Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA

KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Dunántúli Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

Készült:

a Belügyminisztérium megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében

Készítette:

KD-ITS KONZORCIUM Konzorciumvezető:

Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.

A konzorcium tagjai:

     

Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. PESTTERV Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. VÁROS-TEAMPANNON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Tata – Budapest – Székesfehérvár, 2015.

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 5 1 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ........................................................................... 8 1.1

Jövőkép ......................................................................................................................... 9

1.2

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása.................................................................. 11

1.3

1.2.1

Városi szintű középtávú tematikus célok .................................................................. 11

1.2.2

Városrészi szintű területi célok ................................................................................. 15

A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ................................. 19

2 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................... 21 2.1

Akcióterületek kijelölése .............................................................................................. 22

2.2

Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések ....................................... 23

2.3

Az akcióterületeken kívüli fejlesztések .......................................................................... 31 2.3.1

Hálózatos projektek .................................................................................................. 31

2.3.2

Egyéb projektek......................................................................................................... 34

2.3.3

Kulcsprojektek ........................................................................................................... 37

2.4

A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz ............................................. 38

2.5

A településfejlesztési akciók vázlatos pénzügyi terve és ütemezése ............................... 43

3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................................ 50 4 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................................................... 51 4.1

Külső összefüggések ..................................................................................................... 51 4.1.1

4.2

Illeszkedés az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez .................................................... 51

Belső összefüggések ..................................................................................................... 57 4.2.1

A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ...................... 57

4.2.2

A célok logikai összefüggései .................................................................................... 65

4.2.3

A stratégia megvalósíthatósága ................................................................................ 67

4.2.4

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai ............... 68

5 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG KOCKÁZATAI .................................................................................. 69 6 A MEGVALÓSÍTÁS ESZÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ................................................................ 74 6.1

A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............................................................................................................. 74

6.2

A stratégia megvalósításának szervezeti keretei ............................................................ 75 3

6.2.1

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ....................................................... 75

6.2.2

Az ITS megvalósításának intézményi háttere ............................................................ 75

6.3

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ......................... 76

6.4

A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során ................................... 77

6.5

Monitoring rendszer kialakítása.................................................................................... 78 6.5.1

A monitoring rendszer felépítése, működése ........................................................... 79

6.5.2

Az indikátorok rendszere .......................................................................................... 80

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................. 93 Államigazgatási véleményezés során beérkezett vélemények kezelésének módja ................... 93

4

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Bevezetés

BEVEZETÉS

Tata Városa 2008-ban dolgozta ki és fogadta el az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az azóta eltelt időszakban a stratégia megvalósítását befolyásoló belső és külső tényezőkben olyan jelentős változások következtek be, ami indokolttá tette e stratégia felülvizsgálatát, módosítását: 

a 2008-2009-es pénzügyi, gazdasági válságot követően a piaci, befektetői környezet változásai



demográfiai trendek, a társadalmi környezet megváltozása



az önkormányzatok feladat- és hatáskörének módosulásai, átalakuló jogszabályi környezet



a településfejlesztést érintő szakpolitikai és jogszabályi környezet változásai, aminek legfontosabb elemei:



–

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotása

–

Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadása: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása

–

A megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történt felülvizsgálata, illetve megalkotása, amelyek alapján a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok és a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására

A változások közt kiemelt jelentőségű, hogy megalkotásra és kidolgozásra kerültek az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakának támogatáspolitikai célkitűzései, és az azokhoz kapcsolódó uniós és hazai tervdokumentumok, jogszabályok: –

Elfogadták az EU 2020 Stratégiát, amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést érdekében az EU öt alapcélt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén. A 2014-2020-ban elérhető uniós támogatások e célok elérését szolgálják minden tagországban, így Magyarországon is.

–

az EU 2020 stratégiához igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került a Partnerségi Megállapodás, amely a hazánkban elérhető uniós források, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok eredményes és hatékony felhasználásának hazai alapfeltételeit rögzíti

–

a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozták a következő támogatási időszak Operatív Programjait, amelyek nagyobb részét 2015 elejére már az Európai unió is jóváhagyta.

5

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája –

Bevezetés

Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése.

A Belügyminisztérium EU-s források igénybevételével a járásszékhelyek számára pénzügyi és szakmai támogatást nyújt a stratégiai tervezési feladatokhoz a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek eredményeként az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik a korábbi IVS-ek felülvizsgálata, az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS) elkészítése a 314/2012. (XI.8) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze A településfejlesztési és -rendezési tervek rendszere MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STATÉGIA SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK Projektek, pályázatok

A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia-alkotás számára meghatározva a város és az egyes városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső 6


Bevezetés

környezet városfejlesztési szempontból releváns jellemezőit. E munkafázis eredményeit külön dokumentumban összegeztük. A stratégia-alkotás fázis a megalapozó vizsgálaton és a településfejlesztési koncepción túl nagymértékben támaszkodott a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósításának tapasztalataira, továbbá az egyéb releváns helyi koncepciókra és programokra, köztük a Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra. A vizsgálat tárgyát képezte a stratégiában megfogalmazott fejlesztések összhangja a hatályos Településszerkezeti Tervvel is (mai szükség esetén a Szerkezeti Tervre vonatkozó módosítási javaslatokat is generálhat). Mindezek mellett a stratégia- alkotás fontos inputját jelentette a tervezési folyamatot végigkísérő partnerség (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok); a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra szereplői véleményének, elképzeléseinek megismerése. A munka eredményeként megalkotott Integrált Településfejlesztési Stratégia jelen dokumentumban ölt testet. E stratégia a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét, az ezek elérése érdekében tervezett beavatkozásokat, továbbá a megvalósítás és nyomonkövetés eszközeit és módszereit rögzíti. Legfontosabb célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: 

annak segítségével a városa ki tudja használni fejlődési potenciálját;



a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) döntő részben meg is valósulnak a 2014-2020-as időtávban, kihasználva az uniós támogatások adta lehetőségeket;



a városban a fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósulnak meg;



az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik;



az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

7


Középtávú célok és azok összefüggései

1 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Tata város középtávú fejlesztési céljainak definiálása során az elsődleges keretet az EU 2020 stratégiában megnevezett 11 tematikus cél adta meg. Jelen stratégia célrendszere illeszkedik, így hozzájárul az EU-s tematikus célokra épülő a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Program céljainak teljesüléséhez, mindenekelőtt ugyanakkor a településfejlesztési koncepcióban rögzített jövőkép és az ehhez kapcsolódó hosszú távú célok biztosítják az ITS tervezési keretrendszerét. Tata Város Településszerkezeti Tervet Megalapozó Településfejlesztési Koncepciója 2001-ben készült, az azóta eltelt hosszú idő, a jogszabályokban, valamint egyéb (társadalmi, gazdasági) körülményekben végbement változások miatt felülvizsgálata szükséges. A koncepció a városfejlesztés fő irányai között a lakosság életminőségének javítását, az egyes gazdasági ágazatok (kiemelten ipar, turisztika, kulturális, egészségügyi és oktatási célú beruházások) fenntartható, az életkörülményeket hátrányosan nem érintő fejlesztését emeli ki. A koncepció célkitűzésként említi még a vízfelhasználási, hasznosítási stratégia kidolgozását, a vízelvezető rendszerek felülvizsgálatát, illetve a zöldfelületek növelésének szükségességét. A Koncepció jövőképe valamelyest pontosításra, aktualizálásra került a 2008. májusában elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében, azonban a Koncepció teljeskörű felülvizsgálata nem történt meg. Ennek megfelelően az ITS célrendszere tehát bár támaszkodik a Településfejlesztési Koncepcióban és az IVS-ben meghatározott célokra, azoknak a Megalapozó Dokumentum megállapításai, Tata Város 2014-2019-es időszakra vonatkozó Gazdasági Programja, a város által elkészített Magyary-terv, valamint a stratégia kidolgozása során lezajlott partnerségi folyamat inputjai alapján való pontosításával, aktualizálásával lett kialakítva. A Településfejlesztési Koncepció és az IVS célrendszerének értékelése A 2001-es Településfejlesztési Koncepcióban, valamint a 2008-ban készült IVS-ben megfogalmazott jövőkép, illetve hosszú távú célok legnagyobb része általánosságban, a város által az eltelt időszakban elért eredmények, megvalósított fejlesztések ellenére is megállja helyét, azokat jelen stratégia keretében is indokolt célként maga elé tűznie a városnak. A város népessége 2001 és 2011 között a bevándorlás hatására folyamatos, lassú gyarapodást mutatott, azóta azonban a népességszám stagnál, további jelentős növekedése nem várható, így a Koncepcióban megjelölt 25-30 ezer fős lakosságszám alsó határa körüli stabilizálódása várható. A városban élők életkörülményei az országos és megyei átlaghoz képest jónak mondhatók, jelentős fejlesztések valósultak meg a közműhálózat kiépítése, egyes lakóházak energetikai szigetelése kapcsán. A különböző városrészek esetében viszonylag kiegyenlítettek az életfeltételek, leszakadó városrészek nincsenek. Ennek fenntartása érdekében azonban további fejlesztések megvalósítása szükséges, elsősorban a városközpont irányából rossz elérhetőséggel rendelkező Újhegy esetében, a központi funkcióktól távolabb található városrészek esetében, valamint az újonnan beépülő városrészek esetében (pl. Öreg-tó környéke, Újhegy külterületi részei, Halastavak környezete). A város lakóinak 8



életminőségének javításához hozzájárulna továbbá a lakóövezetekbe ékelődő, a városközpontban jelentős átmenő forgalmat generáló ipari területek új helyszínre telepítése, illetve a város központi területeit elkerülő útvonalak kialakítása. A munkahelyek száma, ennek megfelelően a foglalkoztatottság a gazdasági válság ellenére kismértékben bővült 2001 óta. Továbbra is szükséges azonban a minőségi, magas hozzáadott értéket biztosító, a magasan kvalifikáltak számára helyi munkalehetőséget adó vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, ezzel a város gazdasági erejének további növelése. A város központi funkcióit biztosító intézményeinek fejlesztése részben megvalósult (pl. új óvoda építése, Szociális és Gyermekjóléti Központ, valamint Bölcsőde fejlesztése, általános iskolák energiaracionalizálási célú fejlesztése), azonban az intézményrendszer hatékony működésére további fejlesztések megvalósítása indokolt. A város hagyományos oktatási és kulturális központi szerepköre folyamatosan fennmaradt, a jelenlegi szolgáltatásokat egészítheti ki a szakképzési kínálat bővítése, illetve felsőoktatási intézményekkel való együttműködéseken keresztül a felsőfokú képzések városban történő megjelenése. A rekreáció és a szabadidő eltöltésére, az idegenforgalom fokozására jelentős fejlesztések történtek a Fényes-fürdő és az Öreg-tó környezetében, valamint folyamatban van az Angolkert rekonstrukciója is. A városban széles körben ismert , sok turistát vonzó programok kerülnek megrendezésre. További fejlesztési lehetőséget biztosítanak a jelentős mennyiségben rendelkezésre álló zöldfelületek, a műemléki épületek, illetve a Vár és Felső-Tata környékének városképének rendezése (a műemléki környezetbe nem illeszkedő épületek, és funkcióik áttelepítése), valamint a természetközeli és aktív turizmusban rejlő lehetőségek szélesebb körben való kihasználása. A város jó közlekedési helyzetének kihasználása érdekében megépült az Ipari és Logisztikai park közvetlen autópálya összeköttetését biztosító Ring út, azonban a vasútállomás városközponttól, városi funkcióktól való nagy távolsága továbbra is hátráltatja a forgalmas vasútvonal jobb kihasználását. A Településfejlesztési Koncepcióban és az IVS-ben rögzített hosszú távú célok közül csökkent a relevanciája a környező külterületek további beépítésének igényének, mivel az Ipari Park fejlődésével, valamint a jelenlegi belterületen rendelkezésre álló lakóterületekkel az igények középtávon kielégíthetők.

1.1 JÖVŐKÉP A jövőkép pozícionálja a várost a régióban, illetve vonzáskörzetében, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot. A jövőkép hosszabb időtávra, 2030-ig kiterjedően kerül rögzítésre. A komplex fejlesztések megvalósulása kapcsán a település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre, valamint a térségi szerepkörére vonatkozóan az alábbiak szerint került megfogalmazásra:

9



Tata Város Jövőképe „Magas életminőséget, minőségi munkahelyeket biztosító, szolgáltató térségi központ” A város közszolgáltatásainak köre bővül, a meglévő szolgáltatások minősége fejlődik, az Ipari és Logisztikai park folyamatos fejlesztésével, a betelepülő vállalkozások számának növekedésével a minőségi munkahely kínálat bővül, a Fényes-fürdő, Öreg-tó, az Angolkert, illetve további számos műemléki épület megújításának, hasznosításának köszönhetően, a természeti értékek fenntartható módon történő hasznosításával nő a turisztikai kínálat, tovább emelkedik a színvonalas szálláshelyek, vendéglátóhelyek, rendezvények száma, ennek eredményeként nő az idelátogatók száma is. A városközpontot elkerülő közlekedési útvonalak megépítésével – így a városközponton átmenő útvonalak forgalmának csökkentésével -, a városképet rontó, a műemléki környezetbe idegen elemként beékelődő épületek, valamint a lakóterületeket zavaró ipari létesítmények számának csökkenésével, a zöldfelületek minőségének további javításával, illetve a külső, dominánsan lakófunkciót ellátó kertvárosias városrészek (al)központi funkcióinak fejlesztésével a lakók, illetve betelepülni kívánók számára vonzóbb városkép alakul ki. Ennek megfelelően Tatán hosszú távon is jelentős marad a bevándorlás, a fiatalok elvándorlása is kezelhető szinten állandósul, összességében a város népességszáma lassan növekszik. Átfogó cél 1: A lakosság életkörülményeinek javítása, Tata térségi szerepkörének növelése a városi környezet fenntartható fejlesztésével, a szolgáltató funkciók erősítésével Annak érdekében, hogy Tata város lakosai számára minőségi életkörülményeket biztosítson a város közterületeinek, zöldfelületeinek megújítása, jó minőségben való fenntartása szükséges. A külső városrészekben a fennálló területhasználati konfliktusok enyhítése, a ma dominánsan lakófunkciókat ellátó városrészekben a kiskereskedelmi és közfunkciók erősítése, a hiányzó közművek kiépítése indokolt. Tata oktatásban betöltött központi szerepének erősítésére a munkaerőpiaci igényekre reagálva szükséges bővíteni a szakképzési kínálatot, illetve felsőoktatási intézményekkel együttműködésben felsőfokú képzés megtelepítése, kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozása is cél a városban. Az életkörülmények javulásához, a központi funkciók jobb elérhetőségéhez járul hozzá a közlekedési rendszer fejlesztése is. Szükséges a városközponton átmenő forgalom csökkentése, a parkolási kapacitásokban fennálló hiányok felszámolása, valamint a vasúti és autóbuszos közösségi közlekedés jobb összekapcsolása is.

Átfogó cél 2: A város munkahelyeinek mennyiségi és minőségi fejlesztése

Tata viszonylag kedvező foglalkoztatási helyzetének fenntartása a város alapvető hosszú távú célja. Ennek érdekében a város ipari és szolgáltató munkahelyeinek számának fenntartása, növelése mellett 10



a magasabb hozzáadott értékű, a városi és természeti környezettel konfliktusba nem kerülő vállalkozások városba vonzása a település célja. Átfogó cél 3: A város épített örökségének és természeti értékeinek fenntartható fejlesztésére alapozott idegenforgalom Tata város természeti és építészeti értékekben meglévő gazdagságára alapozva Komárom-Esztergom megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontjává fejlődött. A város célja természeti értékeinek megóvásával, bemutatásának fejlesztésével, a visszatérő források turisztikai hasznosításával, az attrakciók összekapcsolt bemutatásával, valamint az öko- és aktív turizmusra való igény kihasználásával, feltételeinek javításával idegenforgalmi szerepének növelése. A turizmus másik alappillére lehet az építészeti szempontból értékes épületek (kiemelten a Vár, az Esterházy kastély, az Angolkert épületei), a történelmi városrész fennmaradt részének bemutatása, azok funkciókkal való megtöltése, a programkínálat további bővítése.

1.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Tata város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a város középtávú – specifikus – fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való illeszkedését a későbbiekben ugyancsak bemutatjuk. Jelen fejezetben a középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó városrészi célok részletes definiálására is sor kerül. 1.2.1

Városi szintű középtávú tematikus célok

A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra: 

T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése



T2: A város közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése



T3: Városi környezet fenntartható fejlesztése



T4: A város gazdasági erejének növelése



T5: Fenntartható idegenforgalom

T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése Tata városa az elkövetkezendő időszakban is meg kívánja tartani, egyes területeken erősíteni szeretné központi szerepkörét, ennek kapcsán az újonnan beköltözők és jelenlegi lakosai számára is vonzó élettérként kíván funkcionálni. Ennek érdekében elsődleges feladat a városrészek között, illetve azokon belül meglévő feszültségek mérséklése, a dominánsan lakófunkcióval rendelkező városrészekben új központi funkciók megteremtésének támogatása, az újonnan beépült területeken a területhasználati konfliktusok feloldása.

11



A város egyes részein meglévő leromlott lakásállomány megújítása szükséges. Ez mind a meglévő önkormányzati bérlakások szükséges mértékű felújításán, mind új bérlakások építésén, mind pedig a lakók épületállomány megújítására vonatkozó törekvéseinek támogatásán keresztül kell, hogy megtörténjen. A város központi szerepkörének erősítéséhez elsődlegesen a közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése szükséges, mely megalapozza a magasabb minőségű szolgáltatások nyújtását is. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Központi funkciók (közszolgáltatások, kiskereskedelem) megtelepedésének támogatása a funkcióhiányos városrészekben (Tóváros északi része, Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert)



Közösségi terek fejlesztése



Közszolgáltatást nyújtó intézmények (pl. óvodák) infrastrukturális fejlesztése, épületek energetikai célú felújítása, akadálymentesítése



Lakótelepek rekonstrukciója, rehabilitációja



Lakáskörülmények javítása (önkormányzati bérlakások felújítása, új bérlakások építése, leromlott állapotú lakásállomány magánerős megújításának támogatása)



Iskolafejlesztési program



Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés keretében felsőfokú képzések elindítása



Kulturális- és sportolási lehetőséget biztosító fejlesztések megvalósítása

T2: A város közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése Tata lakosságának életminőségét jelentősen befolyásolja, hogy az 1-es számú főútvonalon, illetve az azt az M1-es autópályával összekötő Május 1. úton komoly átmenő forgalom bonyolódik. A forgalmat erősíti az is, hogy Tata autópályától távolabb fekvő városrészében jelentős közúti forgalmat generáló ipari és logisztikai vállalkozások működnek, mely forgalom elkerülő út hányában a városközponton halad keresztül. Az átmenő forgalom enyhítésére szükséges útvonalak kiépítése egyrészt a város délnyugati oldalán, másrészt keleten kell, hogy megtörténjen, ahol a városközpont elkerülése mellett a városrészek jobb összekötése, Agostyán és Újhegy a város vérkeringésébe való intenzívebb bekapcsolása is elérhető lenne. További közlekedési problémát jelent a város központi területein, a Fényes-fürdő környezetében, illetve a vasútállomásnál a megfelelő mennyiségű és minőségű parkolóhely és kerékpár tároló hiánya. Ennek feloldása érdekében a városközpont parkolási koncepciójának kidolgozása, a további helyszíneken pedig a parkolás korszerű elvek alapján történő fejlesztése szükséges. A közösségi közlekedési rendszer fő hiányossága a vasútállomás és az autóbusz állomás egymástól való nagy távolsága, illetve az autóbusz állomás városképet rontó elhelyezkedése. Erre reagáló cél az autóbusz állomás vasútállomáshoz közeli elhelyezése. A város közlekedési rendszerének kiépítettségi szintje korlátozza az idegenforgalom további bővülését is. A turisztikai célpontok jobb elérhetőségére, illetve a helyi és térségi lakosok által igénybe vett közszolgáltatások könnyebb elérésére a közlekedési infokommunikációs rendszer fejlesztése szükséges. Az idegenforgalmi hasznosítás mellett a helyi személygépjármű forgalmat is csökkentheti a kerékpárútvonalak hálózatba szervezése, a kapcsolódó kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. 12



Az alapvető közművek rendszere a város egyes külső, illetve növekvő lakófunkcióval rendelkező területein nem épült ki teljes körűen. A szennyvíz- és ivóvízhálózat kiépítése szükséges az ellátatlan területeken, illetve városszerte szükséges az elöregedett közművek cseréje is. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi utak burkolása



