Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 144. évf. 10. sz OKTÓBER ÁRA: 650 Ft. El izet knek: 540 Ft HURRIKÁN: PUSZTÍTÓ H ER GÉP

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

 A BIOLÓGIAI KIRALITÁS  EXPEDÍCIÓK KELET-AFRIKÁBAN  NEMZETKÖZI DIÁKOLIMPIÁK

144. évf. 10. sz.

2013. OKTÓBER

ÁRA: 650 Ft El izet knek: 540 Ft

 HURRIKÁN: PUSZTÍTÓ H ER GÉP  LÁPERD AZ ATOMER M NÉL  A SEBES-KÖRÖS SZURDOKVÖLGYE

 GYULAI JÓZSEF: „LESZNEK MÉG ÖTLETEIM!”

A Dunaszentgyörgyi-láperd állatvilága

A mezei poszáta a védett terület száraz cserjéseinek fészkel faja

A Csámpai-csatornában halászgató szürke gémeknek gyakori zsákmánya a törpeharcsa

Az odvasodó, id s fákban b velked láperd kiváló él helye az orrszarvúbogaraknak

A Brinyó „lábas” égerese tavaszi vízb ség idején

A tavi békák faji jellegzetessége a szürkés szín küls hanghólyag

A dunai tarajosg te a Duna vízgy jt területének bennszülött kétélt faja Kalotás Zsolt felvételei

Természet Világa

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 144. ÉVFOLYAMA 2013. 10. sz. OKTÓBER Magyar Örökség-díjas és Millenniumi-díjas folyóirat Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társinanszírozásával valósul meg.

TARTALOM Lente Gábor: A biológiai kiralitás eredete. Isten valóban nem kockázik? .............434 E számunk szerz i .....................................................................................................437 „Ezeknél az ötleteimnél lesznek még jobbak is…” Beszélgetés Gyulai József akadémikussal. Kapitány Katalin interjúja .................................................438 Horváth Ákos: Hurrikán: a természet pusztító h er gépe ......................................443 Kovács László: A két Orowan. A f mérnök és a fizikus .........................................447 Egyetemi kar vette fel Simonyi Károly nevét ............................................................451 Vojnits András: Expedíciók Kelet-Afrikában. Második rész. 25 éves a Magyar Tudományos Afrika-expedíció ................................................................452 F köh Levente–Ötvös Sándor: A fekete bödöncsiga ............................................457 ORVOSSZEMMEL (Matos Lajos rovata) ..............................................................461 Kalotás Zsolt: Láperd az atomer m árnyékában.................................................462 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK ..............................................................465 Zelei Zoltán: Egy elfeledett smaradvány-lel hely ................................................468 Fábián Tibor: Az információs hálózat születése. Hetedik rész ..............................471 Rezsabek Nándor: Riegl Sándor, egy jezsuita tudóstanár ......................................473 Ladányi László: A Sebes-Körös szurdokvölgye .....................................................475 Bakó Gábor: Szuperfelbontású ökológiai vizsgálatok. A lényeg a részletekben rejlik.....477 FOLYÓIRATSZEMLE ...........................................................................................479 Címképünk: Kiralitás (Lente Gábor montázsa, A biológiai kiralitás eredete cím cikkhez)

F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8962, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím: [email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu vagy http://www.chemonet.hu/TermVil/ Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: Infopress Group Hungary Zrt. Felel s vezet : Lakatos Imre vezérigazgató INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8995 e-mail: [email protected] El fizethet : Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletág 06-80-444-444 [email protected] El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein El fizetési díj: fél évre 3240 Ft, egy évre 6480 Ft

Borítólapunk második oldalán: A Dunaszentgyörgyi-láperd állatvilága (Kalotás Zsolt felvételei) Borítólapunk harmadik oldalán: Expedíciók Kelet-Afrikában (Vojnits András felvételei) Mellékletünk: A XXII. Természet–Tudomány Diákpályázat cikkei (Molnár Bendegúz írása). Varjú Dezs professzorra emlékezünk (Horváth Gáborral beszélget Kapitány Katalin). TIT Kalmár László Matematika Verseny meghirdetése. Magyar fiatalok a diákolimpiákon. Magyarfalvi Gábor: Kémiai diákolimpiák 2013-ban. Horváth Gyula– Zsakó László: Beszámoló a XXV. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról. Pirisi Gábor–Trócsányi András: Beszámoló a X. IGU Nemzetközi Földrajzi Olimpiáról. Pelikán József: Beszámoló az 54. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról. A XXIII. Természet–Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása

SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, PINTÉR TEODOR PÉTER, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN ([email protected], 327–8960) NÉMETH GÉZA ([email protected], 327–8961) Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS Szerkeszt ségi irodavezet : LUKÁCS ANNAMÁRIA

KÉMIA

LENTE GÁBOR

A biológiai kiralitás eredete Isten valóban nem kockázik?

A

biológiában fontos szerepet játszó vegyületek aszimmetriája a molekuláris kiralitás felfedezése óta tudósok ezreit foglalkoztatta és foglalkoztatja. Ennek kit n példája, hogy 2005-ben a Science folyóirat 125. születésnapját ünnepl számában a biológiai kiralitás eredetének kérdése a szerkeszt k által összegy jtött azon 125 lényeges tudományos probléma között volt, amely manapság a kísérleti és elméleti tudományos kutatások hajtóereje. Noha a kiralitás fogalma nem számít közismertnek, maga a jelenség a hétköznapokban is könnyen felismerhet . Egy tárgy akkor királis, ha nem azonos a tükörképével. Ilyen tárgyra a példa – szó szerint – mindig kéznél van, hiszen az ember jobb keze éppen tükörképe a balnak, a kett mégsem azonos (1. ábra). Ha valakinek kétsége lenne az utóbbi állítás igazsága fel l, próbáljon a jobb kezére balkezes keszty t húzni. Még a kiralitás szó eredete is a kézre vezethet vissza: az ógörög nyelvben a kéz szó megfelel je ceir (kheir), a manapság beszélt, az ókoritól egyébként jelent sen különböz újgörögben pedig ceri (kheri). A tudománytörténet szerint a kés bb Lord Kelvin néven világhírnevet szerz William Thomson (1824–1907) brit fizikus és mérnök volt az els , aki 1873ban definiálta, majd tudatosan használta a kiralitás fogalmát. A hétköznapi tárgyak esetében nem mindig könny eldönteni, hogy melyik tárgy királis és melyik nem. Jó általános útmutató, hogy ha a tárgynak van tükörsíkja, akkor nem lehet királis. Egy csavarhúzó, kés, szokásos villa vagy golflabda nem királis, mert szimmetriasíkja van. Egy csavar, egy olló, egy jól elkészített süteményes villa vagy egy golfüt viszont királis (2. ábra). A csavarmenetek esetében közmegegyezéssel a két lehetséges változat közül az egyiket egyszer kiválasztották, s azóta mindig azt használják, így a barkácsboltban soha nem kérdezik meg, hogy jobb-, vagy balmenetes csavarra van-e szükségünk. A kifinomultabb süteményes villákat balkezeseknek is jobb kézzel kell használniuk, ha a vastag águkkal akar-

434

1. ábra. Királis és nem királis testek ják elvágni a süteményt. Végül golfüt kb l, és manapság már az ollókból is külön gyártanak jobb- és balkezes változatokat, akár csak keszty kb l, így mindenki a neki megfelel t vásárolhatja meg. A molekulák is térbeli testek, így közöttük is vannak királisak. Érdekes mó2. ábra. Királis tárgyak a hétköznapokban. Vajon melyik az eredeti és melyik a számítógépesen el állított tükörkép?

don a molekuláris kiralitás jelenségét Louis Pasteur (1822–1895) francia kémikus és mikrobiológus már 1848-ban, tehát jóval a kiralitás fogalmának megalkotása el tt felismerte. Pasteur a bor egyik jelent s komponensének, a bork savnak a tulajdonságait vizsgálta. Azt tapasztalta, hogy a sav kristályai aszimmetrikusak, s ebb l helyesen vonta le a következtetést, miszerint maguk a molekulák is aszimmetrikusak. A kémia igen speciális problémája az ilyen aszimmetrikus molekulapárok (vagyis enantiomerek) elkülönítése. A nehézséget az adja, hogy a két változat tulajdonságai bármilyen, nem királis küls hatással szemben azonosak. A laboratóriumi módszerekkel nagyon gyakran csak két enantiomer 1:1 arányú keverékét lehet el állítani, ezt szakszóval racém elegynek nevezik. Egy racém elegyben lév két enantiomer mesterséges elválasztása a rezolválás. Pasteurnek híres kísérletében lényegében a bork sav két enantiomerjét sikerült kristályosítással elválasztania egymástól. Az él szervezetben található fontos molekulák közül a sok különböz szerepet betölt cukrok (tudományosabb néven szénhidrátok) és a fehérjék alkotóelemeinek számító aminosavak is királisak. Történeti okokból a tükörképi molekulapárok egyikét rendszeresen a latin dextro (jobb) szó miatt D, a másikat a latin bal (levo) szó miatt L bet vel jelölik. Földi körülmények között – mai ismereteink szerint – a D-szénhidrátok és az L-aminosavak jóval nagyobb mennyiségben fordulnak el , mint a tükörképi párok; ezt nevezik néha a természet homokiralitásának, vagy biológiai kiralitásnak. Az utóbbi kifejezés használata talán egy kicsit indokoltabb, mert kivételes esetekben az él szervezetekben is szerephez jutnak a szokásossal ellenkez kiralitású enantiomerek; néhány D-aminosavnak például szerepe van egyes baktériumok anyagcseréjében. A Földön ismert életfolyamatokban a királis anyagok enantiomerjei nem cserélhet k fel. Ez egy egyszer gondolatmenet alapján belátható: a biológiában fontos nagyméret molekulák (biopolimerek) királis ismétl d egységek százait vagy ezreit tartalmazzák. Ha csak 200 ilyen ismét-

Természet Világa 2013. október

KÉMIA l d egységet képzelünk is el, egy racém épít egységekb l álló biopolimer potenciálisan 2200 (» 1,6×1060) különböz molekulát tartalmazna 2199 (» 8×1059) enantiomerpár formájában. Mivel a molekulák alakja függ az egyes épít egységek relatív kiralitásától, ezért a Földön elképzelhet körülmények között egy ilyen hipotetikus „racém” biopolimerben nagyon valószín tlen lenne két azonos alakú molekula el fordulása. Ez a gondolatmenet azt is mutatja, hogy a biológiai kiralitás az élet kialakulásának szükségszer el feltétele volt. Az is nyilvánvaló ebb l, hogy él szervezetekben egy királis molekula és tükörképi párja nagyon különböz hatást fejthet ki. Erre kit n példa a nevezetes allergiaellenes gyógyszer, a cetirizin esete (3. ábra). Ezt eredetileg Zyrtec néven hozták Magyarországon forgalomba, majd mióta minden gyógyszergyártó cég számára szabadon gyárthatóvá vált, sok különböz néven, de valójában csak két lényegileg különböz formában kapható. A cetirizin királis molekula, eredetileg racém formában forgalmazták, egy tablettában 10 mg hatóanyag volt. Kés bb az egyik enantiomert, a levocetirizint is forgalomba hozták, de ebb l a napi dózis már csak 5 mg, és persze egy kicsivel drágább is. Ez pontosan ugyanazt a hatást fejti ki, mint 10 mg racém cetirizin. A levocetirizin

Lord Kelvin giát megel z (prebiotikus) evolúció részeként alakult ki. A kés bbiekben aztán biológiai folyamatok bizonyára hozzájárultak az aszimmetrikus állapot fenntartásához és er sítéséhez. A kezdeti kémiai reakciók természetére rengeteg különböz elméleti gondolatmenetet dolgoztak ki, ezek közül 1999-ben Markó László a Természet Világa hasábjain is ismertetett néhányat. Az elméletek kísérleti tesztelésére azonban nem volt lehet ség.

3. ábra. Cetirizin és levocetirizin tükörképi párját, a dextrocetirizint is el lehet állítani, de árulni még senkinek nem jutott eszébe, mert semmilyen hatása nincsen. A tudomány álláspontja szerint a világegyetem történetében volt egy kezdeti pont, amikor még molekuláris kiralitás nem létezhetett, ugyanis molekulák sem léteztek. Így a jelenleg megfigyelt királis aszimmetriának valamikor keletkeznie kellett. Az életnek csak királis épít elemeken alapuló formáit ismerjük, ezért a kezdeti aszimmetria minden bizonnyal az életfolyamatok részvétele nélkül, a biolóTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

A biológiai kiralitás eredetének tudományos értelmezése során két, id nként összemosott, de valójában nagyon is különböz kérdéssel kell foglalkozni. Az els probléma az, hogyan juthatott szimmetrikus fizikai törvények mellett egyazon molekula két enantiomerjének egyike nagy feleslegbe. A másik kérdés viszont, hogy miért éppen a D-szénhidrátok és az L-aminosavak játszszák a lényeges szerepet a földi életben, s nem a tükörképi párok. Ezen utóbbi témában két álláspont alakult ki, amelyeket de facto és de lege véleménynek neveznek.

Louis Pasteur A de facto (= tényszer ) nézet szerint a D-szénhidrátok és L-aminosavak jelenlegi dominanciája véletlen: ha hasonló biokémiai alapokon, de függetlenül alakul ki az élet a Földön kívül, annak kiralitása lehet ellentétes is. A de lege (törvényszer ) álláspont szerint viszont a D-szénhidrátok és az L-aminosavak földi elterjedtsége ma még ismeretlen természeti törvényekb l következik. Jelenleg a tudomány által ismert információk alapján nincs okunk azt feltételezni, hogy egy D-aminosavakra és L-szénhidrátokra alapozott tükörképi él világ ne m ködhetne pontosan ugyanolyan jól, mint a jelenleg ismert. Ez a megállapítás még nem teljes mértékben cáfolja a de lege véleményt, mert a két rendszer ilyen szerkezeti és funkcionális jelleg ekvivalenciája nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyforma valószín séggel alakulnak ki. Az elmúlt két évtizedben a Soai-reakció megismerésével megújult az érdekl dés ezen kérdések iránt. A speciális folyamat névadója Kenso Soai, a Tokyo University of Science professzora. A kémiai reakció lényege szén-szén kötés kialakítása egy aldehid és egy cinktartalmú szerves vegyület felhasználásával (4. ábra). A folyamat egyik kiindulási anyaga sem királis, és a küls körülmények között sincsenek aszimmetrikusak. A reakció végterméke viszont egy királis molekula, kémiai szempontból egy alkohol. A korábbi ismeretek szerint ebben a reakcióban csakis a két enantiomer racém elegye keletkezhetne. Ezzel szemben a kísérleti eredmények mást mutattak. Az els , kísérletileg tapasztalt különleges jelenség az enantioszelektív autokatalízis volt, amelyr l 1995-ben jelent meg az els jelent s szakcikk a Nature folyóiratban. Azt mutatták ki, hogy ha a

435

KÉMIA termékmolekulák enantiomerjei közül az egyiket még a cinktartalmú vegyület el tt hozzáadják a reakcióelegyhez, akkor az az enantiomer sokkal nagyobb mennyiségben keletkezik a folyamatban, mint a másik. Az ilyen típusú kísérletekhez nagyon kis mennyiség termék kezdeti felhasználása is elegend volt. Ha a két enantiomer keverékét adták hozzá el zetesen, akkor a végtermékben még akkor is a kezdetben nagyobb mennyiségben hozzáadott

szemben a tudomány más ágaiban (például a biológiában és a fizikában) igen jól ismert sztochasztikus jelleg azt jelenti, hogy teljesen azonos küls körülmények között végzett kísérletek is különböz eredményre vezetnek a rendszer megkerülhetetlen bels sajátságai miatt. Egy lehetséges módszert dolgoztak ki a két jelenség kísérleti megkülönböztetésére, mely azon alapszik, hogy a sztochasztikus jelleget mutató kísérletekben a látszat ellenére az ingadozások olyan értelemben nem teljesen véletlenszer ek, hogy tulajdonságaik egyes elemei megjósolhatók. A kiralitással kapcsolatos, abszolút aszimmetrikus reakciók esetében négy általános kritériumot találtak a két jelenség (azaz a reprodukálhatatlanság és a sztochasztikus jelleg) közötti különbség kimutatására: 4. ábra. A Soai-reakció kémiai egyenlete 1. Egy valóban sztochasztikus királis reakció autokatalitikus jellegét bizonyítaenantiomer halmozódott fel, ha ez a kez- vábbi kísérletekben igazolták, hogy királis ni kell az enantiomertiszta termék reakció deti különbség nagyon kicsi volt. Ezért ezt szennyez dések akár még néhány moleku- el tti hozzáadásával. Egy ilyen kísérletben a jelenséget királis er sítésnek is nevezik. lányi mennyiségben is jelent s hatással le- az indukcióhoz használt enantiomernek kell 2003-ban újabb érdekes tapasztalat- hetnek a reakcióra, illetve szinte bármely feleslegben keletkeznie. ról számoltak be a japán kutatók: bizo- királis anyag szándékos hozzáadásával el 2. A királis induktor nélküli (vagyis nyos reakciókörülmények között akkor lehet érni, hogy a Soai-reakció termékének abszolút aszimmetrikus) kísérletek során is nagy feleslegbe került az egyik vagy a egyik vagy másik enantiomerje következe- kapott termékelegyben mért enantiomermásik enantiomer, ha el zetesen egyál- tesen nagyobb mennyiségben keletkezzen. eloszlásnak szimmetrikusnak kell lennie, talán nem is adtak királis terméket a reA kísérletek elméleti értelmezése nagy ki- azaz a különböz enantiomerek azonos akcióelegyhez. Az viszont, hogy melyik hívás volt. A szokásos kémiai rendszerekben enantiomerfeleslegének azonos valószín enantiomer keletkezett feleslegben, vélet- nem fordulnak el ilyen mérték véletlen in- séggel kell keletkeznie. lenszer en változott. Ezt a jelenséget ab- gadozások. Ezek megértéséhez szükségszer 3. Abszolút aszimmetrikus reakciók szolút aszimmetrikus szintézisnek nevez- választ keresni egy nagyon lényeges kérdés- esetében a kinetikában (azaz a reakció ték, mert az egyes kísérletekben úgy le- re. A kísérleti kémiában az ilyen jellegzetes- id beli lefutásában) is sztochasztikus ingahet az egyik enantiomert nagy feleslegben dozásoknak kell fellépel állítani, hogy ennek semmilyen küls nie, és ezt kísérletileg oka nincsen. Ugyanazt az eljárást 37-szer ki kell tudni mutatni. ismételték meg a véletlenszer jelleg iga4. A kísérleti eredzolására, majd kés bb, kicsit más körülményekben kapott elmények között egy 84 kísérletb l álló sooszlásnak térfogatfügrozatot is elvégeztek. Ezeknek az eredg nek kell lennie akkor ményeit mutatja az 5. ábra. Az ábra az is, ha egyébként minenantiomerfelesleg (ee) fogalmát használden egyéb körülmény ja enantiomerkeverékek összetételének jelazonos. lemzésére. Az enanetiomerfelesleg lényeEzen tesztek alapján gében a D és L enantiomermolekulák száa Soai-reakció valóban mának különbsége osztva az enantiomersztochasztikus jelleg molekulák számának összegével: nek t nik. A statisztikai elemzések szerint |D–L| ee = például az 5. ábrán beD+L mutatott enantiomerEbb l az egyenletb l az látható, hogy eloszlás tényleg eleaz enantiomerfelesleg mindig 0 és 1 kö- 5. ábra. A Soai-reakcióban tapasztalt enantiomerfeleslegek get tesz a 2. pont által valószín ségi eloszlása zötti szám. Gyakran százalékban fejezik megkövetelt szimmetki, ilyenkor az érteke 0% és 100% között riának. A grafikonon ez lehet. ségeket többnyire reprodukálhatósági prob- abból látható, hogy az x tengely közepére Az 5. ábra azt mutatja, hogy az egyes lémaként értelmezik. A reprodukálhatósági (a nulla pontra) húzott mer leges egyenes enantiomerfelesleg-értékek milyen valószí- problémák oka az, hogy a kísérletek során az egész ábra tükörtengelye. n séggel alakulnak ki a kísérlet során. Ponto- egy lényeges, de fel nem ismert küls tényeAz adatok további elméleti tanulmányosabban fogalmazva, az ábrán balról a legels z nek nagy hatása van a reakcióra, s ezt nem zása a sztochasztikus reakciókinetika eszpiros oszlop azt fejezi ki, hogy 0,1-nél (vagyis szabályozzák kell mértékben. Tehát a rep- közeivel volt lehetséges. Hagyományosan 10%-nál) kicsit nagyobb volt a valószín sége rodukálhatatlanság lényege az, hogy a küls a kémikusok egyetlen molekulának nem tuannak, hogy a D változat enantiomerfeleslege körülmények a kísérletez számára ugyan lajdonítanak nagy jelent séget, hiszen igen 90% és 100% között legyen a folyamat vé- azonosnak látszanak a megismételt kísérle- sok (általában legalább 1010, de nem egygén. Az ilyen típusú ábrákat hisztogramnak tekben, de valójában mégsem azok. Ezzel szer ennél is lényegesen több) molekula al-

436

nevezik. Igazából még 84 kísérlet is túlságosan kevés ahhoz, hogy jó min ség hisztogramot lehessen bel le készíteni, ezért az ábra egy kicsit torzít. Bonyolultabb módszerekkel ez a torzítás ugyan kiküszöbölhet , de ezen cikk céljainak a hisztogram is megfelel. Statisztikai tesztekkel kimutatható, hogy az 5. ábrán látható két kísérletsor (a 37, valamint a 84 ismétlésb l álló) lényegében ugyanazt az információt adja, vagyis közöttük nincsen szignifikáns különbség. To-

Természet Világa 2013. október

KÉMIA E számunk szerz i

Kenso Soai és a szerz egy 2010-ben rendezett tudományos konferencián kot csak kísérletileg észlelhet anyagmenynyiséget. A sztochasztikus kinetika viszont olyan kivételes esetekben is használható, amikor már néhány molekulának is nagy jelent sége van. Ilyen gondolatmenetek segítségével a Soai-reakcióban tapasztaltak elméletileg is érthet vé váltak. A folyamatban az enantioszelektív autokatalízis annyira er s, hogy már a keletkez els néhány molekulának jelent s hatása van a kés bbi eseményekre. Széls séges esetben a legels keletkez molekula (amely szükségszer en vagy D vagy L enantiomer) autokatalitikus hatása a dönt abban, hogy a reakció végére melyik enantiomer kerül nagy túlsúlyba. A gondolatmenet finomításával az 5. ábrán zöld folytonos vonallal jelölt jóslatot lehetett tenni az enantiomer-eloszlásra, s ez láthatóan nem áll messze a kísérleti tapasztalatoktól. Az abszolút aszimmetrikus szintézis jelensége igen fontos a biológiai kiralitás kialakulásának értelmezése szempontjából. A korábbi, ilyen jelleg gondolatmenetek általában valamiféle küls aszimmetrikus hatást (például poláros fényt, aszimmetrikus kristályfelületet, szimmetriasért béta-bomlást) feltételeztek. Ezekt l eltér en az aszimmetrikus szintézisen alapuló magyarázatban nincsen szükség azonosítatlan küls tényez k feltételezésére. Az viszont sajátja a magyarázatnak, hogy véletlenszer en d l el, vajon melyik enantiomer keletkezik nagy mennyiségben a folyamat végére. Ha valóban ez történt, akkor pusztán a sors szeszélye, hogy a Földön az L-aminosavak terjedtek el, és nem a tükörképi párjuk, tehát az írás els részében ismertetett hipotézisek közül a de facto feltételezést kell elfogadnunk. Albert Einstein a véletlen természeti folyamatokkal szembeni ellenérzéseit egy manapság is sokat idézett megjegyzéssel fejezte ki: „Isten nem kockázik”. A modern tudomány számára viszont úgy t nik, hogy a természetben nagyon is vannak a véletlen által meghatározott kimeTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

netel eseménysorok, s a biológiai kiralitás kialakulása ezek egyike lehetett. A Soai-reakció jelent sége a biológiai kiralitás kialakulásának értelmezése szempontjából vitathatatlan. Ennek ellenére meg kell jegyezni azt is, hogy ez a jelent ség közvetett: az abszolút aszimmetrikus reakció kísérleti kimutatásának tényére, és nem magára a kémiai reakcióban el forduló anyagokra vonatkozik. Ennek oka az, hogy a folyamatban felhasznált anyagok mind a vízzel, mind a leveg vel heves reakcióba lépnek, így nem játszhattak szerepet a tényleges biológiai kiralitás kialakulás során. ˜

Az írás az OTKA NK 105156 számú pályázata alapján készült

BAKÓ GÁBOR környezetmérnök, távérzékelési szakember, az Interspect Kutatócsoport vezet je, Halásztelek; DR. FÁBIÁN TIBOR ny. egyetemi adjunktus, ELTE TTK, Budapest; DR. F KÖH LEVENTE a biológia tudomány kandidátusa, MTM Mátra Múzeum, Gyöngyös; DR. HORVÁTH ÁKOS meteorológus, Országos Meteorológia Szolgálat, Siófok; DR. KALOTÁS ZSOLT természetvédelmi szakért , Tolna; KAPITÁNY KATALIN szerkeszt , Természet Világa, Budapest; DR. KOVÁCS LÁSZLÓ fizikus, a Savaria Egyetemi Központ ny. tanára, Szombathely; LADÁNYI LÁSZLÓ geográfus, Budapest; DR. LENTE GÁBOR egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, Debrecen; ÖTVÖS SÁNDOR PhD-hallgató, Debreceni Egyetem, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen; DR. MATOS LAJOS szívgyógyász, Szent János Kórház, Budapest; REZSABEK NÁNDOR, az Albireo Amat rcsillagász Klub elnöke, csillagászattörténeti szakíró, Budapest; DR. VOJNITS ANDRÁS biológus, Budapest; ZELEI ZOLTÁN tud. munkatárs, Esterházy Károly F iskola, Földrajz Tanszék, Eger.

Novemberi számunkból Irodalom D. Kennedy, C. Norman Science 2005, 309, 86-86. L. Markó Természet Világa 1999, 130, 2-6. L. Markó Természet Világa 1999, 130, 54-59. G. Pályi, K. Micskei, L. Zékány, C. Zucchi, L. Caglioti Magyar Kémikusok Lapja 2005, 60, 17-24. K. Soai, T. Shibata, H. Morioka Nature 1995, 378, 767-768. K. Soai, I. Sato, T. Shibata, S. Komiya, M. Hayashi, Y. Matsueda, H. Imamura, T. Hayase, H. Morioka, H. Tabira, J. Yamamoto, Y. Kowata Tetrahedron: Asymm. 2003, 14, 185-188. T. Kawasaki, K. Suzuki, M. Shimizu, K. Ishikawa, K. Soai Chirality 2006, 18, 479482. G. Lente, A biológiai kiralitás eredetét értelmez kémiai reakciók modellezése, MTA doktori értekezés, 2012, http://real-d.mtak. hu/529/4/dc_255_11_doktori_mu.pdf.

Rosivall László: Nanomedicina Gyulai József: A mikro- és a nanovilág néhány kérdése – az anyagok tudománya tükrében Bóta Attila: A nanorészecskék általános fizikai-kémiai tulajdonságai Molnár Kristóf–Juriga Dávid– Jedlovszky-Hajdú Angéla–Zrínyi Miklós: Kolloidika a modern orvostudomány szolgálatában Szente Lajos: Ciklodextrin nanotartályok és terápiás jelent ségük Vondervich Ferenc: Biomolekuláris nanotechnológia Hermann Katalin: Nanotechnológián alapuló vakcinák Kozma Gábor–Kónya Zoltán– Kukovecz Ákos: Környezeti szenynyez dés kármentesítése nanotechnológiával

437

INTERJÚ

„Ezeknél az ötleteimnél lesznek még jobbak is...” Beszélgetés Gyulai József akadémikussal A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét l, Bendzsel Miklóstól nemrégiben vette át a Honoris causa Jedlik Ányos-díjat a fizika egy speciális területén, a félvezet –kutatásban elért kiemelked tudományos munkásságáért és kimagasló közéleti tevékenységéért. Közel hatvan éve van a pályán. Gimnáziumi tanári indulását követ en a Szegedi Egyetemen Budó Ágoston munkatársa. Dolgozott többek között a Központi Fizikai Kutatóintézetben, a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Itthon több intézménynek is alapító igazgatója volt: a BME-KFKI Közös Kísérleti Fizika Tanszéknek (1989); két KFKI utódintézetnek, az ún. Anyagtudományi Kutatóintézetnek (ATKI, 1992), majd – a M szaki Fizikai Kutatóintézetnek a KFKI Campusra költöztetésével egyidej leg – az átalakuló M szaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetnek (MFA, 1998); valamint a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetnek (BAYATI, 1993). Szakmai életének nagy részét vendégkutatóként, vendégprofesszorként élvonalbeli, az ionsugaras technológiákat félvezet ipari technológiává fejleszt egyetemeken, kutatóintézetekben tölthette. Amerikai–magyar (1974–1986), majd német–magyar (1988–) cserekapcsolatok révén munkatársaival itthon is demonstrálhatták eredményeiket, tapasztalataikat. Közéleti tevékenységei közül az MTA M szaki Tudományok Osztályán két cikluson át végzett elnöki munkája mellett ma els sorban a Gábor Dénes Díjat is gondozó NOVOFER Alapítvány elnökeként végzett önzetlen munkájáról ismerik. – Minden a félvezet -kutatással kezd dött… – Igen, a félvezet -kutatással kezd dött, amelyért többek között a díjat kaptam, ami nagy és váratlan tisztesség számomra, hiszen a Honoris causa Jedlik-díjasok sorába bekerülni nem akármilyen elismerés. És az ionimplantációval folytatódott, amely a félvezet -gyártásban vált nélkülözhetetlenné és a hatványfüggvényszer en keményed követelményrendszere révén adott évtizedekre feladatot. Nemzetközileg elismert sikereink ennek köszönhet ek. A hazai lehet ségek m szaki, ipari korlátai miatt azonban az érzékel k kutatására váltottunk. A kilencvenes évek elején jött egy szerencsés lehet ség: a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetb l „szolgáltatásokat” vásárolhattunk. Kroó Norbert akadémikus és kollégái a vizsgálataikhoz reaktor-neutronokat „vettek”, míg mi Havancsák Károly kolléga ottani tapasztalatait felhasználva, több száz MeV energiájú ionokat. Bíró László Péter barátommal szilíciumot és grafitot bombáztunk ezekkel az ionokkal. Meglepetésünkre, a grafit felületén a besugárzás hatására sz rszer képz dmények keletkeztek, amelyekr l kiderült, hogy szén nanocsövek. Mindez 1992–1993-ban, a nanocsövek Iijima által való felfedezése idején történt. Így váltunk a hazai nanotechnológia talán els bázisává.

438

– Sztrókay Kálmán fiatalkoromban meghatározó hatású népszer tudományos író volt, ma is megvannak ragyogó könyvei. Az egyikben, „Az ember és a természet” cím kötetében találtam egy táblázatot a különböz anyagok égésh jér l. Ebben, természetesen a legnagyobb égésh j anyag a hidrogén, el tte valahol van a benzin, de a legkisebb égésh j anyagként a l por szerepel. Nem hagyott békén a gondolat, hogy ha ez így van, az emberiség miért benzinnel hajtja az Otto-motorokat, miért nem l porral. És minthogy a Valahol Európában cím film gyerekszerepl ihez hasonló, bandázó, zabolátlan, de érdekl d gyerek voltam, voltak fegyvereim, meg vagy 5 kiló l porom a kísérlethez. Csencseltem hát egy repül gépmodell-motort, hogy átalakítsam l poros hajtásúra. Szerencsémre, nem tudtam a gyújtást Szenti T. felvétele megoldani… A hajam szála állt volna égnek, – A pályán töltött évtizedek alatt számos ha az én gyerekem ilyet csinált volna! szabadalma született, ezek közül, ha jól tu– És a szülei err l persze mit sem tuddom, legalább 13 bejelentett. Emlékszik tak…Hol tárolta a kincseit? még els újítására? – Apámat a Vöröskereszt elt ntnek – Ez úgy 11–12 éves koromban lehetett, nyilvánította a Don-kanyarban, anyám peés borzasztóan nagy szerencse, hogy nem dig nem sejtett semmit. Az udvari kamrátudtam megvalósítani… ban volt a laborom… – Akkor ez csak valami csínytevésféle – Volt még hasonló hajmereszt ifjúkolehetett… ri ötlete? Természet Világa 2013. október

INTERJÚ – Miért nem? – Mert szigorú, a nemzetközi élet által visszaigazolt véleményem van a szabadalmi oltalomról, és, mert – talán beképzeltségb l – mindig azt mondogattam magamnak, hogy ezeknél az ötleteimnél lesznek még jobbak is. – Kíváncsivá tett… – Szabadalmat sikerre vinni csak akkor lehet, ha az ember lezárja minden más életét, és/ vagy talál olyan barátot, aki elviszi az ötletet a gyártmányig. Ez néhányszor majdnem sikerült is nekem, de a barátaim is inkább Jedliklelkület ek voltak, akik nem az üzletet látták az ötletben. – Az ok akkor a rossz tapasztalat? – 1969-ben, talán az rangyalom vezetett el Sztrókay Kálmán: Ember és természet cím könyvében James W. Mayerhez, talált égésh -táblázat iniciálta az els , szerencsére sose m ködött „találmányomat”, a l porral hajtott Otto-motort a nagyhír Kaliforniai M szaki Egyetem, a lent golyóstollak egyikét, amelynek a go- Caltech fiatal professzorához, aki befogalyója azonban napok alatt kiesett, nem dott ösztöndíjasként. Sajnos, Jimet, akinek keseredtem el. Már korábban megfigyel- a nemzetközi elfogadtatásomat köszönhetem ugyanis, hogy az akkori ún. olvadó- tem, pár hónapja vesztette el a világ tubiztosítékok vékony rézszála gyakran úgy dománya és szakmai közösségünk. Szóég el, hogy egy gömböcske keletkezik a val, el ször egy évig vendégkutató voltam végén. Néhány „tudatos” rövidzárlattal mellette, amelyb l két évtizedig tartó kuilyen gömbvég drótokat gyártottam, és tatócsere kapcsolat lett a National Science a legalkalmasabbat feldugtam a toll végé- Foundation finanszírozásában. A Mayerbe. Miel tt még a haja szála égnek állna, labor „karavánszerájra” emlékeztetett: azt azért tudnia kell, hogy akkoriban Vá- egymásnak adták a kilincset a témában sárhelyen még 110 voltos volt a hálózat. vezet kutatók a világ minden részéb l. Ma is rzök egy rajzfüzetet, amely 12– Ott nem is lehetett nem korszer nek lenni. 13 éves korom körül keletkezhetett, ami- Az ionos technológia elkötelezettjeiként, a ben megterveztem szül városom, Hódme- Mayer–Gyulai-csapatnak lett három olyan z vásárhely teljes közúti villamos rend- fizika alapú ötlete, amelyek nélkül ma szerét, áramvonalas kocsiját, automatikus nem lehetne integrált áramkört gyártani, ajtókkal, villannyal m köd váltókkal. De azaz nem túlzott azt mondani, hogy hozterveztem egy húszfilléressel m köd cu- zájárultunk a „Moore-törvény” teljesülékorka-automatát is. Szabadalmaztatás per- séhez. Még azzal is, hogy több diák került sze eszembe se jutott. onnan vezet ipari cégekhez. A talán legValódi szabadalmak csak a KFKI-s sikeresebb tanítvány, a nekem els ottaévekben születtek, amikor az implantációs ni doktoranduszunk, R. D. Pashley – már csapat munkáját a Tungsram nagyon ko- Intel alkalmazottként – fedezte fel egy molyan segítette azzal, hogy három kiváló jó évtizeddel ezel tt a flash memóriát, a kutatói ambíciójú mérnökét, Gyimesi Je- pen drive-ot. Vezérigazgató-helyettesként n t, Schiller Róbertnét és Mohácsi Tibort ment nemrégen nyugdíjba. Legfontosabdelegálta hozzánk, hogy rögtön alkalma- bá az az akkori ötletünk vált, amelyben a zott irányba tudjuk vinni az itthon akkori- tragikus sorsú munkatársam, els cserekuban megvalósított ionimplantációt. tatónk, Csepregi Laci játszotta a f szereNagyon sokat köszönhetünk nekik, pet, ez az ún. preamorfizáció volt. A gyormert k hozták hozzánk a gyári szellemet. sított ionok kontrollált belövésének, azaz Lett volna egy csomó szabadalmam, a az implantációnak inherens gondja volt, listám is megvan róla, de azok jó részét és sokan, így kezdetben az Intel is amimégsem jelentettem be. att utasította el az eljárást, hogy a szilíci– Ilyen veszélyes talán nem. De arra ma is büszke vagyok, hogy amikor az infláció idején kaptam egy „Biro pen”-t ajándékba, vagyis az els itthon megje-

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

umkristály atomjai közötti „csatornákban” tervezhetetlenül mélyre repülnek a bel tt bór-, foszfor- stb. ionok. Ezek az ionok alakítják át ugyanis helyileg az anyagot p-, vagy n-típusúvá. A behatolás bizonytalansága miatt a pn-átmenet nem tervezhet mélységben alakul ki. A preamorfizáció ezen segít. A hibamentes kristályos szilíciumlemez felszínét el ször gyorsított szilíciumionokkal agyonbombázzuk, a csatornákat megsemmisítjük, és ebbe az amorf rétegbe l jük be a tranzisztorhatás kiváltásához szükséges adalékatomokat. Egy alacsony h mérséklet h kezelés elegend a kristály rendbetételéhez. Felvetettem az eljárás szabadalmaztatását. Mayer professzor a következ ket mondta: „Olyan trükköt szabadalmaztatni, aminek ellen rzéséhez, hogy bitorolják-e a találmányod, vagy sem, be kell menned például egy japán gyárba – az esélytelen. A bejelentésnek ezért semmi értelme.” A knowhow-t így csak publikáltuk, amit l ugyan híresek lettünk, de gazdagok nem. Az egyik tanulságos ellentörténet Bob Bower barátommal történt meg, aki a TWR kutatóintézetben dolgozott Kaliforniában. Hasonló, s t, ha sportszer akarok lenni, még megkerülhetetlenebb eljárást talált ki az áramköri gyártás számára. Szabadalmaztatta is. Ez valamikor a hetvenes évek végén lehetett. Bob hosszú id re elt nt a szemem el l. 1996-ban futottunk össze Amerikában egy konferencián. Azzal kezdte, hogy: „Joseph, I’m a millionaire!”. Majd folytatta: „Világszabadalom, ugye, nem létezik. Én ugyan szabadalmaztattam az ötletemet Amerikára, Japánra, meg egy csomó országra, de a vége így is az lett, hogy mindenki használta, A cukorka-automata terve. 1947-ben készítettem egy füzetbe

439

INTERJÚ de senki sem fizetett. Megnéztem, hogy ki a legpénzesebb bitorlója az ötletnek, és bepereltem az Intel Corporationt. Tizenhat évig tartott a per, most nyertem! Az ügyvédeid? – kérdeztem. Azok is milliomosok lettek – nevetett”.

mánkban a kapcsolási rajzhoz hasonlítha- zött, amelyek ugyan nagyon perifériális tó eredményt – szabadalmaztatni. De egy apróságok voltak, de teljesítették a kritékezemen össze tudom számolni azokat a riumot. Ezeket a szolgálati szabadalmanagyszer magyar szabadalmakat, amelye- kat hosszú évekig el tudtuk adni Ameriket sikernek ítélek meg. kában is. – A KFKI-is szabadalmak milyenek vol– Ezek után el tudom képzelni, hogy a tak? KFKI Találmányi Bizottsága elnökeként – Voltak nagyszer ta- nem volt túl népszer ….. lálmányok, ráadásul én – Ez csak része volt annak hajszának, voltam a hetvenes-nyolc- ami a lemondatásomhoz vezetett, éppen a vanas években 5–6 éven nagydoktori védésem el tti napra id zítve. át a KFKI Találmányi Bi– Hogyan ült el a vihar? zottságának az elnöke. – Elmenekültem jó másfél évre AmeEbben az id szakban a rikába, ezúttal a Cornell Egyetemre – és KFKI-nak volt több száz el ször vihettem a családomat is maél szabadalma, amelyek gammal! Mire visszajöttem, kineveztek zöme a TPA-gyártással (félállású) m egyetemi tanárnak, ezzel volt kapcsolatban. Amikor a KFKI-ban is visszaléptem a tiltottból elkezdtem a munkát a bi- a t rtbe. Ma, visszanézve, mindez csak zottságban, végignéztem hasznomra vált. az összes értékesítés el tt – Vannak azonban saját szabadalmai is, állót. De nem abból a zömük teljesen szakmai, de igen érdekesszempontból, hogy melyik nek t nik például a 2002-ben bejegyzett. a legjobb, melyik nagy– Ez egy olyan lencse, például szemMayer professzor szobája a Caltech-ben (Pasadena) mindenre hasonlított, csak egy szigorú professzoréra nem szer , meg lelkesít , ha- üveg céljaira, amelynek kamrái optikailag nem, hogy melyik hason- aktív zselével vannak megtöltve és nyoArra a következtetésre jutottam Bob ta- lít legjobban a Coca-Colára vagy a rá- mással változtatható a lencse fókusztávolpasztalatából is, hogy az igazán jelent s gógumira. Hogy megmagyarázzam: há- sága, ráadásul a szem adatai is beépítheipari fontosságú ötletet, találmányt nem rom kategóriát állítottam fel magamnak. t k, hogy nyomással korrigálja a hengelehet megvédeni – vagy bitorolják, vagy Az els be azok a szabadalmak kerültek, res, illetve a szferikus fókuszt. Nemrégen megkerülik. Volt a környezetemfényképez gép zoom-lencséjeként ben pár „sztoriként” is élvezetes alkalmaztak ilyet. A japán szabada„megkerülés”. Olyan szabadalmaklom megtámadásának azonban nem nak van, de annak nagyon is van fogtam neki. El ttem lebegett Bob értelme, amelyek nem keltik fel kollégám már említett tizenhat peazonnal a világ féltékeny érdekl res éve. dését. Ezekre érdemes alapítani céA meglév tízegynéhány szabaget. Ilyennek látom itthon például dalmam mellett most is gondolkoBojár Gábor Graphisoftját. Aztán, dom egy-kett n, de ezek teljesen ha a cég sikeressé is válik, akkor más jelleg ek, mint az eddigiek, kell jó pénzért eladni. A látszólainkább amolyan háztartási ügyesgos szabadalomellenességem tehát ségek. inkább a magam gyenge üzleti ér– A praktikus találmányokból lezékéb l ered. het a legjobb üzlet! – Értem az okfejtést, ha magán– Kigondoltam egy újdonságot személy a szabadalmaztató, de ha például, ami megkönnyíti bizoAz Ion Beam Analysis is közösségünk egyik sikeres intézményr l van szó, talán más a nyos nyílászárók leemelését, viszkétévenkénti konferenciasorozata, amely 2005-ben helyzet? szahelyezését, de volt egy olyan Sevillába vitt bennünket – Így van. Ha a cégvezetés értelelképzelésem is, hogy a fagyasztómesnek lát egy bels ötletet, és bejelenti amelyeket csak valamelyik KFKI-ter- szekrényekb l az oxigént el kell égetni. azt mint szabadalom-tulajdonos, a kutatót mékben alkalmaztak. Ezeket prémium- Az önfelfúvó gumimatrac ötletem – t szabadalmasként honorálja. Ez azonban alapnak tekintettem, nem volt tenniva- lem persze független – megvalósításával nem jelent a kutatónak gazdagságot, mert lóm velük. Voltak olyanok, amelyeket Amerikában lehetett találkozni – igaz, jó az ötletadást munkaköri kötelességnek te- Magyarországon mások is alkalmaztak. tíz évvel azután, hogy nekem eszembe jukintik. Egyszer, még az „átkos” éveiben, Ezek segítése már fontos feladat volt. tott. Szegedre autózás közben, mikor még egy diszkusszió végén egy IBM-es bará- Volt azonban néhány, amely teljesítette ott laktunk, egy sorokba ültetett nyárfatom be akart – etikusan – venni a szabadal- a kritériumomat. Magyarán – ekkor már erd adta az ötletet, hogy a sorok végébe mába. Amikor kiszámoltuk, mit eredmé- az amerikai lecke mögöttem volt –, hogy moziképkockaként változó táblákat henyezne ez nekem anyagilag, a „red tape” csak olyan szabadalomnak van értelme, lyezve, kell sebességnél, mozgóképhaleküzdése, elnevettem magam: „Meghívsz amire a boltban ránéz az ember, és rög- tás érhet el. De nem vettem a fáradságot egy vacsorára – mondtam.” Mindezek mi- tön világos, hogy az az szabadalma ahhoz, hogy megnézzem, a Lumiére testatt nagyon tisztelem azokat, akiknek anya- alapján született termék. Ezt már meg vérek szabadalma vonatkozott-e arra, ha gi sikert is hozó szabadalmaik vannak. A lehet próbálni megvédeni. Vagy sikerül, én mozgok és a kép, a film áll? Évekkel gyógyszeriparban van erre nagyobb esély, vagy nem, de esélye csak ennek van. kés bb azzal hívott fel a feleségem, hogy mert ott még lehet molekulát – a mi szakTaláltam is két jó ötletet az ötven kö- most látja a tévében, egy magyar feltaláló

440

Természet Világa 2013. október

INTERJÚ nemcsak szintén kitalálta, hanem a metro alagútjában meg is valósította az ötletet. – Ezek a szó jó értelmében véve amolyan garázsötletek, amelyek megvalósításához még milliós befektetésekre sem lenne szükség. – Valóban, itthon mégis nehezen kivitelezhet k. Amerikában viszont nem, mert ott módjuk van az embereknek nemcsak az adójuk egy százalékáról rendelkezniük, hanem jelent s részér l is. Így például könnyen rá lehet venni egy nagynénit, vagy távoli barátot, hogy adjon tízezer dollárt egy készül üzlethez. Tehát ott össze lehet szedni a pénzt az induláshoz, mert adóból levonható, és egy ilyen ötlet mögé lehet állni. Nálunk ez sosem volt rendesen megoldva. Egyszer egy intézeti ötletünkkel eljutottam egy befektet i bankárhoz és kértem kétmillió dollárt a folytatáshoz. A válasz az volt: „Kétmillió nincs, húszmillió van!” Ennyit viszont nem mertem kérni. – Ötletekb l itthon mindig is jól álltunk, csak finanszírozásban nem. – Igen, ötlet mindig is volt, csak aztán nagyon keveseknél volt meg az a fanatizmus a feltaláló környezetében, hogy a találmányát megvalósítsa, és közben se jobbra, se balra ne nézzen. – Sok nagy ötlet megvalósult azért, talán A KFKI-ban BF 479 nagyfrekvenciás tranzisztorral analóg eszközön demonstráltuk az összes, valójában az integrált áramkörök gyártásában azóta is használt három trükköt, amit a Mayer– Gyulai csapat talált ki, amiben Csepregi László munkatársam volt az egyik kulcsszerepl

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

Szakmai közösségünk, a Radiation Effects on Materials, a REM a konferenciát a „nagy öregekhez” viszi. 2012-ben J. W. Mayert látogattuk meg Hawaiin az egyik legközismertebb a Rubik-kocka. – Rubik Ern nek nagyon nagy szerencséje volt, hogy a játék délkelet-ázsiai klónja nem lett sikeres, mert rosszul másolták le a kocka belsejét, és a játék néhány tekerés után szétesett. Az itthon gyártottak jobb min ség ek voltak. De az a rövid történet, amit akkor a kockáról olvastam, a szocialista magyar ugar karikatúrája volt. A visszaemlékezés szerint, amikor már jött a megrendelés, mondjuk tízezer darabra, a gyártó szövetkezet elnöke kifakadt: „Ezek az imperialisták azt képzelik, úgy ugrálunk, ahogy k fütyülnek?!” Szóval így indult a Rubik-kocka története is. Rubik végül sikeres lett, talán anyagi értelemben is, de messze nem érdeme szerint. – Zenét komponál, verset ír. Nem mehetünk el szó nélkül mellettük, ha a „találmányairól” beszélgetünk, de talán még szobrászkodik is… – Zene, vers van, nem szobrászkodom, bár a szegedi dolgozószobámba egy falidíszt is készítettem. Hogy komolytalanra fordítsam a szót: van egy szobortervem. Ennek ötlete akkor körvonalazódott bennem, amikor a minden bajt átélt társasházunkat jó hat évig építgettük a hetvenes években. Ez egy nagylyukú kocka, amibe két, amolyan Micheline-figuraszer ember, fejjel lefelé, válltól bele van betonozva, a törzse, lába tótágast áll, és a kocka lyukán amolyan Munch-féle Sikoly-arccal bámulnak a világba. Joggal volt ez a véleményem a társasházakról, de még ma is az. – Közismert Önr l, hogy a szegedi Zenekonzervatóriumban zeneszerzést tanult és felvételt nyert a Zeneakadémiára is. Bár

az élet más pályára vitte, azóta is komponál. Még 1956. november 4-én, az események hatására zenedarabot írt, aminek sbemutatója 2004-ben a Duna tévében volt. Ma is fontos id töltése a zeneszerzés? És a versek? – Most az az id szak van az életemben, amikor megpróbálom rendbe tenni a darabjaimat. Mert egy csomó félkész, kézzel írott zene van közöttük. Ábrahám Mariann kiváló zongoram vész barátn m pár darabban Szkordilisz Emília oboam vesszél játszik azon a CD-n, ami a 80. születésnapom

A „társasház” szoborterve el zeteseként, Tóth László által „IfjanÉretten-Éltesen”címmel készített, amelynek hangzó melléklete is van (http://mek. oszk.hu/11600/11676/). (A könyvet folyóiratunk ez év januári számában ismertettük.) Nagy vágyam teljesült azzal, hogy

441

INTERJÚ mányban gyakran újra el kerülnek évtizedekkel kés bb sokban azonos kérdések, talán egy-egy hozzájárulásom sem értéktelen. Egy-egy meghívásra tartott el adásban igyekszem már a munkatársaim eredményeit népszer síteni, meg az egyetemi óráimat megtartani, évente átdolgozni. A sokéves akadémiai funkció is tehette, hogy a laborokba ritkán jutok el, de büszke vagyok arra, hogy a munkatársaim hiányolnak onnan is. Különös öröm, ha középiskolás diákoknak tarthatok show-m sort azzal, hogy gyertek m szaki pályára! Itthon? A perfekcionista feleségem a lakásunk, házunk 100%-os állapotát követelve megkér mindenféle javításra, és én nem akkor, de ötletszer en egyszer csak teljesítem a kéréseit, szinte bármi is legyen az – van m helyem most is. Van azután pár száz palacknyi borgy jteményem, amelyeket úgy rzök évtizedekig, hogy a csúcsállapotukban leparaffinozom az üvegek száját. Elértem, hogy borszakért barátaim nemrég egy 1971-es Egerszóláti olaszrizlingre azt mondták, hogy nemcsak iható, hanem jó is. A feleségem családja történelmi család, 1213-ban kapták a nemességet, egyik dédapja a császár sebésze volt, a nevezetes napon mayerlingi szolgálatban. Egyik nagyapja érsekújvári polgármester volt.

