SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DUNAÚJVÁROS 2013

39

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK

1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 3 2. Intézményi adatok .................................................................................................................. 4 3. Az intézmény vezetése ........................................................................................................... 5 4. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje.............................................. 8 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek ........................................... 14 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 18 7. Az intézmény működési rendje ............................................................................................ 20 8. Intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................... 22 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................... 25 10. Az intézmény munkarendje ................................................................................................ 27 11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ............................................ 32 12. A tanulói egyeztető és fegyelmi eljárás szabályai, a tanulói alkotások tulajdonjoga......... 36 13. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................. 40 14. Az intézményi hagyományok ápolása ................................................................................ 42 15. Egészségügyi felügyelet és ellátás, testi- és egészséges életmódra nevelés ...................... 44 16. Tájékoztatási szabályok...................................................................................................... 47 17. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyv-ellátás rendje .................................. 48 18. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei............................................ 50 19. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 51

2


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az SZMSZ célja és tartalma A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az Arany János Általános Iskola szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi. 1.2. Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről,

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,

-

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,

-

23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

-

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

1.3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt. 1.4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján.

3


2. AZ INTÉZMÉNYI ADATOK 2.1. Az intézmény jellemzői Neve: Arany János Általános Iskola Címe (székhely): 2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6. Típusa: Általános iskola OM azonosító: 030037 KLIK azonosító: 065002 Maximális létszám: 750 fő 2.2. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 2.3. A fenntartó szerv megnevezése, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 2.4. A működtető megnevezése, székhelye Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. 2.5. Az Arany János Általános Iskola jogállása Jogi személyiségű szervezeti egység 2.6. Alaptevékenységek -

általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása fejlesztő iskolai oktatás Freinet szellemiségű oktatás 1-4 osztályban, kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. 1 osztálynyi angol, illetve vizuális kultúra emelt szintű képzés városi beiskolázással.

4


3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

3.1. Az igazgató és feladatköre a) A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. b) A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. c) A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. d) Az intézményvezető kiemelt feladatai: e)

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése.

A hatáskörből az igazgató-helyettesekre átruházható feladatok -

az oktató-nevelőmunka ellenőrzésének intézményi szintű megszervezése, a tanári továbbképzések koordinálása, a tantárgyfelosztás elkészítése, a nemzeti és iskolai ünnepségek megszervezése, koordinálása, az iskolai ügyelet szervezése, a szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása, tanulmányi versenyek, tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálása, a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítása, az iskolai minőségirányítási munkával kapcsolatos teendők ellenőrzése.

3.2. Az igazgató-helyettesek a) Az igazgató-helyettesi megbízást a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja.

5


b) Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató-helyettesek a törvényben meghatározott, az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Ők irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját. c) Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.3. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. A vezetőség a munkatervben rögzített időközönként vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskolavezetőségi megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. Az iskola vezetőségének tagjai a belsőellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 3.4. Az igazgató és az igazgató-helyettesek helyettesítési rendje a) Az igazgatót akadályoztatása (szabadság, betegség, hivatalos távollét) esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általános igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén is ő gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgató-helyettes feladata. b) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. c) Az igazgató-helyettesek helyettesítésére az igazgató ad utasítást, tartós hiányzás esetén kijelöli a helyettesítő pedagógust. d) A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Csak olyan ügyekben járhatnak el, melyek gyors intézkedést igényelnek, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kaptak. e) A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 3.5. Az intézmény vezetősége a) Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint közvetlen munkatársai, az általános igazgató-helyettes, és a nevelési igazgató-helyettes alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik.

6


b) Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők oktatási-nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét minden tanévben meghatározzák, és a munkatervben rögzítik. c) Az intézmény vezetősége az igazgatón és a helyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből (munkaközösség vezetők) áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség rendszeresen – a munkatervben rögzített időközönként – rendes értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. e) Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, igazgató-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazottak választott képviselői, a diákönkormányzat vezetői, a szakszervezet vezetője. A kibővített vezetői értekezlet az igazgató szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal hívja össze. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti le. A megbeszélésről írásos emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül. A kibővített vezetőség megbeszélésére - amikor a téma indokolja - meghívhatja az igazgató a Szülői Szervezet vezetőjét, a diákság képviselőjét. Az intézményvezető a szakszervezeti vezetőkkel külön is rendszeres konzultációt tart.

