Talentum Baptista Általános Iskola. Pedagógiai Program

Talentum Baptista Általános Iskola

Pedagógiai Program 2015


Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék

I. .................................................................................................................................... A PEDAGÓGIAI PROGRAM PREAMBULUMA………………………………..…8 1.

Intézményi adatok ........................................................................................................... 8. 1.1............................................................................................................................ Alapító okirat ............................................................................................................. 8. 1.2............................................................................................................................ Helyzetértékelés ....................................................................................................... 13. 1.3............................................................................................................................ Az intézmény küldetésnyilatkozata .......................................................................... 15. 1.4............................................................................................................................ A pedagógiai program törvényi háttere ................................................................... 16. 1.5............................................................................................................................ Feladatunk: a fejlesztés helyes irányainak megtalálása ........................................... 16.

II. ................................................................................................................................... AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................ 17.

1. .................................................................................................................................... Bevezető ........................................................................................................................... 17.

2. .................................................................................................................................... A nevelő-oktatómunka alapelvei ................................................................................... 17. 2.1. ............................................................................................................................ Alapelveink ............................................................................................................... 17. 2.2. ............................................................................................................................ Céljaink ..................................................................................................................... 17.

1


Pedagógiai Program

3. .................................................................................................................................... Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......... 19. 3.1. ............................................................................................................................ Az alapfokú nevelő és oktató munka szakaszai ........................................................ 19. 3.2. ............................................................................................................................ Kiemelt fejlesztési területek ...................................................................................... 21. 3.3. ............................................................................................................................ A célokhoz kapcsolódó pedagógiai feladatok ........................................................... 27. 3.4. ............................................................................................................................ A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységrendszer, szervezeti formák ................................................................... 32. 3.5. ............................................................................................................................ A nevelési- oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek is segítik ........................................................................................................................ 32.

4. .................................................................................................................................... Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai ............................................................. 34.

5. .................................................................................................................................... A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 36. 5.1. ............................................................................................................................ Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása .................................................... 36. 5.2. ............................................................................................................................ BTM ......................................................................................................................... 37. 5.3. ............................................................................................................................ SNI ............................................................................................................................ 38. 5.4. ............................................................................................................................ A tehetség és képességkibontakoztatás ..................................................................... 41.

6. .................................................................................................................................... A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ............. 43. 6.1. ............................................................................................................................ A pedagógus .............................................................................................................. 43. 6.2. ............................................................................................................................ Az osztályfőnök ........................................................................................................ 45. 2


Pedagógiai Program

Gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 47. 6.3. ............................................................................................................................ A gyermekvédelmi tevékenység ............................................................................... 47. 6.4. ............................................................................................................................ Hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok ......................................... 48. 6.5. ............................................................................................................................ Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok ............................................... 49. 6.6. ............................................................................................................................ Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozó feladataink ................................ 49. 6.7. ............................................................................................................................ Alkalmazott módszerek ............................................................................................. 50. 6.8. ............................................................................................................................ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................ 50.

7. .................................................................................................................................... A szülő, tanuló, pedagógus kapcsolattartásának, együttműködésének formái ........ 52.

8. .................................................................................................................................... Külső kapcsolataink ....................................................................................................... 54.

9. .................................................................................................................................... Az iskolai beszámoltatás alapelvei ................................................................................ 56. 10.1. .......................................................................................................................... Tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése ................................................. 56. 10.2. .......................................................................................................................... Általános jutalmak .................................................................................................... 57. 10.3. .......................................................................................................................... Fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések ................................................... 57. 11. .................................................................................................................................. A tantestületek egységesen alkalmazott mérési, értékelési rendszere ...................... 57.

12. .................................................................................................................................. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének feltételei ........................ 59.

3


Pedagógiai Program

13. .................................................................................................................................. Környezetnevelési program .......................................................................................... 60. 13.1. .......................................................................................................................... Irányelvek ................................................................................................................. 60. 13.2. .......................................................................................................................... A környezeti nevelés általános célkitűzései ............................................................. 61. 13.3. .......................................................................................................................... Alapelvek ................................................................................................................. 61. 13.4. .......................................................................................................................... A környezeti nevelés célja iskolánkban ................................................................... 61. 13.5. .......................................................................................................................... A környezeti nevelés feladatai ................................................................................. 61. 13.6. .......................................................................................................................... A megvalósítás módszerei, napi gyakorlat ............................................................... 62. 13.7. .......................................................................................................................... A feladatok kibontása ............................................................................................... 63. 13.8. .......................................................................................................................... Projektek ................................................................................................................... 64. 14. .................................................................................................................................. A hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációs felkészítését segítő program 65. 14.1. .......................................................................................................................... Az integrációs felkészítés elméleti háttere ............................................................... 65. 14.2. .......................................................................................................................... Helyzetelemzés ......................................................................................................... 65. 14.3. .......................................................................................................................... A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) ............................................................ 66. 14.4. .......................................................................................................................... Alapelveink .............................................................................................................. 67. 14.5. .......................................................................................................................... Általános céljaink ..................................................................................................... 67.

15. .................................................................................................................................. Az egész napos iskola .................................................................................................... 68.

16. .................................................................................................................................. Diákönkormányzat ........................................................................................................ 69. 17. .................................................................................................................................. 4


Pedagógiai Program

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................... 71.

III. .................................................................................................................................. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................... 71.

1. ................................................................................................................................... Tantárgyi struktúra és óraszámok .............................................................................. 71. 1.1. ........................................................................................................................... Választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 71. 1.2. ........................................................................................................................... Kötelező tantárgyak és óraszámok ........................................................................... 71. 1.3. ........................................................................................................................... A választott kerettanterv feletti óraszámok .............................................................. 74. 1.4. ........................................................................................................................... Heti és éves óraszámok ............................................................................................ 76. 1.5. ........................................................................................................................... A választható tantárgyak .......................................................................................... 77.

2. ................................................................................................................................... Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ...................................................................................... 78.

3. ................................................................................................................................... A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei .......................................................... 79.

4. ................................................................................................................................... Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .......................................................................... 81. 4.1. ........................................................................................................................... Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái ............................ 81. 4.2. ........................................................................................................................... Az írásbeli beszámoltatás korlátai ............................................................................ 82.

5


Pedagógiai Program

4.3. ........................................................................................................................... Az iskolai beszámoltatás célja és rendje .................................................................. 82. 4.4. ........................................................................................................................... A tanulóknak a beszámoltatással, tanulással kapcsolatos jogai és kötelességei ...... 83. 4.5. ........................................................................................................................... Az iskolai és otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................................................... 84.

5. ................................................................................................................................... A félévi és év végi minősítés fajtái, rendje, tartalmi követelményei ......................... 85. 5.1. ........................................................................................................................... A tanulók magatartásának értékelése ....................................................................... 85. 5.2. ........................................................................................................................... A tanulók szorgalmának értékelése .......................................................................... 87. 5.3. ........................................................................................................................... A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................... 88. 5.4. ........................................................................................................................... A tanulók elmarasztalásának elvei ........................................................................... 89. 5.5. ........................................................................................................................... A teljesítmény minősítésekor érvényesülő alapelvek .............................................. 89. 5.6. ........................................................................................................................... Szöveges értékelés az alsó tagozaton ....................................................................... 89. 5.7. ........................................................................................................................... Negyedéves értékelések ........................................................................................... 90.

6. ................................................................................................................................... Az évközi értékelés módja és rendszere ...................................................................... 91.

7. ................................................................................................................................... A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott szöveges minősítések, és azok tartalma .......................................................................................................................... 92.

8. ................................................................................................................................... Értékelés osztályzattal a felső tagozaton és az alsó tagozat a második évfolyamának végétől .................................................................................................... 93. 6


Pedagógiai Program

8.1. ........................................................................................................................... A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott minősítések, és azok tartalma ............ 93. 8.2. ........................................................................................................................... Az évközi értékelés, minősítés módja ...................................................................... 94. 9. ................................................................................................................................... Mérések .......................................................................................................................... 96.

10. ................................................................................................................................. A második idegen nyelv értékelése .............................................................................. 96.

11. ................................................................................................................................. A továbbhaladás feltételei egyéb esetekben ................................................................ 96.

12. ................................................................................................................................. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 97.

13. ................................................................................................................................. A fizikai állapotmérés feltételei .................................................................................... 97.

14. ................................................................................................................................. A pedagógiai program érvényességi ideje, felülvizsgálati periódusai, ellenőrzése, fejlesztések ..................................................................................................................... 97.

15. ................................................................................................................................. Dokumentumok kezelése .............................................................................................. 99.

Legitimációs záradék .................................................................................................. 101.

Nyilatkozat……………………………………………………………………………..103 .

Határozatok ................................................................................................................. 103.

7


Pedagógiai Program

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM PREAMBULUMA 1.

Intézményi adatok 1.1. Alapító okirat

A Debreceni Baptista Gyülekezet Egyházi Jogi Személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki. 1. Az intézmény neve:


2. Az intézmény székhelye:

4030 Debrecen Hrsz. 14799

Balaton

u.

86.

Tégláskert

u.

60.

3. Az intézmény OM azonosító száma: 4. Az intézmény feladatellátási és telephelyei: 4030 Debrecen Hrsz. 14699 5. Az intézmény alapítója, székhelye:

Debreceni Baptista Gyülekezet 4029 Debrecen, Szappanos u. 23.

6. Az intézmény alapítási éve:

2014.

7. Az intézmény fenntartója és székhelye:

Debreceni Baptista Gyülekezet 4029 Debrecen, Szappanos u. 23.

8. Felügyeleti szerve:

Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését a Hajdú-Bihar Megye Kormányhivatala látja el.

9. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

10. Az intézmény típusa:

Köznevelési intézmény: általános iskola

11. Az intézmény alapfeladatai: -

általános iskolai nevelés-oktatás

-

a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatás:

8

Talentum Baptista Általános Iskola -

Pedagógiai Program

pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdő tanulók ellátása.

a) Az intézmény alaptevékenysége: Székhelyen és telephelyen: -

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

-

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

-

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

-

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

Az intézmény ellátja a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. pontja, valamint a 13. pontja ab) alpontjában meghatározott, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót. Az intézmény vállalja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 13. pont ac) alpontja, valamint a 14. pontja szerinti kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. b) Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységei: -

iskolai intézményi étkeztetés

-

Munkahelyi étkeztetés

-

Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

-

Iskolai előkészítő oktatás

-

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

-

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

-

Általános iskolai tanulószobai nevelés

-

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

-

Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása

-

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 9


Pedagógiai Program

-

Gyermek-, tanulófelügyelet, készenlét

-

Különleges helyzetben lévő tanulók támogatása

-

Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

-

Fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatás kislétszámú csoportban

-

Képesség-kibontakoztató felkészítés

-

Integrációs nevelés, oktatás

-

Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató nevelés, oktatás

-

Pedagógiai szakvizsga és továbbképzés támogatása

-

Intézményi vagyon működtetése

-

Kulturális, szabadidős tevékenység, rendezvények, kiállítások szervezése

-

Egészségfejlesztés

-

Kiegészítő hozzájárulás az osztályok átlaglétszáma alapján

-

Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok ellátása

-

Tanulmányi kirándulások szervezése

-

Logopédiai és gyógypedagógiai ellátás, egyéni képességfejlesztés

-

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

-

Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és program

-

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

-

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

-

Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

-

Egyéb közfoglalkoztatás Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma:

12.

Székhelyén (4030 Debrecen Balaton u. 86., Hrsz. 14799)

160 fő

Telephelyén (4030 Debrecen Tégláskert u. 60., Hrsz. 14699)

50 fő

Az intézmény munkarendje és az évfolyamok száma:

13. -

munkarend: nappali rendszerű iskolai oktatás

10

Talentum Baptista Általános Iskola -

14.

Pedagógiai Program

évfolyamok: általános iskola - 8 évfolyam Illetékességi, működési köre:

Hajdú- Bihar Megye közigazgatási területe 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az Intézmény működéséhez szükséges ingatlant a fenntartó biztosítja a DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 221/2012. (X.25.) határozata alapján. 16. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési joga: A fenntartó az ingatlant az intézmény működéséhez rendelkezésre bocsátja. Az intézmény nem jogosult az ingatlant elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan használati joga az ingatlanhasználati szerződésben foglalt szabályok szerint; az ingó vagyon használati joga teljes mértékben kiterjed a pedagógusokra, a tanulókra és az egyéb munkakörben dolgozókra egyaránt. 17. Az intézmény jogállása és gazdálkodása:

Önállóan

működő

és

gazdálkodó

intézmény 18. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A működési és felhalmozási kiadásokat az intézmény által évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott összesített költségvetésben kell előirányozni. 19. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az Intézmény vezetőjének személyéről a Debreceni Baptista Gyülekezet EJSZ, mint fenntartó dönt. Az intézményvezető a Talentum Baptista Általános Iskolával áll munkajogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat azonban Bacsó Benjámin lelkipásztor gyakorolja. 20. Foglalkoztatottjaira

vonatkozó

foglalkoztatási

jogviszonyok

megjelölése:

Az

intézményben foglalkoztatottak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényre vonatkozó rendelkezései alapján kerülnek foglalkoztatásra. 21. Az intézmény képviseletére jogosultak:Az Intézmény nevében általános képviseletre az állandó Intézményvezető jogosult. Őt távollétében, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettes képviseli. 22. A fenntartó képviseletére jogosult: A Debreceni Baptista Gyülekezet EJSZ, mint fenntartó képviseletére Bacsó Benjámin lelkipásztor és Dobos Péter gyülekezetvezető együttesen jogosult. 23. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben az intézmény, illetve a Debreceni

11


Pedagógiai Program

Baptista Gyülekezet EJSZ Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadók. 24. Záradék: Jelen alapító okirat 2015. szeptember 1-től hatályos.

12


Pedagógiai Program

1.2. Helyzetértékelés Az iskola épületegyüttese két ingatlanon elhelyezett három épületből áll. A Debrecen, Balaton u. 86. szám (hrsz.: 14799) alatti ingatlanon egy iskolaépület és egy tornaterem épület, a Debrecen, Tégláskert u. 60. szám (hrsz.: 14699) alatti ingatlanon pedig egy iskolaépület található.

1.2.1.

Debrecen, Balaton u. 86. – Iskolaépület

A jelenlegi épület három építési ütemben alakult ki földszintes, magas tetős kialakítással. Az építés 1927 és 1989 között zajlott. Az épület egy részében oktatási funkció van 6 tanteremmel, kiszolgáló helyiségekkel, a másik részében egy korábbi lakás helyén került kialakításra a melegítő-tálaló konyha és az étkező helyiségcsoportja. Az épületnek önálló kazánháza és fűtési rendszere van. Az épület oktatási részében korábban lezajlottak felújítási, korszerűsítési munkálatok: régi ablakok egy részének cseréje, elektromos rendszer felújítása, vizes blokk felújítása. Az épületrészben a használhatóság növelése érdekében elkészül a vizes berendezések felújítása, vakolatjavítás, szükséges helyeken burkolatcsere, festési munkák. Az étkeztetést biztosító épületrész kialakítása teljesen új beruházásként készült el az előírásoknak megfelelően. Funkcionális egységek és alapterületek: Oktatási épületrész Oktatási helyiségek Igazgatási és szociális helyiségek Sport- és szabadidő egység Közösségi helyiségek Illemhelycsoportok Üzemeltetési helyiségek Összes alapterület:

2

370,19 m 2 67,58 m 2 16,69 m 2 98,49 m 2 27,70 m 2 40,05 m 2 620,70 m

Étkeztetés épületrész Étkeztetési helyiségek Tálalókonyha helyiségek Szociális helyiségek Összes alapterület:

2

59,49 m 2 24,11 m 2 8,74 m 2 92,34 m

13

Talentum Baptista Általános Iskola 1.2.2.

