Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 145. évf. 4. sz ÁPRILIS ÁRA: 650 Ft El fizet knek: 540 Ft

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

145. évf. 4. sz.

2014. ÁPRILIS

ÁRA: 650 Ft El fizet knek: 540 Ft

 METANOLGAZDA(G)SÁG  ÖRVÉNYPÖFFÖK–TURBULENCIA HERMAN OTTÓ, A PÉLDAKÉP  AZ ÉV ISMERETTERJESZT

A SÁVOS VASÉRC BOLYGÓVADÁSZAT SZÁZ ÉVES A PANAMA-CSATORNA TUDÓSA: PATKÓS ANDRÁS Mészáros Ildikó felvételei

Válogatás Herman Ottó illusztrációiból

Lovagbodobács rajza Horváth Géza monográfiájához

fest.Herman Ottó

Ny. Grund V. Budapesten

Balkáni n szirom a Természetrajzi Füzetekb l A Természetrajzi Füzetekben Herman Ottó mások írását is illusztrálta (itt Horváth Gézáét)

Lemming és sarki fajd csirkéje. Illusztrációk Az északi madárhegyek tájáról cím olvasmányos Herman Ottó útikönyvb l

Természet Világa

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 145. ÉVFOLYAMA 2014. 4. sz. ÁPRILIS Magyar Örökség-díjas és Millenniumi-díjas folyóirat

Megjelenik a Nemzeti Kulturális Alap, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok ( OTKA, PUB-I 111 142) támogatásával. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8962, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím: [email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu vagy http://www.chemonet.hu/TermVil/ Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: Infopress Group Hungary Zrt. Felel s vezet : Lakatos Imre vezérigazgató INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8995 e-mail: [email protected] El fizethet : Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletág 06-80-444-444 [email protected] El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein El fizetési díj: fél évre 3240 Ft, egy évre 6480 Ft

TARTALOM Tél Tamás: Örvénypöffökt l a turbulenciáig. Új kép a turbulencia kialakulásáról cs beli áramlásokban ...................................... 146 Lente Gábor: Metenolgazda(g)ság – a jöv energiája? .......................................... 152 Kovács Zsófia-Pálfy József: A rozsdamentes Föld talányos bányakincse. A sávos vasérc........................................................................................................... 156 Dálya Gergely–Hanyecz Ottó–Szabó Róbert: Új feladat vár a bolygóvadászra.. 161 E számunk szerz i ..................................................................................................... 165 Kiss László: Egy felfedezés története ...................................................................... 166 Az Év Ismeretterjeszt Tudósa: Patkós András ........................................................ 167 Patkós András: A tudományos alkotás és hatása .................................................... 168 Horváth Gábor–Egri Ádám–Herczeg Tamás–Antoni Györgyi–Majer József– Kriska György: Polarizációs bögölycsapdák. Második rész. Folyadékcsapda ..... 169 Vásárhelyi Tamás: Herman Ottó, a tudománykommunikátor ................................ 172 A tudatformálásra épül megoldásokban hiszek! Lukácsi Béla beszélget Vida Antallal, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Természetvédelmi Osztályának vezet jével ....... 175 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK .............................................................. 177 Száz éves a Panama-csatorna (K. A.) ....................................................................... 180 Mez Szilveszter: Déri Frigyes természetrajzi gy jteménye .................................. 183 Angelo Osmiro Barreto–Major István: Lampião, a betyárok királya. Legenda és valóság ................................................................................................. 186 ORVOSSZEMMEL (Matos Lajos rovata) ................................................................ 189 FOLYÓIRATOK ........................................................................................................ 190

Címképünk: Metanolgazdaság (Lente Gábor montázsa a Metanolgazda(g)ság – a jöv energiája? cím cikkünkhöz) Borítólapunk második oldalán: Válogatás Herman Ottó illusztrációiból Borítólapunk harmadik oldalán: Száz éves a Panama-csatorna Mellékletünk: Szili István: Díjátadó huszonharmadszor. A XXIII. Természet–Tudomány Diákpályázat díjátadó ünnepsége. Diákpályázatunk díjnyertes cikkei (Madar Lili Adrienn és Vadai Alexandra, valamint Kovács Miklós írása)

SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, PINTÉR TEODOR PÉTER, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN ([email protected], 327–8960) NÉMETH GÉZA ([email protected], 327–8961) Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS Titkárságvezet : LUKÁCS ANNAMÁRIA

FIZIKA

TÉL TAMÁS

Örvénypöffökt l a turbulenciáig Új kép a turbulencia kialakulásáról cs beli áramlásokban

folyadékok nagy távolságba történ eljuttatása csövekben történik. Gondoljunk csak a víz-, gáz-, vagy olajvezetékekre, vagy az él lények érhálózatára. A folyadéktranszport sokkal hatékonyabb, ha az áramlás sima, lamináris, vagyis a póréhagyma héjaihoz hasonló hengeres rétegeken belül közel azonos sebesség (de az egyes rétegekben más és más: a sebesség középen a legnagyobb, a falnál pedig elt nik). A bels súrlódásból, a viszkozitásból adódó veszteségek ugyanis ilyenkor a legkisebbek. Az áramlás azonban lehet rendezetlen, örvényekkel teli, ún. turbulens áramlás is. Ebben a vízhozam azonos nyomás mellett jelent sen csökken, hiszen a befektetett energia egy része örvények keltésére fordítódik. Már lassúnak tekinthet áramlá-

A

si sebességek esetén is megfigyelhet , hogy egészen gyenge küls zavarok az eredetileg lamináris áramlást turbulenssé tehetik. Nagy sebességeknél minden cs beli áramlást spontán módon turbulensnek várunk.

A hagyományos szemlélet A cs beli áramlást el ször Osborne Reynolds vizsgálta alaposan a XIX. század nyolcvanas éveiben. Állandó nyomáskülönbség hatására vízszintes cs ben áramló vízbe óvatosan keskeny festékfonalat fecskendezett a cs közepén (1. ábra). Lamináris

1. ábra. Reynolds kísérleti elrendezése eredeti cikkéb l [1] (http://misclab.umeoce.maine.edu/boss/classes/SMS_491_2003/Week_5.htm). A berendezés ma is látható a Manchesteri Egyetemen [2].

146

áramlásban a festékfonal jó közelítéssel vízszintesen nyúlik el a cs tengelye mentén. Az áramlás rendezetlenné, turbulenssé válását az jelzi, hogy a festék egy bizonyos távolság megtétele után egyenletesen oszlik el a cs teljes keresztmetszetében. A Manchesteri Egyetemen végzett alapvet kísérleti megfigyelései összefoglalásaként

1. A Reynolds-szám általános jelentése A Reynolds-szám általában úgy adható meg, mint egy arány: Re=

a nyugalom eléréshez szükséges id az áramlás jellegzetes ideje.

Bármely áramlásra alkalmas általános képlete Re= U L/ n , ahol U és L az áramlás jellegzetes sebessége és lineáris mérete, n pedig a folyadék kinematikai viszkozitása, mely táblázatokból kiolvasható. Az áramlásban az L távolság megtételéhez szükséges id L/U. A bels súrlódás miatt a folyadék megállásához szükséges id L méret zavarokban L2/ n . (Ez könnyen megérthet abból, hogy a kinematikai viszkozitás mértékegysége m2/s, s a távolság ismeretében csakis ez az id dimenziójú mennyiség képezhet .) Az L2/ n és az L/U mennyiségek hányadosa valóban UL/n . A Reynolds-szám rögzített elrendezésben és adott közegben a sebességgel arányos, úgy is tekinthet , mint az U-nak n /L sebesség-egységben mért értéke. A Reynolds-szám jelent sége abban áll, hogy sok esetben kiderül, ez az egyetlen lényeges paraméter az áramlásban. Ilyenkor minden olyan áramlás, melyben az Re érték azonos, dinamikailag hasonló. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen elrendezésben több Reynolds-szám mellett is mérünk, más, pl. fele akkora, de geometriailag hasonló elrendezésben már felesleges ismét méréseket végeznünk, hiszen ott ugyanazt a viselkedést tapasztalnánk 2U sebességgel. Ez a megfontolás jelenti pl. a m szaki repül gép-modellezés fizikai alapját. Az az állítás, miszerint a Reynolds-szám az egyetlen lényeges mennyiség, azt is jelenti, hogy vízzel elvégzett kísérletsorozat után nem érdemes más folyadékkal is elvégezni a kísérletet ugyanabban a berendezésben. Ha tejre gondolnánk alternatívaként, mivel a tej viszkozitása 4,3-szor nagyobb a vízénél, ugyanazt a viselkedést látnánk a tej 4,3-szor nagyobb átlagsebessége esetén, mint a vízzel.

Természet Világa 2014. április

FIZIKA Forrás ............................................... Rec Németh [3] ............................2000–2100 Budó [4] ........................................2320 Landau-Lifsic [5] ..................1600–1700 Kundu [6] ........................................3000 Lajos [7] .........................................2300 angol nyelv wikipedia [8] ..2300–4000 magyar nyelv wikipedia [9] ..........2320 1. táblázat. A kritikus Reynolds-szám értéke különböz források szerint írt 1883-as cikkében Reynolds megfogalmazta, hogy elegend en hosszú csövek esetén az egész probléma szempontjából egyetlen lényeges paraméter létezik, az azóta róla elnevezett Reynolds-szám (1. blokk). Ez az Re= U D/n

(1)

összefüggéssel adható meg, ahol U a cs beli átlagsebesség, D a cs átmér je, és n a folyadék ún. kinematikai (vagyis egységnyi s r ségre vonatkoztatott) viszkozitása. Az a felismerés, hogy az (1) Reynolds-szám az egyetlen lényeges paraméter, azt is jelenti, hogy bármilyen menynyiség, mely a cs beli áramlással kapcsolatos, csakis a Reynolds-szám függvénye lehet. Elegend en hosszú cs esetén a cs L0 hossza nem játszik szerepet. Reynolds kísérletei azt is sugallták, hogy a turbulencia hirtelen jelenik meg, méghozzá akkor, ha a Reynolds-szám túllép egy kritikus Rec értéket. A kísérleteket az azóta eltelt százharminc évben sok

A lamináris és a turbulens állapot közötti különbség (és összefüggés) bemutatható egyszer , otthon is elvégezhet kísérlettel. Egy kb. 80 cm magasságban elhelyezett tartályból, D=2,8 mm átmér j hoszszú gumicsövön vizet fo3. ábra. A víz kifolyási távolsága Re=2500 esetén egy lyatunk ki úgy, hogy a cs nagyobb és egy kisebb érték között ingadozik (az ELTE vége vízszintes. A kifolyó Kármán Laboratórium felvétele) víz átlagsebessége az egységnyi id alatt mért vízkor minden kísérletben ugyanazt az Rec értéket hozam alapján: U=0,9 m/s. Mivel a 20 fokellene kapni. A jelenség fizikája tehát jóval kos víz kinematikai viszkozitása n =10-6 bonyolultabb, mint ahogy els ránézésre t nik. m2/s, a Reynolds-számra Re=2500-et kaMár Reynolds észrevette, hogy „a punk. Meglepve tapasztaljuk, hogy anélcs bemeneténél fellép zavarok gon- kül, hogy a tartályt vagy a csövet mozgatdos elkerülésével” [6] sokkal nagyobb nánk, a víz hol távolabbra, hol közelebbre Reynolds-számokig marad lamináris az spriccel (3. ábra). áramlás. Kés bb világossá vált az is, hogy A kifolyási sebességek különböz séa cs falának érdessége is számít, s durvább ge arra utal, hogy a cs ben egyszerre falú cs ben el bb alakul ki a turbulencia. vannak jelen lamináris és turbulens tar-

4. ábra. A lamináris áramlásra az ún. parabolaprofil jellemz (bal oldali ábra). A sebesség a cs vel párhuzamos, közepén a legnagyobb. Eloszlása henger-szimmetrikus (póréhagymaszer en réteges), a sebesség négyzetesen csökken a tengelyt l mért távolsággal a cs faláig, ahol eléri a nulla értéket. Turbulens esetben (jobb oldali ábra) a sebességnek lehet a cs tengelyére mer leges összetev je is. A mért adatok a cs vel párhuzamos komponens pillanatnyi értékeit mutatják. Az eloszlás szabálytalan, nem hengerszimmetrikus (Alberto de Lozar ábrái)

2. ábra. A göttingeni kísérleti összeállítás sematikus ábrája (balra) és a cs (középen) hossznézeti fényképe. A bal oldali kamerák segítségével a cs beli sebességeloszlás pontosan mérhet (Alberto de Lozar felvétele). A cs átmér je D=4mm, hossza L0=15m helyen megismételték, s a Reynolds által legvalószín bbnek talált (1900 és 2000 közötti) értékt l és egymástól is jelent sen eltér kritikus értékeket találtak! Az 1. táblázat összefoglalja néhány megbízható tankönyv adatait és érdekességként a nagyon divatos wikipediában jelenleg található számértékeket is idézi. A táblázatban megfigyelhet nagy eltérések arra utalnak, hogy Reynolds eredeti elképzelése nem lehetett teljes. Ha ugyanis a cs beli turbulencia kialakulása hirtelen történne, akTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

A cs beli turbulencia modern fizikai értelmezése Az utóbbi két évtizedben jelent s kísérleti és elméleti el relépés történt. Számos nagy pontosságú kísérletet végeztek Delftben, Manchesterben és Göttingenben. Ezekben hosszú, L0=13–30 m-es csöveket használtak, melyek átmér je D=3–10 mm volt. A vízzel végzett kísérletek jellegzetes elrendezését a 2. ábra mutatja. A cs eleje és vége közötti nyomáskülönbséget szigorúan állandónak tartják.

tományok, s amikor lamináris tartomány ér a cs végére, akkor nagyobb a kifolyási sebesség. A lamináris és a turbulens viselkedésre jellemz sebességeloszlás pontosan ki is mérhet a cs keresztmetszete mentén a 2. ábrán látható berendezésekkel (4. ábra). Az ábra jobb oldalán látott turbulens sebességeloszlások átlagolásával a hengeres szimmetria helyreáll, de kiderül. hogy az átlagolt eloszlás középen sokkal laposabb, mint a parabolaprofil, és a maximális sebesség, ill. az átlagos sebesség is jóval kisebb. Ez a különbség mutatkozik meg a 3. ábra spriccelési távolságaiban, összhangban azzal a már említett állítással, miszerint a turbulens áramlás vízhozama kisebb. Kísérleti szempontból jelent s el relépést jelentett az az egyszer felismerés, hogy a Re=2000 körüli Reynolds-számok tartományában jól reprodukálható viselkedés kapható, ha (rögzített, sima falú cs ben) az áramlás megzavarása úgy történik, hogy rövid id alatt adott mennyiség folyadékot juttatunk kívülr l a cs be egy injekciós t szer beren-

147

FIZIKA

5. ábra. Numerikus szimulálásban meghatározott pöffök és cs menti helyzetük egymást követ két id pontban. A színezett tartomány azt jelzi, ahol jelent s a sebességnek a parabola profiltól való eltérése (méretük itt ezért csak kb. 5D-nek t nik, [10] alapján). A pöffök egyenletesen mozognak a cs mentén dezéssel (szemben a régebben használt módszerrel, mely akadályt alkalmazott a cs belsejében). A kísérletek azt mutatják, hogy az 1700 és 2100 közötti Reynolds-szám tartományban az injektálás hatására turbulens viselkedés alakul ki, a turbulencia azonban egyáltalán nem tölti be a csövet. A turbulens viselkedés örvénycsomagokba, ún. pöffökbe (angolul puff) koncentrálódik (5. ábra). A megfigyelések szerint ebben a tartományban minden injektálás egyetlen pöfföt kelt, vagyis a pöfföket csakis az injektálások hozzák létre. A pöffök sebessége körülbelül megegyezik a cs beli átlagos U áramlási sebességgel. A mérések szerint egy pöff hossza kb. az átmér húszszorosa, 20D. A jelenség megértéséhez fontos elméleti hozzájárulás volt az a megfigyelés, hogy a lamináris parabola profil (4. ábra bal oldali kép) minden Reynolds-számra stabil [11], vagyis bármilyen kis zavar el bbutóbb elhal és a parabolaprofil el bb-utóbb helyreáll. A kritikus Reynolds-szám (ha létezik) elérésekor a parabola profilnak megfelel áramlás tehát nem veszítheti el stabilitását, ahogy pedig azt korábban hitték. Erre a hitre az adott okot, hogy több ismert átváltási folyamat, mint pl. az áramlás beindulása alulról f tött folyadékrétegben (az ún. termikus konvekció kialakulása), azzal jár, hogy az eredeti áramlás instabillá válik. A turbulencia cs beli kialakulása tehát más jelleg , mint amit az áramlástan egyéb jelenségeiben megszokhattunk. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az elmélet szerint a parabolaprofil az egyetlen olyan áramlási forma, mely hosszú id után beállhat, vagyis ez a probléma egyetlen állandósult mozgásformája, attraktora. Ez arra utal, hogy a turbulens pöffök, melyek az áramlás viszonylag jelent s megzavarásával jönnek létre és ezért nem követik a parabolaprofilt, véges élettartamúak, hiszen nagyon hoszszú id után a lamináris áramlásnak (a parabolaprofilnak) kell visszaállnia. A pöffbeli turbulencia így elvileg sohasem permanens, s ezért a Reynolds által keresett kritikus Rec nem létezhet.

148

Cs beli turbulencia és tranziens káosz A turbulencia összetettebb, mint a káosz, hiszen térbeli rendezetlenséget is tartalmaz (a káosz pedig alapértelmezésében id beli

6. ábra. A pöffök D/U egységekben mért élettartamának függése a Reynolds-számtól. Számos mérés (különböz szimbólumok) eredményeit összesít grafikon. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a függ leges tengely logaritmikus. ([14,15] alapján)

2. A szuperexponenciális függvény Vezessünk be egy függvényt, mely a témakörben több összefüggésben is el kerül majd. Legyen f(x;a;b) az x változó szuperexponenciális függvénye, azaz olyan exponenciális függvény, melynek kitev jében is az exponenciális függvény szerepel f(x;a;b) = ee

ax+b

(I)

ahol a és b paraméterek. Az ilyen függvénynek tehát még a logaritmusa is exponenciális ütemben n , s ezért rajza log-lineáris ábrázolásban is gyorsan emelked . A mérések azt a meglep eredményt adták (6. ábra, szaggatott vonal), hogy a pöffök élettartama jó közelítéssel szuperexponenciális ütemben n a Reynolds-számmal: 0,005556Re –8,499

f

(Re) =f(Re;0,005556;-8,499)=ee

.

A élettartam tehát elvileg egyetlen Reynolds-számnál sem végtelen. A kés bb tárgyalandó 8. ábra pöff-felhasadási adataira is szuperexponenciális függvény illik legjobban. A pontos eredmény (8. ábra, folytonos görbe) f

(Re) =f(Re;-0,003115;9,161).

Végül a 9. ábrán bemutatott Lt mért turbulens hosszak is szuperexponenciális függvény szerint n nek:

Lt (Re) =f(Re;0,0035;-7,49). Ezek magyarázatára megjelent az els elmélet is [*]. Az alapgondolat az, hogy akkor hal ki egy pöff, ha a legnagyobb sebességfluktuáció kisebb egy küszöbértéknél. Ez egyfajta extrém esemény, s az extrém fluktuációk elmélete alapján már következik a (I) szuperexponenciális függés. [*] N. Goldenfeld, N. Guttenberg, G. Gioia, Phys. Rev. E 81, 035304(R), 2010 változás (l. Gruiz Márton keretezett írását a Káosz, környezet, komplexitás c. különszámunkban), tehát térbeli kiterjedéssel nem rendelkez jelenségekre vonatkozik). A turbulencia véges élettartama miatt azonban érdemes mégis felvetni azt a gondolatot, hogy a turbulencia lecsengése nem hasonló jelleg -e mint a káoszé. A káoszelmé-

let szóhasználatával, a pöffökben megjelen turbulencia nem olyan jelleg -e, mint a tranziens káosz [12]. Egy pöff meglétét a cs végén, a 3. ábra egyszer kísérletének szellemében, a spriccelési távolságban mutatkozó visszaesés mutatja. Ha ilyen nincs, akkor a pöff elhalt, miel tt elérte volna a cs végét. A Természet Világa 2014. április

FIZIKA mérésekb l kiderült, hogy a pöffök valóban általában elhalnak. A gerjesztéseket különböz helyeken végezve, vagy különböz hosszúságú csöveket használva, meghatározható az egyes pöffök t élettartama adott Reynolds-szám mellett. Sok-sok mérésb l az is kiolvasható, hogy mi a P(t) valószín sége annak, hogy egy pöff legalább t ideig él. Az eredmények kivétel nélkül azt mutatták, hogy a valószín ségeloszlás elegend en nagy id kre exponenciálisan cseng le

P(t)~e –kt=e–t/ .

(2)

Az élettartamok (jelen esetben a turbulens élettartamok) ugyanazon eloszlását kapjuk tehát, mint tranziens káoszban [13] (l. Gruiz Márton írását és benne a Szökési ráta blokkot). A mennyiség neve szökési ráta, annak reciprokát pedig a káosz átlagos id beli hosszának tekinthetjük, a turbulencia összefüggésében a pöffök átlagos élettartamának. A turbulenciával kapcsolatos mérésekben az id t D/U egységekben szokás mérni. A Reynolds-szám kapcsán említettük, hogy sima falú csövekben minden lényeges menynyiség, így ez a dimenziótlan élettartam is csak a Reynolds-számtól függhet. A kérdés tehát az, milyen jelleg ez a függés, hogyan néz ki a mért (Re) függvény. Természetesen azt várjuk, n ni fog az áramlás sebességével és így a Reynolds-számmal. Ez a növekedés azonban a vártnál is jóval gyorsabbnak bizonyult (6. ábra), ahogy Björn Hof és göttingeni munkatársai kimutatták [14,15]. A viselkedés úgynevezett szuperexponenciális függvénnyel írható le (2. blokk). 7. ábra. A pöff-felhasadás folyamata Re=2300 esetén. Ez a szimulálás a cs nek egy 150D hosszúságú szakaszát mutatja (a folyadékkal együtt mozogva) 3000 id egységig (függ leges tengely). A cs fala itt nincs jelölve, s ezért az egymást követ id pillanatokban a cs beli folyadék-tartományok az ábrán összeérnek. A piros szín er s tengely irányú átlagos örvényességet jelöl, s azonosítja a pöfföket ([14] alapján)

Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

Az, hogy a 6. ábrán látható dimenziótlan pontosan hány szekundumnak felel meg, függ a kísérleti elrendezést l. A göttingeni cs ben pl. D=4 mm, s 2000-es Reynolds-számot (a víz n =10-6 m2/s értékével) akkor kapunk, ha az áramlás sebessége U=0,5 m/s. Az id egység ekkor D/U=8 10-3 s. A 6. ábrán feltüntetett leghosszabb mért id 2,5 107 id egység, azaz 200 000 s, ami 2,3 nap. Ha a értékét megadó képletet Re=2100-nál értékeljük ki, akkor már 190 napnyi élettartamot kapunk. Felmerül a kérdés, nem érdemes-e azt mondani, hogy ez már praktikusan végtelen? Senki sem fog több mint fél évig tartó kísérletekb l sorozatokat végezni, hogy meghatározhassa a még nagyobb Reynolds-számokhoz tartozó élettartamokat. Mondhatjuk, hogy 2100 fölött a turbulencia permanens? Mondhatjuk. Az állítás azonban egyetlen pöffre érvényes csak, mely mintegy 20D hosszúságú, azaz elhanyagolható kiterjedés a cs teljes hosszához képest.

8. ábra. A pöffök felhasadási idejének függése a Reynolds-számtól. Számos mérés (különböz szimbólumok) eredményeit összesít grafikon ([15] alapján).

Pöff-felhasadás A turbulencia kialakulásának megértéshez alapvet az a felismerés, hogy a 2000-nél nagyobb Reynolds-számok tartományában a pöffök már nem maradnak izoláltak. Spontán módon felszakadnak és újabb pöfföket hoznak létre. Ez úgy történik, hogy a pöff id nként a folyás irányában hirtelen megnyúlik eredeti mérete (20D) néhányszorosára. A nyúlvány örvényessége kicsi, de az eredeti pöfft l távol az örvényesség feler södhet (miközben középen kihal), s új pöff jön létre az eredetihez hasonló adatokkal. Ezt a folyamatot a 7. ábra szemlélteti. A pöfföket itt a tengely irányú örvényesség alapján azonosíthatjuk. Az örvényesség adott irányú összetev je arányos a folyadékrészecskéknek az iránynak megfelel tengely körüli

3. A „új” kritikus Reynolds-szám Érdemes összehasonlítani a turbulencia elhalásának jellegzetes idejét a turbulencia terjedésének jellegzetes idejével. Az utóbbi a f felhasadási id nek tekintet . A kétfajta id mért értékeit együtt mutatja az ábra.

A pöffök élettartamának és felhasadási idejének függése a Reynolds-számtól. A 6. és a 8. ábra együttes ábrázolásával kapott két görbe metszéspontjához tartozó Reynolds-szám egyfajta kritikus Reynolds-számnak tekinthet ([15] alapján). A két görbe metszéspontja az az érték, ahol a várható élettartam megegyezik az átlagos felhasadási id vel. Ennél nagyobb értékeknél a felhasadás gyakoribb, mint az elhalás. Azt mondhatjuk ezért, hogy a metszéspont fölött a turbulencia már kezd szétterjedni a cs ben. A metszésponthoz tartozó Rec=2040 értéket ezért kritikus Reynolds-számnak tekinthetjük. Itt mindkét élettartam 2 107 id egység, ami D/U=8 10-3 s esetén 1,6 105 s, azaz mintegy két nap. Figyelemre méltó, hogy 130 évvel Reynolds vizsgálatai után sikerült egy egyértelm kritikus Reynolds-számot találni. Ne feledjük azonban, hogy ez más jelentés : ennél az értéknél kezd a turbulencia kiterjedni a cs ben (s nem itt tölti ki a csövet, ahogy Reynolds értelmezéséb l következne). forgásával. A lamináris esetben a cs tengelye mentén semmilyen helyi forgás nincs jelen. A tengely irányú örvényesség-összetev ezért alkalmas a lamináris, turbulens tartományok egyértelm elkülönítésére. A felhasadás 2000 körüli Reynolds-számokra még egészen ritkán történik, több hónapig is várni kellene rá, az események azonban egyre gyakoribbá válnak a Reynolds-szám növelésével. A pontos kísérleti vizsgálat kimutatta, hogy a felhasadás véletlen folyamat, mely nem függ az adott

149

FIZIKA pöff el életét l. Jól meghatározható annak P(t) valószín sége is, hogy egy pöff t id után még ne hasadjon fel. Hof csoportja erre ismét a (2) exponenciális eloszlást találta, bármely Reynolds-szám mellett. Az ebben az eloszlásban megjelen id paramétert f –fel jelöljük, mert ez a felhasadások közötti átlagos id tartamnak tekinthet , s egészen más jellemz adat, mint a pöffök élettartama. A felhasadási id k f (Re) Reynolds-szám függésére kapott eredmények a 8. ábrán láthatók. Ez a mennyiség természetesen csökken tendenciát mutat a Reynolds-számmal.

het ket megkülönböztetni. Összeolvadnak és hosszabb-rövidebb turbulens tartományok alakulnak ki. Az érdekes kérdés itt az, hogy milyen P(l) valószín séggel lesz a turbulens tartományok teljes hossza a cs ben egy l érték vagy annál nagyobb. Ezt a kérdést egyel re csak numerikusan sikerült vizsgálni, végtelen hosszúnak tekinthet cs ben. Az eredmény [16] ismét exponenciális eloszlás P(l ) = e -l/Lt , (3)

9. ábra. Az Lt turbulens hossz függése a Reynolds-számtól. Az illesztett pontozott görbe szuperexponenciális (2.blokk) A betét grafikon a D átmér egységében mért Ll lamináris hosszat mutatja (mely szintén a (3)-nak megfelel eloszlásból adódik). A lamináris hossz csökken Re-vel, a turbulens hosszal ellentétben azonban hatvány-függvény szerint: Ll ~ Re -10,8 ([15] alapján) Mivel f mindig véges, pöff-hasadás bármelyik Reynolds-számnál történhet, csak 2000 alatt nincs id nk kivárni, hogy ez bekövetkezzék. A és f görbék metszéspontja azonban sajátos, új jelentéssel bír (l 3. blokk).

Nagy Reynolds-számok felé A vizsgálatok szerint a 2400-nál nagyobb Reynolds-szám tartományban a pöffök már olyan sokan vannak, hogy nem le-

Összefoglalás A turbulencia cs beli kiterjedését érdemes a turbulens aránnyal jellemezni, melyet kísérletekben definiálhatunk úgy mint az Lt turbulens hossz és a pöffök 20 átmér nyi méretének különbsége, azaz (Lt-20)D, a cs teljes L0 hosszához viszonyítva. Ez a menynyiség elt nik, amíg csak egyetlen pöff létezik, s éppen Rec-nél kezd n ni. A 10. ábra

10. ábra. A turbulens arány sematikus függése a Reynolds-számtól. A függvény pontos alakja még nem ismert, csak azt tudjuk, hogy Rec=2040-nél lineárisan indul [15] és aszimptotikusan tart 1-hez

150

ahol az l hosszat a D átmér egységében mérjük. A fenti összefüggésb l leolvasható Lt mennyiség a turbulencia átlagos hosszának tekinthet , D egységében meghatározva. Ez nyilván n a Reynoldsszámmal, a pontos eredményeket a 9. ábra mutatja. A turbulens hossz minden Reynolds-számra véges, ezért elvileg sohasem mondhatjuk, hogy a teljes cs turbulens. A 9. ábra betétjér l leolvasható azonban, hogy az Ll átlagos lamináris hossz Re=2800-nál egységnyi, azaz a mm-ben mért hossz a D átmér nagyságrendjébe esik. Ezért 3000 körül már gyakorlati szempontból teljesnek tekinthetjük a cs turbulenciával való betöltöttségét.

Köszönet A munka az OTKA NK100296 pályázat támogatásával készült. A szerz köszönetet mond B. Eckhartnak, B. Hofnak és M. Avilanak az évek óta a témáról folytatott diszkussziókért. Vincze Miklóst a kísérletért, Tél Andrást az ábrák elkészítéséért/adaptálásáért illeti köszönet.

4. Nyírási turbulencia A turbulencia tranziens jellege nem csak a cs beli áramlásban figyelhet meg. Kialakulása hasonló minden más olyan esetben is, amikor a fal, és ezzel együtt a nyírás szerepe fontos. Ilyen például a két párhuzamosan, de ellenkez irányban mozgatott síklap közötti nyírási áramlás (A ábra), a csatorna, vagyis a két álló lap között létrejöv áramlás (B ábra), vagy a forgatott koncentrikus hengerek közötti (Couette-) áramlás (D ábra). Ezekben az esetekben az 1. blokkban értelmezett általános Reynolds-szám a lapok ill. a hengerek közötti L távolsággal határozandó meg.

Nyírási áramlások, melyekben a turbulencia hasonlóan jelenik meg, mint a cs ben. A: nyírási áramlás, B: csatorna, C: cs (az áramlás itt felülr l lefelé történik), D: Couette-áramlás. A cs beli áramlással (C ábra) együtt ezek az esetek a turbulencia külön osztályát alkotják, melyet nyírási turbulenciának nevezhetünk (ami természetesen nem azonos a kifejlett: homogén, izotróp turbulenciával). A Reynolds-szám növelésével mindegyik esetben el ször véges élettartamú pöffök jelennek meg, majd pöff-felhasadás történik, s azután a turbulencia fokozatosan tölti ki a teret [*]. [*] S. Shi, M. Avila, B, Hof, Phys. Rev. Lett. 110, 204502 (2013) a turbulens arányt mutatja a Reynolds-szám függvényében, az egyes tartományokra jellemz jelenségekre is utalva. Azt mondhatjuk tehát, hogy a cs beli turbulencia jellegzetesen tranziens. Nem létezik tehát a turbulenciának megfelel attraktor, ezért a cs beli turbulencia fokozatosan, széles Reynolds-szám tartományban tud csak teret nyerni. Ennek megfelel en, a hagyományos értelemben vett kritikus Reynolds-szám nem létezik (s ezt tükrözték már az 1. táblázat er Természet Világa 2014. április

FIZIKA


sen szóró értékei is). Az egész Re=1700-3000 közötti tartomány átmeneti tartománynak tekinthet . Benne a turbulens arány az új értelemben definiált Rec=2040 kritikus Reynoldsszám fölött egyre növekszik. Az új szemlélet számos új felismerésre vezetett. Kiderül például, hogy több áramlásban is hasonlóan jelenik meg a turbulencia (4. blokk). A káosszal való analógia felveti a kérdést, hogy mivel a káosz instabil periodikus mozgásokból épül fel, megtalálhatóak-e a cs ben is ilyen instabil periodikus áramlási formák. Ezek instabil haladó hullámoknak felelnek meg. A turbulencia ilyen instabil hullámokból való felépítése igen nehéz, de szép feladat lenne. Az els ilyen hullámok kísérleti kimutatása a nehézségek ellenére mégis sikeresen megtörtént [16, 17]. A pöffök részletes szerkezetének megismerése gyakorlati szempontból is fontos következményekre vezethet. Így például lehet vé válik a turbulencia szabályozása, vagyis a turbulens állapotból a laminárisba való átvezetés, legalábbis alacsony Reynolds-számok mellett [18]. I

Irodalom [1] O. Reynolds, Philos. Trans. R. Soc. 174, 935 (1883) [2] D. Jackson, B Launder, Osborne Reynolds and the Publication of His Papers on Turbulent Flow, Annu. Rev. Fluid Mech. 39, 19 (2007) [3] Németh E., Hidrodinamika, Tankönyvkiadó, 1963 [4] Budó Á., Kísérleti Fizika I, Tankönyvkiadó, 1968 [5] L. Landau-E.M. Lifsic, Hidrodinamika, Tan könyvkiadó, 1980 [6] P. Kundu, Fluid Mechanics, Academic Press, 1990 [7] Lajos T., Az áramlástan alapjai, BME Áramlástan Tanszék, 2004; 2008 [8] http://en.wikipedia.org/wiki/Reynolds_ number (2013 június) [9] http://hu.wikipedia.org/wiki/Reynolds-szám (2013 június) [10] B. Eckhardt, Nonlinearity 21, T1 (2008) [11] S. Grossmann, Rev. Mod. Phys. 72, 603 (1999) [12] Tél. T, Informatika 13, 12 (2011) [13] Y.-C. Lai, T. Tél, Transient Chaos: Complex Dynamics on Finite-Time Scales, Springer, 2011 [14] B. Hof, A. de Lozar, D.J. Kuik, J. Westerweel, Phys. Rev. Lett. 101, 214501 (2008) [15] K. Avila. D. Moxey, A. de Lozar, M. Avila, D. Barkley, B. Hof, Science 333, 192 (2011) [16] M. Avila, B. Hof, Phys. Rev. E 87, 063012 (2013) [17] M. Avila, F. Mellibovsky, N. Roland, B. Hof, Phys. Rev. Lett. 110, 224502 (2013) [18] B. Hof, A. de Lozar, M. Avila, X. Tu, T. Schneider, Science 327, 1491 (2010) Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

144. ÉVF.

2013. II. KÜLÖNSZÁM ÁRA: 980 FT

Legutóbbi különszámunk Káosz, környezet, komplexitás

Káosz, környezet, komplexitás különszám (összeállította: Szabó György és Tél Tamás) f célja, hogy a komplex rendszerek területén az utóbbi 10 évben elért legújabb eredményeket a terület magyar kutatói érdekes és közérthet cikkek formájában eljuttassák az érdekl d nagyközönséghez. A különszám írásai világosan mutatják azt is, hogy napjainkban az alap-természettudományok módszereinek behatolása zajlik a biológiai és társadalomtudományi területekre. Tartalom Szabó György–Tél Tamás: El szó Néda Zoltán–Boda Szilárd–Káptalan Erna: Rend a rendezetlenségb l – játék metronómokkal Gruiz Márton: Káosz mint komplexitás. A mágneses inga újra a káoszkutatás frontvonalában Zelei Ambrus–Stépán Gábor: Mikrokáosz az egyensúlyozásban – elmélet és kísérlet Kocsis Attila: A DNS-lánc mechanikai viselkedése Süli Áron: Föld-típusú bolygók keletkezése Károlyi György: Fraktálok kicsiben és nagyban. Kaotikus véráramlás és plankton virágzás Zsugyel Márton–Baranya Sándor– Józsa János: Örvénydinamika és kaotikus elkeveredés folyami áramlásokban Krámer Tamás–Józsa János: Sekély tavak szél keltette áramlásai. Kaotikus elkeveredéshez vezet tér- és id struktúrák Vincze Miklós: Légkör és óceán a laborasztalon. Környezeti áramlási jelenségek vizsgálata a Kármán-laboratóriumban

A

Sudoku nyerteseink Az elmúlt év végén megjelent Káosz, környezet, komplexitás különszámunkban Ercsey-Ravasz Mária és Toroczkai Zoltán „A döntéshozatal és a Sudoku káosza” címmel írt cikket. E tanulmányhoz kapcsolódóan a szerz k „Sudoku mesteriskola” összeállításukban nehéz feladatokat t ztek ki megoldásra olvasóinknak. A nyertes megoldók: Lévai Pál (Budakeszi) és Faragó Balázs (Budapest). A nehéz feladatok megoldóinak gratulálunk, számukra postáztuk a szerz k

Horányi András–Szépszó Gabriella– Sz cs Mihály: Valószín ségi meteorológiai el rejelzések: áldás vagy átok? Horváth Ákos: A viharjelzés bizonytalanságai Haszpra Tímea: Világjáró részecskék a légkörben. Az Eyjafjallajökull vulkán kitörésének és a fukushimai balesetnek a tanulságai Homonnai Viktória: A légköri hosszú távú kapcsolatok titka Márfy János–Rácz Zoltán: A jégkorszakok rejtélyei Jánosi Imre: Energia és társadalom. Drasztikus fázisátalakulás küszöbén állunk? Kondor Imre: A komplexitás kihívása Boza Gergely–Scheuring István: Diverzitás és komplexitás a mutualista kapcsolatokban Szolnoki Attila: Komplex viselkedés társadalmi dilemmákban Vukov Jeromos: Csalni vagy nem csalni? Matematikai komplexitás az emberi kapcsolatokban Muraközy Balázs: Teremt rombolás közelnézetb l Gulyás Attila: Az agykérgi hálózatok szerkezeti és m ködési komplexitása Csépe Valéria: Kognitív fejl dés, agyi komplexitás, matematika. Idegtudományi tanulságok a természettudományok oktatásához Ercsey-Ravasz Mária–Toroczkai Zoltán: A döntéshozatal és a Sudoku káosza A különszám megrendelhet Kiadónknál, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulatnál (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327 8965, fax: 327 8969, e-mail: [email protected]).

által dedikált könyveket. A cikk szerz i az alábbi dedikációt írták a jutalomkönyvbe: „Matematika és játékok között éles határvonal nehezen húzható. A matematika bizonyos értelemben egy komolyan zött játék; minden arra érdemes játék mögött komoly matematika rejlik. Lévai Pálnak és Faragó Balázsnak a Természet Világa 144, 2013/II. különszámában található Sudoku feladványok sikeres megoldóinak, további jó játékot kívánva: Ercsey-Ravasz Mária és Toroczkai Zoltán, a kit z k nevében (Kolozsvár, Románia; Notre Dame, USA).”

151

KÉMIA

LENTE GÁBOR

Metanolgazda(g)ság – a jöv energiája? i és mikor váltja majd fel az olcsó k olajat? – ez volt 2005-ben, a Science tudományos folyóirat 125. születésnapját ünnepl számában az egyik azon 25 kiemelten fontos tudományos probléma közül, amely a szerkeszt k szerint manapság a kísérleti és elméleti kutatások hajtóereje. Az emberi civilizáció energiaigénye egyre növekszik, ennek megbízható fedezése visszatér kérdés a tudomány történetében. A következ sorokat Jules Verne (1828– 1905) francia író vetette papírra 1875-ben A rejtelmes sziget cím regényében: „.... – De vajon milyen f t anyagot találnak ki majd szén helyett? – tudakolta Pencroff. – Van-e róla fogalma, Cyrus úr? – Hát nagyjából-egészéb l igen, barátom. – No és mivel tüzelnek majd utódaink, ha kifogy a szenük? – Vízzel – válaszolta Cyrus Smith. – Vízzel? – kiáltott föl Pencroff. – Vízzel f tik a g zhajókat és mozdonyokat, vízzel forralják föl a vizet? – Úgy bizony, méghozzá alkotóelemeire bontott vízzel – felelte Cyrus Smith –, s a víz fölbontását kétségkívül elektromosság végzi majd el, amely addigra hatalmas, de mindazonáltal könnyen kezelhet er vé válik; a nagy találmányok ugyanis (és ez szinte megmagyarázhatatlan törvényszer ség) többnyire azonos korszakban születnek, és kiegészítik egymást. Igen, barátaim, szentül hiszem, hogy a vizet egy szép napon még tüzel anyagként fogják fölhasználni, és alkotóelemei, a hidrogén és az oxigén, egymástól elkülönítve, de együttesen alkalmazva, kimeríthetetlen h - és fényforrást jelentenek majd, hatásfokuk pedig akkora lesz, amekkora szénnel soha el nem érhet . Egyszer még eljön az id , amikor a g zösök kamráit és a mozdonyok szerkocsiját szén helyett s rített gázzal töltik meg, amely sohasem sejtett hatásfokú h mennyiséget termel majd a kazánokban. Nincs tehát mit l félnünk. A föld, amíg csak lakott lesz, ki is elégíti lakói szükségleteit, s az emberiség sohasem szenved majd hiányt sem fényben, sem melegben, mint ahogy nem nélkülözi majd a növényvilág, az ásványvilág vagy az állatvi-

M

152

lág termékeit sem. Hiszem tehát, hogy ha a szénbányák egyszer csakugyan kimerülnek, az emberiség vízzel f ti a gépek kazánját s a lakások t zhelyét. A víz a jöv szene.” (Majtényi Zoltán fordítása)

készletek változatlan fogyasztási sebesség mellett hány évig tartanának ki. Az 1. ábra bemutatja, hogyan alakult ezen mutató értéke az elmúlt b harminc évben a k olaj és a földgáz esetében. A k olaj ilyen mutatója 1980-ban nagyjából 27 év volt, vagyis Habár Verne a k olaj és fölgáz energia- az akkori állapot szerint legkés bb 2010-re hordozóként való felhasználását nem látta a k olajkészletek elfogyását jósolták. 2010el re ezekben a sorokban, az alapgondolat re viszont a mutató értéke jelent sen növema sem számít elavultnak, mi több: a hid- kedett, és elérte a 45 évet. Ebb l az követrogén minél szélesebb kör felhasználásá- kezik, hogy az elmúlt három évtized alatt ra nagy er feszítéseket tesznek világszerte gyorsabban fedezték fel az új k olajkészletudósok, mérnökök és kormánytisztvise- teket, mint ahogy a fogyasztás növekedett. l k egyaránt. Az ilyen jelleg kutatások és A földgáz esetében 1980-tól 2010-ig kb. 48 fejlesztések megnevezésére John Bockris évr l mintegy 60 évre növekedett ugyanez a (1923–2013) dél-afrikai születés profesz- típusú mutató. Tehát az elkövetkez háromszor használta el ször a hidrogéngazdaság négy évtizedben semmiképpen nem várható (eredeti angol nyelven hydrogen economy) a k olaj- vagy földgázkészletek kiapadása; szót 1970-ben, a General Motors egy fej- még akkor sem, ha közben új lel helyeket lesztési központjában tartott el adásán. egyáltalán nem fedeznek fel. Közgazdasági szempontból amúgy sem túlságosan reális, hogy elfogyjon a k olaj vagy a földgáz, ugyanis ha valóban jelent sen csökkennek a készletek, akkor ezek ára jelent sen növekedni fog, ami a fogyasztást is csökkenti. A legkevésbé sem véletlen, hogy az els mondatban feltett kérdés nem egyszer en a k olajra, hanem az olcsó k olajra vonatkozott. Ugyanakkor jelenleg is ismeretesek olyan k olajkészletek, amelyek kitermelése a mai árak mellett rossz 1. ábra. A földgáz és a k olaj ismert készleteinek és üzlet lenne, mert a technológiai nehézségek miatt a költéves fogyasztásának a hányadosa ségek meghaladnák a várVernét a szén elfogyásának lehet sége ható bevételt. A növekv ár viszont alapaggasztotta, de hasonló kétségek az elmúlt jában változtatja meg a helyzetet, vagyis évtizedekben inkább a k olajjal kapcsolat- a gazdaságosan kitermelhet készleteket ban foglalkoztatják a szakért ket és a köz- önmagában is növelheti. Persze a Földön véleményt. Az ilyen félelmek megalapo- bármilyen anyag, így a k olaj és földgáz zottságának megítélésére gyakran alkalmas mennyisége is véges, így aztán nem lehet egy szemléletes gazdasági mutató, amelyet arra számítani, hogy ötszáz év múlva is úgy számolnak, hogy egy adott energiahor- benzint tankolnak autóikba kései utódaink. dozó ismert kitermelhet készleteinek ösz- Tanulságos az a történelmi megfigyelés is, szes mennyiséget elosztják a Föld országa- hogy a k kor nem azért ért véget, mert elinak teljes egyéves fogyasztásával. Az így fogyott a k . Vagyis a technikai fejl dés a kapott szám azt mutatja meg, hogy az ismert k olaj és a fölgáz felhasználását id vel akTermészet Világa 2014. április

KÉMIA Energiasűrűség

tömeg egységre MJ/kg

térfogat egységre GJ/m3

metán / földgáz (légköri nyomáson)

51

0,033

elemi szén / kőszén

33

75

hidrogén (légköri nyomáson)

118

0,0097

szőlőcukor

16

25

oktán / benzin

46

32

metanol / metilalkohol

22

17

etanol / etilalkohol

27

21

újratölthető elem

0,31

1,1

természetes urán (maghasadás)

590 000

11 000 000

víz (elképzelt fúziós erőműben)

