakta, és azokat a Római Panteonba az istenek templomába vitette. A történelmi leírások szerint nagy nép követte ezeket a feldíszített kocsikat, és közben háladalt énekelt, amit késõbb a római szentmise kánonjába is illesztettek. Az Egyház ettõl a naptól kezdve megünnepli a névtelen vértanúknak és szenteknek az ünnepét. Ha valaki most a XX. században olvassa ezt a leírást, felteheti a kérdést: Mit jelent számunkra a mai ünnep? Hiszen a vértanúk kora távol van tõlünk, és kevés embernek adatik meg a lehetõség, hogy vértanú lehessen. A Mindenszentek ünnepén felolvasott evangélium, ami a Nyolc boldogságról szól, megadhatja erre a választ (Máté evangélium 5. fejezet 3-12 vers). Az evangélium összekapcsolja a Mindenszentek ünnepét a hétköznapi ember életszentségével. Az összekapcsolást a boldogság adja meg. Az életszentség útján járó ember egyik legjellegzetesebb tulajdonsága belsõ boldogság, az Isten útján járó ember boldogsága. Lehetnek akármilyen nehézségei, problémái, õ boldog, mert Isten útján jár. Ezt a boldogságot nemcsak azok az emberek élik át, akiket üldöznek, hanem azok is, akik szelídek, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, akik irgalmasok, akik tisztaszívûek. Az Egyház ezzel azt akarja kifejezni, hogy mindenszentek ünnepén nemcsak a vértanúkra és hõsökre emlékezünk, hanem a hétköznapi egyszerû emberekre, akik hiteles keresztény életet élnek. Akik törekednek arra, hogy egyre jobban megismerjék Istent, akik Istent megismerve nem akarnak más utakon járni, akik Isten szeretetébõl merítve segítõ szeretettel és szelíden fordulnak a körülöttük élõ emberek felé. Ha ezt tekintjük az életszentség feltételének, akkor szent lehet minden ember, aki az Isten útján, a szeretet útján jár, aki az ebbõl fakadó örömet meg tudja osztani másokkal. Tehát Mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a névtelen szentekrõl: Az édesanyákról, édesapákról, a szerzetesekrõl, papokról, egyszerû emberekrõl, munkásokról, akik hiteles keresztény életet élnek. Õk a hétköznapi élet szentjei. Istentõl kapott szeretetet, boldogságot élik és sugározzák környezetükben Az Egyház így vélekedik ma az életszentségrõl. Ez a gondolat mutatkozik meg Kondor Béla egyik festményén is, amelynek A szentek bevonulása a városba címet adta. A festmény egy színes csapatot ábrázol, akik között megtalálható a szerzetes, a koldus, a bohóc, a katona, és a püspök is. Ami közös bennünk, az valami belsõ boldogság, ami megmutatkozik a lépésükön és az arcukon, az embernek kedve támad közéjük állni. Az életszentség tehát nem csak a rendkívüli embereknek a feladata. Isten szeretné, hogy mindnyájan szentek legyünk. A mai ünnep üzenete szerint találjuk meg a boldogság útját, vagyis azt az utat, ami Isten felé vezet, és akkor bízhatunk abban, hogy mi is szentekké válunk. BERAN FERENC
204
Beszélgetés az Excanto együttes vezetõjével, Kállay Gáborral Mikor alakult a zenekar, merrefelé szoktatok fellépni, hol lehet meghallgatni benneteket legközelebb? Az Excanto együttes hivatalosan 1998-ban alakult, tehát tavaly már 10 éves fennállásunkat ünnepeltük. Elárulhatom, hogy már ennél korábban is vállaltunk fellépéseket, hiszen az együttes tagjai legkiválóbb kamarazenei növendékeim közül kerültek ki itt az Ádám Jenõ Zeneiskolában, s ebben a felállásban már korábban is szerepeltünk kerületi rendezvényeken. 1998ban lett konzis Csáki Andris és Katalin lányom Ágnes lányom már korábban , így a hivatásos együttesi létet innen számítjuk. Az elmúlt tíz évben számos koncertet adtunk itthon és külföldön egyaránt, ezek közül kiemelném a Budapesti Tavaszi Fesztivált, a Gödöllõi Kastélykoncerteket, a Mûvészetek Völgyét, a Zempléni Fesztivált, a Gyõri Barokk Napokat, a Keszthelyi Barokk Napokat, valamint a Hungary in Focus és a Docklands fesztivált Londonban. A közeljövõben fellépünk a Régi Zeneakadémián, ahol Régi korok különleges hangszerei címmel adunk koncertet, a Nagytétényi Kastély Karácsonyi Koncertjein és a Nádor teremben megrendezésre kerülõ Händel Fesztiválon. Milyen zenét játszotok? Jól tudom, hogy saját szerzemények is vannak? Elsõsorban régizenét játszunk, repertoárunkon fõként középkori, reneszánsz és barokk mûvek szerepelnek, de szívesen játszunk késõbbi korok zenéibõl is olyan darabokat, melyek megszólaltathatóak az adott hangszerösszeállításban. Mivel magam is foglalkozom zeneszerzéssel (az Artisjus komolyzeneszerzõi osztályának tagja vagyok), természetesen több darabot is írtam az együttes számára, valamint feldolgozásokat és átiratokat készítettem, ezek közül a Bartók Népdalfeldolgozások, és a Triószonátám állandó repertoár-darabjaink. Mit jelent az excanto név? Mikor az együttesnek nevet kerestünk, archaikus szavak között
205
NOVEMBER
Elbûvölõ régizene
NOVEMBER
