Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY
147. évf. 11. sz.
2016. NOVEMBER
ÁRA: 690 Ft El izet knek: 600 Ft
A REJTÉLYES RÉTLAKÓ ZENETERÁPIA AZ ORVOSLÁSBAN SZERELMESLEVÉL AZ EMBERISÉGNEK
ÖRÖKL D LEUKÉMIA A SIMONYI 100 KIÁLLÍTÁS GYILKOS FEHÉR PAMACSOK
MAGYAR FIATALOK SIKEREI A NEMZETKÖZI DIÁKOLIMPIÁKON
Országszerte Simonyi-emléknapok
1
3
2
1. Lovász László 2. Sz kefalvi-Nagy Zoltán 3. Pap László 4. Schiller Róbert 5. Lévai Péter (Szigeti Tamás felvételei)
4
5
Emlékülés Simonyi Károly születésének 100. évfordulóján, a Magyar Tudományos Akadémián (2016. október 18.) A Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban is emlékeztek
Faragó Sándor
Alpár Tibor
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Simonyi Károly Szakkollégium rendezvényei (emléktábla avatás, kiállítás, el adás)
Divós Ferenc
Szarka László
Egyházasfaluban a Simonyi Károly Általános Iskola diákjai névadójukra emlékeztek
A Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki (Szigeti Tamás felvétele)
Folyóiratunk emlékszámot jelentetett meg
Természet Világa
A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 147. ÉVFOLYAMA 2016. 11. sz. NOVEMBER Magyar Örökség-díjas és Millenniumi Díjas folyóirat
Megjelenik a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Er források Minisztériuma, az Emberi Er forrás Támogatáskezel , a Nemzeti Tehetség Program és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8950, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím:
[email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: iPress Center Central Europe Zrt. Felel s vezet : Lakatos Viktor igazgatósági tag INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 06-1-3278-950 e-mail:
[email protected] El fizetés, reklamáció: Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Beföldre el fizetés: +36-1-767-8262
[email protected] eshop.posta.hu
TARTALOM Kollár János: Zeneterápia az orvoslásban ................................................................482 Szerelmeslevél az emberiségnek (�sszeállította: Both El d) ...............................487 Kalotás Zsolt: Egy rejtélyes rétlakó, a haris ............................................................491 Vojnits András: Párhuzamos történetek. Végtelen mocsárvilág ..............................494 E számunk szerz i ......................................................................................................498 Király Péter Attila: Az örökl d leukémia ..............................................................499 Csaba György: Ecce homo (OLVASÓNAPLÓ) ........................................................502 Bencze Gyula: A nagy tudomány kis története.........................................................504 Tószegi Zsuzsanna: K be vésett múlt – Angkor. Második rész ..............................505 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK ...............................................................509 Tömöry Pál: Simonyi 100 – Egy kiállítás születése ................................................512 Görföl Tamás: Gyilkos fehér pamacsok. A denevéreket pusztító gomba ................514 Dulai Alfréd: Miocén kincsesbánya fagylaltos dobozokban ....................................517 Babinszki Edit: A szubtrópusi korallzátonyoktól a bencés apátságig. A Lajtai Mészk .......................................................................................................520 Rezsabek Nándor: Emlékezés Róka Gedeonra .......................................................522 ORVOSSZEMMEL (Matos Lajos rovata) .................................................................523 50 éves a Haditechnika ..............................................................................................524 Fiatal kutatók cikkpályázatának eredménye ..............................................................525 FOLYÓIRATSZEMLE ...............................................................................................526 KÖNYVSZEMLE ........................................................................................................528 Címképünk: A jáki templom lajtamészk homlokzata (Babinszki Edit felvétele) Borítólapunk második oldalán: Simonyi-emléknapok országszerte Borítólapunk harmadik oldalán: A Természet Világa néhány kis „iókszerkeszt sége” Mellékletünk: Magyar iatalok a diákolimpiákon. Vankó Péter: Fizikai diákolimpia – kivételesen két ország közös rendezésében; A 27. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia; Pelikán József: Beszámoló az 57. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról; Magyarfalvi Gábor: Magyarok egy rendhagyó Nemzetközi Kémiai Diákolimpián; Magyar diákok a 2016. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpián; Trócsányi András: Éremes Pekingben – a XIII. IGU Nemzetközi Földrajzi Diákolimpia. A XXV. Természet–Tudomány Diákpályázat cikke: Kiss Fruzsina: A izika mint a m vészet alapegysége. A TIT Kalmár László Matematikaverseny meghirdetése SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GY�RGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SÓTONYI PÉTER, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN (
[email protected]; 327–8960) NÉMETH GÉZA (
[email protected]; 327–8961)
El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein
Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS
El fizetési díj: fél évre 3600 Ft, egy évre 7200 Ft
Titkárságvezet : HORVÁTH KRISZTINA
A M VÉSZET KÓRÉLETTANA
KOLLÁR JÁNOS
Zeneterápia az orvoslásban zenér l írni azért nehéz, mert szavakba kell önteni olyan fogalmakat, amelyek természetüknél fogva megfogalmazhatatlanok. A zene éppen azért varázslatos, mert túllép a szavak korlátain, és közvetlenül, a szó megkerülésével ébreszt gondolatokat. Gyakran emiatt zavarba ejt a hatása. Amint Kahlil Gibran írta „A próféta” cím csodálatos m vében: „Mert a gondolat a szabad tér madara; a szavak kalitkájában kibonthatja szárnyait, de föl nem repülhet.” (Révbíró Tamás fordítása.) Mi is ez a csoda, és hogy jelent meg a gyógyítás területén? Az els írásos emlékek a Sárga császár (i.e. 2698–2598) korából származnak. A kínai császár klaszszikus belgyógyászati tankönyve szolgált alapvet forrásként a kés bbi, belgyógyászattal foglalkozó könyvek számára is. A könyv szerint a betegségeknek két f oka lehet: a bels , amely a beteg lelki– szellemi állapotváltozásában gyökerezik, valamint a küls , amelyet a légköri és éghajlati tényez k határoznak meg. Ezen elvekre épülve olyan zenem veket alkottak, amelyek egyrészt a test küls hatások elleni, természetes védekez mechanizmusát er sítik, másrészt a harmónia és az
A
Carl Orff üt hangszerek és pentaton skála segítségével olyan közeget hozott létre a gyermekek számára, melyben saját zenéjük megkomponálása révén kibontakoztathatják kreatív képességeiket
482
egyensúly létrehozása révén a bels , lelki–szellemi tevékenységet szabályozta. [1] A zene segítségével történ gyógyításra a Bibliában is találunk példát. Sámuel els könyvének 16. fejezetében ez olvasható: „Saultól viszont eltávozott az Úr lelke, és rossz szellem kezdte gyötörni, amelyet az Úr küldött. Akkor ezt mondták a szolgái Saulnak: Látod, Istennek egy rossz szelleme gyötör téged. De a mi urunknak csak szólnia kell, és szolgáid készek A penteton skála igen népszer , keresni egy embert, aki ért a lantmert a legdisszonánsabb hangközöket pengetéshez. És ha majd Istennek kiküszöböli a rossz szelleme megszáll, akkor pengetni fogja a lantot, és jobban leszel. igen pozitívan reagáltak a zenére, és ez Saul így felelt a szolgáknak: Keressetek arra késztette az orvosokat és n vérehát egy olyan embert, aki jól tud lantot ket, hogy egyre-másra muzsikusokat is pengetni, és hozzátok hozzám! Ekkor hívjanak a kórházba azzal a céllal, hogy megszólalt az egyik legény, és ezt mondta: segítsék a betegek gyógyulását. Ez terÉn láttam a betlehemi Isai egyik iát, aki mészetesen nem csupán a izikai sérülétud lantot pengetni, derék féri, harcra ter- sekb l való felépülést, hanem a betegek mett, okos beszéd , daliás ember, és vele lelki–szellemi javulását, életmin ségük van az Úr. Ezért követeket küldött Saul pozitív irányú változását is jelentette. Isaihoz ezzel az üzenettel: Küldd hozzám Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a zenéiadat, Dávidot, aki a juhok mellett van! szek kórházi „fellépései” komoly el Isai pedig fogott egy szamarat, arra ke- készületeket igényeltek a muzsikusok nyeret, egy töml bort meg egy kecske- részér l is. Így merült fel egy, a zene gidát rakott, és elküldte iával, Dáviddal gyógyításban történ alkalmazásával Saulnak. Dávid megérkezett Saulhoz, és kapcsolatos szakmai tanterv létrehozámegállt el tte. pedig igen megszerette, sának az igénye. 1941-ben Harriet Ayer és a fegyverhordozója lett. Akkor ezt az Seymour az Egyesült Államokban létreüzenetet küldte Saul Isaihoz: Hagyd mel- hozta az Országos Zeneterápiás Alapítlettem Dávidot, mert igen megkedveltem! ványt. [3] És valahányszor megszállta Sault Istennek az a rossz szelleme, fogta DáMi a zeneterápia? vid a lantot, és pengette a kezével. Saul ilyenkor megkönnyebbült, jobban lett, Mit is nevezhetünk zeneterápiának? Vaés a rossz szellem eltávozott t le.”. [2] jon a zene önmagában nem terápia? Nos, A zene segítségével történ gyógyí- lehet, hogy meglep a válasz, de nem. tás a sámánok rituáléjában is meg- Természetesen a zenének számos terápiás igyelhet volt még abban a korban, hatása lehet, de maga a terápia meg kell, amikor a gyógyító, a varázsló és a m - hogy feleljen számos szigorú követelvész nem vált szét külön hivatásokká. ménynek ahhoz, hogy kiérdemelje ezt a A sámán a dob hangjára mint „lovára” megnevezést. A zeneterápia, az Amerikai „felült”, és így került kapcsolatba más Zeneterápiás Egyesület által megalkotott világokkal. hivatalos megfogalmazás szerint „zenei A zeneterápia tudománnyá válása a eszközök, képzett zeneterapeuta által, teXX. század els felére tehet . Az els , rápiás keretek között, személyre szabott majd a második világháború alatt és célok elérése érdekében történ , tapaszután amat r, valamint proi zenészek talatokon alapuló alkalmazása”. [4] A foegyaránt látogatták a izikai és érzelmi galom minden eleme igen fontos. Zenetetraumákat szenvedett háborús veterá- rápiát hivatalosan csak államilag elismert nokat gondozó kórházakat. A betegek zeneterapeuta-képzésben képesítést nyert Természet Világa 2016. november
A M VÉSZET KÓRÉLETTANA esetben beszélünk integratív zeneterápiáról. A zeneterápia folyhat egyénileg vagy csoportos formában is. Kombinálható verbális, azaz alapvet en szóbeli kifejezésekre épül terápiákkal, de alkalmazható önmagában is. Néha épp az jelent nagy problémát a terápia alanya (nem feltétlenül beteg) számára, hogy nem képes szavakba önteni a problémája lényegét. A zeneterápia óriási el nye, hogy ilyenkor id nként eltekinthetünk a szóbeli megfogalmazástól, hiszen a gyógyítás során azon a síkon dolgozunk, ahol a probléma keletkezett: a szavak kialakulása el tti szinten. Hol dolgoznak zeneterapeuták?
Zeneterápia – Louis Gallait (1810– 1887) festménye (Forrás: https:// en.wikipedia.org/wiki/Music_therapy#/ media/File:Louis_Gallait_-_Power_of_ Music_-_Walters_37134.jpg) személyek végezhetnek. Magyarországon jelenleg önálló, akkreditált posztgraduális zeneterapeuta-képzés Budapesten, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán folyik. Ezen kívül Pécsett, szintén akkreditált, komplex m vészetterápiás képzés keretein belül is lehet ség nyílik a zeneterápia mélyebb megismerésére, módszereinek elsajátítására. Igen fontosak a gondosan megválasztott és el készített terápiás keretek, amelyek tartalmazzák a terápia célját, helyét, várható id tartamát, a terapeutával és a terápia alanyával kapcsolatos elvárásokat stb. Szintén lényeges, hogy a terápia mindig valamilyen konkrét cél elérése érdekében zajlik, és eredményességét a szakirodalomban b ségesen hozzáférhet , dokumentált, korábbi tapasztalatok támasztják alá. A zeneterápia formái A zenét számos különböz módszer segítségével lehet alkalmazni egy-egy terápia során. Így létezik aktív zeneterápia, melynek során a kliens vagy csoport többnyire egyszer hangszerek (pl. Orff-hangszerek), vagy saját énekhang segítségével fejezik ki érzéseiket, gondolataikat. A másik módszer a receptív zeneterápia, mely a terápiás szabályok figyelembe vételével, a kliens vagy páciens érzelmi–gondolati világához, ízléséhez és az adott problémához illeszked , gondosan kiválasztott zenem által keltett érzéseket és gondolatokat hív segítségül a lélek mélyebb rétegeinek felfedezéséhez. Az aktív és receptív formát lehet külön-külön, vagy kombinált módon is alkalmazni. Ez utóbbi Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
Zeneterapeuták a gyógyítás, egészségmeg rzés, rehabilitáció számos területén tevékenykednek. Így dolgozhatnak pszichiátriákon, rehabilitációs intézetekben, szanatóriumokban, járóbeteg ellátásban, fogyatékossággal él embereket gondozó intézetekben, drog- és alkoholbetegeket gondozó központokban, id sek házában, hospice intézményekben, iskolákban stb. A zeneterápiával kapcsolatos gyakori tévedések
gével lelnek rá problémájuk megoldására. Emiatt is igen fontos, hogy a zeneterapeuta a lehet legtöbb zenei stílust ismerje. Orvosi alkalmazási területek A zene terápiás célú alkalmazásai közül írásomban csupán néhányra szeretném felhívni a igyelmet. A teljes spektrum végigpásztázása e cikk sz kös keretei között természetesen lehetetlen. A zene hatása az immunszint er sítésére A szervezet „anti-stresszhormonként” is ismert kortizol szintéjnek változása érzékenyen jelzi az immunszint alakulását, és egyben azt is, hogy valaki mennyire képes kezelni stresszhelyzeteit. Bartlett és munkatársai (1993) többek között a zeneterápia immunszintre gyakorolt hatását vizsgálták. 36 személyt (19 férit és 17 n t) két kísérleti és két kontrollcsoportba osztottak. A zeneterápiás beavatkozás el tt és után egyaránt vérmintákat vettek a csoporttagoktól, majd megvizsgálták e minták kortizoltartalmát. Eredményeik szerint mindkét kísérleti csoport tagjaitól vett vérminták kortizolszintjében jelent s csökkenés volt tapasztalható. A kontrollcsoportok eredményeiben nem észleltek szigniikáns változást. [5] Az orvosi beavatkozások általában stresszhatással járnak. Ebb l a szempontból kiemelked en megterhel ek a m tétek. Leardi és munkatársai (2007) azt vizsgálták, mennyire képes a zeneterápia az operációk által kiváltott stresszreakciók csökkentésére. 60, m tétre váró pácienst osztottak három egyenl létszámú csoportba. Az els csoport tagjai a m tét el tt
Két fontos tévedésre szeretném felhívni a igyelmet. Mindkett viszonylag elterjedt a közgondolkodásban, és emiatt nehéz felszámolni ket. Az els szerint a terápia alanya (kliens vagy páciens) valamilyen zenei el képzettséggel kell, hogy rendelkezzék ahhoz, hogy részt vegyen egy zeneterápiás ülésen. Ez nem igaz. Mindenki, aki képes megkülönböztetni a szülei és egy autóduda hangját, alkalmas arra, hogy zeneterápiában veA zeneterápia a daganatos megbetegedésben szenved gyen részt. A másik gyermekek számára is biztonságot nyújtó, tévedés szerint létámogató „kezelés” (Forrás:http://sites.psu.edu/ teznek úgynevezett siowfa14/2014/10/24/music-therapy-2/) „ p r og r a m z e n é k ”, azaz olyan m vek, amelyek kifejezetten valamely szerv vagy szervrendszer gyógyítására alkalmasak. Természetesen ez sem igaz. A befogadó ízlésvilágától, lelkiállapotától, esetleges problémájától nagymértékben függ az, hogy bizonyos zenem vek hogyan hatnak rá. Van, aki számára a klasszikus zene jelent megoldást, mások talán épp a rave vagy house stílus segítsé-
483
A M VÉSZET KÓRÉLETTANA és alatt new age stílusú zenét hallgattak, arról, hogy azok a gyerekek, akik nem re- Orff kiváló min ség üt hangszerek, a második csoportban szerepl k – ugyan- agálnak megfelel en a verbális megnyil- és a „kudarc elleni védelmet biztosító” csak a m tét el tt és az alatt – saját maguk vánulásokra, képesek reagálni a zenére. pentaton skála segítségével olyan közeáltal választott zenét élvezget hozott létre a gyermekek hettek, míg a harmadik (kontszámára, melyben saját zenéroll) csoport betegei csak jük megkomponálása révén a m t ben zajló szokásos kibontakoztathatják kreatív tevékenység hangjait hallotképességeiket. Eljárását kés bb ták. A betegekt l az operáció mentális akadályozottsággal el tt, közben és után vett vér küzd emberek gyógyításáplazmájának kortizolszintjét ban is alkalmazni kezdték. Az mérték meg. A zenét hallgaOrff-módszerrel kezelt autista tó betegek (1. és 2. csoport) gyerekek egyre inkább nyitotkortizolszintje a m tét alatt takká válnak a tanulás kreatív csökkent, a kontrollcsoport élményére. Ez az eljárás és az betegeib l vett mintákon autista gyermekek kezelése mért kortizolszint azonban azonos célt t z ki, nevezetesen emelkedett. [6] annak bizonyítását, hogy a Hasonló vizsgálatot végez- Sok autista gyermek reagál pozitívan a zenei ingerekre, így nem gyermek tevékenysége révén meglep , hogy a zenét gyakran alkalmazzák terápiájuk során tek Nilsson és munkatársai képes jósolható, pozitív ered(2005), melynek során azt motivációra (Forrás:http://brainwavepowermusic.com/blog/blog/ ményeket elérni. [11] A módhealth-beneits-of-music-therapy) vizsgálták, hogy a m tétek szer a csoportterápiák fontos alatt vagy azok után alkaleszközévé is vált. A csoportmazott zeneterápia képes-e befolyásolMivel sok autista gyermek reagál pozití- élmények meghatározó célja ugyanis az, ni a szokásos altatás alatt és után mért van a zenei ingerekre, nem meglep , hogy hogy a gyermek ne csupán megtanuljon stresszválaszokat, illetve tapasztalha- a zenét gyakran alkalmazzák terápiájuk bizonyos képességeket vagy feladatmegtó-e különbség a m tétek alatt és azok során arra a célra, hogy motiválja ket bi- oldásokat, hanem – ami ennél is sokkal után alkalmazott zeneterápia hatásában. zonyos tevékenységek elvégzésére. Wat- fontosabb – tevékenyen vegyen részt a 75 nyílt sérvm tétre váró pácienst osz- son (1979) és Paul (1982) megigyelései tanulási folyamatban. Az Orff-módszer tottak három, egyenl létszámú csoport- szerint a zene alkalmazható meger sítés- ehhez is segítséget nyújt. [12] ba. Az els csoport tagjai m tét közben ként is szociális, nyelvi és mozgási funkA zenehallgatás mellett a zeneterapehallgattak zenét, a második csoportban ciók fejlesztése során. [8, 9] Ezen felül, uták gyakran dolgoznak rezgések által szerepl k a m tét után, míg a harma- jutalomként használható a kíváncsiság és keltett ingerekkel is. Az autista gyerekek dik csoport résztvev i (kontrollcsoport) felfedez hajlam el mozdítására. Staum gyakran szeretnek magukhoz ölelni egyegyáltalán nem hallgattak zenét. Az al- és Flowers (1984) zeneterápia segítségé- egy rádiót, amelynek rezgéseit így nemtatás és a m tétek utáni fájdalomcsil- vel tanítottak meg egy autista gyermeket csak hallják, hanem érzik is. [13] lapítás standardizált volt, és ugyanaz a bevásárlás során követend magatartásaz orvos végezte, aki a m téteket is. A formákra. Ebben az esetben a zene megAlzheimer-betegségben szenved kkel stresszválaszokat a m tétek alatt és után er sít funkciót töltött be, azaz a sikeres végzett zeneterápia mérték a vérplazma kortizolszintjének és próbálkozásokat zenével jutalmazták. [10] a vér glükózszintjének meghatározása seA zeneterápia eszköztárának bemuta- Az Alzheimer-kór a szellemi képességítségével. Az immunszintet a mért IgA- tásakor feltétlenül szót kell ejteni Carl gek súlyos romlásával járó, id skori elértékek (alfa immunglobulin-értékek) Orff munkásságáról. Orff zeneszerz és butulást okozó betegség. Laskow (1992) alapján határozták meg. Az eredmények zenetanár is volt, aki saját módszert dol- az „egészség” szó nyelvészeti elemzése szerint a kortizolszint a kontrollcsoport gozott ki, mely szerint a német gyerme- során utal arra, hogy jóllehet az Alzheieredményeihez képest szigniikánsan kek számára készült oktatási eszközöket mer-kór manapság még nem gyógyíthanagyobb mértékben csökkent abban a a gyermek néz pontját igyelembe véve tó, a beteg „egész-ség”, teljesség érzése, csoportban, ahol a m tét után hallgattak kell megalkotni. Az autisták gyógykeze- azaz általános közérzetének e szempontok zenét. E csoport tagjai kevesebb fájda- lésének módszere olyan tevékenységekre szerint történ javítása nem lehetetlen. A lomról és szorongásról panaszkodtak, és épít, amelyek csekély követelmény mel- zeneterápiás beavatkozások is ezt a célt kevesebb fájdalomcsökkent gyógyszert lett jelent s sikerélményeket nyújtanak. szolgálják. [14] is igényeltek a m tét után, mint a kontrollA dallamfelismerés, a dalok kiegészítése vagy melódiák dúdolása csoport betegei. [7] eredményesen javíthatja az Alzheimer-kórban szenved k korábban megromlott emlékezeti képességeit Autista betegek zeneterápiája (Forrás: http://alzheimersocietyblog.ca/2012/12/music-therapy/) Az autizmus valójában kommunikációs zavar. Az autista személyek számára nehézséget okoz megkülönböztetni, mi a fontos, és mi a kevésbé fontos információ a környezetükben. Igen széles spektrumú betegségr l van szó, vagyis az autisták is nagyon sokfélék lehetnek. Sokuk számára problémát okoz gondolataik szavakba öntése, vagy a szóbeli információk megértése. Számos tanulmány számol viszont be
484
Természet Világa 2016. november
A M VÉSZET KÓRÉLETTANA
Orff-hangszerek (Forrás:https://en.wikipedia.org/wiki/Orff_Schulwerk#/media/File:Intrumentarium_ Orff-Schulwerkde_la_soci%C3%A9t%C3%A9_Studio_49.jpg) Az olyan zenei játékok, mint a dallamfelismerés, a dalok kiegészítése vagy melódiák dúdolása adott dalcím hallatán, eredményesen javíthatják a korábban megromlott emlékezeti képességeket. Különböz hangszerek és zenei elemek terápiás alkalmazása segítik a hallási, valamint látási felismer képesség szinten tartását vagy fejl dését. A régi, ismer s dalok éneklése szintén serkenti az emlékezet visszanyerését. Az Alzheimer-kórban szenved k ilyenkor gyakran felidézik iatalságukat, és örömüket lelik abban, hogy emlékeiket másokkal is megosszák. Ez önbecsülésüket is növeli, és persze a terapeutára is serkent leg hat, ha látja, hogy betegei mosolyognak, nevetnek, tapsolnak, táncra perdülnek, kezet ráznak egymással, és új kapcsolatokat alakítanak ki. [15] Smith (1990) három, különböz típusú zeneterápiás megközelítésben vizsgálta Alzheimer-kóros betegek értelmi funkcióinak alakulását. Ezek a következ ek voltak: a) zene által indukált felidézés, b) szöveg által indukált felidézés és c) csak zenei hatás. Tizenkét, Alzheimer-kórban szenved n beteg vett részt a vizsgálatban. Az értelmi funkciók változását a terápia el tt és után felvett teszt (MMSE) pontszámainak különbsége alapján határozták meg. Az eredmények szerint a nyelvi fejl dés szempontjából mind a verbális, mind a zenei gyakorlatok kedvez hatást gyakoroltak a betegek értelmi funkcióira, az általános mentális helyzet vonatkozásában azonban csupán a zenei foglalkozások biztosítottak pozitív eredményt. [16] Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, érdemes beszélni az Alzheimer-kórban szenved betegekkel foglalkozó gondozókról is. E betegekkel való foglalkozás önmagában is igen megterhel munka. A gondozók sikerélménye rendkívül csekély, emiatt gondos igyelmet kell fordítani lelkiállapotuk karbantartására is. McCarthy (1992) erre vonatkozó kísérletében egy magánszanatórium AlzheiTermészettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
mer-kórban szenved betegeit gondozó ápolók vettek részt. A kísérlet els részében interjúk és kérd ívek segítségével felmérték a dolgozók stresszterhelésszintjét. A felmérés három célra irányult: egyrészt annak feltárására, hogy mennyi stresszel találkoznak a dolgozók munkájuk során, másrészt e stresszforrások felderítésére, végül pedig azt vizsgálták, hogy a gondozók miként küzdenek meg e stresszhelyzetekkel. Az eredményekb l kiderült az is, hogy a dolgozók szívesen vennének részt egy olyan képzésben, mely során megtanulhatnák saját stresszhelyzeteiket kezelni, és kedvez en fogadnának egy zenével kísért relaxációs tréninget is. [17] Parkinson-kór és relaxációval kísért zene
2014. augusztus 4-én a Daily Mail online kiadása érdekes hírr l számolt be (Innes, 2014). Christine Reeve, 73 éves, Parkinson-beteg járása és beszéde kedvenc zenéi hallgatása közben normalizálódott. A beteg – állítása szerint – mindig is szeretett táncolni, de betegsége megjelenése óta erre nem volt alkalma. Zenehallgatás közben felfedezte, hogy járása ismét normálissá válik. Gyógytornászának azt mondta, hogy szeretne egy kicsit táncolni. A izikoterapeuta meghökkent, de feltöltött néhány zenét egy iPodra, és azt a betegnek adta, aki el ször a Mud együttes Tiger Feet cím számának jótékony hatását fedezte fel, kés bb pedig úgy találta, hogy különböz indulók zenéje hallgatása közben javul az állapota. Christine Reeve betegsége ekkor már 8 éve tartott. Ez id alatt kezelték gyógyszerekkel, gyógytornán vett részt, és étkezési tanácsokat is kapott. Mindezek ellenére járása és beszédmin sége fokozatosan romlott, és ezzel párhuzamosan a n egyre elkeseredettebbé vált. Nehézségek mutatkoztak párkapcsolatában is. A férje arra panaszkodott, hogy amikor együtt sétálnak, és közben beszélgetnek, a feleségének rendszeresen meg kell állnia, mert nem képes egyszerre a járását és beszédét is kontrollálni. Mikor azonban a hölgy séta közben zenét hallgatott, szeme csillogni kezdett, és járása ismét normálissá vált. „Zene nélkül csak egy Parkinson-kóros beteg lennék – mondta Christine Reeve. Zene hallgatásakor azonnal úgy érzem, meggyógyultam. Visszanyertem a testem fölötti uralmat.”. [20]
Az el ször James Parkinson (1755–1824) Daganatos betegek által leírt betegség a inom mozgásokért és a zeneterápia felel s ingerületátviv anyag, a dopamin szervezetbeli szintjének csökkenésével A daganatos megbetegedések a test–léjáró, els sorban a középkorú vagy id sebb lek–szellem kölcsönhatás jelent s mértéembereket veszélyeztet kór. F bb tünetei k változásával járnak. Kezelés során a közé tartozik a nyugalmi Zene segítségével képesek vagyunk hidat építeni a remegés (tremor), az izomgondolatok és az érzelmek között merevség (rigiditás) és a lassultság (bradikinézia). (Forrás: https://gyermekmosoly.wordpress.com/2011/09/08/ zeneterapia-modszere/) Feltételezhet , hogy a zenei ritmusok az id strukturálásáért és a mozgáskoordinációért felel s agyterületek m ködését serkentik. [18] A zenével kísért relaxáció is hasznos eszköznek bizonyult Parkinson-kóros betegek nyugalmi remegésének csökkentésére. A vizsgálat [19] igazolta, hogy a zenével, ill. imaginációval kísért relaxáció jelent s mértékben csökkentette a betegek esetében jelentkez nyugalmi remegés mértékét.
485
A M VÉSZET KÓRÉLETTANA rákos betegek mindennapi életvitele felborul. Ez az iskolai élet, a tanulás, a munka, a hivatásgyakorlás, a pár- és családi kapcsolatok, az érzelmi és izikai állapot, valamint az énkép változását egyaránt érinti. A jelentkez szorongás, izikai diszkomfort érzés és számos, depressziót, magányt kísér negatív gondolat lassíthatja a gyógyulási folyamatot. [21] Igen el nyös, ha a betegek és családtagjaik együtt vesznek részt a terápián. Ezáltal nem csupán saját érzelmeikhez, de egymáshoz is közelebb kerülhetnek. A zeneterápiás folyamat általában három részb l áll. Az els rész a kapcsolatépítés. Célja a zeneterapeuta, valamint a páciens vagy a hozzátartozók közötti bizalomépítés. Ebben a fázisban általában a saját gondok helyett inkább a másik emberre irányul a igyelem. A második rész célja a tudatosítás. Ebben a szakaszban a páciens vagy családtagjaik igyelme egyre inkább saját maguk felé irányul, miközben a zeneterapeuta kreatív önkifejezési módszerek alkalmazására serkenti ket. Az érzések, szükségletek és vágyak tudatosítása történik ebben a fázisban. A harmadik szakasz a feldolgozás. Az érzések, gondolatok kifejezését és feldolgozását a felszabadultság érzése kíséri. A résztvev k gyakran számolnak be olyan érzésekr l, mintha új kapcsolatokat alakítottak volna ki. A terápia hatására egyensúlyra és felszabadultságra lelnek. Ebben a fázisban az életer t hangsúlyozó dalokat is alkalmazhatunk. [22] A Bonny-féle vezetett imagináció (képzelet) és zene módszerét rákos betegek kezelése során is alkalmazzák olyan megküzdési módszerek kialakításának el segítésére, amelyek aktív szerepvállalásra ösztönzik a betegeket saját gyógyulásuk érdekében. A módszer lehet séget biztosít a betegek számára, hogy aggodalmaikat és egyben a gyásszal és reménnyel kapcsolatos érzéseiket is könnyebben kifejezhessék, feldolgozhassák. Az eljárás során meghatározott sorrendben lejátszott, nyugati stílusú zenét hallgatnak a betegek, miközben a zene által, képzeletükb l el hívott képekr l beszélnek. [23] A daganatos megbetegedésben szenved gyermekek és feln ttek számára a zeneterápia biztonságot nyújtó, támogató eljárást jelent. Az alkalmazható zeneterápiás módszerek között receptív, rekreációs és zeneszerzéssel kapcsolatos eljárások egyaránt szerepelnek. Számos pozitív hatás érhet el olyan beavatkozások révén, mint amilyen a zenehallgatás, a zenei paródia, zene és relaxáció, a zene által indukált beszélgetés, dalszerzés, rekreációs anyagok és élmények biztosítása, zenei csoportélmények feszültségcsökkent hatása és az önkifejezés segítése.
486
Összefoglalás A leírtak során a teljesség igénye nélkül, csupán ízelít t kívántam nyújtani az orvoslás területén alkalmazott zeneterápiás módszerekb l. Abban az esetben, amikor valamilyen érzelmi blokk miatt valaki nem képes szavakat találni érzéseinek kifejezésére, vagy szükséges valamilyen közvetít t találni a gondolatok és az érzelmek között, a zene segítségével gyakran képesek vagyunk felépíteni ezt a „hidat”. A módszer bizonyítottan hatékony, térhódítása folyamatos, bár nem zökken mentes. További elterjedéséhez lelkes, nyitott, kreatív szakemberekre van szükség.*
Irodalom [1] Therapeutic Music of The Yellow Emperor’s Classic Internal Medicine. http:// w w w.w i nd mu sic.com.t w/e n /pro_ l ist. asp?id=1&LIB=D&set_NO=DX01 A letöltés ideje: 2016. június 14. [2] Magyar Bibliatársulat újfordítású Bilbiája, http://szentiras.hu/UF/1S%C3%A1m16. A letöltés ideje: 2016. június 14. [3] History of Music Therapy. http://www. musictherapy.org/about/history/ A letöltés ideje: 2016. június 14. [4] What is Music Therapy? http://www. musictherapy.org/about/musictherapy/. A letöltés ideje: 2016. június 14. [5] Bartlett, D., Kaufman, D., Smeltekop, R. (1983). The Effects of Music Listening and Perceived Sensory Experiences on the Immune System as Measured by Interleukin-1 and Cortisol. Journal of Music Therapy XXX (4), pp. 194-209. [6] Leardi S, Pietroletti R, Angeloni G, Necozione S, Ranalletta G, Del Gusto B. (2005). Randomized clinical trial examining the effect of music therapy in stress response to day surgery. British Journal of Surgery, 94 (8), pp. 943-947. [7] Nilsson U, Unosson M, Rawal N. (2005). Stress reduction and analgesia in patients exposed to calming music postoperatively: a randomized controlled trial. European Journal of Anaestheology, 22 (2), pp. 96-102. [8] Watson, D. (1979). Music as reinforcement in increasing spontaneous speech among autistic children. Missouri Journal of Research in Music Education, Vol. 4, pp. 8-20. [9] Paul, D. W. (1982). Music therapy for handicapped children: Emotionally disturbed. Washington, DC National Association for Music Therapy, Inc. [10] Staum, M.J. és Flowers P.J. (1984). The use of simulated training and music lessons in * Az írás a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetében, a Rosivall László professzor által meghirdetett, a M vészet kórélettana cím speciális kollégiumon 2016. április 13-án tartott el adás alapján készült.
teaching appropriate shopping skills to an autistic child. Music Therapy Perspectives, Vol. 1, No. 3, pp. 14-17. [11] Nelson, D.L., Anderson, V.G., Gonzales, A.D. (1984). Music activities as therapy for children with autism and other pervasive developmental disorders. Journal of Music Therapy, Vol. 21, No. 3, pp. 100-116. [12] Hollander, F.M., Juhrs, P.D. (1974). OrffSchulwerk, an effective treatment tool with autistic children. Journal of Music Therapy, Vol. 9, No. 1, pp. 1-12. [13] Alvin, J. (1978). Music Therapy for the autistic child. London, Oxford University Press. [14] Laskow. L (1992). Healing with love. San Francisco, CA: HarperSanFrancisco. [15] Shively C., Henkin L. (1996). Information Sharing. Music and Movement Therapy with Alzheimer’s Victims’ Music Therapy Perspectives (1996), Vol. 3, p. 56-58 [16] Smith, D. S. (1990). Therapeutic Treatment Effectiveness as Documented in the Gerontology Literature: Implications for Music Therapy. Music Therapy Perspectives Vol. 8, p. 36-40 [17] McCarthy, K. M. (1992). Information Sharing. Stress Management in the Health Care Field: A Pilot Program for Staff in a Nursing Home Unit for Patients with Alzheimer’s Disease. Music Therapy Perspectives Vol 10. Issue 2 p. 110-113 [18] Nombela C, Rae CL, Grahn JA, Barker RA, Owen AM, Rowe JB. (2013). How often does music and rhythm improve patients’ perception of motor symptoms in Parkinson’s disease? J Neurol. 260(5):1404-5. doi: 10.1007/ s00415-013-6860-z [19] Schlesinger I, Benyakov O, Erikh I, Suraiya S, Schiller Y. (2009). Parkinson’s disease tremor is diminished with relaxation guided imagery. Mov Disord,;24(14):2059-62. doi: 10.1002/ mds.22671 [20] Innes E. ‘Mud’s “Tiger Feet” cures my Parkinson’s symptoms’: Woman, 73, can walk and dance with ease while listening to music. Daily Mail Online 2014; http://www.dailymail.co.uk/ health/ article-2612055/Muds-Tiger-Feet-curesParkinsonssymptoms-Woman-73-walkdance-ease-listening-music.html A letöltés ideje: 2016. június 14. [21] Waldon EG. (2001). The effects of group music therapy on mood states and cohesiveness in adult oncology patients. Journal of Music Therapy, 38(3):212-38. [22] Kollár, J. (2007). Zeneterápia daganatos betegek kezelésében. Lege Artis Medicinae, 17:(11) pp. 828-832. [23] Logan H. Applied music-evoked-imagery for the oncology patient: Results and case studies of a three month music therapy pilot program. (1998). Unpublished manuscript. In: Burns SD. 2001. The effect of the bonny method of guided imagery and music on the mood and life quality of cancer patients. Journal of Music Therapy (1):51-65. 31. Természet Világa 2016. november
OLVASÓNAPLÓ
Szerelmeslevél az emberiségnek z univerzum csodája: az ember mindenekel tt szerelmeslevél az emberiségnek, annak a kivételes szerencsének a megünneplése, hogy egyáltalán létezünk. Úgy döntöttem, hogy levelemet a tudomány nyelvén írom meg, mert máshogy nem lehetne ennél jobban szemléltetni csodálatos felemelkedésünket a porból az állatok közt a legnagyszer bbig, csakis a tudomány által létrehozott és felhalmozott ismeretekkel. Kétmillió évvel ezel tt majomemberek voltunk. Mostanra remberek lettünk.” Az univerzum csodája: az ember cím magyarul most megjelen könyv szerz je a részecskeizikus Brian Cox, a Manchesteri Egyetem professzora, aki a CERN nagy hadronütköztet jében folyó egyik kísérlet résztvev je. A szélesebb közönség azonban – immár hazánkban is – els sorban ismeretterjeszt ként és a BBC népszer Wonders (Csodák) trilógiája el adójaként ismeri. Szerz társa Andrew Cohen, a BBC tudományos osztályának vezet je és a BBC Az univerzum csodája: az ember cím sorozatának producere (valójában ennek alapján készült a könyv), a Manchesteri Egyetem élettani tanszékének tiszteletbeli el adója. Amint a szerz k megfogalmazzák, „Nem az volt a célunk, hogy szerelmeslevelet írjuk az emberiségnek, amikor hozzáfogtunk Az univerzum csodája: az ember ilmváltozatának elkészítéséhez. Kozmológiai ilmsorozatot szerettünk volna forgatni, amely bemutatja felemelkedésünket a jelentéktelenségbe. A dolgok azonban megváltoztak, ahogy jártuk a világot, beszélgettünk az emberekkel, vitatkoztunk, élményekre tettünk szert, fényképeket készítettünk és érveltünk. Rájöttünk, hogy… mi vagyunk a legfontosabb dolog a Világegyetemben.” „Ebben a könyvben kérdéseket teszek fel az eredetünkr l, a céljainkról és a Világegyetemben elfoglalt helyünkr l” – írja Cox. A kérdések, amelyek egyben a könyv öt fejezetének címei, egyszer en hangzanak, mégis az emberiség, civilizációnk világban elfoglalt helyének lényegét érintik: „Hol vagyunk? Egyedül vagyunk? Kik vagyunk? Miért vagyunk itt? Mi lesz a jöv nk?” Az univerzum csodája: az ember egy televíziós dokumentumilmsorozat, annak alapján készült ez a könyv. A televíziózás történetekr l
„A
Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
szól, olyan példákról, amelyek valamilyen véleményt illusztrálnak.” Nos, a könyvben a fenti kérdésekre adott válaszok – a szerz k szubjektív válaszai – az véleményüket illusztráló történetekb l bontakozik ki. Ismertetésünkkel nem az a célunk, hogy ezeket a válaszokat és a könyv gondolatmenetének egészét bemutassuk; erre terjedelmi okokból sem vállalkozhatnánk. Inkább kedvcsinálóként ezekb l a történetekb l villantunk fel néhányat, a teljesség igénye nélkül. A kiválasztott szemelvények a tudomány történetéhez, civilizációnk fejl désének általános kérdéseihez, az „Egyedül vagyunk?” dilemmájához, illetve az rkutatáshoz kapcsolódnak. Utóbbihoz azért, mert amint Brian Cox egyik beszélget társa, a Holdon járt 12 rhajós egyike, Charles Duke az emberes rrepülésr l kimondja: „Ez a legnagyobb csoda.” Emellett az „ remberré” válásunk a történet kulcsfontosságú gondolata. Pillanatképek a tudomány történetéb l Mivel a tévésorozatokban nemcsak a történetek, hanem a képek is meghatározóak, ezért el ször négy, történelmi jelent ség vé vált kép történetét idézzük fel a könyvb l. Az els nem is egy kép, hanem hat vízfestmény és egy freskó. „A vékonyka és látszólag ártalmatlan teológiai szál, amelyet Galilei akaratán kívül megrángaBrian Cox Az univerzum csodája: az ember forgatási helyszínén (Forrás: BBC, The Guardian)
tott, 1609-ben, velencei látogatása idején akadt az útjába. Akkor vásárolta az els távcsöve megépítéséhez szükséges üveglencséket. Az egyik els célpont, amelyre ’távolbalátó csövét’ ráirányította, a Hold volt. A matematikusként gondolkodó, de a m vész szemével látó Galilei hat vízfestményen örökítette meg, amit látott. Ezek a képek nemcsak szépek, hanem forradalmi jelent ség ek is. A katolikus hit azt állította, hogy a Hold, akárcsak a többi égitest, tökéletes, vagyis hibátlan gömb. A Holdat korábban szabad szemmel vizsgáló csillagászok sík korongként ábrázolták a foltos felszínt, Galilei azonban más szemmel nézte a fény és az árnyék mintázatát.” Festményeit megmutatta m vész barátjának, Lodovico Cardinak (Cigoli), aki közkinccsé tette Galilei megigyelését. „A Paolina-kápolna kupoláján Cigoli utolsó mesterm ve látható – a látványos freskó a megszokott módon ábrázolja az aranyszín fényben fürd z , angyalokkal és kerubokkal körülvett Sz z Máriát. Mária azonban – els ízben a képz m vészet történetében – a kráterekkel borított, részletekbe men en ábrázolt felszín Holdon áll. A Vatikán
487
OLVASÓNAPLÓ a festménynek a Sz z Mária mennybemenetele címet adta, talán nem is tudván, milyen ilozóiai kihívást ábrázol maga a m . Cigoli a m vészet eszközeivel jelenítette meg a legújabb tudományos felfedezést – azt a tudást, amely gyökeresen eltért a történelemi képt l és az egyházi hatóságok felfogásától, és amely a hittételek helyett a megigyelésen alapult. Mindezt a m vész kend zetlenül Róma egész népe számára közszemlére tette.” A következ képet 1923-ban „egy 33 éves csillagász, Edwin Hubble készítette. Csupán egy csillagászati fotóról van szó, de… ez is a képeknek abba a különleges csoportjába tartozik, amelyek megváltoztatták a gondolkodásmódunkat. Eltekintve a tudományos értékükt l, az efféle képeknek azért nagy a kulturális jelent ségük, mert új eszmék magvát vetik el, miközben ilozóiai és ideológiai kihívást jelentenek. Valaki más is lefényképezhette volna valamikor az Androméda-ködöt, és felismerhette volna azt, amit Hubble felfedezett. Ezt a képet azonban éppen Hubble készítette, ezért az története elválaszthatatlanul összefonódott a felfedezéssel. Egyesek nem szeretik a történelem ilyetén bemutatását, a tudomány csak gazdagabb lesz attól, ha az eszmék mellett az emberek is megjelennek a történetben; hiszen a kíváncsiság, a megismerés vágya végs soron emberi erény.” A felvétel jelent ségét az adta, hogy azon Hubble egy olyan változócsillagot talált, amelynek azonosítása indította el a Tejútrendszeren kívüli világ megismerését – és ennek még száz éve sincs. A következ két felvétel már az rkorszakhoz, nevezetesen az Apollo-programhoz kapcsolódik. Az els t Bill Anders, a Holdat els ként körülrepül Apollo–8 rhajósa készítette. „A kép Földfelkelte címmel vált ismertté. Ha úgy nézünk a képre, hogy a holdfelszín alul van, akkor a Föld kicsit megd lve látszik, a Déli-sarkkal bal oldalon, az Egyenlít pedig fentr l lefelé fut. Az örvényl felh k között csak kevés szárazföld látszik, de a Namib-sivatag és a Szahara világos homokja felt n lazacrózsaszínben pompázik a mélyfekete környezet háttere el tt. Mindössze 368 évvel és 10 hónappal az után, hogy egy embert máglyán égettek meg, amiért végtelen világokról álmodott, itt van a Föld, az idegen táj fölött lebeg keskeny sarlóként, a Föld barátságos égboltján látszó, dagadó Hold ellentettjeként. Amikor Kennedy egy felderítetlen égitest felé indítandó küldetésként beszélt az Apollo-programról, akkor a Holdra gondolt.”