Önkormányzati utak felújítása



Városközpontot tehermentesítő, vasútfejlesztéshez kapcsolódóan



Délnyugati elkerülő út megépítése



Parkolási kapacitás létesítményeknél



Közlekedési infokommunikáció fejlesztése



Kerékpárút hálózat összekapcsolása, fejlesztése, kapcsolódó kerékpáros infrastruktúra kialakítása



Teljes körű közműellátottság elérése



Közvilágítási és ivóvíz hálózat korszerűsítése



Csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése

fejlesztés

városrészek

elérését

segítő

a városközpontban, illetve

út

megépítése

a

a főbb forgalomvonzó

T3: Városi környezet fenntartható fejlesztése Tata városa kimagaslóan gazdag mind épített, mind természeti értékekben. Ezen értékek fenntartása azonban jelentős terhet ró a tulajdonosra, illetve a fejlesztések megvalósítását gyakran nehezíti a sokszor igen vegyes tulajdonosi szerkezet. A magas fenntartási költségek ellenére Tata számára egyedi lehetőséget jelentenek ezen értékek mind idegenforgalmi szempontból, mind a település lakosainak identitástudatának erősítése szempontjából. Ennek megfelelően kiemelt cél a város műemlék épületeinek fenntartása, fejlesztése, valamint a gazdag zöldfelületi rendszer fenntartható hasznosítása – beleértve a meglévő fasorok, erdők, egyéb értékes zöldfelületek megőrzését, a további fejlesztések zöldfelületek csökkenése árán történő megvalósításának elkerülését -, az üzemeltetési költségek lehetőségek szerinti megosztásával. Fontos fejlesztési cél a városközpont barokk hangulatának visszaállítása, a műemléki környezetbe nem illő (továbbá leromlott állapotú) épületek funkcióinak új helyszínének megtalálásával, a középületek renoválásával. A városképi hatás mellett a város két központi területét (Tóváros és Felső-Tata) jelenleg funkcionálisan is kettéosztják a városi szövetbe nem illő területek. A városkép, és a lakók életminősége szempontjából is nagy jelentősége van a lakóterületekbe ékelődő ipari területeken működő nagy terület- és/vagy szállítási igényű üzemek számára kedvezőbb helyszínek megtalálásának. Egyedi lehetőséget és egyben problémát jelentenek Tata számára a visszatérő források, melyek egyrészt potenciálisan hasznosíthatóak, másrészt a ráépítések miatt jelenleg lakóépületeket fenyegetnek, vizük elvezetéséről gondoskodni szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:

13





Vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási területek tulajdonviszonyainak rendezése, hosszú távú funkciók tisztázása



Lakóterületbe ékelődő ipari területek vállalkozásainak áttelepítése kedvezőbb helyszínre



Műemléki épületek hasznosítására megvalósítandó programok



Vár hasznosítása, környezetének felújítása



Esterházy-kastély felújítása, hasznosítása



Angolkert rekonstrukciójának befejezése



Felső-Tata és Tóváros összekapcsolására lefolytatandó programok



Visszatérő források kezelés, energetikai hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése



Vasútfejlesztés kapcsán felszabaduló területek hasznosítása



Vízrendezési projektek megvalósítása



Zöldfelületek megőrzése, fejlesztése

T4: A város gazdasági erejének növelése Bár Tata városa az ország viszonylag jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkező települései közé tartozik, ahol a gazdasági válság ellenére sem nőtt meg drasztikusan a munkanélküliség, a kedvező helyzet fenntartására az elsősorban a feldolgozóiparra, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra épülő gazdaság folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. A mennyiségi növekedés mellett elsősorban a minőségi, magas hozzáadott értékű munkahelyek megteremtése fontos. Tatán jelenleg is magas a szakképzettséggel rendelkező lakosok aránya, azonban a szakképzés a munkaerő piaci igényeknek megfelelő bővítése, komplex képzési struktúra kialakítása elengedhetetlen a minőségi munkaerő biztosításához. A szakképzés – és így a gazdaság - fejlesztésének egyik, a meglévő hagyományokon alapuló területe lehet a Tatán hagyományosan elterjedt gépipar mellett a környező térség és a város átlagosnál jobb mezőgazdasági adottságaira alapuló mezőgazdasági termelés és a termények helyben történő feldolgozása is. Fontos ágazat lehet továbbá a főként felsőfokú végzettségű dolgozókat igénylő kutatás-fejlesztés, melynek jó alapot szolgáltathatnak a felsőfokú oktatási intézményekkel megkötendő együttműködési megállapodások, illetve az a tény, hogy Tatán kimagasló a diplomások aránya. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Ipari-logisztikai park, illetve MIRELTA ipari park további fejlesztése



Szakképzési kínálat bővítése, komplex képzési rendszer kialakítása



Felsőfokú oktatási intézményekkel való együttműködés kutató-fejlesztő munkahelyek kialakítására



Helyi mezőgazdaság támogatása



Helyi mezőgazdasági termékek feldolgozása, értékesítése



Magas hozzáadott értékű vállalkozások megtelepedésének támogatása

T5: Fenntartható idegenforgalom Tata Komárom-Esztergom megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja, azonban gazdag építészeti és kulturális hagyományaira, természeti környezetére alapozva jelentősége tovább nőhet. Ennek érdekében cél a meglévő épített és természeti értékek jobb hasznosítása, hálózatban, 14



programcsomagok keretében történő bemutatása, az aktív- és ökoturizmus különböző formáinak, illetve a speciális, helyi adottságokra épülő turizmus támogatása. A megnövekedő idegenforgalom kezelésére a meglévő, viszonylag alacsony kihasználtságú szálláshelykínálat minőségi fejlesztése, a magasabb kategóriájú szálláshelyek számának növelése, illetve a kapcsolódó szolgáltatások bővítése szükséges. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: 

Az értékes, műemléki épületek hálózatban, programcsomagok keretében történő bemutatása



Aktív- és ökoturizmus feltételeinek javítását szolgáló beruházások



A város kulturális hagyományaira alapozott programcsomagok létrehozása



Elsősorban minőségi szálláshelyfejlesztés



Idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése



Mező- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó turizmus (pl. vadászat, halászat, hagyományos mezőgazdálkodás) fejlesztési lehetőségeinek megvizsgálása

1.2.2

Városrészi szintű területi célok

Tata város belterületén 10 városrész lehatárolása történt meg. Az egyes városrészek funkcionálisan jól beazonosítható karakterisztikával rendelkeznek. A városrészekre vonatkozó középtávú területi célok a korábbi IVS városrészi célrendszeréből kiindulva a Megalapozó vizsgálat részletes és friss adatokra épülő városrészi helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerültek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: 

Az adott városrész speciális helyzetére, erősségeire és problémáira reagáljanak



A városrészi célok illeszkedjenek a fentebb meghatározott városi jövőképhez, átfogó célokhoz és tematikus célokhoz



A környezeti fenntarthatóság elvének figyelembe vétele



A társadalmi szolidaritás elvének figyelembe vétele



Az EU 2014-2020 támogatási időszakában elérhető forráslehetőségek figyelembe vétele a célmeghatározás során.

Tata városrészi céljai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 

V1: Felső-Tata: A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával



V2: Nagykert: A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett



V3: Halastó-Fényes: Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével



V4: Tóváros: Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése



V5: Váralja: Komplex turisztikai-szolgáltató funkció



V6: Újhegy: Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása



V7: Kertváros: Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal 15





V8: Ipari park: Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése



V9: Öreg-tó és környezete: Fenntartható idegenforgalom és rekreáció



V10: Agostyán: A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével

V1: Felső-Tata: A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával Felső-Tata városrész középtávú célja a városrész lakói, illetve a város egészének lakossága számára kellemes, markáns városképpel jellemezhető, magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtó településrész kialakítása. Ennek érdekében a – sokszor közfunkcióknak helyt adó – műemléki védettségű, vagy más értékes, de leromlott állapotú épületek felújítása, színvonalas funkciókkal való megtöltése, a közlekedési rendszer elsősorban a parkolóhelyek számának elégtelensége miatti átgondolása szükséges. A városrész revitalizációját, elöregedésének lassítását segítheti a szolgáltató funkciók, részben az idegenforgalmat is kiszolgáló erősítése. V2: Nagykert: A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett Nagykert városrész legfontosabb középtávú célja a mezőgazdasági hagyományok megőrzésének biztosítása az egyre hangsúlyosabb lakófunkcióval való konfliktusok kezelésével, a hagyományos falusias városkép megőrzésével. A város dominánsan kertvárosias jellegéből adódik, hogy kevés köz-, vagy magánszolgáltatás érhető el itt helyben. A jelenlegi jelleg megőrzése mellett fontos a városrész népességmegtartó erejének növelése céljából a szolgáltatások megjelenésének támogatása. V3: Halastó-Fényes: Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével A városrész középtávú célja a komplex funkcionális szerkezet fenntartása, a különböző területhasználatok közötti konfliktusok mérséklése. Ezen belül cél a Fényes-fürdő környezetének turisztikai kínálatának további bővítése, a városrész belső területein a közfeladatokat ellátó intézmények szolgáltatásainak színvonalának emelése, a lakófunkcióban városon belül betöltött szerep erősítése a szőlő területek szétszabdalódásának elkerülésével. V4: Tóváros: Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése Tóváros városrész Öreg-tó parti és a Cseke-tó környezetében fekvő részein az idegenforgalom feltételeinek erősítése, szálláshelyek, kapcsolódó szolgáltatások és attrakciók fejlesztése az elsődleges cél. Az Angolkert megújításával párhuzamosan lehetőség van az edzőtábor bővítésére is. A lakóterületbe ékelődő ipari területek funkcióváltását meg kell valósítani, illetve a városrész északi, dominánsan lakófunkcióval bíró területén a szolgáltatások térnyerését elő kell segíteni. Ez utóbbi a vasútállomás és környezetének rehabilitációjával párhuzamosan történhet meg. V5: Váralja: Komplex turisztikai-szolgáltató funkció Váralja városrész elsődleges középtávú célja a vár és környezetének fejlesztése, egyedi építészeti és kulturális értékének jobb kihasználása, ehhez a környező területről a funkciójában és városképileg sem illeszkedő létesítmények új helyre telepítése szükséges. A vár mellett meglévő, a városrésznek egyedi hangulatot kölcsönző épületek felújításával, turisztikai, vagy kapcsolódó szolgáltatásokra való kihasználásával a város két, jelenleg elkülönülő városközponti területe közötti összeköttetés is biztosítható. 16



V6: Újhegy: Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása Újhegy városrész és a tőle északkeleti irányba található külterület legnagyobb problémáját a zártkertes területen gyors ütemben megtelepedő lakófunkció jelenti, melyet csak késéssel tud követni a közműhálózat kiépítése, a szolgáltatások betelepülése pedig eddig elmaradt. A városrészen élők körében konfliktust okoz az egymás mellett meglévő eltérő területhasználat (lakófunkció és mezőgazdasági illetve ipari funkció között), valamint a betelepülő lakosság heterogenitása. A problémák megoldására a városrész infrastrukturális fejlesztése, a város központi területeihez való jobb kapcsolatok megteremtése, illetve kereskedelmi és egyéb központi funkciók megtelepedésének támogatása kínál lehetőséget.

V7: Kertváros: Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal Kertváros városrész célja a jelenlegi lakóövezeti funkciójának megőrzése, azt egy-két hiányzó központi funkcióval kiegészítve. Az új funkciók között a különleges közszolgáltatások megtelepedése (pl. Vakok Intézete), illetve a minőségi idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások (szálláshely, vendéglátás) körének bővítése a cél. V8: Ipari park: Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése A városrész foglalkoztatási funkciója változatlanul fennmarad, a jó elérhetőség és infrastrukturális ellátottság kihasználásával új, lehetőleg magas hozzáadott értékű vállalkozások a szabad területekre való betelepülésének elérése a középtávú cél. V9: Öreg-tó és környezete: Fenntartható idegenforgalom és rekreáció Az Öreg-tó környezetében az elsődleges cél a minőségi idegenforgalom, a rekreációs lehetőségek fejlesztése a természeti értékek megőrzésével. Ehhez kapcsolódóan szálláshely és infrastruktúra fejlesztés, valamint a kapcsolódó szolgáltatások, programkínálat bővítése, a zöldfelületek minőségének megőrzése, funkcióinak bővítése az elsődleges cél. Mivel a városrészben gyors növekedésnek indult az állandó lakosok száma, fontos, hogy ezt az infrastruktúra is követni tudja, illetve kiemelt cél, hogy a lakófunkció terjeszkedése ne menjen a természeti értékek megőrzésének rovására. V10: Agostyán: A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével Agostyán városrész középtávú célja a népességmegtartó erejének növelése. Ehhez a helyben elérhető köz- és egyéb szolgáltatások körének szélesítése, Tata központi területeihez való szorosabb integrációja szükséges. Különleges fejlesztési lehetőséget jelentenek a városrész természeti értékei, természetközeli elhelyezkedése, megmaradt falusias karaktere, melyek együttesen jó alapot szolgáltatnak a természetközeli, és aktív turizmus számára. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani Agostyán falusias hagyományainak megőrzésére, a közösség hagyományos életmódjának fenntartására.

17

1. ábra: Tata városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig

(VÁROSRÉSZI) CÉLOK

TERÜLETI

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP



Magas életminőséget,minőségi munkahelyeket biztosító, szolgáltató térségi központ

A lakosság életkörülményeinek javítása, Tata térségi szerepkörének növelése a városi környezet fenntartható fejlesztésével, a szolgáltató funkciók erősítésével

A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése

Felső-Tata A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával

Újhegy Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása

A város munkahelyeinek mennyiségi és minőségi fejlesztése

A város közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése

Városi környezet fenntartható fejlesztése

A város gazdasági erejének növelése

Nagykert A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett

Halastó-Fényes

Tóváros

Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével

Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése

Kertváros Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal

Ipari park Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése

18

Öreg-tó és környezete Fenntartható idegenforgalom és rekreáció

A város épített örökségének és természeti értékeinek fenntartható fejlesztésére alapozott idegenforgalom

Fenntartható idegenforgalom

Váralja Komplex turisztikaiszolgáltató funkció

Agostyán A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével



1.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA

19


Középtávú célok és azok összefüggései 2. ábra: A Városrészek és tematikus célok összefüggése

Városrészek / Tematikus célok

T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése

T2: A város közlekedésiés közműrendszerének fejlesztése

T3: Városi fenntartható környezet fejlesztése

Felső-Tata Nagykert Halastó-Fényes Tóváros Váralja Újhegy Kertváros Ipari park Öreg-tó és környezete Agostyán

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

20




A megvalósítást szolgáló beavatkozások

2 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

Az ITS a város középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. A projektek a Stratégia kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján, a Stratégia által igényelt mélységben, vázlatosan és lényegre törően kerülnek ismertetésre. Az ITS operatív jellege nem feltételezi a projektek teljes körű és részletekbe menő kifejtését. A Stratégiai célok megvalósítását szolgáló beavatkozások számbavételét azonban több tényező is indokolja: 

a célok megvalósítása érdekében összegyűjtésre és rendszerezésre, majd priorizálásra kerülhessenek a különböző szereplőknél, potenciális projektgazdáknál körvonalazódó fejlesztési elképzelések; így a megvalósítás fázisában a stratégiai célokhoz igazodóan reális lehetőség nyíljon konkrét projektek megvalósítására; valamint



az előkészítettség különböző fázisában lévő projekt elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban járulhassanak hozzá a Stratégia céljainak eléréséhez.

Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: 

Akcióterületi projektek: Olyan, egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő a kijelölt akcióterületen.



Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. "



Hálózatos projektek: amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek és a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.



Egyéb projektek: A fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek.

A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az ITS középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják

21



2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A stratégiai tervezés lényeges pontja a város hangsúlyos beavatkozási területeinek kijelölése a következő 5-7 évre (középtáv). Az akcióterületek több és esetenként több féle beavatkozást koncentrálnak, amelyek megvalósulása révén az adott városszerkezeti egység átható minőségi és funkcionális változáson megy keresztül. A beavatkozások egymással szoros összefüggésben vannak, egymást erősítik, szinergikus kapcsolatuk érvényesül. Az akciótereltek kijelölés nem jelenti azt, hogy egyéb, nem ezen területekre eső beavatkozások háttérbe szorulnak a városban. A területek kijelölésével a tervezők felhívják a figyelmet arra, hogy hová szükséges és érdemes az erőforrásokat koncentrálni a középtávon. 3. ábra: Az akcióterületek elhelyezkedése

Tata városában öt akcióterület került kijelölésre: 

Városközpont akcióterület, mint „városközponti vegyes” funkciójú akcióterület



Angolpark és környezete akcióterület, mint vegyes, idegenforgalmi, rekreációs és vegyes funkciójú akcióterület



Öreg-tó környezete akcióterület, mint idegenforgalmi, rekreációs, természetvédelmi akcióterület



Újhegy akcióterület, mint felzárkóztatandó városrész

22



2.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK Akcióterületi projektek (térben koncentrált és egymással összehangolt projektek): Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések 

egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését,



az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,



volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen.

Az akcióterületek projektjei eltérő előkészítettségi szinten vannak. Az alábbi összefoglaló igyekszik minden fejlesztési igényre kitérni, azonban nem minden fejlesztés megvalósítása reális az elkövetkező 7 évben (stratégiai tervezési időszak). Az összefoglalók minden esetben jelzik, hogy melyek a legfontosabb, alaposabban előkészített így priorizált projektek és melyek ezekhez kapcsolódó beavatkozások a kapcsolódó beavatkozások, amelyek megvalósítása később (értsd 2020 után) várható. 1. akcióterület: Városközpont A Városközpont akcióterület Felső-Tata városrész történelmi városmagját, valamint Váralja városrész jelentős részét, a tatai vár mellett az azt körülvevő várárok fejlesztését, valamint a jelenleg a vártól északra található, környezetéből funkcionálisan és esztétikailag is kilógó területek megújítását foglalja magába. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések legnagyobb része a leromlott állapotú, alulhasznosított, építészeti szempontból értékes épületek felújítását, hasznosítását tűzi ki célul. Ennek eredményeként a terület értékes új funkciókkal gazdagodik, az épületek megújulásának köszönhetően a városkép jelentős mértékű javulása, így a városrész idegenforgalmi vonzerejének növelése is elérhető.

23



4. ábra: Városközpont akcióterület elhelyezkedése



Esterházy kastély teljes felújítása

A kastély épületének teljes körű, ütemezett rekonstrukciója, benne új funkciók megtelepítése. A Magyar Állam tulajdonában, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kezelésében lévő épület új funkcióinak kialakítása érdekében a várossal való szoros egyeztetés alapján történhet meg. A felújítás két ütemben történhet meg, korábbi nem nyertes pályázat anyaga, ennek kapcsán engedélyezési tervek rendelkezésre állnak, azonban ezek felülvizsgálata, a funkciók meghatározása szükséges. A projekt megvalósítója a Forster központ lehet, a kastély felújítása szerepel a Nemzeti Kastélyprogramban. 24

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 


Piarista rendház fejlesztése

A projekt keretében megtörténik a műemlék épület felújítása. Tatán nagy hagyománya van a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatnak. A célunk, hogy Tatán történjen olyan kihelyezett felsőoktatási képzés, melyet a különböző felsőoktatási intézmények tartanak, erősítve a helyi identitást. A volt Piarista rendház felújításával, együttműködve az akadémiai szférával, patinás felsőoktatási bázis alakulhat ki Tatán az élethosszig tartó tanulással fenntartva a versenyképes tudást. 

Az Esterházy kastély parkjának rehabilitációjának elvégzése

A projekt keretében a kastély, illetve a lovarda felújításával párhuzamosan a kastély parkjának felújítása is megtörténik. 

A jelenleg magántulajdonban álló fedeles lovarda és lóistálló épületeinek új funkcióval történő felújítása

A (volt) fedeles lovarda felújításával alkalmassá tehető közepes létszámú nézőszámú kulturális események megtartására. A tóparton álló (volt) lóistálló műemléki épülete turisztikai funkcióval való megtöltése. 

Az Eötvös József Gimnázium és Kollégium épületének energiatakarékos felújítása

A felújítás révén megújul az épület födém szerkezete, korszerű nyílászárók kerülnek a homlokzatra. A gépészet teljes megújítására is szükség van, ahogy megújuló energia használatára (faapríték) is. 