Pedagógiai Program

Debrecen, Balaton u. 86. – Tornaterem épület

Az épület az 1970-es években épült, földszintes magastetős kialakítással, a tornatermi részen nagy belmagassággal. Az épületnek önálló kazánháza és fűtési rendszere van. Az épületben korábban jelentősebb felújítás az épület életkorából adódóan nem történt. A használhatóság növelése érdekében elkészült a vizes berendezések felújítása, elektromos rendszer teljes felújítása, festési munkák. A tornatermi funkcióhoz kapcsolódik az épület mellett kialakított aszfaltburkolatú pálya. Funkcionális egységek és alapterületek: Sport- és szabadidő egység Üzemeltetési helyiségek

21,36 m

2 2

2

Összes alapterület:

1.2.3.

383,44 m 404,80 m

Debrecen, Tégláskert u. 60. – Iskolaépület

Az épület 1958-ban épült földszintes, magastetős kialakítással. Az épületben egy két tantermes iskolai rész és egy szolgálati lakás található. A lakásrész nem tartozik az iskolához. Az épületben korábban lezajlottak felújítási, korszerűsítési munkálatok: régi ablakok egy részének cseréje, elektromos rendszer felújítása, vizes blokk felújítása. A korábban tálalóként használt helyiségben, annak teljes felújításával egy tanári szoba került kialakításra. Az épületben a használhatóság növelése érdekében elkészült a vizes berendezések felújítása, festési munkák illetve a külső homlokzat és térburkolat felújítása. Az épülethez egy viszonylag nagy területű udvar kapcsolódik. Funkcionális egységek és alapterületek: Oktatási helyiségek

103,38 m

Igazgatási és szociális helyiségek

14,82 m

Közösségi helyiségek

39,18 m

Illemhelycsoportok

16,51 m

Összes alapterület:

173,89 m

2 2 2 2

2

14


Pedagógiai Program

Az indítandó osztályok

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

2014/2015

2015/2016

2016/2017

2017/2018

2018/2019

2019/2020

2020/2021

2021/2022

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

X

Iskolánk 2014 szeptemberében egy első osztállyal kezdi meg a munkát. Minden új tanév egy új osztály indítását jelenti. Így a 2021/2022-es tanévre érjük el a maximális osztálylétszámot, a teljes kihasználtságot.

1.3. Az intézmény küldetésnyilatkozata Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Példabeszédek könyve 13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola egyetemes keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a

15


Pedagógiai Program

gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az Úr Jézuson keresztül Istenhez vezet.

1.4. A pedagógiai program törvényi háttere A nemzeti köznevelés szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1.5. Feladatunk: a fejlesztés helyes irányainak megtalálása A magyar közoktatás főbb gondjai

A fejlesztés irányai

-

szelektív iskolarendszer

-

egységes, befogadó iskolarendszer

-

tanár központú módszertan

-

tanulóközpontú módszertan

-

általános tananyag kijelölés

-

testreszabott tananyag válogatás

-

központi tantervek

-

helyi tantervek

-

egységes módszertan

-

differenciált módszertan

-

nagy és egyrétegű tananyag

-

kevés és rétegzett tananyag

-

ismeretátadás

-

ismeretbe ágyazott képességfejlesztés,

-

aktív tanár-passzív tanuló

-

aktív tanár–aktív tanuló

-

egyirányú kommunikáció

-

-

teljesség illúziója

vertikális és információközlés

szelekció, szegregáció

-

reális teljesítés

-

-

integráció

16

horizontális


Pedagógiai Program

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.

Bevezető

Minden gyermek joga a szeretető gondoskodás: hogy szeressék és, hogy ő is képes legyen szeretetet adni. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az iskola azt teljes egészében nem vállalhatja át; de segítő partnerként ott áll a szülő mellett. A gyermeki lélek, individum formálásában támogató, kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermek Isten ajándéka, akit egy rövid időre ránk bízott, hogy legjobb tudásunkkal és erényeinkkel formáljuk, alakítsuk fejlődő személyiségét. Olyan kincs, amelyet a szülőkkel együtt a mi felelősségünk csiszolni, értékeiben megerősíteni, hiányosságaiban fejleszteni. Sok gyermek az egyházi iskolában szerzi első vallásos ismereteit. Fontos, hogy az őt körülvevő felnőttek példája, az általuk közvetített erkölcsi normák közel vigyék őket a keresztényi értékrendhez, Isten világához.

2.

A nevelő- oktató munka alapelvei 2.1. Alapelveink

–

Keresztyéni értékrend kialakítása

–

Személyre szabott oktatás, és személyes gondoskodás

–

Óvoda-iskola átmenet támogatása

–

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése

–

Képesség- és személyiségfejlesztés

–

A tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

–

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat

–

Valóságos tanulási környezet

–

Esélyegyenlőség biztosítása a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében

–

Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink integrált oktatása

17


Pedagógiai Program

–

Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

–

Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés

–

Munkaerő piaci változásokhoz történő alkalmazkodás, élethosszig tartó tanulás

–

Információs társadalomba történő sikeres beilleszkedés

–

Új típusú tanári attitűd

2.2. Céljaink –

színvonalas oktatással-neveléssel biztosítsuk tanítványaink személyiség-fejlesztését, szilárd alapműveltség átadását, és olyan tudás megszerzésének elérését, amely tervezett jövőjük felé segíti őket;

–

javítsunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életesélyein;

–

felzárkóztassuk a kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket

–

közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen elősegítsük tanítványainkban az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítását, azonosulást ezekkel az értékekkel.

–

hitoktatással elősegíteni az igaz emberi értékek és Krisztusba vetett hit megerősítését A célok elérése érdekében

–

olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát;

–

tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcsolataikban kulturált fiatalokat nevelünk;

–

a gyerekekben tudatosítjuk nemzeti és a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletét;

–

életmódjukat tekintve egészséges fiatalokat nevelünk;

–

a személyes felelősségen alapuló környezetet óvó és kímélő magatartásra nevelünk;

–

folyamatosan részt veszünk lakóhelyünk életében, közművelődési és sportéletében.

–

a helytörténet, helyismeret keretén belül a tanulókat megismertetjük a hagyományos mesterségekkel, a táj természeti értékeivel erősítve az érzelmi kötődéseket;

18

Talentum Baptista Általános Iskola –

Pedagógiai Program

a pedagógus-továbbképzés az iskola egészének ügye, amelyben tudatosan és tervezhetően összhangba kerülnek az intézmény és a pedagógusok törekvései; Ez az iskola elsősorban gyermekközpontú, ahol

–

a diákjainkat önmagukhoz képest fejlesztjük

–

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

–

jól működik a tanár-diák kapcsolat; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

–

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe,

–

ösztönző, az életkornak megfelelően kialakított iskolai környezetet biztosítunk, ahol a gyerekek szeretnek lenni;

3. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. Ennek megfelelően: –

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.)

–

az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés stb.)

–

a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.)

–

a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, kreativitás, problémaérzékenység stb.)

–

a humanizált társadalom-és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.)

3.1. Az alapfokú nevelő és oktató munka szakaszai Első önálló képzési szakasz: 1.- 4. évfolyam –

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés.

19


Pedagógiai Program

–

Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.

–

A mozgás és játék iránti vágy kielégítése, a természetes érés, fejlődés segítése.

–

A feladattudat erősítése.

–

Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.

–

A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.

–

Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.

–

Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez.

–

A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás.

–

Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre. Második önálló szakasz: 5.- 8. évfolyam

–

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről.

–

Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása.

–

Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, az ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése.

–

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.

–

Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire.

–

Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása.

–

Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.

–

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.

–

Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról.

20


Pedagógiai Program

3.2.Kiemelt fejlesztési területek Keresztény értékrend kialakítása A legfőbb keresztény értékek Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért a tanulók elé példaként az Ő személyét és az Őt példamutatóan követő embereket kell állítani. Olyan morális értékek beépüléséről van szó, amelyek szabályozzák a későbbiekben is a szűkebb és tágabb környezetükkel való magatartásukat, emberi kapcsolataikat. Ezt a folyamatot segíti a rendszeres hitoktatás. Az oktató-nevelő tevékenység eredményeként a tanuló: – elfogadja minden ember igényét a szeretetre, tiszteletre és az igazságra, miután megtapasztalta a közösségi szellemet, melyet a kölcsönös tisztelet, dialógus, türelem, megbocsátás, szolgálatkészség, önfeláldozás, elköteleződés és köszönet jellemez – vallását életkorának megfelelően gyakorolja – megtapasztalta Isten jelenlétét a lelkigyakorlatban, az imában, tevékenységeiben és a mindennapi életben – belső igényévé válik a szépre, a jóra, az igazra és a szeretetre való törekvés – kész felelősséget vállalni saját lelkiismerete fejlődéséért, hogy hitét vállaló és másokért élő felnőtt kereszténnyé válhasson A továbbtanulásra és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés Célok: – Korszerű ismeretek átadása, melyek életkoruknak megfelelőek és bővíthetőek. – A tanulási képességek kialakítása és fejlesztése-figyelembe véve az egyén és az egyes szaktárgyak jellemzőit. – Az önálló ismeretszerzés színtereinek és eredményes módszereinek megismertetése. A tanulás megszerettetése. – Olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulást és a tudást az értékkel azonosítja. – Alkotóvá nevelés, az önművelődés igényének és szokásának a kialakítása. – Életkoruknak és képességeiknek megfelelő eredmények, önálló ismeretszerzés tankönyvek, megfelelő irodalom és egyéb információhordozók segítségével.

21


Pedagógiai Program

– Megfelelés a középiskolai beiskolázási követelményeknek. – Pozitív középiskolai visszajelzések. – Sikeres szereplés versenyeken. Mérhetőség – A tanulók osztályzatai, teljesítményei vetélkedőkön, rendezvényeken.

különböző

tanulmányi

versenyeken,

– A középiskolai beiskolázás mutatói. – Olvasottság, tájékozottság a világ dolgaiban. – Alkalmazható tudás. Feladatok – A személyi és tárgyi feltételek biztosítása oktató-nevelő munkánkhoz. – Az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek megismertetése. – A szóbeli, írásbeli (szimbolikus) és informatikai kommunikáció megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése. – Fokozatos önállóságra nevelés a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében. – Az egyénnek megfelelő eredményes tanulási technikák elsajátítatása, gyakoroltatása. – Reális pályaorientáció. Eszközök – Segítségadás – Személyes példaadás – Gyakoroltatás – Ellenőrzés – Számonkérés – Beszélgetés

22


Pedagógiai Program

– Önismereti tesztek kitöltése – Közösségi tevékenységek – Rendezvények látogatása – Szülői értekezlet – Nyílt óra – Fogadóóra – Iskolai rendezvények – Osztályfőnöki óra Az egészséges életmódra nevelés Célok – Megalapozni a tanulók egészséges életvitelhez szükséges ismereteit. – Érzékennyé és érdeklődővé tenni a tanulókat az egészségvédelmi kérdések iránt. – Elősegíteni aktív tevékenységekben.

részvételüket

az

egészségkultúra

javítását

szolgáló

– Pozitív változást elérni az egészséges életmódhoz való hozzáállásukban. – Felmérni és kezelni a meglévő egészségügyi problémákat, rendszeres prevenciós tevékenységet folytatni. Mérhetőség – Az iskola egészségügyi ellátás munkatervében rögzített mérések eredményei megfeleljenek (az egészséges fizikai állapotú) tanulók életkori sajátosságainak. – A tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos mérések mutassanak pozitív változást. – Rendszeres részvétel sportrendezvényeken, az iskola kínálta sportfoglalkozásokon (baseball, softball, lánytorna, foci) – A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések igazolják a személyiségük harmonikus fejlődését.

23


Pedagógiai Program

Feladat –

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, együttműködve a szülőkkel és az egészségügyi ellátás szakembereivel, a feltételek megteremtése az egészségneveléshez.

Eszközök – Lásd bővebben az Egészségnevelési programban. A környezeti nevelés Célok – Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. – Érzékennyé tenni az ifjúságot a környezet és természetvédelmi gondok iránt. – Elérni a tanulók aktív részvételét a környezet-és természetvédelmi cselekvési programokban. – Kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttéléséhez szükséges képességeket. Mérhetőség – Az iskola és közvetlen környezeti értékeinek megóvása, gondozása. – Iskolai akciók szervezése, sikeres lebonyolítása. – Takarékoskodni a vízzel és energiával. – Rendszeres részvétel a környezet- és természetvédelmi programokban, akciókban, versenyeken. Feladat – Tanórai és tanórán kívüli tevékenységeink során valamint tanulásirányítási módszereinkben a feltételek megteremtése a környezeti neveléshez. Eszköz, eljárás – Lásd bővebben a Környezeti nevelés programban.

24


Pedagógiai Program

Esztétikai nevelés Célok – Érdeklődővé tenni a tanulókat a művészetek iránt. – Megismertetni az ifjúságot az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével. – Ízlés kialakítása. – A megjelenés-, beszéd- és viselkedéskultúra fejlesztése iskolánkban. – A város közművelődési intézményeinek, a Freedom Közösségi Ház foglalkozásainak látogatása. – A nemzetközi, országos, városi és iskolai rendezvényeken való sikeres szereplés, részvétel. Mérhetőség – Tanulóink művészeti tevékenységének figyelemmel kisérése. – A megjelenés, a viselkedés és a beszédkultúra fejlődésében pozitív változás. – Versenyeredményeink. Feladatok – Megismertetni a valóság szép, ízléses, esztétikus példáival. – Megkövetelni, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. – Képessé tenni a tanulókat az önálló alkotómunkára, ennek érdekében szakkörök szervezése. – Saját megjelenésük, viselkedés- és beszédkultúrájuk fejlesztése – a házirend előírásainak betartatása. Eszközök – Biztosítani az esztétikai élménnyel kísért befogadó tevékenységeket: mese, vers, olvasás, befogadás, zeneművek átélése, képzőművészeti alkotások megtekintése. Cselekvő tevékenységek szervezése: éneklés, versmondás, tánc, hangszeres oktatás.

25


Pedagógiai Program

Közéletiségre nevelés Célok – Legyen érdeklődő és tájékozott a világban, hazánkban és városunkban zajló eseményekről. – Megalapozni a demokratikus életvitelhez szükséges ismereteit: – Alapvető jártasság megszerzése a kulturált érvelés, kialakításának terén.

az egészséges vitaszellem

– Beilleszkedés az életkornak megfelelő iskolai és iskolán kívüli közösségekbe. – Pozitív visszajelzések a tanárok, diákok, szülők együttműködéséről. – Alkotó, jó szellemű demokratikus tantestület és iskolai légkör. – Sikeres kapcsolatteremtés a közélet, a kultúra, a művészetek és az idegen nyelvek és az egyházi élet terén hazai és nemzetközi szinten Mérhetőség – A beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók problémáinak ill. számának csökkenése. – Az iskolai rendezvények látogatottsága. – Honlapunk látogatottsága. – Kapcsolataink sokszínűsége. Feladatok – Bevonni a tanulókat az iskola közösségi életébe. – Megismertetni a tanulókat jogaikkal és kötelezettségeikkel. – Kialakítani a kulturált érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. – Betartatni az iskola házirendjét. – Demokratikus iskolai légkör kialakítása. – Hazai- és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása: levelezés, külföldi tanulmányi utak szervezése

26


Pedagógiai Program

Eszközei – Biztosítjuk a véleménynyilvánítás szabadságát tanórán és tanórán kívüli iskolai életben.

3.3. A célokhoz kapcsolódó pedagógiai feladatok 3.3.1. A személyiségfejlesztéssel feladatok

kapcsolatos

pedagógiai

A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: – a tanulás iránti motiváció fejlesztése, – a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, – a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. Iskolánk nevelő és oktató munkájának középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének sokoldalú fejlődése, fejlesztése áll. Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: –

különböző szintű adottságaikkal;

–

eltérő mértékű fejlődésükkel;

–

iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal;

–

eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel;

–

szervezett ismeretközvetítéssel;

27


spontán tapasztalataikkal személyiségüket.

