tvk éves jelentés 2009 éves jelentés 2009 Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi teljesítmény a mol-csoport tagja

tvk éves jelentés 2009

2009 éves jelentés 2009

Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi teljesítmény a mol-csoport tagja

A TVK-ról röviden

4 7 8 10

A TVK-ról röviden Kiemelt pénzügyi és üzleti adataink Elnöki levél Környezeti áttekintés

Működésünk 14 Kiemelt stratégiai céljaink és eredményeink 18 Konszolidációs kör 20 Termelési tevékenységünk 26 Értékesítési tevékenységünk

Pénzügyi és működési tevékenységünk 30 Vezetőségi beszámoló, elemzés az elért eredményeinkről 42 Független könyvvizsgálói Jelentés 47 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások 53 Jegyzetek a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz 106 Összefoglaló pénzügyi adatok

Fenntartható fejlődés 112 Kiemelt eredményeink és céljaink 118 Környezetünk védelme 122 Központban az ember 129 Minőségmenedzsment 130 Társadalmi szerepvállalás 132 Teljesítményjelzők

Társaságirányítás 138 Társaságirányítás 146 A TVK Nyrt. szervezeti ábrája 148 Az Igazgatóság 150 A Felsővezetés 152 A felügyelő Bizottság 154 A felügyelő Bizottság jelentése 155 Társasági információk 158 Szószedet 161 Részvényesi információk 162 Felelősségvállaló nyilatkozat 163 Véleménykérő lap

2 tvk éves jelentés 2009

tartalom

A TVK-ról röviden

Fő célkitűzéseink – versenyképesség, hatékonyság, eredményesség Elsődleges célunk vezető szerepünk megőrzése az európai átlagot meghaladó növekedési kilátásokkal rendelkező közép-európai poliolefin piacokon.

A tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt. vagy TVK) Magyarország legnagyobb vegyipari vállalata - árbevételét tekintve a hazai vállalatok rangsorában a 18. helyen áll a 2008-as adatok szerint. A TVK a bratislavai Slovnaft 100%-os tulajdonában lévő Slovnaft Petrochemicals, s.r.o. (SPC) társasággal együtt alkotja a MOL-csoport Petrolkémiai Divízióját, amely vezető helyet foglal el a közép-európai régió petrolkémiai iparában és Európában az első tíz legjelentősebb poliolefinpiaci szereplő között van. A TVK és szlovákiai partnere integráltan működnek, kiaknázva a közös termelés-optimalizálás és az integrált poliolefin értékesítés előnyeit. A TVK már több mint négy évtizede állít elő versenyképes minőségű alapanyagokat a műanyag-feldolgozóipar számára, amelyekből a mindennapi életünk szerves részévé vált fogyasztási és iparcikkek készülnek. A TVK részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén és a Londoni Értéktőzsde tőzsdén kívüli kereskedési rendszerében (IOB) lehet kereskedni.

Fő tevékenységünk Elsősorban az európai műanyag-feldolgozókat látjuk el poliolefin termékekkel. Fő profilunk mellett olefineket és egyéb vegyipari alapanyagokat értékesítünk a régió vegyipara és kőolaj-feldolgozó ipara, így a MOL számára is. Tevékenységünk két fő területre bontható: • Olefingyártás: etilén és propilén monomereket, illetve egyéb olefin termékeket állítunk elő és értékesítünk. A kőolaj finomításból származó alapanyagaink körülbelül egyharmadát az olefingyárainkban keletkező társtermékként értékesítjük a MOL finomítóknak. • Poliolefin gyártás: kis- és nagysűrűségű polietiléneket (LDPE, unimodális és bimodális HDPE), illetve homo- és kopolimer polipropiléneket állítunk elő és értékesítünk. Poliolefin termékeinket saját értékesítési hálózatunkon keresztül juttatjuk el partnereinkhez. Öt országban – Németország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország és Ukrajna - 100%-os TVK tulajdonú kereskedelmi leányvállalatot működtetünk. Ezen felül Ausztriában és Romániában a MOL leányvállalatoknál dolgozó kereskedőink révén folytatjuk értékesítési tevékenységünket. További piacaink és a kiemelt partnereink esetében az értékesítést és a termékekkel kapcsolatos műszaki szaktanácsadást a TVK-ból, illetve az SPC-ből látjuk el. Vevőink elsősorban az európai közepes és kisméretű műanyag feldolgozók, de termékeinkkel a világ több mint ötven országában vagyunk jelen.


Versenyképességünk növelésében fokozottan építünk a MOL-csoportos integráció előnyeire, a biztonságos alapanyag-ellátásra, az erős pénzügyi háttérre és regionális pozícióra, valamint az összehangoltan működtetett gyártókapacitások versenyképes termékeire. Kiemelt hangsúlyt fektetünk termékeink minőségének és vevőportfóliónk folyamatos fejlesztésére, amely a hatékonyság-javítási akciókkal együtt a következő évek eredményes működésének egyik záloga lehet.

lesztés és a legtágabb értelemben vett minőség üzleti filozófiánk lényeges része. Hazánkban fontos társadalmi szerepet vállalunk az egészségmegőrzés, a tehetséggondozás és az oktatás fejlesztése területén is. A kultúra fejlesztésében kiemelkedően teljesítő szervezetekkel hosszú távú kapcsolatokat építünk. A MOL-csoport tagjaként a finomítási szektor versenyképességét, eredményességét erősítjük, illetve kockázatait mérsékeljük kölcsönös alapokon.

Alapvető értékeink

Kereskedelmi tevékenységünkben tovább kívánjuk erősíteni pozícióinkat a közép-európai régióban, a MOL-csoport célrégiójában. A közeli piacok vonzerejét, a műanyagipari alapanyagok iránti kereslet attraktív növekedése mellett, a régió gazdasági és infrastrukturális sajátosságainak kiváló ismerete, a vevők közelsége, a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatok építésének lehetősége jelentik. Termékeink kiváló minőségén túl, az értékesítéshez kötődő szolgáltatások, a technikai tanácsadás, a folyamatos termékellátást biztosító üzemeink képezik legfontosabb versenyelőnyeinket a régióban.

Küldetésünkben felelősségteljesen szem előtt tartjuk vállalt értékeinket: • A biztonság, környezetünk és munkavállalóink egészsége és a természeti környezet védelme iránt elkötelezettek vagyunk. • Versenyképes, értékteremtő működésünk stabil üzleti kapcsolatokon nyugszik, amelyekben felelősségteljesen és etikusan járunk el. • Működésünket áthatja a minőségtudatosság, a működési kiválóságra való törekvés és az innovatív szemlélet, amelyek folyamatos fejlődésünk zálogai. Jól képzett, motivált munkatársaink javaslataikkal aktívan részt vállalnak a társaság fejlődésében. Ez a részvétel a nyitott és együttműködő munkahelyi légkörön, a helyi és nemzeti sajátosságokat tiszteletben tartó vállalati kultúrán alapszik.

Üzleti partnereink igényeinek jobb megismerése, a stabil üzleti kapcsolatok építése fontos lépés a kereskedelmi kockázatok mérséklése, illetve a fenntartható üzleti modell kialakítása felé.

Erőforrásaink és üzleti környezetünk jelentette adottságainkon túl ezekre az értékekre és alapvető képességeinkre építve alakítottuk ki jövőképünket.

Fejlődésünk fenntarthatóságát felkészült és elkötelezett szakembergárda munkája biztosítja. A környezetvédelem melletti elkötelezettségünk, társadalmi felelősségvállalásunk és etikus üzleti magatartásunk jelentik működésünk biztos alapjait. Aktív szerepet vállalunk az iparág szakmai szervezeteinek munkájában és a vegyipart érintő uniós szabályozások előkészítésében.

Küldetésünk Kiváló minőségű termékekkel és magas színvonalú szolgáltatásokkal szolgáljuk ki vevőinket. A termékeinkből készülő fogyasztási- és iparcikkek az emberek mindennapi életét teszik teljesebbé, illetve a kényelmüket szolgálják. A folyamatos fej-

Jövőképünk Működési hatékonyságunk és eszközeink versenyképességének fejlesztésével megőrizzük vezető pozíciónkat a regionális petrolkémiai iparban. A régióban vezető petrolkémiai szereplőként elkötelezettek vagyunk a folyamatos fejlesztés és a működési kiválóság, mint üzleti filozófia alkalmazásában. Vevőink igényeihez igazított magas színvonalú termékportfóliónk stabil alapot biztosít a közép-európai poliolefin kereslet átlagon felüli növekedésében rejlő lehetőségek kiaknázására. Ezen felül építünk a hosszútávra szóló, kölcsönös előnyökön nyugvó partneri kapcsolatok kínálta előnyökre is. Felelős társadalmi szerepvállalással minden partnerünk számára értéket teremtünk.

A TVK-ról röviden

5

Kiemelt pénzügyi és üzleti adataink

IFRS, konszolidált, auditált Értékesítés árbevétele Üzleti tevékenység eredménye (EBIT)

2008 (Millió Ft)

2009 (Millió Ft)

2008 (Ezer euró)

2009 (Ezer euró)

323 406

265 372

1 221 414

979 811

4 555

-7 510

17 203

-27 729

Amortizáció

13 148

12 609

49 656

46 555

EBITDA

17 703

5 099

66 859

18 827

Pénzügyi tevékenység nettó eredménye

-3 683

-1 695

-13 910

-6 258

Adózás előtti eredmény

854

-9 276

3 225

-34 249

Nettó eredmény

-146

-9 192

-551

-33 939

Beruházások Saját tőke Jegyzett tőke Befektetett eszközök

4 538

8 223

17 139

30 361

148 541

137 387

560 998

507 263

24 534

24 534

92 658

90 585

141 692

136 963

535 131

505 697

Kötelezettségek

61 240

74 441

231 286

274 852

Mérlegfőösszeg

209 781

211 404

792 284

780 549

-378

-0,02

-1,40

EPS - Egy részvényre eső jövedelem (Ft/db; euró/db)

Fő mutatószámok, egyéb adatok

-6

2008

2009

ROE – Saját tőke arányos megtérülés (%)

-0,10

-6,69

ROA – Eszközarányos megtérülés (%)

-0,07

-4,35

Zárólétszám (fő) Részvények száma (db)

1 170

1 167

24 290 843

24 290 843

Konszolidációba bevont társaságok száma

TVK-részvény záróára a Budapesti Értéktőzsdén

9

2008 (Ft)

9

2009 (Ft)

2008 (euró)

2009 (euró)

- Legmagasabb

7 060

3 495

26,66

12,90

- Legalacsonyabb

2 405

1 760

9,08

6,50

- December 31-én Kapitalizáció (december 31-i záróár alapján, millió)

2 405

3 400

9,08

12,55

58 420

82 589

220,64

304,94

Megjegyzés: 2008. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 264,78 2009. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 270,84


Kiemelt pénzügyi és üzleti adataink

7

Elnöki levél Tisztelt részvényeseink, vállalati érintettek! 2009-ben az európai poliolefinek piacát a 2008-ban kezdődő, hosszan elhúzódó pénzügyi válság kettős hatásai jellemezték. A 2008-as évhez hasonlóan a poliolefin termelőknek nem csak a poliolefinek iránti kereslet jelentős csökkenésével kellett szembe nézniük, de a vevőik hitelhez jutási lehetőségei is szűkültek. Az előző évhez képest 2009-ben tovább csökkent a poliolefinek iránti kereslet Európában, bár az év végén már az élénkülés jelei voltak megfigyelhetőek és az utolsó negyedévben a kereslet kis mértékben meghaladta az előző év hasonló időszakában tapasztaltat. A reálgazdaságban kiteljesedő válság 2009 során az elmúlt két évtized legrosszabb eredményeit hozta az iparágunkban. Polimer termékeink jövedelmezősége drámaian csökkent, amelynek következtében a TVK történetében legalacsonyabb éves üzemi eredményt könyvelhettük el. A 2009. évben a csoport működési eredménye a harmadik negyedév üzemi nyeresége ellenére 7,5 milliárd Ft veszteség volt, ami több mint 12 milliárd Ft-tal volt rosszabb, mint az előző évben. Az eredménycsökkenés fő okai az alacsonyabb integrált petrolkémiai margin, az éves átlagban magasabb energia árak, valamint az alacsonyabb olefingyári termelési és értékesítési mennyiség.

Társaságunk a nehéz körülmények ellenére nem feledkezett meg társadalmi szerepéről sem. Lehetőségeinkhez mérten folytattuk azt a felelős gyakorlatot, melynek keretében kiemelkedő szerepet vállaltunk a dél-borsodi régióban az oktatás, a kultúra, a művészetek, a tudomány és a sport területén kiemelkedő eredmények megszületésében, azok lehetőségének megteremtésében. „Egy nap alatt a TVK körül” címmel sikeres programot indítottunk a dél-borsodi régióban, melynek keretében a jövő potenciális munkavállalóit jelentő diákok körét ismertettük meg a TVK tevékenységével és a Fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseivel. Ökológiai lábnyomunk csökkentésével és költségmegtakarítással is együttjárnak az energia-, gőz- és vízfelhasználás hatékonyságának javítására tett lépéseink. Az O-1 és O-2 üzemekben végrehajtott műszaki fejlesztéseknek köszönhetően csökken azok gőzfelhasználása. A gőzt a TVK Erőmű szolgáltatja, amely így kevesebb gázt használ fel, ezzel csökkenti CO2 kibocsátását, valamint ráfordításait. A gazdasági válság és recesszió következtében a petrolkémia ipar eddig nem tapasztalt kihívásokkal és növekvő versennyel kell, hogy szembenézzen a jövőben. Számos intézkedést tettünk annak érdekében, hogy ellensúlyozzuk a kedvezőtlen változásokat. A hatékonyság növelése és a szigorú költségkontroll mellett koncentrálunk a meglévő piacainkon lévő versenyelőnyeink kihasználására, és folytatjuk üzletfejlesztésünket, illetve a proaktív termék- és vevőportfólió irányításunkat. Közép-Európa piacain nagyobb a növekedési potenciál az európai átlagnál, ezért értékesítési stratégiánk továbbra is a kedvező földrajzi elhelyezkedésünk kihasználására koncentrál. Emellett erősíteni kívánjuk kiemelt fontosságú nyugat-európai piaci pozícióinkat is. A 2009-es év értékesítési volumenei is bizonyítják, hogy további növekedési lehetőségek vannak a fő tevékenységünket és piacainkat illetően. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a társaság minden munkatársának azért a felelősségteljes és áldozatos munkáért, mellyel hozzájárultak 2009-es eredményeink eléréséért, a társaság stabilitásának megőrzéséért. Egyúttal kérem is őket, hogy ugyanezzel az elkötelezettséggel és áldozatvállalással végezzék munkájukat 2010-ben is.

A jelentős veszteség ellenére sikeresnek értékeljük az évet, mert készpénztermelő képességünket megőriztük és az integrált működésünknek köszönhetően a polimer kapacitásaink csökkentése nélkül biztos és megbízható partnerként voltunk képesek ellátni és megtartani polimer vevőinket. A folyamatos polimer piaci jelenlét biztos alapot jelent piaci pozícióink, versenyképességünk fejlesztéséhez és likviditásunk megtartásához. A működési cash flow 4 855 millió Ft-ot ért el döntően a pozitív EBITDA és a működő tőke optimalizálás hatására. A költségcsökkentő és hatékonyságnövelő programunk megvalósítása eredményeként a Társaság likviditási helyzetét megőriztük, banki finanszírozást nem kellett igénybe vennünk. Ennek következtében tudtuk finanszírozni a - sikeresen - végrehajtott karbantartási nagyleállási munkák mellett az Olefin-1 gyárunk rekonstrukciós programjának aktuális feladatait is, valamint hiteleink törlesztését, így eladósodottsági mutatónk is csökkent a 2009. év folyamán.

Mosonyi György az Igazgatóság elnöke

Mindezt úgy értük el, hogy az etilénértékesítésünk jelentős csökkenése miatt az olefingyártásunk kapacitáskihasználása jelentősen romlott. Ezt részben ellensúlyozandó 2009 negyedik negyedévében szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb lengyel vegyipari vállalattal, a Synthos-szal, nyers C4 frakció szállítására 2010-2012 során. Így lehetővé válik az olefingyárak jobb kapacitás kihasználása. Regionális versenyelőnyünket kihasználva a logisztika, a termékfejlesztések, illetve a szoros vevőkapcsolatok területén módosítottuk értékesítési stratégiánkat, melyben nagyobb fókusszal szerepel a Közép-Kelet Európai régió. Ennek következtében bezártuk kereskedelmi leányvállalatunkat az Egyesült Királyságban és visszavontuk kereskedőinket Oroszországból. A piaci jelenlétünket viszont az említett országokban fenntartjuk más, hatékonyabb értékesítési csatornákon keresztül. A hazai kis- és középvállalkozások felé történő értékesítés fokozása érdekében a meglévő két értékesítési pont mellett újabb két telephelyet nyitottunk 2009-ben.

Elnöki levél

9

Környezeti áttekintés

Makrogazdasági folyamatok Hullámvasúton a világgazdaság A világgazdaság alakulása 2009-ben hullámvasútra emlékeztetett. Az év kezdetén egy küszöbön álló pénzügyi és gazdasági összeomlás kockázata nagyon is valósnak tűnt. A gazdasági aktivitás, a kereskedelem és a beruházások egyaránt meredeken estek, az eszközárak pedig magas volatilitás mellett továbbra is hanyatlóban voltak. A kormányok világszerte a fiskális és monetáris politika extrém lazításával és sok helyütt a pénzügyi rendszer implicit garantálásával reagáltak a kialakult válsághelyzetre. Ennek eredményeként a világgazdaság hanyatlása az első negyedévtől ismét növekedésbe fordult, amit az eszközárak újbóli látványos emelkedése kísért. Általánosan igaz, hogy a húzóerőt a feltörekvő piacok jelentették, míg a magas eladósodottsággal küzdő (elsősorban fejlett) országok lemaradtak a kilábalásban. A munkanélküliség azonban a fellendülés ellenére is tovább nőtt az OECD országaiban, az elemzők pedig egyetértenek abban, hogy a kilábalás továbbra is törékeny lábakon áll, mert számos olyan elemre épül, amelyek csupán átmenetiek. Az extrém mértékű monetáris lazítás egyértelműen növelte az infláció kockázatát, és lehetséges,


hogy újabb eszközár-buborékok kialakulásához is vezetett bizonyos területeken. A példa nélküli fiskális deficitek ugyanakkor komoly kétségeket vetettek fel néhány állam fizetőképességével kapcsolatban. A javuló gazdasági környezetnek és az újabb vis�szaeséstől való félelem enyhülésének köszönhetően az olajár 2009 során az év eleji 40 dolláros szintről év végére 80 dollár közelébe emelkedett, azaz csaknem megduplázódott. Kelet-Közép-Európa: súlyos visszaesés után kezdődő kilábalás Kelet-Közép-Európa országait, különösen a kis nyitott gazdaságokat súlyosan érintette a globális gazdasági válság és GDP-jük drámai visszaesését voltak kénytelenek elszenvedni 2009 során. A reálgazdaságban, elsősorban az ipari termelésben, az építőiparban és a hazai fogyasztásban az egész régióban komoly visszaesés volt tapasztalható. A mélypont elérését követően a második negyedévtől a legtöbb régiós gazdaságban a kilábalás jelei kezdtek mutatkozni a nyugati exportpiacokon kezdődő ismételt növekedésnek köszönhetően. A befektetői bizalom azóta stabilizálódott, az államadósság refinanszírozási feltételei pedig javultak, miután a CDS spread-ek megnyugtató szintre csökkentek. A belső kereslet ugyanakkor

továbbra is gyenge, a masszív léptékű gazdaságélénkítés pedig drámai mértékben növelte az államháztartások hiányát, ami azonban a régió országaiban még így is jóval az EU15 átlaga alatt marad. Magyarország: Export-vezérelt kilábalás várható Magyarországon a GDP nagymértékben, mintegy 6,3%-kal csökkent 2009-ben. A belső fogyasztás csökkenése komoly szerepet játszott a visszaesésben. A fiskális megszorító intézkedések révén sikerült visszafogni a költségvetési kiadásokat és teljesíteni az IMF által előírt 3,8%-os GDP arányos szintet. A gazdaság azóta elérte a mélypontot, a kilábalás üteme azonban lassabb, mint a legtöbb régiós országban, jelezve, hogy a szigorú kiadáscsökkentés negatív hatással volt a növekedésre. A gyenge fogyasztói kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is korlátozza Magyarország növekedési potenciálját, így a kilábalás hajtóereje egyelőre várhatóan nem a belső, hanem a külső keresletnövekedés lesz. A hazai gazdaság éves szinten 2010-ben még várhatóan negatív tartományban marad és csak 2011-től várható a stabil növekedési pályára való visszatérés.

Petrolkémiai trendek 2009-ben az európai poliolefinek piacát, keresletét a 2008-ban kezdődő, hosszan elhúzódó pénzügyi válság kettős hatásai jellemezték. A 2008-as évhez hasonlóan a poliolefin termelőknek nem csak a poliolefinek iránti kereslet jelentős csökkenésével kellett szembe nézniük, de a vevőik hitelhez jutási lehetőségei is szűkültek. Az előző évhez képest 2009-ben tovább csökkent a poliolefinek iránti kereslet Európában, bár az év végén már az élénkülés jelei voltak megfigyelhetőek és az utolsó negyedévben a kereslet kis mértékben meghaladta az előző év hasonló időszakában tapasztaltat. A recesszió leginkább az autó- és építőipari szegmensek értékesítésére hatott, míg a fogyasztási cikkek és a csomagolóipari szegmens kisebb növekedést mutatott az év második felében. Az év végén a kereslet növekedését az áremelkedésre vonatkozó várakozások is segítették és néhány műanyagipari feldolgozó cég a pénzügyi helyzetének függvényében növelte a vásárlásait. A 2009. évi átlagos alapanyag jegyzésárakat tekintve a vegyipari benzint (FOB med) 514 USD/t, a vegyipari gázolajat (CIF med) 518 USD/t áron jegyezték. A vegyipari benzin esetében 32%-os, gázolaj tekintetében 44%-os volt a jegyzésár csökkenése a 2008. évhez képest. A TVK által gyártott polimer termékek európai piacon jegyzett árai (ICI’s lor fd NWE) 2008. decemberében érték el mélypontjukat, mivel a gazdasági válság következtében a 2008-as év második felében jelentős csökkenés következett be. A polimer termékek jegyzett árai 2009. első negyedévében jelentősen emelkedtek, majd a második negyedévben az áremelkedés megállt. Az év második felében további jelentős emelkedés indult, de az utolsó pár hónapra az árak csökkenése volt jellemző. A polietilének átlagos jegyzésára a növekedés ellenére is 27-28%-kal, a polipropiléneké 26%-kal volt alacsonyabb, mint 2008-ban. Éves viszonylatban az LDPE átlagos jegyzésára 841 EUR/t, a HDPE fúvási típusé 834 EUR/t, a PP homopolimer rafia és kopolimer típusoké 781 és 838 EUR/t volt. A forint az euróval szemben 12%-kal, míg a dollárral szemben 18%-kal gyengült, az euró/dollár keresztárfolyam 5%-kal csökkent. Az alapanyag- és a polimer-termékek jegyzésárának, valamint az euró/dollár keresztárfolyam együttes változásának hatására 2009-ben éves átlagban az integrált petrolkémiai fedezet forintban és euróban mérve jelentősen, 17%-kal (85000 forint/tonnára), illetve 25%-kal (304 euró/ tonnára) csökkent a 2008. év átlagához képest.

Környezeti át tekintés

11

“... csoport szinten nyereségesen, folyamatosan kiszolgáljuk vevőinket, miközben európai versenytársaink üzemeik leállításával vagy a gyártásuk visszafogásával reagáltak a gyenge árrésekre és keresleti viszonyokra 2009-ben.”


működésünk

magasabb működési rugalmasságot tesz lehetővé a MOL Finomításban.

Kiemelt stratégiai céljaink és eredményeink

A MOL-csoport Petrolkémia számára a MOL Finomítás biztosítja az alapanyagot. Ugyanakkor a Csoport biztos pénzügyi hátteret jelent a ciklikus petrolkémiai üzlet számára. A kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére is „a nyersolajtól a műanyagig” filozófia mentén optimalizált MOL-csoport termelési-ellátási értéklánc lehetővé teszi, hogy csoport szinten nyereségesen, folyamatosan kiszolgáljuk vevőinket, miközben európai versenytársaink üzemeik leállításával vagy a gyártásuk visszafogásával reagáltak a gyenge árrésekre és keresleti viszonyokra 2009-ben. A TVK és az SPC integrált működésében a legfontosabb előnyök az alapanyag-ellátás, a termelés, a karbantartási leállások összehangolásából, illetve a technológiai fejlesztések optimalizálásából származnak. A két vállalat együttes polimer termelő kapacitása meghaladja az 1,2 millió tonnát, amely Közép-Európában vezető szerepet és még európai viszonylatban is jelentős piaci pozíciót biztosít. További fontos előny az integrált logisztikai, kereskedelmi és marketing tevékenység, valamint közös értékesítési csatornák működtetése, amelyeket integrált irányítás mellett végzünk és egységes stratégia szerint fejlesztünk.

Stratégiánk a versenyképességre és értékteremtésre fókuszál. Versenyképességünk folyamatos fejlesztése teszi vállalatunkat képessé az üzleti lehetőségek folyamatos kiaknázására, illetve újak feltárására és ennek eredményeképpen teremt működésünk hozzáadott értéket részvényeseink és vállalkozásunk minden érintettje számára.

A fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy – termelésünk környezeti hatásainak mérséklése érdekében – technológiai fejlesztéseinkkel minimalizáljuk az energia felhasználást és szennyezőanyag kibocsátást. Kutatásokat folytatunk biológiailag lebomló műanyagok előállítására. Figyelembe véve jelenlegi versenyhelyzetünket, valamint az üzleti környezetre vonatkozó várakozásainkat, az alábbi fő stratégiai célokat fogalmaztuk meg: • A regionális petrolkémiai piacon elért vezető pozíciónk megőrzése a működési hatékonyság és eszközeink versenyképességének folyamatos növelésével, valamint az elkezdett fejlesztési programok végrehajtásával. • Fókuszálás a kereskedelemben: - A közép-európai poliolefin piacainkon elért pozícióink erősítése, a vevői igényekhez igazított termék-fejlesztésekkel. - Kereskedelmi szolgáltatásaink színvonalának emelése és vevőportfóliónk optimalizálása. • A MOL-csoport más tagvállalataival a közös üzleti optimum mentén való együttműködésből származó kölcsönös előnyök mind teljesebb mértékű kiaknázása.


A 2009. év eredményei Az integrált petrolkémiai fedezet 2009. évi átlaga 25 százalékkal maradt el a 2008-as éves átlagtól, ezzel 2009-ben elérte valaha mért legalacsonyabb szintjét. A petrolkémiai iparág jövedelmezősége történelmi mélypontra zuhant, ami a kínálat szűküléséhez vezetett Európában. Az év során egyedül a harmadik negyedév hozott mérsékelt erősödést a globális piacokon. A TVK a MOL-csoport tagja – az integráció előnyei A MOL Petrolkémia Divízióját alkotó TVK és SPC integráltan működik a MOL Feldolgozás és Kereskedelem Divízióval. Évi 2-2,5 millió tonna vegyipari alapanyagot dolgozunk fel, amelynek túlnyomó részét a MOL Finomítás állítja elő. Ez a biztos piac lehetővé teszi a finomítás számára, hogy az üzemei folyamatosan magas kihasználtsággal, alacsonyabb költségszint mellett működjenek. Az energia- és gőzellátó rendszereink összekapcsolása, optimalizálása a MOL finomítókkal szintén fontos integrációs előny. A felhasznált alapanyagaink körülbelül egyharmada az olefingyárakban keletkező társtermékekként kerül vissza a finomítókba, ahol az üzemanyag- és aromás gyártás alapanyagaiként használják fel. Ez a kapcsolat

Az iparág jövedelem termelő képessége több hatás kedvezőtlen egybeesésének eredményeként alakult: • a petrolkémiai ciklus 2007-es csúcsát követően csökkentek a poliolefin árak; • a globális pénzügyi válság hatására erőteljes visszaesés volt olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint az autógyártás és az építőipar; • a kőolaj árának növekedése magasan tartotta a petrolkémiai alapanyagok árait; • ugyancsak lefelé mozdította a poliolefin árakat, hogy a globális petrolkémiai piacon korszerű, versenyképes üzemméretű kapacitások jelentek meg Kínában és a Közel-Keleten.


15

Annak ellenére, hogy a pénzügyi válság okozta globális gazdasági visszaesés negatív hatással volt az iparág eredménytermelő képességére, a MOL-csoport poliolefin értékesítési volumenét az előző évivel azonos szinten tartottuk. Az értékesített mennyiségek tekintetében az építőiparban és az autógyártásban volt a legnagyobb a visszaesés. Lényegesen csökkent az eladott mennyiség az iparcikkgyártók részére is. Más területek, így a fogyasztási cikkeket, csomagoló anyagokat és mezőgazdasági cikkeket gyártó vevők növekvő vásárlásai ellensúlyozták a negatív hatásokat. A kedvezőtlen piaci viszonyokra gyorsan reagáltunk. A legrégebbi és legkisebb, 32 ezer tonna/év kapacitású LDPE-1 üzemünket véglegesen bezártuk 2009 márciusában. Ennek ellenére poliolefin gyártásunk meghaladta a tavalyi évben előállított mennyiséget, amit üzemeink korábbi éveket meghaladó magas rendelkezésre állási szintje tett lehetővé. Az első negyedévben karbantartási és rekonstrukciós munkákat végeztünk a TVK Olefin-1 üzemében. Az európai versenytársainknál a harmadik negyedévre tervezett karbantartási nagyleállásokat is figyelembe véve, Társaságunk a második negyedévre hozta előre az Olefin-2 üzemünk karbantartását, így a poliolefin üzemeink teljes kapacitással termeltek, amikor a szűkebb kínálat hatására emelkedni kezdtek az árak Európában a harmadik negyedévben. A régióra való fókuszálás stratégiai céljai mentén,


továbbá költségcsökkentési megfontolásokból 2009-ben bezártuk kereskedelmi irodáinkat Oroszországban, valamint az Egyesült Királyságban. A 2009-es esztendő tapasztalatai tehát ismét igazolták a külső tényezők meghatározó befolyását a petrolkémia üzletre, de arra is rámutattak, hogy képességeink és meghozott üzleti lépéseink még egy igen kedvezőtlen helyzetben is elegendőek lehetnek egy nehéz időszak áthidalására. Válaszaink a jövő kihívására A poliolefinek iránti kereslet bővülését a gazdasági növekedés beindulása mellett tovább fokozza majd a közép-európai régió gazdaságainak felzárkózása a fejlett nyugat-európai szinthez. Ez a növekedés, várakozásaink szerint gyors ütemű lesz és igen jelentős mennyiségi és minőségi változásokat fog eredményezni a poliolefin keresletben. Ennek megfelelően gondoltuk újra kereskedelmi stratégiánkat, amelyben a régió felértékelődött a kedvező földrajzi pozíciónk és a szállítási költségek, valamint a vevők igényeinek alaposabb ismeretének köszönhetően. Versenyképességünk motorjai az integráció, a kiváló földrajzi pozíció, a versenyképes kapacitások és termékösszetétel, valamint a gondosan kialakított vevőkör. Üzleti portfóliónkat egységes rendszerben, minden lényeges szempontot mérlegelve, a stratégiai

céljainkat szem előtt tartva alakítjuk. A piacot befolyásoló körülmények folyamatos változása miatt, a portfólió-fejlesztésben azokra a lehetőségekre építünk, amelyek hosszabb távra is fenntartható módon biztosítják Társaságunk értékteremtő működését. Hosszú távú versenyképességünk biztosítása érdekében tovább javítjuk társaságunk működési és szervezeti hatékonyságát, folyamatosan fejlesztjük termékeink és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásaink színvonalát. Társaságunk ezeken a területeken hagyományosan magas szinten teljesít, így minden alapunk megvan arra, hogy bizakodva nézzünk szembe a jövő kihívásaival és éljünk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a jövő egy vezető közép-európai petrolkémiai vállalat számára hozhat. Fejlesztési stratégiánk kiegyensúlyozott termék portfóliónk fenntartását és további bővítését szolgálja. A polietilén és polipropilén termékvonalaink fejlesztését egyaránt alapvető fontosságúnak tartjuk, de emellett vizsgáljuk a további diverzifikáció lehetőségét is, kölcsönös előnyökre alapozva akár külső partnerek szerepvállalásával is. Működésünkben továbbra is kulcsfontosságú marad a stratégiai partnereinkkel, köztük a MOL-csoport tagvállalataival és a BorsodChemmel való, évtizedes múltra visszatekintő együttműködés, ami ugyancsak növeli portfóliónk értékét. 2009 decemberében három évre szóló szerződést kötöt-

tünk butadién tartalmú nyers C4 frakció eladásáról a lengyel Synthos társasággal, amely az üzleti előnyök mellett lehetővé teszi olefingyáraink jobb kapacitás kihasználását. Kereskedelmi szempontból az eddig sikeresen működő aktív termék- és vevőportfólió menedzsment módszerünket továbbfejlesztjük, melynek támogatására a teljes értéklánc optimalizálására alkalmas rendszerünk szolgál (Ellátási Lánc Menedzsment). Kiemelt figyelmet fordítunk környezetünk védelmére. E tekintetben társadalmi felelősségünk nem csupán üzemeink műszaki állapotának magas színvonalon tartására és ezen keresztül a biztonsági és környezeti kockázatok csökkentésére, valamint a hatósági előírásoknál szigorúbb környezetvédelmi rendszerek üzemeltetésére terjed ki, hanem egy új poliolefin terméktípus kifejlesztésén is dolgozunk. Termékfejlesztésünk keretében egy kutatócéggel és két egyetemmel közösen olyan adalékanyagot fejlesztünk, amely lehetővé teszi biológiailag lebomló termékek gyártását. Jövőképünket illetően, hiszünk abban, hogy a poliolefinek és más petrolkémiai termékek egyre bővülő lehetőséget kínálnak az emberek életének teljesebbé tételéhez. Küldetésünknek tekintjük, hogy ez a lehetőség valósággá váljon.


17

Konszolidációs kör

A TVK stratégiájának alapvető célja az alaptevékenységre, az olefin- és poliolefin gyártásra és értékteremtésre való koncentrálás. Ez a stratégia lehetővé teszi a nagyobb hozzáadott értéket termelő alaptevékenységre való fókuszálást. A TVK konszolidációs körébe a stratégiai fontosságú külkereskedelmi leányvállalatok mellett az elengedhetetlen működést támogató társaságok tartoznak.

TVK Italia S.r.l.

TVK UK Ltd.

TVK InterChemol GmbH

TVK France S.a.r.l.

TVK Polska Sp. z o. o.

TVK Ukraina Tov

TVK Ingatlankezelő Kft.

TVK Erőmű Kft.

Tisza-WTP Kft.

Tevékenység

A TVK termékeinek értékesítése Olaszországban

A TVK termékeinek értékesítése az Egyesült Királyságban

A TVK termékeinek értékesítése Németországban

A TVK termékeinek értékesítése Franciaországban

A TVK termékeinek értékesítése Lengyelországban

A TVK termékeinek értékesítése Ukrajnában

Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés

Villamos energia és gőz termelés és elosztás

Nyersvíz és tápvíz szolgáltatás

Alapítás éve

1994

1996

1997

1997

1998

2005

1998

2001

2002

Telephely

Milánó

London

Frankfurt am Main

Párizs

Varsó

Kijev

Tiszaújváros

Tiszaújváros

Tiszaújváros

Törzstőke

100 000 EUR

200 000 GBP

615 000 EUR

76 225 EUR

109 000 PLN

33 996 hrivnya

2 970 millió Ft

2 963,1 millió Ft

495 millió Ft

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

26%

0%, nem részesedési viszonyban lévő cég, teljes körű konszolidáció

-

-

-

-

-

-

-

ÉMÁSZ Nyrt

Sinergy Kft

47

31

254

7

196

80

3 193

545

412

459

63

2 063

139

492

136

500

38 278

1 120

15

-31

90

12

170

44

186

25

-31

A TVK részesedése

Tulajdonostárs

Pénzügyi információk a 2009. évről (IFRS, egyedi, millió Ft) Saját tőke Értékesítés árbevétele Nettó eredmény


Konszolidációs kör

19

A MOL-csoporttól vásárolt vegyipari benzinből, gázolajból, valamint cseppfolyósított gázokból az olefingyárak fő termékként etilént és propilént állítanak elő, amelyet saját polimer üzemeinkben dolgozunk fel polietilénné és polipropilénné. Az olefingyárakban termelt etilén egy része értékesítésre kerül a BorsodChem felé. 2009. negyedik negyedévében szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb lengyel vegyipari vállalattal, a Synthosszal, nyers C4 frakció szállítására 2010-2012 során. Az olefingyárak által termelt propilénfelesleg értékesítésre kerül a Slovnaft Petrochemicals és külső vevők felé.

Termelési tevékenységünk

Fő célkitűzésünk a petrolkémiai tevékenység optimális működtetése, a kapacitási adottságok maximális kihasználása, ezáltal a termelési volumen növelése és a hatékonyság javítása volt.

Az olefingyárak melléktermékeként keletkező izobutilén, benzol-toluol, C8 és C9 frakciót a MOLcsoport használja fel MTBE- és benzolgyártáshoz, motorbenzin-keverő komponensként, illetve fűtőolajként. A kvencsolajat a TVK ipartelepén található Tiszai Columbian Koromgyártó Kft. hasznosítja iparikorom-gyártás alapanyagaként. Termelő üzemeink és kapacitásuk

A fenntartható fejlődés gazdasági pillére rendkívül fontos a TVK számára. A legfontosabb kihívások, melyekkel szembe kell néznünk termékeink életciklusához kapcsolódnak: környezeti hatásaik csökkentése, a termékek minőségének növelése, biztonságos termékek és termelési folyamatok biztosítása és a biológiai lebonthatósághoz kapcsolódó hosszú távú portfóliónk növelése. A jelenlegi termelési folyamatainknak és minden fejlesztésnek tudományos eredményekre és a legjobb elérhető technológiákra kell alapulnia.

Kapacitás (ezer tonna/év)

Technológia

Olefin-1*

370

Linde

1975

Olefin-2*

290

Linde

2004

Etilén összesen

660

BASF

1991

Üzem

Termelés kezdete

Olefin üzemek

Polimer üzemek

Versenyelőnyök A „kőolajtól a műanyagig” filozófiánk szerint optimalizáljuk a finomítói és petrolkémiai folyamatainkat a teljes szénhidrogén értéklánc mentén, így nemcsak eredménytermelő képességünket maximalizáljuk, hanem csoport szinten a kockázatokat is csökkentjük. Az integrált működés szinergiákat kínál számunkra és biztosítja a működési kiválóság elérését, egyrészt a finomítóval összehangolt tervezésen és alapanyag-ellátáson keresztül, másrészt a MOL-csoportban igénybevett közös szolgáltatások által. Ezek jelentős hasznot, valamint rugalmasságot nyújtanak számunkra. Földrajzi elhelyezkedésünk is versenyelőnyt jelent, ugyanis alacsonyabb költséggel érjük el Közép-Európa gyorsan növekvő piacait. Versenyképes termelő eszközökkel és kiegyensúlyozott termékpalettával rendelkezünk. Magasan képzett munkatársaink képessége és tapasztalata nemcsak a leghatékonyabb működést teszi lehetővé számunkra, hanem azt is, hogy bátran nézhetünk szembe a kihívásokkal. Rekonstrukciós és fejlesztési program A TVK-csoportnál 2009. évben felmerült beruházási ráfordítások értéke összesen 8 222 millió Ft-ot ért el, melyből az anyavállalati beruházások és felújítások 8 137 millió Ft-ot képviselnek. Az Olefin-1 rekonstrukció 3 183 millió Ft-tal, a szintentartó beruházások 2 770 millió Ft-tal, a periodikus karbantartás 996 millió Ft-tal szerepel. A legrégebbi és legkisebb 1970-ben üzembe helyezett, ICI technológiájú, 32 kt éves névleges kapacitású LDPE-1 gyár 2009. március 16-án végleg leállításra került. Ennek következtében a TVK LDPE éves kapacitása 65 kt-ra csökkent. Termelési folyamatok bemutatása Vertikálisan integrált termelési struktúránkban különböző szénhidrogének felhasználásával műanyagipari alapanyagot állítunk elő. A termelési folyamat két fő eleme a monomergyártás és a polimerizáció.


LDPE-2

65

LDPE összesen

65

HDPE-1

200

Chevron Phillips

1986

HDPE-2

220

Mitsui

2004

HDPE összesen

420

PP-3

100

LyondellBasell

1989

PP-4

180

LyondellBasell

1999

PP összesen

280

Polimerek összesen

765

* etilénre vonatkoztatott kapacitás

A petrolkémiai vertikum fő folyamatai a TVK-ban Monomergyártás Vásárolt etilén

Olefin gyárak

Vásárolt cseppfolyósított gázok

Vásárolt propilén

Értékesített etilén

LDPE gyárak

Vásárolt vegyipari benzin Vásárolt gázolaj

Polimerizáció

HDPE gyárak PP gyárak

LDPE HDPE PP

C4, BT, C8, C9 frakciók, kvencsolaj, hidrogén

Értékesített propilén


21

Olefingyártás Olefingyártás Az Olefin-1 üzem 1975-ben, az Olefin-2 üzem 2004-ben kezdte meg működését, mindkettő Linde-technológiával épült. A két olefingyár etilénre vonatkoztatott névleges kapacitása 2008-tól 620 kt/évről 660 kt/évre emelkedett az Olefin-2 üzemben elvégzett kapacitásnövelő módosítások eredményeképpen. 2009–ben az Olefin-1 üzem etilén termelése mindössze 4%-kal volt alatta az előző évi men�nyiségnek a nagyleállás és rekonstrukciós munkálatok ellenére, annak következtében, hogy 2008-ban a kedvezőtlen pirolízis alapanyag ellátás és leállások miatt a normál üzemmódnál kevesebb volt a termelés. Az Olefin-2 üzem 10%kal termelt kevesebbet, mint az előző évben, amikor az etilén termelése a 290 kt-s névleges kapacitással volt azonos. Az olefingyártás árbevétele 34%-kal, míg az etilén termelés 7%-kal csökkent 2009-ben 2008hoz képest. Az etilénre vonatkoztatott kapacitáskihasználás a két gyárban összesen éves szinten 92%-ról 86%-ra csökkent, melynek legfőbb oka a BorsodChem-nek történő etilénértékesítés visszaesése volt.

Az olefintermelés árbevétele és az értékesített mennyiségek, 2005-2009 Értékesítés árbevétele (milliárd Ft) 0

30

60

90

120

2005 2006 2007 2008 2009

Etilén termelés (kt) 0

200

400

600

800

2005 2006 2007 2008 2009

Kapacitáskihasználtság (%)* 0

20

40

60

80

100

2005 2006 2007 2008 2009

Polimergyártás A 2009. évi összesített polimer termelés 724 kt volt, ami 9 kt-val alacsonyabb a megelőző évhez képest. Az LDPE és PP termékszegmensben alacsonyabb volt a megtermelt volumen, míg a HDPE termékek esetében magasabb volt a termelt mennyiség, mint az előző évben. A polimer értékesítés nettó árbevétele 18%-kal csökkenve 169 milliárd Ft-ot tett ki, melynek 73%-a export piacokon realizálódott. Kissűrűségű polietilén (LDPE) termékcsoport Az LDPE-1 üzem 1970-ben ICI technológiával, az LDPE-2 üzem 1991-ben BASF technológiával épült. LDPE-1 üzem (32 kt) 2009. március 16-án végleg leállításra került. Ennek következtében a TVK LDPE éves kapacitása 65 kt-ra csökkent. Az LDPE termékcsoport árbevétele 27%-kal 19 milliárd Ft-ra csökkent 2009-ben 2008-hoz képest, az értékesítési volumen 80 kt-t tett ki. A termelési volumen 2009-ben 66 kt volt, az éves 25%-os volumencsökkenés az LDPE-1 üzem bezárásával magyarázható. A kapacitáskihasználtság 93% volt.

Az LDPE-termékcsoport árbevétele és az értékesített mennyiségek, 2005 - 2009 Értékesítés árbevétele (milliárd Ft) 0

10

20

30

40

2005 2006 2007 2008 2009

LDPE értékesítés (kt) 0

200 30

60 400 90

600 120

800 150

2005 2006 2007 2008 2009

Kapacitáskihasználtság (%) 0

20

40

60

80

100

2005 2006 2007 2008 2009

* Etilénre vonatkoztatott kapacitáskihasználás



23

Nagysűrűségű polietilén (HDPE) termékcsoport A HDPE-1 üzem 1986 óta üzemel Chevron Phillips technológiával, a HDPE-2 üzem 2004-től működik Mitsui Chemicals ún. CX-eljárása alapján. A két gyár összes névleges kapacitása 420 kt/év.

A HDPE-termékcsoport árbevétele és az értékesített mennyiségek alakulása, 2005 - 2009 Értékesítés árbevétele (milliárd Ft) 0

30


40

60

80

2005 2006 2007 2008 2009


100

90

120

2005 2006 2007 2008 2009

2009-ban a HDPE termékvonal árbevétele 12%kal csökkent, és 91 milliárd Ft-ot ért el. A két gyár termelése 2009-ben 387 kt volt, 7%-kal magasabb a 2008-as évi szintnél, melynek következtében a kapacitáskihasználtság 92 %-ra növekedett.