68 000 000

68 000 000

Táblázat. Néhány lényeges energiahordozó tömegegységre és térfogategységre vonatkoztatott energias r sége kor is elavulttá teheti, ha egyébként jelent s készletek elérhet ek ésszer áron. Ennek jegyében manapság igen intenzív tudományos kutatás folyik a k olajszármazékokat felváltó energiahordozók technológiájának kifejlesztésére. Az energiahordozók egymással való öszszehasonlításához az energias r ség menynyiséget szokás használni, amelyet lehet tömegegységre és térfogategységre is vonatkoztatni. Ilyen értékeket foglal össze a táblázat, amely minden esetben olyan ideális esetre vonatkoztatott számokat közöl, amikor az egy-egy tüzel anyagban tárolt energiát maradéktalanul ki tudják nyerni. A szén, a földgáz és a benzin hagyományosnak számító, úgynevezett fosszilis energiahordozók. Látható, hogy a hidrogén tömegegységre vonatkoztatott energias r sége mindegyiknél jobb, a térfogategységre vonatkoztatott viszont mindegyiknél rosszabb. Ez azt jelenti, hogy a hidrogén nagy mennyiség felhasználása esetében a tárolás hatalmas méret , viszont igen könny tartályokat jelentene. A táblázatban szerepelnek egy újratölthet ceruzaelem adatai is. Az energias r ség-értékek elég jelent sen elmaradnak a szokásos energiahordozókétól, ami azt mutatja, hogy az elektromos energia közvetlen tárolása nagyon kevéssé hatékony. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy egy mobiltelefonba vagy fényképez gépbe egy újratölthet elemet be lehet helyezni, míg a többi energiahordozó esetében már nem ez a helyzet. A kis áramigény készülékek ezért általában üzemeltethet ek elemr l, az akkumulátoros mosógép vagy villanyt zhely ötlete viszont alapvet természettudományos akadályokba ütközne. Meg kell jegyezni még, hogy a mai mobiltelefonokban vagy számítógépekben használt újratölthet lítiumelemek Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

tömegegységre vonatkoztatott energias r sége valamivel kedvez bb a táblázatban feltüntetett értéknél, de így is alig haladja meg az 1 MJ/kg értéket, vagyis összességében minden hagyományos energiahordozóétól elmarad. Ráadásul ezekben az esetekben a technológia fejl dését l sem várható túl sok eredmény, mert a mai eszközök teljesít képessége már nincs messze az

elméleti maximumtól. A táblázatban szerepel még a metil-alkohol (metanol, kémiai képlete CH3OH), amellyel a cikk hátralév része foglalkozik majd. Ugyancsak megtalálható a táblázatban az etil-alkohol, amely jelenleg az egyik leginkább elterjedt bioüzemanyag, illetve a sz l cukor, ami az él szervezetek leggyakoribb közvetlen energiaforrása. A sz l cukor energias r sége ugyan kisebb, mint a hagyományos energiahordozóké, de a metil-alkohol és etil-alkohol értékével már összevethet . A táblázatban szerepel az urán is, amely a ma m köd , maghasadáson alapuló atomer m vek üzemanyaga. Ennek energias r sége sokkal nagyobb, mint bármely hagyományos energiahordozóé, így érthet , hogy a nukleáris energia mellett szóló egyik leger sebb érv az, hogy más lehet ségekhez képest igen kevés üzemanyagot igényel. A táblázat utolsó sora már a tudományos-fantasztikus gondolatmenetek közé tett kirándulás: elvi lehet ség, hogy a vízben lév hidrogénatomok fúziós er m vek üzemanyagává váljanak. Egy ilyen er m a Napban lezajló folyamatokhoz hasonlóan termelne energiát, s m ködése során nem keletkezne nukleáris hulladék sem. A franciaországi Cadarache-ban 2007ben kezdtek építeni egy kísérleti fúziós er m vet. A jelenleg várható elkészülési dátum 2022, de az er m a tervek szerint is csak a technológia tesztelésére lesz alkalmas, energiatermelésre még nem. Az energias r ség mellett további fontos tényez egy üzemanyag jellemzésénél a környezetvédelem. Ironikusan hangzik, de manapság nem létezik olyan energiael állítási forma, amely ellen egyik vagy másik környezetvéd szervezet ne tiltakozott volna már. A jelek arra mutatnak,

hogy a társadalom igen nagy része szerint az áram egyszer en a konnektorból jön... A fosszilis, szénalapú energiahordozókkal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a légkörben lév szén-dioxid mennyiségének növekedése és következménye, a globális felmelegedés. A Hawaii szigetén lév Mauna Loa vulkán csúcsának közelében egy hosszú távú kísérletsorozatban 1958 óta folyamatosan követik a leveg szén-dioxid-tartalmát. Ez a hely 4100 méterrel a tengerszint felett van, távol a nagy civilizációs központoktól, így itt valóban a Föld egészére jellemz , globális változásokat mutathatnak ki. A mérések története során a napi átlagos koncentráció el ször 2013. május 9-én lépte túl a 400 ppm-es (0,04%-os), egyébként csak pszichológiai jelent ség határértéket. B fél évszázada még 315 ppm körüli koncentrációkat mértek, vagyis valóban jelent s növekedés történik: geológiai id skálákon szemlélve a sebességet ez akár ijeszt nek is mondható. A Kyoto-i egyezmény néven ismert nemzetközi szerz désben a világ kormányai 1997-ben megpróbáltak ugyan gátat vetni a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének, de az azóta eltelt id alatt az eredetileg

2. ábra. Oláh György el adás közben kit zött céloknak csak nagyon kis hányada valósult meg. Mindezek ellenére az világos, hogy az elkövetkezend évtizedekben az energiatermeléssel kapcsolatos fejlesztésekben a szén-dioxid-kibocsátás felmérésének is nagyon fontos szerepe lesz. Elektromos energiát nagyon sokféleképpen lehet el állítani. Az er m vekben zajló áramtermelés és az elektromos hálózatok fenntartása sok szempontból kedvez módszer: könnyen alkalmazkodik a küls körülmények változásához, illetve a káros anyagok esetleges kibocsátását is sokkal könnyebb ke-

153

KÉMIA zelni, mert igen kicsi területre koncentrálódik. és könnyen fel is használható. Az els dleges sakkal könyvet is írt K olaj és földgáz Vajon mégis miért benzinüzem autók járnak energiaforrás bármi lehet, amivel az elekt- után: a metanolgazdaság címmel, melyma a világban, és nem a hálózatról m köd romos hálózatban áramot lehet el állítani: nek eredeti angol változata 2006-ban, maelektromosak? A kérdés nyitja ez alkalom- atomenergia, nap, szél, geotermikus vagy gyar fordítása pedig 2007-ben jelent meg, mal nem az árakban rejlik. E sorok írásakor egyéb megújuló forrás is. majd 2009-ben már második, kib vített Magyarországon a benzin átlagos literenkénA hidrogéngazdaság ötlete az elemi hid- kiadásban is elérhet vé vált (3. ábra). ti ára 400 Ft kö- rogén ilyen közbens használatát javasol- A metanolgazdaság tudományos hátterérül mozog. A táb- ná. A hidrogén el állítása és felhasználása nek kifejlesztéséért Oláh György és G. K. lázatból kiszámol- megoldhatónak t nik, de a szállítása már Surya Prakash 2013. november 12-én Telható, hogy ennyi sokkal nehezebb kérdés. Ahogy a táblázat Avivban Binyamin Netanyahu izraeli korbenzin energia- mutatja, légköri nyomáson hatalmas nagy mányf t l átvehették a Samson-díjat (4. tartalma 0,032 GJ hidrogéntartályokra lenne szükség. A mai ábra), amely egyébként egymillió dollár (gigajoule), vagyis technológiában szokásos nagy nyomáson, jutalommal jár; ez nagyjából azonos a No32 MJ (megajoule), illetve alacsony h mérsékleten a cseppfo- bel-díj mellé adott összeggel. ami az elektromos lyósítás sem változtatja meg alapvet en a Mi is hát a metanolgazdaság lényege? áramnál szokásos helyzetet, s emellett még a szállítás energia- Röviden összefoglalva: olyan felhasználáenergiaegységre át- igényét is igen jelent sen megnöveli. Föld- sokban, ahol nem lehet elektromos áramot váltva kb. 8,9 kWh gázt szállítanak ugyan nagy távolságokra közvetlenül a villamos hálózatból felvenni (kilowattóra). Egy is gázvezetékeken, de ez az infrastruktúra (például a közlekedésben), metanolt lenne kWh elektromos hidrogén szállítására még nagyobb átalakí- érdemes alkalmazni közbens energiahor3. ábra. Oláh energia átlagos ára tások után sem lenne alkalmas a hidrogén dozóként. György, Alain A metanol manapság is széles körben Goeppert és Surya mintegy 40 Ft, te- kivételes tulajdonságai miatt. hát 1 liter benzinEz járhatott a magyar származású, használt folyadék. Légköri nyomáson az olPrakash könyve nel azonos energiát 1994-ben Nobel-díjjal kitüntetett kémi- vadáspontja -97 °C, forráspontja pedig 65 második angol kiadásának borítója képvisel elektro- kus, Oláh György (sz. 1927, 2. ábra) fejé- °C. A táblázatból látható, hogy energias r mos áram fogyasz- ben, amikor a Természet Világa hasábjain sége a benzinénél némileg kedvez tlenebb, tói ára kb. 360 Ft, majdnem pontosan annyi, 2008-ban így nyilatkozott: de egyéb el nyei b ven kompenzálhatják mint egy liter benziné. Ezt a gondolatmenetet „A hidrogéngazdaságnak nevezett projekt ezt a hátrányt. ugyan torzítja valamelyest az, hogy a benzin évekig közkedvelt programja volt sok nyuBenzint is lehet mesterségesen el állítani, árának igen nagy hányada adó, vagyis az ár gat-európai országnak és az Egyesült Álla- de a metanol ilyen szempontból sokkal jobb, igazából nem tükrözi az el állítás közvetlen moknak. Mondták, a hidrogéngazdaságé a mert szintézise különféle anyagokból, váltoköltségeit. Az azonban mégis megállapítha- jöv . Ma már nem nagyon emlegetik, a hid- zatos módszerekkel és viszonylag könnyen tó, hogy gazdasági szempontból egy elektro- rogéngazdaság meghalt. Csendben eltemet- megvalósítható. Az iparban, els sorban nem mos újratölthet autó nagyon is versenyké- ték, nem voltak gyászbeszédek, nekrológok. energiahordozóként való felhasználásra, a pes lenne a benzinüzem ekkel. A villamos, Amikor a jó izlandiak rájöttek erre, akkor va- világon manapság mintegy évi 40 millió tona trolibusz vagy a villanymozdonyos vonat lahogyan rátaláltak az én metanolgazdasági nát állítanak el bel le. hozzájut az áramhoz a hálózatról, és ezeket koncepciómra, kémiámra, melyben rámutatMetanolt napjainkban els sorban szintéüzemeltetni általában jóval kedvez bb, mint tam arra, miként lehet szén-dioxidból és hid- zisgázból, vagyis szén-monoxid és hidrogén az autóbuszt vagy a dízelmozdonyt. A problé- rogénb l metanolt el állítani.” elegyéb l állítanak el . A kémiai reakció a ma máshol keresend : ahogy a táblázat adaOláh György megoldási javaslata az, következ : tai mutatják, elektromos energiát nem lehet hogy közbens , közvetít energiahordoCO + 2H2 → CH3OH hatékonyan tárolni. Egyetlen tank benzinben zóként nem hidrogént, hanem metil-al- Maga a szintézisgáz régebben k szén és egy átlagos családi ház két-három víz reakciójával készült, manaphavi áramszükségletének megfeleság leginkább földgáz és víz fell mennyiség felszabadítható enerhasználásával. A folyamatokat legia van, amelynek tárolásához egy író kémiai egyenletek: 1000 kilogramm körüli tömeg akC + H2O → CO + H2 kumulátorra lenne szükség. Arról CH4 + H2O → CO + 3H2 nem is beszélve, hogy míg egy auTermészetes ezen módszerek tót teletankolni percek kérdése, ilyen nem megújulóak, hiszen vagy mennyiség akkumulátor feltöltése k szén, vagy földgáz szükséa legjobb esetben is órákba kerülne. ges hozzájuk, ami nem keletA problémára csakis az lehet jó kezik újra a folyamat végére. megoldás, ha az energiát nem közEgyébkén ugyanezzel a probvetlen elektromos formákban tárollémával a hidrogéngazdaság ják. A hidrogén és a metanol kémiai gondolatrendszere is küzd: a energiatárolási formák: nem számíhidrogén-el állítás gazdaságos tanak els dleges energiaforrásnak, módszerei fosszilis energiahorvagyis a természetb l közvetlenül dozókat fogyasztanak; a meg4. ábra. Surya Prakash és Binyamin Netanyahu a nem lehet kinyerni ket. Szerepük újuló alapokon m köd hidroSamson-díj átadásán Izraelben olyan felhasználásokban lehet, ahol gén-el állítási módszerek sokközvetlenül az elektromos hálózathoz kap- koholt (más néven metanolt) kellene in- kal drágábbak. Újabban vannak kísércsolódni kényelmetlen. Egy energiahordo- kább használni. Ennek az ötletnek a rész- letek a földgáz f komponensének, a zó akkor alkalmas ilyen közvetett, tárolási leteir l G. K. Surya Prakash (sz. 1953) metánnak közvetlen metanollá való alacélokra, ha könnyen el állítható, szállítható, és Alain Goeppert (sz. 1974) szerz tár- kítására is. Ez papíron egyszer nek t -

154


KÉMIA n folyamat, hiszen csak egy oxigénatomot kell hozzáadni a metánmolekulához: CH4 + ’O’ → CH3OH A valóságban ez persze sokkal bonyolultabb, mert szabad oxigénatomok nem röpködnek csak úgy a leveg ben; az oxigént mindenképpen valamilyen kötött formából, egy oxidálószerb l kell nyerni. További gond, hogy a metil-alkohol általában gyorsabban reagál az oxidálószerekkel, mint a metán, vagyis nagyon nehéz elérni, hogy egy ilyen folyamatban tényleg metanol, és ne valami más keletkezzen. Egy közvetlen metánoxidációs eljárás igazi jelent sége az lehetne, hogy a gáz halmazállapotú, nehezen szállítható földgázt – amelynek f kompo-

5. ábra. Metanolalapú tüzel anyag-elem nense a metán – a benne lév energiatartalom egy csekély részének feláldozásával sokkal könnyebben és olcsóbban szállítható folyadékká alakíthatnánk. Érdekesebb lehet ség az, hogy biomaszszából készítsük a szintézisgázt, majd bel le metanolt. Így lényegében a növények által megkötött napenergiát használnánk fel, a metanolban lév szén forrása pedig a leveg szén-dioxid-tartalma lenne. A sok lépés miatt sajnos az eljárás hatékonysága nem lehet túl nagy. Még izgalmasabb lehet ség, ha a légkör szén-dioxid-tartalmát kémiai módszerekkel lehetne metanollá alakítani (vagy közvetlenül víz és elektromos energia segítségével, vagy vízb l energia-befektetéssel el állított hidrogén felhasználásával). Ezek a kémiai reakciók a következ k: CO2 + 2H2O + energia → CH3OH + 1,5O2 CO2 + 3H2 → CH3OH + H2O Egy ilyen reakció mindenképpen küls energiaforrást igényel. Nagy el ny viszont, hogy a metanol a leveg szén-dioxid-tartalmából készülhetne, ami az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából semTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

legesség tenné az egész metanolgazdaságot, vagyis az égésekor keletkez szén-dioxidkibocsátást ellensúlyozná a metanol-el állításhoz megkötött mennyiség. A metanol szállítása a hidrogénhez képest meglehet sen könny , hiszen az anyag könynyen kezelhet folyadék, amely fizikai tulajdonságait tekintve emlékeztet a benzinre. Csekély módosítás után akár a meglév benzinkútrendszer is alkalmas lehet arra, hogy ezt az üzemanyagot forgalmazza. Valójában ez az egyik legjelent sebb el ny, ami miatt a metanolgazdaság gondolata egyáltalán felmerült. A metanol hátrányai közé tartozik, hogy mérgez : kisebb mennyiségben elfogyasztva vakságot, kicsit nagyobb (nagyjából fél deciliternyi) mennyiségben már halált is okozhat. Erre az érvre Oláh György gyakran azt feleli, hogy a benzin is mérgez , de még soha nem látott senkit benzinkútnál az üzemanyagból inni. Ez valóban igaz is, de sajnos pszichológiai tényez ket is figyelembe kell venni. A metanol szaga majdnem pontosan ugyanolyan, mint az alkoholos italokban lév etil-alkoholé (vagyis etanolé). Habár az iparban használt metanol tartályain hatalmas méret feliratok figyelmeztetnek az anyag veszélyeire, mind a mai napig rendszeresen történnek metanolfogyasztás miatti halálos balesetek. Néhányan ugyanis azt gondolják, hogy a figyelmeztet feliratokat csupán a megtévesztést, ijesztgetést szolgálják. A metanolgazdaság számára nagyon fontos az a tény, hogy metanol felhasználásával úgynevezett tüzel anyag-elemben (5. ábra) közvetlenül elektromos energia állítható el . Egy ilyen elemben lényegében a metanol szokatlanul alacsony h mérséklet égése zajlik le, vagyis a leveg oxigénjével a metanolból víz és szén-dioxid keletkezik a következ egyenlet szerint: CH3OH + 1,5O2 → CO2 + 2H2O Egy tüzel anyag-elemb l az égéskor felszabaduló energiát h helyett elektromos áramként nyerik ki. A jöv metanolüzem autóit manapság általában úgy képzelik el, hogy villanymotor és tüzel anyag-elem hajtja ket. Metanolt a hagyományos, bels égés motorokban közvetlenül is lehet üzemanyagként használni. Benzinmotorokban az égése általában kevesebb szennyez anyagot termel, mint a benziné, amellyel egyébként keverhet is. A metil-alkohol égési sajátságai a motor h tését is könnyebben megoldhatóvá teszik: valószín leg a légh tés is elegend , vagyis nincs feltétlenül szükség h t vízre. Hátránya, hogy a metanolból a kisebb energias r ség miatt nagyobb mennyiségre, vagyis nagyobb méret üzemanyagtartályra van szükség – hacsak nem akarunk jóval gyakrabban tankolni. További probléma, hogy a metanol égése sokkal jobban igénybe veszi a motor szerkezeti anyagait; ezt figyelembe kell venni az autó tervezésekor. A feladat korántsem megoldha-

tatlan: amerikai versenyautókban – els sorban t zvédelmi megfontolásokból – már az 1960-as évekt l kezdve használnak metanolt üzemanyagként. A benzinnel ellentétben az ég metanol nem füstöl, színtelen lánggal ég. Ez autóversenyeken csökkenti a kockázati tényez ket: noha a metanoltüzet nehezebb észrevenni, az nem befolyásolja a versenypályán a látási viszonyokat. Az is nagyon el nyös, hogy az ég metanolt vízzel is lehet oltani, míg benzin esetében poroltóra van szükség.

6. ábra. Metanoltankolás egy kísérleti autóba Manapság már hétköznapi használatra is fejlesztenek olyan autókat, amelyek metanollal üzemelnek (6. ábra). Dízelmotorokba közvetlenül nem lehet metanolt tankolni, bár biodízel készítéséhez ma is jelent s mennyiség metanolt használnak kémiai reakciókban, azaz közvetetten ezen járm vek energiaforrása is lehet a metanol. A (bio)etanollal (C2H6O) m köd járm vek ma már nem számítanak ritkaságnak. Az etanolnál mindössze egy CH2 csoporttal rövidebb metanolról (CH4O), mint üzemanyagról is egyre többet hallhatunk manapság. Ki tudja, talán pár évtized múlva még egy CH2 csoporttal sikerül lerövidítenünk a hajtóanyagot, és valóban megvalósul Verne víziója, azaz vízb l (H2O) el állítható a jöv energiaforrása? á

Köszönetnyilvánítás: A cikkhez kapcsolódó kutatásokat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Bizottság támogatta a K 77936 nyilvántartási számú, „Szinergizmus az ozmium-tetroxid és perjodátion redoxireakcióiban” cím projekt keretei közt.

Irodalom Kerr R. A.,: Service R. F. Science 2005, 309, 101. Gács J.: Természet Világa 2002, 133, 340. Oláh A. Gy.: Magyar Kémiai Folyóirat 1999, 105, 161. Oláh A. Gy., Aniszfeld R.: Magyar Tudomány 2002, 12, 1564. Staar Gy.: Természet Világa 2008, 139, 530.

155

GEOLÓGIA

KOVÁCS ZSÓFIA – PÁLFY JÓZSEF

A rozsdamentes Föld talányos bányakincse A sávos vasérc Kevés olyan k zetet ismerünk, amely ma nem képz dik a Földön, kivételt képezve a geológiai egyik alappillérének tekintett aktualizmus elve alól. Ilyen a vasban és kovában dús rétegek váltakozásából felépül sávos vasérc, melynek legfiatalabb ismert el fordulása is több mint 630 millió éves, de képz désének csúcsa két és fél milliárd évvel ezel tt volt. A bányászat számára értékes nyersanyag kialakulásához vezet folyamatokról sok új adat gy lt össze és új elméletek születettek a közelmúltban. Jobban, de még mindig nem teljesen értjük, hogy miért sávos, honnan származott a vas és a kova, és mi határozta meg térbeli és id beli elterjedését. A sávos vasérc sokat elárul a földtörténet korai szakaszának különleges környezeti viszonyairól és mikrobiális életközösségeir l. világ jó min ség vasérckészletének mintegy kétharmadát a földtörténet korai szakaszában, az archaikumban és a proterozoikumban képz dött sávosvasérc-formációk (angol nevükb l képzett bet szóval BIF-ek) szolgáltatják. A BIF-ek óriási gazdasági jelent sége mellett kutatásuk tudományosan is páratlanul izgalmas, mert a Föld régmúltjába engednek bepillantást, az évmilliárdokkal ezel tti környezet vonásainak lenyomatát rzik. Az si környezet a maitól gyökeresen különbözhetett, hiszen BIF-ek kizárólag a Föld korai fejl déstörténete során keletkeztek. Ezeknek a körülményeknek a megértése modern analógia hiányában rendkívül nehéz, így az intenzív kutatások ellenére a mai napig számos megoldatlan kérdés övezi a sávosvasércformációk képz dését. A BIF-ek tengeri üledékes k zetek, általában jól kifejlett sávosság figyelhet meg bennük, vasban és kovában gazdag rétegek váltják egymást (1. ábra). Képz désükhöz oxigénszegény (anoxikus) körülmények szükségesek. Leegyszer sítve, a vas viselkedését a tengervízben két kationjának eltér oldhatósága szabályozza: míg a redukált Fe(II) oldatban marad, az oxidált Fe(III) kicsapódik. Ma minden kontinens legid sebb kéregdarabjain (az archaikumi kratonokon) találni BIF-eket. A legfontosabb és legnagyobb sávosvasérc-telepek a nyugat-ausztráliai Hamersley-medencében (2. ábra), a délafrikai Transvaal-medencében, ÉszakAmerikában a Fels -tó vidékén (3. ábra), Dél-Amerikában pedig Brazíliában találhatóak, de ide tartozik a hazai ipar szá-

A

156

alatt távolról sem egyenletes a mennyiségi eloszlásuk. A BIF képz désének menynyisége és ideje a környezeti rendszerek tulajdonságaival függ össze, els sorban a légkör és az óceán redox viszonyaival. A legnagyobb menynyiségben az archaikum és proterozoikum átmenete táján, 2,6 milliárd éve képz dtek sávosvasérc-formációk, majd ennek a csúcsnak mintegy 2,4 milliárd éve a Nagy Oxigéndúsulási Esemény (NODE) vetett véget. Az oxigénszint növekedése elérte az 1. ábra. Sávos vasérc (a sötét vas-oxidos rétegek óceán mély részeit is, így vörös jáspisos kovarétegekkel váltakoznak) visszaszorult a BIF képz démára fontos ukrajnai Krivij Rih is (4. áb- se számára fontos reduktív környezet. Ebra). Egyes nagy vasércformációk területi ben az id ben az óceáni vulkanizmushoz kiterjedése elérheti a 105 km2-t (azaz ha- köt d hidrotermás tevékenység is csökzánk területénél is nagyobb), vastagságuk kent, melyre geokémiai adatok utalnak. pedig több száz méter is lehet. Méretük Ezáltal a vulkáni eredet oldatokból kef ként attól függ, hogy milyen tektonikai vesebb, a BIF képz déséhez nélkülözhekörnyezetben rakódtak le. A nagyobbak tetlen vas került a tengervízbe. Hiába vált a kratonokhoz kapcsolódó tektonikailag azonban oxidatívvá az atmoszféra és vele nyugodt selfeken, azaz a kontinenseknek együtt egy id re a hidroszféra is, a NODE a tenger felé enyhén lejt , vízzel borí- után 500 millió évvel meglep módon istott peremén rakódtak le. Ezzel szemben mét világszerte újra képz dtek vasércfora kisebbek aktív tektonikai környezet- mációk. Ehhez az volt szükséges, hogy a ben, tenger alatti vulkánosság övezetei- légköri és az óceáni rendszer viselkedése ben képz dtek. és redox állapota elváljon egymástól. EzA legid sebb sávos vasércet Grön- zel magyarázható, hogy a légköri oxigénland és Kanada 3,8 milliárd évvel ez- szint növekedése ellenére az óceánban isel tt, a kora archaikumban képz dött k - mét kedvez körülmények alakultak ki a zetsorozataiból ismerjük. A legfiatalabb BIF-ek második képz dési csúcsához. A BIF neoproterozoikumi, kora 635 mil- sávos vasércek 1,88 milliárd évvel ezel tlió év. Ez alatt a b három milliárd év ti visszatérése egybeesik a földtörténet Természet Világa 2014. április

GEOLÓGIA dályozta, hogy a szárazföldi mállás következtében sok szulfát jusson az óceánokba. Az eljegesedések végén, az óceáni vízkörzés helyreállásakor, a korábbi széls séges körülmények között felgyülemlett Fe(II) a fenékvíz feláramlása útján elérte az újra oxidatívvá váló fels vízréteget, és kicsapódva BIF képz dését eredményezte. 2. ábra. BIF külfejtése (Pilbara-bánya, Ausztrália) egy olyan szakaszával, amikor a magmás tevékenységben, az óceáni és a kontinentális kéregképz désben újabb csúcs figyelhet meg. Abban az id ben egyszerre több nagy magmás provincia alakult ki, ami intenzív, köpenyeredet forró anyagáramlásra utal. A megnövekedett köpenyaktivitás során a földköpeny és földmag határáról kiinduló forró köpenyanyagfeláramlások, plúmok elérték a felszínt. A plúmokhoz köt d hidrotermás tevékenység növelte a tengerbe jutó vas menynyiségét, és mind a kontinentális, mind az óceáni kérgen képz dött, vasban gazdag magmatitok eróziója szintén növelte a vas koncentrációját a tengervízben. A plúmok er teljes környezeti és éghajlati hatása lassította az óceánvíz cirkulációját, továbbá a vulkáni eredet hidrogén, metán, és mangán is hozzájárult a reduktív, oxigénszegény viszonyok kialakulásához. A vasércformációk képz désének ez a második, rövid csúcsa akkor ért véget, amikor a globális köpenyeredet magmatizmus is lecsengett. A földtörténet utolsó olyan id szaka, amikor rövid id re újból visszatért a BIFek képz dése, 800 és 600 millió év közé esik a neoproterozoikumban, amikor az atmoszféra továbbra is oxidatív volt. Ennek magyarázatául ismét egy, az óceánok állapotát befolyásoló esemény szolgál. Az anoxikus körülmények mellett az is szükséges, hogy ne legyen nagy a tengervízben oldott szulfid mennyisége, mert akkor a Fe(II) azzal együtt temet dik el és nem lesz képes Fe(III)-á alakulni. A f leg Kanadában, Brazíliában és Namíbiában el forduló neoproterozoikumi vasércformációk különlegessége, hogy jég által szállított üledékek kapcsolódnak hozzájuk. Ekkoriban a Föld máskor soha nem látott, teljesen eljegesedett állapotba került, amit az utóbbi évtizedekben kidolgozott Hógolyó Föld elmélete ír le. A teljesen befagyott óceánok vize nem tudott megfelel en keveredni, ilyenkor a Fe(II) koncentrációja megn hetett. A kontinensek jég borította felszíne pedig megakaTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

A vas forrása

Valamennyi elmélet egyik sarokpontja a BIF-ekben felhalmozódott vas forrásának tisztázása. A korábbi elképzelések szerint a kontinenseket felépít k zetek mállásából származott a vas, amely az atmoszféra akkori alacsony oxigéntartalma miatt Fe(II) formájában eljuthatott az óceánokig anélkül, hogy oxidálódott volna. A folyók azonban oldott anyagok mellett lebegtetett üledéket is szállítanak az óceánokba, de a BIF-ekben mégsem található számottev mennyiség szárazföldi eredet üledékszemcse. Az ellentmondás feloldásában és a vas más lehetséges forrásának azonosításában a mélyvízi hidrotermás rendszerek, a „fekete füstöl k” 1970-es évekbeli felfedezése

sek, amit a hidrotermás oldatok teremtettek meg. A redox viszonyokra érzékeny európium viselkedése megváltozik, amikor az Eu(III) Eu(II)-á redukálódik. Mivel a két vegyérték változat kevésbé köt dik más anyagokhoz, ezért a fekete füstöl kb l kiáramló fluidumok európiumban gazdagodnak a többi ritkaföldfémhez képest. Az anomália mértéke jól összefügg a vasércformációk térbeli és id beli el fordulásával. Az európium dúsulása az óceáni vulkáni hidrotermás területek közelében képz dött BIF-ek jellemz je. Érdekes, hogy az id sebb, archaikumi vasércekben megfigyelt anomália a kés i paleoproterozoikumra csökken, a legfiatalabb, Hógolyó Földön keletkezett BIFekre pedig egyáltalán nem jellemz . Ennek magyarázata az archaikumi Föld lényegesen nagyobb h termelése, amire a magas olvadáspontú ásványokból álló, magas h mérsékleten kristályosodott k zetek, pl. a csak az archaikumban képz dött komatiit utal. A lecseng európium anomália a hidrotermás oldatok h mérsékletének és ezzel együtt a köpeny h mérsékletének csökkenését mutatja. Az európium mellett egy másik ritkaföldfém, a neodímium is felhasználható a vas hidrotermás eredetének igazolására. A radiogén 143Nd izotóp a radioaktív 147 Sm bomlása útján jön létre. A két elem viselkedése a magmás k zetképz dés so-

3. ábra. Sávosvasérc-bánya (Hull–Rust–Mahoning külfejtés, Minnesota, USA) segített. Geokémiai bizonyítékokkal igazolható, hogy valóban ezekb l a rendszerekb l származik a vas. A sávosvasércformációkban a ritkaföldfémek közül az európium a többi hasonló elemhez képest dúsul, ami a hidrotermás oldatoknak a tengervíz összetételére gyakorolt hatására utal. Az európium dúsulásához ugyanis er sen reduktív körülmények szüksége-

rán eltér . A szamárium az olvadás és a kristályosodás során inkább az olvadékban dúsul, míg a neodímium koncentrációja a szilárd fázisban nagyobb. A kontinentális kéreg k zeteib l a szárazföldi mállás révén, a folyóvizekkel az óceánba jutó neodímium 143Nd/144Nd izotóparánya viszonylag alacsony. Ezzel szemben az óceáni kéreg köpenyeredet k zeteiben

157

GEOLÓGIA és az azokhoz kapcsolódó hidrotermás rendszerekben az olvadékfázisban helyben képz d radiogén 143Nd megemeli az izotóparányt, amely így felhasználható a ritkaföldfémek és ezzel együtt más fémek forrásának azonosítására. A sávos vasércek esetében az Nd izotópok aránya egyértelm en köpenyszer értékeket ad, és kizárja a kontinentális kéregeredetet. A „high-tech” iparban az er s mágnesekhez használt és a lézergyártásban is fontos ritkaföldfémek a geokémikusok segítségével így válnak a földtörténeti kutatásokban is nélkülözhetetlenné.

A vas oxidációja Ha tisztázódott is a sávos vasércek f öszszetev jének az eredete, továbbra sem egyértelm , hogy milyen folyamat vezetett az oldott Fe(II) oldhatatlan Fe(III)-á való átalakulásához. A vas oxidációjának és kiválásának a folyamatára három különböz magyarázat is felmerült, nem kell azonban azt feltételeznünk, hogy ezek közül csak az egyik lehet helyes (5. ábra). A sávos vasérc képz désével jellemezhet hosszú földtörténeti alatt a Föld folyamatosan változott, például a légkör egyre oxidatívabb lett. A változó környezeti adottságok mellett valószín , hogy a

cianobaktérium élt, ott várható a sávosvasérc-formációk képz dése, megkötve a mikrobiális eredet oxigént. Problémát jelent azonban, hogy ezzel a modellel csupán a vas-oxid jelenlétét lehet magyarázni a BIF-ekben, de azokban ezen a fázison kívül szilikátos, karbonátos és szulfidos ásványok is találhatóak. Az elmélet azt feltételezi, hogy már kialakult a fotoszintézis és ez által rendelkezésre állt az óceánokban oldott oxigén. Felmerül a kérdés, hogy mikor indult be a fotoszintézis és mikor lett elegend oxigén az si óceánokban a Fe(II) oxidációjához. A cianobaktériumok által létrehozott, mikrolemezes szerkezet üledékes k zetek, a sztromatolitok 3,5 milliárd éve jelentek meg. A redox viszonyok változására érzékenyen reagáló elemek, a króm és molibdén vizsgálata szerint viszont csak 2,4– 2,2 milliárd év között növekedett meg számottev en az atmoszferikus oxigén koncentrációja. Valószín , hogy az id sebb sztromatolitokat létrehozó mikrobák anoxigenikus fotoszintetizálók lehettek. Ezek a vizsgálatok és megfigyelések tehát nem adnak választ arra, hogy a 2,5 milliárd éves és annál id sebb sávosvasércformációk milyen folyamatokkal jöttek létre szabad oxigén hiányában. A mikrobiológiai ismeretek fejl dése a geológia számára is megtermékenyít ha-

4. ábra. A sávosvasérc-telepek tér- és id beli elterjedése (Bekker et al. 2010 nyomán) BIF-ek képz dése sem mindvégig egyféle módon ment végbe. A hagyományos modell cianobaktériumok életm ködéséhez köti a vas átalakulásának folyamatát. A kékmoszatoknak is nevezett cianobaktériumok a Föld leg sibb él szervezetei közé tartoznak, fotoszintézist végeznek, ami közben oxigén szabadul fel. A klasszikus BIF keletkezési elmélet szerint az átvilágított, sekély vízben, ahol elegend tápanyag van, a baktériumok elszaporodnak. A másik alapfeltételnek az oldott Fe(II) általános jelenlétét tekintették az óceánokban. Ahol sok fotoszintetizáló

158

tású. A geobiológia újszer , interdiszciplináris tudományterülete sokat újat hozott a BIF-ek kutatásában. Az él szervezetek, kicsik és nagyok egyaránt, redukciós és oxidációs reakciókat felhasználva nyerik az életben maradásukhoz és növekedésükhöz szükséges energiát. Habár az él világban az aerob, tehát az O2-t felhasználó légzés a legelterjedtebb, más módjai is vannak a tág értelemben vett légzésnek (respirációnak), melyek során az organizmusok az oxigén helyett egyéb elemeket használnak fel, például nitrogént, ként vagy olyan fémeket, mint a vas vagy a magnézium. Újabb vizsgálatok szerint az

ilyen alternatív energiaforrást felhasználó baktériumoknak a sávos vasérc képz désében is szerepük lehetett, a Fe(II) oxidációját kemolitotróf mikrobák hajthatták végre. Kemolitotrófnak nevezzük azokat az él lényeket, melyek az energiát szervetlen anyagok oxidálásával nyerik, és ezt a kémiai energiát használják fel a szén-dioxid megkötéséhez. Savas körülmények között az ilyen oxidációból csak kevés energia származik, ezért ezeknek a baktériumoknak sok vasat kell oxidálniuk növekedésük biztosítására. A folyamat során keletkezett vas Fe(OH)3 formájában válik ki a vízben. Annak ellenére, hogy a Fe(II) neutrális körülmények között instabil, néhány vas-oxidáló baktérium ilyen körülmények között virágzik, rendszerint anoxikus és oxikus környezeti határfelületen. Ilyen él lény például a Gallionella ferruginea, melynek a mai légköri oxigénszintnél jóval kevesebbre van szüksége, metabolizmusához pedig oxigén mellett vasat és szén-dioxidot használ fel. Alacsony oxigénszint mellett ezeknek a szervezeteknek kiemelked szerepük lehetett a vas körforgásában, mert az abiotikus folyamatoknál gyorsabban végzik az oxidációt. A Fe(II) anoxikus körülmények között más módon is oxidálódhat, anaerob fototróf baktériumok által. Ebben az esetben a baktériumok a Fe(II)-t elektron donorként használják a CO2 redukciójához. Kísérleti eredmények szerint különböz bíbor és zöld baktériumok is képesek arra, hogy a Fe(II)-t redukálószerként használják a CO2 megkötése, azaz a szerves anyag szintézise során. Mindezeknek a felfedezéseknek fontos következményei vannak a fotoszintézis fejl désének és a sávos vasércek képz désének megértésében egyaránt. Ezáltal megkérd jelez dött a korábbi feltételezés, mely szerint a BIFekben található Fe(III)-oxidok a szabad oxigén jelenlétét igazolják. Az új elmélet igazolásának érdekében azt is vizsgálták, hogy az anaerob baktériumok képesek lehettek-e a sávos vasércek képz déséhez elegend mennyiség Fe(II) oxidálására. Megkísérelték megbecsülni a ma ismert hatalmas érctelepek létrehozásához szükséges mikroorganizmusok számát. Fontos figyelembe venni, hogy ezek a baktériumok nem a vízoszlop legfels részén éltek, ezért a fénynek csak korlátozott hullámhosszúságú része jutott le a hozzájuk. A kísérletek szerint viszont a mélyebb vízben is fenntartható az oxidáció, bár ennek mértéke kisebb a fény teljes spektrumán megfigyelhet höz képest. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a baktériumok akár önmagukban is elvégezhették a feláramló vas oxidálását, még miel tt az elért volna a Természet Világa 2014. április

GEOLÓGIA sekélyebb, cianobaktériumok által benépesített vízrétegekbe. A BIF-telepek képz déséhez szükséges baktériumok száma függ az adott lerakódási terület nagyságától, az összes vas mennyiségét l, a vasban gazdag rétegek s r ségét l és a baktériumok növekedési rátájától. A bakteriális oxidáció helyszínéül mintegy száz méter vastag zónát feltételezve, olyan sejts r ség adódik eredményül, amelynél a mai anoxikus tavakban akár jóval több mikroorganizmus is él. Az elmélet helyessége mellett szól az is, hogy ezzel nem csupán a vas-oxidok jelenlétét lehet megérteni és magyarázni. A redukált szerves szénnek a korai diagenezis során történ oxidációja során a Fe(III) elektron akceptorként szolgálhat, így az üledék lerakódása után annak egy része újra redukálódhatott, így lehet vé téve a vas el fordulását mindkét oxidációs állapotban. További bizonyítékot jelent a folyamat során képz d karbonátos ásványok szénizotóp-összetétele. Ezek a könnyebb, 12C izotópban gazdagok, ami összhangban van a bakteriális folyamatokkal, hiszen az él szervezetek mindig a könnyebb szénizotópot preferálják a szervesanyag-szintézis során. A baktériumok szerepének igazolásához azt is fontos számba venni, hogy elegend tápanyag állhatott-e rendelkezésükre a növekedésük biztosításához. Ez a feltétel a BIF-ekben meg rz dött nyomelemek és más nutriensek mennyisége alapján teljesült. A kísérletek eredményein kívül a baktériumok szerepének jelent ségére hívja fel a figyelmet a leszármazási kapcsolatok vizsgálata is. Az anaerob fotoszintézis bizonyíthatóan sibb eredet , mint a cianobaktériumok által képviselt aerob fotoszintézis. Az archaikumban nagy mennyiségben rendelkezésre álló Fe(II)-t jól tudták hasznosítani ezek az si baktériumok. Ma is léteznek olyan Fe(II)-ban gazdag tavak, például az Indonéziában található Matano-tó, ahol az átvilágított fels vízrétegben sok anaerob fototróf zöld kénbaktérium él, amelyek szulfid hiányában a Fe(II) oxidációját használják fel. Az 590 méter mély Matano-tó a fels , oxigénben gazdag vízréteg alatt anoxikus, szulfátmentes és vasban gazdag. Ezek a sajátosságok alkalmassá teszik a tavat arra, hogy kicsiben az archaikumi óceán mai analógiájaként szolgáljon, ami kiemelked en fontos az anaerob fototróf mikrobiális tevékenység és a sávosvasérc-formációk kapcsolatának megértésében. Nem csoda, hogy kanadai és amerikai kutatók újabban gyakran keresik fel az indonéziai serd mélyén meghúzódó tavat további tudományos vizsgálatok céljából. Az anaerob baktériumok mellett az ultraibolya fény is alkalmas arra, hogy oxi-

gén nélkül Fe(III)-oxidokat hozzon létre. Így merült fel annak a lehet sége, hogy a légköri ózonpajzs kialakulását megel z en, a Földet ér nagy mennyiség UV-foton okozhatta a vas oxidációját. Kísérleti eredmények alapján azonban úgy t nik, hogy mégsem ez a mechanizmus állhat a sávos vasércek képz désének hátterében, mert a baktériumok által sokkal gyorsabban megy végbe az oxidáció.

A sávosvasérc-telepek gazdasági jelent sége miatt a kutatások eddig els sorban a vasat övez kérdések megválaszolására irányultak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kovás rétegek eredete egyértelm en tisztázott lenne. A ké5. ábra. A Fe(II) oxidációjának három lehetséges s bbi korok vasban gazmodellje (Bekker et al. 2010 nyomán) dag üledékeivel szemben a prekambriumi BIF-ek nagy t zk tartalma arra utal, hogy ekkor a az kicsapódott. Az óceánba kerül kovámainál magasabb lehetett a tengervíz át- nak két, összetételében eltér forrása van. lagos kovatartalma. Ennek több oka is le- Az óceánközépi hátságok mentén feltör het, egyrészt még nem jelentek meg olyan hidrotermás fluidumok összetétele az otszervezetek, amelyek a kovát megkötöt- tani bazaltokkal kölcsönhatásban alakul, ték volna, másrészt a hidrotermás tevé- ezek Ge/Si aránya 8×10-6 és 14×10-6 kökenység is sokkal er sebb volt. Egyes zötti. A másik forrás a kontinentális terükutatók vélekedése szerint a tengervíz ol- letek mállása, az innen folyóvízi beszállídott SiO2-ra nézve közel telített állapotú tással érkez kova germániumban szegélehetett, így a felszíni víz felmelegedése nyebb, Ge/Si aránya ~0,6×10-6. Ezeknek és párolgása kiválthatta a kova kicsapó- az arányoknak az ismeretében kiderült, dását, ami elszigetelt tengermedencékben hogy a sávosvasérc-formációkban a Siakár évszakos váltakozással is bekövet- gazdag sávok Ge/Si aránya a kontinenkezhetett. Üledékföldtani megfigyelések tális területekre jellemz höz hasonló. A alapján a kova folyamatosan juthatott be BIF-ek kovás rétegeinek forrása tehát a a tengermedencékbe, míg ennek hatását a szárazföldi mállásából származik. A Ge/ vas-gazdag oldatok beáramlása epizodi- Si arány nyomjelz ként való felhasznákusan felülírta. A vasat szállító feláramlá- lása azt feltételezi, hogy a források elemsok er ssége határozta meg a vas-gazdag aránya változatlan maradt. Ez azért vaés a kova-gazdag rétegek arányát. A kova lószín , mert a kontinentális kéreg és az kiválásáért felel s mechanizmus mellett a óceáni bazaltok átlagos kémiai összetékova eredete is kérdéses. tele évmilliárdos távlatban is állandónak A f eldöntend kérdés az, hogy a ko- tekinthet . va a vashoz hasonlóan hidrotermás eredet -e, vagy azzal ellentétben forrását a szárazföldeken keressük. A kérdés megválaA sávosság kialakulása szolására egy nemzetközi kutatógárda a germánium és szilícium arányát vizsgál- A BIF-ek szembeötl jellegzetessége a ta. A két elemet félvezet tulajdonságuk vas- és kovagazdag rétegek éles váltakomiatt az elektronikai iparból ismerjük, a zása. Ez a sajátosság is sokáig makacsul geokémikus azonban itt azt használja ki, ellenállni látszott a keletkezését értelhogy a vasércformációk kovás rétegeiben mezni próbáló elméleteknek. A rétegzést meg rz dött Ge/Si aránya tükrözi annak kiváltó mechanizmus korábbiaknál hitea tengervíznek az elemarányát, amib l lesebb magyarázata az után merült fel,


159

A kova eredete

GEOLÓGIA hogy a mikrobiális tevékenység szerepét komolyan vizsgálni kezdték. Az új modell szerint a vas oxidációját a h mérséklet is szabályozza, ennek következtében a Fe(III) mikrobiális úton történ kicsapódása és a kova abiotikus kiválása vál-

oszlopú medencékben történt. A BIF-ek képz déséhez a Fe(II) nagy távolságokon keresztüli szállítása szükséges, ami anoxikus környezetben tud csak végbemenni. A felszíni víz azonban valószín leg nem volt a BIF képz dés teljes

fenn azok a körülmények és környezeti feltételek, amelyeknek a sávos vasérc létét köszönhetjük. A vasat intenzív tengeralatti vulkánosság hidrotermás oldatai hozták, szállítása a légköri oxigén dúsulását megel z id kben reduktív vízrétegekben volt lehetséges, oxidációjához és kiválásához pedig si típusú mikrobák tevékenysége kellett. A kovát f leg a szárazföldi mállás juttatta a tengerekbe, kicsapódásához nem él szervezetek tevékenysége, hanem valószín leg a tengervíz h mérséklet-ingadozásai vezettek, magyarázatot adva egyúttal a vasérc sávosságára is. B ven vannak még tisztázásra váró részletkérdések, de a sávos vasércek új képz dési modelljéb l mára sokkal jobban értjük a Föld korai történetének különleges környezeti viszonyait. P

Irodalom

6. ábra. Vas- és kovadús rétegek váltakozásának képz dési modellje (Koehler et al. 2010 nyomán) togathatják egymást, ami sok-sok ciklus után a jól ismert, a BIF-ek nevét is kölcsönz sávosságot, rétegzettséget hozza létre. A Fe(II) oxidációját végz baktériumok számára az ideális h mérsékleti tartomány 25–30°C között van, ilyen körülmények között a legnagyobb az oxidáció mértéke. Kísérletek során a baktériumtenyészeteket hol magasabb, hol alacsonyabb h mérsékletnek tették ki és megfigyelték a viselkedésüket. A megfigyelések arra utalnak, hogy a viszonylag magas h mérséklettel párosuló magas oxidációs ráta mellett képz dnek a vasásványok, a h mérséklet csökkenésével együtt pedig az oxidáció is mérsékl dik, kedvezve a kova kiválásának (6. ábra). Ez a modell csak akkor m ködhetett a prekambriumi óceánokban, ha valóban léteztek h mérsékletváltozási ciklusok, amit azonban nehéz közvetlenül igazolni a BIF-ekb l. Direkt bizonyítékok hiányában is, els sorban a modern óceánokban megfigyelhet h mérsékleti ingadozás analógiája alapján sokan gondolják úgy, hogy a prekambriumi tengerek fels , átvilágított övében is jelent s h mérsékleti változások lehettek. A legtöbb kutató szerint a nagy vasércformációk lerakódása rétegzett víz-

160

id tartama ilyen. Egyes ásványfázisok alapján a kés archaikumban és a korai paleoproterozoikumban a felszíni víz már túl oxidatívvá válhatott, így a vas szállítása a mélyebb vízben történt, ahol még reduktív volt a környezet, tehát rétegzett volt a vízoszlop. Habár a rétegzettség jellegér l nem minden kutató vélekedik egyformán, a vasércformációk lerakódását magyarázó mai modellek a mélyebb, vasban gazdag és a sekélyebb, vasban szegényebb víztömegek közötti határfelület mentén zajló folyamatokra épülnek.