488
olvasható: ’Ez a Földr l jött Duke rhajós családja. A Holdra érkezett: 1972 áprilisában.” Kozmikus magányosságunk
Az élet csodái forgatásán (Forrás: BBC, The Guardian) A negyedik kép egyszer családi fotóként készült, mégis híressé vált. „Charlie Duke az Apollo–16 holdkompja, az Orion pilótája volt. Harminchat éves korában jutott el a Holdra, így mindmáig a legiatalabb ember, aki a Holdra lépett. Gyermekkori h sömmel, John Young parancsnokkal 1972. április végén három napot töltöttek a Descartes-fennsíkon, miközben csaknem 27 kilométert tettek meg a holdjáróval. A küldetés legfontosabb tudományos célja a holdi felföldek geológiai vizsgálata volt. … Miután három napot töltöttek a Hold felszínén, és közben 17 km/órával felállították a holdbéli sebességrekordot, Charlie Duke kivette szkafandere zsebéb l a családi fotót, és a Hold porába tette. Hasselblad kamerájával meg is örökítette a képet, amelynek a hátoldalán ez a felirat Galilei vízfestményei: ilyennek látta a Holdat 1609-ben, els távcsövén keresztül (Forrás: Biblioteca Nazionale Centrale, Firenze)
„Vannak olyan kérdések, amelyekre a válasznak – ha tudnánk – mélyenszántó kulturális hatása lenne. Az egyik ezek közül kozmikus magányosságunk kérdése. Egyedül vagyunk-e a Világegyetemben – igen vagy nem? A két lehet ség közül az egyik igaz. A kérdés azonban a feltett formájában helytelen, mert lehetetlen igenl választ adni. Még elvben sincs esélyünk arra, hogy átkutassuk az egész Világegyetemet, amelyik kozmikus látóhatárunkon túlnyúlva 46 milliárd fényév távolságig terjed. A válasz tehát soha nem lehet bizonyosságon alapuló igen.” Elemzésében Cox részletesen körüljárja, hol tartunk ma a „bizonyosságon alapuló igen” és a határozott nem között. A történetet a kezdetekt l indítja: bemutatja a probléma els tudományos megközelítését jelent , 1961-es Green Bank-i konferenciát, ahol [Frank] „Drake egy pontosan megfogalmazott kérdés köré építette fel a vita tervét – azt a kérdést választotta, amelyet korábban már mi is feltettünk: hány intelligens civilizáció létezik a Tejútrendszerben, amelyekkel legalább elvben kommunikálhatunk? Drake zseniális meglátásának köszönhet en sikerült a problémát egyetlen, valószín ségek sorozatát tartalmazó, egyszer formulába s rítenie.” Bemutatja és részletesen elemzi a híres Drake-formulát, s t arról is beszámol, amikor Az univerzum csodája: az ember forgatásakor alkalma volt személyesen találkozni Drake-kel. „Napjainkban a SETI az egész világra kiterjed tudományos program, amelynek keretében az els sorban rádiócsillagászati célra használt távcsövekkel felfogott adatokat elemzik.” Ennek ellenére csak egyetlen, pozitívnak nem nevezhet , de legalább gyanús megigyelés történt az évtizedek alatt: „Egy mára már híressé vált mozdulattal Ehman bekarikázta a lapon a hat karaktert és melléjük irkantotta a ’H ha!’ (Wow!) szócskát. Ezután jó kutatóhoz méltóan folytatta a munkát, és elkezdte keresni, megismétl dött-e a különös jel. Oldalról oldalra végigböngészte a papírköteget, de az augusztus 15én 22:16-kor rögzített jelnek nem találta párját a háttérzajban. Ez probléma volt, mert a jelnek meg kellett volna ismétl dnie.” Bizonyosat tehát nem tudunk, annyit azonban kijelenthet, hogy „b fél Természet Világa 2016. november
OLVASÓNAPLÓ ábrázolását nem engedték meg!” „Egy Carl Sagan elnökletével m köd bizottság választotta ki a lemezre kerül zeneszámokat és hangokat… Sagan szerette volna a Beatlest l a ’Here comes the Sun’ cím számot is feltenni, de az EMI megtagadta a szerz i jogok kiterjesztését az egész univerzumra. Szeretném remélni, hogy Carl Sagan valahogy mégiscsak rácsempészte a számot a lemezre, kozmikus ityiszt mutatva ezzel a földi szabályrendszernek. Ez igazi, Saganhez méltó huncutság lett volna – ’Akinek nem tetszik, menjen érte, és hozza vissza!’” rrepülés
Edwin Hubble világképformáló felvétele az Androméda-ködr l (M31). A galaxisban három nóvát (N) vélt felfedezni, kés bb azonban rájött, hogy az egyik mégsem nóva, hanem cefeida típusú változócsillag (VAR) (Forrás: Space Telescope Science Institute) évszázaddal a Green Bank-i konferencia után tehát a Drake-formula els három csillagászati tényez jét már megigyelési adatokra alapozva ismerjük, és ezek az értékek biztatóak a SETI szempontjából.” A könyvben persze részletesen elemzi a nem csillagászati tényez ket is. A bizonytalanság ellenére az emberiség már a múlt század 70-es éveiben elküldte képes–hangos üzenetét a talán nem is létez földönkívülieknek. „A Naprendszerb l kifelé tartó magányos útjukon a két Voyager-szondát elkíséri egy álom – egy szokatlanul szentimentális és optimista gondolat, amelynek tárgyi manifesztálódását csaknem 40 évvel ezel tt er sítették fel a két rszonda oldalára. A Voyagerek aranylemeze az emberiség palackpostába zárt üzenete. A régimódi hanglemezek mintájára készített, aranybevonatú rézkorong sodródik a tér mélysége felé, tartalmát leginkább hangok, képek és más információk szürreális egyvelegének mondhatnánk.” A képekre és a hangokra vonatkozó egyegy megjegyzése rávilágít, mire gondol, amikor „szürreális egyvelegr l” ír. „Az anatómiai ismeretek több helyet foglalnak el, mint az összes többi együttvéve, ami talán azt fejezi ki, hogy mi is leginkább a földönkívüliek testi felépítésére vagyunk kíváncsiak. Leny göz en közvetlen, ám hiábavaló gesztus az idegenek irányában, hogy a képanyag összeállítói tekintettel voltak a földönkívüliek erkölcsi érzékenységére, ezért a meztelen emberi test Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
energiaellátó-rendszerében, miközben a legénység oxigéntartaléka kezdett megszökni a világ rbe.” Tanulságos összehasonlítást tesz arra vonatkozóan is, mibe került a Hold meghódítása. „Az Apollo-program teljes költségvetése mai árakon számolva a 200 milliárd dollár nagyságrendjébe esett, ami körülbelül negyede annak, amit az Egyesült Királyság 2008 októberében a bankok megsegítésére fordított. Ez a megjegyzés igazságtalan, vethetné oda egy City-beli pénzügyi icsúr egy pohár pezsg vel a kezében, mert az a befektetés a pénzügyi stabilitást szolgálta, és a bankok amúgy is visszaizették.” Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a befektetett pénz sokszorosan megtérült. „Számtalan tudományos dolgozat készült, azt pedig azóta is gyakran emlegetik, hogy az Apollóra költött minden egyes dollár egy évtizeden belül 7 dollár bevételt hozott a gazdaságnak. Miért? Azért, mert az Apollo-program megvalósításához rengeteg agyafúrt megoldást kellett kigondolni, amelyeknek köszönhet en az egész országban megszaporodtak a csúcstechnológiájú munkahelyek és a kutatásfejlesztési projektek. A Holdra szállás elképzelhetetlen inspirációt jelentett, hatására iatalok ezrei választották a tudományos vagy a m szaki pályát. A houstoni irányító központban 1969. július 20-án, azon a napon, amikor Neil Armstrong a Holdra lépett, 26 év volt az átlagéletkor. A szolgálatot teljesít nagy öreg, Gene Kranz 36 éves volt, a holdkomppal repül másik öreg pedig 35 éves. Mi történt kés bb ezekkel a ragyogóan tehetséges mérnökökkel? Természetesen kiáramlottak a gazdaságba, és elterjesztették a Hold eléréséhez szükséges technológiai tudást és szakértelmet, ezzel feltalálták a modern világot.” Az orosz rtevékenységr l – személyes tapasztalatai alapján – határozottan jó véleménye van, elismeréssel nyilat-
„Sokak szemében az Apollo–8 volt a legfontosabb, történelmi jelent ség küldetés a Holdhoz. Megrázóan nemes kockázatvállalás volt, egy fennkölt kockadobás, a hódító kutatás minden nagyszer ségének lecsapódása, tiszteletadás mindazon rhajósok és mérnökök belevalósága el tt, akik elhatározták, hogy lesz, ami lesz, teljesítik Kennedy elnök ígéretét: elindítják a több mint 100 méter magas, egy futballpálya hosszával veteked magasságú rakétájukat az ismeretlenbe. … k mindezt megteszik, hibátlanul és els ként hajtják végre a feladatot, még miel tt évtizedünk véget ér. Ha mindezt egy mai vezet t l hallanám, én lennék az els , aki beszállnék a rakétába. Ehelyett ma csak az ostoba gyalázkodást hallom, meg a kesergést a ’korrektségr l’, a ’keményen dolgozó családokról’ és arról, hogy ’mindannyian egy cip ben járunk’. Hagyjuk a csudába! Én a Marsra akarok eljutni!” Emlékezetes maradt az egyetlen sikertelen, s t hajszál híján tragédiába torkolló Apollorepülés. „Az Apollo–13 biztonságos visszatérése minden bizonnyal a NASA legboldogabb órája volt. A küldetés indulásától számított 55 óra 54 perc 53 másodperc elteltével, 320 000 kilométerre a Földt l Jack Swigert, a holdkomp pilótája bekapcsolta a szervizmodul Az Apollo–8 1968. december 24-én állt Hold körüli hidrogén- és oxigéntartá- pályára, akkor készítette Bill Anders a Földfelkelte címen lyaiban a kever ventiláhíressé vált felvételt (Forrás: NASA, Bill Anders) torokat, ami rutinszer eljárás volt. A tartály belsejében azonban az egyik telon szigetelés megsérült, mégpedig a kés bbi vizsgálat eredménye szerint az rhajó földi el készítése közben bekövetkezett valószín tlen események véletlen sorozata következtében. Rövidzárlat keletkezett, a tartály felrobbant, a m szaki modul oldalfala lerepült, kritikus sérüléseket okozva az rhajó
489
OLVASÓNAPLÓ
A személyzet váltásakor kilenc rhajós tartózkodott egyszerre a Nemzetközi rállomás (ISS) fedélzetén (2013. november). A középs sorban (balról jobbra) Szergej Rjazanszkij, Oleg Kotov parancsnok és Michael Hopkins látható, akik 2014 márciusában fejezték be küldetésüket (Forrás: NASA) kozik az oroszok eredményeir l. „A Roszkoszmosszal kapcsolatban a ilmek készítése közben szerzett tapasztalataim szerint a ’nagyon egyszer , és m ködik’ szavak tökéletesen jellemzik az elmúlt fél évszázad orosz rsikereit. Az oroszok soha nem törekedtek a csillogó, csúcstechnológiájú eszközökre, mint az Egyesült Államok; viszont a Szojuz ma is biztonságosan szállítja az rhajósokat az ISS-re, noha 1967 óta csak jelentéktelen változtatásokat hajtottak végre a típuson. Napjainkban a Szojuz nemcsak megbízható rhajó, hanem ez az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy feljussunk az ISS-re és onnan visszajöjjünk.” Mindamellett, élete legrémiszt bb kalandja is az orosz rrepüléshez kapcsolódik, pontosabban ahhoz, amikor Kazahsztánban a forgatócsoporttal tanúi akartak
lenni a Nemzetközi rállomás 38. állandó személyzete leszállásának. „A kazah sztyeppe márciusban maga a jéggé fagyott semmi, amely körülbelül 800 000 négyzetkilométerre terjed ki az ország középs részén. Városok nincsenek, út is csak kevés van; satnya, barnás f csomók borítják a havas tájat, ameddig a szem ellát, a jegesen ólomszürke égbe vesz látóhatárig. 2014 márciusában az évszaknak megfelel nél hidegebb volt, éjjel a h mérséklet –20 °C alá süllyedt és havazott. Forgatócsoportunk szokványos, négykerék-meghajtású autókkal utazott, ám a kocsik a leszállás el tti nap délutánján megfeneklettek a hóban.” „Végül egy orosz csapat segített, akik a szibériai Tobolszkból érkeztek két, tekintélyes, hatkerék-hajtású járm vel, a Petrovics nev cég egyedi gyártmányaival. … A
A Nemzetközi rállomás (ISS) 38. állandó személyzetének tagjai, miután öt és fél hónapos küldetésük végén visszaérkeztek a havas kazah sztyeppére (Forrás: Daily Mail Online)
Roszkoszmosztól kapott vezet ink rádión elérték a Petrovics-csapatot, és megbeszélték velük, hogy ha sikerül megtalálnunk ket a fagyos semmi közepén, akkor kett nket felvesznek, és magukkal visznek a leszállás helyszínére. Az operat r és jómagam felpattantunk két hómobilra, és nekivágtunk az egyre sötéted , kés délutáni alkonyatnak, hogy megkeressük a szibériaiakat. Ha nem találtuk volna meg ket, akkor feltehet en önök most nem olvashatnák ezeket a sorokat. De sikerült.” Az izgalmas kalandok mellett nem hiányoznak a könyvb l a civilizációnk fejl désére, a tudományos megismerés folyamatára vonatkozó, mély értelm megállapítások sem. Ezek közül csak kett t idézünk. A világ megismerésének nehézségeit érdekes hasonlattal szemlélteti. „Érdemes megemlíteni, hogy a természet törvényeit nem vetették papírra a Marylebone Cricket Club vagy a Yorkshire County Cricket Club tagjai [a krikett szabálykönyvét a XIX. században megalkotó játékosok]. Ezeket a szabályokat nekünk az univerzum m ködéseként megvalósuló játék megigyelése alapján kellett felderítenünk, ami még örömtelibbé tette a felfedezést. Képzeljük csak el, hány mérk zést kellene végignéznünk, ha a látottakból szeretnénk levezetni a krikett szabályait, beleértve persze még a küls körülmények miatt félbeszakadó mérk zések végeredménye kiszámításának módszerét is! A XXI. század természettudományának óriási sikerét jelenti, hogy ezzel a módszerrel, tehát a természet megigyeléséb l le tudtuk vezetni a törvényszer ségeket; ehhez bonyolult eseménysorok millióinak kimenetelét kellett megigyelni és elemezni, míg végül feltárultak az eseményeket irányító törvények.” A megismerésnek ez a folyamata megdöbbent eredményt adott. „Úgy t nik, mintha a Világegyetem kifejezetten a számunkra készült volna. Tökéletes bolygón élünk, amelyik egy tökéletes csillag körül kering. Ez persze így csak üres fecsegés. Az érdemi érveléshez meg kell fordítanunk a gondolatmenetet. Azért kellett tökéletesen alkalmazkodnunk bolygónkhoz, mert ezen élünk. Érdekes kérdések bukkannak azonban fel, ha valamivel alaposabban is szemügyre vesszük a természet törvényeit, és azt irtatjuk, azok mely tulajdonságai szükségesek ahhoz, hogy a törvények biztosította környezet segítse az élet jelenlétét az univerzumban.” [Brian Cox – Andrew Cohen: Az univerzum csodája: az ember. Akkord Könyvkiadó, Budapest, 2016. Megvásárolható a Libri könyvesboltokban vagy a kiadó webáruházában (www.gabo.hu). Fordította és a jelen ismertet t összeállította: Both El d.]
490
Természet Világa 2016. november
AZ ÉV MADARA
KALOTÁS ZSOLT
Egy rejtélyes rétlakó, a haris ár több évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nagyközönség szavazása alapján kiválasztja az Év madarát. Ez évben olyan fajt sikerült megszavazniuk a madárbarátoknak, amelyr l eddig bizony sokan csak hallottak, de még sohasem sikerült megpillantaniuk. Ez nem nagy szégyen, hiszen olyan fajról van szó, amelyet méltán nevezhetnénk a bujkálás nagymesterének. Még a terepen gyakran megforduló madarászok mindegyike sem mondhatja el, hogy látott már eleven harist. Legtöbbjüknek csupán az a szerencse adatott meg, hogy hallották már, amint a s r növényzetb l szól, ugyanis madarunk csak igen komoly okkal hagyja el jó takarást biztosító él helyét, és még ritkábban láthatjuk repülni, mert még veszély esetén is inkább gyalogosan menekül, minthogy felrebbenne. Vonulása – amikor hosszabb távokat is megtesz repülve – pedig nem nappal, hanem az éjszaki órákban, teljes sötétségben zajlik. A haris a guvatfélék családjának (Rallidae) tagja, mint ahogyan azt a faj angol neve is jelzi: Short-billed rail, azaz „rövidcs r guvat”. Ugyanakkor hivatalosan hangjához kapcsolódó névvel illetik: Corncrake, ami gabonából recseg t jelent. A haris hangja ugyanis egészen különleges, más madárfajokéval össze nem téveszthet . Mivel a harisok távolabbról nem láthatják egymást az él helyükön, de a kommunikáció és a kapcsolatok kialakítása a fajtársak között életfontosságú, ezért a szaporodási id ben a hímek az éjszakai órákban, s t esetenként még nappal is s r n ismételgetik kéttagú éneküket, amivel kijelölik territóriumuk határait és jelzik a tojóknak, hogy készek a családalapításra. Ez a recseg énekhang leginkább a faj tudományos nevével írható le: Crex crex. A kutatások alapján kiderült, hogy a latin név görög eredet . Kiss József nyelvészeti m véb l, a Magyar madárnevek cím kiváló könyvéb l megtudhatjuk, hogy a faj magyar elnevezése is a hímek jellegzetes, messzire hangzó, er teljes, harsogó hangjából vezethet le. Egyes tájegységeken külön népies névvel illetik madarunkat. Baranya megye bizonyos részein például kétkés-madárnak hívják, mivel hangjuk megtéveszt en emlékeztet arra, amikor két kést egymáson fenve élesítenek. A Göcseji-dombságon él falusiak pedig kösmes madárnak nevezték, mivel az aratók a gabona közül harsogó madár hangját
S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a f közül, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem heged l.
M
Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
A harist csak kivételesen láthatjuk a gyepek nyíltabb részein (Habarics Béla felvétele) napi munkájukra adaptálva vitték át, így buzdítva munka közben egymást: köss– mess, azaz kösd–metszd. A múlt század elejér l Zala megyéb l származó nyelvészeti gy jtések pedig berekmëcc ként nevesítik a harist. Ebben a névben már nemcsak madarunk hangja, hanem jellemz él helye, a berek, azaz a nedves, láposodó rét is megjelenik. De Zalából származik a következ népi bölcsesség is: „Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris”. Fokozhatnánk tovább, hiszen az „Éles a nyelve, mint a harisnak”szólással is a nyughatatlan, hangoskodó embert jellemzik. Ezekb l az összegy jtött népi elnevezésekb l származtatható az a kissé már elfeledett közmondás, hogy „A harist szaváról ismerik meg”, amely a latinul hangzó örök bölcsesség: Noscitur ex sermone, azaz „A szavadból tudom, ki vagy” magyar fordításnak fogható fel. A láthatatlan haris még a magyar népdalban is megjelenik, de ott is csak a hangjára utalnak. „Árokparton szól a harismadár, nem süt engem többé a meleg nyár...”– idézi Chernel István: Magyarország madarai cím nagyszabású ornitológiai m vében egy kevéssé közismert dal szövegét. De talán a legismertebb el fordulása madarunknak mégiscsak Pet i Sándor: A puszta télen cím versében érhet tetten, amid n a kihalt téli puszta hangulatát idézi:
A leírtakból akár ki is következtethet , hogy a haris a múlt század elejéig, és az azt megel z id szakokban egyáltalán nem volt ritka Magyarországon. Olyannyira nem, hogy még a vadászható madarak között is szerepelt, bár azt hozzá kell tenni, hogy kifejezetten a harisokra irányuló vadászati módszert nem ismerünk. Azokat a példányokat, amelyek kis számban puskavégre kerültek, mind nyári fürjészések, foglyászások alkalmával l tték. Ha a keres , kajtató vadászeb felverte az egyébként nagyon nehezen szárnyra kel madarat, azokat természetesen a vadászkutyák után sétáló vadászok igyekeztek megl ni. Az így elejtett harisok csak színesítették a terítéket. Hogyan ismerjük fel a f b l szóló szellemmadarat? A haris a fogolynál kisebb, a fürjnél azonban némileg nagyobb termet , de annál karcsúbb megjelenés . Színezete alkalmazkodik él helyéhez, a s r , kusza f ben nem egyszer , s t lehetetlen észrevenni. Tollazata barnássárga alapon hoszszanti irányú foltozással díszített, mintha csak a növényi szálak árnyéka vet dne rá. Szemöldöksávja, a nyak alsó része palaszürke, mintha ez is csak árnyék lenne. Hasán világosszürke alapon barnásvörös keresztsávokat találunk. Ha nagy ritkán felugrik a f b l, akkor válik láthatóvá, hogy a szárny bels tollai rozsdaszín ek. Felrebbenéskor lábait mindig lógatja, mintha sérült volna. A nemek között nincs felt n ivari dimorizmus, azonban a hímek színezete mindig élénkebb, mint a tojóké. Hogy a haris miért volt korábban elterjedt, s t gyakori faj, az egyértelm en azzal magyarázható, hogy akkor még b vében voltak a számára alkalmas él helyek. Az extenzív rétgazdálkodási módok nagyon kedveztek megtelepedésének. A haris els sorban az üde kaszálókon, réteken költ, de el szeretettel telepszik meg a lápréteken, a kiszáradóban lev mocsárréteken, vagy a vizes él helyek szegélyeiben. A hagyományos mez gazdálkodási módok id szakában az sem volt ritka, hogy akár víznyomásos gabonaföldeken is rendszeresen fészkelt. Kontinensünk jelent s részén a mozaikos rendszer , kisparcellás mez gazdálkodási formákat napjainkra szinte teljesen felszámolták. A nadrágszíjparcel-
491
AZ ÉV MADARA területén fészkel k számát 1–1,1 millió párra becsülik. Hazánkban meglehet sen ingadozik a fészkel népesség, attól függ en, hogy aszályos vagy csapadékos az év. Aszályos évben szinte alig maradnak vissza költésre a harisok, csak átvonulnak a Kárpát-medencén. Csapadékban gazdag belvizes években pedig olyan helyeken is megtelepedhetnek, ahol nem is gondolnánk, hogy id nként el fordulhat költésük. Fészkelhetnek parlagokon, A haris karcsú testének köszönhet en a s r erdei tarvágásokon, erd növényzetben is könnyedén mozog telepítésekben, felhagyott (Faragó Ádám felvétele) sz l kben, gyümölcsösöklák helyét átvették a monokultúrás, nagy- ben, azaz minden olyan él helyen, ahol a táblás termesztési módok, ahol az intenzív vegetáció lehet vé teszi a megtelepedétermesztés igényeinek megfelel en rend- süket. Mindebb l arra következtethetünk, szerszer en használnak m trágyákat és hogy a haris nagyon rugalmasan képes növényvéd szereket. Jelent s mértékben alkalmazkodni az él helyeken bekövetcsökkentek, sok helyen teljesen elt ntek kez változásokhoz, ami a jöv re nézve a fészkelésre alkalmas él helyek, a mez - mindenképpen bizakodásra adhat okot. A gazdasági kemizáció pedig nemcsak lesz - hazai felmérések alapján évente átlagosan kítette, hanem sok helyen id szakosan meg 600–1200 pár megtelepedésére számítis semmisítette a faj táplálékbázisát alkotó hatunk, de vannak évek, amikor még az rovarvilágot. A harisállományok Nyugat- egyébként harisosnak vélt él helyek sem és Közép-Európában kritikus, s t tragikus népesülnek be. Belvizes években ugyanakhelyzetbe kerültek. Nem volt kivétel ez kor akár 2000 pár felett is alakulhat a fészalól a Kárpát-medence sem, mert a me- kelésre visszamaradók száma. z gazdaság termelési szerkezete néhány Magyarországon a legjobb harisos él heévtizedes késéssel itt is megváltozott, és a lyek az Ipoly, a Hernád, a Sajó és a Bódva termelés intenzitása itt is követte a nyugati völgyeiben a folyóvizek mentén található példát. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a nedves rétek, kaszálók és magaskórósok, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a harist is a de jelent s költ állományokat rizhetfokozottan védett fajok közé sorolta, és ter- nek a Bodrogköz elöntésein kialakult mészetvédelmi értékét 500 ezer forintban magassásosok és mocsárrétek, a Fels állapította meg. Tisza mentén id szakosan vízborítás alatt A BirdLife International adatai szerint álló rétek, kaszálók, a Duna-Tisza-közi az európai harisállomány az ezredforduló turjánok, az rségi láprétek, a Balatontól el tti évtizedben érte el a mélypontját. Ezt délre található egykori berkek maradvákövet en érdekes módon egyes országok- nyai, valamint a Dráva-síkon fennmaradt ban, térségekben (Csehország, Hollandia, üde gyepes területek. Megigyelték, hogy Dánia, Skandinávia) némi állománynöve- a harisok szívesen foglalják el azokat a tekedést igyeltek meg, ugyanakkor Fran- rületeket, amelyek a megel z év szén tüciaországban, a Mediterráneumban és zek martalékaivá váltak, és ahol a sarjadó Kis-Ázsiában továbbra is csökken a ha- f tavasszal akadálytalanul tud növekedni. rispopuláció, miközben a legtöbb európai A kaszálatlan, nem legeltetett gyepeket, állam területén az id járás alakulásától ahol az elszáradt növényzet a felszínt papfügg en évente jelent sen ingadozik a lanként fedi és akadályozza a friss f növekölt állomány nagysága. Legfrissebb is- kedését, szintén elkerülik a harisok. Ennek mereteink szerint az európai harisok zöme oka az lehet, hogy a madarakat a kusza jelenleg Oroszország területén költ, az itt száraz növényzet akadályozza a mozgásfészkel k állománynagyságáról azonban ban, míg a sarjadó f nem. Az is fontos csak becslések állnak rendelkezésünkre. szempont, hogy a leégett száraz növényzet Az európai költ népesség – Oroszország után növeked gyep gazdagabb táplálékkínélkül – mintegy 800 ezer pár. A legna- nálatot biztosít, hiszen jóval sokszín bb a gyobb fészkel populációk a balti államok- rovarvilága. Ugyanis a haris zömében álban (50–90 ezer pár), Lengyelországban lati eredet táplálékon él. Mondhatnánk, (6–30 ezer pár), Fehéroroszországban (20– hogy tücsköt-bogarat megeszik, hiszen 30 ezer pár) és Ukrajnában (25–55 ezer minden ízeltlábút; pókokat, különféle pár) élnek, míg az Oroszország európai rovarokat (bogarakat, egyenesszárnyú-
492
akat, kétszárnyúakat, hártyásszárnyúakat, s t recésszárnyúakat és szitaköt ket is) zsákmánynak tekint, de rendszeresen fogyaszt talajlakó férgeket, csigákat, s t a guvatfélék családjába tartozó rokonaihoz hasonlóan, szívesen kap el kisebb gerinceseket (békát, gyíkot, kiseml st) is. Csekély növényi eredet táplálékában f - és gyommagvakat, valamint kisebb méret haszonmagvakat találunk. A mi harisaink április végén, május elején érkeznek meg telel helyeikr l. Ilyenkor a hímek a megtelepedésre potenciálisan alkalmasnak ítélt területeken revíreket foglalnak, és intenzíven hallatják territóriumot jelz recseg hangjukat, amellyel magukhoz kívánják csábítani a tojót. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy fészkelni is itt fognak, mert amennyiben a környezeti viszonyok számukra kedvez tlenül megváltoznak (például kiszárad a terület, lekaszálják, lelegeltetik a növényzetet), akkor odábbállnak és más alkalmas költ helyet keresnek. A párba állás és a fészeképítés május els felében történik. A hím választja ki a fészek helyét. Egy biztonságosnak t n s r és magas növényzet közelében, jól rejtett helyen, a talajon sekély mélyedést kapar, amelybe néhány f szálból elkészíti a fészekalapot. A fészket azonban mindig a tojó építi és fejezi be. Az aránylag mély fészekbe száraz növényi szárakat, leveleket is beépít, majd ide rakja le 7–10, ritkán 13 tojását. A harisoknál gyakran el fordul a poligámia. A hím – miután párja belekezdett a költésbe – gyakran A hím kiáltás közben nyakát jellegzetesen felfelé nyújtja, hogy hangja még jobban kihallatsszon a s r f b l (Heincz Miklós felvétele)
Természet Világa 2016. november
AZ ÉV MADARA újabb tojó után néz, és ha szerencséje van, akkor talál is magának partnert. Ezért fordul el gyakran, hogy a harisfészkek egymástól nem túl nagy távolságban vannak. A hímek nem vesznek részt a kotlásban és nem vállalnak szerepet a iókák felnevelésében sem. Mindez a tojók feladata. A hariscsibék a kotlás 15–18. napján szinte egyszerre kelnek ki, és felszáradás után azonnal el is hagyják a fészket, majd követik anyjukat, aki még 3–4 hétig vezetgeti, védi ket. Hazánkban gyakori, hogy a harisok els költésének kezdete akár 1–1,5 hónapig is elnyúlik. Az él helyen bekövetkezett változások, a predáció és egyéb zavaró tényez k miatt gyakoriak a fészekalj-pusztulások és a pótköltések. Hogy ez milyen mérték , azt célzott kutatások hiányában nem tudjuk számszer síteni. Az viszont bizonyosnak t nik, hogy a fészekaljak pusztulását vagy az él hely kedvez tlen megváltozását követ en a madarak akár több száz kilométer távolságba is eljuthatnak, hogy ott újra próbálkozzanak a fészkeléssel. A harisok egy részénél – azoknál, amelyeknél korán indul a költés és az sikeresen zárul – második fészkelések is lehetnek. Emiatt a harisok költési id szaka május elejét l egészen augusztus elejéig elhúzódhat. A madarak vonulásáról kevés információnk van. Nem tudjuk pontosan, hogy a nálunk költ k mikor kezdik meg a költözést, és a gy r zési adatok hiányában az sem ismert, hogy a Kárpát-medencei állomány pontosan milyen úton vonul, és hol telel. Külföldi jelölések és visszafogások alapján viszont tudjuk, hogy a kelet-európai területeken fészkel k a Nílus-völgyét követve érik el középafrikai telel helyeiket. A hazai harisállományt legf képpen még ma is él helyeinek rohamos fogyatkozása, felaprózódása és kedvez tlen irányú átalakulása, valamint az intenzív rétgazdálkodás elterjedése veszélyeztetheti. A rendszerváltozás utáni trendek sajnálatos módon ma már újra kedvez tlenül változnak a m velt mez gazdasági területeken él állatfajok számára. Sok helyen ismét a nagytáblás gazdálkodás, a monokultúra dominál. Növekszik a m trágyaés a peszticidfelhasználás, és megjósolható, hogy a nem távoli jöv ben még nagyobb teljesítmény , szélesebb kaszálógépeket fognak használni az eredményesebb, gyorsabb és biztonságosabb termelés érdekében. A világgazdasági trendek miatt a hazai állattartási ágazatot is a csökken tendencia jellemzi, aminek fényében el re jelezhet , hogy csökkenni fog a szálastakarmányigény, azaz a rétként hasznosított területek egy részén fel fognak hagyni a rétgazdálkodással, és a haris megtelepedésére Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
alkalmas kaszálókat nem fogják tovább a hagyományos módon m velni. A felhagyott gyepeken ezt követ en cserjésedési, beerd sülési folyamatok kezd dnek, amelyek néhány éven belül alkalmatlanná teszik a területet a harisok megtelepedésére. Az sem kizárt, hogy a rétként, kaszálóként rentábilis módon már nem használható gyepeket feltörik, szántóföldi m velésbe vonják vagy beerd sítik. A m velési ág váltása minden esetben végzetes a harisok él helyeire! A folyók árterén található kaszálókat, réteket az idegenhonos özönfajok (selyemkóró, aranyvessz fajok, parlagf , gyalogakác stb.) rohamos terjedése is komolyan veszélyezteti. Közvetlen kárt az okozhat, ha a harisok potenciális él helyein a terület vízháztartását kedvez tlenül
igényel. Fenn kell tartani és biztosítani kell a hagyományos rétgazdálkodás kereteit, ami kizárólag hatósági tiltásokkal már nem érhet el. A gazdálkodás korlátozása a legtöbb esetben anyagi ellenszolgáltatási kötelezettséget is jelent, mert a korlátozás okozta terméskiesés vagy min ségi veszteség nem terhelhet a gazdálkodóra! Tiltani kell a gyepek felülvetését, m trágyázását, öntözését, azaz a rétgazdálkodás intenziikációját. Meg kell óvni a rétek szegélyzónáit, valamint a réteket lezáró, több szint erd sávokat, mert ezek az év egyes id szakában szinte egyedüli menedékei a iatal harisoknak. A harisok eredményes költésének érdekében kiemelten fontos a rétek kaszálásának szabályozása! A költ helyen május
A harisok a revírfoglalás id szakában gyakran még nappal is szólnak (Máté Bence felvétele) befolyásoló beruházásokat, munkákat (lecsapolás, elárasztás) végeznek, amelyek végérvényesen megszüntethetik madarunk él helyeit. A kaszálókon megtelepedett harisokat a költési id szakban végzett kaszálások veszélyeztetik leginkább. Nem csak a feln tt madarak vannak kitéve annak, hogy a gyorsan haladó kaszálógépek végeznek velük. A kaszálások minden esetben végzetesek a haris fészekaljaira nézve is, ha a kaszálógép nem kerüli el azokat. A haris védelmében nagyon sok feladatunk van! Meg kell állítanunk a haris fészkel helyeinek potenciálisan alkalmas rétek területi csökkenését és min ségi romlását. Ez a védett természeti területeken és a haris megóvása érdekében kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területeken hatósági szabályozással megoldható, és ez különösebb anyagi ráfordítást nem is
elejét l július végéig, augusztusig nem szabad kaszálni! Ez csak akkor valósítható meg, ha a madárvédelmi szervezetek és a nemzeti parkok munkatársai széles kör monitoring alapján kijelölik a harisok költ revírjeit, ahol meg kell tiltani a kaszálást a fészkelési id szakban. Ez a szakemberekt l komoly felkészültséget és gyakorlatot igényel, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy 50–100 hektáros tábla egészén korlátozzák a kaszálást, ha ott csak valószín sítik a haris fészkelését. A korlátozások mindig csak el zetes felmérések, a fészkel revírek pontos behatárolása után történhet meg. A hímek territóriuma hang alapján elég nagy pontossággal meghatározható. A gyakorlat az, hogy az énekl hímek körül 100–150 150 méteres véd zónát jelölnek ki, ami általában mintegy 5 hektár nagyságú területet jelent. (A tojók mozgáskörzetét a fészek körül 3–3,5 ha
493
AZ ÉV MADARA
VILÁGJÁRÓ
nagyságúra becsülik.) Amennyiben olyan területeken kaszálnak, ahol csak valószín síthet a harisok költése, ott kizárólag vadriasztó lánccal felszerelt, rövid vágóasztallal rendelkez , lassú járású munkagéppel szabad végezni a munkát. A táblák kaszálását sohasem kívülr l befelé haladva kell végezni, mert ez a s r növényzetben tartózkodó állatokat befelé szorítja, és így menekülésre kevesebb módjuk van, és sokkal nagyobb valószín séggel esnek áldozatul a kaszálógépnek! A táblák körbekaszálását minden körülmények között meg kell akadályozni! Az ún. vadkímél kaszálás lényege – amely nemcsak harisokat, hanem a s r növényzetben tartózkodó apróvadat (mezei nyúl, fácán, fogoly) és a harisokkal azonos él helyen él védett madarakat (fürj, túzok, talajon költ énekesek) is óvja – abban áll, hogy a munkát a kaszálógép a tábla közepén kezdi, és kifelé haladva koncentrikus köröket leírva végzi. Így a növényzetben megbúvó, lapuló állatoknak esélye van arra, hogy a gép el l a növényzet s r jében egérutat nyerjenek és megmeneküljenek a pusztulástól. A rétek kezelésének a harisok védelmében támogatandó feladatai közé tartozik a lekaszált területek tisztántartása, a levágott rendek lehordása, a cserjésedési folyamatok megakadályozása, esetenként – ha ez szükséges és indokolt – a kés szi tisztító, irányított és részleges (mozaikos) égetések elvégzése is. Ugyanakkor meg kell akadályozni a kora tavaszi tüzek kialakulást, amelyek eleve alkalmatlanná teszik az él helyeket a harisok megtelepedésére, mert megsemmisítik a madarakat rejt növényzetet. Mindezek a feladatok csak abban az esetben valósíthatók meg, ha kormányzati szinten olyan agrár-környezetvédelmi programot hirdetnek meg, amely lehet vé teszi, hogy a gazdák érdekelté váljanak a harisvédelmi szabályok megtartásában. A hatósági korlátozások ugyanis csak akkor tartathatók be, ha a hatósági szabályozás mellett agrártámogatási rendszert is m ködtetnek, és szükség esetén a kompenzációs lehet ségek is rendelkezésre állnak. Erre a közelmúltban már voltak jó példák, de sajnos csak helyi szinten. Szatmár-Beregben, a Bódva-völgyben és a Dunántúl néhány pontján valósult csak meg a harisállomány központilag irányított, szabályozott és támogatott védelme. Harisaink meg rzéséhez nemcsak elhatározás, hanem széles kör összefogás is szükségeltetik. És ha ez megvalósul, akkor megnyugodva idézhetjük majd Szergej Jeszenyin versének ide ill sorait: Haris szól… haris szalad a f ben… Kinek szíve egyszer maradt, fényes arccal és örök der ben él a munka jó terhe alatt…
494
VOJNITS ANDRÁS
Párhuzamos történetek Végtelen mocsárvilág
B
olygónk legveszélyeztetettebb öko- az egyik legdrágábba. A páratlan természisztémái közé tartoznak a vizes szeti adottságokkal rendelkez országban él helyek. Ez ugyan ott, ahol való- a turizmus „low volume–high cost” ágazaban végtelennek t nnek a mocsarak, és min- ta alakult ki. Hogy ide nem jutott el még den csak víz és víz, kevéssé hihet , pedig így a tömegturizmus, abból a természet csak van. Nemcsak az éghajlatváltozás fenyegeti proitál. Az utazó kevésbé, legalábbis ami ezeket a vidékeket, hanem az emberi létesít- a pénztárcáját illeti. mények, a gátak, duzzasztók építése, mocsa„Jewel of the Kalahari” – Botswana lakói rak lecsapolása – az id sebb korosztály még nevezik így az Okavango-deltát, és minden emlékezhet a Hanság sorsára, de a Szigetköz alapjuk megvan rá, hiszen különleges, érsem járt sokkal jobban –, nem is beszélve a tékes és gyönyör . Arról nem is beszélve, vízszennyezésr l. Erre a vízi él lények legtöbbje roppant érzékeny, a pHérték csekély változása is sok faj elt nését okozza. A nagy mocsarakat rendszerint valamilyen folyó táplálja, és mivel a f vízgy jt terület általában távolabbra esik, nem feltétlenül akkor magas a mocsár vize, amikor es s évszak van. Ahol pedig vélnénk, hogy nincsen folyó, rendszerint ott is van, csak nem a felszínen, hanem a föld alatt áramlik a víz. Ha ezeket a folyókat elterelik, az Baobab az Okavango-deltában a mocsár halálát jelenti, (A szerz felvételei) bármennyi csapadék is hullik az adott helyen. hogy valósággal kiragyog sivatagos-félsiFöldünk leghatalmasabb mocsarai nem- vatagos környezetéb l. A sehová sem torcsak különleges növény- és állatvilág, kolló belföldi delta önmagában is egyedülhanem si kultúrák és etnikumok rz i is. álló – a szó szoros értelmében az, a világon S t, az ókortól kezdve országok, birodal- a legnagyobb –, s van-e, lehet-e a sivatagok mak sorsát eldönt csaták helyszínei, és az üldözöttek menedéke. Fejre állt a baobab A Kalahári ékszere, az Okavango Lerner János barátommal és társaságával a Dél-afrikai Köztársaság fel l „hatolunk be” Botswanába. Terepjáró teherkocsinkat el z leg megraktuk hústermékkel, mert délen minden sokkal olcsóbb. Persze csak akkor, ha a botswanai határ rök nem találják meg. De megtalálják, és az út szélén azon nyomban lelocsolják olajjal és felgyújtják. Úgyhogy ez így már rossz üzlet. Azonban kedvünket ez nem veszi el, inkább annak bizonyítékát látjuk, hogy Afrika legbiztonságosabb és az egyik legjobban kormányzott országába tartunk – lásd a Transparency International adatait. Meg
A legnevezetesebb fáról, a majomkenyérfáról vagy baobabról írta David Livingstone, hogy olyan, mintha a gyökerei állnának ki a földb l. És valóban, a bennszülöttek egyik teremtéstörténete szerint Istennek elege lett a folytonosan elégedetlenked majomkenyérfából. Kihúzta hát a földb l, és fejjel lefelé dugta vissza. Mások úgy tudják, hogy miután Isten megteremtette az állatokat, ket bízta meg, hogy bajlódjanak a növényekkel. A majomkenyérfa az idétlen hiénának jutott, s ennek köszönheti, hogy fordítva ültették el.
Természet Világa 2016. november
VILÁGJÁRÓ
A kolbászfa törzséb l faragott csónak, a mokoro hosszú, keskeny és billenékeny világában bármi is becsesebb a víznél? Délr l, a Kalahári sivatag és a Makgadikgadi kiszáradt sósmocsara fel l érkezünk, és egyenesen döbbenetes a kontraszt, a kietlenségb l váratlanul tárul elénk a csillogó víztükör és a dús növényzet. A folyó több mint 1200 kilométer megtétele után még mindig évi 11 köbkilométer vizet szállít a száraz Kalahári-medencébe. Az irdatlan víztömeg szétterül, s alig két százaléka folyik ki az Okavango-delta mocsarából, de messze az sem jut, reménytelenül elvész a forró katlanban. Néhanapján, csapadékos években valamennyi víz a Ngami-tónak is jut. A folyóágak, csatornák és lagúnák labirintusa áttekinthetetlen szigetrendszert alakított ki, amelynek egy része id szakosan, az árhullám megérkeztekor víz alá kerül. A vízjárást a deltától távol es vidékek történései alakítják, és nem – vagy nem csak – a mocsárvidék mindenkori id járása. Az éltet csapadék az angolai felföldön január-februárban – az ottani nyári hónapokban – hullik, és az árhullám egy hónapra rá érkezik meg Botswanába. Márciustól júniusig jobbára egyre több lesz a víz a deltában, de a h mérsékleti- és csapadékviszonyok változása következtében gyorsan és ciklikusan változik, emelkedik és süllyed a vízszint. Leginkább a botswanai száraz téli hónapokban látszik, hogy a vízjárást távolról „irányítják”, mert paradox módon ekkor van a deltában a legtöbb víz – és persze ilyenkor a legnagyobb a kontraszt a zöldell mocsárvidék és száraz környezete között. A víztömeg 60%-a a növényzeten át transzspirációval, míg 36%-a közvetlen párolgással távozik, a talaj mindössze 2%-át veszi fel – de a maradék 2% sem éri el a tengert. A vízfolyás „sebessége” szemmel alig követhet , hiszen a delta valóban asztalsimaságú, a 15 000 km2-nyi terület szintingadozása nem Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
haladja meg a két métert. A több ezer sziget, amelyek nagy része hol el bukkan, hol elt nik, sós, belsejét kisvízkor terméketlen fehér talaj borítja. Közel háromnegyedük termeszvár körül keletkezett. Legnagyobb a törzsf k szigete, a Chief’s Island, a törzsf k valamikori kizárólagos vadászterülete. Sok ügyesség nem kellett a vadászathoz, ugyanis a vízszint emelkedésekor a mindig szárazon maradó nagy szigeten gy lnek össze az állatok, néha valósággal egymás hegyén-hátán nyüzsögnek. Ma már ez is védett terület. A buja növényzet nem valami es erdei klímának köszönhet , hanem valóban az angolai eredet áradásoknak. Az évi csapadékmennyiség ugyan meghaladja a 400 mm-t, ami nem a Szaharát idézi fel bennünk, de nyáron, amikor az es zések vannak, a h mérséklet 40 oC fölé emelkedik, úgyhogy ez a kevéske víz is elpárolog. A téli félévben nappal ugyan h ség van, de alkonyatkor gyorsan h l a leveg , és csak néha tör ki egy-egy zivatar. Legjellemz bbek azok a papiruszból és nádból álló szigetek, melyek áradáskor lebegnek a homokos hordalék felett. A kisebb valódi (állandó) szigetek sós belsejében nem sok növényt találunk, csak a sót r Arecaceae pálma él meg itt. A vízparton és a nagyobb szigeteken már mindenféle növény el fordul. A jókora kolbászfa vagy moporoto 15 cm-es vörösbarna és büdös virágai is eléggé szembeötl ek, de még inkább azok a „kolbászok”, az ágakról lelógó, félméteres és jó vastag termések. A virágokat szívesen szedegetik le a majmok, az elefántok és a kuduk, a lehullottakat pedig más növényev k, különösképpen a disznók. Még a ragadozók is elfogyasztják. Nektárja a nagytermet denevérek csemegéje. A gyümölcsöt, azaz a kolbászt viszont a legtöbb állat elkerüli. Úgy mondják, f leg a iatal, zöld termése mérgez . A bennszülöttek gyakran tartják a hatalmas fák árnyékában szertartásaikat: hiedelmük szerint a csecsem fölött elmorzsolt gyümölcs b séghez és egészséghez juttatja a gyermeket. De a csecsem fejét nem szabad megérinteni a kolbásszal, mert ezzel vízfej séget okozunk… Fája nem különösebben nehéz, de kiszárítva szívós, rugalmas, nem törik és könnyen megmunkálható. A kolbászfa törzséb l faragott csónak, a mokoro hoszszú, keskeny és billenékeny, viszont sekély járatú, arasznyi vízben sem feneklik meg. A csónakos nem evez vel, hanem egy jókora husánggal, afféle csáklyával hajtja, miközben lábával szüntelenül rugdalja kifelé a beszivárgó vizet. Vagy éppen cipeli a vízi járm vet, az utasok segítségével. Háromszor voltunk a deltában, más-más id szakban, és mindannyiszor különböz világ fogadott. Kisvízkor szárazra kerül a szigettenger, a lagúnákban verg d csónakok újra és újra elakadnak. Ilyenkor csóna-
kos és utasai kirakodnak, egyesült er vel átvonszolják a vízmentes szakaszon a csónakot, miközben persze fejük tetejéig sárosak lesznek. Ezután a csónak után cipelik a csomagokat, majd ha minden a helyére került, folytatják a hajókázást a következ akadályig. Táborozás és vadles, fotózás szempontjából talán a közepes vízállás a legkedvez bb. Az áradás csúcspontján a hajózás akadálytalan, de elt nnek a szép és változatos kisebb szigetek, kikötni pedig csak a nagy szigeten lehet. Az Okavango-delta még „érintetlen Afrika”, állítják az utazási irodák prospektusai, ami persze nem teljesen igaz, csak majdnem. A páratlan állatvilágot a Moremi Vadrezervátum óvja – ahol némi ellentmondásként vadászni is lehet, ha az embernek sok pénze van –, de másutt is látunk éppen elég vadat. Feltéve, ha megfelel id szakban látogatunk a deltába, mert az id járás és a vízállás változásait követve a növényev k vándorolnak, ket meg követik a ragadozók. Még a nílusi krokodil is kilométereket gyalogol a kiszáradt lagúnákon át, a vízilovak meg a mélyebb vizekbe gy lnek – pool, mondják az angol nyelv afrikaiak –, amelynek környékén sok egyéb állat is tanyát ver. Úgy becsülik, 200 000 nagytest állat él itt: van afrikai elefánt, kafferbivaly, zambézi mocsárantilop, közönséges lantszarvú antilop, csíkos gnú, zsiráf, nagy kudu, fekete lóantilop, alföldi zebra, varacskos disznó, foltos hiéna, oroszlán, leopárd és gepárd, hogy csak az ismertebbeket említsük. Keskeny- és szélesszájú orrszarvúval is szokták kecsegtetni a gyanútlan turistákat, bár ezeket hiába is keresnénk. Rengeteg a madár, ha szerencsénk van, Botswana nemzeti madarát, a szép villásfarkú szalakótát is megláthatjuk. A deltában él lakosság öt etnikai csoporthoz tartozik, melyek mindegyike a saját nyelvét beszéli, de általában megértik egymást. És persze ott van az angol, amely általánosan elterjedt, ez megkönynyíti az utazók életét. Az „ slakosok” általában csak az utóbbi id ben jelentek meg a deltában, az id k folyamán változtatták szálláshelyüket, és nem kevesen Angolából menekültek el. A csoportnevek szinte követhetetlenek, pl. a Hhambukushu lehet még Mbukushu, Bukushu, Bukusu, Mabukushu, Ghuva, vagy Haghuva. A turisták persze a legendák övezte busmanokra kíváncsiak. Maroknyian vannak, részben mert megtizedelték ket a behurcolt betegségek, járványok, de azért is, mert más etnikumokba beházasodtak és lassanként asszimilálódtak, bár jellegzetes koponyaformájuk és „arcberendezésük” sokáig elárulja származásukat. Amúgy sem k, sem az antropológusok nem kedvelik a megszokott, de valóban pejoratív „bozóti ember” kifejezést. Szanok, nevezzük így ket, ha arra járunk...