7


4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai a) Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Alkalmazotti közösség: az iskolai, szakmai munkaközösségek, a nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: az osztályok szülői közösségei, a szülői választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok, diákönkormányzat b) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az időpontokról tájékoztatást kell adni (faliújságon, tájékoztatóban, honlapon). A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az intézményi közösségek jogai a) Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, a tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatban álláspontját a véleményezővel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50%+1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.3. Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az 8


intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c) Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató-helyettesek fogják össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4.4. A szülői közösségek a) A szülői közösség és a szülői szervezet a Köznevelési törvény 73. §-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelezettségük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösség az iskola támogatása érdekében rendezvényeket, programokat szervezhet. Ez esetekben a nyereség felhasználásáról a szülői közösség dönt, figyelembe véve az iskola javaslatát, kérését. b) A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban félévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, és feladatairól. A szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott szülői szervezet elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás formái és rendje a) Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a gyermekek tájékoztató füzetében. Az intézmény – munkatervében rögzítetten – tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. b) Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50%-a kéri.

9


A családlátogatásokra szükség szerint kerül sor. A látogatás előtt a szülőt lehetőség szerint értesíteni kell. c) Fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A soron kívüli fogadóóra időpontját és a résztvevők nevét az osztálynaplóban kell vezetni. d) Nyílt napok Az osztályok pedagógusai a szülők számára nyílt napot szerveznek a tanév folyamán, melyen tetszés szerint részt vehet bármelyik szülő. 4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe (1 fő/osztály). Minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgató-helyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. b) Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint diákönkormányzati vezető, illetve az iskola diákbizottsága áll. c) Diákközgyűlés, iskolagyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a DÖK-öt patronáló nevelő valamint a DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A tanulók tájékoztatást kapnak az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

10


A diákközgyűlés (iskolagyűlés) összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. d) Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését saját maguk végzik. Az intézményben működő diákköröket az igazgató-helyettes tartja nyilván. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, a felügyelő pedagógus nevét. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. 4.7. Diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákok felkérését követően a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. b) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes, valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. c) Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét előzetes egyeztetés után. 4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a) Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Indokolt esetben az iskola technikai eszközeit használhatja (fax, telefon, fénymásoló, sporteszközök, stb.). b) Az iskola dolgozói a DÖK rendezvényeit személyi gondoskodással is támogatják (ügyelet a rendezvényeken, eszközök előkészítése, stb.). 4.9. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a) Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása

11


érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. b) A vezetők, valamint az oktató-nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. c) A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés, közös ünnepélyek rendezése. d) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a Tankerülettel, - a város és környékének oktatási intézményeivel, óvodákkal, általános iskolákkal és középiskolákkal, - az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával, - a helyi gyermek, illetve ifjúsági szervezetekkel, - a városi közművelődési intézményekkel, szervezetekkel (József Attila Könyvtár, Intercisa Múzeum, Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dózsa mozi, Munkás Művelődési Központ), - a szülői közösséggel, - az iskolaorvossal, védőnővel, - a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, - az egyházakkal, - a szakmai szolgáltatókkal, - a városi rendőrkapitánysággal (a körzeti megbízott iskolarendőr segítségével). e) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak fenn: - az Útkeresés Segítő Szolgálattal, - a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, - a Gyámhivatallal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola részéről az osztályfőnök bejelentést tesz a veszélyeztetett tanuló létéről, és a vele kapcsolatos problémáról, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A veszélyeztetett tanulót Gyermekjóléti Szolgálat alapellátásba veszi, és részére családgondozót jelöl ki. A családgondozó rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolával, szükség esetén esetmegbeszélést tartanak az iskola, a szolgálat és a gyámügy képviselőinek részvételével a veszélyeztető okok közös megoldására. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

12


f) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért, a rendszeres egészségügyi vizsgálat érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel: - az Egészségmegőrzési Központtal, - a területileg illetékes iskolaorvossal, védőnővel (gyermekorvos, fogászati szakrendelés és egyéb szakrendelések). Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van a munkavállalók miatt is. A törvény előírja a munka-alkalmassági vizsgálatot, melyet a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. g) Az intézmény feladatainak eredményesebb ellátása érdekében kapcsolatot tart olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek anyagilag és erkölcsileg segítik a magasabb szakmai munka ellátását. A munkakapcsolatok megszervezéséért az igazgató a felelős. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, és a támogatással megvalósítandó elképzeléséről, annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. - Az intézményvezető és minden dolgozó feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. h) Nem engedélyezett kapcsolatok Az iskola nem létesít kapcsolatot politikai vagy párthoz kapcsolódó szervezettel. Az iskolában párt, politikai mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 4.10. Intézményi Tanács Az intézményi tanács összetételét, megalakítását és működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 73§ (3) – (8) pontja szabályozza. Intézményünk a kötelezettségnek eleget tett, megalakította az Arany János Általános Iskola Intézményi Tanácsát, mely a szülői szervezet, a nevelőtestület, a fenntartó és a települési önkormányzat delegáltjából áll. Az intézményi tanács félévenként legalább egy alkalommal tanácskozik, mely üléseken az intézmény igazgatója minden alkalommal részt vesz, és beszámol az intézmény működéséről. Az igazgatói beszámoló után az intézményi tanács féléves beszámolót készít, melyben megfogalmazza az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját. Az intézményi tanács féléves beszámolóját kötelező eljuttatni a fenntartó (Dunaújvárosi Tankerület) számára.

13


5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a) A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b) Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

14


5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c) A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. a) A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja és munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított munkaterv szerint tevékenykednek. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. b)

A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,

15


-

szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek a gyakornok vezetőtanárának megbízására, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

Az intézmény vezetőségének be kell szereznie a szakmai munkaközösségek véleményét a pedagógiai program, és a továbbképzési program elfogadásához. c) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai - összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezető szükség szerint, de legalább félévenként csoportértekezletet tart. Az értekezletet a munkaközösség vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi tagját és az intézmény vezetőségének egy tagját. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. Feladatát a munkaköri kötelezettségek alapján végzi. d) A munkaközösségi értekezlet feladata - a munkaközösség az eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, - a munkaközösség munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, - a munkafegyelem értékelése, - a munkaközösség előtt álló feladatok megfogalmazása, 16


-

a munkaközösség munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása.

e) Kapcsolattartás a munkaközösségek között - kibővített vezetőségi megbeszélés, - a felmerülő oktatási és nevelési problémák megoldására alkalomszerűen, bármelyik munkaközösség kérésére összehívott konzultáció. 5.6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozta létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

17


6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 6.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai - Biztosítsa az intézmény törvényes működését. - Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. - Támogassa az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését. - Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről. - Tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt. - Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 6.2. Az oktató-és nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók -

igazgató, igazgató-helyettesek, munkaközösség-vezetők.

Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 6.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - szaktanácsadói, szakértői vélemény. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 6.4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során -

a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, az oktató-nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, 18


-

az oktató-nevelőmunka színvonala a tanítási órákon, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

6.5. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozóval és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozó közvetlen felettesével, - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 6.6. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 6.7. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: -

-

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalni, ha azt bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

19


7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

7.1. A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása a tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. c) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási napon, az osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. d) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját (a miniszter által meghatározott kereten belül). 7.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben munkanapokon a diákok számára 6.45 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 18 óráig van nyitva. A tornacsarnok nyitva tartása a programok függvényében ettől eltérhet. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.00 órától 16.00 óráig tart. Hivatalos ügyek intézésére 7.30 órától 16.00 óráig van lehetőség. 7.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-helyettes a felelős. b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeleteket tartja pedagógus jelenlétében a szülői igények figyelembevételével: 6.45 órától 7.30 óráig, 16.00 órától 17.00 óráig. d) A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.00 és 16.00 között az igazgató vagy a helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé vált halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

20


e) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Betegség, rosszullét esetén szülői kísérettel távozhat. f) A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább l0 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 7.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, minden esetben pedagógus vezetésével a kijelölt tanteremben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák alsó tagozaton 8.00 órától 15.30 óráig, felső tagozaton 8.00 órától 13.35 óráig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák és foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák és foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelés órákat a jelző csengetéskor (5 perccel a kicsengetés előtt) be kell fejezni. c) Az óraközi szünetek időtartama 10-15 perc, a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szüneteket – az étkezési időn kívül – a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Összevont (dupla) órák az igazgató engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de ezekben az esetekben a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a második tanóra kicsöngetéséig. d) Az étkezést lehetőség szerint 11.30 és 14.00 óra között kell lebonyolítani. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti. f) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásánál figyelembe kell venni, hogy az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra, hogy ebédjét nyugodtan elfogyassza.

21


8. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. 8.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan - A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. - Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. - Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedésformákat. - A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. - Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. 8.2. A balesetek megelőzését szolgáló szabályok ismertetésének ideje és tartalma A tanév megkezdésekor az első tanítási napon ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend tűz- és balesetvédelmi előírásait, rendkívüli bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

esemény

Tanulmányi kirándulások, túrák előtt ismertetni kell: - a várható veszélyek elhárításának módját, - a biztonságos közlekedés szabályait, - a megfelelő öltözködési és étkezési normákat. A tanév végén ismertetni kell: - a nyári idénybalesetek veszélyeit, - a biztonságos napozás szabályait,

22


- az egészség megőrzésének lehetőségeit. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. 8.3. A balesetek megelőzését szolgáló szabályok ismertetésének rendje: Külön balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani azon tantárgyak tanárainak, melyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, iskolán kívüli rendezvény, program látogatása). A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi ellenőrzések tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskolatitkár végzi. 8.4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, akadályoztatása esetén az ügyeletes igazgató-helyettesnek. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges, intézkedéseket kell végrehajtani. A tanulóbalesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. 8.5. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások -

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak. A padok, kültéri játékok, kézilabdakapuk rögzítettek. Az udvari játékok épségét rendszeresen ellenőrizzük, a homokcserét közegészségügyi előírásoknak megfelelően végezzük. A kerítés rácstávolsága biztonságos, gyermekfej nem fér ki rajta. Az udvaron árnyékos hely biztosított.

a

23


-

A telepített növények között nincs mérgező, szúrós, tüskés. Kezelésükhöz nem használunk mérgező vegyszereket. Preventív céllal minden évben (legalább egy alkalommal) rovar- és rágcsálóirtást végeztetünk. A tantermi bútorok igazodnak a tanulók testméretéhez. Az új bútorok beszerzésénél ügyelünk a szélek lekerekítésére, a kopásállóságra, a könnyen tisztán tarthatóságra. A mosdókban mindenütt biztosított a kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők. A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak. A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik. A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében felszerelt elsősegélynyújtó láda található a titkárságon és a védőnői irodában. A krétapor (bár nem egészségkárosító) irritatív hatása miatt kerámiatáblák beszerzésére törekszünk.

8.6. A nemdohányzók védelme Az 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről értelmében, az intézményben és annak bejáratától számított 5 méteren belül sem nyílt, sem zárt légtérben dohányzóhely nem jelölhető ki (beleértve az udvart is). Fentiek szerint: az intézmény egész területén, a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók részére egyaránt tilos a dohányzás. A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni. A dohányzás intézményi szabályai: A felnőttek részére a dohányzás csak az épületen kívül, a bejárattól mért öt méteres távolságon kívül megengedett. Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

24


9. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 9.1. Rendkívüli esemény Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 9.2. Intézkedések Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának vagy tanulójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával illetve igazgatóhelyettesével. Rendkívüli esemény esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzrendészeti szabályzatban megfogalmazott módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 9.3. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: -

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

25


-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben.

-

A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

9.4. Az intézkedésre jogosult felelős vezető feladatai a) Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

b) Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni. 9.5. Tűz- és bombariadó terv A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv című igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv című igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

26


10. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

10.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állak jogviszonyban az iskolával a) Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket reggel a bejáratig kísérhetik, és a tanítás után az arra kijelölt helyen várhatják. b) Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7.30 és 16.00 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán, illetve az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, és azt, hogy kit keresnek. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek tanítási időben az ügyeletes diák (portás) kísérésével léphetnek az intézmény területére. c) A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. d) Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények vendégeit és résztvevőit a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. e) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni, ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 10.2. A közalkalmazottak munkarendje a) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírását az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 10.3. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását figyelembe kell

27


venni. Az intézményvezetőség tagjai – a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembevételére. c) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglakozási beosztása előtt a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d) A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. e) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettesek és szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok nyilvánosságra hozása után, illetve a helyben szokásos módú hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 10.4. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, - a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 10.4.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása, b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, 28


d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) napközis és tanulószobai foglalkozások, i) fejlesztő foglalkozások. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 10.4.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

29


10.4.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat kizárólagosan az iskolában kötelesek ellátni: 10.4.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike, 10.4.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül: c, d, e, f, h, i, j, n, o, q, s, t, v, x. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 10.5. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások a) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgató-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. b) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. c) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. d) A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. e) A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

30


Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 10.6. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat. Az iskolatitkár, pedagógiai asszisztens és rendszergazda munkarendjét az aktuális munkaköri leírások tartalmazzák.

31


11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

11.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások meghatározása a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. b) Az intézményben a következő egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vehetők igénybe: napközi és tanulószoba, szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkózató és fejlesztő foglalkozás, tehetségfejlesztő foglalkozások és műhelyek, felvételi előkészítő, hittan, gyógytestnevelés, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtár,

11.2. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. b) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanévkezdés első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-éig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. c) A tanulók az egyéb foglalkozásokra - a felzárkóztató illetve fejlesztő foglalkozások és a műhely kivételével - önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük egy tanéven keresztül kötelező. d) A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni fejlesztő foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. e) A tanórán kívüli foglalkozások szervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzítjük. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskolai órarendben. f) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik, és az iskola célkitűzéseivel, feladataival, programjával azonosulni tud. 11.3 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai Napközi és tanulószoba A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülésnek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének egyaránt színterei. Napközit - a szülői igényekhez igazodva - alsós diákoknak, tanulószobát a felső évfolyamon szervezünk. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14.00 órától 16.00 óráig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi 32


feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő (a tájékoztató füzetbe beírt) kérelme alapján történhet, a foglalkozást tartó nevelő engedélyével. A távolmaradást igazolni kell. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Diáksportkör, tömegsport A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok és a tanítók. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Felzárkóztató foglalkozások A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az első négy évfolyam korrepetálásai, habilitációi az órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. Kiemelten kezeljük az SNI-s tanulók habilitációs foglalkozásait, amelyeket gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai végzettségű pedagógusok végeznek, pedagógiai asszisztens segítségével. Tehetségfejlesztő foglalkozások Iskolánk elhivatott a kiemelkedő érdeklődésű és különös tehetséget mutató tanulók támogatásban, ezért az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó gyermekek számára külön képzési lehetőséget nyújt. Ennek formája: heti rendszerességgel tartott, évfolyamonkénti foglalkozás. A programban való részvétel tanítói vagy szaktanári javaslatra, a bekerüléshez szükséges tesztsor megfelelő megoldása után, szülői beleegyezéssel történik. Műhely Az emelt szintű rajz- és vizuáliskultúra-képzésben részesülő tanulók számára a műhelyfoglalkozásokon való részvétel heti egy órában illetve kéthetente két órában

33


kötelező. A tanulók véleményének kikérésével az adott osztályban tanító rajztanár a gyerekek képességeinek, fejlesztési irányának megfelelően osztja be őket a különböző műhelyekbe. Indokolt esetben a szülő kérésére a gyermeket a műhelyfoglalkozások alól fel lehet menteni, ha hetente legalább négy napon edzésre jár. Felvételi előkészítő foglalkozások A felvételi előkészítő foglalkozások célja, hogy a tanulók sikeres középiskolai felvételi vizsgát tegyenek. A foglalkozáson való tanulói részvétel önkéntes alapon történik. Hittan Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, melyeken a részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz az intézmény órarendjéhez igazodva tantermet biztosít. A tanulók hités vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelésre utalt tanulóknak az iskola tornaszobájában van lehetőségük a kötelező foglalkozásokon részt venni. A gyógytestnevelést végzett szaktanár tartja a kötelező tanórák ideje után. 11.4. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi- szakmai és sportversenyek Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért és a versenyzők felkészítésért a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok felelősek. A szervezést az igazgató-helyettesek irányítják. Tanulóink az intézményi, a települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A versenyeken való részvétel a tanulók számára a jelentkezés után kötelező. A tanulók versenyeredményeikért az iskolában jutalmat, dicséretet kaphatnak. A sikertelen szereplés miatt tanulót elmarasztalás, hátrány nem érhet. Versenyezni nem akaró tanulót arra kényszeríteni sem nyíltan, sem burkolt formában nem szabad. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez szülői kérésre, melyeknek célja a Pedagógiai Program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, meghatározott időpontban az osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni (hely és idő). Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. (A kirándulás akkor szervezhető, ha a szülők vállalják a költségeket, vagy ha szponzori, alapítványi támogatást kapnak a rászoruló tanulók.)

34


A kiránduláshoz annyi felnőtt kísérőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges (20 tanulónként legalább egy főt, azaz osztályonként általában 2 főt). Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgató-helyettesnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. Az iskola nevelői illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek abban az esetben, ha a szülők vállalják a költségeket. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben az egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára, ha a költségeket vállalják a szülők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához kérvényt kell benyújtani az intézmény vezetőjéhez vagy vezető-helyetteséhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért megegyezés szerint (havonta, félévenként) előre térítési díj fizetendő. Könyvtár A tanulók önképzésének egyéni tanulásának segítségére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon, foglalkozásokon ingyenesen áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Az iskola könyvtárát a tanulókon és a pedagóguson kívül az iskola dolgozói is igénybe vehetik. Az iskola könyvtára saját szabályzattal működik.

35


12. A TANULÓI EGYEZTETŐ ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI, A TANULÓI ALKOTÁSOK TULAJDONJOGA 12.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. - A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. - Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. - A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. - Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. - Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. - Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. - A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. - Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. - Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. - Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. - Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.

36


- Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. - Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 12.2. A fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 37


12.2.1. A fegyelmi tárgyalás menete 1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. 2. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. 3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket. 5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. 6. A bizottság fegyelmi határozatot hoz. 7. A bizottság elnöke kihirdeti a határozatot, ismerteti annak rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. 12.2.2. A fegyelmi eljárás és határozat tudnivalói A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést, - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (pl. kirándulás), - áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indoklását, elutasított bizonyítási beadvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

38


12.3. A tanulói alkotások tulajdonjoga Az iskola tanulói által készített alkotások tulajdonjogáról a köznevelési törvény 46. § (1) rendelkezik. Ennek értelmében iskolánk a következőkben állapodott meg az érintett szülőkkel: Az emelt szintű rajz és vizuális kultúra képzésben résztvevő tanulók szülei és gondviselői hozzájárulnak gyermekük kiemelkedő munkáinak publikálásához (pályázatokon való indulás, kiállításon és honlapon való megjelenés, intézményi dekoráció). Engedélyezik, hogy gyermekük tanévenként három minőségi alkotását az intézmény reprezentációs céllal felhasználja. A fent leírtakról az osztályfőnök számára írásban nyilatkoznak.