A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületeinek energiatakarékos felújítása



Menner Bernát Zeneiskola Művészeti Centrummá fejlesztése

A Zeneiskola hangtechnikai (pl. felvétel készítésére alkalmas stúdió) és egyéb infrastrukturális fejlesztése (pl. légkondicionálás) valósul meg. 

A Kőfaragó-ház hasznosítása

A tatai fazekasságot, kézművességet interaktív, élő módon történő bemutató terület feltételeinek megteremtése a Kőfaragó-házban. Az épület használhatóságát internet kávéház funkció is erősíti majd. A projekt keretében: -



az épület felújításra kerül az épületben látogatóközpont, turisztikai központ, üzletterek, információs kiállítóterek, vizesblokkok, 3 db apartman, konyha, fazekas műhely, kávézó kerül kialakításra

A tatai vár rekonstrukciója

A vár önkormányzati tulajdonba kerülésével annak rekonstrukciójának megvalósítása az önkormányzat számára jelentősen könnyebbé vált. Ennek megfelelően megkezdődik a munkák tervezése és kivitelezése is. I. ütemben a korabeli tatai vár, valamint a várfal egy részének helyreállítását célozza. A turisztikai vonzerő erősítésére a vár északkeleti részén a korabeli kápolna visszaállítását tervezzük, amely beruházással a várban működő múzeum sokszínűségét növelhetnénk.

25



A II. ütem a Tatai Várat D-K-i oldalról az Öreg-tó, DNY-ról a felújított Kastély tér, ÉNY-ról a Váralja utca kiteresedése, ÉK-ről a Váralja utca további szakasza veszi körül. Ez utóbbi két terület jelen kialakításában nem méltó a műemlék környezethez, a műemlék Tatai várhoz, Ciffra malomhoz. A közterület tervezett rehabilitációja a műemléki környezet minőségi fejlesztésén túl alkalmassá teszi a területet a városi szabadtéri rendezvények bővítésére, a tatai polgárok és az idelátogatók agórájaként is működhet és a Váralja utcai vendéglátó helyek nyári vonzó kiülő helyekkel történő bővítésével is bővíti a kínálatot. A város fenntartásában a várban működő Kuny Domokos múzeum fejlesztése is részét képezi a vár rekonstrukciójának. 

A megújuló energia bemutatására az Öreg-tó völgyzárógátján lévő leeresztő műtárgyakon a víz energiáját elektromos árammá átalakító rendszerek (mini vízerőművek) létrehozása

Az egyre növekvő vízhozam lehetőséget biztosítana arra, hogy az Öreg-tó völgyzáró gátján található műtárgyak mögé kisvízi erőműveket létesítsünk. Az erőművek a magasabban fekvő Öreg-tó vízenergiáját hasznosítanák áramtermelésre. A beruházás jól mutatná, hogy a víz energiája mire képes, mennyi kW energiát tud előállítani. A beruházással kapcsolatosan minden egyes helyszínre egy-egy tájékoztató táblát is fel kívánunk állítani. Összesen 4db minierőmű megépítése tervezett. 

Magyary Zoltán Művelődési Központ teljes felújítása

A megfelelő színvonalú, folyamatos működéshez elengedhetetlen az épület korszerűsítése, felújítása. Az épület felújítására az önkormányzat intézkedési tervet készítetett. A felújítás keretében energiahatékonyság növelésére és megújuló energia felhasználására irányuló beruházások is megtörténnek a mára egyes részeken életveszélyessé vált épületen. 2. akcióterület: Angolpark és környezete Az Angolpark és környezete akcióterület elsősorban az Angolpark területének további fejlesztéseit foglalja magába, az idegenforgalmi és rekreációs funkció feltételeinek javításával. Az akcióterületet érintő fejlesztésként valósulhat meg az 1. sz. vasútvonal fejlesztésével, új nyomvonalra való helyezésével felszabaduló területek hasznosítása is.

26



5. ábra: Angolpark és környezete akcióterület elhelyezkedése



Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem)

A projekt keretében az Angolpark rehabilitációjának befejező szakaszaként a Cseke-tó rehabilitációja (mederkotrása), valamint 200 db értékes faegyed fafelvételezése, metszése és táblázása történik meg. Emellett az 1-es számú vasúti fővonal fejlesztése kapcsán felszabaduló terület hasznosításának megtervezése, ott új funkciók megtelepítése is tervezett. 

Edzőtábor fejlesztése

Első ütemében megvalósulna egy multifunkcionális csarnok az edzőtábor területén, a második ütemben pedig megépülne egy sportuszoda, mely állami tulajdonban működne Tatán.

27



A projekt eredményeként az edzőtáborba látogatók száma nő, így hozzájárul a város idegenforgalmának növeléséhez, illetve a létesítmények lakosság általi használatával a lakosok számára helyben elérhető szolgáltatások köre is bővül, illetve minősége is javul. 

Tatai Élő Vizek Múzeuma

A projekt keretében interaktív malom park nyílna meg, ahol az egykori város területén működő 19 vízimalom működése kelne újra életre a volt Kristály-fürdő területén. Kapcsolódó fejlesztésként a szomszédos Jenő malom felújítása, valamint mini vízerőmű építése a Tatai Vecserei zsilipre történik meg. 

Pezsgőgyár új funkcióval való megtöltése

A volt pezsgőgyár tulajdonosa borászati funkció kialakítását tervezi a létesítményben. 

A tatai Sokadalom rendezvényre épülő művésztábor létrehozása

Jelen projekt célja egy, a fesztiválra épülő művész tábor létrehozása, valamint a fiatal művészek felkutatása a népművészet szélesebb körben való elterjesztése érdekében. Az egy hetes tábor alatt a tatai művészek alkotásaikkal örökítik meg a tanultakat, a környék nevezetességeit. A projekt a Tatai Kenderke Néptáncegyesület közreműködésével valósul meg. 3. akcióterület: Öreg-tó környezete Az Öreg-tó környezete akcióterület fejlesztései keretében megvalósul az Öreg-tó medrének rehabilitációja, valamint a tó déli partjának rekreációs, idegenforgalmi célú fejlesztése, kiegészülve olyan beruházásokkal, amelyek a mindinkább teret hódító lakófunkció igényeit szolgálják ki, illetve garantálják a természeti értékek megőrzését.

28



6. ábra: Öreg-tó környezete akcióterület elhelyezkedése



Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem

Az ÉDUVIZIG által megvalósítandó projekt keretében Tatán az Által-ér medertisztítása és az Öreg-tó felvízi mederszakaszok rekonstrukciója, az Által-ér vízgyűjtő területén lévő jelentősebb tározók (beleértve az Öreg-tó és a Derítő-tó fejlesztését) vízminőségét, a jó ökológiai állapot elérését célzó, a vízkárelhárítást javító beavatkozásai, mellékágak mederrehabilitációja, műtárgyak rekonstrukciója, hasznosítatlan forrásvizek elvezetése. Az eutrofizálódott vízfelületek megújítása természetes és mesterséges kotrási módszerekkel. A kitermelt mederiszap elhelyezésének támogatása. A projekt megvalósításának célja a térség, beleértve Tata árvízi veszélyeztetésének minimalizálása, a vizek minőségének javítása, vízfolyások mederrendezése, illetve a hasznosítatlan forrásvizek elvezetése történik meg, amelyek egyaránt hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához, illetve a város turisztikai vonzerejének növeléséhez 

Az Öreg tó körüli sétány felújításának folytatása, a tóparti területen az egészséges életmód és a testmozgás lehetőségének a fejlesztése 29



Az Öreg tó körüli sétány az egészséges életmód és a testmozgás gyakorlásának lehetősége az erdei tornapálya rekonstrukciója, egyesített gyalog - és kerékpárút létesítésével, 15 állomás kialakítása, 50 db kültéri fitnesz eszköz elhelyezése, fából készült padok, hulladékgyűjtők, esőbeállók és kerékpár tárlók elhelyezése, tájékoztató táblákkal. 4525 fm kerékpárút építése, 2.733 fm aszfalt út felújítása, 15 db tornaállomás kialakítása, 50 db kültéri fitnesz eszköz kihelyezése, 30 db faasztal, 60 db fapad elhelyezése hulladékgyűjtőkkel, kerékpár tárolókkal, 3 db 3×3 m-es esőbeálló pavilon építése történik meg. 4. akcióterület: Újhegy Újhegy városrészen a lakófunkció előretörésével egyre égetőbb igény jelentkezik az itt élők életkörülményeit javító beruházások megvalósítására. Az akcióterületi fejlesztések megvalósulásával (kiegészülve más, hálózatos projektekkel) Újhegy városrészen egy új városi alközpont alakulhat ki. Újhegy városrész fejlesztése kapcsán kiemelkedő jelentősége van a lakosok, telektulajdonosok szerepvállalásának a beruházások megvalósításában, mivel az önkormányzat nem rendelkezik kellő forrással (a potenciálisan elérhető pályázati forrásokat figyelembe véve sem) ahhoz, hogy az akcióterület fejlesztési céljait elérhesse a következő időszakban. Emiatt a fejlesztések megvalósításának finanszírozására egy részletes terv kidolgozása szükséges, amelyben lefektetésre kerülnek azon alapelvek, hogy milyen típusú fejlesztések esetében milyen mértékű hozzájárulás szükséges a tulajdonosoktól, illetve mekkora rész finanszírozása várható reálisan az önkormányzattól. Ezzel párhuzamosan szintén szükséges kidolgozni egy önkormányzati támogatási/kölcsön biztosítási rendszert azon tulajdonosok részére, akik saját erőből nem tudják finanszírozni a beruházások önrészét annak érdekében, hogy adott esetben kisebbségben lévő, kimaradó tulajdonosok ne lehetetlenítsék el a fejlesztések megvalósítását. 7. ábra: Újhegy akcióterület elhelyezkedése

30

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 


Új alközpont kialakítása

Az önkormányzat célja egy alközpont létesítése a városrészben, ahol óvoda, orvosi rendelő, üzletek létesülhetnek, segítve ezzel a városrész fejlődését, megújulását, az ott lakó mintegy 1800 ember életkörülményeinek javítása, a terület felzárkóztatása. 1950 m gyűjtőút, 3900 m járda, 3000 m² közpark kialakítása is megtörténik az intézmények megtelepítése mellett. 

Újhegyi gyűjtőutak kialakítása

Az utak megépítéséhez szükséges területvásárlások ütemezett elvégzése, az utak tervezése és kiépítése, melynek során a közműhálózat kiépítését is meg kell valósítani. A megvalósításhoz az önkormányzati források mellett az érintettek (lakosok, tulajdonosok), illetve más elérhető külső források igénybevétele is szükséges. A tervezett fejlesztés, a fő gerinchálózat (út és közmű) kiépítése elősegíti a hátrányos helyzetű városrész felzárkózását. Újhegy városrész gyűjtőútjai az Újhegyi út, V. dűlő, VIII. dűlő út, melyek biztosítani fogják a terület közösségi közlekedéssel való elérését is. A gyűjtőutak kialakításával párhuzamosan a közműhálózat (ivóvíz, szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés) is megtörténik.

2.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜLI FEJLESZTÉSEK 2.3.1

Hálózatos projektek

A hálózatos projekt stratégiában alkalmazott definíciója: A hálózatos projekt   

több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más-más megvalósítójuk van. (pl. közlekedési hálózat fejlesztés részeként belső tehermentesítő utak építése; kerékpárút hálózat részeként kerékpárutak építése és kijelölése; az energiafelhasználás csökkentéséhez kapcsolódó, közintézmények energetikai célú beruházásait tartalmazó projektek; tehetséggondozási projektek összessége a település közoktatási intézményeiben)”

1

Hálózatos projekt

Rövid tartalmi összefoglaló

A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása

A visszatérő források és az emelkedő karsztvízszint okozta vízelvezetési problémák komplex megoldásának megtervezése a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel való együttműködés keretében, a vizek hasznosítási lehetőségének megtervezése. A karsztvíz bázis és a felszínre törő vizek, valamint a felszíni vizek védelmének biztosítása szabályozási eszközök igénybevételével is. A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt szükségessé váló közterületi beavatkozások tervezése és kivitelezése.

31

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Hálózatos projekt


Rövid tartalmi összefoglaló A projekt keretében 2 db geotermális energiára épülő fűtőmű létrehozása, 5 km-es szakaszon a források megjelenítése a felszínen és 2 db malomkerék felújítása történik meg. A projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése folyamatban van.

2

A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelődő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken

A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt alapvető kertészeti, közterületi beavatkozások válnak szükségessé Tatán a Május 1. út-Komáromi út-Oroszlányi út-Új út által határolt területen. A projekt során értéknövelő felújítás valósul meg a játszótereken, valamint a zöldfelületeken. A projekt során a már feltört források vizét vezetjük el külön gyűjtőcsatornákba a befogadóig, tavakat alakítva ki, hogy ne az alulméretezett csapadékvíz elvezető csatornákat terheljük. A zöldfelületek megújítása a lakóközösségek bevonásával történik meg. 5 km-es szakaszon a források megjelenítése a felszínen, 2 db kis tó kialakítása az oxigénbevitelt megkönnyítő szökőkút létrehozásával, átereszek építése, valamint 3 km zárt forrásvíz elvezető csatorna építése történik meg. Intézkedési terv, megvalósíthatósági tanulmány van, a vízjogi létesítési engedélyezési tervezés folyamatban van.

3

Közvilágítás energiatakarékos, részben megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztése

Az 1.sz. főút átkelési szakaszainak, az országos közutak be-és kivezető szakaszainak, a forgalmasabb, vagy tömegközlekedésre is használt utak, gyalogátkelők, valamint a város alulvilágított utcáin a közvilágítás korszerűsítése LED - es lámpatestekkel. A Tópart sétány, az Által ér völgyi kerékpárút külterületi szakasza, valamint a Tóparti Kerékpárút közvilágításának a kiépítése. -

4

Idegenforgalmi célú hálózatos fejlesztések megvalósítása

-

5

Kertváros, kialakítása

alközpontjának

A város turisztikai szempontból forgalmas közterületeinek turisztikai célú megújítása (Kossuth tér, Tópart sétány, Hősök tere, Ady Endre utca, Építők parkja, Fáklya utca) A városba érkező turisták parkolási lehetőségeinek kijelölése Fogadó pontok megerősítése az Építők parkjában, együttműködve a Vértesi Erdőgazdaság Zrt-vel (Borostyán ház). További parkoló építése az új városi sportcsarnok közelében. A TDM-mel együttműködésben további tematikus útvonalak kijelölése, fejlesztése.

Az alközpont létesítésével orvosi rendelők, üzletek létesülhetnek, segítve ezzel a városrész fejlődését, megújulását, az életszínvonal növekedését.

Önkormányzati utak felújítása, belterületi utak pormentesítése

Tata város belterületi részén még jelentős a nem burkolt útfelület, összesen 17,7 km. Ezek nagy részben zúzottköves utak. A közutak szabályozása megtörtént, a szabályozási szélességnek megfelelően kerülnek beépítésre a telkek. Az útterület rendelkezésre áll. Fontos lenne a kiszolgáló utak portalanítása, a közvilágítás és a csapadékvíz elvezetéssel együtt.

7

A felszíni vízelvezető rendszer bővítése, rekonstrukciója

A kapacitáshiányos csapadékvíz elvezető csatornák bővítése. A projekt 4 ütemben érint 4 helyszínt. Ezek a következők:  az Újhegyi úti vízfolyás rekonstrukciója,  a József Attila utca csapadékvíz elvezetése,  a Fáklya utca csapadékvíz elvezetése,  az Építők parkja csapadékvíz elvezetése.

8

Tatai Vadon végrehajtása

Az önkormányzati kezelésben lévő erdők rehabilitációs és fejlesztési tervének kidolgozása, az alapján a szükséges beavatkozások folyamatos

6

program

32

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Hálózatos projekt


Rövid tartalmi összefoglaló végrehajtása. A program keretében erdei iskola kialakítása is megtörténik erdei torna- és tanpálya létesítése mellett.

A város zöldfelületeinek egységes koncepció mentén történő rekonstrukciója

Az alábbi területek zöldfelületeinek megújítása valósulhat meg:  Országgyűlés tér  Nagykert városrész  Tóváros- Kertváros  Malom-patak  Újhegy Kertváros  Agostyán zöldfelületei  Kodály tér  Ady Endre út

10

Önkormányzati intézményeken napelemek telepítése

A napelemek elhelyezésével az intézmények hálózaton keresztüli energia felhasználásának költsége (elektromos áram, meleg víz, fűtés) csökkenthető lenne. A fejlesztés körébe bevonjuk a Fényes fasor mentén átalakításra kerülő szociális otthont, valamint a Fényes fürdőt is, így biztosítva elsősorban a használati meleg víz ellátását, másodsorban, pedig az energia ellátást. Tanulmányok, és engedélyezési tervek 3 épületre rendelkezésre állnak.

11

Bevezető utak menti, és alközponti terek közterületeinek felújítása

Környei út, Vértesszőlősi út, Honvéd utca, Kocsi út, Komáromi út, Naszályi út, Kakas utca, Agostyáni út, Eszperantó ér, Mindszenty tér)

12

1. számú vasúti fővonal fejlesztéséhez kapcsolódóan külön szintű vasúti átkelők kialakítása. illetve kapcsolódó utak megvalósítása

Az Agostyáni út, Baji út és Újhegyi út külön szintű vasúti keresztezésének megteremtése, a kapcsolódó közutak kiépítése, fejlesztése.

A meglévő kerékpárút nyomvonalainak továbbfejlesztése, összefüggő hálózat kialakítása

A város jelenleg nem összefüggő kerékpárútjainak egységes rendszerbe való integrálására kerékpáros útvonal kialakítása tervezett a Kocsi út – Ipari Park – Környei út, Baji út – Vértesszőlősi út – Fáklya utca, tópart, Tata –Naszály – Komárom, Tata – Kocs, Tata-Agostyán, Naszályi út – Komáromi út – József A. u. – Új út útvonalakon. Emellett a város iskoláinak, más közintézményeinek kerékpáros megközelíthetőségének javítására szolgáló beruházások.

Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítása, új bérlakások építése

Tata Város Önkormányzata közel 300 db bérlakással rendelkezik. Bérlakások felújítása, komfortfokozatának energiahatékonyságának növelése hozzásegíthet a káros környezeti hatások és a fenntartási költségek csökkentéséhez és olyan lakáscserékhez – főleg a szociális bérlakások esetén melyekkel elősegíthetjük a szegregáció csökkentését a bérlakások egyenletesebb területi eloszlásával. Az energiahatékonyságot napelemek, illetve napkollektorok felszerelésével fokozzuk. Sok belvárosi védett épületben találhatók szociális bérlakások, melyek felújításával az épített kulturális értékek megőrzése is teljesül.

15

Térfigyelő kiépítése

A városba bejövő utak mentén, valamint a frekventált közterületeken térfigyelő kamerarendszer kiépítése, ezzel segítve a közterület felügyelet, a polgárőrség és a rendőrség munkáját. - 33 db térfigyelő kamera felszerelése. Bűnüldözési célú 14 db, közbiztonsági, bűnmegelőzési célú, de alkalmanként bűnüldözési célú 19 db -1 db üzemeltető központ kialakítása

16

Szelektív fejlesztése,

9

13

14

kamerarendszer

hulladékgyűjtés növényi eredetű

A hulladékgazdálkodási együttműködés keretében.

33

közszolgáltatást

ellátó

céggel

való

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Hálózatos projekt hulladék komposztálásának népszerűsítése



Parkolóhelyek számának növelése a kritikus területeken

Városi szintű parkolási koncepció alapján a szükséges parkolóhely állomány megteremtése a jelenleg szűkös kapacitással rendelkező területeken (pl. vasútállomás környéke, városközponti területek, Fényesfürdő térsége)

A város óvodáinak fejlesztése

A város óvodai kapacitásai jelenleg teljes mértékben kihasználtak, a 2015ben életbe lépő jogszabályi előírásoknak való megfeleléshez tehát bővítésre, esetleg új óvoda kialakítására lesz szükség. Emellett 4-4 óvodában szükséges tornaszoba, valamint fejlesztő szoba kialakítása. Kiemelten fontos a Kertvárosi óvoda bővítése, illetve a Szivárvány óvoda energetikai célú felújítása.

19

A város közétkeztetésének önkormányzat általi biztosítása

Tata Város Önkormányzata saját főzőkonyha létrehozását tervezi, ahol helyi termelőktől beszerzett alapanyagokat felhasználva tudja előállítani a városi közétkeztetéshez szükséges élelmiszert. A projekt jelenleg a tervezési fázisban tart. -1500-2000 fő számára étkezés biztosítása - új konyhatechnológiai eszközök beszerzése - 1 új főző- és 3 tálalókonyha kialakítása történik meg A konyhák fejlesztésével párhuzamosan 1. db zöldségfeldolgozó, savanyító üzem, befőző konyha, konzerváló üzem kialakítása épület átalakítással, valamint eszközbeszerzéssel is megtörténik

20

A korszerű információs, úgynevezett „TDM pontok” kiépítésének folytatása a városban

Tatai várban, a Bercsényi utca 1. szám alatt városmarketing iroda létrehozása.