Pedagógiai Program összhangban

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

3.3.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A tanulók erkölcsi, hitéleti nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az iskola, noha felekezeti fenntartású, értékrendjében az evangéliumi teológiát képviseli. –

A Biblia tekintélye és elégséges volta. Istennek tetszett, hogy a Szentíráson keresztül jelentse ki önmagát.

–

A megváltás kizárólag Krisztus kereszthalála által lehetséges. Az evangéliumi kereszténység teológiája radikálisan Krisztus-központú.

Ez három fontos dolgot is jelent: –

Először is azt, hogy Istent csak Jézus Krisztuson keresztül ismerhetjük meg (Krisztus személye).

–

Másodszor: megváltásunkat Jézus Krisztus életének, halálának és feltámadásának köszönhetjük (Krisztus műve).

–

Harmadszor: a kereszt elengedhetetlen feltétele a bűnből való megváltásunknak.

–

Szükséges a személyes megtérés, döntés Krisztus mellett.

–

A Szentlélek uralma, akinek a személye elengedhetetlen Krisztus jelenlétének és művének jelenvalóvá tételéhez.

–

A keresztyén közösség megbecsülése.

A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A megismerési, felfedezési vágy fejlesztése, a játékszeretet, szabálykövetés fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, egyénre szabott tanulási módok kialakítása, elsajátíttatása, az önfejlesztési igény kialakítása, a tanulói alkotóképesség fejlesztése, az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes formáinak megismertetése, tudatosítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

28


Pedagógiai Program

A tanulók akarati nevelése: A gyermek jellemét formálva szolgáljuk a személyiség érését. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása, szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is. A tanulók nemzeti nevelése: Fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti kultúrának megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közös normák kialakítására, az együttműködés közös szabályainak meghatározására, közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A gyermeki jogokkal, kötelességekkel való élés megtanítása a mindennapi gyakorlatban, az érték összeütközések kezelése technikáinak elsajátítása. Erősítjük az Európához való tartozás tudatát, más népek hagyományainak, az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerésének, megbecsülésének igényét. A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A kulturált és biztonságos közlekedés szabályainak gyakorlása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése: Célunk a káros szenvedélyektől mentes egészséges életmód kialakítása. Ismerjék az élvezeti szerek emberi szervezetre gyakorolt káros hatását, lehetőség szerint utasítsák el azokat. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészséges életmód útjainak megismertetése a tanulókkal, a testi képességek folyamatos kifejlesztése és karbantartása, az önellátásra való képesség folyamatos fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, környezet rendben tartása stb.). A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Feladatvállalásokkal segítsük hozzá tanulóinkat, hogy az önálló, felnőtt életben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerjék fel a testi és lelki épségüket veszélyeztető tényezőket. A tanulók közösségi életre való nevelése: A tanulók ezzel kapcsolatos személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulótársak ráhatásán keresztül érvényesül.

29


Pedagógiai Program

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Törekszünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Az tanulók önkormányzatiságra nevelése: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Képesek legyenek élni jogaikkal, jogaikat önmaguk és a közösség fejlesztésének szolgálatába állítani. A tanulók segítő életmódra nevelése: Pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, tanulócsoportokban, tantestületben, ami által a tanulók biztonságban érzik magukat, a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepének kialakítása, fejlesztése. Ismerjék fel, hogy a közösségben együttdolgozás alapja a kölcsönös segítségnyújtás, amely a mindennapokban is meghatározó érvényű. A tanulók fogyasztóvédelmi nevelése: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

3.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatink A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Alapvető feladatunk a tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. Ezek a következők:

30


Pedagógiai Program

–

Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek tudatos, tervszerű fejlesztése.

–

A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a közösségfejlesztés során.

–

Alkalmazkodás az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

–

Az önkormányzás képességének kialakítása. A diákönkormányzat, mint tanulóközösségek érdekképviseleti szerve, meghatározott szabályok alapján működik.

–

A tanulói közösségek tevékenységének tudatos és folyamatos megszervezése. Fontos a nevelői és közösségi ráhatás az aktív részvételre. Ebben az aktív részvételben magatartási, viselkedési tapasztalatot szereznek.

–

A közösség egyéni arculatának kialakítása. Hagyományteremtés és hagyományápolás annak érdekében, hogy erősítse az összetartozás érzését, megalapozza, fejlessze a helyes viselkedési normák elsajátítását.

–

A közösségben a közösségért végzett aktivitás megalapozása, erősítése.

–

Egyén és közösség – fogalomtisztázás (érdekek, értékek, sikerek súlypontozása). A nevelés az új pedagógiai elképzelések szerint is közösségben történik – az általános iskolában -, hangsúlyos elemként jelenik meg az egyéni érdek demokratikus eszközökkel való érvényesítése.

–

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai:

–

Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.

–

A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek

–

A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére.

–

Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben.

a

Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.

31


Pedagógiai Program

3.4. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységrendszer, szervezeti formák A tanulói személyiség és közösség fejlesztésének elsődleges színtere a tanítási óra, mely hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedik, ezért a folyamat megszervezése során kiemelten fontos feladat a tanulók motiválása, az aktivitás biztosítása és az egyéni képességekhez igazodó differenciálás. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: – A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. – Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben. – Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.

3.5. A nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek is segítik: Egész napos iskola: Tanulóink iskolaotthonos, egész napos iskolai rendszerben dolgoznak. Ez által a gyermekek terhelése egyenletesebbé vált, jobban megfelel az alapozó szakasz életkori sajátosságainak. Biztosított a napi 45 perces testmozgás, valamint a játékos tanulási forma. Diákétkeztetés: A fent leírt iskolaotthonos iskolai oktatási forma miatt biztosítja az intézmény. Az iskolaotthonosok háromszori étkezésben részesülnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a fenntartó és az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. A szakkörökön való részvétel ingyenes. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Differenciált képességfejlesztő foglakozásokat szervezünk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása érdekében. Itt történik meg a gyengébb tanulók felzárkóztatása, valamint a tehetséges tanulók házi, kerületi , fővárosi vagy országos szintű tanulmányi versenyekre való felkészítése. A foglalkozások ingyenesek.

32


Pedagógiai Program

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók további fejlődését segítik elő a különféle szaktárgyi, sport, művészeti versenyek, melyeket iskolai szinte is megrendezünk. A legtehetségesebbeket az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A vetélkedők, bemutatók szervezése és a felkészítés a szaktanárok feladata. A nevezési díjas versenyek költségét a szülő, esetenként az iskola fizeti. Szabadidős elfoglaltságok: Rendszeresen szervezünk a gyerekeknek színház, múzeum és állatkerti látogatásokat a szakórákhoz és a szabadidős foglalkozásokhoz kapcsolódóan. A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fedezi. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés szerint lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítjuk a Tégláskerti Könyvtár Pont fiókönyvtárban (4030 Debrecen, Szepesi u. 63.). Sport: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, valamint a felkészítést a sportversenyekre. Az őszi és a tavaszi sportnapokon tanulóink különböző ügyességi és állóképesség- fejlesztő vetélkedőkön vesznek részt. A mindennapos testnevelés megvalósítása a sportköri foglalkozásokkal együtt valósítjuk meg. Három tantervi testnevelés óra mellett az alábbi sportköri foglalkozások közül válaszhatnak a tanulók: Bozsik-foci, szenzomotoros torna, kölyökatlétika, játékos sportfoglalkozás. Lehetőségeinkhez mérten a Jégcsarnokban korcsolyázni is megtanítjuk tanulóinkat. Tanulmányi kirándulások: Az osztályfőnökök szervezésében a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, valamint a nevelőmunka elősegítése céljából évente egyszer a tanulóink osztálykirándulásra mennek. Ezek helyéről, időtartamáról, anyagi vonzatáról a szülői értekezleten döntenek osztályonként a szülői közösségek. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hagyományőrző tevékenységek: Szellemi-, ügyességi és sportvetélkedőket, kézműves foglalkozásokat szervezünk a gyerekeknek. További hagyományos rendezvények: Adventi vásár, farsangi bál, karácsonyi előadás.

33


Pedagógiai Program

Hitoktatás: A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35. § (1) bekezdése alapján 2013. szeptember 1-jétől az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Bár egyházi fenntartású iskola révén, de iskolánk a szülők és gyerekek számára biztosítja a választás szabadság a felekezeti hitoktatásra vonatkozóan. A szülő önkéntesen, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik egyház által szervezett hitoktatáson való részvételt igényli. A jelentkezés és beiratkozás menete a mindenkor hatályban lévő Hit és erkölcstan oktatás szervezését szabályozó eljárásrendhez igazodik.

4. Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: –

A tanévet közös ünnepélyes istentisztelettel kezdjük és fejezzük be.

–

Reggeli „jótanítás”: minden reggel erkölcsi, tanító célzatú történet felolvasásával, és megbeszélésével kezdődik a nap.

–

Vasárnapi istentiszteleteken aktív részvétel. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők a gyermekekkel együtt látogassák rendszeresen annak a keresztyén gyülekezetnek az alkalmait, ahova hivatalosan is tartoznak.

–

Alkalmanként a szülői értekezleten a gyülekezet lelkésze szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről. Rendszeresen szervezünk "szülő" klubbot, ahol segítünk a nevelési és hitéleti kérdésekben eligazodni.

–

Iskolánk rendszeresen megkapja a Mécses baptista gyülekezeti újságot, és buzdítja mind a gyerekeket, mind a szülőket az olvasására.

–

Az iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Isten-kapcsolatra vezetése. Ezért a hit-oktatásnak "nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." Az Újszövetség központi üzenete a megtérés evangéliuma.

–

A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életébe. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak.

34


Pedagógiai Program

Ünnepeink A tanév jeles napjai: –

tanévnyitó-és tanévzáró istentiszteletek

–

lelki napok, lelkigyakorlatok,

–

farsang,

–

ballagás,

–

anyák napja

–

diákönkormányzati nap

Egyházi ünnepek: –

szeptember utolsó vasárnapja: Hálaadó nap

–

október 31.: Reformáció

–

november 1.: Mindenszentek (Örökkévalóság vasárnapja) megemlékezés a hittan vagy osztályfőnöki órán

–

november 2.: Halottak napja

–

december 6.: Szent Miklós ünnepe

–

november-december: Adventi gyertyagyújtások, koszorúkészítés a szülőkkel együtt,

–

december 24-25.: KARÁCSONY, pásztorjáték előadása, hangverseny

–

február-március: NAGYBÖJT, HÚSVÉT

–

május-június: PÜNKÖSD

Állami ünnepek: –

október 1.: A zene világnapja

35


Pedagógiai Program

–

október 6.: Aradi vértanúkra emlékezés napja

–

október 23.: Az 1956-os forradalom és szabadságharc

–

január 22.: A magyar kultúra napja

–

március 15.: Az 1848-as forradalom és szabadságharc Az ünneplés módjai

Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat.

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha –

szórt figyelmű;

–

nehezen tud koncentrálni;

–

gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;

–

túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

–

kézügyessége fejletlen;

–

lassan vált át egyik feladatról a másikra;

–

olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

–

a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel

–

valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.

36


Pedagógiai Program

Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a továbbtanulás segítése. Pedagógiánk irányítója: a tanulók elfogadása Nálunk az igazságosság azt jelenti, hogy minden tanuló azt kapja, amire szüksége van! (pozitív diszkrimináció)

5.2. BTM A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. A tanulási probléma súlyosságát a nevelési tanácsadó illetve a szakértői bizottság állapítja meg. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás

37


Pedagógiai Program

hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció- dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet-és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Pedagógiai tennivalóink: –

Felzárkóztatás

–

Korrepetálás

–

Kompenzáló nevelés

–

Fejlesztés

–

Prevenció

5.3. SNI Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az intézmény alapfeladatai az Alapító Okirat alapján

38


Pedagógiai Program

-

általános iskolai nevelés-oktatás

-

a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása:

-

pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdő tanulók ellátása.

Intézményünk az alapító okiratban meghatározottak szerint vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását-nevelését. A tanulók ellátásának részletes programját az iskola Pedagógiai Programjának II. melléklete tartalmazza. Feladatok: –

A családdal való együttműködés.

–

A gyermekek alapos megismerése, a problémák okainak feltárása.

–

Felzárkóztatási stratégiák, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása team munkában a szakértői vélemény alapján.

–

Kognitív képességek fejlesztése

–

Alapműveletek készségszintű használata (matematikai kompetencia)

–

A beszédhibák korrekciója, beszédfejlesztés.

–

A pszichomotoros finommotorika).

–

A figyelem és a koncentráció fejlesztése.

–

A nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincsbővítés, nyelvtani ismeretek megszilárdítása, olvasástechnika. (anyanyelvi kompetencia)

–

A kulturális hátrányok kompenzálása.

–

Tanulási technikák tanítása, gyakoroltatása.

–

Tanulási stílusok figyelembe vétele a tanítás során.

–

Praktikus ismeretek tanítása.

képességek

fejlesztése

39

(mozgásfejlesztés:

nagymozgás,


Pedagógiai Program

–

A másság elfogadtatása, empátiás-segítő magatartás kialakítása. (szociális kompetencia)

–

Felkészítés a továbbtanulásra.

–

Változatos szabadidős tevékenységek szervezése.

–

Többletszolgáltatások biztosítása. (SNI Irányelv alapján)

–

A differenciálásnak a nevelés-oktatás minden területén meg kell jelennie.

–

Szükség esetén egyéni haladás biztosítása.

–

Interperszonális kapcsolatok fejlesztése (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus).

–

A tanulók személyiségének pozitív megerősítése, önismeret, énkép alakítása.

–

Keressük és kihasználjuk azokat a lehetőségeket, hogy minél gyakrabban dicsérhessünk, erősítve tanulóink önbizalmát

–

Tantermek megfelelő kialakítása (mobil asztalok, játszószőnyeg, olvasósarok stb.).

–

Optimális osztálylétszám. Munkaformák, eljárások

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése –

A tanulás-tanítás akkor a leghatékonyabb, ha mozgás) történik

–

Sok vizuális segédanyag

–

A tanulási folyamat apró lépésekre bontása

–

Ismétlés: sokat, változatosan, több szempontból

–

A számonkérés a tanulóhoz igazodjék

–

Több külső segítség

–

Megerősítés, dicséret

multiszenzoros módon (látás, hallás,

Differenciálás a módszerekben, a tananyag tartalmában, óraszervezésben, számonkérés,

40


Pedagógiai Program

értékelés módjában, típusában, a segítségadás módjában. Tanórába ágyazott fejlesztések –

Fejlesztő foglalkozások-egyéni és kiscsoportos formában.

–

Korrepetálások.

–

Rehabilitációs és habilitációs foglalkozások (szükség esetén utazó gyógypedagógus igénybevétele)

–

Felmentések: az értékelés alól, tananyagrészek, írásbeliség, szóbeliség (szakvélemény és szülői kérés alapján, igazgatói határozattal).

–

Segédeszközök használatának biztosítása.

–

Egyéni haladási tempó.

–

Az iskolai terek, eszközök (számítógép terem, udvar), eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (digitális kompetencia).

Iskolánkban egy adott osztályban az SNI-s tanulók aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot.

5.4. A tehetség-és képességkibontakoztatás A tehetség és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti:

41


Pedagógiai Program

–

a megfelelő légkör megteremtése,

–

a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,

–

a bizalom,

–

a megfelelő szervezeti strukturáltság,

–

a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja: –

a kreativitás lebecsülése,

–

a túlzott fegyelem,

–

a teljesítménykényszer.

Forrásaink: –

óvodai vélemények

–

egyéb jelzések (zene, sport stb.)

–

pedagógusok megfigyelései

–

szülők, környezet véleménye

Módszerek: –

óvodai látogatás

–

iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése

–

kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)

–

pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája

–

adatgyűjtés

A tehetség megnyilvánulási formáit: –

tudományos tehetség

42


vezetői tehetség

–

pszichomotoros tehetség

–

művészi tehetség

Pedagógiai Program

A tehetséggondozás lehetőségei: –

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

–

A tehetséggondozó foglalkozások.

–

Az iskolai sportkör.

–

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.).

–

A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

–

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

–

Bemutatkozási, fellépési lehetőségeket biztosítunk a speciális tehetségű gyerekeknek.

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Nkt. 32. § (1) bekezdés „Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: a pedagógusok és egyéb munkavállalókkal szemben világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő.” Intézményünk él a jogszabályi lehetőséggel.

6.1. A pedagógus –

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

–

tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

–

tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően

43


Pedagógiai Program

differenciáltan szervezi; –

a lemaradó tanulók számára felzárkóztató segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

–

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;

–

a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

–

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

–

az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

–

a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;

–

az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;

–

a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

–

fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;

–

biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;

–

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

–

tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;

44

foglalkozásokat

szervez,

egyéni


Pedagógiai Program

–

különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;

–

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;

–

a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

–

a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;

–

megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;

–

az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;

–

foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;

–

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

6.2. Az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

45


Pedagógiai Program

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi -, emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Segíti a tanulóközösség kialakulását Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos

46


Pedagógiai Program

adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt az iskola közösségének munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. Gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7.1. A gyermekvédelmi tevékenység Célkitűzések: –

a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség

–

korai felismerése,

–

lehetőségeink szerinti megelőzése,

–

a veszélyeztetettségből adódó hátrányok lehetőség szerinti csökkentése,

–

a veszélyeztetett tanulók helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése.

Az iskola, mint gyermekvédelemi jelzőrendszer: –

a legfontosabb társadalmi intézmény, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik, magatartásuk, viselkedésük naponta figyelemmel kísérhető.

–

az iskolában minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni

–

a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, ruházat és higiénia stb.)

47


Pedagógiai Program

Feladataink a gyermekvédelmi munkában Az oktatási-nevelési intézmények feladata, hogy felismerjék a problémát, keressék az okokat, segítséget nyújtsanak, illetve jelezzenek az illetékes szakembereknek Feladataink: –

Tanulóink egészséges, biztonságos és kulturált életvitelének figyelemmel kísérése.

–

Iskolánk minden tagjának és közösségének alapvető feladata a nyugodt, kiegyensúlyozott, a másságot is elfogadó légkör biztosítása. (szociális kompetencia).

–

A családdal való jó kapcsolat és együttműködési készség kialakítása.

–

A veszélyhelyzetek időbeni feltárása.

–

Együttműködés az óvónőkkel, védőnőkkel, a potenciálisan veszélyeztetett tanulók felmérése, gondozása terén.

–

A veszélyeztetett tanulók beilleszkedésének fokozott figyelemmel kísérése.

–

Veszélyhelyzetben a gyerek számára legkedvezőbb megoldás megkeresése.

–

Döntéshozatalba a szülők, gondviselő és szakemberek bevonása.

–

Pályázatok készítése.

–

Veszélyhelyzet gyors felismerése.

–

Veszélyhelyzetre azonnali reagálás.

–

Az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkájának támogatása, tanácsadás.

A gyerekeknek a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot jelent, így problémájának megértésében, megoldásában folyamatos támaszra számíthat. Különbséget kell tenni a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekekkel kapcsolatos teendők, illetve az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozó feladatok között.

7.2. Hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok –

a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével

48


Pedagógiai Program

–

a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel

–

a tanuló és környezete sokrétű megismerése: képességei, személyisége, családi háttere, tanulmányi előmenetele, közösségben elfoglalt helye, stb.

–

a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott helyzetben javaslattétel a változtatásokra.

–

hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak, stb.)

–

a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a gyermek és környezetének fokozott figyelemmel kísérése

–

tanácsadás tanulónak, pedagógusnak, igény szerint a szülőnek

7.3. Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok –

a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal

–

a tanuló és környezete sokrétű megismerése: képességei, személyisége, családi háttere, tanulmányi előmenetele, közösségben elfoglalt helye, stb.

–

pedagógiai szakvélemények készítése (gyermekvédelmi szervek részére)

–

a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra.

–

hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása

–

tanácsadás tanulóknak, pedagógusoknak, igény szerint a szülőknek eset megbeszéléseken való részvétel

–

szociális ellátások számbavétele (a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat és Önkormányzat segítségével)

7.4. Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozó feladataink –

a pedagógiai munkával járó általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet figyelembevételével

49


Pedagógiai Program

–

rendszeres orvosi ellenőrzés

–

drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, megismertetése a tanulókkal, szülőkkel

–

a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása, amelyek önköltségesek (táborok, művelődési házak)

–

minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete

7.5. Alkalmazott módszerek: –

megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, fórumok, szóróanyagok, tanácsadás, konfliktuskezelés

–

felzárkóztatás és tehetséggondozás (képesség szerinti sávos bontás, megfelelő fejlődést biztosító tanmenetek, szakkörök, korrepetálások, könyvtárhasználat)

–

indulási hátrányok csökkentése (egyéni foglalkozások, korrepetálások, differenciált foglalkozás, személyiségfejlesztő tréningek, szabadidős programok biztosítása, tájékoztatás, tanácsadás szülőknek)

–

pályaválasztás (pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése, érdeklődés, önismeret, személyiségfejlesztés)

–

egészségvédő programok (információ, egészséges életmód, életvezetés)

–

tanulmányi munka segítése, fokozott differenciálás a lassan haladó tanulók számára, tanulási tempó fokozása, tanulási készségek kialakítása, tanulási technikák megismertetése, egészséges napirend, tartalmas élményt nyújtó programok

–

szülőkkel való együttműködés (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt napok, bemutatóórák, tanácsadás, tájékoztatás ellenőrző könyv, levél és telefon útján),

–

hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, segítségadás

–

a probléma továbbítása és kapcsolattartás: szociális ellátórendszerrel, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekvédelmi és egészségügyi szervekkel.

önismeret,

döntéshozatal,

stressz-kezelés,

7.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Mint az a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokból kitűnik, nagy figyelmet kell szentelnünk

50


Pedagógiai Program

tanulóink szociális hátrányainak enyhítésére. Programunk célja segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, nyomon követni az ismeretelsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket. Az adott tanulók személyiségének, hátrányos helyzetének ismeretében minden évben meghatározzuk a hátrányok enyhítését segítő feladatokat. A hátrányok enyhítését iskolánkban a következő tevékenységek szolgálják: –

Szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, és Gyermekjóléti Szolgálattal.

–

Fontosnak tartjuk a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatait; a családlátogatásokat; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítését. Egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák segítik a szülőket nevelési gondjaik megoldásában.

–

Évente felmérjük, és figyelemmel kísérjük az étkezési kedvezményeket, tájékoztatjuk a lehetőségekről és segítjük a nyomtatványok kitöltésében.

–

Évente felmérjük a halmozottan hátrányos tanulókat, a szülőket tájékoztatjuk az elérhető kedvezményekről.

–

Tanáraink állandóan figyelik és készítik a pályázatokat, melyekkel a táborozások, kirándulások, szabadidős tevékenységek anyagi fedezetét teremtik elő, illetve csökkentik. Az esetleges otthoni hátrányok kompenzálására gyakoribb színház- és múzeumlátogatásokat, együttműködési megállapodást kötött könyvtár szolgáltatásainak igénybevételét is tervezzük.

–

A tanulási hátrányok leküzdéséért lemaradó tanulóinknak felzárkóztató programokat, korrepetálásokat, képességeikhez igazodó fejlesztést, míg tehetségesebb diákjainknak tehetséggondozó programokat biztosítunk.

–

A nem megfelelő nyelvi szocializáció kompenzálására szolgál a hagyományos gyermekirodalom (elsősorban népmesék) megismertetése, dramatizálással, bábozással a nyelvi kultúra fejlesztése, az irodalom megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése (anyanyelvi kommunikáció).

–

A drámapedagógia eszközeinek alkalmazása segít az alapvető viselkedési formák és normák elsajátításában is: társas érintkezés, viselkedés a felnőttekkel iskolai és iskolán kívüli viselkedési normák stb. Ezek gyakorlására nem csak tanórai szituációs játékok által kívánunk lehetőséget teremteni, hanem valódi helyzetekben is: vásárlás, közlekedés stb.

51


Pedagógiai Program

–

Fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus szakemberek segítségével már az alsó tagozat végére törekszünk tanítványainkat felzárkóztatni, a felső tagozaton pedig a rászorulóknak továbbra is biztosítani kívánjuk a speciális fejlesztő foglalkozásokat.

–

Az egészséges életmódra nevelés a szokások kialakítására részben a tanórákon (pl.: technika óra), illetve a tömegsport és iskolai sportköri foglalkozások keretében kerül sor.

–

Bűnmegelőzési előadásokat, beszélgetéseket szervezünk az osztályfőnöki órák keretében.

–

Kapcsolatunk eleven a Pályaválasztási Tanácsadóval, valamint a Munkaügyi Központtal, így a 7-8. osztályosok részére szükség szerint tanácsadást kérünk a tanuló személyiségének, készségeinek és képességeinek legmegfelelőbb iskola és pályaválasztás érdekében.

8.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái

kapcsolattartásának,

Az iskola oktató-nevelő munkája csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a tanulói szülői érdekeket, igényeket. A nevelés, a gyermek személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Nevelési alapelveink: –

szeretet

–

kommunikáció

–

bizalom

–

elfogadás

–

fegyelmezés

Cél: –

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése

–

A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen.

–

A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése,

52


Pedagógiai Program

kialakítása. –

Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra.

–

Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain.

–

Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. Iskolánkban az alábbi együttműködési formák valósulnak meg:

Pedagógus-tanuló együttműködése –

Tanórák

–

Tanórán kívüli foglalkozások: pl. szakkörök, korrepetálások

–

Szabadidős tevékenységek: táborok, kirándulások

–

Hit-nap: a gyerekek lelki, erkölcsi épülését, fejlődését szolgáló programok (évente 2 alkalommal)

–

Istentiszteleteken való közös részvétel

Tanulók közötti együttműködés –

Tanórán: csoportmunka, tanulópárok, egymás segítése

–

Tanórán kívül: kirándulások, táborok, szabadidős tevékenységek

–


Szülő-pedagógus együttműködése –

Szülői értekezletek: csoportos kapcsolattartási forma (évente 3 alkalommal, ill. szükség szerint)

–

Fogadó órák: egyéni kapcsolattartási forma (évente 2 alkalommal, illetve szükség szerint)

–

Pályaválasztási tanácsadás

–

Családlátogatás szükség esetén

53


Pedagógiai Program

–

Eseti megbeszélések

–

Nyílt tanítási nap

–

Írásbeli tájékoztatás a magatartási, tanulmányi előmenetelről, az iskolai eseményekről, programokról

–


–

Az intézményt népszerűsítő programok közös megvalósítása

–

Nevelési előadásokon való részvétel

Pedagógusok együttműködése –

Értekezletek- tantestületi, munkaközösségi, osztályszint

–

Iskolai és iskolán kívüli programok

–

Eseti konzultációk

–

Esetmegbeszélő csoport

Pedagógusok és segítő személyek együttműködése –

Személyes konzultáció

–

Esetmegbeszélő csoport

–

Team megbeszélések

Tanulók – pedagógusok - szülők együttműködése –

Közös programok, rendezvények osztályszinten és iskolai szinten

–

Családi napok

–


9. Külső kapcsolataink Az oktatási intézmény úgy tölti be küldetését, ha nem szigetelődik el. programunkból adódóan a családi házon túl más közösségekkel, személyekkel, illetve intézményekkel építünk 54


Pedagógiai Program

ki kapcsolatokat: –

Egyházi közoktatási intézmények, óvodák

–

Bodrogi Bölcsesség Kezdete Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

–

Debreceni középiskolák,

–

Helyi egyházközösségek,

–

Közművelődési intézmények (Bábszínház, Csokonai Színház, múzeumok, Freedom

–

Közösségi Ház és egyéb művelődési házak, Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú

–

Kft. stb.)

–

Méliusz Juhász Péter Könyvtár Tégláskerti Könyvtár Pont

–

Debreceni- és megyei önkormányzat

–

Nevelési Tanácsadó,

–

Gyermekjóléti szolgálat,

–

Pedagógiai szakszolgálat (logopédus, fejlesztőpedagógus, stb.),

–

Egészségügyi intézmények (fogorvos, gyermekorvos, védőnő),

–

Gyermekotthon,

–

kisebbségi szervezetek.

Együttműködésünk alapja minden esetben a gyermekek fejlődése, fejlesztése iránt érzett közös felelősség, a szülők és az iskola közti bizalom, összhang. A sikeres együttműködéshez az iskola a fent leírt formák mindegyikét felajánlja és biztosítja a szülőnek, tanulóknak. A szülői oldalról elvárjuk, hogy a szülők tegyenek eleget törvényben előírt kötelességeiknek, éljenek arra irányuló jogukkal, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak gyermekük testi -lelkiszellemi fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. Várjuk a szülők megjelenését a gyermeküket, illetve őket érintő kérdések megbeszélésekor. A

55


Pedagógiai Program

gyermekkel kapcsolatos esetleges problémák megszüntetésének érdekében együttműködő magatartást kérünk. Kíváncsiak vagyunk őszinte véleményükre, ezért rendszeresen mérjük a szülői elégedettséget. Szívesen várjuk ötleteiket az iskola életével, munkájával kapcsolatban. El kell érnünk, hogy minél több szülő vegye igénybe az iskola által biztosított együttműködési formákat, értsék meg, hogy gyermekük nevelésében csak közösen érhetünk el megfelelő eredményeket. Meg kell ismerniük az iskola nevelési céljait, eszközeit és a nevelési feladatok megvalósításában aktívan működjenek közre, és minél nagyobb számban vegyenek részt az iskola által felkínált programokon. Fontos szerepet szánunk iskolánkban az esélyegyenlőség biztosításának, így minden családnak igyekszünk személyre szabott segítséget nyújtani gyermeknevelési, életvezetési problémák esetén. Amennyiben a szülők igénylik, szakemberek (iskolapszichológus, szociálpedagógus, gyermekvédelmi felelős) segítségét is biztosítani tudjuk.

10. Az iskolai beszámoltatás alapelvei A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: Tantárgyi követelmények – ezt a helyi tanterv határozza meg. Magatartási követelmények – ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. Szorgalmi követelmények – ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza.

10.1. Tantárgyi követelmények teljesítésének értékelése Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés-osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható legtöbbet nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő!

56


Pedagógiai Program

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől, életkori sajátosságaitól és más tényezőktől függően változatosak. A félévi és év végi osztályzat tükrözze a tanuló évközi teljesítményét. Értékelje igyekezetét, a tanulmányi változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztál yozza teljes jogkörrel és felelősséggel.

10.2. Általános jutalmak Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi dicsérettel jutalmazza. Ezeket az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe írjuk be. A diákok külön feladatok sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetők. Ezt az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba írjuk be. Kiemelkedő, a kötelező tananyagon túli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv, vagy tárgyjutalomban részesülhetnek, melyet ünnepélyes körülmények között hirdetünk ki és adunk át. Az önmagukhoz képest sokat fejlődő gyermekek, akik jó példával segítik az osztály- és iskolaközösség épülését, jutalomjelvényt kapnak.

10.3. Fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések Az alapvető viselkedési szabályok vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetők: Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés, elbeszélgetés a szülőkkel, illetve a tanulóval, szüleivel és osztályfőnökével. Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés vagy intés. Ezek a fegyelmező intézkedések a súlyuknak megfelelően az év végi magatartás, illetve szorgalom osztályzatban is tükröződnek. Minden esetben beírjuk az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe is. Tudomásulvételét a szülő aláírásával jelzi. Különlegesen súlyos esetekben: igazgatói megrovás, szigorú megrovás, az okozott kár

57


Pedagógiai Program

megtérítése, kizárás az iskolából, eltiltás a tanév folytatásától. A fegyelmi eljárás megkezdéséről és a döntésről a szülőket időben értesíteni kell. A büntetési irányelvek a házirendben is szerepelnek.

