Szakdolgozat
Varga Szabina 2011
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi Menedzsment szakirány
NŐI SZEREPVÁLLALÁS NAPJAINKBAN, A MUNKA ÉS CSALÁD KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSÁNAK LEHETSÉGES MÓDSZEREI
VARGA SZABINA BUDAPEST, 2011
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
5
1.1. A szakdolgozat célja, és a témaválasztás indoklása
5
1.2. Hipotéziseim
6
2. A kutatás módszere
7
3. Női szerepek régen és napjainkban
8
4. Foglalkoztatottsági mutatók
10
4.1. Nők a munkaerő-piacon
10
4.2. Részmunkaidő foglalkoztatottság
11
4.3. Nők a vezetésben
13
4.4. Foglalkoztatottság a nyugati országokban
14
4.5. A nők foglalkoztatottsága az Európai Unióban
14
4.6. Magyarországi foglalkoztatottság
15
4.7. Nők foglalkoztatottsága Magyarországon
15
5. Család
16
5.1. A család fogalma
16
5.2.Családtípusok
16
5.3.Házasságok alakulása
17
5.4.Gyermekvállalás
17
5.5. A gyermekvállalást ösztönző tényezők, családpolitika, családtámogatások Magyarországon
18
5.6. Családi munkamegosztás
20
5.7. X, Y generáció
21
6. Karrier
22
6.1. A karrier fogalma
22
6.2. Üvegplafon-hatás
23
6.3. Bérkülönbségek
23
6.4. Hagyományos karriermodell
23
3
6.5. Női karriertípusok
24
7. Egyensúly támogatásának lehetséges módszerei
25
7.1. Családbarát munkahely
25
7.2. Mit tehetünk az egyensúly fenntartásáért
27
7.3. Munka – Család audit
27
8. Kérdőívek
28
8.1. A kitöltők általános adatai
29
8.2. Specializált kérdések
32
8.3. Kérdőívem összegzése
42
9. Mélyinterjúk
44
9.1. Általános bemutatás
44
9.2. Specializált kérdések
47
9.3. Mélyinterjúk összegzése
54
10. Összegzés
55
11. Bibliográfia
63
12.. Mellékletek
67
12.1. Ábrajegyzék
67
12.2. Kérdőívek
68
12.3.Interjúkérdések
72
4
„A család, mint intézmény nem egyszerű tükörfelület, átszűri, és saját
logikájába
illeszti
a
történeti-társadalmi változásokat, miközben maga is folyamatosan alakul és alkalmazkodik.” Boreczky Ágnes
1.Bevezetés 1.1 A szakdolgozat célja, és a témaválasztás indoklása Egyre többet foglalkoztat manapság a gondolat, hogy milyen jövő előtt állok. Végzős hallgatóként nemsokára kikerülök a „nagybetűs” életbe, és nem tudom, hogy az álláskeresés rengetegében mire számíthatok. Ha megtalálom a számomra megfelelő munkát, megteremtem magamnak a megfelelő egzisztenciát, és esetleg sikereket érek el a karrieremben, hogyan fogom összeegyeztetni a családalapítással, mennyire leszek támogatva a környezetem által, beleértve a leendő munkahelyet és az államot is? Igaz, nekem még néhány év, mire aktuális lesz ez a téma, de mégis kérdések sokasága merül fel bennem. Vajon mindenképpen szétválasztva beszélhetünk a két fő női típusról, a családanya és a karrierista nőről, vagy talán mégis összeegyeztethető ez a két értékrendszer? Ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni dolgozatom során, és szeretnék választ kapni arra, hogy miként sikerülhet felállítani az egyensúlyt. Évszázadok óta a női nem képviselői mindig többet dolgoztak, mint a férfiak. Általában többféle munkát is végeztek egyszerre: gyereket neveltek, öregeket, betegeket ápoltak, zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek, ételt készítettek, takarítottak, fontak stb. Mára persze fordult a világ, és a női szerepek is jelentős mértékben megváltoztak, de a nők még mindig sokkal többet dolgoznak, mint a férfiak. Megszervezik és elrendezik a család gazdasági, hivatalos, és egyéb ügyeit, gyereket nevelnek, tanítanak és dolgoznak, ápolják baráti és rokoni kapcsolataikat, berendezik és rendben tartják a lakást, esetleg a kertben serénykednek.
Mindemellett
még
saját
munkájukat
is
becsületesen
elvégzik
munkahelyükön. A föld lakosságának fele nő: az összes ledolgozott munkaidő kétharmadát ők végzik. Így lehet tehát az, hogy a nő életében unos-untalan felmerül a kérdés: család,
5
gyerek vagy karrier? Összeegyeztethető ez a két dolog egy nő életében vagy sem? A kérdésre igazi válasz, és a problémára igazi recept nem létezik.
1.2 Hipotéziseim Dolgozatom során három hipotézisemre keresek igazolást. •
Az első feltevésem, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos családmodell napjainkban
A gazdasági válság sok család életében megkövetelte azt, hogy a nők is munkát vállaljanak. Ez lehetett az oka annak, hogy megváltozott a nők szerepeiről alkotott kép napjainkra. A nők túllépnek a családi idillt megteremtő anyai szerepeken, és megpróbálnak érvényesülni a munkaerő-piacon. A legújabb kor technikai és társadalmi változásai nagyobb teret nyitottak a nők továbbtanulásának, és ez által munkavállalásának. Ezt az is bizonyítja, hogy jelenleg a felsőoktatási intézményekben tanulók kétharmada nő. Megváltozott a családmodell is. Család szerkezetét és funkcióit alapvetően megváltoztatta a modernizáció megannyi velejárója, beleértve a női szerepek megváltozását, a nők tömeges munkába állását, a kétkeresős családmodell megjelenését az egyszülős családok, a szinglik, a házasságkötés nélküli együttélési formákban élők, valamint a gyermektelen párok nagy aránya. Ezek a tendenciák azt jelzik, hogy a család szerkezetében lényeges változások mentek, illetve mennek végbe.(Szretykó György, 2010). Dolgozatom során szeretnék kitérni az X, Y generációs különbségekre, és annak a hagyományos családmintára, és családképre gyakorolt hatására is. •
A második feltevésem, hogy a nők a család és munka közti egyensúlyt a vállalatok támogatásával tudják felállítani.
A
női
munkavállalókat
nem
szabad
támogatás
nélkül
hagyni
az
egyensúly
megteremtésének rögös útján. Szüksége van mind a munkahelyen, mind az otthoni környezetben, sőt még nagyobb, állami szinten is segítségre, támogatásra. A későbbiekben fogom tárgyalni azt, hogy milyen erőfeszítéseket és próbálkozásokat tehetnének az adott témával kapcsolatban a vállalatok, mennyire alkalmazzák ezeket a gyakorlati életben és milyen hatásai lehetnek, vannak a családok életére. •
A harmadik feltevésem az, hogy a férfiak és nők esélyei igen egyenlőtlenek.
Lényeges megemlíteni, hogy az emancipáció, a nők és férfiak közti esélyegyenlőségre való törekvések mennyire központi témává váltak napjainkra. A női egyenjogúságról a 18. század óta beszélhetünk. A nagy francia forradalom, és a későbbi nagy háborúk kapcsán merült fel a kérdés, amikor a férfiak csatában voltak, és a nőknek kellett ellátni a férfias
6
feladatokat a háznál, az apa szerepét is ők töltötték be. Mára a legtöbb országban teljes női emancipációról beszélhetünk, de mégis sokszor kerül előtérbe, és észlelhetjük azt, hogy a régi, hagyományos képet a női szerepvállalásról még mindig nem sikerült teljesen eltűntetni. A női vezető, politikus kevésbé elfogadottabb a társadalomban, mint a férfi. Lényeges különbség mutatkozik meg a bérek tekintetében is. A merces.hu kutatása alapján derült fény arra, hogy a pályakezdőként 8%-kal, míg több mint 6 éves tapasztalattal a hátuk mögött 16%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál. (http://www.ohe.hu/mail/public/archive.php?id=1286, 2011.01.03) Dolgozatom során megemlítem hipotézisemmel kapcsolatban az üvegplafon effektust is, mely szintén a női munkavállalókra a legjellemzőbb.
2. A kutatás módszere Hipotéziseim igazolására a következő műveleteket végeztem: Szekunder kutatási módszerek: •
irodalomelemzés
•
tanulmányok elemzése
•
folyóiratok, szakcikkek elemzése
•
statisztikai adatok elemzése
Primer kutatási módszer: •
mélyinterjúk készítése, kiértékelés
•
kérdőívek készítése, kiértékelése
Szekunder kutatásaimat az alábbi források segítették: •
könyvtár
Rendelkezésemre állt az iskola kari könyvtára, de az online-internetes katalógusok megjelenésével könnyen, otthonról meg tudtam állapítani, mely könyvtárakban találok a dolgozatomhoz legmegfelelőbb forrásokat. Ebben nagy segítségemre volt a tárgyszavas keresés lehetősége. •
adatbázisok (EBSCO, Matarka, Infotrac, EISZ, Bruxinfo)
Rengeteg folyóiratot találhattam az adatbázisokban, külön magyar illetve külföldi cikkekre tehettem szert, legtöbbjüket teljes szöveggel is megtaláltam. Előfordult az is, hogy kérnem kellet a teljes cikk kiadását térítés ellenében. Sokuk korlátozva van IP cím alapján, de a legnagyobb könyvtárakban és iskolánk könyvtárában is elérhetőek. Nagyon fontos információs források.
7
•
szakmai internetes oldalak (europa.eu, mnb.hu, wto.org, nki.hu, ksh.hu)
Statisztikai adatok feltárása, ország elemzések, összehasonlítások az adott témával kapcsolatban. Primer kutatási módszereim •
A kérdőívek arra keresik a választ, hogy napjainkban milyen módszerekkel és milyen mértékben vannak támogatva a nők a család és karrier közti egyensúly fenntartásában, mennyire változtak meg a női szerepek napjainkban. A kérdőíveket különböző szegmensekben élő, különböző korú nőkkel töltettem ki.
•
A mélyinterjúk alapját a kérdőívek kérdései adták. Három interjúalanyom volt. Az első interjút egy karrierista nővel, a második interjút egy családközpontú nővel, míg a harmadikat egy karrierista, családos nővel készítettem. Próbáltam három, eltérő személyiségű és életszemléletű személyt választani, hogy az általam feltett mindegyik hipotézisemre visszaigazolást nyerhessek.
3. Női szerepek régen és napjainkban Régebben, századokkal ezelőtt a nőknek négy alapvető funkciója volt. A szerető, feleség, anya és háziasszony szerepét töltötték be. A továbbiakban részletezni szeretném ezeket a fogalmakat. Az első fázis a szerető szerepe volt. Régebben még a nők örömeit többféle eszközzel is korlátozták, mint például a vallási, vagy erkölcsi gátakkal. Mindemellett a férfi érdekeit is maguk elé kellett helyezniük. A XIX. századi nőmozgalmak szabtak gátat, és harcoltak a nő érdekeinek előtérbe kerüléséért. A feleség szerepe a házasságkötéssel pecsételődött meg. Fontos megemlíteni, hogy századokkal ezelőtt a nők és férfiak nem érzelmi okokból házasodtak, hanem szimpla gazdasági érdekek vezették szüleiket, családtagjaikat. A szülők úgy adták össze gyermekeiket, hogy szem előtt tartották azt, hogy azonos rétegből származzanak a fiatalok. Tulajdonképpen nem is gyermekeiket adták össze, hanem vagyonukat. Lényeges megemlíteni, hogy abban az időkben a férfi volt a család ura, parancsolója a feleségnek, gyermekeknek. A feleség alárendelt szerepben volt. Engedelmességet, és alázatot kellett mutatnia férje iránt. A család érdekeit a sajátja fölé kellett helyeznie. Nagyon sokáig voltak érvényben ezek a normák, hiszen a nőknek nem is volt lehetőségük kitörni ebből a ketrecből. Nem rendelkeztek önálló vagyonnal, és döntési jogokkal sem. Minden szempontból kiszolgáltatottak voltak férjeiktől.
8
A XX. században indult el a női egyenjogúság kiteljesedése. A rengeteg háború következtében otthon maradt nőknek, mint apa is kellett funkcionálniuk. A férfi feladatait is el kellett látniuk. Az Amerikai Egyesül Államok a 20-as években változtatta meg alkotmányát, amiben a nőknek is biztosított szavazati jogot. Napjainkra ez a kép teljesen megváltozott. Megváltozott az elfogadott családminta is. Egyre inkább népszerű a házasság nélküli együttélési forma, az egyszülős család, a szingli lét. A nők próbálnak kitörni kereteik közül, és felvenni a versenyt a karrierépítésben, továbbtanulásban is a férfiakkal. Teljes egyenjogúságra törekszenek, sokszor a hagyományos szerepeiket, az anya szerepét feladva, vagy hátrébb szorítva próbálnak előtörni. Az anya szerepe átszövi egy nő életét, hiszen mindenkiben ott rejlik valahol az anyai ösztön. Az ipari forradalom alatt a férfiak áthárították a feleségre a teljes gyermeknevelési teendőket, a nők szinte teljesen eltűntek a közéletből, és az anyaság szerepére összpontosítottak. Ez volt az egyetlen tiszteletforrásuk. Alapjában véve azonban nem mindenkit elégítenek ki csak a háztartás és gyereknevelés teendői, sok nőt az örök elégedetlenség hálózta be. A megváltást ebben az esetben is a nőmozgalmak indították el a XX. században. A XX. században elkezdődött női emancipáció iránti harcok és megmozdulások az anyaság fogalmának egy új értelmezést adnak, kétségbe vonva azt, hogy egy felnőtt nő élete kizárólag az anyaságon keresztül teljesedhet ki. (Ireland, 1993). Mindezek mellett a társadalmilag elfogadott anya-szerep napjainkban is rendkívül elterjedt. Az is ezt bizonyítja, hogy a családi értékek között Magyarországon a gyermek még mindig a legfontosabb helyet foglalja el. (Lévai, 2000). A háziasszony szerepet azért említeném külön kategóriába, elvonatkoztatva az anya és feleség szerepétől, mert úgy gondolom, hogy míg a feleség központjában a férj, az anya központjában a gyerek áll, addig a háziasszony a háztartás ellátására összpontosít elsősorban. A háztartásbeli feladatokat elsősorban a nők látják el manapság is. Azzal, hogy a nők a munkaerő-piacon is egyre nagyobb számban vannak jelen, megjelenik a második műszak terhe. Ez a nő szabadidejét csökkenti, kevesebb ideje jut a kikapcsolódásra, az élete egy mókuskerékké válhat. Ha mindkét nem felismeri, hogy az eddigi szerepek megosztásával kedvezőbb, új megoldások találhatók az egyes feladatokra, az otthoni teendőkre, az megkönnyítheti a nők életét, levéve egy terhet a vállukról. Egy egyensúly alakulhat ki a férfi és nő közötti munkamegosztás területén. Az ötödik, eddig még nem említett szerep a hivatásának élő, karrierista szerep. Napjainkra, a XXI. századra rendkívül elterjedt. A nők karrierépítő célkitűzéseinek a 9
technikai fejlettség és társadalmi változások nyitottak teret, amik biztosították a továbbtanulás, képzés lehetőségét a számukra. Napjainkban több a nők száma a felsőoktatási intézményekben, mint a férfiaké. De jelentős megemlíteni, hogy mindezek ellenére a női felsővezetők száma lényegesen kevesebb. Erre utal a később említett üvegplafon - hatás is, ami arra a helyzetet teremti meg, amikor minden adott egy nő vezetővé válásához (végzettség, tapasztalat, készségek), és valami láthatatlan akadály gátat szab a feljebb jutáshoz. A nők vezetési stílusa különbözhet a férfiakétól és mivel a vezetői stílusok megítélése is átértékelődött a társadalmi változások következtében, a nők képességei és a női vezetők is nagyon fontosak egy vállalat életében. (F. Lassú Zsuzsa, Elekné Szarvas Anett, 2010)
4.Foglalkoztatottsági mutatók 4.1 Nők a munkaerő-piacon Jelentős változáson ment keresztül a férfiak és nők hagyományosan elfogadott társadalmi szerepvállalása az elmúlt jó néhány évtizedben. A gazdasági fejlődésének és fellendülésének következtében rengeteg munkaerőre volt szükség, mely lehetővé tette a nők elterjedését a munkaerő-piacon. A nők tömeges munkavállalása kb. az 1950-es években kezdődött meg. A rendszerváltás előtt, az 1970-es évek elején még a társadalmilag elfogadott normák alapján a nőnek a legfontosabb feladata a gyereknevelés és a háztartás vezetése volt. Itt még a hagyományos családminta állt a középpontban, vagyis a férj szerepének bizonyult a kereső tevékenység és a családfenntartás. Ezt az emberek kétharmados többséggel állították. Ez a képzet kb. 10 év múlva már teljesen más arányokat mutatott. A nők munkaerő-piaci jelenlétét elvetők sokkal kisebb arányban voltak jelen. A rendszerváltozás után jelentős negatív gazdasági hatások jelentkeztek, melyek nagy jelentőséggel bírtak a munkaerő-piacokon is. Akkora munkanélküliség lett úrrá hazánkon, mely már rég nem volt tapasztalható. A munkanélküliségi ráta 0,4%-ról 11,2 %-ra emelkedett a nők esetében. A foglalkoztatott nők aránya a teljes népességből 1990 környékén 44,9% volt, ám ez 1995-re 31,2%-ra esett vissza. Az 55 éves és idősebb nők közül 1996 elején már csak 5,5% folytatott keresőtevékenységet. Tehát a magas szintű női foglalkoztatottságról már csak múlt időben beszélhettünk.(Frey, 2001) Jelenleg körülbelül 50%-on van ez az arány, a munkanélküliségi ráta pedig 11,2%-on van szintén, ami 1,2%kal több az előző éves értékeknél.
10
1. sz. táblázat
2.1.1. A 15–74 év közötti nők gazdasági aktivitása (1998–)* Év
Aktivitási arány
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
44 45,1 45,5 45,4 45,8 46,9 47 47,8 48,2 48 47,8 48
Munkanélküliségi ráta 7 6,3 5,6 5 5,4 5,6 6,1 7,5 7,8 7,6 8,1 9,7
Foglalkoztatási ráta 41 42,3 43 43,1 43,3 44,3 44,1 44,2 44,4 44,3 44 43,4
Központi Statisztikai Hivatal, 2010 stADAT-táblák - Idősoros éves adatok
A táblázat a 15 és 74 év közötti nők gazdasági aktivitását mutatja 1998-2009 között. Azt a következtetést vontam le az adatok alapján, hogy az aktivitási arányuk egyenletesen nő, 44%-ról 48%-ra emelkedett az említett évek alatt. A munkanélküliségi ráta a kezdeti csökkenés után emelkedésnek indult, 7%-ról 9,7%-ra nőtt. A foglalkoztatási ráta is növekvő tendenciát mutat a 2009-es 43,4%-os eredményével. Mindenütt egyre több erőfeszítést tesznek a női foglalkoztatottság növelésére. Ezt azonban sokak megdöbbenésére nem a női emancipáció miatti okokból teszik, hanem gazdasági érdek motiválja az államot. Felismerték, hogy a női munkaerő elterjedése lehet a fő hajtóereje az országok GDP-növekedésének. Minél több foglalkoztatott lesz, többen fizetnek adót, csökkenek a szociális kiadások, csökkenhet az adómérték, nagyobb a munkaerő választék. (The Economist, 1998)
4.2 Részmunkaidő foglalkoztatottság Az Európai Unióban egyre inkább elterjed ez a fajta foglalkoztatottsági fajta. Ennek ellenére Magyarországon nem volt túl népszerű munkatípus. A részmunkaidő elterjedésének oka a globalizáció, és az ebből adódó országok közötti versengés, aminek következtében kénytelen voltak lazítani a merev munkakörülmények szabályozásán. Sok esetben a hagyományos munkaidő formák visszaszorításában is szerepet játszik. A modernizáció egyik elemeként is megemlíthetjük. Fontos megemlítenünk, hogy Az Európai Unióban munkát vállalók 20%-a részmunkaidőben van foglalkoztatva. Manapság
11
országok sokaság próbálja bővíteni ebben az atipikus munkaidőben dolgozók számát acélból, hogy növeljék a foglalkoztatottsági mutatóikat. Magyarország egész Európában az utolsók között van a részmunkaidős foglalkoztatásúak számában, 4-5%-ra tehető ebben az atipikus munkaidőben dolgozók aránya. Ez az oka a foglalkoztatottság alacsony szintjének, de egy kihasználatlan munkaerő-forrást is jelenthet számunkra. Igaz, manapság a fellendítés érdekében már megváltoztattak néhány jelentős munkajogi szabályt. (Atipikus foglalkoztatás (2006), A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 1. szám)
2. sz. táblázat
Központi Statisztikai Hivatal, 2010 stADAT-táblák - Idősoros éves
adatok 2.1.7. Foglalkoztatottak száma rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk és nemek szerint (2000–)*
férfi
Részmunkaidős nő
62,3 63,7 62,3 67,9 66,9 56,3 55,9 59 70,1 80,1
89,4 89 89 108,2 105 103,7 100,6 103,4 109,1 130,1
Teljes munkaidős férfi nő
együtt
151,7 152,7 151,3 176,1 171,9 160 156,5 162,4 179,2 210,2
2 043,60 2 049,90 2 050,30 2 058,60 2 050,40 2 059,80 2 081,50 2 084,00 2 040,70 1 964,80
1660,90 1665,70 1669,00 1687,20 1678,10 1681,70 1692,10 1679,80 1659,50 1606,90
együtt
3704,50 3715,60 3719,30 3745,80 3728,50 3741,50 3773,60 3763,80 3700,20 3571,70
Foglalko ztatottak száma összese n 3 856,20 3 868,30 3 870,60 3 921,90 3 900,40 3 901,50 3 930,10 3 926,20 3 879,40 3 781,90
A táblázat adatai 2000 és 2009 között mutatják meg foglalkoztatottak számát rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk és nemek szerint. Az eredmények is alátámasztják azt, hogy nagymértékben növekszik az atipikus munkaidőben dolgozók száma a nőknél és a férfiaknál egyaránt, amivel fordított arányosságban csökken a teljes munkaidőben dolgozó személyek részvétele. A részmunkaidős foglalkoztatottság fejlődésének tendenciái •
1991 óta jelentősen nőtt az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatottsági arány.