A turisztikai kínálat bővítése

A város programkínálatának bővítése szükséges például tematikus útvonalak (pl. Tata-Neszmélyi borút), gasztronómiai, konferencia, sport biogazdálkodásra alapozott, vagy egyéb aktív turisztikai programok létrehozásával, egész évre való kiterjesztésével.

17

18

21

2.3.2

Egyéb projektek

Az egyéb projekt stratégiában alkalmazott definíciója: „Egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható projektek (nem akcióterület, nem kulcs-, nem hálózatos projekt, pl. egyedi, pontszerű fejlesztés).” Egyéb projekt

Rövid tartalmi összefoglaló -

1

Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként

-

Az élővizek további rehabilitációja, a forrásvizek elvezetése, vízkormányzás megoldása, a geotermikus hasznosítás lehetőségeinek vizsgálata, megtervezése, megvalósítása. A Grófi-tó beton burkolatának eltávolítása, plázs megépítése, a szauna fejlesztése a medence rekonstrukciójával A közműhálózat felújítása, fejlesztése, útfelújítások, kiszolgáló létesítmények fejlesztésének elvégzése. A HVDSZ üdülőkomplexum jogi helyzetének rendezése, a terület teljes körű fejlesztésének megtervezése. Fényes élménypark kialakítása a szauna medence rekonstrukciójával.

34

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Egyéb projekt

Rövid tartalmi összefoglaló -

3


Bacsó Béla lakóterület „lakóparkká” alakításának tatai mintaprojektje

-

7

Kodály tér rekonstrukciója

8

Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola mögötti terület rekreációs és sport célú hasznosítása

Az önkormányzati tulajdonban lévő területen a meglévő labdarúgó pálya mellett további edzőpálya kialakítása, kosárlabda csarnok építése, kerékpáros, gördeszkás és görkorcsolyás élménypark létesítése.

9

Kőkúti általános iskola területén multifunkcionális sportpálya létrehozása

A létesítmény nyáron labdás- és görkorcsolyapályaként, télen pedig korcsolyapályaként üzemelne, kiváltva egy új sportcsarnok építését.

10

A Május 1. út - Keszthelyi út – Új út – Oroszlányi utca által határolt terület minőségi átalakulásának segítése

A volt TAC sportpálya, illetve piactér korábbi funkciójának megszűnésével, új helyszínre való áttelepítésével felszabaduló terület hasznosításának megtervezése. A beavatkozás kertében magánerős és önkormányzati forrásból finanszírozott beruházások egyaránt megvalósulnak.

11

Déli elkerülő út kiépítése

Az út az érintett települések (Kocs, Mocsa, Naszály, Szomód) bevonásával, a Magyar Állam beruházásában valósulhat meg. Az út kiépítésére tanulmánytervek készültek, az engedélyezési tervek elkészítése szükséges a beruházás megvalósítása előtt.

12

Biatorbágy-Tata fejlesztés

vasútvonal

Az 1. számú vasúti fővonal NIF Zrt. által végrehajtott fejlesztése, mely nyomvonal módosítást is magában foglal.

13

A Vértesszőlősi út és a Szomódi út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása, a kertvárosi területeken forgalomcsillapítás, akadálymentesítés megvalósítása

A kertvárosi részeken az átmenő forgalom kiszorítása, közvetlen összeköttetések megteremtése, Újhegy városrész jobb közútkapcsolatának biztosítása. Ezen projekten belül a kertvárosi lakó utak felújítása, forgalomcsillapított kialakítása, akadálymentesítése is cél az érintett városrészek jobb elérhetőségének megteremtése mellett. Az új útvonal kialakításával az 1-es számú főút városi szakaszának tehermentesítése is megvalósul.

14

Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben

Az autóbusz állomás vasútállomás környezetébe történő telepítése. Ezzel párhuzamosan a vasútállomás rekonstrukciója, korszerű szolgáltatások elérésének lehetősége az utasok számára, minőségi parkoló kapacitás kialakítás (kerékpárok számára is). A projekt előkészítése megkezdődött, a megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll.

15

Gyalogátkelőhelyek létesítése a Május 1. úton.

A gyalogos közlekedés biztonságának javítására a forgalmas Május 1. út átjárhatóságának növelésére új gyalogos átkelőhelyek létesítése.

16

A távhőszolgáltatás központosítása az Új úti erőműben

Az Új úti erőmű kapacitásának fejlesztése a Tatai Energia Kft-vel való együttműködés keretében. A fejlesztés eredményeként kiváltható lesz a Dobroszláv úti fűtőmű, ahol új parkolóház kialakítása tervezett.

17

A Városgazda Nonprofit Kft. telephelyének fejlesztése

A cég telephelyének fejlesztése, bővítése annak érdekében, hogy meglévő feladatait magasabb színvonalon tudja ellátni, illetve, hogy az ellátott feladatainak köre bővülhessen.

Új úti diákotthon fejlesztése

Jelenleg a diákotthon és a pedagógiai tanácsadó szervezet Nevelési Szakszolgálata egy épületben, elkülönítés nélkül működik, ami a hatékony működést gátolja. Ezért a diákotthon felújítása indokolt, amelynek keretében a két eltérő funkció egymástól elválasztható lenne.

18

zöldfelületi

A közlekedési rend átalakítása Kerékpáros útvonal kijelölése, kapcsolódó kerékpáros infrastruktúra kialakítása Zöldfelületek egységes koncepció szerinti megújítása Garázsvárosok megújítása Közintézmények környezetének megújítása, közösségi terek létrehozása Kereskedelmi egységek megújítása a tulajdonosok bevonásával

A Kodály Zoltán tér zöldfelületeinek a város egyéb zöldfelületeihez illeszkedő megújítása.

35



Egyéb projekt


19

A Csillagsziget Bölcsőde további fejlesztése.

A bölcsődei konyha és két gondozási egység teljes körű belső felújítása, az udvar részleges felújítása (járdák, szabványnak megfelelő pancsoló):

20

Új középiskolai kialakítása

Mivel jelenleg középiskolai kollégium nem működik a városban, magántőke bevonásával új, összevont középiskolai kollégium kialakítása szükséges.

kollégium

21

A volt helyőrségi klub épületében városi könyvtár kialakítása

A művelődési központ leromlott állapota, illetve szűkös kapacitása miatt a városi könyvtár új helyszínre való költöztetése szükséges. A projekt keretében az új könyvtár kialakításához kapcsolódó tervezési, majd kivitelezési munkálatok elvégzése történik meg. A Helyőrségi Klubban a könyvtáron kívül konferencia/előadótermével közösségi térként is szolgálna a korábban is itt tevékenykedő civil szervezetek és a tatai és kistérségi lakosok számára. Megvalósítási dokumentáció, előzetes költségbecslés rendelkezésre áll.

22

Kálvária-domb természetvédelmi terület rekonstrukciója

A Kőfaragó háztól a Zsidó temetőig tartó terület komplex rehabilitációja a söréttorony új funkciójának kialakításával, a Kálvária kápolna és a szobrok felújításával, látogathatóvá tételével.

23

Tata városimázs koncepciójának meghatározása, elfogadása és gyakorlati alkalmazása szorosan együttműködve a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel

24

25

Kutatás-fejlesztés, felnőtt- és továbbképzés, művészeti képzések.

A város gazdasági életében elengedhetetlen a képzett munkaerő rendelkezésre állása, így a jövőben is folyamatosan törekedni kell a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésére. A szakmunkásképzés tatai fejlesztési programjának elkészítése az új szakképzési törvény figyelembevételével – az oktatási intézmények és az érintett cégek bevonásával.

Az ipari parki infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése

Az ipari parkban jelenlévő, abban tulajdonos cégekkel való együttműködés keretében. Infrastrukturális beruházás (víz, villany, stb. kiépítése, véderdő telepítése) történik az önkormányzati tulajdonú részeken. Ipari parkok fejlesztési és marketing terveinek elkészítése, szolgáltatási színvonalának javítása. 

26

A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba 

Honvéd utcai lakóterület: Az 5,7 ha-os gazdasági terület a Honvéd utca (lakóterület) és a vasút között, a vasútállomás közelében található a város vasúti bevezető útja mellett. A lakóházak közelsége miatt a barnamező funkcióváltással egybekötött rehabilitációjával szüntethető meg a konfliktushelyzet, a terület kereskedelmi-szolgáltató funkciójának erősítésével, csökkentve az iparterületi jelleget. Jázmin utcai gyártelep: Az önkormányzat célja a területen a lakófunkció és a kereskedelmi funkció erősítése.

27

Inkubátorház létrehozása

A létesítmény kialakítására vonatkozó tanulmányterv elkészült, a megvalósításával a kisebb vállalkozások részére van lehetőség megfelelő telephely biztosítására.

28

Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában.

A program kidolgozásának következő lépése a Tata Települési Értéktár feltöltése.

29

Egészségügyi alapellátó központ kialakítása

A jelenlegi Rendelőintézet új épületbe költözésével a városban működő három fogászati praxis számára új helyszínt kell kialakítani.

30

Hulladékudvar létesítése

1 db B típusú hulladékudvart tervezünk létesíteni.

36

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Egyéb projekt


Rövid tartalmi összefoglaló A hulladékudvar tervezése folyamatban van. Új piac kialakítása a régi piac területének új funkcióra történő hasznosítása miatt szükségessé vált a településen.

31

Piac kialakítása

32

Az értelmi fogyatékosok nappali intézményének bővítése

Az igényekhez igazodva az intézmény kapacitása 7 fővel, 32 főre bővül.

33

Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona fejlesztése

A projekt elsődleges célja a demens ellátásra környezetben való ellátása, életminőségük biztonságos környezet kialakítása, mely segíti identitás megőrzését, prioritást adva a akadálymentes környezet kialakításának.

2.3.3

szorulók humánusabb javítása, megfelelő, az autonómia és az környezettudatos és

Kulcsprojektek

A kulcsprojekt stratégiában alkalmazott definíciója: "A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének.” A kulcsprojektek tartalmi bemutatása a korábbi fejezetekben megtörtént, jelen fejezetben a beavatkozások kulcsprojektként való szerepeltetésének indoklása, a további megvalósuló fejlesztésekhez való kapcsolódása történik meg. Az azonosítható négy kulcsprojekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a város által kitűzött középtávú célok eléréséhez, az idegenforgalom feltételeinek javításához, a városi környezet minőségének fenntartásához, javításához, a lakosok életminőségének javításához, a közlekedési rendszer fejlesztéséhez, összességében a város gazdaságának erősítéséhez. Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem) Az Angolpark rehabilitációjának befejezésével, az itt található műemlékek megújításával, a természeti környezet megóvásával, fejlesztésével a város egyik legfontosabb turisztikai attrakciója képesség válik potenciáljának jobb kihasználására, a park területén található helyszíneken színvonalas, a helyi lakosok és a turisták számára is vonzó rendezvények megtartására nyílik lehetőség. Kapcsolódó fejlesztésként megtörténik az Olimpiai Edzőtábor fejlesztése, illetve az Angolpark területén található több műemléki védettségű épület felújítása, új funkcióval való megtöltése. A projekt megvalósítása pozitívan hat a város más idegenforgalmi, rekreációs célú fejlesztéseire is, mivel növeli a turisztikai kínálatot a városban. Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem Az Öreg-tó és a Derítő-tó mederrehabilitációja, valamint az Által-ér mellékágainak rehabilitációja, a hasznosítatlan forrásvizek elvezetésére irányuló beruházások a város egészének életében meghatározó szereppel bírnak. A tavak mederkotrása, vízminőségének javítása megalapozza a tervezett turisztikai és rekreációs fejlesztéseket, a mellékágak medrének fejlesztése, a csapadékvizek gyorsabb elvezetéséhez járul 37



hozzá, csökkentve ezzel a város ár- illetve belvízzel való elöntésének veszélyeit, javítva a lakosság életminőségét. A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása A visszatérő karsztforrások Tata városának egyedi adottságának minősülnek, így ezek turisztikai, energetikai célú hasznosítása versenyelőnyt jelent a környező településekkel szemben. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések a város idegenforgalmi vonzerejét, megújuló energiatermelésre épülő gazdaságát is erősítik, illetve a feltörő források okozta károk megelőzésével, elhárításával a lakosság életminőségét is javítják, illetve lehetővé teszik más beruházások megvalósítását is. Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben Az intermodális központ megvalósítása elsődlegesen a helyi és helyközi közlekedés jobb összekapcsolását célozza, azonban a projekt hatásai jelentősen tovább terjednek ezen: 

A projekt részben elhanyagolt gazdasági terület rehabilitációjával jön létre.



A meglévő buszpályaudvar kikerül a tatai vár műemléki környezetéből, elősegítve a terület átalakulását, felértékelődését.



Helyi identitás erősítése: Újhegy városrész jobban kapcsolódik a városhoz a létesítmény által, illetve kapcsolódó fejlesztésként a városközpont felé jobb összeköttetést biztosító vasúti átkelő is épül.



Az intermodális központ megépüléséhez kapcsolódó fejlesztésként a funkcióhiányos északi városrészben kiskereskedelmi funkció megtelepedése is várható.

2.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A településen a stratégia időtávjában megvalósítani kívánt fejlesztések egy, vagy több városi szintű tematikus eléréséhez járulnak hozzá. Az egyes beavatkozások célokhoz való kapcsolódását mutatja be a következő táblázat. 1. táblázat: Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a városi célok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése

Kulcsprojektek - A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása - Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben

Hálózatos projektek - A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelődő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken

38

Akcióterületi projektek - Piarista rendház fejlesztése - Menner Bernát Zeneiskola Művészeti Centrummá fejlesztése - Edzőtábor fejlesztése - Az Öreg tó körüli sétány felújításának

Egyéb projektek - Bacsó Béla lakóterület „lakóparkká” alakításának tatai mintaprojektje - Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola mögötti terület rekreációs és sport célú hasznosítása

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú városi célok (tematikus célok)

Kulcsprojektek

Hálózatos projektek - Kertváros, alközpontjának kialakítása - Önkormányzati utak felújítása, belterületi utak pormentesítése - A felszíni vízelvezető rendszer bővítése, rekonstrukciója - Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítása - Térfigyelő kamerarendszer kiépítése - A város óvodáinak fejlesztése - A város közétkeztetésének önkormányzat általi biztosítása

39


Akcióterületi projektek folytatása, a tóparti területen az egészséges életmód és a testmozgás lehetőségének a fejlesztése - Új alközpont kialakítása (Újhegy) - Újhegyi gyűjtőutak kialakítása

Egyéb projektek - Kőkúti általános iskola területén multifunkcionális sportpálya létrehozása - A Május 1. út Keszthelyi út – Új út – Oroszlányi utca által határolt terület minőségi átalakulásának segítése - Az Agostyáni út és a Baji út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása, a kertvárosi területeken forgalomcsillapítás, akadálymentesítés megvalósítása - Új úti diákotthon fejlesztése - A Csillagsziget Bölcsőde további fejlesztése. - Új középiskolai kollégium kialakítása - A volt helyőrségi klub épületében városi könyvtár kialakítása - Kutatásfejlesztés, felnőtt- és továbbképzés, művészeti képzések. - A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba - Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában. - Egészségügyi alapellátó központ kialakítása - Piac kialakítása


Kulcsprojektek



Akcióterületi projektek

Egyéb projektek - Az értelmi fogyatékosok nappali intézményének bővítése - Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona fejlesztése

T2: A város közlekedési- és közműrendszeré nek fejlesztése

- Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben

- A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelődő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken - Önkormányzati utak felújítása, belterületi utak pormentesítése - A felszíni vízelvezető rendszer bővítése, rekonstrukciója - Bevezető utak menti, és alközponti terek közterületeinek felújítása - 1. számú vasúti fővonal fejlesztéséhez kapcsolódóan külön szintű vasúti átkelők kialakítása. illetve kapcsolódó utak megvalósítása - A meglévő kerékpárút nyomvonalainak továbbfejlesztése, összefüggő hálózat kialakítása - Parkolóhelyek számának növelése a kritikus területeken

- Újhegyi gyűjtőutak kialakítása

- Déli elkerülő út kiépítése - Biatorbágy-Tata vasútvonal fejlesztés - Az Agostyáni út és a Baji út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása, a kertvárosi területeken forgalomcsillapítás, akadálymentesítés megvalósítása - Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben - Gyalogátkelőhely ek létesítése a Május 1. úton.


- Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem) - Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem

- Közvilágítás energiatakarékos, részben megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztése

- Esterházy kastély teljes felújítása - Piarista rendház fejlesztése - Az Esterházy kastély parkjának

- Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként

40



Kulcsprojektek




Egyéb projektek

- A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása

- Tatai Vadon program végrehajtása - A város zöldfelületeinek egységes koncepció mentén történő rekonstrukciója - Önkormányzati intézményeken napelemek telepítése - Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, növényi eredetű hulladék komposztálásának népszerűsítése

rehabilitációjának elvégzése - A jelenleg magántulajdonban álló fedeles lovarda és lóistálló épületeinek új funkcióval történő felújítása - Az Eötvös József Gimnázium épületeinek energiatakarékos felújítása - A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületeinek energiatakarékos felújítása - A Kőfaragó-ház hasznosítása - A tatai vár rekonstrukciója - Magyary Zoltán Művelődési Központ teljes felújítása

- Kodály tér zöldfelületi rekonstrukciója - Hulladékudvar létesítése - Kálvária-domb természetvédelmi terület rekonstrukciója

-

-

-

- Déli elkerülő út kiépítése - Biatorbágy-Tata vasútvonal fejlesztés - A távhőszolgáltatás központosítása az Új úti erőműben - A Városgazda Nonprofit Kft. telephelyének fejlesztése - Tata városimázs koncepciójának meghatározása, elfogadása és gyakorlati alkalmazása szorosan együttműködve a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel - Kutatásfejlesztés, felnőtt- és

41


Kulcsprojektek




Egyéb projektek továbbképzés, művészeti képzések. - Az ipari parki infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése - A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba - Inkubátorház létrehozása


- Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem) - Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem - A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása

- Idegenforgalmi célú hálózatos fejlesztések megvalósítása - Tatai Vadon program végrehajtása - A korszerű információs, úgynevezett „TDM pontok” kiépítésének folytatása a városban - A turisztikai kínálat bővítése

42

- Esterházy kastély teljes felújítása - Az Esterházy kastély parkjának rehabilitációjának elvégzése - A tatai vár rekonstrukciója - A megújuló energia bemutatására az Öreg-tó völgyzárógátján lévő leeresztő műtárgyakon a víz energiáját elektromos árammá átalakító rendszerek (mini vízerőművek) létrehozása - Tatai Élő Vizek Múzeuma - Pezsgőgyár új funkcióval való megtöltése - A tatai Sokadalom rendezvényre épülő művésztábor létrehozása

- Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként - Tata városimázs koncepciójának meghatározása, elfogadása és gyakorlati alkalmazása szorosan együttműködve a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel - Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában. - Kálvária-domb természetvédelmi terület rekonstrukciója



2.5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE

A stratégiában tervezett fejlesztések megvalósításának becsült ütemezését a jelenlegi fázisban csak nagy vonalakban lehet megadni, ettől a forrás rendelkezésre állásának, illetve egyéb tényezők függvényében még jelentős eltérések lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy az időszak elején azon projektek kerülnek megvalósításra, melyek egy átfogó, még a stratégia időtávja előtt megvalósuló projekt következő szakaszaként kerülnek kivitelezésre, illetve azon kulcsprojektek, melyekre a további, a stratégia időtávjának második felében épülő beavatkozások épülnek. Az ütemezés kialakításakor figyelembe vettük továbbá a projektek előkészítettségét, azaz azon fejlesztések, amelyeknek előkészítése már az ITS készítésével párhuzamosan megkezdődött, az időszak elejére, míg a jelenleg csak projektötletként létező beruházási igények az időszak végére kerültek besorolásra. 8. ábra: Az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztések tervezett ütemezése 2021. I. félév

2022. I. félév

2022. II. félév

2023. I. félév

2023. II. félév

2 2 2 2

2021. II. félév

1

2020. I. félév

2 2

2020. II. félév

1

2019. I. félév

2

2019. II. félév

2

2018. I. félév

1

2018. II. félév

2 2 2 2 2

2017. I. félév

1

2017. II. félév

2 2

2016. I. félév

2 2 2 2

2016. II. félév

2 2 2 2

2015. I. félév

1

Fejlesztések

2015. II. félév

Szint

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2017. január 2018. január 2018. január 2018. január

