Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
Színházismeret Alapfok 3-6. évfolyam Célok és feladatok A színházismeret tantárgy fő célja, hogy a tanulók tudatos színjátékosokká, felkészült nézőkké illetve „színházcsinálókká” váljanak. Egyrészt reflektálni tudjanak önmaguk és a csoportjuk színházi tevékenységére, másrészt a látott előadásokban felismerjék azokat a színházi összetevőket, amelyek a színházi élmény forrásai. Ehhez a célhoz az alapfokon elsősorban a gyakorlat felől közelíthetünk. Ezeken az évfolyamokon a színházi kifejezés sajátosságait, formanyelvének összetevőit elsősorban drámajátékos eszközökkel közelíthetjük meg. Azok a színházi műfajok állnak a középpontban, amelyek a tanulók korosztálya által létrehozott színházi előadásokban leggyakrabban előfordulnak. Így a tanulók önmaguk, illetve kortársaik színházi tevékenységéből kiindulva vonhatnak le következtetéseket a színház természetéről, illetve a színpadi kifejezés legfőbb alkotórészeiről. Azokról a formákról, műfajokról, módszerekről pedig, amelyeket ők maguk nem gyakorolnak, játékos formák segítségével szerezhetnek személyes tapasztalatokat.
Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a színpadi szöveg fogalmát – a téma fogalmát – a színpadi figura fogalmát – a színpadi építkezés lehetőségeit – a ritmus fogalmát – a színpadi tér fogalmát, a tér hangsúlyos pontjait, a térirányokat – a szövegmondás egyéni és együttes módjait – szerkezeti egység fogalmát – a legfontosabb szerkesztési elveket – a mozgás és a gesztus színpadi szerepét – a színpadi képalkotás lehetőségeit – a kellék és a jelmez fogalmát Fejlessze a tanulók – képességét a szöveg színpadi lehetőségeinek felismerésére – érzékenységét a színházi előadás alkotórészévé vált szöveg hatásai iránt – érzékenységét a különféle szövegekben megjelenő hangulati hasonlóságokra – képességeit a szerkesztett játékokban érvényesülő szerkesztési elvek felismerésére, alkalmazására – térérzékelői és térhasználói képességeit – képességeit a szerkesztett játék zenei hatásainak érzékelésére Ösztönözze a tanulókat –önálló véleményalkotásra – a szerkesztett játékok alapjául szolgáló alkotások megismerésére
104
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
– szerkesztett játékok megismerésére, létrehozására – minél több élő szerkesztett játék megtekintésére – a színházzal kapcsolatos szókincs használatára Témakör
A továbbfejlesztés alapjai
Tartalom
Elvárható maximum Legyen képes színházi előadással kapcsolatos élményeit, véleményét világosan, érvekre támaszkodva megfogalmazni. A megismert fogalmi készlet alapján legyen képes egyegy színházi előadás legfontosabb sajátosságainak jellegzetességeinek megfogalmazására
já- A színház elemei A szerkesztett játék vizsgálata Szöveg és játék A színházi előadás összetevői és felépítése
A tanulók ismerjék – a színpadi szöveg fogalmát Legyenek képesek – megadott szempontok alapján színpadi megjelenítésre alkalmas szöveg válogatására – felismerni, hogy egy szerkesztett játék hatása milyen alkotórészekből adódik – egy szerkesztett játék szerkesztési elvének felismerésére
– Egyeztetett téma (tematikus rend) alapján – Figurák köré építve – Helyzetek köré építve – Hangulati hasonlóság alapján – Motívumok köré építve – Asszociációk alapján Az irodalmi alap- – A téma feltárása (dramatikus anyag kibontása gyakorlatokkal, szituációkkal, monológokkal) – A szövegekben rejlő zeneiség kibontása (kórus) – Hanghatások és szöveg – aláhúzás és ellenpontozás – Zene és szöveg együttes hatása – Szövegritmus jelentősége és jelentéshordozó szerepe (szöveges ritmusjátékokkal) – Szövegek megszólaltatása különböző stílusokban (stílusjátékok) A szövegmondás – Az egyéni szövegmondás variációi és szín- – Együttes szövegmondás (pl. kórus, visszhang, szavankénti padi hatásuk láncmondás)