11. A tantestületek egységesen alkalmazott mérési, értékelési rendszere A félévi, ill. év végi osztályzatok kerekítési szabályait a tantestület szavazza meg. A témazáró dolgozatok az átlag számításánál két jegynek számítanak. A heti óraszámnak megfelelő számú témazáró dolgozat íratandó évente. Lehetőség szerint feleltetünk szóban is. A teljesítmények értékelése egységes. Az év végi osztályzat kialakításánál egész éves átlagot számítunk. Témazáró dolgozatból naponta kettőnél több nem íratható. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Iskolánk a házi feladatot elengedhetetlen pedagógiai eszköznek tartja a kitűzött oktatási cél elérésében. Segíti a tanulót az órán hallott ismeretek rendszerezésében, elmélyítésé ben, kreatív alkalmazásában. Nagymértékben hozzájárul a helyes önismeret kialakulásához. Az egész napos oktatási forma lehetőséget ad a házi feladatok tanár által ellenőrzött elkészítéséhez. 1 és 2. évfolyamon az írásbeli és szóbeli feladatok elkészítése az iskolában történik, házi feladatot a tanuló nem visz haza. 3. évfolyamtól az írásbeli feladat elkészítése az iskolában történik, szóbeli feladat, memoriterek megtanulása már korlátozódhat az otthoni felkészülésre. Az értékelés rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsga –

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

–

felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyt kapott, hogy

58


Pedagógiai Program

egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, –

a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

–

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel: –

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

–

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.

12. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének feltételei A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi a Köznevelési törvénnyel összhangban, az SZMSZ-ben és a Házirendben foglalt külön szabályozás alapján. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel alapvető szempontja: - Részvétel az iskola által szervezett felvételt megelőző foglalkozásokon. - Az iskolaérettség igazolása

59


Pedagógiai Program

- A szülő a gyermekét keresztény szellemiségben kívánja nevelni, és ebben hajlandó együttműködni az iskolával. - A szülő az iskola sajátosságainak (lásd. Pedagógiai program) megismerése után, azokat magára és gyermekére nézve kötelezőnek fogadja el, aminek tudomásul vételét a felvételt megelőző személyes beszélgetést követően egy szándéknyilatkozat aláírásával erősíti meg. - A törvény adta lehetőséggel élve, a felvétel során a keresztény családok gyermekei elsőbbséget élveznek az előre meghatározott létszámkereten belül. Plébánosi, (lelkészi) vélemény bekérhető.

A második évfolyamnál magasabb évfolyamokon a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítás kézhezvétele utáni 8 munkanapon belül. Átvétel más intézményből Az általános iskolába: Az átvételnél a tanulmányi eredményt, a magatartást, a keresztény értékek felé való nyitottságot, a tanuló és családja életkörülményeit mérlegeljük. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve által meghatározott követelmények alapján szintfelmérést végzünk, annak érdekében, hogy megállapítsuk, melyik évfolyamon javasoljuk továbbhaladását. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, ellenőrző illetve tájékoztató füzetét A gyermeki, tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekben a tanulói jogviszony megszűnéséről a Köznevelési törvény rendelkezik.

13. Környezetnevelési program 13.1. Irányelvek Az Európai Közösség megfogalmazta azokat az irányelveket, amelyeket figyelembe kell venni az iskolai nevelésben: A környezet az emberiség közös öröksége A környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly védelmének része.

60


Pedagógiai Program

A természeti erőforrásokat csak előrelátóan és ésszerűen szabad felhasználni. Minden egyes ember saját viselkedésével, különösen, mint fogyasztó, hozzá tud járulni a környezet védelméhez. Céljainkat úgy határoztuk meg, hogy eleget tegyünk az általános emberi értékeknek, kötelezettségünknek a jövő generációja felé és az uniós elvárásoknak.

13.2. A környezeti nevelés általános célkitűzései 13.3. Alapelvek Képessé kell tenni a diákokat: –

a környezetvédelem szükségességének felismerésére,

–

annak a ténynek a jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye,

–

egy pozitív jövőkép befogadására, és az ennek megvalósításához szükséges készségek megszerzésére,

–

annak a tudásnak az elsajátítására és azoknak a fogalmaknak a megalapozására, amelyeken keresztül megérthetők a Föld főbb egyensúlyainak fenntartására alapuló szolgáló biofizikai, gazdasági és társadalmi folyamatok,

–

a környezeti problémák kialakulásában szerepet játszó tényezők összetettségének felismerésére,

–

azoknak az értékeknek a megszerzésére, amelyekkel az állampolgárok tudatos és felelős döntéseket hozhatnak.

13.4. A környezeti nevelés célja iskolánkban Tanulóink ismerjék szűkebb és tágabb életkörnyezetüket, alakuljon ki részvételi igényük annak alakításában, fejlesztésében. Ismerjék a Föld nagy környezetvédelmi problémáit és azonosuljanak a megelőzés gondolatával. Ismerjék fel a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a valóságos természeti és humán környezetről.

61


Pedagógiai Program

Váljon igényükké az esztétikus és higiénikus személyes és közösségi környezet kialakítása. Legyenek érzékenyek és befogadók a harmonikus, kulturált környezet szépségére, a természet élvezetére, mert ez lehet alapja egy megelőző, óvó szemlélet kialakulásának.

13.5. A környezeti nevelés feladatai A feladatokat két területre csoportosítjuk A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése –

Természeti és épített értékek, hagyományok, jellegzetességek

–

A városunk megismerése

–

Az ország és tájegységeinek megismerése

A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása –

Természetvédelem

–

Környezetvédelem

–

Környezeti kultúra és igényesség

13.6. A megvalósítás módszerei, napi gyakorlat: –

Projektmódszer

–

Tantárgyi tartalmak megválasztása

–

Tanórán kívüli foglalkozások megtervezése (pl. vetélkedők)

–

Tantermek kialakítása (esztétikus, barátságos, gondozott osztálytermek)

–

Alkalmanként kertgondozás

Projektmódszer: A módszer egy előre eltervezett állapot, közösen meghatározott cél elérésére szolgáló cselekvéssorozat, mely a tanulókat megtanítja a tervezés, a végrehajtás, az ellenőrzés és az értékelés lépéseire. Tantárgyi tartalmak megválasztása: A tananyag tervezésekor a kínálkozó környezeti nevelési lehetőségeket észrevesszük, és beépítjük a tanórák rendjébe, a tanmenetekbe. 62


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli foglalkozások: Múzeum, kiállítás és üzemlátogatások, Tanulmányi kirándulások Táborok Versenyek Biztosítják a tanulók tapasztalatszerzését, környezetük megismerését. Költségigényes programok szervezése csak a szülők írásbeli egyetértésével lehetséges. Tantermek kialakítása Dekorációk Szobanövények Függönyök Játszószőnyegek Olvasósarok Kertgondozás Gyomtalanítás Virágosítás

13.7. A feladatok kibontása A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése A városunk megismerése: Megismertetjük tanulóinkkal városunk nevezetességeit, történetét, természeti értékeit. Valljuk, hogy ezzel az egészséges kötődés, a lokálpatriotizmus szellemiségét alakítjuk ki, mely biztosítéka egy - későbbi, a lakókörnyezet jobbításáért - tevékenyen részt vállaló viselkedési forma kialakulásának. Az ország és tájegységeinek megismerése: A tanulmányi kirándulások során igyekszünk tanulóinkkal Magyarország jellegzetes tájait, történelmi és természeti értékeit megismertetni. A kirándulásokhoz a szülőkkel az év elején költségegyeztetést tartunk, és velük egyetértésben szervezzük azokat. A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása Természetvédelem:

63


Pedagógiai Program

Az ökológiai szemlélet alakítása során felfedeztetjük az életközösségek sokféleségét és összefüggéseit, az élőlények pótolhatatlanságát függetlenül attól, hogy hasznosak, vagy károsak e. Ezeket kirándulások, túrák és a tantermi, iskolai környezet alakítása során a gyakorlatban, élményszerzéssel sajátítják el tanulóink. A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a sportszerű magatartás kialakítása a feladat. A sportember tiszteletben tartja a másik embert ugyanúgy, mint a környező természetet. A sport különleges lehetőséget biztosít a környezeti -, és egészségnevelésre egyszerre. Környezetvédelem A takarékosságra, az anyagok és az energia mértékletes és ésszerű felhasználására neveljük tanulóinkat. Diákjaink tevékenyen vesznek részt az iskola gazdaságos működtetéséhez, a víz és energiatakarékossághoz, a szelektív hulladékgyűjtéshez és az újrahasznosításhoz kapcsolódó feladatokban. Környezeti nevelésünkben kitérünk a környezeti válság tudatosítására, a környezeti károk elhárításának fontosságára, de a hangsúlyt, azok megelőzésére való nevelésre tesszük. A takarékosságra, a mértékletességre nevelünk gazdasági és etikai szempontok miatt egyaránt. Ennek érdekében alakítjuk vásárlási és fogyasztói szokásaikat, foglakozunk a hulladékgazdálkodás problémájával, a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségével. A gyerekeknek ezzel kapcsolatos tevékenységeket szervezünk. Környezeti kultúra és igényesség A környezeti nevelés hatékonysága érdekében tanulóinkat bevonjuk osztályuk, iskolájuk, iskolaudvaruk, játszóhelyeik értékeinek megőrzésébe, fejlesztésébe, a károk megelőzésébe és kijavításába. A környezeti kultúra, viselkedési kultúra is. Az emberi kapcsolatokban is az igényességre, illemre, a másság elfogadására nevelünk. Ezért iskolánkban fogadjuk az integráltan nevelhető gyermekeket, akiknek fejlődésére, együttnevelhetőségük feltételeinek biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk. Esztétikus berendezésekkel, a higiéniai helyiségek minőségére való odafigyeléssel is igyekszünk kialakítani tanulóinkban a kulturált környezethez való igényt, a közös helyiségek kulturált használatát. A tiszta, rendezett munkakörülmények kialakítása nevelő hatású az iskolán kívüli életben is.

13.8. Projektek A környezetvédelmi projekt megvalósításához, a tárgyi feltételek biztosításához rendszeresen

64


Pedagógiai Program

pályáztunk és pályázunk továbbra is. A tanulmányi kirándulásokat az ország elérhető területeinek, tájegységeinek megismerésére a szülőkkel egyetértésben szervezzük. A 8 év alatt fokozatosan bővítjük a kört mind távolságban, mind tartalmában, hogy tanulóink minél több érdekes és nevezetes részét ismerhessék meg. A kirándulások költségigényét a tanév első szülői értekezletén megbeszéljük a szülőkkel. Kirándulás csak a szülők írásbeli elfogadó nyilatkozata esetén szervezhető. Az integrációt segítő projektek nyújtotta támogatásokkal segítjük a rászorulókat a környezetnevelési programban való részvételre.

14. A hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációs felkészítését segítő program 14.1. Az integrációs felkészítés elméleti háttere Az integrált oktatás a hagyományos oktatás szerves része, azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű továbbfejleszthető alapműveltséget biztosít. A Tantervben megfogalmazott általános és részletes követelményeket az integrált oktatásban résztvevőknek is teljesíteni kell. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a tanulók közötti különbségek rendkívül sokfélék, hogy minden gyereknek joga van a neki legmegfelelőbb neveléshez és oktatáshoz. Az iskolába érkező tanulók összetétele a családi szocializációs folyamatok különbsége miatt heterogenitást mutat, ezért az esélyegyenlőség biztosítása érdekében módszereinkkel, eljárásainkkal alkalmazkodunk ezekhez az egyenlőtlenségekhez, különbségekhez. Az alternatív pedagógiákból átvett, bevált gyakorlatok alkalmazásával megteremtjük a speciális bánásmódot igénylő tanulók, normál tanulócsoportban történő nevelésénekoktatásának feltételeit. Az integrált nevelés-oktatás feladata az egyéni bánásmód alapelvének gyakorlatban történő megvalósítása, a hátránykompenzálás és tehetséggondozás azonos csoporton belül történő megvalósítása. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati úton történő tanulás és az együttműködés. Olyan feltételrendszer megteremtése, amely nem a leszakadók felzárkóztatására, hanem az egymástól való tanulás pedagógiájának erejére épít.

14.2. Helyzetelemzés Intézményünk célja az integrációs program bevezetésével:

65


Pedagógiai Program

–

Olyan gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat bevezetése, amelyben minden gyermek színvonalas, személyes igényeinek megfelelő nevelésben - oktatásban részesül.

–

Minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudásának és kultúrájának értékként történő elfogadása, kamatoztatása.

–

Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, helyes értékítélet alapján a másság elfogadása.

–

A hátrányos helyzetű környezetben élő gyerekek esélyegyenlőségének javítása.

–

Kiemelt figyelmet fordítani a kulcskompetenciák, a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs képességek, készségek fejlesztésére.

–

A lemorzsolódás csökkentése a szociokulturális hátrányok mérséklése.

–

Az identitás megőrzése mellett diszkriminációmentes nevelés.

–

Minden tanuló sikerélményhez juttatása, önbecsülés, magabiztosság növelése.

–

Szülők bevonása a nevelő-oktató munka hatékonyabbá tétele érdekében.

–

Minden tanuló optimális ütemben történő fejlesztése.

–

Az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelő tanulási utak kiépítése.

–

Pályaorientációs tevékenységek megszervezése.

14.3. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

és

képesség

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló

66


Pedagógiai Program

igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik.

14.4. Alapelveink Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A gyermekekkel szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat, és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) tudás birtokába kell juttatni.

14.5. Általános céljaink A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR). Az iskolai program - építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira - egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, és a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: –

Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön.

–

Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.

67


Pedagógiai Program

–

Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.

–

Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.

–

A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család iskola- gyerek közötti kommunikáció.

–

Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.

–

Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.

–

Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.

–

Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, - módszertani repertoárjukat

15. Az egész napos iskola A Talentum Baptista Általános Iskolában a gyerekek iskolaotthonos formában tanulnak. Ezen időszakban kisdiákjaink elsajátítják az alapvető szocializációs formákat, jelentősen fejlődnek motorikus képességeik, fizikai és lelki teherbírásuk. Fő oktatási feladat az alapkészségek fejlesztése. Cél: a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása, az érdeklődés fenntartása, tanulóink sikerélményhez juttatása. Az iskolaotthonos szervezeti formában történő oktatásban nagyobb lehetőség nyílik a fejlettségi, illetve szocializációs hátrányok kompenzálására, de a tehetségekkel való differenciált foglalkozásra is; az önálló tanulás, a kötetlen és irányított szabadidő harmonikus, célszerű felépítésére; a felelősségérzet, önkiszolgálás, kulturált étkezési szokások kialakítására; a tervszerű és hatékony nevelésre, oktatásra. Az iskolaotthonos szervezeti keretben diákjaink tankötelezettségüket 8 és 16 óra között teljesítik. E nyolc óra lehetőséget kínál a különböző elfoglaltságok harmonikus illesztésére, a kisgyermekek életritmusát, teherbíró képességét figyelembe vevő elrendezésére. A nevelőoktató tevékenységet a nap során - két egymást váltó - tanító végzi. A tanórák vezetése és az egyéb tevékenység közel egyenlő arányban oszlik meg közöttük. Az iskolaotthon napirendje öt szakaszra bontható: A hagyományos értelemben vett kötelező tanórák délelőtt és délután elosztva.

68


Pedagógiai Program

Az önálló tanulás illeszkedik a tanórához. Feladata: a tanári magyarázattal, közös tevékenységgel elsajátított tudásanyag egyéni gyakorlása, rögzítése, elmélyítése. Ezen önálló feladatmegoldást az a tanító felügyeli, segíti (differenciáltan és szükség szerint), aki az adott tanórán a közös feldolgozást irányította. Mindez jóval hatékonyabbá teheti a tanulást, közvetlen visszajelzést nyújt a pedagógusnak is saját munkájáról. Az irányított szabadidős, illetve választható foglalkozások során valósíthatók meg azok a tevékenységek, amire a szülők, gyerekek köréből nagyobb mértékű igény jelentkezik, amelyet iskola- vagy tanévkezdéskor választhatnak. Ebben a keretben szerveződnek a speciális osztály programok, az idegen- nyelvvel való játékos formájú foglalkozás, illetve a spotkör is. Mindennapos testedzési kötelezettségének megvalósítására a testnevelési órákon, a tömegsport és a sportköri foglalkozások alkalmain túl lehetőséget nyújt ezen időkeret. A kötetlen szabadidő eltöltésében alapelvünk, hogy az időjárástól függetlenül minden diákunk töltsön naponta több rövid szünetet és egy hosszabb időszakot a szabad levegőn, kötetlen játékkal, mozgással. Fő tevékenység a játék, ami jó megfigyelési lehetőséget nyújt pedagógusainknak tanítványaik cselekedeteiről, öntevékenységéről, magatartásáról való tájékozódásra. Kiváló színteret kínál a gyerekekkel való kötetlen beszélgetésre, személyes gondjaikkal való törődésre. Nevelő játékok tanításával, erre való serkentéssel segíti a tanító, hogy ezen időszakban se legyen visszahúzódó, unatkozó gyerek. Az iskolaotthonos gyerekek csak hétvégére viszik haza a táskájukat.

16. Diákönkormányzat „A Diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, mely a diákok jogérvényesítésének és a kötelességek teljesítésének egyik eszköze.” A Diákönkormányzat a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján működését saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján határozza meg. A diákönkormányzatnak kettős feladata van, a diákok érdekképviseletének szerve választott vezetőkkel, másrészt, a diákság kulturális, szabadidős tevékenységét hangolja össze és szervezi meg iskolai szinten. Az iskolánkban minden tanulónak joga van ahhoz, hogy élhessen egyesülési jogával, tagjai lehessen a diákönkormányzatunknak A diákönkormányzat tagjainak tevékenységét speciális jogi rendszer szabályozza, amelyben az emberi, gyermeki és a közösségi jogok elemei egyaránt fontos szerepet kapnak. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, mindennel foglalkozhat, ami nem sérti más résztvevők jogait, nem dönthet olyanról, ami nem kompetenciája. Fontos feladatunknak tartjuk a személyiség sokirányú fejlesztését, amely elképzelhetetlen a közösség, a tanulói csoportok, az egész iskola diáksága nélkül, hiszen a kortársak, a barátok, az osztálytársak,

69


Pedagógiai Program

minden gyermek befolyásolhatja a személyiség formálódását. A diákság jogainak gyakorlása Döntési jogok: –

saját működésével, munkájával kapcsolatos szervezőmunkában,

–

tisztségviselők választásában,

–

a pénzforrások felhasználásában,

–

hatáskörbe tartozó feladatok megoldásában,

–

egy tanítás nélküli munkanap lebonyolításában,

–

saját tájékoztatói rendszeréről (iskolaújság, faliújság, plakátok)

Véleményezési jogok: A diákönkormányzat véleményt adhat bizonyos kérdésekben, amelyet azonban a véleményt kérő fél nem köteles magára nézve kötelezőnek venni. Ilyen esetek: –

az iskola működésével kapcsolatos minden kérdés

–

fegyelmi eljárások

–

intézmény megszűnése, átszervezése, névváltoztatása

–

intézményvezető megbízása, a megbízás visszavonása

–

tankönyvvásárlás

–

pedagógiai program, ünnepi események

Egyetértési jogok: A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: –

az iskolai szervezeti és működési szabályzat pontjaiban

–

a szociális jellegű juttatások megítélésében

70


Pedagógiai Program

–

ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában

–

a házirend módosításában

–

a tanulói jutalmazások, fegyelmező intézkedések formáiban és alkalmazási elveiben.

Mivel iskolánk felmenő rendszerben hozza létre teljes struktúráját ezért, ezért a diákönkormányzat várható megalapításának éve: 2017/2018-as tanév. Ekkorra szerveződik meg a teljes alsó tagozat.

17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézményben a tanulócsoportok elhelyezésére, szakszerű oktatására és egyéb kiszolgálására (étkezés) van lehetőség. Az oktatást felszerelt tornaterem és sportpálya is segíti. Számos technikai eszköz áll az oktatás szolgálatában: laptopok, számítógépek, digitális táblák. Az eszközpark fejlesztése folyamatos, a tanulócsoportok számának növekedésével arányos. A szükséges (törvény által előírt) fejlesztés ütemtervét a fenntartó a törvényben megadott határidőre elkészítette és felterjesztette az Oktatási Hivatalhoz.

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. Tantárgyi struktúra és óraszámok 1.1.

A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tanterv alapelvei Az iskolánkban folyó tanórai nevelő-oktató munka követelményrendszerének szabályozására irányuló alapelvek:

struktúrájának,

tartalmának,

a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről;

1.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-8. évfolyamon

71

és


Pedagógiai Program

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Hit-és erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret

és

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

72


Pedagógiai Program

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Alsótagozat

Felsőtagozat

Kötelező tantárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv – Angol nyelv  Matematika  Környezetismeret  Ének-zene - A változat  Vizuális kultúra  Életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport  Hit-és erkölcstan

Kötelező tantárgyak:  Magyar nyelv és irodalom - A vált.  Idegen nyelv - Angol nyelv  Matematika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Természetismeret  Hit-és erkölcstan  Biológia-egészségtan - B változat  Fizika - B változat  Kémia - B változat  Földrajz  Ének-zene - A változat  Vizuális kultúra  Informatika  Technika, életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport Kötelezően választható tantárgyak Informatika 5. évfolyam

Kötelezően választható tantárgyak Informatika 4. évfolyam

Alsótagozat

Felsőtagozat

73


Pedagógiai Program

Kötelező tantárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv – Angol nyelv  Matematika  Környezetismeret  Ének-zene – A változat  Vizuális kultúra  Életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport  Hit-és erkölcstan

Kötelező tantárgyak:  Magyar nyelv és irodalom - A változat  Idegen nyelv - Angol nyelv  Matematika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Természetismeret  Hit-és erkölcstan  Biológia-egészségtan - B változat  Fizika - B változat  Kémia - B változat  Földrajz  Ének-zene - A változat  Vizuális kultúra  Informatika  Technika, életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport Kötelezően választható tantárgyak  Informatika 5. évfolyam

Kötelezően választható tantárgyak  Informatika 4. évfolyam

1.3. A választott kerettanterv feletti óraszám A szabadon tervezhető órakeret felosztása A kerettanterv által biztosított szabadon tervezhető órakeret nagy részét mind a nyolc évfolyamon a matematikai és anyanyelvi alapkészségek és kompetenciák fejlesztésére, illetve felső tagozaton az angol nyelvi készségek és kompetenciák fejlesztésére szándékozzuk fordítani. A digitális kompetencia hatékonyabb fejlesztése érdekében 4. és 5. osztályban, kötelezően választható tárgyként, heti 1-1órában bevezetjük az informatika tantárgyat. Annak érdekében, hogy tovább bővítsük a gyermekek tapasztalatait és ismereteit az őket közvetlenül körülvevő világról, valamint, hogy környezettudatos gondolkodásuk és viselkedésük kialakulását elősegítsük - 3. évfolyamon heti fél- fél órával növeljük meg a környezetismeret és az életvitel és gyakorlat tantárgyak óraszámát.

74


Pedagógiai Program Óraterv a helyi tantervhez 1–8. évfolyam

Tantárgyak


1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

K

Sz

K

Sz

K

Sz

K

Sz

K

K

K

7

+1

7

+1

6

+1

6

+1

4

Angol nyelv

4

4

K

Sz

4

3

+2

3

+2

4

3

+1

3

+1

3

+1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 1,5

1,5

Fizika

2

1

Kémia

1

2

1,5

1,5

+1

4

+1

4

+1

4

+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan

2

2

2

Környezet-ismeret

1

1

1

2 +0,5

+1

Sz

+2

4

3

Sz

3

Matematika

2

Sz

8. évf.

1

Természet-ismeret Biológiaegészségtan

Földrajz Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1


1

Informatika Életvitel és gyakorlat

+1 1

1

1

+0,5

1

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 24+2

2 24+2

3

3

24+2

26+2

K = Kötelező heti óraszám Sz = Szabadon tervezhető heti óraszám

75

+1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

2 27+2

3 27+2

3 30+2

3 30+2


Pedagógiai Program

/Egyházi iskolaként a hittan óraszámával meghaladható a rendelkezésre álló órakeret./ Heti két hittan órát terveztünk minden évfolyamon, ezeket az órákat külön tüntettük fel a rendelkezésre álló órakeretben. Az 5. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak közül iskolánk a hon-és népismeret tantárgy oktatását választotta.

1.4. Heti és éves óraszámok tantárgyanként és évfolyamonként Óraterv a helyi tantervhez 1–4. évfolyam 1. évf.

Tantárgyak


2. évf.

3. évf.

4. évf.

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

7+1

288

7+1

288

6+1

252

6+1

252

Idegen nyelvek Matematika

2 4+1

180

4+1

180

4+1

180

4+1

180

Hittan

1

36

1

36

1

36

1

36

Környezetismer et

1

36

1

36

1+0,5

54

1

36

Ének-zene

2

72

2

72

2

72

2

72

Vizuális kultúra

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1+0,5

54

1

36

5

180

5

180

5

180

5

180

+1

36

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

-

-

-

2

72

2

72

3

108

3

108

25

900

25

900

25

900

27

972

Óraterv a helyi tantervhez 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves


4

162

4

180

4

144

4

180

Idegen nyelvek

31

126

32

144

32

144

3+2

144

76


Pedagógiai Program

Matematika

4

144

3+1

144

3+1

144

3+1

144

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

72

2

72

2

72

2

72

Hittan

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72 1,5

54

1,5

54

Fizika

2

72

1

36

Kémia

1

36

2

72

1,5

54

1,5

54

Természetismer et Biológiaegészségtan

Földrajz Ének-zene

1

36

1

36

1

36

1

36

Vizuális kultúra

1

36

1

36

1

36

1

36


1

36

Informatika

+1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

5

180

5

180

5

180

5

180

1

36

1

36

1

36

1

36

2

72

3

108

3

108

3

108

28

1008

28

1008

32

1116

32

1116

Technika, életvitel és gyakorlat és Testnevelés sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1.5. A választható tantárgyak és egyéb foglalkozások szervezési elvei Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendszere Intézményünk oktatási feladatának ellátásánál a kötelező tanórai, a kötelezően választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokkal együttesen kell számolnunk. Az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák maximális kihasználásával kell megoldani. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető 10%-os időkeret felhasználásakor nem törekedtünk újabb tantárgy bevezetésére. Az időkeretet a Natban megfogalmazott, kötelezően elsajátítandó tudásanyag elmélyítésére, a kulcskompetenciák fejlesztésére szándékozunk fordítani. Így elsősorban az anyanyelvi, a matematikai, az idegen nyelvi és a digitális kompetenciák hatékonyabb fejlesztését kívánjuk erősíteni ezen

77


Pedagógiai Program

területek óraszámainak megemelésével, illetve a digitális kompetencia esetében az informatika tantárgy 4. és 5. évfolyamokra való kiterjesztésével. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet tanulják. 3. osztálytól az idegen nyelv használatot már beépítjük a készségtárgyak oktatásába. A törvényi előírásoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulókkal gyógypedagógus, a beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal fejlesztő pedagógusok foglalkoznak. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja: Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Választható sportköri foglalkozások: -

Bozsik foci

-

Szenzomotoros torna

-

Játékos sportfoglalkozás

-

Kölyökatlétika

-

Egyéb sporttevékenységek: úszás, néptánc, tánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás

-

Más sporttevékenységek: hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok

Rendszere tanórán kívüli foglalkozásokra az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: Önálló tanulási foglalkozások, tanári felügyelet mellett. Az önálló tanulási foglalkozások segítséget kínálnak tanulóinknak szaktanári felügyelet mellett a következő tanulmányi napra történő szakszerű felkészüléshez. Délutáni foglalkozások keretében lehetőséget adunk a bármilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatására. A tanórán kívüli foglalkozások egyik része a tehetséggondozást, és a továbbtanulásra való felkészítést szolgálja. Másik része a tanulók érdeklődését figyelembe véve kínál lehetőséget

78


Pedagógiai Program

különféle szakkörökön való részvételre, ezáltal készségeik, képességeik fejlesztésére, ismereteik bővítésére. Tanulóink az alábbi lehetőségek közül választhatnak: Középiskolai felkészítők Tantárgyi szakkörök Angol nyelvkör Sportköri foglalkozások Egyéb – (pl.: kreatív vagy kézműves szakkörök) Nem rendszeres foglalkozások

2.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: –

NAT kompatibilis legyen

–

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

–

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

–

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be.

79


Pedagógiai Program

–

Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.

–

A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen.

–

Kivitele esztétikus és tartós legyen.

–

Az ára a szülők számára megfizethető legyen.

–

Segítse elő az integrált oktatást.

3. A magasabb iskolai évfolyamba lépés feltételei A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A második nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: –

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

–

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

–

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,

–

hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,

–

magántanuló volt.

Az igazgató a tanulót mentesítheti a „készségtárgyak” tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell

80


Pedagógiai Program

venni. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén. Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül. Az első évfolyamot ismételi a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és/vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. A tantestület egyedi esetekben, sajátos nevelési igényű tanulóknál, egyéni fejlesztési program készítése mellett engedélyezheti a magasabb évfolyamba lépést. Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első, negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

4. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai beszámoltatások formái: szóbeli és írásbeli beszámoltatások Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás, vita Írásbeli beszámoltatás

4.1. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái –

írásbeli felelet

–

röpdolgozat

81


dolgozat

–

év eleji, félévi és év végi felmérés

–

a tanár által készített mérőeszközök

–

standardizált mérőeszközök

Pedagógiai Program

Az írásbeli felelet az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két- három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően. Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait. A legelterjedtebb a pontozással vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk. Az írásbeli munkák (témazáró dolgozatok) eredményeit rögzíthetjük az e célra szerkesztett értékelő táblázatban.

4.2. Az írásbeli beszámoltatás korlátai A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon. A nagyobb hangsúlyú dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán,

82


Pedagógiai Program

órákon készítjük fel. A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat. Egy nap maximum 2 témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk. A tanulók tudásának számonkérésében az írásbeli beszámoltatás mellett ügyelünk arra, hogy azoknál a tanulóknál, akiknél az írásbeliség gátló tényező, lehetőséget biztosítsunk tudásuk szóban történő ellenőrzésére (tanulási nehézséggel küzdők, részképesség-zavarral küzdők).

4.3.

Az iskolai beszámoltatás célja és rendje

Szóbeli felelet: Célja, hogy a tanulók összefüggően legyenek képesek beszélni egy-egy témáról, vagy annak egy részéről. Értékelés szempontjából lehet teljes, vagy részleges aszerint, hogy az aktuális tananyag egészéről, vagy csak egy részéről ad számot a tanuló. Az értékelés formáját ennek megfelelően határozza meg a pedagógus. (Lehet teljes értékű érdemjegy, vagy a pontozásos rendszer szerinti értékelés.) Írásbeli felelet: Célja, hogy egyszerre több tanuló felkészültségéről kapjon a pedagógus információt, és a tanulók visszajelzést kapjanak teljesítményükről. Kiterjedhet néhány gyerekre és az egész osztályra is. Az aktuális tananyagra vonatkozik, mely a korábbi leckékre visszautaló kérdést tartalmazhat. Időtartama 10-15 percnél nem lehet hosszabb. Nem kell előre bejelenteni. Röpdolgozat: Célja a - 4-5 leckénél hosszabb - nagyobb témakörök elsajátításának részenként történő ellenőrzése. 2-3 leckét átfogó dolgozat, mely legfeljebb 25 perces lehet, és a tanulóknak a dolgozatot megelőző órán be kell jelenteni, és a naplóban is jelezni kell. Témazáró dolgozat: Célja, hogy a tanuló egy témakörben való jártasságáról átfogóan adjon számot. Időtartama legfeljebb 2x45 perc. Legalább egy héttel korábban be kell jelenteni, és az időpontot a naplóban is jelezni kell. A tanulónak elegendő időt kell biztosítani a elkészüléshez. (Házirendben: egy nap 2 témazáró, vagy 1 témazárót és 1 röpdolgozatot lehet íratni.) Féléves és év végi követelményszint mérések: Célja a problémafeltárás és a további feladat meghatározás. Elsősorban diagnosztikai mérés, melyet százalékosan értékelünk. Érdemjeggyel való értékeléséről a tanító, ill. a szaktanár

83


Pedagógiai Program

dönt. Előzetes összefoglalás, áttekintés előzi meg. A tanulónak elegendő időt kell biztosítani a felkészüléshez. Házi dolgozat: Célja az önálló munkáltatás, az önálló tanulás fejlesztése. Témájában alkalmazkodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Félévenként és tantárgyanként maximum egy lehet. A beadási határidőket a pedagógusoknak egyeztetni kell, és ebben a gyerekek aktuális terhelését figyelembe kell venni. A tanulónak elegendő időt kell biztosítani az elkészítéséhez. Előre megadott tartalmi és formai szempontok szerint értékeljük. Órai munka: A szóbeli és írásbeli számonkérés támogatására a pedagógusok pontozásos rendszert alkalmaznak, melynek formáját a pedagógusok szakmai szabadságukkal élve maguk határozzák meg. A pontozásos rendszert, és az így kapott érdemjegyeknek a félévi és az év végi értékelésben betöltött szerepét az év elején ismertetni kell a tanulóval, és szülővel. A rendszer alkalmazását a szakmai egyeztetés előzi meg. A kisebb írásbeli munkákat, házi dolgozatokat a tanév végéig, a témazáró dolgozatokat és a diagnosztikai mérések anyagát további 1 évig meg kell őrizni.

4.4. A tanulóknak a beszámoltatással, tanulással kapcsolatos jogai és kötelességei Kötelességek

Jogok

Hiányzás után megfelelő idő álljon Hiányzás után (illetve alatt) mindent rendelkezésére a felzárkózáshoz, megtegyen lemaradásának behozására. pótláshoz. Egy napon 2 témazáró dolgozatnál többet Kötelessége, hogy a dolgozatokra ne írjon, illetve ha 2 témazárót ír, egyéb felkészüljön és azt képességeinek dolgozatot ne írjon aznap. megfelelő szinten írja meg. A feladatok kapjon. Felszerelés kapjon.

megértéséhez hiány

esetén

segítséget Felkészülten jöjjön az órára, és elkészítse házi feladatát tankönyvet Felszerelését tanórára.

hiánytalanul

elhozza

a

Részt vegyen a tanórákon, választott Az órai munkában tehetsége szerint részt foglalkozásokon. vegyen, az órát/foglalkozást magaviseletével ne zavarja.

4.5.

Az iskolai és otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A napi házi feladatok célja, hogy a gyerekek gyakorolják az órán tanultakat, és az elsajátított 84


Pedagógiai Program

tananyag egyéni képességeik szerinti alkalmazását kipróbálják. Ezért az otthoni és az iskolaotthonos felkészülésre rendszeresen és differenciáltan kapnak feladatot, írni és/vagy tanulni. Odafigyelünk arra, hogy a házi feladat elvégzése egy átlagos képességű gyermek számára az alsó tagozaton 1.-2. osztályban 1 óránál, 3.-4. osztályban 1,5 óránál, a felső tagozaton 2 óránál több időt ne vegyen igénybe. Ez a felső tagozaton azt jelenti, hogy a felkészülésre adott feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy az a következő órára tantárgyanként kb. 30 perc legyen az átlagos felkészülési idő. Kivétel ez alól a témazáró dolgozatokra való felkészülés. A tanulók egy nap 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak. A szorgalmi feladat olyan szabadon választható házi feladat, melyet a pedagógus külön értékel. A szorgalmi feladata a motiválás és a differenciálás eszköze a pedagógus számára. Az írásbeli házi feladatot minden esetben ellenőrizzük és javítjuk. Az ellenőrzést és javítást úgy szervezzük, hogy annak időtartama 10-15 percnél hosszabb időt ne vegyen igénybe a tanórán. Az el nem készített írásbeli házi feladatért elégtelen osztályzatot adni nem lehet. Tiszteletben tartjuk a családok hétvégi programjait, az együtt tölthető időt azzal, hogy a hétvégét, vagy a tanítási szüneteket külön, többlet tanulási lehetőségként a házi feladat feladásakor nem vesszük figyelembe. De sem a hétvége, sem a szünet nem mentesíti a gyerekeket a hétfői, illetve szünet után az első tanítási nap óráira való felkészülés alól. (A heti 1-1,5 órás tantárgyak esetében ez ellehetetlenítené a számonkérést.) Tanítási szüneteket követő első napon dolgozatot nem iratunk.

A kötelező olvasmányokat, memoritereket és házi dolgozatokat időben adjuk fel úgy, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen azokat a tanítási napokon elvégezni, megtanulni, illetve a kapcsolódó feladatokat a szünet felhasználása nélkül beosztani. A házi dolgozatok beadási határidejét az egyes tantárgyak között egyeztetjük, és egy hétre csak egy beadási határidőt határozunk meg.

5. A félévi és év végi minősítés fajtái, rendje, tartalmi követelményei A tanulók magatartásának, szorgalmának és tanulmányi teljesítményének értékeléséről félévkor és év végén a nevelő testület dönt. A minősítésre alsó tagozaton az osztálytanító, felső tagozaton a magatartás és szorgalom esetében az osztályfőnök, szaktárgyak esetében a szaktanár tesz javaslatot. A tanulók összefoglaló értékelést kapnak félévkor és évvégén a bizonyítványba. A tanév végi

85


Pedagógiai Program

minősítés, osztályzat, a tanuló egész évben nyújtott teljesítményét értékeli. A tanuló magatartását, és szorgalmát félévkor és év végén is szövegesen értékeljük. A megfelelő bejegyzéshez az alább felsorolt kritériumok többségének teljesülnie kell. Az önállóságot minden esetben a tanuló életkorához viszonyítva értelmezzük. Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök ad javaslatot és a tantestület joga és feladata, hogy az egyes tanórákon, a szünetekben, tanórán kívüli programokon mutatott eredmények alapján mérlegeljen és megegyezzen a végső értékelés kialakításában. Az év végi minősítésnél az egész év során mutatott fejlődést, változást is figyelembe vesszük.

5.1. A tanulók magatartásának értékelése –

Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül.

–

Fegyelme, szabálykövetése a tanórákon és a tanórán kívül.

–

Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is).

–

Környezetének alakítása, védelme.

–

Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása

–

Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése

–

Udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem.

A magatartás értékelésénél alapvetően abból indulunk ki, hogy minden gyerek jó, ami azt jelenti, hogy mindaddig, amíg ettől eltérő viselkedést nem mutat, bizonyítványába a "jó" bejegyzés kerül. Ez egy tiszteletre méltó magatartás, amelynek jelentéstartalma: –

tanáraival, társaival, a felnőttekkel szemben magatartása udvarias, tisztelettudó

–

fegyelmezett, megbízható, pontos, a tanórát nem zavarja, figyel

–

az iskola házirendjét betartja

–

közreműködik a közösség életében

–

igazolatlan órája és osztályfőnöki intője (vagy ennél erősebb büntető fokozata) nincs. "példás" bejegyzést kap az a tanuló, aki az előbbieken túl: 86


Pedagógiai Program

–

a közösség (osztály, csoport, vagy egész iskolai közösség) életében öntevékeny, kezdeményező, érte jelentős feladatokat is vállal

–

írásbeli figyelmeztetője nincs. "változó" bejegyzést kap az a tanuló, aki:

–

tanáraival, társaival, a felnőttekkel szemben magatartása kifogásolható, de igyekszik rajta változtatni

–

a tanítási órát gyakori fecsegéssel zavarja, miatta a munkát időnként meg kell szakítani

–

a házirendet csak figyelmeztetések és folyamatos ellenőrzés hatására tartja be; az óraközi szünetekben viselkedése gyakran okoz problémát, az órákról elkésik

–

a közösség életében csak erős ösztönzésre vesz részt

–

írásbeli bejegyzései az igazgató intő fokozatát nem érik el. "rossz" bejegyzést kap az a tanuló, aki:

–

tanáraival, társaival, a felnőttekkel szemben magatartása tiszteletlen, nyegle udvariatlan

–

a tanítást közbekiabálással, a munka megtagadásával zavarja

–

a közösségre rossz hatással van, nem vesz részt munkájában

–

a házirendet nem tartja be, ill. sorozatosan megszegi

–

magatartása durva, agresszív, ellenséges, erkölcsileg kifogásolható

–

igazolatlan órái, igazgatói intője, vagy más súlyos büntetése (pl. közösségi programtól való többszöri eltiltás) van.

Az évközi értékelés formáit az iskola "Házi rend"-je tartalmazza.

5.2.

A tanulók szorgalmának értékelése

–

Tanórai aktivitása, figyelme, kitartása.

–

Többletfeladatok vállalása, megbízhatósága.

–

Felszerelésnek megléte, rendben tartása.

87


Pedagógiai Program

–

Házi feladatainak gondossága, elkészítése.

–

A tudás megszerzésének igénye

–

Egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

–

Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés.

A szorgalom értékelése alapvetően a tanulmányi munka teljesítésére vonatkozik. "Jó" a szorgalma annak a tanulónak, aki –

tanulmányi munkájában képességeinek, életkörülményeinek megfelelően teljesít

–

tudása, érdeklődése, ismeretei az iskolai tananyag keretei között marad, többlet feladatokat nem vagy nem szívesen vállal

–

munkavégzése jó, felszerelése, házi feladatai általában rendben vannak

–

az órákra általában felkészül, azokon dolgozik, megbízható,

–

feladataiban önellenőrzést végez

"példás" a szorgalma annak a tanulónak, aki az előbbieken túl –

tudását önállóan bővíti, érdeklődése a tananyagon túlmutat, ismereteit szívesen

–

bemutatja társainak, tanárainak

–

munkavégzése pontos, tiszta, rendszerezett, önálló

–

az órákra rendszeresen készül, az órai munkát aktív részvétellel segíti, tanórán kívüli információkat is felhasznál

–

erejét megfeszítve igyekszik jobb eredményt elérni

"változó" a szorgalma annak a tanulónak, aki –

mérlegelve képességeit, körülményeit, a tőle elvárható teljesítményt nem nyújtja

–

munkavégzése változó, feladatait időnként nem végzi el, a hiányt csak többszöri figyelmeztetésre pótolja

88


Pedagógiai Program

–

felszerelése, felkészültsége gyakran hiányos, az órai munkában csak gyakori ösztönzésre, nógatásra vesz részt

–

többletmunkát nem válla

"rossz" a szorgalma annak a tanulónak, aki –

mérlegelve képességeit, körülményeit tanulmányi munkája elfogadhatatlan, valamely tantárgyból a bizonyítványban elégtelen osztályzatot kap

–

munkavégzésre csak ritkán vagy egyáltalán nem hajlandó, a kapott feladatokat nem végzi el, a hiányokat nem pótolja

–

az órán gyakran nem dolgozik, felszerelése általában nincs, vagy hiányos

–

az órákra gyakran nem készül, házi feladatot csak ritkán készít

5.3. A tanulók jutalmazásának elvei Jutalmazásban (osztályfőnöki, majd igazgatói dicséretben) részesülhet az a tanuló, aki magatartása, szorgalma, tanulmányi vagy sportteljesítménye alapján kiemelkedik társai közül. Tevékenységével hozzájárul az iskolai élet feladatainak magas szintű megvalósításához (pl.: szereplés, vetélkedőkön való részvétel, diák-önkormányzati munka…) iskolánk hírnevének emeléséhez. Minden hónapban feladatot, célkitűzést fogalmazunk meg a tanulóinknak, és az adott célt kiválóan elérők jutalomjelvényben részesülnek. A tanév végén a legjobban teljesítő diákok könyvjutalomban, oklevélben, „Az év tanulója” kitüntetésben részesülnek. A 8. osztályosok közül tanév végén, az évek során kiváló tanulmányi, közösségi munkát és kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó TALENTUM emlékplakettet kap.

5.4.

A tanulók elmarasztalásának elvei

Elmarasztalásban részesül az a tanuló, aki vét a házirendben foglaltakkal szemben. Aki magatartásával másokat sért, akadályoz feladatai maradéktalan ellátásában, vét az erkölcsi normák ellen vagy kárt okoz. A tanulói magatartás, szorgalom jutalmazásának, elmarasztalásának módjait, fokozatait az

89


Pedagógiai Program

iskola házirendje tartalmazza. A fegyelmi elmarasztalás módját, lehetőségeit és formáját a Nemzeti köznevelési törvény tartalmazza. A tantárgyi értékelés rendje és elvei

5.5.

A teljesítmény minősítésekor érvényesülő alapelvek

Azoknál a tantárgyaknál, amelyek a tanulóktól speciális képességek meglétét igénylik, ill. azt fejlesztik, a tanuló igyekezete, hozzáállása, munkamorálja és a teljesítményszint figyelembe vételével együttesen alakítja ki a pedagógus az értékelést. Ilyenek a testnevelés és a művészetek tantárgyai (ének, rajz), valamint a technika. Az értékelésnél a tanuló helyesírását, mondatainak nyelvi helyességét minden tantárgynál figyelembe vesszük, mert helyesen írni és értelmesen fogalmazni általános követelmény minden tanuló számára. Követelmény minden tantárgyból a füzetek és munkafüzetek áttekinthető, esztétikus vezetése.

5.6.

Szöveges értékelés az alsó tagozaton

Az értékelés 1. osztályban félévkor és év végén, illetve 2. osztályban félévkor szövegesen történik. A szöveges értékelés a tantervi követelmények figyelembevételével mért tanulói fejlődést mutatja meg.

Célja: –

tájékoztatás

–

a gyermeki személyiség fejlesztése

–

motiválás, pozitív megerősítés

–

a produktumok értékelése

Félévkor a szöveges értékelés formája tantárgyanként előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés, kiegészíthető szabad, szöveges értékeléssel. A szabad szöveges értékelésnek tartalmaznia kell a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának általános összefoglalóját, és a kulcskompetenciák fejlettségének szintjét. Ki

90


Pedagógiai Program

kell emelni benne, hogy mely területeken teljesít a gyermek átlagon felül, és miben kell még fejlődnie. Év végén az értékelés szabadon fogalmazott, személyre szóló szöveges értékelés, amely tájékoztatást ad arról, hogy a tanulónak melyek az erősségei, és miben kell még fejlődnie, ill. miből van szüksége felzárkóztatásra. Ha a tanuló az első osztály végén a „felzárkóztatásra szorul” bejegyzést kapja, akkor a szülőt tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. A továbblépéshez szükséges egyéni fejlesztéshez a következő megoldásokat alkalmazzuk: –

javasoljuk a Nevelési Tanácsadó célzott vizsgálatát annak megállapítására, hogy a tanuló milyen mértékű tanulási zavarral küzd

–

a tanítói részről az egyéni képességfejlesztő foglalkozások megtartását.

5.7.

Negyedéves értékelések

Negyedéves értékeléseket 1. osztályban adunk. A tanuló 1. és 3. negyedévben nyújtott teljesítményéről írásban kap szöveges tájékoztatást a szülő és a tanuló. A tanév első negyedéves értékelését november 20-30. a harmadik negyedévest április 10-20. között adjuk ki. A szülő írásbeli tájékoztatásán túl minden szülő személyes szóbeli tájékoztatást is kap gyermekéről a tanítóval egyeztetett fogadóidőben, illetve az iskolai fogadóesteken. A megbeszélést a szülő és a pedagógus is kezdeményezheti. A megbeszélés elől egyik fél sem térhet ki, mert az a gyermek fejlődését, a szülő és a pedagógus együttműködését szolgálja. Második osztály év végén és harmadik osztálytól félévi és év végi értékelést is osztályzattal kapnak a tanulók.