•
A másik tendencia, hogy országok sokasága próbálja meg elterjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatottságot annak érdekében, hogy megnövelje a foglalkoztatottsági mutatóit és fenntartsa a foglalkoztatottsági szintjét. A Központi
12
Statisztikai Hivatal felmérése alapján 2,2%-kal nőtt a dolgozók száma ezekben az országokban. •
A részmunkaidősök aránya egyenes arányosságban áll az országok gazdasági fejlettségi szintjével. (Seres, 2010)
4.3 Nők a vezetésben Fontos megemlítenem a témával kapcsolatban a vezetés fogalmát. „ A vezetés olyan tevékenység, amely egyének vagy csoportok viselkedésének befolyásolására irányul” (Ternovszky, 2003) Feladatai: • A vállalat működéséhez szükséges feltételek biztosítása • Célmeghatározás, elérése és megismertetése a közösséggel • A cél eléréséhez szükséges folyamatok koordinálása • A dolgozók motiválása, fejlesztése • A vállalat problémáinak megoldása, kiküszöbölése • Az elért eredmények realizálása Röviden, ahogy Dr. Ternovszky Ferenc könyvében is olvashattam: tervezés, szervezés, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés, minősítés, és nevelés. Női vezetői erények A XXI. századra elértünk oda, hogy nem csak a férfi vezetői stílus áll példaként előttünk, hanem a női erények is előtérbe kerültek. A férfiaknak racionálisabban döntenek, és érzelmeik nincsenek akkora befolyásolással a döntési mechanizmusaikra. A nők pontosabban és precízebben képesek dolgozni és több feladatra is tudnak egyszerre koncentrálni. Jobbak a csapatépítésben és könnyebben kommunikálnak. (The Economist, 2005, 11p.) A női vezetési stílus A nőies vezetési stílusra leginkább jellemező jegyek a következőek: •
sokkal emberközpontúbbak, ezért sokszor meggyőzőbbek, mint férfitársaik, hiszen jobban ismerik mások igényeit.
•
szorgalmasabbak, precízebbek, pontosabbak
•
könnyebben át tudják adni tapasztalataikat, tudásukat másoknak
•
nagyobb csapatjátékosok, nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkára
•
sokszor kockáztatnak, de hibáikból tanulnak
•
kevesebbszer alkalmaznak parancsokat
13
A nőknek alacsony a részaránya a felső vezetésben. Magyarországon ez az arány 35-65% a férfiak javára. A nők mindezek ellenére egyre előrébb törnek a munkaerőpiacokon. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy veszélyben van a család fogalma. Gondoljunk csak bele, hogy ha egy nő egyre magasabb pozícióba jut, és egyre több és nehezebb kihívásnak kell megfelelnie, ami több munkával és kevesebb szabadidővel jár, az mennyire befolyásolja az otthon elvégezendő teendők milyenségét, és az érzelmi labilitást. Sokan hozzák összefüggésbe emiatt a nők munkavállalásának elterjedését a házasságok megromlásával, a válások és sérült gyermekek számának emelkedésével. A legszembetűnőbb változás, az, hogy míg régen egy család 2-3 gyereket vállalt, manapság egyre divatosabb és elfogadottabb az egygyerekes családmodell. Az államnak és a cégeknek a feladatai, hogy segítsék és támogassák a nők vezetői pozíciókat történő betöltését és a család-karrier közti egyensúly
fenntartását.
Lehetséges
segítségek:
családbarát
munkahely,
atipikus
munkaidők, a szülés utáni munkába való visszatérés segítése. (Sümegi Bernadett, 2009)
4.4 Foglalkoztatottság a nyugati országokban Európai Unió foglalkoztatottsági stratégiája Az Európa 2020 stratégia magában foglalja azt a célt, hogy az Union belüli foglalkoztatottságot, munkahelyek számát és színvonalát javítsa. Ez alapján három célt fogalmaztak meg. •
20 és 64 év közötti lakosság 75%-ának legyen munkahelye
•
30 és 34 év közötti lakosság 40%-ának legyen felsőfokú végzettsége
•
Csökkenjen a szegények és kirekesztettek száma
A célok eléréséhez az európai intézmények minden évben megalkotnak egy úgynevezett „foglalkoztatottsági csomagot”, mely iránymutatásokat tartalmaz és tagállami illetve bizottsági szintű jelentéseket az egyes országok foglalkoztatottsági politikájának helyzetéről. (http://europa.eu/pol/socio/index_hu.htm, 2011.01.20)
4.5 A nők foglalkoztatottsága az Európai Unióban Szeretnék felsorolni néhány tényt, mely jellemezte a női dolgozókat a közösségben. •
A nők aránya növekszik, de mégis elmarad a férfiakétól, annak ellenére, hogy ők vannak többségben a felsőoktatási intézményekben
•
A munkabérük órára lebontva 17, 8%-kal kevesebb, mint a férfiaké
•
Sokkal kevesebb a vezető pozícióban lévő nő
14
•
A szegénység kockázata nagyobb a nőknél, mivel az alacsonyabb bér, alacsonyabb nyugdíjat vonz maga után.
•
(http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=418 – 2010.12.04)
•
„Az új Eurostat - becslésekből (a Keresetek szerkezete felmérés alapján) úgy tűnik, hogy jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között a nemek közötti bérszakadék
tekintetében.
Olaszországban,
Máltán,
Lengyelországban,
Szlovéniában, Romániában, Portugáliában és Belgiumban kevesebb, mint 10%. Szlovákiában, Hollandiában, Cipruson, Németországban, az Egyesült Királyságban, Litvániában és Görögországban meghaladja a 20%-ot, a Cseh Köztársaságban, Ausztriában és Észtországban a 25%-ot.” (http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=685&langId=hu, 2011.01.05) Az Európai Unió a nemek közti egyenlőséget segíti, azon okból, hogyha magasabb lesz a női dolgozók aránya, akkor a már előbb említett 2020-as stratégia végcélja is könnyen kivitelezhető lesz. Az ügy érdekében megalkottak egy öt évre szóló tervezetet.
4.6 Magyarországi foglalkoztatottság Magyarország
2010
első
félévében
a
15-64
évesekre
vonatkozóan
55,3%
foglalkoztatottsági arányt produkált és ezzel az utolsó helyre kerültünk az Európai Unióban a foglalkoztatottság tekintetében. A férfiak foglalkoztatottsága 9,9%-kal, míg a nőké 7,8%kal volt alacsonyabb az Uniós átlagnál. A munkanélküliségi ráta 10,7%-os volt a Központi Statisztikai Hivatal hazai munkaerő-piaci adatokat tartalmazó jelentése szerint 2010 utolsó negyedévében, amely több a tagállamok átlagos szintjénél. (http://www.ecostat.hu/download/konyv/ecostat-konyv.pdf 2011.01.06)
4.7 Nők foglalkoztatottsága Magyarországon Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagyon magas számú női munkavállaló jelent meg. A nők gazdasági aktivitásának a 90-es évek, azaz közvetlenül a rendszerváltás utáni drámai munkaerő-piaci sokk vetett véget. Ebben az időszakban a munkavállalók száma jelentős mértékben csökkent és nőtt a munkanélküliség. Tömegesen hagyták el a munkaerő-piacokat, és a munkanélküliek nagy része inaktívvá vált. „Emiatt a munkavállalási korú nők között majdnem megduplázódott (1990–98 között 24,5-ról 46,1%-ra nőtt) azoknak az aránya, akik szociális-jóléti ellátásból, vagy mások jövedelméből élnek. „ (Frey Mária, 2001)
15
A foglalkoztatottság 75 százalékról 54 százalékra esett vissza. A 2010-es átlagot figyelembe véve a nőket 1 millió 760 ezer fős, 51,1 százalékos foglalkoztatottság jellemezte, tehát a közel egy évtized alatt csökkent. (www.magyarorszag.hu, 2011.01.13.)
5.Család 5.1 A család fogalma A család a legkisebb társadalmi egység, melynek tagjai az anya, apa és legalább egy gyermek. A tagok egymás életét befolyásolják, hatással vannak egymásra. A családot más közösségektől az határolja el, hogy olyan egyénekből áll, akik minimum két generáció tagjai. Néprajzi megközelítés szempontjából monogám, poligám, és poliandrén családtípusokról beszélhetünk attól függően, hogy hogyan és hányan alapítják meg ezt a közösséget. Monogám családtípus egy férfi és egy nő házasságán alapul. A poligám család esetén a férfi több nővel alkotja a közösséget. A poliandrén család egy viszonylag ritka típus, ahol a nő több férfival házasodik. ( Zrinszky, 2010)
5.2 Családtípusok •
Nukleáris család
A nukleáris család tagjait az anya, apa és a gyerek alkotja. Zrinszky László (Zrinszky, 2010) hatalmas problémát lát abban, hogy ebből a családtípusokból hiányzik a több generáció együttéléséből származó nevelési helyzetek sokasága. •
Többgenerációs család és nagycsalád
Patriarchális családból alakult ki, ahol a közös őstől származó férfiak együtt éltek feleségeikkel és gyerekeikkel együtt. Jellemzően ma már különbséget kell tennünk a többgenerációs és a nagycsalád között. Az előbbi családtípusokról akkor beszélhetünk, amikor az idős szülő bizonyos okok miatt együtt lakik gyerekeivel, annak férjével, feleségével és gyerekeivel, míg az utóbbinak a két gyereknél többet nevelő családot tartják. •
Egyszülős család vagy családtöredék
Akkor beszélhetünk erről a típusról, amikor a szülő egyedül neveli gyermekét. Leggyakoribb oka ennek a válás, mely manapság egyre elszomorítóbb tendenciát mutat. Lényeges beszélnünk még a tipikus családformákról •
kiscsalád: férj, feleség egy vagy több gyermek
•
nagycsalád: magába foglalja az előbb említett tagokon kívül a rokonokat is,
16
•
vegyes család: a szülők vérrokoni viszonyban nem lévő gyermekeket hoznak
előző kapcsolataikból új kapcsolataikba, de az örökbefogadásról is ez esetben beszélhetünk. (A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 5. kötet, 2006)
5.3 Házasságok alakulása A 90-es években jelentős változások történtek a családalapítási szokásokban. Csökkentek a házasságkötések és növekedtek az élettársi kapcsolatok. A házasság nélküli együttélés korábban elutasított formáiból elfogadott párkapcsolati módok alakultak ki. Ezekből a leggyakoribbakká az élettársi kapcsolatok váltak. 3 csoportba oszthatjuk a házasságkötés nélküli együttélési formákat - kapcsolat gyermek nélkül - kapcsolat az egyik fél gyermekével - közös gyerek Megnövekedett a válások aránya is. Korábban a legtöbb válás a házasság első néhány hónapjaiban következett be, manapság pedig a húsz évnél régebbiek között nőtt ez a tendencia. A váláshoz vezető okok között nagy jelentőséggel bír a családi szerepek átalakulása, a nők munkába állása, a változó családminta. 24-25.000 válás történik évente Magyarországon, míg a 80-as években 1000 házasságkötésre 346 válás jutott, a 2000-es években ez a szám jóval magasabb, 562. A válási arány Belgiumban a legmagasabb, ahol a házasságkötések
háromnegyedének
van
negatív
kimenetele.
(www.valasinfo.hu,
2011.01.12)
5.4 Gyermekvállalás A gyermekvállalás kapcsán a mai fiatalok a racionális gondolkodást alapul véve döntenek. Manapság több ok és tényező befolyásolja a gyermekvállalás időben való kitolódását és a gyerekek
száma
is
ennek
következtében
csökken.
Mindez
alapja
lehet
a
népességcsökkenésnek. A Generáli biztosító kutatást végzett a mai magyar fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos terveiről. Eszerint a nők anyaságról való félelmét elsősorban az anyagiak befolyásolják, gondolatuk a biztonságra való törekvést sugározzák. (http://divany.hu/csalad/egyre-jobban-feluenk-a-gyerekvallalastol/ , 2010.12.11) Az egyik ok lehet az ezzel együtt járó és felmerülő költségek sokasága, hiszen a gyermek folyamatos pénzügyi kötelezettségeket igényel. Ezek a költségek a nők munkavállalásának kiterjedésével váltak nyilvánvalóvá, hiszen gondolnunk kell arra, hogy az anya átmeneti keresetkiesése fordított arányban azonosul a gyermekvállalásból adódó kiadásokkal. Aggodalomra ad okot sokak számára a munkahely szülés utáni elvesztése, mely a nőknél
17
törést jelenthet a szakmai karrierjükben és tovább nehezítheti az anyagi gondjaikat. Ezt megcáfolandó S. A Hewlett kutatásai alátámasztották azt, hogy egy nőnek minden szempontból jobb húsz és harminc éves kora között gyermeket vállalni. A kutatás alapja az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a felsővezetői posztokban helyet foglaló anyák is ebben a korukban szültek. (S.A Hewlett, 2008) Az anyagi gondok és a karrier mellett jelentős befolyással bír még a gyermekvállalásra a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok háromszorosára növekedése, és a párkapcsolatok arányának negatív tendenciája.
5.5 A gyermekvállalást ösztönző tényezők, családpolitika, családtámogatások Magyarországon A legtöbb családtámogatási intézkedés alanyi jogon jár mindenkinek, és nem keresethez kötött. „Anyasági támogatásra jogosult minden nő, aki a szülést megelőző 2 évben legalább 180 napig munkaviszonyban állt. Az ellátás 24 hétig jár, összege az elmúlt egy évi bruttó kereset 70 százaléka. A szüléskor egyösszegű szülési segélyt is folyósítanak, ha az anya részt vett terhes gondozáson” (Ecostat, Bővülő Európa, 2010/II., Tények, és tanulmányok,) •
Gyermeknevelési segély (GYES): 2011. január elsejétől a GYES folyósítását két évről
három évre módosították azon gyermekek esetében is, akik nem rendelkeznek ikertestvérrel, illetve nem szorulnak állandó ápolásra. •
Ha jogosult volt anyasági támogatásra, annak lejárta után maximum 2 évig
gyermekgondozási díj vehető igénybe. (GYED) A magyar családtámogatási rendszer legfontosabb eleme a családi pótlék intézménye. Alanyi jogon jár minden gyermek 16 éves koráig (23 éves korig, ha nappali szakos hallgató)
18
3. sz. táblázat
Központi Statisztikai Hivatal, 2010 stADAT-táblák - Idősoros éves
adatok
2.4.6. A családtámogatási és gyermekgondozási ellátások (2001–)*(1/2)
Év
A családi pótlékban részesülő
családok
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
1 295800 1 277865 1 292000 1 290159 1 264529 1 268756 1 224344 1 246640 1 245893
gyermekek
Az apákat megillető munkaidő-kedvezmény
ezer családra jutó gyermek
száma összesen 2 115 443 2 045 609 2 109 600 2 103 531 2 061 099 2 067 010 1 997 417 2 028 947 2 029 771
4. sz. táblázat
A gyermeknevelési támogatásban részesülő családok száma
1 633 1 601 1 633 1 630 1 630 1 629 1 631 1 628 1 629
51 333 50 336 47 657 47 069 47 304 45 819 42 776 41 631 40 263
az igénybevevők száma, fő
a napok száma
– – – – –
– – – – – 100228 97 021 110677 108473
21 919 20 983 22 156 21 726
Központi Statisztikai Hivatal, 2010 stADAT-táblák - Idősoros éves
adatok
A táblázatok a Magyarországra értendő családtámogatási és gyermekgondozási ellátások adatait tartalmazzák a 2003 és 2009 közötti időszakra nézve. Megfigyelhetjük, hogy hányan részesülnek a családi pótlékban, gyermeknevelési támogatásban, munkaidőkedvezményben,
anyasági
támogatásban,
terhességi
gyermekágyi
segélyben,
gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben. A szűk vagy hagyományos meghatározás alapján a családpolitika azokat a juttatásokat és szolgáltatásokat jelenti, amelyek kizárólag a gyerekes párokat és gyermekeit egyedül nevelő szülőket illetik meg.(Gauthier, 2000). A családpolitika szerves része a 19
társadalompolitikának,
hiszen
minden
intézkedés
emberek
sokaságára
van
hatással.(Ecostat, Bővülő Európa, 2010/II., Tények, és tanulmányok,) A családpolitika összetevői: •
közvetett pénzügyi juttatások (családi pótlék)
•
közvetlen pénzügyi juttatások (adókedvezmény)
•
szülési, szülői és gyermekgondozási szabadság és segély, gyermekek után járó GYED, GYES, GYET, anyasági támogatás, táppénz, rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.
•
Gyermekgondozási szervezetek, intézmények (Molnár Diána, 2003)
A családtámogatási rendszer a következő területeket érinti: •
A gyermekvállalás ösztönzése a költségek csökkentésével és a család és munka egyensúlyfenntartásának segítségével
•
A nők foglalkoztatottság növelése
•
A nemek közti esélyegyenlőség előmozdítása
•
A gyermekeket szegénységben nevelők megsegítése
“Az OECD családi adattára szerint valamennyi tagország közül Magyarország költ a legtöbbet a kisgyermekes szülők otthonlétét támogató segélyekre, egy-egy megszületett gyermekre vetítve, a kiadást az egy főre jutó GDP százalékában mérve. A magyar kiadási szint az OECD-átlag háromszorosa, az osztrák érték közel duplája, a svéd szint másfélszerese. Magyarországon a legmagasabb a fizetett szülői távollétre fizetett teljes segélyösszeg is: a szülői távollét hetekben szorozva a kifizetés/átlagkereset aránnyal.” (Bálint, Köllő, 2008, 3 p.)
5.6 Családi munkamegosztás Társadalmilag meghatározott az, ahogyan a család tagjainak a közösségen belül betöltött szerepei alakulnak. A családkutatások a funkciókat adottnak tekintik. A férfiak instrumentális, vagyis férfias jellegű szerepek technikai jellegű feladatok, a végrehajtó, döntő funkciók betöltését jelentik. A nők expresszív, nőies szerepeket látnak el az érzelmekre hatva, összhangteremtő és a család melegét biztosító alapfunkciókat biztosítanak. A családi munkamegosztás felosztása sok ideig rendkívül tartósnak bizonyult. A hagyományos értékek szerint az apa végzi a család pénzügyi, anyagi javak biztosítását, még a nő feladatának bizonyult a gyermeknevelés, gyermekgondozás, háztartás vezetése. Régebben a nők nem vettek részt a politikai döntések meghozatalában, ez is a férfi
20
feladatai közé tartozott. Manapság ezek a szerepek jelentős mértékben megváltoztak, a férfiak és nők társadalmi szerepei, a nemi szerepekkel kapcsolatos társadalmi elvárás, jelentős változáson ment keresztül. A nők a munkavállalásának elterjedése felborította ezeket a tartósnak bizonyult szerepeket. Az 1980-as évekre a nők 80 százaléka vált munkavállalóvá, ami a nők gyermeknevelésben és a családi életben betöltött szerepét a háttérbe szorította, egyenes arányban az átlagos gyermekszám csökkenésével. Sok törekvés valósult meg, hogy az anya biológiai szerepei és a munkavállalás között fenntartható legyen az egyensúly és olyan családi munkamegosztás elterjedését kezdeményezték, amelyben a háztartási feladatok igazságosabban vannak megosztva a házastársak között és a feleségek, anyák kereső tevékenysége következtében a nagyszülői szerep is jobban felértékelődött. (Frey, 2001)
5.7 X, Y generáció Az Y generáció az 1982-95 között születetteket foglalja magában. Legfőbb ismérveik, hogy sokkal gyakorlatiasabbak és mobilizáltabbak, mint az X generáció tagjai. A modern technológiák
nem
idegenek
számukra,
minden
tevékenységükben
szabadon
és
akadálymentesen használják a legkorszerűbb eszközöket. A világban mindenütt otthon vannak, hiszen az internet segítségével bárhonnan bármiről tájékozódhatnak. Szüleiktől nagyobb mértékű támogatottságot kapnak minden téren, éppen ezért sokkal könnyebben veszik az életet, nagyobb fokú önbizalommal és lezserséggel rendelkeznek. Az Y generáció tagjai ma már 23-25 éves kor helyett 30 éves korukra érzik elérkezettnek az időt a házasságkötésre. Sokan azért halogatják a hivatalos megpecsételésüket szerelemüknek, mert úgy gondolják, hogy még nem érzik magukat és kapcsolatukat elég érettnek egy ilyen komoly döntésre. Mások anyagi gondokra és karrierépítési korlátokra hivatkoznak. A fő ok mégis az lehet, hogy túl bonyolult folyamatnak tartják, és félnek a későbbi elválás mind anyagi, mind pedig érzelmi nehézségeitől. Merőben megváltozott tehát az életfelfogása a mai fiataloknak, ami hatalmas hatással van többek között a népesség alakulására is. Manapság észrevehető, hogy egy pár addig, amíg nem rendelkezik a számukra megfelelő egzisztenciával, szép lakás, autó, rengeteg utazás, addig nem vállalnak gyereket. Ezt azzal indokolják, hogy nem szeretnék, ha gyermekeik nem a megfelelő anyagi színvonalak között nőnének fel. Ezen felfogás az oka annak, hogy manapság a nők átlagosan 32, de sokan még később szülnek gyereket, pedig mind a
21
karrier, mind pedig biológiai szempontból jobb a 20-as években szülni. Nagyon divatos lett a mai fiatalok körében a szingli lét. A szingli az állandó párkapcsolat nélküli, munkaerőként piacképes, munkában és szabadidőben is aktív, jólétben élő egyedülálló fiatalok életformája (Utasi, 2005) Ezek az egyének nem feltétlenül vannak mindig egyedül, ők csak a hosszabb, szorosabb elkötelezettségtől tartózkodnak. Van negatív és pozitív oldala is a szingli életformának. Pozitívumként értékelhetjük, hogy szabadabb és függetlenebb életet élhetnek, és ennek következtében a karrierjükre tudják szentelni idejük legnagyobb részét, így válnak igazán sikeressé. Negatívumként pedig a laza, kevésbé érzelmes kapcsolatokat említeném meg, mely nem csak párkapcsolati szinten mutatkozik meg, hanem akár a rokoni kapcsolatokban is.