2020. december 2021. december 2020. december 2020. december

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

1 0 0 0

1 0 0 0

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

0 1 0 0

0 1 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

2018. január 2018. január 2016. január 2017. január


0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 1 0

0 0 1 0

0 0 1 1

0 0 1 1

1 1 0 1

1 1 0 1

1 1 0 1

1 1 0 1

1 1 0 0

1 1 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

2018. január 2015. július

2020. december 0 2018. december 0

0 1

0 1

0 1

0 1

0 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015. július 2015. július 2016. január 2018. január 2015. július

2016. december 2016. december 2017. december 2019. december 2023. december

0 0 0 0 0

1 1 0 0 1

1 1 1 0 1

1 1 1 0 1

0 0 1 0 1

0 0 1 0 1

0 0 0 1 1

0 0 0 1 1

0 0 0 1 1

0 0 0 1 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0 0 0 0 1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2016. január

2018. december 0

0

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015. július

2016. december 0

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015. július 2016. január 2016. január 2017. január


0 0 0 0

1 0 0 0

1 1 1 0

1 1 1 0

0 1 1 1

0 1 1 1

0 1 0 1

0 1 0 1

0 0 0 1

0 0 0 1

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Kezdési időpont Befejezési időpont

Városközpont akcióterület Esterházy kastély teljes felújítása Piarista rendház fejlesztése Az Esterházy kastély parkjának rehabilitációjának elvégzése Az Eötvös József Gimnázium épületeinek energiatakarékos felújítása A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületeinek energiatakarékos felújítása Menner Bernát Zeneiskola Művészeti Centrummá fejlesztése A Kőfaragó-ház hasznosítása A tatai vár rekonstrukciója A megújuló energia bemutatására az Öreg-tó völgyzárógátján lévő leeresztő műtárgyakon a víz energiáját elektromos árammá átalakító rendszerek (mini vízerőművek) létrehozása Magyary Zoltán Művelődési Központ teljes felújítása

Angolpark és környezete akcióterület Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem) Edzőtábor fejlesztése Tatai Élő Vizek Múzeuma Pezsgőgyár új funkcióval való megtöltése A tatai Sokadalom rendezvényre épülő művésztábor létrehozása

Öreg-tó és környezete akcióterület Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem Az Öreg tó körüli sétány felújításának folytatása, a tóparti területen az egészséges életmód és a testmozgás lehetőségének a fejlesztése

Újhegy akcióterület Új alközpont kialakítása Újhegyi gyűjtőutak kialakítása

Kulcsfejlesztések Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem) Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben

43


2023. I. félév

2023. II. félév

2 2 2 2 2 2

2022. I. félév

2 2

2022. II. félév

2 2 2

2021. I. félév

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2021. II. félév

2 2

2020. I. félév

2 2

2020. II. félév

1

2019. I. félév

2 2

2019. II. félév

2 2 2 2

2018. I. félév

2 2

2018. II. félév

2

2017. I. félév

2

2017. II. félév

2 2 2 2 2 2 2 2 2

2016. I. félév

2

2016. II. félév

2

2015. I. félév

1

Fejlesztések

2015. II. félév

Szint


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2016. január

2017. december 0

0

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2016. január

2017. december 0

0

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015. július 2018. január 2017. január 2015. július 2016. január 2018. január 2018. január 2017. január 2019. január

2017. december 2020. december 2017. december 2019. december 2017. december 2019. december 2021. december 2018. december 2020. december

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 1

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1 0

1 1

1 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

0 0 1

1 1 1

1 1 1

1 1 0

1 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

2016. január

2016. december 0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2016. január

2019. december 0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0


2019. december 0 2016. június 0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2016. július 2016. január 2016. január 2016. január


0 0

0 0

1 1

1 1

0 1

0 1

0 1

0 1

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1 1

1 1

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0


1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2015. július 2020. január


1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0 1

0 1

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0



0 1

0 1

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

2018. január 2018. január 2016. január 2016. január 2017. január 2016. január 2020. január 2018. január 2018. január 2016. január 2018. január 2016. január 2018. január

2020. december 2020. december 2018. december 2017. december 2019. december 2016. december 2022. december 2020. december 2020. december 2016. december 2020. december 2017. június 2019. december

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 1 1

0 1 1

0 1 1

0 1 1

1 1 0

1 1 0

1 0 0

1 0 0

1 0 0

1 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0

0 0

0 1

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 1

0 1

0 1

0 1

1 1

1 1

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

0 0

0 0 0

0 0 0

0 1 0

0 1 0

0 0 0

0 0 0

1 0 1

1 0 1

1 0 1

1 0 1

1 0 1

1 0 1

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0

0 0

1 0

1 0

1 0

0 1

0 1

0 1

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

2016. január 2016. január 2015. július

2016. december 0 2023. december 0 2016. december 0

0 0 1

1 1 1

1 1 1

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

0 1 0

2015. július 2019. január


1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

2016. január 2015. július 2015. július 2015. július 2017. január 2015. július

2016. december 2016. december 2016. december 2016. december 2017. december 2017. december

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

1 1

1 1

1 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1 0

1 0

1 0

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

1

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kezdési időpont Befejezési időpont

Hálózatos fejlesztések A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása A források felfakadásából adódó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelődő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken Közvilágítás energiatakarékos, részben megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztése Idegenforgalmi célú hálózatos fejlesztések megvalósítása Kertváros, alközpontjának kialakítása Önkormányzati utak felújítása, belterületi utak pormentesítése A felszíni vízelvezető rendszer bővítése, rekonstrukciója Tatai Vadon program végrehajtása A város zöldfelületeinek egységes koncepció mentén történő rekonstrukciója Önkormányzati intézményeken napkollektorok telepítése Bevezető utak menti, és alközponti terek közterületeinek felújítása 1. számú vasúti fővonal fejlesztéséhez kapcsolódóan külön szintű vasúti átkelők kialakítása. illetve kapcsolódó utak megvalósítása A meglévő kerékpárút nyomvonalainak továbbfejlesztése, összefüggő hálózat kialakítása Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítása, új bérlakások építése. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, növényi eredetű hulladék komposztálásának népszerűsítése Parkolóhelyek számának növelése a kritikus területeken A város óvodáinak fejlesztése A város közétkeztetésének önkormányzat általi biztosítása A korszerű információs, úgynevezett „TDM pontok” kiépítésének folytatása a városban A turisztikai kínálat bővítése

2015. július 2015. július

Egyéb fejlesztések Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként Bacsó Béla lakóterület „lakóparkká” alakításának tatai mintaprojektje Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola mögötti terület rekreációs és sport célú hasznosítása Kőkúti általános iskola területén multifunkcionális sportpálya létrehozása A Május 1. út - Keszthelyi út – Új út – Oroszlányi utca által határolt terület minőségi átalakulásának segítése Déli elkerülő út kiépítése Biatorbágy-Tata vasútvonal fejlesztés Az Agostyáni út és a Baji út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása Intermodális kapcsolat biztosítása a helyközi tömegközlekedésben Gyalogátkelőhelyek létesítése a Május 1. úton. A távhőszolgáltatás központosítása az Új úti erőműben A Városgazda Nonprofit Kft. telephelyének fejlesztése Új úti diákotthon fejlesztése A Csillagsziget Bölcsőde további fejlesztése. Új középiskolai kollégium kialakítása A volt helyőrségi klub épületében városi könyvtár kialakítása Máltai játszóház/játszótér kialakítása a Jázmin iskola területén Tata városimázs koncepciójának meghatározása, elfogadása és gyakorlati alkalmazása szorosan együttműködve a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel Kutatás-fejlesztés, felnőtt- és továbbképzés, művészeti képzések. Az ipari parki infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba. Inkubátorház létrehozása Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában. Egészségügyi alapellátó központ kialakítása Hulladékudvar létesítése Piac kialakítása Az értelmi fogyatékosok nappali intézményének bővítése Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona fejlesztése

44



Az ITS-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati és területi operatív programokon keresztül nyílik lehetőség. A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében a következő támogatási időszakban a Tiszafüred városa számára releváns források elsősorban a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program), továbbá a GINOP, (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) és VP (Vidékfejlesztési Program) programokból kerülhetnek lehívásra. A fejlesztések megvalósítása szempontjából legnagyobb hatással bíró TOP területi forráselosztási rendszerében az Integrált Területi Programok határozzák meg Komárom-Esztergom megye fejlesztési forrásainak egyes prioritásokon belüli várható megoszlását. A stratégia készítésekor ismert legfrissebb változat a 2015. május 8-án a megyei önkormányzat által elfogadott 2.0-ás verzió. Ez alapján az egyes fejlesztési területekre megyei szinten (a megyei jogú városokra vonatkozó keret levonása után) a következő támogatási összegek állhatnak rendelkezésre: 2. táblázat: Komárom-Esztergom megye Integrált Területi Programjában az egyes TOP intézkedésekre allokált összegek TOP prioritások

1.1. Helyi fejlesztése

1. Térségi fejlesztése elősegítésére

ITP szerint nyújtható támogatás (milliárd Ft)

TOP prioritások intézkedései

gazdasági környezet a foglalkoztatás

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

gazdasági

1.2. Társadalmi szempontból turizmusfejlesztés

és

infrastruktúra környezeti fenntartható

3,714 2,471

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

1,660

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

2,002

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

4,800

3.1. Fenntartható közlekedésfejlesztés

2,445

települési

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

4,083

4.1. Egészségügyi infrastrukturális fejlesztése

0,699

alapellátás

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

0,400

4.3. Leromlott rehabilitációja

0,753

városi

területek

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

45

2,152

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája TOP prioritások


TOP prioritások intézkedései

ITP szerint nyújtható támogatás (milliárd Ft)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi megvalósítása

programok

0,280 0,996439

A Tatán tervezett beruházások forrásigénye teljes mértékben nem lesz fedezhető az Operatív Programokból elérhető támogatásokból. Ennek megfelelően állami-, magán-, illetve egyéb források felkutatása, bevonása is szükséges lesz a célok eléréséhez. Az alábbi táblázat mutatja a tervezett fejlesztések indikatív költségvetését, mely jelen tervezési fázisban csak nagyvonalú becslésnek tekinthető, hiszen a legtöbb fejlesztés esetében csak projektötletekről beszélhetünk, gyakran tanulmánytervek sem készültek még el. 3. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiákban megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye (MFt) Indikatív költségvetés (millió Ft)

Projekt megnevezése

Finanszírozás lehetséges forrása

Akcióterületi projektek Városközpont akcióterület Esterházy kastély teljes felújítása

3000

GINOP 7., Nemzeti Kastélyprogram


2500

EFOP 3. / EFOP 4.

400

GINOP 7., Nemzeti Kastélyprogram

nincs adat

TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése/ KEHOP 5.


nincs adat

TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése/ KEHOP 5.

Menner Bernát Zeneiskola Centrummá fejlesztése

nincs adat

EFOP 3. / EFOP 4.


100

TOP 2.1 Gazdaságélénkítő népességmegtartó településfejlesztés


I. ütem: 1800 millió Ft összesen 3000 millió Ft

TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / állami forrás

Az Esterházy kastély rehabilitációjának elvégzése

parkjának

Az Eötvös József Gimnázium energiatakarékos felújítása

épületeinek

Művészeti

és

A megújuló energia bemutatására az Öreg-tó völgyzárógátján lévő leeresztő műtárgyakon a víz energiáját elektromos árammá átalakító rendszerek (mini vízerőművek) létrehozása

TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

50

Magyary Zoltán Művelődési Központ teljes felújítása

500


és


320


és


nincs adat

Állami, tulajdonosi, TAO források

Angolpark és környezete akcióterület

46




Indikatív költségvetés (millió Ft)



700



nincs adat

GINOP 7.

10



5600*

KEHOP

Az Öreg tó körüli sétány felújításának folytatása, a tóparti területen az egészséges életmód és a testmozgás lehetőségének a fejlesztése

250


A tatai Sokadalom rendezvényre művésztábor létrehozása

épülő

Öreg-tó és környezete akcióterület

Újhegy akcióterület Új alközpont kialakítása

200


és


300

TOP 3.1 Fenntartható közlekedésfejlesztés


320



5600*

KEHOP

560

KEHOP 1

1200

TOP 3.1 Fenntartható közlekedésfejlesztés / IKOP 3.

560

KEHOP 1


500

KEHOP 1


290



100


Kertváros, alközpontjának kialakítása

80



720


A felszíni vízelvezető rekonstrukciója

1475


Tatai Vadon program végrehajtása

nincs adat

KEHOP 4.

A város zöldfelületeinek egységes koncepció mentén történő rekonstrukciója

nincs adat


Önkormányzati telepítése

200

TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

települési

Kulcsprojektek

A visszatérő hasznosítása

karsztforrások

kezelése,


és

települési

Hálózatos projektek A visszatérő hasznosítása

karsztforrások

rendszer

intézményeken

kezelése,

bővítése,

napelemek

47

és

és

települési és

és







nincs adat



nincs adat

IKOP 2.


770


Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítása, új bérlakások építése.

129

TOP 4.3 Leromlott rehabilitációja / EFOP 2.

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

40


Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, növényi eredetű hulladék komposztálásának népszerűsítése

nincs adat

KEHOP 3.


nincs adat



180

TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása, családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével


200

Önkormányzati forrás


nincs adat

TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / GINOP 1.


nincs adat

magán, ill. önkormányzati forrás

Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként

1635

TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés/GINOP 7.

Bacsó Béla lakóterület „lakóparkká” alakításának tatai mintaprojektje

nincs adat

Önkormányzati/ saját forrás, TOP 2.1


300

Önkormányzati / TAO forrás


70

Önkormányzati, vagy saját forrás


nincs adat

Magán/ Önkormányzati forrás / TOP 2.1


nincs adat

IKOP 1.

Biatorbágy-Tata vasútvonal fejlesztés

nincs adat

IKOP 2.

Az Agostyáni út és a Baji út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása

100


települési


1200

TOP 3.1 Fenntartható közlekedésfejlesztés / IKOP 3.

települési

városi

és

települési területek és

települési

Egyéb projektek

48







5

TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés/ Önkormányzati forrás


nincs adat

KEHOP 5.

A Városgazda Nonprofit Kft. telephelyének fejlesztése

nincs adat

Önkormányzati, vagy saját forrás


nincs adat

EFOP 4.


45

TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása, családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Új középiskolai kollégium kialakítása

nincs adat

EFOP 4.


510


Kálvária-domb rekonstrukciója

nincs adat

KEHOP 4.


3



30

GINOP 2., GINOP 5.

300

TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával

450

TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával

Inkubátorház létrehozása

nincs adat

TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával / GINOP 1

Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában.

5



150

TOP 4.1 Egészségügyi infrastrukturális fejlesztése


78

KEHOP 3.

Piac kialakítása

50

TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés / TOP 1.1 Helyi gazdaság infrastruktúra fejlesztése


nincs adat

TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése


300

természetvédelmi

terület


A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba.

és

alapellátás

TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

*a teljes – nem csak Tata városát érintő - projekt költségvetése 49


Anti-szegregációs program

3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

Tata városában a 2011-es népszámlálási adatok alapján a KSH szegregált, vagy szegregációval fenyegetett településrészt nem azonosított, így anti-szegregációs program jelen stratégia keretében nem készül.

50


A stratégia külső és belső összefüggései

4 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 4.1.1

Illeszkedés az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: 1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését a stratégiában meghatározott tematikus célok az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz való illeszkedésén keresztül mutatjuk be, hiszen a tervezett beavatkozások is ezen tematikus célok eléréséhez járulnak hozzá.

51



4. táblázat: Az ITS tematikus céljainak kapcsolódása az EU tematikus célokhoz ITS tematikus célok

Kapcsolódó EU tematikus célok

Kapcsolódó EU beruházási prioritások

T1: A lakosság életminőségének (9) a társadalmi együttműködés javítása, szolgáltatások fejlesztése előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében

(9)b: a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (9)iv: A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat


(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(4)e: alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását (6)b: a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási


(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

(4)c: az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (4)e: alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását (6)d: a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén (5)a: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatása


(3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a 3)c: A korszerű termék-és mezőgazdasági, illetve (az ETHA szolgáltatásfejlesztési képességek esetében) a halászati és akvakultúra-

52

(10)c: Az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása



ITS tematikus célok

Kapcsolódó EU tematikus célok ágazat versenyképességének a növelése; (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

Kapcsolódó EU beruházási prioritások megteremtésének és bővítésének támogatása (3)d: A kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni; (1)b: A vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása (8)b: a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (8)c: helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében (6)e: a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása (4)a: megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása


3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(3)c: A korszerű termék-és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása (8)b: a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (6)c: a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése

53



9. ábra: Az integrált településfejlesztési stratégia elhelyezkedése a tervdokumentumok hierarchiájában

TÍPUS

RENDEZÉSI TERVEK

HIEARCHIA

FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ TERVEK KONCEPCIÓ

STRATÉGIA

PROGRAM

Európa 2020

EU/ NEMZETKÖZI

Duna Régió Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési stratégia (2007)

ORSZÁGOS

Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2003. évi XXVI. tv.

Nemzeti Fejlesztés – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 1/2014. (I.3.) OGY hat.

MEGYEI

KomáromEsztergom megye területrendezési terve

Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési Koncepció

TELEPÜLÉSI

Tata Településszerke zeti Terv

Tata Város településszerkezeti tervét megalapozó Településfejlesztési Koncepció

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) 2014-2020 Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) 2013

Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Program

Komárom-Esztergom megyei ITP (elfogadása folyamatban)

ITS 2014 - 2020

Tata Szabályozási Terv és HÉSZ

54

Széchenyi 2020

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete gazdasági programja 2015-2019



OFTK-hoz való illeszkedés A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. 

Szakpolitikai célok: o Versenyképes, innovatív gazdaság o Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése o Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság o Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I o Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom o Jó állam, szolgáltató állam és biztonság o Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme



Területi célok: o Az ország makro-regionális szerepének erősítése o A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat o Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése o Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése o Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése o Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Tata Város ITS-ában kitűzött középtávú tematikus célok az alábbiak szerint járulnak hozzá az OFTK által kitűzött célok eléréséhez: 

T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése: A tematikus célhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósulása növeli a társadalom értéktudatosságát, szolidaritását, öngondoskodó képességét, a közszolgáltatások fejlesztésén keresztül pedig a 6. szakpolitikai cél eléréséhez is hozzájárul.



T2: A város közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése: A tematikus cél az alapvető közműhálózat kialakításával, illetve az energiahatékonyságot célzó fejlesztésével hozzájárul a stratégiai erőforrások megőrzéséhez, fenntartható használatához, illetve a környezet védelméhez.



T3: Városi környezet fenntartható fejlesztése: A tematikus cél egyértelműen az OFTK 7. szakpolitikai céljának megvalósulását segíti elő.



T4: A város gazdasági erejének növelése: A tematikus cél Tata gazdaságának fejlesztésén belül is a magasabb hozzáadott értékű vállalkozások felé való eltolódást célozza, ennek érdekében a versenyképesség növelése, innovatív vállalkozások településre való vonzása fontos feladat. A helyi mezőgazdasági fejlesztések a 2. szakpolitikai cél megvalósulásához is hozzájárulnak.