Összegzés A sávos vasércek bányászatából nyerjük a világon el állított nyersvas dönt hányadát, a geológusokat azonban a gazdasági haszon mellett az si, különleges, a mai tengerekben ismeretlen üledékes k zettípus keletkezését övez , nehezen megfejthet kérdések is izgatják. F leg a geokémia és a mikrobiológia segített új szempontokból megvilágítani a talányos érc képz dését. Csak az archaikumban és a proterozoikum legelején, illetve kés bb egy-egy rövid id szakában álltak

Bekker, A., Slack, J. F., Planavsky, N., Krapez, B., Hofmann, A., Konhauser, K. O. & Rouxel, O. J. 2010. Iron formation: The sedimentary product of a complex interplay among mantle, tectonic, oceanic, and biospheric processes. Economic Geology, 105: 467-508. Beukes, N. J. & Gutzmer, J. 2008. Origin and paleoenvironmental significance of major iron formations at the ArcheanPaleoproterozoic boundary. Reviews in Economic Geology, 15: 5-47. Crowe, S. A., Jones, C., Katsev, S., Magen, C., O’Neill, A. H., Sturm, A., Canfield, D. E., Haffner, G. D., Mucci, A., Sundby, B. & Fowle, D. A. 2008. Photoferrotrophs thrive in an Archean Ocean analogue. Proceedings of the National Academy of Sciences, 105: 15938-15943. Hamade, T., Konhauser, K. O., Raiswell, R., Goldsmith, S. & Morris, R. C. 2003. Using Ge/Si ratios to decouple iron and silica fluxes in Precambrian banded iron formations. Geology, 31: 35-38. Koehler, I., Konhauser, K. & Kappler, A. 2010. Role of microorganisms in banded iron formations. In: Geomicrobiology: molecular and environmental perspective. Springer, pp. 309-324. Rasmussen, B., Fletcher, I. R., Bekker, A., Muhling, J. R., Gregory, C. J. & Thorne, A. M. 2012. Deposition of 1.88-billion-year-old iron formations as a consequence of rapid crustal growth. Nature, 484: 498-501.

KATTINTSON RÁ! www.termeszetvilaga.hu


CSILLAGÁSZAT

DÁLYA GERGELY–HANYECZ OTTÓ–SZABÓ RÓBERT

Új feladat vár a bolygóvadászra Kepler- rtávcs 167 meger sített fedési exobolygójával és több mint 3500 bolygójelöltjével a NASA egyik legsikeresebb rteleszkópja. A Kepler mérnökei azonban 2012 nyarán anomáliás viselkedést észleltek a m szer egyik lendkerekénél, és hiába próbáltak meg minden lehetséges módszert a normális m ködés visszaállítására, nem jártak sikerrel. 2013 májusában megismétl dött a probléma, ezúttal a négyes számú lendkerék ment tönkre. Az rtávcs pontos pozicionálásához azonban mindenképpen szükség lenne három, jól m köd lendkerékre, mert a jelenlegi kett csak két tengely körül tudja stabilan tartani a Keplert, így az a harmadik irányban billegni fog. A problémát a Nap sugárnyomása által okozott forgatónyomaték jelenti, aminek ellensúlyozása így a lendkerekek helyett a hajtóm re hárul, ez pedig igen nagy energiavesztességgel jár, és a végrehajtása kevésbé pontos. A számítások szerint ezt egyébként is legfeljebb néhány hónapig tudná fedezni az rtávcs hajtóanyaga. Szerencsére azonban még van remény a Kepler további tudományos hasznosítására. A NASA augusztus 2-án pályázatot hirdetett, amelyben ötleteket várt, hogy milyen tudományos programok kivitelezésére lenne alkalmas a csökkent pontosságú m szer. A kutatóknak egy hónapjuk volt a javaslataik megfogalmazására. A beérkezett pályázatok els sz rése november elsején megtörtént, de a végs szót várhatóan csak februárban mondják ki, és legkorábban 2014 nyarán indulhat az új projekt. A kutatóknak azonban addig is b ven van tennivalójuk, az eddigi mérések révén ugyanis hatalmas adattömeg birtokába került a tudományos közösség, amelynek elemzése és kiértékelése évekig eltarthat. A program tudományos vezet je, William Borucki úgy fogalmazott: a következ két évben várhatók a legnagyobb felfedezések, és arra is igen jó esély van, hogy a hosszú adatsorok között ott lapul valahol a Föld ikertestvére is. Szemezgessünk most egy kicsit a Kepler legfrissebb eredményeib l, majd tekintsük át azokat a magyar vonatkozású és érdekesebb külföldi pályázatokat, amelyek a Kepler meghosszabbított m ködésére tettek javaslatot!

A


1. ábra. A Kepler eddig felfedezett bolygójelöltjeinek tömegeloszlása. A százalékos növekmény azt jelzi, hogy a 2013 januári bejelentéssel mennyivel gyarapodtak az egyes csoportok. A jupiterek számának csökkenése a „hamis pozitív” jelöltek pontosabb kisz réséb l származik A Kepler fellövése 2009. március 6-án a floridai Cape Canaveralr l

Földek Kánaánja A Kepler valóságos forradalmat indított el az exobolygók megismerésében; évr l évre egyre gyarapszik a Kepler által talált, minden kétséget kizáróan bizonyított planéták száma. Olyannyira, hogy a legújabb adatok felhasználásával immár igen érdekes statisztikákat állíthatunk fel. Érdemes megfigyelni az 1. ábra néhány jellegzetességét. El ször is, szembet n a jupiterek és a még nagyobb, ún. szuperjupiterek alacsony száma. Ez különösen annak tükrében meglep , hogy ezeket jóval könnyebb felfedezni, mint a kisebb bolygókat. Az is rögtön szembet nik, hogy az el z adatközléshez képest igazán nagy növekedés a kisebb tömeg planéták (földek, szuperföldek) esetében tapasztalható. Ennek oka a detektálási algoritmusok érzékenységének növekedésében rejlik, és abban, hogy a hosszabb adatsorokban egyre könnyebb detektálni a kisebb változást okozó bolygókat is. A 2. ábra figyelembe veszi, hogy a nagyobb bolygókat könnyebb észlelni, valamint azt is, hogy jóval több bolygórendszert tartalmazó csillag van a Kepler látómezejében, de csak azokat tudjuk

161

CSILLAGÁSZAT Van azonban még egy rendszer, amely bizonyos tekintetben a Kepler-20 rendszert is felülmúlja. A Kepler-37 körül három bolygót fedeztek fel az rtávcs vel. A Kepler-37b, amely a legközelebb kering a csillagához, nem sokkal nagyobb a Holdnál, és kisebb, mint a Merkúr! Az ilyen kisméret bolygók felfedezését a Kepler- rtávcs ultrapontos fényességmérései tették lehet vé. A fedés mélységéb l a bolygó és a csillag méretarányára tudunk következ2. ábra. Alsó becslés a rövid keringési periódusú bolygók figyelembevételével azon csillagok arányára, tetni; ahhoz, hogy a bolygó méretét meghatározhassuk, amelyeknek legalább egy bolygója van. Láthatjuk, hogy a földek és szuperföldek igen gyakoriak, Föld- el bb a csillag méretét kell tudnunk. Ezt legegyszer bméret bolygója például a csillagok 16%-ának van ben a csillag belsejében tera módszerrel megfigyelni, amelyeknél a jed rezgések segítségével lehet megmércsillag el tt való áthaladás éppen látóirá- ni. A csillagban terjed hullámok gyors, nyunkba esik. kis amplitúdójú fényváltozást eredméAz ábrán csak a 85 naposnál rövidebb nyeznek, amit detektálni lehet, ha a csilkeringési periódusú bolygók szerepel- lag eléggé fényes. Az így megfigyelt reznek, így azt a következtetést vonhatjuk géseket tanulmányozó csillagszeizmológia le, hogy nagyjából minden hatodik csillag körül kering Föld méret bolygó, a Merkúr képzeletbeli pályájánál is beljebb! Ha tehát a Tejútrendszer százmilliárd csillagával számolunk, azt találjuk, hogy legalább 17 milliárd Föld méret bolygó lehet Galaxisunkban! Azt is érdemes megfigyelni, hogy minden ötödik csillaghoz tartozik szuperföld, illetve mini Neptunusz, a forró jupiterek pedig kifejezetten ritkák. Hozzá kell tenni azonban, hogy a hosszabb periódusú bolygók még hiányoznak a mintából, mert ezek számának meghatározása sokkal nagyobb hibával lenne csak lehetséges, vagyis itt egy alsó becslésr l beszélünk. Mindezek alapján kijelenthetjük: az a ritka, ha egy csillagnak nincsen bolygója.

für Luft- und Raumfahrt (DLR) magyar kutatója, Csizmadia Szilárd is. Hosszas vizsgálódások után az eddigi legtöbb, hét bolygót találtak ebben a rendszerben. Ennyi fedési bolygót más exobolygórendszerben még nem ismertünk, az eddigi rekorder a Kepler-11 rendszer volt hat bolygóval. A rendszerben már korábban ismert volt három bolygó, amelyek 331, 211 és 60 nap alatt kerülik meg a csillagot. A most felfedezett bolygók rendre 7, 9, 92 és 125 nap keringési idej ek. A bolygók mérete és elhelyezkedése kísértetiesen hasonlít a Naprendszerre. A legküls azonban olyan távolságra van, mint a Föld a Naptól. Ez a hét bolygó tehát egy akkora térrészbe zsúfolódik öszsze, amekkorát a Naprendszerben három bolygó tölt ki. Azonban van más érdekesség is. A KOI-351 rendszer három bolygója olyan típusú periódusrezonanciákat mutat, mint a Jupiter holdjai. Ilyen rezonanciák esetében két bolygó keringési ideje jól közelíthet két kis egész szám hányadosával. Így ez a rendszer a bolygókeletkezéssel és az

Sokbolygós rendszerek A Kepler els dleges célja a Naphoz hasonló csillagok körüli, Föld típusú bolygók keresése volt a lakhatósági zónában. A Kepler-20 rendszer igen érdekes információkat szolgáltat számunkra ebben a tekintetben. A rendszerben összesen öt bolygó található, ráadásul t lünk nézve mindegyik elfedi a Napnál nem sokkal kisebb központi csillagát. Az öt bolygó közül kett méretében nagyon hasonlít a Földhöz, a másik három viszont valamivel kisebb a Neptunusznál. Azonban a Naprendszerrel összehasonlítva a Kepler-20 körül minden bolygó a Merkúr képzeletbeli pályáján belül kering!

162

3. ábra. A Naprendszer és a KOI-351 rendszer összehasonlítása. A kék körök a Naprendszer k zetbolygóinak, míg a pirosak a Kepler-90 rendszer bolygóinak pályáját jelölik révén nemcsak a csillag belsejér l, hanem a koráról, méretér l, tömegér l is információt nyerhetünk.

exobolygórendszerek stabilitásával foglalkozó kutatóknak is igen érdekes lehet.

Hasonlóságok a Naprendszerrel

A Föld ikertestvére

Több független kutatócsoport vizsgálta a Kepler-90 rendszert (régebbi nevén KOI-351), köztük a Deutsches Zentrum

A nemrég felfedezett Kepler-78b jel bolygó nem kis meglepetést okozott a kutatók számára. A bolygó mérete csak Természet Világa 2014. április

CSILLAGÁSZAT nagyon kicsivel haladja meg a Föld méretét, valamint valószín leg összetételét tekintve is hasonló, tehát k zetbolygóról van szó. Egy tulajdonságában azonban jelent sen eltér szül bolygónktól: ez pedig a csillagtól mért távolság. A Kepler-78b ugyanis mindössze 8,5 óra alatt kerüli meg a csillagát. A rövid keringési id alapján kijelenthetjük, hogy felszíne igen forró, semmiképp sem alkalmas az élet hordozására. A kutatók spektroszkópiai mérésekb l meghatározták a bolygó tömegét, valamint a Kepler által mért fényességváltozásból a méretét. Azonban eddig csak olyan bolygókat találtak, amelyeknek vagy a tömege, vagy a mérete hasonlít a Földéhez. Most el ször sikerült olyan bolygót találni, amely mind a két paraméterét tekintve igencsak hasonló a Földhöz: a Kepler-78b tömege 1,2-szerese, mérete 1,7-szerese a Földnek. A legfrissebb Kepler-eredmények megismerése után most tekintsük át, mi lehet a sorsa a következ években az rtávcs nek, és milyen eredményeket várhatunk t le!

tolni ezt a hiányosságot. A Nagy Magellán-felh többi objektumának hosszan tartó, pontos megfigyelése szintén fontos felfedezésekhez vezethetne a csillagok és galaxisok asztrofizikájában. A javaslat további el nye például, hogy nem kellene jelent sen átprogramozni az rtávcs szoftverét, ugyanis – néhány más beadvánnyal ellentétben – továbbra is csillagok fotometriáját végezné, csak más irányba kellene fordítani. Az új

látómez ben évi néhány szupernóva felt nése is valószín , ilyen jelenséget még soha nem figyeltek meg Kepler-pontosságú rtávcs vel, viszonylag folyamatos mintavételezés mellett. Emellett a Kepler eredeti céljától sem kellene túlságosan elrugaszkodni: a m szer továbbra is képes lesz exobolygók felfedezésére. A pályázat egyik legfontosabb eleme azonban kétségkívül az, hogy a megfigyelt területet a Kepleren kívül sok ké-

A Kepler - SEP küldetés A magyar kutatók, Szabó Róbert és Molnár László által beküldött egyik javaslat az rtávcsövet a déli ekliptikai pólus felé fordítaná, innen ered a neve is: Kepler South Ecliptic Pole (SEP). A négyévesnek tervezett program f célkit zése több ezer, nagy amplitúdóval pulzáló, illetve kett scsillag pontos, sok éven át tartó megfigyelése, amelyet a m szer csökkent pontossága mellett is kielégít en el tudna végezni. A programtól többek között a csillagpulzáció dinamikájának és a csillagok bels szerkezetének jobb megértését várhatnánk, emellett a tervezett látómez ben található több ezer RR Lyrae típusú változócsillag hoszszan tartó, precíz megfigyelése nagy segítséget jelenthet a csillagászokat több mint száz éve foglalkoztató kérdés, a Blazskómoduláció megfejtésében. A déli ekliptikai pólus vidékér l az OGLE (Optical Gravitational Lensing Experiment) égboltfelmérésének köszönhet en részletes képünk van, nagyon sok különböz típusú változócsillagot ismerünk itt, például több száz cefeidát is. Ezek a csillagok jelentik a extragalaktikus távolságskála els , ezért legfontosabb lépcs fokát. A távolságskála kalibrálásában a Nagy Magellán-felh cefeidái igen sokat segítettek, az új látómez révén ezek is mintavételezhet vé válnak az rtávcs vel. Az eredeti Keplerlátómez ben mindössze egyetlen cefeidát találtak, így most lehet ség lenne bepóTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

4. ábra. A piros pont mutatja a déli ekliptikai pólust. A két sötétebb folt a Nagy és a Kis Magellán-felh , a kereszt alakban elhelyezett 21 kis négyzet szemlélteti a Kepler látómezejét, míg a sok kicsi terület az OGLE-projekt keretében vizsgált mez A Kepler- rtávcs

szül , illetve már m köd földi és rtávcs vel tervezik vizsgálni, minél hosszabb adatsorokat nyerve minél több berendezéssel. Az OGLE teljes csapata a magyarok javaslata mellé állt, továbbá a jelenleg tervezett legnagyobb volumen és legprecízebb égboltfelmérési program, az LSST (Large Synoptic Survey Telescope) vezet ivel is sikerült megállapodni arról, hogy ha ez a javaslat nyer, a terület egy részét úgynevezett „deep-drilling” státuszba sorolják, vagyis az átlagosnál jóval gyakrabban rögzítenek majd innen adatokat. Az rtávcsövek közül érdemes megemlíteni az Európai rügynökség nemrég felbocsátott asztrometriai m holdját, a Gaiát, illetve a NASA 2017-re tervezett, fedési exobolygókat keres rtávcsövét, a TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite). Mindezek a programok egymás méréseit kiegészítve fognak m ködni, így hozva létre a kutatók számára az eddigi legjobb lehet séget a hosszú id skálájú jelenségek tanulmányozására. Molnár László és Szabó Róbert egy másik javaslatot is beadott, amely a KepCont nevet viseli, és a távcsövet meghagyná eredeti pozíciójában. A Kepler

163

CSILLAGÁSZAT jelenlegi pontossága mellett is érdemes lenne folytatni az érdekes változócsillagok megfigyelését, a hosszabb adatsorok igen hasznosak lennének. A program az eddigi mintavételezésen is változtatna, kevesebb csillagot, de s r bb mintavételezéssel mérne a Kepler. Ez a távcs eddiginél jelent sebb elmozdulása miatt lenne szerencsés.

A Los Alamosi Nemzeti Laboratórium munkatársa, Joyce A. Guzik által írt beadványnak célja nyílthalmazok megfigyelése a Kepler rtávcs vel. A m szer eddigi látómezejében mindössze négy ilyen csillagrendszer van, További érdekes pályázatok így hasznos lenne a további nyílthalmaWilliam Borucki, a Kepler jelenlegi veze- zok pontos fotomett je (NASA Ames Kutatóközpont) szin- riai vizsgálata, illettén azt javasolta, hogy a Kepler látóme- ve a bennük található z jén ne változtassanak, beadványában a Sct, Dor, illetve KOI-objektumok (Kepler Objects of In- cefeida típusú válto6. ábra. A kék sáv mutatja egy átlagos fehér törpe körüli terest) megfigyelésére helyezné a hang- zócsillagok megfilakhatósági zónát, vagyis azt, hogy hol lenne lehetséges súlyt, vagyis azokat a csillagokat minta- gyelése. A nyílthalfolyékony vizet találni a bolygó felszínén. A vízszintes vételezné, amelyek körül a misszió kuta- mazok egyebek meltengelyen a bolygó csillagtól való távolsága, felül a keringési tói exobolygókat valószín sítenek, vagy lett azért is lennének ideje van feltüntetve, míg a függ leges tengelyen a fehér törpe más miatt érdekesnek nyilvánítottak. A jó célpontok, mert korát és effektív h mérsékletét láthatjuk. A pontozott vonal javaslat szerint a Kepler továbbra is elég csillagaik t lünk kö- jelzi a Roche-határt, vagyis azt a távolságot, ahol a bolygóról pontos ahhoz, hogy a csillagtól távolabb zel azonos távolságra anyag kezd átáramlani a csillagra. A szaggatott vonaltól balra kering , nagyobb bolygókat kimutassa. vannak, egyid sek, pedig az árapályer k teszik lehetetlenné a bolygó egyben Ezek azonban a hosszabb keringési id és ugyanabból a kezmaradását miatt az eddigi küldetés négy éve alatt deti anyagcsomóból nem biztos, hogy többször is megkerül- születtek, vagyis a csillagfejl dés tanul- pezheti, és megfigyelheti ezek fejl dését, ték csillagukat, vagyis az eddigi adatok- mányozásához remek lehet séget nyúj- ahogy az égitest egyre inkább megközelíból nem lehet biztosan állítani, hogy ott tanak. Hasonló elképzelést nyújtott be ti a Napot. Földi észlelésekkel kiegészítve vannak. A további megfigyelések hosz- Conny Aerts és munkatársai a Leuveni sztereóképet kaphatnánk az üstökös szerEgyetemr l. k az kezetér l. További el nye lenne az rtávNGC 2244 jel fiatal csöves megfigyelésnek az is, hogy a Kepnyílthalmaz komplex ler immár fél csillagászati egységnyire vizsgálatát javasolják eltávolodott a Földt l, így egy ideig még földi távcsövek és akkor is végezhetné a megfigyeléseket, spektrográfok támo- amikor a földi teleszkópok számára a Nap gatása mellett. közelsége ezt lehetetlenné teszi. Teljesen más jaUgyanezt az el nyt, a Kepler és a földi vaslatot küldtek be megfigyel k eltér helyzetét használná ki Niklas Edberg és Kevin Stevenson és munkatársai a Chimunkatársai a Svéd cagói Egyetemr l, és t lük függetlenül rfizikai Intézett l. egy másik beadványban David Trilling Javaslatuk szerint és csapata az Észak-Arizonai Egyetemegy öt hónapos id - r l. Ezekben a projektekben földközeli tartamra a távcs vel kis égitestek (NEO – Near-Earth Object) a 67P/Csurjumov– felfedezésére használnák a Keplert. Itt is G e r a s z i m e n k o - nagy el nyt jelentene, hogy a Naphoz köüstökös csóváját kel- zelebbi objektumokat tudnánk felfedezni, lene megfigyelni, mint a Földr l. A szerz k szerint egy év ugyanis a Rosetta r- alatt körülbelül 150 új NEO-t találhatnászonda ekkor fogja nak, ezek közül kb. 50 potenciálisan a feltérképezni az üstö- Földre is veszélyt jelenthetne. A program köst, illetve a Philae során azokat a kisebb égitesteket is ki lenev leszállóegysége hetne sz rni, amelyek az rszondákra je(amelynek fejleszté- lentenek veszélyt. sében a KFKI és a Mark Marley és munkatársai a NASA 5. ábra. Az ábrán a kék terület jelzi a Földr l már nem BME szakemberei is Ames Kutatóközpontjából a Neptunusz észlelhet tartományt, míg a piros az rtávcs számára elérhetetlen területeket. Látható, hogy a Kepler „belátna” a részt vettek) ekkor megfigyelésére vonatkozó programot dolFöld elé, és felfedezhetné a Nap fel l közelít kisbolygókat landol az égitest fel- goztak ki. Javaslatuk szerint a Neptunusz színén. Míg ezek az bels oszcillációit lehetne tanulmányozni szabb adatsorokat eredményeznének, így reszközök közelr l vizsgálják majd az az általuk okozott parányi fényességváltolehet ség nyílna ezen bolygók felfedezé- üstökös magját, kómáját, a Kepler a kó- zás detektálásával, így feltérképezhetnénk sére is. ma és a csóva teljes szerkezetét feltérké- a bolygó bels szerkezetét, hasonlóan ah-

164


CSILLAGÁSZAT hoz, mint amikor a szeizmológusok a földrengéshullámok segítségével alkotnak képet a Föld belsejér l. A Neptunusz tanulmányozása azért is hasznos lenne, mert a Kepler- rtávcs eddigi mérései alapján az ilyen típusú exobolygók elég gyakoriak. Mukremin Kilic és munkatársai az Oklahomai Egyetemr l a fehér törpék behatóbb vizsgálatát javasolták. A fehér törpék elég nagy hányada körül valószín sítenek exobolygókat, azonban ez idáig még egyet sem sikerült felfedezni. A fehér törpe és a bolygója közti méretarány nem olyan nagy, mint más rendszerek esetében, így könnyebb lenne a tranzit-módszer segítségével detektálni ezeket az exobolygókat. A számítások szerint a 2018-ra tervezett James Webb rteleszkóp (JWST) képes lenne kimutatni a biomarkereket is egy ilyen rendszer esetén, de ehhez el bb meg kellene találni a célpontokat. Ezt a feladatot bíznák a Keplerre. A felhívásra jellemz en hivatásos kuta-

A meghibásodott lendkerék tók küldték be javaslataikat, de egy végz s gimnazista, Mohamed Salah Elghamry is megfogalmazta saját elképzeléseit, amelyek technikai jelleg problémák megoldásáról szólnak. A 42 beadvány között vannak olyanok is, amelyek azzal foglalkoznak, hogyan lehetne az rtávcs korlátozott mintavételezési képességét optimálisan kihasználni. Ezek konkrét észlelési programot nem tartalmaznak, inkább általános érvény elméleti számításokat, illetve technikai trükköket, amelyek bármely kés bbi program során hasznosak lehetnek. Bármilyen tudományos feladatot választ is a NASA a Kepler számára, az eddigi eredményekkel az rtávcs már beírta magát a csillagászat nagykönyvébe. j

Köszönetnyilvánítás: A Keplerrel kapcsolatos magyar kutatásokat az OTKA K-83790 támogatta.


Irodalom Borucki, W. J. : Proposal to Determine the Frequency of Long-Period Planets in the Habitable Zone of Solar-like Stars, proposal, 2013, http://keplergo.arc.nasa.gov/ docs/WhitePapers/Borucki-FreqLongPeriodPlanets.pdf Cabrera, J., Csizmadia Sz. és mtsaik: The Planetary System to KIC 11442793: A Compact Analogue to the Solar System, 2013, Astrophysical Journal 781, 18, 2014. Edberg, N. J. T. és mtsai: Simultaneous Rosetta in situ and Kepler remote observations of the tail and coma of comet 67P/ Churyumov-Gerasimenko, proposal, 2013 http://keplergo.arc.nasa.gov/docs/WhitePapers/Edberg_white_paper_final.pdf Elghamry, S. M.: A Response for “Call for White Papers (...)” from NASA, proposal, 2013 http://keplergo.arc.nasa.gov/docs/WhitePapers/Elghamry_Response.pdf Guzik, J. A. és mtsai.: Observing Open Clusters with a Sequence of Ages with Kepler, proposal, 2013, arXiv:1310.0772 Kepler Mission Manager Update, 2012. 07. 24. Kepler Mission Manager Update, 2013. 05. 15. Kilic, M. és mtsai: Habitable Planets around White Dwarfs: an Alternate Mission for the Kepler Spacecraft, proposal, 2013 http://keplergo.arc.nasa.gov/ docs/WhitePapers/Kilic.pdf Marley, M. és mtsai: Probing Neptune with Kepler, proposal, 2013 http://keplergo.arc.nasa.gov/docs/WhitePapers/Marley_Kepler_Neptune.pdf Molnár L., Szabó R. és mtsaik: The KepCont Mission: Continuing the observation of high-amplitude variable stars in the Kepler field of view, proposal, 2013, Astrophysical Journal, 774, 54, 2013. Sanchis-Ojeda, R., Rappaport, S. és mtsaik: Transits and Occultations of an Earthsized planet in an 8.5-hour Orbit, 2013, arXiv:1305.4180 Stevenson, K. B. és mtsai: NEOKepler: Discovering Near-Earth Objects Using the Kepler Spacecraft, proposal, 2013 http://keplergo.arc.nasa.gov/docs/WhitePapers/Stevenson+Etal-2013-NEOKepler. pdf Szabó R., Molnár L. és mtsaik: The Kepler-SEP Mission: Harvesting the South Ecliptic Pole large-amplitude variables with Kepler, proposal, 2013, arXiv:1309.0741

E számunk szerz i ANTONI GYÖRGYI igazgató, ELTE Pályázati és Innovációs Központ, Budapest; ANGELO OSMIRO BARRETO író, történész, Fortaleza, Brazília; DÁLYA GERGELY egyetemi hallgató, ELTE, Budapest; EGRI ÁDÁM biofizikus, doktorandusz, ELTE Környezetoptika Labor, Biológiai Fizika Tanszék, Budapest; HANYECZ OTTÓ, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Budapest; DR. HERCZEG TAMÁS biofizikus, ELTE Környezetoptika Labor, Biológiai Fizika Tanszék, Budapest; DR. HORVÁTH GÁBOR biofizikus, habilitált egyetemi docens, az MTA doktora, ELTE Környezetoptika Laboratórium, Biológiai Fizika Tanszék, Budapest; DR. KISS LÁSZLÓ akadémikus, csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese, Budapest; DR. KRISKA GYÖRGY biológus, ELTE Biológiai Intézet, Budapest és MTA Dunakutató Intézet, Ökológiai Kutatóközpont, Vácrátót; KOVÁCS ZSÓFIA, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest; DR. LENTE GÁBOR egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Kémiai Intézet, Debrecen; LUKÁCSI BÉLA rádiós tudományos újságíró, Budapest; DR. MAJER JÓZSEF professor emeritus, biológus, Pécsi Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Vácrátót; MAJOR ISTVÁN egyetemi tanár, Fortaleza, Brazília; DR. MATOS LAJOS szívgyógyász, Szent János Kórház, Budapest; MEZ SZILVESZTER muzeológus, Déri Múzeum, Debrecen; DR. PATKÓS ANDRÁS akadémikus, fizikus, ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék, Budapest; DR. PÁLFY JÓZSEF akadémikus, tszv. egyetemi tanár, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék és MTAMTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, Budapest; DR. SZABÓ RÓBERT tud. f munkatárs, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Budapest; SZILI ISTVÁN ny. f iskolai tanár, Székesfehérvár; DR. VÁSÁRHELYI TAMÁS muzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; DR. TÉL TAMÁS fizikus, egyetemi tanár, ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, Budapest.

165

CSILLAGÁSZAT

Egy felfedezés története Tudományos Újságírók Klubja által adományozott Az Év Ismeretterjeszt Tudósa Díjnak lassan hagyományos kísér je, hogy a legfrissebb kitüntetettr l egy kisbolygót is elneveztetünk. Miként lehetséges ez és mit lehet tudni a legújabb díjazott égitestér l, a (348407) Patkósandrás jelzés naprendszeri parányról? Mint az köztudott, a Naprendszerben az óriásbolygók közötti tér egyáltalán nem üres. Kisebb-nagyobb égitestek jól elkülönül pályákon keringve benépesítik a bolygóközi rt. A Nap közelében kigázosodást mutató üstökösök parányi jeges objektumok, általában nagyon elnyúlt pályákon, akár több ezer éves keringési periódusokkal. A kómát és csóvát nem növeszt , ezért általában száraz, sziklás égitesteknek tekintett kisbolygók ezzel szemben kevésbé extrém pályákon mozognak és több övbe s r södnek. Legismertebb a kisbolygók f öve, ami a Mars és a Jupiter pályája közé esik, jelenleg már több mint negyedmillió ismert taggal. A legels ként felfedezett kisbolygó – közel 1000 km-es mérete miatt ma törpebolygóként tekintünk rá – az (1) Ceres jelzés égitest volt, amire 1801. január 1-jén bukkant rá Giuseppe Piazzi olasz csillagász egy széles európai összefogás (a Zách János Ferenc magyar csillagász által kezdeményezett „Égi rend rség”) tagjaként, s a rákövetkez évtizedekben egyre szaporodtak a felfedezések. Sokáig csak vizuális technikával keresték a csillagokhoz képest elmozduló fénypontokat az égen, aztán a csillagászati fényképezés megjelenése nagyságrendekkel felgyorsította a parányi testek felfedezését. Egy-egy égterületr l fotókat ké-

A

A földi rszondák által meglátogatott naprendszeri parányok változatos alakú és felszín égitestek szítve már néhány perc, esetleg egy-két óra különbséggel jól észrevehet a halvány aszteroidák elmozdulása. A digitális technika kb. 25–30 éve teljesen felváltotta a fotózást, és a nagyobb érzékenységnek, illetve kimondottan kisbolygókra és üstökösökre vadászó égboltfelmér programoknak köszönhet en még több felfedezés vált lehet vé. Nem véletlen, hogy a nagyszámú kisbolygó katalogizálását és nevezéktanát szigorú szabályok mentén fektették le, hiszen

166

Patkósandrás (348407)

A halvány kisbolygó elmozdulására korrigáltan összeadott felvételeken a csillagok rövid csíkokká torzultak, a képek közepén pedig jól látszik a látszólag mozdulatlan fénypötty, a Patkósandrás kisbolygó. Sárneczky Krisztián felvétele 2005. május 12-én készült ezek nélkül teljes káoszba fulladna az immár lassan milliós létszámot elér társaság nyilvántartása. A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) külön naprendszeri nevezéktannal foglalkozó bizottságot tart fenn évtizedek óta, s ennek egyik albizottsága irányítja az újonnan felfedezett kisbolygók elnevezéseit, illetve katalogizálását. Az IAU Minor Planet Center (Kisbolygó Központ) az a tudományos szervezet, amely gy jti a kisbolygók pályaszámításához szükséges koordináta-méréseket. Egy korábban ismeretlen kisbolygó felt nése valamilyen csillagászati felvételeken akkor válik elismert felfedezéssé, ha a kimért koordináták alapján kizárható egy korábban detektált égitesttel való azonosság. Több éjszakán is szükséges koordinátákat kimérni, hogy egy átmeneti azonosítót kapjon az újonnan felfedezett objektum. Ezek után el kell telnie pár évnek, hogy az id vel egyre hoszszabb ismert pályaív alapján kell en pontos pályaelemeket lehessen meghatározni, amelyek alapján már pontos égi koordináta-el rejelzéseket lehet számítani (azaz kizárható legyen még újabb felfedezésekkel való azonosság). Ekkor kaphat hivatalosan is nevet az átmeneti azonosító helyett a kisbolygó: egy sorszám és egy név tartozik mindegyikhez és az IAU f szabályként továbbra is azt követi, hogy a felfedez csillagász az alapértelmezett névadó (de természetesen más is javasolhat neveket, ha a felfedez valamilyen okból kifolyólag nem foglalkozik a kérdéssel). Magyarországon a kisbolygó-felfedezéseknek két hulláma volt az elmúlt 80 évben. Els ként Kulin György csillagász, akkoriban a svábhegyi csillagvizsgáló munkatársa végzett eredményes munkát a Normafától alig 300 méterre ma is megtalálható 60 cm-es teleszkóppal. 1936 és 1941 között kb. két tucat kisbolygót fedezett fel, mellettük pedig egy üstökösre is rábukkant 1942-ben. A Kulin-féle felfedezések jellemz en magyar vagy magyar vonatkozású nevet kaptak: pl. Salonta, Bolyai, Corvina, Pannonia, Hunnia, Attila, Mátra, Detre, Balaton stb. Több évtizednyi szünet után a második hullám 1998-ban kezd dött, amikor Sárneczky KrisztiTermészet Világa 2014. április

CSILLAGÁSZAT án, el ször még egyetemi hallgatóként, majd doktoranduszként, utóbbi években pedig az akadémiai csillagászati intézet munkatársaként kisbolygók ezreit találta meg a Piszkéstet i Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövével és CCDkameráival. A nagyobb érzékenységnek és a digitális technika egyéb el nyeinek köszönhet en mindmáig el fordul, hogy a Schmidt-távcs egy-egy képén akár 40–50 kisbolygó is látszik, közülük pedig esetleg több is új felfedezésnek bizonyul a kisbolygó-katalógussal való egybevetés után. 2005. május 12-én szép derült, enyhe tavaszi éjszaka borult a Piszkéstet i Obszervatórium fölé. Négy nappal jártunk az újhold után, azaz kora este még egy vékony holdsarló látszott a nyugati horizont felett, utána viszont sötét égbolt alól készülhettek a felvételek. Néhány képen felt nt egy halvány fénypont, amely nem volt beazonosítható egyetlen ismert kisbolygóval sem. A következ napokban további észlelések születtek, így kapta végül a bolygó a 2005 JC94 jelölést. Ezek után teltek-múltak az évek, újabb és újabb koordináta-mérések készültek az immáron ideiglenes jelölést kapott objektumról. 2012 végére váltak a pályaelemek annyira pontossá, hogy sorszámot kaphatott a kisbolygónk, innen pedig csak egy lépés volt, hogy Az Év Ismeretterjeszt Tudósa kitüntetettje „megkaphassa” az aszteroidát. A díjazott, Patkós András akadémikus egész véletlenül éppen május 12-én született, így esett a 2005 JC94-re a megtiszteltetés, hogy 2014. január 16-tól a világ csillagászai már (348407) Patkósandrás néven ismerjék. A Patkósandrás kisbolygó 2,67 évente kerüli meg a Napot, ellipszis alakú pályájának félnagytengelye 1,93 csillagászati egység, a pálya pedig közel 23 fokos szögben hajlik a Föld pályasíkjára, azaz az ekliptikára. Ezek alapján az ún. Hungaria-

A DÍJAZOTT EL ADÁSA

Az Év Ismeretterjeszt Tudósa: Patkós András A Tudományos Újságírók Klubja által 1996-ban alapított Az Év Ismeretterjeszt Tudósa Díjat kisbolygóval a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Székházában ez év februárjában Patkós András akadémikus, fizikaprofesszor vehette át a TUK elnökét l, Dürr Jánostól a tudomány közkinccsé tételéért végzett kiemelked en eredményes munkásságáért. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és köszönt t mondott Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat elnöke, valamint Kiss László csillagász, akadémikus, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese, aki ismertette a kisbolygó-elnevezés körülményeit. A díjátadás után Patkós András A tudományos alkotás és hatása címmel tartott el adást az egybegy lteknek. Az Év Ismeretterjeszt Tudósa Díjat els ként Simonyi Károly akadémikus, fizikaprofesszor kapta meg, majd az évek során az elismerésben részesült R. Várkonyi Ágnes akadémikus, történész, Csányi Vilmos akadémikus, etológus, Falus András akadémikus, immunológus, Marx György akadémikus, fizikus, Vekerdi László irodalom- és tudománytörténész, Csermely Péter akadémikus, biokémikus, Vámos Tibor akadémikus, villamosmérnök, Freund Tamás akadémikus, agykutató, Lukács Béla fizikus, Kordos László geológus, Almár Iván rkutató, Illés Erzsébet planetológus, Hargittai István akadémikus, kémikus, Hargittai Magdolna akadémikus, kémikus, valamint Schiller Róbert kémikus. A korábbi években a tudományos újságírók szavazatai szerint k tették a legtöbbet a tudomány közérthet megjelenítéséért, népszer sítéséért az írott és az elektronikus sajtóban a tudomány legkiválóbb m vel i közül. Dürr János megnyitja a díjátadó ünnepséget Balról: Vizi E. Szilveszter akadémikus, Dürr János, Hajdú Ferenc és Patkós András (Trupka Zoltán felvételei)

Piszkéstet felett derült az ég! A kép jobb alsó sarkában a Schmidt-távcs kupolája, nyitott kupolaréssel (Kuli Z. felvétele) családba tartozik, amelybe hasonló pályaelem , így vélhet en hasonló eredet kisbolygók csoportosulnak. Becsült átmér je kb. 1 km, azaz gömb alakúnak feltételezve térfogata mintegy fél köbkilométer, felszíne pedig pí (3,14) négyzetkilométer – nagyjából 314 hektárnyi szép terület. Parányi átmér je és a Marstól is távolabb keringése miatt még a legjobb láthatóságok idején sem fényesebb 19–20 magnitúdónál (ez kb. egy normál gyertyalátszó fényessége Párizs távolságából), azaz amat r m szerekkel elérhetetlenül halvány. Ett l függetlenül legyünk büszkék a legújabb magyar nev kisbolygóra, amely az emberi civilizáció id skáláit tekintve az örökkévalóságnak is megörökíti Patkós András részecskefizikus nevét! KISS LÁSZLÓ Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

167

A DÍJAZOTT EL ADÁSA

A tudományos alkotás és hatása természetr l szerzett tudásunkat a csiszolt gyémánt szépségével veteked természettörvényekben foglaljuk össze. Egy-egy tömör szimbólumokkal kifejezett, Newton, Maxwell vagy Einstein nevéhez kapcsolt természettörvény teljesít képessége a hozzájuk vezet résztörvényeknek és az azokból kibontható következtetéseknek a mikrovilágtól az extra-galaktikus tartományokig terjed , univerzális érvényességében jelenik meg. E komplex eszköztár részletekbe men elsajátítása az alapja a kutató fizikus és kémikus, a tervez mérnök vagy a fizikai eszközökkel diagnózist állító orvos sikerességének. A szélesebb társadalom nem a szakmai résztudások közös gyökerét értékeli, sokkal inkább az emberi létnek a világ egészébe való harmonikus beillesztésében fogadja el, vagy éppen kérd jelezi meg a tudomány szerepét. Az emberközéppontú világfelfogásokhoz (minden vallás alapvet en ide tartozik) képest a tudományos világkép alakulásában megnyilvánuló tendenciák sokakat elbizonytalanítanak. Az a szimmetria-elv, amelyik szerint a Világegyetem bármely pontjából nézve ugyanazt az arcát mutatja, vagy az a megállapítás, amely szerint a mikrovilág törvényei megnyilvánulásaiban a mindennapos tapasztalatból lesz rt ok-okozati felfogás sérül, sokakat elidegenít a tudománytól. Mintha az emberi lét értelmét vonná kétségbe a Világegyetem mérhetetlen nagy és a szubatomi világ mérhetetlenül kicsiny objektumainak az ember létezésére érzéketlen világa. Nem mindenki osztozik a kutatóknak abban a meggy z désében, hogy tudásunk szüntelen kiterjesztése a legnagyobb és a legkisebb méretek tartományára – Saint-Exupéry-t idéz kifejezéssel – valójában az Univerzum emberhez szelídítésének, humanizálásának folyamata. Azokat a tudományos alapokra épített emberi lépték eszközöket, amelyeket valaha is emberellenes módon használtak, a közvélemény szorosan vett alkalmazási körükt l elszakítva, általános tudománykritikai szimbólumokká stilizálta. A tudományos igazságok bizalommal társuló befogadására akkor van esélyünk a nagyközönségnél, ha új, nagy hatású, pozitív töltet metaforákat tudunk hozzákapcsolni a tudomány el rehaladásához. Érdemes felfigyelni a Naprendszeren kívüli Föld-típusú bolygók kutatása iránti pozitív érdekl désre, amely megalapozza a sokkal szélesebb spektrumú asztrofizikai kutatások társadalmi elfogadottságát. Aktualitása miatt is érdemes pozitív példaként megismerkedni Tom Kibble-nek, az Imperial College professzorának munkásságával, aki (társaival, Carl Richard Hagennel és Gerald Guralnikkal) néhány hónappal Peter Higgs után publikált munkájában bizonyító erej el relépést tett az elemi részecskék tömegének eredetét értelmez , 2013ban Nobel-díjat ér felismerés érvényességével kapcsolatban. Ennek a felfedezésnek a következményeit igen bonyolult technikai eljárásokkal, további Nobel-díjjal jutalmazott alkotásokban dolgozták ki, majd a segítségükkel el re jelzett jelenségeket óriási kísérleti apparátussal ellen rizték. Mindennek a sok évtizedes er feszítésnek a részleteit a nagyközönség nem értékeli, legfeljebb az LHC mindent eldönt kísérleti berendezésének 10 milliárd dolláros költsége hallatán szisszen fel. Kibble professzor sem mutatott érdekl dést a gyorsítós részecskefizikai kísérleteket értelmez bonyolult részletek kidol-

A

168

gozása iránt. Kivételes invenciójával az Univerzum fejl déstörténetében is rátalált a Brout–Englert–Higgs (BEH-)mechanizmus helyére. Felismerte, hogy az Univerzum történetében az egymással oksági kapcsolatban nem lév kozmikus tartományokban egymástól függetlenül végbement BEH-hatás e tartományok találkozási határán egzotikus tulajdonságokkal, például mágneses töltéssel rendelkez objektumok létrejöttére kellett vezessen. A mikrovilág és a kozmológia jelenségeinek öszszekapcsolása egyszerre keltett a tudományos körökön messze túlterjed érdekl dést és indított el a szakmában egy teljesen új alkotó irányzatot. A mágneses töltések el fordulási gyakoriságára vonatkozó, sok évtizedes hiábavaló keresés negatív tapasztalata és Kibble megfontolásainak parancsoló világossága között feszül ellentmondás egyik ösztönz je lett az Univerzum srobbanás utáni ún. inflációs fejl dési szakasza feltételezésének. Részletesen kidolgozott következményei adják a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás eredetér l és az els galaxisok kialakulásáról rohamosan növekv ismeretanyag értelmezési keretét. Kibble asztrofizikai jóslatai elegáns matematikán alapulnak, de a nagyközönségnek is érzékletesen szemléltethet k. Feltételezem, hogy Kibble professzor 1976-os dolgozatára vezet gondolatait egy akkor friss, nagy visszhangú, ám kés bb visszavont bejelentés ösztönözhette, amely mágneses töltés részecskét vélt észlelni a kozmikus részecskezápor nagy energiájú (kemény) komponensében. Erre a feltevésre egy 1975-höz köt d személyes emlék vezet, amikor a Természet Világa akkor frissen munkába lépett szerkeszt je (ma f szerkeszt je) épp a mágneses monopólus vélt észlelésér l szóló közleményt nyomta a kezembe, és kérte, írjak róla ismertetést. Els tudománynépszer sít cikkem megírása vezetett el a mágneses töltés elméletér l és megfigyelésének próbálkozásairól szóló addigi szakirodalom áttanulmányozásához, amely ismereteimet aztán 1975–1977-ben, a kvarkok megfigyelhetetlenségének egyik elméleti modellje vizsgálata során kutatóként is hasznosítani tudtam. A hatásos tudományos munkához nem árt egy kis egzotikum, szokatlanság, amivel azonban nem szabad visszaélni. A tudományos fogalmak megjelenítése a nagyközönség számára akkor igazán hatásos, ha nemcsak maguk a kutatók, hanem filozófusok, írók és más m vészek használják valamelyiket adekvát hasonlatként. Zárásul, nem a fizika legújabb fejleményeib l idézek, hanem a XIX. század közepér l. A tudományos fogalmat használó hasonlatnak a legnemesebb emberi érzések kifejezésére való alkalmasságát Lev Tolsztoj is bizonyította Háború és béke cím regényében, amikor Pierre Bezuhov a borogyinói ütközet el estéjén Andrej Bolkonszkij herceggel folytatott szenvedélyes beszélgetését követ en a következ mondattal ébred rá a harcra készül katonák között ténferegve érzékelt, ám, a hétköznapokban soha nem tapasztalt hangulat magyarázatára: [Pierre] „felfedezte a hazafiasságnak azt a lappangó (latens) h jét – ahogy a fizikában mondják –, amely ott volt mindenkiben, akit csak látott; ez megvilágította el tte, hogy miért olyan nyugodtan, szinte könnyelm en készülnek a halálra.” (L.N. Tolsztoj: Háború és béke, Makai Imre fordítása) Ezzel az egyetlen mondattal a kor fontos fizikai irányzatát, a termodinamikát bizonyára ismer egykori tüzértiszt felülmúlhatatlanul állította párhuzamba az els rend fázisátalakulásban, a két fázis bels energiáinak különbségéb l az átalakulás h mérsékletén felszabaduló h mennyiséget és a hétköznapokban észlelhetetlen (nem a kokárdás melldönget kr l beszélek), ám válsághelyzetben egyszerre egy közösség minden tagját magával ragadó patriotizmust. Mindnyájunk álma, hogy tudásunkat hatásosan, a társadalmat pozitív cselekvésre ösztönözve adjuk tovább. PATKÓS ANDRÁS Természet Világa 2014. április

BIOFIZIKA

Polarizációs bögölycsapdák Második rész

Folyadékcsapda gazdakeres n stény bögölyök a hagyományos sátorcsapdával is megfoghatók, amely egy kúp vagy piramis alakú sátorból és annak csúcsában egy rovargy jt edényb l áll. A sátor alatt egy optikailag vonzó csalitárgy (fényes fekete gömb) függ. A bögölyvonzó-képességet például párolgó szén-dioxiddal, ammóniával, fenollal vagy acetonnal növelik. E sátras csapdák kizárólag a vérszívásra alkalmas gazdaállatot keres n stény bögölyöket fogják meg, mivel a fényes fekete csaligömb a gazdaállatot imitálja. Megmutattuk, hogy a vízkeres hím és n stény bögölyök csapdába ejthet k egy szabadalmaztatott, id járásálló, vízzel és olajjal töltött, földre helyezett, fekete tál-

meg a klasszikus sátorcsapda hatékonyságát. Utóbbi egy piramis alakú fehér hálóból (tüllvászonból) készült, fémvázra er sített sátorból és az alatta, a föld fölött 1 m magasan lógó, fényes fekete gömbb l (50 cm átmér j strandlabdából) állt. A folyadéktálcák és sátorcsapdák által fogott bögölyöket rendszeresen begy jtöttük, leszámolTerepkísérletek folyadéktálcás tuk, etil-alkoholban konzerváltuk a kés bbi és sátras bögölycsapdákkal meghatározáshoz, a csapdák sorrendjét pedig véletlenszer en váltogattuk. A polarizációs folyadékcsapdánk egy kör Az 1. magassági kísérletben (2A. ábra) alakú (átmér = 50 cm) fekete m anyag tál- 3, illetve 4 folyadékcsapdát helyeztünk a ca (mélység = 2 cm), aminek oldalán fém földt l 0; 0,5; 1; 1,5; illetve 2 m magastúlfolyócs van (1. ábra). A tálcába 2 liter ságban, egymástól vízszintesen 2 méterre. csapvizet, majd 1 liter étolajat töltünk. Az A 2. magassági kísérletben (2B. ábra) utóbbi vékony réteget alkot a vízen, mivel az egyik folyadékcsapdát a földre helyeztük, míg a másikat ett l 10 m-re egy 20 cm magas, csonkakúp alakú, er sen és vízszintesen poláros fényt visszaver emelvényre, amit beragasztózott fekete m anyag fólia borított. Mivel a földb l kiemelked emelvény messzir l jobban látszott, ezért azt reméltük, hogy a megemelt folyadékcsapda több bögölyt fog a földön lév nél. Az 1. kombinációs kísérletben (2C. ábra) hagyományos sátorcsapdát és t le 10 m-re lé1. ábra. (A) A TabaNOid® polarizációs folyadékcsapda, ami egy fekete, kör alakú, 50 cm v kombinált csapdát használátmér j tálcából és az oldalán lév alumínium túlfolyócs b l áll. A csapdát el ször 2 liter tunk. Utóbbi egy sátorcsapdából csapvízzel kell feltölteni, amíg a víz el nem kezd kifolyni a túlfolyón, majd 1 liter étolajat és alatta folyadékcsapdából állt. kell ráönteni a vízre. (B) A túlfolyócs közeli fényképe, amin keresztül kifolyik a fölösleges A 2. kombinációs kísérletben víz, miközben az olaj a tálcában marad (2D. ábra) egymástól 7 m-re lév három különböz csapdát hasonlítottunk össze: (i) sátorcsapcával is (1. ábra), mivel a fekete folyadék- s r sége kisebb a vízénél. Es ben a fölös- dát, (ii) folyadékcsapdát, és (iii) a kett felszínr l tükröz d er sen és vízszintesen leges víz a túlfolyócsövön át távozik, de az kombinálásából adódó csapdát. poláros fény vonzza a polarotaktikus bö- olajréteg a felszínen megmarad. A folyaA folyadékcsapda fénypolarizációs tugölyöket. Terepkísérletekben (2. ábra) há- dékcsapda vízszintes, fekete felülete er sen lajdonságait a 3. ábra mutatja napsütötte rom különböz bögölycsapda hatékonysá- és vízszintesen poláros fényt tükröz, ami és árnyékos esetben a szoláris meridiángát hasonlítottuk össze: (i) hagyományos vonzza a polarotaktikus bögölyöket. Kísér- hoz képesti különböz irányokból mérve. sátorcsapda, (ii) új, polarizációs folyadék- leteinket 2009–2012 nyarán gödi és szoko- A fekete olajfelszínr l visszaver d fény csapda, és (iii) e két csapda kombinációja. lyai lovastanyákon végeztük. A magassági minden meteorológiai viszony között er Megmutattuk, hogy a kombinált csapda kísérleteinkben a folyadékcsapda bögöly- sen és vízszintesen poláros (napsütésben 2−8-szor több bögölyt fog, mint a klasz- fogó-képességét vizsgáltuk a talajszintt l a Naphoz képesti látóiránytól függetleszikus sátorcsapda egyedül. A kombinált mért magasság függvényében, míg a kom- nül). Ez az oka annak, hogy a folyadékbögölycsapda nagyobb hatékonyságának binációs kísérletekben azt tanulmányoztuk, csapda minden körülmény között vonzó a oka, hogy nemcsak a gazdakeres n sté- hogy a folyadékcsapda mennyire növeli polarotaktikus bögölyök számára.