495
VILÁGJÁRÓ Jaguárok birodalma, a Pantanal
Az es s évszak decembert l májusig tart, a teljes terület Dél-Amerikának is megvan a maga ext- 80%-a víz alá kerül, és akár rém mocsara. Megint csak Lerner János- három métert is megemelsal vagyunk úton. Dolgozunk, legalább is kedik a vízszint. Ilyenkor a magunk módján: ökoturisztikai szem- az elárasztott területek közti pontból látogatjuk meg, mérjük fel Bra- földsávok, a cordilheriák zília néhány térségét hazai és brazíliai nyújtanak menedéket a utazási irodák és természetvédelmi szer- házi- és vadállatoknak. Itt vezetek megbízásából. Nehéz lenne rang- gy lik össze a régió 2500 sorolni mindazt a sok csodát, amit látunk, fazendájának 8 millió szarde a Pantanal el kel helyezéséhez nem vasmarhája. A 600 km hoszférhet kétség. szú folyó esése mindössze Miranda város repül terén landolunk. 30 méter, rendkívül lassú Már vár a San Francisco Fazenda terep- az áramlás, hosszú ideig járója, néhány óra, és a célunknál va- tart, míg a víz egy része déli gyunk. Mintha egy brazíliai szappanope- irányban lefolyik. „Repül rába csöppennénk, a gerendákból épített gépr l nézve ez a táj lapos udvarház, Roberto, a tulajdonos, a lova- földeken át kígyózó folyók kon nyereg nélkül száguldozó fériak, a tája – írja Claude Lévifekete szem szép n k, mind erre emlé- Strauss korszakos m vében, keztetnek. Meg a b séges, bár rusztikus a Szomorú trópusokban –, ellátás. Még a reggeli is jórészt különféle álló viz , ívesen kanyargó módon elkészített húsokból áll. medrek látványát nyújtja. A világ egyik legkiterjedtebb mocsaras Mintha magát a folyómedret területe, a Pantanal kanyargós folyókkal, is halvány görbék vennék illetve folyóágakkal behálózott lapos táj, körül, mintha a természet melynek csaknem egyenletes a felszíne, habozott volna, miel tt ahogy az egy mocsárvidékt l elvárható. megadja a folyó jelenlegi Nagyobb része a brazíliai Mato Grosso és ideiglenes vonalát. Lenn do Sul és Mato Grosso államokban terül a földön a pantanal valami el, de átnyúlik Bolíviába és Paraguayba álombeli tájjá válik, ahová Lerner János a jaguár nyomában is. Kiterjedése a ciklikus vízborítottság- úgy menekülnek a zebunyájak, tól függ en változik, közepes nagysága mint valami dombok tetején libeg bárká- szetvédelmi Terület, melynek magterümintegy 150 000 (mások szerint 230 000) ra; a zsombékban meg csapatostul tanyáz- lete a Pantanal Matogrossense Nemzeti km2. Neve egyszer en az, ami: a portugál nak a nagy madarak, lamingók, nemes Park, melyhez három magánrezervátum, pantano szó mocsarat vagy árteret jelent. kócsagok, gémek, és tömör, fehér és rózsa- a Doroché, az Acurizal és a Penha illeszA hatalmas medence akkortájt keletke- szín szigeteket alkotnak; de még náluk is kedik. Itt él többek közt a világ (valózett, amikor az Andok kiemelkedtek. F fodrosabb-bodrosabb a karandá-pálmafák ban) legnagyobb gólyaféléje, a jabiru, folyója, a Paraguay összegy jti a Mato legyez szer lombozata; leveleik értékes a Pantanal szimbóluma; ez a leggazdaGrosso fennsíkjáról érkez vizeket, és viaszt választanak ki, ritkás ligetei egyedül gabb el fordulási helye a jácintkék arápersze azt is, ami az évi 1000–1400 mm törik meg ennek a vízi sivatagnak hamisan nak; nem ritkák a kis- és nagymacskák, csapadékból megmarad. Amellett meleg der s távlatát.” a jaguár, a puma és a meseszép ocelot, is van, bár nem annyira, mint északabbra; Úgy mondják, a Pantanalban található a valamint zsákmányállataik, a mocsári 0 oC-tól 40 oC-ig ingadozik a h mérséklet. világ leghatalmasabb vízinövény-együt- szarvas, az amerikai disznóféle pekari és tese, és mind a növényeket, a vízidisznó, ami egyáltalán nem disznó, mind az állatokat tekintetbe hanem a világ legnagyobb, 70 kg-nál is A Pantanal közepes vízálláskor véve, ez a világ leggazda- nehezebb rágcsálója; milliónyi a kajmán, gabb ökoszisztémája. Némi helyi nevén jacaré; és megvannak a groszkepticizmussal kell fo- teszk kinézet , jellegzetes dél-amerikai gadnunk az állításokat, mert állatok, a sörényes farkas, a sörényes immár a tudományban is túl hangyász, az óriás tatu és a brazíliai tasok a rekordokra törekv „leg”. Mindenesetre impoSzarvasmarhák, jaguárok náló a 3500 különféle nöés turisták vény-, a 665 madár- és 123 eml sfaj listája, a halak, hülA mocsárvilág túlnyomó hányada, l k, kétélt ek és ízeltlábúak 99%-a magántulajdonban van, és a kimegszámlálhatatlan seregéterjedt farmokon, a fazendákon hagyor l nem is beszélve. Azt is mányosan szarvasmarhát tenyésztenek. meg kell jegyeznünk, hogy Az utóbbi id ben az ökoturizmus is a ahány irodalmi forrás, annyi gazdálkodás része lett. Ha a jaguárok különböz számadat… Mégmegtizedelik a marhacsordát, az állam is, méltán került fel a Világmegtéríti a kárt. örökség listára a 187 818 ha kiterjedés Pantanal Termé-
496
Természet Világa 2016. november
VILÁGJÁRÓ pír. Ezek jó részével – és még sok egyébbel, így a kolibrikkel és a papagájokkal – a fazenda körül napvilágnál tett kirándulásainkon megismerkedhettünk, este pedig a csatornák partján valósággal világított a kajmánok sok száz vörösen csillogó szempárja. S t még jaguárral is találkoztunk, amire pedig ép ésszel nem számíthattunk. Lévi-Strauss utazásai óta sok minden megváltozott, és sok minden nem. A fazendák most is európaiak, portugálok, franciák, esetleg olaszok vagy más nációk szülöttei birtokában vannak. A népesség összetétele amúgy roppant vegyes, mint szerte Brazíliában, mindenféle etnikum és azok keveredése el fordul. Indián nincs sok, bár a hajdan fennhéjázó uraságok közül néhány mára szinte maga is bennszülött lett. Ehhez az is kellett, hogy megismerjék a Rio Paraguay bal partján él , és korábban lustának, elfajzottnak, tolvajnak és részegesnek tartott kaduevo indiánok és a többiek háziiparának m vészi tárgyait, amikkel jó üzletet lehetett csinálni. Indiánok, vagy félig azok a csordások, akik sz rén ülik a lovat, és indián nyomkeres k segítik a jaguárment akció amerikai vezet jét. A Pantanal ökoszisztémájának ura a jaguár. Korábban üldözött nagymacska, ma már inkább turistacsalogató. Az állattenyészt farmerek és a csúcsragadozók ízlése sajnos nem sokban különbözik, mindketten szeretik a szarvasmarhát. Együttélésük nem lehetetlen, el feltétele a jaguár populációk felmérése és az állatok mozgásának, szokásainak megismerése. Egy ilyen akcióban vehettünk részt ott tartózkodásunk utolsó délutánján. Liheg küldönc érkezett, hogy jaguárt láttak. Rohantunk a zuhogó es ben, kutyafalkával felzavartuk egy fára, Fernando, a konzervációs szakember „lel tte” – altatólövedékkel elkábította –, majd felcsatolta rá a rádiós nyakörvet. Amikor éledezni kezdett az állat, mindenki futott, amerre látott, ami a hol bokáig, hol mellig ér , növényekkel s r n ben tt vízben nem
volt mulatság. Fényképez gépem beázott, a felvételek technikailag gyengék lettek, mégis a legkedvesebb képeim közé tartoznak. Ezen a délutánon mintha Molnár Gábor valamely története elevenedett volna meg. Füves víz – az Everglades
Floridába észak fel l „szokás” menni, de mi, a lányom és én, nyugatról érkezünk, a Houston-New Orleans útvonalat választjuk. Nemcsak mert Houston az állandó amerikai bázisunk, hanem félúton, Biloxiban lakott fél évszázad óta az USAban él gyerekkori rovargy jt társam, Péter. A várva várt találkozás aztán mégsem jön létre, barátom helyett a halálhíre vár. Döbbenten és lehangoltan folytatjuk utunkat. Célunk a Florida déli felében elterül mocsárvidék. Nem mintha mocsárból eddig nem láttunk volna eleget, s t. Végig a Mexikói-öböl partvidékén szinte más sincs, a Mississippi-delta pedig az Államok legnagyobb sós, illetve kevertviz mocsárvidéke. De az, ahová most igyekszünk, mégiscsak más. Vagy legalábbis híresebb. A félsziget valójában egy lapos mészk tábla, melynek k zetei javarészt az eocén és miocén korszakban keletkeztek. Felszínét víznyel k és barlangok tarkázzák, Miami csak a ráadás. A déli részét sekély tenger borította, és a tengerfenék lassú süllyedését mintegy ellensúlyozva folyamatosan rakódtak le a meszes üledékek, néhányszáz vagy akár 4,5 km vastagságban. A jégkorszak, és egyáltalán az éghajlat ingadozás nyomán hol visszahúzódott a tenger, és az a vidék, amelynek ma Everglades a neve, szárazra került, hol az elöntésé lett a f szerep. Legalább négy ilyen váltást mutattak ki. A felszíni egyenetlenségek roppant csekélyek, a „dombok” alig emelkednek ki. Pár deciméter is elég ahhoz, hogy a fák megvessék lábukat, illetve gyökereiket, és trópusi keményfákból álló s r erd ségek alakuljanak ki. Ezek a zöld szigetek távolról mintegy lebegni látAmikor az Everglades zöld szanak a víztükör felett, ezért kapták a hammock, azaz függ ágy nevet. A vízutánpótlás – eltekintve az es kt l – a felszín alatt érkezik, egy 160 kilométer hosszú és 80 kilométer széles, de mindössze 10-15 centiméter „vastag” földalatti vízfolyás alakjában, mely az Okeechobee-tótól
Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
– megint egy nehezen kiejthet , következésképpen indián név – délre áramlik. Persze, roppant lassan, hiszen az egész félsziget olyannyira sík, hogy legmagasabb „hegye” sem éri el a száz métert. Ez az USA egyetlen joggal trópusinak nevezhet vidéke. A mocsárvilágot
A mocsárciprus léggyökerei az Everglades-ben magában foglaló védett terület, melyet 1947-ben nyilvánítottak nemzeti parkká és 1979-ben felkerült az UNESCO Világörökség listára, mint ilyen a második legnagyobb az Államokban. Persze az eredeti neve ennek is más, az Everglades indiánjai, a szeminolok egy f félér l, a 2–3 méteresre is megnöv f részf r l, angolul sawgrassnak nevezett növényr l nevezték el a mocsarakat Pa-Hay-Okee-nek, füves víznek. Van sok „húsev ” növény, ezek legtöbbje rovarokat emészt, de a nagyobbak kisebb eml söket is csapdába ejtenek. A magasabban fekv , szárazabb helyeken megjelennek a t level fák. A mangrove növénytársulás korántsem szorítkozik a védett területekre. Az egész Földön itt a legegyöntet bb, míg másutt Mint a könny búvárok… Leginkább kora nyáron zöld a f vel ben tt táj, szárazság idején rozsdabarna és aranysárga. Ilyenkor a mocsárciprusok levelei is megbarnulnak és hajtásostól lehullnak, majd az es zések beálltával napok alatt rügyezni kezdenek. k a tengerparti mamutfeny k rokonai, de „csak” 30-35 méter magasak. Mocsaras, nedves talajon a talajfelszín fölé emelked , cseppk alakú léggyökerek biztosítják a légcserét.
497
VILÁGJÁRÓ is megvan az a „jó” szokásuk, hogy a megunt, vagy túlontúl megn tt és ezért terhessé vált házi kedvenceiket szabadon engedik. A közelmúltban ázsiai óriáskígyó és nílusi krokodil bukkant fel a mocsárvilágban. Más kérdés az eredetileg közép- és dél-amerikai madarak, különösképpen papagájok megtelepedése. Magam is láttam nagyfeszültség villanyoszlopokon dél-amerikai papagájok kolóniáit. Az állatok egy része minden bizonnyal kalitkából szabadult ki, de Mississippi aligátorral vízben és szárazföldön az ornitológusok a termindenütt találkozhatunk mészetes terjeszkedést, kéttucatnyi fajból is állhat, Floridában migrációt sem tartják kizártnak. csak három – igaz, különböz növénycsaHa a mocsárvilág indiánjaira vagyunk ládokba tartozó – faj fordul el . A közön- kíváncsiak, jó ötlet Kóborló Farkas, alias ségesen vörös mangrovénak nevezett a Juhász Árpád tiszteletbeli indián könyveit sekély, sós vizet kedveli, és gyökereinek olvasni. Floridában sok, mára már kihalt szövevénye a szó szoros értelemben védi törzs élt – írja –, a kríkek, a keteszták, a a tengerparti sávot a hullámverés és a kaluszák, az ajszok és mások. Napjaink hurrikánok pusztító hatásától. Léggyöke- indiánjainak, a szeminoloknak a kríkek reivel elöntésekkor is tud lélegezni. A fe- az seik, de k is máshonnan jöttek. Turkete mangrove f leg az árapályzónában bulens évek következtek, brit, spanyol és tenyészik. Látványos a mocsarak fölé amerikai uralom váltotta egymást, szökött emelked léggyökérhálózata. A fehér néger rabszolgák kerestek menedéket az mangrove a szárazföld növénye, nincs indiánok között, akiknek felkutatására is léggyökere. A mangrovésok áthatol- Jackson amerikai tábornok 1817-ben exhatatlan kuszasága sok állatnak nyújt pedíciót indított. A vállalkozást gyújtogamenedéket, pézsmapatkánynak, hüll k- tás, rablás és öldöklés kísérte, és nemcsak nek, rákoknak és puhatest eknek. A mo- a négereket, hanem az indiánokat is igyesómedve, melynek kedvence az osztriga, keztek összefogdosni. Kés bb a loridai itt terülj asztalkámat talál. indiánokat a Mississippit l nyugatra es A közel félszáz veszélyeztetett növény- prérikre akarták telepíteni. Akinek ez nem és állatfaj közül a legnevezetesebb a lori- tetszett, elbujdosott a mocsarak mélyén. dai tengeri tehén. Az elefántok rokona, a Ma a loridai szeminolok népességének Mexikói-öböl vizeiben is megvan. Jókora létszáma nem éri el az 1500 f t. Egykor eml sállat, ebben valóban az elefántra minden nyersanyagot a mocsárból nyerhasonlít, 4–5 méter hosszú és ugyan- tek, a boróka törzse volt a tüzel jük, az csak testes. Éjszaka legel a víz alatt, de ágakból fonták kunyhóik fedelét, és ágyaa kisebb állatokat sem veti meg. Védett a ik is borókából készültek. Gyümölcsök, mississippi aligátor is, bár egyesek szerint az akácia termése és más növények kerülmár így is túl sokan vannak, mindenhová tek asztalukra, meg persze amit halásztak elkóborolnak, kertekbe, csatornákba, s t és vadásztak. A régen nagy elszigeteltségmég a golfpályákra is. Mivel a hím 4–5 ben él halászó-vadászó nép napjainkban méter hosszú (a n stény valamivel ki- cölöpökre épített modern házakban lakik. sebb), nem mindenki örül a váratlan talál- A törzs néhány leágazása, így a mikuszi kozásnak. Vízben párzanak, a n stény a máig nem írta alá a csatlakozási egyezkezdeményez , irányítja a történéseket, ményt az Egyesült Államokhoz, így k aki aztán az üreges fészekbe 20–60 b r- valójában állam az államban. Ma már szehéjú, 8 cm hosszú tojást rak le. A fészket rencsére nem háborgatja ket senki. szigorúan rzi. A csemeték alig hagyták A „lapos víz”, a mocsár ellentettje a nagy el otthonukat, már vadászni indulnak és szintkülönbségeket összeköt vízesés, gyorsan fejl dnek. A madárvilág sztár- melyet inkább geológiai és hidrológiai küjai a nagytest barna pelikán és a rózsás lönlegessége, semmint gazdag él világa kanalas gém, bár ezek a fajok Houston jellemez. Sorozatunk következ részében környékén sem ritkák. Mint Amerikában a legnagyobb, legszebb és leghíresebb zuannyi más helyen, az itt él embereknek hatagokhoz látogatunk el.
498
E számunk szerz i DR. BABINSZKI EDIT geológus, PhD, tudományos f munkatárs, Magyar Földtani és Geoizikai Intézet, Budapest; DR. DULAI ALFRÉD paleontológus, PhD, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; DR. BENCZE GYULA, a izikai tudomány doktora, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magizikai Intézet, Budapest; DR. BOTH EL D csillagász, Budapest; DR. CSABA GY�RGY professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest; G�RF�L TAMÁS muzeológus, gy jteményvezet , Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár, Eml sgy jtemény, Budapest; DR. KALOTÁS ZSOLT természetvédelmi tanácsadó, Tolna; DR. KIRÁLY PÉTER ATTILA orvos, Semmelweis Egyetem, MTA–SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport, I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest; DR. KOLLÁR JÁNOS klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, zeneterapeuta, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem, Budapest; DR. MATOS LAJOS szívgyógyász, Szent János Kórház, Budapest; REZSABEK NÁNDOR csillagászattörténész, Budapest; SZABÓ MÁRTON biológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; DR. TÓSZEGI ZSUZSANN PhD, c. egyetemi docens, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest; T�M�RY PÁL osztályvezet -helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ Tájékoztatási és Olvasószolgálati Osztály, Budapest; DR. VOJNITS ANDRÁS biológus, Budapest.
Decemberi számunkból Egy különleges ember születésnapjára. Vizi E. Szilveszter 80 éves (Kittel Ágnes összeállítása) Németh Károly: Kalderák és robbanásos kráterek Tél Tamás: „A tanítás szent dolog” Emlékezés Nagy Károly professzor úrra Nagy Károly: �t el adás a izika történetéb l Kalotás Zsolt: Az Év természetfotósa– 2016 pályázat Varga Péter: A közép-olaszországi földrengés Barta-Rajnai Eszter: A pörkölt kávébab és a h kezelt biomassza Szili István: Változások a Velencei-tó körül
Természet Világa 2016. november
ORVOSTUDOMÁNY
KIRÁLY PÉTER ATTILA
Az örökl d leukémia tévében és a hirdetésekben látható kihullott hajú kisgyermekek, steril szobák és meggyötört arcú szül k képe már beleégett emlékeinkbe a gyermekkori leukémia szó hallatán. Habár ezek a leukémiák még ma sem gyógyíthatók 100%-ban, azt mondhatjuk, hogy a széleskör kutatásnak és a gyógyszerfejlesztésnek köszönhet en az onkológia egyik legnagyobb sikertörténete. Érdekes módon, a leukémiáknak, és különösen a gyermekkori, valamint iatalkori leukémiáknak léteznek olyan megjelenési formái, amelyek ugyanabban a családban el fordulva akár az összes gyermeket érinthetik. Ezek az úgynevezett örökletes leukémia-szindrómák (familiáris leukémia). Az ilyen leukémiák kialakulása tisztán genetikai okokra vezethet viszsza – tehát nincsenek környezeti hajlamosító tényez k –, és egy meghatározott gén mutációja vagy mutációi kapcsán alakulnak ki. Írásomban ezeket a leukémiákat mutatom be részletesebben, mert az elmúlt évek kutatásai alapján kiderült, hogy a kórképek familiáris megjelenési formája korántsem ritka jelenség.
A
dik más nukleotidra) és ez károsítja az adott fehérje m ködését, mutációról beszélünk. Könny ezek után elképzelni, hogy ha egy mutáció olyan génben jelenik meg, amely a fehérvérsejtek életében fontos szerepet játszik, az a leukémia kialakulásának kockázatával jár. Ha tudjuk, hogy a nem örökletes daganatok kialakulásában – így a nem családi halmozódású leukémiákban is – szintén mutációk játszanak szerepet, akkor mi a különbség közöttük? Ha egy mutáció csak a tumorsejtekben van jelen, tehát abban az alapszövetben (esetünkben a csontvel ben) jelenik meg, amelyb l a daganat kialakul, úgynevezett szomatikus
A leukémiák típusai és f bb jellemz i A leukémiák esetében nagyon fontos a sejtvonal, a sejteredet szerinti elkülönítés, ugyanis jelent s különbség van a különféle eredet leukémiák klinikai viselkedése között. A vérsejtek kialakulása és érése során a vérképz ssejtet követ stádiumban a sejtek elkötelez dnek mieloid vagy limfoid irányba (1. ábra). Míg a mieloid el alakok a csontvel ben termel d granulocitákat, monocitákat, vörösvértesteket és vérlemezkéket fogják létrehozni, addig a limfoid irányba elkötelez dött sejtek a csontvel t elhagyva a nyirokszervek-
Genetikai alapfogalmak �rökít anyagunk, a DNS sejtjeink belsejében a sejtmagba zárva található, és úgynevezett hisztonfehérjékre tekeredve extrém tömör és kompakt formába rendez dik. Ha egyetlen sejt DNS-tartalmát „kitekernénk”, az mintegy két méter hosszúságú lenne. A DNS-molekula azon szakaszait, melyek fehérjévé „íródnak” át, géneknek nevezzük, ám ezek érdekes módon a teljes genetikai állománynak csupán 1–2%-át teszik ki. A DNS épít kövei – az adenin, a citozin, a guanin és a timin – nukleotidmolekulák, melyek egymás utáni kombinációja alkotja teljes genetikai állományunkat. A fehérjék a sejtek valamennyi feladatának ellátásáért felel sek, ide tartoznak a sejtek szerkezeti, metabolikus és hírviv funkciói, ám természetesen a sejtek osztódása, szaporodása is. Ha a kódoló génszakaszban a nukleotidok sorrendje megváltozik (megrövidül/egy vagy több nukleotid kiesik, vagy kicserél Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
A vérképzés rendszerének sematikus ábrázolása mutációról beszélünk. Egy adott daganatsejtben akár több tucat ilyen mutáció is lehet, így egy daganat – amelyet sok egymástól genetikailag eltér tumorsejt alkot – akár több száz különböz mutációt is hordozhat. Ha egy mutáció a szervezetet felépít összes sejtben jelen van (tehát a nem daganatos sejtekben is), úgynevezett csíravonalbeli vagy örökl d mutációról beszélünk. Ezek a csíravonalbeli mutációk valamelyik szül t l származnak, és a genetika alapszabályai alapján 50% eséllyel örökl dnek generációról generációra. A familiáris leukémiákban olyan génekben lehet örökletes mutációt kimutatni, amelyek a vérsejtek érésében vagy m ködésének szabályozásában játszanak szerepet.
be kerülnek (nyirokcsomók, lép, csecsem mirigy), ahol megtanulják felismerni a szervezetet ér kórokozókat. A limfoid vonal sejtjeib l kiinduló daganatokat nevezzük limfoid leukémiáknak, ami a gyermekkorban el forduló valamennyi daganattípus közül a leggyakoribb. Ez a kórkép gyermekkorban jó prognózisú, azaz a beteg gyermekek mintegy 80–90%-a meggyógyul. A gyógyhajlamot természetesen számos tényez befolyásolja: a betegség diagnózisakor betöltött életkor, a daganatos fehérvérsejtek száma, a szövettani altípus és a genetikai eltérések. A másik sejtvonalból kiinduló daganatok a mieloid leukémiák, melyek dönt en a feln ttkor, azon belül is az id sebb élet-
499
ORVOSTUDOMÁNY kor betegségei, de bármilyen életkorban el fordulhatnak szindrómák kapcsán, vagy családi halmozódásban. A heveny leukémiák, nevükb l is adódóan, többnyire súlyos és gyors lefolyású megbetegedések. A leukémia szó szerinti fordításban kóros fehérvér séget jelent, aminek során kóros fehérvérsejt-alakok jelennek meg a csontvel ben és a perifériás vérben. A leukémiás sejtek kiszorítják a csontvel b l az egészséges vérképzést, aminek eredményeképpen elt nnek a funkcióképes immunsejtek, vörösvértestek és vérlemezkék a keringésb l. Gondoljuk végig a súlyos következményeket. Immunsejtek hiányában a legbanálisabb kórokozó is komoly veszélyforrássá válik, szinte leküzdhetetlen fert zések alakulnak ki. Vörösvértestek hiányában súlyos fáradékonyság, letargia és elesettség alakul ki. Vérlemezkék hiányában pedig az akár apró sérülések helyén is csillapíthatatlan vérzések jelenhetnek meg, valamint el fordulhatnak spontán b rbevérzések (ez
leukémia (bár hangsúlyozni kell, hogy a gyermekkori mieloid leukémiák alapvet en ritka kórképek) inkább sporadikusan, véletlenszer en fordul el , genetikai kódunk megismerésével azonban változott ez a kép. Technológiai vívmányok a leukémia kutatásának szolgálatában Tegyünk itt egy újabb kitekintést a sejtbiológia, azon belül is a genetikai kód megismerésének történetére, és technikai vívmányaira. Amikor 2003-ban a Humán Genom Project (HUGO) vezet i bejelentették, hogy feltérképezték a teljes emberi genomot (azaz mind a közel 3 milliárd nukleotid sorrendjét azonosították, mely az emberi gének és nem kódoló régiók összességét alkotja), a technológiai eljárások még lassúak és munkaigényesek voltak. A génszekvenálás klasszikus módszerével a DNS-lánc felépülését mesterséges körülmények között idézték el ,
A familiáris leukémiák megismerése és genetikai háttere Az onkológiai szemlélet teljes megváltozása és egy új irány kibontakozása is ehhez a korszakhoz köthet . Természetesen esetünkben a leukémiák területén is számos érdekes felfedezést hozott a fejl d technológia. Egyre több és több jól dokumentált, családban halmozódó betegségr l derült ki, hogy tisztán genetikai eredet , és napjainkig szinte évente új hajlamosító génmutációt találunk (2. ábra). Esetleg nem is irodalmi ritkaságokról beszélhetünk. Talán felfogható az összes gyermekkori, iatalkori leukémia örökletes betegségként? Egészen biztosan nem. Úgy t nik azonban, hogy számukat jelent sen alábecsültük, és bár kezelésük egy bizonyos pontig nem tér el a sporadikus esetekét l, a vérképz ssejtátültetés kérdéséhez jutva, nagyon fontos a familiáris megjelenés ismerete, hiszen ebben az esetben egy mutációt tü-
A familiáris hematológiai kórképek hátterében álló f bb genetikai eltérések, felfedezésük éve és a gén mutációja kapcsán kialakuló klinikai tünetcsoport jellegzetes tünet, az orvosi terminológiában purpuráknak hívjuk és megjelenésük esetén javasolt azonnal orvoshoz fordulni). Minden tünet önmagában is kell súlyosságú, együttesen azonban még ijeszt bb képet kölcsönöznek. A gondozásba vett betegeken, így a gyermekeken is azonnal el kell végezni a széleskör laboratóriumi vizsgálatokat, rögzíteni kell a csontvel mintavételét és a teljes kórtörténetet (családi kórtörténetet is). A kórtörténet rögzítésekor igyelni kell számos korábbi és a családban már el fordult betegségekre (hematológiai és nem hematológiai betegségekre egyaránt). Az örökletes leukémiák esetén ezek a jellegzetes tünetek – különleges fert zések, csontvel kimerülés jelei, különböz súlyosságú vérlemezke eredet véralvadási zavarok – rendszerint iatal életkorban jelentkeznek gyakran több, hasonlóan iatalkorú családtagnál. Sokáig úgy tartották, hogy ezen örökletes kórképek inkább ritka, elszigetelt irodalmi esetek, és a gyermekkori mieloid
500
lépésenként megállítva a folyamatot, és meghatározva, milyen nukleotid épült be. A HUGO segítségével ekkor még több milllió dollárból, és csak hónapok alatt lehetett nagyobb mennyiség genetikai információt megismerni. Az új évezred azonban hatalmas technológiai robbanást hozott ezen a tudományterületen is. A kémiai, elektronikai és informatikai módszereknek köszönhet en a génszekvenálás folyamata a több hónapnyi id r l mindössze néhány órás id tartamra csökkent, és lehet ség van az így keletkez óriási adatmennyiség informatikai feldolgozására is, hiszen ma már egy önálló tudományág képviseli ezt a területet: a bioinformatika. Ezt a technikai fejl dést minden biológiai tudomány hasznosítani tudta. Ennek köszönhet en számos faj genetikai kódját megismertük, össze tudjuk hasonlítani a különböz fajok génállományát, és ami az orvostudomány szempontjából nagyon fontos: nagy mennyiség adatot ismerhettünk meg a különböz betegségek genetikai hátterér l.
netek nélkül hordozó rokon (testvér, szül k) vérképz ssejtjeit átültetve visszaadnánk a beteg sejteket a gyermeknek. A technológiai újításoknak, valamint b vül ismereteinknek köszönhet en, a felismert mutációk esetén a még egészséges, de hordozó családtagok szigorú kontroll mellett követhet ek és sz rhet ek, így idejében felismerhet a betegségük, családtervezés esetén pedig számba vehet a genetikai kockázatuk. Jelenlegi tudásunk szerint genetikai háttér alapján a betegségeket jól el lehet különíteni egymástól. Fiatalkorban, megel z hematológiai betegségek nélkül jelenik meg az akut mileoid leukémia (AML) a CEBPA gén mutációja miatt. A CEBPA gén fontos karmester a vérsejtek, ezen belül a mieloid elemek érése és fejl dése során. Az ép CEBPA gén terméke egy génátíródásért felel s faktor, mely a megfelel id pontban be-, illetve kikapcsolódva irányítja a sejtek érését és fejl dését. Mutációja ismert sporadikus leukémiákban is, s t ezekben az esetekTermészet Világa 2016. november
ORVOSTUDOMÁNY ben kifejezetten jó betegségprognózissal társul, és jelen ismereteink szerint transzplantáció nélkül gyógyítható. Családi halmozódás hátterében is leírták szerepét, ilyenkor a csíravonalbeli gén érintett. A betegség egyetlen tünete (szinte 100%-os valószín séggel) a fiatalkorban kialakuló akut mieloid leukémia. A szokatlanul fiatal életkorban jelentkez betegek esetén észszer a gén vizsgálatának elvégzése a donorválasztás és a hordozók azonosítása szempontjából. Jellegzetes és érdekes kórképek tartoznak a GATA2 gén csíravonalbeli mutációjával jellemezhet betegségcsoportba. A GATA2 szintén szabályozó faktor a vérképzésben, ám jellegzetesen két id pontban fontos a m ködése. A hemopoetikus ssejt szintjén, ahol az önmegújító képességben játszik szerepet, valamint kés bb számos sejtféleség (limfoid és mieloid) végs érése kapcsán. Közös jellemz je ezeknek a kórképeknek, hogy ugyanazon gént érint mutáció esetén mégis többféle betegség
kép ebben a betegségcsoportban nagyon változatos. Egyes betegekben klinikailag teljesen tünetmentes vérlemezkeszámeltérések, esetleg enyhe, középsúlyos vérzészavarok alakulnak ki, míg másoknál leukémia jelenik meg. A nagy heterogenitás okát intenzíven kutatják. Kialakulásában valószín leg a kés bb megjelen , ún. súlyosbító mutációknak van szerepe. A kórkép hátterében a RUNX1 nev vérsejtérést szabályozó faktorban található csíravonalbeli mutációk állnak. Jól látható, hogy ez már a harmadik olyan kórkép, melyet szabályozó gének zavara okoz. Ez nem meglep , hiszen könnyen elképzelhet , hogy csontvel nkben, ahol a teljes élet során napi több millió sejt képz dik, egy szabályozó molekula kiesése milyen károsodást képes el idézni. A másik ilyen nagy csoport a telomért érint kórképek, melyek fiatalkori csontvel kimerüléssel, illetve számos egyéb klinikai megnyilvánulással járhatnak. A telomérák szerepe a sejtbiológia egyik legfrappánsabb jelensé-
csontvel kimerülés kapcsán ezekben a rendszerekben találunk csíravonalbeli mutációkat, aminek következtében károsodott az aktívan osztódó szövetekben a telomérákat véd mechanizmus. Ezekben a betegekben gyakran a hematológiai megbetegedést megel z en több fejl dési rendellenesség is felhívhatja a figyelmet a betegségre, azonban az sem ritka, hogy az els tünet a gyermekkori vagy fiatal feln ttkori csontvel kimerülés. Ilyenkor a vérsejtalakok elt nnek a perifériáról és a sejtek hiánya számos klinikai tünetet okozhat. A vérképz sejtek azonban folyamatosan túlhajtott állapotban vannak a hiányállapotok miatt, aminek kapcsán tovább sérülhet a génállományuk. A familiáris leukémiák kutatása és diagnosztikája Magyarországon
Aki génjeiben hajlamot hordoz a leukémia kialakulására, de a vizsgálat idejében még nem beteg, annál nyomon kell követni a változásokat, mintegy várva a betegség els jeleinek megjelenésére a gyors beavatkozás érdekében (3. ábra). A hordozó rokonok és érintettek esetében a családtervezés is fontos szempont a továbbiakban. Kutatócsoportunk egyik f érdekl dési területe az ilyen családok összegy jtése, és a hajlamosító genetikai tényez k feltárása, hozzájárulva ezzel a betegségek biológiájának jobb megértéséhez. A közelmúltban több családot is azonosítottunk, akiknél meghatároztuk a betegség hátterében álló csíravonalbeli mutációkat, egy esetben pedig lehet ségünk volt a család valamennyi tagjában szimultán elvégezni az összes kódoló génszakasz vizsgálatát, hogy jobban megértsük, milyen további Familiáris eset kivizsgálásának algoritmusa. A családfa felvétele után az genetikai lépések vezettek érintett egyének vérmintáiból fehérvérsejteket szeparálunk, ezekb l el a betegség kialakuláDNS-t izolálunk és meghatározzuk az egyén mutációs státuszát sához. Munkacsoportunk nyilvánul meg. Ezek javarészt immuno- ge, és szerepük szinte kézenfekv nek ezen felül, hazánkban els ként, kidollógiai kórképek (hiszen a fehérvérsejtek t nik ezekben a kórképekben. A kro- gozott egy diagnosztikus eljárást, amely funkciói károsodnak), közös jellemz jük moszómakarok legvégén, mintegy magában foglalja valamennyi jelenleg pedig a magas hajlam a leukémia kialaku- sapkaszer en ülnek a telomérrégiók, ismert csíravonalbeli mutációs célpont lására. A GATA2 gén mutációjánál a teljes melyek a sejtek biológiai órájaként vizsgálatát, hozzájárulva ezzel e ritka élethossz alatt mintegy 80%-os valószí- m ködnek. Ugyanis minden osztó- és különleges betegcsoport pontosabb n séggel alakul ki leukémia, dönt en 35 dáskor rövidülnek, és egy kritikus rö- azonosításához és hatékonyabb kezelé vidséget elérve, a sejt nem osztódik séhez. év alatt. Az leggyakrabban el forduló famili- többet, elhal. Hogy ez ne okozzon áris leukémia-szindróma, a familiáris gondot az olyan szövetekben, ahol az A Magyar Tudományos Akadémia Tervérlemezke funkciózavarok talaján ki- élet végéig folyamatos osztódásra van mészettudományi Kutatóközpontja (MTA alakuló mielodiszplázia (a fehérvérsejtek szükség (például a csontvel ben), egy TTK) és a Tudományos Ismeretterjeszt kóros alaki és mennyiségi megjelené- finoman szabályozott rendszer vissza- Társulat (TIT) közös ismeretterjeszt cikkse) és akut mieloid leukémia. A klinikai építi a kies szakaszokat. A familiáris pályázatára beérkezett írás. Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
501
OLVASÓNAPLÓ
Ecce homo CSABA GY�RGY
E
z a könyv rólunk szól. Ez a könyv rólam szól. Vallom, hogy én vagyok a hetyke iatalember Csányi Vilmos: Íme, az ember cím könyvének borítóján, aki tükörbe néz, de onnan egy csimpánz néz vissza rá. A kötet egy id s, tudós humánetológus vallomása magáról és embertársairól, magatartásunkról evolúciós keretbe helyezve. Nem tankönyv, sokkal több annál, de meg is lehet tanulni bel le a humánetológiát nem szárazon, hanem úgy elmagyarázva, hogy az a laikus számára is érthet : ilyenek vagyunk, és tudatosuljon bennünk, miért vagyunk ilyenek. De én Csányinál is öregebb vagyok, és a biológiában valamennyire jártas orvos is, aki a tükörbe nézve – és a Csányi által a ma emberér l nyújtott ismereteket és gondolatokat is felhasználva – kutatja a jöv t. Miközben megismerem magam, megvigasztalódom, hogy az általam is bosszantónak tartott tulajdonságaim nem egyediek, hanem emberiek, megértem miért vannak, így könnyebben tudom elviselni azokat. Csányi megért a gyarlóságokkal szemben, mert emberi alaptulajdonságok, miközben elemeire szedi és bemutatja eredetüket; lám, a csimpánzban is megtalálhatók, csak ott nincsenek jelen azok a körülmények, amelyek korlátozni tudnák. Ami a könyvben tankönyvi anyag, az is átsz r dött egy természettudományi kutatásokat hosszasan m vel tudós agytekervényein, ami kitörölte a lényegtelent, és hozzátette a saját tapasztalatokat. A könyv gondolatébreszt mindazokban, akik biológiai alapm veltséggel rendelkeznek, és hajlamosak tanulmányozni magukat Csányi tükrében. Olvasás közben úgy érzem, én is ilyen vagyok. És bár biztosan nem érem meg, aggódom a talán nem is olyan távoli jöv miatt, mert változóban vagyunk, talán sokkal nagyobb mértékben, mint bármikor ezel tt. A kötet Csányi 80. születésnapjára jelent meg, a szerz nek tehát volt alkalma kiérlelni a mondanivalóját. Ezt jelzik az egyes fejezetekbe illesztett korábbi újságcikkek is, amelyekben a témák és vélemények már megjelennek. E cikkek terjedelme és olvasóinak igénye azonban nem teszi lehet vé a teljességet, de jelzi, hogy a szerz gondolatai már évtizeddel ezel ttiek. A kötet terjedelme viszont megengedi ezek b séges kifejtését, s t továbbfejlesztését, így a cikkek és a könyv harmonikus egységet képeznek, és egyformán élvezetesek. Nem tudtam letenni a kötetet, úgy olvastam végig mint egy krimit, amelyben én vagyok az áldozat és a gyilkos, de én vagyok a nyomozó is, aki a tett okait és elkövet jét egyaránt felfedi. Miközben a szerz igyekszik távol tartani magát a politikától, a cikkekre ez nem vonatkozik, azonban a
502
könyvben is sok esetben a mai magyar életb l vett példák jelennek meg. Ez nem csodálható, a politika az emberi magatartás szerves része, és ennek mell zése a kötet hiányossága lenne. A politika hiedelmekre épül, amelyeknek a szerz rendkívüli fontosságot tulajdonít az emberi magatartás formálásában. Ezek a hiedelmek szólhatnak keletkezésünkr l,
kapcsolatainkról, környezetünkr l, hitünkr l, lehetnek vallási dogmák és politikai jelszavak, de mind az emberiség kultúráját alkotják. siek, és miközben kulturálisan örökl dnek, módosulnak is, de si alapjukat megtartják. Gerjeszthet k és felf thet k egyéni vagy csoportérdekek szerint, és egymással összekapcsolódnak, vagy mesterségesen (szándékosan) összekapcsolhatók. Lehetnek valósak vagy elképzeltek, amelyek a tudomány ellentétes eredményeivel szemben is sokszor kiirthatatlanok, mert az emberi természet igényli azokat. Tagadhatók vagy oktathatók, és alapvet a jelent ségük a szabályok kialakításakor. Ez utóbbiak rendkívül fontosak az emberi társadalomban, mert az ember szabálykövet állat, a saját maga és mások által kialakított szabályok jellemz ek a nagy csoport, a társadalom m ködésére. A hiedelmek és a rájuk alapozott szabályok rendezik az ember életét, és teszik lehet vé a csoportok fennmaradását. A gondolatébresztés a megismerés forrása, ugyanakkor felpiszkálja a kétkedés kisördögét is. Csányi az emberi fajt az egyik legbékésebbnek tartja az állatvilágban, és ez nehezen illeszthet össze személyes tapasztalataimmal. Nyilván van különbség a sze-
mélyes és a csoportos agresszivitás között, ez utóbbi inkább megengedi az agressziót, azonban a náci koncentrációs táborokban vagy a Gulágon, éppúgy mint az ÁVH pincéiben, az egyéni kegyetlenség és agresszivitás túllépte a hivatalosan megkövetelt bánásmód határait is. A világ számos pontján ma is tombol az emberi agresszió csoportos formája, és ezen belül az egyedi kegyetlenség. Az ember csak akkor békés állat, ha a szabályok ezt megkövetelik, illetve azok mell zését megtorolják. Ha a szabályokat felfüggesztik, akkor a legvérengz bb, illetve leger szakosabb állattá válik. Gondoljunk a harci gy zelem után megengedett szabad rablásra, amikor a szabályok nem érvényesek, és hogyan válik ez az eml sök világában ismeretlen mérték , izikai és nemi er szakká. Persze nem mindenki esetében, ami azt is jelenti, hogy agresszivitás szempontjából az emberi faj valóban kevésbé egységes, mint más f eml sök. Még inkább azt jelentheti, hogy a szabálykövetés magasabb fokozaton beépített tulajdonság mint az agresszió, és ez utóbbi áthágásának retorziója, illetve ennek hiedelme az, ami az embert békéssé teszi, de ez sokkal kevésbé biológiai, mint társadalmi jelenség. Az emberben mint lehet ség ugyanúgy benne van a tömeggyilkos terrorista és a humánus liberális, aki megsimogatja a gyilkos fejét, mert az el bbi szerinte azért vált gyilkossá, mert csak háztartási kekszet kapott a születésnapjára gyermekkorában. Mindkett szabálykövet , csak eltér szabályokat követnek. Túlnyomórészt neveltetés kérdése, hogy melyik jut uralomra. A neveltetés nem más, mint a szabálykövetés kialakítása, és csak a szabálykövetés beépített mechanizmus, miközben a szabály különböz és változó. Ugyanakkor, mint ezt Csányi is hangsúlyozza, az agresszió alapvet jelent ség a közösség összetartásában – éppúgy, mint az állatvilágban −, csak eldurvulásával válik veszedelmessé. A szabálykövetés és agresszió egyensúlya a korai szocializáció keretében alakul ki, és erre épül rá a feln ttkori befolyás. Ez utóbbi hatása azonban kisebb, és igényli a korai szocializáció meglétét, éppúgy, ahogyan a korai szocializáció genetikai alapokra épül, és azok függvényében tud hatni. Úgy t nik, mind mostanáig ez a két tényez befolyásolta alapvet en az ember magatartását, a humánetológia tehát ezek hatását vizsgálta és rögzítette. A genetikai alapok siek, és korunkban sem változtak lényegesen, a korai szocializáció azonban igen, els sorban a n k (anyák) munkába állásával. Ennek − konzervatív nézeteink szerint negatív − hatásai máris mutatkoznak, és ez hosszú távon az emberi magatartás változásában is meg fog nyilvánulni, amit a humánetológiának iTermészet Világa 2016. november
OLVASÓNAPLÓ gyelembe kell vennie. Napjainkban ehhez járul harmadik tényez ként a technikai és kémiai környezet megváltozása, ami nem maradhat nyom nélkül az emberi magatartásban. Csányi szerint az emberi evolúció korunkban szünetel, és ez a populáció extrém növekedése miatt történik. Ha ezt elfogadjuk, akkor úgy tekinthetjük, hogy a ma érvényes humánetológiai álláspont a továbbiakban hosszú távon is érvényes. Én azonban azt hiszem, hogy a humán evolúció nem állt le, nem is szünetel, csak más formát öltött. A test felépítésében, formájában és alapvet funkcióiban megmutatkozó biológiai evolúció valóban leállt, de az evolúció molekuláris szinten továbbra is megtörténik, mint ezt éppen napjainkban bizonyították. [1,2] Másrészt – és ez a lényegesebb − az ember evolúcióját a tárgyakra ruházta át, az evolúció tehát az eszközök fejl désében mutatkozik meg, és itt a lehet ségek végtelenek. [3] Az ember által készített tárgyak elérték azt a szintet, amikor messzemen en átveszik az emberi szervek feladatát, és azokat a biológiai szerveknél tökéletesebben látják el. Az ember létrehozta azokat a tárgyakat is, amelyek segítségével egyre tökéletesebb tárgyakat készít, és mindezzel szervezetét olyan cselekvésekre teszi képessé, amelyek egy további, fejlettebb evolúciós szintre helyezik (helyezték?). Az új típusú evolúció, illetve annak produktumai már önmagukban is újabb magatartási formák alkalmazására kényszerítenek, miközben olyan kémiai termékek is készülnek és szaporodnak fel, amelyek elkerülhetetlenül bejutnak a fejl d emberi szervezetbe már az anyában, illetve születés után és az emberi magatartásban alapvet folyamatokat befolyásolnak, megváltoztatják a szervek (sejtek) reakciókészségét. Ezekre a megváltozott reakciókészség szervekre, els sorban az agyra hatnak a megváltozott családi szerkezetben (dolgozó anya, társadalmi pótanya) jelentkez új szocializációs tényez k, ami várhatóan el bb-utóbb társadalmi méretekben megváltozott emberi magatartást fog provokálni. A változás mértéke és iránya jelenleg meg sem jósolható, valószín leg még meg sem született az a humánetológus, aki ezt érzékelni és értékelni fogja. A mesterséges kémiai behatás nem csak mennyiségileg növekszik, hiszen egyre több olyan szert állítanak el , amelyek ipari (endokrin dizruptorok) vagy orvosi (hormonszer molekulák) felhasználásra kerülnek. Ezek a születés körül bejutva a szervezetbe, befolyásolják annak reakciókészségét, és átállítják m ködését (hormonális imprinting). [4] Ennek talán legnyilvánvalóbb példája a szexualitás, amelyre az imprinting er sen hat, és amely stresszoldó hatású, tehát az agressziót is befolyásolja, így a szex változása az agresszió mértékére is kihat. [5] De az agyi közvetít anyagok (neurotranszmitterek) termel dése is meszszemen en befolyásolt a születés körüli hibás imprinting által [6], így érzelmi és értelmi károsodásokhoz vezethet. Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
A legnagyobb problémát az okozza, hogy e kemikáliák általi bevés dés (imprinting) sejtr l sejtre és szül r l utódra örökl dik. A géneket nem változtatja meg, tehát nem genetikai a hatás, hanem epigenetikai, ami a gének szabályozását, megnyilvánulását jelenti, tehát szerzett tulajdonság örökl dése történik. A harmadik tényez , amelynek hatása évezredekig elenyész volt, a szocializációban kezd dominánssá válni. Az ebben a folyamatban részt vev anyagok hatása kezdetben a gazdaságilag, technikailag fejlett országok lakosságán mutatkozik meg, de egyre gyorsabban terjed a fejl d országokban is, így el bb-utóbb faji, azaz emberiség szintjére áll be. Ekkor már az ily módon kialakult, megváltozott tulajdonságok az ember mint faj jellemz jévé válnak. A kémiailag a korai id szakban átállított ember további (serdül kori és feln ttkori) agyi befolyásolása drogokkal, gyógyszerekkel, táplálkozási tényez kkel egyre intenzívebbé válik, és az imprinting miatt ezekre egyre érzékenyebbé. A jöv humánetológusának ezt az emberi fajt kell majd tanulmányoznia, és ez sokkal kevésbé fog hasonlítani a csimpánzra, mint akár a mai ember is. Tehát nem a csimpánz néz vissza a tükörb l, hanem én, vagy valamelyik kortársam, akinek a tulajdonságait alig fogja érteni a XXIII. század humánetológusa. Az emberi biologikumra ható társadalmi változásoknak nem egyedüli formája a n k emancipációja (munkába állása), de hasonlóan fontos tényez a Csányi által egyszemélyes közösségeknek nevezett formáció kialakulása és elterjedése. Ez azt jelenti, hogy az egyén kiválik a csoportból, és a saját törvényei szerint próbál élni (autonóm személyiség), aki élvezi ennek el nyét, de kínzó magányával izet önállóságáért. Ez a személyiség sem mentes a szabálykövetést l, de maga válogatja meg, hogy milyen szabályt követ, és ezzel elfordul korábbi csoportjától. Ezért bizonyos hiedelemgy jtemények (ideológiák) számára könnyebben hozzáférhet vé válik, ezeket keresi és találja meg az interneten, és teszi ki magát hatásuknak. Bajait, betegségeit, fájdalmait saját maga akarja orvosolni, így gyógyszer-, illetve drogfügg vé válik. Ez utóbbi révén kilóg a normálisnak tartott emberek kategóriájából, így nem a jöv humánetológusa, hanem a pszichiátere értékeli. A tárgyakra átruházott evolúció az utolsó 100 évben alapjaiban változtatta meg a humánetológia fogalomrendszerének jelentését is. Az agresszió kezdetben a személyes er szakot jelentette, de hamar átment eszközös er szak formájába, majd az utolsó száz évben a tömegpusztító fegyverek kialakulásával úgy látszott, hogy eléri csúcspontját. Nem így történt, ma már az agresszió eszközrendszere képes az egész emberiség kiirtására (atombomba), beleértve az eszközök létrehozóját is. Az intelligens emberi elme tehát képessé vált a tömeges önmegsemmisítés eszközének kigondolására, ami min ségi eltérést jelent az ökölhöz és bunkóhoz képest. De ugyanez történt a hiedelmekkel kapcsolatban is. A hiedel-
mek az emberi agyban keletkeznek, de ahhoz, hogy hassanak is, el kell terjedniük. Ez akár még néhány száz évvel ezel tt is hosszadalmas folyamat eredménye volt, míg az internet, a rádió és a televízió korszakában egy gombnyomással másodpercek alatt adható és vehet . Ha a hiedelmek hatása az emberi etológiában oly fontos, mint ezt Csányitól megtudhatjuk, akkor ennek felgyorsulása, pillanatszer keletkezése és váltása, illetve a legszélesebb rétegekhez való eljutása nem maradhat megnyilvánulás nélkül a jöv emberében, akár a nagycsoportban (társadalomban) él embert vesszük igyelembe, akár az önkéntesen kialakított egyszemélyes közösségeket. Ha végigvizsgálnánk az emberi magatartásra ható egyéb fontos tényez ket, hasonló nagyságrend eltéréseket találhatnánk. De ez a kett is bizonyítja, hogy az emberi magatartás változása a közelmúlt rövid ideje alatt is nagyobb volt (és lesz), mint a Homo sapiens korábbi mintegy 40 000 éve alatt. Ennek jöv beli észleléséhez természetesen az is szükséges, hogy a korábbi lassú evolúciós változásokhoz szokott emberi szervezet életfontos károsodások nélkül elviselje a gyors és radikális változásokat. Rólunk szól a humánetológus Csányi Vilmos könyve, érdemes minden sorát igyelembe venni. El kell gondolkodni rajta, és követni tanácsait. Még nem késtünk el azzal, hogy megismerjük jelenlegi önmagunkat, akármilyenek is vagyunk. Emberként ezt megtehetjük, és valószín leg nem is bánjuk meg, miközben aki megéri, a várható változások után képes lesz összehasonlítást tenni. Rólunk szólnak azok a sorok is, amelyeket orvosbiológusként e bölcs könyv élvezetének hatására olvasónaplómba bejegyeztem. (Csányi Vilmos: Íme, az ember, Libri Kiadó, Budapest, 2015)
Irodalom [1] Hawks J. (2016): Humans never stopped evolving. The Scientist, aug. 1.