0

60

200 100

2005 2006 2007 2008 2009

A PP-termékcsoport árbevétele és az értékesített mennyiségek, 2005 - 2009

Értékesítés árbevétele (milliárd Ft) 0

200 400 300

600 400

800 500

Kilátások A 2010-es év termelési teljesítményét alapvetően meghatározzák a tervezett nagyjavítások. Az 5 éves karbantartási ciklussal tervezett Olefin-2 üzem első nagyjavítására kerül sor 2010-ben, ami egy hónapos termelési szünetet jelent. Ehhez a meghatározó eseményhez igazítjuk a HDPE-2 és PP-4 üzemeink három évenként esedékes nagyjavítását, három illetve kettő hét időtartamban. A külső gazdasági környezet alakulásából eredően igen szigorú költséggazdálkodás és takarékosság mellett a fő fókuszunk továbbra is a működési hatékonyság folyamatos javítása, a biztonságos üzemelés fenntartása, biztosítása, a jelentősen növekedő energiaárak miatt pedig a technológiai rendszereink energetikai hatékonyságának javítása, a technológiai rendszerekben rejlő további lehetőségek feltárása és azonnali megvalósítása a környezetvédelmi szempontok maradéktalan figyelembe vétele mellett.

20

40

60

80

2005 2006 2007 2008 2009

2009-ben a PP termékek árbevétele 59 milliárd Ft volt, 23%-ot csökkent. A termelés némileg elmaradt az előző évitől, 270 kt tett ki, míg a kapacitáskihasználtság 96%-ra csökkent.

HDPE értékesítés (kt) 0

Polipropilén (PP) termékcsoport A PP-3 gyár 1989 óta üzemel Spheripol (Himont, jelenleg LyondellBasell) technológiával, a PP-4 gyár 2000-től működik szintén Spheripol (Montell, jelenleg LyondellBasell) technológiával. A két gyár összkapacitása 280 kt/év.

PP értékesítés (kt) 0

100

200

300

400

2005 2006 2007 2008 2009


20

40

60

80

100

2005 2006 2007 2008 2009


25

ban, Olaszországban, Ukrajnában és Romániában is. A külkereskedelmi leányvállalatok a TVK és a MOL-csoport tag Slovnaft Petrochemicals által előállított termékek értékesítését végzik.

Értékesítési tevékenységünk

A nehézségek ellenére sikeresen folytattuk tovább stratégiánk taktikai elemeinek megvalósítását: piacelemző módszereinket továbbfejlesztettük, a vevői lojalitás erősítésére új szolgáltatás portfóliót dolgoztunk ki, az értékesítési csatornák hatékonyságának javítása érdekében átdolgoztuk értékesítési koncepciónkat, valamint a folyamatos elemzések eredménye alapján továbbra is rugalmasan változtattuk termékportfóliónkat. Új szolgáltatás portfóliónk keretében erősítettük a közvetlen vevőkommunikációt. 2008 novemberében elindítottuk PROGRESS nevű vevői magazinunkat és ezen az új csatornán keresztül is erősítettük vevőink lojalitását. Magazinunkból vevőink hasznos információkat kapnak a termékfejlesztéseinkről, a termelési és üzleti tevékenységünkről és betekintést nyerhetnek a TVK életébe.

Az integrált működésünknek és a termékés vevőportfóliónk aktív irányításának köszönhetően sikerült megtartani erős piaci jelenlétünket és ismertségünket mind Magyarországon, mind KeletKözép-Európa országaiban a rendkívül kedvezőtlen piaci körülmények ellenére, melyek a 2008-as évet követően 2009-ben is folytatódtak.

A vevői igények folyamatos vizsgálatával fejlesztjük termékeinket. Igyekszünk igényeiknek maximálisan megfelelő, termékhez kapcsolódó magas színvonalú szolgáltatásokat és termékinformációkat nyújtani, a termékfelelősség szem előtt tartásával, amely azt jelenti számunkra, hogy kezeljük, javítjuk és kommunikáljuk a termékeink és termelési folyamataink életciklusa során az egészség-, biztonság- és környezetvédelmi (EBK) hatásokat. Vevőre szabott termékeket vezettünk be a piacon, illetve magasabb hozzáadott értékű termékek kifejlesztésén dolgozunk. Törekszünk arra, hogy a termékfelelősség beépüljön az életciklus minden állomásába, így az értékesítési tevékenységbe is.

A gazdasági recesszió a 2009. évi teljesítményünkre is hatással volt. A petrolkémia üzletre különösen nagy befolyással bíró jegyzésárak és valutaárfolyamok jelentős negatív hatással voltak az eredményünkre. Bár a marginok a harmadik negyedévben javultak, az év jelentős részében kedvezőtlen sávban mozogtak. Integrált működésünknek köszönhetően az év folyamán folyamatosan el tudtuk látni fogyasztóinkat, akiknek a válság folyamán a TVK megbízható partnernek bizonyult, ezzel is tovább mélyítettük kapcsolatunkat. Regionális versenyelőnyünket kihasználva a logisztika, a termékfejlesztések, illetve a szoros vevőkapcsolatok területén módosítottuk értékesítési stratégiánkat, melyben nagyobb fókusszal szerepel a Közép-Kelet Európai régió. Ennek következtében bezártuk az Egyesült Királyságban és Oroszországban lévő értékesítési irodánkat. A piaci jelenlétünket viszont az említett országokban fenn tudjuk tartani más értékesítési csatornákon keresztül. A hazai kis- és középvállalkozások felé történő értékesítés fokozása érdekében a meglévő két értékesítési pont mellett újabb két irodát nyitottunk 2009-ben. Szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb lengyel vegyipari vállalattal, a Synthos-szal, nyers C4 frakció szállítására 2010-2012 során. Így növelni tudjuk az olefingyári egyéb termékek árbevételét, és egyúttal lehetővé válik az olefingyárak jobb kapacitás kihasználása, mely a válságban jelentős kockázatcsökkentő tényező, míg az elkövetkező fellendülésben további piaci lehetőségeket rejt magában.


A 2009. évi összesített polimer termelés 724 kt volt, amely 9 kt-val alacsonyabb az előző évhez képest. Az értékesített termékek mennyisége 749 kt volt, amely 15.9 kt-val több mint az előző évben. Az LDPE és PP termékszegmensek esetében csökkent, míg a HDPE termékeknél nőtt az értékesítés mennyisége. Az LDPE termékek esetében az LDPE-1 üzem leállításának következtében csökkent az értékesítés. A csökkenés mértékét enyhítette a belföldön értékesített SPC-LDPE áru. A polimer értékesítés nettó árbevétele a 2009. évben 169 milliárd Ft volt, amely 37 milliárd Ft-tal alacsonyabb az előző év árbevételénél, ugyanis a magasabb értékesítési volument ellensúlyozta a polimer jegyzési árak csökkenése. Az összes polimer 73%-a (546,5 kt) export desztinációkban került értékesítésre, míg 27%-a (202,5 kt) a hazai piacon. 2009-ben az értékesítés elsősorban a közép-kelet európai régióra koncentrálódott (54%), a további európai országokban 44%-ot tett ki, míg 2% termék került Európán kívül értékesítésre. Ezt segítette elő a több éve eredményesen működő saját értékesítési hálózatunk, mely számos európai országot érint. Irodáink működnek Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Németország-

Kilátások A gazdasági válság és recesszió következtében a petrolkémia ipar eddig nem tapasztalt kihívásokkal és növekvő versennyel kell, hogy szembenézzen. Számos intézkedést tettünk annak érdekében, hogy ellensúlyozzuk a kedvezőtlen változásokat. A hatékonyság növelése és a szigorú költségkontroll mellett koncentrálunk a meglévő piacainkon lévő versenyelőnyeink kihasználására és folytatjuk üzletfejlesztésünket, illetve a proaktív termék- és vevőportfólió irányításunkat. Közép-Európa piacain nagyobb a növekedési potenciál az európai átlagnál, ezért értékesítési stratégiánk továbbra is a kedvező földrajzi elhelyezkedésünk kihasználására koncentrál. Emellett erősíteni kívánjuk kiemelt fontosságú nyugat-európai piaci pozícióinkat is. A 2009-es év értékesítési volumenei is bizonyítják, hogy további növekedési lehetőségek vannak a fő tevékenységünket és piacainkat illetően. Jövőbeli céljaink - Vezető pozíció megőrzése a régióban - Megbízható és stabil vevőkör fenntartása, új vevők kiszolgálása, a vevőlojalitás további javítása - Vevőportfólió aktív alakítása - Biztos partneri kapcsolat fenntartása - Termékportfólió piaci igények szerinti alakítása

Értékesítési tevékenységünk

27

A jelentős veszteség ellenére sikeresnek értékeljük az évet, mert készpénztermelő képességünket megőriztük és az integrált működésünknek köszönhetően a polimer kapacitásaink csökkentése nélkül voltunk képesek ellátni és megtartani polimer vevőinket.


Pénzügyi és működési tevékenységünk

Vezetőségi beszámoló, elemzés az elért eredményeinkről

HATÉKONY MŰKÖDÉS KEDVEZŐTLEN PIACI KÖRNYEZETBEN A 2008-ban a pénzügyi szférából induló és 2009 során a reálgazdaságban kiteljesedő válság az elmúlt két évtized legrosszabb eredményeit hozta az iparágunkban. Polimer termékeink jövedelmezősége drámaian csökkent, amelynek következtében a TVK történetében legalacsonyabb éves üzemi eredményt könyvelhettük el. A jelentős veszteség ellenére sikeresnek értékeljük az évet, mert készpénztermelő képességünket megőriztük és az integrált működésünknek köszönhetően a polimer kapacitásaink csökkentése nélkül voltunk képesek ellátni és megtartani polimer vevőinket. Mindezt úgy értük el, hogy az etilénértékesítésünk jelentős csökkenése miatt az olefingyártásunk kapacitáskihasználása jelentősen romlott. Ezt részben ellensúlyozandó 2009 negyedik negyedévében szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb lengyel vegyipari vállalattal, a Synthos-szal, nyers C4 frakció szállítására 20102012 során. Így növelni tudjuk az olefingyári egyéb termékek árbevételét, és egyúttal lehetővé válik az olefingyárak jobb kapacitás kihasználása. A folyamatos polimer piaci jelenlét biztos alapot jelent piaci pozícióink, versenyképességünk fejlesztéséhez. A recesszió hatásait mérsékelő programunk megvalósítása eredményeként a Társaság likviditási helyzetét megőriztük. Ennek következtében tudtuk finanszírozni a - sikeresen - végrehajtott karbantartási nagyleállási munkák mellett az Olefin-1 gyárunk rekonstrukciós programjának aktuális feladatait is, valamint hiteleink törlesztését, így eladósodottsági mutatónk is csökkent a 2009. év folyamán.


A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) 2009. évi üzleti évről szóló Éves Jelentésében szereplő adatok auditáltak és véglegesek. Az éves jelentésben a „TVK-csoport szintű adatok” a TVK Nyrt. és leányvállalatainak nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerint konszolidált adatait jelöli. Az éves jelentésben a „TVK-csoport adatok” a TVK Nyrt. és érdekeltségeinek nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerint konszolidált adatait jelöli. A konszolidációba 7 leányvállalat, 1 társult vállalkozás és 1 nem részesedési viszonyban lévő vállalkozás teljes körűen, 2 vállalkozás pedig a részesedés-értékelés (equity) módszerével került bevonásra. A törvényi előírá-

soknak megfelelően az éves jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából a kibocsátó legjobb tudomása szerint lényeges jelentőséggel bír. A jelentés tartalmáért a kibocsátó felel. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.


31

Kiemelt mérlegadatok (millió Ft-ban)

Pénzügyi összefoglaló Kiemelt adatok (IFRS, millió FT és millió EUR) Árbevétel

2008 Ft

2009 Ft 265 372

323 406

EBITDA Üzleti tevékenység eredménye (EBIT) Nettó pénzügyi eredmény Adózott eredmény Működési cash flow

Vált. %

2008 EUR

-17,9

1 287,2

2009 EUR

Vált. %

945,8

-26,5

Immateriális javak Tárgyi eszközök

17 703

5 099

-71,2

70,5

18,2

-74,2

4 555

-7 510

na

18,1

-26,8

na

-3 683

-1 695

-

-14,7

-6,0

-

-146

-9 192

-

-0,6

-32,8

-

14 688

4 855

-66,9

58,5

17,3

-70,4

Megjegyzés: Időszaki MNB átlagos devizaközép árfolyammal számolva

Egység*

HUF

X

EUR

1 000

1 000 000

X

*Jelölje X-szel.

TVK-csoport IFRS szerinti, konszolidált, auditált adatok (millió Ft-ban) Kiemelt eredményadatok 2008. év Értékesítés árbevétele

2009. év

323 406

265 372

4 555

-7 510

-3 683

-1 695


854

-9 276

Adózott eredmény

-146

-9 192

Üzleti tevékenység eredménye (EBIT) Nettó pénzügyi eredménye


Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek

136 963

3 492

2 998

137 833

133 660

367

305

68 089

74 441

7 072

7 752

Eszközök összesen

209 781

211 404

Saját tőke

148 541

137 387

Jegyzett tőke

24 534

24 534

Hosszú lejáratú kötelezettségek

19 746

21 763

Források összesen

• A 2009. évben a csoport működési eredménye a harmadik negyedév üzemi nyeresége ellenére 7,5 milliárd Ft veszteség volt, ami több mint 12 milliárd Ft-tal volt rosszabb, mint az előző évben. Az eredménycsökkenés fő okai az alacsonyabb integrált petrolkémiai margin, az éves átlagban magasabb energia árak, valamint az alacsonyabb olefingyári termelési és értékesítési mennyiség. A kevesebb termelést a szűkülő kereslet, a második negyedévben elvégzett karbantartási nagyleállás és az első negyedévi technológiai meghibásodások okozták. Mindezeket a negatív hatásokat csak részben ellensúlyozták a végrehajtott eredménynövelő akciók. • A csoport 2009. éves nettó pénzügyi eredménye 1 695 millió Ft veszteség volt, ami a bázis időszakban 3 683 millió Ft-os veszteség volt. • A működési cash flow 4 855 millió Ft-ot ért el döntően a pozitív EBITDA és a működő tőke optimalizálás hatására. A TVK Nyrt. likviditásának biztosításához banki finanszírozást nem kellett igénybe venni. • Az 50 millió euró összegű Anyavállalati kölcsönszerződésből eredő tartozásból 15 millió eurót a TVK visszafizetett, így 2009. december 31-én a hitelállománya 35 millió euróra csökkent. Kiemelt pénzügyi adatok

2009.12.31.

141 692

Rövid lejáratú kötelezettségek

Kiemelt pénzügyi eredmények

Pénznem*

2008.12.31. Befektetett eszközök

41 494

52 254

209 781

211 404

Működési környezet 2009-et hasonlítva 2008-hoz, a polimerek európai piacán a polietilének átlagos jegyzésára (ICI’s lor fd NWE) 27-28%-kal, a polipropiléneké 26-27%kal csökkent. A monomer termeléshez szükséges vegyipari benzin dollárban mért árszintje 32%-kal, a vegyipari gázolajé 44%-kal volt alacsonyabb. A forint jelentősen gyengült a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva, ugyanakkor az euró gyengült a dollárhoz képest. Az említett tényezők hatására az éves integrált petrolkémiai margin euróban kifejezve 25%-kal, forintban mérve 17%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben.

Az éves integrált petrolkémiai margin euróban kifejezve 25%-kal csökkent

Értékesítés árbevétele, működési költségek, üzemi eredmény A 2009. évben a TVK-csoport összes működési bevétele az előző évAz összes működési bevétel az előző évhez hez képest 17%-kal csökkenve, 267 421 millió Ft volt. Ezen belül az egyéb képest 17%-kal csökkent működési bevétel 2 049 millió Ft-tal szerepelt, amely 1 833 millió Ft-tal magasabb részben a forint árfolyam erősödése következtében megjelenő vevői- és szállítói árfolyam-nyereség, másrészt a széndioxid kibocsátásra vonatkozó kvóta egy részének értékesítéséből származó bevétel miatt, mely kvóta-felesleg a visszaterhelt üzemmód miatt keletkezett. Az értékesítési árbevétel 265 372 millió Ft volt

A 2009. évben a TVK-csoport 265 372 millió Ft-os konszolidált értékesítési árbevétele 58 034 millió Ft-tal alacsonyabb a 2008. évhez képest az árak- és az értékesítés mennyiségének csökkenése következtében, amelyet a forint árfolyam emelkedése részben mérsékelt.

52% export

A 2009. év során a TVK Nyrt. árbevételének 52%-át realizálta export értékesítésből. Az exporton belül a legjelentősebb Németország (18%), Olaszország (16%), Lengyelország (16%), Ausztria (3%), Franciaország (3%), valamint Egyesült Királyság (2%) részesedése volt.

Költségek alakulása

A TVK-csoport anyagköltsége 211 076 millió Ft volt, amelynek 56 502 millió Ft-os (21%) csökkenésében a monomer termeléshez felhasznált alapanyagok jegyzésárának erőteljes csökkenése jelenik meg, amelyet a forint dollárhoz viszonyított gyengülése jelentősen mérsékelt. Emellett a felhasznált alapanyag mennyiségének csökkenése szintén mérsékelte a költségeket főként a nagyleállás miatti termeléskiesés hatására. Az energia áremelkedés ellenére az energia költség 12%-kal volt kevesebb döntően abból adódóan,


33

hogy az alacsonyabb termelés és az energia-optimalizálás miatt a felhasznált energia mennyisége csökkent. A rekonstrukciós és felújítási munkák során 1 073 millió Ft anyagköltség jelent meg, amely a saját előállítású eszközök soron lett ellentételezve és a beruházások közé átvezetve. Az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások 626 millió Ft-tal mérséklődtek (-4%), ezen belül az elszámolt ügynöki jutalék összege 175 millió Ft-tal, valamint a javítási és karbantartási költségek 171 millió Ft-tal, a munkaerő kölcsönzésre fordított összeg 127 millió Ft-tal, utazás és szállás költségek 54 millió Ft-tal csökkentek. A szállítási és raktározási költségek alacsonyabbak 86 millió Ft-tal a kevesebb értékesítési volumen és a fuvarozók módosított versenyeztetése következtében. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 1 521 millió Ft-tal magasabb (25%) tükrözve a Slovnaft Petrochemicals s. r.o.-val való együttműködésünket, melynek során az általa előállított polimer termékeket a TVK értékesíti. A kátrány beszerzés értéke ugyanakkor 21%-kal csökkent. Az ELÁBÉ-ban megjelenő összegek árbevétellel ellentételezésre kerülnek.

A 2009. évben a TVK-csoport adózás előtti eredménye 9 276 millió Ft veszteség volt, 792 millió Ft értékben eredményt terhelő adófizetési kötelezettség jelent meg. A halasztott adófizetési ráfordítás értéke -876 millió Ft volt, amely főként a negatív adóalap elhatárolásból származik.

Adófizetési kötelezettség

Nettó eredmény A konszolidált adózott eredmény 9 192 millió Ft veszteség volt. Az egy részvényre eső jövedelem (EPS) a 2008-as -6 Ft/db-os értékről -378 Ft/dbra csökkent.

EPS

Vagyoni helyzet alakulása Mérleg főösszeg

2009. december 31-én a TVK-csoport mérleg főösszegének értéke 211 404 millió Ft.

A személyi jellegű ráfordítások TVK-csoport szinten 415 millió Ft-tal (4%) magasabbak főként a megképzett és felhasznált céltartalékok értékének változása, a megvalósított bérfejlesztés és az időbeli elhatárolások következtében.

Befektetett eszközök

A konszolidált befektetett eszközök értéke 2009. december 31-én 136 963 millió Ft volt, mely 3%-os csökkenést jelent a 2008. december 31-i állapothoz képest, döntően az értékcsökkenés elszámolása következtében alacsonyabb tárgyi eszköz állomány és immateriális javak miatt.

Forgóeszközök

A forgóeszközök értéke 9%-kos növekedés után 74 441 millió Ft volt. Ezen belül a készletállomány 10%-kal több, mint egy évvel korábban. A saját termelésű készletek felértékelődtek a magas alapanyag árak miatt megnövekedett önköltség hatására, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent a polimer késztermék készlet mennyisége, ugyanakkor az olefin alapanyagkészlet mennyisége kismértékben emelkedett. A vevőállomány 17%-kal magasabb az előző évhez képest a polimer eladási árak és a polimer értékesített men�nyiség jelentős emelkedése miatt, figyelembe véve a vevőállomány alakulását befolyásoló utolsó két hónapot. Az egyéb forgóeszközök értéke 14%-kal csökkent az anyavállalatnak adott rulírozó kölcsön állományának csökkenése miatt, amit az ÁFA követelés növekedése mérsékelt.

A saját termelésű készletek állományváltozása a beszámolási időszakban 60 millió Ft állomány-csökkenést mutat főként azért, mert a saját termelésű készletek mennyisége nagy mértékben csökkent az év eleji nyitó állományhoz viszonyítva, ugyanakkor jelentősen mérsékelte ezt a hatást az a tény, hogy a 2008. decemberi vegyipari benzin árhoz képest drágább alapanyag miatt az önköltség lényegesen emelkedett és ennek következtében a készletállomány felértékelődött. Az aktivált saját teljesítmények értéke 2009-ben 1 073 millió Ft volt, amely a nagyjavítás idején elvégzett rekonstrukciós és felújítási munkák miatt megjelent költségek beruházások közé való átvezetése miatt jelent meg. A TVK-csoport üzleti eredménye (EBIT) 7 510 millió Ft veszteség volt a 2009. évben, míg 2008 azonos időszakában a nyereség 4 555 millió Ft volt.

Pénzügyi műveletek eredménye A nettó pénzügyi veszteség 1 695 millió Ft volt

Adózás

A közvetített szolgáltatások értéke jelentős mértékben megnövekedett a MOL-csoport részére a TVK Erőmű Kft-n keresztül történő villamos energia beszerzés miatt, mely a villamos energia beszerzési ár-optimalizációjának következménye. A szolgáltatások költsége árbevétellel fedezett volt.

Az egyéb működési költségek 263 millió Ft-tal (6%) csökkentek, ezen belül 632 millió Ft csökkenést okoz, hogy a követelésekre és kötelezettségekre elszámolt árfolyamveszteség a bázis időszakban a költségek között volt, a beszámolási időszakban pedig az egyéb bevételek között jelent meg nyereségként. A 2008. évi emissziós kvótával való elszámolás során lekönyvelt 471 millió Ft-os ráfordítás növeli a 2009. évi költségeket.

EBIT

A fizetett kamatok 485 millió Ft-tal, míg a fizetett skontó 97 millió Ft-tal volt kevesebb, ugyanakkor a kamatbevételek 158 millió Ft-tal emelkedtek.

A csoport 2009. évi nettó pénzügyi eredménye 1 695 millió Ft veszteség volt, ami a bázis időszakban 3 683 millió Ft-os veszteség volt. A devizában kapott hiteleken és egyéb eszközökön elszámolt árfolyam veszteség 305 millió Ft volt szemben a 2008. évi 1 566 millió Ft árfolyamveszteséggel.


Pénzügyi helyzet alakulása A hosszú lejáratú hitelek állománya 8%-ot csökkent az év végére az előző évhez képest

A hosszú lejáratú hitelek állománya a 2008. december 31-i állapothoz képest mintegy 8%-kal alacsonyabb, 11 632 millió Ft volt 2009. december 31én és csak a leányvállalatok könyveiben nyilvántartott hosszú lejáratú hiteleket tartalmazza. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 2009. december 31-én 4 288 millió Ft volt, mely főként határidős tranzakciókból származik.

A rövid lejáratú kötelezettségek állománya 26%-kal nőtt az év végére az előző évhez képest

2008. december 31. és 2009. december 31. között a rövid lejáratú kötelezettségek értéke 26%-kal emelkedett és az időszak végén 52 254 millió Ft-ot ért el. A növekedés oka az anyavállalattal megkötött rulírozó hitel megjelenése, valamint a magasabb szállító állomány a decemberben beszerzett olefingyári alapanyag mennyiségének és árának a növekedése miatt előző év decemberhez képest. Csökkentő tételként jelent meg az,


35

hogy tavaly decemberben még volt hosszú lejáratú hitelek éven belüli törlesztő részletének átsorolása, ami ez év végén megszűnt. Az 50 millió euró összegű Anyavállalati kölcsönszerződésből eredő tartozásból 15 millió eurót a TVK visszafizetett, így 2009. december 31-én a hitelállománya 35 millió euróra csökkent.

Saját tőke, jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék alakulása A saját tőke állomány 2009. december 31-én 137 387 millió Ft volt, mintegy 8%-kal alacsonyabb a 2008. december 31-i állapothoz képest az adózás utáni eredmény-különbség és a kifizetett osztalék-különbség következtében. A jegyzett tőke nem változott, 24 534 millió Ft volt.

Cash flow A TVK-csoport 2009. december 31-i cash flow kimutatása alapján a pénzeszközök állománya 383 millió Ft-tal emelkedett az év eleje óta. Üzemi cash flow

Befektetési tevékenység

Finanszírozási cash flow

Az üzemi tevékenységből származó cash flow 4 855 millió Ft volt, melyet az EBITDA 5 099 millió Ft-tal növelt, míg a forgótőke változás (készlet, vevőállomány, szállítóállomány, egyéb követelés és rövid lejáratú kötelezettség összesen) 3 489 millió Ft-tal növelte. A forgótőke változáson belül a készlet állomány-változás cash flow rontó hatása abból adódik, hogy a készlet önköltséget meghatározó olefingyári alapanyag árak jelentősen emelkedtek 2008 decemberéhez képest, emiatt a készletek felértékelődtek, amelyet csak részben tudott kompenzálni az a tény, hogy a polimer termékkészlet volumene jelentősen, az olefin termékkészlet mennyisége kis mértékben csökkent. A vevőállomány emelkedésének az oka, hogy 2009 IV. negyedév utolsó két havi értékesítési árai és az értékesített mennyiség magasabb volt, mint az év végi vevőállományt meghatározó 2008 IV. negyedévi utolsó két havi értékesítés idején. A szállító állomány növekedését idézte elő, hogy a 2009 decemberi olefingyári alapanyag beszerzési ára és mennyisége magasabb volt, mint 2008 decemberében. Az egyéb követelések esetében döntően a visszaigényelhető ÁFA, valamint a társasági adó és egyéb adókövetelés növekedése csökkentette a pénzáramot. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek a költségelhatárolások egyenlegének csökkenése miatt csökkent az üzemi tevékenységből származó cash flow. Az üzemi eredményben megjelenő nem cash hatások miatti korrekció 2 023 millió Ft-tal csökkentette az üzemi tevékenységből származó pénzeszköz állományt, ezen belül a készletek januári átértékelése miatti korrekció 394 millió Ft-tal, a széndioxid kvóta eladás egyenlegének kivezetése a működési cash flow-ból 962 millió Ft-tal, a céltartalékok változása 692 millió Ft-tal, a vevői/szállítói átértékelés nem realizált nyeresége miatti korrekció 84 millió Ft-tal redukálta a pénzáramot. Az eredmény terhére fizetett adók 1 710 millió Ft-tal csökkentették a cash flow-t. A befektetési tevékenység 7 074 millió Ft-tal növelte a pénzáramot. Ezen belül a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére 8 639 millió Ft lett felhasználva, tárgyi eszköz-értékesítésből 1 582 millió Ft bevétel származott, valamint a kapott kamatok 584 millió Ft-tal javították a cash pozíciót. Az anyavállalattól visszakapott kölcsön és annak árfolyam különbözete 9 262 millió Ft-tal növelte a cash állományt. A határidős tranzakciókból 4 283 millió Ft származott. A finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzáramlás a vizsgált időszakban 11 546 millió Ft-tal csökkentette a pénzeszközöket, amelyben a


rövid lejáratúvá átsorolt hitelek törlesztése, a fizetett kamatok és pénzügyi ráfordítások, valamint a fizetett osztalék cash flow csökkentő hatása jelent meg.

Beruházások A beruházások értéke 8 223 millió Ft-ot ért el

A TVK-csoportnál 2009-ben felmerült beruházási ráfordítások értéke összesen 8 223 millió Ft-ot ért el, melyből az anyavállalati beruházások és felújítások 8 137 millió Ft-ot képviselnek. Az Olefin-1 rekonstrukció 3 184 millió Fttal, a szintentartó beruházások 3 029 millió Ft-tal, a periodikus karbantartás 996 millió Ft-tal szerepel.

Szigorú költségcsökkentési program

A 2009. évre áthúzódó általános üzleti recesszió negatív hatásainak ellensúlyozására elindított szigorú költségcsökkentési program alapjában meghatározta az éves projektfejlesztési és megvalósítási tevékenységünk jellegét és tartalmát.

A projektek a haté konyság növelését, a termékportfólió diverzifikálását és a működés biztonságát célozták meg

Kis számú, de nagy értékű technológia és termelés bővítő fejlesztések helyett (mint például az olefin melléktermékek feldolgozása), tudatosan a petrolkémiai termelés hatékonyságának növelését, a termékportfóliónk diverzifikálását, valamint a működési biztonságot, az egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok kezelését hivatott projektekre koncentráltunk.

Szervezeti és személyi változások, alkalmazottak 2009-ben a társaság szervezetében jelentős változás nem történt. Szervezet

2009-ben a vezető tisztségviselők körében a következő változás történt: 2009. október 1-jétől a TVK Nyrt. Polimer Marketing és Értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozícióját Petrényiné Szabó Krisztina tölti be, mely tisztséget a korábbi vezető, Piry László 2004. június 7-től 2009 szeptember 30-ig látott el. Petrényiné Szabó Krisztina nem rendelkezik TVK részvénnyel.

Személyi létszám

2009. december 31-én a TVK-csoport teljes munkaidős záró létszáma 1 167 fő volt, amely 3 fővel alacsonyabb, mint a 2008. december 31-i záró létszám, ezen belül a TVK anyavállalat létszáma változatlan, ugyanakkor a leányvállalatok által foglalkoztattak száma 3-fővel lett kevesebb, döntően a TVK-UK Ltd. tevékenységének június végével való megszüntetése miatt.

Az alkalmazotti létszám alakulása

2008. december 31.

2009. december 31.

Társasági szinten

1 139

1 139

Csoport szinten

1 170

1 167

A TVK-részvény a Budapesti Értéktőzsdén A globális gazdaság hatása az értéktőzsdékre

A tőkepiacok alakulását tekintve az év elejét még meghatározták az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság miatti árfolyamcsökkenések, aminek hatására globális szinten a piacok többsége februárban, illetve márciusban érte el mélypontját. A második negyedévtől kezdődően azonban az év hátralévő részét jelentős árfolyam-emelkedés jellemezte, így az árfolyamok visszaerősödtek a válság előtti szintek közelébe.


37

Tulajdonosi struktúra a Részvénykönyv alapján BUX index

TVK-részvény

A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX index a piaci események hatására március 12-én érte el mélypontját 9 461 ponttal, amely az év elejéhez képest 25%-os visszaesést jelent az index értékében. Az index az év végén 21 227 ponton zárt, mely 68%-os emelkedést jelent az év eleji 12 649 ponthoz képest. Az azonnali piacon a korábbi évek tendenciája folytatódott, és továbbra is a részvény szekció adta a forgalom jelentős részét (94,6%). Ezen belül továbbra is a részvények kereskedése volt a meghatározó, amelyek a teljes részvény szekció forgalmának 99%-át adták. 2009-ben a Budapesti Értéktőzsdén a csökkenő nemzetközi befektetői keresletet ellensúlyozta a hazai befektetők növekvő aktivitása. A TVK-részvény árfolyama 2009 során közel 40%-ot emelkedett, az év eleji nyitóára 2 450 Ft volt, míg az év végi kereskedelmet 3 400 Ft-on zárta. 2009-ben a TVK-részvény éves forgalma 6 031 millió Ft-ot tett ki, a forgalom mennyisége 2 333 282 db, míg az átlagos napi forgalom 24,1 millió Ft volt. A TVK piaci kapitalizációja 82,6 milliárd Ft-ot ért el, 38%-kal nőtt a tavalyi 60,0 milliárd Ft-hoz képest. A korábbi évhez hasonlóan a TVK megtartotta nyolcadik helyét a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények kapitalizációját értékelő rangsorában. A TVK-részvény ebben az évben sem tartozott kifejezetten a likvid papírok közé, melynek oka a kismértékű közkézhányad.

Tulajdonosi struktúra alakulása A 2009. év során a Társaság tulajdonosi szerkezete jelentősen nem változott, mivel az 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényesek személyében és részesedésükben változás nem történt. 5% feletti tulajdonosi kör

A MOL Nyrt. Részvénykönyvben nyilvántartott tulajdoni hányada 86,79%os, a MOL Nyrt. leányvállalatának, a Slovnaft, a.s.-nek a tulajdoni hányada 8,07%-os volt. Ezáltal a MOL Nyrt. közvetlen és közvetett befolyása a TVK Nyrt-ben 94,86%.

Tulajdonosi kör

Az év során a hazai intézményi befektetők részaránya 88,4% volt, míg a külföldi intézményi befektetők tulajdona 10% körüli szinten maradt. A magánbefektetők részaránya nem volt jelentős az évben, alig 1,7%-ot ért el. A Társaság 2009-ben sem rendelkezett saját részvénnyel.

Osztalékfizetés

A Társaság a 2009. április 16-i Éves Rendes Közgyűlési határozatának megfelelően 2009. június 3-ai kezdőnappal a 2008. üzleti év után 1 991 849 126 Ft-ot fizetett ki osztalékként, mely részvényenként 82 Ft-ot tett ki.


Tulajdonosi kör

2008. december 31. Tulajdoni arány (%)

Szavazati jog (%)

2009. december 31. Tulajdoni arány (%)

Részesedés (db)

Szavazati jog (%)

Részesedés (db)

Belföldi intézményi/társaság

88,63

88,63

21 530 125

88,44

88,44

21 484 808

Külföldi intézményi/társaság

9,95

9,95

2 416 138

9,85

9,85

2 391 740

Belföldi magánszemély

1,40

1,40

339 587

1,67

1,67

406 187

Külföldi magánszemély

0,01

0,01

2 391

0,03

0,03

6 680

Munkavállalók, vezető tisztségviselők

-

-

-

-

-

-

Saját tulajdon

-

-

-

-

-

-

0,01

0,01

2.602

0,01

0,01

1.428

100,00

100,00

24 290 843

100,00

100,00

24 290 843

Nem megfeleltetett törzsrészvények ÖSSZESEN

Az 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényesek 2008. december 31-én a Részvénykönyv alapján Tulajdonos MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Slovnaft, a.s.

Mennyiség (db)

Részesedés (%)

Szavazati jog (%)

21 083 142

86,79

86,79

1 959 243

8,07

8,07

Megjegyzés: Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát, mivel a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező. A 2007. évi Éves Rendes Közgyűlés határozatának megfelelően minden 1 010,- Ft, azaz egyezertíz forint névértékű törzsrészvény egy egész egyszázad szavazatra jogosít.


39

Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság és Leányvállalatai

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt 2009. december 31.


Konszolidált pénzügyi kimutatások

41

Független Független Könyvvizsgálói Könyvvizsgálói Jelentés Jelentés

megfelelőségének és az ügyvezetés lényegesebb becslései észszerűségének, valamint az összevont (konszolidált) éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az összevont (konszolidált) üzleti jelentés és az összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódik, és nem tartalmazza egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. 6.) Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk megadásához.

A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részvényesei részére 1.) Elvégeztük a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (”Társaság”) mellékelt 2009. évi összevont (konszolidált) éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely összevont (konszolidált) éves beszámoló a 2009. december 31-i fordulónapra elkészített összevont (konszolidált) mérlegből – melyben az eszközök és források egyező végösszege 211 404 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 9 192 millió Ft veszteség -, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, konszolidált átfogó jövedelemkimutatásból, konszolidált saját tőke változás kimutatásból, konszolidált cash flow kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. 2.) A Társaság 2008. évi az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámolójáról 2009. március 20-án korlátozás nélküli véleményt bocsátottunk ki. A vezetés felelőssége az összevont (konszolidált) éves beszámolóért 3.) Az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal – ahogyan azokat az EU befogadta – összhangban történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, a megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését.

Vélemény 7.) A könyvvizsgálat során a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság összevont (konszolidált) éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal – ahogyan azokat az EU befogadta - összhangban készítették el. Véleményünk szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2009. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés az összevont (konszolidált) éves beszámoló adataival összhangban van. 8.) Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet a jegyzetek 26. pontjára, amelyben a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége, valamint annak kockázata kerül bemutatásra, hogy további vizsgálatok következtében a megképzett céltartalékon felül további jelentős ráfordítások merülhetnek fel a múltban keletkezett környezetvédelmi károk elhárításával kapcsolatban.

Budapest, 2010. március 11.

Ernst & Young Kft. Nyilvántartásba-vételi szám: 001165

Szilágyi Judit Bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági szám: 001368

A könyvvizsgáló felelőssége 4.) A mi felelősségünk az összevont (konszolidált) éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az összevont (konszolidált) üzleti jelentés és az összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. 5.) A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az összevont (konszolidált) éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek


Független Könyvvizsgálói Jelentés

43

Független Független Könyvvizsgálói Könyvvizsgálói Jelentés Jelentés

Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet a kiegészítő melléklet 26. pontjára, amelyben a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége, valamint annak kockázata kerül bemutatásra, hogy további vizsgálatok következtében a megképzett céltartalékon felül további jelentős ráfordítások merülhetnek fel a múltban keletkezett környezetvédelmi károk elhárításával kapcsolatban. (Az eredeti angol nyelvű változat kerül aláírásra.)

Ernst & Young Kft. Budapest, Hungary

A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részvényesei részére Elvégeztük a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság és leányvállalatai 2009. évi konszolidált beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely konszolidált éves beszámoló a 2009. december 31-i fordulónapra elkészített konszolidált mérlegből, valamint az ezen időpontra végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatásból, konszolidált átfogó jövedelemkimutatásból, konszolidált saját tőke változás kimutatásból, konszolidált cash flow kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó 10-85. oldalon található kiegészítő mellékletből áll.

2010. március 11.

A vezetés felelőssége a konszolidált éves beszámolóért A konszolidált éves beszámolónak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes konszolidált éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, a megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelőssége és a vélemény alapja A mi felelősségünk a konszolidált éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a konszolidált éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az összevont konszolidált éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve a konszolidált éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló a konszolidált éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és az ügyvezetés lényegesebb becslései ésszerűségének, valamint a konszolidált éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk megadásához. Vélemény Véleményünk szerint, a konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság és leányvállalatai 2009. december 31-én fennálló konszolidált pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről, valamint tárgyidőszakra vonatkozó cash flow-járól, összhangban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal.


Független Könyvvizsgálói Jelentés

45

Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság és Leányvállalatai

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások 2009. december 31. Tiszaújváros, 2010. március 11.

Olvasó Árpád vezérigazgató


Hodossy Gyula gazdálkodási és pénzügyi vezérigazgató-helyettes

konszolidált pénzügyi kimutatások

47

Konszolidált mérleg 2009. december 31.

Konszolidált eredménykimutatás 2009. december 31. Jegyzet

2009

2008

millió forint

Jegyzet

millió forint

2008

millió forint

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak

3

2 998

3 492

Tárgyi eszközök

4

133 660

137 833

Befektetések társult vállalkozásokban

5

114

178

Egyéb befektetett eszközök

6

191

189

136 963

141 692

Összes befektetett eszköz

2009

Forgóeszközök

millió forint

Árbevétel

18

265 372

Egyéb működési bevétel

19

323 406

2 049

216

Összes működési bevétel

267 421

323 622

Anyagjellegű ráfordítások

249 614

288 817

Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés és értékvesztés Egyéb működési költségek

20

9 743

9 328

3, 4

12 609

13 148

21

3 978

4 241

60

4 205

Saját termelésű készletek állományváltozása

Készletek

7

7 752

7 072

Vevőkövetelések, nettó

8

43 456

37 009

Összes működési költség

Egyéb forgóeszközök

9

13 343

15 433

Üzleti tevékenység eredménye

2 948

2 030

Pénzügyi műveletek bevételei

22

6 942

6 545

Pénzügyi műveletek ráfordításai

22

2 257

4 100

74 441

68 089

Pénzügyi műveletek vesztesége / nyeresége (-)

22

1 695

3 683

211 404

209 781

Adó követelés Pénzeszközök

10

Összes forgóeszköz ÖSSZES ESZKÖZ

Aktivált saját teljesítmények értéke

Részesedés a társult vállalkozások eredményéből

FORRÁSOK


Saját tőke

Eredményt terhelő adók

Jegyzett tőke

11

24 534

24 534

Tartalékok

12

122 045

124 153

-9 192

-146

137 387

148 541

Részvényesek részesedése az eredményből Részvényesekre jutó saját tőke Külső tulajdonosok részesedése Összes saját tőke

-

-

137 387

148 541

-1 073 274 931

-672 319 067

-7 510

4 555

562

417

-71

-18

-9 276

854

-84

1 000

Időszak eredménye

-9 192

-146

Részvényesek részesedése az eredményből

-9 192

-146

23

Külső tulajdonosok részesedése az eredményből A részvényeseket megillető egy részvényre jutó eredmény (forint)

24

-

-

-378

-6

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek éven túli része

13

11 632

12 586

Céltartalékok várható kötelezettségekre

14

2 296

2 724

Halasztott adó kötelezettségek

23

3 547

4 423

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

15

4 288

13

21 763

19 746

Összes hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek

16

41 575

24 392

Céltartalékok várható kötelezettségekre

14

308

393

Rövid lejáratú hitelek

17

9 478

-

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része

13

893

16 709

52 254

41 494

211 404

209 781

Összes rövid lejáratú kötelezettség ÖSSZES FORRÁS A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.



49

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok halasztott adóval együtt

0

0

Cash-flow fedezeti ügyletek halasztott adóval együtt

0

0

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből

0

0

30

8

Időszak átfogó jövedelme

-9 162

-138

Anyavállalati részvényesek részesedése az átfogó jövedelemből

-9 162

-138

0

0

Időszak egyéb átfogó jövedelme halasztott adóval együtt

24 534

15 022

94 376

26

109 424

23 684

157 642

Átváltási tartalék

-

-

-

8

8

-

8

-

8

Közvetlenül a tőkében elszámolt tárgyévi eredményhatás

Külső tulajdonosok részesedése az átfogó jövedelemből

-

-

-

8

8

-

8

-

8


2008. évi eredmény

-

-

-

-

-

-146

-146

-

-146

Tárgyévi eredményhatás összesen

-

-

-

8

8

-146

-138

-

-138

2007. évi eredmény átvezetése

-

-

23 684

-

23 684

-23 684

-

-

-

Osztalékfizetés miatti változás

-

-

-8 963

-

-8 963

-

-8 963

-

-8 963

24 534

15 022

109 097

34

124 153

-146

148 541


-

-

-

30

30

-

30

-

30

Közvetlenül a tőkében elszámolt tárgyévi eredményhatás

-

-

-

30

30

-

30

-

30

2009. évi eredmény

-

-

-

-

-

-9 192

-9 192

-

-9 192

Tárgyévi eredményhatás összesen

-

-

-

30

30

-9 192

-9 162

-

-9 162

2008. évi eredmény átvezetése

-

-

-146

-

-146

146

-

-

-

Osztalékfizetés miatti változás

-

-

-1 992

-

-1 992

-

-1 992

-

-1 992

24 534

15 022

106 959

64

122 045

-9 192

137 387

Nyitó egyenleg 2008. január 1.

Záró egyenleg 2008. december 31.

Záró egyenleg 2009. december 31.

Összes saját tőke

Külső tulajdonosok részesedése

8

Részvényesekre jutó saját tőke

Átváltási különbözet

Részvényesek részesedése az eredményből

30

Egyéb átfogó jövedelem

Tartalékok összesen

-146


-9 192

Eredménytartalék

2008 millió forint

Tőketartalék

Időszak eredménye

2009 millió forint

Konszolidált kimutatás a saját tőke változásáról 2009. december 31. Jegyzett tőke

Konszolidált átfogó jövedelmi kimutatás

millió forint

millió forint

- 157 642

- 148 541

- 137 387




51

Konszolidált cash flow kimutatás 2009. december 31.

Jegyzetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz


2009

2008

millió forint

millió forint

-9 276

854

12 061

12 645

548

503

Az adózás előtti eredmény kiigazítása az üzleti tevékenységből származó nettó bevételhez Értékcsökkenés és értékvesztés Amortizáció és értékvesztés Készletek értékvesztése nettó

-394

403

Környezetvédelmi céltartalékok növekedése / csökkenése (-)

-592

-446

75

-44

-965

-47

Egyéb céltartalékok növekedése / csökkenése (-) Tárgyi eszközök értékesítéséből származó veszteség / nyereség (-) Követelések értékvesztése

112

64

Követeléseken és kötelezettségeken keletkezett nem realizált árfolyam nyereség (-) / veszteség

-84

138

Kapott kamatok

-535

-377

Fizetett kamatok

1 486

1 971

Devizahitelek, kölcsönök és egyéb pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége nettó

305

1 566

Egyéb pénzügyi bevételek, ráfordítások nettó

264

350

Részesedés a társult vállalkozások eredményéből Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás a működő tőke változás előtt Készletek növekedése / csökkenése

71

18

3 076

17 598

-286

4 745

Vevő követelések növekedése/ csökkenése

-6 447

17 671

Egyéb követelések növekedése (-) / csökkenése

-6 718

-629

Szállítói tartozások növekedése / csökkenése (-)

18 528

-21 801

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése

-1 588

-361

Fizetett eredményt terhelő adók

-1 710

-2 535

Üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás

4 855

14 688

-8 639

-6 257

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Tárgyi eszközök értékesítéséből származó készpénz

1 582

64

Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek növekedése / csökkenése (-)

9 271

-9 780

CO2 emissziós kvóta határidős tranzakciója

4 283

-

Rövid lejáratú befektetések növekedése / csökkenése (-) Pénzügyi befektetések értékesítéséből,megszűnéséből származó készpénz Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek Kapott osztalékok Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása Hosszú lejáratú hitelek felvétele Hosszú lejáratú hitelek törlesztése Rövid lejáratú hitelek változása Egyéb pénzügyi kötelezettségek növekedése / csökkenése (-)

-

-

-7

6

584

404

-

16

7 074

-15 547

-

12 078

-333

-5 372

-7 840

-

-3

-720

Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások

-1 379

-2 893

Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék és a végelszámoláshoz kapcsolódó pénzkifizetések

-1 991

-8 960

-11 546

-5 867

383

-6 726

Pénzeszköz állomány az év elején

6 545

13 241

Pénzeszköz állomány az év végén

6 928

6 515

Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása Pénzeszközök csökkenése (-) / növekedése


1. A Csoport Bemutatása A konszolidált társaságok bemutatása: Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Tiszavidéki Kombinátot, a TVK jogelődjét 1953-ban alapították, majd 1961-ben alakították át állami vállalatként Tiszai Vegyi Kombináttá (továbbiakban: Vállalat). A privatizációra történő felkészítés során a Vállalatot 1991. december 31-én a vállalatból részvénytársasággá (a továbbiakban: Anyavállalat, Társaság vagy TVK) alakították. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében a TVK eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. 1995. december 31-én a Társaság 99,92%-ban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (továbbiakban az ‚’ÁPV Rt.’’) tulajdonában volt, a fennmaradó 0,08% helyi önkormányzatok tulajdonát képezte. 1996-ban a Társaságot privatizálták az ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvények nyilvános értékesítésével külföldi és hazai intézményi és magánbefektetők részére. A privatizációt követően a Társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsde jegyzett kategóriájába felvették. A letétkezelő (Bank of New York) által kibocsátott letéti igazolásokat a Londoni Értéktőzsde hivatalos listájára felvették. 2009. december 31-én a részvények többsége a MOL Nyrt. tulajdonában volt. A Társaság székhelye Tiszaújváros (H-3581 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep, TVK Központi Irodaház, 2119/3. hrsz. 136. épület). Tevékenysége vegyipari alapanyagok - etilén, propilén és azok polimereinek - gyártása és értékesítése hazai, valamint külföldi piacokon egyaránt. A TVK-csoport munkavállalóinak záró létszáma 2009. december 31-én 1 167 fő, 2008. december 31-én 1 170 fő volt.

Konszolidált leányvállalatok Társaság TVK Ingatlankezelő Kft.

Ország Magyarország

Tevékenységi kör

Tulajdoni hányad 2009.12.31.

Tulajdoni hányad 2008.12.31.

A konszolidáció módja 2009.12.31.

Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés

100%

100%

Teljeskörű

TVK Italia Srl.

Olaszország

Nagy-és kiskereskedelem

100%

100%

Teljeskörű

TVK UK Ltd.*

Egyesült Királyság


100%

100%

Teljeskörű

TVK Inter-Chemol GmbH

Németország


100%

100%

Teljeskörű

TVK France S.a.r.l.

Franciaország


100%

100%

Teljeskörű

TVK Erőmű Kft.**

Magyarország

Villamosenergia termelés és elosztás

26%

26%

Teljeskörű

TVK Polska Spzoo

Lengyelország


100%

100%

Teljeskörű

Ukrajna

Nagy és kiskereskedelem

100%

100%

Teljeskörű

0%

0%

Teljeskörű

TVK Ukraina tov Tisza-WTP Kft.***

Magyarország

Tápvíz és nyersvíz szolgáltatás

*A TVK UK végelszámolása 2009. július 1-jén elkezdődött. **A TVK Nyrt. részesedése a TVK Erőmű Kft-ben 26 %. Szindikátusi szerződés van a két fél között, ennek alapján a Társaság ellenőrzést gyakorol a TVK Erőmű Kft. felett, ezért teljeskörűen konszolidálásra került 2009. és 2008. évben. *** A Tisza-WTP Kft. 2002. évben azzal a céllal jött létre, hogy a TVK Nyrt. és a TVK Erőmű Kft. működését ( tápvíz és nyersvíz szolgáltatással) biztosítsa, amely egy hosszú távú együttműködési szerződésben került rögzítésre. A Társaság 2006. január 1-jétől teljeskörűen konszolidálja a Tisza-WTP Kft-t a nemzetközi számviteli standardok ( SIC 12 ) alapján. Az együttműködési és szolgáltatási szerződés alapján a Tisza WTP Kft. a Csoport folyamatos fő tevékenységével összhangban lévő szolgáltatást nyújt, és a TVK-csoport kizárólagos vevője a Tisza WTP szolgáltatásainak.


JEGYZETEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

53

2. A beszámoló összeállításának alapja A Társaság nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (a továbbiakban MSZSZ) készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében a konszolidált éves beszámoló úgy tekinti a Társaságot, mintha az 1991. december 31-én jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges módosításokat. A csatolt konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2010. március 11-én fogadta el. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

i) Nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetettek alapján beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottság (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. Az EU beiktatási folyamatai és a Csoport tevékenysége alapján nincs különbség a Csoport IFRS és EU által elfogadott IFRS politikái között.

ii) Konszolidációs elvek Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a Társaságot, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több mint 50%-át és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. Amint azt az IAS 27 előírja, az aktuálisan lehívható szavazati jogok is figyelembe vételre kerülnek az ellenőrzés meghatározásához. A megszerzett üzletekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a külső tulajdonosoknak a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a külső tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások külső tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a külső tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet.


A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a külső tulajdonosok részesedése kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A külső tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. Közös vezetésű vállalkozások A közös vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytat. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan közös vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései részesedés arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelelő soraival. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozás számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottakkal. A társult vállalkozásokban levő befektetések felülvizsgálatra kerülnek a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteség visszafordításra kerülhet-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó


55

részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra Egyéb konszolidációba bevont társaságok A Csoport a speciális célú gazdálkodó egységeket teljes körűen konszolidálja. Speciális célú gazdálkodó egység az a társaság, amely tevékenységét lényegében a Társaság üzleti szükségleteinek megfelelően végzi, azaz a Társaság folyamatos fő tevékenységével összhangban lévő árut vagy szolgáltatást nyújt.

2.1 A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikái megegyeznek a korábbi években használtakkal. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést vette alkalmazásba az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazásba vétele nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

IFRS1 – Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele IFRS 2 – Részvény Alapú Juttatások IFRS 3 – Üzleti Kombinációk (Módosított) IFRS 7 – Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel IFRS 8 – Működési Szegmensek IAS 1 – Pénzügyi Kimutatások Prezentálása IAS 16 – Ingatlanok, gépek, berendezések IAS 19 – Munkavállalói Juttatások IAS 20 – Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 23 –Finanszírozási Költségek IAS 27 – Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások IAS 28 – Társult Vállalkozások IAS 29 – Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 – Közös Vezetésű Vállalkozások IAS 32 – Pénzügyi instrumentumok: Prezentáció IAS 36 – Eszközök Értékvesztése IAS 38 – Immateriális Eszközök IAS 39 – Pénzügyi instrumentumok: Felvétel és Értékelés IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok IFRIC 15 – Szerződések lakóingatlanok építésére

A Csoport a módosított IFRS 3 Üzleti Kombinációk és IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások standardot 2009. január 1-vel kezdődően alkalmazásba vette. A változások főbb hatásai a következőek: IFRS 1 Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele Az IFRS 1 új változata megtartja az előző verzió tartalmát, de egy attól eltérő struktúrában. A korábbi IFRS 1 helyébe lép, és az IFRS-t először alkalmazó gazdálkodók számára a 2009. január 1-én vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakok vonatkozásában válik kötelezővé. IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások Az IFRS 2 Részvény alapú juttatások standard módosítása a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre hatályos. Pontosítja a megszolgálási és a megszolgáláson kívüli feltételeket, valamint a megszüntetések számviteli elszámolását. A módosítás nem gyakorol lényeges hatást a Csoport meglévő részvény alapú juttatásaira. IFRS 3 Üzleti Kombinációk (Módosított) A felülvizsgált standard a 2009. július 1-jén vagy ezt követően kezdődő első üzleti évben megvalósuló tranzakciók vonatkozásában lép érvénybe. Több jelentős változást tartalmaz az üzleti kombinációk elszámolásával kapcsolatban, az alábbiakban kifejtettek szerint:


Az üzleti kombinációk elszámolása az akvizíciós számvitel módszerével történik; valamennyi tranzakciós költség felmerüléskor költségként kerül elszámolásra, szemben az IFRS 3 korábbi verziójával, ahol az üzleti kombinációk elszámolására a megszerzés módszere volt irányadó, és az akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek az akvizíció költségeinek minősültek. A több lépésben megvalósuló üzleti kombinációk esetében a vevőnek a felvásárolt társaságban meglevő korábbi részesedése átértékelésre kerül annak valós értékére az eredménykimutatással szemben. Az akvizíció időpontjában felülvizsgálatra kerülnek azon beágyazott derivatívák, amelyeket a felvásárolt társaság elkülönített az alapul szolgáló szerződéstől, míg korábban csak akkor kerültek felülvizsgálatra, ha az üzleti kombináció eredményezett olyan változásokat a szerződés feltételeiben, amelyek jelentősen módosították a szerződésből egyébként elvárt pénzáramokat. A módosított IFRS 3 a külső tulajdonosok részesedésének értékelésekor választási lehetőséget tartalmaz a valós értéken, illetve a megvásárolt társaság nettó azonosítható eszközei valós értékének külső tulajdonosokra jutó összegén történő értékelés között, míg korábban csak az utóbbi volt lehetséges. További útmutatást tartalmaz a függő vételár felvételéről, illetve az azt követő számviteli kezeléséről. A korábbi standard szerint a függő vételár akkor és csak akkor volt felvehető, ha a Csoport egy jelenleg fennálló kötelezettségéből fakadóan gazdasági javak kiáramlása volt valószínűsíthető, amelynek lehetséges volt a megbízható becslése. A függő vételár későbbi változásai a goodwill-t módosították. A felülvizsgált IFRS 3 a függő vételárat az akvizíció dátumára vonatkozó valós értéken rendeli felvenni; a későbbi módosítások csak abban az esetben kerülnek a goodwill-lel szemben elszámolásra, ha azok az akvizíció időpontjában fennálló valós érték pontosításából származnak, az akvizíciótól számított 12 hónapon belül. Minden egyéb későbbi módosítás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. IFRS 7 Pénzügyi Instrumentumok: Közzététel Az IFRS 7 módosításainak célja a valós érték meghatározásáról és a likviditási kockázatokról szóló közzétételek javítása. A valós értéken felvett tételek értékelésének bemenő adatok szerinti közzétételét írja elő egy három szintes valós érték hierarchia alkalmazásával. Megköveteli továbbá a 3. szintű valós értékelés alá tartozó tételek nyitó- és záró egyenlegei közötti levezetést, továbbá a valós érték hierarchia egyes szintjei közötti jelentős átsorolások bemutatását. A módosítások tisztázzák továbbá a likviditási kockázathoz tartozó közzétételek követelményeit a derivatív tranzakciók és a likviditásmenedzsment érdekében alkalmazott eszközök vonatkozásában. A változások 2009. január 1-vel lépnek hatályba. IFRS 8 Működési Szegmensek A standard 2006 novemberében került kibocsátásra és a 2009. január 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Az új standard információk közzétételét követeli meg a Csoport működési szegmenseiről, és felváltja a korábbi követelményt a Csoport elsődleges (üzleti) és másodlagos (földrajzi) beszámolási szegmenseinek meghatározásáról. A vezetés várakozása szerint nem történik változás a jelenlegi kimutatásokhoz képest, mivel a beszámolási célokra meghatározott elsődleges üzleti szegmensek megfelelnek az új standard szerinti működési szegmenseknek. IAS 1 Pénzügyi Kimutatások Prezentálása A standard módosítása 2009. január 1-től hatályos, és különválasztja a tulajdonosi és a nem tulajdonosi sajáttőke-változásokat. Ennek következtében a kimutatás a saját tőke változásairól csak a tulajdonosokkal folytatott tranzakciókat tartalmazza, a nem tulajdonosi saját tőke változásokat pedig egy különálló tételként mutatja be. Továbbá a standard bevezeti az átfogó jövedelemkimutatást, amely együtt mutatja be az eredménykimutatásban megjelenített bevételeket és ráfordításokat minden egyéb megjelenített bevétel-vagy ráfordításelemmel, egyetlen egységes, vagy két különálló, de összekapcsolódó kimutatásban. A Csoport a módosított IAS 1-et 2009. január 1-től alkalmazza és az eredménykimutatást, valamint az átfogó jövedelemkimutatást külön teljesítmény-kimutatásként mutatja be. IAS 16 Ingatlanok, gépek, berendezések Az IASB megváltoztatta a „nettó eladási ár” kifejezést az „értékesítés költségeivel csökkentett valós érték” kifejezésre. Azon bérbeadási céllal tartott ingatlanokat, gépeket vagy berendezéseket, melyek a bérleti idő lejártával rendszeresen, a szokásos üzleti tevékenység keretében eladásra kerülnek, át kell sorolni a készletek közé és ott értékesítési célúként kimutatni.


57

IAS 19 Munkavállalói Juttatások A módosítás keretében a következő fogalmak kerültek felülvizsgálatra: „múltbeli szolgálat költsége”, a „juttatási eszközön elért hozam”, „rövid távú” és „egyéb hosszú távú” munkavállalói juttatások. Valamint a program azon módosításai, melyek csökkenést eredményeznek a jövőbeni szolgálathoz tartozó juttatásokban, rövidítésként számolandóak el. A függő kötelezettségek megjelenítésére vonatkozó utalás kikerült a standardból, hogy összhangban legyen az IAS 37-tel. IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A módosítás értelmében a jövőben kamatmentesen vagy alacsony kamatra kapott kölcsönök nem mentesülnek a kamatszámítási követelmény alól. A kapott összeg és a diszkontált összeg közötti különbözetet állami támogatásként kell elszámolni. Továbbá különböző kifejezések módosításra kerültek, hogy összhangban legyenek más IFRS-ekkel. IAS 23 Finanszírozási Költségek A felülvizsgált standard kötelezővé teszi a hitelfelvételi költségek aktiválását a megfelelő eszközökre. Megfelelő eszköznek minősülnek azon eszközök, melyek használat vagy értékesítés céljából történő előállítása jelentős időt vesz igénybe. A Csoport jelenleg is ezt a politikát követi, így a felülvizsgálatnak nem lesz hatása a konszolidált pénzügyi kimutatásokra. IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások A felülvizsgált standard a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti év vonatkozásában lép hatályba. A leányvállalatokban fennálló tulajdoni hányadban bekövetkező változásokat a saját tőkében rendeli elszámolni akkor, ha a tranzakció nem eredményezi a kontroll elvesztését. Ennek következtében ezen tranzakciók nem eredményeznek sem goodwill-t, sem nyereséget vagy veszteséget. Megköveteli továbbá az időszaki átfogó eredmény felosztását az anyavállalat tulajdonosai és a külső tulajdonosok között abban az esetben is, ha a külső tulajdonosok részesedése negatívvá válik. A korábbi standard – bizonyos ritka kivételektől eltekintve – ezen veszteségeket az anyavállalat tulajdonosaira allokálta. Továbbá, a standard alapján a leányvállalatokban meglevő kontroll elvesztésével járó tranzakciók nyeresége vagy vesztesége az eredményben számolandó el. Amennyiben az anyavállalat egyedi pénzügyi beszámolójában a leányvállalatban lévő befektetését az IAS 39-nek megfelelően, valós értéken jeleníti meg, akkor ezt a módszert kell követni akkor is, ha ezt követően a befektetést értékesítésre tartottként sorolja be. A Csoport 2009. január 1-vel vette alkalmazásba a módosított standardot a felülvizsgált IFRS 3-mal együtt. IAS 28 Társult Vállalkozások Ha a társult vállalkozásban lévő befektetés értékelése az IAS 39 szerinti valós értéken történik, akkor az IAS 28 közzétételi kötelezettségei közül csak a következőnek kell megfelelni: közzé kell tenni bármilyen jelentős korlátozás jellegét és mértékét, amely a társult vállalkozásra vonatkozóan korlátozza a befektető számára történő, pénzeszköz vagy hitel visszafizetés formájában megvalósuló tőketranszfereket. Ennek a módosításnak nincs hatása a Csoportra, mivel a társult vállalkozásokat nem az IAS 39 szerinti valós értéken számolja el. A társult vállalkozásban lévő befektetés értékvesztés teszt szempontjából egyedi eszköznek minősül. Ennek megfelelően az értékvesztés-teszttel megállapított értékvesztést nem lehet hozzárendelni a befektetés mérlegében lévő goodwill-hez. A módosítás nincs hatással a Csoportra, mivel már alkalmazza ezt a politikát. IAS 29 Pénzügyi beszámolás hiperinflációs gazdaságokban Módosult annak a meghatározása, hogy mely eszközök és kötelezettségek képeznek kivételt a bekerülési értéken történő megjelenítés alól. Így a módosított standard csak példaként definiálja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, nem pedig a kivételt képező eszközök és kötelezettségek teljeskörű felsorolásaként. Továbbá különböző kifejezések módosításra kerültek, hogy összhangban legyenek más IFRS-ekkel. IAS 31 Közös Vezetésű Vállalkozások Ha a gazdálkodó egység a közös vezetésű vállalkozásokban lévő érdekeltségeit az IAS 39 szerint valós értéken értékeli, akkor csak az IAS 31 következő közzétételi kötelezettségei vonatkoznak rá: közzé


kell tenni a vállalkozó és a közös vállalkozás kötelezettségvállalásait, valamint összefoglaló pénzügyi adatokat a közös vállalkozás eszközeiről, kötelezettségeiről, bevételeiről és ráfordításairól. Ennek a módosításnak nincs hatása a Csoportra, mivel a közös vezetésű vállalkozásokat nem az IAS 39 szerinti valós értéken értékeli. IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: közzététel és IAS 1 Pénzügyi kimutatások – eladható pénzügyi instrumentumok és felszámoláskor felmerülő kötelezettségek A módosított standardok, melyek 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti év vonatkozásában lépnek hatályba, tőkeként történő kezelést írnak elő egyes eladható pénzügyi instrumentumokra, valamint olyan pénzügyi instrumentumokra, amelyek csak a társaság felszámolásakor teremtenek kötelezettséget arra, hogy a társaság nettó eszközeinek arányos része a másik fél részére átadásra kerüljön. A módosítás nem gyakorol hatást a Csoport jelenlegi pénzügyi instrumentumaira. IAS 36 Eszközök értékvesztése Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték meghatározására diszkontált pénzáramokat használnak, további közzétételek szükségesek, ha a használati érték meghatározása is diszkontált pénzáramok alapján történik. Ezen módosítás nincs azonnali hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira, mivel jelenleg a jövedelemtermelő egységek megtérülési értékének becslése használati érték alapján történik. IAS 38 Immateriális eszközök A reklámozásra és promóciós tevékenységekre fordított kiadásokat akkor kell ráfordításként kimutatni, amikor a Csoport az árukhoz hozzájut, illetve amikor a szolgáltatásokat átveszi. Ezen módosítás nincs hatással a Csoportra, mivel nem végeztet ilyen promóciós tevékenységeket. A felülvizsgált sztenderd előírja, hogy az üzleti kombináció során azonosított immateriális javakat a goodwill-től elkülönítve kell nyilvántartani, még akkor is ha kizálólag a kapcsolódó szerződéssel együtt elkülöníthető. Az egymást kiegészítő, azonos hasznos élettartammal rendelkező vagy a kizárólag egy másik immateriális jószággal együtt elkülöníthető immateriális javak egy eszközként kerülhetnek nyilvánartásra. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés A módosítás értelmében a derivatívákhoz kapcsolódó körülmények változása nem jelent átsorolást, így vagy el lehet tekinteni, vagy figyelembe lehet venni azt az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt eszközök közé történő besoroláskor a kezdeti megjelenítést követően. Törölték az IAS 39 szegmensre vonatkozó hivatkozását az instrumentumok fedezetiként történő megjelölésénél. Az adósság instrumentumok átértékelésére szintén a felülvizsgált effektív kamatláb használata kötelező a valós értéken történő fedezeti elszámolás felhagyásakor. IAS 40 Befektetési célú ingatlanok A módosítás felülvizsgálta a standard hatályát, ennek értelmében az olyan, építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan, melyet a jövőben befektetési céllal akarnak használni, befektetési célú ingatlannak minősül. Amennyiben a valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni, a fejlesztés alatt álló ingatlant bekerülési értéken kell kimutatni addig, amíg a valós érték nem lesz meghatározható, vagy az építkezés be nem fejeződik. Továbbá a módosítás felülvizsgálta a számviteli politika önkéntes módosításának feltételeit, hogy konzisztens legyen az IAS 8-al és meghatározta azt, hogy a lízing keretében tartott befektetési célú ingatlan könyv szerinti értéke egyenlő a kapott értékelésnek a kimutatott kötelezettségekkel növelt értékével. IFRIC 15 Szerződések lakóingatlanok építésére Az IFRIC 15 értelmezés 2008 júliusában került kibocsátásra és a 2009. január 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Meghatározza, hogy mikor és hogyan kell megjeleníteni egy ingatlanegység eladásából származó bevételeket és a kapcsolódó ráfordításokat abban az esetben, amen�nyiben a kivitelező és a vevő még az ingatlan építésének befejezése előtt megállapodtak egymással. Továbbá azt is meghatározza, hogy miként lehet eldönteni egy szerződésről, hogy az IAS 11 vagy az IAS 18 hatálya alá tartozik. A Csoport nem folytat ilyen tevékenységet, így az IFRIC 15 nincs hatással a Csoport pénzügyi helyzetére.


59

Kibocsátott, de nem hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok A konszolidált éves beszámoló elfogadásáig az alábbi standardok és értelmezések kerültek kibocsátásra, amelyek még nem léptek hatályba: IFRS 1 (módosított) Az IFRS-ek Első Alkalmazásba Vétele A felülvizsgált standard (amely 2010. Január 1-én lép hatályba) az IFRS-ek visszamenőleges alkalmazásának egyszerűsítését célozza két egyedi helyzetben. Egyrészt, a full-cost módszert használó társaságok számára felmentést ad a visszamenőleges alkalmazás alól az olaj- és gázipari eszközök vonatkozásában. Azon társaságok, amelyek élnek ezzel a felmentéssel, a korábbi számviteli politikájuknak megfelelő könyv szerinti értéket használhatják, mint olaj- és gázipari eszközeik bekerülési értéke az IFRS-ek első alkalmazásba vétele során. Másrészt a társaság felmentést kap az IFRIC 4 – Annak meghatározása, hogy egy megállapodás lízing elemet tartalmaz értelmezés alól az IFRS-ek alkalmazásba vételekor, ha a társaság a korábbi számviteli politikája szerint is az IFRIC 4 követelményeivel megegyező döntési folyamatot használt. A felülvizsgálat nem gyakorol jelentős hatást a Csoport jelenleg bemutatott pénzügyi helyzetére. IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások (módosítás) – Készpénz elszámolású részvényjuttatási tranzakciók Az IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások módosításai a 2010. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában lépnek hatályba és visszamenőlegesen kerülnek alkalmazásra. Pontosítják annak követelményeit, hogy a csoport leányvállalatai hogyan kezeljék a részvény alapú juttatásokat saját egyedi beszámolóikban. Az IFRS 2 módosításai beemelik továbbá azon útmutatásokat, amelyeket korábban az IFRIC 8 – Az IFRS 2 Hatálya, illetve az IFRIC 11 – Csoport és Saját Részvény Tranzakciók című értelmezések tartalmaztak. Ennek eredményeként az IFRIC 8 és az IFRIC 11 vis�szavonásra került. IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok – Besorolás és Értékelés Az IFRS 9 2009. november 12-én került kiadásra, célja az IAS 39 - Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés helyettesítése. A standard új követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi eszközök besorolásával és értékelésével kapcsolatban, amelyeket 2013. január 1-től kezdődően kell alkalmazni. Az IFRS 9 szerint valamennyi pénzügyi eszközt tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kell felvenni. A standard megszünteti továbbá az IAS 39 szerint jelenleg meglevő értékesíthető és lejáratig tartott kategóriákat. IAS 24 Kapcsolt Felekkel Folytatott Tranzakciók Az IAS 24 módosítása a 2010. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában lép hatályba és visszamenőlegesen kerül alkalmazásra. A felülvizsgált standard egyszerűsíti azon társaságok közzétételi követelményeit, amelyek felett egy kormány kontrollt, közös vezetést gyakorol vagy amelyekben jelentős befolyással rendelkezik és tisztázza a kapcsolt fél fogalmát. Ennek eredményeként ezen társaságok felmentést kapnak a kormányokkal és a kormányokhoz kapcsolódó társaságokkal folytatott tranzakciókról és a velük szemben fennálló egyenlegekről szóló általános közzétételi követelmények alól. IFRIC 17 Nem pénzbeli kifizetések a tulajdonosok felé Az IFRIC 17 értelmezés 2008 novemberében került kibocsátásra, és a 2009. július 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Az értelmezés útmutatást ad arra vonatkozóan, ha a gazdálkodó egység nem pénzben, hanem más egyéb eszköz formájában juttat osztalékot a tulajdonosoknak. Ebben az esetben az osztalékot a juttatott eszköz valós értékén kell kimutatni. Ezen összeg és a juttatott eszközök korábbi könyv szerinti értéke közötti eltérést az eredménnyel szemben kell elszámolni osztalékfizetéskor. Az értelmezés nincs hatással a Csoportra, mivel csak pénzben fizet osztalékot. IFRIC 18 Vevőktől átvett eszközök Az IFRIC 18 értelmezés 2009 januárjában került kibocsátásra, és a 2009. július 1-jén vagy ezután kezdődő évek vonatkozásában kötelező. Bizonyos szektorokban a gazdálkodó egységek gyakran kapnak vevőiktől tárgyi eszközöket, vagy pénzt bizonyos eszközök megépítéséhez vagy beszerzéséhez. A későbbiekben ezen eszközöket a vevők hálózathoz csatlakoztatására használják, illetve ezekkel biz-


tosítanak számukra hozzáférést bizonyos árukhoz vagy szolgáltatásokhoz. Az értelmezés útmutatást ad arra, hogy mikor és hogyan kell az ilyen eszközöket megjelenítetni. Amennyiben egy vevőtől átvett berendezés az átvevő szempontjából megfelel az IASB Keretelvek szerinti eszköz definíciójának, akkor az átvevőnek ki kell mutatnia azt pénzügyi kimutatásaiban. Ha a vevő továbbra is irányítást gyakorol az átadott berendezés felett, akkor az nem felel meg az eszköz definíciójának, még akkor sem, ha a tulajdonjog átadásra került a szolgáltató vagy egy másik átvevő társaság részére. Az értelmezés várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport pénzügyi kimutatásaira. Az IFRS-ek javításai Az IASB 2009 áprilisában bocsátotta ki a főként szabályokat összehangoló, szövegezéseket tisztázó módosításainak gyűjteményét. A módosítások 2010. január 1-től hatályosak. A Csoport az alábbi módosításokat nem vette még alkalmazásba, de várhatóan ezek nem lesznek lényeges hatással a Csoport pénzügyi beszámolóira. IFRS 2 Részvény Alapú Juttatások Az IFRS 2 kizárja hatóköréből azon tranzakciókat, amelyek megfelelnek az üzleti kombinációk IFRS 3 szerinti definíciójának. IFRS 5 Értékesítési Céllal Tartott Befektetett Eszközök és Megszűnő Tevékenységek A módosítás pontosítja a közzétételi követelményeket az értékesítésre kijelölt befektetett eszközök (eszközcsoportok), illetve megszűnő tevékenységek vonatkozásában. A más IFRS-ekben megjelölt közzétételei követelmények nem vonatkoznak az ilyen eszközökre, kivéve, ha az adott standard közzétételt követel meg az értékesítési céllal tartott eszközökkel, illetve megszűnő tevékenységekkel kapcsolatban. IFRS 8 Működési Szegmensek A módosítás tisztázza, hogy az összes eszköz értéke akkor kerül bemutatásra, ha ezen értékről a társaság vezetése számára is történik beszámolás. IAS 1 Pénzügyi Kimutatások Prezentálása A módosítás pontosítja a rövid- és hosszú lejáratú átváltható instrumentumok besorolásának kérdését. IAS 7 Cash Flow Kimutatás A módosítás előírja, hogy csak azon ráfordítások mutathatók be „befektetési” pénzáramként a cash flow kimutatásban, amelyek eszközök felvételéhez vezetnek. IAS 17 Lízingek A módosítás meghatározza, hogy azon földterület lízingek vonatkozásában, amelyekről visszamenőlegesen rendelkezésre áll információ, a le nem járt lízing-részek besorolását az eredeti felvétel időpontjában fennálló feltételek alapján kell elvégezni. A társaság továbbá a megállapodás megkötésekor fennálló valós értéken köteles visszamenőlegesen felvenni azon lízing megállapodásokat, amelyeket jelenleg pénzügyi lízingként számol el. IAS 32 Pénzügyi Instrumentumok: Prezentálás A módosítás a 2010. február 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában lép hatályba és előírja, hogy rögzített darabszámú saját tőkeinstrumentum rögzített áron történő megszerzéséről szóló jogok, opciók és warrantok tőkeinstrumentumnak minősülnek, bármilyen devizában vannak denominálva. IAS 36 Eszközök Értékvesztése A módosítás meghatározza, hogy azon egység, amelyhez goodwill kerül allokálásra értékvesztés számítás céljára, nem lehet nagyobb, mint egy IFRS 8 szerint definiált működési szegmens. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés A módosítás pontosítja, hogy egy fedezeti instrumentum nyeresége vagy vesztesége mikor kerüljön átsorolásra saját tőkéből az eredménykimutatásba. Továbbá az üzleti kombináció részeként kötött forward szerződések kivételt képeznek az IAS 39 hatálya alól.


61

2.2 A Számviteli politika lényeges elemei i) Beszámolási pénznem Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint.

ii) Üzleti kombinációk Az üzleti kombinációk elszámolásakor az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra. A módszer magába foglalja a megszerzett eszközök és kötelezettségek szerződéses feltételeiknek és gazdasági tartalmuknak megfelelő besorolásának vizsgálatát, valamint az üzlet azonosítható eszközeinek (beleértve korábban fel nem vett immateriális javainak) és kötelezettségeinek (beleértve függő kötelezettségeinek, de kizárva jövőbeli átalakítási költségeinek) az akvizíció időpontjában fennálló valós értéken történő felvételét jelenti. A tranzakciós költségek felmerüléskor az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. A több lépésben megvalósuló üzleti kombinációk esetében a vevőnek a felvásárolt társaságban meglevő korábbi részesedése átértékelésre kerül annak valós értékére az eredménykimutatással szemben. A felvásárló által később teljesítendő függő vételár az akvizíció dátumára vonatkozó valós értéken kerül felvételre; a későbbi módosítások csak abban az esetben kerülnek a goodwill-lel szemben elszámolásra, ha azok az akvizíció időpontjában fennálló valós érték pontosításából származnak, az akvizíciótól számított 12 hónapon belül. Minden egyéb későbbi módosítás az eredménnyel vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkével szemben elszámolt függő vételár valós értékének változása nem kerül felvételre. Az üzletrész bekerülési értéke és az üzletrész révén a leányvállalatokban megszerzett eszközöknek, kötelezettségeknek és függő kötelezettségeknek a megszerzés napján érvényes valós értéke közötti különbözet az eszközök között, goodwill-ként kerül kimutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Amennyiben az ellenérték alacsonyabb, mint a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értéke, a különbség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A felvételt követően a goodwill nyilvántartása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. Az értékvesztés vizsgálat céljából a megszerzéskor a keletkező goodwill a kombináció szinergiáiból részesülő jövedelemtermelő egységekhez vagy azok csoportjaihoz kerül hozzárendelésre, függetlenül attól, hogy vannak-e egyéb, ezen egységekhez, illetve csoporthoz rendelt eszközei vagy kötelezettségei a Csoportnak. Minden egység, vagy azok csoportja azt a legalacsonyabb szintet jelképezi a Csoporton belül, amelyen a goodwillt belső menedzsment célokra vizsgálják, illetve amely nem nagyobb, mint egy szegmens a Csoport IFRS 8 Működési Szegmensek standard szerinti beszámolási rendszerében. Ha a goodwill egy olyan jövedelemtermelő egység vagy tevékenység részét képezi, amely értékesítésre kerül, a hozzárendelt goodwill figyelembe vételre kerül a tevékenység könyv szerinti értékében az értékesítés nyereségének vagy veszteségének megállapításakor. Ilyen esetekben a kivezetett goodwill értéke az értékesített tevékenység és a megmaradó jövedelemtermelő egységek relatív értékeinek alapján kerül meghatározásra. Amikor egy leányvállalat értékesítésre kerül, az eladási ár, illetve a kumulált átváltási különbözettel és a goodwill könyv szerinti értékével növelt nettó eszközérték különbözete az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

iii) Befektetések és Egyéb Pénzügyi Eszközök A pénzügyi eszközök az IAS 39 alapján az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök, adott kölcsönök és vevőkövetelések, lejáratig tartott befektetések vagy értékesíthető pénzügyi eszközök lehetnek. A pénzügyi eszközök bekerüléskor valós értéken kerülnek kimutatásra, melyet


a nem az eredménnyel szemben elszámolt valós értéken nyilvántartott befektetések esetében a megszerzéshez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek növelnek. A Csoport akkor ítéli meg, hogy egy szerződés tartalmaz-e beágyazott derivatívát, amikor először szerződő féllé válik. A befektetések vásárlásának és eladásának elszámolása a teljesítés időpontjában történik, amely az eszköz másik fél részére történő átadásának napja. A Csoport pénzügyi eszközei felvételkor kerülnek besorolásra tartalmuk és céljuk szerint. A pénzügyi eszközök a készpénzt, rövid lejáratú betéteket, vevőköveteléseket, kölcsönöket és egyéb követeléseket, jegyzett és nem jegyzett részesedéseket, valamint a derivatív pénzügyi instrumentumokat foglalják magukban. Eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök Az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába tartoznak a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök, illetve a bekerülést követően ilyenként minősített pénzügyi eszközök. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszköznek minősülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket azért szereztek be, hogy rövid távon értékesítésre kerüljenek. A származékos termékeket, az alapszerződéstől elkülönített beágyazott származékos termékeket is beleértve, kereskedési célúnak kell tekinteni, kivéve ha azok hatékony fedezeti instrumentumnak vagy pénzügyi garancia szerződésnek minősülnek. A kereskedési célú befektetésekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások elszámolása az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételekkel vagy ráfordításokkal szemben történik. Egy pénzügyi eszköz bekerüléskor az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt eszközök közé a következő feltételek fennállása esetén sorolható: (i) ha az eszköz ilyen besorolása megszünteti vagy lényegesen csökkenti annak valószínűségét, hogy az adott pénzügyi eszköz értékelése, illetve a kapcsolódó bevételek és ráfordítások eltérő módon történő kezelése nem megfelelő bemutatást eredményezne (ii) az eszköz egy olyan eszközcsoport részét képezi, melynek kezelése és teljesítményértékelése egy dokumentált kockázatkezelési stratégiával összhangban valós érték alapon történik (iii) a pénzügyi eszköz olyan beágyazott származékos terméket tartalmaz, melyet elkülönítetten kellene kimutatni. Ezen pénzügyi eszközök rövid lejáratúként kerülnek kezelésre, kivéve, amelyek a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl rendeződnek és elsődlegesen nem kereskedési célt szolgálnak. Ebben az esetben az ilyen instrumentumokra vonatkozó kifizetések a hosszú lejáratú eszközök közé kerülnek besorolásra. 2009. és 2008. december 31-én nem voltak eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszköznek minősített eszközök. Lejáratig tartott befektetések A lejáratig tartott befektetések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket a Csoport szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A bekerülést követően a lejáratig tartott befektetések amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték az eszköz bekerüléskor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszer szerint megállapított halmozott amortizációjával és csökkentve az esetleges értékvesztés miatti leírással. A számítás tartalmaz minden olyan díjat és tételt, melyet a szerződő felek egymástól kapnak vagy egymásnak fizetnek és az effektív kamatláb integráns részét képezik, továbbá a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot és diszkontot. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetésekkel kapcsolatos bevételek és ráfordítások a konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során. Adott kölcsönök és követelések Az adott kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározott kifizetésekkel bíró nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket aktív piacon nem jegyeznek. Megszerzést követően az adott kölcsönök és követelések az effektív kamatláb módszer alapján meghatározott, esetleges értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. Az amortizált bekerülési érték meghatározása megszerzéskori diszkontok illetve prémiumok, az effektív kamatláb részét képező díjak és


63

a tranzakciós költségek figyelembe vételével történik. Az adott kölcsönökhöz és követelésekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások az adott kölcsön és követelés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamtat során kerülnek elszámolásra az eredménykimutatásban.

származékos pénzügyi instrumentumok a szerződéskötés napján fennálló valós értéken kerülnek felvételre, és a következő időszakokban átértékelésre kerülnek. A származékos ügyletek eszközként kerülnek elszámolásra, ha valós értékük pozitív, illetve kötelezettség, amennyiben valós értékük negatív.

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok Az értékesíthető pénzügyi eszközök azok a nem származékos pénzügyi eszközök, melyet értékesíthetőnek minősítettek és nem tartoznak a fenti három pénzügyi eszköz kategória egyikébe sem. Megszerzést követően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek értékelésre, a nem realizált nyereség és veszteség közvetlenül a saját tőke valós érték értékelési tartalék kategóriájában történő elszámolásával. A befektetés kivezetésekor az azt megelőzően a tőkében könyvelt halmozott nyereség és veszteség az eredménykimutatásba kerül átvezetésre.

A fedezeti ügyletnek nem minősülő származékos ügyletek való értékének változásából eredő bevételek és ráfordítások a tárgyévi eredményben kerülnek elszámolásra a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között. A forward deviza szerződések valós értéke a hasonló lejáratú forward devizaárfolyamok alapján, a kamat swap-ok valós értéke pedig a hasonló instrumentumok piaci értéke alapján kerül meghatározásra. A beágyazott származékos ügyletek az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén elkülönítésre kerülnek az alapul szolgáló szerződéstől és különálló származékos ügyletként kerülnek kimutatásra: • a beágyazott származékos ügylet gazdasági jellemzői és kockázatai nem mutatnak szoros kapcsolatot az alapul szolgáló szerződés gazdasági jellemzőivel, • egy, a beágyazott származékos ügylet jellemzőivel rendelkező különálló ügylet megfelelne a származékos ügylet definíciójának, és • a hibrid (beágyazott származékos ügyletet tartalmazó) ügylet nem valós értéken kerül kimutatásra, értékének változásai nem jelennek meg az eredményben.

A bekerülést követően az értékesíthető pénzügyi eszközök az aktuális piaci körülmények és az alapján kerülnek értékelésre, hogy a management az adott eszközt tartási vagy nyereségszerzés céljából szerezte be. Kivételes esetekeben, amikor az eredeti feltételek nem állnak fenn, a Csoport élhet az adott eszköznek a társaság által keletkeztetett kölcsönök és követelések vagy a lejáratig tartandó befektetések közé való átsorolásáról, amennyiben a vonatkozó IFRS erre lehetőséget ad. Valós érték Azon befektetések valós értékének meghatározása, amelyekkel aktív kereskedés folyik szervezett pénzügyi piacokon, a mérleg fordulónapján érvényes záró piaci jegyzésár alapul vételével történik. A piaci jegyzésárral nem rendelkező befektetések valós értékének meghatározása más, lényegében azonos jellemzőkkel rendelkező instrumentumok érvényes piaci értéke, vagy a befektetések alapját képező nettó eszközöktől elvárt pénzáramok alapján történik.

iv) Pénzügyi instrumentumok minősítése és kivezetése Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a konszolidált mérlegben a pénzeszközök, értékpapírok, vevő és egyéb követelések, szállító és egyéb kötelezettségek, hosszú lejáratú követelések, adott és kapott hitelek és kölcsönök, befektetések, kötvénykövetelések és kötelezettségek. Ezen tételek értékelése során alkalmazott elveket jelen számviteli politika vonatkozó jegyzetei tartalmazzák. A pénzügyi instrumentumok (beleértve az összetett pénzügyi instrumentumokat) az alapul szolgáló szerződéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tőkeelemmé. A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A saját tőkében megjelenő pénzügyi instrumentumok tulajdonosainak nyújtott juttatások a saját tőkével szemben kerülnek elszámolásra. Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében először azok kötelezettség része kerül értékelésre, a tőkerész maradványértékként kerül meghatározásra. A pénzügyi instrumentumok csak abban az esetben kerülnek elszámolásra egymással szemben (nettósítás), ha a Társaságnak ahhoz törvényes joga van, továbbá, ha feltett szándéka, hogy az érintett eszközt és forrást nettó módon vagy egyidejűleg rendezi. A pénzügyi instrumentumok kivezetése akkor történik meg, amikor a Csoport már nem rendelkezik a pénzügyi instrumentumban foglalt jogokkal, amely rendszerint az instrumentum eladásának, vagy az instrumentumból származó valamennyi pénzáramlás független harmadik fél részére történő átadásának időpontja. Amikor a Csoport nem adja át, és nem is tarja meg a pénzügyi eszközhöz kapcslódó összes kockázatot és hozamot, de megtartja az eszköz feletti ellenőrzést abban az esetben a visszatartott hozamot eszközként és a megtartott kockázatból eredő lehetséges pénzkiáramlásokat kötelezettségként kell állományba venni.

v) Származékos pénzügyi instrumentumok A Csoport származékos pénzügyi instrumentumokat, például forward devizaszerződéseket vagy kamatláb swap-okat használ a kamatlábak és az árfolyamok változásából eredő kockázatok kezelésére. Ezen


vi) Fedezeti ügyletek A fedezeti elszámolás szempontjából az ügyletek a következő kategóriákba sorolhatók: • valós érték fedezeti ügyletek • cash flow fedezeti ügyletek; vagy • egy külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügyletek. Egy biztos elkötelezettség devizakockázatának fedezete cash flow fedezeti ügyletként kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet megkötésekor a Csoport formálisan megjelöli és dokumentálja a fedezeti kapcsolatot, amelyre a Csoport a fedezeti elszámolást alkalmazni kívánja, valamint az ügylet megkötésének kockázatkezelési céljait és stratégiáját. A dokumentáció tartalmazza a fedezeti ügylet azonosítását, a kapcsolódó fedezett tételt vagy ügyletet, a fedezni kívánt kockázat jellegét és azt, hogy a gazdálkodó hogyan fogja mérni a fedezeti ügylet hatékonyságát a fedezett tétel valós értékében vagy pénzáramaiban létrejövő, a fedezett kockázatnak tulajdonítható változásoknak való kitettség ellentételezésében. Ezen fedezeti ügyletek várhatóan nagyon hatékonyak lesznek a valós érték - vagy a pénzáram-változások ellentételezésének elérésében, és folyamatosan értékelésre kerülnek annak megállapítása érdekében, hogy a beszámolási időszak egész ideje alatt ténylegesen nagyon hatékonyak voltak. A fedezeti elszámolás szigorú követelményeinek megfelelő fedezeti ügyletek elszámolása az alábbiak szerint történik: Valós érték fedezeti ügyletek A valós érték fedezeti ügyletek egy mérlegben kimutatott eszköz, vagy kötelezettség, vagy egy ki nem mutatott biztos elkötelezettség, vagy egy ilyen eszköz, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség beazonosítható részének valós értékében bekövetkező változásoknak való olyan kitettség fedezése, amely egy bizonyos kockázathoz kapcsolódik és várhatóan az eredményt fogja érinteni. Valós érték fedezeti ügyletek esetében a fedezett tétel könyv szerinti értéke a fedezett kockázatnak tulajdonítható nyereséggel vagy veszteséggel módosításra kerül, a fedezeti ügylet átértékelésre kerül valós értékre, és mindkettő nyeresége vagy vesztesége az eredményben jelenik meg. Az amortizált bekerülési értéken szereplő tételekhez kapcsolódó valós érték fedezeti ügyletek esetében a könyv szerinti érték módosítása a lejáratig hátralévő időszak alatt kerül amortizálásra az eredménnyel szemben. Egy fedezett, effektív kamatláb módszerrel értékelt pénzügyi instrumentum könyv szerinti értékének módosítását az eredménnyel szemben kell amortizálni. Az amortizáció elszámolása akkor kezdődhet, amikor a módosítás megjelenik és nem kezdődhet később, mint amikor a fedezett tételnek a fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változások miatti módosítása megszűnik.