A


nyeket, hanem a vízkeres hím és n stény bögölyöket is elejti. Eredményeink fényében javasoljuk a hagyományos sátorcsapdának az új, polarizációs folyadékcsapdával való kiegészítését a bögölycsapdázóképesség növelése érdekében.

169

BIOFIZIKA

2. ábra. A hagyományos sátorcsapdákkal és az új TabaNOid® polarizációs folyadékcsapdával folytatott bögölykísérletek

A folyadékcsapdát a földre kell helyezni Az 1. magassági kísérletben (2A. ábra) a folyadékcsapdák közül kizárólag csak a földre helyezett (magasság = 0 m) tálca fogott hím és n stény bögölyöket, míg a magasabban lév k egyet sem csapdáztak. A 2. magassági kísérletben (2B. ábra) a földön lév folyadékcsapda a bögölyök 94,3%-át, míg a 20-cm magasan a fekete ragacsos emelvényre helyezett csapda a bögölyök 5,7%-át fogta. A ragacsos emelvény szignifikánsan kevesebb bögölyt fogott (0,7%), mint a rajta lév folyadékcsapda (5%). A sátorcsapda fehér vászna gyakorlatilag polarizálatlan (polarizációfok d < 10%) fényt vert vissza, aminek rezgéssíkja a vízszintest l eltért. A fényes fekete gömb szélér l er sen poláros fény (d > 50%) tükröz dött, különösen akkor, ha a visszaver dés szöge a Brewster-szöghöz volt közeli. A gömb egyéb területeir l visszaver d fény gyengébben (d < 50%) polarizálódott. A polarizáció síkja a gömb minden pontjában koncentrikus irányú volt a gömb közép-

170

pontjához képest.

A sátor- és folyadékcsapda együttes használata a leghatékonyabb Az 1. kombinációs kísérletben (2C. ábra) a sátorcsapdából és az alatta lév folyadéktálcából álló kombinált csapda a bögölyök 71%-át (sátor: 37,6%, csak n stény, folyadék: 33,4%, n stény és hím) fogta, míg a sátorcsapda folyadéktálca nélkül a bögölyök 29%-át (csak n stény), ami szignifikáns különbség. Bár a kombinált csapda sátra több (37,6%) bögölyt fogott, mint az alatta elhelyezett folyadéktálca (33,4%), ez nem jelent s különbség. A 2. kombinációs kísérletben (2D. ábra) a kombinált csapda a bögölyök 49,3%-át fogta meg, az egyedülálló folyadékcsapda 44,7%-ot, míg az egyedüli sátorcsapda csak 6%-ot, mely különbségek számottev ek. A kombinált csapda folyadéktálcája sokkal több (39,3%) bögölyt fogott, mint a sátras része (10%). A kombinált csapda tehát akár 8-szor hatékonyabb is lehet, mint önmagában a

hagyományos sátorcsapda. A sátorcsapdák kizárólag n stény bögölyöket fogtak, míg a folyadékcsapdák hímeket és n stényeket egyaránt. Az új folyadékcsapda nagy el nye, hogy a hím és n stény bögölyöket egyaránt és minden meteorológiai körülmény között vonzza az általa visszavert er sen és vízszintesen poláros fénnyel. A bögölyök megfogását a víz felszínén úszó vékony olajréteg biztosítja, ami nedvesíti a bögölyök kitintestét, így megakadályozza, hogy a rovarok elrugaszkodjanak róla. A csapda es állóságáért a tálca oldalán lév víztúlfolyó felel. Es ben a tálcába hulló víz lesüllyed az olaj alá, és a fölösleges víz kifolyik a túlfolyón. Így az olajat nem éri veszteség, ráadásul a víz párolgását is megakadályozza. A földre helyezend folyadéktálcával kiegészített sátorcsapda (kombinált csapda) 2-8-szor több bögölyt fogott, mint az egyedüli sátorcsapda. A kombinált csapda megnövekedett hatékonyságának oka az, hogy egyszerre vonzza a gazdaállatokat keres n stény és a vízkeres hím és n stény bögölyöket. Ezért tehát a klasszikus sátorcsapdát érdemes kiegészíteni a hozzá képest egy nagyságrenddel olcsóbb polarizációs folyadékcsapdával. Mivel a folyadékcsapdát a földre kell helyezni, ezért olyan helyekre érdemes telepíteni, ahol az állatok nem juthatnak a közelébe, nehogy kiborítsák, illetve megigyák az étolajos vizet. Amint az kísérleteinkb l kiderült, emelvényre nem helyezhet a folyadéktálca, mert akkor nem fog bögölyt. A bögölyök kétféle polarotaxissal rendelkeznek: (1) A hím és n stény bögölyök a vízszintesen poláros fény alapján keresik a vizeket. Ekkor a polarizációs információk közül a fény rezgéssíkja a meghatározó. (2) A n stény bögölyök a vérszívásra alkalmas gazdaállatokat részben a kültakarójukról visszaver d fény polarizációja alapján találják meg. Egy gazdaállat annál vonzóbb egy n stény bögöly számára, minél nagyobb a róla visszaver d fény polarizációfoka. A gazdaállatról viszszaver d fény polarizáció-iránya helyr l helyre változik (függ leges, vízszintes és ferde is lehet). Ezért, amikor egy n stény bögöly gazdaállatot keres, a polarizációirány lényegtelen számára, és csak a polarizációfok vezérli a polarotaxisát. A hagyományos sátorcsapdában lógó fekete csaligömb kizárólag a n stény bögölyöket vonzza, mivel a gömb gazdaállatot utánoz. Vizsgálataink szerint a fekete gömbnek sima, fényes felület nek kell lennie a hatékonyság érdekében. Ekkor a gömb er sen poláros fényt ver vissza csakúgy, mint a bögölyök sötétsz r gazdaállatai. Ha a sátorcsapda Természet Világa 2014. április

BIOFIZIKA

3. ábra. A TabaNOid® polarizációs folyadékcsapdáról készült fényképek, a spektrum zöld (550 nm) tartományában képalkotó polarimeriával mért polarizációs mintázatok (d polarizációfok, függ legest l mért polarizációszög), és a bögölyök által vizuálisan víznek érzékelt területek (melyekre igaz, hogy d > 20% és 80o < < 100o) napos (A, B, C) és borult (D, E) id ben a Naphoz képesti különböz irányokból nézve. SzM irányában: a polariméter a szoláris meridián irányába nézett. ASzM irányában: a polariméter az antiszoláris meridián irányába nézett. SzM-ra mer legesen: a polariméter a szoláris meridiánra mer leges irányba nézett. Az árnyékos esetekben (D, E) a csapdát az égbolt minden irányából érkez , a felh zeten szóródó fény világította meg. A polariméter optikai tengelye a vízszintessel -35o szöget zárt be. A 3. sorban a fehér nyilak a csapda olajfelszínér l visszaver d fény polarizációjának irányát mutatják csaligömbjét matt fekete gömbbel helyettesítjük, akkor a csapda hatékonysága drasztikusan lecsökken. Végül megemlítjük, hogy a kombinált csapdabeli folyadéktálca kiváltható bögölypapírral is (ragacsos, fekete, vízszintes lappal, ami ugyancsak er sen és vízszintesen poláros fényt ver vissza). ! HORVÁTH GÁBOR–EGRI ÁDÁM–HERCZEG TAMÁS–ANTONI GYÖRGYI–MAJER JÓZSEF–KRISKA GYÖRGY

Irodalom Blahó, M.; Egri, Á.; Báhidszki, L.; Kriska, G.; Hegedüs, R.; Åkesson, S.; Horváth, G. (2012) Spottier targets are less attractive to tabanid flies: on the tabanid-repellency of spotty fur patterns. Public Library of Science ONE (PLoS ONE) 7(8): e41138. doi:10.1371/journal. pone.0041138 + supporting information Blahó M., Egri Á., Báhidszki L., Kriska Gy., Hegedüs R., S. Åkesson, Horváth G. (2012) A foltos kültakaró el nye. Természet Világa 143: 265-268 Blahó, M.; Egri, Á.; Száz, D.; Kriska, G.; Åkesson, S.; Horváth, G. (2013) Stripes disrupt odour attractiveness to biting horseflies: Battle between ammonia, CO2, and colour pattern for dominance Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

in the sensory systems of host-seeking tabanids. Physiology and Behavior 119: 168-174 Egri, Á.; Blahó, M.; Sándor, A.; Kriska, G.; Gyurkovszky, M.; Farkas, R.; Horváth, G. (2012) New kind of polarotaxis governed by degree of polarization: attraction of tabanid flies to differently polarizing host animals and water surfaces. Naturwissenschaften 99: 407416 + electronic supplement Egri, Á.; Blahó, M.; Száz, D.; Kriska, G.; Majer, J.; Herczeg, T.; Gyurkovszky, M.; Farkas, R.; Horváth, G. (2013) A horizontally polarizing liquid trap enhances the tabanid-capturing efficiency of the classic canopy trap. Bulletin of Entomological Research 103: 665-674 Horváth G., Kriska Gy. (2009) Kedves Olvasónk! Poláros fénnyel a bögölyök ellen. Élet és Tudomány 64: 34 Horváth O., Horváth G. (2013) Miért foltos a zsiráf? Zsiráf Diákmagazin 2013/01: 36-39 Kriska, G.; Bernáth, B.; Farkas, R.; Horváth, G. (2009) Degrees of polarization of reflected light eliciting polarotaxis in dragonflies (Odonata), mayflies (Ephemeroptera) and tabanid flies (Tabanidae). Journal of Insect Physiology 55: 1167-1173 Kriska Gy., Horváth G. (2012) Nappali fénycsapda – A fekete sírkövekt l a zebrák csíkozásáig. Természetbúvár 67(5): 32-34 Trupka Z., Horváth G. (2013) A polarizált fényt l a bögölycsapdáig. Élet és Tudomány 68: 620-621

Vajda B., Horváth G. (2013) Hazai kutatások lovas témában I. Bögölyirtás lólépésben: A magyar biofizika eredményei a legel kön. Lovas Nemzet 19(7): 40-43

Köszönetnyilvánítás Kutatásunkat az EuFP7 TabaNOid232366 pályázat támogatta. Köszönettel tartozunk az Alexander von Humboldt Alapítványnak az eszköztámogatásért, továbbá Viski Csabának (Szokolya) és Simon Istvánnak (Göd), akik helyet biztosítottak kísérleteinknek a lovastanyáikon. Köszönjük Buza Orsolyának, Havasi Andrásnak (MFKK Feltalálói és Kutató Központ Szolgáltató Kft., Budapest), Dr. Barta Andrásnak (Estrato Kutató és Fejleszt Kft., Budapest), valamint Blahó Miklós és Száz Dénes doktoranduszoknak (ELTE Környezetoptika Labor) a terepkísérletek során és azok eredményeinek kiértékelésében nyújtott segítségüket. Hálásak vagyunk Gyurkovszky Mónikának és Prof. Farkas Róbertnek (Szent István Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék, Budapest), amiért meghatározták a csapdáink által fogott bögölyöket.

171

EMLÉKÉV

VÁSÁRHELYI TAMÁS

Herman Ottó, a tudománykommunikátor 2014-ben Herman Ottó halálának 100. évfordulója van. Herman Ottó több okból is méltó arra, hogy megemlékezzünk róla. Élete, személyisége, munkamódszere, hazaszeretete a mai napig példaként szolgálhat számunkra. Ez minden nekrológíróját megindította, olyannyira, hogy egyikük (komoly „tudományos szakférfiú”) a tündéri jelz t társította személyéhez, másikukból dagályos mondatok sokaságát hívta el , és így tovább. Most, 100 év múltán is meglep en eleven az az életm , ami ránk maradt. Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket smes-

nevezhetnénk. Herman Ottó életm ve, és a róla írott életrajzok (Lambrecht Kálmán és Varga Domokos m vei), illetve számos más írás elérhet az interneten. Megengedhet talán, hogy ezúttal zoológiai tevékenységének egy markáns területére koncentráljunk, aminek máig ható érvényességét nemigen lehet megtagadni.

Hogyan születik egy autodidakta zoológus? Apjától tanulta a természet szeretetét, a madarak megfigyelésének örömét a Bükk erdeiben csatangolva. Bécsben, lakatosinas „végzett-

Veress Zoltán fest m vész 1913-ban készített képei Herman Ottóról és feleségér l terségekként értékelte. Kiváló srégészként felismerte a bükki semberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen. Függetlenségi (ellenzéki) politikusként a parlamentben csatározott bármilyen jó ügyért. E csaták közti „békeid kben” azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gy jtse, a létez magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje, közben a madártan is virágozzon hazánkban. Pályáján fontos szerep jutott az ismeretterjesztésnek, a publicisztikának, olyannyira, hogy mai fogalommal akár igazi véleményformálónak

172

séggel”, a Naturhistorisches Museum kiállításaiban majd gy jteményeiben kezdte tanulmányozni az egyenesszárnyúakat. Beleszeretett a múzeumi mili be, megtanulta a múzeumi rovargy jtemény okszer használatának lehet ségeit. Apjának halála lehetetlenné tette további tanulmányait, minden egyéb tudására és készségére saját szorgalmából tett szert. Az Adria partján állomásozott mint katona – és figyelte a tenger állatvilágát. K szegen (amikor olyan sikertelenül próbált fényképészetb l megélni, hogy egész életére szakított a fotóval, mint illusztrációs eszközzel) a jeles madarász, Chernel Kálmán mellett tanulta a madártömést. Kolozsváron már va-

lóságos múzeumi munkát végzett a szintén polihisztornak tartott Brassai Sámuel mellett. A szétszórt állattani példányokból tervszer gy jtések és szakszer preparálás révén tisztességes állattani gy jtemény hozott létre. A szabadban, a természetben való vizsgálódás iránti er s szenvedélyét éppenséggel kritizáltak is a kortársak. A kabasólyomról írott els közleményében már határozott hangon jelennek meg a madár viselkedésének alapos megfigyeléséb l fakadó, a téves táplálkozási ismereteket korrigáló állításai. A madarászat mellett hozta létre a ma is jó állapotban lév egyenesszárnyú- (szöcske, sáska, tücsök) gy jteményt, és megkezdte a pókok tanulmányozását is. Közben részt vett a város pezsg szellemi életének szervezésében, illetve maga is tartott el adásokat, amellett, hogy két helyi lapnak is munkatársa lett, s publicisztikái is megjelentek. Kolozsvár után mint „szellemi szabadfoglalkozású” (avagy, saját szavaival mint „földönfutó kacagó semmi”) végezte a magyar pókfauna rendszeres gy jtését, megfigyelését és leírását. Ami ebb l a legjelent sebb új eredmény: a pókok életmódjának, „biológiai rendszerének” kétnyelv (magyar és német) bemutatása, ami t országos, s t európai jelent ség pókásszá avatta. Mire megérkezett Pestre, már készült els jelent s tudományos m ve, a Magyarország pókfaunája (1876 és 1879 között jelent meg a három kötet). Ez a ma kissé szokatlan életpálya a volt lakatosinast a Nemzeti Múzeumba, annak 1870-ben megalakult Állattárába vezette.

A Nemzeti Múzeumban 1875. február 24-én Trefort Ágoston kinevezte rsegédnek a Nemzeti Múzeum Állattárába. Hamarosan lakást is kapott a múzeumban, a mai Múzeum utca és a Múzeum körút sarkán, a földszinten. Miután ekkor még alig dolgozott itt zoológus szakszemélyzet, nyilvánvalóan több állatcsoportban való jártasságot, aktív gy jt , kutató, rendszerez munkát vártak t le. Nem kerülhet ki az a megállapítás, hogy ennek az elvárásnak nem felelt meg igazán. A jellemz en nyugodt, higgadt, aprólékos muzeológusi habitusok és az lobogó személyisége ismeretében ezen nem is csodálkozhaTermészet Világa 2014. április

EMLÉKÉV

Az egyetlen Herman Ottó-preparátum a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgy jteményében: ugartyúk tunk. És mégis meghatározó az, amit itt végzett: a jó pillanatban volt a jó helyen. Az igazán koros természetrajzi múzeumok legtöbbje a XIX. század végéig hasonló fejl désen ment keresztül (Vásárhelyi: A koporsószekrényt l az élménytárig. A természettudományi kiállítások evolúciója. Természet Világa 2002. II. különszám). Az újkori múzeum stípusa a kuriózumok gy jteménye volt, legtöbbször magánkézben vagy egyházi, iskolai (egyetemi) tulajdonban. Linnével (XVIII. sz. közepe) elérkezett a rendszerezés igénye, kialakultak a szakgy jtemények. A múzeumi munka gerincét taxonómiai munka, a gy jtés, a rendszerezés, a fajok leírása jelentette. (Rengeteg nem eléggé ismert állatcsoport esetében, mint az ízeltlábúak zöme, ez a feladat még ma is!) Darwinnal fémjelezhet en (XIX. sz. közepe) érkezett el a fajok egymásra hatásának, evolúciós kapcsolatának, és a fejl déstörténeti rendszernek a gondolata. Néhány évtized múlva az ökológiai, cönológiai kapcsolatok kutatásának igénye jelent meg a múzeumi terepmunkákban. Ekkor nemcsak a fajok egymással kölcsönhatásban alakuló evolúcióját, hanem a fajok populációinak kapcsolatát is vizsgálják. Hazánkban a fokozatosan darwinistává (s t egyértelm en szociáldarwinistává) váló Herman Ottó, aki a rendezett szakgy jteménnyel kezdte, kés bb az egyik úttör volt ebben az irányban. A Tudományos Akadémián a teremtés tanát védelmez Haynald érsekkel kapcsolatos megpróbáltatásait oly szemléletesen írta meg egy levélben, hogy az párbeszédes formát is ölthetett több életrajzában. Eleven, szókimondó stílusa, amivel írt, érvelt, támadott, védekezett, sok kortársát befolyásolta, ösztönözte, és nagy hatású még ma is. Herman Ottó tehát a pókok taxonómiai feldolgozásán túl „biológiai”, azaz cönológiai kapcsolataikat is megfigyelte és leírta, rendTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

szerezte, s t a populációdinamika, az ökológia küszöbére is eljutott, emberölt k tudományos evolúcióját lépve meg avval „a fölséges idealizmussal, mely az ifjúság természetadta el joga” (amint írta róla Erd dy, 1983,.319.). Igaz, 40 évesen már nem volt egészen fiatal, de hát tudjuk róla, hogy nem volt a szokásos mércével mérhet . Munkamódszerér l így ír Pungur Gyulának: „Ne habozzék, hanem fogjon hozzá erélyesen és elfogulatlanul… Ne törje eszét a könyvek hiányán, mert nem az a feladat, hogy mások eszét írja az ember, hanem az, hogy saját tapasztalatait adja. Nem könyvekr l, hanem prücskökr l kell írni. Nekem az a módszerem, hogy kidolgozom a családokat a magam belátása szerint s csak azután olvasok reá.” Mai fogalmaink szerint úgy jellemezhetnénk ezt a munkamódszert, hogy találkozott egy jelenséggel, amire nézve hipotézist alkotott, majd megpróbálta hipotézisét és a szakirodalmi ismereteket összeegyeztetni, és hozzá tehetjük, hogy ha mást tapasztalt, mint amit bármely jeles szerz állított, akkor vitatkozott körömszakadtáig, a maga igazát védve. Nemcsak Pungurnak volt támogatója, hanem sok fiatalt segített az induláskor. Biró Lajost is indította a világ túlsó felére, ÚjGuineába, 7 éves gy jt útra (Vásárhelyi: Biró Lajos emlékezete. Természet Világa 137. évf. 2006. július). A kíméletlen sors sajnálatos ténykedésének, az 1956-os t zvésznek köszönhet en a Természettudományi Múzeum Madárgy jteményében Herman Ottótól ma mindössze egyetlen példányunk van. Ez egy trófeának kitömött ugartyúkfej. A hátoldalán felirat: „Kitömte Herman Ottó a 60-as évek elején s atyámnak adta. Ez volt az els kitömött madár, amelyet láttam.” A felirat attól a Chernel Istvántól származik, Csiby Mihály grafikája Herman Ottóról

aki majd megírja Magyarország els madártani összefoglalóját, s akinek így pályakezdésénél, majd kés bbi munkálkodásánál is ott találjuk Herman Ottót.

A Természetrajzi Füzetek szerkeszt je 1877-ben Herman Ottó szorgalmazására és aktív közrem ködésével önálló folyóiratot indított a múzeum. Szerkeszt je maga. Szépen fogalmazza meg az új folyóirat küldetését: „Az els közlés a fáklya, vagy legalábbis pislogó mécs, mely az ismeretlen térre veti a világosság els sugarát; e világosság nyomán halad a vizsgálódás; ez éleszti a lángot, s mind jobban világítva, felderíti az ismeretlent. …mit akarhatnak végtére is a Természetrajzi füzetek? Annyi világosságot kisugározni, a

Halzsírszed kanál A magyar halászat cím kötetb l mennyi telik.” A folyóirat célja a magyar nyelven m velt tudomány el mozdítása, és annak a külföld számára való bemutatása volt. Az év végére, a 4. szám megjelenésére már 28 cserepartnerük volt, folyamatosan buzdították az el fizet ket is. Ez nem csak a magyar eredmények külföldi megismerését segítette el . A korabeli tudósok számára nagyon értékes volt – és ma is az – a csereként Magyarországra kerül folyóiratokhoz való hozzáférés lehet sége is. Nemcsak rendszertani munkák láttak napvilágot, hanem különböz természeti jelenségek leírása, magyarázatuk is szerepel az oldalakon. Már az els szám is színes táblákkal jelent meg Herman Ottó és mások finom rajzaival. Még növényeket is rajzolt, hogy a folyóirat megjelenését szebbé tegye. A jó startnak méltó folytatása lett: a 7. kötetben (1883) jelenik meg el ször Madarász Gyula tudományosan és m vészileg is jó min ség festménye egy madárfajról. A 9. kötetbe Klösz György, a korszak kiemelked kvalitású fotográfusa készített ábrákat, ezek az els fotóillusztrációk. A természet megörökítésének érdekében hozott kezdeményezéseit és a máig tartó hatalmas fejl dést a Magyar Természettudományi Múzeum áprilisban nyíló, és majd az ország több pontján megnyíló ki-

173

EMLÉKÉV állításban mutatja be. Minden számban megtaláljuk Herman Ottó szenvedélyes, változó témájú írásait. „F elv gyanánt el ttünk csak ez állhat: a mit írtunk, azt érthesse meg nemcsak a szó szoros értelmében vett szakember, hanem minden m velt magyar ember is.” Más gondolatai is megszólítanak minket, több mint egy évszázaddal kés bbieket: „A természetrajzi szakok mívelésének fontossága nem szorúl indokolásra: egész lételünkkel a természethez vagyunk f zve, s eszerint a természet ismerése legközelebbi érdekünk.” Vajon elérte célját? Eltelt majd másfél évszázad, s a természettudományos ismeretek nem igazán hatják át kultúránkat. A természett l is mintha egyre messzebb lennénk – bár változatlanul hozzá vagyunk f zve „egész lételünkkel”. A mai korban új és újabb jelenségek kötik le az emberek figyelmét. Most már nem elég a virtuális valóság, megjelent mellette és terjeszkedik a virtuális valótlanság is, az informatikai forradalom vívmányait egyre nagyobb étvággyal, habzsolva befogadó ifjúi társadalomban. A 10. kötetben búcsúzik az alapító szer-

Búbosbanka keszt , egyebek között azzal a megelégedett megjegyzéssel, hogy a kiváló tipográfia és grafikai színvonal és a tartalom megtette a magáét: a külföld figyelmét sikerült felkelteni a magyar tudományosság iránt. A folyóirat azután átalakult, és ma is létezik a Magyar Természettudományi Múzeum Annales-eként.

A „közmível ” A fenti idézetek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a közm vel dés akkoriban nem a népm veléssel sajnos lejáratott, leegyszer sített, kényszer vé, tehát nemszeretemmé tett tevékenység volt, hanem a közönség m vel dési és tudományos igényeinek felkeltése és kielégítése. Herman Ottó a maga korában remek el adássorozattal lehelt új lelket a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tevékenységébe, újdonság volt az is, hogy nagy rajzokkal illusztrálta el adásait. Ezek rendre megjelentek, mint más írásai is. A Természettudományi Közlönyben (a Természet Világa el djében) 195 cikke jelent meg! Hogy mi

174

A szitkárról Herman Ottó írt, de a lepkét talán Tömösváry Ödön illusztrálta, miközben a poloska-ábrákat Herman készítette zoológus-támogatójának, Horváth Gézának a cikkéhez hajtotta? Így írt err l egy cikkében: „…nekünk magyaroknak, mint minden más nemzetnek is, a tudomány egyetemességén kívül, mely az emberiség közös feladta és célja, még külön feladatunk is van, ti. a magyar nemzet közmível désének fejlesztése;… nyelvünk teljes elszigeteltségénél fogva a közmível dés minden lényeges tényez jét a magunk erejéb l kell megteremtenünk…” A „Természetrajz – nemzeti szellem” cím írásában Herman Ottó lényegében olyan témát feszeget, amely a mi korunkban is aktuális világszerte. Sok szó esik arról, hogy a tudomány öntörvény fejl dése miatt egyre inkább elszakad azoktól a közösségekt l, amelyek alapvet en támogatják, és amelyeknek a tudomány eredményeit érteniük, használniuk kellene. Ez mára világszerte oda vezetett, hogy a tudományok iránt gyanakvás, megnemértés támadt, megingott a tudományokba vetett hit. Az áltudományok hirtelen el retörését is sokan ezzel magyarázzák. Herman már akkor felismerte, hogy az analitikus és szintetikus gondolkodásmódnak együtt kellene léteznie, de az egyensúly felborult. És akkor is érvényes volt, ma is érvényes egy súlyos kérdés, a tudományos nyelv kérdése. Hogyan érthesse meg egy nemzet minden tagja, minden döntéshozója a tudomány eredményeit, szépségét, az eredmények alkalmazásának szükségességét, és – ne feledjük – a tudomány fenntartásának, támogatásának szükségességét, ha nincs a tudománynak m nyelve a nemzet anyanyelvén? És itt ne csak mai gondunkra, az angol nyelv el retörésére gondoljunk. Az is elég, ha a tudomány nincs közérthet en – a döntéshozók számára is érthet en – elmagyarázva. 1882 körül írja: „Siófokon szememet szúrta a soknem halászszerszám; kezdtem én azt jegyezgetni… hozzáfogtam a rajzo-

láshoz is. Az a sok magyaros mesterszó csak úgy csengett a fülembe… oly munkakedv, mondhatni lelkesedés szállott meg, mint még soha”. Sajnos itt a zoológus kutató karrierje megtörik, megkezd dik viszont a néprajzkutatóé. Azért a madártani kutatást és szervez munkát, az ismeretterjesztést nem hagyta abba. Megírta a Madarak hasznáról és káráról c. könyvét, mely ma is használatos, újra és újra megjelenik, csak a „hasznos” és „káros” fogalmáról vannak ma más elveink. Tanításainak egy része, különösen a természet megismerésére és védelmére vonatkozók, ma érvényesebbek, mint a saját maga idejében. Az idei emlékév egyik mottója egy szép idézet Herman Ottótól. Minden olvasójának írta: „…értelemb l fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szül anyjához, a természethez”. Álljunk meg egy percre ennél az „értelemb l fakadó”-nál. Már volt arról szó, hogy sokan fordulnak el a természettudományoktól mindenféle áltudományok miatt. A tanulóifjúság körében is van probléma a természettudományos kompetenciákkal, a reál tárgyakkal, ezek népszer sége nagyon megcsappant. Nemcsak nálunk van ez így, hanem az Európai Unió sok országában is. Ezért indította az EU el ször a Science and Society, majd Science in Society,

Illusztráció A magyar halászat cím kötetb l most pedig Science for Society programját, hogy a természettudományos és m szaki ismeretek és képességek mennél elterjedtebbek legyenek. A „kim velt emberf ket” a „közmível dés ügyét” ma máshogy nevezzük, de a gondolat lényege nem változott. Ezt azonban, ennek a folyóiratnak az olvasói pontosan értik és tudják. ! Természet Világa 2014. április

INTERJÚ

A tudatformálásra épül megoldásokban hiszek! Beszélgetés Vida Antallal, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Természetvédelmi Osztályának vezet jével – Tudjuk, a Wikipédiával mint forrással óvatosan kell bánni, de azért most belenéztem, mit írnak ott Herman Ottóról. Találtam is egy nagyon jó, szakszer szócikket. Nem Ön írta véletlenül? – Nem, de mi is ránéztünk, és találtunk is benne hibákat. A kollégáim dolgoztak rajta, de hogy a javításokat végül elfogadták-e, azt nem tudom. Mindenesetre ott már valaki nagy szerelemmel volt Hermann Ottó iránt… – A szerelem az Ön esetében is igaz, ugye? – Abszolúte. A szakmám szerint halbiológus vagyok. A magyar halászat könyve volt az els , amelyik még gyermekkoromban a kezembe került. Olyan volt ez, mint egy oltás, amit korán kap meg az ember. – Gyerekkorban az olyan könyvek, mint „A madarak hasznáról és káráról” is, nagyon megfogják az embert, mert jó a szöveg, ráadásul még szép rajzok is vannak bennük. De kés bb, az egyetemen, meg amikor már halbiológus az ember, nem néz kicsit másképp ezekre a könyvekre? – Lehet, hogy furcsa, de nem. Azt gondolhatnánk, hogy aki képes megérinteni a gyermeki lelket, az másfel l felületes, és tudományosan hibákat követ el. Az elmúlt egy évünk arról szólt, hogy mélyebben beleástuk magunkat Herman Ottó életébe. És amennyire belelátok más szakterületekbe is, mindenhol a hihetetlen precizitás, a különösen maximalista hozzáállás a jellemz , s persze a mindent átitató könnyed és nagyon személyes stílus. De visszatérve a kérdésére, „A magyar halászat könyve” cím kötetet forrásként még most is el -el veszem. F leg a különböz halfajok népi nevei miatt, ez az egyik er ssége a könyvnek. Amikor például halgy jtés során találkozunk valakivel, aki azt mondja, hogy ezt és ezt a halat fogta ebben a patakban, s ha nekem nincs meg els re, hogy ez melyik halnak a népies neve, akkor gyakran Herman Ottóhoz nyúlok vissza. Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

Vida Antal a Herman Ottó Emlékév megnyitó ünnepségén – Említette, hogy beleásták magukat Herman Ottó életm vébe. Ez azt jelenti, hogy tételesen átnézték, áttanulmányozták a több ezer dokumentumot? – Az egész életm vet lehetetlen átfogni, ahhoz Herman Ottónak kellene lenni. De például grafikusunk belefogott az illusztrációi tanulmányozásába, két humán végzettség kollégám az életrajz irányába indult el, van múzeumpedagógus is a csapatban, aki egyben zoológus is, pedig Herman Ottó múzeumi és zoológusi munkájával kezdett el foglalkozni. Egy téma van, amelyikre még egyáltalán nem sikerült szakembert találni, ez az srégészet. Látjuk az életrajzban az erre vonatkozó információkat, de ebbe még nem mélyedtünk bele. – Ebb l arra következtetek, hogy Herman Ottóról még nem készült nagymonográfia, modern szemlélet kritikai öszszegzés. Nem terveznek ilyesmit? – Néhány évvel ezel tt miskolci kutatók elkészítették a hihetetlen terjedel-

m bibliográfiát, nekünk pedig most az a tervünk, hogy ha sikerül megrendeznünk a kigondolt tudományos konferenciákat, akkor év végére megjelentetjük az el adások anyagát. Minden olyan tudományt érintenénk, amelyet Herman Ottó is m velt. – Az magától értet d , hogy egy ilyen évforduló emlékévet érdemel, de volt már rá példa, hogy valahogy elfelejt dött a dolog. Ebben az esetben ki tartotta ezt szem el tt, ki figyelt a dátumra? – A Nemzeti Környezetügyi Intézet két éve alakult, engem pedig 2012 decemberében kértek fel a Természetvédelmi Osztály vezetésére. Kértem egy kis gondolkodási id t. Két hét múlva álltam el ezzel az ötlettel. Emlékszem arra a két-három napra, amikor éjszaka felkeltem ellen rizni, hogy csakugyan 1914-e a dátum. Nehogy az legyen, hogy el állok valamilyen „zseniális” ötlettel, s aztán kiderül, hogy a dátum való-

175

INTERJÚ jában 1913 volt vagy 1915. Magamnak én fedeztem fel az évfordulót, de hogy mennyire volt általánosan tudott, mondjuk a Herman Ottó Múzeumban, vagy a Herman Ottó nevét visel iskolában, azt nem tudom. – Ismerve valamelyest az Ön „névjegyét”, eddigi munkásságát, valahogy nem nagyon fér bele a képbe, hogy egyszer csak egy hivatalban, egy osztály élén találjuk. – Igazából nekem se fért bele, ezért is kértem két hét gondolkodási id t. 13 éve a saját lábamon álltam, hivatalosan egyéni vállalkozó voltam. El tte azért a Természettudományi Múzeumban 14 éven át megtapasztaltam ezt az életformát is, bár az kicsit „alapkutatásszagúbb” volt ennél. Viszont éppen ez a 13 év volt az, amikor alapítottam egy civil természetvédelmi egyesületet. Megpróbáltam például egy viszonylag hoszszú vízfolyásnak, a Szent László Víznek az ökológiai állapotát felmérni. Közben láttam, hogy milyen reménytelen alulról elindítani akárcsak egy ilyen lokálpatrióta vállalkozást is. Tehát az ösztönzés megvolt bennem, s a kihívást is elég nagynak éreztem.

A magyar halászat könyvének címlapja, amely 1887-ben jelent meg – Találtam a neten fényképeket Önr l, s ezekb l számomra az derül ki, hogy nagyon laza környezetben él, egy csodabogár, aki mindennel foglalkozik, zenével, halakkal, vizekkel, általában a természettel, s t még rádiózott is, ez volt a Tordas Rádió. – Most is megvan még, ugyan csak a neten. 14 éve csinálom egyedül. Van egy hasonló nev m sorom is a Tilos Rá-

176

dióban, de azt már azok viszik tovább, akikkel annak idején belefogtam. Van is lelkiismeret furdalásom miatta, és vissza is szeretnék majd térni a Tilos Rádióhoz is , csak id és energia kérdése, hogy tudom-e vállalni. – Az Intézet nemrégen adta ki a Magyarország környezeti állapota 2013 cím jelentést, ennek az egyik fejezetét Ön írta. Ezek szerint van átfogó képünk arról, hogyan néz ki nálunk a környezet? – Nem merném azt mondani, hogy van. Amíg egy káros anyagnak a kibocsátását hétr l hétre, évr l évre vizsgálják, s ezt egy grafikonon ábrázolhatják, addig a természet az egésszel foglalkozik. Az egészre viszont csak valami egységesített mércét lehetne alkalmazni. Vannak próbálkozások a világban, hogy miként lehetne a Föld ún. egészségességi indexét meghatározni. Ebb l rögtön érezheti, hogy ez milyen rettenetesen bonyolult, nagyon sok szubjektív elemet tartalmazó dolog. De vannak sok-sok pénzt felhasználó globális vizsgálatok, amelyek nagyon-nagyon ijeszt eredményeket mutatnak. Csak azon múlik, hogy ez az egész zuhanás-e, szinte függ leges zuhanás, hogy milyen intervallumra húzzuk szét a grafikont. Ha 10–20–30 éves peridusokat nézünk, akkor a biológiai sokszín ség, a Föld egészségi állapota tulajdonképpen megállíthatatlan zuhanásban van. Szerintem katasztrofális a helyzet. Magyarország se tud függetlenedni a világ folyamataitól. – Mi se függetleníthetjük magunkat, de az mégse mindegy, hogy egy adott helyén a világnak, például a mi kis környezetünkben, megteszünk-e mindent, amit lehet. S itt térjünk vissza Herman Ottóhoz! A madarak hasznáról és káráról cím könyvében svájci tapasztalatairól írva megemlíti, hogy a kertekben mindenhol ott van a madáretet , s bizony milyen jó lenne, ha mi is ezt tennénk. Tehát mintákat ajánl szeretett népe számára. S a mai napig is úgy van, hogy bizonyos dolgokban máshol más a mentalitás. És nem feltétlenül kerül pénzbe a jó minták átvétele. Tudnak-e valamit tenni annak érdekében, hogy a fiatalság körében a kívánatos mentalitást er sítsék? – Ha már ezt a példát említettük, ismerem a történet folytatását is. Herman Ottó nem egyszer en csak felemelte a szavát, hogy nálunk is jó lenne madárodúkat, etet ket kihelyezni. Hazaérkezvén megkeresett egy embert, akinek leskiccelte az ott látott madáretet ket típus szerint, s rávette arra, hogy kezdje el készíteni ezeket. A ma használt etet k, odúk jó részét tehát Herman Ottótól „kaptuk”. Mint ahogy nagyon sok

minden mást is, amir l nem is tudunk. Az az ember, akit Herman Ottó megkeresett, a mai Duna-Dráva Nemzeti Park területén lakott, az emlékévben el is látogatunk oda, s a témáról lesz egy történeti áttekintés is. Visszatérve az eredeti kérdésére, ami engem nagyon motivált abban, hogy belevágjak ebbe a dologba, bár nem biztos, hogy ezt manapság jó hangoztatni, hogy sokkal inkább hiszek a tudatformálásra épül megoldásokban, mint a központilag irányított természetvédelemben. Egy kis faluban élek, ahol

A madarak hasznáról és káráról cím kötet els kiadásának címlapja az egyéni hozzáállásokon múlik, hogy – mondjuk – a pataknak a medre mennyire szemetes, mennyire nem. Az általános iskolában már 10 éve minden egyes felnöv generációnak tartok el adásokat, s hogy nekik van egy jókora patakjuk, azt jó páran akkor tudják meg. Pedig, bármennyire viccesen hangzik is, az iskola a patak partján fekszik. Csak jó ideig áthatolhatatlan dzsungel volt a patak partja, a gyerekeknek valójában csak egy árok. De amikor elkezdtem mesélni az ott él állatokról, jégmadár-felvételeket vittem be az órára, akkor elkezdett kialakulni egyfajta szeretetteljes viszony a környezettel. Azt nem mondom, hogy elértem a célomat, de az utóbbi egy-két évben nem nagyon látok új szemetet a patak partján. A gyerekek évente kétszer takarítják is. Nyilván innen vezet az út a valódi természetvédelemhez. Itt az Intézetben a f feladatunk a központosított természetvédelem jogalkotási, stratégiai részével foglalkozik, azonban ez a világ valahogy kicsit lenézi a köznevelést. El adást tartani egy iskolában olyan nem tudóshoz méltó feladat. De én a lelTermészet Világa 2014. április

INTERJÚ kem mélyén ezt gondolom kivezet útnak. – Ezt a köznevelési megközelítést nem lehetne valahogy intézményesíteni? – Ez az egyik kezdeményezésünk az emlékévben. Vásárhelyi Tamás, aki ennek a felfedez oktatásnak az egyik úttör je, munkatársaival elvállalt egy ún. Herman Ottó Vándortanösvény nev iskolai programot, amelyre Magyarországon minden iskola jelentkezhet. Tehát bárkihez ingyenesen elviszik a programot. A gyerekek így néhány óra alatt képet kaphatnak Herman Ottóról, a környezetükr l, a természetr l, ráadásul úgy, hogy maguk fedezik fel, járják be az utat, nem kívülr l tömik a fejükbe az ismereteket. Vannak még más elképzeléseink is. Nekem nemcsak biológusokra, hanem jó szervez képesség humán végzettség emberekre is szükségem volt, t lük az emlékév végével se szeretnék megválni. szintén remélem, hogy valamiféle köznevelési osztály, részleg létre fog jönni, amelyik tovább vihetné ezt a nálunk elég mostohán kezelt ügyet. A minisztériumoknak erre nem nagyon van energiájuk. Ha megnézzük a NeKI-vel rokon nyugateurópai intézeteket, azt tapasztaljuk, hogy ott az egyik legfontosabb funkció a köznevelés. Tehát nagyon örülnék, ha nálunk is kialakulhatna egy hatékonyan dolgozó köznevelési csapat. – A megemlékezések során foglalkoznak-e majd Herman Ottó politikusi, képvisel i pályafutásával is? Mert ez nagyon érdekes történet…. – És sok hasonlóság van benne a mai magyar valósággal. Állandó pénzhiánynyal küszköd emberr l van szó, tehát úgy t nik, az egyik motivációja az lehetett, hogy a parlamentben nyugodtabb álláshoz juthat…. – Ezt le is írták. – De az összes többi szakmáját szívb l, szeretetb l, érdekl désb l választotta. – Azért ezen a téren is volt meggy z dése. – Volt, de a múzeumi állásában is fontos motiváció volt, hogy ott fizetést kap. Ugyanakkor tény, hogy mindig is óriási igazságvágy volt benne. Tudjuk, hogy nem magyar családból származott, s hogy a magyar nyelvet sem az édesanyjától tanulta, s csak 7–8 éves korában tudott már úgy beszélni magyarul, hogy az iskolában nem lógott ki a sorból. El tte még heccelték a beszéde miatt. 1848-ban katonának akart állni, de még csak 13 éves volt. Aztán beérik és politikai szempontból is a legkövetkezetesebb hazafivá válik. Kés bb is, amikor már szinte mindenki megenged bb volt, Herman Ottó az utolsók egyiTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