39


13. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

13.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok a) Az iskola épületét címtáblával és nemzeti lobogóval, a tantermeket Magyarország címerével kell ellátni. b) Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, - a berendezések rendeltetésszerű használatáért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, - a tűz és balesetvédelem, valamint munka- és egészségvédelmi szabályok, betartásáért. c) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. d) Az iskola épületében dohányozni tilos. Dohányozni csak az épületen kívül, a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül lehet. e) A vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza. 13.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a) Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. b) Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanítási órák közti szünetekben csak az osztály hetesei tartózkodhatnak a tanteremben. c) Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 13.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok a) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. b) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell.

39


c) A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. d) A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgatóhelyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. e) Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 13.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai a) Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani - nyitvatartási idő alatt is - az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A bezárt termek kulcsát a gazdasági összekötő irodájában kell leadni. b) Az osztálytermeket a tanítási órát tartó szaktanár és a takarító nyitja, zárja. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról, valamint a riasztó beüzemeléséről is. c) A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus gondoskodik. d) A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. e) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. 13.5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje a) Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat, ezért épületének helyiségeit, berendezéseit saját hatáskörön belül nem adhatja bérbe. b) Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a Dunaújvárosi Gazdasági Ellátó Szervezet dönt. A bérbeadás dokumentumainak elkészítése, a bérleti díj megállapítása és behajtása a Dunaújvárosi Gazdasági Ellátó Szervezet munkatársainak a feladata.

41


14. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

14.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. b) A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. c) Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - egyenletes terhelést adjon. d) Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte az alkalomhoz illő öltözékben kötelező. 14.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Intézményi szintű ünnepélyek: tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély, ballagás, Október 23. a Köztársaság kikiáltásának évfordulója, Március 15. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója. Iskolai szintű megemlékezések: aradi vértanúk napja, nemzeti összetartozás napja, zenei világnap, költészet napja. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések a népi kultúrában megtalálható fontosabb események rendezvényei (szüret, Luca-nap, húsvét, Mikulás, Anyák napja stb.). Arculati hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények: Az iskola névadójának személyével kapcsolatos emléknap, az Aranynap. Az első osztályosok avatása Aranyos kisdiákokká. Beiskolázási programsorozat: Szülői Fórum és Iskola-nyitogató foglalkozások. Diákönkormányzati programok, egyéb rendezvények: karácsony, farsang, gyermeknap, diszkó, Halloween, Mikulásfutás, nyuszifutás, tanulmányi kirándulások, mozi-és színházlátogatások. Tanulmányi versenyek és vetélkedők. Nyári táborok: Képespuszta alkotótábor (alapítványi táboroztatás), Dunaújvárosi Önkormányzat által szervezett napközis tábor, szülői kérésre sítábor, nyelvi tábor. Az intézmény auláiban az alsó és felső tagozat osztályai a faliújságokon keresztül - az aktualitásoknak megfelelően - hívják fel a figyelmet a kiemelt eseményekre, ünnepekre.

42


14.3. A hagyományápolás külsőségei Intézményünk jelképei: - Címer: kör alakú, ábrája nyitott könyv lúdtollal, az iskola nevének rövidítésével, AJÁI betűkkel, és Dunaújváros felirattal. - Jelvény: Az intézmény jelvénye az intézmény címerének kicsinyített mása.

- Zászló: mindkét oldalán egyszínű kék, közepén az iskola címere látható. - Színek: az iskola színei a kék és a sárga. 14.4. Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük. A lányok öltözete: fehér blúz, fekete (sötét) szoknya vagy nadrág, iskolajelvény. A fiúk öltözete: fehér ing, fekete (sötét) nadrág, iskolajelvény A pedagógusok öltözete: - Nők esetében: fehér blúz sötét szoknyával vagy nadrággal, illetve kosztümmel. - Férfiak esetében: fehér ing sötét nadrággal vagy öltönnyel, nyakkendő. 14.5. A tanulók sportfelszerelése A tanulók testnevelés órákon viselt ruházata: fehér póló kék sportnadrággal, lányok esetében esetleg kék tornadressz, fehér zokni és tornacipő.