65

Ha egy mérlegben nem szereplő biztos elkötelezettség kerül fedezett tételként megjelölésre, az ezt követően elszámolt, a biztos elkötelezettség valós értékében a fedezett kockázatnak tulajdonítható kumulatív változás eszközként vagy kötelezettségként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben. A fedezeti ügylet valósértékének változása szintén az eredményben kerül elszámolásra. A Csoport akkor szünteti meg a valós érték fedezeti elszámolást, ha a fedezeti instrumentum lejár, eladásra kerül, megszűnik vagy lehívják, a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás kritériumainak vagy a Csoport visszavonja a fedezeti megjelölést. Cash flow fedezeti ügyletek A cash flow fedezeti ügylet a pénzáramok változékonyságából eredő olyan kitettségnek a fedezése, amely egy mérlegben szereplő eszközzel vagy kötelezettséggel, vagy egy valószínű előrejelzett ügylettel kapcsolatos bizonyos kockázatnak tulajdonítható, és amely érintheti az eredményt. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül a saját tőkével, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A saját tőkében elszámolt összegeket akkor kell az eredménykimutatásban figyelembe venni, amikor a fedezett tranzakció az eredményre hatást gyakorol, például amikor a fedezett pénzügy bevétel vagy ráfordítás elszámolásra kerül, vagy az előre jelzett eladás vagy vásárlás megtörténik. Ha a fedezett ügylet egy nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség megszerzése, a saját tőkében elszámolt összeget a nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kell figyelembe venni. Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már nem fog bekövetkezni, a korábban a saját tőkével szemben elszámolt összegeket át kell sorolni az eredménybe. Ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra kerül, megszűnik, lecserélés vagy átforgatás nélkül lehívásra kerül, vagy a fedezeti megjelölés visszavonásra kerül, a korábban a saját tőkével elszámolt összegek a saját tőkében maradnak, amíg az előre jelzett ügylet bekövetkezik. Ha az előre jelzett ügylet várhatóan már nem fog bekövetkezni, ezeket az összegeket át kell sorolni az eredménybe. Nettó befektetés fedezete Egy külföldi egységben levő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet, beleértve azon monetáris eszközök fedezetét is, amelyek a nettó befektetés részét képezik, a cash flow fedezeti ügyletekhez hasonló módon kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet nyereségének vagy veszteségének hatékony része közvetlenül a saját tőkével, míg a nem hatékony része az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A külföldi egység kivezetésekor a saját tőkében így elszámolt nyereség vagy veszteség átsorolásra kerül az eredménybe. A Társaságnak nem volt fedezeti ügylete 2009. és 2008. évben.

vii) Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport minden mérleg fordulónapon értékvesztés-vizsgálatot végez a pénzügyi eszközök, illetve pénzügyi eszközök csoportjaira vonatkozóan. A pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközök csoportájára vonatkozóan értékvesztés kerül elszámolásra, ha az értékvesztés fennállására egyértelmű bizonyíték létezik, amely lényegesen befolyásolja a pénzügyi eszköz vagy az eszközök csoportjának várható jövőbeli pénzáramait. Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök Amennyiben egy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszköz esetében az értékvesztés elszámolásának szükségessége nyilvánvalóvá válik az értékvesztés összege megegyezik az eszköz könyv szerinti értéke és a jövőbeli pénzáramoknak (kivéve a jövőben várhatóan meg nem térülő, az értékelés időpontjáig még fel nem merült hitelezési veszteségeket) az eszköz eredeti (bekerüléskor kalkulált) effektív kamatlábával diszkontált nettó jelenérték különbözetével. Az értékvesztés összege az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A Csoport először az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálja, melynek megállapítása az egyedileg jelentős értékű eszközök esetében egyedileg, a nem jelentős egyedi értékű eszközök


esetében egyedileg vagy csoportosan történik. Amennyiben az egyedi értékelés során megállapításra kerül, hogy nincs objektív bizonyíték az értékvesztés elszámolására, függetlenül attól, hogy az eszköz jelentős értékű vagy sem és az adott eszköz egy azonos hitelezési kockázattal rendelkező eszközcsoport részét képezi az értékvesztés az eszközcsoport vonatkozásában is vizsgálatra kerül. Az egyedileg értékelt eszköz, mely vonatkozásában értékvesztés megállapításra került vagy folyamatosan értékvesztés alatt áll, nem tartozik a csoportosan értékelt eszközök körébe. Amennyiben egy későbbi időszakban az értékvesztés összege csökken és a csökkenés az értékvesztés elszámolását követő időszak eseményeiből ered, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírható. Az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztés visszaírást olyan mértékben lehet elszámolni, hogy az eszköz könyv szerinti értéke ne haladja meg az eszköz visszaírás időpontjára vonatkozó amortizált bekerülési értéken számított értékét. Értékesíthető pénzügyi instrumentumok Ha egy értékesíthető eszköz esetében értékvesztés elszámolásra kerül sor, az eszköz (tőketörlesztések és halmozott amortizáció hatását is tartalmazó) könyv szerinti értéke és aktuális valós értéke közötti különbözetnek a korábban az eredményben elszámolt értékvesztéssel csökkentett összege a tőkéből az eredménykimutatásba kerül átvezetésre. Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített tőkeinstrumentumok esetében az értékvesztés visszaírása nem az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A kölcsönkövetelésre vonatkozó értékvesztés visszaírása abban az esetben kerül az eredmény kimutatásban elszámolásra, ha az instrumentum valós értékének növekedése egyértelműen az értékvesztés eredményben történő elszámolását követő időszak eseményéből fakad.

viii) Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukban. A pénz egyenértékesek olyan rövid távú, a beszerzéstől számított három hónapnál nem hosszabb lejáratú, magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók.

ix) Vevőkövetelések A vevőkövetelések a kétes követelésekre képzett értékvesztéssel csökkentett névértéken kerülnek kimutatásra. Ahol a pénz időértéke jelentős, a követelések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik. Értékvesztés megállapítására olyan objektív bizonyíték alapján kerül sor (például fizetésképtelenség valószínűsége vagy az adós jelentős pénzügyi nehézségei), amely arra enged következtetni, hogy a Csoport nem lesz képes a teljes, a számla eredeti feltételeinek megfelelő összeget behajtani. A leírt követelés kivezetése akkor történik meg, amikor az behajthatatlanná lett minősítve. Amennyiben az áruszállításból eredő követelések pénzügyi rendezésére várhatóan a szokásos üzletmenet során, tehát egy éven belül sor kerül a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra. Ellenkező esetben befektetett eszközként kerülnek megjelenítésre.

x) Készletek A készletek, beleértve a befejezetlen termelést is, a bekerülési és a realizálható érték közül az alacsonyabbikon vannak kimutatva, figyelembe véve a lassan mozgó és felesleges tételek leírását. A realizálható érték megegyezik az értékesítés következtében felmerülő költségekkel csökkentett piaci értékkel. A vásárolt áruk értéke beleértve a vegyipari benzint és gázolajat, elsősorban súlyozott átlagár alapján kerül meghatározásra. A realizálható érték megegyezik az értékesítési költségekkel csökkentett piaci értékkel. A saját előállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magában. A nem értékesíthető és nem felhasználható készletek teljesen leírásra kerülnek.


67

xi) Tárgyi eszközök

xiii) Értékcsökkenés

A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy az 1991. december 31- én megállapított könyv szerinti) értéken kerülnek kimutatásra. Értékesítéskor és felszámoláskor az eszközök bruttó értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül a könyvekből, a felmerülő nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása lineáris, az alábbi kulcsok alapján:

Szoftverek

A bekerülési érték az eszköz árán túlmenően az import vámokat, vissza nem igényelhető adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például hitelfelvételi költségeket tartalmaz. Az eszközök felszámolásának és az eredeti állapot helyreállításának becsült költségei aktiválásra kerülnek abban az időpontban, amikor a felszámolásról szóló döntés megszületik (a Társaságnak nincs kötelezettsége a helyreállításra vonatkozóan). A becslések változása módosítja a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét. Az üzembe helyezést követően felmerülő költségek, mint például karbantartás vagy javítás (leszámítva a periodikus karbantartási költségeket), általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egyidőben. A periodikus karbantartási költségek az eszközök külön komponenseként kerülnek aktiválásra. A beruházások között a folyamatban lévő beszerzések és előállítások szerepelnek bekerülési értéken, ami a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalja magában. A beruházásokra értékcsökkenés csak az eszköz üzembe helyezését követően kerül elszámolásra.

xii) Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekben való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen javak élettartama véges vagy nem meghatározható (2009. évben és 2008. évben nincsenek határozatlan élettartamú immateriális javak a Társaságnál). A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A kutatási költségek felmerüléskor ráfordításként kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg.

Épületek és infrastruktúra Termelésben használt gépek és felszerelések Irodai és számítástechnikai berendezésekk Járművek

20-33% 2-10% 5-14,5% 14,5-50% 10-20 %

A bérelt berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti időszak közül a rövidebbik alapján történik. A periodikus karbantartási költségek a következő hasonló karbantartásig hátralévő időszak alatt kerülnek elszámolásra. A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon megfelelő tükröztetése érdekében. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A biztonsági és stratégiai tartalékalkatrészek értékcsökkenésének elszámolása megegyezik annak a termelésben használt gépeknek és felszereléseknek a leírási kulcsával, amelyhez kapcsolódnak.

xiv) Eszközök értékvesztése Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerülhet, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztése felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és annak hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A realizálható érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, jövedelemtermelő egységenként történik. Az elszámolt értékvesztések évente felülvizsgálatra kerülnek és amennyiben a realizálható érték emelkedik, úgy a korábban elszámolt értékvesztés részben vagy teljesen visszaírásra kerül. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban leszámolt értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haldhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szernti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor. A goodwill értékvesztés vizsgálatára évente (illetve amennyiben a körülmények indokolják, gyakrabban) kerül sor. Az értékvesztés azon jövedelemtermelő egység (vagy azok csoportja) realizálható értékének meghatározásával kerül megállapításra, amelyhez a goodwill hozzá lett rendelve. Ha a jövedelemtermelő egység (vagy csoport) realizálható értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, értékvesztés kerül elszámolásra. A goodwill értékvesztése nem visszaírható a későbbi időszakokban. A Csoport a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát december 31-ével végzi el. A nem meghatározható élettartamú immateriális javak értékvesztés vizsgálata december 31-ével történik, egyedileg, illetve jövedelemtermelő egység szintjén.



69

Jövedelem termelő egységek A Társaság kettő jövedelem termelő egységet határozott meg, amelyek közül az egyik az Olefin 2 gyár értékesítési célra gyártott etilén termelése, a másik pedig az olefin gyárak fennmaradó termelésének a polimer termelésben történő belső felhasználása. Az egységek realizálható értékét a Társaság az egységek cash flow előrejelzései alapján kalkulált használati érték segítségével határozza meg. A cash flow előrejelzés alapja a Társaság felső vezetése által elfogadott pénzügyi terv, amely 19 éves periódust ölel fel. A cash flow előrejelzés során használt átlagos diszkont kamatláb 10,19% (2008: 5,21%). Az egységek használati értékének a meghatározása során az alábbi tényezőket tekinti a Társaság a legérzékenyebbeknek: • Alapanyag árak; • Késztermék árak; • Árfolyamok; • Anyagmérleg és • Diszkont kamatláb. A jövedelemtermelő egységek használati értékének a meghatározásával kapcsolatban a menedzsment úgy ítéli meg, hogy nincs reális alapja annak, hogy a vizsgálat során használt alapfeltételezések bármelyikében olyan mértékű változás következzen be, amely értékvesztés elszámolására adhatna okot.

xv) Kamatozó kölcsönök és hitelek Valamennyi kölcsön és hitel bekerülési értéken kerül felvételre, amely a kapott ellenérték kibocsátási költségekkel csökkentett valós értéke. A kezdeti megjelenítést követően a kamatozó kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerével számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. Az amortizált bekerülési értékben a kibocsátás költségei, valamint a teljesítéskor felmerült diszkontok vagy prémiumok figyelembe vételre kerülnek. A bevételek és ráfordítások a konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg a befektetések kivezetésekor vagy értékvesztésekor, valamint az amortizációs folyamat során, az aktivált finanszírozási költségek kivételével.

xvi) Céltartalékok Céltartalék képzésre abban az esetben kerül sor, ha a Csoportnak jelenbeli - jogilag előírt vagy vélelmezett - kötelezettsége keletkezik egy múltbeli esemény következtében és valószínű, hogy gazdasági javak átadásával kell majd a kötelezettséget rendezni, továbbá a kötelezettség összege jól becsülhető. Ha a céltartalék várhatóan részben vagy egészben megtérül, a megtérülésből eredő hozamot a tényleges megtérülés időpontjában eszközként kell állományba venni. A céltartalékok mérlegkészítéskor felülvizsgálatra, a becslések pontosításra kerülnek. A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére vonatkozó kiadások jelenértéke, melynek meghatározásánál diszkontrátaként a becsült kockázatmentes kamatláb szolgál. Az idő múlását jelentő diszkontfeloldás alkalmazásakor a céltartalék mérlegértéke évről évre nő a diszkonthatással. A növekmény kamatköltségként kerül elszámolásra. Szervezet átalakításra képzett céltartalék A Csoport munkavállalói a munkáltató részéről történő felmondás esetén a vonatkozó magyar törvények és a TVK és alkalmazottak közötti Kollektív Szerződés értelmében végkielégítésre jogosultak. A konszolidált éves beszámolóban az ilyen jellegű céltartalék akkor kerül elismerésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra és kihirdetésre került, és a végrehajtás feltételei teljesültek. Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék A jelen és jövőbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások felmerüléskor jellegüknek megfelelően költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválják őket. A jelenben fennálló, a múltbeli működés eredményeképpen bekövetkezett azon környezetszennyezések elhárítási kiadások, amelyek nem járulnak hozzá a jelen- és jövőbeli bevételek keletkezéséhez, költségként kerülnek elszámolásra. Környezetvédelmi költségek miatti kötelezettség akkor kerül felvételre, ha a környezetvédelmi kárfelmérés vagy kármentesítés valószínű, és a kapcsolódó költségek megbízhatóan számszerűsíthetőek. A


céltartalék elszámolása általában egybeesik egy erre vonatozó formális terv vagy feladat elfogadásával, illetve, ha az korábbi, az inaktív helyek értékesítésével vagy bezárásával A céltartalék mértékének megállapítása a felmerülő költségekre vonatkozó legjobb becslés alapján történik. Ahol a kötelezettség több év múlva kerül rendezésre, az elszámolt összeg a várható jövőbeli költségek jelenértéke.

Nyugdíj juttatásokra képzett céltartalék A Csoport hosszú távú nyugdíjjuttatási rendszert működtet, mely nem igényel külön alapba történő hozzájárulást. A rendszer által biztosított juttatások költsége a kivetített jóváírási egység módszerrel kerül meghatározásra, aktuáriusi értékelés alapján. Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek bevételként vagy ráfordításként azonnal elszámolásra kerülnek. A rendszer bevezetése, vagy a rendszerben történő változás következtében keletkező múltbeli szolgálat költsége lineáris módszerrel kerül ráfordításként elszámolásra a juttatás megszolgálásáig hátralévő átlagos időtartam alatt. Törzsgárda juttatásra képzett céltartalék Az érvényes kollektív szerződés alapján a Társaság törzsgárda jutalmat biztosít a munkavállalók számára az alábbi formában. A TVK Nyrt. 5 évente egy összegben járó juttatást fizet minden munkavállalójának, aki legalább 10 évet ledolgozott a Társaságnál. Az IFRS-ben céltartalékot képez a Társaság a jelenlegi munkavállalók jövőben fizetendő törzsgárda jutalom aktuáriusi számítások alapján meghatározott értékének fedezetére.

xvii) Üvegház hatású gázok kibocsátása A Csoport ingyenesen jut kibocsátási jogokhoz Magyarországon és az Európai Kibocsátás Kereskedelmi Rendszer keretei között. A jogok évente kerülnek jóváírásra, a Csoport pedig a tényleges kibocsátás alapján köteles azokat visszaszolgáltatni. A Csoport a nettó kötelezettség módszerét vette alkalmazásba a kapott kibocsátási jogok elszámolására. Ennek értelmében céltartalék csak akkor kerül elszámolásra, amikor a tényleges kibocsátás túllépi a kapott és még meglévő kibocsátási jogok mennyiségét. A harmadik felektől vásárolt kibocsátási jogok bekerülési értéken kerülnek felvételre és visszatérítési jogként kerülnek elszámolásra, azaz hozzárendelésre kerülnek a kibocsátási kötelezettségekhez és átértékelésre kerülnek valós értékre.

xviii) Részvény alapú juttatások A Csoport bizonyos munkavállalói (a felső- és középvezetés tagjai) részvény alapú juttatásokban részesülnek, illetve egyes munkavállalók részvényekért, részvényre vonatkozó jogokért cserében végeznek szolgáltatásokat (részvény elszámolású tranzakciók). Részvény elszámolású tranzakciók A munkavállalóknak juttatott részvény alapú kompenzációk költsége a juttatás időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték megállapítása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (rendszerint a binomiális modell) alkalmazásával történik. A részvény elszámolású tranzakciók értékelése során nem kerülnek figyelembe vételre a teljesítménytől függő feltételek, leszámítva azokat, amelyek az anyavállalat részvényeinek árfolyamához kötődnek („piaci feltételek”). A részvény elszámolású tranzakciók (a saját tőke egyidejű növekedésével együtt) azon időszak alatt kerülnek elismerésre, amelyben a teljesítménytől függő feltételek teljesülnek, addig az időpontig, amikor az érintett munkavállalók teljes mértékben jogosulttá válnak a juttatásra („megszolgálás időpontja”). A részvény elszámolású tranzakciók halmozott költsége a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőke instrumentumok darabszámára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerül.


71

Nem kerülnek költségként elszámolásra azon juttatások, amelyek nem válnak megszolgálttá, kivéve azokat, ahol a megszolgálás piaci feltételtől függ, amelyeket megszolgáltnak kell tekinteni a piaci feltétel teljesülésétől függetlenül, feltéve, hogy minden egyéb teljesítménytől függő feltétel teljesült. Ha egy részvény elszámolású tranzakció feltételei módosításra kerülnek, minimálisan annyi ráfordítás kerül elszámolásra, mintha a feltételek nem változtak volna. További költség kerül leszámolásra akkor, ha a tranzakció értéke növekszik a módosítás eredményeként, a módosítás időpontjában fennálló értékelés alapján. Ha egy részvény alapú tranzakció megszűnik, úgy kell tekinteni, mintha a megszűnés napján megszolgálttá válna, és minden el nem számolt ráfordítást azonnal el kell számolni. Ha egy új juttatás lép a korábbi helyére, és helyettesítő juttatásként kerül megjelölésre a juttatás napján, a megszűnt és az új juttatásokat úgy kell kezelni, mintha az eredeti juttatás módosításai lennének, az előző bekezdésben foglaltak szerint. A le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál további hígító hatású részvénynek kell tekinteni. Készpénz elszámolású tranzakciók A készpénz elszámolású tranzakciók költsége a juttatáskor, annak időpontjában fennálló valós érték alapján kerül meghatározásra a binomiális modell alkalmazásával. A valós érték a megszolgálási időszak alatt a költségekkel szemben, a megfelelő kötelezettség egyidejű felvételével kerül elszámolásra. A kötelezettség összege mérlegfordulónapon (beleértve az elszámolás napját is) átértékelésre kerül, a valós értékben bekövetkezett változás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

xix) Lízing Annak meghatározása, hogy egy megállapodás lízing-e, vagy tartalmaz-e ilyen elemet, a megállapodás megkötésének időpontjában fennálló tartalmától függ. Ha a megállapodás teljesítése egy specifikus eszköz használatától függ, illetve az eszköz használatának jogát ruházza át, akkor úgy tekintendő, hogy lízing elemet tartalmaz, és ennek megfelelően kerül elszámolásra. A pénzügyi lízing, melynek révén a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többsége a Csoport részére átadásra kerül, a lízing kezdetekor a lízingelt eszköz valós értékén vagy, amen�nyiben az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékeként kerül aktiválásra. A lízingfizetések megosztásra kerülnek a pénzügyi költség és a fennálló kötelezettség csökkenése között úgy, hogy az a kötelezettség fennálló állományára vonatkozó állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi költségek közvetlenül az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra. Az aktivált lízingelt eszköz amortizációja a becsült hasznos élettartam vagy a lízing időszak közül a rövidebb időszak alatt történik. A pénzügyi lízing szerződés megkötésekor felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz bekerülési értékét növelik és a lízing időtartama alatt kerülnek figyelembevételre a lízing bevételekhez hasonlóan. Az a lízing, melynek során a lízingbe adó a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázat és haszon döntő többségét megtartja, operatív lízingként kerül kimutatásra. Az operatív lízing alapján történő lízingfizetések az eredménykimutatásban ráfordításként, lineárisan a lízing időtartama során kerülnek elszámolásra.

xx) Állami támogatások Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha megfelelően bizonyított, hogy a Társaság megkapja a támogatást és valamennyi kapcsolódó követelménynek megfelel. A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatást azokra az időszakokra kell szisztematikusan elszámolni, amelyekben azok a költségek felmerültek, amelyeket az kompenzálni hivatott. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást halasztott bevételeként kell kimutatni és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani.


xxi) Tartalékok A konszolidált éves beszámolóban szereplő tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak kifizethető tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a TVK Nyrt. egyedi, magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámolója szolgál. Átváltási tartalék Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkező átváltási különbözeteket tartalmazza. Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkező átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történő befektetésének részét képezi, a konszolidált éves beszámolóban a befektetés megszüntetéséig a saját tőke elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott átváltási tartalék ugyanabban az időszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor az értékesített eszközökből származó nyereség vagy veszteség. Valós érték értékelési tartalék A fedezeti tartalék a hatékony pénzáram fedezeti ügyletek és értékesíthető pénzügyi instrumentumok valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza. Az összetett instrumentumok tőkerésze Az összetett instrumentumok tőkerésze tartalmazza az instrumentum kibocsátásából származó bevételnek a kötelezettség részén felüli értéket. A kötelezettségrész az instrumentumhoz kapcsolódó jövőbeni kifizetések jelenértékeként kerül meghatározásra. Az összetett instrumentumok tőkerésze akkor kerül kimutatásra, amikor a Csoport érdekelté válik instrumentumban.

xxii) Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra.

xxiii) Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják.

xxiv) Árbevétel elismerés Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társasághoz érkezése, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik valamint a kockázatok és hasznok átszállnak. A kamatbevételek elismerése időarányosan történik, tükrözve a kapcsolódó eszköz tényleges hozamát. Az osztalékbevételek a tulajdonosoknak az osztalékra való jogosultsága kezdetével kerülnek elszámolásra. Azon származékos eszközök valós értékében bekövetkező változások, amelyek nem felelnek meg a fedezeti ügyletként történő elszámolás követelményeinek, azon időszak eredményében kerülnek elismerésre, amikor a változás végbement.

xxv) Hitelfelvételi költségek Azon hitelfelvételi költségek, melyek az eszközök előállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódnak, aktiválásra kerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválásának kezdő időpontja az eszköz előállításának kezdő pontja és amikor a finanszírozási és egyéb költségek felmerülnek. A hitelfelvételi költségek aktiválási időszaka az eszköz üzembe helyezésének időpontjáig tart. A hitelfelvételi költségek a kamatokat, valamint a finanszírozáshoz kapcsolódó egyéb költségeket foglalják magukba, beleértve


73

a beruházás finanszírozásához felvett devizahiteleken keletkezett árfolyam különbözetnek a kamatköltségeket helyettesítő részét is.

xxvi) Társasági adó A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és -követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető, kivéve az alábbi eseteket: • Amikor a levonható időbeli eltéréshez kapcsolódó halasztott adó követelés egy olyan, nem üzleti kombinációból származó követelés vagy kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóalapot; illetve • Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó levonható időbeli eltérések esetében halasztott adó követelés csak olyan mértékig vehető fel, amíg valószínűsíthető, hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések megfordulnak, és elegendő adóalapot képező nyereség áll rendelkezésre, amellyel szemben az időbeli eltérések érvényesíthetőek lesznek. Halasztott adó kötelezettség kerül felvételre valamennyi adóalapot képező időbeli eltérés vonatkozásában, kivéve az alábbi eseteket: • Amikor a halasztott adó kötelezettség goodwill, vagy olyan, nem üzleti kombinációból származó követelés vagy kötelezettség felvételéből keletkezik, amely a tranzakció időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóalapot; illetve • Leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó adóalapot képező időbeli eltérések esetében, ahol azok megfordulásának időpontja irányítható és valószínű, hogy az előre látható jövőben az időbeli eltérések nem fordulnak meg. Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adó követeléseket, valamint az elismert adó követelések könyv szerinti értékét. A korábban a mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni.


A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.

xxvii) Külföldi pénznemben történő tranzakciók A külföldi pénznemben történő tranzakciók a beszámolási és a külföldi pénznem adott tranzakció napján érvényes árfolyamán átváltott értéken kerülnek kimutatásra. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévő árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén a különbözet az adott időszakra szóló konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A külföldi devizában fennálló pénzügyi eszközök és kötelezettségek a mérleg fordulónapjára vonatkozó árfolyamon kerülnek a funkcionális pénznemre átváltásra. A valós értéken kimutatott, külföldi devizában meghatározott tételek arra a napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra, amelyre a valós értékelés vonatkozik. A vevőköveteléseken és szállítói tartozásokon keletkezett árfolyamkülönbözetek az üzleti tevékenység eredményében, a hiteleken és kölcsönökön felmerült árfolyamkülönbözetek a pénzügyi műveletek eredményében kerülnek elszámolásra. A Csoport külföldi leányvállalataink pénzügyi kimutatásai a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás tételeinek esetében súlyozott éves átlagárfolyamon kerülnek átváltásra. Minden átváltási különbözetet a saját tőke átváltási tartalék sora tartalmaz. A leányvállalat kivezetése esetén a hozzá tartozó, saját tőkében elszámolt kumulatív különbözet az adott időszak eredménykimutatásában elismerésre kerül. Külföldi érdekeltség részleges értékesítése esetén, ha ez nem jár az ellenőrzési jog elvesztésével, a felhalmozott árfolyamkülönbözetek arányos része nem az eredményben kerül elszámolásra, hanem átsorolásra kerül a külső tulajdonosok részesedései közé. Egyéb értékesítések, mint például társult vállalkozások, vagy közös vezetésű vállalkozások értékesítése esetében, ahol a konszolidáció módszere nem változik, a felhalmozott árfolyamkülönbözetek arányos része az eredményben kerül elszámolásra. Külföldi érdekeltség megszerzésén keletkezett goodwill és valós értékelési különbözetek a külföldi érdekeltség eszközeiként és kötelezettségeiként kezelendőek és időszaki záróárfolyamon kerülnek átváltásra.

xxviii) Egy részvényre jutó hozam Az egy részvényre jutó hozam meghatározása a Csoport eredményének és a részvényeknek a vis�szavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó higított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a következőképpen: • a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, • a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne.


75

xxix) Szegmens információk

3. Immateriális javak

A Csoport négy fő működési területre (Olefin, Polietilén, Polipropilén és Egyéb) van bontva. A különböző szegmensek jelentik elsődlegesen az alapot a vállalati adatok részletezéséhez. Ezen szegmensek vertikálisan integráltak és az egyik szegmens terméke a másik szegmens alapanyagaként szolgál (az olefingyártás végtermékének jelentős része a polipropilén- és a polietilén termelés alapanyagát jelenti). A Csoport az értékesítés árbevételét országonkénti megbontásban is ismerteti.

Az alábbi táblázat összegzi az immateriális javak nettó értékében bekövetkezett változásokat a 2009-es és 2008-as üzleti évben:

xxx) Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A jegyzetekben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a jegyzetekben kimutatásra kerülnek.

2.3 Lényeges számviteli feltételezések és becslések A számviteli politika alkalmazása során használt kritikus feltételezések

Goodwill

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

92

-

6 783

6 875

-

-

-3 068

-3 068

92

-

3 715

3 807

2008. január 1. Bruttó könyv szerinti érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó könyv szerinti érték 2008. december 31.

-

- beszerzések

-

-

180

180

- terv szerinti értékcsökkenés

-

-

-503

-503

- értékvesztés

-

-

-

-

- átsorolások, egyéb változások

-

-

8

8

92

-

3 400

3 492

92

-

6 969

7 061

-

-

-3 569

-3 569

92

-

3 400

3 492

Záró nettó könyv szerinti érték

A 2.2. pontban leírt számviteli politika alkalmazása során a társaság vezetése bizonyos feltételezésekkel élt, melyek befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegeket (eltekintve a becslések hatásától, amely a következő pontban szerepel). Ezen feltételezések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, a leglényegesebbek az alábbiakra vonatkoznak: • Bizonyos peres ügyek kimenetele • Feltételezésen alapuló ellenőrzés (a működésük a Társaságtól függ) a TVK Erőmű Kft. és a Tisza WTP felett (lásd az 1. pontot)

2008. december 31.

Bizonytalanságok a becslésekben Az IFRS követelményeinek megfelelő pénzügyi kimutatások készítése megköveteli adott becslések alkalmazását, melyek befolyásolják a konszolidált pénzügyi kimutatásokban és a jegyzetekben szereplő összegeket. Ezen becslések a vezetőség jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények eltérhetnek azoktól.

- beszerzések

-

473

52

525


-

-

-548

-548

- értékvesztés

-

-

-

-

- átsorolások, egyéb változások

-

-471

-

-471

Ezen becslések a megfelelő jegyzetekben részletesen kifejtésre kerülnek, a leglényegesebbek az alábbiakra vonatkoznak: • A környezetvédelmi kötelezettségek tartalma, a környezetvédelmi kötelezettségek számszerűsítése és időbeli felmerülése (lásd a 14, 26. pontot) • Adókedvezmények a jövőben, illetve megfelelő mértékű adóalapot képező nyereség realizálása, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető (lásd a 23. pontot) • Aktuáriusi feltételezések alkalmazása a nyugdíjjuttatási kötelezettség számszerűsítésében (lásd a 14. pontot) • Tárgyi eszközök és véges élettartamú immateriális javak hasznos élettartamának megállapítása • A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztésének meghatározása (lásd a 3, 4. pontot)

Záró nettó könyv szerinti érték

92

2

2 904

2 998

92

2

7 020

7 114

-

-

-4 116

-4 116

92

2

2 904

2 998


Bruttó könyv szerinti érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó könyv szerinti érték 2009. december 31.

2009. december 31. Bruttó könyv szerinti érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó könyv szerinti érték


77

Goodwill

4. Tárgyi eszközök

Az üzleti kombináció révén keletkezett goodwill-t az akvizíció időpontjában azon jövedelemtermelő egységekhez kell rendelni, melyek az üzleti kombináció hasznaiból várhatóan részesülni fognak. Az értékvesztés elszámolása előtt a goodwill könyv szerinti értéke az alábbiak szerint került felosztásra:

Az alábbi táblázat összegzi a tárgyi eszközök nettó értékében bekövetkezett változásokat a 2009-es és 2008-as üzleti évben:

2009.12.31. Könyv szerinti érték értékvesztés előtt

Értékvesztés

2008.12.31. Nettó könyv szerinti érték

Könyv szerinti érték értékvesztés előtt

Értékvesztés

Ingatlanok

Nettó könyv szerinti érték

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

TVK Polska Spzoo

92

-

92

92

-

92

Összesen

92

-

92

92

-

92

A Társaság 92 millió forint goodwill értéket mutat ki könyveiben a TVK Polska Spzoo céggel kapcsolatban, amelyet az IAS 36 standard alapján évente felülvizsgál az esetleges értékvesztés szempontjából.

Egyéb berendeBefezések, jezetlen felszerelé- beruházás sek, járművek

Műszaki berendezések, gépek, járművek

millió forint

millió forint

Összesen millió forint

millió forint

2008. január 1. Bruttó könyv szerinti érték

42 852

167 796

18 511

2 157

231 316

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés

-10 311

-63 660

-11 878

-

-85 849


32 541

104 136

6 633

2 157

145 467

-

-

-

4 359

4 359

1 570

1 739

910

-4 219

-

-

-

-

-

-


-1 402

-9 636

-1 423

-

-12 461

- terven felüli értékcsökkenés

-162

-18

-5

-

-185

-15

2008. december 31. - beszerzések - aktiválások - új leányvállalat belépése

- értékesítések - átsorolások, egyéb változások Záró nettó könyv szerinti érték

-

-2

-

-17

-

-16

694

-8

670

32 532

96 205

6 807

2 289

137 833

2008. december 31. Bruttó könyv szerinti érték

44 346

169 238

19 821

2 289

235 694

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés

-11 814

-73 033

-13 014

-

-97 861


32 532

96 205

6 807

2 289

137 833

-

-

-

8 150

8 150

1 186

2009. december 31. - beszerzések - aktiválások - új leányvállalat belépése - terv szerinti értékcsökkenés - terven felüli értékcsökkenés - értékesítések - átsorolások, egyéb változások Záró könyv szerinti érték

6 672

581

-8 439

-

-

-

-

-

-

-1 428

-9 501

-901

-

-11 830

-8

-215

-1

-7

-231

-143

-

-3

-

-146

-3

-17

-96

-

-116

32 136

93 144

6 387

1 993

133 660

2009. december 31. Bruttó könyv szerinti érték Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nettó könyv szerinti érték


45 101

174 144

20 109

1 993

241 347

-12 965

-81 000

-13 722

-

-107 687

32 136

93 144

6 387

1 993

133 660


79

Terven felüli értékcsökkenés

5. Befektetések kapcsolt vállalkozásban 2009.12.31.

Selejtezések Periodikus karbantartás tervezett időtartamának változása Piaci ár alapján történő értékvesztés

2008.12.31.

millió forint

millió forint

171

23

60

-

-

162

231

185

A Csoport 2009. és 2008. december 31-én meglévő pénzügyi befektetéseit a következő táblázat foglalja össze

Vállalkozás neve

Ország

Alapítás dátuma

Tevékenység

Tulajdoni hányad

2009.12.31.

Befektetés Tulajdoni Befektetés nettó nettó hányad értéke értéke 2008.12.31. 2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Társult

Lízingelt eszközök A tárgyi eszközök tartalmazzák azon eszközöket, amelyeket pénzügyi lízing keretében vásárolt meg a Csoport: 2009.12.31. millió forint

2008.12.31. millió forint

Bruttó érték

478

478

Halmozott értékcsökkenés

429

379

49

99

Nettó érték

TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft.

Magyarország

1995

Tűzvédelem, műszaki mentés, műszaki vizsgálat

30%

30%

114

114

VIBA-TVK Kft.*

Magyarország

1993

Fekete mesterkeverék gyártása

40%

40%

-

64

Társult vállalatok összesen

114

178

Összesen

114

178

* A VIBA-TVK Kft. végelszámolása 2010. február 8-án befejeződött.

Zálogjoggal terhelt eszközök

Társult vállalkozások főbb adatai

2009. és 2008. december 31-én a Társaság tárgyi eszközeit nem terhelte zálogjog. A konszolidált leányvállalatok közül a TVK Erőmű Kft. (10.512 millió forint), valamint a Tisza WTP Kft. eszközeit (1.514 millió forint) terheli zálogjog a hosszú lejáratú beruházási hiteleik fedezetéül.

A Csoport társult vállalkozásainak főbb adatai 2009. december 31-én (a táblázatban szereplő adatok a társaságok által készített IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokban szereplő adatok 100%-át tartalmazzák): Összes eszköz

Finanszírozási költségek A tárgyi eszközök bruttó értéke az eszközök beruházása során felmerült finanszírozási költségeket is magába foglalja. A 2009. évben nem volt finanszírozási költség aktiválva.

Kötelezettségek

millió forint TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft.

454

millió forint

45

Összes működési bevétel millió forint 532

Mérleg szerinti eredmény millió forint 15

A Csoport társult vállalkozásainak főbb adatai 2008. december 31-én (a táblázatban szereplő adatok a társaságok által készített IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokban szereplő adatok 100%-át tartalmazzák): Összes eszköz millió forint


Kötelezettségek millió forint

Összes működési bevétel millió forint

Mérleg szerinti eredmény millió forint

TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft.

439

45

544

9

VIBA-TVK Kft.

466

305

1 567

-53


81

6. Egyéb befektetett eszközök

8. Vevőkövetelések, nettó

A Csoport egyéb befektetett eszközeinek nettó értéke 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

A Csoport vevőköveteléseinek egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult: 2009.12.31.

2009.12.31.


millió forint Államkötvények**

185

175

-

-

Plastico S.A.-nak adott kölcsön*

millió forint 20 416

17 123

- ebből:

7 016

2 914

-

92

23 238

19 982

747

100

43 654

37 105

-198

Összesen

-96

43 456

37 009

MOL-csoport tagvállalattal szembeni Társult vállalkozással szembeni

Külföldi vevők MOL-csoport tagvállalattal szembeni

14

6

Kétes követelésekre képzett értékvesztés

189

191

Összesen *A TVK Nyrt. a Plastico S.A-ban lévő részesedését a 2002. év folyamán értékesítette. A 2006. évben a Társaság a rendelkezésre álló jogi vélemény alapján újraértékelte a Plastico S.A-val szemben fennálló kölcsönkövetelés megtérülésének lehetőségét, és ez alapján a követelés teljes összege leírásra került. Az elszámolt értékvesztés összege 575 millió forint 2009. és 2008. december 31-én (Lásd a 9. pontot). **Az államkötvények 2013/C jelű államkötvényeket tartalmaznak, melyek 2013. decemberében járnak le. Az államkötvények változó kamatozásúak; a kamat alapja az előző hat havi diszkont kincstárjegy átlag kamata (ezek az államkötvények hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok). *** Ebben a sorban szerepel a dolgozóknak adott kamatmentes kölcsönök értéke, ami a 2009. évben 6 millió forint (2008. évben 13 millió forint), melyek hosszú lejáratú kölcsönök.

millió forint

Belföldi vevők

- ebből: Egyéb***

2008.12.31.

A követelésekre képzett értékvesztés változásának a levezetése a következő: 2009.12.31. millió forint Nyitó egyenleg január 1-jén


96

50

7. Készletek

Tárgyévi növekedés

104

47

Tárgyévi csökkenés (visszaírás)

-2

-1

A Csoport készleteinek egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

Záró egyenleg december 31-én

198

96

Bekerülési Könyv sze érték rinti érték 2009.12.31.

Bekerülési Könyv sze érték rinti érték 2008.12.31.

A vevőkövetelések (értékvesztéssel csökkentett értéken) korosítása 2009. és 2008. december 31-én a következő:

millió forint Félkész és késztermékek

5 071

5 071

5 532

5 132

Alapanyagok

1 837

1 837

1 127

1 127

956

716

903

648

Le nem járt követelések

Egyéb anyagok Áruk Összesen

128

128

165

165

7 992

7 752

7 727

7 072

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

40 592

34 414

Lejárt követelések

2 864

2 595

90 napon belül

2 034

2 486

483

98

91 -180 napig 180 napon túl Összesen

347

11

43 456

37 009

A Csoport megítélése szerint a 2009. december 31-i értékvesztés szintje elegendő ahhoz, hogy fedezze a potenciális jövőbeni veszteségeket. 2009. és 2008. december 31-én a Társaságnak nem volt zálogjoggal terhelt készlete.

A Csoport 2009. évben 1 millió forint összegben, 2008. évben 18 millió forint összegben írt le behajthatatlan követelést. A behajthatatlannak minősített leírt követelésre kapott összeg 2009. évben 10 millió forint, 2008. évben 30 millió forint volt.

Az értékvesztés elszámolt összege 2009. december 31-én 240 millió forint, 2008. december 31-én 655 millió forint volt. (halmozott értékvesztés adatok).

A kétes követelésekre elszámolt értékvesztések megállapításánál a Társaság megbecsülte azon potenciális veszteségek összegét, melyet a nagyobb, likviditási problémákkal bíró vevők jelenthetnek. Emellett a múltbeli vesztesé gek kapcsán szerzett tapasztalatokat is figyelembe vette.

A készletek állománya és a vonatkozó értékvesztés folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezi. A külföldi követelések elsősorban EUR-ban, USD-ben és PLN-ben állnak fenn, melyek 2009. és 2008. december 31-i árfolyamon kerültek elszámolásra. Az így keletkező árfolyamnyereség vagy veszteség az egyéb működési bevételek vagy egyéb működési költségek (lásd a 19, 21 pontot) között nettó módon szerepelnek a csatolt konszolidált eredménykimutatásban.



83

9. Egyéb forgóeszközök

10. Pénzeszközök

A Csoport egyéb forgóeszközei 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

A Csoport pénzeszközeinek és pénzegyenértékeseinek egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

Visszaigényelhető ÁFA MOL-nak adott kölcsön

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

11 055

4 535

2008.12.31.

millió forint

millió forint

1 860

10 627

Bankbetétek EUR-ban

90

112

Bankbetétek forintban

1 986

2 182

143

201

132

122

21

58

2

1

Következő évet terhelő költségek Készletekre, szolgáltatásra adott előlegek

42

28

Bankbetétek PLN-ben

Munkavállalóknak adott kölcsönök és egyéb követelések

20

36

Bankbetétek USD-ben

Tárgyévet illető bevételek

13

21

Bankbetétek egyéb devizában

Járó kamatok

8

39

Készpénz egyéb devizában

Plastico S.A.-nak adott kölcsön*

-

-

255

35

13 343

15 433

Egyéb Összesen

2009.12.31.

Készpénz forintban Összesen

4 656

3 980

2

1

6 942

6 545

11. Jegyzett tőke *A Plastico S.A-val szembeni hosszú lejáratú kölcsönkövetelés éven túli része az arányos értékvesztéssel csökkentve az egyéb befektetett eszközök között került kimutatásra (Lásd a 6. pontot). A 2006. évben a Társaság a rendelkezésre álló jogi vélemény alapján újraértékelte a Plastico S.A-val szemben fennálló kölcsönkövetelés megtérülésének lehetőségét, és ez alapján a követelés teljes összege leírásra került.

A jegyzett tőke 2009. december 31-én az alábbiak szerint alakult: Tulajdonos

A rövid lejáratra adott kölcsön könyv szerinti értékének a kimutatása a következő: 2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Plastico S.A.-nak adott kölcsön bruttó értéke

323

323

Elszámolt értékvesztés

323

323

-

-

Összesen

Részvények száma

Névérték

Összesen

Tulajdoni hányad

(db)

(Ft)

Belföldi intézményi befektetők

21 484 808

1 010

21 700

88,44

Külföldi intézményi befektetők

2 391 740

1 010

2 416

9,85

Belföldi magánbefektetők

406 187

1 010

410

1,67

Külföldi magánszemélyek

6 680

1 010

7

0,03

Nem regisztrált befektetők

1 428

1 010

1

0,01

24 534

100,00

Összesen

24 290 843

(millió forint)

(%)

5% feletti tulajdonosok 2009. december 31-én a Részvénykönyv alapján: A kölcsönre képzett értékvesztés változásának a levezetése a következő: Tulajdonos

Nyitó egyenleg január 1-jén

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint 323

Tárgyévi növekedés

-

-

Tárgyévi csökkenés (visszaírás)

-

-

Értékvesztés kivezetés

-

-

Záró egyenleg december 31-én

86,79

Slovnaft, a.s

323

Árfolyamváltozás hatása

Tulajdoni hányad %

MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

-

-

323

323

8,07

A MOL Nyrt. a Slovnaft, a.s. anyavállalata, emiatt a TVK Nyrt-ben közvetett befolyással is rendelkezik. A MOL Nyrt. közvetlen és közvetett befolyása a Társaságban összességében 94,86%. A jegyzett tőke megoszlása részvényfajták szerint 2009. december 31-én a következő: Részvény típusa

Száma

Jegyzett tőke Ezer Ft


Egyenlő és azonos tagsági jogokat megtestesítő törzsrészvények (névértékük egyenként 1.010 forint)

24 290 843

24 533 751

Összesen

24 290 843

24 533 751


85

A jegyzett tőke 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult: Tulajdonos

Részvények száma

Névérték

db

Összesen

Ft

Tulajdoni hányad %

millió forint

Belföldi intézményi befektetők

21 530 125

1 010

21 746

88,63

Külföldi intézményi befektetők

2 416 138

1 010

2 440

9,95

Belföldi magánbefektetők

339 587

1 010

343

1,40

Külföldi magánszemélyek

2 391

1 010

2

0,01

Nem regisztrált befektetők

2 602

1 010

3

0,01

24 534

100,00

Összesen

24 290 843

A biztosítékkal fedezett hiteleket meghatározott beruházási projektekhez vették igénybe, melyekre a biztosítékot a finanszírozott eszközök jelentik. 2009.12.31.


millió forint

5% feletti tulajdonosok 2008. december 31-én a Részvénykönyv alapján: Tulajdonos

2009. év végén az egy éven belüli törlesztő rész, 763 millió forint (2 816 ezer EUR) átsorolásra került a rövid lejáratú hitelek közé. *** A Tisza-WTP Kft. az általa működtetett Tiszaújvárosi TVK Vízkezelő projekt megvalósítása érdekében az OTP Bank Rt-vel 2002. december 17-én hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési projekthitel szerződést kötött 1 883 millió forint (8 millió EUR) összegben. A Kft. a projekthitel keretből 7 340 000 EUR összeget hívott le a rendelkezésre tartási időszak ( 2003. december 29.) végéig. A projekthitel fedezete a Társaság teljes eszközállománya.A Tisza-WTP Kft. 2009. év végén az egy éven belüli törlesztő részt 136 millió forintot (504 ezer EUR) átsorolt a rövid lejáratú hitelek közé. **** A TVK Erőmű Kft. és Tisza-WTP Kft. által az együttműködési és szolgáltatási szerződés alapján a projekt futamideje alatt visszafizetendő, a TVK Erőmű Kft. másik tulajdonostársára és a Tisza-WTP Kft. tulajdonosára jutó jegyzett tőke került kimutatásra az egyéb hosszú lejáratú kölcsönök között, mivel az IAS 32 szerint ez pénzügyi kötelezettségnek minősül.

Tulajdoni hányad %

MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

86,79

Slovnaft, a.s

8,07

2-5 éven belül esedékes kötelezettségek

4 165

5 éven túl esedékes kötelezettségek

7 467

8 754

11 632

12 586

Összesen

3 832

14. Céltartalékok várható kötelezettségekre

A MOL Nyrt. a Slovnaft, a.s. anyavállalata, emiatt a TVK Nyrt-ben közvetett befolyással is rendelkezik.

A Csoport céltartalékai a várható kötelezettségekre és költségekre 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

24 533 751

Összesen

24 290 843

24 533 751 Egyenleg 2008. január 1.

12. Tartalékok Az osztalékfizetésre jogilag felhasználható tartalékok összege a Társaság egyedi beszámolója alapján 2009. december 31- én 111 073 millió forint, 2008. december 31-én 122 968 millió forint.

13. Hosszú lejáratú hitelek éven túli része A Csoport hosszú lejáratú kötelezettsége 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult: Súlyozott átlagos kamatláb

Súlyozott átlagos kamatláb 2008

2009.12.31.