HÍREK–ESEMÉNYEK keként Kossuthtal együtt még nyakasan kiállt a magyar szabadságért. Szegednek is, Karcagnak is volt a képvisel je, tehát a helyi ügyeket is vitte, de igazán a magyarság nagy problémái izgatták. Például az, hogy hogyan viszonyulunk Európához, tehát a Nyugathoz, s mindig érzékelte a nagy elmaradást. Azt hiszem, hogy a polihisztorsága is ennek a lemaradásnak az ereje maximumán történ ellensúlyozása volt. – Több mint száz év távlatából is átsüt rendkívüli egyénisége. Egészen elképeszt személyiség lehetett, túl azon is, hogy mi mindennel foglalkozott… – Szerethet , emberszer lény volt. Amikor néha szapulom magamat, hogy esetleg jobban imádom az életet, mint a mély tudományokat, akkor eszembe jut Herman Ottó, aki többször is kifejtette, hogy mennyire szereti az életet. Csoda, hogy maradt ideje az élet teljességére. Azt gondolná az ember, hogy csak megszállottként nézett ki a fejéb l, és ha meglátott valamit, azonnal körmölni kezdett. És hogy minden beleférjen, egy nagy rohanás volt az élete. Azonban látva ezt a szeretetteljes, extravaganciákra törekv , a pesti társasági életben állandóan jelen lev , s t hangadó figurát, ez biztosan nem így volt. – Sármos férfi lehetett, mert még Jászai Marit is levette a lábáról. – Igen, és tudjuk a történet pikáns részleteit is. Amikor Herman Ottó a Nemzeti Múzeumban kapott szolgálati lakást, nyitott ablak mellett fogadta a szerelmét, tehát a mostani Múzeum körút és a környék tisztában volt a szerelmi életükkel. – Mi kell ahhoz, hogy a végén az egész emlékévvel elégedett legyen? – Herman Ottó furcsa kronologikus keretet adott nekünk ehhez az évhez. Egy emlékévet mindenképpen az év elején kell megnyitni, június 26-i születésnapja az év felére esik, a halálának az id pontja pedig december 27-e. Tehát „kerek emlékévet hagyott ránk”. Akkor lennék a legelégedettebb, ha a december 27-i rendezvényre az emberek bels indíttatásból jönnének el, ami valószín tlen id pontban, reggel 7 órakor lesz, amikor a 100 évvel ezel tti halálának az órája is volt. A Vérmez vel szemben volt a lakása, ahol meghalt. Aki odajön, kap egy teát, s rá gondolunk. Semmilyen protokolláris esemény nem lesz, nem lesznek beszédek, semmi nem lesz. Ha ez a szándékom szerinti ízléses esemény jól zajlik le, akkor ez nekem sokat fog mondani arról, hogy az emlékév hogyan sikerült. Az interjút készítette: LUKÁCSI BÉLA

ÚJ BURGESS-PALA LEL HELY KANADÁBAN Az utóbbi évek egyik legfontosabb slénytani lel helyére bukkantak a paleontológusok a közelmúltban Kanadában. Az él világ evolúciója szempontjából kulcsfontosságú, úgynevezett kambriumi robbanás fosszilis bizonyítékait a több mint 100 évvel ezel tt felfedezett Burgess-palából ismerjük a legjobban. A neves geológus, Charles Walcott 1909-ben fedezte fel, hogy a vékonyan rétegzett, 505 millió éves pala réteglapjai furcsábbnál furcsább egykori él lények kiváló megtartású lenyomatait rejti. Az elmúlt 100 év során mintegy 200 állatfaj maradványait fedezték itt fel. Számos állatcsoportnak a legels képvisel it ismerjük innen, de emellett sok olyan fosszília is el fordul, amelyhez hasonló állatokat nem ismerünk a mai tengerekben. 2012 nyarán ugyanennek a képz dménynek egy új lel helyét találták meg a szakemberek mintegy 40 kilométerrel arrébb, a Kootenay Nemzeti Parkban. Hamar kiderült, hogy a mindent l távol es új feltárás akár még a korábbinál is fontosabb és jelent sebb lehet slénytani szempontból. Alig több mint két hét alatt ötven különböz állatfaj több mint 3000 fosszíliája került innen el , köztük eddig ismeretlen fajok maradványai. A megtartási állapot

Burgess-pala lel hely itt is egészen kivételes: a lágytest állatok lenyomatai számos finom részletet riztek meg az utókor számára. (Nature Communications, 2014. február 11.) CSÓVÁS KISBOLYGÓ A csillagászok néhány évtizede ismerik a f kisbolygóövbeli üstökösöket, amelyek a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygók közé vegyülve keringnek a Nap körül. Az els t el ször kisbolygónak vélték, csak két évtized elteltével azonosították üstökösként. A család legújabb, tizenegyediknek gondolt tagját viszont el ször üstökösnek hitték, de hamar kiderült róla, hogy kisbolygó,

177

HÍREK–ESEMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK annak viszont igencsak különleges. Az égitestet a Hawaii-szigeteken m köd , földközeli égitestek keresésére használt PanSTARRS távcs vel augusztusban fedezték fel és periodikus üstökösként katalogizálták. A szeptember 10-és 23-án a Hubblertávcs vel készített felvételeken azonban furcsa látvány tárult a Hawaii Egyetem csillagászainak szeme elé. Az égitestb l nem kevesebb, mint hat csóvát láttak kiindulni. A vizsgálatok szerint a csóvák nem egyszerre keletkeztek, hanem hat különböz id pontban, április 15. és szeptember 4. között. Anyaguk szétterjedésének módjából a kutatók arra következtettek, hogy a csóvák 10 és 100 mikrométer közötti porszemcsékb l állnak. Ennek ellenére az égitestet ma már nem üstökösnek tartják. Egyrészt azért nem, mert a 200 millió évvel ezel tt keletkezett Flora kisbolygócsalád tagjaihoz hasonló pályán kering, vélhet en azokkal együtt keletkezhetett. Az rtávcs vel készített felvételek alapján – a fényességéb l becsülve – úgy gondolják, az égitest legfeljebb 500 méter átmér j lehet, és id nként port dob le magáról. Egy ilyen kis égitest gravitációja éppen csak, hogy elég az égitest összetartásához. Ha a kisbolygó a Flora család többi tagjához hasonlóan gyorsan forog a tengelye körül, akkor a felszínén a por az egyenlít je felé csúszhat, ahol halmokba gy lik össze, és id nként a centrifugális er hatására lerepül az égitestr l. A csóvákban megfigyelhet por tömege összesen az égitest tömegének csupán alig több mint 0,1%át teszi ki, a csóvák bizonyára átmeneti képz dmények, amelyek addig tartanak, ameddig a felszíni por utánpótlást biztosít számukra. (www.skyandtelescope.com, 2013. november 12.) A TEJÚTRENDSZER KARJAI A csillagászok között hosszabb ideje vita tárgya, hogy vajon a Tejútrendszerünknek két vagy négy f spirálkarja van. Abban ma már mindenki egyetért, hogy galaxisunk közepén egy elnyúlt, csillagokkal telezsúfolt, rúd alakú tartomány helyezkedik el. Hosszát több ezer fényévre becsülik, a pontos értékr l ugyancsak vitáznak. Az bizonyos, hogy a rúd két végéb l indul ki a Tejútrendszer két f karja, a Perseus-kar és a Scutum–Centaurus-kar. Nevüket azokról a csillagképekr l kapták, amelyekben éppen érint irányban látszanak, ezért ott különösen sok csillagot látunk összezsúfolódni. Évtizedekkel ezel tt a rádiócsillagászati megfigyelések két további nyúlvány létezésére engedtek következtetni, ame-

178

lyek a Sagittarius-kar és a Norma-kar neveket kapták. Újabban az infravörös tartományban dolgozó Spitzer- rtávcs 800 000 felvételén látható több mint 110 millió csillag helyét elemezve meger sítették a Perseus-kar és a Scutum–Centaurus-kar létezését, a másik két kar létezése mellett azonban nem találtak meggy z bizonyítékot, ezért többen arra a következtetésre jutottak, hogy azok csak a Napunkat is tartalmazó Orion-ághoz hasonló, jelentéktelenebb nyúlványok. Mások viszont a kozmikus háttérsugárzást kutató COBE m hold távoli infravörös adatai alapján a négy spirálkart tartalmazó modell mellett szálltak síkra. Legújabban James Urquhart (Max Planck Rádiócsillagászati Intézet) és munkatársai a különböz ausztrál, amerikai és kínai rádiótávcsövekkel az elmúlt 12 év alatt gy jtött megfigyeléseket ele-

A Sagittarius-kar mezték. Olyan, legalább nyolc naptömeg és a Napnál legalább tízezerszer fényesebb csillagok távolságát és fényességét határozták meg, amely csillagok nagy tömegük miatt biztosan nagyon rövid élet ek (legfeljebb 10 millió év), ezért nem távolodhattak el messzire a születési helyükt l. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society cím szaklapban adták közre 1650 ilyen csillag vizsgálata alapján készített 3D térképüket. Ezen a térképen a csillagok egyértelm en mind a négy spirálkart kirajzolják. S t, eredményük szerint a Sagittarius-kar határozottabban rajzolódik ki, mint az egyébként jobban ismert Perseus-kar. A kutatók szerint a Spitzer felvételein azért nem rajzolódik ki egyértelm en mind a négy galaktikus kar, mert az infravörös felvételeken a Napnál hidegebb, ezért kisebb tömeg csillagok vannak többségben, amelyek keletkezésük óta elvándoroltak a spirálkarokból. (www.skyandtelescope.com, 2013. december 27.) KRÉTA ID SZAKI POMPEJI A paleontológusok már régóta szeretnék megfejteni a Kínában, Liaoning tartományban található 120 millió éves, ki-

smaradványok a kora-krétából váló megtartású smaradványok titkát. A kutatók szerint a kora-krétában élt állatokat egy ahhoz hasonló vulkánkitörés temette be, mint annak idején Pompeji városát a Vezúv. Csakúgy, mint a városlakók esetében, az állatoknál is a gyorsan lerakódó vulkáni hamu bizonyult végzetesnek. Ezen a vidéken került el az els ismert tollas dinoszaurusz, de ismerünk innen korai eml söket, madarakat, halakat és rovarokat is. A rendkívül gazdag lel hely és a kiváló megtartási állapot révén az itt talált fosszíliák nagyon sok információval járultak hozzá slénytani és evolúciós ismereteinkhez. Az egykori skörnyezetet feny erd kkel körbevett tavak jellemezték, míg a háttérben ott magasodtak a kés bb halálosnak bizonyuló vulkáni hegyek. A hirtelen elpusztult állatok lágytestének részletei a nagyon gyors betemet désnek köszönhet en fosszilizálódtak. (Nature Communications, 2014. február 4.) SARKVIDÉKI KORALLOK Korallzátony találtak kanadai kutatók Grönland délnyugati partvidéke közelében. Egyedi, él korallokat már korábban is ismertek ebb l a régióból, de zátony létezésér l mostanáig nem tudtak. A korallokhoz szinte mindenki a meleg, trópusi tengereket társítja, nem pedig a hideg, sarkvidéki területeket. És valóban, a korallfajok nagy többsége meleg, 50–60 méternél nem mélyebb, jól átvilágított, tiszta tengervízben él. Létfenntartásukhoz fényre van szükség, ugyanis a szükséges energia nagy részét a velük szimbiózisban él , fotoszintézist végz mikroszkopikus algáktól, a zooxanthelláktól kapják. Vannak azonban mind magányos, mind telepes korallok, amelyek bírják a hideget, ám nem sekély, hanem mélyebb vizekben élnek, ahová már nem hatol le a napfény; ezek parányi állatokkal, zooplanktonnal táplálkoznak. A legismertebb, bár nem a legelterjedtebb fajuk a Lophelia pertusa, az egyetlen olyan korallfaj, mely megél az Atlanti-óceán hideg vizeiben éppúgy, Természet Világa 2014. április

HÍREK–ESEMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK mint a karibi térségben. Sok más korallhoz hasonlóan mészvázat választanak ki. Hozzá kell tennünk, hogy a hideg vízi korallok növekedési üteme sokkalta kisebb trópusi társaiknál. A trópusi változatok nagyjából évi 1 cm-t növekednek, a hideg víziek viszont legfeljebb évente 1 mm-t. A Grönland partjainál lev korallzátonyra kanadai kutatók találtak rá – véletlenül. Egyik kutatóhajójuk víz alatti fényképezési feladatokat látott el, vízmintákat gy jtött, és mér eszközöket engedtek le mintegy 900 méteres mélységbe, de a m szereket megrongálódott állapotban húzták vissza. A rajtuk fennakadt koralltöredékek azonban elárulták, ki volt a vétkes. Mivel magányosan él korallokról már voltak ismereteik ebb l a térségb l, csaknem visszadobták a vízbe a koralldarabkákat, amikor rájöttek, hogy mit is fogtak ki. Tavaly sszel egy másik kutatóhajó visszatért ugyanabba a térségbe és kamerát engedtek le, hogy szemügyre vehessék a feltételezett zátonyt. Megállapították, hogy a korallzátony nagyon meredek kontinentális lejt n, er s áramlások közepette épül. A zátony környékén gazdag az él világ, el fordulnak tüskésb r ek, mohaállatok, szivacsok is. Azt már jó ideje tudják, hogy az Atlanti-óceán északi részén, Norvégia és Izland környékén is léteznek korallzátonyok, és bár Grönlandnál nem számítottak hasonlóra, a kutatókat nem érte teljesen vá-

Egy koralldarab Grönland vizeib l ratlanul a felfedezés. A norvégiai zátonyok nagyjából 30 méter magasak, több kilométer hosszúságúak. Korukat kereken 8000 évben állapították meg, vagyis nagyjából akkor indultak növekedésnek, amikor a jégkorszak utolsó jeges fázisa véget ért. A grönlandi zátony ezeknél valószín leg kisebb és egyel re még a korát sem tudták megállapítani. Léte az Északatlanti-áramlásnak köszönhet , hiszen így a „meleg” eléri a sziget délnyugati partvidékét, és a mintegy 4–5 Celsius-fokos víz még éppen elegend ahhoz, hogy benne korallok éljenek és növekedjenek. (Science Daily, 2014. január 28.)


EGYRE TÖBB FIATALT ÉRINT A SZÉLÜTÉS Szélütés akkor keletkezik, ha az agyi erek eltöm dnek, vagy agyvérzés alakul ki. Mindkét eset következménye, hogy az ér által ellátott agyi területre nem jut elegend vér, s ennek megfelel en oxigén, így az agyi m ködés kiesik. Attól függ en, hogy mekkora és mely terület érintett, bénulással, eszméletvesztéssel, súlyos esetben halállal végz dik az átmeneti keringéskiesés. Különösen egyetlen agyi ér elzáródása esetében – ekkor úgynevezett isémiás szélütésr l beszélünk – a gyors kezelés megmentheti a beteg életét és megakadályozhatja a súlyos következmények kialakulását. Az eret eltöm vérrög ugyanis gyógyszerrel oldható és a vérellátás helyreállítható. Egy tanulmányban a kutatók a szélütés aktuális adatait, a halálozási adatokat és az esetek földrajzi eloszlását gy jtötték össze, majd ezeket összehasonlították korábbi tanulmányok adataival, valamint összevetették egymással a magas, közepes és alacsony átlagjövedelem országok adatait. Az eredmény nem túl biztató: a szélütés világszerte a halálesetek kereken 10%-áért felel s, igaz ugyan, hogy egyre több ember éli túl az átmeneti vérellátási zavart. Abszolút számokban kifejezve azonban n azok száma, akik szélütést szenvednek, ennek következtében meghalnak, vagy emiatt életmin ségük súlyos kárt szenved. 2010-ben 16,9 millió ember kapott el ször szélütést – ez 68 %-kal több, mint 20 évvel azel tt. Ebb l 5,9 millió beteg halt meg, 26%-kal több, mint 1990-ben. Ha ez a folyamat folytatódik, 2013-ban csaknem 12 millió ember fog meghalni szélütésben, s a rokkant túlél k száma is megduplázódhat. Van még egy elgondolkozásra késztet jelenség: az érintettek között egyre több a fiatal. A 20–65 év közötti betegek száma 1990 óta 25%-kal emelkedett. Az egészen fiatalok sem védettek a szélütéssel szemben: évente 83 ezer 20 év alatti fiatal érintett. Ezek az eredmények mutatják, hogy a szélütés már nem nevezhet az id sek betegségének. Amennyiben hatékony megel z intézkedések nem történnek, tovább fog n ni az egyre fiatalabb érintettek száma. Az országok közötti összehasonlítás mutatja, milyen fontos szerepet játszik a szélütés megel zése szempontjából az életmód, különösen a táplálkozás. A gazdag ipari országokban fokozatos csökkenést mutat a megbetegedések és halálozások száma. A diagnózis és a kezelés területén történt el relépések, valamint a hatékony megel zés ezekben az országokban meghozták gyümölcsüket. A szegény és közepes átlagjövedelm or-

szágokban azonban fordított a helyzet: az érintettek és elhalálozottak száma az elmúlt 20 évben drasztikusan emelkedett – 40-40 %-kal! Ennek okát abban látják, hogy a rizikófaktorok (egészségtelen táplálkozás, magas vérnyomás, túlsúly, dohányzás) terén ezekben az országokban az elmúlt 20 évben rosszabbodott a helyzet. (www.wisssenschaft.de 2013. november 24.) Lezárult a Doktorandusz cikkpályázat Kedves Olvasóink! A Tudományos Ismeretterjeszt Társulat és a Doktoranduszok Országos Szövetsége által 2014-re meghirdetett ismeretterjeszt cikkpályázat meghosszabbított benyújtási határideje lejárt. Felhívásunkra három kategóriában érkeztek pályam vek a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkez fiatal kutatók tollából: Élet és Tudomány, Természet Világa és Valóság kategóriákban. Az írások mindhárom kategóriában az adott tudománynépszer sít TIT-lap tartalmi, stilisztikai és terjedelmi profiljának megfelel en születtek. A pályázat célja, hogy a doktoranduszok saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthet módon közkinccsé tegyék. Tájékoztatjuk Pályázóinkat, hogy a beérkezett pályam veket a három lap szerkeszt sége, a TIT, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége által felkért zs ri április folyamán bírálja el. Mindhárom kategória els három helyezettje díjazásban részesül. Az egyes helyezések megoszthatók. A díjakat májusban adjuk át a TIT budapesti székházában, a díjátadó ünnepség részleteir l a díjazottakat külön értesítjük. A szerkeszt ségek, a díjazott és a díjazásban nem részesült, de közlésre alkalmas cikkeket – a szerz ikkel egyeztetett szerkesztés után – megjelentetik. A pályázat kiírói és lebonyolítói nevében minden Pályázónknak köszönjük, hogy megtiszteltek minket írásukkal! A Szerkeszt ség

Májusi számunkból Csaba György: Az egysejt ek hormonális rendszere Csutak Adrienne: A cukorbetegség okozta látóideghártya-betegség Harangi Szabolcs: Új vulkánsziget született Varga Péter–Süli Bálint: Nagy mélyfészk földrengések Mathesz Anna: A logika új kapui Farkas Csaba: Trójai falóval a vér-agygáton át. Beszélgetés Veszelka Szilviával Glasser Erik: A Than fivérek emlékháza Óbecsén Kapronczay Katalin: Leibniz és a medicina

179

TECHNIKATÖRTÉNET

100 éves a Panama-csatorna ugusztus 15-én lesz 100 éve, hogy az els hajó áthaladt a Panama-csatornán, melynek megnyitása gyökerest l felforgatta az addigi tengeri forgalmat. Ett l kezdve a Csendes- és az Atlanti-óceán között közleked hajóknak már nem kellett megkerülniük Dél-Amerikát (és legf képpen az igen veszélyes Horn-fokot), vagyis több ezer kilométerrel lerövidült az útvonal. Jelenleg évente közel 15 ezer hajó halad át rajta (megnyitása óta már több mint 800 ezer). A csatorna azonban id közben kin tte önmagát, átereszt kapacitása elérte a maximumát, különösen annak figyelembe vételével, hogy egyre nagyobb áruszállító hajók jelentek meg, melyek egyszer en nem férnek át rajta. A világ összes konténerszállító hajójának mintegy 37 százaléka már nem tud átjutni a csatornán, ezért szükségessé vált annak számottev átalakítása. 2006 tavaszán a panamai elnök javaslatot tett arra, hogy megkétszerezzék a csatorna kapacitását, s ezt egy népszavazás nagy többséggel meg is er sítette. A projekt 2007 szeptemberében indult. Miel tt az átalakí-

A

Ferdinand de Lesseps, a Panamacsatorna francia tervez je tásra rátérnénk, tekintsük át röviden a csatorna történetét, f bb m szaki paramétereit. Ezzel együtt meg kell említenünk, hogy a Természettudományi Közlöny 1915. áprilisi számában, azaz csupán néhány hónappal az átadás után Bogdánfy Ödön hidrológus mérnök, m egyetemi tanár 30 oldalas cikket közölt „A Panama-csatorna” címmel, b séges fényképes és grafikai illusztrációkkal. Írásunkban e cikkb l is idézünk.

180

George W. Goethals, a Csatorna amerikai f mérnöke

ségek tizedelték, sárgalázban, maláriában, illetve balesetekben mintegy 22 ezren haltak meg. Mindehhez hozzájárult, hogy 1889-ben a francia társaság sorozatos korrupciók nyomán cs dbe jutott. Lássuk, mit ír err l Bogdánfy Ödön! „Lesseps 1879-ben…megszervezte az Általános Óczeánközi Csatornaépít Társaság nev társulatot 300 millió frank t kével… Úgy számítottak, hogy a munkát 1889ben befejezik… Miel tt megindították volna a munkálatokat, el ször is megvették a Panama-vasútat, s csak 1882-ben kezdtek hozzá a csatorna építéséhez. De a munka roppant lassan haladt, s csakhamar belátták, hogy ilyen módon nem lesznek készen… Minthogy a pénz már fogyatékán volt, 1887ben újabb 600 milliót bocsátottak aláírás alá, de a közönség bizalma megingott s csak 223 milliót jegyeztek. 1888-ban a társulat kénytelen volt a fizetéseit megszüntetni… s az 1889. év elején a kereskedelmi bíróság elrendelte a társulat fölszámolását. Mi volt az oka ennek a nagy bukásnak? Kétségtelen, hogy a francziák nem ismerték föl a munka kivitelének nehézségeit…, hogy a csatorna czéljára begy lt pénz jó része b nös kezekbe került s a panama szó azóta szállóigévé vált a csalárd pénzügyi m veletek megjelölésére.” Hogy a Kolumbiával kötött egyezmény hatályban maradjon, új Panama-csatorna Társulatot szerveztek, ám ez csak a megvalósíthatósági tanulmányok elvégzését vállalta, mert rájöttek, hogy a munkálatokat

A két óceán közötti út lerövidítése nagyon régi kelet elképzelés. 1534-ben már V. Károly német-római császár és spanyol király is felvetette az ötletet, mely a következ évszázadokban újra és újra felbukkant. Célja akkoriban még egyértelm en stratégiai volt. Amikor a XIX. század közepén kitört a kaliforniai aranyláz, még nagyobb igény támadt arra, hogy lerövidítsék a közlekedési útvonalakat, amit végül a két óceánpartot összeköt , 1855-ben megnyitott panamai vasút átmenetileg meg is oldott. A Szuezi-csatorna sikerén felbuzdulva francia mérnökök kezdték vizsgálni egy végig a tengerszinten futó csatorna megvalósíthatóságát. A terveket ugyanaz a Ferdinand de Lesseps készítette, aki a Szuezi-csatorna tervez je volt, az anyagi fedezetet Párizs nyújtotta (Panama akkor még Kolumbia tartománya volt). A franciák azonban nem végeztek részAmikor még franciák próbálkoztak: a Culebraletes geológiai és hidrológiai átvágás építése 1885-ben kutatásokat, a helyben dolgozó mérnököknek nem voltak megfelel a társaság a maga erejéb l képtelen végtapasztalataik, aminek következtében soro- rehajtani. Ezt követ en lépett színre az zatos csuszamlások, hegyomlások hátráltat- Egyesült Államok; megalakították a Canal ták a munkálatokat. A munkásokat (akiknek Commissiont, a Csatorna Bizottságot. Iszöme karibi színes b r volt) trópusi beteg- mételten felvet dött, hogy a csatornát NicaTermészet Világa 2014. április

TECHNIKATÖRTÉNET Miután a döntés megszüle- olyan kicsi, hogy nem tudná táplálni a csatett, a zsilipes megoldás egy- tornát. A másik kulcselem a zsiliprendszer, ben azt is jelentette, hogy át mely arra hivatott, hogy az áthaladó hajókellett vágni a kontinentális kat 26 méterrel felemelje, illetve lesüllyeszvízválasztót. A Chagres-folyó sze a csatorna f szintjére. Erre a m veletelgátolásával 1907 és 1913 re egy hajó áthaladásakor összesen hatszor között létrehozták a kereken van szükség (háromszor fel, háromszor le). 33 km hosszú Gatun-tavat, A felemelés-leengedés mértéke nem azonos mely a maga idejében a vi- a két bejáratnál, mert a csendes-óceáni ollág legnagyobb mesterséges dalon elég nagy az árapályszint különbsétava volt, vízszintje 26 méter- ge, míg az atlanti oldalon nem jelent s. E rel van a tengerszint fölött. A létesítmények összhosszúsága 3 kilométer. legnagyobb földmunkákat az A zsiliprendszer ráadásul kett s, vagyis két ún. Gaillard-átvágásnál (Da- zsilipcsatorna fut egymás mellett, így mindvid Gaillard hadmérnök volt két irányban folyhat a hajók áthaladása. Ez a munkálatok irányítója) kel- azonban csak elméletben van így, mert nagy lett végezni (neve 2000 óta hajók esetében egyszerre csak az egyik Culebra-átvágás), amit a fran- irányt használják. A zsilipkamrák 33,53 méciák már elkezdtek, de csak ter szélesek és 320 méter hosszúak, 12,56 sekély mélységig jutottak és méter mélyek. Ezek a dimenziók adják ki a szélesség sem volt megfele- az úgynevezett „Panamax”-ot, vagyis azt, l . Az amerikaiak dinamittal hogy mekkora méret hajó képes áthaladni robbantották ki az anyagot, rajtuk. 1962-ben bejött egy újabb korlátozó g zzel m köd exkavátoro- elem, az „Amerikák hídja” (Bridge of the kat használtak, a kitermelt Americas), mely a csatorna csendes-óceáni k zetet pedig vagonok szá- bejárata fölött épült meg. Ennek magassága Theodore Roosevelt elnök megszemléli az építkezést zai szállították el a helyszín- is korlátozza az áthaladó hajók méretét, vir l. Akkoriban mintegy 6000 szont számottev en megkönnyítette a voltaraguán át kellene megépíteni, ám ezt több munkás dolgozott az építkezésen. A munká- képpen elvágott két kontinens közötti közokból is elvetették. Visszatértek a panamai latokat ezúttal is hátráltatták és nehezítették úti forgalmat, mert korábban épült ugyan földszoroshoz, és az id közben függet- az agyagos térszíneken bekövetkezett csu- két híd, azok azonban mozgathatók voltak. lenné vált Panamai Köztársaság területén szamlások. A 14 km hosszú átvágással 12 2004-ben újabb híd épült, a Centennial, egy egy egyezmény alapján létrehozták a Csa- méteres tengerszint feletti magasságig jutot- hatsávos híd a Culebra-átvágásnál, ezen hatornaövezetet. A csatorna új vonalvezeté- tak el, a mesterséges völgyet kiszélesítették, lad át a Pánamerikai autóút. sét 1905-ben t zték ki. F mérnöknek John összesen mintegy 76 millió Wallace-t nevezték ki 1904-ben, de annyi köbméter anyagot termeltek konfliktusa volt az építtet vel, hogy egy ki, 23 millióval többet, mint évre rá lemondott. Helyére egy vasúti mér- ami az el zetes tervekben nököt, John Frank Stevenst választották, szerepelt. akinek viszont nem voltak vízépítési taA száraz munkálatok 1913 pasztalatai, ám végül is egész jól beletanult. szeptemberében befejez dtek Mindenekel tt rengeteg munkást kellett to- és bár mintegy másfél millió borozni; f ként a karibi térségb l, valamint köbméternyi anyag omlott be Spanyol- és Olaszországból jöttek. Amikor a vágatba, a mérnökök úgy Stevens munkába állt, még az sem volt el- határoztak, hogy azt majd az döntött, hogy zsilipekkel építik-e meg a elárasztás után, kotrással fogcsatornát, vagy a tengerszintben. Theodore ják eltávolítani. Roosevelt elnök egy mérnökökb l álló biA csatorna két alaplétezottságot küldött a helyszínre, akik némi sítménye két mesterséges tó; mérlegelés után a tengerszintes megoldás- a már említett Gatun-, ilra szavaztak. A Csatorna Bizottság és ma- letve a Miraflores-tó. Ezek ga Stevens azonban a zsilipes rendszert fa- létrehozásához négy gávorizálta és ezt az amerikai képvisel ház tat kellett megépíteni. Köés a szenátus el is fogadta. 1906-ban maga zülük a legnagyobb létesítRoosevelt is szemlét tartott a helyszínen. mény a Gatun-gát volt, mely (Érdekesség, hogy ez volt az els alkalom, a Chagres-folyón épült, földhogy hivatalban lév amerikai elnök kül- b l, agyagból és k b l. Az földre utazott.) Az elnök úgy vélte, szüksé- alapjánál 640 méter széles, Már amerikaiak által irányított munkálatok az ges volna bevonni az építkezések irányítá- hossza pedig 2300 méter, s átvágásnál, 1907-ben sába a hadsereget is, ezért George Washing- ezzel a csatorna megnyitáton Goethals hadmérnök ezredest nevezte sa idején a világ legnagyobb ilyen építméMindegyik zsilipkamra feltöltéséhez kb. ki Stevens helyettesévé. Mivel utóbbi 1907- nye volt. A tó és a gát szerepe az is, hogy 100 ezer köbméter víz szükséges, ezt azonben lemondott, a munkálatokat Goethals a Chagres-folyó vizét szabályozzák, a tó- ban nyolc perc alatt végre tudják hajtani. vezényelte f mérnökként, egészen a meg- ban tárolják a nedves évszak vízfölöslegét, A hatalmas, kétszárnyú acél zsilipkapukat nyitásig. mert száraz id szakban a folyó vízhozama a kezdetekt l 1998-ig elektromos motorok Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

181

TECHNIKATÖRTÉNET

Spanyol munkások a Csatornánál, az 1900-as évek elején nyitották-csukták, ék alakban, azóta hidraulikus berendezések m ködtetik ket. A zsilipeken kis kapuk is vannak, arra az esetre, ha kis hajók haladnak át, így nem kell az egész kamrát feltölteni vízzel. A hajók a saját motorjaik segítségével mennek ki és be a zsilipkamrákba, ám az oldalirányú mozgásukat (és a fékezést) villanymozdonyok segítségével oldják meg. Ezeket a fogaskerékrendszerrel m köd mozdonyokat nevezik öszvéreknek (annak emlékére, hogy a csatorna elkészülte el tt a földszoroson keresztüli szállítást sokáig öszvérekkel végezték). A csatorna egyéb részein való navigálást révkalauzok segítik. 1913. október 10-én robbantották fel a Gatun-tavat a Culebra-átvágástól elválasztó gátat, így a csatorna teljes szakasza víz alá került. A következ évben, január 7-én egy öreg francia hajó volt az els , mely saját er b l végigment a csatornán, bár a hivatalos átadására csak augusztus 15-én került sor. Az eseményre nagy ünnepséget terveztek, mely méltó az elvégzett munka nagyságához, ezt azonban meghiúsította az els világháború kitörése miatti z rzavar. Magának a csatornának a készítése mellett kiépítették és folyamatosan fejlesztették az atlanti-óceáni Colón, illetve a csendesóceáni oldalon lev Panamaváros kiköt jét is. A két várost összeköt vasútvonal egy részét is át kellett helyezni, mert egy szakaszon a Gatun-tó vize elborította volna a régit. Néhány adalék a munkálatok amerikai korszakához: az építkezés teljes ideje alatt kereken 75 ezer ember dolgozott itt, egyszerre a legtöbb 40 ezer. Kórházi adatok szerint 5609 munkás halt meg baleset vagy betegség (f ként sárgaláz és malária) következtében. A kezdeti siralmas egészségügyi körülményeken az évek során számottev en javítottak. Eleinte a munkásoknak a kocsmákon kívül semmiféle szórakozási lehet ségük nem volt, így aztán a legtöbben keményen ittak. Ezt felismerve a vezet ség klubok egész so-

182

rát hozta létre, még baseballpályát is építettek, ahol bajnokságot játszottak, úgyhogy a kocsmák forgalma és az alkoholizálás drasztikusan csökkent. Meg kell még emlékeznünk a Panama Csatornaövezetr l, mely magát a csatornát és a t le mindkét oldalon 8 kilométerre kiterjed területet foglalta magában (Colón és Panamaváros kivételével). 1903-tól 1979-ig az Egyesült Államok irányítása alatt állt. 1977ben Jimmy Carter amerikai elnök és Omar Torrijos, a panamai nemzeti gárda f parancsnoka (gyakorlatilag az ország katonai diktátora) aláírta azt az egyezményt, melynek értelmében 1999. december 31-én a csatorna és az övezet Panama állam fennhatósága alá kerül. Ez meg is történt. Bár az övezet az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozott, nem számított amerikai területnek, az ott él k, hacsak nem az USA-ban születtek, nem voltak amerikai állampolgárok. Ezt a státuszt az ott születettek közül csak az kaphatta meg, akinek mindkét szül je amerikai állampolgár volt. Ilyenképpen indulhatott a 2008-as elnökválasztáson John McCain republikánus arizonai szenátor, aki 1936-ban a Csatornaövezetben lev egyik amerikai katonai bázison született. (Mint az bizonyára köztudott, az USA elnöke csak olyan személy lehet, aki az Egyesült Ál-

számottev b vítését, ami jelenleg is folyamatban van. A tervek szerint 2015-ben be is fejezik, kb. 5,25 milliárd dolláros költséggel. Így a csatorna átereszt képességét megkétszerezik. Ehhez mindenekel tt két új zsilipkamra-rendszert építenek, egyiket a már meglév Gatun-zsilipekt l keletre, a másikat a mirafloresiekt l délnyugatra. Az új, immár csúszó kapukkal ellátott zsilipkamrák hosszúsága 427 méter, szélessége 55 méter, mélysége pedig 18,3 méter lesz. Ez pl. azt jelenti, hogy egy 12 ezer konténert szállító hajó is át tud haladni rajtuk. Az új zsilipekhez új megközelít csatornákat is építenek, melyeken a Panamax-nál nagyobb hajók is biztonságosan navigálhatnak, igaz, egyszerre csak egy irányban. Kiszélesítik a Culebra-átvágást, valamint a Gatun-tavon átvezet hajózó csatornát is, legalább 280 méterre, a Gatun-tó maximális vízszintjét pedig a jelenlegi 26,7r l 27,1 méterre növelik, egyúttal mélyítik is. Korszer sítik a zsilipkamrák vízcserél rendszerét is, így egy-egy áthaladásnál átlagosan 7 százalékkal kevesebb vizet kell bepumpálni, illetve kiszivattyúzni. A felújítási munkálatok során, mivel újból hatalmas mennyiség földet és k zetet kellett megmozgatni, a régészek és az

A Csatorna kib vítésének vázlata lamok állampolgáraként született – vagy az alkotmány elfogadásának pillanatában amerikai állampolgárságú –, a harmincötödik életévét betöltötte, és a jelölését megel z legalább tizennégy évben az Államokban élt.) Mint említettük, a megnövekedett forgalom és a hajók egyre nagyobb mérete szükségessé tette a csatorna kapacitásának

slénykutatók kihasználták az alkalmat a leletmentésre. Az utóbbiak találtak többek között eddig nem ismert krokodilfajfosszíliákat, háromujjú sló fogait, továbbá két, már kihalt tevefaj maradványait, melyek a legid sebb gerinces-leletnek számítanak Panamában. K. A. Természet Világa 2014. április

MUZEOLÓGIA

MEZ SZILVESZTER

Déri Frigyes természetrajzi gy jteménye éri Frigyes (1852–1924) Debrecen városának nyújtott adománya vetette meg az alapját a Déri Múzeum gazdag gy jteményeinek. Az ókorból származó különleges régiségek, a távol-keleti és délázsiai kultúrák egzotikus tárgyai, a látványos fegyverek, valamint az értékes iparm vészeti, képz m vészeti és numizmatikai gy jtemények mindig nagy vonzer vel bírtak a látogatók számára. Kevésbé ismert, hogy e szinte példátlan adománynak van egy aránylag kicsi, de érdekes természetrajzi tárgyakat felvonultató része is, ami a múzeum többi gy jteményéhez hasonlóan számos ritkaságot rejt. A természetrajzi anyag els leírója maga Déri Frigyes volt. Az általa összeállított 1922es múzeumi katalógusban vázlatosan bemutatta az ásványokból, k zetekb l, kövületekb l és vadásztrófeákból álló kollekciót. A rövid, csupán két féloldalnyi ismertetés eltörpül a 350 oldalas kötet részletes gy jteményleírásai között.1 A „Természetrajzi tárgyak” cím alatt futó felsorolásban Déri mindössze 11 tételt említett az alábbiak szerint: • (a-c) 3 láda ásvány és kövület, melyek a reichenhalli Múzeumban voltak letétként kiállítva. Tulajdonosuktól azokat 1912-ben megszerezvén, azóta a ládák felbontatlanul ríztetnek a gy jteményben és szakszer lajstromozásra várnak. • (a-b) Mammuth Elephas Primigenius 2 zápfoga. Magyar lelet. • Kövületes cápafog. Magyar lelet a ruszti k bányából. • Meteorvas, természetes kéreggel. Vágaték. Magyar lelet. • Meteorvas. Kisebb vágaték. Mexikói lelet. • Joachimsthalli urán szurokérc, mely nagyobb mennyiségben tartalmaz rádiumot. • Megatherium (óriás lajhár) zápfoga. Tertiär. Délamerikai lelet. • Mastodon zápfoga. Tertiär. Rajnavidéki lelet. • Szarvasbika-agancsok. A bátaszéki uradalom Duna-menti erdeib l. • (Déri Frigyes és felesége által a b gés idején ejtett vadászzsákmány). • (a-b) 2 zbakagancs. (Déri Frigyes és felesége által ejtett vadászzsákmány)

Az els szakember, aki behatóan foglalkozott a múzeumi ásvány-, k zet- és kövületgy jtemény rendszerezésével, Hoffer András (1884–1946) földrajztermészetrajz-vegytan szakos tanár volt.3 A debreceni Református Kollégium Déri Frigyes és felesége, Louise Brix stájerországi Gimnáziumának egykovadászházuk el tt (1908) (Forrás: Déri Múzeum Történeti ri oktatója (kés bb a Tisza Gy jteménye) István Tudományegyetem ásvány-, k zet- és földtan Déri Frigyes vadásztrófeái a Déri szakel adója) 1923-ban négy fels osztályú Múzeum egyik szobájában (1930-as növendék segítségével – egy 50 ezer koronás évek) (Forrás: Déri Múzeum Történeti szerz dés keretében – Déri Frigyes megbízáGy jteménye) sából dolgozott a földtani anyag meghatározásán és rendbetételén.4 A m tárgyjegyzék elkészült, amir l Csürös Ferenc, Debrecen Szabad Királyi Város közm vel dési tanácsnoka 1923. július 6-án levélben tájékoztatta a megrendel t, ám e fontos leltári dokumentum sajnálatos módon elveszett, így a „négyheti fáradságos munka” eredménye máig nem ismert el ttünk. A Déri Múzeum 1942-es évkönyvében (S regi János igazgató éves beszámolójában) figyelemre méltó adalék olvasható a Déri-féle föld- és slénytani gy jteménynyel kapcsolatban. Az intézmény akkori vezet je írásában utalást tett a nevezett anyag összetételére és származására: „Déri Frigyes ezt a külföldi származású 347 drb. ásványból és k zetb l, továbbá 300 drb. kövületb l álló gy jteményt még az 1920-as évek elején külföldön egy tételben vásárolta meg és 1926 óta három ládában az alagsorban riztük.”.5 Ezt követ en S regi felvázolta a múzeum vezet ségének elképzelését a mostohán kezelt gy jtemény sorsát illet en: „Mivel a Déri Múzeumnak természettudományi osztálya nincs, a belátható jöv ben sem lesz: arra gondoltunk, hogy az itt kezeletlenül hever anyagot az egyetemi szakoktatás céljaira engedjük át, annál is inkább, mert a fiatal debreceni Ásványtani Intézet ilynem anyaggal egyáltalában nem rendelkezik.


