Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 147. évf. 9. sz SZEPTEMBER ÁRA: 690 Ft El izet knek: 600 Ft

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

147. évf. 9. sz.

2016. SZEPTEMBER

ÁRA: 690 Ft

El izet knek: 600 Ft

 INTERPLANETÁRIS KAPZSISÁG  SIVATAGOK A TENGERPARTNÁL  CSECSEM MIRIGY, ÖREGMIRIGY  A KÖVETKEZ

 NEUROESZTÉTIKA  A XI-ES TANTEREM  NOBEL-DÍJAS HADIFOGOLY

FELADATOT MINDIG AZ ÉLET ÍRJA – MARTON L. CSABA

Bogárjövevények Magyarországon

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) a legnagyobb kárt okozó inváziós bogarunk

A tarka lepényfazsizsik a (Megabruchidius tonkineus) Távol-Keletr l érkezett hozzánk

A kelet-ázsiai selyemakáczsizsiket (Bruchidius terrenus) 2013-ban közölték el ször Magyarországról

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) szerbiai betelepülése után 1995-ben bukkant fel Dél-Magyarországon

Az amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus) fert zött k risfákkal érkezett Dél-Európába, de hazánkba már magától jutott el A boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva) nyitvaterm díszfák veszélyes inváziós kártev je Bodor János és Németh Tamás felvételei

Természet Világa

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 147. ÉVFOLYAMA 2016. 9. sz. SZEPTEMBER Magyar Örökség-díjas és Millenniumi Díjas folyóirat

Megjelenik a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Er források Minisztériuma, az Emberi Er forrás Támogatáskezel , a Nemzeti Tehetség Program és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8962, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím: [email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: iPress Center Central Europe Zrt. Felel s vezet : Lakatos Viktor igazgatósági tag INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8950 e-mail: [email protected] El fizetés, reklamáció: Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletág Beföldre el fizetés: +36-1-767-8262 Külföldre el fizetés: +36-1-210-8029 [email protected] eshop.posta.hu El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein El fizetési díj: fél évre 3600 Ft, egy évre 7200 Ft

TARTALOM Both El d: Interplanetáris kapzsiság ........................................................................386 Csaba György: A csecsem mirigyt l az öregmirigyig. A timusz szerepe az öregedés és az élettartam szabályozásában .....................389 A következ feladatot mindig az élet írja. Beszélgetés Marton L. Csaba agrármérnökkel. Kapitány Katalin interjúja .........392 Vojnits András: Sivatagok a tengerpart mentén. Párhuzamos történetek ................396 Merkl Ottó: Hívatlan bogárvendégek Magyarországon...........................................401 Landy-Gyebnár Mónika: Hangoskodó fények .......................................................404 Nagy Zoltán: A m tárgyak befogadásának neurobiológiája. Neuroesztétika ..........409 Radnai Gyula: XI-es tanterem a F épületben..........................................................412 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK ...............................................................415 Kapronczay Károly: Nobel-díjas hadifogoly Türkmenisztánban............................418 Üveges Bálint–Bókony Veronika–Hettyei Attila: A kétélt ek és a klímaváltozás ......420 Pátkai Zsolt: 2016 tavaszának id járása ..................................................................422 Szili István: A compó ................................................................................................424 Rezsabek Nándor: Orvosprofesszor a csillagok b völetében. Jeszenszky Jánosra emlékezünk ..............................................................................425 Gyenge Ádám: Matematikai Falu Törökországban .................................................426 Szili István: Gyertyaláng a sötétben (OLVASÓNAPLÓ) ..........................................429 FOLYÓIRATSZEMLE ................................................................................................430 KÖNYVSZEMLE ........................................................................................................432 Címképünk: A Bennu kisbolygót megközelít Osiris-REx rszonda (forrás:Wikipédia, NASA/GSFC) Borítólapunk második oldalán: Bogárjövevények Magyarországon (Bodor János és Németh Tamás felvételei) Borítólapunk harmadik oldalán: Sivatagok (Vojnits András, Klotz Miklós és Elter Károly felvételei) Mellékletünk: Kántor Sándorné: A matematikatanítás nagy mágusa. 100 éve született Dienes Zoltán Pál. A XXV. Természet-Tudomány diákpályázat cikkei. Fülöp Dorottya: Világunk külön Világa, Oláh Erika: A Kovászna-modell SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SÓTONYI PÉTER, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN ([email protected]; 327–8960) NÉMETH GÉZA ([email protected]; 327–8961) Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS Titkárságvezet : HORVÁTH KRISZTINA

RKUTATÁS

BOTH EL D

Interplanetáris kapzsiság Egyes ásványi kincsek kitermelése gazdaságosabb lehet a világ rben, mint a Földön, ahol már fogynak a készletek. A nagy üzlet reménye sokak fantáziáját megmozgatta. De vajon legális-e a küszöbön álló rbányászat? Cikkünkben a jogi korlátokat és a technikai lehet ségeket tekintjük át.

A

kozmikus anyagokról ma már sok forrásból vannak közvetlen ismereteink. Az Apollo-program rhajósai több száz kilogrammot hoztak a Hold anyagából, de az automata szondák már üstökösök anyagából is vettek mintát. A legtöbb esetben azonban érte sem kell menni, a kozmikus anyag meteoritok formájában „házhoz jön”, csak össze kell gy jteni. Mindebben közös, hogy a mintákat tudományos, oktatási, ismeretterjesztési célra használják. Ugyanakkor tény, hogy a meteoritok piaci értéket is képviselnek, kereskednek velük, de értéküket kozmikus mivoltuk jelenti, nem pedig a bennük el forduló ásványi kincsek.

lis nyereség a milliárd dolláros nagyságrendbe esik. Nem csoda, hogy a lehet ség sokak fantáziáját megmozgatja. Fontos tényez , milyen messzire kell menni az értékes nyersanyagokért. Mint tudjuk, a kisbolygók egy része néha „veszedelmesen” megközelíti a Földet, ezek viszonylag kis energia-befektetéssel megközelíthet k. A leend rbányászok szerencséjére ezek egyre nagyobb hányadának pontosan ismerjük a pályáját. Nem véletlen,

Legális vagy illegális? A Földön a bányászati tevékenységet szigorú törvények szabályozzák. De mi a helyzet a világ rben? Ott vajon „szabad a rablás”? Nos, az rtevékenység nemzetközi jogi kereteit öt átfogó egyezmény jelöli ki, amelyeket az ENSZ Világ rbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) az 1960-as és 70-es években alkotott meg. Ezek kö-

Mit és hol bányászhatunk? A meteoritok laboratóriumi és a kisbolygók spektroszkópiai vizsgálata vagy a Hold rszondák által végzett ásványtani feltérképezése alapján hozzávet leges képet kaphatunk arról, mire számíthatunk. A hírekben els sorban az értékesebb fémek szerepelnek, így a platina, a nikkel és a kobalt, de b ven vannak más értékes ásványok is. Sokhelyütt említik a vizet, aminek a hidrogénje rakéta-üzemanyagként hasznosítható. Fontos energiaforrás lehet a tórium, bár az még az rben is ritka. Egyes források a gyémántot említik, ennél érdekesebb lehet viszont a hélium–3, amely izotóp a fúziós energiatermelésben hozhatna áttörést. Volt, aki már azt is kiszámította, hogy egyetlen, 500 méter körüli átmér j , tehát már nagyobbacska, platinában gazdag kisbolygó 2900 milliárd dollár érték platinát tartalmaz, nem is beszélve az egyéb fémek értékér l. Egy ekkora kisbolygó anyagában annyi platina van jelen, mint amennyi a világ jelenlegi platinatermelésének a 174-szerese. Az 500 méteres test már a legnagyobbak közé tartozik, a kiaknázást viszont nyilván a könnyebben kezelhet , kisebbekkel fogják kezdeni. Van, aki szakirodalmi adatok alapján megbecsülte az egyes kisbolygók „piaci értékét” és a kitermeléssel elérhet nyereséget. A potenciá-

386

Nagyszabású tervek egy kisbolygó teljes feldolgozására és hasznosítására (Forrás: www.tmro.tv) hiszen éppen ezek azok, amelyek becsapódásaikkal fenyegethetik a Földet. Elég volt tudatosítani a kozmoszból fenyeget veszélyt, a csillagászok máris egymással versengve fáradoztak „az emberiség megmentésén”, vagyis kisbolygó-környezetünk, az úgynevezett földközeli objektumok (NEO) lehet legpontosabb felmérésén. Az rbányászok pedig dörzsölhették a markukat: a pályaszámításokat elvégzik mások, állami pénzen, így ez sem csökkenti majdani profitjukat. Ha esetleg k maguk is hozzájárultak a világ rb l fenyeget veszély eltúlzásához, akkor az a legfinomabban is csak orbitális aljasságnak nevezhet . B ven el fordulnak tehát szerte a Naprendszerben az értékes ásványi kincsek, azt is tudjuk, hol, szinte csak „ki kell nyúlnunk” értük.

zül az rbányászat szempontjából csak az els és az ötödik releváns. A világ rjog alapját az 1967-es ún. Alapelvszerz dés (Outer Space Treaty) jelenti (ennek Magyarország is részese, így az a magyar jogrendben az 1967. évi 41. törvényerej rendelet formájában megtalálható). Az Alapelvszerz dés szellemiségét az I. cikk els mondata tükrözi, mely szerint: „A világ r kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.” Magától értet d en a szerz dés magáncégeket nem említ, csak országokat, de az 1960-as években a magáncéTermészet Világa 2016. szeptember

RKUTATÁS

Az ENSZ Világ rbizottság ülésterme (Forrás: OOSA)

egyezményt csak 16 ország ratifikálta, további 4 pedig aláírta, de a jelent sebb, aktív rhatalmak közül (USA, Oroszország, Kína, India, Japán) egyet sem találunk közöttük. (Magyarország egyébként az els négy ENSZ-egyezményhez 1967 és 1978 között csatlakozott, a Holdegyezményhez viszont azóta sem.) A jogi helyzet megváltozni látszott, amikor tavaly sszel az Egyesült

Act). A törvény egyszer en szólva szabad kezet ad az amerikai magáncégeknek a Naprendszer lerablására, nevezetesen a Holdon, a kisbolygókon és más égitesteken megszerzett anyagok tulajdonlására és értékesítésére. Szakért k véleménye szerint az új jogi szabályozás el segíti a szület félben lév földönkívüli bányászat gyorsabb fejl dését. Egyesek (els sorban az rbányászatban potenciálisan érintett cégek) a törvény jelent ségét az 1862-es Telepítési Törvény (Homestead Act) jelent ségéhez hasonlítják, amely lehet vé tette a Vadnyugat meghódítását – legalábbis az éppen folyó polgárháborúban az északiak oldalán álló fehér, nem bevándorló férfiaknak.

gek részvétele az rtevékenységben még aligha merült fel komoly formában, és a cégek amúgy is valamely ország fennhatósága alá tartoznak. Az Alapelvszerz dés kategorikusan tiltja a tulajdonszerzést más égitesteken, amikor kimondja (II. cikk), hogy: „A világ rt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.” Az ENSZ öt nagy világ rjogi szerz dése közül az ötödik a Hold-egyezmény, amelyhez viszont az rtevékenységben tevékeny szerepet vállaló országok általában nem csatlakoztak. Tény, hogy az 1979-es Hold-egyezmény els sorban a kor hidegháborús szellemét tükrözi, ezért els sorban a fegyverek, fegyverrendszerek holdi elhelyezésének tiltására koncentrál. Emellett azonban azt is kimondja (XI. cikk, 1. bekezdés), hogy „a Hold és természeti er forrásai az emberiség közös kincsét alkotják”, tehát itt már nevesítve megjelennek a Fantáziarajz, amint a NEAR-Shoemaker rszonda 2001-ben leereszkedett az Eros természeti er források (natural resources). kisbolygó felszínére Ugyanezen cikk 5. bekezdése szerint továbbá: Jogi szakért k – tudva, hogy valami „b z„a jelen egyezmény rélik” – siettek rámutatni, hogy a CSLCA összszes felei vállalják olyan hangban van az USA nemzetközi kötelezettnemzetközi rezsim létségeivel. A Naprendszer ásványi kincseinek rehozását, beleértve a „saját zsebre” hasznosítása ellentmond az megfelel eljárásrendet, Alapelvszerz dés szellemének és a Holdamely irányítja a Hold egyezmény bet jének. Jogilag persze tisztermészeti er forrásata a helyzet, hiszen az USA nem írta alá a inak hasznosítását, ha Hold-egyezményt, tehát szembe mehet az egyszer ez a hasznosítás Alapelvszerz dés szellemével és a Holdlehetségessé válik.” Jólegyezmény bet jével, az ENSZ-szel, a vilehet ez a „lehetségessé lág rjoggal és az aláíró országok akaratával. válik” az 1970-es évek Jogilag tehát rendben vagyunk. De vajon ervégén még igencsak a tákölcsileg is? voli jöv zenéjének t nKönny kitalálni, melyik európai „ rhetett. hatalom” jelezte els ként csatlakozási Érdemes megjegyezszándékát az rbányászati üzlethez: Luni, hogy az Alapelvszer- A NEAR-Shoemaker rszonda egyik felvétele az Erosról xemburg. Az amerikaiak örömmel fogadz dést már 104 ország ra(Forrás: NASA) ták az európai partner jelentkezését, talán tifikálta, további 25 pedig vetettek egy pillantást az adókulcsokra. aláírta, vagyis a Föld országainak több mint Államokban meghozták a kereskedelmi r- Ez esetben is felmerült a kétely, vajon lea fele csatlakozott hozzá, köztük az összes indítási versenyképességi törvényt (CSLCA, gális-e a tevékenység, az aggályokat azjelent s rhatalom. Ezzel szemben a Hold- Commercial Space Launch Competetiveness zal hárították el, hogy „ezt már más orTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

387

RKUTATÁS

Az OSIRIS-REx rszonda tesztelés közben a NASA Kennedy rközpont laboratóriumában (Forrás: https://blogs.nasa.gov/kennedy/2016/06/30/asteroid-samplercomm-system-testing-complete/) szágok, például az Egyesült Államok is megtették”. Mintha ez mások számára felmentést adna. E sorok írója 2014–2016 között az ENSZ Világ rbizottság Tudományos és Technikai Albizottságának az elnöke volt. Leköszön beszédemben kifejtettem a helytelenít véleményemet arról, hogy egyes országok nemzeti rtörvénykezése szembe megy az ENSZ egyezmények, els sorban az Alapelvszerz dés (Outer Space Treaty) és a Hold-egyez-

A Bennu kisbolygót megközelít OSIRIS-REx rszonda (Forrás: Wikipédia, NASA/GSFC) mény szellemével. Elmondtam, hogy a Világrbizottság számára kudarcot jelent , visszás helyzet állna el , ha a Hold-egyezményhez csatlakozó országok az egyezmény el írásainak megfelel en azon fáradoznának, hogy nemzetközi rezsimet hozzanak létre az égitesteken található ásványi kincsek egész emberiség javára történ hasznosítására, miközben az egyezményhez nem csatlakozó országok cégei saját zsebük javára hasznosítanák ezeket a nyersanyagokat. Az elmondottak szokatlanul nagy – pozitív – visszhangot váltottak ki több ország (Oroszország, Brazília, Chile és Kína) részér l.

388

Technikai lehet ségek

vesz az anyagából, amellyel 2023-ban érkezik vissza a Földre. A NASA fejlesztés alatt álló Orion rhajójának is egyik kimondott célja, hogy rhajósokat juttasson egy kisbolygóra. Emellett az amerikai magáncégek is készen állnak arra, hogy belevágjanak a nagy üzletbe. A Planetary Resources automata rtávcsövekkel akarja megközelíteni és felderíteni a potenciális célpontokat, elvégzik a kisbolygók részletes ásványtani vizsgálatát, a kisebbeket befognák, a nagyobbakat feldarabolva hasznosítanák. A Deep Space Industries (DSI) részben luxemburgi finanszírozással, els lépésként a kísérleti, Prospector–X nano rszondát fejlesztenék ki, amelyet a Prospector–1 követne. Az amerikai cég fejleszti a Prospector vízzel m köd hajtóm vét, irányítórendszerét, sugárvédelmét, 3D képalkotó rendszerét és a navigációs rendszert. Ha a kísérleti szonda sikeres lesz, már 2020-ban megindíthatják a bányászatot. A Moon Express a Hold ásványi kincseit szeretné hasznosítani, els sorban a platinacsoport fémeire, a ritka földfémekre és a hélium–3-ra fáj a foguk.

A kisbolygók megközelítése technikailag nem különösebben bonyolult. Az amerikai NEAR– Shoemaker szonda 2001 februárjában már leszállt az Eros kisbolygóra. A Hayabusa japán szonda 2005 szén megközelítette az Itokawa kisbolygót, mintát vett az anyagából, amellyel 2010-ben érkezett vissza a Földre. Egy értékes és ritka elem, a tórium eloszlása a Holdon a A tervek szerint ezekben NASA Lunar Prospector szondájának mérései alapján. A a napokban indítja útnak a legnagyobb koncentráció is csak 10 ppm NASA az 1 milliárd dollár (Forrás: Wikipédia, NASA) költséggel épített OSIRISREx rszondáját, amelyik 2018-ban megköNe legyenek illúzióink: ha valami techzelíti a Bennu kisbolygót, másfél évig együtt nikailag megvalósítható, és tekintélyes nyerepül azzal, 60 g – 2 kg közti tömeg mintát reséget ígér, akkor az meg is fog valósulni, függetlenül a jogi korlátoktól és az erkölcsi aggályoktól. Az is biztos persze, hogy az rA Planetary Resources cég ilyen bányászat ett l meg nem válik legálissá, az kis rtávcsövekkel szándékozik megközelíteni és tüzetesen megvizsgálni ENSZ-egyezmények megváltoztatása ilyen szellemben nem t nik reális lehet ségnek. a hasznosításra alkalmasnak gondolt Ugyanígy naivság azt remélni, hogy az rkisbolygókat (Forrás: spce.com, bányászati cégek „az emberiség javára” álPlanetary Resources) dozzák fel nyereségüket, vagy legalább annak egy részét. Talán még korai lenne azt találgatni, hogy ha a mai árakon nagy üzletnek t n rbányászat beindul, és ennek köszönhet en nagy mennyiségben kerülnek forgalomba az értékes fémek, akkor ez milyen hatással lesz az árak alakulására, illetve a nagy kínálat miatt zuhanó árakon is nyereséges marad-e a termelés. Emiatt azonban fájjon azoknak a feje, akik belevágnak az illegális kitermelésbe. A Természet Világa 2016. szeptember

ORVOSTUDOMÁNY

CSABA GYÖRGY

A timusz szerepe az öregedés és az élettartam szabályozásában

A csecsem mirigyt l az öregmirigyig

z emberi szervek és m ködésük felismerése az orvostudomány története folyamán mindig hosszú id t vett igénybe. Vannak azonban olyan szerveink is, melyek teljes feltérképezése a mai napig nem történt meg, bár f funkciójuk már tisztázottnak látszik. Ilyen szervünk a szív fölött, a mellkasban elhelyezked , kakukkf - (thymos) csokorhoz hasonlító, két lebenyb l álló csecsem mirigy, amit már az ókorban is ismertek. Az ókori görögök szerint a lélek székhelye volt. Orvosi nevét (thymus, timusz) vagy a növényhez való hasonlósága miatt kapta, vagy azért, mert a thymos görögül lelket is jelent. Galénosz, a talán leghíresebb ókori görög orvos, a központi idegrendszer tisztán tartásában látta legf bb szerepét, de e tévhite mellett reális, ma is érvényes megfigyelést tett a szerv korral változó méretér l. A lélek székhelyének hite évezrednél tovább is fennmaradt, még Descartes, a XVII. századi gondolkodó és természettudós is e hitnek terjeszt je volt. A folytatás sem volt kevésbé félrevezet : Vesalius, a XVI. század leghíresebb anatómusa helykitölt párnának tartotta, melynek funkciója a szív és a tüd helyzetének stabilizálása. A XVIII. században a tüd és a légzés szabályozóját látták benne, majd Hewson 1777-ben részben alátámasztotta Galénosz megfigyelését a szerv változó méretér l (a test méretéhez viszonyítva legnagyobb csecsem korban, majd fokozatosan sorvad), részben nyirokszervként jellemezte azt. Kés bb állatokon tett megfigyeléseit nem vették figyelembe. A XIX. századot f leg a XVI. századi nézetek uralták, s t elvetették azt is, hogy a szervnek egyáltalán lenne valamilyen funkciója, kivéve a hirtelen csecsem halált. Ezt ugyanis timuszasztmának, illetve az ún. status thymicolymphaticusnak tulajdonították, amit ugyan semmi sem bizonyított, a hit mégis tartósan fennmaradt, mint ahogy a nevek is, ámbár utóbbiak csak orvostörténeti érdekességként. Ugyancsak a XIX. században a szervet a bels elválasztású mirigyek közé sorolták (erre utal a cse-

A

Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

csem mirigy név is) anélkül, hogy hormonját vagy funkcióját ismerték volna. Jelent s fordulat a XX. század közepén következett be. Ekkor Jack Miller angol kutató kiirtotta újszülött egerek timuszát, aminek eredményeként az egész immunrendszer összeomlott egy sorvadásos szindróma keretében [1], és a nyiroksejtek (limfociták) egyik – a kés bbiekben T-sejteknek elnevezett – csoportja elt nt a szervezetb l (1. ábra). Ezzel bizonyítást nyert Hewson kategorizálása, miszerint a csecsem mirigy nyirokszerv. Jelenlegi álláspontunk szerint a timusz központi nyirokszerv, melynek m ködését l az egész immunrendszer tevékenysége függ. Ugyanekkor korszer módszerekkel vizsgálni

1. ábra. Egészséges (a) és újszülöttkorban timuszirtott (wastinges, sorvadt) egér (b) kezdték bels elválasztású mirigy funkcióját is, és valóban kimutattak hormonokat, melyek els sorban az immunitási funkciót befolyásolják. Kiderült, hogy a csecsem mirigy két szervrendszerbe is besorolható, a nyirok- és az endokrin szervek közé egyaránt, és mint ilyen, az emberi szervezetben egyedülálló. Szerkezetében is mindkét rendszer jellegzetességeit mutatja: lebenykékre osztott két lebenyének kérgében vannak a limfociták tömegei, míg vel állománya a hormonképz dés helye.

Az immun-timusz Az immunrendszer funkciója a saját és az idegen felismerése és elkülönítése, majd ennek alapján a szervezetben lév idegen elpusztítása. Ez utóbbi lehet a szervezeten belül idegenné vált sejt vagy valamilyen fehérje éppúgy, mint a szervezetbe behatoló támadó (baktérium, vírus, parazita). A saját-idegen elkülönítésében és az utóbbi elpusztításában alapvet szerepet játszanak a nyiroksejtek (limfociták), melyek a csontvel ben keletkeznek. E még fejl d sejtek egy csoportja a perifériás nyirokszervekbe kerül (nyirokcsomók, lép, bélrendszer), ezek alkotják a B-sejtek csoportját, melyek felismerik az idegent és a limfocitákból átalakuló plazmasejtek igyekeznek azt immunanyagokkal (antitestekkel) elpusztítani. Másik csoportjuk a timuszba jut és az itt elhelyezked dajkasejtekkel kerül kapcsolatba. Ezek a nagy sejtek felveszik a limfocita-el alakokat, egyegy dajkasejt akár százat is, és mindazokat, amelyek a sajátot is idegenként ismernék fel, jelzéssel (markerrel) látják el ket, ami pusztulásukhoz vezet (negatív szelekció). Így pusztul el a timuszba jutott limfocita-el alakok 95%-a. A maradék adja azt a T-sejt populációt, amely már nem bántja a sajátot, de bántja az idegent és segíti is a B-sejtek idegenellenes tevékenységét (T-helper sejtek), illetve elnyomja azokat a T-sejteket, amelyek megúszva a dajkasejtek szelekciós tevékenységét, a sajátot támadnák meg (ez a szupresszor, szabályozó – Treg – sejtek funkciója). Mindebb l következik, hogy ha a csecsem mirigy jól m ködik, akkor az idegenfelismer immunrendszer egészséges és er s, ha gyengén, vagy hibásan m ködik, fellép a saját sejtek, szövetek pusztítása, amit autoimmunitásnak nevezünk. A kérdés természetesen az, hogy mi a saját és mi az idegen. Sajátnak azt tekinti a szervezet (az immunrendszer), ami már a születéskor jelen volt, tekintet nélkül arra, hogy ez valóban a szervezet integráns

389

ORVOSTUDOMÁNY THF (timusz humorális faktor). Mind- fut, és befolyásolja a szervezet öregeegyik polipeptid és különbségeik legin- dését, másrészt, hogy a timusz is befokább el állítási módjuknak köszönhet . lyásolja a tobozmirigy sorvadását [7]. Mindegyikük befolyásolja a T-limfociták A fels bb szabályozást a tobozmirigy érését, fejl dését, számát és hatását. Kö- hormonja, a melatonin közvetíti, mely zös jellemz jük, hogy a szerven belül serkenti a timusz immuntevékenységét, hatnak, illetve a szerv ál- illetve amely szintjének csökkenése a tal pozitíve szelektált sej- tobozmirigy sorvadásakor a timusz foteken, a periférián. Mivel e kozott sorvadásával jár [8]. A másodlahormonoknak általános, il- gos fels bb szabályozó a hipofizis lehet, letve egyéb szerveken ész- melynek növekedési hormonja pozitív lehet hatása minimális és módon befolyásolja a timuszt (3. ábra). kevéssé bizonyított, kérdé- Ezen túlmen en, a hipofízis által szabáses, hogy mennyire lehet lyozott mirigyek (els sorban nemi) horbesorolni a hormonok más- monjai a serdül korban felszaporodva ként jellemzett hálózatába. jelent sen hozzájárulnak a timusz sorBár vannak próbálkozások vadásához, tehát ellentétben a korábbitimuszhormonokkal törté- akkal, a timusz szempontjából negatív n fiatalításra, ezek még hatásúak. nem tekinthet k elfogadottValószín leg a csecsem mirigy ennak. Az biztos, hogy bár dokrin szervként való kezeléséhez az az immuntimusz kiegyensú- is hozzájárult, hogy az el bél olyan telyozott m ködéséhez ezek rületéb l fejl dik ki, amely bels ela „hormonok” szükségesek, választású mirigyek telephelye. Így inaz egyéb endokrin szer- nen fejl dik a pajzsmirigy, amely az vekkel való kapcsolat hi- anyagcserét szabályozó tiroxin termeléánya és a célsejtek belter- sért felel s, a mellékpajzsmirigyek, me2. ábra. A limfociták megtámadnak egy jes volta kérdésessé tehe- lyek parathormon-termelésével a kaldaganatsejtet. Nyúlványaikkal letapogatják, ti a timuszhormon létezé- cium vérben való szintjét növelik és a felismerik az idegen markert és igyekeznek sét. Az is hozzájárul ehhez, kalcium szintjét negatívan szabályozó, a elpusztítani azt hogy legalább négy „hor- pajzsmirigyben szétszórtan elhelyezkemon” léteten belül keletkezett, vagy kívülr l jut-e zik hasonló hatással, de be a szervezetbe (ezért a felismerésért ka- egyikr l sem mondható, pott Nobel-díjat Medawar 1960-ban) [2]. hogy az a timusz kizáEzt bizonyítja, hogy ha az inzulin génjét rólagos hormonja lenne. úgy ütik ki, hogy az általa kódolt fehérje a Ugyanakkor a timusz timuszban nem tud megjelenni, 1-es típusú olyan hormonokat is ter(autoimmun) diabétesz fejl dik ki [3]. De mel, melyek más miriezért idegenek a rosszindulatú daganatok is gyek specialitásai (pélés váltanak ki maguk ellen immunreakci- dául inzulin, hipofízis és ót. Mivel egy olyan összetett szervezetben, pajzsmirigyhormonok, mint az emberé, nagyon sok a mutáció, sok hisztamin stb.) és ezea markerei által idegennek min sül sejt is, ket limfocitákkal szállíamelyekb l mind daganat lehetne, de ezek tatja a szervezet különtúlnyomó részét az immunrendszer idejé- böz helyeire [4]. Enben felismeri és elpusztítja (2. ábra). Ami nek ellenére vitatni lehet ezt a pusztulást elkerüli, abból lesz az, amit a szerv endokrin mirigy valóban daganatként diagnosztizálunk és mivoltát, miközben nem elszenvedünk. kérdés, hogy az endok3. ábra. A timusz és szabályozói rin rendszer egyéb tagjai jelent sen befolyáAz endokrin timusz solják a csecsem mirigyet. Ezek kö- d , kalcitonint termel C-sejtek. Tehát zül els sorban a tobozmirigy érdemel bármennyire is eltér – legalábbis mai A timusz bels elválasztású mirigyként, említést, melynek újszülöttkori kiirtása ismereteink szerint – a timusz endokrin hormontermel ként való tevékenysége ugyanazt a tünetegyüttest hozza létre, m ködése a bels elválasztású rendszer korántsem tisztázott olyan mértékben, mint a timusz eltávolítása, tehát az im- többi tagjáétól, nagyobbára jogos az enmint az immunitásban. Amikor közpon- munrendszer összeomlását és sorvadásos dokrin rendszerbe való besorolás. ti immunszerv szerepe kiderült, elkezd- (wasting) szindrómát [5,6]. A tobozmiték vizsgálni azokat az általa termelt rigy feln ttkori kiirtása is a timusz gyors faktorokat, amelyek ezt a tevékenysé- sorvadását váltja ki. A tobozmirigyet teA timusz fontossága get befolyásolják. Így számos hormon- kinthetjük tehát a timusz els rend és szer molekulát izoláltak, de ezek közül legf bb szabályozójának, egyes kutatók Az endokrin rendszer egyes tagjainak csak négy állta ki az id k próbáját. Ma a két mirigy funkcionális egységér l is hormonjai alapvet szerepet játszanak a ez a négy az elismert timuszhormon, név beszélnek, azt is figyelembe véve egy- szervezet m ködésében. Ha a heréket elszerint a timozin, timulin, timopoietin és részt, hogy sorvadásuk is szinkronban távolítják, a hím nemt l függ m ködérésze, vagy mesterségesen vittük be oda, és ezzel szemben az egész élet folyamán toleráns. Ezek a fehérjék megjelennek (prezentálódnak) a timuszban. Minden, ami a születéskor nem volt jelen, az idegen, tekintet nélkül arra, hogy a szerveze-

390

Természet Világa 2016. szeptember

ORVOSTUDOMÁNY ke az átlagértéken belül azonban ez fokozatosan lép fel, így a koegyéni, ugyanígy egyéni- pások is fokozatosan gy lnek fel és érik ek az általa kiváltott ká- el azt a szintet, ami az élettel már nem rosodások is. Ha azt egyeztethet össze. Mivel ennek sebessémondjuk, hogy a szerve- ge egyedi és nagymértékben befolyásolt zet fokozatos kopása lé- olyan tényez k által, amelyek a timuszra nyegében egyenl az öre- is hatnak, az élettartam – bizonyos hagedéssel, akkor a timusz tárok között – egyedi. Fel lehet tételezaz öregedés szabályozó- ni, hogy van egy bizonyos genetikailag ja is, az autoimmunitás adott pontszám (átlagértékét tekintve ez gátlásával, illetve szaba- a fajra jellemz maximális élettartam), don engedésével. Ebb l amin belül ezt egyedileg növelni nem, de a szempontból értékelve, csökkenteni lehet, és a pontszám fogyáa timusz sorvadása nem sa határozná meg az élettartamot. Amit 4. ábra. Fiatal (a) és öreg (b) timusz szöveti szerkezete. az öregedés részjelensé- mi pontszámnövelésnek hiszünk, az nem Az öreg timuszban megfogytak a funkcionális elemek és ge, hanem annak okozója más, mint a károsító tényez k elkerülése: zsír rakodott le benne és szabályozója. Az öre- a nem-dohányzás, a nem-alkoholizálás, a gedésen belül lépnek fel fert z betegségek hiánya, a stresszek sek súlyosan károsodnak, ha a hasnyál- a degeneratív betegségek is, mint a „ko- csökkentése stb., ennek következtében mirigy Langerhans-szigeteinek m ködé- pások” eredményei (artrózisok, koszo- a gének által meghatározott „pontszám” se csökken, diabétesz lép fel, míg a pajzs- rúér-károsodások és következményeik: megkímélése. mirigy túlm ködése hipertireózishoz vezet, ami az anyagcsere fokozódásával, remegéssel, álmatlansággal jár – tehát mindegyiknek jellemz tünete van. Mai tudásunk szerint a timusz hormonjainak kiesése vagy túltermelése során nem vehet észre semmilyen endokrin tünet, és csak az immunitási funkció sérülése mérhet . Az endokrin funkció csökkenése tehát nem konkrét betegségben mutatkozik meg, hanem általános hatásban, amit nevezhetünk a szervezet fokozatos romlásának, azaz öregedésnek is. Mint már láttuk, a timusz nagysága az életkortól függ en változik. Míg kamaszkorig eléri a 37 grammos átlagos súlyt, kés bb sorvadni kezd, és 70 éves korra már csak 6 gramm. Sorvadása (involúciója) már csecsem korban elkezd dik, de ilyenkor még elfedik a párhuzamosan futó fejl dési folyamatok, és csak a serdül korban válik felt n vé. Ett l kezdve azonban er sen megfogyatkoznak a hám- és nyirokelemei és zsír rakodik le benne, ezzel együtt gyengül a sejtszelekciós tevékenysége is (4. áb5. ábra. Nemi különbségek az autoimmun betegségek fellépésében. A n ket sokkal ra). Ebben a folyamatban az endokrin és inkább sújtja, mint a férfiakat immuntimusz károsodása párhuzamosan fut, az endokrin elemek fogyása (ezáltal a sztrók, illetve a szívinfarktus). Nemi Bár a timusz tevékenysége kevésbé a timuszhormonok mennyiségének csök- különbségek is megfigyelhet k: n kben konkrét, mint a többi bels elválasztákenése) ugyanis sújtja az immunkompo- például sokkal gyakoribb az autoimmun sú mirigyé, és feln ttkori kiirtása sem nensek m ködését is. Miközben tehát betegségek megjelenése, mint férfiakban jár zajos tünetekkel, éppen általános gyengül az idegen elleni védelem, aköz- (5. ábra), ami valószín leg az autorektív hatása miatt életfontos és nem nélküben el térbe kerül az autoimmunitás, az sejtek és Treg-sejtek arányának n kben lözhet . Míg az immunitásban játszott autoreaktív immunsejtek fokozott meg- az el bbi javára történ eltolódásának szerepe nagyjából tisztázottnak látszik, jelenése a negatív szelekció hibái mi- köszönhet . endokrin funkciója még meglepetésekatt, ami koptatja a szervezet saját eleA timusz az autoimmunitás szabályo- kel szolgálhat. Azt hinnénk, hogy az meit, illetve súlyosabb esetben autoim- zásával nemcsak az öregedést, illetve endokrin rendszer feltérképezése már mun betegségek formájában jelenik meg annak sebességét tudhatja meghatároz- a múlt században lezárult, ugyanak[9,10]. Ilyen a mozgásszervi betegsé- ni, hanem az élettartamot is. Ha az au- kor korunkban is egyre másra ismegek egy csoportja (reumás ízületi gyul- toimmun sejtek felszaporodása a negatív rik fel korábban meghatározott egyéb ladás), az 1. típusú diabétesz, a szemszá- szelekció gyengesége vagy hibája, azaz funkciójú sejtcsoportok endokrin m razság (Sjögren-szindróma), a b rfarkas a timusz fokozott sorvadása miatt hirte- ködését és hormonjaik fontos hatásait. (lupus eritematosus) stb. A timusz sor- len következnék be, az valószín leg hir- A timuszban, amellett hogy endokrin vadásának kezdete, sebessége és mérté- telen halálhoz vezetne. Normális esetben funkciójának csak az a része került alaTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

391

ORVOSTUDOMÁNY

NÖVÉNYNEMESÍTÉS

A következ feladatot mindig az élet írja 6. ábra. Hassall-testek. 1846 óta ismerjük ket, de funkciójuk és jelent ségük mindmáig ismeretlen pos vizsgálatra, ami az immuntimusz m ködésével kapcsolatos, vannak olyan régóta ismert képletek (az ún. Hassalltestek), melyek funkciója mindmáig tisztázatlan, ezért itt is meglepetések várhatók (6. ábra). Ugyanakkor az sem tisztázott, hogy az élettartam szabályozása kizárólag a timusztól függ-e, vagy egyéb szervek, sejtek is közrem ködnek benne. A timusz rejtélyének kibogozása és szabályozó szerepének vizsgálata tehát folyamatosan tart [11]. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy csak 2015-ben mintegy 1500 olyan tudományos cikk jelent meg, amely valamilyen módon a timusszal állt kapcsolatban. I

Irodalom [1] McIntire KR. et al. Pathogenesis of the postneonatal thymectomy wasting syndrome. Nature 1964, 204, 151 [2] Medawar PB.The Nobel lectures in immunology. The nobel prize for physiology or medicine, 1960. immunological tolerance. Scand J Immunol 1991, 33, 337 [3] Greenen W. Thymus and type 1 diabetes: an update. Diabetes Res Clin Pract 2012, 98, 26. [4] Csaba G. Hormones in the immune system and their possible role. A critical review. Acta Microbiol Immunol Hung 2014, 61, 241 [5] Csaba G. et al. Wasting disease and tetany following neonatal pinealectomy. Acta Med Acad Sci Hung 1973, 29, 231 [6] Csaba G. The pineal regulation of the immune system: 40 years since the discovery. Acta Microbiol Immunol Hung 2013, 60, 77 [7] Polyakova VO. et al. Functional unity of the thymus and pineal gland and study of the mechanism of aging. Bull Exp Biol Med 2011, 151, 627 [8] Karasek, M. Melatonin, human aging, and age-related diseases. Exp Gerontol 2004, 39, 1723 [9] Grolleau-Julius A, et al. The role of epigenetics in aging and autoimmunity. Clin Rev Allergy Immun 2010, 39, 42

392

Beszélgetés Marton L. Csaba agrármérnökkel Marton L. Csaba a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mez gazdaság-tudományi Karán szerzett agrármérnöki diplomát 1978-ban. Mez gazdasági genetikus szakmérnöki oklevelét 1981-ben vehette át a Gödöll i Agrártudományi Egyetemen. 1992-t l a mez gazdasági tudományok kandidátusa, 2003-tól az Akadémia doktora. 2000-t l a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi tanára. 2004-t l 2015-ig a Szent István Egyetem doktori és habilitációs tanácsának a tagja. A Szent István Egyetem Kihelyezett Növénytermesztési Tanszékének tanára, a Károly Róbert F iskola Kihelyezett Tanszékének tanszékvezet tanára, és a Veszprémi Egyetem Georgikon Kara címzetes egyetemi tanára. 2007 és 2011 között a Magyar Növénynemesít k Egyesületének elnöke, 1996 óta az MTA Növénynemesítési Bizottságának tagja. 1988 óta az EUCARPIA tagja, ahol 2004–2015-ig hazánk nemzeti képvisel je is. Tudományos pályáját Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mez gazdasági Kutatóintézetében kezdte, ahol ma az intézet Kukoricanemesítési Osztályának vezet je. F kutatási területe a kukorica biotikus és abiotikus stressz-tényez kkel szembeni ellenálló képességének és alkalmazkodóképességének javítása. Kukoricanemesítési kutatásainak eredménye a több mint 150 államilag min sített növényfajta, benne több mint 100 kukorica-hibrid nemesítése. Feltalálóként 68 szabadalmi oltalom alatt álló találmány létrehozója. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ez év március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Jedlik Ányos-díjjal ismerte el a kukoricanemesítés területén elért kimagasló eredményeit. Nem ez az els kitüntetés, amit feltalálói munkásságáért kapott, hiszen 2007-ben Akadémiai–Szabadalmi Nívódíjban, 2014-ben pedig Fleischmann Rudolf-díjban részesült. – Mi vonzotta a mez gazdaság rögös, nehézségekkel teli pályájára? Gondolom, nem volt véletlen, hogy az agrármérnöki diploma megszerzése után elvégezte a mez gazdasági genetikus szakmérnöki kurzust is! – A tudatos, a véletlen és a szerencsés döntések vegyesen fordultak el pályaválasztásomban. Utólag más-más tényez nek tulajdonítok nagyobb szerepet benne. Mindenesetre büszkén mondhatom, hogy apai ágon 500 évre visszamen leg igazolni tudom a föld iránti elkötelezettségünket. A gimnáziumi évek alatt azonban még a matematika és a fizika vonzott, mind a kett a tanulás nélküli tudásszerzés élményét adta nekem, köszönhet en kiváló tanárunknak, Matisz Piroskának. Így továbbtanulásra a M egyetemen vagy az ELTE Természettudományi Karán a matematika-fizika szak t nt számomra nyilvánvaló választásnak. Sok tényez ered jeként aztán mégis a Debreceni Agrártudományi Egyetemre jelentkeztem. A diploma védését követ en pályáztam meg az MTA Mez gazdasági Kutatóintézetében, Martonvásáron egy kutatói állást. Szerencsémre a Kukoricanemesítési Osztályra kerültem, arra az osztályra, amelynek eredményei hazai és nemzetközi

A föld iránti elkötelezettségünket apai ágon 500 évre visszamen leg igazolni tudom hírnevet szereztek Martonvásárnak, ahol Papp Endre Európában els ként állított el beltenyésztéses hibridkukoricát, s amely osztály munkássága dönt en járult hozzá a hazai modern kukoricatermesztés tudományos igény megalapozásához. Természet Világa 2016. szeptember

INTERJÚ A debreceni egyetemen növényvéd s szakirányon végeztem, általános agrármérnöki diplomát szereztem. Mivel a növénynemesítéshez nélkülözhetetlen a növényi genetika különböz ágainak, a populációgenetikának és sok más, határterületen lév tudománynak az ismerete, igen fontos volt számomra, hogy már a diploma megszerzését követ évben beiratkozzam Gödöll re a genetikus szakmérnöki képzésre, ahol Bálint Andor professzor magas szint kurzust szervezett fiatal nemesít k oktatására. Kezd kutatóként els sorban a betegségekkel szembeni ellenálló képességgel foglalkoztam. 1983-ban féléves amerikai ösztöndíjam programja is e téma volt. Kés bb a kukorica hidegt rése, majd a legfontosabb agronómiai tulajdonságok javítása lett a f kutatási területem. – Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie manapság egy hazánkban eredményesen termeszthet kukoricafajtának? Milyen stressztényez kkel kell számolni termesztése során és betakarítása után? – Az eredményes termesztéshez az szükséges, hogy a kukorica alkalmazkodni tudjon többek között a hazai széls séges és rapszodikusan változó id járáshoz, a változatos talajviszonyokhoz, és hogy term képessége még jobb legyen, bár ennek határait már nem igazán lehet növelni. Jelenlegi ismereteink szerint 25–30 t/ha szemtermés érhet el a kukoricánál, de a világ kukoricatermesztési átlaga csak 5 t/ha, míg a magyarországi termésátlag 6 t/ha körül van. Ezek alapján a termesztés a genetikai potenciálnak kb. 15–20%-át éri csak el. A termésátlag növekedését els sorban a csapadék mennyisége és eloszlása akadályozza. Van egy biológiai korlát, amit nem lehet áttörni, ez az úgynevezett transzspirációs koefficiens, ami fajra jellemz érték, és a hibridek között ebben csak igen kicsi az eltérés. A nemesítés csak erre építhet. Ez azt jelenti, hogy a nemesítésnek van lehet sége a vízhasznosítás, ezen belül a szárazságt rés javítására, de csak er s korlátok között. Ezt a lehet séget azonban nem szabad lebecsülni sem a nemesít nek, sem a termeszt nek, még akkor sem, ha tudjuk, hogy sokkal több lehet ség van a technológiában, a víztakarékos talajm velési rendszerekben, a vetésforgóban, a gyomszabályozásban, az öntözés termésnövel lehet ségér l nem is szólva. A transzspirációs koefficiensre viszszatérve, ez olyan szám, ami megmutatja, hogy egy növényfaj hány liter víz felhasználásával képes el állítani egységnyi (1 kg) szárazanyagot. Ez a kukorica esetében 250–350 l/kg körüli érték. Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

Egy adott ország vízhasznosításának hatékonyságát az átlagtermés és az éves csapadék hányadosával képzett szám mutatja, vagyis a 100 mm-re jutó termésátlag. Az éves ingadozások kiküszöbölésére célszer több év átlagával számolni ahhoz, hogy az országokat reálisan összehasonlíthassunk. Az 1975– 85-ös évekre kapott átlagok felhasználásával azt mondhatjuk, hogy Magyarország nagyon jól hasznosította a csapadékvizet a kukorica termesztésében, mert 1060 kg/ha/100 mm értékével sokkal hatékonyabb volt, mint az Egyesült Államok (780 kg/ha/100mm), Jugoszlávia (570 kg/ha/100mm), vagy Bulgária (740 kg/ha/100mm) ugyanebben az id szakban. Az utolsó tíz év (2002–2011) átlagai alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai kukoricatermesztés vízhasznosítása nem változott jelent sen (1080 kg/ ha/mm), ugyanakkor a világ legnagyobb kukoricatermeszt országa, az Egyesült Államok komoly javulást ért el ebben a

A kukoricabogár lárvája a gyökéren táplálkozik mutatóban (1070 kg/ha/mm). Az USA jelenlegi vízhasznosítási értéke 35%-kal jobb, mint 30 évvel korábban. Mindez a technológia folyamatos fejlesztésével elért töretlen átlagtermés-növekedésnek köszönhet . Hazánkban viszont 35 éve nincs jelent s átlagtermés-növekedés, csak óriási évenkénti ingadozás, ennek eredményeként változatlan a vízhasznosítást jellemz érték (1080 kg/ha/mm). A szárazságt résen túl a nemesítés feladata a biotikus stresszhatásokkal szembeni tolerancia növelése és a megfelel tápanyag-hasznosításra történ nemesítés. Hazánkban fontos a kukorica hidegt rése is, melynek a vetés idején van jelent sége. A biotikus stesszekkel szembeni ellenállóság szempontjából ki kell emelni a vírusok okozta levélbetegségeket, a golyvás és rostos üszögfert -

zéseket és a fuzáriumos gombabetegségeket. Különböz fuzáriumfajok okozzák a szárkorhadást, emiatt következik be a szárd lés, s ennek következménye a termésdepresszió. A fuzáriumos cs penész nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem a gomba által termelt toxinok miatt a termés min ségét is rontja. A toxinnal szennyezett takarmányok súlyos állategészségügyi problémákat okozhatnak. Fontos, hogy a gazdák alacsony szemnedvesség mellett toxinmentes takarmánykukoricát tudjanak betakarítani. Raktározás során azonban már nem vet dnek fel fajtaspecifikus kérdések, az m szaki és nem nemesít i feladat. – Ha jól tudom, a nemesítési célkit zéseik iránya többféle: javítani kívánják a növény kukoricabogárral szembeni rezisztenciáját, módosítani bioenergetikai (biogáz, bioetanol) felhasználásához a növény beltartalmi tulajdonságait, és olyan silókukorica és vet mag el állításán dolgoznak, ami képes a külföldi piacra is betörni. Milyen eredményeket sikerült elérni ezeken a területeken? – A nemesít nek a növény agronómiai tulajdonságainak folyamatos javítása mellett id nként külön feladatot ad egy új kórokozó, kártev megjelenése, a termesztéstechnológia változása, új felhasználói igények megfogalmazása. Mindegyikre volt már példa az elmúlt néhány év-évtized során. Magyarországon a kukoricabogár 1995 óta van jelen. Azóta elterjedt az ország egész területén. Különösen súlyos a veszteség ott, ahol a kukoricát monokultúrában termesztik. A termésveszteség országosan 5% körül mozog, de egyes táblákon, gazdaságokban elérhette az 50–80%-ot is. A hibridek ellenálló képességét kétféle módon kívánjuk javítani. A hagyományos módszerek alkalmazásával a hibridek toleranciáját növeltük a lárvakártétellel szemben. Ezzel azt értük el, hogy a rovar károsítása mellett kisebb lett a termésveszteség, de a rovarpopuláció mérete nem változott ahhoz képest, mintha fogékony hibridet termesztettek volna. A másik módszer a transzgenikus kukorica el állítása. Ilyenkor a kukoricagenomba egy baktériumból kivont gént építenek be. A gén hatására a kukoricában olyan fehérje termel dik, ami elpusztítja a kukoricán táplálkozó kukoricabogár lárváját és kifejlett imágóját is. Kutatásainkhoz együttm ködés keretében kész génkonstrukciót kaptunk egy amerikai cégt l, azt építettük be a saját törzseinkbe. A konstrukció egy totális gyomirtó szerrel szembeni rezisztenciagént is tartalmazott. A programot sikeresen végrehajtottuk, a beépített konstrukció