Most digitalizálva rendezzük a háromkötetes, pár példányos családtörténetet, hogy hozzáférhet legyen szélesebb körben. Igyekszünk rizni, tovább vinni a család kiemelked , monarchikusan széles szakácstudását, így f zni is szeretünk a feleségemmel és – most már immunológus – lányunkkal is. Nagy sikerem volt a szakácskodással a Caltech-en is, ahol az akkori rektor és felesége – Carter idején az Egyesült Államok védelmi minisztere! – dicsérte az évente megrendelt „Meatloaf on my Mother’s Art”-omat. Ittott igyekszem le is írni a közérdekl désre számot tartható kalandjaimat, vagy elmesélni, mint ezúttal is. Szégyenem, hogy a még mindig zsúfolt életem miatt nem vagyok használható felolvasója a látáskorlátozott feleségemnek. – Mit adna útravalóul a ma a tehetséges fiataljainak? – A világ sokat beszél a fenntartható fejl désr l. Ezt én csak korlátozottan fogadom el. Évtizedek óta hirdetem, amit Az évenkénti látogatásaim a Caltechegykori munkatársam, Drozdy Gy z ben búcsúpartival végz dtek; a mondott a fenntarthatóságról egy reggeMeatloaf on my Mother’s Art lett a li teázásunk és világmegváltásunk során: siker-fasírt – természetesen zászlókkal „Minden termelési és fogyasztási folyamatot zárt ciklusokba kell konvertálni”. szül városomban, Hódmez vásárhelyen, Ehhez ma már – lehet leg a megújulókimmár néhány éve eljátsszák a november ra épített – energiatakarékosságot szok4-iki gyászünnepségen ezt a darabomat. tam hozzátenni. Az idén hallottam el Mit teszek még a zeném ügyében? Kotször az egyik EU Programbizottságban taíró programokkal próbálom renda Recycling economy említését be tenni darabjaimat, ami ugyan A Betty Mayer által alapított, 6–14 éveseknek – végre ébredezünk? Mindebb l gépi hangon, de mégis hallgathatószánt Mayer School elvárta, hogy a vendégkutatók következik a ceterum censeom: vá teszi azokat. Reveláció volt pélmegismertessék hazájukat a kicsinyekkel. Én a mai tudománynak nem lehet dául a vonósnégyesem komputerbe kanásztáncot tanítottam nekik, a mellékelt fordításomat fontosabb célja, mint annak vizsírása, mert így – életemben el ször felhasználva gálata, kutatása, hogy élhet-e, és – meg is hallgathattam a sosem játha igen, hogyan 7–10 milliárd szott darabot. ember a Földön úgy, hogy köz– És a versei? ben a tigrisek is megmaradja– Van néhány használható könak. Szeretn k, ha a modell nem zöttük, olyan is, amelyeket példáMadách falansztere lenne: ehhez ul Lukács Sándor évtizedekkel ezkell a tudomány szabad haladáel tt reggelente felolvasásra érdesa, de az alkalmazásoknál már a mesített a Kossuth Rádióban. Kéfenti célnak alávetve. A fiataloks bb Helyey László vállalkozott nak mondandóm logikusan könéhánynak az el adására. A már vetkezik ebb l: a legjobbak köhivatkozott riportkönyvben, a Mazül is sokan jöjjenek a természetgyar Elektronikus Könyvtárban is tudományos-m szaki pályára, és hozzáférhet egyik-másik hangzó vállaljanak tanári éveket is. Én módon is. Szeretem az antropobüszke vagyok a gimnáziumi tamorfizált természeti képekre írt nárságomra. „hangakvarelljeimet” – például a Mindezek mellett hiszek abban, Nagymarosról szólót. hogy az anyanyelvvel pallérozott – Ezer féle dologban tevékenyagym ködés meghatározza az emkedik ma is. Elnöke a NOFOFER ber, különösképpen a fiatal plasztiAlapítványnak, OTKA-pályázatok kus agy tudományos témákhoz vabírálatában vesz részt, kutat. Mi ló közeledésének módozatát. Hozmégis a legkedvesebb id töltése? zuk vissza azokat az id ket, ami– Id töltésem nincs, mert nincs kor ez a magyar gondolkodásmód már töltenivaló id m. De igyekvilágalakító lehetett! szem a félvezet -nanoszakmában Az interjút készítette: olvasott maradni. Mivel a tudoKAPITÁNY KATALIN

442

Természet Világa 2013. október

METEOROLÓGIA

HORVÁTH ÁKOS

Hurrikán: a természet pusztító h er gépe A légköri jelenségek sorában a legveszedelmesebbek közé tartoznak a forró égöv peremén rendszeresen megjelen pusztító trópusi ciklonok, melyeket az atlanti térségben hurrikánoknak, másutt tájfunoknak neveznek. A néhány száz kilométer átmér j trópusi ciklonokban a szélsebesség akár a 250 km/órát is meghaladhatja, és a vihar sújtotta területeken 500–800 mm csapadék is lehullhat 24 óra alatt. A hurrikán, amelynek energiaforrása a meleg tenger, széls séges hullámzást és vízszintemelkedést okoz az óceánon, a szárazföld fölé sodródva pedig hatalmas pusztítást végez az ember által épített, és a természeti környezetben egyaránt. A hurrikánok pusztító hatásukkal nemcsak az emberi sorsok, hanem a társadalomi folyamatok, s t id nként a történelem alakulásába is beleszólnak. hurrikánok kialakulásátét l elkülönülve áramlik fel a ban meghatározó szereleveg , és sok szempontból egy pük van a trópusi zivahatalmas kéményhez hasonlít. taroknak, amelyek sok tekintetA magasban fújó er s szél a ben eltérnek a mérsékelt övben Bernoulli-hatás miatt hozzájárul kialakuló társaiktól. A mérséa feláramlás er södéséhez, amikelt égövben három f hatás is t l a zivatar még er sebb lesz. hozzájárul a zivatarok kialakuUgyancsak ez a szélnyírás játlásához. szik szerepet a forgó zivatarfelAz els hatás a felhajtóer , h k, a szupercellák kialakulásáami az alacsonyabb rétegekben, ban. (1. ábra). rendszerint a napsugárzás köA trópusi zivatarok létrejötvetkeztében felmeleged nedtében a felhajtóer a meghatáves leveg következtében jön rozó. A rendkívül er s napsütés létre. Az emelked leveg a gyorsan felmelegíti a talajközeli nyomáscsökkenés miatt h lni leveg t, amelyben b séggel van kezd, de ezt a h lést valamenedvesség, ezért a trópusokon a lyest kompenzálja a nedvesség délutáni órákra nagyon gyakran kicsapódása, amely annyira f létrejönnek a zivatarok. A hati az emelked légtestet, hogy talmas zivatarfelh kb l lehulaz a környezetéhez képest még ló csapadék leh ti a felszínt és 1. ábra. A zivatarokat kialakító légköri folyamatok: mindig melegebb lesz. A jea talajközeli csapadék h tötte a) az emelked meleg nedves leveg kicsapódása miatt a lenség hasonlít a h légballonra: felh melegebb lesz, mint a környezete, ezért arra felhajtóer s r bb leveg szétterül, csökaz indulás el tt felfújt ballont hat (szabadkonvekció); b) A légköri torlódások feláramlásra kentve a további zivatarok eséaz emelkedés során gázég vel lyét, amelyhez hozzájárul az esti kényszerítik a leveg t (kényszerkonvekció) segítve a melegítik, hogy az a környeze- felhajtóer hatását; c) Az er s magassági szél a Bernoulli-er órákra megsz n napsugárzás. téhez képest melegebb, tehát A trópusi zivatarok viszonylag hatása „felszívással” tovább er síti a zivatarokat kisebb s r ség maradjon. A ritkán nyúlnak az éjszakába. gázég szerepét a vízg z tölti be: a kicsa- séklet- és s r ségkülönbségek alakulnak Id nként azonban el fordul, hogy olyan pódó vízg z okozta látens h felszabadulás ki, amelyek mozgásuk során feltorlasszák zivatarrendszerek jönnek létre, amelyek f ti a légtestet és az „égés melléktermé- a leveg t és ennek következtében feláram- hosszabb ideig is képesek fennmaradni és ke” a kicsapódott víz, vagyis a környe- lást hoznak létre. A jelenség hasonló ah- nagy területeket érintenek. Itt jelenik meg zeténél melegebb felh . Ezt a jelenséget hoz, amikor az áramló leveg egy hegy- a konvergencia szerepe: a kezdetben kiszabad konvekciónak nevezik, és amikor ségnek ütközik és kénytelen felemelkedni. alakult zivatarokból kifutó és a talajnál ennek feltételei fennállnak, akkor a légál- Ez a folyamat a kényszerkonvekció. A hi- szétterül leveg egyfajta kisméret hilapotot konvektív szempontból labilisnak degfrontok el tt torlódó labilis nedves le- degfrontot hoz létre, amely torlasztó hatekintik . veg ben a konvergencia hatására vonalba tásánál fogva újabb feláramlást kényszerít A második hatás a mérsékelt övben gya- rendez dött heves zivatarok jönnek létre.. ki, így a fronton újabb cellák alakulnak ki. kori légtömegtorlódás, vagy konvergencia, A harmadik hatás a szél magassággal Mindezek hatására egy hosszabb élet ziamelynek tipikus példái a légköri frontok. való változása, a vertikális szélnyírás. En- vatargóc jön létre, amely az alsó szinteken A ciklonok bonyolult áramlási rendszeré- nek szerepe akkor jelentkezik, amikor már egyre nagyobb távolságból kezdi összeben létrejöv frontok mentén éles h mér- kialakult a zivatar, amelyben a környeze- gy jteni a feláramlás pótlására a leveg t.

A

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

443

METEOROLÓGIA sebességkülönbség bességét l, így a viharban a meleg tenger lesz és a Coriolis- legalább egy nagyságrenddel jobban kezd eltérítés hatására párologni, mint a sima vízfelület. A vízg z jobbra fordulva azt b séges f t anyagot ad az egyre gyorsaberedményezik, hogy ban forgó rendszernek. Ha a szél er ssége a zivataros alacsony meghaladja a 33 m/s sebességet, akkor a nyomású rendszer trópusi viharból hurrikán lesz. lassan ciklonálisan A hurrikánok szerkezete és dinamikája (az óramutató járásá- sokat kutatott terület, amelyr l napjainkra val ellentétes irány- egy meglehet sen egységes kép állt össze. ba) forogni kezd (2. A hurrikánban kett s cirkuláció figyelheábra). A forgás ha- t meg. Egyrészt a vihar forgása okozta tására viszont a zi- tangenciális áramlás (els dleges cirkulávatargóc centrumá- ció), másrészt a meleg nedves légtömegek ban a nyomás tovább beáramlása a centrum irányába (másodlacsökken, és létrejön gos cirkuláció). A légtömegek beáramláaz ún. trópusi de- sa a hurrikán forgó karjai mentén történik presszió. (3. ábra). A karokban a centrum felé egyA trópusi depresz- re er söd zivatarok sorjáznak, amelyek 2. ábra. A trópusi vihar kialakulása szióban fújó szél se- a középpontot körülvev gy r ben talála) A passzátszél alapáramlását (zöld nyilak) a zivatarok bessége nem haladja koznak. A gy r egy „szuperzivatar”, ahol okozta alacsony nyomás eltéríti és az áramlás az A-val meg a 17 m/s sebes- egységesen emelkedik a leveg és hull bejelölt alacsony nyomású terület felé térül el (kék nyilak). séget, de határozott l le a csapadék. A feláramló gy r középAz egyenlít i szélcsendes területekr l a nyomáskülönbség forgást mutat. A for- pontjában – a tömegmegmaradás biztosítáhatására ugyancsak megindul az áramlás (piros nyilak); gás és az összeáram- sára – egy er s leáramlási zóna alakul ki, b) A Coriolis-er miatt az áramlás jobbra térül el, az lás következtében az amelyben (az adiabatikus melegedés mialacsony nyomású középpont körül forgás indul el, amely egyre inkább kon- att) meggyérül, esetleg feloszlik a felh zet hozzájárul a további nyomáscsökkenéshez centrikus formában és kialakul a ciklon szeme. Nemegyszer Napnyugtát követ en a szárazföld felett a felsorakozó zivatarok már nem függenek megtörtént, hogy amikor a ciklon szeme hosszúhullámú kisugárzás miatt gyorsan a napsugárzás napi menetét l és a passzát- került egy település fölé, az emberek elleh l az alacsonyabb légréteg, a zivatarok szelek övében nyugat felé kezdenek sod- hagyták a menedékhelyet, azt gondolván, legyengülnek. Abban az esetben, ha a zi- ródni. A trópusi devatargóc kisodródik a melegebb tengerfel- presszió további sorszín fölé, akkor onnan további meleg és sa ekkor d l el. Ha nedves leveg höz jut (a tengervíz nem h l túlságosan közel kele az éjszaka folyamán), és jóval nagyobb rül az Egyenlít höz, eséllyel éli túl az éjszakát. Minél hosszabb akkor a Coriolis-er ideig képes fennmaradni a zivatargóc, an- legyengül és a fornál nagyobb távolságból gy jti magához gó rendszer szétesik a leveg t. A zivatargócban a feláramló le- egyedi zivatarokveg miatt a környezetéhez képes alacso- ra, amelyek id vel nyabb lesz a légnyomás. Ha a zivatargóc feloszlanak. Ha túlnem az Egyenlít n, hanem attól északra zottan északra sodvagy délre alakul ki és sodródik a meleg ródik, akkor a hideóceán fölé, akkor újabb hatás is szerepet gebb tengerfelszín kap: a Föld forgásából adódó Coriolis-er nem kedvez a zivaés a passzát szelek hatása. taroknak és azok leA Coriolis-er hatása az Egyenlít nél gyengülésével oszelt nik, attól távolodva viszont egyre job- lik fel a rendszer. Ha ban növekszik, és az északi féltekén ab- az egyre jobban forban nyilvánul meg, hogy a mozgó teste- gó zivatarrendszer ket jobbra téríti el. A passzátszelek éppen a tovább halad nyuCoriolis-er hatására alakulnak ki: a maga- gatra, akkor tovább 3. ábra. A hurrikán kett s cirkulációja. Az er sebb, érint sabb nyomású északi (vagy déli) területek- er södhet és ha a irányú áramlás mellett megfigyelhet egy sugárirányú r l a trópusok felé sodródó leveg jobbra szél sebessége meg- cirkuláció is, amely légtömeget szállít a ciklon centrumába. térül el, ezért keleti irányúvá válik. A pasz- haladja a 17 m/s-t, A két cirkuláció ered je a ciklon karjai mentén történ szát öv déli szegélyén hosszan fennmaradó így eljuthat a trópu- beáramlás. (NOAA m holdfelvétel a Katrina hurrikánról) alacsonyabb nyomású zivatargócba egyre si vihar fázisba. Eknagyobb távolságból áramlik be a leveg : kor egy újabb hatás indul be, amelyet a hogy vége a viharnak. Azonban rövidesen egyrészt az Egyenlít fel l nulla sebesség- hullámzó tenger ad: az er söd szél egy- ismét a felh fal alá kerültek és a vihar álr l indulva, másrészt a passzátszél övéb l re nagyobb hullámokat kelt, és a felszín- dozatául estek. sodródva, magával hozva a keleti kompo- r l felkapott vízcseppekkel együtt a párolA karokban, és mindenek el tt a centrunenst. Az eltér impulzusokkal rendelke- gó vízfelület kiterjedése nagyságrendekkel mot körülvev gy r ben, a folyamatos felz és zivataros alacsony nyomás irányá- megnövekszik. Mivel a párolgás többek h képz déssel járó látens h felszabadulás ba összeáramló légtömegek között jelent s között függ a víz felszínét l és a szél se- következtében jóval magasabb a h mér-

444

Természet Világa 2013. október

METEOROLÓGIA séklet, mint a hurrikán környezetében, így a trópusi viharoknak meleg magjuk van, szemben a mérsékelt égöv hideg magú ciklonjaival. A hurrikán magjában a légnyomás rendkívül alacsony, a leger sebb hurrikánokban akár 900 hPa alá is süllyedhet, így pl. 2005. október 19-én a Wilma nev hurrikán központjában 882 hPa-t mértek!! (Összehasonlításul: a leghevesebb mérsékeltövi ciklonokban is csak nagyon ritkán süllyed a légnyomás a 950 hPa alá.) A hurrikán fölött szétáramló és kiszáradó leveg a légörvényt l eltávolodva leáramlik, és a felh oszlató hatásával lehetetlenné teszi, hogy bármely „konkurens” trópusi vihar a hurrikán közelébe kerüljön. A hurrikán dinamikáját tekintve leginkább egy h er géphez hasonlítható: a h energiát a meleg tenger adja, a h t szerepét a felh pajzs látja el, maga a folyamat pedig jó közelítéssel egy a középiskolából jól ismert Carnot-féle termodinamikai körfolyamattal írható le (4. ábra). A középpont irányába haladó másodlagos cirkuláció el ször az alacsony nyomású mag felé szállítja a leveg t. A légnyomás csökkenésével a beáramló részecske h mérséklete mégsem csökken, mivel a meleg tengervíz folyamatosan h t (és nedvességet) ad át a leveg nek, tehát egy izoterm, h felvételi folyamat zajlik le. A ciklont körülvev felh falban az emelked nedves légrészecske adiabatikus folyamaton megy keresztül: a h mérséklete és nyomása jelent sen csökken, de az entrópiája nem változik. A magasba jutva a felh pajzs egyrészt párolgásnak indul, másrészt kisugározza a h t a világ rbe: a h mérséklete nem változik, azonban kifelé sodródva süllyedni kezd, nyomása növekszik: izoterm h leadás és entrópia csökkenés zajlik le. Végül a kiszáradt leveg ismét adiabatikusan áramlik le a tengerfelszín irányába, (jóval lassabban, mint ahogy felemelkedett), nyomása és a h mérséklete emelkedik, és ezzel zárul a körfolyamat. A hurrikánokat alkotó zivatarcellák önmagukban nem annyira hevesek, mint a mérsékeltövi zivatarok. Jóval kevesebb jég is képz dik bennük, és mivel a jégképz dés és a villám gyakoriság szoros kapcsolatban van, így a hurrikánok viszonylag kevés villámot produkálnak. A tenger ugyan szinte kimeríthetetlen h tartályával b ségesen biztosítja a hurrikán számára szükséges energiát, azonban bizonyos fokig kontroll alatt is tartja annak er sségét. Ha a hurrikán szélereje olyan nagy, hogy az átkeveredés következtében a mélyebb rétegek hidegebb tengervize is a felszínre jut, akkor csökken a h felvétel és vihar kissé lecsendesedik. Mivel a ciklonban a leveg az óramutató járásával ellentétes (pozitív) irányba forog, így a haladási iránya szerinti jobb olTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

dalán az áthelyez dési sebesség hozzáadódik a forgási sebességhez, vagyis a hurrikán jobb oldalán er sebb lesz a szél. A tenger ennek megfelel en a vihar jobb oldalán keveredik át er sebben és így ott hidegebb lesz a víz. Abban az esetben, ha a hurrikán a kontinensek közelében lév sekélyebb tengerek fölé ér, ahol nincs hideg víz a fels meleg réteg alatt, ez a kontroll megsz nik. Valóban megfigyelhet , hogy a Karib-tenger, vagy a Mexikói-öböl, vagy éppen Ázsia keleti partjaihoz közeledve a sekélyebb tenger fölött a hurrikánok gyakran feler södnek.

volt, Amerika keleti partjai közelében egészen Kanada magasságáig is eljut, majd mint mérsékeltövi ciklon Európa partjait is eléri. Bizonyos körülmények között egy éppen fejl d mérsékeltövi ciklonnal is egyesülhet, ahol a hurrikán még megmaradt örvényessége és a nedvessége feler síti a mérsékeltövi ciklont, amelyet „szuperviharnak” is neveznek. A hurrikánokat er sségük szerint öt kategóriába sorolják, az ún. Saffir– Simphson-skála alapján a hurrikán szemét körbeölel felh falban fújó átlagos szél alapján (1. táblázat).

4. ábra. A hurrikán termodinamikája a Carnot-ciklussal közelítve. • Az AB szakaszon izoterm módon, a tenger által f tött leveg áramlik be az alacsony nyomású cikloncentrumba. A beáramló légtest a tengert l h t vesz át, az entrópiája (S) és a fajlagos térfogata (V) növekszik • A BC szakaszon (a ciklon szeme körüli felh falban) adiabatikusan emelked telített leveg h mérséklete és nyomása csökken, entrópiája nem változik • A CD szakaszon a felh pajzsról kisugárzódik a h , a a centrumtól szétáramló leveg nyomása kissé növekszik, a h mérséklete (a felh tet h mérséklete) nem változik, az entrópiája csökken • A DA szakaszon adiabatikusan leáramló száraz leveg nyomása és h mérséklete emelkedik, a folyamat izentróp Mivel a hurrikánok energiájukat a tengerb l merítik, jelent s gyengülés következik be akkor, amikor szárazföld fölé sodródnak. Ez a „landfall” néven emlegetett jelenség nem számottev , ha csak kisebb szigetek felett vonul el a ciklon, azonban egy Kuba vagy Florida nagyságú terület már érezteti hatását. A kontinens fölé sodródva azonnal számottev en gyengülni kezd a hurrikán, azonban mocsaras, vizes, vagy éppen a korábbi es zések miatt felázott nedves és meleg területek még hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ha er sen legyengülve is, de valamenynyire bejusson a kontinens fölé. A kifejlett hurrikánok egy része északnak sodródva eljut a nyugati szelek övébe, ahol sokat veszít erejéb l és bár nem hurrikán er sség viharként, de még sokáig fenn tud maradni. Így el fordulhat, hogy egy Afrika partjainál létrejött trópusi depresszió, amely a karibi térségben hurrikán

A legnevezetesebb 5. kategóriás hurrikánok közé tartozott a 2005-ben New Orleans-t sújtó Katrina nev hurrikán, vagy a 2002-ben a floridai Miamira lecsapó Andrew. Ugyanakkor talán minden id k legtöbb emberéletét elragadó, Bangladest (akkor még Kelet-Pakisztánt) elpusztító 1970-es Bhola nev tájfun csak 3-as kategóriájú volt. A hurrikán és a tenger kapcsolata kétoldalú: egyrészt a tenger táplálja a hurrikánt, másrészt a hurrikán er sen befolyásolja a tenger állapotát. Ilyen hatás a tenger vízszintjének megemelkedése. A már említett, a hurrikán központja felé tartó másodlagos cirkuláció hatására a szél a tengervizet is a vihar központja felé sodorja, akár 10 m-rel is megemelve a tenger magasságát. F ként a korall- és atollzátonyokra, valamint a sekély tengerpartok benyúló d nesoraira lehet végzetes a

445

METEOROLÓGIA tengerár. A tengerár hatása attól is függ, hogy a hurrikán útvonalában a part felé közeledve milyen gyorsan emelkedik a tengerfenék. A fokozatosan mélyül tengerparton egy 4-es kategóriájú hurrikán 7 m magas tengerárat okozott, míg ugyan ez a ciklon, ugyan ilyen er sséggel egy gyorsan melyül tengerparton csak 2,5–3 m tengeremelkedést idézett el . Természetesen a tenger tagoltsága, az öblök és benyúló félszigetek ugyancsak hatással vannak a partközeli maximális tengeremelkedésre, hasonlóan, mint a földrengések által keltett szök árak esetén. Az is el fordul, hogy a hurrikán által megemelt víztömeg a vihartól távol, egy csendes partszakaszon okoz váratlan vízszintemelkedést. A hurrikánokkal járó katasztrófák súlyos áldozatokat követelnek az emberekt l és id nként még a történelem menetét is megváltozatják. A hurrikánok els sorban a bennük fújó széllel okozzák a legnagyobb kárt, épületeket tesznek a földdel egyenl vé, tönkreteszik a közlekedést l az elektromos hálózatig a teljes infrastruktúrát. Másodlagos pusztító hatásukat a tengeren keltett hatalmas, szök árra emlékeztet hullámokkal és a tengerárral keltik. Veszélyt jelentenek még a legnagyobb tankhajókra, s t az anyahajókra is. A trópusi ciklonok harmadlagos pusztító hatásukat a hatalmas mennyiség csapadékkal okozzák, amelyek a 150–250 km/ó sebesség széllel jöv akár 800–1600 mm csa-

let-Pakisztánt, mintegy 500 000 ember életét követelve. A ciklont követ éhínség és elkeseredettség váltotta ki azt a mozgalmat, amely egy évvel kés bb Banglades függetlenségének kikiáltásához (és mintegy 10 hónapos véres háborúhoz) vezetett. Hasonlóan a New Orleansra 2005-ben lecsapó Katrina hurrikán is els sorban a tengerárral és a csapadékkal együtt okozott tragédiát, mivel egyrészt megemelte a tengerszintet, másrészt a hatalmas es zés felduzzasztotta a Mississippit. Legkevesebb 1500 ember vesztette életét a városban és a környéken, els sorban amiatt, hogy a pontos el rejelzés ellenére a helyi politikusok és a hatóságok nem vették komolyan a veszélyt, nem ürítették ki a kritikus területeket. Az anyagi kárt 100 milliárd dollárra becsülték. Alapvet en a szél okozta a legnagyobb pusztítást az 1992-ben Floridára és Miamira lecsapó Andrew hurrikánnál, ahol amellett, hogy egy nagyvárosra csapott le a vihar, több tengeri olajfúró torony és olajfinomító is súlyos károkat szenvedett. A becsült kár 26 milliárd dollár körül volt, a halálesetek száma a sikeres riasztásnak és felkészülésnek eredményeként viszonylag alacsony, 65 volt. Az atlanti térség legutóbbi nagy pusztítását a 2012-es Sandy okozta, amelynek érdekessége, hogy amikor az amerikai partok fölé sodródott, már nem érte el a hurrikán kategóriáját. Azonban egyrészt az átlagos hurrikánokhoz képest Saffir–Simpson-féle hurrikánskálázás közel kétszerese volt az átmér je, másrészt a rendkívül s Szélsebesség r n lakott New York környéki Kategória m/s km/ó területekre csapott le. A pontos el rejelzésnek köszönhet en itt 5 >70 m/s >252 is felkészültek a viharra, de a 4 58-70 209-251 halálesetek száma így is meghaladta a 100-at, az anyagi kárt 3 50-58 178-208 pedig 50 milliárd dollárra be2 43-49 178-208 csülik. A Kanada fölé sodródott 1 33-42 120-153 „ex-hurrikán” a rendkívül nagy nedvességével jelent s havaTovábbi kategóriák zást és ezzel még további károTrópusi vihar 18-32 63-118 kat idézett el . A hurrikánok közvetlenül Trópusi depresszió <17 <62 beleszóltak Japán történel1. táblázat. A hurrikánok osztályozása mének alakulásába. A rettegett mongol hódító, Kublai padékot valósággal belepréselik a talajba, kán inváziós flottája el ször 1274-ben jehegyoldalakba az árvizek mellett gyakori lent meg a japán partoknál ahol mintegy földcsuszamlásokat, zagyárakat okozva, 40 000 embert, köztük 25 000 mongol loamelyek sokszor a hurrikán elvonulást kö- vast tettek egy fövenyes partszakaszra. A vet en egész falvakat pusztítanak el, f - lovassággal szemben felkészületlen szaként Közép-Amerikában. murájok elkeseredetten próbálták feltarAz újkori történelem legtöbb emberál- tani a kán seregét. A kán tapasztalt koredozatát a már említett 1970-es Bhola ne- ai hajósai azonban észrevették, hogy egy v tájfun okozta, amelynek a tengerára a tájfun közelít a flotta horgonyzóhelyéhez. csapadékkal együtt szabályosan kiöntötte Nem akarván kockáztatni a hajók pusztua rendkívül alacsonyan fekv akkori Ke- lását, és így a sereg csapdába kerülését,

446

azt tanácsolták a mongol parancsnokoknak, hogy miel bb térjenek vissza a hajókra és próbáljanak biztosabb menedéket keresni, vagy legalább kifutni a nyílt tengerre. A mongolok megfogadták a tanácsot, de így is sok hajót zátonyra vetett a vihar, mások a nyílt tengeren süllyedtek el. Összesen mintegy 14 000 ember veszett a tengerbe és Japán egy id re megmenekült. Kublai 7 évvel kés bb, Kína teljes meghódítása után, 1281-ben egy minden korábbinál nagyobb inváziós hadsereget hajózott be, ezúttal mintegy 140 000 emberrel, köztük 40 000 mongol lovassal. A japán szamurájok ezúttal azonban felkészültebben fogadták a hódítókat és a kiépített védelmi rendszer miatt az inváziós csapatok nem tudtak maradéktalanul partra szállni, a szamurájok 6 hétig sikerrel védték partjaikat. Ekkor jött az újabb tájfun, amely súlyosan megrongálta a flottát és maga a kán is csak nehezen tudott visszatérni a kontinensre, otthagyva embereit. A mongolok soha többé nem jöttek vissza, a japánok pedig ezután kezdték használni a tájfunra az Isteni szél, a kamikaze megnevezést… A hurrikánok és tájfunok el rejelzése rendkívül fontos feladat. A meteorológiában alkalmazott számítógépes modellekkel újabban már meglehet sen nagy pontossággal jelezhet el re a trópusi ciklonok mozgása, feltéve, hogy van elegend kiinduló adat a pontos számításhoz. Mivel a hurrikánok a nyílt tengeren alakulnak ki és ott nincsenek rendszeres mérések, adatokat kell gy jteni a viharról. Ehhez viszont oda kell menni, ami nem egyszer feladat. Az Egyesült Államok Óceáni és Légköri Hivatalánál (NOAA) és a légier nél erre a célra speciálisan felszerelt repül gépeket alkalmaznak, amelyekkel belerepülnek a viharba és részben közvetlenül megmérik az alapvet paramétereket, részben ún. ejt szondákat dobnak le, amelyek sülylyedés közben regisztrálják a légkör vertikális profilját. A mérési eredmények nyújtják az el rejelzési modellek számára szükséges kezdeti adatokat. A repül gépes „hurrikánvadászok” munkáját az teszi lehet vé, hogy a hurrikánt alkotó s r zivatarcellákban viszonylag kevés jég található és a szem körüli falfelh n történ keresztülrepülés során inkább csak a nagyon er s turbulencia okoz nehézséget. A hurrikánba berepül felderít repül gépek általában légcsavaros gépek, amelyek viszonylag gyorsan tudják változtatni teljesítményüket a turbulencia okozta váratlan emelkedések és zuhanások kivédésére. Az Atlanti- és a Csendes-óceán északkeleti térségében el forduló hurrikánok követésével és el rejelzésével a NOAATermészet Világa 2013. október

METEOROLÓGIA nak egy szakosodott szervezete, a floridai Miamiban található Nemzeti Hurrikán Központ foglalkozik. Itt általában nagy pontossággal jelzik el re a trópusi vihar mozgását akár 3–4 napra is. Hasonló hurrikán központ m ködik Hawaiin, Honoluluban, Japánban és Ausztráliában, illetve az érintett országok meteorológiai szolgálatainál ugyancsak vannak erre a célra szakosodott osztályok. A meteorológusok a lakosságot legtöbbször id ben riasztják és túlnyomórészt a hatóságokon illetve a térségek felel s vezet in múlik, hogy mennyire veszik komolyan a jelzéseket. Fontos kérdés, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a hurrikánok gyakoriságára, er sségükre. A kutatások szerint, ha a tengervíz h mérséklete emelkedik, akkor nagyobb az esély a hurrikánok kialakulására. Ugyanakkor úgy t nik, hogy a hurrikánok száma nem növekszik, viszont több lett az er s, 4–5-ös kategóriába es trópusi ciklonok száma. Ezt látszik meger síteni a 2004 és 2005-ös év, amikor az Atlanti-óceán szokatlanul meleg tengervize fölött a korábbinál jóval több er s hurrikán jött létre, így például Floridát egyetlen szezonban 3 hurrikán is sújtotta. Ugyancsak 2005-ben történt, hogy szokatlanul magas földrajzi szélességeken, a passzát öv északi oldalán is (!) kialakult néhány hurrikánná is fejl d trópusi vihar. Közülük, az egyik, Vincére keresztelt légörvény elérte a spanyol partokat is, szerencsére er sen legyengülve. Ez a vihar rámutatott arra, hogy Európa déli részén sem lehet kizárni a hurrikánok megjelenését, a korábban távolinak és egzotikusnak hitt vihar fenyeget valósággá válhat. Ø

Irodalom Kerry A. Emanuel, 2005.: Divine Wind: The History and Science of Hurricanes Oxford University Press, pp. 296, September 1, 2005 J.R.Holton, 2004: An Introduction to Dynamic Meteorology. Academic Press Andreas, E. L., and K. A. Emanuel, 2001: Effects of sea spray on tropical cyclone intensity. J. Atmos. Sci., 58, 3741-3751. Emanuel, K.A., 2000: A statistical analysis of hurricane intensity. Mon. Wea. Rev., 128, 1139-1152. Rotunno, R., J. B. Klemp, and M. L. Weisman, 1988: A theory for strong long-lived squall lines. J. Atmos. Sci., 45, 463-485. Lafore, J.-P., and M. W. Moncrieff, 1989: A numerical investigation of the organization and interaction of the convective and stratiform regions of tropical squall lines. J. Atmos. Sci., 46, 52-1544. Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

KOVÁCS LÁSZLÓ

A két Orowan A f mérnök és a fizikus

émeth Lászlótól kölcsönöztem a cím ötletét, mert párhuzamot érzek a két Bolyaival. Az Apa egy életen át tartó magas szint , igen értékes szakmai és nevel munkája és a Fiú egyszeri, világraszóló fellángolása – ezt mutatja be Németh László drámája. Azt érezhetjük, hogy a mérleg nyelve, az Apa, Bolyai Farkas felé billen. Ehhez hasonlóan megmutatjuk, hogy a tudományos világ nagyra értékeli Orowan Egon eredményeit, ugyanakkor az édesapa, Orowan Berthold érdemei talán nagyobbak. A nemrég elhunyt, szeretett professzorom, Kedves Ferenc fordításában megjelent C. Kittel Bevezetés a szilárdtest-fizikába (Akadémiai Kiadó, 1966) c. könyvben ez áll: „Azt a tényt, hogy a csúszás a csúszási sík mentén diszlokációk keletkezése és mozgása révén megy végbe, egymástól függetlenül Taylor, Orowan és Polanyi ismerte fel 1934-ben. A diszlokációk fogalmát nem sokkal korábban Prandtl és Dehlinger vezette be.” Orowan Egon egyik legjelent sebb m szaki témájú m vét a hideg és meleg síkhengerlés nyomásviszonyainak grafikus és numerikus elemzésér l írta. Hat korábbi matematikai és fizikai megközelítést elemzett, köztük Prandtl, Nádai, Siebel és Kármán munkáját. Kimutatta a hibákat, és jól használható új elméletet alkotott, amit valószín leg pár év múlva megtett volna más. A Hungária Kénsav és M trágyagyár azonban biztosan másképp m ködött volna a múlt század elején, ha nem Egon édesapja, Orowan Berthold az üzemvezet f mérnök. Orowan Egonról születésének centenáriumi évében, 2002-ben két megemlékezést is közreadtam. Alapvet en arra az életrajzra támaszkodtam, amit kollégája, F. R. N. Nabarro és tanítványa, tanszéki utóda, A. S. Argon írtak az amerikai és az angol tudományos akadémiák számára („Prepared as a Biographical Memoir for the Royal Society of London and the U.S. National Academy of Sciences”). Ellen rzés nélkül átvettem az adatokat: igazakat, téveseket. Figyelmeztetett is erre a tényre Orowan Egon húgának, Kornéliának fia, Tóth Lóránt mérnök úr. B séges dokumentációs anyagot is kaptam t le, amelyeket magyarázatokkal

N

Orowan Berthold lányával, Kornéliával és személyes visszaemlékezéseivel is kiegészített; egy életrajzi regény kerekedhetne ki ezekb l. Tóth Lóránt hívta fel figyelmemet gépészmérnök nagyapjára, Orowan Bertholdra, a Kénsavgyár üzemvezet f mérnökére, akit ugyan nem ismert személyesen, de hozzátartozóinak elbeszéléséb l és életm vének különleges dokumentumaiból megtanult mélyen tisztelni.

Az apa, Orowan Berthold „Berthold érdemelne kitüntetett figyelmet. Tehetsége, m veltsége, alkotóképessége, családszeretete, becsületessége, házassági h sége, megbízhatósága, rokonszenves szerény egyénisége kivételes és mintaszer volt. Fiával szembeni elfogultsága, pipogya kihasználhatósága, mellyel Égon b ven visszaélt viszont sajnálatos. Szinte tálcán kínálta Égonnak a pénzt és egy édesanya módjára tör dött azzal, hogy Égon meleg kabátban, át nem ázó cip ben járjon és egészségesen éljen. Édesanyja ugyancsak elfogult volt fiacskájával szemben, akinek jövend dics ségében tündökölve képzelte magát bejutni a társadalom emlékezetébe. Én Égont – a létéért folyta-

447

TUDOMÁNYTÖRTÉNET Schneider Géza megalapította a CF Pharma Gyógyszergyártó Zrt-t, az egykori Kénsavgyár épületeinek több, mint felét felújították. A termelést 1999-ben kezdték meg. A kft. mintegy 140 f t foglalkoztat. Vegyészeti búvárkodásom közben bukkantam rá arra a tényre, amit bizonyára sokan tudnak, hogy a m trágyázás szükségességét, azaz a m trágyát Justus Liebig (1803–1873) neves német kémikus fedezte fel. 1840-ben írt err l könyvet. Jártam a m ködési helyén, a jelenlegi J. Liebig Egyetemen lev múzeumában Giessenben, de ezt a tényt nem fedeztem ott fel. Térjünk azonban viszOrowan Berthold sírja sza Orowan Berthold gyárára! „A gyár mai „Mint tervez egyedülálló képességekszemmel nézve magas kel rendelkezett. Rajzolási és konstrukcifokú autonómiával ren- ós készsége rendkívüli volt. Arról, hogy delkezett. Saját tulajdo- bármit is publikált volna nincs tudománú és kezelés vízkivéte- som. Tehetségéb l munkahelyei profitálli m vel, villanyteleppel, tak. G zmozdonyokat is tervezett és tudta vasúti hálózattal (Muki- is vezetni azokat. Állítólag volt az els , nak nevezett mozdony- aki lehajtható mozdonyvezet ülést tervenyal), kazánházzal (affé- zett, mert pontosan átérezte az addig kötele h er m ), gyártó és lez álló helyzetben való mozdonyvezetés karbantartó üzemrészek- rendkívül kimerít voltát.”… A Kén utcai gyár 1910-ben kel, épít egységgel ren„Orowan Berthold életét szünet nélküli, lyen fellelhet – tévedés a névhasználat. A delkezett. Saját postája is volt (94-es, vagy- fegyelmezett munkában töltötte. Beosztásászerteágazó családban senki nem használta is a IX. ker. 4. sz. postahivatal, „Budapest- nak rabszolgája volt. A gyár vagyonára úgy a magyar kiejtésnek megfelel „Orován” Kénsavgyár”). Egon már 16 éves korában, vigyázott, mint a sajátjára. Figyelme minalakot. A második tévedés az, hogy Egon ebben a hivatalban a Magyar Királyi Posta- denre kiterjedt, minden nap kétszer bejárta születési helye Óbuda. Utánanéztem a Ma- takarékpénztár gyar Zsidó Levéltárban: a Pesti Könyvben ügyfele volt. az áll, hogy Orowan Egon a IX. kerületi A telepet Kén u. 5. szám alatt született. Ez egyezik egy személyTóth mérnök úr állításával: a Kénsavgyár ben Orowan területén lev szolgálati lakás a születési Berthold vehely. Klein igazgató úr és Dallmann Béla zette, aki egyf gépész családja lakott még a gyártelep ben a tervezést, igazgatósági épületében. fejlesztést is elA Hungária Kénsav- és M trágya Gyár látta. A terve(Hungária Schwefelsäure und Kunstdünger zés és az adFabrik) a Klotild Rt. érdekeltségébe tarto- minisztráció zott. Az alapítás éve 1890. „Üzembe helyez- kétnyelv volt. ték a ‚Magyar Általános Kénsav-, M trágya Az üzemvezeés Vegyipar Rt’ ólomkamrás kénsavgyárát t f mérnök a a pesti Kén utcában. A gyártás pirit nyers- magyart és a anyag felhasználásával Budapesten 1891- németet anyaben, Zsolnán pedig 1892-ben indult meg. nyelvi szinten Az üzem elnevezése 1892-ben ‚Hungária használta. LaM trágya, Kénsav és Vegyipar Rt.’-re válto- tint és ógörözott. M ködésével kezd dött el hazánkban a göt tanult, a kénsav és szuperfoszfát nagyipari termelése. héberben is kiAz üzem évtizedeken át meghatározó jelen- ismerte magát, Orowan Berthold levele fiának t ség volt vegyiparunkban. Jogutódja a Bu- és románul is dapest Vegyim vek Kén u. 5. sz. lett” – így megtanult”. (Mindkét gyermeke örökölte a gyártelepet és gondoskodott arról, hogy tudósít a Tudománytörténeti Intézetnél 1997- nyelvi fogékonyságát. Kornélia lánya sok feleslegesen ne fogyjon az áram, és hogy ne ben Gazda István szerkesztésében megjelent nyelven beszél , kiváló romanista nyel- folyjon el a víz, ne csöpögjön el az olaj stb. Móra László – Próder István: A magyar ké- vész lett, a jogot is elvégezte. Párizsban a Alacsony termet , sugárzóan értelmes arcú, mia és vegyipar kronológiája 1800–1944 c. legfels bb bíróság szakfordítója volt, te- barna hajú, szimpatikus és szerény ember m . A Budapesti Vegyim vek 2007 nyarán vékenységéért a francia állampolgárságot volt. Alkotott és megvalósította a feladamegsz nt. 2009-ben a Kén utcai telephelyen is megkapta.) tokat. Takarékos és beosztó volt. A gyár

tott céltudatos tevékenysége során szerzett érdemei teljes elismerése mellett – sehogyan sem tudom arra érdemesíteni, hogy életrajzot írjak róla. …Bennem a tények valóságnak megfelel formában való rögzítése el segítésének szándéka m ködik, bármir l és bárkir l legyen is szó” – írta Tóth Lóránt. Munkához láttam, és kerestem az eredeti dokumentumokat. Az amerikai szerz kt l átvett els – az interneten is sok he-

448

Természet Világa 2013. október

TUDOMÁNYTÖRTÉNET területén létesített földparcellákon felesége mindent megtermeltetett, szárnyasokat tartott. Berthold minden embert és állatot név szerint ismert, minden hozzáfordulónak segített (gyönyör kézírása közismert volt, írásban és fogalmazásban gyakorlatlan beosztottai bármikor számíthattak a segítségére). Keresetét a családjára, és amíg szülei éltek, azok támogatására költötte” – áll a további levelekben. „Hivatalosan a Berthold utónevet használta, de el fordult, hogy Bertalannak írták a nevét. Közszeretetnek örvendett, igen udvariasan és figyelmesen bánt mind az emberekkel, mind a rokonaival. Berti bácsinak szólították. Rossz tulajdonsága volt, ha az embereknek nagyon megtetszett valami tárgy a lakásában, azt rögtön neki is ajándékozta. Id s korában mértéktartóan szivarozott” – hömpölyög tovább az információ a levelekb l. Orowan Berthold 1863. október 28-án született a Vághéve (szlovákul Považská Teplá) közelben lév Nagybiccsén (Bytča). Gépészmérnöki, építészmérnöki és vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott Bécsben. Budapesten el ször a MÁV Gépgyár mérnöke volt, majd a Hungária üzemvezet f mérnöke a Kén utcában. Nyugdíjazásánál kiforgatták jogos járandóságából, amiért aztán perelnie is kellett. Vegyi gyárat tervezett és az építkezést vezette közel két éven át (1923–1924) Romániában Marasestin (Fabrica de Produse Chimice din Marasesti). A román helységnév helyes írása, valamint Berthold kalligrafikus kézírása végett és annak igazolására, hogy az édesapa fia nevét mindig ékezetes e-vel, azaz é-vel írta, bemutatjuk egy 1924 decemberéb l származó levelének kezdetét. Orowan Berthold „1933. január 29-én, életének 70., házasságának 32. évében váratlanul elhunyt” – tudósít az Egon által fogalmazott gyászjelentés. A halál a Lenke téri lakásában érte (ma Kosztolányi Dezs tér 5. II. 24.). Temetése február 1-jén volt a rákoskeresztúri Kozma úti izraelita temet ben. A 30A parcella, 22. sor 5. sírra Egon maga tervezte a fehér márvány sírkövet. Ez a tervrajz még ma is megvan. 26 évvel kés bb ebbe a sírba temették feleségét, Ságvári Józsát (1872. november 2. – 1959. október 4.), aki Ságvári Endre édesapjának, dr. Ságvári Sándornak volt a testvére.