A tanulók ismerjék – a téma fogalmát – a színpadi figura fogalmát
Tudjon az egyeztetett témában 2-3 megadott szempont köré válogatni
A tanulók ismerjék – a szövegek legfontosabb szerkesztési elveit – a ritmus fogalmát
Legyen képes a szövegben rejlő zenei elemeket élményszerűen alkalmazni
Legyenek képesek – a szövegmondás egyéni és együttes módjainak alkalmazására
Tudja a szövegmondás egyéni és együttes módjait élményszerűen alkalmazni
Szerkesztett tékok
Az előadás irodalmi alapanyagának gyűjtése, válogatása
Szöveg és tér
– A tér irányai, hangsúlyos A tanulók ismerjék Kreatívan alkalmazpontjai za egyénileg és cso– a színpadi tér – Egyén és csoport elhelyezése portban a tér nyújtotfogalmát, a tér
105
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
a térben hangsúlyos pontjait, ta lehetőségeket – Egyéni és csoportos mozgá- a térirányokat sok a térben Legyenek képesek – a tér nyújtotta lehetőségek felismerésére – Jelmezek, kellékek, hangkel- A tanulók ismerjék Kreatívan és éltő eszközök (pl. ritmushangszeményszerűen alkal– a kellék és a jelmez rek) használata mazza a jelmezeket, fogalmát kellékeket, ritmushangszereket Tudjon a szerkesztéAz előadás felépí- – Szerkesztési elvek A tanulók ismerjék – A szöveg és a megjelenítés si elvekből 2-3-at tése – a mozgás és a összefűzése kreatívan, élménygesztus fogalmát – A tér, az idő és a szöveg szerűen alkalmazni Legyenek képesek együttesei – Szöveg és kép egymást erő- – a tér nyújtotta sítő, árnyaló illetve gyengítő lehetőségek felismerésére hatása – Szöveg–gesztus–mozgás (tánc) együttesei (jelentésmódosító hatások) – A szituáció változása a szöveg redukálásával – A szöveg ritmusa és a jelenetritmus – Az előadás ritmusa (kiemelt pillanatok) Szöveg és tárgyak
4. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal: – a mese fogalmát, jellegzetes elemeit – a mese történetének jellegzetes elemeit – az irodalmi elbeszélés és a színpadi megjelenítés legalapvetőbb különbségeit – a narrátor fogalmát – a színpadi alak jellemzésének alapvető formái, lehetőségeit – a maszk fogalmát – a díszlet fogalmát és legalapvetőbb fajtáit – a jelmez és kellék használatának alapvető formáit – a terek váltását, illetve a szimultán ábrázolás a lehetőségeit – a színpadi világítás fogalmát – a szituáció fogalmát – a jelenet fogalmát Fejlessze a tanulók – képességét, hogy felismerjék a mesei történet legfőbb összetevőit – képességét, hogy felismerjék a mese szituációit
106
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
– képességét, hogy felismerjék egy színpadi alak legalapvetőbb tulajdonságait, a történetben betöltött szerepét – képességét, hogy felismerjék a jelmezek, maszkok, kellékek figurateremtő hatását – képességét, hogy felismerjék a tárgyak szerepét, szimbólumteremtő, –hordozó lehetőségeit Ösztönözze a tanulókat – önálló véleményalkotásra – színpadi megjelenítésre alkalmas mesék megismerésére – a színházzal kapcsolatos szókincs használatára – minél több élő mesejáték–előadás megtekintésére
Elvárható maximum Ismerje az előadás Színházi előadás A színpadra adaptált irodalmi A tanulók ismerjék (epikus) alkotások különböző közreműmeséből – az irodalmi elbeAz adaptálás folyamata ködőinek szerepét, szélés és a színpadi Az epikus és a drámai kifejezés részvételi módját az megjelenítés legkülönbségei alkotói folyamatban alapvetőbb különbségeit Legyenek képesek – egy történet alaphelyzetének, fordulatainak felismerésére Témakör
A továbbfejlesztés alapjai
Tartalom
Játék a mese – A mese képei (ezek ábrázolása állóképekkel, állóképek összetevőivel sorával) – A mesei szituációi (szituációs játékok) – Meseindító helyzetek (szituációs játékok) – Jellegzetes mesei elemek (ismétlődések, fordulatok, váratlan események, akadályok, gátak – szituációs játékokban) – A mese tanulságai (szituációs játék, egyéb drámaformák)
A tanulók ismerjék – a mese fogalmát, jellegzetes elemeit – a mese történetének jellegzetes elemeit – a szituáció fogalmát
Kreatívan alkalmazza a mese 2-3 összetevőjét a szituációs játékokban és egyéb drámaformákban
– Alaptulajdonságok megjelenítése (pl. szoborjátékok, szerep a falon, tulajdonsághordozó játékok) – A mese hőse a hős bemutatására (pl. improvizációk, szituációs játékok, a hős egy napja, pillanatképek a mesehősök életéből) – A hős segítői és ellenfelei (szituációs játékok) – Meseszereplők találkozásai (szituációs játékok a szokványos és a szokatlan találkozásokra)
Legyenek képesek – a mesefigurák jellegzetességeinek felismerésére
Tudja élményszerűen bemutatni a meseszereplők tulajdonságait a szituációs játékokban
A mese szereplői
107
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
és – Elbeszélő a színpadon (egy vagy két narrátor, a narrátor, mint szereplő, csoportos narrálás) – A narrált tartalom képi és hangulati elemeinek megjelenítése (stilizált mozgások, hangaláfestés, állóképek, tablók) – A narráció kiváltása játékkal (a narráció átfordítása szituációba) – A mesei szituáció kibontása jelenetté (pl. improvizációk, szituációs játékok) – A jelenet felépítése (kezdő helyzet, fordulatok, záró helyzet) – Az üres tér lehetőségei – Díszlet emberi testekből (szoborjátékok, állóképek) – Helyszínteremtés fényekkel – A helyszínek jelzése, helyszínváltozások, jelzett, stilizált díszletelemek és azok elhelyezése, mozgatása – Szimultán helyszínek – A tér kiemelt pontjai különféle díszletekben
A tanulók ismerjék – a narrátor fogalmát – a jelenet fogalmát
Tudja élményszerűen megjeleníteni, alkalmazni a narrált tartalom képi és hangulati elemeit
A tanulók ismerjék – a díszlet fogalmát és legalapvetőbb fajtáit A tanulók ismerjék – a díszlet fogalmát és legalapvetőbb fajtáit – a színpadi világítás fogalmát Legyenek képesek – a tér– és díszlethasználattal megteremtett színpadi világ felismerésére
Kreatívan alkalmazza a tér- és díszlethasználat színpadi lehetőségeit
Jelmez és maszk
– Egy–egy mesei szereplő felöltöztetése (jelmezbörze, divatbemutató) – Ruhadarabbal figurateremtés (színek és formák szimbolikája) – A maszk lehetőségei
A tanulók ismerjék – a színpadi alak jellemzésének alapvető formáit, lehetőségeit – a jelmez és kellék használatának alapvető formáit Legyenek képesek – jelmezekkel, maszkokkal, kellékekkel figura teremtésére
Élményszerűen alkalmazza a jelmez és maszk adta lehetőségeket a figura megjelenítésére
Kellékek
– A kellék karakterépítést segítő szerepe – A tárgyak különféle szituációkban – A kellék szimbólumteremtő és –hordozó lehetőségei
A tanulók ismerjék – a jelmez és kellék használatának alapvető formáit Legyenek képesek – jelmezekkel, maszkokkal, kellékekkel figura teremtésére
Ismerje az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban
Elbeszélés megjelenítés
Díszlet
108
Kreatívan, élményszerűen alkalmazza a kellékek szimbólumteremtő, karakterépítő lehetőségeit
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
5. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a probléma fogalmát – a szituáció legáltalánosabb összetevőit – a szándék és a motiváció fogalmát – a jelenet legáltalánosabb jellegzetességeit – a jellem fogalmát – a jellemábrázolás legalapvetőbb lehetőségeit – az emberi viszonyok ábrázolásának legáltalánosabb jellegzetességeit – a színpadi játék és a díszletek összefüggését Fejlessze a tanulók – képességét, hogy egy adott előadásban megjelenő legfőbb problémá(ka)t felismerjék – képességét, hogy egy adott szituáció legfőbb jellegzetességeit felismerjék – képességét, hogy egy figura adott szituációban érvényesülő legfontosabb szándékát felismerjék – képességét, hogy egy adott figura hosszabb távon érvényesülő szándékát, érintettségét (motivációját) felismerjék – képességét, hogy egy adott szituációban, illetve egy előadás egészében megjelenő emberi viszonyokat felismerjék Ösztönözze a tanulókat – színpadi megjelenítésre alkalmas epikus alkotások megismerésére – a színházzal kapcsolatos szókincs használatára – minél több irodalmi adaptációból készült élő előadás megtekintésére
A továbbfejlesztés alapjai Színházi előadás – Problémakeresés, alapanyag Legyenek képesek – egy irodalmi alkonovellából, re- keresése – Az adaptáció folyamatának tás és színpadi meggényből vizsgálata valósítása közti különbség megfogalmazására
Elvárható maximum Ismerje az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban
A színpadra állí- – Problémakeresés, alapanyag keresése tás fázisai – A választott mű szituációkra bontása – Az egyes szituációk feltárása – A történetet alapvetően befolyásoló szituációk feltárása – Jelenetek építése a szituációkból – Előadásépítés jelenetekből (szerkesztési lehetőségek)
A tanulók ismerjék – a szituáció legáltalánosabb összetevőit – a szándék és a motiváció fogalmát – a jelenet legáltalánosabb jellegzetességeit Legyenek képesek – szituációk, jelenetek elkülönítésére
Élményszerűen alkalmazza a színpadra állítás fázisait: - szituáció - jelenet
– Jellemzők összegyűjtése – Tulajdonságok kibontása (a figura viselkedése) – A figura helyzetben – a jellemek megteremtése
A tanulók ismerjék – a jellem fogalmát – a jellemábrázolás legalapvetőbb lehetőségeit
Kreatívan alkalmazza a figurateremtés drámatechnikai lehetőségeit
Témakör
Figurateremtés drámatechnikákkal
Tartalom
109
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
– az emberi viszonyok ábrázolásának legáltalánosabb jellegzetességeit Legyenek képesek – a jellemek jellegzetességeinek, motivációinak felismerésére A szereplők vi- – A szereplők kapcsolatainak alaptípusai szonyai – Megjelenítési lehetőségek a szereplők közötti kapcsolatok ábrázolására (drámatechnikákkal) – A szereplők közötti kapcsolatok változása – A szereplők és azok kapcsolatainak alakulása az előadás egészében
Legyenek képesek – a szereplők közti viszonyok felismerésére
Tudja élményszerűen megjeleníteni néhány drámatechnikai módszer felhasználásával a szereplők és azok kapcsolatainak alakulását
A színpadi kör- A figurák és kapcsolataik megnyezet megte- jelenítését lehetővé tevő egységes színpadi környezet megteremtése remtése (jelmez, kellék, maszk, díszlet, zene, fények)
A tanulók ismerjék – a színpadi játék és a színpadi környezet összefüggését Legyenek képesek – a színházzal kapcsolatos szókincs felhasználására véleményük kifejtésében
Legyen képes az élményszerű színpadi környezet megteremtésére
6. évfolyam Éves óraszám: 37 Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a hétköznapi élethelyzet és a színpadi szituáció összekapcsolásának lehetőségeit – a típus fogalmát – a probléma szituációkra való bontásának lehetőségeit – a személyesség színházi szituációkba való áttételének lehetőségeit – a színpadi világítás alapjait – a zene színpadi használatának alapjait – a szituációk és a jelenetek összefüggéseit – a mozgásszínház fogalmát és legfontosabb műfajai Fejlessze a tanulók: – ön– és társismeretét – szituációelemző képességét – színházi látásmódját
110
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
Ösztönözze a tanulókat – a színházzal kapcsolatos szókincs használatára – környezetük problémáinak érzékelésére – a játékban rejlő általános érvényű tartalmak felismerésére – a térhasználattal való kísérletezésre – akusztikai kísérletezésre – a világítással való kísérletezésre – minél több gyermek– és diákszínjátszó előadás megtekintésére
Jeles (nagyon jó) követelményei Ismerje az előadás Színházi előadás – Az életjátékok létrehozása, Legyenek képesek élményanyagból különböző közreműszemélyes él- személyes – a főbb színházi történő kiindulása ködőinek szerepét, ményanyagból alkotóelemek ( pl. részvételi módját az – Az eddig tanultak szintetizá(életjátékok) alapanyag, színészi alkotói folyamatban lása játék, tér, akusztikai elemek, jelmezek) felismerésére saját előadásban Témakör
Minimum követelmény
Tartalom
– Problémagyűjtő és a problémákat rendszerező tevékenység (ön– és társismereti, improvizációs játékok) – A megtalált problémahelyzetek feldolgozása (szabályjátékokkal, szituációs játékokkal) – Komplex dráma a kiválasztott problémák vizsgálatához A probléma áthelyezése Eszközök a sze- – mélyesség áttéte- analóg helyzetbe lére színházi – A személyek tipizálása (szituációk egy–egy típus kibontáhelyzetbe sára; a típusok megjelenítése változó körülmények között) – A személyes tartalmak reális és nem reális terekbe helyezése – A személyes tartalmak expresszív képpé fogalmazása – A személyes tartalmak mozgásszínházi megjelenítése
Legyenek képesek – a hétköznapi élet problémáját színházi szituációvá alakítani
A komplex dráma lehetőségeit kreatívan alkalmazza a kiválasztott probléma megjelenítésében
A tanulók ismerjék – a típus fogalmát – a probléma szituációkra való bontásának lehetőségeit – a személyesség színházi szituációkba való áttételének lehetőségeit A tanulók ismerjék – a szituációk és a jelenetek összefüggéseit Legyenek képesek – a személyesség színházi szituációkba való áttételére
Kreatívan alkalmazza az eszközöket a személyesség áttételére színházi helyzetbe
– A problémák körüljárása rögtönzésekkel – A rögtönzéstől a szituáció felépítéséig dialógusok és akciók kidolgozása – Jelenetszerkesztés szituációkból
A tanulók ismerjék – a szituációk és a jelenetek összefüggéseit Legyenek képesek – rögtönzésekkel
Élményszerűen alkalmazza a szituációteremtés, jelenetépítés lehetőségeit: - rögtönzés - dialógus
A tanulókat foglalkoztató problémák gyűjtése, kiválasztása, kibontása
Szituációteremtés, jelenetépítés
111
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
szituációk felépítésére – a megismert színházi fogalomkészlet használatára a saját rögtönzések elemzésekor A világítás
A zene
– Természetes és mesterséges fények hatása – A fény atmoszférateremtő ereje – A fény jelentésteremtő és – módosító szerepe – A színek és szimbolikájuk alkalmazása a világításban – Élő zene, gépzene – A zene érzelmi, hangulati, atmoszférateremtő hatása az előadásban – A zene dramaturgiai szerepe – A zene, mint az előadás önálló alkotóeleme (pl. dalok)
Élményszerűen A tanulók ismerjék alkalmazza a világí– a színpadi világítás adta lehetőségetás alapjait ket
A tanulók ismerjék – a zene színpadi használatának alapjait
Kreatívan, élményszerűen alkalmazza a zene adta érzelmi, hangulati, atmoszférateremtő határokat a színházi előadásban
Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – azt az alkotói folyamatot, ahogyan egy–egy előadás létrejön – a színházi alkotóelemeket (pl. alapanyag, színészi játék, tér, akusztikai elemek, jelmezek, kellékek, világítás), azok hatását – azokat a dramatikus konvenciókat, amelyek az alapanyag színpadra állítását segítik – a színházművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet elemeit (pl. játéktér, főszereplő, mellékszereplő, jelenet, fordulat, felvonás) Legyenek képesek – színházi megjelenítésre alkalmas helyzetek, problémák felismerésére – előadások alapanyagául szolgáló alkotások válogatására – saját csoportja által létrehozott előadások sajátosságainak leírására a megismert fogalmi készlet segítségével – annak megfogalmazására, hogy a színház milyen eszközökkel gyakorol hatást a nézőre – a színházi összetevőkről és működésükről tanultak alkalmazására A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga szóbeli vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Színházismeret Előadás (részlet) elemzése 10 perc
A vizsga tartalma A tanuló/csoportja által a vizsgán bemutatott saját produkció egészének vagy részletének felidézése a megismert fogalmi készlet alkalmazásával, a színházi alkotóelemek és azok nézőre gyakorolt hatásnak elemző bemutatása. Vagy A tanuló a tanár által a vizsgát megelőző félévben előre kiadott legalább öt különböző alapanyag-
112
Színházismeret- Alapfok 3-6. évfolyam
gal (problémák, szituációk, szövegek) ismerkedhet meg. A vizsgán a tanuló szabadon választott alapanyaggal kapcsolatban feltárja, hogy mi az a helyzet, probléma, amely színházi megjelenítésre alkalmas, valamint felvázolja, hogy milyen színházi eszközöket alkalmazna megjelenítésükre, és azok várhatóan milyen hatást gyakorolnak a nézőre. A vizsga értékelése Színházi megjelenítésre alkalmas helyzetek, problémák felismerése A színházi alkotóelemek és azok hatásának ismerete, alkalmazása A feladathoz kapcsolódó fogalmi készlet ismerete, használata A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó Színházi előadások videofelvételei”
Ajánlott irodalom Magyar színházművészeti lexikon, Akadémiai, 1994. Színházi kislexikon, gondolat, 1969. (Több hasznos szócikk a Világirodalmi lexikonban, Akadémiai, 1970-1997.) Almási Miklós: Színjáték és társadalom, Színháztud. Int. 1963. Almási Miklós: színházi dramaturgia, Színháztud. Int. 1965. Artaud, Antonin: A könyörtelen színház, Gondolat, 1985. Benedek andrás: Színházi dramaturgia nézőknek, gondolat, 1975. Brook, Peter: Az üres tér, Modern könyvtár 1972. (Duró Győző – Nánay István Dramaturgiai olvasókönyv, Marczibányi téri M.K., 993. Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete, 1967. Földényi F. László: A drámától a színpadig, Kossuth, 1976. Hevesi András: Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete, Gondolat, 1965. Hevesi sándor: A drámaírás iskolája, gondolat, 1961. Honti Katalin: Színház és látvány I-II. corvina, 1978. (Lengyel György) A színház ma, gondolat, 1970. (Nánay István A színésznevelés breviáriuma, Múzsák, 1983. A pantomim (Korszerű színház) Ruszt József: Színésznevelés és színészdramaturgia, NPI Székely György: Színházi mi micsoda NPI, 1976. Székely György: Színházesztétika, Tankönyvkiadó, 1984. Székely György: A színjáték világa, gondolat, 1986. Színházi kalauz I-II. Gondolat, 1981. A színház világtörténete I-II. Gondolat, 1986. Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, 1960. (Ungvári Tamás:) A dráma művészete ma, Gondolat, 1974. (Várszegi Tibor:) Felütés, 1992. (Várszegi Tibor:) Félúton, 1994. (Várszegi Tibor) Fordulatok I-II. 1992. Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei (Zeami mester művei nyomán), Magvető, 1974.
113