[2] Beauchamp J. P. (2016): Genetic evidence for
natural selection in humans in the contemporary United States. Proc Natl Acad Sci, USA, 113, 7774. [3] Csaba G. (2007): Thoughts on the cultural evolution of man. Developmental imprinting and transgenerational effect. Riv Biol, 100, 461. [4] Csaba G. (2015): A fejl dési rendellenesség fogalmának átértékelése: a hibás perinatális imprinting jelent sége. Orvosi Hetilap, 156, 1120. [5] Csaba G. (2016): The present and future of human sexuality: impact of faulty perinatal hormonal imprinting. Sexual Medicine Reviews, megjelen ben [6] Hashemi F et al. (2013): Effect of a single neonatal oxytocin treatment (hormonal imprinting) on the biogenic amine level of the adult rat brain: could oxytocin-induced labor cause pervasive developmental diseases? Reprod Sci, 20, 1255.
503
OLVASÓNAPLÓ
A nagy tudomány kis története
A
tudomány története mindig tanulságos, bár nem mindenkinek egyformán érdekes. Napjainkban azonban b velkedünk ilyen témájú könyvekben. Ez év október 18-án ünnepeltük Simonyi Károly akadémikus születésének századik évfordulóját, amelynek kapcsán sok szó esett a professzor
monumentális m vér l, A izika kultúrtörténetét l is [1], amelyet akár „A izika magyar Bibliájának” is nevezhetünk. Nemrég jelent meg magyar kiadásban a Nobel-díjas Steven Weinberg amerikai elméleti fizikus A világ megismerése c., a fizika történetét ismertet , információkban gazdag és átfogó tudománytörténeti munkája, amely a teljes természettudományt áttekinti. A könyv részletes ismertetésével a könyv fordítójának, Both El dnek a cikke foglalkozik lapunkban. [2] Ezt a sort követi Willian Bynum A tudomány rövid története cím könyve, amely a nagyközönséget célozza meg. A könyv eredeti címe: A little history of science, amit többféleképpen lehet magyarra fordítani. Az eredeti változatnak talán az Egy kis tudománytörténet fordítás felelne meg, de a magyar fordító feltehet en megfelel bbnek találta a „rövid” jelz használatát. William F. Bynum a Univerity College London emeritus professzora, egyike a legkiválóbb angol orvostörténészeknek. Ezúttal többre vállalkozott, mint amit a
504
könyv szerény címe sejtet. Célja az volt, hogy a iatalokban felkeltse az érdekl dést a tudomány, ezen belül az olyan kérdések iránt, amiket a legtöbb feln tt csak ritkán tesz fel. A szerz úgy tartja, hogy fontosabb az olvasóban kérdéseket generálni, mint mindenre azonnal részletes választ adni. Ez a könyv egyes recenziók szerint ideális ajándék iatalok számára, de nem árt el tte elolvasni, hogy az ajándékozó fenn tudja tartani a feln ttek „mindentudásának” mitoszát. A BBC Focus m szaki-tudományos magazin véleménye szerint: „E gondolatgazdag, elegánsan megformált kötet az ifjú olvasók számára készült, de igyelemfelkelt ösztönzés bárkinek, aki a tudatlanságtól a tudásig vezet rendkívüli utunkat próbálja nyomon követni.” Kedvcsinálónak érdemes néhány fontos megállapítást szó szerint idézni. a könyvb l. Az els fejezetben (A kezdetek) már fontos megállapításra kerül sor: „A tudomány különleges dolog, a legjobb eszköz arra, hogy tudakozódjunk a világról és mindenr l, amit magában foglal – önmagunkat is beleértve. Az ember évezredek óta tesz fel kérdéseket mindarról, amit maga körül lát. Az eddig született válaszok rengeteget változtak, ahogy maga a tudomány is. A tudomány dinamikus: azokra az elképzelésekre és felfedezésekre épül, amelyek egyik nemzedék továbbad a másiknak, vadonatúj felfedezések esetében pedig hatalmas ugrásokat tesz. Ami nem változott, az a tudomány m vel inek kíváncsisága, fantáziája és intelligenciája. Lehet, hogy ma többet tudunk, mint azok, akik 3000 évvel ezel tt próbálták megfejteni saját világukat, de semmivel sem vagyunk okosabbak náluk.” Az utolsó fejezetben (Digitális korunk tudománya) a szerz összegzi néhány fontos gondolatát: „Az egyik dolog, amit ebben a kis könyvben meg akartam mutatni, az, hogy a tudomány mindig az adott történelmi pillanatot tükrözi. Hippokratész pillanata más volt, mint Galileié, vagy Lavoisier-é. E könyv szerepl it els sorban gondolkodásuk és kommunikációs képességük különböztette meg kortársaiktól. Ezért érdemes megjegyezni, amit gondoltak és leírtak.... Napjainkban azonban a tudomány többre képes, mint valaha. A számítógépek nemcsak a tudósokat és diákokat segítik, hanem a b nöz ket és hackereket is. A tudománnyal és technikával
ugyanúgy vissza is lehet élni, mint ahogyan a közjót is lehet szolgálni velük. Szükségünk van jó tudósokra, de jó polgárokra is, akiknek gondjuk lesz rá, hogy a Föld élhet bb hely legyen mindannyiunk számára... „A modern tudomány elképzelhetetlen korszer számítógépek nélkül. Sok alapvet tudományos probléma megoldása –
az új gyógyszerek megtervezését l a klímaváltozás modellezéséig – ezeken múlik. Otthon is millió dologra használjuk: a házi feladatok elvégzését l a jegyrendelésen át a számítógépes játékok zéséig... A modern tudományhoz hasonlóan a modern élet is a számítógéphez kötött.” A fentieket összegezve ez a „kicsike” tudománytörténet érdekes és tanulságos olvasmány mindenki számára, aki szeret gondolkodni és tudni szeretné, mire jó a tudomány! William Bynum: A tudomány rövid története, Kossuth Kiadó, Budapest, 2016 BENCZE GYULA
Irodalom [1] Bencze Gyula: A izika magyar Bibliája, Természet Világa, 2016/10, 461-462 old. [2] Both El d: A tudománytörténet els három perce, Természet Világa, 2016/4, 165-169 old. Természet Világa 2016. november
VILÁGJÁRÓ
TÓSZEGI ZSUZSANNA
K be vésett múlt – Angkor Második rész látogatók nagy többsége úgy tekint Angkorra, mint egy let nt civilizáció fennmaradt emlékére, amelyet az európaiaknak kellett felfedezniük és kiszabadítaniuk a dzsungel szorításából. Ez a kép azonban több tekintetben hamis. A kambodzsaiak számára Angkor a khmer kultúra kontinuitásának bizonyítéka, nemzeti identitásuk fontos része, er teljes spirituális és társadalmi értékek hordozója és – nem utolsósorban – fontos nemzeti jelkép: Kambodzsa zászlajában a f templom, Angkorvat tornyai láthatók. Európába el ször a XVI. század folyamán jutott el a hír a hatalmas fallal körbevett csodálatos városról, Angkorthomról. Az akkor ott járt portugál misszionáriusokat kés bb sokan követték, köztük Charles-Émile Bouillevaux, aki 1857-ben tette közzé tudósítását a dzsungelben rejt z épületekr l. [1] Híradása alapján jutott el néhány évvel kés bb a természettudományos képzettség és jól rajzoló Henri Mouhot Angkorba. Az Indokínában töltött három éve alatt Mouhot jelent s ornitológiai és zoológiai eredményeket ért el, ez irányú felfedezéseinél azonban lényegesen nagyobb igyelmet keltett az a beszámoló, amelyet angkori tartózkodásáról tett közzé egy folyóiratban. A kiváló tudós mindössze 35 éves volt, amikor elhunyt maláriában; sírja a laoszi Luang Prabang városától 10 kilométernyire található. Henri Mouhot 1858–1860 közötti expedícióiról összeállított posztumusz könyve Voyage dans les royaumes de Siam, de Cambodge, de Laos et autres parties centrales de l’Indochine címmel jelent meg 1863-ban. [2] A Mekong folyó vidékére irányuló els tudományos expedíciót a franciák szervezték meg 1866–1868 között. Az angkori terület módszeres feltárását is magába foglaló útra magukkal vitték a kit n rajzoló hírében álló Louis Delaporte-ot, aki a Voyage au Cambodge címmel 1880-ban megjelent könyvében tette közzé kambodzsai élményeit. Delaporte el volt ragadtatva a khmer m kincsek szépségét l, gazdagságától, olyannyira, hogy összegy jtött és Párizsba szállíttatott számos szobrot, reliefet, épületelemet, ahol az 1878. évi világkiállításon, a Trocaderoban mutatta be az addig Európában teljesen ismeretlen khmer m vészet remekeit. Tervei szerint a világkiállítás után egy újonnan létrehozandó indokínai múzeumba kerültek volna át
A
Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
Ezért a látványért ezrek zarándokolnak naponta Angkorvathoz
a khmer m alkotások, amelyeket azonban csak 70 év múltán láthatott újra a nagyközönség. [3] A párizsi Guimet Múzeumban 2013-ban rendezték meg azt a nagyszabású kiállítást, amelyen frissen restaurálva mutatták be az Angkorból származó remekm veket. Kambodzsa a XX. században Kambodzsa népe nemcsak a régmúltban, hanem a XX. században is nagyon sokat szenvedett. A külföldi hatalmakkal szemben 1953-ban nyerte el függetlenségét. A 70-es évek elején – egy államcsínyt követ en – nemzeti ellenállási mozgalom vette kezdetét, amelynek egyik következményeként a vietnami harcosokat üldöz amerikai csapatok megtámadták az országot. Az amerikai bombázás meger sítette a vörös khmerek mozgalmát, akik 1975-ben kikiáltották a Demokratikus Kambodzsa nev államot. Az ország legtragikusabb, legvéresebb korszaka a vörös khmerek nevéhez f z dik. Rémuralmuk alatt a Pol Pot irányította hóhérok az összes tanárt, szerzetest, értelmiségit legyilkolták: minimum 1 millió embert öltek meg, de egyes becslések szerint a teljes lakosság 30%-a, 2,5 milliónyian váltak a vérengzések áldozatává. A pol potisták fölszámolták a magántulajdont,
eltörölték a pénzt és vele együtt a szabad piacot, megsemmisítették a városi életformát. A vörös khmerek rémuralma négy évig tartott; a vietnamiak 1979-ben zték el a széls baloldali rezsimet. A hegyekbe visszaszorult vörös khmerekkel még egy évtizedig tartott a gerillaharc, majd 1989ben a vietnami csapatok elhagyták az országot. Néhány évvel kés bb lezajlottak az els szabad választások. Kambodzsa 1993 óta élvezi a valódi függetlenséget; államformája alkotmányos monarchia. Angkor az ENSZ békefenntartóinak felügyelete alatt álló id szakban, 1992-ben került föl az UNESCO világörökségi listájára; 2004-ig a veszélyeztetett helyszínek között tartották számon. Az angkori romváros feltárásának, védelmének, állagmegóvásának és a kapcsolódó turisztikai fejlesztéseknek a felügyeletét az 1995-ben alapított szervezet, az APSARA (Authority for the Protection of the Site and Management of the Region of Angkor) látja el. Adatok a világ idegenforgalmáról A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, WTO) szerint 1990 és 2002 között a külföldr l beutazó turisták száma 457,3 millió f r l 714,6 millió f re emelkedett. A 2000-es évek válságából
505
VILÁGJÁRÓ
Úszó lakóház a Tonlé Szap vizén (A szer felvételei)
való kilábalás után, 2015-ben már 1 milliárd 184 millió külhonból érkez turistát regisztráltak – ez 25 év alatt két és félszeres növekedést jelent. A turisták 2015-ben 1232 milliárd dollárt költöttek a felkeresett országokban. Az egyes régiók közül a legtöbb utas (51%) Európába érkezik, ezt követi Ázsia és Óceánia 24%-kal, a sorban a harmadik Észak- és Dél-Amerika 16%-kal. Számarányukhoz képest a turisták Európában kevesebbet (36%-ot) költenek – ez az arány Ázsia és Óceánia országaiban 34%, Amerikában pedig 23%. A nemzetközi utasforgalom Ázsia és Óceánia területén növekszik a legnagyobb ütemben. [4] A turizmus társadalmi-gazdasági hatása Kambodzsában A World Travel & Tourism Council közleménye szerint 2014-ben a turizmus GDPhez való közvetlen hozzájárulása 13,5%, teljes hozzájárulása pedig 29,9% volt. [5] Az utóbbi néhány évben a turizmus vált az ország gazdaságának húzóágazatává, átvéve a ruházati ipar korábbi vezet szerepét. Míg ez utóbbiban mintegy 600 ezer, addig a turizmusban 500 ezer ember dolgozik. Annak ellenére, hogy Kambodzsa gazdasági teljesítménye évi 8%-kal növekszik, az ország továbbra is Ázsia legszegényebb országai közé tartozik. Az Ázsiai Fejlesztési Bank közleménye szerint 2012-ben Kambodzsa lakosságának 41%-a napi két USA dollárnál kevesebb jövedelemb l sínyl dött. A Sziem Reap-i régió az ország legszegényebb vidékei közé tartozik. [6] A World Factbook legfrissebb adatai a következ k: 2,66 millió ember tengeti az életét napi 1,20 dollárnál kevesebb jövedelemb l; az 5 évesnél iatalabb gyermekek 37%-a krónikus alultápláltságtól szenved. Az ország kilátásai aggodalomra adnak okot, f ként a mindent átható korrupció, a rendelkezésre álló humán er -
506
források elégtelen volta és a jövedelmek egyenl tlen eloszlása miatt. A lakosság fele 25 év alatti, de az oktatás hiányosságai miatt a iatalok nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges képességekkel – különösen az ország infrastrukturális szempontból hátrányban lév területein. [7] A szent helyek kiárusítása 1994-ben 133 ezer turista érkezett az országba – közülük 8 ezren váltottak jegyet Angkorba, ahol négy évvel kés bb csaknem 41 ezer, 1999-ben pedig 100 ezer belép jegyet adtak el. [8] Az ezredforduló után gyors emelkedés tapasztalható: a WTO adatai szerint 2010 és 2014 között 57%-kal n tt a Kambodzsába beutazó turisták létszáma. [9] Angkorban 2008-ban 850 ezren, 2015-ben viszont már 2,1 millióan vásároltak belép t [10] – tehát két évtized alatt tizenhatszorosára n tt a látogatók száma: ez több mint nyolcszorosa a világturizmus növekedési ütemének. 2016 els két hónapjában 493 854 kül-
földi turista látogatott el legalább egy napra Angkorba. A hatóságoknak azért állnak pontos adatok a rendelkezésükre, mert a templomokat kizárólag fényképes látogatójeggyel lehet megtekinteni. E két hónap alatt a belép jegyekb l származó bevétel 14,3 millió dollár volt. [11] A turisztikai szempontból fontos infrastruktúra kiépítése gyors ütemben halad: az Angkor közvetlen szomszédságában fekv Sziem Reap városában 2015 tavaszáig 144 szálloda és 220 vendégház épült, amelyek összes kapacitása csaknem 15 ezer szoba. [12] Az adatok ugyan imponálóak, de a rohamos növekedés hatása sok szempontból nem mondható pozitívnak. Tim Winter, a Manchesteri Egyetem kutatója, az angkori civilizáció elkötelezett híve hívta föl a igyelmet az UNESCO 1996-ban összeállított, Angkor: Past, Present and Future cím jelentésében olvasható megállapításokra. A turizmus kártétele sokkal gyorsabb és jelent sebb a khmer kulturális örökség számára, mint a valahai megszállók és a mai fosztogatók okozta károk összesen. A szabályozatlan kereskedelmi csatornák jelent sen megkönnyítik Angkor „kiárusítását”. A khmer kulturális örökség kizsákmányolásából származó haszon a kiválasztottak magánvagyonát gyarapítja – az ország korántsem proitál annyit a bevételekb l, mint amennyit lehetne. [13] Komoly kritikákkal illetik az ország kormányát amiatt, hogy a belép jegyekb l képz d , sokmillió dolláros bevétel – amely 2015-ben elérte a 60 millió dollárt – egy kormányközeli üzletember zsebébe kerül, aki a hatalmas proitból roppant keveset áldoz Angkor állagmegóvására, konzerválására. A látogatói létszámnövekedés generálta gazdasági fellendülésb l is nagyon kevesen proitálnak.
Cölöpökön álló kalyibák a Tonlé Szap partján
Természet Világa 2016. november
VILÁGJÁRÓ rozoga lélekveszt itt-ott megfeneklik. Sokáig tart, amíg sikerül elindulni, és a vízinövényekkel s r n ben tt, keskeny csatornán keresztül a hajó kijut a tó nyíltabb részeire. A csatorna két oldalán az ordító nyomor látható jelei úgy zuhannak a jól szituált turistákra, hogy a szavuk eláll. Hogyan élhetnek itt az emberek?! Csak ez a kérdés zakatol a fejekben, miközben csodálkozva nézik a dibdáb oszlopok tetején billeg kalyibákat, amelyekr l nehéz elhinni, hogy egy er sebb szél el nem viszi ket. Honnan nyerik az ivóvizet, hol mosnak, hogyan tisztálkodnak az itt él k, és vajon mit gondolhatnak az ket folyvást fotózó, videózó külföldiekr l? „A turizmus kétél fegyver”
Már kora reggel özönlenek a turisták Angkorvatba (Garami Ágnes felvétele)
Amióta 1992-ben Angkor fölkerült a világörökségi listára, Sziem Reap tartomány gazdasági jellege gyökeresen megváltozott: az évezredes múlttal bíró mez gazdasági termelés vezet helyét – hihetetlen gyorsan, alig két évtized alatt – a szolgáltatóipar vette át. A változások drámai méretekben zajlanak. A szállodaépítkezések, majd az új hotelek m ködtetése, a vendéglátás rengeteg új munkaer t igényel, és nemcsak az alantasabb feladatokra: a turisták közvetlen kiszolgálását ellátó, magasabban kvaliikált, nyelvtudást igényl munkakörökbe is egyre több ember kell. Mindennek következtében a térségbe jelent s bevándorlási hullám indult meg. A számtalan új munkahely a lakosság egy részének segít kitörni a mélyszegénységb l. A turizmus által generált folyamat azonban ellentmondásokkal terhelt: legalább annyi határozottan pozitív, mint amennyi er sen negatív hatást vált ki a társadalmi–gazdasági környezetb l. Az idegenforgalomból származó, közvetett vagy közvetlen bevételeknek köszönhet en a tartomány lakosságának mintegy fele ma már jóval magasabb életszínvonalon él, mint az országos átlag. A tudás és kompetencia híján lév , és ezért a javadalmakból nem részesül lakosok azonban sokkal er teljesebben élik át saját szegénységüket az odalátogató külföldiek gazdagságának és a turizmusból él honitársaik gyarapodásának láttán. További óriási – és egyre növekv – gondot jelent, hogy a gyorsan b vül szállodai kapacitások a sz kös vízkészlet mind nagyobb hányadát veszik el a mez gazdaság el l. Ahol fél évig egy csepp es sem esik, ott katasztrófát idéz el , ha a monszun beállta el tt elfogy a tározókból az életet Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
Az APSARA turisztikai igazgatója 2000ben a következ célokat fogalmazta meg: a Kambodzsába irányuló idegenforgalmat át kell alakítani kulturális turizmussá. Er teljesen emelni kell a kulturális turizmussal összefügg szolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy elkerüljék a nemkívánatos tömegturizmust. [14] A helyzet azóta nem egészen ebbe az irányba változott. Nincs könny helyzetben a kambodzsai kormányzat, amikor egyensúlyi helyzetre törekszik az örökség védelme, illetve Angkor piaci hasznosítása között. A rohamosan növekv turistaáradat f ként a legismertebb helyekre zúdul: Phnom Bakenget például naplemente idején több ezren lepik el. Az idegenek semmire sem ügyelve taposnak a feliratos köveken. „Ez a hely a X. században tökéletes alkotás volt, amely matematikai és vallási
jelent víz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy turisztikai szempontból éppen a száraz évszak az er s: a vendégek túlnyomó része az es mentes hónapokban érkezik, és a szállodában elvárja az otthon megszokott, korlátlan mennyiség vízhasználatot. A jobb szállodák vendége feszített víztükr , kristálytiszta úszómedencében üdülhet föl, aztán magára vessen, ha a kiáltó ellentétek okán szíven üti a „Tonlé Szap úszófalvainak megtekintése” címen meghirdetett program. Ahogy már szóltunk róla, az ország boldogulásának egyik f szerepl je a Tonlé Szap, amelynek vízszintje a száraz évszakban jelent sen csökken, az es s évszakban pedig több méterrel megMai táncosn korabeli viseletben emelkedik. Olvasva ezt az információt, magától értet d nek tartjuk, és nem feltétlenül gondolkodunk el azon, hogy a tóparton él lakosság vajon hogyan kezeli a 8–10 méter magas vízszintkülönbséget? A legegyszer bb megoldás, ha cölöpökre építik a házakat – gondolnánk. És lám: valóban cölöpökre épült hajlékokat lehet látni a Tonlé Szap partján – bár ezeket er s túlzás házaknak nevezni. Közeledve a tóhoz, már messzir l orrba veri az embert a poshadó víz mindent átható szaga, amely a vízparton szinte elviselhetetlenné válik. Az alacsony vízállás miatt a turistákat szállító,
507
VILÁGJÁRÓ Irodalom
Beng Mealea romjai
harmóniát tükrözött, és ahová a király és a szerzetesek imádkozni jöttek. Ma azonban nézzünk csak rá. Nem arra tervezték, hogy sok ezer ember egyszerre tartózkodjon benne. A turizmus kétél fegyver. Azt szeretnénk, ha mindenki felismerné Angkor templomainak fontosságát, de nem így…” – nyilatkozta John H. Stubbs, a World Monuments Fund alelnöke. [15] Végezetül ejtsünk néhány szót a részben Angkorban forgatott Tomb raider cím ilmr l, amelyr l nehéz azt állítani, hogy egyértelm el nyt jelent a világörökségi helyszín számára. A megilmesített számítógépes játék f h se, a XXI. század „szuÓkori táncosn portréja
pern je” azt a feladatot kapja, hogy a világ négy tájáról – köztük Angkorból – gy jtsön össze különleges érték m kincseket. A ilm bizonyos jeleneteit az angkori területen található, romjaiban meghagyott Ta Prohm templomban forgatták, ahová 30 kamionnal szállították a különböz kellékeket. A hatóságok azon aggódtak, hogy a ilmesek, statiszták és segít ik majd kárt tesznek a romokban, de ez szerencsére, akkor nem következett be. Nem így kés bb. Ahogy a már idézett kutató, Tim Winter rámutat, a hollywoodi szemlélet sokkal többet ártott azóta Angkornak, mint amennyit 2001-ben a Paramount Pictures által izetett dollárok jelentettek. A sztori miatt a Tomb raider rajongók szemében a magasrend , si khmer civilizáció mindössze annyi értéket képvisel, hogy azt – a helyér l kiragadva – érdemes elrabolni. Sem a ilm, sem a számítógépes játék nem segíti az évezredes khmer kultúra megértését; a Tomb raider puszta díszletté degradálja, és nem tiszteletre méltó, si, szent helyként mutatja be templomvárost. Tim Winter idézi egy kambodzsai néz véleményét: el ször keltették életre Angkort a világ számára láthatóan, hogy aztán rögvest le is rombolják. [16] *** Szerencsére sokan vannak, akik a khmer civilizáció remekeiben nem a távol-keleti Disneyland megvalósításának lehet ségét, hanem a szervesen fejl d kulturális örökség egyik fontos állomását látják, amelynek megóvására jelent s anyagi er ket kell mozgósítani. Kambodzsa összes bevételének egyharmada a külföldi kormányok és szervezetek támogatásából származik.
508
[1] Bouillevaux könyvének címe: Travel in Indochina 1848–1846, The Annam and Cambodia http://www.cambodiasite.nl/ angkorwateng.htm [2] A könyv digitalizált változata a francia nemzeti könyvtár honlapján elérhet : http://gallica. bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1025086s [3] Abandoned casts of Angkor Wat treasures to be on show in Paris. In: The Hindu. September 3, 2013. http://www.thehindu. com/todays-paper/tp-in-school/abandonedcasts-of-angkor-wat-treasures-to-be-onshow-in-paris/article5086736.ece [4] International tourist arrivals up 4% reach a record 1.2 billion in 2015. Press release, 2016. január 18. http://media.unwto.org/pressrelease/2016-01-18/international-touristarrivals-4-reach-record-12-billion-2015 [5] Travel & Tourism. Economic impact 2 0 1 5 . C a m b o d i a . h t t p : / / w w w. w t t c . org/-/media/files/reports/economic%20 impact%20research/countries%202015/ cambodia2015.pdf [6] Cambodia Country Poverty Analysis 2014. Asian Development Bank. http://www. adb.org/sites/default/files/institutionaldocument/151706/cambodia-countrypoverty-analysis-2014.pdf [7] The World Factbook. Cambodia. [Last updated on June 16, 2016] https://www. cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/cb.html [8] Winter, Tim: Remapping Angkor; from Landscape to Touristscape(s). In: PostConlict Heritage, Postcolonial Tourism. Routledge, 2007. 68.o. [9] Cambodia: Country-speciic: Basic indicators (Compendium) 2010-2014 (01.2016) http://www.e-unwto.org/doi/abs/10.5555/ unwtotfb0116010020102014201601 [10] Chandara, Sor: Angkor visitor numbers lat in 2015. In: The Phnom Penh Post, 6 Januar 2016. http://www.phnompenhpost.com/business/angkor-visitor-numbers-lat-2015 [11] Angkor gets half a million tourists in two months. In: Business Standard, March 4, 2016. http://www.business-standard.com/article/ news-ians/angkor-gets-half-a-million-touristsin-two-months-1z16030401372_1.html [12] Kingdom of Cambodia, Ministry of Tourism – Hotel/Guest houses list for May 2015 http:// siemreaptourism.gov.kh/statistics/hotels [13] Winter, Tim (2007) 72.o. [14] Winter, Tim (2007) 74.o. [15] Modern turizmus fenyegeti az si templomokat. In: Múlt-kor, 2007. február 22. http://multkor.hu/cikk.php?id=16527&pIdx=1&print=1 [16] Winter, Tim: Tomb raiding Angkor: a clash of cultures. In: Indonesia and the Malay World, Vol. 31, No. 89, March 2003 https://www. researchgate.net/publication/232975343_ Tomb_Raiding_Angkor_A_clash_of_ cultures Természet Világa 2016. november
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK TÚL AKTÍV GALAXIS Az egyik legismertebb csillagontó galaxis a Nagy Medve csillagképben található, kozmikus viszonylatban közeli, mindössze 12 millió fényévre lév M82. (Csillagontó vagy csillagvihar-galaxisoknak azokat a csillagrendszereket nevezzük, amelyekben a megszokottnál nagyságrendekkel nagyobb ütemben születnek új csillagok.) A galaxis sokkal kisebb a Tejútrendszernél, mégis több új csillag jön létre benne, mint a mi galaxisunkban. Amerikai és tajvani csillagászok legújabban azt vizsgálták, fenntartható-e a megigyelt ütem csillagtermelés, és egyértelm en arra a következtetésre jutottak, hogy nem. Rádiócsillagászati módszerekkel megmérték, mennyi gázt képes az M82 a környezetéb l magához szívni, illetve mennyi gázt dobnak ki magukból a galaxis meglév csillagai. Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy összességében a galaxis egészét elhagyó anyag több az oda kívülr l beáramló gáznál. Azt már korábban is tudták a csillagászok, hogy az M82 a benne lév óriás molekulafelh k anyagából évente 13 naptömegnyit alakít át csillagokká, miközben további 17 naptömegnyi gáz kiáramlik a galaxisból. Ezzel szemben az oda beáramló gáz csak 3,5 naptömeg évente. Ez viszont azt jelenti, hogy az M82 m ködése hosszú távon fenntarthatatlan, a galaxis mindössze 8 millió évig tudna a most megigyelhet intenzív tempóban m ködni, ami a galaxisok sok milliárd éves korához képest csak futó pillanat. Az M82 számára megoldást jelenthet, ha a benne atomos formában b ségesen jelen lév , de túlságosan ritka gázt valamilyen módon molekulárissá, óriás molekulafelh kké tudná átalakítani. Hasonló problémával a Tejútrendszerhez hasonló méret , nagy spirálgalaxisoknak is szembe kell nézniük, bár azokban a helyzet kevésbé súlyos, mert ott a gáz 1–2 milliárd évre elegend . A Tejútrendszer az átlagosnál kedvez bb helyzetben van, mert legnagyobb kísér galaxisai, a Magellán-felh k plusz gázt juttatnak a halójába. (www.newscientist.com, 2016. augusztus 19.) MÉG GYORSABBAN TÁGUL Mármint a Világegyetem. Másfél évtizede még az is óriási szenzáció volt, hogy tágulása gyorsul. Egy új kutatásból most az derült ki, hogy tágulása az eddig feltételezettnél is 5–9 százalékkal gyorsabb. A kutatást az az Adam Riess ( rtávcs Tudományos Intézet és Johns Hopkins Egyetem) vezette, aki az 1990-es évek végén a gyorsulva tágulás egyik felfedez je, és ennek elismeréseképpen a 2011-es izikai Nobel-díj egyik kitüntetettje volt. Riess szerint a felfedezés közelebb vihet a Világegyetem 95%-át kiTermészettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
tev sötét anyag és sötét energia természetének megértéséhez. Riess és munkatársai a Hubble- rtávcs vel 2400 cefeida típusú változócsillagot és 300 Ia típusú szupernóvát vizsgáltak meg. Mindkét vizsgált csillagtípus olyan viszonyítási alapul szolgáló égi fényforrásnak számít, amelyekre csillagászati távolságskálánk épül. Kiszámították a különböz galaxisokban felvillant 300 szupernóva távolságát, majd ezt összehasonlítva a távoli galaxisok vöröseltolódásával kiszámították a Világegyetem tágulásának ütemét, azaz a Hubble-állandó értékét. Minden korábbinál pontosabb értéket kaptak az állandóra, eszerint annak értéke 73,2 km/s/ Mpc (1 Mpc = 1 millió parszek = 3,26 millió fényév). Ez azt jelenti, hogy a kozmikus objektumok ma megigyelhet távolsága 9,8 milliárd év alatt n a kétszeresére. Az új adat 5–9%-kal nagyobb a Hubble-állandó korábban, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megigyelése alapján számított értékénél (amelyb l a Világegyetem 13,8 milliárd éves kora következett). Az eltérés magyarázatára a kutatók több lehet séget is felvetettek. Lehet, hogy a gyorsulva tágulás okaként feltételezett, titokzatos sötét energia hatása er sebb, mint gondolták. Lehet, hogy valamilyen ismeretlen „sötét sugárzás” is közrejátszik, amelynek hatását eddig nem vették igyelembe. A „közönséges” anyag mennyiségét négyszeresen felülmúló sötét anyagnak is lehet valamilyen, még ismeretlen, bizarr tulajdonsága. Mint ahogy a kutatók szerint az is el fordulhat, hogy Einstein gravitációelméletéb l hiányzik valamilyen fontos tényez . Az eredmény értelmezése tehát még várat magára. Az eredményeiket bemutató cikket az Astrophysical Journal elfogadta közlésre. (www.space.com, 2016. június 2.) ÁTMENET HANGYÁSZ ÉS KAMÉLEON KÖZÖTT? A mintegy fél méteres Drepanosaurus egy kihalt csoporthoz tartozott, ami a gyíkok, a krokodilok és a dinoszauruszok seivel volt rokonságban. Eddigi egyetlen maradványa egy er sen összenyomott csontváz volt Olaszországból. A kutatók most a híres új-mexikói Ghost Ranch lel hely 212 millió éves k zeteiben találtak Drepanosaurus-végtagmaradványokat.
Ezek meger sítették, hogy ökológiai szempontból az állat átmenetet mutatott a kaméleonok és a hangyászok közötti. A kisméret hüll mells végtagjának második ujján masszív karom fejl dött ki. A legtöbb Tetrapodánál az alkar két megnyúlt és egymással párhuzamos csontot tartalmaz (radius: orsócsont és ulna: singcsont). A Drepanosaurusnál azonban nem párhuzamosak, hanem az ulna egy lapos, sarló alakú csont volt. A csuklócsontjai sem olyan rövidek, mint a Tetrapodáknál általában szokás, s t hosszabbak voltak, mint a radius. Ez a végtagfelépítés arra utal, hogy a Drepanosaurus a hatalmas karmát be tudta akasztani a rovarok fészkébe, és utána er teljesen visszahúzva felszakította a fészket. Ez a mozgás nagyon hasonló lehetett a ma él hangyászok „m ködéséhez”. Az ujjai és a farka vége viszont a mai kaméleonokhoz hasonlóan alkalmazkodott a kapaszkodáshoz. (Current Biology, 2016. szeptember) HALEV TEKN SNEK ÁLCÁZOTT PÁNCÉLOS DINOSZAURUSZ Az eddig ismert ankylosauridák (pl. Edmontonia, Euoplocephalus) nagyméret , er sen páncélozott növényev k voltak. A kínai Liaoningosaurus-példányok azonban mást mutatnak. A L. paradoxus faj 2001es leírása hiányos példányokon alapult, és nem hagyott mély nyomokat sem a szak-, sem az ismeretterjeszt lapokban. Nagyon kisméret (34 cm-es) állat volt, kissé szokatlan tulajdonságokkal. Két nagy csontlemez volt a hasnál, néhány tüskés páncélelem a háton, vagyis eléggé eltért a többi páncélos dinoszaurusztól. A kis méret és a páncélelemek összeolvadásának hiánya alapján egyértelm en kifejletlen iatalnak gondolták a kutatók a leletet. Most azonban újabb példányokat írtak le ugyanarról a kínai alsókréta lel helyr l, amelyek a gyomortartalom alapján halev k voltak. Ezt alátámasztotta a fogak morfológiája is, ami egyértelm en húsev életmódra utalt. Bár a cikkben csak 2 példányt ábrázoltak, összesen több száz példányt találtak a Yixian Formációban. Mindegyiknek 50 cm alatt volt hossza, és egyiknél sem olvadtak össze a háti páncélelemek, viszont a hasat páncél borította. A paleontológusok kimutatták, hogy a kis méret ellenére ezek feln tt példányok, és a laza páncélzat arra utal, hogy vízi, vagy félig vízi életmódot folytattak. Sok tengeri hüll nél nem olvadnak össze teljesen a csigolyák vagy a keresztcsontok, a hasi páncélzat pedig er sen emlékeztet a tekn sökre. Ez az els ismert bizonyíték arra, hogy húsev k, vagy mindenev k is lehettek a növényev Ornithischiák között. (Journal of Geology, 2016. augusztus)
509
tásááeg és kr l
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK A FOTOSZINTÉZIS NÖVEKEDÉSE ÉS A SZEZONÁLIS SZÉN-DIOXID-CIKLUS A Nature-ben nemrégiben megjelent tanulmány szerint a szén-dioxid-koncentráció megkett z dése esetén a globális fotoszintézis egyharmadával fog növekedni. A tanulmány a bioszféra egészsége miatt nagyon fontos, mivel a fotoszintézis biztosítja az állatvilág számára az els dleges élelemforrást. A jöv klímaváltozása szempontjából is lényeges. Jelenleg a vegetáció és a talaj az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxidnak nagyjából egynegyedét nyeli el, így lassítva le a globális felmelegedést. A kutatók szerint a talajba részben a megnövekedett fotoszintézis miatt kerül több szén. Elfogadott nézet, hogy a szén-dioxid-szint növekedésével a fotoszintézis is növekedni fog, amíg a megfelel tápanyagok, pl. nitrogén és foszfor elegend mennyiségben vannak jelen. A modellek szerint a globális fotoszintézis növekedni fog a szén-dioxid-szint növekedésével, de a „CO2-megtermékenyítés” mérete hármas faktorral fog eltérni. A szerz k felfedezték, hogy a CO2-megtermékenyítés mértéke megfelel a légkörben a CO2- koncentráció évszakonkénti változásának. Hawaiin és Alaszkában több évtizede mérik a szén-dioxid-koncentrációt, mely jellegzetes ciklust mutat. Nyáron, amikor a növények er teljesen fotoszintetizálnak és elnyelik a CO2-t, alacsonyabbak az értékek, télen viszont magasak, mivel a fotoszintézis abbamarad. A szezonális ciklus csúcs és völgy értékének amplitúdója a nyári fotoszintézis er sségét l és a növekedési szakasz hosszától függ. A mérések szerint a szezonális ciklus amplitúdója növekszik, de mit jelent ez a jöv re nézve? A kutatók összefüggést találtak a modell által szimulált CO2-amplitúdó-növekedés és az el re jósolt CO2-megtermékenyítés között. A megigyelt CO2-amplitúdó-növekedés alapján sokkal biztosabban lehetne megjósolni a CO2-megtermékenyítést. Egyes területeken, a korlátozott tápanyagtartalom ellenére a fotoszintézis útján történ CO2-megtermékenyítés jelenleg igen fontos szerepet játszik a globális talaj szénelnyelésben. Az elmélet szerint a talaj szénelnyelése jelent sen csökkenne a CO2szint stabilizálásával. (sciencedaily.com, 2016. október 3.) ÉDES FEKETESÉG A fagyiról az embernek a nyár, a h ség és a szabadságolás jut eszükbe. Ki gondolna a fagyival kapcsolatban sötét dologra? Ez azonban valószín leg a múlté, hiszen az sszel végz d fagylaltszezon új divatszíne a sötét fekete: egyre több helyen t nt fel a fekete fagyi – mégpedig a legkülönfélébb ízekben. A „divatdiktátor” egy manhattani fagylaltozó, melynek mélyfekete édes masszája az elmúlt hónapokban többször
510
Nem mindenki számára étvágygerjeszt , viszont különleges. Egyre inkább terjed a fekete fagylalt is bekerült a német újságokba és magazinokba. Közel 5 dollárért ad a New York-i fagylaltozó egy gombóc fekete fagyit, és az emberek sorban állnak érte De minek köszönheti a fekete fagylalt a színét? Nem másnak, mint a pörkölt kókuszdió hamujának, ami túlnyomórészt szénb l áll. Aktív szénként méregtelenít hatása van: az aktív szén ugyanis er sen porózus felületével a gyomor-bél traktusból felveszi a toxinokat és kiszállítja a szervezetb l. „Ingyen jár” a fagylalthoz a feketén elszínez d nyelv és fogak, mivel a hamu festékanyaga viszonylag makacs. A fekete festékanyag íze csalódást okoz mindazoknak, akik inom ízre számítanak. Az aktív szénnek ugyanis nincs íze. Valamilyen ízirányzatot azonban mégiscsak kellett neki találni, ezért a New York-iak olyan íz mellett döntöttek, amit a kókusztej, a kókuszvaj és a kókuszreszelék keveréke jellemez, s ami alapjául a vaníliafagylalt szolgál. Ám nem k a fekete fagylalt feltalálói. Már 6 éve árulja egy bonni cég a „Black Mamba” nev maszszát, amely a fekete fagylaltnak szolgál szín- és ízalapanyagul. k is az aktív szenet szenet alkalmazalkalmazzák festékként. Ami azonban az ízt illeti, a bonniak az amerikaiakkal ellentétben a vaníliára alapoznak. A „Black Mamba” fekete alapszínét a bonniak fekete cseresznyével ével el egészítik ki, valamint pattogó cukor gondoskodik bizserg érzésr l a szájban. (www.farbimpulse.de 2016. szeptember 14.) ULTRAHANGOS ÉBRESZTÉS KÓMÁBÓL Többnyire nem lehet megjósolni, hogy egy kómás beteg a kómából felébred-e, s milyen mértékben regenerálódik agym ködése. Igaz ugyan, hogy az agyvizsgálati képeken látható károsodások kiindulópontul szolgálnak, az orvosok azonban többnyire sötétben tapogatóznak. Még éber kómás betegek esetében is nehéz megállapítani, milyen mértékben van tudatánál az érintett személy. Martin Monti, a Los Angeles-i California Egyetem kutatója és munkatársai új módszert próbáltak ki az emberek kómából
való felébresztésére és regenerálódásuk fokozására. El ször egy 25 éves éber kómás betegnél próbálták ki, aki minimális mértékben volt tudatánál. A kezeléshez egy korong alakú ultrahangos adót helyeztek a páciens fejére, melyen keresztül célzott, de gyenge ultrahang-impulzusokat küldtek közvetlenül a féri thalamusába, a köztiagy területére, amely a tudat kapujának számít. Ez a vezérl központ közvetít a kívülr l, vagy a más agyi területekr l érkez ingerek és az agykéregben lév tudati központok között. A kezelés csupán tíz percig tartott és tíz impulzus hosszú volt – mégis jelent s hatást sikerült elérniük: a beteg már a kezelést követ napon ingerekre adott reakciói mérhet en javultak. Három nappal kés bb visszanyerte teljes tudatát, értette a beszédet és képes volt a külvilággal fejrázással vagy bólintással kommunikálni. A kutatás vezet je elmondta, mennyire igyelemreméltóak voltak a változások: mintha az agysejteknek indulási segítséget adtunk volna és felébresztettük volna ket. Általában ugyanis a thalamus tevékenysége a kómából való lassú ébredés esetén még sokáig a károsodás jelét mutatja, és csak gyógyszerekkel, különböz gyakorlatokkal alig lehet a károsodást csökkenteni. Az eddigi egyetlen lehet ség a károsodás csökkentésére egy kockázatos m téti eljárás volt, amely során elektródákat ültettek be közvetlenül a thalamus mellé. A most kidolgozott módszer is közvetlenül a thalamusra hat ugyan, de nem belülr l. További vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy az ultrahangos módszer minden kómás betegnek segít-e, vagy a kísérletben résztvev páciensnek különösen nagy szerencséje volt. Az sem tisztázott, hogy mélykómában lév betegeknél is hatékony-e a módszer, vagy csak olyanoknál, akiknél a tudat legalább minimális mértékben megmaradt. Ha a módszer hatékonyságát sikerül bizonyítani, lehet ség nyílik a kómás betegek rehabilitációjának javítására és gyorsítására. (www.scinexx.de, 2016. augusztus 26.) NAPFOGYATKOZÁSOK HATÁSA AZ IO LÉGKÖRÉRE A Jupiter négy Galilei-holdja közt a legkisebb és a bolygóhoz legközelebb kering Io felszínét az árapályer k által m ködtetett vulkánok uralják, s ezek adják a ritkás és egyenetlen légkör anyagának 90%-át kitev kén-dioxidot. Régóta kérdés volt, hogy a felszínen kifagyott állapotban található kén-dioxid miként járul hozzá a légkörhöz, s erre a korábbi kutatások bizonytalan és ellentmondásos eredményekkel szolgáltak. Most a Southwest Research Institute kutatóinak azt sikerült megigyelni a Hawaiin m köd Gemini teleszkóp TEXES (Texas Természet Világa 2016. november
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK Echelon Cross Echelle Spectrograph) m szere segítségével, hogy a hold légköre hogyan reagál arra, ha árnyékba kerül. Amikor teljes napfényben van az Io, kb. -147°C a h mérséklete, ez a Jupiter árnyékában visszaesik kb. -168°C fokra. Az 1,7 földi napnyi keringése alatt 2 órát tölt el az óriásbolygó árnyékában a hold, ezen napfogyatkozások ideje alatt a légköre összeroskad – a h mérséklet csökkenésével egyre zsugorodik, ahogy a kén-dioxid kifagy a hold felszínére. Az árnyékból kikerülve azután a kén-dioxid a légkörbe szublimál s felduzzasztja azt. A TEXES infravörös tartományú spektroszkópos mérésével a Gemini teleszkóp által érzékelt közvetlen h leadást képes vizsgálni, így nincs szüksége a napfényre a légkör vizsgálatához. A méréseket az árnyékba lépés el tti 40, valamint az árnyékba belépés utáni 40, illetve 50 perc során végezték el néhány perces id közönként, hogy a teljes változásról képet kapjanak. A Hubble- rteleszkóp néhány évvel korábbi ultraibolya tartományú felvételén az árnyékból kilép Io esetében nem találtak a légkör összeroskadására utaló nyomot. Azonban a Hubble vizsgálatakor egy vulkánokban jóval gazdagabb terület volt a felvétel célpontja, míg a jelen méréseket egy vulkánokban szegény régió feletti légkörön végezték, így valószín leg a vulkáni f tés miatt volt más az eredmény. Annyi azonban bizonyos, hogy a vulkánok m ködése mellett igen jelent s szerepet játszik a kén-dioxid kifagyása és szublimációja a légkör m ködésében. További vizsgálatok szükségesek a pontosabb megértéshez, s ezt a néhány hete a Jupiterhez érkezett Juno rszonda mérései is el segíthetik a közeljöv ben. (Journal of Geophysical Research, 2016. augusztus 2.) VILLÁM-RÉGÉSZET A Dél-Floridai Egyetem kutatói a villámcsapások energiáját becsülték meg, egy teljesen új módszerrel. Bolygónkon másodpercenként 45 villámcsapás történik, ezek 75–90%-a szárazföldek felett. E villámok kb. negyede ún. lecsapó, vagyis a felh b l a talajba érkezik, és ilyen esetben a talaj összetételét l függ en nyomot hagy. Ha homokos talajt ér a villám, az ív környezetében a 30 000 K-ig felforrósodó leveg a homokot megolvasztja és létrehozza a fulgurit nev ásványt (más talajoknál is kialakulhat fulgurit). A cs szer , üreges üveggé összeolvadt homokszemcsékb l álló ásvány mérete függ a homok összetételét l, víztartalmától, illetve a villámcsapás energiájától. Azonos heTermészettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
lyen, azonos talajon kialakuló fulguritok tehát alkalmasak arra, hogy segítségükkel a villámcsapás által hordozott energia jól megbecsülhet legyen.
