Szendine Orvos Erzsebet Nehez feladatot vallal magara az a kutato, aki rnegprobalja gyarapitani a fazekassag tortenetere vonatkozo szakirodalmat. Nem az irott es targyi forrasok szuk volta, hanem a tema kozkedveltsege miatt. A kutatokat Iregeszek, torten&zek, neprajzosok... stb.1 meglehetosen vonzza ennek a szep, osi rnestersegnek a tortenete. Olyannyira, hogy szinte "nern lehet ujat mondani" a temaban. Minthogy a debreceni cehes fazekassag tortenetet P. Szalay Emoke, a tortenettudomanyok kandidatusa mar feldolgozta, dolgozatom a cehszervezet felbomlasa utan a fazekasok tarsulati formaban valo miikodeset elemzi. ' X X X
Az Alfold egyik leglelentosebb es legregibb fazekaskozpontja Debrecen, ah01 az irasos emlekek mar 1555-ben emlitik a fazekasok cehet, ami feltktelezi a mesterseg jbval korabbi jelenlktet. h kezmiiipar eme aganak kialakulasat, ill. felfutasat a taj es Debrecen sajatos adottsagai tettek lehetove. Helyi anyagforrasra tamaszkodott, bar az agyag nem volt igazan jo minosegu. Tuza11o agyagluk egyaltalan nem volt. Fozesre, siitesre kevesbe, inkabb tarolasra hasznaltak az edenyeiket. A "tajakat osszekoto" varos fazekassagat elsosorban a kereslet hatarozta meg, s viragzhat a XIX. sz. kozepeig ez biztositotta A XIX. sz. vegen azutan a vas- es badogipar ill. gepipar versenyevel szemben nem birt megallni, s a XX. sz. elejenek tiz-egynehany fazekasemberenek csak szerkny megelhetest tudott biztositani3
' '
P. Szilay Emoke: A debreceni kerhmia. Studia Folkloristica et Etnographica 34. Debrecen, 1993. 166 p. P. Szalay Emoke: A debreceni fazekaslnesterseg tortenete. A Deri Muzeuln Db. 1992. 180 p. ~ v k o n ~ v1989-1990. e HBML. IX. 23313.
X X X
A XIX. sz. elejen lenyeges valtozasok rnentek vegbe Debrecen gazdasagi eleteben. Kialakultak a tokes termeles csirai, s az uj feltetelekhez a cehek mar nem tudtak alkalmazkodni. Megszuntetesiik torvenyszeriinek bizonyult. "A czehek alakulasa, szervezete, czelja teljesen megfelelt a rendisCgen alapult tarsadalom szellemenek. Minden egyes czeh nehezen megkozelitheto zart testulet volt es tagjai erdekeinek kolcsonos, kozos vedeltnere autonoin jogokat gyakorolt, eppen ugy, mint a varos, amelyben mukodott.. . .4 A fejlodest gatolta azonban a mesterseg megtanulisanak, a mesterek koze va16 felvetelnek5, a mesterek es legenyek viszonyanak, a piac biztositasanak igen szigonian rnegszabott modja. Igen nehezen lehetett bejutni a cehbe: Debrecenben a cehek nehany kivaltsBgos rnester vedelmet szol$tltak Iidegenek a helybeli cehes mesterek utan elvezhettek nemi jogokatl, s "...a cehrendszer hatasa abban nyilvanult meg, hogy csak ritka esetben sikeriilt meg kivaloan tehets6ges egyeneknek is az iparosok nagy tomegebol kiernelkedni s jelentekeny vagyonra szert tenni. . . " . 6 A korabban nagy szammal dolgozo cehek fokozatosan vesztettek el jelentosegiiket, s a XIX. sz. kozepetol altalanosan rnegindult a hanyatlas. Az ipar siillyedesen, s a kezmiiiparosok szorongatott helyzeten kivant enyhiteni az 1872. evi VIII. tc. Az 1873 evi uj ipartorveny felosztotta a ceheket, egyidejuleg kimondta az iparszabadsagot. Elosegitette a tovabbi differencialodast, s megtererntette a rnanufakturalis termeles eroteljesebb kibontakozasanak lehetoseget. Az 1872. evi VIII. tc. fogadtatasa azonban nem volt ilyen pozitiv. Nem lehetett az, hiszen a torvenyt nern keszitettek elo szakszeriien, a szovegezese pontatlan volt, sok felreertesre adott lehetoseget. I1
4
Zoltai Lajos: Debrecen ipara es kereskedelnle a XVIII. sz. elejeig. A Hajdir-Bihar Megyei Leveltir Cvkonyve XIII. Db. 1986. 17 1. Kozli: Radics KAlm9n. A mesterrdv91Bs egyik feltetele a nicsterremek keszitese voll, amely 9111: egy-egy 16 itzes oreg korsobol. es eby ketfiilii fakkbol, egy boroskorsobol, egy cipos es cgy parnsztkilyh9bo1. Mig ezek kdsziiltck a ket 19tomesteniek tisztessdges dtcl s mclle 1-1 pint bor ds 8 garast dro dio-percc dok9ll borkorcsolyinak. - Zoltai Lajos: Dcbrccen ipara Cs kercskedel~nea XVIII. sz. elejeig. A Hajdil-Bihar Megyei Levelrdr evkonyve XIII. Db. 1986. 176. Kozli: Radics K;ilmhn G KirBly Fercnc: Ipar, kereskedelem. forgalom. Dr. Zelizy Dinicl (szerk.): Debrecell szent kirdyi viros egyctemes leirisa. Db. 1882. 695.