183

D

• Szarvasbika- zbakagancs és zerge-kampók. (Déri Frigyes és felesége által stájeri birtokán ejtett vadászzsákmány.)2

MUZEOLÓGIA Dr. Hoffer András egyetemi rk. tanár, aki a gy jteményt még Déri Frigyes megbízásából jegyzékbe foglalta s újabban is számba vétette, örömmel vette az elgondolást.”.6 Az ajándékozási szándék komolyságát jelezte, hogy S regi beadványt (390—1942. DMsz.) terjesztett a Közgy jtemények F felügyel sége és Debrecen polgármestere elé, amelyben engedélyt kért a múzeumi föld- és slénytani gy jtemény Tisza István Tudományegyetem Ásványtani Intézete részére történ átengedéséhez.7 575– 942. számú leiratával a F felügyel ség engedélyezte a gy jtemény örökletétként való átadását.8 A város elöljáróságának válasza nem ismert el ttünk, ám az a tény, hogy az anyag egy része még ma is a múzeumban van, azt jelenti, hogy a gy jtemény teljes átadása 1942-ben meghiúsult. A Déri által említett és Hoffer által átnézett háromládányi anyagból az 1950es években mindössze 74 tétel (89 darab) „ásvány, kristály, k zet” és 112 tétel (202 darab) „kövület” lett nyilvántartásba véve a múzeumban, amib l arra következtethetünk, hogy egy nagyobb darabszámú (részleges) átadás mégiscsak megtörténhetett az egyetem irányába, bár ennek pontos tisztázása még folyamatban van. A sokáig halogatott leltározás Sz cs Lajos debreceni középiskolai tanár nevéhez köthet , aki 1952. január 1. és 1955. szeptember 22. között volt a természettudományi gy jtemény gondozója.9 Az addig ömlesztve tárolt anyagot vezette be a leltárkönyvbe 1953. február 19. és március 30. között.10 Munkáját segítette, hogy a gy jtemény mellékleteként fennmaradt több eredeti

Leptolepis spathiformis lenyomata (Forrás: Déri Múzeum Fotótára) (német nyelv ) tárgyfelirat, melyek a beazonosítást és az esetleges újrahatározást megkönnyítették. Az 1970-es években foglalkoztak újra alaposabban az slénytani anyaggal. Sz cs Lajos 1953-as munkájára támaszkodva Öt-

184

Néhány jellegzetes ásvány, k zet és smaradvány a gy jtemény eredeti, német nyelv felirataival (Forrás: Déri Múzeum Fotótára) vös János (1911–1991), a természettudományi gy jtemény biológus munkatársa revideálta a kövületgy jteményt és létrehozta a növényi és állati eredet smaradványok taxonómiai (rendszertani) alapon felállított szekrénykataszterét.11 Az újrarendezett gy jtemény egyes darabjait els ként 1972-ben, a hajdúhadházi Földi János Emlékház állandó természettudományi kiállításán mutatták be, amit Ötvös János és Lovas Márton rendeztek. Kés bb Lovas Márton, a Déri Múzeum muzeológusa egy sikeres ásványtani vándorkiállítás részeként a Déri-féle kövületek legszebb, legérdekesebb darabjait további tíz hazai város (Debrecen, Derecske, Ebes, Hajdúsámson, Kaba, Nyíradony, Püspökladány, Tiszaföldvár, Tiszafüred és Túrkeve) mellett a lengyelországi Lublinban is kiállította. A föld- és slénytani gy jtemény darabjai szinte kivétel nélkül Közép-Európa országaiból, els sorban a mai Németország, Svájc, Ausztria, Csehország és Lengyelország területér l származnak, csupán néhány esetben szerepel a lel hely megjelölésekor más kontinenshez tartozó terület (pl. Labrador, Madagaszkár, Mexikó).12 Felt n a Kárpát-medencei lel helyek szinte teljes hiánya. „Magyar leletként” mindössze négy tétel szerepel Déri leírásában: 2 darab mamutfog, 1 darab meteorvas, 1 darab kövületes cápafog, ami a Fert -tó mellett fekv Ruszt (ma: Rust, Ausztria) k bányájából került el és

a „báttaszéki uradalom Duna-menti erdeib l” származó szarvasbika-agancsok.13 Az ásványok és k zetek többnyire kis méret ek, kevés közöttük a látványos, szép kifejl dés darab. A gy jteményt a különböz kvarcféleségek, kalcitváltozatok és gipszképz dmények uralják. A kövületek gy jteménye két részb l áll. Amíg a növényi maradványokat csupán pár látványos levéllenyomatos k zet képviseli, addig az állati eredet fosszíliák nagyobb számban és rendszertanilag szélesebb sávban vannak jelen gy jteményünkben. Az egysejt ek között említésre érdemes a likacsoshéjúak (Foraminifera) közé tartozó Nummulites millecaput, ami „Szent László pénzeként” a magyar történelmi legendáriumban is helyet kapott. Szép darabokkal és jellemz nemzetségekkel képviselt a korallok (Anthozoa), a pörgekarúak (Brachiopoda), a csigák (Gastropoda), a kagylók (Bivalvia), a fejlábúak (Cephalopoda) és a tüskésb r ek (Echinodermata) csoportja. Ellenben több fontos rendszertani egység teljesen hiányzik a gy jteményb l. Az slénytani anyag nem tartalmaz ízeltlábú-, kétélt -, hüll - és madárfosszíliát. A gerinces állatokat csak néhány hallenyomatos k zet, két cápafog és néhány töredékes eml smaradvány (pl. masztodon- és mamutfog) képviseli. Különösen értékes a jurában élt hal, a Leptolepis spathiformis lenyomata, ami a németországi Solnhofenb l került el . A Déri-féle katalógusban szerepl trófeák sajnos már nem találhatók meg múzeumunkban. A díszes pajzzsal ellátott szarvas, z és zerge „trofeumok” napjainkban csak egy-két régi fényképfelvételen vehet k szemügyre, mert a tárgyak valószín leg a második világháború során elpusztultak.14 Ezt a vélekedést támasztja alá Balogh István (1912–2007) múzeumigazgató azon lapszéli megjegyzése, amit a Déri-féle katalógus els számú, a múzeum alapítója által is használt munkapéldányának 296. oldalának margójára írt 1954-ben: „9–11. tétel a háború alatt bombázás következtében a f vészkert uccai raktárban megsemmisült.”.15 A trófeák számát illet en nincsenek pontos adataink, de bizonnyal nem kevésr l lehetett szó, mert ezzel az anyaggal élénkítették a Déri Múzeum Füvészkert utcai raktárának 38 méter hosszú folyosóját, ahol a gy jtemény a fenti információ szerint megsemmisült.16 A trófeák egyediségét növelte, hogy mindegyik darab Déri Frigyes és felesége, Louise Brix stájer- és magyarországi vadászatainak emlékét rizte.17 A házaspár szeretett vadászni, s e szenvedélyüknek nyugodtan hódolhattak akár ausztriai otthonuk közelében is, hiszen Déri Észak-Stájerországban, a mürzstegi császári vadászterület szomszédságában vásárolt magának egy másfélezer holdas birtokot: „Itt könyvei s Természet Világa 2014. április

MUZEOLÓGIA egyre gyarapodó m tárgyai között élt boldog életet rajongásig szeretett nejével mintegy két évtizeden át.”.18 A gy jtemény bemutatása reményeim szerint rámutat arra, hogy a m velt és széles látókör Déri Frigyes gy jteménye létrehozásakor és a leend Déri Múzeum törzsanyagának összeválogatásakor nem felejtkezett el a természettudományokat reprezentáló tárgy-együttesekr l sem. Az 1920-as évek elején így kerülhetett a debreceni közintézmény tulajdonába ez a dönt en külföldi származású ásvány-, k zet-, kö-

Kövületes cápafogak (Forrás: Déri Múzeum Fotótára) vület- és trófeagy jtemény. A hosszú ideig elfekv , ládákba zárt és a múzeumi pince sötétjébe szám zött anyagot az utókor talán nem mindig kezelte valódi helyének, s értékének megfelel en, de a fennmaradt tárgyak e különös gy jteménye a mai napig érdekl dést vált ki a látogatókból, s egyúttal hirdeti a tájékozott mecénás, Déri Frigyes szakmai el relátását és emlékét. Í A színes felvételeket Lukács Tihamér, a Déri Múzeum fényképésze készítette

Irodalom A debreceni Déri Múzeum gy jteményeinek leírása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a debreceni Déri Muzeum alapítója: Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos. Debrecen Szab. Kir. Város és a Tiszántuli Ref. Egyházkerület Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

Könyvnyomda-Vállalata. 1922. A Déri Múzeum május 25-ki megnyitásán elhangzott ünnepi beszédek. Dr. Csürös Ferenc városi kultúrtanácsnok beszéde. In: Jelentés Debrecen Szabad Királyi Város Déri-Múzeumának 1930. évi m ködésér l és állapotáról. A múzeum berendezésének és megnyitásának története (Összeállították: dr. Ecsedi István igazgató és dr. S regi János múzeum r), Debrecen, 1931. 26. oldal A Déri-Múzeum m ködése és állapota 1933ban. I. fejezet. Berendezési munkálatok a kiállítási termekben és az új raktárhelyiségben. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933. (Összeállították: dr. Ecsedi István igazgató és dr. S regi János múzeum r), Városi Nyomda, Debrecen, 1934. 7. oldal A városi Muzeum természetrajzi gy jteményeinek leltári könyve. Kelt Debreczenben 1911 évi április 1-én. 95—101. oldal, Ltsz.: 1/1953. és 217/1953. között. Déri Frigyesre és a gy jteményére vonatkozó levelek. Cs rös Ferenc, Debrecen Szabad Királyi Város közm vel dési tanácsnok levele Déri Frigyeshez. Kelt: 1923. július 6. Déri Múzeum, M vel dés- és Helytörténeti Tár, Történeti Gy jtemény Adattára, Ltsz.: I.1955.43. Déri Múzeum Adattára. Fényképgy jtemény. „Természettudomány. Földrajz” cím 76. számú gy jt mappa Déri Múzeum Természettudományi Adattára. DMTA/259–2013. ÖTVÖS János: slénytár jegyzéke DMTA/261–2013. ÖTVÖS János: Kövületek rendszere DMTA/262–2013. ÖTVÖS János: Kövületek jegyzéke Lovas Márton: A Déri Múzeum természettudományi gy jteménye (1930–1970). In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1974. 553–559. oldal Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének története 1929—1949 között. ACTA Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 2007. 245–251. oldal S regi János: Jelentés a Déri Múzeum 1942. évi m ködésér l és állapotáról. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942. Debrecen, 1943. 5–8. oldal

Jegyzetek 1 A debreceni Déri Muzeum gyüjteményeinek leirása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a debreceni Déri Muzeum alapítója: Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos. Debrecen Szab. Kir. Város és a Tiszántuli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata. 1922. 295—296. oldal (Els számú munkapéldány a Déri Múzeum Déri-gy jteményéb l) 2 Uo. 3 Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének törté-

nete 1929—1949 között. ACTA Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 2007. 247. oldal 4 Déri Frigyesre és a gy jteményére vonatkozó levelek. Cs rös Ferenc levele Déri Frigyeshez. Kelt: 1923. július 6. Déri Múzeum, M vel dés- és Helytörténeti Tár, Történeti Gy jtemény Adattára, Ltsz.: I.1955.43. (Korompai Balázs közlése nyomán) 5 S regi János: Jelentés a Déri Múzeum 1942. évi m ködésér l és állapotáról. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1942. Debrecen, 1943. 8. oldal 6 S regi János: i.m. Uo. 7 S regi János: i.m. Uo. 8 S regi János: i.m. Uo. 9 Lovas Márton: A Déri Múzeum természettudományi gy jteménye (1930–1970). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1974. 555. oldal 10 A városi Muzeum természetrajzi gy jteményeinek leltári könyve. Kelt Debreczenben 1911 éviáprilis 1-én. 95—101. oldal, Ltsz.: 1/1953. és 217/1953. között. 11 ÖTVÖS János: slénytár jegyzéke. DMTA/259—2013. 1–6. oldal; a „Kövületek rendszere”. DMTA/261—2013.; „Kövületek jegyzéke” DMTA/262–2013. 12 A városi Muzeum természetrajzi gy jteményeinek leltári könyve. Kelt Debreczenben 1911 éviáprilis 1-én. 95—101. oldal, Ltsz.: 1/1953. és 217/1953. között. 13 A debreceni Déri Muzeum gyüjteményeinek leirása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a debreceni Déri Muzeum alapítója: Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos. Debrecen Szab. Kir. Város és a Tiszántuli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata. 1922. 295—296. oldal 14 A Déri Múzeum Adattára. Fényképgy jtemény. „Természettudomány. Földrajz” cím 76. számú gy jt mappában található egy felvétel, amin a felirat szerint Déri Frigyes és felesége „vadász-trofeumai” láthatók a Déri Múzeum egyik kis szobájában. 15 A debreceni Déri Muzeum gyüjteményeinek leirása. I.m. 1922. 296. oldal 16 A Déri-Múzeum m ködése és állapota 1933ban. I. fejezet. Berendezési munkálatok a kiállítási termekben és az új raktárhelyiségben. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933. (Összeállították: dr. Ecsedi István igazgató és dr. S regi János múzeum r), Városi Nyomda, Debrecen, 1934. 7. oldal 17 A debreceni Déri Muzeum gyüjteményeinek leirása. I.m.1922. 296. oldal 18 A Déri Múzeum május 25-ki megnyitásán elhangzott ünnepi beszédek. Dr. Csürös Ferenc városi kulturtanácsnok beszéde. In: Jelentés Debrecen Szabad Királyi Város Déri-Múzeumának 1930. évi m ködésér l és állapotáról. A múzeum berendezésének és megnyitásának története (Összeállították: dr. Ecsedi István igazgató és dr. S regi János múzeum r), Debrecen, 1931. 26. oldal

185

HISTÓRIA

Lampião, a betyárok királya Legenda és valóság

ANGELO OSMIRO BARRETO–MAJOR ISTVÁN

Kik is azok a betyárok? Közönséges rablók, útonállók, gyilkosok, vagy a nép körében tiszteletreméltó h sök, akiknek cselekedeteit csodálattal emlegetik, és személyüket, de f leg tetteiket legendák lengik körül? Nagyon sok ország történelmében felt nnek ezek a figurák, akiknek megítélése aktív cselekedeteik korában egészen más volt, mint évtizedekkel, évszázadokkal kés bb. Elég csak Robin Hoodot, Zorrót, Cartuchet, vagy a közelmúltból Bonnie és Clyde-ot említenünk. De a magyar történelem is b velkedik hasonló alakokkal. Rózsa Sándor, Savanyú Jóska, Jánosik vagy Angyal Bandi legendája ma is elevenen él, de egészen másképpen, mint annakidején, amikor közönséges betyárokként tartották nyilván ket. Ezeknek a legendáknak a h sei, életük és tetteik már a történelem részei. Ám a távoli Dél-Amerikában, közelebbr l Északkelet-Brazíliában nem sokkal, mindössze 70 évvel ezel tt tették közszemlére Lampiãonak, a betyárok királyának (rei de cangaçeiro) levágott fejét. Néhány évvel ezel tt még éltek azok az emberek, akiknek – vagy közeli hozzátartozójuknak – személyes élménye f z dött a híres, hírhedt rablóvezérhez és félelmetes bandájához. A közelmúlt betyárjainak az emléke ma is él, és hatással van az itt él emberek mindennapjaira. Nem véletlen, hogy külön tudományos társaság, a „Sociedade Brasileira de Estudos do Cangaço” foglalkozik a témával, és ennek ma már jelent s irodalma is van.

É

szakkelet-Brazíliában az európai gyarmatosítók viszonylag kés n, a XVII. század végén, a XVIII. század elején települtek le. Az 1700-as évek végére már gyakorlatilag ugyanazok a családok birtokolták a terület nagy részét, amelyek leszármazottainak ma is a legnagyobb a befolyása. A letelepül nagy létszámú családok dönt része egy-egy aktív, vagy nyugalmazott katonatiszt – ezredes vagy rnagy – vezetésével érkezett, de csatlakozott hozzájuk egy sor olyan csoport is, amelyek valamiféle függ ségi viszonyban voltak a családf vel. A terület végleges elfoglalása, a letelepedés természetesen nem ment konfliktusok nélkül. Mindennaposak voltak az ellentétek az slakosokkal, de még inkább a már el bb ideérkezettekkel. Szükségszer volt tehát, hogy a betelepül család rendelkezzen olyan fegyveres csoporttal is, amely képes volt biztosítani a közösség mindennapi békés életét. Erre a feladatra a még aktív katonatisztek estében a vezetésük alatt álló fegyveresek, másoknál a leszerelt egykori katonák, valamint a szegényebb népcsoport fiai vállalkoztak. Fegyelmezett közösséget alkottak, ahol a mindenkori családf szava volt a dönt , amelyet feltétel nélkül el kellett fogadni – de csak azt. Azonkívül semmi más nem számított a csapat számára; nem létezett sem írott, sem íratlan szabály. Felvet dhet a kérdés, miért volt szükség minderre, hiszen létezett már rend rség, illetve ezen a területen egy máig is m köd különleges katonai alakulat, a katonai rend rség. Ez igaz, de ne feledjük, Északkelet-Brazília több mint egymillió négyzetkilométer terület , ahol ma is nagyon kicsi a néps r ség, és még a

186

életében. A rablók csapatostól jártak, nem volt ritkaság a 40– 50 f b l álló banda. (A múlt század els felében a betyárok összlétszáma ÉszakkeletBrazíliában 700 f körül mozgott.) Nem volt könny élete azoknak, akik ezt az utat választották. Állandó bizonytalanság, hiányos és rossz étkezés, szomjúság, nappal h ség, éjjel hideg volt az osztályrészük. Folyamatosan úton voltak, nyomukban a jól felfegyverzett katonasággal, rend rséggel. Jelenlétük rengeteg A száraz bozóterd , a „caatinga” történetünk gondot okozott a lakosságnak, színhelye ennek ellenére sokan támofontosabb településekre sem jut elég rend- gatták tevékenységüket. Vajon miért? A fenntartó, a lakott helyeket pedig nagy tá- hiányos helyi közigazgatás, a korlátozott volságok választják el egymástól. számú és korrupt rendfenntartó szervezet Ez a rendszer tehát m ködött, de a nem volt képes védelmet nyújtani a lakosXIX. század végére már annyira stabili- ságnak, amely ily módon akarva vagy nem zálódott a helyzet, hogy ezekre a felfegy- akarva, de kénytelen volt együttm ködni verzett alakulatokra többet nem volt már a rablóbandákkal. Sokszor a helyi földszükség, ennek megfelel en megszüntet- m vesek, állattenyészt k, a fazendeirók ték ket, vagy egyszer en feloszlottak, ám biztosították az élelmet, a vizet, s t sok nem mindegyik. Néhány közülük tovább esetben még a fegyvert és a szükséges l folytatta tevékenységét mint közönséges szert, a sikeres akciókat követ en pedig a rablóbanda. Ezzel kezdetét vette egy új búvóhelyet is a garázdálkodó betyároknak. korszak, a betyárok (cangaçeiro) világa, De a legfontosabb a bandák számára az ála cangaço. landó információ volt, amelynek alapján pontosan tudták a rend rség és a katonaság terveit, helyzetét, valamint azt is, hol A cangaçok története… számíthatnak zsákmányra. Viszonzásképpen a betyárok megkímélték életüket és Mit jelentett a betyárok (cangaçeiro), il- vagyonukat, sokszor pénzzel honorálták letve a betyárcsapatok megjelenése Észak- segítségüket, és gyakran megóvták ket a kelet-Brazíliában? Mindenekel tt szinte hivatalos hatóság, no meg a helybéli kormegoldhatatlan konfliktust az itt lakók látlan hatalmú egykori és aktív ezredesek Természet Világa 2014. április

HISTÓRIA emberek meglehet sen nehéz életét. A vál- államban történt az els jelent s összetozás akkor következett be, amikor édesap- csapás a Lampião vezette cangaçeirók, ja – a családfenntartó – a rend rökkel vívott és a katonaság között. Ekkor a 60 f s bet zharcban tisztázatlan körülmények között tyárbanda 35 katonával vette fel a harcot, életét vesztette. Virgulino ekkor határozta az eredmény 4 elesett katona, és 6 halott el, hogy életét betyárként folytatja tovább. cangaçeiro. 1927. július 13-án Rio Grande Beállt Antonio Matilde bandájába, ahol ha- de Norte állam második legnagyobb városmarosan kit nt különleges képességeivel. át, Mossorót érte rablótámadás. Lampião A nyúlánk termet , 180 cm-nél magasabb gazdag zsákmánnyal hagyta el a várost, fiatalember nem ismert félelmet, gyorsan majd július 15-én már a Ceara állambeés határozottan cselekedett, a szerencsével li Limoero do Norte, majd két nappal késem állt hadilábon. Jellemz volt öltözkö- s bb, 17-én Jaguaribara városában követte dése, széles, felhajtott karimájú, ezüstér- el ugyanezt. Augusztus 21-én már Bahia mekkel díszített b rkalapja, kheki szín vá- államban garázdálkodott csapata. Az ilyen szonruhája, vállán keresztbevetett töltény- jelleg akciók nagyon sokszor megisméttárolója és széles b röve. Feljegyezték róla, l dtek. hogy kedvelte a csillogó ékszereket, minden ujján ékköves gy r ket viselt, és b ven locsolta magát drága külföldi parfümökkel. Fegyver nélkül soha nem látták. Egyik szeméA hírhedt bandavezér, Lampião, re félig vak volt, és aranykeés méltó társa, Maria Bonita retes szemüveget hordott. Bal túlkapásaitól, amelyek egyáltalán nem vol- lábára sántított egy akció sotak ritkák ebben a térségben. Persze ezt a rán elszenvedett l tt sebesülés hivatalos szervek is jól tudták, ezért a he- következményeként. Barátalyi lakosok állandóan ki voltak téve a ható- ival és hozzátartozóival szoság zaklatásának. A korszakkal kapcsola- ros kapcsolatot tartott, nagytos kutatások eredményei azt bizonyítják, lelk en viselkedett, ám ellenhogy a betyárok olykor kegyetlen és kímé- feleivel szemben könyörtelen letlen akciói ellenére a helyi lakosság töb- és brutálisan kegyetlen volt. bet szenvedett a saját hivatalos szerveinek Meglep , de mélyen vallá- Az élet nem sokat változott errefelé a múlt század túlkapásaitól, mint a rablócsapatok akciói- sos katolikus ember hírében els fele óta. Autó csak a távoli nagyvárosokból tól. Itt bukkannak fel el ször a kés bbi le- állott. tévedt ide nagy ritkán gendák csírái. A rablóbandákat és azok ve1922-ben már saját banzet it jól ismerték egész Északkelet-Brazí- dája élén járta Északkeletliában, és különösen azok körében, akiket Brazíliát, és ekkortól kezdve nevezték 1930-ban jelent s változás következett nem érintett közvetlenül jelenlétük, illetve Lampiãonak. Rengeteg akció f z dik a be a betyárkirály életében. Megismerketevékenységük, népszer ek voltak. Ezt ki- nevéhez, kezdetben fazendákat támadtak dett kés bbi élettársával, a Szép Mariával használva, a legfels bb politikai vezetés- meg, gazdag keresked ket, utazókat ra- (Maria Bonita), aki 1911-ben született, és ben is akadt hathatós támogatalálkozásuk idején egy cipész felesége tójuk, hiszen ezzel elérték a volt. Maria Bonita els n i tagként csatlaszimpatizánsok rokonszenvét, kozott Lampião bandájához. Sem a vezér, illetve azok szavazatait. sem a tagság nem csalódtak benne, ugyanolyan lelkes és kegyetlen volt, mint bármelyik férfi cangaçeiro. Példáját azután A betyárkirály, Lampião mások is követték, és a n i betyárok nem története voltak ritkák a rablócsapatokban. 1932. január 8-án történt Lampião legA betyárok királyának histórinagyobb összecsapása a katonasággal. ája már a kezdetekkor gondot Mintegy 100 fegyveres támadását verte jelentett a kés bbiekben vevissza 32 cangaçeiro. Az eredmény 6 hale foglalkozó történészeknek, lott és 12 sebesült katona, valamit 4 banugyanis a születésének dátudita. Ezek közül az egyiket maga Lampião ma sem egyértelm . Virgulino l tte agyon, miután súlyosan megsebesült, Ferreira da Silva egyes doku- A „betyárok királya” és bandája a múlt század 30és nem tudott elmenekülni a bandával. mentumok szerint 1898. június as éveiben, tevékenységük csúcspontján. Középen A vezér inkább lel tte, minthogy a kato4-én, mások szerint 1897. júlinák fogságába essen, ahol egyébként haLampião, mellette Maria Bonita us 7-én látta meg a napvilágot sonló sors várt volna rá. Mint ahogyan az a Pernambuco állambeli Serra Tolhada te- boltak ki. Ám a kés bbiekben már komo- be is következett néhány évvel kés bb, a lepülésen, szegény földm ves (fazendeiro) lyabb akcióik is voltak. 1924-ben sikeres Lampião elleni utolsó katonai akció során. család harmadik fiúgyermekeként. Életének rablást hajtottak végre Pernambuco állam1938. július 28-án a Sergipe állambeels 20 évében nem történt semmi említésre ban, Santa Cruz do Baixa Verde város- li Angico fazendán a betyárok királyát méltó, élte a hasonló szegény sorsú fiatal- ában. 1926-ban, ugyancsak Pernambuco is elérte a végzete. 31 f s bandájára koTermészettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

187

HISTÓRIA ra hajnalban meglepetésszer en rajtaütött a katonaság, és 11 cangaçeirót, közöttük Lampiãot és Maria Bonitát halálos lövés érte. A támadás olyan hirtelen jött, hogy a banditák csak kés n tudták használni fegyverüket, így a katonák közül csak egy halálos áldozata volt az összecsapásnak. A még életben maradt cangaçeirók elmenekültek.

testét azután leöntötték formalin és olaj keverékével, majd a lakott helyt l távolabb a keselyük gondjaira bízták ket. Piranhasban tehát a még aznap valamennyi lefejezett áldozat fejét és legjellegzetesebb személyes tárgyaikat a templom lépcs jén közszemlére tették, amelyr l fényképfelvétel is készült. A másnapi Levágott fejek története újságokból azután az egész ország értesülhetett az eseA betyárkirály tehát dicstelenül végezte be ményekr l, és szörnyülködheéletét, de története ezzel még nem ért véget. tett a mellékelt fényképeken. Tipikus régi fazendaépület, amely sokszor szolgált Lampião holttestét társaival és Maria Boni- Maceioba tehát már csak a lemenedékhelyül a betyároknak tával együtt azonnal lefejezték, és a katonák vágott fejeket küldték további a közeli Piranhas településre vitték, ahol vizsgálatra. Ott hivatalosan is megállapítot- tek el jól felfegyverzett 10–15 f s rablórészben megállapították személyazonossá- ták a személyazonosságokat, és szakszer bandák. Gyakorlatilag minden hétre jutott gukat, de a hivatalos eljárást csak a legkö- orvosi tartósító eljárással megakadályozták egy-egy fegyveres bankrablás. A módszer zelebbi nagyvárosában, Maceioban lehetett a további károsodást. Végül a tartósított minden esetben azonos volt. Éjszaka, vagy elkezdeni. (Egyes források szerint Maria fejek Salvadorba, Bahia állam f városába kora hajnalban – de az utóbbi id kben féBonita és az egyik cangaçeiro ugyan halá- kerültek, ahol a helyi orvosi intézet múzeu- nyes nappal is – lopott autókkal érkeztek a los lövést kapott, de nem haltak meg azon- mában kiállították azokat. Egészen 1965-ig fegyveresek, azonnal lefegyverezték a nénal. ket valószín leg még élve fejezték láthatóak voltak, ekkor a „kollekciót” egy hány f s polgár rséget, vagy a szolgálatle.) A város a leszámolás színhelyét l több rendelet alapján a város temet jében he- ban lév két-három rend rt, majd dinamitmint 100 km-nyire található, tehát a holt- lyezték el véglegesen. tal felrobbantották a pénzkiadó automatátesteket oda kellett szállítani. A múlt század A levágott fejek tehát végig kísérték kat, azután amilyen gyorsan jöttek, ugyanels évtizedeiben a katonák, a rend rök a a cangaço egész történetét, bár ez sem olyan gyorsan távoztak a zsákmánnyal. betyárokhoz hasonlóan lóháton közleked- volt mindig így. Egykor a rend rök- Az egész akció nem tartott tovább negyed nek és a katonáknak a likvi- óránál. Lehet leg kisvárosok bankjait szedált b nöz k levágott fülé- melték ki, ahol a jelentéktelen létszámú vel kellett igazolniuk, hogy rend rség nem jelentett számukra gondot. a kijelölt feladatot elvégez- Nagyon sok az azonosság az egykori beték. Ám a korrupció már ak- tyárok akcióival, de van néhány alapvekor sem ismert határokat. t különbség is. Például, hogy minden Ha nem sikerült az akció, akció el re megtervezett, gyakorlatilag és nem volt mivel igazolni kockázatmentes – mint egykoron. A bana sikert, a korrupt rendfenn- dák igen jól informáltak, tudják, hogy hol tartók gondoskodtak arról, és mikor érdemes megjelenniük. Biztos, hogy legyen bizonyíték. A hogy vannak helyi informátoraik, hiszen helyi lakosságból származó a fegyvereket, a l szert, a dinamitot valevágott fülekkel pótolták a lahonnan be kell szerezni, azokat az álhiányt. Fül alapján ugyanis landó és igen szigorú országúti ellen rzénem lehetett azonosítani az sek ellenére a megfelel helyre szállítani, Módosabb fazenda Pernambuco államban, amelyhez áldozatot. Miután a rend ri és a felhasználóknak eljuttatni. A sikeres hasonlóak gyakran voltak célpontjai a cangaçeiróknak és katonai vezetés tudomást akciók után biztosítani kell minden helyszerzett az esetekr l, ezután színen a menekülés útját és a banda tagja(Angelo Osmiro Barreto és Major István felvételei) rendelték el a fejekkel való inak megfelel búvóhelyet kell találni. A tek, ekkora távolság megtételéhez pedig elszámolást. A gyakorlatnak csak 1940- XXI. században nem jelenthet problémát lóháton napokra van szükség. A holttestek ben vetettek véget, amikor betiltották az az akciók azonnali bejelentése a rend rszállítása ilyen módon lehetetlenség, hiszen áldozatok lefejezését. ségnek, ezért még az ilyen helyeken is, a trópusi h ségben azonnal bomlásnak inahol nagy távolságok vannak a települések dulnak. Márpedig a halottakkal el kell száközött, a nagyobb létszámú rend ri er k molni a hatóságoknál, továbbá hivatalosan Epilógus néhány óra alatt a helyszínre érkezhetis azonosítani kell azokat. E feladatok ellánek. Ennek ellenére a legritkább esetben tására ezen a vidéken hosszú múltra vissza- Lampião halálával a cangaço történetének tudják a tetteseket azonnal elfogni. Bizvezethet hagyományos megoldás létezett. egy szakasza végleg lezárult. A megma- tos tehát, hogy a modern betyárok ugyanCsak a levágott fejeket kell szállítani, és a radt bandákat fokozatosan felszámolták, úgy hathatós segítséget kapnak, mint egyszükséges hivatalos vizsgálatok ily módon és hosszú évtizedekre megsz nt a betyár- koron. Viszont van egy jelent s különbis elvégezhet k, az adatok megszerezhet k. világ Északkelet-Brazíliában. Ám napja- ség is a régi betyárokkal szemben. A ma Az sem volt mellékes körülmény, hogy az inkban ismét megjelentek a modern kor cangaçeiróinak nincs személyazonossága, akció során az egyik katona is meghalt, az cangaçeiroi. Ebben az esztend ben június nincs neve, nincs arca, nincs vezet je – köholttestét viszont mindenképpen el kellett végéig csak az északkelet-brazíliai Ceará zülük egyikb l sem lesz él legenda, mint vinni a nagyvárosba. A halott banditák holt- államban több mint 25 bankrablást követ- Lampiãóból és Maria Bonitából. w

188


MATOS LAJOS ROVATA

Orvosszemmel AUTÓVEZETÉS KÖZBEN ELALUDNI TILOS! A hosszú távú és idej autóvezetés nehéz munka: a sof r csak egyhelyben ül, s bár a közlekedésben bármelyik pillanatban történhet valami, ami megoldást igényel, sok órán át vezetni unalmas id töltés. A szállítmánynak azonban id ben el kell jutnia a fuvar végcéljához: nem lehet hosszan megpihenni, szünetet tartani, aludni. Folytatni kell az utat a megérkezésig. A nagy szállítójárm vek hivatásos sof rjei igyekeznek védekezni az elfáradás ellen, leküzdeni az álmosságot. Egyesek olyan doppingszereket is igénybe vesznek, mint a versenysportolók, bár ez számukra is veszélyes és tilos. Mindenkinek elérhet és szabadon használható viszont a kávé, a tea. Az autóvezet k jó része él is ezzel a frissít lehet séggel. Ausztráliában, Sydney egyetemén Lisa Sharwood és munkacsoportja megvizsgálta, hogy a koffein különböz eredet formáit milyen gyakran és milyen változatban fogyasztják a hivatásos teherjárm vek vezet i, s ez milyen módon és mértékben befolyásolja balesetmentes autóvezetésüket. A kutatók Új-Dél-Wales és Nyugat-Ausztrália területén autózó hivatásos sof rökkel foglalkoztak 2008 és 2011 között. Csak olyan autóvezet ket kerestek meg, akik legalább 12 tonnányi terhet szállítottak a kontinensnyi országban hatalmas távolságokra, melyeket sokórás autózással lehet megtenni. A hattagú munkacsoport azt vizsgálta, hogy a hosszú utakon a koffein valamilyen formáját rendszeresen igénybe vev sof rök és a koffeinmentesen autózók baleseti

statisztikája között van-e értékelhet különbség a biztonságos, balesetmentes vezetés szempontjából. A nagy szállítóvállalatok útján kerestek 530 teherszállítót, akik az utolsó 12 hónapban valamelyik nagy távolságú úton balesetet szenvedtek, illetve 517 olyan sof rt, akinek ebben az id szakban balesete nem volt: ezt vették kontrollcsoportnak. Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

A sof rök 43%-a fogyasztott útközben valamilyen koffeint tartalmazó szert: teát, kávét, koffeintablettát vagy energiaitalt, hogy ébren maradjon. Amikor a statisztikai értékelés során figyelembe vették a sof rök életkorát, alvási szokásait, az esetleges alvási apnoé jellegét, a megtett kilométereket, a szünetek számát és id tartamát, valamint az éjszakai vezetés idejét, egyértelm en az derült ki, hogy a koffeint rendszeresen fogyasztók 63%-kal ritkábban szenvedtek balesetet, mint azok, akik koffeinmentesen autóztak. Az er s dohányzás viszont pozitív öszszefüggést mutatott a balesetek gyakoriságával. Megvizsgálták az utolsó 5 évben el forduló ütközések számát, és kiderült, hogy a gyakori rágyújtás a balesetek esélyét 81%-kal növelte. A kutatók az összefoglalásban azt írják, hogy a koffein jelent sen csökkenti a baleseti kockázatot hosszú távú autóvezetés közben, és minden hasonló helyzetben segítséget jelent a fáradtság leküzdésében. Aláhúzzák viszont, hogy ez csak rövid id szakokra érvényes, és a rendszeres megállás, megpihenés, az átgondolt munkarend és alvás is alapvet en fontos. AZ ÖREGEDÉS KÉSLELTETÉSE JÓ BEFEKTETÉS LEHET A medicina története arról szól, hogyan sikerült az orvosoknak tisztázni a súlyos betegségek kórfolyamatát, és megtalálni a gyógyító eljárásokat, készítményeket, és ezzel az adott kórt megel zni, a beteget meggyógyítani. Dana P. Goldman, az University of Southern California (USC) kutatója és munkatársai a Harvard, a Columbia és az Illinois egyetemek legnevesebb szakembereinek bevonásával kiszámolták, hogy a társadalom és annak egészségügyi jöv je szempontjából eredményesebb volna az öregedés folyamatának lassításával foglalkozni. Goldman és munkacsoportja szerint az öregedés ütemének lassítása a 65 évesnél id sebb emberek 5%-kal nagyobb arányának tenné lehet vé 2030 és 2060 között, hogy károsodás nélkül, egészségesebben élhessen. Más megközelítésben: a tudományos befektetés, melynek eredményeként sikerülne az öregedést fékezni, 2060-ban 11,7 millióval több egészséges id s embert jelentene.

Az izgalmas témára összegy jtött szakért k számításai szerint ez a változás a korosodással járó betegségek gyakoriságának 1,25%-os csökkenésével járna. Tény, hogy az öregedés lassítása el ször nem mutatkozna a közegészségügyi helyzet mérhet javulásában, de hatása hosszú távon igen jelent snek bizonyulna. Az Egyesült Államokban a 65 esztend snél id sebbek száma a következ ötven évben várhatóan megduplázódik, vagyis a 2010-es 43 millióról 2060-ban 106 millióra növekszik. Jelenleg a 65 évesnél id sebbek 28%-a károsodott, és segítségre, ápolásra szorul. „Az utolsó fél évszázadban az életesély növekedése a halálos betegségek mortalitásának csökkentésének eredménye volt” – mondotta Dana Goldman. „A halálozás csökkenésénél azonban lényegesen gyorsabban növekszik az egészségkárosodással él k száma, a jó egészségben töltött életid változatlan vagy rövidül. Ha lassabban öregednénk, számos, életünk min ségének romlásával járó betegség progressziója is mérsékl dne”. A rosszindulatú daganatok jelenlegi optimális trend szerinti 25%-os csökkentése a teljes népesség egészségét nem növelné mérhet en és ugyanez vonatkozik a világszerte legnagyobb halálozást okozó szív- és érbetegségekre is. Ha tehát a rákbetegségeket és a kardiológiai kórképeket sikerülne jobban kezelni, 2060-ban ugyanennyi id s ember lenne, csak rosszabb fizikai állapotban. Ez megfelelne a korábbi kutatás eredményeinek: ha a rosszindulatú daganatos betegségeket tudnánk gyógyítani, az csak az öregedést nyújtaná. Ma viszont vannak adatok, amelyek azt mutatják, hogy a százévesek genetikájának jobb megismerése, a kalóriabevitel mérséklése fékezheti a biológiai öregedést. A kalóriabevitel csökkentése állatkísérletekben már hozott bizonyos eredményeket. A rák- vagy a szívbetegségek kezelésének további javulása legfeljebb annyit eredményezne, hogy egy 51 éves ember várhatóan egy esztend vel élne tovább, mint jelenleg. Az öregedés lassításának mérsékelt hatása ezt két további esztend vel toldaná meg és ez az id valószín leg jobb egészségben telne, mint az a jelenlegi helyzetben várható. Az egészséges életid növekedése a következ öt évtizedben 7,1 trillió dollár gazdasági haszonnal járna. Mindez viszont azt is jelentené, hogy az egészségbiztosítási költségek növekednének. Forrás: Weborvos

189

FOLYÓIRATOK

(2014. február 15.) A SZERELEM GYÓGYÍTÁSA Ahogy egyre többet tudunk meg a szerelem idegi alapjairól, annál közelebb jutunk a vele járó betegségek gyógyításához. A legtöbben tapasztalhatják, hogy vannak ilyen betegségek: szakítás, viszonzatlan szerelem, a szeretett személy elvesztése stb. El ször is: mi a szerelem? A neurobiológusok megahatározása sokkal prózaibb, mint a költészeté. Egy neurobiológiai jelenség, melynek három altípusa van: a vágy, a vonzalom, a köt dés, melyek mind fokozzák a sikert a szaporodásra és arra, hogy szül vé váljunk. Mindegyik az agyban lev , egymást átfed kémiai rendszereken alapul. Vannak lehet ségek arra, hogy mindegyiket csökkentsük, mondja Helen Fisher (Rutgers Egyetem), de ez nem mindig kellemes. Ki ne járt volna már úgy, hogy egy személynek csak valami legapróbb részletéért volt oda? Mondjuk, a hajáért, vagy a kezéért. Ez a cs látás sok tekintetben hasonlít az úgynevezett obszesszív-kompulzív megbetegedés (nevezhetjük kényszerbetegségnek is) szimptómáihoz. Ezt mutatta ki Donatella Marazziti (Pisai Egyetem), aki húsz, a szerelem els fázisában lev személyt, illetve ugyanenynyi kényszerbetegségben szenved embert vizsgált meg. Mindkét csoportnál szokatlanul alacsony szinten volt annak a fehérjének a mennyisége, mely a szerotonint szállítja az agyban. (A szerotonin a hangulatunkat szabályozó hormon.) Egy évvel kés bb megvizsgálva a szerelmeseket, kiderült, hogy megn tt a szerotoninszintjük és már nem mutattak olyan élénk érdekl dést szerelmük tárgyának egy-egy bizonyos tulajdonsága iránt. Azok a gyógyszerek, melyek meglódítják a szerotonintermelést, enyhülést nyújthatnak a kényszerbetegségben szenved k számára, ezért okkal gondolhatjuk, hogy segítenek visszafogni a vágyakat. E gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok is, melyek tompítják a széls séges érzelmeket és hatásuk alatt nehezebb romantikus kapcsolatokat létrehozni. Ez nemkívánatos mellékhatás a depressziósok számára, azoknak viszont, akik a valakihez való köt dést keresik, hasznos lehet. De mi van akkor, ha nem a vágyat, hanem a tartós köt dést akarjuk megszakítani? Amint azt néhány állatkísérlet mutatja, ezt is lehet manipulálni.

190

A préripockok híresen h séges állatok – köztük a kötelék egy életre szól. Amikor azonban Larry Young (Emory Egyetem) a n stény pockokba olyan gyógyszert injektált, mely a dopamint és az oxitocint egyaránt blokkolja, az állatok poligámmá váltak. Ezt azt sugallja, mondja a kutató, hogy blokkolni lehet az oxitocint és ilyen módon meg lehet szakítani a hosszú távú köt dést. Youngék azt is kimutatták, hogy egy a stresszválaszban szerepet játszó hormon, a kortikoptropin-felszabadító faktor (CRF) blokkolása megszünteti a préripockok depresszióját, ami a párjuk elpusztulásakor fejl dik ki. Young ugyan nem javasolja a CRF használatát viszonzatlan szerelem esetére, de ha a bánat tartósnak bizonyul, enyhítheti a depreszsziós tüneteket. A már említett Helen Fisher szerint az id az, ami valóban mindent begyógyít. és munkatársai az els k, akik a szerelem elhalványulásában szerepet játszó neurális folyamatokat tanulmányozták. Kutatásaikból az derült ki, hogy azoknál az embereknél, akik az elveszett szerelem után bánkódtak, nagyobb aktivitás fedezhet fel egy bizonyos agyi területen, a köt désben szerepet játszó ventrális pallidumban, mint azoknál, akik boldog szerelemben élnek. Ez az aktivitás azonban az id múlásával csökkent, azt mutatva, hogy a köt dés is elhalványult. Talán egyszer elérkezik az id , amikor ezt az agyterületet úgy lehet stimulálni, hogy felgyorsíthassák a gyógyulási folyamatot. Brian D. Earp neuroetikával foglalkozó kutató szerint a jelenleg folyó agykutatások azt mutatják, hogy er s párhuzam fedezhet fel bizonyos függ séget okozó drogok és a szerelem megtapasztalása, átélése között. Mindkett olyan mértékben aktiválja az agyunkat, hogy szinte minden másról megfeledkezünk és megvonási tünetek mutatkoznak, ha nem jutunk hozzá. A kutató már írt arról a lehet ségr l, hogy alkalmazni lehetne kezelésként „szerelemellenes biotechnológiát”. Könnyen elképzelhet ugyanis olyan eset, amikor valakinek a szerelmi köt dése már olyan ártalmas, hogy elveszíti a racionális gondolkodási képességét és házastársi, párkapcsolati er szakra is sor kerülhet. Még ilyen esetben sem javasolja azonban az általa említett gyógyszeres beavatkozást; el ször inkább nem-biokémiai módszereket kell kipróbálni. A tudomány ugyanis egyel re nagyon keveset tud e „szerelemellenes” vegyi anyagok komplex hatásairól. Viszont olyan társadalomban élünk, melyben megszokottá vált, hogy ha valami bajunk van, bekapunk egy pirulát.

(2014. február 22.) ÉREZNEK-E FÁJDALMAT A GERINCTELENEK? Robert Elwood kutató évtizedek óta tanulmányozza a rákokat és a garnélákat, Rick Stein tévés szakács viszont elkészíti ket. A séf azt akarta megtudni, vajon az általa elkészített állatok vajon éreznek-e közben fájdalmat. Bár nagyon sok ember a puszta gondolatra is elborzad, ha élve megf znek egy homárt vagy még él rákok ollóját letörik, aztán visszahajítják ket a tengerbe, valójában semmit sem tudunk arról, hogy eközben ezek az állatok – és általában a gerinctelenek – szenvednek-e vagy sem. A globális élelmiszeripar évente milliárd számra tenyészt vagy fog ki gerincteleneket. Gerinces rokonaikkal, az ugyancsak milliószámra leölt csirkékkel, sertésekkel, marhákkal stb. ellentétben k semmiféle jogi védelmet nem élveznek. Antoine Goetschel svájci állatjogi szakember azt mondja, pályafutása során még sosem találkozott azzal, hogy amikor az állatjogi törvényekr l van szó, a gerinctelenek valaha is szóba kerültek volna. A közvélekedés szerint nem szenvednek. A helyzet azonban változóban van. Sok kutató használ gerincteleneket laboratóriumi kísérleteihez, s mindeközben az Európai Unióban és másutt is tervek születnek rovarok ipari mérték tenyésztésére. A fájdalom tesztelése kellemetlen, nem lehet közvetlen úton mérni, de még definiálni sem egyszer . Persze, ha valamink fáj, azt érezzük, ezt azonban csak szavakkal tudjuk közölni másokkal. Honnan tudhatjuk, hogy egy állat szenved? Már messze járunk Descartes-tól, aki azt állította, hogy minden állat afféle automata és képtelen az érzésekre. Ám ebben a kérdésben még több a találgatás, mint az ismeret. Empátiát érzünk a számunkra ismert állatok, különösen az eml sök iránt. Sok közülük hasonlóan reagál a fájdalomra, mint ahogy mi is tesszük, például úgy, hogy nyalogatja a sérüléseit (mi is gyakran mondjuk emberre: nyalogatja a sebeit). Az anatómiai hasonlóságok még további bizonyítékkal szolgálnak. Mivel mi érezzük a fájdalmat, okkal hihetjük azt, hogy az állatok, melyeknek a központi idegrendszere hasonló a mienkhez, szintén érzik. Ilyenek az eml sök, a madarak és bizonyos mértékig a halak is. Amikor azonban egy rákról, darázsról vagy tintahalról van szó, ez az analógia már nem áll fenn. Ezek furcsa, ismeretlen lények számunkra. Elwood évek óta keresi a választ és azt mondja, csak azért, mert Természet Világa 2014. április

FOLYÓIRATOK a rák biológiailag más, mint a gerincesek, hiba volna elvitatni, hogy k is éreznek fájdalmat. és kollégái a belfasti Queen’s Egyetemen ezeknek az állatoknak a viselkedését kutatják. A legtöbb organizmus képes válaszolni olyan ingerre, mely számára potenciálisan veszélyes. Speciális, fájdalomérzékel receptorok, melyek a széls séges h mérsékletet, mérgez anyagokat, mechanikai sérüléseket felfogják, megtalálhatók szinte valamennyi állatban, az embert l a gyümölcslégyig. Ám ha egy állat valamire reagál, amit mi fájdalmasnak tartunk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen érzi a fájdalmat. Ez lehet egyszer reflex, amikor a jelek nem jutnak el egészen az agyig. Amikor pl. leforrázzuk a kezünket, azonnal és önkéntelenül elrántjuk – a fájdalom csak ezt követ en jelentkezik, amint a jel elér az agyba. Elwood garnélarákokon kezdte a vizsgálódást és mivel régóta kutatta ket, reflexeken kívül nem várt más. Meglepetésére azonban, amikor ecetsavval dörzsölte be a csápjukat, azt hosszasan ápolgatták mells lábaikkal. Aztán remeterákokat sokkolt árammal, mire azok az érintett testrészt hosszasan dörzsölték ollóikkal. Mi több, mindkét faj egyedei olyan pozíciót vettek fel, hogy elkerüljék a sérülést. Elwood szerint itt már nemcsak reflexekr l van szó, hanem a központi idegrendszer is bekapcsolódik. Ez után tengerparti rákokat tett egy er sen megvilágított tartályba, melyben két menedéket készített a számukra. E rákok napközben szívesen rejt znek el a kövek alatt, úgyhogy természetes viselkedés, ha a menedéket keresik. Ám amikor valamivel ingerelte ket e menedékhelyeken, rögtön kijöttek a szabadba. Robyn Cook amerikai neurobiológus tintahalakat és polipokat vizsgált. Azt tapasztalta, hogy a polipok némiképp hasonlóan reagálnak kellemetlen küls ingerekre, mint a gerincesek a fájdalomra; dörzsölik az ingerelt testrészüket és igyekeznek azt védeni. Inkább elúsznak és festékanyagot spriccelnek ki, ha a megsértett testrészüket tovább ingerlik, mintha a testük más részével teszik ugyanezt. Ha a tintahalnak sérülést okoznak, fájdalomérz receptoraik nemcsak a sérülés helyén, hanem egész testükben aktívvá válnak. Végeztek kísérleteket rovarokkal is, pl. gyümölcslegyekkel, darazsakkal, ám esetükben nem tudtak olyan jeleket kimutatni, melyek arra utalnának, hogy a rákokhoz hasonló módon érzékelik a fájdalmat. Hans Smid holland kutató úgy véli, a rovaroknak nem származik evolúciós el nyük abból, hogy fenntartsanak olyan komplex rendszert, melyben a Természettudományi Közlöny 145. évf. 4. füzet

fájdalom érzékelése csak egy összetev . Ha egy állat élettartama (miként a rovaroké is) túl rövid ahhoz, hogy ilyen rendszerb l el nyük származzon, a fájdalom érzékelésének nincs szerepe.

