(II.) ÉVFOLYAM
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT
Bér- és munkaügyi elszámolások c. tárgy tanulmányozásához
2016/2017. tanév I. félév
A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán meghatározó jelentősége van a számvitel tantárgyak oktatásának. A tantárgy oktatása során tudatosítani szeretnénk, hogy a számvitel nem önálló tevékenység, hanem a piac szereplőit, valamint a vezetés különböző szintjeit hatékonyan kiszolgáló információs rendszer. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a számvitel elméleti megalapozását, szabályozottságának, elveinek megismertetését, a gyakorlati alkalmazás kereteinek bemutatását, a vállalkozások önállóságának hangsúlyozását és a választási lehetőségek ismertetését. Az emberi erőforrás szakos hallgatók a II. évfolyam I. félévében tanulják a Bér- és munkaügyi elszámolások c. tantárgyat. Az emberi erőforrás szakon tanuló hallgatók a számviteli alapismeretek mellett megismerkedtek a vezetői számvitel feladataival, módszereivel. Az előző félévekben elsajátított számviteli ismeretekre építve természetesen meg kell tanítani a hallgatókat a humántőkével kapcsolatos elszámolásokkal is.
A tantárgy tartalmi célkitűzései: A tantárgy oktatása keretében a hallgatókkal megismertetjük a különböző jövedelmekkel, személyi jellegű juttatásokkal kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a teljesítmények elszámolásának módját és nyilvántartását. Emellett részletesen bemutatjuk a Bér- és munkaügyi elszámolások gyakorlati lépéseit és teendőit is. A félév során a hallgatókkal megismertetjük a bérszámfejtés teljes folyamatát az analitikus nyilvántartások adatainak felhasználásának lehetőségeit, információ tartalmát, a félév végére a hallgató képes lesz különböző jövedelemtípus teljes számviteli elszámolására, a humánerőforrással összefüggő kalkulációk elvégzésére. Humánerőforrás gazdálkodás tervezésére és elemzésére. A tantárgy fő célkitűzése az, hogy a hallgatók képesek legyenek a vállalkozás vezetésének döntéséhez szükséges – humán tőkéhez kapcsolódó – információk, elemzések biztosítására, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb működése érdekében.
A tantárgy programjának tervezett ütemezése: A tárgy oktatásához az érvényes tanterv heti 2 óra előadást és 1 óra gyakorlatot biztosít. A kontaktórák természetesen nem elégségesek a tananyag feldolgozásához, ebből következően a tananyag elsajátítása feltételezi az önálló munkát. Az előadásokon nem a tananyag teljes körű ismeretanyaga kerül feldolgozásra, ezért a gyakorlati foglalkozások előtt nemcsak az előadások anyagát célszerű feldolgozni, hanem azon elméleti részeket is meg kell tanulni, amelyeket az előadás nem vagy csak részben érint.
Az előadások tervezett ütemezése: 1. A vállalati tervezés és a humánerőforrás gazdálkodás kapcsolata. A humánstratégia fogalma, eredményes kialakításának feltétele, alapvető céljai, a humánstratégiai tervezés alapelve, befolyásoló tényezői. 2. Az emberi erőforrás számvitel tartalma, hatása a vállalati gazdálkodásra. 3. A humán erőforrás menedzsment fogalma, alapfunkciói, a humán erőforrás menedzsment modellje, befolyásoló tényezői. 4. A humán számvitel feladata, jogszabályi háttere (Munka Törvénykönyve, Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok). 5. A humán számvitel információs rendszer alapvető feladata a munkabér és egyéb személyi jellegű kifizetések számfejtése és annak könyvelése. A személyi jövedelmek számvitele. A munkabér (kereset) tartalma, összetevői. A társadalombiztosítási ellátások. A gazdálkodót terhelő befizetési kötelezettségek számvitele. 6. A személyi jövedelmek analitikus nyilvántartásai. A személyi jövedelmek nyilvántartásánál előírt követelmények, a jövedelem-elszámolás bizonylatai. A jövedelem-elszámolás folyamata. A munkavállalók bérének (keresetének) a tagok jövedelmének, a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék, egyéb levonások elszámolása. A személyi jövedelmek folyósítása. A fel nem vett járandóságok elszámolása. 7. A munkáltatót, kifizetőt valamint a munkavállalót terhelő járulékok-adók fajtái és azok számviteli elszámolásának módjai. A munkáltató, a bér kifizetőjének feladatai az adóelőleg levonásánál. 8. A szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása és annak számviteli elszámolása. Gyakorló feladatok a havi személyi jövedelemadó előleg meghatározására. 