T5: Fenntartható idegenforgalom: A tematikus cél a város környezeti és épített értékeinek megőrzésén, fenntartható turisztikai használatán keresztül az OFTK 7., valamint a sportoláshoz kapcsolódó fejlesztéseken keresztül a 3. szakpolitikai célkitűzéséhez járul hozzá, elsődleges

55



célján, a gazdaság erősítésén keresztül pedig az. 1. szakpolitikai célkitűzés teljesítéséhez járul hozzá Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési Koncepciója/Programja Komárom-Esztergom megye 2014-ben jóváhagyott Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célhoz kapcsolódóan öt területi stratégiai célt, három specifikus stratégiai célt, valamint egy horizontális célt jelöl ki. A megyei Területfejlesztési Koncepció által a Tatabánya központú városegyüttes számára felvázolt fejlesztési prioritások a következők: 1. Környező régiópólusok (Székesfehérvár, Nyitra) felé hiányzó kapcsolatok kiépítése és meglévő kapacitások felértékelése, intelligens, környezettudatos közlekedési-szállítási rendszerek kialakítása; 2. A Tatabánya központú többpólusú funkcionális várostérség integrációra épülő térszerkezetigazdasági kohéziójának megerősítése; 3. A várostérség népességmegtartó képességének munkamegosztásra, egyedi arculatokra és közös értékekre épülő megerősítése; 4. Által-ér völgy integrált erőforrás- és környezetgazdálkodásának megalapozása, rekreációsturisztikai célú megújítása, a „Mikoviny-terv továbbfejlesztése” Az ITS tematikus céljai mind a négy fejlesztési prioritáshoz kapcsolódnak. Az 1. esetében a városi közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése (T2), a 2. esetében a város gazdasági erejének növelése (T4), a 3. esetében a lakosság életminőségének javítása (T1), valamint a városi környezet fenntartható fejlesztése (T3), míg a 4. esetében a fenntartható idegenforgalomhoz (T5) kapcsolódó fejlesztések játszhatják a legnagyobb szerepet. A Koncepció által megjelölt specifikus célok közül az 1-es és 3-as elsősorban gazdaságfejlesztési fókuszú, így az ITS T4-es tematikus célja kapcsolódik hozzájuk, míg a 2-es specifikus cél hoz a T1-es és T3-as tematikus célok kapcsolódnak. Tata Város Önkormányzatának Képviselő-testületének gazdasági programja, 2015-2019 Tata város 2015-ben elfogadott középtávú gazdasági programja öt, egy-egy tématerületet lefedő programra osztható, ezeken belül nevezi meg a legfontosabb, az önkormányzat által, vagy vele partnerségben végrehajtandó fejlesztéseket: 

Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program



Fellner Jakab településfejlesztési program



Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program



Esterházy gazdaságfejlesztési program



Giesswein Sándor szolidaritási program

Az ITS tematikus céljai szorosan kapcsolódnak az önkormányzat gazdasági programjában felvázoltakhoz, a stratégia jelentős része a gazdasági programra alapoz. Az 1. tematikus cél részben a településfejlesztési program fejlesztéseihez, részben a szolidaritási program, részben pedig az Öveges József program fejlesztéseihez kapcsolódik. 56



A 2. tematikus cél a településfejlesztési program fejlesztéseinek egy részét foglalja magában, amelyek a gazdasági program „Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítésének programja”, illetve „Városüzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési, Bláthy Ottó energetikai program” megnevezésű programjaiban kerültek összefoglalásra. A 3. tematikus cél eléréséhez a gazdasági program minden programjába tartozó fejlesztések hozzájárulnak, legnagyobb súllyal a vizek és zöldfelületek fejlesztésére irányuló, illetve a településfejlesztési program. A 4. tematikus cél alapvetően a gazdaságfejlesztési programban meghatározott fejlesztésekre épül. Az 5. tematikus cél a gazdaságfejlesztési program turizmusfejlesztési programjához, valamint az Öveges József program fejlesztéseihez kapcsolódik. Tata Város Településszerkezeti Terve Tata városának településszerkezeti terve a településfejlesztési koncepció alapján készült el, a rá épülő építési szabályozások is annak alapelveit követik. Mivel az ITS alapelveiben szintén a településfejlesztési koncepcióra épít, a településszerkezeti tervvel való összhang biztosítottnak tekinthető.

4.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 4.2.1

A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli. 5. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és a helyzetfeltárásban rögzített problémák és adottságok kapcsolatai T1: A lakosság életminőségéne k javítása, szolgáltatások fejlesztése


Területhasználati konfliktusok kialakulása

3

2

2

1

1

A gazdasági szerkezetben a kisebb hozzáadott értékű, logisztikai vállalkozások térnyerése

1

1

1

3

0

Városi szintű tematikus célok




Problémák

57



T1: A lakosság életminőségéne k javítása, szolgáltatások fejlesztése


A zöldfelületi hálózat elemei nem mindenhol alkotnak összefüggő rendszert.

2

1

3

0

1

A lakóterületbe ékelődő egykori, vagy működő ipari területek, egyéb a városképet romboló épületek megjelenése műemléki környezetben

2

1

3

0

1

Tata és Tóváros szétválasztottsága

3

1

1

0

1

A város nagyobb főútjain jelentős az átmenő forgalom

1

3

2

1

1

A városközpontban, a vasútállomásnál, ill. Fényes fürdőnél a parkolás nem elégséges kapacitásban megoldott

2

3

0

0

1

Közművesítés nem teljeskörű, a közvilágítási és ivóvízhálózat elavult.

3

3

2

1

1

Csapadékvíz hiányos, elöntésre felkészülve

3

2

2

0

0

2

0

2

1

0

A lakosság képzettsége a megyei és országos átlagnál is magasabb (felsőfokú végzettségűek aránya kimagasló)

1

0

1

3

1

Tata kiegyensúlyozott foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik az ágazatok tekintetében, nem figyelhető meg egyoldalú foglalkoztatottság

0

0

0

3

2

Tata hagyományos oktatási, kulturális központja a környező térségnek

2

0

1

2

2


elvezetés váratlan nincs

A panelházak- és a közintézmények egy része energetikai felújításon nem esett még át




Adottságok

58



T1: A lakosság életminőségéne k javítása, szolgáltatások fejlesztése


Ipari-logisztikai park megléte, további iparterületek működése

0

1

0

3

0

Változatos természeti értékek jelenléte

2

1

3

0

3

Jelentős műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületállomány

1

0

3

0

3

A város elérhetősége kiváló, autópálya, vasúti fővonal is érinti

1

3

1

2

1





Ahogy az a fenti táblázatban is látható, a város legfontosabb problémáinak mérséklésére a kitűzött középtávú tematikus célok megoldást kínálnak, illetve a célok úgy kerültek megállapításra, hogy azok a város adottságait a lehető legjobban kihasználják. A T1-T3 célok inkább a problémák enyhítésére fókuszálnak, a lakosság életkörülményének javítása, a városszerkezet hátrányos tulajdonságainak enyhítése, illetve a fenntartható fejlődés biztosítása, az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése az elsődleges fókuszuk. A T4-es és T5-ös középtávú tematikus célok ezzel szemben inkább a város meglévő adottságainak jobb kihasználásán keresztül kívánják a város gazdasági, idegenforgalmi szerepét tovább erősíteni. A problémák jelentős részének enyhítéséhez több tematikus cél is hozzájárul, egyes problémák (pl. a parkolóhelyek hiánya) specifikusan csatolható egy adott célhoz (közlekedési rendszer fejlesztése), itt a további célok hatása kevésbé jelentős. Az adottságok kihasználása azok természetéből adódóan a legtöbb esetben adottságonként csak egykét tematikus céllal mutat erős kapcsolódást, azonban kijelenthető, hogy a célok a város legfontosabb adottságait figyelembe veszik, a célok eléréséhez szükséges fejlesztések azokra épülve valósulnak meg. 6. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Felső-Tata városrész esetében A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával

Felső-Tata

Problémák Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas

1

Parkolóhelyek hiánya

3


3

A történelmi városrészben a városképbe nem illő lakóépületek, intézményépületek megléte

3

59


A stratégia külső és belső összefüggései A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával

Felső-Tata

Adottságok A város közintézményeinek jelentős része itt működik

2

Jó közúti, illetve közösségi közlekedéssel való elérhetőség

2

Történelmi városrész maradványainak fennmaradása

3

Felső-Tata középtávú városrészi szintű fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémáinak enyhítésének, valamint a városrész adottságainak figyelembevételével lett megállapítva. A problémák közül közvetlenül legkevésbé a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas arányának csökkentéséhez járulnak hozzá a megvalósuló fejlesztések, a probléma kezelése városi szintű feladat. 7. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Nagykert városrész esetében A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett

Nagykert

Problémák Jelentős zajterhelés a Táncsics Mihály út-Környei út mentén

0

Köz-, illetve hiánya

3

Mezőgazdasági konfliktusai

magánszolgáltatások és

lakófunkció

3

Adottságok Hagyományos fennmaradása

falusias

városkép

3

Mezőgazdasági tradíciók

3

Városközpont, ipari park, TESCO, autópálya jó megközelíthetősége

2

Nagykert városrész középtávú fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémáinak enyhítésének, valamint a városrész adottságainak figyelembevételével lett megállapítva. A városrészi cél a Táncsics Mihály út-Környei úton áramló jelentős átmenő forgalom csökkentéséhez nem tud hozzájárulni, ezt a délnyugati elkerülő és a keleti városrészek közötti új kapcsolatot biztosító utak kiépítésével, illetve a város autópályától távolabb fekvő iparterületeihez kapcsolódó átmenő forgalom csökkentésével lehet elérni.

60



8. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Halastó-Fényes városrész esetében Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével

Halastó-Fényes

Problémák Területhasználati kialakulása

konfliktusok

3


3

Fényes fürdőnél a parkolási kapacitás nem elégséges

2

A lakótelepi zöldfelületek fenntartási igénye, így költsége magas

3

Adottságok Komplex funkciók jelenléte (oktatás, idegenforgalom, rekreáció, kiskereskedelem, közintézmények)

3

Természeti értékek (Fényes-fürdő, Réti-tavak)

3

Mezőgazdasági termelésre jól hasznosítható/hasznosított terület közelsége

3

Halastó-Fényes városrész középtávú fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémáinak enyhítésének, valamint a városrész adottságainak figyelembevételével lett megállapítva. 9. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Tóváros városrész esetében Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése

Tóváros

Problémák Tóváros északi részében kiskereskedelmi funkciók hiánya

a

3

Lakóterületbe ékelődő iparterületek

1

Nagy átmenő forgalom

1

Újvilág utca, Újrét utca környezetének lakóterülete leromlott

2

Parkolóhelyek hiánya

2

Adottságok Öreg-tó közelsége Angolpark építészeti, kulturális értékei

3

természeti,

61

3


A stratégia külső és belső összefüggései Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése

Tóváros

Komplex funkciók megléte (idegenforgalom, közigazgatás, közszolgáltatások, természeti értékek, lakófunkció)

3

Vasútállomás található

2

a

városrészben

Olimpiai edzőtábor

2

Tóváros városrész középtávú fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémáinak enyhítésének, valamint a városrész adottságainak figyelembevételével lett megállapítva. A problémák közül a lakóterületekbe ékelődő ipari területek konfliktusainak kezelése, illetve az átmenő forgalom csökkentése inkább városi szinten lehetséges, ezekre a városrészi szintű középtávú cél kisebb hatást tud gyakorolni. A turisztikai szerepkör erősítése egyértelműen a meglévő adottságok még erőteljesebb kihasználásán keresztül történhet meg. 10. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Váralja városrész esetében Komplex turisztikaiszolgáltató funkció

Váralja

Problémák Városképbe, illetve a városrészbe funkcionálisan nem illő épületek, intézmények jelenléte

3

Tatai vár felújításra szorul

3

Adottságok Tatai vár, mint kiemelt jelentőségű idegenforgalmi attrakció

3

Tatai vár önkormányzati tulajdonba kerül

2

Számos műemléki épület megléte

3

Jó közlekedési helyzet

2

Váralja városrészi szintű középtávú célja a terület adottságainak kihasználásával érhető el, a célkitűzés megvalósítása jelentősen tudja mérsékelni a városrész legfontosabb problémáit.

62



11. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Újhegy városrész esetében Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása

Újhegy

Problémák Az átlagosnál alacsonyabb képzettségű, rossz foglalkoztatási helyzetű lakosság jelenléte

2

Vasútvonal elválasztó hatása miatti rossz elérhetőség

2

Alacsony közművesítési szint (főleg a kapcsolódó külterületi részen)

3

Központi funkciók hiánya

3

Adottságok A város legnagyobb foglalkoztató üzeme itt működik

1

Alacsony ingatlanárak

2

Szabad fejlesztési területek megléte

3

Újhegy városrészi szintű területi céljai a terület jelenlegi kedvezőtlen adottságai (vasút általi elválasztottság, rossz megközelíthetőség) miatt elsősorban a hátrányt okozó problémák elhárítására fókuszál, a fejlesztési cél elérése kevésbé tud támaszkodni a meglévő adottságokra. 12. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Kertváros városrész esetében Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal

Kertváros

Problémák Központi funkciók hiánya

3

Elöregedő népesség

2

Adottságok Lakófunkció számára ideális, nyugodt környezet

3

Magas státuszú, magasan kvalifikált lakosság jelenléte

1

Öreg-tó és Angolpark közelsége

2

Kertváros városrész középtávú fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémájának, a központi funkciók hiányának enyhítésének figyelembevételével lett megállapítva, ami vonzóbb környezetet teremthet a fiatalabb korosztály számára is, így az elöregedés folyamata is lassulhat. A városrész adottságai közül elsősorban a nyugodt környezet fenntartása, valamint az Öreg-tó és az Angolpark közelségének kihasználása történhet meg. A városrésznek továbbra is célja, hogy a magas státuszú lakosság számára otthonul szolgáljon.

63



13. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Ipari park városrész esetében Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése

Ipari park

Problémák Termelő vállalkozások helyett alacsonyabb hozzáadott értékű logisztikai vállalkozások előtérbe kerülése

3

Adottságok Autópályához csatlakozás

való

közvetlen

3

Jelentős szabad fejlesztési terület jelenléte

3

Teljeskörű közművesítés

3

Kerékpárúttal, valamint közösségi közlekedéssel való kapcsolat a város központi területeihez

2

Ipari park városrészben kitűzött középtávú cél a városrész legfontosabb problémájának kezelését célozza, ehhez a megfelelő adottságokkal rendelkezik. 14. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Öreg-tó és környezete városrész esetében Fenntartható idegenforgalom és rekreáció

Öreg-tó és környezete

Problémák Központi hiánya

funkciók,

szolgáltatások

A vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási területek tulajdonviszonya vegyes (állami+önkormányzati+magán)

2

2

Adottságok Értékes természeti környezet, nagy kiterjedésű zöldfelületek

3

Sétáló-, illetve kerékpárút, kiépült kerékpáros infrastruktúra

3

Vendéglátóhelyek, szálláshelyek nagy számban

3

Gyors népességnövekedés

2

Öreg-tó és környezete középtávú városrészi célja elsősorban az adottságainak a mainál is jobb kihasználására irányul. Ennek kapcsán egyrészt a terület funkciói bővülnek, a meglévő szolgáltatások minősége javul, másrészt a tulajdonviszonyok rendezése, illetve a különböző tulajdonosok közötti 64



együttműködés erősítése kulcsfontosságú a városrész adottságait maximálisan kihasználó fejlesztések megvalósítása érdekében. 15. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák és adottságok kapcsolatai Agostyán városrész esetében A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével

Agostyán

Problémák Elöregedő lakosság

1

Központi funkciók hiánya

3

A város központi területeitől való elszigeteltség

3

Adottságok Természetvédelmi területek jelenléte

2

Erős, hagyományőrző civil közösség jelenléte

3

Agostyán városrész középtávú fejlesztési célja a városrész legfontosabb problémáinak enyhítésének, valamint a városrész adottságainak figyelembevételével lett megállapítva. 4.2.2

A célok logikai összefüggései

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: 

A legtöbb városrészben fontos célként jelentkezik a lakosok életkörülményeinek fejlesztése, illetve az új központi, kiskereskedelmi funkciók megtelepítésére való igény.



Hasonlóan átfogóan kapcsolódik a városrészi célok nagy részéhez a városi környezet fenntartható fejlesztése, illetve a fenntartható idegenforgalom városi szintű tematikus cél is.



A város közlekedési- és közműrendszerének fejlesztése, illetve a város gazdasági erejének növelése nem minden városrészben megvalósuló cél, azonban egyes városrészek fejlesztési céljai erős kapcsolódást mutatnak ezen városi szintű célokhoz is.



A két központi városrész, Felső-Tata és Tóváros fejlesztési céljai a legkomplexebbek, ezek kapcsolónak a legtöbb városi szintű tematikus célhoz. Ezzel szemben Nagykert, Kertváros és az Ipari park városrészek fejlesztési céljai meghatározóan egy-egy városi szintű tematikus célhoz kapcsolódnak.

65



16. táblázat: A települési célok logikai összefüggései T1: A lakosság T2: A város életminőségének közlekedési- és javítása, közműrendszer szolgáltatások ének fejlesztése fejlesztése



A T5: kapcsolódások Fenntartható összesített idegenforgalom erőssége

Felső-Tata

A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával

2

2

3

0

1

8

3

0

0

1

0

4

1

0

1

1

3

6

2

2

3

0

3

10

0

0

3

0

3

6

3

3

1

0

0

7

3

0

0

0

1

4

0

1

0

3

0

4

Nagykert

A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett Halastó-Fényes

Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével Tóváros

Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése Váralja

Komplex turisztikaiszolgáltató funkció Újhegy

Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása Kertváros

Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal Ipari park

Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése

66

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája T1: A lakosság életT2: A város minőségének közlekedési- és javítása, közműrendszer szolgáltatások ének fejlesztése fejlesztése




A T5: kapcsolódások Fenntartható összesített idegenforgalom erőssége

Öreg-tó és környezete

Fenntartható idegenforgalom és rekreáció

1

1

3

0

3

8

A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével

3

0

1

0

1

5

Kapcsolódások erőssége mindösszesen

18

9

15

5

15

-

Agostyán

4.2.3

A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen az 5. „A megvalósíthatóság kockázatai” fejezetben. 

A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: o Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 6.2 „A stratégia megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. o Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 6.2 „A stratégia megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. o Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők 67


o

4.2.4


azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 6.4 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 2.4 „A településfejlesztési akciók vázlatos pénzügyi terve és ütemezése” című fejezet tartalmazza.

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai

A városban tervezett fejlesztések egymásra való hatásának vizsgálata alapján több jellegzetes összefüggés emelhető ki: 

A nagy beruházási igényű, valamint kulcsprojektek elősegítik más, esetenként kisebb projektek megvalósulását is.



Kiemelt hatása van a további fejlesztések megvalósítására a 2.3.3-as fejezetben megnevezett kulcsprojekteknek. Ezen projektek jelentős számú további fejlesztést generálnak, gyakran a saját közvetlen hatásterületükön kívül, illetve más ágazatokban is (például az intermodális csomópont fejlesztése nagyban elősegíti Újhegy városrész fejlesztéseinek megvalósulását is).



Elsősorban az idegenforgalmi fejlesztések kapcsán erős ágazaton belüli összefüggés figyelhető meg, azaz az egyes turisztikai projektek azon keresztül, hogy a város egészének turisztikai vonzerejét emelik, egymás hatékonyságát is növelik. Ugyanilyen irányú összefüggés figyelhető meg a város építészeti, vagy természeti értékeinek megújítását, hasznosítását célzó fejlesztések és az idegenforgalmi fejlesztések között, azaz a rendezettebb városkép is növeli Tata idegenforgalmi vonzerejét.



Fordított irányú összefüggés figyelhető meg, azaz függő helyzetben van több kisebb beruházás a kulcsprojektek megvalósulásától, azaz önmagukban ezen beavatkozások nem, vagy csak korlátozottan tudják elérni a várt célt.



Negatív összefüggés a városi ipari területek fejlesztése és az idegenforgalmi fejlesztések között áll fenn, amely különösen akkor jelentkezhet, ha a tervezett, a városközpontot tehermentesítő utak megvalósítása elmarad.

68


A megvalósíthatóság kockázatai

5 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG KOCKÁZATAI

A 2013-ban lezárult fejlesztési időszaktól eltérően 2014-2020 között számos olyan új elem jelent meg, melyek a városok fejlesztési programjainak megvalósítását egyértelműen befolyásolják. Az indikátorok határozottabb számon kérhetősége, a forrásfelhasználás tematikus koncentrációja egyértelműen a kockázatelemzés és kockázatkezelés jelentőségét növelik. A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, az eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, továbbá a jelen városfejlesztési stratégia és az ebben rögzített indikátorok teljesülését veszélyeztető kockázatokat. A kockázatok elemzését a fontosabb kockázati csoportok beazonosításával kezdjük, majd téma specifikus módon – immár a kockázat kezelési stratégia keretében – javaslatokat fogalmazunk meg az egyes kockázati elemek kezelésére. Az egyes kockázatok esetében vizsgáljuk, hogy milyen valószínűséggel merülhet fel és milyen hatással bír a megvalósítás szakaszára. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve Tiszafüred integrált településfejlesztési stratégiájának megvalósítása kapcsán az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: 

jogi-intézményi kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a stratégiai program megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minősége jelenthetnek kockázatot. Jogi-közbeszerzési kockázat a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet, illetve egyes, - főként összetett beruházások kapcsán a közbeszerzési eljárás elhúzódása okozhatja a megvalósulás csúszását. Mindezek figyelembe vétele kiemelt fontosságú feladat.



pénzügyi-gazdasági: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok.



műszaki (technikai) kockázatok: itt vettük számításba a tervezés, megvalósítás, illetve az üzemeltetés során felmerülő kockázatokat egyaránt



társadalmi kockázatok: fontos tényező a stratégia megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, a kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása, valamint a lakosság megfelelő bevonása a tervezési, programozási folyamatba. Jelentős kockázatokat rejt a lakosság nem megfelelő szintű tájékoztatása az adott programok tervezéséről, illetve megvalósításáról, a szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti.