A fiú, Orowan Egon A mérnök végzettség neves elméleti fizikus két legfontosabb eredményér l már a bevezet ben írtam. Tevékenységének további fontos területei következnek. Röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálattal is foglalkozott. Észrevette például, Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

hogy a forgó kristály deformált síkja fókuszálja a röntgensugarakat. A kristályon belüli idegen anyag kiválással kapcsolatban kimutatta, hogy ezeket a háromdimenziós hibákat önmagukba záródó diszlokáció vonalak veszik körül. Manapság ezen záródó diszlokációkat Orowan-hurkoknak nevezik. Az elméleti anyagtudomány mellett a gyakorlati alkalmazások is érdekelték. Diszlokáció-elmélete alapján magyarázatot keresett a hegesztett eljárással készült Liberty hajó 1944-es, Atlanti-óceáni széttörésére éppúgy, mint a gleccserek mozgására, a kontinensek vándorlására és az

Orowan Egon óceáni árkok képz désére. Foglalkozott filozófiai, szociológiai és közgazdasági kérdésekkel, valamint a fels oktatás problémáival is. Röviden áttekintjük m ködésének színhelyeit. A budapesti a IX. kerületi állami f gimnáziumban érettségizett 1920ban. Az 1920/21-es és az 1921/22-es tanévben a Bécsi Egyetemen tanult fizikát, kémiát, matematikát és csillagászatot. A következ tanév els félévében m szaki gyakorlaton volt Budapesten. 1923tól gépészmérnöki, majd elektromérnöki tanulmányokat folytatott a BerlinCharlottenburg-i M szaki F iskolán (ma M egyetem). Az 1928/29-es tanév els félévében államvizsgázott, és 1931-ben kezdte szilárdtestfizikai doktori munkáját M. Volmer és W. Westphal professzorok asszisztenseként. 1933 nyarán azonban már munkanélküliként élt Budapesten. 1936-tól a Tungsram Kutató Laboratóriumában dolgozott Bay Zoltán igazgatósága alatt. Polányi

Mihállyal közösen segítettek Bródy Imrének kidolgozni azt a frakcionált desztillációs eljárást, amellyel a folyékony leveg b l kiválasztották a kriptont. Orowan személyesen irányította az ajkai kriptongyár építkezését. 1937–39 között a Birminghami Egyetem Fizika Tanszékén tanított. Oliphant vezetése alatt szakítógépeket tervezett, de els sorban az anyag kifáradásának elmélete foglalkoztatta. 1939-t l 1950-ig az angliai Cambridge-ben, a Cavendish Laboratóriumban a Nobel-díjas W. L. Bragg igazgatósága idején dolgozott. C. Richard Soderberg meghívására az MIT Mechanical Engineering Tanszékére ment, ahol hamarosan kinevezték George Westinghouse Professzornak és a tanszék „anyag-divíziójának” vezet je lett. A Massachusetts Institute of Technology sokat nyert Orowannal. friss, új mechanikai néz pontot érvényesített mind az oktatásban, mind pedig a kutatásban. Kiváló tanár volt. A mechanikai jelenségek bonyolult fogalmait kristálytisztán tanította csaknem teljesen a saját kutatásaira alapozott, egyszer és széleskör en alkalmazható módszerek segítségével. 1968-ban ment nyugdíjba. Egy nappal 87. születésnapja után, 1989. augusztus 3-án halt meg Massachusetts államban, a Boston melletti Cambridge-ben. Gyászjelentést közölt róla a Boston Globe, a New York Times és a Népszabadság is. S most következzenek a legfrissebb, személyes információk, a Tóth Lóránt mérnök úrtól származók és a saját búvárkodásom eredményei. Egont és a nála két évvel fiatalabb húgát, Kornéliát a Kénsavgyár f gépészének felesége, Dallmann Béláné tanította franciára. A Fáy úti gimnáziumban Egon egyik legkedvesebb tanára osztályf nöke, az elismert költ és hírlapíró, Bodor Aladár (1880-1952) volt. Osztályf nökével a kés bbiekben is tartotta a kapcsolatot. Térjünk azonban vissza az egyetemi évekre és tudományos pályájának indulására! „Egon közel egy évtizedig (!) a jómódú diákok aranyéletét élte külföldön. Magánszemélyeknél szállt meg, kikötötte, hogy a lakásban zongora álljon a rendelkezésére, színházba, könyvtárba járt, udvarolgatott a szállásadón lányának, társadalmi kapcsolatokat épített tanárai hozzátartozóival, nyitott volt a világ eseményeire – és mellékesen tanult is. Bécsben még éltek édesapja volt diáktársai, akikb l tekintélyes üzletemberek, szakemberek, egyetemi tanárok lettek és irántuk mutatott tiszteletb l még el adásaikat is hallgatta.”… „Az ausztriai szép éveket kiélvezve Egon Németországban kezdett „új életet”. Kézenfekv nek látszik, hogy Berti bácsi úgy tartotta, hogy fia becsületes gépész-

449

TUDOMÁNYTÖRTÉNET mérnöki diploma nélkül ki lenne szolgáltatva a technika világában. Meg akarta kímélni, hogy esélytelenül belépjen a fizika világában tekintély elven m köd , szájaló, verseng , vég nélküli vitákba bocsátkozó, mit sem alkotó irigy emberek világába. Berti bácsi azonban alaposan tévedett. Egon ebben a világban érte el legnagyobb sikereit”… „Egon a Technische Hochschule Berlin Charlottenburgon Volmer professzor környezetében a csillám „technikai szilárdságának” feltételeit vizsgálva jutott el a kristályszerkezetek tanulmányozásához. Szenvedélyesen érdekl dött a fényképezés iránt, mintaszer min ségben vékony üveglemezeket vont be fényérzékeny emulzióval és azokra igen jó mikrográfiai felvételeket készített. A lemezeken a vékony csillámlemezek tönkremenetelének folyamata, a kristályszerkezet jellemz geometriájához igazodó repedések helyének rögzítése sikeres és bizonyító erej volt. Az ezzel a témával foglalkozó a publikációját elfogadták doktori disszertációként és így nyerte el a Dr. Ing. címet.” Voltak azért szerényebb körülmények közt eltöltött évei is Orowan Egonnak. A mérnöki diploma megszerzése érdekében jelent sebb m szaki gyakorlaton is részt kellett vennie. Orowan Bertholdnak érdemei elismeréseként régi munkahelye lehet vé tette, hogy fia a szükséges gyakorlatot, mint „díjtalan munkahelyi gyakornok” a MÁV Gép-

csorázom, 9–1/2 10-kor lefekszem. Ma kaptam ki az élelmiszerjegyet; mint MÁV-alkalmazott, kapok havonta 9 kg lisztet, 1 kg zsírt, 1 kg cukrot, egy kg sót összesen 25 K-ért. Ezt Janka néniéknek engedem át, ahol szombatonként sóletre vagyok hivatalos… Úgy elszoktam már az írástól, a kezem eldurvult, kemény lett; a nyári hálóing jobb ujja már alig fér fel a karomra. Különben elteOrowan Egon háza 1957 nyarán kintve a reszelést l, híztam is kicsit az utolsó hetekben.” (Egon munkatárs, anélkül, hogy akárcsak erkölcsiédesapja unokatestvérénél, Trostler Berthold leg is munkára volnék kötelezve.”… „Szífatelep tulajdonos és felesége, Mici néni ott- veskedjél Birminghambe nekem 20 fontot honában lakott a fatelepen.) küldeni.” Amikor Orowan Egon 1950-ben MassaAshner Lipót, az Izzó vezérigazgatója a chusettsbe ment, több állásajánlat közül vá- fentieken túl nagylelk en még úgy is holasztotta az MIT-t. 1934-ben azonban, amint norálta Orowan munkáját, hogy az állaazt levelezéséb l láthatjuk kétségbeesetten mosításkor bejelentette édesanyját, Orowan keresett munkahelyet. Max Born közvetíté- Bertholdnét, mint az Egyesült Izzó volt dolsével ösztöndíj megpályázását ajánlották ne- gozóját. Így történhetett, hogy Józsa sajátjoki Gentben. gú nyugdíjjogosultságot kaphatott anélkül, Kapott értesítést arról, hogy mit kell ten- hogy akár egy napot is dolgozott volna az nie annak érdekében, hogy egyetemi állást Izzóban. Ashner embersége, nagylelk sége, nyerjen a burmai Rangoonban. Moszkvai emberismerete, szervezési, vezetési és üzleti állás fel l is érdekl dött. Végül Újpesten, képessége a kapitalizmus legpozitívabb voaz Egyesült Izzóban alkal- násait példázzák! mazták. A birtokomba került Orowan Egon fölényes volt kollégáival levelek alapján err l kicsit szemben és kicsinyes pénzügyeiben. Alig részletesebben írok. A leve- van olyan, Bélának írt levél, amelyben nincs lek sógorának, dr. Tóth Bé- szó pénzügyi tranzakcióról. Mindig kínosan lának szóltak. Tóth Béla Jó- ügyelt az éppen érvényes árfolyamokra, s filzsef Attila franciatanára volt lérre pontosan könyvelte tartozásait. Szegeden, majd népszövetModorára jellemz esetet írt le Tóth Lóségi tisztvisel lett Svájcban. ránt egy feljegyzésében: „Egy alkalommal 1936. június: „tegnap be- Egon tudomására jutott, hogy egy Londonszéltem az Egyesült Izzó vi- ban tartandó konferencián (a részleteket nem lágítási szakemberével (elég tudom) a magyar Egyed ...? /László/ profeszbuta fráter szegény, hogy szor az elméletét fogja ismertetni. Egon nem szinte legyek). Magyaror- volt rest és maga is odarepült a konferenciászág legjáratosabb világítás- ra. A felszólalása során Egyed professzor eltechnikusának számít.” méletét nevetségessé téve elégedetten távoAz Orowan család. Balról: Orowan Egon, Orowan 1936. november: „Bay zott és még aznap hazarepült Bostonba. Nem Bertholdné, Orowan Kornélia és Orowan Berthold még mindig nem tett le arról valami nemes tett, de a világ már csak ilyen.” gyárban végezhesse. a gondolatról, hogy itt maradjak Ajka helyett Szeretném megjegyezni, hogy nagyon elIdézünk a szüleinek Romániába írt 1923. a kutatóban… Bayt mindig többre becsülöm, képzelhet , hogy Orowan állításai sem feleljanuár 31-i leveléb l: „Én most Trostleréknél els sorban jellemileg. Igen derék ember, jó- tek meg a földtörténet skorában ténylegelakom, mégpedig egy földszinti üres szobá- zan és tisztességes. szinte igyekezettel adja sen megtörtént folyamatoknak. A geofizikai, ban, ahol csak egy ágy és egy szék van; ha az igazgatót, amiben a társadalmi érintkezés csillagászati elméleteknél semmiben sem lemásra van szükségem, föl kell mennem. Ez területén birtokában lev józan szemmértéke hetünk abszolút biztosak. is megnehezíti az írást. 5-kor felkelt az éjjeli igen segíti. Évi összjövedelme, azt hiszem, Hasonló fölényeskedés árad Gábor Dér; 6-kor elindulok, és 7-t l 3-ig dolgozom. meg fogja haladni a 30 000-et.” nes leveléb l, amelyet 1934 novemberéA munkát már eléggé megszoktam; a gyá1937. okt. 18.: a) okt. 31-én kilépek. ben Rugbyb l írt Orowannak: „Csak egy ri élet igen érdekes. 3-kor a MÁV-lakótelep 1939. okt. 31-én újra felajánlom szolgála- héttel kés bb jutott eszembe, hogy én is vendégl jében ebédelek; leves, kis f zelék taimat. ismerem Schweickertet, aki Hertz utódpár szelet hússal, kis tészta MÁV-alkalmab) 1939. okt. 31-ig minden a ja lesz. Ha mindjárt eszembe jutott volna, zottnak 100 K. Innen könyvtárba megyek; kryptongyártásra vonatkozó találmányom az mindjárt a Hyde Parkban szétdurrantam este a városban vagy otthon jól megva- Izzóé, ezért kapok évi 1000 P-t, mint küls volna. Istenem ez a vérszegény nulla, aki

450

Természet Világa 2013. október

TUDOMÁNYTÖRTÉNET a Gesellschaft für Technische Physik cím second-rate társaságban is éppen csak, hogy egy pad szélén merte magát meghúzni és csak egyszer mert remeg hangon valamit kérdezni, a Physikalisches Kolloqiumba azonban igen helyesen nem volt pofája elmenni.” ( A levél vége felé: „Kíváncsi vagyok, megy-e Oroszországba?”) A lekezel stílus akkor is furcsa, ha Schweickert valóban nem volt a Nobel-díjas Gustav Hertzhez mérhet utód. Orowan elismerései közül kett nek alaposabban utánajártam. Lázasan publikált, mint minden kutató. Szüleinek, sógorának írt leveleiben mindig részletesen szól arról, hogy milyen munkái jelentek meg a közelmúltban és éppen most min dolgozik. A bevezet ben már említett „Meleg és hideg sík-hengerlésnél fellép henger-nyomás számolása” c. írásáért elnyerte a Hawksley-aranyérmet és az ezzel járó 10 font jutalmat. A tanulmány a brit Institution of Mechanical Engineers Proceedingsjében jelent meg 1944-ben. A másik jelent s kitüntetése a Braunschweigi Tudományos Társaság Gauss-érme. A laudációt az érem átnyújtásakor, 1968. április 30-án E. Kröner tartotta. A mélta-

A Hawksley-aranyérem tás szövegét teljes terjedelmében közli az a kötet, amelyet nyugdíjba vonulásakor Orowan munkatársai készítettek a tiszteletére. („Physics of Strength and Plasticity, Ed. Ali S. Argon. A kötet összesen 37 felkért szerz 17 írását tartalmazza.) Felvettem a kapcsolatot Egon lányával Orowan Zsuzsával (Susan Kate Orowan, férje: David Standish Martin, így : Susan (Sue) Martin), aki könyvtárigazgató volt Washington D. C.-ben,

kicsit pihent és most újra dolgozik. T le megkaptam Édesapja sírjának fotóját. A sírk szép – de a helyi el írásoknak megfelel en – kicsinyített mása Orowan Berthold Kozma utcai síremlékének. Feleségét, Schönfeld Jolán zongoram vészt temették ide 1986-ban. Egon halála évszámának utolsó számjegyét hibásan vésték, utólag igazították azt kettesre. Úgy tudják, hogy Egon teste nincs is a sírban, mert azt felajánlotta a tudomány számára, azaz boncolási gyakorlataikhoz használták fel az orvostanhallgatók. Orowan Egon sírköve a Massachusetts-i Cambridge-i Mount Auburn temet híres magyar sírhelyeként nincs egyedül. 24 évvel korábban ide temették a Smithsonian Intézet zalaegerszegi születés csillagászát, Izsák Imre Gyulát. â

Irodalom Kovács László: Orovan Egon, a kristálydiszlokációk felfedez je, Fizikai Szemle 52. (2002/6) http://www.matud.iif.hu/02mar/kovacs.html F. R. N. Nabarro - A. S. Argon: Egon Orowan, Biographical Memoirs of U. S. National Academy of Sciences, 261-318, 1996.

Egyetemi kar vette fel Simonyi Károly nevét imonyi Károly M szaki, Faanyagtudományi és M vészeti Kar (rövidítve: SKK) névre változott október elsejét l a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának elnevezése. – A kari névváltás több éves el készít munkát takar – tájékoztatott Alpár Tibor, a kar dékánja. – Mivel a kar proilja – 50 éves története során – jelent sen kiszélesedett, a „faipari” név már egyáltalán nem fejezi ki képzéseinek sokféleségét. Jelenleg m szaki, m vészeti és informatikai területeken zajlik karunkon oktatás, kilencszáz hallgatóval. Az idei akkreditációs jelentés már javasolta a kar nevében a m vészeti terület megjelenítését. A „faanyagtudományi” jelz az els induló és máig meghatározó fontosságú, országosan egyedi képzés megnevezését szolgálja. Simonyi Károly professzor neve a többféle szakterület együttlétét egyértelm en hitelesíti és lehet séget ad – id vel – a név rövidített változatának (Simonyi Károly Kar) használatára. Simonyi Károly Sopronban a – ma a Faipari Mérnöki Kar keretében m köd – Fizika és Elektrotechnika Intézet jogel djében megépített részecskegyorsító elismeréseként kapott Kossuthdíjat 1952-ben. Országosan és nemzetközileg is elismert kiemelked m ve, „A izika

S

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

kultúrtörténete” kiváló példáját adja a természettudomány és kultúra, a m szaki és m vészeti világ egységének. Kiemelked alkotásai mellett további különleges értéket jelent Simonyi professzor diákjai által is csodált, és számos visszaemlékezésben megörökített tanári teljesítménye. A Nyugat-magyarországi Egyetem rek-

tora és a Faipari Mérnöki Kar dékánja levélben kérte Simonyi professzor özvegyét l a névfelvétel lehet ségét, amelyre 2013. szeptember 8-i keltezéssel megérkezett a család hozzájárulása. Az egyetem által kiadott közleményhez annyit f zünk hozzá, hogy Simonyi Károly mindvégig nagyra tartotta a soproni tudományos életet. Err l egyik interjúban így nyilatkozott: „Tárczy Hornoch Antallal, a soproni egyetem geodéziai és bányaméréstani tanszékének vezet jével folytatott beszélgetésünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megpályáztam a kar izikaelektrotechnika tanszékének vezet i állását. A tanszéket id közben kettéosztották, Kovács István lett a izika tanszék vezet je, én az elektrotechnikáé. Megdöbbentett, mennyire er s fakultás a soproni, milyen színvonalas munkát végeznek a kutatók. Sopronban 1948-1952 között dolgoztam, ahol Tárczy Hornoch Antalon kívül olyan világszerte ismert szakemberek oktattak, mint Boleman Géza, Ver József, Mika József és mások. Budapestr l érkezvén is azt éreztem, nagyon-nagyon rá kell kapcsolnom, ha méltó akarok lenni a karon végzett munka színvonalához.” Simonyi Károly méltó lett erre, amit most az egyetem névválasztása is meger sített. 

451

EXPEDÍCIÓ

VOJNITS ANDRÁS

Expedíciók Kelet-Afrikában Második rész 25 éves a Magyar Tudományos Afrika-expedíció Fél kezünkön megszámolhatjuk azokat a magyar expedíciókat, amelyek rákerültek a klasszikus földrajzi felfedezések dics ségtáblájára. Közülük is talán a legsikeresebb a gróf Teleki Sámuel vezette Teleki-expedíció (1886–1888), mely Afrika térképér l t ntette el az utolsó „fehér foltokat”. Néhányan úgy gondolták, a legméltóbb megemlékezés erre a nemzetközileg is elismert teljesítményre egy nagyszabású „újkori” Afrika-expedíció lenne, természetesen a felfedez út centenáriumára id zítve. 1985 tavaszán kezdett körvonalazódni a terv: az „eredeti” expedíció útvonalán fél éven át tizenkét magyar szakember tudományos megfigyeléseket és gy jtéseket végez a földrajz, a földtan, a zoológia és botanika, a néprajz és a nyelvészet, a térképészet és a tudománytörténet számára. Világos volt, hogy már az „megér egy misét”, ha a remélt új adatokon, a tudományra nézve még ismeretlen növény- és állatfajok begy jtésén kívül Teleki naplóját és Ludwig von Höhnel rendkívül alapos leírásait, térképeit és vázlatait összevetik a száz évvel kés bbi állapotokkal.

id n több mint negyedszázaddal ezel tt Gábris Gyula és Lerner János, az ELTE természetföldrajzi és térképészeti tanszékének oktatói (az expedíció kés bbi vezet je és helyettese) felkerestek múzeumi szobámban, hirtelenjében azt hittem, elmegyógyintézetb l szökött ápoltakkal van dolgom. Blazírt arccal adták

M 452

el egy nagyszabású, féléves kelet-afrikai expedíció tervét, tucatnyi szakember közrem ködésér l beszéltek, terepjárókról meg konténernyi felszerelésr l. Rám is szükségük lesz – mondták –, a csapatnak még nincs zoológusa. Azonnal igent mondtam, leginkább azért, hogy békén hagyjanak. Ugyanis éppen néhány új lepkefaj tudományos leírásában zavartak meg, és inkább ezt folytattam volna, semmint hogy holmi fantazmagóriákkal foglalkozzam. Várakozásaimmal ellentétben azonban a dolog ezzel nem fejez dött be. Rövid id n belül összeállt a csapat, nevezetteken és jómagamon kívül Füsi Nagy Géza afrikanista nyelvész, Galácz András paleontológus, Juhász Árpád geológus, Kubassek János geográfus, tudománytörténész, Pokoly Béla térképész, geográfus, Sáfrány József „Safi” rendez -operat r, Sárkány Mihály etnográfus, valamint Varga József „Doki” orvos személyében, és pár hónapig velünk volt a geográfus végzettség Tóth László újságíró is. Pócs Tamás botanikus el rsként már régóta Afrikában tartózkodott, hét évig tanított egy tanzániai egyetemen. Csakhamar mindenki megkapta a feladatát, szuahéli nyelvtanfolyamra jártunk (mérsékelt sikerrel), egy rokkant Gaz terepjárón gyakoroltunk, és olvastunk, szerveztünk, meg reménykedtünk.

Az Afrika-utazások feltételei száz év alatt rengeteget változtak, de megmaradt, amit az Afrika-vadász dr. Nagy Endre így magyarázott: „Urak, egy afrikai expedícióhoz is ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz”. 40 kiló arannyal egyenérték pénzünk nem volt, mint Telekinek – valójában semennyi sem –, de 88 magyar vállalat és tudományos intézmény úgy látta, jó ügyet támogat, ha mellénk áll. Felsorolásukra nincs módom, a Novotrade nevét mégsem hagyhatom ki, hiszen a szervezés oroszlánrészét k vállalták. Summa summarum, létrejött egy nagyszabású magyar expedíció, mégpedig – és ez a leghihetetlenebb – anyagi gondok nélkül.

Üveggyöngyök helyett Milyen felszerelésre van szüksége egy Afrikába induló tudományos expedíciónak? Japánból szereztünk három jobbkormányos terepjárót, amelyek bírták a klíma és utak megpróbáltatásait. A tábori felszerelést négy darab hatszemélyes sátor, 12 összecsukható ágy és szék, asztalok, matracok, moszkitóháló, komplett konyha és 12 hálózsák képezte. Vittünk 6000 doboz konzervet, több száz doboz sört és üveg alkoholt (nem hogy mind megigyuk, hanem hogy szükség esetén legyen mivel az afrikai tisztvisel ket jobb belátásra bírnunk). Voltak vízsz r ink, szerszámaink, köteleink és drótjaink, 30 marmonkannánk és ugyanennyi vizeskannánk, két gumicsónakunk motorral és evez kkel, horgászfelszerelésünk, generátorunk, autóba szerelhet két h t szekrényünk, jelz rakétáink, 15 kilométernyi mozifilmünk, sok száz tekercs fotófilmünk, kameráink és egy Természet Világa 2013. október

EXPEDÍCIÓ kon, a fák emeleteket alkotnak, a lombozat s r , sok állat- és növényfaj él benne. Alapvet különbség, hogy itt kevés a csapadék, az erd t a magas talajvíz élteti. Száraz évszakban az elefántok a fák leveleit fogyasztják, és ebb l adódik a park problémája: letördelik az ágakat, kidöntik a fákat, és mindent feldúlnak, a saját életlehet ségeiket is nehezítve ezzel (ugyanez történt a híres kenyai Amboseliben).

A Nátron-tó maszájai

A csapat intenzív osztály éves ellátásához is elegend mennyiség gyógyszerünk. A gy jt felszerelés maga tonnányit nyomott. Szükség volt ládákra, amelyekben mindez elfér és egy konténerre, amelyben a ládák elférnek. Szerezni kellett magyar rendszámot a három, Európát sosem járt terepjáróra, hogy Tanzániában ne kelljen egy vagyont kifizetni a vámért, majd tanzániai rendszámokat, hogy az útvámokat ne dollárban fizessük. Kellettek kutatási engedélyek, hogy a hatóságok ne zaklassanak és megfelel mennyiség ajándék (hongo) – drót és üveggyöngy helyett az említett italokon kívül cigaretta, golyóstoll, tornacip és reklámszatyor – arra az esetre, ha mégis zaklatnak. A tervezett indulás el tt egy nappal végre minden összejött. 1987 decemberében landolt a gépünk Dar-es-Salaam repül terén, majd háromhetes harc következett a bürokráciával, míg a magyar külképviselet munkatársai, els sorban Sárközy Péter segítségével sikerült kiváltanunk a kiköt ben várakozó konténert és az autókat. Az el bbit egy tréleren útnak indítottuk Arushába, központi bázisunkra, pontosabban Dianának, Nagy Endre lányának a kertjébe, amely fél év alatt többé-kevésbé amortizálódott (kés bb Nairobiban a magyar kereskedelmi képviselet vezet jének, Liptay-Wágner Sándornak okoztunk efféle örömöket), utóbbiakat pedig a helyi Ikarus-szervizben Koppány Péter átnézte és ellátta a megfelel rácsokkal és páncélszekrénnyel. A megpakolt három terepjáróra kit ztük a nemzeti lobogót, és 1988. január 8-án elhagytuk Tanzánia f városát.

A Nagy Hasadékvölgy Hat hónap, sok ezer kilométer a Teleki-expedíció útvonalán és jóval azon túl, milliónyi élmény és viszontagság – most a Nagy Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

Hasadékvölgyr l szeretnék mesélni: itt válik ketté a kontinens. A több mint 5000 km hosszú, Malawitól Szíriáig húzódó tektonikus képz dmény, a Rift Valley Kelet-Afrikában Y-alakban kettéágazik, a Nyugati (Albert) és a Keleti (Gregory) Riftre. Bár a nyugatin is jártunk, induljunk el a keletin, hiszen Teleki és csapata itt menetelt. Sokáig tart, míg a magasföldr l leereszkedünk a hasadékvölgybe. Vízmosás vízmosást követ, mindegyiken átjárót kell keresni. Lehetetlenül nehéz terepen bukdácsolunk, többször azt hisszük, innen nincs tovább. A távolban inkább csak sejteni lehet a szél kavarta portölcsérek mögött a hasadékvölgy nyugati falát, amelynek félmilli-

Maszáj kunyhó belseje árd éves k zetei meredeken emelkednek a Manyara-tó fölé. Keleten, a messzeségben kialudt t zhányók sejlenek. A Pest méret Manyara-tó Nemzeti Park kétharmada víz, a maradék szárazföld. A víz és az árok fala közé zárt erd sáv a trópusi es erd kkel ro-

A Manyara-tótól északra, Kenya és Tanzánia határvidékén a hasadékvölgy alja alig 600 méterrel van a tengerszint fölött. Meleg van és szárazság, évente akár 2000 mm-nyi csapadék is elpárologna, de csak 250–300 mm hullik. Két es s évszak – egy rövidebb, november-december során, és egy hosszabb, április-júniusban – alakult ki és két száraz. Az utóbbiak 7–8 hónapig tartanak. Néha a „téli” es k elmaradnak, ilyenkor a nomadizáló maszáj (masai) családokat éhínség fenyegeti. k „tiszta” nomádok, azaz földet nem m velnek, marhát, szamarat, kecskét és juhot tartanak, rengeteget. Ha egy családra kétszáz marhát számítunk, korántsem mondunk nagyot. Az állatokat szépségükért tartják, és mert szerintük Engai, az Isten minden marhát nekik teremtett. A tehenek tejét isszák, a férfiak vérrel keverve. A nagyobb nyájakat nem a családi táborokban találjuk, hanem moránok, fiatal harcosok rzik ket. A szállás (manyatta) központjában van a marhaállás, amelyet karók és tüskebozót véd a vadállatoktól. Esténként ide hajtják be az állatokat. Kunyhók veszik körül, amelyek váza karó és vessz fonás, amit trágyával kevert agyaggal tapasztanak be. A tej- és trágyaillat temérdek legyet vonz, szinte fürtökben lógnak a gyerekeken. Nincs ez másként a kunyhók belsejében sem. A bels teret sövényfonadék osztja ketté. Egyik felében az újszülött borjakat, gidákat óvják, a másikban alszik az asszony, az t meglátogató férje és a gyerekek. N k végeznek minden ház körüli munkát, a kunyhóépítésig bezárólag – ellátják a gyerekeket, fejik az állatokat, legeltetik a kecskéket és a juhokat, emellett járják a tábor környékét és mindent, ami használható, begy jtenek. Táborunkban újra meg újra felt nnek három-négyf s csoportjaik és gyöngyb l, rézb l készült ékszereket hoznak pénzért, golyóstollért, reklámszatyorért cserébe. N k, férfiak gazdagon ékszerezik magukat. Az ékszerek formája, jellege az utolsó száz évben nem változott, anyaga viszont igen. Az európai üveggyöngyök és újabban a m anyaggyöngyök kiszorították a korábbi vas-, strucctojáshéj- és egyéb természetes anyagokból készült gyöngyöket, a rézdrót karpereceket és fülbevalókat felváltották az alumíniumból valók. Egyébként la-

453

EXPEDÍCIÓ kat, biztosítót , kulcs vagy akár söröskupak is fungálhat ékszerként. A díszítést célozza a szolid tetoválás is.

A szent hegy A Nátron-tó környéke nehezen megközelíthet , terméketlen, száraz szavanna. Nem védett, de csaknem lakatlan, a zebrák, gnúk, páviánok, dögkesely k, flamingók és vízimadarak háborítatlanul élhetnek. Legfeljebb a marha-

fel. Egy keresztény maszáj fiú a vezet nk – talán így szerencsésebbek leszünk, mint azok a holland turisták, akiket néhány éve megöltek a harcosok, mert „Isten hegyén” táboroztak. A hajnali telihold fényénél indulunk, a hegylábig terepjáróval 10 km-t lehet megtenni. Pirkad, amikor gyalogosan megindulunk a 30-40 fok meredek nyugati oldalon. Mindenfelé 10-30 méter mély, árokszer szakadékok tátongnak, amiket felh szakadások vájtak a laza hamuba és a törmelékbe. Délben els magyarként Lerner János lép a kráter peremére, t Sáfrány József követi. A katlan mélyén rotyog, bugyborékol a fekete, forró anyag, sisteregve áramlik a g z. Gyehennai a hangulat. Északabbra, a Naivasha-tó közelében közel kétezer méterre emelkedik a Gregoryárok aljzata. Keletr l határozott, ezer méteres fal szegélyezi. Fentr l pazar kilátás nyílik a Naivasha-tóra, valamint annak szomszédságában a Pokol Kapuja Nemzeti Parkra, melynek bejáratát fantasztikus k zetoszlopok százai rzik. A k zetet id nként még geográfusok is bazaltként emlegetik, holott nagy h mérsékleten összesült riolitos törmelékk zet, ún. ignimbrit, amely kemény takaróként borítja a vidéket.

években sokmillió flamingó élt itt. Ez volt a Föld egyik legfantasztikusabb madárlátványossága mindaddig, amíg a közeli város csatornáit a tóba nem vezették. A flamingók odébb vándoroltak, de kés bb, amikor a szennyvizet már nem engedték a tóba, egy részük visszatelepült.

Az Egyenlít t l északra Kenyában a hasadékvölgy árkokra bomlik és kiszélesedik. A legnyugatabbi szakasz a Kerio völgye, föléje magasodik az Elgeyo töréslépcs . Ennek északi részét a magas Cherangani-hegység foglalja el. Lakói öntözéses-teraszos földm velést és pásztorkodást folytató népcsoportok, amelyek az utóbbi évtizedekben egyetlen néppé, a kalendzsinekké olvadtak össze, akik mára az ország lakosságának több mint egyharmadát teszik ki. Rokonaik, a pásztorkultúrájukhoz

Bogoria-tó, ahol a gejzírek folyamatosan m ködnek csordák jelzik az ember jelenlétét. Ezek els sorban a zoológust zavarják: a talajcsapdákat (m anyag poharakat) vagy a maszájok ássák ki és viszik elégedetten haza, vagy a marhák tapossák szét. 11 ezer évvel ezel tt a tó a Kenyában elterül Magadi-tóval egybeolvadva nagy állóvizet alkotott. A kiszáradás során a vízb l óriási mennyiség só vált ki, legnagyobb tömegben egy kristályvizet is tartalmazó nátriumsó, amely különösen a Magaditónál alkot vastag réteget. Hogy az utóbbihoz eljussunk, Karen Blixen „kékl ” Ngong hegyein kell átkelnünk. A tótól északra különleges hely található, Olorgesaile. A mai száraz szavanna helyén félmillió éve növényzetben gazdag tópart húzódott. Sok volt az állat, nyomukban pedig ott járt a Homo erectus, vadászfegyverrel a kezében. A hasadékvölgyek t zhányóinak karbonáttartalma egyedülálló. Néhány olyan nagy koncentrációban tartalmazza, hogy fehér láváját hónak vélhetnénk. Ilyen Kelet-Afrika legaktívabb t zhányója, a maszájok szent hegye, az Ol Doinyo Lengai is. Magassága változó, számításaink szerint 1988. február 5-én 2943 m. Két kráteréb l g zök és gázok törnek

454

Lerner János a Kilimandzsáró csúcsán

A manyattában Még északabbra, a Menangai több kilométeres óriás üstje a „legszínesebb” kialudt t zhányó, a kalderát kitölt különböz korú lávafolyásokat más és más szín növényzet borítja, a legfiatalabb lávafolyás repedésein pedig ma is g zök és gázok szivárognak. Az óriást zhányó tövében vakító fehér tómeder csillog: a Nakuru. Nedves id szakban medrét teljesen kitölti a víz, a száraz évszakban azonban csaknem egészen kiszárad. A tó és környéke azért lett védett, mert az 1960-as

ragaszkodó pokotok vagy szukok a hegység el terének száraz területeit lakják. A t zhányók kitörései után még évezredekig nyugtalan marad a föld, g zök és forró vizek törnek fel. E jelenségeket utóvulkáni tevékenységnek nevezzük, melynek leglátványosabb formáit a Bogoria-tó partjain vizsgálhatja expedíciónk, ahol a gejzírek folyamatosan m ködnek. A hasadékvölgy északi szakaszán a keleti fal meredek, valósággal ideszorult ez a kicsiny, kék viz tavacska. A tómeder környéki bazaltok kétszázezer évesek, maga a tómedence csak 30 ezer évvel ezel tt alakult ki, a hasadékvölgy legfiatalabb állóvize. Nyugati, lapos partján széles sávban sorakoznak a flamingók. Északabbra nagy, sárgásbarna tóhoz érkezünk. Pelikánok és flamingók tapossák a Természet Világa 2013. október

EXPEDÍCIÓ parti vizeket, krokodilok sütkéreznek, és vízilovak dagonyáznak az iszapban. Az édesviz , de lefolyástalan Baringo-tó partjának zöldell oázisa ideális pihen hely a karavánok, expedíciók számára, de száz évvel ezel tt a térképeken ez volt a legészakabbi ismert pont. „Baringo na mbele kidogo”, azaz a Baringóhoz és egy kicsit tovább – határozta meg Teleki karavánjának úti célját. Akkor még nem tudta, hogy a „kicsit tovább” KeletAfrika legszárazabb és legkietlenebb vidékének a felkutatását jelentette.

él a világ legnagyobb krokodil-koncentrációja, éjszaka pedig a parton mérgeskígyók és skorpiók ezrei másznak el . Délkeleten száz éve még három apró szigetet ostromoltak a magas hullámok, melyeket Teleki a rajtuk lakó elmolo népcsoportról nevezett el. A mai vízszint 10 méterrel alacsonyabb, a szigetekb l félszigetek lettek, az elmolók pedig partra kerültek. Alig 250 lelket számlálnak, a maszájok és a szamburuk rokonainak tartják magukat. Halásznép, régen tutajjal járták a vizet. Ma szövetkezet számára dolgoznak,

lentek meg. Valószín leg a Nílus völgyéb l jöttek, és k vezették be a termel gazdálkodást Kelet-Afrikában. Pitymallik, mire a kih lt lávafolyásokat keresztezzük. Sok helyen olyan a felszíne, mint a fonott kalácsé, másutt finom red k cifrázzák. Üregek sötétlenek, miniat r lávabarlangok. A t zhányó két hosszúkás, szabálytalan dombból áll, több kisebb kráterrel. A dombokat kékesfekete hamupalást borítja, amely alig veri vissza a napfényt. A régebbi lávafolyások felszínén csokoládébarna, vékony oxidált

A szamburuk országa Egyre szárazabbá válik a táj, a szavanna ritkás bozótosba vált. Errefelé a kóborló nomád népek életmódja nem sokat változott. A „haladást” leginkább az jelzi, hogy a rablóbandák nem íjjal és dárdával, hanem gyorstüzel fegyverekkel és aknavet vel támadnak. Etiópia irányába alig járhatók az utak, de az északi rezervátumok megérik a fáradságot. Az egyetlen állandó vízfolyás az Uaso Nyiro, vadgazdagságát jórészt ennek köszönheti a vidék. Fels szakaszát száz éve Höhnel térképezte föl el ször, most is olyan, mint akkor. A folyó két partján fekv védett terület, a 400 km2-es Samburu-Buffalo Springs Vadrezervátum legérdekesebb látnivalói a recés zsiráf és a Grevy-zebra. A parkban különösen sok a pávián, nem ritkán a volán mögé teleped majmot alig tudjuk kirángatni a kocsiból. A rezervátum az errefelé letelepedett népcsoport a nevét viseli, akik nyelvükben, viseletükben és életmódjukban is hasonlítanak maszáj rokonaikra, de manyattájukat több marhatulajdonos lakja. Kézm vességgel is foglalkoznak, fegyvereiket maguk készítik. Nem annyira harciasak, mint a maszájok, de el szeretettel vállalják a katonai szolgálatot, a kenyai hadsereg legjobb katonái közé tartoznak. Szamburu országon átutazva, mint Teleki, a fogyatkozó erd ségekkel borított Leikipiafennsíkról száraz pusztaságra ereszkedünk. A távolban a Nyiru-hegy és a Mathews-hegység vonulatai kéklenek. A Teleki-expedíció igencsak megszenvedte a pusztaságon való átkelést. Ma ez terepjárókkal nem jelent különösebb megpróbáltatást, sokkal inkább a Nyiruhegyt l a Rudolf-tóig terjed lávamez n átvezet alig 50 kilométeres útszakasz. Igazi félsivatagba jutunk, ahol az egy-másfél hónapig tartó „es s évszakban” 200 mm csapadék, ha hull – alig kétfoknyira az Egyenlít t l!

A Jade-tenger és a Teleki-vulkán Miel tt elviselhetetlenné válna az utazás, 1988. február 28-án zölden csillogó víztükröt pillantunk meg: a Rudolf (Turkana) -tavat, melyet Jade-tengernek is neveznek. Ebben Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

Útépítés az es erd ben hálót és motorcsónakot kaptak. A halat megszárítják, de értékesítik frissen is. Állatokat is tartanak – f leg kecskét –, és a turizmus is bevételt jelent. A déli partvidéket, a Teleki-vulkán környékét csak gyalogszerrel közelíthetjük meg. Alkonyatkor hagyjuk el terepjáróinkat és turkana vezet nkkel nekivágunk a harminc kilométeres útnak. A kietlen lávamez kön rendkívül nehéz gyalogolni. Napsütésben a sötét lávafelszín hetven fokra felmelegszik, még éjszaka is h t sugároz. Bakancsaink napok alatt tönkremennek. Közvetlenül a Nabuyaton kialudt hamukúpjának tövében, légvonalban mintegy öt kilométernyire a Teleki-vulkántól táborozunk le. Höhnel száz éve egyikre sem tudott feljutni, meggátolta ebben a friss, még g zölg lávafolyás. A szabályos alakú, régóta kialudt Nabuyaton akkor még félszigetként nyúlt be a tóba, csak a friss lávaáron keresztül lehetett volna megközelíteni. A Teleki-vulkánra március 5-e éjén indulunk. Egy régi lávafolyás melletti völgyben néhány kunyhóból álló turkána településen vezet át utunk. Életformájuk emlékeztet azokéra a pásztorokéra, akik négyezer évvel ezel tt ugyanennek a tónak a partján je-

réteg alakult ki, a fiatalabbak acélszürkék. A dombtet n és a kráterek körül érezzük a kénes gázok szagát, bár kiáramlásuk az évszázad folyamán csökkent. A vulkán száz évvel ezel tti m ködését sokan cáfolták, volt, aki létezését is kétségbe vonta. Napjainkra a vita már eld lt; Teleki idején nem a f kráter m ködött, hanem a t zhányó oldalán lév parazitakúp.

semberek A Rudolf-tó keleti partvidéke, az Alia öböl környéke ma kegyetlen világ. Rejtély, mib l élnek meg itt az állatok. A védett területté nyilvánított prehisztorikus lel hely együttes központja Koobi Fora, a mintegy 1000 km2es kutatási terület az Alia-öbölt l Ileretig húzódik. Keleten 8-10 millió éves t zhányók sora határolja. Több mint 200 ásatási ponton folytak eddig feltáró munkák. Úgy mesélik, amikor Richard Leakey 1967-ben kiszállt a helikopterb l, els pillantása egy primitív k eszközre esett. A világ egyik leggazdagabb, 2-3 millió éves szárazföldi smaradvány „depójában” vagyunk.

455

EXPEDÍCIÓ Akkoriban a táj eltért a maitól. A tó 20 méterrel magasabban hullámzott, a folyók mentén gazdag vegetáció tenyészett. Vulkánok törtek ki, lávaárak sisteregtek, t zhányók hamuja és törmeléke zúdult a vidékre. A vulkáni és vízparti üledékek adják azt a k zetsorozatot, melyb l az utóbbi 2,5 millió évre visszamen en rekonstruálni lehet az itt élt lények, köztük az emberel dök fejl déstörténetét. Százszámra hevernek a primitív vagy finomabban megmunkált k eszközök. El került három tökéletes semberkoponya, több mint két tucat állkapocs, továbbá végtagcsontok és különálló fogak. A lel hely páratlan gazdagságára jellemz , hogy az egyik legfontosabb koponyát Leakey tevehátról vette észre. Itt került napvilágra két Australopithecus faj, az africanus és a boisei, míg az eszközöket használó és készít Homo habilis legrégibb fosszíliája kétmillió éves. Innét való az addig legid sebb Homo erectus lelet is; ez a felegyenesedett sember másfél millió évvel ezel tt barangolt a Rudolf-tó környékén.

ne az Egyenlít höz, mint az észak-kenyai Chalbi-sivatag. S nincs még egy olyan sivatag, amely ennyire változatos volna. A Rudolf-tótól kelet felé alig száz kilométer után érjük el North Horr oázisát, egyben missziós állomást. Az oázist a DélEtiópiából lehúzódott gabbrák lakják. A férfiak szinte mindig úton vannak állatokkal, az asszonyok és a gyerekek az oázisokban várják ket. Itt kezd dik a Chalbi, s itt végz dik a félsivatag. Nincs átmenet, a vulkáni k zeteknek és az akáciabozótnak egyszer csak vége szakad, és asztalsimaságú sötétbarna agyagos térszínre érünk. A ritka es zések után sekélyviz tavak

Irány az etióp határ! Koobi Forából sötétben indulunk a Kenya és Etiópia határán fekv Stefánia-tó felé. Az út mer kínszenvedés, errefelé kijárt csapások, keréknyomok alig vannak, térképünk használhatatlan. Ileret a legészakabbi település, innen mindössze öt kilométer az országhatár, nincs meszsze a hely, ahol Teleki az Omo-folyó deltájában felállította táborát. Buluk oázisig biztonságos az út, de ott katonákat „vásárolunk”, az afrikai határok mentén kóborolni nem életbiztosítás. Vízmosásokon át, majd szinte tökéletesen egyenletes felszínen haladunk. Váratlanul másfél méter magas faragott k gúlához érünk. Kétségkívül határk , de az amhara írás számunkra olvashatatlan. A másik oldalán viszont angol felirat jelzi, hogy Kenya határán állunk – tehát március 12-én Etiópia fel l érkezünk a határra! Ezen a katonák is elcsodálkoznak. El ttünk teljesen száraz agyagos sivatag terül el. Jó óra elteltével már bizonyos, hogy a kiszáradt tómederben járunk. A repedezett tófenéken, ahol száz éve még vízilovak és krokodilok lubickoltak, ma csupán megkövesedett halmaradványokat találunk. Teleki a tavat Rudolf trónörökös feleségér l nevezte el, az újabb térképeken Chew Bahir olvasható. Száz éve Höhnel még térképezhette a tó túlparti hegyvonulatait, ma ezeket elfedi a por és eltünteti a délibáb.

Sivatag az Egyenlít mentén Az etióp határtól délre a kiterjedt lávafennsíkok különleges síkvidéket zárnak közre. Nincs még egy olyan kietlen, sivár terület Földünkön, amely annyira közel feküd-

456

Játékautó alakulnak ki, ezek nyomait hófehér foltok, a víz elpárolgása után visszamaradt sókéreg jelzi. Mintha friss hómez n járnánk – sósivatag, ameddig a szem ellát. Majd vörös homokon robogunk, hogy hirtelen sivatagi mázzal borított kvarckavicsmez re érjünk. A Chalbi-sivatag szélén, Marsabitban élnek a boranák, a gabbrák rokonai. Egykor k is állattartásból éltek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben a Consollata-rendbe tartozó misszionáriusok ösztönzésére kezdik megm velni a földet. A Marsabit-hegyre kapaszkodunk fel, két autónk is defektet kap. Bármilyen szép is a Marsabit természetvédelmi terület, kevesen látogatják ezt az eldugott, Isten háta mögötti vidéket. Az idevezet hosszú út nehéz, és meglátogatásához – biztonsági okokból – külön engedély kell. A védett terület, mely vulkáni képz dmények, kráterek csoportjából áll, valamivel meghaladja a 2000 km2-t. Itt még vannak hatalmas agyarú elefántok, a Marsabit azon kevés területek egyike, ahol a vadorzókra halálbüntetés

vár. Olyan bikákat is látni, amelyeknek az agyarai valóban a földig érnek! Az állatok legkedveltebb helye egy csodálatos krátertó, a Lake Paradise. Valóban paradicsomi a látvány; a vízben elefántok és kafferbivalyok százf s csordái h sölnek, a parton antilopok legelésznek, köztük vízimadarak lépegetnek. Fantasztikus él hely, gazdag és termékeny oázis a félsivatagos, ember nem járta Északi Határkörzet közepén.

Epilógus 1988. június 18-án érkeztünk Budapestre. Öt ország, több mint húszezer kilométer és 180 mozgalmas kelet-afrikai nap volt mögöttünk. Végigjártuk a Telekiék taposta ösvényeket, Zanzibártól a Stefánia-tóig követtük a feljegyzéseik alapján jól azonosítható nyomaikat. Többször is elakadtunk a kongói serd ben, és feljutottunk Afrika tetejére, a Kilimandzsáró jégvilágába. Felkerestünk csaknem 40 nemzeti parkot, karnyújtásnyi távolságból tanulmányozhattuk a nagyvadak életét. Meglátogattuk az „emberiség bölcs jét”, a világhír régészeti lel helyeket, találkoztunk napjainkban is törzsi szervezetben él népcsoportokkal. Konténerünkben a hat hónap „kézzelfogható” mérlege: több mint százezer begy jtött ízeltlábú, f leg rovar, puhatest ek, férgek és kisebb gerincesek, valamint talajminták garmadája, több mázsa ásvány, k zet és smaradvány és 15 ládányi néprajzi tárgy. Mérhetetlen mennyiség könyv, térkép, vázlat és feljegyzés is öszszegy lt, ezek jó szolgálatot tettek a kés bb megszületett cikkek és könyvek írásánál és a filmek készítésénél. Az él állatokat, a 22 órányi mozifilmet, a mintegy 20 000 színes diát és a fekete-fehér negatívokat repül gépen hoztuk haza. A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány és a Magyar Földrajzi Társaság 2013. május 11-én nyitotta meg „A Felfedez k Napja – Kutatóexpedíciók Fesztiválja” rendezvényt, melynek f védnökségét az Akadémia f titkára vállalta. Itt hallottuk, hogy az elmúlt több mint fél évszázad legjelent sebb, legsokrét bb magyar vállalkozása a Magyar Tudományos Afrika-expedíció volt. 25 évvel ezel tt a fekete földrészt járva, erre természetesen még nem is gondoltunk… E

Irodalom [1] Kubassek János (1989): Zanzibártól a Stefánia-tóig. Bembo Kiadó, Budapest. [2] Lerner János és Vojnits András szerk. (2013): serd b l jégvilágba az Egyenlít n (kézirat). [3] Vojnits András (1990): Utazás a rejtelmes Kelet-Afrikában – Teleki Sámuel nyomában. Natura Kiadó, Budapest.

Természet Világa 2013. október

ZOOLÓGIA

F KÖH LEVENTE – ÖTVÖS SÁNDOR

A fekete bödöncsiga Theodoxus prevostianus, a fekete bödöncsiga hazai puhatest faunánk egyik védett, Vörös Könyves, endemikus reliktum faja. Néhány évtizeddel ezel tt több helyen is élt még nálunk: Tatán a Fényes-forrásoknál, a tóvárosi Angolkertben, Sályon a Latori-vízf n, a miskolctapolcai fürd ben; Diósgy rön a vár tövében fakadó forrásban, Budapesten Rómaifürd n. Napjainkban azonban már csak a Kács község területén található források által táplált patakok vizében fordul el [1, 2]. Különösen fontos ezért, hogy a még meglév egyetlen hazai, fennmaradt populációja kiemelt figyelmet kapjon. A Theodoxus genus a puhatest ek (Mollusca) törzsének, héjasok (Conchifera) altörzsének, csigák (Gastropoda) osztályának, Neritopsina rendjének, Neritidae családjába tartozik. A család fajai a sós tengeri vizekben, a csökkent sós vizekben (brakk) és az édes vizekben egyaránt megtalálhatóak, növényev k. Az európai édesvizekben a családot egyetlen genus, a Theodoxus négy faja (Th. transversalis, Th. danubialis (két alfaj), Th. fluviatilis, Th. prevostianus) képviseli. A Theodoxus prevostianus pannon endemizmus, jelenleg ismert el fordulásai a Pannon-medence peremterületein találhatók: a Bécsi-medence peremén fekv Bad Vöslau és Bad Fischau melegvizes forrásaiban még stabil populációi élnek. Ausztriában a fajt kiemelt figyelemmel kezelik. További ismert el fordulása a szlovéniai Bušeča Vas termálforrás. A negyedid szaki faunatörténeti vizsgálatokból ismert, hogy a Th. prevostianus a Bükk déli el terében, a pleisztocénben m köd langyos források vizeiben is el fordult. Ennek bizonyító példányai ismertek Eger területér l, ahol a Vár északi részén található ún. „Hóhérpart” forrásmészk üledékeiben els ként 1921-ben és 1930-ban Legányi Ferenc és Schréter Zoltán találták meg, majd az 1980-as években az egri pincevizsgálatok kapcsán Krolopp Endre és munkatársai [5]. Huszonöt lel hely faunájának vizsgálatát végezték el. Krolopp megfogalmazása szerint: „A vízi fajok közül a leggyakoribbak a Theodoxus prevostianus…”. Feltehet en az egri langyos viz forrásokból került az Egerpatak délebbre található teraszainak üledékeibe, s így került el Andornaktálya és Füzesabony térségében [3, 4]. Legújabb fosszilis el fordulása a kácsi fürd területén megkez-

A

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

dett negyedid szaki üledékvizsgálatok kapcsán vált ismertté (1. ábra). A kácsi fürd területén található Theodoxus prevostianus, a fekete csiga (ahogyan a helyiek hívják) a fürd területén fakadó források

port” 6 langyos forrásból, valamint nem meghatározott hideg forrásból állt. A langyos viz források mellé a középkorban Bencés rendi kolostor települt. Az egyes számú forrás a 700 éves bencés kolostor pincéjében fakad, vízére

1. ábra. Theodoxus prevostianus az egri pleisztocén üledékb l

Térkép. A forrásterület a mintavételi helyekkel vizében fordul el . A délkeleti Bükk vízrajzát elemz történeti áttekintésekben utalások találhatók arra, hogy a „Kácsi vízf -forráscso-

épült ki Kácsfürd . A vizsgált terület csigafaunájára vonatkozóan Vásárhelyi, I. [10], Lukács, D. [6] ma már tudománytörténetinek számító munkáiban találhatunk adatokat. A mi vizsgálataink a napjainkban jól elkülöníthet két forráságra (ún. langyos és hideg forráságak), valamint a Kácsi-patak térségére terjednek ki. (térkép) Tájékozódó jelleg kutatásainkat 2002-ben kezdtük meg, amit folytattunk 2006-ban és 2010-ben, illetve azóta is rendszeresen végzünk célzott kutató jelleg munka keretében. A bevezet ben említett igen csekély számú szakirodalom jelent sége mégis kiemelked , ugyanis annak eredményei jó összehasonlításul szolgáltak, s részben utat mutatva, kijelölték további kutatásaink irányát. Lukács Dezs hivatkozott munkájából alapvet , koncentráltan az él helyre és fajra jellemz legfontosabb információk derülnek ki. Sajnos az általa megjelölt hideg és langyos viz források földrajzi helyzetének beazonosítása ma már igen nehézkes, csak következtetni tudunk azokra leírása alapján. Lukács azon megfigyelése, hogy itt Kácson (illetve Lator-Vízf ben) a 15–16 C°-os hideg forrásokban is megtalálható a fekete bödöncsiga, igen nagy jelent ség . A dokumentum

457

ZOOLÓGIA kitér a teljes malakofaunára is, illetve az akkori leggyakoribb kísér fajra. Utóbbiak között található a napjainkban is védettséget élvez Fagotia acicularis, melynek rendszertani besorolása jelenleg nem egységes. Vizsgálatainkat ezen alapinformációkra építve kezdtük meg a kácsi él helyen.

A populáció mérete

A langyos és hideg viz forráságak összefolyásánál (3. mér hely) az eltér vízhozam, -h mérséklet, és áramlási sebesség jelent sen meghatározza a Theodoxus megtelepedését. Míg a források langyos ágán ezek az értékek állandó, kiegyenlített tendenciát mutatnak (kivéve a küls tényez knek köszönhet víztöbbletet), addig a hideg forráság vízhozama napi–heti szinten is kisebb-nagyobb ingadozást mutat, ami a ráépített forrásház (vízm ) hasznosítatlan vízmennyiségének a függvénye. Így az összefolyásnál közvetlenül találunk egymás mellett „fekete csigás” és attól teljesen mentes él helyeket. Az ide kihelyezett kvadrát maximális egyedszám-értéke

Amíg a Theodoxus prevostianus kizárólag köveken él, addig a Fagotia acicularis a meder két oldalát kísér iszapos zónában mutatkozik tömegesen. A Sadleriana pannonica a 22 °C-os forrásban egyáltalán nem, a források hideg ágán, a kövek felszínén viszont jelent s állománya él [8]. A tejes populációméret meghatározásához egy, a faj megtelepedéséhez elengedhetetlen tulajdonságot, a szilárd felületet használtuk fel [9]. A vizsgálat szerint mér helyeket jelöltünk ki a langyos és hideg forráságakon, valamint az összefolyás közvetlen és távolabbi pontján. A 2006-os év 2. ábra. A telepített kövek benépesülés után vizsgálata után megállapítható volt, hogy a fekete bödöncsiga a (284 db) is jól mutatja a csökken tendenciát. langyos-kifolyó 100 m-es szakaszán (1. méElgondolkodtató az a tény, hogy a 4. mér r hely), valamint a két forráság (langyos-hi- helyen már ismét magasabb értékeket sikerült deg) összefolyásától (3. mér hely) számítva regisztrálni (417 db). Valószín leg ez annak a Kácsi-patak malomig terjed zónájában (4. köszönhet , hogy a források hideg ágának mér hely), mintegy 800 méteren keresztül, vize, a meleg viz forráság vizével felhígul, az els nagyobb vízesésig követhet . melynek következményeként a 4. mér hely A konkrét számadatokkal, a vizsgála- felé egyre kevesebb az oldott mederanyag, ti pontokhoz kihelyezett k lapkvadrátokon s párhuzamosan több a fekete bödöncsiga. (25×25 cm) a Theodoxus prevostianus id - Ezen vizsgálatok alapján, következtetéseink beli benépesülési intenzitását, valamint a szerint a magasabb vízh mérséklet forrásmaximális és optimális egyedszámok rögzí- ban 800 000–1 000 000, míg a Kácsi-patakkal tését t ztük ki célul (1. táblázat). Az adat- együtt a teljes populáció 3–3,5 millió egyedsorokból – melyeket heti rendszerességgel ben határozható meg a becsült érték. rögzítettünk – megállapítható volt, hogy legnagyobb egyedszámban a források langyos ágán (1. mér hely) él a fekete bödöncsiga. A Monitoring-vizsgálat (2010) 25×25 cm-es felszínen a maximális egyedszám-érték 603 db, melyet 11 hét alatt ért el a A 2010-ben végzett megismételt vizsgálafaj. Itt megjegyzend , hogy a február és má- tok arról tanúskodtak, hogy – fajtól függetjus hónapok között végzett vizsgálat során, len, küls tényez nek köszönhet – jelent s március közepén, a hegyekb l érkez téli egyedszám-csökkenés és térbeli differenciáhó olvadékvize – mely éppen e langyos vi- lódás következett be [7]. A 2010 tavaszán jez forrásba torkollik – már a kifolyónál 5–6 lentkez széls ségesen magas csapadéktöbbºC-kal leh tötte a víz h mérsékletét. Ennek let, a helyi vízgy jt n a partoldalakat meghatására aktív mozgásba kezdtek a csigák, és bontva, az eredeti langyos-forrás víztömegelhagyták a kijelölt felületet (márc.12–19.), ét pillanatok alatt 15–20-szorosára növelte, késleltetve ezzel a telítettségi szint kialaku- egyidej leg a hordalék 30–50 cm-es vastaglását. Összegezve, a 22 ºC-os vízfolyásban ságban ülepedett ki a 22 ºC-os langyos forrásegy-egy ilyen nagyságú felület átlagosan ágban [2]. A Theodoxus prevostianus számára 400–600 db egyed számára nyújt életteret. elengedhetetlen szilárd aljzat megsz nte csak

458

itt, a langyos szakaszban 99%-os pusztulást eredményezett, mely egyedszámban kifejezve, a 2006-os mennyiségi vizsgálatainkra alapozva 800 000 – 1 000 000 db csigát jelent. A Kácsi-patak további részein, vagyis az összefolyástól számítva (3. mér hely) az egykori malomig (4. mér hely), a 2006-ban megfigyelt tömeges el fordulás – 2010 szeptemberében, már csak egy 150 m-es partmenti zónára korlátozódott. Az „iszapfolyam” mennyiségét jól érzékelteti, hogy három év elteltével is – néhány szigetszer el fordulás kivételével – a teljes medret kitölt , helyenként a medenceszer en kiöblösöd részeken beiszapolódó, vagyis igen nehezen kimosódó szakaszokkal találkozhatunk. A természetes visszatelepülés folyamatát jelent sen hátráltatta a 2010-ben nem kell körültekintéssel végrehajtott id szakos elterelés és mederkotrás.

A visszatelepülés el segítése a források langyos ágán Az él hely-meg rzés folyamatában a következ szempontokat hangsúlyoztuk: helyzetértékelés; dokumentálás; a pusztulás mértékének feltárása; a langyos viz forráság benépesülésének el segítése, kizárólag szaporodás útján, a megfelel élettér kialakításával. A vizsgálati pontok kijelölésénél a 2006ban felvett mintavételi helyeket választottuk, melyet az 1. térkép mutat. Itt megjegyzend , hogy a Kácsi-patak mér helyein (3-as és 4-es mér helyek) pillanatnyilag nem célszer egyedszámadatokat rögzíteni, mert a mederanyag változása miatt csak id szer értékek rögzíthet k, így itt a cél els sorban a sikeres megtelepedés el segítése. A langyos forráságat oldalról gyarapító, mélyen benyúló érszer hozzáfolyások torkolati szakaszait nem, vagy csak részben érintette az iszaplerakódás, melyek így menedéket szolgáltattak a faj számára. Ezekbe a védett „zugokba” köveket helyeztünk el, melyeket a csigák, ha csökkent egyedszámban is, de sikeresen elfoglaltak (2. ábra). A miel bbi benépesítést el térbe helyezve, a vizsgálatokat ezután egymással párhuzamosan, két vonalon folytattuk tovább. A munka egyik szakaszával a populáció egyedszám-változását próbáltuk felmérni. Ehhez a már korábban ismertetett kvadrátos vizsgálatot végeztük a forráskifolyónál (1. mér hely). A pontosabb adatok érdekében kontrollt is végeztünk, vagyis kett darab 25×25 cm-es felület benépesülési intenzitását követtük nyomon, melyet összehasonlítottunk a 2006-ban rögzített egyedszámadatokkal (2. táblázat). Az adatok arról tanúskodnak, hogy míg korábban egy fokozatosan emelked tendenciájú, rendkívül magas benépesülés jellemezte a kvadrát területét, addig 2010-ben Természet Világa 2013. október

ZOOLÓGIA az iszaplerakódás után szinte már a második hétt l, az igen alacsony egyedszámú maximális értékek mutatkoztak. Számokban kifejezve, a korábbi 400–600 db egyed – kisebb ingadozásoktól eltekintve – átlagosan 15–30 db-ra csökkent. A vizsgálatok másik fele, a lehet legtöbb „túlél ” megmentése és a szaporodás feltételeinek a megteremtésére terjedt ki. Ehhez a langyos viz forráság középs szakaszán 20 db nagyméret követ helyeztünk el az iszapos meder bal oldalán, hogy a benyúló növényzeten, faágakon, valamint néhány épen maradt szilárd felületen lév csigák számára él helyet biztosítsunk. Az egyedszámok rögzítésére ezek közül négy darab nagyobb méret követ választottunk (A, B, C, D jelöléssel), melyeken a szaporodás intenzitását több héten keresztül figyeltük. Ezen felül regisztráltuk a 20 k re vetített átlagos- és összesített egyedszámot a szaporodási ciklus el tt, majd azt követ en is (3. táblázat). Ezek alapján arra az eredményre jutottunk, hogy a langyos forráságban, 2011 februárjában a becslések szerint a kihelyezett 20 db kövön nagyjából 15 000–17 000 egyed biztosította a Theodoxus prevostianus populációt, mely a tavaszi-nyári szaporodások után szintén többszörösére emelkedett. Mindenképpen megjegyzend , hogy az itt

A Theodoxus prevostianus vízh mérsékleti igényei

fokozatos h mérsékletcsökkenés a faj számára akklimatizációra adhat lehet séget. Ezek alapján, a vízh mérséklet szempontjából, itt Kácson lehet ség van az újbóli megtelepedésre a hideg viz forráságon is, melyet talán igazolni látszik az a tény, hogy 2012ben igen lassú, néhány tíz csigára korlátozódó egyedszám-növekedést tudtunk regisztrálni.

A Magyar Malakológiai Bibliográfiában (1727–2004) fellelhet szakirodalmak kizárólag a langyos viz forráságakhoz kötik a Theodoxus prevostianus jelenlétét. Az a tény, hogy Lukács Dezs 14–15 °C-os forrásból is említi a fajt, valamint vizsgálataink során, a 2006 márciusában tapasztalt olvadékvíz h t hatására adott válaszreakció, miszerint a csiA Kácsi-forrásterület fosszilis gák elhagyták a kijelölt mér pontot (1. tábmalakológiai vizsgálata lázat), arra ösztönzött bennünket, hogy vizsgálatokat kezdjünk a faj számára ideális víz- A Kácsi-forrásterület kvartermalakológiai h mérsékleti tartomány meghatározásához. feldolgozását tájékozódó jelleg sekélyA módszer alapján kísérleti vizsgá1. táblázat. A fekete bödöncsiga benépesülési intenzitása lati helyszínt alakímesterséges felületen 1. mérőhely (kontrollvizsgálat) tottunk ki az egykor 2006 2010 él helyként szolgált hideg viz forvíz víz 1. 2. ráságon. Erre a 16– kvadrát idő hőfok idő hőfok kvadrát kvadrát 17 °C-os mér helydb o o C C db db re csigákat telepítettünk át, a 22 °C-os II.5. 21,2 IV.25. 22,1 forráságból (1. méII.12. 21,3 1 V.1. 21,5 8 41 r hely), valamint a II.19. 21,3 19 V.8. 21,9 32 38 17 °C-os 4-es vizsgálati pontból, s fiII.26. 21,4 64 V.15. 21,9 27 44 gyeltük azok viselIII.5. 21,3 346 V.22. 21,4 24 28 III.12.

16,0

-

V.29.

21,8

26

21

III.19.

16,3

-

VI.12.

22,1

29

14

III.26.

21,3

141

VI.26.

21,4

16

17

IV.2.

21,2

362

VII.3.

22,1

14

18

IV.9.

21,2

556

VII.17.

22,1

18

20

IV.16.

21,2

593

VII.31.

21,9

19

25

IV.23.

21,4

603

VIII.14.

22,0

19

24

IV.30.

21,7

502

VIII.21.

22,1

22

25

V.7.

21,7

453

IX.4.

22,0

32

21

V.14.

21,3

591

IX.17.

22,1

40

32

3. ábra. Él hely-rekonstrukció a langyos forráságban felsorolt egyedszámadatokból nem következtethetünk a szaporodási ciklusokra, ugyanis jóval 2010 októbere el tt is találkoztunk igen fiatal egyedekkel a köveken, melyekr l nem tudható, hogy „túlél k”-e, avagy már a megindult szaporodás els egyedei. Ilyen irányú vizsgálatainkat továbbra is folytatjuk. A korábban elvégzett, meghatározott területegységre (25×25 cm) vonatkozó optimális egyedszámadatok alapján arra következtettünk, hogy a kövek felülete már a telítettség közelében lehet. A kimosódás által megtisztuló felületek nem tartottak lépést a tömeges szaporodással, ezért a populáció további növekedését szem el tt tartva, a kövek körül s r kavicságyat terítettünk szét, ahol a területfoglalás szépen meg is indult (3–4. ábra). Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

kedését. A többszöri kontroll során azt tapasztaltuk, hogy míg az azonos h mérséklet szakaszból áttelepített egyedek igen passzívan viselkedtek, addig a magasabb vízh mérséklet mér helyr l származó egyedek határozottan aktív mozgásba kezdtek, de a kijelölt vizsgálati helyszínt nem hagyták el. Megfigyeléseink alapján a 4. mér hely vízh mérsékletét már jelent sen befolyásolja a leveg h mérsékletének évszakos változása, vagyis nyáron a langyos forráság (20–21 °C), télen a hideg forráság (16–17 °C) h mérsékleti tartományai dominálnak. A már említett közvetlen h mérsékletváltozás hatásaival szemben, itt semmilyen pánikszer helyváltoztatást nem véltünk felfedezni a populáció itt él egyedein. Ebb l arra következtetünk, hogy a lassú,

fúrással kezdtük meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a 220 cm-ig mélyített fúrás mélyebb szintjein (-180 cm – 7. szint) is megtalálható a csiga, vagyis a lel helyen az ilyen jelleg vizsgálatok folytatása mindenképpen célszer .

Összegzés A Kácsi-forrásterület langyos viz forrásága, illetve a Kácsi-patak a Theodoxus prevostianus számára több ezer éve kedvez és ideális élettér. A tömeges megjelenés és az aktív szaporodás jellemzi a faj itt él egyedeit. A populáció stabilitását nagymértékben befolyásolják a helyi éghajla-

459

ZOOLÓGIA 2. táblázat. A fekete bödöncsiga benépesülési intenzitása mesterséges felületen 1. mérőh. o db C

2. mérőh. o db C

3. mérőh. o db C

4. mérőh. o db C

2006. II. 5.

-

21,2

-

15,3

-

20,1

-

16,3

2006. II. 12.

1

21,3

-

15,2

15

20,0

9

16,1

2006. II. 19.

19

21,3

-

15,4

41

20,1

25

16,3

2006. II. 26.

64

21,4

-

15,3

97

19,9

51

15,9

2006. III. 5.

346

21,3

-

15,3

132

19,7

178

16,3

2006. III. 12.

-

16,0

-

15,7

-

15,9

2

14,2

2006. III. 19.

-

16,3

-

15,4

-

16,0

1

14,8

2006. III. 26.

141

21,3

-

15,2

84

19,5

132

16,5

2006. IV. 2.

362

21,2

-

14,7

167

19,8

208

16,9

2006. IV. 9.

556

21,2

-

15,3

223

19,7

389

17,6

2006. IV. 16.

593

21,2

-

16,8

217

19,9

366

18,5

2006. IV. 23.

603

21,4

-

15,2

251

20,1

402

18,5

2006. IV. 30.

502

21,7

-

15,3

222

19,7

381

18,6

2006. V. 7.

453

21,7

-

15,1

280

20,1

375

19,6

2006. V. 14.

591

21,3

2

15,1

284

18,9

417

18,6

átlag vízhő.

20,7

15,4

19,3

17,0

biosztratigráfiai vizsgálata az Eger-völgyében.– Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 8: 31-34. [4]. F köh, L. (1996): Kvartermalakológiai vizsgálatok a Mátra és a Bükk déli el terében. – Malakológiai Tájékoztató, 15: 29-40 [5]. Krolopp, E. (1985): Az egri édesvízi mészk rétegsor pleisztocén Mollusca-faunája. – Malakológiai Tájékoztató, 5: 5-8 [6]. Lukács, D. (1959): A Bükk-hegységi langyosvizek állatainak ökológiai viszonyai (Kácsfürd vizeinek rheobiológiai vizsgálata). – Akadémiai mf., pp. 125-126. [7]. Ötvös, S. & Varga, J. (2011): Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi él helyen.Malakológiai Tájékoztató, Malacological Newsletter 29: 41-49. [8]. Varga, J., Varga, A., Ötvös, S. & F köh, L. (2006): A Kácsi-források és a Kácsi-patak csigafaunájának újra vizsgálata.- Acta Academiae Paedagogicae Agriensis / Sectio Biologiae, Nova Series Tom. XXXIII., Eger, pp. 117-124. [9]. Varga, J., Ötvös, S. & F köh, L. (2007): Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 kácsi lel helyei. Malakológiai Tájékoztató, Malacological Newsletter 25: 95-101.

3. táblázat. A Theodoxus prevostianus visszatelepülési folyamata egyedszámok alapján

4. ábra. Szaporulat utáni egyeds r ség ti és domborzati tényez k szerencsétlen egymásra épül hatásai. Az eredmények tükrében kijelenthet , hogy a két vizsgálati ciklus között jelent s egyedszámcsökkenés volt megállapítható, ami nem folyamatos tendencia, hanem egyszeri hatás következménye. Ezek alapján 2010 és 2011 között a faj mind a langyos forráságban, mind a Kácsi-patak további szakaszain csak korlátozott élettérrel rendelkezett/ rendelkezik. A megkezdett ideális él helyrekonstrukciós vizsgálatoknak köszönhet en, a populáció mérete emelked tendenciát mutat. A teljes visszatelepülés feltétele azonban, a lerakódott nagymennyiség iszapos hordalék miel bbi kimosódása, amely a forráságak eltér vízhozama és áramlási viszonyainak köszönhet en jelenleg igen lassú folyamat. ó

460

Irodalom

A db

B db

C db

D db

összesen db

2010. VI. 12.

-

-

-

-

-

2010. VI. 26.

59

19

48

21

147

2010. VII. 3.

86

33

47

37

203

2010. VII. 17.

89

39

65

49

242

2010. VII. 31.

58

45

83

25

211

2010. VIII. 21.

40

23

28

24

115

2010. IX. 4.

24

16

66

47

153

2010. IX. 17.

18

16

53

33

120

2010. X. 2.

209

92

275

268

844

2010. X. 30.

318

35

456

785

1594

2010. XI. 27.

698

201

1026

1121

3046

[1]. Fehér, Z., Varga, A., 2010. XII. 29. 815 468 901 993 3177 Deli, T., Domokos, T., Szabó, K., Bozsó, M. 2011. I. 24. 826 637 960 1083 3506 & Pénzes, Zs. (2007): 2011. II. 23. 1075 753 1121 1106 4055 Filogenetikai vizsgálatok védett puhatest eken. In: Forró, L. (szerk.): A Kárpát-medence [10]. Vásárhelyi, I. (1957): Két relictum csigáról. állatvilágának kialakulása: A Kárpát-medence Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei, állattani értékei és faunájának kialakulása.- Bu4. köt., pp. 47-48. dapest, Magyar Természettudományi Múzeum, pp. 183-200. Köszönetnyilvánítás [2]. Fehér, Z., Majoros, G., Ötvös, S. & SólyA szerz k ezúton mondanak köszönetet Végh mos, P. (2011): Proposed re-introduction of Lászlónak, a terület jelenlegi tulajdonosának, the endangered black nerite (Theodoxus illetve Kács község önkormányzatának, hogy a prevostianus, Mollusca, Neritidae) in Hungary.felmérés ideje alatt lehet vé tették, hogy a terüTentacle 19., pp. 36-39. leten zavartalanul végezhessük vizsgálatainkat. [3]. F köh, L. (1983): Negyedkori üledékek

Természet Világa 2013. október

MATOS LAJOS ROVATA

Orvosszemmel ÚJ SZER A H HULLÁMOK KEZELÉSÉRE Az el rehaladottabb korú, de gyakorta még a fiatalabb hölgyek életét is megkeserítik a h hullámok. A nemzetközi statisztikák szerint a változó korban a n k 75%-a szenved ett l átlagosan 5 évig, de olykor annál is tovább. Nem véletlen, hogy temérdek gyógymódot, patikaszert javasoltak és használnak ennek kezelésére. A leghatásosabb a hormonterápia: vagy ösztrogén hormon, vagy ösztrogén és progesztin kombinációja. A hormonkezelés a nemrég megjelent metaanalízis szerint 24 vizsgálatban 3329 résztvev nél 75,3%-ban csökkentette a h hullámok gyakoriságát, és a tünetek súlyossága is 87%-kal mérsékl dött. A hormonok alkalmazásánál azonban súlyos mellékhatások – eml rák, agyi katasztrófa – kockázatával kell számolni, ezért a szakemberek többsége ma már nem ajánlja ezt a megoldást. Az amerikai gyógyszerhatóság, a Food and Drug Administration (FDA) most új kezelési lehet ség használatát engedélyezte: az els , nem hormonális eredet készítményt a menopauza okozta h hullámok kínjainak csökkentésére. Az eddig nagy adagban, súlyos depressziós tünetek, pánik szindróma, kényszeres rosszullétek kezelésére engedélyezett antidepresszáns paroxetin nálunk is több néven forgalomban van. Az FDA tanácsadó testülete két kett s vak, véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálat eredményei alapján szavazta meg a gyógyszer ilyen indikációban történ használatának engedélyezését. A vizsgálatokban összesen 1175, menopauza miatt h hullámokra panaszkodó hölgyet tanulmányoztak. Az egyik munkacsoport 12 hétig, a másik 24 hétig adta a paroxetint esti bevétellel, 7,5 mg adagban. Vizsgálati alany az lehetett, aki naponta legalább hét-nyolc h hullámot tapasztalt, vagy heti 50–60 ilyen rosszullétet panaszolt. Az itt alkalmazott paroxetin dózisa lényegesen kisebb volt, mint a pszichiátriában, a súlyos depressziós kórképekben használt adag, de az FDA így is ragaszkodik ahhoz, hogy a gyógyszer alkalmazási el iratában olvasható figyelmeztetések továbbra is olvashatók legyenek. A készítmény szelektíven gátolja a szerotonin visszavételét a szinaptikus résekb l a preszinaptikus idegvégz désekbe. Ennek eredménye, hogy a szinaptikus résekben a szerotoninszint megemelkedik. A neuropszichiáterek föltételezése szerint ez seTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

gít azoknak az idegsejteknek az aktiválásában, amelyek a depresszió következtében deaktiválódtak, így a depresszió csökken. E szerek adása esetén viszont, f leg tizenéves korban, fokozott öngyilkossági hajlamot észleltek, ezen kívül vérzékenység, vérnyomás-emelkedés és szapora szívverés is el fordulhat. Az FDA nyilvánosságra hozott információs anyaga közli, hogy az engedélyezés annak köszönhet , hogy a paroxetin alkalmazott adagja a placebóhoz képest szignifikánsan csökkentette a h hullámok el fordulását. Négy hét után az aktív szer hatására a h hullámok heti gyakorisága 28,9%-kal csökkent, a placebo effektusa 19,0% volt. Mellékhatásként orr- és garatgyulladás, fejfájás, szédülés fordult el . Egyel re nem tudni, hogyan fejti ki a paroxetin a h hullámokat csökkent hatását. A TEA ÉS A KÁVÉ JÓTÉKONY HATÁSAI Yoshihiro Kokubo vezeti a Japán Országos Cerebro- és Kardiovaszkuláris Központ munkacsoportját, melynek vizsgálatáról a Stroke legújabb száma számolt be. A tanulmányban 83 269 japán feln tt egészségügyi állapotának alakulásáról számoltak be, akiknek teázási és

kávézási szokásait átlagosan 13 éven keresztül követték. Azt tapasztalták, hogy azok kerültek a legritkábban szélütés miatt kórházba vagy haltak meg agyi katasztrófa következtében, akik sok zöld teát vagy feketekávét ittak. A vizsgálati alanyok 45–74 évesek voltak, ugyanannyi férfi és n vett részt a vizsgálatban, és gondos el zetes sz réssel kizártak minden kimutatható rosszindulatú daganatot vagy szív- és érrendszeri betegséget. A megfigyelés 13 esztendeje alatt a kutatók a vizsgálat résztvev inek minden betegségére, kórházi felvételére vonatkozó adatot folyamatosan dokumentáltak. Azok, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, 20%-kal ritkábban szenvedtek

agyi katasztrófát, mint azok, akik csak ritkán kávéztak. Akik minden nap 2–3 csésze zöld teát fogyasztottak, azoknak a szélütéskockázata 14%-kal csökkent, azoknál pedig, akik legalább négyszer teáztak naponta, ez a kedvez hatás 20%-ban érvényesült. A vizsgálati alanyok azon csoportjában, ahol minden nap megittak egy csésze kávét vagy két teát, az agyvérzés esélye 32%kal volt kisebb, mint abban a csoportban, amelynek tagjai akár kávét, akár teát csak ritkán fogyasztottak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szélütés eseteinek átlagosan 13%-a agyvérzés. Arra is rámutattak, hogy a zöld teát kedvel k a nem teázókhoz képest többet mozognak. Nem világos, hogy a zöld tea milyen módon csökkenti a szélütés kockázatát. A japán munkacsoport szerint a teában lév katechineknek lehet ilyen véd hatásuk. Ezek erélyes gyulladáscsökkent k, növelik a vérplazma antioxidáns kapacitását, és antitrombogén tulajdonságú molekulák. A kávé klorogénsavat tartalmaz, és már korábbi vizsgálatok jelezték, hogy ez csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét. A japán tanulmány megjelenésével szinte egy id ben tartották Milánóban az European Society of Hypertension (ESH) 2013-as kongresszusát. Itt az egyik referáló Bruno Pannier volt, aki ismertette 2001 és 2011 közötti vizsgálatuk eredményeit. A munkacsoport 176 437 16–95 éves francia vizsgálati alany vérnyomásának alakulását és tea-, kávéfogyasztásának adatait ismertette. A résztvev ket három csoportba osztották: az els csoportba tartozók sem kávét, sem teát nem ittak, a második csoport tagjai egy–négy ilyen italt fogyasztottak naponta, a harmadik csoportba kerültek azok, akik naponta négynél is több kávétteát ittak. A férfiak f leg kávéztak, a hölgyek inkább teát fogyasztottak. A több kávé több cigarettával, magasabb koleszterinszinttel, nagyobb stressz- és depressziós indexszel járt együtt. Az utóbbi mutatók a teakedvel knél is így alakultak. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás dózisfügg módon csökkent tea és kávé hatására. A tea-kávé adagjának emelése átlagosan 1 Hgmm-rel kifejezettebb tenziócsökkenést okozott. Pannier profeszszor a megbeszélésben kifejtette, hogy nem tapasztaltak különbséget a zöld tea, a fekete tea és a gyógynövénytea hatása között. Forrás: Weborvos

461

TERMÉSZETVÉDELEM

KALOTÁS ZSOLT

Láperd az atomer m árnyékában Dunaszentgyörgyi-láperd növényvilágát Farkas Sándor jóvoltából már megismerhettük a Természet Világa 2006. évi novemberi számából. Az írás megjelenésekor a láperd még nem állt természetvédelmi oltalom alatt, az országos védelmi státuszt a terület csak hat évvel kés bb, 2012-ben nyerte el. A Dunaszentgyörgyi-láperd Természetvédelmi Terület a Tolnai-Sárköz legészakibb csücskében található a Paksi Atomer m déli szomszédságában, az er m t l alig néhány száz méterre. Ezen a csupán 332 hektár nagyságú, a mez gazdasági környezetben szigetként fennmaradt egykori ártéri területen a Duna szabályozása el tt, a XVII–XVIII. század fordulóján még egy vagy több lef z dött holtág és morotvató lehetett, amit a folyó áradásai rendszeresen feltöltöttek. Ennek a vadvízi mocsárvilágnak a végét a Duna gátak közé szorítása jelentette, a folyótól elvágott ártér kiszáradt, és csupán a mélyebb fekvés részeken maradt fenn az egykori vízi világot idéz vegetáció és az árterekre jellemz állatvilág. A Duna a jelenlegi védett területt l

A

szárazódása azonban oda vezetett, hogy gyakorlatilag megsz nt a vízutánpótlás a homokvidékr l, a Csámpai-patak kiszáradt, és a láperd hosszú évekig szárazon állt. Ezen az állapoton a Csámpai-csatorna létesítése hozott lényeges változást, amelyen a Paksi Atomer m b l származó, a Dunából kiemelt h t víz egy részét a Faddi Holt-Dunába vezették. A Dunaszentgyörgyi-láperd n keresztülfolyó Csámpai-csatornából a talajfelszín alatt átszivárgó víz, valamint a zsilipeken keresztül az erd be beengedett éltet víz hatására a terület újjáéledt, és a sok vizes él helyet kedvel állatfaj visszatért. A védett terület átfogó zoológiai feltárására a források hiánya miatt a mai napig nem került sor. Még a védettséget el készít szakmai anyag is csupán az itt él vagy id szakonként el forduló gerinces állatfajokra tudott hivatkozni, mivel e fajokról csupán alkalmi megfigyelések álltak rendelkezésre. Az elmúlt évben a Paksi Atomer m felkérésére rendszeresen látogattam a védett területet, és számtalan érdekes, gyakran megle-

A pézsmacincér a nevét jellegzetes fanyar, pézsmaszer illatáról nyerte (A szerz felvételei) 12–14 km távolságra került, és a vízutánpótlást ezt követ en már csak a környez területeken összefolyó csapadékvizek biztosították. A Dunaszentgyörgyi-láperd északnyugatról Csámpánál, pár méteres letöréssel már közvetlenül a Dél-Mez földhöz tartozó Tengelici-homokvidékkel érintkezik. A hajdan szebb napokat látott Csámpai-patak volt az a vízfolyás, amely id szakosan vízzel látta el a vidéket. A dél-mez földi területek általános

462

A védett területet vizes, és az alkalmilag vízhatás alatt álló él helyek, égerláperd k, szürkenyaras foltokkal vegyes f zláperd k, rekettyefüzes nádasok, sásláprétek, csatornaparti magaskórósok, nyárfacsoportokkal tarkított botolófüzes kaszálók, apró kiszáradó kékperjés láprétek és galagonyás-kökényes cserjések egymásba átmen mozaikossága jellemzi, amelyek közé árkokkal és erd sávokkal, fasorokkal szegett szántóföldcsíkok ékel dnek. Ez az él helyi diverzitás már eleve el rejelzi az állatvilág sokféleségét, a viszonylagosan apró természetes él helynagyság viszont sajnos magában hordozza a sérülékenységet is. A hazánkban általánosan elterjedt éti csiga (Helix pomatia) mellett a nyári es k után további két védett puhatest vel találkozhatunk a puhafás erd k aljnövényzetében: a ligeti csigával (Caepae nemoralis) és a nagyon változékony héjmintázatú kerti csigával (Caepae hortensis). A vízborította rekettyef zes mocsárréteken mindkét védett vidrapókfajunk, a parti vidrapók (Dolomedes plantarius) és a szegé-

A szivárványos öklék ikráikat tavi kagylókba juttatják, a kikelt ivadékok egy ideig a kagylók védelmében fejl dnek

petésszámba men megfigyelést tettem. Sikerült összeírni a védett terület természetvédelmi értékét jelent állatvilágát is. Az adatok a terület fajgazdagságáról tanúskodnak. Védett állatfajaink közül 3 puhatest , 3 pók-, 3 egyenesszárnyú-, 1 fogólábú-, 2 szitaköt -, 21 lepke-, 12 bogár-, 2 hal-, 11 kétélt -, 6 hüll -, 92 madár-, 29 eml sfaj el fordulása bizonyosodott be, és ha a szisztematikus vizsgálatok elkezd dnek, a lista még tovább b vülhet.

lyes vidrapók (D. fimbriatus) is megfigyelhet , amint a vízre boruló levelek szélén meghúzódva lesnek zsákmányukra. A nádasok szegélyében érdemes keresni az ugyancsak védett nádi állaspókot (Tetragnatha striata). Kerek hálójának közelében a pók a nádszálhoz simulva szinte beleolvad a környezetébe. A védett terület egyenesszárnyú faunája még teljesen feltáratlan. A Tengelici-homokvidék szoknyájának is nevezhet csámpai határ Természet Világa 2013. október

TERMÉSZETVÉDELEM nyugati részén lev fészkes virágzatokból nektárt szívogat. A véapró homoki gyepen dett terület három védett pillangófajunk tenyár végén rendszenyész helye. A farkasalmalepkék (Zerynthia resen megfigyelhepolyxena) helyhez kötöttek, és májusban mint k a nagy termet , dig a csatornapartokon nagyobb csoportokban bizarr fejformájú siterm farkasalmához (Aristolochia clematitis) sakos sáskák (Acrida vonzódnak. A fecskefarkú lepke (Papilio ungarica), amint lémachaon) hernyói a lápréteken nagy számpéseink el l tért öleban növ pasztinákon (Pastinaca sativa), a l ugrással kombinált kardoslepke- (Iphiclides podalirius) hernyók szárnyalással menepedig az itt igen gyakori kökényen (Prunus külnek. A d l utak spinosa) és galagonya-fajokon (Crataegus menti magaskórós sp.) fejl dnek, de az imágók nagy területeket növényzetben minderepülnek be, hogy nektárterm virágokat tanütt nagy számban él láljanak. A közelmúltban védetté nyilvánított a ragadozó életmódot málna-gyöngyházlepkének (Brenthis daphne) folytató zöld lomb- A rekettyefüzekkel tarkított mocsárréten májustól hallhatjuk is igen er s populációja él a védett terület puszöcske (Tettigonia a berki tücsökmadár jellegzetes monoton énekét hafaligeteiben. viridissima), és heAz éjjeli lepkék lyenként az igazán közül az eredeti él dekoratív málnaszöcskét (Barbitistes serricahelyein, a lápréteuda) is megpillanthatjuk. ken is ritkává vált A Csámpai-csatorna állandó nyílt vízvédett galajszender felülete felett tavasztól kés szig szitakö(Hyles galii) el fort k jár röznek vagy rzik territóriumukat. dulásának van külöA leggyakrabban látható fajok a laposhasú nös jelent sége. acsa (Libellula depressa), a kék és a fehér A Dunaszentgyörpásztor (Orthetrum coerulescens, O. albisgyi-láperd része a tylum), a közönséges és az alföldi szitaköhazai Natura 2000 t (Sympetrum vulgatum, S. sanguineum), a hálózatnak. Jelöl facsapongva repül gyönyör sávos szitaköjai között olyan Eut (Calopterys splendens), valamint a fürrópában veszélyezge és a kék légivadász (Erythromma najas, tetett bogárfajokat Ischnura elegans). A védett feketelábú szitais találunk, mint a köt (Gomphus vulgatissimus) és az ugyannagy szarvasbogár csak védelem alatt álló lápi acsa (Aeshna A Fels -rét botolófüzes kaszálója a védett terület talán (Lucanus cervus) isoceles) nem túl gyakori, de a nyílt vizekt l leghangulatosabb része és a nagy h scincér távolabbi területrészeken is felbukkanhat. (Cerambyx cerdo). A megfigyelt gerinctelenek közül a nappaA monofág farkasalmalepkéket Ezek a fajok azonban az id s tölgyek hiányáli lepkék azok, amelyek között a legnagyobb mindig a tápnövényük közelében lehet ban csak nagyon kis számban fordulnak el számban fordulnak el védett fajok. Legkimegfigyelni, a kopuláció is gyakran a a védett területen. Sokkal gyakoribb faj az emelked bb jelent ség közülük az endemifarkasalmán történik irizáló fémes fény pézsmacincér (Aromia kus fajként számon tartott fokozottan védett moschata), amelynek lárvái a f zfák törzsémagyar színjátszólepke (Apatura metis). Az ben fejl dnek. Általánosan elterjedt a diófaitt fellelt er s populációjának különlegessége, cincér (Megopis scabricornis) is, amelyek hogy ennek az állománynak az él helye a faj lárvái nemcsak a „varjak által ültetett diófákklasszikus él helyét l, a Duna-menti puhafás ban”, hanem f zekben és nyárfákban fejl dgalériaerd kt l meglehet sen távol esik, ezért nek ki. A kiszáradóban lev nyárasokban a feltételezhet , hogy nem újranépesedésr l, kéreg alatt találhatunk rá a védett skarlátbohanem valódi maradványpopulációról van gár (Cucujus cinnabarinus) lárváira és kés szó. A másik, természetvédelmi szemponttavasszal a cinóbervörös szín imágókra. Az ból különös jelent ség faj a szürkés hanÖreg-Brinyó id s égeresének védett rovarfagyaboglárka (Maculinea alcon), amelynek jára, az égerfa díszbogárra (Dicerca alni) a apró populációi a kiszáradó kékperjés láptavaszi hónapokban csak nagy szerencsével réteken nyíló kornistárnicshoz (Gentianana bukkanhatunk rá, mert a fák törzsén megpneumonanthe) ragaszkodnak, hiszen a n sbújó példányok szinte teljesen beleolvadnak tények kizárólag a tárnics virágaira rakják a kéregbe. petéiket, amelyekb l a kikel hernyókat a Az idei évben sikerült kimutatni a véhangyák fészkükbe szállítva nevelik fel. A dett területr l hazánk legnagyobb termet mocsárréteken itt még általánosan elterjedt a hártyásszárnyúját, az 5 cm nagyságot is elNyugat-Európa nagy részér l már kipusztult ér védett óriás t rösdarazsat (Megascolia nagy t zlepke (Lycaena dispar). Közeli rokomaculata). Ez a tiszteletet parancsoló küllena, a hazánkban az elmúlt évtizedekben nam darázs arról is nevezetes, hogy a szintén gyon megritkult kis t zlepke (L. thersamon) védett orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) a virágzó lápréteken figyelhet meg, amint a lárváját parazitálja. A fakérget keresztülszúrTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

463

TERMÉSZETVÉDELEM va anélkül tojja petéjét a bogár lárvájába, hogy látná azt. Ezt a tulajdonságát még a viselkedéskutatók sem tudják megmagyarázni. A petéb l kikel darázslárva a pajor él szöveteib l táplálkozva fejl dik ki, bábozódik be, és áttelelve a következ évben válik imágóvá. A parazitáltság ellenére is úgy t nik azonban, hogy a Dunaszentgyörgyiláperd ben nagyon nagy állománya él az orrszarvúbogárnak, hiszen a védett terület határához közeli benzinkútnál júniusban minden éjjel tucatszámra lehet látni a lámpák fényeire repül „orrszarvúakat”. A védett területet átszel Csámpai-csatornában meglehet sen sokféle halfaj fordul el . Nagy részük a Dunából kiemelt vízzel került ide, de nem zárható ki, hogy a FaddiHoltág vizéb l is több shonos és behurcolt, de már meghonosodott faj felúszott és megtelepedett a csatorna vizében. A meglehet sen zavart vízi él helynek számító vízfolyásban azonban két védett halfaj is el fordul. A réticsík (Misgurnus fossilis) talán még a rég-

s t a csatorna vizében olykor az apró halakra vadászó kockás siklót (N. tessalata) is megpillanthatjuk. A nedves réteken és a csatorna töltésein állandó lakó a fürge gyík (Lacerta agilis), de nagyobb termet rokonát, a zöld gyíkot (L. viridis) csak a terület északi szárazabb, homokos talajú részein van esélyünk megtalálni. Egyetlen shonos tekn sfajunknak, a mocsári tekn snek (Emys orbicularis) kifejezetten er s populációja él a Csámpaicsatornában. Az alkalmi horgászok igen gyakran halak helyett a csalira ráharapó tekn söket fogják ki. Ha a csatornaparton óvatosan közlekedünk, láthatjuk is ezeket az egyébként félénk páncélos hüll ket, ahogyan a parton, vízközelben sütkéreznek. A terület madárvilága a Duna árterét idézi, azonban annál még gazdagabb is, lévén, hogy a szegélyekben és a szárazulatokon már nem csak a vizes él helyet el nyben részesít fajok fordulnak el . És ugyan a Dunaszentgyörgyiláperd aprócska területnek számít, az él helyek mozaikossága, természetessége és zavartalansága miatt több fokozottan védett madárfajnak is otthont képes nyújtani. Az egyik id s égererd ben évek óta sikeresen költ a fekete gólya (Ciconia nigra), és a fás legel n kihelyezett m fészekben a kerecsensólyom (Falco cherrug) is megtelepedett. Az atomer m mellett, a védett területen kívül es egykori vízfolyás medrében kialaA mocsári tekn sök gyakran napoznak a vízbe d lt fatörzseken, kult erd sáv egy óriási nyárfáján a rétisas ahonnan veszély esetén azonnal a vízbe menekülhetnek (Haliaeetus albicilla) múltból maradt vissza, míg a vízben nagy is fészket rakott, és halzsákmányát jórészt rajokban megfigyelhet szivárványos ökle az er m horgásztavain szerzi meg. Hazánk (Rhodeus sericeus) minden bizonnyal a Du- egyik legritkább ragadozó madara a fokozotnából kerülhetett a csatorna vizébe. tan védett vörös kánya (Milvus milvus), amely Az alacsonyabban fekv részeken tél vé- vélhet en egy dunai sziget erdejében fészkel, gén, a hóolvadások után belvízfoltok alaszt l tavaszig rendszeresen rjáratozik a lápkulnak ki. Ezek a könnyen meleged , se- erd ben és annak közvetlen közelében, ami kély vizek kiváló szaporodó helyei a kétél- reményt ad arra, hogy egyszer talán fészket t eknek. Az erdei békák (Rana dalmatina) is fog itt építeni. A Fels -rét botolófüzes kaés a barna varangyok (Bufo bufo) inkább az szálóján nedves években a fokozottan védett erdei környezetben kialakult vízállásokat, haris (Crex crex) költésére lehet számítani. A a vöröshasú unkák (Bombina bombina), a réti tücsökmadárnak (Locustella naevia) is ez kecskebéka fajkomplexhez tartozó (Rana az él hely jelenti a fészkel területét. Közeesculenta agg.) zöld vízibékák pedig inkább li rokona, a berki tücsökmadár (L. fluviatilis) a nyíltabb mocsári környezetet választják. zsezsegésszer énekét pedig a rekettyefüzes A farkos kétélt eknek két faja is el for- sásláprétekr l hallani. Az öreg nyárasok, füdul a védett területen. A dunai tarajosg te zesek és égeresek karakterfaja a fekete har(Triturus dobrogicus) és a pettyes g te kály (Dryocopus martius) szinte egész évben (Triturus vulgaris) szinte minden típusú fel- hallatja messze hangzó, nyávogásszer és színi vízben megtalálható. pirreg hangját. Meglep módon, egy nálunk Mint minden hazai síkvidéki vizes él he- síkvidékeken igazán nem jellemz harkálylyen, itt is gyakori a vízisikló (Natrix natrix), faj, a közép fakopáncs (Dendrocopos medius)

464

is költ az Öreg-Brinyó égeresében. A harkályok által „megmunkált” fák odvaiban nagy számban fészkelnek az odúlakó cinegefajok (Parus sp.) és a csuszkák (Sitta europaea). A kid lt öreg fák gyökérzete közé építi fészkét az ökörszem (Troglodytes troglodytes) és a vörösbegy (Erithacus rubecula). A nagy kócsagok (Egretta alba), szürke gémek (Ardea cinerea) és bakcsók (Nyctycorax nyctycorax) nem fészkelnek a védett láperd ben, mégis gyakran lehet látni halászó példányaikat, kisebb csoportjaikat a Csámpai-csatorna mentén, ahol a repül drágak nek nevezett jégmadár (Alcedo atthis) is rendszeresen megjelenik. A Dunaszentgyörgyi-láperd a TolnaiSárköz talán utolsó természetes állapotban fennmaradt része, és éppen ezért nagyon lényeges mozaikja a hazai zöld folyosó hálózatnak. Ennek egyik bizonysága az, hogy a terület fontos átvonuló- és pihen helye a nádiposzátáknak, rigóknak, poszátáknak, füzikéknek, billeget knek és fecskéknek, de sok más délre költöz énekesmadárnak is. Az odvasodó fák nappalozó- és ell helyeket jelentenek a denevéreknek, az él hely rovarvilága pedig a táplálékb séget biztosítja. A láperd denevérfaunájának felmérése még várat magára, de a Natura 2000 terület jelöl fajai alapján tudjuk, hogy olyan ritka és fokozottan védett fajok élnek itt, mint a közönséges- és a nagyfül denevér (Myotis myotis, M. bechsteini) vagy a piszedenevér (Barbastella barbastellus). Az országosan túltartott nagyvadállomány itt is komoly gondokat okoz. A Dunaszentgyörgyi-láperd ember által járhatatlan ingoványos s r ségeiben a vad tényleges nyugalomban pihen nappal, és csak éjszaka váltanak ki a környez mez gazdasági területekre táplálkozni, amikor a vadászati lehet ségek már korlátozottak. Bár a helyi vadásztársaságok mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék a túlszaporodott gímszarvas- és vaddisznóállományt, fél , hogy a jelenleg folyó intenzív vadászati gyakorlat is csak a sok gondot okozó nagyvadállomány szinten tartásához elegend . A láperd csúcsragadozója a pár évtizede a Kárpát-medencébe visszatelepedett aranysakál (Canis aureus), amely szintén éjszaka aktív. Hihetetlenül rejtett életet él, jelenlétét gyakran csak a puha talajon hagyott jellegzetes nyomai árulják el. A védett terület természetszer állapotának fenntartása nem könny feladat a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a láperd természetvédelmi kezel jének. Kiemeltem fontos a terület kiszáradásának megakadályozása. A Paksi Atomer m nek a folyamatos vízutánpótlás biztosításában meghatározó szerepe lehet. Hosszú távon az inváziós növényfajok visszaszorítása, a rétek rehabilitációja és az idegenhonos fafajokból álló erd foltok shonos fafajokra cserélése lehet a záloga a különleges állatvilág meg rzésének. ü Természet Világa 2013. október

HÍREK – ESEMÉNYEK – ÉRDEKESSÉGEK TITOKZATOS ÉGI RÁDIÓJELEK Csillagászok nemzetközi csoportja négy roppant nagy energiájú és rendkívül rövid kozmikus rádióvillanást észlelt. Ausztráliában, a 64 méteres Parkes rádiótávcs vel vizsgálódtak, a „nagy id beli felbontású univerzum” projekt keretében pulzárokat és más rádiójeleket kerestek. Az antennát a Tejútrendszer f síkjától távolabbi égterületre irányítva bukkantak a négy különös felvillanásra. A gyors rádióvillanásoknak (fast radio bursts, FBB) elnevezett jelenség jellegzetessége, hogy a nagyobb frekvenciájú jel hamarabb, az alacsonyabb frekvenciájú kés bb érkezik, ami a jel jellegzetes alakú torzulását okozza. (A jelenség oka, hogy az alacsonyabb frekvenciájú hullámok er sebben lépnek kölcsönhatásba a galaxisok közötti térben vagy akár a Tejútrendszeren belül az útjukba kerül elektronokkal.) A jelalak torzulásából kikövetkeztethet , hogy a jelek jóval a Tejútrendszeren kívülr l érkeztek, a kutatók becslése szerint a források távolsága 5,5–10 milliárd fényév között lehet. A néhány ezredmásodpercig tartó jel energiája 1037–1039 joule, ami százmilliárd–tízbilliószor annyi, mint a Nap egy teljes másodperc alatt kisugárzott energiája. Vagyis a forrás néhány ezredmásodperc alatt annyi energiát sugároz ki, mint a Nap tízezer év alatt. A Parkes rádiótávcs vel végzett mérés id tartamát és a vizsgált égterület nagyságát figyelembe véve a kutatók becslése szerint a teljes égbolton naponta akár 10 000 ilyen rádióvillanás is megfigyelhet lenne. Mibenlétükr l egyel re a leghalványabb elképzelésük sincs a csillagászoknak. (www.skyandtelescope.com, 2013. július 4.) VASMETEORITBÓL GYÖNGY Igazi kozmikus ékszer: az ókori egyiptomi kézm vesek meteoritból származó vasat használtak gyöngy el állítására. Ennek során új, koruk legmodernebb vasmegmunkálási technikáját alkalmazták, ahogy azt egy ásatás során felfedezett több mint 5000 éves kilenc ékszerdarab elemzése mutatja. A vasöntést és olvasztást ugyanis csak 2000 évvel kés bb fejlesztették ki. Archeológusok az óegyiptomi ékszert már 1911-ben felfedezték egy egyiptomi falu melletti korai temet nél végzett ásatás során. A több mint 5000 éves kilenc, cs alakú gyöngyöt eredetileg arannyal és drágakövekkel együtt f zték láncra. Ez is bizonyítja, milyen értékes lehetett az ékszernek inkább egzotikusnak számító anyag. Megtalálása óta a gyöngyöket a Londoni Egyetem Geológiai Múzeumában rizték. Jó 100 évvel kés bb a múzeum munkatársai új módszerekkel alaposabban megvizsgálták a vasgyöngyöket, s megállapították, hogy nem földi eredet vasról van szó. Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

A vas eredetét aztán röntgenvizsgálattal állapították meg, melyhez a gyöngyöket neutron- és gammasugarakkal sugarazták és elemezték. Az elemzés során a vasmeteoritra jellemz összetételre, a nikkel, kobalt, foszfor és germánium magas koncentrációjára bukkantak, ami a vasércben csupán csekély mennyiségben jellemz , tehát a gyöngyöket vasmeteoritból készítették. A vizsgálat fon-

Régi gyöngyök vasmeteoritból (középen) tos eleme, hogy el ször tudták kimutatni a kobalt és germánium nyomelemeket a meteoritokra jellemz mennyiségben, és ezzel elegend bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy meteorvasról van szó. Még egy további különlegességr l is beszámolhattak a különleges ékszerekkel kapcsolatban: a gyöngyök különlegesnek számító cs alakját kovácsolással és tekercseléssel érték el. Valószín leg az anyagot többszörösen kalapálták, vagyis nem a k megmunkálás szokásos módszerét, a repesztést, fúrást alkalmazták, ahogy egyébként az ugyanabban a sírban talált többi gyöngynél történt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fémmunkások már a Krisztus el tti IV. században képesek voltak arra, hogy vastartalmú meteoritk zeteket megmunkáljanak. A meteoritk zetekre jellemz vas-nikkel-ötvezet sokkal keményebb és törékenyebb, mint az akkoriban többségében megmunkált réz. Az óegyiptomi kovácsoknak tehát ezek megmunkálásához olyan módszereket kellett kifejleszteniük, melyek kés bb a vaskorban is jellemez ek voltak. A vaskor persze csak 2000 évvel kés bb kezd dött, amikor Kr. e. 2500 körül a vasérc olvasztását feltalálták. Csak ett l kezdve válthatták fel fokozatosan a vasat az akkoriban leginkább használt fémek, a réz és a bronz. (www.science.de 2013. augusztus 20.) KANYON A GRÖNLANDI JÉG ALATT A NASA repül gépr l végzett radarmérései nyomán egy hatalmas, eddig ismeretlen kanyon képe bontakozott ki a grönlandi jégtakaró alatt. A képz dmény leginkább egy kanyargó folyóvölgyhöz hasonlít, legalább 750 km hosszú, némely helyen a mélysége eléri a 800 métert is, úgyhogy méreteiben vetekszik a Colorado Grandkanyonjával. Keletkezését arra az id re

teszik, amikor Grönlandot még nem borította jégtakaró. „Azt gondolhatjuk, hogy a Földet már teljesen feltérképeztük – mondja a kutatás egyik vezet je, Jonathan Bamber (Bristoli Egyetem) –, ám ezúttal is bebizonyosodott, hogy b ven maradt még felfedeznivaló.” A kutatók NASA-, továbbá angol és német légi radarfelvételeket tanulmányoztak, melyek évtizedek alatt gy ltek össze. Sok ezer kilométernyi repülésr l van szó, mely mind annak kiderítését szolgálja, milyen lehet Grönland domborzata a jég alatt. A legtöbb adatot a NASA IceBridge nev programja szolgáltatta, mely 2009 és 2012 között kutatta a sarkvidéki jeget, többek között olyan eszközökkel, melyek „átlátnak” a vastag jégen is, meg tudják mérni a jég vastagságát és az alatta lev alapk zet domborzatát is felderítik. E radarképek elemzése során fedezték fel a szokatlanul nagyméret , az alapk zetbe vágódott kanyont, mely a sziget közepe tájáról észak felé húzódik. Mérete ellenére rengeteg adat kielemzésére volt szükség ahhoz, hogy felt njön a kutatók szeme el tt. Úgy vélik, a kanyon igen fontos szerepet játszhat a jég alatti olvadékvizek szállításában Grönland belsejéb l a jégtakaró széléig, az óceánig. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kanyonban már a jégtakaró megjelenése, vagyis kb. 4 millió évvel ezel tt is jelent s mennyiség víz folyt. A felfedezés arra is rámutat, hogy milyen keveset tudhatunk a szárazföldi jégtakarók alatti világról. Az IceBridge-projekt 2014 márciusától folytatódik Grönlandon, szárazföldön és tengerszakaszok felett egyaránt újabb adatokat gy jtenek. (Science, 2013. augusztus 30.) FRISS VIZET IS KAP A SZAHARA Azokban az id kben (f ként a pleisztocén során), amikor a mai Szahara területe még jóval nedvesebb volt, mint napjainkban, igen sok víz szivárgott le a mélybe és megrekedt a víztartó k zetrétegekben. Ezek egyik legnagyobbika a núbiai homokk víztározó rendszer, mely mintegy 2 millió négyzetkilométerre terjed ki a Szahara keleti része alatt, Líbia, Egyiptom, Szudán és Csád területén. Ez a több száz méter vastag, 60 millió évnél is id sebb k zetösszlet becslések szerint 150 millió köbkilométernyi vizet foglal magában. A hatalmas víztartalékot akkor kezdték veszélyben érezni a szakemberek, amikor néhány évtizede megkezd dött a kiaknázásuk. E természetes víztározót használja Egyiptom a Nílustól távolabb épül sivatagi városainak ellátására, Líbiában pedig, melynek gyakorlatilag nincs felszíni édesvize, sok milliárd dolláros beruházással megépítették a „Nagy, Ember-alkotta Folyó”-t, mely cs hálózatokon keresztül látja el a mélyb l kiszivattyúzott vízzel a mediterrán partvidéket. 2006-ban kezd dött meg

465

HÍREK – ESEMÉNYEK – ÉRDEKESSÉGEK a felszín alatti vízkészletek felmérése. Többek közt azt akarták megtudni, pótlódnak-e újjal egyáltalán ezek az si vizek. Ehhez a deutérium és az O-18-as izotópok arányának megállapítása nyújtott segítséget. A vizsgálat elég kiábrándító eredményt hozott: a núbiai víztároló k zetek a modern id kben, vagyis az utóbbi néhány ezer évben egyáltalán nem pótlódtak új vizekkel, vagyis a tároló rétegek el bb-utóbb kiürülnek. Ezek alapján tehát fosszilis vizet használnak fel, mely egyszer ugyanúgy elfogy, mint a szén vagy az olaj. A legújabb, m holdas mérések alapján azonban kiderült, hogy a 2003–2010-es id szakban a szaharai mélységi vizek évente mintegy 1,4 köbkilométer vízzel pótlódnak. A „bevétel” ugyan csupán kb. 40 százaléka a kitermelt víznek, de nagy a valószín sége, hogy pl. Algéria és Tunézia területén fenntartható módon m ködik a vízkivétel. A méréseket a NASA és a német rkutatási hivatal által m ködtetett GRACE m holdról végzik, melynek m szerei gravitációs méréseket végeznek, és az adatokból kiszámítható az egyes felszín alatti víztározó rétegek aktuális vízkészlete és utánpótlódása. Sajnos az is kiderült, hogy a Szahara egyéb vidékein a friss víz utánpótlása messze nem elegend a vízkivétel pótlására. 1960 körül még csak évi 0,5 köbkilométer vizet hoztak a felszínre, ám ez a mennyiség 2010-re több mint az ötszörösére n tt. (Geophysical Research Letters, 2013. 40.) ZÖLDEBB LESZ A ZÖLD FÖLD Aki manapság lát grönlandi tájképet, elcsodálkozik, vajon miért nevezték el hajdani viking felfedez i zöld földnek ezt a nagyrészt jéggel borított szigetet. Nos, egyrészt azért, mert ahol meglátták a partjait, ott jégmentes vidék fogadta ket, másrészt, a viking hódítás korában Grönlandon a mainál enyhébb volt a klíma, s csak kés bb vált zordabbá. Minden jel arra mutat, hogy a jöv ben visszatérnek a hajdanihoz hasonló állapotok. A sarkvidéki területek (különösen az Arktisz, s benne Grönland) jóval gyorsabb ütemben melegszenek, mint a mérsékelt szélességeken fekv k. Mit jelent mindez Grönland számára? Kinézetre els sorban azt, hogy több lesz az erd . A szigeten jelenleg négy fafaj él és néhány nagyobb méret bokorféle, azok is csak kis területen, délen. Az Aarhus Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt elemezte, milyen növényfajok lesznek képesek megélni az enyhébb éghajlaton, ami 2100 körülre várható. Az elemezés szerint 44 észak-amerikai és európai fa- , illetve bokorfaj többsége meg fog élni Grönlandon is. Valójában már most is számos faj elboldogulna a szigeten, amit kísérletileg is bizonyítottak mesterséges megtelepítésükkel: ilyen a szibériai vörösfeny , a lucfeny , a csavartt j feny ,

466

amerikai rezg nyár. A század végére olyan kulcsfajok, mint az arktiszi törpenyír a legtöbb olyan grönlandi vidéken el fog terjedni, mely már jégmentes. Nem kis területr l van szó, 400 ezer négyzetkilométer, csaknem akkora, mint Svédország. A kutatók szerint Dél-Grönland és Kangerlussuaq környéke már most is alkalmas arra, hogy zöldebb legyen; a flóra el tt kínálkozó lehet ségek már most megfelelnek annak, ami a korábbi interglaciálisokban volt. 2100-ra Grönland nagy jégmentes térségeiben mindezt valóra is válhat. Az olyan t level erd k, amelyek ma Alaszkában és Dél-Kanadában n nek, vígan megélnek majd Grönland nagy részein is, pl. az ÉszakAmerikában nagyon gyakori Sitka-feny . Mindez új lehet ségeket kínál Grönland népessége számára. Már ma jól látható, hogy az emberek használják az erd ket, mindenütt, ahol el fordulnak. A változó vegetáció új lehet ségeket nyithat a vadászatban is. Az erd k és a bozót akadályozzák a talajeróziót és a vizek gyors lefolyását. Kérdés, miért nincsenek ma Grönlandon kiterjedtebb erd ségek, ha a körülmények máris megfelel ek. Ennek egyik oka, hogy a fák csak lassan terjeszkednek, nem utolsósorban Grönland elszigeteltsége miatt. Kutatások szerint nagyjából 2000 év szükséges ahhoz, hogy az erre alkalmas területeken megjelenjenek a Grönlandon már amúgy is honos fák, a kívülr l, pl. madarak és a szél közvetítésével behozott növényzet még lassabban terjed el. Mindemellett tartani kell bizonyos invazív növényfajok megjelenését l is, amelyek nem feltétlenül szolgálják Grönland új vegetációját. (Science Daily, 2013. augusztus 28.) HOGYAN HAT A SOK GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG A HÓLYAGRÁKRA Az University of Hawaii Cancer Center kutatója Son-Yi Park és munkatársai nemrégiben felfedezték, hogy a gyakori gyümölcsés zöldségfogyasztás hatására csökkenhet a n knél az invazív hólyagrák kockázata. Park és csoportja 18 585 id s embert l származó, 12,5 éven keresztül gy jtött adatot elemzett, közöttük 581 invazív hólyagrákos esetet diagnosztizáltak (152 n és 429 férfi). Eredményeik szerint, azoknál a n knél, akik a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget ették, a hólyagrák kockázata a legalacsonyabb volt. Pl. a legtöbb sárga-narancssárga zöldséget fogyasztók 52%-kal kisebb valószín séggel betegedtek meg hólyagrákban, mint a legkevesebb sárganarancssárga zöldséget fogyasztók. Az adatokból kiderült, hogy akik a legtöbb C, A és E vitamint vitték be szervezetükbe, a hólyagrákra a legkisebb volt az esélyük. A férfiaknál a napi zöldség- és gyümölcsfelvétel és az invazív hólyagrák között semmilyen össze-

függést nem találtak. A kutatók szerint a tanulmány alátámasztja a rákmegel zésben javasolt zöldség és gyümölcsfogyasztást. További vizsgálat szükséges annak tisztázására, hogy a fenti étrend és az alacsonyabb hólyagrák kockázat közötti összefüggés miért csak a n ket érinti. (sciencedaily.com, 2013. augusztus 13.) KORAI SZ RMEBUNDA Egy Kínában felfedezett korai seml s segítségével a paleontológusok betekinthettek az sökt l a modern eml sök felé vezet átmeneti evolúciós szakasz eddig ismeretlen részleteibe. A Bels -Mongóliában talált 160 millió éves Megaconus mammaliaformis a második ismert példány az eml sök kihalt seit magába foglaló Mammaliaformák között, amelynél a sz rtakaró egy része is fosszilizálódott. Az állatnak keratinból álló mérgez sarkantyú volt a sarkán, amelyhez hasonló a kacsacs r eml sök hímjeinél is el fordul.

A szárazföldön él , mókus méret állat mindenev táplálkozást folytatott. A zápfogain sorba rendez dött kúpok tették lehet vé a növények szétrágását, az elüls fogak nagyobb kúpjai pedig a rovarok és férgek elkapásához alkalmazkodtak. Az sem zárható ki, hogy kisebb gerinceseket is el tudott ejteni. A hátsó lábcsontok és az ujjak karmai az armadillóra emlékeztetnek. Ugyanakkor a hüll szer középfül még primitív tulajdonságokat mutat, hasonló bokacsontok pedig az eml sszer hüll knél fordulnak el . A Megaconus speciális tulajdonságai azt mutatják, hogy a mai eml sök sikeres alkalmazkodásainak egy részét már a nagyon korai sök is ismerték és használták. (Nature, 2013. augusztus 8). FÁRA MÁSZÓ

SEML SÖK

A mezozoikum legsikeresebb eml sei a gumósfogú Tuberculaták voltak. A rágcsálókhoz hasonlóan nagyon változatos ökológiai fülkékben voltak jelen (föld alatti, föld felszínén vagy a fák tetején él , ugráló, beásódó, vagy fára mászó fajok). A sok gumóval díszített fogaik tették lehet vé, hogy az egyik leghosszabb élet eml scsoportot alkották a földtörténet során. A Kíná-

Természet Világa 2013. október

HÍREK – ESEMÉNYEK – ÉRDEKESSÉGEK ban felfedezett 160 millió éves Rugosodon eurasiaticus maradványa segít megérteni, hogyan válhattak ezek uralkodó csoporttá a kréta id szakban. A rágcsálószer maradvány a legid sebb ismert Multituberculata családba tartozott. A csaknem teljes csontváz azt mutatja, hogy a kisméret patkányhoz hasonlító állatnak a fogazata a kisebb állatok elfogyasztása mellett a növények rágására is alkalmas volt. A forgó mozgásra képes bokacsontjai arra utalnak, hogy Rugosodon annak ellenére jól tudott fára mászni, hogy alapvet en a földön élt. A vegetáriánus étrend lehet sége és a fák koronaszintjében való mozgás fontos szerepet játszott abban, hogy a Multituberculaták uralkodó szerephez jussanak a kortársaikkal szemben. Ezzel minden bizonnyal el készítették a terepet a kés bb megjelen , és aztán szintén nagy evolúciós sikereket elér rágcsálók számára. (Science, 2013, augusztus 16.). A TENGER MÉLYÉNEK FELMELEGEDÉSE A légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése miatt létrejöv felmelegedés nemcsak a légkörre, hanem az óceánokra is hat. Az elmúlt 50 évben a globális klímarendszerbe bekerül meleg 90%-át az óceánok nyelték el, míg a többi a tengeri és a szárazföldi jég olvadására és a földfelszín valamint a légkör melegedésére fordítódott. A h mérséklet-növekedés azonban a tenger felszínén és az óceánok fels , nagyjából 700 méterig húzódó sávjában, a 2000-es években lelassult. Az újabb modellek és megfigyelések szerint az óceán mélye, különösen a 700 és 2000

m közötti réteg nyeli el a meleget. Az elmúlt évtizedben a felmelegedés 30%-a ebben a rétegben jelent meg, és ez jelent sen hozzájárult a felmelegedés irányának megváltozásához. Rendszeres, térben homogén óceán h mérsékleti adatok azonban csak 2003-tól állnak rendelkezésre (az Argo óceánmegfigyel rendszernek köszönhet en), és ez nehezíti a korábbi adaTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

tokkal való összehasonlítást. Balmaseda és munkatársai az óceáni adatokat egy újfajta megfigyelésen alapuló módszerrel újraelemezte, és tanulmányozta, hogy 1958tól 2009-ig hogyan változott a h tartalom. Az eredmények az általános melegedést bizonyították, melyet csak a vulkánkitörések miatti leh lési események szakítottak id legesen meg. A jelen s mérték 1997-1998-as El Niñónak is er s h t hatása volt. Az elmúlt évtizedekben az óceán mélye tovább melegedett, a fels 300 méteres rétegben viszont stabilizálódott a h mérséklet, az óceán egésze fokozódó mértékben melegedett. A min ségi melegedési mintázat akkor is fennmaradt, amikor az Argo-adatokat elhagyták. A szerz a megváltozott melegedési eloszlást a felszíni szelekben bekövetkezett változásoknak tulajdonítja, különösen a szubtrópusi forgószelek, passzátszelek er södésének. (Science, 2013, július 19.) ELEFÁNTCSONT ÉS ATOMBOMBATESZT Meglep en pozitív következményei vannak a múlt század 50–60-as éveiben végzett atombombateszteknek: az akkoriban nagy mennyiségben felszabadult radioaktív sugaraknak köszönhet en a kutatók ma meg tudják határozni, hogy egy adott elefántcsont legális eredet -e. Az elefántcsontban található szénizotópok aránya segítségével ugyanis viszonylag pontosan megállapítható, hogy az elefánt a nemzetközi vadászati tilalom bevezetése el tt vagy után pusztult-e el. S t a DNS-adatbank adataival való összehasonlítás az elefántcsont földrajzi származásának meghatározását is lehet vé teszi. Kifejlesztettek egy eszközt, amely lehet vé teszi az agyar vagy egy darab elefántcsont életkorának meghatározását. A kormányok és törvényvéd k költségei nem túl magasak, s segítségével csökkenthet lenne a vadorzás és az illegális kereskedelem. A csont életkorának meghatározásában az 1952–1962 között Nevadában és Szibériában végzett föld feletti nukleáris fegyvertesztek során felszabadult nagy mennyiség radioaktív anyag van a kutatók segítségére. A fegyvertesztek során ugyanis nagy mennyiség C14 szénizotóp keletkezett, amit növények és állatok újra felvettek, s így jutott sz rzetbe, körmökbe, de a fogakba, agyarakba is. Gyorsítótömegsprektometriával növényi vagy állati anyagban megállapítható a C12 és a radioaktív C14 szénizotóp aránya. Mivel a radioaktív izotóp mennyisége id vel csökken, és az agyarak rétegesen növekednek, a két anyag arányának változása az életkorra jellemz en alakul.

A két anyag aránya és az életkor közötti összefüggés meghatározásához számos, 1905 és 2008 között Kelet-Afrikában gy jtött – részben múzeumokból származó – minta vizsgálatát végezték el. Az elefántcsontminta között volt a 2006-ban Kenyában természetes módon elpusztult Anima nev elefántból, valamint egy Misha nev elefántból származó minta, melyet 2008ban egy amerikai állatkertben altattak el. Az összehasonlításhoz rendelkezésre álltak még majom- és elefántsz r, vízilófogak, valamint gazellaagancs. A légrégebbi, 1905–1953-ból származó mintákban alig volt található C14, mivel ezek a növények és állatok az atomkísérletek el tt pusztultak el. A teszt segítségével ezért a kísérletek el tti id b l származó elefántcsontról az alacsony C14-tartalom miatt biztosan megállapítható életkora. A módszer alkalmas arra, hogy az 1955 utáni id b l származó minta alapján egy évre pontosan meghatározza, mikor pusztult el az elefánt, amelyb l az elefántcsont származik. Csak a 2010–2013 között elpusztult állatoknál csökken a meghatározás pontossága. (www.wissenschaft-aktuell.de 2013. július 2.) DÉL-AMERIKAI ERSZÉNYESEK AUSZTRÁLIÁBAN Ausztrália északkeleti részén, Queensland területén bukkantak a paleontológusok olyan erszényesek maradványaira, amelyek eddig csak Dél-Amerikából voltak ismertek. A Tingamarra lel helyen talált 55 millió éves bokacsontok egy egérhez hasonló állathoz tartoztak, ami egykor Dél-Amerikában volt gyakori. Néhány fogmaradvány alapján egy eddig ismeretlen új fajt írtak le a kutatók (Archaeonothos henkgodhelpi), amihez hasonlókat eddig csak Dél-Amerikából és Észak-Afrikából ismertek. Ezek a fosszíliák kétségbe vonják azt az elméletet, mely szerint az erszényesek Gondwana szuperkontinens létezése során vándoroltak a mai Dél-Amerika irányából Ausztráliába. Mintegy 200 millió évvel ezel tt még az összes kontinens egyetlen földtömeget alkotott (Pangea), de aztán nemcsak az északi (Laurázsia) és a déli (Gondwana) földtömegek váltak szét egymástól, hanem a Gondwana is egy keleti (India, Madagaszkár, Ausztrália, Antarktisz) és egy nyugati (Afrika, Dél-Amerika) részre szakadt. A közelmúltban genetikai vizsgálatok alapján azt mutatták ki, hogy az ausztráliai erszényesek egy közös dél-amerikai sre vezethet k vissza. A most talált leletek alapján viszont elképzelhet , hogy az erszényesek nemcsak egyszer, hanem többször is vándoroltak a két kontinens között. (Acta Paleontologica Polonica, 2013 július).

467

SLÉNYTAN

Egy elfeledett smaradvány-lel hely ZELEI ZOLTÁN

orunk embere a mai rohanó világunkban már nem gondolkodik el azon, hogy honnan is jött valójában, hogyan került a földi életközösségbe. Így azon sem, hogy a körülötte lev élettér hogyan alakult ki, emblematikus elemei, az él lények miként lehetnek társai ezen a bolygón. Mi, akik azzal foglalkozunk, hogy felkutassuk a múlt rejtelmeit, feladatunknak tekintjük, hogy közvetítsük, megosszuk eredményeinket az érdekl d kkel, ezzel bepillantást nyújtsunk az egykor élt él lények si környezetébe. Hiszen múltunk nélkül jöv nk sincs. Fels lapugy a középs -miocén (badeni) korú smaradványokat (fosszília) kutatók és gy jt k „Mekkája” volt. Az 1800-as évek közepét l ismert lel helyen ma már csak a hasznot keres magángy jt k „rabolják” a kutatók számára felbecsülhetetlen érték fosszíliákat. Ebben az írásban elvezetem az olvasót egy olyan lel helyhez, ahol 14,5–16,5 millió évvel ezel tt élt trópusi, szubtrópusi tengeri él lények maradványai bukkannak felszínre. Fels lapugy (Lapugiu de Sus) Romániában a Ruszka-Pojana-hegységt l északra,

K

Borelis melo Fichtel et moll fajba tartozó foraminifera (Nagyítás: 60x; méretarány: 500 µm) az Erdélyi-szigethegységt l délre, a Maros folyó völgyében (Facsádi-medence), Dévától 40 km-re található délnyugati irányban. A feltárása a település központjától 2 km-re egy vízmosás partfalában helyezkedik el. A Facsádi-medencének és környezetének földtani képz dményei igen sokszín -

468

ek. A kb. 800 millió éves átalakult k ze- felvásárolta, majd feldolgozta. Összesen tekt l a kb. 10 ezer éves folyóvízi üledé- 471 puhatest fajt határozott meg. Sajnos kekig megtalálhatók a különböz típusú, ezen gy jtemény hollétér l nem tudunk. szerkezet képz dmények. Karlik Andrea (2009) OTDK dolgozaAz üledékek egy vízmosásban találha- tának témája volt a lel helyen található tók, annak meredek falú partját alkotják. Az ragadozócsigák fúrásnyomainak a vizsegyes rétegek a folyásiránnyal ellentétesen gálata. haladva fokozatosan tárulnak fel. A vizsgált Moriz Hoernes (1856, 1870), Ruképz dmény anyaga a Paratethys központi dolf Hoernes és Mathias Auinger (1879– medencéjében rakódott le a középs -miocén 1891), illetve Oscar Boettger (1901– kor badeni korszakában [8]. A lel helyen se- 1907), Lapugy és Kostej csigafaunáját, kélytengeri, partközeli képz dmények tárul- Johann Ludwig Neugeboren (1847–1877) nak fel. A feltárás legfels durvahomokos a likacsosházú egysejt eket és a korallorészében található az az smaradványokban kat írta le. Petrescu és kutatócsoportja [8] leggazdagabb finomkavicsos-durvahomo- a likacsosházú egysejt eket, puhatest kos réteg, amelyb l a vizsgált fosszíliák származnak. Ennek vastagsága 25–31 cm. A Fels lapugy környéki középs -miocén faunával az 1800-as évek közepén, 1900as évek elején foglalkoztak el ször tudományos szempontból. Gy jtések korábban is történtek. Széchényi Ferencné Festetics Julianna, Szapáry Pál gróf, Rainer f herceg, és József f herceg jelent s gy jteményeket adományoztak a Természettudományi Múzeum Föld- és slénytárának. Ezekr l az smaradványokról azonban csak összesített faunaleírások készültek. Telegdi-Roth Károly, az MTA tagja is gy jtött a lel helyr l, ezeket az smaradványokat szintén a Természettudományi Múzeum Föld- és slénytárába helyezték el. Többen vizsgálták már a lel hely fosszíliáit, de eddig még egyetlen egy csoportonkénti (pl. csigák, kagylók) vagy összefoglaló publikáció Cryptoplax weinlandi Šulc fajba tartozó bogárcsiga sem született róluk. A fellelhe(Méretarány: 1 mm) t publikációk nagyrészt rendszertani listák, képi ábrázolás nélkül. eket és nannoplanktonokat, Monica Rus A lel hely faunájáról írt több értekezést és Maria V. Popa a Babe –Bolyai EgyeHalaváts Gyula (1876–1884) és Koch An- tem Múzeumának fels lapugyi koralljait tal (1898). Az utóbbi szerz összehason- vizsgálta. lította a fels lapugyi, kosteji, bujtori lel Jómagam 2007 óta kutatom a helyeket. M vében beszámolt arról, hogy fels lapugyi faunát. Jelenleg az smaa helyi lakosok fizet eszközként tekintet- radványok revíziójával foglalkozom az tek a maradványokra és ezzel vásároltak a Eszterházy Károly F iskola Földrajz Tanhelyi boltosnál. A ládányi fosszíliát Koch székének munkatársaként. Természet Világa 2013. október

SLÉNYTAN megtalálhatók. El került osztrigák, majd a Lucina- és a Venus-fétöbb faja is, amely mai na- lék. Az ásólábúakat csak egyetlen egy pig él korallzátonyokban és csoport, a Dentalium badense képviseli. partmenti sekély területeken A paleoközösség valószín leg az árapály (pl.: Tarbellastraea ellisiana, zónában, vagyis a partmenti régióban, de Siderastrea radians). Jellem- nem nagy mélységben (1–40 m) élhetett. A z en 20–90 m-es vízmélység- fauna alapján a tenger aljzata változó volt. ben, és a normális sótartal- Az aljzat nagyon fontos a kagylók életmú (36 ezrelék) tengervízben módja szempontjából: bizonyos esetekben élnek. Ezek a korallok 25– köt dés jön létre, máskor pedig a mozgá29°C közötti vízh mérsékle- si, táplálkozási mechanizmusok kialakulátet kedvelnek, de elviselik a sához van köze. Egyes kagylók fonalak18–36°C-os tengervizet is [2]. kal (byssus) rögzülnek (Barbatia barbata, Az el került példányok száma Lima lima), mások gyengén cementálódkevés ahhoz, hogy a lel hely nak az aljzathoz (osztrigák és tüskésosztközvetlen közelében nagyobb rigák). Lehetnek mozgó, úszó életmódot méret zátony lehessen. A ko- folytatók (Pecten-fés skagyló), illetve berallok igen koptatottak, szin- áshatják magukat az üledékbe (Venuste alig akad ép felület rajtuk. vénuszkagyló). Az ásólábúak (Dentalium) Elhalásuk után valószín leg is az üledék lakói [11]. nem eredeti helyükön ülepedA fels lapugyi csigafauna világhír . tek le, hosszabb ideig szállí- Sokszín sége az 1800-as, 1900-as évektódhattak. ben is meglepte a kutatókat. Manapság Nem nagy példányszám- csak a múzeumok eldugott polcain találban, de a fauna részét képezik kozhatunk velük. A lel helyen tropikus és a bogárcsigák, vagy chitonok. Gemmula badensis Hoernes & Auinger fajba tartozó Ezek olyan puhatest ek, mecsiga (Méretarány: 5 mm) lyeknek er s izmokkal mozgatható, nyolc lemezb l álló A faunáról háti páncéljuk van. Táplálkozásmódjukat tekintve mindenev k, legel életmódot A gy jtés során Fels lapugyról 291 taxon folytatnak. Él helyük a partközelben van. 9625 db vázmaradványa került el . (A bioló- A példányok több mint felét a Cryptoplax giai rendszertanban taxonnak nevezik az él - weinlandi faj maradványai teszik ki. Tipilények egyazon kategóriájába sorolt és kö- kusan trópusi faunaelem, középs -miocén zös gy jt névvel ellátott csoportját. Pl.: törzs, faj. A Cryptoplax ma az Indiai- és a Csennem, faj.) A következ kben a megtalált sma- des-óceán nyugati, középs részén, illetve radványokról és azok skörnyezeti jellemz - a Vörös-tengerben a leggyakoribb. A máikr l olvashatnak a teljesség igénye nélkül. sik gyakori példány a Chiton corallinus, Lamprichthys schwarzansi (Brzobothaty) Az egy elemb l álló házzal rendelke- amely általában kemény tengeraljzaton, fajba tartozó csontos hal hallóköve z foraminiferák, vagy likacsos házú egy- alga-korall telepek környezetében, kb. 30– (Méretarány: 500 µm) sejt ek nagyon jó környezetjelz k. A mai 100 m es vízmélységben él. A miocént l foraminiferák kifejezetten tengeri él lé- máig ismert. Ma a mediterrán területek szubtropikus elemek egész sora, illetve a nyek. Nagyon kevés csoportjuk viseli el a partvidékein fordul el [10]. kifejezetten trópusokon él k is igen jelensótartalom ingadozását. Az árapályövt l a A kagylók közül leggyakoribbak az t s mennyiségben fordulnak el (Kúpcsiga mélytengerig minden régióban megtalálha/Conus/-, Amalda-, Mitra-, tók. A megtalált példányok közül leggyakoRagadozócsigák (Naticidae, Muricidae) Gemmula-félék). Ezek ma ribbak a Borelisek, amelyek manapság latáplálkozásnyomai Crassispira vázon (az alsó inkább a Fülöp-szigetek térgúnák, zátonyok környezetében (1–40 m-es – Oichnus simplex Bromley, a fels – Oichnus ségében élnek. A fauna nagy vízmélység) telepednek le és az aljzat életparaboloides Bromley) (Méretarány: 1 cm) része sekélytengeri körközösségének részét képezik. Növényekkel nyezetben, azon belül is a élnek szimbiózisban, 18–28°C-os tengerpartmenti és a sekélytengevízben érzik a legjobban magukat. Ezek a ri zónában élhetett. Ma az trópusi területek kozmopolita fajai, amelyek árapály övben élnek (0–5 megtalálhatók az egész világon, akár zátonym) a Nassarius-, és Terebraalkotó mennyiségben. Az Amphisteginafélék. Az apály alatti övfélék közül például az A. lessoni több földre (5–35 m) jellemz k péltörténeti kort átélve ma is jelen van a meleg dául a Cerithium-, Natica-, trópusi, szubtrópusi területek lagúnáiban, és a Mitra-félék (60 m-es mangróve erd s mélyebb partok közelében vízmélységig). A sekélytenés korallzátonyok területén (1–130 m-es vízgeri (35–200 m) régióban mélység). Növényev , 18–25°C közötti h a toronycsigák (Turritellamérsékletet visel el [7]. félék), és a pelikánlábcsigák A faunában zátonyalkotó és épí(Apporhais) a meghatározót (hermatipikus) telepes korallok is ak (140 m-es vízmélységig). Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

469

SLÉNYTAN Kifejezetten a zátonykörnyezeteket kedveli a Neritopsis (N. radula), a kúpcsiga (Conus) vagy a tüskéscsiga (Murex)[1]. A változó sótartalmat jól viselik. Nagyrészük ragadozó volt. A növényev k jelenéte arra utal, hogy a tenger aljzatán lév vegetáció képes volt a puhatest ek ellátására. Az üledékb l el kerültek csontos halak hallókövei (otolith) is. Legtöbbjük a gyöngyöshalfélék (Diaphus), a fogaspontyfélék (Lamprichthys) és a gébfélék (Gobius) közé tartozik. Például a Lamprichthys schwarzhansi normálsósviz tengeri környezetben, jellemz en a mélytengeri zónában él, megtalálható 0–2000 m-es vízmélységben (5. ábra). A Gobius vicinalis mai rokonai normálsósviz tengerben, lagúnákban élnek 1–55 m-es vízmélységig. Szubtrópusi, mediterrán klímát jeleznek, apró rákokkal táplálkoznak. Egyes él lények – amelyek nem tudnak smaradvánnyá válni – képesek élettevékenységük nyomait hagyni a szilárd aljzaton. Életnyomaik (bioeróziós nyomok) alapján viszont következtetni tudunk jelenlétükre. A lel helyr l el került bioeróziós nyomokat foraminiferák, marószivacsok, férgek, csigák, polipok, mohaállatok, kacslábú rákok hozták létre. A megtalált életnyomok között, megkülönböztetünk lakás, helytülés és táplálkozás nyomokat [3, 4, 5, 6].

Saxa loquuntur … vagyis a kövek „mesélnek”. Mir l is? Mit tud nekünk adni egy élettelen dolog? Rengeteg információt szolgáltat! A fels lapugyi feltárás üledékeinek és a bennük rejl smaradványok elmesélik, milyen környezet uralkodhatott és mi történt 14,5–16,5 millió évvel ezel tt a Paratethys középs medencéjének eme szegletén. Mindezt az aktualizmus elve alapján, miszerint a földtörténeti múltban élt él lények, illetve képz dött üledékek a maihoz hasonló környezetben és módon éltek és rakódtak le. Lássuk, mir l mesél nekünk ez a lel hely! A fauna partmenti, sekélytengeri zónát jelez, melyet gazdag tengerif közösség jellemez. Normál sótartalmú, meleg, nagyjából 18–26°C fokos, maximum 100 m mélység tengervizet feltételezhetünk. Az üledék lerakódásának idején a területen egy lagúna lehetett, amelyet egy zátonyszer képz dmény választott el a nyílt tengert l. A feltárás összefügg zátonytestet nem tartalmaz. Zátonyszer képz dményre az áthalmozott telepalkotó korallok jelenlétéb l lehet következtetni. Az smaradványok – a korallokat leszámítva – jó megtartási állapotban vannak, koptatódás nyomai kismértékben figyelhet meg rajtuk. Ha szállítódtak is, csak nagyon rövid ideig és kis távolságra, majd gyorsan betemet dtek (max. 4-6 hónap alatt). A bioerózió az él he-

470

A fels lapugyi lel hely skörnyezete a ma él kagylók és csigák élettere alapján (a – Ostrea, b – Venus, c – Neritopsis, d – Cerithium, e – Zaria, f – Polinices, g – Aporrhais, h – Nassarius, i – Petaloconchus, j – Murex, k – Conus, m – Terebra) lyen és az áthalmozódást követ en is végbemehetett. Nagy energiájú környezetet feltételez. A különböz életmódú és él helyr l származó vázelemeket er sebb áramlatok, feltehet en viharesemények mosták össze. Ezt támasztja alá a feltárás rétegsorában tapasztalt ritmusos rétegz dés, az agyag és a homokos rétegek s r váltakozása. Az agyagrétegek csendes, nyugodt körülményeket jeleznek. A viharok során ezek fel-felszakadtak, ezáltal egyenetlen felszínt képeztek a rátelepül homokrétegeknek. Ð

Köszönetnyilvánítás: Köszönetemet fejezem ki az alábbi kutatóknak és magánszemélyeknek: AntalBiró Zsuzsa (Eger), Bosnakoff Mariann (MTM- slénytár), Dr. Buczkó Krisztina (MTM-Növénytár), Dr. Dávid Árpád (EKF), Dr. Dulai Alfréd (MTMslénytár), Dr. Püspöki Zoltán (ELGI), Dr. Sorin Filipescu (B-BT, Kolozsvár), Fodor Rozália (Mátra Múzeum), Karlik Andrea (Nagykovácsi), Kovács Alpár (B-BT, Kolozsvár), Papp Irén Amália (EKF), Pázmándi Erika (EKF), Petruzsán Martin (EKF), Silye Lóránt (B-BT, Kolozsvár), Tompa Krisztina (EKF), Veress Zsolt (B-BT, Kolozsvár), Varga Vivien Amelita (EKF), Wanek Ferenc (Sapientia EMT), Zelei Gábor (Kecskemét).

Irodalom [1] ABBOT, R. T. – DANCE, S. P. 1986: Compendium of seashells – American Malacologist, INC, Melbourne, Florida, p. 411 [2] CHAIX, C. - SAINT MARTIN, J.-P. 2008: Les faunes de scléractiniaires hermatypiques dans les plates-formes carbonatées méditerranéennes au Miocène supérieur. – Geodiversitas 30 (1), pp. 181-209.

[3] DÁVID Á. 2004: Clionidae bioerózió kés oligocén osztrigákon (Wind-féle téglagyár, Eger) - Földtani Közlöny 134/1, pp. 41-53 [4] DÁVID Á. 2009: Bioeróziós nyomok és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján – Disszertációk az Eszterházy Károly F iskola Földrajz Tanszékér l Vol. 3., Eszterházy Károly F iskola Földrajz Tanszék, Eger. p. 230 [5] DÁVID Á.- ZELEI Z - FODOR R. 2010: Bioerosion on the Shells of Middle Miocene (Badenian) Age Molluscs (Lapugiu de Sus, Romania) – SLIC 2010 (Simposio Latinoamericano de Ichnoloía) Sao Leopoldo, Brazil, Abstracts. p.22 [6] LESCINSKY, H. L. - EDINGER, E. - RISK, M. J. 2002: Mollusc Shell Encrustation and Bioerosion Rates in a Modern Epeiric Sea: Taphonomy Experiments in the Java Sea, Indonesia – Palaios, 17 (2), pp. 171-191 [7] MURRAY, J. W. 2006: Ecology and Applications of Benthic Foraminifera – Cambridge University Press, New York, Cambridge, 426 p. [8] PETRESCU, I. - MÉSZÁROS N. - CHIRA, C. - FILIPESCU, S. 1990: Lower Badenian paleoclimate at L pugiu de Sus (Hunedoara County), on account of paleontological investigation – Studia Univ. Babeş-Bolyai, Geologica, Vol. XXXV, 2, Cluj pp. 13-22 [9] RUS, M - POPA, M. V. 2008: Taxonomic notes on the Badenian Corals from Lapugiu de Sus (F get Basin, Romania) – Acta Palaeontologica Romaniae Vol. 6., pp. 325-337 [10] STUDENCKA, B.- DULAI, A. 2010: Chitons (Mollusca: Polyplacophora) from the Middle Miocene sandy faciesof Ukraine, Central Paratethys. Acta Geologica Polonica, Warszawa 60 (2), pp. 257–274 [11] TEMELKOV, B. – ANDREEV, T. 2005: Recent Bivalve Ecology Applied to the Reconstruction of Paleocommunities – In: GRUEV, B.-NIKOLOVA, M. – DONEV, A. (eds.): Proceedings of the Balkan Scientific Conference of Biology in Plovdiv (Bulgaria) from 19th till 21st of May 2005, pp. 436-444

Természet Világa 2013. október

UTAK, HÁLÓZATOK

Az információs hálózat születése Hetedik rész FÁBIÁN TIBOR „A telegráfot hitták hirver nek, Uj szó; szörnyen örültek neki.” (Kiss József) A hadvezetésben, az államigazgatásban, a kereskedelmi és banki ügyleteknél, a hírügynökségeknél az információ gyors – a lovas futár sebességét jóval meghaladó – továbbításának igénye már a XVII. század vége felé felmerült, de a gyakorlatban is használható megoldásra az 1790-es évekig várni kellett. Ekkor viszont Európa országaiban az optikai távíró különböz változatai jelentek meg, melyek létrejöttéhez – feltehet en – a francia példa is hozzájárult. (A cikk els része a múlt év februári, a második az augusztusi, a harmadik a szeptemberi, a negyedik a novemberi, az ötödik rész az ez évi júniusi, a hatodik a szeptemberi számunkban jelent meg.)

Optikai távírók világszerte Hogy minek köszönhet a feltalálók szinte egyidej „ébredése”, nem tudni. Claude Chappe az 1790-es évek elején írt javaslatában a távíró használatát még csak három témakörre jelölte meg: az ipari, kereskedelmi és banki ügyletekre; az újságok és hírügynökségek általi hasznosításra; valamint a nemzeti sorsjáték (lottó) m ködtetésére [1]. Ám a szomszédos államok – f leg a napóleoni hadjáratok idején – kívánatosnak tartották önállóságuk meg rzése érdekében a határt figyel , támadás esetén riasztó (mai kifejezéssel „early warning”), a szárazföldi hadsereget és a flottát vezényl hálózat kiépítését. Minden jelent sebb katonai-gazdasági potenciállal bíró hatalom kialakította a saját optikai távírórendszerét, els sorban olyat, melyet a

1. ábra. Rekonstruált Edelcrantz–féle optikai távírótorony Stockholmban. A háttérben egy mobiltelefon adótorony látható [sv.wikipedia.org] vezérkar tagjai használhatónak min sítettek. A nemzeti hálózatok azonban „nem értettek szót egymással”, inkompatibilisek voltak. Jellemz , hogy amikor 1848-ban a porosz király a francia uralkodónak sürgönyzött, a Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

táviratot a Berlin–Koblenz közötti szakaszon a porosz, Metz és Párizs között a francia szemaforos távíró segítségével továbbították, de Koblenzb l futárszolgálat vitte át a sürgönyt Metzbe. Mindez 30 órát vett igénybe [2]. Napjainkra f ként az angol, a svéd és a porosz optikai távírókról maradtak fenn dokumentációk, építészeti emlékek. De Európán kívül is létezett optikai távíróhálózat – Egyiptomban, Algériában, Törökországban, Indiában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Tasmaniában, s t még a Curacao-szigeten is.

és Vaxholm er dje között. 1795–97 között több vonal épült ki például Stockholm és Fredriksberg, Grisslehamn és az Åland szi-

Svédország és Edelcrantz Chappe találmányán felbuzdulva a svéd Abraham Niclas Clewberg – akit a technikatörténet a III. Gusztáv svéd király által adományozott nemesi nevén, Edelcrantzként ismer – számtalan optikai távjelz t dolgozott ki. A két jelz karos els változat 16 kódkombinációja kevésnek bizonyult, így ett l eltekintettek. A második 2. ábra. A Murray–féle távíró „használati utasítása” 1796–ból. Középen az Admiralitás épületének változat zsalus-táblás rendszer volt; összesen tíz, vízszintes (Whitehall, London) tetejére felszerelt távíró, a kép szélein a bet k és számok kódjai [1 alapján] tengely körül elfordítható fekete táblából állt (1. ábra). A táblák ki- és befordításával 1024 jelkombinációt le- geten lév Eckerö között. A hálózatot katohetett el állítani. nai személyzet üzemeltette. Az üzenetet az Az els svéd optikai távíróvonal 1795. adott tábla sor- és oszlopszámával kódolták. július 28-án lépett m ködésbe a Stock1801-ben a svéd Helsingborg és a dán holm központjában lév Katarina-templom Helsingör körzetében létesítettek távíróál-

471

UTAK, HÁLÓZATOK Portsmouthig tartó 10 állomásos szakasszal b vítették. Itt a jel átvitele 7,5 percig tartott, ezzel szemben a lovasfutár-stafétának minimálisan 4,5 órára volt szüksége az út megtételéhez. 1806-ban Plymouthba építettek ki egy 22 állomásos vonalat, majd egy évvel kés bb megépült a London–Great Yarmouth 18 állomásos vonal is. 1808-ban 65 távíró állomás m ködött Roebuck – ekkor már a brit távíró f felügyel je – vezetése alatt [5]. A módosított, fel-le húzható háromtáblás Murray-féle távírót 1815–16-tól Home R. Popham ellentengernagy – nem igazán eredetinek nevezhet – kétkaros szemaforos távírója váltotta fel, melyet mind a szárazAnglia és az admirálisok földön, mind a hajókon lehetett használni. A 2,4 m hosszú, 40 cm széles indikátorokat Angliában a francia Chappe „leleményé- kb. 9 m magas árbocra szerelték (3. ábra). r l” szóló els hírek – névtelen olvasói leve- A signalman 49 különböz jelzést állíthatott lek formájában – 1794 szén a Gentleman’s be a szomszédos állomást távcsövön figyel Magazine hasábjain jelentek meg [3]. Az glassman utasítása alapján. Admiralitás úgy döntött, hogy ki kell építeni A Popham-féle távírót Charles W. Pasley London és a keleti, déli hadikiköt k közöt- tábornok három mozgatható karos készüléti távíróhálózatot. A hadvezetés Edgeworth ke váltotta fel. Ezt használták például a Lonzászlós-jelz gömbös készüléke és John don–Portsmouth vonalon 1822–1847 között. Gamble öt forgókaros távírója helyett Lord A Royal Navy a hadihajókon a Pasley-féle George Murray „hatablakos” távíróját fo- távírót és kódot 1943-ig (!) alkalmazta [6]. gadta el (2. ábra). A kb. 6 méter magasságú Az utolsó, 11 állomásos optikai távíróvofügg leges keretben elrendezett nyolcszög nalat – immár kereskedelmi célokra – 1827ben építette ki Barnard L. Watson tartalékos tengerészhadnagy Liverpool és Holyhead között. A Watsonféle szemaforos távírónál az árbocra három pár jelz kart szereltek. Minden kar tíz pozícióba volt állítható. Az optikai távíró megbízhatóságát az angoloknak sem sikerült növelniük, a londoni szmogot k sem tudták „kikerülni”. Például 1839–42 közötti három évben a ködös id járás miatt kies napok száma a londoni központi állomásnál 323 nap, az ennek közelében lév chelsea-i állomásnál 211 nap, a portsmouthi állomásnál 65 nap volt [4]. Az optikai távíróállomások 1847. december 31-én szüntették be m ködésüket, s adták át a forgalmat a Wheatstone–Cook-féle elektromágneses t s távíróknak. 3. ábra. Popham ellentengernagy szemaforos távírója (4 alapján) lomásokat, melyek az Öresund-szoroson keresztül kapcsolatot tartottak egymással. Edelcrantz kezdeményezésére így létrejött az els nemzetközi hálózat, melyet a hajózással kapcsolatos közlemények átvitelére, az esetleges támadások, fontos események korai jelzésére használtak. 1809 novemberében a 200 km-es svéd hálózat kb. 50 állomásból állt, melyet 172 ember szolgált ki. Bár a svédek már 1852-ben megkezdték az elektromágneses távíró bevezetését, de optikai távírórendszerüket – Európában utolsóként – csak 1881-ben számolták fel [3].

táblák állításával 64 különböz jelzést lehetett adni. A táblák vízszintesbe forgatása az állomás üzemképtelenségét, függ legesbe állításuk pedig a fogadókészséget jelezte. Az Admiralitás Lordjának londoni palotája és Deal kiköt közötti 15 állomásos vonalat, valamint ennek a Temze torkolatához tartó leágazását George Roebuck földmér mérnök vezetésével építették meg. A vonal 1796. január 27-én lépett üzembe. Londonból Dealbe egy jelzés kb. egy perc alatt érkezett meg [4]. Márciusban a hálózatot

472

Poroszország, Pistor és O’Etzel Poroszország meglehet sen „kés n ébredt”. A késlekedés oka els sorban a bürokrácia tehetetlensége, és a pletykák szerint Karl von Hake hadügyminiszter halogató, minden újtól retteg magatartása volt. 1830-ig a hadvezetés egyetlen egy javaslatot sem fogadott el, annak ellenére, hogy már 1794 tavaszán jelentést kaptak a Chappe fivérek tevékenységér l [7]. Több bizottság is alakult a távíró kérdésének megvitatására, de csak 1830 nyarán született

meg a javaslat: Edelcrantz távírójához hasonló zsalus-táblás kísérleti távíróvonal létesítését tartják célszer nek Berlin és Potsdam között. Azonban ez sem valósult meg, mert egy évvel kés bb a bizottság – és valamilyen rejtélyes okból Hake hadügyminiszter is – már Carl Philipp Heinrich Pistor postai titkos tanácsos

4. ábra. A Köln–Flittardban meg rzött Pistor-féle távíróállomás mai képe (www.panoramio.com/photo/40391533) javaslatát támogatta. III. Frigyes Vilmos király így a Pistor-féle három jelz karos távíró Berlin–Köln–Koblenz közötti hálózatának kiépítését rendelte el. Döntését valószín leg az 1830-as francia és belga események, a Rajnavidéki helyzet is befolyásolta [5]. A mintegy 600 km hosszú, 61 állomásos vonal építését, üzemeltetését Franz August O’Etzel vezér rnagy – a kés bbiekben nemesi címet nyert els „porosz királyi távírdaigazgató” – vezette. Az 1834–re elkészült hálózatot a berlini csillagvizsgálóban, a három templom és a két kastély tornyában, valamint az 55 darab egyedi állomáson (4. ábra) felszerelt szemaforos készülékek alkották. A jeladókat és a távcsöveket Pistor optikai és finommechanikai eszközöket gyártó üzeme szállította. Pistor távírója az angol Watsonéra hasonlított, a 6 méteres feny fa árbocon három pár rácsos szerkezet indikátor (kb. 175×33 cm) volt, melyeket négy pozícióba lehetett állítani, így összesen 4096 jelkombinációt lehetett használni. A fixen beépített és az ellenállomásra irányított távcsövek ötvenszeres nagyítással bírtak. A figyel távírász (Spähtelegraphist) percenként 4–5-ször nézett a távcs be. Jeladás esetén a jelet közölte a mozgatást végz távírászszal (Kurbeltelegrafist), aki az indikátorokat a forgatókarokkal a megfelel állásba állította. Jó id ben a Berlin–Koblenz táTermészet Világa 2013. október

UTAK, HÁLÓZATOK volságot egy jelzés 7,5 perc alatt tette meg, így a 20–30 szavas távirat leadása több órát igényelt, a százszavasé pedig az egy napot is meghaladhatta. Háromnaponként az állomások óráit „id jel” táviratozásával a berlini hiteles órához szinkronizálták. Erre azért volt szükség, mert a helyi id 26 perc eltérést mutatott a vonal két végpontján. Naponta elvileg 3–6 órán keresztül m ködhetett a távíró, de a vonal alig volt kihasználva: éves szinten 500–700 táviratot továbbítottak. Például 1840 novembere és 1841 januárja között a rossz id miatt egyetlen táviratot sem tudtak leadni [8]. A csak tizenkét példányban el állított „szigorúan titkos” kódkönyvet O’Etzel dolgozta ki. Ebben 57 mondat, 49 helység- és folyónév, 16 személynév, 10 megszólítás és cím, 75 távíró-alkatrész, 19 anyag- és szerszámnév, majdnem ezer különböz szó, elöljáró, szótag, 34 darab napokat, hónapokat és id adatokat kifejez jel, 3 írásjel, 104 szám, 119 segédige, 64 szófordulat, azaz összesen mintegy 2200 kód volt található. A kódolás/dekódolás Berlinben, Kölnben és Koblenzben történt [7]. A Berlin–Köln szakasz 1849 júniusáig, a Köln–Koblenz vonal pedig 1852 októberéig m ködött. Ezen id pontokat követ en az adott vonalakon a hírcserét már az elektromágneses mutatós távíró segítségével bonyolították le. –o– A fénysugarakat mindenütt a „láthatatlan” elektronok, a jelz karokat, -táblákat, -gömböket pedig a „delejt k” és elektromágnesek váltották fel… Ekkortájt vette kezdetét a „vaspályák” és a „villanyosság” százada, ám az információs világháló még vagy másfélszáz évet váratott magára. Â

Irodalom [1] R. Appleyard: Pioneers of Electrical Communication: Claude Chappe. Electrical Communication. Vol. 8. No. 2. (Oct. 1929) pp. 63–80. [2] Preussischer optischer Telegraf. [http:// de.geschichte–chronologie.de/] [3] G. J. Holzmann, B. Pehrson: The Early History of Data Networks. Ch. 3.: Abraham N. Edelcrantz; Ch. 5.: Other Countries. [www.it.kth.se/ docs/early_net/] [4] Portsdown Shutter Telegraph [www.portsdown– tunnels.org.uk/ancient_sites/] [5] G. J. Holzmann: The Use of Optical Telegraphs in England and Elsewhere. [http://spinroot.com/ gerard/pdf/] [6] www.paisleyfamilysociety.org.uk/history [7] Optische Telegraphie in Preussen 1832–1852. [www.optischertelegraph4.de/] [8] M. Giesecke: Die Technisierung der akustischen Medien der Fernkommunikation. [http:// peterpurg.kdpm.org/kultgesch/] Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Riegl Sándor, egy jezsuita tudóstanár REZSABEK NÁNDOR

A csillagászattörténeti kutatások savát-borsát a nagy id k szem- és fültanúival történ találkozás adja. Sajnos mindez csak a legújabb kor esetében „m ködik”, hiszen Galileit és kortársait nem tudjuk mikrofonvégre kapni. Ellenben vigasszal szolgál az id rohanása, hiszen 2013-ban már az 1980-as évek eseményei is történeti jelent séggel bírnak. Hát még a maga idejében a napmegfigyeléseir l európai, s t világhíres Haynald Obszervatórium tevékenysége! Amelyhez e sorok írójának Bács-Kiskun megye eme kistérségében végzett évtizedes csillagászati ismeretterjeszt munkája mellett a természettudományokat gyakorlatiasan oktató és népszer sít soltvadkerti tanító, Szakács László jelentette a személyes kapcsolatot. Olyan szálat, amely az intézmény csillagászat melletti másik hangsúlyos eleméhez, a meteorológiához köt dik. Szakács hat évtizedes meteorológiai megfigyel munkássága során ugyanis a Haynald Obszervatóriummal is kapcsolatba került, ahonnan a második világháborús front miatt hiányzó h mérséklet, csapadék, szélirány és -er sség, felh zeti adatait pótolta. Az intézménytörténet e szakterületen legkiemelked bb alakja a jeles jezsuita tanár, iskolaigazgató, tudós, a 150 esztendeje született Riegl Sándor. Írásunkban rá emlékezünk.

