SZAKDOLGOZAT. Seres Imre. Debrecen 2007

SZAKDOLGOZAT

Seres Imre

Debrecen 2007.

Debreceni Egyetem Informatika Kar

IKT eszközök az oktatásban Az interaktív tábla használatának módszertana

Témavezetı: Dr. Füvesi István egyetemi adjunktus SZTE TTK Informatikai Tanszékcsoport

Készítette: Seres Imre informatikatanár szak

Debrecen 2007. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés

3.

1. A számítógéppel segített oktatás története

4.

1.1 A számítógéptıl az informatikáig

4.

1.2. Pozitív jövıkép és negatív utópia

9.

2. Az interaktív táblák használata

13.

2.1 Az aktív táblák jellemzıi

13.

2.2 Oktatás interaktív táblával

17.

2.3 A matematika oktatás segítése az interaktív táblával

22.

3. A GTCO Calcomp SchoolBoard

26.

3.1 Az Interwrite szoftver alkalmazása GTCO Calcomp SchoolBoard típusú táblán 3.2 Kiegészítı technikai eszközök 4. Szakmai tapasztalatok a Németh László Gimnáziumban

26. 32. 35.

4.1 Általános tapasztalatok

35.

4.2 Záró gondolatok

36.

CD melléklet

41.

Irodalomjegyzék

43.

2

Bevezetés Az informatika mára a mindennapi élet részévé vált. Az oktatási szféra sem maradhatott ki ebbıl a folyamatból, ezért dolgozatom célja: megvizsgálni, hogy az informatika - ezen belül pedig kiemelten az interaktív tábla - milyen szerepet tölt be az oktató-nevelı munkában, milyen alkalmazási lehetıségek adódnak, mennyiben alkalmas kiváltani a hagyományos módszereket. Egy általános történeti bevezetéssel indítva, áttekintem a számítógéppel segített oktatás eszközeit. Részletesen kifejtem az interaktív táblák jellemzıit és használatát a tanítási órákon általában, illetve - matematika szakos középiskolai tanár lévén - különös tekintettel a matematika tanításában, felhasználva saját munkahelyi tapasztalataimat, azaz a Németh László Gimnáziumban felszerelt, GTCO Calcomp SchoolBoard típusú interaktív tábla használata során szerzett konkrét észrevételeimet. A szakdolgozat írott formátuma mellé az interaktív tábla bemutatása, illetve a tábla használatának szemléltetése céljából CD mellékletet is készítek. Végezetül rövid kitekintést nyújtok arra vonatkozóan, hogy az interaktív táblán túl a jövı informatika oktatásában milyen eszközök, illetve tendenciák várhatók. Miután a jövıben az oktatás problémamegoldás centrikus, projekt alapú és csoportmunkára késztetı, a megváltozott környezethez az informatikai eszközök köztük az interaktív tábla - komoly támogatást nyújthatnak.

3

1. A számítógéppel segített oktatás története Napjainkban szinte minden középiskolában és általános iskolában hozzáférhetı a számítógép és az Internet. Az SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis) egyre több lehetıséget biztosít a pedagógusok számára, hogy a tanórákba beépítsék a számítógépes módszereket. Az SDT különféle tananyagokkal (animációk, ábrák, leírások, interaktív feladatok, stb.) segíti az órákra való felkészülést. A multimédia oktatási alkalmazása szorosan kapcsolódik magának az informatikának a tanítási-tanulási folyamatban történı felhasználásához. E folyamatnak három szakaszát különböztethetjük meg: a. A számítógépeket programozás tanítására, illetve oktatóprogramok futtatására használták. b. Önálló tantárgyként megjelent az informatika, a gépeket egy külön tanteremben helyezték el. c. A multimédia, az Internet megjelenése, a számítógép mint kommunikációs eszköz használata. A multimédia oktatási alkalmazása elsısorban az utolsó ponthoz kapcsolható, az elsı kettıben a jelentısége lényegesen kisebb, illetve nem eredményezett olyan mértékő áttörést, mint a c. esetében.

1.1 A számítógéptıl az informatikáig A huszadik század vége felé a technika fejlıdésével egy újabb eszköz került az iskolák eszköztárába: a számítógép. A számítógép megjelenése az iskolákban már tény, így a kérdés ma már nem úgy vetıdik fel, hogy kell-e, hanem úgy, hogy mire lehet és kell használni a számítógépet az iskolákban. A legkézenfekvıbb válasz: azért kell számítógép-használatot oktatni, mert az iskola falai közül kikerülı diák nagy valószínőséggel használni fogja, illetve használnia kell munkahelyén a számítógépet. A hiba általában akkor csúszik a gondolatmenetbe, amikor a tananyag köré építve manuális tanulássá degradálják a számítógéppel végzett munkát. Az ilyen mőhelybıl kikerülı diák be tudja majd kapcsolni a számítógépet, el tudja indítani a

4

megtanult szövegszerkesztı vagy táblázatkezelı programot, de eltekintve attól a szőkebb diákcsoporttól, akik különleges érzékenységük révén az iskolától függetlenül is igen messzire jutnak a számítástechnikában, nem lesznek képesek kreatív számítógépes szellemi munkára. A számítógép természetesen csak eszköz, s valójában csak segédeszköz a mindennapi manuális feladatok gyors, pontos, igényes elvégzéséhez. Éppen emiatt szükséges a számítógépes alkalmazásokkal való ismerkedés. A számítógép nemcsak az információ elıállítására, megjelenítésére képes („intelligens írógép” és „digitális írásvetítı”), hanem ma már legalább ennyire természetes módon végezhetı el segítségével a mások által elıállított információk győjtése és feldolgozása. A számítástechnika ellenzıi szerint az információ megszerzéséhez nem kell feltétlenül számítógép, hiszen például a könyvekbıl, a sajtóból, a televízióból, a rádióból is sok információhoz hozzá lehet jutni. Természetesen rendelkezésre állnak a hagyományos eszközök, összefoglaló néven a Gutenberg-galaxis – és ki is kell használni ezeket –, de ma már itt van egy nagyszerő segédeszköz, a számítógép és az Internet is, amellyel elérhetı a Neumann-univerzumnak nevezett információbázis. A számítógéppel kialakított kapcsolatok minden szempontból modelljei lehetnek egy egészséges, nyílt szellemő társadalomnak, ahol a cél az információ folyamatos áramlásának biztosítása és nem ennek az ellenkezıje. Lehetıséget kell tehát biztosítani a diákoknak, hogy felismerhessék: a szükséges információhoz való szinte azonnali hozzájutás milyen hallatlan elınyöket jelent az egyén és közössége számára. Másrészt meg kell tanulniuk a nyilvánosság kifejezés valódi értelmét: minden olyan birtokolt információt, mely nem sérti a saját vagy mások személyi vagy szerzıi jogait, azt célszerő nyilvánosságra bocsátani, hogy ugyanezt aztán elvárhassuk másoktól is a minket érintı vagy érdeklı információkkal kapcsolatban. Emellett, kihasználva a számítógép remek kép- és hangmegjelenítı képességeit, olyan multimédia-alkalmazásokat lehet használni a tanórákon, melyek rendkívül látványos formában taníthatják az eddig csak igen száraz módon tálalt anyagot, de egyben szimulátorként is mőködhet a gép: lejátszhatók vele másképpen nem bemutatható fizikai, kémiai, biológiai, de akár társadalmi jelenségek és folyamatok, felkészíthetik a diákot a pénzügyi világban való részvételre. Ha mindezt sikerül

5

megvalósítani, akkor ezen elvek és módszerek gyakorlása közben a diákok számára természetessé válnak a számítógép közvetítette kontaktusok, továbbá ez egy kisebb munkaközösséget is nyitottá tehet a másokkal való együttmőködésre, mások értékeinek befogadására, saját értékeink másokkal történı megosztására. A számítógépes szemléletformáláshoz természetesen szükség van egy technikai háttérre, amely nem merülhet ki néhány magában árválkodó személyi számítógépben. Alulról építkezve elıször helyi szinten kell kialakítani a kapcsolatokat. A helyi kapcsolódások megteremtése után az ebbe tartozó gépek kezelıinek lehetısége van ugyan az egymással történı kommunikációra, de ez még csupán egy zárt közösség, mely fizikailag is el van zárva a külvilágtól. Az igazán célravezetı munkához tehát szükség van egy köldökzsinórra, mely összeköti ezt a kis csoportot más hasonló felhasználói csoportokkal. A nemzetközi hálózat elérésének biztosításával fizikai szinten minden fontosabb dolog együtt áll a munkához. A legfontosabb pedagógiai lehetıség a különbözı szoftverek által megvalósítható tantárgyi koncentráció, amellyel egy, a tantárgyakon felülemelkedı tanulói szemlélet alakítható ki. Régi pedagógiai igény és elképzelés ez, de az igazi megvalósítást a számítógép eszközként való használata fogja jelenteni. Például a multimédia CD, amely már elnevezésében is sugallja, hogy egy dolgot több oldalról lehet és kell is megközelíteni. Leomlanak a tantárgyak között az idık folyamán rögzült merev falak, egymást értelmezik a humaniórák és a reáliák; illeszkednek az iskolai szemléletbıl kimaradó határtudományok: közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, statisztika, csillagászat, általános nyelvészet, térképészet és- várostervezés, informatika, rendszertan stb. Az informatikai szemlélet kialakítása az oktatásban több szempontból is fontos. Meg kell tanulni, hogyan kell tudatosan informálódni, válogatni a lényeges és lényegtelen információk között, védekezni az információs túlterhelés ellen, kommunikálni és együttmőködni másokkal, globálisan gondolkodni és helyileg cselekedni. A tanulók mellett a tanárok és az oktatási intézmények egyéb dolgozói is sokféleképpen hasznosíthatják ezt az új kommunikációs csatornát. Kapcsolatba kerülhetnek az ország és a világ különbözı pontjain dolgozó kollégáikkal, a levelezıcsoportok és elektronikus faliújságok segítségével ötleteket, tapasztalatokat cserélhetnek; értesülhetnek a legújabb hírekrıl, rendezvényekrıl; közös akciókat és projek-

