Tiszteletbeli magyarok

A PANORÁMA AJÁNLATA

IN THIS ISSUE OF PANORÁMA

Magyarország latin-amerikai külpolitikájáról

Of the Hungarian Foreign Policy in Connection with Latin America

Latin-Amerika feltörekvõ nagyhatalmai, különösen Brazília a világgazdaság egyik leggyorsabb ütemben növekvõ területévé fejlõdött – a mai magyar külpolitika felismerte ezeket a lehetõségeket – errõl kérdeztük Csaba Gábor nagykövetet, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõjét, aki nemrég járt több dél-amerikai országban. (6. oldal)

The arising powers of Latin America, especially Brazil, have become countries in a region producing one of the most dynamic trends of development. The ambassador Gábor Csaba, leader of the American Section of the Ministry of Foreign Affairs spoke about this progress, as he has recently visited several countries in South America. (page 6)

Abu-Dzabi koronahercegének magyar tanácsadója Dubaiban az abu-dzabi koronaherceg kabinetfõnökének a vezetõ tanácsadójaként dolgozik több mint tíz éve Tóth László egykori vadászpilóta, aki az arab világ különös életérõl, munkájáról, családjáról és magyarságáról beszél a Panoráma magazinnak. (10-11. oldal)

The Hungarian Adviser to the Crown Prince of Abu-Dzabi

A Benelux-államok fõlelkészének gyémántmiséje

Mass on the Sixtieth Anniversary of Consecration in Belgium

A közelmúltban tartotta gyémántmiséjét Genkben Dobai Sándor, a Benelux-államok magyar fõlelkésze, aki Belgiumban, Liege-ben tevékenykedik, immár 65 éve. A Panoráma magazin munkatársa ott volt a rendkívül eseményen, s képes riportunkban bemutatjuk fõtisztelendõ atya életmûvét. (12-13. oldal)

Sándor Dobai, the Hungarian principal priest of the Benelux countries has recently held his mass on the sixtieth anniversary of consecration. He has been working in Liege - Belgium - for 65 years. A reporter of Panorama Magazine was at the significant event, and in this issue we present the life-work of the venerable father with pictures attached. (pages 12-13)

Elkészült a III. Magyar Világtalálkozó programterve

The Draft Programme for the 3rd Hungarian World Meeting is Ready

2013. május 19-26. között Budapesten és mintegy harminc településen lesznek kisebb-nagyobb rendezvények a „határtalan összefogás” mottó jegyében, három napon át pedig a Syma Rendezvényközpontban felépítendõ Világfalu várja a nagyközönséget. A részletes programot adjuk közre. (25-28. oldal)

Budapest and almost thirty towns and villages will be the venue of events to be held between 19 and 26 May, 2013 in the spirit of the motto "cooperation without borders", and for three days a Global Village will receive visitors in the Budapest Syma Centre of Sports and Events. In our magazine you can read the detailed programme. (pages 25-28)

Argentína magyarjai Patagóniában

Hungarians of Argentina in Patagonia

Néhány hónapja alakult meg a Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja a messzi Argentínában, ahonnan a Világklub vezetõi, a Besenyi házaspár, Zsuzsa és Károly küldött képes riportot, beszámolva az „Amerika Svájcának” nevezett vidék természeti szépségeirõl, történelmérõl és a magyarság megmaradásának erõfeszítésérõl. (34-35. oldal)

The Patagonian Member of the Panorama World Club System has been formed some months ago in the distant Argentina. The leaders of the World Club, the Besenyi couple, Zsuzsa and Károly have sent us a report and pictures about the natural beauties of the region also called "Switzerland in America", its history, and the efforts of the Hungarians to preserve their identity. (pages 34-35)

Gyarapodó Világklub-hálózat

More and More Members in the Network of World Clubs

Immár 70-et meghaladta a Panoráma Világklub társklubjainak száma, s rendezvények sora követi egymást. Írásunkban beszámolunk az India-Magyarország Fórumról, a vajdasági, a mezõségi, a nagykárolyi, a Somogy megyei rendezvényekrõl, s közreadjuk a Világklubok listáját. (22-24. oldal)

Now the Panorama World Club System has more than 70 members with all types of events held one after the other. In this issue we write about the IndiaHungary Forum, events in the northern part of Serbia, in Câmpia Transilvaniei and Carei, Romania, and in Somogy County, Hungary. We also publish the list of World Clubs. (pages 22-24)

Az én Hollywoodom

My Hollywood

Ezzel a címmel jelent meg egy olyan különleges könyv, amelyet Bokor Balázs nagykövet, volt kaliforniai fõkonzul írt, s aki az ott töltött éveiben teljes mértékben feltérképezte és bemutatja a filmvilág fõvárosának magyar értékeit, személyiségeit. Sok-sok történettel, személyes élménnyel és fotóval. (42-43. oldal)

This is the title of a really extraordinary book written by the ambassador Balázs Bokor, former Californian consul-general. During the years spent there he made a thorough survey of the Hungarian relics of the area, contacted Hungarians living there, and now he has given us an enjoyable report illustrated with many personal stories and photos. (pages 42-43)

László Tóth, the former fighter pilot has been working in Dubai for more than ten years as the senior adviser to the chief of staff of the crown prince of AbuDzabi. He spoke about life in the Arab world, his work, family and Hungarian identity to Panorama Magazine. (pages 10-11)

Tiszteletbeli magyarok Ahmed, az afrikai barátom mauritániai házán hazája zászlaja mellett ott leng a magyar lobogó is. Chaudhary, az indiai barátom másfél évtizede a magyar fõvárosban rendezte be második otthonát, ingajáratban Delhi és Budapest között. A német Alexander Horsch már harmadik évtizede él Magyarországon, s õsi hangszereinket megtalálva, s rajta játszva azt Tanka László bizonygatja, hogy több tízezer éves a magyar fõszerkesztõ történelem. A hollandiai társklubunk alelnöke, Jaring, a képzõmûvész szintén verhetetlen, amikor a magyarok értékeit kell felsorolni. Pimenta, a csinos brazil táncmûvész pedig a színpadon olyan rajongással beszél „errõl a gyönyörû Magyarországról”, hogy megkönnyezik a hallgatók. Õk öten vehették át az idei Világtalálkozón a Tiszteletbeli Magyar elismerést, hozzáteszem, vastaps közepette. Hogy is van ez? Merthogy mi szeretjük az országunkat, s büszkék vagyunk magyarságunkra, ez természetes, minden

nép egészséges fiai így vannak ezzel. De hogy egy idegen ország állampolgárát, egy egészen más kultúra (például hindu, muszlim, stb.) követõjét mi teszi évtizedeken át kis országunk rajongójává, ezt még igazán nem tudtam megfejteni. Amikor errõl faggatom õket, akkor azt mondják, hogy „Kossuth, Petõfi, Arany nyelve, a barátságos magyarok, tehetséges nép, a nyitottság, a kulturális értékek, szép ország…” Hát, igen, ezeket az értékeket nekünk is gyakrabban észre kellene venni, akkor talán kevesebb szomorúság ülné meg napjainkat, több önbizalom járná át a lelkeket. Azt gondolom, globalizált világunk kegyetlen versenypályáján az a nemzet tud érvényesülni, amelyik a nemzeti öszszefogáson túl maga mellé tudja állítani más nemzetek fiait is. Szükség van tehát nem csak a magyarság, hanem az együttmûködõ erõk megszervezésére is szerte a nagyvilágban. És ebben a „Tiszteletbeli Magyaroknak” komoly szerep juthat. Legyenek minél többen, s csatlakozzanak egyre többen a Világklubhoz! 3

NEMZETKÖZI KÖRKÉP

INFORMÁCIÓK

Áder részt vett az ENSZ-közgyûlésen és új magyar állampolgárokat avatott

„Népünk soha nem törik meg!” Amerika új magyar állampolgárai minden eddiginél inkább számíthatnak a hazájukra, és a haza is minden eddiginél jobban számít rájuk – jelentette ki Áder János annak a közel száz új magyar állampolgárnak, aki a New York-i magyar fõkonzulátuson a köztársasági elnök jelenlétében tette le az esküt. „Ma közös szándékkal, azonos akarattal lépték át e ház küszöbét. Tanúságot tenni jöttek. Arról, hogy nem csupán magyarnak érzik és vallják magukat. Nem, önök ennél többet vállalnak: azt, hogy a világ elõtt is készek osztozni a mi egymásért érzett felelõsségünkben” – hangoztatta az államfõ. „Azt vállalják, hogy jóban és rosszban, ínségben és bõségben cselekvõ tagjai lesznek nemzetünknek. Egy nagy közösség részesei, és immár nemcsak lélekben, hanem a jog által szentesítve is” – mondta Áder János. „Nem ettõl a mai eskütõl válnak magyarrá. Mostantól másképpen lesznek magyarok. Minden eddiginél inkább számíthatnak a hazájukra, és a haza is minden eddiginél jobban számít önökre.” – Áder János azt kívánta a jelenlévõknek, hogy az eskütétel estéje hozza el nekik a révbe jutás, a lelki hazatérés érzését. Az idei ENSZ-közgyûlés egyik kiemelt témájával, a jogállamiság kérdésével, ezen belül a „negyedik generációs” alapjogokkal foglalkozott Áder János köztársasági elnök a felszólalásában. A 2011 áprilisában elfogadott új, hiánypótló alaptörvény, „Európa legfiatalabb alkotmánya magában foglalja az emberi jogok európai kartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos – jogállami – korlátokat állít a közpénzek felelõtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé. Magyarország új alkot-

mánya alkotmányos garanciát ad a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére és a nemzetközi jog általánosan ismert szabályainak betartására” – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy „az új – úgynevezett negyedik generációs – alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új alkotmányba”. Kiemelte ezek közül azt a részt, amely szerint „a természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.” A köztársasági elnököt az Út a Békéhez Díjjal tüntette ki a Szentszék ENSZ mellett mûködõ állandó megfigyelõ missziója. Az elismerést a misszióvezetõ, Francis Chullikatt nuncius adta át. Chullikat pápai követ a méltatásban rámutatott, hogy a magyar Alaptörvény magában foglalja az „Isten, áldd meg a magyart” hivatkozást, mellyel elismeri a kereszténységnek a nemzet fennmaradásában játszott szerepét. Az alaptörvény szavatolja az egyházak szuverenitását, valamint minden ember lelkiismereti és vallásszabadságát, beleértve a szabad vallásválasztás és vallásváltoztatás jogát, illetve a vallás nyilvános gyakorlását. A nuncius üdvözölte, hogy a magyar alaptörvény magában foglalja továbbá az emberi élet embrionális és

George Pataki felveszi a magyar állampolgárságot

Szavazni fog a volt kormányzó

Áder János és Barack Obama amerikai elnök és felesége, Michelle az ENSZ-közgyûlés 67. ülésszaka tiszteletére adott fogadáson a magzati fogantatás pillanatától védettségét valamint azt, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja. Áder János kitüntetése után beszédében elmondta, hogy a délben szóló harang, mely a keresztény világban a Nándorfehérvárnál feltartóztatott török terjeszkedés megakadályozása emlékére szól, hirdeti, hogy Magyarország határait megvédte, ezzel a keresztény értékeket is, és az iszlám hódítását is megakadályozta Európában. Kiemelte, hogy ötszáz évvel késõbb 1956ban a magyar nép fellázadt a kommunista diktatúra ellen, és „ma már senki sem kérdõjelezi meg, hogy a kommunizmus koporsójába az elsõ szöget a magyar forradalom ütötte”. Az államfõ köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, hogy az 1956-os forradalom után befogadott 30 ezret a nagyjából 200 ezer magyarból, akik elhagyták az anyaországot. Princzkel József

Nem adják ki Zentait

Az ausztrál legfelsõbb bíróság úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a Szervezett keretek között elsõként lát vendégül Magyarország olyan magyar háborús bûncselekménnyel gyanúsított származású fiatal amerikaiakat, akik azért akartak az anyaországba jönni, mert Charles Zentai (Zentai Károly). magyar identitásukat is fel szeretnék építeni az amerikai mellett. Hazai vendégA 90 éves Zentai Károly a második vilátójuk a Balassi Intézet, az amerikai szervezõ a washingtoni Kossuth Alapítvány, lágháború alatt a magyar hadseregben az ötlet pedig George Patakié, New York állam korábbi kormányzójáé. szolgált. A férfi a náci háborús bûnösöket A politikus és lánya, Allison Pataki – aki egyben a program fõvédnöke – New Yorkban találkozott a Magyarországra indulókkal. George Patakit ma is sok szál fûzi Magyarországhoz és ezt kívánja azoknak az amerikai fiataloknak is, akik azon túl, hogy picit magyarok is, ma még szinte semmit nem tudnak Magyarországról. „Mind a négy gyerekemet elvittem Magyarországra, hiszen részben õk is magyar származásúak, és ezeknek a látogatásoknak óriási szerepük volt abban, hogy fontossá 4

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

vált számukra a magyar kultúra és történelem, a csodálatos városok és más magyar települések. Szeretném, ha a következõ amerikai-magyar generációk tagjai – akik már lehet, hogy azt is alig tudják, hogy magyarok – megismernék Magyarországot, hazatérvén pedig nagykövetei lennének a magyar kultúrának Amerikában” – fogalmazott a volt kormányzó. George Pataki azt is elmondta: felveszi a közeljövõben a magyar állampolgárságot és szavazni is fog a 2014-es magyar választáson. 2012/ 4. szám

felkutató Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a megkülönböztetõ jelzést, a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. A bíróság megítélése szerint a „háborús bûn” vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben. Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében.

Minden külhoni magyar élhessen szavazati jogával - hangsúlyozták az értekezleten

Cselekvő összefogás a siker záloga

Esélyünk van arra, hogy a következõ két évben továbbra is egyszerre folytassuk az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben a politikai stabilitást is megõrizzük – hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, kiemelve, hogy Magyarországnak két ellenfele van, amelyet le kell gyõznie, ez pedig az önsajnálat és a lebeszélés kultúrája. A kormányfõ szerint az európai társadalomfejlõdés következõ szakasza a vallásból átvett értékekre, a család megerõsítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit - amelynek tagjai jórészt a '68-as generációból kerültek ki a legnagyobb hevességgel utasítja el. A kormányfõ szerint azonban lezárult a történelem egyik európai fejezete, ami ezen elit gondolkodásmódjának a végét is jelenti, ezek ugyanis nem állják ki „a következõ húsz év hullámverését”. Közösen elfogadott zárónyilatkozat nélkül ért véget a Magyar Állandó Értekezlet, mert az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nem írta alá a dokumentumot, amelybe nem kerültek be javaslataik. Az aláírók viszont támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A zárónyilatkozat azt emelte ki, hogy 2013-ban kiemelt programként az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre és az iskolai beiratkozásokra koncentrál a magyar nemzetpolitika. Természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentõs részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osszák szét. A megnyitóbeszédében Orbán Viktor állította, „Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság izgalmas év elõtt áll”. Véleménye szerint a magyar gazdaság képes lesz biztosí-

tani azokat a forrásokat, amelyek a határon túli intézményrendszerek számára szükségesek, és abban reménykedik, hogy fejlesztéseket is végre tudnak hajtani. A jelenlévõ szervezetek vezetõitõl programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövõre. A kormányfõ a magyar-szlovák viszonyról azt mondta, a magyar fél az év végéig az öszszes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhetõ el, 2013-ban pedig a nehezebb kisebbségi és nemzetiségi kérdésekrõl is megkezdõdhetnek a tárgyalások. A román kormánnyal való együttmûködést Magyarország stratégiai kérdésnek tekinti, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik – mutatott rá Orbán Viktor. „A magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elkötelezõdés mellett a magyar kisebbséggel és a Magyarországgal való együttmûködést is fontosnak tartják” – mondta, hozzátéve: reméli, hogy a választások ez irányba mutatnak majd. A magyarok cselekvõ összefogására van szükség – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában, ahol a Máért résztvevõit fogadta. Az államfõ kijelentette: a Máért fontos eszköz, „a világ magyarságának tervezõasztala. Eszköz, amely képessé tehet

A Magyar Állandó Értekezleten Orbán Viktor is beszédet mondott. Mellette, balról Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, jobbra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes minket arra, hogy összetartsunk egy történelmi okokból földrajzilag osztott nemzetet. Olyan eszköz, amely képes megépíteni az egyetértés útját”. Ha nemzetrõl, magyarságról van szó, az érzelmi kötõdés éppúgy szükséges, mint a józan, gyakorlatias hozzáállás – hangsúlyozta az államfõ. Áder János az egyszerûsített honosítást értékelve elmondta: akik ennek révén már megkapták a magyar állampolgárságot, „immár nemcsak lélekben, hanem a jog által is szentesítve” lettek a magyar nemzeti közösség tagjai. „Õk nem egy papírral lettek gazdagabbak, hanem egy küldetéssel. Esküjükkel vállalták, hogy cselekvõ tagjai lesznek a nemzetnek” – tette hozzá. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a magyarokat sem mentheti meg önmagában az összetartozásba vetett hit. „Az érzés, hogy számíthatunk egymásra, különleges védõháló. Ahhoz azonban, hogy így is maradjon, cselekvõ összefogásra van szükség. Annak felismerése, hogy minden magyar sorsa egyformán fontos, minden magyar közösség egyformán érték, minden teljesítmény elismerésre méltó” – hangsúlyozta Áder János.

Kanada nem folytat „tömeges kito- Nem kényszerítik a romákat azonnali tömeges hazatérésre, de… loncolást”, de továbbra is kiutasítja azokat a magyar menedékkérõket, akiknek a kérelmét a kanadai füg- egészségügyi és szociális juttatásokban – zott, hazugság azt állítani, hogy Magyarorgetlen menekültügyi testület eluta- mondta a miniszter. szágon bárkit szervezetten üldöznek. Jason Kenney hangsúlyozta, országa Balog Zoltán utalt arra, hogy korábban sítja, valamint akik feladják, vissza- nyitott marad a Magyarországról érkezõ le- Kanada nagyvonalú szociális ellátórendvonják menedékkérelmüket, vagy gális bevándorlók elõtt, de ha valaki mun- szert biztosított a bevándorlóknak, és ez visszatérnek Magyarországra kérel- kavállalási engedély nélkül érkezik, akkor vonzó lehetett az oda érkezõknek. Kanada nem dolgozhat, nem részesülhet juttatá- azóta súlyosan korlátozta a kedvezmémük hivatalos elbírálása alatt. sokban. Ha valaki illegálisan vállal munkát, nyek igénybevételi lehetõségét, így már

Bezárja kapuit Kanada

Jason Kenney kanadai állampolgársági és bevándorlásügyi miniszter – aki a napokban Magyarországon járt – hangsúlyozta, hogy a kanadai menekültügyi rendszer új intézkedéseinek megfelelõen gyorsabban ki lehet majd utasítani az országból azokat a magyar menedékkérõket, akiknek a kérelmét megalapozatlannak találták. A menekültügyi rendszer változásainak következtében pedig a „bizonyos országokból” – így Magyarországról – érkezõ menedékkérõk kevésbé részesülnek majd

vagy megalapozatlan menedékkérelmet nyújt be, a kanadai hatóságok hazaküldik. Nem kell számítani a magyar romák tömeges hazatérésére Kanadából – mondta Balog Zoltán emberi erõforrás miniszter, miután Jason Kenneyvel tárgyalt Budapesten. Hozzátette: a kanadai kormány szigorításai révén a jövõben már nem éri meg haszonszerzésbõl politikai menedékjogot kérni az észak-amerikai államban. Balog Zoltán arról tájékoztatta Jason Kenneyt, hogy politikai okokból senkinek sincs oka elhagynia Magyarországot. Mint fogalma-

senkinek sem ajánlják, hogy ott „nyomós ok nélkül” politikai menedékjogot kérjen. „Aki most oda érkezik, az már nem fog minden kedvezményt megkapni azonnal csak azért, mert azt mondja, hogy õ politikai menekült” – fogalmazott Balog Zoltán. Jason Kenney találkozott Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével is, akivel a kormány nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiájáról tárgyalt, továbbá ellátogatott Miskolcra és Alsózsolcára, ahonnan az utóbbi idõben különösen sokan érkeztek Kanadába.

DIPLOMÁCIA

Újjáépül latin-amerikai diplomáciánk  Utazó nagykövet az Andok-régió országaiba  Külügyminiszteri delegáció a kapcsolatok fejlesztése érdekében

Kiemelt érdeklődés Dél-Amerika felé

Interjú Csaba Gábor nagykövettel, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõjével

Latin-Amerikában az elmúlt másfél évtizedben tizenkettõrõl négyre csökkent a magyar missziók száma, ami nemcsak gazdasági kapcsolatainkat sorvasztotta el, hanem kedvezõtlen hatással volt a térség országaiban élõ magyar diaszpóra és az óhaza közötti kapcsolatokra is. Ugyanakkor a térség mára a világgazdaság egyik leggyorsabb ütemben növekvõ területévé fejlõdött, feltörekvõ nagyhatalmai, különösen Brazília és új regionális szervezetei egyre komolyabb nemzetközi tényezõkké válnak. A mai magyar külpolitika felismerte ezeket a változásokat és lehetõségeket, és önálló Latin-Amerika-politikát fogalmaz meg a globális nyitás keretében, amelyben világosan rögzített feladatként szerepel, hogy erõsíteni kell Magyarország kapcsolatait a térséggel. Az ezekkel kapcsolatos konkrét elképzelésekrõl kérdeztük Csaba Gábor nagykövetet, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõjét, aki nem csak a Magyarország-Latin-Amerika Fórum szervezésében vett részt, hanem személyesen is járt több dél-amerikai országban, találkozott az ott élõ magyarsággal, s a közelmúltban a Martonyi János külügyminiszter úr által vezetett delegáció tagjaként is járt a kontinensen. – Mikor született meg a minisztériumban a lamai, gazdasági értelemben felvirágoztak. latin-amerikai nyitás gondolata, s mi célt szol- Mit tudnak tenni? gált ez a fórum? – Több ország nagyon figyelemre méltó fej– A Magyarország-Latin-Amerika Fórum lõdésen ment keresztül, és számottevõ eredgondolata 2010 nyarán született a Külügymi- ményeket ért el a demokrácia megszilárdítása, nisztérium Amerikai Fõosztálya és Stratégiai a regionális integráció és a gazdasági növekeTervezési Fõosztálya részérõl. Ha visszapillan- dés területén is. Tény, hogy a térség mára a vitunk a rendszerváltozás óta eltelt idõszakra, lággazdaság egyik leggyorsabb ütemben nöakkor látható, hogy más feladatokat és célokat vekvõ területévé fejlõdött, feltörekvõ nagyhaállított elõtérbe a magyar külpolitika, és az or- talmai, különösen Brazília és új regionális szág gyökeres megújítása mellett elsõdlegesen szervezetei egyre komolyabb nemzetközi téaz úgynevezett euro-atlanti integrációra, azaz nyezõkké válnak, és maguk is kezdeményeEU- és NATO-tagságunk megszerzésére, illet- zéseket tesznek az aktuális globális kihívások ve térségünk, Közép-Európa viszokezelése érdekében. A 2011 decemnyaira összpontosított. Ennek hatáberében Martonyi János külügymisára azonban Magyarország egyre niszter által bemutatott új magyar kevesebb figyelmet fordított a távokülpolitikai stratégiai dokumentum labbi régiókra. Latin-Amerikában irányelvei felismerik ezeket a változá1990 óta valóban fokozatosan tizensokat, és elsõ ízben önálló Latinkettõrõl négyre csökkent a magyar Amerika-politikát fogalmaznak meg missziók száma, ami nemcsak gaza globális nyitás keretében. Világosan dasági kapcsolatainkat sorvasztotta rögzített feladat, hogy erõsíteni kell el, hanem kedvezõtlen hatással volt a Magyarország kapcsolatait a térségtérség országaiban, különösen Argel! Ezért került hát sor március 21Csaba Gábor gentínában, Brazíliában, Chilében, 22-n egy jelentõs rendezvényre, a Uruguayban, Paraguayban, Venezuelában je- Magyarország-Latin-Amerika Fórumra, méglentõs számban élõ magyar diaszpóra és az pedig a Külügyminisztérium kezdeményezéóhaza közötti kapcsolatok ápolására is. Pedig sére, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a jól tudjuk idehaza, hogy a latin-amerikai ma- Nemzeti Erõforrás Minisztériummal, a Nemgyar szervezetek milyen komoly erõfeszítése- zeti Külgazdasági Hivatallal, a Nemzeti Innoket tesznek identitásuk, nyelvi és kulturális vációs Hivatallal és a Magyar Külügyi Intézetörökségük megõrzéséért. Az új állampolgár- tel közös szervezésben. A fórum három fõ pilsági törvény végrehajtását sem könnyíti meg, lérre, a politikai konzultációra, az üzleti fóhogy diplomáciai jelenlétünk minimális szint- rumra és az innovációs fórumra épült. re süllyedt. – Mirõl esett szó, s történtek e konkrét beje– Különös kontraszt: miközben leépültek lentések? Nyitnak-e új diplomáciai képviseletediplomáciai kapcsolataink, a térség vezetõ ál- ket? 6

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

– Martonyi János külügyminiszter úr beszélt a régió országaival kialakult kapcsolataink fejlesztésének szükségességérõl, hangsúlyozva, hogy ma már megkerülhetetlenek az egész emberiséget érintõ globális kihívások kezelésében, ezért szorosabb együttmûködésre van szükség velük multilaterális keretek között is. Bejelentette, hogy Magyarország utazó nagykövetet nevez ki az Andok-régió öt országába, és a pénzügyi feltételek javulása esetén megfontolja egyes korábban bezárt magyar külképviseletek újranyitását is. A kapcsolatok újjáépítésének érdekében növelni akarjuk a magas szintû találkozók számát is. Részben ez a szándék vezette a miniszter urat májusban Argentínába és Brazíliába. A Fórum egyik rendezvényeként megtartott politikai konzultáción Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig azt emelte ki, hogy Magyarország nem kis részben azért nyit Latin-Amerika felé, hogy minél több „mûködõ barátságot” alakítson ki a térség országaival. Nyilvánvaló, hogy a térségben és globálisan lezajlott változásokra a magyar külpolitikának is érdemi választ kell adnia. Ennek részét képezi a latin-amerikai magyar diplomáciai jelenlét újjáépítése. – Melyek azok az országok, amelyekkel szorosabb kapcsolatok ápolására törekedünk? – Elsõdlegesen azon latin-amerikai országok felé fordultunk, amelyekkel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk. Közülük többen nagy számban fogadtak be magyarokat az elmúlt 100-150 évben. Figyelmünk elõterében – nem meglepõ módon – Brazília, Mexikó és Argentína áll, de komoly lehetõségeket látunk a magyar-chilei vagy a magyar-kolumbiai

kapcsolatok fejlesztésében is. A márciusi Magyarország-Latin-Amerika fórumra azon országok kaptak meghívást a térségbõl, amelyek nagykövetséget tartanak fenn Budapesten (Argentína, Brazília, Chile, Ecuador, Kuba, Mexikó, Venezuela), illetve amelyek bécsi nagykövetüket akkreditálják hozzánk (Guatemala, Kolumbia, Paraguay, Peru és Uruguay). A latin-amerikai partnerek mellett egyébként Csehország, Lengyelország és Szlovákia külügyminisztériumainak Amerikával foglalkozó fõosztályvezetõi, valamint Christian Leffler, az Európai Külügyi Szolgálatnak az amerikai régióért felelõs igazgatója és Benita FerreroWaldner, az EU-Latin-Amerika Alapítvány elnöke is itt volt a budapesti rendezvényen. A rendezvény jelentõségét mi sem fejezhette volna ki jobban, mint hogy a fõvédnökséget Schmitt Pál köztársasági elnök vállalta el, aki fogadást adott a Sándor Palotában a részvevõk tiszteletére. – Ön nemrégiben egy külügyminisztériumi szakértõi küldöttség élén Dél-Amerikában járt. Milyen tapasztalatokat gyûjtött? Mely országokkal, s milyen területen tudunk együttmûködni? – Öt országban, nevezetesen Ecuadorban, Peruban, Chilében, Argentínában és Brazíliában konzultáltam. Az útra néhány héttel a fórum elõtt került sor, így az ott szerzett tapasztalatok, a találkozók során létesített kapcsolatok és a Fórum népszerûsítése érdekében tett erõfeszítések hozzájárultak a rendezvény sikeres megrendezéséhez. Kiemelt feladatunk volt a Magyarország-Latin-Amerika Fórum céljainak ismertetése és a rendezvényen való latin-amerikai részvétel szorgalmazása. A néhány héttel késõbb szép számmal Budapestre érkezett küldöttségek arra utalnak, hogy célunkat sikerrel teljesítettük. Dél-amerikai körutunk egyébként a maga nemében újszerû kezdeményezés volt, ugyanis a térség országai és hazánk között nincsenek különösebb hagyományai a szakértõi szintû konzultációknak. A tárgyalások remek alkalmat nyújtottak arra, hogy áttekintsük kétoldalú kapcsolatainkat, s hasznos információkat, ismereteket szerezzünk vendéglátóink külpolitikájának számunkra fontos aspektusairól és a Latin-Amerika fejlõdését jellemzõ folyamatokról. Az ott szerzett tapasztalatok alapján például ma már világosabban látjuk, hogy Ecuadorban és Peruban a tudományos és technológiai együttmûködés erõsítése tûnik különösen ígéretes területnek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szempontjából. Santiagóban ízelítõt kaphattunk Chile stabil gazdasági fejlõdésébõl, Argentínában pedig egyebek mellett egyeztettünk a magyar külügyminiszter közelgõ látogatásáról. – Brazíliában sok ezer magyar él, magam is jártam körükben néhány éve, példás a kötõdésük a magyar kultúrához és az óhazához – találkozott velük? – Igen, számomra is nagy élmény volt körükben lenni. Sao Paulóban a helyi magyar kolónia képviselõivel eszmecserét folytattunk a nagy presztízsû magyar alapítású iskolában, a Szent Imre Kollégiumban, és megtekintettük a nagykövetség néhány hónapja megnyitott új konzuli és külgazdasági irodáját, amely ügyfe-

lek ezreinek könnyíti meg az ügyintézést, illetve az oda március végén megérkezett magyar külgazdasági szakdiplomata révén segíti külgazdasági nyitásunk végrehajtását is. De jártunk Brazíliavárosban is, ahol hasznos tárgyalásokat folytattunk a külügyminisztériumban, s ezek visszaigazolták meggyõzõdésünket, hogy kétoldalú kapcsolatainkban most jött el az a pillanat, amikor minõségi ugrást érhetünk el. A több magas szintû találkozó, például Kövér László országgyûlési elnök múlt évi októberi brazíliai látogatása, valamint a brazil TéT-, illetve mezõgazdasági tárca vezetõinek közelmúltbeli budapesti útja után a következõ fontos lépést Martonyi János külügyminiszter május 14-18. közötti brazíliai látogatása jelentette. – De mit szólnak a magyar törekvésekhez a tárgyaló asztal túlsó felén, hogyan fogadják a magyar kezdeményezéseket a latin-amerikaiak? – Latin-amerikai részrõl üdvözölték a Fórumot, különösen méltatva annak idõszerûségét. Ne felejtsük el, hogy több elemzõ szerint a 2010-es évek Latin-Amerika évtizedeként vonulhat be a történelemkönyvekbe. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a külügyminisztériumoknak és más állami szerveknek mindkét oldalon fontos feladatuk segíteni a két térség állami, üzleti és civil szféráját egymás jobb megismerésében. Külön ki kell emelni az értékelésnél Brazíliát, ahonnan a fórum mindhárom tematikus szekciójába magas szintû delegációt küldtek, valamint Kolumbiát, Angelino Garzón köztársasági alelnök látogatását és európai fõigazgatójuk részvételét. Argentína, Chile és Mexikó esetében elsõsorban az üzletemberi találkozóra és a politikai konzultációra biztosítottak magas szintû jelenlétet és értékes hozzájárulást. – Gondolom, a sikeres Fórum csak az egyik elsõ állomása az építkezés folyamatának… Hogyan fejlõdhetnek ezek a kapcsolatok a mindennapokban, a cégek, intézmények között? – A Fórum keretében magyar és latin-amerikai diplomaták, külgazdasági szakemberek, üzletemberek, valamint a tudományos-technológiai szféra, a kutatóintézetek és a civil szervezetek képviselõi tekintették át a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztésének lehetséges irányait. Megítélésünk szerint a kétnapos rendezvény elérte azt az elsõdleges célját, hogy mindkét oldalon felkeltse az érdeklõdést egymás iránt. A többfókuszú tanácskozás sikeresen közvetítette a megcélzott partnerek felé a globális szemléletû magyar külpolitika Latin-Amerika irányában való nyitását, és a kiemelt területeken bíztató impulzusokat adott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén fáradozó magyar és latin-amerikai szakembereknek. A magyar diplomácia a közép-európai dimenzió beemelésével érzésem szerint tovább növelte kezdeményezésünk értékét a latinamerikai országok számára, miközben a budapesti rendezvény cseh, lengyel és szlovák kollégáinknak is értékes tapasztalatokat nyújtott. Nagyon ígéretes jelzésnek tekinthetõ a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében megtartott Üzleti Fórum iránti nagy a hazai érdeklõ2012/ 4. szám