2008.12.31.

%

%

millió forint

millió forint

Biztosítékkal fedezett bankhitelek EUR-ban - TVK Erőmű Kft. **

2,54%

5,71%

7 866

8 385

Biztosítékkal fedezett bankhitelek EUR-ban - Tisza-WTP Kft.***

3,10%

5,69%

1 335

1 431

-

5,25%

-

15 887

Egyéb****

3 324

3 592

Összesen

12 525

29 295

893

16 709

11 632

12 586

Biztosíték nélküli hosszú lejáratú hitel EUR-ban MOL Nyrt-től (anyavállalattól)*

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része Összesen hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú rész nélkül

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

3 009

27

267

Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata

170

20

39

Kamathatás

224

80

3 607

33

238

-

173

154

-

9

-24 10

Felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata

-770

-

-22

-31

-78

-901

Egyenleg 2008. december 31.

179

35

3 117

65

295

-

175

2 563

47

293

Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata

135

15

29

Kamathatás

163

-

6

51 6

Felhasználás és korábbi becslések felülvizsgálata

-890

-6

-21

-30

-36

-983

Egyenleg 2009. december 31.

1 971

56

307

206

64

2 604

Rövid lejáratú rész 2008. december 31.

2009

Összesen

24 290 843

Korengedményes nyugdíj

(ezer Ft) Egyenlő és azonos tagsági jogokat megtestesítő törzsrészvények (névértékük egyenként 1.010 forint)

Törzs-gárda juttatás

Jegyzett tőke

Hosszú távú nyugdíjazási juttatás

Száma

Végkielégítés

Részvény típusa

Környezetvédelem

A jegyzett tőke megoszlása részvényfajták szerint 2008. december 31-én a következő:

Hosszú lejáratú rész 2008. december 31. Rövid lejáratú rész 2009. december 31. Hosszú lejáratú rész 2009. december 31.

293

-

21

44

35

393

2 270

47

272

135

-

2 724

194

-

20

30

64

308

1 777

56

287

176

-

2 296

Környezetvédelmi céltartalék A megképzett környezetvédelmi céltartalék a 12 évre becsült összegek diszkontált értékét tartalmazza. A környezetvédelmi kötelezettségekre további céltartalék képzése várható az elvégzendő állapotfelmérés függvényében (Lásd a 26. pontot). Az érték becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázattal súlyozott cash flow meghatározásával történt, becsült kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva.

*A Társaság 2004. december 22-én a MOL Nyrt-vel megkötött 280 millió euró összegű kölcsönéből 2008. év végén a fennálló hitelállomány 60 millió EUR volt, melyet 2009. évben visszafizetett. **A TVK Erőmű Kft. 2002. július 26-án az OTP Bank Rt-vel 9 810 millió forint (40 millió EUR) Projektfinanszírozási hitelkeretszerződést kötött, amely 2004. december 31-ig teljes mértékben lehívásra került. A TVK Erőmű Kft. beruházási hitelének fedezete a társaság teljes eszközállománya.



87

Végkielégítésre képzett céltartalék A végkielégítésre képzett céltartalék a 2009. december 31-én fennálló, de még ki nem fizetett végkielégítések összegét tartalmazza. Nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalék Az érvényes kollektív szerződés alapján a TVK nyugdíjazáskor egy összegben járó juttatást fizet minden munkavállalójának. A TVK munkavállalói a szolgálati idő függvényében, a nyugdíjazáskori fizetésük alapján legfeljebb kettő havi juttatásban részesülnek nyugdíjazáskor. Külön kezelésű alap egyik esetben sem került kialakításra. A céltartalék mértékének meghatározása hivatalos statisztikai adatokat tükröző aktuáriusi és pénzügyi feltételezések figyelembe vételével történt, melyek a TVK üzleti tervében szereplő feltételezésekkel összhangban állnak. Alapvető aktuáriusi feltételezések szerint a diszkont ráta és a bérszínvonal emelkedése között 2%-os különbség van. A Társaság 2009. december 31-én 307 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásakor fizetendő juttatások becsült értékének fedezetére.

16. Szállítók és egyéb kötelezettségek A Csoport szállítói és egyéb kötelezettségeinek egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

Belföldi kereskedelmi szállítók - ebből:

MOL-csoporttal szembeni

Társult vállalkozással szembeni Külföldi szállítók - ebből:


Beruházási szállítók - ebből:


3,0-5,0

3,0-6,0

1,0-3,0

1,0-4,0

Halálozási index (férfi)

0,06-3,45

0,06-2,82

Halálozási index (nő)

0,02-1,50

0,02-1,15

14 277

26 237

10 699

58

50

1 665

1 100

516

80

1 586

1 619 501 3 863

Elhatárolt költségek

1 591

2 641

655

357

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek és járulékai

297

303

Tisza WTP Kft. tulajdonosának fizetendő osztalék

121

64

Költségvetési befizetési kötelezettség

59

65

Egyéb bevételek passzív elhatárolása

40

1

8

7

Fizetendő osztalék*

Átlagos bérnövekedés (%)

millió forint

32 258

261

A következő táblázat összegzi a fő pénzügyi, aktuáriusi változókat és feltételezéseket, amelyek alapján meghatározásra került a nyugdíjjuttatásokra képzett céltartalék.

Diszkontráta (%)

millió forint

3 195

TVK Erőmű Kft. többségi tulajdonosának fizetendő osztalék

2008.év.

2008.12.31.

Vevőknek fizetendő elhatárolt mennyiségi engedmény

Törzsgárda jutalomra képzett céltartalék Az érvényes kollektív szerződés alapján a TVK 5 évente egy összegben járó juttatást fizet minden munkavállalójának, aki legalább 10 évet ledolgozott a Társaságnál. A Társaság 2009. december 31-én 206 millió forint céltartalékot képzett a jelenlegi munkavállalók jövőben fizetendő törzsgárda jutalom aktuáriusi számítások alapján meghatározott értékének fedezetére.

2009. év

2009.12.31.

Egyéb Összesen

100

95

41 575

24 392

* A 2009. évi fizetendő osztalék kötelezettség a 2005. év, 2007. év és a 2008. év után még ki nem fizetett osztalékot tartalmazza.

17. Rövid lejáratú hitelek 15. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rulírozó hitel a MOL Nyrt-től (anyavállalattól)*

CO2 emissziós kvóta határidős tranzakciója Egyéb Összesen


2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

4 281

-

7

13

4 288

13

Biztosíték nélküli hitelek Összesen

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

9 469

-

9

-

9 478

-

* A Társaság 2009. december 21-én a MOL Nyrt-vel megkötött Rulírozó Hitelszerződés 100 millió euró hitelkeretéből lehívott 13 805 millió forintot (50 millió EUR), melyből 4 152 millió forintot (15 millió EUR) visszafizetett. Így a hitelállomány 2009. december 31-én 9 469 millió forint (35 millió EUR) az év végi átértékelés után.


89

18. Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása

21. Egyéb működési költségek

A 2009. és a 2008. december 31-vel végződő évekre a Csoport értékesítésének nettó árbevételének országonkénti megoszlása:

A 2009. és 2008. december 31-vel végződő évre a Csoport egyéb működési költségeit az alábbiakban foglaljuk össze:

Magyarország (mennyiségi engedménnyel csökkentett)

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

133 787

166 297

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Biztosítási díjak

987

794 -

Németország

23 628

31 368

Vásárolt ÜHG kibocsátási egység beszolgáltatása

471

Olaszország

21 830

25 623

Bérleti díjak, lízing

424

510

Lengyelország

21 325

23 396

Vagyon- és tűzvédelemmel kapcsolatos költségek

421

431

Szlovákia

7 030

8 892

Hatósági díjak, illetékek

254

199

Románia

4 611

7 572

Takarítási díjak (Köztisztasági díjak)

222

271

Ausztria

4 232

6 349

Tanácsadói, szakértői és könyvvizsgálói díjak

210

299

Egyesült Királyság

3 106

5 829

Bankköltségek

176

190

3 911

4 929

Helyi és egyéb adók

169

174

34 559

40 501

Reklámköltségek

156

256

Franciaország Egyéb európai országok Európán kívüli országok

9 330

5 073

- Külföldi értékesítés mennyiségi engedménye

-1 977

-2 423

265 372

323 406

Összesen

Kártérítések, késedelmi kamatok, kötbérek, bírságok

151

45

Hulladékártalmatlanítás

142

129

Követelések értékvesztése, nettó

102

34

85

77

3

2

Követelés és kötelezettségek árfolyamvesztesége, nettó

-

632

Egyéb

5

198

3 978

4 241

Költségek, ráfordítások ellentételezésére véglegesen adott támogatások, juttatások

19. Egyéb működési bevételek

Elengedett követelés

A 2009. és 2008. december 31-vel végződő évre a Csoport egyéb működési bevételeit az alábbiakban foglaljuk össze:

Térítés nélkül kapott ÜHG kibocsátási egységek bevétele

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

1 433

-

441

-

Kapott késedelmi kamat, kártérítések, kötbérek

93

117

Utólag kapott engedmények

Követelés és kötelezettségek árfolyamnyeresége, nettó

14

27

Kapott támogatások

9

1

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredménye

3

47

56

24

2 049

216

Egyéb Összesen

Összesen

22. Pénzügyi műveletek eredménye, nettó A 2009. és 2008. december 31-vel végződő évre a Csoport nettó pénzügyi műveletek bevételeit/ráfordításait az alábbiakban foglaljuk össze:

Kapott kamatok

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Bérköltség

6 589

6 292

Társadalombiztosítási járulék

2 142

1 982

Egyéb személyi jellegű ráfordítások

1 012

1 054

Összesen

9 743

9 328


millió forint 377

9

4

Kapott osztalék

-

16

18

20

Pénzügyi műveletek bevételei összesen

2009.12.31.

millió forint

Értékpapírok értékvesztése, illetve ennek visszaírása, átértékelése

562

417

1 486

1 971

Devizahitelek, kölcsönök és egyéb eszközök árfolyamvesztesége, nettó

305

1 566

Skontó

283

380

Céltartalék kamata

175

173

8

10

Fizetett kamatok*

A 2009. és 2008. december 31-vel végződő évre a Csoport személyi jellegű ráfordításait az alábbiakban foglaljuk össze:

2008.12.31.

535

Egyéb pénzügyi bevételek

20. Személyi jellegű ráfordítások

2009.12.31.

Egyéb pénzügyi ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai összesen

2 257

4 100

Pénzügyi műveletek ráfordításai / (bevételei), nettó

1 695

3 683

* A Csoport kamat ráfordításai tartalmazzák 690 millió forint értékben (2008. évben 421 millió forint) a TVK Erőmű Kft. és a Tisza WTP Kft. 2009. évi hozamának a többségi tulajdonosra (ÉMÁSZ Nyrt.), valamint a tulajdonosra (Sinergy Kft.) jutó részt.


91

23. Eredményt terhelő adók

A számviteli nyereség alapján elvárt és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerű levezetését az alábbi táblázat mutatja be:

Társasági adó: 2009. évben a TVK Nyrt. veszteséges volt, a negatív adózás előtti eredményt az adóalap korrekciós tételek tovább csökkentették, így sem társasági adó, sem különadó fizetési kötelezettségünk nem keletkezett. A fizetendő társasági adó összege a konszolidációba bevont társaságok társasági adóját tartalmazza. Halasztott adó: A konszolidált éves beszámolóban szereplő adófizetési kötelezettség a 2009. és 2008. december 31-én végződő évekre az alábbi elemekből áll: 2008.12.31.

millió forint

millió forint

Helyi iparűzési adó

585

997

196

263

Halasztott társasági adó Társasági adó ráfordítás / (bevétel)

11

11

-876

-271

-84

millió forint

-9 276

854

Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (16%)

-1 484

137

-

-

Beruházási adókedvezmény Halasztott adó eszközök és kötelezettségek átértékelés Magyar adójogszabályok változásának hatása

-

-

534

-

22

28

-

-

Megtérülési időszak szerinti korrekció Leányvállalatok el nem ismert vesztesége

Társasági adó Innovációs járulék

2008.12.31.

millió forint Adózás előtti eredmény a konszolidált eredménykimutatás szerint

Különadó

2009.12.31.

2009.12.31.

1 000

Meg nem térülő időbeli eltérések Eltérő adókulcsok hatása

-

-

130

-175

69

109

Helyi adó

508

837

Egyéb

137

64

Társasági adó ráfordítás / (bevétel) összesen

-84

1 000

24. Egy részvényre jutó nyereség (EPS) A halasztott adó kötelezettség a következő elemekből tevődik össze 2009. december 31-én és 2008. december 31-én: Mérleg

Értékcsökkenés

Eredményhatás

2009.12.31.

2008.12.31.

2009.12.31.

millió forint

millió forint

millió forint

10 608

7 933

millió forint

2 675

1 243

-374

-410

36

71

Felhalmozott negatív adóalap

-5 454

-2 443

-3 011

-1 475

Értékvesztések és egyéb céltartalékok elszámolása

-1 380

-722

-658

74

37

41

-4

-7

110

24

86

-97

0

0

0

-80

3 547

4 423

-876

-271

Periodikus karbantartás Egyéb Halasztott adó összesen

2009.12.31.

2008.12.31.

Környezetvédelmi céltartalék

IFRS aktiválások miatti különbség

A Csoport egy részvényre jutó eredménye a 2009. és a 2008. december 31-i konszolidált adatok alapján a következő:

Nettó eredmény IFRS szerint (millió forint) Részvények átlagos száma az időszakban (darab) EPS egy részvényre (1.010 forint névérték)

2008.12.31.

-9 192

-146

24 290 843

24 290 843

-378 forint

-6 forint

A törzsrészvények átlagos számának meghatározása súlyozott számtani átlag számításával történt. A dolgozói részvények a kalkuláció részét képezik, mivel ezek az eredményből jogosultak osztalékra. A Társaság véleménye szerint a higított egy részvényre jutó eredmény megegyezik a hígítatlan egy részvényre jutó eredménnyel, mivel nincsenek törzsrészvények, se arra vonatkozó vételi opciók a Társaság tulajdonában.

A Csoport 28 706 millió forint elhatárolt negatív adóalappal rendelkezik - amely értékre 5 454 millió forint halasztott adó került elszámolásra - (ebből TVK Nyrt. 23 140 millió forint, TVK- Erőmű Kft. 3 906 millió forint, TVK Ingatlankezelő Kft. 1 472 millió forint, Tisza WTP Kft. 188 millió forint), mely a következő évek pozitív adóalapjának ellentételezéseként használható azon cégek esetében, ahol a negatív adóalap felmerült. Az elhatárolt negatív adóalap 2008. évi értéke 15 269 millió forint volt. A Csoport tagjainál keletkezett elhatárolt negatív adóalapból származó halasztott adó eszköz nem kerül elszámolásra abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a jövőben nem lesz elegendő adózás előtti eredmény, mellyel szemben érvényesíthető a levonás. A Csoport 2009. évben valamennyi, a tagjainál keletkezett negatív adóalapra elszámolt halasztott adó eszközt. A halasztott adó számítás nem tartalmazza a külföldi leányvállalatok halasztott adó levezetését a számviteli politika xxvi.) pontja alapján. A külföldi leányvállalatok halasztott adója nem jelentős.



93

25. Pénzügyi instrumentumok

leges megsértése alapvetően lerontaná a vállalat azon képességét, hogy működését zavartalanul finanszírozza.

A mérlegben szereplő pénzügyi instrumentumokat a befektetések, egyéb befektetett eszközök, vevőkövetelések, egyéb forgóeszközök, pénzeszközök, a hosszú és rövid lejáratú hitelek, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek, szállítók és egyéb kötelezettségek alkotják. A felsorolt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettó könyv szerinti értéken szerepelnek. A Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumainak lejárat szerinti megbontása 2009. december 31-én az alábbiak: Éven belül

1-2 év

2-3 év

3-4 év

4-5 év

5 éven túl

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

6 942

-

-

-

-

-

-

-

-

185

-

-

Anyavállalatnak adott kölcsön

1 860

-

-

-

-

-

Rulírozó hitel az nyavállalattól*

-9 469

-

-

-

-

-

Beruházási hitel

-1 109

-1 214

-1 289

-1 357

-1 372

-4 497

-

-1 930

-2 351

-

-

-

• Mérsékelt tőkeáttételről beszélünk, amennyiben a nettó eladósodottság 20% és 40% közé esik. Mérsékelt eladósodottság mellett, a kockázatkezelés célja, a befektetési fokozatú hitelminősítés melletti elkötelezettség erősítése, mivel befektetési fokozatú hitelminősítés esetén jelentősen megnő a vállalat pénzügyi flexibilitása olcsóbb tőkepiaci források elérhetősége révén. • Alacsony tőkeáttételi helyzet akkor áll fenn, ha a nettó eladósodottság kevesebb, mint 20%. Ebben a helyzetben, a kockázatkezelés fókusza a tőke-megfelelőségre, illetve a pénzköltési fegyelem erősítésére, a kockázat-hozam optimalizálására irányul a részvényesi érték védelmében.

Változó kamatozású Pénzeszközök* Államkötvények** (2013/C)

CO2 emissziós kvóta

Éven belül

1-2 év

2-3 év

3-4 év

4-5 év

5 éven túl

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

6 545

-

-

-

-

-

-

-

-

-

175

-

Változó kamatozású

Anyavállalatnak adott kölcsön Anyavállalti kölcsön Beruházási hitel

millió forint

11 632

12 586

893

16 709

Rövid lejáratú hitelek

9 478

-

Pénzeszközök

6 942

6 545

Nettó adósság

15 061

22 750

137 387

148 541

Külső tulajdonosok részesedése

A Csoport kamatozó pénzügyi instrumentumainak lejárat szerinti megbontása 2008. december 31-én az alábbiak:

Államkötvények** (2013/C)

2008.12.31.

millió forint

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része

Részvényesekre jutó saját tőke

* A pénzeszközök és az anyavállalati kölcsön nettó könyv szerinti értéke megegyezik a szerződés szerinti értékkel. ** Az államkötvények (2013/C) névértéke 231 millió forint.

Pénzeszközök*

Összesen hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú rész nélkül

2009.12.31.

10 627

-

-

-

-

-

-16 639

-

-

-

-

-

-1 330

-1 378

-1 368

-1 374

-1 377

-5 839

Tőkekezelés A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és ezáltal maximalizálja a társaság részvényesi értékét. A társaság a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja a tőkeszerkezetet és eszközöl változtatásokat, amennyiben ez szükséges. Ennek eszközeként a Csoport változtathatja az osztalékkifizetés összegét, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek, vagy kibocsáthat új részvényeket. Nem történt változás az ezzel kapcsolatos célkitűzésekben, politikában vagy eljárásokban sem 2009ben, sem 2008-ban. A Csoport a tőkeáttétel mutatón keresztül ellenőrzi a tőkét, amely a nettó adósság osztva a saját tőke plusz a nettó adóssággal. Három különböző lehetséges forgatókönyvet különböztet meg a nettó eladósodottság szintjétől függően a Társasság. A három különböző esetben a kockázatkezelés az alábbiakra fókuszál:

-

-

Összesen saját tőke

137 387

148 541

Saját tőke és nettó adósság

152 448

171 291

9,88

13,28

Tőkeáttétel (%)

Pénzügyi kockázatkezelés Valutaárfolyam és a világpiaci ár kockázata A Társaság által használt legfontosabb alapanyagok, valamint a Társaság által előállított olefin és polimer termékek árai ezen termékek világpiaci áraihoz kötöttek. Az értékesítés bevételét jelentősen befolyásolja a forint intervenciós sávon belüli helyzete, azaz az euró/forint árfolyam, míg a vásárlások elsősorban az USD árfolyamához kötötten alakulnak. A Társaság 2009. évben nem kötött sem forward, sem opciós, sem egyéb derivatív ügyletet az árfolyamkockázat csökkentése érdekében. A Társaság hitele euróban lett meghatározva az árfolyamkockázat csökkentése érdekében. A főbb kitettségek érzékenység vizsgálata A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Csoport Kockázatkezelési Vezetése érzékenységi analízist készít. A Pénzügyi Kockázatkezelési Modellnek megfelelően a főbb érzékenységi mutatók a következőek: Működési eredményre gyakorolt hatása

2009

2008

milliárd forint

milliárd forint

Brent kőolaj ára (+/- 5 USD/bbl változás; fix crack spreadek és vegyipari árrés esetén)

- / + 3,0

- / + 3,7

Integrált vegyipari árrés (+/- 10 EUR/t változás)

+ / - 2,0

+ / - 1,8

Vegyipar

Árfolyam (+/- 10 HUF/USD változás; fix crack spreadek esetén) Árfolyam (+/- 10 HUF/EUR változás; fix crack spreadek / célzott vegyipari árrés esetén)

- / + 6,4

- / + 11,0

+ / - 10,8

+ / - 10,1

• Magas tőkeáttétel áll fenn, ha a nettó eladósodottság meghaladja a 40%-ot az aktuális 12 hónapos előrejelzés négy negyedévének bármelyikében. Magas tőkeáttétel mellett, a kockázatkezelés elsődleges célja a banki kovenánsok megsértése valószínűségének csökkentése, mivel a kovenánsok eset-



95

Hitelkockázat A hitelezési kockázat a partner késedelmi kockázatából adódik. Ezen kockázatok mérséklése érdekében a Társaság egy új szerződés aláírása előtt minden esetben gondosan megvizsgálja a leendő vevő kondícióit és felméri a fizetési folytonosság teljesülésének feltételeit. A vevőkövetelések jelentős részét a Társaság hitelbiztosítással fedezi. A Társaság vezetése azon a véleményen van, hogy a hitelek kockázata nem tér el jelentősen a hozzájuk kapcsolódó eszközök kockázatától. Kamatlábkockázat A TVK, mint petrolkémiai cég, kamatlábkockázatból adódó kitettsége limitált. 2009. és 2008. december 31-én a társaság adósság állományának 100%-a változó kamatozású volt. 2009. és 2008. december 31-én a társaságnak nem volt nyitott kamat swap ügylete. Likviditás kockázat A Társaság likviditási politikája előírja, hogy biztosítani kell a Pénzügyi Stratégia megvalósításához elegendő pénzeszköz, lehívható hitelkeret rendelkezésre állását. A lehívható, fel nem használt hitelösszeg 2009. december 31-én a következő: 2009 banki anyavállalati Összes lehívható hitelkeret

3 000

4 324

17 615

-

20 615

4 324

26. Mérlegen kívüli kötelezettségek APEH vizsgálat Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal átfogó adóellenőrzést végzett a 2008. évben a Társaságnál a 2004-2005. adóévekre vonatkozóan. Az Adóhatóság az ellenőrzés során összesen 435,4 millió forint adókülönbözetet, valamint ennek jogkövetkezményeként 153,4 millió forint adóbírságot és 66,7 millió forint késedelmi pótlékot állapított meg, amely összegek pénzügyi rendezése 2009. január hónapban megtörtént. Társaságunk a 2009. év folyamán keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra az Adóhivatal közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatára, amelyet a Fővárosi Bíróság elutasított. Társaságunk további felülvizsgálati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bíróság felé. Az adóellenőrzés megállapításaira a Társaság - a keresetlevélben foglaltak alapján - nem képzett céltartalékot. A keresetlevéllel nem érintett megállapításokat és azok jogkövetkezményeit (35 millió forint), a Társaság a pénzügyi kimutatásban szerepeltette. Operatív lízing A TVK UK Ltd. operatív lízing kötelezettségei az alábbiak: 2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Éven belüli

-

Éven túli

-

-

Összesen

-

6

6

Szerződéses beruházási kötelezettségek A szerződéses beruházási kötelezettségek értéke 2009. december 31-én 980 millió forint, amely teljes egészében a Társaság kötelezettsége. Földgázvásárlási kötelezettség, Take or Pay (TOP) szerződés A TVK-Erőmű Kft. hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött az EON Zrt.-vel, az erőművi berendezés folyamatos üzemeltetése céljából. 2009. december 31-től ezen szerződés 739 millió m3 földgáz


Környezetvédelem Az 1996. évben, a Társaság privatizációja előtt elvégzett környezetvédelmi állapotfelmérés alapján elkezdődött az Olefingyár területén feltárt talajszennyezés kármentesítése, ezen felül folytatódott a festékgyár területén folyó kármentesítés. A többi szennyezett területen 1999-ben külső szakcég bevonásával megkezdődött a szennyezett talaj és talajvíz kármentesítése. A fenti felmérés alapján az 1996. évben a Társaság a várható környezetvédelmi költségek teljes összegére céltartalékot képzett. Mivel azóta teljes körű környezetvédelmi felmérés nem történt a Társaságnál, a céltartalék évente aktualizálásra került az eredeti felmérés, az elvégzett munka és a menedzsment becslése alapján. A Társaság vezetése folyamatosan felmérte és felméri, hogy milyen intézkedések és beruházások szükségesek ahhoz, hogy a Társaság megfeleljen az EU direktívái alapján kiadott új hazai jogszabályi környezetvédelmi követelményeknek.

2008

Rövid lejáratú lehívható hitelkeret Ebből:

beszerzésére vonatkozik (amelyből 628 millió m3 átlagáron számított értéke take-or-pay kötelezettség mellett érvényes) a 2018-ig fennmaradó időszakban.

Ezzel összefüggésben kezdődött meg 2002 második felében a környezetvédelmi kármentesítés alatt álló területek felszín alatti szennyezettségének felmérése. A külső szakértő cég által végzett állapotfelmérés munkaanyagai alapján valószínűsíthető többlet kármentesítési ráfordítás miatt 2002 során 2.101 millió forint környezetvédelmi céltartalék képzésre került sor. A céltartalék összege csak a jelentéskészítés időpontjában ismert és jól számszerűsíthető várható kiadásokra nyújtott fedezetet. A Társaság a 2003. év során tovább folytatta a külső szakértő cég által végzett felszín alatti szennyeződések vizsgálatát, a szennyeződés mértékének és kiterjedésének pontosítása, valamint a kármentesítési technológia meghatározása érdekében. A vizsgálatok jelentős mértékű a múltból származó felszín alatti szennyeződést állapítottak meg. Az állapotfelmérésről szóló 2003. év végén elkészült összefoglaló jelentést a Társaság az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban Hatóság) részére a kötelezésben előírt határidőre a 2004. évben benyújtotta. A Hatóság az állapotfelmérésről készített záródokumentációval kapcsolatban további kiegészítéseket írt elő, amelyet a Társaság elkészített és benyújtott. Ezek alapján az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉMIKÖTEVIFE) hatósági kötelezést adott ki műszaki beavatkozási terv elkészítésére és benyújtására 2005. szeptember 30-ai határidővel. A Hatósági kötelezésre benyújtott Műszaki Beavatkozási Tervdokumentáció a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően került összeállításra és tartalmazta a TVK-TIFO iparterület egészére a környezeti felelősség egységes kezeléséhez, illetve a környezetjogi megfelelőség eléréséhez szükséges stratégia rövid- és középtávú gyakorlati lépéseit és azok tervszerű ütemezését. A Társaság és a MOL Nyrt. integrált projekt keretében gondoskodik a múltbéli tevékenységből származó kötelezettségek kezeléséről. Az egyetemleges felelősségvállalást a TVK Nyrt. és a MOL Nyrt. a 2006. júliusban aláírt Együttműködési Megállapodásban rögzítette. 2006. decemberében a Hatóság a komplex Műszaki Beavatkozási Tervhez kapcsolódóan egyetemleges kötelezéssel (TVK-MOL) végrehajtandó határozatot adott ki a TVK-TIFO iparterület egészére. A Határozat jóváhagyta a két társaság rövid- és középtávú munkatervét, amelynek elsődleges célja a kötelezettségek kockázati alapra helyezett kezelése. A munkaterv folyamatosan optimalizálja a környezetvédelmi ráfordításokat, a szennyeződés kezelési megoldásokat és az egyik első jelentős mérföldkőként a 2009. évben teljes kockázati térképet alkottunk. A kockázati térkép alapján középtávon újradefiniálhatók a környezetvédelmi célok és megvalósításuk prioritásai, a kötelezettségek számszerűsítése. A 2009. évben a BGT Hungária Kft. által összeállításra és benyújtásra került az ÉMIKÖTEVIFE részére a TVK-TIFO Ipari komplexum területének tényfeltárási dokumentációja és annak kiegészítő adatközlése. A benyújtott dokumentációk alapján a Hatóság egyetemleges felelősséggel a tényfeltárás folytatását és a folyamatban lévő kármentesítési műszaki beavatkozások folytatását írta elő. A tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejeként 2012. decembere került meghatározásra.


97

27. Szegmens információk A Társaság területén belül, a déli határon a további szennyeződés kijutásának megakadályozása folyik, ezen kívül jelentős lépések történtek a szennyeződés további minőségi és mennyiségi paramétereinek, térbeli kiterjedésének az oldott csóva dinamikájának megismerésére.

A Csoport értékesítésének árbevétele 2009. és 2008. években szegmensenként a következő: 2009. év

Erre a feladatra 2009-ben 185 millió forintot, 2008-ban 179 millió forintot fordított a Társaság és ezzel párhuzamosan – külső szakértő bevonásával – megkezdődött a TVK-TIFO ipari komplexum környezeti felelősségének egységes szemléletű kezelésére egy kockázati alapú stratégiai koncepció kialakítása, melyet a szennyezett területek dimenziói és a probléma mértéke tett indokolttá. A TVK-TIFO ipari komplexum területén a környezeti kockázatokon alapuló stratégiai tervezés alapján a humán-ökológiai receptorok védelme és a környezeti kockázatok kezelése – azaz a szennyezés horizontális/vertikális terjedésének azonosítása és gátlása – elsőrendű prioritással rendelkezik. A Társaság területéről délkeleti irányban kilépett mélységi csóva megismerése céljából kiépült ún. „csóvadinamika monitoring rendszer” segítségével sikerült lehatárolni a szennyezést vertikális és horizontális irányban. A megkezdett mintavételezéseket és analitikai vizsgálatokat folytatni kell, hogy megismerhető legyen a csóva mozgása, dinamikája. Az Olefin tartálypark, Vésztározói területen a szennyeződés mértéke a forrásterületen stabil, vagy csökkenő tendenciájú. A 2006. évtől megkezdett kockázatfelmérés eddigi eredményei szűkítik a kockázatok körét. A mezőgazdasági területekhez kapcsolódó egészségkockázat értékelés 2006-2007. évi vizsgálatai alapján megállapítást nyert, hogy az 1. és 2. fázisban vizsgált mezőgazdasági területeken – TVK-TIFO ipari komplexum keleti határa, az ún. köztes terület, - az aktuálisan termesztett növények közvetlen emberi fogyasztása vagy a háziállatok takarmányozása során a megengedhetőnél nagyobb mértékű egészségkockázat kialakulásával nem kell számolni.

Szegmens

Belföldi értékesítés árbevétele

Export értékesítés árbevétele

Értékesítés árbevétele

Belföldi értékesítés árbevétele

Export értékesítés árbevétele


millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

Olefin

67 742

4 745

72 487

102 680

6 243

108 923

Polietilén

17 254

92 671

109 925

20 937

108 689

129 626

Polipropilén

25 779

33 390

59 169

35 266

41 133

76 399

Egyéb

23 012

779

23 791

7 414

1 044

8 458

133 787

131 585

265 372

166 297

157 109

323 406

Összesen*

*A TVK-csoportnak csak egy olyan vevője van, a MOLTRADE Zrt. amelytől származó bevétele meghaladja az értékesítés 10%-át (Lásd 28. pontot).

A Csoport tárgyi eszközeinek bruttó értéke, elszámolt értékcsökkenése és nettó értéke 2009. és 2008. december 31-én szegmensenként a következő: 2009. év Szegmens

Tárgyi eszközök bruttó értéke* millió forint

A mennyiségi kockázatfelmérést a 2008. év folyamán elvégeztük, amely pillanatfelvétele alapján az ipari komplexum területén a felszín alatti közeg szennyezettségére visszavezethető mezőgazdasági, humánexpozíciós, ökológiai kockázatokkal nem kell számolni. Azonban a kockázatelemzések bemeneti adatait képező információkat folyamatosan frissíteni szükséges, ezért 2009-től kezdődően a kémiai analitikai vizsgálati monitoring programot a humán-egészségügyi szempontból lényeges talajgáz, valamint az élővilágra való hosszú távú hatását feltérképezendően biológia monitoring résszel egészült ki. A 2009. év folyamán tovább folytatódott a források feltérképezése, pontosítása, a terület földtani rendszerének és vízáramlási viszonyok feltérképezése, s megkezdtük azok beépítését a hidrodinamikai traszportmodellbe. A vizsgálatok alapján további pontosításra került a szennyezettség eredeti kiterjedése. Az egyetemleges felelősség vállalás alapján a kötelezettségvállalás mértéke is felülvizsgálatra került. A továbbiakban a műszaki beavatkozások kivitelezésének és lefolytatásának költségei a TVK és a MOL között 50-50 % arányban oszlanak meg, melynek következtében 2009-ben 500 millió forint céltartalék feloldására került sor. A TVK Nyrt. és a MOL Nyrt. a potenciális műszaki beavatkozások kiválasztása érdekében külső szakértőket is bevonva kutatási projektet hozott létre, amelyben konzorciumtagként a Nemzeti Technológiai Kutatási Hivatal által meghirdetett Élhető környezetért pályázaton sikeresen vett részt. A kutatási programban a 16-32 m mélységű víztartó zónában található szennyezőanyagok transzportjának megakadályozását, koncentrációja csökkentése módjainak vizsgálatát tűztük ki célul.

2008. év

Olefin

119 554

Elszámolt értékcsökkenés

2008. év Tárgyi eszközök bruttó értéke*

Tárgyi eszközök nettó értéke

millió forint

millió forint

46 812

Elszámolt értékcsökkenés

millió forint

72 742

millió forint

114 905

Tárgyi eszközök nettó értéke millió forint

41 187

73 718

Polietilén

34 838

18 021

16 817

35 161

17 388

17 773

Polipropilén

26 349

17 589

8 760

25 815

16 393

9 422

Egyéb Összesen*

60 606

25 265

35 341

59 813

22 893

36 920

241 347

107 687

133 660

235 694

97 861

137 833

* Tartalmazza a folyamatban lévő beruházások értékét is. ** A külföldön lévő eszközök értéke 16 millió forint, amely az eszközök összes értékéhez képest nem jelentős.

A Csoport 2009. és 2008. évi aktiválásai a következők: 2009. év Szegmens

Aktivált érték

2008. év

Aktivált értékből immateriális javak

Aktivált érték

Aktivált értékből immateriális javak

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

6 602

-

1 359

-

Polietilén

912

-

277

-

Polipropilén

400

-

508

-

583

58

2 326

251

8 497

58

4 470

251

Olefin

Egyéb Összesen*

A Társaság által a – fentieket figyelembe véve - jelenleg számszerűsíthető környezetvédelmi kötelezettségekre környezetvédelmi céltartalékot képzett, a céltartalék értéke 2009. december 31-én 1 971 millió forint (2008: 2 563 millió forint). A megképzett környezetvédelmi céltartalékon felül a Társaságnak van függő környezetvédelmi kötelezettsége is, melynek összesített értéke várhatóan meghaladhatja a 4 milliárd forintot. A függő kötelezettségek közé sorolt környezetvédelmi témákra a Társaság egyrészt nem rendelkezik Hatósági kötelezéssel, másrészt a feladat műszaki tartalma az előzőekben leírtak miatt bizonytalan, amelyekből következően ezen feladatok elvégzésének valószínűsége kisebb, mint 50%.



99

28. Ügyletek kapcsolt vállalkozásokkal

Részvény alapú opciós juttatás 2006. évtől

Társult vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók A MOL-csoport a TVK Nyrt. megalakulása óta a Társaság legnagyobb alapanyag szállítója és egyes termékek legfontosabb vásárlója. A Társaság 2001-ben írta alá a MOLTRADE-Mineralimpex Rt-vel a 2004-2013-ig terjedő időszakra vonatkozó hosszú távú alapanyag szállítási szerződést.

2006. évtől bevezetett részvényopción alapuló ösztönző rendszere a MOL-csoport menedzsment hos�szú távú részvényárfolyam-növelés érdekeltségét teremti meg. Az opciós ösztönző egy évenként ismétlődő, MOL részvényekre vonatkozó vételi opció alapján számított készpénz kifizetésű bérösztönző, mely:

Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók a 2009. és 2008. évben

• évente induló 5 éves periódust átfogva működik, egy–egy periódus az alábbiak szerint tagolódik: - 2009-ben még a régi rendszerben maradók esetében 3 éves várakozási (megszolgálási) + 2 éves lehívási időszak, - 2009-ben az új rendszerbe átlépők és 2010. évtől minden jogosult vezetőre vonatkozóan 2 éves várakozási (megszolgálási) + 3 éves lehívási időszak.

2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Értékesítés ebből: MOL-csoportnak ebből: Moltrade-Mineralimpex Zrt. Slovnaft Petrochemicals s.r.o. MOL Nyrt.

65 875

60 209

40 432

52 385

6 165

5 954

19 167

1 218

-

540

12

613

9

611

Slovnaft, a.s. Kapcsolt vállalkozásnak ebből:

VIBA-TVK Kft. ( társult)

Beszerzés ebből: MOL-csoporttól ebből: Moltrade-Mineralimpex Zrt.

193 429

242 574

174 758

226 085

MOL Energiakereskedő Kft

4 176

6 251

Petrolszolg Kft.

6 330

5 000

Slovnaft Petrochemicals s.r.o.

3 035

1 029

-

1

272

633

2

386

270

247

Slovnaft, a.s. Kapcsolt vállalkozástól ebből: VIBA-TVK Kft. ( társult) Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft

• mértékét a MOL besorolási kategóriánként meghatározott egységek mennyisége határozza meg, • az egységek értékének meghatározására évente kerül sor (az ösztönző bevezetése óta 1 egység = 100 MOL részvény). Az új rendszer szerint a futamidő második évének végéig nincs lehetőség az opció beváltására (várakozási időszak), a 3. év január 1-jétől az 5. év december 31-ig terjedő időszak a beváltási periódus. A kifizetés a beváltási periódusban a beváltás bejelentése alapján történik, mely a megállapított részvény darabszám és az árnövekmény (induló ár és a beváltási ár különbözete) szorzataként kerül meghatározásra és kifizetésre. A részvény alapú opciós juttatás alakulása a következő: Átváltási opció darabszáma 2009 részvény Tárgyév elején fennálló opciók

-

Tárgyév során juttatott opciók Tárgyév során visszavett opciók

29. Részvény alapú juttatások

Év végén fennálló opciók

Általános ösztönzési rendszer a felső- és középvezetés tagjai számára Az ösztönző-kitűzés kiemelt társasági és szervezeti szintű pénzügyi és működési mutatókat tartalmaz, valamint a Társaság stratégiai céljainak a megvalósításához való hozzájárulás és a Teljesítménymenedzselési Rendszerben (TMR) rögzített egyéni feladatok, kompetenciák is értékelésre kerülnek. Az ösztönzési rendszerrel kapcsolatban 2009-ben felmerült ráfordítások összege 255 millió Ft ( 2008-ban 245 millió Ft volt). A juttatások kötelezettségeinek egyenlege 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakult:

2008

2007

2006

részvény

részvény

részvény

15 000

13 427

12 417

14 500

-

-

-

-

-600

-

-

14 500

14 400

13 427

12 417

Az IFRS 2-vel összhangban, a részvény alapú opciós juttatás készpénz elszámolású tranzakcióként került kimutatásra, az ösztönző megszolgálás időpontjában számított valós értékének az eltelt megszolgálási időszakra jutó része ráfordításként történő elszámolásával. Az opciós juttatás felmerült költsége a személyi jellegű ráfordítások között került elszámolásra, a szállítók és egyéb kötelezettségek egyidejű növekedésével, amely 2009-ben 180 millió forint volt (2008-ban -114 millió forint volt). A valós értékek a binomiális opció árazási modell alapján kerültek meghatározásra. A modell alapadatai a következő:

2009.12.31.

2008.12.31.

2009. év

2009. év

millió forint

millió forint

(2 éves várakozási periódus)

(3 éves várakozási periódus)

41,88

41,88

Rövid távú ösztönző

252

247

Összesen

252

247

Súlyozott átlagos részvényárfolyam * Súlyozott átlagos átváltási ár * Múltbéli adatokon alapuló várható volatilitás Várható hozam Várható élettartam (év) Kockázatmentes kamatláb Az opció átlagos súlyozott valós értéke

2008. év

2007. év

2006. év

104,82

21 146

20 170

63,7

63,7

63,7

17 247,4

17 247,4

44,25%

44,25%

47,39%

54,46%

48,96%

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

4,0

4,0

3,0

2,0

1,0

2,08%

2,08%

1,63%

6,97%

6,30%

30,1

29,8

8,4

4 452,9

3 172,9

* A 2009. és 2008. évi értékek EUR/részvényben, a 2007. és 2006. évi értékek forint/részvényben értendők.



101

Juttatások a kulcspozícióban lévő felsővezetés, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai részére 2009.12.31.

2008.12.31.

millió forint

millió forint

Bérek és egyéb rövid lejáratú juttatások Végkielégítés

223

225

-

-

Nyugdíjazási juttatások

-

-

Egyéb hosszú lejáratú juttatások

-

-

Részvényalapú juttatások

129

-82

Tiszteletdíj

131

103

Összesen

483

246

Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjai részére nyújtott hitelek Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagjai részére nem került sor hitel nyújtására.

30. A magyar számviteli szabványok és az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi beszámolók közötti eltérések levezetése A Magyar Számviteli Törvény 1992. január 1-jén lépett hatályba és azóta többször módosult. Az új, 2000. évi C. törvény 2001. január 1-jei hatályba lépésével jelentősen közeledtek a magyar számviteli előírások az IFRS előírásaihoz. A számviteli alapelvek kialakításában meghatározó volt az EU 4., 7. és 8. direktívája, azonban ezek bizonyos vonatkozásban még mindig eltérnek az IFRS-től. A következő táblázat mutatja a magyar, nem konszolidált saját tőke egyeztetését az IFRS beszámolóhoz: Jegyzett tőke millió forint 2009. december 31. – MSZSZ Társaság

Tartalékok millió forint

Mérleg szerinti eredmény millió forint

Átváltási tartalék millió forint

Saját tőke millió forint

24 534

125 594

-9 897

IFRS konszolidáció hatása

-

250

-145

-

105


-

34

-

30

64

140 231

Jegyzett Tartalékok tőke millió forint 2008. december 31. – MSZSZ Társaság

millió forint

Mérleg szerinti eredmény


Saját tőke

millió forint

millió forint

millió forint

24 534

126 917

675

-

152 126

IFRS konszolidáció hatása

-

723

-473

-

250


-

26

-

8

34

IFRS módosítások: - Halasztott adó

1

-

-4 317

330

-

-3 987

- Műszaki berendezések aktivált értéke

2

-

7 668

-

-

7 668

- Műszaki berendezések értékcsökkenése

2

-

-7 427

-35

-

-7 462

- Periodikus karbantartás aktivált értéke

3

-

1 326

-

-

1 326

- Periodikus karbantartás értékcsökkenése

3

-

-720

-487

-

-1 207

- Befektetetések értékelésének különbözete

4

-

265

-18

-

247

- Goodwill értékcsökkenés visszavét

5

-

92

-

-

92

- Vezetői prémium elszámolása

6

-

-229

-44

-

-273

-

-179

-94

-

-273

8

148 541

- Egyéb 2008. december 31. – IFRS Csoport

24 534

124 145

-146

1. Halasztott adó Az IFRS előírja a halasztott adó eszköz vagy kötelezettség kimutatását minden időbeli adóeltérésre, ha ezen eszközök és kötelezettségek elszámolt értéke a jövőbeni adóalapot képező nyereség meghatározásakor érvényesíthető lesz. A magyar számviteli szabályozás nem teszi lehetővé ilyen eszköz vagy kötelezettség felvételét az egyedi mérlegbe. 2. Hitelfelvételi költségek aktiválása Az IFRS megengedi azon finanszírozási költségek aktiválását, amelyek közvetlenül eszköz beszerzéshez vagy eszköz-előállításhoz kapcsolhatóak. A hitelfelvételi költségek mind a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó hitelhez mind az általános vállalatfinanszírozást szolgáló hitelhez tartozhatnak, és magukba foglalhatják az árfolyam különbözetnek a kamatot helyettesítő részét is. A MSZSZ szerint csak a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó hiteleken felmerült kamatot és árfolyam különbözeteket, függetlenül az utóbbi mértékétől, kell és lehet aktiválni.

IFRS módosítások: - Halasztott adó

1

-

-3 987

1 146

-

-2 841

- Műszaki berendezések aktivált értéke

2

-

7 668

-

-

7 668

- Műszaki berendezések értékcsökkenése

2

-

-7 462

-34

-

-7 496

- Periodikus karbantartás aktivált értéke

3

-

1 326

996

-

2 322

- Periodikus karbantartás értékcsökkenése

3

-

-1 207

-534

-

-1 741

- Befektetetések értékelésének különbözete

4

-

247

2

-

249

- Goodwill értékcsökkenés visszavét

5

-

92

-

-

92

- Vezetői prémium elszámolása

6

-

-273

-74

-

-347

-CO2 Emissziós kvóta

7

-

-

-742

-

-742

-Tartalékok módosítása

-

6

-6

-

-

- Egyéb

-

-273

96

-

-177

24 534

122 015

-9 192

30

137 387

2009. december 31. – IFRS Csoport

3. Karbantartási költségek Az IAS 16-nek megfelelően az ismétlődő jelentős karbantartások költségeit aktiválni kell a kapcsolódó tárgyi eszközök bekerülési értékébe, mely költséget a következő jelentős karbantartási munkálatokig terjedő időszak alatt kell értékcsökkenésként elszámolni. Az MSZSZ szerint ezeket továbbra is költségként kell elszámolni. A 2005. évben aktivált új tárgyi eszközök bruttó értékéből a karbantartási költségek külön komponensként kiemelésre kerültek. A karbantartási komponens hasznos élettartama a karbantartási ciklus tervezett hossza. A 2005. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszközök karbantartási munkáinak felmerülésekor a periodikus karbantartási költségeket aktiválta a Társaság (ezen költségek a korábbi időszakokban ráfordításként kerültek elszámolásra). 4. Befektetetések értékelésének különbözete Az IFRS szerint a befektetéseket tőke módszerrel értékelik (részesedésre jutó saját tőke), míg az MSZSZ szerint értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken. A végelszámolással megszűnt befektetések átértékelésének kivezetését is tartalmazza. 5. Goodwill értékcsökkenés visszavét Az IFRS 3 – Üzleti Kombinációk standard átmeneti rendelkezéseivel összhangban 2005. január 1-jétől megszűnt a megvásárolt üzletrészekhez kapcsolódó goodwill amortizációja. MSZSZ szerint a goodwill értéke hasznos élettartam alatt kerül elszámolásra.