(2014. február 13.) TÉNYLEG CSODASZER A D-VITAMIN? A téli hónapokban kiürült vitaminháztartás miatt egyik influenzából a másikba esünk. Az orvosok ilyenkor gyakran az immunrendszer er sítésére mesterséges A és D-vitamin írnak fel. Az A-vitamin jól ismert immunfaktor, a D-vitamin az utóbbi években bukkant fel. A D-vitamin a napfény hatására a b rben keletkezik, ami miatt tulajdonképpen nem is vitamin, hanem hormon. Mivel télen túl kevés napfény ér minket, a D-vitamin szintje csökken a vérben. Ennek tulajdonítható a különböz nyavalyák kialakulása. Ezért tartják csodaszernek egyre több könyvben és médiatudósításban a vitaminhiányt megszüntet , mesterségesen el állított D-vitamint, ami tucatnyi funkciót irányít a szervezetünkben: a csont- és izomfelépítést l kezdve a szellemi és szexuális teljesítményen át egészen a daganatos burjánzások elleni védelemig. Kritikus tudósok szerint létezik ugyan számos utalás a D-vitamin mindentudó hatására, de alig van meggy z tanulmány, ami bizonyítaná is ezeket azt áldásos hatásokat. Ennek az is az oka, hogy a gyógyszeriparnak az eredetileg juhgyapjúzsírból nyert, manapság azonban biotechnológiailag el állított anyagban nincs különösebb érdekeltsége. Ezzel az olcsó készítménnyel, melynek éves szükséglete személyenként alig kerül többe, mint 20 euró, nem lehet milliókat keresni. Miért kellenének tehát drága tanulmányok? F leg, ha kiderül, hogy a hetek és hónapok óta tartó hormonláz csupán egy divatláz, amit félév múlva elfelejtenek. Kutatók, akik behatóan foglalkoznak a témával, óva intenek attól, hogy a D-vitamint mindent gyógyító csodaszernek tartsuk. Ám olyant sem találni, aki hatástalan anyagnak tartaná. Inkább olyan orvosok vannak, akik vallják: a legtöbb vitamintabletta és táplálkozás-kiegészít orvosi szempontból csalás. A D-vitamin azonban mindenképp a kevés kivételek közé tartozik. A kereken egy évszázada ismert anyag miért csak az elmúlt néhány évben vált témává? Már az 1920-as évek elején angol és amerikai kutatók felfedezték, hogy a kutyatápba kevert t kehalmáj megvédi a kutyákat

a csontlágyulástól és az angolkórtól. Az angolkór megel zése szempontjából még ismeretlen hatóanyagot D-vitaminnak nevezték el. Az elnevezés az angol ABC 4. bet jéb l ered, mert ez volt a 4. felfedezett vitamin. Annyi bizonyos volt, hogy ez a vitamin jelent s szerepet játszik a kalcium-anyagcserében és ezzel a csontfelépítésben. Amerikát követve Európában is alkalmazták az angolkór megel zésére az új hatóanyagot. Id sebbek még borzongással emlékezhetnek a napi 1 ev kanálnyi csukamájolajra, amit gyermekként a háború után bevetettek velük. A t kehal és más tengeri állat májából nyert világossárga, rosszíz olajszer folyadék magas koncentrációban tartalmazott Omega3-zsírsavat, foszfort, jódot, valamint A-, D- és E-vitamint. Évekkel kés bb az anyagot átlátszó ovális kapszulákba csomagolták, amit a gyerekek minden nehézség nélkül kevés vízzel le tudtak nyelni bélmozgásuk megzavarása nélkül. A D-vitamint évtizedeken át csupán az angolkór ellenszerének tekintették, míg két amerikai epidemiológus, a Franc és Cedric Garland testvérpár az 1980-as években fel nem fedezte a más megbetegedésekkel való összefüggést: az USA napsütésben szegényebb északi részén él populáció gyakrabban betegedett meg az 1-es típusú cukorbetegségben, valamint bélrákban, mint déli embertársaik. Chicagói vizsgálati személyekkel végzett kísérletben a testvérpár el ször tudta bizonyítani, hogy magas D-vitamin vérszínt egyének ritkábban betegednek meg bélrákban. Erre fel amerikai vállalkozók tejet, narancslevet és más élelmiszert mesterséges D-vitaminnal kezdtek el gazdagítani. Hasonló kezdeményezések voltak a skandináv államokban is. A témának aztán nem tulajdonítottak különösebb jelent séget, mígnem kutatók egyre több sejttípusban fel nem fedezték a D-vitamin receptorokat. Ha egyetlen egy idegsejt az agyban vagy a gerincvel ben 500–1000 D-vitamin receptort rejt, akkor annak a kutatók szerint kell, hogy legyen jelent sége. Fokozatosan aztán szinte minden egyes testsejtben megtalálták ezt a bizonyos receptortípust. Id közben az is tisztázódott, hogy a szervezet hogyan termeli a természetes hormont, s az milyen szerepet játszik a szervezetben. A hormon el anyagát koleszterinb l az UV-B sugárzás alakítja át a b rben. A máj ezt az el hormont transzportformává alakítja Calcidiol (más néven D2) elnevezéssel, amely a véráramon át minden szövetbe eljut. Mivel az anyag mérhet a szérumban, a vér D-vitamin szintjének meghatározására is alapul szolgál. A vesében a D2 aktív hormon D3-má alakul – de nem csak a vesében. Más szervek is rendelkeznek egy speciális enzimmel, amely képes a vérben cirkuláló D2-t aktív hormonná alakítani anélkül, hogy újra

191

FOLYÓIRATOK, KÖNYVSZEMLE leadná a vérkeringésbe. Viszont mindez csak addig m ködik, míg a vérben elegend D2 mennyiség van jelen.

(2013. november) REPTEREK AZ ID JÁRÁS ELLEN A repül terek a világ sok részén alacsony síkvidéken, mocsaras területeken épültek. Ezek a létfontosságú közlekedési csomópontok már most is árvízveszélyesek, már olyan szuperviharok esetén is, mint a Sandy, vagy a Haiyan. 2012 végén a Sandy szupervihar New York városának mindhárom légikiköt jét érintette. A legsúlyosabb csapást a La Guardia repül tér szenvedte el, amikor a Sandy által keltett hullámok átcsaptak a véd falakon és kereken 380 millió liter vízzel árasztotta el. Ezért a repteret három napra le kellett zárni. Annak ismeretében, hogy a La Guardia védelmi rendszere már elavult a széls séges id járási eseményekkel szemben, a helyi és a szövetségi hivatalok 37,5 millió dollárt szavaztak meg olyan mérnöki megoldásokra, amelyek a jöv beni természeti katasztrófák elleni védelemül szolgálnak. Közöttük szerepelnek olyan árvízvédelmi gátak, melyek megvédik azt az épületet, ahonnan a kifutópályák és a gurulóutak világítási rendszerét vezérlik, betonfal építését tervezik egy alállomás körül, mely árammal látja el a repül teret és további vízelvezet csatornákat építenek a már meglev k mellé. Továbbfejlesztik a vészhelyzet esetén m ködésbe hozandó generátorokat és az elektromos elosztó hálózatot. ARMIN SPÜRGIN: A méhek világa – A méhállamtól a méhészetig Fordította: Szüle Dénes (Cser kiadó, 2013.) A méhekr l szóló ismeretterjesztést, még inkább a méhészkedést nem jellemzi a szakirodalom hiánya. Ám a témát rendszeresen frissíteni kell, hiszen új ismeretek és új helyzetek állnak el , ami a közvéleményt élénken foglalkoztatja. Mint például a vegyszerezés, klímaváltozás és a méhbetegségek okozta méhpusztulás, a rovarmegporzás jelene és jöv je, vagy az akác visszaszorítása és esetleges következményei. Nos, ezekr l szívesen olvasnánk magyar szerz t l, a magyarországi állapotokról szóló összefoglalást, de Armin Spürgin kis kézikönyvét sem utasíthatjuk el, mert ez leginkább a kezd knek (iskoláskorúaknak

192

Ilyen, nem feltétlenül csúcstechnikát igényl beavatkozásokat a nagyobb, kevésbé széls séges körülmények között lev repül tereken is végrehajtanak. Az Egyesült Államok legnagyobb repterei körül tizenháromnak legalább egy kifutópályája nagyjából csupán 3,7 méterrel magasabb csupán a jelenlegi tengerszintnél. Ezek a létesítmények még sebezhet bbé válnak a jöv ben, akár néhány centiméteres tengerszint-emelkedés következtében is. A repül terekkel a legnagyobb gond a fekvésük, hiszen több négyzetkilométeres területet foglalnak el többnyire sík, mocsaras, tengerhez közeli térségekben. Ilyen körülmények között kell megteremteni azokat a feltételeket, hogy a lehet legtöbb járatot a lehet legnagyobb biztonsággal tudják fogadni és indítani, és éppen ezért építették ket ilyen helyekre. Volt persze más oka is. Amikor ezeket a reptereket megépítették, fontos szempont volt, hogy olcsón jussanak viszonylag nagy területekhez, és a mocsaras, vizeny s helyek, közel a tengerszinthez erre éppen megfelel ek voltak. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy nagyon sz kös az a pufferterület, mely védelmet nyújtana árvizek, er s szelek és egyéb természeti er k ellen. A mérnököknek nem csupán a csapadékvíz elvezetésér l kell gondoskodniuk, hanem arról is, hogy a környez vízfelületekr l beáramló vizeket elvezessék. A washingtoni Ronald Reagan Nemzetközi Repül tér a Potomac folyó egyik kanyarulatában épült, iszapos, vizeny s síkságon, nagyjából hét kilométerre az amerikai f várostól. Hasonlóan, a newarki repül tér 27 hektárnyi mocsárra épült New Jersey államban, mintegy 25 kilométerre Manhattan kell s közepét l. Ha ezeket továbbfejlesztik, vagy újakat építenek, a széls séges id já-

rási eseményeket minden korábbinál jobban számításba kell venni a tervezésnél. Mivel a nagyvárosok egyre zsúfoltabbak és egyre jobban terjeszkednek, új repterek építéséhez már igen nehéz lenne a korábbiakhoz hasonló fekvés területeket találni. Boris Johnson, London f polgármesterének elképzelése szerint el bb-utóbb szükségessé válik egy új, „lebeg ” repül tér építése, méghozzá valahol a Temze torkolatvidékén. A Heathrow máris kapacitása 98 százalékával m ködik. A mesterséges szigetre megálmodott új létesítményt hat kifutópályával terveznék, kell távolságra a várostól, így jobban óvnák a lakosságot a zajtól és a szennyez désekt l. Az építkezés a tervek szerint több mint 47 milliárd fontba kerül, a munkálatok kezdetét még nem határozták meg, de hét évre tervezik. Az elgondolás nem példa nélküli. A 80-as években Japánban a Kansai repül teret az oszakai öböl közepére építették meg. 1994-es megnyitásától 2000-ig az utasterminál máris több méterrel süllyedt. A létesítményt m ködtet cég azzal próbálja lassítani a folyamatot, hogy a legfels földrétegekb l folyamatosan szivattyúzzák a tengervizet, ugyanakkor különféle gátak építésével a viharos tengerb l való vízbeáramlást is csökkentik. Még a legjobban megépített repterek sincsenek biztonságban. 2013 novemberében a Fülöp-szigetekre lecsapó Haiyan tájfun során a szél 7-8 méteres hullámokkal ostromolta a partot. Tacloban városa nem egészen 5 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, repül terének pedig csak egy kifutópályáját lehetett használni, ami er sen megnehezítette a mentést és a segélyszállítmányok gyors eljuttatását. Szakért k szerint semmiféle védm rendszer nem óvhatta volna meg a repteret ilyen széls séges id járási körülmények esetén. és kezd méhészeknek), illetve laikusoknak szól. Vagyis széles olvasóközönségre számíthat. A zsebméret , színes kis kötet rövid öszszefoglalót ad az ember és méh sok ezer éves viszonyáról, a méhek természetben betöltött szerepér l, majd a méhek biológiájáról. Ez utóbbi azért fontos, mert ugyan mindenki ismeri a mézet, de, hogy a mézkészítéshez a méhek élettani folyamatai hogyan járulnak hozzá, azt már csak kevesen tudják. (Az állatorvosok is csak speciális kurzusokon ismerkedhetnek meg vele.) Ezt követi a méhészkedés alapjainak bemutatása, mintegy a kötet felét kitev oldalakon. Külön érdeme a könyvnek a legfontosabb méhészeti szakkifejezések gy jteménye, illetve a kiadó által közreadott magyarországi méhészeti múzeumok címjegyzéke. (ulmarius) Természet Világa 2014. április

2014. ÁPRILIS

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

XXIII. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGE (Magyar Tudományos Akadémia, 2014. március 1.)

Díjátadó huszonharmadszor K

özel negyedszázad – ez a nem kevés id különösen felértékel dik, ha belegondolunk, milyen nemes és fontos cél kitartó törekvései és eseményei kapcsolódnak hozzá. Nevezetesen a 145 éves Természet Világa (Természettudományi Közlöny) tehetségeket felkutató és támogató er feszítései a magyar (természet)tudomány és tudományos ismeretterjesztés utánpótlásának biztosítása érdekében. Vagyis – lakonikus rövidséggel és népszer nevén említve – a „diákpályázat”. Igen, a Diákpályázat már 23 éve dacol az útjában álló nehézségekkel és csal évr l évre izgalmaktól f tött

Az elnökség – balról: Staar Gyula, Dürr János, Patkós András, Kordos László és Tardy János márciusi örömöt azok arcára, akik vállalják a megmérettetést, illetve a küzd k útját egyengetik. Igen, a díjátadás a küzd k, a támogató tanárok és kutatók, illetve a szeret család ünnepe. És természetesen lapunké, a Természet Világáé is, „aki” a lehet leg-

A közönség illend bb helyen, a Magyar Tudományos Akadémia el adótermében teszi évr l évre életre szólón felejthetetlenné a tudóspalánták számára az els lépések sikerélményének átélését. Amit az alábbiakban megosztunk a díjátadó ünnepségen elhangzottakból, egyaránt szól a gy zteseknek és a leend gy z knek. Rajtuk kívül szól mindenki másnak is, aki a tudomány berkeibe irányozza életútját, aki a mában és a majdani jöv ben hangyaszorgalommal, de emberi értelemmel az örök miértekre keresi a választ. Az útravalót neves emberek tolmácsolják, olyanok, akik nem felejtették el saját pályakezd nehézségeiket, kudarcaikat és sikereiket, kitartásuk verejtékes óráit és a felismerés eufórikus örömét. Hallgassuk hát ket, figyeljünk szavukra! Bevezet jében Patkós András fizikaprofesszor, akadémikus, ezúttal a díjátadó ünnepség elnökeként, a múló id hátrahagyott jeleire, azok fontosságára irányította a figyelmet. Konkrétan a balatonfüredi Tagore-sétány nevezetes emberek ál-

tal ültetett platánfáira, különös tekintettel a Nobel-díjasokéra. Közülük név szerint Richard Feynman, Bruno Pontecorvo és Avram Hershko (születésekor Karcagon Hersko Ferenc, biokémikus) személyére emlékezve, akiknek életútját leend pályázatok témájaként feldolgozásra javasolta. A teljesség igénye nélkül felhívta a figyelmet azokra is, akik a közelmúlt nevezetes tudósaként, immár halhatatlanként megérdemelnék, hogy a lap (illetve a pályázó

Vadai Alexandra és Madar Lili Adrienn, az Önálló kutatások, elméleti összegzések kategória II. díjasai diákok) megemlékezzenek róluk. Így a lap szerkeszt bizottságához köt d Gergely Jánost (sz. Karcag), és Ádám Györgyöt (sz. Nagyvárad), illetve Straub F. Brúnót XLIX


Fehér Krisztián, szintén II. díjas (sz. Nagyvárad) említette. Kordos László paleontológus profeszszor, mint az Önálló kutatások, elméleti összegzések elnevezés kategória zs rijének elnöke, sokrét értékelésében többek között a tanárok felel sségére mutatott rá, a naprakész tudás fontosságára, különösen annak ismeretében, hogy a tankönyvek e tekintetben ugyancsak kritizálhatók. Kitért a pályázók (és támogatóik) erkölcsi felel sségére is. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak tartja a dolgozatok stílusát, nyelvi és stilisztikai helyességét, vagyis az ismeretterjeszt lap általi közölhet ség nélkülözhetetlen követelményeit. Az Ernst Grote német agysebész professzor alapította Orvostudomány kategória díjait ezúttal Molnár Miklós egyetemi docens adta át a távollev Rosivall László professzor helyett, aki azonban részt vett a bírálatban, megszívelni valóit és szívhez szóló üzenetét pedig helyettesít je tolmácsolta. Ezek közül két gondolatát idézem, a teljes szöveget a kés bbi oldalon olvashatják: „…nincs fontosabb feladatunk a fejl -

Kovács Miklós, III. díjas désben és a tudományosságban felgyorsult világunkban a fiatal tehetségek felismerésénél és támogatásánál, mert kis országot csak az oktatás és kutatás tehet naggyá.” A másik Augustin Thierry-t l (Saint-Simon fogadott fiától) származó idézet: „Van a világon valami, ami értékesebb, mint az anyagi élvezetek, mint a vagyon, értékesebb magánál az egészségnél is: ez a tudomány odaadó szolgálata.” Noha manapság mindez meglehet sen anakronisztikusan hangzik, a megállapítás mégis valós. Molnár professzor mindehhez hozzáf zte: L

„Ne csináljon tudományt az, aki hirtelen, gyorsan akar meggazdagodni. De az, aki ötéves korában meg tudja kérdezni, hogy miért – és ezt a kíváncsiságát, nyitottságát továbbra is meg rzi, azt a tudomány soha nem fogja megcsalni az élete során.” Az sz folyamán elhunyt, és annak el tte a Matematika különdíjat odaítél zs ri elnöke, Pálmay Lóránt tanár úr helyébe lép Munkácsy Katalin nemcsak el djére emlékezett szeretettel, hanem a díjat alapító Martin Gardnerr l is érdekes dolgokat árult el. Nevezetesen, hogy Martin Gardner nem matematikus, hanem tudományos újságíró volt, mégis számos matematikus tehetséget segített a tudósi pályára

Nagy Áron, III. díjas lépésében. Tehát, mint olyan, is megérdemelné élettörténetének feldolgozását. A díjazott dolgozattal kapcsolatban mindenkihez szólóan megjegyezte, hogy a feldolgozásban világosan el kell határolni a saját munkát az irodalmi adaptációtól. „Az én kincseim a fiaimban vannak!” Ezt a régi, a Gracchusokról szóló latin történet csattanóját idézte fel Kecskeméti Tibor geológus a Természettudományos múltunk felkutatása kategória értékelésénél, úgy látva, hogy a pályázók személyében nagyon ígéretes tehetségekkel ismerkedett meg. A karcagi iskolákból, illetve Bajáról, Zentáról stb. beküldött dolgozatokra gondolva kihangsúlyozta a m helymunka szerepét és fontosságát, más vonatkozásban pedig a dolgozatokban tetten érhet komplexitást, a téma teljes körüljárását dicsér leg említette. Az egyik dolgozat kapcsán arra az íratlan szabályra is emlékeztetett, hogy egy tudományos munka címe nem lehet több kilenc szónál. Az összes jelenlév „különdíjaként” mutatta be Staar Gyula f szerkeszt Tardy János címzetes egyetemi tanárt, aki régóta pártfogója és rendszeres résztvev je a díjátadó ünnepségnek. Szellemes megállapításait és jó tanácsait – szokása szerint – számos aktuális idézettel t zdelte, elnyerve ezzel hallgatósága egyetért tetszését. Ezek közül jelenítünk meg itt is néhányat:

Schneider Viktor Kordos László zs rielnökt l veszi át a III. díjat „Minden kísérlet els kútforrása a kíváncsiság, a tudvágy, mély és ellenállhatatlan érdek az igazságért. A hol ez nincs, ott minden hiában van.” Továbbá: „A természetbúvár kételye nem a szkeptikus kételye: nem mondja, hogy semmit sem tudhatunk, de hangsúlyozza azt, mily keveset tudunk.” Mindkét idézet K nig Gyulától, a Bolyai-kultusz egyik elindítójától való. De Szily Kálmánt, lapunk alapítóját sem hagyta ki: „Tudni, hogy semmit sem tudunk, a tudás kezdete. Ezt be is vallani, azt mutatja, hogy a tudás útján már a kezdeten túl jutottunk, s hogy komoly és elhatározott szándékunk, minden nehézség dacára azon tovább haladni.” Bár napjaink nyelvét l Than Károly ékesszólása (sajnos) már távol esik, érdemes meghallgatni az megállapítását is: „A tudományok extensiv elterjesztésének célja nem az, hogy minden emberb l alapos szaktudóst képezzen, hanem csak az, hogy a tudományos búvárlatok által kiaknázott biztos eredményeket a társadalom minél több tagjának tudomására juttassa és azokat a tudatlanság ködéb l

Molnár Miklós az Orvostudomány különdíj nyerteseit méltatja kiemelve, annyira felvilágosítsa, hogy a korszellem nyilvánulásai el ttük rejtélynek ne t njenek fel, hanem annak megértésére legalább el készítve legyenek.” Beszélt még a célkit zés és kutatás semmihez sem fogható örömérzésér l is, amit egy híres Konfucius-idézettel er sí-

DIÁKPÁLYÁZAT

„Legyenek büszkék a teljesítményükre…” Rosivall László egyetemi tanár ünnepi üzenete

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm az Elnök Urat, az Elnökséget, a kedves Vendégeket, Hölgyeket, Urakat, és utoljára, de nem utolsó sorban az ünnepelt Ifjú Barátaimat! Minden évben én is boldogan és lelkesen várom a tavaszt, mint mindenki; nemcsak fiatalságom okán, hanem mert a Természet Világa díjátadó ünnepsége évek óta kiemelked , mélyen megérint március elejei élményem. Szinte él anakronizmus, amikor a Tudomány templomában, melynek falai közt Széchenyi István, Arany János, Eötvös Loránd, Szily Kálmán és más közismert tudós nemes lelke, szelleme kísért, és ahol korábban jobbára tisztes, éltes szül férfiakat láttunk, iskolás leányok és fiúk ülnek velünk szemben. Kérem, szálljanak hát magukba, csukják be szemüket és éljék át, raktározzák el emlékezetükbe e pillanat nagyszer ségét, amikor saját jogon vannak e Házban! A történet lélekemel , mert nincs fontosabb feladatunk a fejl désében és tudományosságában felgyorsult világunkban a fiatal tehetségek felismerésénél és támogatásánál, mert kis országot csak az oktatás-kutatás tehet naggyá. A tudományos ismeretterjesztés szoros értelemben véve nem tudomány, bár attól elválaszthatatlan és annak terjedése, hatásának kiszélesedése e nélkül elképzelhetetlen. Eredményes m velése nemcsak fontos, hanem igen sokféle képességet feltételez tevékenység. A beküldött pályázatok legtöbbje ráadásul eredeti gondolatokat, vizsgálatokat, igazi tudományos szárnypróbálgatásokat is tartalmaz. Ezért hát szeretettel köszöntöm fiatal tudós társaimat; hiszen eddigi tapasztalataink alapján az itt ül k közül sokan válnak majd a jöv sikeres, kutatóivá. Ma, a XXI. század elején, a tudományok exponenciális és beláthatatlan fejl dése korában ez igazi nagy kihívás, de jó mulatság és férfimunka, persze a leányoknak is. Emlékezzenek majd Augustin Thierry-nek, a XIX. század elején élt francia történetírónak a mondására: „Van a világon valami, ami értékesebb, mint az anyagi élvezetek, mint a vagyon, értékesebb magánál az egészségnél is: ez a tudomány odaadó szolgálata.” Legyenek büszkék a teljesítményükre, de sohase gondolják, hogy mindez csak a maguk érdeme! Nincs igazi nagy eredmény,

Matkovics Anna, I. díjas tett meg: „Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és egy napot sem kell dolgoznod az életedben”. A célról, kitartásról pedig ezt ajánlotta a jelenlév k figyelmébe: „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást.”

Nobel-díj, olimpiai érem segít összefogó önzetlen harcos társak, csapat nélkül! Sem szüleik, sem tanáraik nélkül nem juthattak volna idáig. Tisztelet és köszönet illesse ket is. Biztosan nem lennénk ma itt a Természet Világa folyóirat több évtizedes töretlen küldetésének, a fáradhatatlanul küzd szerkeszt ségének és a mellettük álló tudós közösségnek az öszszefogása nélkül. A Nature-nél, a világ leghíresebb tudományos folyóiratánál is csaknem egy évvel id sebb Természet Világa közel 150 éve küldetésszer en és mesterien közvetíti a tudomány eredményeit érthet formában az érdekl d k számára. Tudós fiatal kollégáim egyetemünkön gyakran emlegetik, hogy k is e folyóirat eml in nevelkedtek. De ez nemcsak a Semmelweis Egyetemre érvényes, hanem minden tudományos m helyre, gimnáziumra, ahol az igazán jó tanárok és diákok szorgalmas olvasói e lapnak határainkon belül és túl. Elismert, világhír tudósok írnak e lapban és mellettük, most már évtizedek óta a nyertes fiatalok ismeretterjeszt munkái is rendre megjelennek, s t tavaly ennek gy jteményes kiadása könyv formában is megjelent. Arany János Széchenyi halálakor mintegy 150 éve ezt írta: Bizton, ezer bajunk közt, megtalálta Azt, ami f , s mindent befoglaló: „Elvész az én népem, elvész - kiálta Mivelhogy tudomány nélkül való.” Kedves jelenlév k! Ismételten gratulálva minden sikeres pályázónak és megköszönve kinek-kinek részvételét, eredményes hozzájárulását a mai felemel eseményhez, szeretném szinte hangosan kiáltani, hogy ne csak Széchenyi, hanem az egész világ hallja: e kis ország határon belüli és túli tehetséges fiatalsága is biztosíték arra, hogy nem elvész, de tovább él és gyarapodik, fejl dik virágzásában ismét megindult büszke Magyarország.

A kialakult hagyomány szerint a Kultúra egysége kategória értékelését most is Radnai Gyula professzor tartotta meg. Egyúttal a díjalapító Simonyi Károlyról is megemlékezett, annál is inkább, mert a fiatalabb korosztályok már szinte semmit sem tudnak róla. Mint elmondta, nem beszélt össze Patkós András akadémikussal, de is olyanok nevével és ajánlásával érkezett, akik személyes életük példamutatásával valósították meg a kultúra egységét, és amit a lap oldalain még egyetlen diákpályázó sem tárt az olvasók elé. Közéjük tartozik a lapalapító Szily Kálmán, aki 30 évig fizikusként, majd harminc évig nyelvészként volt ismert. Ugyanígy Eötvös Loránd, Bartoniek Géza, Jakucs István, Bay Zoltán – a felsorolás Szily Kálmántól kezdve egy kapcsolati örökl dési vonal is egyúttal, vagyis a nevezettek hasonló mentalitású, egymást ismer és követ emberek voltak. Figyelembe ajánlotta még Szent-Györgyi

Szeretettel és üdvözlettel, ROSIVALL LÁSZLÓ

Oláh Réka, II. díjas Albertet, Szentágothai Jánost, Tarján Imrét, Szénássy Barnát, Budó Ágostont – csupa olyan tudóst, hangyaszorgalmú, tántoríthatatlan embert, akiket nem szabad elfelejteni. A Biofizika különdíj alapítójára, a közelmúltban elhunyt Varjú Dezs re a jeLI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE lenlev k néma felállással emlékeztek. Tanítványa és követ je, Horváth Gábor a t le megszokott alapossággal és következetességgel mutatott rá a dolgozatok gyengéire és er sségeire, egyúttal megmutatva az utat a helyes metodika gyakorlása felé. A személyre szóló elemzések közérdek haszna az, hogy minden kísérletet, vizsgálatot alaposan el kell készíteni, a leend módszereket átgondolni, a kivitelezés során jelentkez hiányosságokat pótolni, a problémákat, zavaró tényez ket pedig ki kell iktatni. Észrevételeinek elmondása után külön gratulált a nyerteseknek.

Dürr János, a díjkiosztó ünnepség rendszeres vendége a Tudományos Újságírók Klubjának elnöki min ségében szólt a jelenlév khöz. Balassi Bálint versének felidézésével nemcsak a tavasz hangulatát lopta be az ülésterembe, hanem egyúttal arra a hosszú folyamatra is utalt, ami által megszületett az anyanyelv , vagyis a közérthet tudomány is. Nem kis mértékben azoknak köszönhet en, akik a Természettudományi Közlönyt létrehozták, és népszer vé tették. Gondolatmenetének másik fonala arra mutatott rá, hogy a pályázati próbálkozás még sikertelenség esetén is hasznos lehet. Ha mégsem lesz valakib l tudós, a tudományos

Nagy Zsuzsánna és Szabó Johanna, az Orvostudomány kategória különdíjasai

Foltányi Flóra, a Matematika különdíj gy ztese

Kovács Miklós, a Természettudományos múltunk felkutatása kategória gy ztese Kecskeméti Tibortól veszi át a díjat

Horváth Henriett, az egyik II. díjas

Bús Tamás-Zoltán és Keresztes Krisztina, a kategória másik II. díjasai

Gajda Gergely és Gajda Benedek, III. díjasok

Klemm Kitti dolgozata is III. díjat ért

Darvay Botond, szintén III. díjas

Tardy János is megosztotta gondolatait a megjelentekkel

LII

gondolkodás alapjainak megízlelése, a kritikus gondolkodás képessége mindenképpen a hasznára válik. A fiatal hölgyek által írt legjobb dolgozatok készít inek szánt Hargittai-díjak átadása után Patkós András a korábbi évekhez képest egy szokatlan kéréssel fordult a jelenlév tanárokhoz: ösztönözzék tanítványaikat a magyar fels oktatási intézményekbe való jelentkezésre. A zárszó elhangzása el tt sor került a legeredményesebb munkát végz felkészít tanárok jutalmazására is. SZILI ISTVÁN

DIÁKPÁLYÁZAT

A Tudományos Újságírók Klubjának különdíját Dürr János elnök adja át Kapitány Szabolcsnak

Oláh Erika, a II. díjas

A legeredményesebb felkészít tanárok közül idén Nebojszki László kapta a Metropolis-f díjat. Szent László ÁMK Vízügyi Középiskola, Baja

Farkas Orsolya, a Kultúra egysége kategória I. díjasa

Nyárádi Balázs a III. díjat veszi át Horváth Gábortól

A díjazott tanárok: Major János, Karcagi Nagykun Református Gimnázium

Vánkos Boldizsár László, a Biofizika különdíj I. díjasa

A Hargittai-díjat Farkas Orsolya és Foltányi Flóra vehette át

Müllner Erzsébet, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium LIII


Dvorácsek Ágoston, tanítványaival Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed

Szász Ágota Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely

Szórád Endre Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta

Csete Lajos Révai Miklós Gimnázium, Gy r

Káptalan Erna Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár

Darvay Béla Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár

Dvorácsek tanár úr negyven évfolyamnyi Természet Világát is vitt haza Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárába Az utánpótlás LIV

A díjakkal adminisztráció is jár (Trupka Zoltán felvételei)

DIÁKPÁLYÁZAT

XXIII. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával

A Szentannai park panorámája MADAR LILI ADRIENN–VADAI ALEXANDRA Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag

következ kben id utazásra invitáljuk az olvasót, amely során megismerkedhet egy nagy múltra visszatekint iskola hatalmas parkjának történetével és a benne rejl érdekességek sokaságával. A fényképészetben a panorámafelvétel szó olyan fényképet takar, amely a szokásosnál jóval nagyobb látószög . Munkánk során f vezérfonalunk az volt, hogy lehet leg minden látható dolgot (s t olykor a láthatatlant is) megláttassuk az olvasóval a 114 éves Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot körülölel természeti csodából. Általános iskolásként is gyakran részt vettünk faültetéseken, környezetismereti tanulmányi versenyeken, és jól tudtuk, hogy környezetünk és a benne lév él lények nagy figyelmet és megbecsülést érdemelnek. Ez pályaválasztásunkat is meghatározta, s t az is, hogy az els iskolalátogatásunk során megérintett a környezet szépsége, így kerültünk a jelenlegi tanintézményünk környezetvédelmi szakára. A park iránti szerelmünk a mai napig sem halványult, és millió emlék f z ide minket. Ezért döntöttünk úgy, hogy mások el tt is feltárjuk azt, amit nem láthatnak vagy nem vettek észre. Ekkor még mi sem sejtettük, hogy el ttünk is menynyi ismeretlen dolog hever. Ezek után vegyük számba, hogy mik után kutakodtunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mikorra tehet a park telepítése, milyen fafajok élnek a park területén, a különböz egyedek milyen korúak, illetve kik ültették ket.

A

Meg akartuk tudni, hogy milyen talajtípuson alakult ki ez a vegetáció. Fontosnak tartottuk, hogy felmérjük, mit is jelent a diákok számára, hogy napjaik nagy részét ilyen madárdaltól hangos környezetben tölthetik.

Az eredményekhez vezet út A kutatást 2012. november 21. és 2013. augusztus 9. között végeztük. A kormeghatározást illet en több tudományos módszer ismeretes (évgy r , ágövszámlálás, feljegyzés, vetés, dugványozás ismert id pontja). Mivel korábban nem készültek feljegyzések, illetve nem csak feny és nyárfák találhatók a vizsgált területen, így az ágövszámlálásra sem hagyatkozhattunk és a szükséges m szerek sem álltak a rendelkezésünkre, ezért egyedi technikát választottunk. Iskolánk volt tanítói és diákjai memóriájára támaszkodva készítettünk egy jegyzéket, amolyan zöldnyilvántartást arról, hogy az egyes egyedeket mikor és kik ültették. Ennek kiderítése érdekében interjúkat készítettünk és régi fotók után kutakodtunk. Ugyanezen forrásból „táplálkozva” igyekeztünk összegy jteni a parkhoz f z d apró történetek legtöbbjét. Így tettünk egy id utazást.

A fafajok jelmagyarázata Ez után a park feltérképezése következett egy m holdas fotó segítségével, melyet felosztottunk 14 különböz nagyságú szektorra (A-N). A legnagyobbat további részterületekre tagoltunk. LV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Reflektorfénybe a fás szárúakat állítottuk, azonban néhány esetben az aljnövényzetr l is feljegyzéseket készítettünk. A vázlataink alapján minden szektort megrajzoltunk. Majd meghatároztuk a növények faját és elkészítettük a jelmagyarázatot. Minden szektorból bemutatunk egy fajt, ami igazán különleges vagy jellegzetes. A fajlistában szerepl egyedek sorszám szerint a térképeken, a megtalálásuk helyén kerültek feltüntetésre. A terepi munka után a talajtani laborvizsgálatok következtek. Három, egymástól távol es helyr l vettünk talajmintát, amelynek meghatároztuk a kémhatását, ammónium-, nitrit-, nitrát-, foszfor- és káliumtartalmát, illetve magát a talajtípust. Minden vizsgálatot háromszor végeztünk el, az eredményeket átlagoltuk és táblázatba foglaltuk. Mindezek után a számunkra legizgalmasabb rész következett, amikor felmértük, hogy a diákoknak mennyire fontos az, hogy ilyen gyönyör környezetben, jó leveg n tölthetik napjaikat és nekik is azt jelenti-e ez, mint a legtöbb távolról idelátogató vendégnek és jómagunknak. Ennek kiderítése érdekében száz diákot kértünk meg egy kérd ív kitöltésére, amelyet egy holland közvélemény-kutatás mintájára állítottuk össze.

Földmíves Iskola

Beköt út akácfasorral

Hol volt, hol nem volt… avagy parktörténet Munkánk szerves részét képezi parkunk múltjának megismerése. A parktörténeti részt két egységre bonthatjuk. Célunk az volt, hogy valami meséset alkossunk, amit az ember gyerekes kíváncsisággal olvas, és ami ugródeszka gyanánt szolgálhat a képzel er nek. Egy kopár terület hogyan fejl dött hatalmas fás-ligetes iskolai parkká? Ennek kiderítése érdekében feljegyzések után kutakodtunk az egykori újságokban. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy míg a kertészetr l sokat olvashattunk, a parkról szinte alig. Ám miközben az iskoláról szóló beszámolókat olvastuk, mégis megcsapott minket egy enyhe virágillat. Felfedezni véltünk itt-ott néhány szerényen bókoló faágat, egy-egy árnyékfoszlányt. Erre a legjobb példa az az eset, amikor ötven tudós látogatott Karcagra, hogy megtekintsék Szentannai Sámuel tudományos munkáját egy nemzetközi konferencia keretén belül. A Karcagi Napló ekképp írja le az ünnepi ebéd körülményit: „Szentannay Sámuel igazgató, mint házigazda árnyékos fák alatt száz személyre teríttetett.” LVI

Fátlan beköt út

A mai arculat A megtalált fotók alapján igyekeztünk feltárni, hogyan változott a terület arculata az évtizedek során. Az egyik képet Er s András, egykori igazgató úr készítette, a feltételezések szerint az 1940-es évek közepe táján. A képen a beköt út látható, két oldalán akácfasorral (ma Szentannai Sámuel utca). Bár konkrétan e terület soha sem képezte az iskolapark részét, fontosnak tar-

tottuk, hogy említést tegyünk róla. Iskolánk ugyanis a szó legszorosabb értelmében egy puszta területre épült és nagy valószín séggel a kertészet gyümölcsfáin kívül ezek az akácfák lehettek az els fás szárúak és egyben az egyetlenek is látóhatáron belül. E merésznek t n kijelentésünket szintén visszaemlékezésekre alapoztuk. Azon szerencsés helyzetben voltunk, hogy beszélgethettünk a Technikum els érettségiz s osztályának (1949) egy tagjával. Az elmondásai szerint az iskola területén az id tájt alig voltak fák, a parkosításra nem fektettek nagy hangsúlyt. 1962-ben szedték ki a beköt út fáit, feltehet en területhasznosítás céljából, vagy tüzel fának. Almafák (bal oldal) és tamariska cserjék (jobb oldal) váltották fel ket. Az elrendezés valószín leg azért volt el nyös, mert amíg a gyalogosokat, akik mindig ezen az oldalon jártak-keltek, cseppet sem zavarták a gyümölcsfák, s t kiváltképp a javukat szolgálták, addig az ellentétes oldalon a szántót szegélyez tamariskák nem akadályoztatták a mez gazdasági munkálatokat. Egy 1966-ban érettségizett tanulókból álló csoport (osztályf nök: Dajka Sándor) azzal lett megbízva, hogy ezt a felállást is megváltoztassa, méghozzá gyökeresen. Itt sem tudjuk pontosan, hogy miért döntöttek így. 1966-67 táján a Fels fokú Technikum hallgatói ültették azokat a fákat, amik ma a tavaszi szélben bólogatnak ránk az út két oldalán. Jelenleg mindkét oldalon mezei juharok és vadgesztenyefák sorakoznak. A második világháború idején az iskola hadikórházként m ködött, ekkor a t zifa különösen nagy érték volt. Az iskolapadok zömét fel is használták e célból, mégis sok fa túlélte ezt az id szakot. Ilyenek például azok a tiszafák, melyek a biológia terem épületéhez vezet út jobb oldalán sorakoznak még ma is. Vélhet en egy id ben ültették ket a városházát övez park tiszafáival, s mi több, nagy valószín séggel azonos forrásból származnak. A beszélgetések során hallhattunk igen különös történeteket arról is, hogyan próbáltak az iskola dolgozói egy-egy fát megmenteni, amikor az építkezések során „útban voltak”. Például a kollégium el tt közvetlenül a mályvacserje sor helyén valamikor hatalmas magas k risek voltak, de az emeletráépítéskor ki kellett ket vágni. Ám több alkalommal sor került fák átültetésére is. Megemlíthetünk egy nyírfát, ami akkoriban az egyetlen nyír volt a parkban. Ezt azért kellett átültetni, mert az iskola épületéhez túl közel volt, a gyökereivel pedig rongálta a járdát. Kb. 3 méterrel költöztet-

DIÁKPÁLYÁZAT ték arrébb. Gondoljunk csak bele, micsoda gondosságot és er t igényelt egy ilyen man ver, különösen, hogy nem csemetér l volt szó, hanem egy 4–5 méteres hatalmas fatestr l, terebélyes lombkoronával. El ször körbe kellett ásni a fát úgy, hogy lehet leg ne sérüljön, majd munkagépekhez kötni és elhúzni a kijelölt helyre, ahol már egy hatalmas gödör várta. Úgy kellett elmozdítani, hogy ne tegyen kárt más egyedekben és a tanépületekben. Ha az áthelyezés sikerült is, koránt sem volt biztos, hogy életben is marad a növény. Ma már egy olyan fa sem él a parkban, amit kifejlett egyedként költöztettek át. Sok esetben diákokat jelöltek ki ezek gondozására. Voltak köztük olyanok, akik így kaptak lehet séget arra, hogy kompenzálják a viselkedésüket, ami nem volt mindig példamutató. Merjük remélni, hogy komolyan vették feladatukat, ami felel sség volt a javából. Ám a leírtak jól mutatják, hogy itt mindig voltak olyanok, akik megbecsüléssel tekintettek a fákra, energiát nem kímélve. Az iskola területén egy id szakban rengeteg gyümölcsfa volt, a kertészeten kívül is, amikr l a diákok kedvükre fogyaszthattak. Ilyen volt például a díszszilva és a galagonya, ami még ma is fellelhet . A legöregebb fák közé tartozik az egykori kertészetben található görcsös szomorú k ris, a hármastörzs török mogyoró, néhány platánfa, illetve a kocsányos tölgy a kerti csaphoz közel, a gazdasági épület és a régi tanépület közötti részen. Ez utóbbiról érdekességként megemlítenénk, hogy a legendák szerint a delphoi jóslatok egy tölgyfán keresztül jöttek az istenekt l a jöv jük fel l tudakozódóknak. E fák korát nem tudjuk pontosan. Akiket

Famatuzsálem kérdeztünk err l, még gyerekszemmel látták ket, s talán sokkal magasabbnak. Másként érzékelték, mint amilyenek valójában voltak. Egy biztos, szép kort megértek. A legtöbb fánkat azonban a ’40–50-es

évek táján ültethették, ugyanis az akkori igazgató, Hajdú Béla különös gondot fordított a parkra. Az erre járók a régi épület körül megcsodálhatják a park apró, de nagyszámú kincseit, a százszorszépeket. Az elmondások alapján ez a kis lágyszárú, régi „lakó”, már a 70-es évek óta díszíti iskolánkat. A kollégiummal szemben lev területen találunk egy apró tiszafát. Hogy menynyire apró és egyben jelentéktelennek t n egyedr l van szó, jól tükrözi, hogy mi, akik ötödik éve ide járunk, s bevezet nkben büszkén állítottuk: figyelemmel kísérjük parkunk életét, ezt a kis tiszafát észre sem vettük. Pedig a szó legszorosabb értelmében titkot riz. Alatta ugyanis egy ládika van elásva, mindenféle kincsekkel. Tóth Imre László tanár úr egy érettségiz s osztályának emlékeit rzi, s majd a kijelölt id pontban fogják újra „feltárni” ket. Megállapítottuk: fontos, hogy olykor a felszín alá nézzünk. A szakirodalomban kutatva olvastunk egy kertészetr l, ami határos volt egy édenkerttel. Hallottunk mesés sz l ültetvényr l, málnásról, pöszmétebokrokról, mandula-, szelídgesztenyefákról, valamint lédús szibarackról és egy gyönyör bemutató füvészkertr l. S miután felocsúdtunk, felvet dött bennünk a kérdés: hol van mindez ma? Egy nyugdíjas tanárn segítségével sikerült behatárolni, hol terült el ez a gyönyör kertészet. Sajnálattal kellett megtudnunk, hogy szinte nyoma is alig maradt annak, ami itt volt valaha. Talán egy szép napon újjáéled. A történeti áttekintés után ugorjunk a mába és lássuk, mi a helyzet napjainkban. A vizsgálat id pontjában a következ fajokat találtuk meg a térképeken szerepl elrendezésben. ’A’ szektor - Az ’A’ szektor területén a domináns faj a nemes nyár. Kísér fajként szerepel a keleti tuja, ami a park egész területén szép számban képviselteti magát. A nyárfák az Alföldi táj jellegzetes növényei. Kedvelik a helyi talajt és id járási viszonyokat. ’B’ szektor- A lucfeny tájidegen fafaj nálunk, így a park e részének egészen különleges hangulatot kölcsönöz. A trianoni békeszerz dés az erdélyi és felvidéki lucfenyveseink elvesztésével is járt. Iskolánk néhány lucfeny jének botanikai értékét legjobban az bizonyítja, hogy ma már csak hazai erdeink egy százalékát alkotja ez a faj.

’C’ szektor - Ez a hatszög kis terület a gépész udvar szívében található. Néhány fájával megtöri ezt a betonsivatagot. Jellemz faja az ostorménfa. ’D’ szektor- A D szektor domináns fái közé tartoznak a hatalmas platánok, amik a park arculatának meghatározói. Kiemelked különlegességként említenénk a biológia terem mellett sorakozó fügefasort. A füge az ország melegebb részein gyakori fafaj, a t z napon kétszer is terem.

A titkot rz tiszafa ’E’ szektor - Ezen a részterületen nagyon sokféle faj él egymás mellett. A legkülönlegesebb a duglászfeny sor a múzeumhoz vezet ösvény bal oldalán. Származási helye Észak-Amerika, csapadékos hegyoldalak örökzöldje. Toboza egészen különleges. Levele megdörzsölve narancs illatot áraszt. ’F’ szektor - Az F szektor egy apró, a tanépületeket összeköt sétány, amit virágos kert övez, és ahol mindig érezni a finom ebéd illatát, mivel a konyha bejárata is erre tekint. A virágoskert szívében egy fiatal lepényfa található. Halványzöld apró virágai nem túl dekoratívak hosszú nagyméret termései annál inkább. ’G’ szektor - A mályva cserje a park több részén is megtalálható, sövény méret re nyírva vagy fa méret re nevelve. Bár a növény virága kerti változatoknál a hófehért l a liláskékig a kék és piros minden árnyalata lehetséges, nálunk a lila színárnyalat jelenik meg. ’H’ szektor - A H szektor növényei közül a legkülönlegesebb a szivarfa, ami minden tavasszal, édes illattal árasztja el a parkot. Ez a faj jól viseli az enyhe szárazságot jó min ség talajon. Fény- és melegigényes. ’I’ szektor - Ez a kis terület meglep en sokféle faj él helye. Kiemelend ezek közül a júlia borbolya. A növényt maga a LVII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE felfedez feleségér l nevezte el. Gyönyör egyik legszívósabb örökzöldje parkunknak. ’J’ szektor - A J szektor területe az új épületet övez része kutatási területünknek. Még parkosítás alatt áll. A szektort szegélyez gesztenyefák köszöntik az ide látogatókat els ként a bejárat bal oldalán. Id sebb fái közé tartoznak még a korai juharok. ’K’ szektor - A csavart f z nevét a levelek különleges csavart hajtásáról kapta. Ezek a fák is igen öreg egyedei a parknak. Összesen ez a 3 db található bel lük. L’ szektor - Az L jel szektor egy szintén nagy fajszámmal rendelkez részterület. A puszpáng itt is megtalálható cserje formában, mint ahogy a közelben fekv K és H szektor területén is. Számunkra azért értékes ez a jelentéktelennek t n faj, mert iskolaalapítónk Szentannai Sámuel egyik kedvence volt. Minden európai fa közül a legdrágább. ’M’ szektor - Az M szektor egy zömében cserjékb l álló parkrészlet. Egy-két fafaja közül a bálványfa kiemelend . Talajra tekintve igénytelen faj. Nevének jelentése: az ég fája. Tájidegen, származási helye Japán és Északkelet-Kína. ’N’ szektor - Ez a terület hatalmas változásokon ment keresztül az évek során. A dióültetvény helyén valamikor sz l termett. A gyümölcsös akkor játszott fontos szerepet, amikor még az iskola múzeum lakásként szolgált egyik igazgatónk számára. A diákok ritkán látogatnak erre a vadregényes helyre. Fajokban igen gazdag. Tavasszal különböz színekben pompázik.

A zöldnyilvántartás eredménye

A park talaja igen bolygatott az építkezések miatt, így nem a környez területek talajának jellemz it tükrözi vissza, s a száz évvel ezel tti valóját is rég elveszítette már. Mindezek ellenére még mindig a legtöbb faj számára alkalmas él helyet nyújt. Néhány faj esetben érzékelhet , hogy számukra nem a legideálisabb az itt található talajtípus. Mivel a három minta közötti értékek nagyon hasonlóak, így valószín leg az egész területre ez a jellemz .