6

teket szervezhetnek; szöveges adatbázisokat és archívumokat építhetnek tantervekbıl, oktatási segédletekbıl, tesztekbıl, saját fejlesztéső szoftverekbıl.[1] Az Európai Unió a Lisszaboni Nyilatkozatban fogalmazta meg elvárásait, amelyben kiemelten szerepel az oktatás. • Minden polgárt fel kell ruházni azokkal a képességekkel, amelyeket az új információs társadalomban a mindennapi életvezetés és a munkavégzés megkövetel. • A tagállamok 2001 végéig érjék el, hogy az Európai Unióban valamennyi iskola rendelkezzen Internet kapcsolattal, és hozzáférjen multimédiás tanulási tartalmakhoz. • A tagállamok 2002 végéig érjék el, hogy valamennyi tanár legyen járatos az Internet- és a multimédia programok használatában. • Az iskolák fokozatosan kapcsolódjanak a 2001 végére létrejövı nagysebességő transz-európai kutatói hálózathoz. • Az európai oktatási és szakképzési rendszernek alkalmazkodnia kell a tudásalapú társadalom igényeihez.[2] A stratégia nagyon világosan kifejti, hogy az információs társadalom decentralizáltan, evolúciós folyamatok eredményeképpen fejlıdik ki, és nem lehetséges, de nem is szükséges a folyamat központi irányítása. Az azonban szükséges, hogy a kormányzatnak legyen képe a jövıbeli folyamatokról, azért hogy azokat befolyásolni tudja. Szükség van prioritások meghatározására és megfelelı központi intézkedésekre is. Az oktatási intézmények változatlanul a tudásszerzés legfontosabb színhelyei, amelyek nyitottak a különbözı korcsoportok számára, és alkalmasak széles körő képzési igények kielégítésére; a tanulás innovációs központjai.[3] A kommunikációs és információs technika oktatási alkalmazásának stratégiai elemei integrálódtak a tantervekbe. A tantervek folyamatos fejlesztésének és értékelésének eredményeképpen az oktatási intézményeknek olyan eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek alkalmassá teszik ıket az elıttük álló kihívásokkal történı szembenézésre.

7

Az oktatási intézmények mőködésének és fejlesztési stratégiáinak középpontjában a kreativitás, a probléma-megoldó képesség és együttmőködési készség áll. A média-kompetencia kialakítása az általános képzés részét képezi. A kutatási eredmények és oktatási segédanyagok publikálása digitális formában történik. A virtuális könyvtárak a hagyományos könyvtárakkal együtt kényelmes szolgáltatásokat biztosítanak a diákok, tanárok és kutatók számára. Az új technika új lehetıségeket jelent a tanulás számára. Az iskolának meg kell ragadni ezeket a lehetıségeket, de tudván és megnyugodván abban, hogy az új eszközök soha nem lesznek alkalmasak az iskola és a tanár helyettesítésére, miképpen ez eddig egyetlen új információhordozó eszköznek sem sikerült: sem a könyvnek, sem a rádiónak, a filmnek, a televíziónak, a magnóknak (audió/videó) és még eddig a számítógépnek sem, pedig abban mindez együtt van.

8

1.2 Pozitív jövıkép és negatív utópia Az oktatás a legjobb befektetés – ezt a mondatot választotta Bill Gates, a Microsoft elnöke az eljövendı információs társadalom közeljövıjét felvázoló könyve oktatással foglalkozó fejezetének címéül. A hatalmas szoftvervállalat elsı embere az új információs technikák iskolai jelenlétének erısítésétıl az oktatás minden területén jelentıs javulást vár. „Hiszem, hogy az információs technológiák az iskolában és azon kívül is jóval könnyebb, élvezetesebb és fıleg eredményesebb tanulást tesznek lehetıvé. Személyesen is tapasztaltam, hogy a tanulás hatékonysága mennyire fokozható, ha a megfelelı technikák és információk rendelkezésre állnak, és milyen nehéz tanulni ezek hiányában.”[4] Gates – hogy szemléletesebbé tegye a jövıre vonatkozó elképzeléseit –, leírja könyvében azt is, hogyan képzeli el egy osztály, egy diák és egy tanár tevékenységét 5-10 év múlva. Az osztályban 3 tanulónként egy-egy gép áll rendelkezésre, és az iskola minden tanárának van külön számítógépe. Valamennyi gép hálózatba van kötve. A tananyag és a feladatok jelentıs részét az iskolai szerverek tartalmazzák, a diákok a tanulási programok segítségével önállóan tanulhatnak. A rendszer rögzíti a diákok elımenetelét, a tanárok – és a szülık, otthonról, a hálózaton keresztül kapcsolódva az iskolai adatbázishoz –, errıl bármikor tájékozódhatnak. A diákok gyakran dolgoznak kisebb csoportokban, középpontban a számítógéppel, és kicserélik tapasztalataikat. A tanulás gyakran téma- és nem tantárgyközpontú. A tanár ritkábban közvetít frontálisan tananyagot, így több ideje marad arra, hogy egyes tanulókkal foglalkozzon. Segít annak, akinek szüksége van rá, kiscsoportos vagy csoportok közötti beszélgetéseket vezet, tanácsokat ad és motiválja a gyerekeket. Lássunk egy példát a tanuló oldaláról! Hannát reggel hangosan köszönti a számítógépe, és megjeleníti a képernyın az arra a napra esedékes feladatokat, melyeket az iskolai szerverrıl töltött le. Hanna észreveszi, hogy matematikatanára néhány feladatmegoldásban hibákat talált, és beírta a javításhoz szükséges instrukciókat. Késıbb, az iskolában irodalom órán kiselıadást tart, és az ismertetett könyv szerzıjének képét a tanterem táblamérető képernyıjén jeleníti meg az Internetrıl letöltve.

9

Ebédidıben az iskolai hálózaton keresztül részt vesz a következı heti menzai menüt meghatározó elektronikus szavazásban, majd módosítja saját tanulási programtervezetét, és elküldi véleményezésre osztályfınöke elektronikus postaládájába. Saját elektronikus postáját ellenırizve másolatot talál arról a levélrıl, amelyet az iskolaorvos küldött tornatanárának könnyített testnevelésével kapcsolatosan, és elolvashatja kémiatanára levélváltását édesanyjával – amelynek tárgya: órai viselkedésének megítélése. Az iskolai könyvtárban délután a mexikói forradalom témakörével kapcsolatban győjt anyagokat, a könyvek mellett CD-ROM-programokat és Internetforrásokat is használ. Az Interneten keresztül még megnézi egy Dél-Amerikában kutató tudományos expedíció aznapi tevékenységének elektronikus dokumentációját (osztálya napról napra követi ennek a kutatócsoportnak a munkáját). Hazafelé menet csak néhány könyvet visz magával, házi feladatai az iskolai adatbázisból letöltve már otthon várják a saját számítógépén. A fizikatanár a Naprendszerrıl fog órát tartani. A hálózaton keresztül elérhetı adatbázisokból rengeteg kép, videofilm és hangbemondásos animáció áll rendelkezésére. Néhány perc alatt képes lesz összeállítani olyan órai bemutató anyagot, amelynek elkészítéséhez egyébként napokra lenne szükség. Az órán az osztályterem falán lévı nagymérető képernyın a képek, filmrészletek, diagramok villámgyorsan megjeleníthetık lesznek, és a diákok kérdésére is képes lesz gyors és szemléletes választ adni ábrák, animációk, képek, bemutatásával. A témakör elıkészítése során tematikus weblapot készít, amelyen számos kapcsolatot definiál a különbözı érdekes adatokhoz, amelyek a különbözı internetes adatbázisokban találhatók meg. A diákok az iskolai könyvtárból vagy otthonról tetszés szerint érhetik el az órán bemutatott vagy hivatkozott anyagokat.[4] Az információs technológia szállítói gyors, könnyő és ráadásul kellemes, szórakoztató tanulást ígérnek. Felvetıdik azonban a kérdés: a szép, színes, mozgóképes hipermediális megjelenítés nem gátolja-e a komoly szellemi elmélyülést, felületességre csábítva. Az új tudásmédium által felidézhetı információlavina nem okoz-e több zavart és bizonytalanságot, mint amennyi hasznot és javulást remélhetünk tıle.

10

Valamennyi új média megjelenésekor feléledt a remény az oktatás és általában a közmőveltség állapotának jelentıs mérető javulására. Ez a remény azonban soha nem igazolódott. Thomas Edison 1913-ban úgy vélte, hogy a mozgókép elterjedése hamarosan a könyvek nagy részét – ha nem mindet – feleslegessé teszi. Herbert Hoover gazdasági miniszter 1926-ban, az elsı rádióadó felavatásakor azt jósolta, hogy az Amerikát behálózó adók el fogják terjeszteni a helyes és választékos nyelvhasználatot. David Sarnoff 1939-ben úgy látta, hogy a magas színvonalú tv-játékok országszerte lényegesen magasabb szintre fogják emelni a közízlést. „Lehet, hogy mai lelkesedésünk forrása a remény gyızelme a tapasztalatok felett – vagy ami még rosszabb: az a tévhit, hogy mélyen gyökerezı társadalmikulturális válságunkat egy jobb technológia bevezetése egy csapásra megoldja?” – kérdezi az amerikai Paul Starr, az Interneten is elérhetı tanulmánya bevezetıjében.[4] Theodore Roszak Magyarországon is megjelent könyvében kifejezésre juttatja, hogy nem sok jót vár az új technológiától. Véleménye szerint a számítógép- és szoftveripar nyomása, a számítógépet körülvevı mítosz és az emberi hiszékenység egyengették a gépek iskolai bevezetésének útját. Oly korban élünk, amikor az emberi kommunikáció technikája hihetetlen gyorsasággal fejlıdik; abban azonban, amit közlünk, nem következett be hasonló mérvő fejlıdés. Mégis, a csodálatra méltó technika láttán könnyő arra a következtetésre jutnunk, hogy minél több elektronikus jelet vagyunk képesek továbbítani, több emberhez és gyorsabban, mint valaha, ez a kultúra szempontjából is haladást jelent – és hogy ennek a haladásnak a lényege maga az információs technika. Véleménye szerint kár kétes hatásfokú, drága technológiákra pazarolni az iskolák amúgy is szőkös anyagi eszközeit. Hálózatba kapcsolt számítógépek helyett a tanároknak kisebb osztálylétszámokra, nagyobb szülıi támogatásra és a társadalom elismerésére lenne szüksége. Nem hisz abban, hogy az informatikai eszközökkel könnyen és játékosan lehet tudást szerezni. „Szeretném hinni – írja Stoll –, hogy a technológia hozzásegíti a diákokat a világ alaposabb megismeréséhez. Jó lenne, ha létezne olyan egyszerő módszer, amellyel a gyerekeket a jövı kihívásaira felkészíthetnénk. A tapasztalatok és a józan ész azonban inkább azt támasztják alá, hogy a tanulás nehéz és lassú folyamat.

11

Nem tudjuk még, milyen hatása lesz a digitális varázslatnak az oktatás tartalmára. A gyerekek bolondulnak a számítógépért, és ha rákapnak, akkor minden más érdektelenné válik számukra. Egy könyv elolvasását unalmasnak találják, mert nincsenek benne hanghatások, és a saját fantáziának kell dolgoznia.” „Annak a kérdésnek eldöntésében, hogy legyen-e számítógép a tanteremben, bizonytalan vagyok. Azt azonban biztosan tudom, hogy a számítógép nem alkalmas arra, hogy jelentısen hozzájáruljon a tanulás hatásfokának megjavításához. Az utóbbi ötven évben számos új eszköz jelent meg az iskolában, de semmi sem olyan fontos, mint egy jó tanár. Ami valójában szá-mít a tanulási folyamatban: a jó tanár és a motivált diák. Nem fontos, hogy még a számítógép is ott legyen.”[4] Neil Postman, a New York Egyetem professzora új könyvében szintén úgy véli, hogy a számítógépek sem az iskolák valódi feladatainak betöltésében, sem a közoktatás súlyos gondjainak megoldásában nem jelentenek igazi segítséget, ugyanis: „Az iskolának soha nem az volt a fı feladata, hogy információkkal lássa el a gyerekeket.” „A számítógép kiváló eszköz arra, hogy megkíméljen bennünket a valóban fontos problémákkal való szembenézéstıl; a terjedı számítógép-használatnak van egy igen veszélyes rejtett üzenete: minden gondunk megoldható, ha mind kényelmesebben, mind gyorsabban mind több információhoz jutunk.”[4] Joseph Weizenbaum professzor, a Massachusetts Institute of Technology informatikatanára szerint az iskolákban elıször a gyerekeknek saját anyanyelvük helyes használatát, az írást és az olvasást kell megtanulniuk: „hogy elképzeléseiket világosan meg tudják fogalmazni úgy, hogy mások is oda tudjanak rá figyelni és kritikusan tovább tudják gondolni”, másodsorban „a történelem és a természettudományok összefüggéseinek megismerésén keresztül a kritikus gondolkodás képességét” kell elsajátítaniuk, és mindehhez a számítógépnek nem sok köze van.[4]

12

2. Az interaktív táblák használata A történeti áttekintés, és az informatikaoktatásban betöltött szerepérıl írott bevezetı gondolatok után rátérek az informatika oktatás egyik újabb eszköze, az interaktív tábla alkalmazási lehetıségeinek bemutatására. Elsı lépésben az interaktív tábla jellemzıit veszem sorra, majd általában az oktatásban való felhasználásáról, ezt követıen pedig konkrétan az általam tanított tantárgy, a matematika oktatásában történı használatának lehetıségérıl fogok írni.

2.1 Az aktív táblák jellemzıi A Sulinet portálon az alábbi általános információkat olvashatjuk az interaktív tábláról: Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, oktatási eszköz, amely egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintıképernyı funkcióit. Segítségével hatékonyabbá tehetıek a tanórák és jelentıs méretben növelhetı a tanulók aktív részvétele.[5] Az interaktív tábla egy IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver és egy projektor segítségével a számítógép kezelését lehetıvé teszi a tábláról. Ezáltal a táblára rajzolt tartalmak a gépre elmenthetık (általában pdf formátumban), és újra elıhívhatók. A hardver eszközöket a szoftver köti öszsze, amelynek a feladata kezelni a perifériát. Interaktív táblákból sok fajta elérhetı hazánkban is, amelyek méretben és tudásban is különböznek egymástól. Pontos tájékozódással és odafigyeléssel, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve kell a táblát kiválasztani. Iskolánkban, a hódmezıvásárhelyi Németh László Gimnáziumban GTCO Calcomp SchoolBoard típusú tábla található, ezért fıleg ezt a típust fogom vizsgálni. A különbözı cégek által forgalmazott táblákhoz készített szoftverek is különbözı tudással rendelkeznek. Ezen szoftverek különbözısége miatt sajnos az egyik táblához készített digitális tartalmak a másik típusú táblánál nem használhatóak, ezért

13

célszerő általános fájlformátumokat használni a hordozhatóság érdekében. (pl. doc, ppt, jpg, gif, …) Iskolánkban ez a szoftver az Interwrite. Az interaktív tábla egy teljes interaktivitással rendelkezı eszköz. A számítógép monitorát, billentyőzetét, az egeret és a vetítı vásznat egyetlen egységbe foglalja. A számítógép így közvetlenül a tábla érintésérzékeny felületérıl vezérelhetı. Az egeret a saját kezünk, a billentyőzetet pedig egy virtuális felület helyettesítheti.[5]

GTCO Calcomp SchoolBoard esetén az egeret egy interaktív ceruza helyettesíti, amelyen vezérlıgombok találhatók. A törléshez használható az ábrán látható A gomb, a B gomb pedig az egér jobb gomb funkcióját tölti be.

GTCO Calcomp SchoolBoard A tábla elektromágneses érzékelırendszerrel rendelkezik, amely milliméterenként 40 sort képes megkülönböztetni. A számítógéppel való kommunikációt so-

14

ros, vagy USB kábelkapcsolattal, vagy Bluetooth vezeték nélküli technológiával lehet megoldani. Elsı lépésben a projektor és a tábla összehangolására van szükség. Ezt a folyamatot nevezzük kalibrálásnak. A táblát kétféleképpen lehet elhelyezni az iskolában: fixen rögzítetten, illetve mozgatható eszközként. Az elsı esetben, ha a projektor is rögzített, akkor a kalibrálást egyszer kell végrehajtani, míg a másik esetben a mobilitás miatt minden alkalommal. Ez nem bonyolult folyamat, csak a táblára vetített pozicionáló pontokat kell a számítógép számára értelmezhetı bemeneti adatként megérinteni a kezünkkel, vagy a speciális tollal. A táblát vezérlı számítógép bekapcsolása után az óra teljes egésze a tábláról irányítható. A szükséges tartalom, illetve a gyakorlatok idıveszteség nélkül, a multimédia elınyeit is biztosítva jeleníthetıek meg úgy, hogy mindeközben a tanárnak nem kell a számítógéphez mennie. Természetesen a tanárnak továbbra is lehetısége van a billentyőzetrıl bevinnie szövegeket, vagy a billentyőzet segítségével más szokásos mőveleteket végezni. Az óra anyaga, az aktuális kiegészítésekkel, jegyzetekkel elmenthetı, követhetı, illetve az óra során, valamint azt követıen is bármikor viszszakereshetı, újra felhasználható. Az interaktív tábla hagyományos táblaként is használható azzal a különbséggel, hogy a felhasználható eszközkészlet formákban, ábrákban, színekben gyakorlatilag korlátlan, és az így felrajzolt elemek is rögzíthetık, visszajátszhatók. Az interaktív tábla bármely tantermi oktatási modellt hatékonyan támogathat. Különösen jól használható a kisebb csoportok magas fokú bevonására építı módszertan alkalmazása esetén. Ilyen például a nominál csoportok módszere, ahol a csoportok külön gondolkoznak, majd minden csoport (elıre kialakítva a csoporton belüli szerepeket) elmondja és felírja a táblára saját gondolatait. Az interaktív tábla segítségével ezek a gondolatok egy egésszé főzhetık össze, a feleslegesek törölhetık a fontosak kiemelhetık. Így a végeredmény nyomtatható vagy elmenthetı. Hasonlóan alkalmazható a brainstorming is, ahol minden egyéni ötlet felkerül a táblára. Innen a rendszerezés az elızı módszerhez hasonlóan történik. Az interaktív tábla bármely alkalmazott módszertan esetén, keresztkompetencia fejlesztéseként erısíti az IKT készségeket, valamint a digitális írástudást.[5] Az interaktív tábla nagymértékben fejleszti a pedagógusok elıadás-technikáját is.

15

A szakképzési intézmények közel 1000 db interaktív táblához jutottak hozzá. A Nemzeti Fejlesztési Terv második részében 2010-ig a 62 ezer tanterembıl 40 ezer jut interaktív táblához (Oktatási és Kulturális Minisztérium).

16

2.2 Oktatás interaktív táblával Kommunikáció-kutatók felméréseibıl látszik, hogy az emberi tapasztalás 83%-ban a vizualitáson alapul, a többi érzékszervünket csak lényegesen kisebb mértékben használjuk. Így információátadásunk minısége, figyelemfelkeltı képessége az oktatásban és az üzleti életben kulcsfontosságú. Egy rossz tanítási óra, vagy prezentáció az eredeti céllal szemben akár ellentétes hatást is kiválthat. [6]

Az interaktív táblák lehetıvé teszik, hogy az eddig alkalmazott tanítási módszereket alkalmazhassuk ezután is, de új elemekkel főszerezve. A számítógép és az internet elınyeit, a meglévı tananyagokat, képeket, hanganyagokat, videókat az interaktív tábla segítségével közvetlenül használhatjuk az órákon. Az új módszerek alkalmazásával a diákok figyelmét fel lehet kelteni az adott téma iránt, sıt bevonva ıket is az órába egyre több motiváló tényezı kerül a pedagógus kezébe. A tanórák anyaga elmenthetı. A mentés az Office-os alkalmazásokban megszokott lemez ikonra kattintva tehetı meg. De lehetıségünk van más néven is menteni, illetve kiexportálhatjuk a munkánkat PDF, BMP, JPG, HTML formátumokban is. A hiányzó tanulóknak átadható a tananyag, vagy az internet segítségével azt le tudják tölteni. A tanár elıre elkészítheti az óravázlatát a tábla szoftverének segítségével, ezt késıbb újra fel tudja használni, ezzel akár az ismétlés is nagyon könnyen megvalósítható, vagy a korrepetáláson egyszerően átnézhetık a tanult ismeretek. A pedagógus akár más programokat is használhat az órai felkészüléshez: készítheti a tananyagot szövegszerkesztıvel, prezentációkészítıvel, vagy animációkat is gyárthat. Természetesen ez elıkészülést igényel és kezdetben több otthoni munkát. Ezért szükséges a pedagógusok képzése, felkészítése az interaktív tábla és ezzel kapcsolatban az IKT eszközök órai használatára.

17

A meglévı tananyagok ezután fejleszthetık és újragondolhatók. A közeljövıben várhatóan ilyen tananyagokat a pedagógusok az interneten is tudnak majd találni, amelyeket szintén be tudnak építeni az óráikba. Az órák interaktívvá tehetık, ezáltal felfedeztetve lehet a gyerekeket tanítani. A tanulók kérdéseit akár el is menthetjük, így kiderül a gyakorlat során, hogy melyek a megértés szempontjából hangsúlyos helyek a tananyagban. A gyerekeknek csak a tanár magyarázataira kell figyelniük, és nem kell jegyzetelniük, ha elıre (vagy utólag) sokszorosítjuk a tanított anyagokat. Tapasztalatom szerint elıre célszerő átadni a sokszorosított anyagot, mert így az óra alatt a kiadott papírra még jegyzetelni is tudnak. Sıt ki lehet alakítani külön helyet a jegyzetelésre, és marad idı arra, hogy a gyerekek a tananyag magyarázatára figyeljenek, és azt jobban megértsék. Így növelhetı az egyénekre fordított idı is. Az elıre kiadott feladatlapot a táblán közvetlenül ki lehet tölteni. Hasznos lehet - például az érettségizı diákoknál -, ha az érettségi feladatlapot kivetítve a táblán töltjük ki, így látja a diák, hogy milyen formátumban, hogyan kell egy érettségi dolgozatot megírni. A táblán lévı feladatlapon aláhúzhatunk, kijelölhetünk részeket, így azokra jobban felhívhatjuk a figyelmet. Természetesen a megoldások nem kerülnek bele az eredeti dokumentumba, hanem a tábla szoftverének segítségével tudjuk ezt elmenteni. Kapcsolatot teremthetünk a többi tantárggyal és gyakorlati alkalmazásokkal, képek és videók segítségével. Az órák dinamizmusa növelhetı, ezáltal idıt takaríthatunk meg bizonyos részek feldolgozásánál. Az egyes részekhez ábrákat illeszthetünk be, majd ezeket könnyen plusz magyarázatokkal láthatjuk el a táblán, vagy összeköthetünk bizonyos részeket vonalakkal a kapcsolatok szemléltetésére. A gyerekek a tapasztalatok szerint gyorsan és szívesen megtanulják az új informatikai eszközök alkalmazását, ezért önálló kiselıadásaikkal készülhetnek, örömmel használva az internet és a tábla adta lehetıségeket. Ezeket a kiselıadásokat általában prezentáció formájában készítik el. A tábla új technikák alkalmazásait kívánja a pedagógustól, amelyeket hatékonyan csak pontosan és tisztességesen felkészülve lehet kihasználni. Csoportalkotási technikákat kell elsajátítani, ahol a gyerekek kooperatívan egymást segítve tanul-

18

nak, majd ezt a többi csoporttal is ismertetik. A tábla elınyeit az ilyen technikáknál lehet a legjobban érvényesíteni. Ezért egyre fontosabb lesz a tanulásszervezés a tanórákon. A tanárnak irányítani, szervezni, segítséget nyújtani, értékelni kell a tanulók órai munkáját. Általában a változatosság aktivitásra ösztönzi a gyerekeket. A frontális osztálymunka is megoldható a táblával, de ekkor ugyanúgy fennáll a veszélye, hogy a gyengébb képességő, alulmotivált tanulók lemaradnak az óra feldolgozásában. A fogd és vidd (drag and drop) technika minden aktív táblánál megtalálható. Bármilyen elkészített objektum (kép, videó, feljegyzés, …) áthelyezhetı a tábla tetszıleges részére. A feladatok áthelyezése, mozgatása a következı tevékenységek esetén lehet segítségünkre: párosítás, megnevezés, csoportosítás, kiválasztás, kitöltögetés, elrendezés, sorrendiség meghatározása (akár térbeli, akár idıbeli, akár fogalmi). A technika kiválóan alkalmas órakezdésre, amellyel a gyerekek figyelme megragadható, a motiváció megteremthetı.[7] A szemléltetés módszere az oktatási folyamatban hozzájárul: •

a képszerő, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez,

•

a kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához,

•

a gyakorlati alkalmazási lehetıségek feltárásához,

•

a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához,

•

a tanulók érdeklıdésének felkeltéséhez,

•

a tanultak alkalmazásához.[8] Az eszköz használatával elérhetı a tartós tantárgyi tudás, a problémamegoldó

képesség és a kommunikációs készségek fejlesztése, attitődök formálása, a személyközi kapcsolatok, a közösség fejlesztése. A diákok úgy fogják érezni, hogy ık is aktív részesei az óráknak. A digitális táblákról kutatások, elemzések készültek Angliában. A következıkben a „Hozd ki a maximumot a digitális tábládból: Útmutató középiskolák számára” címő Becta kiadványból idézem a legfontosabbakat.

19

Általános elınyök:


sokoldalúság, minden korosztály tanmenetében alkalmazható,




növeli a tanítási idıt azzal, hogy lehetıvé teszi a tanárok számára a webalapú és más segédeszközök hatékonyabb használatát,




több lehetıség nyílik interakcióra és osztályon belüli vitákra, beszélgetésekre különösen más informatikai eszköz használatához képest,




a tábla változatos és dinamikus használatának és a sokoldalúságának köszönhetıen az órák a diákok és a tanárok számára is nagyobb élvezetet nyújtanak.

Elınyök a pedagógusok számára:


lehetıvé teszi a tanárok számára, hogy az órán az elıadás alatt is használjanak informatikai eszközöket,




spontán megoldásokra és rugalmasságra ösztönzi a pedagógusokat azáltal, hogy rajzolhatnak rá, és sokféle, weben elérhetı tartalomról készíthetnek jegyzeteket,




a pedagógusok el tudják menteni, valamint ki tudják nyomtatni azt, ami a táblán van, kiegészítve bármilyen órán készített jegyzettel, ezzel sok energiát takaríthatnak meg, és könnyebbé válik az óravázlatok javítása,




lehetıvé teszi a tanárok közötti tananyag-megosztást és -újrafelhasználást, s ezzel csökkenti terhelésüket,




számos beszámoló szerint sokkal könnyebb a táblát használni, mint egy számítógépet, különösen egy teljes osztály tanítása esetén,




arra inspirálja a tanárokat, hogy új pedagógiai módszereket használjanak, és támogatja szakmai fejlıdésüket.

Elınyök a diákok számára:


élvezetesebbé teszi az órákat, így fokozza a motiváltságot,




több lehetıséget nyújt a részvételre és az együttmőködésre azáltal, hogy fejleszti a diákok egyéni és szociális képességeit,




használata nem igényel jegyzetelést, mivel mindent el lehet menteni, és ki lehet nyomtatni, ami a táblán megjelenik,




az érthetıbb, hatékonyabb és dinamikusabb megjelenítés segítségével a diákok képesek bonyolultabb fogalmakkal is megbirkózni,

20




az eltérı tanulási stílusú diákok esetében is alkalmazható, hiszen a tanárok számos tanulást segítı lehetıségbıl válogathatnak,




a diákok a társaiknak tartott prezentációk közben sokkal kreatívabbak, ami növeli önbizalmukat,




a tábla használata egyszerőbb, mint a billentyőzeté, így a diákok is könnyen használhatják.

Mitıl lesz hatékony a táblák használata?


elegendı hozzáférés (rutin) esetén a pedagógusok biztonsággal tudják majd használni és bevonni tanítási gyakorlatukba,




tanárok és diákok egyaránt használják a táblát,




a pedagógus egyéni igényeihez igazított oktatásmenet,




idıbefektetés a tanárok részérıl, hogy magabiztosan tudják használni a táblát, és különféle erıforrásokat győjtsenek munkájukhoz,




a pedagógusok osszák meg ötleteiket és erıforrásaikat egymás között,




a táblák jó elhelyezése az osztályteremben, hogy a napfény vagy a vetítı útjába kerülı tárgyak ne okozzanak nehézségeket,




nagy megbízhatóságú technikai támogatás, hogy a felmerülı problémákat a lehetı leggyorsabban meg lehessen oldani.[8]

21

2.3 A matematika oktatás segítése az interaktív táblával Tekintettel arra, hogy munkahelyemen a táblát elsısorban a 10. osztályos matematika anyag tanításakor tudtam használni, (ugyanis a többi órám nem abban a teremben van, ahová a táblát elhelyeztük), ebben az alfejezetben az interaktív táblával segítetett oktatást a matematika tantárgy vonatkozásában mutatom be. Az interaktív tábla nagy elınye a matematika oktatásában, hogy különféle hátterek közül választhatunk. A négyzetrácsos háttér hasznos függvényábrázolásnál vagy koordináta-geometria témakörnél, a sima fehér lap pedig geometriai szerkesztéseknél, de természetesen ezektıl különbözı háttereket és háttérszíneket is választhatunk. A hátterek (rácsozás) beállítása az új oldal beállításai menüben a rácsos oldal beállításainál modosíthatók. A beépített szoftveren kívül a matematikaoktatáshoz kellenek további célszoftverek, illetve animációk. Ilyenek lehetnek a különbözı geometriai szerkesztıprogramok, illetve függvényábrázolók (Geogebra, Euklidesz, Cabri, Cinderella, Graphcal, Derive…). Ezek segítségével akár több függvényt is ábrázolhatunk egy koordinátarendszerben, áttekinthetıen. Változtatni tudjuk a koordinátatengelyeken a beosztást, egyes részeket ki tudunk nagyítani, az értelmezési tartomány megváltoztatása azonnal látszik a függvény képén. Általánosabb célú matematikai programcsomagokat szintén használhatunk (Maple, Mathematica). A geometriai szerkesztéseknél az ábrák változtathatók, ezáltal a szerkesztés lépései jól nyomon követhetık, módosíthatók, illetve a szerkesztés egyes fázisai a tanulók által interaktívan kitalálhatók. Az interaktív táblák látványosan alkalmazhatók a geometriai transzformációk tanításánál. Az alakzatok közvetlen mozgatásával, forgatásával az egybevágósági transzformációk könnyen megérthetık. A középpontos hasonlósági transzformáció is jól szemléltethetı, ennek illusztrálásához animációt is alkalmazhatunk. A táblán bemutatható, hogy a feltételek változtatásával egyidejőleg hogyan változik a megoldások száma. Az interaktív tábla nagyon jól használható a térszemlélet fejlesztésére is: a beépített lehetıségek alkalmazásával térhatású ábrákat készíthetünk.

22

Fentebb említettem, hogy használhatunk komolyabb, átfogóbb keretprogramokat is (Mathematica, Mapple, Mathlab…), azonban ezeket elıször meg kell ismerni, ez a pedagógus önképzését feltételezi. Ilyen tananyagokat találhatunk könyv formátumban a könyvesboltokban, illetve az interneten fıleg angol nyelven. De az adott szoftvereket megvásárolva, kézikönyvet is kapunk a használathoz. Az interneten szintén számos érdekességeket, gyakorlati felhasználási lehetıséget találunk, amelyeket az óráinkba beépíthetünk. A következı oldalakon számos információt találtam az aktív táblákról konkrét interaktív tartalmakkal. http://teachers.teach-nology.com/ (2007.04.02.) http://nlvm.usu.edu/en/nav/vlibrary.html (2007.04.02.) http://www.mathplayground.com/ (2007.04.02.) http://blog.aktivtabla.hu (2007.04.02.) http://www.primaryresources.co.uk (2007.04.02.) http://clem.mscd.edu/%7Etalmanl/MathAnim.html (2007.04.02.) http://www.mathsroom.co.uk (2007.04.02.) A geometriában jó alkalmazási lehetıség, hogy az egyes szerkesztett objektumokat mozgathatjuk, elforgathatjuk, tükrözhetjük, ezáltal a gyerekek számára könnyebb megérteni vagy továbbgondolni az adott problémát. Például a másodfokú függvények transzformációja nagyon jól szemléltethetı, ha az adott függvényt a tengelyek irányába toljuk, vagy nyújtjuk.

Az a, b és c paraméterek változtatásával közvetlenül látják a gyerekek a transzformáció eredményét. Forrás: http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/community/celebrate/resources/Hungary/matematika/A%20 parabola/Transzformaciok/?backto&verb (2007. 02. 05.)

23

Egy másik példa a szögfüggvények általánosítása, ahol kiválóan szemléltethetı az egységkörben a vektorok változása és a függvénygörbe közti összefüggés.

Forrás: http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/konya/web/szogfv/sincos/ (2007.02.05.)

A fenti két animációhoz hasonlókat az interneten bıséggel találhatunk. Egy flashben megírt animáció is motiválja a tanulókat. Azon pedagógusok, akik bonyolultnak gondolják az animációkészítést, egyszerő animációkészítı segédprogramokkal könnyíthetik meg munkájukat. Egy egyszerő tesztszerkesztı program a hot potatoes, amellyel gyorsan és könnyen készíthetünk saját teszteket. (http://hotpot.uvic.ca/) Az oldalról letölthetjük és telepíthetjük a programot. Számos példa is található a program honlapján. Az animációkon kívül a táblázatkezelı (pl. Excel) segítségével is ábrázolhatunk függvényeket, számításokat végezhetünk a beépített függvények segítségével. Különösképp hasznos ez a statisztikai ismeretek tanításánál, ahol sok adatot kell rendezni és elemezni. A statisztikával kapcsolatosan iskolánk honlapján (http://www.nlggim.sulinet.hu tudástár menüpont on belül a tantárgyak menüpont majd matematika) találhatunk bemutatót amelyet kollégám készített.

24

De az algebra terén is számos szemléltetési lehetıség adódik, már a nevezetes azonosságok tanításánál is.

A fenti ábra az

(a + b) 2 = a 2 + 2ab + b 2 azonosságot szemlélteti.

25

3. A GTCO Calcomp SchoolBoard E fejezetben elıször az általam használt GTCO Calcomp SchoolBoard típusú táblát mőködtetı Interwrite szoftver alkalmazási módjait ismertetem. Ezt követıen térek rá azoknak a gyártó által ajánlott technikai eszközöknek a bemutatására, amelyekkel a tábla kiegészíthetı, bıvítve ezáltal felhasználásának lehetıségeit.

3.1 Az Interwrite szoftver alkalmazása GTCO Calcomp SchoolBoard típusú táblán A különbözı interaktív táblákhoz eltérı szoftverek tartoznak, azonban a programok hasonló megoldásokat kínál az általa vezérelt tábla használatához. A GTCO Calcomp SchoolBoard típusú tábla az elektromágneses technikát használja, amelyre egy elektromos ceruzával lehet írni, az Interwrite szoftvert használva. Az interaktív ceruzát egérként használhatjuk. A bal kattintás szimulálása a ceruza hegyével történik, a duplakattintást pedig a ceruzán levı gomb megnyomásával érhetjük el. A ceruzán levı másik gomb segítségével jobbkattintás lehetséges.

26

A tábla egyik oldalán helyezkedik el a menüsor. (Állítható, hogy hol legyen, és milyen ikonok szerepeljenek rajta.) Különféle tollak állnak rendelkezésünkre, hogy írjunk, vagy rajzoljunk velük a táblára. Az írás vastagságát, illetve a toll színét is változtathatjuk. Továbbá húzhatunk egyeneseket (szakaszokat) és irányíthatjuk is ıket. Görbe vonal rajzolására

szintén lehetıség van.

Ebben a pontban rajzolhatunk még ellipszist és téglalapot is (üreseset vagy kitöltöttet). A színek használata az órát látványosabbá, a táblaképet szebbé teheti, a kiemelı használatával a lényeg azonnal látható lesz.

27

A radírral a rajzunk, szövegünk vagy ábránk egy részét törölhetjük le, vagy javíthatjuk ki. A radír nagysága állítható. A kijelölés segítségével bármilyen objektumot áthelyezhetünk a kép másik részére vagy bármely másik oldalra is. Több kijelölt objektum egyesítésére úgyszintén lehetıség van, ezáltal az egyesített objektumokat késıbb együtt tudjuk kezelni. A visszavonással a végrehajtott mőveletek vonhatok vissza egyesével, a végrehajtás sorrendjében visszafelé. Ez a mővelet megtalálható a legtöbb alkalmazásban.

A bélyegzı segítségével számos képet gyorsan beilleszthetünk, így gyorsíthatjuk a képbeszúrást. Bármely png formátumú képet felhasználhatunk bélyegzıként, csak a tábla szoftverének a megfelelı könyvtárába be kell másolni ezt a képet. Egy gyakorlati alkalmazást láthatunk a fenti ábrán. A feladatot többféleképpen interaktívvá tehetjük. Pl. a gyerekeknek kell az összegnek megfelelı almát egy kosárból a megfelelı helyre tenniük, vagy a számfogalom kialakításánál az odaillı számokat kell odahúznia a tanulónak.

28

A spotfény alkalmazásával ráirányíthatjuk a figyelmet az adott oldal egy részére. A spotfény a 28. oldalon látható ikonnal aktiválható. A fenti ábrákon Európa térképe látható, amelyen kiemeltem Magyarországot és környezı országokat. A spotfény alakja megváltoztatható

a második

ikon segítségével (ellipszis, négyzet, téglalap, háromszög, csillag…), és mérete is állítható az elsı ikonnal. Nagyságának szabályozásával a térkép egy pontjából centrálisan tágíthatjuk a figyelmet a rajz többi részére. A háttér (ebben az esetben sötétbarna) színe tetszılegesen megválasztható. A háttért átlátszóvá is tehetjük, így halványan látható a térkép többi része is, de a hangsúlyos rész látszik csak tisztán, illetve élesen. A képtárból számos beépített, elıre telepített, kategorizált képet választhatunk, de saját képeinket is felhasználhatjuk óráinkon. A program segítségével a képekre rajzolhatunk ábrákat, nyilakat, vagy írhatunk rájuk magyarázó szövegeket is. Földrajz órán nagyon jól hasznosíthatók az ún. vaktérképek, amelyekkel a topográfia jól gyakorolható. A matematika órákon pedig a beépített síkidomok és testek lehetnek nagyon hasznosak, továbbá gyorsan tudunk koordináta-rendszert és számegyenest is rajzolni. Akár üres fehér (vagy tetszıleges színő hátterő) oldalra, vagy vonalas, illetve négyzetrácsos lapra is dolgozhatunk. Alsó tagozatban az írás tanulásakor hasznos a

29

vonalas tábla, matematikában pedig sokszor elınyıs a négyzetrácsos tábla használata. A vonalak színe, egymástól való távolsága állítható. A függönnyel

(hasonlóan a spotfényhez) az oldal egy része eltakarható, a

figyelem az aktuálisan fontos elemekre terelhetı. A függönyt folyamatosan húzhatjuk el. Minden irányból kezelhetı a függöny (balról-jobbra, jobbról-balra, felülrıl-

lefelé, lentrıl-felfelé). Színe és áttetszhetısége az elızı megjelenı menü segítségével könnyen állítható. Jól alkalmazható abban az esetben is, ha elıre készített feladatsoron akarunk végighaladni. A gyerekeknek bemutathatjuk a feladatokat, kérdéseket, majd a függöny elhúzásával a megoldás is fokozatosan láthatóvá válik, és tudják ellenırizni azokat. A függöny felfogható egy speciális téglalap alakú spotfénynek is, de segítségével az elızı problémák sokkal egyszerőbben kezelhetık, megoldhatók. A szöveg gépelése

funkció-

val bármilyen általunk billentyőzettel bevitt szöveg megjeleníthetı, a szokásos formázási lehetıségekkel (pl. szöveg méretének, színének, stílusának stb. állításával). Bármely Office alkalmazásból beilleszthetünk az óra anyagába szövegeket, képeket, animációkat. A szövegfelismerés funkció segítségével, amennyiben a táblára írunk szöveget, azt felismertethetjük és átvihetjük más alkalmazásokba, vagy szerkeszthetjük késıbb is. Ez a funkció kizárólag szép külalakkal írt szövegek esetén használható.

30

Az

ikon segítségével válthatunk gyorsan a böngészı és az Interwrite kö-

zött, ezáltal az órán tanított anyaggal kapcsolatban gyorsan kereshetünk az interneten. A táblára beszúrhatunk

linkeket, amely mutathat az oldalak valamelyi-

kére, egy kiválasztott objektumra (pl. képre), vagy egy konkrét webhelyre. A szokásos módon tudunk az egyes oldalak (diák) között mozogni. Elıre és hátraléptetést tudunk végezni a zöld kis nyilak Az oldalrendezı

segítségével.

segítségével több diát egyszerre is tudunk kezelni, for-

mázni, beszúrni, törölni vagy exportálni. Egymás után láthatjuk, felcserélhetjük, vagy akár elrejthetjük az oldalakat, megjelenítésük sorrendjét is beállíthatjuk, továbbá egyikrıl bármely másikra gyorsan áttérhetünk. Kettızött oldal hozható létre abban az esetben, ha ugyanazt a tartalmat több oldalra is át kívánjuk vinni, majd a másik oldalon át is szervezhetjük az adott tartalmat. Különbözı órák anyagát összefésülhetjük, egy témakör fontosabb anyagrészeit egybegyőjthetjük. Az ismétlésnél, összefoglalásnál ez a funkció különösen hasznos lehet. A színes ábrák és animációk segíthetik a megjegyzést, az anyagok rögzülését. Elıadásainkhoz nyomtathatunk emlékeztetıt is. A táblát kezelı szoftverrel képoldalt hozhatunk létre. A program használható például testnevelés órán, akár edzésekhez is, ahol a testnevelı tanár a kivetített pályaalaprajzra rajzolva magyarázhatja el az adott taktikát. Videórészletet is bejátszhat, közben leállíthatja a filmet, és rárajzolhat a kimerevített videóra, amelyet a tábla szoftverével menthetünk, mint képet. Énekórán szintén felhasználható kottázásra, vagy a szerzı életmővének megismeréséhez képek bemutatására, illetve zenemővek részleteinek bejátszására. Lehetıség van arra, hogy beillesszünk mozgóképet az oldalra (avi kiterjesztés). A felvétel és a videólejátszás funkciókkal rögzíthetjük a táblán folyó munkát avi formátumban,

31

majd visszajátszhatjuk. Például geometriai feladatoknál felvehetjük a szerkesztést, amelyet ezt követıen a tanulók egyszerre, folyamatában láthatnak. Nem szükséges az egész táblán folyó munkát felvenni: beállíthatjuk, hogy a táblának csak egy részét rögzítse a program. A beépített segédprogramok közül az idımérés jól alkalmazható elsısorban olyan feladatoknál, ahol idıre kell megoldani a gyerekeknek a példákat, vagy akkor, ha külön tanulócsoportok idejét akarjuk mérni. Beállítható hanghatás annak jelzése céljából, hogy lejárt az idı.

3.2 Kiegészítı technikai eszközök Schoolpad A

schoolpad

vezeték-

nélküli kapcsolattal (bluetooth) tud a táblával összeköttetést teremteni. A tanár bármit ír a „kis táblára”, az azonnal megjelenik a falon lévı táblán is, vagy akár a diákok digitális tábláján. A pedagógus szabadon eltávolodhat (akár 100 méterre) a táblától. Használatával mozgása szabaddá válik, és bármelyik pillanatban egy jó ötletet hallván, azt a táblán megjelenítheti. Ha minden diák rendelkezik digitális táblával, (akár 7 digitális schoolpadot is szétoszthatunk), akkor közvetlen kapcsolatot teremthetünk, beszélgethetünk a tanulókkal a tábla által. A táblát átadva a helyén ülı diáknak, ı a saját helyérıl szerkesztheti, illetve oldhatja meg a feladatokat. A differenciálás szintén könnyen megoldható a használatával. Külön-külön feladatok adhatók a csoportoknak, majd az elért eredmé-

32

nyek a schoolboardon egyesítve láthatók. A tábla oldalán programozható nyomógombok találhatók. A schoolpadon írt anyagok ugyanúgy elmenthetık, mintha a „nagy” táblán írnánk.[9] Ilyen iskolánkban még nincs, ezért a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportján levı eszközt vizsgáltam meg. IPanel A kis LCD képernyıvel rendelkezı eszköz - a schoolpadhoz hasonlóan - kézben tartható, felületére speciális tollal lehet írni. Hasonló funkciókkal bír, mint a schoolpad. A gyors adatrögzítési lehetıség az egyik legfontosabb tulajdonsága. Magyarázó szöveggel egészíthetjük ki az órai anyagot (prezentációt), miközben mindvégig arccal a tanulók felé állunk.[9] PRS (Personal Response System) A PRS egy feleltetı rendszer, ahol a kérdésekre a tanulók gombnyomásokkal válaszolhatnak. A készülék infravörös kapcsolat segítségével mőködik. A rendszer az eredményeket rögtön feldolgozza, és azonnal hozzáférhetıvé válik a tanuló, a tanár, sıt akár az osztály számára is.[10] Az eredményeket tanulónként vagy csoportokként is rögzíthetjük, és feladatonként értékelhetjük, ami számos visszacsatolási lehetıséget nyújt a pedagógus számára. Kiderülhet, hogy egy bizonyos kérdés megválaszolása csak nagyon kevés diáknak sikerült. Ekkor konkrétan azt az anyagrészt kell pontosítani, magyarázni. E technikai eszköz az osztályzást egy pillanat alatt elvégzi. A kérdések és az eredmények exportálhatók. (Például PowerPointba is elmenthetık.) Elemzések, kimutatások, statisztikák készíthetık az eredményekbıl. Az óra végi összegzésnél, vagy egy anyagrész összefoglalásaként is használható. A SchoolBoardon kivetíthetı a feladat, amelyre a diákok egymást nem zavarva, függetlenül válaszolhatnak a PRS-en keresztül. Több helyen kipróbálásra került a rendszer, amely által a tanulók jobb eredményeket értek el kevesebb idı alatt. Többféle típusú kérdést tehetünk fel: többszörös választást (több lehetıséget is bejelölhet), egyszeres választást (csak egy választ jelölhet meg), az állításunk igaz-

33

ságtartalmát kérdezı teszteket (igaz-hamis állítások), kérdezhetünk numerikus adatokat, sorba rendezést (adatokat, évszámokat… kell sorrendbe tenni), vagy rövid válaszokat igénylı feladatokat. Az alábbi rajzon egy teljesen felszerelt interaktív tanterem vázlata látható. A teremben az interaktív táblán kívül szerepelnek a kiegészítı eszközök is.

34

4. Szakmai tapasztalatok a Németh László Gimnáziumban Szakdolgozatomnak ebben a részében elıször azokat az észrevételeimet foglalom össze, amelyek az interaktív tábla iskolánkban történı elhelyezése óta merültek fel. Végül egy videófelvétellel szemléltetem az interaktív táblával segített oktatást. A felvétel a dolgozat mellékletét képezi.

4.1 Általános tapasztalatok Munkahelyemen, a hódmezıvásárhelyi Németh László Gimnáziumban 2007. januárban helyezték el az elsı interaktív táblát, az osztályom, a 10. A termében. Felszerelésénél rendkívül körültekintıen kellett eljárni, ugyanis a táblát megvilágító projektornak a fallal párhuzamosan kell állnia. A szoftverek telepítése és a kalibráció után a fentiekben bemutatott szoftverrel könnyen sikerült megismerkednem. A kollégák eleinte idegenkedtek az új informatikai eszköz alkalmazásától, ezért elıadást tartottam számukra az interaktív tábla használati lehetıségeirıl. Ezt követıen - ahogy egyre inkább megtanulták kezelni az interaktív táblát, és felismerték azokat a módszertani elınyöket, melyeket a tábla biztosít - szívesen alkalmazzák a tanítási óráikon. A tábla egyre nagyobb sikert arat, ezt példázza az is, hogy az iskolai elıadásokhoz is használják nem csak a pedagógusok, hanem más meghívott elıadók is. Az iskola vezetısége tervezi további, interaktív táblák beszerezését is. Az osztályomban levı gyerekek érdeklıdését rendkívüli módon felkeltette az új technikai eszköz. Külön felelıse lett a táblának. İ segít azoknak a pedagógus kollégáknak, akik nem találnak meg bizonyos alkalmazási lehetıségeket. Természetesen minden tanárnak gyakorlatra van szüksége ahhoz, hogy biztonsággal, megfelelı gyorsasággal tudjon az interaktív táblával dolgozni, ne kelljen keresgetnie az egyes funkciókat. Az osztályban tanító pedagógusok felelıssége, hogy a tanulók rendeltetésszerően használják a táblát. A gyerekek szeretnek írni rá, ez motiválja is ıket, azonban

35

sajnos már volt arra is példa, hogy az elıírások, a használatra vonatkozó szabályok be nem tartása miatt újra kellett kalibrálni a táblát. Egy további tényezı, amely az oktatásban új lehetıséget nyújt, valamint a tanítványaim körében szintén nagy tetszést aratott, hogy az óra anyaga elmenthetı, elküldhetı e-mailben is. Ezt sok gyerek igényelte: majdnem mindenki adott le e-mail címet. Sıt, van még egy nagyon praktikus lehetıség, amellyel közvetlen kapcsolatot lehet kiépíteni a gyerekek között. Ezáltal, ha a házi feladat megoldásában probléma merül fel, akkor tudnak kérdezni az MSN vagy a Skype segítségével. Ezt igénybe is veszik a diákok. Sajnos azonban ez csak azon tanulók számára elérhetı, akiknél van otthon internetkapcsolat, ami nem minden tanítványunk számára adott. A jövıre vonatkozó elképzelésünk, hogy - az interaktív tábla nyújtotta módszertani lehetıségek minél szélesebb körő kihasználása érdekében - összegyőjtsük az egyes tantárgyak oktatásában használható tananyagokat, és egy iskolai feladatbankot állítsunk össze. E cél elérése érdekében sok tanár kooperatív közremőködésére, csapatmunkára van szükség, továbbá arra, hogy a pedagógusok különféle anyagokat készítsenek óráikra. Ehhez az iskolában segítséget tudunk nyújtani többek között azzal is, hogy olyan laptopokat vihet haza a tanár magával, amelyekre fel van telepítve a táblát mőködtetı szoftver és a segédprogramok. A kollégák pozitív hozzáállása, folyamatos munkája következtében e célunk rövidesen megvalósulhat. Mindezek miatt próbálunk több iskolával is olyan kapcsolatot kiépíteni, hogy tapasztalatcserékre legyen lehetıségünk és bemutassuk, illetve átadjuk egymásnak az interaktív tananyagokat. A Szegedi Tudományegyetemen is sok segítséget kapunk az eszközök célszerő felhasználásával kapcsolatban.

4.2 Záró gondolatok Összegzésként megállapítható, hogy a számítógéppel segített oktatás – a pozitív és negatív kritikák ellenére – mára a mindennapi életnek, így a tanítási gyakorlatnak is részévé vált. E dolgozat keretei között csupán egy informatikai eszköz, a GTCO Calcomp SchoolBoard típusú interaktív tábla bemutatására került sor.

36

Ezen tábla és a hozzá tartozó kiegészítı technikai eszközök jellemzıinek elméleti leírásán túl igyekeztem saját tapasztalataimat is szemléletesen bemutatni, ezért számos olyan képpel, ábrával, segédanyaggal színesítettem dolgozatomat, amelyeket a tanórákon magam is felhasználtam. E célt szolgálja az általam készített CD melléklet is, amelyen szintén a tábla gyakorlati alkalmazása látható a pedagógus irányításával, de a tanulók aktív részvételével. Végezetül egy kis kitekintés a jövı informatika oktatására, ahogyan azt Ulrich Neumann és Chris Kyriakakis elképzelte: Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy azok a tanulók, akik a valóságban egy ország különbözı részein helyezkednek el, olyan audiovizuális térbe kerülnek, mintha egy teremben lennének, ezáltal képesek együtt dolgozni.[14]

Tekintettel arra, hogy a mai rohanó világban a ránk zúduló információtömeg következtében egyre nehezebb a tanulók érdeklıdését felkelteni, figyelmüket egy egy problémára koncentrálni, elmélyült munkára ösztönözni ıket, a jövıben még inkább élményszerővé kell tenni az oktatást. E cél érdekében alkalmazhatunk például szimulációkat a tanórákon, elıtérbe helyezhetjük az audiovizuális eszközöket. A digitális könyvtárakat és múzeumokat fejleszteni szükséges, ezáltal egyre több mindent bemutathatunk belılük a tanítási órákon.

37

A technológiák alkalmazásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, azonban minden életkorban többféle technológiát is lehet alkalmazni. A pedagógus felelıssége és szabadsága dönteni a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló egyre szélesebb eszköztárból mit választ ki és használ fel a tanítás során. Fontos, hogy a tanárok nyitottak legyenek az új technikai eszközök használatának bevezetésére, lépést tudjanak tartani a fejlıdéssel, ugyanis csak így tudnak versenyképes, a hétköznapi életben is jól használható tudást átadni, képességeket és készségeket elsajátíttatni tanítványaikkal. Ennek érdekében kiemelt feladat a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, amely az informatika gyors fejlıdése miatt 8-10 évente az összes tanárt kell(ene), hogy érintsen. Befejezésül bemutatok egy olyan hazai kezdeményezést, amely szintén a jövı számítógéppel támogatott oktatását szolgálja: „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által 2005 decemberében létrehozott Jövı Házában megnyitotta kapuit a Jövı Iskolája. A szórakoztató módon oktató, az ismeretszerzés valamennyi eddig ismert formáját ötvözı Jövı Házában megnyílt Jövı Iskolája olyan új, játékos és interaktív oktatási formát teremt meg, amely a Jövı Háza aktuális kiállításainak tematikáján alapul. A Jövı Iskolája 2006 januárjától ingyenes oktatási programokkal várja az iskolai csoportokat. A játszva tanulást válogatott "Jövı Tanárok" és szakképzett animátorok segítik.” Az IHM kiemelt célja, hogy a modernizáció és digitalizáció, valamint az azt hordozó technológia és tudás hazánkban esélyt teremtsen. Ezt a célt szolgálják az oktatást korszerősítı programok. A Közháló/Sulinet programnak köszönhetıen, ma már Magyarország valamennyi iskolájában van szélessávú internet. Az ország legfélreesıbb települései is bekapcsolódtak ezáltal a világ vérkeringésébe, s egyre több oktatási intézmény használja a korszerő, multifunkcionális oktatási segédeszközöket is. A Jövı Házának célja, hogy lakosság, különös tekintettel a jövı letéteményesei - az újdonságok iránt fogékony gyermekek - játékos formában, élményszerően ismerkedjenek meg a tudománnyal, a digitális világgal. A Jövı Háza nem egy hagyományos értelemben vett múzeum vagy kiállítás. Itt átélhetıvé, kézzel foghatóvá válik a jövı, és mindenki saját élményein, közvetlen tapasztalatain keresztül kerülhet kapcsolatba a jövıvel és az azt formáló tudománynyal.

38

A Jövı Házában mőködı Jövı Iskolája számtalan lehetıséget nyújt az ismeretszerzésre korosztálytól és érdeklıdési körtıl függetlenül: •

Az informatikai alapú kooperatív foglalkozásokon a gyermek kommunikációs és együttmőködési készségeket fejlesztı gyakorlatokon vehetnek részt.

•

A drámapedagógiai foglakozások a kiállításon látottak, valamint a jövı megélésére teremtenek lehetıséget a gyerekek számára.

•

A digitális technikát alkalmazó foglalkozások azt mutatják be, hogy milyen módon társulhat a gyermekközpontú oktatás az új digitális módszerekkel és technikákkal.

•

A beszélgetıkörökben lehetıség nyílik arra, hogy a gyermekek elmélyüljenek a kiállításon látottakban.

•

A vizuális foglalkozásokon mindenki a saját szemével láthatja, hogy a kézügyesség és a kreativitás miként teremti meg az önkifejezés lehetıségeit a gyerekek számára.

•

A Jövı Iskolája segít abban is, hogy a gyermekek és a pedagógusok is megtanulhassák az interaktív tábla használatát.

•

A Jövı Házába ellátogató pedagógusok szakmai támogatást kaphatnak akkor is, ha diákjaikat önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára szeretnék ösztönözni. A Jövı Házában és a Jövı Iskolájában nem csak alkalmi látogatásokra nyílik

lehetıség, hanem a hosszabbtávú együttmőködés kialakítására is. A gyermekekkel érkezı pedagógusok szoros szakmai kapcsolatot építhetnek ki a Jövı Tanáraival, hiszen a kiállítások anyaga sokféleképpen, széles spektrumon dolgozható fel. Néhány hasznos tudnivaló a Jövı Iskolájával kapcsolatban: A Jövı Háza épületegyüttes valamennyi elıadása és programja a belépıjegy megváltásán túl ingyenes, beleértve a Jövı Iskolája tanóráit és a Csodák Palotája ismeretterjesztı elıadásait is. A kedvezményes gyermek jegyárak mellett az IHM által létrehozott és mőködtetett Jövı Háza további kedvezményeket biztosít az iskolai csoportoknak. A pedagógusok számára a belépés ingyenes, és minden tizedik gyermek után még egy kísérı ingyen tekintheti meg a kiállítást.

39

Oktatással kapcsolatos egyéb tudnivalók: •

A Jövı Háza kiállítás megtekintése kb. 3 órát vesz igénybe. A foglalkozásokhoz közvetlenül kapcsolódó tematikus részek kb.45 perc alatt járhatók be.

•

A foglalkozások idıtartama max. 1,5 óra.[15] A fentiekhez hasonló kezdeményezések hasznos segítséget nyújthatnak az

újabb és újabb informatikai eszközök, lehetıségek minél szélesebb körő elterjesztéséhez, így többek között az interaktív tábla használatának megismertetéséhez is.

40

CD melléklet Dolgozatom mellékletét képezi az a videófelvétel, amelyet munkahelyemen, a hódmezıvásárhelyi Németh László Gimnáziumban készítettem a 10. A osztály közremőködésével az interaktív tábla bemutatása céljából. Az elsı képkockákon a tábla és a projektor elhelyezése látható az osztályteremben. Az aktív táblán elsıként szereplı ábrán a négyszögek csoportosítása látszik.[11] Ezt követi egy mozgó animáció a vektormőveletek szemléltetésére. (http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/community/celebrate/resources/Hungary/matematika/Muvel 2007.03.01.)

A 10. osztályban matematika tantárgyból jelenleg kombinatorikát tanítok. A felvételen ebbıl az anyagrészbıl, valamint a vektorok témakörébıl és trigonometriából láthatók órarészletek, néhány feladat megoldásának bemutatása a tábla által nyújtott lehetıségek felhasználásával. Kombinatorikából kiolvasási feladatok láthatók a videón. Az elsı, klasszikus feladatban adott egy téglalap alakú ábra, és az a kérdés, hogy „Hányféleképpen olvasható ki a MICIMACKÓ szó az ábra bal felsı sarkából a jobb alsóig haladva?”.[12] A videón a

M

I

C

I

M

A

tanuló a szisztematikus összeszámlálásos megol-

I

C

I

M

A

C

dási módot mutatja be, közben javítás céljából a

C

I

M

A

C

K

tábla radír funkcióját is használja.

I

M

A

C

K

Ó

A következı, hasonló feladat kapcsán a táblán szereplı ábrára számokat írva bemutatom a fenti megoldási lehetıséget, illetve az ismétléses permutáció képletének alkalmazásával történı megoldást is. Ezután az ilyen típusú feladatok nehezített változatainak szemléltetésére kerül sor, amelyekben a téglalap egyes négyzetrácsaira kötelezı vagy tilos rálépni, továbbá szabhatunk egyéb feltételeket a lépések mikéntjére is.[13] A Sulinet honlapján számos érdekességet találhatunk az egyes témakörök feldolgozásához. Az utolsó órarészlet a kombinatorika anyagrészbıl szintén innen származik. A felvételen a témakörhöz kapcsolódó linkek úgyszintén láthatók. Mindig felhívom a diákok figyelmét az ilyen internetes oldalakra történı hivatkozásokra,

41

ugyanis ezek az adott anyagrészhez kapcsolódva egyrészt a tananyag otthoni elsajátításához, másrészt prezentációk készítéséhez is felhasználhatók, amelyeket a tanulók a tanóra keretében is bemutathatnak. Természetesen a jól sikerült munkákat jutalmazom, ami motiválja a tanulót. Minden egyes anyagrésszel kapcsolatban felmerülhetnek érdekes történeti motívumok akár az ókorig visszamenıleg, amelyek a különbözı internetes oldalakon megtalálhatók. Ezeket a diákok általában érdeklıdéssel fogadják. A vektoros résznél szemléltetem, hogy az objektumok egyesíthetık és együtt mozgathatók. A tábla segítségével a vektormőveletek könnyebben magyarázhatók, gyakorolhatók. A szögfüggvények általánosításánál, illetve ábrázolásánál linkek beszúrása látható. Az ábrázolást könnyen magyarázhatjuk animációk segítségével. A felvételen átismételjük, hogyan történik a függvények felrajzolása. Érdemes többféle animációt használni. Ebben a témában számos mozgó ábra található az interneten. Végül felhívom a figyelmet arra, hogy érdemes megnézni a tankönyvkiadók oldalait is. Több kiadó már sok segítséget nyújt különbözı anyagokkal (ábrákkal, animációkkal, tanmenetekkel…stb.) az órai munkánkhoz. (http://www.nettankonyv.hu/web/guest/animaciok (2007.03.01.)) A filmbıl is kitőnik, és az óráimon is tapasztalom, hogy az interaktív tábla nemcsak a pedagógus számára nyújt jelentıs segítséget a tanításhoz, hanem a gyerekek is szívesen, örömmel használják.

42

Felhasznált irodalom 1. Drótos László: A hálózat használata az iskolákban. IIF információs füzetek I/14, Budapest, 1994. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/fuzetek/ (2007.02.05.) 2. Komenczi Bertalan: Elektronikus Európa – az Európai Unió akcióterve 2002-ig. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 9. szám http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=egyeb-eeukomenczi.html (2007.02.05.) 3. Komenczi Bertalan: Az információs és kommunikációs technika oktatási implementációjának programjai és a megvalósulás példái nemzetközi kitekintésben, 2000. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=egyeb-komenczi-informacios.html (2007.02.05.) 4. Idézi Komenczi Bertalan: On-line. Az információs társadalom és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle 1997. 7-8. szám http://www.oki.hu/upsz/1997-07 (2007.02.05.) 5. Interaktív táblák az oktatásban http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rca/0/30078/1 (2007.02.05.) 6. Az interaktív tábla http://www.taneszkoz.hu/index.php?page=prints&type=news&id=1218 (2007.03.10.) 7. Bevezetés az aktívtábla használatába (Módszertani anyag), Coedu Távoktatási Kft., 2005 http://www.aktivtabla.hu/images/f/f9/Coedu_aktivtabla_modszertani_anyag.pdf (2007.03.01.) 8. Bevezetés a digitális táblák használatába http://www.aktivtabla.hu/index.php?title=K%C3%A9p:Digitalistabla_bevezeto.rtf (2007.02.05.) 9. Interaktív táblák és kapcsolódó elemek http://www.dnn.hu/hu/interaktiv_tablak (2007.03.01.) 10. Interwrite Learning http://www.interwritelearning.com/products/prs/infrared/detail.html (2007.03.01.) 11. Ambrus Gabriella - Frenkel Andor - Kaposiné Pataky Krisztina - Mezei József Papp Péter - Dr. Szabadi László - Szász Antónia - Székely Péter - Szokol Ágnes -

43

Tóth Attila - Dr. Vancsó Ödön: Matematika 9. osztályosok számára, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. 12. Hortobágyi István - Marosvári Péter - Pálmay Lóránt - Pósfai Péter - Siposs András - Vancsó Ödön: Egységes Érettségi Feladatgyőjtemény Matematika I. KonseptH Könyvkiadó, Piliscsaba 13. Dr. Gerıcs László - Orosz Gyula - Paróczay József - Szászné Simon Judit: Matematika Gyakorló és érettségire felkészítı feladatgyőjtemény II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 14. The Future of Education Visions 2020 http://www.technology.gov/2020MM/p_Pht040916.htm (2007.03.20.) 15. Tanévnyitó a Jövı Iskolájában http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=6861&ctag=articlelist &iid=1 (2007.03.20.)

44