103

6. Vezetői prémium elszámolása Az IFRS szerint a rövid távú vezetői prémium abban az évben kerül elszámolásra, amely időszakkal összefüggésben áll, míg az MSZSZ a pénzügyi rendezéskor mutatja ki. A hosszú távú vezetői prémium 24 vagy 36 hónapra időarányosan van elszámolva az IFRS szerint, míg az MSZSZ a teljes juttatás összegét elszámolja az adott évre. 7. CO2 emissziós kvóta IFRS szerint a határidős tranzakciós ügyletben történő értékesítést hosszú lejáratú kötelezettségként kell elszámolni. HAS szerint árbevételként el kell számolni, és céltartalékot kell képezni az emissziós kvóta kibocsátási hiányra.



105

Összefoglaló pénzügyi adatok 2000-2009 (Ft)

IFRS, konszolidált, auditált millió Ft

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

197 088

155 131

135 124

150 284

175 883

249 693

308 736

337 646

323 406

265 372

Üzleti tevékenység eredménye (EBIT)

7 312

6 933

443

4 177

12 153

13 136

22 058

32 973

4 555

-7 510

Amortizáció

5 560

8 593

8 111

7 797

6 925

9 723

12 405

12 948

13 148

12 609

12 872

15 526

8 554

11 974

19 078

22 859

34 463

45 921

17 703

5 099

Nettó eredmény

1 451

8 693

1 819

5 278

8 947

6 409

17 271

23 684

-146

-9 192

Beruházások

7 743

6 971

20 132

55 420

42 553

6 981

6 644

7 251

4 538

8 223

166 179

137 644

134 274

182 082

202 326

227 714

229 998

234 963

209 781

211 404

Saját tőke

87 754

95 376

97 112

102 363

111 282

117 718

133 959

157 642

148 541

137 387

Jegyzett tőke

24 700

24 623

24 510

24 501

24 495

24 492

24 534

24 534

24 534

24 534

65

359

75

218

369

264

712

975

-6

-378


1,65

9,11

1,87

5,16

8,04

5,44

12,89

15,02

-0,10

-6,69


0,87

6,32

1,35

2,9

4,42

2,81

7,51

10,08

-0,07

-4,35

- Legmagasabb

6 670

4 990

4 800

4 550

5 375

5 890

5 995

8 490

7 060

3 495

- Legalacsonyabb

3 180

1 990

2 800

3 940

3 400

4 605

4 855

5 250

2 405

1 760

- December 31-én

4 600

3 250

3 940

3 955

5 060

5 240

5 345

7 010

2 405

3 400

111 480

78 763

95 485

95 849

122 628

126 990

129 835

179 752

58 420

82 589

2 587

2 292

2 126

2 015

1 686

1 542

1 396

1 187

1 153

1 158

24 820 001

24 423 843

24 423 843

24 423 843

24 423 843

24 423 843

24 290 843

24 290 843

24 290 843

24 290 843

24 234 843

24 234 843

24 234 843

24 234 843

24 234 843

24 234 843

24 290 843

24 290 843

24 290 843

24 290 843

585 158

189 000

189 000

189 000

189 000

189 000

0

0

0

0

19

11

10

7

7

8

10

9

9

9


EBITDA

Mérlegfőösszeg

Fő mutatószámok EPS - Egy részvényre eső jövedelem (Ft/db)

TVK-részvény záróára a Budapesti Értéktőzsdén (Ft)

Kapitalizáció (december 31-i záróár alapján, millió) Egyéb adatok TVK Nyrt. átlaglétszám (fő) Részvények száma (db) - Törzsrészvények - Dolgozói részvények Konszolidációba bevont társaságok száma


Összefoglaló pénzügyi adatok

107

Összefoglaló pénzügyi adatok 2000-2009 (Euró)

IFRS, konszolidált, auditált (ezer EUR) Értékesítés árbevétele

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

743 897

629 769

572 802

573 100

712 279

987 983

1 223 686

1 332 725

1 221 414

979 811

Üzleti tevékenység eredménye (EBIT)

27 599

28 145

1 878

15 929

49 216

51 976

87 428

130 148

17 203

-27 729

Amortizáció

20 986

34 884

34 383

29 733

28 044

38 472

49 168

51 107

49 656

46 555

EBITDA

48 585

63 029

36 261

45 662

77 261

90 448

136 595

181 255

66 859

18 827

5 477

35 290

7 711

20 127

36 233

25 359

68 454

93 483

-551

-33 939

29 225

28 299

85 341

211 341

172 328

27 622

26 334

28 620

17 139

30 361

Mérlegfőösszeg

627 233

558 779

569 199

694 360

819 366

901 017

911 605

927 425

792 284

780 549

Saját tőke

331 222

387 188

411 666

390 356

450 662

465 786

530 951

622 230

560 998

507 263

93 229

99 959

103 900

93 433

99 198

96 910

97 241

96 838

92 658

90 585

EPS - Egy részvényre eső jövedelem (euró/db)

0,25

1,46

0,32

0,83

1,5

1,04

2,82

3,85

-0,02

-1,40


1,65

9,11

1,87

5,16

8,04

5,44

12,89

15,02

-0,10

-6,69


0,87

6,32

1,35

2,9

4,42

2,81

7,51

10,08

-0,07

-4,35

25,18

20,26

20,35

17,35

21,77

23,31

23,76

33,51

26,66

12,90

- Legalacsonyabb

12

8,08

11,87

15,02

13,77

18,22

19,24

20,72

9,08

6,50

- December 31-én

17,36

13,19

16,7

15,08

20,49

20,73

21,19

27,67

9,08

12,55

420,77

319,75

404,77

365,52

496,61

502,47

514,61

709,5

220,64

304,94

Nettó eredmény Beruházások

Jegyzett tőke Fő mutatószámok

TVK-részvény záróára a Budapesti Értéktőzsdén (EUR) - Legmagasabb

Kapitalizáció (december 31-i záróár alapján, millió) Megjegyzés: 2000. december 29-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 264,94 2001. december 28-án az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 246,33 2002. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 235,90 2003. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 262,23 2004. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 245,93 2005. december 30-án az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 252,73 2006. december 29-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 252,30 2007. december 28-án az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 253,35 2008. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 264,78 2009. december 31-én az MNB Deviza EUR/HUF középárfolyam: 270,84


Összefoglaló pénzügyi adatok

109

Tisztában vagyunk azzal, hogy napjainkban a sikeresség és a társadalmi elfogadottság mérőszámai nem csak a gazdasági mutatókban tükröződnek. Tevékenységünket egyre inkább annak a teljesítményünknek a tükrében is értékelik, hogy mennyire vagyunk képesek csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat. A TVK elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt és nyíltan kommunikálja az elért eredményeket az érintettek felé. Kiemelt figyelmet fordítunk egy tisztább, élhető környezet és a biztonságos, egészséges munkafeltételek elérésére, amelynek érdekében a megelőzést és a felelős gondoskodást alapelvként kezeljük. A környezetközpontú gondolkodás és fenntarthatóság alapelvei szilárdan beépültek a hosszú távú stratégiánkba. Ezt tükrözi, hogy a 2009. évi eredményeinkről immár nem külön éves pénzügyi és fenntarthatósági jelentés formájában, hanem integrált éves jelentésben számolunk be. A jelen fejezetben található témákról teljes körű információ található a TVK honlapján (www.tkv.hu).


fenntartható fejlődés

2009. évi teljesítményünk

KIEMELT EREDMÉNYEINK ÉS CÉLJAINK


Gazdasági fenntarthatóságot támogató teljesítményünk • A gazdasági recesszió negatív hatásainak ellensúlyozására szigorú költségcsökkentési és hatékonyságfejlesztő programokat indítottunk valamennyi területen. Nagy értékű technológia és termelés bővítő fejlesztések helyett, tudatosan több kisebb értékű, a petrolkémiai termelés hatékonyságának növelésére, termékportfóliónk optimalizálására irányuló intézkedést vezettünk be. Elsősorban a folyó működéshez szükséges felújítási munkákat végeztük el. Ennek keretében 2009-ben sikeresen befejeztünk az Olefin-1 üzem nagyjavítását és a szükséges rekonstrukciós munkák nagy részét. Ezen kívül a működési biztonságot, egészséget és környezetet fenyegető kockázatok csökkentésére koncentráltunk. • Az olefingyártás területén elindított projektek: - Az Olefin-1 üzemben elkezdtük az F1009 kemence felújítását (amely 2010-ben fog befejeződni), ez együtt jár kapacitásbővítéssel is. A cél az olefingyártás során képződő etán frakció feldolgozása alapanyagként, hogy az etán egy részét ne kelljen fűtőanyagként eltüzelni. Ezáltal az Olefin-1-ben a fajlagos alapanyag felhasználásunk javulni fog. - A Linde Engineering céggel szerződést kötöttünk egy energia hatékonysági tanulmány elkészítésére a TVK Nyrt. Olefin-1 és Olefin-2 üzemeire. - A fáklyázási veszteségek csökkentésére indítottuk el a két olefingyárunk közötti pirogáz vezeték létesítését. Ezzel kívánjuk elérni, hogy bármelyik olefin üzem indulásakor technológiai okokból a fáklyán elégetett szénhidrogén gázok egy részét visszanyerjük és a működő másik olefin üzemben hasznosítsuk. • A licencadó Chevron Phillips Chemical Co. céggel elkészítettük az 1986 óta működő HDPE-1 üzemünk rekonstrukciójára és kapacitásának növelésére vonatkozó Basic Engineering tervet. Ezt a projektet 2011-2013 között tervezzük végrehajtani, amely együtt jár majd a HDPE-1 üzem termékpalettájának megújításával. • A villamos energia ellátás biztonságának javítását és így az üzemzavarok bekövetkezési valószínűség csökkenése által a fáklyázási veszteség csökkenését érjük el az I. és II. számú villamos fogadóállomáson a meglévő transzformátorok mellé egy-egy új transzformátor beépítésével. 2009-ben elvégeztük a projekt teljes előkészítését és megkezdődött a projekt megvalósítása. Az 1 sz. fogadóállomáson a szükséges átalakítások és az első transzformátor telepítése valamint beüzemelése sikeresen lezárult. • 2009-ben fejeződött be a vasúti tartálykocsi lefejtő rekonstrukciója és kapacitás bővítése. A kvencsolajat szállító vasúti kocsik lefejtése zárt technológia rendszerben valósul meg (az atmoszférába nem jutnak ki szénhidrogén gázok), és egyúttal lényeges gőzmegtakarítást értünk el. • Hatósági kötelezettségnek teszünk eleget az ipari víz tisztításából származó folyami iszap új technológiájú elhelyezésével. A 2009-ben előkészített projektet 2010. június végéig fogjuk befejezni. • Az Olefin-2 és HDPE-2 üzemek közös recirkulációs hűtővíz rendszerénél a pótvíz tisztítására új kavicságyas szűrőt építettünk be 2009ben. Ezáltal csökkentettük a technológiai berendezések korrózióját, a készüléktisztítások gyakoriságát és a vízkezeléshez felhasznált vegyszerek mennyiségét. • Új termékek fejlesztése terén 2009-ben kiemelten a PP termékeink portfóliójának megújítására fókuszáltunk. Fejlesztési tevékeny-

Kiemelt eredményeink és céljaink

113

ségünk eredményeképpen az évben a Tipplen H 659 F (hőformázáshoz és fúvott termékekhez), R 789 (habosított, ill. termoformázott lemezek gyártásához), R 1059 A (vékonyfalú termékek fröccsöntéséhez), K 850 (csőextrúzióhoz és fittingek gyártásához) és a K 1150 A (vékonyfalú termékek fröccsöntéséhez) termékek szélesítették a termékpalettánkat. Ezenfelül számos meglévő termékünk receptúráját módosítottuk, hogy eleget tegyünk az újabb vevői igényeknek. • A környezeti terhelés csökkentése érdekében folytattuk együttműködésünket bel- és külföldi partnereinkkel, hogy hagyományos műanyag termékeink módosításával biológiai lebomlásuk gyorsítható legyen. 2009 évi és korábbi kutatómunkánk eredményeként sikerült meghatározni a célnak legmegfelelőbb adalékanyag típusokat, melyek három különböző beszállító termékei. Társadalmi teljesítményünk Munka- és egészségvédelem • Zártrendszerű szénhidrogén mintavétel kialakítása az Olefin-2 üzem területén. • Porsilók és a granulátum homogenizáló silók tetején lévő váltószelepek és karbantartást igénylő egyéb berendezések biztonságos megközelíthetőségének kialakítása, kezelő pódiumok létesítése. • Az expozícióknak kitettek fokozottabb védelmét szolgáló intézkedések részeként: - az Olefin-1 üzemben 23 szivattyú tömszelencéjének átalakítása történt meg kétszeres zárásúra; - az Olefin üzemcsoportban megkezdődött az aktív szenes szűrők beépítése a vezénylők klímarendszerébe; - a fekete-fehér öltözők rekonstrukciója keretében rendeződött az Olefin üzemcsoport munkavállalói állományának előírásszerű tisztálkodási lehetősége; - a korábbi légtérelemzési módszernél pontosabb információt nyújtó személyi mintavevős légtérmérést vezettünk be az expozíciós veszélynek kitett munkaposztokon. • Növeltük a kivitelezői munkavégzés EBK jellegű helyszíni ellenőrzéseinek a számát, ezzel is szorítottuk partnereinket a biztonságosabb munkavégzésre. • Lezárult a PSM bevezetése, egyben megkezdődött a működtetés előkészítése. • Készülve a 2010-es nagyleállásra: - átgondolt, a kivitelezők munkáját segítő biztonsági tervet készítettünk a nagyleállás idejére; - a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos elvárások tekintetében pontosítottuk a kivitelezői szerződéseket; - meghatároztuk a független tanúsító által auditálandó kivitelezők körét, javaslatot tettünk a kérdéslista TVK-specifikus szempontokkal történő kiegészítésére. Tűzvédelem • A tűzvédelmi tevékenység a hatályos előírások szerint történt. Tűzesemény 2009-ben nem volt, a hatósági ellenőrzések során bírság kiszabását megalapozó mulasztás feltárására nem került sor. • Az O2 és HD2 tüzivíz hálózat biztonságosabb működésének támogatására kapcsolat kialakítás a TVK iparivíz hálózattal. • Gázkromatográf gázellátó rendszer felújítás a palacktárolóban, a preparatív és kromatográf laborban. Humán erőforrás • A bevezetést követően sikeresen működtettük a teljesítményértékelési rendszert (TÉR), amelynek alapján kifizetett ösztönző mértéke 2009-ben az éves alapbér 9%-a volt. • Folytattuk a STAFÉTA művezetői utánpótlás programot, melyben jelenleg 11-en vesznek részt. • A szakértők és középvezetők közül 68 munkatársunk vesz részt 2 éves kompetenciafejlesztő programban. • Az Erdey-Grúz Tibor Szakközépiskolával közösen vegyésztechnikus képzést működtetünk Tiszaújvárosban, jelenleg 40 MOL-csoportos munkavállaló vesz részt a képzésben. • 116 munkatársunk végzett el szakmai, elsősorban OKJ-s képzést. 15 kolléga felsőfokú tanulmányait támogattuk. • A 2009-es évben 8 friss diplomás kolléga lépett be Társaságunkhoz. • Oktatási és képzési programjainkon, amelyre összesen 87,6 millió Ft-ot fordítottunk, 2009-ben több mint 500 munkatársunk vett részt.


2009-es környezetvédelmi teljesítményünk • Tovább növeltük az előző évben elért (2008. év – 28%) hasznosítási arányt és 2009 végére már a hulladékok 62% -át újra hasznosíttattuk. • A Központi Hulladékudvar megvalósulásának köszönhetően kialakult hulladékgyűjtési, tárolási módszer mind a Vállalat szervezeti egységei, mind pedig a szerződéses partnereink elégedettségére szolgál. • A 2009. év során hosszú távú csatlakozási szerződések köttettek számos új hulladékkezelő partnerrel, biztosítva ezzel a teljes lefedettséget a hulladékok költséghatékony kezelésére. • A Műszaki Beavatkozási Tervben rögzített feladatok költséghatékony végrehajtásával csökkentettük a 2008. év végén ismert környezetvédelmi kötelezettségeinket és a hatósági előírások maradéktalan betartása mellett 185 MFt-ot fordítottunk a feladatok elvégzésére. • A hypo és kénsav tartályok jelenleginél biztonságosabb tárolási feltételeinek kialakítása az Olefin-2 üzemben. • A fáklyázási veszteség csökkentését célzó projekt elindításával a levegőterhelés további csökkentését is várjuk. A 2009. évi célok megvalósulása CÉLOK

ÉRTÉKELÉSE TÁRSADALMI CÉLKITŰZÉS Munka- és tűzvédelem

A hosszútávú tendenciáknak megfelelően a munkaképtelenséggel járó balesetek frekvenciája (LTIF) nem haladhatja meg a 0,60 értéket.

0,61 (A ledolgozott munkaórák száma nem érte el a tervezettet.)

Az összes munkabaleseti frekvencia (TRIR) nem növekedhet 2,41 fölé.

1,22

A defenzív autóvezetési kultúránk fejlesztésével törekszünk arra, hogy a közlekedési balesetek aránya (RAR) ne haladja meg a 1,87-et.

3,71

Az összes tűzeset száma nem haladhatja meg az 1-et.

0

A rendkívüli (munkabalesetek, tűzesetek és kvázi) események 100%-át kivizsgáljuk.

megtörtént

A munkahelyek biztonságának növelése érdekében, a személyi tényezőkből fakadó kockázatok mérséklése céljából TVK szinten 539 ún. viselkedési auditot tartunk.

509 (Az LDPE-1 üzem félévtől leállításra került, az elmaradás ebből fakad.)

✗ ✓ ✗ ✓ ✓ ✗

TÁRSADALMI CÉLKITŰZÉS Egészségvédelem Nem következhet be halálos munkabaleset sem a munkavállalóink, sem pedig az alvállalkozóink között.

0

Az elfogadott foglalkozási megbetegedések frekvenciája (TROIF) csak nulla lehet.

0

A hiányzási ráta értékét 3,14 alatt tartjuk.

2,86

Munkavállalóink munkahelyi egészségvédelmi programokban való részvételét legalább 60%-ra kívánjuk növelni.

81%

✓ ✓ ✓ ✓

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉS Környezetvédelem A normál üzemeltetési feladatokkal és rendkívüli helyzetekkel összefüggésben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége nem lehet több, mint 2200 tonna.

2462,8 tonna (A 2009.évi nagyleállás következtében megnőtt a hulladékmennyiség.)

Tovább növeljük az előző évben elért (2008. év – 28%) hasznosítási arányt.

62%

A Központi Hulladékudvar működtetésén keresztül biztosítjuk a vállalatnál a hulladékképződéssel járó valamennyi folyamat egy helyre koncentrálását.

Központi koordináció szabályozásával

A Műszaki Beavatkozási Tervben rögzített feladatok költség-hatékony végrehajtásával csökkentjük a 2008. év végén ismert környezetvédelmi kötelezettségeinket. Tovább csökkentjük a tevékenységünkből származó VOC-kibocsátásokat.

185 MFt-ot fordítottunk a feladat elvégzésére a hatósági előírások maradéktalan betartása mellett Korszerűsítések folyamatban

A második kereskedési időszakra vonatkozó GHG-stratégiánkban foglalt feladatokat az elfogadott ütemterv szerint végrehajtjuk.

megtörtént

A REACH előregisztrációhoz szükséges feladatokat az elfogadott ütemterv szerint folytatjuk.

megtörtént

✗ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓


115

Díjak és elismerések Az augusztus 20-ai állami ünnepek alkalmából Olvasó Árpád vezérigazgató Pro Urbe díjat kapott Tiszaújváros Önkormányzatának képviselőtestületétől. A díjjal azt a kimagasló munkát ismerték el, melyet Olvasó Árpád Tiszaújváros építése, fejlesztése, társadalmi és gazdasági értelemben vett erősítése érdekében végzett, többek között a TVK és Tiszaújváros Önkormányzata által közösen létrehozott Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány (TJA) működtetésén, céljainak megvalósításán keresztül. A TJA segítette a város nemzeti és nemzetközi kulturális és sportrendezvényeinek megszervezését, az egészségügyi, az oktatási és a szociális területeken folyó munkát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tavaly is meghirdette a „Kerékpárosbarát Munkahely 2009” címet a kis-, közép- és nagyvállalat, közintézmény, valamint non-profit szervezet kategóriákban. A TVK Nyrt. pályázatával a nagyvállalatok között szerezte meg a cím használatára való jogosultságot.

Célkitűzéseink a 2010. évre Gazdasági fenntarthatóságot célzó célkitűzéseink • 2010. évi céljaink kapcsolódnak a korábbi célkitűzésekhez és a már elindított projektekhez és témákhoz. Elvárás, hogy megfelelő szinten biztosítsák: - a hatékony működést, - a működés biztonságának fokozását, - a poliolefin termékek minőségének és alkalmazhatóságának fejlesztését, - a hatósági és külső kötelezettségek teljesítését, mindezt maximális hatékonysággal és alacsony működési költségekkel. A korábban elindított projektek folytatásának, ill. időbeli újratervezésének elbírálásakor, következetesen a fenti elveket érvényesítettük. Az így elfogadott 2010. évi CAPEX tervünk elsősorban az előző céloknak megfelelő projekteket tartalmazza (O-1 Fejlesztés, O-1 és O-2 közötti pirogáz vezeték létesítése; Pillangószelepek beépítése az O-2 pirogázvezetékekbe; Villamos energiaellátás megbízhatóságának növelése; Szennyvíz iszapkezelés). • Az olefin termelés területén az energiaracionalizálásra és a CO2-kibocsátás mérséklésére koncentrálunk. • Folytatjuk a HDPE-1 üzem rekonstrukciójára és technológiájának megújítására indított projekt előkészítését, az EPC típusú megvalósítási fázis versenyeztetésével, fővállalkozó kiválasztásával. • A technológiákban már bevezetett modellezési, szimulációs, monitoring és ellenőrző rendszerek további finomítását, továbbá új területeken való alkalmazásukat valósítjuk meg. • Folytatjuk az új PE 100 csőtípusú termékünk 2009-ben elindított piaci bevezetését. • Úgyszintén folytatjuk egyes polimer termékek adalékolási receptúráinak megváltoztatását vevői, ill. gazdaságossági igényeknek megfelelően, máris elindítottuk a K 250 A (fröccstípus) márkajelű termék fejlesztését. • A környezeti hatások csökkentése érdekében folytatjuk a hagyományos műanyag termékek biológiai lebomlását célzó speciális kutatásokat. Fő célunk, hogy képesek legyünk vevőinknek olyan mesterkeverék típusokat javasolni, melyek optimálisan működnek termékeinkkel és így vevőink megkaphatják a „Környezetbarát termék” tanúsítványt az illetékes hatóságoktól, főként a műanyag hordtáska (bevásárló szatyrok) típusú végtermékek területén. 2010-ben konkrétan 6 kiválasztott TVK-s termék lebomlását vizsgáljuk a különböző mesterkeverékek felhasználásával. A célok elérése érdekében együttműködünk a Széchenyi István Egyetemmel, akik a szükséges vizsgálatok elvégzésre akkreditált laboratóriummal rendelkeznek. A kémiai mechanizmusok elméleti alapjaival kapcsolatban a Pannon Egyetemmel kooperálunk. Környezetvédelmi célkitűzéseink • PETTVK szinten a normál működéshez kapcsolódó fajlagos hulladékkezelési költség az előző évhez képest 5%-kal csökken. • A Műszaki Beavatkozási Tervben rögzített feladatok költséghatékony végrehajtásával 2010-ben 199 millió forinttal csökkentjük a 2009. év végén ismert környezetvédelmi kötelezettségeinket.


• Az energiahatékonyság növelése, a fajlagos CO2 kibocsátás csökkentése a vezető technológiai fejlesztések megvalósításával, az energiaszolgáltatás, a termelés, továbbá az igény és a szolgáltatás oldaláról rendelkezésre álló eszközök optimalizálásával. • Az integrált vízszolgáltatás lehetőségeinek kihasználásával minimalizáljuk a frissvíz felhasználásunkat. • Biodiverzitás rendszer kiépítése. Társadalmi célkitűzéseink • Folytatjuk a 2009-ben sikerrel lebonyolított „Egy nap alatt a TVK körül” edukációs programot, melynek keretében a dél-borsodi régió diákjait ismertetjük meg a TVK tevékenységével és a Fenntartható Fejlődés követelményeinek keretében tett intézkedéseivel. Biztonságos működést támogató célkitűzéseink • Nem következhet be munkavégzéssel kapcsolatos halálos munkabaleset a munkavállalóink, vállalkozóink és a közvetlenül ellenőrzött harmadik feleink között. • A munkaidő-kieséssel járó balesetek frekvenciája (LTIF) nem haladhatja meg a 0,50-es értéket. • A közlekedési balesetek mutatója (RAR) nem haladhatja meg az 1,85-ös értéket. • A balesetkivizsgálási mutató (IIR) 100%-os lesz. • EBK kockázatvizsgálat készül a PSM kritikus folyamatokra. • Az EBK Menedzsment Rendszer (HSE MS) önértékelés alapú megfelelési szintje meghaladja a 85 %-ot. A teljesítményt audit eredmények igazolják. • A kulcsfontosságú beszállítók a MOL-csoport EBK menedzsment rendszernek megfelelő EBK rendszert működtetnek. • Az újonnan kinevezett vonali-vezetőket EBK tudatosság jellemzi. Egészségvédelmi céljaink • Az elfogadott foglalkozási megbetegedések frekvenciája (TROIF) nulla lesz. • Munkavállalóink nem munkavégzéssel összefüggő megbetegedései, sérülései, hiányzási rátája kevesebb lesz, mint 2,03%. • A TVK petrolkémiai egységeinek munkavállalói részvételi aránya a munkahelyi egészség-fejlesztési programban eléri a 70%-ot.


117

Környezetünk védelme

Klímaváltozás A TVK és a MOL az üvegházhatású gázokkal kapcsolatosan is teljes mértékben harmonizálta tevékenységét. Társaságunk UHG5479-1 számú üvegházhatású gáz-kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítményeinek köre a II. kereskedési időszakra vonatkozó jogszabályi változás következtében jelentősen bővült és 2008. január 1-jétől a kibocsátási kereskedelem hatálya alá kerültek a pirolízis üzemeink is, amely jelentős változást jelent a kibocsátások nyomonkövetése és jelentése terén. 2009-ben az ETS hatálya alá eső CO2 kibocsátás 1,056 millió tonna volt, így kvóta vásárlásra nem kényszerültünk, hiszen a Nemzeti Kiosztási Tervben szereplő allokált mennyiség alatt bocsátottunk ki. A folyamatos alapanyag és energia felhasználási hatékonyságot javító intézkedések eredménye a fajlagos CO2 kibocsátásban is megmutatkozik, amelyet az előállított etilént, propilént, butadiént, benzolt és hidrogént magába foglaló úgynevezett High Value HVC-re vetített fajlagos CO2 Chemicals-re (HVC) vetítve adunk meg. kibocsátás (tonnánként) 0

Mivel kizárólag a BAT előírásainak megfelelő technológiákat üzemeltetünk, ez a tény nagyon csekély mozgásteret biztosít további CO2 kibocsátás csökkentésre. Másrészt a petrolkémia egy energia intenzív iparág, így az energia felhasználás jelentős költségtétel a működésünkben, amiből következően az energia felhasználás hatékonyságának a javítása további CO2 kibocsátás csökkenést eredményezhet. Ezt felismer-


0,25

2004 2005 2006 2007 2008 2009

0,5

0,75

1,0

1,25

ve számos energia felhasználási hatékonyságot javító projekt végrehajtását indítottuk el amellett, hogy a projekt-tervezetek és a beruházási döntések értékelése során figyelembe vettük a potenciális CO2 kibocsátások hatásainak pénzügyi vonatkozásait is. Olyan jelentős akciókat hajtottunk végre, amelyek a klíma stratégiai céljaink megvalósításához, az energia felhasználási hatékonyság további javításához járulnak hozzá. Ezek közül kiemelhetőek az alábbiak: • A TVK működéséhez szükséges gőzmennyiséget továbbra is a CO2 kibocsátás szempontjából alacsony kibocsátást és gazdaságos termelést eredményező TVK Erőmű üzemeltetésével biztosítjuk. Az erőműben a távozó füstgáz-hulladékhőjét a fűtési forróvíz-rendszerben hasznosítjuk. • A kapcsoltan energiát termelő TVK Erőmű kihasználtságának fokozása érdekében a két saját kazánunkat csak a fogyasztásicsúcs-igények kielégítése érdekében, valamint a karbantartások idején üzemeltetjük. • Elvégeztük az Olefin-1 üzemünk nagyjavítását, melynek eredményeként a fajlagos energiafelhasználás jelentősen csökkent. • A gőzhálózat veszteségének csökkentése érdekében alacsony kihasználtságú vezetéket szüntettünk meg a régi Műanyaggyár területén. • Gőzfelhasználás csökkentést értünk el az Olefin-2 üzemünkben a 110/24 baros gőzredukáló átalakításával.


119

• A nem robbanásbiztos kivitelű biztonsági világítási lámpatesteket, egyenfeszültségről is működő alacsonyabb fogyasztású kompakt fénycsöves típusra, valamint a nem robbanásbiztos kivitelű, technológia körül lévő térbetont megvilágító lámpatesteket energiatakarékos típusra cseréltük. • Egyes területeken a fényszabályzóval működtetett világítási rendszereknél kézi kapcsoló beépítésével, tovább tudtuk csökkenteni a világítási időt (a munkavégzés idejére korlátozva). • A TVK Erőmű Kft.-ben a gázturbina kompresszor szűrő cseréjével a kompresszor mosások gyakorisága a felére csökkent, ezáltal az országos átlaghoz képest alacsonyabb CO2 kibocsátással járó erőművi villamosenergia termelés nőtt. • Megvalósult a PP3 off gázok Olefin-2 üzembe történő átvezetésének lehetősége, ezáltal az off gáz az Olefin-1 üzem nagyjavítása alatt is felhasználhatóvá vált, ami addig lefáklyázásra került. • Csökkentettük a HD2-ben a termékváltásos leállások számát (átállás 7100S és 6300B terméktípus között), ezzel a leállások miatti többlet energia igény csökkent. • Telephelyi energia optimalizációs programunk keretében energetikai modellt fejlesztettünk ki és alkalmazunk, mellyel a TVK Erőmű Kft. különböző üzemmódjait modellezve a mindenkori legkedvezőbb energia termeléssel járó üzemmódot tudjuk meghatározni. Levegőtisztaság-védelem Az üzemek technológiai légszennyező anyag kibocsátása az emisszió mérések megállapításai alapján megfelelt az érvényes kibocsátási határértéknek, melyek ellenőrzésére 2009. évben 1,85 millió forintot fordítottunk. A helyhez kötött pontforrások ellenőrzését a jogszabályi és a hatósági előírások szerinti gyakoriságú, időszakos méréssel hajtjuk végre, a vizsgálatokra akkreditációval rendelkező laboratóriumok segítségével. A környezetünkben a levegő minőségét rendszeresen méri és kiértékeli a Nemzeti Levegőszennyezés-mérési Hálózat. A környező településeken található immissziós mérőállomások rögzítik a levegő szennyezettségét, melynek mértékét az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉKTVF) ellenőrzi és állapítja meg. Az év során semmilyen észrevétel sem érkezett az ÉKTVF részéről, hogy a mérőállomások határérték feletti koncentrációjú szennyezettséget mértek volna és az a tevékenységünkre lett volna visszavezethető. Hulladékgazdálkodás A 2009. év során MOL-csoport szinten mind a veszélyes, mind pedig a nem veszélyes hulladékok tekintetében pályázatot írtak ki hulladékhasznosításra és ártalmatlanításra vonatkozólag. Az aktív, passzív státuszú partnerek szolgáltatásait igénybe véve biztosítottá vált minden hulladék tekintetében a költséghatékonyság, illetve a hulladékok életútjának nyomon követhetősége. A hosszú távú csatlakozási szerződések révén mintegy 30%-os költségmegtakarítást várunk a normál hulladékok tekintetében. A hulladékok gyűjtésének központosítását elkezdtük kiterjeszteni a beruházási, karbantartási folyamatok során, kivitelező partnereink által kitermelt hulladékokra is, ami azt eredményezte, hogy ezen hulladékok mennyisége jelentősen növekedett 2008-hoz képest. Ennek teljes körűvé tételétől további költségmegtakarítást és teljes hulladékáram nyomon követést remélünk. A hulladékok kezelése társaságunknál az európai uniós normáknak megfelelően szabályozott, a 2009. évi hulladékgazdálkodási tevékenységünk megfelelt az előírásoknak. A TVK Nyrt-nél a hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) naprakész nyilvántartása egységsorosan, képződési folyamatok szerinti megVeszélyes hulladékok mennyisége bontásban történik. A 2009. évben a Vállalatnál 7 209 1 kt etiléntermelésre vonatkoztatva tonna/év t hulladék képződött, melynek kezelési költség vonzata 0 2 4 6 8 10 32 millió forint volt. A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban 2004 2005-ben 124 millió, 2006-ban 58 millió, 2007-ben 36 2005 millió, 2008-ban 56 millió, míg 2009-ben 62,9 millió fo2006 rint költség merült fel. 2007 2008 A veszélyes hulladékok mennyiségének változását 2009 árnyaltabban a következő diagram szemlélteti:


A veszélyes hulladékok mennyiségi növekedése elsősorban a 2009. évi nagyleállás során megvalósuló, nagy volumenű hulladékképződéssel járó karbantartási tevékenységekre vezethető vissza. A 2009. évben mintegy 455 t veszélyes hulladék volt karbantartási, beruházási tevékenységből származtatható. A visszanyert eladott termékek és a visszanyert csomagolás A TVK Nyrt. a csomagolóanyagaival kapcsolatos hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében szerződést kötött az Öko-Pannon Kht-val a gyártói kötelezettség átvállalására. Az Öko-Pannon Kht. mint koordináló szervezet kötelezettségeit – a TVK Nyrt. helyett, a termékdíjfizetési kötelezettség alóli mentesség elérése érdekében – akként teljesíti, hogy szerződéseket köt hulladékkezelőkkel, illetve hulladékhasznosítókkal, s az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe véve teljesíti a csomagolási hulladékok jogszabályban előírt, megfelelő arányú hasznosítását. Mindennek megvalósulásához a TVK Nyrt. negyedéves adatszolgáltatás keretén belül megadja az általa kibocsátott csomagolóanyag mennyiségeket és kifizeti a hasznosítási díjat a koordináló szervezet részére. Az Öko-Pannon Kht. ennek fejében pedig biztosítja az előírt hasznosítási arányok teljesülését. Víz- és talajvédelem Az év során tartott hatósági szennyvízellenőrző és a tárgyévi önkontroll vizsgálatok nem állapítottak meg határérték feletti koncentrációjú szennyezőanyag kibocsátást a Tiszába vezetett tisztított szennyvízből, melynek alapján a 2009. évi kibocsátás után bírság kiszabása nem történt. Az ipartelepünkön történő ivóvíz szolgáltatás biztosítása érdekében saját ivóvíz termelő-, tisztító- és elosztó rendszert működtetünk. A MOL Nyrt. TIFO ivóvíz ellátása szintén a saját vízműtelepünkön előállított ivóvízből történik a saját ivóvíz hálózatunkon keresztül. Az ipartelep ivóvíz igényében végbement folyamatos csökkenés eredményeként jelenleg a kitermelt vízmennyiség már az engedélyezett vízmennyiség felét sem éri el, ami indokolttá teszi a lekötött vízmennyiség csökkentését. Ennek érdekében felülvizsgáltuk az ivóvíz termelő-, tisztító- és szolgáltató rendszerét és megkaptuk a vonatkozó új, egységes szerkezetű összevont vízjogi üzemeltetési engedélyt immár 700 000 m3/év mennyiségre csökkentve. Az év során tartott hatósági szennyvízellenőrző vizsgálatok nem állapítottak meg határérték feletti koncentrációjú szennyezőanyag kibocsátást a befogadóba vezetett tisztított szennyvízből, melynek alapján a 2009. évi kibocsátás után bírság kiszabása nem történt. 2009-ban sem volt 1 m3 -t meghaladó vegyianyag elfolyás. A szennyezett vizek kezelésére – jóval a jogszabályi követelmények feletti vízminőség biztosítása mellett - 331 millió forintot költöttünk.

Kibocsátott tisztított szennyvíz mennyisége 1kt Etilén termelésre vonatkoztatva (m3/év) 0

2000

2005 2006 2007 2008 2009

4000

6000

8000

Szennyvizek kezelése (ráfordítások) (mFt) 0

100

200

300

400

2005 2006 2007 2008 2009


121

Központban az ember

Egészségvédelem Tekintettel a nagyszámú, eltérő jellegű és fokozott hatóképességű veszélyforrásokra, illetve azok lehetséges következményeire, kiemelt szerepe van a munkavállalói egészségi állapot folyamatos figyelemmel kísérésének. E célt szolgálják a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, melyek általános állapot, szív, vér, vizelet, hallás, látás, légzésfunkció vizsgálatokra térnek ki. A professzionális és gyors elsősegélynyújtás biztosítása érdekében az egységvezetőknek képzett elsősegélynyújtókat kell biztosítaniuk minden munkaterületen, minden műszakban – jelenleg 48 helyszínen közel 240 fő kiképzett elsősegélynyújtó van. Minden elsősegélynyújtó helyen korszerű, a jogszabály szerintit meghaladó tartalmú elsősegélynyújtó láda található a kiegészítő felszerelések (érlenyomó, alumínium bevonatos elasztikus sebtapasz, szemöblítő, újraélesztő maszk, kötszerek) segítik a hatékony elsősegélyt. A munkavállalók alapképzését, illetve továbbképzését hivatásos elsősegélynyújtó mentőtisztek végzik. A sérülések, egészségkárosodások szakszerű és gyors ellátását 24 órás sürgősségi szolgálat biztosítja (esetkocsi mentőtiszttel). 2009-ben az egészségfejlesztés területén határozott előrelépések történtek. A jogszabályban előírtakon túl: • az egészségi állapot felmérése és a szükséges kezelések indítása érdekében egészségügyi vizsgálatok és szűrési programok arteriografiai, bőrgyógyászati-, mozgásszervi-, nőgyógyászati- és tumormarker szűrések történtek, melyen összesen 546 fő vett részt. • általános állapotvizsgálatra (vérnyomás, vércukor, testsúly-testtömeg) intézményesen három esetben került sor (Majális, Juniális, Őszi STEP nap) több száz munkavállalónak; • a munkavállalók egészséges életmódra nevelését segítő egészségterv 13 esetben készült; • a pszicho-szociális kockázatokat enyhítendő relaxációs tréningre egy turnusba összesen 32 fő jelentkezett; • csatlakoztunk a MOL-csoport szinten indított Dohányzás Leszoktató Programhoz, melynek kezdő méréssorozata az őszi STEP napon indult és 2009. december 13-áig tartott; • elsősorban irodai munkavállalóink részére irodai mobil masszázs lehetőségeket biztosítottunk, melyet 170 munkavállaló próbált ki. • H1N1 védőoltásban 317 fő részesült.


Az Új Európa Program részeként jóváhagyott Egészségfejlesztési program (STEP) 2009-ban is folytatódott. Az egészség megőrzés elsősorban kultúraváltási program, amellyel célunk segítséget nyújtani a munkavállalóknak abban, hogy megismerjék egészségi állapotukat és javítsanak azon. A TVK Nyrt. aktív mozgását mérette meg 2009. májusában a BAM a Magyar Kerékpáros Klub és a Közlekedési, Hírközlési és Egészségügyi Minisztérium közös szervezésében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével a „Bringázz a munkába!” kampányban, amelynek fő célja, hogy az egész országban népszerűsítse az aktív mozgást, a kerékpározást és felhívja a figyelmet a fenntartható városi közlekedés kialakításának fontosságára. A 113 induló nagyvállalat között a TVK Nyrt. a cégek összesített rangsorában, a nagyvállalati kategóriában az előkelő 10. helyet szerezte meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2009-ben is meghirdette a „Kerékpárosbarát Munkahely 2009” címet a kis-, közép- és nagyvállalat, közintézmény, valamint non-profit szervezet kategóriákban. A TVK Nyrt pályázatával a nagyvállalatok között szerezte meg a cím használatára való jogosultságot. Munkavédelem Elkötelezettek vagyunk a munkavédelemmel kapcsolatos munkakultúra folyamatos erősítése mellett, ami a mindennapok nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy igyekszünk elkerülni minden munkával kapcsolatos sérülést. Társaságunknál a munkabalesetek alakulása 1961-ig visszavezethető. A baleseti helyzet elemzésére a MOL-csoporton belül alkalmazott mutatószámokon túl a jelentésköteles (három napon túl gyógyuló) esetekből képzett fajlagos (ezer fő fizikaira vetített) értéket is értékmérőnek tekintjük, mely lehetőséget ad más munkáltatókkal, illetve ágazatokkal való összevetésre. Baleseti statisztikánk 2000 óta tendenciózusan javul, az elmúlt évben a jelentésköteles balesetek száma 1 eset volt, amely elhanyagolható fajlagos értéket eredményezett. Tekintettel arra, hogy a baleseteink száma és súlyossága kedvező irányban változott, tevékenységünk kockázata számottevően csökkent.


123

TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATÁNAK MÉRTÉKE

MUNKABALESETEK ALAKULÁSA 1000 főre vetített 3 napon túli baleset száma

Kockázat/év 0

40

200

300

400

500

600

2000

35

2001

30

2002

25

2003

20

2004

15

2005

10

2006

5

2007

A baleseti helyzet javulásában komoly szerepe volt a „Biztonságos munkahelyek projekt” keretében gyakorlattá tett viselkedési auditoknak. Ennek a teljes vezetői állományra történő kiterjesztése a munkavégzés biztonságosabbá tételével, a kvázi események balesetté fajulásának elmaradásával kecsegtet. A tanulságok széles körű levonását az EBK Info-ban megjelentetett esettanulmányok segítették.

2009

2009

2006

2003

2000

1997

1994

1991

1988

1985

1982

1979

1976

1973

1970

1967

1964

2008 1961

0

100

A mértékadónak tekintett LTIF (Lost Time Injury Frequency, azaz az egymillió ledolgozott munkaórára számított munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma) alakulása is javuló képet mutat.

MUNKAKÉPTELENSÉGGEL JÁRÓ BALESETEK ALAKULÁSA LTI

0

5

10

15

20

25

30

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A balesetek kivizsgálása az elmúlt évben is a vonatkozó jogszabályi és szakmai elvárásoknak megfelelően történt. Az ok-okozati összefüggések feltárására és az intézkedések teljes körű megfogalmazására a szoftvertámogatottságú TRIPOD módszert alkalmaztuk. A baleseti helyzet javítására, a rendkívüli események megelőzésére év közben is számos erőfeszítést tettünk: • A létesítési eljárások különböző szakaszaiban rendszeresen áttekintettük azok biztonsági vonatkozásait, megteremtve ezzel a későbbi működtetés előírások szerinti műszaki biztonságát. • Folyamatosan figyelemmel kísértük a rendkívüli események alakulását, a kockázatok várható változásának függvényében figyelemfelhívásokkal éltünk. • A kockázatok szempontjából fontos területeken (termelőüzemi, irodai, képernyős munkahelyek, veszélyes anyagok használata) végrehajtott felülvizsgálatokon túlmenően gyakorlatilag folyamatossá tettük a kockázatok kontrollját. 2009-ben szervezett formában helyszíni EBK ellenőrzés keretében 157 kockázatértékelést végeztünk (ez 20%-kal több az előző évinél). • Ütemezetten folyt az egységes és teljes körű kockázatvizsgálatot biztosító COMPASS projekt bevezetése. Az érdemi munka gyakorlatilag 2009-ben megtörtént, 2010-re – tervezett formában - néhány kísérleti elemzés és a szabályozás hatályba léptetése húzódik át.


• Sor került az érintett munkaposztok egészének kockázatértékelésére is. • A biztonság növelése érdekében számos esetben került sor az üzemszerű körülmények között végrehajtott javítás előzetes kockázatainak felmérésére. • A kockázati források feltárását segítették a különböző szintű munkahelyi vezetői ellenőrzések, melynek egyik sajátos formájaként az 509 db úgynevezett viselkedési audit során 1580 db pozitív megfigyelés és 630 negatív megfigyelés született. Ez utóbbiak 10,2%-ban a biztonságot szolgáló előírásokkal (SRV), 21,4%-ban a nem biztonságos tevékenységgel (UA), 68,4%-ban a biztonságos munkakörülmények megteremtésének elmulasztásával (UC) volt kapcsolatos. • Határozott erőfeszítéseket tettünk a közlekedés helyzetének biztonságosabbá tételére (útállapotok javítása, közlekedési lámpák felszerelése, ellenőrzések, figyelemfelhívások). • A közutak állapotának vizsgálata rendszeres (havi gyakoriságú) volt.

Folyamatbiztonsági Irányítási Rendszer (PSM): Befejeztük a PSM rendszer kiépítését. A vonatkozó szabályzatok PSM szempontú átalakítása megtörtént, az ezeket összefoglaló TVK PSM kézikönyv 2010 márciusában kiadásra kerül. A PSM rendszer működtetését 2010-től kezdve a PSM Bizottság és - vezetői szinten - a PSM Fórum fogja felügyelni. Az Olefin-1 üzem és a Tartálypark veszély és működőképesség vizsgálata (HAZOP) 2010 augusztusában fog befejeződni. Biztonság az utakon (BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS PROGRAM) Működési sajátosságainkból adódóan elkerülhetetlen, hogy munkavállalóink is sokat utazzanak, elsősorban személygépkocsival. Ezt szem előtt tartva, a közlekedésbiztonsággal legalább olyan mértékben kell foglalkoznunk, mint a többi munkahelyi kockázati tényezővel. A közlekedési balesetek utólagos kezelése helyett azok megelőzésére törekszünk. A közlekedésbiztonsági kockázatok enyhítése érdekében a rendszeresen személygépkocsival utazó munkavállalók részére defenzív gépjármű-vezetési ill. kiegészítő vezetéstechnikai képzéseket biztosítunk. A 2009. évben a Közlekedés-biztonság témakörben az alábbi fontosabb események történtek: • Előkészítettük a MOL defenzív gépjármű-vezetési szerződéséhez csatlakozó szerződést, a HSE OR-1 alapján frissítettük a képzésre kötelezettek listáját. • A TVK területén kihelyeztünk 2 db, közlekedésbiztonsággal foglalkozó faliújságot, amelyet az aktuális információkkal rendszeresen frissítettünk. • A TVK 2 főt delegált a MOL-csoport közlekedésbiztonsági munkacsoportjába. • A MOL kiegészítő gépjármű-vezetési képzési szerződéséhez csatlakozási szerződéssel kapcsolódtunk, egyik modulján, a „csúszós út” képzésen már több kollégánk is részt vett. • Részt vettünk a Road Safety MOS site kialakításában, folyamatos aktualizálásában. • A MOL-csoport többi tagjával együtt csatlakoztunk a European Road Safety Charter-hez, amelyben közlekedésbiztonsággal kapcsolatos konkrét vállalásainkat fogalmaztuk meg. • A közlekedésbiztonság szempontjából extrém időjárási viszonyok közeledtével felhívásokat készítettünk és adtunk közre a vállalati hírcsatornákat igénybe véve munkavállalóink felé, hogy megelőzzük a baleseteket. Személyi sérüléses közlekedési baleset nem történt 2009-ben. A közlekedési balesetek (6 eset) levezetett kilométerekre vetített aránya a tolerált értéket 98,4%-kal meghaladta a tavalyi évben. Sajnálatos módon az események mindegyike sajáthibás volt, ami miatt a prevenció érdekében intézkedési terv is született.


125

SEVESO II megfelelés Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselője a hatósági ellenőrzés során előírta a Belső Védelmi Terv aktualizálását, melyet elkészítettünk és megküldtünk a Hatóságnak. A tiszaújvárosi Polgári Védelmi Kirendeltséggel közösen gyakoroltuk a TVK belső védelmi tervére épülő Külső Védelmi Tervet. Elkészítettük a TVK SEVESO szervezet működését szabályozó helyi operatív szabályozást (HSE_1_G14.1.1_TVK5.1). Tűzvédelem A TVK Nyrt. stratégiájában fontos szerepet kap a tűz-, valamint a havária esetek megelőzése.

TŰzesetek száma és kárértéke

Sikerünk kulcsa a munkavállalóink fegyelmezettsége, magas szintű tűzvédelmi ismerete és nem utolsó sorban a mindenkori legjobb elérhető technika alkalmazása (BAT), valamint az ehhez szükséges megfelelő szintű műszaki feltételek fenntartása. 2009-ben a TVK Nyrt. területén tűzeset nem történt.

2004

0

10

20

30

40

50

2003 2005 2006 2007 2008 2009 tűzesetek száma (db)

kárérték (millió Ft)

Havária gyakorlatok 2009-ben 29 antihavária gyakorlatot tartottunk a munkavállalók és a társszervezetek közreműködésével, a vészhelyzet esetén szükséges teendők elsajátítása érdekében. Az antihavária gyakorlatokat főleg a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes egységeinknél szerveztük. A gyakorlatok megtartását követően a résztvevő egységekkel a helyszínen kiértékeltük a gyakorlatok tapasztalatait és megtettük az intézkedéseket a felmerült hiányosságok megszüntetésére. A Belső védelmi terv évenkénti gyakorlása is megtörtént. Az év végén egy összesítő értékelést készítettünk, melyet az önkéntes létesítményi tűzoltók, valamint az oktatást végzők részére is bemutatunk az oktatások folyamán. Biztonságunk növelése érdekében javítottuk Társaságunk védelmi rendszerének működőképességét. Több üzemünkben történt tűzvédelmi berendezés, eszköz tervezése, jelenlegi bővítése, korszerűsítése, megvalósítása. Fokozott figyelmet fordítottunk a tűzvédelemmel kapcsolatos oktatásokra, képzésekre, mely nemcsak a saját munkavállalóinkra, hanem a társaságunk területén tevékenykedő külső kivitelezőkre is kiterjed. Az Önkéntes Létesítményi Tűzoltók kiképzési terve alapján elvégeztük az oktatásokat, gyakorlásokat. Munkaügyi gyakorlat és munkakörülmények Stratégiai céljaink megvalósításában kulcsfontosságú tényező a kiváló szakképzett munkaerő megszerzése, továbbfejlesztése és megtartása. Célunk az, hogy növeljük munkavállalóink elkötelezettségét, minden tevékenységi területén kihívásokkal teli feladatokat és lehetőségeket biztosítsunk munkavállalóinknak a legjobb rendelkezésre álló munkakörülmények és javadalmazás mellett. Ezeken túlmenően, teljesítményünkről és a fejleszthető területekről folyamatos visszacsatolást kapunk rendszeres munkavállalói-elégedettség felméréseinknek és a humán erőforráshoz kapcsolódó indikátorainknak köszönhetően. Komplex menedzseri Teljesítmény Menedzsment Rendszer A Teljesítmény Menedzsment Rendszer (TMR) összhangot teremt a stratégia, az üzleti terv és a menedzser besorolású munkavállalók egyéni éves céljai és tevékenysége között. A TMR rendszer sokrétűsége következtében összefügg egyéb Emberi Erőforrás folyamatokkal is, a teljesítményértékelés befolyásolja az éves vezetői ösztönző kifizetésének mértékét, illetve az egyéni célok teljesülésének mértéke az alapbér emelési döntések egyik fontos tényezője. Információt szolgáltat a karriertervezéshez és az Egyéni Fejlesztési Tervek elkészítéséhez. A TMR így közvetve támogatja a menedzserek szakmai és vezetői fejlődését is. A TMR-ben részt vevő vezető – csakúgy, mint az irányítása alá tartozó csapat – saját teljesítményével hozzájárul a társaság eredményeihez. A TMR-en keresztül biztosítjuk, hogy ez a


hozzájárulás valóban a kiemelkedően fontos területeken valósuljon meg, összhangban az éves üzleti tervvel, a vezető nyomon követheti, hogyan járul hozzá a cég sikereihez, és miképpen részesül ezekből. Az értékesítési területen dolgozóknak számszerűsített mutatókon alapuló külön teljesítményértékelési rendszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a társaság pénzügyi és hatékonysági mutatói nagyobb hangsúlyt kapjanak és tovább erősítsük az alkalmazottak elkötelezettségét. Teljesítményértékelési rendszer (TÉR) Társaságunknál a teljes munkavállalói körre kiterjedő teljesítményértékelési rendszert (TÉR) működtetünk, ezzel is növelve a munkavállalók elégedettségét, motivációját, mellyel elő kívánjuk segíteni a gyorsan változó gazdasági környezethez való sikeres alkalmazkodást. A rendszer célja, hogy megmutassa a konkrét összefüggéseket a társasági és az egyéni teljesítmény között. A TÉR legfontosabb ismérve, hogy nem egy működtetendő rendszer, hanem konkrét üzleti célok megvalósítására szolgáló eszköz, ami pedig a legfontosabb, hogy az objektív mérlegelés nem az értékelésnél, hanem már a célok kitűzésénél kezdődik. A rendszerben az értékelő felettes előre meghatározott célok teljesülése alapján értékeli a munkavállalók teljesítményét. Minden munkavállaló rendelkezik egy egységes vállalati céllal, két szervezeti és egy-három egyéni céllal. A teljesítményértékelések alapján kifizetett ösztönző mértéke 2009-ban az éves alapbér 9%-a volt. Humántőke fejlesztés Társaságunknál HAY munkakör értékelési rendszer működik, mely azt jelenti, hogy minden esetben a munkakör képezi a javadalmazási rendszer alapját. A rendszer legnagyobb előnye az, hogy könnyen összehasonlíthatóvá teszi a különböző vállalatok javadalmazási rendszereit. Bérpolitikai intézkedéseinket az inflációhoz igazodó alapbéremelés; a munkaerő piaci jövedelemszint felmérések és a rendkívüli teljesítmények elismerése határozta meg. Karrier menedzsment A Karrier Menedzsment Folyamat (CMS) az üzleti stratégia követelményeiből kiindulva, az utánpótlás és a szervezeti és egyéni fejlesztés összehangolt tervezésére és támogatására szolgál: • Biztosítja a formális, célzott és évente megismételt utódlástervezést. • Eredménye egy belső „tehetségcsoport” létrehozása a jelenlegi szervezet utánpótlása és a növekedési stratégia biztosítása érdekében. • Támogatja az egyéni és a szervezeti szintű fejlesztési szükségletek meghatározását. • Támogatja a csoporton belüli mozgások/rotációk tervezését. • Egyértelmű irányelveket és átláthatóságot biztosít minden, a folyamatban érintett munkavállaló számára a karrier-úton való előrehaladáshoz. Friss diplomás program 2009-ben is folytatódott a friss diplomás program, melynek célja, hogy pályakezdő fiataloknak biztosítson munkalehetőséget egy gyorsan fejlődő szervezetben, nemzetközi környezetben. Az egyéves program résztvevői számos jelentkező közül kerültek kiválasztásra tesztek és úgynevezett Értékelő Központok (Assessment Centers) segítségével. Maga a program „on-the-job” és egyéb fejlesztéseket is tartalmaz, valamint olyan eseményeket, amelyek elősegítik a zökkenőmentes beilleszkedést és támogatják az eredményes teljesítményhez szükséges funkcionális és humán kompetenciák elsajátítását. Az első évben lehetőségük van a különböző szervezeti egységek közötti rotációra, mely rotációk során minden esetben személyre szabott, kihívást jelentő feladatokat kapnak, és betekintést nyerhetnek vállalatunk működésébe. A beilleszkedést és a személyes, valamint szakmai fejlődést mentoraik segítik elő. A program befejezése után a résztvevők és vezetőik közösen döntenek a vállalaton belüli továbblépésről. A 2008-as évben csatlakozott 9 végzős mindegyike lehetőséget kapott arra, hogy a határozott idejű szerződés leteltével 2009-ben is a TVK-nál folytassa szakmai pályafutását. A 2009-es évben hasonló keretek között 8 friss diplomás kolléga lépett be Társaságunkhoz. Fiatal tehetségek megszerzése 2009 során a friss diplomás programhoz kapcsolódóan az egyetemi közösségek voltak figyelmünk középpontjában. A stratégiai toborzás és a külső partnereknél, elsősorban képző intézményeknél a tevékenységek jelentős része a hallgatók oktatásához kapcsolódott (kollégáink által tartott képzések és előadások), nyári szakmai gyakorlatot biztosítottunk a vállalat több szervezeti egységénél, diplomakészítési konzultációkra érkezett Társaságunkhoz számos diák, valamint ösztöndíj programunk keretében


127

anyagi és szakmai támogatást biztosítottunk kiemelkedő képességű hallgatóknak. 2009. januárjában TVK Tanszékeket alapítottuk a Miskolci és a Debreceni Egyetemen. A TVK-hoz kihelyezett egyetemi petrolkémiai tanszékek jelentősen segítik az együttműködést kutatási és oktatási területeken, ezzel is támogatva a TVK jövőbeli szakember utánpótlását. A szakképzési hozzájárulásból támogattunk olyan középiskolákat és egyetemeket, amelyekkel együttműködünk oktatási és kutatási területeken, illetve amelyek hozzájárulnak a TVK szakember utánpótlásának biztosításához. Képzés, fejlesztés Alapfilozófiánk, hogy stratégiai céljaink végrehajtásának egyik legfontosabb sikertényezője a szakmailag jól képzett, motivált, a céggel szemben teljes mértékben elkötelezett munkaerő. Társaságunk fejlődéséhez jól felkészült, naprakész információval rendelkező, tehetséges szakemberekre van szükségünk. A technológia gyors, a munkafeladatok folyamatos változásai megkívánják, hogy a munkavállalók sokkal gyorsabban szerezzenek új szakismereteket, mint bármikor a múltban. Érdekeltek vagyunk a stratégiai humán erőforrás fejlesztésben, hogy a megfelelő képzettséggel rendelkező emberek a megfelelő helyen legyenek a megfelelő időben, lehetővé téve a szervezet alkalmazkodását és alapja a hatékonyság és versenyképesség fenntartásának, valamint folyamatos személyes növekedéshez és hosszú távú elégedettséghez vezet. Továbbra is stratégiai célunk a jól képzett munkaerő biztosítása, ennek megfelelően szakmai képzéseken, egyéni és csoportos kompetenciafejlesztésen vesznek részt a munkavállalók. A tudatos fejlesztési programokra helyezzük a hangsúlyt, az egyéni kompetenciafejlesztéseket felváltják a csoportos, több szervezet munkatársait összekapcsoló képzési programok. A tréningek mellett nagy hangsúlyt kapnak a felsővezetők által tartott esettanulmányok és dialógus estek. Oktatási és képzési programjainkon, amelyre összesen 86,7 millió Ft-ot fordítottunk, 2009-ben több mint 500 munkatársunk vett részt. A 2006-ban elindított Staféta program sikeresen folytatódott. A program tudatos, vállalati szinten összehangolt művezető és vezető rendszerkezelő utánpótlást céloz meg a polimer és olefin üzemekben. A program résztvevői egy összetett képzési folyamaton vesznek részt, amely tréningekből és egy rotációs rendszerből áll. A tréningeken önismerettel, vezetési technikákkal, változás menedzsmenttel és különféle kommunikációs eszközökkel ismerkednek meg. A rotáció ahhoz nyújt segítséget, hogy a munkavállalók saját üzemükön kívül elsajátítsanak több technológiát, megértsék a vállalati szintű folyamatokat. Alkalmazásának előnyei, hogy csökkenti a monotóniát, lehetővé teszi egymás helyettesítését, ezáltal rugalmasabbá teszi a szervezet működését, megkönnyíti a munka megszervezését, növeli az egyén és a vállalat képességpotenciálját. A rotációk általában 5-10 naposak, egy évben egy stafétásnak 7-8 rotáción kell részt venni az egyénre szabott rotációs terve alapján.


Minőségmenedzsment

Az új kihívások, mint például a globalizáció okozta változások, a fenntartható fejlődés, mind-mind új követelményeket támasztanak a minőségmenedzsmenttel szemben, ezért a minőségszemléletet az egyik legfontosabb központi értékként fogalmaztuk meg Társaságunk irányításában, működtetésében és a társadalmi-gazdasági környezettel való kapcsolatában. Szabályozási rendszerünk átalakítása 2009ban folyamatosan, ütemterv alapján zajlott. 2009 márciusában sikeresen megtörtént a Társaságunknál működtetett integrált irányítási rendszer (ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001) felügyeleti auditja, melyet az SGS Hungária Kft. folytatott le. Az akkreditált laboratóriumaink esetében a NAT által végett auditok: a Műszaki Felügyelet Műszaki Vizsgáló Laboratórium felügyeleti, valamint a Központi Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti felügyeleti auditja is sikeres volt. Az integrált irányítási rendszer, valamint az akkreditált laboratóriumok szabvány követelményei szerinti működése belső, integrált rendszer auditok keretében folyamatosan ellenőrzésre kerültek. Az auditokon kiemelt hangsúlyt kapott a megelőzés, valamint a „legjobb gyakorlatok” elterjesztése. A feltárt eltérések javítására hozott intézkedések megvalósítása és bevezetése ellenőrzésre került. Vevőink, beszállítóink észrevételeinek megfelelően fejlesztettük az integrált irányítási rendszerünket A vevői elégedettség mérés keretében 2008-ban közel ötszáz partner megkérdezésére került sor. Célunk az erősségek és a fejlesztendő területeik feltárása, valamint a már megtett javító intézkedések hatásainak nyomon követése volt. Az információk elemzését követően újabb akciótervek kidolgozására kerül sor. A Társaság továbbra is kiemelt feladatának tekinti az innovatív légkör megtartását, a munkavállalók fejlesztésekbe történő bevonását. Immár tíz éve sikeresen működik Társaságunknál az Ötletek Támogatási Rendszere, melynek elsődleges célja megismerni, felszínre hozni a hatékonyabb és biztonságosabb működés érdekében hozott munkavállalói ötleteket, javaslatokat. A rendszer működtetésének eredményeként 2009-ben is jelentős megtakarítást tudtunk realizálni.

Minőségmenedzsment

129

tározott szakmai, stratégiai és etikai szempontok szerint hozzuk meg, társadalmi befektetések programjainkat pedig független, szakmai bizottságok segítik. A hitelesség, megbízhatóság és függetlenség elvének megfelelően és a legszigorúbb etikai normák mentén kezeljük támogatási és adományozási tevékenységünket és ezek betartását elvárjuk minden munkavállalónktól és támogatottjainktól is.

Társadalmi szerepvállalás

Ennek megfelelően nem támogatunk politikai célokat és pártokat, kormányzati szervezeteket, továbbá olyan szervezeteket és rendezvényeket, amelyek sértik az emberi jogokat, a közjót, a közerkölcsöt, a jó ízlést, vagy bármilyen jellegű diszkriminatív véleményt képviselnek. Támogatottjaink köre a teljesség igénye nélkül: Alapítványok: • Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány (TJA – Tiszaújváros Önkormányzatával közösen) • A TVK a dél-borsodi régióért Alapítvány (DBA) • Kríziskezelő program Szolidaritási Alap

Stratégiánk a gazdasági teljesítménycélok, a környezetvédelmi és a társadalmi célok együttes megvalósítására koncentrál. A gazdasági teljesítménycéljainkhoz párosuló környezetvédelmi és társadalmi céljainkat az EBK politikánkon és az alkalmazott minőségügyi, környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonságtechnikai rendszereinken keresztül valósítjuk meg. Társaságunk kiemelten fontosnak tartja a munkatársak iránti elkötelezettséget, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, a környezet védelme iránti elkötelezettséget, a minőségügyi szemléletet és a társadalmi felelősségvállalást.

Támogatói hitvallásunk és elveink Vállalatunk hagyományosan elkötelezett a fiatal nemzedék nevelése iránt, kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód népszerűsítésére, a természeti és társadalmi környezetünkkel szembeni felelősségvállalásra, valamint a tudományos és művészeti tevékenységekre.

Munkavállalóinkkal szemben felelősségteljes magatartást tanúsítunk. Tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, csakúgy, mint a helyi és nemzeti kultúrák értékeit és különbözőségeit. Célunk, hogy munkatársaink egyenlő lehetőségekhez jussanak, folyamatosan képezhessék magukat és biztonságos körülmények között végezhessék mindennapi munkájukat.

Igyekszünk megosztani erőforrásainkat azokkal, akik professzionális munkával, nagy szakértelemmel rendelkeznek, kivételes egyéni, illetve csapatteljesítményekre képesek. Hosszú távú kapcsolatokra törekszünk, a tartósan kiemelkedő teljesítmények támogatását helyezve előtérbe.

Társadalmi célú befektetések A megfelelő színvonalú szakember-igény biztosítása érdekében szoros és sokrétű kapcsolatot tartunk fenn felsőfokú és középfokú oktatási intézményekkel és jelentősen támogatjuk eredményes oktatói munkájukat és kutatási tevékenységüket. Négy egyetem és négy szakközépiskola részére nyújtottunk fejlesztési támogatást. 2009 január elején a Debreceni és a Miskolci Egyetemmel a felsőfokú szakember képzés erősítéséért megkötött együttműködési megállapodások keretében mindkét egyetem a TVK-hoz kihelyezett tanszéket indított el, a vegyész és vegyészmérnök, valamint a vegyipari gépész és vegyipari technológus képzés fejlesztésére.

Támogatási tevékenységünkben a működésünk által érintett régióra, Borsodra, azon belül is a délborsodi régió 31 településére és Tiszaújvárosra fókuszálunk. A támogatások típusa szerint előnyben részesítjük a kultúra és tudományok, a sport, valamint az oktatás és a gyermekek nevelése terén tevékenykedőket. Adományaink odaítélésénél az ad-hoc támogatások helyett a fenti elveknek megfelelő kérelmeket részesítjük előnyben. Döntéseinket előre megha-


Kultúra, tudományok: • Miskolci Nemzeti Színház • Miskolci Nemzetközi Operafesztivál • Tiszadobi Zongorafesztivál • Herman Ottó Múzeum • Magyar Vegyészeti Múzeum • Magyar Kémikusok Egyesülete Sportok: • TVK-Mali Triatlon Klub • Magyar Triatlon Szövetség • TVK Triatlon Nagyhét és Világkupa • Tiszaújvárosi Vizi Sportegyesület – kajak-kenu • Sebestyén Júlia (TSC, műkorcsolya) A kiemelt programok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás nevelésre a sport területén, így a régió gyermekeit összefogó tiszaújvárosi egyesületeket – létszám arányosan – is támogattuk anyagilag. Társaságunk 2009-ben szponzorálásra és támogatásra összesen 66,9 millió forintot fordított. Támogatásaink minden esetben a felek önkéntes részvételével és megállapodásával valósulnak meg előre meghatározott feltételek és célok mentén. Az együttműködés során kölcsönösen tiszteletben tartjuk a résztvevők függetlenségét és véleményszabadságát, céljait és tevékenységét, valamint nem fogadunk el vagy ajánlunk tisztességtelen előnyt, sem közvetve sem közvetlenül.

társadalmi szerepvállalás

131

Környezetvédelmi teljesítmény mutatók

Teljesítményjelzők

Levegő

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

1 299 877

1 111 518

1 210 730

1 147 068

1 056 552

EN16

78

69

27

1 147 068

1 056 552

EN16

CH4 (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EN16

N2O (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EN16

Perfluorocarbons (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EN16

Hydrofluorocarbons (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EN16

Sulfur Hexafluoride (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

EN16

Összes direkt ÜHG emisszió (tonna)

78

69

27

1 147 068

1 056 552

EN16

ODS (ózon károsító anyagok) (tonna)

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

EN19

SO2 (tonna)

24

57

72

62

VOC (tonna)

8

27

28

24

28,54

EN20

NOx (tonna)

453

552

618

560

809,87

EN20

CO (tonna)

47

71

83

96

167,6

EN20

PM10 (tonna)

14

23

23

25

16,86

EN20

n.a.

n.a.

n.a.

0,0727

0,028

EN20

CO2(tonna) CO2 (ETS szerint) (tonna)

Gazdasági teljesítmény mutatók 2005 Árbevétel (millió forint)

249 693

2006 308 736

2007 337 646

2008 323 406

2009 265 372

GRI EC1

Egyéb bevétel (millió forint)

1 718

403

808

216

2 049

EC1

Működési költség (millió Ft)

238 275

287 081

305 481

319 067

274 931

EC1

10 121

9 766

10 134

9 328

9 743

EC1

0

1 025

0

8 963

1 992

EC1

Személyi jellegű ráfordítások (Alkalmazotti bérek és juttatások) (millió Ft) Tőkebefektetőknek szánt kifizetések (millió Ft)

Veszélyes légszennyező anyagok (HAP) (tonna)

Víz Ivóvíz-felhasználás (m3)

Államkasszába történő Befizetések (millió Ft)

5 952

5 009

9 556

6 702

7 519

EC1

Vevői elégedettség mutatók

Petrolkémiai Divízió vevői elégedettségi index (%)

3

2005

9.56

15

2006

12.96

0

2007

13.28

1

2008

14.39

0

2009

19,52

EC4

GRI

PR6

2007

2008

2009

GRI

234 934

EN8

11 048 817 10 277 495

EN8

410 845

368 641

11 440 013

11 136 324

11 411 436

n.a.

n.a.

n.a.

4 138 027

4 216 203

EN8

Felszín alatti víz kivétel (m3)

n.a.

n.a.

n.a.

345 385

234 934

EN8

Közvetlenül gyűjtött és tárolt esővíz (m3)

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

EN8

Más szervezettől átvett szennyvíz (m3)

n.a.

n.a.

n.a.

6 565 406

5 826 358

EN8

Visszaforgatott és újra felhasznált víz teljes mennyisége (m3)

n.a.

n.a.

n.a.

934 770

859 944

EN8

Teljes kibocsátott szennyvíz mennyisége (m3)

n.a.

n.a.

n.a.

5 075 205

4 864 544

EN21

TPH (tonna)

26,7

22,5

16

11,5

19,20

EN21

KOI (tonna)

277

275

265

172

227,40

EN21

BOI (tonna)

n.a.

162

154

56,65

121,60

EN21

SS (tonna)

n.a

n.a

n.a

64

57,4

EN21

Összes vízkivétel (m3) (m3)

Hulladék (tonna) Veszélyes hulladék (Jelenlegi üzemeltetési, karbantartási, beruházási)

2005

2006

2007

345 385

2008

2009

GRI

2 738

2 444

1 862

2 407

2455

EN22

343

11

1478

33

44

EN22

5853

1657

711

794

4753

EN22

463

713

692

724

334

EN22

64 785

59 279

14 928

0

6

EN22

2 087

3 301

2 576

2 301

2606

EN22

65 916

59 724

17 100

900

4602

EN22

Lerakásra kerülő hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

2 502

20

EN22

Újra felhasznált és visszaforgatott hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

687

0

EN22

Komposztált hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

0

545

EN22

n.a.

n.a.

n.a.

220

839

Veszélyes hulladék (Múltbéli tevékenységből) Nem veszélyes hulladék (Jelenlegi üzemeltetési, karbantartási, beruházási) Nem veszélyes hulladék (Kommunális jellegű) Nem veszélyes hulladék (Múltbéli tevékenységből) Ártalmatlanított veszélyes és nem veszélyes hulladék Hasznosított/újrahasznosított veszélyes és nem veszélyes hulladék

Égetett hulladék


2006

EN20

466 264

Felszíni víz kivétel Az államtól kapott jelentős gazdasági támogatás (millió Ft)

2005

88,17

EN22


133

Elfolyások

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

Elfolyás > 1 m3 (esetszám)

0

0

0

0

0

EN23

Elfolyások mennyisége (m3)

0

0

0

0

0

EN23

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

79

49

293,7

36,7

110,4

EN30

EBK-jellegű bírság (millió Ft)

1,93

1,02

1,20

0

0

EN28

Környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértésének száma (db)

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

EN28

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

Munkavállalók száma (December 31-i záró) (fő)

1 454

1 200

1 147

1 139

1139

LA1

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma (éves átlag) (fő)

1 542

1 396

1 187

1 153

1158

LA1

A TVK-tól távozott alkalmazottak száma (fő)

88

282

76

52

44

LA2

A TVK-tól távozott alkalmazottak aránya (%)

5,7

20,2

6,4

4,5

3,8

LA2

25,8

18,9

16,3

15,8

16,4

Szakszervezetek szervezettségi mutatója (%)

66,05

64,5

56,1

53

52,6

Biztonság

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

6

5

0

1

1

LA7

2,27

2,08

0

0,49

0,50

LA7

TROIF (Az összes riportálható foglalkozás-egészségügyi megbetegedések frekvenciája)

1

0

0

0

0

LA7

Halálos munkabalesetek száma (saját munkavállalók) (db)

0

0

0

0

0

LA7

Halálos munkabalesetek száma (alvállalkozók) (db)

0

0

0

0

0

LA7

Tűzesetek száma (db)

5

4

3

0

0

2,2

43,51

25,8

0

0

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

30,0

31,9

33,1

34,5

32,5

LA13

7,7

13,3

8,3

5,3

7,5

LA13

32,4

38,1

34,2

36,8

33,5

LA13

2005

2006

2007

2008

2009

GRI

Egy főre eső oktatási és tréning költség (Ft)

n.a.

n.a.

n.a.

150 000

76 212

LA10

Szponzorálás és mecenatúra (millió Ft)

75,9

90,8

88,2

66,7

66,9

EBK vonatkozású kiadások Környezetvédelmi beruházások (millió Ft)

Társadalmi teljesítmény mutatók Alkalmazottak

Táppénzes távollét aránya (%)

LTI (Munkaidő kieséssel járó munkabalesetek száma) (db) LTIF (Munkaidő kieséssel járó munkabalesetek frekvenciája)

Tűzkár (millió Ft) Egyenlő bánásmód Női munkaerő aránya az összes alkalmazottra vetítve (%) Női munkaerő aránya a vezetői pozícióra vetítve (%) Női munkaerő aránya az összes nem-vezetői pozícióra vetítve (%) Egyéb társadalmi mutatók



135


társaságirányítás

Az Igazgatóság működése Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat.

Társaságirányítás

Az Igazgatóság a társaság megalapításakor (1991. december 31.) ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet rendszeresen aktualizál a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.

A TVK kiemelten fontosnak tartja a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő társaságirányítási rendszer alkalmazását. Ennek megfelelően a Budapesti Értéktőzsde által kiadott Felelős Vállalatirányítási Ajánlásokkal összhangban a TVK 2004. évtől minden évben feltáró nyilatkozatot tesz a társaság vállalatirányítási gyakorlatáról. Az Igazgatóság elfogadja és folyamatosan törekszik a vállalatirányítási ajánlások betartására a társaság működése és működtetése során.

A TVK Nyrt. társaságirányítása összhangban van a Budapesti Értéktőzsde követelményeivel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének irányelveivel és a jelenleg érvényes tőkepiaci szabályozással. Emellett a TVK rendszeresen felülvizsgálja az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a területen is megfeleljen a folytonosan fejlődő legjobb nemzetközi gyakorlatnak. A TVK elkötelezett a magas szintű vállalatirányítás mellett. A Társaság elkötelezettségét többek között mutatja a Budapesti Értéktőzsde Felelős Vállalatirányítási Ajánlásairól tett nyilatkozat önkéntes közgyűlési elfogadása 2006-ban, a törvény által szabott határidő előtt. A TVK honlapján (www.tvk.hu) külön fejezet foglalkozik a társaságirányítással, a társaság itt teszi közzé a vállalatirányítási irányelveit, valamint az Etikai Kódexét.

Az ügyrend tartalmazza: • az Igazgatóság feladat- és hatáskörét, • az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát, • az elnök és alelnök főbb feladatait, • az igazgatósági ülések rendjét és előkészítését, annak állandó napirendjét (keretét), • a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenőrzését. Az Igazgatóság beszámolója 2009. évi tevékenységéről 2009-ben az Igazgatóság 4 ülést tartott, 82%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok – mint a bizottsági elnökök beszámolója a legutóbbi igazgatósági ülés óta végzett tevékenységekről, a tőkepiaci folyamatok áttekintése – mellett az Igazgatóság egyedileg értékeli valamennyi üzleti szegmens teljesítményét is.

Az Igazgatóság bizottságai Az Igazgatóság egyes feladatok megoldása céljából bizottságokat hozott létre. A bizottságok előzetes határozathozatali jogosítvánnyal rendelkeznek az Igazgatóság és a menedzsment közti hatásköri megosztást tartalmazó döntési és hatásköri listában (DHL) meghatározott kérdésekben. A bizottságok feladatait az Igazgatóság határozza meg. Az Igazgatóság elnöke szintén felkérheti a bizottságokat egyes feladatok ellátására. A bizottságok tagjait és elnökét az Igazgatóság választja.

Az Igazgatóság

Az Igazgatóság jelenleg az alábbi bizottságot működteti:

A TVK Nyrt. ügyvezető szerve az Igazgatóság, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági művelet.

Pénzügyi és Audit Bizottság: Tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a TVK honlapján):

Az Igazgatóság mint a TVK Nyrt. testületi felelősséggel működő ügyvezető szerve tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése, az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása.

Név Molnár József Michel-Marc Delcommune Vratko Kassovic Olvasó Árpád

A TVK Nyrt. és leányvállalatai egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság a fenti elvek és célok érvényesítését, a TVK-kultúra csoportszintű elterjesztését elsődleges feladatának és kötelességének tekinti. A fenti elvek és célok rávilágítanak arra a speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az Igazgatóság a részvényesek és a vállalatvezetés, valamint a vállalat közt képvisel.

Beosztás Igazgatóság elnöke Igazgatóság elnök-helyettese Igazgatósági tag Igazgatósági tag Igazgatósági tag Igazgatósági tag Igazgatósági tag


Megbízás kezdete 2002.04.26. 2002.04.26. 2005.04.28. 2002.04.26.

Feladatai: Az Igazgatóság hatékony munkájának elősegítése a pénzügyi, kockázatkezelési, belső ellenőrzési, pénzügyi auditálási területekkel kapcsolatos kérdésekben, továbbá minden olyan ügyben, amelyet az Igazgatóság hozzá utal. A Pénzügyi és Audit Bizottság beszámolója 2009. évi tevékenységéről

Az Igazgatóság tagjai és függetlenségi státusza (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a TVK honlapján): Név Mosonyi György Olvasó Árpád Michel-Marc Delcommune Gansperger Gyula Vratko Kassovic dr. Medgyessy Péter Molnár József

Beosztás bizottság elnöke bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag

Megbízás kezdete 2002.04.26. 2000.08.29. 2000.11.03. 2006.04.20. 2005.04.28. 2006.04.20. 2001.04.20.

Függetlenség nem független nem független nem független független független független nem független

A Pénzügyi és Audit Bizottság 2009-ben 3 alkalommal ülésezett, az átlagos részvételi arány 83% volt. Az üléseken rendszeres napirendi pont volt az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálata, a könyvvizsgáló munkájának támogatása valamint a belső audit rendszeres vizsgálata.

Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata A Döntési és Hatásköri Lista (DHL) határozza meg az Igazgatóság által az Ügyvezetéshez delegált döntési és hatásköri jogosítványokat annak érdekében, hogy az Igazgatóság által lefektetett üzleti, kockázatkezelési és belső kontroll-politikák a leghatékonyabban érvényesüljenek. A DHL célja a társaság


139

részvényesi értékének maximalizálása, valamint az egyértelmű döntési és hatásköri felelősségek rögzítése a működési és pénzügyi hatékonyság kiváló szintre emelése érdekében. A DHL feladata a társaságirányítási szabályok „lefordítása” az üzleti működés legfontosabb döntési pontjainak és a döntésekhez tartozó szervezeti hatásköröknek a rögzítésével. Ezáltal kijelöli a folyamatok hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontroll pontokat.

Felsővezetés, vezető állású személyek Tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a TVK honlapján): Név Olvasó Árpád Hodossy Gyula Petrényiné Szabó Krisztina* Vályi Nagy Tivadar Bóta János Pénzes Tamás

Beosztás Megbízás kezdete Vezérigazgató 2003.07.01. Gazdálkodási és pénzügyi vezérigazgató-helyettes 2007.07.01. Polimer marketing és értékesítési vezérigazgató2009.10.01. helyettes Termelési igazgató 2007.07.01. Petrolkémiai technológia és projekt fejlesztési vezető 2007.08.01. Humán erőforrás vezető 2004.07.01.

Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a tulajdonosok megbízásából ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A TVK Nyrt. Alapszabálya szerint a társaság Felügyelő Bizottsága legalább 3, legfeljebb 15 tagból állhat, jelenleg a testület 5 főből áll. A Társasági Törvény értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a TVK Nyrt. Felügyelő Bizottságában 2 fő képviseli a dolgozókat, és 3 fő a tulajdonosok által megbízott külső személy. A Felügyelő Bizottság tagjai és függetlenségi státusza (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a TVK honlapján): Név Gyurovszky László Magyar Tamás dr. Bakacsi Gyula dr. Bíró György Keményné Újvári Ildikó

Beosztás FB elnök FB tag FB elnök-helyettes FB tag FB tag FB tag FB tag

*Piry László töltötte be a Polimer marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettes pozíciót 2004. június 7. és 2009. szeptember 30. napja között.

A külső (alkalmazásban nem álló) igazgatósági tagok ösztönzése Társaságunk célja olyan ösztönzési rendszer megteremtése az Igazgatóság külső tagjai számára, mely a fix összegű díjazás mellett lehetővé teszi a résztvevők érdekközösségének erősödését, elősegíti a hosszú távú vállalati teljesítmény és a TVK-részvények értékének folyamatos növelését, és biztosítja, hogy az Igazgatók érdekei egybe essenek a Társaság részvényeseinek érdekeivel. A külső igazgatósági tagok jelenleg hatályos ösztönzési rendszerének alapjairól a 2007. évi közgyűlés határozott. Fix összegű juttatás: A 2007. április 19-i Éves Rendes Közgyűlés határozata alapján az Igazgatóság azon tagjai, akik nem állnak munkaviszonyban a TVK Nyrt, illetve a MOL-csoport egyéb társaságaival, a naptári évre vonatkozóan az igazgatósági tagi tisztségük betöltésével időarányos mértékben, a közgyűlés napjától az alábbiak szerint meghatározott, nettó összegű díjazásban részesülnek: • Igazgatók esetében 50.000 EUR/év • Elnök esetében 75.000 EUR/év Egyéb juttatások: Azt az igazgatót, aki nem a Magyar Köztársaság állampolgára és rendszerint Magyarországon kívül tartózkodik, és akinek az üléseken való részvételhez Magyarországra kell utaznia, évente maximum tizenöt alkalommal 1.500 EUR illeti meg minden olyan igazgatósági ülés után, amelyen részt vesz. Vezető állású személyek teljesítményértékelése és a díjazási irányelvek Az Igazgatóság évente egy alkalommal értékeli a társaság vezérigazgatójának munkáját mind egyéni, mind társasági szinten, és kitűzi az adott időszakra vonatkozó, ösztönzési rendszerben meghatározott feladatokat és azok teljesítésére vonatkozó követelményeket. Az értékelési és javadalmazási struktúra kialakításában irányelv a társasági stratégiával összefüggő kompenzációs rendszer és gyakorlat működtetése, amely hatékony eszközként alkalmazható a társaság célkitűzéseinek eredményes eléréséhez, és kiemelt figyelmet fordít a társaság szervezeti felépítésében kulcspozíciót betöltő munkavállalók ösztönzésére. A menedzserek részére minden pénzügyi évben az üzleti stratégiából lebontott teljesítménycélok kerülnek meghatározásra és kitűzésre, melyek értékelését mindig az eggyel magasabb vezetői szint, felsővezetők esetében a vezérigazgató végez el. A részvény alapú juttatásokról a társaság éves jelentésében az éves beszámoló (kiegészítő melléklet) részben részletes tájékoztatás található.

Megbízás kezdete 2007.06.22. 2007.04.19. 2007.06.22. 1998.03.13. 2007.04.19. 2007.04.19. 1999.10.10.

Függetlenség független nem független (munkavállalói képviselő) független független nem független (munkavállalói képviselő)

2009-ben a Felügyelő Bizottság 4 ülést tartott, 90%-os átlagos részvételi arány mellett. A Felügyelő Bizottság tagjainak díjazása A társaság 2007. április 19-i közgyűlési határozata alapján a közgyűlés napjától a felügyelő bizottság tagjai, az alábbiak szerint meghatározott, nettó összegű havidíjazásban részesülnek: • Tagok esetében: 1.000 EUR/hó • Elnök esetében: 1.500 EUR/hó Azt a felügyelő bizottsági tagot, aki nem a Magyar Köztársaság állampolgára és rendszerint Magyarországon kívül tartózkodik, és akinek az üléseken való részvételhez Magyarországra kell utaznia, évente maximum 15 alkalommal, 500 EUR illeti meg utazásonként. Audit Bizottság 2007-ben a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság megerősíti a társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrollt. Az Audit Bizottság hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak: • a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; • javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; • a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, • a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel; • a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére, valamint • a felügyelő bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

Egyéb béren kívüli juttatások: ebbe a körbe tartozik a béren kívüli juttatási rendszer (Cafeteria), a személyi használatra is biztosított vállalati autó, élet-, baleset-, utazási- és felelősségbiztosítás, valamint a kiemelt egészségügyi szűrővizsgálat.



141

Az Audit Bizottság tagjai és kinevezésük ideje (a tagok szakmai önéletrajza elérhető a TVK honlapján): Név Gyurovszky László dr. Bakacsi Gyula dr. Bíró György

Beosztás a bizottság elnöke a bizottság tagja a bizottság elnök-helyettese a bizottság tagja a bizottság tagja

Megbízás kezdete 2007.06.22. 2007.04.19. 2007.06.22. 2007.04.19. 2007.04.19.

A TVK 2009-ben nem kötött sem forward, sem opciós, sem egyéb derivatív ügyletet az árfolyamkockázat csökkentése érdekében. A társaság hitele euróban lett meghatározva azért, hogy az árfolyamkockázatot ezzel is csökkentse. 2009. december 31-én a társaságnak nem állt fenn nyitott határidős deviza pozíciója. A likviditási kockázatok mérséklése érdekében a vevőkövetelések jelentős részét a társaság hitelbiztosítással fedezi, valamint egy új szerződés aláírása előtt minden esetben gondosan megvizsgálja a leendő vevő kondícióit és felméri a fizetési folytonosság teljesülésének feltételeit. Összességében elmondható, hogy a TVK alapvető, napi jellegű pénzügyi kockázatait (pl. árupiac, árfolyamok, kamatok) is MOL-csoport szinten kezeli.

Az Audit Bizottság beszámolója 2009. évi tevékenységéről 2009-ben az Audit Bizottság 4 ülést tartott, 92%-os átlagos részvételi arány mellett. A rendszeres napirendi pontok mellett – beleértve az összes nyilvános pénzügyi beszámoló felülvizsgálatát, a könyvvizsgáló munkájának támogatását valamint a belső audit rendszeres vizsgálatát – a bizottság jelentős időt szánt a következő témáknak is: • a pénzügyi és ehhez kapcsolódó jelentések ellenőrzése, • a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának figyelése, • a külső auditor függetlenségének és objektivitásának biztosítása. Integrált kockázatkezelés A TVK kockázatkezelési célja a vállalat tevékenységét a lehető legbiztonságosabbá tenni. A társaság kockázatkezelési politikájában kiemelten kezeli a tevékenységéből adódó összes kockázatot. A kockázatkezelési irányelvek kiterjednek például a valutaárfolyam és a világpiaci ár kockázatának, a vagyoni, az üzemszüneti, az üzleti, a felelősségi, a vevői, a műszaki, a biztonságtechnikai, a környezetvédelmi kockázatok kezelésére. A 2006. évtől az Egységes Vállalati Kockázatkezelés (ERM - Enterprise Risk Management) már MOLcsoport szinten kezeli a kockázatokat. Az ERM egy modern kockázatkezelési koncepció, mely a vállalati értéknöveléséhez is jelentősen hozzájárul. A koncepció központi gondolata, hogy a különböző (pénzügyi, működési, illetve stratégiai) kockázatokat egy közös módszertan szerint, konszolidált módon számszerűsítsük, kezeljük és szerepeltessük a beszámolókban. Az ERM folyamata során, fejlesztve a kockázattudatos szervezeti kultúrát, azonosíthatjuk a lehetséges kockázatokat és az egyes üzletágak, projektek, illetve döntések kockázat-hozam összefüggései összehasonlíthatóvá válnak. A kockázatok mérése lehetővé teszi, hogy a kockázati tényezők kiváltó okait és a különböző típusú kockázatok természetét jobban megismerjük. Ennek eredményeként a felső vezetés is hatékonyabban tud azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a vállalat eredményét szignifikáns mértékben befolyásolják, illetve meg tudja határozni, mely kockázati tényezők azok, amelyeket „megtart” és melyek esetében szükséges különböző kockázatcsökkentő módszerek alkalmazása. Az ERM eredményei, valamint a biztosításmenedzsment tapasztalatai támpontot nyújtanak üzleti folytonossági tervek, krízismenedzsment és egyéb kockázatkezelő tevékenységek kialakítása számára is. Az Üzletfolytonosság Menedzsment (BCM - Business Continuity Management) keretrendszerének kidolgozása – a magas működési kockázattal rendelkező üzletágak sorában – a MOL Petrolkémiai Divíziójában a 2009. évben befejeződött és szabályzatként kiadásra került.

Könyvvizsgálók A könyvvizsgálót a TVK közgyűlése választja meg. A TVK könyvvizsgálatát 2003-tól az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. látta el. A 2009. április 16-án megtartott éves rendes közgyűlés ismét az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.-t választotta meg a társaság könyvvizsgálójának, mellyel a 2009. évet lezáró éves beszámolók vizsgálatára kötöttek szerződést. A megbízás a 2009. évi Éves Beszámolókat elfogadó, 2010-ben tartandó éves rendes közgyűlés befejezéséig érvényes. A könyvvizsgálók ezenkívül negyedévente áttekintik a tőzsdei gyorsjelentést, bár teljes könyvvizsgálatot nem végeznek, és így nem bocsátanak ki könyvvizsgálói jelentést sem ezekről. Az Ernst & Young Kft. a kötelező könyvvizsgálaton felül az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta a TVK Nyrt. részére 2009. évben: Felülvizsgálta a TVK teljeskörűen konszolidált magyarországi leányvállalatainak a konszolidációhoz szolgáltatott adatait. A teljeskörűen konszolidált külföldi leányvállalatok esetében a működési folyamat lényegesen leegyszerűsödött, ezért a számviteli folyamat ellenőrzését a társaság számviteli szervezete látta el. A könyvvizsgálók részére kifizetett díjak, 2008-2009 (millió Ft)

2009

2008 TVK Nyrt. könyvvizsgálatának díja

39

35,1

Egyéb audithoz kapcsolódó szolgáltatások

6,9

4,2

Adótanácsadói szolgáltatások

0,0

0,0

Vállalati integrált rendszer vizsgálata Összesen

4,7

0,0

50,6

39,3

Az Igazgatóság véleménye szerint az Ernst & Young Kft. által a fenti jogcímeken nyújtott szolgáltatások egyike sem veszélyezteti a könyvvizsgálói függetlenséget.

A felkészülés váratlan működési fennakadásokra nemcsak lerövidíti a probléma keletkezésétől az üzemszerű működés újraindulásáig tartó időt, hanem rámutat a fejlesztendő területekre is. Emellett – egy jól definiált „kockázatvállalási étvággyal” összhangban – az ERM segít optimális kockázat/hozam jellemzőkkel bíró üzleti portfólió felépítésében, a kockázat-felmérési eredmények tőkeallokációs döntésekben való figyelembevétele révén. A társaság által használt legfontosabb alapanyagok, valamint a TVK által előállított olefin- és polimer termékek árai e termékek világpiaci áraihoz kötöttek. Az értékesítés bevételét jelentősen befolyásolja az euró/forint árfolyam, míg a vásárlások elsősorban az USD árfolyamához kötötten alakulnak.



143

Kapcsolat a részvényesekkel, bennfentes kereskedelem

Részvényesi jogok gyakorlása, közgyűlési részvétel

Az Igazgatóság tudatában van annak, hogy a testület felelős a TVK-csoport eredményeiért és teljesítményeiért, teljes működéséért, tisztában van a részvényesek elvárásaival, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azoknak a társaság működtetése megfeleljen. Folyamatosan elemzi és értékeli a működési környezetet és a cégcsoport teljesítményét, hogy a részvényesek elvárásai maximálisan teljesüljenek.

A közgyűlésen minden részvényes a tulajdonában levő részvények szavazati súlya alapján gyakorolhatja szavazati jogát. Minden TVK-részvény egy egész egyszázad szavazatra jogosít. Attól függően, hogy a közgyűlésen résztvevő részvényesek hány részvényt regisztrálnak, alakul ki, hogy egy részvénynek ténylegesen mekkora szavazati ereje van.

A részvényesekkel történő kapcsolattartás hivatalos csatornái az éves jelentés, valamint a Budapesti Értéktőzsdén és a Londoni Értéktőzsdén keresztül közzétett negyedéves gyorsjelentések és egyéb bejelentések. A rendszeres és rendkívüli bejelentéseket a társaság megjelenteti a PSZÁF közzétételi, valamint saját honlapján is. Emellett a részvényesek tájékoztatást kapnak az üzletmenetről, az eredményekről és a stratégiáról az éves rendes közgyűlésen, valamint a rendkívüli közgyűléseken. A befektetők év közben is megkereshetik a TVK Nyrt-t kérdéseikkel, a közgyűléseken felvethetnek kérdéseket és javaslatokat tehetnek. A befektetők visszajelzéseiről az Igazgatóság rendszeresen tájékoztatást kap. A TVK befektetői kapcsolattartója felelős a fenti tevékenységek összefogásáért és a részvényesekkel történő napi kapcsolattartásért (az elérhetőség a társaság honlapján megtalálható). További információ a TVK honlapján (www.tvk.hu) is elérhető, ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket és a pénzügyi világ tagjait érintő kérdésekkel. A TVK-csoport elkötelezett a nyilvános kereskedelemben forgó értékpapírok tisztességes kereskedelme mellett. Azon országok többségében, ahol a TVK-csoportnak érdekeltségei vannak, az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelmet a büntetőjog szigorúan tiltja. Emiatt nemcsak a vonatkozó jogszabályok betartását várjuk el munkatársainktól, hanem azt is, hogy a látszatát is kerüljék el az értékpapírokkal való bennfentes kereskedelemnek.

A közgyűlés elsődleges feltétele a részvénykönyvi bejegyzés. A bejegyzésről a dematerializált részvények letétkezelését végző befektetési szolgáltató köteles a részvényes kérése alapján gondoskodni, a mindenkori közgyűlési meghívónkban közzétett feltételek szerint. A közgyűlési részvétel feltételeit társaságunk közgyűlési hirdetményeiben teszi közzé. A közgyűlési hirdetményeket társaságunk alapszabálya szerint a társaság honlapján teszi közzé. Az évi rendes közgyűléseket társaságunk a jelenlegi törvényi szabályozás alapján jellemzően április végén tartja. Az évi rendes közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott javaslatára dönt abban a kérdésben, hogy az adózott eredmény mely része legyen a vállalkozásba visszaforgatandó, és mely része osztalékként kifizetendő. Az osztalékfizetés kezdő időpontját az Igazgatóság határozza meg úgy, hogy az erre vonatkozó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az Igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az Igazgatóság által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet, azonban az osztalékfizetés vonatkozásában elkészített tulajdonosi megfeleltetés KELER szabályok szerinti fordulónapja az osztalékfizetésről döntő közgyűlést követő ötödik munkanapnál nem lehet korábbi.

A TVK-csoport munkavállalóival szembeni elvárás, hogy • ne vásároljanak és ne adjanak el TVK vagy egyéb vállalati részvényeket, ha bennfentes információ van birtokukban; • ne adjanak ki bennfentes információt a TVK-csoporthoz nem tartozó személyeknek, kivéve, ha erre írásos felhatalmazásuk van; • még a TVK-csoport munkavállalóinak körén belül is legyenek óvatosak a bennfentes információk megosztásával, információkat csak engedély birtokában és a munkavégzéshez szükséges mértékben adjanak át; • megvédjék a bennfentes információkat azok véletlenszerű nyilvánosságra kerülésétől.



145

Az Igazgatóság

A TVK Nyrt. szervezeti ábrája Vezérigazgató

Titkárság

Biztonság és védelem

Üzleti elemzés és működéstámogatás

Belső audit

SCM koordináció

Mosonyi György (61) TÁSZ és funkcionális FF & EBK

Petrolkémia FF & EBK

Jogi iroda

Olefin rekonstrukciós és fejlesztési projekt

Az Igazgatóság elnöke 2002. április 26-tól. A MOL-csoport vezérigazgatója okleveles vegyészmérnök

FF & EBK Centrál team és projektmenedzsment

Termelési Igazgatóság

Polimer Marketing és Értékesítési Igazgatóság

Gazdálkodási és Pénzügyi Igazgatóság

Humán Erőforrás Igazgatóság

Központi ügyelet

Stratégiai marketing

Treasury

Üzleti HR partner csoport

Technológiafejlesztés

Termelés elszámolás

Értékesítés

Controlling

Funkcionális HR partner csoport

Projektfejlesztés

Termelés

Logisztikai operáció

Számvitel és adó

Kompetenciafejlesztési csoport

Petrolkémia eszközmenedzsment és energiaszolgáltatás

Logisztika menedzsment

TVK Információs szolgáltatások

Humán adminisztrációs csoport

Beszerzés

Kommunikáció

Petrolkémia technológia- és projektfejlesztés

Termék- és alkalmazásfejlesztés

Minôségellenôrzés

Olvasó Árpád (51)

A Veszprémi Egyetemen szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben. 1974-től a Shell International Petroleum Co. (SIPC) magyarországi képviseletének munkatársa, 1986tól kereskedelmi igazgatója. 1991-ben a londoni Shellközpontban dolgozott. 1992-től 1993-ig a Shell-Interag Kft. ügyvezető igazgatója. 1994 és 1999 között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben 1997-ben a Közép- és Kelet-európai régió elnöke, 1998-ban egyúttal a Shell Csehország vezérigazgatója is. 1999. július 1-től a MOL Nyrt. vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja. A TVK Nyrt. Igazgatóságának elnöke. A Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

Az Igazgatóság elnökhelyettese 2002. április 26-tól, igazgatósági tag 2000. augusztus 29-től. A TVK Nyrt. vezérigazgatója okleveles vegyészmérnök, MBA diplomás 1983-ban szerzett okleveles vegyészmérnök diplomát a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1992-ben a Buckinghamshire College – SZÁMALK egyetemen szerezte meg Diploma in Management Studies diplomáját. 1993-ban a College of Petroleum and Energy Studies, posztgraduális diplomát kapott, 1995-ben a Brunel University – SZÁMALK, Master of Business Administration diplomát szerzett. 1983-tól 1992-ig a Dunai Kőolajipari Vállalatnál üzemmérnöki, operátori, műszakvezetői, majd üzemvezetőhelyettesi beosztásokban; 1992-től 1995-ig a MOL Rt. Dunai Finomítójánál üzemvezetői, majd projektvezetői; 1995-től 1997-ig az Oracle Hungarynél vezető konzultánsi és projektvezetői beosztásokban dolgozott. 1997-től a MOL-csoport DS partnerkapcsolati vezetője, 1999-től a Vegyipari Divízió főosztályvezetője, majd 2001-től a Vegyipari Portfólió Menedzsment igazgatója. 2003. július 1-jétől a TVK vezérigazgatója. 2006. március 8-ától a MOL-csoport Petrolkémiai Divíziójának igazgatója. 1997-től a Magyar Vegyipari Szövetség, elnökségi tagja, 2004. december 15-től a Szövetség elnöke. Az APPE igazgatóságának tagja 2005. június 2-tól. A CEFIC igazgatóságának tagja 2006-2008 között. 2008. szeptember 12-től a veszprémi Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense.

Beruházás

Társasági szolgáltatások


Az igazgatóság

147

Az Igazgatóság

Delcommune Michel-Marc (62) Az Igazgatóság tagja 2000. november 3-tól. A MOL-csoport elnöki főtanácsadója 2006. július 1-jétől. A MOL-csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese 1999. október 11-től 2004. szeptember 1-jéig, majd stratégiai igazgató 2006. július 1-jéig. Ettől az időponttól a MOL-csoport elnöki főtanácsadója. A MOL-csoport Igazgatóságának tagja 2000. április 28tól 2008. április 24-ig. A belgiumi Liege egyetemén szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben, majd MBA fokozatot szerzett a New York állambeli Cornell Egyetemen. 1972-ben csatlakozott a PetroFina csoporthoz, majd 1990-től elsősorban vállalati pénzügyekkel és biztosítási kérdésekkel foglalkozott, mint vezérigazgatóhelyettes és CFO. Fentiek mellett 1999-től humánerőforrás igazgatóként is irányította a Fina és a Total vállalatok sikeres egyesülési folyamatát. Tagja a Cornell Egyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének, és tagja a TVK Nyrt., a Slovnaft a. s. illetve JKX Oil and Gaz Igazgatóságának. Belga állampolgár.


Gansperger Gyula (47) Az Igazgatóság tagja 2006. április 20-tól. Okleveles közgazdász. 1986-ban szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. Szakmai tapasztalatait 1986-1987. között az Elektrocoop Vállalatnál előadóként, 1987-1990. között a CET Budapest Tervező Rt-nél főkönyvelőként, 19901998. között a TAXORG Könyvelő és Adótanácsadó Kft-nél ügyvezető igazgatóként, 1998-2001. között az ÁPV Rt-nél elnök-vezérigazgatóként, 2001-2002. között a Budapest Airport Rt-nél elnök-vezérigazgatóként, 2003-2005. között a Wallis Rt-nél gazdasági vezérigazgató-helyettesként szerezte. 2006-2007 között a Wallis Rt. vezérigazgatója, majd 2008. decemberig a KÉSZ Holding Zrt. alelnöke, az Igazgatóság tagja. Jelenleg a Constans Invest Kft. ügyvezető igazgatója. Fontosabb tisztségei: 2009 MORANDO Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja 2008- Constans Invest Kft. ügyvezető igazgatója TVK Nyrt. igazgatósági tag 2007-2008 KÉSZ Holding Zrt. alelnöke, igazgatósági tag 2005-2007 Wallis Zrt. Igazgatósági tag 2005-2007 Graboplast Zrt. igazgatósági tag 2001-2003 MATÁV Rt. igazgatósági tag 1998-2000 Postabank Rt. igazgatósági tag 1995-1998 ÁPV Rt. felügyelő bizottsági tag

Kassovic Vratko (66) Az Igazgatóság tagja 2005. április 28-tól. A Slovnaft, a.s. vezérigazgatója 2006. március 6-ig. okleveles vegyészmérnök 1967-ban szerzett vegyészmérnök diplomát a pozsonyi műszaki egyetemen. 1969-ben kezdett a Slovnaftban dolgozni, ahol különböző pozíciók után 2002. január 1-jétől töltötte be a vezérigazgatói posztot. 2003 októberétől a MOL-csoport Petrolkémiai Divíziójának igazgatója. 2006. március 6-án Kassovic úr nyugállományba vonult.

Dr. Medgyessy Péter (68) Az Igazgatóság tagja 2006. április 20-tól. Volt miniszterelnök, okleveles közgazdász. 1966-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elméleti és politikai gazdaságtan szakán. 1966-1982. között a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző posztokon. 1982-1986. között pénzügyminiszter-helyettes. 1987-ben pénzügyminiszter. 19881990. között miniszterelnök-helyettes, a gazdasági ügyek felelőse a rendszerváltás kormányában. 19901994. között a francia Paribas Bank Rt. magyarországi elnök-vezérigazgatója. 1994-1996. között a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnökvezérigazgatója. 1996-1998. között pénzügyminiszter a szociáldemokrataliberális kormányban. 1998-2001. között az Inter Európa Bank igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöke. 2002-2004. között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a szociáldemokrata-liberális kormány élén. 2004. augusztus 25-én lemond posztjáról a koalíció fenntartása érdekében. 2004. október 14-től 2008. május 31-ig a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Molnár József (54)

Egyéb szakmai és közéleti feladatai: 1973-1977 a Nemzetközi Állami Pénzügyi Intézet igazgatóságának tagja 1994-1996 a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke 1994-1996 a davosi Világgazdasági Fórum tanácsadó testületének tagja 1995-1996 a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja 1998-2000 a Magyar Atlanti Tanács tagja 1998-2000 a Közép-Európai és Öbölmenti Országok Kereskedelmi, Ipari és Kulturális Kamarájának alelnöke 2006-tól a Jacques Delors által alapított Notre Europe tanácsadó testületének (Comité Européen d’Orientation) tagja, 2008-tól a Magyar-Hongkongi Partnerségi Egyesület elnöke, majd 2009. februártól tiszteletbeli elnöke.

Az Igazgatóság tagja 2001. április 20-tól. A MOL-csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese, diplomás közgazdász. 1978 és 2001 között a Borsodchem Rt-nél töltött be különböző pozíciókat. 1982 és 1987 között az Árosztály vezetője, 1987 és 1991 között a Közgazdasági Főosztály vezetője. 1991-től 2001-ig a BorsodChem Rt. gazdasági vezérigazgatóhelyetteseként közreműködött a vállalat válságkezelésében és reorganizációjában, majd ezt követően a társaság jövőképének kidolgozásában és privatizációjában. Kulcsszerepet játszott a BorsodChem részvények tőzsdei bevezetésében. 2001-től a TVK Rt. vezérigazgatói tisztét töltötte be. 2003-tól a MOL-csoport tervezés-kontrolling igazgatója volt a 2004-es pénzügyi vezérigazgatóhelyettesi kinevezéséig. A Slovnaft a.s. Igazgatóságának 2004 és 2008 között, a TVK Nyrt. Igazgatóságának pedig 2001. április 20-a óta tagja.

Az igazgatóság

149

Független Könyvvizsgálói Jelentés A felsővezetés

OLVASÓ Árpád (51) Az Igazgatóság elnökhelyettese 2002. április 26-tól, Igazgatósági tag 2000. augusztus 29-től. vezérigazgató, okleveles vegyészmérnök, MBA diplomás Olvasó úr életrajzát az Igazgatósági tagoknál adjuk meg.

Tíz évig a Termelés területén (HDPE-1 és PP-3 üzemekben) dolgozott különböző beosztásokban, 19891995. között üzemvezetőként. 1995-től kereskedelmi vezető a HDPE Üzletágnál, 1998-tól PP üzletág igazgató, 2000-től marketing és értékesítési vezető, 2002-től technológiai fejlesztési vezető. 2006. augusztus 1-jétől egy évet dolgozott a Fluor cég hollandiai irodájában process engineering manager-ként. 2007. augusztus 1-jétől a TVK Nyrt. Petrolkémiai Technológia és Projektfejlesztési vezetője.

PIRY László (43) Polimer marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettes 2009. szeptember 30-ig gépészmérnök, DMS

PÉNZES Tamás (39) Humán erőforrás vezető pszichológus

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte okleveles gépészmérnöki diplomáját 1991-ben. 1998-ban az Euro Contact Business School-ban szerezte meg a Diploma in Management Studies oklevelét. 1991-től a Dow Chemicals cégnél dolgozott mérnök-üzletkötőként, majd regionális kereskedelmi és marketing feladatokat látott el. 1998-tól az Unilever Diversey Lever divíziójának kereskedelmi igazgatója, 2001-től pedig ügyvezető igazgatói posztot töltött be a magyar vállalatnál. 2002-től átvette a szlovén vállalat ügyvezetését, 2003-tól már a horvát piacot is felügyelte. A TVK Nyrt. polimer marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese 2004. június 7-től.

A Debreceni Egyetem pszichológia szakán szerzett pszichológus diplomát munka- és szervezetlélektani, valamint matematikai modellezés szakirányon. Az egyetemi évek alatt szervezeti kultúra vizsgálatokkal, statisztikai elemzésekkel foglalkozott, majd egy személyzeti tanácsadó cégnél dolgozott toborzási és kiválasztási szakértőként. 2002-től tagja a TVK humán erőforrás csapatának, 2004 júliusától HR vezető. A Debreceni Egyetem pszichológia szakán óraadó tanár. 2008-ban MBA diplomát szerzett a Durham University-n (UK).

PETRÉNYINÉ SZABÓ KRISZTINA (32) Polimer marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettes 2009. október 1-jétől okleveles közgazdász

VÁLYI NAGY Tivadar (54) Termelési igazgató 2007. július 1-jétől diplomás vegyészmérnök

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte okleveles közgazdász diplomáját 2000-ben. 2003-ban a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelem Irányítás szakán szerzett szakközgazdász másoddiplomát. Pályáját 2000-ben kezdte a TVK Nyrt. Értékesítési területén. 2002-től a polietilén exportértékesítés csoportvezetője, 2003-tól integrált polimer export csoportvezető. 2006. február 1-jétől a polimer értékesítési szervezet vezetésével bízták meg. 2009. október 1-jétől a TVK Nyrt. polimer marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese.

1982-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj és Széntechnológia ágazatán. 1978 óta dolgozik a Tiszai Vegyi Kombinátban. Üzemmérnökként dolgozott a Társaság különböző polimerizációs üzemeiben 1994-ig. Az ERP alkalmazás implementációs munkáiban projektvezetőként részt vett, majd az alkalmazás bevezetését követően 1995-től a gazdálkodási területen üzletági gazdasági vezetőként, majd a Petrolkémiai üzletág Tervezési és elemzési vezetőjeként dolgozott. 2000-től a társaság Controlling vezetője. 2005. január 1-jétől 2007. július 1-ig a Társaság Gazdálkodási és pénzügyi vezérigazgató-helyettese. 2007. július 1-jétől a TVK termelési igazgatója.

HODOSSY Gyula (39) Pénzügyi és gazdálkodási vezérigazgató-helyettes 2007. július 1-jétől okleveles közgazdász Pályáját a Tiszai Vegyi Kombinátban 1989-ben kezdte a Szállítási és Raktározási Főosztályon. 1995-ben végzett a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 2002-ben az Euro Contact Business Schoolban szerzett Professional Diploma in Management oklevelet. 1995-től, mint controller folytatta munkáját a Controlling Főosztályon. 1997-től az Eszközmenedzsment csoport vezetése volt a feladata. Ezt követően 2001 januárjától az Olefin Üzletág gazdasági vezetője. 2002 júliusától a Belső audit szervezet vezetésével bízták meg, majd 2004 januárjától az Energiaszolgáltatás és Karbantartás Irányítás szervezetét irányította. 2007. július 1-jétől a TVK Nyrt. pénzügyi és gazdálkodási vezérigazgató-helyettese. BÓTA János (48) Petrolkémiai Technológia és Projektfejlesztési igazgató 2007. augusztus 1-jétől vegyészmérnök 1985-ben végzett vegyészmérnökként a Veszprémi Egyetem Folyamatszabályzási ágazatán, majd 1994-ben szerzett mérnök-menedzser oklevelet a Miskolci Egyetemen. 1985 óta dolgozik a TVK-nál.


A felsővezetés

151

A Felügyelő Bizottság

GYUROVSZKY László (51) A Felügyelő Bizottság elnöke 2007. június 22-től A Felügyelő Bizottság tagja 2007. április 19-től. Gazdasági és pénzügyi tanácsadó, krízismenedzser Villamosmérnök 1983-ban villamosmérnökként szerzett diplomát a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen. 1983 és 1990 között üzemmérnökként és technológusként dolgozott a Duslo Sala szlovákiai vegyi kombinátnál, majd 1990-től 1992-ig újságíróként gazdasági és politikai cikkeket írt. 1992 és 1998 között magánvállalkozóként sporteszközök és mobil kommunikációs eszközök forgalmazásával foglalkozott. Az 1998 és 2002 közötti időszakban parlamenti képviselőként részt vett a szlovákiai gazdasági reformok megvalósításában, 2002-től 2006-ig a szlovák kormány tagjaként építésügyi és régiófejlesztési miniszteri pozícióban bizonyított. Gyurovszky úr a TVK Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke 2007. június 22-től, felügyelő bizottsági tag 2007. április 19-től. A TVK Nyrt. Audit bizottságának elnöke 2007. június 22-től. MAGYAR Tamás (41) A Felügyelő Bizottság elnökhelyettese 2007. június 22-től A Felügyelő Bizottság tagja 1998. március 13-tól. A TVK Nyrt. Energiagazdálkodás, Szerződés menedzsment vezetője villamos üzemmérnök 1989-ben végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán villamos üzemmérnökként. A TVKnál 1989-1993. között a Villamos Energia Főosztályon, a Villamos Hálózati Üzemben, majd 1993-1994. között a Műszaki Osztályon üzemmérnökként és 1994-től 1997. májusáig a Nagyfeszültség Szolgáltató Részleg szolgálatvezetőjeként dolgozott. 1997-2000. között az Energiaszolgáltató Divízió Áramszolgáltató Üzemében a Villamos Műszaki Részleg vezetője. 2000-2008. között az Áramszolgáltató Üzem elektrikusi szolgálat főművezetője. 2008-2009 között az Energiagazdálkodás energiagazdálkodási szakértője. 2010. január 1-jétől az Energiagazdálkodás Szerződés menedzsment vezetője. A TVK Nyrt. felügyelő bizottsági tagja 1998. március 13-tól, a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese 2000. augusztus 29. és 2003. november 18. között. A Felügyelő Bizottság elnökhelyettese 2007. június 22-től. dr. BAKACSI Gyula (51) A Felügyelő Bizottság tagja 2007. április 19-től. A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára közgazdász, doktori fokozat, a közgazdaságtudomány kandidátusa

fejlesztési rektor-helyettese. 2003-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karok Üzleti Tudományok Tanszékének vezetője, társult oktató, 2004-ben az egyetem gazdasági rektorhelyettese, 2004-2008. között a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja. 2005-től a Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszékének vezetője, a Vezetéstudományi Intézet igazgatóhelyettese. 2003-tól az Országos Tudományos Diákköri Tanács Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottságának elnöke, 2004-2006 között Martonvásár Önkormányzat testületének tagja, 2005-től a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, azaz a PEMÜ Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. Bakacsi úr a TVK Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja 2007. április 19-től. A TVK Nyrt. Audit bizottságának tagja 2007. április 19-től, és elnök-helyettese 2007. június 22-től. dr. BÍRÓ György (55) A Felügyelő Bizottság tagja 2007. április 19-től. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár jogász 1978-ban szerzett jogi diplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1978-tól jogi előadóként, majd jogtanácsosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban. 1982-től 1984-ig egyetemi tanársegéd, majd 1993-ig adjunktus, 1993. és 1999. között tanszékvezető egyetemi docens. 1999. július 1-től a Miskolci Egyetem, ÁJK Civilisztikai Intézetének igazgatója, egyben a Polgári Jogi Intézeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1989-től folytat ügyvédi tevékenységet, 1997-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. KEMÉNYNÉ ÚJVÁRI Ildikó (57) A Felügyelő Bizottság tagja 1999. október 10-től. A TVK Nyrt. Termelés Minőségellenőrzés, Polimer Minőség-ellenőrzés labormérnöke vegyészmérnök Vegyészmérnöki diplomáját 1976-ban szerezte a Kijevi Könnyűipari Technológiai Egyetemen. Szakmai pályafutását a TVK festékgyárában kezdte 1976-ban. 1986-1995 között a Lineáris Polietiléngyárban dolgozott, majd 1995-től a HDPE Üzletág MER vezető minőségellenőre. 2001-2003 között a Polimer Üzletág, PE Laboratórium csoportvezető mérnöke, 2003 óta a Termelés, Minőségellenőrzés, Polimer Minőségellenőrzés labormérnöke.

Dr. Bakacsi Gyula jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Szervezeti magatartás tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti tudományok tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1983-ban szerezte diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar szakán. 1988-ban egyetemi doktori fokozatot, 1994-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa fokozatot szerzett. 1983 és 1985 között az MTA-MKKE (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) „Szocialista vállalat” Országos Távlati Tudományos Kutatási Főirány Koordinációs titkárságának tudományos munkatársa, 1985-1990 között tanársegéd az MKKE Ipari Üzemszervezési Tanszékén. 1990 és 1994 között adjunktus, 1994-től docens a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és szervezési tanszékén. 2000-től 2002-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Egyetempolitikai és


A Felügyelő bizot tság

153

A Felügyelő Bizottság jelentése a TVK Nyrt. 2010. április 15-ei évi rendes közgyűlésének

A TVK Nyrt. Felügyelő Bizottsága tevékenységét a 2009. üzleti évben is rendszeres bizottsági ülések megtartásával látta el. A Felügyelő Bizottság jelen 2009. üzleti évre vonatkozó jelentését az igazgatóság beszámolójára, a független könyvvizsgáló véleményére és a társaság működésének folyamatos évközi ellenőrzésére alapozva terjeszti a közgyűlés elé. A Felügyelő Bizottság megítélése szerint az igazgatóság 2009. évi működése és intézkedései megfeleltek a jogszabályoknak, a TVK Nyrt. alapszabályának és belső szabályzatainak. A Társaság információs rendszerei és belső szabályzatai biztosítják a Társaság működésének áttekinthetőségét, folyamatos ellenőrzését. A Társaság a működése során minden részvényes számára a jogszabályokban előírt egyenlő bánásmódot biztosította. A Társaság Igazgatósága a vezérigazgatón keresztül folyamatosan tájékoztatta a Felügyelő Bizottságot a Társaság gazdálkodásáról és a stratégiájának megvalósítására tett lépésekről. A reálgazdaságban 2009. során kiteljesedő válság rossz eredményeket hozott az iparágnak, a társaság mégis megőrizte készpénztermelő képességét és likviditási helyzetét. A Felügyelő Bizottság véleménye szerint az Igazgatóság 2009. évi munkája eredményes volt. A Felügyelő Bizottság a TVK Nyrt. magyar számviteli törvény előírásai szerint készített 2009. évi beszámolóját 195.310 millió Ft mérlegfőösszeggel és -9.897 millió Ft adózott eredménnyel, a TVK-csoport nemzetközi számviteli törvény előírásai szerint készített 2009. évi konszolidált beszámolóját pedig 211.404 millió Ft mérlegfőösszeggel és -9.192 millió Ft nettó eredménnyel a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A Felügyelő Bizottság jóváhagyja az Igazgatóság javaslatát a 2009. évi adózott eredmény felhasználására vonatkozóan.

Társasági információk A TVK Nyrt. alapításának dátuma: 1991. december 31. Bejegyezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, 1992. március 23-i dátummal, 1991. december 31-jei hatállyal (az alapító okirat dátuma: 1991. december 31., a tevékenység kezdő napja: 1992. január 1.). Jogelőd: Tiszai Vegyi Kombinát Cégjegyzékszám: Cg. 05-10-000065 A társaság jelenleg hatályos Alapszabályát legutóbb a 2009. április 16-án megtartott, évi rendes közgyűlés módosította. Az Alapszabály megtekinthető és igényelhető a társaság székhelyén, valamint elektronikus formában letölthető a társaság honlapjáról (www.tvk.hu). A társaság alaptőkéje 2009. december 31-én 24 290 843 darab, egyenként 1 010 Ft névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvényből állt. A társaság teljes alaptőkéjének összege 24 533 751 430 Ft. A Társaság Részvénykönyv-vezetője A társaság igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvénytulajdonosokról részvénykönyvet vezet. A TVK részvényekkel kapcsolatos ügyintézés Tiszaújvárosban, a TVK székhelyén, a Treasury keretén belül történik. Elérhetőség: Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Postacím: H-3581 Tiszaújváros, Pf. 20. Telefon: +36 (1) 464-1163 Fax: +36 (1) 464-1335 E-mail: [email protected] A társaság papírjait a következő külföldi piacokon forgalmazzák

A Felügyelő Bizottság támogatja az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. könyvvizsgálóként történő megválasztását és díjazásának megállapítását a 2010. üzleti évre. A Felügyelő Bizottság támogatja a vezető tisztségviselő részére adható felmentvény jóváhagyását. A Felügyelő Bizottság jóváhagyja a Felügyelő Bizottság munkavállalókat képviselő tagjának megválasztását, díjazásának megállapítását. A Felügyelő Bizottság megvizsgálta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az Igazgatóság alapszabály módosítására vonatkozó javaslatát. A Felügyelő Bizottság elfogadásra javasolja a Társaság vezető állású munkavállalóira vonatkozó hos�szú távú ösztönzési rendszer irányelveiről és keretéről szóló előterjesztést. 2010. március 19.

A piac típusa

Kategória

1996. augusztus

International Order Book

Tőzsdén kívüli, nem szervezett

New York

1996. augusztus

PORTAL

Tőzsdén kívüli, nem szervezett

Frankfurt

1996. augusztus

Freiverkehr

Tulajdonosi struktúra a Részvénykönyv alapján Tulajdonosi kör

2008. december 31.

2009. december 31.

Részesedés (db)

Tulajdoni arány (%)

Szavazati jog (%)

Részesedés (db)

88,63

21 530 125

88,44

88,44

21 484 808

Tulajdoni arány (%)

Szava-zati jog (%)

Belföldi intézményi/társaság

88,63

Külföldi intézményi/társaság

9,95

9,95

2 416 138

9,85

9,85

2 391 740

Belföldi magánszemély

1,40

1,40

339 587

1,67

1,67

406 187

Külföldi magánszemély

0,01

0,01

2 391

0,03

0,03

6 680

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,01

0,01

2 602

0,01

0,01

1 428

100

ua

24 290 843

100,00

100,00

24 290 843

Saját tulajdon Nem megfeleltetett törzsrészvények ÖSSZESEN


Kezdési időpont

London

Munkavállalók, vezető tisztségviselők

Város

Tőzsdén kívüli, szervezett

Gyurovszky László a felügyelő bizottság elnöke

Társasági információk

155

A vezető állású személyek és a felsővezetés tagjai, a személyek TVK-részvény tulajdona 2009. december 31-én

A TVK saját részvényekkel nem rendelkezik. Az 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényesek, 2009. december 31-én a Részvénykönyv alapján Mennyiség (db)

Tulajdonos MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Slovnaft, a.s.

Részesedés (%)

Jelleg1

Szavazati jog (%)

21 083 142

86,79

86,79

1 959 243

8,07

8,07

Megjegyzések: A 2007. évi Éves Rendes Közgyűlés határozatának megfelelően minden 1.010,- Ft, azaz egyezertíz forint névértékű törzsrészvény egy egész egyszázad szavazatra jogosít. Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát, mivel a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező.

Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége /megszűnése/ megválasztási időtartam

Saját részvény tulajdon (db)

IT

Mosonyi György

Igazgatóság elnöke

2002.04.26.

2012.04.19.

0

IT

Olvasó Árpád

Igazgatóság elnök-helyettese

2000.08.29.

2012.04.19.

0

IT

Michel-Marc Delcommune

Igazgatósági tag

2000.11.03.

2012.04.19.

0

IT

Gansperger Gyula

Igazgatósági tag

2006.04.20.

2011.04.20.

0

IT

Vratko Kassovic

Igazgatósági tag

2005.04.28.

2012.04.19.

0

IT

dr. Medgyessy Péter

Igazgatósági tag

2006.04.20.

2011.04.20.

0

IT

Molnár József

Igazgatósági tag

2001.04.20.

2012.04.19.

0

FB

Gyurovszky László

FB elnök FB tag

2007.06.22. 2007.04.19.

2012.04.19. 2012.04.19.

0

FB

Magyar Tamás

FB elnök-helyettes FB tag, munkavállalói képviselő

2007.06.22. 1998.03.13.

2011.04.20. 2011.04.20.

0

FB

dr. Bakacsi Gyula

FB tag

2007.04.19.

2012.04.19.

0

FB

dr. Bíró György

FB tag

2007.04.19.

2012.04.19.

0

FB

Keményné Újvári Ildikó

FB tag, munkavállalói képviselő

1999.10.10.

2010.04.28.

0

SP

Olvasó Árpád

Vezérigazgató

2003.07.01.

határozatlan

0

SP

Hodossy Gyula

Gazdálkodási és pénzügyi vezérigazgató-helyettes

2007.07.01.

határozatlan

0

SP

Petrényiné Szabó Krisztina2

Polimer marketing és értékesítési vezérigazgatóhelyettes

2009.10.01.

határozatlan

0

SP

Vályi Nagy Tivadar

Termelési igazgató

2007.07.01.

határozatlan

0

SP

Bóta János

Petrolkémiai technológia és projekt fejlesztési vezető

2007.08.01.

határozatlan

0

SP

Pénzes Tamás

Humán erőforrás vezető

2004.07.01.

határozatlan

0

A TVK részvényeire vonatkozó legfontosabb adatok

Részvények száma (db, december 31-én)

2005

2006

2007

2008

24 423 843

24 290 843

24 290 843

24 290 843

2009 24 290 843

TVK-részvény záróára a Budapesti Értéktőzsdén: Legmagasabb (Ft)

5 890

5 995

8 490

7 060

1 760

Legalacsonyabb (Ft)

4 605

4 855

5 250

2 405

3 495

December 31-én (Ft)

5 240

5 345

7 010

2 405

3 400

Egyéb adatok Kapitalizáció (millió Ft) (december 31-én) Éves forgalom (millió Ft) Átlagos napi forgalom (millió Ft) Egy részvényre jutó osztalék (Ft)


126 990

129 835

179 752

58 420

82 589

4 758

3 987

21 424

5 637

6 031

19

16

85

23

24

42

-

369

82

na

1

Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

2

2009. október 1-jétől a TVK Nyrt. Polimer Marketing és Értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozícióját Petrényiné Szabó Krisztina tölti be, mely tisztséget a korábbi vezető, Piry László 2004. június 7-től 2009. szeptember 30-ig látott el.

Társasági információk

157

Szószedet BAT (Best Available Techique) Az adott területen elérhető legjobb technológia alkalmazása.

ISO 14001:2004 A környezetközpontú irányítási rendszerekre vonatkozó szabvány.

FF & EBK A TVK Fenntartható Fejlődés és Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem szervezete.

KOI (kémiai oxigénigény) A szennyvíz szennyezettség mértéke, egységnyi szennyvízben a szerves anyagok alkotóelemeinek kémiai oxidációjához szükséges oxigénszükségletének mennyisége.

EC szám (European Chemical number: EINECS, ELINCS or NLP) EU szám, amely az 1981 előtti „Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Leltára” (EINECS ), az 1981 utáni „Törzskönyvezett/Bejelentett Vegyi Anyagok Európai Listája” (ELINCS ) vagy a” Nem számít polimernek (sajátos EU-s szabályozási kategória – NLP)” Kategóriák alapján besorolt vegyi anyagok. EBITDA Amortizációval növelt üzemi eredmény (üzemi eredmény és az értékcsökkenés összege). EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban. Etilén Két szén- és négy hidrogénatomból álló, telítetlen szénhidrogén. Az etilént ipari méretekben kőolajszármazékok vagy földgáz krakkolásával állítható elő. A petrolkémia fontos vegyülete, a polietilének alapanyaga. ÉKÖVÍZIG Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. ÉKTVF Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Fokozott expozíciós frekvencia 1 millió munkaórára vetített bejelentett fokozott expozíciók száma. GRIG (Global Reporting Initiative Guideline) Számos érintettet átfogó folyamat és független intézmény, amelynek küldetése világszerte elfogadható fenntarthatósági jelentési irányvonalak kidolgozása és elterjesztése. HDPE (High Density Polyethylene) Nagysűrűségű polietilén, rendezettebb szénláncainak következtében sűrűbb, keményebb, erősebb (nagyobb szakító-szilárdságú) anyag mint az LDPE. Homopolimer Azonos monomerből felépülő polimer. IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. ISO 9001:2000 A minőségirányítási rendszerek szabványa, a kettőspont után a szabvány kiadásának dátumát jelölik.


Kopolimer Kettő vagy több különböző monomerből felépülő polimer. LDPE (Low Density Polyethylene) Kissűrűségű polietilén, rendezetlenebb szerkezetű, sok elágazó szénláncot tartalmazó komponensek elegye, ami lágyabb, rugalmasabb anyagot eredményez, mint a HDPE. LTI (Lost Time Injury) Munkaidő kieséssel járó munkabalesetek száma. LTIF (Lost Time Injury Frequency) Az egy millió ledolgozott órára jutó, munkaidő kieséssel járó munkabalesetek száma. MDPE (Medium Density Polyethylene) Közepes sűrűségű polietilén. Monomer A monomerek a polimerek (műanyagok, gumik) alapvegyületei, a nagymolekulatömegű anyagokat alkotó polimer láncok alapegységei (láncszemei). Napjainkban a legfontosabb monomerek, a petrolkémiai ipar alapvegyületei a rövid szénláncú olefinek (etilén, propilén, butadién), illetve ezek egyszerű származékai, valamint a legegyszerűbb aromás vegyület: a benzol. A felsorolt monomerek elsődleges forrásai az olefinművek. MBT Műszaki Beavatkozási Terv. Olefin Az olefinek olyan nyílt szénláncú szénhidrogén vegyületek gyűjtőneve, amelyek szénláncukban telítetlen szén-szén kettőskötést tartalmaznak. Legegyszerűbb szerkezetű képviselőik, az etilén és propilén, a petrolkémiai ipar alapvegyületei. PE 100 Bimodális HDPE csőalapanyag, amelyből gáz és ivóvízcső alkalmazáshoz gyártott cső élettartama 10 MPa gyűrűfeszültség terhelés mellett minimum 50 év. Polietilén Az etilén polimerizálásával előállítható, hőre lágyuló polimer. A tömegműanyagok között napjainkban ez a típus bír a legnagyobb részesedéssel. A gyártására kidolgozott ipari eljárások paraméterei (pl. nyomás, hőmérséklet, alkalmazott segédanyagok, katalizátorok) jelentősen különböznek, így egymástól eltérő tulajdonságú termékek széles skálája állítható elő. Ezek sűrűség szerint alapvetően két osztályba sorolhatók: LDPE (kis sűrűségű polietilén), HDPE (nagy sűrűségű polietilén).

szószedet

159

Részvényesi információk Polimer Ismétlődő egységekből felépített szerves vagy szervetlen makromolekulák összessége.

Polipropilén A propilén polimerizálásával előállítható, hőre lágyuló polimer. A gyártására kidolgozott ipari eljárások paraméterei (pl. nyomás, hőmérséklet, alkalmazott segédanyagok, katalizátorok) jelentősen különböznek, így egymástól eltérő tulajdonságú termékek széles skálája állítható elő. Széleskörűen alkalmazható, jó ütőszilárdságú és kiválóan színezhető anyag. A PP jó hőálló tulajdonsággal és alacsony vízfelvételi képességgel rendelkezik. Propilén Három szén- és hat hidrogénatomból álló, telítetlen szénhidrogén. A petrolkémia fontos vegyülete, a polipropilének alapanyaga. PSM (Process Safety Management) Folyamatbiztonság-irányítási rendszer. REACH (Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals)) Az Európai Unió új, a vegyi anyagok bejegyezésére, értékelésére, engedélyezésére irányuló rendelete. SCM (Supply Chain Management) Ellátási Lánc Menedzsment. TQM (Total Quality Management) A Teljeskörű Minőségirányítás olyan vezetési módszer, filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. TRIPOD Szoftver-támogatottságú módszer a baleseti okok kivizsgálására. TROIF (Total Reportable Occupational Illness Frequency) Az összes jelentésköteles foglalkozási megbetegedés gyakorisága egymillió ledolgozott munkaórára vonatkoztatva. Veszélyes hulladékok A 2000. évi XLIII. tv. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. VOC Szobahőmérsékleten illékony szerves vegyületek, szénhidrogének.


A társaság székhelye Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) Székhelye: 3581 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep, Központi Irodaház 2119/3. hrsz. 136. számú épület Postacím: 3581 Tiszaújváros, Pf. 20 Központi telefonszám: +36 49/522-222 Központi faxszám: +36 49/521-322 E-mail: [email protected] Honlap: www.tvk.hu Befektetői információk, Éves Jelentések, gyorsjelentések, pénzügyi adatok Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) H-3581 Tiszaújváros, Pf. 20 Tel: +36 1/464-1163 Fax: +36 1/464-1335 E-mail: [email protected] Részvényekkel kapcsolatos információk, részvényadminisztráció, részvénykönyvvezetés Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) H-3581 Tiszaújváros, Pf. 20 Tel: +36 49/522-377 Fax: +36 49/521-903 E-mail: [email protected] Információ a részvények kereskedelméről Budapesti Értéktőzsde 1062 Budapest, Andrássy út 93. Tel: +36 1/429-6636 Fax: +36 1/429-6654 GDR információ The Bank of New York Depositary Receipts Division 101 Barclay Street, 22nd floor New York, NY 10286, USA Tel: +1 212-815-2293 Fax: +1 212-571-3050 Hirdetmények közzététele A Társaság a hirdetményeit a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezések szerint a törvényben, valamint a tőzsdeszabályokban előírt közzétételi helyeken, illetve a Társaság működésével kapcsolatban a törvényben meghatározott hirdetményeket a Társaság honlapján (www.tvk. hu) egy ízben teszi közzé. Közzétételi helyek: - a TVK honlapja /www.tvk.hu/, - a Budapesti Értéktőzsde honlapja /www.bet.hu/ és - a Londoni Értéktőzsde honlapja /www.londonstockexchange.com/) és - a PSZÁF által működtetett Tőkepiaci Közzétételek honlap /www.kozzetetelek.hu/.

részvényesi információk

161

Felelősségvállaló nyilatkozat

Véleménykérő lap

Kérjük, nyomtassa ki és töltse ki az alábbi kérdőívet, majd küldje el nekünk. Köszönjük, hogy észrevételeivel és javaslataival hozzájárul a következő jelentésünk tartalmi és esztétikai színvonalának növeléséhez!

A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2009. évi Éves Jelentéséhez

Címzett: Cím: Telefon:

Alulírottak, mint cégjegyzésre és képviseletre feljogosított személyek, a TVK törzsrészvények (ISIN azonosító: HU0000073119) kibocsátójának, a Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak (TVK Nyrt.) a képviseletében kijelentjük, hogy a TVK Nyrt. teljes felelősséget vállal a tekintetben, hogy a TVK Nyrt. nyilvánosságra hozott 2009. évi Éves Jelentése a legjobb tudásunk szerint az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok szerint készült, valós és megbízható képet ad a TVK Nyrt. és leányvállalatai eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről; továbbá megbízható képet ad a TVK Nyrt. és leányvállalatai helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

Küldő: Telefon: Dátum:

Tiszaújváros, 2010. április 15.

Olvasó Árpád vezérigazgató

Hodossy Gyula gazdálkodási és pénzügyi vezérigazgató-helyettes

Pálffy Gábor TVK Nyrt. 3581 Tiszaújváros, Pf. 20 +36 49 522-917 • Fax: +36 49 521-018 Cég: Fax:

1. Ötleteim és javaslataim a jelentéssel kapcsolatban: 2. Számomra a jelentés és a benne található információk lefedik az éves beszámolóval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket: igen, teljes mértékben igen, nagyobbrészt általában igen nem, kevésbé foglalkozik vele nem, egyáltalán nem érinti 3. Számomra a jelentés tartalma: kiváló megfelelő átlagos

átlag alatti

elfogadhatatlan

4. Számomra a jelentés külleme, szerkesztése: kiváló megfelelő átlagos

átlag alatti

elfogadhatatlan

5. Számomra a következő részek voltak különösen érdekesek: Vállalat bemutatása Kiemelt eredményeink Környezetünk védelme Középpontban az ember

Vállalatirányítási rendszerek Egyéb:

6. Számomra ez a jelentés nagyobb értéket képviselne, ha a következők is szerepeltek volna benne: 7. Kérjük, jelölje meg, hogy az érintettek mely csoportjába tartozik: alkalmazott hatóság pénzügyi elemző tudományos szervezet civil szervezet vállalat üzleti partner részvényes

egyéb:

Aláírás


Véleménykérő lap

163

tvk éves jelentés 2009 éves jelentés 2009 Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi teljesítmény a mol-csoport tagja

Recommend Documents