6. Karrier 6.1 A karrier fogalma „E fogalom az értelmező szótár szerint gyors, sikeres előmenetelt, érvényesülést jelent. Magyarországon a gyakorlatban elterjedt nézetek szerint az a karrier, ha valaki gazdasági vezetővé válik, ha valaki egy szervezeti ranglétrán egyre magasabbra kerül, ha valaki minél nagyobb ismertségre tesz szert stb. a francia eredetű carriere szó azonban életpálya, életút, pályafutás jelentésű „(Magyar Larousse Enciklopédia 2. 1992. 360). Egyre többet hallani arról, hogy a mai generáció nőtagjai a férfiakat meghazudtoló módón lépkednek előre a ranglétrán, és érnek el munkahelyi sikereket. Míg az általános és hagyományos vélemények szerint a nő igazi szerepe a feleség, anya státusza és a férfiaké az igazi kereső tevékenység, ez az elmélet manapság megbomlani látszik. Több okra is visszavezethető ez a jelenség. •
A csökkenő termelékenység miatt egyre nagyobb szükség van a nők munkaerőpiaci jelenlétére.
•
Az egyre bővülő gazdaság egyre több munkalehetőséget nyújt az emberek számára
•
Esélyegyenlőség politika, a nők számára hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció tilalma
•
Magasabb fokú iskolázottság a nők körében
•
Megváltozott családminta, normák
Lényeges megemlíteni a témával kapcsolatban, hogy a gazdasági élet vezető helyein még mindig a férfiak vannak elsősorban, és a női nem képviselői alig-alig. Magyarországon ez az arány 35-65% a férfiak javára. (Nagy Beáta, 2005)
22
6.2 Üvegplafon hatás Az előrejutásnak egy láthatatlan határvonala, nem azonnal nyilvánvaló. Egy bizonyos szint után nem engedik, hogy vezető szerepet töltsenek be egy vállalat életében, korlátozva vannak a munkakörök. A magas pozíció gyakran csak látható, de el nem érhető. Ez a jelenség a nőknél sokkal hamarabb következik be, mint a férfiaknál, még akkor is, ha egyenlő szakképzéssel, iskolázottsággal és tapasztalattal rendelkeznek. Nyugat-Európában is jellemző az üvegplafon, de országunkban szinte áthatolhatatlan. (Nagy Beáta, 2005)
6.3 Bérkülönbségek A bér az az összeg, amely az emberek munkajövedelmét képezi. Ezt kapja a munkavállaló a munkája ellenértékeként. A nők és férfiak közti egyenlőtlen bérkülönbségek a világon mindenütt megfigyelhetőek, és a mérleg a férfiak javára billen. Angliában 40 százalékkal, Németországban pedig 25-30 százalékkel keresnek többet a férfiak, míg Magyarországon ez az arány 20 százalék, és ha a regionális különbségeket is figyelembe vesszük, akkor ez még több lehet. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatása is alátámasztja, hogy a nők hátrányosabb helyzetben vannak a bérezés és a munkahelyi hierarchián való előmenetel szempontjából is. (Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda, 2007) A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásában derül fény arra, hogy mik azok a területek, ahol a nők nagyobb számban vannak jelen. Az egészségügy, közigazgatás, ügyfélszolgálat, könyvvitel területén sokkal több nő van foglalkoztatva, mint férfi. (www.ksh.hu, 2011.01.12) A közszférában dolgozó nőknek előnyeik vannak a bérezés területén, mert szigorú intézkedések szabályozzák a bérkülönbségeket.
Kizárólag
iskolai
végzettség,
munkatapasztalat,
képzettség
szempontjából ítélik meg a beosztásokat, és az ezzel járó béreket is. (Debreceni, Komka, 2004)
6.4 Hagyományos karriermodell Ez a karriermodell a legáltalánosabb szemléletű karrierívet mutatja. Legfőképp a férfiakra jellemző. Fokozatos, egyenes vonalú fejlődést tükröz, melynek tetőpontja 25-35 éves kor között figyelhető meg. A teljes munkaidőben való foglalkoztatottság jellemzi, nem is beszélve a túlóráról, mely manapság elképzelhetetlen elemévé vált a munkavégzésnek. Sokszor említik meg, hogy a dolgozók fő motivációja a pénz, ami megcáfolandó, hiszen a nők és férfiak eltérő motivációkkal bírnak karrierjük során. (Ternovszky, 2008)
23
„Amikor
a férfiak és a nők keresőtevékenysége szóba kerül, kimondva - kimondatlanul ott
rejlik az, hogy a pénzkeresés a közvélekedés szerint más-más jelentéssel bír a férfiak és a nők számára.” (Tóth, 1995) A férfiak a családfenntartó szerepét betöltve a kenyérkereső funkcióra összpontosítanak, és nagy számban motiválja őket a pénz. A nők ezzel szemben az emberi kapcsolatokat, és a családi összhangot fektetik a középpontba, alárendelve ezeknek minden más társadalmi szerepvállalást. Ennek ellenére manapság sok nő jövedelme fontos része a családi költségvetésnek, és a nők nagy része szeretne dolgozni, mert nem minden pár engedheti meg magának, hogy csak az apa lássa el a családot, biztosítsa a megélhetésüket.
6.5 Női karriertípusok A nők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének alapján munkakarrierjük három formáját különböztetjük meg. (Szretykó, 2010) • Családi karrier • Munkaerő-piaci karrier • Kettős kötődésű karrier Családi karrier A családi karriert választó nők a háztartás feladatainak ellátásával, a gyerekek teljes körű gondoskodásával és a férj háttérnek megszilárdításával teljesítik ki önmagukat. Védelmet nyújt számukra ez az életforma a fokozott stressztől, és az idő sem szab gátat munkájuk elvégzésében. Bizonyos szempontból a férjet segítik a munkaerő-piaci előmenetelükben egy olyan biztos háttér megteremtésével, mely nyugalmat és kiegyensúlyozott légkört nyújt nekik. Negatívumként említhetjük meg, hogy a munkahely hiányából adódó keresletkiesés anyagi gondot jelenthet sok család számára. Munkaerő-piaci karrier Ebbe a típusba tartozó nők a karrierépítést tartják mindenek előtt a legfontosabbnak. Gyakran még a gyermekvállalást is elmulasztják emiatt, de ha vállalkoznak családalapításra, akkor sem szakítják félbe karrierjüket. Előnyt jelent számunkra az önálló jövedelem és a függetlenség megléte. Azok az anyák érhetnek el ilyen sikereket és engedhetik meg maguknak a rengeteg idővel és elfoglaltsággal járó kereső tevékenységet, aki mögött egy olyan társ áll, aki a családi és háztartási feladatokban rendszeresen segíti, akivel megoszthatók ezek a munkafolyamatok egy hatalmas terhet levéve a vállukról.
24
Kettős kötődésű karrier Az ide tartozók dilemmáival foglalkozom dolgozatom során. Aki mind a karrierben, mind a család terén sikeres és elismert szeretne lenni, hatalmas problémákkal találkozhatnak életútjuk során. Az egyik legfontosabb az idő hiánya, az örök túlterheltség és a kevés szabadidő. Meg kell találniuk az egyensúlyt annak érdekében, hogy az élet mindkét területén a lehető legjobbat tudják alkotni. (Szretykó, 2010)
7. Egyensúly támogatásának lehetséges módszerei 7.1 Családbarát munkahely: A foglalkoztatottság növelése és a demográfiai egyensúly fenntartásának igénye egyre nagyobb szerepet tölt be az országok életében. Ezen folyamatok zavarmentes lefolyása érdekében egyre több ösztönző tevékenységet próbálnak véghezvinni a munka és család harmonikus összeegyeztethetőségében. Lényegesen megnőtt a családbarát munkahelyek száma, ahol a munkáltató segíti a munka és a magánélet összehangolását. Lényeges megemlíteni, hogy mennyi előnnyel jár az egy vállalat számára, ha a munkavállalók családi kötelezettségeit is szem előtt tartják. Az ilyen munkahely keresett a munkavállalók körében, és ez növeli versenyképességüket a piacon. Az alkalmazottak elkötelezettebbek lesznek a cég iránt, nagyobb odaadással végzik munkájukat. Elégedettség jellemzi őket, ami vállalat sikerének egyik kulcsa lehet. Családbarát munkahelyre való törekvésnek számtalan válfaja létezik. Magyarországon 2000 óta létezik a Családbarát Munkahely Díj, amely évente kerül kiosztásra azok között, akik pályáznak a címre. Ezzel a törekvéssel próbálják felhívni a téma fontosságára a figyelmet. Nagy előnyt jelent ez a díjnyertes vállalatoknak, hiszen ez által reflektorfénybe kerülnek, ami segíti versenyképességüket. Ezúton szeretnék felsorolni néhány jellemzőt, mely a családbarát munkahely ismertetőjegyeit foglalja magában, és ez által a párázatot is ez alapján értékelik. •
Atipikus munkaidőkben való foglalkoztatás (részmunkaidő, távmunka, rugalmas munkaidő)
•
A szülés utáni munkába való visszatérés megkönnyítése (pl. csökkentett munkaidőben)
•
Gyermekintézmények segítése (alternatív gyermekfelügyelet, óvoda a vállalat közelében, anyagi hozzájárulás)
•
Juttatások (nyugdíjpénztári hozzájárulás, beiskolázási segély)
25
•
Kiváló munkakörnyezet
•
Egészségbarát
munkahely,
munkahelyi
szűrések,
sportolási
lehetőségek,
uszodabérlet. (http://www.berbarometer.hu/main/hirek/csaladbarat-munkahelyek, 2011.12.14) Atipikus munkaidő formák •
Részmunkaidő:„Részmunkaidős munkaviszonyú munkavállaló az irányelv szerint az, akinek a heti rendes munkaóráinak száma vagy legfeljebb egy évig terjedő munkaviszonyra kiszámított munkaóra átlaga kevesebb, mint a hasonló kategóriájú teljes munkaidőben foglalkoztatott rendes munkaóráinak száma” (Munkaadó lapja, 2003) Azért preferálják ezt a fajta munkaidőt, mert gyors és hatékony mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez. Az Európai Unió legtöbb tagállamában nagy előszeretettel alkalmazzák. Magyarországon sajnos még nem túl elterjedt
munkaidőforma,
ami
nagy
erőforrás
kihasználatlanságról
tesz
tanúbizonyságot. •
Rugalmas
munkaidő:
Nagyon
fontos
lehet
a
család
és
magánélet
összeegyeztethetőségében, ha a munkaadó teret hagy a munkaidő munkavállaló általi beosztásának, hiszen számtalan családi kötelezettségünk lehet, amit egy 8-tól 5 óráig tartó munkaidő következtében nem tudunk elintézni. •
Munkakör megosztás: két egymáshoz illő személyt összepárosítása egy feladatkör elvégzésére. A teljes munkaidőt két munkavállaló tölti be, és ketten vállalják a felelősséget is.
•
Távmunka: a munkavállaló a munkáját a vállalat telephelyétől távol végzi legfőképpen számítógépes segítséggel.
•
Nem munkaviszonyban végzett munka: „Önfoglalkoztatónak minősülnek az önálló céggel nem rendelkező, azaz a jogi személyiség nélküli vállalkozások dolgozó tulajdonosai (a hazai köznyelvben: a kisvállalkozók), függetlenül attól, hogy vannak-e alkalmazottaik; a saját számlára dolgozók (pl. szellemi szabad foglalkozásúak), a mezőgazdasági önállók, s a valamennyijük segítő családtagjai és szakmunkás tanulói; valamint a termelő típusú szövetkezetek dolgozó tagjai.” (Molnár Piroska, 2009)
•
Időszakos
foglalkoztatási
formák. A munkavégzés
ideje irányulhat
egy
meghatározott időszakra, vagy egy konkrét feladat elvégzésére is. (Molnár Piroska, 2009)
26
7.2 Mit tehetünk az egyensúly fenntartásáért? A továbbiakban a megoldások keresésével szeretnék foglalkozni, amely segíthet a privát és karrier szféra összeegyeztethetőségében, könnyebbé teheti a gyengébbik nem számára az életet, az idő beosztását. A legtöbb nő számára az ideális döntés nem a család vagy karrier közti döntés, hanem ezek valamiféle kombinációja. A kismamáknak sokat segíthet a szülés utáni sikeres visszatérésben, ha már a várandósság alatt elgondolkodik azon: hosszú távon hogyan szeretné karrierpályáját felépíteni, és ebben hogyan és milyen módon szeretné a munkát és a magánéletet összeegyeztetni. Amennyiben a vállalati kultúra támogatja a kismamák visszatérését, és mindkét félben megvan a nyitottság a nyílt kommunikációra, akkor ez segíthet. Ha fontos valakinek hosszú távon a munkája, mindenképpen ajánlatos a szakmával, a szervezettel való folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció, mely megteremteni annak a feltételét, hogy valóban felkészülten tudjon a munkavállaló nő visszatérni a szervezethez. A másik fontos tényező pedig az, hogy a nők világosan lássák és tervezzék meg, hogy a szülői léttel milyen feladatok járnak, és azok hogyan és milyen segítséggel oldhatók meg úgy, hogy közben ne legyen lelkiismeret-furdalásuk, ne érezzék magukat rossz anyának, de elégtelen munkavállalónak sem. Számba kell vetni, hogy milyen anyagi kiadásaink voltak gyermek nélkül, és milyen plusz kiadásaink lesznek a jövőben. Ha mérlegeltünk, akkor döntsünk visszatérésünk időpontjáról, és készüljünk a visszatérésre tudatosan. A legfontosabb azonban, hogy próbáljuk meg átélni az anyasággal járó minden pici, apró örömöt is.
7.3 Munka – Család audit Az audit fogalma, célja A munka és a család harmóniájának megtalálására irányuló törekvés egyre több országban töltenek be fontos szerepet. Sok vállalat felismerte, hogy a versenyképességük növelésének biztosítása érdekében fontos, hogy dolgozóik kellően motiváltak, elégedettek, és elkötelezettek legyenek. Az karrier és család viszonyára vonatkozó intézkedések és fejlesztések már sok országban általános szervezetfejlesztési eszközöknek tekinthetőek. A leglátványosabb eredmények és intézkedések Németországban, Hollandiában, Angliában, Ausztráliában és Új-Zélandon valósultak meg. Egyre több törekvés van arra, hogy Magyarországon is megnövekedjenek azoknak a vállalatoknak a száma, akik elismerik, hogy a sikerességük alappillére a munkaerő, emiatt alkalmazottaik elégedettségére, és motiváltságára több figyelmet fordítanak, hogy azok minél elkötelezettebben és kiegyensúlyozottabban láthassák el napi teendőiket.
27
Tehát a Munka és Család Audit technika közvetlen célja, hogy növelje a dolgozók munkahelyi megelégedettségét, motiváltságát, elkötelezettségét. E célok megvalósulásának eredményeképpen
a
megváltozott
dolgozói
hozzáállásnak
köszönhetően
hatékonyabbá válik a munkavégzés, emelkedik a termelékenység, nő a profit. A Munka és Család Audit elvégzésével világosan kirajzolódnak a vállalat számára, hogy milyen lehetséges lépéseket tehet a dolgozók munkahelyi és munkahelyen kívüli életének sikeresebb összehangolására. „(www.prolabora.hu/ munka és család audit) A 2010. I félévében alakították meg a Munka és Család Bizottságot, melynek feladata, hogy támogatja és segíti a munka - család audit magyarországi terjesztését, abból a célból, hogy ez mind a termékenység, mind a termelékenység emelkedését fogja elősegíteni. Remélik, hogy ez által a családok helyzete és meglátásmódja javul, így az emberek könnyebben fognak rátalálni az egyensúlyra családjuk és karrierjük között. A Bizottság további feladatának tekinti a család – munka egyensúlyának irányába ható tevékenységek (atipikus munkaformák, családbarát munkahely, stb.) fejlesztését, terjesztését is.
8. Kérdőívek Ahogyan azt már említettem, hipotéziseim alátámasztására a tudományos, szekunder kutatások mellett primer kutatásokat is használtam. Az egyik ilyen módszer a kérdőíves megkérdezés volt. Kérdőívem két részből állt. Az első rész a családos, gyermekes anyukákra vonatkozott, míg a második a családalapítás előtt álló nőkre. Kérdőívem mindkét része a kitöltők általános adatait követően a témával kapcsolatos speciális kérdéseket tartalmazza. Összesen 13 és 12 pontot foglalnak magukban. Az első részben arra szerettem volna választ kapni, hogy milyen mértékben és hogyan voltak támogatva a kisgyermekes anyukák szülés közben és után, érték- e hátrányok, előnyök abból, hogy családanya. Az utolsó kérdésemre adott válaszok nagyon tanulságosnak bizonyultak, miszerint azt taglalták, hogy milyen módszerekkel lehetne összeegyeztetni a család és munka közti egyensúlyt. Az eredményekre később részletesen is kitérek. A második részben arra kerestem a választ, hogy a még nem családos, y generációs nőknek milyen a jelenlegi jövőképük. Mikor szeretnének gyermeket vállalni és hogy fontos-e annyira a karrierjük, hogy a családalapítás idejét akár későbbre halasszák, annak érdekében, hogy karrierterveiket megvalósítsák. Azaz, hogy mennyiben változott meg a női szerepvállalás és családminta napjainkra. Az eredmények itt is magukért beszélnek.
28
A kérdőívem alanyai tehát kizárólag nők voltak. A jelenlegi internetes oldalaknak és technikáknak köszönhetően nagyszámú minta állt a rendelkezésemre. A manapság oly divatos közösségi portálokon keresztül küldtem el kérdéseimet a potenciális kitöltőknek. Ismerőseim nagyon készségesek voltak, és szinte mindenki visszaküldte kitöltve a dokumentumaimat néhány nap leforgása alatt. Mindkét kérdőívet közel 60 nő töltötte ki, amely által elég pontos képet kaphattam az általam feltett kérdésekről és lényeges és pontos következtetéseket tudtam levonni. Úgy gondolom, hogy hipotéziseimet teljes mértékben alátámasztották a kérdéseimre adott válaszok. Ezt szeretném bizonyítani azzal, hogy a következő fejezetekben kiértékelem a kérdéseimre adott válaszokat.
8.1 A kitöltők általános adatai Családi állapot szerinti megoszlásuk Az első kérdőív amint már említettem a gyermekkel rendelkező nőkre vonatkozott. Összesen 50 anya válaszolt kérdéseimre. Az életkori átlag ez esetben 38,7 év volt. Megkérdezetteim 60,6% van férjnél, 21,2% él élettársi kapcsolatban, 3,1% él egyedül, azaz hajadon, 3% szingli, és 12,1% elvált. Ha azt vesszük figyelembe, hogy gyermekes anyákról van szó, akkor kimondhatjuk, hogy rendkívül nagy a gyermekét egyedül nevelő nők aránya. Összeadva a hajadon, szingli és az elvált nők számát, megállapíthatjuk, hogy 18,2%-a az alanyaimnak egyedül neveli gyermekét. Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire megváltozott napjainkra a hagyományos családmodell. Jelen esetben az egyszülős családmodell nagy százalékáról beszélünk. Ennek egyik oka tehát egyrészt a nagyszámú válásokra vezethető vissza. Az elmúlt néhány évtizedben megváltozott az emberek hozzáállása a házasságokhoz és a válásokhoz. Sokkal könnyebben döntenek a válások mellett, ahelyett, hogy megpróbálnák orvosolni problémáikat. Egyszerűbb megoldásnak tartják, és nem félnek felvállalni, hogy egyedül maradnak, esetleg egyedül nevelik fel gyermekeiket. Mint ahogy azt már említettem 2425.000 válás történik évente Magyarországon és egyre nagyobb számban mondanak búcsút egymásnak a 20 évnél régebb óta házasságban élők.( www.valasinfo.hu, 2011.02.13) A másik ok az egyszülős családmodell elterjedésére az, hogy a szingli életmód egyre elfogadottabb lesz napjainkban, sőt szinte divattá válik. A kitöltőim 6,1%-a hajadon és szingli, ami úgy gondolom elég nagy arány. Különbséget tennék a szingli és hajadon megfogalmazás között. Véleményem szerint a hajadon szó egy állapot, ami több okból kifolyólag a nő egyedül éléséhez vezet, míg a szingli lét egy életforma. Manapság egyre többet választják ezt az életmódot. Hozzátenném, hogy mivel a szingli lét alappillére a
29
függetlenség, megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a gyermekkel rendelkező nők 3%-a mégis a hajadon megfogalmazás helyett a szingli megfogalmazást használta a családi állapot meghatározásánál. Úgy gondolom, hogy egy gyermek megléte inkább a kötöttségeket foglalja magába, mint sem a függetlenséget. Alanyaim 21,2%-a él élettársi kapcsolatban. Ez az arány szintén azt támasztja alá, hogy megváltozóban van a hagyományos családminta napjainkra. Ugyanakkor tudjuk, hogy az élettársi kapcsolatok egy jelentékeny részéből házasság lesz, ezért minden egyes kohorszban sokkal magasabb a kérdezés idején éppen házasságban élők aránya. Az élettársi kapcsolat mind az érintettek véleménye, mind pedig gyakorlataik szerint átmeneti életforma, belőlük nagy valószínűséggel házasság lesz (Pongráczné, Spéder 2003). Sajnos ez nem minden esetben igaz, hiszen sok párkapcsolat már a házasság előtt felbomlik, vagy különböző okokból ez az állapot megmarad. Megkérdeztem néhány régóta élettársi kapcsolatban élő ismerősömet, hogy mik azok a tényezők, amik miatt nem akarnak a házasság intézményébe lépni. Ezen okok például, hogy a házastársak vagyonközösségben élnek és nem önálló vagyonszerzők. Így ha válásra kerül a sor több probléma is felmerülhet ezzel kapcsolatban. Sokan azt mondják, hogy nekik nem kell a „papír” ahhoz, hogy szeressék egymást. Véleményem szerint azok, akik ezt állítják, nem fogják fel a valódi lényegét egy házasságnak. Mindkét ok azt mutatja, hogy nem biztosak párkapcsolataikban, a másik vagy akár a saját hűségükben, hiszen a házasság valójában egy ígéret egymásnak az örök hűségre, amit ők nem vállalnak fel. Jelen esetben még akkor sem, ha már gyermekük is született. A gyermekkel nem rendelkező nők 40%-a volt hajadon, 8%-a férjezett, 34%-a él élettársi kapcsolatban, és 16% válaszolta, hogy szingli életmódot folytat, és 2% elvált. Az arányokból arra következtetek, hogy egyre több manapság azoknak a száma, akik nem élnek párkapcsolatban, hiszen válaszadóim több mint a fele van egyedül. Ha életkor szerint nézem a megoszlásukat, akkor azt a konzekvenciát vonhatom le, hogy a 20-25 év közötti hölgyek vannak a legnagyobb számban társ nélkül. Erről azt gondolom, hogy a mai fiatalok sokkal nehezebben találnak maguknak párt életmódjukból kifolyólag. Mondhatni azt is, hogy kevésbé érettek egy komoly kapcsolatra, mint a 15-20 évvel ezelőtti fiatalok. Ennek okát abban látom, hogy kitolódott az iskolavégzés ideje. A legtöbb fiatal nem dolgozik iskola mellett, ezáltal csak szüleikre támaszkodnak, otthon laknak, később repülnek ki a családi fészekből, kevésbé önállóak, vagyis tovább maradnak gyerekek, és később válnak felnőtté. Ez az Y generáció egyik legmeghatározóbb jellemzője. 30
Végzettség szerinti megoszlásuk Az iskolai végzettség szerinti megoszlással kapcsolatban azt a megállapítást tettem, hogy a szülők végzettsége teljes mértékben hatással van a gyerekeik képzettségére. Azok a szülők, akik magasabb iskolai képesítéssel rendelkeznek, a gyermekeik rendszerint szintén főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytattak, folytatnak. Ez arányaiban 40%-ban figyelhető meg. Azok a fiatalok pedig, akik felsőfokú intézményekben fejezték be tanulmányaikat, de szüleik alacsonyabb képesítéssel rendelkeztek, elmondták, hogy szüleik maximálisan támogatták őket a továbbtanulásukban, hogy ők többet érhessenek el az életben. Véleményem szerint sokszor olyan embereket is találunk a főiskolákon, egyetemeken, akiknek nincsen helyük az adott intézményben. Ez annak köszönhető, hogy sok szülő a saját hibájából tanulva megpróbálja gyermekére ráerőltetni a továbbtanulást. Beosztás szerinti megoszlásuk A családos, gyermekes megkérdezetteim 79,4%-a alkalmazott, 17,7%-a középvezető, míg 2,9 %-a felsővezető beosztásban dolgozik. Az arányok alátámasztják azt, hogy kevés a vezető pozícióban dolgozó gyermekes nő. Tehát választaniuk kell a karrier és család között, és kevés azok száma, akik a választás helyett képesek az egyensúly fenntartására. Az FTSE 100 cég vizsgálatakor azzal a jelenséggel találkozott, hogy az női ügyvezető igazgatók száma 2000 és 2004 között duplájára emelkedett. Eközben a Fortune Global 500-ban csak 7 női ügyvezető igazgatót találhatunk. Minden tíz ügyvezető igazgató férfire 1 nő jut (The Economist, 2005, 11p.). Kérdőívem utolsó pontjában választ találunk majd arra, hogy szerintük milyen módszerekkel lehet egyszerre valaki anya és dolgozó nő. A nem családos nőkre ez az arány kicsivel magasabb. 70% alkalmazott, 25% középvezető, és mindössze 5% felsővezető. Tehát több az olyan magasabb beosztásban dolgozó nő, akinek nincsen gyermeke. Az arányok ennek ellenére mégis azt támasztják alá, hogy alulprezentáltak a nők a legfontosabb pozíciók betöltésénél. Mint ahogy az már dolgozatom során említésre került bár javuló tendenciát mutat, de még mindig messze alulmarad a női vezetők száma a férfiakénál. A különbségek a bérek tekintetében is adottak. Nagy a szakadék a két nem fizetései között Magyarországon, főként a felsőbb beosztásúaknál. A férfiak átlagosan 23%-kal többet keresnek a hasonló munkakörben dolgozó nőknél. Erre az adatra nem saját kérdőívemből tettem szert, hanem egy felmérésből, mely a Világgazdaság által ismertetett. (www.vilaggazdasag.hu, 2010.12.12)
31
8.2 Specializált kérdések Hány éves korukban szülték meg első gyermeküket? Hány éves korban tervezik első gyermeküket? A megkérdezettek 47%-a 20-25 éves kor között, 3%-a 20 év alatt, 20,5%-a 25-30 év között, 23,6%-a 30-35 év között és 5,9%-a 35 év fölött szülte meg első gyermekét. A százalékokból láthatjuk, hogy alanyaim fele 25 éves kor alatt szült. Ez korban többnyire a 40 év feletti alanyaimat foglalja leginkább magába. Tapasztalatom az, hogy az X generációba tartozó emberek máshogy vélekednek a családalapításról, mint az Y- ba tartozóak. Ők még nem törődtek annyit azzal, hogy megteremtsék maguknak a legmegfelelőbb egzisztenciát a gyermekvállalás előtt. Ők még kevésbé gondolkodtak racionális, gazdasági alapon, mint a mai kor fiataljai. Akkor még ez volt a lefogadott társadalmi norma. Manapság az a véleményem, hogy egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás ideje. Az is azt bizonyítja, hogy kérdőíves felmérésem résztvevőinek 23,6%-a szült 30-35 éves kora között és 5,9%-a 35 éves kora felett. Az arány a megkérdezett még nem gyermekes nőknél még drasztikusabb lett. Mindössze 1% mondta azt, hogy 20-25, 60%, hogy 25-30, 29%, hogy 30-35 és 2%, hogy 35 felett szeretne babát. Elég nagy arányban, 8%-ban pedig egyáltalán nem terveznek gyereket. Azok a nők válaszolták nagy arányban a 35 év feletti gyermektervezés lehetőségét, illetve, hogy egyáltalán nem szeretnének gyereket, akik magasabb beosztásban dolgoznak. Tehát ők a karriert helyezik előtérbe a családalapítással szemben. Nekik a munka jelenti az igazi örömet, kihívásokat. Legtöbbjük szingli életmódot folytat, nem él tartós párkapcsolatban. A vezető, magasabb beosztásban dolgozó nők félnek, hogy egy gyermekvállalás kettétöri karrierjüket. Félnek, hogy a szülés utáni időszakban, amikor a gyermek miatt otthon kell maradniuk, kiesnek a pozíciójukból, az üzleti élet aktuális eseményei kimaradnak életükből. Rátaláltam egy kutatásra, melyben gyermektelen embereket kérdeztek, miért nincsen gyermekük. A legfőbb 10 indok a következő volt: •
A jövő tudatos alakításának vágya (48%)
•
Stabil partner hiánya (46%)
•
A jelenlegi életstílus élvezete (44%)
•
Úgy gondolják, nem élveznék az életet egy gyerekkel (37%)
•
Pénzügyi okok (38%)
•
Egészségügyi okok (33%) 32
•
Munkahelyi nyomás (33%)
•
Túl idősnek tartják magukat (25%)
•
Nem akarnak gyereket (25%)
(Forrás: Vienna Institute of Demography/ Eurostat/ Newsweek) Adataim igazolják, hogy a gyermekvállalást tervező emberek is egyre későbbre halasztják ezt. A modern kori emberek véleményem szerint úgy gondolkodnak, hogy legyen előbb szakmájuk, legyen diplomájuk, legyen sok éves munkatapasztalatuk, hosszú ideje éljenek párkapcsolatban majd ezután házasodjanak meg, vegyenek saját házat, autót, utazgassanak sokat és várjanak arra, hogy életük tökéletes legyen egy gyermek érkezésére. Ez alapjában véve sajnos nem így működik. Egy átlag magyar embernek ahhoz, hogy megteremtse magának a megfelelő egzisztenciát, azaz megvásároljon egy lakást vagy autót, hitelt kell felvennie, hiszen néhány év alatt annyi pénzt nem tud összegyűjtögetni, hogy egészében kifizesse. Hosszan tartó anyagi kötelezettségeik lesznek. Mire ott tartanak, hogy végre jöhet a baba, bőven 30 éves kor felett vannak. Akik később szülik meg első gyermeküket, azoknak kevesebb az esélyük egy második vagy harmadik csemetére. Vagyis kevesebb gyermek születik, csökken a születésszám. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései is azt bizonyítják, hogy a 2010 évben 5,9%-kal kevesebb gyermek született az előző évhez képest. A születendő gyermekek számának csökkenése maga után vonzza azt, hogy sokkal kevesebb a fiatalok száma. Azaz a társadalomra az elöregedés folyamata a jellemző.(www.ksh.hu ) „Magyarország népességének a lélekszáma 2050-re egy pesszimista változat szerint 6 millió főre csökken, 40%-kal, míg a legoptimistább előrejelzés szerint 9 millióra. A legvalószínűbb változat szerint mintegy 8 milliós lakosságszám várható. Leggyorsabban a fiatal korosztályok létszáma csökken. A 20 év alattiak száma jóval kisebb lesz a jelenleginél, létszámuk akár a felére is apadhat a következő 50 évben. Arányuk a népességen belüli 26%-ról 15–17%-ra csökken.” ( Ifj.Feket Gyula, 2008, 14 pp.) Véleményem szerint a nőknek a legjobb húsz és harminc éves koruk között szülni. Amellett, hogy a legnagyobb biztonsággal hozhatnak egészséges kisbabát a világra, még sokkal türelmesebbek és rugalmasabbak is egy kis jövevényhez. Karrierjük szempontjából pedig szintén ez lehet az ideális kor. Meddig maradt otthon a babával? Meddig tervezi, hogy otthon marad a babával?
33
Az anyák 10,5%-a kevesebb, mint fél évig, 15,8%-a pedig 1 évig maradt otthon kisgyermekével. Azok a nők válaszolták ezt többségben, akik magasabb beosztásban vannak, akik nagy hangsúlyt fektetnek karrierjükre. Bár elenyésző volt azon válaszadóim száma, akik anyák és mindemellett a munkát preferálják előnyökben, mégis úgy gondolom, hogy ez a 26,3 %-os arány arra utalhat, hogy a nők nem mernek több ideig otthon maradni babájukkal, mert szerintük az hátráltatná karrierjüket. A másik ok jellemzően az, hogy szükség van a családokban arra, hogy mindkét szülő pénzkereső tevékenységet folytasson, azaz anyagi okok kényszerítik őket. Sajnos nincs meg a megfelelő pénzügyi háttér, ami mellett azt a három évet nyugodtan, harmonikusan eltölthetnék. Természetesen a kismamák támogatva vannak anyagilag az állam által, bár sok családnál ez az összeg nem elegendő a létfenntartáshoz. A következőkben felsorolnám, hogy milyen juttatásokat kapnak a kismamák terhességük előtt, alatt és után. •
Táppénz
•
A terhességi-gyermekágyi segély (GYÁS vagy TGYÁS)
•
Anyasági támogatás
•
Babakötvény
•
Családi pótlék
•
Gyermekgondozási segély
•
Gyermeknevelési támogatás
•
Gyermekgondozási díj
Megkérdezetteim 31,6% azt válaszolta, hogy 2 évig, 42,1% pedig, hogy 2 évnél tovább maradt otthon babájával. Megnyugtatóak ezek a százalékok, mert ebben az esetben az anyák a gyermek érdekeit nézik leginkább. Hozzátenném, hogy sokan azt mondják, hogy szerettek volna, de nem tudtak visszamenni dolgozni 2 évnél előbb, mert nem tudták kire bízni a kicsit. A bölcsődékre több százan várnak, mindenütt tele vannak, kapacitásuk nem túl nagy. A férj szintén reggeltől-estig dolgozik. Így tehát maradnak a nagymamák, amit sokak szintén nem tartanak jó megoldásnak, nem beszélve arról, hogy sokuk még abban a korban szintén dolgoznak. A kérdőívemben sokan kitértek arra, hogy mit tartanának ebből a szempontból jó megoldásnak. Ki és mit tehetne helyzetük megkönnyítésére. Szinte mindenki valamelyik atipikus munkaformát találta megoldásnak, legfőképpen a részmunkaidőt és a távmunkát, de sokan írták, hogy sokat segítene, ha munkahelyük biztosítana valamilyen gyermekmegőrzőt, bölcsődei szolgáltatásokat vagy csak egyszerűen
34
támogatna egy bölcsödét, óvodát, ahová feltétel nélkül el lehet helyezni a gyereket. Részletesebben ezekre a megoldásokra később, egy másik pontban térnék ki. A nem gyermekes nők tervei erre vonatkozóan a következők: 12% kevesebb, mint fél évig maradna otthon a kicsivel, míg 30% 1 évig, 34% 2 évig és 16% több mint 2 évig. Mint ahogy azt már említettem 8% egyáltalán nem szeretne gyereket. A százalékok az egy vagy annál kevesebb ideig otthon maradóknál ez esetben több mint az anyukáknál. Ezzel arányosan pedig csökken azok száma, akik 2 évig vagy akár tovább is otthon maradnának. Azt a következtetést vontam le ezekből, hogy manapság még fontosabb a nőknek, hogy visszatérjenek dolgozni. Az okok mögött ez esetben legfőképpen a karrier féltése húzódik meg. Ezt bizonyítja, hogy akik kevesebb ideig szeretnének otthon tartozódni a magasabb beosztású nőkre jellemző. Szerintük, ha egy évnél tovább kiesnek a cég életéből, a szakmából, akkor az karrierjükbe kerülhet. Felmérések kimutatták, hogy a diplomás, karrierista, magasabb beosztásban lévő nők féltik legjobban állásukat, ezért hamar visszamennek dolgozni, míg a gyes teljes időszakát szinte csak a vidéken élő nők veszik igénybe. A magas munkanélküliségi mutatók és a rendkívül kevés állás miatt a vidéken élők ugyanis inkább a biztos gyest választják, minthogy kockáztassák állásukat. GYES és GYED lejárta után vissza tudott-e menni munkahelyére dolgozni? Az anyák a GYES és GYED lejárta után 82,5%-ban válaszolták azt, hogy vissza tudtak menni munkahelyeikre, míg 17,5%-nak nem volt lehetősége visszatérni. Arányaimból látszik, hogy sokkal nagyobb számban vannak azok, akiknek nem jelentett gondot a munkába való visszaállás. De mégis sokan vannak, akiket munkáltatóik valamilyen módón meggátoltak ebben. Az anyák nem mindig vannak tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik őket meg a szülés utáni munkába való visszaálláskor. Tudniuk kellene, hogy milyen lehetőségeik vannak akkor, ha a munkáltató nem tartja be a törvényi kötelezettségeit. „Függetlenül attól, hogy az anya a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, munkáltatója a munkaviszonyát rendes felmondással a gyermek 3 éves koráig nem szüntetheti meg. Mt. 90. § (1) BEK. e) pontja úgy rendelkezik, hogy a védelem továbbra is 3 évig illeti meg az anyákat.)” (Mt. 90 § (1) BEK. e) pontja) Ha a kismama úgy dönt, hogy meg akarja szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és idő előtt szeretne visszatérni munkahelyére, akkor az együttműködési kötelezettségeit figyelembe véve valamilyen módon tudtára kell adni a munkáltatónak a szándékát. A vállalatnak kötelessége eredeti munkakörébe visszavenni és foglalkoztatni az anyukát. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, azaz a 35
munkaviszony rendes felmondására semmilyen körülmények között nincs lehetőség. A felmondási védelem csak a rendes felmondástól véd meg, tehát ettől még rendkívüli felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése okán az anyuka elbocsátható. Egyébként lehetőség van arra, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítsák, vagy megszüntessék. A módosításnak alapja lehet, hogy a továbbiakban részmunka időben vagy bármilyen más atipikus munkaformában lesz foglalkoztatva a munkavállaló. Lényeges, hogy közös megegyezésről van szó, tehát akkor célszerű aláírni, ha mindkét fél érdekeit szolgálja. Amennyiben a kismama a GYES lejárta után szeretne visszatérni a munkahelyére, akkor a munkáltatónak joga van a munkaviszonyt megszüntetni, ha nem kívánja tovább alkalmazni. Ez esetben rendes felmondás lép életbe, amit köteles megindokolni. Az indoklásnak a törvény szerint valósnak és jogosnak kell lennie. Ha viszont gyakorlati eseteket veszünk alapul, legtöbbször ez nem így történik. (Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-ről a munka világába visszatérni kívánó nők számára (2010) A kérdőívem résztvevőit személyesen ismerem, hiszen mint ahogy azt már említettem, a népszerű közösségi portálokon keresztül továbbítottam kérdéseimet az ismerőseimnek. Ebből kifolyólag tisztában vagyok azzal, hogy kik és miért tartoznak a 17,5%-os arányba. Megkértem őket, hogy fejtsék ki bővebben annak az okát, hogy miért nem tudtak visszatérni munkahelyükre a GYES és GYED lejárta után. Sok esetben a munkáltató kijelentette, hogy nincs lehetőség és mód a kismamát tovább foglalkoztatni, és javasolta a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Mivel az anya nem volt tisztában jogaival, és úgy gondolta, hogy nincs más lehetősége, aláírta a papírokat. Az is előfordult azonban, hogy nem valós, fiktív okokkal szüntette meg a munkavállaló foglalkoztatását a munkáltató. Véleményem szerint a kismamáknak tájékozódni kell a munkába való visszaállás feltételeiről, jogaikról és kötelezettségeikről. Számos internetes portálon utána tudnak keresni ezeknek az adatoknak. Röviden összefoglalva: •
Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez
•
Az éjszakai munka tilalma
•
A szülési szabadsághoz való jog
•
A terhesség előtti vizsgálatokhoz való jog
•
Elbocsátási tilalom
36
A nőket hivatalosan nem érintheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. (Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-rôl a munka világába visszatérni kívánó nők számára, 2010) Érte bármilyen hátrány vagy előny a munkahelyén azért, mert kisgyermekes anyuka? Válaszadóim 72,5%-át nem érte és 27,5%-át érte hátrány abból, hogy kisgyermekes anyuka. Jogilag semmilyen hátránnyal nem járhatna a szülés utáni visszatérés. A 27,5%-os arány mégsem ezt igazolja. Megkérdezetteim a következő eseteket említették, amelyekben hátrányokat tapasztaltak: •
Nem léptették elő, mert kisgyermekes anyuka révén féltek, hogy sokat fog hiányozni. Így a pozíciót egy sokkal tapasztalatlanabb, kevesebb ideje ott dolgozó ember kapta meg.
•
Több műszakban dolgozóknál vagy utazással járó munkakörökben nem kezelték rugalmasan a munkaidő – beosztást. Ebből kifolyólag folyamatos negatív értékeléseket kaptak munkavállalóiktól.
•
A szülés után nem az eredeti pozíciójába került vissza a kismama, hanem alacsonyabb beosztásba, kevesebb pénzért. Arra hivatkoztak a munkáltatók, hogy kisgyermekes anyuka révén kevésbé tud rugalmas lenni.
•
Nem tartják őket megbízhatónak, mert a kisgyerekek gyakran megbetegszenek, és sok szabadságot kell kivenniük ez időre.
•
Nem kapott év végi prémiumot, mert a munkáltató szerint sokat hiányzott.
•
Visszavette a munkáltató az eredeti pozíciójába, majd egy hónap után úgy döntött, hogy megszünteti azt, megfosztja a vezető pozíciójától és lecsökkenti a munkabért is.
•
A törvényt megkerülve nem kapta meg az őt megillető jogokat. Nem kapott annyi szabadságot, mint amennyi megilletné.
Azt a következtetést vontam le, hogy bár jogilag törvényekben szabályozva vannak a kisgyermekes anyukákra vonatkozó jogok és kötelességek, a munkáltató sok esetben valamilyen módon azt megkerülve nem alkalmazza ezeket. Szerencsére ez a ritkább eset, amit a következőkben szeretnék alátámasztani. Kérdőíves felmérésemben a megkérdezettek 22% felelte azt, hogy előnye származik abból, hogy kisgyermekes. Az előnyök abból adódhatnak, hogy jogilag szabályozva vannak, hogy milyen kedvezmények illethetik meg őket.
37
•
Szülési szabadság
•
Szoptatás idejére járó munkaidő kedvezmény
•
Fizetés nélküli szabadság
•
Pótszabadság jár évente a munkavállalónak. 16 évesnél fiatalabb gyermek esetén egy gyermeknél évente kettő, két gyermeknél évente négy, kettőnél több gyermek esetén évente összesen hét nap illeti meg őket.
Manapság egyre több vállalat törekszik arra, hogy családbarát színben tűnjön fel. A gyeden, gyesen lévőknek speciális, személyre szabott képzések, továbbképzések támogatásával könnyítik a felkészülést a munkába való visszatérésre. Részmunkaidő, távmunka és egyéb munkaidő-kedvezmények lehetőségének biztosításával segítik a munkába történő visszailleszkedést. Nem feledkeznek meg a családtagoknak - elsősorban a gyermekeknek - biztosított juttatásokról, kedvezményekről sem. Gyermekmegőrző intézményeket biztosítanak, vagy támogatásokat adnak a gyermekelhelyezésre való tekintettel. Véleményem szerint ennek fontossága jelentős. Állításomat pedig azzal tudom alátámasztani, hogy kérdőívemben megkérdezett ismerőseim szinte kivétel nélkül egy családbarát munkahely előnyeit hangoztatták. A következőkben felsorolnám az általuk javasolt megoldásokat. •
Részmunkaidő.
•
Azoknak a nőknek, akiknek gyermekük van, munkaidő kedvezményt kellene biztosítaniuk (maximum napi 6 óra munkaidő), természetesen ugyanannyi bérért, hogy az otthoni munkával is össze lehessen egyeztetni.
•
Nagyobb rugalmassággal kezeljék a munkaidő beosztást.
•
Gyermek betegsége esetén biztosítani, hogy az anyuka akár munkaidő alatt is meg tudja nézni beteg gyermekét
•
Távmunka biztosítása
•
Gyermekes nő hétvégén ne dolgozzon
•
Ne legyen elvárás a munkahelyen a 8 órán túli munkavégzés.
•
Bizonyos
munkakörökben,
haza
lehessen
vinni
a
munkát
-
gyermek
megbetegedése, stb. esetén, ez megkönnyítené a cég működését, folyamatosságot biztosítana, nem terhelné a kollégákat a távolmaradás. •
Nagyobb vállalatoknál gyermekmegőrző korosztályok szerint
•
Munkahelyi bölcsődék vagy óvodák kialakítása
•
Ha megoldanák a munkahelyen a gyermekfelügyeletet.
38
•
Több támogatás, étkezési utalvány
•
„Családcentrikusság"
•
Törvényben előírt intézkedések, szabályok munkáltató általi mindenkori betartása
•
Értékeljék annyira a munkájukat, hogy a gyerekvállalás ne befolyásolja a munkáltatót.
•
Tolerancia
Jellemző, hogy a munkaidő okozza a legtöbb problémát számukra. A kérdőívem kitöltésénél az is kiderült, hogy a válaszadók 40,5% dolgozik 8 órában, 18% 8 óránál kevesebbet, míg 41,5% 8 óránál többet. Ha figyelembe vesszük, hogy anyákról beszélünk, akkor nagyon magas a 8 óránál többet dolgozók aránya. „Az anyaság (apaság) társadalmi hasznosságának anyagi elismerése is nagyon fontos lenne.”(Ternovszky, 2008) Igaz, hogy már számos próbálkozás volt és van Európa több országában, így hazánkban is ez irányban. Sajnos csak támogatásokról és segélyekről hallhatunk ez ügyben. Az, hogy az anyaságot úgy értékelnék, mint bármilyen más munkát, és fizetett munkaként ismernék el, a világon sehol sincs jelen. A szabad választás esélyétől fosztják meg az anyákat. Nem választhatnak csupán érzelmi alapon a munka és család között, hiszen anyagi hátrányban vannak. Összefoglalva tehát az anyáknak egy családbarát munkahelyre van szükségük ahhoz, hogy a munka és család közti egyensúlyt fenntartsák. Legfontosabb lenne számukra, ha valamilyen atipikus munkaformában végezhetnék munkájukat. Rugalmas munkaidő beosztással, otthon végzett munkával mindkét területen helyt tudnának állni. Ha nem megoldható a hagyományos munkaformán kívüli alkalmazás, akkor pedig valamilyen gyermekmegőrző biztosítása lenne a megoldás. A lényeg, hogy tolerálják, megértsék és segítsék az anyákat. Egy elégedett, kiegyensúlyozott alkalmazott a vállalat számára is nagyobb kincs. Család és/vagy karrier kérdésében jócskán megosztottak az európaiak. Az angolok és franciák optimisták és szerintük jó időbeosztással, nagy energiaráfordítással igenis lehetséges a két területet összeegyeztetni. A németek többsége szerint az apának vagy az anyának fel kell hagynia a karrierépítéssel, ha komolyan veszi a család jóllétét.
A
magyarok még a németeknél is borúlátóbbnak bizonyultak, a megkérdezettek csupán 40%a nyilatkozott úgy, hogy a karrier és család nem zárja ki egymást. Érdekesség, hogy a
39
magyar válaszadók közül említették a legtöbben, hogy az állami támogatás elégtelensége jelenti a legnagyobb gátat. A nem gyermekes nőknél megpróbáltam arra is fényt deríteni, hogy mennyire változtak meg a női szerepek napjainkra, milyen terveik vannak a jövőre nézve. A válaszadóim 24%a jelezte azt, hogy csak anyagi okok motiválják a munkavégzésben és mindössze 4% voksolt arra, hogy az önmegvalósítás a céljuk. A szavazatok legnagyobb része, 72% jelezte, hogy az anyagi és önmegvalósító okok egyaránt szerepet játszanak a munkavégzés során. A nők gyermekkoruk óta abban a tudatban nevelkednek, hogy legfőbb feladatuk az anyaság, a feleség szerepe. Ezt várta el tőlük mindenki, a társadalom. Sokukban a tudatalattijuk gátat szab az önmegvalósító terveiknek, és amíg nem teljesítik ki a társadalomtól elvárt szerepeiket, nem is fogalmazódik meg bennük a gondolat, hogy esetleg sokkal szélesebb skálája is lehet megoldandó feladataiknak. Gyakori az, hogy a gyerekek önállósodása után észlelik, hogy mennyi lehetőség rejlik még bennük. Jellemzően ezek a tulajdonságok a most 40-50 év körüli nőkre igazak. Napjainkra megváltozott az értékrend. Az is ezt támasztja alá, hogy megkérdezetteim 4%-a, akik arra szavaztak, hogy csupán önmegvalósító célokkal végzik munkájukat, 25-30 közötti fiatal lányok voltak. Rájuk jellemző leginkább, hogy nem szeretnének gyereket. A megkérdezetteim 65% állítja, hogy fontos annyira a karrierje, hogy emiatt későbbre halasztja a családalapítást, és csak 35% preferálta a gyermekvállalást. Úgy gondolom ez arra vezethető vissza, hogy az Y generáció szülötteinek már teljesen más elvárásoknak kell eleget tenniük. A szüleik számára a legfontosabb, hogy tanuljanak, elvégezzék a középiskolát, ezután egyetemre menjenek, szerezzen diplomát, nyelvvizsgát, akár többet is. Ennek következtében kitolódtak az időbeni határok, és sokkal több ideig ülnek az iskolapadban a mai fiatalok, sokkal több képesítést szerezve, mint régen. Ma már szinte divat a diploma, azokra is rákényszerítik a szülők a továbbtanulást, akiknek valójában semmi keresnivalójuk egy felsőoktatási intézményben. Szüleik szemében is sokkal nagyobb elismerést kapnak, ha először kiteljesítik magukat karrierjükben, és csak ezután gondolkozhatnak családalapításon. Véleményem szerint sok szülő a saját önmegvalósító terveit próbálja ráhárítani a gyermekére. Amikor megkértem kérdőívem résztvevőit, hogy rangsorolják az általam említett fogalmakat, a következő eredményt kaptam. Az első helyen a család állt, és csak ezután következett a karrier. A harmadikként preferálták legtöbben a pénz fogalmát, amit a siker és a szabadság követett. Hangsúlyoznám, hogy nagyon kevés különbség volt az első és második helyezett között, 40
ami arra lehet példa, hogy egyre inkább előretör a munka fontossága. Az élen azonban még mindig a család intézménye áll. Ezzel egyenes arányosságban állt az is, hogy manapság milyen női tulajdonságokat tartanak a legértékesebbnek. 37,4% írta, hogy a legfontosabb tulajdonság egy nőnél a családcentrikusság, 29% az odaadó nőre tette a voksát, míg 26,2% szerint a házias hölgyek testesítik meg a női ideált napjainkban. A karrierista és az önző nő a sor legvégén foglalt helyet, 5,6 és 1,9%-kal. Megállapíthatom tehát, hogy a női szerepek változóban vannak. Az elmúlt évtizedekben átalakulni látszik a nők társadalmilag elfogadott szerepe. Az első és legfontosabb helyen még mindig az anya, feleség státusza áll, de egyre előrébb tör a dolgozó, karrierista nő képe. Az utóbbi a nők munkaerő-piaci foglalkoztatottságának megnövekedésére vezethető vissza. Hosszú, bonyolult folyamat eredménye, ami nagy hatással van a hagyományos családmodell megváltozására is.
41
8.3 Kérdőíveim összegzése 5. sz. táblázat
Családi állapot
Férjezett 60,6%
Legmagasabb iskolai végzettség
Általános iskola 30%
Élettársi kapcsolat
Elvált
Szingli
3,1%
21,2%
12,1%
3%
Középiskola
Főiskolai, Egyetemi diploma
Egyéb
45%
15%
10%
Általános iskola
Középiskola
Főiskolai, egyetemi diploma
Egyéb
35%
55%
5%
5%
Fizikai
Szellemi
Vállalkozó
Háztartásbeli
Tanuló
40%
25%
5%
25%
5%
Alkalmazott
Középvezető
Felsővezető
79,4%
17,7%
2,9%
8óránál kevesebbet
8óra
8óránál többet
18%
40,5%
41,5%
20év alatt
20-25év között
25-35év között
30-35év között
35 év felett
3%
47%
20,5%
23,6%
5,9%
Meddig maradt otthon a babával
Kevesebb, mint fél év
1év
2év
Több, mint 2év
10,5%
15,8%
31,6%
42,1%
GYES, GYED lejárta után vissza tudott-e menni dolgozni
Igen, nem volt gond
Nem
82,5%
17,5%
Igen, hátrány
Nem származott hátrány
Igen, előny
Nem származott előny
27,5%
72,5%
22%
78%
Szülők legmagasabb iskolai végzettsége Foglalkozás Beosztás Hány órát dolgozik naponta Hány éves korukban szülték meg első gyermeküket
Származott-e hátránya vagy előnye abból, hogy kisgyermekes anyuka
Hajadon
„A” változatú kérdőívem összegzése
42
6. sz. táblázat
Családi állapot
Férjezett
Élettársi kapcsolat
Hajadon
Elvált
Szingli
8%
34%
40%
2%
16%
Alkalmazott
Középvezető
Felsővezető
70%
25%
5%
Általános iskola
Középiskola
Főiskolai, egyetemi diploma
Egyéb
15%
40%
40%
5%
Általános Iskola
Középiskola
Főiskolai, egyetemi diploma
Egyéb
20%
45%
30%
5%
Foglalkozása
Fizikai
Szellemi
Vállalkozó
Háztartásbeli
Tanuló
25%
35%
5%
5%
30%
Mikorra tervezi első gyermekét
Nem tervez gyereket
20-25év között
2530évközött
30-35év között
35év fölött
8%
1%
60%
29%
2%
Kevesebb, mint fél év
1év
2év
Több, mint 2 év
Nem tervezek gyereket
12%
30%
34%
16%
8%
Igen
Nem
65%
35%
Családcentrikus
Odaadó nő
Házias
Karrierista
Önző
37,3%
29%
26,2%
5,6%
1,9%
Karrier
Család
Pénz
Szabadság
Siker
2.
1.
3.
5.
4.
Anyagi okok
Önmegvalósítás
Mindkettő
24%
4%
72%
Beosztás Legmagasabb iskolai végzettség
Szülők legmagasabb iskolai végzettsége
Meddig tervezi, hogy otthon marad a babával Önnek fontos annyira a karrierje, hogy ezért későbbre halasztja a családalapítást? Milyen női tulajdonságokat tart a legértékesebbnek Rangsorolás Mik motiválják a munkavégzése során
„B” változatú kérdőívem összefoglalása
Összegezve tehát nem reprezentatív felméréseim során két hipotézisemre kerestem visszaigazolást. Az első kérdőív során, melyet gyermekes nők töltöttek ki arra a megállapításra jutottam, hogy a nő életében még mindig a legfontosabb az anyaság, amit a munkavégzés szorosan követ a ranglistán. Sokukat csak az anyagi okok motiválnak, és kevesebb azoknak a száma, akiket csak az önmegvalósítási célokkal végzik munkájukat.
43
Hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés kevés alkalommal volt jellemző a kisgyermekes anyukákra a munkavégzésük során. Az egyensúly fenntartására törekszenek, amit a vállalat által hozott intézkedések, és kedvezmények meglétével tartanának a legkönnyebbnek. A legmegfelelőbb számukra az lenne, ha valamilyen atipikus munkaidőben vagy munkaformában dolgozhatnának a szülés utáni időszakban, illetve ha gyermekmegőrzőket létesítenének annak érdekében, hogy a gyerekek felügyeletét gondtalanul meg tudják oldani. Röviden tehát egy családbarát munkahely lenne a munka család egyensúly fenntartására a megoldás. A második kérdőívem során, melyben nem gyermekes nőket kérdeztem, arra a megállapításra jutottam, hogy megváltozott a női szerepvállalás és ez által a hagyományos családmodell napjainkra. Bár még mindig az anyaság a legfontosabb egy nő életében, de egyre jobban előtérbe kerül a karrier utáni vágy. A karrierben való kiteljesedés maga után vonza a gyermekvállalás kitolódását, és sokan egyáltalán nem is szeretnének gyermeket. Egyre elterjedtebb a szingli életforma is, amiben a nők a függetlenség előnyeit hangoztatják. Emiatt, valamint házasságok számának csökkenésével, illetve a válások számának növekedésével válik egyre jellemzőbbé az egyszülős családmodell a hagyományos családmodell helyett.
9. Mélyinterjúk A következő primer kutatási módszer, amelyet alkalmaztam szakdolgozatom során a nők, karrier, család témakör pontosabb elemzése kapcsán a mélyinterjúk készítése volt. Interjút készítettem három nővel, akik más-más területén tevékenykednek az életnek. Az első interjúalanyom a karrierista nőt testesíti meg, a második a családanya szerepében látható, a harmadik pedig a kettő ötvözete. Az elemzésemet interjúalanyaim általános bemutatásával kezdem, majd rátérek az életmódjuknak megfelelő specializált kérdésekre. Befejezésül összegzem tapasztalataimat, következtetéseimet.
9.1 Általános bemutatás A beszélgetéseim első fele egy általános bemutatkozása volt interjúalanyaimnak. Megkértem őket, hogy meséljék el tömören eddigi életútjukat kitérve minden fontosabb részletre. Ezt azért tartottam fontosnak, mert ezáltal felmértem, hogy a nők melyik kategóriájába tartozhat, és mindezek után a rájuk leginkább jellemző, specializált kérdéseket tehettem fel. Próbáltam három különböző típusú nővel készíteni a mélyinterjúkat.
44
Első interjúalanyom, akit a továbbiakban N1 azonosítóval jelölnék, 30 éves. Egy magyarországi vidéki városban nőtt fel. Édesanyja egyedül nevelte. Édesapja kezdetben nem ismerte el lányaként, mivel volt már egy családja. Próbálta elhárítani a felelősséget magáról, és titokban tartanai. Később pereskedések és számos bírósági tárgyalás után gyerektartásra kötelezték. Interjúalanyom sosem beszélt apjával, és kislány kora óta nem is látta. Édesanyja egyedül tartotta el nehéz körülmények között. Sokszor két műszakot is elvállalt egy nap. Segítségre senkitől sem számíthatott, nem tartották a rokonaikkal a kapcsolatot. Az általános iskolát és a gimnáziumot ebben a vidéki városban végezte. A középiskola után felvételizett a Külkereskedelmi Főiskolára, de sajnos ekkor még nem vették fel. Régi vágya volt, hogy kitörjön eddigi életkörülményei közül és az üzleti életben kamatoztassa eddig megszerzett tudását. Úgy gondolta, hogy a legjobb iskola az álmai teljesítéséhez a Budapesti Gazdasági Főiskola. Nem is jelentkezett abban az évben más intézménybe. A következő felvételi időpontjáig, egy teljes évig egy bevásárlóközpontban dolgozott. Másodjára felvették a főiskolára. Felköltözött Budapestre és élete hihetetlen pörgésnek indult. Tanulmányai alatt többször tartózkodott hosszabb ideig külföldön. Görögországban, Angliában, Olaszországban és Franciaországban töltött hónapokat. Kiválóan megtanulta a német, angol és francia nyelvet. Három nyelvvizsgával és jeles diplomamunkával fejezte be tanulmányait. Egy évig teljes erővel kereste a számára legmegfelelőbb munkahelyet. Számos állásinterjún vett részt az ország minden pontján. Ezután vették fel egy nagy multinacionális vállalathoz, mint marketing asszisztenst. Az évek alatt odáig fejlődött és lépdelt előre, hogy mára marketingigazgatóvá nőtte ki magát. Elmondása szerint nagyon rögös volt az idáig vezető út, rengeteg kitartás és erő kellett ahhoz, hogy mindezt elérje. Most is nagyon sokat dolgozik, reggeltől-estig, hétvégenként konferenciákon vesz részt. Szabadideje egyáltalán nincs. Családi állapota szerint egyedülálló, megrögzött szinglinek vallja magát. Nem volt soha komoly kapcsolata. Második interjúalanyom, akit a továbbiakban N2 azonosítóval jelölök, 43 éves. Elmondása szerint jómódú családból származik. Szülei nem végeztek felsőfokú tanulmányokat, viszont az évek folyamán összegyűjtött pénzüket és tapasztalataikat egy jól működő vállalkozásba fektették. Egy vidéki faluban nőtt fel két testvérével és szüleivel. Édesanyja és édesapja teljes harmóniában élnek együtt a mai napig. Két kisebb húga mostanáig is velük lakik. Az általános iskolát ebben a kis faluban végezte, majd mivel nem volt lehetőség középiskolai tanulmányokat folytatni lakóhelyén, a hozzájuk legközelebb található városban érettségizett le. A gimnázium első osztályában ismerkedett meg férjével, akivel már 16 éve boldog párkapcsolatban élnek. Az érettségi évében derült ki, hogy 45
kisbabát vár. Ekkor volt 18 éves. Szülei és barátja támogatásával úgy döntött, hogy megtartja a kis jövevényt. Középiskolai tanulmányait már nagy pocakkal fejezte be, és a ballagás utáni hónapban meg is született a kislánya. A gyerek születése után fél évvel tartották meg az esküvőt. Ekkor még szüleinél laktak mindhárman. Férje beszállt a családi vállalkozásba és sikerült annyi pénzt összegyűjteniük, hogy önálló életet kezdhessenek. 21 éves volt, amikor különköltöztek. Szüleitől néhány utcányira vettek meg egy családi házat. Ezután nem sokkal már érkezett is a második jövevény. Még sosem dolgozott, teljes mértékben a férje tartja el a családot. Azóta kiterjesztették a vállalkozást, ami nagyon jól profitál. Nem volt szükség arra, hogy munkát keressen. Csak az anyai és háztartásbeli feladatokra koncentrál. Ez jelenti számára az önmegvalósítást és a kiteljesedést. Elmondása szerint sosem motiválta a továbbtanulás, mindig is nagycsaládról álmodozott, és arról, hogy anya legyen. Harmadik csemetéjüket 38 éves korában hozta a világra. Teljes boldogságban és harmóniában élnek, jó anyagi körülmények között. Harmadik interjúalanyom, akit a továbbiakban N3 azonosítóval jelölök, 40 éves. Budapesten nőtt fel szüleivel és öccsével. Édesanyja orvos, édesapja könyvelő. Mindketten felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, diplomások. N3 tanulmányait Budapesten végezte. Itt járt általános iskolába és gimnáziumba is. Várható volt, hogy szülei után ő is valamilyen értelmiségi pályára készül. Érettségi után felvételizett az ELTE jogtudományi karára. Felvették, és kiváló átlaggal teljesítette azt. Bojtárkodása idején ismerte meg jelenlegi férjét. 2 év ismeretség után döntöttek úgy, hogy összekötik életüket. 25 éves volt, amikor összeköltöztek, és két év múlva már meg is volt az esküvő. Addigra letette a szakvizsgáját, és egy ügyvédi irodában dolgozott jogászként, közbeszerzésre specializálódva. 31 évesen szülte meg első gyermeküket. Amikor a kicsi elérte az óvodás kort, visszament dolgozni. 2 és fél évig maradt otthon a kisfiával. Terhessége és a GYES ideje alatt is tudatosan készült a munkába való visszatérésre. Képezte magát, megtanult angolul. Számára az anyai örömök és a karrier szeretete egyaránt fontos volt. Elmondása szerint mindig sikerült egyensúlyban tartani a család és munka fogalmát. Sosem sem ment egyik a másik rovására. Az önmegvalósítást és a kiteljesedést nem tudja csupán az egyikben elérni, mindkettőre szüksége van a teljes boldogsághoz. 37 éves volt, amikor férjével úgy döntöttek, hogy második gyermeket vállalnak. Munkahelyén addigra már olyan tekintélyt és bizalmat szerzett magának, hogy karrierjében nem okozott törést az újabb gyermekvállalás. A szülés utolsó pillanatáig dolgozott. Elmondása szerint az, ha valaki állapotos, nem betegség. Ameddig tud, dolgozzon a kismama. Egy évig volt otthon a kicsivel. Munkába állását követően a férje és a nagyszülők segítségével könnyen meg tudták oldani a 46
gyermekfelügyeletet addig, amíg óvodába nem mehetett. Bölcsödébe nem szerették volna beíratni kisfiúkat. Mára kellő tapasztalattal saját ügyvédi irodát nyitott, mely kiválóan működik. Sokat utaznak, próbálnak annyi időt együtt tölteni, amennyit csak lehet. Az ünnepek, születésnapok, névnapok mindig nagy megbecsülésben vannak. Elmondása szerint kiegyensúlyozott és boldog családban élnek. Jó szülőknek tartják magukat, és a gyermekeik sem érzik, hogy valaha is elhanyagolva lettek volna karrierje miatt.