43


15. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS, TESTI- ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

15.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az önkormányzat által kijelölt gyermekorvos és fogorvosok közreműködésével történik. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. b) Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskolaegészségügyi vizsgálat az alábbi területekre és évfolyamokra terjed ki: III. V. és VII. évfolyamoknál: gerinc- és lúdtalp vizsgálat, vérnyomás, hallás, színlátás, látásélesség. Minden évfolyamnál: könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, fogászati szűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészeti vizsgálat, tisztasági vizsgálat. c) A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az oltásokról a szülőt írásban értesíteni kell. d) Az orvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja őket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Ellátja tanulókat egyéb iskola-egészségügyi tudnivalókkal is (Pl.: egészséges táplálkozás, egészségnevelés). Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő vagy az asszisztens jelzi a kapcsolattartással megbízott vezető-helyettes számára. Az osztályfőnököket akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgató-helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. e) Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. Az orvosi felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A szülő írásban tett testnevelés alóli felmentési kérését indokolt esetben a testnevelő tanár elfogadhatja. f) A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre utalt tanuló a város kijelölt iskolájába köteles járni a foglalkozásokra. 15.2. Az iskolai védőnő feladatai a) A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

44


b) A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. c) Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 15.3. A testi nevelés és az egészséges életmódra nevelés rendje a) Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. Azok a tanulók, akiknek évfolyama még nem vesz részt a mindennapos testnevelés órák rendszerében, hetente három napon vesznek részt testnevelés órán. A többi napon számukra a testnevelő tanárok tömegsport keretében testedzéseket, a tanítók szabadidős tevékenység keretében játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartanak. A játékos testmozgást az időjárás függvényében lehetőleg a szabadban kell megtartani. b) A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak, ezért iskolánk csoportjaiban, osztályaiban drogmegelőzési programokat szervezünk. c) A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0269 azonosítószámú, Kompetenciaalapú oktatás és az egyenlő hozzáférés bevezetése Dunaújváros innovatív iskoláiban című pályázat megvalósítása során kidolgozásra került Egészségnevelés modul az ötödik évfolyamon tanuló diákoknak segít egészségük megőrzésében. A modul célja, hogy iskolánk tanítványai tudatosan vállalják az egészséges életmódot, kerüljék a káros szenvedélyeket, ártó szokásokat, mindennapjaik részévé váljon a testmozgás, a megfelelő étkezés fontossága. A modul megvalósításának módja: osztályfőnöki órák tanmenetébe való beépítés és szabadidős programok szervezése. 15.4. Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkezett balesetek, sérülések esetén a tanulót el kell látni, ha szükséges, az iskolaorvoshoz vagy a megfelelő szakrendelésre kell irányítani. Minden ilyen esetben értesíteni kell a gyermek gondviselőjét. Kisebb sérüléseket az iskolatitkár lát el az egészségügyi doboz használatával. 15.5. Munkaköri alkalmassági vizsgálat a) A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni. b) A munka-alkalmassági vizsgálat lehet: előzetes, időszakos vagy soron kívüli. - Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. - A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. A fokozott pszichés terhelés miatt az iskola dolgozói a törvényi előírás szerint kötelesek részt venni az időszakos alkalmassági vizsgálaton. - Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely

45


feltehetően alkalmatlanná teszi az veszélyeztető és biztonságos ellátására.

adott munkakör egészséget

nem

15.7. Az elektronikus és elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje a) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. b) Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár és igazgató-helyettes) férhetnek hozzá. c) Iskolánkban első évfolyamon és a második évfolyam félévéig elektronikusan előállított és papíralapon tárolt adatként kezeljük a tanulók szöveges értékelését. A tanulók adatait az érintett osztályfőnök digitális úton viszik be a rendszerbe. Az adatok tárolása - ideiglenesen - az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális úton előállított és papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell hitelesíteni.

46


16. TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

16.1. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők: - Pedagógiai program - Szervezeti és működési szabályzat - Házirend 16.2. A tájékoztatás, megismertetés rendje A Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és a munkatervet a dolgozói közösség az alkalmazotti értekezleteken ismeri meg. A Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és a munkatervet a tanulók szülei a szülői értekezleteken és a honlapon ismerik meg. A tanulók a Házirendet az első tanítási napon illetve az osztályfőnöki órákon ismerik meg. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat rájuk vonatkozó részeit a diákönkormányzati vezetők által, a munkatervet az iskolagyűlésen ismerik meg. A házirendet az iskolába belépő új tanulók megkapják. A házirend változásairól minden tanuló nyomtatott formában értesül. Az iskolai beszámolókat a dolgozói közösség az alkalmazotti gyűlésen, a szülők a Szülői Szervezet értekezletén, a tanulók a DÖK megbeszélésen ismerik meg. 16.3. A tájékoztatás kérésének és az erre adott tájékoztatás adásának rendje Az iskola dokumentumai minden érdeklődő számára megtekinthetőek. Bármely intézményt érintő kérdésben az iskola dolgozói, tanulói és a tanulók szülei tájékoztatást kérhetnek. Az alapdokumentumokról az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet tájékozódni a fogadóórájukon vagy az előre egyeztetett időpontban. Az érdeklődők feltett kérdéseikre a választ a jogszabályban meghatározott időn belül szóban vagy írásban az iskola vezetésétől megkapják. 16.4. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása, helye, rendje Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje és éves munkaterve elektronikus és nyomtatott formában is hozzáférhető. A nyilvánosság színterei: - Nyomtatásban: igazgatói iroda, igazgatóhelyettesi iroda, könyvtár. - Elektronikusan: az iskola honlapja.