69



17. táblázat: A stratégia megvalósulásának kockázatai Kockázat megnevezése

Várható hatása, következménye

Valószínűség

Hatás

Megelőző / korrekciós intézkedés

Pénzügyi, gazdasági jellegű kockázatok G1 - Saját forrás előteremtésének kockázata

Projektek megvalósulásának csúszása, elmaradása, ennek következtében a célok megvalósulásának veszélyeztetése

Közepes

Jelentős

Beruházások saját erő igényének reális felmérése. Alternatív források keresése.

G2 - Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása

Projektek elmaradása, ennek következtében a célok megvalósulásának veszélyeztetése

Alacsony

Jelentős

A forrás lehívás késedelmére való felkészülés

G3 - A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket

A megnövekedett forrásigények az önerőn keresztül a kedvezményezettek költségvetési egyensúlyát felboríthatják.

Közepes

Közepes

Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása

G4 - A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

Projektek megvalósulásának csúszása, elmaradása, ennek következtében a célok megvalósulásának veszélyeztetése

Közepes

Közepes

Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán

G5 - Magyarország gazdasága lemarad a környezetétől, mely a városra is általánosan negatívan hat

A magánerős fejlesztések elmaradása, az önkormányzati fejlesztések kihasználtságának csökkenése.

Alacsony

Közepes

A város fejlődéséhez nem csupán a külső tényezőkre kell építeni, hanem saját erősségeit, adottságait is igyekszik kihasználni

G6 - A gazdasági válság elhúzódásával új vállalkozások betelepülése elmarad

A város gazdasági növekedése lassul/megáll, a munkahelyek száma nem növekszik, a várt önkormányzati adóbevételek elmaradnak.

Közepes

Közepes

Erőteljes marketingtevékenység az alacsonyabb számú potenciális beruházó megszólítására. A meglévő vállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése.

G7 - Az elaprózott ingatlanméretek miatt hatékony mezőgazdasági termelés nehezen megvalósítható

A mezőgazdasági termelésre épülő projektek hatékonysága csökken.

Magas

Alacsony

Városi, térségi szintű program megvalósítása a gazdák összefogásának ösztönzésére.

Közepes

Közepes

Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez

Közepes

Közepes

A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása

Jogi, intézményi jellegű kockázatok J1- A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változása

Beruházások megvalósításának csúszását, költségének növekedését, szélsőséges esetben elmaradását okozhatja.

J2- Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások)

Beruházások megvalósításának időbeli csúszása.

70

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Kockázat megnevezése



J3- Hatósági dokumentumok hiánya, késése

Beruházások megvalósításának időbeli csúszása.

J4 - Öreg-tó dominánsan árvízvédelmi funkciójának fennmaradása

Öreg-tó idegenforgalmi rekreációs fejlesztéseinek költségének növekedése, egyes tervezett funkciók elmaradása.

Valószínűség

Hatás


Magas

Közepes

A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés (tartalékidő betervezése) már az előkészítés során

Közepes

Közepes

Folyamatos egyeztetések a tó, illetve az Által-ér kezelőjével, az érintett hatóságokkal a tervezett fejlesztések kapcsán.

Alacsony

Jelentős

Pontosan meg kell határozni az adott részterületek feladatrendszerét, felelősségi rendszerét, a pontos és világos eljárás rendet

Alacsony

Jelentős

Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése

Társadalmi jellegű kockázatok T1 - Kommunikációs nehézségek fellépése a Stratégia megvalósításában résztvevő szereplők között T2 - Lakossági ellenállás, negatív közvélemény

A stratégia megvalósításához szükséges együttműködés hiányában beruházások elmaradása, vagy egymással nem összhangban történő megvalósítása. Egyes projektekkel szembeni társadalmi ellenállás a beruházások ellehetetlenülését okozhatja.

T3 - A tatabányai várostérség településeinek rivalizálása csökkentheti a térség egészének versenyképességét

A városok egymással való rivalizálása, az összefogás hiánya párhuzamos kapacitások kiépülését, a közös beruházások elmaradását okozhatja.

Közepes

Közepes

Magas szintű egyeztetések folyamatos megtartása a stratégia megvalósítása során.

T4 - Mezőgazdasági hagyományok elhalása

A városban meglévő mezőgazdasági hagyományok elhalásával jelentős kohéziós erőtől esik el a település.

Alacsony

Közepes

A mezőgazdasági hagyományok fenntartásának önkormányzati támogatása, mezőgazdasági szakképzés fenntartása

Alacsony

Közepes

A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére

Alacsony

Jelentős

A beruházások során az engedélyek kiadása és az ellenőrzések során a környezeti szempontok kiemelt figyelmet kapnak

Műszaki (technikai) jellegű kockázatok M1 - Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

Egyes projektek nem megfelelő kivitelezése gátolhatja azok céljainak elérését, súlyos hibák esetén az érintettek, a lakosság bizalmának elvesztéséhez is vezethet.

M2 - A fejlesztések során a természeti környezet sérül, melynek mértéke a tolerálható szintnél magasabb és a természet ezt nem képes helyreállítani

A fejlesztések nemkívánatos járulékos hatásai az érzékeny természeti környezetben fekvő Tata esetében súlyos károkat okozhatnak.

71

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Kockázat megnevezése



Valószínűség

Hatás


M3 – Visszatérő források meglévő létesítményeket, új beruházások megvalósítását veszélyeztethetik

Magasabb beruházási költségek, illetve az ideálistól eltérő helyszínek használata is szükségessé válhat új beruházások esetében.

Közepes

Jelentős

Visszatérő források kezelésére vonatkozó átfogó program végrehajtása, a források folyamatos kutatása, a folyamatok minél jobban történő megismerése.

M4 - Tervezett nagy léptékű állami beruházások meghiúsulása, elmaradása

A város hatáskörén kívül eső nagyberuházások elmaradása visszavetheti a városon belül tervezett projektek megvalósulását, sikerességét is.

Közepes

Jelentős

Folyamatos tájékozódás a beruházások előkészítéséről, amennyiben az elmaradás reális lehetőséggé válik, felkészülés a megváltozott körülményekre.

72

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája


a

közepes maga

G7

J3

G3, G4, G6 J1, J2, J4 T3

G1 M3 M4

G5 T4 M1

G2 T1 T2 M2

közepes

jelentős

alacsony

Valószínűség

magas

10. ábra: A kockázatok besorolása a kockázat mértéke szerint

alacsony

Hatás

Kritikus kockázat, cél a megelőzés Közepes kockázat; figyelemmel kísérendő Alacsony kockázat, nem igényel jelentősebb erőforrásokat

Az azonosított kockázatok az egyes fejlesztések, vagy fejlesztési irányok meghiúsulásán, csúszásán keresztül a stratégia egészének megvalósítását, eredményeinek elérését hátráltatják, vagy veszélyeztetik, így, mivel egymást erősíti hatásuk (pl. a beruházások megvalósulásának folyamatos csúszása más nagyobb projektek megvalósításával szemben is lakossági ellenállást, szkepticizmust szülhet) különös figyelmet kell fordítani a veszélyek bekövetkeztének megelőzésére, illetve az akadályozó tényezők hatásainak minimalizálására.

73


A megvalósítás eszözei és nyomon követése

6 A MEGVALÓSÍTÁS ESZÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

6.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK

Az önkormányzat a stratégiában meghatározott céljainak elérésének érdekében több típusú, nem beruházási jellegű tevékenységet végez, illetve tervez megvalósítani a jövőben is: 

Szabályozási tevékenysége során meghatározza az egyes városrészek, területek terület felhasználásának módját. A jövőben a városkép egységesítésének, a zöldfelületek kialakításának és hasznosításának módjának, rendszerbe való szervezésének igényét érvényesítendő, az önkormányzat Helyi Építési Szabályzatának aktualizálását hajtja végre.



Tata Város Önkormányzata a múltban is alkalmazott településfejlesztési szerződéseket, és jelenleg is érvényben vannak ilyen megállapodásai. Ezen eszközt több, kisebb léptékű beruházásnál alkalmazta az önkormányzat. Ennek alapját a közterület-használat helyi szabályozásáról szóló 23/2007.(VII.01.) önkormányzati rendelet 14.§ (4) bekezdése biztosítja, amely kimondja, hogy a közterület használatot is igénylő beruházások esetében a beruházó felújítja a közterület adott részét, ezért cserébe nem kell neki egy meghatározott ideig fizetnie a közterülethasználati díjat. A város szerepet szán az ipari park fejlesztése kapcsán is településfejlesztési szerződéseknek, az ipari parkban megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések finanszírozásához a területek tulajdonosainak (bérlőinek) hozzájárulását is szükségesnek látja.



Településrendezési szerződést egy fejlesztővel kötött az Önkormányzat, amely a központban egy barna mezős ingatlanrész felszámolásáról szólt a mostani Interspar területén.



Tata erőteljes városmarketing tevékenységet folytat, amit a következő időszakban is fenn kíván tartani, a turizmus növelése, valamint az ipari fejlesztési lehetőségek ismertségének javítása érdekében erősíteni is szeretne.



Az önkormányzat közvetlen támogatást nyújt civil szervezeteknek tevékenységük ellátásában civil programalap üzemeltetésén keresztül, valamint kis- és középvállalkozásoknak is ad működési és fejlesztési támogatást.



A gazdaságfejlesztés érdekében az önkormányzat közvetett eszközeként szolgálhat a szakiskolák, szakközépiskolák és a vállalkozások közötti mediátor szerepének növelése, továbbá a szakközépiskolás diákok külföldi szakmai gyakorlati lehetőséghez jutásának segítése – elsősorban testvérvárosi kapcsolatok révén.



Mivel Tata egyik meghatározó bevételi forrása a turizmusból és a kapcsolódó szolgáltatói tevékenységből fakad, ennek biztosítására az Önkormányzat a jelenlegi gyakorlatot folytatva továbbra is kiemelten fogja támogatni a Tata és Környéke Turisztikai Egyesületet és a térségi TDM szervezetet.

74



6.2 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 6.2.1

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Tata városában a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén döntési joggal rendelkezik többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv, valamint az az integrált településfejlesztési stratégia elfogadása is. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Városfejlesztési Irodájának, és a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Tatai Városgazda Nonprofit Kft. városfejlesztő társaságnak a feladata. A Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda az alábbi településfejlesztési tevékenységekért felelős: 

Meghatározza a városfejlesztési alap felhasználását az önkormányzat éves költségvetésében jóváhagyott keretösszeg erejéig.



Véleményezi a településrendezési koncepciókat, terveket, rendeleteket. Különösen: o a fejlesztési és beruházási terveket, o a településrendezési programot, annak módosításait és tervezeteit, o a településfejlesztési koncepció és módosításai tervezetét, o a településszerkezeti terv és módosításai tervezetét, o a helyi építési szabályzat és szabályozási terv, valamint ezek módosítási tervezetét.



Meghatározza a helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához elnyerhető vissza nem térítendő támogatás pályázati feltételeit.



Figyelemmel kíséri és szervezi a gazdasági programban foglaltak végrehajtását.



Véleményezi a városüzemeltetést érintő előterjesztéseket.



Véleményezi a pénzügyi kihatású önkormányzati előterjesztéseket, döntéseket.



Meghatározza a közút-híd, környezetvédelmi feladat, parkfenntartás, városgazdálkodás, csapadékvíz elvezetés, temető fenntartás feladattervét az éves költségvetési kereten belül.



Véleményezi a belterületbe vonások kezdeményezését, megvalósítását és költségvetési kihatásait.

6.2.2

Az ITS megvalósításának intézményi háttere

Tata városának a most záruló támogatási időszakban is számos sikeresen megvalósított projektje zárult le, illetve van még megvalósítás alatt. A sikeres működés azt mutatja, hogy a jelenlegi városfejlesztési struktúra hatékonyan működik, azon az önkormányzat az ITS-ben tervezett fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan változtatni nem kíván. A projektek operatív megvalósításában ezentúl is jelentős rész vállal a Tatai Városgazda Nkft., mint városfejlesztő társaság. Elsősorban projektmenedzser, pénzügyi és műszaki munkatárs, valamint 75



projektasszisztens biztosításával, valamint a projektek előkészítésében való részvétellel, illetve a stratégia megvalósulásának monitoring feladatainak segítésével tud a cég részt venni az önkormányzat városfejlesztési tevékenységében. A nyertes projektek számától és típusától függően ezen munkakörök esetében új munkatársak felvételére is szükség lehet. Külső vállalkozók igénybe vételét tervezi az önkormányzat projekt előkészítési, tervezési, hivatalos közbeszerzési tanácsadói, PR felelősi, könyvvizsgálói, műszaki ellenőri, illetve, amennyiben szükséges energetikai, rehabilitációs szakmérnöki, vagy egyéb szakterületi szakértői feladatok ellátásához. A stratégiai menedzsment feladatokat az ITS készítése során felállított Irányító Csoport tagjai végzik a megvalósítás során is. A stratégiai menedzsment tagjai: Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, városfejlesztési iroda vezetője, pénzügyi iroda vezetője, humánszolgáltatási iroda vezetőse, Tatai Kistérségi Társulás elnöke és alelnöke.

6.3 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK

A település országos és regionális jelentőségű turisztikai központ, megyei szinten meghatározó jelentőségű foglalkoztató, és jelentős oktatási központ. A város vonzáskörzete munkahelyek tekintetében együtt értelmezhető a közeli megyeszékhellyel, Tatabányával. A munkavállalási céllal ingázók körében a Tatára érkezők és a Tatán élő, de máshol dolgozók között is Tatabánya a legfontosabb partner. Tata járásközponti szerepén elsősorban oktatási, egészségügyi és kulturális-turisztikai funkciói mutatnak túl, kiegészítve a közeli Tatabánya elsősorban a megyei szintű közigazgatás intézményekben, illetve az ipari termeléshez, logisztikai funkciókhoz kapcsolódó munkahelyi központi szerepét. Tata járásának központjaként Közös Önkormányzati Hivatalt tart fent a környező településekkel, mely együttműködés keretében az ügyintézéshez szükséges kapacitások mérsékelhetők, illetve a résztvevő településeken összehangolhatók. A várost érintő, illetve jövőjét meghatározó fejlesztések közül több kiterjed a település határain túlra, azt a környező településekkel, illetve állami szervezetekkel közösen valósítja meg. Ilyen fejlesztések például: 

Az 1-es számú vasútvonal fejlesztése, mely állami beruházás keretében, több települést érintve valósul meg, azonban a város több fejlesztése kapcsolódik hozzá.



A délnyugati elkerülő út kiépítése, amely egy hosszabb, Komárom és Mór közötti összeköttetést biztosító fejlesztés részeként valósulhat meg.



Az Által-ér, illetve az Öreg-tó mederfejlesztése, amely az Által-ér vízgyűjtőjén fekvő települések együttműködésével, állami beruházásként valósul meg.



A kerékpáros hálózat fejlesztése, amely közösen történik a környező településekkel, egy Tata központú idegenforgalmi célú kerékpáros hálózat kialakítását célozva meg.

76



Tata Város Önkormányzata a települést érintő állami fejlesztések előkészítését folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve a lehető legnagyobb mértékben részt vesz az előkészítés folyamatában, a tervek véleményezésében.

6.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN Tata város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának –integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) – társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről



Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.)



Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.)

A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. Partneri csoportok A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: 

A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör o államigazgatási szervek o szomszédos települési önkormányzatok, illetve Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat



Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek



Lakossági szint

77



Megvalósult egyeztetések 

A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör: A jogszabály által előírt államigazgatási egyeztetések megindítását Tata Város Polgármestere kezdeményezte 2015. május 26-án.



Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek: Az önkormányzati szakértők, illetve a helyi szakmai és civil szervezetek, valamint vállalkozók, intézményvezetők szakmai egyeztetésekbe való bevonására Önkormányzati Munkacsoport, valamint Helyi Egyeztető Munkacsoport került létrehozásra. Az ÖMCS üléseire 2015. március 27-én (a megalapozó vizsgálat eredményeinek megvitatására) és 2015. június 17-én (az elkészült stratégia megvitatására), míg a HMCS ülésére 2015. április 9-én (a fejlesztési célok meghatározására) került sor.

Lakossági szint: A lakosság tájékoztatása a stratégia készítéséről az egyeztetési anyag a város honlapján történő megjelentetésével történt meg. Vélemények kezelése A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál (Kiss Zsolt főépítésznél). A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok elutasításnak indoklása. Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – http://magyaryterv.etata.hu/telepulesrendezes/ – elérhetőek.

6.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A stratégia tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatjuk rájuk a stratégiai célokat és az azok elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint az információk hiányos jellege miatt (pl. a jelenleg még pontosan nem ismertek a 2014-2020-as időszak pályázati feltételei), részint a külső és a belső környezet (pl. gazdasági, szabályozási környezet) folytonos változásai miatt a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, amit jelenleg nem vagy csak hiányosan ismerünk, illetve amelyek befolyásolhatósága a stratégia megvalósítását menedzselő szervezet számára erősen korlátozott. Mindezekből adódóan a stratégia sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a stratégia-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett 78



hatások elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékolttól eltérően haladnak a folyamatok, s a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés, pl. módosítani szükséges a tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat. Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet. E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a stratégiáért felelős menedzsment eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt folyamatosan működtetik. 11. ábra: A monitoringon alapuló visszacsatolás Célmeghatározás (célok korrekciója) Tervezési ciklus Végrehajtási ciklus

Tervezés (tervmódosítás)

Kiértékelés

Megvalósítás

Információ gyűjtés

6.5.1

A monitoring rendszer felépítése, működése

A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: Éves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: 

Polgármester



Alpolgármester 79





A testületi bizottsági elnökök



Pénzügyi iroda vezetője



Városfejlesztési iroda vezetője



Főépítész



Civil szervezetek, vállalkozók képviselői



Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet

Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: 

A megvalósítás szervezeti keretei



A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése



A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése



A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok



A megvalósításra fordított pénzügyi források



A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is



A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása

Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik. 6.5.2

Az indikátorok rendszere

A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. Ennek érdekében a stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: 

legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon



legyen objektíven mérhető, egyértelmű



legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű)



adjon releváns információt az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára 80

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 


egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek

Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrását (mérési módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok beszerzése (mérése, előállítása) az operatív menedzsment feladata.