9.2 Specializált kérdések Az általános bemutatkozó kérdések után minden alanyomnak a feltettem 10 kérdést, melyek a leginkább jellemzőek életútjukra és az életvitelükre. Az ezekre kapott válaszok alapján szeretném összegezni beszélgetéseimet. N1 interjúalanyom az igazi karrierista, szingli nőt testesíti meg. Megpróbáltam rájönni, hogy milyen tényezők vezethettek addig, hogy fontosabb legyen a karrier számára, mint a család. Elmondása szerint a gyerekkorára vezethető vissza ez a folyamat. Mindig az édesanyja példája lebegett a szeme előtt. Ki akart törni a szegénységből, az egyszerűségből. Elismert és tekintélyt parancsoló munkát akart végezni. Már fiatalon ő kezdte el intézni a család dolgait, levette édesanyja válláról a terhet, hamar önállóvá és felelősségtudóvá vált. Sosem volt elkényeztetve, és korán rákényszerült arra, hogy dolgozzon. Elhatározta, hogy minden eszközzel azért fog harcolni, hogy áttörje anyagi korlátait, és megbecsült személy legyen az emberek szemében. Szerinte, ha valaki elég kitartó a céljai megvalósításában, akkor előbb- utóbb meglesz annak a gyümölcse. Az ő példája is ezt bizonyítja. Elsőre nem vették fel a főiskolára. Azután egy évig keményen készült a felvételire, magánórákra járt. Sikerült felsőfokú nyelvvizsgát tennie angolból, és a jogosítványt is ebben az évben szerezte meg. Mindemellett és a főiskola alatt is dolgozott, mert egyedül tartotta el magát. Felköltözött Budapestre, ami nagyon sok kiadással járt. Elmondása szerint ez volt a legkeményebb időszak az életében. Nagyon nehéz volt tanulni, vizsgákra, zárthelyi dolgozatokra készülni, bejárni órákra úgy, hogy közben dolgozott. Alkalmi munkákat vállalt, hostess feladatokat végzett, szórólapokat osztogatott, gyárban csomagolt. Még ha nehéz is volt, de büszke arra, hogy mindent önerejéből ért el. A diploma megszerzése után rögös út volt az álláskeresés is. Egy évig nem sikerült elhelyezkednie a szakmában. Aztán megtört a jég. Felvették a jelenlegi cégéhez a megpályázott állásra. Feltettem azt a kérdést is, hogy nem érte-e bármilyen megkülönböztetés karrierjének kialakítása során azért, mert nő. Elmondta, hogy a tucatnyi állásinterjúk mindegyikén
47
szóba került a családtervezés és pozitívan fogadták, amikor közölte, hogy a közeljövőben semmiképpen nem tervez gyermeket. Tudatában volt annak is, hogy a cégnél eltöltött első néhány évben kevesebb munkabérért dolgozott, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfi társai. Az előléptetésekre is sokat kellett várnia, mert mindig férfitársai kapták meg a kívánt pozíciót. Tudta, hogy bizonyítania kell és idővel ez meg fog változni. Így is történt. Elmondta, hogy egy kisebb mértékű megkülönböztetés mindig lesz a nők és férfiak között, éppen ezért ha egy nő vívja ki magának a tekintélyt és az elismerést, az még jobban értékelendő. Megkértem, hogy írja le egy napját. Mikor kel, hányra megy dolgozni, milyen feladatokat lát el a munkahelyén, hány órát dolgozik naponta, mikor ér haza, mit csinál szabadidejében. Elmesélte, hogy minden reggel 6 órakor kel. Megreggelizik otthon, elkészül és 7.30 körül már bent van a munkahelyén. Megnézi e-mailjeit, válaszol a sürgős és fontos levelekre. Ezután tér rá feladataira. Feltérképezi a társaság piaci helyzetét, marketing stratégiákat dolgoz ki, piaci becsléseket végez, az eladó személyzetet teljes körűen irányítja, a társaság arculatának, image-ának ápolását, javítását koordinálja. 12 ember dolgozik közvetlenül alatta, akiknek munkáját felügyeli, irányítja. Naponta jár tárgyalásokra, prezentációkat tart. Nem tudta meghatározni, hogy mikor fejeződik be számára a munka, ez mindig változik. Miután hazaér, akkor sem pihen. A napi gyakorisággal előforduló prezentációkra mindig otthon készül fel. Hazaviszi munkáját, és gyakran éjszakába nyúlóan dolgozik rajta. Hétvégén sincsen megállás. Gyakran utazik konferenciákra, rendezvényekre, akár külföldre is. Nagyon kevés szabadideje van. Ilyenkor gyakran sportol, vagy barátai összejövetelekre jár. Átlagosan 6 órát alszik. Nem nevezi magát munkamániásnak. Egyszerűen csak szereti és élvezi, amit csinál. Megkérdeztem, hogy gondolkozott-e családalapításon. Nem vágyik-e egy megfelelő társa, gyerekekre. Elmondta, hogy nem sok ideje és lehetősége van ismerkedni. Ha megismer valakit, általában ő a kezdeményező. Nem hagyja, hogy magától alakuljanak az események. Sok férfi megijed a határozott fellépéstől. Nem könnyű neki megfelelni, és életvitelét sem sokan tolerálták eddig. Sosem volt komoly, hosszan tartó párkapcsolata. Hozzátette, hogy tisztában van azzal, hogy ez az ő hibája is. Természetesen vágyik arra, hogy boldog párkapcsolatban éljen, de szerinte a házasság és az elkötelezettség nem neki való. Emiatt gyermekeket sem szeretne. Szerinte, nem lenne türelme hozzájuk és nem akarja karrierjét megszakítani. Tudatában van annak, mennyi törődést és odafigyelést igényel egy gyermek, amit ő nem tudna megadni. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem
48
tenné ki egy ember életét annak, hogy nem kap elég szeretetet vagy gondoskodást. Aki ezt nem tudja maximálisan biztosítani, az ne vállaljon gyereket. N1 interjúalanyom kifejtette, hogy milyen előnyei vannak a szingli életmódnak. Elmondta, hogy szerinte a társadalom felfogásával nagy problémák vannak ezen a téren. Már tiniként elvárják az emberektől, hogy találják meg párjukat, legyenek együtt hosszú évekig, majd házasodjanak össze, mert milyen szép is az, ha a diákszerelemből házasság lesz. Évek múlásával jönnek csak rá, hogy nem egymásnak valók, nem élték ki magukat. Nem érti, hogy mért kötelező mindenkinek párkapcsolatban élni. Sokan azt hiszik, hogy szörnyű dolog egyedül lenni, holott annak is megvannak a maga előnyei. Erőteljesebben koncentrálhatunk az élet minden területére, a munka és karrier is zökkenőmentesen haladhat. Nem tartozik elszámolni valóval, nem kell alkalmazkodnia senkihez. Teljes mértékben a maga ura. Igaz, hogy néha rossz számára, amikor az üres lakásba tér haza, és azt sem vitatja, hogy párosan szép az élet. Mindazok ellenére, hogy mennyire élvezi a jelenlegi életét, ő sem szeretne egyedül megöregedni. Rátértem arra, hogy mostani életfelfogásában mennyi szerepe volt a gyermekkori sérelmeinek. Szerinte ezek a dolgok alakították ki a személyiségét, tették erőssé. Egész gyermekkorában bírósági tárgyalásokra jártak. Szembesülnie kellett azzal, hogy neki nincsen apukája, mert neki csak a többi gyermeke és a másik családja fontos. Édesanyja erején felül teljesítve próbálta megadni mindazt neki, amit szeretne. Látta, hogy milyen kimerült, attól, hogy rengeteget dolgozik. Tudta, hogy őrlődik és szenved. Ha valaki ilyen körülmények között nő fel, az könnyen megerősödik, megedződik. Büszke édesanyjára, hogy mindezek ellenére megtett érte mindent, amit csak lehetett. Ezt próbálja most kompenzálni, és egész életében hálás lesz neki. Az utolsó kérdésemben arra tértem ki, hogy mik a tervei a jövőre nézve. Elmesélte, hogy teljes mértékben meg van elégedve az életével. Nem tervez nagy változásokat a közeljövőben. Régi vágya, hogy egy saját vállalkozást alapítson. Igaz, hogy konkrét elképzelése még nincsen, de bevallása szerint a 10 éves tervében szerepel ez a cél. Persze halkan azt is megemlítette, hogy reméli sikerül majd megtalálnia a párját is. Reménykedik abban, hogy van olyan férfi a földön, aki tolerálja az életvitelét, és harmóniában együtt tud vele élni. N2 interjúalanyom egy elégedett anyuka képében tündököl. Elmondta, hogy gyerekkora óta olyan életről álmodozott, mint amilyenben most él. Sokszor említette, hogy tisztában van azzal, hogy mennyire jó helyzetben van. Nincsen és sosem volt rákényszerülve a munkára, szabad akaratából dönthetett az anyaság mellett. Szerinte az ugyanolyan értékű 49
munka, mint bármely más, ennek ellenére a társadalom nem ismeri el, mert nem a bérmunka fogalmába tartozik. Megkértem őt is, hogy mesélje el, hogyan zajlik egy napja, mikor kel, milyen teendőket végez. Elmondta, hogy általában reggel fél 7kor kel, reggelit csinál a férjének, a gyerekeknek. Közösen megreggeliznek, elkészülnek és elviszi a gyerekeket óvodába, iskolába. Hazafelé jövet bevásárol, postára megy, elintézi a család teendőit, aztán megfőzi az ebédet és nemsokára mehet is vissza a gyerekekért. A délután a tanulás jegyében telik. Nagyon sokat foglalkozik a gyermekei képzésével, minden tantárgyat aprólékosan átvesznek, idegen nyelven is tanítja őket. Amikor befejezték a házi feladatok megírását, megérkezik az édesapa. Együtt vacsoráznak, beszélgetnek, játszanak. 9 óra körül mennek a gyerekek aludni, ezután még van idejük a szülőknek kettesben eltölteni egy kis időt. Láthatjuk, hogy teljes harmónia uralkodik a családban. Sokszor látogatják meg őket a nagyszülők, vagy fordítva. Hétvégenként általában kirándulnak, állatkertbe mennek, mindig kitalálnak valami közös családi programot. Nem hagyják, hogy eluralkodjanak rajtuk a szürke hétköznapok. Rátértem arra, hogy nem érték- e hátrányok, kínos megjegyzések amiatt, hogy háztartásbeli. Szerinte a háztartásbeli fogalom már megszűnt. Régen teljesen természetes volt, ha valaki azt mondta, hogy a foglalkozása háztartásbeli. Senki nem mosolygott és nem sajnálkozott, mert ez azt jelentette, hogy az anya önként választotta a szakmai karrier helyett a gyermeknevelést és a háztartási feladatok elvégzését, az otthonteremtést. Manapság e helyett vannak a munkanélküliek. Sok nő vágyik arra, hogy ne a munkából hazarohanva főzzön, mosson, takarítson, gyereket neveljen, hanem egész lényében erre tudjon koncentrálni. Sajnos többnyire anyagi okok gátolják ezt, hiszen az állam csekély mértékben honorálja a család támogatását. Manapság luxusnak számít, ha egy anya csak a családi feladatok ellátásának él, csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek a férjük sokat keres. Sajnálatos dolog ez, de tény. Ebből a szempontból is nagyon szerencsésnek tartja magát. Sokan viszont a társadalom elvárásának tesznek eleget azzal, hogy munkába állnak. Manapság rácsodálkoznak egy nőre, ha nem dolgozik. A mai kor által elvárt társadalmi norma megköveteli a női egyenjogúságból fakadó női munkavégzést, sőt a fiatal, ambiciózus nők többsége már elképzelhetetlennek tartja, hogy egész életében otthon legyen, karrierre, kihívásokra vágyik. A háztartásbeli anyukáknak ugyanúgy megvannak a saját problémái, mint a munkavállaló nőknek. Sőt általánosan az otthon lévő nők rosszabb pszichés állapotban vannak, mint akik munkaerő-piaci részvételt gyakorolnak. Ezek okait a szociális kapcsolatok hiányában, a kihívások és önbecsülés csökkenésében látják. 50
Hozzátette, hogy minden csak felfogás kérdése, hiszen nem kell feltétlenül vezető pozícióban lenni és munkamániásnak lenni ahhoz, hogy valaki ki tudjon teljesedni és kihívásokat találjon magának. N2 interjúalanyom kifejtette azt is, hogy nem fél-e attól, hogy bármi történik a vállalkozással, férjével, ha nem úgy alakul a házasságuk, ahogyan eltervezték. Azt mondta, nem gondol ilyen negatív dolgokra. Jelenleg nagyon jól megvannak. Ha házasságuk zátonyra is futna, a pénz kérdése akkor sem jelentene gondot, mert a vállalkozás gyökere a szüleié, a ház, a nyaraló, az autók pedig közös tulajdonban vannak. Ha pedig pénzhiány lépne fel, tartja magát annyira talpraesettnek, hogy beletanulna a vállalkozás irányításába. Elmondta, hogy az, hogy háztartásbeli teendőket lát el, nem jelenti azt, hogy nem tud megoldani problémákat, és teljesen alkalmatlan az élet más dolgaihoz. Ha rá lenne kényszerülve, megtanulná és ellátná a cég feladatait. A nyugdíjkérdés miatt sem aggódik, mert önkéntes alapon fizet magának egy összeget havonta a nyugdíjalapba. Szerinte az a baj az emberekkel manapság, hogy túl negatívan állnak hozzá az élethez. Nem baj, ha valaki gondoskodik a jövőjéről, hiszen jobb félni, mint megijedni. Ennek ellenére élvezni kell a pillanatot, és nem azon görcsölni állandóan, hogy mi lesz, hogyha valami történik. Megkérdeztem őt is a terveiről a jövőre nézve. Szeretnék még tovább terjeszteni vállalkozásukat. Az interjúalanyom elmondta, hogy azt tervezi, hogy amikor a kisebbik gyermek is elkezd iskolába járni, az egyedül töltött szabadidejében elvégez egy OKJ tanfolyamot, vagy akár távoktatásban valamilyen főiskolát. A nyelvtanulás is érdekli, meg szeretne tanulni angolul vagy németül. Úgy gondolja, hogy később majd sor fog kerülni a továbbképzésére, amikor már ideje is engedi. De hozzátette, hogy nem a társadalmi nyomás hatására, hanem saját örömének és vágyainak a kiteljesítésére. Több gyermeket nem terveznek, de szavaival élve „isten tervez, ember végez”. N3 interjúalanyom a munka és család közti egyensúly fenntartásának mintaképe. Mindkettő fontos számára, mindegyikre akkor, és olyan mértékben fordítja a legnagyobb energiát, amikor szükség van. Szeret dolgozni, szereti a munkáját, de ez sosem ment a gyerek, család rovására. Mindig ott volt, ha szükség volt rá, rengeteg figyelmet fordított a háztartásbeli feladatokra, nem hanyagolta el az otthoni teendőket még egy fárasztó nap után sem. Az volt a legfőbb kérdésem, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel tudja egy ezt az egyensúlyt fenntartani, és milyen tanácsokat tudna adni a dolgozó anyukáknak. Elmondása szerint minden elhatározás és akaraterő kérdése. Ha teret adunk magunknak a kiteljesedésre, és észrevesszük a lehetőségeinket, azokat a segítségeket, amelyek rendelkezésünkre állnak, akkor könnyen összeegyeztethető a két dolog. A legnagyobb 51
segítséget mindig a családtagok biztosították. A férje, a szülei, az anyósa, az apósa, a testvérek mindig a rendelkezésére álltak, ha idejük engedte. Ha úgy alakult, mindig rájuk bízhatta kisfiát néhány órára. Nem győzte hangsúlyozni, hogy nagyon sokat köszönhet nekik. Szerencséje volt abban is, hogy munkahelyén nagyon pozitívan fogadták a terhességét, és az azutáni időszakot. Megkapta a kellő toleranciát, sosem bántak vele másképp, mint egy nem gyermekes nővel, és mindig megértőek voltak, ha a helyzet megkövetelte. Tudták, hogy munkáját mindig a lehető legjobb mértékben elvégzi, sosem volt rá panasz. Amikor visszatért dolgozni, az első néhány hónapban részmunkaidőben, rövidebb ideig vagy rugalmasabb formában volt jelen a munkahelyén. Ez nagy segítség volt a visszaszokásban, és a gyermek elhelyezésével sem adódtak gondok. Nagy figyelmet szentelt mindig annak is, hogy harmóniában legyen önmagával. Esténként fél órára mindig elmegy futni, sportolni, sokat ad a külsejére, hiszen ép testben ép lélek rejtőzik. Azt mondta, hogy nagyon fontos a munkamegosztás a férje és közte. Mindketten egyforma mértékben vesznek részt a feladatok elvégzésében, nem hárul minden teher az ő vállára. Ha a férje ér előbb haza, akkor ő főz, ő segít a gyerekek leckéjét megcsinálni. Ellenkező esetben pedig fordítva. Tanács az volt a kismamák számára, hogy tudatosan készüljenek a terhesség utáni visszatérésre. A GYES, GYED ideje alatt folyamatosan tartsák a kapcsolatot a munkahelyükkel, munkatársakkal, látogassanak el céges rendezvényekre, programokra. Mindig informálódjanak a vállalatról, legyenek naprakészek. Őrizzék meg önbizalmukat. A felkészülés nem csak lélekben, hanem testben is fontos. Frissítsék fel ruhatáraikat, őrizzék meg kondícióikat. Úgy tapasztalta, hogy sok nő, aki gyermekével otthon van a GYES, GYED időtartama alatt másfajta hullámhosszra kerül mind gondolkodás, mind pedig fizikai állapotra vonatkozóan, azaz elhanyagolja magát. Ezeknek az anyáknak tudatosítani kellene magukban, hogy egy idő után muszáj felvenniük a ritmust, olvasni a napisajtót, híreket, informálódni a nagyvilágról, felkészíteni magukat testben és lélekben egyaránt a hétköznapokra. El lehet végezni tanfolyamokat, lehet nyelvet tanulni, tovább képezhetik magukat. Azok az anyák, akik már visszatértek dolgozni, az egyensúly fenntartásának érdekében tájékozódjanak lehetőségeikről, és ne féljenek azokat kihasználni. A legfontosabb, hogy megtanulják jól beosztani az idejüket. Az tény, hogy ez mindent sokkal koncentráltabbá tesz, és rengeteg energiát emészt fel, de egy idő után a napi rutinná válva meghozza gyümölcsét. A lelki harmónia kihatással van a környezetünkre, a családra, és a munkavégzésünkre is. Elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy a nőket sok munkahelyen hátrány éri. Tapasztalta, hogy a bérek tekintetében is a 52
férfiak vannak előnyben. Ennek volt köszönhető, hogy a régóta tervezett saját ügyvédi irodáját megnyitotta. Mindig harcolt azért, hogy ne érje semmilyen megkülönböztetés azért, mert gyermekes anyuka. Szerencséjére, akkori munkahelyén nem okozott ez gondot. Minden anyának szüksége van a vállalat támogatására a munka és család közti egyensúly fenntartásához. Köztudott, hogy egy kisebb gyermek többször betegeskedik, emiatt többet hiányozhat az anya a munkahelyéről, amit ha nem tolerál megfelelően a vállalat, jelentős hátrányok érhetik a munkavégzés során. Hozzátette, hogy bár neki nem volt ezzel kapcsolatban problémája, több hölgy ismerősének okozott nagy gondot ez a munkahelyén, ami akár az állásuk elvesztésével is járt. A kérdésemre adott válaszomat annyival összegezte, hogy minden nőnek tisztában kell lennie a jogaival, és ha ezzel ellentétesen cselekszik a munkavállaló, akkor fel kell lépni ellenük. Őt is megkértem, hogy mondja el, hogyan zajlik egy napja. Elmesélte, hogy általában 6 órakor kel. Elkészülnek, együtt megreggelizik a család. Az iskola lakhelyükhöz közel van, így a gyerekek egyedül járnak és jönnek is haza. 8 órára ér be az irodába, ahol a napi sürgős teendők elvégzése után lát neki feladatainak. Ilyenek az ügyek előkészítése, végrehajtása és érdemi befejezése, jogi tanácsok és tájékoztatás adása. Változó, hogy mikor ér haza. Van, amikor akár este 8 óráig dolgozik, de olyan is van, amikor hamar befejezi a teendőit. A vacsora elkészítése ettől függően vagy a férjére vagy rá hárul. A közös vacsora szinte mindig elengedhetetlen. Rendszerint próbálják tartalmasan kihasználni azt az esti néhány órát, amit együtt tölt a család. Hétvégenként gyakran szerveznek közös programot, kirándulnak, moziba vagy vacsorázni mennek, látogatják meg a nagyszülőket. A takarítás és a háztartás vezetése is megoszlik férje és közte. A gyerekek lefekvése után végzik többnyire, vagy akár hétvégenként. A vasalás, mosás, és az alapvető háztartási funkciókra hetente jár hozzájuk egy bejárónő. Az általa végzett feladatok hatalmas terhet vesznek le a vállukról, nagy segítség nekik. Megkértem, hogy meséljen a jövőre vonatkozó terveiről is. Elmondta, hogy ügyvédi irodája tevékenységeivel elégedett. Úgy érzi, hogy amit szeretett volna, azt elérte a karrierútja során. A jövőre nézve csak gyermekeivel kapcsolatban tervez. Szeretne nekik továbbra is minden tőle telhetőt megadni, taníttatni őket, ameddig csak lehet. Titkos vágya, hogy majd egyszer átvegyék tőle a „stafétabotot”.
53
9.3 Mélyinterjúk összegzése Megfigyelhető, hogy interjúalanyaim különböző életutat jártak be, különböző rétegből indultak és teljesen másfajta életet élnek. Mindegyiküknek más volt az életcéljuk, más okoz nekik elégedettséget. Mindhárman elégedettek jelenlegi életükkel, munkájukkal. N1 az igazi karrierista, szingli nő képét testesíti meg. A manapság divatos életforma minden jellemzője megfigyelhető életmódjában és felfogásában. A semmiből jött és mégis sokra vitte. Hatalmas karriert futott be, amiért a végsőkig harcolt, harcol a mai napig. Számára ez az első és legfontosabb. Párhuzamot vonhatunk le a kialakult életképe és a gyerekkora között. Sosem volt előtte egy hagyományos család mintája. Édesanyja példájából tanulva egy független, határozott, céltudatos nővé vált. A szingli állapotot nem szeretné élete végéig megőrizni, nem szeretne egyedül megöregedni. N2 alanyom az előbb leírtak teljes ellentéte. Számára mindig is a család volt a legfontosabb, sosem motiválta és érdekelte a karrier. Szintén párhuzamot vonhatunk le a gyerekkorban tapasztaltak és a jelenlegi életformája között. A hagyományos családminta képe befolyásolta életcéljaiban. Azt tapasztalta otthon, hogy az édesapja dolgozik, vállalkozásukból eltartja a családot. Minden harmonikusnak és gondmentesnek tűnt számára. Szerencséjére az anyagiak nem befolyásolták céljai elérésében. Ugyanolyan életet élnek most férjével, mint szülei anno. N3 a másik két interjúalanyom ötvözete. Ő az, aki megtalálta a család és karrier közötti egyensúly fenntartását. Ő is szüleihez hasonló életutat járt be, diplomát szerzett és harmonikus családi életre törekedett. Véleményem szerint példa lehet mindazon nők számára, akik gonddal küszködnek a karrier és család közti arany középút megtalálásában. Bizonyíték arra, hogy jó időbeosztással, a vállalat által nyújtott segítségeink kihasználásával lehetséges harmonikus, boldog párkapcsolatban élni és gyermekeket vállalni amellett, hogy karrierünkben is kiváló sikereket érünk el. Egy nő is építhet karriert és ehhez a családról sem kell lemondania. A korukból kifolyólag azt a következtetést vonhatom le, hogy az idősebb interjúalanyom anyai szerepekben való kiteljesedése és a fiatalabb csoportba tartozó hölgy szingli életmódja tükrözi a napjainkban történő női szerepvállalás megváltozását. Hozzátenném azonban, hogy életmódjukhoz jelentősen hozzájárult a gyermekkorukban tapasztaltak is. Ezáltal első hipotézisem nyert bizonyítást. Második feltevésemet támasztja alá, miszerint a nőknek szükségük van a vállalatok támogatására a munka és család közti egyensúly fenntartásában az N3 hölgy életútja.
54
Többször is elmondta, hogy szerencséje volt abból a szempontból, hogy sosem érték hátrányok a gyermekei miatt és mindig megkapta a kellő toleranciát, ha olyan helyzet adódott. A szülés utáni közvetlen időszakban szintén nagy előnyt jelentett számára, hogy lehetősége volt részmunkaidőben, rövidített munkaidőben vagy rugalmas munkaformában dolgoznia. Harmadik hipotézisem is visszaigazolást nyert, abból a szempontból, hogy a nők esélyei rosszabbak, mint a férfiaké. N3 interjúalanyom ezen okokból nyitott saját ügyvédi irodát, míg N1 hölgynek jelentősen megnehezítette a karrierjének kialakítását és céljai elérését. A mélyinterjúim elemzését azzal a gondolattal zárnám, hogy nem vagyunk egyformák. Minden nő másra vágyik, mindenkinek más okoz örömet, más céljai vannak. Véleményem szerint az a sikeres nő, aki eléri a kitűzött céljait, vágyait, legyen az a karrier, hatalmas család vagy akár mindkettő. Ebből a szempontból tehát mindhárom interjúalanyom sikeres nőnek tekinthető és példaértékűek lehetnek mindenki számára.
10. Összegzés Szakdolgozatomat abból a célból írtam meg, hogy választ és megoldást kapjak arra, hogy vajon csak szétválasztva beszélhetünk-e a két fő női típusról, a családanya és a karrierista nőről, vagy talán mégis összeegyeztethető-e ez a két értékrendszer, és ha igen, milyen módon? Egy nő életében számtalanszor felmerül a kérdés: család, gyerek vagy karrier? Felméréseim során azt szeretném kideríteni, hogy milyen mértékben és melyik a legfontosabb egy nő számára, hogyan változik a rangsorolás és az erről alkotott kép napjainkra. Kik és milyen mértékben segítik őket az egyensúly felállításában. Dolgozatom során három hipotézisemre kerestem igazolást. •
Az első feltevésem az volt, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos családmodell napjainkban
•
A harmadik feltevésem az volt, hogy a férfiak és nők esélyei igen egyenlőtlenek.
•
A második feltevésem az volt, hogy a nők család és munka közti egyensúlyt a vállalatok támogatásával tudják felállítani.
Hipotéziseim alátámasztására a szekunder, elméleti kutatások mellett, primer kutatási módszereket is alkalmaztam kérdőívek és mélyinterjúk formájában. Megállapíthatom, hogy feltevéseim minden szempontból alátámasztást nyertek. Az elméleti síkon megközelített, adatokat, felméréseket, és tényeket közölt tanulmányok, publikációk, folyóiratcikkek is bizonyítják, hogy milyen mértékben változtak meg a női
55
szerepek az elmúlt évszázadok alatt. A négy fő női szerep mellé megjelent a karrierista nő képe, amit az évtizedek során egyre növekvő női munkavállalás, a nők tömeges megjelenése a munkaerő-piacon tett lehetővé. Úgy gondolom, hogy mindez megannyi gazdasági és társadalmi folyamat és változás eredménye, amit a női egyenjogúság miatti harc sürgetett meg igazán. A véleményem az, hogy bár egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a női emancipáció kérdésére, és ez sok pozitív eredményt produkált az évek leforgása alatt, mégis érezhető a női és férfi nem közötti kisebb szakadék a munkaerő-piaci, beosztás szerinti megoszlásuk, illetve a bérezés tekintetében is. Persze a munkajogi törvények bármilyenfajta megkülönböztetést próbálnak kiküszöbölni, de sajnos rossz tapasztalatokból állíthatom, hogy sok munkáltató ezeket megkerülve foglalkoztatja alkalmazottait, akik a rossz gazdasági körülmények között annyira féltik állásukat, hogy ez ellen nem mernek fellépni. Szerencsére azonban rengeteg olyan vállalat van jelen a hazai piacon, melynek fontos az alkalmazottaik elégedettsége. Ők tesznek azért, hogy dolgozóik komfortos környezetben dolgozhassanak, megadják nekik a kellő toleranciát a család tekintetében is, odafigyelnek egészségükre, sportolási lehetőségeket biztosítanak, és segítik a munka és magánélet összeegyeztethetőségét is. A nők, főként a kisgyermekes anyák családi és munkahelyi teendőinek ellátását jelentős mértékben segítik különböző atipikus munkaformákkal, rugalmas vagy részmunkaidőben való foglalkoztatással. Az a tapasztalat, hogy az állam is segíti és támogatja az ilyen családbarát munkahelyek számának megszaporodását. Az is ezt bizonyítja, hogy minden évben pályázatot hirdet meg a családbarát munkahely cím megnyerésére. Szerintem, nagyon fontos és jó törekvés ez arra, hogy felhívják a vállalatok figyelmét a téma fontosságára. Az alkalmazottak motivációját, munkahelyi teljesítményét, a vállalathoz való hozzáállását is jelentős mértékben növeli, ha a vezetés figyelmet fordít arra, hogy előnyös munkakörülményeket teremtsen családos alkalmazottai számára is. Szerintem a megoldás a problémákra két oldalról közelítendő meg. Egyrészt a szülőknek meg kell állapodniuk, és beszélniük kell valamilyen szintű munkamegosztásról. A férjnek ugyanúgy ki kellene vennie a részét a háztartásbeli és családi teendőkből, mint az anyáknak. Ha a nő támogatva van, és jobb kezet kap a párjától, az hatalmas terhet vehet le a válláról. Tehát a második műszakot meg kellene osztaniuk, és kompromisszumot kellene kötni. Másrészt a vállalatok és munkahelyek új, nem feltétlenül költséges intézkedésekkel segíthetnének az egyensúly fenntartásában. Úgy gondolom, hogy ha valaki egy adott pozícióban és munkakörben dolgozik az esetek nagy részében akár otthonról is 56
megoldhatja a teendőit, ha pedig a munkahely elengedhetetlen kelléke a munkavégzésnek, akkor kezeljék rugalmasan azok elvégzését. Saját tapasztaltból mondom, hogy a munka maximális elvégzése nem igényel határozott és szigorú kötöttségeket. Én túlfutós hallgatóként már egy éve dolgozom teljes munkaidőben. Igaz, nekem nincsen férjem és gyerekem, de az iskola, a vizsgáim, a sok tanulás, elintéznivalók, szakdolgozatírás mind kötöttségeket jelentett, és sok időt vett igénybe. Munkahelyemen megengedték azt, hogy az iskolai teendőimet lássam el elsősorban, és nagyon rugalmasan kezelték, ha előbb el kellett mennem, ha később tudtam csak beérni, sőt tanulmányi szabadságot is biztosítottak. A lényeg számukra az volt, hogy feladataimat precízen lássam el, és amíg nincs panasz a munkavégzésemre, addig rugalmasan kezelik az ott töltött időintervallumot. Úgy gondolták, hogy inkább menjek és csináljam a más fajta kötelezettségeimet, de amikor ott vagyok, akkor agyban és lélekben, elégedetten álljak rendelkezésükre. Én pedig ez által úgy állok a feladataimhoz és a munkáltatóimhoz, hogy mivel megkaptam a kellő támogatást, nem hagyhatom őket cserben. Ha később jövök, akkor valamelyik nap tovább ott maradok, vagy éppen fordítva. Időben nem dolgozom kevesebbet, csak mindig máshogy oszlik el a ledolgozott munkaórák száma. Szerintem a többi munkáltató is példát vehetne erről a felfogásról. Szerintem még számos kisebb intézkedéssel megkönnyíthetnék egy nő életét a munkahelyen. A vállalat összehangolhatná a nők munkavégzését a gyerekek tanítási, iskolai, óvodai szüneteivel is. Ilyenkor több szabadságot biztosíthatnának számukra. Ahogy én is megkaptam a tanulmányi szabadságomat a munkáltatómtól, ami minden vizsga előtt 2 napot jelentett, úgy az anyák is megkaphatnák a szülői szabadságukat minden ünnep, fontosabb családi esemény, program előtt. Ha nem tudják biztosítani a több szabadnapot, akkor pedig segíteniük és támogatniuk kellene a gyermekek elhelyezését. Akár bizonyos, évente kiszabott összeggel támogathatnák ilyenkor a gyermek elhelyezéséből adódó költségek felmerülését. Szervezhetnének vállalati családi programokat, mint például sport- és családi napokat, gyermektábort, mikulási, karácsonyi ünnepséget. Egyéb cafeteriás juttatásokat, év végi bónuszokat adhatnának esetleg üdülési csekkekben, állatkerti vidámparki belépőkben a családosoknak. Az állam is tehetne több erőfeszítést a családok megsegítésére. Újra egyre inkább előtérbe kerül a „kicsi vagy kocsi” szlogen a házastársakban. Sokan úgy gondolják, hogy választás elé kerültek ebben a rossz gazdasági helyzetben a családalapítás témájában. Sok fiatal pár nagy nehezen megveszik első kis lakásukat, persze hitelre. Összerakják a minden 57
hónapban megkeresett pénzüket, és elkezdik törleszteni a lakásrészletet, a rezsit, az életbiztosítást, ami nélkül sok helyen nem adnak hitelt, és a hónap végére máris ott vannak, hogy éppen kijöttek a keresetükből. Ilyen helyzetbe sokan nem akarnak gyereket szülni, hiszen mindkét keresetre szükségük van a létfenntartásukhoz, nem engedhetik meg maguknak a jövedelem kiesést. Az állam általi juttatások pedig csekély mértékűek. Inkább várnak. Várják, hogy később majd jobb lesz. A megváltás azonban országos összefogás, és állami beavatkozás, és segítő intézkedések nélkül nem mehet végbe. A megszorító intézkedéseknek nem szabadna ilyen mértékben érinteniük a családtámogatási rendszert. Az adórendszer is lehetne családbarátabb, kidolgozhatnának egy ennek megfelelő adópolitikát is. Az a véleményem, hogy sok esetben kezelhetnék úgy egy nő életében azt az
időszakot,
amikor
szülés
után
otthon
marad
gyermekével,
mint
egy
keresőtevékenységet, és legalább a nyugdíj szempontjából beleszámíthatnánk a ledolgozott évek számába. Mindenképpen egy családbarát társadalom létrehozására kellene törekedniük. A kutatásom kapcsán próbáltam gyakorlati oldalról is megközelíteni a dolgozatom témáját. Ezen okból az előbb említett elméleti megközelítéseket szerettem volna alátámasztani saját felméréseim által is. Kérdőíves, nem reprezentatív felmérésem eredményei is az előbb említetteket támasztották alá. A kérdőívem alanyai kizárólag nők voltak. Kérdőívem két részből állt. Az első rész a családos, gyermekes anyukákra vonatkozott, míg a második a családalapítás előtt álló nőkre. Mindkét kérdőív a kitöltők általános adatait követően a témával kapcsolatos speciális kérdéseket tartalmazza. Az első részben arra szerettem volna választ kapni, hogy milyen mértékben és hogyan voltak támogatva a kisgyermekes anyukák szülés közben és után, érték- e hátrányok, előnyök abból, hogy családanya. A második részben arra kerestem a választ, hogy a még nem családos, Y generációs nőknek milyen a jelenlegi jövőképük. Az első kérdőív amint már említettem a gyermekkel rendelkező nőkre vonatkozott. Összesen 50 anya válaszolt kérdéseimre. Az életkori átlag ez esetben 38,7 év volt. A családi állapot szerinti megoszlásuk tükrében arra a következtetésre jutottam, hogy a hagyományos családmodell megváltozóban van napjainkban. Egyre jobban elterjedt az egyszülős családmodell. Ennek okát a válások számának megnövekedésében, a házasságkötések számának csökkenésében, és a szingli életmód elterjedésében látom. Ha az iskolai végzettség szerinti megoszlásukat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a szülők végzettsége teljes mértékben hatással van a gyerekeik képzettségére. Azok a szülők, akik
58
magasabb iskolai képesítéssel rendelkeznek, a gyermekeik rendszerint szintén főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytattak, folytatnak. Beosztás szerinti megoszlásuk arra a tényre mutat, hogy kevés a vezető pozícióban lévő gyermekes nő. Nehezen tudják felállítani, és megtalálni az egyensúlyt a karrier és a család között. Hipotézisemet támasztották alá a kérdéssel kapcsolatban adott válaszok, miszerint a nők nagy többsége a vállalatok általi támogatással látja megoldandónak a problémát. A megoldásokat a részmunkaidő és különböző atipikus munkaformák alkalmazásában látják, továbbá kezdeményeznék a munkahelyi bölcsődék, óvodák kialakítását, és különböző gyermekmegőrzők létrehozását. Lényegében egy családcentrikus munkahelyre vágynak, ahol akár támogatásokban részesülnek, de legalábbis a törvényekben előírt intézkedések és szabályok a munkáltató általi mindenkori betartására. Specializált kérdéseim által kiderült, hogyan X generációba tartozó emberek máshogy vélekednek a családalapításról, mint az Y- ba tartozóak. Ez szintén arra mutat, hogy egyre inkább megváltozóban van a családminta napjainkra. Az Y generációba tartozó embereknek fontosabb a karrier és a továbbtanulás. Sokkal több tényezőhöz és feltételhez kötik a családalapítás. Adataim igazolják, hogy a gyermekvállalást tervező emberek is egyre későbbre halasztják ezt. Az is kiderült nem reprezentatív felmérésem alapján, hogy azok a nők, akik magasabb beosztásban vannak, sokkal kevesebb ideig maradtak otthon a szülés után gyermekükkel. Azt a következtetést vontam le ez alapján, hogy a nők félnek attól, hogy a szülés törést okoz a karrierjükben, és ha több ideig otthon maradnak a babával, akkor az hátráltatná karrierjüket. Mindezek mellett sok esetben anyagi okokkal is magyarázható a korai visszatérés, mivel sok szülő nem engedheti meg magának, hogy csak az egyik fél folytasson kereső tevékenységet, hiszen az állam általi juttatások és segélyek elenyésző mértékűek. Sajnos sok esetben a szülés utáni munkába állás sem olyan egyszerű. Arányaimból látszik, hogy sokkal nagyobb számban vannak azok, akiknek nem jelentett gondot a munkába való visszaállás. De mégis sokan vannak, akiket munkáltatóik valamilyen módón meggátoltak ebben. Bár az indoklásnak a törvény szerint valósnak és jogosnak kell lennie. Ha viszont gyakorlati eseteket veszünk alapul, legtöbbször ez nem így történik. Fontos, hogy a nők ismerjék a jogaikat és kötelezettségeiket a szülés előtti, alatti és utáni időszakra vonatkozóan, hogy az előbb említett esetek elkerülhetőek legyenek. Van arra is példa, hogyha a kismamát visszaveszik a korábbi munkahelyére, akkor különböző hátrányok érhetik állapota miatt. Szerencsére nem reprezentatív felmérésemből
is
kiderül,
hogy
kevés
százalékban
fordul
elő
a
hátrányos
megkülönböztetés. Ezek főleg abban merülnek ki, hogy megbízhatatlannak tartják őket, 59
nem kapnak év végi prémiumot, szélsőséges esetben nem a korábbi pozíciójába kerülnek vissza vagy meggátolják őket előrelépési lehetőségeikben. Megkülönböztetés szerencsére pozitív estekben is történik. Sok munkahelyen a GYED és GYES időtartama alatt a kismamáknak speciális, személyre szabott képzések, továbbképzések támogatásával könnyítik a felkészülést a munkába való visszatérésre, valamint részmunkaidő, távmunka és egyéb munkaidő-kedvezmények lehetőségének biztosításával segítik a munkába történő visszailleszkedést. Megemlíthetjük azt is, hogy gyermekmegőrző intézményeket biztosítanak, vagy támogatásokat adnak a gyermekelhelyezésre való tekintettel. Ezen kedvezményeket a családbarát munkahelyeken figyelhetjük meg, melyek egyre nagyobb számban találhatóak meg hazánkban is. A nem gyermekes nőknél megpróbáltam arra fényt deríteni, hogy mennyire változtak meg a női szerepek napjainkra, milyen terveik vannak a jövőre nézve. Megállapíthatom, hogy nem reprezentatív felmérésem alapján a nem gyermekes anyukák kérdéseimre adott válaszai bizonyították azt, hogy a nők értékrendje és felfogása a család és karrier szempontjából jelentős változásokon megy keresztül. Viszonylag nagy számban vannak azok, akik nem szeretnének gyereket, és azok is, akik a családalapítást későbbre halasztják a továbbtanulás, karrier, vagy akár egy jó állás kedvéért. A családalapítás időbeni kitolódásának egyik oka az, hogy sokkal több ideig ülnek a fiatalok az iskolapadban, mint régebben, később repülnek ki a családi fészekből. A másik ok az Y generáció családalapításról szóló véleményére vezethető vissza. Gyökerei a nők munkaerő-piaci foglalkoztatottságának
megnövekedéséből
adódnak.