R

iegl Sándor németajkú család gyermekeként 1863. november 10-én látta meg a napvilágot. Születési helye az Alsó-Ausztriában található Krems. Mai nevén Krems an der Donau, megkülönböztetésül a fels -ausztriai Krems nev településekt l. Megjegyzend , hogy Riegl több életrajzában is – hibásan – Fels Ausztria szerepel családi fészekként. Kés bbi el menetelét meghatározó alapfokú iskoláit Ausztriában végezte. Ezt követ en gimnáziumban tanult, amikor hatodik osztályos korában, 1879. szeptember 3-án belépett a jezsuita rendbe. A szokásos próbaid letelte után a közös osztrák–magyar rendtartományhoz tartozó alföldi városba, Kalocsára került. Itt tanult meg magyarul, és magyar földön fejezte be tanulmányait: a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen, azaz az ELTE jogel djén, természettan és mennyiségtan tanárként diplomázott. Egyházát és rendjét lelkiismeretes középiskolai tanárként szolgálta. A kalocsai érseki f gimnáziumban, a Stefaneumban (ma Szent István Gimnázium, önkormányzati kezelésben), 1896-tól 1917-ig tanított. Az 1910–1914-es id szakban az intézmény igazgatói posztját is betöltötte. A nehézségekkel teli, háborús id ben került 1917-ben a pécsi Jézus Társasági Pius Kollégiumba. Itt 15 esztend n át, 1932-ig oktatott fizikát, s t 1922-ig direktorként is szolgált vicerektori, majd rektori min ségben.

A kalocsai Haynald Obszervatórium – a mai Szent István Gimnázium tetején 1892-ben Innsbruckban szentelték pappá. A klérus tagjaként az évtizedek alatt különféle rendi elöljárói tisztségeket viselt, valamint empatikus lelki vezet ként volt ismert. Behatóan foglalkozott a szentek életével (pl. Berchmans Szent János). Kortársai türelmes és barátságos, kifogástalan modorú embernek tartották. Tehetséges diákjainak el menetelét önzetlenül segítette és támogatta. Megfigyel i munkája jellemz en a légköri elektromossággal összefügg fi-

473

TUDOMÁNYTÖRTÉNET zikai jelenségekhez kapcsolódott. Ezen a területen Réthly Antal úttör nek nevezte munkásságát, hiszen rajta kívül kizárólag az ógyallai meteorológiai és földmágnesességi obszervatóriumban voltak hasonló jelleg kutatások. Speciális — ma már idegenül hangzó — m szerei közül érdemes megemlíteni a Benndorf-féle regisztrátort, az Ebert-féle ionaspirátort, az els fotocellát elkészít Elster–Geitel-páros szórókészülékét és az elektromos potenciált mér Wulf-féle elektrométer. Az érseki székvárosban Schreiber-féle viharjelz vel a zivatarok éves és napi periódusát vizsgálta. Szélsebesség mérésére szolgáló Robisonanemometert szerkesztett, amellyel mind Kalocsán, mind Pécsett végzett méréseket. Több kalocsai tanártársához hasonlóan az Obszervatórium f profilját jelent csillagászat területére is elkalandozott, és elektromos méréseket hajtott végre a Halley-üstökös 1910-es vissza-

ben és fejlesztésében elévülhetetlen érdemei voltak. 1897-ben rend- és tanártársától, a csillagász végzettség Ritli Vendelt l vette át a szertár rzését. 1905-ben az tervei alapján húzták fel az oktatási intézmény új szertárépületét. Itt a jezsuiták hagyományaihoz és törekvéseihez híven a korszak kiemelked technikai újdonságai szolgálták az oktatást: Röntgen-csövek, Tesla kísérleti eszközei, Oudin- és Seibt-féle Az obszervatórium egykori meteorológiai állomása rezonátorok, Telefunkenrendszer drótnélküli teIrodalom legráf. Vonzotta az id számítástan és csillagászattörténet. A Stefaneum értesít - Gyászjelentések. Plakát- és Kisnyomtatványtár. jében publikált az id mérésr l, a MaOrszágos Széchényi Könyvtár. gyar Kultúrában a vati- Magyar Könyvészet 1712–1920. Országos Székáni csillagda vezet jéchényi Könyvtár. (http://www.arcanum.hu/ r l emlékezett meg 80. oszk/) születésnapja apropóján. Magyar Könyvészet 1921–1944. Országos SzéHárom évtizeden kereszchényi Könyvtár. (http://www.arcanum.hu/ tül, 1903-tól 1933-ig naposzk/) tárkiadók számára csil- Magyar Katolikus Lexikon. (http://lexikon.kalagászati és kronológiai tolikus.hu) adatokat dolgozott fel és Sragner Márta szerk.: A csillagászat magyar szolgáltatott (pl. Magyar nyelv bibliográfiája. (http://csimabi.csillagKatolikus Almanach). Az aszat.hu) Obszervatórium „házi- Napi Hírek. Napi tudósítások. 10. kiadás. Magazdájaként”, azaz a gimgyar Távirati Iroda. 1932. júl. 14. názium igazgatójaként Réthly Antal: P. Riegl Sándor. S. J. In: Az Id jáhozzájárult a csillagászarás. 1932. júl–aug. 7–8. sz. p. 145. ti tudásszint növeléséhez, Mojzes Imre: A kalocsai Hajnald Obszervamivel a diákok számátórium története. Budapest, 1986. Magyar ra rendszeresek voltak a Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató neves csillagász, obszerIntézete. pp. 50–52., 64., 89–90., 136–137. vatórium-igazgató, Fényi Haynald bíboros emlékezete. Halálának cenGyula által tartott csillatenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott gászati el adások. Riegl el adások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai az ún. csillagászati estek Érsekség, Tudományos Ismeretterjeszt Tárkeretében is találkozott sulat Kalocsai Tagszervezete. p. 29. diákjaival – immáron az Hála József–Romsics Imre szerk.: A kalocsai alma mater falain kívül. jezsuita polihisztor. Tóth Mike-emlékkönyv. Rendszeresen publikált a (Tanulmányok.) Kalocsa, 2009. Viski Károly kalocsai gimnázium érteMúzeum, Kalocsai Múzeumbarátok Köre. sít jében, elismert szerpp. 46., 50., 148. z je volt Az Id járásnak, Rezsabek Nándor: Elhunyt Szakács László, az Az obszervatórium (egyik) kupolája alatt írt a Mathematikai és TerMCSE legid sebb tagja. = Meteor 2008. jan. térte során, továbbá feljegyezte a Kalo- mészettudományi Értesít be. Nemzetkö1. sz. pp. 60–61. csa egén felt n fényes meteorok, azaz a zi elismertségét külhoni publikációinak P. Nagy Ferenc: Magyar jezsuitákat szentel t zgömbök adatait. köszönheti: többször cikkezett a mértékpüspökök. (www.jezsuita.hu) A kalocsai érseki gimnázium 1905– adó Meteorologische Zeitschriftben. Bikfalvi Géza: A kalocsai Jézus Társasági In1906. évi értesít jében kiemelked fonRiegl Sándor életének 69. évében, tézet rövid története. (www.parbeszed.com) tosságú oktatás- és technikatörténeti 1932. július 14-én (több életrajzban – hi- Bikfalvi Géza: Egy kalocsai kisdiák emlékeib l. írást jelentetett meg az iskolai fizikata- básan – 15-én) Pécsett hunyt el. Hajna(www.parbeszed.com) nítás és a fizikai szerszertár témakör- li 5 órakor a város jezsuita rendházában Bikfalvi Géza: P. Csávossy Elemér SJ jezsuita ében – „jó gyakorlatként” bemutatva sa- érte a halál. Július 15-én helyezték örök tanulmányi évei. (www.parbeszed.com) ját oktatási intézményét. De nemcsak írt nyugalomra a baranyai megyeszékhe- Bánkuti Gábor: A Pécsi Jézus Társasági Pius a szertárról, hanem annak m ködtetésé- lyen. ÷ Kollégium története. (www.jezsuita.hu)

474

Természet Világa 2013. október

FÖLDRAJZ

A Sebes-Körös szurdokvölgye LADÁNYI LÁSZLÓ

gbetör , meredek sziklafalak, helyenként vadvízként rohanó folyó, kristálytiszta vízesések, látványos cseppk barlangok, gazdag karsztformakincs. Mindezek a természeti értékek megtalálhatók a Sebes-Körös szurdokvölgyében, amely a Királyerd -hegységben kínál maradandó élményt az idelátogatók számára. A magyar-román határtól kb. 70 kilométerre, a Bihar és a Vlegyászahegységek „árnyékában” húzódik meg a Királyerd -hegység, amely varázslatos természeti látványosságot tartogat az utazó számára. A hegység északi peremén alakította ki a Sebes-Körös vadregényes szurdokvölgyét. Ennek mentén található a látványos Vársonkolyosi-, és Révi-szoros, ahol a Sebes-Körös, áttöri a Biharhegység, a Királyerd -hegység és a Rézhegység között található, juraid szaki mészk tömböt. A Királyerd -hegység az Erdélyi-szigethegység északnyugati vonulata. Területe mintegy 1150 négyzetkilométer. Legmagasabb pontja a Holdringató (Hodrangusa) 1027 méter. Északon a Sebes-Körös és a Báródság-völgye választja el a Réz-hegységt l. Nyugati el terében az Alföldre nyíló Királyerd alja, vagy Tasádf i-dombság terül el. T le délre a Fekete-Körös által átszelt Belényesimedence található. Keletr l csak a Jádpatak völgyének tektonikus árka választja el a Vlegyásza-hegységt l. Felszíni k zetanyagának nagy részét a földtörténeti középid , a triász, jura és kréta id szakában keletkezett üledékek borítják. Alsó sorozatában szárazföldi és sekélytengeri konglomerátumok, homokk és agyagpala található. A fels bb rétegekben a zátony- és lagúnafejl dés során felhalmozódott karbonátos k zetekre bukkanhatunk. A legrégibb k zetek a hegység keleti határánál találhatóak. Itt a triász id szak alsóbb rétegeib l származó vörös kvarchomok és zöldes-vöröses agyagpala, felette a gutensteini mészk fekete, bitumenes változata, majd dolomit, valamint a középs , illetve fels triász id szakhoz keletkezett fehér mészk található. Nyugat felé haladva fiatalabb, jura id szaki övezet húzódik. Alsóbb rétegeiben kvarchomok és konglomerátum, felette homokos-márgás mészk , a középs jurában kialakult oolitos mészk , a felszínen pe-

É

Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

A Báródság völgye, háttérben a Réz-hegységgel (Körösbánlaka) (A szerz felvételei)

A szurdokvölgy fölé magasodó sziklaszirtek a legjobb kilátóhelyek dig fels -jura fehér és szürke portlandi zátonymészk található. A hegység legfiatalabb, kréta id szaki k zetei építik fel a rendkívül változatos nyugati vonulatokat,

ahol márga-, pala-, zátonymészk -, mészk -, homokk - és konglomerátumsorozatok egyaránt megfigyelhet ek. A negyedid szakban további jelent s geomorfológiai változások zajlottak le, amelyek a Királyerd területének közel 40%-át borító karsztosodó k zetek kialakulásához vezettek. A karsztosodáshoz és a barlangképz déshez jelent s mértékben hozzájárult egyrészt, hogy ekkor periglaciális (jégkörnyéki) éghajlati viszonyok uralkodtak a vidéken. Másrészt a tektonikus aktivitás kialakította azokat a vet ket és repedéseket, amelyek mentén a víz koncentráltan támadhatta meg a hegységalkotó mészkövet. Az aprózódási és mállási folyamatok eredményeként keletkeztek azok a törmeléktengerek, melyek ma a sziklafalak lábát borítják. Domborzatát tekintve a hegység három, északkelet–délnyugati csapásirányú vonulatra osztható. Itt az ellaposodó hegygerincek voltaképpen karsztfennsíkokat, ún. planinákat alkotnak. A Királyerd felszínét karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei teszik változatossá. (Területén eddig több száz kisebb-nagyobb barlangot és több mint hatvan búvópatakot fedeztek fel.)

475

FÖLDRAJZ A meredeken kiálló, magányos sziklaszirtek kiváló kilátóhelyként szolgálnak, ha a szorost a hegygerincen haladó turistaúton járjuk be. Ezekr l az egész szurdok jól belátható. A meredek sziklafalakon több sziklamászó útvonalat alakítottak ki kezd knek és haladóknak egyaránt. A Révi-szoros környékén található nagyszámú barlang közül a legismertebb a Szelek-barlangja. Járatainak hoszsza eléri az 50 kilométert, ezzel Közép-Európa egyik leg-

ván akkori révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelügyel , Csák Andor és a magyar turizmus atyja, Czárán Gyula. A mai bejáratot az irányításával robbantották be. A barlangot 1905-ben avatták fel, majd a környék birtokosáról, Zichy Ödönr l nevezték el, aki a Sebes-Körös felett egy hidat, a barlang közelében egy menedékházat, egy hotelt és egy vasúti megállót is építtetett, hogy a cseppk barlang a látogatók által jobban megközelíthet legyen. A feltárás során szinte valamennyi cseppk formációnak külön nevet is adtak. A járatok összesen 2,7 kilométer hosszúak, ám ebb l csak 680 méter látogatható. A látogatókat 1969 Meredek, karsztosodott mészk felszín óta villanyvilágítás segíti, amit a barlangA szurdokvölgy és környezete ba vezet turistaúttal együtt 2006ban, egy európai uniós projekt keKialakulásában legnagyobb szerepe a Sebesretében újítottak fel. Bár kiépített Körösnek volt, de a folyamatban fontos szebarlangról van szó, vannak benne repet játszottak a felszín alatti vizek is. Míg meredekebb, csúszósabb, lépcs a folyó felülr l rombolta a mészkövet, addig sebb szakaszok is. A fejre figyela felszín alatti vizek belülr l bomlasztották a ni kell, mert az éles sziklák kök zetanyagot, majd megindult a karsztosozött gyakran csak guggolva lehet dás. Így alakult ki a folyó Pap-hegy (Dealul keresztülhaladni. Kora tavasszal a Pojorata) és Garda-tet (Dealul Magurii) könagy víz miatt, a barlang nem lázötti áttörése is. A Sebes-Körös szurdokvöltogatható, de nyáron is el fordul, gye Sebesvár és Rév helységek között húzóhogy kisebb szakaszokon néhány dik, de csak a Vársonkolyos és Vád közötti 3 centis vízben kell gyalogolni. A jákm-nyi részt nyilvánították 1955-t l termératokban végigcsörgedezik a Styxszetvédelmi területnek. A 357 hektáron eltepatak, melynek vize, kilépve a barrül rezervátum leglátványosabb természeti langból, kilencméteres magasságértékei: a helyenként vadvízként hömpölyból zúdul a Sebes-Körösbe, létreg folyó, a magas, hófehér mészk falak, és hozva a csodálatos Révi-vízesést. a lépten-nyomon el bukkanó barlangok (a A barlang ionokkal telített, teljesen területen közel 70 barlang található). A szikpormentes, párás leveg je, a légúti lákat borító erd kben számos védett növény betegségekre gyógyító hatású. és állatfaj él. A Sebes-Körös általában kisebb A szurdokvölgy él világa rendzúgókon csobogó, széles, ám nem túl mély kívül gazdag, amely a kedvez patakként csordogál a szemet gyönyörködtet éghajlatnak köszönhet . Mintegy völgyben. Ugyanakkor egy-egy nagyobb zá736 féle virágos növény él itt, nem port követ en – ami a Királyerd -hegységben is beszélve a 20 féle páfrányról, 96 nem számít ritkaságnak – vadvízi folyóként moha-, 13 orchidea-, és mintegy hömpölyög a szurdokon keresztül. 1500 egysejt fajról. A szorosban A folyót égbetör , meredek sziklafalak kímegtalálható a ritka hiúz is. Az ersérik, melyeket akkor lehet a legjobban megd k meghatározó növénytársulácsodálni, ha a vízen hajóval utazunk. Ennek sa a gyertyános-bükkös, melynek A sz k szurdokvölgyben csak a vonatsíneken a szurdokban régi hagyománya van. Egykor kedvez a sok csapadék, (a nyugati lehet közlekedni – megfelel vízállás esetén – ezen az útvonarészeken évi 700–1000 mm), a pálon, tutajokon szállították az erdélyi sót és fát hosszabb barlangja. A Sebes-Körös mellett radús leveg és a mély talaj. az Alföldre. A tutajok a ma Tündérvárnak ne- található a bihari karsztvidék egyik legnaA Révi-szoros megközelíthet egyrészt vezett részen kötöttek ki – amely lényegében gyobb bejárati nyílással rendelkez bar- autóval a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 1-es a sziklafalba épült er s torony – ,míg a vámot langja (magassága 27, szélessége 42 méter), számú f útról, Köröstopánál Körösrév ferendezték. Maga Rév falu is a szorosban lé- a Nagy Magyar-barlang (hossza 250 méter). lé lekanyarodva. Másrészt a szorosba el lev révr l, vámhelyr l kapta a nevét. Manap- A hely már az skorban is lakott volt, ezt het jutni vasúttal is. Rév faluban Kolozsvár ság már tutajon sajnos nem, ellenben szerve- bizonyítják az itt talált k edények, szerszá- felé kell jegyet venni és a következ , Hata zett vadvízi evezés keretében lehet ség nyílik mok, varrót k és az egykori t zrakások ma- pestera nev állomásnál kell leszállni. Így a szurdok zúgóinak végighajózására. A szo- radványai. A barlangból el kerültek a bar- máris a vízesésnél és a cseppk barlangnál ros olyan sz k, hogy a folyó mellett csak egy langi medve, róka, farkas, denevér csontjai vagyunk. A hely viszonylag könny megkökeskeny út fért el, melynek helyét 1870 óta is. A leletekb l állandó kiállítás látható. A zelítése egyben problémát is jelent, amely a a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal foglalja barlang bejárása – amely körülbelül félórát látogatók által hátrahagyott szemétkupacok el. Manapság gyalogosan a szurdokvölgyet vesz igénybe – csak vezet vel lehetséges. formájában jelentkezik. Vigyázzunk a kárpá– hely és más útvonal hiányában – a síneken Cseppk alakzatait tekintve a környék ti táj ezen gyöngyszemére, hogy az elkövetlehet bejárni, ahol nagyon kell figyelni az itt legszebb barlangja a Zichy Ödön-cseppk - kez nemzedékek is gyönyörködhessenek közleked vonatokra! barlang, amit 1903-ban tárt fel Veress Ist- benne. M

476

Természet Világa 2013. október

KÖRNYEZETVÉDELEM

Szuperfelbontású ökológiai vizsgálatok

A lényeg a részletekben rejlik BAKÓ GÁBOR

M

agyar kutatók mutatták be azt a módszert 2009-ben, ami rendkívül nagy részletesség légi felmérés során olyan adatokat gy jt a földfelszínr l, amelyek a repülés id pontjában jellemzik a növényzetet, az él világot és az azt veszélyeztet tényez ket. A módszer segítségével a korábbi lehet ségekhez képest gyorsabban és pontosabban mérhet ek fel egy terület ökoszisztéma-szolgáltatásai, becsülhet a növényzet CO2-forgalma, el re jelezhet , hogy egy tartós árvízi elöntés, vagy szennyezés milyen károkat okozhat, a biológiai produkció mely régióit csökkenti. Mindez megalapozza a tájalapú környezetvédelmet. A légi felmérés lassan száz esztendeje segíti a térképészek munkáját. A közigazgatásban, az erd gazdálkodásban, a vegetációtérképezésben és a települési tervezési feladatok során nap mint nap alkalmazzuk a leveg b l és az rb l készült felvételeket. Az utóbbi években számos kutatás igazolta, hogy ezeknek az állományoknak a min ségi javulása hatalmas el relépést jelent az életterünkkel való megfontolt és fenntartható gazdálkodás el segítésében. Egy terület természetvédelmi értékér l korábban nagyon nehéz volt beszélni. Fontos kérdéseket kell megválaszolni a táj és természeti értékek összetett besorolásához: mit veszítünk, ha egy adott térszínt beépítünk, vagy hulladéktárolót hozunk létre rajta. Mért azt a részt válasszuk, és ne a másikat. Ezeket a döntéseket objektív, mérésekkel indokolt információk egybevetésével lehet meghozni. A földfelszín térbeli vizsgálata, a különböz terepen gy jtött és nagy részletességgel leveg b l felmért adatokból képzett adatbázisban azonos elvek mentén hasonlíthatjuk össze az egyes területek növényzetének állapotát, az shonos és védett fajok jelenlétét, a terület szenynyezettségét, talajmin ségét, vízellátottságát és még számos tényez t. A különbségek alapján a korábbi módszereknél tárgyilagosabban és egyértelm bben hasonlíthatunk össze különböz térszíneket, vagy vethetjük össze egy adott teTermészettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

Az új, nagyrészletesség légifelvétel-térképek nem csak felbontásukban különböznek klasszikus társaiktól, színárnyalataik részletessége is el segíti a korábbinál jóval pontosabb és egyszer bben automatizálható számítógépes osztályozást, kiértékelést. Az ábrán a Dunába érkez vörösiszap (a) és a csepeli szennyvíztisztítónak a Duna közepére vezetett tisztított szennyvize látható, valamint az elkeveredés elemzése (A szerz felvétele, kiértékelte: Bakó Gábor – Kirisics Judit) rület állapotát egy korábbi felméréskori jellemz ivel. Így a negatív hatások idejekorán kiderülnek, a degradáló folyamatok id ben visszaszoríthatóak. A m szaki fejlesztések kísérleti stádiumban vannak, a mér m szerek egyenl re nem kerülnek forgalomba, de már számos esetben sikerrel alkalmaztuk ket. A kutatás abban a fázisban van, amikor a szenzorok képességeinek határát feszegetjük. A láthatatlan szennyezések láthatóvá tétele annak köszönhet , hogy a kamerák egy képpé fényképezik a különböz szí-

nes, infravörös és UV-felvételeket, ami aztán egy rendszerként elemezhet . A legkisebb szennyezések, az összetett növénytársulások felmérését a nagy felbontás biztosítja. Az illegális szennyvíz folyókba engedése például nem látszik 5–12 cm-nél rosszabb pixelméret felvételeken. A gyepek ökológiai vizsgálatához is 3–7 cm felbontás szükséges. Az él biomassza menynyiségének becslését a felvételek infravörös csatornái segítik. A módszer bejelentése óta külföldön is elkezd dtek hasonló vizsgálatok. Gyorsan mozgó repül gépr l a hazaihoz

477

KÖRNYEZETVÉDELEM

A magyar kamera nagyfelbontású ortofotójának ultraibolya és színes képrészletei Százhalombattáról (2012. október – Interspect) hasonló felbontással még nem tudnak térképezni, de helikopterrel sikeres kísérleteket hajtottak végre, például Finnországban. Az utóbbi évek fejlesztéseivel elért felbontás-tartomány komolyan felkeltette a különböz szakterületeken dolgozó szakemberek érdekl dését, hiszen a természetvédelmi, ökológiai és geofizikai vizsgálatok során keletkez információk a legtöbb esetben helyhez köthet ek. A részletesség a vizsgálatok térbeli megbízhatóságának, ezáltal pontosságának növelését eredményezi, megalapozza különböz tudományterületek együttes, komplex alkalmazását olyan esetekben, amelyekben nagykiterjedés , inhomogén

A hihetetlen részletesség légitérképeket jelenleg csak a magyar fejlesztés légi kamerákkal lehet el állítani (2012. július, sínek egy kaposvári felvétel részletén – Bakó–Molnár) A települések tervezett fejlesztését, a megalapozott döntéseket segíti el a városi ortofotó-térkép. A településeket leginkább az 5–10 cm terepi felbontású képek szolgálják ki. Ez klasszikus feladatnak számít, csak hazánkban több mint húsz cég állított el ilyen felvételeket az elmúlt évtizedben, és legalább négy professzionális légi térképészeti szervezet m ködött ebben az id szakban. Az új módszer a természeti területek felmérésében eredményez új lehet ségeket, az id járás, a klíma és a környezeti kockázat modellezést segíti Kis felbontás

Hagyományos felbontás

Közepes felbontás

Helikopterr l mértek fel feny erd vel borított mintaterületet Finnországban az erd állapotának vizsgálatához területek részben automatizált felszínborítás változására vagyunk kíváncsiak. Várakozásaink szerint ez a megoldás rengeteg új eredményt hordoz magában a különböz szakterületek szempontjából, hiszen olyan szempontrendszerek alapján dolgozhatunk, ahol méréstechnikai és statisztikai okokból korábban nem lehetett összefüggéseket felfedezni. µ

478

Természet Világa 2013. október

FOLYÓIRATSZEMLE

(2013. július) AMIKOR AZ ÁLLATOK GYÁSZOLNAK Az ember nem az egyedüli lény, aki meggyászolja szeretteit – erre számos jól dokumentált bizonyíték van az állatvilág széles köréb l. Több ismeretterjeszt tévécsatornán is vetítették azt a dokumentumfilm-jelenetet, melyben egy n stény palackorrú delfin az újszülött borját orrával és uszonyaival megpróbálja távolabbra tolni a turistacsónakoktól és mozgásra ösztökélni. A borjú azonban nem mozdult – mert már halott volt. A jelenet Joan Gonzalvo olasz tengerbiológus szeme láttára játszódott le egy görögországi öbölben. Az anya még másnap is folytatta különös viselkedését, nyugtalan volt, nem evett rendesen. A közeli mintegy 150 f s delfinpopulációból még három egyed csatlakozott az anyához, de egyik sem zavarta meg. Vajon a delfin csakugyan gyászolta elpusztult borját? Egy évtizede talán még a legtöbb kutató nemmel felelt volna erre a kérdésre, mondja Barbara J. King, e cikk szerz je, aki hosszú ideje foglalkozik az állati viselkedéssel és érzelmekkel. A hagyományos felfogás szerint a delfinanya csupán nem tudott mit kezdeni borja elvesztésével, ezért zavarodott meg. Az utóbbi években azonban annyi megfigyelés gy lt össze arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkednek az állatok családtagjuk, társuk elvesztésekor, hogy aligha vonható kétségbe, csakugyan gyászolnak – legyen szó cetfélékr l, fejlettebb majmokról, elefántokról, tenyészállatokról, vagy éppen házi kedvencekr l. A kutatók Darwin ideje óta vitatkoznak azon, hogy vajon az állatok mutatnak-e érzelmi jeleket a szül i gondoskodáson, vagy a szaporodáson kívül. Darwin úgy vélte, hogy mivel evolúciós kapcsolat van az ember és más állatfajok között, sok érzelmi megnyilvánulásnak hasonlónak kell lennie. A majmoknak pl. olyan érzelmeket tulajdonított, mint a szomorúság, féltékenység, öröm, boszszantás. A viselkedéskutatók aztán csak a XX. század elejét l kezdték komolyabban vizsgálni az állati érzelmeket, aztán etológusok sora követte ket. Tanzániából Jane Goodall írt le egy esetet, amikor egy fiatal csimpánz, néhány héttel anyja Természettudományi Közlöny 144. évf. 10. füzet

pusztulása után belehalt a fájdalomba. Kenyából Cynthia Moss arról számolt be, hogy elefántok figyelemmel kísérték társuk haldoklását és összetörték elpusztult rokonaik csontjait. Azt is jó néhányszor megfigyelték, hogy pávián- és csimpánzanyák hetekig, s t néha hónapokig magukkal hurcolták elpusztult kicsinyük tetemét. Kenyában a Samburu Természetvédelmi Területen megfigyelték egy Eleanor nev elefánt mátriárka haldoklását. Amikor összeesett, egy másik család rangid s n sténye a segítségé sietett és agyaraival talpra állította. Amikor Eleanor ismét elesett, társa többször is megpróbálta talpra állítani, majd végül Eleanor elpusztult. Az ezt követ egy hétben Eleanor saját családtagjaink kívül más elefántcsaládok n stényei is többször odamentek a tetemhez, ormányukkal, agyaraikkal próbálták talpra állítani, lábukkal ide-oda görgették. E megfigyelésnek azért is van különleges jelent sége, mert a gyászt nem csupán a családtagok, hanem más családok is kifejezték. 2001-ben a Kanári-szigetek környéki vizekben megfigyelték, amint egy delfin ugyanúgy megpróbálja a felszínen tartani elpusztult kölykét, mint a korábban említett görögországi esetben. Itt azonban több delfin is csatlakozott az anyához, el fordult, hogy 15 egyed is. Amikor az anya öt nap után kimerült a küzdelemben, a kíséretéül szeg dött fajtársai a saját hátukkal próbálták a felszínre emelni a kölyköt. A zsiráfok is mutatják a gyász bizonyos jeleit. 2010-ben Kenyában figyelték meg, hogy egy zsiráf olyan borjúnak adott életet, melynek lábai deformálódtak. A bébi nagyon keveset mozgott, és élete négy hete alatt az ket megfigyel biológus azt tapasztalta, hogy anyja sosem távolodott el t le 20 méternél távolabb. S történt mindez annak ellenére, hogy egy csapatban a zsiráfok mindig összehangolják a mozgásukat társaikkal. Az anya viszont nem ment a többiekkel, inkább saját életét kockáztatta a kölykéért. Amikor a kicsi elpusztult, nem kevesebb mint 17 n stény gy lt össze a teteme körül, majd még többen csatlakoztak hozzájuk. Három nap telt el a kis zsiráf pusztulása óta, melyet már felfaltak a hiénák, de az anya még mindig a közelben volt. Bizonyos fokú gyász jeleit háziállatoknál is gyakran megfigyeltek. Egy virginiai családnál 14 éve élt együtt két macskatestvér, Carson és Willa. Ha Carsont állatorvoshoz vitték, testvére is addig er sködött, amíg t is el kellett vinni magukkal. Amikor Carson elpusztult, testvére keservesen nyávogott és

kereste, ugyanazon a helyen, ahol hoszszú éveken át együtt aludtak, és még hónapokkal a pusztulás után is letargikus állapotban volt.

(2013. július) EGY 14 EZER ÉVES REJTÉLY NYOMÁBAN Az utolsó jégkorszak végén, ahogy a Föld melegedni kezdett, a Csendes-óceán északi részén hirtelen feltámadt az élet. 14 ezer évvel ezel tt egy aránylag kis tengerszakaszon rövid id re óriási mértékben megn tt a biológiai produktivitás, a tenger nyüzsgött a fitoplanktontól, továbbá foraminiferákról, és már apró szervezetekt l. Ez a b ség azonban, amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan véget is ért, mindössze néhány száz év múlva. A kutatók azt feltételezték, hogy a vas megjelenése okozhatta az óceáni élet hirtelen elburjánzását. Egy új tanulmány, mely a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és más egyetemek együttm ködése során készült, cáfolja ezt az elméletet. Azt gondolják, hogy a fény és a tápanyagok múló, ám „tökéletes vihara” ösztönözte az élet felvirágzását a Pacifikum északi részén. Ez az új felfedezés talán segít feloldani azt a jó ideje meglév dilemmát, miszerint szoros öszszefüggés van a vas és a biológiai produktivitás között. Ez azért is lehet érdekes, mert az utóbbi években többekben is felvet dött az az elképzelés, hogy a globális felmelegedést meg lehetne fékezni azzal, hogy vassal „trágyáznák meg” az óceánvizet, hogy ezáltal növeljék a tengeri biomassza mennyiségét. „Sok kutató, így magam is, nagy jelent séget tulajdonítottunk a vasnak – mondja a tanulmány egyik társszerz je, Phoebe Lam –, de úgy látszik, mégsem olyan fontos, mint ezt sokan és sokáig gondoltuk.” Mivel a vasról tudják, hogy fokozza a biológiai aktivitást a Csendes-óceánnak ezen régiójában, a kutatók azt feltételezték, hogy ez a múltban is így volt. Hipotézisük szerint ahogy az éghajlat melegedni kezdett, a gleccserek olvadásnak indultak, megemelkedett a tengerszint, a víz elborította a kontinentális talapzatot, egyre több vas került a tengervízbe és ez az élet burjánzásához vezetett. Korábban már vettek fúrásokkal üledékmintákat az óceánaljzatnak err l a részér l, így a kutatók visszamehettek az

479

FOLYÓIRATSZEMLE id ben, hogy kiderítsék, mik rakódtak le a kérdéses id kben. Többszörös bizonyítékokat találtak az élet burjánzására, olyan rétegeket, melyek nagyobb menynyiségben tartalmaznak opált és kalcium-karbonátot. Ezek az anyagok alkotják ugyanis a fitoplanktont és a foraminiferavázakat. A fosszilis adatokban azonban senki sem kereste azokat a jeleket, melyek szerint a kontinentális talapzatból származó vas szerepet játszott-e az élet felvirágzásában. Lam és egy nemzetközi kutatócsoport újravizsgálta a fúrásminták adatait, hogy közvetlenül ellen rizzék ezt a hipotézist. Nagyjából 5 centiméterenként kielemeztek egy üledékmintát, melyet a Kamcsatka-félsziget partjai közelében hozott felszínre egy fúrás. Olyan id kig is visszamentek, mely megel zte az élet robbanásszer fejl dését. Kielemezték a minták kémiai összetételét, megmérték a neodímium- és stronciumizotópok arányát, ami azt jelezte, hogy a vasnak mely változatai voltak jelen. Az izotópösszetétel-arányok azért fontosak, mert felfedhetik, honnan származott a vas. Két elképzelés született: az egyik szerint a kínai löszfennsík lehetett a forrása, ahonnan a szelekkel gyakran kerül vasban gazdag por a Pacifikum északi részébe; a másik szerint a fiatalabb, vulkánosságban b velked kontinentális self lehetett a vas forrása. Az eredmény meglepte a kutatókat. Azt tapasztalták, hogy a glaciális periódusokban a vasbeáramlás igen magas volt, az olvadások idején viszont alacsony. Ezt megel z en viszont nem tapasztalták, hogy a vasbevitel ilyen mértékben fluktuált volna. Az említetteken kívül a vasnak lehetett egy harmadik forrása is, nevezetesen a Bering-tenger környéke, de ez nem volt jelent s hatással az él világ burjánzására. Épp ellenkez leg: a vas szintje csökkent, miel tt a biológiai produktivitás csúcsa elérkezett volna. Az üledékek elemzése alapján a kutatók egy egészen másfajta okot vázoltak fel, melybe több esemény láncolata játszhatott szerepet. A változó éghajlat nagymérték vízkeveredést váltott ki a Csendesóceán szóban forgó részében és ez er sen kihatott a plankton keveredésére is. Sok planktonlény jutott így a mélyebb, sötétebb vizekbe, ahol nincs elegend fény a fotoszintézishez. Ezt a vízkeveredést aztán leállította a melegedés miatti olvadékvíz-beáramlás és mintegy csapdába ejtette a fitoplanktont és más, parányi él lényt az óceán egy fényben, tápanyagban gazdag fels rétegében. A fény és a táplálékb ség hatására, valamint a vas még mindig magas szintje mellett er sen megn tt a biológiai produktivitás. Ez az állapot azonban elég hamar véget is ért, mert a vas szintje

480

tovább csökkent és a táplálék is egyre fogyott. A tanulmány végül is azt bizonyítja, hogy a vas magas szintje önmagában nem elégséges az óceáni élet burjánzásához, úgyhogy nem sok értelme lenne vasat juttatni az óceánokba a globális felmelegedés csökkentése érdekében.

(2013. 10. szám) ISMERETLEN ALBÉRL K Képzelje el, hogy sok mással együtt egy nagyobb organizmusban él. Rá vannak utalva, abból élnek, amit eszik, ha beteg, önök is betegek lesznek, tehát er sen függenek t le. Ha lenne elég idejük, mondjuk millió évnyi evolúció, nem próbálnának-e kapcsolatot felvenni az organizmus vezérl központjával? Talán a magatartását is megkísérelnék befolyásolni, a saját túlélésük érdekében. Az ember bélrendszerében tízszer anynyi baktérium él, mint a test sejtjeinek száma. Az evolúció során alkalmazkodtak vendéglátójukhoz és közösséget alkotnak vele. Eleinte úgy vélték, hogy ezek a baktériumok csak a bélben történ folyamatokat befolyásolják, de kés bb arra is utalások történtek, hogy hatásuk még az agyra is kiterjed. Itt nem csak az éhség és a jóllakottság érzésére gondolunk. A bélbaktériumok az emberi anyagcserét l távoli viselkedést is képesek befolyásolni. A kutatók 15 éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Kanadai és ír tudósok tejsavbaktériumokkal (Lactobacillus rhamnosus) tápláltak egereket és figyelték a viselkedésük változásait. Az egereket külön-külön egy kereszt alakú folyosórendszerbe helyezték. Két folyosó vége zárt volt, a másik kett é nyitott. A közönséges egerek rendszerint a zárt folyosók végén a sötét, védett sarkokban húzódtak meg. Ezzel szemben a tejsavbaktériumokkal tápláltak meglep en gyakran a nyitott járatok felé mentek. A tejsavbaktériumok megváltoztatták a viselkedésüket, kevésbé voltak félénkek, mint a többi egér. Elvégeztek velük egy „kényszerített úszás” tesztet is. Az egereket vízzel teli edénybe tették, amelyb l nem tudtak kimászni. Mivel nem tehettek egyebet, körbe kezdtek úszni az edény pereménél. Azok az egerek, amelyeknek bélflóráját megváltoztatták, kés bb „adták fel”, mint a kontrollállatok. Pontosan ilyen

hatásúak az antidepresszív anyagok is, ezért min sítették a kutatók az úszás korai feladását a depresszióhoz hasonló viselkedésnek. A baktériumok azonban nemcsak az egerek viselkedését, hanem az agy neurokémiáját is befolyásolják. A tejsavbaktériumokkal táplált egerek különböz agyrégióiban bizonyos receptorok száma magasabb, illetve alacsonyabb. Ezek a receptorok felismerik a fiziológiai és pszichológiai folyamatokat vezérl GABA-molekulát. Depresszió és félelembetegség esetén a GABA-receptorok száma megváltozik. Egy kanadai kutatócsoport antibiotikumok keverékével változtatta meg az egerek bélflóráját. Ez is megváltoztatta az egerek viselkedését: fokozott érdekl déssel kutatták környezetüket. Az antibiotikumok adagolását megszüntetve az állatok viselkedése normalizálódott. Más kutatók bélbaktériumok nélküli speciális, steril laboregereket vizsgáltak, amelyek beleiben nem telepedtek meg baktériumok. Ezek a steril egerek hiperaktívnak bizonyultak és a normális bélflórájúaknál kevésbé voltak félénkek. A bélbaktériumok és az agya közötti kapcsolathoz feltétlenül szükséges a vagus nervus, a bolygóideg. Ennek átvágása esetén hiába kapnak az egerek tejsavbaktériumokat tartalmazó tápot, viselkedésük nem változik meg. A bélbaktériumok és az agy közötti kapcsolat felismerése új, de nem meglep . Emeran Mayer, a Kaliforniai Egyetem stresszbiológiai központjának német születés igazgatója szerint ez a kapcsolat teljesen logikus. Az a tény, hogy a gazda és a baktériumok évmilliók óta együtt élnek, szükségszer vé teszi a köztük való kapcsolatot. Az állatkísérletek eredményei azonban nem vihet k át minden további nélkül az emberre. Az emberi emóciók bonyolultabbak és agyunknak vannak olyan részei, amelyek az egerek agyából hiányoznak, például a prefrontális cortex. Ez azt jelenti, hogy a baktériumoktól érkez inger elérkezik ugyan az agyba, de nem elegend az emóció el idézéséhez. Ennek ellenére a bélbaktériumoknak az embernél is van bizonyos beleszólási lehet ségük. Sok, bélbetegségben szenved betegnek pszichikai panaszai is vannak. Emeran Mayer tovább folytatja kutatásait és reméli, hogy véglegesen bebizonyosodik a bélbaktériumoknak a pszichére való hatása. Fantasztikus lenne, mondja, ha a félelmi állapotokat és más pszichikai betegségeket az étrend megváltoztatásán alapuló terápiával tudnánk gyógyítani.

Természet Világa 2013. október

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

2013. OKTÓBER

XXII. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT

Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával

Papp Lacitól a száloptika feltalálásáig, avagy mi is az a MOM? MOLNÁR BENDEGÚZ Hunfalvy János Két Tannyelv Kereskedelmi és Közigazgatási Szakközépiskola, Budapest

V

ajon hány ember tudja, hogy ez a három bet mit jelent? Sokan tudják és valószín leg már sokan nem, hogy nem „csak” a Magyar Optikai M vek rövidítése, hanem sok ezer ember munkahelye és egyben otthona is volt ez a gyár másfél évszázadon át. Menjünk vissza az id ben egészen addig, amikor cilinderben, keményített kézel vel és elegáns sétabottal igyekeztek a mérnökök és a segédek a Gyárba. A kisinasok pedig nemcsak hétköznapokon, hanem vasárnap délel tt is szorgalmasan tanultak a Gyáron belüli Tanm helyben. Ekkor 1905-öt írunk, de a MOM története egészen az 1876-os évre nyúlik vissza. Süss Nándor (1848–1921)

A gyár alapítása, a kezdetek 1876-ban a Kolozsvári Egyetem dékánja levelet írt Trefort Ágostonnak az akkori vallás- és közoktatási miniszternek, hogy „Süss Nándor, marburgi egyetemi mechanikust alkalmazhassa, mert új iskolát indíthatna ezen új szakma számára, s mert Magyarországon biztosan lenne igény a szakemberek képzésére.” Süss Nándor elfoglalta új állását, és az intézmény megkezdte a magyarországi m szergyártást. Az intézmény híre eljutott Budapestre is és Eötvös Loránd ajánlatára 1884ben Baross Gábor a „vasminiszter” megbízta Süss Nándort azzal, hogy a Mozsár utcában egy mechanikai tanm helyt állítson fel. 1886-ban 13 tanulóval megindult a magyar finommechanikusi képzés. A képzési id ekkor 4 év volt, a tanoncok naponta 10 órát tartózkodtak a tanm helyben, amelyb l 8-at gyakorlati munkával, 2-t elméleti tárgyak tanulásával töltöttek, vasárnap 2 órában rajzoktatás volt. 1891-ben elköltözött az intézet az Alkotás utca 9-be, ahol folytatódott a szakemberek képzése: 1895-ben a létszám már 50–60 f re n tt.

Az intézet m ködését Süss bérmunkákból fedezte, mivel az államtól már nem kaptak támogatást. Szinte minden évben nyertek valamilyen díjat, 1896-ban a millenniumi kiállításon els díjat, 1897-ben a brüszszeli nemzetközi kiállításon a Grand Prix–t, 1900-ban a párizsi világkiállításon a geodéziai termékeket arany éremmel díjazták. Az 1900-as években a tanm hely megsz nt. Ezért Süss Nándor magánvállalatot alapított „Süss Nándor féle Praecisios Mechanikai Intézet” néven, amelynek szerves részeként továbbra is megmaradt a tanm hely. Eötvös Loránd állandó megrendel volt, a kísérleteihez szükséges m szereket Süssnél rendelte meg egészen 1889-óta. Az Eötvös-ingát is Süss készítette el 1898-ban. A torziós ingával a Föld nehézségi er terének változásait lehet terepen meghatározni. Ezt a m szert kés bb Eötvös–Rybár-inga néven egészen az 1940-es évekig itt gyártották a gyárban. Az 1900-as évek elején az Alkotás utcát is elérte a villamosvasút. A vasúti fels vezeték zavarta a m szerek szabályozását, emiatt új helyszínt kellett találni a gyárnak. Süss Nándor a Csörsz utca 39-alá es telket jó helyszínnek találta. Akkoriban itt csak néhány villa állt, valamint a Németvölgyi CXLV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Süss Nándor (1848–1921)

1930-ban a részvények egyik fele a Honvédelmi Minisztérium, a másik fele a Zeiss-Goerz cégcsoporthoz került. A vállalat 1932-ben felállította az önálló tanm helyt a legkorszer bb felszereléssel, 1937-ben pedig az optikai tagozatot. Egy volt ipari tanonc és kés bb ott dolgozó így emlékezik vissza tanonc éveire: „Els éves tanuló korunkban meg kellett tanulnunk a késkovácsolást is, mert magunk készítette szerszámokkal dolgoztunk. Ezeket a szerszámokat azután meg tudtuk becsülni, úgy vigyáztunk rá, mint a szemünk fényére és ez a tanítási mód igen tanulságos volt.” A MOM Emlékalapítványnál tett látogatásom során, ahol volt MOM-os dolgozókkal beszélgethettem, szintén kiemelték azt a tényt, hogy a gyárnak legf képpen az emberi munkaer ben, szakképzettségben és kutatói, fejleszt i munkában rejlett az

Temet . Elkészítette a felépítend gyár terveit, majd külföldi tanulmányútra ment, hogy tanulmányozza a korszer technológiát, amelyet majd a gyárában is alkalmazni szeretne, valamint új gépeket is vásárolt. 1905 fontos dátum a MOM történetében, ebben az évben költözött át a gyár az új, Csörsz utcai üzembe, ahol már 80–100 f dolgozott. 1918 áprilisában a gyár részvénytársasággá alakult. Korábban komoly lépéseket tett az irányban, hogy gyárát a Zeiss jénai Optikai Intézet mintájára szervezze meg, azaz az intézet vagyona bizonyos értelemben a mindenkori alkalmazottak tulajdonát képezze, és mindenki, aki az intézetben munkálkodik, tehetsége és érdemei szerint részesüljön a tiszta nyereségben, de ezt nem sikerült elérnie. Süss Nándor még abban az évben, 1921-ben visszavonult, 1921. Az Államilag segélyezett Mechanikai Tanm hely Budán az Alkotás utca 9-ben, 1891. (MOM április elsején vesztette életét egy Emlékalapítvány archívumából) villamosbaleset során. Halálával nemcsak egy korszak zárult le a gyár történetében, hanem ereje. Valóban, minden egyes szerszámot, a részvényesek bevonásával odalett a csa- gépalkatrészt, amivel a m szereket készíládias hangulat is, ahol mindenkit „ember- tették, a gyárban állították el a legkisebb számba” vettek. Süss Nándor bár szigorú csavarhúzótól kezdve az óriás gépekig. ember volt a munkában, de szociális érzéJelent s lépés volt, amikor a légvédelmi kenysége is volt, a dolgozóit megbecsülte gránátokba szerelt óram ves gyújtó gyártáés értékelte fáradozásaikat. Létrehozott sának technológiáját megvették a Junghans egy gyáróriást, de maga sohasem gazda- M vekt l. Az óram ves gyújtók olyan jó godott meg. min ségben készültek, hogy 1937-ben jelent s katonai megrendelést kapott a gyár A gyár élete Angliától. Így történt meg az, hogy a német Süss Nándor halála után szövetséges ellen az angol hadsereg magyar gyártmányú eszközökkel harcolt. Még 1921-ben német licenc átvételével Ekkorra részvényeinek többsége már bevezették az optikai üvegek csiszolását. német tulajdonban volt. Sajnos jórészt felhagytak az önálló kutató A II. világháborút megel z években a tevékenységgel, leginkább a nagy proit- MOM vezet i a haditermelésre specializálra törekedve sok bérmunkát vállaltak. Az ták a gyárat, többek között harckocsi optiigazgatói posztot Süss Nándor után Gönczi kákat, légvédelmi gépágyú-irányzékot, löveJen töltötte be. dék alkatrészeket gyártottak nagy szériában. A következ évben megkezdték az 1944-ben az egyre kritikusabb harctéri Eötvös–inga exportra készül gyártását, helyzet miatt Sopronba kezdték áttelepívalamint a vízórákat, a mozdonyokhoz az teni a gyárat. olajszivattyúkat, és nagy sikerrel gyártotA háború folyamán a gyár gépeinek tak rádiót is. A gyár neve „Süss Nándor nagy részét, valamint a dolgozókat is elPraecisios Mechanikai és Optikai Intézet hurcolták Ausztriába, de az emberek többRt”- re változott. sége hamarosan visszatért. CXLVI

A háború utáni évek A háború komoly veszteségeket okozott a gyárnak. A megmaradt felszereléseinek nagy része m ködésképtelen volt, az épületek több mint fele romokban hevert. 1945-ben a háború után kb. 200 dolgozó rögtön megkezdte az újjáépítést, el ször is a romok eltakarítását, a gyár gépsorainak helyreállítását. Lassan megindult az élet és a termelés is, annak ellenére, hogy sokáig nem kaptak semmiféle ellenszolgáltatást. Err l az id szakról egy visszaemlékezés: „A dolgozók egy kis csoportja felkutatta a villamos távvezeték sérüléseit. Javító anyagot szereztek az elektromos m vek központi telepér l, majd miután megjavították a vezetéket, valóságos örömünnep volt az a pillanat, amikor az els , roncsból javított esztergát meg tudták indítani. Ezekben az id kben a kegyetlenül hideg tél alatt az ablaktalan m helyekben és irodákban f tésr l szó sem lehetett. Melegített kövekkel akadályozták meg, hogy elgémberedett ujjaik rá ne fagyjanak a gépekre.” (80 éves a Magyar Optikai M vek 1876-1956, Budapest Gy jtemény, Szabó Ervin Könyvtár) 1946-ban a potsdami egyezmény kimondta, hogy a német tulajdonban lév részvényeket az akkori Szovjetuniónak kell átadni. 1949-ben Konstantin Szmirnov lett az igazgató. Az kezdeményezésére jött létre a gyári óvoda, és felépült a kultúrház. Az 50-es évek végét l kedvez politikai légkör alakult ki, de a világ technikai fejlesztései nem jutottak el hazánkig, mivel 1947-ben létrejött a COCOM-lista. A listán szerepl termékeket, technológiai fejlesztéseket tilos volt az embargó alatt álló országokba (KGST, Kína) exportálni, hogy azok így egyre inkább lemaradjanak a fegyverkezési versenyben. Ezekr l az évekr l így emlékezik viszsza Sörös Antal, aki jelenleg a MOM Emlékalapítvány kuratóriumi elnöke: „A m szaki kollégák számtalan találmánnyal és újítással hozták be azt a technológiát, amellyel a nagyon korszer termékeket gyártották, hiszen a COCOM-lista eredményeképpen nem engedték be a fejlett technológiát az országba, és így kellett versenyezni a nyugattal. Ennek ellenére ez a cég mindig tudott olyan terméket hozni, amellyel meg tudott felelni a piac elvárásainak” 1952-ben a MOM teljes egészében viszszakerült a magyar állam tulajdonába. A termelés hatalmas emelkedése a gazdaságpolitika megváltozása után, 1955-t l következett be. Új gyárépületek épültek, 1956-ra felépült az Alkotás utcai sarkon az új irodaépület. 1956-tól egészen 1983-ig Posch Gyula

DIÁKPÁLYÁZAT volt a gyár vezet je, aki a tanoncéveit a tanm helyben kezdte. Hagyományos gyártmányaik közül els sorban a nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat képvisel geodéziai m szerek továbbfejlesztésére törekedtek.

Fejlesztések, díjak, elismerések, és a gyár bezárása A geodézia és optikai m szergyártás továbbfejlesztése érdekében felállították az Optikai Kutató Laboratóriumot. Itt dolgozott, valamint ennek a részlegnek az igazgatójaként 1956-1983-ig tevékenykedett Bárány Nándor, az optikai m szerépítés nemzetközileg is elismert szakembere. A geodéziai m szerfejlesztés nemzetközi elismerést is hozott, három m szer is elnyerte 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Ezek a Te-D1 típusú teodolit, a Ni-B1 típusú szintez és az Ma-1 mér asztalfelszerelés. A m szerek tervez i közül Bors Károly 1958-ban, Bezzegh László és Schinagl Ferenc 1960-ban Kossuth-díjat kaptak. A leghíresebb MOM-gyártmányok egyike, a Giroteodolit 1963-ra készült el. Ennek a m szernek a segítségével a Föld forgástengelyének irányát lehet terepen meghatározni. F konstrukt re Pusztai Ferenc, aki az alkotásáért Kossuth-díjat kapott. A m szer 3 szögmásodperces pontosságát évtizedekig nem tudták elérni a hasonló típusú m szerek. Az évezred végére a németek megközelítették, de a m szer sorozatgyártását nem tudták megoldani. A katonai célú alkalmazás mellett használták és ma is használják a civil életben is, például a budapesti, a prágai, a varsói metróépítésénél valamint legújabban a Genf melletti 27 km hosszú CERN részecskegyorsító alagút építésénél is, ezen kívül számtalan más alagút, bánya építésénél. Az épül 4-es metrónál is ennek a m szernek egyik típusát használják, a Gi-B3-as számút. Pusztai Ferenc akkori munkatársa, Kisfalusi Gábor, aki 1960–1996-ig dolgozott a MOM-ban, jelenleg a MOM Eötvös-inga, 1898

Emlékalapítvány egyik tagja, így mesél a Giroteodolitról: „Ha egy torziós szálra fölfüggesztenek egy pörgetty t, ami nagy fordulatszámmal forog, akkor az olyan lengéseket végez a függ leges tengely körül, aminek a lengésközéppontja a Föld forgástengelye. Ha ezt összeépítjük egy szögleolvasó teodolittal, meg lehetett határozni a Föld forgástengelyének az irányát terepen. Tehát ebb l a fizikai jelenségb l adódóan az Egyenlít n használva a legpontosabb, és ahogy megyünk észak fele, egyre pontatlanabb, mert kisebb a nyomaték, ezért a 70. szélességi fokig lehetett használni, azon túl már nem. Ezt a m szert nyugaton is gyártották, de a MOMban olyan nagy pontosságú m szert sikerült kifejleszteni, hogy eleinte a 20 szögmásodperc az nagy szó volt, de az évek folyamán lement 5 szögmásodperc alá a pontossága.” Konopa Adorján, aki 1949-1994-ig dolgozott a gyárban, folytatta a magyarázatot egy példával: „Van egy hosszú alagút. Abban az alagútban az egyik országban elindul egy fúrás, és mondjuk az alagútnak a másik végén egy másik országból is fúrnak, az alagútnak valahol találkozni kell. Mondjuk a közepén. És ott nem lehet tévedés! Ez a m szer adta a referenciairányt, például az egyes metró építésénél. De a hadiipar is jól ki tudta használni ennek a m szernek a tudását.” Majd ismét Kisfalusi Gábor és Germadics Zoltán (1968-1983-ig dolgozott a MOM-ban) vette át a szót: „Egy függ leges tengely körül forgó ingát kell elképzelni. A torziós szál gyártása is lényeges volt, mert ha abban elfordul az úgynevezett semleges szál, az megváltoztatja a lengésközepet. Tehát egy csomó hiba terhelheti egy rossz mechanikai konstrukcióból adódóan a mérést. A katonai m szereknek -40 fokban is m ködni kellett és +50 fokban is, valamint a rázást is ki kellett bírnia. Ez a szál, amire felfüggesztették, zongorahúrból volt. A zongorahúr kerek szelvény , azt meghengerelték nem egészen laposra, a mérete

Eötvös-inga, 1902

Eötvös–Rybár-inga

körülbelül 0,08x0,4mm volt, de a hideghengerlés folyamán annyira fölkeményedik ez a szál, hogy olyan 3000 Newton/ mm2 a szakítószilárdsága. Ennek következtében rendkívül rideg, ezért az ütésszer rántásnál szakadt. Majdnem olyan, mint az üvegszál. Ezért csak mérés közben lógott a szálon (a forgó rész), hogy ne terhelje a szálat, utána feltekercselték. Ezért biztonságból az elektronikával öszszekötötték, az összeköt kábelt csak úgy lehetett kihúzni, ha el tte feltekercselték. Ilyenekre is kellett gondolni.” Sörös Antal még hozzátette, hogy „ebb l a giroteodolitból, aminek a darabára abban az id ben 26 ezer rubel volt (ez olyan 750 ezer forintnak felelt meg akkor), ebb l több százat szállítottunk évente a Szovjetuniónak. Olyan pontosságú volt, hogy csak katonai célra a Szovjetunióba szállíthattunk, és k adhatták tovább. Amikor pedig át kellett állni a rubelpiacon a dollárelszámolásra, akkor 24 ezer dollár darabárban állapodtunk meg, ami akkor a 60 forintos dollárárból átszámolva 1 440 000 forint volt, tehát a dupláját kaptuk volna érte, ha hagytak volna minket szabadon kereskedni.” Kisfalusi Gábor még elmondta a következ t a giroszkópról: „El ször stabil rakéták voltak, de féltek, hogy azt kilövik, aztán a mozgatható rakétaállásokra álltak át. Ha egy mozgatható rakétaállással kimentek valahova, ahol nem volt látható csillag, mert felh vagy rossz id volt, kellett valami referencia irány. Ezt a referenciairányt határozta meg a telepített Giroteodolit.” A MOM történetében a teodolitok és a szintez m szerek gyártásánál nagy fordulópontot jelentett, amikor az osztott ezüstköröket átváltotta az osztott üvegkör. Eredményeként 1961-ban megindult a másodperc–teodolit üzemszer gyártása. 1963-ban egy újabb nagyszer m szer a Derivatograph gyártása kezd dött el, amely a szilárd anyagok összetev inek vizsgálatára volt alkalmas. Err l a berendezésr l a következ ket mondta Germadics Zoltán, aki 19681983-ig a MOM Piackutató és Propaganda Osztályon, valamint a Laborexport Osztályon dolgozott, jelenleg is a MOM Emlékalapítvány egyik tagja: „A m szer a 70-es évek végén kett millió forint volt. A Derivatograph egy termoanalitikai m szer, a szilárd anyagok összetételének a vizsgálatára való. Úgy m ködött, hogy van benne egy egészen kicsi, gy sz méret tégely, abba a szilárd anyag port beletették, és fölhevítették, a készülék egyik típusánál 1100 fokig, a másiknál 1500 fokig. Ez alatt az id alatt, amikor a h mérséklet emelkedett, a szerint bomlott le az anyag, el ször a víz, aztán a különféle egyéb anyagok, illóanyagok eltávoztak. Hogy mennyi a súlya és milyen gyorsan változik abból leCXLVII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE hetett következtetni, hogy mi ez az anyag, ami éppen eltávozik. Ezt diagramokra fölvitte a gép, a vizsgálat körülbelül 2 órát tartott és a diagramokból ki lehetett következtetni, hogy mi a por összetétele, azaz milyen anyagról van szó.” 1971-t l kezdett a számítástechnikai ipar meghonosodni a MOM-ban. Gyártottak számítástechnikai kiegészít ket, szalaglyukasztókat, olvasókat, mágneslemezes tárolókat francia technológia alapján. Az elkövetkezend években a termelés 20 százalékát ezek a számítástechnikai termékek tették ki. NDK-licenc alapján a szemüveglencse gyártását is fejlesztették, az új módszernek köszönhet en 50 százalékkal megn tt az üveglencse termelése. Ezután egy amerikai technológiát vásároltak, amivel meghonosították a m anyaglencse gyártását is. Az optika gyártásánál a gyémánttechnikát használták, és kidolgozták a képtovábbító szál optika gyártás technológiáját is, amelyért 1975-ben a fejleszt k Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza és Besskó Dezs 1975-ben Állami Díjat kapott. A száloptika feltalálásáról Kisfalusi Gábor a következ t mesélte: „Nem úgy indult, hogy száloptikát fogunk gyártani, hanem a Graviméteren dolgoztunk. Ebben a m szerben finom ingák vannak. A kérdés az volt, hogy milyen szálra függesszük fel. Valakinek az az ötlete volt, hogy üvegszálra, és így elkezdtek üvegszálat húzni a Graviméter céljára. De a Graviméter valahogy nem akart összejönni, viszont az üvegszálból gyártmány lett. De ez még csak egy sima üvegszál volt. A száloptikának az a lényege, hogy az egy üvegszál és egy üvegcs . Adott egy bizonyos vastagságú üvegrúd, ráhúznak egy üvegcsövet és a kett b l együtt húznak szálakat, pár tized mm átmér j szálat. A cs nagyobb törésmutatójú, mint az, ami belül van, és ezért a fény nem tud kilépni, hanem az üvegcs faláról visszaver dik, tehát a száloptikában, ami ilyen hajlékony, abban is egyenesen terjed a fény, csak állandóan visszaver dik. Ezért tudja vezetni a fényt. Illetve ha ezeket a szálakat rendezem, akkor még a képet is ugyanígy lehet vele továbbítani. A szálak rendezését eleinte külföldön végezték, drága folyamat volt. A fejleszt k a MOM-ban rájöttek arra, hogy ha egy üvegszál lapra ráteszik a következ üvegszálat, de folyadékot tesznek közé (folyadék filmre tették), akkor magától rendez dik. Ennek a szabadalomnak, találmánynak köszönhet en a MOM-ban nagyon olcsón tudtak rendezett száloptikát gyártani.” Vidéken, Mátészalkán, Komlón, Dunaújvárosban, Zalaegerszegen új gyáregységek létesültek, hogy a megrendeléseket ki tudják elégíteni. 1975-ben a MOM vidéki gyáregységeiben az összes termelés 20 százalékát termelték. CXLVIII

A vállalat fejl dése az 1980-as évek közepéig tartott. Olyan hírességek tartoztak az alkalmazottak közé, mint Papp Laci olimpiai bajnok bokszolónk, Sebes Gusztáv, a legendás aranycsapat szövetségi kapitánya, vagy például Mészöly Kálmán labdarúgó, a „sz ke szikla”. 1989-ben a „rendszerváltás” id szakában, mint sok más addig jól m köd magyarországi gyár és üzem, a MOM is hasonló sorsra jutott, itt is megindult a gyár szétesése. Budapesti és vidéki gyáraiból önálló Rt-ket és Kft-ket hoztak létre. Ezek egy részét a 90-es években értékesítették, a többi üzemet pedig felszámolták. „Magyarországon 1989 és 1996 között mintegy 1,5 millió munkahely sz nt meg, az addig létez munkahelyek kb. egynegyede.” (Laky Teréz: „Számadás a tálentumról” – A privatizáció foglalkoztatási hatásairól) „Felszámolási eljárást indított a Magyar Optikai M vek (MOM) állami vállalat 90 százalékos tulajdonában álló MOM Finommechanikai és Optikai Rt. ellen a F városi Bíróság, miután az APEH felgyülemlett követelései miatt már 1991-ben kezdeményezte a társaság felszámolását. Mára a cégnek összesen 1,2 milliárd forintnyi adóssága halmozódott fel az APEH-nél, a társadalombiztosításnál, a vámhivatalnál és a partner vállalatoknál. (Ebb l 250 millió forint a be nem fizetett adó.) Az optikai és geodéziai eszközöket gyártó rt. fizetésképtelenségét a cégvezetés szerint els sorban az okozta, hogy az elmúlt 2–3 évben elveszítette hagyományos kelet-európai piacait.” ( HVG, 1993.febr. 27., részlet)

A Magyar Optikai M vek jogutód nélkül felszámolásra került. A helyén ma egy 40 000 nm alapterület bevásárlóközpont, iroda és lakópark áll. A neve MOM Park. Amikor a MOM Emlékalapítvány irodájában a volt MOM dolgozóit arról kérdeztem, hogy mire voltak a legbüszkébbek az ott töltött évek alatt, azt mondták, arra, hogy ott, a gyárban dolgozhattak. Részesei lettek egy nagyszer gyár történelmének. A szerz a Természettudományos múltunk felkutatása kategória III. díjasa

Irodalom: 80 éves a MOM /Budapest Gy jtemény - Szabó Ervin könyvtár/ 100 éves a MOM /Budapest Gy jtemény Szabó Ervin könyvtár/ Oktogon Építészeti lap – Az energia nem vész el – A Magyar Optikai M vek területének régmúltja Fókusz üzemi újság 1976–1978 / Budapest Gy jtemény – Szabó Ervin könyvtár/ A barátság útján Moszkva–Budapest 1980. Budapest, f városi folyóirat 77/1 / Budapest Gy jtemény – Szabó Ervin könyvtár/ Magyar Épít ipar 1972/1 / Budapest Gy jtemény – Szabó Ervin könyvtár / MOM Emlékalapítvány honlapja – www. mombudapest.hu people.mokk.bme.hu – Laky Teréz tanulmányai

Köszönet a MOM Emlékalapítvány kuratóriumi tagjainak, akik nagy segítségemre voltak az anyaggy jtésben: Sörös Antal kuratóriumi elnök, 1956–94 MOM Gazdasági Igazgatóság, üzemgazdász Konopa Adorján tag 1949–1952 MOM ipari tanuló 1952–1953 MOM m szerész 1953–1956 katonaság 1956–1973 MOM m szerész 1973–1981 Metrimpex Külker. Váll. MOM Geo. M szerek külföldi értékesítése 1981–1994 MOM Külker kooperáció, majd MOM Komló képviseleti irodavezet Kisfalusi Gábor tag 1960–1961 MOM technikus 1961–1966 MOM ösztöndíjas BME gépészmérnöki kar, optika finommechanika ágazat 1966–1996 tervez mérnök MOM Geo.m sz. Szerkesztés Germadics Zoltán tag 1968–1983 MOM piackutató és Propaganda O. és Laborexport osztály Fazekas György tag 1956–1959 MOM ipari tanuló 1959–1965 MOM m szerész 1965–1970 Program O. 1970–1991 MOM f diszpécser Bohortsik Rezs tiszteletbeli tag 1945–1948 MOM ipari tanuló 1948–1949 m szerész 1949–1989 szerkeszt MOM Geo.m sz. Szerkesztés

DIÁKPÁLYÁZAT EMLÉKEZÉS

Varjú Dezs professzorra emlékezünk (1932–2013) Fél év sem telt el azóta, hogy folyóiratunk áprilisi számában 80. születésnapja alkalmából köszönthettük Varjú Dezs professzort, a Tübingeni Egyetem emeritus professzorát, aki immár 18 éve támogatja a fiatal középiskolások számára kiírt cikkírói Természet–Tudomány Diákpályázatunkat azzal, hogy Biofizika-biokibernetika címmel különdíjat alapított a diákok számára. Már akkor is aggódtunk érte, hiszen tudtuk, hogy évek óta küzd gyógyíthatatlan betegségével, ami idén augusztusban végleg legy zte szervezetét. A XXII. diákpályázatunk díjkiosztó ünnepségével egyid ben megjelent születésnapi köszönt nket Horváth Gábor, szerkeszt bizottságunk tagja írta, aki jól ismerte Varjú Dezs t, a Tübingeni Egyetemen több éven át kutathatott mellette az általa alapított és vezetett Biokibernetika Tanszéken. – Mikor és hogyan ismerkedtél meg Varjú Dezs professzorral? – 1985-ben az ELTE fizika könyvtárában a Naturwissenschaften folyóiratban egy cikket olvastam Rudolf Schwind német biológustól a hanyattúszó vízipoloska, a Notonecta glauca többtagú szemlencséjér l. Fizikus egyetemistaként számítógéppel részletesebben is megvizsgáltam e rovarlencse optikáját, és eredményeimet 1987-ben elküldtem Schwind professzornak Regensburgba. Mivel a professzor, biológus lévén, nem értett a témához, továbbküldte levelemet Varjú Dezs professzornak, aki a Tübingeni Egyetem Biokibernetika Tanszékét vezette. t már érdekelték a számításaim, s 1988 nyarán meghívott Tübingenbe egyhónapos kutatómunkára. Azt a számítógépes feladatot adta, hogy számoljam ki, miként látja a víz felszínén pihen vízimolnárka az összetett szemével a víz alatt úszkáló zsákmányát. E biooptikai problémát a vízfelszíni fénytörés és a rovarok facettaszeme tette bonyolulttá és érdekessé. Az eredményekb l egy évre rá cikket írtunk. Mivel e f próba jól sikerült, az elkövetkez évek nyarain 1–2 hónapra újra meghívott Tübingenbe különféle biooptikai problémák vizsgálatára. E tübingeni kutatásainkat a Deutsche Forschungsgemeinschaft, a „német OTKA” fizette. Kés bb magyar (Széchenyi-, Eötvös-, Bolyai-) és német (Humboldt-) ösztöndíjakkal több részletben sok évet töltöttem Varjú professzor Biokibernetika Tanszékén, aminek eredményeiként további nemzetközi publikációk születtek. Az egyik cikkünkkel elnyertük az 1991. évi biomatematikai Richard Bellman-díjat. A legnagyobb és egyben utolsó közös vállalkozásunk a Polarized Light in Animal Vision – Polarization Patterns in Nature cím , 447 oldalas könyv megírása volt, amit egy 14 hónapos tübingeni Humboldt-ösztöndíj tett lehet vé 2002–2003ban. De magyarul is publikáltunk. Írtunk egyegy biooptikai cikket a Fizikai Szemlében és a Természet Világában, s a Varjú Dezs vel készült interjú is lapunkban jelent meg, mint ahogyan ide írt egy biokibernetikai cikket is.

A tübingeni Biokibernetika Tanszéken Mindez jól tükrözi a Természet Világához való szoros köt dését. Több közös biooptikai eredményünk tankönyvfejezetekként bekerült a magyar középiskolai és egyetemi oktatásba is. – Sok beszélgetés során elmondtad már, öröm számodra, hogy a tanítványa lehettél. Milyen embernek, tanárnak, kutatónak ismerted meg? – Dezs önzetlen ember volt, aki vonzotta és segítette a tehetséges, elszánt, elhivatott fiatal kutatókat. Mivel nem volt gyermeke, ezért gyakran viszonyult apaként a fiatalokhoz. Engem is szinte fiaként pátyolgatott Tübingenben feleségével, Heidével karöltve. Dezs körül dinamikus magyar kör alakult ki a hosszabb-rövidebb ideig Tübingenben tartózkodó magyar kutatókból. Hol éttermekben, hol a kertjében rendezett sütögetéssel egybekötött partikon találkozott velük. Isteni volt például a kertjében termett birskörtéb l f zött házipálinka, a Heide rokonaitól származó kecskegida sütve vagy a Heide

által készített Käsespätzle, ami jellegzetesen sváb sajtos-hagymás tésztaféleség. E kerti partikon a magyarokon kívül német és más külföldi kutatók, valamint a tanszék munkatársai is részt vettek. A hétvégéken Heidével együtt sokszor vitt el a környez városokba vagy a Fekete-erd be egy kicsit világot látni. Tanári kvalitásaira jellemz , hogy rengeteg tanítványa van, akik szétszóródtak a nagyvilágban, s híres kutatók lettek a biokibernetika és érzék-biofizika terén. Írt és szerkesztett több tankönyvet is. Hosszú évtizedekig szerkeszt je vagy szerkeszt bizottsági tagja volt néhány neves szakfolyóiratnak (Biological Cybernetics, Journal of Mathematical Biology, Journal of Comparative Physiology). Tanszéke az állati érzékelés biokibernetikai, biofizikai vizsgálatának egyik nemzetközi hír központja volt. Szellemes módszerekkel tanulmányozták többek között a rovarok látását és mozgását. Például az egyik laborban mesterséges patakot építettek a vízfelszínen vadászó vízirovarok (Notonecta, Gerris, Gyrinus) mozgásérzékelésének és -szabályozásának vizsgálatára. Az is frappáns módszer volt, ahogyan „megpatkolták” a vízimolnárkát. Az apró vízipoloska lábainak végére piciny mágnest ragasztottak, és amikor a rovar a vízfelszíni hártyán pihenve várt a vízbe pottyant zsákmányra, alulról apró elektromágnesekkel stimulálták a mágnespatkós rovart, így utánozva a lábait ér felületi vízhullámfrontok keltette mechanikai ingereket. A Biokibernetika Tanszéken építettek els nek olyan, légpárnán lebeg és szabadon forgó könny golyót, amin egy ráhelyezett és a leveg ben a hátán rögzített rovar a lábaival az t ér küls ingereknek megfelel en mozoghatott. Közben folyamatosan érzékelték a golyó elfordulásainak Euler-szögeit, így rekonstruálva, hogy az egyébként egy helyben álló rovar milyen pályát futott volna be a küls ingerek hatására, ha szabadon mozoghatott volna. E nagyszer találmány igen megkönynyítette a rovarok érzékelésének laboratóriumi tanulmányozását. A tanszéken dolgozták ki azt a vizsgálati eljárást – amely során egy bonyolult kísérleti berendezésben valamilyen ingerrel stimulálták az CXLIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE állatot, miközben videofilmre vették a viselkedését, azt kés bb képr l képre számítógéppel kiértékeltek –, ami lehet vé tette az állat reakcióinak számszer leírását. A vizsgált állatokat, f leg rovarokat gyakran a tanszéken tartották vagy nevelték, amihez nagy szakértelem kellett. Habár zömében biológusok dolgoztak a tanszéken, maguk végezték a mér berendezések tervezését, építését, s a mérési eredmények számítógépes kiértékelését vagy akár a számítógépes modellezéseket is. A tanszék kutatói szinte polihisztorok voltak; biológusok, fizikusok és informatikusok is egy személyben. Dezs tanszékén tanultam meg, hogyan kell a rovarokkal laboratóriumi körülmények között kísérletezni, viselkedésüket türelmesen megfigyelni, s az ehhez szükséges, gyakran igen összetett mér berendezéseket fölépíteni és kezelni. A vizsgálati rovarokat a mérések befejezése után, ha egy mód volt rá, visszaengedték a szabadba, ahelyett, hogy hagyták volna éhen

pusztulni ket. A természethez való alázatos viszonyulás megtanulhatóságának is jó iskolája volt Varjú Dezs kiváló tanszéke. – 1995-ben már ötödik alkalommal hirdettük meg diákpályázatunkat szkeptikus és matematikai, valamint a természettudományos múltunk feltárására és az önálló kutatásokra ösztönz kategóriákban, amikor Varjú professzor megalapította a Biokibernetika különdíjat. Gondolom, T led hallott a diákpályázatról, a középiskolásoknak szóló cikkpályázati versenyr l. – Egyik tübingeni tartózkodásomkor meséltem Dezs nek a Természet Világa diákpályázatáról és meg is mutattam neki a lap egyik példányát, benne a diákmelléklettel. Rögtön megtetszett neki, s némi unszolásra elhatározta magát a biokibernetikai különdíj megalapítására. Azért kellett kissé nógatni, mert a rá jellem-

Válogatott publikációk Horváth G. (2013) Varjú Dezs professzor 80 éves. Természet Világa (diákmelléklet) 144 (4): LIV Varjú, D.; Horváth, G. (1989) Looking into the water with a facet eye. Biological Cybernetics 62: 157-165 Horváth, G.; Varjú, D. (1990) Geometric optical investigation of the underwater visual field of aerial animals. Mathematical Biosciences 102: 1-19 (Best Paper Award: winner of the fourth Richard Bellman Prize) Horváth, G.; Varjú, D. (1991) On the structure of the aerial visual field of aquatic animals distorted by refraction. Bulletin of Mathematical Biology 53: 425-441 Horváth, G.; Varjú, D. (1993) Theoretical study of the optimal front profile of the lens in the eye of the scallop, Pecten. Bulletin of Mathematical Biology 55: 155-174 Horváth, G.; Varjú, D. (1995) Underwater refraction-polarization patterns of skylight perceived by aquatic animals through Snell’s window of the flat water surface. Vision Research 35: 1651-1666 Varjú, D.; Horváth, G. (1996) Computer modelling of swimming movements and swarming in whirligig beetles. In: Recent Research Developments in Biological Cybernetics 1: 57-70 (S. G. Pandalay ed.) Horváth, G.; Varjú, D. (1997) Polarization pattern of freshwater habitats recorded by video polarimetry in red, green and blue spectral ranges and its relevance for water detection by aquatic insects. Journal of Experimental Biology 200: 1155-1163 Varjú D. (1997) Biokibernetikáról dióhéjban. Fizikai Szemle 47: 21-24 Horváth, G.; Buchta, K.; Varjú, D. (2003) Looking into the water with oblique head tilting: revision of the aerial binocular imaging of underwater objects. Journal of the Optical Society of America A 20: 1120-1131 Horváth, G.; Varjú, D. (2004) Polarized Light in Animal Vision - Polarization Patterns in Nature. Springer-Verlag, Heidelberg - Berlin - New York, p. 447, ISBN 3-540-40457-0 Horváth G., Barta A., Buchta K., Varjú D. (2005) Binokuláris ferde pillantás a vízfelszínen át: a vízfelületen túli világ fénytörést l torzult bonyolult szerkezete, avagy egy klasszikus optikai probléma helytelen megoldásairól és azok kijavításáról. Fizikai Szemle 55: 172-181 Horváth G., Barta A., Suhai B., Varjú D. (2007) A poláros fény rejtett dimenziói. I. rész: Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok. Természet Világa 138: 395-399 + színes borító 3. oldala Horváth G. (1994) Mi a „Spangenglobus”? Varjú Dezs tübingeni biokibernetikussal beszélget Horváth Gábor. Természet Világa 125: 396-400 Varjú D. (1999) Lokalizáció felületi vízhullámok segítségével. Hullámok segítik a vadászó molnárkát. . Természet Világa 130: 377-379 Tasnádi P., Juhász A., Horváth G. (1994) Fizika körülöttünk. 257 o., Múzsák Kiadó Reál Szerkeszt sége, Budapest, ISBN 963-564-5325 Horváth G. (2004) A geometriai optika biológiai alkalmazása: Biooptika. Egyetemi tankönyv, 400 o., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, ISBN 963-463-651-9

CL

z módon attól tartott, hogy szerénytelennek t nhet, ha róla neveznek el egy díjat. De megnyugtattam, hogy a díj neve biokibernetikai különdíj lesz, amihez persze mindig hozzátesszük, hogy az alapítója és finanszírozója. Kés bb a díj nevét a biofizikai jelz vel b vítettük, ami általánosabbá, közérthet bbé tette, milyen témájú pályam veket is várunk e kategóriába. A díjalapítást követ en rögtön el fizetett a Természet Világára, aminek számai a rákövetkez években a tübingeni magyar közösségben jártak körbe kézr l kézre. – És további támogatókat is szerzett, hiszen még abban az évben megnyerte számunkra a stuttgarti székhely Német– Magyar Társaságot, majd Ernst Grote professzort, a Tübingeni Egyetem Orvosi Klinikájának agysebészét. Vajon hogyan, mivel gy zhette meg német honfitársait arról, hogy egy Kárpát-medencei középiskolásoknak szóló cikkpályázatot támogassanak? – Dezs és felesége, Heide havonta eljártak a tübingeni Német–Magyar Társaság vacsorával egybekötött összejöveteleire, melyet általában egy sváb étteremben tartottak. Ide engem is mindig elvittek, amikor Tübingenben id ztem. E társasághoz tartozott Ernst Grote professzor és magyar származású felesége is. Az egyik tübingeni beltag egyben tagja volt a stuttgarti hasonló társaságnak is. Itt mesélt Dezs a Természet Világa diákpályázatáról és a biokibernetikai díjalapításról. Olyan nagy kedvet csinált, hogy rögtön két új tagot is sikerült toboroznia: a stuttgarti társaság a biodiverzitás különdíjat alapította, míg Grote professzor az orvostudományit. Fontos volt tehát e különdíjaknál az alapító valamelyik családtagjának szoros magyar köt dése. És persze, mint oly gyakran, a kezdeményezés fehér asztal mellett született, ízletes sváb ételek és jóféle német borok társaságában. Hadd jegyezzem meg, hogy Varjú professzor nagy gurmé is volt, aki szerette az ínyencségeket s a nemes borokat. Felesége olyan konyhát vezetett otthon, ami kiválóan ötvözte a sváb és magyar recepteket és f szereket. Mivel én is gyakran kóstolhattam Heide gasztronómiai finomságait, bizonyíthatom, hogy a német-magyar ízek pompásan harmonizáltak Tübingenben. Dezs ezért is járt haza ebédelni minden nap, s nem az egyetemi menzán étkezett. De ebéd és egy rövid otthoni pihenés után mindig pontosan megjelent a tanszéken s folytatta munkáját. Dezs egyik kedvenc bora a görög retsina száraz fehér bor volt, amit olyan hordóban érlelnek, amibe feny gyantát is tesznek. Egyszer elvitt magával egy magánpincebeli borvásárlásra, ahol számos bor megkóstolása után választotta ki a megveend fajtákat. E borvásárlás fölért egy tudományos borpróbával, közben részletes beszélgetéssel arról, mikor és hol szüretelték a sz l t, hogyan állították el a mustot, miként erjesztették, fejtették, érlelték, s tartották

VERSENYKIÍRÁS DIÁKPÁLYÁZAT a bort a palackokban. Úgy hiszem, a pince gazdájának nem lehetett sok olyan vev je, aki jobban értett volna a borokhoz, mint . –1998-ban úgy id zítette látogatását, hogy részt vehessen a VII. díjkiosztó ünnepségünkön, és kategóriája díjazottjainak, Róka Anikónak, Hegedüs Ramónnak és Németh Péternek személyesen adhassa át a megérdemelt jutalmat. S t, megtartotta szokását, hogy levélben ad ötleteket a díjazottaknak további kutatásaikhoz, amit ez esetben a dicsér szavak mellett fel is olvasott. Valószín leg a díjazottakkal való személyes találkozása is segített abban – és talán közbenjárásod –, hogy Ramón még ebben az évben három hónapot tölthetett el Varjú professzor támogatásával a tübingeni Max Planck Biokibernetikai Kutatóintézetben. – Hegedüs Ramón az egyik legtehetségesebb és legszorgalmasabb tanítványom, aki már középiskolás korában számos hazai és nemzetközi tudományos verseny nyertese volt. A laboromba els éves fizikus egyetemistaként került, majd nálam diplomázott s doktorált. Jelenleg a Saarbrückeni Max Planck Informatikai Kutatóintézetben kutat Humboldt-ösztöndíjjal. Dezs is rögtön fölfedezte Ramón nem szokványos képességeit, s ezért merte beajánlani a tübingeni Biokibernetikai Max Planck Intézetbe, ahol Ramón egy egész nyáron át dolgozhatott, bekapcsolódva az egyik ottani kutatásba. De nem Ramón volt az egyetlen, aki a Természet Világa diákpályázatán felt nve került hozzám. Buchta Krisztián is Varjú Dezs különdíját nyert el, s miután átadtam neki a biokibernetika-biofizika kategória I. díját, kiderült, hogy Ramónhoz hasonlóan is az ELTE fizikus szakán folytatja tanulmányait. Krisztiánt is meghívtam a laboromba, ahol három évig dolgoztunk együtt, s aminek eredménye egy-egy angol és magyar nyelv biooptikai cikk lett. Kezdetben Dezs minden évben megírta véleményét a díjazott biofizikai diákpályam vekr l, s én ennek beépítésével írtam meg a díjkiosztó ünnepségen elmondandó méltatásokat. Hogy minél h bben tolmácsolhassam Dezs dicsér szavait, nekem is szokásommá vált, hogy a méltatásokat fölolvasom. – Diákpályázatunkat az idén XXIII. alkalommal hirdettük meg. A Biofizika kategóriába is várjuk a dolgozatokat, de a bírálók között – sajnos – már nem lesz ott Varjú professzor. – Ha nem is lehet már a bírálók között, az általa alapított Biokibernetika-biofizika különdíj továbbra is „élni fog”. Varjú Dezs emléke és neve így sokáig fönnmarad még a Természet Világa diákmellékletében is. Az interjút készítette: KAPITÁNY KATALIN

TIT Kalmár László Matematika Verseny meghirdetése A Tudományos Ismeretterjeszt Társulat a 2013/2014. tanévre is meghirdeti a TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENYT. Ez sorrendben a negyvenharmadik verseny, mely Magyarország legrégebbi iskolai matematika versenye. A verseny célja: A matematikai tudományos ismeretek terjesztése, a matematika népszer sítése, matematika tehetséggondozás. A matematika ismeretének és alkalmazásának hangsúlyozása a társadalomban, a gazdasági életben, az egyén személyes boldogulásában. Felkészíteni a tanulókat a matematika tantárgyi alapú továbbtanulásra és a kés bbi pályaválasztásra. A tanulók problémamegoldó képességének, kreativitásának összehasonlítása 3–8. osztályosok körében, matematikai tudás mérésének lehet sége objektív eszközök segítségével. A sportszer verseny és küzdelem népszer sítése. A verseny rendszere: a verseny háromfordulós: helyi, megyei és országos szervezés . 1. Helyi els fordulót az iskolák házi verseny keretében szervezhetnek, melyet öntevékeny módon, a korábbi évek tapasztalataira építve, a megyei forduló rendez ivel egyeztetve javaslunk lebonyolítani. A forduló feladatait a helyi tanárok állítják össze. Helyi, házi verseny megszervezése nem feltétele a megyei/területi dönt n való részvételnek. Id pontja: 2014. február. 2. Megyei/területi dönt , melyeket Önök, a verseny szervez i helyben valósítanak meg. Az Egyesület versenyszervezési szándékát kérjük, hogy 2014. január 15-ig jelezze a titkarsag@ titnet.hu mail címen. A megyei dönt lebonyolításáról a szervez kkel /TIT Egyesület, Alapítvány/ írásos megállapodást kötünk. Megyei dönt id pontja: 2014. március 22. (szombat) délel tt 10 óra, id tartama 5-8. osztályokban 90 perc, 3-4. osztályokban 60 perc. A megyei dönt nevezési díja Magyarországon egységesen 1200,- Ft, melyet a verseny szervez je közvetlenül szed be a résztvev kt l és abból a helyi forduló lebonyolításának és az elkészült feladatok kijavításának költségeit fedezi. A helyi javítás után a versenyz k dolgozatát kérjük továbbítani a versenyközponthoz, ahol azok egy megadott pontszám felett újra javításra kerülnek. 3. Országos dönt , melyet a versenyközpont szervez Budapesten, ahová évfolyamonként a legtöbb pontot elért, legjobb teljesítményt nyújtó versenyz ket hívjuk be. A dönt n a versenyz nek a részvétel ingyenes, kísér k számára önköltséges. Id pontja: 2014. május 30–31. (péntek délután és szombat délel tt) két feladat fordulóval, melynek eredményét összesítve alakul ki a végleges sorrend.A verseny nyerteseit tárgyjutalommal és oklevéllel díjazzuk. A nyertes diákok felkészít tanárai is elismerést kapnak. Általános tudnivalók: a verseny mindhárom fordulójában elektronikus segédeszközök és küls segítség igénybevétele nem lehetséges. A versenyre való felkészülést a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat folyóirataiban – Élet és Tudomány hetilap, Természet Világa havilap – megjelen írásai és honlapjai segítik. A versenyr l folyamatosan informáljuk az érdekl d ket a www.titkalmarlaszlomatematik averseny.hu portálon. XLIII. TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENNYEL kapcsolatban további információ kérhet a [email protected] címen és a fenti címen, telefonszámon.Eredményes versenyzést és sikeres lebonyolítást kívánunk. PIRÓTH ESZTER igazgató CLI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Magyar fiatalok a diákolimpiákon Múlt havi számunkban beszámoltunk a Fizikai Diákolimpián elért nagyszer magyar sikerr l. Mostani mellékletünkben a nemzetközi kémiai, matematikai, földrajzi, illetve informatikai diákversenyeken elért magyar eredményekr l adunk hírt.

Kémiai diákolimpiák 2013-ban

M

agyarország csapata az elmúlt két évben két-két kémiai tárgyú diákolimpián is részt vett. A jobban ismert Nemzetközi Kémiai Diákolimpián (IChO) alapítóként 1968 óta ott vagyunk, és eddig mind a 45 versenyen indultunk. Friss volt viszont a meghívásunk tavaly a Mengyelejev Diákolimpiára, ami tulajdonképpen a volt össz-szovjet versenyek utódaként zajlik, de mára már túllépett az orosz érdekszférán, részt vesz rajta például Törökország, Románia, Franciaország. A két verseny nagyjából egyid s, de lebonyolításuk és elvárásaik eltér ek. A jelen tanévben különösen er s volt a kett közt a kapcsolat, hiszen az IChO helyszíne Oroszország volt, mégpedig a moszkvai Lomonoszov Egyetem, ahonnan a Mengyelejev Olimpia szervez i is kikerülnek. A tavaszi (április 23–30.) taskenti verseny ezért sok országnak a nyári (július 1524.) diákolimpia válogatójaként is szolgált.

A Mengyelejev Olimpia csapata Taskentben (Debreceni Ádám, Bolgár Péter, Székely Eszter, Sályi Gerg )

Eredmények Az eredményeink tavaly is örömteliek voltak, de idén sok éves viszonylatban is kiemelked érmek születtek. Ebben természetesen a diákok tehetsége és munkája az els dleges tényez , de talán a két olimpia folytán megszerzett tapasztalat és gyakorlat is segítette ket: CLII

Sályi Gerg , ELTE Apáczai Csere Japán Thaiföld, Vietnam) és Oroszországot is János Gimnázium, kémiatanára Villányi megel znünk. Az európai uniós országok köAttila, IChO aranyérem (6. helyezettként), zül Lengyelország (8.) és Szlovákia (17.) ért Mengyelejev-aranyérem (1. helyezettként) el említésre méltó eredményt – a többi orSzékely Eszter, Fazekas Mihály Budapesti szág a középmez nybe vagy lejjebb került. Általános Iskola és Gimnázium, kémiatanára A Mengyelejev Olimpia 19 résztvev nemAlbert Attila, IChO aranyérem (22. hely), zete közül átlagpontjaink alapján ott csak Mengyelejev-bronzérem (51.hely), Oroszország diákjai voltak nálunk jobbak. Bolgár Péter, Eötvös József Gimnázium, Tiszaújváros, kémiatanára Kissné Ignáth Tünde, IChO ezüstérem (49. hely), Mengyelejev-ezüstérem (12. hely), Czipó Bence, Fazekas Mihály Budapesti Általános Iskola és Gimnázium, kémiatanára Albert Attila, IChO ezüstérem (88. hely), Debreceni Ádám, Boronkay György M szaki Középiskola és Gimnázium, Vác, kémiatanára Kutasi Zsuzsanna, Mengyelejevbronzérem (47. hely). Mindkét olimpián nemzetenként 4 diák indulhat, és szigorúan egyéni a versengés. Persze a csapatok átlagpontszáma alapján nem nehéz rápillantani a nemzetek közti sorAz IChO csapat orosz kísér jükkel rendre. A moszkvai olimpián a magyarok 71 (Czipó Bence, Kristina Lobko, Bolgár országból az 5. helyre kerültek. Az els hePéter, Székely Eszter, Sályi Gerg ) lyeken lev három ázsiai ország, Kína, Korea és Tajvan mindig kiemelkedik a mez nyb l feltehet en extenzív felkészülésük és számos Az olimpiák lebonyolítása motivált és tehetséges diákjuk miatt. Az USA eredménye négy távol-keleti versenyz jével A kétféle olimpia szervezése és tartalma tized százalékokkal jobb volt, mint a mienk. jellegzetesen eltér, bár nagyjából ugyanAz idén sikerült a többi, általában jól szerep- azon a szinten mozognak az elvárásal ázsiai országot (India, Szingapúr, Vietnam, ik. A diákoktól mindkét esetben a klaszszikus kémia, a középisA Mengyelejev Olimpia csapata Szamarkandban, Timur mauzóleuma el tt (Sályi Gerg , Székely Eszter, kolai anyag alapos ismeretét várjuk el a modern Bolgár Péter, Debreceni Ádám) kémia néhány kulcsfogalmával kiegészítve (pl. szabadentalpia, kinetika és reakciómechanizmusok alapfogalmai,a szerves kémia reakciótípusai, sztereokémia). A Nemzetközi Kémiai Diákolimpiákon a szervez ország a meghatározó tényez . A verseny mérete miatt egyre nehezebb erre vállalkozót találni, hiszen

DIÁKOLIMPIÁK az 500 f nél többet mozgató rendezvényre dollármilliókat és sok-sok közrem köd t kell felhajtani. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évtizedben már harmadszor volt Moszkvában a verseny. Sok országban nincs is olyan egyetem vagy más intézmény sem, ahol egyszerre 300 diák tud

a modern szerves kémiában lépten-nyomon használatos egyszer spektrumok értelmezését néhány órában el lehet magyarázni középiskolásoknak is, s t nagyon is élvezik az így kapható fejtör ket. A Mengyelejev Olimpia rendez országa is évr l évre változik, de a vendéglátó f szerepe a technikai lebonyolítás és finanszírozás. A feladatokat minden évben egy nagyjából változatlan bizottság állítja össze. Ennek a moszkvai Lomonoszov Egyetem a f koordinátora, és tagjai tapasztalt példaszerz k a versenyen résztvev országokból. A tehetséges diákok számára nekik is nehéz kihívást keresniük az adott korlátok között. El fordulnak laikus szemmel nézve nagyon rázós kérdések, de a válaszokra rá Az IChO csapat Micsurin szobra el tt a Lomonoszov lehet jönni a feladat szöveEgyetemen (Villányi Attila, Kóczán György, Bolgár gében megadott informáciPéter, Székely Eszter, Czipó Bence, Sályi Gerg , ókból. Magyarfalvi Gábor) A gyakorlottabb feladatkit z bizottságnak köszönlaboratóriumi munkát végezni, ugyanis az het en a Mengyelejeven a kísér tanárok IChO két ötórás versenydolgozatából az vitájára nincs szükség. A feladatokat a tanáegyik gyakorlati, a másik tisztán elméle- rok a diákok után ismerik meg, hacsak nem ti forduló. kívánják lefordítani ket a hivatalos orosz Mindkét IChO dolgozat feladatai a szer- és angol verzióról. Ez esetben viszont csak vez országtól származnak. A javasolt fel- a versenyfordulók el tti éjszakán, lezárt teadatokat a kísér tanárok vita során helyen- remben dolgozhatnak, hogy kizárható leként átszabják, és aztán minden diák számá- gyen a diákokkal való kommunikáció. Ez ra lefordítják. Nem meglep így, hogy évr l kemény munka, ugyanis az olimpia egy heévre nagy hullámzás tapasztalható a felada- te alatt három versenyforduló is lezajlik. Az tok nehézségében és érdekességében. Mára 5–5 órás elméleti és gyakorlati forduló mela verseny szabályai rögzítenek egy globális lett még egy további elméleti fordulóra is alaptananyagot, és azt is, hogy legfeljebb sor kerül, ahol 5 tágabb területr l (szerves, öt haladó témakört érinthetnek a kérdések szervetlen, analitika, fizikai kémia, polimer ezen kívül. Ezeknek a témaköröknek ráadá- és biokémia) 3–3 feladatot t znek ki. A végsul meg kell jelenniük a verseny el tt fél s pontversenybe területenként egy, mégpeévvel kiadott gyakorló feladatok között is. dig a legjobb megoldás pontszáma számít Ugyanez vonatkozik a laborfeladatokra is – be, tehát a versenyz k választása is fontos csak néhány alapeljárás (titrálás, sz rés) is- tényez , hiszen ilyen nehézség feladatokmerete és a józan ész tételezhet fel. ból ötöt sem könny öt óra alatt megoldani. Mindezek ellenére a feladatkit z k, akik általában egyetemi oktatók, nem mindig Feladatok gondolnak bele saját nehéz helyzetükbe. Ugyanis a kiemelked en tehetséges, de a A Mengyelejev Olimpia legjellegzetesebb kémia minden területébe koruknál fogva el- feladattípusa anyagok és reakciók azonosímélyedni nem tudó diákoktól ötleteket, ké- tását várta el gondosan adagolt informácimiai szemléletet, tudásuk újszer alkalma- ók alapján. Az ókori görög épületek festézását érdemes várni. Az ismereteket szimp- keit l a gyógyszerek pontos célba juttatálán számonkér , iskolás kérdések egyetemi sára használt polimerekig számtalan téma vizsgákon megfelelnek a célnak, itt viszont el fordult. A gyakorlati fordulón a hidroa többség megoldja ket gond nélkül. Néha gén-peroxid bomlásának sebességét tanulezt a problémát úgy próbálják megkerülni a mányozták a versenyz k. szerz k, hogy olyan területekre tévednek a Érdekes módon az idei moszkvai olimkérdésekkel, amelyek messze állnak a leg- pia feladatai nem értek fel kidolgozottsátöbb középiskolástól. Határvonalat persze gukban a Mengyelejev-versenyek feladanehéz húzni – pl. a spektroszkópia kvan- taival. Utólag kiderült, hogy mi volt ennek tummechanikán alapuló elméletével nyil- az oka. Az orosz kormány b ségesen távánvalóan nem középiskolai anyag. Mégis mogatta a szervez ket, de a költségvetésük

csak az utolsó hetekben érkezett meg, így elég sok részletben a szervez knek improvizálniuk kellett. A feladatokat viszonylag nehezebbre szabták, de a legkritikusabb pont a két dolgozat hossza volt. Ugyan az eredeti feladatokon sokat rövidített a tanárok alkotta zs ri, de még a legjobbaknak sem volt megoldható a rendelkezésre álló 5-5 órában a 8 elméleti feladat és a 3 laboratóriumi feladat. Így aztán 40% alatti eredménynyel is lehetett már érmet kapni, és 66% körül is aranyérem jutott. Mindkét olimpián ugyanis több érmet osztanak ki. A legjobb 10% kap aranyat, aztán jön kétszer ennyi ezüstérmes és 30% bronzérmes. Különösen a laboratóriumi feladatok munkaigénye volt középiskolások számára eltúlzott. Egy szerves kémiai szintézis és a kapott termékek vizsgálata mellett uszodavíz titrálásos és m szeres vizsgálata volt az els két feladat. Csakhogy ezen felül még polimerek oldatainak viszkozitását is kellett mérni, s t egy kísérletet megtervezve még a lánchosszakat is meg kellett volna határozni.

Az IChO csapat a Lomonoszov Egyetem f épülete el tt (Sályi Gerg , Czipó Bence, Székely Eszter, Bolgár Péter) Az elméleti feladatsor áttekintette a kémia széles területeit (pl. metán-hidrát bomlásának termodinamikája, grafén adszorpciós tulajdonságai,reaktív ciklopropánszármazékok szerves kémiája, szokatlan permanganometriás titrálások, az archaea baktériumok biokémiája pl.) de a 40 oldal alapos átgondolása a legjobbaknak sem sikerülhetett. Szerencsére az id hiány a mi diákjainkat csak frusztrálta, de az eredményhirdetésen ez a frusztráció gyorsan elszállt. A verseny és a programok élményeib l mindez nem vont le.

Felkészülés és a csapat kiválogatása Mindkét diákolimpia esetében a verseny és a résztvev k ott tartózkodásának költségeit els sorban a szervez ország állja. Üzbegisztán esetében nagyon látványos volt, hogy talán nem minden szempontból feddCLIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE hetetlen és demokratikus a kormányzat, de az ország oktatási rendszerébe rengeteg pénzt és energiát fektet. A magyar csapatokba bármelyik, kémiát tanuló magyar középiskolás bekerülhet. Ennek útja az, hogy vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagy a Középiskolai Kémiai Lapok pontversenyében bejut az élmez nybe. Ebb l a körb l mindenkit meghívunk a tavasszal tartott válogató-felkészít els egyhetes fordulójába. Ezt az ELTE Kémiai Intézete szervezi az oktatási kormányzat támogatásával, jobbára

volt diákolimpikon oktatók közrem ködésével. Az igazán er forrás- és laboratóriumigényes témákat az érettségi szünetben tartott második fordulóban oktatjuk, és összesen négy, ötórás versenydolgozat eredménye alapján válik el, hogy ki lesz a nyári IChO-ra utazó négy f . A Mengyelejev Olimpiát április végén rendezik, amikor is a magyar versenyek még nem zárultak le. Ezért itt azt a rendszert vezettük be, hogy az el z évi válogatón legjobb, de még nem végz s diákok utaznak ki a következ évben a verseny-

re. Ennek az utazásnak a komoly költségeit a Richter Gedeon Nyrt, MOL Nyrt. és EGIS Nyrt. támogatása fedezte eddig a Magyar Kémikusok Egyesülete közrem ködésével. Jöv re a Mengyelejev Olimpiát Kijevben, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát Hanoiban rendezik. Reméljük, hogy ismét sikerül majd támogatókat szerezni a Mengyelejev-versenyre való utazáshoz – a csapat tagjait már kiválasztottuk. Magyarfalvi Gábor

Beszámoló a XXV. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról Helyszín: Brisbane, Ausztrália, 2013. július 6-13.

Eredményeink A versenyen 81 ország 299 versenyz je vett részt. 55. Weisz Gellért (ezüstérem) – Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest 104. Nagy Vendel (bronzérem) – Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen 209. Simig Dániel – Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest 213. Leitereg András – Veres Péter Gimnázium, Budapest

Szakmai értékelés A verseny mind szakmailag, mind szervezésileg az eddigi leggyengébb olimpiának tekinthet . A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián most próbálkoztak el ször a teljes visszajelzéses online értékel rendszerrel (amely a tavalyi magyarországi KözépEurópai Informatikai Diákolimpián teljes sikerrel szerepelt), ami sajnos az els versenynapon kb. félid ben összeomlott, a versenyz k sajnos ett l kezdve semmilyen visszajelzést nem kaptak megoldásaikról. Ez csapatunk két tagját nem nagyon zavarta, a másik kett eredményén azonban meglátszik ez a probléma. A második versenynapon a szervez k egy kiszavazott feladatot úgy mentettek meg, hogy a verseny kezdete el tt néhány órával módosították. Ennek következményeként több hiba is fellépett, emiatt a megoldások egy részét többször újraértékelték, még a verseny lezárta után is. Eredményünk a sokévi átlagnak megfelel , de határozottan gyengébb, mint ahogyan a 90-es években teljesítettünk. Kiemelked en szerepelt Kína, Oroszország, Egyesült Államok, Korea, Japán, Belarusz, Lengyelország, Bulgária, Románia. Mögöttük is határozottan jellemz a keletCLIV

ázsiai országok el retörése (el ttünk végzett Vietnam, Tajvan, Irán, Indonézia, Szingapúr, Hongkong, Thaiföld). Az IOI-val párhuzamosan megrendezett konferencián egyértelm en kiderült, hogy a nálunk jobban szerepl országok (az USA kivételével) lényeges több id t fordítanak az informatika, s azon belül is a problémamegoldás tanítására, mint a magyar közoktatás. Minden korábbinál egyértelm bbé vált, hogy nem Nyugat-Európát kell példának tekintenünk, hanem a távol-keleti országokat, illetve a szovjet utódállamokat. Emiatt nekünk a központi felkészítésen olyan témákkal kell foglalkoznunk, amelyek ezekben az országokban hivatalos tananyagok, s a központi felkészítést sokkal magasabb szintr l kezdhetik. (De a megismert szakirodalmak alapján az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is jelent s er feszítéseket tesz, hogy az informatika oktatásában az Information Technology – Computer Science arányát az utóbbi javára tolja el, azaz el térbe helyeznék a technológiával szemben a problémamegoldó gondolkodásra nevelést az informatika oktatás minden szintjén (az általános iskolától a nem informatikai fels oktatásig). Sok sikeresebben szerepl ország példája azt mutatja, hogy az eredményes szerepléshez korszer tehetséggondozó rendszerre van szükség. Ennek alapja ma is létezik, a Nemes Tihamér OKSZTV és az Informatika OKTV. Erre épül a négy éve indított Neumann János Tehetséggondozó Program, amely regionális szinten terveink szerint idén is 400, országos szinten pedig 60 tehetséges diák felkészítésér l szól, havi 1-1 foglalkozással. Ehhez a programhoz az NJSZT el állította a tananyagot, amelyet ingyen ad segédkönyv formájában a résztvev tanulóknak. Alapvet problémának tartjuk azonban, hogy a regionális és a helyi szinten sem megoldott az ilyen tehetséggondozó szakkörök indítása.

A 20–25 f s diákolimpiai válogatóversenyt is egy felkészítéshez kapcsoljuk, amelyen a tavalyihoz hasonlóan 6 versenyz t választunk ki. A verseny után következik az olimpikonok felkészítése, minden felkészítés után újabb versennyel, ahol kiválasztjuk a végleges, 4 f s olimpiai csapatot. Ezután a csapat tagjainak intenzív felkészülést tartottunk az ELTE-n, amelyen részt vett a jöv évi olimpiai csapatok néhány lehetséges tagjelöltje is. Sajnos ez a felkészítés elmarad a szomszédos országok olimpiai felkészítésre fordított idejét l is, mint azt a nálunk jobban szerepl országok néhány példája is mutatja: Bulgária: évente 2 teljes hetes felkészít tábor, rendszeres „hétvégi iskola” kb. 100 versenyz részvételével. A kiemelt iskolákban (kb. 30 iskola – innen jön a versenyz k jelent s része) minimum heti 2 óra külön foglalkozás. Horvátország: 8 napos téli iskola, 10 napos nyári iskola (20–30 versenyz nek), 7 napos olimpiai felkészít . Online felkészít honlap létezik, rendszeres online versenyeket szervez – kb. havonta (ezen a mi olimpiai csapattagjaink többsége is részt vett). Lengyelország: 2 hetes felkészít tábor, összesen kb. 600 versenyz nek. 1 hetes csehlengyel-szlovák közös felkészít tábor. Online felkészít honlap létezik. Románia: 2 teljes hetes felkészít tábor sok versenyz nek, majd olimpiai felkészít . A versenyz k nagy része informatika tagozatos gimnáziumban tanul heti 2-6 óra informatikát. Online felkészít honlap létezik. Szlovákia: rendszeres feladatmegoldó szeminárium, valamint 3 1-hetes felkészít . 1 hetes cseh-lengyel-szlovák közös felkészít tábor. Az alábbi országok további közös jellemz je: 10 éves kor környékén elkezd d problémamegoldás, algoritmizálás, adatmodellezés tanítás, valamint er s matematika oktatás.

DIÁKOLIMPIÁK DIÁKPÁLYÁZAT A következ olimpiák • 20. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Horvátország, 2013. október 13–19. • 26. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Tajpej, Tajvan, 2014. július 13–20. • 21. Közép-Európai Informatikai Diák-

olimpia, Jéna, Németország, 2014. június • 27. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Almati, Kazahsztán, 2015 • 28. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Kazany, Oroszország, 2016 • 29. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Irán, 2017

2013. július 15. Horváth Gyula csapatvezet Zsakó László csapatvezet helyettes A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapja nyomán

Beszámoló a X. IGU Nemzetközi Földrajzi Olimpiáról A MAGYAR CSAPAT SZEREPLÉSE ÉS EGYÉB TANULSÁGOK

Ö

tödik alkalommal vett részt magyar csapat (mit csapat, válogatott…) a Nemzetközi Földrajzi Unió, vagyis az IGU égisze által megrendezett, a középiskolás korosztály (19 évnél nem id sebb) tagjainak szervezett nemzetközi földrajzi versenyen, diákolimpián. Elöljáróban elmondhatjuk: soha ilyen jól még nem szerepeltünk az évr l évre egyre számosabb és egyre er sebb mez nyben, és az eredményeket részletesen elemezve az is kit nik, hogy milyen irányba érdemes továbbfejleszteni a hazai földrajzi tehetséggondozást, vagy akár oktatást. A versenysorozat egy 1994-es IGUkongresszusi döntés nyomán 1996-ban Hágában indult útjára. Mi, magyarok, 2006-ban Brisbane-ben csatlakoztunk el ször, és a mostani immáron az ötödik részvételünk volt. Az egészen tavalyig kétéves gyakorisággal megrendezett versengés 2013-ban „ritmust váltott”, és immár minden évben lehet séget kínál a baráti versengésre. A fejl dés egyébként is töretlennek látszik: a 2006-os 24 résztvev ország mára 32-re gyarapodott, ami már 120 feletti versenyz számot jelent (egy nemzetet alapvet en négy fiatal képvisel). Visszatekintve a 2006-os indulásra, amikor a nevezéshez és a kiutazáshoz szükséges nem csekély összeget teljes egészében szponzoroktól (akkoriban a Pécsi Tudományegyetem és Pécs városa mellett komoly segítséget kaptunk a Mecsekalján m köd vállalkozásoktól) „kalapoztuk össze” tavaly és idén már sikerült elérni, hogy az Emberi Er források Minisztériumának költségvetésébe bekerüljön a versenyen történ részvétel, illetve a felkészítés fedezete. Ezzel egyébként csak utolértük a világot: versenytársaink dönt többsége az adott államoknak a tehetséggondozásra elköltött, szerintünk igencsak hasznosan befektetett forrásaiból utazik és vesz részt a megmérettetésen. Mivel az anyagiak biztosítottá váltak, a

Csapatkép Kiotóban, balról jobbra: Pirisi Gábor kísér tanár, Kelemen Bendegúz, Trócsányi András csapatvezet , Tempfli Dóra, Szuda Ágnes, Dürr Miklós. Ágnes a kulturális bemutatóra kért tradicionális kalocsai ruházatot viseli a melegben h siesen – nagy sikert aratott vele szakmai felkészülésre is egyre több energiánk maradt, amelyben a PTE Földrajzi Intézetének munkatársai mellett természetesen kiemelked szerepet játszottak a diákok középiskolai tanárai, de sok segítséget kaptunk – f leg a válogatóverseny kapcsán – a Magyar Földrajzi Társaságtól is. A felkészülés els , és sok szempontból legfontosabb része a kiválasztás. Mivel, szemben a National Geographic által szervezett világversennyel, az IGeo-n angol nyelven versenyez minden résztvev , ezért kezdett l fogva dilemmát okoz, vajon els sorban olyanokat delegáljunk a nemzeti keretbe, akik magas szinten beszélik az angolt és van tehetségük a földrajzhoz, vagy pedig olyanokat, akik mélyen elkötelezettek a földrajz iránt és elfogadhatóan kommunikálnak. Az els évek-

ben a második megoldást választottuk, és az OKTV legjobbjai közül válogattunk. Nem vált be: hiába segítik a versenyen a nem angol anyanyelv eket szótárhasználttal, speciális szószedettel és extra id vel, a (szakmai) nyelvi kompetenciák korlátai súlyos problémát jelentenek. Így munkatársainkkal 2011 szén útjára indítottuk a PTE TTK Földrajzi Intézetében – a Magyar Földrajzi Társasággal karöltve – az országos angol nyelv földrajzi tanulmányi versenyt. A versenyen igyekszünk „szimulálni” az IGeo szellemiségét, feladattípusait, látásmódját. Noha az indulók száma még messze elmarad attól, amit ideálisnak tartunk, de az eddigi négy dönt alatt igen tehetséges fiatalokat ismertünk meg, akik azután a nemzetközi versenyen is remekül helytálltak. Idén CLV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE az els két helyezett innen, a másik kett csapattag pedig az OKTV dönt seinek angol nyelvet kiemelked szinten használó diákjaiból került be az utazó csapatba. Sajnos, az utóbbi esetben a nyelvtudás komoly korlátnak bizonyult: a két, szakmai zs ri által kiválasztott csapattag a több százas merítés OKTV eredeti mez nyében nem volt benne az els tízben, ugyanakkor a felkészülés során mindent megtettek e hátrány leküzdésére. Maga az IGeo versenye hagyományosan három feladatra oszlik. Az els , és pontszámát tekintve a leginkább hangsúlyos egy írásos teszt, amelyet talán leginkább egy témazáróra hasonlít: hat téma (pl.: szuburbanizáció, sivatagosodás, vulkanizmus), hozzájuk kapcsolva egyegy „forrás” (táblázat, ábra, fénykép), és kérdések: általában a „rövid kifejt s” kategóriába tartozóak, néha hosszabb érvelést igényl ek. A második kör terepi munka: valamely jelenséget fel kell mérni, adatbázist építeni, azt ábrázolni, térképezni, majd következtetéseket kell levonni. A harmadik fordulóban egy „multimédia tesztre” kerül sor, amelyben egy-egy ábrához, képhez vagy videofelvételhez kapcsolódóan kell a négy közül az egyetlen helyes választ megtalálni. Immár öt verseny tapasztalatával a hátunk mögött merünk ítéletet mondani a feladatok jellege felett. El ször is, a verseny szervez inek ki kell sz rniük azt, hogy a földrajz bizonyos értelemben mindenhol „nemzeti” tudomány, a földrajzoktatásban a sz kebb és tágabb „otthon” megismerése szükségképp hangsúlyos. Ez általában kimondottan jól sikerül, a legtöbb kérdés csak igen közvetetten kapcsolódik olyan földrajzi helyekhez, amelyek valamelyik csapatnak el nyt jelentenének. A másik tapasztalat, hogy szinte soha sincsenek adatszer tudásra vonatkozó kérdések. A „mi hol van, és mekkora” típusú lexikális tudás, amely hagyományosan a hazai földrajzoktatás pillére, ezen a versenyen teljességgel haszontalan. Ami helyette van, az a „miért”, és a „mi következik ebb l” típusú kérdésfelvetések, a kézhez kapott adatszer és grafikus források értelmezésének és elemzésének készségei, valami olyasmi, amelyet nem is annyira geográfiai tudásnak, hanem térhez kötött intelligenciának lehetne inkább nevezni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a három feladattípus közül eggyel, a terepi felmérést igényl vel semmilyen formában nem találkozik a középiskolában a magyar diák, akkor a legkevesebb, amit állíthatunk, hogy a hazai közoktatás nem készíti fel a diákokat erre a megmérettetésre. Továbbgondolva, mivel az itt elvártak valamilyen szinten tükrözik a CLVI

nemzetközi geográfus közösség véleményét a földrajz „mirevalóságáról”, így talán azt a megállapítást is megkockáztatjuk, hogy éppen az alkalmazható ismeretek hiánya miatt a földrajzi (köz, de talán fels -) oktatási tartalom sok szempontból korszer tlennek tekinthet . Mérd fel, elemezd és értékeld, javasolj változásokat: ilyen kihívásokkal szembesülnek már igen korán a térproblémákkal foglalkozó fiatalok a korszer felfogás szerint. Mondjuk mindezt úgy, hogy évr l évre rendkívül tehetséges, motivált, iskolai tanáraik által kimagaslóan jól felkészített versenyz kkel találkozunk, akik egyébként általában nemcsak a földrajz területén mutatnak kiemelked képességeket, hanem figyelemreméltóan széleskör az érdekl dési körük is. Az angol nyelvi kritériumoknak tapasztalataink szerint egyre inkább csak a „jó hír ” avagy a köztudatban „elitként” jellemzett gimnáziumok tanulói felelnek meg, a hazai válogatókat egyre inkább k uralják. Idei csapatunkat, amiben három budapesti és egy szegedi fiatal kapott helyet, szintén így lehetne jellemezni. A felkészülés (amelynek kulcseleme a június eleji egyhetes pécsi intenzív „edz tábor”) során lelkesek és szorgalmasak voltak, a versenyben pedig mind a négyen jól helytálltak. Az elért két ezüstérem – Dürr Miklós és Szuda Ágnes révén – minden id k leger sebb magyar szereplése, miként a nem hivatalos csapatverseny 9. helye is. Nagy sikert aratott az a poszter, amelyet el re megadott témában – az IGU kiotói konferenciához igazodóan „Traditional Wisdom and Modern Knowledge for the Earth’s Future” kellett a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével itthon elkészíteni, majd a verseny egy szeletében bemutatni a diáktársaknak és tanáraiknak. A hagyományos magyar ártéri haszonvételt és annak modern újjáélesztésére tett kísérleteket bemutató poszter és annak prezentációja a második díjat kapta és egyértelm en kivívta a zs ri és a versenyz k közösségének elismerését. A végeredmény meglehet sen jól tükrözi az elmúlt években stabilan kialakulni látszó er viszonyokat. A kiosztott 11 aranyérem közül hármat román, kett -kett t horvát és szingapúri versenyz k nyertek, egy-egy medália pedig lett, ausztrál, mexikói és szlovák fiataloknak jutott. Mondhatni, szokás szerint: idén meglepetést csak a horvát szomszédjaink minden várakozást felülmúlóan jó, és a lengyelek kissé visszafogottabb (a miénkhez hasonló) szereplése okozott. Az el ször részt vev egyesült államokbeli csapatnak nem

sok babér termett egyel re – félelmetes merítési bázisuk miatt a következ kben nyilván komolyan kell majd számolni velük is. Szilárd szakmai véleményünk szerint van lehet ség el relépésre a mindenkori magyar csapattal. Az egyik lehet ség az, hogy a nemzetközi mez ny most sikeres versenyz i közül többen már második, de van, aki harmadik olimpiáján vesz részt – ennek jelent ségét, úgy véljük, nem kell ecsetelni. Jöv re Krakkóban a mostani versenyz ink közül – koruknál fogva – elvileg még hárman is képviselhetik/-nék hazánkat. Igazolva látjuk koncepciónkat a PTE TTK FI angol nyelv versenyen történ kiválasztásról is, a jöv ben mindenképpen erre kívánunk alapozni, amely azt is lehet vé teszi, hogy a közös munkát, célirányos felkészítést ne csak az OKTV ilyen szempontból túlságosan „kés n” rendezett dönt je után kezdjük meg. A felkészülésnek magának pedig még inkább a verseny szimulációjára, nem pedig egyfajta korrepetálásra kell épülnie, és sokat kell gyakorolnunk a terepi felvételezési, felmérési feladatokat. (A diákok idei visszajelzései szerint ezt tartották a verseny szempontjából legjobban fókuszáltnak.) Jöv re, 2014 augusztusában Krakkó lesz a házigazda, a rendez k lelkes csapata már most kész programmal mutatkozott be a résztvev knek. Itt legalább se az id eltolódással, se a szokatlan id járással, se az idegen ízekkel nem nagyon kell küzdeni – minden adott lehet tehát egy kiemelked szerepléshez. Már csak tehetséges és motivált versenyz k kellenek: de ahogy idén, ezzel szerintünk jöv re sem lesz probléma. A magyar csapat tagjai: Dürr Miklós (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium; felkészít tanára dr. Csiszár Gábor és Kaplár F. Krisztina) Kelemen Bendegúz (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium; felkészít tanára dr. Csiszár Gábor) Szuda Ágnes (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged; felkészít tanára dr. Evenka István) Tempfli Dóra (Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium; felkészít tanára Szabó Júlia) Dr. Pirisi Gábor adjunktus (PTE TTK Földrajzi Intézet) kísér tanár Dr. Trócsányi András tanszékvezet egyetemi docens (PTE TTK Földrajzi Intézet), csapatkapitány, IGEO International Board Member, valamint a felkészítés koordinátora Pirisi Gábor–Trócsányi András

DIÁKOLIMPIÁK DIÁKPÁLYÁZAT

Beszámoló az 54. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról

A

z idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát július 18–28. között Kolumbiában, a Karib-tenger partján fekv Santa Martában rendezték meg. A versenyen 97 ország 527 diákja vett részt. A legtöbb ország a megengedett maximális létszámú, 6 f s csapattal szerepelt; az alábbi listában az országnév után zárójelben tüntettem fel az adott ország versenyz inek számát, ha ez hatnál kevesebb volt. A résztvev országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Banglades(4),

ményország, Pakisztán, Panama(4), Paraguay, Peru, Portugália, Puerto Rico(4), Románia, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szingapúr, Szíria(4), Szlovákia, Szlovénia, Tadzsikisztán, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Trinidad és Tobago, Tunézia(5), Türkmenisztán, Uganda(5), Új-Zéland, Ukrajna, Uruguay, Venezuela(1), Vietnam. A versenyen szokás szerint mindkét napon négy és fél óra alatt 3–3 feladatot kellett megoldani. (A feladatok megtalálhatók az alábbi helyen: www.imo-official.

Magyar csapat a megérkezés után. Balról: Szabó Attila, Tardos Jakab, Nagy Róbert, Janzer Olivér, Dobos Sándor, Fehér Zsombor és Havasi Márk Belgium, Belarusz, Bolívia(5), BoszniaHercegovina, Brazília, Bulgária, Chile(3), Ciprus(5), Costa Rica, Csehország, Dánia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Ecuador, El Salvador(2), Észak-Korea, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek(5), Görögország, Grúzia, Hollandia, Honduras(1), Hongkong, Horvátország, India, Indonézia, Irán, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Kolumbia, Koszovo, Kuba(1), Lengyelország, Lettország, Liechtenstein(1), Litvánia, Luxemburg(2), Macedónia, Magyarország, Malajzia, Marokkó(5), Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegro(4), Nagy-Britannia, Németország, Nicaragua(3), Nigéria(1), Norvégia, Olaszország, Oroszország, Ör-

org/problems.aspx) Mindegyik feladat helyes megoldásáért 7 pont járt, így egy versenyz maximális teljesítménnyel 42 pontot szerezhetett. A verseny befejezése után megállapított ponthatárok szerint aranyérmet a 31–42 pontot elért, ezüstérmet a 24– 30 pontos, míg bronzérmet a 15–23 ponttal rendelkez tanulók szereztek. Dicséretben részesültek azok a versenyz k, akiknek 15-nél kevesebb pontjuk volt, de egy feladatot hibátlanul megoldottak. A magyar csapatból Janzer Olivér (Fazekas Mihály F v. Gyak. Gimn., 12. o. t.) 28 ponttal és Szabó Attila (Pécs, Le wey Klára Gimn., 12. o. t.) 24 ponttal ezüstérmet, Nagy Róbert (Fazekas Mihály F v. Gyak. Gimn., 12. o. t.) 23 ponttal, Tardos Jakab (Fazekas Mihály

F v. Gyak. Gimn., 12. o. t.) 22 ponttal, Havasi Márton (Fazekas Mihály F v. Gyak. Gimn., 12. o. t.) 21 ponttal, Fehér Zsombor (Fazekas Mihály F v. Gyak. Gimn., 10. o. t.) 16 ponttal bronzérmet szerzett. A magyar csapat vezet je Pelikán József (ELTE TTK, Algebra és Számelmélet Tanszék), helyettes vezet je Dobos Sándor (Fazekas Mihály F v. Gyak. Gimn.) volt. Kós Géza (MTA SZTAKI, ELTE TTK) a problémakiválasztást el készít bizottság meghívott tagjaként vett részt az olimpián. Az országok (nem hivatalos) pontversenyében Magyarország a 22. helyen végzett (holtversenyben Romániával és Belarusszal). A csapatverseny élmez nyének sorrendje így alakult (megszerzett pontszámaikkal): 1. Kína 208, 2. Dél-Korea 204, 3. USA 190, 4. Oroszország 187, 5. Észak-Korea 184, 6. Szingapúr 182, 7. Vietnam 180, 8. Tajvan 176, 9. Nagy-Britannia 171, 10. Irán 168, 11–12. Japán és Kanada 163, 13– 14. Izrael és Thaiföld 161, 15. Ausztrália 148, 16. Ukrajna 146, 17–18. Mexikó és Törökország 139, 19. Indonézia 138, 20. Olaszország 137, 21. Franciaország 136, 22–24. Belarusz, Magyarország és Románia 134, 25. Hollandia 133, 26. Peru 132, 27. Németország 127, 28. Brazília 124, 29. India 122, 30. Horvátország 119, 31–32. Hongkong és Malajzia 117, 33. Kazahsztán 116, 34–35. Szerbia és Szlovákia 112, 36. Portugália 111, 37. Csehország 108, 38–39. Bulgária és Görögország 101, 40–41. Örményország és Svájc 88, 42–43. Mongólia és Szaud-Arábia 84, 44. Belgium 82, 45. Lengyelország 79, 46–47. Litvánia és Türkmenisztán 78, 48–50. Ausztria, Kolumbia és Új-Zéland 77 ponttal. Szeretnék köszönetet mondani a versenyz k tanárainak. Az alábbi felsorolásban minden tanár neve után monogramjukkal jelöltem azokat a diákokat, akik a tanítványaik: Dobos Sándor (FZs,HM,JO,NR), Gyenes Zoltán (FZs), Kiss Géza (HM, JO, NR, TJ), Kiss Zoltán (SzA), Pósa Lajos (FZs, HM, JO, NR, TJ), Surányi László (HM, JO, NR), Táborné Vincze Márta (HM, JO, NR, TJ). Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani Dobos Sándornak, mint a központi olimpiai el készít szakkör vezet jének, továbbá azoknak a fiatal matematikusoknak és egyetemistáknak, akik a felkészítésben közrem ködtek. CLVII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Olimpiai csapatunk az eredményhirdetés után Az idei verseny eredményére is er sen hatott a túl könny , ill. túl nehéz feladatok szerepeltetése a verseny feladatai között. Az els 25 helyen végzett ország versenyz i mind a maximális 42 pontot szerezték meg a 4. feladatra — egyedül egy kínai versenyz vesztett 1 pontot! A negyediknél valamivel nehezebbnek ítélt els feladatra is a fenti 25 ország közül 18 a maximális 42 pontot szerezte meg, 3 ország 1, 1 ország 2, 1 pedig 3 pontot vesztett. Mindössze két olyan ország akadt, ahol volt egy versenyz , aki nem oldotta meg az els feladatot. Tehat a szóbanforgó 150 versenyz közül 150 megoldotta a negyedik és 148 lényegében megoldotta az els feladatot. Ez a két feladat tehát semmi különbséget nem tett e között a 150 versenyz között — számukra a verseny így eleve négyfeladatosra sz kült. Tovább sz kítette a verseny eredményére befolyással bíró feladatok körét a rendkívül nehéz 6. feladat. Ezt a feladatot az összesen 527 versenyz közül csak 7-en oldották meg hibátlanul, viszont 481(!) diák 0 pontot kapott rá. A nagyon könny feladatok választására még van némi elfogadható magyarázat: nyilván ezzel az a zs ri célja, hogy a gyengébben szerepl országok versenyz i se maradjanak sikerélmény nélkül. Erre a célra azonban elég volna egy igazán könyny feladat. A túl nehéz feladatok évek óta tartó szerepeltetését viszont nem indokolja semmi. Jelen sorok írója a zs riülésen ismételten felszólalt a túlságosan nehéz feladatok kiválasztása ellen – mint látható, a zs ri a feladatokat kiválasztó szavazási procedúra során nem vette figyelembe ezeket az aggályokat. CLVIII

Maradt tehát három feladat az élmez ny sorrendjének eldöntésére: a 2., 3. és 5. Ebb l a magyar csapat a 2. feladaton biztatóan szerepelt: 4-en megoldották és a másik két versenyz is megoldotta a feladat könnyebbik részét. (Így ezen a feladaton a 9. legjobb eredményt értük el.) Sajnos a viszonylag könny 5. és a nehéz geometriai 3. feladat nem sikerült ilyen jól: csak 1-1 jó megoldás született mindegyikre. Ebb l különösen az 5. feladat eredménye sajnálatos: ezen a feladaton elért akár csak közepes eredménnyel is jóval el rébb végezhettünk volna az országok közötti pontversenyben. Pozitív fejlemény néhány korábbi évhez képest, hogy a megoldások leírása gon-

dos és precíz volt (beleértve az olvasható kézírást is! ). Mindenkinek, aki jöv re az olimpiai csapatba kerülésre pályázik, melegen ajánlom a KöMaL B feladatainak megoldását és beküldését (a precíz leírások gyakorlására) és az A feladatok megoldását is (igazán nehéz feladatokkal való ismerkedésre). A nagy melegben jéghidegre légkondicionált helyiségek, illetve a csapvíz, a bel le készült jégkockák, és a vele mosott gyümölcsök okoztak ugyan némi múló panaszokat, de ha ezekt l, továbbá a buszokra való néha egyórányi várakozásoktól eltekintünk, összességében egy jó hangulatú, kellemes olimpián vettünk részt. Az olimpiai felkészülés utolsó hetében (július 8–12.) Tigelmann Péter úr, a dombóvári (közelebbr l gunarasfürd i) Európa szálló és apartment-park igazgatója vendégei voltunk. 17 diák volt jelen: az IMO- és MEMO-csapat tagjai, és még néhány meghívott, pl. a jöv évi lányolimpiai csapatba kerülésre pályázók. Délel ttönként én tartottam el adásokat az olimpián várható különféle témakörökb l, délutánonként pedig Dobos Sándor és Hujter Bálint irányításával feladatmegoldás folyt. Köszönjük Tigelmann úr nagyvonalú támogatását! A következ diákolimpiát Fokvárosban, Dél-Afrikában rendezik, 2014. július 3–13. között. Pelikán József Köszönettel tartozunk a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkeszt ségének, hogy hozzájárult a cikk közléséhez.

Az ebédl ben. Balról: Havasi Márton, Szabó Attila, Janzer Olivér, Nagy Róbert, Tardos Jakab, Fehér Zsombor, Pelikán József és Dobos Sándor

DIÁKPÁLYÁZAT

A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Útmutató a diákpályázat benyújtásához

T

ermészettudományi ismeretterjeszt folyóiratunk pályázatán indulhat minden, középfokú iskolában 2014-ben tanuló vagy akkor végz diák, határainkon belül és túl. Kérjük pályázóinkat, hogy dolgozataikat az alábbiak figyelembevételével készítsék el. A pályázat terjedelme 8000–20 000 bet hely (karakterszám, szóközökkel együtt) legyen, tetsz leges számú illusztrációval. A kéziratot három példányban kérjük benyújtani. A nyomtatott változattal együtt a pályázatot CD-n (vagy DVD-n) is kérjük, a szöveget word formátumban, a képeket, ábrákat külön fájlban (JPG vagy TIFF). A pályázat tartalmazza készít je nevét, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát, iskolája és felkészít tanára nevét, a borítékra írják rá: Diákpályázat, valamint azt is, hogy melyik kategóriában kívánnak indulni. A dolgozatok benyújtásának (postai feladásának) határideje mindegyik kategóriában 2013. október 31. Felhívjuk pályázóink figyelmét, hogy dolgozataikat csak a fenti formában tudjuk elfogadni. A pályázat beadható személyesen (Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 16.), vagy postán (1444 Budapest, 8. Pf. 256.)

Természettudományos múltunk felkutatása (I) 1. Az iskolához vagy lakóhelyéhez, környezetéhez kapcsolódó jelent s múltbeli tudós személyiségek – például tanárok, az iskola volt növendékei, akikb l neves természettudósok lettek – életútjának, munkásságának bemutatása. (Eredeti dokumentumok felkutatásával és felhasználásával.) 2. A természet- és m szaki tudományok tárgyi emlékeinek bemutatása. (Laboratóriumi kísérleti eszközök, régi tudományos könyvek, régi tankönyvek, kéziratban maradt leírások, muzeális ritkaságok, ipari m emlékek – hidak, malmok, bányák –, vízügyi emlékek, botanikus kertek, csillagvizsgálók stb.) 3. A dolgozat írója tágabb régiójához kapcsolódó tudományos vagy m szaki intézmények története, tudóstársaságok története, eredeti dokumentumok bemutatásával.

Önálló kutatások, elméleti összegzések (II) 1. A természeti értékek feltárása, bemutatása, megvédése terén végzett önálló kutatási tevékenységet értjük alatta. Itt szerepeljenek tehát azok a dolgozatok, amelyek a veszélyeztetett él világ megvédésével kapcsolatos önálló kutatásokat mutatják be. Ugyancsak itt várjuk az ökológiai egységekr l vagy a természeti jelenségekr l szóló elméleti jelleg pályam veket is. Szeretnénk elérni, hogy a pályázók a könyvtárakban, a világháló révén és más módon szerzett értesüléseiket csak forrásként – vagyis nem saját alkotásként! – használják fel. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a biológiai sokféleség, vagyis a biodiverzitás témakörébe es önálló kutatások és témafeldolgozások kategóriája a biodiverzitás különdíj! Ezeket tehát ehhez a kategóriához kell címezni! 2. Természetvizsgálattal kapcsolatos – a kémia, fizika, biológia témakörébe es – kisebb-nagyobb önálló elméleti búvárkodások összefoglalása. Kérjük, hogy a más kategóriákkal való keveredést ezúttal is kerüljétek el!

A pályázat feltételei 1. Alapvet követelmény, hogy a cikkek olvasmányos, stilisztikai és helyesírási szempontból kifogástalan állapotúak legyenek. Ezúton kérjük a felkészít tanárokat, szíveskedjenek e tekintetben is útmutatást adni tanítványaiknak. Ne feledjék, hogy a diákpályázat cikkírói pályázat is, ezért a dolgozatokat úgy kell megírni, hogy annak tartalmát a természettudományok iránt érdekl d , de a témában nem járatos olvasók is megértsék. 2. A pályázatokat a szerkeszt bizottságból és a szerkeszt ségb l felkért bizottság bírálja el. 3. Pályadíjak mindkét (I–II.) kategóriában: 1–1 db I. díj 25 000–25 000 Ft 2–2 db II. díj 15 000–15 000 Ft 3–3 db III. díj 8000–8000 Ft, valamint számos különdíj.

A pályázat díjait 2014 márciusában adjuk át a nyerteseknek, akiknek nevét folyóiratunkban közzétesszük. A bírálóbizottság által színvonalasnak ítélt írásokat 2014ben lapunkban folyamatosan megjelentetjük. A kiemelked pályamunkák diák szerz inek a feldolgozott témában történ további elmélyüléséhez szerkeszt bizottságunk tagjai és más felkért szakemberek nyújtanak segítséget. Arra kérjük tanár kollégáinkat, hogy tehetséges diákjaikat bátorítsák a pályázatunkon való részvételre, s tanácsaikkal nyújtsanak segítséget az egyes témakörök kiválasztásához.

Kultúra egysége különdíj A Simonyi Károly akadémikus által alapított különdíjra a 2014-ben középfokú intézményekben tanuló magyarországi és határainkon túli diákok pályázhatnak. Ez a különdíj a kiíró szándékai szerint a humán és a természettudományos kultúra összefonódását hivatott el segíteni. Ajánlott témák: 1. Az európai kultúra egysége egy magyar m vész vagy tudós életm vében. 2. Kísérletek a m vészi hatás, a m vészi élményadás és a fizikai-matematikai törvényszer ségek kapcsolatának felderítésére (festészet-színelmélet, zene-matematika, építészet-matematika stb.). 3. Egy huszadik századi polihisztor. Olyan ember életének és munkásságának bemutatása, akinek a személyiségében megvalósult a kultúra egysége. A három ajánlott kérdéskörön túl természetesen bármely más önállóan választott témával is pályázhatnak diákjaink. Az egyéni ötleteket, a jól kivitelezett új kezdeményezéseket a bírálóbizottság örömmel veszi. A feldolgozás módját, a pályam tartalmát és formáját a pályázók szabadon választhatják meg. A kultúra egysége különdíjra pályázókra egyebekben a Természet-Tudomány Diákpályázat pontokba foglalt feltételei érvényesek. Díjazás: I. díj: 20 000 Ft, II. díj: 15 000 Ft, III. díj: 8000 Ft. CLIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Szkeptikus különdíj James Randi, a világhír amerikai szkeptikus b vész ebben az évben is különdíjat ajánlott fel annak a pályázónak, aki a parapszichológia vagy a természetfölötti témakörben a legkiemelked bb pályam vet nyújtja be a Természet-Tudomány Diákpályázatra. A különdíjra az alábbi szabályokat írta el : 1. A résztvev kre továbbra is a hagyományos pályázati kategóriák szerinti elvárások érvényesek életkor, lakhely stb. tekintetében. 2. Bármiféle jogi, etikai, származási, vallási, nembeli vagy hasonló megkülönböztetés kizárt. 3. A különdíjat a pályázati bírálóbizottság hivatott odaítélni. 4. Alapszempontok a díjazott pályázat kiválasztásához: a) a tiszta érvelés, b) átgondolt, komoly el adásmód, c) bizonyítékok megfelel megalapozottsága, d) a kísérleti adatok bemutatása (ha a pályázó használ ilyet). 5. A bírálóbizottság döntését a fenti szempontok, illetve bármilyen egyéb saját szempont figyelembevételével hozza meg, de a kiválasztás nem történhet aszerint, milyen következtetésre jutott a pályázó, bármennyire is úgy érzik a bírálók, hogy a következtetés nem helytálló. Mindaddig, amíg a pályázó a tudomány által elfogadott módszerek és eljárások alapján jut a végkövetkeztetésig, a bírálóbizottságnak el kell azt fogadnia. 6. A bírálóbizottság döntését nem befolyásolom. 7. A különdíj nyertese az egyéb kategóriák valamelyik nyertese is lehet. Felajánlásom a hagyományos díjakkal együtt is odaítélhet , amennyiben a bizottság azt úgy látja helyesnek. A 4.d) ponttal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy bár reményeim szerint a pályam vek valós kísérletek eredményeként születnek majd, úgy hiszem, hogy az ilyen kísérletek eszközei, kellékei nem biztos, hogy a diákok számára könnyen hozzáférhet ek. Ezért a téma ésszer , elméleti vagy etikai tárgyalása is egyenl mértékben kezelend , hogy a díj mindenki számára elérhet legyen. Az 5. pont azért fontos, mert a tudományos eredmény nem vélemények vagy konszenzus dolga, hanem megfigyelésen vagy kutatáson alapuló tényeké. Különdíjammal szeretnék hozzájárulni a magyar diákok kritikai gondolkodásának fejl déséhez. A szerz k szíves hozzájárulásával mindent el fogok követni, hogy a díjCLX

nyertes, valamint még néhány arra érdemes pályam vet lefordíttassam és megjelentessem egy színvonalas amerikai folyóiratban.

Matematikai különdíj Martin Gardner, a kiváló amerikai matematikus és tudománynépszer sít matematikai különdíjat t zött ki diákpályázatunkon. Különdíjára az alábbi irányelvek vonatkoznak. A középiskolások pályázhatnak bármilyen, a matematikával kapcsolatos önálló vizsgálódással. Itt nem valamilyen új tudományos eredményt várunk, hanem olyan egyéni módon kigondolt és felépített ismeretterjeszt dolgozatot, amelyben a pályázó elemz áttekintést ad az általa szabadon választott témakörb l. Néhány javasolt téma: 1. Egy ismert vagy újonnan kitalált játék matematikai háttere. 2. Önálló kérdésfelvetés, sejtések megfogalmazása és ezek „jogosságának indoklása”. 3. Egy matematikai módszer vizsgálata és alkalmazása egymástól távol es területeken. 4. Váratlan és érdekes összefüggések, és ezek magyarázata. 5. A matematika valamely kevésbé ismert problémájának a története. 6. Variációk egy témára: egy feladat vagy tétel kapcsán a kisebb-nagyobb változtatásokkal adódó problémacsalád vizsgálata. 7. Legnagyobb, legérdekesebb matematikai élményem, történetem (órán, versenyen, olvasmányaimban, el adáson stb.). A fentiek csak mintául szolgálnak, a pályázók teljesen szabadon választhatják meg a feldolgozás keretét és módszerét, a pályam tartalmát és formáját egyaránt. A bírálóbizottság örömmel vesz minden egyéni ötletet és kezdeményezést. Fontos, hogy a dolgozat stílusa színes, olvasmányos legyen, és megértése ne igényeljen mélyebb matematikai ismereteket. Díjazás: I. díj 20 000 Ft, II. díj 12 000 Ft, III. díj 8000 Ft.

Biofizikai-biokibernetikai különdíj Varjú Dezs , a magyar származású biofizikus, a Tübingeni Egyetem egykori biokibernetika tanszékének (emeritus) professzora biofizikai-biokibernetikai különdíjat t z ki a Természet Világa Diákpályázatán a következ irányelvek alapján:

1. Pályázhatnak a középiskolák tanulói önálló biofizikai-biokibernetikai témájú dolgozattal. 2. Javasolt témák: az érzékszervek és az idegrendszer m ködésének biofizikája, az állati és növényi mozgástípusok elemzése, az állatok magatartásának kvantitatív (számszer ) vizsgálata, matematikai modellek a biológiában, az él szervezetek és a környezet kölcsönhatása, a biofizikaivizsgálómódszerek fejl désének története, híres biofizikus kutatók pályafutásának ismertetése. 3. Olyan dolgozatokat is várunk, amelyek a biológiában használatos valamilyen fizikai elven alapuló vizsgáló és mér berendezések m ködését, felépítését ismertetik. Például: ultrahangos, lézeres, röntgenes vizsgálatok vagy szövettani metszetek készítése. 4. A különdíj nyertese a diákpályázat általános kategóriáinak valamelyik nyertese is lehet. 5. A dolgozat ismeretterjeszt stílusú, olvasmányos legyen; megértése ne igényeljen túl mély fizikai, matematikai, illetve biológiai ismereteket. A feldolgozás módját, a pályam tartalmát és formáját a pályázók szabadon választhatják meg. Díjazás: I. díj 90 euró, II. díj 60 euró, III. díj 30 euró.

Metropolis különdíj Nicholas Metropolis, görög származású amerikai elméleti fizikus és matematikus alapítványt hozott létre a számítástechnika alkalmazásai iránt érdekl d tehetséges fiatalok részére. A Los Alamosban (Egyesült Államokban) m köd Metropolis Alapítvány diákpályázatunkon a legjobb eredményt elér középiskolásokat és felkészít tanáraikat díjazza, valamint a legaktívabb iskoláknak el fizet a folyóiratunkra. A Metropolis-díjra pályázó középiskolás diákoktól a szakmai zs ri azt várja el, hogy választ fogalmazzanak meg arra, a természettudományok területén milyen segítséget nyújthat a számítógép, a számítógépes szimuláció. A díj odaítélésénél el nyben részesülnek az önálló gondolatokon alapuló, egyéni megközelítés , konkrét kutatómunkával összeállított, ugyanakkor olvasmányosan megírt pályam vek. A Metropolis-díjban a diákpályázat más kategóriáiban benyújtott dolgozatok is részesülhetnek, olyanok, amelyek számítógépes alkalmazásokat mutatnak be, számítógépes szimulációt használnak. A Természet Világa szerkeszt sége és szerkeszt bizottsága

Expedíciók Kelet-Afrikában

Hegyi gorilla

Afrikai alkonyat

Leopárd

Kezd elege lenni a fotósokból

Pillantás az Ol Doinyo Lengai kráterébe

Baobab, a fák óriása

Vojnits András felvételei

Koobi Fora megkövesedett erdeje

A Természet Világa különszámai (melyek még megvásárolhatók)

Geológia (1998) Ára: 300 Ft

Orvostudomány (2000) Ára: 300 Ft

Bolyai-emlékszám (2003) Ára: 500 Ft

Életmód – Egészség (2003) Ára: 400 Ft

Neumann-emlékszám (2003) Ára: 400 Ft

Klímaváltozás – hazai hatások (2004) Ára: 400 Ft

A fizika százada (2005) Ára: 400 Ft

Idegtudomány Vizi E. Szilveszter köszöntése (2006) Ára: 400 Ft

Napjaink kémiája (2007) Ára: 700 Ft

Földközelben a világ r (2008) Ára: 400 Ft

A Föld bolygó éve (2008) Ára: 400 Ft

Feltárul a Világegyetem (2010) Ára: 700 Ft

Nemzetközi Darwin-év (2010) Ára: 500 Ft

Emberközelben a fizika KFKI – 60 (2011) Ára: 690 Ft

Vízben, borban kémia (2011) Ára: 890 Ft

Mikrovilág – 2012 Ára: 890 Ft

A különszámok korlátozott számban megrendelhet k Kiadónknál, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulatnál (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327 89 65, fax: 327 89 69, e-mail: [email protected]), illetve kedvezményesen megvásárolhatók a TIT Planetáriumban (1105 Budapest, Könyves Kálmán körút 39. – Népliget).