kutattunk, olyan kifejezést keresve, mely passzol a régizenéhez, és talán ars poeticánkat is kifejezi. Így akadtunk a latin excanto szóra, melynek kettõs jelentése van: elbûvöl és elõvarázsol, s mivel mi a régi korok zenéit szeretnénk elõvarázsolni, és a közönséget ezzel elbûvölni, a névválasztás megoldódott. Úgy hallottam, te villamosmérnökként végeztél. De aztán elvégezted a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemet, opera- és koncerténekes lettél, több együttes, így a Camerata Hungarica, a Mandel Quartett és az Affetti Musicali énekes és hangszeres szólistája vagy, zeneszerzéssel is foglalkozol, az Artisjus komolyzeneszerzõi osztályának tagja, a Weiner Leó Konzervatórium és a Ferencvárosi Ádám Jenõ Zeneiskola blockflöte és kamarazene tanára vagy. Hogyan történt ez a nagy fordulat a mûszaki pályáról? Szüleim gyerekkoromtól fogva taníttattak zenére, de foglalkozásként ez fel sem merülhetett az érettségi környékén, és mivel jó matekos voltam, és a fizika sem állt távol tõlem , a Mûegyetemre felvételiztem. Megtudtam, hogy az egyetemen mûködik egy kiváló szimfónikus zenekar, és mivel én már több mint 12 éve tanultam hegedülni (és állítólag jól is ment), jelentkeztem. Itt kerültem bele egy olyan közegbe, amelyben véglegesen eldõlt, hogy én zenével, és csakis zenével szeretnék foglalkozni. Elvégeztem természetesen az egyetemet, utána még két évet dolgoztam mérnökként az Erõtervnél, de már minden erõmmel a zenei pályára készültem. 1978-ban vettek fel a Zeneakadémia ének tanszakára, és ugyanebben az évben lettem Czidra László tanítványa is, és bekerültem az akkor világhírû Camerata Hungarica Együttesbe is. Az éneklés és a hangszerjáték kettõssége azóta is kíséri az életemet, énekelek az Operaházban, koncerteken, és vezetem az Excantot, a Camerata Hungaricát, játszom a Mandel Quartetben és még több más együttesben is, de a mûszaki tudományokkal egyszer s mindenkorra szakítottam! A zenekar fõleg családtagokból áll, mit tudhatunk a többiekrõl? Úgy tudom a fiatalok külföldön is tanulnak, fellépnek, nem nehezíti ez a közös munkát? Ideje szót ejtenünk az együttes többi tagjáról is, közülük ketten (ahogy az eddigiekbõl is kiderült már) a saját lányaim. Mindketten itt a Ferencvárosi Ádám Jenõ Zeneiskolában kezdték zenei tanulmányaikat, Katalin hegedûn (tanára Badár Béla bácsi volt, akinél még én is tanultam ugyanebben az iskolában), Ágnes pedig csellón (tanára Kovácsné Angyal Magda volt). Ágnes útja egyenes volt: konzervatórium, majd zeneakadémia, utána egy év DAAD ösztöndíjjal a Kölni Zeneakadémián Maria Kliegelnél, jelenleg pedig Amerikában tanul tovább, a Montclair University-n. Két nemzetközi versenygyõzelme is van, számos jelentõs koncertet adott itthon és külföldön is. Katalin elõször nem készült zenei pályára, a József Attila Gimnáziumban érettségizett kiváló eredménnyel, akármilyen normális foglalkozást is választhatott volna, de rajta is kitört a fertõzés, blockflötézni (drága Czidra Tanár úrnál), és brácsázni kezdett a Weiner Konziban, majd zenetudomány szakra jelentkezett a Zeneakadémiára. 2006-ban végzett õ is, 2008-ban pedig a Szegedi Egyetem blockflöte és régizene szakán szerzett diplomát. Jelenleg tanít a Weiner Leó Zeneiskolában, a Budapesti Kortárstánc Fõiskolán, kritikákat ír a Muzsikába, valamint játszik
206
Ha jól tudom, ti tõsgyökeres ferencvárosi család vagytok, itt laktok, itt dolgozol... Mondanál pár szót a kötõdéseitekrõl? Nagy megtiszteltetés, hogy a Ferencvárosi Kalendárium lapjain találkozhat velünk az olvasóközönség, és öröm is, hiszen mindannyian ferencvárosiak vagyunk, én immár több, mint 40 éve élek itt, gyermekeim is itt születtek, itt jártak iskolába a Bakáts téren, és dolgozom is itt, hiszen tanítok is a kerületi zeneiskolában. Itt szeretnék még szót ejteni kötõdésemrõl a Középsõ-Ferencvárosi Plébániatemplomhoz, ahol meghatározó zenei indíttatást is kaptam áldott emlékû Kopeczky Alajostól (Lojzi bácsi), akinek keze alatt 30 évig énekeltem a templom kórusában. Hálás vagyok érte, hogy lakóháza emléktáblát kapott itt a Mester utcában. BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
207
NOVEMBER
több régizene együttesben (Excanto, Sebastian Consort, Camerata Hungarica). Csáki András a negyedik alapító tag, õ is a Ferencvárosban kezdett, elsõ tanára itt Kozma László volt. Nálam is tanult kamarazenét, így kerültünk ismeretségbe. Andris a hazai fiatal gitáros nemzedék legkiválóbbja, szinte minden jelentõs nemzetközi versenyt megnyert. 2006-ban diplomázott õ is a Zeneakadémián, jelenleg doktorandusz hallgató ugyanitt. A Bartók Béla Konzervatórium tanára. Ötödik tagként gyakran csatlakozik hozzánk Gyõri István, aki Hollandiában tanult lantozni, és virtuóz pengetõsként, valamint ütõhangszeresként szinesíti az együttes repertoárját. Ágnes jelenlegi amerikai tartózkodása némileg megnehezíti az együttes mûködését, de nem lehetetleníti el. Számos kiváló muzsikussal dolgoztunk együtt az elmúlt években, akik szívesen, és magas színvonalon megoldják a helyettesítést.
NOVEMBER
A Biblia nem csak kulturális relikvia... Látogatás a Ráday utcai Biblia Múzeumban Aki a Ráday utca 28. elõtt tavaly elsétált, színes molinókon olvashatta, hogy milyen újdonságokkal szolgál az érdeklõdõknek a Biblia Múzeum. Kerületünk egyik különlegessége, a Biblia Múzeum szerényen bújik meg a Dunamelléki Egyházkerület Székházának földszintjén. A Múzeum vezetõjét, Timár Gabriellát elõször a gyûjtemény múltjáról kérdezem. A Biblia Múzeum megnyitása nem sokkal a rendszerváltás elõtt, 1988-ban nagy szenzációnak számított, ehhez hasonló intézmény csak Hollandiában mûködik. A Ráday Gyûjtemény igazgatója akkor Benda Kálmán történész volt, a múzeum kiállításának rendezõje pedig Hubai Péter. Mit talál a látogató a múzeumban? A Biblia Múzeum valójában több mint régi Szentírások bemutatására szolgáló hely. A kiállítás hivatalos neve: Biblia Világa Múzeum. Régi Bibliák mellett a látogatóink megismerkedhetnek a Biblia keletkezésének hátterével, és azokkal az eseményekkel, amelyek között az Ó- és Újszövetség népének története lejátszódott. A Múzeum elsõ részében a Biblia világát a régészet segítségével ismerhetjük meg. A bibliai régészet illusztrálja a Szentírásban foglalt történeteket, és ezzel segíti a leírtak jobb megértését. Az egyiptomi anyagot megtekintve felidézhetjük a József-történeteket, az Egyiptomból való kivonulást, a pusztai vándorlás korát. A második részben a Biblia írás- és szövegtörténetét mutatjuk meg látogatóinknak. Az elsõ nagyobb részfordítások a Bécsi-, Müncheni-, és Apor-kódexekben maradtak ránk még a XV. század elsõ felébõl. A humanizmus és a reformáció, valamint a nyomtatás technikája új korszakot hozott a bibliafordítás történetében. A kiállításunkon láthatóak többek között Komjáthy Benedek, Pesty Mizsér Gábor, Sylvester János, Heltai Gáspár valamint késõbbi korok bibliafordítóinak és kiadóinak Bibliái. Középpontban látható az elsõ teljes magyar nyelvre lefordított Biblia, amely a gönci református lelkész és esperes nevéhez fûzõdik: ez a Károlyi (Károli) Gáspár fordította
208
209
NOVEMBER
vizsolyi Biblia (1590). Múzeumunk büszkesége a sok szép és értékes régi kiadású Bibliánk között az 1608-as kiadású hannaui Biblia, amely I. Rákóczi György fejedelem példánya volt. Érdekessége a fejedelem sajátkezûen beleírt megjegyzései. Végül a világ nyelveire lefordított Bibliáinkat láthatják vendégeink. Ez utóbbiakból a folyósón elhelyezett tárlókban is vannak példányok, ezek tehát nyitvatartási idõn kívül is megtekinthetõek. 2008 a Biblia éve is volt, a Múzeum hogyan kapcsolódott be ebben a programba? Az egyik legfontosabb, hogy az ország gyülekezetei és önkormányzatai meghívásának eleget téve a Múzeum kilépett a Ráday utca falai közül és kiállításait elvitte az érdeklõdõknek. Emellett elõadásokat tartottunk kollégámmal, Németh Pállal együtt. Ebben a szolgálatban éreztem meg azt, hogy milyen jó, ha a munkámban ott a teológiai háttér. Lelkészi mivoltom bizonyítja, hogy a Biblia nem csak történelmi vagy kulturális relikvia, aminek vitrinben a helye, hanem ma is aktuális és élõ olvasmány. A Szentírás értéke nem abban van, hogy milyen szép a borítása, vagy hogy milyen régen adták ki, hanem abban rejlik, hogy ez Isten szava. Bár irodalmilag is izgalmas és értékes a gyûjtemény, de ennél jóval több. Célom, hogy a Biblia és annak világa ne csak egy kiállítási tárgy legyen a látogatók számára. A Múzeum és a kiállításai eszköz lehet abban, hogy a Szentírás közelebb kerüljön a ma emberéhez. Ebben egy jó lehetõség az egyre népszerûbb Múzeumok Éjszakája, amelynek programsorozatába immár második alkalommal kapcsolódtunk be. A Biblia Éve rendezvénysorozat részét képezték idõszakos kiállításaink és a hozzájuk kapcsolódó elõadásaink, amelyeket a témában jártas teológusok és történészek tartottak. Februártól áprilisig volt látogatható Csak szépek voltak? A nõk élete az ókori Palesztinában címû kiállítás, ami a mainzi Johannes Gutenberg Universität Ószövetségi Tanszékének a vándorkiállítása volt. Az Újszövetség világát tárta fel Lõrincz Zoltán: Jézus példázatai a magyar festészetben kiállítása. A Múzeum a Ráday Gyûjtemény tagja, így a következõ kiállításunk a reneszánsz jegyében ilyen korból való kincseit mutatta meg, Amit a reneszánsz embere olvasott címmel. 2008-ban még két tárlatunk volt: elõbb Karátson Gábor akvarelljeibõl Szent János írása szerinti evangélium címmel. Majd télen Hajnal Mihály grafikus- és festõmûvész mûveit lehetett megcsodálni, ennek a témája Visszatekintés és érzelmek volt. Említette, hogy eredetileg lelkipásztor. Nem hiányzik a gyülekezeti szolgálat? Engem mindig is érdekelt a bibliai régészet és a biblia világa. Miután elvégeztem a Teológiai Akadémiát, ösztöndíjasként ezzel is foglalkoztam. Jártam többször Izraelben és részt vehettem ásatásokon. Amikor hazajöttem, a Biblia Múzeum igazgatója meghívott, hogy dolgozzam itt. A gyerekeim születése óta tehát itt szolgálok és vezetem a Múzeumot. Mindemellett természetesen, mint lelkész, rendszeresen segítek egy budapesti gyülekezetben. Ugyanakkor nagy élmény az, hogy ide, a Biblia Múzeumba jönnek az érdeklõdõk és itt is beszélhetek nekik a Biblia értékérõl és üzenetérõl. Közben elvégeztem a múzeum-pedagógia szakot, amivel az volt a célom, hogy a Múzeum üzenetét és annak világát még jobban tudjam átadni az idelátogató diákés gyerekcsoportoknak. 2009-re milyen tervei vannak? A Múzeum a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Gyûjteményének a része, a muzeális Ráday Könyvtárral és a Kecskeméti Múzeummal együtt. Ez utóbbi néhány éve újult meg, így most rajtunk a sor. Reménység szerint a húsz éves Biblia Múzeum számára a 2009-es esztendõ a nagy megújulás éve lehet, amely után gazdagabb anyaggal és látnivalóval várhatjuk majd a látogatókat. GYÕRFFY ESZTER
NOVEMBER
Kalendáriumok Nagykõrös Ez igen érdekes mûfaj. Elsõsorban azért, mert a mai kalendárium igyekszik a korábbi szerkesztési gyakorlatot követni. Érdekes, érdemes kortársakat bemutat, hasznos tudnivalókat, helytörténeti ismereteket, helyi különlegességeket gyûjt össze, tár az olvasó elé naptárral, fontos évfordulókkal. Mindezt azzal a tájékoztatással együtt, ami a település lakosait érdekelheti, vagy érdemes a figyelmet felhívni, azokat ajánlani. Ilyenek a kulturális események, vásárok, stb. Egy-egy pillanatképpel, képzõmûvészeti alkotás reprodukciójával lehet változatossá tenni a szöveget. Ismereteink szerint Nagykõrösön is adtak ki Kalendáriumot a 19. század második felétõl. Ezt a gyakorlatot a II. világháború megakasztotta, azt követõen pedig senki nem tartotta fontosnak. A rendszerváltásnak kellett bekövetkeznie, hogy a civilek ne csak mozgolódjanak, hanem csináljanak is valamit. A város totemfájáról kõris, latinul FRAXINUS vette nevét az 1996-ban megalakult egyesület, amely kulturális programok szervezésében való közremûködésre vállalkozott. Ennek szellemében a következõ év õszén döntöttek a Nagykõrösi Kalendárium újbóli megjelentetésérõl. 1998-ban karácsony elõtt meg is jelent, amit a város közvéleménye örömmel fogadott. A szerzõgárda változó összetételû. Van egy kemény mag, amely összefogja a munkát, és nem hagyja lankadni az arra hajlamosakat sem. Az idei kalendárium immár a tizenegyedik a sorban. Remélhetõleg még sok-sok évig meg fog jelenni a nagykõrösiek örömére. FARKASNÉ GORÓCZ HELGA
210
Csorba, 1815. ápr. 25. Abbazia, 1893. ápr. 21. A XIX. század magyar orvostörténetének meghatározó alakja eredetileg Pozsonyban folytatott jogi tanulmányokat. Ezután Pesten, a Festetics családnál nevelõi állást vállalt, aminek jövedelmébõl elvégezte az egyetem orvosi karát. 1844-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg Semmelweis Ignácot, kivel életre szóló barátságot kötött. Semmelweis Markusovszky ösztönzésére kezdte el felfedezésének publikálását. 1848-ban a hadi sebészet oktatója, majd kórházi fõorvosként ápolta a szabadságharc sérültjeit. Késõbb Görgey honvédseregében törzsorvos, megoperálta a súlyos fejsebet kapott Görgeyt, akit a világosi fegyverletétel után elkísért klagenfurti számûzetésébe. A szabadságharc után nem térhetett vissza az egyetemre, késõbb magántanári képesítési kérelmét az orvosi kar protestáns volta miatt utasította vissza. Így gyakorló orvosi pályára kényszerült, és több elõkelõ családnak, így a báró Eötvös és Trefort családoknak lett háziorvosa. 1857-tôl 32 éven át fôszerkesztôje volt a ma is kiadásra kerülõ Orvosi Hetilapnak. 1863-ban az MTA levelezõ tagjává (majd 1890-ben tagjává) választották. Munkássága méltó elismerést csak a Kiegyezés után nyert. 1867-tõl a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az orvosképzési ügyek, majd az összes egyetemi ügyek elõadója 1892-ig, nyugdíjazásáig. 1893-ban a bp.-i egyetem orvoskara tiszteletbeli egyetemi tanárrá választotta. Õ találta fel az éterbódítást, amelyet elõször önmagán próbált ki. A hazai orvosképzés úttörõje és szószólója volt. Életútját már disszertációjának címe, Az orvos, mint nevelõ is meghatározza. Sokat tett a magyar közegészségtan fejlesztéséért. Nevéhez fûzõdik az orvosképzés korszerûsítése, a közegészségtani tanszék létesítése, a klinikák fejlesztése, az orvos-továbbképzés elindítása. Fõ szorgalmazója volt az egészségügyi reformoknak (Országos Közegészségügyi Tanács felállítása, 1876). 1886-ban megalapította az Országos Közegészségügyi Egyesületet. Emellett jelentõs publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1893-ban Abbaziában, nyaralását töltve halt meg. Vasegerszegen, felesége felvidéki családi sírboltjában van eltemetve. Az MTA-n 1896. ápr. 27-én kollégája, Hõgyes Endre tartott fölötte emlékbeszédet. A szombathelyi kórház, amely nevét viseli, Markusovszky-emlékérmet alapított. Életmûvének egyik legalaposabb összefoglalása Antall József késõbbi miniszterelnök tollából az Élet és Tudományban, 1965-ben jelent meg. Mellszobra Ferencvárosban a róla elnevezett parkban az Üllõi út mellett, az orvostudományi egyetemmel szemben állt, egészen tavalyig. A szobrot eltávolították, amint a park is rövidesen eltûnik. Hamarosan elkezdôdik ugyanis a SOTE építkezése a téren. Képünk a Szombathelyen látható szobrot ábrázolja. Reméljük, a ferencvárosi emlékmû is hamarosan méltó helyre kerül. SZABÓ ZSOLT
211
NOVEMBER
Markusovszky Lajos
NOVEMBER
Tavaly volt 170 éves a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola A múltat tiszteld a jelennek, s tartsd a jövõnek! (Vörösmarty Mihály) Iskolánk fennállásának történetében négy évszám szerepel: 1834. Fõv. Levéltár Relatív fasciculus 6893. Nr.a.1831. sz. iratcsomóban a Templom tér rajza, 2 tantermes iskola tervrajza és költségvetése található, s kérik az új iskola építését. A felépítésrõl nincs adat. 1837-38. Német nyelvû anyakönyv, a mely arról tudósít, hány gyermek tanul iskolánkban. 1858-59. Egyemeletes korszerû iskola építkezésének az éve. 1859. október 4-én ünnepélyesen felavatják a Fõtanodát. 1884. A kétemeletesre kibõvített mai iskola dátuma. Buda és Pest városok fejlõdésének történetébõl tudjuk, hogy a Ferencváros mint külön városrész 1792-ben alakult. A feljegyzések szerint a XIX. sz. I. évtizedeiben Pesten 9 elemi (nemzeti) iskola volt. A 9 között foglal helyet a mi iskolánk õse is, amely a Ferencvárosban a Soroksári utcában (ma Ráday u.) mûködött. Schams adatai szerint 1821-ben a Soroksári utcában Triviális iskola, 1 tanító, 1 osztály, 87 tanuló. 1831-ben Patachich szerint Ferencvárosi iskola egy 250 fõs. (Thirring Gusztáv: Bp. közoktatásügye az 1905-1906. tanévben, és a községi iskolák statisztikája 1828-1907.) Fõv. SZ.E.K. Bp. Gyûjt. III. k. 1825-1867. Ez az iskola már nem elégítette ki a Franzstadt igényeit, mert 1831-ben a városrész új iskola felállítását kérte 232 5-6 éves fiú- és leánygyermek számára. Pest városa a Soroksári utca egyik magánházában évi 200 forint bért fizetett 2 tanteremért és a tanító lakásáért. Ez is csak átmeneti
212
Az 1838-39. és 1839-40. tanévtõl szabályszerûen vezetett német nyelvû anyakönyvek vannak. Az iskola ekkor valószínûleg a Soroksári u. 45. sz. alatt mûködött (ma Ráday u. 31-33.). Az 1840-41. tanév vívmánya volt, hogy az anyakönyveket magyar nyelven írták. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a tanítás is magyar nyelven folyt. A SÜRGÖNY címû folyóirat 1840. július 23. 7. sz. (25. o.) a pesti Ferenc külvárosi Népiskola próbatételérõl (vizsga) tájékoztat. 1841-42-ben találkozunk elõször az iskola vezetõjének, Bäcker Györgynek a nevével, aki az 1848-as márciusi forradalom és a 48-49-es szabadságharc lelkes támogatója. A tanulókkal vonul a Múzeumhoz, éltetik Petõfit, és ott vannak Táncsics kiszabadításánál. 1844-59-ig az iskola a már említett Soroksári u. 45.-ben mûködött 3 osztállyal. 1858-59. Az egyemeletes, korszerû iskola építkezésének az éve. Ebben az idõben Jergler (Jerney) Máté volt az iskola igazgatója. Az õ igazgatása alatt, az õ szorgalmazására Eggenberger könyvkereskedõ és dr. Burghart városi képviselõ kezdeményezésére került sor az iskola bõvítésére. Az építkezést
213
NOVEMBER
megoldás volt, mert 1834-ben újabb felterjesztésben arra kérték a hatóságot, hogy a Templom téren (ma Bakáts tér) építse meg az iskolát és a plébániahivatalt. A kérést Pest város tanácsa hamar napirendre tûzte. A Fõvárosi Levéltárban kutatásunk során Relatív fasciculus 6893. Nr.a.1831. sz. alatt már 2 tervrajzot találtunk 1834-bõl: a Templom térrõl és az iskoláról. Ezen 2 osztályterem és a sekrestyés lakása látható. Ezt a tervet valósították meg úgy, hogy a 2 tanterem volt a mi elsõ iskolánk. Az egyik terem a mai kistornaterem helyén, a másik a mai ebédlõ helyén lehetett. Hogy ezek mikor készültek el, s iskolánk melyik évben kezdte meg mûködését, annak a leggondosabb kutatás mellett sem akadtunk nyomára. Az 1837-38-as adatok is nagyon hiányosak. Az adatokból csak annyit tudunk, hogy a Ferencvárosban PFARRSCHULE BEI SZT. FRANCISCUS létesült, a mely iskola egy nyári és egy téli tanfolyamból állt. Az anyakönyv az iskolába járt tanulók létszámáról tudósít. A vizsgát a Szvetenayféle magánházban (a volt Dohánygyárban) tartották meg. Valószínû, hogy az 1838-as nagy árvíz alkalmával az iskolaépülettel együtt az iskolára vonatkozó adatok anyakönyv is elpusztultak. (A félezer házból 19 maradt épen.)
NOVEMBER
1859. szeptember végére fejezték be. Október 4-én, Ferenc József neve napján, 11 órakor Szántóffy Antal prépost esperes és belvárosi plébános szentelte be. Errõl a Budapesti Hírlap 1859. dec. 25-i számában olvashatunk. Az épületet HILD JÓZSEF tervezte. 1859-ben az iskola 4 osztályú, az ELEMI FÕTANODA nevet kapta, s a tanítás nyelve magyar volt. Hogy milyen lehetett az egykori iskola, azt az ISKOLABARÁT címû közlöny 1867. február 12-i számából ismerhetjük meg. A cikk arról is tudósít, hogy az új iskolaházat az 1867. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. 1868-69. tanévben lépett életbe az 1868. évi XXXIII. tc., amelynek hatása a ferencvárosi iskolán is érzõdött. A 4 fiúosztály mellett, 3 leány-, továbbá 1. és 2. vegyes osztályt nyitottak. 1884. a kétemeletesre bõvített, ma is mûködõ iskola dátuma. Áprilistól október végéig épült a Bakáts teret díszítõ impozáns épülettömb, amelyben az elöljáróság és a római katolikus plébániahivatalon kívül az elemi fiú- és lányiskola mellett a IX. kerületi polgári fiúiskolát is elhelyezték. 1885-95-ig a Kereskedelmi Középiskola növendékei is itt tanultak (cikk Az Építési Ipar-ból 1883. dec. 30.). 1922-1945 szeptemberéig Sternitzky István az elemi iskola igazgatója. Az iskola múltjának felkutatása elsõsorban az õ nevéhez fûzõdik. Alapítólevél hiányában a tantestület úgy döntött, az 1837-38-as tanévbõl fennmaradt elsõ anyakönyvet veszik hiteles forrásnak. Innen számítjuk az iskola fennállásának éveit. (Ezt a hagyományt folytatjuk mi is.) Az õ nevéhez fûzõdik az iskola értékeinek megmentése is a II. világháború alatt. A háború után 2 iskola mûködött az épületben: a Bakáts téri leányelemi és a Knézich utcai polgári fiúiskola; amely fokozatosan alakult át 8 osztályos általános iskolává. Ebben mûködött 1957-58-tól a kerület elsõ ének-zene tagozatos osztálya.
214
215
NOVEMBER
Az 1962-63. tanévben összevonták a két iskolát. 1500 tanuló és 72 pedagógus összefogása nem volt könnyû feladat. Az egyesítés után 40-45 fõs osztályokkal dolgoztunk. Csak az évtized végére lett az átlagos létszám 31. Így fokozatosan javultak a tanulás, a tanítás feltételei. Az ének-zene tagozat jó munkáját igazolják a külföldi látogatók. Az MM és a Kultúrkapcsolatok Intézete szervezésében a világ minden tájáról jöttek énektanárok tapasztalatcserére (Kanada, USA, Chile, Japán, Norvégia, Finnország stb.). 1974-tõl került sor az iskolaépület felújítására. A munkálatok nagyon elhúzódtak, de a tanítás zavartalanul folyt. 1982-85-ig a Mester Utcai Általános Iskola felsõ tagozata iskolájuk felújítása miatt társbérlõnk volt. 1987-88-ban jutottunk el a 150. tanévhez. A háromnapos jubileumot régi és jelenlegi tanárok, diákok összefogásával kiállítás, sportnap, hangverseny, tanár-diák találkozók tették ünnepélyessé. Ekkor kapta iskolánk a fõvárostól a BUDAPESTÉRT kitüntetést, a Minisztertanácstól pedig a Jubileumi Oklevelet az iskola alapítása 150. évfordulójának tanúsítására. A 150. évfordulóra évkönyvet jelentettünk meg. Ugyanakkor alakult meg a Bakáts Téri Öregdiákok Baráti Köre. Az 1989-90-es tanévtõl 1993-as tanévig részt vettünk a Szegedi József Attila Tudományegyetem által szervezett diagnosztikus vizsgákon. Ebben az évben fogadtuk a Budapesti Tanárképzõ Fõiskola kémia szakos hallgatóit tanítási gyakorlatra. Vezetõ tanár: Rajkányi Lajosné. Az 1990-91-es tanévben létrehoztuk a Bakáts Alapítványt, megalakult a Diák Sportegyesület. Az 1993-94-es tanévben a Budapesti Fõvárosi Közgyûlés 54/1993. (1994. II. 1.) sz. a fõváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelmérõl szóló rendelete védetté nyilvánította az iskola épületét. Megalakult a Közalkalmazotti Tanács. Tagjai: Bánfalvi Györgyné, Toldi Tiborné és Illyés Miklós. 1994. március 1-jén hoztuk létre az Iskolaszéket. Tagjai: Bánsági Tamás szülõ, Dr. Pap Zoltán önkormányzati képviselõ és Szabolcsiné Kovács Kinga pedagógus. Igazgató: Szász Balázsné. Az 1997-98-as tanévben az ének-zene tagozat fennállásának 40 éves évfordulóját ünnepelte. Az ének-zene tagozaton a nevelõ-oktató munka egyik legfontosabb területe a karének. Az együtt éneklés öröme, a szereplések izgalma, a közösen átélt siker mind-mind pótolhatatlan közösségformáló erõ. Kórusaink sikeres szereplései nagy egyéniségek Eördögh Gézáné, Margó néni, dr. Horti-Dávid Ákosné, Ági néni, Perlaky Lajosné, Sári néni, Gergelyné Kovács Mária, Joóné Bartha Enikõ és 97-tõl Molnár Mónika vezetésével öregbítették/öregbítik tagozatunk hírnevét. Az iskolában komoly könyvtár mûködik. A közel 14.000 kötetet számláló könyvtár négyszer elnyerte a Mintakönyvtár pályázat elsõ fokozatát és a Természettudományos Báziskönyvtár címet. A helyiség mind a mai napig színvonalas kiállítások helyszíne. Az évente megrendezett Bakáts napokon sport, játék, vetélkedõ, színjátszás, hangszeres zene, ünnepi hangverseny, pályázatok értékelése, kiállítások sokoldalú tevékenységre mozgósították a tanulókat, szülõket, pedagógusokat egyaránt. Az iskolában tanító tanárok, tanítók magukénak érezték ezt az épületet, legtöbbjüknek szinte második otthona lett. Ma is az a legnagyobb örömünk, ha tanítványaink megállják helyüket mind az iskolai, mind az iskolán kívüli munkájukban és a felsõbb intézményekben. Jólesõ érzés tölt el bennünket, hogy visszatérnek, és beszámolnak életükrõl, eredményeikrõl. DR. BALOGH ENDRÉNÉ ÉS DR. CSEPETI PÉTERNÉ könyvtárosok
NOVEMBER
Dokumentumfilmes mûhely Felpörög a motor a DocuArt Kocsiszínben! A Ráday és az Erkel utca sarkán lévõ Károlyi palota egykori kocsiszínjébe lépve több szempontból is érdekes, több funkciós térrel szembesül az ember. A látogatók elõl elzárt hátsó részeken még folynak ugyan a DocuArt Kocsiszín felújítási munkálatai, de a helyszín nagy része (mozi, kávézó) már üzemkész, 2008 szeptembere óta zajlanak a különbözõ programok a nyilvános hangfelvételtõl a könyvbemutatókon, a kisfilmfesztiválon és dokumentumfilm-fesztiválokon át az oktatási programokig. Novembertõl indult a negyven férõhelyes moziteremben a kocsiszín kétheti rendszerességû saját filmklubja, a Dokszerda, amelynek keretében 2009 áprilisáig minden második szerdán klasszikus magyar dokumentumfilmek vetítésére kerül sor. A munkálatok befejezésével végre lehetõség nyílik majd a dokumentumfilmes videótár üzembe helyezésére, amely a teljes nyitvatartási idõben elérhetõvé válik a kíváncsi nézõk számára, hogy helyben megtekinthessék az általuk kiválasztott dokumentumfilmeket. Ez a kezdeményezés hiánypótlónak számít, hiszen eddig a ritka televíziós, mozis vagy filmklubos vetítéseken kívül a közönség nemigen találkozhatott a dokumentumfilmesek alkotásaival, és ami a legfontosabb: sosem volt lehetõsége kiválasztani, milyen filmet szeretne megnézni. A videotékák és DVD kölcsönzõk korában különösen élesen kirajzolódik az ellentét az olcsón, szinte bárhol és bármikor hozzáférhetõ nagyjátékfilmek és a szegény rokon, a dokumentumfilm között. A DocuArt Kocsiszín a videókönyvtár mûködtetésével kívánja elérni, hogy megszûnjön a negatív diszkrimináció ezzel a sokszínû és értékes mûfajjal szemben, amely szerte a világon egyre inkább megtalálja a közönséghez vezetõ utat. Ezt a célt szolgálja tehát a magyar filmtörténet klasszikusait felsorakoztató doku-filmklub, a videótár és az immáron hagyományosnak mondható Dialektus Fesztivál, az európai antropológiai- és dokumentumfilmek szemléje, amely legközelebb 2009 márciusában kerül megrendezésre a DocuArt kocsiszínben. Addig is terítéken maradnak a különféle kulturális programok, mindez egy olyan multifunkciós helyen, ahová rendezvénytõl függetlenül, csak egy kávéra
216
NOVEMBER vagy egy teára is jó betérni. Az egyre sokasodó filmes programok mellett ugyanis most már napközben is nyitva tart a jó hangulatú, változatos kiállításoknak otthont adó kávézó (bejárat az Erkel utca 15. felõl). BOTTLIK VIRÁG 30 ÉVE TÖRTÉNT: EGYETEMISTÁK FOGLALTÁK EL AZ USA TEHERÁNI NAGYKÖVETSÉGÉT 1978. január 7-én, az Ettelaat címû iráni napilap egy cikke Khomeini ajatollah ellen intézett támadást. Az újságcikk ellen tüntetõkre Kumban, az iráni iszlám egyik központjában leadott sortûzzel vette kezdetét a forradalmi folyamat. A negyven naponként menetrendszerûen ismétlõdõ tüntetések kapcsán a sah elleni mozgalom tüntetõ tömegei radikalizálódtak, amelyre a rendszer a rendõri és katonai elnyomás módszerével válaszolt. A letartóztatások és sortüzek eredménye végül is a tüntetések és az azon részt vevõk számának növekedése volt. A hadsereg vette át a hatalmat a miniszterelnöktõl, és a tömegtüntetésekre minden esetben kegyetlen választ adott, de így sem sikerült a tüntetéseknek véget vetni, és helyreállítani a rendet az országban. 1979. január 16-án Mohammed Reza Pahlavi sah elhagyta Iránt. 1979. február 1-jén Khomeini ajatollah hazatér számûzetésébõl és ideiglenes kormányt nevezett ki, végül az Iráni Iszlám Köztársaság kikiáltásával 1979. április 1-jén végleg lezárult az 1978-1979-es iráni iszlám forradalom. Khomeini elmélete radikális eltávolodást jelent a kormányzásról alkotott klasszikus síita nézettõl, amely a vallás és politika szétválasztása mellett foglalt állást. Tüntetéseken a tömegek azt követelték Washingtontól, hogy adja ki Teheránnak az iszlám forradalom által megbuktatott Mohammed Reza Pahlavi iráni sahot, aki akkor éppen New Yorkban volt rákkezelésen. 1979. november 4-én egyetemisták egy csoportja elfoglalta az Amerikai Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, túszul ejtve az ott tartózkodó ötvenhárom személyt. Hat hónap eredménytelen tárgyalássorozat után Washington 1980. április 8-án beszüntette a diplomáciai kapcsolatot a perzsa állammal, és a katonai mentõakcióra helyezte a hangsúlyt. A kudarc után újraindult diplomáciai tárgyalások eredményeként a túszokat végül 1981. január 20-án, 444 nap fogság után szabadon engedték. Ugyanezen a napon búcsúzott hivatalától és adta át a hatalmat Ronald Reagannek Jimmy Carter amerikai elnök, akinek újraválasztását részben a katasztrofálisan zárult sivatagi kaland hiúsította meg.
217
Radnóti naplójából
1943. febr. 19. Újabb tansádi rémség. A század 1908-nál öregebbjei leszerelnek hétfôn. A júliusban bevonultak közül tizennegyed magammal maradok. A fiúk megölelgetnek és elmennek. Állok a gyárudvaron és valami nagy üresség szalad le bennem. Száz pasztilla Sevenal, az jó lehet... attól meg lehet halni. Rettenetes s miért? Hát a Múzsa? Te! Hát nem kell, hogy verset írjak? Úgy is jó. És még azt se fohászkodhatom, hogy bár lennék egy évvel öregebb, 1908-as. Hisz akkor egy évvel elôbb hal belém az anyám! Akkor huszonhatéves korában hal meg! Nyolc hónapja tart már, segítsetek! 1943. febr. 24. Tegnap este megjött a pótlás Szentendrérôl, csupa nov., dec. és jan-i bevonult. Mint veterán átírtak a most átépítés alatt lévô egyik körlet listájára s most néhány napig itthon alszom. Szegény Fifnek teljesen felforgatom az életét. Tízkor már bóbiskolok, holtfáradt vagyok s negyedhatkor kelek. Ô tízkor ér haza a tanításból s reggel felkel velem. Ma reggeltôl végre a gépüzemben dolgozom, egy furógép mellett. A levegô tele van fürészporral, ablaka sincs a teremnek, büdös, de a munkavezetô rendes és a munka testileg könnyebb. De a lábam egyre jobban fáj. Tíz óra hosszat állni... 1943. márc. 8. Kállai Gyula ír s küldi a Népszava kefelevonatát, három versembôl kettôt törölt a cenzura: a Száll a tavasz-t és a Téli napsütés-t. Az egyszer csak... maradt, ...Nem volt szerencsénk. Két ízben is felküldtem cenzúrára, mind a kétszer törölték. Kérlek, ez ne szegje kedved, küldj újabb írásaidból. Újabb írásaimból? A Negyedik eklogát írom... Szabad szerettem volna lenni mindig s ôrök kisértek végig az úton... Ezt küldjem? 1943. márc. 10. A gyár vizeldéjében beszélgetek az egyik munkással. Jaj de utálom már ezt a lövedékládát csinálni Tanár úr, unom, a fene egye meg már ezt a háborút, semmit sem kapni, tömegmészárlás ez az egész, kiírtják az emberiséget. Hát bizony, mondom, szebb lenne babaágyakat csinálni... Most már pedig nem tarthat soká, tûnôdik, összeomlanak az oroszok. Meglepetten nézek rá. Mert az úgy van, magyarázza, hogy nem lehet ezt ép ésszel sokáig csinálni. A német népet most megszavaztatták, hogy akarja-e a háborút! És a nép azt felelte egységesen, hogy igen! A németek tudják, hogy vagy gyôznek, vagy kiírtják ôket. Tehát gyôzni fognak. Mert az oroszok, Uram, azok nem ilyenek. Az nem szeret harcolni. Nono, mondom, az eredmények nem ezt mutatják. De végzünk a mûvelettel s megyünk a dolgunkra. Ki hisz az újságoknak ma már? kérdezte valaki nemrégiben beszélgetés közben. 1943. márc. 13. Hirtelen végeszakad a kintalvásnak. P. ôrmester mûve, munka után elengednek a csomagokért, este bevonulás a Hungária-körúti zsidó Aggok házába. Az alagsorban lakunk, a Halottaskamra mellett, nedves, karbólszagú pincében, egy század már lakja, egy eldugult, förtelmes WC, egy vagy két mosdócsésze, szalma alig van, rengeteg bolha. A Stadler-gyárban dolgozó századrészlegünk már négy napja itt lakik, befogadnak, egy szalmazsákot is kapok kölcsön. Szuronyos ôr a kapuban. 1943. márc. 14. Csak délben engednek haza, estig. Délig döglöm a szalmazsákon és vakarózom. 10 óra felé fölmentem az udvarra, körül az ablakokban remegôfejü nyolcvan és kilencvenéves aggastyánok állnak, kis fekete sapkákban és néznek. Készülnek mellénk, a halottaskamrába. Visszamenekülök. [részletek Radnóti Miklós: Napló c. kötetébôl, Magvetô kiadó, 1989]
218