Martonyi János külügyminiszter dés. Jó volt látni, hogy az NGM dísztermét a külföldi vendégek mellett nagyszámú érdeklõdõ magyar vállalkozó töltötte meg: 155 fõ vett részt 70 magyar cég és 10 latin-amerikai cég/szervezet képviseletében. Szintén viszszaigazolta várakozásainkat az Innovációs Fórum latin-amerikai részvevõinek igen nagy száma, hiszen a tudomány és fejlesztés területeiben mindkét oldal értékelése szerint nagyon komoly potenciál rejlik. Természetesen lesz folytatás, amirõl a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara október közepére tervezett kétnapos, a latin-amerikai kamarákkal való együttmûködés kialakítását szolgáló rendezvénye gondoskodik. – Elõször került sor Latin-Amerikáról szemináriumra a Magyar Külügyi Intézetben, amelyen rangos külföldi elõadók is szóltak a térség növekvõ relevanciájáról. – A szeminárium egyik fontos célja volt ugyanis a tudományos-kutatói szféra és a civil társadalom bekapcsolása a latin-amerikai nyitás folyamatába. Hasonlóképpen törekszünk arra, hogy a magyar közvéleményben is minél inkább tudatosítsuk Latin-Amerika felemelkedését. Ennek jegyében szerveztünk a Fórum idején a Magyar Televízióval közösen latinamerikai filmnapokat a köztévében. A Fórum koncepciója és elõkészítõ lépései intenzív szakmai együttmûködést alakítottak ki az érintett minisztériumok és hivatalok között, amely értékes alapot nyújt a folyamat hazai koordinációjának továbbviteléhez. A régiót érintõ magas szintû látogatásokat és az elkövetkezõ hónapok nagyszabású nemzetközi rendezvényeit, a Rio+20 csúcstalálkozót, a 2013 januárjában esedékes santiagói EU-LACcsúcsot is fel fogjuk használni a kapcsolatépítésre. Emellett fontos magyar cél latin-amerikai külképviseleti hálózatunknak megerõsítése, bõvítése a költségvetési lehetõségek függvényében (utazó nagykövet küldésével, külgazdasági és TéT-attaséi jelenlétünk markánsabbá tételével). – Hogyan ítélték még a diaszpórában élõ magyarság szerepét és jelentõségét? – A magyar kormány és a Fórumon részt vett latin-amerikai országok képviselõinek értékelése egybecsengett a térségben élõ magyar diaszpóra vonatkozásában: a befogadó országok értékes állampolgáraivá vált magyarok és leszármazottaik rendkívül fontos szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatok építésében. Szerepük elismeréseként alakult meg a Diaszpóra Tanács. Az óhazában büszkén tekintünk a választott országaikban elért eredményeikre és arra a kemény munkára és szilárd elkötelezettségre, amellyel magyar hagyományaikat õrzik, és értékeiket nemzedékrõl nemzedékre továbbadják - mondotta befejezésül Csaba Gábor nagykövet, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõje. Tanka László AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

7

INFORMÁCIÓ Szép magyar esküvõ Washingtonban

„Lakodalom van a mi utcánkban”

Új magyar állampolgárok

Segítség a magyar okmányok intézésében – Beiktatták dr. Gergátz Istvánt

Új tiszteletbeli konzul Floridában Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a Florida állambeli Venice-i Magyar Házban nagyszabású ünnepség keretében, Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter beiktatta tisztségébe dr. Gergátz István tiszteletbeli konzult. Az ünnepélyes zászlóbevoben, ugyan korlátozott hatásDr. Gergátz István 66 éves nyugalmazott nulást és a himnuszok eléneklékörrel, de annál nagyobb lel- belgyógyász az 1956-os forradalmat kövesét követõen Hende Csaba kesedéssel vállalja az itteni tõen szüleivel érkezett az Egyesült Államondott beszédet; beszámolt magyarság ügyes-bajos dol- mokba. Az elõzõ években New Orleansban Lione Paletta védelmi minisztergainak intézését. látta el a tiszteletbeli konzuli feladatokat. A rel folytatott találkozójáról, A beiktatást követõen Katerina hurrikán pusztítását követõen megemlékezett a szeptember Hende Csaba Bika Juliannát döntöttek úgy, hogy Floridába költöznek. 11-i terrortámadás áldozatairól, kérte a pódiumra. Gergátz Ist- Kérvényezte a nagykövetségtõl konzulátués kiemelte az amerikai és maván tiszteletbeli konzul felesé- si hivatalának áthelyezését, amit meg is kagyar közös érdekek fontosságát. ge ismert személyisége az pott. A miami magyar konzulátus mellett Ezután meleg szavakkal köamerikai magyarságnak. Évti- így már két konzuli hivatal segíti az itteni szönte meg a Magyar Ház elnözedes tevékenységével, írásai- magyarokat. kének és vezetõségének a maval sokat tett az amerikai maA szokásos tiszteletbeli konzuli feladagyarság érdekében tett áldozagyarságért. Ennek elismerése- tok mellett, a remények szerint, amennyiGergátz István tos munkáját, majd ennek jelkéként, a hadügyminiszter egy mí- ben elegendõ jelentkezõ akad, a magyar útpeként egy díszes címerpajzsot adott át ves huszárfigurát levelek teljes körû Dobák Béla házelnöknek. adományozott Bika ügyintézése is a konHivatalos konzuli fogadóórák: A beszédet követõen, Hende Csaba Juliannának. zulátus feladatkörébe csütörtök, 10-12 óra között, méltató szavak kíséretében iktatta hivataAz ünnepség zákerülhet, ezzel sok itt vagy bejelentkezés alapján. lába Gergátz Istvánt. Az új tiszteletbeli róakkordjaként 18-an tartózkodó magyarCím: Stephen J. Gergatz, Honorary konzul beszámolt eddigi tevékenységé- tehették le a magyar nak nyújthatna hatconsul of Hungary, 6020 Wilshire rõl, és vázolta jövõbeni teendõit. állampolgársági esható segítséget, mert Blvd, Sarasota, FL 34238. Ismertette, hogy a floridai és ezen be- küt és vehették át az most a washingtoni Telefon: 941-552-6020. lül Sarasota és környéke magyarság ezzel járó hivatalos magyar nagykövetséE-mail: számaránya – nem hivatalos becslések dokumentumokat, gen, személyesen kell szerint – eléri az 50 ezret. Ennek tükré- amelyeket Hende az útlevéllel [email protected] vagy gerben tartja feladatának az itteni magyar- Csaba adott át szetos ügyeket intézni. [email protected] ság hivatalos képviseletét, és tisztségé- mélyesen. Ifj. Szalay Róbert

Steven Csicsek is magyar állampolgár lett

Dobák István házelnök átveszi a címerpajzsot

Bika Julianna átveszi a magyar huszárt

Apáthy László átveszi az állampolgársági dokumentumot

A Fedor család Amerikában hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik az amerikai magyarság közéletében. Fedor István és felesége, Erika csaknem minden jelentõsebb eseményen ott vannak, olykor szervezõként, vagy résztvevõként egyaránt. Két gyönyörû lányuk közül, a nagyobbik, Szilvia nemrégiben tartotta esküvõjét az amerikai tengerhajózás hivatásos katonájával, Ken és Linda Galloway fiával, Jordan Peoplesszal, akivel Florida egyik legkedveltebb tengerpartján, Daytona Beachen találkoztak. Természetesen, ezen az eseményen részt vettek a hozzátartozók, a barátok, az ismerõsök, közöttük lapunk munkatársa, Szatmári Friderika. A mennyasszony a szüleivel A családról annyit érdemes tudni, hogy Fedor István, az 1906ban alapított Amerikai Magyar Szövetség volt elnöke nagy utat tett meg azóta, amióta 1985 nyarán – feleségével, Erikával és ötéves kislányukkal, Szilviával – elhagyta Csehszlovákiát. Négy hónapot töltöttek egy jugoszláviai menekülttáborban, majd 1985. december 19-én érkeztek az Újvilágba. Az Ohió állambeli Toledóban egy távoli rokon család várt rájuk, és hamarosan sok magyar baráttal ismerkedtek meg, akik megkönnyítették a beilleszkedésüket az új környezetbe.A családfõ néhány hónap után már Tortavágás mérnöki munkát kapott, majd az Ohiói Egyetemen MBA-fokozatot szerzett. Feleségével, Erikával gyorsan bekapcsolódtak az amerikai magyarok egyházi és társasági életébe, a magyar iskolák munkájába: igyekeztek öszszefogni, és a magyar kultúrával, népi hagyományokkal, táncokkal megismertetni a javarészt már kinn született fiatalokat. A következõ állomáshely, Columbus, majd a New Jersey állambeli Montville volt, ahol az elõzõekhez hasonlóan, élénk és tartalmas magyar társadalmi életet éltek. 1991-ben megszületett kislányuk, Olívia, a család elsõ amerikai állampolgára. Rövid Ohio es New Jersey szakasz után a család 1999-ben Dallasba költözött, s bekapcsolódtak a Cisztercita Apátság katolikus életébe, ahol még ma is több magyar atya szolgál. Kezdeményezésükre alapították meg a hétvégi magyar iskolát. A Fort Worth és Budapest közötti testvérvárosi kapcsolatokat ápoló szervezet munkájából is kivették a részüket. Lányuk, Silvia a Southern Methodist University, politológia es kommunikáció szakán végzett. Fedorék élete egy rövid floridai kitérõ után Virginiában folytatódott. A családfõ Washingtonban vállalt munkát, s 2003-tól a Cisco Systems világcégnél dolgozik. Még annyit: néhány évvel ezelõtt Fedor István az amerikai elnök, a Nobel-díjasok és más hírességek között állhatott, hiszen átvehette az Ellis Island-díjat. A magas kitüntetést azoknak a kiemelkedõ személyiségeknek adományozzák, akik hosszú évek, évtizedek óta végzik kiváló munkájukat mind szülõhazájukért, mind Amerikáért.

Nos, térjünk vissza az esküvõre! A szertartás, az azt követõ vacsora, valamint a hajnalig tartó „lakodalom” mind egy helyen, az elegáns Embassy Suites (Ashburn, Virginia) gyönyörû hoteljában volt megtartva, így a meghívott vendégek kényelme is maximálisan biztosított volt. Az esküvõi szertartás alatt az „Életfa” zenekar tagjai – vezetõik az Amerika szerte jól ismert Magyar Ildikó és férje, Hajdú-Németh László – gyönyörû zenei aláfestéssel emelte a meghitt hangulatot. Az Ave Maria elõadásával, a család régi barátja, az Ohióban élõ Beluska Vasziljev hegedûmûvész csalta ki a könnyeket a szemekbõl.

Táncházi hangulatban A szertartás után mindenki átvonult a bálterembe, ahol az ifjú pár érkezését kivont karddal várták Jordan katonatársai. És az elsõ boldog tánc, majd az azt követõ apa-lánya tánca után tapsvihar tört ki: boldog, meghitt, baráti hangulat uralta a termet. Az „Életfa”ugyancsak kitett magáért, egy kis magyar táncházat csináltak, a táncparkett közepén bemutatott pár magyar tánclépés után már is követõkre találtak, a „Marine” katonák is azonnal felvették a lépést, majd ezt követte a megannyi amerikai vendég, akik igen élvezték a magyar temperamentumos ritmusokat. Ez az esküvõ kitûnõ alkalom volt arra, hogy az amerikai-magyar barátság szorosabb legyen, hogy hagyományainkat megismertessük. Éjfél után Szilvia piros menyecskeruhába öltözött, majd meghallgatta a katonák által neki szánt szerenádot, ezután megkezdõdött a menyasszonytánc. Mi mindannyian a hajnalig tartó, felejthetetlenül kellemes és családias hangulatú esküvõnek lehettünk részesei. Sok boldogságot fiatalok! Szatmári Friderika AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Szilvia menyecskeruhában

9

KARRIER

Tóth László hatalmas utat tett meg a szovjet repülõakadémiától a mesés arab világig

gyarországot tekintjük. Van egy kis házunk, és nyaranta hazajövünk. A gyerekeink ezt szokták meg: ha nyár, akkor Magyarország, vagyis „haza”! Az év többi részét pedig abban az országban töltjük, ahol élünk, dolgozunk. Világpolgárok vagyunk, de megõriztük a magyarságtudatunkat, és továbbadtuk gyermekeinknek, akik közül Samu tíz, Dani tizennyolc éves. Beszélnek magyarul, angolul és arabul, emellett franciául tanulnak. Danit egy évre hazaküldtük tanulni, hogy a lehetõ legjobban megismerje a magyar nyelvet és az országot. A kisebbik fiút, ha itthon vagyunk, magyar nyelvórákra járatjuk. – Most hol élnek? – Immáron tizenegy éve az Egyesült Arab Emirátusokban lakunk. A 2011. szeptember 11-ei események után Szaúd-Arábiában korlátozták a sportrepülést, részben emiatt költöztünk át az emirátusokba, elõbb Sharjahba, majd Dubaiba. Itt elõbb az Umm Al Quain-i, majd a dubai, késõbb az abu-dzabi uralkodócsalád tagjait vezettem be a repülés rejtelmeibe. 2005-tõl négy évig az emirátusok repülõszövetségének a fõtitkára voltam. Három évvel ezelõtt az abu-dzabi koronaherceg kabi-

Uralkodócsaládok baranyai barátja

Nemcsak földrajzi értelemben, hanem az élet kacskaringós ösvényein is jókora utat járt be az Egyesült Arab Emirátusokban élõ Tóth László, amíg a szovjetunióbeli vadászpilóta-hallgatóból az abu-dzabi koronaherceg kabinetfõnökének a vezetõ tanácsadójává válhatott. Márpedig a kalandos életû hazánkfia ezt a magas tisztséget tölti be a felettébb konzervatív és hierarchikus arab világban. Történetébõl kiderül, hogy nem csupán szûkebb pátriáját, azaz Tolnát-Baranyát, hanem a fél világot is bejárta a nem mindennapi üzletember… – Komlón születtem 1966-ban, de a szüleim korán külföldre költöztek, édesapám a Geominco közel-keleti vezetõje volt – említi Tóth László –, így 1970-80-ig Libanonban, Szíriában és Jordániában éltem. Az általános iskolát Damaszkuszban, egy amerikai intézetben végeztem, így jól beszélem az angol nyelvet, míg az arabot szinte játszva, az utcán szedtem fel gyerekként. 1980-ben költöztünk haza, a gimnáziumot Komlón végeztem. – Mióta vonzotta a repülés? – Gyerekkorom óta vadászpilóta akartam lenni, ezzel a „függõséggel” születtem. Felvettek az akkori Szovjetunió repülõakadémiájára, és 1989-ben vadászrepülõ szakon végeztem. Ennek ellenére nem vagyok klasszikus értelemben vadászpilóta, mert sohasem dolgoztam a szakmában. A rendszerváltáskor nagy leépítések történtek, nem volt esélyem itthon vadászpilótaként elhelyezkedni. A katonai pályafutásom be is fejezõdött, mielõtt még elkezdõdhetett volna, de a repülést nem adtam fel. – Hol repülhetett? – Jól beszéltem angolul, ez akkoriban még ritkaságnak számított, és egy német fejvadászcégen keresztül három hónap múlva már pilótaként dolgoztam Olaszországban. Itt fogant meg bennem elõször az a gondolat, hogy külföldön akarok élni, és a sors tálcán kínálta a lehetõséget, hiszen késõbb Belgi10

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

umban és Hollandiában is dolgoztam. Ekkoriban házasodtam meg, a feleségem csodálatos nõ, igazi társ, mindenben számíthatok rá. 1994-ben megszületett elsõ fiunk, Dani. Nem sokkal ezután határoztam el, hogy nyitok az arab világra. Ez szinte kézenfekvõ volt, hiszen ott nõttem fel, és mindig szeretettel gondoltam a damaszkuszi éveimre. Létezett még édesapám kapcsolatrendszere, éltek ott barátaink, ismerõseink. Elõbb Damaszkuszban éltünk néhány évet, majd Szaúd-Arábiában laktunk, innen költöztünk az Egyesült Arab Emirátusokba, Dubaiba. – Milyen üzleti tevékenységet folytatott? – Szíriában „technológiai transzfer” munkatervet hajtottam végre. Abban az idõszakban erõs volt a magyar szaktudás és a technológia, ezeket adtuk el a közel-keleti cégeknek. Ezek a munkák egyre inkább áttolódtak Szaúd-Arábiába, majd az ottani partner felajánlotta, hogy nyissunk irodát, és költözzünk oda. El is költöztünk Szaúd-Arábiába, Dzsiddában én alakítottam meg az elsõ sportrepülõs klubot. – Mennyire tudta megõrizni a család a magyarságát? – Mára már többet éltem külföldön, mint Magyarországon; ha mindent beleszámolok, több mint 32 évet. Sikerült megõriznem a magyar nyelvet, bár ez nem volt nehéz, hiszen a feleségem magyar lány, akivel együtt indultunk el a világba, de a hazánknak Ma-

netfõnöke felkért, hogy vezessem az irodáját. Ettõl kezdve a repülést kissé leépítettem. – Az arab világ titokzatossága megmozgatja az emberek képzeletét... – Ez nagyon zárt világ. Az egyik herceg, Sheikh Akhmed Bin Hamdan Al Nahyan személyes fõtanácsadója vagyok. Nehéz lenne róluk bármit úgy mondani, hogy azt a világ ne értse félre, vagy ne tudja félremagyarázni. Ugyanolyan emberek, mint bárki más, de nagyon tradicionális, mély gyökerekre épülõ, zárt világban élnek, erõs törzsi szövetségben, hagyományoktól kötött törzsi társadalomban. – Mennyire kiterjedt az uralkodócsalád? – Az emirátusokban a helyiek nincsenek egymillióan, míg az ország lakossága megközelíti a nyolcmilliót. Az állam hét törzsbõl alakult, ezért hét uralkodócsalád van. A veze-

tõ az abu-dzabi uralkodócsalád, õk birtokolják az ország területének 73, az olajkincs 94%-át. Most Sheikh Khalifa Bin Zayed Al Nahyan az uralkodó és Sheikh Mohammed Bin Zayed Al Nahyana a koronaherceg, én körülöttük dolgozom. – Szereti a munkáját? – Szeretem! Boldog vagyok, hogy ebbe a helyzetbe kerülhettem, és ilyen jó a kapcsolatom az uralkodócsaláddal. Büszke vagyok arra, hogy megbíznak bennem, de a munkám nehéz, hektikus és bonyolult. Gyakran éjjel két órakor adnak feladatot, amelyet akkor és ott kell megoldanom. Kiszámíthatatlan és összetett munka, állandóan a lehetõ legtöbbet kell nyújtanom. Sokszor a saját életemet sem tudom elõre tervezni. – Sok mindent elért, de mindenkinek van további vágya. Mivel szeretne még foglalkozni? – Megmaradnék világpolgárnak, és az így kialakult kapcsolatrendszeremet mozgatnám a földkerekség más részérõl. Én már maradok az arab térségben, hiszen életem nagy részét itt töltöttem, de szeretnék az egész térségben mozogni, kevésbe helyhez kötötten. Konzultációs céget hoztam létre, amelyet nemzetközi partnerekkel, befolyásos üzletemberekkel mûködtetek. Szeretnék többet utazni, egy kicsit többet lennék Magyarországon is, míg a feleségem egyik kedvence Toscana, jó lenne azt is mélyebben megismerni. Vannak terveim. Két éve alapítottam Real-Expeditions nevû cégemet, amelylyel expedíciókat szervezünk a világ különbözõ pontjaira. Eddig közel ötven helyszínre szerveztünk utakat Guatemalától Brazílián át Mongóliáig. Ez a hobbim. – Mi van a repüléssel?

– Néha még oktatok, de már csak akkor repülök, ha valaki megkér, vagy ha olyan VIP-vendégek jönnek, akiknek a programját a repülés színesíti. – Bizonyára sok érdekes története van. Megosztana velünk egyet? – Néhány éve az egyik abu-dzabi herceget meghívtuk Magyarországra. Nehéz volt rábeszélni, miután nem ismerik az országot. Végül eldöntötte, tíz napra eljön. Másfél hónap után még mindig itt volt, bejártuk az egész országot. A Kempinskiben foglaltunk neki szobát, de csak egy napot töltött ott. Azt mondta, meg akarja ismerni az országot, ne vigyük luxusszállodába, mert az náluk is van bõven. Három autóval elindultunk, és csak mentünk mindenfelé az országban. Senki nem tudta, hogy arab herceg utazgat keresztül-kasul. Néhány nap után megkérte a páromat, hozza el

Svájcból a két gyerekét, akik ott voltak nyári internátusban. A svájci hatóságok már várták a feleségem a reptéren, ahol az emirátusok fõkonzulja adta át a gyerekeket, s külön géppel jöttek Magyarországra. A gyerekeket kiskoruktól hercegnek szólítják és nevelik az uralkodói életvitelre. A herceg megkért, hogy vigyük el a gyerekeket fagyizni Kecskemétre. Beültünk a fekete kocsiba, a feleségem mellettem ült, s a két gyerek a hátsó ülésen. Behajtottunk a városba. Megálltunk a belvárosban, kiszálltunk, bezártam az autót, és sétáltunk a fagyizó felé. Már mentünk vagy 60 métert, amikor kérdem a feleségemtõl: „te, hol a két gyerek?” Visszamentem, és láttam, hogy a srácok egyenes háttal ültek az autó hátsó ülésén, arra várva, hogy valaki kinyissa nekik az ajtót. Amikor kinyitottam, a kis herceg felém fordult, komoly arccal annyit mondott: „köszönöm”. Kiszállt az autóból a testvérével együtt, és mentünk fagyizni. Kereki Kati

2012/ 4. szám 11

VALLÁS

BELGIUM

ÉLETÚT

A belgiumi Genkben tartotta gyémántmiséjét Dobai Sándor atya

„Isten tenyerén a magyarságért!”

A közelmúltban tartotta gyémántmiséjét Genkben Dobai Sándor, a Benelux-államok magyar fõlelkésze, aki Belgiumban, a Brüsszeltõl száz kilométerre fekvõ, 600 ezer lelket számláló Liége-ben él és tevékenykedik, immár 65 éve. A most 85 éves fõtisztelendõ atya nem önként hagyta el Magyarországot, 1944. december 31-én vitték õt többedmagával szülõfalujából. Azt vallja: egész életében Isten tenyerén szolgálta a magyarság ügyét.

Dobai Sándor atya magas kitüntetése a magyar államtól A gyémántmisét összekötötték a belgiumi magyarok Szent István-ünnepével. A genki Jézus Király templomban több százan gyûltünk össze, ahol a gyémántmisét a Dávid Zoltán atya vezetésével érkezett erdélyi (Máréfalva, Háromkút) hívek és tánccsoport, illetve a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Énekkar szereplése tette gazdagabbá, Orosz Pál József karnagy vezényletével.

12

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

A templomban dr. Cserháti Ferenc, a lelkipásztori feladatát, sok évtizeddel a külföldi magyarok lelki gondozásával vállán, ma is töretlen lelkesedéssel végzi. megbízott esztergom-budapesti püspök Szerinte a belgiumi magyarok közül soméltatta Szent István királyunk, majd kan tanúi Dobai atya több mint hat évtiDobai atya életmûvét. Cserháti Ferenc zedes papi szolgálatának, élete lángjának, szerint Dobai Sándor atya, akárcsak egy- amely Krisztus üzenetével ma is világít, kor szent királyunk Pannóniában, hat év- és utat mutat e hazánktól távol esõ szép tizedes papi szolgálata során ugyancsak tájon. azon fáradozott, hogy Krisztushoz vezes– Pappá szentelésének 60. évfordulója se Hunnia Belgiumba szakadt fiait. alkalmából tehát van miért hálát adnunk – Õ Belgiumban lett népünk prédikáto- Istennek, és van miért köszönetet mondara, hitünk tanítója és apostola: azon fáradozik, hogy üdvösséget nyerjünk Krisztusban, és senki el ne vesszen Szent István király népébõl – méltatta szentbeszédében Dobai atyát Cserháti Ferenc. Kiemelte: Dobai atya együtt nõtt fel a belgiumi magyar emigrációval és ennek lelkipásztori szolgálatával. A püspök szerint Dobai atya sorsa, személye, immár hat-hét évtizede, Cserháti Ferenc, Dobai Sándor és a liége-i püspökhelyettes mindkettõvel összefonódott, azoktól szétválaszthatatlan. nunk Dobai Sándor atyának – mondta – Mindezt sokan tudjuk és tanúsítjuk szentbeszédében Cserháti Ferenc, aki Liége-ben – mondta –, szerte az ország- gyémántmiséje alkalmából különös szeban és a Benelux-államokban. Közölte: retettel köszöntötte, imádkozott érte, és a jó Isten áldását kérte Dobai Sándor buzgó papi életére. A gyémántmisét követõen átvonultunk a közeli De Kring plébániaterembe, ahol ebéd és ünnepi mûsor keretében köszöntötték Dobai Sándor atyát 85. születésnapja és gyémántmiséje alkalmából rokonai, barátai, hívei, ismertõsei, s a már említett erdélyi tánccsoport és énekkar, valamint a sortársak a Benelux-államokból, Nyugat-Európából és a Kárpát-medencébõl. Dobai atyának viszontagságos fiatalsága volt. 1944-ben, amikor az oroszok közeledtek a Dunántúl felé, egy minisztériumi rendelet értelmében összegyûjtöttek minden 1924 és 1929 között született magyar fiatalt, elsõsorban leventéket, s azt mondták, hogy három napig leszünk távol, amíg az oroszokat visszaverik, s azAz énekkar a genki Jézus Király templomban tán jönnek vissza. 2012/ 4. szám

Dobai atya a kónyi gyémántmisén Nem jöttek vissza. Köztük volt Dobai Sándor atya is. Szülõfalujából, a Gyõr-Sopron megyei Kóny község temploma elõl indultak el mintegy kétszázan 1944. december 31-én reggel. Hegyeshalomnál átkeltek a határon – gyalog – hóban, hidegben, télben. Közép-Németországban megszálltak egy istállóban, ott bevagonírozták õket, s elvitték Hannoveren keresztül egészen Észak-Németországba, Braunschweig-Hannoverbe, Hamburg-Cuxhavenbe, ahol munkaszolgálatot teljesítettek. A németek azonban már nem bíztak meg bennük, hiszen ekkorra már Magyarország nagy részét elfoglalták az oroszok. Tulajdonképpen félig hadifoglyok, félig munkaszolgálatosok voltak. Szabadon természetesen nem mozoghattak. 1945. május 3-án hivatalosan is német hadifogságba estek, német katonaruhába öltöztették õket. Katonának is ki akarták õket képezni, de akkor erre már nem volt idõ. Marhavagonokban hurcolták õket egyik nagyvárosból a másikba. Végül repülõtéren végeztek munkaszolgálatot. Ekkor jött az angolok és az amerikaiak elõrenyomulása. Kamionokban vitték õket Hollandián át Belgiumba. A fogadtatás kellemetlen volt, hiszen kövekkel dobálták meg õket, mert azt hitték, hogy németek. Végül egy Brüsszel melletti gyûjtõtáborba kerültek, 250 ezren lehettek már ekkor, majd átvitték õket Edigenbe, ahol négyezren voltak magyarok - rettenetes körülmények között. Dobai atya hadifogsága 1946 februárjában ért véget, amikor az ottani nunciatúra egyik megbízottja papi tanulókat keresett. Tekintettel arra, hogy az Dobai atya papírjai tartalmazták, hogy bencés növendék volt, sikerült kijutnia a táborból, azaz megmenekült. Ezt követõen egy lelkigyakorlatos házba került, negyvenedmagával, litván, román, lengyel és magyar papnövendékekkel, ahol hat hónapot töltött. Egy belgiumi magyar pap szerzett számára ösztöndíjat a papi szemináriumba. Ekkor került flamand nevelõszülõkhöz.