47


17. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYV-ELLÁTÁS RENDJE

17.1. Jogszabályi háttér Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: - a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 7. §. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. §. (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 17.2. A tankönyvellátás célja és feladata a) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. c) Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Azokat a tankönyveket, amelyeket a kölcsönzés lejártakor a tanuló nem tud visszaszolgáltatni (elveszett vagy használhatatlanná vált), a szülő köteles pótolni. - Ez

lehet használt jó állapotú használt tankönyv is, amennyiben a raktári szám megegyezik. hiányzó dokumentumot a szülő költségén a könyvtáros a következő évi tankönyvrendeléskor pótolja. Ennek lebonyolítására a szülő írásos felhatalmazást ad.

-A

17.3. A tankönyvfelelős megbízása a) Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvellátóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi.

48


b) Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyv-terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a lehetséges díjazás mértékét. 17.4. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése a) Az iskolai tankönyvfelelős minden évben köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. b) E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjain el kell végezni. c) A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére sem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság a megadott időpont eltelte után állt be. d) A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. e) A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. f) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. h) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 17.6. A tankönyvrendelés elkészítése a) A tankönyvfelelős minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába lépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. b) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés és az iskola minden rászoruló tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

49


18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET- KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés és a teljesítménypótlék megállapításáról szóló 2012. évi költségvetési törvény Kt. 118.§ (12) és a Kt.1. sz. mell. negyedik rész 7. pontjának rendelkezése szerint iskolánk a következők szerint jár el. A leírtak hatályvesztés miatt 2013.08.31-én érvényüket vesztik. 18.1. Egyszeri kereset-kiegészítés Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illetheti meg az iskola dolgozóját, az alábbi feladatok ellátásáért: -

-

Tanulási nehézségekkel vagy magatartás zavarral küzdő gyermekeket tanítókat. Az első osztályban tanítókat az év végén. A nyolcadikos osztályfőnököket a tanév végén. Iskolai ünnepélyek szervezőit. Közös iskolai programok szervezőit. Tanulmányi, kulturális és sportversenyre felkészítő pedagógusokat a városi versenyen elért 1-3, megyei versenyen 1-10, országos versenyen 1-20 elért helyezésért. Bemutató tanításért. Továbbképzéseken való részvételért. Sikeres pályázat írásáért és a felhasználás lebonyolításáért. Főiskolás hallgató gyakorló tanításának vezetéséért. Tanítási időn kívül szervezett színház-mozilátogatásért. Iskolán kívüli rendezvények szervezéséért.

18.2. Havi rendszerességgel juttatott kereset-kiegészítés Az állandó feladattal megbízott kollégákat a megbízásuk idejére havi kereset-kiegészítés illeti meg. A kereset-kiegészítés mértékét és az állandó feladatok meghatározását évente az iskola vezetése felülbírálja. A kereset-kiegészítés célja az, hogy a pedagógusok megbecsülését, az elvégzett munka elismerését kifejezze. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítéléséről a kibővített vezetőség alapján az iskola igazgatója dönt.

50


19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítását, kiegészítését akkor kell elvégezni, ha jogállásában, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. Módosítás csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1. Adatkezelési Szabályzat 2. Könyvtár SZMSZ

51


Az SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 20-án elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

...................................

..................................... ………………………… Garai Zsuzsanna igazgató

A szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyta:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatója A szülői közösség képviselője felhatalmazás alapján aláírásával tanúsítja, hogy a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal a szülői közösség egyetért, és ahhoz kapcsolódóan véleményezési jogát gyakorolta.

Szülői Szervezet vezetője

A diákönkormányzat képviselője felhatalmazás alapján aláírásával tanúsítja, hogy a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal a diákönkormányzat egyetért, és ahhoz kapcsolódóan véleményezési jogát gyakorolta.

Diákönkormányzat-vezető tanár

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján a megbízott képviselő tanúsítja, hogy jelen Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítése során a testület véleményezési jogát gyakorolta.

Közalkalmazotti tanács elnök

52


53

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents