Szeptember
SZEPTEMBER
ISMERETLEN MÛVÉSZ: Korsós leány Amikor az 1890-es években egymás után épültek fel Belsô-Ferencváros nagy bérházai, szinte mindegyik udvarán díszkutat is elhelyezett az építtetô. A történelem viharai mára sajnos majdnem minden épületbôl eltûntették ezeket a gyönyörû alkotásokat. A Ráday utca 47. számú lakóház udvarán állt ez a díszkút, melynek tervezôje ismeretlen. A szobor a XIX. század végén, a XX. század elején születhetett. Jelenleg a Ferencvárosi Önkormányzat udvarán található.
2012 • SZEPTEMBER • SZENT MIHÁLY HAVA 1
Szo Egyed, Egon
2
V
Rebeka, Dorina
3
H
Hilda
4
K
Rozália, Róza
5
Sze Viktor, Lôrinc
6
Cs
Zakariás
7
P
Regina
8
Szo Mária, Adrienn
9
V
Ádám
10
H
Nikolett, Hunor
11
K
Teodóra, Igor
12
Sze Mária
13
Cs
Kornél
14
P
Szeréna, Roxána
15 Szo Enikô, Melitta 16
V
Edit, Ditta, Ludmilla
17
H
Zsófia, Hildegárd
18
K
Diána
19
Sze Vilhelmina, Dorián
20
Cs
Friderika
21
P
Máté, Mirella
22 Szo Móric 23
V
Tekla, Lina
24
H
Gellért, Mercédesz
25
K
Eufrozina, Kende
26
Sze Jusztina
27
Cs
Adalbert
28
P
Vencel
29 Szo Mihály 30
162
V
Jeromos, Médea
1642. szeptember 01. – 370 éve történt Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró. 1872. szeptember 01. – 140 éve történt Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparmûvészeti Múzeumot. Az 1872. évi országgyûlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mû- és Iparmúzeum céljára. 1892. szeptember 01. – 120 éve történt Elkészült a budai körvasút. A gõzmozdonyok által vontatott szerelvények a Déli pályaudvartól a Margit körúton a mai Bem József utcán, a Duna parton át jutottak el Óbudára. Megépítését az Óbudán lévõ malmok, üzemek tulajdonosai kezdeményezték. 1922. szeptember 01. – 90 éve történt Meghalt Pecz Samu építész, mûegyetemi tanár. Kezdetben klasszicizáló felfogásban, késõbb neoromán és neogótikus stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú épületeivel Budapest képének jellegzetes elemeit alkotta meg. Pl. a Szilágyi Dezsõ téri református templom, a központi Vásárcsarnok. 1972. szeptember 05. – 40 éve történt A Fekete Szeptember elnevezésû arab terrorista csoport a Müncheni Olimpia színhelyén sportolókat ejtett túszul. A német rendõrség akciót kezdeményezett ellenük, erre a terroristák megölték túszaikat, de a tûzharcban öt arab és egy német rendõr is meghalt, a három további terroristát elfogták. 1522. szeptember 06. – 490 éve történt 18 hónap után néhány túlélõvel megérkezett Spanyolországba a világ elsõ körülhajózásából a Victoria nevû hajó, bizonyítva azt, hogy a Föld gömbölyû. Az expedíciót Fernando Magellán vezette, aki meghalt a Fülöp-szigeteken, a bennszülöttekkel vívott harc közben. 1552. szeptember 09. – 460 éve történt A törökök 60-70 ezer fõs hadserege megostromolta a Dobó István parancsnoksága alatt álló egri várat. A kb. 2000 fõs várõrség öt hét alatt visszaverte a támadást, a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni ezt a végvárat. 1382. szeptember 10. – 630 éve történt Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király.
1542. szeptember 10. – 470 éve történt Nürnbergben meghalt a zsebóra feltalálója, Peter Henlein német mûszerész. 1922. szeptember 12. – 90 éve történt Kihagyták a mennyasszony házassági esküjébõl azt, hogy mindenben engedelmeskedik férjének. 1872. szeptember 14. – 140 éve történt Kitört Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány. A halálos áldozatok száma 250 ezer volt. 1437. szeptember 16. – 575 éve történt Az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok véd- és dacszövetséget kötöttek. A Fehér Körös melletti Kápolnán tartott közgyûlésen köttötték meg a szövetséget. A testvéri uniónak nevezett szövetséget 1438. február 2-án a tordai országgyûlésen újítják meg. Ez volt a három nemzet elsõ uniója Erdélyben. 1922. szeptember 18. – 90 éve történt Felvették Magyarországot a Népszövetségbe. 1802. szeptember 19. – 210 éve történt Megszületett Kossuth Lajos államférfi, politikus. 1812. szeptember 19. – 200 éve történt Meghalt Mayer Amschel Rotschild bankár, a világhírû Rothschild üzleti dinasztia megalapítója. 1822. szeptember 20. – 190 éve történt Megszületett Peter Mitterhofer német asztalosmester, az elsõ írógép megépítõje. 1792. szeptember 21. – 220 éve történt XVI. Lajos lemondott a francia trónról. A Konvent egyhangúlag elhatározta a monarchia megszüntetését, és a királyt trónfosztottnak nyilvánítja. Másnap kikiáltották a Francia Köztársaságot. 1872. szeptember 23. – 140 éve történt Megszületett Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész. Richter Gedeon 1901-ben megvásárolta Budapesten a Sas Gyógyszergyárat, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerû elõállítására laboratóriumot rendezett be. Ebbõl fejlesztette ki, s 1907-ben Kõbányán megalapította a róla elnevezett gyógyszergyárat. Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. A fasizmus áldozata lett, halálának pontos idõpontja bizonytalan. 1122. szeptember 23. – 890 éve történt V. Henrik német-római császár elismerte az egyház jogát a fõpapok választására a wormsi konkordátumban.
163
SZEPTEMBER
Évfordulók
SZEPTEMBER
Lelki útravaló Széles út, keskeny út Ferencváros egyik határa az Üllôi út, a másik a Duna. A Duna felségesen, méltóságteljesen hömpölyög, rajta néhány hatalmas hotelhajó, valamint az áthaladó tolóhajók telis-tele autókkal, színes konténerekkel, sóderral, kövekkel. Más nagy folyamokhoz képest a Duna a Ferencváros melletti részén majdnem kihalt, s a Ráckevei Duna-ágon pedig szinte kizárólag csak sporthajók közlekednek: kajakok, evezôsök, kenusok. Bezzeg az Üllôi út! Telis-tele van autókkal, már nagyonnagyon régóta hatalmas a forgalom az úton is és a mélyben is, hiszen ott sivít, dübörög, vijjog a metró. Az Üllôi út a régi Szána téren, ma Kálvin téren kezdôdik, mégpedig Pest városának régi Kecskeméti kapujánál. A várfalból és a kapuból hírmondó is alig maradt, csak talán az emléke. Szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. Mostanában nagyon sok ember van, aki egész nap úton van. Ahhoz képest, hogy régen az emberek úgy éltek, különösen a nôk, hogy egész életükben talán egyszer sem kellett elhagyniuk a falujukat, mostanában mindenki utazik valahová. Sôt, azt lehet mondani, hogy a nagyvárosokban az emberek szinte állandóan utaznak, hogy odaérjenek valahova. Utazós világban élünk, és azt látjuk, hogy egyre csak gyorsabban repítenek bennünket a jármûvek, amelyek egyre modernebbek, s egymást túlszárnyalják a gyárak, hogy olyan jármûveket építsenek a számunkra, amelyekkel szárnyalni lehet. Egyik nap vagy pillanatban itt vagyunk, másik pillanatban már hét határon túl. Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? Hol vagy? Városban vagy falun, lakótelepen vagy monarchiabeli vasúti szolgálati lakásban? Az otthonodban élsz, vagy csak ott vagy, ahol a munkahelyed miatt élned kell? Hol van az otthonod, az a hely, amely tényleg te magad vagy? Vagy valahol, vagy csak keresed a helyed ebben a világban? Lehet, hogy a Ferencváros az otthonod? Hol vannak már azok a régi idôk, amikor mindenki inkább csak gyalogolt. Az Üllôi úton is sokan gyalogoltak, s persze lovasok, no meg a gyorskocsik kerülgették a poroszkáló társzekereket. Járt utat járatlanért el ne hagyj! – mondja a közmondás, és bizony mindenki a kitaposott úton igyekezett járni. S most is a nagyvárosban talán azért van sok helyen olyan érthetetlen dugó, mert az emberek nem akarnak új úton járni, csak a megszokotton, a kipróbálton. Nem jó járatlan útra tévedni, ki tudja, mi lesz velünk. A viselkedéskutatók is ugyanezt erôsítik meg. A méhek vagy a madarak mindig csak a szomszédra figyelnek, ezért aztán együtt képesek nagyon nagy tömegben haladni úgy, hogy lehet, hogy csak egyetlen egy az, aki tudja az utat, vagy csak azt, hogy melyik a járt út. Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? Ismered az utat? Tudod, hogy mi hova vezet, s mi mivé alakul? Van jó térképed, vagy Bibliád, aminek alapján tájékozódni tudsz? Te magad mégy elöl, vagy valakik után kullogva keresed az utat? Az emberiség történetében minden egyes kultúrában voltak jól kijárt, jól látható, széles és járható utak. S azokon az utakon, amelyeket valamiért elhagytak, nem sokan jártak, sôt el is felejtették, hogy egyáltalán létezik. A széles utak azonban megmaradtak, de minden egyes elôttünk lévô kultúráról kiderült, hogy a széles utak sehova sem vezetnek. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember elôtt, és vége a halálra menô út. Igen, ez a legnagyobb nehézség az életben, hogy megyünk s mennek az emberek egy helyesnek látszó úton, de végül kiderül, hogy az egész csak tévút... Hányszor találtak csodálatos technikai eszközöket, tökéletesen alkalmas gyógysze-
164
Mentsük meg a férfiakat! Beszélgetés Dr. Kopp Máriával A Ferencvárosi Polgári Szalon rendezvénysorozat vendége 2011. szeptember 28-án Prof. Dr. Kopp Mária volt, akivel az est házigazdája, dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere beszélgetett. A rendezvény helyszíne a Páva utcai Telecom Zeneház volt. Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója. 2007 óta a Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem és az MTA Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoportjának vezetôje. Orvos, pszichológus, klinikus szakpszichológus. A magyar népesség életminôségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit vizsgálja évtizedek óta. Többek között az European Academy of Sciences tagja, 2009-ben tudomány kategóriában Príma díjat kapott, 2011-ben Budapest díszpolgára lett.
165
SZEPTEMBER
reket, politikai, gazdasági csodarendszereket, hogy az emberiséget boldogítsák, de idôvel mindenrôl kiderül, hogy a halál felé képes vinni az emberiséget és minket is. Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? Sokszor azt lehet érezni, hogy az embereknek terhes, ha a keskeny útról, vagy az út végérôl beszélünk, hiszen a mindennapok tapasztalata az, hogy az embert a széles úton, a kijárt, kipróbált életben nem érheti nagy baj. Sôt, azt lehet mondani, hogy mindenki, szinte mindenki azonnal rákattan, rámozdul minden egyes változásra, annak érdekében, hogy a mában, a belátható életben érvényesülni tudjon. Egy ilyen életszemléletben még az is kérdés, hogy lehet-e egyáltalán másképpen. Melyik út visz oda, ahol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön? Ez a nagyon régi bölcsesség, mert ez nem költôi kérdés, vagy nem csak egy merengés, hanem bölcs mondás jelenti ki, hogy van, ahol szétterjedhet a világosság, hogy létezik olyan helyzet, olyan idô, olyan hely, amikor is a világosság uralkodik és nem pedig a szélesség, vagy a könnyelmûség, vagy bármi más, ami nem az élet, hanem a halál felé vezet. Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? Hogy állsz a világossággal? Engeded, hogy beragyogjon tenmagad és az elôtted lévô utat? Vagy talán beleszorítottad egy napelemes kerti lampionba? Talán reflektorba gyûjtötted, hogy csak azt lásd, amit te szeretnél? Engeded-e, hogy a világosság meghatározza az életed, vagy te magad akarsz mindet meghatározni? Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. A keskeny út Jézus Krisztus személye. A mai világban lehet, hogy furcsa, hogy egy személyhez kötjük a világosságot és a világosságot tartalmazó utat, vagy az egyéni boldogságunkat, de ennek ellenére Krisztusban jelent meg mindaz az erô és fény, amit keresünk, és ô az, aki egyenként vezet bennünket az egyéni mindennapi életünkben, hogy a keskeny utat legyünk képesek megtalálni, úgy, hogy minden dolgunkat úgy vizsgálunk meg, hogy vajon a megsemmisülés, vagy az élet felé viszi az életünket, ilyenkor nyár végén, ôszelôn, szeptemberben. BERECZKY ZOLTÁN lelkész
SZEPTEMBER
Kilenc könyv, több száz tudományos közlemény szerzôje, szakmai körökön kívül is jól ismert a „Magyar lelkiállapot”, ami hosszú évek folyamatos kutatásainak eredményét dolgozza fel. Felismerte, hogy a hazai rossz egészségügyi helyzetnek, különösen a férfiak korai halálozásának nagy részben mentális okai vannak. A felmérések alapján, a helyzet javítására indult a „Mentsük meg a férfiakat” mozgalom, ami a férfiak korai halálozását hivatott megszüntetni. Dr. Kopp Mária indította a „Három királyfi, három királylány” mozgalmat, aminek célja, hogy megszülessenek a tervezett gyermekek Magyarországon. – Az életrajza úgy kezdôdik, hogy elvégezte az orvosi egyetemet, de mi történt elôtte? – Általános iskola után a Patrona Hungariae Gimnáziumba jelentkeztem, ahol tízszeres túljelentkezés volt, de felvettek. Így kerültem Ferencvárosba. Tehát a középiskolámat már itt a Knézich utcában végeztem. Onnan jelentkeztem az orvosi egyetemre. Háromszor felvételiztem, mindegyik alkalommal maximális pontszámom volt, ennek ellenére mindegyik alkalommal azt a választ kaptam, hogy helyhiány miatt nem vesznek fel. Ez sajnos akkoriban teljesen általános volt. Végül csak úgy kerültem be az orvosi egyetemre, hogy egy Barta nevû fôosztályvezetôt kirúgtak akkor a minisztériumból, akinek az volt a dolga, hogy a minisztériumi fellebbezéseket intézze. Én elmentem hozzá, és ô nagyon rendes volt, mert megmutatta, hogy mindig maximális pontszámom volt, mert különben még ezt sem lehetett tudni, ez is titkos volt. Tehát amikor ôt kirúgták, akkor bosszúból 3 tankörnyi osztályidegen embert felvett. Így aztán szeptember végén, amikor már folyt az oktatás, akkor kerültünk be az egyetemre. – Mikor dôlt el, hogy mivel fog foglalkozni? – Már az egyetemen az élettan érdekelt, az Élettani Intézetbe kerültem. Az Élettani Intézetben az oxitocin hatását vizsgáltam. Ma már általánosan ismert és divatos téma lett, hogy minden bizalmon alapuló testi kapcsolatban oxitocin szabadul fel, aminek nagyon komoly szorongásoldó és szív-érrendszeri védôszerepe van. Oxitocin szabadul fel pl. az anya-gyerek kapcsolatban a szoptatás alatt is, és minden érintés során, pl. ha két idôs ember megy az utcán és fogja egymás kezét, akkor bennük is felszabadul az oxitocin, és védi ôket. Így van a betegeknél is; egy súlyos beteg számára sokszor a legkomolyabb segítség, ha az ember megérinti ôt. Késôbb meghívtak az Országos Munkaegészségügyi Intézethez az ország elsô klinikai epidemiológiai központjának megszervezésére, mert látta az igazgató, hogy korábban matematikaversenyt is nyertem. Azt sem tudtam, hogy ez pontosan mit jelent, de elvállaltam, mert egy önálló csoportot vezethettem, és ekkor kezdtem felméréseket szervezni, amit késôbb a férjemmel, dr. Skrabski Árpáddal folytattunk, akivel összeházasodtunk, amikor harmadéves voltam. Árpád informatikus mérnök volt, és szociológiát is végzett, míg én az orvosi után pszichológiát, így aztán ezek szerencsésen kiegészítették egymást. Ezzel kezdôdtek a Hungarostudy felmérések. 1973-
166
167
SZEPTEMBER
ban átmentem a pszichiátriai klinikára, és ott dolgoztam 1993-ig, amikor megalapítottam a Magatartástudományi Intézetet az orvosi egyetemen. – Tehát az oxitocin nem táplálkozással kerül a szervezetünkbe? – Nem, érintéssel. Az oxitocin indítja el a szülést is, és az a csodálatos, hogy törli a negatív emlékeket az ember agyából, ez a magyarázata annak, hogy bár az én elsô lányom is nagyon nehezen született meg, de a felszabaduló oxitocin miatt semmi negatív emlékem nincs, csak pozitív. Amikor egy apa magához öleli a gyerekét, benne is felszabadul az oxitocin, aminek nagyon komoly védôszerepe van a férfiak számára is. A korai anya-gyerek ill. apa-gyerek kapcsolat pedig egész életre meghatározza a késôbbi sorsát egy embernek. Ahhoz, hogy valaki lelkileg és testileg is egészséges maradjon, ez alapvetô. – Nekem nagyon szimpatikusan hangzik a „Mentsük meg a férfiakat mozgalom”, de mirôl szól ez valójában? – Érdekes módon a 60-as években a magyar férfiak halálozási mutatói jobbak voltak, mint Ausztriában (tehát nem genetikusabban veszélyeztetettebbek a férfiak idehaza), ezzel szemben, már a rendszerváltozás elôtt a 40-69 éves korosztályban jelentôsen romlott a férfiak halálozási aránya, annyira, hogy évente 10000-rel több férfi halt meg ebbôl a korosztályból. Gondoljunk csak bele, ha egy évben pl. egy vírusfertôzés következtében évente meghalna 10000 férfi az országban, mekkora felháborodás lenne! Ehhez képest ennek a ténynek alig volt hírértéke. Mi elkezdtük vizsgálni, hogy mi lehet ennek az oka, mi lehet a hátterében, és kiderült, hogy fôleg az alsó, lemaradó néprétegekben jelentkezik ez. Magyarországon óriási különbség van az alacsony és a magas végzettségû férfiak halálozási arányai közt, valamint ez az átalakuló társadalom a férfiak számára sokkal nagyobb kihívás és krónikus stresszforrás, mint a nôk számára. Annak ellenére, hogy Magyarországon a nôk nagy része munkahelyen dolgozik, mégis egész másképp éljük meg. A lemaradásélmény a férfiak számára nagyon súlyos veszélyeztetô tényezô. Több nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy a magyar társadalom a leginkább konzervatív és maszkulin beállítottságú, tehát az emberek úgy gondolják, hogy a férfi felelôs a család helyzetéért, az anyagiakért, a nô pedig az otthoni helyzetért, ez pedig a férfiak számára egy nagyon nehéz és súlyos stresszforrás. Fôleg egy ilyen átalakuló világban, amikor az állások bizonytalanná válnak. 2006-ban fejeztünk be egy nagy követéses vizsgálatot, melyben 12600 embert vizsgáltunk nagyon részletes otthoni interjúk formájában, ami a teljes népességet életkor, nem és területi megoszlás tekintetében reprezentálta 18 év felett. Védônôk mentek ki a megadott címekre, ami be is vált, mert nagyon alacsony volt a visszautasítási arány. Megnéztük, hogy kik haltak meg 2002 óta, 4 év alatt a 40-69 éves korosztályból, és ezt mi jelezte elôre. 8,8% halt meg a férfiak közül, tehát majdnem minden tizedik, míg a nôk közül csak 3,5% (mondjuk ez is elég magas arány ebben a korosztályban). A férfiaknál a halálozást nagyon szignifikánsan jelezte elôre a bizonytalan munkahely, és érdekes módon – ezt más vizsgálatok is megerôsítették – a férfiak közül azok, akik nem voltak házasok 3 és félszer nagyobb valószínûséggel haltak meg 69 éves koruk elôtt, akkor is, ha életmód, iskolai végzettség, dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, elhízás szerint kontrolláljuk az adatokat. És akik jó házasságban élnek, azok majdnem hatszor nagyobb valószínûséggel érik meg a 69. évüket. Ezt több nemzetközi vizsgálat is megerôsítette, tehát a férfiak számára a házasság, és a jó házasság legalább olyan, vagy fontosabb védôfaktor, mint a nemdohányzás. Ezért is kellene ezt bevonni a népegészségügyi programokba. – A köznyelvben is az anyósviccek után a házasságról szól a legtöbb vicc. Van-e valami adat a rossz házasságokról? Persze mi ugye panaszkodó nemzet vagyunk, szóval lehet, hogy a statisztika itt egy kicsit pontatlan.
SZEPTEMBER
– Igen, három és félszeres valószínûséget jelent maga a házasság, és majdnem hatszorost, ha jó a házasság. Tehát még kétszeres faktort jelent, ha jó a házasság. – Akkor ez fontos érv lehetne a válások ellen is, nem? – Sajnos tragikus, hogy ma már gyakorlatilag több mint minden második házasság válással végzôdik, ami pedig nagyon komoly veszélyeztetô faktor. Ami még érdekes volt ebbôl a követéses vizsgálatból, hogy a férfiak számára a gyerekkel való jó kapcsolat szintén háromszoros túlélést jelent, ha minden egyéb tényezôt korrigálunk. Tehát nem arról van szó, hogy akinek nincs házastársa, az jobban iszik vagy dohányzik, mert ezt korrigáltuk a megfelelô matematikai módszerekkel. Nem csak nálunk voltak ilyen vizsgálatok, hanem pl. Finnországban is volt egy hatalmas kutatás, és 148 vizsgálat adatait foglalta össze a National Institute of Health, az amerikai egészségügyi intézet, és ott is minden vizsgálat a házasság fontos védôszerepét mutatta, amiben tehát a bizalmon alapuló kapcsolat és az oxitocin játszik fôszerepet, ez a „bizalom hormonja” (valójában nem hormon, hanem neurotranszmitter). Amúgy az intézetben több phd dolgozat is foglalkozik azzal, hogy mi áll a válások hátterében, és foglalkozunk családterápiával, párterápiával is. Szörnyû azt látni, hogy ugyanazokba a csapdákba esnek bele a fiatalok, amelyek elkerülhetôek lennének. Mert ha kialakul egy hatalmi harc a két ember között, nem az van közöttük, hogy „te vagy a legfontosabb, akarom, hogy legyél, az legyél, aki vagy, és minél inkább legyél”, ahogy Váczi Jenô összefoglalta egy kapcsolat lényegét. Kezdôdik egészen apró dolgokkal, hogy most nekem van igazam, és nem engedek ebbôl, ami olyan mértékben önrontó körré változik, amibôl olyan fokú ellenségesség alakul ki, ami már visszafordíthatatlan, és tényleg nem folytatható a kapcsolat. Erre kellene felkészülni, már az iskolákban, konfliktuskezelést tanulni. – Beszélhetünk a gyerekekrôl? Úgy tudom ôk is ferencvárosiak. – Igen, sôt, most gondoltam bele, hogy én is Ferencvárosban születtem, a Szent István kórházban, és mi mind a nyolcan, testvérek. Sôt, volt egy vicces történet ebbôl, hogy amikor szülészet gyakorlat volt az egyetemen, én oda kértem magam, és amikor megérkeztünk, Szolnoki professzor így szólt hozzám: „Kolléganô, valahonnan ismerem magát!” – és mondtam neki, hogy: „Igen, professzor úr, magánál születtem!” Utána mindkét lányom itt született a Schöpf-Mérei kórházban, ami egy csodálatos intézet volt. Volt egy professzor, aki pl. nem volt hajlandó abortuszt végezni. Mellesleg ô is az idô elôtt meghalt férfiak egy példája, ott bent dolgozott, amikor infarktust kapott. A Schöpf-Mérei kórház most üresen áll, ugye? – Igen, nagy veszteség ez a kerületnek és az országnak is. – Fôként a kollektíva és a csodálatos légkör, ami az intézetben volt. – Talán sokan nem tudják, hogy az Ön egyik lánya, Fruzsina a Bûn és büntetlenség c. Biszkufilm egyik rendezôje. – Igen, büszke is vagyok rá. Az a hihetetlen ebben a filmben, hogy nagyon sok fiatal kíváncsi volt rá, pl. a gimnáziumokban. Hihetetlen sok titkot rejt a magyar társadalom, amikrôl jó lenne beszélni, pl. közvetlen, baráti ismeretségi körünkben két barátunk édesapját végezték ki, azt meg sem tudom számolni, hogy hányan vannak, akiket lecsuktak vagy kitelepítettek. Hihetetlen sú-
168
169
SZEPTEMBER
lyos titkokat hordoz a társadalom, ami tabutéma, nem nagyon beszélünk róla, nem nagyon ismerik az emberek, ezért is nagyon fontos, hogy a fiatalok tudjanak róla. Továbbá azok az emberek, akik nagyon súlyosan vétettek a társadalom ellen, ott maradhattak kulcspozíciókban, és ezzel megrohasztják a jogászvilágot, az orvostársadalmat, sajnos még az egyházban is ott voltak, bár közben még mindig nem beszélünk róla, hogy milyen fontos szerepe volt azoknak az egyházi köröknek, amelyek földalatti mozgalomként a fiatalokkal foglalkoztak. A férjem és én is részt vettünk ezekben, és ezt olyan papok szervezték, mint pl. a jezsuita Rózsa Elemér, akit lecsuktak és megkínoztak, és borzasztó körülmények közt élt, miután végül kiengedték, már senki nem mert vele beszélni sem. Godó Mihály erdélyi jezsuita volt, akirôl film is készült. Ô is fiatalokkal foglalkozott, lecsukták, és több évig volt magánzárkában, ahol ablak sem volt, besüvített az erdélyi szél a zárkába. Utána vagy 40 gyilkos közé zárták, azok pedig annyira megszerették, olyan komoly hatása volt rájuk, hogy kérvényezték, hadd maradjon ott velük, és ô is kérte a börtön vezetôségét, hadd maradhasson ott velük élete végéig. Erre persze gyorsan kiengedték. Ezután átjött Magyarországra. Mindvégig ép személyiség maradt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fasiszta és kommunista diktatúrával szemben is óriási jelentôségük volt ezeknek a földalatti mozgalmaknak, a vallásnak és a vallásos embereknek. – A férjérôl mondana még valamit? – Egyetemista korunkban ismerkedtünk meg, a Bakáts téri templomban találkoztunk reggelente – oda jártunk misére mind a ketten. Mellesleg én az egyetemi éveim alatt a Ráday utca 45-ben laktam albérletben, és nagyon szerettem is ezt a környéket. Árpáddal pedig már egyetemista korunkban elhatároztuk, hogy megpróbálunk valami közös kutatásba kezdeni, ami sikerült is az ô pályázataiból. Az egyik legelsô nagy számítástechnikai központnak lett az informatikai vezetôje, és sikerült megegyezni, hogy éjszaka ingyen dolgozhatunk ott. Így amikor engem meghívtak nemzetközi konferenciákra, a nyugatiak is elcsodálkoztak, hogy milyen nagy számítástechnikai háttérrel tudunk dolgozni. Késôbb Árpád az önkéntes és kölcsönös egészség- és nyugdíjpénztári mozgalmat kezdte megszervezni. Érdekes, hogy erre komoly francia és belga támogatást kaptak; és amikor Mitterand elnök fogadta ôket, elmondta, hogy ha nem akarjuk, hogy vadkapitalizmus legyen Magyarországon, akkor ezek a legkomolyabb ellenállási lehetôségek. Franciaországban mindenki tagja egy ilyennek, a tagok a tulajdonosok. A magyar egészségügy egyik rákfenéjét, a hálapénzt is ezzel lehetne kiváltani. Állítólag évi 100 milliárdot fizetnek ki az emberek hálapénzként, ekkora összeg megoldaná a bérproblémákat az egészségügyben, de így ez teljesen diszfunkcionális, mert minél erkölcstelenebb egy orvos vagy fôorvos, annál inkább kikényszeríti, annál többet fizetnek neki. Emiatt nagyon torzul jelenleg az egészségügyi ellátás, ezért most nem szabad pénzt önteni az egészségügybe. Közben pedig egy fiatal orvos, fôleg egy családorvos nem tudna megélni hálapénz nélkül. Egyébként, ahogy említette, hogy a magyarok szeretnek panaszkodni, most volt egy KSH felmérés, mi dolgoztuk fel. Mit gondolnak, a családorvosokkal a népesség hány százaléka elégedett? 80%. Tehát az emberek közvetlen közelében lévô orvosokkal az emberek 80%a elégedett, a szakorvosoknál ez az arány csak 60%, a kórháziaknál csak 40%. Tehát az emberek nem panaszkodnak mindenrôl, a családorvosokkal elégedettek. – Hallhatnánk a 3 királyfi, 3 királylány mozgalomról? – Minden vizsgálat azt mutatja a magyar társadalomban, hogy a fiatalok Magyarországon szeretnék a legtöbb gyereket, 20 fiatal 24 gyereket szeretne, és ehelyett csak 13 születik meg. Ráadásul ez nem egyenletesen, mert a 8 általánost vagy kevesebbet végzôk közt megszületnek a kívánt ill. tervezett gyerekek, sôt több is, mert ott a 30 ezer forintos GYES komoly családfenntartó összeg. Ezzel szemben az érettségizett vagy magasabb végzettségûeknél óriási az elmaradás
SZEPTEMBER
a tervezett gyerekszámhoz képest. Ezen vizsgálat alapján 2 évvel ezelôtt felkértem Pálinkás Józsefet, az Akadémia elnökét, hogy hozzunk létre egy népesedési kerekasztalt, és ô 32 szervezetet hívott meg. Ez azóta is mûködik, 8 munkacsoporttal, konkrét javaslatokkal, amik közül sokat a Parlament most el is fogad. Pl. az elsô javaslatunk az volt, hogy a gyerekszám számítson bele az adózásba, mert az OECD országok közt Magyarország a 4. helyen van a gyermekellátásokra fordított összegek tekintetében – illetve ott volt a családi adózás bevezetése elôtt –, mert 3 éves GYES/GYED sehol a világon nincs. Egyedülálló dolog, és amikor bevezették, akkor komoly ösztönzô hatása volt, ma viszont már ez egy magasabb végzettségû embernek megalázó. Ezért is volt nagyon fontos, hogy a magasabb jövedelmûeknél adókedvezményt adjunk. Másik kérdés, hogy nálunk nagyon alacsony a részmunkaidô, a távmunka és a rugalmas munkaidô aránya; pedig nagyon fontos lenne, hogy a kisgyerek mellett legyenek ilyen lehetôségek. Pl. Hollandiában a nôk 70%-a részmunkaidôben dolgozik, nálunk csak a 4%-a! Persze ez kevesebb bért is jelent, de mégis nagyon fontos lenne, fôleg a magasabban kvalifikált rétegeknél. Erre szerencsére már megvan a törvényi lehetôség, hogy legyen minél több részmunkaidôs állás a gyerekes nôknek, vagy akár a férfiaknak. A másik probléma pl. a bölcsôdei helyek száma. Ma Magyarországon a bölcsôdék csak a gyerekek 10%-át tudnák ellátni. Mondjuk a bölcsôde nem is ideális megoldás, pl. Svédországban, ahol majdnem minden gyerek egészen korán bölcsôdébe kerül, egy konferencián elmondták, hogy a túl korán bölcsôdébe kerülô gyerekeknél bizony szocializálódási problémák jelentkeznek, tehát ôk is át akarják alakítani a rendszert. De nagyon jó lenne, ha ún. családi napközik jöhetnének létre állami támogatással, és munkahelyi családi napközik, ahol nincsen túl sok gyerek. És ez egyben nagyon jó foglalkoztatási lehetôség is lenne azoknak, akiknek picit nagyobb gyerekeik vannak, és nem kellene ezt agyonbonyolítani engedélyekkel. Jelenleg ezek túl drágák, viszont állami támogatással rengeteg ilyen helyet lehetne teremteni, ahol családias lenne a hangulat, rugalmasak lehetnének. A fiatalok kb. 3%-a mondja csak azt, hogy nem akar gyereket. Magyarországon több mint 70%-os arányban mondják a fiatalok, hogy nem lehet boldog az, akinek nincs gyereke. A részmunkaidô, a rugalmas kis napközi, olcsó bérlakások, kollégium pároknak, ezeknek nagyon fontos szerepe lenne. Rossz, hogy a fiatalok félnek a döntésektôl, az elkötelezettségtôl, sok negatív példát látnak. Magyarország és Európa is a kényszerszinglik országa, rengeteg fiatal nem talál párt, ezért aztán nagyon fontos lenne, hogy már óvodától kezdve a társkapcsolati képességeket javítsuk, mert borzasztó, hogy a fiatalok elôször nem találnak párt, aztán ha találnak is, akkor a házasságok fele válással végzôdik. Azt remélem, hogy a családi életre való nevelésben elôrelépés lesz majd. Elôször persze a pedagógusokat kell képezni, utána pedig bevinni az oktatásba. – Említette, hogy mindig is szerette ezt a környéket, Ferencvárost, a család is sok szállal kötôdik ide, de Ön szerint létezik még ferencvárosi identitás, és ha igen, miben áll ez? – Azt gondolom, hogy ez fôként a Fradi, a Fradi drukkerség, Ferencvárosi szív. Amúgy nagyon jellemzô az országra; egyfajta gazdagsága a magyar népességnek, hogy nagyon sokfélék vagyunk, sok helyrôl származunk, a családok eredete nagyon színes. Egyébként a felméréseinkbôl kiderült, hogy az „elfogadom az embereket akkor is, ha nagyon különböznek tôlem” kérdésre a magyarok 88%-a azt mondta, hogy ez jellemzô rá, ami európai összehasonlításban egy nagyon magas arány. Amúgy pedig a lokálpatriotizmus szerintem pont azon keresztül nyilvánulna meg, hogy az emberek odafigyelnek a másikra, a szomszédok segítik egymást, ezeket a dolgokat kellene ösztönözni. – Köszönjük a tartalmas beszélgetést. Szerkesztette: BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
170
Meghalt Makovecz Imre A 2011. év nagy halottja. 2011. szeptember 27-én adta vissza lelkét a Teremtônek a magyar és európai organikus építészet képviselôje, a magyar közélet jelentôs szereplôje, Makovecz Imre. A 75 éves mester munkássága nagyon sokrétû, számos ma már kultúrtörténeti jelentôségû építménynek volt kitaláló atyja és megvalósítója. Fôbb munkái közé sorolhatjuk a paksi, siófoki, százhalombattai, csíkszeredai templomot, a Farkasréti temetô ravatalozóját, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttesét, a makói Hagymaházat, az egri uszodát. Ô tervezte Sevillában 1990-ben a magyar pavilont és a csíksomlyói búcsújáróhely oltár-részét, a pilisszántói Boldogasszony kápolnát. 1995-ben a budapesti Vérmezôn egy betonfalu-emlékmûvet készített „Azok emlékezetére, akik nem haltak meg, de akiknek az életét tönkretették 1944 és 1995 között”. Konzervatív közéleti elkötelezettsége, fáradhatatlan energiája közismert volt. Mindig kiállt az összmagyarság ügye mellett, a magyar identitás, formavilág népszerûsítéséért, bemutatásáért. Kivált a rendszerváltás után volt aktív, a jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, mûvészeket tömörítô Nemzeti Egység Mozgalom vezetôje lett, 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában. A Magyar Mûvészeti Akadémia alapítója volt, aminek örökös elnökévé választották. A magyar állam is elismerésekkel halmozta el, többek között az Ybl MikCsíkszereda, rk. templom, 2003 lós-díj, Kossuth-díj, Magyar Köztársaság Érdemrend, Magyar Örökség díj, Corvin-lánc, Prima Primissima díj, Szent István-díj tulajdonosának mondhatta magát. Talán jobban megismerhetjük munkái lelkületét, ha két vele szorosan összefonódott kifejezést körüljárunk, az „organikus építészet” mibenlétét és az ezotériát. Az organikus (magyarul szerves) építészet-filozófia célja a környezetével harmonikus egységet alkotó, a felhasznált építôanyagok és a változatosan kialakított formák, terek által élhetô, emberközpontú épületek létrehozása. Programjában szerepel, hogy az épület „természetesen" nôjön ki abból a helybôl, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, szerves egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet legalább annyira filozófia, mint építészet. Tágabb értelemben a szerves építészethez tartozónak számíthatjuk a legrégebbi építményeket, illetve a mai primi-
171
SZEPTEMBER
Tavaly történt
SZEPTEMBER
tív társadalmak lakóépületeit is. Így érthetô meg valójában Makovecz kinyilatkoztatása is 2002bôl: „Kezdettôl azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete elôtt már állt.” A szerves építészeti attitûd illetve felfogás a népi építészetnél vagy az építészet nélküli építészetben kezdôdött, és Frank Lloyd Wright használta elôször saját munkáira ezt a kifejezést. A szerves építészet regionális, a „hely szelleméhez” igazodik, a település és a nemzet hagyományaihoz kötôdik. A szerves építészet inkább település-léptékû, nem épület, hanem emberMakó, Hagymaház, 1998 centrikus. Megközelítése ökologikus: a minimumra törekszik, nem pazarló, így például minimális szerkezettel fed le nagy tereket. Hajlított és íves felületeket és éleket mutató lakóépületeikre szívesen használják a választékos „hajlék” kifejezést. Legismertebb képviselôi Alvar Aalto, Gaudí, Hundertwasser, Magyarországon Csete György, Makovecz Imre, Vadász György. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét” – írta Makovecz 1985-ben. Nos, ha érzéseink pontosítására körbejárjuk e szót is: az ezotéria, az „ezoterikus” a lélek belseje felé irányuló utazást, szûkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhetô misztikus tudást jelent. Az ezotéria az emberiséggel egyidôs jelenség, mivel az ember mint spirituális lény az idôk kezdete óta választ keres élete nagy kérdéseire. Makovecz Imre az organikus és ezoterikus építômûvészetével nagy vitákat váltott ki, állandó küzdôtérré téve tervezô rajzasztalát és közéleti szereplését. Mindezekkel együtt, még legkomolyabb szakmai és hatalmi ellenfelei sem vonhatták kétségbe a mûvész munkáival megteremtett tekintélyét, tudását, tehetségét. Egyedül csak az idô, valamint épületeinek szellemi és fizikai tartóssága lehet majd döntôbírája munkásságának... Pilisszántó, Boldogasszony kápolna DINYÉS LÁSZLÓ
172
Új galéria – nem a Ráday utcában 2011. október 25-én a Ferencváros, Tûzoltó utca 72 sz. ház földszinti helyiségeiben képzômûvészeti kiállítás nyílt a rejtelmes „Ôsbemutató” címmel. Rejtelmes, hiszen ôsbemutatója színházi eseménynek, filmnek szokott lenni, de kiállításnak? Hogy miért éppen ezt a címet viselte mégis e rendezvény, azt a kiállítás „szellemi atyjától”, Makay Tamás építésztôl tudhattuk meg a megnyitó beköszöntôjében. Egy jól kigondolt, hosszútávú kísérlet megvalósulásánál, elsô fôvárosi bemutatkozásánál bábáskodhattak, akik a megnyitóra eljutottak. Makay Tamás és családja ugyanis elkötelezett híve a mûvészetek pártolásának, és segíteni szeretnék mûvészi alkotások megszületését. Konokul hisznek benne: olyan korban s olyan társadalomban élünk, amelynek továbbra is szüksége van „kimûvelt emberfôkre”. Ennek egyik fontos alapkövének tartják nem csak a nehéz hétköznapokon való talponmaradás, eligazodás tudományát, hanem a szellem, a lélek pallérozásának szükségességét. Ezért három évvel ezelôtt kidolgoztak maguknak egy hosszútávú, nehéz, de nagyon szép és becsülendô programot: a sok vidéki romos kúria közül egyet elkezdtek újjáépíteni a tolnai dombok között Miszlán, a mûvészetek otthonául. Hihetetlen szorgalommal és energiával újjávarázsolták, lakhatóvá, sôt lakályossá tették a hajdani barokk-klasszicista épületet. Másfél éve a nagy álom megvalósult, létrejött a „Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház”. Azóta ott színészek tartanak elôadóesteket, régi-zenészek barokk zenei kurzust, mûtörténészek szimpóziumra, képzômûvészek mûvésztelepre gyûlnek, és kiállítást rendeznek a Miszlán készült anyagból. Természetesen e programok haszonélvezôi elôször a kis település vendégei és lakói voltak koncertek, színielôadások, kiállítások formájában, valamint a mûvészek, akik nyugodt körülmények között dolgozhattak a lágy dombok ölén. Makayék felvállalt küldetésének logikus, következô lépése volt, hogy a múzsák által megérintett lakban készült mûveket elsôként, azaz „ösbemutatóként”, a 2011 szeptemberi mûvésztelep alkotásait ismerje meg a fôváros közönsége is. Mivel a Makay család már másfél évtizede a Ferencváros lakója s a ferencvárosi tömbrehabilitáció egyik tervezô mérnöke, így kerülhetett szóba e környéken a kiállítás létrejötte. A frissen született, „Tûzoltó 72”-nek keresztelt galériában 6 mûvész mutatkozott be, akiknek életkora 25 évestôl a 64 évesig terjed. A „szétszóratott magyarok” örömteli találkozásának is nevezhetnénk a kiállítást, mert Európa több pontján élnek a kiállítók: Trenovszky Mónika, friss diplomás festômûvésznô, Állnak: Stefan Gnandt, Oláh Sándor, Makayné-Berta, Oláh Sándor ötvösmûDeák Árpád, Tiry Péter, Dinyés László, Trenovszki Mónika. vész, Dinyés László képGuggol: Makay Tamás
173
SZEPTEMBER
Ôsbemutató a Tûzoltó utcában
SZEPTEMBER
zômûvész, Tiry Péter festômûvész Magyarországon, Deák Árpád szobrászmûvész Erdélyben, a szintén erdélyi származású Stefan Gnandt festômûvész pedig Németországban. A miszlai mecénás család, Tamás és felesége, Berta szintén Erdélyben látták meg a napvilágot, s telepedtek le a mi szeretett kilencedik kerületünkben. A kiállítás beköszöntôje után jöhetett a hivatalos megnyitó. Pálfy Sándor, a doktori iskola (DLA) egyetemi tanára közvetlen szavakkal méltatta a kiállítók mûveit, kiemelve alkotásaik pár jellegzetességét. Trenovszky Mónika fiatalos lendületét, színekben gazdag képi világát, Deák Árpád szobrász grafikáinak drámaiságát, Dinyés László nem csak képi, hanem gondolati hagyományôrzô expresszivitását. Dicsérte Gnandt könnyû, de biztos kézzel festett megnyerô csendéleteit, Tiry Péter dinamikus formáit, kolorizmusát, Oláh Sándor nagy fantáziával alkoTiry Péter: A kis dög tott, szép fémtárgyainak míves kidolgozását. A végén minden kiállítónak további sikeres munkákat és stabil megélhetést kívánt e válságos, a mûvészeteknek nem kedvezô években... A mûtörténész után színes kultúrprogram emelte a megnyitó fényét, és szórakoztatta el a közönséget. Még a régi-zenészek között is ritkaságnak számító 10 tagú gamba-konszort rene-
A gamba-konszort és Téglás Márton színmûvész
174
LEVENDULA Az aranybarna politúros kisasztalon pont úgy állt egy nagy üvegpohár, hogy lila levendula csokrot kívánt, aztán rászikrázta sugarát a Nap. Kristályreflex, istenadta líra, s már festették is le az aquarell papírra, így az örökélet felé elindula egy csokor lila levendula. Érdekes módon egészen különleges harmónia alakult ki a versek és a hangulatukat aláhúzó zenék között... vagy a versek emelték ki a zenét? Mindenesetre a megnyitó közönsége megérdemelt nagy tapssal köszönte meg az elôadómûvészet-zenemûvészet-képzômûvészet együttes élvezetét. Igényes, színes katalógus is készült a kiállítás dokumentumaként. Aztán a képzômûvészeti alkotások megtekintése alatt baráti társalgás, eszmecsere, mûvészeti viták, a szerény állófogadás ételei-italai alakították a megszokott „vernisszázsnyüzsgéssé” a kiállítás megnyitójának befejezését. Deák Árpád: Tükör Azzal a jó érzéssel jöhetett el a látogató, hogy itt valami nagyon érdekes, magánszemélyektôl induló, nem hivatalok által kiagyalt mûvészeti kezdeményezés tanúja és társtettese lehetett. Kalendáriumunk is izgalommal várja a folytatást, az új ferencvárosi kiállítóhelyiség további életét, lehetôségeit, programjait...
175
SZEPTEMBER
szánsz zenedarabokat játszott Dinyés Soma vezetésével. A zeneszámok között Dinyés László 18 miszlai ihletésû versét olvasta fel Téglás Márton fiatal színmûvész. A versek lírai tájakról, életrôl-elmúlásról és derûs percekrôl szóltak. Egy jellemzô darabot hadd mutassunk be közülük:
SZEPTEMBER
75 éves a Petôfi (Horthy Miklós) híd 1937. szeptember 12-én avatták fel a hidat A fôváros lendületes fejlôdése már a XIX. sz. végén szükségessé tette, hogy új Duna-híd épüljön. 1892-ben felmerült, hogy ez a király tiszteletére épülô új híd a Boráros térnél létesül majd, illetve alternatív helyszínként felmerült az Eskû tér is. Végülis a Ferenc József ne1937 vét viselô híd a Vámház térnél épült meg 1896-ra, az Eskû térnél pedig 1898–1903 közt született meg az Erzsébet híd. 1908-ban a fôváros újra javasolta ezen a helyen Duna-híd építését, azonban az illetékes állami szervek abban az idôben a fôváros soron következô hídját nem Lágymányoson, hanem Óbudán tartották sürgôsebbnek. Az elsô világháború után, 1930-ban került a kérdés újból napirendre. A tervezést mindvégig Álgyay-Hubert Pál irányította. A híd kivitelezése 1933-ban a budai oldalon kezdôdött meg. Itt alkalmaztak Magyarországon elôször a parti pilléreknél nagyméretû vasbeton keszont, a mederpillérek alapjait még acélkeszonra építették. E híd alapozásáról adott elôször helyszíni közvetítést a rádió riportere a Duna fenekére süllyesztett légnyomásos keszonból. A híd szerkezetét négy fôtartó hordozza. A fôtartók magassága változó, a pillérek fölött jelentôsen magasabbak, mint a nyílások közepén. Szépen ívelt vonalaik boltozatra emlékeztetnek. A híd szerkezetének egyik különlegessége a feltûnô karcsúság. A hídon a próbaterhelést két mozdonyból és négy 20 tonnás vasúti kocsiból álló vonattal, valamint 32, egyenként 11 tonnás közúti locsolókocsival tartották. A kedvezô eredmény alapján a hidat 1937. szept. 12-én átadták a forgalomnak. A budai hídfô északi oldalát a cs. és kir. Haditengerészet emlékmûve díszítette a pulai világítótorony másával (ez a Fôváros ostrománál elpusztult). A II. világháborúban, 1945. január 14-én felrobbantották. 1950–52 között építették újjá, és 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom elôtt. Ekkor kapta Petôfi Sándor magyar költô nevét. (Az egyik túlbuzgó kerületi honatya Rákosi Mátyásról nevezte volna el, de szerencsére ezt a tanács nem támogatta.) Az új szerkezet a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett. A két szélsô fôtartó kismértékû széthúzásával a kocsipálya szélessége 15,7 m-rôl 18,0 m-re, a kerékpárutat is magába foglaló járdáké 3,5 m-rôl 3,8 m-re, a teljes szélesség 1957 22,7-rôl 25,6 m-re módosult. Hossza 378 m, feljárókkal együtt 514 m. 1979–80 között felújították a hidat, annak erôs korrodálása miatt. Átépítették és részleges forgalomkorlátozással újjáépítették a vasbeton pályalemezt. Ennek során a híd keresztmetszete is módosult. Megszûntek a kerékpárutak, helyükön az úttest szélessége növekedett.
176
Ferencvárosi krónika képekben 1973-ban ünnepelte Budapest a városegyesítés 100 éves évfordulóját. Számos ünnepi rendezvényre került sor szerte a fôvárosban, minden kerületben avattak emléktáblát, szobrot, esetleg épületet, mely ezt a fontos dátumot örökítette meg. Ferencvárosban a Pest-Buda Mozi átadásával tették emlékezetessé az ünnepi évet, de egy kis fotóalbumot is megjelentettek, melyet visszatekintésnek szántak a készítôk. Természetesen nem csupán 100 évre néztek vissza, hiszen hivatalosan 1792 óta létezik Ferencváros, így egészen a 18. század végéig mentek el, és onnan elindulva kívántak egy képválogatást elkészíteni, természetesen bemutatva minden fontos sarokkövet, melyekbôl a kerület története összeáll. A válogatás szubjektívre sikeredett, nem került bele olyan kép, amelynek helye lett volna, és talán több olyan fotó szerepel, mely nem volt a legjellemzôbb Ferencvárosra, de összességében mégis hangulatos, lapozgatni érdemes kiadvány született. Valószínûleg a pénzhiány okozta, hogy ez az album igazi album gyanánt, nagyalakú képeskönyv legyen. Így csupán egy zsebkönyv méretû kiadvány sikeredett, de 1973-ban ennek is örülhettek a lokálpatrióta olvasók. Szerk: Xantus Zoltán, Budapest, IX. Ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1973. 167 oldal
Ferencvárosi emléktáblák BOR DEZSÕ (1888–1974) karnagy, zenekarszervezõ Ferenc tér 4. A Nemzeti Zenedében tanult hegedülni, majd katonazenésznek ment. 1911-ben az Újpesti Munkásotthonban munkászenekart alakított, amely rendszeresen adott hangversenyt az I. világháború végéig. Amatõr zenészekbõl megszervezte 1922-ben a Székesfõvárosi Zenekart, õ vezényelte a zenekar megnyitó hangversenyét 1923. ápr. 6-án a Vigadóban. Elsõként adtak hangversenyt 1925ben a Magyar Rádióban. 1939-ig ig. karnagya, utána a már hivatásos zenekar másodkarnagya volt. Zenei munkájával párhuzamosan 1913-tól 1949-ig a Fõvárosi Könyvtárban dolgozott. 1945-ben megszervezte és 1958-ig vezette az Egyesült Izzó szimfonikus zenekarát.
177
SZEPTEMBER
Ferencvárosi könyvismertetôk
Kemény Simon:
Karperec A szeretômnek arca kék legyen És kétoldalt csurogjon lefelé. Hideg barackot egyék véresen. Meztelenül egy kémény tetején. Két lábujja közt tartson egy topázt És a fején öt darab smaragd. Szájába régi, drága türkizek S röhögjön sírva s szóljon így: harapd. Langyos teában üljön homlokig És énekeljen régi éneket És zongorázzon régi hegedûn, Amíg a türkisz-serleg szétreped. Hajába fôtt gyémántok üljenek, Egyik fülébôl lógjon két agát, Másik fülébôl lógjon öt narancs S ha megúnja, akassza föl magát.
178