6. Az évközi értékelés módja és rendszere Az évközi értékelés és motiválás a pedagógus joga és kötelessége. A módszerek megválasztásában a pedagógus teljes szakmai önállóságot élvez. A 2. évfolyamon a tanító érdemjeggyel is kifejezheti a tanuló évközi szóbeli és írásbeli teljesítményét már az első félévben is. A százalékban mért eredmények osztályzatra váltásáról minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat. A ponthatárok és az érdemjegyek megállapításánál a következő százalékos számítás a

91


Pedagógiai Program

mérvadó: Az alsó tagozatban, felső tagozatban a magyar nyelv - és irodalom és az első idegen nyelv kivételével: 0-35%= elégtelen 36-55%= elégséges 56-75%= közepes 76-90%= jó 91-100%= jeles A felső tagozaton a magyar nyelv- és irodalom és első idegen nyelv tantárgyaknál a következőképpen értékelünk: 0–50%= elégtelen 51-62,5%= elégséges 62,6-75%= közepes 75,1–87,5= jó 87,6–100%= jeles A szóbeli és írásbeli feleleteket bejelentés nélkül is megtehetjük, a dolgozatokat előzetes bejelentés alapján íratjuk, témazáró dolgozat esetén 1 hét felkészülési időt biztosítunk a tanulók számára. –

Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható.

–

A dolgozatok kijavítási határideje 10 tanítási nap (kivételt képez a pedagógus 5 tanítási napnál hosszabb távolléte).

–

Az elmaradt dolgozatokat, témazárókat a szaktanárnak joga, de nem kötelessége pótoltatni.

–

Rosszul sikerült feleletek, dolgozatok esetén a tanulónak biztosítani lehet a javítás lehetőségét, amelynek módját és időpontját közösen egyeztetik. Amennyiben a tanuló ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, a pedagógusnak nem kötelessége további lehetőségek biztosítása.

–

A készségtárgyak esetében az értékelés során nagy szerepet játszanak az egyéni adottságok, hiszen nem tud mindenki gyönyörűen énekelni, rajzolni, vagy ügyesen kötelet mászni. Ezért az osztályozásnál az órai aktivitás, szorgalom és felkészülés is fontos része az érdemjegynek. Itt a legfontosabb a több lehetőség és javítási alkalom biztosítása!

92


Pedagógiai Program

A naplóba ceruzás jegyeket, kis értékű feleleteket nem jegyzünk, a szaktanár saját feljegyzéseiként tartja őket számon.

Szóbeli teljesítmény értékelése A tanulók élőszóban megnyilvánuló teljesítményét (felelet, órai munka) azonnal, szóban értékeli a pedagógus. Erről saját pedagógiai jelrendszerének (nyomda, kártya, pontozás, osztályzat, stb.) felhasználásával a gyerekek füzetében ad visszajelzést a szülőnek. A jelrendszerről a szülők az év első szülői értekezletén, illetve felsőben a tanulókon keresztül is kapnak tájékoztatást.

7. A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott szöveges minősítések, és azok tartalma "Kiválóan teljesített " bejegyzés tartalma: A tanuló az elsajátítandó tananyagot érti, tudását írásban és szóban is képes kifejteni mondanivalóját - írásban vagy szóban - értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő, összefüggő, önálló feleletre, abban segítséget nem, vagy csak nagyon keveset igényel a tananyagon kívüli információkat is felhasznál a tanultakat kreatívan alkalmazza, önálló feladatmegoldásra képes kérdéseket megfogalmazni, problémát felvetni az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri többletfeladatot vállal. "Jól teljesített" bejegyzés tartalma: A tanuló az elsajátítandó tananyagot általában érti, tudását írásban és szóban is kevés segítséggel képes kifejteni mondanivalóját - írásban vagy szóban - értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő bizonytalanságait, pontatlanságait kis segítséggel képes kijavítani a tanultak egyszerű alkalmazására képes problémáit képes megfogalmazni, kérdéseket tesz fel az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri többletfeladatot ösztönzésre vállal. "Megfelelően teljesített" bejegyzés tartalma: A tanuló az alapvető ismereteket, törvényszerűségeket, szabályokat elsajátította, a tantárgy alapkövetelményeit teljesítette a tanultakat csak kérdések segítségével képes reprodukálni a tanultakat csak segítséggel, ill. jelentős segítséggel képes alkalmazni folyamatos irányítást igényel mondanivalójának megfogalmazásakor - írásban vagy szóban törekszik a szép magyar beszéd használatára többletfeladatot nem, vagy csak erős ösztönzésre vállal az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimum szintet eléri.

93


Pedagógiai Program

"Gyengén teljesített" bejegyzés tartalma: A tanuló tanári segítséggel sem képes a tanultakat reprodukálni a tanulmányi követelményeknek alapszinten sem tesz eleget az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet nem éri el, ezért a következő félévtől kötelező felzárkóztatáson vesz részt.

8.

Értékelés osztályzattal a felső tagozaton és az alsó tagozat a második évfolyamának végétől 8.1. A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott minősítések, és azok tartalma

Félévkor 5-ös osztályzatot, év végén "jeles" bejegyzést kap az a tanuló, aki az elsajátítandó tananyagot érti, tudását írásban és szóban is képes kifejteni mondanivalóját - írásban vagy szóban - értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő képes összefüggő, önálló feleletre, abban segítséget nem, vagy csak nagyon keveset igényel a tananyagon kívüli információkat is felhasznál ismereteit és a tanultakat kreatívan alkalmazza, önálló feladatmegoldásra képes kérdéseket megfogalmazni, problémát felvetni az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri többletfeladatot vállal. Félévkor 4-es osztályzatot, év végén "jó" bejegyzést kap az a tanuló, aki az elsajátítandó tananyagot általában érti, tudását írásban és szóban is kevés segítséggel képes kifejteni mondanivalóját írásban vagy szóban értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő bizonytalanságait, pontatlanságait kis segítséggel képes kijavítani az ismeretek és a tanultak egyszerű alkalmazására képes problémáit képes megfogalmazni, kérdéseket tesz fel az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri többletfeladatot ösztönzésre vállal. Félévkor 3-as osztályzatot, év végén "közepes" bejegyzést kap az a tanuló, aki a tanultakat kérdések segítségével reprodukálni képes mondanivalójának megfogalmazásakor írásban vagy szóban törekszik a szép magyar beszéd használatára feleleteiben rávezető segítséget igényel ismereteit csak segítséggel képes alkalmazni az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri többletfeladatot nem vállal Félévkor 2-es osztályzatot, év végén "elégséges" bejegyzést kap az a tanuló, aki az alapvető ismereteket, törvényszerűségeket, szabályokat elsajátította, a tantárgy alapkövetelményeit teljesítette számonkérésnél a kérdésekre adott válaszai bizonytalanok, pontatlanok, egy részükre nem tud válaszolni az ismeretek alkalmazására csak jelentős segítséggel képes feladatokat csak tanári segítséggel tud megoldani az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet eléri folyamatos irányítást igényel 94


Pedagógiai Program

Félévkor 1-es osztályzatot, év végén "elégtelen" bejegyzést kap az a tanuló, aki tanári segítséggel sem képes a tanultakat reprodukálni a tanulmányi követelményeknek alapszinten sem tesz eleget az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet nem éri el. Amennyiben az év közbeni jegyek az év végi osztályzásban kétséget okoznak, a tanuló képességeihez viszonyított teljesítés és a munkához való hozzáállás dönti el a végleges osztályzatot. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a legalább elégséges osztályzat elérése valamennyi tantárgyból.

8.2.

Az évközi értékelés, minősítés módja

Évközi teljesítményük értékelésére a tanulók 1-5-ig érdemjegyet kapnak Érdemjegyet kap a tanuló: –

órai munkájára, szóbeli feleletre

–

írásbeli munkára és felmérőre

–

ellenőrző dolgozatra

–

házi dolgozatra és önálló munkákra

A nem szakos helyettesítő a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem értékelheti. A szakos helyettesítő tanár - ha tartós, legalább két hetes helyettesítéssel megbízott a tanulók kitartó tanulása érdekében érdemjeggyel is minősíthet. A házi feladat érdemjeggyel való minősítését nem javasoljuk (kivéve a nagyobb felkészülést igénylő házi dolgozatot). Az értékelés rendszerességének fontosságát hangsúlyozva meghatározzuk, hogy a félévi, illetve év végi osztályzat megítélésekor félévente, tantárgyanként minimum 3 érdemjegye legyen a tanulónak. Ettől eltérni csak a heti 1 órás tárgyak keretében lehet akkor, ha a tanulónak 4 vagy ennél több órája marad el. Ez esetben 2 érdemjegy és a tanuló munkához való hozzáállása, szorgalma alapján dönt a pedagógus. A kritikusan gyengén teljesítő tanulók szüleit figyelmeztető célú tájékoztató levélben értesítjük. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál csak az osztálynaplóban szereplő

95


Pedagógiai Program

érdemjegyeket lehet figyelembe venni. Meghatározásuk során a következő átlagszámítási szabályokat tartjuk szem előtt: 2-4. évfolyamon minden tantárgy esetén: 1,51-elégséges 2,51-közepes 3,51-jó 4,51–jeles 5- és 8. évfolyamon minden tantárgyból: 1,5 elégtelen

1,51-1,75 javíthat

1,76 elégséges

2,5 elégséges

2,51-2,75 javíthat

2,76 közepes

3,5 közepes

3,51-3,75 javíthat

3,76 jó

4,5 jó

4,51-4,75 javíthat

4, 76 jeles

A javítási lehetőség során félévkor teljes félévi anyag, év végén teljes évi anyag számonkérésére kerül sor. (Esetleg a legrosszabbul sikerült témakörben is megegyezhet a pedagógus és a tanuló.) Április végén értesítjük a szülőket, ha az egyes tantárgyakból elégtelen osztályzat várható. A szülőnek lehetősége nyílik az intézmény kapcsolattartási formáin keresztül a személyes konzultációra.

9. Mérések –

Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk.

–

Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

–

Belső kompetencimérések.

–

4., 6., és 8. évfolyam végén az országos kompetencimérésben vesznek részt a tanulók.

–

Tantárgyi mérések. 96


Fizikai állapotmérés.

–

Difermérés.

Pedagógiai Program

10. A második idegen nyelv értékelése A tanul által választott foglalkozásokon, a tanév során a részvétel kötelező. A foglalkozást, mint rendkívüli tárgyat a bizonyítványba bevezetjük. Az értékelés év közben érdemjegyekkel történik, ezek alapján kerül a bizonyítványba „megfelelt”, „jól megfelelt” vagy „kiválóan megfelelt” minősítés kerül. Második idegen nyelvből évismétlés és javító vizsga nem lehetséges. Ha a tanuló a foglalkozásokon nem jelent meg és távollétét nem igazolta, a bizonyítványába „nem jelent meg” beírás kerül. A nem jelent meg eredménnyel a tanuló az adott foglalkozásban magasabb szintre a következő tanévben nem iratkozhat be.

11. A továbbhaladás feltételei egyéb esetekben A hitoktatáson való részvételt és tanulmányi előmenetelt szintén érdemjeggyel értékeljük. Akit a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesített az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, annak a félévi értesítőjébe és év végi bizonyítványába szöveges értékelés kerül: „gyengén megfelelt”, „megfelelt” bejegyzéssel. A mentesítés nem érinti a tanórán való részvételt.

12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanulónak joga, hogy képességeinek, fejlődésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. A jogok gyakorlása kölcsönösséget és egyenjogúságot feltételez a tanulók között. Ezért a tanuló származására, etnikai hovatartozására, egészségi állapotára tekintet nélkül részt vesz a kötelező foglalkozásokon és jelentkezés alapján részt vehet a választható és szabadidős foglalkozásokon. Azonban magatartásával senki nem zavarhatja a foglalkozások megtartását, mert ezzel megsérti másoknak a tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó jogait. Alapelveink: –

A hátrányban élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól. Aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti 97


Pedagógiai Program

bármelyiktanulónkat, azzal szemben intézkedést foganatosítunk. –

Figyelmet fordítunk az akadálymentesítésre, az integrált nevelés egyéb feltételeinek megteremtésére.

–

A lemaradóknak egyéni és csoportos korrepetálást tartunk, napközire vagy tanulószobai foglalkozásra hívjuk be.

–

Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében biztosítjuk minden diákunknak, hogy egyéni és/vagy csoportos felkészítést, képzést kaphasson érdeklődése, tehetsége, képessége szerint.

13.A fizikai állapotmérés feltételei Tanulóink fizikai állapotfelmérését az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadvány szerint végezzük. Lásd. Pedagógiai program melléklete.

14. A Pedagógiai Program érvényességi ideje, felülvizsgálati periódusai, ellenőrzése, fejlesztések A Pedagógiai Program érvényességi ideje

Ezen Pedagógiai Program a fenntartó által 2014. május 28-án elfogadott, 2014. szeptember 1jétől életbe lépett Pedagógiai Program. Érvényességi ideje 4 év. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Rendszeres felülvizsgálatának célja, hogy ellenőrizzük, a vállalt feladatok szerint működik-e az intézmény, illetve igényel-e a program továbbfejlesztést; és a tanév végi értekezleten a tantestület az esetleges korrekciókat elvégzi. Ezen kívül minden olyan esetben felülvizsgáljuk, amikor a törvény előírja. 98


Pedagógiai Program

A felülvizsgálatot 4 évenként kell elvégezni. Ekkor a korábbi és a vizsgálati időszakban végzett mérések eredményét össze kell vetni a program célkitűzéseivel, és el kell végezni a szükséges korrekciókat. Vizsgálandó területek A Pedagógiai Program megvalósítása megfelel-e a kitűzött céloknak. Milyen mértékben értük el a pedagógiai programban kitűzött célokat? –

Milyen a tanulók elért tanulmányi és neveltségi szintje?

–

Az oktatásban és nevelésben alkalmazott módszerek alkalmasak-e a kitűzött célok elérésére, megfelelnek-e a program szellemének?

–

Megfelelünk-e a környezet elvárásainak?

–

A tárgyi feltételek segítik-e a program megvalósítását?

–

A személyi feltételekben szükséges-e valamilyen módosítás? A Pedagógiai Program módosítása

A program mind tartalmilag, mind szerkezetileg fejleszthető. A fejlesztéseket a 4 éves ellenőrzések során írásban rögzíteni kell. Amennyiben a fejlesztési terv a fő célkitűzéseken és az alapfeladaton nem változtat és költségigénye nincs, a fejlesztésről elegendő tájékoztatni a fenntartót. Ellenkező esetben a fenntartó jóváhagyását kell kérni. A Pedagógiai Program módosítására –

az iskola igazgatója,

–

a nevelőtestület bármely tagja,

–

a nevelők szakmai munkaközösségei,

–

a szülői munkaközösség,

–

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A tanulók a Pedagógiai Program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják.

99


Pedagógiai Program

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Program 1-1 példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: –

az iskola fenntartójánál,

–

az iskola irattárában,

–

az iskola nevelői szobájában,

–

az iskola igazgatójánál.

15. Dokumentumok kezelése A dokumentumok elhelyezése A Pedagógiai Program dokumentumai a titkárságon kerülnek elhelyezésre.

Hozzáférés a dokumentumokhoz A Pedagógiai Program dokumentumaiba a személyes adatok védelméről szóló jogszabályt figyelembe véve betekinthet: –

az iskola minden dolgozója,

–

a szülők és a diákok az őket érintő részekbe

–

a külső ellenőrzést végző személy,

–

egyéb, akit jogszabály erre felhatalmaz.

100


Pedagógiai Program

101


Pedagógiai Program

102


Pedagógiai Program

103


Pedagógiai Program

104


Pedagógiai Program

105


Pedagógiai Program

106


Pedagógiai Program

107


Pedagógiai Program

108

Talentum Baptista Általános Iskola. Pedagógiai Program

Recommend Documents