Hosszú,
bonyolult
folyamat
eredménye, ami nagy hatással van a hagyományos családmodell megváltozására is. Véleményem szerint a társadalmi elvárások már mások, mint évtizedekkel ezelőtt. Ez a felfogás rárója a nőkre a második műszak terhét, vagyis elvárják, hogy egy nő a munkaerőpiac aktív résztvevője legyen mindazok mellett, hogy szerető és gondos feleség, valamint anya. Bár az első és legfontosabb helyen még mindig az anya, feleség státusza áll, de egyre előrébb tör a dolgozó, karrierista nő képe, valamint egyre elterjedtebb a szingli életforma is. Mi tagadás, a modern kor világát éljük. A női és férfi szerepek összegabalyodtak a külső igényekhez való alkalmazkodásban. A nők az emancipációra törekednek, küszködve a több szerepben való maximális helytállással, míg a férfiszerepek ez által csorbulásnak vannak ítélve, és sokan észlelhetik a női erőfölényt, amelynek következtében felborultak a viszonyok. A mindennapok nehézségei, az anyagi okok és gondok, a munkaerőpiac telítettsége, az 60
emberek az igényei és vágyai kielégítésének sokszor lehetetlensége, hatalmas problémákat és gátakat emelnek az emberi és a párkapcsolatok elé is. Nem ritka, hogy a nők a siker érdekében és az anyagi gondok leküzdése miatt férfias szerepeket vállalnak magukra és a férfiak emiatt háttérbe szorulva, párjuk árnyékában élik életüket. Szerintem fontos, hogy egy nő ne vegyen fel férfiakhoz illő magatartást, és életformát. Tudatosan kellene alakítani azt, hogy a nők maradjanak nők annak minden velejárójával együtt Primer kutatásom másik formája a mélyinterjú volt. Interjút készítettem három nővel, akik más-más területén tevékenykednek az életnek. Az első interjúalanyom a karrierista nőt testesítette meg, a második a családanya szerepében volt látható, a harmadik pedig a kettő ötvözete. Az elemzésemet interjúalanyaim általános bemutatásával kezdtem, majd rátértem az életmódjuknak megfelelő specializált kérdésekre. Az általános bemutatkozásban megkértem interjúalanyaimat, hogy meséljék el életük mozzanatait nagyvonalakban. Kíváncsi voltam arra, hogy milyen családból származnak, milyen volt a gyermekkoruk, hol tanultak, milyen életcélokkal rendelkeztek, milyen elemek motiválták céljaik elérésében, hogyan alakultak párkapcsolataik, jelenleg mit csinálnak, és mik a további céljaik a jövőre nézve. A mélyinterjúk során bepillantást nyerhettük olyan nők életébe, akik a három nőikarriertípus valamelyikét testesítik meg, azaz a családi, munkaerő-piaci vagy kettős kötődésű karriert. Jó példaként szolgált mindhárom interjúalanyom arra, hogy mennyire különbözőek is a vágyaink és mennyire más dolgok okoznak örömöt és elégedettséget az életünkben. Tapasztalataikat megosztva sok nő számára szolgálhatnak példaként. A mai modern nőnek sok szerepben kell helyt állnia, hiszen a párkapcsolatáról való gondoskodás, a háztartásbeli feladatok elvégzése, és a gyereknevelés mellett munkahelyén is elvárják, hogy a maximumot nyújtsa. Az, hogy ki miben tud kiteljesedni, az teljes mértékben egyénfüggő, amit interjúim is alátámasztanak. Ha számba vesszük az életkorukat, a családi, gyermekkori helyzetüket, észrevehetjük az eddig oly sokszor tárgyalt kérdéseimet igazolják. Összegezve tehát megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos családmodell napjainkra. A hagyományos apa, anya és gyerekek felállás mára átalakulni látszik az egyszülős családmodell elterjedésével és a házasságkötések számának csökkenésével. A nők szerepe az anyaságon túl a munkaerő-piacon való részvétellel kibővült az évek során, ami rájuk rója a második, olykor harmadik műszak terhét. A társadalmi elvárások, és az anyagi okok megkövetelik, hogy a nők háztartásbeli és anyai teendői mellett munkahelyükön is helyt álljanak. A nők család és munka közti egyensúlyt a vállalatok 61
támogatásával tudják felállítani. A családbarát munkahelyek intézkedései segíthetnek az anyáknak a munka- család egyensúly fenntartását. A különböző atipikus munkaidők, és munkaformák, gyermekmegőrzők, támogatások, juttatások megkönnyíthetik a kisgyermek elhelyezéséből és más okból fakadó problémák megoldását a szülők számára. Mindezek mellett a nők esélyei a férfiakkal szemben egyenlőtlenek, melyek a bérkülönbségek és előrelépési esélyek tekintetében mutatkoznak meg. A feltevésem mind a szekunder, mind pedig a primer kutatásaim során alátámasztást nyert. Fontos megemlíteni azonban, hogy munkakörönként változó mértékűek és arányúak lehetnek ezek a különbségek és az évek során ezek enyhültek. Amint dolgozatom elején már említettem, a kérdéseimre igazi válasz, és a problémára igazi recept nem létezik. Ezt a témát már rengeteg oldalról megközelítették, nagyon sokat és sokan foglalkoztak vele, de mégsem lehet eléggé kihangsúlyozni a fontosságát. Diplomadolgozatom zárásaként megemlítenék néhány tippet a dolgozó nőknek, ami segíthet az összhang felállításában, és ha majd arra kerül a sor, hogy én is szembe kerülök ezekkel a problémákkal, megpróbálok az általam javasoltak szerint élni. Ø Mindig jól ossza be az idejét. Határozza meg, hogy mennyi időt szán az adott munkájára, és a meghatározott időintervallumot sose lépje át. Ha hazaért, az otthon töltött órákat csak a családjával töltse, kapcsolja ki mobiltelefonját, hagyja a céges email-eket. Ø Próbálja meg a családjával töltött időt mindig maximálisan kihaszanálni, töltsön a gyerekeivel, párjaival egy kis időt, mielőtt lefekszenek aludni. Ø Ha teheti, vonja be családját is a munkafolyamataiba, tevékenységeibe, hobbijába. Ezáltal a kellemeset a hasznossal, a kellemeset a kellemessel össze tudja kötni. Ø Próbáljon meg harmóniára törekedni, szánjon magára is egy kis időt. Tartson szünetet, ha teheti. Ø A kisgyermekes vagy leendő anyukáknál fontos tényező az, hogy világosan lássák és tervezzék meg, hogy a szülői léttel milyen feladatok járnak, és azok hogyan és milyen segítséggel oldhatók meg úgy, hogy közben ne legyen lelkiismeretfurdalásuk, ne érezzék magukat rossz anyának, de elégtelen munkavállalónak sem. A legtöbb nő számára a legmegfelelőbb megoldás nem a család vagy munka közti döntés, hanem ezek valamiféle kombinációja.
62
11.Bibliográfia
•
Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet,Vizely Ágnes (2006), A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 5. kötet, Család, gyerek, társadalom, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
•
Dr.Ternovszky Ferenc (2007): Az egyensúly, II., Szókratész Kiadó, Budapest
•
Frey Mária (1996): A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban. In: Munkácsi Ferencné (szerk.): Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények. Struktúra-Munkaügy Kiadó, Budapest
•
Ireland, M. S. (1993): Reconceiving women. Separating motherhood from female identity. New York: The Guilford Press.
•
Lévai Katalin (2000): A nő szerint a világ, Osiris, Budapest
•
Magyar Larousse Enciklopédia 2. 1992. 360
•
Nagy Beáta (2001), Női menedzserek, Aula
•
Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (2005), Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, TÁRKI, Budapest
•
Seres Antal (2010), A részmunkaidős foglalkoztatás tendenciái és terjedésének tényezői az Európai Unióban és Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest
•
Zrinszky László (2002): Neveléselmélet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 336 p.
Folyóiratok, tanulmányok •
Atipikus foglalkoztatás (2006), A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 1. szám
•
Bálint Mónika, Köllő János (2008): A gyermekgondozási támogatások munkaerőpiaci hatásai, Esély, 2008. 1. sz., 1-21
•
Debreceni Erzsébet, Komka Norbert (2004), A nők foglalkoztatási helyzete és a nők foglalkoztatási esélyegyenlőségét célzó aktivitások a fővárosban, Fővárosi esélyegyenlőség
módszertani
füzetek
sorozata,
Fővárosi
Esélyegyenlőségi
Módszertani Iroda műhelye, Budapest •
Dr. Ternovszky Ferenc (2008) A női (anyai) karriermodellek, Problémáik, támogatásuk, Humánpolitikai szemle, 20.évf, 5.sz. 8-16 pp.
•
Dr. Ternovszky Ferenc (2008), Család és muka, Tudás menedzsment IX.évf.1. szám, 78.o
63
•
Ecostat, Bővülő Európa, 2010/II., Tények, és tanulmányok, szerk: Szabó László, Zádor Márta, Felelős kiadó: Zádor Márta mb. főigazgató
•
Figyelő (1999): Nők a felső vezetésben: Figyelő 1999. március 4-10.
•
Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda (2007), A munka- magánélet összegyeztetését segítő és gátló tényezők Magyarországon, szerk. Koltai Luca, Vucskó Bernadett, Budapest
•
Frey Mária (2001) Nők és férfiak a munkaerőpiacon. In: Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001/ szerk. Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, Budapest, Tárki. 9-30 pp.
•
Gauthier (2000), Public policies affecting fertility and families in Europe, 25. oldal
•
Hewlett Sylvia Ann (2007): Off Ramps and On Ramps, Harvard Business School Press. Boston
•
Ifj.Feket Gyula (2008), Az elöregedés és népességfogyás társadalmi következményei, www.nepesedes.hu
•
Információs kiadvány a GYES (GYED, GYET)-ről a munka világába visszatérni kívánó nők számára (2010), Együtt a Munkaerôpiac Fejlesztéséért Alapítvány, Budapest
•
Molnár Diána (2003), A gyermekvállalás ösztönzésére irányuló családpolitika az Eu-ban, Diplomadolgozat, Budapest, http://elib.kkf.hu/edip/D_9942.pdf
•
Nagy Beáta (2005), Nők a vezetésben, Szerk: Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné, Tóth István György, Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, Budapest, Tárki, 44-56 pp.
•
Pongrácz Tiborné (2005): Nemi szerepek társadalmi megítélése Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Szerk: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György. Budapest, Tárki 2005. 73-87 pp.
•
Pongrácz Tiborné, Spéder Zsolt (2003), Élettársi kapcsolatok és házasságHasonlóságok és különbségek az ezredfordulón, Szociológiai szemle, 2003/4, 5575pp
•
Részmunkaidős foglalkoztatás, (2003), A Munkaadó lapja, IX. évfolyam 1. szám
•
Seres Antal (2001) Részmunkaidős foglalkoztatás a hazai kereskedelemben, Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. február (150–162. o.)
64
•
Sümegi Bernadett (2009): Család – Munka – Karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. Században, Diplomadolgozat, Budapest http://www.elib.kkf.hu/okt_publ/szf_23_11.pdf
•
The Economist (2005): Helping women get to the top, The Economist 2005. július 23. 11p
•
Tóth Olga (1995), Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében in: Szociológiai Szemle 1995/1. 71-86pp
Internetes hivatkozások •
A nők és a karrier (2009) http://www.vigyazzkesznok.hu/uzleti-elet/90-a-nokes-a-karrier , 2011.01.12
•
Antal Erika (2009), Család és karrier, avagy a női emancipáció, Új magyar szó online, http://maszol.ro/riport/csalad_es_karrier_avagy_a_noi_emancipacio_2009_03 _06.html, 2011.01.22
•
Családbarát munkahelyek (2007) http://www.berbarometer.hu/main/hirek/csaladbarat-munkahelyek,
2010.12.14 •
Egyre jobban félünk a gyermekvállalástól (2010) http://divany.hu/csalad/egyre-jobban-feluenk-a-gyerekvallalastol, 2010.12.11
•
F. Lassú Zsuzsa, Elekné Szarvas Anett, Tradicionális vagy szexi? Női szerepek régen és ma, http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam8/LZS-tradszexi.html, 2011.01.23
•
Két válság között (2010), Ecostat, http://www.ecostat.hu/download/konyv/ecostat-konyv.pdf, 2011.01.06)
•
Molnár Piroska (2009), Magyarországon még gyerekcipőben jár a távmunka, www.szerfop.hu, 2011.01.20
•
Munkák, ahol a nők többet keresnek (2010), Világgazdaság Online http://www.vilaggazdasag.hu/vallalatok/karrierklub/munkak-ahol-a-noktobbet-keresnek-311050, 2011.01.22
•
Nemek közötti esélyegyenlőség (2010), Európai Bizottság
65
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=418, 2010.12.04 •
Szretykó György (2010), A jelenlegi családmodell válsága és a társadalompolitika 2. www.nol.hu, 2011.01.25
•
stADAT-táblák, - Idősoros éves adatok - Foglalkoztatás, munkanélküliség, kereset, www.ksh.hu, 2011.01.05
•
Válások száma Magyarországon: egy kis válás statisztika, www.valasinfo.hu, 2011.01.24
•
Women and work, We did it!, The economist (2009)
•
http://www.economist.com/node/15174489, 2011.01.30
•
Women in the workforce, Female power, The economist (2009) http://www.economist.com/node/15174418#footnote1, 2011.01.30
•
www.prolabora.hu/ munka és család audit
•
www.magyarorszag.hu
66
12. Mellékletek 12.1 Ábrajegyzék
1. sz. táblázat A 15–74 év közötti nők gazdasági aktivitása
11
2. sz. táblázat Foglalkoztatottak száma rész - vagy teljes munkaidős foglalkozásuk és nemek szerint
12
3. sz. táblázat A családtámogatási és gyermekgondozási ellátások
19
4. sz. táblázat A családtámogatási és gyermekgondozási ellátások
20
5. sz. táblázat „A”változatú kérdőívem összefoglalás
43
6. sz. táblázat „B”változatú kérdőívem összefoglalás
44
67
12.2 Kérdőív Nők, karrier, család „A” változat gyermekes nők részére 1. Kora:…………………….. 2. Családi állapota a) b) c) d) e)
Férjezett Élettársi kapcsolat Egyedülálló Elvált Szingli
3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? a) b) c) d)
Általános iskola Középiskolai érettségi Főiskolai/egyetemi diploma Egyéb:
4. Szülei legmagasabb iskolai végzettsége? a) b) c) d)
Általános iskola Középiskolai érettségi Főiskolai/egyetemi diploma Egyéb
5. Mi az Ön foglalkozása? a) b) c) d) e)
Fizikai Szellemi Vállalkozó Háztartásbeli Tanuló
6. Milyen beosztásban dolgozik? a) Alkalmazott b) Középvezető c) Felsővezető 7. Hány éves volt, amikor megszülte első gyermekét? a) 18-25
68
b) 25-30 c) 30-35 d) 35 8. Meddig maradt otthon a babával? a) b) c) d)
Kevesebb, mint fél év 1 év Másfél év Több mint másfél év
9. A GYES/GYED lejárta után vissza tudott menni a munkahelyére dolgozni? a) Igen, nem volt gond. b) Nem. Oka:………………………….. 10. Hány órát dolgozik naponta? a) 6 óra vagy annál kevesebbet b) 8 óra c) 8 óránál többet 11. Érte bármilyen hátrány a munkahelyén azért, mert kisgyermekes anyuka? a) Igen Pl.: b) Nem 12. Érte bármilyen előny a munkahelyén azért, mert kisgyermekes anyuka? a) Igen Pl.: b) Nem 13. Ön szerint milyen intézkedéseket kellene hoznia a vállalatoknak, hogy megkönnyítsék a család és munka közti egyensúly fenntartását?
69
„B” változat nem gyermekes nők részére 1. Kora:…………………….. 2. Családi állapota a) b) c) d) e)
Férjezett Élettársi kapcsolat Egyedülálló Elvált Szingli
3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? a) b) c) d)
Általános iskola Középiskolai érettségi Főiskolai/egyetemi diploma Egyéb:
4. Szülei legmagasabb iskolai végzettsége? a) b) c) d)
Általános iskola Középiskolai érettségi Főiskolai/egyetemi diploma Egyéb
5. Mi az Ön foglalkozása? a) b) c) d) e)
Fizikai Szellemi Vállalkozó Háztartásbeli Tanuló
6. Milyen beosztásban dolgozik? a) Alkalmazott b) Középvezető c) Felsővezető 7. Ha tervez gyermeket, akkor hány éves kora körül tervezi? a) b) c) d) e)
20-25 25-30 30-35 35Nem tervezek
8. Ha tervez gyermeket, meddig tervezi, hogy otthon marad a babával?
70
a) b) c) d) e)
Kevesebb, mint fél év 1 év Másfél év Több mint másfél év Nem tervezek
9. Önnek fontos annyira a karrierje, hogy ezért későbbre halasztja a családalapítást? a) Igen b) Nem 10. Osztályozza a következő fogalmakat fontosságuk szempontjából 1-5-ig pontozva: 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – kevésbé fontos, 3 – fontos, 4 – nagyon fontos, 5 – legfontosabb a) b) c) d) e)
Karrier Család Pénz Szabadság Siker
11. Milyen női tulajdonságokat tart fontosnak? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n)
Házias Karrierista Önfeláldozó Odaadó Családcentrikus Hűséges Önző Gyöngéd Okos Akaratos Türelmes Gondoskodó Irányító Erős
12. Mik motiválják a munkavégzése során? a) Anyagi okok b) Önmegvalósítás c) Mindkettő
71
12.3 Mélyinterjú kérdések N1 interjúalany 1) Személyes adatok a) Hány éves? b) Hol nőtt fel? c) Milyen volt a gyermekkora? d) Vannak-e testvérei? e) Tanulmányait holt végezte? f) Mi a végzettsége? g) Mi a foglalkozása? h) Családi állapota? 2) Milyen tényezők vezethettek a mostani életfelfogásához? 3) Érte-e hátrányos megkülönböztetés munkája során a neme miatt? 4) Írja le egy napját? 5) Gondolkozott-e a családalapításon? 6) Milyen előnyei vannak a szingli életformának? 7) Mik a tervei a jövőre nézve? N2 interjúalany 1) Személyes adatok a) Hány éves? b) Hol nőtt fel? c) Milyen volt a gyermekkora? d) Vannak-e testvérei? e) Tanulmányait holt végezte? f) Mi a végzettsége? g) Mi a foglalkozása? h) Családi állapota? 2) Érték-e rosszindulatú megjegyzések azért, mert háztartásbeli? 3) Mesélje el egy napját! 4) Nem fél-e a jövőtől? 5) Mik a tervei a jövőre nézve? N3 interjúalany 1) Személyes adatok a) Hány éves? b) Hol nőtt fel? c) Milyen volt a gyermekkora? d) Vannak-e testvérei? e) Tanulmányait holt végezte? f) Mi a végzettsége? g) Mi a foglalkozása? h) Családi állapota? 2) Hogyan tudja fenntartani a munka és család közti egyensúlyt? 3) Kik segítették? 4) Munkahelyén hogyan fogadták és tolerálták a gyermekvállalását? 5) Mit tanácsolna a dolgozó anyáknak? 6) Érte-e hátrány karrierje során a neme miatt? 72
7) Mesélje el egy napját! 8) Mik a tervei a jövőre nézve?
73
