SZKB_212_06. A világ jövője az én jövőm

SZKB_212_06

A világ jövője – az én jövőm

szkb_212_diak_book.indb 59

2007. 09. 10. 9:54:10


2007. 09. 10. 9:54:10

tanULÓI A világ jövője – az én jövőm – 12. évfolyam

61

D1 Instrukciók (A világ jövője) D1. a) (B változat)

A világ jövőjéről különböző forgatókönyvek készültek. Ezek közül ötöt ismerünk meg most alaposabban. Alkossatok 5 csoportot, Mindegyik csoport egy másik globális forgatókönyvről gyűjt anyagot: képeket, szövegeket, zenéket stb. Készüljetek fel egy bemutatóra, amelyben az osztállyal megismertetitek az adott jövő változatot. Döntsétek el, hogy milyen formában történjék a bemutató, és osszátok el egymás között a munkát. Elképzelhető kiállítás, PowerPoint bemutató, zenei részletekkel és kivetítéssel színesített előadás. A bemutatóra kb. 8 perc áll majd a rendelkezésetekre. Gondoskodjatok időben a szükséges technikai feltételekről!


2007. 09. 10. 9:54:10

62

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

tanULÓI

D1. b) A forgatókönyvek leírása (A világ jövője) (B változat) 1. A „DIADALMAS PIACOK” FORGATÓKÖNYVE A jelenlegi fejlődés fut tovább, vagyis tovább épülnek a globális hálók, gyorsul az információk, tőkék és áruk globális áramlása, nő a multinacionális cégek és nemzetközi intézmények befolyása. Kialakul egy globális burzsoázia és technokrácia. Fokozatosan csökken a nemzetállamok szuverenitása és hatalma. A munkások-alkalmazottak kiszolgáltatottabbá válnak. A jóléti állam intézményrendszere fokozatosan leépül. Tovább szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között. Növekszik a bűnözés. Az emberek aktív állampolgárokból egyre inkább passzív fogyasztókká válnak. Alapérték: az üzleti siker, a fogyasztás Embereszmény: sikeres üzletember, gazdag fogyasztó Az élet központja: piactér A szabadság fogalma: a fogyasztó szabadsága Az élet célja: a világ átalakítása egy nagy, boldog shopping centerré A halálhoz való viszony: nem veszünk tudomást róla. 2. A „SZÁZ VIRÁG” FORGATÓKÖNYVE A 21. század első évtizedeiben megtorpan a globalizálódás lendülete. Az emberek fellázadnak a nemzetközi big business és a globális bürokrácia ellen, a korrupció ellen, a bűnözés terjedése ellen, a nagyvárosi elnyomorodás ellen, és egyre inkább visszahúzódnak helyi és regionális közösségeikbe. A nemzetállam is veszít jelentőségéből: az emberek kevesebbet várnak tőle, és nem akarják viselni a terheit. Lezárul a „fogyasztói társadalom” mai korszaka, és a közösségi élet reneszánsza következik el. A multinacionális vállalatok és szervezetek átállnak e helyi közösségek kiszolgálására; az élet központja már nem a nemzetközi piac, hanem a helyi közösség és ezek hálózata lesz. Alapérték: „nagymama-értékek” Embereszmény: tisztességes, rendes, tapintatos ember Az élet központja: völgyek, dombok, otthonos tájak A szabadság fogalma: a helyi polgár szabadsága Az élet célja: rendes, tisztességes élet, család, csendes boldogság A halálhoz való viszony: „Szeretem a vidéki temetők szelíd melankóliáját.”


2007. 09. 10. 9:54:10


63

3. A „KÖLCSÖNÖS FELELŐSSÉGEK” FORGATÓKÖNYVE A gazdasági és pénzügyi globalizáció lelassul, és felerősödik a „szociális globalizáció”. Egyfajta „globális jóléti társadalom” alakul fokozatosan ki. Felerősödik a társadalmi szolidaritás és felelősségérzet szerepe. A kormányzati munka áttekinthetőbbé válik. Felerősödik a megállapodásoknak, az érdekegyeztetésnek, a „társadalmi szerződésnek” a szerepe. Csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek. Megjelennek a közvetlen demokrácia különböző formái, és nő a civil társadalmi szervezetek szerepe. A nemzetállamok viszonylag erősek maradnak, de átalakulnak szolgáltató államokká. Erős együttműködés alakul ki ezek között a megújult nemzetállamok között. Az Európai Unió megerősödése. Az „európai modell” terjedése a világban. Alapérték: szolidaritás Embereszmény: tudatos, felelősségteljes polgár Az élet központja: civil társadalom, fórum A szabadság fogalma: a közösség szabadsága Az élet célja: igazságos társadalom megteremtése A halálhoz való viszony: a haladásért küzdve legyőzi az ember a halált.

4. AZ „ALKOTÓ TÁRSADALMAK” FORGATÓKÖNYVE Az emberek fellázadnak az egyre rosszabbul működő állam-gépezetek rutinjai és a globális technokrácia hatalmaskodása ellen. Új megoldásokat keresnek; minden téren kibontakoznak a társadalomban elfojtott alkotói energiák. „Összeurópai reform-konferencia”. Új gondolatok, megoldások, javaslatok születnek minden területen. A gazdasági és politikai intézmények megújulnak. Új elit nő föl. Gazdasági-társadalmi dinamizmus. Megnő az emberek szabadsága arra, hogy megválasszák életpályájukat, élet-formájukat, és életstílusukat. A nem-piaci típusú tevékenységek fontosabbá válnak. A mai típusú globalizáció lelassul. Új, mondjuk „posztmodern” állam és társadalom alakul ki. Alapérték: önmegvalósítás Embereszmény: alkotó ember Az élet központja: alkotóműhely A szabadság fogalma: az alkotó szabadsága Az élet célja: az élet és a világ állandó újrateremtése A halálhoz való viszony: az alkotásban megtalálhatjuk a halhatatlanságot.


2007. 09. 10. 9:54:10

64


tanULÓI

5. A „ZAKLATOTT SZOMSZÉDSÁGOK” FORGATÓKÖNYVE A világban egyre erősödnek a feszültségek, halmozódnak a megoldatlan problémák. Élesedő harc a fogyatkozóban lévő természeti javakért (például víz) és az erőforrásokért (olaj stb.). Konfliktusok, válságok, polgárháborúk, helyi háborúk robbannak ki mindenfelé. Világszerte növekszik a félelem, az idegengyűlölet, a türelmetlenség. Kontinentális vagy regionális blokkok alakulnak ki (köztük például az „Európai Erődítmény”), amelyek bezárkóznak, farkasszemet néznek egymással, védik érdekeiket. A globalizáció folyamata leáll. A blokkokon belül a nemzetállamok megerősödhetnek, és hajlamossá válhatnak parancsuralmi rendszerek kialakítására. Alapérték: biztonság Embereszmény: fenyegetett vár katonája Az élet központja: erődítmény A szabadság fogalma: az erősebb szabadsága Az élet célja: védeni a nyugati civilizációt A halálhoz való viszony: dicsőséges hősi halál Európa bástyáján.


2007. 09. 10. 9:54:10


65

D2 A forgatókönyvek jellemzői (A világ jövője) 1. Diadalmas piacok A globális hálók tovább épülnek. Gyorsul a tőkék és áruk globális áramlása. Erősödik a nemzetközi piacok szerepe. Kialakul egy globális burzsoázia és technokrácia. Csökken a nemzetállamok jelentősége. A jóléti állam intézményrendszere leépül. A munkások és alkalmazottak egyre erősebben függnek a munkaadójuktól. Nő a szakadék gazdagok és szegények között. A fogyasztás egyre fontosabbá válik, a fogyasztói értékek szerep nő.

2. Száz virág A globalizáció folyamata lelassul. Előtérbe kerül a fenntarthatóság szempontja. Helyi, regionális közösségek szerepe nő. A központi állam szerepe csökken. Az emberek lokális érdekekért tevékenykednek. A multinacionális cégek a helyi közösségeket szolgálják ki. A helyi közösségek hálózatot alkotnak, egymást segítik. A rendes, becsületes, tisztességes ember típusa válik jellemzővé. A cél a nyugodt, harmonikus családi élet, csendes boldogság.