Ilyen is lehet a fulgurit Mivel a fulguritok hosszú ideig fennmaradnak a talajban, akár a villámcsapás után sok ezer évvel is megtalálható az egykori vihar nyoma. Az ásvány igen törékeny, így teljes hosszában legtöbb esetben nem feltárható, azonban a kialakulására jellemz energia az átmér je ismeretében meghatározható, így töredékekb l is tudtak dolgozni a kutatók. Egy loridai kvarchomokbánya területén gy jtött 266, nem elágazó fulguritdarab vizsgálatával határozták meg a létrehozó villámok energiáját; a példányok kora a közelmúltban keletkezett l több ezer évesig terjed. A fulgurit bels átmér je a teljes hosszban közel azonos, így a darabok mindkét végét megmérve tudtak pontos eredményekkel szolgálni. A fulgurit falvastagsága a homok víztartalmától függ: a nedvesebb homok jobb vezet , így vastagabb falat hoz létre a villámcsapás, de a bels átmér t ez nem befolyásolja. A kapott eredményeken még az is látszik, hogy a fulguritok 3–4%-a kiugróan nagy energiát hordozó villámok következményeként született – a lecsapó villámok esetében ugyanekkora arányt képviselnek az úgynevezett pozitív lecsapók, amelyek a többinél jóval nagyobb energiát közvetítenek. A vizsgált darabokból a legnagyobb energiát hordozó villám esetében 20MJ/m volt az eredmény, a többi fulguritnál 1 és 6 MJ/m közti értéket kaptak. A villámcsapások energiájának pontosabb ismerete hozzásegíthet minket a károk elleni hatékonyabb védekezéshez. (Nature, 2016. július 28) A MACSKÁK VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA A kutyák háziasításával és elterjedésével számtalan genetikai vizsgálat foglalkozott már, a macskákról azonban most született meg az els átfogó tanulmány Eva-Maria Geigl evolúciógenetikus (Jacques Monod Intézet, Párizs) vezetésével. �sszesen 209,
európai, közel-keleti és afrikai lel helyekr l, az elmúlt 15 000 évb l származó macska földi maradványainak mitokondriális DNS-ét vizsgálták meg Az eddigi legkorábbi, 9500 éves, szándékosan az emberrel együtt eltemetett macskát Cipruson találták, így valószín síthet volt, hogy már kb. 12 000 éve, a mez gazdálkodás hajnalán mellénk szeg dött az állat. Az ókori egyiptomiak macskák millióit mumiikálták és temették el. Korábban mtDNS-vizsgálatot csupán 3 kés kori macskamúmián végeztek, ám már ekkor kiderült, hogy e macskák egyértelm en házimacskák voltak. A friss vizsgálatok szerint a macskák két hullámban hódították meg a világot. Az els hullám a mez gazdaság kialakulásával egyidej leg a Mediterráneum keleti vidékét érintette, valószín leg az elraktározott élelmiszerek miatt megsokasodó rágcsálók vonzották a vadmacskákat, s az ember látván a hasznukat, szelídíteni kezdte ket. A második hullám néhány ezer évvel kés bbi: az Egyiptomból származó, már háziasított macskák utódai Eurázsia és Afrika felé terjedtek tovább, házimacska maradványokat a Szaharától délre es afrikai régióban és Európában is találtak az i.e. IV. századtól. Házimacska-maradványokra észak-német és grönlandi viking
A londoni Természettudományi Múzeum birtokában lév egyiptomi macskamúmia (Forrás: Science Photo Library) településeken is rábukkantak, így a vikingek biztosan magukkal vitték bársonytalpú társaikat hajóútjaikra. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a ma oly népszer márványozott mintázatért felel s mutáció csupán a középkorban jelent meg a cirmos házimacskák közt. Sejtmag DNS-re kiterjed vizsgálatok számos további információt adhatnának macskáink múltjáról, feltárva a mai vadmacskákkal való keveredésüket is, azonban erre egyel re inanszírozás híján nincs lehet ség. (Nature News, 2016. szeptember 20.)
511
EMLÉKEZÉS
Simonyi 100 – Egy kiállítás születése T�M�RY PÁL z MTA Székházának Tudós kávézójában 2016. október 4-én nyílt meg az a kamarakiállítás, amely a Simonyi Károly professzor születésének századik évfordulója alkalmából rendezett programsorozat indító eseményeként zajlott le. Az ötletadók, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, azon belül pedig Lévai Péter f igazgató és számos lelkes kollégája voltak, akik szerették volna a 2016os esztend t Simonyi Károly emlékének szentelni, tiszteletük és hálájuk jeléül, amit a hazai izikai kutatások és az oktatás területén végzett.
A
Monok István
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtára) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Könyvtárával, és az gy jteményeikb l szereztük be azokat a f ként idegen nyelv kiadásokat, melyeket mindenképp szerettünk volna kiállítani a tárlókban. Érdekesség, hogy Simonyi Elméleti villamosságtan cím alapm vének román nyelv kiadását a Wigner egyik kutatója, Sz kefalvi-Nagy Zoltán ajánlotta fel saját könyvtárából, mivel ezt egyetlen hazai közgy jteményb l sem tudtuk beszerezni.
Pap László
Staar Gyula
bel le, az OSZK-ban található egyetlen eredeti kiadás pedig védett példány, így maradt az a megoldás, hogy Simonyi Károly özvegyéhez, Zsuzsa asszonyhoz fordultunk személyesen, hogy a család könyvtárából kölcsönkérjük a kiállításra a professzor úr által szerkesztett kiadványt, amit nagyon készségesen felajánlott nekünk. A vele való találkozás igen emlékezetes marad, sugárzó egyénisége, személyesen elmesélt történetei nagymértékben feledtették velünk a kiállítás szervezésével járó nehézségeket. Nemcsak nyomtatott dokumentumokat szerettünk volna megjeleníteni a tárlók-
Lévai Péter
A Simonyi-könyvkiállítás megnyitó ünnepsége az MTA Könyvtárának Konferenciatermében (2016. október 4.) A sokféle program között, melyet kitaláltak és megszerveztek, az egyik egy olyan kiállítás létrehozása volt, amely a könyveivel mutatja be munkásságát, kutatói és oktatói érdemeit, valamelyest világszemléletét is tükrözve. Az együttm ködés érdekében 2016 tavaszán felvették a kapcsolatot Monok Istvánnal, az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) f igazgatójával, hogy az intézmény legyen segítségére a dokumentumok beszerzésében, a feliratok létrehozásában és a kétnyelv megjelenítésében. Els körben a saját gy jteményünkben található dokumentumokat vettük számba, összesen 37 kiadványt, melyek közt természetesen el fordult olyan munka is, ami ugyanaz volt több kiadásban, ill. különlenyomatok folyóiratokból. A számbavétel során kiderült, hogy bizonyos dokumentumokat csak más könyvtárakból szerezhetünk be, így tehát felvettük a kapcsolatot a BME-OMIKK (a
512
1962-ben Simonyi Károlynak megjelent egy egyetemi jegyzete, a Magyar-kínai elektrotechnikai szótár, melyet az akkoriban itt tanuló kínai diákok számára készített, és ehhez megtanult több száz kínai írásjelet. Staar Gyula De mi az igazság… Beszélgetések Simonyi Károllyal (Közlönyés Lapkiadó, Bp., 1996.) cím könyvében a következ t olvashatjuk ezzel kapcsolatban: – Úgy tudom, egy kínai jegyzeted is megjelent. – Igen, azt a könyvet a nálunk tanuló kínai diákoknak szántam. – Azért, hogy izikát tanuljanak bel le? – Nem, hanem hogy kínaiul tanuljanak. [Tudniillik, hogy az 1960-as években magyar nyelv izikai el adásokat hallgató kínai iatalok ennek segítségével elsajátíthassák a kínai szakkifejezéseket is.] (Staar, 98 o.) Az említett szótárat sem volt könny megszerezni a kiállításhoz, mivel a BMEOMIKK-ban csak egy fénymásolat volt
ban, hanem személyes leveleket is, ezért az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gy jteményében található Simonyi Károly Németh Lászlóhoz írt, 1963. okt. 29-én kelt gépelt és aláírt levelét [MTA KIK Kézirattára, Ms 6330/366] állítottuk ki. Hozzá szoros barátság f zte: „Most Németh Lászlót kell említenem. Esszéi, történeti drámái, élete és talán szabad kimondanom, barátsága sok nehéz órán átsegített.” (Staar, 64. o.). Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont révén, szintén sikerült egy jó min ség másolatot kapni azokból a kézírásos levelekb l is, melyeket Németh László írt 1963. szeptember 1-jén Simonyi Károlynak válaszként, s melyeknek eredetijei a Simonyi-család tulajdonában vannak. Csupán két mondatot idézek Németh László leveléb l kölcsönös barátságuk jellemzésére: „A Te társaságodban mindig ezt az er sséget érzem. […] Azok közé a nagyon kevesek közé tartozol, akiknek vágyom a társaságára.” Természet Világa 2016. november
EMLÉKEZÉS Feltétlenül ki kell emelnünk az említett Staar Gyula-interjúkötetet, melyb l igen sok szép és hasznos gondolatot meríthettünk. A szerz nek ezúton is köszönetet mondunk, amiért engedélyezte az idézetek megjelenítését. Az írásomban idézett szövegek utáni oldalszámjelzetek mind e könyvre utalnak. A kiállítási koncepciót – amelynek kivitelezésére a korábbi kiállításaink kapcsán már több sikeres együttm ködés miatt a FoKa-Art M terem stúdiót kértük fel – a következ képp gondoltuk el. Mivel a kiállítást alapvet en meghatározta a Tudós kávézó kiállítási szekrényének adottsága, ezért a 4 tárlóban kellett elhelyezni a könyveket, leveleket, fényképeket és a kétnyelv (magyar és angol) feliratokat, dekoratív és informatív módon. Az els tárlóban Simonyi Károly soproni éveinek termését és az ott megalkotott els magyar részecskegyorsító fényképét helyeztük el, melyet akkori munkatársaival az 1949/51-es években Sopronban épített meg. (Ezzel a készülékkel 1951. december 22-én el ször végeztek Magyarországon mesterségesen gyorsított elemi részecskékkel atommag-átalakítást. A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében van kiállítva a Pázmány Péter sétányon.) Ugyanezen a helyen lett kiállítva klaszszikus tankönyvtrilógiája, els ként a híres, és az oktatásban alapm nek számító Villamosságtan c. kétkötetes munkája,
Simonyi-könyvkiállítás az MTA Székház Tudós kávézójában látható, végül pedig az általa szerkesztett A reaktorizika és reaktortechnika alapjai c. kötet, amelynek az az érdekessége, hogy kés bb ezen m jelent s átdolgozásával írta meg Simonyi Károly (Fodor György társszerz vel) Az atomizika és atomtechnika alapjai cím , mintegy 700 oldalas könyvet, amely azonban politikai okokból nem jelenhetett meg. A második-harmadik tárló a már említett leveleket tartalmazza, továbbá tankönyveinek külföldi kiadásai közül néhányat, az Elméleti villamosságtan például németül, angolul, oroszul és románul is megjelent. E térben kapott helyett a szintén fentebb már említett Magyar-kínai elektrotechnikai szótár is, melynek el szavát és néhány oldalát jó min ségben, másolat formájában tettük olvashatóvá. Végül, a negyedik részben kapott helyet talán legismertebbnek mondható munkája, A izika kultúrtörténete, amely
kez t mondja: „Hallgatóim és önmagam számára is rendezni akartam tudományom helyét az emberiség kultúrtörténetében. Hogy ebb l végül is könyv lett, azt els sorban a diákjaimnak köszönhetem. […] Úgy érzem, könyvem egy nekik szóló koncert utáni ráadás.” (10., 25 o.) A m három kiadását tettük ki, az 1978as, az 1986-os és az 1998-as változatot, valamint a CD-ROM verziót. A Természet Világa, 2001/I-es különszámát is kiállítottuk, mivel ez a szám A magyarországi izika kultúrtörténete – XIX. század címen jelent meg Simonyi Károly tollából, aki fontosnak tartotta, hogy a hazai izika kultúrtörténetének legalább egy szegmensét is megírja, méltóképp megemlékezve a XIX. század magyar izikusairól és természettudósairól. A izika kultúrtörténete két külföldi kiadását is ebben a tárlóban helyeztük el, a több kiadásban megjelent német változatból az 1995-ös 2. kiadást (Kulturgeschichte der Physik: von den Anfängen bis 1990), és a halála után megjelent angol verziót (A Cultural History of Physics). Azt gondoljuk, hogy a kiállítás sok-sok ember munkájának (itt említeném meg az MTA Wigner Kutatóközpont részér l Szathmári Nóra, Sz kefalvi-Nagy Zoltán, Lévai Péter nevét, az MTA KIK részér l Haffner Rita, Nagy Erika, Láng Klára, Hay Diana és jómagam munkáját, továbbá Fodor Eszter és Kalocsai László kivitelezési munkáját /FoKa-Art M terem/) és lelkesedésének köszönhet en, sikeresen mutatja be azt az embert, aki nemcsak kiváló szaktudós, hanem különleges
Papp László akadémikus megnyitja a könyvkiállítást mely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 1954–1957-ben (1. köt.: Villamosságtan, 2. köt.: A makro- és mikroizika kapcsolata), továbbá az Elméleti villamosságtan cím , számos kiadást megért munkája [1. kiadás: 1952., 12. kiadás: 2000.], mellyel kapcsolatban így nyilatkozik: „Az Elméleti villamosságtan f zte szorosra kapcsolatomat az ifjúsággal.” (115. o.), „Annyiszor átdolgoztam ezt a könyvet, hogy a legújabb változatban szinte egyetlen mondat sem található az 1952-es kiadásból.” (78. o.) A „trilógia” harmadik tagja, a szintén több kiadást megért Elektronizika [1. kiadás: 1965., 5. kiadás: 1987.] is ebben a tárlóban Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
Közelképek a tárlókról (Láng Klára felvételei) a maga nemében páratlan teljesítmény eredménye, és jó példája annak a szerencsés egybeesésnek, amikor a szaktudós a történeti szemléletmódot sikeresen ülteti át egy adott témakör bemutatása során. A m el ször 1978-ban jelent meg a Gondolat Kiadónál, és 2011-ben már az 5., javított és b vített kiadás látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában. Err l a munkájáról Simonyi professzor a követ-
szellemi-lelki nagysággal, m veltséggel megáldott személy volt, és akinek a iizika éppúgy sokat köszönhet, mint az egész magyarság. Zárszóként ismét Simonyi Károlyt idézzük: „A m veltség nem statikus állapot, amibe egyszer belekerül az ember és élete végéig abban leledzik. A m veltség folyamat, amelynek fenntartása állandó energiabefektetést igényel.” (71. o.)
513
ÖKOLÓGIA
Gyilkos fehér pamacsok
A denevéreket pusztító gomba GÖRFÖL TAMÁS hiszen az észak-amerikai fajok többsége rovarev , a mérsékelt égövi tél pedig nem a rovarb ségér l híres. A fehérorr-tünetegyüttest az összes hibernáló észak-amerikai denevérfajnál megigyelték. Ezek a Myotis lucifugus, a M. septentrionalis, a M. sodalis, a M. leibii, a M. grisescens, az Eptesicus fuscus és a Perimyotis sublavus. További fajok esetében (Lasiurus borealis, Myotis austroriparius, Lasionycteris noctivagans, Corynorhinus rainesquii és C. townsendii) csak molekuláris biológiai módszerek segítségével sikerült a gomba jelenlétét kimutatni. Az említett, a betegség által érintett denevérfajok közül kett (M. sodalis és M. grisescens) eleve ritka és veszélyeztetett volt, de a gomba pusztításai nyomán további fajok teljes vagy helyi kipusztulása is fenyeget, még az olyan, korábban gyakori fajok esetében is, mint a M. lucifugus. A M. septentrionalis nev fajt a gomba megjelenése óta már át kellett sorolni az er sen veszélyeztetett védelmi kategóriába, de további fajok védelmi státuszának Elpusztult denevérek az Aelous-barlang alján (University of Tennessee) átértékelése is várható. A gomba els észak-amerikai bizonyítéka Orrukon és egyéb b rfelületeiken fehér korhadéklakó gombafajok is tartoznak. egy barlangász fényképfelvétele, melyet pamacsok voltak megigyelhet k, a pusz- A P. destructans lassú fejl dés , hideg- még 2006-ban készített a New York államtulásukat okozó betegség innen kapta ne- kedvel gombafaj, ezért a hibernációs beli Howe-barlangban. Mivel a denevérek vét: fehérorr-tünetegyüttes (White-Nose id szakban alacsony h mérsékleten tele- számos faja vonul nyári és téli szálláshel denevérek tökéletes „körülményeket” lyei között – esetenként akár több száz Syndrome, WNS). A denevérek közel 1300 faját ismer- biztosítanak számára. A telelés során – kilométeres távolságokat is megtéve –, a jük, melyek közül Észak-Amerikában az szt l tavaszig tartó id szakban – a gomba gyors terjedésnek indult, hatalmas mintegy 50 faj él. A denevérek a táplál- denevérek a hibernáció A Pseudogymnoascus destructans gombafonalai kozás terén is igen sokfélék: a rovarev k el tt felhalmozott zsír(Gudrun Wibbelt felvétele) mellett a trópusokon jelent s a gyü- szövetekb l fedezik enerezért mölcsev fajok száma, de el fordulnak giaszükségletüket, céljából nektárfogyasztók, halakkal, kétélt ekkel, energiaspórolás kiseml sökkel vagy éppen vérrel táplál- légzésszámuk és pulzusuk, kozók is. Igen fontos ökoszisztéma-szol- illetve immunrendszerük gáltatásokat köszönhetünk nekik, hiszen aktivitása is jelent sen a nektárfogyasztók fontos növénybepor- csökken ezen id szakban. zók, a gyümölcsev k pedig magterjesz- A gomba ekkor támadja t tevékenységükkel hajtanak hasznot meg a denevéreket, ami túl az emberiségnek. A mérsékelt égövben gyakori felébredést okoz, els sorban rovarev fajokat találunk, emiatt aztán a tartalék tápmelyek a kártev nek számító rovarok fo- anyagok id el tt felhaszgyasztásával nélkülözhetetlenek a mez - nálódnak. A denevérek az éhhaláltól próbálva menegazdaság számára. Az Észak-Amerikában tapasztalt, de- külni, télvíz idején is a barnevéreket veszélyeztet fehérorr-tünet- langok környékén repkedegyüttes igencsak befolyásolhatja a he- nek táplálékot keresve. Az energia pótlására a legtöbb lyi ökoszisztémákat, hiszen már az els évben látszott, hogy komoly ökológiai esetben nincs lehet ségük, öbb New York állambeli barlangban is borzalmas látvány fogadta 2007 telén az évente esedékes téli denevérellen rzést és -felmérést végz kutatókat: a népes kolóniák helyett a földön halmokban hever denevéreket találtak.
T
514
katasztrófával állunk szemben. A denevérek szabad b rfelületein megteleped gombát 2009-ben írták le a tudomány számára új fajként Geomyces destructans néven. Kés bb átsorolták a Pseudogymnoascus nemzetségbe, melybe további talaj- és
Természet Világa 2016. november
ÖKOLÓGIA pusztítást okozva. Mára az Egyesült Államok 29 államában, valamint Kanada öt tartományában kimutatták a betegség, valamint további három államban egyel re csak a gomba jelenlétét. A kór többnyire a földrész keleti részén fordul el , de észlelték az egyik legnyugatibb államban, Washingtonban is. A térképen jól látszik a gomba terjedése Észak-Amerika nagyobb mészk hegységeiben, ahol a legtöbb denevér telel. Megjelenése esetén a denevérállomány gyakran 95–100%-a elpusztul. A denevérek szárnyvitorlája iziológiailag aktív, azon keresztül gázcsere történik, valamint részt vesz a vízháztartás egyensúlyban tartásában is. A gomba behatol a szövetekbe, és ott gyulladásokat okozhat. A fert zött denevérek egészséges társaiknál sokkal többször ébrednek fel a téli id szakban, mely ébredések alatt testük felmelegítéséhez rengeteg energiát kell elpazarolniuk. Nagy valószín séggel a felborult iziológiai egyensúly és a tartalék tápanyagok felhasználása okozza a denevérek pusztulását. Ha a denevérek túl is élik a fert zést, a felébredés után az addig nyugalomban lév immunrendszer aktivizálódik, és heves támadásba lendül a gomba ellen. Ennek mértéke azonban gyakran túlzott, mely a denevérekre veszélyes szöveti gyulladásokhoz és az átlagosnál jobban megemelkedett testh mérséklethez (következésképpen több energia elhasználásához) vezet. Az aktív id szakban amúgy is magasabb testh mérséklet elegend lenne a gomba fejl désének gátlására, ezért az immunrendszer ilyetén heves reakciója teljesen felesleges. A szöveti elhalások a röpképességet is negatívan befolyásolhatják, melyek még tovább csökkenthetik a tápanyagraktárak feltöltésének esélyét. A gyakori ébredés okait még nem teljesen ismerjük, de valószín leg összefüggésben van a szárnyvitorlán keresztül történ vízvesztéssel, melynek fokozódását tapasztalták a fert zött állatok esetében. Viselkedésbeli eltérések is megigyelhet k a beteg denevéreknél. Sok esetben az állatok egymáshoz közel vagy egymással érintkezve telelnek, hogy egymást melegítve kevesebb energiát használjanak fel. A fert zött denevérek azonban az ébredések után gyakran magányosan függenek a barlangok mennyezetér l. Ezzel elkerülhetik, hogy szintén fert zött társaik esetleg más b rfelületeiket is megfert zzék a gombával, de így az energetikailag kedvez bb környezet elvész. Az, hogy az összes hibernáló denevérfaj érintett a betegségben Észak-Amerikában, igen rémiszt képet fest a jöv r l. Három Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
egérfül denevér-fajra (M. septentrionalis, M. lucifugus és M. sodalis), valamint a P. sublavus-ra igen kedvez tlenül hat a járvány, míg két másik fajt (M. leibii és E. fuscus) kevésbé veszélyeztet. A többi észak-amerikai faj közül ugyan jó néhányon kimutatták már a gomba jelenlétét, de nem betegedtek meg t le. A denevérek pusztulásával kapcsolatban a barlangok mérhet paramétereiben is tapasztaltak eltéréseket. A melegebb barlangokban volt például a legnagyobb a M. lucifugus-elhullások aránya, míg a M. sodalis esetében a páratartalom befolyásolta a mortalitást. A denevérek környezetéb l vett minták segítségével bizonyították, hogy nemcsak a
A WNS terjedése Észak-Amerikában (Lorch et al. 2016) denevéreken, hanem a barlangfalakon, illetve a barlangok aljzatán is megtalálhatóak a P. destructans spórái, tehát a denevéreknek nem feltétlenül kell egymással érintkezniük a fert zéshez. Ennek következtében hiába néptelenednek el egyes barlangok a denevérek nyári szálláshelyre való költözése miatt, a következ télen ugyanúgy megjelenik a gomba az állatokon. Vizsgálatok bizonyították, hogy akár öt éven keresztül is fert z képes maradhat a gomba a barlangfalon, ezért hiába pusztul ki egy adott állomány a barlangból, egy esetleges rekolonizáció esetén a fert zés ugyanúgy elpusztíthatja a denevéreket, mint el tte. Ez a legrosszabb lehet ség egy kórokozó esetében, hiszen az a gazda kipusztulása után sem t nik el. További probléma, hogy a denevéreken él sköd szárnyatkák összes vizsgált példányán megtalálták a gombát. Vektorszerepüket er síti az is, hogy táplálkozásuk során a denevérek b rén apró sebeket ejtenek, melyeken keresztül a gomba könnyebben megtámadhatja a gazdát. Az Észak-Amerikában tapasztaltak miatt nagy igyelem irányult az európai denevérekre is. Els ként Franciaországból jelezték a gomba el fordulását, de ezzel párhuza-
mosan még számos más országból is kimutatták, köztük Magyarországról is. Fényképfelvételek és korábbi megigyelések támasztják alá, hogy a gomba régóta jelen van az európai lórában, de mert különösebb jelent séget nem tulajdonítottak neki, nem igazán igyelt fel rá senki. Az utóbbi években azonban a gomba Európa más tájaihoz hasonlóan, Magyarországon is egyre több barlangból kerül el , melyeknek csak egy része köszönhet a nagyobb igyelemnek. Valószín leg a gomba bizonyos fokú terjedése is tapasztalható, azonban – az európai denevérek „szerencséjére” – esetükben nagyobb gondot nem okoz. A magyarországi denevéreken január–február tájékán jelennek meg a látható gombafonalak, de igazán csak február végére, márciusra alakulnak ki a jellegzetes pamacsok az orron és a szárnyon. A denevérek valószín leg a hosszú együttélés során hozzászoktak a gomba jelenlétéhez, és azok az egyedek válogatódtak ki az evolúció során, melyek elviselik a fert zést. Eddig kilenc európai faj esetében bizonyították a gombafert zést: közönséges denevér (Myotis myotis), tavi denevér (M. dasycneme), bajuszos denevér (M. mystacinus), vízi denevér (M. daubentonii), Brandt-denevér (M. brandtii), csonkafül denevér (M. emarginatus), horgassz r denevér (M. nattereri), nagyfül denevér (M. bechsteinii) és M. escalerai, valamint további négy, nem az egérfül -denevérek közé tartozó faj esetében. Ilyen az északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii), a barna hosszúfül denevér (Plecotus auritus), a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) és a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros). Az utóbbi években Ázsiában (Kelet-Oroszország és Északkelet-Kína)) is sikerült kimutatni a gomba jelenlétét. Kínában összesen hat fajnál (Myotis macrodactylus, M. chinensis, M. pilosus, M. adversus, Murina ussuriensis, Rhinolophus ferrumequinum és R. pusillus). Nyáron vett minták esetében is sikerült molekuláris biológiai módszerekkel a gomba jelenlétének igazolása mind a barlangfalakon, mind a denevéreken, de a prevalencia sokkal alacsonyabb volt, mint a téli mintáknál. A gomba vizsgált genomrégiója 100%-ban megegyezett az európai és az amerikai mintákkal, így ugyanarról a gombafajról beszélhetünk az ázsiaiak esetében is. Az eredményekb l kit nik, hogy a gomba valószín leg a teljes palearktikus régióban elterjedt. Az Amerikából ól és Európából ól származó törzsek genomikai vizsgálata bizonyította, hogy az Észak-Amerikában él gomba megjelenése behurcolás következménye. Mi több, a gomba Európán belüli eredetét a genom vizsgálatán túl a gomba egyik vírusa, egy partitivírus segítségével is vizsgálni lehet, mivel a vírus az
515
ÖKOLÓGIA
A Pseudogymnoascus destructans magyarországi elterjedése (Görföl et al. 2013) összes amerikai izolátumban megtalálható, de csak néhány európai gombatörzsb l volt kimutatható. Mivel nincsenek olyan denevérek, melyek a két kontinens között vonulnának, ezért feltételezhet , hogy a gomba emberi „segítséggel” került át. Ezt valószín síti az is, hogy egy kiindulópontja van a járványnak, a már említett népszer turistacélpont. célpont. Az Az Észak-AmeÉszak-Amerikában él denevérfajok számára teljesen ismeretlen volt a gomba, melyhez nem tudtak alkalmazkodni, ezért hatalmas pusztítást tud véghezvinni köztük. Európában a gomba nem mindig hatol olyan mélyen a szövetekbe, mint ÉszakAmerikában, valamint a fert zés kevésbé a szárnyvitorlát, inkább az orrot érinti. Ez szerepet játszhat abban, hogy
kevésbé borítja fel a denevérek iziológiai háztartását. Szintén szerepet játszhat a járvány kialakulásában az, hogy a gomba megjelenése el tt az amerikai denevérkolóniák nagysága mintegy tízszerese volt az Európában megigyelhet nek. A járvány kitörése óta a kolóniák átlagos egyedszáma már nem tér el a két kontinens között. Felvet dik a kérdés, hogy talán a gomba Európában is hatással volt a denevérpopulációkra és ezért alakult ki a kisebb kolónianagyság? Vajon a kés bbiekben Észak-Amerikában is beáll egy egyensúlyi helyzet az Európaihoz hasonló kolóniaméretekkel? Mivel a gomba megtalálható a barlangok falán, illetve aljzatán, s t a denevérek küls él sköd in is, az embereknél és tenyésztett állatoknál Fert zött közönséges denevér (Myotis myotis) alkalmazott módszer – a a Bakonyban (A szerz felvétele) fert zött egyedek elkülönítése és gyógyítása/elpusztítása – nem m ködhet. Egyrészt a beteg egyedek befogása is megoldhatatlan feladatot és számukra hatalmas zavarást jelent, másrészt visszatelepítésük után ugyanúgy megfert z dhetnének a környezetben tovább jelenlév gombával. Általános gombaöl szerek használata sem lehetséges, hiszen a barlangok olyan él helyek, ahol nagyon sok él lény alkot kényes egyensúlyt, köztük számos más gombafaj is. Az itt lév él világnak szüksége van a gombák jelenlétére, teljes kiirtásuk nem jöhet szóba. A bevezetett védelmi intézkedések jelenleg a barlangok lezárására és a
516
barlangász-felszerelések fert tlenítésére korlátozódnak. A lezárások és a fert tlenítés megel zi a gomba ember általi továbbhurcolását, de egyrészt ez nem mindig vezet eredményre (lásd a gomba áthurcolása Washington államba, a nyugati partvidékre), másrészt a denevérek vonulásával el bb-utóbb minden olyan helyre eljut a kórokozó, ahol megtalálja életfeltételeit. Számos kutatás folyik a gomba elleni hatékony módszerek kifejlesztésére. Vizsgálják a denevéreken/denevérekben él vírusok, baktériumok és más gombák esetleges hatását a P. desctructans-ra. A nagyon sokféle él helyen el forduló Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktériumok egyik képvisel je, a P. luorescens több izolátuma is hatékonynak mutatkozott a fehérorr-tünetegyüttest okozó gomba növekedésének megakadályozására. Egy gombáról, a Trichomonas nemzetségbe tartozó T. polysporum-ról is megállapították, hogy hidegt r és meg tud telepedni a denevérek b rén, és arra is képes, hogy gátolja a P. destructans növekedését, de a „gyilkos gomba” közeli rokonára, a P. pannorum-ra nincs negatív hatással. Egy másik lehet ség a mesterséges telel helyek kialakítása és azok évr l évre történ teljes fert tlenítése. Tennessee államban van erre példa, ahol egy katonai bunkert alakítottak át denevérszállássá, de ezek a próbálkozások globális szinten biztosan nem oldják meg a gomba jelentette problémát. Bár még gyerekcip ben járnak az ilyen irányú vizsgálatok, a leginkább veszélyeztetett denevérfajokat célzó, mesterséges körülmények között zajló szaporító programok kidolgozása segíthet meg rzésükben és az esetleges kés bbi visszatelepítésükben. �sszefoglalva elmondható, hogy rengeteg megválaszolatlan kérdés van még a gomba hatásmechanizmusával, az amerikai és az európai kontinensen tapasztalható különbségek okaival és a gomba elleni védekezés lehet ségeivel kapcsolatban. Az id gyorsan telik, a denevérek milliói pusztulnak, de igazán reménykelt válaválaszok még nem születtek.
Irodalom Frick et al. 2015. Chapter 9: White-Nose Syndrome in Bats. pp. 245-263. In: Voigt & Kingston (szerk.) Bats in the Anthropocene: Conservation of Bats in a Changing World. Springer, 606 pp. Görföl et al. 2013. A denevérek fehérorrtünetegyüttesét okozó gomba (Geomyces destructans) magyarországi el fordulása. Magyar Állatorvosok Lapja, 135(3): 163170. Lorch et al. 2016. First detection of bat White-Nose Syndrome in Western North America. mSphere, 1(4): e00148-16. Természet Világa 2016. november
MUZEOLÓGIA
Miocén kincsesbánya fagylaltos dobozokban Magyar Természettudományi Múzeum slénytani anyaga Európa jelent s gy jteményei közé tartozott egészen 1956-ig, amikor a Nemzeti
A
megközelíteni. A közelmúltban azonban több százezer tengeri gerinctelen és gerinces fosszília érkezett két holland magángy jt adományaként.
A célterület kijelölése a 2013-as mistei ásatáson. Vékony talajréteg alatt találhatók a barnás szín jégkorszaki üledékek, majd az smaradványokban gazdag sötétszürke agyag (Breda Formáció) (Stef Mermuys felvételei) Múzeumban pusztító t zben a paleontológiai gy jtemény 80%-a odaveszett. A külföldi anyagok pótlása nem volt egyszer , és máig sem sikerült az eredeti gazdagságot
Bár az slénytár f gy jtési területe a Kárpát-medence, nem hiányozhatnak az egyéb, f leg európai területekr l származó fosszíliák sem. A tudo-
A markológép 150 köbméter középs -miocén üledéket termelt a teherautóra
Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
mányos kutatás során összehasonlító anyagként van szükség rájuk, de a közm vel dési és kiállításrendezési feladatokhoz is mindig jól jönnek a szép smaradványok. Az 1956-os t zvész után a hazai lel helyek egy részét újra lehetett gy jteni, ám a külföldi anyagok pótlása nem volt egyszer . A társintézményekt l kapott ajándékokon kívül nem sok lehet ség maradt. A következ évtizedekben nagyon nehéz volt külföldre jutni, a rendszerváltás után pedig (egészen napjainkig) a krónikus forráshiány hátráltatja a külföldi gy jtéseket. Így aztán minden lehet séget megragadunk a hiány pótlására. A leideni Naturalis Biodiverzitás Központ (Hollandia) kutatóival meglév jó szakmai kapcsolatoknak köszönhet en keresett meg a Naturalis-szal szorosan együttm köd Henk Mulder, hogy segítsek meghatározni a spanyolországi Estepona területén gy jtött pliocén korú brachiopodáit. �römmel vállalkoztam a feladatra, ami szakmai szempontból is gyümölcsöz nek bizonyult. Az Esteponából eddig leírt 4 fajhoz képest Henk anyaga az el zetes vizsgálatok alapján 12–13 fajt tartalmaz, és hamarosan egy szép publikáció születik az együttm ködésb l. Néhány további apró szívesség, és a hazai gy jt kkel való kapcsolatfelvételük el segítése után felmerült a kérdés, hogy mivel tudnák honorálni a segítségemet. Bár én már a pliocén brachiopodákkal is maradéktalanul elégedett voltam, jeleztem, hogy a fent részletezett okok miatt nem állunk nagyon jól nyugat-európai összehasonlító anyagokkal. Ha esetleg van valahonnan „felesleges” anyaguk, azzal jelent sen segítenék a gy jteményünket. Néhány tucat, vagy jó esetben pár száz példányra gondoltam… A megbeszélt id pontban, augusztus 8-án betoppant a múzeumba Henk, és jó barátja Stef Mermuys. Stef kocsija dugig volt pakolva a nekünk szánt mintákkal. Összesen 78 darab, 2 kg fagylaltra méretezett m anyag doboz érkezett leiszapolt (vagyis felesleges üledéket nem tartalmazó) mintákkal. Körülbelül 1,5 mázsa smaradvány-„s rítményt”
517
MUZEOLÓGIA
Az smaradványokat tartalmazó réteg kitermelése után a gödröt feltöltötték vízzel, így máris kezd dhetett az iszapolás, vagyis az üledék átmosása a különböz méret szitákon (Stef Mermuys felvétele)
del Puerto, Santa Catalina), Belgiumban (Deurganckdok; Verrebroekdok) és Olaszországban (Montaldo Roero, Trinita; Colle Val d’Elsa, Il Rudere; Castell d’Arquato, Torrente Arda) gy jtötték. Ennyi anyag szétválogatása és meghatározása hosszú évekbe fog telni, reméljük, pár egyetemi hallgató segítségünkre lesz ebben a vonzó feladatban. Mi sem tudtunk sokáig ellenállni a kísértésnek, és a hollandiai miocén minták egy részének átnézése után egy kis ízelít t is tudunk a cikkhez mellékelni. Winterswijk-Miste jól cseng név a paleontológusok és az smaradvány gy jt k körében. A lel hely Hollandia keleti részén, a holland-német határ közelében található. A Miste rétegek a Breda Formáció Aalten Tagozatába tartoznak, és mintegy 15 millió évvel ezel tt rakódtak le a középs -miocén-
kaptunk, a példányszámot tekintve pedig nem pár száz, hanem óvatos becsléssel is sok százezer tengeri gerinctelen és gerinces fosszíliával. A minták többnyire jól ismert nyugat-európai miocén és pliocén korú lel helyekr l származnak. A miocén anyagok f leg Franciaországból (Corbleu, Moulin de Carro; Ferrière Larçon; Pauverlay; Sceaux-d’Anjou, La Presseliere) érkeztek, a leggazdagabb viszont a híres hollandiai lel hely, Winterswijk-Miste páratlan faunája. A pliocén smaradványokat Spanyolországban (Lucena Gazdag miocén puhatest (csiga, kagyló) zsákmány maradt az iszapolás után a szita belsejében ben. Az egykori sekély, szubtrópusi tenger faunáját rz homokos rétegek rendkívül gazdag fosszíliaegyüttest tartalmaznak. A gy jtés azonban nem egyszer ezen a lel helyen, ami tovább növeli a hozzánk került gy jtemény értékét. A rendkívül lapos térszín Hollandia nem a látványos geológiai feltárásairól híres. Winterswijk-Miste esetében is magántulajdonban lév területeken kell körülbelül 4 méter mélységig leásni. Érthet módon ezt nem lehet egyénileg hétvégén megoldani, hanem szervezett formában, nagyobb kampányok keretében tárják fel id nként az smaradvány-tartalmú rétegeket. Legutóbb 2013-ban szerveztek egy komolyabb ásatást a WTKG (Werkgroep voor Tertiaire en Kwartaire Megérkezett a holland adomány Budapestre. Középen a gy jt , Stef Mermuys, jobb oldalon Henk Mulder (Yvonne Erken felvétele)
518
Természet Világa 2016. november
MUZEOLÓGIA Miocén egysejt -, korall-, mohaállat-, tüskésb r - és kagylómaradványok a holland lel helyr l. A – Nodosaria cf. intermittens (egysejt - Foraminifera). B – Astacolus sp. (egysejt ). C, D – Cylindrophyllia duncani (korall). E, F, G – Discoporella umbellata (mohaállat - Bryozoa). H, I – Echinocyamus pusillus ovata (tengerisün - Echinoidea). J – Aequipecten seniensis (fés kagyló). K – Nuculana (Saccella) westendorpi (kagyló) (Szabó Márton felvételei) Geologie = Tercier és Kvarter Geológiai Munkacsoport) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A munka nagyságát jelzi, hogy összesen 750 köbméter üledéket mozgattak meg a markolóval a 12x25 méteres kutatógödörben. Ebb l 150 köbméter a fosszíliatartalmú rétegb l származott, amit aztán közel 140 gy jt mosott át a szitákon a helyszínen, és az iszapolási maradékból kés bb otthon válogatták ki a szebbnél szebb maradványokat. Az iszapolást igen praktikus módon oldották meg. Miután a kutatógödörb l a markoló kiszedte a fosszíliadús üledéket, lajtos kocsiból vizet engedtek a gödörbe, és így az ott helyben kialakított „kacsaúsztatóban” tudták átszitálni az anyagot. A 2013-as ásatás szervez je nagyvonalú adományozónk, Stef Mermuys volt. Csiga-, ásólábú-, és halmaradványok Winterswijk-Miste lel helyr l. A – Dentalium sp. (agyarcsiga, ásólábú). B – Biforina aff. praeversa (csiga). C – Trivia westfalica (kauri). D, E – Cochlespira corneti (csiga). F – Typhis pungens (csiga). G – Carcharias acutissima (homoki tigriscápa foga). H, I – Colliolus sp. (t kehal hallóköve). J – Gadidae indet. (t kehalféle hal fels állkapocseleme) A sekélytengeri smaradvány-anyagban a puhatest ek a legváltozatosabbak, melyek közül eddig több mint 600 csiga- és kagylófajt különítettek innen el. Emellett megtalálták több tucatnyi cápa-, rája- és csontoshal-faj maradványát (fogak, csigolyák, csontok, otolithok), valamint tengeri eml söket, tengeri csillagot, egyéb tüskésb r eket, korallokat, mohaállatokat, féregcsöveket, rákollókat, pörgekarúakat, egysejt foraminiferákat. A minták egy részének átnézése után állítottuk össze a két fotótáblát, messze nem a teljesség igényével, csak a fauna változatosságának és gyönyör megtartásának az illusztrálására. Szöveg: DULAI ALFRÉD Fotótáblák: SZABÓ MÁRTON Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
519
GEOLÓGIA
A szubtrópusi korallzátonyoktól a bencés apátságig A Lajtai Mészk BABINSZKI EDIT A hazai miocén korú képz dmények közül az egyik legismertebb az ausztriai Lajta-hegységr l elnevezett, smaradványokban igen gazdag Lajtai Mészk , vagy más néven lajtamészk . A szubtrópusi, szigetcsoportokkal, korallzátonyokkal tagolt sekélytengerben keletkezett mészk vel számos helyen találkozhatunk az országot járva: Fert rákostól a Börzsönyön és Budapesten át a Sámsonháza melletti Buda-hegyig, s t még a Mecsekben is! Felhasználása a római korig nyúlik vissza: könny megmunkálhatósága miatt már akkoriban is kedvelt épít - és díszít k volt. Az eseményeket a Paratethys üledékeiben túlnyomó többsége mészvázú volt: a k meg rz dött smaradványok segítségével zetben rendkívül elterjedt a kariolszer lehet rekonstruálni. El fordultak olyan vörösalga, az úgynevezett Lithothamnium; id szakok (például a miocén kor kezdetén), amikor a Mediterrán tenger közvetlen kapcsolatban állt a Paratethysszel, amelynek a medencéiben ekkor az si Földközi-tengerben él állatvilág volt jellemz . Azokban az id szakokban, amikor a tengerszorosok elzáródtak endemikus, bennszülött él világ alakult ki a Paratethys egymástól elszigetelt medencéiben. 13–16 millió évvel ezel tt, a mai Magyarország területén a Paratethys A fert rákosi Püspöki-k fejt látványos egyik részmedencéje terült oszlopcsarnoka (A szerz felvételei) el: egy szigetcsoportokkal, korallzátonyokkal tagolt sekélytenger. En- a tapogatókoszorúsok törzsébe tartozó tenek partközeli területein rakódott le az a lepalkotó mohaállat, a Bryozoa, valamint karbonát üledék, amelyb l a Lajtai Mészk az egysejt ek közé tartozó különböz keletkezett. A sekélytenger part menti ré- foraminifera-félék. A k zet egyes réteszét uraló er teljes vízmozgás hatására az geiben feldúsulnak a kagylók (Pectenelhalt mészvázú él lények váza túlnyomó és Cardium-félék, Ostreák) és a csigák részben összetöredezett, ezek törmeléke (Turritella- Cerithium- és Trochus-félék). között azonban épségben Esetenként el fordulnak tengeri sünök ép, Az Árkád Bevásárlóközpont alapozásakor a meg rz dött smaradvá- vagy töredékes vázai, valamint telepes koLajtai Mészk b l el került smaradványok nyok is megigyelhet k. rallok is. A nyílt víztömegeket sbálnák, (Lantos Zoltán felvétele) A partvonal közelsége scápák, sdelinek uralták, melyeknek miatt a mészk ben gyak- maradványai ritkán ugyan, de el fordulran fordul el a környez hatnak a mészk ben. szárazföldi területekr l A lajtamészk már a római korban is behordódott homok, s t kedvelt épít - és díszít k volt könny faesetenként kavics méret raghatósága és egyben fagyállósága miatt. törmelékes anyag is. Már ebben az id ben bányászták az ausztA k zetben fellelhet riai Lajta-hegységben Szentmargitbánya smaradványok nagy mellett. Els sorban ebb l a bányából szármennyisége és igen vál- mazó mészk b l épült Pannónia f várotozatos összetétele arról sának, Carnuntumnak (mai Bad Deutschtanúskodik, hogy a se- Altenberg) az egykori városfala és egyik kélytenger meleg volt és amiteátruma. jól átvilágított, partközeMár az Árpád-kor emléke Ják bencés li vizeit nagyon gazdag monostorának 1256-ban felszentelt tempél világ népesítette be. loma. A hazai román stílusú építészet A k zetalkotó él lények eme kiemelked alkotásának épít kövei
hhoz, hogy a lajtamészk kialakulásakor fennálló környezeti viszonyokat megismerjük, utazzunk vissza a földtörténeti id ben körülbelül 23 millió évet! A miocén kor elején járunk. Ekkor a kontinensek már nagyjából a mai helyzetüknek megfelel en helyezkedtek el az si Földön. Az Eurázsia és Afrika között korábban elterül Tethys-óceánról – a két kontinens ütközése és az ehhez kapcsolódó hegységképz dési folyamatok hatására – lef z dött a Paratethys nev tengerág. A Paratethys – legnagyobb kiterjedése idején – magába foglalta a mai Rhône folyó völgyét l a Bécsi-medencén és a Pannonmedencén át egészen az Aral-tóig húzódó medencerendszert. Mára csupán keleti medencéjének egyes részei maradtak meg hírmondónak: a Fekete-tenger, a Kaszpitenger és az Aral-tó. A Paratethys szorosokon át kapcsolatban állt az Atlanti-óceánnal, a Mediterráneummal, és az Indiai-óceánnal is. Az összeköttetés a világtengerrel azonban id r l id re megszakadt, a tengerszorosok elzáródtak, majd újra kinyíltak. A Paratethys története nem más, mint ezen összeköttetések kinyílásának és bezáródásának a bonyolult láncolata.
A
520
Természet Világa 2016. november
GEOLÓGIA Mészkövet a bányák- méter hosszú útbevágásban ugyanaz a képhoz közeli területe- z dmény bukkan felszínre, mint a „Rákosi ken, például a fert di deltában”. Az alsó, körülbelül 1 méteres kastélynál. A k fejt szakaszon feltáruló kavicsos mészk ben virágkora a XIX. szá- helyenként fosszilis korallok (lenyomatok zadban volt, az innen és átkristályosodott telepmaradványok) és kinyert mészk b l puhatest ek maradványai (lenyomatok és épült fel számos sop- k belek) láthatók. Az erre települ 1,5 méter roni és bécsi épület. vastag mészhomokk pedig tömegesen tarA fert rákosi Püs- talmaz puhatest ek, tengeri sünök és rákok pöki-k fejt ben a vázából keletkezett töredékeket és gyakoriak bányászat 1948-ban benne a Cerithium csigák maradványai. sz nt meg. HatalHa pedig valaki a civilizációtól távomas sziklatemplomra li lel helyet keres, annak a Sámsonháza emlékezet oszlop- és Márkháza között körülbelül félúton csarnokos rendsze- található Buda-hegy és a déli-délnyugati rét 1951-ben vé- oldalában található Buda-hegyi tanösvény Kagyló- és csigak belek, valamint -lenyomatok detté nyilvánították a tökéletes célpont. A tanösvény 2. és 3. a „Rákosi delta” lajtamészkövében és megnyitották a számú bemutatóhelyén tanulmányozhatnagyközönség el tt. juk a lajtamészkövet, illetve annak két szintén Szentmargitbányáról származ- 2001 óta – a Fert /Neusiedlersee kultúrtáj típusát. A 2. ponton az id sebb kifejl dés, nak. Lajtamészk b l faragták a templom részeként – az UNESCO Világörökség ré- a sárgásszürke meszes homok bukkan XIII. századi kvádereinek és faragvá- sze. De aki soha nem járt a bányában az felszínre, amelyben puhatest ek, tengenyainak jelent s részét, valamint a nyu- is ismeri, mivel A k szív gati kaput övez 15 szobor közül 13-at. ember iai cím ilm egyik Szentmargitbányáról hozták a mészkövet rendkívül látványos jelenét az 1896–1904 között zajló restauráláskor itt forgatták. A kiépített is. Err l tanúskodik az akkori jáki plébá- k fejt t l nem messze nos, Magyarász Nándor feljegyzése is: található egy másik is, amely „Szállítva tett pedig a vasúti állomásról a közelmúltban még m ködött. összesen 162 teherkocsi margitai homokk Itt a bányászattal már változatos min ségben, továbbá 26 teher- felhagytak, de a még könnyen kocsival haraszti kemény mészk és 1 te- hozzáférhet falakból, illetve herkocsival erdélyi bácstoroki k .” a bányaudvarban hever Magyarországon a lajtamészk legismer- k zettömbökb l szép smatebb és egyben leglátványosabb feltárása a radványok gy jthet k. Nem Fert rákos határában fekv Püspöki-k fej- kell azonban elutazni az t . Az itt fejtett mészkövet szintén már a ró- ország nyugati végébe anmai kortól kezdve használták. Ebb l épült nak, aki szeretné közeKézi malom a visegrádi várból többek között a XII. századi, román és kora lebbr l is tanulmányozni a gótikus jegyeket egyaránt magán visel lajtamészkövet. Budapesten sopronbánfalvi Mária Magdolna templom, is több helyen felszínre bukkan. Tudomá- rililiom- és tengerisün-vázelemek, mohaa sopronhorpácsi román stílusú templom nyos szempontból a legjelent sebb feltá- állatok és ritkán koralltelepek igyelhet k és innen vitték a mészkövet a szerzetesek rása az úgynevezett „Rákosi delta” vasúti meg. A kutatók mintegy 300 csigafajt a lébényi templom építéséhez is. A XVII– bevágás, amely a K bánya fels és Rákos és 80 kagylófajt írtak le innen. Feljebb XVIII. században a gazdagabb családok vasútállomások között található. A XIX. kapaszkodva, a tanösvény 3. pontján a kúriáinak építése során is használtak Lajtai században létesített vasúti bevágások – szürkésfehér mészhomokk tanulmáamelyek a Király-dombot fel- nyozható, amely els sorban vörösalgák A Buda-hegy Sámsonháza mellett épít k zeteket tárják fel – egy és mohaállatok vázelemeib l áll, de egyes háromszöget formálnak; err l rétegei puhatest ek maradványaiban is nevezték el a geológusok „Ráko- igen gazdagok. si deltának”. Bár a feltárás napjainkra er sen leromlott, a kitartóak a háromszög déli szárában Irodalom fekv „alsó pálya” bevágásában még ma is találhatnak épség- Budai T., Gyalog L. (szerk.) 2010: Magyarország földtani atlasza országjáben meg rz dött fés skagylóróknak. – A Magyar Állami Földtani maradványokat, valamint szaIntézet kiadványa, Budapest bálytalan, vastag, szürkés szín mészhéjak egymásra n tt, ke- Gyalog L., Maros Gy., Pelikán P. (szerk.) (nyomdai el készítés alatt): Budapest mény halmazából álló osztrigás geokalauza. – A Magyar Földtani és rétegeket, úgynevezett „osztriGeoizikai Intézet kiadványa, Budapest gapadokat”. A vasúti forgalomtól ódzko- Szentesi E., Újvári P. (szerk.) 1999: A jáki apostolszobrok. – Balassi Kiadó, dóknak a békésebb, KamaraerBudapest dei úti feltárás ajánlott. A 25–30 Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
521
CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET
Emlékezés Róka Gedeonra REZSABEK NÁNDOR N agy Hármas. Kulin–Ponori– érvekkel a ideizmust, a kleriRóka. A XX. század második kalizmust.” „Igen sok kérdés felének legnagyobb hatású csil- futott be az Urániába levél lagászati ismeretterjeszt i. (Tudom, foly- és konzultáció formájában a tathatnánk a sort, Zerinváry, Szentmártoni, napfogyatkozásról, mikor a Hédervári…) Nemcsak a nevek, hanem dolgozók a Gr sz-per folyaa megemlékezések is egymást követik. mán értesültek arról, hogy Tavaly Kulin György emléktábla-avató a a klerikális reakció Fatima Polaris Csillagvizsgáló falán, születésé- községben el akarta hitetni nek 110 évfordulójára; Ponori Thewrewk a dolgozókkal, hogy a napfoAurél-emlékülés az MTA budavári épüle- gyatkozás csoda és nálunk is tében, halálát azóta is nehezen feldolgoz- megrendezték az úgynevezett va. 2016, Róka Gedeon, 110. Akárcsak a fatimai ájtatosságot, melyen kulini, ez a születési évforduló sem kerek, az összeesküv banda 30 000 de emlékezésre késztet. 1906.05.07., Buda- ft-ot keresett. A dolgozók vilápest – 1974.10.05., Budapest. Szakmailag gosan látták ebb l az esetb l, kikezdhetetlen, ideológiailag azonban vi- hogy az ilyenfajta »csodák« tatott egyéniség. A Királyi Magyar Termé- terjeszt i tudatosan hazudnak szettudományi Társulat M kedvel Csilla- aljas politikai céljaik érdegászati Szakosztály Csillagászati Alosztály kében, mert az összeesküv Csillagok Világa folyóiratának szerz je Szabó Sándor pálos rendi 1944-ben. Az els Magyar Csillagászati szerzetes így vallott err l Egyesület alelnöke 1946-tól, majd 1949- a tárgyaláson: »Láttak egy ben a megszüntetés egyik katalizátora. napfogyatkozást. De a napfoRóka Gedeon síremléke a 1951-t l (a már királyi jelz t l mentes) gyatkozás nem csoda.« — írja Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Magyar Természettudományi Társulat ma már megmosolyogtatóan, (A szerz felvétele) Csillagászati Szakosztály titkáraként kö- az ötvenes évek elején azonzel negyed századon át azonban a kulini ban vészjóslóan. egyetem, A Világegyetem megismerésének eszmék legf bb megvalósítója: a vidéki Mindeközben igyelemreméltó el adó, útjai és tévútjai, A csillagászat és mindenUrániák hálózatának kiépít je, a szakköri rádióm sorok f szerepl je, szerkeszt ként napi életünk, valamint a Kulinnal közös A mozgalom megszervez je, a Csillagászati a legendás A Távcs Világa három kiadá- nagy Világmindenség és A Világegyetem. Hét rendezvénysorozat meghonosítója. A sának gondozója, a Föld és Ég folyóirat És az ezek mögött rejt z ember: a gyercsillagászati mozgalom marxista szemlé- szerkeszt bizottsági tagja, számtalan csil- mekbénulás következtében járógéppel, let f ideológusa. „A »táguló« világegye- lagászati m szaklektora, többtucatnyi új- bottal és Velorex autóval közleked moztem meséje is csak az idealista tudósok ság és folyóirat csillagászatot népszer sít gássérült, a tanítványai körében népszer agyszüleménye és semmi köze sincsen a szerz je. Könyvei az ideológiai frázisok Róka bácsi, a TIT Uránia Bemutató Csillagvalóságos világhoz.” „Az élenjáró szov- átugrásával ma is érdekes olvasmányok: vizsgáló pontos, megbízható és emberséges jet csillagászat napról napra leleplezi a A csillagok vizsgálata régen és ma, Az vezet -munkatársa. Emlékét a szakosztályi nyugati áltudósok mesterkedéseit, akik égitestek kialakulása, A izikai néhány Csillagászati Értesít 1984/1-es, halála hátat fordítva a tudománynak, ellátják ilozóiai problémája, Földünk és a Világ- tizedik évfordulója kapcsán életének és munkásságának szentelt különszáma, a TIT Hatalmas tömeg az Urániával szemközti hegyoldalban 1956-ban, a nagy Csillagászat Baráti Köre által 1988-ban alaMars-közelség évében (Róka Gedeon balra) pított Róka Gedeon-emlékérem és a Kulin által 1938-ban felfedezett, 2058-as számú Róka-kisbolygó rzi. Több tudományos ismeretterjeszt és csillagászati orgánumban, így a Természet Világában is, születésének századik évfordulóján e sorok írója emlékezett személyére. Síremléke a Kerepesi temet ben, hivatalosan a 45. parcella 1. sorának 45. helyén, a gyakorlatban a felszámolások után könnyen bejárható parcellarész legvégén, szüleivel és testvérével közös sírban látogatható. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 10/2004-es határozata szerint Nemzeti sírhelynek nyilvánítva. Nyugodjon békében!
A
REZSABEK NÁNDOR
522
Természet Világa 2016. november
MATOS LAJOS ROVATA
ORVOSSZEMMEL SZÍVÜNKNEK KEDVES A CSÖND Érzékenységünk a küls zajra egyénenként változó, de a nagy lárma mindenkit zavar. F leg az alvási id szak csöndjének biztosítása az, amit mindenki elvár, ám ebben is kifejezett egyéni különbségek tapasztalhatók. A kérdés mind több tudományos vizsgálat témája lett, és az utóbbi években ezt az orvosi szakirodalom is tükrözi.
Anna L. Hansell és munkatársai három éve azt vizsgálták, hogy a világ egyik legforgalmasabb repül tere, a londoni Heathrow légikiköt környékén él 3,6 millió ember kardiovaszkuláris egészségét hogyan befolyásolja a repül forgalom zaja. A kutatók a 2001 és 2005 közötti id szakban nézték az agyi katasztrófa, a koszorúérbetegség, és általában a kardiovaszkuláris kórképek miatti kórházi felvételek, illetve az elhalálozás gyakoriságát. Figyelembe vették a nappali (7,00-tól 23,00 óráig) és az éjszakai (23,00-tól 7,00 óráig), lakóhelyen mért zajszintet. Eredményeiket az életkor, a féri–n különbség, az etnikum, a dohányzás igyelembevételével értékelték. A kórházi betegfelvétel összefüggést mutatott mind a nappali, mind az éjszakai zajszinttel. Ha a legzajosabb id szak adatait a legcsendesebb perióduséval hasonlították össze, az agyi katasztrófa relatív kockázata 1,24 volt, a koszorúér-betegségé 1,21, a kardiovaszkuláris kórképeké 1,14. A nappali és az éjszakai id szak hatása között értékelhet eltérést nem észleltek. Andreas Seidler és munkatársai a Rajna–Majna régió területén 2006 és 2010 között szívizominfarktusnak min sített eseteket csoportosítottak k a közúti, a vasúti és a légi közlekedésb l ered zajszint Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
szerint. Az infarktusos betegek száma ebben az id szakban 19 632 volt. A betegeket ért környezeti zaj adatait 834 734 kontrollszemély zajterhelésével hasonlították öszsze a 24 órás értékek alapján. A lineáris statisztikai modell az utcai zaj és a vonat okozta lárma növekedése esetén összefüggést igazolt, de a légi közlekedés zajára ez nem érvényesült. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az el bbi zajkelt tényez kkel szemben a repül gépek zaja mindig 65 dB alatt maradt. A kardiális mortalitás 2014–2015-ben igen szigniikáns kapcsolatot mutatott a zajterheléssel. Ha a légiközlekedés 60 dB vagy még hangosabb volt, az infarktus kockázata kifejezetten növekedett. Mind az angol, mind a német munkacsoport hangsúlyozza, hogy az észlelt összefüggések nem bizonyítanak oki kapcsolatot a zaj és a kardiovaszkuláris kórképek között, de aláhúzzák, hogy a zaj csökkentése fontos lehet a megel zésben. (Forrás: http://otszonline. hu/cikk/szivunknek_kedves_a_csond http:// otszonline.hu/cikk/szivunknek_kedves_a_ csond) TISZTÁBB A LEVEG
EURÓPÁBAN
A légszennyezés egyik legegészségkárosítóbb faktora az autók kipufogógáza. A leveg ben szálló porszemcsékb l a 10 mikronnál apróbbak (PM10) bejutnak a garatba, a légcs be. A négy mikronnál kisebbek (PM4) bejutnak a tüd be is, a 2,5 mikronnál parányibbak (PM2,5) pedig nem tudnak kikerülni onnan, ha bejutottak. Olaszországban Brescia városa nagy forgalmú ipari központ, ennek megfelel en rossz leveg j lakÓ- és munkahely. Egy nemzetközi munkacsoport megvizsgálta, hogy a kórházak kardiológiai osztályainak forgalma összefügg-e a légszennyezés mértékével, azzal, hogy a PM10-szint meghaladja vagy megközelíti-e az európai uniós határértéket. Egyértelm
volt, hogy a kardiális okból kórházba kerül betegek esetében a PM10 értéke már a hivatalos határérték alatt is növelte a kórházi befekvések számát. Angol kutatók, Leeds Egyetemének munkatársai is foglalkoztak annak vizsgálatával, hogy az Európai Uniónak a légszennyezés csökkentése miatt 1970 és 2010 között bevezetett rendelkezései hogyan alakították Európa egészségügyi, mortalitási adatait. Már a bevezet ben hangsúlyozzák, hogy a PM2,5 légszennyezés földrészünkön minden esztend ben 400 ezer ember korai halálhoz vezet. Ezt az egészségkárosító tényez t az uniós szabályozás az említett évek alatt 35%-kal csökkentette, ami az európai közegészség jelent s javulásával járt. A szerz k komputeres modellt készítettek, amely összehasonlította az eredeti állapot fennmaradásának becsült következményeit az 1970-ben bevezetett reformok eredményeivel. A számítások bemutatták a közlekedéssel összefügg károsító tényez ket és azoknak a technológiai változásoknak a befolyását, amelyek ezeket mérsékelték, köztük a katalitikus konverterek és a filterek effektusát. Kiszámolták a légszennyezés egészséget rontó befolyását, és azt, hogy ennek kiküszöbölésével mennyi életet lehet megmenteni. Eredményeik azt mutatták, hogy a légszennyezés csökkentése Európában évente 80 ezer életet menthet meg. Ken Carslaw professzor, a tanulmány egyik szerz je hangsúlyozta, hogy 2011-ben még így is valamivel több,
mint 400 ezer ember halt meg Európában id el tt a légszennyezés következményeként. (Forrás: http://otszonline.hu/cikk/ tisztabb_a_levego)
523
HADITECHNIKA
50 éves a Haditechnika Haditechnika a Honvédelmi Minisztérium m szaki-tudományos és ismeretterjeszt folyóirata, mely a múlt, a jelen, és a jöv fegyvereit mutatja be. A folyóirat rovatai els sorban a hazai és nemzetközi haditechnikai fejlesztésekkel, az rtechnikával, a hadtörténelem haditechnikai kérdéseivel, valamint haditechnika-történeti tárgyú írásokat adnak közre, illetve ilyen témájú könyvek kerülnek ismertetésre hasábjain. Fél évszázad nagy id . Nemcsak az ember, hanem egy lap életében is. Úgy érezzük, itt az ideje a számvetésnek, a visszatekintésnek. A Haditechnikai Intézethez, illetve annak megsz nte után jogutódaihoz köt d tudományos folyóiratnak és el zményeinek a története ugyanis nem 50, hanem több mint 90 évre nyúlik vissza. A katonai-m szaki tudományos tájékoztatásra való törekvés végigkísérte a Haditechnikai Intézet történetét. A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium már 1923-tól adott ki lapot a szakma és az érdekl d k tájékoztatására a katonai m szaki tudományok hazai és külföldi eredményeir l. A M szaki Katonai Közlöny szerkeszt sége a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet részeként m ködött. A Haditechnikai Intézet kiadványának beindítását is a Monarchia korabeli tapasztalatok motiválták.
A
524
1924 októberében jelent meg el ször a Tájékoztató Kivonatok, mely a külföldi katonai és gazdasági folyóiratokból közölt szemelvényeket. A havonta megjelen kiadvány rendkívül sikeresnek bizonyult, és a harmadik számtól már a nagyközönség számára is megrendelhet vé tették. Az újság els részében tudományos igény cikkeket adott közre, majd országonkénti csoportosítással közölt haditechnikai, hadiipari elemz írásokat, végül vegyes témájú cikkek kivonatai következtek. Ez a kiadvány 1927-re fokozatosan elhalt. A Haditechnikai Intézet 1930-as hivatalos megalapítása után rendelték el a Magyar Katonai Szemle cím ím szakfoszakfolyóirat kiadását, amely a tisztikar állandó tájékoztatására és bizonyos továbbképzésére szolgált. Ebben összevonták a korábbi kis katonai lapok szerkeszt ségeit és kivitték a Haditechnikai Intézet épületéb l a Budapest, VIII. ker. József utca 26–28. szám alá. A felel s szerkeszt és felel s kiadó egy személyben vitéz Berkó István szolgálaton kívüli ezredes volt. A lap végig a Magyar királyi Honvédelmi Minisztérium kiadványa volt, 1931 januárjától 1944 októberéig jelent meg. Cikkeinek szerz i, lektorai jelent s részben a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet tisztjei közül kerültek ki, akik munkájuk során az Intézet könyvtárára támaszkodtak. A második világháború után 1956. május 16-áig kellett várni az új lap – a Haditechnikai Szemle – beindítására. Az A4-es formátumú, kéthavonta megjelen lap els felel s szerkeszt je Nagy István György okl. gépészmérnök lett, aki akkor a Haditechnikai Intézet tudományos osztályának osztályvezet je volt. A példányszámot 1000 darabban, a terjedelmet 4–5 ívben határozták meg. Az els lapszámot 1600 példányban állították el , el is fogyott. A második szám 1956-ban már a nyomdában volt, amikor az októberi harcok alatt a Zrínyi Nyomda leállt és így már nem jelenhetett meg. 1958-ban még kiadtak két számot, de utána papírhiány miatt többre már nem volt lehet ség. Az indoklás formális volt, hivatalosan a lap az akkori honvédelmi miniszter takarékossági intézkedéseinek áldozata lett. Valójában azonban a szerkeszt séget m ködtet Haditechnikai Intézet, ha kis mértékben
is, de együttm ködött a forradalmárokkal és ez elegend volt a sokéves „kegyvesztettséghez”, így a HTI nem jelentethetett meg saját szerkesztés kiadványt. A Haditechnikai Szemle folyóirat 1967-t l jelenik meg folyamatosan. A lap régi-új felel s szerkeszt je ismét Nagy István György lett. 1974-t l beosztását Szentesi György mk. alezredes vette át, aki stabilizálta, szervezetté tette a szerkeszt ség munkáját. Magasabb beosztásba kerülése után a posztot Amaczi Viktor mk. alezredes vette át,
aki napjainkban is er feszítéseket tesz a magyar katonai m szaki szaknyelv ápolásáért. A lap 1974-ig jelent meg Haditechnikai Szemle címen, majd elnevezése Haditechnikára változott. 1995-t l 2001-ig Szabó Miklós mk. alezredes lett a felel s szerkeszt , aki éveken keresztül munkálkodott a lap terjedelmének, példányszámának emeléséért. Az Intézet és a lap munkatársai részt vettek a Honvédelmi Minisztérium (Zrínyi Kiadó) könyvkiadói tevékenységében is. Számos olyan, a fiataloknak, érdekl d knek szóló kiadványt készítettek, mely generációkon keresztül meghatározta a nagyközönség által hozzáférhet haditechnikai információkat. Fiatalok százait e kiadványok indították el a kaTermészet Világa 2016. november
HADITECHNIKA Endre-életm díjas tudományos újságíró. 1974 óta fiatalok generációi n ttek fel és kedvelték meg a haditechnikát, választották a katonai pályát, a haza védelmét hivatásul. Sárhidai Gyula ma is aktív tagja a szerkeszt ségnek, hasznos tanácsaival élteti az igényes munkát. Beosztásba helyezése els napjától, immáron 16 éve támogatja a jelenlegi felel s szerkeszt , Hajdú Ferenc mérnök alezredes munkáját. A folyóirat szerkeszt sége alakulása óta részt vesz a tudományos újságírók szakmai közösségének munkájában és a katonai m szaki tudományok területén képviseli a Tudományos Újságírók Klubja által rzött szakmai értékeket. A Haditechnika szerkeszt sége ajándékként készíti és éli meg a folyóirat 50. évfolyamát és ünnepli a haditech-
Fiatal kutatók cikkpályázatának eredménye A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat (TIT) közös ismeretterjeszt cikkpályázatot hirdetett a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkez iatal, 35 évesnél nem id sebb kutatóknak. A pályázat célja az volt, hogy a pályázók saját, az él és élettelen természettudományok területén, illetve határterületein végzett kutatásaikat, valamint azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthet módon közkinccsé tegyék. A pályázatot a kiírók által felkért zs ri bírálta el: Csépe Valéria elnök, Beke-Somfai Tamás, Both El d, Monostory Katalin. Eredmények Élet és Tudomány kategória: I. díj: Parrag Viktória: Játék a hiperkockával – a hiperspektrális képalkotás alkalmazási lehet ségei II. díj: Fésüs Viktória – Gángó Ambrus: Személyre szabott kezelés az onkohematológiában; avagy nem mindegy, kinek, s nem mindegy, mit III. díjat a zs ri nem osztott ki.
tonai pályán. Az 1970-es és 80-as években a lap munkatársai igen sok cikket adtak az akkori katonai és tudományos lapoknak. (Néphadsereg, Igaz szó, Pont, Magyar Honvéd, Honvédségi Szemle, Honvédelem, Repülés, MHSZ Élet, Élet és Tudomány, Technika, Természet Világa, M szaki Élet, Polgári Védelem, Impulzus, Új Univerzum stb.) 1980 után a folyóirat fokozódó mértékben közölte a tudományos fokozatot szerz tisztek cikkeit, mivel nem volt más fórum ezek publikálására. Ebben az id ben a folyóirat legnagyobb er ssége a remek szerz gárdája lett. A felel s szerkeszt k segítsége „emberemlékezet óta” Sárhidai Gyula okl. mérnök tanácsos szerkeszt úr, Hevesi
Elismer oklevelet kapott: Egri Ádám: A világ ugróvillás szemmel Kovács Csilla: Ragadozó gombák a sz l fás betegségei ellen: lehet ség a vegyszermentes növényvédelemhez Tóth Tamás: Gombákkal a növények ellen? – Mikroszkopikus gombák „hadrendbe állítása” a gyomnövények elleni biológiai védekezésben
nika tudományterületet megjelenít szakmai-tudományos közösséget, amely mögött a hader , a hadiipar és a katonai-m szaki tudomány képvisel i és a lelkes érdekl d k állnak. Több mint 50 éve már, hogy ez a közösség fenntartja a Haditechnika folyóiratot, mely összeköt, inspirál, irányít és m ködtet bennünket. A szerkeszt ség szerencsés helyzetben van, mert folyamatosan özönlenek be a jobbnál jobb kéziratok, gyakran professzoroktól, mérnökkonstrukt rökt l, tábornokoktól, hadtörténészekt l, a hadiipar szerepl it l, vagy olyan fiatal kutatóktól, akik nevét a Haditechnika hasábjain ismerheti meg a szakma. Reméljük, a szerkeszt séggel együtt ünnepel az Olvasó és a magyar tudományos közélet is. A HADITECHNIKA SZERKESZT SÉGE Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
Természet Világa kategória: I. díj: Valkó Orsolya: Egy éget kérdés: a tüzek hatása a gyepek él világára II. díj: Barta-Rajnai Eszter: Torrefaction – A kávébab pörkölését l a növényi biomassza h kezeléséig III. díj: Kapui Zsuzsanna: Víz vagy szél? Üledékek eredetének vizsgálata a Marson és a Földön Elismer oklevelet kapott: Szanyi Szabolcs: Innováció a növényvédelmi prognosztikában, avagy mire jó a táplálkozási attraktáns? Vásárhelyi Zsóka: A munkamegosztás ezer arca és egy modellje A nyilvános, a díjazottak kutatásait is bemutató díjátadó ünnepségre 2016. november 15-én 14 órakor kerül sor az MTA TTK Nagytermében (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.). Minden Pályázónak köszönjük, hogy kéziratukkal megtisztelték pályázatunkat.
A Szerkeszt ség
525
FOLYÓIRATSZEMLE
(2016. szeptember) HIDEGBEN IJESZT BB VOLT AZ „UGATÁSA”, MINT A HARAPÁSA? Az éghajlat változásával együtt átalakul az él világ is. A környezeti nyomás korlátozhatja az ideális életkörülményeket, csökkentheti a prédaállatok számát, de akár kedvez bb helyzetet is kialakíthat, ami lehet vé teszi a populáció felvirágzását. A földtörténet során nyomon követhet , hogyan változik a populáció, az egyedek mérete, a halálozási ráta, vagy a morfológia. Az smaradványok alapján a paleontológusok következtetnek az egykori klímára vagy fordított esetben arra, hogy a klímaváltozás hogyan hatott az egyes fajokra. Néha azonban ezek a változások nem láthatók kívülr l. Különösen igaz ez a fosszíliákra, ahol sok adat már eleve hiányzik. Egy most megjelent tanulmányban a kaliforniai La Brea kátránytavakban talált kardfogú tigris, a Smilodon fatalis állkapcsának csontvastagságát vizsgálták annak kiderítésére, hogyan változott a harapási er ssége az id k során. A kátránytavak fosszíliái mintegy 30 ezer évet ölelnek át, ami lehet vé teszi, hogy a több ezer példányon részletesen nyomon kövessék az ökológiai és környezeti változásokra bekövetkez válaszokat. La Brea lel helyei természetes csapdaként m ködtek, amelyekbe több tízezer éven keresztül szivárgott a természetes aszfalt a mélyb l, s t szivárog még napjainkban is. Az állatok vakmer en megközelítették a kátránytavakat, vagy azért, mert tévesen víznek gondolták, vagy egyszer en nem vették észre, amikor lehullott levelek és törmelékek borították a felszínét. A ragadós anyagban csapdába es állatok gyorsan elpusztultak. Egyetlen hatalmas és ízletes mamuttetem több tucatnyi ragadozót, vagy dögev t vonzott a területre, akik nem észlelték, hogy a inom falatok csábítása a saját pusztulásukat okozza. Ennek köszönhet , hogy ezekben a természetes csapdákban jóval nagyobb a ragadozók aránya, mint a prédaállatoké. A kihalt állatokról általában nehéz feladat új ismereteket összegy jteni, különösen ha egy jól ismert fajról van szó. A kutatók összegezték, hogy mit lehet tudni a Smilodon táplálkozási szokásairól, állkapcsának er sségér l, és kidolgoztak egy módszert, hogy a csontvastagság mérésével jellemezzék az állkapcsok er sségét. A kutatócsoport összesen 102 mintát vizsgált öt különböz kátránytóból, melyeknek a kora 13 000 és 40 000 év között változott. Mindegyik állkapcsot átvilágították egy hordozható röntgenkészülékkel, és a röntgenfelvételeket használták az állkapcsok különböz területeinek vastagságmérésére.
526
A kapott eredmények szerint a legiatalabb, 13–14 ezer éves aszfaltgödör tartalmazta a legnagyobb és legrobusztusabb Smilodon állkapcsokat. Ez nem sokkal a 12 ezer évvel ezel tt bekövetkezett kés -pleisztocén megafauna kihalás el tt rakódott le, és arra utal, hogy közvetlenül a kihalási esemény el tt még egészséges és virágzó Smilodon populáció élt a területen. Ezeknek a példányoknak a nagyméret állkapcsa arra utal, hogy a klíma és a környezet alkalmas, vagy akár ideális lehetett a kardfogú tigriseknek, melyek képesek voltak nagyméret prédaállatokat is fogyasztani. A kissé id sebb, 17–18,5 ezer éves gödör anyaga azonban már más képet mutat. Erre az id szakra esett ugyanis a legutolsó eljegesedés maximuma Észak-Amerikában. A Smilodon állkapcsok esetében ezen a lel helyen mérték a legkisebb vastagságot az állkapocscsontokon. Ez pedig azt jelenti, hogy kisebb volt a harapásuk er ssége, így az ekkor élt kardfogúaknak puhább táplálékkal és kevésbé er s prédaállatokkal kellett beérniük az életben maradáshoz. A csontvastagság csökkenése a hiányos táplálkozással lehetett összefüggésben. A paleontológusok szerint a hidegebb h mérséklet miatt ezek a példányok nagyobb környezeti nyomásnak voltak kitéve. A hideg miatt korlátozott volt a hozzáférhet növények mennyisége, ami befolyásolta az els dleges fogyasztó növényev ket, és rajtuk keresztül a ragadozókat is. Az így fellép táplálékhiány lassította a Smilodon kifejl dését, és lerontotta egészségi állapotát. Mi a helyzet a kátránytavak többi ragadozójával? Például az óriásfarkas esetében is tapasztalható ilyen táplálkozási probléma? Bár hasonló állkapocs vizsgálatokat egyel re nem végeztek, de a kardfogúaknál és a farkasoknál általában ugyanolyanok a trendek. A 17–18,5 ezer éves kátránygödör adatai alapján er s szelekciós nyomás nehezedett a farkasokra is, de azt túlélve nagyobbra növekedtek a 13–14 ezer éves minták idejére, kisebb fogkopás és kevesebb törés jellemezte ket a kihalás el tt. A tanulmány kiváló példát mutat arra, hogy a klíma és környezet megváltozása milyen morfológiai átalakulást okozhat egyes állatoknál. A kutatók reményei szerint eredményeik hozzájárulnak ahhoz is, hogy a jelenlegi környezeti változások miatt veszélyeztetett állatokat megvédjük a kihalástól.
(2016. szeptember 19.) A REJTÉLYES SEJTOSZTÓDÁS NYOMÁBAN A sejtosztódás folyamata tulajdonképpen az élet lényege: egy sejtb l lesz kett . E folyamat nélkül nincs növekedés, nincs sza-
porodás. Még a megtermékenyítést is ilyen osztódások el zik meg. Csak így jöhetnek létre az egyesülésre képes szül i sejtek, az ivarsejtek. Így m ködik ez a baktériumoknál és papucsállatkáknál is, és természetesen az emberi szervezetben is naponta számtalan sejtosztódás megy végbe. Ám a folyamat sajnos nem mindig terv szerint zajlik. Ha az irányító mechanizmusban zavar keletkezik, akkor fordulhat el , hogy a növekedés helyett burjánzás megy végbe, vagyis daganatok keletkeznek, aminek potenciálisan végzetes következményei lehetnek. Ezért általában a genomban történt elváltozások felel sek. A genetikai kód károsoárosodása a sejtanyagcsere zavarához vezet, ami egészen az ellen rizetlen osztódásig fokozódhat. El fordulhat, hogy mindezért csupán egyetlen gén felel s, többnyire azonban sokkal szerteágazóbb problémáról van szó. A ráksejtekben a mutációk túlnyomó többsége számos DNS-t érint. Ez többnyire azt jelenti, hogy a ráksejtek túl sok kromoszómával rendelkeznek, ami gyakorlatilag a genetikai információ túladagolása. A szakért k a hibás DNS-összetételt aneuploidiának (abnormális kromoszómaszám) nevezik. A kromoszóma hiánya is idetartozik. Ebben az esetben a túladagolás ikertestvérér l van szó, mivel a sejtosztódás során mindkett egyidej leg jön létre. Amennyivel kevesebbet kap az egyik utódsejt, annyival több hiányzik a másikból. A kromoszómák helyes elosztását a természet egy elképeszt trükk segítségével biztosítja: az osztódási folyamatra való felkészülés során enzimek minden egyes DNS-szálról másolatot készítenek. Az eredeti és a másolat egy úgynevezett centromerrel összekötve átmenetileg a sejt közepében marad. A sejtosztódás következ szakaszaiban dönt szerepet játszik a rend. Kialakul az orsó, ami rugalmas rostok, a mikrotubulusok öszszetett szerkezete, és két irányító testecske, a centroszómák tartanak össze. Ezután kerül a mozgás áss a folyamatba. A mikrotubulusok elkezdik betolni a kromoszómákat a sejt közepébe. Hamarosan valamennyi genetikai egység felsorakozik a középvonal mentén. Néhány mikrotubulus id közben speciális fehérjeszerkezetek, a kinetokorok segítségével rákapcsolódik a kromoszómákra. A kinetokorok a további folyamatokban játszanak f szerepet. A kinetokorok nem csupán egyfajta konnektorok a mikrotubulusok számára, hanem a megfelel kapcsolódásban ellen rz szerepet is betöltenek. Amikor a kromoszóma a sejt közepén felveszi a kívánt helyzetét, csak akkor köthet össze a centroszómán az orsóval. Aztán a sejtosztódás következ szakaszában a mikrotubulusok szétválasztják a kromoszómapárokat. Ha az egyik közülük nem pontosan középen helyezkedik el, mindkét szál, mind az eredeti, mind a másolat egy utódsejtben köt ki, vagyis létrejön az aneuploidia. Ezért dönt jelent ség a helyzetvezérlés a sikeres sejtoszTermészet Világa 2016. november
FOLYÓIRATSZEMLE tódáshoz. De hogyan m ködik az ellen rzés? Kutatók ebben a folyamatban egy fehérjeképz dményt, a terjedelmes nev kromoszómás utaskomplex-et, (angol rövidítése CPC) azonosították. A CPC négy különböz elemb l áll, köztük az aurora-kináz-B enzimb l. Az ellen rz funkció alapja egy egyszer izikai elv. Egy kromoszóma centromerével összekapcsolt mikrotubulus csak akkor van feszültség alatt, ha a DNS-egység pontosan a sejt közepén helyezkedik el. Ellenkez esetben a szál eléggé megereszkedik, petyhüdt lesz. A feszültségmérést a CPC végzi. Ha az eredmény nem megfelel , akkor az aurora-kináz-B feloldja a kapcsolatot. A teljes folyamat részletes m ködése még nem teljesen ismert. Korábbi feltételezésekkel szemben lehetséges például, hogy az aurora-kináz-B további CPC-komponens, a survivin nélkül is hatékony. A survivin a centromeren köti meg a CPC-t, pontosan ott, ahol a komplexum hozzáfér a kinetokorhoz. Az is lehetséges, hogy a CPC közvetlenül a kromoszómán vagy a mikrotubulusokon köt ki és így teljesíti feladatát. Christopher Campbell és bécsi kollégái a sejtosztódás ezen rejtélyét kutatják. Kutatásukhoz az egysejt süt éleszt szolgál modellként. Kutatásuknak van egy második célja is: ha kialakul egy rákos sejt, elindul egy különleges láncreakció. Kromoszómáit ugyanis attól fogva mindig rosszul osztja el. Minden további sejtgeneráció ezzel újabb adag mutációt kap. Ez az állandó változás sajnos növeli a daganat-utódsejtek alkalmazkodóképességét és ezzel annak esélyét, hogy ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen aneuploid sejtek hogyan képesek a túlélésre. Mind a túl sok, mind a kevés genetikai anyag következménye kellene, hogy legyen az anyagcsere teljes felborulása. Hogyan történik ennek szabályozása, ása, sa, milyen ma még ismeretlen mechanizmus húzódik meg ez mögött? Campbell és csapata a következ néhány évben erre keresi a választ.
(2016. május 26.) AZ ID JÁRÁS ÁLLÍTOTTA MEG A MONGOL INVÁZIÓT? 1241-ben a mongol hadak ázsiai és európai területek meghódítására indított hatalmas hadjáratuk közepén jártak és Batu serege 1242. elején egészen Magyarország nyugati feléig jutott el. Nem sokkal kés bb azonban hirtelen visszavonták hadaikat, s ennek az okát a történészek máig nem tudták teljes kör en megmagyarázni. Most azonban egy új, részletes évgy r -vizsgálat alapján talán Természettudományi Közlöny 147. évf. 11. füzet
pont kerül a rejtélyes történet végére. Az évgy r k azt sugallják, hogy az id járás alakult olyan kedvez tlenül, hogy a hadak az addigi legnyugatibb hódításukból hátrálni kényszerültek. Sokáig a visszavonulás legvalószín bb okának Ögödej nagykán 1241. decemberi halálát és az ezt követ kánválasztással járó zavaros politikai viszonyokat hitték (habár maga Batu nem tért vissza Mongóliába, hanem dél-orosz területen maradt az Aranyhordával). Más elmélet szerint a várak és meger sített városok voltak túl nagy falatok a mongoloknak (miközben 1241-ben még villámgyorsan bevették a keleti országrész városait, er dítményeit), egy harmadik elmélet pedig azt feltételezte, hogy a legnyugatibb sztyeppterület, a magyar Alföld nem volt elég nagy ahhoz, hogy a hadakat ellássa legel vel. Az elméletek egyike sem vette igyelembe azonban a korabeli éghajlati adatokat. 1260ban Hülegü perzsiai kán egy levelet küldött a francia királynak, IX. Lajosnak (a közös ellenség a mamelukok voltak a Szentföldön), amelyben leírta, hogy a környezeti-id járási viszonyok miként befolyásolják a mongol hadvezetés döntéseit. Ez adta a kutatáshoz az egyik ötletet. Ulf Büntgen paleoklimatológus (Svájci Szövetségi Kutatóintézet), és Nicola Di Cosmo történész (Princeton University) vizsgálataiból született tanulmány az 1242es év közép-európai h mérsékleti- és csapadékviszonyait, s ennek Batu hadaira kifejtett hatását tárja fel. A Kárpátok, az Osztrák-Alpok, valamint Magyarország keleti és nyugati területeir l származó fák évgy r i alapján összeállítottak egy, a mongol invázió éveinek id járását részletesen bemutató adatsort. Az invázió idején 1238–41-ben az átlagosnál magasabb h mérséklettel és kevesebb csapadékkal járó évek voltak, ezek kedveztek a hadak el renyomulásának. 1242re azonban a h mérséklet hirtelen visszaesett és megn tt a csapadék mennyisége. 1241– 42 telén a Duna befagyott, így a mongolok átkelhettek a Dunántúlra, itt azonban hamar megtorpant a hadjárat, mivel a rendkívül csapadékos tavasz árvizek, belvizek tömegével egyszer en lehetetlenné tette a lovas seregek közlekedését. A száraz sztyeppéhez szokott hadak egyszerre „vendégmarasztaló” sártenger közepén találták magukat s néhány város sikertelen ostromát követ en tavasz végén déldélkeleti irányban visszavonultak. Di Cosmo szerint az évgy r k szolgáltatta, a korábbiaknál jóval részletesebb id járási adatok még azokat a történészeket is meggy zik, akik szkeptikusan tekintenek a történelmi események id járási, éghajlati okaira. Természetesen a korabeli id járásról az európai források is megemlékeznek, azonban a részletes dendrokronológiai eredmények adnak csak valódi bizonyítékot
a rövid távú klímaingadozás és a mongol hadak visszavonulása közti helyi és id beni egybeesésre. 1241-ben a hirtelen beköszönt és igen zord tél a Duna befagyásával hiába segítette el a hadak nyugati terjeszkedését (1242. január-február körül keltek át a Dunántúlra), a kora tavaszi hóolvadás és az ekkor érkez jelent s csapadék már meggátolta például az eleve mocsaras vidéken álló Székesfehérvár bevételét. Mindezek mellett a mongolok által elfoglalt területek részben elmenekült, részben pedig elpusztult lakossága sem volt képes kell élelemmel ellátni a hadakat. Az 1241-ben elmaradt szi betakarítás miatt nem voltak tartalékok, s a hideg, csapadékos tavasz 1242-ben a növények sarjadását is jelent sen visszafogta. Az id járási anomália a Kárpátmedencét annak délkeleti része kivételével, Lengyelország déli vidékét, Szlovákia és Csehország majdnem teljes területét, és az Alpok keleti régióját érintette. A korábbinál jóval csapadékosabb id szak 1242-t l egészen 1246-ig tartott a környezetünkben (Európa távolabbi részein nem mutatkozott ilyen eltérés), mindemellett 1241 még az átlagnál melegebb éve után 1242 hirtelen leh lése is egyértelm az évgy r s adatokban. Az ország déli részén és a délkeletre fekv területeken a nagy csapadék már nem mutatkozott meg, valószín leg emiatt is választotta visszavonulási útjául ezt a régiót Batu. Ha a mongol sereg számára el nyös esztend k után hirtelen kedvez tlenre fordult kárpát-medencei id járás nem is az egyedüli ok lehetett, de mindenképpen fontos tényez volt a hadak visszavonulásában. A nagyobb lépték , illetve hosszabb távú klímaingadozások történelmi hatásai mára már elfogadottak, de érdemes lehet az általánosságok mellett a helyi viszonyok alakulását is igyelembe venni egy-egy kevésbé értett esemény kapcsán. Az egyre b vül paleoklimatológiai adatok ehhez sok segítséget nyújthatnak.
(2016. augusztus 12.) ATOMHÁBORÚ VAGY NAPKITÖRÉS? Amerikai hadtörténészek tanulmánya szerint a hidegháború legkeményebb id szakában, 1967. május 23-án kis híján súlyos katonai konliktus robbant ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Az ok: egy szokatlanul er s napkitörés. Aznap az USA mind a három, a ballisztikus rakéták közeledésekor riasztást adó radarrendszere egyszerre lebénult. Az Alaszkába, Grönlandra és Nagy-Britanniába telepített radaroknak az Északi-sarkvidék fel l közeled szovjet rakétákat kellett igyelniük.
527
FOLYÓIRATSZEMLE Az USA Légierejénél feltételezték, hogy az oroszok szándékosan tették tönkre a radarokat, ezért elrendelték a nukleáris csapásmér repül gépek felszállását. A veszedelmes helyzet megel zhet lett volna, ha id ben rendelkezésre áll az rid járási el rejelzés. Néhány nappal korábban már látható volt a Nap felszínén egy hatalmas napfoltcsoport, amelyben – amint azt sokfelé a világon több napizikai obszervatóriumban is megigyelték – május 23-án 18:40 világid kor hatalmas napkitörés (ler) következett be, amelyb l er s rádió- és röntgensugárzás is indult a Föld felé. Egy ilyen kitörés zavarokat okozhat a rádiótávközlésben, az elektromos hálózatban és a m holdak m ködésében. A heves napkitörések további következménye a sarki fény, amelyet
azokban a napokban még az Egyesült Államok déli részér l (Új-Mexikóból) is látni lehetett. A helyzet végül szerencsére rendez dött. A Légier cambridge-i kutatólaboratóriuma napmegigyeléseib l és az id járási adatokból a Légier Id járási Szolgálatánál – helyesen – arra következtettek, hogy a radarokat a szokatlanul er s naptevékenység, tehát az rid járási esemény bénította meg. Err l sikerült meggy zniük az Észak-Amerikai Védelmi Parancsnokság (NORAD) és a Pentagon döntéshozóit, akik lefújták a riadót. Delores Knipp (Coloradói Egyetem), a Space Weather cikkének els szerz je szerint a következmények sokkal súlyosabbak lettek volna, ha az Egyesült Államok nem foglalkozott volna már az 1950-es évek óta a naptevékenység, az összefoglalóan rid já-
rásnak nevezett jelenségek folyamatos megigyelésével. Az 1960-as évekt l kezdve a Légier Id járási Szolgálatánál regisztrálták a naplereket és a koronális anyagkidobásokat, vagyis a legveszélyesebb rid járási eseményeket. Knipp és munkatársai szerint az 1967-es nagy napkitörés az elmúlt 80 év legjelent sebb ilyen eseménye volt. A történtek rávilágítanak az rid járási kutatások fontosságára, ami most, fél évszázaddal kés bb, a rádiótávközlésre, mobiltelefonokra és m holdas navigációra épül világunkban még nagyobb hangsúlyt kap. A cikk alapjául szolgáló részletes tanulmányt a Space Weather cím , referált folyóirat elfogadta közlésre. A tanulmány 11 szerz je közül öten korábban a Légier nél szolgáltak.