Egy példa a szektorok ábrázolására: a „J” szektor

Jegyzékünk 27 féle családba és fajba tartozó növény adatait tartalmazza, melyek parkunk ékes díszei. Bár akadnak olyanok is, melyeknél nem tudtuk pontosan kideríteni az ültet nevét vagy az ültetés idejét, a park b 70%-át lefed növényzet múltjáról vannak információink, még ha csekélyek is. Ezeket próbáltuk rendszeresíteni, kataszterbe foglalni. A fajnevekhez párosítottuk az adott szektort, ahol él az egyed, hogy jobban követhet és elképzelhet legyen. A nyilvántartás a 2003-mal bezáródó évültetési munkálatáig tartalmaz adatokat. Az alaptérkép segítséget nyújt a betájoláshoz. LVIII

A talajtani mutatók

A véleménykutatás eredményei Arra a kérdésre, hogy „Milyen célból töltesz id t az iskola parkjában, szünetekben vagy tanítás után?”, a megkérdezettek 60%-a azt válaszolta, hogy együtt lehessen a barátaival. Nem kétséges, hogy a park rengeteg barátság szöv désének volt és lesz is a színhelye. Az itt él növények bizonyára sok apró titkot tudnak és talán sok nézeteltérésnek is tanúi voltak… A következ kérdésre, hogy „Milyen érzés tölt el, amikor itt tartózkodsz?” , többféle válasz született. A „megjelölhet érzések” persze valamennyire összefüggnek, hisz ha valakit nyugalom tölt

el, jobb lesz a közérzete is, ezért arra kértük a diákokat, hogy ha lehet, a rájuk legjellemz bbet jelöljék meg. A dolgozókat és tanulókat sok stresszhatás éri, hiszen különböz ek vagyunk, ugyanakkor együtt kell m ködnünk. El fordulhat, hogy a magunknak való megfelelés miatt vagyunk feszültebbek. Szükség van valamire, ami regenerál. Ezt a funkciót is tökéletesen betölti a park amint a diagramból is látható. A harmadik diagram mutatja meg számunkra, hogy mekkora fontosságot tulajdonít a diákság a szép környezetnek az iskolában. A megkérdezettek közel 80%a „lényegesnek”, illetve „nagyon fontosnak” tartja a parkot. Ez logikus is, hiszen a többségükb l pozitív érzéseket vált, ki ha itt tartózkodnak. Ugyanakkor ez a diagram talán a legkifejez bb és egyben a leginspirálóbb is. A negyedik diagram már az elégedettség mértéket tükrözi. Elmondható, hogy általánosságban véve jó állapotúnak látják a diákok a parkot és egyben reálisan is a helyzetet. Mert való igaz, hogy gyönyör és különleges több szempontból, de ez nem azt jelenti, hogy nem szorul fejlesztésre. Szerettük volna azt is megtudni, hogy a velünk közel egykorúaknak mit jelent az, ha az épített környezethez szorosan kapcsolódik a természetes környezet. 35 fiú és 65 lány töltött kérd ívet. Meglepetésünkre hasonló eredmények születtek mind a két nemnél. Legtöbbünknek a kikapcsolódást jelenti a természet közelsége. A második helyen a regenerálódás áll. A spirituális megfelel t illet en már megfigyelhet egy kis különbség. A környez középiskoláknak koránt sincs ilyen gyönyör és kiterjedt zöld területe. Pedig fontos lenne, pláne napjainkban, amikor mindenkire egyre több teher nehezedik és a feltölt désre szinte már egyáltalán nem jut id . Lehet, hogy egy rövid parkban töltött 10 perces szünet segít hozzá ahhoz, hogy tudjunk koncentrálni és kihozni magunkból a legtöbbet, még ha bal lábbal is keltünk fel. Talán pont ez a tíz perc segít hozzá, hogy elérjük azt a plusz egy pontot a dolgozatban, amin a jó jegyünk múlik. Ha egy mondattal szeretnénk jellemezni az eredményeket, kijelenthetjük, hogy „Igen szüksége van az ifjúságnak a természet közelségére az iskolában, s t talán itt jobban, mint bárhol másutt és ezt k is érzik.” Nagyon fontos ennek az értéknek a megóvása és érdemes a tovább fejlesztésében gondolkodni a zöld környezetet, mint gyógyírt, a mindennapi nehézségek, okozta kimerültségre. A zöld szín látványa kétségtelenül rendet, teremt az agyban, és segít koncentrálni, illetve tágítja a hajszálereket.

DIÁKPÁLYÁZAT Hogyan tovább? Munkánk során sok hasznos információ birtokába jutottunk, de még mindig sok dolog felfedezésre vár. Megállapíthatjuk, hogy nagy elhivatottságra és sok gondos kézre volt szükség az elmúlt száz év alatt a jelenlegi állapot eléréséhez, fenntartásához. Annak érdekében, hogy az iskola környéke továbbra is ilyen maradjon, illetve tovább szépüljön, a mi és a következ generációnak is sokat kell tennie. Jó érzés látni, amikor a diáktársaink lelkesen gondozzák a parkot és ültetik a fákat. Megnyugtató hallani arról, hogy az elkövetkez id szakban az iskola vezetése és fenntartója komoly meg rzési és b vítési intézkedéseket készít el . Ezen program keretén belül új fás és lágyszárú növényekkel gazdagodunk és az egykori csodálatos kertészet rövid id n belül megelevenedik és több mint ötszáz gyümölcsfának ad majd otthont. Bízunk abban, hogy majd száz év elteltével megint lesznek olyan diákok, akiknek eszébe jut a múlt felkutatása és hasonló szépségekr l tudnak majd beszámolni. d A szerz k az Önálló kutatások, elméleti összegzések kategória második díjasai

Irodalom A kert él díszei- A növényalkalmazás tudománya/ Dr. Schmidt Gábor - Budapest: Mez gazdasági Kiadó, 1988 Erdészeti, vadászati, faipari lexikon/ Ákos László - Budapest: Mez gazdasági Kiadó, 1964 Fák, bokrok-búvár zsebkönyvek/ Dr. Debreczeny Zsolt - Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1982 Fák és cserjék / Kropog Erzsébet - Mándics Dezs - Molnár Katalin – Budapest: M szaki Könyvkiadó, 2002 Határozó kézikönyvek-FÁK / Allen J. Coombes - Budapest: Taramix Kft., 2009 Jubileumi évkönyv 1899-1999 Jubileumi évkönyv 1899-2009 Növényismeret- A hazai növényvilág kis határozója / Dr. Simon Tibor – Dr. Sergelyes Tibor – Budapest Tankönyvkiadó, 2001 88 színes oldal a díszfákról / Dr. Schmidt Gábor – Budapest: Mez gazdasági Kiadó, 1985 88 színes oldal az örökzöldekr l és a feny kr l / Czáka Sarolta – Budapest: Mez gazdasági Kiadó, 1983 http://novenyhatarozo.info/noveny/fekete-fenyo. html# (13.08.10.) http://dokutar.omikk.bme.hu/collections/mgi_ fulltext/trend/2005/11/1106.pd (12.12.07) http://www.napfenyes.szinek.hu/hu/kiegeszitoinformaciok/a-szinek-es-a-kornyezetregyakorolt-hatasuk/a-szinek-kozerzetregyakorolt-hatasa http://szinek.teleoldal.hu/zold_szinhtml (12.12.07)

LIX


A partra vetett Zádor-híd KOVÁCS MIKLÓS Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Karcag

H

azánkban ritka az olyan különleges építmények el fordulása, mint szül városom, Karcag keleti határában a legendákkal átsz tt Zádor-híd, amely a Nagykunság f városának legismertebb, legérdekesebb nevezetessége. A Tisza-szabályozás el tt erek, vízfolyások szabdalták át meg át ezt a területet, a stabilnak t n k építmény, amelyr l a karcagi emlékezet úgy tartja, hogy madártojással oltották be a meszet a köveket összetartó habarcshoz, az 1830-as árvíz során úgy megrongálódott, hogy az eredetileg kilenclyukúnak épült híd két végén lév pilléreit elsodorta az ár.1 Ha vidékr l vagy külföldr l érkeznek vendégek Karcagra, mindig büszkén mutatjuk meg nekik ezt a különleges m emléket, amolyan kunkarcagi büszkeséggel. A messzir l jött idegenek azonban meglehet sen furcsának, sokszor érthetetlennek találják a szemük elé táruló látványt: valamivel a Zádor-híd el tt elfogy a betonút, a szántóföldek és a szikes puszta kell s közepén egy híd, egy roppant különös téglahíd árválkodik teljesen céltalanul a szárazon. Nem folyik alatta víz, csak vele párhuzamosan egy csatorna, folyót sehol sem lehet látni a közelben, nem vezet rajta át

Az ötlyukúvá csonkult Zádor-híd

óm így indokolt a témaválasztást illet en. Pályamunkámban ismertetem a híd nevének eredetét, a mellékletben közlöm a hozzá kapcsolódó Zádor- és Ágota-legendát, valamint részletesen bemutatom a híd megépítésének történetét. Kutatómunkám során felhasználtam a Karcagi Györffy István Nagykun Múzeum Adattárában és Orientalisztikai Gy jteményében fellelhet dokumentumokat, továbbá betekintést nyertem Mándoky Kongur István, Körmendi Lajos, Gáll Imre, Bellon Tibor és Bartha Júlia munkáiba. A legizgalmasabbnak mégis a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában végzett kutatásaim ígérkeztek, ahol rendkívül értékes anyagokhoz és információkhoz jutottam a Az 1806-1809 között épült Zádor-híd az egykori Só-út Zádor név kutatását illet en. forgalmát segítette A szakirodalom tanulmányozása után, terepbejárás alkalaz út, hanem elhalad mellette.2 Ma már csak mával vizsgáltam és mértem fel a híd paraötlyukú, de valamikor olyan volt, mint a hor- métereit, amely alapul szolgált a múlt és a tobágyi, ráadásul építése két évtizeddel megjelen összekapcsolásához, annak megértéséel zte azt, így mintául szolgált annak építésé- hez. Az általam felkutatott dokumentumok, hez, éppen a bátyja is lehetne. illetve a saját készítés filmkockák segítséBátran ki merem jelenteni, hogy a Zádor- gével próbálom bemutatni és még érdekehíd gyermekkorom mítosza, motiváci- sebbé tenni ezt a karcagi látnivalót.

1 Dr. Bartha Júlia: A Zádor-híd 1833. évi tervezett felújításának terv- és költségvetése, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. 2838-98. 2 Körmendi Lajos (2006): Az álom fonákja, Válogatott írások, Barbaricum Könyvm hely, Karcag (175-178.)

LX

A híd nevének eredete Az MTA Könyvtárában találtam rá Kimnach Ödön 1903-as írására, amely a helynevekhez f z d mondákról szól Karcag vidékén: „Zádor-híd: közel a Zádor-halomhoz

van egy még ma is meglév k híd melyet Zádorról neveztek el”. Itt történik említés az ugyanilyen nevet visel erd r l és kunhalomról is: „Zádor-erd : nevét a hasonló nev lovagtól nyerte. Zádor-halom: Zádor lovag tábora ezen halom körül szokott megtelepedni”.3 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában a következ t olvashatjuk: „Kis és Nagy Zádorér, hajdani Zádor kunvezérr l nyerte nevét, ki a rege szerint, Ohat Mártonné Ágota leányát n ül venni akarván, Bengerseg nev fegyvernökét küldi Ágotához, kinek nevér l egy határszélénni korcsma neveztetik. Bengerseg h ségtelensége következtében ura által azon méreggel itattatván, melylyel urát elveszteni akarta, azon hely hol eltemettetett máig is Bengersegnek neveztetik”.4 Mándoky Kongur István kun törzsvagy nemzetségnévi eredet nek tartja a Nagykunságban fellelhet helynevek közül a következ ket: a karcagi Szálgor (ma Zádor), Tokszaba, Kongrulu, a kunmadarasi Zsalajir, a Kisújszállás határában lev Bajandor és Pecsene határrésznevek, továbbá a kiskunsági Törtel, Tázlár, Bodoglár helynevek. Az Ulas nevet mind a történelmi források, mind pedig az eredetmondák és h si eposzok együtt említik a Szalgur vagy Szalur névvel. 3 Kimnach Ödön (1903): Helynevekhez f z d mondák Karczag vidékén, MTA Könyvtára, Ethongraphia XIV. évfolyam, Budapest, a Magyar Néprajzi Társaság Kiadása (58-60.) 4 Pesty Frigyes (1978): Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, I.: Jászkunság, Katona József Megyei Könyvtár és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Kecskemét-Szolnok (150155.)

DIÁKPÁLYÁZAT Szalur nev faluból Kis-Ázsiában tizenhetet számolt meg Mándoky: hármat Antalja, kett t-kett t Konja, Manisza és Tokat, egyetegyet meg Bolu, Iszparta, Csorum, Kajszeri, Csankiri, Szamszun, Jozgat és Erzindzsán tartományokban. Szerinte megvan e név a türkméneknél is, akiknek Szalor nev törzse egyike a legnagyobbaknak, többek között gyönyör sz nyegeikr l, de els sorban kiváló, pompás lovairól híres. A krími tatárok egyik törzsét vagy nemzetségét is Szalgurnak hívták, err l a Krím félsziget helynevei tanúskodnak. A Szalgur és Szalur vagy Szalor ugyanannak a névnek az egyes török nyelvjárások szerinti változata. Mándoky véleménye szerint Szalgur törzsbeliek a kunok között is voltak, s azok az Ulasokhoz hasonlóan szintén a mai Nagykunság területén telepedtek meg: „Karcag határában lev Zádor neve ugyanis, amely korábban Zágor-nak, illet leg Zálgor-nak hangzott, egy régi kun Szalgur névb l keletkezett. A kun törzsszövetségen belül az Ulas és a Szalgur törzseket er s szálak f zték egymáshoz, valószín leg ezért is telepedtek le közel egymáshoz a mai Nagykunság területén.”5 A 2013. év aktualitása, hogy felmerült a karcagi Mándoky

írott levelében kifejti, hogy a Szálgor név megtalálható a török kultúrkörben mind földrajzi, mind pedig népnévként (Szalgir-Salgi’r, szalarsalar). Valamennyi szó egy sal- ’lehelyez, enged, dob, épít’ iget b l, valamint egy ar-gar, i’r–gi’r affixumból áll. Ha ez nem tévedés, Mándoky feltételezése ezen az alapon nyugszik. Nem derül fény viszont arra, hogy a Szálgorban az els magánhangzó miért á és miért nem a, valamint hasonlóképpen nincs magyarázat arra, hogy a második magánhangzó miért ajakkerekítéses. A végz dések labializálódására a kip- A Zádor-híd 1833. évi tervezett felújításának terv- és költségvetése Újjfalussy Sándor nevéhez köthet csak nyelvekben számos példa van, de jelen szó esetében ezt semmi sem indokolja.6 A Szalgir egy fo- jegyz könyvében: „Contractuates Stephani lyó neve, a Krím félsziget legnagyobb, 181 Góc fabri legnarii super accorda Pontis in km hosszú folyója Tauria orosz kormányzó- Fluvio Zador noviter struendi”, azaz a Zádor ságban, amely Jaila-hegységben a Csatir-dag vízfolyáson Góc István ácsmester újjáépítette a hidat.8 A Bécsi Hadilevéltárban rzött, lábánál ered és a Szivasba torkollik. II. József uralkodása idején készült haditérképen, a Karcag és Nádudvar közötti moZádor és Ágota csaras, vizes területen három híd van jelöllegendája ve, köztük a Zádor-híd el dje is. Az országút A földrajzi nevek közül a azonban gyakran járhatatlan volt, a kis fahíd Zádor nevezet ek a legis- árvizek idején nem tudta teljesíteni rendelmertebbek a karcagi határ- tetését, ebb l kifolyólag 1804-ben több paszéleken, de utca és iskola nasz is beérkezett, miszerint a Zádor gátján is viseli nevét a városban. A egyetlen híd van, amely alatt a víz nem kéZádor-halom, a Zádor-erd , pes elfolyni, meghágja a töltést és lehetetés a Zádor-ér (ami valaha lenné teszi a biztonságos közlekedést. Illési a tiszai áradásokat vezette a János Nagykun kerületi kapitány jelentéSárrét mocsárrengetegébe), a se szerint „a rendkívül nagy árvizek az orTisza szabályozását követ en szág útján való járást annyira elzárták, hogy elt nt, csak kiszáradt medre Kardszagrul Nádudvarra a postát sem lehelátható és szomorú memen- tett küldeni”.9 Nem volt mit tenni, a panaszokat orvosoltóként a ma már csak ötlyuA hídon átvezet út es s id ben járhatatlan, sároskú Zádor-híd. Emlékét idézi ni kellett, ezért Illési Jánost és Dóka Márton poros földút még a névetimológiát meg- esküdtet a Districtualis Földmér vel együtt örökít hagyomány, amely javaslattételre szólították fel és kiküldték ket a helyszínre. A földmér i hivatal részéKongur ház rendbetétele, egyben kazah ház- prózai és verses formában egyaránt ismert ként való m ködtetése. Az 1992-ben el- Kunság-szerte, de kiváltképp Karcagon.7 A r l Bedekovics L rinc feladata volt javaslahunyt, Almatyban eltemetett, Kazahsztánt legenda egyik érdekes prózai változatát a tot tenni az árvíz által okozott bajok végleges elhárítására, majd megérkezett a nádori bejárt és jól ismer magyar turkológus-nyel- mellékletben közlöm. engedély: „A Felséges Herczeg a Kardszagi vész rendkívül sokat tett a két ország közti határban a Zádoron építend k hídra a kapcsolatok ápolásáért, emlékének meg rA híd története Nagy-Kun Parti Xassából 3486 F és 33 és fél zése mindkét országnak kiemelten fontos. A jelenleg elhanyagolt épület felújításáért a A híd mindmáig meg rizte „kétszáz év ma- kr kölcséget az ide vissza zárt és az Aedilis város mindent meg kíván tenni, ehhez aján- gányát”, évtizedek kun arculatát és konoksá- Directio által megállapított projectum szelotta fel segítségét Timur Kulibajev is, a ka- gát, nincs rajta burkolat, es s id ben járha- rint megengedni méltóztatik”.10 1804. június zahsztáni „Samurk Kazina” Nemzeti Jóléti tatlan, sáros-poros földút. Els ként 1783-ban 14-én Illési János a királyi kamarához forAlap elnöke. említik a hidat a Jászkun kerületek gy lési dul, kérvényezi, hogy a híd megépítéséhez Mándoky nem adta meg a Zádor szó jelentését, erre Kovács El d tett els ként 6 Kovács El d (2000): A Szálgor (Zádor) név- 8 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, kísérletet: ágat, elágazást, eret jelent. Dr. r l, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.) 9 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, Bartha Júliának, karcagi néprajzkutatónak Orientalisztikai gy jteménye, Karcag, No. 805 Mándoky Kongur István (2012): Kunok és Magyarok, Török-magyar Könyvtár, Molnár Kiadó, Budapest (219-227.)

98. 7 Bartha Júlia (2002): A Kunság népi kultúrájának keleti elemei, Studia Folkloristica et Ethnographia 44, Debrecen (35-48.)

M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.) 10 Dr. Gáll Imre: Régi Magyar Hidak cím könyvéb l, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. CSH 2170/2-1986

LXI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE szükséges köveket ne szekereken szállítsák lábai már a földb l mind fölvitettek, bolthaja helyszínre, mert ez szinte lehetetlen. 2000 tás már négy készen vagyon és reménységek szál feny t igényel, hogy azokból tutajt épít- szerint a jöv esztend ben azon egész híd ve Tokajtól Abádig le tudják úsztatni a kö- tökéletességre is fog vitetni”.13 A következ veket. A készlet csekély voltára hivatkozva évben, 1809-ben valóban be is fejez dött a a kamara azonban megtagadja a 2000 szál- híd építése. A kilenc boltívre épült híd költfa kiadását, hajót javasol a kövek Karcagra ségei közel 10 ezer forintra rúgtak. Laczka történ szállításához. A híd építéséért fele- Ferenc komisszárus költségelszámolásában l s Varró János esküdt nehéz helyzetbe ke- ki is derül, hogy az eredeti 8489 forint el rül, ugyanis abban az id ben a tiszai hajó- irányzattal szemben a híd 1316 forinttal és zás még nem vállalkozhatott ilyen feladatra. 58 krajcárral került többe. A többletköltségek Ideiglenes megoldásként egy átmeneti fahíd kifizetését a nádor engedélyezte a Nagykun megépítését javasolják, amely 1805-ben épül Particularis Cassából. Summa summarum, meg a német származású Tunkel Ferenc ács- 1809-ben végre állt Magyarország legnamester irányításával. gyobb k hídja, a 40 öl hosszú, kilencnyíláAz 1806-os esztend mérföldk a k - sú, k alapzatú, téglaboltozatú Zádor-híd, 20 híd megépítésének életében. Illési János évvel megel zve a hortobágyi híd megépítékerületi kapitány, valamint Laczka Ferenc sét. Ellenállva a vizek ostromának, több mint komisszárius tárgyalásokat folytatnak két évtizeden át, minden említésre méltó zaMagurányi József egri k m vesmesterrel. var nélkül szolgálta célját a híd, hordozta az A szerz dést május 13-án meg is kötötték, amelyben Magurányi kötelezettséget vállalt arra, hogy egri bányáiban kifaragtatja a megépítend híd köveit, irányítja a helyszínen a munkálatokat, s azokat 1807 széig be is fejezi. Illési felterjesztéssel a Palatinushoz fordult a költségek engedélyezése végett. Levelére a válasz július 13-án meg is érkezett: „ Királyi Herczegsége a Zádor folyón építend k hídnak az újonnan beadott költségek feltétele szerint való felállítását és az e végre megkívántaA legnagyobb hídnyílás 3˚3’, az áthidalt össznyílás 17˚3’ tó 8489 ft-okat a Nagy Kun Particularis Cassából leend kiadásait jóváhagyni méltóztatik”.11 A hábo- egykori Só-út, a Pest-Szolnok-Debrecen orrús id szak egyébként is megkövetelte a biz- szágos és keresked i út forgalmát. tonságos utakat, a szállítmányok, küldemé1829-et írunk, Karcag lakossága már nyek, ide-oda vonuló csapatok minél gyor- mintegy 13 000 lélek. Ez az év azonban súsabb célba jutását. Ez volt a következ kar- lyos id szak nyitánya lett. Július 1-jén kicagi nagy beruházásnak, a Zádoron átível sebb földrengés rázta meg a várost, kárt nem k híd megépítésének az indoka. A Nagykun okozott ugyan, de sokáig emlékezetben maKerület pénztárából finanszírozott munka radt. November 16-án leesett az els hó, ka1806. október 2-án, ünnepélyes alapk leté- rácsonytól fogva pedig „mindég esett valatellel vette kezdetét: „a Helynek színére ki mennyi”, vagyis naponta újabb havazás hizmenvén az els fundamentom követ tulajdon lalta a hótakarót. Sajnos így volt ez az egész kezek által le tették ezen napon munkára meg keleti országrészben mindenütt, úgyhogy jelent Túr Kevi Deputátus és számos oda va- áprilisban az olvadáskor „a’ Fels bb részeló szekeres és gyalogszolgálatú Lakosok je- ken lév Hegyek közzül a’ víz mennyisége lenlétekben”.12 A munkálatok valóban meg- olly nagyságban indult meg, hogy a’ sokkal indultak, hozzákezdtek a pillérek alapjainak nagyobb árvizet okozott az eddig valónál”. földmunkáihoz, megkezd dött az egri fejt - A Tisza egész árterületén gátak szakadtak ben bányászott kövek átszállítása a tiszai ré- át, emberek haltak meg, állatok, növények, veken. Érdekes, hogy az építéssel kapcsola- házak pusztultak el. Az eddiginél jóval natos nehézségekr l egyetlen feljegyzés sem gyobb mennyiség víz öntötte el a még szaemlékezik meg, csupán Illési jelentése 1808 bályozatlan árterületeket, az árapasztóként februárjában: „a Zádor vizén építend k híd m köd folyók és erek, köztük a Zádor-ér is, nagyon megduzzadtak, vízállásuk meg11 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.) 12 Dr. Bellon Tibor (1980): A Karcagi Zádorhíd, Élet és Tudomány, 1980. I. 18. (95.)

LXII

13 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.)

emelkedett. Karcag határára 1830. április 25-én tört be a víz, és igen gyorsan elborította a keleti határ legnagyobb részét. Az ár olyan er vel zúdult alá a sík vidéken, hogy a karcag-nádudvari „útban esett Gátakat, K s fa hidakat elszaggatta”, egy éjszaka alatt a város alá ért.14 A vis maior id járási helyzetnek a Zádor-híd sem tudott ellenállni, a jeges víztömeg ugyanis két-két széls boltívét elszakította, a széls nyílások összeomlottak. A hatalmas árvíz következménye az ötboltozatúvá csonkult karcagi híd. Az árvíz pusztítása komoly veszteségeket okozott, határok és gátak sem tudtak ellenállni, s minek utána sérült a Zádor-híd is, megsz nt rajta az országúti közlekedés. A k híd rekonstrukciójára még csak gondolni sem lehetett, maradt a legkisebb költséggel járó, rövid id alatt felépíthet fahíd terve. A munkával Szvitek Ignác szolnoki ácsmestert bízták meg, 24 nap alatt el is készült, a híd építése 714 forintba került. Az elsodort pilléreket ideiglenesen úgy pótolták, hogy a két csonkhoz kétoldalt fából ún. lábbó hidat csináltak, amely a víz járását követve hol felemelkedett, hol lesüllyedt. Ez azonban nem látszott biztonságosnak, mert a nyári szárazságkor belesüllyedt az iszapba, s az új áradás már nem bírta felemelni. Elhatározták hát, hogy az öt lyukat meghagyják, s melléjük támpilléreket és új, er s töltést csinálnak.15 Ilyen állapotban láthatjuk ma is a hidat. 1833-ban a híd helyreállításának ügyét Bozóky András nádori táblabíró vette kezébe, minek utána Újjfalussy Sándor földmér tervet és költségvetést nyújtott be az eredeti dokumentumon is feltüntetett Szent Iván havában, júniusban. A korabeli árfolyamokhoz mérve tetemesnek t nt a felújítás költsége, ami k m vesmunkát és anyagárakat számolva 1436 forint 22 krajcárt számlált, nem számítva bele a fuvarozás költségeit.16 Ennélfogva elvetették, a végleges költségvetést Dobrova Fábián abonyi k m vesmester állította össze, s minden valószín ség szerint végezte el a helyreállítási munkálatokat. A két-két széls , megrongálódott nyílást lebontották, a szárnyfalakat pedig a megmaradt pillérekhez helyezték át. 1833 szén a Zádor-híd helyreállítása befejez dött, így a hídon megindulhatott a forgalom.17 (15. ábra) A Zádor-híd életében a következ változást „a Széchenyi-gát” megépítése hozta. A Tiszadobtól Polgárig megépült töltésszakasz 14 Elek György (2008): Várostörténet ötvenkét tételben, Karcag város története 1506-1950 között, Karcag (82-91.) 15 Dr. Bellon Tibor (1980): A Karcagi Zádorhíd, Élet és Tudomány, 1980. I. 18. (95.) 16 Dr. Bartha Júlia: A Zádor-híd 1833. évi tervezet felújításának terv-és költségvetése, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. 2838-98. 17 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.)

DIÁKPÁLYÁZAT

Zádor és Ágota legendája „A honfoglalás után Árpád vezér és utódai hamar ráébredtek, hogy ezt a Kárpátok övezte területet egyedül a magyarság nem képes meg rizni, megtartani. Döngették a „kapukat” a népvándorlástól, annak csatározásaitól zött népek, melyek egyre nyugatabbra szorultak. Ráadásul az új haza addig itt élt, leigázott szláv törzsei sem nyugodtak bele egykönnyen a legy zöttség állapotába. Lázadozások, villongások nehezítették az egyre inkább új életformára kényszerül magyarság helyzetét. Mindezeken túl a bels nézeteltérések sem kedveztek egy európai állam kialakulásának. Szent István királyunk bölcsessége, útmutatásai szerencsére példát adtak utódai számára. Ilyen utódoknak bizonyultak Szent László és IV. Béla, akik többször is befogadták az országba a menekül kunok egy részét, akik ellenségb l hamarosan támaszaik lettek az 1100–1400-as években, s t a kés bbiek folyamán is. Ez a nép az Alföldön letelepedve alkalmazkodni tudott az új körülményekhez, s hamarosan a magyarság szerves részévé lett. Ebb l az id b l maradt az utókorra egy kunsági história, ami két kun iatal, Ágota és Zádor szerelmér l szól. A fiatal, daliás termet és becsületes Zádor Keve vezér törzséb l származott. Vitézségével jó nevet szerzett a kunoknak és Túrkevének, ahol lakott, birtokai voltak. A g gösséget nem ismerte. Szerette az életet, is híve volt a vendégeskedésnek, mulatozásoknak, vadászatoknak, na és a szebbik nem szeretetének, de mindig készséges volt, ha a hazát védeni kellett, sok csatának h se lett. Nincs mit csodálkozni, ha egy ilyen férfi igencsak tetszett a lányoknak, s jó partinak számított szüleik megítélése szerint is. azonban sokáig nem gondolt a házasságra, pedig erre sok biztatást kapott minden irányból. Szent László királyunk újra hadba szólította a nemzetet, köztük a kunokat, s szokása és elkötelezettsége szerint Zádornak is mennie kellett a szentföldi hadjáratba. El tte nagy vendégsereget hívott meg túrkevei udvarházába búcsúvigasságra. Volt nagy készül dés Kunságszerte, cicomázták magukat a hajadonok is. A vendégek közt ott volt egy magyar-barát tót vezér fia, Turgony. Apja, a derék ember már nem élt. A kis Turgony nem ütött az sére. Lusta, élveteg, testileg-lelkileg torz ember volt. bezzeg nem készült a hadba. Közben kiderült, hogy szinte mindenki megjelent a meghívottak közül, csak Asszonyszállás nagyasszonya és szépséges leánya, Ágota nem érkeztek meg. Ez igencsak kedvét szegte házigazda h sünknek, Zádornak. No, hát mégis van egy leány, akit megkülönböztetetten kezel az ifjú vitéz? Igen. Néhai Ohat Márton leánya, a férfinép bálványa volt az, aki a Hortobágy szélén, egy szép halmon épített kastélyban élt anyjával. A nagyasszony igen megbetegedett, lánya meg otthon maradt ápolni. Követet küldtek, akivel megüzenték távolmaradásuk okát, egyben meghívták Zádort, ha teheti, látogassa meg ket és irtsa a gazdaságukat veszélyeztet vaddisznókat. Zádor az üzenett l megvidámodva mindent megígért. Nem tetszett ez a lányoknak és szüleiknek, akik még reménykedtek Zádor megnyerésében, de különösen rossz néven vette Turgony, akinek nagyon tetszett a gyönyör Ágota. A vendégség, mulatozás után Zádor összeszedte hadra fogható embereit és elindult Váradra, ahol a királyi serege gyülekez helye volt. Mi sem természetesebb, hogy útba ejtette Asszonyszállást, illetve annak vidékét. Miel tt a kastélyba betért volna, alapos vadirtást rendezett. Töméntelen zsákmánynyal érkezett meg egy halom és folyóvíz mell l. (Azóta ezek nevei Zádor-halom, Zádor-ér, s a sokkal kés bb ráépített átjáró

a Zádor-híd.) Az anya és a szépnél szebb leánya örömmel és illend en fogadták a vendéget. E rövid látogatás ideje alatt a fiatalok szerelme kiteljesedett, el is jegyezték egymást. Zádor fájdalmas szívvel búcsúzva elindult kis hadával Nagyváradra. Elváláskor elmondta Ágotának, hogy h séges embere, Kara János lesz az összeköt közöttük. Ez az ember tudta egyedül a viszonyukat. Ezt követ en az édesanya, Bátor Margit ismét ágynak esett és hamarosan jobblétre szenderült. Ágota a gyász miatt levette jegygy r jét és pártaövét gondosan ládikájába zárta. Kisvártatva tapasztalta, hogy azok onnan elt ntek. El bizony, mert Turgony biztatására Kara azokat ellopta. Vívódott ugyan, hogy vállalja-e az áruló szerepet, de az italnak meg Turgony arannyal teli erszényének nem tudott ellenállni. Ezután Váradra ment, s ahogyan felbújtójával megbeszélték, Ágota h tlenségét bizonygatta Zádornak. Bizonyítékul felmutatta a pártaövet és a jegygy r t. Még ádázabb feladata is volt: megmérgezni Zádort. Ezt önkez leg nem merte megcselekedni. Bérgyilkost fogadott, majd hazament abban a reményben, hogy minden a tervük szerint fog alakulni. Ágota gyászolta anyját. Az egyik napon éppen sírja mellett térdepelt, mikor kocsi állt meg mellette, minek terhe egy koporsó volt. A gyászvitézek közölték vele, hogy abban Zádor teteme van, aki öngyilkos lett. Viszik Túrkevére. Ágota elalélt a tragikus hír hallatán. Több napba telt, míg úgy-ahogy magához tért. Ezek után Turgony már azt szorgalmazta, hogy rabolják el a lányt. Kara viszont ódzkodott a dologtól, ugyanis néhány este vagy éjjel látta Zádort a környéken ólálkodni. Bár úgy vélte, az a megölt ember lelke, mégsem mert cselekedni. Turgony kinevette, leitatta, újabb pénzösszeget ígért neki. Így végül beleegyezett az éjszakai lányrablási akcióba. Éjfélkor találkoztak, maskarát húztak a fejükre és nyitni kezdték az ajtót. Ekkor kemény beszéd állította meg ket: Megállj, Turgony! Itt a határ! Zádor nyakon ragadta, er sen megrázta és a közeli tóba hajította, ahol nyomban meg is fulladt. Kara János rémülten ugrott fel Turgony árván maradt lovára és elvágtatott Turgonyfalva irányába. Nem volt szerencséje, mert a ló mocsárba futott, s a lovas és ló örökre elmerült benne. Ezt a lápos vidéket azóta is Kara-mocsárnak nevezik. De térjünk vissza Asszonyszállásra. Másnap terjedni kezdett a hír a két ármánykodó haláláról. Ágota Kevibe készült Zádor temetésére. Szinte végig sírt a szekéren. Ekkor mellé léptetett egy kocsit kísér lovas, aki vigasztalta és felvilágosította a történtekr l. Ez a mindenr l tudó vitéz megbízatást teljesített. T le tudta meg a lány, hogy Váradon leleplezték a gyilkos szándékot, a mérget maga az ölni akaró Bengecseg itta meg, persze nem önszántából. A koporsóban – amit Ágota látott – nem Zádor feküdt, csupán föld volt benne. Kisasszony! – szólt a lovas. Nem halotti torra, nem temetésre megyünk. A lány alig tudta elhinni a hallottakat. – Királyunk meghalt, – folytatta a katona. A hadjárat elmaradt. Zádor úr visszatérhetett és vigyázhatott rád. Ekkor a szekér már a túrkevei határban járt. Szemben velük lovasok, kocsik jöttek, zászlók lobogtak, muzsikaszó, lármás kacaj hallatszott. Egy lakodalmi menet közeledett. Közülük Zádor vitéz lépett ki, s már ölelte is magához Ágotát, akit még aznap oltár elé vezetett.” ___________________ Forrás: Tóth Albert (2002): Az Alföld piramisai, Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás (42-43.)

LXIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE elzárta azt a 11 km-es rést, amelyen át a Tisza mány legnagyobb hatású, karcagi születéárvizei eddig kitörtek a Hortobágyra, növelve s egyéniségének szavai méltán helytállóezzel a Berettyó és a Körös víztömegét. Az ak a híd tragikus történetében, amely min1846-ban megépült töltés ezáltal mentesítet- den eredeti funkcióját elveszítve ma már te a Hortobágyot a tiszai árvizekt l, a Tisza m emlék, jelent s kultúrtörténeti érték. A szabályozása pedig teljesen megváltoztatta az hidat a környez szikes pusztával együtt Alföld vízgazdálkodási rendszerét. Az eddigi 1976-ban védetté nyilvánították, és a 71,5 vízfolyások kiapadtak, vízállásuk lecsökkent, hektáron elterül Zádor-híd és Környéke vagy helyettük csatornák épültek, els ként le- Természetvédelmi Terület részét képezik. csapolási, kés bb öntözési célzattal. A Zádorér így örökre kiapadt, elveszítette forrását, a Befejezés Tiszát, a helyette épített csatorna nem követte a Zádor vizének irányát, elkerülte a Zádor- A néhai Zádor-eret átível , 1806-ban épült hidat.18 A híd így végérvényesen partra vet - Zádor-híd alighanem az egyetlen az ország dött, ezért is adtam dolgozatomnak „A partra hídjai közül, amely alól elfogyott a víz. vetett Zádor-híd” címet. A végs csapást a Szomorú mementóként áll a hajdani tiszai hídra az mérte, hogy a Debrecenbe vezet utat áradásokat idézve torzóként a pusztában.20 t le délre építették ki, így az átkel n a forga- A 207 éves híd különös és mély gondolalom teljesen megsz nt. tokat ébreszt mindenkiben, így bennem is. Karcag határában, a Hortobágy peremén Csonkahíd, hiszen az egykori kilenc ívéb l ma méltóságteljesen terpeszkedik a Zádor- négy odaveszett. Céltalan, hiszen száraz tehíd, a sokaktól ismert hortobágyi kilenc- rületet hidal át, ahol nincs szükség hídra, lyukú hídnak a testvére. Számomra vitat- ugyanakkor értelmetlen is, mert a rajta áthatatlan, hogy ez a régi m emlék több ezer vezet földúton már nincs számottev fortitkot rejt magában. Karcag Város Örökségvédelmi Hatástanulmányát áttekintve jelenleg tíz épület, illetve ipari emlék áll a településen m emléki védelem alatt, köztük a 2392/3 hrsz.-ú, a várostól 3 km-re található Zádor-híd. Terepbejárásaim során többször meggy z dtem arról, hogy a híd állapota jelenleg kielégít nek, elfogadhatónak mondható, egyedül azt nem értem csupán, hogy miért csak helyi, s miért nem országos jelent ség m vi értékvédelmet vívott ki magának. A híd természetes vegetációjának megújulásáról Pedig igazán rászolgálna er- Farkas Mihály szilaj pásztor birkanyája gondoskodik re. Nyílásainak száma 5, a legnagyobb hídnyílás 3˚3’, az áthidalt össznyílás 17˚3’. Eredetileg galom. Minden korábbi funkcióját elveszít76 méter hosszú volt, az 1830-ban elso- ve, ma már közlekedési m emlékként áll a dort pillérek miatt ma már csak 40 méter, puszta közepén, pedig hajdanán a Só-út rénéhai Magurányi József egri k m ves- szeként az ország egyik legforgalmasabb útmester remekm ve. Öt félköríves nyílá- vonala volt. sú, a hídf n kiszélesed , falazott mellvéBár a híd oldalán egy tábla hirdeti – meld , k b l és téglából falazott híd. Hogy lette békésen megfér a kövek repedéseibe híre megfakult, s t kiesett az emlékezet- beköltözött vadméh család - annak m emb l, az azért van, mert e híd már régen lék rendeltetését, ugyanakkor a város is nagy nem teljesíti a rábízott feladatot. Nem gondot fordít a híd meg rzésére, eredeti álfolyik már alatta víz, s a nagy forgalmú lapotban való fenntartására, ezt a tényt soutak is messze elkerülik. Györffy István kan sajnos figyelmen kívül hagyják. Az ide így ír a Nagykunsági Krónikában: „Csak tévedt emberek mit sem tör dnek ezzel, rákét emberölt telt még el, mióta a mérnö- hajtanak motorral vagy személygépkocsival kök vérét vették a Sárrétjének, mégis úgy a hídra, a piknikez k maguk után hagynak megváltozott ez a vidék, mintha századok múltak volna el”.19 A magyar néprajztudo- Krónika, „A rétes emberek”, Szépirodalmi 18 Dr. Gáll Imre: Régi Magyar Hidak cím könyvéb l, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. CSH 2170/2-1986 19 Györffy István (1955): Nagykunsági

LXIV

Könyvkiadó, Budapest (44-68) 20 Dr. Bartha Júlia: A Zádor-híd 1833. évi tervezett felújításának terv-és költségvetése, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. 2838-98.

szemetet, cigarettacsikket, m anyag palackot, konzerves- és sörös dobozokat, a legprimitívebb módon belevésik nevüket a híd falába. Az elméleti és gyakorlati m emlékvédelem id nként sajnos elkerüli egymást. Úgy vélem, hogy tizenévesként a híd környezetének megóvása érdekében tehetek a legtöbbet, s ennek megfelel en fogok eljárni a közeljöv ben az illetékeseknél. A Zádorhídhoz látogatóknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy szül városom mindig is kiemelten óvta a hidat, az egyre nehezed anyagi körülmények között is mindent elkövet annak érdekében, hogy a Zádor-híd fenntarthatósága és megújíthatósága biztosítva legyen. Gyermekkorom mítosza így életre kel: megállok a híd egyik oldalán, átnézek rajta, mögöttem a múlt, el ttem a jöv , a távolban látszik egy lehet ség, csak át kell menni a hídon. t A szerz a Természettudományos múltunk felkutatása kategória els díjasa

Irodalom Dr. Bartha Júlia: A Zádor-híd 1833. évi tervezet felújításának terv-és költségvetése, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. 2838-98. Dr. Bartha Júlia (2002): A Kunság népi kultúrájának keleti elemei, Studia Folkloristica et Ethnographia 44, Debrecen (35-48.) Dr. Bellon Tibor (1980): A Karcagi Zádor-híd, Élet és Tudomány, 1980. I. 18. (95.) Elek György (2008): Várostörténet ötvenkét tételben, Karcag város története 1506-1950 között, Karcag (82-91.) Dr. Gáll Imre: Régi Magyar Hidak cím könyvéb l, Györffy István Nagykun Múzeum Adattára, Karcag, No. CSH 2170/2-1986 Dr. Gáll Imre (1970): Régi Magyar Hidak, M szaki Könyvkiadó, Budapest (187-194.) Györffy István (1955): Nagykunsági Krónika, „A rétes emberek”, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest (44-68) Kimnach Ödön (1903): Helynevekhez f z d mondák Karczag vidékén, MTA Könyvtára, Ethongraphia XIV. évfolyam, Budapest, a Magyar Néprajzi Társaság Kiadása (58-60.) Kovács El d (2000): A Szálgor (Zádor) névr l, Kézirat, Györffy István Nagykun Múzeum Orientalisztikai gy jteménye, Karcag, No. 80-98. Körmendi Lajos (2006): Az álom fonákja, Válogatott írások, Barbaricum Könyvm hely, Karcag (175-178.) Mándoky Kongur István (2012): Kunok és Magyarok, Török-magyar Könyvtár, Molnár Kiadó, Budapest (219-227.) Tóth Albert (2002): Az Alföld piramisai, Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás (42-43.) Pesty Frigyes (1978): Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, I.: Jászkunság, Katona József Megyei Könyvtár és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Kecskemét-Szolnok (150-155.)

A Panama-csatorna

A miraloresi zsiliprendszer

Lápi gyöngyházlepke

Ez a konténerszállító még éppen hogy átfér

A Bridge of the Americas

Zsilipek a Gatun-tónál

A ganajszender hernyója

Egy „öszvér”

Csúcsforgalom a zsilipeknél, néz közönséggel

Legújabb különszámunk!


145. ÉVF.

2014. I. KÜLÖNSZÁM ÁRA: 980 Ft

A Kalmár-verseny feladatai (2006–2012) Április második felében már kapható lesz a nagyobb újságárus helyeken a Természet Világa legújabb különszáma, amely a TIT Kalmár László Matematika Verseny 2006 és 2012 közötti feladataiknak és megoldásaiknak gy jteménye. Kalmár László (1905–1976) világszerte ismert tudóstanár, az MTA rendes tagja több éven át volt a TIT Matematikai Választmányának elnöke. A Kis Matematikusok Baráti Köre versenyeinek és más, tehetségeket felkutató és felkaroló rendezvények védnökeként, versenybizottságok elnökeként a matematika népszer sítésének lelkes támogatója volt. Juhász Péter, a különszám szerkeszt je írja a most megjelen feladatgy jteményr l: „A Kalmár László Matematika Verseny az 5-8. évfolyamok részére 3 fordulós. Az iskolai, majd a megyei forduló után az országos dönt n két feladatsort oldanak meg a versenyz k. Az iskolai fordulót követ megyei fordulón központilag készített feladatsort oldanak meg a versenyz k, és három egységes, központilag készített javítási útmutató alapján történik a javítás, értékelés. A Kalmár László Matematika Verseny megyei szint , illetve dönt s feladatsorait és a hozzájuk kapcsolódó javítási útmutatókat 1977-t l 2012-ig Urbán János állította össze. Az érdekes, gondolkodtató feladatokat éveken át gy jtötte, csiszolta, érlelte, alakította. Ebben az alkotómunkában kiváló társa, lektora volt Reiman István, aki a magyar matematikai olimpiai csapat felkészít je volt több évtizeden át. Kiváló és példás együttm ködésük a tisztességet és a nyugalmat sugározta. E két neves tanáregyéniség munkája következtében kincset ér versenyfeladatok születtek az általános iskolások számára. Ezek a feladatok a tanult ismeretek rafinált alkalmazását, eredeti gondolkodást, ötletességet és kreativitást igényl , nyílt vég különleges feladatok. A két kit n szakember a verseny tisztaságának biztosításával, a gyönyör feladatokkal, azok változatos megoldási módszereivel, a dönt s feladatok megoldásainak helyszíni, szóbeli ismertetésével olyan versenykultúrát, igényességet, színvonalat, szellemiséget alakított ki a Kalmár László Matematika Versenyen, melynek ápolása a ma matematikatanárainak értékment kötelessége. Összegy jtött feladataikkal és azok megoldásával tisztelgünk emlékük el tt. Bízunk abban, hogy az olvasóinknak – legyenek akármilyen id sek –szép élményeket, meglep ötleteket, hasznosítható ismereteket ad e kiadvány feladatainak tanulmányozása.” A 160 oldalas különszám ára: 980 Ft.

Diák-cikkpályázatunk (2007–2011) könyve Ismeretterjeszt folyóiratunknak már két évtizede szerves része egy 16 oldalas természettudományos diáklap. A folyóirat bels mellékleteként megjelen diáklap cikkeit tehetséges középiskolások írják. Az ifjú szerz k a hazai és a határainkon túli magyar tannyelv középfokú intézményekb l, líceumokból kerülnek ki. A folyóirat által évr l évre meghirdetett Természet-Tudomány Diákpályázaton megméretnek az ifjú szerz k munkái, felszínre kerülnek a legjobb írások. A Természet Világa diák-cikkpályázatának megindulásától huszonhárom év telt el, s ma elmondhatjuk, ez folyóiratunk egyik sikertörténete. A kezdetekt l körülbelül ötezer fiatal próbált szerencsét cikkpályázatunkon, zömében szépen kidolgozott, okos írásokkal. Ezernél több diák cikke napvilágot is látott a Természet Világában. A Nemzeti Kulturális Alapprogramok támogatásával az elmúlt öt év díjnyertes diákcikkeib l válogatva, A tehetség ösvényei címmel egy 532 oldalas kötetet készítettünk. E könyv 3500 Ft-ért megvásárolható vagy megrendelhet Kiadónknál, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulatnál (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327 8965, fax: 327 89 69, e-mail: [email protected]).

El izet knek: 540 Ft

Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 145. évf. 4. sz ÁPRILIS ÁRA: 650 Ft El fizet knek: 540 Ft

Recommend Documents