3. Kölcsönös felelősségek társadalma A gazdasági és pénzügyi globalizáció lelassul, felerősödik a „szociális globalizáció”. Egyfajta „globális jóléti társadalom” alakul ki. Felerősödik a társadalmi szolidaritás és felelősségérzet szerepe. A kormányzati munka áttekinthetőbbé válik. Megnő a megállapodásoknak, az érdekegyeztetésnek, a „társadalmi szerződésnek” a szerepe. Csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek. Megjelennek a közvetlen demokrácia különböző formái, nő a civil társadalmi szervezetek szerepe. A nemzetállamok átalakulnak szolgáltató államokká. Ezek között a megújult nemzetállamok között szoros együttműködés alakul ki.


2007. 09. 10. 9:54:10

66


tanULÓI

4. Alkotó társadalmak A globalizáció lelassul. A gazdasági és politikai intézmények megújulnak. Növekvő teret nyernek az alkotói energiák. Újra éled az emberek hite saját alkotóerejükben. Új gondolatok, megoldások, javaslatok születnek minden területen. Új elit nő föl. Felgyorsul a gazdasági-társadalmi fejlődés. A nem-piaci típusú tevékenységek egyre fontosabbá válnak. Az emberek szabadon választhatják meg életpályájukat, életformájukat és életstílusukat.

5. Zaklatott szomszédságok A világban egyre erősödnek a feszültségek, halmozódnak a megoldatlan problémák. Élesedik a harc a fogyatkozóban lévő természeti javakért (például víz) és az erőforrásokért (olaj stb.). Konfliktusok, válságok, polgárháborúk, helyi háborúk robbannak ki mindenfelé. Kontinentális vagy regionális blokkok alakulnak ki. A globalizáció folyamata leáll. Ezek a tömbök bezárkóznak, farkasszemet néznek egymással, védik érdekeiket. A blokkokon belül a nemzetállamok megerősödhetnek Világszerte növekszik a félelem, az idegengyűlölet, a türelmetlenség. Csökkennek a demokrácia esélyei, nő az esély parancsuralmi rendszerek (diktatúrák) kialakítására.


2007. 09. 10. 9:54:11


67

D3 Szövegek az egyes forgatókönyvekhez (A világ jövője) (A változat)

1. Diadalmas piacok 1.1 Az üzlet és az ember Az üzlet szempontjából az ember is a pénzgyártás kelléke vagy eszköze, szebb kifejezéssel szólva az emberi erőforrás. Az üzletben alkalmazottként használt emberek megítélése aszerint történik, hogy milyen pénzösszegben járulnak hozzá a cég sikeréhez, vagyis hány milliót hoznak. Természetesen nem feltétlenül mindig a szakértelem termel nagy bevételeket, elég, ha valakinek (egy ideig) jó a kapcsolati tőkéje. A beosztott dolgozók költségekkel is járnak, ugyanúgy karban kell őket tartani, mint a gépeket, azaz áldozni kell az egészségükre és a jó kedvükre. Az elégedetlen dolgozó (főnök vagy beosztott) több karbantartást igényel, foglalkozni kell vele, amely a termelés és az üzlet rovására mehet, ezért ugyanazon költség/haszon elv mérlegelése alapján az üzletben személyi döntéseket is meglepően gyorsan meghoznak. Az üzletben a vezetők konkrét bevételi összegeket jelentő érveket készítenek, és maguknak kell a főnökeik előtt értékelniük, hogy megfeleltek-e. Általában két út van: 1. felfelé, ha valaki hozza a számszerű eredményeket és 2. kifelé, ha már arra nem képes. Mielőtt kikerül az utcára, persze gondoskodnia kell a helyettesének betanításáról, a munka zavartalan átadásáról, akkor van esélye bánatpénzre. Wikipédia, a szabad lexikon 1.2 Karrierépítés fájdalommentesen 1. Kérdezzünk, mert a visszajelzés nem jön magától! Nem egyszerű elfogadni a visszajelzéseket – főként, ha azok negatívak –, de talán még ennél is nehezebb megmondani valakinek, hogyan vélekedünk róla. Ne várjuk el, hogy vezetőnk megmondja jó, rossz, vagy egyenesen kibírhatatlan tulajdonságainkat. Kérdezzünk rá, minél korábban és minél gyakrabban. 2. Találjuk meg álmaink munkáját! Aki szereti hivatását, annak a munka nem nyűg, hanem szenvedély. Ahelyett, hogy azon lamentálnánk, megtaláltuk-e az egyensúlyt a munka és a szabadidő között, törekedjünk inkább arra, hogy rátaláljunk az igazi szenvedélyre, és tegyünk annak érdekében, hogy ez váljon hivatásunkká. 3. A vállalat mozgatórugói és forradalmárai Minden szervezetnek vannak olyan emberei, akikre a vezetőség mindig számíthat, akik biztos hátteret nyújtanak. A vállalatnak azonban kreatív, gondolkodó lényekre is szüksége van, akik felforgatják a kialakult erőviszonyokat, akik új helyzetet, s ezzel új lehetőségeket teremtenek mások számára. Ők azok, akik rátalálnak az új bevételi forrásokra, új piacot fedeznek fel. 4. A karriert nem lehet előre megtervezni, improvizálni is tudni kell! Aki nem hisz a fenti állítás igazában, az gondoljon csak az internetre, vagy a mobiltelefonok megjelenésére. Ezek a néhány évtizeddel ezelőtt még nem létező iparágak mára a gazdasági élet meghatározó szereplőivé váltak. Tartsuk nyitva a szemünket, mert mindig megjelenhet a piacon egy új termék, szolgáltatás vagy lehetőség, ami kulcs lehet számunkra a legmegfelelőbb munka megtalálásához.


2007. 09. 10. 9:54:11

68


tanULÓI

5. Álmodozni kötelező! Hányszor halljuk, hogy hagyjuk abba az álmodozást. Már kisgyermekként ránk szólnak, hogy nem visszük semmire, ha folyton ábrándozunk, pedig álmodozni jó, sőt kötelező! Ez az egyetlen út, hogy valóban megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb lehetőségeket. (Menedzsment Fórum) 2005. április 20. szerda, 11:11 www.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=19168 - 50k 1.3 Az életbiztosítás Az egyik leggyakoribb biztosításforma. A különböző élethelyzetekre való felkészülést segítő biztosítás. A biztosítási esemény sokféle lehet, a születéstől egészen a halálig. Az sem szükséges, hogy kárral járjon, de anyagi helyzetében rendszerint változást, terhet jelent a biztosítottnak, vagy annak, aki viselni kénytelen. A biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, így a biztosító és a vele szerződő fél szabadon határozhatja meg a biztosítási összegét. A gondosan megválasztott életbiztosítás alkalmas arra, hogy növelje biztonságunkat, és lehetőséget adjon az esetleges veszélyhelyzetek következményeinek megoldásához. A különböző életbiztosítási lehetőségek eltérnek abban egymástól, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen rendszerességgel kell a díjat fizetni és van-e lehetőség arra, hogy befolyásoljuk; a biztosító mibe fektesse a befizetéseinket. Elsősorban a szerződő fél és a biztosított megállapodásától függ, hogy milyen hosszú időre, milyen kockázatra és milyen nagyságú összegre kíván fedezetet teremteni. Természetesen rendszerint ennek megfelelő az eljárási rend is (pl. kell-e előzetes orvosi vizsgálat), amivel a biztosítást megkötik. Ma már nem csak a családtagok, hanem egyre gyakrabban a munkáltatók is kötnek biztosítást. 1.4 Globalizáció A modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. – A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizációellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. – A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából. Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két legnépesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét. www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/globalizacio.htm - 4k Magyar Virtuális Enciklopédia


2007. 09. 10. 9:54:11


69

1.5 A multinacionális vállalat (magyar közbeszédben multi) kifejezés olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági versenyt korlátozni törekszenek. A globalizáció ezeknek a vállalatoknak a megerősödésével jár. A globalizáció ellenzői gyakran a multinacionális vállalatok, mint a globalizáció jelképei ellen is fellépnek. A multinacionális vállalatok újfajta, a korábbi kötődésektől eltérő lojalitást igényelnek alkalmazottaiktól. A multinacionális cégeknél az alkalmazottak és vezetők munkavégzése és előremenetele majdnem katonai szigorúsággal szervezett, racionálisan szabályozott keretek között megy végbe. A multinacionális cégek igyekeznek éreztetni alkalmazottjaikkal, hogy kivételezett helyzetben vannak, mert van munkahelyük, magas presztízsű cégnél dolgoznak, általában jók a munkakörülményeik. Cserében ezért nemcsak a munkájukat kell jól elvégezniük, hanem számos részletes szabályzatnak kell eleget tenniük, dokumentálniuk kell a munkájukat és fejlődésüket, lojálisnak kell lenniük a céghez, továbbá elégedettséget kell sugározniuk stb. A multinacionális cégek megpróbálják az alkalmazottakat és vezetőket folyamatos pszichológiai tréningek segítségével integrálni és magatartásukat alakítani, azonban az alapvetően parancsuralmi szerkezet rengeteg olyan konfliktust vet fel, amelyet nem lehet, nem „politikus” nyíltan megbeszélni, ezért igen magas az ilyen munkahelyek stresszkeltő képessége. A multinacionális vállalatok – erőfölényüket felhasználva, különösen a fejlődő országokban – általában megakadályozzák alkalmazottjaik szervezkedését, a szakszervezetek létrehozását. Wikipédia, a szabad lexikon 1.6 Reklámetika Részletek egy internetes fórumból Sohasem voltam híve a reklámoknak, mert azok nézetem szerint legkevésbé a fogyasztók érdekében vannak. Nem szeretem a reklámokat, mert nem egyenlő felek „harca”. Jelesül jól képzett, tréningezett szakemberek befolyásolják az aluliskolázott fogyasztói tömegeket. Egy gazdag országban elmegy, hogy valaki hülyeségre költse a pénzét, merthogy van neki. Én azt gondolom, hogy az alapvető marketing ismereteket – beleértve a az átverések tudományosan kidolgozott formáit – már az általános iskolában tanítani kellene. Ez nyújtana némi védelmet a polgároknak, meg talán segítséget adna a sikeresebb vállalkozáshoz. A reklám többsége olyan áru, melyet kéretlenül zúdítanak nyakunkba, rendszerint rossz, elfogadhatatlan minőségben, és aránytalanul drágán. Valóban manipulál, és valóban nem a fogyasztók érdekeit képviseli: tetejében nincs fórum, ahol én-mi, az ellenérdekelt fél megnyilvánulhatna. További vádam: sokszor valótlanságot állít: néha szándékosan – tehát hazudik –, néha csak bűnös butaságból.


2007. 09. 10. 9:54:11

70


tanULÓI

De legsúlyosabb bűne: ízlés és értékromboló hatása, degenerált és valótlan világkép kialakítása a gyermekkorú vagy könnyen befolyásolható áldozatai körében Létezik a reklámnak kb 2-3%-a, mely igényes: néha már művészi szintű alkotás. Talán ezek jutalmazásával el lehetne érni színvonaljavulást. Nagyon nem szeretem, mikor valamilyen sérült, vagy sérülékeny réteget céloznak meg. Nagyon undorítónak és etikátlannak tartom, hogy a magyar királyi rádió a kiszolgáltatott, beteg embereknek szóló reklámokat sugároz. Ezen talán lehetne segíteni jogi eszközökkel, nevezetesen a közszolgálati rádióban tévében csak társadalmi célú hirdetéseket engedni. Vitaindító: 2004. márc. 6., szombat, 10.14.38 CET nol.hu/forum/topic/21788/ - 19k


2007. 09. 10. 9:54:11


71

2. Száz virág 2.1 Nagyszüleink nemzedékének példája Az ipari gazdaság rászoktatott minket arra a gondolkodásmódra, hogy az egyetlen dolog, amit egy vággyal tehetünk, hogy kielégítjük, lehetőleg pénzt költve valamilyen fogyasztói termékre. Az ipartalanodó kor zsugorodó gazdasága nagyon kevés teret fog hagyni ennek az önkényeztető gondolkodásnak. (...) Csak egy olcsó energiában bővelkedő társadalom győzhette meg magát arról, hogy az emberi élet legfőbb célja, hogy semmit téve egy helyben üljünk, és még így is a média szüntelen lármáját igényli, hogy elszakítson minket attól a ténytől, hogy a semmittevés közbeni egy helyben ülés a legunalmasabb az összes emberi tevékenység közül. Nagyszüleink nemzedéke és elődeik nagyon is tudták ezt, ezért volt, hogy a szabadidős tevékenység egy évszázada hasznos tevékenységekkel telt lustálkodás helyett, és ezért kötötte Edna nénnye azokat a kardigánokat jóval azután, hogy az ipari gazdaság szükségtelenné tette a házi készítésű ruházatot. Az ipari civilizáció alkonyával más korábbi civilizációk lehanyatlásához hasonlóan kétségkívül rengeteg felfordulás és ordibálás fog járni, de az igazi történet – a jel mindezen zaj mögött – egy sokkal halkabb hang lesz: Edna nénnye kötőtűinek lágy csattogása, amint kezdi megkötni egy új és fenntarthatóbb világ szövetét. John Michael Greer: Edna nénnye kötőtűinek csattogása fordította: Bobkó Csaba, 2006. november 5. http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/keret.cgi?/greer_edna_nennye_kototuinek_csattogasa. htm 2.2 Takarékos gazdagok, pazarló szegények Keynes a „nyomorultak erényének” hívja a mértékletességet, holott bizonyára nincs igaza: csak az tud beosztani, akinek van – volt – miből. Németországi tartózkodásom elején csak az apróságok tűntek fel: például sokkal több vidám folt tarkítja a gyerekek játszóruháinak térdét, könyökét, mint nálunk – az asszonyok, amíg lehet, meghosszabbítják a focizásra, mászókázásra szánt ruhadarabok élettartamát. Ízlésesen, kreatívan, de eltökélten: akkor is, ha lenne miből újat venni. Tudatosan kerülik az eldobható vagy az egyszer használatos termékek (például az egyszer használatos műanyag dobozok, papírabroszok stb.) vásárlását. (…) A világ egyik legtermészetesebb dolga az is, hogy születésnapi zsúrra az ember nemcsak magával vitt finomsággal könnyít a háziak terhén, de a gyerekek a legnagyobb lelki nyugalommal ajándékozzák egymásnak használt vagy megunt játékaikat, akár azt, amelyikkel hetekkel vagy hónapokkal azelőtt már együtt játszottak. Ha vesznek is ajándékot, sokkal kisebb értékű dolgokkal lepik meg egymást, mint mi, és megelőzően – meglepetés ide vagy oda – telefonon vagy személyesen érdeklődnek, mire is lenne szükség, minek örülne az ünnepelt. Mindennaposak a technikák, melyek egy-két generációval ezelőtt még nálunk is bevett szokások voltak, a tehetősebbek között is: a vaj csomagolópapírja kiválóan alkalmas a tepsi kikenésére, teafiltert pedig a kannába lógatunk, nem a csészébe, így is áthatja a forrázatot az aroma. Kevesebb fogkrémet nyom a kefére a német, kisebb adag sampont fogyaszt egy hajmosásnál, hiszen az is éppen elegendő a célra – s már az óvodásra rászól, ha az a fogmosó pohár használata helyett a vizet folyatja. (…) A közösségi mértékletesség sokféleképpen nyilvánulhat meg: figyelik egymást, és szólnak is: nemcsak magukat, egymást is „felügyelve”. Nem sikk a presztízsköltekezés: akár abba is beleszólnak (finoman, udvariasan, és mindig nyilvánosan: szülői értekezleten),


2007. 09. 10. 9:54:11

72


tanULÓI

hogy mennyi legyen a másik gyerek zsebpénze, nehogy ez különbségeket szítson egy osztályon belül. A modern mértékletesség nem a csábításnak való ellenállás, hanem egy új közösségi létformában való részvétel lehetősége is. (…) A mértékletesség ma nem elsősorban erkölcsi, hanem ökológiai kérdés is. A huszonegyedik század elején már az is előfordult, egy-egy erdei pikniken vagy közös túrán, hogy a csoport tagjai figyelmeztetik egymást: manipulálható fogyasztók vagyunk, ne dőljünk be a kereskedelmi vagy politikai meggyőzésnek. A közösből spórolunk azzal, ha nem fogyasztunk feleslegesen, hanem beérjük annyival, amennyire szükségünk van: unokáinknak hagyunk mindabból, amit nem pazarlunk el. Szvetelszky Zsuzsanna írása (részletek) http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleprint/488/-1/6/. 2.3 A tisztességes ember A tisztességes ember nem korrupt, nem csal, nem hazudik. Viszont a tisztességes ember nem átlagos. Mert az emberek többsége ugyan többé-kevésbé tisztességes, de nem feltétlenül teljesen az. A helyzetnek olyannak kell lennie, hogy a nem egészen tisztességes ember is úgy cselekedjen, mintha igazán tisztességes lenne. Ha a tisztesség normatív érték a társadalomban, akkor, ha nem is vagy igazán tisztességes, mégis úgy kell viselkedned, mintha az lennél. Mintha sosem korrumpálódnál, sosem hazudnál. Voltaképpen kevesebb cinizmus kellene. Mert nem arról van szó, hogy itt az emberek rosszabbak, mint másutt. Nem igaz, hogy abszolúte erkölcstelenek. Csak nem tettetnek mást, mint amit valójában csinálnak. Holott a tettetés, a „lábujjhegyeskedés” nem olyan rossz dolog. Mindig el kell választani azt, ami de facto adott, és ami jó lenne, ha lenne. Nincs képünk arról, hogy mi lenne a helyes, ha nem állítjuk példaképül a tisztességes embereket, akik azért mégiscsak léteznek. A két világ, a cselekvések világa és a normák világa összefonódik. De ha állandóan azt szajkózzuk, hogy erkölcsi válság van, az is egy fajtája a cinizmusnak. Részlet Tóth Klára Heller Ágnessel folytatott beszélgetéséből, Magyar Hírlap, 1997. február 1. Heller Ágnes: Cinizmus és moralizálás nélkül. 2.4 A boldog ember felelőssége Ebben az emberek többé-kevésbé egyformák: mindenki vágyik a boldogságra, mindenki igényli a boldogságot. Minden másban viszont különbözőek vagyunk: egyesek sokat képesek tenni a boldogságukért, másokról az az érzésünk: ön-sorsrontók. Más feltűnő különbség: egyesek igen „könnyen” boldogok, mások „nehezen”. Arról meg egyesen kár szót ejteni, hogy hányféle elképzelés, vélekedés van a boldogság mibenlétéről. És ezek csak az ártalmatlanabb különbségek. Olyan különbségek, amelyekről akár azt is mondhatjuk: jó, hogy léteznek. De vannak, akik szemrebbenés nélkül gázolnak át mások boldogságán, saját önző boldogulásuk érdekében, vagy akár egy kis előnyért, múló örömökért. És vannak, akik attól boldogok, ha másokat tudnak boldoggá tenni. De akármi legyen a különféle különbségekkel, az kétségtelen, hogy a föld éhezik a boldogságra. Mondhatjuk: boldog-boldogtalannak kötelessége gyarapítani a boldogságot. Végül is a boldogtalannak is lehet helyes, racionális munkaprogramja! Különösen nagy viszont azoknak a felelőssége, akik a sors különös kegyéből „könnyen” érzik magukat boldognak. Erre a „képességre” tanítani kellene a többieket, de ami ennél is fontosabb, illetve célravezetőbb: követhető példákkal, átvehető mintákkal kellene


2007. 09. 10. 9:54:11


73

szolgálniuk. Boldogságunk ne irigységet, ingerültséget és hasonló negatív reakciókat váltson ki, ami pedig igen gyakori bonyolult, ellenmondásos, szörnyű örökséggel terhelt és manipulált világunkban. Óriási feladat, óriási felelősség! De nagyszerű feladat is. Bizonyos értelemben az ember legrégebbi feladata, ugyanakkor olyan feladat, amelyhez csak ezután fogunk hozzálátni. www.valtozovilag.hu/er/boldogsag.htm - 86k , 2006. november 15. 2.5 A tapintatról Milyen európai értéket tartok kiemelkedően értékesnek? Nos, a tapintatot nevezném annak. Mert ezt a szeretetnél kevésbé giccsesnek látom, mert ez magában foglalja a megfigyelést, az ismeretet, az empátiát, és azt az elvet, hogy ne tedd a másiknak, amit magadnak nem kívánsz. Mert a tapintat lehetővé teszi az érdeklődést, de elhárítja a bizalmaskodást, kiválóan összefér a segítéssel, ami esetenként nagyon is kellhet, de az együttéléshez leginkább a tapintat kell. Barátságnak, szerelemnek egyaránt meghosszabbítója, ingrediense1, fűszere, és összefér a magánnyal is, de nemcsak az én önszeretete és önféltése nyilvánul meg benne, hanem egyszersmind olyan magatartás is, amely tekintettel van a másik emberre. A tapintat feltételezi az önuralmat, a civilizált családi hagyományt, magában foglalja a felfogó-megértő intelligenciát, az életismeretet, a szív okosságát, és a tapasztalaton nyugvó igazságosságot. Ha a szeretetnek erkölcse is volna, azt tanácsolná, hogy a tárgyát ne terheld túl magaddal. (…) A tapintat részben etikett, némely illemszabályok ismerete és fesztelen alkalmazása, részben azonban több ennél, és inkább a művészettel áll rokonságban. Viselkedésművészet, amelynek, mivelhogy minden ember és minden élethelyzet más, igencsak egyszerinek kell lennie. Tökéletesen tapintatos ember nincsen, így vagy úgy valamikor mindannyian ormótlanok vagyunk, feljajdulhatunk is, észrevéve saját faragatlanságunkat, de aztán továbblépünk, hogy a következő perc kihívásaira válaszolhassunk. Részlet Konrád György: A tapintatról című írásából Szombat, 2006. június 2.6 Emlékek „Soha nem értettem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor – tízéves lehettem – egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába, s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin az ablak előtt, az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes visszfényét. E pillanat varázsát nem tudom elfelejteni. A hó kék fénye a sötét szobában valósággal megdöbbentett, s ugyanakkor sem azelőtt, sem azóta nem észlelt boldogságérzettel töltött el. A titoknak, a mesének, az álomszerűnek, az anderseninek, az elvarázsoltnak ezt a teljes káprázatát addig nem ismertem, s később sem találtam meg az életben, soha, sehol. Mi történt akkor a szívemben, idegeimben vagy a világban? Nem tudom megmagyarázni. A csodálatost nem lehet magyarázni. S az ilyen emlék örökké dereng egy lélekben, ugyanolyan mesés, kékes fénnyel, mint anyám hálójával szemközt, a háztetőkön a hó.” Milan Kundera 1

Ingrediens = alkotórész, kellék


2007. 09. 10. 9:54:11

74


tanULÓI

3. Kölcsönös felelősségek társadalma 3.1 A szolidaritásról Szolidaritáson általában azt szokták érteni, hogy a gazdagok segítsenek a szegényeken, az egészségesek meg a betegeken. Nem rossz ez a felfogás, de mégsem fejezi ki pontosan a szolidaritás elvét. Ezt az elvet a társadalomfilozófia a XIX. században vette át a jog nyelvéből, a „közfelelősség” fogalmából, lényegét pedig a XX. században fejtette ki. A szolidaritás elve e szerint azt jelenti, hogy az egyes ember és a társadalom lényegük szerint és tevékeny módon egymásra van vonatkoztatva, e vonatkozás mibenlétét pedig következőképpen fogalmazhatjuk meg. A szolidaritás különleges fajtája az összefüggésnek, az összekapcsoltságnak. Ennek a sajátszerűsége abban áll, hogy a szolidáris módon összekapcsolt személyek mindegyikének sajátos módon kell kötelezettséget vállalnia, mégpedig úgy, hogy minden egyes személy igénybe vehető az egész működése, teljesítménye vagy eredménye érdekében. Vagyis kinek-kinek nemcsak a reá háruló részt kell nyújtania vagy hoznia, hanem be kell ugrania akkor is, ha a többiek kudarcot vallanak, vagy a balszerencse sújtja őket. Mert mindnyájan egy hajóban ülnek. A hajó-metafora jól kifejezi, hogy nemcsak erkölcsi vagy jogi követelmény a szolidaritás, hanem tényleges összekapcsoltság is. A szolidaritás azt jelenti, hogy az egymással így összekapcsolt emberek – ha akarják, ha nem – jóban-rosszban együtt vannak. Endreffy Zoltán: Az 1 százalék és a szolidaritás. Élet és Irodalom, 2005. 03. 04.


2007. 09. 10. 9:54:11


75

3.2 Civilek nyílt levele az igazságosabb világért Tedd történelemmé a szegénységet! Határokon innen és azokon túl... – Nyílt levél a Magyar Köztársaság külügyminiszteréhez, a parlamenti képviselőkhöz, a felelős döntéshozókhoz. „A szegénység nem természetes dolog. Ezt az ember okozza és ő az, aki ezt leküzdheti és megszüntetheti.” (Nelson Mandela) Világszerte számos országban, több ezer civil szervezet és több millió aktív polgár kezdeményezésére nagyszabású és összehangolt események zajlanak a világszegénység leküzdésének jegyében. A világ jómódú felének tömegei harcot hirdetnek a szegénység ellen: Európa és az egész „fejlett” világ megmozdul, mert polgárai mind nagyobb számban ismerik föl, hogy a Föld erőforrásai és gazdasági javai igazságtalanul oszlanak el. 1,2 milliárd ember él teljes szegénységben a fejlődő országokban, 1,1 milliárd embernek nincs tiszta ivóvize, és 800 millió ember fekszik le minden nap éhesen. Miközben a világ vezetői a 2005. szeptember 14-ei New York-i Egyesült Nemzetek Csúcstalálkozójára készülnek, a világ civil társadalma egyként emeli fel a hangját a „Globálisan a szegénység ellen” kampány keretében. A kampány legfontosabb üzenete, hogy a globális szegénység leküzdésében az adósságok feltétel nélküli elengedése, nagyobb mértékű és hatékonyabb segélyezés biztosítása és egy igazságosabb kereskedelmi politika kialakítása a legfontosabb lépések. Az ENSZ állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója egyedülálló és talán soha vissza nem térő lehetőséggel bír nemzetközi összefogáson alapuló tettekre, a feladatvállalásokban testet öltő, a világ jelenlegi helyzetén javító intézkedések meghozatalára. Az ENSZ 2000-ben azzal a szilárd célkitűzéssel hirdette meg az ún. Millenniumi fejlesztési célokat, hogy legkésőbb 2015-re számottevően csökkenti a súlyos éhínséget és a világméretű szegénységet, valamint eredményeket ér el az AIDS terjedésének megakadályozásában, mindenki számára biztosítja az alapfokú oktatást, a nők esélyegyenlőségét, eredményesen küzd a csecsemőhalandóság ellen, és mindezt az ökológiai fenntarthatóság szem előtt tartásával éri el. Látható, hogy a vállalások teljesítése megrekedt, ugyanis a világ vezető hatalmai nem eléggé elszántak a célkitűzések valóráváltásában. Az Európai Unió Millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos dokumentumában kijelenti, hogy napjaink komoly gazdasági problémákkal küzdő világában is erkölcsi kötelességünk, mindnyájunk felelőssége a fejlesztéshez szükséges erőforrások megteremtése, és az ezzel összhangban lévő gyakorlati lépések megtétele. Nem csupán adományokra és segélyezésre van szükség, hanem olyan közös külpolitikára, amely hathatósan segíti a világ végletesen leszakadó régióit, egyenlő esélyeket kínál a felzárkózáshoz. Határozott és elkötelezett világpolitikai döntésekre van szükség, amelybe – immár EU-tagként – a Magyar Köztársaság kormányának is beleszólása van, lehetőségeihez mérten alakíthatja a vezető hatalmak aktuális döntéseit. Felkérjük a hazai döntéshozókat, hogy Magyarország lakossága nevében olyan külpolitikát képviseljenek, amely hathatósan járul hozzá a világszegénység leküzdéséhez, és amely ugyanolyan felelősséggel viseltetik az afrikai, ázsiai és dél-amerikai kontinens milliós nagyságrendű rászorulói iránt, ahogyan a belföldi nélkülözés ellen küzd. Magyarország, bár nem járult hozzá oly nagy mértékben a világ igazságtalan rendjének kialakulásához, mint a legiparosodottabb országok, a gazdaságilag fejlett Európai Unió tagállamaként egyre inkább haszonélvezője annak. Hazánknak is kötelessége tehát segítenie a harmadik világot.


2007. 09. 10. 9:54:12

76


tanULÓI

Egy igazságos világpolitikai szemlélet, a méltányos kereskedelem és a fenntartható fejlődés összefüggő rendszerével lehetőség van a terrorizmus, a bevándorlás, a polgárháborúk és a környezetszennyezés további terjedésének megakadályozására. Mi egy szimbolikus és politikai jellegű „harcot” támogatunk a szegénység leküzdéséért, határokon innen és túl. Célunk a szegénység történelemmé tétele. Végérvényesen. Bízva együttműködésében, köszönettel: NOL • Bihari László • 2005. szeptember 15. HAND (Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség) http://nol.hu/cikk/377285/ 3.3 Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évéről (2007) Az Igazságos Társadalom irányában” COM(2005) 225 final – 2005/0107 (COD) (részlet) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) álláspontjának rövid ismertetése Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ismételten kinyilvánítja, hogy határozottan támogatja az Esélyegyenlőség Európai Éve (2007) programját, és elkötelezett az esélyegyenlőség ügye, az európai szociális kohézió és a mindenki számára biztosítandó alapvető jogok mellett. Az e kérdésről a közelmúltban megfogalmazott véleményeiben az EGSZB minden esetben hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy az eddigieknél jóval konkrétabb előrelépések történjenek a 13. cikkben foglalt valamennyi diszkriminációs forma megszüntetése érdekében. Elismerve, hogy az egyenlőség érdekében sokféle korrekciós lépésre került sor, de sok területen még további halaszthatatlan teendők vannak, valamint az Egyenlő Esélyek Éve 2007-ben jó lehetőséget teremthet az érintett csoportok megnevezésére és figyelembevételére.

Az EGSZB úgy véli, hogy minden, az Unió területén tartózkodó személy számára garantálni kell a megkülönböztetés-mentességet és az esélyegyenlőséget az emberi jogok teljes körének (polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális) gyakorlásában. Ezért az európai évet fel kellene használni annak előmozdítására, hogy a megkülönböztetés valamennyi formája megszűnjön. Bár kitüntetett figyelem övezi a megkülönböztetés 13. cikkben felsorolt alapjait, az európai évre mint olyan lehetőségre kellene tekinteni, amely ráirányíthatja a közvélemény figyelmét az eddig általában figyelmen kívül hagyott sajátos csoportokat, például a gyermekeket sújtó diszkriminációra, illetve azokra a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekre, amelyek még megoldásra várnak. Az EGSZB támogatja a 2005–2010 közti időszak Szociális Menetrendjét, amely az esélyegyenlőség és a szociális kohézió fontosságát helyezi középpontba, új cselekvési stratégiát alkotva a fenti területeken. Az Esélyegyenlőség Európai Éve (2007) speciális célkitűzései, melyek a jogok, a képviselet, az elismerés, a tiszteletben tartás és a tolerancia, valamint az érintett területek kiemelt kérdésekké válása köré csoportosulnak, az EGSZB számára elfogadhatóak és támogatandók az alábbi kiegészítésekkel és módosítási javaslatokkal. Brüsszel, 2005. december 14.


2007. 09. 10. 9:54:12


77

3.5 Fair trade – méltányos kereskedelem Gyors ütemben terjednek Európában az ún. méltányos kereskedelmi termékek, és az Európai Parlament képviselőinek tovább javítani a rendszert, erősíteni a fogyasztók bizalmát, népszerűsíteni ezt az eszközt, amely bizonyítottan hatékony a szegénység enyhítésében, különösen a világ legszegényebb országaiban. A méltányos kereskedelem mozgalmának gyökerei az ötvenes évekig nyúlnak vissza, amikor Nagy Britanniában kínai menekültek által készített termékeket kezdtek árulni. Az első import szervezet 1967-ben, Hollandiában alakult meg, és azóta valódi nemzetközi kereskedelmi hálózat épült ki. A méltányos kereskedelem, vagyis a fair trade világnapja május 13-a. A Fair Trade egyre kiterjedtebbé válik Európában, de világszerte is, és a hátrányos helyzetű, elsősorban a harmadik világ termelői számára igyekszik javítani az értékesítési feltételeket. Szó esik arról, miért lehetetlen egyik napról a másikra a gyermekmunkát felszámolni. A gyermekmunka elleni tiltakozás egyik megnyilvánulása az is, hogy az idei foci VB-t kizárólag olyan labdákkal játsszák, amit kizárólag felnőttek varrtak. Magyar Rádió online 3.6 Muhammad Junusz, a szegények bankárja Szakértők várakozásai ellenére, legnagyobb meglepetésre Muhammad Junusz, 66 éves bangladesi közgazdász és az általa vezetett, a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és az elesetteknek is kölcsönző Grameen Bank kapta az idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Ole Danbolt Mjös, a Nobel-békedíj Bizottság elnöke. „A tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből” – hangzott el a bizottsági elnök döntésének indoklásában. A 66 éves szakember által alapított bank internetes oldala szerint a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt járulékos költségek nélkül. „A Grameen Banknál, a hitelköltség egy effektív fegyver a szegénység elleni küzdelemben, és katalizátorként szolgál azon szegények számára a szociális és gazdasági körülményeiből való kitörésre, akik a bankkörön kívül rekedtek, mivel nem hitelképesek. Professzor Muhammad Junus bankigazgató szerint, ha a banki szolgáltatásokat elérhetővé tesszük a szegények számára, akkor kisemberek milliói, az ő milliónyi napi küzdelmeikkel egyetemben, a legnagyobb kitörési csodává összegződhetnek.” – olvasható az ars poetica a Nobel-békedíjas bank honlapján. 2006. október 13. MTI/Grameen-info.org


2007. 09. 10. 9:54:12

78


tanULÓI

4. Alkotó társadalmak 4.1 Goethe: Faust Részletek A hegy alatt mocsárvidék terjeszt ragályt zsákmányolt földemen; csapoljuk le poshadt vizét, az lesz csupán a végső győzelem. Millióknak nyitok tért, hol nem éppen biztos a lét, de szabad és tevékeny. (…) Igen! e nagy célért élek-halok csak, s elmém e végső bölcsességre jut: szabadság, élet nem jár, csak azoknak, kiknek naponta kell kivívniuk. Így él le itt majd, a veszély ölén, sok dolgos évet gyermek, férfi, vén. Ha láthatnám a síkon át e nyüzsgést, szabad nép szabad honát, a pillanathoz esdve szólnék: Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább! Nem mossa el megannyi millió év halandó-életem nyomát. – (Fordították Jékely Zoltán és Kálnoky László) 4.2 Az alkotás öröme Ez év áprilisa óta vagyok itt a műhelyben. Mivel foglalkozom? Tiffany technikával készítek szerintem nagyon gyönyörű dolgokat. Lámpákat, tükröket, ajándéktárgyakat: fénykép- és gyertyatartó, dobozkákat. Sokan megkérdezik: mi ez a technika? Többen azt hiszik, üveget festek. Anyagában színezett üveggel dolgozom. Különböző szénoxidokkal színezik az üveget, és attól függően lesz olyan színű, amilyen. Ezek az üvegek igazi gyönyörűségüket csak akkor tudják megmutatni, ha át vannak világítva. Valamilyen fényforrás van mögöttük, élni kezdenek a színek. Ezek az üvegek nem átlátszóak, hanem áttetszők. Azt szokták mondani, azért találta ki Tiffany a társaival még a XIX. század végén ezt a fajta technikát, hogy ne csak síkban lehessen dolgozni, hanem ezzel a merev anyaggal hullámos felületet is létrehozhassunk. Mindig vonzottak azok a dolgok, amit az ember a kezével formál. Körülbelül két éve ismerem ezt a technikát, különböző tanfolyamokon tanultam. Először üveget festettem. Lényegében a fény kapott meg. Az alkotás öröme gyönyörű érzés. Vannak mintáim, kollektív bölcsességgel áll össze a megrendelés, a munka. Fontos, mennyire illik a kiválasztott környezetbe. Elmondta: Tordai Ferencné, a Jukka Műhely vezetője Szentesi Élet, 2003. december 19.


2007. 09. 10. 9:54:12


79

4.3 Belülről vezetés Süvítő jeges szél tép végig a csipkézett hegycsúcsok között. A sziklarepedésekben fogódzót kereső edzett kéz ujjai lassan, dermedten tapogatják ki a következő, majd az arra rákövetkező helyet, amelyek a hegymászó útján a pillanatnyi biztonságot és egyben az előrehaladást teszik lehetővé. Felfelé tekint: ott a cél! Az álmok, a vágyak, a szépség és a végtelen célkeresztje, a sok munka eredménye és vis�szaigazolása: valóban érdemes volt küzdeni! Energia járja át – átérzi a Hegy, a Természet erejét és eggyé olvad vele. Szenvedély és öröm erősödik fel benne és alig érzi a szaggató szelet és az éles sziklaperemek nyomát a bőrén: megállíthatatlanul halad célja felé! A hegymászó tudja, mit akar, sőt: szenvedélyesen érzi, amit akar. Áramlik benne az éltető erő, az alkotó energia, amely megküzd a problémákkal, a kihívásokkal. A közös cél felé tartva, társával egymást minden eshetőségre készen, mély bizalommal támogatják. Ha az egyik elgyengül, nehéz helyzetbe kerül, a másik erősíti, bíztatja, segíti – minden erejével. A megpróbáltatások közepette is képes élvezni az utat – mert végig együtt él a heggyel, és nem legyűrni akarja. Magából és környezetéből új erőket tud meríteni. Lépésről lépésre tanul és fejlődik. Jól ismeri a maga és társai határait és lehetőségeit. A példa – kép a hegymászóról talán különleges, nem mindennapi, de mint minden példa, az élet egy sűrített darabkáját mutatja fel nekünk tükörként, avagy figyelmeztető táblaként. Az üzenetét – minden eredendő szándék mellett is – mindig mi fogalmazzuk meg magunknak. Mi, akik belenézünk, belegondolunk és -érzünk ebbe a tükörbe. Részlet Cséffalvy Gábor írásából, HP magazin 2003 www.humanerok.hu/pages/articles.aspx?id=b738d3fe-8ac0-4fb5-b543-92b656f1d7bd 4.4 Nanovilág Huszonegyedik századunk tudományos forradalma a nanoméretek világába vezet. Ebben a mérettartományban – ahol a milliméter egymilliomod része a mértékegység – még számos felfedezésre váró terület van, igazi atomi méretű játszótér a fizikusok számára. Az egyik legintenzívebben kutatott terület a legszilárdabb, legerősebb anyag keresése, illetve annak mesterséges megalkotása. (…) Ma már léteznek olyan nanoszerkezetek is, amelyek öntisztítóak: nemcsak a nedvessé cseppeket taszítják el maguktól – mint például a lótuszlevél –, hanem a port, piszkot, bármilyen vegyi szennyeződést. Az öntisztító anyagok sztármolekulája a nanoszerkezetű titán-dioxid, amely fotokatalitikus folyamat révén bontja el a szennyeződéseket. Akár napfény, akár UV-fény segítségével megtisztíthatók így a felületek, például a házfalakat elcsúfító graffitik is eltüntethetők segítségével. A nanoszerkezetek különleges képességeinek megértésére a természet szolgáltatja a mintát. A pillangók szárnyának a tanulmányozása vezette rá az MTA-MFA fizikusait arra, hogy megértsék, miért változik egyes pillék szárnyának színe. A fénymikroszkópos felvételekről eddig is ismerték az apró fedőpikkelyeket. A nagyfelbontású elektronmikroszkópos képek viszont a nanoszerkezetet is feltárták, amelyek hasonlóképpen működnek, mint a fotonkristályok. (…) Ha az ember tökéletesen lemásolja a lepkék technológiáját, akkor a jövőben képes lehet egész falakat betöltő képernyők készítésére. MTV, Delta, 2005.


2007. 09. 10. 9:54:12

80


tanULÓI

4.5 Robotkézre illeszthető, mesterséges tapintásfogó felületet építettek a Semmelweis Egyetemen. A SOTE Anatómiai Intézetének Neurokibernetikai Laboratóriumában olyan művégtagok kifejlesztésén dolgoznak, melyek funkcionálisan megfelelnek a valódiaknak. Páli Jenő, a labor vezetője elmondta, a nemzetközi kutatómunkához képest nagyot léptek előre, mert koncepcionálisan, az érzékelés alapján próbálják a 3D mozgást meghatározni. Mesterséges tapintásfogó felületet építettek, mely részben ráilleszthető a leendő robotkézre. Az itt keletkező jelekből számolják ki azt a mozgást, ahogyan a művégtag működik. A harmadik lépés a legnehezebb, amikor a művégtagot az idegrendszerrel szeretnék ös�szekötni. A mesterséges tapintásfogó felület Páli Jenő nemzetközileg elismert szabadalma. Erre nyertek el a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 24 millió forintos támogatást. Ennek lényege, hogy 2007 decemberére elkészüljön az a mesterséges érzékelő rendszer, mely az emberi bőrt tudja helyettesíteni. A tapintásfogó működése azért különleges, mert az eredményei megmutatják a bőrben lévő tapintás-receptorok működését. Forrás: Kossuth Rádió, Szonda, 2006-02-06 4.6 Kibertér Napjainkban az információs és kommunikációs technika újfajta tér-idő viszonyokat alakít ki, új lehetőségeket kínál az ember számára a tér felhasználásában. Ez a technika egyre több gyakorlati hasznossággal tölti meg a virtuális teret. De megváltoztatja életmódunkat is, hiszen akkor is hatással van ránk, ha személy szerint nem használjuk, mert az életünket megszabó intézményekben ez az eszközrendszer a működés alapfeltételévé vált. Az információs és kommunikációs technikai újdonságok és a hálózaton közvetlenül hozzáférhető számítógépes szolgáltatások használata egyre szélesebb körre, egyre nagyobb tömegekre terjed ki, ezért valószínűsíthető, hogy ez a technika és az általa létrehozott virtuális tér, a kibertér már a közeli jövő nagyhatású tényezője lesz. A kibertér megértéséhez szükséges ismerni azt a mechanizmust, ahogyan ezek a technikai rendszerek átalakítják a térformákat, a tér-idő viszonyokat, és ahogyan újabbakat hoznak létre.” Mészáros Rezső geográfus professzor, Szeged http://www.lunapapa.hu/egyetem/03szept/kiberter.htm


2007. 09. 10. 9:54:12


81

5. Zaklatott szomszédságok 5.1 A földi élet fenntarthatóságának kérdései A civilizáció fejlődése során az emberiség egyre fokozódó mértékben hasznosította a Föld erőforrásait. A 18. század óta a fosszilis energiahordozók bőséges energiát biztosítottak. Lényegében ez tette lehetővé az ipari forradalom kibontakozását. Az emberi társadalom azonban a hamis látszat ellenére nem egyre kevésbé, hanem egyre jobban függ a véges méretű Föld törékeny ökológiai rendszerének számunkra kedvező működésétől. Az erőforrások végesek, a cselekvés tere korlátozott. A károkozás lehetősége igen nagy, a kár elhárítása rendkívül költséges, sokszor lehetetlen. Az emberi életkörülményeket döntően fogja befolyásolni az, hogy mennyit tudunk, és ismereteinket hogyan tudjuk hasznosítani. Pontosabban kell ismerni a folyamatokat, a beavatkozás következményeit, előre fel kell mérni, ki kell számítani a lehetséges hatásokat. A környezet védelme nem csupán a természet szépsége és értékei miatt lényeges mindan�nyiunk számára. Ez életünk feltétele, az emberiség megmaradásának eszköze. Részlet Meskó Attila előadásából www.mindentudas.hu/mesko/index.html - 32k 5.2 Az energiafejlesztés határai Bármely energiaforrás emberi felhasználása a mennyiségi növekedés határaiba ütközik. A 21. század elején ennek nézőpontja globális dimenziókat nyert. Az elsődleges fosszilis energiaforások, mint a kőolaj és földgáz, a kimerülés felé tartanak, ami bekövetkezhet egy generáción belül. Az energiafejlesztéshez szorosan kötődnek az energiafelhasználás környezeti hatásaival, mint pl. az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak. Az energiafelhasználás területei részei a sokat vitatott fenntartható fejlődés problematikájának. http://hu.wikipedia.org/wiki/Energiafejleszt%C3%A9s 5.3 A délszláv háború hulladéka Az egykori Jugoszlávia csatatérré vált tájain hat-hétmillió aknát telepítettek. Egy-egy akna telepítési költsége – egy nemzetközi felmérés szerint – 6-7 dollár. Hatástalanításuk darabonként 100-300 dollártól a csillagos égig bármennyibe kerülhet, attól függõen, hogy mennyire könnyű a terep, és az aknát mennyire rafináltan telepítették. A béketeremtõk gondosan átvizsgálják saját bázisaikat, a fõ közlekedési utakat stb., s a megtalált aknákat hatástalanítják. Ám bizonyára sok rejtve marad; ezek civilek ezreit juttathatják még sírba vagy rokkantságra. A legveszélyesebb orgyilkosok a műanyag testű aknák, ezek mintegy 2020-ig megõrzik működõképességüket. http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Abai&url=/eletestudomany/ archiv/1996/9609/05.html 5.4 2001. szeptember 11. Amerika az elmúlt egy-két évtizedben még a hajdani Rómán vagy a tizenkilencedik századi Anglián is túltett abban, hogy legfőbb forrásává, kisugárzó központjává vált kora alapeszméinek. A jelen esetben: az egyéni szabadságnak, a demokráciának, a szabad piaci versenynek, a vállalkozó szellemnek, az emberi személyiség apoteózisának, a siker, a teljesítmény kultuszának, a fogyasztói társadalom mítoszainak. Legfőbb forrásává vált az új gondolatoknak, elméleteknek, új értékeknek, hiteknek, tudományos felfedezéseknek, technikai bravúroknak. Forrásává vált az új fogalmaknak, új szavaknak, új mozgalmak-


2007. 09. 10. 9:54:12

82


tanULÓI

nak, divatoknak, zenei stílusoknak, műfajoknak. És mindenekelőtt: egy új életeszmének, életmodellnek, életstílusnak. Arkhimédészi ponttá vált a nyugati világban élők életében (és a nyugati világon kívül is sok százmillió ember életében), a szabadság, a biztonság, a jólét, a békés fejlődés garanciájává. S még a fejlődő világban is – minden ellenérzés és csalódottság ellenére – a remény forrása volt sok százmillió ember számára. (…) Mindez megrendült, ha csak egy pillanatra is, vagy akár tartósan, szeptember 11-én. (…) Félelmetes élmény volt az, amikor megbicsaklott, megroppant életünknek ez a képzeletbeli központja. (…) Pedig a hidegháború befejeztével már azt hittük, hogy egyszer s mindenkorra megszabadultunk e veszedelmes kettősségtől. Azt hittük, azt mondták nekünk, hogy a történelem végéhez érkeztünk el, egy békés korszakba, ahol a Jó és a Gonosz e nagy küzdelmének már nincs helye és lehetősége a világban. Tévedtünk. Találjuk ki Közép-Európát. A rombolás szimbólumai: szeptember 11. Hankiss Elemér: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/292/1/8/ 5.5 Tökéletes biztonság nem létezik ALON: A közelmúltban Európában, illetve különböző turistaközpontokban történt merényletek kapcsán sokakban felmerült: ha a terrorizmus itt van a közelünkben, mi magyarok is veszélyben vagyunk? Elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországon is követnek el terrorcselekményeket? SZ.L.2 A terrorista csoportoknak van egyfajta „halállistájuk”: felállítottak egy bizonyos sorrendet az állami vezetőkről és az államokról is. A legveszélyeztetettebb állami vezetők ez alapján az amerikai, izraeli, angol, orosz, francia, német elnökök, miniszterelnökök, és az ő országaik számítanak elsődleges célpontoknak. Ez a prioritás azt is jelenti, hogy a nemzetközi politikai életben kisebb jelentőséggel bíró államok – mint például Magyarország, Lengyelország vagy Görögország – annak ellenére kevésbé veszélyeztettek, hogy tagjai a nemzetközi szervezeteknek. A problémát ezekben az országokban az jelenti, hogy megvetették lábukat az olyan közösségek, amelyek a terroristák bázisszervezeteiként szolgálhatnak. Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak, tőlünk könnyebb beutazni más államokba, elérni nyugat-európai célpontokat. Bázisországnak tudják használni hazánkat, nyugodt körülmények között szervezkedhetnek, konspirálhatnak. Ez ma Magyarországon nem fikció, hanem realitás. Már 15-20 évvel ezelőtt is éltek nálunk például Hamasz-tagok, itt végezték el a különböző egyetemeket, főiskolákat, és azóta beépültek az ország életébe. Most is itt vannak. Amíg nem történik semmi különös, addig a közvélemény szemében úgy tűnik, hogy nálunk nem történhetnek terrorcselekmények, mindig csak máshol, talán a szomszédban, de nem nálunk. Pedig a probléma itt van. (Alpokalja) Független online magazin. Alpokalja Online – Független Online Magazin http://www.alon.hu/index.php/article/articleview/2675/1/5

2

Szalontai László biztonság- és védelempolitikai szakértő


2007. 09. 10. 9:54:12


83

5.6 Időzített bomba lehet a menekültügy Az új Bizottság bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa szerint olyan ütemben nő a menekültstátuszt kérelmezők száma, hogy a probléma időzített bombaként ketyeg Európában. Rocco Buttiglione felhívta a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a menekültáradat ellenőrzése érdekében. Az olasz biztos a Reutersnek adott telefoninterjúban a gazdasági menekültek problémájáról beszélt. Felhívta az Európával szomszédos tranzitállamokat, hogy létesítsenek menekülttáborokat, melyek azon túl, hogy befogadnák – például – a fekete-afrikai menekülteket, az ott lakók a humanitárius segítségnyújtás mellett információt kaphatnának az európai munkalehetőségekről is. A táborok feladata lenne az is, hogy kiszűrjék és visszaküldjék azokat a menekülteket, akiknél nincs alapos indok a befogadásra, vagy integrálhatatlannak minősülnek. A korábban sok vitát kiváltó szűrőtáborok ötletét Otto Schilly német belügyminiszter elevenítette fel. Az öt nagy tagállam – Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – képviselői várhatóan október közepén Firenzében tárgyalnak a kérdésről. Egy másik interjúban Rocco Buttiglione engedékenyebbnek mutatkozott. A római Il Messaggerónak a biztos a politikai mellett a gazdasági menekültek védelméről beszélt, sőt tovább ment: „Ha befogadjuk a háborúk elől menekülőket, be kell fogadnunk azokat is, akik az éhínség miatt hagyják ott hazájukat.” A biztos ugyanakkor figyelmeztetett, nehogy túl magas elvárásokat támasszanak az európai menekültpolitikával szemben: „Senki sem gondolhatja, hogy aki szegény országban születik, automatikusan joga van emigrálni.” Rocco Buttiglione november elsejétől tölti be a bel- és igazságügyi biztos posztját. 2004. augusztus 24. – EUvonal http://www.eu2004.hu/index.php?op=hirek&id=1271


2007. 09. 10. 9:54:12

84


tanULÓI

D5 Instrukciók a szerepjátékhoz (A világ jövője) (B változat)

1. Képzeljetek el egy családot, aki abban a jövőbeni világban él, amelyet közösen megismertetek. Először is döntsétek el, hogy hol él az adott család! A település típusát jelöljétek meg. 2. A csoport oszoljon szét négy alcsoportra, és egy alcsoport egy szereplő alakját alkossa meg. Megvitatás után írjátok be a következő személyiséglapba a szereplők jellemzőit. A jellemzők meghatározásánál vegyétek figyelembe azt a jövő változatot, amellyel korábban foglalkoztatok. Apa Neve: Életkora: Foglalkozása: Munkahelye Korábbi sikerei: Korábbi kudarcai: Örömei: Aggodalmai: Vágyai: Egyéb tulajdonságok:

Anya Neve: Életkora: Foglalkozása: Munkahelye Korábbi sikerei: Korábbi kudarcai: Örömei: Aggodalmai: Vágyai: Egyéb tulajdonságok:

Fiú Neve: Hányadik osztályba jár? Milyen típusú iskolába jár? Hogy tanul? Mit csinál a szabadidejében? Mit szeretne csinálni az érettségi után? Milyen a kapcsolata az osztálytársaival? Vannak-e barátai? Van-e barátnője? Korábbi sikerei: Korábbi kudarcai: Örömei: Aggodalmai: Vágyai: Egyéb tulajdonságok:

Lány Neve: Hányadik osztályba jár? Milyen típusú iskolába jár? Hogy tanul? Mit csinál a szabadidejében? Mit szeretne csinálni az érettségi után? Milyen a kapcsolata az osztálytársaival? Vannak-e barátnői? Van-e barátja? Korábbi sikerei: Korábbi kudarcai: Örömei: Aggodalmai: Vágyai: Egyéb tulajdonságok:

3. Az adott szereplőt létrehozó alcsoport egy tagja mutatkozzon be az adott szereplő nevében egyes szám első személyben a teljes csoportnak. 4. Társai intézzenek hozzájuk kérdéseket tegezve vagy magázva, és a szereplők válaszoljanak ezekre. 5. Készítsétek fel a szereplőket egy szerepjáték eljátszására! 6. Képzeljétek el, hogy szombat délután van, az egész család otthon tartózkodik. Ha szükségesnek tartjátok, más szereplők is részt vehetnek a jelenetben.


2007. 09. 10. 9:54:12


85

D4 Feladatlap (A világ jövője) A változat Egyéni feladatok 1. Olvasd el a globális forgatókönyv általános jellemzőit! 2. Olvasd el a nálad lévő szöveget, és oldd meg a következő feladatokat! Írd fel annak az általános jellemzőnek a sorszámát, amely a te szövegedben előfordul! Több számot is írhatsz! ............................................................................................................................................................. Fogalmazd meg röviden a szöveg üzenetét! ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Adjátok körbe a feladatlapot és a megoldásokat a csoportban, mindenki olvassa el valamennyi csoporttársa válaszait, és ha szükségesnek tartja, fűzzön hozzá írásos észrevételeket. Olvasd el gondosan a saját, megjegyzésekkel ellátott feladatlapodat! Ha valami nem világos, kérdezz vissza!


2007. 09. 10. 9:54:13

86


tanULÓI

D6 Értékek listája (A világ jövője) (C változat) „Osztályozd le” a következő értékeket abból a szempontból, hogy ezek mennyire fontosak neked. Karikázd be a véleményednek megfelelő számjegyet! Emberi jogok Dinamizmus Közösség Bátorság Együttműködés Karrier Alkotás Meghittség Vagyon Szolidaritás Önfeláldozás Tapintat Verseny Tisztesség Biztonság Szabadság Öröm Piacgazdaság Optimizmus Bizalom Hazaszeretet Demokrácia Önmegvalósítás Környezetvédelem Önfeláldozás


5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2007. 09. 10. 9:54:13


87

D7 Értékek a jövő forgatókönyveiben (A világ jövője) C változat A következőkben az öt megismert forgatókönyvhöz soroltuk be a listán szereplő értékeket. Írd be, hogy melyik értékre milyen osztályzatot adtál. Add össze az egyes forgatókönyvekre adott pontokat! Forgatókönyvek és összpontszámok

Értékek

Diadalmas piacok

Vagyon

Pontszám:……

Osztályzatok

Karrier Piacgazdaság Verseny Dinamizmus

„Száz virág” Pontszám:……

Közösség Meghittség Tisztesség Bizalom Tapintat

Kölcsönös felelősségek Pontszám:……

Együttműködés Környezetvédelem Emberi jogok Demokrácia Szabadság

Alkotó társadalmak Pontszám:……

Önmegvalósítás Optimizmus Öröm Alkotás Együttműködés

Zaklatott szomszédságok Pontszám:……

Bátorság Hazaszeretet Biztonság Önfeláldozás Hősiesség


2007. 09. 10. 9:54:13

88


tanULÓI

A forgatókönyvek rangsora (A legmagasabb pontszámot elérő kerül az első helyre) 1………………………. 2………………………. 3……………………… 4……………………… 5……………………… Mely értékek kaptak nálad 5-ös osztályzatot?

Melyik forgatókönyvhöz tartozik? ………………… …………………. …………………..


2007. 09. 10. 9:54:13

SZKB_212_06. A világ jövője az én jövőm

Recommend Documents