9. Az ösztönzési rendszer és a humán számvitel kapcsolata. Az ösztönzés funkciója és keretei, az ösztönzés célja, tartalma és lényege. Az ösztönzési rendszer feladata. Az „optimális” bérrendszer jellemzői. Az ösztönzési csomag elemei, eszközei, az ösztönzés (anyagi jellegű, szociális, pszichológiai, béren kívüli juttatások) lehetséges megoldásai. 10. A természetbeni juttatások elszámolása. A Cafeteria rendszer lényege, célja, legfontosabb alappillérei. A Cafeteria rendszerrel szemben támasztott alapelvek. A Cafeteria rendszer előnyei-hátrányai. 11. A munkabérek főkönyvi elszámolása. A munkabérek elszámolása költségként. A személyi jellegű egyéb kifizetések elszámolása költségként. A munkaadót terhelő járulékok elszámolása. A költségelszámolás bizonylati rendszere. A jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. 12. A költségvetési kapcsolatok elszámolása. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos könyvviteli elszámolások. A társadalombiztosítási kötelezettségekkel és ellátásokkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások. A jövedelmekkel összefüggő egyéb adókkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások.
13. Kalkulációs módszerek és alkalmazásuk a humán számvitelben. A kalkuláció célja, módszerei. A munkafelvételtől az elbocsátásig (megszűnésig) felmerülő költségek és elszámolásuk. 14. A munkaerő gazdálkodás színvonalának, változása teljesítményeinek számbavétele és elemzés lehetőségei.
A számonkérés és értékelés módja: A félév során két zárthelyi dolgozatot kell megírni. Az első zárthelyi dolgozatban elmélet, a másodikban elmélet és gyakorlat is számonkérésre kerül. A második zárthelyi dolgozat két részből áll: az első rész (továbbiakban: dolgozat) elméleti és tesztkérdéseket, valamint gyakorlati feladatokat, a másik rész minimumkérdéseket tartalmaz. Az első zárthelyi dolgozat 40%, a második zárthelyi dolgozat 60% súlyaránnyal kerül figyelembevételre. Az első dolgozat megírására 60 perc, a második dolgozat megírására 90 perc, a minimumkérdések megválaszolására + 30 perc áll rendelkezésre. A minimumkérdések a zárthelyi dolgozatra rendelkezésre álló időtartam utolsó 30 percében kerülnek kiosztásra. A zárthelyi dolgozatban 5 db minimumkérdésre kérdezünk rá. Az egyes minimumkérdések 2, 1 vagy 0 ponttal értékelhetők. (2 pont: A hallgató által közölt kidolgozás tartalmában megegyezik a tanszék által közzétett kidolgozással. 1 pont: A hallgató által megválaszolt minimumkérdés nem teljesen egyezik meg a közzétett, kidolgozott minimumkérdéssel, de a hallgató által közölt kidolgozásban szakmai tévedés nincs és a közölt kidolgozás a helyes válaszhoz kapcsolódó legfontosabb alapvetéseket (nem feltétlenül teljes körűen!) tartalmazza. A 2-, 1 pontértékű kidolgozásoktól eltérő, szakmai tévedéseket is tartalmazó kidolgozásra kizárólag 0 pont adható. Az eredményes gyakorlati jegy megszerzéséhez a két dolgozatot együttesen legalább 60%-ra kell megírni. A zárthelyi dolgozatok megírását követően az értékelés a tanszék által közzétett minimum kérdések megválaszolásának javításával kezdődik. Aki a minimumkérdéseket nem válaszolja meg legalább 60%-os szinten, dolgozatára elégtelen (1) osztályzatot kap, amennyiben az aláírás feltételeként a megírt zárthelyi dolgozatok esetében teljesíti a 30%os szintet. A minimum kérdéskörben elért pontszám a zárthelyi dolgozat pontozásában nem kerül figyelembevételre, azok kizárólag a dolgozat kiértékelésének előfeltételeit jelentik! Az egyes tesztkérdések esetében „elméletileg” több helyes válasz is lehetséges, helytelen válasz esetében egy pont levonásra kerül. Összességében a tesztfeladatokra negatív pont nem adható. Minden feladat esetében (beleértve az egyéb elméleti kérdéseket és a tesztkérdéseket is) el kell érni az elérhető maximális pontszám 30%-át, hogy az adott feladat (nem a zárthelyi dolgozat!) értékelhető legyen. Aláírás megtagadást kap az a hallgató, aki a félév során két érvénytelen zárthelyi dolgozattal rendelkezik. Érvénytelennek minősül a zárthelyi dolgozat, ha
-
a hallgató nem jelenik meg a dolgozatíráson vagy a megírt zárthelyi dolgozatok bármelyike esetében nem éri el a 30%-os szintet (a minimumkérdések legalább 60%-os megválaszolásán felül).
Egy érvénytelen zárthelyi dolgozat esetén a hallgató a vizsgaidőszak első 10 napjában pótdolgozatot írhat. A pótdolgozat az egész féléves tananyagot felöleli. Az aláírás pótlására a 30%-os minimum szint nem teljesítése esetén nincs lehetőség! Azon hallgatók, akik a két zárthelyi dolgozatból együttesen nem érnek el legalább 60%-ot, utóvizsga dolgozatot kell írniuk. A pótdolgozat és az utóvizsga dolgozat esetében is az elégséges érdemjegy megszerzéséhez 60%-os teljesítmény szükséges. Ez esetben is teljesíteni kell a minimumkérdésekre vonatkozó követelményeket! A pótdolgozat és az utóvizsga dolgozatok felépítése is megegyezik a zárthelyi dolgozatok fentebb vázolt felépítésével, de a pótdolgozat és az utóvizsga dolgozatok az egész féléves tananyagot felölelik. Az előadások és a szemináriumi foglalkozások látogatásával kapcsolatos előírásokat a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tartalmazza. A pótláskor és az elégtelen gyakorlati jegy javításához biztosított dolgozat értékelése is az előzőek alapján történik! A gyakorlati jegy minősítése: 0 – 59 % elégtelen (1) 60 – 69 % elégséges (2) 70 – 79 % közepes (3) 80 – 89 % jó (4) 90 – 100 % jeles (5) A zárthelyi dolgozat és az ismételt vizsgák időpontját a gyakorlati foglalkozásokon közöljük és a tanszéki hirdetőtáblán, valamint a Neptun rendszerben is közzé tesszük. A gyakorlati jegy pótlásának és javításának további szabályai, valamint az előadások és a szemináriumi foglalkozások látogatásával kapcsolatos szabályozás a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban megtalálhatók.
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK
Kötelező és ajánlott szakirodalom: Kötelező irodalom: • A foglalkoztatással, a járulék- és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos hatályos jogszabályok (Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, 1995.évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, stb.) Ajánlott irodalom: • Humán Saldo c. folyóirat kapcsolódó szakcikkei
Tantárgyfelelős neve, elérhetősége: A humán számvitel tárgy tantárgyfelelőse Korom Erik főiskolai docens (főépület, I. emelet 112es szoba). A tantárgy oktatói elérhetők az előre meghirdetett fogadóórák időpontjában. A tantárgyfelelős e-mail címe:
[email protected]
Útmutatás a felkészüléshez: A Számviteli Tanszék célja, hogy a hallgatók a humán számvitel tantárgyat a szorgalmi időszak végén sikeresen zárják le, a tantárgyat megszeressék, ezért felhívjuk a figyelmet a folyamatos felkészülés fontosságára a szorgalmi időszakban. A gyakorlatokon való részvétel csak akkor eredményes, ha a hallgató az előadások alapján felkészül a gyakorlati foglalkozásokra. Javasoljuk, hogy az előadások után a gyakorlatokra alaposan készüljenek fel, mert az ismeretek egymásra épülnek és csak így lesznek képesek teljesíteni az előírt követelményeket. A számviteli tanszék munkatársai a folyamatos felkészülést konzultációkkal is segítik. Jó munkát, tanulást kíván Önöknek a Számviteli Tanszék valamennyi oktatója!
Budapest, 2016. szeptember 01.