A szabad, kotottsegektol mentes ipargyakorlas nagy felhaborodast keltett az iparosok koreben. Nem tartalmazott se~nmimegszoritast a kontarokkal szemben, sot a szakmai ismereteket, s annak bizonyitekait nelkulozoknek kedvezett. A torveny sok lazasag forrasa lett, ezert kesobb szabalyozni kellet. Termbzetesen sokaig erzodott a regi cehes kotottsegek hatasa lami a szervezeti eletben is megmutatkozott/, ezek csupan kulonbseget, s mar kevesbe kotelezo ervenyu torvenyeket jelentettek az ipartarsulatokon belul. Amikor az 1884. evi XVII. tc. letrehozta a lenyegeben 1949-ig mukodo ipartestuleteket, tulajdonkeppen a kapitalista ipar gazdilkodasi lehetosegeit teremtette meg7
Az 1873. evi torveny eletbe lepese utan 3 honap alatt kellett feloszlatni a ceheket, s 9 honap allt rendelkezesre az ipartarsulatok letrehozasara. A cehek vagyona atszallt az uj szervezetre. h a l a n o s gyakorlat volt, hogy a cehek egyszeriien felvettek az ipartarsulat nevet es ugy folytattak munkajukat. Ezert gyakori jelenseg, hogy a jogfolytonoss& got elvezo ipartestuleti jegyzokonyvekben meg cehes adatokat talalunk, vagy a cehes jegyzokonyvek vegen az ipartarsulatok es ipartestuletek mukodesere utalo feljegyzesek talalhatok. A Debreceni Fazekas Ipartirsulat a kalapos, a szijgyarto, a komuves, a kerekgyarto es kotelgyarto tarsulatok mellett, az elsok kozt alakult meg. A tarsulat zome 1873-ban alakult, legkorabban a vofelytarsulat, legkesobb a szappanos ipartarsulat szervezodott meg. A tarsulatok Debrecenben is a cegek jogutodjanak tekintettek magukat. Feladatuknak tartottak ellatni taglaik szemelyi, szak~naies termelesi erdekkepviseletet. Alapszabalyszeriien mukodtek, iigyeik vezeteset a kozgyiiles, a valasztmany es a tisztikar volt hivatott. Miikodesuket a Foldmuveles, Ipar es Kereskedelemugyi inagyar kiralyi miniszter hagyta jova. Barmennyire is surgette e torveny az ipartarsulatok megalakitasat, 1880 vegeig osszesen 34 torvenyes alapszaballyal rendelkezo ipartarsulat alakult, noha 1873-ben 59 ceh mukodott Debrecenben. Kiraly Ferenc adatai szerint az 1860. 6vben 1 15 1 kezmuiparos, az osszes ipart uzoknek 45%-a, nem tartozott az uj szervezetbe." 7
Soregi Janos: V c ~ e i oDebreccn szent kirilyi viros Deri Mi~zeum;iban.Db. 1939. 152. X KirBly Ferenc i. m. , Db. 1882. 707-7 1 1.
Az ipartarsulatok letrejotte elott meg 1860-ban kiadtak az un. ipari-tarsulati alapszabalyokat. Ez a mintaalapszabalyzat a va1tozo gazda-. sagi- tarsadalmi-, es kulturalis koriilmenyek kozt kivant peldat mutatni a megalakulni kivano szervezeteknek. A Debreceni Fazekas Ipartarsulat alapszabalya is ennek mintajara kbzult el, s olvastak fel az 1873. marc. 5-en tartott tLsulati kozgyulesen. Megtalalhato benne a tarsulati elet minden kerdese: a tagok jogai es kotelessegei; a tarsulati gyulesek formaja, tartalma; a belepes es kilepes szabalyai; a valasztmany munkaja, jogkore; a gyiilesek lefolyasanak modja; az eloljarok feladatai; a tanitvanyok, a segedek es mesterek kozotti viszony; a tarsulati vagyon kezelese; es vegul a teendok a tarsulat feloszlasa, vagy mas tarsulatba olvadas eseten. A Debreceni Fazekas Ipartarsulat 1873. oktober 17-en alakult 60 taggal, 3 segeddel es 6 tanonccal. A tarsulat vagyona 379 Ft volt a jogelod ceh vagyonaval egyutt.' A leveltari forrasok meglehetosen szukszavian kommentaljak az esemenyeket: az 1873. evi elso kozgyulesen az elnok eloadja, hogy a Foldmuvelbi Ipar- es Kereskedelmi Miniszterium jovahagyta a tagsag altal elozetesen kidolgozott es elfogadott, megerosites vegett a miniszteriumba felterjesztett alapszabalyt. lo A fazekas ceh ipartarsulatta valo atalakulasanak Ielektani mozzanatait sajnos nem tudtam a forrasokbol kiolvasni. Gondolhatnank, hogy a valtozas zokkenomentes volt. Az igazsag azonban az, hogy a leveltarban orzott iratok meglehetosen hianyosak. A forrlisok nagy resze az 1950-es evek elejen keriilt a Deri Muzeum gyujtemenyebol az akkori h a m i Leveltarba. A fondok 8sszeallitasana1 a jegyzokonyvek kis terjedelme nem tette lehetove onallo anyagok kialakitasat, inkabb celszerii volt egyetlen raktari, de elkulonitett formaban osszefogni a kozgyulest, a valasztmanyi es elnoki jegyzokonyveket, valamint az iigyviteli iratokat. A jegyzokonyvek feljegyzesei kronologikusak, helyenkent iktatoszammal vannak ellatva, de segedletek hianyaban kutatni csak egyedi atnezessel volt lehetseges. A tarsulat megalakulisara is csak az ugyviteli iratokban talaltam feljegyzest /a valasztmanyi es kozgyulesi jegyzokonyvek 1878 ill. 1879-to1 kezdodnek!/.
9
'O
Uo. 709. HBML. IX. 23313
Izgalmas kerdesnek bizonyul: vegul is miben volt miis a cCh Cs a tBrsulat? A tarsulatta valas egyik celja az iparszabadsag megteremtese volt. Ezt egyreszt a tarsulatba valo felvetel utjan kivanta megvalositani:" ...a debreceni fazekas ipartarsulatnak tagjai lehetnek altalaban mindazoli, kik a fazekas mesterseget Debrecen szabad kiralyi varosban, az ipartorveny ertelmeben onalloan gyakoroljak...1111 Nem volt kotelezo a be16 pes. Ha viszont valaki be akart Iepni, e jogot meg akkor sem lehetett megtagadni, ha nem volt kepesitese, mert az iparszabadsag e korabbi kenyszert feloldotta. E rendelkezes visszahatas volt a cehek kemeny torvenyeire. Hiszen a cehszervezetbe csak a vizsga letetele, a legenyido letoltese, a vandorlas bizonyitasa, a mestervizsga es mesterasztal megfizetese utan juthatott be valaki. Az ipart gyakorlokat ezzel megkimelte a felvetel koriili visszaelesektol, ugyanakkor nagyban kedvezett a kontaroknak azzal, hogy feloldotta oket a szakmai kepesseget igazolo remekkeszites, tehat a mestervizsga aIo1, mely a kezmuipar megfelelo szintjet biztositotta. Egyszeriien jelentkeznie kellett a felvetelt keronek es 30 Ft belepesi dij, ill. a valasztasi bizottsag vagy kozgyulesi vegzes alapjan felvettek. Belepes utan a tarsulati szabalyok megtartasa mellett elvezhette a tarsasag elonyei. A szervezetbe belepett tagok jogsi Cs kotelessCgei kulonosebben nem tertek el egymastol, hiszen a cehnek es a tarsulatnak is celja volt az iparban dolgozok Qdekeinek vedelrne. Onkor~nan~zatuk "lerendezte" a tagok kozotti vitas ugyeket es csak ha nem szuletett egyezseg, akkor fordultak felettes hatosaghoz. A tagok kozvetlenul vettek reszt a szervezeti ugyek intezeseben, a kozgyiilesen inditvanyozhattak, szabad velemenyt nyilvanithattak, szavazasi es valasztisi joguk volt. Jogaikat szemelyesen gyakorolhattak, kiveve persze a noket es arvakat, akik egy tag meghatalmazottjakent szolalhattak bele a ceh es a tarsulat munkajaba. Mindket szervezet feladatanak tekintette a beteg, elszegenyedett mesterek, legenyek, a mesterozvegyek es arvak gondviseleset, az elhaltak vegso tisztessCgtCtelCt.
" HBMI,. IX. 23313. 12
A cehszabhlyok viszont szigoroan megsmbthk. liogy a niestcrozvcgyck csak addig folytathat~ika mestcrsdget. mig ferjhez nem mentek cgy Glzckas mestcrlm. Addig inast s e n fogadhattak. A beteg lucstcrek sz6mhra vigylizokat rclidellek ki. sziikseg
.
Az elszegenyedett fazekasoknak es ozvegyasszonyoknak inegengedtek, hogy a joval konnyebb mesterseggel, a pipakeszitessel foglalkozzanak. A tarsulati tagsag termeszetesen kotelezettsegeket is jelentett. KOtelesek voltak inegtartani a tarsulati szabalyokat es az ipartorveny rendeleteit, a negyedevi uleseken es a temeteseken rbztvenni. Ezenkivul penzbeli kotelezettsegeik voltak: belepesi dij, negyedevi jarulek fizetkse, temetesi koltsegek 6s helypenz fizetese. / Ugyanakkor kolcsont is vehettek fel a tarsulat vagyonabol ka~natterhe mellett./ A cehszabalyok szigonisagara utal, hogy a lnesterek kotelessegei koze sorolta azt is, hogy tarsaik munkajat a piacon Ivagy haznall megvizsgaljak, s ha roszszul egettek, vagy vekonyra keszitettek, osszetorjek es 4 rajnai forintra biintessek a ~niikCszitojet!" Ez egyertelmiien a szakina jo hirnevet szolgalta, de szamos visszaelesre is lehetoseget adott. A tagsagi jogok es kotelezettsegek megsziinhettek kizaras, mas helyre koltozes, kilepes, kirekesztes, ill. halalozas eseteben. Mindket szervezet szigonian buntette Iakar kizarassal is/ az erkolcstelen eletrnodot folytatokat, a szervezet ellen vetoket, a fizetesi kotelezettseget tobbszori figyelmeztetes utan seln teljesitoket. Ugyanakkor a tarsulatba konnyebb volt visszaterni, mint a cehbe hiintetespenz, az elinaradt evnegyedi jarulekok kifizetese utan es a tarsulati kozgyules hatarozata alapjan.1 Ha megvizsgaljuk a cehek es a tarsulatok tisztviseloit, jelentos valtozasoknak lehetiink tanui. Ezek a valtozasok az egyszeriisodes iranyaba mutatnak. A tarsulat vezetosege az elnokbol, alelnokbol, jegyzobol 6s penztarnokbol allt. Teendoik elesen elhatarolodtak egyinastol: az elnokot tavollkte eseten helyettesitette az alelnok /a tirsulat kepviselete, iilesek osszehivasa, vezetese, hatarozatok kirnondasa...I nyilvantartast vezetett a segedekrol, a tanoncokrol, a munkakeresetrol, szerzodeseket allitott ki. A jegyzo feladata volt a jegyzokonyv vezetese, a penztarnoke termeszetesen a penziigyek lebonyolitasa. A tisztviseloket - a cehek eseteben is - szotobbseggel valasztottak a kozgyulesen. Az 1840. evi cehszabalyzat szerint a ceh iranyitoi voltak: az elso, a masodik mester,
eseten pdnzzel is segitettik. A telnelds vdgdn meg arrol is gondoskodtak. hogy "temelesrol hamjovobe ... csapszekbe ne mcnnyenek ..." "'ML. IX. 9. 2.k. 12-13.
a tarsasagmester, 4-5 szekulo Inester es a szolgalo mester." A tarsulatnak volt meg egy valasztmanya is, mely a tisztviselokon kivul 9 tagbol allt. Feladata osszetett volt, elsosorban a tagok ugyeivel foglalkozott, illetve ellenorzesi jogkore volt. A bekelteto bizottsag a tarsulati tagok es segedek kozott keletkezett surlodasokat igyekezett kiegyenliteni. /Ha nem sikeriilt, vagy az illetekes torvenyszekhez, iparugyekben az iparhatosaghoz vagy az iparbizottsaghoz kellett fordulniuk. A cehek eseteben pedig a magisztratushoz vagy a fobirohoz./ A tisztviselok, a valasztmanyi es bekelteto bizottsagi tagok megvalasztasa a kozgyules feladata volt. ~ v e n t eegyszer, januarban tartottak az evi rendes tilest, negyedevente az evnegyedes gyulest, vagy az elnok osszehivasara barmikor osszeulhettek, akar havonta is. Hatarozatot szotobbseggel hoztak, s fontos kerdesekben dontottek /alapszabaly modositas, a tarsasag feloszlasa, vagy atalakulasa, a tagok felvetele es kizarasa, a tagok belepti dijanak, illetekek, potlekok, tanoncszerzodesek dijainak megallapitasa/. A cehek gyulesei - a valaszto gyulesek es a fertalyos gyulesek - sok hasonlosagot mutattak a tarsulati gyulesekhez. A tirsulati vagyon kezelese, ahogy fentebb emlitettuk, kozvetlenu1 a penztarnok feladata volt. De a valasztminy jogkorkbe tartozott a penztarnok szamadasainak megvizsgalasa es o rendelkezett a vagyonrol is. A tarsulati vagyon allt egyreszt a torzsvagyonbol /a megszunt ceh hagyateka, a belepesi dijak es adomanyokl, melyeknek csak kamatait hasznalhattak fel a tarsulati folyo koltsegek fedezesere. A tobbi jovedelem a tarsulati szuksegek es kiadasok fedezesere szolgalt. A tarsulat vagyonat szepen nyomon tudjuk kovetni a fennmaradt gazdasagi jegyzokonyvi szamadasokbol es az ugyviteli iratokbol. Kitunik, hogy ugyeltek arra, hogy a torzsvagyon ne csokkenjen, sot inkkbb novekedjek. Meg olyan "hasznosnak" hitt penziigyi manoverbe is belementek, mint a hadikolcsonkotveny vasarlas is 11000 korona ertekbanl. Ezenkiviil az ipariskola reszere es mas jotekony celra is futotta /pl. az arvizkarosult szegediek megsegitese, a Kollegium ujjaepitese, a kolozsvari siiketnemak tamogatasa, stb.1 1915. jan. 34-en peldaul elhataroztak, hogy a nehez evekben segelyezni fogak tagaikat. Az is igaz, hogy 1891-ben az evi tagdij 1 Ft helyett 1 Ft 20 kr. lesz /az ozvegyeknek is!/, 1920-ban
14
Zoltai LajosnB1: 1-2 cehmester, atyamester, dekin v. bejiro~ncster.Idtomesterek, s ~ o g i l ov. ifji~mester.In: Debrecen ipara cs kercskedel~nea XVIII. s t elejdig. HBML. ~ v k o n ~ XLII. v e 17 1.
303
pedig kenytelenek voltak felemelni a tagsagi dijat 20 Koronara "...a mai nagyfoku emelkedeseket minden teren merlegelve... . 15 Hogyan lehetett bejutni a cehbe, ill. a tarsulatba a mesterek koze? Ez az egxik fontos kulonbseg a ceh es a tarsulat kozott. A tarsulatba belephet barki, aki Debrecen varosaban a fazekas mesterseget onalloan gyakorolja. Termbzetesen mesterre csak bizonyos tanulas utan valhatott valaki. Azonban mig cehes mesterre kb. 7 ev alatt valhatott az elszegodott inas I3 evig inas, 4 evig legeny a vandorlasi evekkel egyuttl s feltetel volt a remekmunka keszitese, a mester megvendegelese draga penzen, addig a varosi tanacs csak 1877-ben hatarozta el, hogy az iparostanoncok tovabbkepzesere iskolat allit fel: "...nemzetgazdasagunk fokozatos fejlodese megkoveteli... a kulfoldi eros versennyel szembeszallni... hogy varosunk ipar tekinteteben egy nagy videk kozpontjava valjek ...".' 9az 1844. evi XVII, tc. kimondta, hogy csak a tanoncbizonyitvany bemutatasa altal valhat iparossa a felvetelt kero. Az ipari tanulok vizsgain meg kellett jelennie 4 tarsulati tagnak, s feladatuk volt a tanoncmunka kiallitasi targyainak megvizsgalasa. Debrecenben vandorkonyvet 1852 ota nem adtak ki, jogkoriiket a hatosag vette at. Az iparossegedek onsegelyes torekveseinek elomozditasara, az iparosok es segedeik kolcsonos tamogatasara rendeztek meg az orszagos vandorgyuleseket es kiallitasokat. 1881-ben eppen Debrecen varos feladata volt ennek megrendezese. A kiallitason a segedek es tanoncok munkait allitotak ki, hogy a ". . . korlatlan szabad ipar altal annyira lenyiigozott kezmu- es haziiparnak ujabb lenduletet adjanak." A debreceni kezmuiparosoknak egyik legszebb eredmenye az volt, amikor 1926-ban az Orszagos Ipartestulet altal rendezett kezmuipari tarlaton a debreceni ipartestulet tagpi nyertek el az eziist vandorkoszonit 11938-ban szinten/. l7 Az egyik legtobb problemat jelento kerdes volt a helybeli es az idegen fazekasok kozotti kapcsolat. A varosnak - jo minosegu agyag hianya, ill. az idonkent megnovekedo kereslet iniatt - szuksege volt a kontarok, ill. tarsasagon kiviili kornyekbeli fazekasok termekeire, ezert a kiilso helyekrol jovo fazekasok allando helyet kaptak a piacon. A debreceni fazekasok termeszetesen idorol-idore tiltakoztak a behozatal 11
HBML. IX. 23313. uo. 17 Rado Dezso: Debrecen ipara Cs kereskedelme. Szerk: Csoban Endre, Bp. 1940. 147. l5
16
ellen. A cehszabalyok tiltanak minden olyan "cserepmu" arulasat, mely konkurrenciat jelentene szamukra. S epp ez a koriilmeny vilagit ra a legelesebben a cehrendszer idejetmult, fejlodesgatlo szerepere: jelentos mertekben megnehezitette a mezogazdasagbo1 egyre kevesbe megelni tudo nincstelen parasztsagnak az ipari munkaba valo bekapcsolodasat. '" Az 1873. evi VIII. tc. szakitva a torteneti fejlodessel, a teljes iparszabadsagot Ieptette eletbe. Ez a szabadsag odaig "fijult", hogy 1932ben, amikor egy debreceni fazekasmester az Iparhatosagnal felpanaszolta, hogy egy balmazujvarosi faluzo fazekas a debreceni hetivasar napjan kirakodott es 300 db viragcserepet eladott egy kertesznek, a valasz csak ennyi volt: szabalyszerii iparigazolvanya van a fazekas amcikkek kereskedesere, igy a heti vasarokon irusithat, sot jogosult a mas iparostol megvasarolt fazekas arucikkeket is arusitani." Az Brusiths rendje egyebkent a kovetkezo volt. A fazekasok edenyeiket maguk arultak, s nyilvetes alapjan sorsoltak ki, hogy mikor arulhatnak a hetiszeren sorrend szerint egymas utan. Egy iparosra csak hetek multaval ker-iilt sor, es egy hetig tartott. Ezen a hetiszeren kisse nagyobb osszeghez jutottak a fazekasok, s ebbol fizettek az adokat, a hazbert, s beszereztek a mesterseghez valokat. Voltak csonkahetek, a nagy iinnepsegek hetei Husvet, Punkosd, Karacsonyl. Ezeket a napokat eladtak a tarsulat tagjainak, s ezt a penzt forditottak a meghalt mestertars temetesere. Egyeni arusitohelyek mar 1 8 16-to1 Ieteztek. A heti vasarokon joval kevesebbet arultak "ami a heti elelemre volt csak eleg". Hetente ketszer, kedden es szombaton tartottak. A nepesebb hetivasaron tobb ezer ember megjelenesevel szamolhattak. A debreceni nagyvasarok az orszag leghiresebb es legnepesebb sokadalmai voltak. Szilagyi Erzsebettol a Mester utca 1466-ban, a Csapo - utca 1467- ben kulon vasartarthsi jogot kapott."' Egyeb arulo helyek voltak meg a Cegled-utcaban, a Kossuth-utcan es egy-ket kapu alatt. Az 1910-es evektol azonban a tagok szama annyira megfogyatkozott, hogy mar csak egy arulasi hely is eleg volt. A varosi tanacs 19 17-to1 megengedi a tarsulatnak, hogy csak egy tagp gyakorolhassa az edeI8
Eperjessy Gem: Mezovirosi ds falusi cdhek az Alfoldon @sa D u n h t i ~ l o n11686. 18481 152 HBML. IX. 23313. XI Soregi Jinos: Vezeto Debrecell szent kirilyi viros Dcri Mi~zeumdban.Db. 1939. 152.
-
1I
i ;
I
I
I
II
nyek arulasat: "... miutan a valtozott viszonyok kovetkezteben ez a helyi szukseglet kielegitesere elegsegesnek latszik..." ." Azt is megengedtek, hogy ne napi helypenzilleteket fizessenek, hanem altalanyosszeget, mely 192 1-to1 50 Korona volt az altalanos dragasag es a penz elertektelenedese folytan. 19 15-ben pedig lehetoseget adtak arra is, hogy a Kossuth utcai heti piacon a tarsulat egy-egy tagla naponkent amlhasson ". . . figyelemmel arra, hogy a halado elet viszonyai kozott hanyatlasnak indulo jelzett iparag a hatosag tamogatasara ra van utalva . . . " . 7 7 Korabban mar emlitettem, hogy az idegen fazekasok termekeire szukseg volt az agyaghiany, ill. a nagy kereslet miatt. Mar a XVI. sz. vegen hijaval voltak a rnegfelelo minosegu es mennyisegu anyagnak 1878-ban peldaul takarekossagbol agyaghordasi jegyet adtak ki, amit masra nem ruhazhattak at. Ugyanakkor megengedtek a fozesre es sutesre alkalinas ta.volabbi helyekrol behozott edenyek amsitasat Rmaszombat, Nagybanyal. Arra azonban gondosar, ijgyeltek, hogy ne jelentsen konkurrenciat szamukra, s gyakran tiltakoztak a varosi tanacsnal a behozatal ellen. Az agyagot Debrecen kornyeken banyasztak. Ezek az agyagos helyek: a komloskerti, kosulyszegi es kontosgati agyagosok. Ez az agyag sajnos elegge saletromos volt, viszont helyben volt. Ezeket a teruleteket a tarsulat berelte, s innen hordtak a tagok az agyagot a feldolgozas helyere. A mazakat es a festekeket is tavolabbrol kellett beszerezniiik IFernezely, Csaba, Monok, Luc, Nagybanya, Nagyvarad.1 A fazekas ipar Iianyatlasa miatt azonban kenytelenek voltak az agyag beszerzeset korlatozni "...mint ininden ipar, ugy a fazekas ipar is vajudik, annyival is inkabb, mert a varosi Winkler teglagyar is versenyre kelt velunk, mert millio szamra csinaltatja a viragcserepeket, ami altal minket fazekasokat tetemesen megkarositott. Ugyan ezert kenytelenek vagyunk megelhetesiink nehez helyzetere hivatkozva kerni, hogy 1933. szeptember 30. hatallyal a berletet megsziintnek venni meltoztasson.. .112.3 A tassulati tagok ICtsz,ima az ipar hanyatlasaval fokozatosan csokkent. 1873-ban - mint mar emlitettem - ~ 6 0taggal indult a tarsulat, s 1920-ban mar csak 10 ! fot szamlalt. Ha a cehszervezeti eveket is figyelembe vessziik, ez oriasi hanyatlas.
" HBMLIX. 23313. " uo. 23
i
1 1
i
!
Uo.
206
A fazekasok szamanak novekedese a XVIII. sz. elso feleben jelentos. Egyes forrasok szerint 1790-ben elerte a ~ z a z a t !Schwartner ~ 1809-es statisztikaja szerint 1807-ben Debrecenben cehekbe tomoriilt 105 fazekas es pipacsinalo. Palugyai 1853-ban kiadott statisztikai miive szerint abban az idoben 106 fazekas v o ~ t . 'Ket ~ evtized alig telik el, s a tarsulatnak mar csak 33 tagp lesz, pontosabban az 1880. evi nepszamIalas alapjan "fazekas 33 ferfi es 4 no vallalkozo, 5 ferfi seged, 9 tanonc, 1 ferfi es 1 no munkas, 3 ferfi es 3 noi csaladi kisegito. Osszesen 58 egyen."76Az 1883. evi vagyoni kimutatas szerint a tarsulatba alakulasa ota 188 1. vegeig 13 uj tag Iepett be /1,6 folev...I Az ipartestuleti tagok letszama 1893-ban mar annyira lecsokkent, hogy hatarozathozatalra sem tudtak annyian megjelenni, amennyi fot az 1884. evi ipartorveny rendelt el, ezert kenytelenek valtoztatni az alapszabalyon! A tagok szama 19 14 es 1917 kozott 15-rol 1 l -re csokkent, 1930-ban 10 fot, 1932-ben mar csak 9 fot sziunlalt. Mivel magyarazhato ez a teny? A legfobb inagyarazatot a XIX. sz. vegi, XX. sz. eleji gazdasiigi v5ltozasokban kell keresni. A debreceni kezmiivesekre jellemzo volt, hogy varoslako, mesterseget folytato Ietukre soha nem szakadtak el a foldtol. A fazekasokra is vonatkozott ez, de csak minimalis foldtulajdonnal es allatallomannyal rendelkeztek, s igy elsosorban a mestersegiikbol voltak kenytelenek rnegelnL2' A XVIII. sz.-ban, a fazekas mesterseg viragzasa idejen a mesterek szama ellenhe gazdasagi helyzetuk szetnpontjabol viszonylag homogen kepet mutatnak, nincs jelentos vagyoni kulonbseg a mesterek kozott 150% I. osztaly, csak 30% IV. osztaly/. A XIX. sz. elso feleben fokozatos elszegenyedesnek vagyunk tanui 11-11, o. lo%, II-IV. 90%!l7"nnek egyik oka volt, hoyy kialakult egy bj aga a fazekasiparnak, a cserepgyarto manufaktura /Id. hazak csereppel fedesel: "A tegla es cserepgyartas teren az utobbi evekben figyelemre melt6 lendulet allott elo ... 3 gyarszeriien berendezett vallalat alakult, a Hoffmann, a Boschetti es a Zicherman-fele vallalat."" Az 1872. evi ipartorveny szabad utat nyitott az erosebb tokevel, a jobb felszerelessel Varga Gyrla: Ipari tenneles- a tarsadalom iparos rctcgci. Dcbrcccn lorlenctc 11. ISzerk.: Racz Islv$n/ Db. 1981. 342. Rado Dezso i.m. 142- 147. 26 Kiriily Ferenc i.m. 699. 27 Varga G y ~ l ai.m. 312-313. 'Y Uo. 334-335. 29 Kirhly Ferenc i.m. 696.
24
-
1
I
;
I
I
I
I
!
1 I
!
X XX
I
!
I
dolgozoknak, s csak a jobb, tobb arut gyorsabban elo allitoknak biztositotta a kerlelhetetlen "ersenyben a helytallast. A fokozatos elszegenyedes es a Ietszam csokkenese fontos eleme volt tehat a gyaripar kialakuIasa. A vas- es badogiparral versenyezni nern volt kepes, igy csak szereny megelhetest biztositott. A gyari ipar "... olcsobb fajta termenyei is folyton-folyvast, naprol-napra kaphatok a helybeli porcelan uzletekben, rnig a mi tnunkainknak csak heti vasarok maradnanak...1130 A gazdasagi valsag idejen a fazekas ipar sulyosan megsinylette a rendkivuli nehez gazdasagi viszonyokat is. Visszaesett a forgalorn, es a legtobb rnester kenytelen volt egyedul dolgozni. A hajdani jelentos iparagak koze tartozo fazekassag evrol-evre sorvadt, sokat veszitett regi jelentosegebol es te~jedelmebol.
Vegul meg egy fontos kerdessel kell foglalkozni, s ez a tarsulat atalakulasa testiilettk A folyarnat nern egyik naprol a masikra tortent, hanetn a tarsulati tagok ellenerzesei lniatt tobb evet vett igenybe. Talan ott kell kezdenunk, hogy az 1872. evi ipartorvenynek volt egy igen nagy hianyossaga: az, hogy joval haladottabb nemzetgazdasagi es kozmuvelodesi viszonyokat feltetelezett, mint ami a valosagban volt, s "... a torvenyhozas ... reforrnok teren a rnasodik Iepest tette az elso elott " . Nern eloztek rneg a torvenyt atrneneti intezkedesek, sern okszerii megszoritasok nern kovettek. Jogkoriik sovany es koriilbastyazatlan volt, ezert nem volt kepes eredmenyes munkat vegezni. A torveny altal krealt iparszabadsag szabadossagga fajult, s kenytelen volt visszaterni a kitaposott btra. Ezt celozta az 1884. Cvi XVII. tc., mely a kdzmiiiparosok szorongatott helyzeten, az ipar sullyedesen kivant segiteni, es a kozvelemeny nyornasara rnegszoritani a korlatlan ipariizest. A torveny magaba foglalta az ipar gyakorlasara vonatkozo osszes rendelkezeseket es letrehozta a rneglehetos hosszu eletu ipartestuleteket. De az egesz orszagban nem tette kotelezove a megalakulasukat, igy nern volt egy kozponti iranyito szerve sern. A Fazekas Ipartarsulat 1890-ben 56 igen, 863 nern szavazat alapjin nern vilt te~tulette.~"899-ben az iparhato-
"
3" 3' 3'
HBML. IX. 23313 Kiriily Ferenc i.m. 696. HBML. IX. 23312.
208
sag felszolitja a tagokat, hogy olvadjanak be a testuletbe, es ha beolvadnak, kevesebb tagdijat kell fizetniuk. De a tarsulat maradt. 1932ben kimondjak, hogy a tarsulat taglai kulon-kulon es egyenkent taglai a debreceni ipartestiiletnek, "... de a kis tarsulatot azert kiilon is fenn kell tartaniok, mert agyagot csak igy tudnak lnaguknak megszerezni osszetartassa ..."." Vegiil az 1932. evi VIII. tc. elrendeli az egksz orszagban az ipartestuleti halozat kiepiteset, ami a tarsulat megszuneset is jelentette egyben." Az ipartestiilet a kezmuiparossagnak onkormanyzati alapon mukodo erdekkepviseleti szerve volt, ezen felul az ipartestulet az ipari kozigazgatas egy reszenek lebonyolito kozege, s mint ilyen, kozjogi jelleggel birt. Azonban az ipartestuletek sem kepesek a kapitalizmussal es a gazdasagi valsaggal szemben megvedeni a kezmuiparossagot. Nem ruhaztak fel kello jog- es hataskorrel, igy nem voltak kepesek teljesen betolteni hivatasukat. Egyre inkabb a kulturalis testuleti jelleguk dominal, erdekkepviseleti szerepuk a szorakoztatasra korlatozodik, s megszunnek vagy olvasoegylette valnak. HISTORY OF THE TRADE-ASSOCIATION OF POTTER OF DEBRECEN AS IT LOOKS IN THE SURVEY OF ARCHIVAL SOURCES
Mrs. Szendi Erzsebet Orvos On basis of the sources can be found in the Archives of HajduBihar County the paper obtains an insight into the activity of people practising pottery in trade-association form after disorganization of guild organizations. It discusses some of the reasons of disorganization of guild organizations and the elements of of establishment of the associations. It looks for the similarities and differences between the guildorganizations and the trade associations from the following points of view: the rights and duties of the members, the functionaries of the HBML. IX.23313 Eddig, ha valahol a kepesitdshez kotolt mesterscggel foglalkozo iparosok 213-a kivinta, akkor a kkpesiktt iparosoknak rovibbi 113-6nak csallakoznia kcllclt. 33
organizations, what were the possibilities for getting in the organizations, what was the number of people of the organizations, it studies the question of amateurs and the possibilities of purchasing of materials. Finally it refers to the economic changes of the end of the nineteenth century and of the begmine, of the twentieth century and to the transformation of trade-assoc~ationsto corporation.
I
i ! I
210