Éppen hatvan éve, 1952 júliusában szentelték pappá. Kétéves kápláni tevékenységét követõen flamand vidékre került, ugyanis a liége-i püspök a limburgi vidékre rendelte, ahol 4000 bányásznak lett a lelkésze, akik 29 nemzetiségi csoportra oszlottak. Jött azonban 1956, amikor a püspök visszarendelte õt Liége-be, mert novemberben és decemberben megérkeztek a magyar menekültek. Hatezren jöttek Belgiumba, s tekintettel a jó kapcsolataira, Dobai atya rengeteget tudott nekik segíteni: lakást szerzett, munkát keresett, fordításokat végzett a híveknek, s így valamennyit megismerte. Fokozatosan kialakult tehát a lelkészi munka, a lelkészi hivatal. Csaknem hat évtizede gondozza a Liégetõl nem messze lévõ bannuex-i zarándokhelyet, ahol a magyar keresztnél minden évben 1956-os megemlékezést tartanak. Itt áll egy fehér kereszt, amelyen a következõ piros-fehér-zöld színû felirat díszeleg: „Hongrie en sang”, azaz „Magyarország vérben.”

Dobai atya és Cserháti Ferenc püspök a gyémántmisén A keresztet belga munkásfiatalok emelték 1956 õszének egyik éjszakáján, Magyarországért imádkozva. Azóta Dobai atya híveivel együtt ápolja és tiszteli ezt a keresztet. Már három alkalommal újították fel. Igazi zarándokhely lett a magyarok és a külföldiek számára egyaránt. Dobai atya jelenleg öt egyházmegyében dolgozik, és kilenc helyen tart magyar nyelvû szentmisét, mint a Benelux-államok ma-

gyar fõlelkésze. Hollandiába és Luxemburgba pedig több száz kilométert utazik misézni vagy temetni, mert ott nincs magyar pap. A hetvenes évek elején együtt misézett Mindszenty József bíborossal, Magyarország utolsó hercegprímásával. Elõször 1974-ben jött haza Magyarországra. Azóta minden év nyarán Magyarországon is misézik. A határon túli magyar hívek szintén nagy szeretettel és tisztelettel fogadják, hiszen az utóbbi nyolc évben az elszakított magyar nemzetrészeken is misézik, fõként a Felvidéken és Erdélyben. A Médiamix Kiadó gondozásában reprezentatív kötet jelent meg Dobai Sándor atyáról, 85. születésnapja és gyémántmiséje alkalmából. Ezzel is tisztelegnek Dobai atya rendkívül termékeny és a magyarság számára hasznos életmûve elõtt, és köszönik meg több mint hat évtizedes papi szolgálatát. Megindító és megható érzés volt számomra személyesen tapasztalni azt a mérhetetlen szeretetet Kónyban, Liége-ben és Genkben, amellyel gyémántmiséjén fogadták Dobai atyát. Õ így nyilatkozott e sorok írójának minderrõl: – Ezt a szép kort megérve, szívbõl hálát adok Istennek, hiszen a tenyerén hordott. Árvaságomon, hontalanságomon zökkenõmentesen átvezetett. Olyan hivatással áldott meg, amely mélységes öröm forrása a számomra. Lelkemben és szívemben sok gondolatot ébreszt a 85. születésnapom. És hát a híveim szeretete… nehéz errõl beszélni. Az a szeretet, amelyet tõlük kapok, bearanyozza az életemet. Komoly erõforrásom az összetartozás élménye, a mindennapos családlátogatások, beteglátogatások, ügyintézések. Hétköznap én látogatom õket, vasárnap pedig visszaadják a látogatást a jó Istennek a misén. Egy kézszorítás, egy mosoly, egy tekintet, néhány jó szó õszintén tolmácsolja és jelzi azt a szeretetet, megbecsülést, törõdést, amely természetesen jólesik, de nem tesz elfogulttá, hiszen Istené a dicsõség. Tõle jön az áldás, neki tartozunk köszönettel, hogy éltet és megtart bennünket egymásnak és egymás örömére. Köszönöm minden hívemnek és barátomnak szeretetük és barátságuk jeleit. Tarics Péter Dobai atya a gyémántmise utáni köszöntésen

2012/ 4. szám

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

13

FIATALOK

A kassai dóm Rákóczi-kapuja elõtt

Sikert aratott a Kárpát-medencei diákok 19. Magyarságismereti Mozgótábora

Rákóczi zászlaja alatt – határok nélkül!

„Aki a maga idejében jót tesz, századokért dolgozott” (Francois Fénelon) A Rákóczi Tábor és az egész Rákóczi Családi Kör egyfajta menedék. Sok fiatal nem találja a helyét, nem tud beilleszkedni, az iskolájában kiközösítik, esetleg mert más az életfilozófiája, olyan dolgokkal foglalkozik, ami a modern XXI. századba nem való, vagy, mert társainál csendesebb, esetleg tragédia érte, amibõl nem tud továbblépni. A Rákóczi Családi Kör mindenkit befogad, mindenki megtalálja a helyét. Itt nincsenek elõítéletek, még a legcsendesebb, legvisszahúzódóbb is kinyílik a másiknak. Ezért varázslatos az egész. Nem hiába történik meg a csoda, immáron 19. éve minden nyáron! (Bartusz Réka, Felvidék) 2012. július 13-án tartottuk az idei Mozgó- és mit az államhoz tartozás?; II. Rákóczi Fetábor záróünnepségét. Örömmel jelentjük, renc üzenete a mai Kárpát-medence népeihogy megint sikerrel zajlott le a tábor, ismét nek; mit tehetek azért, hogy jobban megis135 csodálatosan tehetséges fiatal, a Kárpát- merjem és bemutathassam magyar kultúránmedence minden részérõl, lett része a Rákóczi kat?; Kodály Zoltán munkássága és szerepe a Családi Körnek. magyar kultúrában; a szóbeli történelem fonA záróünnepségen már kezdõdik a szo- tossága és megõrzése: a II. világháború idõmorú búcsúzkodás, de tudjuk az elõzõ tábo- szakban elkövetett megtorlások a magyarság rosok visszajelzéseibõl, hogy akkor jönnek rá ellen a még élõ szemtanúk szerint; a magyar igazán, micsoda élményben volt részük, mi- nagyasszonyok üzenete a mai világnak. lyen kincset kaptak, mikor már Több mint 500 pályázat érotthon vannak, és visszatekintekezett, ebbõl a nagy feladat a renek a 16 napos élményre. ferensek részérõl, kiválasztani a A program célja, hogy a legjobbakat és olyanokat, akik résztvevõk történelmi, irodalmi, erre a legjobban rászorultak. néprajzi ismereteit elmélyítse, Több nagyon tehetséges és hogy a diákok a Kárpát-merésztvevõ jött az idén a Délvidence minden térségébõl barádékrõl, olyanok is, akik a szatokat szerezzenek, és megoszbadkai magyar ifjúsági rádiónál szák egymással az otthonról hodolgoztak eddig, mint munkazott kulturális kincseket, illetve a társak. A programot megszünkisebbségi lét tapasztalatait. tették, és ezeknek a fiataloknak A résztvevõk kiválasztása páa kreatív életét bizony meglyázat alapján történik, most csonkították ezáltal. Mindig felmár több mint 12 éve. A referentûntek a csoportokban ezek a seink is – akik a pályázati felhí- Az alapítvány vezetõje átveszi volt rádiós munkatársak. Az a Rákóczi Fejedelem Díjat vást minden országban terjeszegyik, Csóka Szabolcs, így írta tik, és kiválasztják a nyertes pále tábori élményét: lyázatokat – olyan egyetemisták és fiatal fel„Mi nagyon sokat nyertünk ezzel a tábornõttek, akik korábban részt vettek a táborban, ral. Ha arra gondolok, hogy mennyire értékes és pontosan tudják, hogy milyen fiataloknak embereket ismertem meg, biztos vagyok benszánjuk ezt a programot. Évrõl évre azt vesz- ne, õk a létükkel jobb emberré kreáltak enszük észre, hogy mindig nívósabb és nívó- gem, mint elõtte voltam. Mindannyian tanulsabb pályázatok érkeznek, és a fiatalok, akik tunk a másiktól, és a túlnyomó többség talán bekerülnek, csodálatosan tehetségesek. rájött arra, mi is a tábor üzenete. Magyarul, A pályázati témák, amelybõl a pályázók megindultunk fejlõdni valamilyen irányba, és választhattak az idén: mit jelent a nemzethez ez csak jó lehet. Azon kívül, hogy sok új em14

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

bert ismertem meg, megismertem magam is, hiszen másokon keresztül tudod igazán megismerni önmagad. Ez az életben nagyon fontos dolog, hiszen csak így tudod felmérni a valódi adottságaidat, és csak így tudsz egyáltalán rájönni arra, hogy valójában milyen képességekkel rendelkezel.” A Rákóczi-tábor fontos állomásain elkötelezett segítõk szervezik a programot. Az elsõ nap a résztvevõk minden régióból Gyomaendrõdre érkeznek, ahol a helybeli önkormányzat és a Templomos Lovagrend tagjai szeretettel fogadták a fiatalokat. A pécsi helyszínek programjainak megszervezésében és lebonyolításában az idén is oroszlánrészt vállaltak a templomos lovagrend tagjai, az élén Várszegi Csaba és Lakatos Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a Kárpát-medencei Fiatalokért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szintén külön köszönetet érdemel Korom Mari, Drenyovszky Andrea, Kaszás László és Király István, akik Pécsett, Sátorhelyen, Siklóson és Máriagyüdön, valamint Tihanyban és Veszprémben vezették körbe a fiatalokat. A pécsi program felépítése a török idõk Magyarországának vizsgálatán keresztül buzdít az összefogás fontosságára, illetve egyéni döntéseinkben a felelõsség vállalására. A történelmi visszatekintésen és értékelésen túl emberjogi elõadást is kapnak a fiatalok, s együtt beszélik meg a térség legfontosabb jelenlegi emberjogi kihívásait. A miskolci programok helyszínéül idén is a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium központja szolgált, ahol Ayklerné Papp Zsuzsa és Aykler Béla vállalták a vezetõi szerepet, Princzkel János és Hernádi Zsolt együttmûködésével. Köszönet Holczinger Ferenc jezsuita igazgatónak, aki ismét lehetõvé tette, hogy ebben az évben is ott lehettünk, és innen indulhattunk felfedezni az Északkelet-Magyarországon található, Rákóczi életéhez és munkásságához kapcsolódó történelmi helyeket. Az idén harmadik alkalommal vittük mindhárom csoportot Kassára, ahol megnéztük a kassai dómot, és az altemplomban II. Rákóczi Ferenc sírjánál tettünk tiszteletet. Ezen kívül meglátogattuk a Rodostói Múzeumot, amely a törökországi ház pontos mása. II. Rákóczi Ferenc sírjánál nem volt olyan résztvevõ, akinek az arcán nem látszott a

meghatódottság. Elõzõ nap elõadásának témája az volt, hogyan hozták haza II. Rákóczi Ferenc hamvait számûzetésébõl Kassára. Rengeteg nemzetiség hódolatát fejezte ki õméltósága, a nagy fejedelem elõtt. Sokan könnyeztek, ott értették meg Rákóczi igazi üzenetét. Egymás kezét megfogva énekeltük el csendben a tábor himnuszát. Miskolcon, a „Ki mit tud?” alatt kezdenek kibontakozni a fiatalok. Van valami csodálatos varázsa ennek az estnek, ahol mindenki elszavalja otthonról hozott verseit, elõadja énekeit, bemutatják mivoltukat. A szegényebb családból érkezõk nehezen tudták palástolni életkörülményeiket. Összeszorul a szívünk, ha arra gondolunk, hogy mennyi nehézséggel és akadállyal küzdenek meg minden nap, ennek ellenére reménykednek, mosolyognak, és bátran vállalják a sorsukat. Gyõrött, illetve környékén – Pannonhalmán, Sopronban, Fertõdön – dr. Papp Klára, az Egyesült Magyar Alap amerikai elnöke, gyakorlott cserkészvezetõ szervezte az elõadásokat és végezte a munkát Okulova Nyina kárpátaljai és Galó Laci felvidéki vezetõvel együtt. A norvég származásu Scott Eddie torontói professzor, aki fiatalkorában tanult meg magyarul, elõadást tartott mind a három csoportnak: Akié a föld, azé az ország címmel. Kecskeméten külön köszönet jár a Rigó

fiatalokat a Vadászteremben. Dr. Surján László, az Európai Parlament alelnöke és Gál Kinga EPképviselõ elõadásaikkal emelték a látogatás színvonalát. Szintén üdvözölte a fiatalokat dr. Megyesy Jenõ, a miniszterelnök tanácsadója. Parlamenti látogatás A Rákóczi Mozgótábor budapesti záró rendezvényét sok neves günk nem jöhetne létre, különösen kiemelve támogató tisztelte meg Magyarországról és a azokat, akik több, mint 10 fiatal résztvevõt világ minden részérõl. Jelen volt Répás Zsu- vállalnak évente: Barta Sándor, Chekõ László zsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért és Zsuzsanna (Leslie Bajzat Trust), felelõs helyettes államtitkára és dr. Kocsis Atti- Heinemann András és Éva, Kovács George és la fõosztályvezetõ is. Továbbá részt vett dr. Daisy, Yitzhak Livnat, Pap Kató, dr. Papp KláAntall Józsefné, Klára asszony, aki évek óta tá- ra (United Hungarian Fund, USA), Szilágyi mogatja a programunkat és a II. Rákóczi Fe- György (Fabó Imre Alapítvány) és mások, renc kuratóriumának tiszteletbeli elnöke. akik kérték, hogy nevüket ne publikáljuk. KöÉppen ez a záróünnepség adott alkalmat szönet a Bethlen Alapnak. arra, hogy Gubcsi Lajos, a Magyar MûvészeTömöry Éva, az ösztöndíjakért felelõs tért Díjrendszer kuratóriumának elnöke átad- igazgatónk jelenti, hogy 2011 szeptemberétõl ja a Rákóczi Fejedelem Díjat a Rákóczi Alapít- 2012. július végéig $36,900 dollár értékben advány vezetõségének, pontosabban Ayklerné tunk ösztöndíjat a Rákóczi Családi Kör diák Papp Zsuzsának és Aykler Bélának. tagjainak, ami 85 szemesztert képvisel, és Szavaival méltatta az alapítvány munkáját: már újabb 61 pályázat vár elbírálásra. „Õrizzék e díjat Torontóban is a magyarok. Tudjuk, hogy mennyire szükség van ezekÖröklétet kívánok a tábornak”. A fejedelem re az ösztöndíjakra, és hogyan buzdítja a fiairánti végtelen szeretetet, az alapítvány ne- talokat a tanulásra az, hogy vannak szemémességét és a díj szellemét mi lyek, akik törõdnek a sorsukkal. Külön köszösem fejezi ki jobban, mint a szûn- net az adakozóknak és Évikének fáradhatatni nem akaró, sokszorosan meg- lan munkájáért. ismételt vastaps. Egy újgeneráció Az alapítvány munkája két étkeztetési tagjai – a Kárpát-medence mai fia- programot is tartalmaz, Gyergyószenttaljai – éppoly szeretettel gyûlnek miklóson 15, Ungváron szintén 15 nagyon neaz új zászlók alá, mint 1703-ban héz körülmények között élõ árvának vagy félelõdeik. A díj egy herendi porce- árvának biztosítunk meleg ebédet az iskolaév lán készítmény, II. Rákóczi Fe- alatt. Nagy felelõsséggel és örömmel jár most renc mellszobra. már az alapítvány sokrétû karitatív munkája. A tábor munkásságáról beszáZárásképpen ismét Csóka Szabolcs levelémolt a Duna TV és a Kossuth Rá- bõl idézünk: „Minden múzeum-, templom-, dió, több riport készült körzeti té- várlátogatás is egy fontos része volt annak, véknél és újságokban. Külön kö- hogy most az legyek, aki vagyok és, hogy észszönet Kotolácsy Mikoczy Iloná- re tudjam venni, hogy az itthoni emberekkel Koszorúzás Mohácson nak és Csadi Zoltán budapesti fõ- (akik elõtte a barátaim voltak és talán még Éva által vezetett helyi Máltai Szeretetszolgá- ügyintézõnknek, akik más vezetõkkel karölt- mindig azok) valami nincs rendben. Több latnak és segítõinek, akik fogadták a fiatalo- ve szervezik a jövõbeli konferenciákat és talál- csoporttársammal is próbáltuk ezt a témát fekat, és végezték a munkát. kozókat. A két kanadai vezetõnknek, Cser- szegetni, taglalni, de nem sikerült egyik alkaA tábor utolsó három napján Budapestre mely Ildikónak és Lukács Tibornak is szeret- lommal sem. érkezik minden csoport, ahol szállásaként a nénk megköszönni lelkesedésüket, odaadásuMi változtunk egy hatalmasat a tizenhat nemrég felújított Kármán Tódor Kollégium kat, amivel minden évben vezetik a csoportja- nap alatt, vagy az itthoni emberek bolondulszolgált, amit Princzkel János és Hernádi ikat. Mint a kanadai alapítvány igazgatósági tak meg? – hangzott el a kérdés számtalanZsolt intézett az étkezéssel együtt. tagjai, nagyon fontos szerepet töltenek be az szor, de valahogy a választ még mindig várA táborozók parlamenti látogatását meg- alapítvány mûködésében. juk. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy tisztelte jelenlétével Semjén Zsolt miniszterelKöszönet nagylelkû adakozóinknak, akik én több lettem, és ezt csak annak köszönhenök-helyettes, aki nagy szeretettel üdvözölte a nélkül a tábor és sokrétû karitatív tevékenysé- tem, amit átéltem, de legfõképp azoknak, akikkel átéltem. Hálás köszönet a fiatalok nevében még egyszer nagylelkû adakozóinknak, Összevetve az egészet, õszintén remélem, talán már érzem is, hogy ez a tábor megválakik nélkül nem létezne a Rákóczi Tábor! toztatta az életem. Azt hiszem, ha valakinek Rákóczi Foundation United Hungarian Fund - USA eddig nem voltak céljai az életben, most már 80 Carlton St. P.O.Box 16142 mindenképp lesznek, vagy már vannak is, hiToronto, Ontario, M5B 1L6 Cleveland, Ohio szen már Rákóczi szelleme él bennünk.” Email: [email protected] 44116-0142 USA A tizenkilenc év sikere bizonyítja, hogy csakWeb: www.studentswithoutboundaries.org is összefogással lehet csodákat mûvelni. Beszámolónk megírása is közös munkán alapszik. Magyarországon: Bartusz Réka Az Alapítvány rövid neve: II. Rákóczi Ferenc Alapítvány felvidéki vezetõ Címe: H-1052 Budapest, Piarista köz 1. Ayklerné Papp Zsuzsa Adószám: 18179097-1-41 a Rákóczi Alapítvány elnöke Számlaszám (forint): Erste Bank Hungary Rt. (Budapest, Károly krt. 7.) 11996231-06347727-10000018 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 15 Email: [email protected] Web: www.rakoczitabor.hu

KULTÚRA Ifj. Fekete István és nem csak idõnként bûbájos neje találkozott lapunk magyarországi szerkesztõivel

Adomázás „a nők bolondjával” Megszállottan keresi a nõk kegyeit; akár több hölgybe is képes egyszerre beleszeretni, fiatal lányok és érett asszonyok egyaránt felébresztik benne a szenvedélyt. Miután részt vesz az 1956-os forradalomban, Kanadában telepszik le, ahol tovább folytatja hódításait – ilyen figura a nõk bolondja, ifj. Fekete István legújabb regényhõse, akiben az író – egyes „rossz nyelvek” szerint – ifjúkori önmagát idézi fel az izgalmas csábításokkal, kalandokkal teli, fordulatos történetek során. Efféle elõzmények után aligha csodálkoz- nak látta, ha elhagyja Magyarországot. Montrehat bárki is azon, hogy egész idõ alatt – szin- alban telepedett le, ahol pincér, tolmács, gyári te – csak a nõkrõl adomáztunk ifj. Fekete Ist- munkás, majd sport- és gyógymasszõr volt. vánnal, lapunk kiváló munkatársával, akit új- 1963 nyarán települt át Chicagóba, ahol szintén ból az óhazában üdvözölhettünk. A magas- masszõr, sportklub-igazgató, majd üzletvezetéröptû eszmecserék közepette Márta asszony, si elõadó volt a Chicago Tribune címû milliós Pista bátyánk kedves felesége – vagy ahogy õ példányszámú napilapnál. emlegetni szokta, Ezután 1972„idõnként bûbá2004-ig egy patijos Nõm” – néha nás privátklub egy-egy megbofizikoterapeutája, csátó félmosollyal a sport- és gyógynyugtázta a kölmasszázsosztály csönösen elõadott vezetõje, eközben újabb és újabb 1975-85-ig a Chi„Háry János-i törcago és Környéke Jó barátok, kollégák együtt (balról): téneteket”, amecímû nagy múltú T. Fehér Iréne, dr. Tanka László, ifj. Fekete István, Fekete Márta lyekrõl a frász tudmagyar hetilap és Balás Róbert, aki Pista bátyánk tiszteletére növesztett bajuszt ja, melyik lehetett tulajdonos-fõszervalós és melyik a képzelet szüleménye. Alig- kesztõje volt. S mint már említettük, édesaphanem az utóbbiból hangzott el több, de hát ja nyomdokába lépve termékeny íróként is mindegy is már… elismerést szerzett, 28 éve állandó heti rovaIfj. Fekete István – a Tüskevár, a Vuk és ta van lapunkban. megannyi ma is töretlenül népszerû siker1976-ban vette feleségül Márta asszonyt. könyv írójának fia – már huszonnyolc éve írja Lányuk, Ildikó Edith filmmûvészeti egyetelapunkba humorosabbnál humorosabb cik- met végzett, és egy hirdetõvállalat író-tervezõkeit, amelyeken (legyünk optimisták) olvasó- je, míg fiuk, István Mátyás a chicagói Loyola ink hétrõl hétre hasukat fogják a nevetéstõl. egyetemen végzett, és egy helyi ügyvédi iroAz apja nyomdokain haladó kiváló író – aki dában dolgozik. maga is tucatnál több népszerû regény szerIfj. Fekete István és Márta asszony lapunk zõje – az óhazában fontosnak tartotta, hogy szerkesztõbizottsági elnöke, dr. Tanka László találkozzon lapunk magyarországi szerkesz- és felesége, T. Fehér Iréne kalauzolásával Nógtõségének tagjaival. rád megyei várkörúton vett részt, s közben taA Chicagóban élõ ifj. Fekete István Ajkán lálkoztak Sulyok Lászlóval, a Panoráma Világszületett, ahol édesapja gazdasági fõintézõ klub nógrádi elnökével, s talán nem utolsósorvolt egy nagybirtokon. A hiperaktív fiatalem- ban e sorok írójával, Balás Róbert szerkesztõber a budai Petõfi Sándor Gimnáziumban vel, akivel a nõkkel kapcsolatos adomázás érettségizett, majd az Agrártudományi Egye- mellett néhány szót – legalább illembõl – a natemen és a Katolikus Hittudományi Egyete- pi munkáról is ejtettek. men eltöltött egy-egy év – majd kicsapatás – A találkozó is azt a hitet erõsíti, hogy összeután felvették a Színház- és Filmmûvészeti Fõ- tartó, erõs csapat a Kanadai/Amerikai Maiskolára. Ám amint kiderült, hogy apja nem gyarság gárdája, de Pista bátyánk végül fõleg más, mint Fekete István, „az osztályidegen, afölött lelkendezett, hogy amerikai születésû klerikális, nemzeti érzelmû, reakciós” és hall- fia legalább annyira örült a londoni nyolc magatásra ítélt író, mégsem kezdhette meg a ta- gyar olimpiai aranyéremnek, mint a papa, aki nulmányait. már az óhazában is ízig-vérig sportembernek Ilyen megpróbáltatások után a fiatalember számított. Úgy látszik, az alma itt sem esett 1956 novemberéig az Új Ember katolikus heti- messze a fájától, és újra bebizonyosodott, lap szerkesztõségében dolgozott, ám a szabad- hogy – legyenek idõsek vagy fiatalok – jó maságharcban vállalt szerepe miatt azonban jobb- gyar emberek élnek a „tengerentúlon”! B. R.

Pitti Katalin, Publik Antal és Nagy Márta

Hazaszeretetről a művészet hangján A Világklubok programjai során számos barátság, ismerkedés, a mûvészek között együttes fellépés születik, ami végül is az egyik célja ennek a civilszervezõdésnek. Így jött létre nemrégiben a Szeged melletti Sándorfalva településen egy ilyen esemény Nagy Márta zongoramûvész szervezésében, lévén a község mûvészei gyakori szereplõi mind a Világklub, mind pedig a Világtalálkozó kulturális rendezvényeinek. Nagy Márta Pitti Katalint, a nemzetközi hírû operaénekesnõt, számos kitüntetés birtokosát, aki az idei Világtalálkozón A Világ Magyarságáért Mûvészeti Díjat is átvehette, és Publik Antalt, a svéd-magyar állampolgárságú kiváló elõadómûvészt kérte fel a helybéliek nagy örömére egy közös koncertre. A mûsorban szerepelt Ave Maria és Puccini Pillangókisasszonyának nagyáriája, de az eszmeiségét mégis a hazaszeretet és a magyar kultúra értékeinek bemutatása adta. Így kerülhetett egy mûsorba Balassi Bálint Szép könyörgése, Erkel egyik áriája a Bánk bánból, Kodály és Bartók egy-egy népdalfeldolgozása, csángó ima, az operett magyar csilla-

gainak népszerû dallamai, ill. Babits Mihály versei. Az ünnepélyt rendhagyó módon Vörösmarty Szózata zárta Publik Antal egyéni hangvételû tolmácsolásában. A mûsorszámok között némi ismertetõvel a helybéli Kulturális Központ igazgatónõje, Gajdosné Pataki Zsuzsanna szolgált. A sándorfalvi közönség értõ, lelkes szeretettel fogadta a mûsort, s ez adott indíttatást ahhoz, hogy közös produkció, más magyarlakta területen is bemutassák.

Az ITT-OTT Mozgalom negyvenedik konferenciáját rendezték a Reménység tavánál

Cselekedjünk együtt a jövőnkért!

Az 1967-ben alapított ITT-OTT Mozgalom – késõbb Magyar Baráti Közösség – az idén ünnepelte létrehozásának 45. évfordulóját. A két alapító tag – Éltetõ Lajos és Ludányi András, akik a második világháborút követõ dipi (DP) emigráció tagjaiként kerültek Amerikába – most is aktív tagjai az MBK-nak. Akkoriban mindketten a Louisianai Állami Egyetem posztgraduális diákjai voltak, távol minden magyar életmegnyilvánulástól.

Új magyar állampolgárok

A magyar élet ezen hiánya vitte rá õket arra, hogy valamilyen formában összekössék a külföldi magyar egyetemi ifjúság szétszórt tagjait. Ezt a célt egy primitív külsejû körlevélszerû havi kiadvány-

nyal igyekeztek elérni. (ITT-OTT Kalendárium, 2004, p. 11) Mint õk maguk megírták, céljuk a külföldön való magyar megmaradás, a magyar értékek megõrzése és továbbadása, a kettõs identitás vállalása volt. (ITT-OTT – MBK Wikipedia). Néhány év után úgy döntöttek, hogy az ilyen jellegû kapcsolat nem elég egymás igazi megismeréséhez. Személyesen kell egymást megismerni, s a közös célokat megtárgyalni. Ennek a döntésnek az eredményeként jött létre az elsõ ITT-OTT tábor, amelyet azóta negyven újabb, s újabb találkozó követett. Az elsõ ilyen tanulmányi tábor 1972-ben zajlott le a Pennsylvania állambeli Herefordban. Ezt további három tábor követette a New York állambeli Chautauqua tó mellett; 1976-tól kezdve pedig az Ohio állambeli Reménység tava (Lake Hope) partján. Az idei tábor 2012. augusztus 11-18. között zajlott le mintegy 130 résztvevõvel, akik mintegy tucat elõadást hallgattak végig. Ugyanakkor közel egy tucat kulturális eseményen vettek részt.

Jól esett a nyársalás a fiataloknak

A találkozó egyik leglélekmelengetõbb (Magyar kultúra, maeseménye a magyar állampolgársági eskü gyar jövõ), Somogyi volt, mely alapján közel hatvan, nagyrészt er- Balázs (Ifjúság a madélyi származású honfitársunk kapta meg a gyar irodalomban), magyar állampolgárságot. A felesketést dr. Gellért Judit (Ahol leolBencsik Zita New York-i vezetõ konzul, vala- dom saruimat) és Hódi mint Horváth János professzor, a magyar or- Ágota (Honfoglaló maszággyûlés korelnöke végezte el. Ez az ese- gyar nõi és férfiviselet). mény nagyon megmozgatta az ott jelenlévõk Az elõadásokon kíszívét, s a felesküdöttek közül kevésnek ma- vül volt több remek radt száraz a szeme. kulturális esemény is. Igen nagy élmény volt Kopár István film- Így például egy filmvebemutatója. A kilencvenes évek elején Kopár títés (A halálba táncolteljesen egyedül, egy kis vitorlással körülha- tatott leány), egy irojózta a földet. Ezt a tettét igen kevesen próbál- dalmi est (Mécs Éva), s ták meg utánozni, és még kevesebben sike- a Gyanta népzenei Balla Zsuzsa és Szilágyi József resen. Egy ilyen vállalkozás sikeréhez ugyan- együttes (ifj. Magyar is nem csak egy nagy adag bátorság, de igen Kálmán), amely kétszer is szerepelt. jelentõs szerencse is kell. A fentiekkel párhuzamosan tartották a fiAz idei találkozó másik jelentõs sikere a atalok részére az angol nyelvû programot, Ludányi András által rendezett Kossuth- amely több elõadás, filmvetítés, videó, s program volt, amelyben angol nyelven adták egyéb kultúreseménybõl állt. Négy elõadás elõ Kossuth Lajos 1851-1852-es amerikai lá- és videóvetítés hangzott el amerikai magyar togatásának jelentõségét. Ebben a multimé- egyházközösségekrõl, három Kossuth Lajos diás prezentációban Kossuth Lajost Csajka amerikai szereplésérõl, egy-egy elõadás peTamás, László Károlyt (Kossuth titkárát) dig az Amerikában született fiatalok kettõs Ludányi András, az eutudatáról, Magyarorrópai politikai helyzet szág jelenlegi politikai leírását Michael és gazdasági helyzetéLoughlin, az amerikai rõl, a magyar irodalom politikai helyzet összeegyes jelenségeirõl, vagezését pedig Ellen lamint a magyar szárWilson végezte el. mazású Ernie Kovács Ugyanakkor a Kosszerepérõl az amerisuth-nótákat Szabó kai televízió hõskoráKatica énekelte. ban. A hagyományos táAz ITT-OTT tábobortûznél Somogyi Barozás sikeres megrenlázs konferálásával dezõje az AmerikáDr. Bokor Erika és dr. Kovalszki Péter szórakoztató estet renban felnõtt dr. Bokor deztek a fiatalok. Erika, az MBK leköszönõ elnöke volt. Utolsó Ugyancsak szerepeltek egy-egy jelentõs szerepe az elnökség átadása dr. Kovalszki Péelõadással Erdélyi Géza református püspök ternek, egy erdélyi származású orvosnak, aki (Magyarok és szlovákok), Ludányi András már évek óta fontos szerepet játszik az MBK (Cseh Tibor írásai), Horváth János (A hõkö- vezetésében és az ITT-OTT Kalendárium lés népe magára talál), Juhász Hajnalka (Az szerkesztésében. Kovalszki Péter személyéúj nemzetpolitikai stratégia), Erdélyi Géza ben az MBK és az egész ITT-OTT Mozgalom (Felvidéki magyar régiók), Bencsik Zita (kon- nagy reménységû vezetõt kapott. zuli beszámoló), Sebestyén József (A KárpátDr. Várdy Béla medence megújuló öröksége), Hatos Pál Dr. Várdy Huszár Ágnes 2012/ 4. szám

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

17

NEMZETKÖZI KÖRKÉP

ÁLLAMPOLGÁRSÁG „Vándormadár hazatalál, Édesanyja fészkére száll…”

Őseik jogos örökébe léptek! Halkan szól a zene. Közel százan várnak a honosítási, állampolgársági eskü letételére a New York-i magyar fõkonzulátus dísztermében. A mikrofonnál Bencsik Zita konzulasszony, földig érõ sötétkék muszlin ruhában, mosolyogva jelenti be a Magyar Köztársaság elnöke, dr. Áder János érkezését, aki az ENSZ-székházából ezekben a pillanatokban ért vissza. Elhalkul a zene, fokozódik az ünnepi hangulat. A magyar zászló elõtt helyet foglal Áder János államfõ és Dán Károly nagykövet, fõkonzul, valamint a vendégek, Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, Körösi Csaba ENSZ-nagykövet, Bogyay Katalin, Szõke László elnöki tanácsadó, Altorjai Anita sajtófõnök, dr. Szilágyi Péter politikai igazgató, államtitkár, Takács Szabolcs államtitkár. Ezen a napon eddig soha nem látott számban érezhetik a honosításra érkezõk azt a pillanatot, amikor õseik jogos örökébe léphetnek. Felemelõ érzés együtt ünnepelni. Különösen Áder János köztársasági elnök jelenlétében, aki legfõbb letéteményese annak a folyamatnak, melynek eredményeképp ma A New York-i magyar fõkonzulátus dísztermében közel százan – New York, New Jersey, Connecticut, Massachusetts, Minnesota és Flori- nyében fogtak vándorbotot. Mennyi-mennyi Vas László és Nt. Lukács Sándor mostantól da államából, valamint Kanadából – vehetik kanyargós út! Számtalan ösvényen haladtak, magyar állampolgárságú lelkészek ökumeniát magyar állampolgárságuk igazolását. de közös akarattal: tanúságot kell tenni arról, kus áldásával kezdõdött a fogadás. Minden generáció, minden sors képvisel- hogy ne csupán magyarnak érezzék maguFt. Vas László kiemelte Magyarország ve van. A kihelyezett konzuli napok új lendü- kat, de ezt vállalják a világ elõtt. Alaptörvényének Nemzeti letet és irányt adtak a munkának. Immár Mostantól akár, ínségben akár bõHitvallásából: „Büszkék vanem a hivatal vár az emberekre, hanem a ségben cselekvõ tagjai lesznek nemgyunk arra, hogy Szent Istkonzulátus tagjai, mint a mazetünknek, immáron nem ván királyunk ezer évvel ezgyar közösség tevékeny részecsak lelkiekben, de a jog által elõtt szilárd alapokra helyezte sei, egyéni sorsokat meghallis. „Visszatalálás. Lelki hazaa magyar államot és hazánkat gatva segítik, hogy egyre töbtérés. Igen, a csoda, ami a keresztény Európa részévé ben részesei lehessenek örökönökben él, akik hisznek tette.” ségüknek. benne. Ezt a hitet õszintén Majd rámutatott arra, „Tisztelt Honfitársaim, köszönöm önöknek”. hogy Szent István tiszteletéNew York szívében, MagyarDán Károly New York-i fõnek igazi értelme, ami tartalország földjén, fogadalomra, konzul után elmondták az mat ad, mindannak amiben eskütételre hívtuk önöket” – állampolgársági esküt, vagy része volt az az, hogy a mûve Nt. Lukács Sándor kezdte gondolatait köztársasáfogadalmat, közösen eléneél, hogy ma is hozzá folyabaptista lelkész gi elnökünk. Szívesen hallgatkeltük a Szózatot, majd modunk, hogy erõt merítÁder János tuk a csodálatos életpályákat, Nagyvárad, Marosvásárhely, sünk, és példát vegyünk az õ köztársasági elnök egyik Udvarhelyszék szülötteKárpátalja, Bánffyhunyad, Segesvár munkájából. Megköszönte elsõsorban a közként Budapesten tanult, másik Venezuela, Kispest, Kolozsvár, Csík- társasági elnök úrnak és a Fidesz-KDNP-nek, Szilágyságból lett a Csendes-óceán parti ma- szereda, Székelyudvarhely, Nagyszõlõs, Ki- hogy a családja után immáron õ is hivatalogyarok lelkipásztora, harmadik hitét edzeni rályháza, Kárpátalja és más területek szülöt- san magyar lehet. Isten áldását kérte munkáindult Rómába, és úgy érkezett Chicagóba, tei életútjuk rövid ismertetésével átvették az jukra, és egész magyar népünkre, az õ segítmajd lett Passaic magyarjainak plébánosa. okmányaikat. ségét kérve, hogy mindannyian együtt dolMég hosszan sorolhatnánk az élet görönA honosítási ünnepély után Áder János gozhassunk. Mert jövõnk csak közös van. gyös útján edzett különös, értékes emberi köztársasági elnök a környékbeli magyarokNt. Lukács Sándor ugyancsak meghatódsorsokat. Valamennyien a szebb jövõ remé- kal és a szervezetek vezetõivel találkozott. Ft. va köszönte meg ezt a csodálatos napot és Isten áldását kérte az egybegyûltekre. Dr. Vermes Gábor történésznek a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének adományozása és Ádám György csodálatos zongorajátéka tette feledhetetlenné és családiassá ezt az estét. Dr. Kerekes Judit Ft. Vas László átveszi az állampolgársági oklevelet, Ft. Vas László, a passaici Szent István egyház plébánosa, mellette Áder János köztársasági elnök Kereki Judit újságíró és Ft. Kiss Barnabás, a detroiti és Dán Károly nagykövet, New York-i fõkonzul Szentkereszt templom plébánosa, püspöki megbízott

Szeverényi László szerkeszt, szervez, gyûjt és kutat

Magyar értékeink hűséges krónikása: az Ausztráliai Kisújság Huszadik évfolyamába lép rövidesen a Melbourne-ben megjelenõ Ausztráliai Kisújság, amely minden hónap elején jelenik meg Szeverényi László fõszerkesztésében és kiadásában. Köszöntjük laptársunkat, gratulálunk a magyar kultúrát, a nyelvet, az értékeinket hûen õrzõ önzetlen magyarságmunkáért, s kívánunk nekik még sok-sok évet, megjelenést, s kiváló munkatársakat! Ez alkalomból bemutatjuk olvasóinknak a fõszerkesztõt, Szeverényi Lászlót, aki az ausztráliai magyarság egyik jeles személyisége, közéleti „motorja”, önzetlen krónikása. Szeverényi László a cívisvárosban, Debrecenben született 1938. január 18-án. Végzettségét tekintve mérnök, lapszerkesztõ. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után Budapestrõl nyugatra távozott, majd kivándorolt Ausztráliába. Melbourne-ben kezdett új életet, itt szerzett mérnöki képesítést, távközlési és industrial managament diplomát, sporttudományos képesítést és a mérnöki tudományokban mesterfokú diplomát. Tizennyolc évig az ausztráliai postánál, tíz évig a Victoriai Közmûveknél, s tizenöt éve magáncégeknél dolgozik. Felesége Marika, gyermekei: László, Róbert és Gabriella, és már három unokája is van. Jelenleg Melbourne-ben él, ahol kutató, újságíró és közösségi munkás. Az Ausztráliai Kisújság szerkesztését 1997-ben, Kancsár Imre akkori fõszerkesztõ halála után vette át. A történet szerint a fõszerkesztõ temetésén barátai, munkatársai tettek ígéretet arra, hogy távozásával nem hagyják megszûnni a már igen népszerû újság kiadását, mûködtetését. Az akkor ötödik évfolyamában járó lap fõszerkesztõi-kiadói és szervezõi munkáját Szeverényi Lászlóra bízták, aki azóta töretlenül, kitartó szorgalommal végzi ezt a tevékenységet, kialakítva a törzsközönséget, megszervezve az olvasói tábort.

A havonta 16 oldalon megjelenõ újság minden korosztályhoz szól, kicsik és nagyon egyaránt megtalálják benne a nekik

szóló információkat. Szinte nincs olyan esemény, ahol ne lenne ott a Kisújság kamerája, s ne közölne bõséges képriportot, információt. Így a lap egyfajta dokumentumként is szolgál az utókornak, megörökítve minden fontos eseményt, történést az ausztráliai magyarság életébõl. Szeverényi László aktív közéleti ember, szabadideje nagy részét a Melbourne-i Magyar Házban tölti. A Nunawadingi Örökifjak gyûjtését is õ szervezte és tolmácsolta Magyarország felé, a devecseri vörösiszap katasztrófa áldozatainak megsegítésére is jelentõs összegeket áldoztak. Aktívan részt vesz Ausztráliában a magyar idõsek ottho-

na létrehozásában, mûködtetésében, s kiemelt figyelmet fordít az idõs emberek problémáinak megoldására, segítésére. Mindemellett Petõfi-kutató és rajongó, szerinte a költõ nem a segesvári csatában halt meg, ez irányú kutatásaiból rendszeresen publikál. Szeverényi László társszerzõje volt a néhány éve megjelent, s egyedülálló információkat hordozó Ausztrália és ÚjZéland magyar világa címû több mint 400 oldalas könyvnek, amely a kontinens magyar értékeinek, életrajzainak gyûjteményét tartalmazza. Nem maradnak ki a Kisújságból a magyarországi események sem, mert a kiváló újságírónõ, dr. Szalontai Éva, az Ausztráliai Kisújság hazai és svédországi tudósítója hosszú évek óta folyamatosan küldi a híreket, a képeket, legutóbb például a Világklub-rendezvényekrõl számolt be a lap hasábjain. Az újságírónõ Aranytollas újságíró, s az idén átvehette A Világ Magyarságért elismerést Budapesten, a II. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatán. A fenti tények tehát joggal azt sejtetik, hogy stabil szakmai, szellemi és szervezõi háttérrel rendelkezik az Ausztrália Kisújság, s bizakodva nézhet az újabb húsz éves idõszak elé…! Panoráma Sajtószolgálat A Melbourne-i Magyar Központ

TÖRTÉNELEM

INFORMÁCIÓ

Pénzes János élete és munkássága példaként szolgálhat fiataljainknak

Várdy Béla professzor újabb nagyszabású munkája

Készül a DP-emigráció története

Várdy Béla történészprofesszor új témába kezdett, a DP (Dipi, Displaced Persons) emigráció történetét kívánja megírni. Ez az emigráció 1944-45 fordulóján, a Horthy-, majd a Szálasi-rendszer összeomlása és Magyarország a szovjetek általi elfoglalása nyomán hagyta el hazáját. Ezek az emberek jó néhány évig német, osztrák, olasz stb. menekülttáborokban éltek, 1949-53-ig azonban nagy részük különbözõ európai (Anglia, Franciaország, skandináv államok stb.) és tengerentúli országba emigrált (USA, Kanada, Ausztrália, Dél-Amerika stb.).

Ezek a magyarok az Egyesült Államokba fõleg a két DP-törvény (Displaced Persons Act, 1948, 1950; a McCarranWalter Immig-ration and Naturalization Act, 1952; valamint a Refugee Relief Act, 1953) következtében emigráltak, ahol kiépítették a II. világháborút követõ legnagyobb magyar tengerentúli közösséget. (Késõbb az ötvenhatosok jelentõs része is hozzájuk csatlakozott.) Habár a „dipik” száma 125 ezer körül volt (USA-ba 26 ezer vándorolt ki), ennek ellenére – szemben az ötvenhatosokkal – a velük kapcsolatos tudomá-

nyos irodalom igen kevés és hiányos. Várdy Béla professzor munkáját nagyban segítené, ha azok, akiknek birtokában van idevonatkozó forrásanyag – dokumentumok, levelek, kiadott vagy kiadatlan emlékiratok, egyesületi körlevelek, programok stb.– elküldené az alábbi címre, akár eredetiben, akár másolatban, akár digitalizált formában. E-posta: [email protected] Levélcím: Prof. Dr. S. B. Vardy, Department of History, Duquesne University, Pittsburgh, PA 15282, USA. Egyetemi telefon: +1,412-396-6470

Mese Márta élete egy valóságos mese

A frizurakészítés mestere

New Brunswickban kevés magyar hölgy van, akinek a frizuráját ne készítette volna a budapesti születésû Lohner Márta – leánykori nevén Mese Márta. Aki már gyermekkorában arról álmodott, hogy egyszer valamikor és valahol híres fodrász legyen. A szeszélyes történelem jóvoltából ezt az álmát Amerikában tudta megvalósítani. A ma is bájos, kedves fodrászmester nemcsak szakmai tudásával, hanem emberi értékeivel is elismerésre tett szert magyarok és amerikaiak körében egyaránt. Számos verseny gyõztesként, díjakkal, elismerésekkel öregbítette a magyar fodrász szakma nemzetközi hírnevét. Márta az 1956-os szabadságharc és forradalom eseményeit követõen került az Amerikai Egyesült Államokba. New Orleans után, ahol csak rövid ideig élt férjével (itt született leánya Éva), a család átköltözött New Jerseybe, második gyermeke, István már itt látott napvilágot. Gyermekkori álmai is itt váltak valóra, hiszen kislánykora óta fodrász szeretett volna lenni, frizurákat kreálni. Elvégezte a szükséges iskolákat, tanulmányokat folytatott, s megnyitotta saját fodrászüzletét, amelyet azután 45 éven át vezetett a Higland Parkban. Az életem olyan volt, mint egy mese – mondta egyszer humorosan, s ezt megerõsíti neve is, hiszen leánykori neve: Mese Márta.

Frizurakészítés közben De nem csak a helyieknek és az amerikai hölgyeknek készített több mint négy és fél évtizeden át több ezer hajkölteményt, hanem a városban gyakran fellépõ magyar mûvészeknek is õ készítette el a fellépés elengedhetetlen feltételét, a hódító frizurát. Különbözõ fodrászversenyekre is benevezett, a többi között New York, New Jersey államokban,és sorra hozta el a díjakat. Többszörös díjnyertes frizuratervezésben, hajfestésben, négy mesterdiplomája van.

CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT

250 West 57th Street Suite 732. New York, New York 10107-0732

TEL.: (212) 541-6148; FAX: (212) 245-5122 E-mail: [email protected] 2012/ 4. szám

AUSZTRÁLIA

1982-ben például megnyerte a Clairol Corporation által megrendezett nagyszabású frizurakészítõ versenyt. Neve és életrajza megtalálható a Ki kicsoda Amerikában? (Who is Who in Amerika?) címû könyvben. 1999-ben megkapta az Amerikai Magyar Szövetség 100 éves évfordulója alkalmából átadott MagyarAmerikai Becsület Érdemrendet. Aktív résztvevõje a magyar közéletnek, évtizedek óta tagja az Amerikai Magyar Szövetségnek, a William Penn Associationnak, s a Panoráma Világklubnak. És íme a végeredmény! Üzletének ma már más a tulajdonosa, de lehetõséget kapott ugyanitt fogadni „kuncsaftkörét” (beleértve e sorok szerzõjét is), akik még ma is igénylik munkáját, így a nyugalomba vonulásról egyelõre szó sem lehet. Szatmári Friderika

Az utolsó melbourne-i ludovikás

„Esküszünk, hogy szent hazánkért minden külsõ és belsõ ellenség ellen, bárki legyen is az, mindenütt és minden alkalommal, ha kell életünk és vérünk feláldozásával is vitézül és férfiasan harcolunk!” (részlet a katonai eskü szövegébõl) Nem mindennapi alkalomra készülünk: a köztiszteletnek örvendõ, sokoldalú Pénzes János barátunkat köszöntjük a 88. születésnapján. Ki ez a Pénzes János? – kérdezné az olvasó. Ha csak annyival kezdenénk, hogy a nagy múltú M. Kir. Honvéd Ludovika Akadémián, 1944végzett hegyivadász hadnagyról, színészrõl, televíziós és rádiós mûsorszerkesztõrõl, íróról, a nagysikerû Emlékek útján járva címû könyv szerzõjérõl, valamint a Magyar Kultúra Lovagjáról beszélünk, akkor már kapna az olvasó némi választ. De az biztos, hogy rendkívül sokoldalú honfitársunkról van szó. Röviden a teljesség igényével szinte lehetetlen volna Pénzes János küzdelmekkel teli életútját bemutatni, mégis megkíséreljük, mert élete, munkássága kitûnõ példa az ifjú nemzedéknek. Pénzes János és családja megtisztelõ meghívásának eleget téve repültünk le Melbourne-be, hogy személyesen találkozhassunk. A város egyik elegáns negyedében, Mt. Elizában él családjával. – Ha megkérdeznék, hogy miként mutatnám be magam – kezdte a beszélgetést Pénzes János –, õszintén szólva, nem tudnám meghatározni, hogy ki-mi vagyok. Mert elõször is Ludovikát végzett hegyivadász hadnagy lennék, azt is mondhatom, katona, de amint a II. világháború végeztével ez a hivatásom véget ért, életem a színészi pályára terelõdött, tehát színész is vagyok, vagy író, de azt is mondhatom, hogy polihisztor. De nem ilyen egyszerû ez a kérdés, jobb, ha az elején kezdem. – Kezdjük élete katonai szakaszával! – Katonacsaládba születtem, édesapám magyar királyi honvéd ezredes volt, és a példáját követve, kilencévesen, 1934-ben a nagy múltú a pécsi Zrínyi Miklós m. kir. Honvéd Katonai Nevelõintézetbe kerültem, amelyet kitûnõ érettségi eredménynyel elvégeztem, és máris nyitva volt az utam a m. kir. Honvéd Ludovika Akadémiára, ahol 1944. augusztus 20-án avattak hegyivadász hadnaggyá. A második világháború befejeztével amerikai fogságba kerültem, majd hazatértem szülõhelyemre. Édesapámmal együtt, mint horthysta tiszteket, nem vettek fel az állományba, és politikailag megbízhatatlanok lettünk. Fizikai munkásként falura kerültünk. Az ott töltött két nehéz év nem tört meg, és tudva, hogy újra kell kezdeni az életem, szunnyadó színészi tehetségem sugallatára jelentkeztem a Színház- és Filmmûvészeti Akadémiára, amelyre kis

szerencsével és tehetségemnek köszönhetõen felvettek… – Úgy tudjuk, hogy a színészi pályája is „befejezetlen” maradt… – A munka mellett elvégeztem a négy évet, és mint színész, a Honvéd Színházhoz szerzõdtettek. Itt kell megjegyeznem, sokat köszönhetek a kemény iskolai és ludovikás nevelésnek, amely nem csak általános intelligenciára, hanem kitartásra és leleményességre is nevelt bennünket. Már fõiskolás éveimben, talán fél tucat filmben is kaptam kisebb szerepeket vagy csak statisztáltam, de mindig éreztem azt, hogy a múltam miatt mellõznek. Így jött el az 1956. októberi forradalom. A harcokban nem vettem részt, de beválasztottak a forradalmi tanácsba. A szabadságharc leverése után jobbnak láttam, hogy feleségemmel és négyéves kislányommal új hazát keressek. – Nemsokára a földkerekség másik oldalán találta magát… – Számtalanszor fülembe csengett édesanyámtól tanult Reményik-vers kezdõsorai: „Eredj, ha tudsz, eredj, ha gondolod...” Így kerültünk Jugoszlávián keresztül 1957-ben Ausztráliába. Angol nyelvtudás nélkül, 33 évesen, itt kezdõdött az igazi próbatételem. A katonai pályára nem is gondolva, szerencsémre néhány hét múlva alkalmi díszlettologató munkát sikerült kapnom a melbourne-i Princess Színházban. Kezdetnek nem volt rossz, de meg voltam gyõzõdve arról, hogy csak jó angol nyelvtudással tudok elõrehaladni. – Ha nem is a színpadon, de a televízióban megállta a helyét. – Három év múlva sikeresen levizsgáztam angolból, és bekerültem az ABV 2 Televízióhoz mûsorszerkesztõnek, húsz évig ott dolgoztam. Sajnos egy korábban elszenvedett sportbaleset miatt búcsút kellett mondanom a szeretett munkámnak, és életem teljesen más irányba terelõdött. Valamilyen hasznos elfoglaltságot kellett keresnem, és itt jött a gondolat két könyv megírására. – Mind a kettõ érdekes témát érint… – Az egyik Ausztrália története a bevándorló szemével, Szeretem e napsütötte földet címmel, 1984-ben látott napvilágot. A másik Koltai Jenõ vezérkari õrnagy inspirálásra, Emlékek útját járva címmel a volt m. kir. honvéd Ludovika Akadémia 2012/ 4. szám

Pénzes János, feleségével és lányával

1942-44-es utolsó két évi tisztképzésérõl szól. Öt mozgalmas év anyaggyûjtésének, levelezésének, több száz szerkesztéssel eltöltött órának eredményeként 1992-ben adtam közre ezt a könyvet, amely 50 év távlatából is a sugárzó és öszszetartó baráti, bajtársi szeretet erejét érezteti az olvasóval. Ezer számozott példányú könyv került ki a nyomdából, és több, mint 400 kötetet küldtem szét a saját költségemen. – Kevesen vállalnák ezt az áldozatot… – Mindezeket nem a magam dicsõségére, hanem bajtársaim emlékére tettem, és kiadványom nyereségébõl létrehoztam a „Honvéd múlt a jövõért” alapítványt, amelybõl a honvéd tisztképzés legkiválóbb végzõs hallgatói számára mintegy 15 millió forint összegû tanulmányi ösztöndíjat folyósítottak. Mert, mint a vér sem válik vízzé, lelkem mélyén azért katona maradtam, bizonyítja ezt az a tény is, hogy a rendszerváltás utáni hazai látogatásom során az elsõ tisztek egyikeként kerestem fel a volt alma matert, az akkori Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskolát, és a Melbourne-i Ludovikás Bajtársi Közösség nevében a Bolyai- és Kossuth-emlékkard adományozását kezdeményeztem a régi hagyomány, a „Száznapos ünnepség” felelevenítésére. – Áldozatos, önzetlen munkáját, hagyományõrzését a magyar állam is elismerte! – Nagy meglepetésemre, 2006. május 20-án, a Melbourne-i Magyar Központban Fodor Lajos canberrai magyar nagykövetünk adta át nekem az Aranykor kitüntetõ cím arany fokozatát és a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelõ kitüntetést. Pénzes János élete és munkássága nem hiábavaló. Maradandót alkotott, és példát mutat a jövõ generációnak, amit megõriznek írott betûi. Bozsik Tamás AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

21

RÓLUNK Világklub-rendezvények: India Fórum, Vajdasági Est, Nagykárolyi svéd-kiállítás, Somogyi találkozó

Mit tudunk tenni Magyarországért?

Se szeri, se száma az elmúlt hetekben tartott kisebb-nagyobb Világklub-rendezvényeknek szerte a nagyvilágban, ahol fõként az a témakör került elõtérbe, hogy mit tud tenni a civilösszefogás Magyarországért? Jelenleg 73 a Világklubok száma, egy részük már évek óta mûködik, alkalmankénti összejövetelekkel, nagyobbik részük az elmúlt két évben alakult, közösséggé szervezõdésük és a többi társklubhoz történõ kapcsolatuk kialakítása folyamatosan zajlik. A Panoráma magazinban mindig hírt adunk róluk, noha terjedelmi lehetõségeink korlátozottak. E lapszámunkban külön rovatban bemutatjuk a 7 éve alakult Csongrád megyei társklubot, és az argentínai Patagóniában élõ közösséget, közreadjuk közös rendezvényünk, a Világtalálkozó jövõ évi programját. Ehelyütt pedig rövid körképet adunk további Világklub-rendezvényekrõl. (A lapzártánk után tartott igen sikeres ausztriai és németországi rendezvényekrõl következõ lapszámunkban adunk képes beszámolót.)

A Világklub Mûvészeti Galériájának vándorkiállítása Nagykárolyban

Svéd-magyar-román összefogással

Megtisztelõnek tartom a magam, és a festõmûvészek, a svédországi Csúzy Gizella és Bocsor Jenõ nevében is, hogy Nagykároly központjában, az egyik leg-

Gupta nagykövet úr a két ország közötti kapcsolat fejlesztését szorgalmazta

Minden, ami India

A fenti címmel rendeztek India-Magyarország Fórumot szeptember végén Budapesten, a városligeti Ádám Villában, a Világklub Business Fórumának a szervezésében. A találkozó vendége volt G. S. Gupta, India magyarországi nagykövete,, aki a mintegy fél órás elõadásában egyrészt ké-

Dr.Tanka László(balról) ajándékot ad át India nagykövetének pekkel illusztrálva bemutatta India történelmi, természeti kincseit, majd beszélt a két ország közötti kulturális, gazdasági és üzleti kapcsolatokról, hangsúlyozva India nyitottságát a kapcsolatok bõvítésének irányában. A rendezvény alkalmából Delhibõl Budapestre érkezett vendégek, a Panoráma Világklub Indiai Társklubjának tagjai, Salil Ahuja, az AAC INDIA PVT Ltd. igazgatója az üzleti lehetõségekrõl, különösen a befektetésekrõl beszélt, míg Mr. Shailesh Rana, az Air India Ltd. menedzsere a turizmus, az utazás lehetõségeit taglalta, Sri Vijay Anand, a Rismikesm International Cultura elnöke pedig a kultúra, az egészség területén történõ együttmûködésre hívta fel a figyelmet. A házigazdák nevében Suresh Chaudhary és dr. Tamás Gábor, a Panoráma Világklub Indiai Társklubjának ve22

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

zetõi (2011. december 20án alakult meg Delhiben), valamint dr. Tanka László, a Világklub alapító elnöke üdvözölték a jelenlévõket, hangsúlyozva, hogy a Fórum a Világklub szellemisége, értékrendje alapján, a Társklub-hálózat keretei között az üzleti, a gazdasági kapcsolatteremtés és együttmûködés lehetõségét kínálja mindazok számára, akik készek elõsegíteni a magyar értékek, termékek, szolgáltatások, találmáA találkozó indiai és magyar vendégei nyok, technológiák és teljesítmények, népszerûsítését, térhódítását közösségképzõ funkciót kíván ellátni szerés üzleti sikerét megvalósítani szerte a nagy- vezett kereteken belül. világban. A Fórum ugyanakkor kölcsönöA rendezvény további részében a két sen nyitott és segítõkész a külföldi országok ország közötti kapcsolatok szempontjátermékeinek, szolgáltatásainak, technológi- ból számításba jöhetõ cégek, szervezeáinak a magyarországi és európai országok- tek, intézmények vezetõi mutatkoztak ban történõ megismertetése, piaci megjele- be, hozzászólások, kérdések, vélemények nése, üzleti megvalósítása iránt. A Világklub hangzottak el, majd Suresh Chaudhary Business Fóruma a tagjai által mûködtetett bejelentette, hogy 2013. február 10-17. köüzleti vállalkozások, termékek, szolgáltatá- zött egy Világklub-roadshowra kerül sor sok, találmányok stb. népszerûsítéséhez, Indiában, ahová elsõsorban azokat várüzleti érdekeik elõsegítéséhez és új piacok ják, akik az ország történelmi, kulturális nyitásához nyújt segítséget, egyfajta üzleti értékeinek megtekintése mellett az üzleti kapcsolatok építésében is A közönség soraiból részt kívánnak venni, ezért üzemeket, gyárakat látogatnak meg, s szakmai konferenciákra, beszélgetésekre is sor kerül, s fogadják õket a minisztériumi szakemberek is. (A Business Fórum legközelebbi rendezvényére november 23-án kerül sor, amikor is Ciprus és Görögország együttmûködési lehetõségeirõl esik szó az Ádám Villában.) 2012/ 4. szám

szebb magyar kastélyban, a történelmi múltú Károlyi család õsi fészkében kerültek kiállításra a képeik. A nemzetközi hírû svéd-magyar festõmûvész pár nem tudott részt venni a kiállításon, ezért engem kértek fel, mint svéd tudósítót, a Svédországi Társklub magyarországi társelnökét, hogy nyissam meg tárlatukat. A vándorkiállítás létrejöttében jelentõs szerepe volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei társklub elnökének, Sipos Ildikó-

nak és a Nagykárolyi Mûvelõdési Központ vezetõjének, a Szatmári Világklubelnöknek, a kastély igazgatójának, Georgescu Bogdánnak. Nagykároly és a Károlyi-kastély az európai uniós pénzbõl egyre sikeresebben fejlõdik. Ebben jelentõs szerepe van a város polgármesterének, Kovács Jenõnek és a kastély igazgatójának, Bogdánnak. Úgy hallottuk, hogy a Károlyiak õsi fészkét 380 ezer euróért sikerült felújítani. A kastély munkatársai román és magyar nyelven méltatták a svéd-magyar festõk képeit, munkásságát, én beköszöntõül szép napot kívántam magyar, svéd és román nyelven: Jó napot! God dag! Bunã ziua! Külön köszöntöttem a rendezõket, Sipos Ildikót, Georgescu Bogdánt, Mészáros Petrát, Megyeri Tamást. Örömmel üdvözöltem a szép számmal megjelenõ kisgyermekeket, iskolásokat, a román, német festõmûvészeket. Az erdélyi születésû német festõmûvész, Stefan Gnandt Hessenbõl érkezett. Tagja a Romániai Képzõmûvészek Szövetségének, alapító tagja a nagykárolyi „Provinciart” Mûvészeti Társaságnak. Majd méltattam a sokoldalú festõmûvész házaspárt, Csúzy Gizellát és Bocsor Jenõt, akik a négy nyelvû (spanyol, angol, francia, német) Modern Képzõmûvészeti Enciklopédián kívül megjelentek például

a Hungarikum könyvben is, mint hungarikumaink svéd ügyvivõi. A mûvészek bejárták a nagyvilágot, Amerikába is eljutottak. Számtalan aranyérmet,Oscar-díjat, elismerést szereztek. De újra és újra viszszatérnek a magyar földre, mert fontos számukra, hogy a magyar, az erdélyi, a román mûvészetpártoló közönség, a helyi média miként értékeli a sajátos északi stílust bemutató mûvészetüket, képeiket. Magyarországon elõször 2009-ben állítottak ki. A Világklub Mûvészeti Galériájának vándorkiállításán vesznek részt azóta, s ott voltak képeik a II. Magyar Világtalálkozón is. A megnyitó után végigjártuk a 2012 áprilisában átadott, felújított kastélyt. Megnéztük a könyvtárt, a zenetermet, a szobákat, s megnyugodtunk: méltó helyre, szép természeti környezetbe, és elegáns kastélyi környezetbe kerültek svédországi honfitársaink képei. Tudósítóként és Világklub-vezetõként kifejeztem azt a reményemet, hogy ez a kiállítás is közelebb hozza az északi kultúrát ehhez a tájhoz, erõsíti a magyar-erdélyi-svéd-román barátságot is. Dr. Szalontai Éva

Somogy Megyei Társklub-est Kaposváron

Vértanúkról, Mindszentyről és a diákságról

Panoráma Világklub Somogy megyei Társklubjának estje nagy sikerrel és sok érdeklõdõ jelenlétében került megrendezésre október elején, szokásosan negyedévenként, az új Együd Árpád, Agora Kultúrpalotában. Nyitódalunk elhangzása után – Ott ahol zúg az a négy folyó – Oláh Lajosné, Kaposvár Városi Önkormányzatának alpolgármester asszonya köszöntötte a megjelenteket, és megnyitotta az estet. Mûsorunk aktualitásaként – október 3. lévén – az aradi vértanukra emlékezve, a kivégzésük elõtti utolsó három napjuk hõsiességét felidézve méltattuk õket, majd egy csodás Ave Máriát énekelt értük, Gál Laura énekmûvész. Ezután a Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás születésének 120. évfordulója alkalmából rá emlékeztünk, életének, sorsfordító napjainak megnevezésével és egy róla készült dokumentumfilmmel. Az est vendégei voltak Gál Laura mûvésztanár, énekmûvész, – a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Karának színésztanszékén hangképzést oktat –, akivel életérõl, mûvészi pályájáról beszélgettünk. Vendégünk volt L. Szabó Krisztina városi fõépítész, aki vendégtelepülésünk, Kaposvár kertvárosa, Toponár példás öszszefogásának eredményeként, a településen a Festetics család ál2012/ 4. szám

tal 1892-ben épített kápolna és kálváriadomb romjaiból történõ feltámadásáról tartott „mesés” összefoglalót, melyet példás öszszefogás és közadakozás hozott létre 2011-ben. Szó esett a stációik további örökbefogadásáról, melyet elsõként Szita Károly polgármester példaadása reprezentált. Vendégtelepülésünk helytörténetérõl és a Festetics-kastélyban mûködõ általános iskolában folyó sokszínû és példaadó munkáról tartott képes beszámolót Koromjákné Hilt Angéla, a Toponári Általános Iskola igazgatója és Kisfonai Ágnes történelemtanár. Az iskolában folyó értékes munkát helyben reprezentálta az iskola diáksága mûsorunk közremûködõiként, akik szemet gyönyörködtetõ tánccal, szép versekkel, énekkel, hangszeres zenével kápráztatták el az est vendégeit. Az estet településvendégeink jóvoltából, az év utolsó klubestjét – a Toponárt Szépítõk Egyesület nõtagjai, Illésné Magdika szervezésében – sok-sok sütemény, torta, gyümölcsök és finom italok elfogyasztása mellett, baráti beszélgetéssel zártuk, azzal, hogy jövõre Veletek ugyanitt. Nagyváradi-Kis Anna, a Panoráma Világklub Somogy Megyei Társklubjának elnöke

INFORMÁCIÓK A Vajdasági Társklub bemutatkozása Magyarkanizsán

„Nemzeti értékeink ápolása az egyetlen túlélési esélyünk”

Magyarkanizsán, az Ifjúsági Otthon nagytermében került sor a Panoráma Világklub Vajdasági Társklubjának bemutatkozására, amelynek házigazdái Bunyik Zoltán elnök és dr. Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere voltak. Megtisztelték a ren-

dezvényt jelenlétükkel, többek között: dr. Schöpflin György professzor, európai parlamenti képviselõ, dr. Tanka László, a Világklub alapító elnöke, több vajdasági magyar szervezet képviselõje, valamint számos Világklub-vezetõ. – A Panoráma Világklubban hiszünk a nemzeti értékek fontosságában, s hogy a mai globalizálódó világban az egyetlen túlélési esély számunkra a nemzeti értékek és sajátosságok ápolása, terjesztése, érvényesítése, amelyet a fiatalabb korosztályok aktív részvételével együtt valósíthatunk meg. A Vajdasági Világklub a vajdasági magyarság identitását, értékvilágát szeretné megismertetni Magyarországon és szerte a nagyvilágban mûködõ magyar közösségekben – hangsúlyozta megnyitó beszédében Bunyik Zoltán elnök, a Vajdaság egykori kulturális és oktatási minisztere. Dr. Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere köszöntõjében elmondta, hogy a város Szerbia „legmagyarabb” régiója, a lakosság közel 90 százaléka magyar. A járáshoz tartozik további 12 település, többek között: Horgos, Martonos, Adorján, Orom, Oromhegyes, Kispiac, Kishomok. Magyarkanizsa 1093-ban a Pannonhalmi Benedek-rendi Apátsághoz tartozott Cnesa néven. Az elsõ világháborút követõen a trianoni békeszerzõdéssel került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Bemutatta mai neve-

zetességeit, kiemelve a több mint 80 éves gyógyfürdõt, amelynek keretében színvonalas szállodai és vendéglátóipari szolgáltatásokat is nyújtanak. Dr. Schöpflin György európa parlamenti képviselõ, egyetemi tanár, a politikatudományok doktora elmondotta, hogy épp’ Belgrádból érkezett, ahol Szerbia európa uniós kapcsolatairól esett szó, s röviden tájékoztatta a jelenlévõket az ország csatlakozási esélyeirõl. Személyes élményeit is megosztotta a hallgatósággal, megemlítve, hogy 1950-tõl 2004-ig az Egyesült Királyságban élt. Majd ezt követõen hazatért, és bekapcsolódott a magyar politikai életbe, ily módon igyekszik hasznosítani tudását, kapcsolatait, tapasztalatait. Dr. Tanka László, a Világklub alapító elnöke példamutatónak nevezte és megköszönte a szervezet nevében Schöpflin Györgynek a magyar ügyek iránti elkötelezettségét, képviseletét, megemlítve, hogy mások is követhetnék, hiszen a nyugati világból hazatérõ honfitársaink szerepvállalása még messze nincs kiaknázva, többeknek és szélesebb körben kellene számukra lehetõségeket nyújtani. Épp’ errõl szól a Világklub története, mondotta: határtalan összefogással vegyünk részt Magyarország megújulásában.

Ezután a Vendégfórum keretében többen bemutatkoztak, így Bõsze Ferenc, az ausztráliai, Suri Zoltán, az indonéziai, Nagyváradi-Kis Anna, a somogyi, Zelei József, a burgenlandi, Harmath Ilona, a Csongrád, Gécs László, a Békés megyei társklubok vezetõi, majd Szûcs Orsolya népdalénekes és a horgosi Bartók Béla Mûvelõdési Egyesület táncosainak mûsorát tekinthették meg a jelenlévõk. Az esemény után egy közös vacsora keretében, a Balkán Étteremben folytatták a beszélgetést, az ismerkedést a Panoráma Világklub tagjai, ezt megelõzõen pedig megtekintették a város nevezetességeit.

Lakás kiadó a Budai Várban

INFORMÁCIÓK

A Budai Várban, Mátyás templom közelében, panorámás kétszobás, összkomfortos bútorozott és teljesen felszerelt lakás, rövid távra,- minimum egy hét, max. 2-3 hónapra- kiadó. In the Budapest VÁR near Matthias Church 1 bedroom complietly furnished falt with panorama view subled for short terms. Érdeklõdni: email: [email protected]

Kiváló befektetés és élettér – tovább fejleszthetõ, jól kiadható

ELADÓ vagy ELCSERÉLENDÕ Budapesten, a Naphegy tetején lévõ ház felsõ szintjén lévõ, budavári panorámás tetõteraszos lakás. A budavári és a Sándor palotától a Mátyás templomon át a Magdolna toronyig lehet élvezni a panorámát. A 82 nm-es lakás 3,5 szobás, amihez tartozik 76 nm tetõterasz, és garázs, tároló, udvari kocsi beálló. A környék nagyon biztonságos és értékes. Irányár: 53 millió Ft. További információ: +36-20/3942352, [email protected] Excellent investment and living place - enlargadbe, well to let An exclusiv APARTMENT for sale, or exchange for another in the 1st district, Naphegy tér, top on the Sun-hill with view of the Buda-castle and Matthias churc in the green area, in the small house. This is 82 sqm flat + 76 sqm topterrace in the most safety and premium cathergory place. 3,5 rooms, kitchen, store, bath, separeted toilette+ 76 sqm topterrace + garage, store and parking place int he garden. Price: 53 million HUF. More information: +3620/3942352, [email protected] 2012/ 4. szám

A VILÁGTALÁLKOZÓ SZÍNPADÁN A nagyváradi Kiss Stúdió Színház

Elkötelezetten a magyar értékekért

Közel másfélezer fellépést, 200 ezer nézõt és száznál is több színpadra állított darabot tudhat maga mögött a Magyar Örökség-díjas Kiss Stúdió Színház, amely 1994 március 26-án alakult Nagyváradon. Az elmúlt tizenöt évben bejárták Erdélyt, a Partiumot, és Európa-szerte játszottak a külföldre szétszóratott magyarok elõtt. Az I. és a II. Magyar Világtalálkozón fergeteges vastaps fogadta Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színmûvészek mûsorát. Töreki Kis Ildikó és Varga Vilmos

A Kiss Stúdió Színház tevékenysége során színházi elõadások, pódiummûsorok, gyermekmûsorok, szerzõi estek bemutatása szerepel, de szerveznek képzõmûvészeti kiállításokat, vagy külföldi együttesek turnéját (pl. a Kaláka együttes, vagy a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta turnéi). A kezdetek óta több mint 100 ilyen elõadást mutathat föl a KSSz. A Kiss Stúdió Színház Nagyváradon a Várad-Olaszi református gyülekezet jóvoltából használja a volt Nagysándor utcai pincetermet – mostani címe: Aurel Lazar u. 16. szám. Emellett azonban nagyon so-

kat játszik más helyszíneken, nemcsak Nagyváradon, hanem Erdély-szerte a különbözõ kisebb-nagyobb településeken. De sok turnéjuk volt Magyarországon is, jártak Németországban, Ausztriában, Svédországban, Norvégiában, Franciaországban, Szlovákiában és Szlovéniában is többször megfordultak az elmúlt évek során. A KSSz rendezte meg a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválját „Középen a színész” címmel, 1999-ben, amelyen, erdélyi sajátosságként, négy nyelven hangzott fel a míves szó (magyar, román, német, jiddis). A nagyváradi Kiss Stúdió

Színház (KSSz) az egyetlen folyamatosan mûködõ erdélyi magyar nyelvû magánszínház, amely semmilyen állami támogatást nem kap. Fenntartója a Kiss Stúdió Alapítvány, amely a különbözõ pályázatok segítségével mûködteti a színházat, amelyhez szerény bevételi források társulnak. A Kiss Stúdió Színház igazgatója: Kiss Törék Ildikó – színmûvész, mûvészeti vezetõje: Varga Vilmos, színmûvész, rendezõ, mindketten a színház alapítói is. (Honlapjuk: www.kiss-studio-szinhaz.ro)

Kovács Gábor muzsikus

Dalban viszi a határon túlra a „Kis Haza” üzeneteit Kovács Gábor muzsikus az I. és a II. Magyar Világtalálkozó népszerû elõadója volt. Arra kérte lapunk, hogy mutassa be munkásságát, zenei pályafutását, életet, mûsorait, s adja közre olvasóinknak gondolatait. Az alábbiakban ezen írását adjuk közre. 51 éve születtem Szekszárdon. 5 éves koromig egy parányi Tolna megyei székely faluban, Kétyen éltem pedagógus szüleimmel, öcsémmel és anyai nagyanyámmal, aki már özvegyen menekült két lányával a délvidéki vérengzések elõl. Apám családját pedig a benesi dekrétumok hajtották el szülõföldjükrõl, Mátyusföldrõl a Völgységbe. Az általános és középiskolát már Bonyhádon végeztem, ahol – rövid megszakításokkal – máig is élek. Zenei tanulmányaimat is itt, a soknemzetiségû „völgységi fõvárosban” kezdtem, majd Szekszárdon és Pécsen folytattam. Ez a soknemzetiségû környezet, a „menekült családi háttér” – mai fejjel már tisztán látom – alapvetõen meghatározta nem csak világlátásomat, értékrendemet, de zenei érdeklõdésemet, pályámat is. Fõiskolai tanulmányaimat is Pécsen kezdtem, de idõközben megnõsültem. Feleségem, Éva, kardiológiai ápoló, szintén felvidéki menekült család gyermeke. Három, ma már felnõtt gyermekünk született. Eszter középiskolai tanár, Dániel mentõápoló, Judit idegenforgalmi menedzser. Eszter négy és fél éve unokával ajándékozta meg a családot. Gyerekkoromban életterünk, játszóterünk, terített asztalunk a határ volt. Nap-

hosszat tekeregtem a nagyobb fiúkkal erdõn, mezõn, legelõn, tavak, patakok mentén. Tõlük tanultam – nagyon sok más minden mellett – a bodzafurulya, fûzfa síp, nádi duda, köcsögduda készítését, aminek manapság nagy hasznát látom. A hangszerek világa, a zene, népdal elsõ látásra-hallásra magával ragadott, és nem enged azóta sem. 1984-ben hivatásos elõadómûvészi vizsgát tettünk, azóta – az utóbbi jó tíz évben már ugyan a Bartina népzenei együttessel – „szabadúszóként” a színpadon, a „színpadból” élek. Közben jó tíz évig a szekszárdi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn) zenésze, zeneszerzõje, majd botcsinálta színésze is voltam. A Holló együttessel eltöltött 17 év alatt Kis-Magyarország legeldugottabb zugaiba, a Bartina zenekarral pedig a világ több tucat országába jutottam el, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak! Zenekari munkáim mellett szóló mûsoraimmal járom az országot, világot. Közel száz szerzeményem – elsõsorban énekelt versek – és több száz hangszerbõl álló gyûjteményem az utóbbi években sok irányból felkeltette a közönség és a szakma érdeklõdését. Ennek köszönhetõen például idén már hetedik alkalommal kelek útra Európa valamely országába, hogy az ott élõ magyar

Kovács Gábor elõadása Balatonlellén közösségek tagjainak elvigyem a „Kis Haza” üzeneteit versben, dalban. A tavalyi év és az idei nyár egyik legnagyobb megtiszteltetése és élménye volt az, amikor a magyarok elsõ és második világtalálkozóján a földkerekség félszáz országából hazaérkezett nemzettestvéremnek énekelhettem a Nemzet Dala sorait; „Örök fény, örök láng éltet Magyarország!” Hálát adok azért a sorsnak, hogy nekem minden munkával töltött percem, minden megmérettetésem egyben a legjobb szórakozásom is. Ha választhatnék, hogy mi legyen a munkám, hivatásom, hogy rendezzem be életemet, ugyanezt választanám, amit most – immár harminc esztendeje – csinálok. Kovács Gábor muzsikus

A VILÁGTALÁLKOZÓ SZÍNPADÁN Mészáros János késõn kezdett, de mindenkit megelõzött

Hangja igazi kincs Manapság Magyarország egyik legismertebb és talán legszerényebb énekese az Alcsútdobozon élõ 41 éves Mészáros János Elek. Páratlan hangját csak tíz évvel ezelõtt fedezték fel, de mostanra mindenkit megelõzött: kedvelt és közismert énekmûvész, aki megnyerte a Csillag Születik címû tehetségkutató versenyt, s a II. Világtalálkozó ünnepi megnyitójának és Világbáljának is vendégmûvésze volt. Gyakran megesik, hogy tehetségesnek mondott emberek már Hazám, hazám... énekli Mészáros János gyermekkorukban megmutatják különleges adottságaikat. Jó esetben van, aki felfedezi a tehetséget, és segíti õt. Mészáros János Eleknek nem volt ilyen szerencséje, pedig énekhangja – szakemberek szerint – igazi kincs. Sokféle oka van, hogy 31 évig nem fedezte fel senki. Mégis elégedett. Agrármérnökként ment el éneklést tanulni az etyeki mûvészeti iskolába. Ott mondták, hogy 31 évesen már mindenrõl lemaradt… Addig csak ünnepélyeken énekelt, az egyetemen, s ahova hívták, ott örömet és megdöbbenést vett észre másokon, ami még vonzóbbá tette számára az éneklést. Agrármérnök lett, a földhivatalban dolgozik. A föld mûvelése is igazi érték, 1740-tól a család birtokában volt a felmenõié a terület. Csallóközbõl került ide a família – azóta írják a család történetét. Minden ember keresi gyermekkorában az identitását, õt is érdekli. Kulákok lettek 54 holdjuk miatt, sok szenvedésen mentek át, ezt leírta dolgozatában is,

mert fontos, hogy más is tudja, hogy többet ne fordulhasson elõ. 31 évesen kezdett énekelni, édesapjának is ilyen hangja volt, de az õ idejében szó sem lehetett tehetségének kibontakoztatásáról. Az etyeki kórusba járt az énekkarba, karvezetõje mondta, szinte hihetetlen, hogy „megúszta” az összes óvó nénit, tanító nénit, énektanárt, senki nem fedezte fel, hogy az õ torkában bizony arany van. Felhívásra jelentkezett a Simándy-énekversenyre. A gyõri területi válogatón utolsónak beválogatták, betegen ment oda, alig volt hangja, majd az áprilisi döntõre felkészült, a konzervatóriumi növendékek között versenyzett, õ lett a második, és Simándy özvegyétõl egy különdíjat is kapott. Nem volt féltékeny a többiekre, akik ezzel a konzervatóriumba kerültek, mindig hitt abban, hogy ami vele történik, az mindig pontosan az, aminek történnie kell. Zeneileg „mindenevõ”, csak jó zene van, vallja, s mindent énekel, operaáriáknál érzi azonban csak azt, ami mindent kinyit a lelkében, és szárnyal belõle a hang. Templomban igazán meg tudja nyitni a szíveket, de ha kell, falunapokon is énekel. Lesz- e magánénekes? – e kérdésre azt válaszolta, amíg nincs egy biztos jövõkép, addig nem adja fel a biztos állását. János édesanyjával, leánytestvérével él, õk nagyon szeretik hallgatni, és jó kritikusok is. „Az éneklés közel áll a varázsláshoz, és ha még oda is figyelnek rá, akkor meg szárnyakat ad. Ha a taps és az elõadás között nagy szünet van, akkor az jelzi, hogy igazán sikerült valamit átadni” – mondja az énekes. A Hazám, hazám címû dallal a Világtalálkozó közönségét is elvarázsolta. A Panoráma Világklub és a II. Világtalálkozó közönsége nevében sok sikert kívánunk, kedves János! Nagyváradi-Kis Anna Mária

Gál Laura énekmûvész

Ősi himnuszunk előadója „Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk” – énekelte a II. Magyar Világtalálkozó megnyitó ünnepségén, az Uránia Filmszínház dísztermében Gál Laura énekmûvész, s hatalmas taps szólt a végén. Az énekmûvésznõ a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Karán végzett énektanár és ének-kamara mûvészként, s a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Kara színházi tanszékén hangképzést tanít. Mint énekmûvész sok helyszínen élõ mûsorokban lépett fel többek között: az MTV 1 mûsorában, a Parlament kupolatermében, Mága Zoltán karácsonyi koncertjén, a Duna TV „Kívánságkosár” címû ünnepi adásában, a Szilveszter határok nélkül címû élõ adás- Gál Laura õsi himnuszunkat ban, a Szolnoki Szigliadja elõ geti Színházban. Mága Zoltán „100 templomi koncert” országos turnéján több alkalommal vendégmûvészként lépett fel ( Budapest, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Békéscsaba stb). 2011-ben a Visegrádi Szent György Lovagrend lovagdámája lett. Számos önálló koncerten énekelt. A 2011-ben és 2012ben is vendégmûvészünk volt az I. és II. Magyar Világtalálkozón: 2011-ben Balatonlellén a konferencia-hajón énekelt. 2012-ben az Uránia Nemzeti Filmszínházban az ünnepélyes megnyitó vendégmûvésze volt.

Már három éveseket is táncoltatnak *** Fergeteges siker világszerte

A Csillagszemű Néptánc Együttes

30

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

A Csillagszemûek mûsora a Világtalálkozón A „Csillagszemûek” a magyar táncmûvészeti élet egyik legrangosabb társulata, az a táncpedagógiai mûhely, amelyben a gyermekek a néptáncot anyanyelvként tanulják. Timár Sándor koreográfus és felesége, Böske 1993-ban hozták létre a Magyarországon és Európában is egyedülálló együttest, amelyben 450 gyermeket foglalkoztatnak már 3 éves kortól. Az oktatás a Timár-módszer segítségével történik, amely módszer a néptánc világában azt jelenti, amit a Kodály-mód-

szer a zenében. Ennek lényege, hogy minél több gyermek minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élõ néptánc- és népzenei hagyománnyal, nemcsak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat, épüljön be a mindennapi életünkbe. Erre az eleven élményre – közösségteremtõ hatása miatt – különösen a felnövekvõ nemzedéknek van szüksége. A gyermekek a próbák és a színpadi szereplések során, a néptánc újraszületésének pillanataiban fedezik fel a közösségi lét öröklött rendjét. Ebben az õsi rendben a tánc-anyanyelv ismerete teszi számukra természetessé az eligazodást. A gyermekek már egészen korán megismerkednek Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéjével és a népzenei ihletésû darabokra Timár Sándor által készített koreográfiákat táncolnak. Rendszeresen fellépnek a Magyar Táncmûvészek sztárgáláján az Operaházban,

részt vesznek kiemelkedõ táncmûvészeti eseményeken, fesztiválokon. Magyar Néptánc Örökség címû mûsorukat a budapesti bemutató után országos turnéra vitték. 1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2003-ban Európa Táncdíjjal tüntették ki az együttest. 2002 nyarán a japán császári pár elõtt táncoltak az Esztergomi Vármúzeumban, õsszel pedig Strasbourgban az Európa Parlamentben szerepeltek Magyarország bemutatkozása alkalmából. 2006-ban elnyerték a magyar mûvészet és kultúra erõsítése elismeréseként a Prima Primissima Díjat. A Csillagszemûek a világ legkülönbözõbb tájain képviselik hazánkat, Európa nagyvárosaiban éppúgy, mint Brazíliában, Új-Zélandon vagy Japánban. Mindenütt hatalmas siker és elismerés kíséri útjukat. A II. Magyar Világtalálkozó ünnepélyes megnyitóján, Budapesten az Uránia Filmszínház dísztermében is nagy sikert arattak!

A Házat Hazát Alapítvány egyedülálló kezdeményezése megszólítja a külhoni magyarságot is

Részlet az alapítvány programjából

Összefogással akár ezer új otthon is építhető

…Az alapítvány korszerû és gyors eljárással, rövid idõn belül /2-3 hónap/, energiatakarékos, kulcsrakész - a mindenkori piaci áraknál olcsóbb - családi házak-, 2030 házból álló sorházak-, tetõtér-beépítések - mozgáskorlátozottak igényét is kielégítõ gyermekváró otthonok felépítését/80-100 m/, illetve vidéki településeken elhagyott régi családi házak felújítását szorgalmazza, kivitelezi rászoruló fiatalok számára, akik önerõbõl nem tudnának otthonhoz jutni.

A Magyar Világtalálkozó résztvevõi is segítenek Ahhoz, hogy a sok külföldre tartó fiatal mégis inkább szülõföldjén képzelje el jövõjét, itthon otthon érezze magát, mindenekelõtt a saját lakás reményének felcsillanása lehet a legfõbb vonzerõ. Márpedig összefogással, kevés pénzbõl akár évi 1000 új otthon is tetõ alá hozható – állítja a Házat Hazát Alapítvány igazgatója. Aki évtizedes, kényszerû passzivitás után ismét kezd felpörögni. Merész elképzelése mögé egyre többen sorakoznak fel, amibõl úgy tûnik: a civil tetterõ nem veszett ki, jó ügy érdekében mozgósítani lehet a szunnyadó energiákat. A Világklub-hálózat is az ügy mellé áll: a Házat Hazát Alapítvány támogatására a külhoni magyarságot is mozgósítja a szervezet, jótékonykodási akciókat indít, és a jövõ évi magyarországi világtalálkozó résztvevõi, a határtalan összefogás jegyében egy mozgássérült otthonát építik majd fel: külhoni magyarok hordják a téglát, keverik a maltert. Kölcsönbõl, önként, kalákában A rendszerváltás hírére sikeres amerikai üzleti karrierjét feladva Lõrincz Kálmán 1992-ben visszatért Magyarországra, hogy nem mindennapi szervezõkészségét, kreativitását a haza felvirágoztatására kamatoztassa. Még abban az évben a Lakitelek Alapítvánnyal és az államokban kapcsolatba került amerikai székhelyû Habitat for Humanity társasággal közösen életre hívta a Házat Hazát Alapítványt. E nonprofit szervezet lényegében a Habitat magyarországi szervezeteként kezdte munkáját. A Habitatról tudni kell, hogy több mint száz országban, a nyomorúságos lakáskörülmények felszámolására tevékenykedõ, keresztény szellemiségû karitatív szervezet, amely adományokból, önkéntes munkákból szerte a világon a rászoruló családoknak húzza fel a falakat, kamatmentes kölcsönökkel megteremtve számukra az anyagi hátteret. A kedvezményezett családok egyúttal kötelezik magukat ötszáz óra ingyenes munkavégzésre az újabb otthonok felépítésének elõsegítésére.

Hétgyermekes család is kapott otthont A magyar alapítvány – nemzetközi adományozási háttérrel megerõsödve – elsõként Bátaszéken hozott tetõ alá önkéntesek bevonásával kalákában egy négygyerekes családnak takaros otthont. A telket a helyi önkormányzat ajánlotta fel. Lõrincz úr jóvoltából egyébként ez a ház a Habitat zászlaja alatt megvalósult elsõ európai akció eredménye. Azóta Lengyelországtól kezdve egy sor más országban is százszámra épülnek hasonló elvek alapján újabb és újabb otthonok. Akkoriban nálunk is felszökött a kalákás építési láz, Abdán, Martonvásáron, Gödöllõn sorra költözhettek saját, elsõsorban könnyûszerkezetes elemekbõl megvaló32

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

sult otthonukba a szociális szempontok alapján kiválasztott családok. Egyik ilyen gödöllõi házban például a Kinde házaspár azóta hét gyermekkel gyarapodott. Az állam is a házépítõ mozgalom mögé állt, az Antall-kormány évi ötvenmillió

forintot különített el a házépítõ mozgalom lendületbe hozására. Ebbõl az öszszegbõl elõlegezte meg az alapítvány az érintett családoknak az építkezés költségeit, amit aztán a következõ években részletekben vissza kellett fizetniük. Lõrincz úr meggyõzõdése szerint: „E konstrukcióban A Házat Hazát aktivitása nyomán azóta szerte az országban több ezer család lakásgondja oldódott volna meg és kevesebben vergõdnének a devizában felvett banki kölcsönök drágulása miatti adósságcsapdában.”

békedíjjal kitüntetett hajdani elnök ugyanis a Habitat for Humanity lelkes önkénteseként kétkezi munkájával részt vett a floridai Miami szegény feketék lakta negyedében egy lakótelep építkezésén, ahol a szintén önkéntes „õrült magyarok” között összeakadt a létra helyett gólyalábon a gipszkartont felszegelõ Lõrincz Kálmánnal. Leparoláztak, miközben Kálmán megjegyezte: „Ön az elsõ amerikai elnök, aki felnéz rám.” Összebarátkoztak, aminek eredményeként az elnök elfogadta a gólyalábas ember magyarországi meghívását. 1996-ban került sor erre, amikor is a terv szerint Carter a gödöllõi önkormányzat által felajánlott 10 telken vett volna részt a Házat Hazát házépítésén. Gödöllõ ekkor MDF-es vezetés alatt állt, ezért a választásra készülõ Hornféle országvezetésnek nem tetszett, hogy itt majd Carter a miszszióval az ellenzék népszerûségét növelheti. Lõrincz Kálmán ellen lejárató hadjárat indult, az alapítványból kirúgták.

2012/ 4. szám

…Egyszerre hasznosítja a védnökök, a szponzorok-, támogatók-, uniós pályázati források-, jótékonysági események bevételeit, hazai- és külföldi kaláka-munkások természetbeni és pénzbeli adományait, egyházi- és állami pénzalapok forrásait, valamint a lakás-várományosok önerejét. … Az összegyûjtött pénzforrások nem támogatás formájában kerülnek a lakás-várományosokhoz (Családkiválasztó Tanács által kiválasztott), hanem az elérhetõ építési ár megelõlegezésével. A megelõlegezett forrás pedig 20-25 év alatt kerül vissza az alapítványhoz a lakástulajdonosoktól, amibõl aztán újra otthonok épülnek. … Az önkormányzatokkal együttmûködve a program az otthonteremtést összekapcsolja a munkahely-teremtéssel oly módon, hogy olyan szakembereket visz vissza a településekre, akikre szüksége van a helyi közösségnek, ily módon igyekszik visszaállítani a vidék szakember- és értelmiségi struktúráját. Referenciaházaink megtalálhatóak: Martonvásár, Bátaszék, Adony, Cegléd, Gödöllõ, Verõce, Kistarcsa településeken.

nélkül – azóta 150 otthont adott át mindenfelé az országban. Az építési költségek drágulása miatt azonban néhány éve inkább leromlott társasházak állagmegóvásával, hajléktalanszálló bõvítéssel és más módokon igyekszik a szegények helyzetén javítani. Az évi 50 millió forintos állami forrás nélkül, ez az összeg ugyanis még a Bokros-csomag idején szõrén-szálán eltûnt a költségvetésbõl és azóta sem került elõ.

Kálmán gólyalábas zarándokútja

Carter egymillió dollárral jött, de az állam ment… Csakhogy a politikai széljárás változásai elsodorták a szépen induló missziót. A 60-as évek végén Budapestrõl emigrált Lõrincz Kálmán Kaliforniában a jól futó, 50 munkást foglalkoztató Mad Hungarians Company (Õrült Magyarok Gipszkartonszerelõ Vállalat) alapítójaként 1991-ben összebarátkozott Jimmy Carter volt amerikai elnökkel. Az azóta Nobel-

…A gyermekváró otthonok tervezésénél messzemenõen alkalmazkodik a helyi Rendezési Tervhez-, a helyi építészeti hagyományokhoz-, miközben alkalmazza a hagyományos technológiák mellett, a gyorsépítési módokat is. A kivitelezésnél pedig alapvetõen magyar gyártók termékeit-, technológiáit használja fel.

Carter elfogadta Lõrincz Kálmán meghívását Az amerikai elnök, 300 vele tartó önkéntessel, táskájában egymillió dollárnyi adománnyal az akkor MSZP-s polgármester vezette Vácott épített fel 10 házat. A Habitat hazai szervezete – immár Lõrincz

Lõrincz Kálmán a Házat Hazát Alapítvánnyal magára maradva sem hátrált meg. Gólyalábon országjárásra indult, hogy adományokat gyûjtsön a házépítési misszió folytatásához. Csaknem 400 kilométert tett meg e figyelemkeltõ akciója során. Ennek eredményeként az összegyûlt adományok révén Gödöllõn, Verõcén, Kistarcsán épültek is új otthonok, több alkalommal a helyiek mellett ameri-

kai önkéntesek keze munkájával. A pénz azonban lassacskán elfogyott, Lõrincz Kálmán pedig szívpanaszokkal hosszas kórházi ápolásra szorult, majd saját üzleti vállalkozásba fogott. Az alapítvány takaréklángon pislákolt. A sok elvándorló fiatal láttán azonban ismét felbuzdult benne a régi tettvágy, hogy az ország javára tegyen, persze ehhez lökést adhatna a hivatalos politikai hátszél is. „Szolgálatba helyezte magát.” Elsõként a hátrányos térségben fekvõ Vizsoly polgármesterével találtak egymásra. Ahogy Bihó Miklós elmondta: „az alig ezres lélekszámú falu három ingyen építési telket ajánlott fel az alapítványnak. Az egyik telken tetõ alá kerülõ házat az ide költözõ körzeti orvos kapná meg, a falunak ugyanis évek óta nincs orvosa. Egy fiatal miskolci doktor már volt is itt körülnézni, talán külföld helyett mégis minket választ. A Házat Hazát szervezésében egy másik leendõ házba falugazdász költözhet. Rá azért lenne szükség, mert az önkormányzat földjén közmunkások termesztenek krumplit, babot, de hiányzik a szakértelem, elkelne egy jó irányító.” A polgármestertõl azt is megtudtuk, hogy a leendõ építkezés hírére megmozdult a falu, az alapítványnak innen-onnan felajánlott facsemetékbõl egyetlen hét végén

4000-et ültettek el az iskolások, nyugdíjasok, szívesen segítettek a helybéli cigány lakosok is. Kõmûvesek, szobafestõk jelentkeztek, hogy ingyen részt vennének az építkezésen.

Új lendület: a világ magyarságának összefogásával Újabban naponta cseng a telefon az alapítvány irodájában. Erdõkürt, Zalaháp, Egyházasdengeleg ajánlott fel építési telkeket, abban a reményben, hogy az alapítvány szervezte kalákák által tetõ alá kerülõ otthonok ide vonzzák a letelepülõket. Mások az elnéptelenedõ falvakban üresen maradt házak rendbetételét várják a Házat Hazát Alapítványtól. 2012/ 4. szám

Az önkénteseket mozgósító építkezés újbóli beindítása dr. Tanka Lászlót, a Panoráma Világklub alapító elnökét is segítségnyújtásra készteti. A szerte a nagyvilágban, több mint félszáz ország helyi magyarságát összefogó civil klubhálózat vezetõje arról számolt be, hogy a nyugati magyarság köreiben régi hagyománya van az önkéntes építkezéseknek. Például több tucatnyi templom, közösségi ház épült fel a kint élõ magyarok keze munkájával, és ezek a vállalkozások a közösségi életet is felpezsdítik, a szolidaritás érzete nagy összetartó erõ. A Házat Hazát Alapítvány támogatására a külhoni magyarságot is mozgósítja a szervezet, jótékonykodási akciókat indít, és a jövõ évi magyarországi világtalálkozó résztvevõi, a határtalan összefogás jegyében egy mozgássérült otthonát építik majd fel: külhoni magyarok hordják a téglát, keverik a maltert. Lõrincz Kálmán szerint az összefogásra, a fiatalok itthon marasztalására azért is szükség van, mert a magyarság jövõje nem csak a parlamentben, hanem sokkal inkább a családoknál dõl el. K. G. Aki adománnyal kívánja segíteni Házat - Hazát Alapítvány munkáját, az alábbi deviza-számlára történõ befizetéssel teheti meg: Erste Bank Hungary Zrt. – Házat - Hazát Alapítvány Számlaszám: HUF 11600006 - 00000000 - 59676292 IBAN számla: HU 5811600006 - 00000000 - 59676292

További információk: E-mail: [email protected] Telefon: 36/30-685-0002

VILÁGKLUB Bibszi, olasz származású férjével, fegyver- és késüzletet kezdtek, Kállay Krisztina argentin férjével jött Barilochéba szerencsét keresni, dr. Szegedi István és felesége, Gabi szintén ide jöttek letelepedni, pulóver- és szuvenír-, Bán Sándor és felesége szintén ruha- és lábbeliüzletet nyitottak. Persze, mind nagyon kicsiben kezdték, s becsületes és fáradságos munkával szépen haladtak elõre. Még egypár név, aki Barilochében próbált szerencsét, vagy rendszeresen itt nyaralt, telelt. Ezek közt Kalmár László katonatisztet, Képíró Sándor volt m. kir. csendõr századost, Dettay Ferit és feleségét, Jucikát, Adler Andrást és családját említhetem meg.

Bahia Manzano – a Nahuel Huapi tó

Nászúton szerettünk bele a vidékbe

Bemutatkozik Argentínából a Patagóniai Világklub

Magyar élet a Tűzföld vidékén

Néhány hónapja alakult meg a Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja a messzi Argentínában, immár második közösségként ebben az országban. Gondolom, az átlagolvasónak van fogalma arról, hol is van ez a „Patagónia”? A válasz leggyakrabban úgy hangzana: „valahol Dél-Amerika déli részén”. Lényegében az argentin Patagónia Neuquén, Rio Negro, Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego (Tûzföld) tartományokból áll. Talán feltûnt: azt írtam, hogy az „argentin” Patagónia. Igen, mert chileiek úgy szeretik mondani, hogy az egész argentin Patagónia és Dél-Chile együtt teszik ki „Patagóniát”. Meseszép vidék A történészek azt mondják, a Patagónia szó onnét származik, hogy mikor a spanyolok, azaz akkor már argentinok, Dél-Argentínát jöttek meghódítani, itt olyan indián törzsekkel találkoztak, akiknek az átlagnál nagyobb volt a lábfejük, s ezt a lábnyomuknál fogva fedezték fel, ezért azt a földrészt Patagóniának nevezték el. A patagon törzs teljesen elpusztult, a vidék nagy része sivatagszerû, alacsony növényzettel található, kivéve a Rio Negro folyó völgyét, ahol nagyon finom és gazdag gyümölcstermeléssel foglalkoznak. De a sivár része is gazdag. Kilométereken át lehet látni az olajkutakat, aztán, ahogy közeledünk az Andokhoz, a hegyvidék fás, általában ciprus fákkal, fenyõfákkal van teli, nagyon szép, sok tóval, és folyóban gazdag, itt van a világhírû sícentrum is, a Cerro Catedrálon. Bariloche 1680 km Buenos Airestõl délnyugatra, az Andok lábánál, a Nahuel Huapi tó partján. Több pisztrángfajta él bõven a környezõ tavakban is, hol nyáron motoros csónakkal, vitorlással, vagy személyszállító nagyobb hajókkal lehet élvezni a gyönyörû tájat. A Nahuel Huapi (ami fenevad tigrist jelent Mapuche nyelven) tónak több kisebb-nagyobb szigete van, ahol emberek legnagyobb részt nem laknak, de ki lehet szállni, egy jó argentin „asadóra” (kiejtése azsádó), ami finom marha vagy Patagóniában inkább birkahúsból készült rostonsült. Persze, a tradi34

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

cionális „chimichurri” – ízesítõ pác, ami fokhagyma, hagyma, petrezselyem, olaj, ecet, néha ecet helyett vörösbor keverékébõl készül – nem hiányozhat, valamint az argentin módra ízesített, nem sertéshúsból, hanem marhahúsból készült hurkák, kolbászok és véres hurkák mint „elõétel”. Ezeket chorizo (csoriszó) és morcillának (morszizsának) hívják. Mindezt finom argentin vörösborral kell leöblögetni.

Az „amerikai Svájc” Bariloche lakossága kb. 150 000 ember.Vannak egyetemei: kettõ állami (Universidad Nacional del Comahue, Universidad de Rio Negro) és egy privátegyetem (Universidad Fasta). Ezen kívül az ún. Centro Atómico, az atomenergia kutató intézete, s az Universidad de Cuyo. A Camping Musical pedig a külvárosban, a Moreno tó partján, mûködik. Van színház, több mozi, bár nyáron a legjobb és legszebb szórakozás kimenni a szabadba. Szóval ebben a környezetben alakult meg nemrégen a Panoráma Világklub 67., Patagóniai Társklubja. Bariloche és környékét az amerikai Svájcnak nevezik, de mindent, amit látunk, tágasabb és nagyobb, mint Svájcban. A Nahuel Huapi tó is majdnem 100 km hosszú, három fõággal, és az eddig legmélyebben mért pontja több mint 450 méter! Vize hõmérséklete télen 4 fok, nyáron talán a felsõ rétegen elérheti a 12 esetleg 15 fokot! S mi itt boldogan fürdünk ebben a kristálytiszta vízben, hiszen a leve2012/ 4. szám

gõ már 25 és nagyritkán a 29 fokot is eléri! Lakosságának nagyobb része olaszokból, svájciakból, osztrákokból, németekbõl, spanyolokból, baszkokból, horvátokból, szlovénekbõl, fehéroroszokból, dánokból és ... persze MAGYAROK-ból is áll! Természetesen vannak Mapuche leszármazottak is szép számban, meg aztán elég sok chilei is itt telepedett le.

A magyarok bejövetele A magyarok Patagóniába való „bejövetele” a második világháború után történt. A húszas évek emigránsai legnagyobbrészt a Paraguaytól délen fekvõ Chaco és Formosa tartományokba telepedtek le, vagy Misionesben – közelebb az Iguazú vízesésekhez, ahol általában fatelepen vagy földmûveléssel foglalkoztak. De DélArgentínába, tudomásunk szerint, az ‘50es évek elején jöttek a magyarok elõször. Többek között Sisa Károly m. kir. repülõszázados jött családjával, s fényképezéssel kereste kenyerét. A síelõket, vagy turistákat fényképezte napközben, míg felesége éjszaka a laboratóriumukban hívta elõ, és készítette el a képeket. Szegény asszony a sok kémiai savtól rákban halt meg elég fiatalon. Gyerekeik, Helga és Péter késõbb átvették az akkor már jól menõ üzletet, s fejlesztették tovább. Walter Márton magyar sváb autójavítássalkereste kenyerét. Késõbb, feleségével panziót nyitottak. Gróf Wenkheim György és felesége, szintén itt telepedtek le, s két fiúkkal, Tamással és Lászlóval vadász szafarikat rendeztek nagy sikerrel. Gróf Festetics

Nekünk nászútra jövet nagyon megtetszett ez a környék, hiszen mi Buenos Airesben havat már évek óta nem láttunk, s elhatároztuk, hogy késõbb, mint nyugdíjasok, ideköltözünk. A sors úgy hozta, hogy egy volt növendékem, ki már férjnél volt Barilochéban, s gyerekei éppen az általános iskolát fejezték be 1983-ban, az egyik gyermeke osztálytársainak szülei és a saját nevében felkért, hogy egy kétnyelvû gimnáziumot nyissak. Akkor már volt egy házunk Barilochében, és mellette három egyszobás nagyobb lakás, és ezekbõl kezdtük el az iskolát. Mindegyik lakásból egy nagy osztályt alakítottunk ki, hozzáépítettünk, eladva az olivosi (Buenos Aires egyik külvárosában laktunk) házunkat, s 1984. február 27-én, az új iskolaév kezdetével megkezdtük a tanítást. Ahhoz, hogy ebbõl meg lehessen élni, rentabilitásról nincs is szó, egy négyéves korosztálynak óvodát, ötéveseknek iskola elõkészítõ osztályt, egy elsõ elemit és egy gimnáziumot kezdtünk, összesen 84 növendékkel. A jó fix fizetéseim, amelyeket Buenos Airesben kaptam, az elsõ években bizony nagyon hiányoztak! A jó magyar baráti körünk nagyon hiányzott. Feleségem, Zsuzsi, elkezdte felderíteni a magyar honfitársakat, leszármazottakat. A házunk elég nagy volt, s az iskolában is volt egy nagy terem, így ami-

Szent István-ünnepség az Europai Közösségek Terén

ARGENTÍNA kor többen összejöttünk, meghívta a magyarokat hozzánk. Azután azok is, akik ismertek más magyarokat, hoztak magukkal barátokat, s mielõtt ráeszméltünk volna, megalakult a Bariloche Magyar Egyesület. Rövidesen Zsuzsit meghívták a már akkor mûködõ Európai Nemzetiségû Egyesületbe, ahol már rajtunk kívül tíz nemzetiség minden évben háromnapos nagy fesztivált rendezett. Minden nemzetiségnek megvan a kis házikója, ahol sajátos ételeket, italokat szolgálnak fel. Így az oroszoknál itt készített nagyon finom vodkát, a dánoknál heringet, az olaszoknál pizzát, a spanyoloknál paellát, s nálunk gulyásnak nevezett pörköltet lehet venni. Persze, az osztrák standban is lehet „gulyást” enni, de azt nem annyira paprikával, mint paradicsommal ízesítik. Míg az emberek esznek, isznak, minden nemzetiség tánccsoportja, táncokkal

Az évente megtartott Európai Nemzetiségek Fesztiválján, ahol a Szent István Kollégium magyar tánccsoportja szerepelt (fiúk) mulattatja a közönséget. Még az elsõ években, a Hungária magyar regös csoportját hívtuk meg. Ez az ünnepség még ma is létezik, de nem júliusban, a tél kellõs közepén, hanem október végén, a szabad ég alatt.

Sokrétû közösségi élet Rendeztünk hazafias összejöveteleket a nemzeti ünnepeken. Egyikünk beszédben méltatta a dátum jelentõségét, elénekeltük a Himnuszt, a gyerekeink közül valamelyik egy hazafias verset szavalt, s utána közös vacsorával fejeztük be az összejövetelt. Walter Marci rendszeresen járt haza Magyarországra, s 1989-ben hozott egy videó kazettát, amely a Magyar Televízióból felvett híreket mutatta be nekünk. Hihetetlennek tûnt, hogy a Hõsök terén olyan nagy tömeg, fegyelemmel és annyi órán át vett részt egy nemzeti aktuson, ahol a megnevezett és névtelen mártírok emlékére virágot helyeztek el. Egyik alkalommal, az argentin függetlenség napja alkalmából a Buenos Aires-i nagykövetünk vett részt az iskolánk argentin ünnepségén. Felhívta figyelmünket, hogy a Himnusz eléneklése alatt, a 2012/ 4. szám

Zsuzsi és én egy itteni hangulatos vendéglõben jobb kezét a szívére tette. Elõször nagyon csodálkoztunk, mikor az argentin himnusz eléneklése után a közönség tapsolt, s ha valaki nem ezt teszi, akkor bizony nagyon megsérti az argentinokat. A Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja ilyen környezetben lépett életbe. A Barilochei Magyar Egyesület annak ellenére, hogy manapság már mind többen nem tudnak magyarul beszélni, tovább él. De támogatják magyar múltjukat, tisztelik szüleik, nagyszüleik hazáját, szokásait, s ezeket meg kívánják tartani, õseik iránti szeretetbõl, tiszteletbõl tovább akarják vinni a magyar hagyományokat. Ez év elején megható volt mindannyiunk számára, hogy Lampert Graciela, aki már Argentínában született, s kinek magyar volt az édesapja, megkapta a magyar állampolgárságot, és olasz származású férjével tanulnak magyarul! A Patagonia Társklubnak a fenti leírások szerint az a hívatása ma, hogy, még akik ismerjük magyar múltunkat, hagyományainkat, a fiatalabb, vagy elargentinosodott honfitársainknak, sõt az érdeklõdõ argentinoknak is, azt, amit tudunk, továbbadjuk. Isten kegyelmébõl hely van elég, hiszen a Szent István Kollégium épületeiben van több nagy terem, ahol össze lehet jönni. Jelenleg az iskolának egy kb. 30 létszámú tisztán argentin származású gyermekekbõl és fiatalokból álló táncegyüttes, lelkesen gyakorol,, s a fellépések elõtt többször különbözõ magyar népi táncokat készítenek elõ. Mindezt, videokazetták többszöri megnézése után, s egy nagyon jó tánctanárnõ vezetése mellett. Biztosak vagyunk abban: a Patagoniai Társklub segítségül lesz, hogy újból felvirágoztassa a magyar érzést, a magyar hagyományokat. A Panoráma Társklub rendezvényére nem csak a magyarokat, leszármazottait, hanem az Európai Nemzetiségek Szövetségét és a polgármesterünket is meghívjuk. Beszámolunk a júliusban Budapesten megrendezett nagysikerû Magyar Világtalálkozóról, amelyen mi is részt vettünk, s elmondjuk a Patagóniai Társklub célkitûzéseit, munkatervét. Isten segítségével, idõvel beszámolunk majd ezekrõl is! Dr. Besenyi Károlyné elnök vitéz Dr. Besenyi Károly alelnök AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

35

KALIFORNIA

A nemzeti összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tartja Kálmán László Los Angeles-i fõkonzul

Magyarságunk egységes és oszthatatlan!

Nemrégiben az ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmából Kálmán László Los Angeles-i fõkonzulunk Babits Mihályt idézte: „Minden, ami lélek, egységes és oszthatatlan. A lelki magyarság is egyetlen és oszthatatlan, lényegéhez tartozik az egység.” A közelmúltban kinevezett diplomata elmondta: erõsíteni kívánja a kapcsolatokat a helyi magyar egyházakkal. Emellett, mint említi, „a cserkészet a nemzet megmaradása és az egyén boldogulása szempontjából is felbecsülhetetlen értékû mozgalom, intézmény, amelyet támogatni kell”. Kálmán László hittel vallja: valóban összetartozunk mind a tizenötmillióan, Csángóföldtõl Los Angelesig! – Elmondaná, hogyan került a diplomáciai pályára? – Tolnán születtem 1961-ben, gyerekkoromat Szekszárdon töltöttem, a Babits Mihály Általános Iskolába jártam, a kereskedelmi szakközépiskolában érettségiztem, majd a pécsi Janus Pannonius Egyetem jogi karán, 1989-ben szereztem diplomát. Ekkor válaszút elõtt álltam: merre tovább? Nem éreztem igazi kihívásnak a jogi pályát, ezért a diplomácia felé fordultam, ilyen irányú tanulmányokba kezdtem, és igyekeztem bekapcsolódni ebbe a vérkeringésbe. Németül már jól beszéltem, és gõzerõvel kezdtem angolul tanulni. Eladtam a kétszobás szekszárdi panellakásomat, amelynek árából 1994-ben kiutaztam az Egyesült Államokba, ahol a nyelvtudásomat tökéletesítettem, és elvégeztem egy kurzust a Western Michigan Universityn. Ezt egy évvel késõbb megismételtem New Yorkban, a Long Island Universityn, ahol már politikatudományt tanultam. 1996-ben Rákay Phillip barátommal és Bárány Csillával, aki ma már a feleségem, kijöttünk Kaliforniába. Akkor négy hónapot töltöttünk itt el, önkéntesként dolgoztunk az elnökválasztási kampányban, és emellett különbözõ tanulmányokat folytattunk. – Miként került a Külügyminisztériumba és lett hivatásos diplomata? – Miután hazatértünk Magyarországra, felvételre jelentkeztem a Külügyminisztériumba. Rövidesen behívtak kétfordulós felvételi vizsgára. Néhány hónappal késõbb kaptam az értesítést, hogy felvettek. A protokoll fõosztály diplomáciai osztályán kezdtem dolgozni. Egy 40-50 fõs, fõként iszlám országokat magába foglaló ügycsoportot kaptam, akiknek az ügyesbajos dolgait intéztem. – Hol kezdte a külszolgálatát? – Másfél év múlva pályázatot nyertem a Külügyminisztériumban, amely lehetõséget adott arra, hogy Irakban folytassam 36

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

a pályafutásomat, amelyet akkoriban Szaddám Huszein irányított. Így 1999 elején Bagdadba kerültem, ahol több mint három évet töltöttem, mint elsõ beosztott diplomata, konzul, egyébként mindenes. Itt tanultam meg a nagykövetségi munka

csínját-bínját. Az itt eltöltött idõszak egy nagy-nagy túlélés volt a szó szoros értelmében, hiszen átéltünk bombázásokat és evakulációkat egyaránt. Az ember ott, abban a közegben tanulja meg igazán becsülni a hazáját. Amikor Bagdadban szilveszterkor a Duna TV-n hallgattam a Himnuszt, éneklése közben nem könynyeztem, hanem sírtam. – Ez különleges, veszélyes munka volt? – Igen, de az ember mindig számol a rizikófaktorokkal. Akkoriban még nem voltak gyerekeim, illetve amikor az elsõ, Anna Emese 2002-ben megszületett, akkor kértem a Külügyminisztérium vezetõit, hogy idõ elõtt hívjanak haza. Ezt követõen a minisztériumban eltöltött két év után neveztek ki az ungvári fõkonzulátusra 2012/ 4. szám

konzulnak. Itt a felnõtt életem legszebb munkaszakaszát éltem meg. Balzsamozta a lelkemet, hogy nap, mint nap segíthetek a magyar honfitársaimnak, akik ott kiszolgáltatott helyzetben voltak. Idõközben, 2004-ben megszületett a második kislányunk, Zita Magdolna. Végül 2007. június 30-ával fejezõdött be a kárpátaljai küldetésem. Ezután ismét a Külügyminisztériumban töltöttem négy évet. – Mikor érkezett az „angyalok városába”? – 2011 augusztusában neveztek ki a Los Angeles-i fõkonzulátusra, ahol konzulként, fõkonzul-helyettesként dolgoztam. Ez teljesen más közeg, nyilvánvalóan nem ismeretlen számomra, és bizonyos értelemben könnyebb, mint Irak, meg Ukrajna. Idén július 24-tõl elõléptem fõkonzullá, és ebbõl a pozícióból talán jobban tudom segíteni az itteni magyaroknak, fõként az anyaországgal való kapcsolattartását, a kulturális hagyományaik ápolását. Igyekszem részt venni minden magyar eseményen, eljutni, ahová csak hívnak. – Az állampolgárság kiterjesztése nyomán bizonyára sok tennivalójuk akad… – A nemzetpolitikában új szelek fújnak Magyarországon, és a honosítással kapcsolatban össznemzeti egyetértés van határokon belül és túl. A nemzet lelki, szellemi újraegyesítése most úgy megtörténhet, hogy azzal mindenki jól jár, az anyaországi és a külhoni magyarok egyaránt. Itt nem csak a Magyarországot körülölelõ honfitársainkat értem, hanem a nyugati diaszpórát is. – Mennyiben tér el a munkája itt, Los Angelesben az elõzõ állomáshelyeitõl? – Természetesen egész más. Az iraki küldetésem alatt nagykövetségen dolgoztam Bagdadban egy nagyon kritikus idõszakban. A nagykövetségen a politikai munkának sokkal nagyobb jelentõsége van, míg egy fõkonzulátuson sokkal in-

Los Angeles madártávlatból kább szakmai ügyek dominálnak. Természetesen fontos szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatok a kulturális, sport- és gazdasági területen egyaránt, de itt nem olyan erõs a nagypolitika jelenléte. Los Angeles még annyiban különbözik az elõzõ két állomáshelyemtõl, hogy Magyarországon azért az amerikai kultúrát a filmekbõl, könyvekbõl és a hírekbõl nagyjából ismerjük. Az amerikai életstílus közelebb áll a hazaihoz, mint mondjuk egy közel-keleti országé. – Mi az amiben változtatni szeretne a fõkonzulátuson? – Folytatni kívánom az elõdeim által elkezdett kitûnõ munkát, építkezést. Hangsúlyeltolódások lesznek, az itteni magyar egyházakkal való kapcsolattartásra szeretnék nagyobb hangsúlyt helyezni. Az egyház az elmúlt ezer évben megtartóerõ volt Magyarországon és a határon túl egyaránt, és ez várhatóan így is marad. Ez az egyik legfontosabb változás, amire jobban fókuszálunk. A másik nagyon fontos terület a honosítási, visszahonosítási ügyek intézése. Most lehetõség van arra, hogy külföldön élõk, illetve az onnan származók kedvezményes honosítással megszerezzék a magyar állampolgárságot. Ez a tevékenység a követségen abszolút elsõbbséget élvez. Az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is öszszeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvet beszélve mindig összetartoztak. – Sikeres emberek mögött általában erõs családi háttér is áll.

– Igen, ez nagyon fontos. A feleségem, Bárány Csilla szekszárdi lány, a '80-as évek végén ismerkedtünk meg, és a kapcsolat kibírta az idõk próbáját. 2001-ben összeházasodtunk, két szép gyermekünk van. A feleségem földrajztestnevelés szakos tanárnõ. Jelenleg itt az én háttérbázisomat biztosítja. Los Angelesben mindenki autóval kell, hogy járjon, nagyok a távolságok, óriásiak a dugók. Csilla hozza-viszi a gyerekeket az iskolába. Sokat foglalkozik velük, ha kell, õ a plusz tanár, és természetesen háziasszony. Mellesleg sokat segít nekem a protokollban, az úgynevezett nõi programokat inkább õ bonyolítja le, hiszen nagyon jó a kommunikációs készsége, rendkívül jó kapcsolattartó. Rendszeresen részt vesz a cserkészeseményeken, amikor én nem tudok elmenni. Gyerekeinket viszi, hiszen a lányok felesküdött cserkészek az észak-hollywoodi Könyves Kálmán cserkészcsapatban. Amerikában a magyar gyermekek belenõnek az amerikai kultúrába, ám a magyar szülõk óriási többletismeretekhez tudják juttatni gyermekeiket, ha a magyar nyelven alapuló sajátos, kreatív észjárással is felvértezik a felnövekvõ generációkat. A cserkészet a nemzet megmaradása és az egyén boldogulása szempontjából is felbecsülhetetlen értékû mozgalom, intézmény, amelyet támogatni kell. – Mennyire tartja fontosnak a külföldön elõ magyarságot, kiemelve a nyugati parti magyarokat?

– Kiemelkedõ tiszteletet érdemelnek azok a magyar honfitársaink, akik tartják a magyarságukat 12 ezer km-re távol a hazájuktól, mint ahogy itt ezt a nyugati parti magyarság teszi. Õk igazán tudják azt, hogy az az unikális tulajdonság, hogy valaki tud magyarul beszélni, gondolkodni és magyar az észjárása, az itt, a nagy Amerikában is megkönnyíti az érvényesülésüket. Azok, akik nem csak a nyelvet beszélik, de közösségi eseményekre is eljárnak, bálokra, nemzeti ünnepekre, vagy részt vesznek az egyházak életében, õk valóban méltó képviselõi hazánknak itt a távolban is. – Mivel foglalkozik, ha marad egy kis ideje? – Szabadidõmben próbálok itt is focizni, péntek esténként a Los Angeles Hungarians csapatában játszom. Nagyszerû dolog, hogy itt is van magyar csapat, és, hogy össze tudunk jönni. Valóban komolyan gondolom azt, hogy összetartozunk mind a tizenötmillióan, Csángóföldtõl Székelyudvarhelyen, Budapesten keresztül Los Angelesig. Ezek a közösségi élmények, akár egy foci, akár egy klubest, akár egy nemzeti ünnepi megemlékezés, a könnyes szemmel elénekelt Himnusz, mind-mind megerõsítenek ebben a hitemben. – Tapasztalata szerint a külföldön élõ magyarság ragaszkodik az anyaországhoz? Fontos számukra a magyarságuk megtartása? – Kimondottan fontos, és egyre fontosabb lesz, elég, ha a londoni olimpiára utalok. Ott láthattuk, hogy minden nemzet milyen büszke a zászlajára; milyen büszke a sikereire; milyen büszke a nemzetének fiaira és lányaira, az ott elért eredményekre. Ez mind azt támasztja alá, hogy a nemzeti érzések az egész világon nem, hogy kihalóban vannak, hanem inkább erõsödnek. A közösséghez tartozás az emberi alaptermészet része, és ez a mi magyarjainkban, hála Istennek, nagyon erõsen megvan. Nemrégiben az ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmából Babits Mihályt idéztem; azt hiszem, õ tökéletesen írta le ezt: „Minden, ami lélek, egységes és oszthatatlan. A lelki magyarság is egyetlen és oszthatatlan, lényegéhez tartozik az egység.” Kereki Kati (Los Angeles) AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

37

A vidéken elsõként alakult Csongrád Megyei Társklub hét esztendõs

Gazdag programsorozattal készülnek a Világtalálkozóra

2003. október 23-án dr. Tanka László kezdeményezésére jött létre a Panoráma Világklub, a hazalátogató és hazatérõ, valamint az irántuk érdeklõdõ magyarok népszerû találkozóhelyeként. Két évvel késõbb, 2005-ben, a Világklub sikereit szem elõtt tartva, s elsõként a társklubok sorában, Szilágyi Árpád Szegeden is létrehozta a Panoráma Világklub Csongrád Megyei Társklubját. Erre emlékeztek nemrégiben, a hetedik évfordulón, egy bensõséges találkozó keretében Szegeden, a Korona Hotelben megrendezett ünnepségen. Szilágyi Árpád üdvözölte a vendégeket, ezúton is megköszönte Tanka László elnök úrnak és nejének, Iréne asszonynak, hogy a Csongrád Megyei Társklub mûködését mindenkor támogatták. Öröm volt hallgatni dr. Tanka László alapító elnököt, a Magyar Kultúra Lovagját, aki részletesen beszámolt a Világklub eddigi mûködésérõl, az I. és II. Magyar Világtalálkozó sikereirõl, ezek külhoni visszhangjairól, valamint a 2013-as III. Magyar Világtalálkozó elõkészületeirõl. A társklubok elnökei: Nagyváradi-Kiss Anna, Harmath Ilona, Bõsze Ferenc (Sydney) és Vitéz Szilágyi Árpád, a Magyar Kultúra Lovagja arról számoltak be, hogy mennyire fontos a magyarság számára ezeknek a civil közösségeknek a szerepe, hiszen a hazalátogató honfitársaink nem csak Budapesten, hanem a vidéki városokban mûködõ társklubokban is otthonra találnak. A világ különbözõ részein megalakuló klubok még azért is fontosak, hogy az évente megismétlõdõ Világtalálkozó szervezésében hathatósan részt tudjanak venni, és így a világban élõ 15 millió magyar egységet tudjon képezni. Harmath Ilona elmondta, hogy az elmúlt hét év alatt Szeged volt a külhoni magyarok „zarándokhelye”, többségében az ausztrál honfitársainké is, ezért a III. Világtalálkozó során Csongrád megyében kerül megrendezésre 2013. május 22-23-án a Magyarország-Ausztrália Barátsági Napok rendezvénysorozata. Bõsze Ferenc és Szilágyi Árpád szeretettel meghív minden kedves érdeklõdõt, Csongrád megye kulturális rendezvényeire. Erdélyi Józsefné 2012/ 4. szám

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

39

LACIKONYHA A HÉVIZI TÓ BEJÁRATÁNÁL A Hévízi tó északi bejáratától 50 méterre levõ Lacikonyhánkban házias ételekkel (sok-sok finomság, például babgulyás, gulyásleves, pontyhalászlé, egységesen 890 forintos áron, túrós csusza 590 forintért, minõségi borok pedig 1000 forint/liter áron), kedvezõ árakkal, kedves és gyors kiszolgálással várjuk régi és új vendégeinket. 8380 HÉVÍZ, Kölcsey Ferenc utca 4.

lacikonyha.uw.hu

Tel./fax: 06-83/340-203; mobil: 06-30/957-9919 E-mail: [email protected] Nyitva tartás hétfõtõl vasárnapig: 9.00 – 21.00-óráig

KÖNYVBEMUTATÓ

Drakula, a félelmetes szörny

Bokor Balázs legújabb könyve Hollywood magyar filmvilágáról szól

Írók között a legjobb diplomata, diplomaták közt a legjobb író

A címben megfogalmazott sorokkal jellemezte dr. Tanka László fõszerkesztõ-kiadó Bokor Balázs, volt kaliforniai fõkonzul, nagykövet legújabb könyvét, amely Az én Hollywoodom címet viseli. A diplomatákra nem igazán jellemzõ színes, sokoldalú, rendkívül mûvelt egyéniség, kiváló tollú író – aki jelenleg a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje –, immár negyedik könyve lát napvilágot, s bizonyára nagy érdeklõdésre tart majd számot. Alábbi összeállításunkban néhány részlet és fotó erejéig olvasóink is bepillanthatnak a kiadványba. vannak benne, akik valamiért velem kerültek kapcsolatba. Sõt, azok sem mind. Egyesek csak minden ok nélkül maradtak ki az én Hollywoodomból, mások meg azért, mert okom volt rá, hogy kihagyjam õket. Ez senkit sem minõsít semmilyen irányban sem. Pusztán az én Hollywoodomba az került be, aki az én Hollywoodomban pozitív értelemben volt benne az öt év alatt. Ja! És még egy fontos elem! Az én Hollywoodom valamennyi szereplõje abban közös, hogy magyar vagy magyar származású. Magyar! Ennek eredményeképpen azt is mondhatnám, hogy az én magyar Hollywoodomról szeretnék beszélni. Ez a könyv, mint minden eddigi könyvem a saját szórakoztatásomra készült. Csak örömmel tölt majd el az, ha mások szórakoztatását is szolgálhatja. Ha így lesz, akkor még sok-sok Hollywoodról lehet majd beszélni, hiszen mindenki mást szûr le magának, mindenki mást jegyez meg Hollywoodról. Jó szórakozást az Önök Hollywoodjához… (Részlet a szerzõi elõszóból.)

Személyes élmények gyûjteménye A Los Angelesben eltöltött öt év hallatlanul sok élményt adott. Szakmailag és a hivatalos feladatkörömön kívül is. Bár, a diplomáciában azt szoktuk mondani, hogy valójában nincs magánélet, minden a hivatalos kereteken belül zajlik. Ez tulajdonképpen igaz is, hiszen a Hollywooddal való ismerkedésem és kapcsolatom igazándiból fõkonzuli tevékenységembõl fakadóan alakult ki és sikerült alaposan megismernem… Az én Hollywoodom azoknak a – töményen kapott – élményeknek a halmaza, amit öt év alatt a helyi közegben, a mûvészet területén szereztem meg. No, és nem csak a filmrõl szól. Az én Hollywoodom sokkal tágabb a filmes Hollywoodnál. Egy olyan Hollywood, amelyben benne van persze a film is, de a mûvészet több más ága is. Egy olyan Hollywood, ami kizárólag az én saját élményeimen keresztül alakít ki egy Hollywoodot. …a mai kor hollywoodi szereplõi közül azok

Magyar Hollywood …A magyar kultúra nem kívánhat magának jobb diplomatát, mint amilyet e könyv alapján Bokor Balázsban megismerhetünk. E remek könyvet író diplomata ugyanis a világra nyitottan keresi a kapcsolódási pontokat a nemzetközi és a hazai kultúra, a kinti és az itthoni filmmûvészet között. És nemcsak a nagybetûs, csillogó, igazi hollywoodi kapcsolatokat, hanem az egészen apró, az évek múlása miatt mára jelentéktelennek tûnõ, megkopottakat is. Elképedve olvastam személyes történeteit, amelyek akár diplomáciai jelentésként is felfoghatóak lennének, és amelyek azt bizonyítják, hogy a Los Angelesben töltött évek alatt rengeteget tett a magyar kultúra és kulturdiplomácia érdekében. …Bokor Balázs könyvének elolvasása után szerintem tényleg nem fogunk azon csodálkozni, hogy a tengerentúlon néhányan földön kívüli csodabogaraknak látnak bennünket, magyarokat, jobb esetben olyan talpraesett figuráknak, akik mások után lépnek be a forgóajtón, de elõttük mennek ki azon. Bokor Balázs könyve, a címe ellenére nemcsak az õ Hollywoodja, hanem a miénk is. Olvasó és a világot felfedezni akaró magyaroké. (Részlet L. Simon László, az Emberi Erõforrások Minisztériuma kulturális államtitkárának ajánlójából.) 42

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

A Hollywood Boulevard 6340-es háza elõtt önkéntelenül is megrezzen az ember. …Lugosi Béla 1882. október 20án született Lugoson, a mai Romániában, Blaskó Béla Ferenc Dezsõ néven, egy négygyermekes katolikus családban… Erõsen baloldali lévén, a Tanácsköztársaság bukása után Németországba menekült, ahonnan 1920-ban érkezett meg illegálisan az Egyesült Államokba. 1929-ben szerzett magának nevet Hollywoodban, igaz még nem a filmsikerekkel. Feleségül vett egy gazdag társasági hölgyet, egy San Franciscóból származó özvegyet, Beatrice Weekset. A házasság csupán három napig tartott, Weeks elvált Lugositól. A „másik nõ” , a válás oka Weeks szerint egy színésznõ, Clara Bow volt… 1930-ban aztán megjött a siker, amelyet a Drakula címû film címszerepe hozott meg Lugosinak. A kirobbanó sikerû címszerep, amelyet minimális sminkkel játszott, megmutatva erõteljes vonásait és eredeti, már-már zavaró akcentusával szólaltatott meg, tulajdonképpen be is skatulyázta õt. Sorra jöttek a filmek, mint a Fehér Zombie vagy a Frankenstein fia, amelyekben Lugosi mindig a félelmetes szörnyként jelent meg. Gyakorlatilag sikertelenek voltak azok a próbálkozások, amelyek Lugosi egyoldalú imidzsét kívánták volna megváltoztatni. A színész nehéz körülmények között, majdnem szegénységben élt. A háborús sebesülése okozta fájdalmait orvosai egyre erõsebb fájdalomcsillapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám pont ezek a szerek vezettek súlyos morfiumfüggõségéhez. …A Los Angeles melletti Culver Cityben levõ Szent Kereszt temetõben helyezték végsõ nyugalomra – a széles körben elterjedt hírek szerint saját akaratából – Drakula köpenyében. A valóság azonban nem ez. Lugosi fia a késõbbiekben elmondta, hogy a Drakula-köpeny ötlete tõle és apja utolsó, ötödik feleségétõl, Hope Liningertõl származott.. Lugosi halála idején már valóban olyan szegény volt, hogy családja nem tudta a temetés költségeit sem kifizetni. Barátja, Frank Sinatra vállalta magára csendben az anyagiakat. A budapesti, városligeti Vajdahunyad vár területén a figyelmes szemlélõk kíváncsian fedezhetik fel Lugosi szobrát.

Houdini, a szabadulómûvész …Houdini gyerekkorában cirkuszban látta egy mutatványban, hogy kettéfûrészeltek egy nõt. Miután a nõnek a végén semmi baja nem esett, ez hallatlanul megtetszett neki. Elhatározta, hogy õ is bûvész lesz. Mesterének az 1800-as években élt Jean-Eugene Robert-Houdin francia mágust tartotta. A Houdini mûvésznevet az õ tiszteletére vette fel. …1899-ben nagyon megtetszett a bilincsbõl szabaduló jelenete egy producernek, aki szerzõdtette és európai turnéra vitte. Houdini, a szabaduló mûvész hatalmas sikert aratott az „öreg kontinensen”. Sorra utazott az országokban és azzal kápráztatta el a közönséget, hogy a rendõr-fõkapitányságok zárkáiból, megbilincselve és bezárva, minden egyes alkalommal könnyedén kiszabadult. Houdini legismertebb „szabaduló” száma az un. Kínai Vízi Kínzókamra volt...a mûvész lábait egyfajta fakalodába zárták, majd õt fejjel lefelé beleeresztették egy nagy tartályba, amely fából és fémbõl készült az elején átlátszó üveggel. Ez utóbbi azért kellett, hogy a közönség láthassa, mit csinál Houdini. A fakalodát odaerõsítették a tartály tetejéhez, ezzel mintegy hermetikusan lezárva azt. Houdininek három perc alatt kellett kiszabadulnia. A szabadulás trükkje mindmáig nem ismert. Egy másik híres szabaduló számot 1912. július 7-én mutatott be Houdini New Yorkban, az un. Keleti folyónál. A rendõrség nem engedélyezte számára azt, hogy az ott található mólók közül bármelyiket is használja. Ezért aztán a bûvész egy vontatóhajót bérelt, és a sajtó képviselõit meghívta a fedélzetre. Houdini kezét és lábát megbilincselték, majd egy faládába rakták, és annak tetejét leszögezték. A ládához száz kilogrammos ólomsúlyt erõsítettek, majd az egészet, a benne levõ Houdinivel együtt a vízbe eresztették. A bûvész 57 másodperc alatt szabadult ki fogságából! A ládát késõbb a felszínre húzták, és látható volt, hogy teljesen sértetlen… Számai valóban igen nehezek voltak. Nem egyszer csupán pillanatokon múlott az élete. …Houdini hashártyagyulladásban halt meg. A bûvész a montreali McGill Egyetemen tartott elõadásán nagyhangúan hirdette, hogy olyan erõs hasfala van, amely minden ütést képes elviselni. A Gordon Whitehead nevû diák az elõadás után megkérdezte tõle, hogy ez valóban igaz-e. Houdini igenlõ válasza után a diák minden további várakozás nélkül három, gyors egymás utáni ütést mért az egykori kis Erik hasfalára. Houdininek nem volt ideje arra, hogy szokása szerint megfeszítse a hasfalát. A szerencsétlen ütések a vakbelét találták el. A késõbbiekben kiderült, hogy Houdininek akut vakbélgyulladása volt már akkor néhány nap óta. Minden fájdalom ellenére nem vett igénybe orvosi segítséget és további fellépésének színhelyére utazott. Az 1926. október 24-iki Detroit-i fellépésén, a Garrick Színházban már 40 fokos láza volt, de végigcsinálta az elõadást. Utána azonnal kórházba vitték és világossá vált, hogy a megütött, már nagyon rossz állapotban levõ vakbél szétrobbant, és mérgezõ anyagokat juttatott Houdini szervezetébe. Ez okozta a halálos hashártyagyulladást. Weiss Erik - Harry Houdini 1926.október 31-én, Halloween napján, 52 éves korában halt meg.

Tony Curtis, a nõk bálványa „A Hollywood Boulevard 6817-es számú háza elõtt Bernard Schwartz csillagát látjuk. Akár találós kérdésnek is szánhatnám: ki az a Schwartz? Tony Curtis lett késõbb a neve… A New York-i Bronxban született a kis Schwartz 1925. június 3-án a magyar emigráns szabó, Schwartz Emánuel fiaként. Tényleg nem volt könnyû sora, mivel anyja, Ilona súlyos skizofréniában szenvedett és állandóan verte a gyermekeit. A kisfiú nyolcéves korában Julius nevû bátyjával együtt intézetbe került, mivel a család olyan rossz helyzetben volt, hogy egyszerûen nem tudott ennivalót adni a gyerekeknek. ...Joyce Selznick, az akkoriban ismert tehetségkutató és színészválogató szakember felfigyelt Schwartzra, aki így 1948ban egyenesen Hollywoodba jutott. A 23 éves fiatalember szerzõdést kapott a Universal Picturesnél és megváltoztatta nevét Tony Curtisre. Tényleg tehetséges volt? Curtis szerint azért választotta ki õt Joyce Selznick, mert a színésztanonc fiúk közül õ volt a legsnájdigabb, és megtetszett a hölgynek. A háború utáni filmlegendák egész sorával kezdte együtt karrierjét. Marilyn Monroe, Rock Hudson, Robert Wagner, Natalie Wood, hogy csak néhányat említsünk. Élete során százhúsznál több film kötõdik nevéhez. … A nyolcvanas éveinek elején járó Tony Curtis elköltözött Los Angelesbõl, távolságot tartott Hollywoodtól. Ebben az is közrejátszott, hogy egyfajta sértõdöttséggel tekintett a filmiparra. Kifejezetten nehéz volt számára elviselni, hogy egyszer sem kapott komoly filmes elismerést a film Mekkájában. A Hollywood Boulevard-on lévõ csillag nem vigasztalta. A 2006-ban neki ítélt Sony Életmûdíj az egyetlen, amely a filmiparban azért számít. Egy zárt lakóparkban lakott haláláig Las Vegas egyik kellemes elõvárosában, Hendersonban. A panoráma, amely a kaszinóváros lüktetését és ugyanakkor egyfajta nyugalmat sugároz, tökéletesen alkalmas terepet nyújtott az alkotáshoz. Igen, Curtis ezt a panorámát látva maga elõtt nyúlt az ecsethez szinte naponta életének utolsó éveiben. A „Vörös asztal” címû festményét még a New York-i Metropolitan Múzeum is kiállította 2007-ben. Curtis, aki igencsak híres volt a nõk iránti feltétlen odaadásáról, ötször nõsült. Elsõ és leghíresebb felesége Janet Leigh színésznõ volt, akivel 11 évig élt együtt. Leigh szülte neki azt a két lányt, Jamie Lee-t és Kelly Curtist, aki apjuk nyomdokaiba léptek és színésznõk lettek. Curtisnak az öt házasságából összesen hat gyermeke született. Nicholas nevû fia tragikus halálát sohasem tudja elfelejteni. Az 1994-ben 23 éves fiú heroin-túladagolásban vesztette életét. Curtis 1998-ban vette el ötödik feleségét, Jill Vandenberget, aki közel negyven évvel volt fiatalabb nála és nagy állatbarát. Egy speciális lómenhelyt üzemeltet azóta is, a Las Vegastól 50 kilométerre található Shiloh Horse Rescue and Sanctuaryt. Curtis büszke volt magyar és zsidó gyökereire. 2010. szeptember 29-én, 85 évesen, nevadai otthonában álmában érte a halál. Felesége, Jill karjai között hunyt el szívroham következtében. Október 4-én Las Vegasban helyezték örök nyugalomra. A magyar kormány nevében én vettem részt a szertartáson.”

Az American Hungarian Panoráma világmagazin olvasói – akik a világ számos országából hazatérnek, hazalátogatnak – gyakorta kérik szerkesztõségünket, hogy segítsük útbaigazítani õket egy-egy hazalátogatásuk alkalmával. A leggyakoribb kérdések: hol szálljanak meg? Milyen éttermeket érdemes felkeresni? Milyen programokat, kirándulásokat tervezzenek? Hol vannak a legjobb helyek Budapesten és Magyarországon? Nos, lapunk ezzel a rovattal – Legjobb helyek! Top Places – Meghívók – Ajánlatok – útbaigazítást ad a hazatérõ, hazalátogató avagy hazatelepült magyaroknak, illetve külföldi és hazai baráti társaságuknak, ismerõseiknek. Ajánljuk hát mindenki figyelmébe ezeket a bemutatkozó írásokat!

A Panoráma ajánlata Bujdosó Edit rovata

Readers of the American Hungarian Panorama world-magazine who are visiting their homeland from all over the world, often ask the Publisher to help them to find their ways in different matters. Frequently asked questions are: where can they find a nice hotel, which is the best restourant in the neighborhood, what kind of tours do we recommend, where the the top places in Budapest and Hungary. Well, our magazine starts with this issue a topic titled „Legjobb helyek! Top Places – Invitations – Propositons” intends to extend helping hands the visitor or repatriate Hungarians including their foreigner or domestic companions. We highly recommend to everybody's attention these.

BUDAVÁRI MÁTYÁS ÉTTEREM ÉS RENDEZVÉNYTEREM

Ín y enc f alat ok ódon f alak k özö tt Mátyás király udvarához tartozó személyek lakták azokat a palotákat, amelyek a középkorban a budai várban, a mai Fortuna Ház helyén álltak. S abban a házban mûködött hazánk elsõ olyan nyomdája, mely Gutenberg találmányát alkalmazta. A gyönyörû épület még õrzi a sok-sok évszázaddal ezelõtti hangulatot: a kapualj ülõfülkéit, a jellegzetes ablakkereteket. A Budavári Mátyás étterem a vár közepén, a Mátyás-templom és a Hilton Szálloda szomszédságában található, szemben a Domonkos-rendi kolostor tornyának oldalfalán elhelyezett Mátyás portréval. Könnyen megközelíthetõ, hiszen a Bécsi Kapunál vagy a Várfok utca – Lovas utca keresztezõdésénél lévõ parkolóhelytõl mindössze pár száz métert kell sétálni (elõre szervezett program esetén behajtási engedélyt kapnak a vendégek).

INFORMÁCIÓ A Zila mûhelyében mindig kisütnek valamit…

Nemzetközi porondon egy hazai topcukrászat

Almatorta egressel megbolondítva, innovációs nagydíj az Országházban, cukormentes jelenlét az Édes Napokon, majd csaknem ezer kilométer megtétele oda-vissza egy csupa finomsággal megrakott kamion vezetõfülkéjében - nem lehet állítani, hogy Zila László mestercukrásznak, a Zila Kávéház és Étterem, Krisztina Cukrászat tulajdonosának tétlenül telt volna a nyara, majd hasonlóan folytatódna az õszkezdet...Amikor találkozunk, olyan kipihenten, vidáman fogad, mintha legalábbis egy karibi nyaralásról tért volna haza. Pedig nem onnan sietett vissza az Üllõi útra, hanem a Kossuth térrõl, a Parlament felsõházából, ahol nem mindennapi találmányának nem mindennapi fogadtatása miatt járt. Díj az újításnak Ötvennyolc érvényes pályázat érkezett a szakmai zsûrihez, köztük szerepelt a Zila tortaforma, a pesti cukrászmester, Zila László (a képen) négy éve szabadalmaztatott újítása, amelyet ma már gyakorlatilag a teljes hazai szakágazat – cukrászatok, éttermi kis,- és nagykonyhák, parti szervizek – sikerrel alkalmaznak. Ez a magyar találmány, amely lefedi a teljes

Az étterem különleges elrendezésû, mert két szinten várja a vendégeket. A földszinten van a Freskó terem, az udvari különterem, a télikert, a hozzá kapcsolódó hangulatos terasszal. Az emeleten az önkiszolgáló étterem, illetve a hajdani nyomdász nevét õrzõ Hess András-rendezvényterem várja a látogatókat. A magyar és a nemzetközi konyha specialitásai mellett salátakülönlegességekkel kínálják a finom ételek kedvelõit. Az étterem saját cukrászkészítményeivel

Budavári Mátyás Étterem és Rendezvényterem 1014 Budapest, Hess András tér 4. Telefon: +36(1)375-6175 www.budavarimatyasetterem.hu [email protected]

is kényezteti a vendégeket. A borlapon pedig megtaláljuk a magyar borvidékek legzamatosabb nedûit. E csodálatos, különleges környezetben, étteremkomplexumban az árak átlagosnak mondhatóak. Az ötven és háromszáz vendéget befogadni képes két rendezvényteremben minden kívánságot teljesítenek: legyen az svédasztalos bankett, állófogadásos társasági esemény, esküvõ, konferencia, elõadás, sajtótájékoztató vagy szakmai öszszejövetel. Az étterem vezetõi, rendez2012/ 4. szám

vényszervezõi teljes körû szolgáltatással állnak a megrendelõk szolgálatára. És vállalnak bármilyen külsõ, teljes körû catering szolgáltatást is. Mindezt látva, tapasztalva Mátyás király okkal csodálkozna, hogy mennyi mindenben változott fél évezred alatt a budai vár világa.

Refer enciák eferenciák A Leo Burnett reklámiroda nemzetközi üzleti találkozója A Mátyás-templomban celebrált aranymise utáni egyházfõi vacsora A Mátyás-templomban tartott nemzetközi kórusfesztivál utáni állófogadás A NATO-tagországok díszvacsorája

hazai gasztronómiát, most rangos elismerésben részesült: 2012-ben Magyar Termék Nagydíj elismerést kapott. Az impozáns megjelenésû innovációs nívódíjat a hozzá járó oklevéllel dr. Latorcai János, az Országgyûlés alelnöke adta át.

Egy másik verseny újabb gyõzelem Az ország tortája verseny, amelyet hatodszorra hirdettek meg idén, ma már annyira népszerû, hogy ennél jobb marketing egy édességnek szinte nem is kell. Még korántsincs ennyire divatban az or-

szág cukormentes tortája címért kiírt viadal (melyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete hirdetett meg közösen), amelyben idén 18 torta érkezett az ítészek elé – és Zila mester süteménye, az Almatorta egressel szerezte meg az elsõ helyet. A gyõztes torta elkészítéséhez a cukrász nem használt sem fehér lisztet, sem répa, illetve nádcukrot, sem mesterséges a da lé k a n y a g o t , sem tartósítószert (a kiírás követelményeinek megfelelõen), hanem karamellizálható alapanyagokból, g y ü m ö lc s c u ko r hozzáadásával dolgozott. Így a torta egy-egy szelete 25,6 g szénhidrátot, valamint 309 kcal kalóriát tartalmaz – vagyis cukorbetegek, diétázók is fogyaszthatják. Ráadásul mostantól sok helyen kapható – hiszen az a cél, hogy a gyõztes tortát bárhol elkészíthessék, és minél több helyen fogyasztható legyen.

együtt a cukormentes változat elutazott Münchenbe: a Zila cukrászat csapata ugyanis idén részt vett Európa legnagyobb édes megmérettetésén, a hat napig tartó IBA szakkiállításon, amely Európa egyik legnagyobb cukrász és pék nemzetközi bemutatója. Sõt, mivel a Német Cukrász Ipartestület elnöke ismeri, és naponta használja a Zila tortaformát, tõle érkezett a felkérés: a feltaláló a kiállítás ideje alatt tartson naponta félórás bemutatót a központi pódiumon – úgyhogy a müncheni bemutató egyben a Zila tortaforma nemzetközi karrierjének fontos mérföldköve is volt. A speciális hûtõtérbe 9000 darab, a tortaformában készült kocka került, amelyek eperbõl, rebarbarából, feketeerdõ ízesítésû, joghurtból, erdei gyümölcsökbõl álló desszertek (a német ízvilágnak megfelelõen), és ez a fuvar min-

Édes hazai és nemzetközi megmérettetés A Budai Vár önmagában is csodálatos élmény, hát még akkor, ha csupa menõ hazai cukrászat, kávéház, csokoládémanufaktúra népesíti be a várfalak tövét, és kínálja édes finomságait. Köztük a Zila cukrászat is, valamint Magyarország tortája, a Szabolcsi almás máktorta és más sütemények mellett megkóstolható természetesen az Almatorta egressel is. Majd szeptember második felében több más desszerttel 2012/ 4. szám

den mozzanatában édes lesz, hiszen a kamiont maga a cukrászmester vezeti. Fotó: www.termeknagydij.hu, Lakos Gábor AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

45

Implantátum: a hidak, protézisek alternatív megoldása

Fekete Borpince – Szekszárd Természetes, telten gyümölcsös ízvilágú borok A FEKETE BORPINCE a szekszárdi borvidék kiemelten értékes területén, az Iván-völgy szívében helyezkedik el. A völgy az évszázadok óta híres szekszárdi borvidék egyik legkedveltebb termõhelye. A kedvezõ talajösszetétel és a délnyugati fekvés kiváló minõségû szõlõ termesztését teszi lehetõvé. A szõlõ pedig a bor lelke. – A családi hagyományokat követve, szüleim munkáját folytatva kezdtem el borokat készíteni – mondja Fekete Mihály. – Kezdetben saját magam és családom részére állítottam elõ bort, ezért is különleges gondossággal és odafigyelés-

sel végeztem a munkám. A szõlõmûvelés és borkészítés módját számomra a kezdetektõl fogva a környezet iránti tisz-

telet és a boraimat fogyasztók iránt érzett felelõsség határozta meg. Késõbb a borkészítés választott szakmám és hivatásom lett, a pincészet kibõvült és családi vállalkozássá nõtte ki magát. Elmondhatom, hogy borászként is ugyanolyan odafigyeléssel állítom elõ boraimat, mint azt korábban szõlõsgazdaként tettem. A pincészethez tartozó területek ökoszisztémájának megõrzésére nagy hangsúlyt helyezek. Célom a folyamatosan és egyenletesen jó minõségû, telten gyümölcsös ízvilágú kézmûves szekszárdi borok természetes és környezetbarát módon történõ elõállítása. Örömmel tölt el, hogy a Fekete Borpince nedûit fogyasztók viszszajelzései és a nemzetközi, valamint hazai versenyeken elért eredmények igazolják törekvéseinket. A festõi környezetben található közel 20 éves, eredeti építésû pince igazi vendégcsalogatónak számít. A borpince hangulatos környezetében a borkóstolás maradandó élményt jelent a látogatóknak. A pincében nyáron 50-60 fõ, télen 25-30 fõ ellátását biztosítják. A hagyományos borkóstolás mellett különféle rendezvények, bõséges vacsorák, kényelmes szállások és finn hordószauna is gondoskodik a vendégek pihenésérõl, kényelmérõl, kikapcsolódásáról. A pince a vendégeket egész évben széleskörû, egyedi élményt nyújtó szolgáltatásokkal is várja: kulturális és gasztronómiai jellegû tematikus borkóstolók, rendezvényszervezés, családbarát 2012/ 4. szám

pince, dûlõbejárás és élményszüret. A pince évrõl-évre részt vesz az ország legnagyobb gasztronómiai fesztiváljain és szakmai eseményein is.

A Fekete Borpince megtalálható a Facebook oldalon is. A borok pedig megvásárolhatóak közvetlenül a pincénél, telefonon vagy interneten keresztül, illetve országszerte a pince honlapján a Forgalmazóink menüpontban megtalálható üzletekben és webáruházakban.

Szekszárd, Ivánvölgy Mobil: 06-20/49-75-455 06-30/92-95-732 Tel.: 06-74/414-785 [email protected] www.feketeborpince.hu

Európai színvonalat nyújt a Liget Klinika Érden Wellness szolgáltatásokkal, budapesti programokkal Köztudott, hogy Magyarországon évtizedek óta világhírû a fogorvosok képzése. Az utóbbi évtizedekben nemcsak az orvosok szakmai tudásáról mondható el, hogy kimagasló, de a rendelõk technikai felszereltsége is felzárkózott a nyugat-európai színvonalhoz. Ez a kijelentés azonban sajnos még csak a magánklinikákra vonatkozik, ahol bár a szolgáltatási árak jóval magasabbak, mint egy államilag támogatott fogászati rendelõben, de még így is jóval a nyugat-európai rendelõk árai alatt maradnak. A legtöbb külföldi páciens Franciaországból, Angliából, Írországból, Norvégiából, és Olaszországból érkezik, hogy kb. 60–70%-ot takarítson meg a fogászati kezelés költségeibõl. Mivel Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, így a tagországokból érkezõ páciensek ugyanúgy részesülnek hazájuk társadalombiztosítási támogatásából, mintha otthon végeztették volna el a kezeléseket. Hogy miért ennyivel olcsóbb Magyarországon az azonos színvonalú és minõségû fogászati kezelés, mint a nyugat-európai országokban, az a mûködési és fenntartási költségekkel magyarázható: olcsóbb munkaerõ, alacsonyabb közüzemi, és bérleti díjak, több páciens, stb. A Ligeti Klinika az Európai Uniós pályázat támogatásával jött létre, mely egyfajta biztosítékot is jelent az európai színvonal biztosítására. Dr. Tóth Szilvia, a Ligeti Klinika vezetõ fõorvosa elmondja, hogy a külföldi pácienseket elsõsorban az implantálás vonzza hazánkba, melynek ára Magyarországon akár egyharmada is lehet a nyugati országokéhoz képest, annak ellenére, hogy az implantátumok ugyanazon német vagy svájci gyártóktól kerülnek beszerzésre. A kedvezõ ár mellett az ilyen fogászati centrumok, mint pl. Ligeti Klinika legnagyobb vonzereje, hogy több rendelõvel mûködnek, ahol dentálhigiénikusok, esztétikai és konzerváló fogorvosok, szájsebészek, team munkában, szoros együttmûködésben valósítják meg a kezeléseket. Így komplett szolgáltatást tudnak nyújtani, anélkül,

hogy a pácienseket különféle szakorvoshoz kellene küldeni. Külföldi páciensek esetében a gyakorlat az, hogy egy elõzetesen elküldött panoráma röntgen alapján a szakorvosok elkészítik a kezelési tervet, és az árajánlatot, hogy a páciens a lehetõ legpontosabb információk birtokában tudjon dönteni az ideutazását illetõen. Bár ma már Budapest vette át a fogászati turizmus központja címet a valamikori osztrák határ menti városoktól, mint Sopron és Mosonmagyaróvár, a nagyvárosi forgatag nem mindig jelent elõnyt. Az olcsóbb szálloda, a repülõtértõl való könnyû megközelíthetõség az egészségturizmusban elõnyhöz juttathatja a nem a belvárosában található fogászati központokat is. Különösen a családdal együtt érkezõk számára fontos a turizmus egyéb formája, a wellness, a fürdõzés és a pihenés. Ebbõl a szempontból is fontos pl. a Ligeti Klinika és a közelében található termál szálloda együttmûködése. Az ide látogatók a belvárosi szállodák árainál olcsóbban, és kellemes, kertvárosias környezetben pihenhetnek, és élvezhetik a wellness szolgáltatásokat. Mivel Budapest központja csak néhány kilométer, a városnézés, a bevásárlás, vagy az éjszakai élet ugyanúgy része lehet a programnak, mint a nyugodt pihenés. A Ligeti klinika szolgáltatási körébe tartozik a külföldi páciensek itt tartózkodásának megszervezése is, vagyis a szállás elõzetes lefoglalása, transzfer biztosítása a reptér és a szálloda, és a szálloda és 2012/ 4. szám

a klinika között, valamint tolmács biztosítása a kezelések alatt. Megérkezésükkor a páciensek egy mobiltelefont kapnak, amivel probléma esetén bármikor segítséget tudnak kérni egy anyanyelvükön beszélõ pácienskoordinátortól. Igény szerint lehetõség van turisztikai programok megszervezésére is, a borkóstolástól a dunai sétahajózásig, kimerítve az egészségturizmusban rejlõ összes lehetõséget.

www.ligetiklinika.hu www.ligetiklinika.hu 2030 Érd, Balatoni út 91 0036 23 376 173

Dr. Tóth Szilvia a Ligeti Klinika vezetõ fõorvosa

INFORMÁCIÓ 29. A Panoráma Világklub New York-i York-i Társklubja

50. A Panoráma Világklub Mezõségi Ifjúsági Társklubja (az elsõ ifjúsági társklub)

Alakult: Amerikai Egyesült Államok, New York, 2012. március 24. Elnök: Bollók Barbara. Alelnök: Jakab Vilmos. Magyarországi társelnök: Ruszanov András.

30.

A Panoráma Világklub és hálózatának bemutatása Mottó: határtalan összefogás – … mert, magyarok mindenütt vannak! A Panoráma Világklub egy világméretûvé szervezõdõ társklubhálózat keretein belül a kapcsolatteremtés és együttmûködés lehetõségét kínálja mindazok számára, akik készek a magyar értékek és teljesítmények jó hírének népszerûsítésére és közvetítésére szerte a nagyvilágban. A Világklub-hálózat tagjai személyes közremûködésükkel és kapcsolataikkal a fenti gondolatkör mellé kívánják állítani a társadalmi, a közéleti, a kulturális, a szociális, az üzleti élet, a média, a sport, valamint a karitatív és a civilszféra jeles személyiségeit, közösségeit. Mindezt civil módon, minden megkülönböztetéstõl mentesen teszik, befogadva más nemzetek, népek értékeit. Rendezvényeiket lehetõségeikhez és igényeikhez mérten tartják, közös fõrendezvényük a Magyar Világtalálkozó.

Honlapcímünk: www.vilagklub.hu A Világklub-hálózat kialakulásának története, vezetõi 1.

Panoráma Világklub

16. A Panoráma Világklub Massachusettsi Társklubja

Alakult: Budapest, 2003. október 23. Alapító-elnök: dr. Tanka László. Ügyvezetõ: T. Fehér Iréne

2.

Alakult: USA (Boston), 2011. augusztus 14. Elnök: Baloghné Kovács Éva. Alelnök: dr. Széchenyi Péter.

A Panoráma Világklub Csongrád Megyei Társklubja

17. A Panoráma Világklub Új-zélandi Társklubja

Alakult: Szeged, 2005. augusztus 20. Elnök: Szilágyi Árpád. Alelnök: Harmath Ilona

3.

Alakult: Új-Zéland (Wellington), 2011. augusztus 28. Elnök: Kaprinay Éva.

18. A Panoráma Világklub Székelyföldi Társklubja

A Panoráma Világklub Felvidéki Társklubja

Alakult: Románia (Erdély), Gyergyószentmiklós, 2011. november 25. Elnök: Kopacz Zoltán. Magyarországi társelnök: Fûrész L. Ferenc.

Alakult: Szlovákia, Révkomárom, 2006. március 15. Elnök: Tarics Péter.

4.

A Panoráma Világklub Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Társklubja

19. A Panoráma Világklub Indiai Társklubja

Alakult: Nyíregyháza, 2006.november 6. Elnök: Sipos Ildikó.

5.

Alakult: India (Új-Delhi), 2011. december 20. Elnök: Suresh Chaudhary. Alelnök: Raj Kumar Sharma. Ügyvezetõ: Savita Chaudhary. Magyarországi társelnök: dr. Tamás Gábor.

A Panoráma Világklub Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Társklubja Alakult: Törökszentmiklós, 2007. március 15. Elnök: Pörneki András.

6.

20. A Panoráma Világklub Szatmári Társklubja

A Panoráma Világklub Tolna Tolna Megyei Társklubja

Alakult: Románia (Partium), Nagykároly,2012. január 14. Elnök: Bogdán Georgescu. Magyarországi társelnök: Sipos Ildikó.

Alakult: Bonyhád, 2010. július 22. Elnök: Kereki Kati.

7.

A Panoráma Világklub Somogy Megyei Társklubja

21. A Panoráma Világklub Svájci Társklubja

Alakult: Kaposvár, 2010. október 29. Elnök: Nagyváradi-Kis Anna. Elnökhelyettes: Koszó Aranka. Alelnök: Kovács József. Titkár: Milovecz Vera.

8.

Alakult: Svájc (Zürich), 2012. január 27. Elnök: B. Szabó Péter.

22. A Panoráma Világklub Ausztráliai Társklubja Alakult: Ausztrália (Sydney), 2012. február 5. Elnök: Ilosvay Gusztáv. Magyarországi társelnök: Bõsze Ferenc.

A Panoráma Világklub Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Társklubja Alakult: Miskolc, 2011. január 20. Elnök: dr. Mezei László. Alelnök: Úrhegyi László.

9.

23. A Panoráma Világklub Kaliforniai Társklubja Alakult: Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia (Ontario). 2012. február 11. Elnök: Szabó Zsóka. Alelnök: Faragó Katalin. Ügyvezetõ: Horváth Katalin. Titkár: Elekes Renáta. Magyarországi társelnök: Kereki Kati.

A Panoráma Világklub Veszprém Veszprém Megyei Társklubja. Alakult: Veszprém, 2011. február 25. Elnök: Irmes Zsolt.

10. A Panoráma Világklub Bács-Kiskun Megyei Társklubja

24. A Panoráma Világklub Argentínai Társklubja

Alakult: Kalocsa, 2011. március 18. Elnök: Salaczné Várszegi Mária.

Alakult: Budapest, 2012. február 13. Elnök: Vass Mátyás. Magyarországi társelnök: Szöõr Anna.

11. A Panoráma Világklub Beregszászi Társklubja Alakult: Ukrajna (Kárpátalja), Beregszász, 2011. május 13. Elnök: Babják Zoltán. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László. Ügyvezetõ: Kázmér Dávid.

25. A Panoráma Világklub Svédországi Társklubja Alakult: Svédország (Malmö), 2012. február 18. Elnök: Rosenheim Ilona. Magyarországi társelnök: dr. Szalontai Éva. Alelnök: Hoffman Zsuzsa. Titkár: Gaál Zsolt Miklós.

12. A Panoráma Világklub Técsõi Társklubja Alakult: Ukrajna (Kárpátalja),Técsõ, 2011. május 14. Elnök: Száva József. Ügyvezetõ: Kolozsvári László. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László.

26. A Panoráma Világklub Mauritániai Társklubja Alakult: Budapest, 2012. március 4. Elnök: Ahmed Szliman. Magyarországi társelnök: Czuh János.

13. A Panoráma Világklub Zala Megyei Társklubja Alakult: Keszthely, 2011. május 20. Elnök: dr. Tamás Gábor. Alelnök: Nemere László. Titkár: Horváth Sebestyénné Zsuzsa.

27. A Panoráma Világklub Spanyolországi Társklubja Alakult: Spanyolország (Madrid), 2012. március 13. Elnök: Fodor-Lengyel Zoltán. Alelnök: Olga Pérez Arroyo.

14. A Panoráma Világklub Brazíliai Társklubja Alakult: Brazília (Sao Paulo), 2011. június 4. Elnök: Gyuricza Gábor. Társelnök: Piller Éva.

28. A Panoráma Világklub Iráni Társklubja Alakult: Irán (Teherán), 2012. március 15. Elnök: Varga Sinai Gizella. Alelnök: Szabó Attila. Tiszteletbeli elnök: Gyenge Irén. Magyarországi társelnök: Samira Sinai.

15. A Panoráma Világklub Hajdu-Bihar Megyei Társklubja Alakult: Debrecen, 2011. június 17. Elnök: Vojtkó Ferenc. Alelnök: dr. Szaffkó Péter. 48

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

2012/ 4. szám

Alakult: Románia (Mezõség), Szék, 2012. június 17. Elnök: Csorba Zsuzsanna. Magyarországi társelnök: Pörneki András.

A Panoráma Világklub Floridai Társklubja Alakult: Amerikai Egyesült Államok, Florida (Sarasota), 2012. március 25. Elnök: Molnár Helena. Alelnökök: Lehoczki Melinda és Lehoczki Kálmán.

31. A Panoráma Világklub Észak-afrikai Társklubja (Marokkó, Algéria, Tunézia, Tunézia, Líbia, Egyiptom) Alakult: az Afrikai-Magyar Egyesület együttmûködésével, Budapest, 2012. április 5. Elnök: Soós Éva Julianna (Marokkó). Magyarországi társelnök: Balogh Sándor. Alelnök: Szabó Helga.

32.

A Panoráma Világklub Ciprusi Társklubja

51. A Panoráma Világklub Görögországi Társklubja Alakult: Görögország, Thesszaloniki, 2012. június 21. Elnök: Kirner Zsuzsa. Magyarországi társelnök: Joó Géza.

52. A Panoráma Világklub Sri Lanka-i Társklubja Alakult: Sri Lanka, Wanchawala, 2012. június 25. Elnök: Bányai Gabriella.

53. A Panoráma Világklub Pennsylvaniai Társklubja Alakult: USA, Pittsburgh, 2012. június 28. Elnök: Dr. Várdy Ágnes. Alelnök: Dr. Várdy Béla

54. A Panoráma Világklub Indianai Társklubja

Alakult: Ciprus, Nicosia, 2012. április 5. Elnök: Ferencz Enikõ. Magyarországi társelnök: Kovácsvölgyi Hajnalka.

Alakult: USA, Bloomington, 2012. július 11. Elnök: Dr. Kocsárdy Éva Anna. Titkár: Kocsis Krisztián.

33. A Panoráma Világklub Torontói Torontói Társklubja

55. A Panoráma Világklub Pest Megyei Társklubja

Alakult: Kanada, Toronto, 2012. április 8. Elnök: Dancs Rózsa. Alelnök: Stadler Tímea.

Alakult: Budapest, 2012. július 13. Elnök: Lõrincz Kálmán. Alelnök: Dr. Máthé Gizella.

34. A Panoráma Világklub Jeruzsálemi Társklubja Alakult: Budapest, 2012. április 9. (húsvétvasárnap). Elnök: David Meir. Magyarországi társelnök: dr. Tölgyes Margit.

35. A Panoráma Világklub Montreali Társklubja

56. A Panoráma Világklub Angliai Társklubja Alakult: Anglia, Poyton, 2012. július 15. Elnök: Bartos Gábor. Magyarországi társelnök: Szadló Éva.

57. A Panoráma Világklub Algériai Társklubja

Alakult: Kanada, Montreal, 2012.április 11. Elnök: Egerszegi Éva. Magyarországi társelnök: Török Judit.

Alakult a Magyarországon Tanult Algériai Diákok Egyesületének közremûködésével. 2012, július 16. Budapest- Tlemcen. Elnök: Abdelbari Boumediene.

36. A Panoráma Világklub New Jersey-i Társklubja Alakult: USA, New Brunswick, 2012.április 21. Elnök: Szatmári Friderika.

37. A Panoráma Világklub Vajdasági Vajdasági Társklubja

58. A Panoráma Világklub Aucklandi (Új-Zéland) Társklubja Alakult: Új-Zéland, Auckland, 2012. július 23. Elnök: Gavin Enikõ. Magyarországi társelnök: Dr. Szalay Katalin.

Alakult: Újvidék (Szerbia), 2012.április 21. Elnök: Bunyik Zoltán.

38. A Panoráma Világklub Nevadai Társklubja Alakult: USA, Las Vegas, 2012. április 29. Elnök: Sophia Zsuzsanna Wass de Czege. Tiszteletbeli elnök: Miklós Wass de Czege.

39. A Panoráma Világklub Hollandiai Társklubja Alakult: Hollandia (Mierlo) 2012. május 1. Elnök: Landmanné dr.Szenczi Zsuzsanna. Alelnökök: Jaring Landman és Stritecky Ákos. Magyarországi társelnök: dr. Szalay Katalin.

40. A Panoráma Világklub Luxemburgi Társklubja

59. A Panoráma Világklub Mexikói Társklubja Alakult: Mexikó, Cancun, 2012. július 26. Elnök: Dr. Ujj Emõke.

60. A Panoráma Világklub Németországi Ifjúsági Társklubja Alakult: Németország (Tauberbischofsheim), 2012. július 27. Elnök: Kalenics Diana.

61. A Panoráma Világklub Heves Megyei Társklubja Alakult: Eger, 2012. július 30. Elnök: Deák Boldizsár.

62. A Panoráma Világklub Burgenlandi Társklubja

Alakult: Luxemburg (Luxembourg), 2012. május 1. Elnök: Szenci Krisztina. Magyarországi társelnök: dr. Szalay Katalin.

Alakult: Ausztria, Eisenstadt, 2012. augusztus 2. Elnök: Zelei József

63. A Panoráma Világklub Dániai Társklubja

41. A Panoráma Világklub Queenslandi Társklubja

Alakult: Randers, 2012. augusztus 5. Elnök: Solvesten Pradarics Krisztina. Magyarországi társelnök: Dr. Tamás Gábor.

Alakult: Ausztrália (Queensland, Gold Coast), 2012. május 1. Elnök: Nuspán Eszter. Alelnök: Bugár Mária. Titkár: Bozsik Tamás

64. A Panoráma Világklub Háromszéki Társklubja

42. A Panoráma Világklub Nagyszõlõsi Társklubja

Alakult: Románia ( Illyefalva), 2012. augusztus 7. Elnök: Bakó Zoltán. Magyarországi társelnök: Menyhárt Ágnes.

Alakult: Ukrajna (Kárpátalja), Nagyszõlõs, 2012. május 5. Elnök: Grigora Éva. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László.

65. A Panoráma Világklub Stájerországi Társklubja

43. A Panoráma Világklub Nógrád Megyei Társklubja

Alakult: Ausztria, Graz, 2012. augusztus 10. Elnök: Dr. Norbert Adelwöhrer. Magyarországi társelnök: Dr. Tamás Gábor.

Alakult: Salgótarján, 2012. május 9. Elnök: Sulyok László. Alelnök: Simon Lajos.

66. A Panoráma Világklub Costa Rica-i Társklubja

44. A Panoráma Világklub Ausztriai Társklubja

Alakult: Costa Rica, San José, 2012. augusztus 15. Elnök: Burján Katalin.

Alakult: Ausztria (Bécs), 2012. május 21. Elnök: Radda István. Alelnök: Radda Marika.

67. A Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja Alakult: Argentína, Bariloche, 2012. augusztus 23. Elnök: Dr. Besenyi Károlyné. Alelnök: Dr. Besenyi Károly. Magyarországi társelnök: Fóthy Erzsébet.

45. A Panoráma Világklub Nigériai Társklubja Alakult: Budapest-Lagos, 2012. május 23. Elnök: Omotunde Komolafe. Magyarországi társelnök: Czuh János.

46. A Panoráma Világklub Indonéziai Társklubja

68. A Panoráma Világklub Békés Megyei Társklubja Alakult: Békéscsaba, 2012. szeptember 25. Elnök: Gécs László.

Alakult: Budapest-Jepara, 2012. május 28. Elnök: dr. Suri Zoltán.

47. A Panoráma Világklub Franciaországi Társklubja Alakult: Franciaország, Párizs, 2012. május 31. Elnök: Virág Ibolya. Magyarországi társelnök: Fülemen Róza. Alelnökök: Tar Pál, Takácsy Sándor. Ügyvezetõ: Prohászka Péter.

48. A Panoráma Világklub Fejér Megyei Társklubja Alakult: Székesfehérvár, 2012. június 4. Elnök: Dr. Gubánné Pintér Annamária.

49. A Panoráma Világklub Belorussziai Társklubja Alakult: Belorusszia, Minszk, 2012. június 5. Elnök: Madari Ákos. Alelnökök: Kováts Orsolya, Dr .Szalay Katalin. Magyarországi társelnök: Bartucz Éva.

69. A Panoráma Világklub Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Megyei Társklubja Alakult: Sopron, 2012. október 1. Elnök: Eõry Zoltán.

70. A Panoráma Világklub Magyarországon Tanult Tanult Afrikai Diákok Társklubja Alakult: Budapest, 2012. október 3. Elnök: Ahmed Szliman.

71. A Panoráma Világklub Törökországi Társklubja Alakult: Ankara-Budapest, 2012. október 9. Elnök: Guler Ilona.

72. A Panoráma Világklub Szíriai Társklubja Alakult: Damaszkusz-Budapest, 2012. október 17. Elnök: Midáni Nizár.

73. A Panoráma Világklub Albertai Társklubja Alakult: Edmonton, 2012. október 23. Elnök: Juhász Zsuzsa. 2012/ 4. szám

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

49

ISSN 1589-7192 (on-line)

ISSN 1589-3987 (nyomtatott)

Magy aror országi szági szerkesztõség Magyar szerkesztõség Médiamix Kiadó, H-1143 Budapest, Besnyõi út 9. Postacím: Budapest 1581, Pf.: 100., E-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: DR.TANKA LÁSZLÓ (+ 36-209-28-00-88) Felelõs szerkesztõ: Balás Róbert Munkatársak: Bába Szilvia, Bujdosó Edit (Legjobb helyek rovat), Kereki Kati, Fûrész L. Ferenc, Török Judit Számítógépes szerkesztés: Horváth Zsolt. Tel.: (+36) 30-85-72-412; e-mail: [email protected]

Külföldi szerkesztõség: szerkesztõség: Mixmedia Inc., 245 East 81 Street New York, NY 10028 Molnár Travel, Tel.: 212-535-3681, 212-744-3991

Külföldi munkatársaink: KANADA

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK New York: Mészáros László 640 Essjay Drive Villa A, Buffalo, NY 14221, USA Tel.: 716-830-6039 E-mail: [email protected] New Jersey: Szatmári Friderika, 91 Douglas Ave, Somerset, NJ 08873, Tel.: -1-732-659-6683 e-mail: [email protected] Dr. Tarján Gábor, P.O.Box 57 Garfield, NJ 07026, tel: 973-772-8810, e-mail: [email protected] Florida: Ifj. Szalay Róbert, 6204 29th Street East, Bradenton, FL 34203, Tel.: 941-755-5550, Fax: 941-751-6281 E-mail: [email protected] Molnár Helena, Bayshore Garden #3, 5916 Palm LN C-34, Bradenton, FL 34207 USA. Tel.: 1-941-301-4774. E-mail: [email protected] Pennsylvania: Dr. Várdy Béla 5740 Aylesaboro Ave. Pittsburgh, PA 15217, tel.: 412-422-7176, e-mail: [email protected] Texas: Váli Péter, 1409 Berne Lane, Lewisville, TX. 75067 (972) 420-6732. E-mail: [email protected] Washington D.C.: Dr. Lõwy Dániel, 13255 Revillo Loop, Woodbridge, VA 22191, USA. Tel.: (703) 490-0359; E-mail: [email protected]

Dancs Rózsa, 122 Silas Hill Drive, M2J 2X9, E-mail: [email protected] Montreal: Mailáth Mária, 5211. Hingston ave. Quebec, H3X, 3R5, Tel./fax: 514-482-8136, e-mail: [email protected] Victoria: Miska János, 903-139 Clarence St., B.C. V8V 2J2, tel.: 250-381-4196, e-mail: [email protected] Ottawa: Dragan János, Hungarian Community Centre, Ottawa, Ontario, CanadaK2G 0E7. Email:[email protected] Alberta: Juhász Zsuzsanna, 1410. 19. Mont Clare Pl. St. Albert ABT8N 3Y1 E-mail: [email protected]

Illinois: Harmath István 716 Brummel St. Evanston IL 60202 Tel.: 847-864-8626, e-mail: [email protected] Massachusetts: Balogh K. Éva – Boston. Telefon: 1(734) 846-3190 E-mail: [email protected] Website: http://bridgecultural.com/index.html

Sydney Hódi Margit, 67C/1.Mc.Donald Street Cronulla 223O NSW E-mail: [email protected] Tel.: (02) 8-521-7733 Melbourne Szeverényi László, 9 Howard Ave. Ringwood East, 3135, Victoria, Tel: (03) 9879-8203, E-mail: [email protected] Solymossy Kálmán, 208 Beaconsfield Pde Middle Park Vic. 3206, Australia. Tel.: (03) 9690-3781, fax: 9690-1765 ÚJ-ZÉLAND Kaprinay Éva, 112.Clyde St. Island Bay, Wellington 6023 N-Z Tel.: 64-4-3835-395 email: [email protected] TASMANIA Katona Géza, 11 Zomay Ave Dynnyme, 7005,Tasmania, Australia E-mail: [email protected] IZRAEL Dán Ofry, 5. P.O.B 32370, Tel Aviv ,61323, Israel, Tel.: 972-505-276-888, fax: 972-3-6709-602 E-mail: [email protected]

ARGENTÍNA Buenos Aires Haynalné Kesserû Zsuzsánna Luis Monteverde 4251 –(1636) Olivos, Buenos Aires Tel.: 54-11/4711-1242; E-mail: [email protected]

SR| LANKA Bányai Gabriella, Vithanage Wate, Sri Gunaratne Mw Kalahe, Wanchawala, Galle; Tel.: 00-94-77-916-9363; E-mail: [email protected]; [email protected]

BRAZÍLIA Sao Paulo Piller Éva, Rua das Carpas 58, 04648-020 Sao Paulo, SP E-mail: [email protected] VENEZUELA

Fedor Erika, tel.: 202-497-1166. Email: [email protected]

Hirdetés: Hirdetés:

Toronto: Susan Papp, 80 Carlton St., Toronto, Ont. M5B 1L6. Tel.: 416-413-1300 ext. 239; E-mail: [email protected]

Diegoné Fedor Aliz, Apartado 80 659, Caracas 1080-A /Venezuela Tel./fax: 0058-212-986 6048, mobil: 0058-412-978 2685 E-mail: [email protected], [email protected] AUSZTRÁLIA Gold Coast Bozsik Tamás, Zsuzsa Rumincik, Southport, QLD 4215, 9 Fuji CL, AUS, Tel.: 61-7-5597-2989 e-mail: [email protected]

Médiamix Kiadó 1581 Budapest, Pf.100 E-mail: [email protected]

Nyomda: Kapitális Nyomdaipari Kft., Debrecen, felelõs vezetõ: ifj. Kapusi József.

SVÁJC B. Szabó Péter – Zürich E-mail: [email protected] SVÉDORSZÁG Dr. Szalontai Éva, Solvándegatan 1A.ll8., 21457 Malmö 1132 Budapest, Visegrádi u.12. Tel./fax: 36 1340 47 19 E-mail: [email protected] KÁRPÁT-MEDENCE Tatár Zoltán, (Erdély) Cluj-Napoca (Kolozsvár) 400.186 Str. Scortarilor, Nr. 38/18, tel.: 40-264-444.093. E-mail: [email protected] Tarics Péter (Felvidék). Tel.: 00421-908-421-503, 003630-499-6362E-mail: [email protected]

Elõfizetés: Elõfizetés: Magyarország: 3000 Ft/év Amerika: 40 USD/év Európában: 30 EUR/év

Kanada: 40 USD/év Ausztrália: 40 AUD/év Új-Zéland: 40 AUD/év

Elõfizethetõ a kiadónál és a külföldi munkatársaknál.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az