SZENTESI ÉLET S Z E N T E S V Á R O S I T A N Á C S L A P J A

SZENTESI ÉLET

II. É V F O L Y A M 2. S Z A M

1069. FEBR. HÓ A R A : 1,50 Ft

S Z E N T E S

V Á R O S I

T A N Á C S

L A P J A

4 0 s z o l g á l a t i l a k á s , a tsz ek r • ,

fit

.

idei beruházása

uj termalkertek A z ipari fejlődés szembeszökő tényeinek hatására az utóbbi időben, mintha elterelődött volna a figyelem a város termelőszövetkezeteiről. Pedig még sok adottság és lehetőség szunnyad a közös gazdaságokban, ami Szentes lakosságát közvetlenül szolgálná. Nem hiába forog olyan kívánság a közvéleményben, mint városellátó termelőszövetkezeti bolt a központban. V a g y éppen az országos hírnévre és a zöldségtermesztésben betöltött szerepre utalva: széleskörű tudományos tanácskozás, mezőgazdasági gépbemutató színhelye lehetne a város. És ugyancsak indokoltnak látszik, hogy módszeresen a helyi mezőgazdasági igényekhez kapcsolják a soronlevő iparosítási feladatokat! Például konzervgyár és egyéb tartósító üzem. E kisebb kitérő után tekintsük át röviden, hogy milyen beruházások kezdődnek az idén a tsz-ekben? A befektetések a további gazdasági f e j lődést segítik elő és közvetve az egész város javára válnak. ALKOTMÁNY

so miiuó forint

hogy a teljes üvegfelület — a termálkertben — megközelítőleg eléri majd a 30 ezer négyzetmétert. FELSZABADULÁS

TSZ

Folytatják a megkezdett 33 milliós beruházást a termálkerttel kapcsolatban. Főleg palántát nevelnek a szabadföldi és a fóliás zöldségtermesztés számára. A termálvízzel 30 ezer négyzetméter fóliával borított területet fűtenek majd és így közelítenek a tsz-ben ahhoz, hogy a korai primőráru népélelmezési cikk legyen! A z idén és jövőre 8 szolgálati lakás épül a íszben. JÓZSEF A T T I L A TSZ

A z itteni beruházások között legnagyobb arányban a gépvásárlás található. MÁJUS 1 TSZ

A z anyagi erőket a sertéshizlaló kombinát köti le

amelynek a társtulajdonosa még a fábiánsebestyéni Kinizsi és a nagymágocsi Sallai Tsz. PETŐFI TSZ

Nemrégiben fejeződött be a G00 férőhelyes sertéshizlaió építése. Hozzáfognak az úgynevezett majori bekötő út létesítéséhez. T E R M Á L TSZ

Megkezdődtek az előkészületek az Ilona-parti termálkert építésére. Egyébként ebben a tsz-ben van a legnagyobb kertészeti üvegfelület. Két nagy komplex szarvasmarha telep épül: az egyik a magyartési üzemegységben, másik az Ilona-parti részen. Épül még a tsz területén 30 szolgálati lakás és hűtőkamra a dónáti virágtermesztés érdekében.

TSZ

A baromfitenyésztés érdekében új tízezres férőhelyet alakítanak ki, az ezután építendő 100 férőhelyes istálló padlásán. Sajtos Imre, városi szakfelügyelő szerint a tsz az utóbbi időben jó eredményeket ért el a baromfitenyésztésben. A z új szarvasmarha istálló építését az idén be akarják fejezni. Tervezik egy új termálkútnak a fúrását és ezzel párhuzamosan a termálkertészet megválósítását. ARPAD

TSZ

A meglevő termálkert üvegfelületét 10 ezer négyzetméterrel növelik a zöldségtermelés céljaira. Készül egy új 108 férőhelyes szarvasmarha istálló. Ezenkívül a dolgozók számára építenek két szolgálati lakást. Érdemes megemlíteni.

Az ÉM. Közmű és Mélyépítő Vállalatának munkásai szerelik össze a csőhálózatot és készítik el az új rendszerű palántanevelő házakat a Felszabadulás Tsz termál-kertészetében. Egy palántanevelő háznak a hosszúsága 50, a szélessége 6,5 méter. A munka még sokáig folyik, tekintettel a nagy építési feladatokra.

Kitüntetett véradók A z elmúlt napokban a megyei kórház Vérellátó Állomása és a Vöröskereszt járási elnöksége „Kiváló véradó" jelvénnyel és oklevéllel tüntetett ki több szentesi véradót. Itt közöljük a kitüntetettek neveit — zárójelben szereplő adat a véradások számát jelzi. Berényi Imréné (38) Kistőke 80; Szaszkó Károly (22) Dózsa u. 63; Bácskai Mihályné (24) városi tanács; Mészáros György (60) Mészáros Lázár u. 13/a; Felner Jakab (41) Jókai u. 144; Üjj Imre (21) Petrovics u. 18; Szabó Istvánné (26) Dózsa u. 89; Veres Lászlóné (27) Somogyi u. 60; Dulcai Imre (33) Horváth M u. 12; Csernus L. Sándorné (15) M á t é f f y u. 11; Keller Imre (16) Nagy S. u. 35; Győri István (13) Sarkadi u. 15; Gilicze Lajosné (11) Arany J. u. 7; Farkas István (32) Felsőrét 21; Gera Antalné (13) Árvái u. 65; Farkas Imréné (11) Nagynyomás 69. A véradó mozgalomban elért eredményeiért vándorserleggel jutalmazták a Csongrád megyei Éliker. Vállalatot és a Gépjavító Állomást.

Költöznek a boltok Megkezdődtek az előkészületek a Kossuth tér keleti oldalának átépítésére. A z úgynevezett Haris-házat lebontják és ez a munka nem várat sokat magára. A z épületben levő üzletek fenntartóit, már felszólították az ideiglenes átköltözéssel kapcsolatos tennivalókra. Kétségtelen, hogy huzamosabb ideig kényelmetlen környezetben lesznek az érdekelt üzletek és nem lesz könynyű a vásárlóknak sem. De úgy gondoljuk, hogy ez az átmeneti áldozat bőven kamatozik majd. Hiszen korszerű emeletes épület áll majd a Kossuth tér keleti oldalán és benne igazán megérdemelt helyet kapnak az üzletek. A z előzetes elgondolások szerint a bútorüzlet a vasútállomáshoz közeli M Á V kultúrotthonba költözik, a ruházati áruház a Petőfi utcára a nyomda melletti épületbe, az órásbolt új otthona a Horváth Mihály utcában lenne és kiszemelték még átmeneti megoldásként a szövetkezeti székház egyik helyiségét és más lehetőségeket a Kossuth térhez közel levő épületekben.

LEHET

BIZONYÍTANI:

Ki, mennyire szereti a várost? A közérdekű társadalmi munka az a tevékenység, melyet az ember önként, térítés nélkül végez a város fejlesztése érdekében. Ezzel elősegítünk olyan feladatokat, amelyek esetleg pénzügyi f e dezet hiányában nem valósulnának meg. Más kihatása is van a társadalmi összefogásnak: a közös munkában az emberek közelebb kerülnek egymáshoz, erősödik bennük a közösségi érzés, ez pedig a mindennapi termelésben, a mindennapi életben is j ó hatással lehet saját magukra, éppen úgy, mint a társadalomra. Számtalan mód kínálkozik a társadalmi munkára: lehet beruházások terveit társadalmi munkában elkészíteni, kivitelezésüknél közreműködni, földutak, útpadkák és árkok felújítását elvégezni, fákat ültetni, parkosítani és még sorolhatnánk tovább. A z elvégzett társadalmi munka mennyiségéből az is kitűnik, mennyire szeretik az emberek környezetüket, városukat, készek-e szabadidejük egy részét feláldozni, valami pluszt adni a társadalomnak? Nézzük meg városunkban mi a tapasztalat? A z elmúlt évben több fontos feladatot tűztünk ki társadalmi munka

igénybevételével. Ilyen volt az új sportpálya kialakítása, a Kurca-part rendezésének megkezdése. Mindkét munka megkezdődött és remélhető, hogy az idén a kitűzött célt elérjük. Ehhez azonban további összefogásra és még sok ledolgozott munkaórára van szükség. A társadalmi munka szervezése során különféle magatartással találkozunk. Van aki önként, hívás nélkül jön és felajánlja munkaerejét, van aki az első hívó szóra megérti a társadalmi munka jelentőségét. Ezekre főleg az ifjúság szolgáltat szép példát. A v á ros valamennyi középiskolájának tanulói kivették részüket a Kurca-part rendezésébői, mégpedig az elsők között. A z általános iskolások pedig a

Nem akarta meghallani ,,róka-akció" keretében végeztek értékes munkát az ú j sportpálya építésénél, ezen felül közreműködtek az utcák, terek parkosításánál is. A vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói jelentős munkával készségesen járultak hozzá e feladatok megoldásához. S a j nos ellenkező tapasztalat is

akadt. Például az egyik ktsz illetékese, mikor kértük, hogy a szövetkezet dolgozóit szervezze a Kurca-partra társadalmi munkára, í g y válaszolt: „vatta van a fülemben . . . " Van olyan ember, aki a lakóháza előtt az utcán a gaz l e vágását, az árok kitisztítását, a padka elsimítását, csak a tanácstól várja. Arra nem gondol, hogy ezt a munkát kis fáradsággal ő is elvégezhetné, hogy a tanács sem győzi ezt pénzzel és munkaerővel mindenütt? A z elért eredmények ismeretében azonban állíthatjuk: nem ez jellemző a város lakosaira. Többségük látja és megérti a társadalmi munka j e lentőségét és tevékenyen részt vesz abban. Csak meg kell nézni a Jukai és Damjanich utcák virágos kertjeit, mindjárt megtaláljuk a követésre való példát. Külön kell szólni a termelőszövetkezetekről. A területükön található városi dűlőutakat minden évben, ha kell többször is lesimítják, feldomborítják, fákat ültetnek az utak mellett, anyagi kiadástól mentesítve ezzel a tanácsot.

Ez a társadalmi munkájuk évente több százezer forint értéket tesz ki. V a g y említhetjük a „tiszai embereket", akik a strand területén az összevissza növő fűzfabokrok, a gaz kiirtása után az egész területet rendezték, utakat, v i rágágyakat alakítottak ki. A z 1968 évben elvégzett társadalmi munka összértéke 2 millió forint. Szép összeg, j ó munkát jelent. A továbbiakban azon kell fáradoznunk, hogy ezt az eredményt túlszárnyaljuk. Szentes a múltban az A l f ö l d egyik legszebb, legrendezettebb városa volt. Ahhoz, hogy tartósan az l e gyen, vállaljunk fokozottabb társadalmi munkát, kiegészítve ezzel a pénzügyi eszközöket. Bodnár István

Kőfaragó műhelyemet megnyitottam!

Magyar Péter kőfaragó Szentes, Knézics Károly út 2. (Berekháti megálló mellett.)

Az Erőtakarmánygyár

Tsz-ek, KTSZ-ek, Állami Vállalatok Figyelem!

rakodómunkás»c»kat,

Rendezvényeiket, zárszámadási vacsoráikat, bankettjeiket rendezzék

lakatosokat vesz fel szentesi munkahelyre és

villanyszerelőt csongrádi munkahelyre, Üzemünknél minden második héten szabad szombat van.

éttermeinkben A Petőfi Étteremben 1000 személyig

rendezvényeket vállalunk. Kitűnő ételek, választékos italok. Előzékeny kiszolgálással várjuk kedves vendégeinket. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, Szentes.

Jelentkezés: Szentes, Lenin út 93.

Motorosok figyelem! ÖSSZES HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MOTOROK SZEMLÉRE ELŐKÉSZÍTÉSE, FELÚJÍTÁSA, FESTÉSE. IIENGERFÜRAS, FŐTENGELY GÜRGÖZÉS.

Március 15-ig 10f,-os árengedmény! Kül- és belföldi motorok garanciális vevőszolgálata. SZEGEDI GÉPJARMOJAVÍTÓ KTSZ., SZENTES, LENIN ÜT 29.

Lakosság és közületek részére hozott zsiradék anyagból

szappancserét és mosöporcserét bonyolítunk le Csongrád megyében — és több megyében. SZENTESEN, a főzőüzemünknél, Sima Ferenc u. 60. sz. és Baross u. 1. sz. alatt.