393

NÖVÉNYNEMESÍTÉS szabályosan m ködött. A transzgenikus termés. Az LFY génnel összefügg en növényfajták európai és hazai kedvez t- nemcsak a biomassza tömege n , hanem len fogadtatása, és egyéb jogi körülmé- a silómin ség is, miközben javul a fernyek miatt azonban 2015-ben az egész mentálhatóság. genetikai-nemesítési anyagot meg kel– A biotechnológiai eljárások rohalett semmisítenünk. mos fejl dése hogyan hatott a kukoricaA Föld fosszilis energiakészletei ki- nemesítésre? A nemesítésben manapság merül ben vannak, ezért szükség van a hagyományos vagy inkább a molea megújuló és a környezetet kevés- kuláris genetikai eljárásoknak van nabé szennyez energiaformákra. Ilyenek gyobb szerepük? Mi a lényegi különbség a bioüzemanyagok, mint a bioetanol, közöttük? biodiesel és a biogáz. A kukoricaszem– Egy növényfajta tulajdonságait több termés keményít tartalma magas, al- tízezer gén határozza meg. Ezen gének kalmas alkoholgyártásra, így bioetanol kedvez irányú átrendez dését eddig el állítására is. Nemesítéssel a kemé- hagyományos módszerekkel érte el a nyít tartalom az ismert fajtákhoz ké- nemesítés. A biotechnológiai módszepest még tovább növelhet . Az Egye- rek útján 1–2 nagyhatású idegen gén sült Államokban ma már a termés közel bevitele vált lehet vé, melyek vagy ro30%-át (a magyar össztermés ötszörö- varrezisztenciát, vagy gyomirtószer-resét) bioetanol gyártására használják. A zisztenciát biztosítottak a kukoricának. jelenlegi etanolgyártás technológiájá- A biotechnológiai módszerek ma már val azonban a megtermelt biomasszának segítséget jelentenek abban a vonatcsak a szemes termésben tárolt része kozásban is, hogy nemcsak a növény hasznosul, a jöv kihívása a teljes növény hasznosítása. Biogáz el állítására azonban már a teljes növény felhasználható. Ezen a területen élenjár Németország, ahol 1 millió haon (a hazai kukoricaterm terület 1,2 millió ha) termesztenek kukoricát biogázgyártás céljára. Mi is értünk el eredményeket bioetanol és biogáz gyártására alkalmasabb kukorica-hibridek el állítása terén. Bioetanol el - Fuzáriumfert zés a termést csökkenti és toxinnal szennyez állítására szemes kukorica-hibridjeinkb l, biogázgyártásra si- fenotípusos, agronómiai tulajdonságai lókukorica-hibridjeinkb l indultunk ki. alapján következtethetünk annak geneSilókukoricáinkba Európában els ként tikai képességeire, hanem molekuláris építettük be a kukoricában természe- szint vizsgálatokkal közvetlenül a getes módon is megtalálható „LFY” gént, nomot (kromoszómát, DNS-t) is elemezhetjük. Ez teszi lehet vé a markerekkel végzett szelekciót. Fontos hangsúlyozni, hogy a hagyományos nemesítési módszerek és a biotechnológiai módszerek nem alternatívái egymásnak. A nemesítés eszköztára folyamatosan b vül. Ahogyan a tudomány halad el re, újabb és újabb eljárások válnak ismertté, ezekkel a nemesítés gazdagodik. A biotechnológia tehát nem a jöv nemesítése, hanem a nemesítés Hidegt rési kísérlet a fitotronban egyik újabb eszköze. ami növeli a fotoszintézis szempontjáLaboratóriumunkban mi is megkezdból fontos cs feletti levelek számát és tük nemesítési anyagaink genetikai felületét. Ennek eredménye a nagyobb markerezését. A különböz markerek –

394

Az LFY hibrid kukorica a cs felett 40%-kal több levelet fejleszt izoenzim, RAPD, mikroszatellita – értékelésével, nagy pontossággal felderíthet az ismeretlen nemesítési anyagok genetikai háttere és nemesítési értéke. – Mi történik a kukoricával a „tervez asztaltól” a szántóföldi termesztésig? – A nemesítés hosszú id t igényl folyamat. Egy-egy új hibrid el állítása 10– 12 évet vesz igénybe. Amennyiben téli generációt is fel tudunk nevelni a déli féltekén, akkor ez az id a felére (5–6 év) csökkenthet . Ezt követi a hibridek állami fajtakísérletbe történ bejelentése, és 2–3 év vizsgálata, majd szerencsés esetben az állami min sítés. Az állami kísérletekkel párhuzamosan felkészülünk a hibridek szül törzseinek fajtafenntartására és a szül i komponensek felszaporítására. Min sítés el tt a szül törzseket szabadalmi oltalomra (ma fajtaoltalomra) jelentjük be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, majd jön a vet mag-szaporítás, és a kereskedelmi tevékenység, a hibridek bevezetése a piacra. A vet mag-szaporításhoz és a kereskedelemhez nemesít i magánkezdeményezéssel, 26 évvel ezel tt létrehoztunk egy vállalatot Bázismag Kft. néven, mely mára milliárdos vállalkozássá n tte ki magát, s egyúttal a legsikeresebb MTA-részvétellel m köd spin of céggé fejl dött. Büszkén mondhatom, hogy 2014 végéig 12 éven át láttam el a cég FB elnöki tisztét. Ez id alatt szigorúan ragaszkodtunk az alapítói szándékhoz, a martonvásári kukoricahibridek elterjesztéséhez. Nem az én érdemem, de örömmel mondom, hogy ez id alatt a cég éves forgalmát és saját t kéjét négyszeresére növelte, éves eredményét megtízszerezte. Természet Világa 2016. szeptember

INTERJÚ – Ha összehasonlítjuk kukoricatermesztésünket, mondjuk, a 60 évvel ezel ttivel, milyen következtetéseket vonhatunk le bel le? Milyen az export-import aránya ma, és hol állunk a kukoricatermesztési ranglistán? – Hatvan évvel ezel tt a hazai átlagtermés 2 t/ha volt és a gazdák szabadlevirágzású fajtákat termesztettek hagyományos technológiával, tág térállásban (30–40 ezer t /ha) m trágya és herbicid használata nélkül, sok kézi munkával és igavonó állatokkal. Hatvan évvel ezel tt indult a fajták cseréje hibridekre, akkor a hibridnemesítés és a hibridkukorica vet magtermesztése volt a kukorica termésátlagnövekedésének a forrása. Hatvan évvel ezel tt, 1956 nyarán kezd dött hazánkban az els hibridkukorica vet magüzem építése Marton-

ha például „b rben”, azaz él állat formájában exportálnánk a kukoricát, de még inkább, ha feldolgozott húsipari termékként. – Van esetleg olyan új kukoricafajtánk, amivel „meghódíthatnánk” a világot? – A világ meghódítása túln képességeinken, erre nem készülünk. Martonvásárnak 40 évvel ezel tt jó esélye volt arra, hogy Európát meghódítsa, sajnos meg sem próbálta. Akkor más világot éltünk… Jelenleg a három nagy multinacionális cég után negyedikek vagyunk a hazai köztermesztésben, s ez igen jó eredménynek számít. Arra van esélyünk, hogy saját er b l a Kárpát-medencében er sítsük pozícióinkat és partnereinken, képvisel kön keresztül egyre intenzívebben jelenjünk meg távolabbi országokban. Tradicionálisan több hibriddel jelenünk meg Oroszországban és Ukrajnában. 15– 20 éve fejlesztjük portfóliónkat és piacunkat Törökországban és Iránban. Új piac Kazahsztán. Elkezdtük a kísérleteket több más országban is abban a térségben. Néhány korai szemes hibridünk vev re talált Nyugat-Európában. Sikeresek a leveles (LFY) típusú silóhibridjeink Dél-Franciaországban és Spanyolországban. – A genetikailag móAz els kukoricabogár-rezisztens generációt dosított kukoricafajták fitotronban neveltük fel nélkül elképzelhet -e a jöv ? vásáron. Az építkezéssel párhuzamosan – Lokálisan még egy ideig igen, de vi1956-ban már a szántóföldön is elindult a lágméretekben nem. vet mag-szaporítás, az európai els hib– Szabadalmai közül melyekre a legridkukorica, az Mv 5 szaporítása. Ennek büszkébb? Van-e újabb olyan nemesítése, eredményeként 1957 tavaszán vetettek ami oltalomra érdemes? el ször hibridkukorica-vet magot néhány – Jelenleg is folyamatban van oltalmi ezer hektáron. A martonvásári kukori- kérvényünk elbírálása és újabb anyagocanemesítés sikereinek köszönhet en, a kat készítünk bejelentésre. Mindegyik kühibridek térhódítása rendkívül gyors volt. lönleges élmény. Amikor bejelentünk egy 1964 tavaszán, és azóta minden évben, a szabadalmat, még nem látszik, hogy megvetésterület minden hektárján hibrid vet - kapja-e a végleges oltalmat vagy sem, az magot vetettek/vetnek a gazdák. pedig még kevésbé, hogy sikeres lesz-e. Ma modern technológiával, kevés él Talán a legsikeresebb a NART 150 munkával, gépesítve folyik a kukoricater- igen korai érés kukoricahibrid, amit mesztés és a korábbi hozamok háromszo- több mint 10 millió ha-on termesztetrosát takarítják be a gazdák. Ezzel együtt tek. Személyesen vehettem részt a kezsem vagyunk meghatározó tényez k a vi- d lépésekt l a hibrid elterjesztéséig, lág kukoricatermesztésében, hiszen ará- s t a megtermett kukorica hasznosításányunk 1% alatti. Így a bels árakat sem nak, hatékonyságának ellen rzéséig tera hazai termés mennyisége, hanem a vi- jed folyamatban is. A hibrid nemzetkölágpiaci árak határozzák meg, s aszályos zi együttm ködés keretében született, egy évben ez sok gazdánál okoz veszteséget. határozott állami program (a tejtermelés Hatvan éve még gabonaimportra szo- takarmánybázisának er sítése északi terrult az ország, ma a megtermett kuko- m tájakon) teljesítése céljából. A fajtarica felét exportáljuk. Megjegyzem, a fenntartásra és a vet mag-szaporítás szertermelés sokkal eredményesebb lenne, vezésére nemzetközi vegyes vállalatot Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

hoztak létre az orosz és a magyar felek. Az új hibrid el állításához nagykiterjedés tesztel bázist használhattunk Eurázsia északi tájain, teszteltünk és nemesítettünk a déli féltekén is, Argentínában. A nemesítési alapanyagokat több lépcs ben teszteltük. Fitotronkamrákban beállított kísérletekben vizsgáltuk a csírázáskori és a fiatal növénykori hidegt rést. Szántóföldi kísérleteket állítottuk be Moszkva környékén, Szibériában, a Kaukázus lejt in és Magyarország északi dombvidékein. A nemesítési folyamat gyorsítása érdekében Argentínában téli tenyészkertet hoztunk létre, így a generációs id , a nemesítési folyamat ideje a felére csökkent. Oroszországban tárgyaltunk miniszterrel, államtitkárral, a Kabar-Balkár Köztársasági elnökkel, vet magtermeszt vel és állattenyészt vel. Az eredmény minden várakozást felülmúlt: olyan északi tájakon kezd dhetett el a kukoricatermesztés, ahol korábban megfelel koraiságú és hidegt rés hibrid híján erre nem volt lehet ség, s a tejel tehenek hozama a duplájára n tt az energiadús silókukoricának köszönhet en. Fiatal nemesít ként nagy élmény és óriási tapasztalat volt ebben a programban részt venni. – És ma milyen kihívások állnak Ön el tt? – Sajnos nem kedvem szerint választom meg a következ feladatot, azt mindig az élet írja. Vagy azzal foglakozom, ami a legjobban segíti munkánkat, vagy

Az új hibridek szárazságban is zöldek azzal, ami a leginkább akadályozza. Az utóbbiból mostanság sajnos egyre több van, de vannak jó anyagaink, jó elképzelésink, melyekkel remélem, célt érünk… Az interjút készítette: KAPITÁNY KATALIN

395

VILÁGJÁRÓ

VOJNITS ANDRÁS

Párhuzamos történetek

Sivatagok a tengerpart mentén

A

frika, Dél-Amerika, Egyesült Államok. Két földrész és egy földrésznyi ország. Nagyon is eltér ek és sok tekintetben mégis hasonlók. Ami nem meglep , mivel természeti viszonyaik, felszínük ugyanazon törvényszer ségek szerint alakul. Vannak egyedülálló jelenségeik, míg mások ismétl dnek. Az nem kétséges, hogy a sivatag kvintesszenciája a Szahara, és az sem, hogy Szahara csak egy van. A tengerpart menti sivatagok viszont egyveret ek. Kulcsszavaik is azonosak: északdéli fekvés, hosszú és keskeny, hideg tengeráramlat, h mérsékleti inverzió vagy a szelek útját álló hegyláncok… Persze, nem egyformák ezek a sivatagok sem, csak hasonlóak. Egyfajta sorrendbe állíthatjuk ket: ha a Namib-sivatag az etalon, az Atacama majd’ olyan, míg a Halál-völgy már kissé kilóg a sorból.

Ahol semmi sincs Délnyugat-Afrika széls ségesen száraz éghajlatú tengerparti sávja, ahol a földkerekség legid sebb, 130 (mások szerint „csak” 80) millió éves sivatagja kialakult, rendkívül keskeny. Hossza ugyan valamivel 1900 km-nél is több, de szélessége mindössze 50–150 km. Északi határa az angolai Namibe, míg a déli az „egyik” Olifants River (ilyen nev folyó kett is van). A dél-afrikai töréslépcs el tt húzódó vidék neve nama nyelven „terület, ahol semmi sincs”. Ez persze nem egészen így van, a javarészt Namíbia területére es Namib-sivatagnak is megvan a maga él világa. Igaz, az itt vegetáló szervezetek legtöbbje különleges, a túlélés mestere. A vidék száraz klímáját csak részben magyarázza térít menti elhelyezkedése, igazából az Atlanti-óceán közelsége a sivatag kialakulásának f oka. Nem is pusztán a nagy víz közelségér l van szó, hanem annak markáns, part menti hidegáramlatáról, a 12–15 oC h mérséklet vizet szállító Benguela-áramlásról. A partvidéket megül tengeri hideg ködpára h mérsékleti inverziót alakít ki: 300 méterig h vös és nedves, csaknem 100%-os relatív páratartalmú a leveg , azon túl viszont forró és száraz. Swakopmund évi középh mérséklete 16 oC, és mindössze 18 mm csapadék

396

A d nék lábánál kiszáradt tavak sorakoznak (A szerz , valamint Klotz Miklós és Elter Károly felvételei) hullik, az is ködszitálásból adódik össze. A szárazföld belseje felé viszont száraz forróság uralkodik, de az óceán fel l valamennyi eljut a párás leveg b l, ami ha es t nem is hoz, de hajnalban kicsapódik a tereptárgyakon. Sok él lény számára a fennmaradás lehet ségét jelenti ez a néhány csepp. A reggeli pára alkotta ködzóna, a „fog beit” 70–80 km-es szélességben terül el. A sivatag felszíne a tenger szintjét l lépcs sen emelkedik 1000 méterig. Északon kavicsréteg borítja, amelyet id szakos vízfolyások szabdaltak fel völgyekre. Délen az Oranje folyó és még néhány, a tengerig sosem eljutó folyócska hordalékából épültek fel a Namib-sivatagra olyannyira jellemz vörös homokbuckák, amelyek az uralkodó D-DNY–É-ÉNy-i szélirányt követve sorokba rendez dtek. Ezek a világ legmagasabb, 300 métert is meghaladó „homokvárai”. A Cunene és az Oranje kivételével folyói nem érik el a tengert, vizük sokszor messzir l fehérl sós végtavakban, vlei-ben vesznek el. A felszín alatt annál nagyobb vízkészletek rejt znek, a nagyvárosok, Swakopmund és Lüderitz in-

nét kapják a „nyersanyagot”. Az els európai a portugál Diogo Cao személyében 1486-ban érkezett Namíbiába. A mai Cape Cross magasságában szállt partra, ott, ahol most óriási medvefóka-kolónia él. Cao szerencsésnek mondhatta magát, nemcsak mert egy addig ismeretlen földdarabot vett birtokba Portugália királya, I. János nevében – amib l aztán nem lett semmi, jóval kés bb, 1885-ben a németek gyarmatosították a területet –, hanem hogy egyáltalán partot ért. A XX. század elején gyémántlel helyeket fedeztek fel. Ezerszámra érkeztek a szerencsevadászok, és megjelentek a nagy t kés társaságok is. Gyémántbányák és bányavárosok n ttek ki a semmib l. Mivel akkor Namíbia német gyarmat volt, Németország a part mentén 300 km hosszú és a szárazföld belsejébe 96 km-re behatoló tiltott területet (Sperrgebiet) hozott létre. Azóta sok minden megváltozott, a területet a namíbiai kormány kezeli. Azonban az itteni bányákat nem köznapi értelemben kell venni – a gyémánt a felszínen van, néhol csak le kell hajolni érte –, és úgy tartják, Természet Világa 2016. szeptember

VILÁGJÁRÓ az illetéktelen „látogatókra” ma is felszólítás nélkül l nek. A bányavidékt l délre a Fish River Canyon húzódik, északra pedig a Namib-Naukluft Nemzeti Park. Még északabbra a Csontvázpart (Skeleton Coast) a sok hajóroncsról kapta a nevét, melyeknek lecsupaszított gerince és bordázata valóban csontvázra hasonlít. Az állandó köd, a sekély víz és a folytonosan változó homokos tengerfenék miatt a hajók gyakran zátonyra futottak. A Csontvázpartot rigorózus el írások oltalmazzák, „csak úgy” nem lehet felkeresni a vidéket. Legalább ennyire óvják a namíbiai sivatagi elefántokat, Afrika két sivatagi elefántpopulációjának az egyikét. (A másikat Maliban a kipusztulás fenyegeti.) Az elefánt nagy teste kevésbé melegszik fel, mivel testtömegéhez képest kicsiny a fajlagos felülete, széles lába nem süllyed el a laza homokban, és tudása, ösztöne, vagy akár puszta megérzése révén megtalálja a kiszáradt Hoanib folyó medrében a homok alatt rejt zköd vízkészletet. „Kútásása” nyomán nemcsak maga, hanem számos más állat is hozzájut az éltet vízhez. A hidegáramlás oxigéndús vizében gazdag az él világ, mely a szardínia-, heringés langusztahalászokon kívül nagyszámú fókát és madarat tart el, melyek közt még egy pingvinfaj is akad. A pápaszemes pingvin egyike a kizárólag a déli féltekén el forduló pingvinfélék azon képvisel inek, melyek messze északra, az Egyenlít irányába felhatoltak. A Cross-foki Fókarezervátum 200 000 fülesfókát számlál. Októberben kezd dik a szülési és párzási id szak. A fókák jól kihasználják a szárazföldi hónapo-

A csodálatos Welwitschia Az endemikus Welwitschia mirabilis a Namib-sivatag legkülönösebb növénye. Mind a zárvaterm kkel, mind a feny félékkel, de még a mohákkal is mutat rokonságot. Ahhoz képest, hogy milyen termetes, ugyancsak kés n jutott el híre Európába: az osztrák Welwitsch 1859ben bukkant rá a sivatag angolai szakaszán. A parttól 50 km távolságban húzódó keskeny és hosszú sávban tenyészik. Leveleinek felszíne víztaszító, a vizet – ha van – elparásodott szárcsúcsán keresztül veszi fel. Karógyökere több méter mélyre hatol. Felszíni része 2–3 méter átmér j nagy halom levélkupacnak t nik, holott mindössze két levele van, de ezek összevissza hasadtak és csavarodtak. Darazsak és poloskák porozzák be, ezek is védettek, nem csak maga a növény. Néhány példány kora az ezer évet is meghaladja.

köknek még nehezebb a sorsuk. Gyakran agyonnyomják ket, aztán jönnek a sakálok és a tengeri ragadozók… A fókaélet csúcsteljesítménye a kommunikáció: kétszázezer állat nyüzsög, hempereg egymáson, mégis, az élelemszerz körútjáról visszatér fókamama csalhatatlan érzékkel felismeri saját csemetéje visongását. És akkor még nem is beszéltünk a turistákról és mindenféle el írást figyelmen hagyó fotósokról, t lük is meg kell védeni a fókatársadalmat. A turistacsoportok egymást váltják, csak meghatározott id t tölthetnek a rezervátumban, azt is a fókák területét határoló k falon kívül. Amin persze néhányan rendszeresen átmásznak (beleértve a szerz t is). A sivatag igazi sztárjai a különleges életmódú, szárazságt r él lények. Els ként a kövekre tapadt zuzmók jelennek meg; életlehet séget teremtenek más növényeknek, mert talajt készítenek: zuzmósavat bocsátanak ki, ami elmállasztja a k zetek felületét. Aztán megjelennek a magasabb renOktóbert l pár hónapig sok ezer fóka nyüzsög a parton d növények, melyek jobbára húsos leveleikkat, még alig bújt ki a kezdetben fekete, ben tartalékolják a vizet. Levélfelületük majd a világba beleszürkül kölyök, már sz rös vagy viaszos, hogy a párolgást kezd dik is az új nász. A többmázsás hí- csökkentsék. A ceruzanövény a kavicsos meknek ilyenkor sok a dolguk, háremü- fennsíkokon él, csak a talajra kicsapódó ket riválisok kerülgetik, szünet nélkül párát képes felszívni. Levelei redukálódharcolnak és szerelmeskednek, enni sincs tak, a szára végzi a fotoszintézist. Vele idejük, súlyuk a felére csökken. A köly- szemben a tallérlevél szukkulens levelei Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

nagyon is kifejezettek. Mindig élükkel fordulnak a nap felé, ezzel is csökkentve a párolgást. A narának vagy vajdiónak nevezett növényre az archeológusok 8000 évvel ezel tti rétegekben is rábukkantak. Csak ott él meg, ahol gyökerei elérik a talajvizet. Strucctojás nagyságú termésének magas a víztartalma, sokszor megmentette már emberek és állatok életét. A könnyen lángra kapó busmangyertya a muskátli rokona. Kiszáradását viaszos kérge akadályozza meg. Az slakosok világításra használták. Az Aloe félék között fatermet ek és talajon elfekv k is vannak. Törzsük és levelük is képes vizet tárolni. Nem hiányoznak a kaktuszok óvilági megfelel i, a pozsgás kutyatejfélék sem. A kristályvirág félékhez sorolt struccsaláta különlegessége, hogy kedveli a tenger közeli sós vizet. Húsos leveleit kristálytiszta folyadékot tartalmazó, csillogó szemölcsök borítják, innét a növénycsoport neve. Ide tartoznak a kavicsutánzó Lithops fajok is. Szenzáció volt a sivatagi oroszlánok felfedezése is. Az els feljegyzések 1934b l származnak, ma már fajmeg rz program segíti a több száz f sre szaporodott populáció fennmaradását. A vándorantilopok napokig kibírják víz nélkül, a ló nagyságú oryx vagy passzán pedig oly módon védi agyát a túlzott felhevülést l, hogy az agyburkát s r n behálózó erek közvetlen összeköttetésben vannak az orr nyálkahártyájának ereivel. A homoki gekkó állandóan váltogatja lábait a 70 fokos talajon, mások nappalra a homokba ássák magukat, vagy kövek alá, sziklarepedésekbe rejt znek. A fekete gyászbogarak hajnalonként a homok fodrok élére kapaszkodnak, hogy testükre kicsapódjon a kora reggeli pára. A vízcseppeket aztán lenyalogatják.

397

VILÁGJÁRÓ A Namib-sivatagnak is megvannak a maga „földöntúli” titokzatos jelenségei. Ilyenek az ún. tündérkörök; ezek a homokban kirajzolódó szabályos mintázatok az slakosok szerint az istenek és a szellemek lábnyomai. A kutatók egy része termeszek munkálkodásának tulajdonítja a köröket, bár mások tagadják ezt.

Marsbeli táj Átellenben a Namib-sivataggal, az Andok és a Csendes-óceán közt a Namibnál valamivel „vaskosabb”, de azért keskeny, ugyancsak dél-észak irányú sivatag húzódik, az Atacama. Hossza mintegy 1000 km, szélessége nem éri el a 160 km-t. Átlagos magassága 800 m. Nagy d néket ke-

addig, míg a páratartalom eléri a 100%-ot és köd, garua képz dik. A sivatag különösen a déli szélesség 25. fokától rendkívül száraz, a csapadék minimális, de a tengeri köd nyújt bizonyos életlehet ségeket a moszatoknak, zuzmóknak, néhány magasabb rend növénynek és az ilyen éghajlatra specializálódott állatoknak is. Antofagastánál, a parti hegység és a Domeyko Kordillera között, ahol a parti hegység megakadályozza a tengeri köd behatolását, bolygónk egyik legszárazabb vidékén járunk. Az átlagos csapadékmennyiség itt évi 3 mm, de megesett már, hogy negyven esztend n keresztül egyetlen csepp sem hullott. Jellemz , hogy a sivatagot keletr l keretez Andok 6800 méterre feltornyosuló hegységei gleccsermentesek. De nemcsak száraz, hanem h vös is a klíma. Korábbi geológiai korokban csapadé-

Keleten a világ legnagyobb m köd vulkánja, a csaknem 7000 m magas Ojos del Salado tornyosul az Atacama fölé vés helyen látunk, mert a felaprózódott k zetanyag durva, nagy szemcséj , amit nehezen mozgat a szél. Inkább k - kavics- és sziklasivatag. A hegyvidék paleolitikus civilizáció központja volt, San Pedro de Atacama környékét valamikor k er dítmények rizték. Escondida és Chuquicamata bányái értékes ásványkincseket – leginkább rezet – tartalmaznak, ezért kezd dött határvita Chile és Argentína között az 1800-as években. Gazdag a sivatag só- és salétromtelepekben is; sehol másutt a világon nem fordul el olyan roppant salétromtömeg, mint az Atacamában. A szárazság oka itt is egy óceáni hideg vízfolyam, a partok el tt elhaladó Humboldt- vagy Perui-áramlat. Vize leh ti a felette lev leveg t is, amelyet a délr l, délnyugatról fújó szél ráhajt a parti zónára. Ezért a partvidék sokkal h vösebb, mint földrajzi helyzete alapján várható lenne. Mivel a partokra hajtott leveg hidegebb, mint a felette lev légrétegek, nem alakulhat ki függ leges légáramlás, így nem képz dhet csapadék sem. Viszont – akárcsak a Namib-sivatagban – a leh l páradús tengeri leveg relatív nedvességtartalma fokozatosan növekszik mind-

398

kos id szakok is voltak, ezt bizonyítják a kiszáradt folyó- és tómedrek. Az utóbbiak közül néhányban még van némi sós víz. Néhány évtizedenként váratlan zivatar csap le a hegyoldalakra, aminek szomorú következménye a lerohanó árvíz és a nyomában járó emberhalál. Azok a kutatócsoportok, amelyek az Atacama-sivatag talajait vizsgálták, megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking-1 és Viking-2 rszondák a Mars felszínén végeztek, az élet valamiféle jelei után kutatva, de az Atacama legszárazabb régióinak talajában semmiféle eredménnyel nem jártak. Nem véletlen, hogy a NASA rendszeresen itt teszteli jöv beli reszközeinek prototípusait. Az Atacamának más tekintetben is szerepe van az rkutatásban. A nagy hatósugarú csillagászati távcsövek m ködésének el feltétele az alacsony nedvességtartalmú leveg , vagy éppen a leveg hiánya. Utóbbira példa a Hubble- rtávcs , el bbire a magas hegyeken vagy száraz sivatagokban létesített obszervatórium. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kett t is üzemeltet az Atacama-sivatagban: a La Silla és a Paranal Obszervatórium VLT,

ALMA és VISTA távcsövei, m szerei kiválóan alkalmasak mind az infravörös, mind pedig a látható fénytartományban végzett megfigyelésekre. A tengermellék biogeográfiai képe mintha csak a namíbiai másolata lenne. Ahogy Lerner János Dél-Amerika könyvében olvashatjuk: ahol hidegáramlat van, ott sok a plankton, ahol sok a plankton, ott sok a hal, ahol sok a hal, ott sok a pingvin, és ahol sok a pingvin, ott sok a fóka. Csak ezek Humboldt-pingvinek és medvefókák. Vannak még pelikánok, szulák és mindenféle tengeri madár, a kevertviz részeken meg Andok-flamingók. A sivatagban meglep en sok növényfaj él, kivéve azokat az extrém zónákat, ahol valóban növényt és állatot hiába is keresnénk. F leg a partvidéken elterjedt a sóf . A llareta túlméretezett mohának t nik, valójában bokor, ágakkal és levelekkel. Háromezer évet is megél. A pillangósvirágúak egyes fajai is bírják a szárazságot és a sót. A kaktuszok között óriások is el fordulnak, a fatermet , elágazó kandeláber kaktusz magassága 6 méter, átmér je 70 cm, míg a cardon 10–15 méter is lehet. Mint mindenütt az arid zónákban, itt is a természet csodálatos játéka a sivatag kivirágzása: az id nkénti b séges csapadék nyomán virágba borul a kietlen táj. Az Atacama legutóbb 2015-ben virágzott ki, egy ritkán el forduló hóesés nyomán. Ennyi növény elég is ahhoz, hogy megtalálják számításukat a homokszín sáskák, a bogarak és lárváik, a sivatagi hártyásszárnyúak, s t még lepkék is. A kövek alatt vörös skorpiók húzódnak meg. A kisebb dombok, amelyekre kicsapódik a tengeri köd páratartalma, „kellemes” él helyek a hüll k – leguánok, sógyíkok – számára, s t még kétélt , az atacamai varangy is megél itt. El fordul a chilei erd csillagnak nevezett apró kolibri, Darwin levélfül hörcsöge, az amerikai szürke mókus, a csincsilla, valamint az újvilági tevék, a vikunya és a guanakó. Az Atacama közepén, ahol alig 3%-os a relatív páratartalom, és egyes helyeken csak évek alatt jön össze 1 mm-nyi csapadék, jött létre Chile egyik bányászati centruma. Copiapo, ez a látszólag érthetetlen település az 1700-as években született, és lakossága mára meghaladja a 200 ezret is. A történet hasonló, mint Namíbiában, a nyersanyagokban gazdag terület idevonzotta a kalandorokat, befektet ket. A kezdeti egyszemélyes magánbányákat mára javarészt multinacionális bányatársaságok váltották fel. Copiapo szomszédságában magyar gyöker az 1957-ben alapított San Estaban Primera (I. Szent István) cég réz- és aranybányája, mely a biztonsági hiányosságok miatt 2010. augusztus 5-én beomlott. 33 bányász rekedt 700 méteres mélységben. Mentésük két hónapig tartott, mindannyian túlélték. Természet Világa 2016. szeptember

VILÁGJÁRÓ

A harmadik magyar Atacama-expedíció Idén harmadszor jártak magyar kutatók a világ legmagasabb „él ” vulkánján, ahol évek óta a világ legmagasabban zajló klímavizsgálataikat folytatják. Az Argentína és Chile határán tornyosuló 6893 méteres Ojos del Salado térségében folyamatos a hideg, alacsony a páratartalom és rendkívül er s a szél. A sivatagi környezet hosszú távon élhetetlen, de éppen az ilyen lakatlan terepek alkalmasak annak tanulmányozására, hogy a klímaváltozások miképpen alakítják a földfelszín formakincsét. Az els expedíció 2012-ben különböz magasságokban 13 m szert helyezett ki a terepen. 2014-ben többek között ezek leolvasása történt meg, ezen kívül vízés üledékmintákat vettek. 2016-ban új m szereket vittek, kicserélték az eszközök akkumulátorait, valamint hó-, firn- és jégs r ség méréseket végeztek. A minták elemzése során kiderült, hogy az „élhetetlen” környezetben is léteznek alsórend él lények. Az expedíciók vezet je Nagy Balázs geográfus, az ELTE oktatója. A sivatagok rejtélyei közé tartoznak a geoglifák. Ezek olyan hatalmas motívumok, rajzok, amelyek általában csak a magasból láthatók teljes nagyságukban. Legismertebbek a perui Nazca-vonalak, ezek a 450 négyzetkilométeres területen fellehet állatfigurák és mértani alakzatok. Számos elmélet született keletkezésükr l, valószín leg a nazca indiánok alkották, jó 2000 évvel ezel tt. Az „Atacamai óriás” a legnagyobb antropomorf figura a világon. A sivatag chilei szakaszán ezer évvel ezel tt az slakosok hozhatták létre, minden bizonnyal istenük tiszteletére.

A Halál-völgy Az északi féltekén, valamivel a Ráktérít n túl, az USA délnyugati részén barangolunk. A Los Angelesb l Las Vegasba vezet út gyér bozótossal, kaktuszokkal, vagy Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

éppen semmivel borított sivatagos, félsivatagos tájon át vezet. Ez a Mojave sivatag. Sokan autóznak erre, leginkább a híres kaszinókba igyekeznek. A vállalkozóbb kedv ek észak felé kitér t tesznek, ott csatlakozik a sivataghoz a Sierra Nevada mögé benyúló Halál-völgy, a Death Valley. Las Vegasból egynapos csoportos kirándulásokon ismerkedhetnek meg a turisták a f bb nevezetességekkel. Az egyéni utazók figyelmét nyomatékosan felhívják a veszélyekre: ha lerobban a gépkocsink vagy eltévedünk, és még egy forró homokvihar is elkap, bajba kerülhetünk. Akkor még inkább, ha egy felh szakadás nyomán áradat söpör végig a völgyön. Mintegy 550 millió éve, a korai kambrium id szakában a lankás, homokos tengerpart valahol ott húzódott, ahol most Las Vegas szállodái emelkednek. Magas

gába. Itt, a Badwater-medencében van az USA legmélyebb pontja, 86 méterrel a tengerszint alatt, míg a Telescope Peak 3368 méter magas. A Csendes-óceán vagy a Mexikói-öböl fel l érkez , es felh ket hordozó szeleknek magas hegyek állják útját, a légtömegek felemelkednek, a vízpára kicsapódik, a völgybe már száraz leveg érkezik. A völgyben az éves csapadékmenynyiség kevesebb, mint 50 mm, de a hegyoldalakon megközelíti a 400 mm-t. A h mérsékletet is tekintetbe véve ez nem sok, az 1913. július 10-én mért melegrekord ugyanis 56,7 oC, júliusban pedig a nappali átlagh mérséklet megközelíti az 50 fokot. A ritkán lezúduló es árvizeket okoz, ilyenkor a parkot le is kell zárni. Mivel a völgy és környezete változatos, sivatagi, erdei és alpesi él helyek is vannak, a növényzet is ilyen: a „nincsen

A jámbor és fotogén sivatagi leguán a turisták kedvence hegyek nem voltak a környéken, és a növényzet hiánya miatt a folyók a hordalékot zavartalanul szállították a tengerbe. A mezozoikumban aztán drámaian megváltozott a táj. A csendes-óceáni kéreglemez az amerikai lemez felé nyomulva szubdukciós zónát hozott létre, hegyek jöttek létre, és egymást követték az intenzív vulkánkitörések. A tengerpart jó 300 km-rel nyugatnak vándorolt, a mai Halálvölgynek megfelel táj pedig nagyjából „a helyén maradt” – ilyenformán eltávolodott az óceántól. A legutóbbi jégkorszak alatt a Sierra Nevada gleccsereinek vize töltötte fel a völgyet, ennek emléke a Manly-tó. A Halál-völgyet és környékét 1933-ban nyilvánították védetté, majd 1994-ben jelent sen kib vítve nemzeti parkká. Így a névadó völgyön kívül még két völgyet – Saline Valley és Panamint Valley –, valamint a hegyláncok egy részét foglalja ma-

semmit l” az erd foltokig sok mindent megtalálunk (vagy éppen nem találunk). Keletr l, Arizona fel l érkezvén, hatalmas oszlopkaktuszok jelzik a szárazságot, de ezek csakhamar elmaradnak. Felt nnek a Joshua-fák, bár a kevés vizet igényl fatermet liliomfélék, amelyeket a mormonok magasra nyúló „karjai” után neveztek el Józsué prófétáról, inkább a közeli Joshua National Monument területére jellemz ek. Magában a Halál-völgyben, ahol valóban széls séges a klíma, az alkalmazkodás kulcskérdés. Az egyik megoldás a talajvíz „kitermelése”: a kreozot cserje és a meszkvitófa gyökere 15 méter mélyre nyúlik. Kaktusz kevés van, holott a közeli Mojavesivatagban gyakoriak, de itt tán még nekik is melegük van, és f leg nem szeretik a sós talajt. A völgyet körülölel hegyekben már n az ezüst bokorkaktusz, a hódfarkú fügekaktusz, és ezer méter felett

399

VILÁGJÁRÓ az Engelmann-sünkaktusz. A hegycsúcsokon a borókafélék, valamint a nevadai cirbolyafeny és a simat j szálkásfeny erd ket is alkotnak. A tengerszint alatti mocsarakban a sót r pickleweed tenyészik. Meglep en sok a f féle és a lágyszárú. Virágözönt persze az id nkénti kevéske nedvesség hatására se várjunk. Kivételek azonban, mint majd’ mindenütt és mindenben, itt is vannak. Az elmúlt év szén, amikor Kaliforniát különlegesen száraz id járás sújtotta, a Death Valley vidékét jelent s mennyiség es áztatta. Már novemberben meghökkent en sok volt a virág, idén februárban pedig virágmez k kápráztatták el a látogatókat. Legutóbb 2005-ben észleltek hasonló jelenséget, de a sivatag idei kivirágzása azon is túltesz. Az endemikus növényfajok száma meghaladja a húszat. Az állatok is jól alkalmazkodtak a sivatagi környezethez. A sok és sokféle rágcsáló mellett f leg a hegyekben el fordul a vörös hiúz és a puma, zsákmányállataik, a vadjuhok néha még a völgybe is letévednek. A vadon él szamarak is megállják a helyüket. ket a bányászok hagyták itt, mára túlszaporodtak. Els látásra úgy t nik, hogy a madárvilágot csak a hollók képviselik, holott eddig mintegy 400 madárfajt figyeltek meg. Sok a hüll , a turisták szerencséjére inkább gyíkfélék, semmint kígyók. Talán meglep módon shonos hal is akad. A Death Valley pupfish sei évezredekkel ezel tt a Colorado folyóból kalandozhattak el a Manly-tóba, ahol az öt különálló, egymástól elszigetelt populáció önálló alfajjá fejl dött. Az óceán innen távolabb van, mint az el z két sivatag esetében, de a Kaliforniai-áramlás is hideg vizet szállít, a tengert megüli a pára, és nem hiányoznak a tengeri eml sök és madarak sem. Az slakos indiánok számára a Halálvölgy egyáltalán nem volt olyan riasztó és kietlen, mint ahogy híre az aranyláz idején elterjedt és máig fennmaradt. A panamintek, a sosónok és a többiek tudták, mikor melyik forrás ad valamennyi vizet, a legnagyobb szárazság idején meg felhúzódtak a hegyoldalakba. A ma emberének azért könnyebb dolga van. A jól kiépített utaknak, látogató központoknak és eligazító tábláknak köszönhet en valóban egyetlen nap alatt végignézhetjük a látnivalók nagyját. Legjobb kora tavasszal nekivágni, hogy elkerüljük a közel 57 oC-os melegrekordot – bár h vösre ekkor sem számíthatunk. A Mosquito flat homokd néinek völgyecskéiben sárgán virágzanak a bokrok, vélhetnénk, hogy nem is „igazi” sivatag ez. Azonban csakhamar rájövünk, hogy mégis. Még akkor is, ha közben pálmafákkal körülvett luxusnyaralóra, a Scotty kastélyra bukkanunk. Azon se lep djünk meg, ha biciklisták húznak

400

Ég veled, te halál völgye! Úgy tartják, a völgy 1849-ben a kaliforniai aranyláz idejének bevándorlóitól kapta a nevét. Egy mormon közösség tagjai, akik a Sacramento környéki aranymez ket célozták meg, tartottak a megpróbáltatásoktól, amelyek a Szikláshegységben várták volna ket, ezért átvágtak a forró és száraz völgyön. Rossz választásnak bizonyult, inkább mentek volna a hegyeken át. Eltévedtek, élelmük elfogyott, kénytelenek voltak állataikat levágni és a szekerekb l rakott máglyán megsütni. A több hetes kínkeserves tévelygés során egyikük elhunyt. Mikor végre kikeveredtek a völgyb l, az utolsó mormon visszatekintett és ezt mondta: „Ég veled te halál völgye!” Így ragadt a név a völgykatlanra – legalább is ezt állítja a fáma. el mellettünk, hegynek fel és negyven fokban. Mit szólnának ehhez az egykori mormon bevándorlók? Légkondicionált kocsinkkal keresztülhajtva a Furnace Creek-en, megállunk az egykori bóraxbánya romjainál. Eredetileg itt is aranyat kerestek (mi mást?), de bóraxot találtak, mégpedig sokat. A kitermelés embertelen körülmények között folyt. Egyre magasabbra emelkedve el ttünk a Zabriskie Point, egy nemzedék kultikus filmjének helyszíne. Vagy ha nem ismerjük a filmet, vélhetnénk – hogy megint ezzel a hasonlattal éljek – a Mars felszínén járunk. De „a helyzet fokozódik” ezután is, a földrajzi helyek nevei, a Dante’s View Point, a Devil’s Golf Course, a Hell’s Gate, a Badland és a Badwater Basin – Dante kilátója, az Ördög golfpályája, a Pokol kapuja, Rosszföld, Rosszföld-medence – magáért beszél. A távolban pedig havas hegyek húzódnak… Tényleg fenomenális látvány. Tiszta id ben és jó szögb l egy képre fotózhatjuk az USA legmélyebb (Badwater Basin) és legmagasabb pontját (Mt. Whitney) – persze, ami az utóbbit illeti, az Alaszka nélküli terület értend . Végül még pillantást vetünk az Artist’s Palette Drive (M vész palettája útvonal) színpompás szikláira. A Halál-völgy kutatóit és látogatóit a vándorló kövek rejtélye tartja izgalomban. Azokról a hatalmas szikladarabokról van szó, amelyek 2–3 évente hosszú, akár több száz méteres nyomot maguk után húzva változtatják helyüket. A szél mozgatja ket, vagy gravitációs és mágneses anomáliák? Emberfeletti erej mókusok, vagy a völgyben elhunytak szellemei? Mindez persze nonszensz, még a különben elképzelhet szélnyomás is az, mert olyan nagy szelek arrafelé nincsenek. A

legújabb elmélet szerint – amit nyomban igyekeztek megcáfolni – a hajnali fagyokban hajszálvékony jégréteg képz dik a kövek alján, amiket aztán a szél már minimális lejt szög esetén is kimozgat a helyükr l.

A sivatagok varázsa Sivatagot járni szinte divat lett. A sivatag szép, jó fotótéma, a végtelen távlat, a kitáruló égbolt és a kaland bizserget érzése vonzza a turistákat. De talán többr l is szó van. Alberto Moravia írta, hogy „a sivatag […] a halál színtere, ahol az élet soha semmiképpen, legfeljebb az Isten megnyilatkozásaiban öltött formát, s civilizációnk mostani, nem éppen pozitív korszakában a sivatagjárás divatja valami atavisztikus nosztalgiát jelez. […] Mindenesetre a sivatag, ezt újból hangsúlyozom, vallási nosztalgiával vagy anélkül, de metafizikus hely. Miközben […] járjuk, szüntelenül és leküzdhetetlenül szimbolikus gondolataink támadnak. […]. Egy id múlva kényszer en az emberi élet egyik elemének metaforájává válik, annak, amit a különféle eseteknek megfelel en olyan szavakkal fejezünk ki, mint döntés, végzet, sors, szabad akarat és így tovább”. Persze az sem árt, ha mindeközben biztonságban érzi magát az ember. Az európaiak számára legközelebbi sivatagok, a Szahara térsége és a Közel-Kelet ez id szerint nem ilyenek. Namíbiában, Chilében és az Egyesült Államokban nincs mit l tartanunk. Sorozatunk következ részében egészen másfajta tájakat, bolygónk nagy vizes él helyeit, az Okavango-deltát, a Pantanalt és az Everglades mocsarait keressük fel. S Természet Világa 2016. szeptember

ZOOLÓGIA

MERKL OTTÓ

Hívatlan bogárvendégek Magyarországon öldünk él világának sokféleségét els sorban az veszélyezteti, hogy a természetes él helyeket valósággal felfalja az urbanizáció, a mind nagyobb területek m velésbe vonása és a környezetszennyezés. A második helyen azonban az idegenhonos fajok tömeges betelepülése, a biológiai invázió áll.

F

Állatok esetében a látvány ritkán ennyire meghatározó, de azért a Duna egyes partszakaszain alig látszik ki a kavics a nálunk alig 20 éve megjelent kelet-ázsiai kosárkagyló (Corbicula fluminea) héjainak tömege alól, és a lakások falait elborító harlekinkaticák Növények és állatok a határon túlról (Harmonia axyridis) is sokak számára ismer sek. Az inváHa egy faj az eredeti elterjedési területér l át- ziós növényfajokat hazánkban kerül egy másikra, az esetek túlnyomó több- jó ideje nyomon követik, és ségében nem képes megvetni a lábát; ideig- összefoglaló m vek is születóráig talán fennmarad, de legtöbbször úgy tek róluk, az állatok esetében t nik el, hogy tudomást sem vehettünk róla. azonban az alapos áttekintés, Ám nem mindig ez a helyzet. Néha – és egy- és sok esetben még a monito- A szállóvendég éjicincér (Trichoferus campestris) Keletre gyakrabban – az új hazájukba kerül fajok- rozás is várat magára. A mun- Ázsia fel l érkezett hozzánk (Németh Tamás felvétele) nak semmi nem állja az útját; ha az éghajlat ka felgyorsítása érdekében a nekik megfelel , versenytársak, él sköd k és Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Honnan jöttek és hol élnek? más korlátozó tényez k nélkül nagyon elsza- Tudományok Osztálya 2016. május 6-án porodhatnak. Jelenlétük olyan tömeges lehet, tudományos ülést tartott, melyen zoológu- Bogárjövevényeink nagy része Észak-Amehogy visszaszoríthatják az shonos fajokat sok el adásokon mutatták be az egyes ál- rikából vagy Kelet-Ázsiából érkezett. Ez és elszegényítik a korábbi fajegyütteseket, latcsoportok inváziós fajait. nem véletlen, hiszen az éghajlat ott hasonló a ráadásul jelent s gazdasági károkat is okozA szárazföldi inváziós gerinctelenek faj- miénkhez. Jóval kevesebb a trópusi eredet , hatnak. Az ilyen fajokat nevezzük inváziós száma Magyarországon több százra rúg. Kö- hiszen e melegkedvel fajok itteni fennma(invazív) él lényeknek. zülük legtöbb a bogár, és ennek csak részben radása csak különleges körülmények között Megjegyzend , hogy sholehetséges. Ausztrália alig néhány jövevénynos fajok is produkálhatnak infajnak az shazája, oda inkább mi, európaiak váziós jelenségeket, gondoljunk adtunk inváziós fajokat. csak az erd k tarvágása után Inváziós bogaraink legnagyobb hányada mindent elborító szederre, a töla szoros értelemben vett emberi környezettéseken hirtelen elburjánzó nádben él, vagyis lakásokban, raktárakban, álra vagy a robbanásszer en elszalattartó telepeken. Aránylag sok a parkok és porodó mezei pockokra. Ezek a kertek lakója, viszont kevés inváziós faj él azonban az shonos életközösséa mez gazdasági monokultúrákban. A tergek dinamikájának természetes mészetes él helyeket szintén csak pár faj hóvelejárói, csak ideig-óráig tardította meg – ilyen a harlekinkatica, az ametanak, és a túlszaporodás után a rikai darázscincér (Neoclytus americanus) társulások maguktól helyreállés az amerikai fénybogár (Glischrochilus nak. Inváziósnak ezért csak idequadrisignatus). Ezek általában erd lakók, genhonos fajokat nevezünk. de a zavart él helyeken és településeken k A biológiai invázió els soris jobban érzik magukat. Fakéreg alatt telel harlekinkaticák (Harmonia ban a növényeknél szembet axyridis) (Grabant Aranka felvétele) n , és különösen elkeserít a helyzet a trópusokon. Ám, ha Ártalmatlan újdonságok Magyarország alacsonyabb fekvés vidéke- oka az, hogy a bogarak rendje a legnagyobb in utazunk (tehát az ország nagyobb részén), fajszámú a szárazföldi állatcsoportok között. Nehéz pontosan kijelölni, hol a határ, ahonaz elsuhanó tájon a fás társulások nagy részét Fontos a szerepe annak is, hogy a bogarak nan egy bogárfajt spontán betelepül nek, itt is akác, bálványfa vagy ezüstfa alkotja; a között különösen magas a raktári kártev k szinte észrevétlenül megbúvó idegenhonos fátlan helyeken pedig mindent elönthet a se- száma, amelyek a kereskedelmi árucikkekkel állatnak, vagy szembet n , tömeges, invályemkóró, a parlagf vagy az aranyvessz . könnyen utaznak kontinensr l kontinensre. ziós fajnak tekintünk. Az általános felme-

Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

401

ZOOLÓGIA legedés miatt több mediterrán bogárfaj el fordulási területe kiterjedt, és egyszer csak maguktól megjelentek Magyarországon is. Legtöbbjük csak szakemberek által felismert és detektált apróság, amelyek minden gond nélkül beilleszkednek a faunánkba. Ezeket nem is nevezhetjük jövevényfajoknak. Más fajok betelepülésénél az ember közvetlen szerepe már kimutatható, hiszen nem csak hazánkban, de még Európában sem fordultak el korábban. Bogaraknál lényegében három módja van annak, hogy egy faj emberi közvetítéssel idejutott: a szándékos betelepítés, a potyautasság és a (legtágabb értelemben vett) szennyez dés.

leg kártétele mellett más gond is van vele: élvezhetetlenné teszi a mustot és a bort (ugyanis sszel más táplálék híján megszállja az ér sz l fürtöket, és testnedvének keser anyagai a présben a mustba jutnak), illetve a lakásokat elárasztó tömegei kellemetlenségeket okoznak a lakosságnak.

