KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2015/4. szám DOI: 10.20520/Jel-Kep.2015.4.9
Czakó Kálmán
TRANZAKCIÓK SZEREPE A KREATÍV IPARÁGAK HATÁSGYAKORLÁSÁBAN 1. A Kreatív Ipar (KI) eredményeinek integrálása, a támogató szervezetek és a kreatív eredmények elhelyezésének gazdasági szektorai, a haladás kritériumai Azok az eredmények integrálhatók, amelyek az alacsonyabb integrációs szint működését nem szüntetik meg. A kormányzás és a menedzsment közötti kommunikáció az eredmények integrációját szolgálja. Az integráció egyrészt az egyes szinteken belül, másrészt alulról felfelé a szintek között jön létre. Az ipari kreativitás garanciája ezekből következően a szinteken belüli és a szintek közötti harmonikus működés feltételeinek biztosítása és az eredmények egymást erősítő hatásának összhangja. A gazdasági élet az ipari tevékenységgel kapcsolódik, az egyes integrációs szinteken működő személyek egyénre és közösségre vonatkozó, de mindig személyes felelősséghez kötött döntései révén változik. Ezért valamely szituációban az egyes szinteken az ügyeknek mindig van gazdája, felelőse, kompetenciával bíró tagja, generációs kapcsolat révén aktivizált szereplője. Az egyes szereplők további személyekkel állnak tranzaktív kapcsolatban. A kreatív tevékenység – például jogi – lehetőségének biztosítása a magasabb integrációs szint felől halad az alacsonyabb integrációs szintek irányában, és vele szemben valósul meg az alacsonyabb szint felől a magasabb integrációs szint irányában az integráció folyamata. A menedzsment a kormányzás által biztosított jogok mentén implementálhatja a már korábban létrehozott, meglévő, alkalmazható eredményt, a meglévő repertoárból választhatót, vagy az újként létrehozottat, a kreatív eredményt. Életünk eseményeinek integrálódási folyamatai integrációs szintekbe sorolhatók. Globális szinten az ipari kreativitás sok kommunikációs felet igényel. Közöttük meghatározó szerepet tölt be az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Kongresszusa, az UNCTAD (UNCTAD = United Nations Conference on Trade and Development), mely 1964 óta foglalkozik a tagállamok életminőséget fejlesztő tevékenységével és 1995-től kezdve a földrajzi egyensúlynak megfelelően alakította ki az érintett tagok A, B, C, D listáját. Magyarország a 24 tagú D lista tagja. Együttműködik más programokkal: a vám adatok szempontjából az ASYCUDA-val (ASYCUDA = Automated System for Customs Data), az adósságkezelés és pénzügyi elemzés szempontjából a DMFAS-sel (Debt Management and Financial Analysis System Programme), a vállalkozói gyakorlat és a technológiák szempontjából az EMPRETEC-kel (EMPRETEC = Emprendedores and technología), a befektetések szempontjából a WAIPA-val (WAIPA = World Association of Investment Promotion Agencies), a kereskedelem szempontjából az ITC-vel (ITC = International Trade Centre, Nemzetközi Kereskedelmi Központ). Az UNCTAD-dal egymást kiegészítő tevékenységet folytat az 1967-ben megalakult Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO (WIPO = World Intellectual Property Organization), mely 1967 óta törekszik a kreatív tevékenység kialakulásának segítésére a kreatív munka jogi ágazatainak megfelelően. (1. táblázat)
Jel-Kép 2015/4
10
1. táblázat Integrációs szintek, szervezetek, programok, szektorok a kreatív iparágakkal összefüggésben A szint megjelölése
Szervezetek, programok
Kreatív Ipar és a szektorok, bennük a kreatív HR
XXII.
Globális
UNCTAD, WIPO ASYCUDA, DMFAS, EMPRETEC, WAIPA, ITC
KI a világgazdaság globális földrajztudományi szektoraiban (Primer, Secunder, Tercier, Quaterner)
XXI.
Interkulturális
XX.
Kulturális
XIX.
Kontinentális EU 2020 Stratégia Növekedési programok, EU Digitális Menetrend
KI a Foglalkoztatáspolitikai szektorokban
NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) Nemzeti Technológiai Platformok KIP (Kreatív Iparágak Platformja)-SKT = (Stratégiai Kutatási Terv): K+F+I A Nemzeti Együttműködés Programja Új Széchenyi Terv Magyar Digitális Stratégia
KI a nemzetgazdasági szerep alapján képzett szektorokban (háztartások, vállalkozások, bankrendszer, állam, külföldfelé) és a foglalkoztatáspolitikai szektorokban
Pályázat, grant, támogatás
Önkormányzatok, a szektor tagjai, pl. KKV, kreatív személyek
Innovatív új tárgy, ügy, dolog
Kreatív termék implementálásra
Szint
XVIII.
Regionális
XVII.
Szubregionális
XVI.
Ország
XV.
Országrész
XIV.
Ország-régió
XIII.
Megye, Budapest
XII.
Járás
XI.
Megyeszékhely
X.
Megyei jogú város
IX.
Város
VIII.
Nagyközség
VII.
Körjegyzőség
VI.
Község
V.
Intézmény
IV.
Csoport
III.
Család
II.
Egyén
I.
Tárgy
(http://translate.googleusercontent.com/translate_c?depth=1&hl=hu&prev=/search%3Fq%3DDMFAS%26clie nt%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26channel%3Dnp%26biw%3D1280%26bih%3D864&rurl=t ranslate.google.hu&sl=en&u=http://unctad.org/divs/gds/dmfas/what/Pages/DMFAS6.aspx&usg=ALkJrhjgrYgU5Tv1-c1aE7i5Et2oqu5VNQ)
Jel-Kép 2015/4
11
2. Az összefüggéseket ábrázoló mentális térkép 1. ábra Az információk útja a kreatív eredmény kialakulása során
Személyes tudás/hagyomány uni-/multi-/inter-/ transzdiszciplínák
Professziók multiprofesszionalitás, interdependencia
Terepadatok tények, esetek
Elvek, praxisok, stratégiák, praktikák meta-alapok tudása
történeti tudás
Hatásgyakorló tevékenységek reflexív tudás
gyakorlati tudás
Események integrációs szintek I-XXV.
idő
I-, II-, III-lagos jellegű folyamatok / személyek részvételével / kontextusokban
Változás
ET2 = [Pr;
Eredmény a záró időpontban pl. kreatív ipari termék
Pe;
faktorok hatására alkotási folyamatban/az alkotó/az iparban …idő alatt
C] T1T2
időtartam: kezdő-záró időpont
Jel-Kép 2015/4
12
3. Az eredmények kialakulását befolyásoló faktorok 3.1. Folyamat (Process= Pr) 3.1.1. A hatásgyakorlás folyamatának kutatása
3. 4. 5. 6. 7. 8.
Általánosított Tapasztalati Módszer (GEM) Általános Rendszerelmélet (GST) Magatartásformák, mintázatok (Schn.) Humánökológia (EST, HET) Témaközpontú Interakciók (TZI) Integratív Szintek (IL)
Személyiség-elméletek (Big5), Multiaxialis Klasszifikációs Séma MAS) Circumplex-modell, 10. nevelési stílusok (C-m) 9.
11. Fejlődési Eredmény (PPCT) 12.
Teljes Rendszerbe Beavatkozás (TSI)
13. Minták szerepe, játszmák
14. Terápia, tanácsadás
15.
Képzés, csoportmunka osztályfoglalkozás
16. Praxis-szimuláció
2000-
Stressz és Coping (coping)
1990
2.
1980
Tranzakciók Elemzése (TA)
1970
1.
1960
Tartalom (rövidített jelölése)
1950
Ssz.
1940
2. táblázat A hatásgyakorlás összetevőinek leírásában meghatározó szerepet játszó tartalmak, kutatók és időpontok Kutatók
Év
Berne, E. Selye J. Lazarus, R.S. Folkman, S. Kopp M.
1949-52 1954 1980 2001 2006
Lonergan, B.
1958
Bertalanffy, L.
1968
Schneirla, Th. Ch.
1971
Bronfenbrenner, U.
1971-81
Cohn, R.
1975
Greenberg, G. Tobach, E.
1985
John, O.P. Ostendorf, F. Becker, W. Becker, P. Bronfenbrenner, U. S. Ceci, S.
1990 1992 1996 1992 1995 1994
R. Flood, R.
1995
Erskine, R.G. Járó, K. Stewart,I. Tudor,K. Tudor, K. – Hobbes, R. Stewart, I. Dreyfus, A., Eggleston, J.F. Amatucci, C.B. Chinn, St.J. Modeling Simulation International
2010 2011 1996 2001 2007 2013 2007 2008 2010 2014
Jel-Kép 2015/4
13
3.1.2. A hatásgyakorlás kutatásának eredményeként elkülönített témák A jelképzés, jelhasználat, szintaktikai rendszer használata, kritikai gondolkodás pontosítása, modellalkotás, döntéshozatal, attitűdök alakítása, regresszív vagy evolutív személyes viselkedés érvényesülése, szituációk valóságtartalomnak megfelelő kezelése, másokkal való kapcsolat befolyásolása, kapcsolatrendszerbe illeszkedés eseménye mind-mind befolyásolja az integrációra irányuló hatásgyakorlást. A kreatív ipari tevékenység az ipar más praxisokkal való integráltságának mértéke szerint hoz funkcionális változást az eseménytérben. (3. táblázat) 3. táblázat A kommunikatív hatásgyakorlás kiemelt témái a kreatív iparágak eseményeinek létrehozására Egy jel észlelésétől a teljes eseménytérig
Kiemelt témák
Ipari kreativitással összefüggésbe hozott kiemelt témák faktorokhoz rendelve (Pr, Pe, C,)
1. Észlelés
Jelképzés, jel
Észlelés, perceptív képesség, jelrendszerek
Jelcsoport használat
Kifejezés, megismerő képesség, jelölt entitások rendszere
Szemantikai kapcsolatok érvényesítése
Ítéletalkotás, ítélőképesség, az értelmezett entitások rendszere
4. Döntés
Kritikai gondolkodás, megfeleltetés, Állapotfüggő, tényezők halmazától függő, egy tényezőtől függő, személyes indoklás
Kritikai gondolkodás, döntőképesség, a praxisok rendszere.
5. Attitűd, kiemelt esemény Életstílus
Önkontrollt gyakorló, elszigetelődő (pl. autizmus), mentálisan hiányos (pl. depresszió), féktelen (pl. agresszió), spontán, öntevékeny, mentálisan egészséges, normatartó
Viselkedés, helyzetkezelő hozzáállás, szempontrendszerek
6. Életciklus
Életszakasz, kibontakozásbezárulás, nyitottság, ösztönök, fejlődési szakaszok
Növekedés/fejlődőképesség, érettség, emberi kapcsolatok rendszere
7. Szituáció
Mikroszituáció, témaközpontú interakció
Intézkedés, szerepvállaló/kommunikáló személy, történelmi helyzetek
8. Hálózat
Aktualizált hálózat, teljes hálózat
Kapcsolattartás, aktualizálható személy, hálózatok sokféle rendszere
9. Szférák
Endo-, mikro-, mezo-, exo-, makroszféra
Hatásgyakorlás, hatásgyakorló képesség, hatásrendszerek
10. Szintek
Pl. I-XXV. szint, jogi lehetőségek létrehozása és felhasználása, választás
Integráció, integráló/integrálódó személy, integrációs események sokasága
2. Értelmezés 3. Ítélet
Jel-Kép 2015/4
14
3.2. Személy (Person = Pe) Témaközpontú interakcióknál arra utalunk, hogy személyes résztvevők között játszódnak le a folyamatok. Ha az üzenetváltó kapcsolatban történő kölcsönös tartalomátvitel hatását akarjuk megjelölni, akkor kell tranzakcióról beszélnünk. A tranzakciók során mind az üzenők, mind a befogadók megváltoznak az átvihető (portábilis) információtartalom hatására. Üzenetváltó kapcsolatokban az aktualizált személyek tranzaktív hálózatot képeznek. A döntéshozó személyek mindig hatásszférák középpontjában állnak és mikro-, mezo-, exo-, makroszféra veszi őket körbe. Felértékelődik a tudást alkalmazó kreatív személy a technológiák alkalmazása, a marketing használata, a design terén a különböző mesterségek, művészeti eljárások, a különböző hivatások, a foglalkozások hatékonyságának növelésében, a kereslet-kínálat változásában, a fogyasztói magatartás befolyásolásában.
3.3. Kontextus (Context =C) 3.3.1. Az eredmény megvalósulásának kontextusa A hatásgyakorlás területeit praxisterületeknek tekintjük. A kontextusok viszonylag rögzült értelmezési keretek, az egyes események szempontokhoz igazodó elemzését teszik lehetővé. (4. táblázat) 4. táblázat Az iparban érvényesülő kreativitás értelmezésének globális és országos szintekhez sorolt támogatásának hívószavai Integrációs szint száma és neve
XXII. Globális szint
XVI. Ország-szint
Az ipari praxisban érvényesülő kreativitás legfontosabb, nevesített szektorai. A szolgáltatások és a szakmapolitikák eredményei más praxisrendszerekre is hatnak Új lehetőségek létrehozása a világgazdasági szektorokban: 1. javak és szolgáltatások előállítása, 2. szétosztása, 3. fogyasztása, 4. a döntési szabadság várható (növekvő /csökkenő) trendje, 5. lehetőségek rendelkezésre állásának trendje A nemzetgazdasági foglalkoztatási szektorokban új lehetőségek létrehozása. Célok: 1. inkluzív növekedés (munkahely, állás, képzés, modernizálás, haszon), 2. intelligens növekedés (oktatás, K+F +Innováció, digitális társadalom), 3. fenntartható növekedés (természeti források, biológiai sokféleség, előnyök kamatoztatása, villamosenergia-hálózat, KKV versenyelőnyök, üzleti környezet, fogyasztók tájékozott döntése) szolgálatában kreatív eredmények implementálása
3.3.2. Kontextusok kezelése és a belátás A kommunikáció orientáltsága választható utak közötti választás eredménye. A kérdés csupán az, hogy a felek tudatossága és a célok megjelölhetősége alapján mi az ésszerű út a jogalkotó és a menedzsment számára. A stratégikus tevékenység eredmény-orientált, a tárgyi, objektivizálható eseményekre vonatkozik, a hasznosság, alkalmasság értékeihez igazodik, de a menedzs-
Jel-Kép 2015/4
15
ment nem hagyhatja figyelmen kívül az igazság, a valódiság, a helyesség kritériumai által megjelölhető tennivalókat. A jog által biztosított lehetőségek felhasználásakor nagy szerepet játszik a döntéshozó attitűdje, amely a létező világra való hatásgyakorlásban szükségletekhez, érdekekhez, értékekhez, célokhoz igazodásban kap jelentőséget. Belátható, hogy az ’emberi energia’, az ’emberi erőforrás’, az ember személyiségének változtatását befolyásoló tranzakciók ismeretei általánosnak tekinthető, állapotváltoztatásra vonatkozó tudásanyagot jelentenek, melyek alkalmazása például a tanítás/tanulás, a szocializálás/szocializálódás, a segítés, a termelés folyamatát helyezik szélesebb, a korábbiaknál tudományosan jobban kifejtett alapokra. Nem hanyagolható el az a tény, hogy az információs és kommunikációs technológiák jelen időszakában a digitalizálás minden fél részéről, de különösen a kormányzás, a menedzsmentek és a média részéről követel meg a korábbiaknál gyorsabb reagálást, ami a társadalmi szintű állapotváltozásokban azonnal megjelenő következményekkel jár.
4. A tranzakciók állapotváltozást eredményeznek 4.1. Több állapotváltozás jön létre 4.1.1. Állapotváltozás és időigény A tranzakcióban szereplő információforgalom () és hatásgyakorlás () egy üzenetváltásban mindhárom faktor együttes érvényesülésében valósul meg adott időhatárok között. (2. ábra) 2. ábra Állapotváltozások helye az üzenetváltásban
A személy kezdeményez küldés Első üzenetváltás (1.) A3 fogadás
A1
A2
A további kommunikációs lépések itt csatlakoznak
B1
B2 B2
A2
a. Kezdő üzenet küldésére megváltozik a küldő d. Válasz üzenet hatására változik a fogadó
B személy válaszol
csatorna
b. Kezdő üzenet hatására változik a befogadó
fogadás
B3
küldés
c. Válasz küldésekor megváltozik a küldő
Jel-Kép 2015/4
16
Az állapotváltozások időben lejátszódó folyamatok, és valamely állapot állandósága sem statikus. A dinamikus állapot egyensúlyára folyamatosan hatnak befolyásoló erők, melyek az adott személyen belüli változásból, vagy a folyamatjellemzők vagy a kontextuális viszony megváltozásából erednek. Eszerint a kommunikációban üzenetváltáson belüli és üzenetváltások közötti állapotváltozásokat kell figyelembe vennünk. (3. ábra) 3. ábra Üzenetváltások során megvalósuló állapotok helye két üzenetváltás esetében ábrázolva Állapotváltozások az üzenetváltást kezdeményezőben (A) 2A3 2A2 =3A1 Második üzenetváltás változásai a küldőben / válasz fogadójában
1A3 =2A1
1A2
Állapotváltozások a válaszadóban (B)
1A1
1B1
1B2
1B3 =2B1
Első üzenetváltás változásai a befogadóban/ válaszadóban
Első üzenetváltás változásai a küldőben / a válasz fogadójában
kezdeményező
2B2
2B3 =3B1
Második üzenetváltás változásai a befogadóban / válaszadóban
válaszadó csatorna
küld
1A2
1. üzenetváltás 1A3
fogad
1A1
1B1
1B2
1A2’
1B2’
fogadás
küld
1B3
2A1’
2B1’
küldés
2A2
2. üzenetváltás
2A2’
2B2’
2A3
2B2
fogadás
2B3
küld
Intra-tranzakciós állapotváltozások: egy üzenetváltáson belül valósulnak meg. Az üzenet befogadása és az arra adott válasz között idő telik el, ami a kommunikáció időbeliségét befolyásolja. A válaszadás lehet azonnal, kis idő múlva, vagy hosszú idő eltelte után bekövetkező. Az eltelő időben további hatások érvényesülhetnek, amelyet az állapot jelzettjeként jelölhetünk (pl: 1B21B2’). Inter-tranzakciós állapotváltozások is vannak, mert az üzenetváltások között eltelő időben mind az üzenő, mind a válaszadó más hatásoknak is ki van téve, ami a korábbi állapot megváltozását is eredményezheti. Ezt a tényt az adott állapot jelzett változataként jelöljük (pl. 1B3 2B1’). Rövid időn belül megvalósuló üzenetváltásoknál valószínűen ez igen kis mértékű változást jelöl, de előfordulhat, hogy magasabb integrációs szintek üzenetváltásai közbeékelt jogalkotást, tárgyalásokat foglalnak magukban, ami a felek kommunikációja során az állapotok nagyobb mértékű megváltozását jelentheti. Amennyiben a ’rendelkezésre állás’ elve a gyakorlatban megvalósul, a kreatív folyamatok jelentős felgyorsulása következhet be. Az új kommuniká-
Jel-Kép 2015/4
17
ciós mobil-technikák a ’közbeszólás’, a váratlan pl. snapchat-típusú üzenetváltások közbeékelt, hurokszerűen működő hatásokat tesznek lehetővé, amelyek a szokványos kommunikáció időigényének szerepét megnövelik. 4.1.2. Az állapotváltoztató folyamat 5. táblázat Az állapotváltoztató hatás orientációja, kapcsolata a módszerrel, a tartalommal, továbbá a kreatív személy vonatkozó jellemzője Ssz.
A kommunikáció orientációja
Alkalmazott módszer
Kiemelt tartalom
A kreatív személy jellemzője
1.
Teljesítményorientált
Formális módszer
Tudnivaló
Tudása
2.
Megértésorientált
Személy képességeire épülő módszer
Személyes tudás, érzelmi, motivációs, mozgásbeli képesség
Képessége
Célkitűzése
Közösségi szerepvállalása
3.
Cél-orientált
Kibernetikai irányítási módszer
Érték, eszköz, forma, sztochasztikus jelleg figyelembe vétele, zavarás, szabályozás, mérés, minősítés
4.
Norma-orientált
Közösségi módszer
Együttműködés
4.1.3. Az állapotváltozások kontextusa A meglévő választhatótól való eltérés lehetősége adja meg az alapot a kreatív tevékenységhez és a kreatív eredmény implementáció adja meg a funkciók megváltoztatását a működő rendszerben. Megfigyelés, értelmezés, következtetések, összefüggések feltárása után nyílik meg az ésszerű üzenetváltások lehetősége. Az ésszerűség jellemzője a felismert, értett, megfogalmazott, közölt tudásnak, de teret is kell hogy adjon a még fel nem ismert, a még meg nem értett, a még meg nem fogalmazott, még nem közölt tartalmaknak is. A belátás az ember értelmességéből fakad az esélyek megítélésére, a nem determinisztikus történések kezelését alapozza meg és minden személyes folyamat kihagyhatatlan összetevője. A kommunikáció hatására létrejövő állapotváltozások kezelése a kommunikáció szakpolitikájának tárgya, de nem függetleníthető a logisztikától. A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése. A szokványos megközelítések és tárgyalásmódok mellé a tranzakció-policy tudatos alkalmazása a teljes kommunikatív módszertan alkalmazását, az időbeliségből eredő lehetőségek felhasználását követeli meg a KI terén is. A kommunikációban tárgyalt tranzakciók a KI működtetésének elveit, forrásait, programjait, módszereit, integrációját alapvetően befolyásolják mind a tervezés, mind a végrehajtás, mint az alkalmazás szempontjából.
Jel-Kép 2015/4
18
IRODALOM Amelang, Manfred – Bartussek, Dieter (1997) Differentielle Psychologie und Persönlichkeitforschung. Stuttgart–Berlin–Köln. Kohlhammer. 360., 409. Berne, Eric (1961) Transactional Analysis in Psychotherapy. ISBN 0-285-64776-8. Bronfenbrenner, Urie – Ceci, Stephen J. (1994) Natur-nurture reconceptualized in developmental perspective: A bioecological model. Psychological Review, 101 (4.), 568–586. – PPCT-modell. Buda Béla, Kopp Mária (2001) Magatartástudományok. Budapest, Medicina. Chon, Ruth C. (1993) Es geht ums Anteilnehmen. Die Begründerin der TZI zur Persönlichkeitsentfaltung. Freiburg/Br. Erskine, Richard G. (2010) Life Scripts. A Transactional Analysis of Unconscious Relational Patterns. Karnac. Greenberg, Gary – Tobach, Ethel (1984) Behavioral Evolution and Integrative Levels. Hillsdale, NJ. Lawrence, Erlbaum Associates. Haig, Matt (2005) Online stratégia kialakítása. Debrecen, Alexandra. http://hu.wikipedia.org/wiki/Logisztika (2015.04.25.) Kiesler, Donald J. (1983) The 1982 Interpersonal circle. A taxonomy for complementarity in human transactions. Psychological Review, (90), 185–214. Kotler, Philip (2002) Marketing menedzsment. Budapest, Akadémiai Kiadó. Lazarus, Richard S., Folkman, Susan (1984) Coping and adaptation. In: Gentry, W. D. (1984 szerk.) Handbook of behavioral medicine. NewYork, Guilford. Linden, M., Courtney, D. (1953) The Human Life Cycle and its Interruptions – Psychologie Hypotesis. Am.J.of Psychiatry. 906–915. Lonergan, Bernard (1958) Insight. A Study of Human Understanding. London–New York– University of Toronto Press. Média menedzsment, Stratégiai menedzsment. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1993. primus.arts.u-szeged.hu/media/kepzes/egyspec.htm – 65k (2015.03.10.) Oerter, Rolf – Hagen, Carin von – Röper, Gisela – Noam, Gil (1999 szerk.) Klinische Entwicklungspsychologie. Weinheim, Beltz, PVU. 329. Olson, David H. – Russel, S. C. – Sprenkle, Douglas H. (1989) Circumplex Modell. Haworth Press. Polányi Mihály (1994) Személyes tudás. I., II. Atlantisz. Stewart, Ian (2013) Transactional Analysis Conselling in Action. Fourth Edition. SAGE Szabó Ildikó – Lannert Judit (1996) Mit várunk az iskolától? Új pedagógiai szemle. (9) 46–56. Szűcs László (1997) Szervezetek anatómiája. Tervezés, irányítás, stratégia. Budapest, Zsámbék, Corvinus. Tamás Pál (2001) A tematizációról. In: Béres István, Horányi Özséb (2001 szerk.) Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Tobach, Ethel (1981) Theodore C. Schneirla. American Journal of Psychology, Vol. 94. (2.) 355–357.
Jel-Kép 2015/4
19
Torres, Carlos Alberto (1998) Democracy, Education, and Multiculturalism. Lanham, Boulder. New York, Oxford. Rowman & Littlefield. Weinert, Franz Emmanuel (1998) Vermittlung von Schlüssselqualifikationen. In: Matalik, S., Schade, D. (1998 szerk.) Entwicklungen in Aus- und Weiterbildung, Anforderungen, Ziele, Konzepte (Beiträge zum Projekt „humanressourcen”) BadenBaden, Nomos. 23–24.