és az égbolt különböz polarizációs mintázatait ismertetik. Elméleti alapon következtettek az ismert három mintájára egy negyedik polarizálatlan pontra, melyet meg is határoztak „h légballonos vadászat” során. A második rész a polarizációs fény érzékelésével foglalkozik. Az emberi szem nem érzékeli a fény polárosságát, ellentétben több állat, például rovar igen. A szerz k bemutatják a rovarszem modelljét, majd kitérnek arra, hogy mire használhatják a rovarok a fény polarizációjának érzékelését, mint pl. vízfelület megtalálása. Majd több vizsgálatuk részleteit és eredményeit is bemutatják a témával kapcsolatban. A kísérleti leírások további érdekessége, hogy olyanokat is bemutatnak a szerz k, amelyek során nem teljesült a kiinduló hipotézis. A harmadik fejezetben a fényszennyezés problémájára térnek ki a szerz k, mely fogalom az utóbbi években vált ismertté. Ezen belül is a poláros fényszennyezés témakörével foglalkoznak, melybe nemcsak a közvilágítás tartozik bele, hanem olyan mesterségesen el állított tárgyak sokasága, amikre els pillanatra nem is gondolna az ember. Ilyenek egyes sötét és csillogó felületek, mint például aszfalt utak, fekete autókarosszériák, fekete sírkövek, üveglapokkal díszített épületek, olajtavak, vízszintes napelemtáblák, fekete mez gazdasági m anyag fóliák. Ugyanis az ezekr l visszavert fény, a vízfelületekhez hasonló polározottsága következtében, képes a vízi rovarokat tömegesen magához vonzani, melyek rájuk rakják petéiket, azok pedig a kiszáradás miatt elpusztulnak. A szerz k saját kísérleteikre (számos terepi megigyelés, különböz jelleg választásos tesztfelületek kihelyezése és az azokon csapdázódott él lények összeszámlálása, polarizációs mérések) alapozva leírják azt is, hogy ezt miképp lehet elkerülni. A negyedik fejezetben arra mutatnak példát, hogy miként lehet a különböz haszonállatokra veszélyes bögölyöket lineárisan poláros
fénnyel egy adott helyre csalogatni, melyek ez után valamilyen kémiai vagy mechanikai módszerrel elpusztíthatók. Az ötödik fejezetben a szerz k arra tesznek kísérletet, hogy megpróbálják megmagyarázni, hogy miként voltak képesek a középkor elején a vikingek felh s id ben is pontosan navigálni a tengeren. Ehhez érdekes modellkísérleteket is végeztek. Végül a hatodik záró rész az új ismereteknek egy sajátos összefoglalója. A könyv külön érdekessége és érdeme a sok környezeti vonatkozású, az emberi kíváncsiságot kielégít , de azért gyakorlatorientált kutatás bemutatása azok elméleti hátterével együtt. Az egyes témákhoz tartozó kutatásaik részletes leírásaival a szerz k egyben azt is bemutatják, hogy miként m ködik a tudomány, hogyan vet dnek fel a kutatási kérdések. Miként születnek meg a jelenségek magyarázatához a különböz elképzelések, hipotézisek, el zetes számítások, modellek, és ezeket miként lehet tesztelni, megtervezni, majd el állítani a vizsgálathoz a mérési berendezést, az adatgy jtést megszervezni, a kapott adatokat kiértékelni, elemezni, majd a gyakorlatban alkalmazni. S t a kísérleti leírások némelyike, illetve azok egyszer sített változata akár iskolai körülmények közt, vagy otthon el is végezhet , és a kapott eredmények összevethet ek a szerz k által kapottakkal. Ez is mutatja, hogy a tudomány ténylegesen emberi tevékenység, és mindenki által m velhet , legalább is azokban a témákban, amelyek nem igényelnek komolyabb berendezést, de persze kell elméleti felkészültség után, mely e könyv lapjairól megszerezhet . Továbbá az is látható, hogy napjainkban is van mit kutatni, még közel sem ismerünk mindent, a tudomány nem lezárt rendszer. A téma sokszor az „utcán hever”, és érdemes érte lehajolni.
KÖNYVSZEMLE HORVÁTH GÁBOR –FARKAS ALEXANDRA–KRISKA GYÖRGY: A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai (ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2016) A látás mibenléte évezredek óta foglalkoztatta az embereket. Az ókori görögökt l több érdekes látáselmélet is maradt ránk. Ezek egyike az az érdekes elképzelés, hogy a szemb l látósugarak indulnak ki. A fény mibenlétével, tulajdonságaival is el ször az ókori görögök foglalkoztak. A fénytörésre vonatkozó els mérések Ptolemaiosztól származnak, aki már a római korban élt, és a napközéppontú világkép leírása is t le származik. Hosszú évszázadok múlva az iszlám tudósok foglalkoztak ismét behatóbban a fenti kérdésekkel, akik közül Alhazen a leghíresebb. Kés bb a reneszánsz kor ismert tudósai az munkássága nyomán alakították tovább a fény mibenlétér l és tulajdonságairól való elképzeléseket. Newton korában vet dött fel az a kérdés, hogy a fény mi is lehet, részecskék sokasága, vagy inkább hullámjelenség, majd felfedezték a fény polarizációját, mellyel eljutottunk ismertetend könyvünk alaptémájához. A szerz k a poláros fény szerepét tették vizsgálatuk tárgyává a minket körülvev világban. A könyvben leírtak egyik szép példáját mutatják napjaink interdiszciplináris kutatásainak. Ebben az esetben ez a izika és a biológia kapcsolatában jelentkezik, melyhez környezeti vonatkozások is társulnak. A könyvben leírtak közel húsz év kutatómunkáját ölelik fel, több mint 500 hivatkozással, melyek között közel száz saját hivatkozás is található a témából a szerz k legkülönböz bb helyeken megjelent korábbi cikkeire. A könyv 5 f fejezetb l és egy 6. összefoglaló részb l áll. Az els fejezetben a szerz k a fény polarizációját, annak mérési lehet ségeit
528
RADNÓTI KATALIN Természet Világa 2016. november
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE
2016. NOVEMBER
Magyar fiatalok a diákolimpiákon Mellékletünkben a nemzetközi fizikai, biológiai, matematika, kémiai, informatikai és földrajz diákolimpiákon elért magyar eredményekr l számolunk be.
FIZIKA DIÁKOLIMPIA – KIVÉTELESEN KÉT ORSZÁG KÖZÖS RENDEZÉSÉBEN
Zürichben két év szünet után ismét magyar aranyérem A magyar csapat egy arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett a Zürichben júliusban Svájc és Liechtenstein által közösen megrendezett versenyen, és ezzel az országok közti nem-hivatalos pontversenyben 84 ország közül az el kel tizenötödik helyezést érte el. ét ázsiai olimpia után idén ismét több száz ember.) A jegyek lefoglalása tól kicsit messzebb, de a versenynek és a Európában rendezték meg a izikai után azonban várni kell legalább egy hó- másnapi megnyitónak is helyet adó Irchel diákolimpiát. (A korábbi vállalá- napot, hogy a jegyvásárlást különböz Campus (Zürichi Egyetem) közelében laksok szerint ebben az évtizedben szinte végig szinteken engedélyezzék (pedig az id - tak. Azonban a nyakba akasztós névkáreurópai olimpiáknak kellett volna lennie, de pont, az úti cél, a létszám, és így a körül- tyánkkal egész héten ingyen használhattuk a rendez k fele különböz okokból sorban belüli ár már egy évvel korábban ismert), a zürichi tömegközlekedést, így bárhová visszalépett: Belgium helyett Thaiföld, és csak ezután izethetik ki a jegyeket. könnyen eljuthattunk. A szabad délutánt Szlovénia helyett Kazahsztán, Írország he- Ráadásul a svájci légitársaság naponta ki is használtuk egy kis sétára a városban lyett India rendezett versenyt, jöv re pedig törli a ki nem izetett foglalásokat, de sze- – ekkor még szép, napos, meleg id volt. Moldova helyére ismét egy ázsiai ország, rencsére az ügyintéz k ezzel is megbir- Szükség volt a pihenésre, mert a következ Indonézia lesz a beugró.) Az olimpiát ed- kóztak, és végül meglett a repül jegyünk. éjszakán nem nagyon alhattunk. dig mindig egy ország rendezte, a kivételes (Valószín leg az egy hónappal korábbi Másnap a rövid megnyitó után már délsvájci–liechtensteini közös rendezést még árnál jóval drágábban – a bürokrácia ben nekikezdtünk a feladatok megbeszélé2005-ben hagyta jóvá a csapatsének. Ebben az évben a csapatot vezet kb l álló testület – hiszen ismét Vankó Péter (BME Fizikai Liechtenstein egyedül soha nem Intézet) és Vigh Máté (ELTE lenne képes a megrendezésre. Fizikai Intézet) vezette, Szász (Már az is érdekes, hogy egy Krisztián (MTA Wigner Fizikai ilyen kis ország hogyan tud Kutatóintézet) pedig megigyel csapatot kiállítani. Arról, hogy ként segítette a munkát. A tavalyi milyen kicsi, az oda szervezett évhez hasonlóan idén is a mérési kiránduláson gy z dhettünk feladatokkal kezdtünk. A két felmeg, de err l majd kés bb.) adat közül az egyikben különböz Zürichben már többször járvékonyrétegek ellenállását kellett tam korábban, de mindig csak mérni négyt s módszerekkel. A máegész rövid id re, átutazóban, sik mérésben pedig egy megrázott és persze mindig nagyon kevés edényben ugráló üveggyöngyök pénzzel. Életem els kékútleveviselkedését kellett tanulmányozni. les útján is eltöltöttem itt néhány A két méréshez minden eszközt egy órát, és már akkor megtetszett a nagyobb dobozba csomagolva kapváros. Nagyon örültem, hogy tak meg a versenyz k – és a verseny most egy hetet itt tölthetünk, A magyar csapat tagjai (balról jobbra): Vigh Máté csapatve- után egy példányt haza is hozhatrendes szálláshelyünk lesz (nem zet , Szász Krisztián (megfigyel ), Kasza Bence, Kovács Péter tunk, ami nagyon hasznos lesz a az Ázsiában szokásos ötcsilla- Tamás, Balogh Menyhért, Sal Kristóf, Tompa Tamás Lajos, jöv csapatainak a felkészítésében. gos szálloda, de soha rosszabA feladatok szövege jól szerkesztett Vankó Péter (csapatvezet ) bat egy háromcsillagos svájci és közepesen hosszú volt, ennek szállodánál), és talán lesz egy kis id a város nincs ingyen. Ez akkor is elszomorító, ha ellenére nagyon sokáig tartott a kisebb-nahétköznapi életét is megismerni. a jegyeket nem mi izetjük: az így meg- gyobb változtatási javaslatok megvitatása. Az utazást is könnyebb megszervez- spórolható pénzt sokkal jobban fel lehetne Az elején még mindenki úgy érzi, hogy renni ilyen közelre, nincsenek átszállások, használni a felkészítésnél.) geteg id van, és így lényegtelen dolgokról is nincs vízumintézés, és az oltásokról se A kis távolságnak köszönhet en, már dél- hosszas vita folyt. kell gondolkodni. A hivatal azért minden ben megérkeztünk Zürichbe, elfoglalhattuk Az idei év nagy újdonsága az online forévben gondoskodik némi izgalomról: a a szállásainkat. A tanárok a belvároshoz dítás volt. A korábbi években a feladatok csapat kiválasztása után mindig azonnal közel, egy korábbi ipari zónából átalakí- végleges angol szövegét egy Word dokumegadjuk az adatokat, hogy id ben meg tott modern negyedben laktak két kisebb mentumban kaptuk meg (rengeteg ábrával, lehessen venni a repül jegyeket. (F leg szállodában, közvetlenül a feladatok meg- képlettel, bonyolult oldalszerkezettel), és a távoli olimpiáknál fontos ez, hiszen az beszélésének és fordításának helyet adó ebb l kellett el állítani a magyar változatot. olimpiára egyszerre szeretne megérkezni Technopark mellett. A diákok a belváros- (Egy kivétel volt: Észtországban a fordítást CLXI
K
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE
Fogaskerek vel a Rigire LaTeX-ben is el lehetett végezni, és így meg lehetett úszni a Word váratlan és kéretlen automatikus formázásait és egyéb meglepetéseit. A csapatvezet k nagyobb része azonban nem tudja, vagy nem akarja a LaTeX-et használni, így ez a kezdeményezés sajnos nem folytatódott.) Az online felületet a verseny el tt, még otthon kipróbálhattuk, de ezzel együtt sok volt a bizonytalanság, kicsit tartottunk t le, hogy mi lesz, ha hajnalban összeomlik a rendszer. Szerencsére ilyesmi nem történt, a fordító jól m ködött: bekezdésenként, a képletek közt néha szavanként kellett beírni az angol szöveg magyar megfelel jét, amit aztán a (szintén LaTeX-alapú) program a változatlanul hagyott képletekkel, ábrákkal, oldalszerkezettel kombinálva magyar feladatlappá alakított. Aztán hajnalban mégis kellemetlen meglepetés ért minket. A lefordított dokumentumokból minden csapattagnak személyre szólóan kellett összeállítani a feladatcsomagját (hiszen vannak országok, ahol nem mindenki ugyanazon a nyelven beszél), szintén az online rendszeren keresztül. Amikor minden csapat nagyjából egyszerre próbálkozott ezzel, a rendszer hihetetlenül lelassult. Reggel fél ötkor nem nagy élmény egy-másfél órát várni, hogy végre elkészüljön minden. Így aztán épphogy aludtunk egy órát, miel tt elindultunk kirándulni. Miközben a diákok a mérési feladatokkal foglalkoztak, Liechtenstein a magasból
CLXII
nekünk csodálatos kirándulást szerveztek Svájc híres helyeire: a Rigire, a Vierwaldstättitóra és Luzernbe. Csak egy baj volt: miközben el z nap végig bent ültünk a teremben, és dolgoztunk, elromlott az id : hideg lett, esett az es (1600 méter felett a hó), és a hegyek ködben voltak. A Rigire a híres fogaskerek vel mentünk fel észak fel l. 36 éve jártam itt is, így emlékeztem rá, hogy a csúcsról gyönyör a kilátás a hegyet övez tavakra – most tíz méter alatt volt a látótávolság. Ebéd után a hegy másik oldalán mentünk le (egy másik fogassal) a Vierwaldstätti-tóhoz, ahol hajóra szálltunk, és azzal utaztunk Luzernbe, ahol még sétálhattunk egyet a városban. Még ilyen id ben is nagyon szép volt! Másnap már kora reggel nekikezdtünk az elméleti feladatok megvitatásának. Sajnos, minél több az id , annál lassabban megy minden, így megint csak estére lettek végleges angol változatok. Az els feladat két részb l állt, mind a két rész mechanika: egy inhomogén test adatait kellett meghatározni, majd egy hatalmas, gyorsan forgó rállomáson végzett kísérleteket kellett értelmezni. A második feladat egy nemlineáris áramköri elemmel, a tirisztorral foglalkozott. Megörültem, mert néhány éve a válogatóversenyen is feladtam egy hasonló feladatot, és a szakkörön is minden évben tanítom a nemlineáris rendszerek érdekességeit, így azt gondoltam, hogy ez a magyar csapatnak könnyebb lesz. (Utólag kiderült: nekik is ugyanolyan szokatlan volt a feladat, mint a többieknek, és ez a feladat sikerült legkevésbé. Egyébként szerintem ez volt az egyetlen érdekesebb elméleti feladat – bár igazán eredetinek ez se mondható.) A harmadik feladat a Nagy Hadronütköztet vel (LHC) kapcsolatos rutin számításokból állt – amire persze számítani lehetett Svájcban. (Az elméleti feladatok teljes szövege és megoldása, valamint a mérési feladatok részletes ismertetése a KöMaL októberi és novemberi számában jelenik meg http:// www.komal.hu/.) Most már rutinosabban dolgoztunk: a megbeszélés közben is fordítottunk, és ahogy lehetett, elkezdtük a feladatlapok összeállítását is. Így reggel négykor már mehettünk pihenni a másnapi kirándulás el tt. Ezen
a napon – miközben a csapat az elméleti feladatokat oldotta – a társszervez ország f városába, Vaduzba látogattunk. El ször végigbuszoztunk az ország sík, Rajna-parti részén – ez körülbelül negyed óráig tartott –, majd kiszálltunk a f városban. Vaduz egy körülbelül ötezer lakosú település, inkább egy nagyobb falu, mint város. A hercegi kastély a város fölé emelked sziklán áll, de oda nem lehet bemenni, mert a komor falak közt lakik a hercegi család. A látnivalók egyetlen utcán találhatók: a parlament, a miniszterelnökség, a múzeum és az idegenforgalmi hivatal. Fél óra alatt mindent meg lehet nézni. Így aztán, amikor kiderült, hogy csak négy óra múlva indulunk vissza Zürichbe, fogtam az eserny met, és az immár harmadik napja megállás nélkül hulló es ellenére gyalog (és egy rövidebb szakaszon autóstoppal) nekiindultam a liechtensteini hegyeknek. A s r felh k közül csak másodpercekre bukkantak ki a friss hóval borított csúcsok, és az es is csak gyengült néha, mégis nagyon élveztem a kirándulást a havasi legel kön és a meredek fenyvesekben.
Luzern A kirándulás után – szokás szerint – találkoztunk a csapattal, ismét az egyetemen, ahol együtt vacsoráztunk. De kétszer öt óra fárasztó munka után, sok bizonytalansággal (mi sikerült? mit rontottak el?), nem nagyon akartak velünk a versenyr l beszélgetni. A megoldásaikat még mi se láttuk, azt se lehetett tudni, hogy másoknak hogy sikerült. Ilyenkor jobb mással foglalkozni: k el z nap jártak Liechtensteinben, másnap a Rigire készültek (egy kicsivel jobb id ben, mint mi), két nappal kés bb pedig Genfbe utaztak a CERN-be és a Nemzetközi Vöröskereszt központjába. A következ két napban – amikor a diákok már csak kirándultak – ki kellett javítanunk a dolgozatokat, és hátra volt még a „moderáció”, ahol vitatkozhatunk a szervez kkel a diákjaink pontszámáról. Szerencsére a megoldókulcs és a szervez k javítása korrekt volt, így aránylag kevés helyen kellett pontokért küzdenünk. (A moderáció el tt már eld l az egyes érmekhez szükséges minimális pontszám, így azt is tudjuk, hol a legfontosabb meggy zni
DIÁKOLIMPIA DIÁKPÁLYÁZAT Az olimpia ma már nem olyan meghitt rendezvény, mint amikor húsz éve elkezdtem csapatvezet ként dolgozni: akkor még szinte az összes csapatvezet ismerte egymást, kollégiumban laktunk, a folyosó végén beszélgettünk. (A 70-es évek versenyeire, amire diákként emlékszem, pedig végképp nem hasonlít.) Közel száz ország csapatvezet i már nem alkotnak ilyen közösséget. Ugyanakkor vannak olyanok, Vaduz (Liechtenstein f városa) akikkel már hosza szervez ket az igazunkról.) Ez olyan szú évek óta ismerjük egymást, munka, hogy a nap folyamán többször ott és örülünk, amikor az olimpián kell lenni, de nem egyfolytában. Közben újra találkozunk. (Néhány csapatrövidebb-hosszabb id kre szabad az em- tal évközben is van kapcsolatunk: ber, és ilyenkor már este se kell dolgozni. a román csapattal már húsz éve Szerencsére az id is kezdett javulni, így szervezünk közös felkészülési el vehettem a futócip met (amit minden versenyt, az észtekkel pedig most olimpiára elviszek). Zürich ideális város tervezünk közös edz versenyt. A annak, aki egyszerre vágyik a nagyvárosi szlovák csapatnak pedig többször életre és a természet közelségére: a hatal- volt már olyan, magyar anyanyelv tagja, aki mas kulturális kínálatot adó belvárosból ne- Budapesten készült az olimpiára.) Idén az gyed óra alatt ki lehet futni az erd be. Aki utolsó este az észt és a inn csapatvezet kkel kirándulni szeretne, felül valamelyik szép, mentünk el egy közeli, f leg iatalok által lávilágoskék villamosra: a kanyargós, egymé- togatott „trendi” helyre: a vasúti pálya mellett teres nyomtávú pályák behálózzák az egész konténerekb l felépített teraszokon ültünk, várost, és a végállomások már a dombo- ahonnan látszott az esti város. Annak ellenékon, a hegyek lábánál vannak. Ezen kívül re, hogy Zürichnek alig négyszázezer lakosa vannak siklók, fogaskerek , és az egyik van, hihetetlen nyüzsg az élet. Percenként hegy csúcsára föld alatt induló el városi suhantak el alattunk az el városi vonatok, vonattal (amire szintén jó a városi bérlet) körben pedig egy nagyváros fényei. Igazi is fel lehet menni. Minden hihetetlenül jól multikulti: a legkülönböz bb b rszín , 1. Kína 2. Dél-Korea 3. Tajvan 4. Oroszország 5. India 6. Japán 7. USA 8. Szingapúr 9. Thaiföld 10. Románia
A 5 5 5 4 3 3 2 2 2 2
E
1 2 1 3 3 3 3
B
1
d 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Vietnam Irán Indonézia Németország Hongkong Magyarország Ukrajna Örményország Szerbia Brazília
A 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1
E 2 1 4 4 3 3 3 2 1 1
B 1 2
ismét egy kínai versenyz érte el – az elmúlt huszonegy évben (amióta csapatvezet ként részt veszek az olimpiákon) immár nyolcadik alkalommal. (Ebben a speciális versenyben Kína után Magyarország a második helyezett, 1996 óta három abszolút gy zelemmel. Dél-Korea, Oroszország és Tajvan két-két, Belarusz, Indonézia, Irán, az USA és Vietnam pedig egy-egy alka-
Zürich lommal nyerte meg a versenyt ugyanebben az id szakban.) A legjobb elméletért járó különdíjat egy másik kínai diák, a legjobb mérésért járót pedig egy tajvani diák kapta. Az egyes érmekhez szükséges minimális pontszámok kicsit alacsonyabbak voltak a tavalyinál: aranyérmet 39,8 ponttal, ezüstérmet 30,7 ponttal, bronzérmet 22,7 ponttal lehetett kapni. A magyar csapat tagjai és eredményeik: Balogh Menyhért (Baár-Madas Gimnázium, Budapest, 12. osztály, felké-
d
1 1 1 1 3 3
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
Belarusz Litvánia Törökország Egyesült Királyság Kazahsztán Izrael Finnország Franciaország Bosznia-Hercegovina Szlovákia
A E B d 1 1 2 1 1 3 1 3 2 3 2 3 2 3 1 1 3 1 1 2 3 2 1 1 4
Éremtáblázat a 2016. évi 47. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián (a legjobb 30 ország) szervezett – nagyon sokan használják is a tömegközlekedést a városon belül, és ingázásra is. A várost övez dombokról-hegyekr l (a legmagasabb sincs 900 méter) végre szép kilátás volt, még a Jungfraucsoport 4000 méteres csúcsait is láttam. Közben pedig a Limmat partján, a jó id nek köszönhet en, rengetegen strandoltak, napoztak, eveztek – csak pár száz méterre a híres banknegyedt l.
nemzetiség embereket látni. A város nyelve a (svájci) német, de jelen van az ország többi hivatalos nyelve is, és természetesen – a különböz anyanyelv svájciak közt közvetít nyelvként is – az angol. Valódi európai légkör. Nagyon élveztem. Közben elérkeztünk a verseny végére, az utolsó, esti bizottsági ülésen megtudtuk az eredményeket. A legmagasabb pontszámot (48,1 pontot a maximális 50-b l) idén
szít tanára: Horváth Norbert) aranyérem (42,1 pont), Sal Kristóf (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 12. osztály, felkészít tanárai: Kotek László, Horváth Gábor) ezüstérem (37,1 pont), Tompa Tamás Lajos (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, 11. osztály, felkészít tanára: Zámborszky Ferenc) ezüstérem (32,5 pont), CLXIII
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE 1. Kína 231,3 11. Indonézia 182,4 2. Dél-Korea 225,8 12. Hongkong 177,5 3. Tajvan 211,6 13. Vietnam 177,4 4. Oroszország 207,8 14. Irán 173,0 5. USA 197,4 15. Magyarország 171,4 6. India 195,2 16. Ukrajna 168,6 7. Szingapúr 195,0 17. Németország 167,5 8. Thaiföld 193,5 18. Szerbia 158,7 9. Japán 190,7 19. Izrael 154,0 * Örményországból csak 4 tanuló kapott díjat, így csak az pontszámuk ismert.
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
151,3 148,5 147,0 145,7 155,1 142,4 141,7 141,4 134,5
Brazília Ausztrália Törökország Finnország Egyesült Királyság Franciaország Belarusz Kazahsztán Örményország*
Ponttáblázat a 2016. évi 47. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián (a legjobb 30 ország) Kovács Péter Tamás (Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg, 11. osztály, felkészít tanárai: Juhász Tibor, Pálovics Róbert) ezüstérem (31,2 pont), Kasza Bence (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest, 12. osztály, felkészít tanárai: Ábrám László, Sarkadi Tamás) ezüstérem (28,5 pont). A záró rendezvényre és az érmek átadására a Tonhalle hangversenyteremben került sor, közvetlenül a Zürichi-tó partján. (Az ünnepség el tt megnézhettük, milyen a kilátás, ha tiszta, szép id van: a kellemesen meleg viz tó mögött havas hegyeket lehet látni.) A ceremónia a nyitóünnepséghez hasonlóan jól szervezett és – a lehet ségekhez képest – rövid volt. A búcsúebédre ismét az Irchel Campusban került sor. Sajnos csak rövid ideig élvezhettük az eredményhirdetés utáni felszabadult ünneplést és beszélgetéseket, mert – a szokásokkal ellentétben – a záróünnepség utáni éjszakára már nem kaptunk szállást, és az aznapi utolsó, délutáni géppel haza kellett utaznunk. (Egy olimpia
mindenhol sokba kerül. Svájcban, ahol minden nagyon drága, nyilván még többe, így a rendez knek jól meg kellett gondolniuk, hogy mire mennyit költenek. Ezzel együtt elhibázott döntésnek érzem, hogy ezen az egy éjszakán spóroltak, és ezzel a hetet lezáró ünneplés inkább csak kapkodás volt.) A repül b l még egyszer megcsodálhattuk a Zürichi-tavat és a belvárost, majd pár perccel kés bb láthattuk a Rajna-völgyét és a liechtensteini hegyeket, amib l ottlétünkkor szinte semmit nem láttunk a ködt l. Az eredményekkel ebben az évben is elégedettek vagyunk, örülünk. Mindenki érmet szerzett, és két év kihagyás után újra van aranyérmünk is. (Igaz, a versenyz k korábbi eredményei és felkészültsége, tudása alapján akár további két aranyérmet is szerezhettünk volna, de egy ilyen kiélezett helyzetben nagyon nehéz a diákoknak a maximumot kihozni magukból. Örülünk annak, hogy legalább egy versenyz nek ez most mégis sikerült.) Az országok közötti nem-hivatalos pontversenyben a 15. helyen végeztünk 84 ország
közül (lásd az érem- és ponttáblázatot). Az EU-tag országok közül ismét csak Románia végzett el ttünk (az éremtáblázatban Németország is). Ahogy évek óta írom, eredményeink az általános színvonaleséssel dacoló néhány lelkes tanárnak és néhány jó iskolának köszönhet k. Az aranyérmet szerz diákunk abból a négyf s, egymást hajtó és egymást er sít kis csoportból került ki, akikr l már tavaly is írtam. Idén mind a négyen izika szakon tanulnak tovább (egyegy Cambridge-ben és az ELTE-n, ketten pedig a BME-n). Az idei csapatból ketten még mindig középiskolások, rájuk nagy valószín séggel 2017-ben is számíthatunk a 48. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, Indonéziában. Aki szintén szeretne ott lenni, az vegyen részt valamelyik (vidéki vagy budapesti) elméleti szakkör és a budapesti mérési szakkör munkájában! Információ a http://ipho.elte.hu/ honlapon és a KöMaL szeptemberi számában. VANKÓ PÉTER
A 27. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia 2016. július 17–23. között Hanoiban rendezték meg a 27. Nemzetközi Biológiai Diákolimpiát, az IBO-t (International Biology Olympiad). z IBO a legrangosabb nemzetközi biológiaverseny, amelyre minden résztvev ország 4 f s csapatot delegál. A versenyz k középiskolás diákok, akik még nem töltötték bea 20. életévüket. A csapat tagjai önállóan versenyeznek, azaz csak egyéni eredményt hirdetnek. Az idei évben 69 ország 264 diákja vett részt a megmérettetésen. A kétfordulós, elméleti és gyakorlati verseny eredményeként 2016-ban Hanoiban 9. legjobb pontszámmal aranyérmet szerzett Marton Ákos, és 22. legjobb pontszámmal szintén aranyérmet Nikolényi Gerg . Varga Petra a 32. helyen, míg Luu Hoang Kim Ngan a 61. helyen ezüstérmes lett.
A
(Forrás:http://hanoi.kormany.hu/magyarsikerek-a-27-nemzetkozi-biologiai-diakolimpianhanoiban) CLXIV
A magyar csapat
DIÁKOLIMPIA
Beszámoló az 57. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról z idei Nemzetközi özi zi MateMatematikai Diákolimpiát ákolimpiát kolimpiát átt júúlius 6–16. között Hong Kongban rendezték ék k meg. A versenyen 109 ország 602 diákja vett részt. Ez a részt vev országok és a résztvev észtvev sztvev versenyz kk számát számát ámát mát átt tetekintve is abszolút útt csúcs. úcs. cs. (Az (Az eddieddigi rekordok 104, ill. 577 voltak.) A legtöbb ország a megengedett maximális ális lis létszámú, étszámú, tszámú, ámú, mú, ú,, 6 f ss csapatcsapattal szerepelt; az alábbi listában az országnév ágnév gnév év v után án n zárójelben árójelben rójelben ójelben jelben tüntetüntetntettem fel az adott ország ág g versenyz inek inek számát, számát, ámát, mát, át, t, ha ha ez ez hatnál hatnál áll kevekevesebb volt. A részt vev országok Albánia, Algéria (4), Amerikai Egyesült Államok, llamok, Argentína, ína, na, Ausztrália, ália, lia, Ausztria, Azerbajdzsán, Banglades, Belgium, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Botswana, Brazília, Bulgária, Chile (3), Ciprus, Costa Rica, Csehország, Dánia, Dél-Afrika, él-Afrika, l-Afrika, Dél-Korea, él-Korea, l-Korea, Ecuador, Egyiptom (5), Észak-Korea, szak-Korea, Észtország, ág, g, Finnország, ág, g, Franciaország, ág, g, Fülöp-szigetek, ülöp-szigetek, löp-szigetek, öp-szigetek, p-szigetek, GháGháána (3), Görögország, Grúzia, Hollandia, Honduras (2), Hong Kong, Horvátország, India, Indonézia, Irak (5), Irán, Írország, Izland, Izrael, Jamaica (1), Japán, Kambodzsa, Kanada, Kazahsztán, án, n, Kenya, Kína, ína, na, Kirgizisztán, án, n, Kolumbia, Koszovó, Laosz, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (1), Litvánia, ánia, nia, LuLuxemburg (3), Macedónia, ónia, nia, MadaMadagaszkár árr (5), Magyarország, ág, g, Makaó, Malajzia, Marokkó, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró (2), Mianmar, Nagy-Britannia, Németország, Nicaragua (5), Nigéria, Norvégia, Olaszország, Oroszország,�rményország, ág,�rményország, g,�rményország, �rményország, rményország, ényország, nyország, ág, g, Pakisztán, án, n, Paraguay, Peru, Portugália, Puerto Rico (2), Románia, El Salvador (5), Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, úd-Arábia, d-Arábia, ábia, bia, Szerbia, Szerbia, SzingaSzingapúr, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Tajvan, Tanzánia (2), Thaiföld, öld, ld, Törökország, örökország, rökország, ökország, kország, ág, g, TriTrinidad és Tobago (4), Tunézia, Türkmenisztán, Uganda, ÚjZéland, Ukrajna, Uruguay (1), Üzbegisztán, zbegisztán, án, n, Venezuela (3), Vietnam. A versenyen szokás szerint mindkét napon négy és fél óra alatt 3–3 feladatot kellett meg-
A
A képen balról jobbra: Gáspár Attila, Dobos Sándor, Kunszenti-Kovács Dávid (a norvég csapat vezet je), Pelikán József, Szabó Barnabás, Lajkó Kálmán, Baran Zsuzsanna, Kós Géza (ezen az olimpián koordinátorként volt jelen), Williams Kada, Nagy Kartal oldani. (A feladatokat alább közöljük.) Mindegyik feladat helyes megoldásáért 7 pont járt, így egy versenyz maximális teljesítménnyel 42 pontot szerezhetett. A
verseny befejezése ése se után án n megállapíállapíllapíított ponthatárok szerint aranyérmet a 29–42 pontot elért, ezüstérmet a 22–28 pontos, míg bronzérmet a 16–21 pontot szerzett tanulók ókk kapkaptak. Dicséretben részesültek azok a versenyz k, akiknek 16-nál áll kevekevesebb pontjuk volt, de egy feladatot hibátlanul megoldottak. A magyar csapatból Gáspár Attila (Miskolc, Földes öldes ldes Ferenc Gimnázium, 10. o. t.) 35 ponttal aranyérérrmet, Lajkó Kálmán (Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. o. t.) 25 ponttal, Nagy Kartal (Fazekas Mihály ály ly F városi városi GyaGyakorló Gimnázium, 12. o. t.) 24 ponttal és Szabó Barnabás (Fazekas Mihály ály ly F -városi Gyakorló Gimnázium, 12. o. t.) 23 ponttal ezüstérmet, Baran Zsuzsanna (Debreceni Fazekas Mihály ály ly GimGimnázium, 11. o. t.) 20 ponttal, Williams Kada (Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. o. t.) pedig 18 ponttal bronzérmet szerzett. A magyar csapat vezet je Pelikán ánn Jóózsef (ELTE TTK, Algebra éss Számelméámelmémelméélet Tanszék), helyettes vezet je Dobos
Az els versenynap feladatai
CLXV
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Sándor (Fazekas Mihály ály ly F városi Gyakorló Gimnázium) volt. Kós Géza (MTA SZTAKI, ELTE TTK) koordinátorként vett részt az olimpián. Az országok (nem-hivatalos) pontversenyében Magyarország a résztvev 109 ország között a 14. helyen végzett. A csapatverseny élmez lmez nyének nyének ének nek sorrendje sorrendje így így gy alaalakult (megszerzett pontszámaikkal): 1. USA 214, 2. Dél-Korea 207, 3. Kína 204, 4. Szingapúr 196, 5. Tajvan 175, 6. Észak-Korea 168, 7–8. Nagy-Britannia éss Oroszország 165, 9. Hong Kong 161, 10. Japán 156, 11. Vietnam 151, 12–13. Kanada és Thaiföld 148, 14. Magyarország 145, 15–16. Brazília és Olaszország 138, 17. Fülöp-szigetek 133, 18. Bulgária 132, 19. Németország 131, 20–21. Indonézia ézia zia éss Románia ánia nia 130, 22. Izrael 127, 23. Mexikó 126, 24. Irán 125, 25–27. Ausztrália, ália, lia, Franciaország és Peru 124, 28. Kazahsztán 122, 29. Törökország 121, 30–32. Horvátország, Örményország és Ukrajna 118 ponttal. Szeretnék ék k köszönetet öszönetet szönetet önetet netet mondamondani a versenyz k tanárainak. Az alábbi ábbi bbi felsorolásban ásban sban minden tanár neve után monogramjukkal jelöltem azokat a diákokat, akik a tanítványaik: Dobos Sándor (BZs, GA, LK, NK, SzB, WK), Gyenes Zoltán (NK, SzB), Gy ry Ákos (GA), Juhász Péter (NK), Kiss Géza (NK, SzB), Kosztolányi József (LK, WK) Kovács Attiláné (GA), Lakatos Tibor (BZs), Mike Jáános (LK, WK), Pósa Lajos (BZs, GA, LK, NK, SzB, WK), Schultz János (LK,WK), Surányi László (NK, SzB), Sz cs Gábor (GA), Táborné Vincze Márta (SzB), Tóth Mariann (BZs).
A második versenynap feladatai Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani Dobos Sándornak, ándornak, ndornak, a közponözponzponti olimpiai el készít észít szít ítt szakkör örr vezet -jének, továbbá azoknak a tanároknak, fiatal matematikusoknak éss egyetemistáknak, áknak, knak, akik a felkészítésben észítésben szítésben ítésben tésben ésben sben közrem özrem zrem -ködtek. Bár árr a vendéglátók églátók glátók átók tók ók k igyekeztek különülönlönönnféle kirándulásokat programba iktatni, ezek élvezetét a fullasztó, párás h ség igencsak megnehezítette.
Az olimpiát megel z felkészülés egy részében – nem el ször – Tigelmann Péternek, a dombóvári óvári vári ári ri Európa ópa pa Szálló álló lló ó igazgatójának vendégszeretetét élvezhettük. Mindannyiunk nevében szeretnék ezért köszönetet mondani neki. A következ övetkez vetkez matematikai matematikai diákolimpidiákolimpiákolimpikolimpiát Brazíliában, íliában, liában, ában, ban, Rio de Janeiróban rendezik meg, 2017. július 12–24. között. PELIKÁN JÓZSEF
Magyarok egy rendhagyó Nemzetközi Kémiai Diákolimpián z idei Nemzetközi Kémiai Diákolimpia el élete nem volt könny . A versenyen már a nyolcvanat közelíti az országok száma, és a résztvev ké is meghaladja a 600-at. A magukért kitenni akaró országok, különösen, ha a diákok laboratóriumi munkahelyeit is felújították, az utóbbi években több millió dolláros költségvetésekkel dolgoztak. Nem csoda, hogy sok évvel el re születnek az elhatározások, és szükséges is a sok id az el készületekhez. 2016 esetében mindez úgy látszott, hogy nem jött össze id ben, és sokak fejében megfordult, hogy 45 év után ismét elmarad a kémiai diákolimpia. 1971-ben történt ez meg utoljára. Akkor az alapítók, CsehCLXVI
A
szlovákia, Lengyelország és Magyarország mindannyian rendeztek egy-egy versenyt, és arra számítottak, hogy a keleti blokk többi meghívott országa közül valamelyik majd megszervezi az olimpiát. Ebben azonban csalatkoztak. Azóta már a verseny az egész földet behálózta, az oktatásra valamit is adó országok mind küldenek csapatot. Számos idén végz s középiskolás el tt zárult volna be ez a lehet ség, ha nem kerül sor a versenyre. Ausztrália már jó el re jelezte, hogy 2016ban megrendezné a versenyt, de néhány évvel ezel tt anyagi okokból lemondtak err l. Ekkor Oroszország jelentkezett, de végül az orosz kormányt nem tudták a kémiku-
sok meggy zni, hogy 3, illetve 9 évvel a korábbi moszkvai kémiai olimpiák után, és egy id ben az informatikai diákolimpiával, nekik kellene a versenyt megmenteniük. Ez a kudarc csak 2015 nyarára lett végleges, és ekkor már nemigen akadt olyan vállalkozó, aki a rendezés összetett feladata mellé az anyagi támogatás összeszedését is meg tudta volna oldani. A vészforgatókönyv szerint az ötszörösére emelt részvételi díjakból egy szerényre szabott verseny összejöhetett volna valahol, akár Budapesten is, ahol a hely és a szükséges tapasztalat megvolt. A 2015-ös bakui olimpia utolsó el tti napján derült ki, hogy mégis van nem rendhagyó megoldás. Pakisztán egyik legnagyobb
DIÁKOLIMPIA solja a Pakisztánba utazást. A magyar külképviselet jelezte, hogy a független turistáskodást k sem javasolják ugyan, viszont a konliktusgócoktól távoli Karacsiban, államilag szervezett és garantált programban nem látnak kockázatot. A nagyon ígéretes el készületekr l az intéz bizottság szeA magyar csapat, kísér ik és néhány magyar rendez : Shota mélyesen is meg tu(grúz kísér ), Kovács Dávid Péter, Stenczel Tamás Károly, Var- dott gy z dni januga Szilárd, Turi Soma, Magyarfalvi Gábor, Perez Lopez Áron, árban. Az éves intéz bizottsági ülésekre Villányi Attila, Tarczay György, Zihné Perényi Katalin való utazásomat, múltú és valóban kiváló tudományos és ahogy korábban is, a magyar oktatási koroktatási mutatókkal bíró kutatócentruma, a mányzat az útiköltséggel támogatta, de ez Karacsi Egyetem egyik intézete – alapításá- a jöv ben már sajnos nem lesz lehetséges nak jubileumára – jelentkezett a rendezésre. – ez volt az utolsó hivatalos részvételünk. Itt megvoltak a laborok, a feladatszerz k, Ennél nagyobb gond lett, hogy év elejére valamint a politikai és anyagi támogatás, lé- már 25 ország – gyakorlatilag a gazdagok vén az alapító igazgató korábbi miniszter, az – a beszámolónktól, tapasztalatainktól fügország egyik legelismertebb természettudó- getlenül visszalépett a részvételt l. Amikor ez egyértelm lett a pakisztáni kormánynak, sa. Mindazonáltal korábban ilyen rövid id alatt még sosem rendeztek olimpiát. A tech- megvonták az addig hatalmas munkát végzett szervez kt l a támogatást. Fél évvel a júliusi kezdés el tt tehát nem volt helyszíne az olimpiának, de szerencsére a vészforgatókönyv továbbra is járhatónak t nt, s t Lettország jelentkezett a rendhagyó, közös er b l inanszírozott verseny helyszínének. Ugyanez Magyarországon sem t nt lehetetlennek. Üzbegisztán is jelezte, hogy ha a kérés el tud jutni az elnökük közelébe, náluk sem kizárt még egy olimpia megrendezése. Miközben a három ország intenzíven kereste a helyszíneket és engedélyeket, jelentkezett Georgia (Grúzia) is. A feladatok értelmezésével kezd dött Hamarosan kiderült, hogy a versenyen csak az ötórás gyakorlati forduló néhány éve részt vev Grúzia lesz a legjobb nikai nehézségek, szállások, programok, választás. A helyi szervez k nagyon lelkesek laborok el készítése mellett maguknak a voltak, és a lelkesedés igen hamar eredméfeladatoknak a tet alá hozása is id igényes. nyeket mutatott: teljes mellszélességgel az Ugyanis nem csupán a versenyre kell meg- olimpia mellé állt intézményük, a patinás Agbízható, kell en nehéz és jól értékelhet , s t rártudományi Egyetem, amely most magánérdekes laboratóriumi és elméleti feladato- egyetemként m ködik. Az igazán impresszív kat kidolgozni, hanem fél évvel a kezdés a grúz kormányzat m ködése volt, ugyanis el tt egy kisebb könyvnyi gyakorlófeladatra néhány napon belül felderítették, miként m is számít minden résztvev . ködik egy ilyen esemény, szerény és ésszeUgyanezen a napon derült ki az is BaAz elméleti forduló kuban, hogy az olimpia intéz bizottsága egyetlen jelöltként megválasztotta e sorok íróját elnökének. A korábbi szokásokkal ellentétben tehát most nem a szabályok hangolgatása, a hosszú távú tervezés és a protokoll volt a feladat el ttünk, hanem amennyire lehetséges, támogatnunk kellett a rendez ket minden el készületben. Ez nagyon gyorsan meg is nyilvánult abban, hogy sok ország nem az igen lelkes pakisztáni kollégákkal, hanem velünk közölte, hogy országuk külügyminisztériuma nem java-
r költségvetés készült hozzá, megtalálták a szükséges forrásokat, és döntést is hoztak. Mindezeket több minisztérium vezet i a négy kontinensen elhelyezked bizottsággal és egymással is emailben egyeztetve, angolul bonyolították le. (Mindannyian megállapítottuk, hogy ez nálunk otthon nem történne így meg.) A verseny megszervezése is egyedien nehéz vállalkozás volt a hátra lev rövid négy és fél hónapban, így a grúz kollégák a feladatok összeállításában hathatós segítséget kértek az olimpiai közösségt l. A gyakorlófeladatoknak ebben a szakaszban már készen kellett volna lenniük – így nem újak készültek, hanem a közelmúltból kerestünk egy olyan sorozatot, amelyik a lehet legegyszer bb laboratóriumi eszközöket igényelte. Ez épp a 2008-as budapesti olimpia feladatsora lett. Ezekhez igazodva kezdtünk el kisebb csoportban foglalkozni a feladatokkal. Nyilvánvalóan, a közrem köd knek nem lehetett már közük a versenyre felkészül diákokhoz. Az utóbbi évek versenybizottságainak elnökei, illetve az olimpiákról
Turi Soma az olimpia gyakorlati feladatainak megoldásán dolgozik nemrég visszavonult (amerikai, azeri, brit, orosz, osztrák, német) kollégák vállaltak szerepet itt két grúz professzor mellett. A feladatok szerz it viszont széles körb l verbuváltuk, számos országból kértünk példákat és ötleteket. A beküld k javaslatait a bizottság a szerz ket nem ismerve látta és értékelte. Els ként a gyakorlati feladatok kezdtek körvonalazódni – itt a technikai korlátok és az id is határt szabtak. Egy orosz, egy ukrán és egy magyar szerz problémái mutatkoztak könnyen kivitelezhet nek, ugyanakkor érdekesnek. Villányi Attila (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium) feladatában keverékek összetev it kellett azonosítani szinte kémszer nélkül, csak a keverékek és a tiszta anyagok segítségével. A néhány sorban leírható feladat tartalmazott b ven kihívást, ugyanakkor el zetes tudás, részletes anyagismeret nélkül is megoldható volt, hisz minden tiszta anyag a próbálkozó rendelkezésére állt. A másik két feladat – egy vízminta mennyiségi vizsgálata és élelmiszer-aromák azonosítása reakcióik útján – ilyen jelleg ötletességet nem kívánt, de jól reprezentálták a laboratóriumban szokásos teend ket. Ráadásul CLXVII
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE ennyi munkához a laboratóriumi forduló 5 órája b ven elegend volt, nem úgy, mint jó néhány korábbi évben. Hiába használtak a gyakorlati feladatokhoz egyszer eszközöket (nem volt például lehet ség és szükség kémcs nél nagyobb edényt melegíteni vagy elmosni), mégsem volt kis feladat összevásárolni, begy jteni a szükséges készleteket, a több tízezer kémcsövet, lombikot, a tömény savak literjeit, a sok-sok hordó desztillált vizet. Apróbb izgalmakkal még a legegzotikusabb
A 48. Nemzetközi Diákolimpia emblémája vegyszerek is megérkeztek a kezdés el tt két héttel a helyszínre, a feladatok szerz ivel és segít ikkel egy id ben. A helyi csapattal együtt k számtalanszor kipróbáltak minden lépést, minden anyagot és eszközt. Az elméleti feladatok esetében kevésbé sürgetett az id , de a válogatás nehezebb volt. Három kontinensr l érkeztek a feladatok, és jó volt látni, hogy az el re kidolgozott algoritmus a tanácsadó testület minden tagjának megfelel , érdekes és reális feladatsort választott ki az anonim értékelések alapján. A kiválasztott 8 példa kivételével a szerz k neve és feladataik titokban maradnak, de azt megállapítottuk, hogy még 2–3 versenyt le tudnánk bonyolítani a beérkezett kiváló feladatokkal. Az olimpiát megnyitó díszünnepély
Azt is jó volt látni, hogy a pártatlan eljárás során Cambridge, Oxford, az amerikai Notre Dame Egyetem, a mumbay-i (Bombay) m szaki egyetem, a kazanyi egyetem (Markovnyikov alma matere) professzorai mellett három magyar szerz problémái is megütötték a mércét. Kóczán György és Zagyi Péter 1–1 feladata, valamint az én inkognitóban beadott munkám is bekerült a versenybe. Maguk a kérdések érintették a rakéta-hajtóanyagok, félvezet k, ókori pigmentek, gyógyszerhatóanyagok el állítását és szerkezetét, a konyhasó jódozásának analitikáját, a gyógyszerek el állításának és lebomlásának sebességét. A versenyen végzend munkához, a vitákhoz, a javításhoz a szerz knek segít kre is szükségük volt. Velük végképp nemzetközi lett a társaság. Jöttek segíteni az olimpiákon tapasztalt kollégák Ukrajnából, Belaruszból, Franciaországból, Csehországból, az Egyesült Államokból, Oroszországból, Indiából, Franciaországból, Thaiföldr l, de a legtöbben mi, magyarok voltunk. A 2008-as budapesti olimpián tapasztalatot szerzett csapatból érkeztek sokan: Bolgár Péter, Boros Márton, Herner András, Kovács Bertalan, Lente Gábor, Makk Zsuzsanna, sz Katalin, Palya Dóra, Vörös Tamás. A versenybizottság magyar tagjainak utazását Grúziába a Servier és a Richter támogatása fedezte, és a Magyar Kémikusok Egyesülete szervezte. A szerz k és a tanácsadó testület májustól tovább folytatta a munkát a kiválasztott feladatokkal. Sok szempontra érdemes ilyenkor ügyelni, hisz a 300 versenyz számos nyelven adja be munkáját, és ezeket 24 órán belül értékelnie kell a versenybizottságnak. Nyilván nem célszer szöveges válaszokat várni – a számításokat, kémiai
Jó hangulatban teltek a közös étkezések egyenleteket, matematikai összefüggéseket nem védi nyelvi korlát. Az öt órás vizsgákhoz a feladatok hosszán is igazítani kellett. A verseny el tt egy nagyszabású f próba is lezajlott. Az élesben megírt és kijavított dolgozatoknál lesz ugyanis csak teljesen világos a feladatok id igénye, t nnek el a pongyola fogalmazások a kérdésekben, lesz világos a helyes értékelés a részleges megoldásokra. A titoktartás viszont nem engedte meg, hogy új emberek kerüljenek a feladatok közelébe, így maga a ver-
CLXVIII
senybizottság lett a kísérleti nyúl, hiszen mindenki csak a saját feladatát ismerte. A feladatszerz k és segít ik kódszámokkal végigcsinálták mindazt, amit a középiskolásoktól elvártak, majd kijavították egymás munkáit. Szerencsére voltak köztünk olyanok, akik az olimpikonokkal is állták volna a versenyt (a bizottság zöme maga is volt olimpikon), de a lényeges eredmény a feladatok véglegesre csiszolódása volt. A július 24-i nyitóünnepségre szerencsére szinte minden résztvev ország megérkezett, két csoport kivételével. Egyrészt néhány tehet sebb ország jó el re lemondta a részvételét, és nem szervezték meg az utat, válogatójukat. Ilyen volt Kanada, Belgium, Portugália. A másik ok a törökországi puccskísérlet volt, ami miatt a török diákok
Tbiliszi madártávlatból kísér i közalkalmazottként nem hagyhatták el az országot egy héttel az események után, így a csapat is távol maradt. Ennél komolyabb következményekkel fenyegetett, hogy a csapatok közel fele Isztambulon át repült Tbiliszibe, de szerencsére a helyzet gyorsan normalizálódott, és csupán Montenegró lépett ezért vissza. A verseny 9 napjának programján nem látszott a rögtönzés, s t sok szempontból ésszer változások történtek. A nyitón és a zárón megjelen oktatási miniszter, illetve miniszterelnök például angolul mondott lényegre tör beszédet, nem volt protokolláris fordítgatás. Az egyetem rengeteg diákja segítette a szervezést, kísérte a versenyz ket szabadid s programjaikra. Ezekb l volt elegend , hiszen a versenyz k számára kötöttséget csupán a két vizsga jelent. A barátkozás, ismerkedés ebben a közegben még országjárás nélkül is remek program, de nekik akadt idejük és módjuk nemcsak egymással, hanem a barátságos Grúziával és a grúzokkal is ismerkedni. Egyedül egy hasmenést okozó vírus ijesztett rá a szervez kre, aminek hatására a grúz konyha remekei helyett biztonságos és egyben íztelen és unalmas kosztot kapott szinte végig az ifjúság. A csapatokat kísér tanárok és a versenybizottság hivatalos programja ugyanakkor elég feszített volt. Még az olyannyira sokat csiszolt feladatokat is áttekintették és megvitatták, majd minden ország saját diákjainak lefordította azokat. Mindez 1–1 napba
DIÁKOLIMPIA telik a két forduló el tt, és azok után egyb l javítás következik, majd a tanárok és a versenybizottság intenzív vitán egyezteti az értékelésüket. A tanárok együttes ülése a verseny megfellebbezhetetlen dönt bírósága, csak k fogadhatják el a feladatok és az értékelés végs formáját. Az idén, talán a gondos el készítésnek köszönhet en, nem tartottak hajnalig a viták, és a pontozás egyeztetése sem húzódott el. Mindenki elégedett volt, csupán egy apróság vet dött fel. Az érmek kiosztása el tt derült ki, hogy az egyik laboratóriumi feladat egyik lépésénél valami nem volt rendben. A számtalanszor elpróbált mérés (kloridtartalom mérése ezüsttartalmú oldattal) eredményeit egy ismeretlen küls tényez befolyásolta. Hiába próbáltuk kideríteni, mi történhetett, senkinek nem sikerült magyarázatot találnia arra, hogy néhány laborban a várttól némileg eltér eredmények születtek. A versenybizottság így a kis részfeladat (2–3%) törlését javasolta, de ezt a tanárok ülése nem szavazta meg, diákjaik eredményét ismerve nem kívántak már a versenyen változtatni. A kémiai diákolimpiákon az érmek kiosztása ugyanis a versenyz k sorrendjén alapszik. Aranyérmet a diákok legjobb 10%-a, ezüstöt és bronzot az ket követ 20% és 30% kap. A magyar diákok Tbilisziben is, mint mindig, kitettek magukért, mind a négyen ezüstérmet szereztek, ami a nemzetek közti nem hivatalos sorrendben a 12. helyet jelenti. A legjobbak közé – szokásos módon – az ázsiai országokból került sok versenyz : Kína, Tajvan, Korea, Irán, India, Thaiföld, Szingapúr, Japán ilyen. Az élmez nyben ott volt még Oroszország és Románia is.
Az olimpia Tudományos Bizottsága Összesített pontszáma szerint a legjobb versenyz az idén román volt, történetesen ugyanaz, aki tavaly, Bakuban is a legtöbb pontot szerezte. A magyar diákok felkészülésének menete a rendhagyó olimpia és érintettségünk okán sem változott nagyot. A felkészülést és válogatást a csapatot kísér oktatók: Tarczay György (ELTE), Varga Szilárd (MTA TTK) és Zihné Perényi Katalin (ELTE) koordinálták az ELTE Kémiai Intézetében számos kolléga közrem ködésével. Bármelyik magyar középiskolás bekerülhet a négyf s csapatba. Ehhez vagy a Kémia Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagy a Középiskolai Kémia Lapok pontversenyében kell jól teljesítenie. Így meghívást kap egy tavaszi egyhetes tanfolyamra, ahol napi 12 órás képzések után három ötórás vizsgán (az egyik laboratóriumi gyakorlat) kell bizonyítania. A kezdeti 30 f b l a legjobb tucatra egy újabb hasonló intenzív forduló vár az érettségik írásbeli és szóbeli része közt. 2016ban ezen megpróbáltatások után az alábbi négy diák került be a magyar csapatba, és tért vissza Grúziából ezüstéremmel:
Kovács Dávid Péter (Szent István Gimnázium, Budapest, tanára: Borbás Réka), Stenczel Tamás Károly (Török Ignác Gimnázium, Gödöll , tanárai: Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó) Turi Soma (ELTE, Apáczai Csere János Gimnázium, tanárai: dr. Borissza Endre, Villányi Attila, Seb Péter) Perez-Lopez Áron Ricardo (ELTE, Apáczai Csere János Gimnázium, tanára: Villányi Attila). A válogató-felkészít és a csapat utazásának költségeit az Emberi Er források Minisztériuma fedezte. A tehetséges és eredményes diákok fontosak az oktatási kormányzatnak, akik eredményeik elismeréseként a miniszterelnökt l kapnak egy éves ösztöndíjat, tanáraik és a csapat kísér i pedig a minisztert l jutalmat. Mindez egy sajtónyilvános eseményen, a Parlamentben történik, együtt a többi szaktárgy olimpikonjaival. A díjak és a rendezvény költségei összemérhet ek a program inanszírozására adott támogatással. A komoly megbecsülés ellenére is az utóbbi években az a tendencia már, hogy a legjobb magyar diákok nem itthoni fels oktatási intézményben tanulnak tovább. Az ötvenéves múltnak köszönhet en sok diákolimpikonból lett itthon professzor, egyetemi oktató – már a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is ebbe a körbe tartozik –, de a globális oktatásban kapkodnak a tehetséges iatalok után. Mindkét végz s magyar diák egy Cambridge nev városban tanul az szt l – egyikük a patinás angliai egyetemen, a másikuk a hasonlóan neves Massachusettsi M szaki Egyetemen. MAGYARFALVI GÁBOR
Magyar diákok a 2016. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpián
A
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tehetséggondozási programjának köszönhet en, idén is négy hazai versenyz szerepelt eredményesen a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián. Az oroszországi Kazanyban 2016. augusztus 12–19-ig megrendezett versenyen 83 ország 308 versenyz je vett részt. A helyezések
Erd s Márton (ezüstérem), Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa; Mernyei Péter (ezüstérem), Radnóti Miklós Gimnázium, Budapest; Zarándy Álmos (bronzérem), Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest;
Molnár-Sáska Zoltán (bronzérem), Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest; Erd s Márton az elmúlt 2 év olimpiáin 3 ezüstérmet szerzett, a még jöv re is versenyz korú Mernyei Péter pedig idén 2 ezüstérmet. A magyar eredmény a sokévi átlagnak megfelel , bár gyengébb, mint ahogyan a 90-es években teljesítettünk, de az elmúlt két évben er sen javuló tendenciát mutat. Kiemelked en szerepelt a megmérettetéA kép bal szélén Horváth Gyula csapatvezet , sen Kína, Oroszország, Irán, Japán, az Egyejobb szélén Zsakó László csapatvezet -helyettes, sült Államok, Dél-Korea, Lengyelország az NJSZT alelnöke és a Tehetséggondozási és Kanada. Jól látható, hogy Oroszország Szakosztályának elnöke, középen a és Lengyelország kivételével Európa elt nt diákolimpikonok: Erd s Márton, Zarándy az élvonalból. Mögöttük is sok távol-keleti, Álmos, Mernyei Péter és Molnár-Sáska Zoltán illetve volt szovjet utódállam következik. CLXIX
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Határozottan jellemz a versenyen a kelet-ázsiai országok el retörése (Magyarország el tt végzett Vietnam, Tajvan, Szingapúr), valamint Ausztrália is igen jól szerepelt a versenyen. Horváth Gyula és Zsakó László csapatvezet k összegzése szerint alapvet összefüggés igyelhet meg az olimpiai eredményesség és a programozási versenyeken indulók száma között. Míg a mostani, kevésbé sikeres években kb. 700–800 OKTV-indulónk volt, addig a sok aranyérmet hozó olimpiai években 2500 körüli. Az indulólétszám arra utalt, hogy akkor az iskolákban az informatikatanárok kiemelten foglalkoztak a tehetségesekkel, megadták nekik a szükséges alapokat és elindították ket a versenyeken. Erre építve 2 éves olimpiai felkészít vel volt esély aranyérem szerzésére. Tehetséggondozás – az NJSZT tananyagával A sok sikeresebben szerepl ország példája azt mutatja, hogy az eredményes szerepléshez korszer tehetséggondozó
rendszerre van szükség. Ennek alapja ma is létezik, a Nemes Tihamér OITV és az Informatika OKTV. Erre épül az NJSZT által néhány éve indított Neumann János Tehetséggondozó Program, amely regionális szinten a tervek szerint idén is 400, országos szinten pedig 60 tehetséges diák felkészítésér l szól, havi 1–1 1 foglalkozással. A programhoz az NJSZT állította el a tananyagot, amelyet ingyen ad segédkönyv formájában a résztvev tanulóknak. Továbbra is alapvet probléma azonban, hogy regionális és helyi szinten sem megoldott a tehetséggondozó szakkörök indítása. Horváth Gyula és Zsakó László összegzése sszegzése szerint a 30–35 f s diákolimpiai válogatóversenyt is egy felkészítéshez kapcsolták, amelyen a tavalyihoz hasonlóan 6 versenyz t választottak ki. A verseny után következik az olimpikonok felkészítése, minden felkészítés után újabb versennyel, ahol kiválasztják a végleges, 4 f s olimpiai csapatot. Ezután a csapat tagjainak intenzív felkészítést tartottak az ELTE-n.
A felkészítéseken részt vettek a következ évi eredményes szereplés érdekében a CEOI (Közép-Európai Informatikai Olimpia) csapat versenyz i is. A következ olimpiák színhelyei 24. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Szlovénia, 2017 29. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Teherán, Irán, 2017 25. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Lengyelország, 2018 30. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Japán, 2018 26. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Szlovákia, 2019 31. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Baku, Azerbajdzsán, 2019 27. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Magyarország, 2020 32. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Szingapúr, 2020 (Forrás: https://njszt.hu/neumann/hir/20160823/ magyar-diakok-a-2016-evi-nemzetkoziinformatikai-diakolimpian)
Éremes Pekingben – a XIII. IGU Nemzetközi Földrajzi Olimpia
A
magyar csapat immár nyolcadik alkalommal vett részt az IGU (International Geographical Union) védnöksége alatt szervezett Nemzetközi Földrajzi Olimpián, ahova a nemzeti válogató-versenyeken kiválasztott legjobb 16–19 év közötti középiskolás földrajzosok utazhattak ki a világ számos szegletéb l. Idén én aa versenyhelyszín versenyhelyszín minden minden ededdiginél hívogatóbb volt, hiszen 2016. augusztus 16–22. között Peking adott otthont a megmérettetésnek. A diákolimpián 45 ország 174 versenyz je volt jelen, tovább er sítve az évek óta megigyelhet tendenciát a mez ny létszámának növekedésér l (2006-ban, az els magyar szerepléskor még csak 24 ország nevezett, de tavaly óta is három új nemzet delegált csapatot). A derékhad még mindig az európai országokból érkezik, ugyanakkor a közelmúltban az ázsiai nemzetek delegációi b vítik inkább a kört, egyre szebb és szebb – néha utolérhetetlennek t n – eredményeket elérve. A versenysorozat 1996-ban Hollandiából indult útjára, hazánk pedig a 2006-os ausztráliai verseny óta tagja a mez nynek. A diákolimpia nemcsak a résztvev k számát tekintve esett át változásokon a rajt óta, a kezdetben kétévente zajló rendezvény mára évente, más-más országban (és lehet ség szerint kontinensen) kerül megrendezésre. Az idei pekingi helyszín, illetve az azt köCLXX
vet terepbejárások Sanghajba, vagy a Selyem-út térségébe igazi hívó szóként m ködtek, a hazai válogatóversenyen is minden eddiginél népesebb és felkészültebb mez ny várta a megmérettetést. Kína és Peking pedig önmagában olyan terep, amit a földrajz iránt elkötelezetteknek látni kell: az évezredes kulturális hagyományok, a
A magyar nemzeti válogatott a díjkiosztó után (Stein Ármin, Csontos Gábor, Trócsányi András, Kovács Eszter, Steenhuis Nathaniel) közelmúlt hihetetlen gazdasági fejl dése és társadalmi átalakulása, a világ legnépesebb országának sokszín sége elengedhetetlen és felejthetetlen szakmai élmény, illetve tapasztalat.
Minden egyes nemzetet négy diák képvisel, a kritérium, hogy ket hazai válogatóversenyeken elért eredményeik alapján kell nevezni. Olyan diákok kerülhetnek – állampolgárságtól és nemzetiségt l függetlenül – a csapatba, akik az adott ország oktatási rendszerében folytatják tanulmányaikat, így az eredmények jó összehasonlítási alapot adhatnak adhatnak aa mamagyar földrajzoktatás nemzetközi színtéren történ pozícionálásáról is. Rendszerint kiemelked teljesítményt érnek el a kelet-európai (lengyel, román, horvát, észt) és az ázsiai nemzetek (Szingapúr, Tajvan) diákjai, a magyar csapat – bár hivatalos összesített eredményt nem közölnek a szervez k – többnyire a középmez nyben végez. Az idei év és verseny áttöréssel szolgált, a magyar csapat felzárkózott az élbolyhoz, a diákok mindegyike éremmel térhetett haza az olimpiáról. A legfényesebben Csontos Gábor ezüstérme csillog, de nem sokkal maradtak el t le a többiek sem: a Stein Ármin Krisztián, Steenhuis Nathaniel, Kovács Eszter trió minden tagja bronzérmet szerzett. Ez az eredmény – amely a 2001-t l számított nemzetközi helyezéseink közül a legjobb – mindenképpen elismerésre méltó, amely a diákok tehetségén, felkészít tanáraik odaadásán túl a válogatóverseny és felkészítés célirányosságát is igazolja.
Diákjainkkal a verseny két fordulója között a kínai nagy falon Az olimpián történ részvétel nemcsak megmérettetés, hanem óriási nemzetközi tapasztalat, egy idegen ország társadalmának, kultúrájának, tájainak megismerési lehet sége is. Ez minden embernek hasznára válik, ugyanakkor a geográfus különösen nagyra értékeli azt a nemzetközi közeget, amit a résztvev nemzetek sokasága és sokszín sége produkál. A szervez k mindvégig törekednek arra, hogy változatos programokkal, túrákkal és rendezvényekkel tegyék felejthetetlenné az olimpiát. Idén a diákok kulturális esten, közös éneklésen, több félnapos és egy egész napos kiránduláson, városnézésen vettek részt, ami emlékezetes tapasztalatokkal és élményekkel szolgált.
dás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása és a különböz (térképes) források források megmegfelel használata vezethet sikerre. Ezek az elvárások javarészt messze állnak a hazai közoktatásban közvetített jártasságoktól, így diákjainkat célirányosan kell a nemzetközi porondon egyre inkább elfogadott földrajzi felfogás és tudáskészlet irányába terelnünk. Évekkel ezel tt a verseny szervez iként a közoktatásban dolgozó kollégáink el tt menteget znünk kellett a feladatok struktúrája, metodikája miatt, mára ez a helyzet nagyon jó irányba mozdult el, e szellemiség az újabb tankönyvek némelyikében is megjelenik, és egyértelm en láthatók azok az eredményes szellemi m helyek az országban, ahonnan a diákok a mai kor kihívásainak jobban megfelel földrajzi ismeretekkel és kompetenciákkal kerülnek ki. A hazai válogatóversenyre 68 diák nevezett az ország minden részéb l, a nagyobb
A hazai válogatóverseny és a felkészítés A magyar csapat tagjainak kiválasztásáért hagyományosan a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete felel, ahol igazi csapatmunkaként, oktatók és doktoranduszok bevonásával zajlik a válogató megszervezése, majd ezt követ en a diákok felkészítése. Az egész éven át tartó önkéntes munka színvonalas versenyt és tréninget hozott, a szerteágazó szervezési feladatokat Bálint Dóra PhD-hallgató eredményesen koordinálta. Már az els lépéseknél komoly a tét, hiszen sokat nyom a latban a versenyre jelentkezettek köre. Évr l évre szembesülünk azzal, hogy nemzetközi „ellenfeleinkkel” összevetve igen sz k a hazai merítési bázis: a geográikumért elkötelezett, az angol nyelvet magas szinten beszél , használó, szaknyelvre is fogékony diákjaink száma akár több nagyságrenddel elmarad azon országokétól, akikkel végül megmérk znek az olimpián. A diákoknak ahhoz, hogy eljuthassanak az olimpiára, a válogatóversenyként már közel egy évtizede szolgáló országos angol nyelv földrajzi tanulmányi versenyen (Hungarian Geographical Contest – http://hungeocontest.org) sokféle elvárásnak kell megfelelniük. Önmagában a „hagyományos” földrajzi tudáskészlet – helyek ismerete és térbeli információk összekapcsolása – nem elegend , a lexikális jártasság mellett a problémamegol-
A multimédia-forduló pillanatai területi lefedettséget regionális versenyhelyszínek is szolgálták. A 2015/16. év újítása volt, hogy sok más országhoz hasonlóan, beiktattunk egy online fordulót. Ennek során a jelentkez diákoknak egy kedvcsináló, játékos, de mégis földrajzi ismereteket és kompetenciákat igényl tesztet kellett egy hét alatt, forrásokat szabadon használva, a feladatot akár többször megszakítva és újrakezdve kitölteniük. E feladatsor ilmföldrajzi, gépjárm földrajzi feladatokat éppúgy tartalmazott, mint térképi tervezési, elemzési kihívásokat, amelyeket a visszajelzések szerint örömmel fogadtak és sikerrel teljesítettek a versenyz k. Az írásbeli – regionális helyszíneket is használó – fordulót, a márciusi etap két versenynapja követte Pécsett. Az els n terepi feladatokat (adatgy jtés, -elemzés, térképezés) kellett elvégezniük, míg a szóbeli dönt n szakmai felkészültségük mellett prezentációs és kommunikációs képességeiket is teszteltük. Az eredmény alapján alakult ki a nemzeti delegáció, amely reményt adott a sikeres nemzetközi szereplésre, diákjaink szakmai elkötelezettsége mellett igen meggy z (szak)nyelvi tudásukra is támaszkodhattak.
A verseny és a feladatok Milyen feladatokkal találkoztunk a 2016os versenyen? A nemzetközi bizottság által összeállított megmérettetések idén is három nagy egységb l álltak, álltak,, melyekmelyekre különböz napokon került sor. Ezek nem egyenl arányban számítottak bele az értékelésbe: az írásbeli és a terepi feladat 40–40%-ban, míg a multimédia teszt 20%-ban járult hozzá a végs pontokhoz. Az els és talán a magyarországi diákok számára legismertebb feladat az írásbeli (Written Response Test) forduló volt, ahol összesen hat témakörhöz (két-két természet- és társadalomföldrajzi, illetve komplex: földcsuszamlás, cunami, népességrobbanás, városmodellek, területhasználat-változás, szélsebesség, illetve hajózás) kapcsolódtak a feladatok. A témák mindegyike lépcs zetesen épült fel, az egyszer t l a többsoroson keresztül az esszé formában megválaszolandó kérdésekig terjedt a skála. A feladatokhoz kapcsolódó háttéranyagok (térképek, adatok, diagramok, fényképek) önálló mellékletmellékletben (resource booklet) kaptak helyet. A diákok ezt követ en a terepi feladatot Peking egy közel húszéves lakónegyedében és annak környezetében oldották meg. Ez a forduló hagyományosan terepi és tantermi részb l is áll: els ként több órán keresztül megigyeléssel, tájékozódással adatot kell gy jteniük a megadott területen, majd mindezeket tematikus térképi ábrázolás alkalmazásával kell papírra vetniük. E második szekció kiegészül tervezési feladatokkal is, a megtapasztaltakat konkrét instrukciók mentén, kreatív módon kell továbbfejleszteniük. A tervezési koncepció kerete a fenntarthatóság eszméje volt, ennek szellemében kellett újragondolni a lakásállományt és közvetlen környezetét, az ezt szegélyez (elszennyez dött is számos problémát rejt ) folyószakaszt, valamint a várostesttel kapcsolatot megtestesít jelent s forgalmi csomópontot. Ez a feladattípus áll legmesszebb a hazai közoktatásban földrajz névvel illetett témakört l, így rendszerint ez állítja legnagyobb kihívás A 2008-as olimpia helyszínén
CLXXI
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE elé diákjainkat, mindazonáltal az idei évben javultak eredményeink e tekintetben. Végül a harmadik, a multimédia teszt már egy jóval könnyebb és egyszer bb, képekkel és videókkal illusztrált feleletválasztós egység volt, amelyhez lexikális ismeretekre volt szükség. A mai kor diákjai számára ez volt az igazán testhezálló, számítógépes munkaállomásokon, látványos képi információkkal ellátott, ugyanakkor összetett ismereteket igényl feladatokkal szembesültek. A diákok sikeréhez saját és tanáraik elkötelezettsége, majd az erre épít szakmai tréning mellett természetesen elengedhetetlen a verseny és felkészítés megvalósulását lehet vé tev pénzügyi háttér, amelyhez idén is az Emberi Er források Minisztériuma járult hozzá jelent s mértékben,
DIÁKPÁLYÁZAT továbbá biztosította a csapat kiutazásának, szállásának és étkeztetésének költségeit is. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, a Magyar Földrajzi Társaság, a Modern Geográfus Alapítvány, a Földrajztanárok Egyesülete támogatta az olimpikonokat és versenyzésüket. 2017-ben ismét lesz olimpia, amelynek helyszíne ezúttal Belgrádban, Szerbiában lesz, így e sorok megjelenésekor már elkezd dött az angol nyelv válogatóversenyre idei online fordulója, amelyre szép számú nevezés érkezett. A 2016. évi magyar keret tagjai Csontos Gábor (Szekszárdi Garay János Gimnázium; felkészít tanára: Bosnyák Eszter);
Kovács Eszter (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium; felkészít tanára Sz ll syné Páli Melinda); Steenhuis Nathaniel (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium; felkészít tanára: SzlovákBaris Katinka); Stein Ármin Krisztián (Bonyhádi Pet i Sándor Evangélikus Gimnázium; felkészít tanára: Gruber László); Trócsányi András tanszékvezet egyetemi docens (PTE TTK Földrajzi Intézet) csapatkapitány, iGeo International Board Member; Bálint Dóra PhD-hallgató, a verseny és felkészítés koordinátora. Az olimpia hivatalos oldala: http://www. geoolympiad.org/fass/geoolympiad/2016/ index.shtml TRÓCSÁNYI ANDRÁS
XXV. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával
A izika mint a m vészet alapegysége KISS FRUZSINA Debreceni Ady Endre Gimnázium
R
ohanó világunkban sokszor nehéz megállni egy percre, s gondolkozni azon, mi hogyan alakul. Nem gondolnánk, hogy olyan kis dolgok, amelyek számunkra természetesek, vagy természetesnek t nnnek, korántsem azok. Ilyen például a zene, amit hallgatunk. Észre sem vesszük a nekünk tetsz muzsikában a matematikai összefüggéseket. Nem gondolnánk, hogy minden apró mozzanat levezethet , s t le is írható. Vagy, ha csak a lakásra gondolunk, amiben éppen lakunk, amiben mindennapjainkat töltjük, elgondolkodhatunk, hogy milyen precíz számolás és milyen precíz kivitelezés, mennyi befektetett munka és energia van minden lerakott k ben. De létezik másmilyen kapcsolat is? Ha például kimennénk az utcára és megkérdeznénk néhány embert, mit gonCLXXII
dol, létezik-e kapcsolat a fizika és a képz m vészet között, szerintem rögtön rávágnák, hogy ugyan már, milyen butaság ez, természetesen nincsen. Pedig igenis van! Egyik példa rá a gravitációs festészet. Ebben közrejátszik maga a gravitáció és a folyadékok mechanikája is. Mi is az a gravitáció? A gravitáció, vagy más néven tömegvonzás, egy olyan fizikai fogalom, amelyr l tömeggel rendelkez testek esetén beszélünk. A testek tömegközéppontjuk egymás felé gyorsulását is a gravitációnak köszönhetik. A gravitációt több neves tudós is kutatta, válaszokat keresve elméleteket is összeállítottak. Az egyik ilyen elismert tudós Sir Isaac Newton volt.
Isaac Newton
A tömegvonzás egyenlete Sir Isaac Newton 1642. december 25én született, és 1727. március 20-án hunyt el. Neves fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista volt. Életét a tudománynak szentelte. Többek közt a nevéhez f z dik a tömegvonzás elmélete. A gravitációval Philosophiae Naturalis Principia Mathematica c. könyvében foglalkozik b vebben. Lényege, hogy két pontszer test között ható gravitációs er egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lév távolság négyzetével, arányossági tényez je a gravitációs állandó. Sokakat késztetett gondolkodásra a Newton-féle gondolatmenet, sokan újra értelmezték, mint például Einstein. Albert Einstein 1879. március 14-én született, és 1955. április 18-án hunyt el. A XX. század legnagyobb elméleti fizikusa volt, nevéhez f z dik a relativitáselmélet, amely a kvantummechanika, statisztikus mechanika és a kozmológia fejl désében is hatalmas szerepet játszott. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal értékelték munkásságát. is elkötelezett volt a gravitáció megfejtésében. 1916-ban leírta második relativitáselméletét, az Általános relativitáselméletet, ahol más módon fogalmazza meg a gravitációt és a gravitációs teret: „… a test (például a föld) a maga közvetlen közelében létesíti az er teret, nagyobb távolságban a tér irányát és nagyságát az a törvény határozza meg, amelynek a gravitációs tér térbeli tulajdonságai engedelmeskednek. A testek, melyek kizárólag a nehézségi er tér hatása alatt mozognak, olyan gyorsulásra tesznek szert, amely sem a test anyagától, sem fizikai állapotától nem függ. Egy darab ólom és egy darab fa például a nehézségi er térben (légüres térben) egyformán esik a földre, akár zérus, akár más egyenl kezd sebességgel ejtjük. Newton mozgástörvénye szerint (er )=(tehetetlen tömeg)×(gyorsulás); ahol a „tehetetlen tömeg” a gyorsuló test jellegzetes állandója. Ha pedig a gyorsulást el idéz er a nehézkedés, akkor másrészt er =(súlyos tömeg)×(nehézségi er tér intenzivitása), ahol a „súlyos tömeg” ugyancsak a testre jellemz állandó. A két összefüggésb l következik: gyorsulás=((súlyos tömeg): (tehetetlen tömeg))×(nehézségi er tér intenzitása). Az eddigi mechanika ezt a fontos tételt regisztrálta, de nem értelmezte.
Kielégít értelmezése csakis akkor lehetséges, ha belátjuk, hogy a testnek ugyanaz a kvalitása a körülmények szerint egyszer „tehetetlenség”-ként, máskor pedig „súly”-ként nyilvánul
ugyanezt jelenti: hogy a tehetetlen és a súlyos tömegek egymással egyenl ek.” Eötvös Lorándot is foglalkoztatta a gravitáció. 1848. július 27-én született Budán, és 1919. április 8-án hunyt el Budapesten. Magyar fizikus, egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, az MTA elnöke, a Mathematika és Fizika Társulat alapító elnöke, hegymászó volt. Nevéhez f z dik többek közt a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztett változata,
Albert Einstein meg. Képzeljük el az üres világtér egy tágas részét, oly messzi a csillagoktól, hogy nagy pontossággal azzal az esettel álljunk szemben, amelyre érvényes Galilei alaptörvénye. Így a világ e darabjának kiválaszthatunk egy olyan Galilei-féle vonatkoztatási testet, amelyhez viszonyítva a nyugvásban lév pontok nyugvásban, a mozgásban lév k pedig állandó egyenes vonalú egyenletes mozgásban maradjanak. Tehát van okunk arra, hogy a relativitás elvét az egymáshoz képest gyorsuló rendszerekre is kiterjesszük, és így hatalmas érvre akadtunk az általános relativitás követelménye mellett. Figyeljünk arra, hogy ezt a felfogásmódot a nehézségi er térnek az az alapvet tulajdonsága tette lehet vé, hogy minden testnek egyforma gyorsulást ad, vagy ami Eötvös Loránd
Az Eötvös-féle torziós inga az Eötvös-féle torziós inga. Az Eötvösféle torziós inga segítségével, nagy pontossággal sikerült igazolni a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciáját. Mit értünk folyadékok mechanikája alatt? Az áramlások kinematikai leírására két lehet ség adott. Az egyik, melyben az egyes kiszemelt folyadékrészecskéket és azok helyét vizsgáljuk, ebb l adódóan azt a görbét, melyb l „A” pontból a folyadék „B” pontba csorog, az áramlás pályavonalának nevezzük. Másik értelmezésben a folyadék által betöltött tér minden pontjához sebességet rendelünk. „ Az utóbbi szemléltetésre szolgáló vonalnak az áramlási térnél az áramlásvonalak felelnek meg. Ezek a sávok jó megközelítéssel „párhuzamos vagy homogén áramlást” jeleznek. Az áramlási térben felvett kis zárt görbe pontjain átmen áramlásvonalak ún. áramcsövet alkotnak, az áramcs ben lév folyadék (a vizsgált id pontban) úgy áramlik, mint merev falú cs ben, mert hiszen nincsen az áramcs „falára” mer leges sebesség komponense, s így a cs falán nem léphet át.” Az ezt a folyamatot létrehozó egyik er (azon belül küls er ) a nehézségi er . Ez alapján a folyadékoknak dinamikailag 2 csoportCLXXIII
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE
DIÁKPÁLYÁZAT
juk van, a súrlódásmentes, vagy ideális folyadékok és a súrlódó folyadékok. A súrlódó folyadékokra jellemz a réteges áramlás. Bels súrlódás (viszkozitás) akkor figyelhet meg, ha például egy üvegedénybe színezett glicerint helyezünk, és belehelyezünk egy fémlemezt, amin dinamométer található. Ezután a lemezt elkezdjük „F” nagyságú er vel és állandó sebességgel kihúzni, ekkor a folyadékban „F”nagyságú ellentétes irányú súrlódás ébred. Ebb l levonható tehát a következtetés, hogy „a folyadék „tapad” a mozgó szilárd testhez, a test és a vele közvetlenül érintkez vékony folyadék-
némi kis cérnát, és sok-sok festéket. Egy kép elkészítése több 10 órás munkafolyamattal jár, van olyan alkotása, ami csaknem harminc óráig készül. Néhány alkotása, melyek világhír kiállításokon vettek részt, például New York-i, londoni, torontói, montreali és calgary-i galériáknál. Saját próbálkozások
Amy Shackleton, a gravitációs festészet ttör je
A bels surlódás szemléltetése réteg” ugyanazzal a sebességgel mozog, mint a szilárd test. A folyadék sebessége függ attól is, milyen távol van a mozgó szilárd testt l. Tehát ha közel van, akkor a sebessége ugyanakkora, ha viszont távolabb, fokozatosan kisebb lesz a sebesség. A gravitációs festészet a gravitációnak és a folyadékok mechanikájának tulajdonságain alapul. Mint minden más, ok-okozati összefüggésben van a természettel. Így tehát, ha nem lennének a természetet vizsgáló tudósok, a m vészetek sem jelen formájukban léteznének. Kevesebbet tudnánk a világunkról, és unalmasabb lenne az egész életünk. A gravitációs festészetr l Ennek a m vészeti ágnak Amy Shackleton, az alig 29 éves m vészn a szinte egyetlen képvisel je. Munkáit a precizitás, élénk színek és posztindusztriális (iparosodás utáni) világképek öszszehasonlítása a vidéki élettel, illetve a szürreális és valóságos közti határok feszegetése jellemzi. A torontói hölgy ihleteit utazásai során kapja, hihetetlenül szemet gyönyörködtet m remekeket kiadva utána a kezéb l. Méltán mondhatjuk, hogy professzionális szintre fejlesztette az egyébként ecset és ujjai nélkül készül képei technikáját. Munkájához a természetet hívja segítségül, meg CLXXIV
A torontói m vészn alkotásait fürkészve, és több videó megtekintése után arra gondoltam, kipróbálom én is ezt az érdekes technikát. Nem t nt annyira bonyolultnak, gondoltam, csak némi festék kell hozzá. De igazából itt nem csak err l van szó. Nem mindegy a festék állaga, a festend felületünk, tehát hogy milyen papírt használunk, illetve az sem, hogy milyen vastag a cérnánk vagy madzagunk, és mennyire feszítettük ki azt. A kellékek: • sok festék (én temperát használtam) • fest állvány • fél famentes rajzlap • papírragasztó • cérna/madzag • kis tál és egy ecset a keveréshez • olló • víz
El ször takarófóliával letakartam a helyet, ahol a festést végeztem. Ezután a takarófóliára helyeztem az állványomat, Amy Shackleton gravitációs technikával készült amire egy falap került, amire ráragasztottam a rajzlapomat alkotásai, melyek közül többet is papírragasztó segítségével. Ezkiállítottak már világhír galériákban
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE után kezd dhetett a festékek kevergetése. Kis tálba el ször tettem festéket, és hogy elnyerjem a tökéletes állagot, vízzel hígítottam. Ezután a kever tálból a papírra öntöttem a benne lév festéket. Ezt a folyamatot többször ismételgettem, többféle kék árnyalatot használva. Eleinte nagyon megtetszett ez a pár szín, és éreztem az összhatást. Majd kipróbáltam a cérnás megoldást. Gondoltam, el fogom tudni folyatni a festéket a cérna
amit folyamatosan csepegtettem és folyattam a munkalapomra. Ezután letettem a földre az egészet, és elkezdtem kikeverni egy piros szín festéket. Addig kavargattam, amíg körülbelül a festményem közepén nem lett egy piros paca. Elkezdtem gondolkodni, mit is lehetne ezzel kezdeni, majd köré csorgattam sárgát, és az egészet összemostam egy kis vízzel. Visszatettem az állványra. Ezután következett jó sok barna festék. El akartam takarni a körvonalakat, ami forgatással többé-kevésbé sikerült is. Egy kis vízzel elfolyattam az oldalakat, majd arra gondoltam, jól mutatna rajtuk más szín is. Így újra megpróbálkoztam a cérnás technikával. Most jobban megfeszítettem, és rendesen forgattam is. Ebb l keletkeztek a vonalak. Ezután letettem a képet megint a földre, és fekete festéket kezdtem nyomni rá, közben húztam a vonalakat.
Végezetül az ecsetemre tettem a bronzos árnyalatú temperából, amit a fa köré fröcsköltem. Viszont sajnos, nem vártam meg, hogy az állványon megszáradjon, így ahogy levettem, azonnal el is folyt, és csúnya lett. Az írás a Simonyi Károly által alapított Kultúra egysége kategóriában II. díjat kapott.
Irodalom
mentén. Viszont nem feszítettem meg elég er sen a cérnát, így sajnos mindenhova jutott, csak a cérna vonalánál nem érte a festék. Kés bb próbáltam kicsit összefolyatni a festékeket, de sajnos csak egy nagy paca lett, és még a lapom is elázott. Viszont nem akartam feladni, így 3 A/3-as fél famentes lapot egymásba ragasztva azt újra visszatettem az állványomra. Most is kikevertem néhány árnyalatot,
Albert Einstein: A relativitás elmélete (könyv) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993,- 134 p. felhaszn.: 55-61 p. http://manzardcafe.blog.hu/2011/11/09/amy_ shackleton_es_a_gravitacios_festeszet; https://hu.wikipedia.org/wiki/ Gravit%C3%A1ci%C3%B3; https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein; https://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Newton; Dr. Budó Ágoston: Kísérleti izika I. kötet. (negyedik kiadás) Tankönyvkiadó, Budapest, 1970, -516 p. felhaszn.:253-269 p. https://hu.wikipedia.org/wiki/ E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd Newton: http://www.123rf.com/stock-photo/ newton.html (2015.10.09. 12:59) Einstein: http://theicklegreybeast.squarespace. com/journal/2013/10/6/albert-einsteinzionist.html (2015.10.09. 13:11) Inga: h t t p s : / / h u . w i k i p e d i a . o r g / w i k i / E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1nd (2015.10.22.23:16) Eötvös Loránd: https://commons.wikimedia. org/wiki/File:E%C3%B6tv%C3%B6s_ Lor%C3%A1nd_Morelli.jpg (2015.10.29. 9:23) Viszkozitás: Dr. Budó Ágoston: Kísérleti izika I. (2015.10.23. 15:03) Amy Shackleton: http://amyshackleton.com/ peoples-choice-award-winner-elaine-fleckgallery/ (2015.10.16. 21:17) Festmények: http://www.thisiscolossal. com/2011/09/incredible-brushless-paintingsby-amy-shackleton/ (2015.10.16.21:18); h t t p s : / / t w i t t e r. c o m / s h a c k l e t o n a r t / s t a tus/309025931115245569 (2015.10.16.21:17)
CLXXV
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
TIT Kalmár László Matematikaverseny meghirdetése A Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 2016/2017. tanévre is meghirdeti a TIT
KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENYT. Ez sorrendben a negyvenhatodik vmegmérettetése, mely Magyarország legrégebbi iskolai matematika versenye. A verseny célja: A matematikai tudományos ismeretek terjesztése, a matematika népszer sítése, matematika tehetséggondozás. A matematika ismeretének és alkalmazásának hangsúlyozása a társadalomban, a gazdasági életben, az egyén személyes boldogulásában. Felkészíteni a tanulókat a matematika tantárgyi alapú továbbtanulásra és a kés bbi pályaválasztásra. A tanulók problémamegoldó képességének, kreativitásának összehasonlítása 3-8. osztályosok körében, matematikai tudás mérésének lehet sége objektív eszközök segítségével. A sportszer verseny és küzdelem népszer sítése. A verseny rendszere: a verseny háromfordulós: helyi, megyei és országos szervezés . 1. Helyi els fordulót az iskolák házi verseny keretében szervezhetnek, melyet öntevékeny módon, a korábbi évek tapasztalataira építve, a megyei forduló rendez ivel egyeztetve javaslunk lebonyolítani. A forduló feladatait a helyi tanárok állítják össze. Helyi, házi verseny megszervezése nem feltétele a megyei/területi dönt n való részvételnek. Id pontja: 2017. január hónap. 2. Megyei/területi dönt , melyeket a verseny szervez i helyben valósítanak meg. Az Egyesületek versenyszervezési szándékát kérjük, hogy 2017. január 20-ig /péntekig/ jelezzék a
[email protected] mail címen. A megyei dönt lebonyolításáról a szervez kkel / TIT Egyesület, Alapítvány/ írásos megállapodást kötünk. Versenyz k számára a megyei dönt re történ jelentkezés határideje: 2017. február 10. Megyei dönt id pontja: 2017. március 4. (szombat) délel tt 10 óra. A megyei dönt nevezési díja Magyarországon egységesen 1200 Ft, melyet a verseny szervez je közvetlenül szed be a résztvev kt l és abból a helyi forduló lebonyolításának és az elkészült feladatok kijavításának költségeit fedezi. A helyi javítás után a versenyz k dolgozatát kérjük továbbítani a versenyközponthoz, ahol azok egy megadott pontszám felett újra javításra kerülnek. 3. Országos dönt , melyet a versenyközpont szervez Budapesten, ahová évfolyamonként a legtöbb pontot elért, legjobb teljesítményt nyújtó versenyz ket hívjuk be. A vidékr l érkez versenyz knek a szállás és étkezés díjmentes, a kísér k számára önköltséges. Id pontja: 2017. május 19–20. péntek délután és szombat délel tt/ két feladatfordulóval, melynek eredményét összesítve alakul ki a végleges sorrend. A verseny nyerteseit tárgyjutalommal és oklevéllel díjazzuk. Általános tudnivalók: A 3–4. osztályosok versenyfeladatának megoldására 60 perc, az 5–8. évfolyamosok számára 90 perc áll rendelkezésre. A verseny során az alábbi segédeszközök használhatóak: körz , vonalzó, íróeszközök. Elektronikus segédeszközök és küls segítség igénybevétele egyik fordulóban sem engedélyezett. A versenyre való felkészülést a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat folyóirataiban – Élet és Tudomány hetilap, Természet Világa havilap – megjelen írásai és honlapjai segítik. A versenyr l folyamatosan informáljuk az érdekl d ket a www.titkalmarlaszlomat ematikaverseny.hu portálon. A XLVI. TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENNYEL kapcsolatban további információ kérhet a
[email protected] címen és a fenti címen, telefonszámon. Eredményes versenyzést és sikeres lebonyolítást kívánunk. Budapest, 2016. július 5.
CLXXVI
Bojárszkyné Piróth Eszter igazgató
A Természet Világa néhány kis „iókszerkeszt sége”
Bolyai Farkas Elméleti Líceum (Marosvásárhely)
Széchenyi István Gimnázium (Sopron)
Bethlen Gábor Kollégium (Nagyenyed)
Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola (Baja)
Az Ember és környezet kapcsolata a Kárpát-medencében különszámunk sajtóbemutatója A különszámunk 2016 októberében jelent meg. Sajtóbemutatója október 11én volt a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat székházának tanácstermében. A megnyitó után Sümegi Pál tanszékvezet egyetemi tanár beszélt a különszám tematikájának összeállításáról, majd a különszám jelen lév szerz i röviden bemutatták írásaikat a hallgatóságnak, a tudományos újságíróknak. A Természet Világa különszáma december végéig kapható a nagyobb újságos standokon.
Csoportkép a sajtóbemutatón (balról jobbra): Varga Péter, Benk Elek, Kapitány Katalin, Kiss Viktória, Gál Erika, Kulcsár Gabriella, Sümegi Pál, Staar Gyula, Horváth Imre
Mészáros Ildikó felvétele