Veszélyes potyautasok

A potyautasok olyan inváziós fajok, amelyeket az ember szállított új területekre, de nem az A nagy csuklyásszú (Apate monachus) els hazai Szándékos betelepítés adott állat táplálékával együtt, példányát 2015 nyarán találták Budapesten hanem „csupán” a szállítóesz(Németh Tamás felvétele) A növények és a gerinces állatok között szá- közt biztosította számukra. F mos olyan faj akad, amelyet szándékosan leg vízi állatok terjedhetnek így a hajók balBogarak a spájzban telepítettek be Európába – és Magyarország- lasztvizében vagy magára a hajótestre tapadra –, többnyire gazdasági célból vagy kedv- va, de a szárazföldi bogarak között is van A legtöbb bogárjövevény valamilyen árutelésb l; ezek egy részéb l kés bb kiirtha- rájuk példa: egyik legkomolyabb mez gaz- cikk szennyez déseként került Európába és tatlan inváziós él lény lett. Bogarak között dasági kártev nk, az amerikai kukoricabogár hozzánk is. Szennyezés (kontamináció) alatt azonban ritkaság az ilyen. Magyarországon (Diabrotica virgifera) is így érkezhetett. itt nem a szó szoros értelmében vett tisztátatervezetten egyetlen bogárfajt sem akartak Ha valakit l megkérdeznénk, hogy mi- lanságot értjük, hanem azt, hogy a távolról meghonosítani, mégis van egy, melynek ide- vel hurcolták be az amerikai kukorica- érkez élelmiszerrel, fával, dísznövényekkel kerülésében a szándékosság tetten érhet : ez bogarat (Diabrotica vigifera) Európába, és hasonló árukkal olyan bogarak is utaznak, könnyen rávágná: nyilván rak- amelyeknek a szállítmány a tápláléka. tározott kukoricával! Pedig A hosszú hajóutakon szállított növényi nem. Ugyanis mind a lárva, anyagok gyakran már a berakodás el tt befülmind a kifejlett bogár a kuko- lednek, bomlásnak indulnak; ezeket könnyen ricanövény friss, eleven részeit megszállják a szállítási útvonal kiindulási álfogyasztja (a lárva a gyökere- lomásán – akár a trópusokon – él bogarak, ket, az imágó a kukorica „ba- amelyek azután megérkeznek Európába, és juszát” és leveleit), a szá- ott maguktól terjednek tovább. Holyva- és raz kukoricaszemekkel egyik csiborfajok közül több is eljutott így Magyarsem tud mit kezdeni. országra, ahol leginkább komposzthalmokban A kukoricabogár azonban és más, felhalmozódott növényi törmelékben éjszaka rajzik, és vonzzák a élnek, itt a bomlási h nek köszönhet en a telet mesterséges fényforrások. is átvészelik. Kárt k sem okoznak. Mivel ezek A teherszállító repül gépe- a fajok a már eleve értékcsökkent árut szállják ket pedig gyakran éjszaka pa- meg, akár potyautasnak is tekinthet k. kolják. Ha a közelben kukoMás a helyzet azokkal a bogarakkal, ameJúdásfazsizsik (Bruchidius siliquastri) ricaföldek vannak, a boga- lyek látszólag jó min ség áruval érkeznek. (Bodor János felvétele) rak odarepülnek a fényárban A behajózott tiszta gabonában kirakodáskor a harlekinkatica. A Kelet-Ázsiában shonos úszó amerikai repül terekhez, és a gé- kislisztbogarak (Palorus- és Tribolium-fajok) bogarat ugyanis a levéltetvek elleni biológiai pekbe is bejutnak. A végállomáson pe- hemzsegnek; az ízlésesen becsomagolt aszalt védekezés céljából több alkalommal is bete- dig, ha a közelben szintén vannak kuko- datolyában kalmár fogasnyakú-lapbogarak lepítették Nyugat-Európába (és Észak-Ame- ricaföldek, máris megtelepedhetnek. (Oryzaephilus mercator) mászkálnak; a mérikába), onnan már magától terjedt át olyan Alighanem pontosan így történt, reger s csilit vagy a dobozban sorakozó sziországokba is, ahol ilyen célra sohasem al- ugyanis Európában el ször a belgrádi varokat porrá rli a dohányálszú (Lasioderma kalmazták. Magyarországon 2008-ban ész- repül tér körüli földeken találták meg a serricorne); a szaunák építéséhez használt aflelték el ször, 2009-re már az ország minden kukoricabogarat 1992-ben. Innen terjedt rikai abachi nev fát megszállja a barna fatájegységén felbukkant, és 2011 óta ismer s tovább észak felé, és az évi 40–50 kilo- lisztbogár (Lyctus brunneus). Bogárjövevéaz a jelenség, amikor a telelni készül harle- méteres terjedési sebességet figyelembe nyeink túlnyomó része ilyen készletkártev , kinkaticák óriási egyedszámban özönlik el a véve, el re meg lehetett jósolni, mikor és a lakásokban leginkább velük találkozhalakásokat is. éri el Magyarországot. Ez be is követke- tunk. Ezek fajszáma fog a legkevésbé gyaraMa már tudjuk, hogy elhibázott lépés volt zett 1995-ben, majd pár évre rá a szlo- podni a jöv ben, ugyanis amelyik képes volt e faj betelepítése Európába, mert szaporasága, vákiai határt is átlépte, és ma már szin- rá, már régen megérkezett hozzánk, hiszen falánksága, nagy terjedési képessége révén te mindenütt el forduló komoly kártev amióta kereskedelem létezik – illetve amióer s vetélytársa, s t predációja miatt ellen- Európa kukoricaföldjein. A repül gép- ta Amerikát felfedezték –, e fajok mindenfesége is az shonos katicafajoknak. Annyira, pel érkezés valószín ségét er síti, hogy lé utaznak a Földön, és ma már kozmopolihogy Európa számos részén ma már ez a leg- Olaszországban is repül tér közelében ta elterjedés ek. Sokuknál ki sem deríthet , gyakoribb katicafaj. E természetvédelmi jel- lév földeken találták meg el ször. hogy mi volt az shazájuk (ezeket nevezzük

402

Természet Világa 2016. szeptember

ZOOLÓGIA kriptogenikus fajoknak), mert évszázadokkal ezel tt a terjedésüket és felbukkanásukat nem dokumentálták. Hogy Európában tényleg jövevénynek számítanak, onnan tudható, hogy a mi éghajlatunkon a szabadban nem bírják ki a telet, csak f tött, de legalább fagymentes helyeken (lakásokban, raktárakban, állattartó telepeken) képesek szaporodni.

Zsizsikek csapatai Noha az ismert bogárfajoknak legalább a fele (vagyis több százezer faj) eleven növényi szövetekkel táplálkozik, a növényev k között meglep en kevés az inváziós. Ezek többsége magvakban fejl d zsizsik; rajtuk kívül igazán megtelepedni csak az említett kukoricabogár, illetve egy másik közismert amerikai jövevény, az 1947-ben érkezett burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) tudott. Az idegenhonos zsizsikek azonban sikerrel hódítják meg Magyarországot is. A kelet-mediterrán eredet borsózsizsik (Bruchus pisorum) és a talán Észak-Afrikából származó lencsezsizsik (Bruchus lentis) azóta itt van Európában, amióta borsót és lencsét termesztenek – borsózsizsiket Pompeii romjai között is találtak. A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) DélAmerikából került Európába, de Magyarországon csak 1920 óta van jelen. Több pillangósvirágú díszfafajt is megtaláltak a zsizsikek. A gyalogakáczsizsik (Acanthoscelides pallidipennis) a gyalogakáccal (Amorpha fruticosa) érkezett Észak-Amerikából. Európában el ször Magyarországon találták meg 1972-ben, de ez nem jelenti azt, hogy innen terjedt tovább, ugyanis a jövevényfajok megjelenése és els detektálása között hosszabb „lappangási id ” is eltelhet; ha nem egy szállítmány beérkezésekor fedezik fel ket, akkor a kimutatásuk általában ak-

Jövevény vagy shonos kártev ? A mediterrán elterjedés boróka-tarkadíszbogarat (Lamprodila festiva) Magyarországon 1999-ben fedezték fel a Dél-Dunántúlon, a Barcsi sborókásban, és hamarosan védetté is nyilvánították. Egészen 2012-ig ez volt az egyedüli lel helye. Akkor azonban Budapest kertvárosi területein egyre többször felbukkant, ahol a keleti tujákon (Platycladus orientalis), illetve kés bb más pikkelylevel nyitvaterm díszfákon súlyos károkat okozott; tömeges jelenléte egész tujasorok pusztulásához vezetett. Ezek a bogarak azonban nem az egyetlen shonos hazai állományból származnak, hanem minden bizonnyal importált díszfákkal érkeztek Nyugat-Európából, ahol a faj kártétele már régebb óta ismert. Ezt az is bizonyítja, hogy az ország tájain igen sokfelé el fordulnak borókások, a díszbogarat azonban a Barcsi sborókáson kívül sehol másutt nem találták vadon él borókákon.

jük kártékonynak. A tarka lepényfazsizsiket tárt, a fajok többségét már régóta ismerjük. (Megabruchidius tonkineus) nálunk 2002- A júdásfazsizsik semmilyen más fajjal nem ben találták meg el ször az Eötvös Loránd téveszthet össze – teste fekete, a potroha Tudományegyetem Múzeum körúti épüle- viszont élénk barnásvörös –, kizárt, hogy tei közötti lepényfákon (Gleditsia triacanthos). A fa észak-amerikai eredet , a bogár pedig vietnami; shazájában tehát biztosan nem találkozhatott ezzel a fával. Ott a tápnövénye a Gleditsia australis, amelyet európai kertekbe telepítettek, arról válthatott át az amerikai lepényfára. Pár évre rá, 2009-ben felbukkant rokona, a kínai eredet foltoshátú lepényfazsizsik (Megabruchidius dorsalis), mely az utóbbi években kiszorítani látszik a korábbi jö- A közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) eredeti hazája ma már kideríthetetlen (Németh Tamás felvétele) vevényt. Ezt a fajt Európában a római botanikus kertben, a Kínából importált Gleditsia egy ilyen felt n fajt korábban is észrevetsinensis-en észlelték el ször, de is rákapott tek volna. Ráadásul hirtelen több országban a széltében ültetett díszfára. Legújabb zsizsi- is felbukkant, és terjedni látszik, márpedig künk a selyemakáczsizsik ez arra utal, hogy távoli vidékekr l érkezhe(Bruchidius terrenus), tett. A rejtély akkor oldódott meg, amikor kímelyet nálunk 2013-ban nai Cercis-fajokon is megtalálták a bogarat, találtak meg a Gellért-he- amelyet tehát el bb fedeztek fel új hazájágyen és Rákosligeten, a ban, mint származási helyén. F díszfaként mind népszer bb perzsa selyemaká- Irodalom con (Albizia julibrissin). A júdásfazsizsik (Bru- Merkl O. 2006: New beetle species in the Hungarian fauna (Coleoptera). – Folia chidius siliquastri) felentomologica hungarica 67: 19–36 fedezése különleges eset. A júdásfa (Cercis Roques A., Kenis M., Lees D., Lopez-Vaamonde C., Rabitsch W., Rasplus J.-Y. & Roy D. B. siliquastrum) a Mediter(szerk.) 2010: Alien terrestrial arthropods of ráneumban mindenfelé Europe. – BioRisk 4(1): 1–552, 4(2): 553–1028 shonos vagy meghonosodott fa, nálunk is gyak- Sz nyegi S. & Kalmár K. (szerk.) 1999: Szemestermény tárolók károsítói és az ellenük ran ültetik. A zsizsiket Foltoshátú lepényfazsizsik (Megabruchidius dorsalis) való védekezés. – Agroinform Kiadó, Budaeurópai példányok alap(Bodor János felvétele) pest, 199 pp ján írták le a tudomány számára 2007-ben. Ha te- Yus-Ramos R., Ventura D., Bensusan K., CoelloGarcía P., György Z. & Stojanova A. 2014: kor történik, amikor már valamennyire meg- hát a fa európai, és a bogarat is rajta fedezték Alien seed beetles (Coleoptera: Chrysomelidae: telepedtek és elszaporodtak új hazájukban. A fel, akkor nyilván a bogár is shonos, nem? Bruchinae) in Europe. – Zootaxa 3826(3): gyalogakáczsizsik tápnövénye agresszív özön- A helyzet nem ilyen magától értet d . Az 401–448 növény, ezért a bogarat nyilván nem tekinthet- európai zsizsikfauna ugyanis nagyon jól felTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

403

CSILLAGÁSZAT

LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

Hangoskodó fények Merész dolog elhinni, hogy a sarki fényeknek hangjuk lehet. Sok kutató ma is az érzékcsalódások közé sorolja e jelenséget, holott már objektív, m szeresen rögzített felvétel is rendelkezésre áll az évszázadokon át legendának vélt hangokról. A szkepticizmus jogos mindaddig, míg nincs hitelt érdeml bizonyíték valaminek a létezésére. Néhányan szerencsére, a tudományos alaposságot, körültekintést meg rizve elhivatottan kutatták és kutatják ezt a különös tüneményt. Lényegesen többet ma sem tudunk az okáról, mint pár évtizede, de legalább az biztos, hogy valóban létezik a jelenség. ilyenek is ezek a hangok? Minden esetben a sarki fény megjelenésével egyidej leg hallják a megfigyel k, a hangok lekövetik a fény változásait, mozgását. A sarki fény közeledésével együtt közelednek is a hangok, illetve távolodnak, ha a fény távolodik. Er sebb a hanghatás, ha gyorsan hullámzik a fényfüggöny, vagy ha kinyúló nyalábok emelkednek ki bel le. A fültanúk beszámolói szerint susogó, suhogó, sziszeg , pattogó, recseg hangot lehet hallani. Az észlel kulturális hátterét l függ en valamely, az észlel által ismert hétköznapi hanghoz is hasonlítható hang

M

Clarence Auguste Chant kanadai csillagász, aki úttör munkát végzett a sarki fényeket kísér hangjelenségek megfigyeléseinek rendszerezésében (susogó n i ruha, recseg hó, csörg kígyó farkának zöreje). A hangok jellege és intenzitása egy-egy megfigyelés alkalmával változhat, néha több is hallható ezekb l együttesen (susogás és pattogás például). A világ különböz tájain, eltér id ben és térben, eltér észlel k által

404

hallott hangok azonban rendkívül hasonlóak egymáshoz. Sarki fényekkel egyidej leg hallott hangokról igen régóta vannak feljegyzések. Az els leírás Tacitus Germania cím m vének 45. cikkében szerepel: „A suionoktól északra más a tenger, lomha és csaknem mozdulatlan; azt hiszik, hogy ez övezi és zárja körül a föld kerekségét, mivel a már lenyugvó nap utolsó fénye napkeltéig annyira világos, hogy elhomályosítja a csillagokat. A babonás meggy z dés azt is hozzáteszi, hogy ezenfelül még a kiemelked napnak a hangját is hallani, s a lovak alakját és fejük sugarait látni. Addig – és ez igaz híresztelés – ,csak addig tart a világ” (Borzsák István fordítása). A sarki fények hangjaival az északi népek – els sorban az inuitok (eszkimók) – legendáiban is gyakran találkozunk. Hitvilágukban a sarki fények az elhunyt sök szellemei, a recseg -sisterg hangok pedig azt jelzik, hogy ezen túlvilági sök szeretnének a földi, él emberekkel kommunikálni. Gyakorlatilag minden északi népcsoport tiltja a sarki fények idején a fütyülést – nem szabad kicsúfolni a szellemeket, mert azok haragra gerjednek és magukkal ragadják a csúfolkodót. Grönlandi inuitok szerint a sarki fény úgy keletkezik, hogy a szellemek labdáznak egy rozmárkoponyával – s sisterg , recseg hangok pedig attól hallhatóak, hogy amint futkosnak labdázás közben, roszog a talpuk alatt a keményre fagyott hó. (A sarki fény mint túlvilági labdajáték számos változatban ismert Alaszkától Grönlandig, a közös vonás bennük az, hogy a holtak szellemei részt vesznek a játékban). Krí indián történet szól egy nagyapa és unokája közös vadászútjáról, amikor az unoka a nagyapa figyelmeztetése ellenére fütyülni kezdett a sarki fénynek – a sarki fény ekkor közelebb jött és a csörg kígyó farkáéhoz hasonló hangot adott, kés bb olyan volt a hang, mint mikor a szél a száraz faleveleket zörgeti. Az unoka néhány hónappal kés bb megbetegedett és meghalt.

Colin Keay ausztrál fizikus-csillagász, aki a sarki fények, t zgömbök megjelenéséhez köthet elektrofonikus hangjelenség ma elfogadott elméletét kidolgozta. Nevét a 5007 Keay aszteroida viseli Európa északi vidékein sem ismeretlen a sarki fények hangja. A számiknál (lappok) is tiltott a fütyülés sarki fény idején, egyes számik szerint a sarki fény egyszer en csak a téli id szak zivatarainak köszönhet (ez egyúttal a kísér hangjelenséget is megmagyarázná). Az északi germánok mítoszaiban a valk rök éneke a sarki fények hangja (maga a sarki fény pedig a valk rök pajzsának, lándzsáinak csillogása). A legendákkal persze óvatosan kell bánni, a képzelet és a valóság keveredik bennük, ám sok esetben alapulnak olyan eseményeken, amelyeket valamilyen formában megtapasztaltak az emberek – legfeljebb az interpretációjuk, magyarázatuk misztikus. Ha viszont vannak egybecseng leírások, hasonló történetek, érdemes elgondolkodni, vajon mi is rejt zhet mögöttük? Attól, hogy egy nép nem tud tuTermészet Világa 2016. szeptember

CSILLAGÁSZAT dományos magyarázatot adni egy jelenségre, még magát a jelenséget megörökítheti. Valószín leg ezen a tapasztalaton alapul a sarki fényeket kísér , egyesek által hallott hangjelenségek modern kori tanulmányozása is. Ahhoz, hogy tudományos alapossággal beszélhessünk egy még magyarázattal nem rendelkez jelenségr l, szükség van számos hiteles észlel i beszámolóra, valamint olyan mérésekre, amelyek igazolják a jelenség létezését. Ez utóbbi volt a keményebb dió! Robert Snow, a Cambridge-i St. John’s College kiadásában összegy jtött, 1834– 1839 közti dél-angliai sarkifény-észlelésekr l szóló munkájában is említi a jelent s erej sarki fényekkel egyidej leg hallott hangokat – er sen szkeptikus hozzáállással. 1907-ben a Kanadai Királyi Csillagászati Társaság folyóiratának els számában szerepel egy cikk a sarki fény hangokról szóló írás Clarence Augustus Chant elnök-f szerkeszt tollából, benne számos tapasztalt kanadai sarkifénymegfigyel beszámolójával. Egy olyan alkalmat is említenek, melynek során az egyik, hangot is érzékel megfigyel szemét társai bekötötték, és a megfigyel így nem látta a sarki fényt, viszont hallotta a kísér hangokat – jelezte, hogy miként változik a hang intenzitása – s ez a társaságában lév k vizuális megfigyelésével egybeesett. Ugyanezen folyóirat kés bbi számaiban is szóba kerülnek a fények és hangok összefüggései (Chant elkötelezett kutatója volt a jelenségnek): egy yukoni bányász beszámolt róla, hogy a sarki fény hangja olyan, mintha susogó selyemfüggönyöket eresztenének alá az égb l, és amikor a felszínhez közel volt a fény, akkor fura pattogás is hallatszott – ez utóbbit a kutyái is hallották, mert éktelen, rémült ugatással jelezték. Chant az évek során számos alkalommal adott teret a beszámolóknak – köztük azoknak is, amelyek során az adott észlel csak vizuális élményr l tudott számot adni, hangjelenség nélkül; de bekerültek számos, természettudományokban magasan képzett észlel , így például Heber Curtis csillagász által Labradorban hallott sarkifényhangok is a lapba. A folyóirat számos helyr l kapott észleléseket, esetleírásokat, így a déli féltekér l is, két antarktiszi élményr l írtak, ezek egyike Amundsen beszámolója. A sarkkutató Framheimben, a téli bázisukon, nem sokkal a Déli-sarkra indulásuk el tt hallott ritmikusan sisterg hangról mesélt, amelyr l akkor maga azt hitte, a kifagyó lélegzetéb l képz d jégkristályok adják, s csak eztán vált számára is világossá, hogy amit hallott, az a déli sarki fényt kísér hang lehetett. Útitársa, Johansen éppen azért hívta ki a menedékházból az igen hideg éjszaTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

Germaine Arnaktauyok inuit fest m vész alkotása a rozmárkoponyával focizó sök szellemét a sarki fényben ábrázolja, a legendáknak megfelel en kába, hogy Amundsen is meghallgassa a Johansen által ekkor hallott recseg hangot. Van, aki a mai napig úgy véli, hogy a sarki fények hangja az észlel kifagyó lélegzetének hangja – ez azonban nem tudná megmagyarázni a langyos nyári éjszakákon hallottakat. Számos beszámolóban szerepelt, hogy a hangjelenség egyértelm en a fényjelenség intenzitásával, jelent s mozgásával egyidej leg fluktuál, s különösen hangos, ha a fénynyalábok közvetlenül a megfigyel felett kavarognak. A kanadai folyóirathoz érkezett és abban megírt beszámolók elemzése alapján kezdett világossá válni, hogy a küls körülményeknek és az egyéni érzékenységnek is van köze ahhoz, hogy hallhatóak vagy sem a sarki fényeket (id nként) kísér hangok. Chant arra a következtetésre jutott, hogy a feltételezhet en elektromos eredet sarki fény jelenségét kísér hang is hasonlóképp elektromos eredet , s vetette fel els ként, hogy talán koronakisülés okozhatja a hanghatásokat. Az akkori sarki fény megfigyelésekkel egyidej felszín közeli elektromos térer sség mérések (nem volt túl nagy számú) viszont nem igazoltak semmilyen összefüggést a hangok hallhatóságával. A II. világháború utáni id szak érdekes adaléka, hogy a kísérleti atomrobbantások során az ezeket kell távolságból megfigyel k a robbanással egyidej leg (tehát a robbanás zaja még nem érkezhetett meg) hallott kattanó, pattogó hangról számoltak be, ez a hang hasonló a sarki fényekkel egyidej leg észlelt hangok egy részéhez is.

A hatvanas évek els felében az Alaszkai Egyetem Földtani Intézetének csapata Charles R. Wilson vezetésével megpróbálkozott a hangjelenségek rögzítésével, sikertelenül – talán azért, mert a naptevékenység alacsony volt ekkor, és mert a felvételek készítéséhez használt analóg technológia sem volt elég érzékeny. Infrahangokat azonban sikeresen rögzítettek a sarki fények intenzív mozgásával egyidej leg. 1973-ban S. M. Silverman és T. F. Tuan szerz k az Advances in Geophysics 16. számában átfogó, 112 oldalas tanulmányt írtak a hangjelenségekr l, több száz észlel i beszámoló alapján. Sokrét és számos szempontot figyelembe vev statisztikai elemzéseknek vetették alá a sarkifény-hangokra vonatkozó korábbi felméréseket, észlel i beszámolókat (Norvégiában 1885-ben Tromholt, Kanadában 1931-ben Beals kérd íves felmérésekkel gy jtöttek adatokat, jelent s számú észlelésr l). A sarki fények gyakoriságához hasonlóan a hangészlelések is gyakoribbak a napcikluson belül a maximum közeli id szakokban. A hangjelenségek gyakoriságát összefüggésbe hozták a napciklus maximumakor tapasztalt napfoltszámmal – érdekes módon kis mértékben gyakoribbak voltak a hangészlelések azokban a napciklusokban, ahol a maximumkori napfoltszám alacsonyabb volt. A geomágneses háborgás er sségével szintén kimutattak összefüggést: a hangok gyakrabban hallhatóak akkor, amikor a háborgás a leger sebb, valamint a rákövetkez napon – megjegyezve,

405

CSILLAGÁSZAT hogy viszonylag kevés olyan adatból dolgoztak, amelyek esetében rendelkezésre állt mágneses mérési eredmény is a hangészlelés idejér l. A feldolgozott számtalan észlel i leírás alapján egyértelm vé vált, hogy a hangok akkor hallhatóak, ha a sarki fény különösen er s, rendkívül fényes, változékony és mozgékony, valamint az észlelések elsöpr többségében az észlel feje felett látszott a fény. A megfigyelések elemzéséb l azt is levonták, hogy száraz, ragyogóan tiszta, nyugodt (szélmentes) id ben jellemz bb a hanghatások érzékelése. A helyszín, ahonnan a pozitív észlelések érkeztek, nagyrészt egybeesik a sarki fény övezetével (ez kb. a

sarkifény-hangot. Hasonlóan igaz az is, hogy minél jobb valakinek a hallása, annál esélyesebb, hogy meghallja e hangokat (több észlel esetén azok nem hallották a csoportból a hangokat, akiknél ismert volt, hogy van némi hallásproblémájuk). Nem lehet pszichés okokra sem visszavezetni a hangok érzékelését, mivel a napciklussal való statisztikailag jól jelzett egybecsengés kizárja ezt (nincs olyan pszichés folyamat, amelyre hatással volna a naptevékenység). A tanulmányukban a szerz k arra a következtetésre jutottak, hogy a hangjelenséget valamiféle koronakisülés okozhatja. 1973 óta számos újabb tanulmány is készült a témában, új ötletek is felmerültek

1929-ben Edward Curtis fotózta le ezt a sz rmékbe öltözött inuit családot – az elektrofónia elmélete szerint a sz rme is szükséges lehet a meteorok és sarki fények keltette hangok érzékeléséhez mágneses 59–68 szélességi fokok közti régió), így nem mindegy az sem, hogy honnan látja az észlel a sarki fényt. Az összes sarki fényre vetítve 1% a hanghatással kísértek aránya, a különösen er s sarki fények esetében azok 15%-ában tapasztaltak hangokat. A jelenség tehát valóban ritka! Kielemezték, orvosi tapasztalatokat, kutatásokat segítségül hívva, hogy a sokak által feltételezett, az intenzív fények kapcsán a látóidegb l a hallóidegbe „áthúzás” miatti érzékcsalódás kizárható, hiszen ha így lenne, egyes, erre hajlamos emberek mindig hallanának hangot a sarki fénnyel, míg mások sosem. A valóság viszont az, hogy egyazon észlel esetében is jellemz , hogy néha, bizonyos körülmények fennállta esetén hallja csak a hangokat. Általánosságban elmondható, hogy azok, akiknek állandó fülzúgásuk van, nem, vagy csak igen elvétve hallanak

406

a jelenség okát illet en. Chant munkásságának nagy tisztel je, a 2015-ben elhunyt ausztrál Colin Keay csillagász-fizikus professzor, aki az Ausztrál Szkeptikusok Társasága egyik területi csoportjának alapítója volt, szintén hatalmas munkát végzett a hangjelenségek területén. A sarki fények mellett els sorban az egyes, igen fényes meteorok, az ún. t zgömbök felvillanásával szimultán hallott hangokat kutatta. 1978 áprilisában Sydney felett megfigyeltek egy rendkívül fényes (-16 magnitúdós) t zgömböt, számos észlel jelzett a meteorral egyidej leg hallott hangokat. Keay, akit már korábban is foglalkoztatott a téma, 1979-ben, hosszú hónapok kiterjedt kutatómunkája után írta le az elméletét a hangok eredetér l. Nem volt könny dolga, mivel az egykori Szovjetunió kivételével (szovjet adatokhoz ekkor hozzáfér-

ni pedig nehezen lehetett) gyakorlatilag mindenhol kihagyták a hivatalos meteorészlelési adatbázisokból a hangokról szóló beszámolókat… A kutatók, csillagászok legtöbbje, míg nem volt semmilyen magyarázat a jelenségre, valószín leg nem szívesen keveredett volna bele ilyen esetbe, kockáztatva a saját tudományos hírnevét. (A híres Edmund Halley 1719-ben egy sokak által megfigyelt angliai t zgömb beszámolói kapcsán írta: „A meteor útjáról született számos megfigyelés kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ezek némelyike pusztán a fantázia szüleménye, például az, hogy a meteor hullásával egyidej leg sziszeg hangokat hallottak egyesek, mintha csak karnyújtásnyira lett volna a meteor… Ami bizonyos, és nem lehet vita tárgya, az a csodálatos robaj, amely a felrobbanását követ en hallatszott!”.) Nagyjából 1940t l hosszú szünet volt a fültanúk beszámolóiban – felmerült, hogy történt-e valami, ami miatt nem hallatszanak már ezek a hangok. Aztán persze kiderült, hogy voltak megfigyelések, csak a tudományos kutatások iránya változott. A tudomány és a technika fejl désével sem született hiteles magyarázat az ilyen esetekre, és a kutatásfinanszírozás a háború után a sok esetben kormányzati részvétellel zajlott, a kormányzatok pedig kézzel fogható dolgokat akartak megtudni (f ként a hidegháborús id szakban), az eleve kétségesnek tartott, bizonytalan valóságtartalmú sarkifény- és meteorhangok okai helyett. Sok ekkori megfigyelésre csak Keay kutatási eredményeinek megjelenése után derült fény, több évvel, évtizeddel az észleléseket követ en. Mivel a hangokat minden esetben a fényjelenséggel abszolút egyidej leg hallották a megfigyel k, logikus volt arra következtetni, hogy csak elektromágneses sugárzás okozhatja a hangokat is valamilyen formában. Ez a ma leginkább elfogadott és egyre többrét en bizonyított elmélet, a geofizikai elektrofónia, gyakorlatilag az igen alacsony frekvenciás elektromágneses sugárzás (20Hz – 20kHz tartományban) bizonyos környezeti feltételek esetén hallható hanggá való átalakulását jelenti. Keay elméletét azóta meger sítették olyan esetek, amelyek során egy-egy t zgömb fotografikusan bizonyított észlelésével együtt igen alacsony frekvenciás rádiósugárzást is mértek (japán és kanadai kutatók végeztek ilyen vizsgálatot). A sarki fények kapcsán ugyanilyen jelleg hangok észlelése minden valószín ség szerint nagyon hasonló okra vezethet viszsza. Kés bb Keay laboratóriumi kísérleteket is lefolytatott, pontosítandó az észlelési körülményeket. A Chant által már feltételezett speciális környezeti körülmények valóban szükségesek: az elektrofónia létrejöttéhez valamilyen tárgy kell, amely átalakítja az elektromágneses sugárzást hallható hanggá. Ez lehet hajviselet (hosszú, vagy Természet Világa 2016. szeptember

CSILLAGÁSZAT ÉSZLELÉSEK Az észleléseket több kutatás során is gy jtötték, ma már több ezer alapos, részletes, a körülményekre is kiterjed megfigyelés leírása áll rendelkezésünkre az 1700-as évek elejét l napjainkig. Néhányból érdemes idézni! A legfrissebb gy jtést Andris Vaivads, a Svéd rfizikai Intézet professzora tette közzé tematikus weboldalán. „Recseg hang volt, olyasmi, mint a statikus elektromosság, vagy amikor egy újságpapírt összegy rnek” (Fairbanks, Alaszka, 1996) „A hang akkor volt a leghangosabb, mikor a fények mozogtak. Olyasmi hatása volt, mint amikor egy korábban megzendített cseng hangja lassan elhal, illetve ahhoz hasonlított még, amikor egy vastag sz nyegben statikus szikrák pattognak.” (Alberta, Kanada, 1993.) „Hazafelé autóztunk éjszaka a barátommal, kihalt volt a vidék. Kiszálltunk az autóból, mert fantasztikus volt a látvány, a teljes eget beborította a sarki fény. A hangja olyan volt, mintha a rádió sercegne, de nem volt bekapcsolva a rádió.” (1970-es évek közepe, Wanum, Kanada) „A fény és a hang együtt jelentkezett. A fény nyugodtabb periódusaiban halk hümmögést hallottam, amikor aktív volt a fény, csattogó, sisterg lett a hang.” (Douglas, Alaszka, 1978.) „Kenutúrán voltunk és egy tó szigetén táboroztunk le éjszakára a semmi közepén, ragyogóan tiszta, csendes id volt. A sarki fény varázslatos színekkel sziporkázott felettünk, és akkor hallatszott a hangja, amikor a legszínesebb volt. A rádió fehérzajára hasonlított a hang. Mindketten hallottuk, egymás után többször is. Akkor t nt el a hang, amikor a fény színei is kifakultak és már csak a szokványos zöld látszott.” (Ontario, Kanada, 1979.) „A hang határozottan olyan volt, mint a Pink Floyd The Division Bell albuma legels számának kezdete. Egyértelm en a fény fel l, a fejem fölül hallottam. Halk recsegés, kis pattogás, olyasmi, mint amikor egy gyapjúpulcsit leveszel, és az szikrázik.” (Cold Lake, Kanada, 1995.) „Hárman voltunk a barátaimmal, mindhárman hallottuk. Amikor a fények hirtelen mozdultak, csattogó, recseg – a celofán gy r déséhez hasonló – hang hallatszott.” (Isle Royale National Park, USA, 1965.) „Halk zümmögés volt, az élénk zöld és rózsás fényekkel együtt változott. Emlékszem rá, hogy már gyerekkoromban is hallottam a sarki fényeket így zümmögni, de csak feln ttként ébredtem rá, hogy mások nem hallják.” (St. Albert, Kanada, 1993.) „Évek óta sof rködöm Kanada és Alaszka útjain. Éjszaka néha meg szoktam állni pihenni, egy ilyen alkalommal kiszálltam a kocsiból kinyújtani a lábaimat, amikor addig soha nem látott szépség sarki fényt pillantottam meg a fejem felett. Els ször halk sziszegést hallottam, azt hittem, a kamion valamelyik kereke ereszt, de aztán a hang feler södött és a celofán zörgéséhez hasonló

lett.” (5. autóút, Yukon, Kanada, 1990.) „Az egész eget elborították a zöld és rózsás fények, egy kimondott zöld fénypászma volt, amelynek a hullámzó mozgásával korrelált a hang. A hullámzással együtt változott a hang magassága és hangereje is. Sziszegéshez, vagy fehérzajhoz hasonlított a hang.” (Delta Junction, Alaszka, 1989.) „Az erd ben kempingeztem. A fény a fejem felett volt, egészen alacsonyra ereszkedett, szinte meg tudtam volna fogni. Nem volt különösebb alakzata, inkább csak átfogó zöld ragyogást láttam. A hangja hangos elektromos sistergéshez, recsegéshez hasonló volt. Szinte a b römön éreztem az elektromosságot!” (Valdez, Alaszka, 1989.) „A fények a zenitb l indultak, az egész eget elborító, folyamatosan változó alakú és szín oszlopok látszottak. Amikor kiléptünk a házból a barátn mmel, a hangokat hallottuk meg els nek, s ezért néztünk fel az égre. Mindketten hallottuk, de akárkinek meséltünk az élményünkr l, nem hitték el.” (Negaunee, Michigan, 1974.) „Sziszeg , surrogó hang volt, mint amikor a hófúvás súrlódik a fagyott talajjal” (Brandon, Kanada, 1972.) „Olyan volt, mint az elektromosan feltöltött selyem, halk pattogás kísérte a susogó hangot.”(Lake Champlain, Vermont, 80-as évek) „Recsegést hallottunk, rendszertelenül, de folyamatosan, ám csak akkor, mikor a fény már a fejünk felett vibrált. Mindketten hallottuk, én ekkor láttam el ször sarki fényt, mivel dél-kaliforniai vagyok.(Keflavík, Izland, 1970.) „A mennydörgéshez kissé hasonló moraj volt, de benne statikus elektromosság pattogásával. Mind az öten hallottuk, és amikor a fények a fejünk felett elkezdtek örvényleni, olyan volt, mintha feltekerték volna a hanger t is.” (Homer, Alaszka,1983.) „Halk hümmögés volt, néha pattogó hangokkal benne, mintha a rádió alapzaját hallanánk.” (Közép-Finnország, 1997.) „1993-97 közt több alkalommal is hallottam a sarki fényt. Egyszer kísérleteztem is vele, tollal töltött hálózsákban feküdtem az erd ben, és amikor meghallottam a hangot, kibújtam a hálózsákból, és látszott is a sarki fény akkor, ezt háromszor is megismételtem. A csapatunk többi tagja nem hallotta, és kinevettek, mikor meséltem nekik. Olyasmi volt a hang, mint amikor ködös id ben távvezeték alatt áll az ember és halkan zümmög a vezeték.” (Ivalo közelében, Lappföld, Finnország, 1997.) „Mintha a közelben motoszkálna egy állat a száraz növények közt és közben a háttérben sziréna sípol, zavarba ejt hang volt, a fények mozgásával fluktuált, közeledett és távolodott a hang.”(Ida, Michigan, 2000.) „Halk hang volt, mintha egy zászló vagy egy nagy papírlap lobogna a szélben, egyáltalában nem olyasmi volt, amit egy erd ben hall az ember.”(Puumala, Finnország, 1982.)

Nyikita Plehanov felvétele a cseljabinszki meteorit hullása utáni percekb l, jól látható a nyomot jelz „füst” turbulens áramlása

Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

göndör haj), sz rmekabát-sapka (ez például jól magyarázza az inuit észlelések sokaságát) fémkeretes szemüveg, bizonyos hétköznapi használati tárgyak jelenléte. A laborkísérletekben változó intenzitású elektromos mez t alkalmaztak, és így rögzítették az alanyok által hallott vagy nem hallott hanghatásokat. Az 1980-as évek közepét l az USA középnyugati vidékér l érkeztek még beszámolók sziszeg -sisterg elektrofonikus hangokról azon alkalmakról, amikor az rsikló visszatért a Földre. A visszatérés során, hasonlóan a meteorok felizzásához, plazma keletkezik a légkörben, azt pedig már a korábbi megfigyelések is meger sítették, hogy a hangok a légkörbe lapos szögben beérkez t zgömböket kísérik els sorban. Az rsikló leszállása során szintén lapos szögben kellett belépjen a

407

CSILLAGÁSZAT

Unto K. Laine 2016 nyarán egy akusztikai konferencián ismertette legújabb kutatási eredményeit. Ezek alapján a megfigyelésekhez rendelt pontos meteorológiai adatok ismeretében a hangok akkor hallhatóak, ha egy ún. h mérsékleti inverziós réteg helyezkedik el az észlel k felett ez a réteg az elektromos töltéseket is elkülöníti, és a réteghatár feletti pozitív töltések a sarki fény elektromágnessége hatására kisülnek – az észlel k e kisülések hangját érzékelik légkörbe. Az ionoszférában zavart kelt plazma bocsátja ki azt az elektromágneses sugárzást, amelyet a felszínen az észlel k hangként érzékelhetnek Egy t zgömb áthaladásakor turbulens áramlatok alakulnak ki a keletkez plazmában, egy sarki fény intenzitás-változásakor vagy gyorsabb mozgásakor a mágneses mez szintén „felcsavarodik”. A sarki fények hangjainak kapcsán a legutóbbi években számos finnországi kutatás folyt, több száz friss finn észlel i adat gy lt össze a Sodankylä-i Geofizikai Obszervatórium munkájának köszönhet en. 2000 áprilisában egy váratlan, de különösen er s geomágneses háborgással járó esemény kapcsán a Helsinki M szaki Egyetem akusztikai laborjának csapata Unto K. Laine vezetésével ( k kb. egy évvel korábban kezdtek a Sodankylä-i obszervatóriummal közös kutatást) gyakorlatilag felkészületlenül, ám a rendelkezésükre álló fejlett technológiai hátteret és akusztikai szaktudásukat kihasználva egy, a sarki fénnyel szimultán hangeseményt sikeresen felvettek és a felvételt utólag megtisztítottak a nemkívánatos zajtól. Infrahangot és a hallható tartomány alsó régiójában észlelhet hangot is rögzítettek. A esemény kapcsán született tanulmányukban részletesen elemzik a felvételek készítésének és azok sarki fénnyel összefügg voltának bizonyítási nehézségeit, kitérve a

408

technikai részletekre, az automatizálható hangrögzítésre, a rögzített, hatalmas mennyiségben keletkez felvételek automatizált elemzésére, a környezeti zajok specifikus kisz résére. 2002-ben jelent meg a Journal of Geophysical Research-ben valós, természetes körülmények közt, horvát kutatók méréseinek köszönhet en a Leonidák meteorrajának 1998-as várt kitörésekor rögzített elektromágneses sugárzás és szimultán hallható hang. A kutatók Mongóliába utaztak az el re jelzett meteorrajkitörés miatt, mivel megfelel nek ígérkeztek a körülmények az elektrofonikus jelenség m szeres megörökítésére. Kívánt frekvenciára beállított, környezeti zajoktól védett mikrofonokkal, illetve a ELF/VLF rádióhullámokat közvetlenül detektáló m szerekkel, videófelvev vel, és persze vizuális megfigyelést végz észlel kkel várták és rögzítették az eseményeket.(A kísérlet pontos körülményeir l és a m szerezettségr l az említett folyóirat 107. számában olvashat a részletek iránt érdekl d ). Ideális körülmények közt sivatagban, száraz, szélcsendes, tiszta id ben sikerült rögzíteniük két, az égen végigszáguldó t zgömbbel szimultán a rádiósugárzást és a hangot is! 2011-ben, a következ napciklus maximuma idején ismét a sarki fényeket kísér hangokról készített felvételeket a finn akusztikus csapat: ekkor már olyan szint-

re fejlesztették a technikai hátteret, hogy a jól elhelyezett mikrofonok (és egyidej leg használt VLF antennák meger sít mérései) segítségével a hangok eredetének helyét is be tudták mérni: a hangok az égb l érkeztek, a felszínt l nem nagy távolságból. Kizárható lett tehát a korábban feltételezett koronakisülés (akkor valamely tereptárgyról érkeztek volna a hangok), és azon ötletek, amelyekre sok szkeptikus kutató hivatkozott korábban. Számos kérdés nyitva áll még a jelenséggel kapcsolatban, ám amint azt Laine is megjegyezte, a kutatásfinanszírozás jelenlegi trendjei nem kedveznek az ehhez hasonló „haszontalan” vizsgálatoknak, sosem lehet tudni, hogy egy ma még nem ismert jelenség felderítéséb l néhány évtized múlva nem lesz-e gazdaságilag is hasznot hozó eredmény. Reméljük, hogy a rögzítési- és feldolgozási technika fejl dése és a módszerek finomodása lehet vé teszi, hogy számos további bizonyító erej felvétel és m szeres mérés készüljön e rejtélyes hangokról, és az se baj, ha tényleg találnak a valami gazdaságilag is megtérül módot a jelenség felhasználására! G

Irodalom Chant, C.A. and the Mystery of Auroral Sounds, Journal of the Royal Astronomical Society of Canada. http://adsabs.harvard.edu/ full/1990JRASC..84..373K Instrumental recording of electrophonic sounds from Leonid fireballs, Journal of Geophysical Research vol.107. http://onlinelibrary.wiley. com/doi/10.1029/2001JA000310/abstract Meteor fireball sounds identified, NASA Technical Reports. http://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi. ntrs.nasa.gov/19930009995.pdf. Audible fireballs and geophysical electrophonics, Proceedings of the Astronomical Society of Australia, 11(1), 12-15, 1994. https://www. researchgate.net/publication/234373554_ Audible_fireballs_and_geophysical_ electrophonics The Audibility of the Aurora and its Appearance at Low Atmospheric Levels, Journal of the Royal Astronomical Society of Canada. http://adsabs.harvard.edu/ full/1933JRASC..27..184B Global Electrophonic Fireball Survey: a review of witness reports, WGN, the Journal of the IMO, Vol.30, December 2002, pp.244-257 http://arxiv.org/abs/astro-ph/0211203 Auroral Sound, Polar Record vol.17. http:// journals.cambridge.org/action/displayAbstra ct?fromPage=online&aid=5620596 Auroral Audibility, Advances in Geophysics, Volume 16. http://adsabs.harvard.edu/ abs/1973AdGeo..16..156S Andris Vaivads oldala az észlel i adatbázissal: https://sites.google.com/site/auroralsound/ Természet Világa 2016. szeptember

A M VÉSZET KÓRÉLETTANA

NAGY ZOLTÁN

A m tárgyak befogadásának neurobiológiája Neuroesztétika A neuroesztétika új tudományterület, amely az agykutatás és a neuropszichológiai kutatások módszertanának alkalmazásával igyekszik feltárni a m alkotások befogadásának idegélettani jelenségeit. A kognitív pszichológia a m alkotások észlelését l a felismerés, kognitív feldolgozás és az érzelmi viszonyulás lépéseit számos szellemes vizsgálattal tárta fel. Új lehet séget jelentett és jelent a kutatásban a modern képalkotó eszközök alkalmazása e folyamatok topografikus megjelenítésében. A kutatásban a legfontosabb eszköz a funkcionális MRI vizsgálat, de az új nagyfelbontású EEG vizsgálatok további adatokat szolgáltatnak a jelenségek megértéséhez. Ugyancsak új szemléletet hozott a hálózatkutatás módszertana az aktív agykérgi és mélyebb struktúrák térbeni és id beni mintázatának elemzéséhez. A modern képalkotás nem valósulhatott meg az alkalmazott matematika, a számítástechnika és az adatfeldolgozás felgyorsulása nélkül. Ezek azok a peremfeltételek, amelyek a természettudományok és a humán tudományok ismereteit új szinten képesek ötvözni. Szép példa erre a neuroesztétika.

A

neuroesztétika mint új tudományterület, Semir Zeki munkássága alapján terjedt el az ezredfordulón. Az ilyen irányú tudományos érdekl dés azonban nem új, Alexander Baumgarten a XVIII. század közepén már foglalkozott a képi érzékeléssel. Az agyi képalkotás fejl dése, a dinamikus képalkotás, vagyis az emberi agy m ködésének láthatóvá tétele új lendületet adott az agykutatásnak, újabban az agyi hálózatok kutatásának. Ez a fejl dés tette lehet vé, hogy a szépség elméletében a filozófiai, pszichológiai megközelítés mellett megjelenjen a neurobiológiai megközelítés is. Az esztétika a m vészet elmélete; szociális, institucionális, történeti, ismeretelméleti összefüggésben vizsgálja a m alkotások keletkezésének és befogadásának folyamatát. Ezzel szemben, a neuroesztétika a m vészi alkotásnak az alkotóban, m élvez ben, befogadóban lejátszódó kognitív neurobiológiai eseményeket, a m alkotás hatására kialakuló agyi folyamatokat kívánja elemezni az érzékelést l (például a látástól), annak pszichofiziológiájától kezdve a kognitív pszichológián át az agy funkcionális morfológiai elemzéséig.

A látás, a vizuális inger feldolgozása A szembe jutó fényhullámok aktiválják a szem látóhártyájában, a retinában a fényérzékel sejteket, a pálcikákat és csapokat. A sejtek egy speciális részén a bels diszkusz membránjában lév fehérje, a rodopszin egyik alkotó molekulájában, a retinálban

konformációváltozás jön létre, a 11-cisz formából teljes transz formába billen át a molekula, tehát a fényhullám térbeli szerkezetváltozást okoz. A jelenség újabb vélekedések szerint kvatumbiológiai szinten zajlik. Ez az egy foton által indukált változás a G-protein, majd a ciklikus-GMP által aktivált nátrium- és káliumcsatornáinak megnyílásával a fényérzékeny sejtekben akciós potenciált gerjeszt. A látóhártyában, a retinában 5 különböz típusú neuron, a retinára mer leges pálcikák, csapok, bipoláris sejtek, a retinával párhuzamosan futó amakrinsejtek, illetve a ganglionsejtek integrálják a fényingert. A ganglionsejtek hoszszú nyúlványai, axonjai a látóidegf n keresztül kötegekbe rendez dve alkotják a látóideget. Már ezen a szinten is aktív és gátolt területekb l kialakuló mintázat jön létre. A mozgás, illetve a finom részletek és a szín (fényspektrum meghatározott hullámhosszú része) külön-külön továbbítódik rajtuk. A pályából leváló rostok részben a pupillareakciót, részben a szemmozgás szabályozását vezérlik. Ezekr l a funkciókról azonban az írásban nem lesz szó. Annál érdekesebb számunkra az els átkapcsolás helyének a szervez dése, az agy mélyén elhelyezked páros, tojás alakú magcsoport, a talamusz, ami a legfontosabb átkapcsoló állomás az érzékszervek és az agykéreg között. A talamusz speciális magcsoportjában, az oldalsó térdestestekben (corpus geniculatum laterale) a részben keresztez d rostok az ellenoldali szem, orr felé es retinafeléb l a 6 réteg mag 1,4,6-os rétegeiben, míg a nem keresztezett azonos oldali szem küls retinafeléb l a rostok a 2,3,5-ös rétegeiben végz dnek. Így integrálódik a térbeli

látásnak megfelel en a két szem két látótere. Itt különválik az M és P kontingens. Az M els sorban a mozgásérzékelés közvetítésében, míg a P rostcsoport átkapcsolódása a finom érzékelés és a színek érzékelésében játszik szerepet. A kétfajta min ség tehát anatómiailag elkülönül, de az ingerprocesszálás párhuzamosan történik. További lényeges adat, hogy ebben az átkapcsoló állomásban a retina eredet rostok az összes belép rostállománynak csupán a 10–20%-át képezik. A többi rost az agytörzsi ébreszt rendszerb l, illetve az agykéreg különböz területeir l érkezik. Ez már ezen a szinten is arra utal, hogy a látással párhuzamosan az éberségi szint és az agykérgi visszacsatolás is formálja a vizuális ingerületet. Innen indul a látópálya az els dleges látóközpontba (V1), a nyakszirti lebenybe. A lebeny csúcsán elhelyezked agyterület, meg rizve a látótér elrendez dését, 6 réteg szerkezetben és ugyanakkor oszlopokban rendez d sejtcsoportokban dolgozza fel a vizuális ingerületet. A f bemenet ezen a szinten a 4-es sejtréteg, ami szinte kizárólagosan a corpus geniculatum lateraleból kapja a rostokat. Az aktivált és gátolt sejtek szabályos elrendez dése ezen a szinten is kimutatható. Az ingerfeldolgozáshoz gazdag kapcsolatrendszer érkezik az agy legkülönböz bb területeir l, és az ingerület a továbbiakban a másodlagos, harmadlagos látóközpontba, illetve az agykéreg különböz funkciójú területeire jut el. A látást és a vizuális inger feldolgozását az agykutatás legkülönböz bb módszereivel vizsgálják az anatómiai élettani szintt l kezdve a modern képalkotó módszerek alkalmazásáig.

Az írás a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetében, a Rosivall László professzor által meghirdetett, A m vészet kórélettana cím speciális kollégiumon 2016. április 27-én tartott el adás alapján készült Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

409

A M VÉSZET KÓRÉLETTANA A vizuális kép, a m befogadásának pszichofiziológiája A látással kapcsolatos pszichofiziológiai kutatások a vizuális érzékelést tágabb összefüggésben elemzik, így vizsgálják az érzékelésen túl az észlelést, az ehhez kapcsolódó figyelmi m ködést, a tanulást, jutalmazást, emlékezést és a folyamatot kísér érzelmi

1. ábra. Az úgynevezett Rubinváza. A képen az alakzat felismerése alapján két profil, illetve egy serleg azonosítható. A „billeg ” felismerés tipikus példa a „top-down”, felülr l lefelé értelmezésre színezet alakulását, végül az ehhez kapcsolódó döntéshozatal folyamatát. Az alaklélektan ezen túlmen en az egyensúly, az alak, a formafejl dés, a tér, a fény, a szín, a mozgás, a dinamika, a kifejezés pszichológiai hatását vizsgálja, mely jelenségek közel állnak egy festmény, egy m tárgy szemlélése közben kialakuló pszichés történésekhez (Arnheim 2004). A kétértelm ábrák értelmezésének pszichés folyamata még közelebb visz a kortikális, agykéregszint képfeldolgozás, a megértés pszichológiai folyamatához. Ezeknek az ábráknak az értelmezése a szemlél ben el z leg már meglév hipotézisek mentén „top-down” típusú módon történik, ahol a kérgi „kifáradás” okozza a billeg , kétféle képfelismerést (1. ábra). A m alkotások észlelésében Semir Zeki kutatásai nagy el relépést jelentettek. Két alapelvet tekintett fontosnak: 1. Az állandóság elve (constancy): a felhalmozódott vizuális tapasztalatok alapján az agyban kialakul a lényeges alaki elemek alapján a tárgy fogalma. A forma (pl. tárgy, arc) felismeréséhez agykérgi m ködés szükséges. Egy ismert arcot oldalról is felismerünk, mert az emlékezetben elraktározott lényeges elemek alapján agyunk kiegészíti a látottakat a tárolt adatok pl. az arc „ideája” alapján. A m vész is így dolgozik, a meglév „ideára”, absztrakcióra alapozva hozza létre a m alkotást. Az absztrakt fogalmat vizualizálja. 2. Az elvonatkoztatás (abstraction): a

410

limitált memóriakapacitás miatt történik az elvonatkoztatás, vagyis az absztrakt, a „lényeges” elemei raktározódnak el. Az ábrázoló m vészi alkotás megjeleníti, externalizálja az agy absztrahált ismereteit. Kérdés, hogy ez a folyamat hogyan zajlik a nem ábrázoló modern alkotásokban. Vilayanur Ramachandran indiai származású neurológus, akinek kognitív pszichológiai kutatásai korszakosak, ezen a területen is fontos megállapításokat tett. Nyolc alapelvet határozott meg, ezekb l a leglényegesebbek a következ k: 1. Peak shift principium, a lényeg kiemelése, eltúlzása, karikatúraszer sége. M vészi alkotás hatására az agy „kortikolimbikus” választ ad. A szín, a mélység, a mozgás a legfontosabb ingerek, amelyek lényeget kiemel , túlhangsúlyozó hatásúak. 2. A perceptuális csoportosításnak, az ingerek összekapcsolódásának direkt meger sít szerepe van. Ha az elemi vizuális elemek értelmes egységekké állnak össze, azt értelmezve, megkönnyítik a feldolgozást, felismerést és raktározást a memóriában. A közel 24 vizuális feldolgozásban szerepet játszó agyi struktúra hierarchikus aktiválódásában a felismerés bels jutalmazással jár, ezt nevezhetjük a felismerés „aha” élményének. A mozgás-, szín-, mélység-, forma-, vonalérzékelés hálózatban m ködik. Minden egyes elemnek van kapcsolata a limbikus rendszerrel, ami a figyelmet aktiválja. Itt is megjelenik a látás élettani-anatómiai ismertetésénél hangsúlyozott jelenség, hogy minden szinten kapcsolat van a kérgi területekkel, illetve a jutalmazó rendszerrel. 3. A Gestált grouping principium azt jelenti, hogy a kép megragadásánál a kép egészében csoportos elemeket igyekszünk ösztönösen keresni, mégpedig olyanokat, amelyek kellemes érzetet okoznak. Így a görbül vonalak sorában az egymás felé görbül vonalakat értelmezzük egységként ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) a zárójelek sorában. 4. Izoláció, figyelemfelhívás. A m alkotásban, a vizuális érzékelésben egy-egy modalitásnak kiemelt szerepe van. A vonalaknak er sebb pszichológiai hatásuk van, mint a felszíni textúrának. Így egy vonalas, karikatúraszer portrénak általában er teljesebb a hatása, mint egy lágyan megfestett arcképnek. 5. A kontrasztkiemelés, meger sítés törvénye ugyancsak a rajz hatásosságát emeli ki, ahol a meger sítés jelensége is szerepet játszik. A színkontraszt, a mozgáskontraszt speciális sejtcsoportok izgalmát idézi el . 6. A szimmetriára törekvés elve. A szimmetria kellemes érzetet, biztonságérzetet kelt, a vizuális feldolgozás korai, gyermekkori életszakaszában kialakult élményekre utal. Ezt fejezi ki például a gyerekek kaleidoszkóp iránti érdekl dése, vonzalma. A biológiailag fontos és korán bevésett élményekben szimmetria van.

7. Az esetlegesség kerülése (generikus elv), vagy ennek éppen hangsúlyozása, és végül az ismétlés, a ritmus és a rendezettség képi megjelenítése biztonságot, harmóniát sugall (lásd görög-római építészet), vagy ennek céltudatos megsértése bizonytalanságot, szorongást kelt.

Szociokulturális kapcsolatok Aligha vitatható, hogy a m alkotások mélyen beágyazottak egy korszak szociális, kulturális, tradicionális kontextusába. Ez neurobiológiai szempontból részben a memória m ködéséhez, a halánték- és homloklebeny különböz területeinek aktivitásához kötött. Szerepet játszik benne a hagyományozott értékrend elfogadása, a tradíciók szerinti értékítélet, vagy éppen a lázadás ellene (lásd pop art irányzatot). A szociális normaképzés, „ez szép, tetszik, ez nem szép nem tetszik” kategóriák kialakulása jelent sen köt dik az oktatáshoz, annak súlypontozottságához, a kisközösségi, családi szokásokhoz (pl. képtárlátogatás gyakorisága), illetve a m alkotásokkal kapcsolatos ismeretek színvonalához és menynyiségéhez. A m alkotás szemlélésének, befogadásának, pozitív értékítéletek kialakulásának folyamatában tehát a képfeldolgozás neurobiológiai folyamatai mellett a tanulás, az emlékezés, az intellektust meghatározó tényez k, tehát a szociokulturális beágyazottság a másik meghatározó faktor.

Új módszerek az agykutatásban Egy ambiciózus kísérlet az esztétikai élmény neurobiológiai értelmezésére Az agykutatás korunk meghatározó és gyorsan fejl d kutatási iránya, ami nemcsak az idegrendszerhez köthet betegségek gyakoriságának növekedése, az erre fordított források emelkedése miatt kap ekkora figyelmet, hanem az agym ködés megértésére vonatkozó törekvés miatt is. Az agy szemmel megfigyelhet szerkezete évszázadok óta ismert. A betegségek miatt kialakult tünetek és az agykárosodás összevetése jelentette a XIX–XX. század fordulóján az alapvet megfigyeléseket az agyi szerkezet és funkció összevetésére. Ma már a képalkotással, az agyi hálózatok kutatásával az agyi m ködés megértésében jelent s a fejl dés. Ezen a területen két módszert kell röviden ismertetni. A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat alapját egyrészr l a mágnes hatására létrejöv , a szervezetet alkotó molekulák elektronhéjának deformálódása, illetve azt követ en annak helyrebillenése képezi az elméleti alapot, továbbá az a megfigyelés, hogy a fokozottan m köd agyterületek helyén magasabb a véráramlás és intenzíTermészet Világa 2016. szeptember

A M VÉSZET KÓRÉLETTANA

2. ábra. Az esztétikai tapasztalat kialakulása (Redies közlése alapján, 2015 Front. Hum. Neurosci) vebb az oxigén felhasználása. Ez a mágnesezhet ségben olyan változást okoz, ami a képalkotás alapja lehet. Ez az alapja a funkcionális mágneses agyi rezonancia vizsgálatnak. A másik egyre kiterjedtebben alkalmazott képalkotási módszer a nagyfelbontású elektroenkefalográfián (EEG) alapuló aktivitási térkép. Ezeket a módszereket alkalmazták és jelenleg is alkalmazzák a m alkotások szemlélése során végzett képalkotó vizsgálatokhoz. Az els , a neuroesztétikai témákkal foglalkozó, a 2006-ban Oxfordban megrendezett „Making sense of art, making art of sense” konferencia volt, ahol m vészek, bölcsészek, agykutatók találkoztak. A 2009-es konferencián (Copenhagen Neuroaesthetics Conference) a szakemberek meghatározták az új tudományág helyét, kérdéseit, módszereit, kutatási célkit zéseit, mir l Nadal és Pearce (2011) közleményben számoltak be. A modern képalkotók nyújtotta új módszertani lehet ségre támaszkodva 2004-t l kezd d en egyre több tanulmány született a m tárgyak befogadására, esztétikai hatásának neurobiológájára vonatkozóan. A legfontosabb témák a következ k voltak: Mi a biológiai alapja az örömérzésnek a m alkotás élvezete során? Az empathy, vagy Einfühlung érzésének elemzése, a percepció emocionális hatása, az emocionális tapasztalat a m vész és a m élvez részér l. A betegek képz m vészeti alkotásainak elemzése lehet séget kínál mind az alkotási folyamat jobb megismerésére, mind magára a kórállapot elemzésére. A klinikusok körében régi tapasztalat, hogy különböz organikus idegrendszeri, vagy pszichés betegségek során a beteg önkifejezési igénye esetenként kreatív, alkotó (képz -, vagy iparm vészeti) tevékenységet eredményez. Itt a kutatók az agypatológia lokalizációs Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

vonatkozásait és a keletkezett m tárgyak, festmények, grafikák m vészi jegyeit, annak alakulását igyekeznek elemezni, összefüggését feltárni (Jakab 1998, Hárdi 2004, Brugger és mts. szerkesztésében Kunst és Wahn). Ugyanakkor ezek az alkotások valós esztétikai értéket képviselhetnek. Az általános érdekl dés, s t a m kereskedelem is egyre nagyobb érdekl déssel fordul az így keletkez m alkotások felé (lásd az art brut egyre növekv népszer ségét). A m alkotás, a kép megszemlélése során a vizuális inger a látás pszichofiziológiai hatásai alapján, több szinten, érzelmi-

ték- és a homloklebeny ismereteket mobilizáló funkciója kap szerepet a kép szakszer megítélésének folyamatában a kulturális ismeretek mobilizálása alapján. A „kognitív filter” m ködésében jelent s szerepe van a személyes élethelyzetnek, a személyes élettapasztalatoknak. Ez a feldolgozás lassúbb, akár egy percig is elhúzódik. Ez a kép el tti elgondolkodás gyakori élménye. A két folyamat együttesen eredményezi az ítéletalkotást a m r l, illetve jelenti a tetszést vagy az esetleg az elutasítást (2. ábra). Az fMRI vizsgálatok, illetve az EEG alapú képalkotási elemzések a módszerek mind érzékenyebb alkalmazásával a tetszési index és az aktív agyterületek összevetésével igyekezik meghatározni az esztétikai élmény „lokalizációját”, helyét az agyban. Mint az eddigiekben láttuk, a vizuális élmény a látott kép feldolgozásának folyamata a vizuális központok aktivitását, továbbá az ismeretek mobilizációjának és az érzelmi „központok” aktiválódásának helyeit is igazolja. Ezzel lényegében meghatározható az aktivált területek eloszlása. A tetszés a cinguláris gyrus, a homloklebenyek egymás felé néz felszínén, a tetszés, jutalmazás újabban sokat vizsgált magjának, az accumbens mag aktivitásának megfelel en jelenik meg. A kép szemlélésénél jelentkez aktív területeket fMRI felvételeken vizsgálatuk (3. ábra) (munkatársak: Martos János és Kiss Máté). A vizsgált személy 45 képet figyelhetett meg egymást követ en, szünetekkel. Közben lehet sége volt jobb és bal kézzel jelezni a tetszést-nemtetszést. A színes területek

3. ábra. A kép szemlélésénél jelentkez aktív területek fMRI felvételeken leg is min sül, az elemi vizuális élmény talamuszszint feldolgozásától kezd d en az els dleges látókéreg és a másod-harmadlagos látókéreg szintjén, illetve a parietális és frontális lebeny aktiválódása során. Így a szenzoros érzékelés egy szenzoros „rezonanciát” eredményezve olyan érzelmi színezetet kap, ami meghatározza a tetszést. Ez a folyamat a különböz vizsgálatok alapján alig haladja meg a 0,2 másodpercet. Ezzel párhuzamosan a kép tartalmi dekódolása is megtörténik. Itt a memória, a halán-

azokat az aktív agyi régiókat jelzik, amelyek a vizsgált személynél tetszés esetén jelentek meg a festmény megtekintésekor. Más aktív területek mellett a homloklebenyek középs , egymás felé néz területei, a cinguláris kéreg, a fali lebeny körülírt területe meger sítette az el z , az irodalomból ismert, vizsgálatok eredményeit, egyben további kutatás felé nyitott perspektívát. A neuroesztétikai kutatások más irányú, nagy hagyományokkal rendelkez területe a képz m vészek pszichés vagy

411

A M VÉSZET KÓRÉLETTANA idegrendszeri betegsége során keletkezett m alkotásainak elemzése. Számos tanulmány született azokból az elemzésekb l, amelyekben egy-egy m vész megbetegedésére vonatkozó adatokat, a betegség alakulását és a m alkotásokban tükröz d esetleges stílusváltozást igyekeztek összevetni (Annoni és mts. 2005, Környei 1974 Akadémiai székfoglaló, Jakab 1956). A kutatók összefüggést kívántak feltárni a m esztétikai értékváltozása és a betegség alakulása között. Csontváry, Nemes Lampérth, Gulácsy vagy van Gogh, Munch és mások sokat elemzett életm ve jó példa erre a megközelítésre (Pertorini 1966, Correa 2014, Russel 1992). A m vek, a m vészet neuroesztétikai megközelítése olyan új kutatási terület, amelyben az agym ködésre vonatkozó új eredmények, agyi képalkotás, hálózatkutatás rohamosan gazdagodó eredményei és a humán tudományok közötti szemléleti különböz ségek közelíthet k. Ugyanakkor az agykutatás itt is beleütközik a m ködés és struktúra alapkérdéseibe, ami ismeretelméleti mélység . A kutató szemben találja magát a tudat kérdésével, az emberi agy önreflexióra képes m ködésének problémájával. Ez viszont az „agyelméletek” területére visz, és a neuroesztétika területén is meghúzza a kutatás határait. P

Irodalom Annoni J.M., Devuyst G., Carota A., Bruggimann I., Bogousslavsky J.: Changes in artistic style after minor posterior stroke J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry 2005. 76: 797-803 Nadal M., Pearce T.M.: The Copenhagen Neuroesthetics conference: Prospects and pitfalls for an emerging field. Braion and Cognition. 2011 Ramachandran V.S., Hirnstein W.: The science of art: a neurological theory of aesthetic experience. J. Conciousness Studies 1999. Zeki S.: Inner vision: An exploration of art and the brain. Oxford Univ.Press Oxford 1999 Arnheim R.: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája. Aldus Kiadó Budapest 2004 Redies Ch.: Combining universal Beauty and cultural context in a unifying model of visual aesthetic experience. Front.Hum.Neurosci. 2015. Jakab I.: Képi kifejezés a pszichiátriában 1956, 1998 Hárdi I.: Pszichiátria, képi kifejezés, dinamikius rajzvizsgálat. Magyar Tudomány 2004 Környei I: Akadémiai Székfoglaló el adás 1973 Pertorini R.: Csontváry pathográfiája 1997 Baumgarten Alexander 1750 (citálta: Conway BR, Rehding A.: Neuroaesthzetics and the trouble with beauty PLoS Biol 2013 Brugger I., Gorsen P.: Kunst und Wahn gebundene Ausgabe 1998

412

HELYÜNK SZELLEME

RADNAI GYULA

XI-es tanterem a F épületben

K

i ne ismerné a régebben igencsak pontosan járó, nevezetes ingaórát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körút 6–8 alatti épületének körúti oldalán? Ez a jellegzetes épület volt az ELTE TTK f épülete a szocializmusban, gyakorlatilag az egyik rendszerváltozástól a másikig. A földszinten kémia, az els emeleten matematika, a második emeleten fizika, meteorológia és csillagászat tanszékek m ködtek, de még a marxista tanszékeknek és a Dékáni Hivatalnak is jutott hely az els emeleten. Ma már az ELTE Bölcsészettudományi Karának f leg történelem tanszékei foglalják el az egész épületet. Azt a nevezetes ingaórát a csillagászok tartották karban, hetenként felhúzták és ellen rizték a pontosságát. A humán szakos bölcsészek számára ma ez szinte megoldhatatlan feladat. Jelenleg az óra hagyomány rz feladatot lát el a feldúsult idegenforgalmú belvárosban. Biztos, ami biztos, rács mögé helyezték az órát az épület legutóbbi küls felújításakor. Ha valaki azt gondolná, hogy ez az óra az egyetlen példány volt a múlt századi Budapesten, bizony tévedne. Még az épü-

Steindl Imre (1839-1902)

Az óra

Szily Kálmán (1838-1924)

leten belül is két ugyanilyen óra m ködött: egyik a csillagászati tanszéken, másik a második emeleti fizikai el adóban, a XIes tanteremben. Err l is lesz szó kés bb, de menjünk sorjában.

Eötvös Loránd (1848-1919)

Maga az épület 1880 és 1883 között épült fel az akkori József M egyetem számára, Szily Kálmán rektorsága idején, Steindl Imre tervei szerint. A M egyetem legfontosabb és legnépesebb tanszékei akkor az építész tanTermészet Világa 2016. szeptember

HELYÜNK SZELLEME

Tangl Károly (1869-1940)

Klupathy Jen (1861-1931)

székek voltak, itt készültek az ország ezeréves fennállását ünnepl f város legújabb épületeinek tervei. Ehhez óriási termekre volt szükség, hatalmas ablakokkal és sok-sok rajzasztallal. Minden szinten több ilyen terem is volt. A XI-es terem akkori el dje ráadásul egy külön épületszárnyra került, amelyet egyedül foglalt el úgy, hogy mindkét oldalfalán óriási ablakai lehettek. A belmagasság meghaladta az 5 métert. A huszadik század elején azután a M egyetem fokozatosan átköltözött a Lágymányoson épül új épületekbe, és még a világháború kitörése el tt átadta helyét a tudományegyetemi tanszékeknek. Fizikából az Esterházy (ma Puskin) utcai D épületben m köd , Eötvös Loránd vezette kísérleti fizikai tanszéken kívül helyet kellett találni valahol a Klupathy Jen vezette gyakorlati fizikai tanszéknek, amely ekkoriban alakult meg, és többek között a gyógyszerészek fizikaoktatását látta el. A medikusok Eötvöshöz jártak, a D épületbe. (Akkoriban az orvosok és a gyógyszerészek képzése is a tudományegyetemen folyt.) Klupathy mellett volt tanársegéd, majd adjunktus Selényi Pál – mindketten a gyakorlati problémák megoldásában jártas fizikusok. Nem csoda hát, hogy a Múzeum körúton a második emeleti két nagy termet a gyakorlati fizika tanszék kapta meg: az egyiket laboratóriumnak, a másikat el adóteremnek rendezhették be. Az els világháború után a beteg Klupathy helyett Rybár István került a tanszék élére, aki az elkövetkez két évtized során új nevet is adott ennek a tanszéknek: II. sz. Kísérleti Fizikai Intézet. Ennek megfelel en a D épületben Eötvös halálát követ en Tangl Károly vezetésével m köd volt Eötvös-tanszék lett az I. sz. Kísérleti Fizikai Intézet. Rybár István Eötvös Loránd szorgalmas tanítványa volt annak idején, ezért a gyakorlati problémák megoldásáról a tudományos kísérletek felé, konkréten az Eötvös-inga továbbfejlesztése irányába terelte a tanszéki kutatómunkát, továbbá Eötvös nyomán nagy hangsúlyt fektetett az el adások kísérleti demonstrációjára. A tanterem, mely Rybár idejében már a XI-es számot viselte, el készít helyiséggel b vült, Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

Selényi Pál (1884-1954)

amellyel a felhúzható tábla mögött nyitható kétszárnyú ajtó kötötte össze. A tábla mellett elektromos kapcsolótábla, el tte hosszú el adói asztal a kísérletek számára, ennek két oldalán vízcsapok, el tte és mögötte gázcsapok voltak. Az asztallal egyvonalban a falon kéttenyérnyi nyílást vágtak, abba helyezték el a heliosztátot, amelynek tükre a Nap sugarait vetíthette a terembe az asztal felett, majdnem párhuzamos nyalábként az optikai kísérletekhez. Elöl kétoldalt két ajtó nyílt: egy kisebb az el készít helyiség felé, innen jött be az el adó a terembe, a másik pedig egy nagyobb, kétszárnyú ajtó a folyosó felé, ezen át érkeztek a hallgatók. (Kínos volt elkésni az el adásról, mert nem hátul, hanem elöl, az el adó szeme láttára lehetett csak beosonni a terembe…) Ezen a folyosó fel li falon függött, a második és harmadik ablak között, a nevezetes ingaóra. A második világháború idején, Tangl Károly halála után Rybár István lett az I. sz. Kísérleti Fizikai Intézet vezet je a D épületben, a II. sz. Fizikai Intézet vezetését pedig Békésy György vette át, megtartva mellette a Postakísérleti Állomás vezet kutatói státuszát. It-

Rybár István (1886-1971)

ig volt interregnum, míg végül a két kísérleti fizikai tanszéket összevonták Pócza Jen vezetése alatt, aki a D épületben kapott szobát és lehet séget a kísérleti fizikai kutatások modernizálására és az épület bels átépítésére. 1956-ban került a tanszékre Nagy Elemér, és 1958-tól kezdve már irányította az akkor már a F épületben koncentrálódó Kísérleti Fizikai tanszéket, miközben a D épületben a Novobátzky Károly vezette Elméleti Fizikai tanszék és a Jánossy Lajos vezette Atomfizika tanszék kapott helyet. Nagy Elemérnek sikerült forrást találnia a demonstrációs eszközpark fejlesztésére. Hamarosan a nyugatnémet Leybold cégt l érkeztek jobbnál jobb eszközök és m szerek, melyeket Hajdu János választott ki, rendelt meg, majd helyezett el a felújított El készít ben. Hozzá csatlakozott nemsokára Schuszter Ferenc, majd e sorok írója is, és 1967-ben már a XI-es teremben végzett, ipari tévét is felhasználó színvonalas demonstrációs kísérletekr l számolhattunk be a Fizikai Szemlében, valamint a Fels oktatási Szemlében. Milyen látványos kísérleteket sikerült bemutatnunk a XI-es teremben? Mivel termodinamika, elektrodinamika és optika voltak az itt leggyakrabban el adott tárgyak, ezekhez fejlesztettük a demonstrációs kísérleti parkot. Néhány találomra kiválasztott példát, még csak nem is a „legfontosabbakat” említve: termodinamikából kivetítve mutattuk be a freon kritikus állapotában fellép kritikus opaleszcenciát, de megcsodálhatták a hallgatók a tanár szakos szakdolgozók által készített termodinamikai állapotfelületeket (Becski Géza munkája), vagy az írásvetít vel kivetíthet légpárnás asztalt, amellyel a molekuláris mozgásokat lehetett modellezni (Solecki Gy z munkája). Elektrodinamikából az el adó asztal felett húzódó, váltakozó ellenállású áramvezet n átvezetett áram hatására szaggatottan fel-

Békésy György (1899-1972)

teni tanítványa, fiatal kollegája lett Tarnóczy Tamás akusztikus és a vegyészhallgatók fizikalaborját gondozó Cornides István. A háború után Békésy György el bb Svédországba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Soká-

Tarnóczy Tamás (1915-2007)

izzó huzal ugyanolyan lelkes üdvözlésre talált, mint a Lecher drótpárral végzett történelmi, vagy a magnetronnal végzett modern kísérletek az elektromágneses hullámokra.

413

HELYÜNK SZELLEME Leglátványosabb kísérleteinket optikából tudtuk bemutatni. Sikerült megmérnünk a fény sebességét nemcsak leveg ben, hanem vízben is, egy az el adó asztalon végigfektetett, kizárólag erre a célra készített, vízzel töltött hosszú alumínium cs ben, melynek két végét plexi ablak zárta le. Már rég nem volt meg a falba épített valamikori heliosztát, helyette izzólámpa, vagy ha kellett, ívlámpa fényét használtuk fel a kísérletezéshez. A régi id kb l meg rzött színes

Cornides István (1920-1999)

Pócza Jen (1915-1975)

polarizációs kísérleti eszközökkel ugyanolyan sikert tudtunk aratni, mint az Öveges nyomán bemutatott feszültséges vonalzóval, vagy egy szakdolgozó (Weinrich Ida) által készített celofán mintákkal. Az izzólámpás teremvilágítás egyenletes változtatását is sikerült megoldani egy, az asztalba épített toroid transzformátor segítségével. A sikereket olykor kudarcok követték. Nagy segítséget jelentett, hogy elkészültek az esztétikus sötétít függönyök, de gondot okozott a mindig éppen a legrosszabbkor elromló függönyhúzó automata… Légkondicionálás persze abban az id ben még nem volt, de volt jól m köd központi f tés. A padláson, a tanterem felett egyszer egy hétvégén valamit javítottak rajta, majd nyitva felejtették az egyik ottani csapot. Hétf reggelre a mennyezet fele átázott a teremben… A felel tlenség, vagy mondjuk a hozzáértés hiánya okozta szegény ingaóránk vesztét is: még az ötvenes években egy festés alkalmával a szobafest k levették a falról az órát és felfektették az asztalra. Csodálkozva látták, hogy higany folyik ki bel le… Azután felállították, megkeresték azt a kis csövet, amelyben a higany egy része még megtalálható volt, összesöpörgették az asztalra kifolyt cseppeket és visszaügyeskedték a cs be… Honnan is tudhatták volna, hogy az a higany az inga járásának pontosságát, h mérséklet-függetlenségét volt hivatva biztosítani… Hosszú id be telt, mire Hajdu Jánosnak sikerült a higany mennyiségét finoman változtatgatva újra pontossá varázsolnia az órát. Alkalmanként sor került arra is, hogy nem, vagy nem csak egyetemi hallgatók

414

számára zajlott el adás a XI-es teremben. Amikor Budapesten tartotta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétot, vagy amikor a Felvidékr l érkeztek fizikatanárok szakmai látogatásra, igyekeztünk a tanárokat is elgyönyörködtetni, számukra is minél nagyobb kedvet csinálni a kísérleti fizikához. A XI-es teremben az emelked padsorok úgy voltak kialakítva, hogy közöttük középen széles út húzódott felfe-

Nagy Elemér (1920-2000)

lé. Az út fels végében felállított 16 mmes filmvetít nkb l népszer tudományos hangos filmeket tudtunk vetíteni a tábla elé függesztett nagyméret vászonra, de volt hurokfilm vetít nk is, hozzá vásárolt kiváló amerikai hurokfilmekkel. Jó kapcsolatunk alakult ki a Népszer -tudományos Filmstúdióval és az MTA Kutatófilm

Jánossy Lajos (1912-1978)

gyon támogatta Kovács István, az id közben a XI-es terem új gazdájává vált Általános Fizika Tanszék vezet je. A legnagyobb hatású el adást a XI-es teremben Simonyi Károly tartotta 1975-ben és 1976-ban, „A fizika kultúrtörténete” c. kollokvium során, melyet nemcsak az ELTE diákjai, hanem a BME diákjai is látogathattak. Ahogy terjedt a híre, egyre több küls látogatója lett ennek az el adásnak, végül már két oldalt, a falnál is álltak az emberek a csütörtök délutánonként 5-t l fél 7-ig tartó el adásokon. Itt nem volt filmvetítés, nem voltak kísérletek, csak óriási, csomagolópapírra szerkesztett poszterek (nagyrészt Csurgayné Ildikó munkája) és az asztalra kitett könyvek, melyekbe el adás után bárki belelapozhatott. Egy se veszett el bel lük. Ennek az el adásnak a nyomán született meg az azóta több hazai és idegen nyelv kiadást megért könyv: „A fizika kultúrtörténete”. Most, hogy 2016-ban emlékezünk meg Simonyi Károly születésének centenáriumáról, nem is lehetne méltóbban befejezni ezt a kis visszaemlékezést, mint az szellemének felidézésével. 1979-ben így fejezte be a Staar Gyulának adott interjút, amely említett könyve els kiadásának 1978-as megjelenése kapcsán készült: „Lassan-lassan én már búcsúzom a gyerekekt l. Évr l évre egy-egy évfolyamtól, de egy picit úgy egészében is… Úgy érzem, könyvem egy nekik szóló koncert utáni ráadás. Nekik, akikkel sok-sok évet örömteli munkában együtt töltöttem, és akik nélkül ez a könyvem soha sem születhetett volna meg.”

Novobátzky Károly (1884-1967)

Stúdiójával. Olykor magunk is beszálltunk egy-egy ilyen film elkészítésébe, nemcsak forgatókönyv írásával, hanem a filmre vehet kísérleteknek a XI-es teremben történ bemutatásával is. Az elkészült filmek azután felhasználásra találtak az iskolákban, vagy bemutatásra kerültek egy-egy kutatófilm konferencián. A filmkészítésben is közrem ködtek tanár szakos szakdolgozók (Bartal Etelka, Juhász András), azonban ezt a tevékenységet már nem na-

Simonyi Károly (1916-2001)

A tanterem pedig, ahol az el adások elhangzottak, ma már nem a XI-es számot viseli. Egy történészr l lett elnevezve, aki soha sem oktatott itt. Klupathy Jen re, Rybár Istvánra, a Nobel-díjas Békésy Györgyre, Nagy Elemérre vagy Simonyi Károlyra és a többi fizikus el adóra sajnos nem emlékeztet egyetlen emléktábla sem, sem a folyosón, sem a tanteremben. Vajon az ingaóra ott van még a falon? És jár-e még?  Természet Világa 2016. szeptember

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK A MARSI ÉVSZAKOK A NASA Curiosity marsjárója közel négy éve dolgozik a Mars felszínén, ami két marsi évnek felel meg, vagyis elég ahhoz, hogy egyes évszakos változásokat ki tudjanak mutatni. A marsjárót 2012. augusztus 6-án tette le a hordozója a Gale-kráterben, végs célja a kráter közepén magasodó Aeolis-hegy. Útközben a geológiai vizsgálatok mellett a guruló laboratórium folyamatosan meteorológiai méréseket is végez. A légkör télen tiszta, tavasszal és nyáron poros, sszel szeles, ennek megfelel en a látótávolság nyáron csak 30 km, télen viszont akár 130 km-re is ellátni. A Marson az évszakokat a bolygó a Földével csaknem azonos, 25 fokos tengelyd lése okozza. Eltérés viszont, hogy a Mars elnyúltabb ellipszis alakú pályája miatt a déli félgömbjén (ahol a Gale-kráter található) a tél hosszabb, a nyár pedig rövidebb a negyed marsi évnél. Az eltelt két marsi év alatt a Curiosity „környezetfigyel állomása” (REMS, Rover Environmental Monitoring Station) +15,9 °C és –100 °C közötti h mérsékleteket mért, el bbit egy nyári délutánon, utóbbit egy téli éjszakán. A 0 °C fölötti h mérséklet ritka kivételnek számít, a napi maximumok havi átlagai ezt soha nem érték el, nyáron legfeljebb megközelítették, télen a –30 °C körüli átlagos napi maximum a jellemz . Ugyanakkor a jellemz minimumok nyáron –70 °C, télen –90 °C körüliek. Kimutatták az évszakos ingadozást a légkör víztartalmában és relatív nedvességében is. A Gale-kráterben a légkör rendkívül száraz, mindössze 40 ppm vizet tartalmaz, vagyis egymillió gázmolekula közül átlagosan csak 40 a H2O (a Földre jellemz átlagérték 20 000 ppm). Nyáron 30–60 ppm a légkör víztartalma, míg télen 10–20 ppm. A relatív nedvességtartalom nyáron mindössze 10–20% közötti. Télen a légkör annyira leh l, hogy a kisebb páratartalom ellenére a relatív nedvességtartalom a 70%-ot is megközelítheti. Ez elvben elég ahhoz, hogy a pára kifagyjon a talajra, de ennek a Curiosity nem találta nyomát. A Curiosity a hangolható lézerspektrométerével a metán szintjét, illetve annak évszakos változását is követte a kráterben. 2013 végén és 2014 elején, a helyi sz idején néhány héten keresztül 7 ppbv (milliárdod térfogatrész) nagyságú metáncsúcsot mutatott ki a m szer, els sorban azért, mert a korábbi mérések nem adtak egyértelm eredményt. Bár a metán a leggyakoribb szénhidrogén a Naprendszerben, de a Nap ibolyántúli sugárzása hatására könnyen elbomlik, akkor pótlódnia kell, ami szervetlen vagy szerves úton is történhet. Leszállása után a Curiosity 0,18 ppbv metánt talált, igaz, ±0,67 ppbv bizonytalansággal. A csúcs után ismét alacsony, általában 0,3 és Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

0,8 ppbv közötti értékeket mértek. Egyes kutatók azt tételezték fel, hogy a metán megjelenése esetleg szezonális lehet, ezért abban reménykedtek, hogy a következ sszel újra jelentkezik a kiugró csúcs. Nem így történt, a metán mért szintje alacsony maradt, s t inkább az átlag alatti értékeket mértek. A csúcsot egyszeri, kiugró, véletlen eseményként könyvelték el, mindamellett a Curiosity a metán mérését is folytatja. Most úgy gondolják, hogy az szi alacsonyabb metánkoncentráció az er sebb nyári ibolyántúli sugárzás utóhatása lehet. (www.skyandtelescope.com, 2016. május 19.) MEGÉRKEZETT A JUNO

A Juno az alábbi m szerekkel vizsgálja a Jupitert: kamera, ibolyántúli képalkotó spektrográf, infravörös térképez a sarki fény vizsgálatára, rádió- és plazmahullám detektor, nagy energiájú részecskék detektora, a sarki fény szerkezetét vizsgáló m szer, magnetométerek és a gravitációs teret mér m szer és mikrohullámú radiométer. A m szereket titánból készült tartályban helyezték el, hogy védjék az er s sugárzástól. A Juno az els , a Naprendszer küls térségében dolgozó rszonda, amelyik nem radioizotópos generátorral, hanem napelemekkel m ködik. Ennek megfelel en napelemei hatalmasak. A három, egyenként 24 m2-es napelemtáblája 500 watt elektromos energiát termel, amelynek a felét a m szerek f tésére kell fordítani. A bolygó er s mágneses terében gyorsan mozgó nagyméret napelemtáblákon id nként egymillió amper er sség áram is generálódhat. További veszélyt jelent a szondára az er s mágneses tér, másfél éves m ködése alatt 20 000 000 rad sugárterhelés éri a szondát (a Földön a tengerszinten egy év alatt a természetes háttér kb. 1/3 rad sugárterhelést jelent). (www.skyandtelescope.com, 2016. július 5.)

Július 5-én hajnalban öt évig tartó utazás végén megérkezett a Jupiterhez a NASA Juno rszondája. Az érkezésér l nem készültek képek, mert a kritikus man ver idejére minden tudományos m szert kikapcsoltak. A Juno érkezésekor a Jupiter 5,8 csillagászati egység (869 millió km) távol volt a Földt l, ami 48 perc fényútnak felel meg. A szonda 58 km/s sebességgel érkezett, amit a hajtóm ve 35 perces m ködtetésével 0,542 km/s-mal csökkentettek, SÓFOLT A CERESEN így 53,5 nap keringési idej pályára állt az óriásbolygó körül. Ennek megfelel en augusztus végén, majd október 19-én jut is- A 2015 áprilisa óta a Ceres körül kering mét a Jupiter közelébe, utóbbi alkalommal Dawn rszonda (Természet Világa, 2015. a tudományos vizsgálódáshoz alkalmasabb, június) els felvételein már felt nt néhány 14 napos keringési idej pályára állítják át. felt n en világos folt az Occator nev kráA szonda 2011. augusztus 5-én indult, terben (lásd: Természet Világa, 2015. nomajd 2016. október 9-én visszajött a Föld vember). Mostanra a szakembereknek vélközelébe, hogy bolygónk gravitációs len- het en sikerült tisztázniuk a különös foltok dít hatását kihasználva gyorsabban érje mibenlétét. El ször jégre gyanakodtak, kéel a Jupitert. A Juno a NASA három New s bb azonban kimutatták, hogy a jég nem Frontiers (új határok) küldetése közül a má- maradhatna meg a Ceres felszínén – rövid sodik, a Plútóhoz tavaly megérkezett New id alatt szublimálna. Tavaly decemberben Horizons és az idén szeptemberben a Bennu vet dött fel, hogy az Occator foltja (hasonlóan a Ceresen sokfelé másutt található kikisbolygó felé induló OSIRIS-REx között. A küldetés három f feladata a Ju- sebb, halványabb világos foltokhoz) magpiter pólusvidékén a magnetoszférája vizsgálata, a légkör összetételének meghatározása és bels szerkezetének felderítése. Keringése során a Juno minden korábbi szondánál jobban megközelíti a felh takaró tetejét: mindöszsze 4200 km-re, miközben mélyen behatol a bolygó er s sugárzási öveibe. A kutatók arra is választ várSófolt az Occator kráterben nak, van-e víz az óriásbolygó légkörében. A Juno a Jupiter gravitációs terét is feltérképezi, nézium-szulfátot tartalmazhat. Ugyanakahol egy relativisztikus hatás vizsgálatára kor a Nature június 29-i számában a Dawn is lehet ség nyílik. Küldetése 2018. feb- adatain dolgozó kutatók arról számolnak ruár 20-ig tart, akkor belevezetik a Jupiter be, hogy nátrium-karbonát sót mutattak ki, amibe némi ammónia keveredik. légkörébe, ahol megsemmisül.

415

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK Eddig a Földön kívül csak a Szaturnusz egyik holdján, az Enceladuson sikerült nátrium-karbonátot kimutatni. Ez a só folyékony víz és bizonyos ásványok kölcsönhatása eredményeképpen keletkezik. A kutatók úgy vélik, hogy a sós víz a felszín alól törhetett fel, a víz elpárolgott, a só pedig visszamaradt. Azt viszont nem tudják, honnan jöhetett a folyékony víz, de elképzelhet , hogy az Occator krátert mintegy 80 millió évvel ezel tt létrehozó becsapódás olvasztotta meg a felszín alatti jég egy részét, majd a víz a k zet repedésein keresztül érhette el a felszínt. Az sem zárható ki, hogy a víz a felszín közelébe érve forrni kezdett, gejzíreket hozva létre. Mások azt is megállapították, hogy a Ceres felszíne alatt b ven található jég. A kráterek „kisimulását” vizsgálták, mert feltételezték, hogy a földi gleccserek folyásához hasonlóan a felszín alatti jég a Ceresen is elmozdul, kisimítva a kráter létrejöttekor deformálódott felszínt. Minél több jég van a felszín alatt, annál gyorsabb lehet ez a folyamat. A kráterek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Ceres felszíne alatt, de nem túl mélyen az anyag térfogatának 30–40%-át teszi ki a jég, a többit k zetek, sók és más anyagok alkotják. (www.skyandtelescope.com, 2016. június 30.) DAGANATOS ERDÉLYI KACSACS R DINOSZAURUSZ A paleontológusok els alkalommal fedeztek fel arcdaganatot fosszilis gerincesmaradványon. A beteg állat egy erdélyi törpenövés , primitív kacsacs r dinoszaurusz volt (Telmatosaurus transsylvanicus). A nemzetközi kutatócsoport által dokumentált, nem-rákos jelleg tumor embereknél, eml söknél és néhány modern hüll nél is ismert, de eddig soha nem észlelték a fosszíliákon. A 67–69 millió éves smaradványt a Hátszegi-medencében, a Dinoszaurusz Geopark területén találták kréta id szaki folyóüledékekben. A koponya deformálódására egyb l felfigyeltek, de annak oka mostanáig nem volt egyértelm . A Svájcban elvégzett mikroCT vizsgálat mutatta ki, hogy az állatnak jóindulatú, fogeredet daganata volt (ameloblastoma). A korai fejlettségi stádiumban lév tumor valószín leg nem okozott fájdalmat a még nem teljesen feln tt állatnak, és minden bizonnyal nem ez okozta a pusztulását. Közvetett módon azonban végzetes lehetett, mivel számos modern példa igazolja, hogy a ragadozók el szeretettel választják ki áldozatukat a többiekt l eltér , betegnek látszó egyedek közül. További kutatásokat igényel annak megállapítása, hogy a kacsacs r ek a

416

KÓROKOZÓK UTAZNAK A M ANYAG RÉSZECSKÉKEN

többi dinoszaurusznál hajlamosabbak voltak a daganatok kialakulására, vagy csak véletlenül alakult ki éppen a Telmatosaurusnál. (Scientific Reports, 2016. július) GOMBAMARADVÁNY A BALTI BOROSTYÁNKÖVEKB L A borostyánkövekben fosszilizálódott rovarok és növények sokat elárulnak az egykori ökoszisztémákról, s t néha még a különböz fajok közötti ökológiai kapcsolatot is feltárják. A Balti-tenger partján gyakoriak az 50 millió éves borostyánkövek, amelyek a mainál jóval melegebb éghajlaton képz dtek szubtrópusi feny erd kben. Az egyik példányban gombamaradványt találtak, ami mellett megfigyelhet egy eml s sz rszál, és egy rovar küls váza is. Más területeken már találtak korábban fosszilis gombákat, de a balti borostyánkövekben ez az els ismert lelet, ami új nemzetséget és fajt képvisel. Az együtt fosszilizálódott három maradvány sokat elárul a korabeli történetr l. Az egykori feny fa tövében növekv kicsi gombát leharapta egy rágcsáló, és a botsáskaszer rovar is próbált enni bel le. Ekkor azonban a fa nedve a ráfolyt a gombára és a két lakmározóra. A rágcsáló rögtön elmenekült, mindössze egy hátramaradó sz rszála bánta a kalandot. A jóval kisebb termet rovar nagyobb bajba keveredett, és csak úgy tudott elmenekülni, hogy szó szerint azonnal kiugrott a ragadós nedvbe beletapadó küls vázából. Az volt a szerencséje, hogy növekedés közben rendszeresen levedlette a kin tt „ruháját” a feln ttkor eléréséig, ami rövid élettartam esetén akár néhány havonta bekövetkezhetett. Ebben az esetben ez a képessége mentette meg az életét, hogy gyorsan ki tudott bújni a küls vázából. (Fungal Biology, 2016. július 14.)

Ahogyan növekszik a víz h mérséklete, egyre nagyobb valószín séggel jelennek meg a potenciálisan patogén baktériumok. Az Alfred Wegener Intézet kutatói bebizonyították, hogy e baktériumok csoportja képes fennmaradni a mikroplasztik részecskéken. A nyári h hullámok hatására könnyen elszaporodhatnak a kórokozó baktériumok az Északi- és a Balti-tengerben. Az elmúlt években a súlyos hasmenést és gyulladást okozó Vibrio nemzetségbe tartozó baktériumok is megjelentek. A Vibriók a klímaváltozás nyertesei, mert számuk a h mérséklet emelkedésével növekszik. A mérsékelt nyarakon a baktérium csak szórványosan fordul el a tengervízben, de a h hullámok alkalmával robbanásszer en képes szaporodni, ha a vízh mérséklet 22 fok fölé emelkedik. Különösen a Balti-tenger partközeli területein a h hullámokat kapcsolatba hozták a Vibrio vulnificus baktérium okozta betegségekkel és halálesetekkel. A kutatók mintát vettek a tengerb l és megvizsgálták, hogy a baktérium el fordul-e az újfajta él helyen, a plasztiszférán. Baktériumok, gombák és mikroalgák biofilmet alkotnak a m anyag részecskék felületén. A biofilm összetétele a felület állapotától és a környez vízben él szervezetekt l függ. Génszekvenálással bebizonyosodott, hogy a Vibrio is része lehet ennek az ökológiai rendszernek. A kutatáshoz az Északi- és a Balti-tenger 62 állomásán vettek mintát, ezen kívül Neuston katamaránnal közvetlenül a víz felszíne alól is kisz rték a mikroplasztik részecskéket. Összesen 185 részecskét gy jtöttek, ezek közül 19-en mutatták ki a Vibriót, amit általában ugyanarról az állomásról származó vízmintában is megtaláltak. A jó hír az, hogy kórokozó genotípust nem mutattak ki. Az Északi- és a Balti-tengeren már szúrópróbaszer en vizsgálták a vízmintákat a Vibrio fajra. Aggodalomra adna okot, ha a Vibrióval „telített” mikroplasztik részecskék a jöv ben rendszeresen megjelennének, mivel a biofilmen általában magasabb a baktériums r ség, mint a nyílt vízen. (sciencedaily.com, 2016. július 22.) DAGANATOS ÁLLATOK Kagylóknál a rákos megbetegedés fert z lehet. A Nature folyóirat tudósítása szerint egy a leukémiához hasonló betegség a tengeri állatok esetében átvihet egyik egyedt l a másikig. Egy kutatás eredményei a daganatok egy figyelemreméltó képességére mutattak rá: hogy Természet Világa 2016. szeptember

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK túlélésüket és szaporodásukat biztosítsák, a rák akár egyik fajról a másikra is képes átterjedni. Michael Metzger, a New York-i Columbia Egyetem kutatója és munkatársai háromféle kagylót vizsgáltak: egyfajta kékkagylót (Mytilus trossulus), a hagyományos szívkagylót (Cerastoderma edule), valamint az arany sz nyegkagylót (Polititapes aureus). A rákos megbetegedés az állatoknál a keringésben lév feleslegesen sok és nagyméret , módosított sejtek jelenlétében nyilvánul meg. A beteg állatok hemolimfája – a vérsejtek és a nyirok keveréke – bes r södik, nem átlátszó, az állatok szöveteit pedig fokozatosan a rákos sejtek tömítik el. A kutatók Spanyolország és Kanada különböz területein gy jtöttek kagylókat az említett három fajból, függetlenül attól, hogy az állat beteg volt-e vagy sem. Ezután elemezték a rákos sejtek DNS-ét, valamint az egészséges szöveteket. A vizsgálat során megállapították, hogy a beteg és az egészséges szövetekben bizonyos genetikai jellemz k nem egyeznek meg, ugyanakkor a különböz állatok daganataiban ugyanazokat a jellemz ket találták. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a rákos sejtek az egyes egyedekr l kerültek át a másikra. Az arany sz nyegkagyló rákos sejtjeiben egy másik sz nyegkagyló faj, a Venerupis corrugata genetikai jegyeit találták. Ráadásul ennél a fajnál vadon él példányoknál eddig még nem találtak rákos elváltozást. Lehetséges, hogy a pöttyös sz nyegrák (Venerupis corrugata) az evolúció során megtalálta a rák legy zésének módját, ezért kellett a ráknak más fajra váltania. A kísérletek bebizonyították, hogy a fert z rákos sejtek továbbadása széles körben elterjedt jelenség a tengeri környezetben. A tumor általában egyetlen fajra korlátozódik, a jelenlegi információk szerint a rákos megbetegedés átvitele egyik fajról a másikra a kivételek közé tartozik. Jelenleg összesen nyolc fert z rákos vonal ismert az állatoknál: egy a kutyáknál, kett az erszényes tasmán ördögnél és öt a négy kagylófajnál. Annak a lehet sége, hogy a rákos sejtek fert z közvetít kké váljanak, felveti a kérdést, hogy mit jelenthet ez az ember rákkal való megfert z désének esetében. Emberr l emberre történ átvitelt eddig csak ritkán figyeltek meg, például szervátültetést követ en, vagy terhesség alatt. Ezek azonban csupán egyedi esetek, melyek soha nem terjedtek túl a két érintett emberen. (spiegel.de, 2016. június 23.) ÖNGYÓGYÍTÓ M ANYAGOK Milyen bosszantó, ha egy m anyag termék a földre esik és összetörik. Hiszen az egész több, mint részeinek összesséTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

ge. Ezt az si bölcsességet kérd jelezi meg a Leobeni Polimeralkalmassági Központ (Polymer Competence Center Leoben – PCCL), ahol olyan ragasztókat vizsgálnak, amelyek adott utasításra ragasztótulajdonságukat kinyilvánítják vagy éppen elveszítik: vagyis a ragasztóanyag adott utasításra meg tudja változtatni tulajdonságát. Gondoljunk például az öntapadó fóliákra, melyekre csupán a termelési folyamatban van szükség, utána már nem. Ezek ragasztótulajdonsága bizonyos hullámhosszú fénnyel való besugárzással egyszer en megsz ntethet . A m anyagok alkalmazási köre óriási, s ennek megfelel en változatosak a PCCL kutatási területei is. A repül gépés autóiparban a szén-kompozit anyagok segítségével történ szerelés (szénszálas er sítés m anyagok – CFK) nagy szerepet játszik. Szénszálas alkatrészeket használnak például az elektromos autókban, vagy a repül gépekben. Ez felveti a kérdést, hogyan lehet javítani ket károsodás esetén. A PCCL olyan különböz lehet ségeket vizsgál, hogy azok ismét használhatók legyenek A PCCL hosszú távú kutatásokat végez a ragasztott javításokról, valamint a fényérzékeny ragasztókról. Ezek ugyanis szerepet játszhatnak az újrahasznosításban. Egy kész autóban mindennek megvan a helye: a m anyagnak, a fémnek, az alumíniumnak. Ha az alkalmazott ragasztóanyagok megfelel hulladékkezelésére találnának megoldást, akkor egyszer lenne a különböz anyagokat különválasztani. Ilyen reverzibilis vegyületek azonban még nem léteznek. A fenntarthatóság témája más szempontból is fontos a PCCL számára. Azon dolgoznak, hogy szennyvízcsövekhez újrahasznosított m anyagot használhassanak. Ez nagy kihívás, mivel a cs gyártók célja, hogy termékeik a szennyvizet legalább 100 évig megbízhatóan elvezessék. Egy cs törés ugyanis szennyvízcsövek esetében hatalmas károkat jelenthet. A PCCL a világ minden tájáról egyetemi és vállalati partnerekkel dolgozik együtt. Emögött sok bizalom rejt zik, mivel a kutatás mindig kockázatos: a kimenet sohasem garantálható. Ilyen kimenet lenne például a fény hatására m ködésbe lép „öngyógyító” tulajdonságú m anyag. Ha például egy szerkezetileg kritikus m anyag alkatrész egy távoli széler m ben megreped, valakinek oda kell utaznia, fel kell másznia, majd le kell másznia, és így tovább. Besugárzással azonban a polimerláncok bels szerkezetüket maguktól helyre tudnák állítani. (www.diepresse.com, 2016. július 18.)

E számunk szerz i DR. BENCZE GYULA, a fizikai tudomány doktora, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézet, Budapest; DR. BOTH EL D csillagász, Budapest; DR. BÓKONY VERONIKA PhD, tudományos f munkatárs, MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Kutatóintézet, Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Budapest; DR. CSABA GYÖRGY professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest; GYENGE ÁDÁM matematikus, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Budapest; DR. HETTYEY ATTILA PhD, tudományos f munkatárs, csoportvezet MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Kutatóintézet, Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Budapest; KAPITÁNY KATALIN szerkeszt , Természet Világa, Budapest; DR. KAPRONCZAY KÁROLY orvostörténész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár ny. f igazgatója, Budapest; DR. KÁNTOR SÁNDORNÉ egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Geometria Tanszék, Debrecen; LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA amat rcsillagász, Magyar Csillagászati Egyesület, Veszprém; DR. MERKL OTTÓ f muzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest; DR. NAGY ZOLTÁN professzor emeritus, f igazgató, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest; PÁTKAI ZSOLT meteorológus, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest; DR. RADNAI GYULA egyetemi docens, ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék, Budapest; REZSABEK NÁNDOR csillagászattörténész, Budapest; SZILI ISTVÁN ny. f iskolai tanár, Székesfehérvár; ÜVEGES BÁLINT PhD, tudományos segédmunkatárs, MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Kutatóintézet, Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Budapest; DR. VOJNITS ANDRÁS biológus, Budapest.

Októberi számunkból Both El d: Európa újra a Marsra megy Venetianer Pál: Vannak-e egészségvéd génjeink? Kereszty Zsolt: 2015 meteorithullásai Tószegi Zsuzsanna: Angkor – a turizmus hatása a romvárosra Trájer Attila: Az ösküi sziklaüreg Vasas Gizella: A lilatönk pereszke Landy-Gyebnár Mónika: Lyukak a világ végén

417

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Nobel-díjas hadifogoly Türkmenisztánban KAPRONCZAY KÁROLY z 1914. évi orvosi Nobel-díj kihirdetésekor, melyet Bárány Róbert bécsi fülésznek ítélt oda a Nobel Bizottság, ritka szakmai botrány robbant ki Bécsben, amit csak tovább fogokozott, hogy a díjazott éppen orosz hadifogságban volt a türkmenisztáni Merv városában. A hír hallatán gy lölködéssel kísért prioritási vita vette kezdetét Bárány ellen a Bécsi Egyetem orvosi karán, ahol fogsága el tt dolgozott, míg a Monarchiával háborúzó Oroszországban elismeréssel övezték a „hadifogoly Nobel-díjas” orvost. Az élet ritkán produkál olyan helyzetet, amikor egy orosz kórházban dolgozó hadifoglyot az Orosz Tudományos Akadémia elnöke, Konstantin nagyherceg személyesen keres meg, hogy gratuláljon Nobel-díjához, amihez ráadásul még külön engedélyre is szüksége volt. Talán ezért is írja 1926-ban Bárány Róbert – távol hazájától és Oroszországtól – már az Uppsalai Egyetem professzoraként, hogy türkmenisztáni két éve élete „talán legszebb évei” voltak. Bárány Róbert 1876. április 22-én született Bécsben. Apja – Bárány Ignác – a Monarchia pénzügyminisztériumában volt tanácsos, aki a várpalotai zsidó iskola tanítójának fia volt. Miel tt Bécsbe került volna, el bb Rohoncon pénzügyi felügyel ként tevékenykedett, majd Bécsben házasságot kötött Maria Hockkal, Simon Hock jeles prágai történész leányával, akit l hat gyermeke született. A szül k eltér személyiségek voltak, de mindegyikük saját egyéniségéb l a legjobbat adta tovább gyermekeinek. Az els szülött Róbert volt, aki középiskolai tanulmányai alatt inkább nyelvtehetségével t nt ki. Gyermekkorában csonttuberkulózist kapott, és bár meggyógyult, egyik lábára élete végéig biceget. Ebben az id szakban sokat olvasott, a filozófia és els sorban Schopenhauer érdekelte. Az érettségi vizsga letétele után, a családja ösztönzésére beiratkozott a Bécsi Egyetem orvosi karára, ahol 1900-ban fogadták doktorrá, kés bb három évet Göttingában, Heidelbergben és a Majna menti Frankfurtban töltött, sebészi tudását b vítve. Bécsbe viszszatérve kezdetben neurológus akart lenni: különös figyelemmel kísérte Sigmund Freud tevékenységét, szeretett volna a klinikájára kerülni. A több óráig tartó felvételi beszélgetés után Freud furcsa, abnormális egyéniségnek tartotta Bárány Róbertet, aki viszont kifejtette, hogy nem hisz a tudatalatti elméle-

A

418

Bárány Róbert els sorban a középfül kalorikus változásait tanulmányozta tekben. Ett l függetlenül, nem váltak el egymástól haraggal, s t 1914-ben Freud is „rácsodálkozott” Bárány Nobel-díjjal történt kitüntetésére, bár ebben volt egy nagyadag keser ség is, hiszen önmagát várta az 1914. évi kitüntetettnek. Amikor Bárány Róbert 1916ban átvehette kitüntetését, a következ orvosi Nobel-díjra Sigmund Freudot javasolta. Az álláskeresés id szakaszában, egy véletlen találkozás során, Gusztáv Alexander meghívta Bárány Róbertet a bécsi fülészeti klinikára, melynek szellemét még mindig az alapító professzor, Politzer Alfred határozta meg. E klinikát a kutató- és a gyógyító munka kett ssége jellemezte. A klinika szelleme vonzotta Bárány Róbertet, nem sokat habozott, leszerz dött a klinikára, ahol els sorban az Alexander vezette fülészeti kutatócsoport munkájába kapcsolódott be. A középfül kalorikus változásait tanulmányozta abból a szempontból, hogy minden fülben lev betegség (f leg gyulladás) az íjjáratokban zajlik le, de összefüggésbe hozható a tengeri betegséggel is. A kalorikus kérdéssel Alexander és Neumann is foglalkozott. Az ezzel kapcsolatos szemrezgéseket kisebb publikációban Alexander is leírta, de az orvosi körökben különösebb visszhangot nem váltott ki. Vagy húsz évvel azel tt H gyes Endrét is foglalkoztatta a téma, els sorban a szemmozgásokra összpontosított, de megfi-

gyeléseit állatokon végezte. H gyes kísérleti megfigyeléseit magyar nyelven az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület orvosi szakosztályának közleményeiben publikálta. Bárány ez utóbbiról csak akkor értesült, amikor 1910-ben Alexander és Neumann megvádolták kutatási eredményeik ellopásával. Bárány ugyanis a kalorikus reakcióval kapcsolatos vizsgálatait könyvben összegezte 1906ban, amiért Alexander vadul megtámadta t. Igaz, Heinrich Neumann is magáénak vallotta Bárány Róbert kutatásait, miközben szembe került Alexanderrel is. A vitában álló felek végül az egyetem szakmai véleményét kérték. Az orvosi kar dékánja Józef Bauert l, a kar tekintélyes professzorától várt döntést. Valódi salamoni ítélet született: Bauer elismerte Bárány kutatásainak fontosságát, kutatói erényeit, viszont alaposabb további kutatásokat kért, hogy árnyaltabban lehessen e lényeges élettani jelenségr l beszélni. Bárány Róbert 1912-ben a bostoni nemzetközi élettani kongresszuson megkapta a Politzer-díjat, amely e szakterület legnagyobb elismerését jelentette, amit 1914-ben a Guyot-díj követett. Talán ez is el segítette, hogy Alexander és Neumann szövetséget kössön Bárány Róbert ellen, mert mindenképpen el akarták távolítatni Bárányt a Bécsi Egyetemr l, bár Bárány 1909-ben a fülészet élettanának egyetemi magántanára lett. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Bárány 1909-ben részt vett a budapesti Nemzetközi Orvosi Kongresszuson, ahol igen jó kapcsolatba került a magyar kollegákkal, ahol szóba sem kerültek H gyes Endre kutatásai. Abban a vitában azonban, amely közvetlenül az els világháború el tt bontakozott ki, már igen. A vitának voltak sajátos „felhangjai”: Bárány is, vitapartnerei is zsidók voltak, így csak nagyon er ltetve lehetett volna ebb l Bárányellenes antiszemita támadásokat felfedezni. 1914 szeptemberében Bárány Róbert bevonult katonának. Przemysl er djébe vezényelték „felügyel ” orvosnak. A szolgálati helyére tartó vonaton egy koponyasebészettel foglalkozó könyvet tanulmányozott, feltételezve, hogy a jelent s t zer vel felszerelt hadseregek küzdelmében sok lesz a koponyasérülés. Ez a feltételezése bevált, hiszen a lövészárkokból vívott állóháborúban a katonák túlnyomóan fej-, nyak- és mellkas-sérüléseket szenvedtek, akik jó része meghalt, illetve maradandó sérülést szenvedett. Bárány a katonakórházban szinte egész nap a sebészasztalnál Természet Világa 2016. szeptember

TUDOMÁNYTÖRTÉNET ba utazott, hogy személyesen gratuláljon Bárány Róbertnek. Az orosz sajtó tele volt a Bárány Róberttel foglakozó írásokkal. Az oroszok egy kicsit magukénak is vélték a kitüntetést, bár ekkor már volt Nobel-díjuk: Pavlov 1905-ben, Mecsnyikov 1909ben nyerte el az elismerést. Értetlenséggel szóltak Bécsr l, ahol közömbösség fogadta a hírt. Bárányt Mervb l el bb Kosan városába helyezték, majd hamarosan Moszkvába szállították. Itt is furcsa fejlemények következtek: a Monarchia csak hosszas huzavona után kérte elengedését. De mert rossz személyi adatokat adtak meg az oroszoknak, azok egy másik Bárány Róbertet adtak ki. Végül a procedúrát megunva, a svéd koronaherceg személyesen kérte ki Bárány Róbertet, akit szinte azonnal kiadtak Svédországnak. Ezt megel z en, az orosz hadsereg orvosf nöke egy személyes beszélgetés során azt ajánlotta Bárány Róbertnek, hogy írásban kérje t le polgári állományba történ helyezését, mivel csonttuberkulózisos térdének állapota megromlott, járása bizonytalanná vált. Az orvostábornok néhány óra alatt polgári állományba helyeztette, így már semmi akadálya nem volt annak, hogy a polgári állományú Bárány Róbert orvos

Nobel-díját. A levél és az eljárás páratlan volt a Nobel-díj történetében. A Nobel Bizottság udvarias hangnem elutasítása után sem nyugodtak meg azonban a kedélyek. Alexander Spindler adatokat és aláírásokat gy jtött Bárány Róbert ellen, amit 1936ban ismét beterjesztettek a Nobel Bizottsághoz, de a Bizottság ezt is elutasította. Azóta nem volt hasonló szervezkedés. 1917 szén az uppsalai akadémiai kórház meghívta Bárány Róbertet a fülészeti osztály f orvosának, amit gondolkodás nélkül el is fogadott. Ezt az osztályt vezette 1926 széig. Közben megalapította az egyetem fülészeti klinikáját három kórteremmel, m t vel, laboratóriummal és ambulanciával. 1926 különösen fontos év volt Bárány Róbert számára: a Svéd Orvostársaság ekkor ítélte oda neki a Sorostoris Jubileumi Érmet, a svéd orvostársadalom legnagyobb elismerését. Élete utolsó évtizede valóban nyugodt körülmények között zajlott, szakmai tevékenyA Nobel-díjas – Az ismeretlen sége iskolateremt volt a svéd orvosi kultúráBárány Róbert története cím ban. 1936. április 8-án hunyt el Uppsalában. dokumentumfilm plakátja A „Bárány-ügy” a XX. század talán legérdekesebb orvosi vitája volt, aminek heve állt, és megfigyelése alapján – szemben a ugyan csökkent, de a mai napig sem hunyt korabeli sebészeti gyakorlattal – minden ki teljesen. Szakmai felfogások csaptak öszsebet alaposan kitisztított és sze, amelyben az indulatok letösszevarrt, a „keze alól” kiketek úrrá. Bárány talán egyben rült sebesültek ritkán kaptak hibázott, az 1920-as évek deresebgyulladást. 1915 tavaszán – kén feladta a küzdelmet, értelPrzemysl várának eleste után – metlennek ítélte meg a medd orosz fogságba esett, és a türkvitát. Talán féltette egészségét menisztáni – közel Afganisz(magas vérnyomással küszkötánhoz – Mérvbe került, ahol dött), vagy nem akarta egyéni az átlagosnál jobb elbánásban problémáját rázúdítani új intérészesült. A jelent s orvoshizetére, de erre biztos válaszunk ányban szenved Oroszországnem lehet! ( ban minden orvost, függetleA Bárány Róbert emlékére kibocsátott bélyeg és emlékérem nül attól, hogy fogoly volt-e Irodalom vagy sem, azonnal kiemeltek a táborból és 1916. július 16-án elhagyja Stockholm iráfoglalkoztattak. A helyi kórházban lett f - nyába Oroszországot, hogy majd 1916. Emed, Alexander: A Nobel-díjas otológus: Bárány orvos. A kórház igazgatója nevét ismerte szeptember 16-án átvehesse a Nobel-díjat. Róbert. Lege art. med. 2003. 13. 587-589. már az orvosi szakirodalomból, így Bárány Ezt követ en Bárány Róbert életének Emed, Alexander: Bárány Róbert. Füll-orrteljesen szabadon gyakorolhatta hivatását, legnehezebb id szaka következett. Bécsben gégegyógyászat. 2003, 49. 167-169. akár a polgári kórházban, akár a fogolytá- – közvetlen családját kivéve – ellenséges Kenéz János: Bárány Róbert /1876-1936/. Orv. borban. Kés bb, 1926-ban, már Svédor- hangulat fogadta. Volt klinikája nem fogadHetil. 1961. 102. 1136-1138/szágban, egy negyvenoldalas tanulmányban ta, mert állását betöltötték, egyel re magán- Pap János.: Bárány Róbert. in. Magyar származású foglalta össze oroszországi orvosi tapasz- praxist folytatott. Az egyetemet arra kérte, Nobel-díjasok. Világszövetség. 20. 1993. 13.. talatait. Ebben írta meg, hogy ez a két év hogy – tekintve Nobel-díjára – rendkívü- Tamás László: Fogolytáborból a Nobel-díjig. Kisvolt orvosi gyakorlatának legszebb és leg- li tanárrá nevezzék ki. A Bécsi Egyetem alföld. 2015. 73 sz. nyugodtabb id szaka. Itt értesült az orosz azonban elutasító határozatot hozott, me- Várpalotától Uppsaláig. Fizikai Szemle. 1996/4. kollegától arról, hogy az 1914. évi orvosi lyet Joseph Tandler közölt Bárány Róbert- Bárány Róbert Nobel-díjával kapcsolatos híranyag: Nobel-díjat A vestibularis apparátus fizio- tel. Ebben a határozatban az orvosi kar taNépszava 1915. okt. 13.: nov. 30., dec. 25.,1916. lógiájával és kórtanával kapcsolatos kuta- nári testülete kétségbe vonta Bárány Róbert jan. 11., márc. 15., ápr.- 14., ápr. 16., jún. 9., júl. tásaiért neki ítélte meg a Nobel Bizottság. kalorikus változásokkal kapcsolatos ered9., szept. 15., 1917. febr. 20. Svédország szentpétervári nagykövete érte- ményeinek prioritását, amelyet Neumann Petrov, Boris: Historija Medicinu. Moszkva, Mesítette az Orosz Tudományos Akadémia el- professzornak tulajdonított. Különösen súdicina, 1965. nökét, Konstantin nagyherceget az elisme- lyosnak vélték, hogy Bárány Róbert nem Bárány Róbert könyvei résr l, hogy az orosz hadsereg fogságában ismertette kutatásainak fázisait, nem nevez- Physiologie und Pathologie des Bogengangapparates él Bárány Róbertet Nobel-díjjal tüntették te meg forrásait. Magatartását elítélend nek beim Menschen. Wien, 1907. ki. A hír hallatára Konstantin nagyherceg vélték. Az egyetemt l kapott felhatalmazás Die Seekrankheiten. Wien, 1911. az orosz f parancsnokságon keresztül el- alapján Tandler levélben kérte a Nobel Bi- Das Radikaloperation des Ohres ohne juttatta Bárány Róberthez a svéd nagykö- zottságtól, hogy a Bécsi Egyetem véleméGehörgangplastik bei chronischer Mittelvet levelét, míg azonnal Türkmenisztán- nye alapján vonják vissza Bárány Róbert ohreitung. Uppsala, 1923. Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

419

ÖKOLÓGIA

Kétélt krízis

A kétélt ek és a klímaváltozás ÜVEGES BÁLINT – BÓKONY VERONIKA – HETTYEY ATTILA kétélt ek (békák, g ték, szalamandrák és lábatlan kétélt ek) a gerincesek legveszélyeztetettebb csoportja jelenleg, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az ide tartozó fajok közel felét a kihalás fenyegeti. A világméret krízisre utaló jeleket a tudósok már a ’90-es évek elején felismerték, így azóta intenzív kutatómunka folyik, hogy megértsék, mi okozza ilyen mérték pusztulásukat. A feltárt okok között szerepel a környezetszennyezés, az él helyek elt nése vagy feldarabolódása, járványszer en terjed fert zéses betegségek (kitridiomikózis, Ranavírus) és a klímaváltozás. Sajnos sok populációt az említett tényez k közül egyszerre több is érint, ami megnöveli az elt nésük esélyét. A kétélt ek fontos szerepl i a természetes életközösségeknek, egyszerre ragadozók és táplálékállatok is, és különleges életformájuk miatt mind a vízi, mind a szárazföldi ökoszisztémák tagjai, így kiesésük nagy hatással lehet azok egyensúlyára. Az utóbbi id ben a tömeges kétélt -pusztulásokért felel ssé tehet lehetséges okok közül a klímaváltozás az egyik legkutatottabb. A kétélt ek változó testh mérséklet állatok, ami a köznyelvben elterjedt szóhasználattal ellentétben nem azt jelenti, hogy hidegvér ek, hanem azt, hogy testük h mérsékletét sokkal jobban befolyásolja a környezet h mérséklete, mint például az állandó testh mérséklet eml sökét. Ráadásul a kétélt ek b re csak gyenge védelmet nyújt a kiszáradás ellen, ezért fennmaradásukhoz speciális h mérsékleti és pára-, illetve csapadékviszonyok szükségesek. Szerencsétlenségükre, éppen ezek azok az id járási változók, amelyek a klímaváltozás során alapvet en megváltoznak. A klímaváltozást elemz kutatók azt észlelik mérsékelt övi éghajlatunkon – a nyári átlagh mérséklet emelkedése és a h hullámok megszaporodása mellett –, hogy a téli átlagh mérséklet is emelkedik, és rövidül az a hideg id szak, amíg a hótakaró megmarad. Azt már sikerült bizonyítani, hogy az emelked átlagh mérséklet következtében a kétélt ek nászid szaka évr l évre korábbra tolódik, romlik az egyedek kondíciója, és kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben, de arról, hogy a klímaváltozás hogyan hat a „téli álmot alvó” állatokra, nagyon keveset tudunk.

A

420

A változó testh mérsékletnek el nyei és hátrányai is vannak. El nye például az, hogy ezeknek az állatoknak nem kell a táplálékból származó energia jó részét a testh mérséklet fenntartását szolgáló élettani folyamatokra fordítaniuk, így sokkal több energia fektethet például a növekedésbe és a szaporodásba; továbbá így hosszabb id szakokat is át tudnak vészelni élelem nélkül. Hátránya viszont, hogy nem megfelel (pl. túl hideg, túl meleg) körülmények között drasztikusan le kell csökkenteni-

nek következtében id el tt felélhetik tartalékaikat és romolhat a kondíciójuk, ami a telelés után kezd d nászid szakban csökkenti a szaporodási sikert, vagy roszszabb esetben az egyedek pusztulásához is vezethet. Ezzel a feltételezéssel ellentétben ugyanakkor az is lehetséges, hogy az enyhébb telek kedveznek a hibernáló kétélt eknek, mivel a fagypontnál alacsonyabb h mérsékleteken túlélési esélyük is jelent sen csökken. Bár vannak olyan megfigyelések, amelyekben enyhébb teleken megnövekedett túlélési arányt tapasztaltak a természetben, csupán terepi vizsgálatokra támaszkodva nehéz az ok-okozati viszonyokat teljes bizonyossággal feltárni a környezeti hatások sokfélesége miatt. Egy ökoszisztéma felépítése rendkívül összetett lehet: a rendszer egyes tagjai kölcsönösen befolyásolják egymást, miközben a környezeti A Jávor-tó jellemz kétélt él - és szaporodóhely a hatások másképpen hatPilisben (Sendula Tímea felvétele) hatnak az egyes tagokük aktivitási szintjüket. Ilyenkor az állatok ra, vagy megváltoztathatják a köztük léolyan helyet keresnek, ahol védve vannak v kölcsönhatások irányát és er sségét. a széls séges id járási körülményekt l. A Képzeljünk el egy példát, amelyben a trópusokra jellemz , hogy számos faj a szá- megemelkedett h mérséklet hátrányosan raz évszak közeledtével a földbe ássa ma- érinti a békák túlélését, ugyanakkor egyes gát (ezt hívjuk esztivációnak), egyesek még betegségek kórokozóit is. Ilyen esetben levedlett b rrétegeikb l gubószer burkot el fordulhat, hogy a h mérséklet emelkeis létrehoznak maguk körül, ezzel is csök- dése – mindent egybevetve – a populácikentve a kiszáradás veszélyét. A mérsékelt óra nézve pozitív következményekkel jár övben pedig télen, fagymentes helyeken, a betegség megritkulása miatt. Egy-egy például avar alatt, földbe vájt üregekben, hatás meggy z bizonyításához tehát kítavak fenekén, vagy éppen korhadó növé- sérletes vizsgálatok is szükségesek, a klínyi törmelék között húzzák meg magukat, maváltozás szerepét kétélt ek esetében ahol lelassult anyagcserével, „takaréklán- azonban meglehet sen ritkán vizsgálták gon” várják az enyhébb id eljövetelét. Ez ilyen módon. Ezt a hiányt igyekeztünk a hibernáció. pótolni az MTA Agrártudományi KutatóAz esztiváció és a hibernáció id sza- központ Növényvédelmi Intézet Lendület ka alatt az állatok nem vesznek maguk- Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának hoz táplálékot, ezért egyes kutatók úgy tagjaiként, a bécsi Konrad Lorenz Viselgondolták, hogy a globális felmelegedés kedéskutató Intézet kutatóival karöltve árthat a hibernáló kétélt eknek, mivel a egy olyan laboratóriumi kísérlet kivitelemagasabb téli h mérséklet miatt az álla- zésével, amelyben fiatal barna varangyok tok élettani folyamatai felgyorsulhatnak, (Bufo bufo) különböz h mérsékleten és több energiát vonva el a szervezett l. En- különböz ideig teleltek. Természet Világa 2016. szeptember

ÖKOLÓGIA

Fiatal barna varangy (Bufo bufo) természetes közegében (Laczi Miklós felvétele) A varangyokat petekoruktól neveltük. Az ebihalakat természetközeli körülményeket biztosító kültéri „akváriumokban”, majd az átalakulás után erd s területen elkerített kifutókban tartottuk. Az sz közeledtével begy jtöttük, lemértük és két laboratóriumi h t szekrényben teleltettük át ket, amelyekben különböz h mérsékleteket állítottunk be. Szakirodalmi adatok alapján a jelenlegi téli viszonyokat 1,5 °C-os átlagh mérséklettel, míg a XXI. század végéig a KözépEurópában várható felmelegedést 4,5 °C beállításával szimuláltuk. Azért, hogy vizsgálni tudjuk a hideg id szak hoszszának hatását is, mindkét h t ben az állatok felét három hónapig (91 napig) tartottuk, másik felét már két hónap (61 nap) után „felébresztettük téli álmából”. A telelés befejezése után az állatok átkerültek egy 7,5 °C-ra beállított h t be, így szimulálva a tavasz közeledtét, majd mértük a testtömegüket és megszámoltuk a túlél ket. Összességében a varangyok 87,6%-a élte túl a hibernációt. Azt tapasztaltuk, hogy mind a magasabb h mérsékletnek, mind a rövidebb ideig tartó hibernációnak kitett egyedek túlélése számottev en jobb volt (közel 100%-os), mint a hideg, hosszú téli körülmények között hibernáló társaiké (67%). Emellett a varangyok kondíciójára is pozitívan hatott az enyhébb tél. Azok az állatok, amelyek csak két hónapig teleltek, h mérséklett l függetlenül jelent sen kevesebb súlyt vesztettek 3 hónapig telel társaikhoz képest. Ezen felül, ha hosszabb ideig tartott a hibernáció, a 4,5 °C-on telel állatok számottev en jobban tartották a súlyukat, mint a 1,5 °C-on tartott varangyok. Tehát az alacsony h mérséklet Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

er sítette a hosszú tél negatív hatását: a hosszú ideig, hideg körülmények között telel állatok fogytak le a legjobban a hibernáció végére.

beállított h t szekrényben a varangyok id nként fagypont alatti, akár -0,8 °C-os h mérsékletet is tapasztalhattak, ami már alkalmas lehetett arra, hogy beindítsa az állatok szervezetében a fagy ellen véd élettani folyamatokat. Kísérletünk eredménye bizakodásra ad okot, hogy a jósolt mérték klímaváltozás segíteni fogja a mérsékelt öv kétélt it a telelés átvészelésében, és ez a kedvez hatás közvetetten megmutatkozhat a hibernációt követ nászid szakban a szaporodási siker és a túlélési esély növekedésében is. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az enyhül tél csupán az érem egyik oldala, mivel a klímaváltozás az aszályos id szakok gyakoriságának növekedésével, valamint a nem shonos, invazív fajok és a kétélt eket világszerte pusztító fert z betegségek terjedésének el segítésével továbbra is nagy kihívások elé állítja ezt a veszélyeztetett állatcsoportot. J A vizsgálatot az osztrák Tudomány- és Fejlesztésügyi Minisztérium Sparkling Science projektje (BMWF, SPA 04/171), az Európai Bizottság egy Marie Curie ösztöndíja (PCIG13-GA-2013-631722), valamint a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” programja (LP201224/2012) finanszírozta.

Irodalom

Teleléshez készül d fiatal barna varangy a laborban A békák els sorban különböz zsírokat és glikogént használnak energiaforrásként a telelés során, azonban a glikogén egyes fajoknál egy másik funkciót is ellát, mégpedig természetes fagyállóként megvédi az állatot, ha a környezet h mérséklete fagypont alá süllyed. Egyel re nem ismert, hogy a barna varangy is képes-e a glikogént ilyen módon felhasználni, azonban az sokatmondó, hogy akár 22 órát is kibír -3 °C-on. Ennek megfelel en eredményeink egyik lehetséges magyarázata az, hogy a hosszú ideig 1,5 °C-on telel állatok kétszeresen is felélték glikogén-tartalékaikat, egyrészt a normál élettani funkciók ellátására, másrészt a fagy elleni védekezésre. Ugyanis az 1,5 °C-os átlagh mérsékletre

Araújo, M.B., Thuiller, W., Pearson, R.G. (2006): Climate warming and the decline of amphibians and reptiles in Europe. J. Biogeogr. 33: 1712–1728 (2006) Houlahan, J.E., Findlay, C.S., Schmidt, B.R., Meyer, A.H., Kuzmin, S.L. (2000): Quantitative evidence for global amphibian population declines. Nature

404: 752–755 IPCC (2013): Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. (Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA) IUCN (2009): Wildlife in a Changing World – An Analysis of the 2008 IUCN Red List of Threatened Species Üveges, B., Mahr, K., Szederkényi, M., Bókony, V., Hoi, H., Hettyey, A. (2016): Experimental evidence for beneficial effects of projected climate change on hibernating amphibians. Sci. Rep. 6, 26754; doi: 10.1038/srep26754

421

METEOROLÓGIA

2016 tavaszának id járása PÁTKAI ZSOLT z idei tavasz els sorban az újra és újra visszatér hideghullámokról maradhat emlékezetes. Az alábbiakban felvillantjuk az évszak emlékezetesebb helyzeteit.

A

Március A meteorológiai tavasz mediterrán ciklon átvonulással kezd dött. Sokfelé esett az es , s t a hegyekben néhol havazott, így például a Budai-hegységben, valamint a Bakonyban összefügg hóréteg alakult ki. A csapadékba számottev mennyiség sivatagi homok is keveredett, amely Líbia térségéb l származott. Két nap elteltével újabb mediterrán ciklon érkezett, ez azonban kissé északabbi pályán, a Földközi-tenger északi partjai mentén haladt, így ebben már nem volt sivatagi homok. A hónap legnagyobb napi csapadékösszege március 3-hoz köthet , ekkor a Somogy megyei Vésén 32 mm hullott. Miközben a Dunántúlon a hegyekben ismét havazott – a K ris-hegyen például 11, míg a K szegi-hegységben 3-5 cm hó hullott – ,addig Budapestt l keletre zivatarok alakultak ki. A csapadékos id szakot egy harmadik ciklon zárta március 6–7-én, amelyb l országos átlagban mintegy 8 mm csapadék hullott, a hegyekben újfent havazott. A következ napok során egy nagy kiterjedés anticiklon alakult ki és er södött meg a Brit-szigetek, illetve ÉszakEurópa térségében. Számottev csapadék ebben az id szakban nem volt. Ennek az anticiklonnak a peremén március 15-én egy magassági hideg légörvény helyez dött fölénk. Hatására országszerte borult volt az ég, az es t még síkvidéken is átmenetileg havazás váltotta fel. Ezen a napon szinte minden csapadékforma el fordult hazánkban: az es és a havazás mellett hódara, jégdara, hózápor, zápor is el fordult, emellett Sopron térségében hózivatar is kialakult. A hegyek nagy részét egybefügg hóréteg fedte be. A legvastagabb hótakarót a Kékesen mérték (17 cm), de a Sopronihegységben 15, a K szegi-hegységben is 10 cm vastagra hízott a hótakaró. Mindeközben a csúcsh mérséklet 5 °C alatt alakult, ugyanakkor a nemzeti ünnepünk el tti és utáni napokon 10 fok körüli értékeket mértek.

422

1. ábra. A március 15-i hideg légörvény helyzete már 4 nappal korábban jól el rejelezhet volt (Az ECMWF modell március 12. 0 UTC-s el rejelzése a nemzeti ünnep el estéjére) A hideg légörvénynek két további érdekessége is volt. Egyrészr l az általa leírt pálya, amely a Brit-szigetekt l északra kezd dött, majd az anticiklont északról megkerülve, dél, délnyugat felé fordult, így érte el Ukrajna fel l hazánkat. A másik pedig a jó el rejelezhet sége, amely egy retrográd (keleties) irányból érkez , a vezet nyugatias áramlási rendszerr l leszakadt objektum esetében több napra el re általában jelent s bizonytalanságot hordoz – ezúttal azonban pontosak voltak az el rejelzések (1. ábra). Az ünnep utáni pentád során a magasnyomás Közép-Európa fölé helyez dött, így ekkor napos, csapadékmentes id ben volt részünk. A csúcsh mérséklet is kissé magasabban alakult, jellemz en 10, 15 °C közötti értékeket mértek. Március 19-én észak fel l egy hidegfront haladt át, amely igen száraz leveg t szállított a Kárpát-medencébe. A frontátvonulást követ hajnal igen hidegnek bizonyult, a Dunától keletre nagy területen fagyott, s t több helyen er s fagy is volt. A legalacsonyabb h mérsékletet, -9,6 fokot Nyírlugos külterületén mérték, amely a hónap legalacsonyabb h mérséklete is egyben.

Március hátralev részében eleinte néhány ciklon érintette ugyan hazánkat, de jelent s csapadékkal egyik sem járt, majd egyre inkább a Nyugat-Európa felett található tekn el oldala határozta meg id járásunkat. Ezzel együtt egyre melegebb leveg árasztotta el a térséget, a h mérséklet különösen március 27-t l kezdett látványosan emelkedni. A legmagasabb értéket, 24,7 °C-ot március 31-én Baján regisztráltuk. A hónap további széls értékei a következ ek voltak: legnagyobb havi csapadékösszeg, 71 mm, Drávaszabolcs, legkisebb havi csapadékösszeg, 11 mm, Szentkirályszabadja. A csapadék mennyiségének térbeli eloszlását tekintve a Kisalföldön és néhány más, kisebb területen az átlag alatt, ugyanakkor például az Észak-Alföldön, valamint a Dráva mentén afölött alakult.

Április A március végi enyhe id t átmeneti leh lés követte. Egy északról átrobogó hidegfront mögött április 2-án jó 6–8 fokkal h vösebb leveg árasztotta el térségünTermészet Világa 2016. szeptember

METEOROLÓGIA ket. Ez a légtömeg ugyanakkor rendkívül száraz volt, így a front átvonulását szinte sehol sem kísérte csapadék. A leh lés anynyira átmeneti volt, hogy a következ nap már ismét 20 fok felett alakult a maximumh mérséklet. S t, április 4-én szinte országszerte meghaladta a h mérséklet a 25 fokot, Makón például 27,7 °C-ot mértek. Másnap hajnalban Balatonedericsen csupán 16,9 fokig h lt le a leveg – köszönhet en az éjszaka is élénk délnyugati szélnek – ,ami új országos napi h mérsékleti minimumrekordot jelentett. A következ néhány nap során nyugatiasra váltott a szélirány, így h vösebb légtömegek érkeztek, mindazonáltal az éjszakák továbbra is az évszakhoz képest enyhék maradtak. Az április 6-án Dunaújvárosban, Pécsen és Szentléleken mért 15,7 fokos minimumh mérséklet szintén országos napi rekordot jelentett, hasonlóan az április 9-én Csengerben regisztrált 14,5 fokhoz. Az április 10-i mélyponttal együtt is az átlag felett maradt a napi középh mérséklet. Ezt követ en újabb melegedés vette kezdetét, amely 17-ig tartott. A meleg periódus utolsó napján Pocsajon 28,7 fokot mértek, amely a hónap legmagasabb h mérséklete volt. Április utolsó b 10 napjában a h mérséklet megszakításokkal, de fokozatosan csökkent, április 24-t l már a sokévi átlag alatt alakult – miközben április végén a sokéves átlag épp néhány fokot emelkedik. A legalacsonyabb napi középh mérsékletet – 6 fokot – április 25én regisztráltuk, de a hónap legalacsonyabb h mérsékletét pár nappal korábban, április 21-én Nyírlugoson mértük, ott ekkor -4,7 °C volt. Április 25-én viharos széllel fagyos légtömegek értek el bennünket, a hóhatár 500–600 m közé süllyedt, aminek eredményeként a magasabb hegyeinkben néhány cm-es hóréteg alakult ki. Két nap elteltével egy újabb ciklon mögött még hidegebb leveg árasztotta el térségünket, ezen a napon csak rövid id re emelkedett 10 fok fölé a h mérséklet. Több helyr l jelentettek havas es t, havazást. A legtöbb csapadék az Alpokalján hullott, az Írottk nél 26 cm-es hóréteg alakult ki. A helyszíni beszámolók szerint a hó súlya alatt a zöldell fák ágai a földig hajoltak le, sok közülük le is tört (2. ábra). Április jelent sen szárazabb volt, mint a sokéves átlag, hiszen országosan annak mindösszesen alig 50%-a hullott. Ezen belül is a Tiszántúl, valamint a Balaton tágabb környezete volt igen száraz, Siófokon például csupán 6 mm csapadék esett a hónap során. A legmagasabb havi csapadékösszeget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Domaházán regisztrálták (66 mm). Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

2. ábra. Tekintélyes hóréteg fedte be a tájat a K szegi-hegységben április 27-én

Május A hónap els napján középpontjával t lünk délre egy mediterrán ciklon haladt el, amelyb l f leg a Dunántúlon esett az es , több mér állomáson 20–40 mm közötti értékeket regisztráltak. Az els dekád többi napján általában napos id volt, köszönhet en a hazánktól nyugatra elhelyezked anticiklonnak. Ekkor csak kevés helyen alakultak ki záporok, zivatarok. Május 10-ét követ en azonban Délnyugat-Európa felett egy markáns tekn mélyült ki, amely néhány nap alatt fölénk helyez dött. Május 13-án az érkez ciklon okkludálódó felh zetéb l országszerte esett az es , az Alföldön néhol zivatarok is kialakultak. A csapadék mennyisége kiadós volt, sokfelé meghaladta a 20 mm-t. A legtöbbet a Gy r-Moson-Sopron megyei Hanságligeten regisztráltuk, ott 51 mm hullott. Ezen a napon az országos átlagos csapadékösszeg közel 20 mm-nek adódott! A front után száraz, hideg leveg árasztotta el térségünket, így május 17-én az országos napi átlagh mérséklet csupán 10 fok körül alakult, a csúcsh mérséklet pedig 20 fok alatt maradt. Ezen a hajnalon Zabarban -1,2 °C-ig h lt le a leveg , amellyel új napi rekordot állított fel. A hideg periódust lassú, fokozatos melegedés követte. Hat nap alatt 10 fokot emelkedett a napi átlagh mérséklet. A meleg a csúcspontját május 23-án érte el, ekkor Kecskeméten 30,3 °C-ot regisztráltak. Egyben ez volt május egyetlen csapadékmentes id szaka. A melegedést csak átmenetileg törte meg a 23-án kés este érkez hidegfront. A front délnyugat fel l haladt

át hazánk felett, mozgása a Kárpát-medence térségében jelent sen lelassult. E két tényez miatt kora hajnaltól kés délutánig több helyen képz dtek záporok, zivatarok, amelyek lassú mozgásuk miatt helyenként jelent s csapadékot okoztak. A legtöbb csapadékot – 39 mm – Kakucson mértük. Emellett a zivatarokat intenzív villámtevékenység jellemezte (több, mint 120 000 villámlás). Folytatódott a meleg leveg beáramlása, alig pár nap múlva, május 29-én mértük a hónap legmagasabb h mérsékletét, Körösszakálon 31,9 °C-ot mutatott a h mér . Ezel tt két nappal azonban, május 27-én egy érdekes jelenségnek lehettünk tanúi. Ismert, hogy er s magassági áramlás esetén a zivatarfelh k által gyártott magasszint felh zet nagyobb térségeket is képes beteríteni. Ezen a délutánon az Alpokaljától nyugatra, Ausztria felett létrejött zivatarfelh k felh uszályát az er s északnyugati szél 2–3 óra alatt egészen Szegedig sodorta, amely jó 350 km távolságot jelent! A meleget újfent egy hidegfront mérsékelte, amely hasonlóan az el z esethez az éjszakai órákban érkezett fölénk, szintén délnyugati irányból. Ekkor a f város térségében, illetve attól kelet-északkeletre egy lassú mozgású zivataros zóna alakult ki, amely a déli órákban érte el Ukrajna határát. Ennek a zivatarrendszernek különös sajátossága volt az igen jelent s villámaktivitás. A villámlásokat mér detektorok ebben az id szakban országszerte közel 140 000 elektromos kisülést regisztráltak. A legtöbb villámot Pest megye északi részén, illetve a Dunazughegységben detektálták, itt helyenként 10-nél is több lecsapó villám volt négyzetkilométerenként. Májusban az átlagos országos csapadék 70 mm körül alakult, amely valamelyest több, mint a sokévi átlag. A h mérséklet ugyanakkor 0,5 fokkal az átlag alatt alakult. A legnagyobb havi csapadékösszeget a Vas megyei Góron regisztráltuk (145 mm), míg a HármasKörös környezete volt a legszárazabb, Csabacsüdön csupán 14 mm hullott. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a tavasz középh mérséklete 11,5 °C-nak adódott, ami 0,7 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es id szak átlagát. A márciusi +1,3 °C és az áprilisi +1,2 °C h mérsékleti anomáliáját a kissé h vösebb május követte, így jön ki a tavaszi átlagérték. A csapadék szempontjából jelent sen különböztek egymástól a hónapok. A márciusi 30 mm közel átlagos, míg az áprilisi 20 mm csupán az átlag fele, ugyanakkor a májusi 70 mm 20%-kal az átlag feletti. A háromhavi csapadéköszszeg 121 mm-nek adódott, amely kissé elmarad a középértékt l. 

423

AZ ÉV HALA

A compó SZILI ISTVÁN

V

ajon jelent-e mást is e név, mint egy hal nevét? Egyesek a bábák régi segít it hallották ki e szóból, mások meg a halak doktorának nevezték, lévén, hogy dús nyálkáját gyógyító hatásúnak vélték. Tény, hogy a tibeties hangzású név hordozója idehaza régi id ket idéz személynév is: felnevel falumban jó néhány embert hívtak úgy, hogy „Compó”. (Amiként sokakat meg „Szili” névvel illettek, a szilfára való utalás jeleként.) De Tibetben mégsem kéne keresnünk e halat, mert ott nem él meg. Anatólia nem sós viz tavaiban viszont igen, ahol egyébként „bársonyhal”-nak nevezik, valószín leg lágy, puha érintés b re miatt. Mégis csak lehet valami a compó gyógyító hatása körül. Elvégre lehet az mentális gyógyulás is, különösen, ha simogatással váltható ki. Na és a másik név, a „cigányhal”? Hát ez bizony a lenézettség jele. Jelentése anynyi, hogy csak cigánynak való. Pedig e lenézett hal manapság éppen „feljöv ben” leledzik: jól men nyugati éttermek különleges csemegéje készül bel le. További nevei ugyancsak beszédesek: a gyászkeszeg és a varjúhal az id sebb példányok sötétre színez d uszonyaira céloz, az iszaptúró és a sárhal pedig az iszapos helyek kedvelésére. Nos, a compó hazai vizeinkben, els sorban a tavakban és a lomha folyású folyókban fordul el . Európai jelent ségét az a tény sem cáfolja, hogy egészen a Bajkál-tóig, Jenyiszejig megtalálható. Betelepített formában azonban szinte az egész világon el fordul, ahol ökológiai lehet ségei adottak. Nemcsak a vízmozgás intenzitása, hanem maga az állat is lomha: napközben szinte elt nik az aljzat moszat- és hínár-dzsungelében. (Ezért is meglep , hogy a horogra akadt példányok milyen intenzitással igyekeznek a vízi növények közé menekülni.) Inkább csak naplemente után élénkül meg egy kissé, akkor „bogarászik” a fenéklakók (csigák, férgek, és a kedvenc vörösszúnyog-lárvák) körében. Így hát horgászata is az esti szürkülethez, illetve a hajnali órákhoz köt dik. Télen az iszapos tó- vagy folyószakaszokban vermel el, jelezve egyúttal, hogy kevés oxigénnel is beéri. Erre utal egyébként az a tény is, hogy régebben (amíg volt bel le elegend ), mocsárlakó halként (is) ismerték. Éppen ezért a klímaváltozás hírnökének is tekinthet : a sekélyebb vizek h mérséklete elérheti, s t meg is haladhatja a 30 fokot, amit csak a compó vészel át.

424

A compó hazai vizeinkben a tavakban és a lomha folyású folyókban fordul el (A szerz akvarellje) A másod-harmadéves példányok májusjúniusban bekövetkez ívásakor jellemz , hogy mind az ikrákon, mind a kikel lárvák feji részén ragadós mirigyfolt található: ez segíti el a növényekhez való tapadást, egészen a szikzacskó elt néséig. A nálunk kifogott példányok kisebbek (2–3 kg), az oroszországiak a 7–8 kg-t is megközelítik. Táplálkozását tekintve nem válogatós, mindenev ként a táplálékában egyaránt szerepelnek planktonikus és fe-

inkább tavakban és mocsarakban terem; szereti a csendes, iszapos fenek vizet...’’ Sajnos az ilyen él helyek száma és kiterjedése az elmúlt két évszázadban a Kárpátmedencében zajló nagy folyószabályozási munkálatok következtében er sen megfogyatkozott, és a klímaváltozás velejárója lehet ezek további csökkenése. Szinte az ország egész területén megtalálható napjainkban is, de állományai a számára megfelel él helyek megsz nésével párhuzamosan csökkennek vagy stagnálnak. Emiatt a fajt tilalmi id , méretkorlátozás és darabkorlátozás is védi. Az utóbbi években számos horgászszövetség saját hatáskörében eljárva levette a fogható halak listájáról, vagy egyedi méretkorlátozás alá vonta a compót, így biztosítva a 2–4 évesnél id sebb ivarérett példányok számára szaporodási lehet séget. Konyhai el készítése, tisztítása nagy figyelmet igényel, hiszen Ahol a compó számára az ökológiai feltételek megfelel ek, a vastag nyálkával borított aprócska pikkelyek ott a világon mindenhol el fordul eltávolítása nem kis felnéklakó állatok, növényi magvak és haj- adat. Az élettelen halat néhány másodperctások, valamint bomló szerves anya- re forró, majd hideg vízbe kell mártani, így gok. Él helyigényét Herman Ottó így könnyen eltávolíthatók a pikkelyek a b rével fogalmazta meg:: ,,A nyálkás czompó leg- együtt.  Természet Világa 2016. szeptember

CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET

Orvosprofesszor a csillagok b völetében Jeszenszky Jánosra emlékezünk Jeszenszkyek a felvidéki Turóc vármegye leg sibb nemesi családjai közé tartoznak. A família legtávolabbi ismert felmen je Mágya volt, akinek fia, Mihály IV. Béla, V. István és IV. László király ideje alatt „jeles hadi szolgálatokat tett a királynak és hazájának”. Mihály és testvérei 1274-ben IV. Lászlótól nyertek adománylevelet Jeszen (kés bb Nagyjeszen; ma Turčianske Jaseno – Turócjeszen – része, Szlovákia) földjére. Innen ered a család neve, melynek Jeszenszky formában történ írásmódjával 1495-t l találkozhatunk. Jeszenszky János édesapját, Boldizsárt az 1541-ben Budát elfoglaló török további terjeszkedésének rémképe vezérelte fivérével, L rinccel együtt a sziléziai Boroszlóba (Breslau, ma Wroclaw, Lengyelország), ahol Menyhárt testvérük élt, és ahová valószín leg a család anyai ágon is kapcsolódott. János 450 esztendeje, 1566. december 27-én született Boldizsár és Schüller Márta gyermekeként. A középiskolát szül városában végezte, majd Wittenbergben, Lipcsében, Rómában és Padovában járt egyetemre. A kor szokásainak megfelel en ekkortól latinosan, Jesseniusként használta nevét. Orvosi m ködését szül városában kezdte meg, majd a Drezdában székel szász fejedelem udvari orvosa lett. 1594-t l dolgozott a wittenbergi egyetem anatómiai és sebészeti tanszékének professzoraként. Ebben az esztend ben vette feleségül az el kel családból származó Fels Máriát. Szakmai nagyságát jelzi, hogy híre Bécsbe is eljutott, és II. Rudolf császár (és magyar király) a prágai egyetemre hívta meg, illetve udvari orvosnak nevezte ki; megbízatásait II. Mátyás uralkodása alatt is megtartotta. A császár orvosaként kés bb Bécsbe költözött, majd felesége halála után visszatért Prága városába, ahol 1617-ben az egyetem rektora lett. Amellett, hogy az orvostudományt kora legmagasabb szakmai nívóján m velte, igen alapos teológiai m veltséggel is rendelkezett. Jeszenszky János munkásságának csillagászati vonatkozásai közül els helyen kell szólni azokról a kapcsolatokról, melyeket a korszak vezet , a modern csillagászatot megteremt asztronómusaival ápolt. Itáliában személyesen is megismerkedett Giordano Brunóval (1548–1600), az Európát bejáró olasz filozófussal, aki a világ végtelenségét és számtalan világ létezését hirdette, és meg-

A

Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

állapította, hogy a Föld nem tekinthet a Világegyetem középpontjának, valamint feltételezte, hogy vannak más lakott égitestek is. Barátja volt Tycho Brahe (1546–1601) dán csillagász, aki a dán király jóvoltából kiválóan felszerelt obszervatóriumot hozott létre, szupernóvát figyelt meg, egyedülálló észlelési anyagot gy jtött össze, utóbb II. Rudolf udvari csillagászaként m ködött Prágában. Brahe temetésén, 1601-ben Jeszensz-

ky mondta a gyászbeszédet, mely még abban az esztend ben nyomtatott formában is napvilágot látott Tycho Brahe életér l és haláláról címmel. Beszédében és írásában Jeszenszky megemlíti Brahe halálának körülményeit, részletesen ismerteti életrajzát, és alaposan bemutatja korszakalkotó csillagászati munkásságát. Személyes jó viszonyt ápolt, és állandó levelezést folytatott Brahe hivatali utódjával, Johannes Kepler (1571–1630) német csillagásszal, aki kezdetben Tycho Brahe segédjeként, majd utódjaként m ködött Prágában, és kidolgozta a bolygók mozgására vonatkozó – a középiskolákban ma is tanított – három legalapvet bb törvényszer séget. Jeszenszky mind Brahéval, mind Keplerrel szenvedélyes vitákat folytatott Kopernikusz napközéppontú világrendszerér l, melyet jól ismert és részben helyesnek tartott, illetve jelent s hatással voltak rá Kepler naprendszerbeli mozgásokra

vonatkozó megállapításai is. Kepler Jeszenszkynek a szemlencsére vonatkozó vizsgálatai, illetve a nyilvános boncolásain látottak alapján dolgozta ki a lencsék fénytörésére vonatkozó elképzelését, mely kés bb a csillagászati távcsövek építésében is igen fontos szerepet játszott. Egyetemi rektorként Jeszenszky jelent s er feszítéseket tett azért, hogy az akkor Linzben tartózkodó Keplert visszacsábítsa Prágába. Asztronómiai elképzeléseit két írásm vében is kifejtette. A wittenbergi egyetemen 1599-ben általa elnökölt, illetve nagy valószín séggel általa is írt Daniel Sennert-féle disputációban (A természetben megnyilvánuló szimpátiáról és antipátiáról) megállapítja, hogy a szimpátia és antipátia a dolgokban – így az égitestekben is – megnyilvánuló kvalitás. Napjaink tudományával nehezen összhangba hozható módon kijelenti továbbá, hogy a bolygók befolyást gyakorolnak a Földre, az állócsillagok viszont végtelen számuk miatt nem rendelkeznek ilyen hatással. Jelent s filozófiai m vében, a Wittenbergben 1593-ban kiadott, címében a híres perzsa mágusra utaló (Zarathusztra: Az új, rövid és igaz egyetemes filozófiáról) könyvében a világ „m ködésével” kapcsolatosan azt írja, hogy a Föld mozog, az ég áll, és megállapítja, hogy a csillagok Napunkhoz hasonlóak – ez azóta ténylegesen beigazolódott –, anyaguk pedig igen kis s r ség . Ez utóbbi részben szintén helyes megállapítás; megfogalmazása Jeszenszky korában igen el remutatónak számított. 1618-ban családi és egyetemi kapcsolódásai révén, politikai elkötelezettsége, illetve a reformáció–ellenreformáció küzdelmének szerepl jeként részesévé vált a cseh rendek Habsburg-ellenes szervezkedésének. Követként Magyarországon, Pozsonyban járt, amiért Bécsben börtönbe vetették. Kés bb részt vett a besztercebányai magyar országgy lésen, Bethlen Gáborral tárgyalt Erdélyben, majd a csehek számára gyászos kimenetel fehér-hegyi csata után sorsa megpecsétel dött. 1621. június 21én felségárulás vétsége miatt a prágai piactéren bestiális módon kivégezték: nyelvét kivágták, fejét vették, felnégyelték; fejét és testének egy darabját elrettentésül közszemlére bocsátották. REZSABEK NÁNDOR

425

M HELY

Matematikai Falu Törökországban GYENGE ÁDÁM 2016. június 13–17. között részt vettem a „Géométrie Algébrique en Liberté XXIV”, rövidebb nevén a 24. GAeL konferencián. Ez az esemény remek bemutatkozási lehet ség fiatal algebrai geométereknek, azaz olyan fiatal matematikusoknak, akik az algebrai geometria területén dolgoznak. A GAeL vándorkonferencia, azaz minden évben máshol rendezik meg, méghozzá önként jelentkez fiatalok. Minden konferencia alatt a résztvev k szavaznak a következ évi esemény helyszínér l. Idén egy különleges hely, a Nesin Matematikai Falu (Nesin Matematik Köyü, [1]) adott otthont az eseménynek. Ezt szeretném röviden bemutatni. A Nesin Matematikai Falu egyedülálló intézmény. A törökországi Selçuk közelében, a bájos Şirince falutól pár száz méterre fekszik egy gyönyör , olajfaligetekkel borított dombvidéken. A Matematikai Falu összterülete 13,5 hektár, de ebb l 7,5-et szintén olajfák foglalnak el. A falut a Nesin Alapítvány m ködteti, amit Aziz Nesin (1915–1995) alapított. Aziz Nesin író, humorista, baloldali mozgalmár és az els nyíltan ateista közéleti személyiség volt Törökországban [2]. Politikai véleménye, szatírái miatt többször börtönbe is került. Az alapítványt azzal a céllal hozta létre, hogy hátrányos helyzet gyermekek oktatását támogassa a kezdetekt l a fels fokú tanulmányok végéig. Magát a Matematikai Falut fia, Ali Nesin matematikus alapította 2007-ben miután hazatért a University of California, Irvine-ról, és édesapjáról nevezte el. A Matematikai Falu els dleges rendeltetése, hogy helyszínt adjon mindenféle matematikával kapcsolatos rendezvénynek, illetve bármilyen egyéb, matematikához kapcsolódó tevékenységnek. Egy-két hetes kurzusok általános- és középiskolásoknak, nyári egyetemek, konferenciák, tematikus programok követik egymást egész évben. A falu befogadóképessége jelenleg 170 f , így gyakran több rendezvény is fut egymás mellett párhuzamosan. Emellett matematikusok kis csoportokban vagy egyénileg is meglátogathatják a helyet, ha kellemes, nyugodt helyen szeretnének kutatási feladatokat megoldani. A szállás-, illetve részvételi díjat az alapítvány dolgozói próbálják a lehet legalacsonyabban tartani. Ehhez folyamatosan küls támogatókat

426

Panoráma a Matematikai Faluból és adományokat is gy jtenek, és a falu valószín ségszámítás vagy kombinatorim ködését rengeteg önkéntes is segíti. A ka. Az órák során a gyerekek gyakorolják programokat egy neves török és nemzet- az önálló érvelést, a logikai hibák felisközi matematikusokból álló tanácsadó testület is segíti, illetve felügyeli. A középiskolásoknak szánt nyári táborok általában két hetesek. Ezekre akkora a túljelentkezés, hogy a szervez k szelektálhatják azokat, akik tényleg aktívan részt vesznek a tanulásban. A fogyatékos vagy hátrányos helyzet gyerekek számára további kedvezményeket, ösztöndíjakat kínálnak. Ezekben a táborokban a gyerekeket a cserkésztáborokhoz hasonló rsökre, csapatokA mediterrán növényzet kellemes árnyékot ad ra osztják. Egy-egy ilyen csapatot önkéntes egyetemisták felügyel- merését, és rengeteg problémát oldanak nek és segítenek. A tanárok általában meg. Az alapító Ali Nesin például minegyetemi oktatók, kutatók, kiemelked den általa vezetett csoportban végigszáhallgatók, ismét csak önkéntes alapon. A moltatja a gyerekekkel, hogy a török ábékurzusok az egyetemi szint matemati- cé bet ib l generált, és a csoportban lév ka egy-egy területére próbálnak élveze- gyerekek neveit mint relációkat teljesít tes és szemléletes bepillantást nyújtani, csoport a triviális csoport-e (generátorokmint például alapszint analízis, algebra, kal és relációkkal megadott csoportokról, Természet Világa 2016. szeptember

M HELY

Szabadtéri el adóhely lásd pl. [3]). Az órák után az iskolások a falu m ködéséhez szükséges tevékenységekb l (például konyhai munka, takarítás) is kiveszik a részüket. Állítólag volt olyan gyerek, aki, miután szülei nem akarták elengedni egy ilyen „ateista táborba”, beszökött oda, hogy részt vehessen a kurzuson [4]. Az egyetemistáknak, kutatóknak szóló programok a legváltozatosabb témákat ölelik fel. Néhány esemény a 2016-os naptárból: kombinatorikus algebrai geometriai workshop, a bevezet ben említett GAeL konferencia, matematikai fizikai nyári iskola, N k a számelméletben (Women in Number Theory) konferencia, kvantitatív evolúciós biológia workshop. A felsorolásból is látható, hogy nemcsak a sz ken vett elméleti matematikának biztosítanak helyet, hanem a különböz területeken (fizikában, biológiában stb.) alkalmazott matematikának is. A falu épületei a környez hegyek anyagaiból, kövekb l, agyagból és fából épültek. Egyszer ek és letisztultak, de az ügyes tervezésnek és elrendezésnek köszönhet en mégis nagyon praktikusak. Sem tévé, sem rádió nincs a szobákban vagy a közös helységekben, mert a kialakításnál az volt a cél hogy a civilizáció zajától elvonultan lehessen tanulni, tanítani, elmélkedni. Meleg víz, áram és internet viszont rendelkezésre áll, mert az épít k nem kaszárnyát akartak létrehozni. A komplexum legnagyobb és legimpozánsabb épülete a könyvtár, ami egyben a legnagyobb el adóterem is. A GAeL konferencia el adásai is itt zajlottak, a poszter szekciót pedig ennek a galériáján rendezték meg. A polcokon matematikai könyvek az elemi szintt l a kutatási monográfiákig, az állomány szintén nagyrészt adományokból b vül. A könyvtáron kívül több kisebb kül-, illetve beltéri el adóterem, gondolkozó sarok van a faluban. A konferenTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

cia alatt a nappali csúcsh mérséklet többször is 35 fok felett volt, de a fák és futónövények árnyékában ez egyáltalán nem volt zavaró, és több kisebb szök kút is segít a leveg frissítésében. A zegzugos épület- és kertegyüttes legváratlanabb pontjain találkozhatunk székekkel körbevett táblákkal, vagy asztalokkal, hever kkel, amiket bárki tetszés szerint igénybe vehet. Az étkezésért egy kis szakácscsapat a felel s, mely naponta háromszor ízletes török fogásokat készít. Az étkez helység mellett a fedett teraszokra is gyakran kiültünk ebédelni, vacsorázni. Természetesen a kiváló török tea egész nap korlátlan mennyiségben áll rendel-

lágörökségi listáján is (méltán) szerepel. Itt a leghíresebb látnivaló Celsus könyvtára, ami az ókorban az alexandriai és a pergamoni után a harmadik legnagyobb könyvtár volt, és amelynek gyönyör homlokzata szinte tökéletes épségben maradt fenn. Selçukban ezen kívül számos más látnivaló is található, például az egykor az ókor egyik csodájának számító Artemisz templom maradványai, Sz z Mária háza vagy a Szent János sírja fölött épített bazilika maradványai. A másik kirándulás célja a lélegzetelállító szépség Güzelçamlı Nemzeti Park volt, ahol a nagyon szép tengerparton strandolni is lehetett az Égei-tenger kristálytiszta vizében. A Matematikai Falu építését, els sorban Nesin neve miatt, a török kormány korábban megpróbálta jogi úton ellehetetleníteni. Bár a helyzet még ma sem rendez dött teljesen, a falu tovább épül és fejl dik. S t, a szomszédban már megkezdték a Filozófiai Falu építését, mely hasonló koncepciót

A legnagyobb el adóterem a könyvtár alsó szintjén kezésre. A Matematikai Faluban még egy kis kávézó/bolt is m ködik, illetve egy apró törökfürd (hammam) is helyet kapott, amely a hagyományoknak megfelel en férfi és n i szárnyra van bontva. A török stílusú fürd zésre esténként van lehet ség, és célja a résztvev k testi-lelki felfrissítése. Maga a vidék is rengeteg izgalmat és látnivalót tartogat. A konferencia alatt két kirándulást is szerveztek nekünk. Az egyik út során a világhír Efezosz romvárost látogattuk meg, amely Selçuk külvárosában található és az UNESCO vi-

fog megvalósítani a filozófiai tudományok iránt érdekl d k és a filozófusok, bölcsészek számára. 

Irodalom [1] http://nesinkoyleri.org/eng/ [2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Aziz_Nesin [3] Kiss Emil: Bevezetés az absztrakt algebrába, Typotex, Budapest, 2007 [4] Krishnaswami Alladi, Gabriela Asli Rino Nesin: The Nesin Mathematics Village in Turkey, Notices of the AMS, June/July 2015

427

OLVASÓNAPLÓ

Marslakónak marslakó a lánya? marslakókként emlegetett öt kiemelked magyar származású tudós egyike volt Neumann János – John von Neumann –, akit sokan a XX. század legnagyobb matematikusának tartanak, Einstein után a legnagyobb tudósnak. A játékelmélet megalkotója, a tárolt programú számítógépek kifejlesztésének úttör je, a Manhattan-terv kulcsembere, az amerikai kormányzat egyik legfontosabb tanácsadója volt katonai kérdésekben. Tudományos eredményeir l és munkásságáról viszonylag sokat tudhat a magyar olvasó. Marina von Neumann Whitman, Neumann János lánya 2012-ben, Amerikában megjelentetett egy könyvet, melyben korábban nem ismert részleteket tár az olvasó elé a híres tudós életér l, családjáról és a környezetr l, amelyben élt és alkotott. A könyv magyar fordítása napjainkban látott napvilágot. Milyen örökséget kapott a szerz híres apjától? Saját szavait idézve: Egyetlen gyermeke voltam, és élete végén döbbent rá, hogy egyetlen leszármazottja van, azaz genetikai nyelven: kosarában csak egyetlen tojás van (engedjék meg nekem ezt a biológiailag pontatlan metaforát). Nagyon er sen igyekezett olyan irányban befolyásolni, hogy a végletekig használjam ki képességeimet, világosan értésemre adta, hogy nem tartja helyesnek azt az utat, amelyet választottam. Fiatalon megházasodtam, amint elvégeztem az egyetemet, s ezért azt hitte, hogy ez rossz indulás. Nem mintha nem kedvelte volna férjemet, hanem egyszer en félt attól, hogy egy n nek, aki iatalon férjhez megy (és az ötvenes években ez a félelem nem volt alaptalan), kisebb esélye lesz, hogy jelent s szellemi vagy szakmai eredményeket érjen el. Láthatják, hogy hajlamos volt a világot statisztikus szemmel nézni. Egy érdekes tényt is megtudhatunk a könyvb l. Neumann Jánost annakidején Magyarországon megkeresztelték, azonban Amerikában nem titkolta zsidó származását, és lányának is ezt tanácsolta. Néhány hónappal a halála el tt azonban azt a meglep kijelentést tette, hogy vissza kíván térni a katolikus egyházhoz. Anselm Strittmaster bencés szerzetest kérte arra, hogy készítse fel a nagy útra. Amíg tudott beszélni, és még azt követ en is, Anselm atya szinte folyamatosan mellette volt. Lánya szerint ennek oka az volt, hogy rettegett a haláltól, örült, ha valaki nyugtatgatja azzal, hogy a test halála után a lelke tovább élhet. A magyar olvasóközönség jóval kevesebbet tud Neumann János lányáról. Ki is tehát Marina von Neumann Whitman?

A

428

Anyja Kövesi Marietta, szülei hároméves korában elváltak. A szül k egyezsége szerint 12–13 éves koráig az iskolaévet anyjánál, a vakációt apjánál töltötte, majd utána ez az elrendezés megfordult. Kiváló iskolákba járt, a BSc fokozatot a Radcliff College-ban (most Harvard Egyetem), a mesterfokozatot és a PhD fokozatot a Columbia Egyetemen szerezte meg 1962-ben. 1956-ban ment férjhez Robert Freeman Whitman angol szakos egyetemi tanárhoz. Két gyerekük született, Malcolm és Laura. Egyike az els amerikai n knek, akik sikeres egyetemi és közéleti karriert futottak be. Egyetemi tanár volt és washingtoni kormányzati szakért . 1972–1973-ban Nixon elnök háromtagú gazdasági tanácsadó testületének tagja, majd számos nagyvállalat igazgatótanácsának tagja, 1977–1987 között a Council of Foreign Relations igazgatója, jelenleg az University of Michigan professzora. Sajnos, Neumann János nem érhette meg, hogy lánya egyike lett a sikeres n k els csapatának a legmagasabb kormányzati körökben. Marina az els n volt az elnök tanácsadó testületében. Érdekes összevetni a fenti szigorú tényeket az érintett saját visszaemlékezésével: Akkor váltam feln tté, amikor a rendkívüli ember élete a vége felé közeledett. Az én életemet a XX. század második felének rendkívüli eseményei alakították. Amerikán a hatvanas és hetvenes években feminista hullám söpört végig, amelynek az útör je voltam, és az egyik legels kedvezményezettje is. Új lehet ségek nyíltak az olyan n k el tt, akik merték azt gondolni, hogy mindent megkaphatnak. Olyan területet választottam, amit azel tt a fériak uraltak: a közgazdaságtant. Egyre magasabbra emelkedtem az egyetemi ranglétrán. Kutatásaim f területe az országok közötti kölcsönös gazdasági függés volt, jóllehet még messze volt az id , hogy a globalizáció szó mindennapossá vált volna. Amikor megkaptam a kinevezésemet Richard Nixontól, én lettem az els n az elnöki Gazdasági Tanácsadók Társaságában. De miután napvilágra került az elnök érintettsége a Watergate-botrányban, lemondtam. Néhány nagy amerikai vállalatnál, amelyek akkoriban kezdték érezni a nyomást, hogy a vezet k közé n ket is illene már beválasztani, én lettem az igazgatótanács els n i tagja. 1979 és 1992 között a General Motors egyik vezet je voltam... A könyv részletesen tárgyalja, milyen akadályokat kellett a szerz nek leküzdenie, amíg megkapta a kiérdemelt szakmai és em-

beri elismerést. Eleinte a reakció megosztott volt. Egyesek felrótták neki, hogy n , és csinos. Egy Nicholas von Hoffmann nev médiaguru a következ ket írta róla: a közgazdaságtan Gábor Zsazsája. E kijelentéssel egyrészt kétségbe vonta szakértelmét, másrészt feltehet en utalni akart magyar származására. Kés bb aztán megváltozott a hangulat, így például a Parade magazin kijelentette: Ennek a iatal n nek nagyobb hatása van az amerikaiak életére, mint a többi n nek akár a kormányban, akár azon kívül. 2003. október 15-én Budapesten, az MTA székházban, a Centenáriumi Neumann Kongresszuson Marina von Neumann Whitman is el adást tartott, amelyben apjával kapcsolatban a következ ket mondta: Nagyon elszomorít, hogy nem érhette meg, hogy iúunokája elérte azt, amir l már tíz éves korában álmodozott, hogy «ki fog találni valamit a rák gyógyítására». Most molekuláris biológiával, biokémiával foglalkozik, és a Harvard Orvosi Egyetem professzoraként a sejtek közötti üzenetátadás kémiáját kutatja. Örült volna a Malcolm iam munkájában megnyilvánuló folytonosságnak is, aki munkatársaival a világegyetem titkait kutatja, és olyan alapproblémákon dolgozik, amik Neumann Jánost is foglalkoztatták... Lányunokája, aki egyetemi évei alatt nem foglalkozott természettudománnyal, úgy határozott, hogy orvos lesz, és most a Yale Egyetemen a végz s orvostanhallgatók munkáját irányítja... Marina von Neumann Whitman könyve érdekes tanulságos olvasmány. Neumann János büszke lehetne lánya karrierjére, s t talán azt a kérdést is felvetheti az olvasó, hogy a marslakó lánya nem maga is marslakó-e. (Marina von Neumann Whitman: A marslakó lánya, Európa Kiadó, Budapest, 2016) BENCZE GYULA Természet Világa 2016. szeptember

OLVASÓNAPLÓ

Gyertyaláng a sötétben ichard Dawkins a világ els számú gondolkodója – ez a megtisztel megállapítás a brit Prospect magazin olvasóitól származik, nem alaptalanul. Személyéhez fogható más gondolkodók ugyan tömegével szerepelnek Dawkins ismeretségi körében is, ám Darwin óta senki sem akadt, aki olyannyira a teljesség igényével vizsgálta volna az él világ fejl déstörténetét, mint . Nagyon aktív életének szinte minden aprócska vagy óriási horderej mozzanatában egyetlen kérdés (talán szerencsésebb kifejezés a téma) megválaszolása a cél: hogyan ment (megy) végbe az evolúció. A darazsak megfigyelését l egészen a számítógépes grafikai megjelenítésekig ez a gondolat vezérli, ennek rendel alá minden lehetséges megoldási javaslatot. Dawkins életét paradox módon az evolúcióba vetett töretlen hit jellemezhetné, ha az evolúció tényét vallásnak fognánk fel. Ha azonban ádáz vallásellenességére gondolunk, ez a megközelítés szóba sem jöhet. Az evolúció (közvetlen vagy közvetett) bizonyítékokra támaszkodik, míg a vallásokban végs soron a „hit” számít „bizonyítéknak”. Valaki egyszer a tudomány fenegyerekének nevezte Richard Dawkinst. Nem tudom, mennyire szolgált rá, de tény, hogy a széleskör érdekl dés brit tudóst tényleg minden érdekli, mindenr l van is véleménye. Persze ez a megjelölés csak akkor találó, ha szerfelett kíváncsi emberre mondjuk, mint például Herman Ottó esetében. Máskülönben és valódi értelmezésben a kifejezés inkább a vadságra utal, márpedig Dawkinsról sok minden el lehet mondani, csak azt nem, hogy vad lenne. Az is lehet, hogy következetesen hangoztatott vallásellenessége révén vívta ki magának a „vad” jelz szinonimáit. De foglalkozzunk inkább a tudós valódi énjével. Annál is inkább, mert magatartáskutatóról van szó, aki azonban nem egyszer en a magatartás jelenségeivel, megnyilvánulásaival foglalkozik, hanem a fajok e téren megmutatkozó összehasonlítható evolúciójával, végs soron tehát a törzsfejl déssel. Ez a megközelítés vezette el a mai tudomány legabszurdabb feltételezéséig, vagyis ahhoz a hipotézishez, hogy a fajok, és a fajok egyedei halandók, csak a gének halhatatlanok. A gének szervezik meg a fajokra jellemz tulajdonságokat, méghozzá az id múlásához igazított történetekben, de amíg a faj/egyed halandó, a gének túlél k mindaddig, amíg a földi mili ezt lehet vé teszi. Dawkins m ve nem regény, inkább viszszaemlékezések sorozata, méghozzá olyanoké, amik egy-egy tudományos tézishez köt dnek, és annak igazát vagy tévedését

R

Természettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

taglalják. Amit az olyan címek is el re jeleznek, mint A tanár ügyes-bajos dolgai; Eredj a darazsakhoz, te rest!; Karácsonyi el adások; Megnyerte a jót, aki talált kiadót, A „Simonyi-professzor”, vagy A szálbontás a tudós szöv székén. Ezekben a nevesített találkozások során végigvonul a XX–XXI. század számos jeles képvisel je, és számunkra különösen fontos és értékes, hogy „Charles Simonyi”-ról külön fejezetben emlékezik meg. 1995-ben került sor a „Charles Simonyi Nyilvános Tudományos Ismeretterjesztési Tanszék” létrehozására, méghozzá Oxfordban. Ennek egyik lényeges momentuma volt az örök id kre szóló (tanszékvezet i+járulékos) költségek átvállalása, de még inkább egy állásfoglalás, amit Charles Simonyi tett: „Az eljövend évszázadok nyilvánvalóan másmilyenek lesznek, de nem tudjuk megjósolni, hogy miben. Rátok bízom, Oxford nemzedékei, hogy a saját korszakotok fényében miként értelmezitek azt a szellemiséget, amelyet én a Tudományos Ismeretterjesztés Tanszékével el akartam érni.” Az alapító okiratban ez áll: „Most 1995-öt írunk, és ez a magja annak az egyezségnek, amelyet az egyetem, Richard Dawkins professzor, a katedra els gazdája és én kötöttünk. Ett l bárki eltérhet, de érdemes okosan tenni, és ha tud, visszatérni hozzá.” Dawkins a megállapodás teljes szövegét is közzéteszi, ebb l idézek: „Az intézet feladata a ’Nyilvános Tudományos Ismeretterjesztés’, ezért a vezet jének bizonyos tudományterületek nyilvános megértését kell el mozdítania, és nem azt kell vizsgálnia, hogy a nyilvánosság miként vélekedik azokról. A ’nyilvánosság’ szó alatt a lehet legnagyobb közönséget értjük, ezért a folyamatban azokat az embereket (különösen más természettudományi vagy humán területek m vel it, mérnököket, üzletembereket, újságírókat, politikusokat és m vészeket) is be kell vonni, akiknek megvan a lehet ségük és képességük arra, hogy az ismeretek terjesztését befolyásolhassák. Ezen a ponton különbséget kell tennünk a tudósok és a népszer sít k szerepe között. A katedrát tapasztalt tudósoknak kell elfoglalniuk, akik saját munkájukkal gazdagítottá a tudomány általuk m velt területét, és képesek rá, hogy a lehet legelvontabb módon ragadják meg a lényeget. Másfel l ott vannak a népszer sít k, akik els sorban a minél nagyobb hallgatóság elérésére koncentrálnak, és általában a tudomány világától elkülönülve tevékenykednek. (–) A népszer sít k szerepe rendkívül fontos lehet, de ezt a katedrát nem nekik szánjuk. (–) A társadalom és a tudományos világ kölcsönösen függ viszonyban áll egymással,

ezért nagy veszélyeket rejt magában, ha megszakad vagy akadályozott közöttük az információ szabad áramlása. (–) A nyilvánosságnak meg kell értenie, milyen a tudományos gondolkodás, melyek az alapkoncepciói, és mi a szerepe a tudományos módszerekben.” A tanszék el adásait megtartó tudósok megnevezése „Simonyi-professzor”, akiket Charles Simonyi arra int, hogy „vegyék figyelembe a tudomány korlátait, de ne engedjék, hogy a politikai és vallási er k befolyásolják a tudomány hiteles kommunikálását”. Tanszékvezet i professzorkodása alatt többek között 10 kiemelked en magas színvonalú el adást szervezett meg olyanok részvételével (Daniel Dennett, Richard Gregory, Jared Diamond, Steven Pinker, Richard Leaky, Carolin Porco, Harry Kroto, Paul Nurse), akik az adott tudományág legmagasabb színvonalú képvisel i. Az önéletrajzot átszövik a különféle utalások: egyrészt az említett téma más összefüggés(ek)ben való el fordulásánál, másrészt a szerz i megjegyzésekben és különösen az idézetekben. Mindez abból a szempontból is hasznossá teszi m vét, hogy segíti az elmélyült olvasást. Éppen ez a szerz i megoldás alkalmas arra, hogy a tudományos m vekben megszokott széljegyzetek, utalások, idézetek stb. valamiképp pótolják ezeket. Annál is inkább, mert a megidézett tudósok és mindenféle intellektuális tevékenység képvisel i számosan vannak, és jelent s részük a magyar átlagolvasó számára ismeretlen. Dawkins könyve nem életrajzi beszámoló, mert szinte csak a tudományos munkásságot érinti, de azt alaposan. Ennek ellenére letehetetlenül érdekfeszít olvasmány, magas színvonalú szellemi élmény. Richard Dawkins: Gyertyaláng a sötétben – Életem a tudomány tükrében; Fordította: Dr. Kelemen László és Mesterházi Mónika; Libri Kiadó, Budapest, 2016 SZILI ISTVÁN

429

FOLYÓIRATSZEMLE

(2016. szeptember) ADATÖZÖN A CSILLAGÁSZATBAN (IS) A csillagászati m holdak irdatlan adatmennyiséget gy jtenek. A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) rszondájának négy kamerája például nyolc színsz r vel 12 másodpercenként készít egy felvételt a Napról, így naponta 3 terabájt adat gy lik össze. Egy egyoldalas, hagyományos DVD 4,7 GB adatot képes tárolni, egy dupla réteg Blu-ray lemezen pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható. Ez azt jelenti, hogy az SDO naponta 60 Blu-ray lemeznyi adatot termel. Hat éve m ködik, ami 131 400 Blu-ray lemezt jelent, de az SDO-val dolgozó kutatók remélik, hogy végig tudnak követni egy teljes, 11 éves naptevékenységi ciklust. A földi távcsövekkel végzett kutatás a Sloan égboltfelméréssel (SDSS, Sloan Digital Sky Survey) lépett be az adatözön (Big Data) korszakába. A 2000-ben egy 2,5 méteres távcs vel elkezdett égboltfelmérés els szakaszában egymilliárd csillag, galaxis és kvazár pozícióját és fényességét rögzítették, kiegészítve egymillió objektum színképével. A hozzávet legesen 100 millió dollár költség projekt eredményeib l eddig 5800 publikáció született, amelyekre csaknem 250 000 hivatkozás történt. Azóta több más, hasonló égboltfelmérés is készült, vagy folyamatban van, mint ahogy nagy adattömeget gy jt küldetések is indultak vagy indulnak a közeljöv ben. Mindezeken b ven túltesz majd a közeljöv legnagyobb kapacitású földi távcsöve, a Chilében a La Serena csúcson már épül LSST (Large Synoptic Survey Telescope). A 8 méter átmér j , nagy látószög (3,5 fok látómezej ) távcs höz 3,2 megapixeles kamera csatlakozik. A távcs 40 másodpercenként újabb égterületre áll át, ahol 15 másodpercig gy jti az égitestek fényét, hat színsz r n keresztül a látható és az infravörös tartományban. Becslések szerint a távcs vel éjszakánként 15 terabájt nyers adatot gy jtenek, ami néhány év alatt már a petabájtos nagyságrendbe es adattömeget jelent (1 petabájt = 1000 terabájt = 1015 bájt). A távcs m ködése egyel re 10 évre finanszírozott, ezalatt a nyers adatok mennyisége meghaladhatja az 50 petabájtot, a feldolgozott adatok menynyisége viszont a 200 petabájtot is el-

430

érheti. Az LSST m ködésének kezdetét 2022-re tervezik. Az LSST katalógusában minden objektumról tíz adatot rögzítenek, többek közt a pozícióját, alakját, fényességét, színét és egy sor más jellemz paramétert. Tíz évre tervezett m ködése alatt az LSST minden egyes objektumot 1000-szer figyel meg, kit n lehet séget adva a csillagászoknak az id beli változások követésére. Az adatokat tartalmazó extrém nagy méret adatbázis (XLDB) több billió sort fog tartalmazni, ami lineáris kereséssel már kezelhetetlen. Alapvet en változik tehát a csillagászok munkája, a megfigyelést már elvégzik helyettük az automata távcsövek, a kutatók feladata a minél hatékonyabb és célirányosabb keresés az adatbázisban, majd a kapott adatok feldolgozása. Új kihívást jelent a kutatásban, hogy a jó id felbontású adattömeg lehet vé teszi eddig azért teljesen ismeretlen, mert nagyon ritkán el forduló jelenségek felfedezését. Éppen ritkaságuk miatt kicsi a valószín sége, hogy az eddigi megfigyelések során észrevették volna azokat, a nagy mennyiség adatból azonban kibányászhatók. Az efféle új jelenségek felfedezését természetesen alaposan megnehezíti, hogy a dolog természetéb l adódóak a csillagászoknak egyel re fogalmuk sincs, mit is kellene keresniük. Emellett az adatok újszer megjelenítésére is szükség lesz ahhoz, hogy az új jelenségeket könnyen észre lehessen venni. Ezer objektum három tulajdonsága között hagyományos diagramok készítésével meg lehet találni az összefüggéseket – amint az a csillagászat eddigi évszázadaiban történt –, ugyanez azonban már nem m ködik, ha egymilliárd objektum mindegyikéhez paraméterek százai tartoznak. Az LSST fontos feladata – és lehet sége – lesz, hogy érdekes események, változások detektálása esetén azonnal riassza a csillagászokat, legyen szó akár a fényesség, a pozíció vagy bármilyen már tulajdonság váratlan változásáról. A távcs képfeldolgozó egysége az adatbázisában az adott égboltrészr l tárolt „standard” képhez viszonyítva azonnal detektálja a változásokat, és a riasztást 60 másodpercen belül automatikusan kiadja. Becslések szerint egyetlen éjszaka alatt akár tízmillió ilyen riasztás is történhet. Következésképpen nagyon fontos ezek el zetes rendezése a változás jellege, illetve a változást mutató objektum típusa között. Fontos, hogy a munkában részt vev , és a riasztásokat fogadó csillagászok minél pontosabban sz kítsék le az ket érdekl riasztások körét, máskülönben k vesznek el az adattömegben.

Az LSST igazgatója, Steven Kahn (Stanford Egyetem) hangsúlyozza, hogy a csillagászok nem várhatnak addig, amíg valóban elkezdenek özönleni az adatok. Már csak hat év van hátra a távcs m ködésének kezdetéig, addigra a csillagászoknak fel kellene készülniük az adatok fogadására, feldolgozására, hasznosítására. Ennek a felkészülésnek fontos része, hogy megtanulják az adatkezelés és adatmegjelenítés új, hatékony módszereit, olyan statisztikai és informatikai ismereteket kell elsajátítaniuk, amelyek nem részei a jelenlegi egyetemi képzésüknek. Ezen túlmen en, a szakemberek egyetértenek abban, hogy az eredményes munkához a csillagászok, a statisztikusok és az informatikusok hatékony együttm ködésére lesz szükség.

(2016. július 14.) ÉG OLAJ OKOZTA A DINOSZAURUSZOK VESZTÉT? A dinoszauruszok hirtelen t ntek el számos más csoporttal együtt 66 millió évvel ezel tt. A kihalás akkor következett be, amikor egy hatalmas aszteroida csapódott be a Föld felszínébe. A két esemény egyidej sége majdnem bizonyossá tette, hogy a dinoszauruszok az aszteroida miatt haltak ki, de nem volt világos, hogy pontosan hogyan is történt a kihalás. A légkörbe kerül rengeteg törmelék blokkolta a napsütést? A becsapódás során elg zölg kén miatt kialakuló savas es a felel s? Vagy környezetbe kerül forró törmelék? A kréta-végi kihalás során a bolygón él fajok 75%-a t nt el, és a dinoszauruszok mellett számos más csoportot is érintett, valamennyi kontinensen és az összes óceánban. Az esemény nagyon gyors volt, a fajok földtörténeti értelemben egyik napról a másikra t ntek el. Luis Alvarez fizikus 1979-ben megpróbálta kiszámítani mennyi ideig tartott a kihalási esemény. A kihalást jelz vékony agyagrétegre koncentrált a kréta-paleogén határon, amelyben az irídiumszintet mérte meg. Az irídium egy ritka fém, amely els sorban a meteoritokban fordul el , így reményei szerint a légkörben elég meteoritokból lassan felhalmozódó irídium kozmikus homokóraként m ködhet, mutatva az esemény során eltelt id t. A mérései váratlan és látványos eredményeket hozTermészet Világa 2016. szeptember

FOLYÓIRATSZEMLE tak, mivel az agyag irídiumszintje nagyságrendekkel a normál háttérszint felett volt. A kréta-paleogén határon egy hatalmas, legalább 10 km átmér j aszteroida becsapódásának törmeléke halmozódott fel. Kezdetben sokan kigúnyolták az elképzelést, hogy a dinoszauruszok egy aszteroida miatt haltak ki, de aztán 1990-ben megtalálták a hatalmas Chicxulub-krátert Mexikóban, a Yucatán-félszigeten. De hogyan okozhatott egy mexikói becsapódás világszerte kihalásokat? Alvarez olvasott arról, hogy 1815-ben az indonéziai Tambora vulkán kitörése során a légkörbe kerül kénes gázok olyan vulkáni ködöt hoztak létre, ami visszatükrözte a napsugárzást. A „nyár nélküli évben” a hideg nyári h mérséklet nagy területeken terméshiányt és éhínséget okozott. Alvarez javaslata szerint a Chicxulubkráterb l kirobbanó törmelék blokkolta a napsütést. Napsugárzás híján a szárazföldi növényzet és a tengeri plankton egyaránt drasztikusan visszaesett és így a teljes ökoszisztéma éhezett. Okos elképzelés volt, de a kréta-paleogén határréteg felvetett egy problémát. Az itt található törmelék nagyrészt durvaszem volt, ami néhány hét, vagy hónap alatt leülepedett a légkörb l. Ez az id szak pedig nem elég hosszú a dinoszauruszok kiéheztetéséhez. Nem volt a határrétegben elegend finom törmelék ahhoz, hogy évekre fenntartsa a kihaláshoz vezet állapotokat. Akkor végül is mi történt? Kunio Kaiho és kollégái egy lehetséges magyarázatot kínálnak új tanulmányukban. A kréta-paleogén határ jelent s mennyiség kormot tartalmaz, amir l eredetileg azt gondolták, hogy az erd tüzek terméke. A korom kémiai vizsgálata azonban kimutatta, hogy nyersolaj égéséb l származik. Ez csak addig t nik rejtélyes megállapításnak, amíg figyelembe nem vesszük, hogy a Mexikói-öböl hatalmas olajtartalékokkal rendelkezik. A közeli Cantarell olajmez a legnagyobb Mexikóban, és tulajdonképpen a Chicxulub-krátert is akkor fedezték fel, amikor olajkutatás közben a geológusok feltérképezték a területet. Az aszteroida becsapódás kiszabadította a k zetben tárolt nyersolajt. A területen mélyített egyetlen fúrás révén 4,9 millió hordó olajt termeltek ki az óceánaljzat egyetlen pici lyukán keresztül. A Chicxulub-kráter pedig 180 kilométer átmér j … A becsapódás h je meggyújtotta az olajt, a robbanás energiája pedig akár a sztratoszféráig l hette ki a hatalmas fekete koromfelh t. A pici koromrészecskék éveken keresztül a légkörben maradhattak. De vajon elegend volt-e a mennyisége a napsugárzás blokkolásához? A japán kutatók becsléseket végeztek a becsapódás által létrehozott korom menyTermészettudományi Közlöny 147. évf. 9. füzet

nyiségét illet en. Számításaik szerint az összes korom 1,8–60 milliárd tonna között lehetett. Számítógépes modellek segítségével megbecsülték ennek hatását az éghajlatra. Kiderült, hogy a korom nagyon hatékony volt a napfény blokkolásában. A korom mennyiségét l függ en a napfény 50–90%-a blokkolódott és a globális h mérséklet 6–18 Celsius-fokkal csökkenhetett. A leh lés különösen kemény volt a pólusok környékén. Az alacsonyabb h mérséklet csökkentette az es mennyiségét is, ami aszályhoz vezethetett. A koromfelh évekig megmaradhatott. A sötétség és a leh lés az els néhány évben volt a legsúlyosabb, de akár egy évtizedig is eltarthatott, amíg lassan visszatértek a normális fényviszonyok, a klíma visszarendez dése pedig még tovább tartott. A dinoszauruszok nagy részének kihalása kevesebb, mint 10 év alatt bekövetkezhetett. Nyilván sok vitát lefolytatnak még az új elméletr l, de évek óta ez az egyik legizgalmasabb új elképzelés a témában, és ezzel közelebb kerülhetünk a dinoszauruszok kihalásának megértéséhez. Ez az elképzelés arra is magyarázatot ad, hogy más aszteroida becsapódások miért nem jártak együtt globális tömeges kihalásokkal. A hatalmas olajmez és a gigantikus aszteroida becsapódás szerencsétlen egybeesése tette a Chicxulub-becsapódást ilyen halálossá.

(2016. július 14.) AZ ÉJSZAKAI FÉNY GYENGÍT M szakokban dolgozunk, hajnalokig ünnepelünk, nk, keresztül-kasul utazunk a világban egyik id zónából ából a másikba: modern életünk egyre gyakrabban távolodik el a természetes nappal-éjszaka ritmustól. Mindez azonban egészségünk szempontjából nem marad következmények nélkül,, amit most egereken végzett vizsgálat is meger sített. Az egereket tartósan fényingernek tették ki, mire fel azok a korai öregedés jeleit mutatták: izomerejük csökkent, csontjaik a csontritkulás jeleit mutatták, immunrendszerük pedig folyamatosan vészjelzéseket adott.. A kutatók szerint hasonló folyamat megy végbe a Homo sapiensnél is. Az embernél és valójában a legtöbb él lénynél a szervezet folyamatainak nagy részét a bels óra irányítja. Ez a genetikai molekuláris biológiai óra befolyásolja az anyagcserét, a hormonháztartást,

valamint testünk további számos paraméterét. ét. t. Ahhoz, hogy a bels óra megbízhatóan m ködjön, küls információkra van szüksége, amit nem más biztosít, mint a rendszeres nappal-éjszakai ciklus. Azonban éppen ez az, ami a mai modern, éjjelnappal aktív társadalomban fokozatosan elt nik. Sokan dolgoznak több m szakban vagy éjszaka, és a mesterséges megvilágítás miatt az emberiség kereken 80 százaléka már most nem ismeri a valódi sötétséget. Már régóta ismert, hogy éppen az éjszakai fény zavarja meg leginkább a bels órát, át,, ezzel pedig a hormonháztaráztarztartást, és hogy a megzavart nappal-éjszaka ritmus elhízáshoz, depresszióhoz vezethet, s t el segítheti bizonyos rákfajták kialakulását. Eliane Lucassen és kollégái a Leideni Egyetemr l egereken végzett kísérleteken a fényszennyezésnek egy még komolyabb következményéree bukkantak: az éjszakai fény id el tti öregedést okozhat. A kutatáshoz a szakemberek egereket fél éven en át folyamatos fényhatásnak tettek ki, majd azt követ en ugyancsak fél éven keresztül normál nappali-éjszakai ciklusban tartották ket. Mindkét vizsgálati fázis el tt és alatt vizsgálták a kutatók egyrészt a bels óra aktivitását, mégpedig úgy, hogy beültetett elektródák segítségével levezették az agyban a f irányító központ, a szuprakiazmatikus magok (SCN) impulzusait. Ezen kívül rendszeresen mérték az egerek izmainak állapotát, csontjainak mikroszerkezetét, valamint immunrendszerük aktivitását a különböz fényviszonyok között. Az eredmény: egyenletes megvilágítás és az ebb l ered küls nappal-éjszaka ritmus hiánya negatívan befolyásolta az egerek bels órájának aktivitását. Milyen hatással volt mindez az állatok egészségére, az a fizikai állapotukban mutatkozott meg: folyamatos fényhatás alatt az egerek izomereje a markolási teszteknél, valamint kitartásuk egy kötélen való függés során lényegesen lecsökkent. Már két hét folyamatos fényhatás után az állatok jelent s hiányokat mutattak, és ezek a hiányok meg is maradtak. Lassabban ugyan, de nem kevésbé jelent sen mutatkozott a megzavart nappaléjszaka, az úgynevezett cirkadián ritmus hatása az egerek csontjaira: 24 hét elteltével a kutatók az egerek lábaiban a finom csontgerendácskák felt n elvékonyodását tapasztalták. A csontszerkezet ezen elváltozása jellemz a korai csontritkulásra. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a megzavart nappal-éjszaka ritmus okozati tényez je a csont-mikroszerkezet csökkenésének. Ez meger síti azokat az els , m szakban dolgozók körében végzett megfigyelések során szerzett tapasztalatokat, melyek során ugyancsak fokozott

431

FOLYÓIRATSZEMLE csonttörési hajlamot és csökkent csonts r séget állapítottak meg. A normális ritmus hiányában megváltozott még valami: az egerek immunrendszere a folyamatos fényhatás alatt fokozottan termelt gyulladásos hírviv ket. Védekez rendszere ezért egyfajta folyamatos riasztási állapotban volt, ami korábban végzett vizsgálatok szerint kedvez a krónikus betegségeknek, nek, s t a ráknak is. Összességében megállapították, hogy a tartós fényhatás és a normális nappal-éjszaka ritmus hiánya az egereknél olyan elváltozásokat okozott, mint

amilyenek jellemz en az öregedés során figyelhet k meg. A tartós fényhatás következtében az izomerejükben, csontjaikban és immunrendszerükben bekövetkezett elváltozások miatt úgymond id el tt megöregedtek. Egyetlen vigasz azért van: ezek a negatív hatások nem visszafordíthatatlanok. Ha a természetes nappal-éjszaka ciklus helyreáll, a negatív hatások elt nnek. Korábban a fényt és a sötétséget egészségünkre nézve ártalmatlan, semleges ingernek tartották. Most azonban megállapításra került, hogy egyáltalán nem ez

a helyzet. A kísérlet egyértelm en igazolja, hogy a természetes nappal-éjszaka ciklus nagyon fontos az egészség szempontjából. Ennek a ritmusnak a hiánya egészségügyi paraméterek egész sorának súlyos zavarához vezet – a hormonoktól az anyagcserén át egészen az izmokig, csontokig és az immunrendszerig. Ez elvileg nem lehet meglep , hiszen az élet a Földön évmilliókon keresztül ehhez ritmushoz alkalmazkodott. Úgy t nik, hogy az él lények számára az az optimális, ha ebben a ciklusban élnek,, és szenvednek, ha hiányzik ez a ritmus.

fekete lyukak csúcstartója – a magyar kiadás megjelenésekor – 40 milliárd naptömeggel rendelkezett. A könyvben szó esik még széls séges érték nyomásról, s r ségr l, fényességr l, sebességr l, gravitációs vonzásról és más érdekességr l. A rekordhajhász égitestek bemutatásával a szerz nem csak azt illusztrálja, hogy mit jelentenek a csillagászati méretek, számok, adatok, amelyeket közhelyekben gyakran emlegetünk. Megismerteti az olvasót azzal is, hogyan jönnek létre azok az égitestek, különleges állapotok, jelenségek, amelyek ilyen extrém tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem kevésbé fontos az sem, hogyan lehet ezeket a paramétereket meghatározni. Gyakran kérdezik is csillagászokat, honnan tudják, hogy milyen meleg van egy csillag belsejében, hiszen nem dughatnak bele h mér t, honnan

tudják, milyen messze van egy galaxis, hiszen nem húzhatnak ki odáig mér szalagot és nem tudják mérlegre tenni a fekete lyukakat sem. Bryan Gaensler maga is asztrofizikával foglalkozik, így saját pályáján, illetve kutatásain keresztül is be tudja mutatni a felfedezések hátterét, emberi vonatkozásait. Megismerhet k azok az eszközök, módszerek, amelyekkel a csillagászok dolgoznak, és nem hallgatja el azt sem, mekkora kihívást jelentenek ezek a mérések és esetenként mekkora hibával terheltek. A könyvet Kovács József, az ELTE Gothard Obszervatórium munkatársa fordította, szakmai lektora pedig Szabados László (MTA CSFK Konkoly Obszervatórium) volt. Ezt egyrészt azért fontos megemlíteni, mert napjaink hazai könyvkiadásában gyakran találkozunk – finoman szólva – nem hozzáért fordításokkal. A kiadó szerencsére nem ezt a trendet követi. Másrészt az eredeti kiadás 2011-ben jelent meg, de a szaklektori megjegyzéseknek köszönhet en minden adat a 2015. szeptemberi állapotot tükrözi! Követend példa az olvasóbarát stílus is. Ennek egyik jele az, hogy mind a bet típussal, mind a bet mérettel a „tapasztaltabb” olvasók is könnyen megbirkóznak. A másik a szerz höz, Bryan Gaenslerhez f z dik, aki nem leír, nem publikál, hanem mesél. Az szavait idézve: „Mindezek ellenére a kozmosz, minden kétséget kizáróan extrém, széls séges számai felfoghatatlanok. Alaposabban megvizsgálva azonban felfoghatók és a kulcsot adják az égbolt csodáinak megértéséhez. Az emberi elme csúcsteljesítménye, hogy nem csak értékelni, de magyarázni is tudja a felfoghatatlant.” TRUPKA ZOLTÁN

KÖNYVSZEMLE BRYAN GAENSLER: Extrém kozmosz (Geobook Hungary Kiadó, 2015) Ha azt mondanánk, hogy ez a világegyetemes rekordok könyve, kicsit szenzációhajhásznak t nne, de valójában nem mondanánk vele túl nagyot, hiszen nincs extrémebb hely az univerzumnál. Nemcsak azért, mert nem ismerünk másikat, hanem mert a megszokott emberi léptékekhez képest elképzelhetetlenül nagy mennyiségekr l beszélhetünk. Nézzünk néhány példát. Nyáron Magyarországon is elérheti a h mérséklet a 40 fokot, tudjuk, mennyit szenvedünk t le. Pedig a Napunk felszínének nevezett fotoszféra 5500 fok körüli. Csillagunk belsejében 15 millió fok van, szupernóva-robbanáskor pedig 5 milliárd fokot is elérheti a h mérséklet és akkor még nem beszéltünk az srobbanást követ pillanatokról. A fizikai és távolságméretek sem kevésbé érdekesek. Egy nagy lépésünk kb. 1 méter, és még az 1 km-es távolságot is könnyen el tudjuk képzelni. Ahhoz, hogy bolygónkat körbejárjuk, ebb l kell 40 ezer, ekkora ugyanis a Föld kerülete az Egyenlít mentén. Napunk átmér je 1,4 millió km. A téli égbolton, az Orion csillagképben látható vörös szín csillag, a Betelgeuze több mint ezerszer nagyobb. Ennél is milliárdszor nagyobb a Tejútrendszer átmér je, számszer en 100 ezer fényév. A legközelebbi hozzánk hasonló méret galaxis, az Androméda köd 2,5 millió fényévre van. A legtávolabbi ismert objektum több mint 13 milliárd fényévre van. Ez azt is jelenti, hogy ez az égitest, több mint 13 milliárd éves. Olvashatunk a tömeg széls ségeir l is. Földünk a viszonylag kistömeg égitestek közé tartozik, Napunk 330 ezerszer nagyobb nála, de több száz naptömeg csillagok is léteznek. A szupermasszív

432

Természet Világa 2016. szeptember

2016. SZEPTEMBER

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

KÁNTOR SÁNDORNÉ

A matematikatanítás nagy mágusa 100 éve született Dienes Zoltán Pál

Igenis, a matematikaóra lehet érdekes és hasznos, és még több is: amint azt Descartes olyan szépen mondta: „hozzászoktathatja a szemünket, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot. (Pólya György )

A gyökerekr l, a Dienes családról

D

ienes Zoltán Pál a mérai Dienes családból származott. Nagyapja, Dienes Pál Sándor jogot tanult. A Tiszai Árvízvédelmi Bizottság Igazgatója volt, ami el ször Tokajban, majd Debrecenben m ködött. A család nyolc gyermeket nevelt, akik közül szinte mindegyik híressé vált.

Dienes Pál

Dienes Zoltán szüleir l Dienes Pál, Dienes Zoltán Pál édesapja, Debrecenben, a Református Kollégiumban, érettségizett. Osztálytársa volt Medgyessy Ferenc szobrász, akihez szoros barátság f zte. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika-izika szakos tanári diplomát 1905-ben. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Geiger (asszonynevén Dienes)

Dienes Gedeon, Dienes Valéria, Dienes Zoltán

Dienes Lajos orvos lett. A két világháború között kiment az USA-ba, ahol egyetemi tanár és orvos kutató volt a Harvard Egyetemen. Dienes László a F városi Könyvtár igazgatója volt. Meg kell említeni baloldali beállítottságát és politikai szereplését. Testvérével, Pállal, együtt a XX. század elején beléptek a Kommunista Pártba. László a Tanácsköztársaság idején kulturális népbiztos volt. Debrecenben jelenleg a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola viseli a nevét. Dienes Kálmán (1881–1954) mérnök volt. Dienes Pál (1882–1952) matematika-fizika szakos tanár, matematikus, Angliában egyetemi tanár. Dienes Barnabás (1895–1950) magyarfrancia szakos tanári diplomát szerzett, az USA-ban lett református pap, majd püspök. Dienes Katalin (1900–1979) görög-latin szakos tanár volt.

Valériával (1879–1978), akivel együtt hallgatták Beke Manó el adásait és együtt doktoráltak 1905-ben. A doktoravató ünnepség

Dienes Zoltán alatt váltottak jegygy r t. Házasságukból két gyermek született: Gedeon (1914–2005) és Zoltán Pál (1916–2014). Dienes Pál Budapesten a Tisztvisel telepi gimnáziumban kapott állást (igaz-

gató: Gaál Mózes, irodalomtanár: Babits Mihály). Ezekben az években a házaspár Párizsba ment tanulmányútra, ahol Dienes Pál a Sorbonne-on újabb doktorátust szerzett, amelynek alapján Budapesti Tudományegyetem magántanárrá nyilvánította. Feleségével, Dienes Valériával, közösen öt függvénytani dolgozatot írtak és egy közös könyvük is megjelent. Dienes Pálnak szánták az 1912-ben megalakult Debreceni Egyetem Matematikai Szemináriumának az els igazgatói székét és rá akarták bízni a Matematikai és Természettudományi Kar megszervezését, de politikai szereplése miatt, mivel 1919ben rejt zködnie, majd menekülnie kellett Magyarországról, ez nem valósulhatott meg. Angliában telepedett le és matematikusként Anglia különböz egyetemein (Wales, Swansea, Birkbeck College) kapott állást. Függvényelmélettel, differenciálgeometriával, komplex függvénytannal, filozófiával, matematikai logikával, Taylorsorokkal, végtelen mátrixok elméletével és versírással is foglalkozott. Szeretett kirándulni, hegyet mászni. Kellemes társasági ember volt. Külön kell szólni édesanyjáról, Dienes Valériáról. A matematika után el ször a filozófia felé fordult, majd fordító, koreográ-

Dienes Gedeon (bal oldalon) fus, mozdulatm vész, táncpedagógus és a táncelmélet egy új ágának, az orkesztikának a megalkotója lett. Fordítói munkájáért 1934-ben Baumgartner-díjban részesült. Nagyon vallásos hív katolikus volt. CXXIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Angliában Dienes Pál els feleségét l elvált, majd házasságot kötött BajcsyZsilinszky Sarolta fest m vésszel, de kés bb ez a házassága is felbomlott, Zoltánnak nem lett jó mostohája Sári. Talán a fentiekb l is látszik, hogy Dienes Zoltán viharos történelmi id kben különleges családi környezetbe született bele.

Dienes Zoltán életér l Budapesten született a család második gyermekeként. Gedeon bátyja humán érdekl dés volt, 12 nyelven beszélt és kés bbi munkássága édesanyja táncpedagógiai tevékenységéhez és Magyarországhoz kapcsolódott. Zoltán más életet választott, 16 évesen apja invitálására Angliába költözött. Zoltán gyermeki éveinek, édesanyjával és testvérével együtt, számos helyszíne volt: Magyarország, Ausztria, Franciaország, Németország. Középiskoláit Budapesten, Párizsban és Angliában végezte. 1934-ben Angliában érettségizett. Utána Londonban a University College-ban tanult tovább. 1939-ben doktorált a Londoni Egyetemen. Disszertációja: Constructivist Foundation of Mathematics according to Borel and Brouwer. Diplomájának megszerzése után matematika tanár a Highgate Schoolban, majd Darlingtonban. 1944 után különböz egyetemeken tanított (Southampton, Sheffield, Manchester, Leicester). Leicesterben pszichológiai tanulmányokat is végzett, ekkor fejlesztette ki matematikatanulási elméletét, alkotta meg szemléltet eszközeit és írta könyveit. 1961-ben Ausztráliában, Adelaide-ben kapott katedrát. Dolgozott Jerome Brunerrel a Harvardon, Jean Piaget-val Genfben. Az International Study Group for Mathematics Learning kutatócsoport és egy nemzetközi folyóirat, a Structural Learning, megalapítója. 1966-tól 1978-ig a kanadai Sherbrooke-i Egyetemen a Pszichomatematikai Intézet igazgatója. Ebben az intézetben kutatott vele együtt Varga Tamás és Klein Sándor is. Közben szinte a világ minden táján járt és tanítási kísérleteket végzett (Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Guinea, USA, Kanada, Németország, Olaszország, Chile, Argentína, Brazília, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Magyarország). 1978–80 között Olaszországban tantervet állított össze az elemi iskolák számára. Nyitottságára jellemz , hogy nagyon gyorsan elsajátította a számítógépek használatát és írt programokat is. Az 1980-as évek közepét l Exeter egyetemén tiszteletbeli kutatótanár. Nyugdíjas éveit Kanadában töltötte, ahol az Acadia Egyetem Tanítóképz karán tanított. Sokat publikált, 30-nál több könyvet írt. 2000-ben jelent meg a Calls from the Past életrajzi ihletés verseskötete. CXXX

Számos nyelven beszélt: magyarul, angolul, franciául, németül, olaszul. is vallásos ember volt, a kvéker gyülekezet tagja. Szeretett a családjával együtt énekelni. Kedvelt sportjai a túrázás, sífutás és az úszás voltak. 1938-ban vette el feleségül gyerekkori szerelmét, Tessa Cooke-ot. Házasságukból öt gyermekük született.

Kitüntetései Öt egyetem díszdoktora: Siena (Olaszország), Caen (Franciaország), New Brunswick (Kanada), Exeter (1995, Anglia), Pécsi Tudományegyetem FEEK (2009).

Magyar nyelven megjelent munkái: • • • •

Építsük fel a matematikát Dienes professzor játékai Játék az életem – egy matematikus mágus visszaemlékezései Ki jut a várba? – logikai játék

Dienes Zoltán matematikaoktatási elmélete

ezért fontosnak tartotta azt, hogy az analizálást konstrukció el zze meg. A Dienes-módszer lényege a játékon alapuló tanítás, amivel ki lehet egészíteni, frissíteni lehet, izgalmassá lehet tenni az iskolai tantervet. „Mondjuk ki bátran: a gyerekek többsége sosem jut el odáig, hogy megértse, mit is jelentenek azok a matematikai fogalmak, amelyekr l tanul.” – mondta. A matematikatanulás alapelveit az Építsük fel a matematikát cím könyvében a fejtette ki. Ezek a következ k: 1. A dinamika elve 2. A konstruktivitás elve 3. A matematikai változatosság elve 4. A perceptív (észlelési) változatosság. A Six Stages in the Process of Learning cím könyvében írta le a matematikatanulás hat szakaszát, melyek a következ k: 1. Szabad játszás 2. Játékok (szabály alapján) 3. Közös vonások keresése (a közös struktúra felismerése) 4. Ábrázolás (reprezentálás) 5. Leírás (szimbolizálás, jelhasználat) 6. Formalizálás.

Dienes Zoltán szemléltet taneszközei, játékai

Dienes Zoltán a játékon alapuló matematikatanítás úttör je. Megállapította, hogy a matematikában a mechanikus tanulás kevésbé alkalmazható, mint más tantárgyakban, mert itt a hangsúly els sorban a struktúrán van és nem a tartalmon. A gondolkodás, az okoskodás nagyon fontos. A tanulási folyamatot komplexen fogta fel. Rámutatott

Dienes-kocka: a helyi érték, a számrendszerek megtanulásához. Dienes-készlet: logikai készlet (kék, sárga, piros, zöld szín m anyag lapok, amelyek alakjuk szerint négyzetek, háromszö-

arra, hogy manipulációs eszközökkel, játékokkal, tánccal, történetekkel sokkal hamarabb el lehet kezdeni a matematika nehéznek t n fejezeteinek a tanítását, pl. a struktúrák elméletét. Az analizáló gondolkodás szerinte csak 12 éves kor után jelenik meg,

gek, körök, méretük szerint kicsik vagy nagyok, tulajdonságaik szerint lyukasak vagy simák. A velük való játék során a halmazokkal és a logikával kapcsolatban lehet tapasztalatokat szerezni. Magyarországon ez terjedt el.

MATEMATIKATÖRTÉNET

Dienes-kocka

Csoportelmélet a Jázmin utcában „A gyerekek asztalok mellett ültek négyes csoportokban. Ebben a külterületi iskolában meg tudták valósítani azt, hogy a szokott el adóteremszer elrendezés helyett pillanatok alatt m hellyé lehessen alakítani az osztálytermet két-két kétszemélyes asztalka összetolásával. A „számtanóra” szó mindenképpen furcsán illik arra, ami ott most folyt, de arra is, ami általában folyik ezekben az osztályokban. Babylon-épít készletb l háromszögeket, négyzeteket, tetraédereket és kockákat állítottak össze a gyerekek (kis segítséggel).

Dienes Zoltán f célja a személyiség fejlesztése volt. Arra törekedett, hogy a matematika ne mumus, ne rettegett, hanem szeretett tantárgy legyen, ne mechanikusan magolják a gyerekek, hanem saját tevékenységük segítségével jussanak el a megértéshez. Magyarországról Varga Tamás és Klein Sándor kapcsolódott be Dienes Zoltán munkájába. A Varga Tamás-féle komplex matematika, az általános iskolai új tantervek alapgondolatai, az új szemlélet probléma megközelítés, a játék, az eszközök használata el segítette a tanulók gondolkodásának fejlesztését, az önálló felfedezést és az együttm ködést, a cselekvésb l keletkez gondolkodást. „Világszerte átalakulóban van a matematikai nevelés. Ebbe az átalakulásba – a matematikatanítás nemzetközi reformmozgalmába – kedvez körülmények találkozása folytán, mi, magyarok korán bekapcsolódhattunk. Egy ilyen körülmény az, hogy a reformmozgalom egyik legkiemelked bb képvisel je, Dienes Zoltán professzor magyar születés . Évente ismétl d látogatásai igen értékes ösztönzéseket adtak. Egy másik kedvez körülmény: az UNESCO 1962ben Budapesten rendezte meg a reformmozgalom els igazán nemzetközi találkozóját.” (Varga Tamás, 1972.) Dienes Zoltán 1968 novemberében Budapesten meglátogatta 88 éves édesanyját. Amíg itthon volt, négy napon keresztül tanította Justh Kornélné osztályában a Jázmin utcai általános iskolásokat. Err l Varga Tamás így számolt be A Matematika Tanítása 1968. évi 1. száA logikai készlethez hasonló 3x3x3 struktúra: mában megjelent cikkében: Három az igazság

A bels háromnak minden csúcsa más szín volt; a kocka szemközti csúcsaiba egyez szín golyók kerültek. Ezzel készen voltak a munkaeszközök, a matematikai absztrakció kiinduló pontjai. Az egyik asztalnál az egyik, a másiknál a másikféle eszközzel játszottak. Néhol két példány is volt ugyanabból az eszközb l. Az egyik példány volt a „tanú”. Ez mindig ott ottmaradt változatlanul az asztalon, amíg a másikat forgatták, hogy tanúskodjon arról, mi volt az eredeti helyzet a forgatások el tt. Ennyib l és a cikk címéb l már sejthetik az olvasók, mi volt ezeknek az óráknak a tárgya: azoknak a transzformációknak a tanulmányozása, amelyek ezeket az alakzatokat önmagukba viszik át.” Klein Sándor szerint azért nem terjedt el jobban a Dienes-módszer, mert ezek a játékok megváltoztatták a tanár szerepét, mert az irányításban nem csak a tanár vesz részt, illetve az iskola mindig siet. Dienes Zoltán személyes példája mutatja, hogy milyen fontos a tanár egyénisége. Neki minden helyen sikerült a gyerekekkel és a tanárokkal is a közös hangot megtalálnia. Pápua Új-Guineában a gyerekek krokodilokká, vagy kengurukká váltak ahhoz, hogy egy matematikai összefüggést megértsenek. A szocialista Magyarországon a gyerekek megcsodálták kockás ingét és megtanulták, hogy Zed a neve. Klein Sándor több évig dolgozott együtt Dienes Zoltánnal. Véleménye szerint „a tömegoktatás korszakában nehéz személyre szabottan eljutni a diákokhoz. A játékos feladatokkal azonban megtaníthatók egy olyan gondolkodásmódra, amelyet a kés bbi tanulmányaik során és más területeken is hasznosíthatnak.” Természetesen nagyobb hatást azok a tanárok tudnak elérni, akik kicsit mások, másképpen közelítik meg a problémákat, másképpen kezelik a gyerekeket. Ma, amikor a közoktatás válságban van, illetve kritikus korszakát éli, amikor a tanulók a közvélemény és a média hatására elfordulnak a matematikától és más, könynyebb, utakat választanak, akkor érdemes feleleveníteni a Dienes-módszer lényegét, egyes elemeit bevinni a tanítási órákra mind az elméleti, mind a gyakorlati vonatkozásokban, nemcsak az általános iskolások, hanem a középiskolások, s t még az egyetemi hallgatók számára is. Dienes Zoltán hitt abban, hogy a matematika játékosan, tapasztalati úton, szemléltet eszközök segítségével is hatékonyan tanulható, a matematika és a logika egyetemes nyelve életkortól, földrajzi helyekt l és kultúráktól függetlenül a kommunikáció hatékony eszköze. „Azok a matematikusok, akiket a kormányok a(z oktatási) problémák megoldására felkértek, matematikailag tökéletesen megtervezett programokat gondoltak ki, de elCXXXI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE képzelésük sem volt arról, hogyan lehetne ezeket a gyerekeknek megtanítani. Nem sok haszna volt azoknak a pszichológusoknak sem, akik bekapcsolódtak ezekbe a programokba, mert többnyire nem ismerték a matematika alapjait, és - legalább is abban az id ben- többségük többet tudott arról, hogy mi befolyásolja az egerek futását az útveszt ben, mint arról, hogyan képesek a gyerekek megérteni a matematikát, és vissza az alapokhoz felkiáltással az iskolák szép csendesen visszatértek a számolás gyakorlásához, a standard problémák gyakorlásához. A matematikatanár újra ott ált az osztály el tt, a diákokat nem érdekl témából, a diákok számára érthetetlen nyelven prédikálva.” (Dienes Zoltán, 1998. május, Kanada) Szerinte a matematikatanulás mozgatóerejének a felfedezés izgalmának kell lennie. „Ha elérnénk, hogy a gyerekek a cselekedet örömét többre becsülnék, mint a birtoklását, ezzel olyan emberek felnevelését segítenénk, akiknek a magatartását nem teljesen a – bármilyen józan értelemben vett - önérdek határozza meg: akiket sokkal jobban érdekelne az, amit csinálnak, minthogy azzal tör djenek, hogy a szomszédjaiknak jobban megy. Valószín leg fel kell adnunk a jelenlegi osztálytanítás módszerét, ahol a tanár, mint központi irányító, közvetlenül gyakorolja a hatalmat. Ehelyett kísérleti eszközök és írott utasítások alapján egyéni vagy kiscsoportokban való tanulásra kell áttérnünk, ahol a tanár, mint útmutató, tanácsadó szerepel. Véleményem szerint elérhet az a cél, hogy alkotó tanulási helyzetet teremtsünk a matematikatanulás minden fokán. Ha egy gyerek saját tapasztalatai alapján eredményesen alakított ki egy fogalmat, akkor megalkotott valamit, ami el z leg nem létezett, és ez a valami pszichológiai értelemben is beépül személyiségébe.” Érdemes Dienes Zoltán nézeteivel részletesebben megismerkedni, mert a mai világban is érvényesek a meglátásai. Az oktatás válságban van. A matematikaoktatás nem kell en eredményes. Csökken a természettudományok és a matematika iránt érdekl d diákok száma. A matematikaoktatást át kellene alakítania társadalmi elvárásoknak megfelel en. A fiataloknak els sorban fogyasztói és felhasználói szinten kell eligazodnia (PISA), illetve alkalmazkodni kell a megjelent új technikákhoz. Dienes Zoltán úgy látta, hogy „A matematikát általában bonyolult és nehéz tárgynak tartják, eltekintve néhány elszigetelt esett l, amikor lelkes pedagógusok életet visznek ebbe a tárgyba, és így érdekessé és ezzel könnyebbé is teszik. Nagyon kevés történik annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzék. Az utóbbi id ben mégis kezd valami rossz érzése támadni azoknak, akik matematikatanítással foglalkoznak. CXXXII

Mik a matematikatanítás céljai? A célok lényegében két f típusra oszthatók: gazdasági és személyi célokra. A vélemények közti eltérés csak a két típus közötti hangsúlykülönbségen lehet: egyesek a gazdasági hasznosságot emelnék ki, mások a szívesen és jól végzett munka örömét. A gazdasági célok két csoportra oszthatók. 1. a mindennapi élet szükségletei 2. a tudományos haladás szükségletei. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hasznosság túlságos hangsúlyozása elterelte a figyelmet az elméleti kérdésekr l, és ezzel az alkalmazások tanítását is megnehezítette, a gondolatok megtermékenyítését pedig gyakorlatilag lehetetlenné tette. Más szavakkal: a hasznosság túlhangsúlyozásának az volt az eredménye, hogy alighanem csökkent a tanultak hatékonysága, és mindenképpen csökkent az általánossága. Nézzük most a tudományos haladás igényeit. A matematika a többi, a tiszta és az alkalmazott tudomány fejl désének egyaránt egyik legfontosabb eszköze. Csak annak a kezében értékesek a matematikai eljárások, akik pontosan ismerik minden csínját-bínját, mikor és hogyan lehet alkalmazni ket. A matematikai eljárások megértésének hiánya, amely iskoláinkban manapság általános, nem jó el készület a tudományos pályára.”

Dienes Zoltán elvei a gyakorlatban A Dienes Zoltán által vezetett Sherbrooke-i Pszichomatematikai Központban olyan pszichológiai alapelveket próbáltak ki és haszno-

sítottak, amiket a gyakorlati munkából, a laboratóriumi és osztálytermi tapasztalataikból sz rtek le. Csökkenteni akarták a tanulóknak az iskolai tevékenységéb l következ szorongását, a tantárgytól vagy a tanártól való félelmét. A kompetenciákat, a kooperatív munkát helyezték el térbe. A két legfontosabb elvük: 1. A matematikai változatosság elve 2. Az érzékszervi változatosság elve.

Dienes professzor játékairól Michael Holttal közösen írta meg a Let’s Play cím könyvet 4–8 éves gyerekeknek. Az Építsük fel a matematikát cím könyvében is bemutat játékokat a matematika tananyag egyes fejezeteinek a feldolgozásához. Ilyenek pl. az aritmetikai és az elemi algebrai fogalmak, a lineáris algebra elemei, relációk és függvények az analízis elemeib l a rendezésr l és a s r n elhelyezkedésr l, illetve a geometria játszási szakasza. Ez utóbbiban azt javasolja, hogy a valóságos világ tárgyaival, vagyis a testekkel kezdjék a játékokat. Megmutatja, hogy a geometriai struktúrák hogyan világíthatók meg konkrét térbeli tárgyakkal végzett játékokkal és egyéb olyan térbeli szabályjátékokkal, amelyeknek a játékszabályai a térbeli játékok szabályaival azonosak. A játékok különböz korosztályok számára készültek. Dienes Zoltán szinte minden témához szerkesztett játékokat. Dienes professzor játékai cím könyvéb l választottam ki két játékokat bemutatásra.

MATEMATIKATÖRTÉNET rendszer lényegét és eljutunk oda, hogy ezeket egyszer axiómarendszerek formájában fejezzük ki. Ezután lehet ségünk van az axiómákat megváltoztatni, variálni. Ez a fogalomalkotás következ ciklusának a játszási szakasza. A tárgyakról szerzett tapasztalatokat és a meghatározott tulajdonságú tárgyakra vonatkozó strukturált játékokat a tárgyak tulajdonságai által meghatározott struktúra leírása követi. A lehetséges mozgások (változások) térképe alapján a struktúrát világosabban látjuk. A gondos tanulmányozás után válik a struktúra axiomatizálása a gyerekek számára pszichológiailag is elérhet vé. Ezután már játékszerré válik számukra a struktúra, élvezettel foglalkoznak vele, kiterjesztik, változtathatják ket, miközben megigyelik, hogy milyen változások hatására mi történik a struktúra tulajdonságokkal. A Helycserék játék a kombinatorikai készségeket, a Székjáték a geometriai készségeket fejleszti.

Székjáték Ezt kisebb és nagyobb gyerek is játszhatják. Két szék kell hozzá. Ha a gyerekek még nem ismerik a párhuzamosság, mer legesség, a forgatás fogalmát, akkor a Brunerféle enaktív vagy ikonikus síkon dolgozunk, és konkrétan megmutatjuk, hogy mit és hogyan szabad csinálni, illetve azt is, hogy a szék hogyan nem állhat. A széknek 24 féle helyzete van. Szabályok: • A szék támlájának párhuzamosnak kell lennie valamelyik oldalfallal, vagy a mennyezettel. • A szék ülésének párhuzamosnak kell lennie valamelyik oldalfallal vagy a mennyezettel. Játékszabályok: 1. A széket negyed fordulattal lehet elfordítani, úgy, hogy a támlája az ülés eredeti helyzet felé mozduljon el 2. A széket negyed fordulattal lehet elfordítani az ülésre mer leges tengely körül, az óramutató járása irányában (ha az ülésre rálátunk).

Ezt a két mozgatást akármilyen sorrendben tetsz leges sokszor meg lehet ismételni. A játék célja az, hogy egy helyzetb l, minél kevesebb lépésben egy meghatározott másik helyzetbe hozni a széket. A kezd játékos kijelöli a kezd és a véghelyzetet, ezután a másik elvégzi a mozgatást. A feladatot kit z játékos is átviheti a széket ugyanabból a kezd helyzetb l ugyanabba a véghelyzetbe, ha kevesebb lépésben tudja ezt végrehajtani. Ebben az esetben kap pontot, különben a másik játékos (feltéve, hogy meg tudta oldani a feladatot). A következ fordulóban a másik játékos t zi ki a feladatot, és így tovább váltakozva. Az nyer, aki végül a legtöbb pontot kapja. Úgy is lehet játszani, hogy a lépések számát korlátozzák. A lehet ségek száma igen nagy, a 24 helyzet mindegyikéb l 23 másik helyzetbe lehet hozni a székeket, ami összesen 24x23 =552 lehet ség.

Mire jók a játékok? El ször megragadjuk egy vagy több hasonló és egymással kapcsolatos szabály-

A Matematika Tanítása 2003. évi 1-2. számában jelentek meg Dienes Zoltán Játsszunk néhány matematikai ideával I-II. cím cikkei, amelyekben a komplex számok játékos természetét tárgyalta. „Aki matematikával játszani szeretne, annak meg kell mondani, hogy a mester, hogy neki akármit lehet a semmib l teremteni, mintha varázsló lenne. Igaz, hogy néha nagyon furcsa lényeket teremthet a varázsló, de az nem baj, így tanul meg a varázsló a matematikai m helyben játszani!” A konkrét eszközök, amik felhasználásra kerülnek: kékek vagy pirosak, körök vagy négyzetek. A tárgyakat egy nagy zacskóba tesszük bele és a következ játékot játsszuk. Mindkét játékos csukott szemmel kihúz egy csomó tárgyat a zacskóból, majd visszatesznek a zacskóba minden olyan párt, amelyikben az egyik tárgy piros, a másik meg kék, de mind a kett ugyanolyan alakú. Az ilyen párnak a neve: nullapár. Amikor minden nullapárt viszszatettek a játékosok a zacskóba, megszámolják, hogy mennyi tárgyuk maradt. Ezt a m veletet annyiszor ismétlik, ameddig valamelyik játékos olyat húz ki a zacskóból, amib l mindent vissza tud oda rakni. Ez a játékos kijelenti, hogy „Nullám van!”. Ezután összeadják, hogy hány darab nem került vissza a zacskóba, és az gy z, akinek ez az összeg kevesebb. Ha az egyik húzás után mind a két játékosnak mindegyik alakból ugyanannyi maradt meg (a színeknek is egyeznie kell), akkor a játék döntetlen, ilyenkor újra kell kezdeni. Ha két rakásban (amikor a nullapárok már visszakerültek a zacskóba) pont ugyanannyi és ugyanolyan szín tárgy van mindkét alakból, akkor ezeket a rakásokat ekvivalens rakásoknak nevezzük. A következ kben egy rakást mindig ki lehet CXXXIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Gyöngyök és formulák cserélni egy másik ekvivalens rakással. Az üres rakás, tehát az, amelyikben nincs semmi, minden olyan rakással ekvivalens, amiben csakis nullapárok vannak. A rakások között m veleteket értelmezünk. a) összeadás b) kivonás c) a legkisebb rakás d) a semleges rakás-osztály Jelölése: 0, vagy (0;0), (0;0;0) … A rakásokat rárakjuk egy táblára. A tábla közepén van az üres rakás helye. Innen kezdjük a sétánkat. Elkezdünk sétálni a táblán: le, fel, jobbra, balra. Tulajdonképpen egy koordinátarendszert hoztunk létre. Minden négyzetnek meg tudjuk adni a nevét, vagy címét, ami két részb l áll: a köröknek a száma, a négyzeteknek a száma és a színe. Értelmezzük a táblán az összeadás és a kivonás m veletét és az inverz rakásokat ( A-B = A + (-B)), a szorzást. Itt bejön, hogy a szorzás eredménye „nulla” lehet akkor is, ha mind a két tényez nem „nulla”. Majd egy pontosabb nyelvet fejlesztünk ki a játékok leírására (pozitív i, negatív i bet vel ellátott számok). A cikk 2. részében a játékot négy dimenzióra terjeszti ki. Most már nyolc különböz egységgel játszanak: kék és piros körök, négyzetek, amelyek lehetnek kicsik vagy nagyok. Egy nullapár tárgyai egymástól különböz alakúak, de méreteik azonosak. A tárgyalásmód az el z höz hasonló: a permanencia elvet alkalmazzák addig, amíg lehet. Szorzási szabályokat állapítanak meg, ezek elsajátítását ábrával könnyítik meg, meghatározzák a négy –dimenziós játékok pontos nyelvét. A változatosság elve alapján, még két lehetséges négydimenziós játékot adnak meg, amelyek, ha kockákkal szemléltetik a jeleket, akkor elvezetnek a polinomokhoz. Ha az összes polinom kell, akkor lemondanak a sok játékszerr l, a rakásokról, és ha csak bet kkel és hatványjelekkel dolgoznak, akkor már látszik, hogy igazi, komoly matematikáról van szó.

Dienes Zoltán elvei a XXI. századi valóságban Hozzám nagyon közel állnak Dienes Zoltán elvei és elképzelései. Egyrészt a konkrétság és a szemléltetés, a vizualitás, a modellezés, CXXXIV

A pécsi egyetemt l kapott díszdoktori oklevél átadása (2009) másrészr l a perceptív változatosság, a sokcsatornás megközelítés, illetve a matematikai struktúráknak játékkal való megközelítése (komplex számok, modern algebrai fogalmak: test, gy r , vektortér, matematikai golfjáték – véges vektortér). Nagyon sok esetben sikerült ilyen módszerekkel felkelteni a tanulók érdekl dését, a fogalmak (csoportelméleti fogalmak), eljárások (geometriai transzformációk) megértését és megjegyzését, a strukturált gondolkodást kialakítani és rávenni a diákjaimat a kutatómunkára. Az egyes tanítási órákon bevált a csoportmunka, illetve a kooperatív tanulás alkalmazása. A tanulókat motiválni tudta a számítógéppel történ felfedeztet oktatás is (GeoGebra alkalmazása a Viviani-tétel felfedezésére). Hasonló következtetésre jutottak a Kíváncsiság vezérelt matematikaoktatás a PRIMAS Project kutatótanárai is. k is azt állapították meg, hogy er s impulzus kell ahhoz, hogy a tanulók érdekl dését felkeltsék, és aktivitásukat fenntartsák, Azt kell elérni, hogy a diákok aktívan részt vegyenek az órán, és cselekv módon reagáljanak az ket ér kihívásokra. A kíváncsiság vezérelt oktatás alapja a problémaközpontú megközelítés, de annál több, mert nagy fontosságot tulajdonít a kísérletezésnek, a modellezésnek. Itt a Gyöngyök és formulák (Beads and Formulas) témát mutatjuk be, amelynek során konkrét gyöngyf zést kombinatorikai, illetve gráfelméleti ismeretekkel kapcsolják össze az érdekl dés mélységét l függ en 2–4 tanítási órán keresztül.

Irodalom András Szilárd-Tamási Csaba: Inquiry-based learning in maths and science classes, Pädagogische Hochschule Freiburg, 2013, 58-60. András Szilárd-Csapó Hajnalka-Nagy rsSipos Kinga-Szilágyi Judit-Soós Anna: Kíváncsiság vezérelt matematikatanítás, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2010, Bloomfield, Alan - Vertes, Bob: People Maths Hidden Depths, Association of Teachers of Mathematics, 2005, Burlington Press. Császár Ákos: Varga Tamás él matematikája,

Matematikatanár-képzés – matematikatanártovábbképzés 1 (1993) 7-15, Calibra Kiadó. Dienes Zoltán: Építsük fel a matematikát, SHL Hungary, 1999, ISBN 9789630372657. Dienes Zoltán: Játék az életem – egy matematikus mágus visszaemlékezései, Edge 2000 Kiadó, 2001, ISBN 9630061066. Dienes professzor játékai, M szaki Kiadó. 1989. Dienes Zoltán: Agykalandok Dienes professzor játékai, Edge 2000 Kiadó, 2016. Dienes Zoltán: Játsszunk néhány matematikai ideával. I-II. A Matematika Tanítása, XI. évf. 2003. 1. szám 12-18, 2. szám 12-16. Dienes. Z.: Six stages in the process of learning mathematics, NFER, 1973. Fenyvesi Kristóf - Téglási Ilona. Adventures on paper Visuality & Mathematics,Visual Arts Sciences and Playful Activities,Eger 2014. Kántor Sándorné: Papírhajtogatás a geometria tanulásában. Matematikatanár-képzés- matematikatanár- továbbképzés 3 (1995), 7-16, Calibra Kiadó. Kántor Sándorné: Egy matematikatanítási kísérletr l, Új utak a matematika tanításában 4. Ismerkedés a kísérleteinkkel, Tankönyvkiadó, Bp. 1980. 179-214. Kántor Sándorné: Szemléletes bizonyítások Matematikatanár-képzés- matematikatanár- továbbképzés 3 (1995) 91-102, Calibra Kiadó. Kántor Sándorné: A vizualizáció és a modellek szerepe a matematikaoktatásban. Matematikatanárképzés-matematikatanártovábbképzés 4 (1997) 23-34, Az 19951996. évi Varga Tamás Napok el adásai, Calibra Kiadó, Bp. Kántor Sándorné - Kovács András: Els lépések a kooperatív tanulás bevezetésére. Matematikatanárképzés-matematika-tanártovábbképzés A 2004 -2006. évi Varga Tamás Napok el adásai, Bp., 2007. 91-102. Kántor Sándorné: Kompetencia alapú matematikatanár képzés tapasztalatairól. Veszprém, A tanárképzés Napja I. 2008. Konferencia kötet. Kántor T. - Tóth A.: Teaching of old historical mathematics problems with ICT tools. Teaching Mathematics and Computer Science, 14 (2016) 1, Debrecen, University of Debrecen, Hungary. Klein Sándor: Az intelligenciától a szerelemig (Pszichológusok a pszichológiáról) 3. kiadás. SHL Hungary Kft, 2000. ISBN 963 04 9820 0. Klein Sándor: Tanulni jó (Egy pszichológus a pedagógiáról) 3. kiadás. SHL Hungary Kft, 2000. Rogers C. R.- Freiberg, H. J. : A tanulás szabadsága, Edge 2000 Kiadó, 2013, ISBN 978963 9760 24 0. Varga Tamás: Csoportelmélet a Jázmin utcában, A Matematika Tanítása, 1968. 1. szám. Varga Tamás: Korszer matematikatanítás felé, Új utak a matematika tanításában 1. Néhány hazai és külföldi kísérlet, Tankönyvkiadó, Bp. 1972. 153-194. Varga Tamás: Az egyszeregy körül, Matematikatanár-képzés- matematikatanár- továbbképzés 5 (1999) 5-8, M szaki Könyvkiadó Winkler Márta: Iskolapélda- kinek kaloda, kinek fészek. 4. kiadás, Edge 2000 Kiadó, 2003, ISBN 963 86421 9 X.

DIÁKPÁLYÁZAT

XXV. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával

Világunk külön Világa FÜLÖP DOROTTYA Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia

i sem ösztönöz jobban egy diákot az alkotásra, kutatásra és tanulásra, mint egy pályázat. Egy pályázat, ahol a munkákat szakért k bírálják el, ahol a pályázó felmérheti tudását és tehetségét, és ahol lehet sége nyílik a világ egy újabb töredékének megismerésére. Mindemellett ki kell emelnünk azt is, hogy egy pályázaton a diák sokkal jobb kedvvel dolgozik, mint a tanórákon – már csak azért is, mert a részvétel nem kötelez , és si diáktörvény, hogy mindig az az érdekesebb, ami nem kötelez ... Az pedig, hogy a diák küld-e munkát a pályázatra, természetesen a pályázati felhívástól és a tanuló érdekl dési körét l függ. Ha pedig a tanuló talál olyan pályázatot, ami megfelel az érdekl dési körének, akkor lázas munkába kezd, és jó eséllyel valami különlegeset alkot. E sorok írója is egy pályázatra készítette munkáját, méghozzá egy egészen furcsának t n témakörben: az illet pályázat történetét írta meg.

M

A tudomány szolgálatában Az 1869 óta havi rendszerességgel megjelen Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet Szily Kálmán alapított a Királyi Magyar Természettudományos Társulat keretében. „Azóta vannak olvasható tudományos folyóirataink, amióta a Természettudományi Közlöny ezt úttör gyanánt megkezdte.” – írta Kosztolányi Dezs . Világviszonylatban is ritkaság a természettudományos folyóiratok ilyen korai megjelenése. Európában a Természet Világa a legrégebbi ismeretterjeszt folyóirat. Az angol Nature magazin szintén 1869-ben (de pár hónappal kés bb), a National Geographic els száma pedig 1888 októberében jelent meg el ször.

Negyed évszázadnyi sikertörténet A Természet Világa mindamellett, hogy segíti a tudomány elterjedését és er síti az anyaország és a külhoni magyarok kapcsolatát, egy európai szinten egyedi ötlettel is kiemelkedik a tudományos magazinok sorából. Az ismeretterjeszt folyóirat immáron huszonöt éve, 1991 óta minden évben diákpályázatot hirdet a középiskolásoknak. A kutatómunka, a cikk írása, el készítése a tanulás egyik legmaradandóbb formája. Sajnos a diáknak tanulás közben számtalanszor kell adatok és elemzések halmazán átrágnia magát; a váratlan információáradat pedig sok esetben „megfekszi a gyomrát”, mert nem érti meg a téma valódi lényegét. Egy pályázat el készítése – saját tapasztalat alapján írhatom – kicsit olyan, mint a nyomozómunka. A diáknak meg kell keresnie az összefüggéseket, nyomoznia kell az adatok után, meg kell fogalmaznia saját észrevételeit. A folytonos kutatással és az egyéni tapasztalattal pedig mélyebb és maradandóbb tudásra lehet szert tenni. Kezdetben két kategóriában pályázhattak a középiskolások: Természettudományos múltunk felkutatása és Önálló kutatások, elméleti összegzések. Már az els díjátadó bebizonyította, hogy remek ötlet volt a diákpályázat kezdeményezése. Egyre több és több támogató jelentkezett, aki segíteni szerette volna a pályáztatók munkáját, így az évek során a pályázat a lehet ségek tárházává vált, hiszen a kategóriák listája tovább b vült: A kultúra egysége különdíj; Szkeptikus különdíj; Matematikai különdíj; Orvostudományi különdíj; Biofizikai-biokibernetikai különdíj; Metropolis különdíj. A Természet Világa havonta megjelen számaiban fellelhet egy-egy tizenhat oldalas természettudományos melléklet, amely a diákpályázatra írt legjobb cikkeket tartalmazza. A diáklap cikkei, bár még ifjú tanu-

lók tollából származnak, színvonalasak és igen érdekesek. A diákok ekként munkájukkal hozzájárulnak a kultúra és tudomány terjesztéséhez. 2012-ben jelent meg A tehetség ösvényei címmel az a több mint ötszáz oldalas vaskos kötet, amely négy év (2007–2011) pályázatra írt cikkeit tartalmazza. Kutatómunkám egyik forrása ez a kiadvány volt a Természet Világa régi lapszámai mellett.

Az els ösvény: Önálló kutatások, elméleti összegzések kategória Az Önálló kutatások… a Diákpályázat legnépszer bb, „a pályázók számát tekintve legnagyobb kategóriája” (Szili István). Már a kategória megnevezése is sejteti, hogy a pályázó tanulók eredeti ötleteiket, egyéni észrevételeiket vetik papírra. A cikkek bizonyítják, hogy mennyi minden eszébe juthat egy tizenéves diáknak, és hogy egy apró kis szikra, egy apró kis részlet is ösztönözhet valakit arra, hogy kutatómunkába fogjon. „Iskolánkkal szemben, a Jókai utcán két lakatlan ház között évek óta „verseng” két fa – egy nyír és egy bálványfa, s úgy t nik, az utóbbi kerül ki gy ztesen. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy megismerjük, milyen növények is élnek egy-egy öreg falon, vagy várkövek között. Tekinthetjük-e ezeket az él helyeket egy-egy biotópnak?” – ekként kezdte két pápai diák, Horváth Ágnes és Ihász Katalin a dolgozatát. Vajon hányan t n dünk el két „verseng ” fa láttán ilyen kérdéseken? Vajon hányan próbáljuk meg elmélyülten megérteni a körülöttünk lev világot? „... elt n dtünk-e már azon, hogyan nézhetett ki ( ez) a táj, miel tt az ember megtelepedett volna? Vajon mindig ott folytak a patakok, ott voltak az erd k, ahol ma?” (Fás vegetáció a Gyergyói-medencében egykor és ma, Kolcsár Levente-Péter) – fogalmaz meg újabb kérdéseket egy másik pályázó. CXXXV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést”– vallja a relativitáselmélet atyja, Albert Einstein. A világ megértéséhez tehát elengedhetetlen a kíváncsiság, a miértek keresése. Aki pedig nyitott szemmel jár a világban és válaszokat keres, számtalan elképeszt nek t n dolgot észrevehet: „Hihetetlen dolgok történhetnek egy karórán, egy gázlámpán, vagy akár egy porszívó csövében, s t abban a pillanatban is, amikor a kedves olvasó kezébe veszi a folyóiratot – több százezer részecske bomlik el, halad át a testén.” (Hétköznapi radioaktivitás, Szógrádi Márton, Gy r). A jó cikk megírásához nem elegend csupán a kíváncsiság; jókora állhatatosság és céltudat is szükséges hozzá. „Egy meleg nyári vasárnap délel ttön, (...) elindultam hosszú utamra villamossal és buszszal. Az egyik kezemben egy iPaq volt Wifiérzékel vel” (Behálózva) – számolt be kalandos kutatásáról Kovács Gábor Imre, aki villamossal utazgatott Budapesten, hogy felderítse: a f város utcáin milyen sok hullámba „botlik bele” önkéntelenül egy

Szikraábrák (Részlet Horváth Em ke Ágnes munkájából) bármely területér l, hiszen a pályázók munkái színes palettaként számtalan árnyalatot és színfoltot jelenítenek meg a világból. Volt, aki a technika b völetében a robothajókról írt, más a meteorológiai jelenségeket próbálta megérteni és a tornádókat vagy árvizeket tanulmányozta, és volt akinek felkeltette érdekl dését az él világ valamely csodája. Ebben a kategóriában nagyon sok szemet gyönyörködtet ábrát láthatunk, például a szikrákról vagy a lisztérzékenység fokozatairól.

ajándéka, mégis úgy érezzük, hogy el deink jussként hagyták ránk, s épp ezért mi nemcsak „nyalogatjuk”, hanem rizzük, védjük, mert ez a miénk!” (Nekünk édes a só!, Fülöp Anita–Ferencz Szilárd) – írja szenvedélyes büszkeséggel két diák a tordai sóbányáról. Ha már az érzelmi köt déseknél tartunk, be kell vallanom, hogy engem is örömmel és büszkeséggel töltött el, amikor kutatásaim során megtaláltam iskolám, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum volt diákjainak e pályázaton díjazott munkáit is. Székely Szidónia átfogó munkát készített az Erdélyi Magyar Nyelvmível Társaságról, felhasználva Marosvásárhely híres könyvtárában, a Teleki-tékában fellelhet m veket. Szakács Izabella és Tóth Tamás Szász Károlyról, „Erdély csiszolt kincsér l” írt színvonalas cikket. Vannak egész különös indíttatásból megírt dolgozatok is. Volt, aki egy fizikavizsgán a Raman-effektusról csak annyit tudott kibökni, hogy Raman járt Szegeden Budó Ágostonnál. A vizsgáztató e váratlan felelet hallatán nem vágta el a diákot, inkább eredményes kutatómunkára ösztönözte: „Megúsztam a kirúgást. Most viszont professzori parancsra mehetek utánanézni, ki is volt Budó Ágoston”. (Egy feddhetetlen ember: Budó Ágoston, Kovács Gábor Imre) Az évek során sok könyvtárat, régi szertárat és városrészt tanulmányoztak

A második ösvény: Természettudományos múltunk felkutatása kategória

Pola, a csimpánz (Fénykép az említett dolgozatból) járókel . Különösen érdekesnek találtam annak a lánynak a dolgozatát, aki önkéntesként dolgozott a gy ri állatkertben, és der s élményeit papírra vetette. Kovács Réka különösen a csimpánzok viselkedését tanulmányozta. Részletes beszámolójából megismerhetjük egy csalafinta csimpánzcsalád mindennapjait és a külön egyéniségeknek számító családtagokat is. A lány szinte elhivatottságát, azt hiszem, mi sem bizonyítja jobban, mint a következ mondata: „Sokan furcsállják, hogy ott dolgozom mindenféle honorárium nélkül, de engem az állatokkal töltött id és kapcsolat mindenért kárpótol.” Természetesen számtalan magával ragadó cikket ki lehetne emelni a tudomány CXXXVI

Aki fel szeretné eleveníteni a múlt egy korszakát, vagy éppen egy tehetséges munkásságát szeretné jobban megismerni, annak mindenképpen a Természettudományos múltunk felkutatása kategóriában kell pályáznia. Ez a kategória „id utazást” jelent a diákok számára. Gyakori eset, hogy a tanulók az iskolájukhoz vagy a lakóhelyükhöz köt d nevezetességr l vagy híres személyiségr l írnak cikket. Nem csupán érzelmi köt désen alapszik az efféle témaválasztás, hanem azon a felismerésen is, hogy a közvetlen közelünkben mennyi említésre méltó érték található. Azok a diákok, akik olyan helyr l pályáznak, ahonnan évr l évre sok munka érkezik, egyre mélyebbre kell ásniuk városuk vagy környezetük történetében, hogy egy eddig meg nem írt témával foglalkozhassanak. Bizonyos városokban ekként feltárásra kerülnek az elmúlt századok feledésbe merült „kincsei”. Csodálatos dolog, ha az ember már fiatalon megérti, hogy milyen fontosak ezek az értékek, és büszkeséggel tölti el az el dök hagyatéka. „Mi – aranyosszékiek – tudjuk, hogy ez a tömérdek sótömb a természet

A lisztérzékenység fokozatai (Ábra Horváth Réka cikkéb l) át a diákok. Gyönyör írások születtek a bajai Ady Endre Könyvtár kincseir l, a Bethlen Gábor Kollégium régi fizikai eszközeir l, a szarmata nép hagyatékáról vagy éppen egy szivattyútelep múltjáról, illetve számos jeles személyr l, köztük Arany Dánielr l, Türr Istvánról vagy Than Károlyról.

DIÁKPÁLYÁZAT nak, amelyek új világokat nyitnak meg el ttem.”), hogy olyan szenvedélyesen szerette a könyveket, hogy, a háborúból hazatérve, útközben összeszedte az elhagyott köteteket („Nagyon izgatott, milyen könyveket vittek magukkal az emberek a háborúba.”), hogy évekig hazajárt aratáskor, hogy családjának segítségére lehessen. A Trabant rázása a szekér döcögésére emlékeztette, szeretett utazni benne, egyik kedvenc költ je pedig Dsida Jen volt... (Itt megjegyezném, hogy olvasás közben elmosolyodtam, hiszen Dsida nekem is az egyik legnagyobb kedvencem). Az interjúsorozatból fokozatosan kirajzolódik egy enciklopédikus tudású, ugyanakkor nagyon szerény ember jelleme. Két, szül falujából, Egyházasfaluból pályázó diák, Horváth Dóra és Balogh Tamás ekként foglalja össze Simonyi „Muki bácsi m sorcsalogatója” kultúráról való elképze(Részlet Mészáros Judit és Turák Szilvia dolgozatából) lését róla írt cikkükben: és Turák Szilvia. A szakkörök plakátjait „Szerette volna, ha a diákok is észreveszik: a tanár úr készítette saját kez leg, a hu- a tudomány és a m vészet szorosan összemoros szöveg számos diák érdekl dését tartoznak és együtt alkotják a kultúrát.” megragadta. Egy ilyen fizikakörön pedig A két diák interjút készített a professzor olyan bámulatos kísérletek is megtörténhettek, amelyek szó szerint „kivágtak” ajtót-ablakot. A szívemnek legkedvesebb cikk mégis a Vermes Miklós ünnepi szakköreir l szóló írás volt. „Muki bácsi fizikaszakkörei országszerte híresek voltak, olyannyira, hogy budapesti gimnáziumokból és általános iskolákból is jártak hozzá. Ünnepi szakkörei pedig rendkívül népszer ek voltak és mindig „zsúfolt el adó” várta a látványosságokat.” – írta két diákja, Mészáros Judit

A harmadik ösvény: A kultúra egysége különdíj A Simonyi Károly alapította különdíjra olyan cikkekkel lehet pályázni, „amelyek egy természettudományos eredmény és valamilyen m vészi alkotás vagy humán tudományos eszme közti kapcsolatokat tárják fel” – olvashatjuk a pályázati felhívás sorait. Mivel dolgozatomat a pályázat ezen kategóriájába szánom, kiemelten érdekelt Simonyi Károlynak, a tudós tanárnak, az els magyarországi részecskegyorsító megalkotójának személye is. A izika kultúrtörténetének írója m vével egységet teremtett a humán és reál tudományágak között. Könyve nemcsak a mérnököt, a izikust szólítja meg, hanem a humán gondolkodót is. Staar Gyula De mi az igazság... cím könyvét forgatva olyan dolgokat tudtam meg a professzorról, amelyek igazán felkeltették az érdekl désemet, s amelyek sokféle követend példát állítanak elém. Például, hogy rengeteg nyelven beszélt, melyeket sokszor öner b l tanult meg („Szerettem nyelveket tanulni. (…) nemcsak eszköznek tekintettem ket, kulcsok-

Illusztráció Székely Szidónia munkájából (Aranka György röpirata) rokonaival, az t ismer személyekkel. Dolgozatuk tehát a rokonok emlékeire, élményeire alapoz, így er teljes és részletes jellemrajzot ismerhetünk meg bel le. Munkájuk a professzor szerénységét is kiemeli: „Ugyancsak Sopronban történt, hogy el adásra menve összetalálkozott a folyosón egy professzortársával, Winkler

Oszkárral, aki megkérdezte, minek visz üres papírt az órára. »Tudod, ma sok képletet kell felírnom, persze, tudom mindet fejb l, de nem akarok nagykép nek látszani!« – hangzott Simonyi Károly szerénységére jellemz válasza.” Tanári el adásainak nagy sikere volt, beszédébe versrészleteket sz tt bele, mindig megragadta a hallgatóság figyelmét. Tudósként lelkiismeretes munkát végzett. Amikor Sopronban megépítették a részecskegyorsítót, a kísérlet ellen rzése és megfigyelése érdekében valakinek be kellett kuporodnia az eszköz részét képez rézgömbbe: „ ...egy megfigyel nek be kellett kuporodnia a széles, de nem túl magas rézgömbbe. A több százezer voltos feszültség nem lehetett megnyugtató tudat a »szerencsés« kiválasztott számára. Sorsolásra nem volt szükség, mivel Simonyi Károly vállalta a feladatot, mondván, a felel s bármiért, ami itt történik.” Ebben a kategóriában a „divatos” téma a polihisztorok munkásságának a bemutatása, akiknek életm véb l az emberek többsége csupán egy adott területet ismer. A diákok írásaiból magát az embert is megismerhetjük – az embert, akit oly sok minden érdekelt. „Matematikai és számítástudományi munkásságának áttekintése közben megismertem az embert is. Azt az embert, akinek jó humorérzéke volt, szerette a magyar népdalokat és egyebek mellett kerékpárral közlekedett. Kedvelte a kulináris örömöket is, imádta a sajtokat és a tejtermékeket.” – ekként mutatja be Kalmár Lászlót egy bajai diák. Számos olyan személyt ismerhetünk meg a dolgozatokból, akikben megvalósult a kultúra egysége. Karinthy Frigyes, a közkedveltté vált Így írtok ti! szerz je korának minden természettudományos eredményét és technikai újdonságát ismerte. Demeter Ágota, marosvásárhelyi diák így mutatja be a „koponyája körül utazót”: „Ez az utazó Karinthy Frigyes volt, aki humoristaként vált híressé, de akinek „utazótáskájában” kora természettudománya ugyanúgy megtalálható volt, mint a humán tudományok.” „Pápai Páriz Ferenc kora egyik legm veltebb embere volt, aki orvosi m vén kívül több vallási és történelmi munkát írt, szótárt szerkesztett.” (Maxim Orsolya). Bolyai Farkas az egyik legismertebb polihisztor: matematikus, fizikus, m fordító, m vész, zenész, borász, pomológus, erdész, kertész és drámaíró, aki az Erdélyi Múzeum hirdette pályázaton (amelyre Katona József is elküldte Bánk bánját) dicséretben részesült. „Kivételesen jó érzéke volt a fejben számoláshoz, (…) a nyelvekhez, a zenéhez, és a költészet is foglalkoztatta.” (Comanici Melinda Izabella– Horváth Enik ). Debreczeni Márton, bár végzettsége alapján bányamérnök volt, a CXXXVII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE m vészetekhez is értett, Domokos Pál Péter, az „álruhás tudós” a csángók történetének kutatójává vált. A polihisztorokat bemutató dolgozatok mellett vannak olyan munkák, melyek szellemiségükben, témájukban ragadják meg a kultúra egységét. Petz Erika a „Vénusz-átvonulás és nyelvünk finnugor rokonsága” közti összefüggéseket mutatja be Hell Miksa és Sajnovics János munkássága révén. A két jezsuita szerzetes Mária Terézia megbízásából vard i expedíción vesz részt, melynek során megfigyelik a Vénusz Nap el tti átvonulását. Jelent s csillagászati eredményekkel térnek haza, továbbá a felismeréssel, hogy a magyar és a lapp rokon nyelvek. Egy budapesti diáklány, Tempfli Dóra egyedülálló természeti értékre, a tavirózsáktól tündökl Püspökfürd re hívta fel a figyelmet. A természet eme csöppnyi csodája komoly veszélyben van: ha elhanyagolják, sással ben tt mocsárrá válhat. Az ilyen cikkekre azért van szükség, hogy eszébe juttassák egyre modernizálódó társadalmunknak, hogy milyen múlandó lehet a valódi csoda, ha nem vigyázunk rá. Ha már a természetnél tartunk, kiemelend Fazekas Tamás dolgozata, aki Hollandiában etnobotanikai gy jt munkát végzett, és tanulmányozta a tulipánkultúrát. Túllépett a biológiai vonatkozásokon, megfigyelte, hogy a hollandoknál is jellemz a virágnevek n i névként való használata, de „Senki sem tudott azonban említeni olyan holland népdalt, melyben növényr l lenne szó, ellentétben a magyar népdalokkal, melyek tömkelegében megjelenik valamely virág képe.” Két nagyenyedi pályázó, Farkas Krisztina és Szilágyi Ildikó Áprily madarai cím munkájában az Áprily-versekben megjelenített madárvilágot tanulmányozza. Dolgozatukat versrészletek, színes fényképek teszik érdekesebbé. Egy biztos, kreativitásban nincs hiány a pályázók közt. Bacsárdi László és Friedl Zita, két soproni tanuló játékosan, a XX. század szerepébe illeszkedve ismerteti annak történelmi eseményeit, fejl dését, kudarcait, tudományos eredményeit. Az illet század, mint egy id sebb testvér, tanácsokat ad „öccsének”, a majdani XXI. századnak (Útmutatások öcsémnek, avagy a XX. század ajándékai a XXI. századnak). „Kérlek, öcsém, bocsásd meg a hibáimat, s javítsd ki ket! Ne felejtsd el, hogy életünk alapja a fejl dés. Megértem, hogy a saját életedet akarod élni, de engedd meg, hogy az öregebb tapasztalatával adjak néhány tanácsot.” – figyelmezteti testvérét múlt századunk, és ugyanakkor valódi útmutatást ad mindannyiunknak, kik most már a „kistestvér” századában élünk: „Gyarapítsd tudásodat, de nagyon vigyázz magadra! Óvd azt a kis törékeny bolygót, amely a pusztító háborúk és a CXXXVIII

környezet szennyezése miatt lassan haldoklik. Vigyázz rá, mert ha megsemmisül, akkor a magány órái köszöntenek rád.” Minél több dolgozatot olvas el az ember ebb l a kategóriából, annál biztosabban érzi, hogy Simonyi elképzelése a kultúra egységér l valóra vált. „Az élet fölfedezett titkára gondolok,/ szeretném elmondani valakinek”– írja Dsida, Simonyi egyik kedvenc költ je. Most én is a „felfedezett titokra” gondolok, arra a titokra, amit Simonyi Károly fedezett fel, és amit egyre többen értenek: m vészet és tudomány

tének egy igen nevezetes munkájáról. Az 1990-es években váratlan esemény történt Magyarországon: egy gabonakör megjelenése. Az eset nagy port kavart a médiában, hiszen a búzatáblára rajzolt „remekm vet” a földönkívülieknek tulajdonították. Rövidesen azonban egy még megdöbbent bb titokra derült fény: a gabonakört két székesfehérvári fiú, Dallos Róbert és Takács Gábor készítette, akik ezzel országos hírnévre tettek szert. A két fiatal megírta a gabonakör történetét, és ezzel megnyerte a Diákpályázat legels Szkeptikus különdíját.

Az ötödik ösvény: Matematikai különdíj

Simonyi Károly el ad (Képek az említett dolgozatból) igenis összehangolható, és együttesen alkotja a kultúrát. Minden cikk azt suttogja itt, hogy „szeretném elmondani valakinek” ezt a felfedezést. Az írások pedig – Karinthy-stílusban fogalmazva – elmondják hát mindenkinek!

A negyedik ösvény: Szkeptikus különdíj Az els díjátadó sikere arra késztette az ünnepség díszvendégét, James Randit, hogy egy rendszeresen kiadandó díjat ajánljon fel egy olyan pályázónak, aki a parapszichológia vagy a természetfölötti témakörben a legkiemelked bb munkát nyújtja be. A világhír szkeptikus b vész díja volt az els egyéni hozzájárulás, amely a pályázat fejlesztését segítette. A díjra pályázó diákok munkáiban hiedelem és valóság, híresztelés és gyakorlati tapasztalat csap össze, hogy az összegzésben lehullhasson a lepel valamely félreértett vagy éppen megmagyarázhatatlannak t n jelenségr l. A cikkekb l választ kaphatunk arra, hogy hihetünk-e a közismert elméleteknek, vagy ajánlatos alaposabban utánanézni bizonyos témáknak. „...jobb, ha tisztában vagyunk a dolgokkal” – írja Pálfi Andrea, mintha csak válaszolna egy el z pályázó soraira: „Nem érdemes tehát gondolkodás nélkül felülni a híreknek, még akkor se, ha legközelebb az áll bennük, hogy az ufók aszpartámmal ölnek” (Aszpartám. Az édes méreg, Kovács Gábor Imre). Ha már az ufóknál tartunk, feltétlenül meg kell emlékeznünk a pályázat történe-

A matematikai különdíj Martin Gardner amerikai szakíró emlékét rzi, aki számos matematikai m vével próbálta népszer síteni ezt a tudományágat. Talán ebben a kategóriában a legnehezebb élvezetesen és érthet en írni. A jó matematikacikk-író képes megnyugtatni az olvasót, hogy az írásában megjelen sok szám nem érthetetlen és rosszindulatú „mágia”, hanem érthet és logikus összefüggések összegzése. Lehet, hogy nehéz, de nem lehetetlen feladat. Legalábbis ezt bizonyítják a díjnyertes írások. „Világunkat áthatja a matematika.” (Matematika a földön, vízben, leveg ben) – írja Sz ke-Kis Anna, aki be is bizonyítja, hogy a matematika valóban mindenhol megtalálható. Nem is gondolnánk, hogy mennyi minden kiszámítható számok és képletek segítségével: nagyon sok közkedvelt és szórakoztató játéknak van ilyen háttere, a játékon túl pedig valós életünk számos elemében is fellelhet ek matematikai összefüggések. Választ kaphatunk például arra, hogy miként védték a német márkát a sorozatszámokkal vagy hogy hogyan lehet meghatározni a értékét a Buffon-féle t kísérlettel. Remek cikkek születtek paradoxonokról, számítógépes szimulációkról (ezek különösen az utóbbi években). A legmegdöbbent bb, azt hiszem, a „túlélés matematikája”, amely egy Josephus Flaviushoz köt d legendára alapszik. A zsidó-római háború alatt Flavius tagja volt egy 41 f s lázadó csoportnak, amelyet a rómaiak egy barlangban csapdába ejtettek. A csoport tagjai úgy döntöttek, hogy inkább az öngyilkosságot választják, minthogy rabszolgák legyenek. De ezt nem is akárhogyan akarták kivitelezni: körbeálltak és minden harmadik ember öngyilkos lett. „Josephusnak és társának azonban nem állt szándékában önként véget vetni életének, ezért kiszámolták, hova kell állniuk a körben ahhoz, hogy k legyenek az utolsók, és miután a többiek öngyilkosok lettek, kedvez alkut kössenek a rómaiakkal.” – írja Nagy Ádám A Josephus probléma cím érdekfeszít munkájában, ahonnan azt is megtudhatja a kedves olvasó, hogy hova ta-

DIÁKPÁLYÁZAT nácsos állni, ha esetleg – ne adj isten – ilyen helyzetbe kerülne. Bár a huszonegyedik században ez nem túl valószín , de érdekesnek mindenképpen érdekes.

A hatodik ösvény: Az orvostudományi kategória Ernst Grote, a Tübingeni Egyetem agysebészeti tanszékének professzora az orvostudomány iránt érdekl d k számára ajánlja fel a különdíj elnyerésének lehet ségét. E kategória cikkeiben nemcsak híres orvosok munkásságát ismerhetjük meg, hanem hasznos tanácsokkal gazdagodunk, amelyekkel a diákok látnak el bennünket annak érdekében, hogy egészséges életet élhessünk. Néhány diák saját betegségével kapcsolatos tapasztalatait próbálta tudományosan elemezni. Ezen kívül számtalan „titkot” megtudhatunk a bennünk található genetikai csodáról, a DNS-r l, s t szervezetünk mindennapi reakcióit, viselkedését is megérthetjük. A sírás lélektanától egészen a horkolás bioakusztikájáig mindent megtudhatunk, ha netán elgondolkodnánk saját létünk és m ködésünk miértjein. Rögtön felkeltette az érdekl désemet a következ cím: „Szívsebészsegéd voltam a nyáron”, s a cikk nem is okozott csalódást, hiszen az írója egy szívbillenty -m tét menetét írja le saját tapasztalatai alapján: „Érdekel a szívsebészet. Asszisztensként több szívm téten is részt vehettem az elmúlt évek során. Rengeteg koronária- és ASD-m téten voltam, de számomra a m billenty -beültetések voltak a legmeghatározóbbak” (Elter István). A kategória pályamunkáit az az édeskés sejtés is különlegessé teszi, amit az olvasó érez: igen, lehetséges, hogy a cikkeket a jöv nagy orvosai írták, akik talán a mi életünket is megmentik.

További ösvények A Diákpályázat egyik er ssége, hogy nagyon sok kategóriából választhat az alkotni készül diák. A részletesen bemutatott kategóriák mellett még számos lehet séget kínálnak fel a támogatók. Varjú Dezs , a magyar származású biofizikus Biofizikai-biokibernetikai különdíjat t zött ki a biológia és biofizika szerelmeseinek. Nicholas Metropolis, görög származású amerikai elméleti fizikus és matematikus a számítástechnika alkalmazásai iránt érdekl d diákok részére hozta létre a Metropoliskülöndíjat. Hargittai Magdolna és Hargittai István akadémikusok A legeredményesebb külhoni és hazai diáklány különdíjával támogatják a diákpályázatot. Bizonyos években csillagászati vagy földtani kategóriákban is nevezhettek az érdekl d középiskolások, s t idén A Magyar VeseAlapítvány orvostudományi jubileumi külön-

díjára is lehetett pályázni.

A címválasztásokról Egy jó cikk jó címadást is feltételez, hiszen az lép el ször kapcsolatba az olvasóval. Nyilvánvalóan utalnia kell a szöveg témájára, de nem is fedhet fel minden részletet ezzel kapcsolatban. Egy frappáns és találó cím rögtön felcsigázza az olvasó érdekl dését, és nagy valószín séggel arra készteti, hogy olvassa végig a cikket. Figyelemfelkelt ek a rövid, de „csattanós” címek, úgy mint: Behálózva, Arany arány, A leveg halászai, A természet kasszandrái, A nagy mester apostolai, A Kremenyák vallatása, Hórusz, a kék vércsém, Madarat tojásáról..., A rovarvilág er m vésze. Persze ez nem azt jelenti, hogy a rövid cím feltétlenül a legjobb választási lehet ség. Egy hosszabb is lehet frappáns vagy érdekes, f leg ha játékos, és van benne egy kis rejtélyesség: A jezsuita páter a Vénuszra irányította a távcsövet; Akiért a harang szól, avagy a soproni Seltenhofer család története harangszóban elbeszélve, A kettéf részelt kupola esete, avagy ufó a szemetes kosárból. Önkéntelenül is beindul az ember fantáziája, ha egy ilyen címbe botlik: A tömegstressz hatása az ecetmuslicák tanulási képességeire. Bizonyos, hogy rögtön t n dni kezd az ecetmuslicák feszültséggel teli életén.

„Divatos” témák Mint a legtöbb pályázaton, a Diákpályázaton is vannak népszer nek számító témák. Ezek lehetnek évenként ismétl d ek, de az is el fordulhat, hogy akár egy évben is több hasonló témájú írás pattan ki a iatalok tollából. Hogy éppen mi a divat? Több tényez t l függ. Természetesen a választott pályázati kategória feltételez némi hasonlóságot a diákok témaválasztásában, de a technika fejl dése, a világban történt aktuális események is befolyásolhatják a cikkek mondanivalóját. Az 1990-es évek végén és XXI. század els néhány évében közkedveltek voltak a népszokásokról, feledésbe merült mesterségekr l írt pályamunkák (Népi bútorfestészet, Népi faragás, Szöv - és varróm vészet a Kis-Küküll vidékén, A fazekasság mint múlt századi mesterség, Dédapáink feledésbe merült mesterségei, Népi világító eszközök). Szintén ekkortájt örvendett nagy népszer ségnek a különböz tanösvények bemutatása is. (Tanösvény az Ilona-völgyben, Tanösvény Egercsehi környékén, Az Odvask -barlang és a Boroszlán tanösvény, A villányi templom-hegyi tanösvény). Vannak olyan témák, amelyek átvészelik az id gyors tovalibbenését és éveken át népszer ek maradnak. Az önálló kutatások kategória pályázóit nagyon érdekelte és érdekli egy folyamat vagy fizikai jelenség hatása valamely él lényre. (Az utak sózásának

hatása az él világra, A polarizált fény hatása a rovarokra, A szelén hatása az él szervezetekre). Az él világ egy-egy apró csodája, egyegy növény vagy állat gyakorta kerül bemutatásra az írásokban (A fehér gólya és védelme, A tatárjuhar nyomában, Vidrák a kígyós völgyében, Hódok a Vajas-toroknál, A kétszín szarka), ezek él helyeit, különféle tavakat, folyókat, erd ket és természeti szépségekben b velked területeket is megismerhetünk (Délvidék gyöngyszeme: a Ludasi-tó, A Péterhalmi-erd , A virágzó Tisza, Érdekesség a Tordai-hasadék növényvilágáról, Az Imsósi-erd , A Szelidi-tó). A természettudományos múltunk felkutatása kategóriában régi könyvek és fizikai szertárak kerülnek az érdekl dés középpontjába (Pax Corporis. Az els magyar orvosi könyv, Ars Medica – egy 16. századi magyar orvoskönyv A református Székely Mikó Kollégium fizikaszertára).

Mi lett bel lük? A pályázatra minden évben számos színvonalas és igényes írás érkezik, amelyeket havonta közöl a folyóirat Diákmelléklete. Ha az olvasó a kezébe veszi a lapot és böngészni kezdi az ifjú tollforgatók m veit, önkéntelenül is elt n dik azon, hogy az írás szerz je vajon feln tt korában is folytatja-e kutatómunkáját. Szerencsénkre, a Természet Világa gondoskodott arról, hogy id nként válaszmorzsákat kapjunk felmerül kérdéseinkre, néhány lapszámból ugyanis megtudhatjuk, hogy mi is történt a hajdani pályázókkal. Így hát én sem hagyom kétségek között a olvasót, lássuk hát, hogy mi is történt a cikkírókkal középiskolás koruk óta, mi lett bel lük. Bár a sorsuk sokféleképpen alakult, abban mindannyian megegyeztek, hogy a pályázati részvétel jelent s mérföldk volt az életükben. „...ezekkel a kezdeti kutakodásokkal, dolgozatok készítésével, tantárgyversenyeken (...) való részvételekkel megalapoztam a kés bbi jöv met, és egyáltalán, a pályaválasztásomat döntötte el.” – állítja András Hunor Jen csíkszeredai volt pályázó. Weisz (Forgó) Erika cikkíró, iskolám egyik mostani tanára, pedig így foglalja össze a pályázat jelent ségét: „Biztatást, lehet séget, útmutatást jelentett, ... amelyre a legtöbb embernek, diáknak szüksége van ahhoz, hogy tartalmasan tölthesse ki életét, hogy felkészülhessen az életre: szakmára, magánéletre.” A volt pályázók több mint nyolcvan százaléka természettudományos pályát választott élethivatásául. Nagyon sok tanár, mérnök, informatikus került ki közülük, számos különleges egyéniség, aki tovább szeretné adni tudását. „...nap mint nap arra törekszem, átadhassam a gyerekeimnek mindazt, amit megtapasztaltam, megtanultam a természettel kapcsolatosan.” – írja Boda Tamás. Farkas CXXXIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Krisztina és férje a kultúrát szerette volna magasabb szintre emelni, ezért megalapították az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesületet. Voltak, akik szenvedélyesen folytatták kutatómunkájukat. Bíró Ágota, marosvásárhelyi volt pályázó, a híres University College London Élettan Tanszékére került: „Kutatásaimban – a szaglórendszert modellként használva – arra keresem a választ él állatokban elektrofiziológiai és képalkotó eljárásokkal, hogy miként történik a különböz érzékszervek fel l érkez információ feldolgozása és kódolása a központi idegrendszerben.” András Hunor Jen munkája egy újdonság bevezetéséhez köt dik, „...meghonosítottam els ként Romániában a BIB (bag in box) rendszer csomagolóanyagba töltött 100% natúr sz retlen almalevet. Jelenleg is ezen a területen tevékenykedem, és igazgatom saját vállalkozásomat”. Szinte minden pályázó kiemelte az irányító tanár szerepét. Sok marosvásárhelyi diák fejezte ki köszönetét Máthé Márta tanárn nek, a nagyenyedi pályázók Dvorácsek Ágoston tanár úrnak, a bajaiak Nebojszki László tanár úrnak. A soproni diákok Lang Ágota tanárn segítségéért, a budapestiek pedig Müllner Erzsébet tanárn munkájáért lehetnek hálásak. Alakuljon bárhogy a sorsuk és dolgozzanak vagy éljenek bárhol, egy biztos: a sok volt diákot örökre összeköti a diákpályázat emléke.

CXL

Csipetnyi statisztika A Diákpályázat kétségtelen sikerét a számok is jelzik. „A kezdetekt l körülbelül ötezer iatal próbált szerencsét cikkpályázatunkon, zömében szépen kidolgozott, okos írásokkal. Ezernél több diák cikke napvilágot is látott a Természet Világában” – írta három évvel ezel tt Staar Gyula f szerkeszt . Ötezer diák... Gondoljunk csak bele, milyen óriási szám ez: ötezer érdekl déssel teli fiatal. Ez évenként körülbelül 230 pályázó diákot jelent – ha figyelembe vesszük az utóbbi éveket is – , akkor negyed évszázad alatt megközelít leg 5900 diákot. A diákpályázat híre nagyon sok helyre eljutott, így számos településr l érkeznek munkák, nemcsak a magyarországi iskolák diákjaitól, hanem határon túliaktól is. Az erdélyi középiskolások a kezdetekt l aktívan részt vesznek, nem sokkal utánuk a felvidékiek is el kezdték küldeni munkáikat, az utóbbi években pedig a délvidékiek is jeleskednek.

Zárszó Ez tehát világunk külön Világa, a Természet Világa egyik legsikeresebb kezdeményezésének története. „Mi magunk is természettudományos múltunk része vagyunk... Legnagyobb érdemünk, hogy még vagyunk, hogy még

mindig megvagyunk. És leszünk is; (...) legnagyobb reményünk, hogy mostani díjazottaink, a jöv letéteményesei továbbviszik ezt az örökséget” (Németh Géza) – olvashatjuk a 13. díjátadóról szóló tudósításban. Reméljük, hogy ez a sikertörténet valóban tovább folytatódik. Az eredmények alapján a pályázat igazán jó esélyek elé néz. Köszönettel tartozom Máthé Márta tanárn nek, aki mindvégig odaadással és szeretettel segítette munkámat. A szerz a Kultúra egysége kategória els díjasa.

Források A tehetség ösvényei, Tudományos Ismeretterjeszt Társulat, Budapest, 2012 A Természet Világa lapszámai (1992–2014) Staar Gyula: De mi az igazság..., Közlöny- és Lapkiadó, 1996 www.termeszetvilaga.hu http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Nature/ licensz.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szet_ Vil%C3%A1ga https://hu.wikipedia.org/wiki/Szily_K%C3% A1lm%C3%A1n_(fizikus) http://www.szabadgondolkodo.hu/szkeptikus/ ufo/gabonakor.php

DIÁKPÁLYÁZAT

A Kovászna-modell OLÁH ERIKA Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy, Románia

K

ezdetben arról szeretnék beszámolni, hogy miként fogant meg bennem e dolgozat témája. Kora tavaszon városunkban, Sepsiszentgyörgyön minden harmadik utca sarkán aláírást gy jtöttek – lelkes önkéntesek – a kovásznai Dr. Benedek Géza Kórház névváltoztatása ellen. Ugyanis az történt, hogy az egészségügyi minisztérium egy tollvonással, egyik napról a másikra, megváltoztatta a szívkórház nevét. Az országos érdekeltség kovásznai Dr. Benedek Géza Szívés Érrendszeri Rehabilitációs Kórház, ahol évente 16 ezer beteg fordul meg, eddig az alapító f orvos nevét viselte. A tollvonás csak annyit változtatott, hogy az alapító orvos, Benedek Géza neve elé egy Teculescu nevezet balneológus neve került. Így az intézmény neve Teculescu–Benedekre változott. A Benedek név számomra nem volt ismeretlen, tekintve, hogy édesapám súlyos szívbeteg. A Teculescu név dolgozatom szempontjából lényegtelen, de ki is volt Dr. Benedek Géza és mit jelent a dolgozat címében szerepl Kovászna-modell? „Csodálatos hely ez! Úton-útfélen, árokban, hegyoldalon, erd -s r ségében, s t a kapanyomában is csodaviz források fakadnak fel a földb l ” – írja Hankó Vilmos Kovászna vidékér l, Székelyföld cím m vében [9.177.o.]. Kovászna város, Orbajszék központja országos jelent ség fürd - és üdül hely, amely a Háromszéki-havasok lábánál alakult ki. A Kovászna-patak völgye gazdag gyógyhatású ásványvizekben, ezért gyakran nevezik a várost az „ezer borvizek városának”. A város neve valószín leg a szláv eredet kvaszból ered, ami savanyút jelent. Kis magyarázatra szorul még a borvíz fogalma. A borvíz tulajdonképpen hideg ásványvíz, ami különböz ásványokat: sókat, szénsavat, nátrium-karbonátot, ritkán kén-dioxidot tartalmaz. Létrejötte a vulkáni tevékenység utóhatásaival hozható összefüggésbe. A magmakamrából felszálló szén-dioxid a mélységi-. és talajvízben feloldódva pezsg itallá alakul át. Kis területen alkalikus, enyhén sós, vasas, szénsavas vizek egyaránt találhatók, akár egymás fölötti elrendez désben is. A „borvíz” elnevezés talán a borhoz hasonlóan értékes voltában vagy talán – valószín bben – onnan származik, hogy borhoz keverve itták. A székely származású Mátyus István az 1766-ban kiadott Diaetetika cím könyvében azt írja, hogy „ha megkóstoljuk tsip s ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel savanyu vagy bor vizeknek is neveztetnek, s t az er sebb bor vizekr l, a kik azt el ször b ven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.”

Varga Csaba nyelvkutató így érház mofettája (CO2 -gáztelmezte a borvíz szavunkat: „A bor fürd je) világviszonylatban a forr szóval azonos, mely pezsgést is igen jelent s. Nemcsak jelent. Az f hang gyakorta válik b rendhagyó, hatalmas geohanggá. A borvíz tehát for(r)víz, azaz metriája helyezi pódiumra pezsg víz.” A tusnádi gyermekek a (100 négyzetméter gázmeNádasi borvíz habzását az útról feldence-felület, 220 köbmémarkolt homok hozzáadásával foter rtartalom), hanem az itt kozták. A borvízbe szórt homok haelvégzett napi 450–500 ketására nagy mennyiség szén-dioxidzelési eljárás is. A mofetta buborék szabadult fel, amely még radioaktivitása a feltör gáz habzóbbá tette a víz felszínét. Így literére vonatkoztatva 0,053 „sörözött” hajdanán a falusi székely és 0,357 nCi között váltogyermek. [6.9.o.] A fürd város vizein zik, míg szén-dioxid-tartalBenedek Géza kívül mofettáinak gyógyhatását már ma 97– 98%. Kovásznán a régóta ismerik és egész évben hasznosítják. A negatív ionokban gazdag mérsékelt övi mikmofetták is a hargitai harmad-negyedid szaki roklíma, a tiszta leveg is hozzátartozik az alvulkánosság utóhatásának az eredményei. kalmazott gyógytényez khöz. A természetes Több mint ötven évvel ezel tt dr. Benedek adottságokból ered gyógytényez k a racioGézának és elit baráti-értelmiségi körének az a nális, egészséges táplálkozással (zsír- és sószefelismerése, hogy Székelyföld ásványvízkin- gény étrend), a rendszeres testmozgással, aktív cse, a mofetták, a gyönyör táj biztos húzóere- pihenéssel társítva képezik a szív- és érrendje lehet a megélhetésnek, mai napig helytálló. szeri betegségek gyógyszermell z kezelését. A nagybaconi születés Benedek Géza karA mofettáknak oly kig zölgése van, hogy diológus f orvos tanulmányait Kolozsváron, belé hajolva, egy-két lélegzés a leger sebb emBudapesten és a németországi Halle an der bert is leszéditi, megfulasztja – említi Orbán Saale egyetemén végezte. 1960-ban alapítot- Balázs A Székelyföld leírása cím m vében ta Kovásznán az ország els szívkórházát és [8]. A mofettagáz túlnyomó többségét alkotó az általa kezdeményezett Kovászna-modell, szén-dioxid a b rön át hatol be a szervezetbe, rehabilitációs eljárás világhírnévre tett szert. hatására tágulnak a végtagok ver erei, javul a Benedek Gézának köszönhet en Kovásznán vénás visszafolyás, valamint a szívizom vérmár akkor m ködött e kezelési módszer, ami- ellátása. A mofettázás következtében csökken kor Európa más országaiban alig jutottak el ad- a magas vérnyomás, n a b r h mérséklete, dig a felismerésig, hogy a szívbetegek életmi- javul a beteg szerv vérellátása. A gáz értágító n ségének a javításához a gyógyszeres keze- hatása rendkívül kedvez en befolyásolja az érlésen túl komplex rehabilitációra van szükség. sz kületes és reumatikus panaszokat is. A szénA kovásznai szívkórház 55 éves tapasz- savas kádfürd k jótékony szerepét is a b r felütalattal rendelkez szív- és érrendszeri reha- letére lerakodó CO2-buborékok mechanikus és bilitációs intézet, ahol lehet ség van a szív- termikus hatása váltja ki. Ezáltal csökken a peés érrendszeri betegek teljes kör kivizsgá- rifériás vérerekben az ellenállás, ennek nyomán lására. Mindehhez megvan az összes kor- csökken a vérnyomás, javul a szív m ködése. szer diagnosztikai módszer: EKG, 24 órás Kovásznán eredményesen kezelhet szív- és EKG monitorozás, 24 órás vérnyomásmé- érrendszeri betegségek: a végtagok érelmerés, echokardiográfia, laboratóriumi kivizsgá- szesedése okozta érsz kület, érfal- és köt lás, terheléses EKG, fotopletismográfia. Ezek szövet-gyulladás (thromboangiitis obliterans), segítségével állapítják meg a pontos diagnó- Raynaud-kór, magas vérnyomásos betegség, zist, illetve a betegség stádiumát és ezek is- stabil angina pectoris, szívinfarktus utáni álmeretében egyénre szabott, komplex rehabi- lapot, különböz szívm tétek utáni állapotok, litációs programban részesülnek a betegek. agyvérzés és agyi trombózis utáni idült állaA program magában foglalja mindazt, amit pot. A szív- és érrendszeri betegségek mellett Európa bármely rehabilitációs intézete nyújt a mofettás kezelés jótékony hatása ismeretes: a (kinetoterápia, diéta, gyógyszeres kezelés), de krónikus kopásos ízületi bántalmak (artrózis), a kovásznai modellként ismert rehabilitációs psoriasis (pikkelysömör), neurodermatitis, idült program egyedisége az, hogy ehhez integrálja kismedencei gyulladások esetében is. Javulás az itt található természetes gyógytényez ket: érhet el megfelel diétával egybekötve a cua szénsavas kádfürd t és a mofetta-kezelést. korbetegséghez társuló polyneuritis, a köszA kis mennyiségben el forduló sugárzó ra- vény kezelésében [5]. don értékes természetes gyógytényez , amely A gyógyvizeket nemcsak küls leg, hanem kiegészíti a mofetták CO2-hatását. A szívkór- bels leg, azaz ivókúra céljából is használják. CXLI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Ez esetben még szigorúbbak a betartandó el írások, mint a gyógyvizek küls használatakor. Az ivókúrát orvosi, vagy természetgyógyászati javaslatra érdemes megkezdeni. Kovásznán és környékén 1000 körüli a borvízforrások száma, melyek kémiai összetételben is nagyon különböz ek. Vannak olyan források, amiknek a hozama óriási: napi 500 000 l gyógyvizet bugyognak fel. Szoros összefüggés van a vizek kémiai összetétele és azon talajrétegek geológiai jellege között, amelyen áthaladnak. Szénsavtartalmuk vulkanikus eredetre vall. Az ásványi anyagokban dús vizek több mint 1500 mg/l, a közepes ásványi anyagtartalmú vizek 500–1500 mg/l ásványi anyagot tartalmaznak. Európában és hazánkban is ritkaságnak számítanak azon ásványvizek, melyek arzént tartalmaznak. Arról az ásványvízr l mondják, hogy arzénes, melynek legkevesebb 0,7mg/l az arzénkoncentrációja. A kovásznai borvizek 1,7mg/l értékükkel messze túlszárnyalják az el bb említett határértéket. Az 1. táblázatban feltüntettem a fürd telepen található borvizek jellegét, a szakirodalom által el írt minimális ásványtartalmat és a kovásznai vizek koncentrációját [3.22.o.]. A borvizek 1 litere már képes biztosítani egy ember 6–8 mg-os napi mangánszükségletét is. Az Ördög forrás radioaktív hatású ( 0,184 nCi/l) és lítiumot is tartalmazott. A bipoláris elmebetegséget (az emberiség 4%-a szenved ebben) már régóta lítiummal kezelik, jobb megoldást máig sem találnak. A 2. táblázatban feltüntettem a legfontosabb kovásznai források geológiai adatait [1.21.o.]. Az 1. és 2. források vize szénsavas, sós, meszes és hipotóniás (kisebb ozmózis nyomású), míg a palackozásra szánt borvíz sós, szódabikarbónás és hipotóniás. Az Elvira forrás a város központi parkjában található. Igazából két, különböz vegyi összetétel forrás csorog a zöld fedél alatt, egyik folyamatos használatra is alkalmas, a másik viszont nagyon sós, ez már gyógyvízként ajánlott. Ez utóbbit a helybeliek Józanító forrás néven ismerik. Az Elvira 1 forrás vizét 75 méter mélyr l búvárpumpa hozza fel, a Józanítót (Elvira 2) saját szén-dioxid-kitörése nyomja felszínre. Vizére jellemz az er s vasasság, emellett szódabikarbonátos, szénsavas, kalcium-kloridos, nátriumos jelleg. Az Elvira 2. szelént is tartalmaz, ami elmeállapotunk kiegyensúlyozott m ködését biztosítja. Vize annyira sós, hogy ha a palacsintatésztát ezzel hígítjuk, nem is kell bele sót tenni. Józanító hatása abban áll, hogy segít a szervezet alkohol által megrontott elektrolitikus egyensúlyának helyreállításában. A Montana szálló alatt található Kati forrás kissé félreesik a központtól. Kellemes aromájú vize van, a város és környéke lakói „zsákszámra” hordják a vizet csorgóiból. Szódabikarbonátos, szénsavas, kalcium-kloridos, nátriumos jelleg . Az Iskolai borvíz a K rösi Csoma Sándor Líceum mellett található. Szódabikarbonátos, klóros, nátriumos, szénsavas víz, a Patak-menti forrás a Kovászna szálloda el tt található, a paCXLII

tak medrének oldalában. Id szakosan folyik, ugyancsak vasas, szénsavas, enyhén kénes viz forrás. Ha „zsákszámra tankolunk” a borvízb l, akkor jó, ha a székely borvízvegyészeti furfangot is ismerjük. Arról van szó, hogy egykét kristályka „citromsót” dobunk a palackba, erre töltjük a vizet, majd légmentesen lezárjuk. Így hosszabb ideig eláll, a vastartalom nem rakódik le a palack falára [7]. Igen fontos az ásványvizek mindennapi használata esetén, hogy tudjuk, mit iszunk, és milyen anyagokat tartalmaz, valamint az is, hogy milyen a gyógyhatásuk. A nátriumban gazdag ásványvíz fogyasztása nem javasolt szívbetegség és f leg magas vérnyomás esetén (a sószegény diéta a magas vérnyomásos betegség kezelésének egyik fontos feltétele). Jódtartalmú ásványvizek jódhiányos területen a jód pótlására kiválóan alkalmasak, segítik a szellemi frissességet, hajnövekedést, serkentik az anyagcsere-folyamatokat, de egyes pajzsmirigy megbetegedésekben (túlm ködés) fo-

néziumtartalmú ásványvízkúra javasolt, urát, xantin és cisztinkövek oldására nátrium-bikarbonát tartalmú ásványvíz fogyasztása ajánlott. A szénsavas ásványvizek már a szájüregben ingerlik a nyálmirigyeket és éhgyomorra fokozzák a gyomorsav termel dését. Az alkalikus (szódabikarbónás) vizek fogyasztása étkezés el tt csökkenti a gyomornedv-termel dést. A keser vizek szulfáttartalmuk miatt hashajtó hatásúak, és fokozzák az epekiválasztást és az epeürülést. A magas kalciumtartalom jótékonyan hat a csontritkulás megel zésére. Benedek Géza, Udvarhely rajon f orvosi állását hagyta ott, hogy itt Kovásznán a semmib l egy új világot teremtsen: a klimatológiától, a radioaktív gyógytényez n át a fürd helytudományig. Vezetése alatt beindultak a kémiai, fizikai, klimatológiai vizsgálatok, a radioaktív gyógytényez k felügyelete, a rendszeres mikroklíma tanulmány és az orvosmeteorológiai megfigyelések, melyek anyagából értékes szakmai dolgozatok születtek, és az általa szervezett konferenciákon mutattak be. A Székelyföld borvíz- és gázforrásainak Kötelező A kovásznai (mofettáinak ) gyógyászati jelent ségét és haA borvíz jellege koncentrá- víz koncenttásmódját kezdte kutatni, különös tekintettel ció mg/l rációja mg/l a szív- és érrendszeri betegségekre. Kutatásai arzénes 0,7 1,7 rámutattak arra, hogy a szénsavas fürd k és jódos 1 5,2 mofetták gyógyhatásának sokfélesége miként ad lehet séget egyes felborult enzimatikus vasas 10 50 rendszerek helyreállítására. A mofettákban és brómos 5 30 a szénsavas fürd kben fellelhet hatóanyabóros 5 650 gok, melyeket még a radioaktív sugárzások 1. táblázat jótékony hatása is f szerez, befolyásolják és eltolják az enzimatikus és metabolikus tevégyasztásuk tilos. Hasi puffadással járó állapo- kenységet. Az enzimatikus aktivitás növeketokban a magas szénsavtartalmú vizek rossz dése vagy csökkenése az alkalmazott kezeléközérzetet, gyomor- és bélpanaszokat okoz- si módszer mennyiségének és min ségének a hatnak. A fluoridtartalmú vizek segítenek a függvénye. Például pozitív és negatív irányfogszuvasodás gátlásában és a csontrendszer ba változhat a vérb l a szövetekbe szállított épségét rzik. Húgyúti megbetegedéseknél, f - szénhidrátok mennyisége, melyet az aktivált leg vesek képz dés megel zésében is érdemes vagy inhibált alkalikus foszfatáz enzim irányít, megpróbálni a gyógyvizeket, a vesek össze- vagy a szövetek és érfalak egészségéért feletételét l függ en pl. kalciumköveknél mag- l s hisztamin termelése is megváltozik a befolyásolt hisztamináz enzim 2. táblázat hatására[1.33.o.]. A népi gyógyászat már évszázadok óta A források vizeinek kémiai összetétele használja a moffetákat. A kezelés során melegCO2 [g/l] Forrás neve ségérzet jelentkezik a HCO3 ¯[mg/l] kezelt betegeknél, mely Ásványi anyag [mg/l] a h érzékel receptoHozam (l/nap) rok érzékenységének a megváltozásával, vaPalackozásra szánt forrás 1,198 1662 4438 8000 lamint a vérerek táguI Kórház forrása 2,120 341 2860 70000 lásával magyarázható. II Kórház forrása 2,476 345 2875 500000 Hatásmechanizmusuk tisztázására csak a múlt Ördög forrás 1,531 3578 5284 15000 század harmadik negyeÁrpád II 1,825 8068 18238 18000 dében kerített sort a kíHankó 8 1,259 9000 16800 23000 sérleti orvostudomány, Benedek Géza révén. Hankó 6 2,049 10305 13858 20000 Az addig elfogadott véVeres 1,888 1403 4487 40000 lemény szerint az erek Horgas 2,410 15000 22000 50000 tágulását a CO2 hatására

DIÁKPÁLYÁZAT

A kovásznai szívkórház keletkez acetilkolin okozza. Szakmailag megalapozott kísérletsorozattal bizonyította, hogy nem az acetilkolin felel s a b rben keletkez melegségérzet megjelenéséért, hanem a jelenség reflexmechanizmusok révén alakul ki. Emellett érvel az a tény is, hogy a betegek orra melegszik hamarabb és nem a lába, holott csak a lábak vannak a szén-dioxid atmoszférában (a betegek csak derékig ülnek a mofettában)[1.35.o.]. Kísérleti berendezést és módszert talált ki az isémiás betegek hajszálereinek vizsgálatára. A mikroszkóphoz szerelt fényképez géppel rögzíthette a hajszálerek szén-dioxid okozta tágulását. Amikor a fényképez gépet felvev gépre cserélte, az értágulás id beni alakulását is követhette. A hajszálerek tágulása hangsúlyozott és hosszan tartó. Ezért a kezelést csak félévenként kell megismételni. A b rön keresztül felvett CO2 , az ott lev idegvégz désekre van hatással és ez váltja ki a jótékony hatást. [1.43.o.] Benedek Géza született tudós alkat volt, aki szenvedélyesen szeretett oktatni, szakmai kérdésekr l beszélgetni. Az intézmény fennállásának 25. évfordulóján, egy ünnepi orvoskonferencián még a nyugat-európai fürd helyeken, de leginkább a németországi klinikákon szerzett tapasztalatairól beszélt, és az általa vezetett kollektíva eredményeit összegezte. Jöv be vetett hittel Kovásznával kapcsolatos terveit ecsetelgette. Csakhogy ez id tájt kezd dött az ország végzetes gazdasági, politikai, erkölcsi lavinaindulása. Hogy már a besúgók besúgóit is besúgták, még hagyján! Ennél nagyobb szerencsétlenség volt például, hogy negyedóránként adták-vették az áramot. A f orvosnak sikerült ugyan – ismeretségei révén – egy hatalmas generátort szereznie, de az óránként harminchat liter gázolajat fogyasztott. Akut üzemanyagkrízisben ennek folyamatos kiügyeskedése vált a következ kihívássá, majd a kórház saját disznóhizlaldájának felfejlesztésével kellett foglalkoznia. A közel ezerágyas intézmény a felel sségteljes súlyával az alapjában szívgyógyász orvosigazgatóra nehezült, mert a hivatalnokok, beszerz k, mindenféle ügyintéz k tehetetlenül álltak a hatalmas nincstelenségben. A f orvosnak a tudománym velés és kollektívaépítés helyett nap mint nap ügyeskednie, kérnie, beszereznie kellett. Panaszolta is

nemegyszer, hogy otthon írógépében bef zve áll a papír, de soha sem jut odáig, hogy önfeledten eléje üljön, és gondolatait papírra mentse. A kérdés az, hogy dr. Benedek Géza – közel négyszáz munkatársa f nökeként és betegek ezreinek orvosaként – miként tudott tájékozódni, helytállni ebben a ,,tébolyban”? Talán tudjuk, hogy hogyan sikerülhetett, ha felidézzük gyakran hangoztatott mondását: „Indulj tüstént ismeretségeket szerezni, kérni, ügyeskedni”. De hogy mi lapulhatott a félelmetesen szigorú, mindenki iránt igényes, kegyetlenül szókimondó intézményvezet lelkének mélyén, azt csak találgatni tudjuk, talán ez örök rejtély marad, de az biztos hogy, karizmatikus egyénisége örökre követend példa marad a jöv orvosgenerációi számára. 1986. szeptember végén döbbenetes dolog történt a szívkórházban. Azon a reggelen rutinos gárdaátadással, beszerzési és egyéb gondokkal indult a nap, majd a f orvos megkezdte a vizitet. Úgy tizenegy óra felé – mint derült égb l villámcsapás – kisebb delegáció érkezett a kórházba. Benedek Gézát – aki huszonhat éven át napról napra, téglánként rakosgatva építette az ország egyik legtekintélyesebb egészségügyi intézményét – hazaparancsolták a munkamez r l. ,,Rögtönítél ” eljárással nyugdíjba küldték. A Kriterion Kiadó egykori igazgatója, Domokos Géza, a f orvos barátja err l valahogy így vélekedett 1995 körül: Géza Bácsi szakmai tekintélye, országosan legendás hírneve egyre nagyobb fejfájást okozott a hatalmasoknak, mert akkoriban már lépten-nyomon, fennhangon szidalmazta a rendszert. [4] Ha a Szekuritáté (kémszolgálat) megfélemlítéssel próbálta volna kerékbe törni jellemét, abból nemzetközi botrány kerekedett volna. A legkényelmesebb megoldást választották: kidobták életteréb l. Az 1960-ban alakult intézmény 40 ággyal indult, de Benedek Géza alapító és kórházigazgató nyugdíjazásakor már egy hétszáz ágyas korszer intézményt adott át az t követ knek. A neves kardiológus 26 évig vezette a kovásznai szívkórházat. Az egészségügyi intézmény 2010 októberében, alapításának ötvenedik évfordulóján Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter rendelete alapján vette fel a nevét. A rendszerváltás után Benedek Géza visszalépett a közéletbe. Volt városi tanácstag, átvette a Pro Urbe díjat, el adásokat tartott Kovásznáról, orvostudományról, gyógy- és egészségturizmusról. Írásai a Hétben és a Tettben is megjelentek. Fontolgatta, hogy papírra kellene vetnie élete és szívkórháza történetét. „Id m az lenne b ven, gyakorta ülök le a gép elé, de rövidesen összekuszálódnak a gondolataim. Szembed l velem a múlt, és arra eszmélek, hogy fennhangon veszekszem életem kerékköt ivel, árulóimmal, besúgóimmal... vagy épp a kocsissal, aki lapáttal verte a két gyönyör lovat, melyet egy hálás betegem ajándékozott a kórháznak. Kirúgtam a

kocsist, bár magyar ember volt... Ma sem bánom, amit tettem! Ne legyen irgalom annak, aki ártatlan állatot vagy embert bántalmaz!”[4] . Benedek Géza két hónappal a névadó ünnepség után, 2010 decemberében, 94 éves korában hunyt el. Sikerült elérnie, hogy az általa alapított intézmény, az általa kidolgozott és sikeresen fejlesztett egyéni gyógyterápia hivatkozási alap legyen a szívgyógyászatban. nem egyszer kórházalapító volt, hanem a kisváros országos érdekeltség fürd hellyé fejlesztésének az atyja is. Majdnem harmincezer aláírás gy lt – az összefogás jegyében – a kovásznai kórház nevének megtartásáért. Az Egészségügyi Minisztérium április 28-án, kedden délután kibocsátott 536-os rendeletével viszszaállította a kovásznai szívkórház megérdemelt nevét. Köszönetet érdemel az a 29 124 aláíró Kovásznáról, Háromszékr l, az országból és a nagyvilágból (Anglia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Guatemala, Izrael, Kanada, Kína, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, USA), akik tör désükkel támogattak egy nemes, igaz ügyet. Az öszszefogás ereje eredményt jelentett! Örvendetes, hogy a kovásznai egészségügyi központ továbbra is méltón viselheti alapítója nevét: a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház nevet. A szerz az Orvostudományi különdíj kategória harmadik díjasa.

Irodalom 1. Dr. Benedek Géza, Dr. Darkó Zsigmond, Dr. Oprea Petru: Efectele terapeutice ale sta iunilor balneo-climaterice din judetul Covasna 2. Dr. Benedek Géza: Studiu privind posibilit ile de valorificare a factorilor naturali terapeutci din Covasna 3. Herman Rosner, Benedek Geza Jr.: Mic îndreptar turistic Covasna, Editura sport turism , Bucureşti, 1978 4. Gyila Sándor: Évgy r k gyönyör sége és szomorúsága, Háromszék napilap, 2010. december 18. 5. Török Noémi: A kovásznai gyógyturizmusról egy orvos szemével, Turisztikai és vendéglátói útbaigazító Háromszéken,2014, 16. sz. 6. Jánosi Csaba, Berszán József, Péter Éva: Székelyföld borvizei, Polgártárs Alapítvány, Csíkszereda 7. Gyila Sándor: Székely vegyészetr l, fogunk alatt recseg borvízr l, Erdély Ma, 2015. 09. 03 8. Orbán Balázs: Székelyföld leírása, Pest 1871, Tettey Nándor és Társa Bizománya 9. Jánosi Csaba: Székelyföldi Fürd k, Gyógyhelyek, Ars Topia Alapítvány, Budapest Internet, Kovászna megye honlapja, Kovászna város honlapja

CXLIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

A XXVI. Természet–Tudomány Diákpályázat kiírása Útmutató a diákpályázat benyújtásához

ályázatunkon indulhat bármely középfokú iskolában 2016-ban tanuló vagy végz diák, határainkon belülr l és túlról.

P

A pályázat kétfordulós Els forduló: Az el válogató színhelye a diákcikkpályázatokat benyújtó iskola. Id pontja: 2016. október 31. Második forduló: A dönt be került pályázatok zs rizésének színhelye a Természet Világa folyóirat szerkeszt sége. Id pontja: 2017. február 15. Kérjük pályázóinkat, hogy dolgozataikat az alábbiak figyelembevételével készítsék el. A pályázat terjedelme 8000–20 000 bet hely (karakterszám, szóközökkel együtt) legyen, tetsz leges számú illusztrációval. A kéziratot három kinyomtatott példányban kérjük benyújtani. A nyomtatott változattal együtt a pályázatot CD-n (vagy DVD-n) is kérjük, a szöveget Word formátumban, a képeket, ábrákat külön fájlban (JPG vagy TIFF). Eltér bet típussal, vagy idéz jelek között kell szerepelnie a nem önálló szövegeknek, pontosan megjelölve a felhasznált forrást, még az oldalszámot is. A pályázat tartalmazza készít je nevét, lakcímét, e-mail-címét, telefonszámát, iskolája pontos címét irányítószámmal együtt és felkészít tanára nevét és elérhet ségét. A borítékra írják rá: Diákpályázat, valamint azt is, hogy melyik kategóriában kívánnak indulni. A dolgozatok benyújtásának (postai feladásának) határideje mindegyik kategóriában 2016. november 2. A pályázat beadható személyesen (Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 16.), vagy postán (1444 Budapest, 8. Pf. 256.). CXLIV

PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK Természettudományos múltunk felkutatása 1. Az iskolájához vagy lakóhelyéhez, környezetéhez kapcsolódó jelent s múltbeli tudós személyiségek – például tanárok, az iskola volt növendékei, akikb l neves természettudósok lettek – életútjának, munkásságának bemutatása (eredeti dokumentumok felkutatásával és felhasználásával). Évfordulós pályázatunkra szívesen várunk dolgozatokat a 2016. év neves évfordulós személyiségeir l is. 2. A dolgozat írójának tágabb környezetéhez kapcsolódó tudományos vagy m szaki intézmények története, tudóstársaságok története, eredeti dokumentumok bemutatásával. 3. A természet- és m szaki tudományok valamelyik ágában tárgyi emlékek bemutatása (laboratóriumi kísérleti eszközök, régi tudományos könyvek, régi tankönyvek, kéziratban maradt leírások, muzeális ritkaságok, ipari m emlékek – hidak, malmok, bányák –, vízügyi emlékek, botanikus kertek, csillagvizsgálók stb.). 4. Pályadíjak: 1–1 db I. díj 30 000–30 000 Ft 2–2 db II. díj 20 000–20 000 Ft 3–3 db III. díj 10 000–10 000 Ft, valamint számos különdíj. Önálló kutatások, elméleti összegzések Önálló kutatáson a természeti értékek, jelenségek megismerése érdekében a diák által végzett kutatások bemutatását értjük. El nyben részesülnek az egyéni, fiatalos, önálló gondolatokat, innovatív megközelítéseket tartalmazó, élvezetes és szakszer beszámolók.

Az elméleti összegzéseknek is önálló kutatásokon kell alapulniuk. Azoknak javasoljuk, akik örömmel mélyednek el a rendelkezésükre álló megbízható és naprakész adatok végeláthatatlan tárházában, és képesek onnan el varázsolni, bemutatni a Természet Világa olvasóinak a tudomány újdonságait. A sikeres pályázat feltétele, hogy a pályázók a könyvtárakban, a világháló révén, a laboratóriumi-gyakorlati látogatások alkalmával és más módon szerzett értesüléseiket a származás pontos megjelölésével forrásként használják fel, és ott kerüljék el a saját alkotás látszatát. Kérjük, hogy a diákok és a felkészít tanárok a Természet Világát tekintsék a dolgozat els nyilvános megmérettetési lehet ségének. A pályázat feltételei 1. Alapvet követelmény, hogy a cikkek olvasmányos, stilisztikai és helyesírási szempontból kifogástalanok legyenek. Kérjük a felkészít tanárokat, szíveskedjenek e tekintetben is útmutatást adni tanítványaiknak. Ne feledjék, hogy a diákpályázat cikkírói pályázat is, ezért a dolgozatokat úgy kell megírni, hogy annak tartalmát a természettudományok iránt érdekl d , de a témában nem járatos olvasók is megértsék. A pályamunkák végén kérjük a felhasznált irodalmat és forrásmunkákat megjelölni. A szó szerinti idézetek forrásának fel nem tüntetése etikai vétség, és a dolgozatnak az értékelésb l való kizárásával jár. Különdíjammal szeretnék hozzájárulni a magyar diákok kritikai gondolkodásának fejl déséhez. A szerz k szíves hozzájárulásával mindent el fogok követni, hogy a díjnyertes, valamint még néhány arra érdemes pályam vet lefordíttassam és megjelentessem egy színvonalas amerikai folyóiratban. A további kategóriákról részleteket korábbi számainkban, illetve honlapunkon találnak. A Természet Világa szerkeszt sége és szerkeszt bizottsága

Sivatagok

A Föld legmagasabb d néi Namíbiában emelkednek (Vojnits András felvételei)

A forróságot t r dél-afrikai nyársasantilop gyakran felbukkan a homokd nék között

Az Andok és az óceán közti arid zónában helyenként meglep en gazdag a lóra (Klotz Miklós felvételei)

A sekély, sós vizekben andesi lamingók „legelésznek”

Mintha egy másik bolygón járnánk – Badwater Lake, Halál-völgy (Elter Károly felvételei)

A Zabriskie Point iszapkövét a ritka es k formázták meg