81



18. táblázat: A stratégia célrendszerének eredményindikátorai Cél

Eredmény indikátor megnevezése, definíciója

Mértékegysége

Célérték

Forrása (mérési módja)

Mérés gyakorisága

Tematikus célok T1: A lakosság életminőségének javítása, szolgáltatások fejlesztése

Elégedettség a települési környezet minőségével


A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Árvíz ellen az előírásoknak megfelelően védett lakosok száma

pontérték (0-10) Növekedés

KSH adatszolgáltatás

km

10

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

fő

teljes lakosság

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Egyszer, az időszak végén



Primer energia felhasználás

PJ/év

Csökkenés

Intézmények adatszolgáltatása



Foglalkoztatási ráta (20-64 évesek) változása

%

Növekedés


évente


Külföldi és belföldi turisták költése

milliárd Ft

Növekedés


évente

Területi célok V1: Felső-Tata: A városközpont élhetőségének javítása, a műemléki környezet megújításával


V2: Nagykert: A kertvárosias jelleg megtartása, a mezőgazdasági hagyományok megőrzése a közösségi funkciók bővítése mellett

Lakosságszám

V3: Halastó-Fényes: Vonzó lakóövezet komplex szolgáltató


pontérték (0-10)

Növekedés



fő

Növekedés



pontérték (0-10)

Növekedés



82

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cél

Eredmény indikátor megnevezése, definíciója

A megvalósítás eszözei és nyomon követése Mértékegysége

Célérték



kínálattal, a mezőgazdasági hagyományok megőrzésével V4: Tóváros: Turisztikai szerepkör erősítése, a vasútállomás környékének funkcióinak bővítése


milliárd Ft

Növekedés


évente

V5: Váralja: Komplex turisztikaiszolgáltató funkció


milliárd Ft

Növekedés


évente

V6: Újhegy: Konfliktusoktól mentes, a város életébe jobban bekapcsolódó lakóterület kialakítása

Lakosságszám

fő

Növekedés



V7: Kertváros: Nyugodt lakóövezet erősödő szolgáltató funkciókkal

Lakosságszám

fő

Növekedés



V8: Ipari park: Magas hozzáadott értékű vállalkozások betelepülésének ösztönzése

Betelepült vállalkozások száma

db

Növekedés



V9: Öreg-tó és környezete: Fenntartható idegenforgalom és rekreáció


milliárd Ft

Növekedés


évente

V10: Agostyán: A városhoz való erőteljesebb integráció a hagyományok megőrzésével


pontérték (0-10)

Növekedés



83

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Output indikátor megnevezése, definíciója


Célérték



Városközpont akcióterület

Esterházy kastély teljes felújítása

A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

fő

2000

Kedvezményezett

Évente


Fejlesztés által érintett köznevelési intézmények száma

db

1

Kedvezményezett


Az Esterházy kastély parkjának rehabilitációjának elvégzése


fő

2000

Kedvezményezett

Évente

Az Eötvös József Gimnázium épületeinek energiatakarékos felújítása

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,001

Kedvezményezett

Évente


Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,001

Kedvezményezett

Évente

db

1

Kedvezményezett


Menner Bernát Zeneiskola Művészeti Centrummá fejlesztése



Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

300

Kedvezményezett



A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett

fő

2000

Kedvezményezett

Évente

84




Célérték



látogatások várható számának növekedése A megújuló energia bemutatására az Öreg-tó völgyzárógátján lévő leeresztő műtárgyakon a víz energiáját elektromos árammá átalakító rendszerek (mini vízerőművek) létrehozása Magyary Zoltán Művelődési Központ teljes felújítása

A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

fő

500

Kedvezményezett

Évente

m2

2000

Kedvezményezett


Angolpark és környezete akcióterület Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem)

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

ha

15

Kedvezményezett


fő

1000

Kedvezményezett




fő

1000

Kedvezményezett

Évente



fő

1000

Kedvezményezett

Évente


Látogatók száma

85

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A tatai Sokadalom rendezvényre épülő művésztábor létrehozása

Output indikátor megnevezése, definíciója A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése


Célérték

fő

500



Kedvezményezett

Évente

Kedvezményezett


Kedvezményezett


Öreg-tó és környezete akcióterület Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza Által-ér, Öreg-tó rehabilitáció II. ütem

Az Öreg tó körüli sétány felújításának folytatása, a tóparti területen az egészséges életmód és a testmozgás lehetőségének a fejlesztése

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m

6000

ha

269

m2

7000

Újhegy és környezete akcióterület Új alközpont kialakítása

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, személyek

fő

2272

Kedvezményezett



A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

5

Kedvezményezett


Kedvezményezett


Angolpark és környezete akcióterület Az Angolpark zöldfelületi és vízrendezési rehabilitációja (III. ütem)

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

ha

15

86


Output indikátor megnevezése, definíciója Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza



Célérték

m



6000 Kedvezményezett


15

Kedvezményezett


2

Kedvezményezett


A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe

ha

269

A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása

Vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága

ha


Fejlesztett közösségi közlekedést szolgáló létesítmények száma

db

Hálózatos projektek A visszatérő karsztforrások kezelése, hasznosítása

Vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága


Árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő lakosság


Energiafogyasztás csökkenése


ha

15

Kedvezményezett


fő

8000

Kedvezményezett


139650

Kedvezményezett


2000

Kedvezményezett

Évente

KWh A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

fő

87




Célérték

Kertváros, alközpontjának kialakítása

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

fő

2345



km

17,7

A felszíni vízelvezető rendszer bővítése, rekonstrukciója

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

fm

Tatai Vadon program végrehajtása


A város zöldfelületeinek egységes koncepció mentén történő rekonstrukciója Önkormányzati intézményeken napelemek telepítése

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága A középületek éves primerenergia-felhasználásának csökkenése


Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek




Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza



Kedvezményezett


4690

Kedvezményezett


fő

500

Kedvezményezett

Évente

m2

3000

Kedvezményezett


kWh/év

20000

Kedvezményezett

Évente

m2

1000

Kedvezményezett


km

3

Kedvezményezett


km

20

Kedvezményezett


88



Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások felújítása, új bérlakások építése.

Felújított bérlakások száma

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése

Kihelyezett térfigyelő kamerák száma

Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, növényi eredetű hulladék komposztálásának népszerűsítése

Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma



Célérték



db

100

Kedvezményezett


db

66

Kedvezményezett


fő

23575

Kedvezményezett


Létrehozott új parkolóhelyek száma

db

250

Kedvezményezett



Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

890

Kedvezményezett



Közétkeztetésbe bevontak száma

fő

1500

Kedvezményezett



A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

1

Kedvezményezett


fő

1500

Kedvezményezett

Évente

Kedvezményezett

Évente



Egyéb projektek Fényes Fürdő fejlesztése és hasznosítása – a természeti értékek megőrzéseként

A természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett

fő

2500

89




Célérték



látogatások várható számának növekedése Bacsó Béla lakóterület „lakóparkká” alakításának tatai mintaprojektje

A jobb életlehetőségekkel rendelkező személyek száma






Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

fő

100

Kedvezményezett


db

1

Kedvezményezett


db

1

Kedvezményezett


fő

700

Kedvezményezett



Az újonnan épített közutak teljes hossza

km

9.3

Kedvezményezett


Biatorbágy-Tata vasútvonal fejlesztés

Az újraépített vagy felújított vasútvonal teljes hossza

km

52

Kedvezményezett


Az Agostyáni út és a Baji út közötti útkapcsolat megtervezése, megvalósítása


km

4,1

Kedvezményezett



Fejlesztett közösségi közlekedést szolgáló létesítmények száma

db

2

Kedvezményezett



Újonnan létesített gyalogátkelőhelyek száma

db

3

Kedvezményezett



További kapacitás megújuló energia előállítására

MW

5

Kedvezményezett


90

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A Városgazda Nonprofit Kft. telephelyének fejlesztése

Output indikátor megnevezése, definíciója Fejlesztett telephelyek száma


Célérték



db

1

Kedvezményezett



Fejlesztett informális, nem formális tanulást szolgáló terek száma

db

1

Kedvezményezett



Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

85

Kedvezményezett


Új középiskolai kollégium kialakítása

A középfokú oktatási intézmények mellett működő kollégiumokat igénybevevő hátrányos helyzetű tanulók száma

fő

20

Kedvezményezett



Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

500

Kedvezményezett


Kálvária-domb természetvédelmi terület rekonstrukciója

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe

m2

1000

Kedvezményezett



Elkészült koncepciók száma db

1

Kedvezményezett



A képzésben részt vevők száma fő

500

Kedvezményezett


ha

10

Kedvezményezett



A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

91

Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése A lakóterületekbe ékelődő ipari létesítmények áttelepítésének támogatása az ipari parkokba.

Output indikátor megnevezése, definíciója A rehabilitált talaj összkiterjedése


Célérték



ha

6

ha

2

Kedvezményezett


db

1

Kedvezményezett



Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma

db

3

Kedvezményezett



Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma

fő

23575

Kedvezményezett


Piac kialakítása

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

500

Kedvezményezett



A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

1

Kedvezményezett



A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

1

Kedvezményezett


Inkubátorház létrehozása Világörökségi program koncepciójának megfogalmazása a kulturális és természeti együttes kategóriában.

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe Elkészült koncepciók száma

92


Mellékletek

MELLÉKLETEK

ÁLLAMIGAZGATÁSI VÉLEMÉNYEZÉS SORÁN BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK KEZELÉSÉNEK MÓDJA 19. táblázat: Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Sorszám

Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve

Dokumentáció kiküldésének dátuma

Észrevétel érkezett-e (I/N)

Észrevételek beérkezésé nek dátuma

1

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

2015.05.29

I

2015.06.23.

2

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

2015.05.29

N

3

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2015.05.29

I

4

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

2015.05.29

N

5

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2015.05.29

N

6

Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2015.05.29

N

7

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

2015.05.29

N

2015.06.15.

Beérkezett vélemény leírása

Tervezői válasz

A véleményezési dokumentáció felépítése követi az Eljr. 2. sz. mellékletében foglaltakat, magas szinten kidolgozott, logikus felépítésű anyag, melyben a városfejlesztési elemek területi beavatkozásai részletesen kifejtésre kerültek.

A dokumentum módosítása nem szükséges.

Vízvédelmi szempontból a Tata Város Megalapozó Vizsgálatáról és Integrált Településfejlesztési Stratégiájáról szóló egyeztetési anyagban foglaltakat be kell tartani.


93


Sorszám



Mellékletek




Tervezői válasz


2015.06.15.

Az ITS Tata Város Önkormányzata számára meghatározott, a város középtávú céljainak megvalósítását biztosító projektekkel és integrált akcióterületi beruházásokkal, valamint annak keretfeltételeivel egyetértek, azokkal kapcsolatban észrevételt nem teszek. Fentiek alapján Tata Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadását támogatom.


2015.06.08

Az NKH Légügyi Hivatal (1675 Budapest Pf:41, a továbbiakban Hatóság) a 2015. június 2. napján, Tata Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának véleményezése tárgyban érkezett megkeresésével kapcsolatban tájékoztatja, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII törvény (a továbbiakban Étv) 8.§ alapján az integrált településfejlesztési stratégiához hozzájárul.


2015.06.19

A településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása során a zöldmezős beruházások mellett célszerű a barnamezős beruházásokat előtérbe helyezni. A gazdasági (ipari park), infrastrukturális fejlesztésekkel (elkerülő út, közművek), valamint turisztikai és a városi környezet fenntartható fejlesztésével szemben, földvédelmi szempontból kifogást nem emelek. Amennyiben a stratégiában szereplő tervek megvalósítása mezőgazdasági területet is érintenek, abban az esetben a Tftv 10§-ban foglaltak szerint, az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet a termőföldet más célra hasznosítani.

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

8

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

2015.05.29

I

9

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

2015.05.29

I

10

KEM Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége

2015.05.29

N

11

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

2015.05.29

N

12

KEM Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

2015.05.29

N

13

KEM Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi osztály

2015.05.29

I

94


Sorszám



Mellékletek




Tervezői válasz

2015.06.16

1. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII törvény (Evt.) 1. §ában meghatározza a törvény általános célkitűzéseit. Az erdők védelmével, gyarapításával kapcsolatban stratégiájuk is kiemeli a zöldfelületek és ezen belül az erdők jelentőségét és kiemelt célként tünteti fel az erdősültség növelését. Röviden említi a mezővédő erdősávok és fasorok hiányát is, amit érdemes lehet kiegészíteni azzal, hogy a faállományok nem csak a mezőgazdasági területekre gyakorolnak kedvező hatásokat, de a közlekedés, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek káros hatásait is csökkenteni képes, ezért már kis területű faállományok jelentősen csökkenthetik pl. a gazdasági és a turisztikai tevékenységek közötti konfliktusokat. 2. A fentiekhez kapcsolódóan a célkitűzés megfogalmazásán túl a konkrét projektek között nem lehet felfedezni olyanokat, amik az erdők vagy faállománnyal borított területek (pl. fasorok, védőfásítások) növelését eredményeznék. E téren, különösen a településükön elég alacsonyan erdősült ipari park miatt kérjük megfontolni, hogy pályázatokkal, támogatásokkal, kedvezményekkel olyan projekteket is indítsanak, melyekkel elérhető a zöldfelületek növelése, a tényleges biológiai aktivitás emelése, az ipari, ill. mezőgazdasági termelés káros hatásainak csökkentése. 3. Tata város integrált településfejlesztési stratégiájában kiemelkedő fontossággal bír, hogy a meglévő erdőkre veszélyt jelentő potenciálisan terjeszkedni kész beépítéseknek (mint az Öreg tó déli oldalán lévő hétvégi házas területek) gátat vessenek, a meglévő zöldfelületeket összhangban a településrendezési tervekkel megőrizzék az új nemzedékek számára. Kellő körültekintéssel kell eljárni a zöldfelületi rendszer magas színvonalának megtartása érdekében a közlekedési-, lakó-, vagy egyéb beruházások tervezése, megvalósítása során. Kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségi, a város arculatába illő zöldfelületek kialakítására, illetve a meglévő zöldfelületekre gyakorolt hatások minimalizálására is.

1. A megalapozó vizsgálat 2.1es fejezetét kiegészítettük az észrevételnek megfelelően. 2. A város tervezi egységes zöldfelületi koncepció kialakítását, és ennek mentén zöldfelületeinek megújítását. Az ipari park fejlesztése során, amennyiben erre a megfelelő forrásokat sikerül megtalálni véderdő telepítése megtörténhet, ezzel a város egyetért. 3. A véleményben megjelölt célok/feladatok illeszkednek a város közép- és hosszú távú céljaihoz, a fejlesztések megvalósítását a koncepció tervezési időszakában elkészülő zöldfelületi koncepciónak megfelelően kell majd megvalósítani. A T3-as tematikus cél leírásában nagyobb hangsúllyal szerepeltetjük a zöldfelületek megőrzésének igényét.

Tata Város Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának véleményezésére indult eljárás talajvédelmi hatáskört nem érint, ezért annak talajvédelmi szakhatósági eljárását megszünteti.

A dokumentum módosítása nem szükséges

Tata Város közigazgatási területén a Magyar Állam tulajdonában, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében a 01046/1; 01046/2; 01050/2;

A Stratégiához készült Megalapozó Vizsgálatot a

14

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

15

KEM Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály

2015.05.29

I

2015.06.16

16

Honvédelmi Minisztérium

2015.05.29

I

2015.06.15

2015.05.29

I

95


Sorszám

Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve Hatósági vezetője


Mellékletek



Hivatal

17

KEM Rendőrfőkapitányság

2015.05.29

I

18

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

2015.05.29

N

2015.06.19


Tervezői válasz

01052/1; 01063/1; 01082; 01083; 01084; 01085; 01122; 01123; 01124; 01125; 01128; 01129; 01130; 01131; 01132; 0291/118; 030/8; 0415; 1363/44; 1983; 1984/1; 1994//33 helyrajzi számú honvédelmi rendeltetésű ingatlanokat tartjuk nyilván, melyek közül a 01046/1; 01046/2; 01050/2; 01052/1; 01063/1; 01082; 01083; 01084; 01085; 01122; 01123; 01124; 01125; 01128; 01129; 01130; 01131; 01132, 030/8; 0415;1983; 1984/1; helyrajzi számú ingatlanok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT.) 12. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület a 0291/118; 1363/44; 1994/33 helyrajzi számú ingatlanok pedig az OTrT 12. § (2) bekezdés h) pontja szerinti honvédelmi terület övezetbe soroltak. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban Hvt.) I. (1) szerint ’a honvédelem nemzeti ügy”, továbbá a Hvt. 42. § (1) szerint a Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott állami tulajdonú, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása. Kérem, hogy a fentieket az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során figyelembe venni és a honvédelmi értékeket (honvédelmi területek megjelenítése) a Stratégiába megjeleníteni szíveskedjenek.

honvédelmi értékek, területek megjelenítésével kiegészítettük (1.14-es fejezet).

A határterületről, valamint a határátkelőhelyre nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás szabályairól szóló 330/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 8. pontja alapján megállapítható, hogy Tata város közigazgatási területe határterület. Az érintett település tekintetében a Szolgálati Szabályzat említett rendelkezései közül a 65§-ban foglalt a releváns, melynek értelmében a rendőrség a külső határon lévő határterületen kívül mélységi ellenőrzést végez, az ország területén jogellenesen tartózkodó személyek felderítése céljából. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítottam, hogy az ITS nem befolyásolja a rendőrség mélységi ellenőrzési tevékenységét, így a tárgykörben szereplő területrendezési eszköz módosítása tekintetében javaslatot, vagy észrevételt nem kívánok tenni.

A dokumentum módosítása nem szükséges

96


Sorszám



Mellékletek




Tervezői válasz


2015.06.09

A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel. A műemlék épületen és hozzá tartozó telek területén, illetve műemlék környezet területén folytatott építési tevékenységet – pl. antenna telepítést – a 393/2012 (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok jogosultak örökségvédelmi szempontból megvizsgálni és amennyiben engedély köteles engedélyezni azt. A Hatóság kéri, hogy a fentieket a Településfejlesztési Stratégiájával készülő dokumentációknál figyelembe venni szíveskedjenek.

Budapesti Bányakapitánysága

19

Nemzeti MédiaHírközlési Hatóság

20

és

2015.05.29

I

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság

2015.05.29

N

21

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

2015.05.29

N

22

KEM Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész

2015.05.29

N

23

Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Csoport

2015.05.29

N

24

Tatai Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Csoport

2015.05.29

N

25

Magyar Közút KEM Területi Igazgatósága

2015.05.29

N

26

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

2015.05.29

N

T1

Baj Község Önkormányzata

2015.05.29

N

97


Mellékletek

Sorszám




T2

Kocs Község Önkormányzata

2015.05.29

N

T3

Környe Község Önkormányzata

2015.05.29

I

T4

Naszály Község Önkormányzata

2015.05.29

N

T5

Szomód Község Önkormányzata

2015.05.29

N

T6

Tardos Község Önkormányzata

2015.05.29

N

T7

Vértesszőlős Község Önkormányzata

2015.05.29

N

T8

Vértestolna Község Önkormányzata

2015.05.29

I

K1

Észak-dunántúli Vízmű Zrt.

2015.05.29

N

K2

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

2015.05.29

N

K3

Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.

2015.05.29

I



Tervezői válasz

2016.06.22

Tata Város Megalapozó Vizsgálata és Integrált Településfejlesztési Stratégiája dokumentáció tervezetet áttanulmányoztuk, önkormányzatunk részéről kifogást nem emelünk.


2015.06.15

Hivatkozva XV/1-5/2015 sz. levelükre, tájékoztatom Önöket, hogy Tata Város Megalapozó Vizsgálatának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájára Vértestolna Község Önkormányzata észrevételt nem tesz.


2015.06.05

Tárgyban hozzánk küldött megkeresését köszönettel megkaptuk. A terv véleményezési eljárásán nem kívánunk résztvenni, ezért jelen levelünkben írjuk le észrevételeinket: Gázelosztó hálózat fejlesztése, bővítése korlátozott mértékben lehetséges, csak a pontos igények ismeretében, a rendszer hidraulikai vizsgálatát követően tudunk róla nyilatkozni. Beruházási kérdésekben a gázrendszer tulajdonosa dönthet. Építési engedélyezési eljárások során (telekkialakítás, értékesítés, építési engedély kiadása) minden esetben figyelembe kell venni a gázvezeték biztonsági övezetét (kül- és belterületen egyaránt) és biztosítani kell az erre vonatkozó tiltások maradéktalan betartását. A kialakítandó telkek gázellátása csak közterületről történhet, ezt kérjük figyelembe venni. Tájékoztatjuk Önöket, hogy kormányrendelet szerint a település szerkezeti terv kötelező szakági munkarésze az energia ellátás (gázellátás). A terv szakhatósági véleményezését a területileg illetékes Bányakapitánysággal is el

A SWOT elemzés veszélyek pontját kiegészítettük a gázelosztó hálózat korlátozott fejlesztési lehetőségeivel. A fejlesztések megvalósításánál a véleményben megfogalmazottaknak, a jogszabályoknak megfelelően szükséges eljárni.

98


Sorszám



Mellékletek



Beérkezett vélemény leírása kell végezni. Társaságunk Integrált Vállalatirányítási Rendszere szabályozza a külső közműegyeztetések rendszerét. Kérjük, hogy a gázszakági egyeztetések társaságunknál alkalmazott rendje szerint szíveskedjen eljárni. 1./ A létesítendő közmű előzetes egyeztetése céljából keresse fel Üzemegységünket. Az egyeztetés során biztosítunk az Önök részére az érintett területről gázvezeték bemérési helyszínrajzot és egy tervegyeztetési jegyzőkönyvet. 2./ Az átadott helyszínrajzok alapján a kész engedélyezésre szánt rajzokat (tervegyeztetési jegyzőkönyvvel csatolva) Üzemegységünkre be kell adni, mely alapján közműnyilatkozatot adunk ki. Természetesen, ha az építendő közmű nem érint és nem közelíti meg a gázelosztó hálózatot, abban az esetben a 2. pont szerint egyeztetésre nincs szükség. Felhívjuk figyelmüket, hogy a gázvezeték biztonsági övezetében történő mindennemű munkát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A § 19/B § szabályozza.

K4

PR-Telecom Zrt.

2015.05.29

N

K5

Vidanet Zrt.

2015.05.29

N

K6

Magyar Telekom Nyrt. Észak-dunántúli Szolgáltatási Központ

2015.05.29

N

99

Tervezői válasz

Tata város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents