Tiscia (Szeged) Vol. XVI, pp. 169-181 (1981)
THE MOLLUSCA FAUNA OF THE TISZA AND ITS TRIBUTARIES (A Tisza és mellékfolyói puhatestű faunája) MÁRIA B. TOTH* - K. BÁBA • * *Directorate of Water Conservancy of the Central Tisza Region, Szolnok, Tiszaliget **J uhász Gyula Teacher's Training College, Szeged, Hungary (Received Ma:' 20, 1980)
Abstract The malacological assessment perforrned in the course of the studies on the Tisza from August 23 to September 15, 1979, yie1ded information on the quantitative and qualitative relationships of the Mollusca fauna in the mou ths of the tributaries of the Tisza and profIles of the Tisza downstream from them. The about 114 bottom samples originating from 38 cross sections were collected with a dredge of 18X31 cm surface. In the evaluation the amount ofmolluscs is given in ind. 1m 2 unit. 11 living species of Mollusca were recovered, 3 snails and 8 c1ams. Of the Gastropoda, Lithoglyphus naticoides and Valvata piscinalis, out ot the Bivalvi, Dreissena polymorpha and Unio spp. were frequent. Dreissena polymorpha was found to and is likely to occur on the stones along the shore in the upper reach. No live specimen of Theodoxus transversalis found to be common preivously could be recovered from the benthic samples. On the other hand, Valvata piscinalis known as an accessory species occurred in great numbers. The individuals of the species occurred chiefly in the samples collected off shore on both sides of the river, while only a few live specimens were found in the main current (Table l). Species and individual numbers decreased from the shore to greater water depths, the zone of 1.5-6 m along the shore being the most inhabited regiön (Table 2). Vertically, the dip angle of the side of the river bed differentiates the Mollusca v u fauna, 30 _ 60 being most favourable for the settling down of these organisms. A greater dip angle is favourable only for the more rheophile Valvata and Lithoglyphus. A great dip (80°) increases the possibility for these animals to become driven along by the current. In the case of identical dip angle s and if the side of the river bed is fortified with rip-rap for the defence of the bank, the A/m 2 values will increase (Table 3). The space between the rocks namely decreases the drift and owing to silting the detritus settled out here will have a greater organic matter content. The greater majority of benthic molluscs prefer c1ayey silt (Valvata piscinalis. Lithoglyphus naticoides, Pseudanodonta complanata, Pisidium amnicum). Unio crassus, Unio tumidus and Dreissena polymorpha occurred with greatest frequency on sandy sediment . Unio pictorum, on the other hand, was most numero us in the fine, soft silt (Table 4). 169
Of the tributaries, not a single live specimen was found in the samples from the Szamos, Sajó, Zagyva and Maros, and only the Bodrog and Körös had a more significant molluscan fauna (Figure l). Along the course of the Tisza between the Bodrog and Sajó resp. the Zagyva and Maros did the molluscs occur in greatest numbers. Species and individual numbers were small in the reach of the Tisza extending over the area of Kisköre reservoir. The mouth of the Tisza and those of its tributaries were less inhabited by Mollusca. Comparison of results with the data of earlier studies point to a Mollusca fauna in the process of depauperation (Bába-Ferencz 1970-71, Bába 1974). In the samples, values for individual number were lower than before, empty samples were fre que nt and the fossil and subfossil shells also occurred in great numbers. The results obtained suggest that the pollution of the Tisza and its tributaries has assumed a greater dimension than before. We must also take into consideration such artifical influences (embanking, the modifying effect of reservoirs on the flow-rate of streams, increased industrial and communal pollution) which have affected the rivers in the previous years and changed the environment of the Mollusca fauna and the qualitative and quantitative composition of molluscs. The following facts are indicative of a higher degree of pollution: 40% of the samples was particularly great in the upper reach. of the Tisza. Individual number was samples were empty. The number of empty samples was rarticularly great in the upper reach of the Tisza. Individual number was below 30 ind./m in 25% of samples. The Alm 2 values did not reach the value of 666 ind.1m 2 obtained at Szeged in the sixties (Bába 1974). Subfossil and fossil specimens were more frequent in each sample than the living individuals. The formerly common Theodoxus transversalis was missing from the benthic samples (Czógler 1935, Horváth 1965). On the other hand, the previously accessory Valvata piscinalis having a tolerance for water pollution (Frömming 1956), became dominant in some places. We could be witnesses of two simultaneous processes: The one is no doubt the impoverishing of.the original benthic Mollusca fauna due to the previously menti one d effects, and the other the development of a Mollusca fauna different from the original one both in its qualitative and quantitative composition, which appeared in the new biotopes as a result of the fortification of the bank with rip-rap. The data obtained along the course of the Tisza suggest that an improvement in the qualitative and quantitative composition of the Mollusca fauna can only be expected from pollution control measures preventing wastes of industrial, agricultural and domestic origin from getting int o the Tisza. Bevezetés A puhatestűek fontos szerepet játszanak a folyók természetes tisztulásában. Érzékenyen reagálhatnak a környezet különböző szennyeződéseire, így a víz minőségi mutatójaként is szerepelhetnek. Indikátor jellegük mellett fontos az is, hogy értékes haltáplálékok (Bába 1974). A Tisza és mellékfolyóinak Mollusca-fauna kutatásával több szerző foglalkozott. Rendszeres vizsgálatokat a folyó egészére vonatkozóan Horváth (1955 , 1963, 1966) és Bába (1967, 1970-71 , 1974) végzett. Vásárhelyi (1958) a Felső-Tisza és a Közép-Tiszavidék egy-egy pontján, Czógler (1936) és Rotarides (1927) Szeged környékén, Tóth (1971) a Bodrog mellé kén gyűjtött. Legjobban feldolgozott a Közép- és Alsó-Tiszavidék Mollusca faunája. A mellékfolyók és környékük faunája jórészt ismeretlen (Bába 1977) volt.l 170
Az 1979. évi Tisza-vizsgálatok révén első alkalommal fordul elő, hogy a Tisza magyarországi szakaszának, valamint amellékfolyók torkolatvidékének puhatestűiről áttekintő képet nyerhettünk 38 keresztszelvényből származó mintegy 114 minta alapján.
Anyag és módszer A malakológiai vizsgálatok a Tiszára és mellékfolyóinak torkolatvidékére összpontosultak. A kitűzött célnak megfelelő 38 mintavételi helyen a Tisza és amellékfolyók jobb és bal oldaláról 5-5 mintát, a sodorvonalból pedig 1-1 mintát markoltunk. A mintavételi helyek jelölését és jellemzését a módszertani rész tartalmazza (Bancsi-SzitóVégvdri 1981). Az iszap markolására egy 18X 31 cm felületű, ólomsúlyos nehezékkel terhelt, pofákkal záródó iszapmintavevőt használtunk. A mintákat a hajóra szerelt Thomas motor segítségével történő átmosás, valamint helyszíni válogatás után 3-4%-os formalinnal tartósítottuk. A gyűjtött anyag feldolgozása, meghatározása SM-XX sztereo-mikroszkóp segítségével történt. A feldolgozásnál csak az élő egyedeket vettük számításba, az előkerült puhatestűek mennyiségét egyedszám1m 2 egységben adjuk meg. A közölt táblázatban azokat a mintavételi helyeket tüntettük fel, amelyekben élő puhatestűek fordultak elő . Vizsgáltuk a mélység, az alzat, a meder dőlésszögének a puhatestűekre gyakorolt hatását, továbbá a fauna regionális megoszlását.
Eredmények
l . A hossz-szelvényvizsgdlat faunisztilcai adatai A Tisza és mellékfolyóinak 38 szelvényében kijelölt mintavételi helyeiről 11 Mollusca faj került elő. Ebből 3 a Gastropoda (csigák), 8 pedig a Bivalvia (kagylók) osztályába tartozik. A talált fajok a következők: Előfordulás
Viviparus acerosus (O. F. Müller) Valvata piscinalis (O. F. Müller) Lythoglyphus naticoides (C. Pfeiffer) Unio pictorum (Linné) Unio tumidus (Retzius) Unio crassus (Retzius) Anodonta anatina (Linné) Pseudanodonta complanata (Rossmássler) Dreissena polymorpha (Pallas) Sphaerium rivicola Lamarc Pisidium amnicum (O. F. Müller)
száma
%-a
2 7 26 18 12 17 1 6 16 1 4
1,81 6,36 23,63 16,36 10,90 15,45 0,90 5,45 14,54 0,90 3,63
Az előző ek mellett az expedíció során további két Mollusca Hijt gyűjtöttünk Csongrád környéki part menti kövekről szelvényen kívül. Ezek a Theodoxus transversalis (C. Pfeiffer) és a Theodoxus fluviatilis (Linné) voltak. Az előkerült Mollusca fajok közül a Lithoglyphus naticoides fordul elő legnagyobb o/o-ban (23%). Négy további faj közel egyenlő gyakoriságú (10-16%). Ezek a Dreissena
171
polymorpha, Unio crassus, Unio tumidus, Unio pictorum. Alacsonyabb gyakoriságúak (3 - 6%) a Pisidium, a Pseudanodonta és a Valvata fajok . A többi gyűjtött faj accessoricusnak tekinthető. Ezek alapján a Tisza állandó puhatestű faunájának kialakításában mindössze 8 faj vesz részt. A folyó hordalékában nagymennyiségű fossilis Mollusca héj volt található, vízi és szárazföldi fajok egyaránt. Ezek vizsgálatával azonban nem foglalkoztunk.
2. A
puhatestűek
megoszlása a keresztszelvény ben
A malakológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogya Mollusca fajok többsége a jobb és bal parti bentoszmintákból kerültek elő. A sodorvonalban csak kevés faj található igen kis példányszámban. A part közeli mintavételi helyeken mind a II fajt megtaláltuk, az alábbi megoszlásban : jobb part (right side)
A Viviparus acerosus Valvata piscinalis Lithoglyphus naticoides Unio pictorum Unio tumidus Unio crassus Anodonta ana tina Pseudonodonta complanata Dreissena polymorpha Sphaerium rivicola Pisidium amnicum
B
1 3 12 10 5 8 1 3 7
2,6 7,8 31,5 26,3 13,1 21,0 2,6 7,8 18,4
2
5,2
bal part (left side)
A
B
l 4 14 8 7 9
2,6 10,5 36,8 21,0 18,4 23,6
3 9 1 2
7,8 23,6 2,6 5,2
sodorvonal (main current)
A
B
1 l 1
2,6 2,6 2,6
2
2,6 2,6
A előfordulások száma (Number of occurrences) B = gyakorisági % (frequency %) A fenti táblázatbóllátható, hogy a jobb és bal parti előfordulás az egyes fajok esetében közel hasonló. A vizsgálat során a különböző mintavételi helyekről e1őkerült puhatestű fajok mennyiségi megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. A sodorvonalból a Lithoglyphus naticoides, aValvata piscinalis, az Unio pictorum a Dreissena polymorpha és a Pisidium amnicum néhány élő példánya került elő. A gyűj tött fajok tiszai mintavételi helyekről származnak, mégpedig a 12s, a 29s és a 30s pontokról. A sodorvonalban jelentkező erőteljesebb áramlás növeli az elsodródás lehetőségét, bizonytalanná teszi a megtelepedési viszonyokat, a táplálékként lerakódó szerves anyag is kevés. A kapott eredmények összhangban vannak a korábbi megáUapításokkal (Bába 1977). A jelentékeny sodródást bizonyítja az elő került nagymennyiségű kifehéredett fossilis és subfossilis szárazföldi és vízicsiga, valamint kagylóhéjak.
3. A
puhatestűek
mélység szerinti megoszlása A Tisza meder az egyes fajok számára különböző életfeltételeket biztosít. A parttól a legmélyebb részek felé csökken az egyed- és faj szám. Legnépesebb a parti 1,5-6 m-es sáv. Az expedíció során az előkerült puhatestű fajok a 2. táblázatban közölt vízmélységekben fordultak elő. Az eredmények az irodalmi adatokkal is jó egyezést mutatnak.
172
1. táblázat. A Tisza és meUékfolyói üledékvizsgálata A puhatestűek mennyiségi megoszlása a bentoszban (Alm' = egy t Table 1. Studies on the sediments of the Tisza and its tribu Quantitative distribution of Mollusca in the bentho s (A lm' = Individl Mintavételi hely
"':, GASTROPODA Viviparus acerOSlIS Valvata piscinalis Lythoglyphus naticoides
061
081
091
A/m'
102
III
112
121
123
122
131
132
4
378
II
II
7 4 4
4 4
4 7 4
4
4 4
151
171
192
221
222
232
251
261
272
-+
-+
4 4 14
7
BIVALVIA Unio pictorum Unio tumidu s Unio crassus Anodonta anatina Pseudanodonta complanata Dreissena polymorpha Sphaerium rivicola Pisidium amnicum ~
101
II
42 200
273
25
4
17
39
4
28 4
14
7
II
267
309
39
4
4
14
21
488
48
4
4
4 4
4
7
4 4
4 7
7
16
33
4
30
4
7 II
4
-+
7
4
21 7 56
18
88
22
edszám/m' ) Itaries
Jal numbe r/m') 291
19s 292
30s
302
311
II
18
312
32 1
332
34 1
342
35 1
352
28 130
4
179
4 4
46 298
32 168
35
14 4 4
36s
371
372
381
382
25
88
133
242
7
4
4 4 25
"
4 4
II
3
4
7 7
ll
7
21
4 II
4
18
4
7
18
35
14
69
14
7
4
14
194
4
4 4
7
14
4 29
30
28
18
4
198
8
404
222
4
32
100
133
260
2. táblázat. A puhatestűek vízmélység szerinti megoszlása a hossz-szelvény vízsgálat során A = előfordult esetek száma: B = gyakoriság % Table 2. Distribution of Mollusca according to depth of water along the longitudinal section Depth of water: Name of species A = Number of occurrenceSj B = frequency % Vízmélység (water depth) Faj neve lm Viviparu s acero sus
A B
Valvata piscinalis Lithoglyphus naticoides Unio pictorum Unio tumidu s Unio crassus Anodonta anatina
1,5 m 2 m
A
l
11,1
A
3
B
10,8
4m
5m
6m
7m
8m
9m
10 m
l 50
l 50
B
3,6
222 22 ,2 22,2 22,2 3 10,8
2
A B
11,8
A B
8,3
A B
3m
8,3
22,2
9 32,4
7 25,2
3,6
1 3,6
7 41,3
5 29,5
2 11,8
5,9
531 41,5 24,9 8,3
1 8,3
274 11,8 5,9 41,3 23,6
3,6
1 3,6
2 11,8
1 3,6
5,9
l
A B
100
Pseudanodonta complanata
A B
2 33,4
Dreissena polymorpha
A B
2 12,4
Sphaerium rivicola
A B
Pisidium amnicum
A B
6,2
2
l
1
33,4
16,7
16,7
5 31,0
4 24,8
2 6,2
l 12,4
6,2
l 100
2 50
1 25
l 25
4. A meder dőlésszöge és a partkövezés hatása a puhatestűek megtelepedésére
A mintavételi helyeken a mederoldal dőlésszöge és az előforduló fajok A/m2 adatai alapján megállapítható, hogy a 30-70° közötti dőlésszögek esetén kedvező, magas egyedszámok al akulnak kí a mederoldalakon (3. táblázat). Az alacsony 20° -os és a magas 80° -os lejtőszögek kedvezőtlenek. Az alacsony dőlésszöge k esetén a reom fajok számára kicsi a vízsebesség, a magas dőlésszög pedig növeli az elsodródás lehetőségét. Az utóbbi megállapítást látszik az is erősíteni, hogy ugyanazon dőlésszög esetén, ha a partbiztosítás miatt kövezett a partoldal, mindig magasabb A/m 2 értékek alakulnak kí (v. ö. 3. táblázat). A kövezett partokón kíalakuló magasabb egyedszámok megerősítik az előzőekben tett megállapításainkat, melynek értelmében a kövezett térségek magasabb dőlésszög esetén is jobban védenek az elsodródás ellen. Ezért a partkövezés, mint antropogén beavatkozás, új biotóp létrehozásával tulajdonképpen növeli a mederoldalakon levő fauna megtelepedési lehetőségeit. A kövezésnek a fauna minőségi összetételére gyakorolt hatását a Csongrád nál talált
173
~
-.l
..-
dőlésszöge
Kövezetlen és kövezett mederoldal l: A/m' (3) Esetszám (Mollusca előfordulása az adott dőlésszög mellett (4) Kövezetlen es kövezett mederoldalak A/m' átlaga (5)
Viviparus acerosus Valvata piscinalis Lithoglyphus naticoides Unio pictorum Unio tumidus Unio crassus Anodonta anatina Pseudanodonta complata Dreissena polymorpha Spaerium rivicola Pisidium amnicum
Fajok
Meder 20
Q
32
32
7
25
2
5 134,4
6 99,8
30,7
3
45,7
3
2
4
4
4
507
14
4 7
77 378 II 8 22
4 4
8
95
2
l
103
700
68,8 165,8 126,8 103
663
25
82 481 49 4 II
600
275
21
4
137
4 70
35 8 4
92
151 7 32 II
68 15 4 II
4
2
40 4 II 4
2
500
28 551 29 15 8 7 4 26
672
2
400
599
28
8
4 42 477 40
l
300
3. táblázat. A mederoldal dőlésszöge és az előforduló Mollusca fajok Alm 2 adatai közötti összefüggések (l) kövezett mederoldal összesített A/m' értékei (2) . kövezetlen mederoldal összesített A/m' értékei Table 3. Relationship between the dip angle of the side of the river bed and Alm' data of Mollusca (l) Summarized A/m' values for the fortified side of river bed; (2) Summarized A/m' values for the unfortified side of the river bed; (3) Side of river bed fortified and not fortified with rip·rap ~ A/m'; (4) Number of cases (Occurrences of molluscs at agiven dip angle) (5) Averages of A/m' values for side s of river bed fortified and unfortified with rip·rap
II
II
4
800
14
14
14
7
2
két Theodoxus faj megléte mutatja. Korábbi vizsgálatok (Bába-Ferencz 1970-71) is arra utalnak, hogy a kősarkantyúk, kövezett partszakasz ok faunájának összetételében a Theodoxus transversalis, Lithoglyphus, Dreissena és az időszakosan jelentkező csigafajok játszanak szerepet. 5. Az üledékvizsgálat során gyűjtött Molluscák alzatigényéről Az expedíció során előkerült csiga és kagylófajok alga, baktérium és detrituszevő szervezetek. Megtelepedésüket az alzat minősége és ezen keresztül a táplálékul hasznosítható szervesanyag-tartalom határozza meg. Az alzat minőségéhez való kötődést a fajok Alm 2 -ben megadott egyedszámának az alzat minősége szerinti részesedése alapján vizsgáltuk meg (v. ö. 4. táblázat). 4. táblázat. Az előkerült Mollusca fajok megoszlása az alzat minősége szerint Jelölések: DH = durva homok; H = homok; A = agyag; AI= agyagos iszap; l = iszap; Alm' = egyedszámlm' ; % = gyakorisági % Table 4. Distribution of molluscan species according to the quality of the substrae Markings: DH = coarse sand; H = sand; A = cJay; AI = ciayey siit; 1= silt; Alm' = individual number/m'; % = frequency % Faj neve Viviparus acerosu s
DH
DH
H
A
AI
7
Alm'
100
% Valvata piscinalis
Alm'
% Lithoglyphus naticoides
Alm'
% Unio pictorum
Alm'
% Unio tumidus
Alm'
% Unio crassus
Alm'
% Anodonta anatina
4 1,7
119 51,3
196 8,6
207 9,1
1197 52,6
676 29,7
4 2,2
21 11,5
70 38,3
88 48,1
25 30,5
21 25,6
32 39,0
4
32 33,3
II 11,5
32 33,3
21 21,9
Dreissena polymorpha
Alm'
% Alm'
% Pisidium amnicum
Alm'
% Sphaerium rivicola
Alm'
%
45,3
4,9
7 100
Alm'
% Pseudanodonta complanata
105
4 1,7
4 18,2 91 46,4
21 31,3
7 3,6
14 63,6
4 18,2
77 39,3
10,7
21
46 68,7 4 400
A táblázat alapján elmondható, hogy a legtöbb faj (a Valvata piscinalis, a Lithoglyphus naticoides, a Pseudanodonta complanata, a Pisidium amnicum) az agyagos-iszapos, félkeményalzatot részesíti előnyben. A homokos üledékfelszínen az Unio tumidus,
175
az Unio crassus, és a Dreissena polymorpha fordul elő nagyobb százalékban. Mindkét üledék keményalzatot képvisel. Ezzel szemben az Unio pictorum, a kifejezetten lágyalzatot kedveli. Továbbá megfigyelhető, hogya Viviparus acerosus és az Anodonta anatina is csak lágy, iszapos üledékken fordul elő. Általában megállapítható, hogy a Tisza fenéküledékében élő fajok mindegyike megtelepszik a legkülönbözőbb minőségű alzaton, természetesen eltérö százalékban. A bentosz vizsgálatok során kapott eredmények az alzathoz kötöttség tekintetében az előkerült Mollusca fajokról kibővíti k az irodalmi adatok eddig alkotott képét.
6. A
puhatestűek
mennyiségi viszonyainak regionális változása
A feldolgozás során feltűnő volt, hogy a Felső-Tisza vidékéről gyűjtött mintákban nem találtunk puhatestűeket, egészen a Lónyai-csatorna torkolatáig. Hasonló viszonyokat tapasztaltunk a Sajó és a Leninvárosi Hőerőmű-csatorna alatti szakaszon is. Meglepően gyér a Kiskörei Tározó területéről származó minták Mollusca állománya is (23,24, 25 -ös mintavételi helyek). A legtöbb faj a Bodrog- Sajó közötti, valamint a Zagyva- Maros közötti Tisza-szakaszról került elő. Emellett nagyobb abundancia értékekkel (Alm 2 ) jellemezhető Tiszacsege (221-222 mv. helyek) és Tiszabura (261 mv. hely) térsége. Az eredmények arra engednek következtetni, hogya Bodrog, a Körös és a Maros torkolata után a puhatestű együttesek regenerálódnak, sőt a torkolat utáni 3 km-es szakaszon jelentős egyedszámban gyűjthetők. Pl. a Bodrog torkolat után 3 km-re (l 22-es mintavételi hely) 488 ind1m 2 , a Körös torkolata után 3 km-re (341-es mintavételi hely) 198 ind1m 2 ,a Maros után 3 km-re pedig 260 ind1m 2 volt az egyedsűrűség Feltűnő a Kiskörei Tározó területén az egyed- és faj szegénység. Feltehetően nehezen viselik az állandó vízszintingadozást, valamint a nagyobb mérvű iszaplerakódást. A tározó területére eső Tisza-szakaszon a mintavételi szelvények száma (3) természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy messze menő következtetéseket vonjunk le a 30 km-es folyószakasz puhatestű faunájának mennyiségi viszonyairól. Meg kell említenünk azt is, hogy több mintavételi helyről kerültek elő friss üres héjak. Ilyen esetben ugyanannak a fajnak az élő egyedét is többször tartalmazta a minta, de gyakran előfordult, hogy csak a szubfosszi1is héjakat találtuk. Természetesen ezeket a héjakat a mennyiségi viszonyok megítélésénél nem vettük figyelembe. Ugyanakkor az a tény figyelmeztet arra, hogy a Tisza Mollusca faunája inkább pusztuló félben van, mint terjedőben. Pl. a Tisza egész vonalán elterjedt csigafajnak, a Lithoglyphus naticoidesnek némelyik mintavételi helyen csak egy-két élő példányát, ugyanakkor jóval több friss üres héját gyűjtöttük. Meglepve tapasztaltuk, hogy a Zagyva torkolat előtti tiszai üledékből (271-es mintavételi hely) felszínre hozott jelentős számú kagylónak és csigán ak csak az üres héját tartalmazta a minta. Az ötszöri markolással 14 db szubfosszi1is Unio crassus, 3 db Unio pictorum, 15 db Lithoglyphus naticoides és 1 db Pisidium amnicum került e l ő. Ugyanakkor csak l db élő Lithoglyphus naticoides és 3 db élő Dreissena polimorpha volt a mintában. Ez a mintavételi hely a szolnoki felszíni vízkivételi mű fölött volt, ahol a meder szűk keresztmetszete miatt igen jelentős a vízszintingadozás. A kisvizes időszak beköszöntével a víz gyors visszahúzódását a Mollusca-k úgy látszik nem tudták követni. A mellékfolyók közül a Bodrog és a Körös meder üledékének felszínén találtunk jelent ő sebb Mollusca állományt. A Szamos, a Sajó, a Zagyva és a Maros parti üledékéből nem került elő egyetlen élő 176
egyed sem . A Zagyvában a torkolat fölött 1 km-re csak friss, üres héjakat gyűjtöttünk (v. ö . 1. tá blázat , 1. ábra). F e lté tele zhet ő, hogy az előzőekben felsorolt "üres mintákkal" jellemezhető mellékfolyókban olyan viszonyok alakultak ki a vízfenéken, amelyek a Molluscák számára ne m biztosítanak megfelelő életfeltételeket (oxigénhiány, toxikus anyagok jelenléte stb.). TISZA
JOBB RfJ.RT (f)
ind/ml «ID
JIID
200
,.
l
U}SZELVÉNYSZÁ,., tit
1-0'.
.
fo' iK· i"
BAL I14RT (2 J
ttJfJ
U!AHtJ'j
- -
~
-
ind/ml
~ÓIvrtv - C$Ar. ~
iM
=1- •
:~ CI
_ff
- ,.
fl
"" ... ~
,.~
,,~
.II ~-C"'T.
t----+
.n
,.
."
- ! ... ~
~
-""'"
~
-~ oli
-.:. .:
...
,-
.tD.;'•
•
I
--
~
l
1. áb ra. A puh a t es tűe k menny iségi viszon yai a Tisza és mellékfolyói üled ékének ho ssz-szelvényében Figure l . Number of mollusca in the longitud inal section of th e Tisza and its tributaries (l ) = right side, (2) = left side, (3) = code
7. A Tisza és amellékfolyók bentoszának általános jellemzése a Mollusca fauna alapján A malakológiai viisgálatok alapján a Tisza és amellékfolyók Mollusca faunája nem mondható sem faj- , sem egyedszámban gazdagnak. Sőt, ha összevetjük eredményeinket az elő ző évek vizsgálati adataival (Bába 1974), kiderül, hogy az elszegényedés folyamatában van. Míg Bába 1971-ben Szeged felett 666 ind/m 2 értéket kapott, addig ezen hossz-szelvény vizsgálat során egyetlen minta egyedsűrűsége sem érte el azt. A legmagasabb A/m 2 értékeket a 122-es mintavéte4 helyen kaptuk (486 ind/m 2 ) , a Bodrog torkolata után 3 km-re. A Maros torkolata után pedig 100- 260 ind/m 2 volt az egyedsűrűség. 177
Ha tendenciaként fogjuk fel azt a jelenséget, hogy az 1979. évi üledékvizsgálatok eredményei az 1963 -71 közötti bentosz mérése knél alacsonyabbak, akkor a Tisza korábbinál nagyobb mérvű szennyezettségére kell következtetnünk. Meg kell említeni továbbá azokat a mesterséges hatásokat, amelyek jelentősen változtathatják a Molluscák életkörülményeit. Erre utalnak a mintákban az élő egyedeknél nagyobb számban talált subfosszilis, fosszilis példányok is. Az üres minták száma a 40%ot is eléri. A hossz-szelvényben az egyedsűrűség értékek a korábbi vizsgálatokhoz képest csökkentek, a minták 25%-ában az egyedsűrűség 30 ind/m 2 alatt volt. Végső konklúziót a Mollusca faunára vonatkozóan csak akkor tudunk levonni, ha részletesen megvizsgáljuk azokat a folyószakaszokat is, amelyek szennyező forrásoktól távol esnek. Ezenkívül vizsgálat alá kell venni még azokat az élőhelyeket is, amelyeket ezen Tisza-vizsgálat keretén belül nem volt módunkban tanulmányozni. Összefoglalás Az 1979. augusztus 27-szeptember 15 . között végzett malakológiai vizsgálat anyagának feldolgozása során II élő puhatestű faj került elő a Tisza és a mell ékfo lyók torkolati vidékéről, valamint a Kiskörei Tározó területére eső Tisza-szakaszról. Ezek közül 3 csigafaj és 8 kagyló. A csigák közül a Lithoglyphus naticoides és aValvata piscinalis, a kagylók közül pedig aDreis· sena polymorpha mellett az Unio fajok a gyakoriak. A Dreissena polymorpha a Sajó torkolata feletti szakaszig fellelhető, part menti köveken valószínű, hogya felsőbb szakaszon is megtalálható. A korábban közönségesnek tartott Theodoxus tran sversa Iis egyetlen é lő példánya sem került elő a bentoszmintákból. Ezzel szemben a járulékosnak ismert Valvata piscinalis jelentő s egyedszámmal szerepelt az üledékben. Frömming (1956) szerint a szennyeződést jól tűri. A fajok egyedei nagy többségben a jobb és baloldali partközeli mintákból kerültek elő, a sodorvonalban csak néhány élő példány volt. A meder dőlésszöge befolyásolja a megtelepedést, a növekvő dőlé sszöggel a fajok több ségének mennyisége csökken. A reofil Valvata és a Lithoglyphus ese téb en nő az egyedszám. A mederoldalak növekvő dőlésszöge az elsodródást csökkentő hatása miatt a kövezett partoldalakon egyedszám növelő hatású. A partkövezés új biotópot képez a Tiszában. A bentoszban élő puhatestűek nagyobb hányada (Valvata piscinaiis, Lithoglyphus naticoides, Pseudanodonta complatana, Pisidium amnicum) az agyagos iszapot kedveli. A homokos üledéken volt gyakoribb az Unio crassus, az Unio tumidu s és a Dreissena polymorpha. Az Unio pictorumot pedig finom lágy iszapon találtuk nagyobb egyed számban. Megállapítható, hogy a Tisza vizsgált bentoszának Mollusca faunája néhány szakasz kivételével szegénye s. A Bodrog és a Sajó torkolata közötti szakaszo n, valamint a Zagyva és a Szeged közötti szakaszon volt jelentékeny az egyedsűrűség. A Tisza hossz-szelvén y vizsgálatának eredményei az előző évek lokális folyószakasz vizsgálataival (Bába 1974) összehasonlítva a következő tények alapján a korábbiaknál nagyobb szennyeZŐdésre utalnak. Az üres minták száma a 40%-ot eléri. Igen magas az üres mintaszám a Felső-T i sza vidékén. Az egyedsűrűség a n1inták 25 %·ában 30/01' alatt van . Az A/m' abszolút értékei nem érik el a 60-as években tapasztalt 666/m' értéket. Minden mintában az élő egyedekné! nagyobb számban ford ulnak elő a subfossilis és fossilis példányok. Hiányzik a bentoszmintákból a korábban ott gyakorinak tartott Theodoxus transversalis (Czógler 1936, Horváth 1955), ugyanakkor nő aValvata piscinalis egyed· száma. Megállapítható, hogy két folyamat egyidejű lejátszódásának lehettünk tanúi. A meder Mollusca faunája egyre szegényebb é válik a fokozódó szennyeződés, valamint a vÍztározók hatására bekövetkező YÍzsebesség csökkenés révén. Ugyanakkor a fauna az új biotópot képviselő kövezett partszakaszokon, kőgátakon életlehetőséget talál, és az eredetitől eltérő összetételben mutatkozik.
178
M5IrKOTEAA5I CDAYHA OT AOlKEHI1YI TI1CbI 11 EE. DPI1TOKOB M . E. Tor-K.. Ea6a
PE3lOME 8
XOile nepepa60TKH MaTepHaAa npOBeileHHbIX 27
AaKOAorH'IeCKHX T HCbI
B
HCCAeilOBaHHH
paHOHe '1HCAa
8
3 BHila yAHTOK H yAHTOK
BbIwe yCTbil
yCTbil
KI<WKepe
'1aCTbIMH WaHO, a
T HCbI
6bIAO
aBrycTa-15 ce'HTil6pil H
ee
npHToKoB,
06HapylKeHo
11
a
1979 r. Ma-
TaKlKe
lKHBbIX
y'lacTKa
MilrKOTeAbIX
BH-
BHilOB MOAAIOCKOB .
ilBAillOTCiI
Dreissena polymorpha
MOAAIOCKOB Ha y'lacTKe
paHOHax
BOiloxpaHHAHl!la
ilOB . CpeilH HHX -
1·13
B
H
BHilbI
Lithoglyphus H Valvata piscinalis, a H3 Unio, Dreissena polimorpha BCTpe'laeTCiI
cpeilH npH6pelKHbIX KaMHeH BepOilTHa H
B
60Aee Be pXHHX
y'lacTKax.
1-'13 AH'IeCTBe
Theodoxus transversalis
'1HCAa paHee C'IHTaeMbIX 06bl'lHbIMH
06HapylKeH H 'H OilHH lKHBOH
Valvata piscinalis,
06HapylKeH
B
TO lKe BpeMiI B OTAOlKeHHilX B paHee
C'IHTaeMbIH
6eHTonp06ax He
3Ha'lHTeAbHOM KO-
cAy'laHHbIM .
ClJPCMUHIY
flo
(1956) , XopOWO nepeHOCHT 3a rpil 3HeHHocTb. 60AbWHHCTBO
BI
H .lIeBoro 6eperOB , c cTpeMHHHe lKe HMeeT
3 Ha'leHHe yroA
OTKoca
pycAa:
cAy'lae
lKe
803paCTalOI!lHH
OTKoca
CTOpOH
yroA
06HapylKeHo
c
ero
reofil Valvata
BHilOB CHHlKaeTCiI. 8
'1HCAO oc06eH Ha MOl!leHOH
6blAO
B
npH6pelKHblX
np06ax
npa'Boro
TOAbKO HeCKOAbKO lKHBbIX SK3eMn.llilpoB.
pycAa
npH6pelKHOH
B
H
yBeAH'IeHI<eM
CHAy
'1aCTH.
'1HC.IIeHHOCTb
Lithoglyphus CHHlKeHHiI
MOl!leHHe
60AbwHHcTBa
'1HCAO oc06eH ·B03paCTaeT .
OTHoca
Te'leHHeM
6epera cnoc06cTByeT
nOBblwaeT C\lopMHpoBa-
HHIO HOBoro 6HOTona B THce. 3Ha'lHTeAbHoe KO.llH'IeCTBO 06H TalOI!lHX B 6eHToce MilrKOTe.llbIX (Valvata piscinalis, Lythoglyphus naticoides, Pseudanodonta complanata, Pisidium amnicum) AI06HT rAHHHCTbIH HA . 8 neC'IaHbIX OTAOlKeHHilX 60Aee '1aCTbIMH ilBAillOTCiI Unio crassus, Unio tumidus, Dreissena polymorpha. Unio pictorum 6blA 06HapylKeH B 60AbweM KO.llH'IeCTBe Ha MilrKOM MeAKOM neCKe.
y CTaHOB.IIeHO,
Mollusca
'1TO
C\layHa HCC.IIeilOBaHHbIX 6eHTOCOB T HCbl
3a HCKAIO'IeHHeM
HeCKOAbKHX y'lacTKoB 6eilHa . He3Ha'lHTeAbHail
rycToTa
Ha6.11lOilaAaCb
Ha
y'lacTKax
MelKilY
yCTbilMH
60ilpora H WaHO , a TaKlKe MelKilY r. CereAOM H 3ailbBa. CpaBHHBail TaraMH
pe3yAbTaTbI
npeilwecTsylOl!lHX
yCTaHoBHTb nycTblx
yCHAeHHe
np06
npOBeileHHblX
AOilaAbHbIX
3arpil3HeHHOCTI<, o
COCTaBHAO 40%
.
BilOAb
O'leHb
'1eM
BblCOKHM
nOKa3aTeAH
A / M2
He
ilOCTHralOT
666/ M2 80 Bcex npOBax 60Aee '1aCTbIMH
HccAeiloBaHHH
y'lacTKa
ilBAileTCiI
cAeilylOl!lHe
'1HCAO
MOlKHO ilByX
1936,
yCTaHoBHTb,
npogecCOB .
Xopaar
Ha6AIOilaBwerOCiI
'1TO
Mbl
cPaYHa MOAAIOCKOB
1955),
HO
ilBAileMCiI pycAa
nOil
c
pe3y.llb-
1974)
MOlKHO
C\laKTbI.
4HCAO
paHOHe 2 25% np06 HaXOilH.IIaCb HHlKe 30/ M . A6-
H3 lKHBblX oc06eH
nycTbIx
B
B
TO
lKe
CBHileTeAilMH BAHilHHeM
60-ble
np06
rOilbl
B
nOKa3aTe.llil
subfossilis H fossilis TaM '1aCTbIM Theodoxus
RB.IIillOTCiI
transversalis UjOACP Valvata piscinalis.
1979 r.
(Ea6a,
peKH
CBHileTeAbcTBylOT
cPe.llbWO (8epXHiliI)-THca. fYCTOTa
THCbl
HccAeiloBaHHH
BpeMiI
B03pOCAO
napa.ll.lle.ll~HO
yCHAHBalOl!leH
CHHlKeHHiI CKOpOCTH Te'leHHiI H3-3a BOiloxpaHHAHI!l nOCTeneHHo 6eilHeeT. 8
KO.llH'IeCTBO
npOTe.~aIOI!!HX
3arpil3HeHHOCTH, TO lKe BpeMiI
C\layHa Ha npeilCTaBAilIOI!lHX HOBOH 6HOTon MOl!leHblX y'lacTKax 6epera, ~ 7::':,lKe Ha KaMeHHblX ilaM6ax .HaxoilHT HOBbIe B03MOlKHOCTH CYl!leCTBOBaHHiI H
npOilB.IIileTCiI
3ileCb
B
OT.IIH'IHOM OT
nepBOHa'laAbHOro COCTaBe.
FAUNA MEKUSACA UTALOZIMA TlSE I NJENIH PRITOKA B. Tóth M. i Bába K. REZI ME Tokom obrade mat.erijala malakoloskih ispitivanja, vrsenih izmedju 27. augusta i 15 septembra 1979. odredjeno je 11 rasa zivuéih mekusaea na Tisi i na podrucju oko uséa njenih pritoka, kao i na sektoru Tise por·e d akumulacije uzvodno od v odne stepenice Kisköre. Od ovih 3 rase puzeva i 8 rasa skoljki.
179
Medju puzevima su ceste rase Lithoglyphus naticoides i ValVlata piscinalis, a medju skoljkama Dreissena polymorpha i rase Unio su ceste. Dreissena polymorpha je nalazena iduéi uzvodno do usca reke Sajó, a verojatno postoji i na uzvodnijem sektoru Tise na priobalnom kamenju. Medju berutos uzorcima nije pronadjen niti jedan zivi primerak Theodoxus transversalis, koji je ranije bio veoma cest. Nasuprot toga Valvata piscinalis, koja je ranije bila samo popratna pojava, pronadjena je u 1:alogu sa znatnim brojem individua. Prema Frömmingu (1956) dobro podnosi zagadjenost. Individui rasa u veéini su pronadjeni u uzorcima iz blizine desne i leve obale, u matici je bilo samo nekoliko zivih primeraka. Ugao nagiba korita utice na formiranje kOlonije, poveéavanjem u gla n agiba smanjuje se u veéini slueajeva kolicina rasa. U slueaju reofilnih Val vata i Lithoglyphusa broj individua raste. Na kameno m nasutim obalama, zbog smanjivanja sile odnasanja, broj individna je uporastu. Nasipanje kamenom na Tisi stva ra novi biotop. Veéina mekusaca koji zive u bentosu (Valvata piscinalis, Lithoglyphus naticoides, Pseudanodo nta complanata, Pisidium amnicum) najvise veJle glinasti mulj. U peskovitom ta log u je bio ceSéi Uni o crassus i Deissena polymorpha. A Unio pictorum je bio nadjen u mehkom finom mulju u veéim broju individua. Moze se konstatirati, da je fauna Mollusca u ispitivanom ben,tosu Tise, izuzev nekoliko deonica, siromasna. Na sektoru izmedju uséa rekJa Bodrog i Sajó, kao i na se){ltoru izmedju reke Zagyva i Segedina je gustina indiV'idua bila znatna. Rezultati ispitiva nja po u zduznom profilu Tise, u komparaciji sa ranijim 10kalnim ispitivanjima nekih recnih sektora (Bába 1974.) , ukazali su na veéa zagadjenja od ranijih, na osnovu sLedeéih cinjenica: Broj pra znih uzoraka dostizava 40%. Veli k je broj. pmznih u zoraka u podrucju gornje Tise. Guslt ina indiv.idua u koliéini u zoraka od 25% kreée se ispod 30 kom/ m 2. Apsolutne vrednosti A/ m 2 ne dostizavaju vrednost od 666 kom/ m", sto je bilo iskazano u sestdesetim godinama. U svakom uzorku se u veéem broju rtalaze subfosilni i fosilni primerei od zivih individua. Iz bentos u zoraka nedostaje Theodoxus transversalis, koji je ranije bio ces,t (Czógler 1936, Horváth 1955) , istovremeno je u porastu broj individua Valvata piscinalis . Konstatira se, da mozemo biti svedoci istovremenom odvijanju dvaju procesa. Fauna Mollusca u koritu postaje sve siromasnija zbog poveéavanja zagadjenja vode, kao i zbog smanjivanja brzine otica nj a vode pod uticajem akumulacija. Istodobno fauna pronalazi novu moguénost zivota na kamenom nasutim obalama i kamenim pregradama, koji pretstavljaju nov i biotop, a pokazuje se u s'a stavu, koji otstupa od prvobitnog.
Irodalom BANCSI-SZITO-VÉGVÁRI (1981): Az 1979. évi ti szai üledékvizsgálatok körülményei . - Tiscia (Szeged) XVI. BÁBA, K. (1967): Malakozönologische Zoenunterschuchungen im toten Tiszaarm bei Szikra. Tiscia 3,41 - 45. BÁBA, K, (1967): Adatok a vízi csigák megoszlását megszabó tényezőkhöz. - Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közl., Szeged, 3- 12. BÁBA, K. (1974): Mollusca communities in the Tisza bed in the region of Szeged. - Tiscia, 9, 99 - 104 . BÁBA, K. (1977): Mollusca fauna. in : Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez, különös tekintettel a Kiskörei Vízlépcső térségére. - Kisköre, 60-64 . BÁBA, K.-FERENCZ, M. (1970-71) : Investigations on the river-side stones of the Tisza, - Tiscia, 6 . 137-138. CZOGLER, K. (1936): Adatok a Szeged vidéki vizek puhatestó faunájához. - Áll. Baross G. Gimn . tanévi ért. 84., 3-29. DÉVAI, l.- DÉVAI, GY. - SZABO, J.-HORV ÁTH, K.-BANCSI, l.- TOTH, M. (1971 -73): Angab en zur Kenstnis der hydrobiologischen Verhaltnisse des toten Flussarmes der Bodrog bei Sárospatak. II. - Flóra und Fauna. Acta Biol. Debrecina. X-Xl. 117 -127. FRÖMMING, E. (1956) : Biologie der mitteleuropaischen Süsswasserschnecken. - Berlin, pp. 133. HORV ÁUl, A. (1955): Die Molluscafauna der Theiss. - Acta Univ. Szegediensis, 1., 174 - 180.
180
HOR V ÁTH, A. (1963): Kurzbericht über die Molluscenfauna der Zwei Tisza-Expedizionen im Jahre 1958. - Opu sc. Zool. Budapest, IV. 2-4. HORV ÁTH, A. (1966): About the Mollusca of Tisza before the rivers control. - Tiscia, 2. 99-102. RICHNOVSZKY, A.-PINTÉR, L. (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kWlatározója. - VIZDOK, VHB . 6. pp. 206. ROTERIDES, M. (1927): Szeged és közvetlen környékének Mollusca (puhatestű) faunájáról. - Acta Litt. Sci. R. Univ. Hung. Franz. Jós. Szeged, 2. 177 -213. SOÖS, L. (1956): Mollusca. Magyarország állatvilága. XIX. l-2. Budapest. TÖTH, M. (1971): Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Sárospatak-Végardói Bodrog ártéren. - Szakdolgozat. Debrecen, pp. 6!. VÁSÁRHELYI, l. (1958): Beitrage zur Schneckenfauna der Tisza, - 4. 218 - 225 .
•
181