HIRDESSEN a S Z E N T E S I ELET-ben

A városszépítés a cél:

Versengenek a tanácstagi csoportok Ismeretes, hogy korábban megalakult városunkban a társadalmi munkát szervező bizottság. Elnök: Dóczi László a pártbizottság osztályvezetője, helyettes: dr. Cilicze Lajos, a tanács vb-titkára. A bizottság titkára, Cserhalmi Mihály, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, helyettese: Bodnár István, a tanács v. b. tervcsoportjának műszaki ügyintézője. Ezenkívül helyet kaptak a bizottságban a társadalmi és tömegszervezetek és a kialakított hét szervezeti egységben vannak az üzemek, vállalatok, hivatalok, iskolák, termelőszövetkezeteik és egyéb intézmények. A város négy kerületében, valamint Hékéden és Alsóréten működő tanácstagi csoportok versenyben állnak egymással, a városépítési és városszépítési feladatok megoldásában. Hasonló versengés folyik — a létszám szerint három csoportba osztott — városi üzemek, intéz-

mények stb. között. A verseny helyezettjei jutalmat, kitüntetést kapnak és érdemeiket a tanácsülés nyilvánossága előtt ismertetik. Céljutalom jár a legjobb szervezőmunkát végző dolgozóknak a tanács v, b. szakigazgatási osztályain. Fontos a társadalmi munka nyilvántartása, mégha magánosok is vállalkoznak valamilyen feladatra. Lehetőség nyílik íársadalmi munkára például az utak, járdák, parkok a házak előtti részek rendbentartására és virággal, fával való beültetésére, mint ahogyan az megtörént már a Jókai, a Damjanich és több más utcában. A Kurca-part rendezése, a Tiszán levő strandfürdő fejlesztése, a tervezett sportkombinát szintén teret ad a lakosság városépítő tevékenységének. Mindezzel Szentes — a társadalmi munkát illetően — az élre kerülhet a megye többi városa között.

Könyv jelenik meg a helyi munkásmozgalomról Közeleg a- Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója. Ez alkalomból az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács kiadásában „Szuronyok árnyékában" címmel dekumentumkötet lát napvilágot a munkásmozgalom szentesi történetéről. A kötet februárban jelenik meg, terjesztését a párt, tömeg és társadalmi szervezetek végzik. A kötet szerzői: dr. Bartha László, Gecsényi Lajos és Schneider Miklós történészek. Az anyaggyűjtésben Földes Sándor, dr. Páhy Ferenc és Molnár László működött közre. A lektorálást dr. Kende János, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa végezte. A könyv külső borítóján a Szentesen felállítandó Tanácsköztársasági emlékmű két figurás kompozíciója látható, mely szimbolizálja a helyi munkásmozgalom hagyományait. A borító tervezője Szombati Lajos szentesi grafikus. Az előszót Labádi Sándor elvtárs, a városi, pártbizottság titkára írta, melyben melegen ajánlja a kötetet a szentesi ifjúságnak és az idősebb nemzedéknek. A fiatal szerzők nevéhez dicséretes munka fűződik. A helyi munkásmozgalom hagyományairól első ízben jelenik meg városunkban dokumentumkötet, mely az 1890-es évektől 1939-ig ad áttekintést a munkásmozgalom szentesi harcairól. Bevezető tanulmányt írt dr. Bartha László. A tanulmány elemzi, összefoglalja és értékeli a jelzett időszak eseményeit. A közel száz dokumentum képet ad a helyi munkásmozgalom kialakulásáról, harcáról, megismerkedünk a munkásmozgalom szentesi veteránjaival, vezetőivel. Végigvonul előttünk a szentesi munkások több évtizedes osztályharca a fennálló rend ellen. A kötet olvasásakor jogos büszkeség tölt el bennünket. Viszonylag kis város Szentes, de gazdag munkásmozgalmi múlttal rendelkezik. Büszkék vagyunk elődeink igazságos forradalmi harcára, ez a múlt erőt ad mai munkánkhoz. Ezért tekintünk várakozással a kötet megjelenése elé. D. L.

Miért „divat" A , 14—18 évesek figyelmébe a Kontalctában dolgozni? Szentesen a termálkutak működése újabb ösztönzést adott a nagyüzemi zöldségtermesztésnek és ezen belül a dísznövénytermesztésnek. A közös gazdaságok egyre több szakmunkást várnak és tudnak, akarnak alkalmazni. A szakmunkásképzésben nyújt segítséget minden 14—18 éves fiatalnak a szentesi mezőgazdasági technikum és mezőgazdasági szakmunkásképző iskola. A három éves képzés elméleti és

g? korlati foglalkozásokból áll. Közben az iskolába járók tanulóbért kapnak, ezenkívül az iskola ösztöndíjat folyósít. A nyolc általános iskolát végzettek jelentkezzenek a szakmunkásképző iskolában és hozaák magukkal a munkahellyel kötött megállapodást. Kedvező körülmények között tanulhatják meg a dísznövény és zöldségtermesztő szakmát, ami biztos kenyeret ad a kezükbe.

Várjak a jelentkezőket A nemrég felavatott, impozáns külsejű gyárban a belső kép. a belső adottság is messzemenően kielégíti a mai követelményeket. Központi fűtés, korszerű öltöző, mosdó, ebédlő és több más szociális létesítmény teszi kényelmessé és derűssé a környezetet.

Korszerű ebédlő Különösen megnövekedett az érdeklődés a női munkavállalók, a leányok és az asszonyok körében. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a férfiak nem jönnek a Kontaktába, és férfiakat nem venne fel a gyár.) Előnyös a nők számára, hogy a belépéshez nem kell a szakmai végzettséget igazolni. A begyakorlási idő után betanított munkások lesznek, azok is. akik esetleg a ..főzőkanál mellől" jöttek a családi otthonból. A szakmunkásokat természetesen a szakmájukban helyezik el és a gyárban szakmát is lehet szerezni. Miért lett ..divatos" munkahely a Kontakta? Többek között a gyár ezer adagos konyhájában megfőzik az ebédet és a vállalati térítés 2.70 forint minden étkezésnél. Az ebédlőben étlapról is rendelhetnek.

Üzemi óvoda

Most a té?5 hónapokban sera szünetel az új modern hűtőház építése a vasútállomással szemben levő területen. Kívül dömperek dolgoznak, a téliesített belső munkahelyen pedig kőművesek. betonozok teljesítik a rájuk szabott feladatokat.

Az üzemi óvoda megoldja a murikába lépő asszonyok gyermekelhelyezési gondját. Az .óvodát a gyár régi telepén alakítják ki, tehát útbaesik és munkakezdéskor a munka végeztével könnyen megközelíthető. Akik vidékről, a környező községekből járnak be a Kontaktába dolgozni, azoknak útiköltségkedvezményt nyújtanak. A hely-

beliek — kellő számú jelentkező esetén — a Kisérből és a Felsőpártról indított autóbuszjárattal érik el a Kontaktát. A vonattal érkezőknek pedig igazán közel van a munkahely. Közel száz bedolgozót vesznek fel még a gyárba Szentesről, akinek az otthoni munkához a házhoz szállítják a nagy tömegű alkatrészt, a villamossági kapcsolók, dugaszok stb. összeszereléséhez. Ez a fajta munkalehetőség elsősorban olyan női munkavállalóknak előnyös, akik otthoni körülményeik folytán az üzembe nem tudnak bejárni, de idejüket mégis beoszthatják a pénzkereset céljára.

44 órás munkahét A betanított munkásként dolgozó nők órabért kapnak, de a teljesítményük emelkedésével együtt emelkedik a bérezés is. Ezért nyújt a Kontakta kielégítő és méltányos keresetet a női munkavállalóknak. A munkát túlnyomórészt ülve kell elvégezni és ez nem közömbös a fizikai igénybevétellel kapcsolatban. A munkahelyről fedett épületrészeken lehet eljutni az öltözőkig, a mosdóig és az ebédlőig. Minden nap üzemorvosi szolgálat van és fogászat is lesz a közeljövőben. Nagy szociális vívmány az új évtől bevezetett 44 órás munkahét és ezáltal minden második szombat szabad! A háztartás. a hétvégi időtöltés szempontjából ez komoly könnyebbség a Kontakta női dolgozóinak. Érdemes megemlíteni a nyereségrészesedést is, ami megfelel az anyagi érdekeltség elvének. Nem kötött a létszám: az új gyár teljes üzemelésével kapcsolatban még sok jelentkezőt várnak a Kontaktába! ( X )

Fejezetek a múltból:

A tanyavilág tudósa

Amikor pallójárdák épültek A város legrégebbi — ismert város csinosításához, ezt azon— térképe 1752-ben készült. Ekban anyagiak akadályozták. A kor a város még hat utcából álTisza áradásai a város alacsolott. A Kurca partján, magas nyobb részeit veszélyeztette, s fekvésű helyen terült el, a jeígy az árvíz elleni védekezés lenlegi Tóth József, Horváth emésztette fel a pénzt. Mihály és József Attila utcák Az alföldi városok közül elsők által bezárt területen. A város között gondoskodott a város a főtere ekkor már kialakulóban gyalog közlekedés javításáról. E volt. A város külterülete, a töcélból 1845-ben megkezdték a rök időkben elpusztult falvak pallójárdák építését. Ez egy, Szenteshez csatolásával — amit vagy két szál pallóból állott. Haruekem hajtott végre — jeEleinte fenyő, később keménylentősen megnövekedett. Egy fa deszkákat használtak. A 1775-ből származó adat szerint ^ „járdásítás" 1,948-ra, már szinte a város lakossága 7250 főre rúaz egész városban megtörtént. gott, akkor, mikor Pestnek léA város tettrekészségét bizolekszáma 9000 volt. nyítja, hogy 1847-ben be akart Seres László városi mérnök kapcsolódni a vasúti hálózatba. 1840 évi térképe szerint a városTisza-hídról álmodoztak 1840ban már 66 utca és közel 2500 ben és 1846-ban, már terv is ház volt. A térképen megtalálkészült, aminek a megvalósítáható a piactér, a ref. templom sát megállították a szabadságés ref. iskola, ami a jelenlegi harc eseményei. Indokolt volt a Kossuth téri iskolának elődje tervezés, mert a város kiesett volt. Ez az iskola a 1920-as az országos forgalomból. Pestre évek végén épült. utazáskor Félegyházóig kocsin menték, majd átkeltek a böldi Az említett mérnök készítette réven. Nehézkes volt az áruszál— megállapíthatólag — az első lítás is, mert az áruért Félegyvárosrendezési tervet is, amit házára kellett bemenni, vagy „rendesítés"-nek nevez. Előterhajó hozta a szállítmányt a jesztésében a következőket írja, Tiszán. a szabályozás indokolására. „Ha A közutak ősztől kezdve, tavalaki megtekinti városunk névaszig majdnem járhatatlanok mely helyeit, hogv egymás vévoltak. A jelenlegi Kossuth gébe négy-öt házak vágynák álutcán ősszel elakadt kocsit, csak tal fogja látni, hogv a rendesítavasszal tudták elvontatni. tés felette igen szükséges, hogy több helyeken utcákra volna A város — a környező városzükség, némely keskeny által sok közül — elsőnek kapta meg járásokat szélesebbíteni. néhol 1848 június 16-án a rendezett azokat végkép eltörölni keltanácsú jogállást, ami azzal járt, lene." Tudja és meg is állapítja hogy a város élén polgármester a javaslalában, hogy ez nem állott. Az első polgármestert megy máról holnapra és reáli1849 februárjában Boross Sásan látja, hogy legalább 20—30 muel személyében választotta év alatt lehetne eredményt elmeg a város. Ez a fejlődés mai érni. szemmel lassúnak látszik, de a maga idejében nagy jelentőségű Az örökváltsági szerződés volt: alapul szolgált a város megkötése szabadabb kezet biztovábbi előrehaladásának. tosított a városi tanácsnak a Dr. Páhy Ferenc város fejlesztéséhez is. A vezea levéltár igazgatója tőségben meg is volt az érzék a

^VHHHHBB

Leírt, összegyűjtött megfigyelései és munkái ma is aranyat érnek a néprajzkutatók körében. Hát még holnap, amikor a hagyományos tanyai szokások, életformák, használati eszközök majd megszűnnek, felbomlanak és elvesznek. Gyermekkorából eredő hajlamának és szenvedélyének hódol, nem is akármilyen eredménnyel Papp Imre bácsi a Termál Tsz tagja. Donáti tanyájában veti írógéppel papírra a tanyavilág titkait és gondolatai könyveket töltenek meg. 1955 óta közel 20 országos és megyei néprajzi pályázaton vett részt és valamennyin díjat nyert. Kívánjuk, hogy még sok siker kísérje ritka értékes tevékenységét a dónáti határban.

Az ember nam/on öreg SZ. L U K Á C S I M R E : már. Napjában ritkán mozdul ki a házból. Leginkább csak ül a kanapén, mindjárt az ágy mellett. Fonnyadt bőr fut végig az öregen. A ráncos arc valamikor földszínű volt. Amikor még a határban elkapnom. Ugráltam én Később katonának szójárt, dolgozott. Elmúlt. Az utána, minhiába. Addig lította a törvény. Leszolmár oda van. Azóta aztán se voltsoha .... _ játékom. gálta becsülettel a kiszafehérebbé tette a szoba. Cselédházakban minek bott éveket. És visszajött Esctlenebbül is mozog, !ett volna? Mindenkép- az urasághoz. A birtokra, bottal. Ha üzen a tavasz, pen meg akartam fogni, cselédnek. s jó szél csapódik a Tisza Csak ha egy pillanatra is. A házasság ideje is elfelől, jár egyet. Megélén- utána szaladtam, következett. Meglehet akkül tekintete, ismerős tárKöhögés rázza meg az kor boldog is volt. Meggyakat keres, fákat es a öreget Hosszan, csúnyán lehet. Más birtokon prófolyót Egyformán öregek. rázza meg a testét Na_ bált szerencsét. Két eszLegalábbis ő így látja. gyot ugrik az idövel is> tendeig. — Gyermekkoromban itt szóba jön a katonaság, — Visszaköltöztünk a nőttem fel mellette. Ak- meg az uradalom, ahol cselédházakba. Akkor szükor is öregnek láttam. Es jóformán leélte életét, letett az első fiam. Ott soha sem féltem tőle. Egy_ a szitakötő? — kér- teltek el rajtam az eszszer elszöktem az anyám- dem. tendők. tói. A kukoricaföldön ka_ Elszállt. A víz fölé. Igen, az esztendők. pált. Leültetett a tábla utána mentem, térdig ért Munkálni a földet, ami szélére, kezembe nyomott ott a folyó. Anyám sza- másnak termett, kolompegy darab fekete kenye- \aat, kiabált és nagyon s zóra kelni, alázatosan ret. Rámparancsolt, el ne megvert, fogadni a százszor, az mozduljak onnan — emAz öreg Gacsaj azóta se ezerszer megszolgált minlékezik vissza az 0rea fürdött a Tiszában. Nem dennapi kenyeret. Gacsaj. — Akkor már közeleérkezett. Gyerekkorára ráHarapósra A kis szobában csend rakódott a szegényembe- dett a front. van. Ülünk a kanapén, s re;c élete, a kanászkodás, fordult az idő. Üzent érkettőnk mellé telepszik a béreskedés. Nem volt tem az uraság. Menjek a az öreg fiatalsága. ebben semmi különös. Az kastélyba. Nyugdíjat oszt. — Aztán arra jött egy fapja is így csinálta, neki Hát osztott is. Száz pengőt fejenként — sorolja. szitakötő. Nem sikerült É újra ez jutott.

Emlék a Tiszáról...

í:

Többen voltak ott idősebbek. Várakoztak a kastély előtt. Hideg szelek fújtak a Tiszáról. Napjában többször esett az eső. Sár ragadt bakancsukra. Topogtak, köhécseltek, de egyikük sem merte benyitni az ajtót. Hát vártak. Nagy sokára kijött az öreg inas. — Ezt az uraság adja — lökött száz-száz pengőt nekik. S behúzta maga mögött az ajtót. Álldogáltak még ott egy darabig. Csendes eső verte ruhájukat. Visszalépkedtek a cselédházakba. — Ezzel meg mit csináljunk? — kérdezte a többiektől az öreg Gacsaj. Szomorúan nézték a felázott földet. Senki sem szólt közülük. Este az asszony sokáig nem tudott elaludni. — Mi lesz most már velünk? — Mi lenne? — mordult mérgesen. Aztán később

még hozzáfűzte —, majd csak lesz valahogy. Megreccspn a kanapé. Feltápászkodik az öreg. Fényképeket mutat az unokáról, a nagyobbik fiúról, akinél most ő is lakik. Bekeretezve lógnak a képek a szoba falán. Tíz is lehet. Csak az öregről nincs kép. Egyetlen egy se. — Nem értem én arra rá. Nem is kell többet elmondanom az öreg Gacsajról. A többit mindenki más ismerheti. A nyugdíjat is. Mert az öreg Gacsaj, mint más szövetkezetiek, nyugdíjat kap. Nemrégiben értesítést küldött a szövetkezet, megemelték i havi járandóságot. Azóta is rendszeresen hozza a postás. Ülünk a vászonterítővel letakart asztal mögött. Az [inokákra várunk. Majd csak jönnek az iskolából. A kis ablakon besüt a nap. — Kint már tavasz jár — szól az öreg. — Az — hagyom rá. — A tavaszt nagyon szeretem. Sokáig hallgatunk. Amikor kezet fogunk, így szól. — Ha javul az idő, kimegyek a folyóhoz.

Megérdemelt pihenő A Vas- és Fémipari Ktsz elnöke, Fazekas István nyugdíjba vonult. Annakidején 1951-ben lépett be a szövetkezetbe, illetve alapító tagja volt a Ktsz-nek. Azóta egyéves megszakítással napjainkig ő vezette a szövetkezetet. 1967-ben eredményes munkájáért a „Kisipari Szövetkezetek Kiváló Dolgozója7' kitüntetést kapta. Majd 1968-ban a megbecsülés újabb jele következik: a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója" kitüntetés. 1969. január 1-vel „Pista bácsi" nyugdíjba vonult. A szövetkezet új vezetőséget választott: az elnöki tisztséget Mácsai István tölti be. Fazekas Istvánnak a nyugdíjas elnöknek a szövetkezet dolgozói jó pihenést, az új vezetőségnek pedig eredményes munkát kívánnak.

N e járjunk a fellegekben — A z érettségizők gondjairól — Az érettségi vizsgák még messze vannak. Kár lenne az érettségi drukk mellé, még a pályaválasztás Damoklész-kardját is időnek előtt suhogtatni a maturánsok feje felett. Mégsem érdektelen a továbbtanulási szándékokról és lehetőségekről, már most néhány szót ejteni. A szándékok, tervek, vágyak és a reális lehetőségek ugyanis nincsenek arányban egymással, és ez az aránytalanság évről-évre törvényszerűen növekszik. Szentes iskolavárossá nőtte ki magát az utóbbi években. Statisztikát általában nem szívesen olvasunk, a helyzet megértéséhez azonban szükségesnek látszik némi számszerű összevetés. A harmincas években Szentesen egyetlen középiskola működött, a Horváth Mihály Gimnázium. Egy esztendőben 25—30-an érettségiztek itt, azaz az egész városból. Ma a városnak négy középiskolájában, csak a nappali tagozaton több mint 300-an tesznek sikeres érettségi vizsgát évente — nem is beszélve az esti és levelező tagozatokról —, ugyanakkor a város lélekszáma az utóbbi 25 esztendőben alig növekedett a népszámlálás tanúsága szerint. Más szavakkal: tizenkétszer, tizenháromszor annyian végzik el a középiskolát városunkban ma, mint a felszabadulás előtt. Természetesen a középiskolai oktatás forradalmával párhuzamosan felsőoktatásunk is nagy fejlődésen ment keresztül. Az egyetemi férőhelyek száma is megtöbbszöröződött, de tizenháromszorosára szentesi szemmel sem növekedhetett. (Az ésszerű tervezés mellett a felsőoktatás nagyobb mérvű felfuttatásánali, — amely magától értetődően túlméretezést is jelentene — anyagi korlátai is vannak. Kevesen tudják például, hogy egy fiatal diplomásnak a felnevelése és kiképzése mintegy íélmilüó forintba kerül, és ebből a csillagászatinak tűnő összegből a szülők csak 50 %-ban részesednek.) A kérdés röviden a következőkben foglalható össze: évente sokszorosan többen érettségiznek, vagyis szerzik meg az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jogosító bizonyítványt, mint ahány férőhely van ezekben az intézményekben. A továbbtanulás természetes igény, és az érettségizettek egy része él is a lehatőségekkel. A nagyszámú jelentkező és a férőhelyek viszonylag csekély száma közötti feszültség gyakran tízsszeres vagy még na-

gyobb túljelentkezésben mutatkozik. Ez még önmagában nem is lenne baj, mert lehetővé teszi a legjobb képességű, valóban értelmiségi palyára alkalmas fiatalok kiválasztását. De sajnos súlyos veszélyt is rejt magában. Ugyanis az a fiatal, aki nem felelt meg a felvételi vizsgán és egyre többen vannak és lesznek ilyenek, sok esetben úgy érzi; vele méltánytalanság történt. Ha ezután szakmát tanul, már legtöbbször nem szívvel-lélekkel készül a realitás adta életpályára, hanem ímmel-ámmal. Ha foglalkozását kérdik, egyenes válasz helyett így felel: „Nem vettek fel egyetemre . . . " Foglalkozását nem szereti, gyakran szégyelli, a munkában nem találja meg az „alkotás örömét", fiatalon kiégett, blazírt, csalódott emberré válik. Dehát miben csalódott? Csakis önmagában és egy illúzióban. Mert illuzórikus mindenáron a diploma megszerzésére, törekedni, különösen azoknak a fiataloknak, akiknek képességük, tanulmányi eredményük nem éppen kiváló. Mit tanácsolhatunk hát a szentesi maturánsoknak és szüleiknek? Mérjék fel a reális lehetőségeket, és ne járjanak a fellegekben, hiszen a költő szavai is arra intenek, hogy „ábrándozás az élet megrontója...". Persze lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra; a már említett „természetes kiválasztódás" népgazdaságunknak csak hasznára lehet, de az esetleges sikertelenséget ne tekintsék tragédiának, arra előre készüljenek fel, még a legjobb tanulók is, elvégre mindenkit érhet baleset és válasszanak magulinak „testhezálló" szakmát! Olyat, amely hajlamuknak, adottságaiknak megfelel, amellyel szívesen ismerkednek meg, örömmel sajátítják el és talán később büszkén vallják magukat mesterének. A becsülettel végzett munka soha nem volt szégyen. Társadalmunkban pedig a fizikai dolgozók legalább annyi erkölcsi és helyenként jóval több anyagi megbecsülést élveznek, mint az értelmiségiek. A fizikai munkától való viszolygás ma már anakronizmus. Ezt érezzék középiskolás fiataljaink is. Ekkor a pályaválasztás és beiskolázás számukra nem életre vagy halálra szóló megfellebbezhetetlen ítéletnek fog tűnni. Ellenkezőleg: izgalmas és persze felelősségteljes döntéssé válik, amely azonban legyen értelmes is. Tóth Ernő

HÍREK Műszakiak részére akar kézikönyvtárat létesíteni a városi és járási könyvtár. A helybeli műszaki értelmiségnek a Vízmű volt Kossuth utcai központjában van a klubhelyisége és itt lenne majd az említett kézikönyvtár. Ismeri tudós, illetve kutató nevét veszi f e l a mezőgazdasági technikum és szakmunkásképző iskola. A személy, pontosabban a név megválasztásában még ezután születik meg a döntés. Hozzáfogtak a lakásokkal egybeépített üzleti tömb kialakításához a főutcán. A GELKA-szerviz előtti szabad térséget, már elfoglalta az építőipar és megkezdődött az anyagok tárolása is. Régi dokumentumok között a múzeumban rábukkantak hat veterán fényképére, akik résztvettek a Tanácsköztársaság harcaiban. Közülük ma is élnek, mások fölött sír domborul. A múzeum a meglevő kiállítás újra rendezésekor, a hat veterán fényképét is beiktatja a Tanácsköztársaság helyi eseményeinek anyagába. A választókörzeti lakosságnak a tanácstagok által képviselt kommunális igényeit rangsorolták, a városi tanács illetékesei. Ennek megfelelően a legsürgősebb feladatokat f i gyelembe vették, az idei költségvetési tervek meghatározásánál.

Olvadékony időjáráskor valóságos korcsolyapálya a sártól, a Jövendő utcának a Bocskai és a Klauzál utca közötti szakasza. Érdemes volna itt a járdákat használhatóvá tenni, mert a Jövendő utca egyébként is „nem hivatalos főutcának számít": a Marx tériek és az állomásról jövők gyakran ezen az utcán járnak, hogy kevesebb gyaloglással közelítsék meg a központot. Lakáshiány miatt nem tudják meghirdetett gyermekgyógyászati körzeti orvosi állást betölteni. Hasonló okok súlyosan nehezítik a kórházi orvosi gárda utánpótlását, illetve feltöltését is. Javult a városban a kisipari és a kereskedelmi szolgáltató tevékenység. Ennek előzménye, hogy az elmúlt időszakban 31 iparigazolványt adtak ki. Bár nem mindig a szükséges körültekintéssel... Szolnok és Békés megyéből is jönnek vásárlók a Kossuth téri bútorüzletbe. Elsősorban a választék miatt kedvelt az üzlet, és forgalmi bevétel jelentős része a vidéki vevőktől származik. A bolt vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az értékesítő és gyártó vállalatokkal, a bútorok mennyisége és minősége érdekében.

A filmtotó második fordulója 1. A tavalyi pécsi játékfilm szemlén melyik film kapta a legjiobb forgatókönyv diját? Falak (1), Egy szerelem három éjszakája (x), Isten és emberek előtt (2). 2. Ki a rendezője „Az oroszlán ugrani készül" című filmnek? Bán Róbert (1), Zolnay Pál (x), Révész György (2). 3. Ki a férfi főszereplő az „Isten és emberek előtt" című filmben? Görbe János (1), Egri István (x), Páger Antal (2). 4. Ki a rendezője a „Koppányi aga testamentuma" című filmnek? Mészáros Márta (1), Zsurzs Éva (x), Szemes Mariann (2) 5. Ki a „Veréb is madár" című film férfi főszereplője? Kazal László (1), Kabos László (x), Kibédi Ervin (2). Mint ismeretes a három forduló megfejtését egyszerre kell beküldeni az amatőr filmesek szentesi klubja címére: művelődési ház. A megfejtéshez mellékelni kell a filmbemutatókra szóló bérletet. Az első amatőr film bemutató február 3-án lesz, a második március 3án, szintén a járási tanács dísztermében. Márciusban bemutatják a Szeged 1728, Ülés vagy értekezlet, a Matild, a Manus, a Dubrovnik, a Béke-Háború, az L. S. D. című amatőr filmeket. Részt vesz a bemutatón dr. Németh András, a Magyar Amatőrfilm Szövetség elnöke. A bemutatók és a filmtotó további „menetrendjét" márciusi számunkban közöljük. Molnár F. János a szentesi amatőr filmklub szervezője

Szentesről indult

Dorogi Zsigmond a rádió irodalmi szerkesztője

Nyilvános műsor felvétele a Rádió 6-os stúdiójában. Ady összeállítás. A szerkesztő: Do-. rogi Zsigmond. A felvétel szünetében beszélgettünk. — Hadd mondjam meg őszintén: félve és kétkedve válaszolok kérdéseire. Nem tudom ugyanis, hogy Szentesen élő édesanyám és néhány régi barátomon kívül érdekel e valakit, mit csinál, mivel foglalkozik a rádió egyik történetesen szentesi születésű szerkesztője, a magyar irodalom szerény munkása. De szívesen vállalt kötelességemnek érzem a választ...

— Mennyi ideig élt Szentesen, milyen élmények fűzik a városhoz? — Szentesen születtem, ott végeztem iskoláimat, ott érettségiztem — lassan már húsz esztendeje. Életre szóló élményekkel ajándékozott meg a város, a táj, az Alföld. A gyermek és ifjúkor emlékei immár kitéphetetlenül hozzám tartoznak, úgy őrzöm őket, mint visszahozhatatlan idők egyre szépülő kincseit. Nem feledem a jó öreg Alma Matert, a legboldogabb nyolc esztendőt, a békalencsés Kurca-part víz fölé hajlongó öreg szomorúfűzeit, a ligeti sétákat, a rakoncátlan, drága Tiszát és persze — akik emlékeznek még rám, tudják miért — a labdarúgó pályát... — A szülőváros, a szülőföld alakította ki bennem — a szülői házon kívül — az alapvető lényeges emberi tulajdonságokat, olyanokat, amelyekhez, talán nem sikertelenül, hű is tudok maradni. A táj, az emberek, a haza szeretetét ott ültették el szívemben, elmémbe, ott ismertem meg a küzdés érielmét, a

harc szép hitét, a nyílt szó becsületét. — Hol tanult? Jelenlegi munkája megfelel-e eredeti elképzeléseinek? — A budapesti bölcsészkaron szereztem tanári diplomát. 1957 óta dolgozom a rádiónál, mint irodalmi szerkesztő. Ügy érzem, ezzel vágyaimnak egyrésze teljesült. Hogy a többi is valóra váljék, rajiam múlik: állandó önképzéssel, tanulással szeretnék még hasznosabb munkása lenni a kultúra és a köznevelés ügyének. Két élmény adta az ösztönzést, hogy jelenlegi hivatásomat válasszam. Az egyik; Móricz Zsigmond. A másik; Nagyajtósi tanár úr érdekes, vonzó irodalomórái. — Maradt e kapcsolata a szülővárossal, munkája során találkozik e Szentessel, szentesi emberekkel ? — Azok a szálak, amelyek hol erősebben, hol gyöngébben a szülővároshoz kötik az embert, valójában nem szakadhatnak el soha. A Nemzeti Színház kitűnő művészével, kedves barátommal, a szintén szentesi születésű öze

Lajossal gyakran idézzük a várost. Együtt örülünk a jó híreknek, egy-egy új létesítménynek. Ha a környéken visz el az utam, nem mulasztom el megnézni a várost. Néhány éve a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai részére nyilvános rádiófelvételt készítettünk Szentesen. — Van-e javaslata, elképzelése Szentes kulturális fejlesztését illetően? — Szeretnék sokszor és sok jót hallani Szentesről. Ahogy a város vezetőit ismerem; rátermett, józan gondolkodású emberek, akik mindent megtesznek a város fejlesztéséért, így kultúrálódásáért is. Szeretném e lap hasábjain olvasni, hogy a Tóth József Színházat újjáépítik; ott rendszeresen, zsúfolt nézőtér előtt tartanak színházi előadásokat, irodalmi esteket. Szeretnék többet hallani a múzeumról, a Koszta képekről... Szeretnék olyasmit is olvasni, hogy modern könyvtár épül... Azt máris biztató kezdeményezésnek és • kitűnő nevelő fórumnak tartom, hogy a város önálló lappal rendelkezik. Mi, akik állandóan figyelemmel kísérjük a város életét, szívünk minden melegével kívánunk egyre boldogabb holnapokat Szentes minden polgárának. KADAR

MÁRTA

Jeges zuhanyként hatott az énekkarra A Szentesi Élet múltkori számában Derzsi Kovács Jenő, a közismert népdalgyűjtő és zeneszerző külön cikkben foglalta össze városunk ének és zenekari életének hagyományait és megállapította, hogy a jelenben csak tiszteletreméltó próbálkozások vannak. Ez a cikk — meg kell mondani — jeges zuhanyként hatott a szentesi szövetkezeti bizottság énekkarának tagjaira. Ezek az emberek nem hírért, dicsőségért és kitüntetésért járnak a próbákra — annyit elvártak volna Derzsi Kovács Jenőtől, hogy említést tegyen róluk. Hiszen az énekkar hosszú évtizedek óta egyetlen állandóan működő kórusa a városnak. Nem vönom kétségbe a cikkíró jóhiszeműségét — én mint volt diákja, volt muzsikustársa közelről ismerem kiváló képességeit —, de elfelejtkezett arról, hogy nemcsak 1866-ban működött a városnak ezüstkoszorús énekkara, hanem ma is van ilyen!

A szövetkezeti bizottság vegyeskara „egyenes" leszármazottja a múlt századi Szentesi Dalegylet-nek. A szövetkezeti kórusnak évi 20—25 szereplés van a tarsolyában, tavaly szeptemberben helyi hangversenyen vett részt, majd december 18án a rádióban lépett fel. Az egész ország hallhatta a Derzsi Kovács Jenő gyűjtéséből vett népdalcsokrot, Balázs Árpád népdalfeldolgozását és más alkotásokat. Az énekkar, ha nem is országos hírű, de nem is elvetni való. Tavaly az országos minősítésen részt vett 186 énekkar között a szentesi, ezüstkoszorús fokozatot ért el. Több énekkar — a városi, a M Á V Éliker., a pedagógus, a gimnáziumi, stb. — megszűnt az elmúlt évek folyamán, a szövetkezeti kórus viszont állandóan fejlődött. Szerepel a városi ünnepségeken és meghívták 1067Ix'n például Hajdúszoboszlóra és Balaton boglárra is.

Száz évvel ezelőtt a poros, sáros Szentesen nem sok szórakozási lehetősége volt sem a fiataloknak sem az öregeknek. Ma a mozi, rádió és televízió korában nehezebb összetartani egy énekkart. Ma is áldozat bizonyos értelemben, hogy az egyszerű emberek, munkások, vasutasok — mint énekkari tagok — hozzájárulnak a város zenei életének felvirágoztatásához. Évről-évre komoly anyagi támogatást nyújt az énekkarnak a fenntartó szerve, annak az énekkarnak, amely ötven főből áll. Hiányolja Derzsi Kovács Jenő, hogy komoly zenekara nincs a városnak. Ez valóban így van. Jó néhány év óta, csak alkalmilag összehozott, be nem gyakorolt zenekar lép fel a városban. Viszont van Szentesnek zeneiskolája, zeneoktatói munkaközössége és vannak lelkes zenepedagógusok, kiváló amatőr és hivatásos zenészek. Csak bátor kezdeményezés, szerv.ező

munka kellene és ismét lenne a városnak állandó és koncertképes zenekara, mint volt Briher István idejében. így eltűnne a fehér folt városunk zenei életének térképéről. Dr. Aranyi Gábor A salamoni ítélethozatal szándéka nélkül hozzátesszük: elvi különbség van a szóbanforgó aradi országos versenyen szerzett ezüstkoszorú és a szövetkezeti énekkar minősítés által kapott ezüstkoszorúja között. Másrészt az a véleményünk, hogy Derzsi Kovács Jenő nem az általános felmérés igényével írt a város zenei életéről, hanem a múlt századi Dalegylet példáját csiszolta fényesre az emlékezés keretében. Mindez nem von el semmit dr. Aranyi Gábor mostani írásának értékéből, amikor rávilágít a városi kórusmozgalom mai sikereire és a zenei élet megoldandó feladataira. (Szerk. megjegyzése)

Mit és hol intéznek a városi tanácsnál? Igazgatási Osztály: emelet 23, 36, 37, 38, 39, 40-es szoba. A 39-es szobában foglalkoznak a hatósági bizonyítványok kiadásával, tartási, életjáradéki, öröklési szerződésekkel, hagyatéki, lakónyilvántartó könyvvel kapcsolatos, ár- és belvízvédelmi, honvédelmi ügyekkel. Hatósági bizonyítvány a személyigazol van nyal nem igazolható adatokról állítható ki. Ügyfélfogadás: hétfő, szombat: 8—13, csütörtök 8—16 oraig. A 38-as szobában a szabálysértéssel, kisajátítással, birtokháborítással kapcsolatos ügyeket intézik. Ügyfélfogadás: csütörtök 8—16 óráig. A többi nap tárgyalási nap. A 37-es szobában a helység és raktárgazdálkodással, közületi elhelyezéssel, hatósági lakásügyekkel, lakáscserékkel foglalkoznak. Ügyfélfogadás: hétfő 8—13, csütörtök 8—16 óráig. A 36-os szobában a kiskorúak állami- gondozásba vételével, gyám kirendelésével, örökbefogadással, örökbefogadás felbontásával, kiskorúak családi jogállásának rendezésével, gondnok kirendelésével, fiatalkorúak házasságkötésével kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak. (Gyámhatósági ügyek.)

Ügyfélfogadás: hétfő, szombat 8—13, csütörtök 8—16-ig. A 10-es szoba az iktató. Ide kell beadni a szakosztályokhoz cím- ' zett kérvényeket, itt mondják meg, hogy egy-egy kérvényre hány forintos illetékbélyeget kell ragasztani. Ügyfélfogadás: csütörtök 8—16-ig, többi nap 8—13 óráig. 23-as szobában van az anyakönyvi hivatal. Itt kell a születést, halálesetet és a házasságkötési szándékot bejelenteni. Anyakönyvi kivonatot a hivatal csak a szentesi születésekről, házasságokról és halálesetekről állíthat ki. Az anyakönyvi hivatalhoz kell fordulni névváltoztatási és állam- , polgarsőgi ügyekben is. Az első (eredeti) anyakönyvi kivonat illetékmentes. Minden további anyakönyvi kivonat csak 10 forintos illetékbélyeg lerovása ellenében adható ki. Nem kell illetékbélyeg az első személyi igazolvány kiállításához szükséges születési anyakönyvi kivonathoz. Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, szerda, péntek 8—13 óráig, csütörtökön 8—16 óráig. Szombaton a házasságkötések miatt ügyfélfogadás nincs. Komjáti Etelka

Ha szól a csengő Valamikor

nemcsak

berkekben

sport-

hasznosították

postagalambok

a

kivételes

ké-

A

to-

gyobb

pességét, hanem üzenetek

vábbítására is. Háborús időkbon

például

tott

át

zavartalanul

a

Nyugodt

harcvonal

ju-

a

lá-

„ellensége" a radar, a

A verseny lefolyása —

Abban

külföldön galambokat

ban.

pestre.

Szentesen 1930 óta van postagalamb lcnleg

sportegyesület.

mintegy

Je-

15 fővel mű-

az esetben,

van

bukhoz erősített kis kazetták-

Közel négy évtizedes múlt

felküldjük

A

szakszövetségnek

színre

szállítja

ket". A

a

„versenyző-

galambok lábára

felengedés után hozzá-

A

levesszük, majd egy

nium tokba rakjuk. A z alumínium

hat éves a

kora

ótai' Jnúnden

postagalambok-|3p t á n

Szentesen

két

működik. 1969 Aladár

egyesület

helyezzük.

Az

jelzése

beérkezése óra

így

beérkezés idejét má-

a

An-

vezeti.

— A z „eresztés" idejét, csak

sportkört

tulajdonképpen

galamb

sodpercnyi pontossággal. Har minckét galamb versenyidejét i lehet lemérni.

1-től

főtitkár

Egyesületünk Ez

leblombázott

elfordítunk. A z

röSzíti

január

egyesültünk. A ton

a

órán egy kis kar látható, amit

a

kai. Ö ad tájékoztatást. —

tokot

versenyórába Sándor,

foglalkozik

ezt

alumí-

Postagalamb

működnek. dolgozója

lábáról

irányításával

Magyar

Mikecz

gu-

rnigyűrűt tesz a versenybizottsá S-

érkező galambok

fő. A

a

Buda-

van két kocsija, amely a hely-

a „galambászok" száma Szakszövetség

ha

versenyünk

ködik. Országos viszonylatban 3000

legna-

vihar és a vándorsólymok.

békés

szállítottak,

elég sok előfordul.

versenygalambok

fölötf

időszakban

üzeneteket

Verseny alkalmával zavaró körülmény

a

U-16

Szentest

jelent. Ugyanis minden megye

a

hazaérkezést

közlése

után

H a

versenyzőnek teljesen

kap egy betűt (Csongrád me-

időben

gye az U-t) a városok

pedig

légvonalbeli

egy számot. A

lábán

legjobb

galamb

bejelentő

tudatJák-

idő két

azonos

Salambja távolság dönt.

érkezik

a

eredményt

a

A

1966-ban

egy kis alumínium gyűrűt lát-

érte el egyik galambunk. Mo-

hatunk. Ezen is jelzések

sonmagyaróvárról

nak. A

tenyésztő

van-

száma,

(pl.

2734) a galamb kelési éve, sorszáma és a Hungaria szócska. A

tenyésztő

száma

igen

fontos,

hogy

valahol

galambot.

mert

például előfordul,

„befognak"

A

egy

szakszövetség

számozás alapján

rövid

a idő

Párbeszéd egy halálraítélt üzemről — Hallottad az újságot? Pár hét és keresztet lehet vetni a szövődére. Egyszerűen bezárják, máról, holnapra! Persze, te nem tudod a körülményeket. A szegedi Fonalmentő Vállalat helybeli telepéről van szó, ott a vasút mellett, a csirkegyárral szemben. — Hogy, hogy becsuknak egy üzemet? Hát dolgozni jók voltak az odavalósiak egészen mostanáig? Most meg hipp-hopp, útilaput kötnek mindenki sarkára? Ez nem lehet valami rendes ügy. Nincs azoknak gazdájuk? — Künn jártak a szegedi központból, de bejelentették, hogy az anyagi lehetőségeik kötöttek és ha szanálják az üzemet, hát akkor szanálják... Tudniillik iparvágány halad majd át a területen, ezért bontják le az üzem épületét és ezért szűnne meg a dolgozók munkahelye. — Jó, jó, de kártalanítás is van a világon! Adjanak pénzt az iparvágány beruházói a szövődének, vagy szerezzenek a jelenlegihez hasonló üzemi épületet és akkor megoldódik ez a „gádorosi csomó''. — Nem adnak pénzt. Állítólag papír van róla, hogy kártalanítás nélkül kell oda adni a területet — évekkel ezelőtt írtak alá ilyen szöveget az illetékesek. Pénz nélkül például a Kontakta régi telepén levő helyre sem tud beköltözni a szövődé. Aki a Kontakta műhelycsarnokaira pályázik, annak le kell tenni a forintot az asztalra. — Hogy lehet papírral felmenteni a lelkiismeretet? Akármi is van azon a papíron. Mindenki anyagi kártérítést követel, csak éppen a szövődének tilos a jogához ragaszkodni? Annak a szövődének, amely csökkentett munkaképességű embereket is foglalkoztat? — Hát igen. A tanács is azt az álláspontot képviseli, hogy valamilyen formában meg kell menteni a szövődét, a szövődéi munkások keresetét! Sok, sok év után senki sem szeret kiesni a munkaköréből. Talán abból a pénzből sikerül a szövöde baján segíteni, ami a megyei keretben van a csökkentett munkaképességű emberek jobb elhelyezésére. — Ez csak talán és talán. Pár hét és kezdődik az iparvágány építésének előkészítése. És akkor a szövődének „menni kell''. Miért nem adja oda a szövődét gépestől, berendezéssel együtt a szegedi központ, valamelyik szentesi vállalatnak, vagy a háziipari szövetkezetnek? Ha már leveszi a kezét az üzemről! — Ez megint pénzkérdés, de azt is hallottam; ha teljesen megszűnne a szövöde, akkor a vállalat bevinné a gépeket Szegedre. — Akkor csak van valami haszon a szövődén, ha ragaszkodnak a gépekhez. Eezzeg az emberekhez, a munkásokhoz nem ragaszkodnak . . . Ezek már túlhaladtak az új gazdasági mechanizmuson is: a legsajátabb érdek mindenek előtt, a többit egye meg a . . . Szép kis elgondolás, mondhatom. — Még azért nincs veszve minden. Még van idő a szövöde megmentésére és átköltöztetésére. Csak nem kellene sokat packázni az intézkedésekkel... — Meg a munkások idegeivel. — Ügy bizony! Sz. R.

(266 km) 2

óra alatt ért Szentesre.

Olimpia minden évben — A világ legjobb galambjai minden évben olimpia

találkoznak

keretében. A

galambok

általában

helyen szoktak

magyar a

6—7.

végezni.

A

alatt meg tudja mondani, hogy

legjobbak a belga, német, cseh

kinek a tulajdona.

postagalambok. Oklevelek és egyéb dísztár-

Röperedmény, nem hústenyésztés —

A

versenygalambok

gyak

kö-

zép testalkatúak, igazodnak az áramvonalas

alakhoz.

A

senyekre való felkészítés

verta-

vasszal kezdődik. Először csak a

megye

ba A

különböző

visszük

városai-

a

galambokat

hazai nagyobb

távolságú

találkozók,

el

már

a

külföldi

versenyekre való előkészületekét jelentik. A

„röperedmény"

javulása

többek között a megfelelő edzéseknek köszönhető. Mi hústenyésztésre

bizonyítják,

szentesi

nem

törekszünk.

versenyzők

hogy

a

nem

vé-

letlen vannak I. és II. osztályú szinten

nyilvántartva.

Már

nagyon várjuk az újabb senyeket,

amikor

a

ver-

konyhá-

ban cseng a csengő. —

Ha a versenyről a

lamb

megérkezik

ga-

rögtön

a

dúcba száll. A bemeneti

nyí-

lásnál ve.

egy

Az

erre

léc

van

elhelyez-

rálépő

galamb.

íofíva y á n á l < 3 ° - 4 0 d k §> lenyomja a lécet és az érint-

súl

kező

működteti

a

csengőt...

Dienes László

Kedvezően befolyásolja a tejszín és a vaj minőségét és az üzemi technológiát is meggyorsítja a tejüzemben a nemrégiben felszerelt lemezpasztőr-berendezés. Pusztai László művezető tájékoztatása szerint a korszerű berendezésen óránként 5 ezer liter tej, vagy 3 ezer liter tejszín fut keresztül, a vákuumelszívással együtt.

Szülővárosomról az emlékek visszapillantó tükrében & Tudod-e, milyen öntudat kopár öröme huz-vonz, hogy e táj nem lenged és miféle gazdag szenvedes taszít ide? igazán csak itt

mosolyoghatsz, /itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, oh lelek! Ez a hazám. (József A.: Elégia) l i . A jelen. A múlt eimuit. tiunei es hajmeresztő osiuoasaBui meg naiaitusajuuan is Vegignjaeiueis.. cii'üKut a lomoKai, a/, eneiineuenui eipusztuit ma&yar nonveueK SZÁZEZREMEN. ES AUM;IIVVIIZ NUIAIDa uzotieine* vissza-visszatero emieKet nagyta raniv. A ruraoKon azonüan uj elet laüadt. jurteirnes emoer ma mar nem vonnatja Keisegoe, nogy a leis&auauuias ereamenyetteppen KIooiuaKozu nepiueuiunraiiKus rc-nu történelmi ígazsaguuansagot tett jova auuun a vonatKozasoan is — na kozoen toDo nioat is eiKovetett —, hogy megadta a tanuias illetve tovabDtanuias leheloseget az egyszerű sorooi szármázó HataioK UzezreineK. Közismert üoiog, hogy a szegenyeoo szarmazasu gyerekeit, ha „vettek ' is a magasabb IOKU isKolaDan való tanuias eiso aKadályat — a bej utast — az erettsegng, de különösen a diploma szerzesig — leftetseg ide, tehetseg oda — anyagi okok miatt csak nagyon kevesen jutottak el. S akkor is nagy nehezségeK árán. A társadalom szerkezete sántított... A magasabb szintű tanulmányok \ egzésehez, befejezésehez nem volt es nem lehetett elegendő sem a fáradhatatlan néptanítók vagy egyes szociális erzesű papok segítsege, sem a tehetséges gyerekeket támogató tanarok szemelyes adományai, vagy egyeD jótékonysági akciókból eredő juttatások. A z én gimnáziumba kerülésem körül is tanítóim, s egy fiatal református lelkész bábáskodott. Apám pedig meghozta azt a döntést, ami az adott esetben a legnagyobb emberi tett volt: 1940-ben kézenfogott és felvezetett beiratkozni a Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba. Megkockáztatta ezáltal azt az eshetőséget is, hogy a „nadrágosjelölt" gyerek esetleg — mint sokan tették — nem ismeri meg később szüleit. Mindezek jóvoltából számomra a „toronyiránt" fogalma nem a sártengerek mélyén megbúvó tanyákból való örökös elvágyódást sugalmazta, hanem az értelmet csiszoló, ismereteket nyújtó tanulás nemes vágyát ébresztgette. A zavartalan tanulást azonban számomra is az tette lehetővé, hogy a népidemokrácia megteremtette a kollégiumok hálózatát, a bel- és külföldi ösztöndíjak és egyéb szociális juttatások egész rendszerét. A felszabadulásnak s a kíSlakuló új rendnek volt azonban egy nagyon mély emberi-erkölcsi, ha úgy tetszik politikai vonatkozású hatása is számomra. Segített eligazodni abban, hogy hol a helyem, s mi a célom a társadalomban. A társadalmi tett célját, értelmét a magam számára ebben leltem meg: küzdeni erőmhöz képest minden emberi,

társadalmi megalázás ellen, egy magasabb rendű emberi közösség megvalósításáért. Ez a fejlődési folyamat szoros szaiakKal kotott e varoshoz es elválaszthatatlan volt a nepi kollégiumi mozgalomtól, a szentesi nepi kollégiumtól. A Szentesi Táncsics Mihály népi kunegium — meiyneK e sorok n o j a egyiK. aiapuo tagja majd Utttara lett — a Kiss tí. u. 3. szam alatt alakúit liMv. tavaszan tizenegynenany taggal, xoieg muniias-paraszt-érteinusegi csalaciooi szármázó liataioKuol. l'eveh-enyseguk Kezdete tenat, meg a ioiduiat éve eiotti idoszaKra, az un. „hoskorszaKra" esiK. Ok letteK az isKOian Deiüii demokratiKUs es szocialista ataiaKUias kovaszai, lő tamaszai. A Kollégium igen agilis vezetője volt fopovits istvan. A kollégiumi élet egyik sajátossuga tagjai magasloKU ontevékenysegeoen, egymás neveiesetien rejlett. EroeKiodési Korunk főleg a társadalomtudományok lele fordult. Tanulmányoztuk a marxizmus—leninizmus klasszikusainak müveit, a KiemeiKedó magyar marxista tudósok munkait. bzarmazasunknai lógva közel állottak hozzánk a népi írok szociograiiai irasai, de jartasak voltunk a magyar és világirodalom tágas mezőin is, hiszen a műveltség fogalma akkoriban erósen irodalomkozpontú volt. A marxizmus—leninizmus számunkra uj világnézet erejével hatott, akkor egyaltalán nem volt még „divat", talán éppen ezért lett sokunk szám ara, mind a társadalmi élet jelenségeinek, mind pedig a társadalmi viszonyokban való eligazodás terén vezerlonallá. Ez tükröződött magatartásunkban is. A kollégisták mély népszeretetből származó hazafisága ötvöződött a szovjet és a többi szomszédos nép őszinte megbecsülésével. Ez kifejeződött indulóinkban, dalainkban, általában kulturális műsorainkban es egyéb fellépéseinkben, akár az önképzőkörben, akár pedig másutt szerepeltünk. A marxizmus—leninizmus tanításaiban való — többi diáktársainkhoz viszonyított — jártasságunk és társadalmi tevékenységünk többünket eljuttatott a Magyar Kommunista Párt-hoz, még a hatalom kérdésének eldőlte előtt. A Szentesi népi kollégisták különben az elmúlt másfél- két évtized viharos időszakaiban is általában megálltak helyüket. Ma is megtalálhatók az élet különböző területein: vannak közöttük diplomaták és publicisták, mérnökök és tsz-elnökök, magas hivatali beosztásban dolgozók, egyetemi oktatók, stb .. j Olykor-olykor feltűnik előttem Pásztor Imre, Maácz Laci, Szentesi (Buzi) Tóni, Virágos Pista, Dénes Pista, Kelenczés Miklós, Gál Bálint alakja, hogy csak néhányat említsek közülük. Nagy ritkán találkozom egyikkel, másikkal. A kollégisták kimagasló szerepet vittek a gimnáziumban a tanulásban, az önképzőkörben és a társadalmi cselekvés különböző területein. Diáktársaiknál általában messzebb láttak. Mindezt an-

nak köszönhették, hogy tehetségük és a történelmi helyzet öszszetalálkozott. A szemünkben nagy tekintélynek örvendő tanári kar nagy része — ha nem is értette teljesen eszméinket — emberileg elismert bennünket, mert tevékenységünket tiszta eszközökkel folytattuk: nyíltan kiálltunk meggyőződésünk mellett. Megéreztek bennünk, hogy hitünk és akaratunk van és tudták rólunk: mi nem „csimpaszkodunk" a demokráciába, hogy esetleg átcsúszszunk az érettségin, hanem hiszünk a demokráciában, az emberségben. Emlékezve régiekről — ahogy mondani szokás — ma is őszinte szívvel idézem magam elé a nagy múltú Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban eltöltött éveket, s azokat a tanáraimat, akiktől a legtöbb emberséget és tudást kaptam, — s gondolom kaptuk: a már elhunyt Járai Imre és Zolnay Dezső igazgató urakat, Derzsi K. Jenő bácsit, városunk öregeinek egyikét, Szőllősy Géza nyugdíjas igazgató urat, aki azt hiszem sohasem tudott úgy istenigazában haragudni a diákra, Terney Béla igazgató urat, Somogyi Béla bácsit, Szigeti Pista bácsit, az örökké kísérletező embert. Nagyajtósi Pista bácsi kigyalogolt a felsőpárt végére is, hogy megmentse egyik kedves, tehetséges tanítványát a jövőnek, Es sorolhatnám a többi színes egyéniséget i s . . . Kollégiumi létfeltételeinkre emlékezve becsülettel és hamarjában meg kell mondanom, hogy az állandó anyagi nehézségekkel küzdő, a NÉKOSZ központtól kevés támogatást kapó közösség, csak úgy maradhatott fenn, hogy baj idején kisegített bennünket a Magyar Kommunista Párt és erejéhez mérten a Nemzeti Paraszt Párt. Különösen két szentesi kommunista vezető segített rajtunk: Karácsonyi Ferenc főispán és Borbás Lajos megyei titkár. Ha az 1945—1948-as években a sok naivitással átszőtt forradalmi romantika, de egyben az eszmélkedés kiteljesedése színhelyeként is jelenik meg előttem Szentes, úgy az elkövetkező jó néhány évben e város szinte az egész hazát jelentette számomra. Főleg a tanév végén jelentkező leküzdhetetlen honvágy növelte azzá. Emlékszem, azóta soha át nem élt érzés fogott el, mint amikor szovjet ösztöndíjasként nyaranta hazalátogattam. A kis bakterháztól a Munkás utcára bejutva a langyos nyári estében megcsapott az éjjeli viola, vagy ahogy felénk hívják, a görögibolya lelket árasztó illata. S kísért végig a felsőpárt nyílt tekintetű, tempós magyarjaira emlékeztető nyílegyenes utcáin a nádas házig, ahonnan kopogtatásomra a felülmúlhatatlan anyai ösztön által vezérelve kiszólt anyám anélkül, hogy tudta volna pontosan jöttömet: „— T e vagy az kisfiam?..." Csak azt éreztem ilyenkor, hogy így ez együttesen: ez a hazám ..., s hazát jelentett számomra e város 1956 végén i s . . . Vass István Szeged

Tudnivalók lapunk külföldi előfizetéséhez Olvasóink, és az érdeklődők kérésére közöljük, a lapunk külföldi előfizetésével kapcsolatos tudnivalókat. 1. A belföldi állampolgárok külföldi ismerőseiknek, rokonaiknak a Posta Központi Hírlap irodánál (Budapest, V. József Nádor tér. 1. sz.) forint befizetésével rendelhetik meg lapunkat. 2. A külföldön élők valutával előfizethetnek a KULTÜRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, 62. POB. 149.) megfelelő osztályán, illetve külföldi partnereinél. Néhány közelebbi cím: A z U S A - B A N : Center Of Hungarian Literature Inc. 1538. Second Avenue N E W Y O R K , N. Y. 10028. Hungarian Books and Records 11802. Buckeye Road. Cleveland, Ohio 14120. KANADÁBAN:

Pannoinia

Books 2 Spadina Road Toronto 4. Ont. Délibáb Film and Record Studio 19, Prince Arthur Street West. Montreal 18. I Z R A E L B E N : Hadash Library Nes-Ciona S t 4. T e l - A v i v . A . Gondos Haifa. Hercl 16. Beth Hakronot Lepac Ltd. POB. 1136. Tel-Aviv.

Egy mondatban Bálát rendez február 8-án a helyi autóklub, a szentesi és a környékbeli gépkocsi-tulajdonosok részére. Térképet is tartalmazó szöveges, fényképes tájékoztató füzetet adnak ki a városi idegenforgalom érdekében. A tanács újabb házhelyosztási terveket rendelt a családi és társas lakóházak építésével kapcsolatban. Hat esetben rótt ki bírságot a szabálysértési hatóság a lakosság körébein, mert az elmúlt időszakban nem tartották be a tisztasági rendelet előírásait. A környező park gondozását vállalták társadalmi munkában az ipari szakközépiskola és mezőgazdasági szakmunkásképző iskola diákjai. Uvegezési munkát is elfogad a lakosság és az üzemek részére a Városgazdálkodási Vállalat szakipari részlege. A palackozott tej hiánya miatt egyelőre nem tudják megoldani az iskolák ellátását.

GYÉMÁNTLAKODALMAK

(Foto:

Balázs Imre bácsi és felesége, hű házastársa, Nagy Julianna 65. házassági évfordulójukat ünnepelték. Mindketten Szentesen születtek és azóta itt élnek. Balázs bácsi 1876-ban született, élettársa pedig 1887ben. Házasságukból hat gyermek született. Balázs bácsi sokáig kubikosként dolgozott, részt vett az I. világháborúban is, 1919-ben vöröskatona volt.

Dlenes)

„Csak" hatvan éves házassági évfordulót ünnepeltek Kovács Mátyás bácsiék. A 84 éves Kovács bácsi földműveléssel foglalkozott. A képen feleségével, Bíró Máriával és az ükunokákkal láthatjuk. Kívánjuk az ünnepelteknek, hogy még nagyon sok boldog napot töltsenek együtt, erőben, egészségben!

VÁLÁSOK ÉS VÁLÓOKOK írta: Dr. Pozsár Pál járásbíró 1967 évben hazánkban 96 199 házasságot kötöttek, ugyanakkor a bíróságok 21 078 házasságot bontottak fel. (Megjegyzem, hogy ugyanebben az évben 52 682 házasság szűnt meg az egyik házastárs halála folytán, így 1967 évben 22 435 a megkötött és megszűnt házasságok különbsége.) Csongrád megyében ugyanebben az évben 4190 házasságot kötöttek, a bíróságok 1125 házasságot bontottak fel. (Szentes városra 320, Csongrád városra 167, míg a szentesi járásra 428 A fenti adatok bizonyítják, hogy a bíróságok munkájában mind a jelentőségét, mind a hányadát tekintve nagy fontossága van a házassági bontóperek tárgyalásának. A közölt statisztikai adatok mind európai, mind világméretekben eléggé kedvezőtlenek, azonban nézetem szerint katasztrofálisnak nem tekinthetők. Hivatkozom arra, hogy az 1967 évi országos statisztika szerint 1000 házasságkötésre válás következtében 219 megszűnt házasság esik, míg az 1000 fennálló házasságra jutó válások száma 7,9. E kérdés társadalmi jelentőségénél fogva érdemes foglalkozni azokkal az okokká, amelyek á házassági bontóperek nagyobb számát ismerve a legtöbbször előfordulnak, a legnagyobb mértékben vezetnek a házasságok felbontására. A szentesi járásbíróság gyakorlatában — hozzávetőleg azonosnak vehető az országos arány is — a leginkább előforduló okokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani : 1. alkoholizmus; 2. durva magatartás és tettlegesség; 3. meggondolatlan házasságkötés; 4. megoldatlan lakáshelyzet; 5. vidéki, távoli munkahely. Ismétlem: csak ezekkel a leg-

gyakrabban és a legnagyobb arányszámban mutatkozó okokkal kívánok foglalkozni, ami nem jelenti azt, hogy egyéb okok ne szerepelnének akár viszonylag jelentős arányszámban is.

Rombol az alkohol 1. A z alkoholizmus romboló hatása a házasságok feldúlásában is a kiváltó okok között az első helyre kívánkozik. Szomorú dolog, hogy különösen hat ez az ok a fiatalabb korosztályú házasfeleknél. Azt a további megjegyzést is lehet tenni, hogy a dolog természeténél fogva az alkoholizmus elhatalmasodása nemcsak erkölcsi, hanem anyagi romlásba is taszítja az egész családot. Egészen jelentéktelen kivételektől eltekintve az alkoholizmust a férjeknél lehet megállapítani, és az alkoholizmus fennforgása rendszerint szerepet játszik akkor is, ha a házasság felbontásánál döntő okként a durvaság, vagy a tettlegesség állapítható meg. 2. A durvasággal és tettlegességgel kapcsolatban: ez az ok igen jelentős arányszámban merül fel annak ellenére, hogy az egész társadalom műveltsége emelkedik. Ez a sajnálatos házassági körülmény szerintem egybeesik azzal a büntetőjogi tapasztalattal is, hogy országos és megyei méretekben nő az erőszakos bűncselekmények száma. Azzal is lehet a dolgot magyarázni, hogy főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó házastársiak egymással szemben türelmetlenek, meg nem értők, ós könnyen ragadtatják magukat meggondolatlanságra, nemcsak dúrva szóhasználatra, hanem tettlegességre is. 3. A meggondolatlan házasságkötések jelentős számát, ennek a kérdésnek az értékelését különösen jelentősnek tartom.

Az alkoholizmus visszaszorítására az állam és a társadalom is erőfeszítéseket tesz. így alkoholellenes országos bizottság működik, foglalkoznak ezzel a kérdéssel az ifjúságvédelmi bizottságok, az államhatalom egyéb szervei is. Sajnos társadalmi méretekben sem a meggondolatlan házasságkötések ellen, sem a fenti 2. szám alatt említett ok megszüntetésére nem teszünk semmit, nem végzünk kellő felvilágosító munkát, ha pedig végzünk is, nem a megfelelő méretekben. A meggondolatlan házasságkötések közé sorolom a viszonylag túl fiatal korban kötött házasságokat is. Ezekkel kapcsolatban az álláspontom: a férfiak házasságkötését — legalább is az első tényleges katonai szolgálat letöltése előtt — valamilyen (esetleg katonai parancsnokság által kiadható) engedélyhez kellene kötni.

Nem jó a távollét Ha a házasság megkötése után a férj kettő évig, vagy kettő évet meghaladó tényleges katonai szolgálatot teljesít, akkor ilyen hosszú idő elég ahhoz — különösen ha a házasság akár ismeretség, alkár egyéb szempontokból kellően nincs megalapozva —, hogy a házasság felbomoljon. Sajnos ez az eredmény mutatkozik sokszor olyankor is, ha a házasságból már gyermek is származik. A meggondolatlanul kötött házasságok kategóriájába sorolom a kellő ismeretség hiányában és egyéb megalapozottság — (anyagiák, a lakáskérdés megoldatlansága stb.) — hiányában kötött házasságokat is. Ismételten hangúlyozni kívánom, a meggondolatlanul kötött házasságok ellen társadalmi szinten mindent el kell követni, hogy kialakuljon egy olyan társadalmi közmeggyőződés, amely erősen szembefordul a meggondolatlan házas-

ságkötésekkel. E tekintetben szerintem az iskoláknak és minden társadalmi szervnek volna valamilyen tennivalója. így támogatást kapnának a helyesen gondolkodó szülők, akik ellenzik a meggondolatlan házasságot. 4. A megoldatlan lakáshelyzettel kapcsolatban még el kell mondani azt, hogy ez az ok is igen nagy számarányban fordul elő. Közelebbről rendszerint abból adódik, hogy a házastársak nagyobb részt valamelyik szülőpár lakásában, vagy kisebb részt bútorozott szobában laknak. A lakáshelyzet megoldatlansága alapja lehet akár az általam fentebb 1., akár pedig a 2. szám alatt tárgyalt okoknak, vagy legalább is kiinduló pontja, fokozója lehet akár az alkoholizmusnak, akár a házastársak között kialakult dúrvaságnak vagy tettlegességnek. Ez rendszerint ugyancsak a férjeknél merül fel. 5. A vidéki vagy éppen távoli munkahely is rombolólag hat a házasságok fennállására. Különösen jelentősége van ennek az oknak azokon a területeken, ahol a lakosságnak jelentős hányada távoli munkahelyeken dolgozik. Utalok itt a nagy számarányú kubikos rétegre, Szentesen, Csongrádon, de Mindszent községben is. Természetesen más szakmáknál is előfordul ez az ok, aminél még arra lehet utalná, hogy a hetenként vagy kéthetenként hazatérő férjek, magatartását, munkaerejét, de különösen az idegnyugalmát károsan befolyásoló tényező. Elég itt a terhes utazásra utalni. Befejezésül ismételten szeretném felhívni a figyelmet: társadalmilag mindenkinek, minden szervnek sokat kellene tenni annak érdekében, hogy a befolyásolható Okokat lassú, apró, de kitartó munkával minél szűkebb területre szorítsuk vissza.

A félév utáni tapasztalatokról és a táborozásról Jobb félni, mint megijedni... tartja a régi közmondás. Kicsit átalakítva valahogy így lehetne ilyenkor a félévi értesítők kézhezkapása után megfogalmazni: jobb egész félévben becsületesen tanulni és rendszeresen ellenőrizni a gyereket, mint a félévi értesítő láttán pánikba esni! A tanulók 111. szülők egy részénél nem okoznak meglepetést a kapott osztályzatok. Viszont sajnos igen sokan vannak, akiket a legváratlanabbul ér a félévi értesítő. Bizony csak azt éri meglepetés, aki nem ellenőrzi rendszeresen a gyerekét és nem tartja a kapcsolatot az iskolával. Pedig a tanárok nemcsak hogy zaklatásinak nem veszik az érdeklődést, de kifejezetten várják a szülőket. Meghatározott fogadóórája van minden tanárnak, aztán a szülői értekezletek is nagyrészt ilyen felvilágosító célt szolgálnak. Érdekes az, hogy amikor egy gyerek iskolás lesz, nagy eseményszámba megy a család éle-

tében és melegebben érdeklődnek minden iskolában történt esemény iránt. És ahogy telnek az évek, úgy lanyhul az otthoniak részéről az érdeklődés. Pedig a gyerek életében minden ..gyes újabb év vagy félév telve van ismeretlen örömökkel, nehézségekkel és ennek megoldásait, zökkenőmentessé tételét csak a közös tanár—szülő—gyerek összefogással lehet megteremteni ! Igen nagy probléma jelentkezik a nyolcadik osztályosoknál. Náluk a továbbtanulási lapon a félévi értesítő jegyei szerepelnek. Miután megtudják, hogy kit hova vettek fel, igen sokan közülük — nyeregben érezvén magukat — abbahagyják a rendszeres tanulást. A pedagógusok külön kérik a 8. osztályos szülőket, hogy még nagyobb figyelemmel kísérjék ezeket a gyerekeket, mert az említett „lazítás" súlyos következményekkel járhat. A

II. félévi rendszertelen ta-

nuláshoz hozzájön a 3 hónapos nyári szünidei kiesés. így a középiskolai nagyobb követelményeikhez kevésbé tud alkalmazkodni a tanuló és az I. félévi bizonyítvány nem tükrözi a nyolcadikos félévit. Ha kellemetlen meglepetés volt az az értesítő, legelőször érdemes jól elgondolkozni rajta, nem kívántunk-e többet, mint amennyit gyerekünk képességei szerint elbír. És ezután is, verés helyett kedves szülők, keressék fel inkább a pedagógust és az ő általa ajánlott módszer szerint, esetleg vele összefogva próbáljanak jobb eredményt elérni a gyereknél. A lelkesebb tanulás, nagyobb önbizalom és az alaposabb munka jutalma a jobb osztályzat lesz! Végül hadd kacsintsunk félszemmel a nyári szünidő felé. Februárban zárulnak le a nyári táborokba való jelentkezések. Minél több szülő engedje el a táborokba a gyerekét! Rendkívül sok előnyük van ezeknek a táborozásoknak:

közösségi érzés elmélyülése; egészséges életmód; jó étvágy; önállóságra szokás; biológiai és földrajzi ismeretek elmélyülése, hogy csak párat említsek. Ne büntessük a tábortól való eltiltással a gyereket, mert ezzel még az iskolának is kellemetlenséget okozhatunk. Sok esetben már februárban meg kell kötni a szerződést az illető hellyel. Az indulás előtt pár nappal visszalépő jelentkező bonyodalmakat okoz. De legfőképpen arra gondoljanak, hogy milyen nagy fájdalmat és csalódást okoznak a gyereknek, aki egy féléven kereszrtül boldogan készül a sokat ígérő nyári táborba és esetleg egy kevésbé jó magatartási jegy vagy évvégi bizonyítvány miatt eltiltják tőle. Igen jó lenne, ha a táborozás sokszor életreszóló szép élményeiben minden gyerek részlesülhetne és ehhez igyekezzünk hozzásegíteni őket! B. J.

A szentesi újságok történetéből @ A Szentesi Lap 1872 augusztusában indult és megjelent hetenként egyszer, vasárnap. Vegyestartalmú hetilap volt. 1893-tól politikai és vegyes tartalmú lappá alakította Sima Ferenc, miután az 5250 forint sajtóóvadékot letétbe helyezte. Ettől az időtől hetenként háromszor, vasárnap, szerdán és pénteken jelent meg a lap. A z újság Cherrier János nyomdájában készült 1893-ig. Ezután a nyomda is Sima Ferenc tulajdonába került. Főszerkesztők voltak; Farkas Lajos, Buday József, K u linyi Zsigmond. (Közgazdász, író, hírlapíró, Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének elnöke volt.) 1876 szeptembertől Sima Ferenc volt a főszerkesztő. ' Sima Ferencről meg kell említeni, hogy városi képviselő, országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület elnöke és más tisztségek viselője. Mint politikus, a 48-as függetlenségi párthoz tartozott a Szentesi Lap-ban írt cikkein keresztül nagy befolyást gyakorolt városunk közvéleményére. Rendkívüli éles hangú kirohanásokat intézett a „pákuliczok", (kormánypártiak) ellen, leleplezve a vármegye vezető tisztviselőinek választási visszaéléseit. A z általa keltett közhangulat hatására 1892-ben a városi

1874. augusztus 2-án Szakai Mihály laptulajdonos és kiadó, valamint Kováts Károly felelős szerkesztő a következőkben jelentette be az alispánnak, hogy; Szentesen egy humorisztikus hetilapot szándékozunk megindítani fi szaki fény cím alatl. melynek célja részint a he'.; i sajtó túlkapásainak szűkebb korlátok közé szorítása, részint a közönség mulattatása lenne. Ezen általunk felállítani szándékolt lap . . . f. év augusztus 29-én fog megjelenni." A z előállítás helyéül Cherrier nyomdát jelölték meg. A lap megindítására vonatkozó bejelentést a belügyminiszter is tudomásul vette. A bejelentésben említett helyi sajtót Sima lapja képviselte. Az Északi Fény nyíltan bevallott célja, az ellenzéki sajtót, illetve magát az ellenzéket nevetségessé tenni. Szentes és Vidéke megindulását Kovács Pál szerkesztő és laptulajdonos 1879 december 25-én jelentette be a hatóságoknak. 1880 január 1-től jelent meg Szegeden a Burger Gusztáv nyomdájában kezdték meg előállítását. A negyedik évfolyamot azonban máiSzentesen, a lap saját nyomdájában nyomták. Jellegénél

EiUncd.k érf

1970. »UtfBMttf* 34

képviselőtestület megtagad! a a költségvetés megszavazását. 1899-ben Sima Fcrene csődbe jutott. Ennek következtében a „Szentesi L a p " is megszűnt.

SZENTESI L A P VEGYES T A R T A L M Ú

*••«

. •1

1 L

,

_

>

.•>»> » , . i tt*yi

H&riKdZLÖNY.

B

; tf'h>í! )

«• » - rmmjlk •-• *»

KM!»*" KI ÍR.*«:.

* Wi^föföfeffl

«

!•« matl,:. ,1, >•" •

•••«»*

IK*. . , -éie „I*. u . . . w r , ' ' ' ••*•> -. .¡ W . » »

f->i

U+nkm» — •*» <•

. ' tiW,

üw..

,tm

Az először 1872-ben megjelent Szentesi Lap kilencedik évfolyamáról készült fénykép, az úgynevezett fejlécet mutatja. fogva „társadalmi, közművelődési ipari és gazdászati" hetilap volt. Megjelent minden szombaton. A lap tulajdonosa és felelős szerkesztője 1883ban Szívós Béla, 1884-ben Balázsovits Norbert gimnázium igazgató, író és műfordító. ( A nyomda is az ő tulajdonába került.) 1890-ben dr. M á t é f f y Ferenc, a tulajdonos társszerkosztője Bánfalvi Lajos író és műfordító. A z újság ekkor már hetenként kétszer jelent meg; vasárnap és csütörtökön. Később Mátéffy László, Szabó József, 1914-ben dr. Csergő Károly, majd Lichtenstein Manó szerkesztették a lapot. 1919-ben szűnt meg. A lap jellegének megfelelően a város lakosságának anyagi és szellemi gyarapodásáért munkálkodott. A városi polgárság és iparosság lapja volt. Szerkesztői közül Balázsovits Norbert különösen sokat fáradozott az iparos i f j a k szervezése és szellemi életének

felemelése terén. Nagyon sok irodalmi vonatkozású cikket közöltek a lapban. Megjelenési sorrendben a Darázs című élclap volt a következő. Vutsán Sándor laptulajdonos és felelős szerkesztő 1883 április 26-án jelentette be a lap megindítását. Abban az évben meg is szűnt. Ezt követte a Csongrád megye Sz. Kovács Pál szerkesztésében. 1887-től 1891-ig jelent meg. A Csongrád megyei Közlöny Szánthó Lajos szerkesztésében 1890-től 1891-ig élt. Az 1891-től 1892-ig megjelenő szintén rövid életű Csongrád megyei Híradó-t Szánthó Lajos és Filó Tihamér szerkesztették. Rövidéletű lap volt még a Közérdek amely 1897től 1899-ig jelent meg. Ezek a rövidéletű lapok a város társadalmi életére jelentős befolyást nem tudtak gyakorolni. Molnár László s. levéltáros

Nem luxus a szépség — természetes igény

Óvodában

— Látogatás a kozmetikai műhelyben — A Szabadság utca egyik szerény kirakata mögött húzódik meg Szentes egyetlen szövetkezeti kozmetikája. Mit is jelent ez a szó: kozmetika? A z Idegen szavak szótára szerint a görög eredetű szó arcápolást, szépségápolást jelent. Pedig sokan még ma is azt tartják hogy a kozmetikai kezelés egyenlő a kezdődő öregséggel, a „kikészítéssel", kifestéssel és hivalkodóvá változtatja az arcot. Mások viszont akkor fordulnak a kozmetikushoz,

ha már na-

gyon elhanyagolt a bőrük. Mindkét felfogás idejét múlta, mert a kozmetikai kezelés a bőr ápolását, tisztítását,

„karbantartá-

sát" jelenti. A haj rendszeres ápolása és kezelése ma már mindenki számára természetes és szükséges, így be kell látnunk, hogy az ápolt külsőhöz elengedhetetlenül hozzátartozik a rendszeresen ápolt arcbőr. De nyissunk be az üzletbe! A z üzlet kedves vezetőjétől' Nagy Ernőnétöl tól, Szabados

és munkatársá-

megtudjuk, hogy reggel 7-től este 8-ig

Máriától

fogadják a vendégeket. — Mit igénybe

tanácsol

a szakember,

milyen

gyakran

ajánlatos

venni a kezelést?

— A kozmetika törzsvendégei általában havonta térnek be az üzletbe. A rendszeresen végzett kezelés nyomán bőrük később veszti el rugalmasságát, nem ráncosadik olyan hamar, üde és Bizony nem sikerül mindig „megrendelésre" a délutáni pihenés, illetve szundi'tás. A nagycsoportos apróságok érdeklődve figyelik a fényképész bácsit, aki természetesen nem látszik a képen. A z előtérben Cseh Laci és Kocsi Judit. Itt a Rákóczi Ferenc utcai óvodában — Horváth Júlia vezető óvónő szavai szerint — csaknem 130 gyermekre vigyáznak és 79 gyermek napközis ellátásban részesül.

bársonyos lesz. A

rendszeres ápoláson kívül azonban

alkalmi

kikészítést is vállalunk. Ünnepélyes alkalmak, bálok előtt sajnos ezt még elég kevesen igénylik, pedig az apró szépséghibák szakszerű kendőzése és egy diszkrét kikészítés, erősen fokozhatja az est jó hangulatát! — Milyen

korban ajánlatos elkezdeni a kezelést?

— A megfelelő időben alkalmazott kezeléssel a bőr sokféle elváltozását előzhetjük meg, ezért ajánlatos már fiatal korban elkezdeni a gondozást. Itt jegyzem meg — folytatja Nagy

Ernőné

— hogy a serdülőkori pattanásos bőr számára szinte elengedhetetlen az orvosi irányítással összhangban alkalmazott arcápolás. A zsíros, mitteszeres bőr begyulladását, a száraz bőr korai ráncosodását megelőzhetjük rendszeres — Milyen

szolgáltatásokat

ápolással.

igényelhet

a vendég?

— A szakszerű ápoláson és az otthoni kezelésre vonatkozó hasznos tanácsokon kívül, pakolások, krémek és különböző gépek segítik elő munkánk eredményességét. Gyakran kérnek tartós szempillafestést és vállalunk ideiglenesen szőreltávolítást is. Erről bebizonyosodott, hogy nem ártalmas és idővel a nem kívánatos szőrnövés is megritkul. — Vendégeink körében hamar népszerű lett a legutóbbi időben kikísérletezett algás, méhpempős zselé-pakolás — veszi át a szót Szabados Mária. — Ennek a bőrregenáló hatása nélkülözhetetlen a modern kozmetikában. — S végül mit tanácsol a kozmetikus

a zord téli

hónapokra?

— Ilyenkor — mint az egész szervezet — a bőr is szegényebb vitaminokban. Pótlásul szolgálnak a különféle vitaminos készítmények és masszázsok. Ezt egészíti ki a kvarckezelés, amely a télen hiányolt napsugarat pótolja. A

kvarc-kúra tíz kezelésből

áll, de esetenként is alkalmazható — válaszol Nagy Ernőné. „ A z egészséges, ápolt, tiszta ember fellépése biztos, öntudatos, kedélye nyugodt, kiegyensúlyozott, munkáját jobban v é g z i " A

folyosón kis mosdóknál mosnak kezet az óvodások. Molnár

Zsolt és Hernyik Andris a vízcsapnál

„dolgozik",

Kajtor

>edig a törülközőt használja. Ennél a nagycsoportnál

Agi

Csányi

Mária a vezető, a délutános viszont Biácsi Istvánné. A z óvodáoan egy vegyes csoport is található, amely közvetlenül az iskolára készíti fel a gyermekeket.

— olvashatjuk a

Kozmetikus Tankönyv

bevezető soraiban.

„ A kozmetikus hivatása az, hogy higiéniát, ápoltságot, szépséget biztosítson minden nő számára." Kívánjuk, hogy ezt a feladatot minél sikeresebben teljesítsék kozmetikusaink! —cs—

Az ország legjobb nyolc csapata között

SPORTHÍREK Megerősödik a szentesi Spartacus OB Il-es sakkcsapata. Az orosházi Bacsur Imre mesterjelölt és a szentesi születésű szintén vidci on dolgozó főorvos dr. Kovács Károly kérte a sportkörhöz való leigazolását. Ebben az évben igen komoly célt tűztek ki nuiguk elé sakkozóink: szeretnének az OB II. 1—3. helyén végezni. A Kinizsi férfi és a Fáklya női tartalék csapatai vesznek részt a január 12-től február 19ig tartó orosházi teremkézilabdabajnokságban. Január 4 óta alapoz a Vízmű 30 fős labdarúgó kerete, Mikecz edző vezetésével, akinek Fodor Sándor a csapat volt játékosa nyújt segítséget. Üjabb erősítések: Vajda és Gyovai a Vasutasból, valamint Halász a KMTE-ből. Kitűnően szerepeltek a Spartacus fiatal sakkozói az úttörő olimpia versenyein: egyéniben Szirbik Piroska, csapatversenyben pedig Szentes járás; Szirbik Zsoldos és Nagy összetételű csapata végzett az első helyen. A Kinizsi labdarúgó szakosztályónál jelentős változások történtek: Kádár, Gál, Dancsó, Serendi, Csurgó, Gágyor III., Boross és Bíró eltávozott. A jövőben csak a sajátnevelésű játékosokkal kívánnak foglalkozni a szakosztálynál. A Vasutas SK vívói részt vettek a Sportcsarnokban megrendezett országos úttörő seregszemlén, ameyen a Farkas, Czakó, U j j összeállítású csapat a Bp. Vasas mögött a 2. helyen végzett.' Nagy az öröm a sportkörnél, mert új elektromos találatjelzőgépet kaptak és a fel-

szerelésük a fővárosi követelményeknek is megfelel. A közelmúltban tartott asztalitenisz „Tízek bajnokságán" a férfiaknál Orosz Imre, a fiúknál Kürti Szabó Imre, a leányok versenyében pedig Rózsa Erzsébet végzett az első helyen. A nehézségek sorozatban jelentkeznek a Vízmű vízilabdacsapatánál: Ikládi és Kárpáti katonai szolgálata, Orosz pedig súlyos sérülése miatt nem állhat, a csapat rendelkezésére. Ennek ellenére nagy szorgalommal készülnek az OB II. küzdelmeire, mert sok tehetséges fiatallal számolnak, akik tavaly bebizonyították, hogy a felnőtt csapatban is megállják a helyüket. Eredményes úszóverseny-bírói tanfolyamot rendezett a Járási Üszó Szövetség az elmúlt hetekben. A tanfolyamon 30 fő tett sikeres vizsgát. Z. J.

Kevesen gondoltak arra. hogy a Fáklya női kézilabda csapata, egy félév alatt milyen nagy fejlődést ér el. Az NB II-ben a kiesést elkerülte, majd a Magyar Népköztársasági Kupában az országos legjobb 8 közé kerülve vívta ki a sportközvélemény elismerését. A szentesi lányoknak fél év alatt sikerült ezt a ritka bravúrt véghezvinniök. — Igen komoly és sokrétű edzésmunkával érték el lányaink ezt a sikert — tájékoztatott bennünket Oltyán Lajos szakosztályvezető. — A kieséstől való félelem megkétszerezte erőnket és a végén már azt nyújtotta a csapat, amit korábban is vártunk tőle. A Magyar Népköztársasági Kupában a H. Spartacus NB I/B-s, majd a Békéscsabai Kötött-

Szerkesztői üzenet C. I. jeligére: az ifjúsági táborozási sorsjegy nem üzleti célokat szolgál, hanem a nyári időtöltés anyagi, alapjaihoz járul hozzá. Egyébként a befolyt összegek zömét saját maguk használják fel a KISZ-szer vezetek, a nyári táborozások megszervezésére, amelyeken szentesi gyermekek is nagy számban részt vesznek.

Állatorvosi ügyelet Február 2-án: dr. Polner Tibor (Páva u. 5. tel.: 163); 9-én: dr. Szórády Zoltán (Lenin u. 36.); 16-án: dr. Drávai Gyula (Klauzál u. 21. tel.: 381.); 23-án: dr. Győty Kiss Ferenc (Tóth J. u. 5. tel.: 347). Az ügyeletes állatorvos, csak elsősegélynyújtásra vehető igénybe.

A „rókavadászat 5 ' végeredménye A több hónapig tartó „rókavadászat" ünnepélyes eredményhirdetése a napokban volt a művelődési házban. A városi úttörő elnökség értéikelése szerint és a teljesítmények alapján a következő sorrend alakult ki: (csak az első tíz úttörő nevét közöljük most) 1. Vörös Mária (Petőfi u. isk.), 2. Varga Edit (Petőfi u. isk.), 3. Dobos Ildikó (Köztársaság téri isk.), 4. Polner Gábor (Köztársaság téri i&k.), 5. Nagy Ágnes (Hékédi isk.), 6. Komáromi Zoltán( Petőfi u. isk.), 7. Szász Eszter (Köztársaság téri isk.), 8. Szabó Zoltán (Kossuth téri isii.), 9. Fogas Péter (Deák Ferenc u. isk.), 10. Mikecz Katalin (Köztársaság téri isk.).

Szentesi Elet — A Szentesi T a n á c s h a v o n t a megjelenő lapja. — Szerkeszti a szerkesztő bizottság. — T a g j a i : Barta Józseíné, B á t h o r i József. B o d ri i r István, Dóczi Gábor, Dóczi László. Dienes László, H o j c s y P á l . Pusztai János, S z a t m á r i I m r e , dr. Szabó S á n dor, dr. Szalva P é t e r , T ó t h E r n ő . dr. T ó t h Csabáné, T ö r ö k János, Z ö l d i József. — F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : Szabó R ó bert. — S z e r k e s z t ő s é g : K o s s u t h u. 18. — F e l e l ő s k i a d ó : dr. B a j o m i Sándor. — L a p k i a d ó : Szentesi V á r o s i T a n á c s . — A lapot n y o m j a a S z e g e d i N y o m da. S z e g e d , B a j c s y - Z s i l i n s z k y u. 28. — T e r j e s z t i a M a g y a r Posta.

Az első helyezett táskarádiót, a második fényképezőgépet, a harmadik karórát kapott. Rajtuk kívül még 47 úttörőt jutalmaztak, akik a legtöbb róka-emblémát szerezték. Kisorsoltak még 60 tárgyjutalmat az ünnepség résztvevői között és volt csokoládóosztás is. Meg kell említeni, hogy nagy segítséget nyújtót* az egész akció lebonyolításához a Járási Testnevelési Tanács, a múzeum, a filmszínház, az óvodák, az iskolák. a Hazafias Népfront, a levéltár, a könyvtár, a KISZ-bizottság, a városi tanács vb. és annak művelődésügyi osztálya és a művelődési ház. A „rókavadászat" során másfél ezer úttörő nézte meg a múzeumi kiállításokat, 1420 fő vett részt a babaöltöztetésben, illetve az óvodai játékok megjavításában, a KISZ tagjaival találkoztak 1540-en és a társadalmi munkáért 1520 úttörő kapott róka-emblémát. Az akció — kisebb hibáktól eltekintve — nagyszerűen betöltötte hivatását és ez biztató jelenség a közeljövő feladatainak a szempontjából.

árugyár NB l-es csapatát győztük le, ezáltal részt vehettünk a Játékcsarnokban megrendezett országos döntőn. A Berceli Tsz S. K. Nógrád megyei bajnokcsapatának legyőzése után azt a Martfűt fektettük két vállra, amelytől a bajnokságban mindkétszer vereséget szenvedtünk. Ez a győzelem egyúttal azt is jelentette, hogy a 7 NB l-es csapat mellett a kupában mi az ország legjobb 8 csapata közé kerültünk. — A szentesi kézi labdasport történeiében ez eddig egyedülálló teljesítmény, amelynek elérésében a jó csapatjáték mellett különösen Ambrus, Buzi és Felföldi kimagasló teljesítménye játszott jelentős szerepet. Külön ki kell emelnünk Szabó Zoltán edző lelkiismeretes és odaadó munkáját is. Az MNK-ban a bajnokcsapat FTC-től kaptak ki a szentesi lányok, azonban a kupában nyújtott teljesítményükért minden dicséretet megérdemelnek. A további tervek között szierepel a KISZ-Kupa megrendezése, amelyre a Ferencváros, a Borsodi Bányász^ a Budapesti HSC és a Hódmezővásárhelyi Spartacus csapatait hívták meg. Reméljük. hogy ezek a Szentesen megrendezendő mérkőzések is jó sportot és szentesi sikereket eredményeznek. Zöldi József

Rejtvény gyermekeknek ii.

R

V M LY N U H Á M I M Á G I Á H Z I

Helyes sorrendben olvasva, illetve „forgatva" a betűket:

egy

több mint 100 éves szentesi intézmény nevét kapod. A

helyes

megfejtést

február

16-ig kell beküldeni a

Szentesi

Élet címére, a „Rejtvény gyer-

H T

A rejtvény összeállítója

O

Mácsai Katalin

mekeknek

II.'' felirattal együtt

iskolaigazgató

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Beloiannisz utca 4. számú háznál látható a kovácsolt vaskapu. Nagyon sokan írtátok rosszul az utca nevét. A fiúk kevesebb megfejtést küldtek be, mint a leányok. Sorsolással a következő 15 fő nyert tárgyjutalmat a helyes megfejtők közül: Korsós Ibolya (Jókai u. 42.): Soós Erzsébet (Árpád u. 35.); Halmai Rita (Sopron u. 28 b); Gyencs Ágota (Sáfrán u. 49.); Fekete Anilrea (Zrínyi u. 35.); Szabó Teréz (Wesselényi u. 61.); Vörös Mária (Föltenberg u. 15.); Ágoston Katalin (Rákóczi u. 84.); Kovács Ibolya (Sáfrán u. 45.); Balogh József (Vecseri u. 30.); Szabó Lajos (Gógány sor 3.); Szabó Zoltán (Dózsa u. 108.); Bugyi János (Kökény u. 4.); Tofán László (Lenin u. 12.); Rákász Béla (Kossuth u. 43.). A jutalmak átvehetők a városi pártbizottság postáján. (Kossuth u. 18. számú épületben.) Helyes megfejtést küldtek még be: Varga Éva Julianna, Bencsik Andrea, Pallagi Katalin, Juhász Zsuzsa, Homoki N. Mária, Pászti Eszter, Szabó Judit. Lasky Katalin, Szűcs Erzsébet, Ördög Etelka, Jelenfy Anna, Misltu Éva, Polner Antónia, K. Varga Katalin, Szabados Ágnes, Győri Marianna, Kanfi Horváth Julianna, Takács Piroska, Gáspár Ildikó, Sarkadi N. Zsuzsánna, Nyerges Ildikó, Jámbor Katalin, Musa Márta, Rúzs M. Edit, Nagy Ilona, Héjjá Imre, Horváth Zoltán, Kerekes János, if j. Benkő Lajos, Kádár Ferenc, Mészáros Katalin, Mészáros József, Fűzi Zoltán, Bod Barnabás, Danyi Géza, Tajnai István, Komáromi Zoltán, Sipos Tibor, Czakó Imre, és Gergely Ferenc.