SZAKDOLGOZAT
Gali Zoltán
Debrecen 2007.
2.
Debreceni Egyetem Informatika Kar
A 2006. májusi középszintű informatika érettségi vizsga eredményeinek értékelése a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban vizsgázott tanulók munkái alapján
Témavezető: Dr. Nyakóné dr. Juhász Katalin tudományos főmunkatárs
Debrecen 2007.
Készítette: Gali Zoltán informatika szak tanári szakvizsga
3.
Tartalomjegyzék A témaválasztás indoklása ................................................................................................ 4 Néhány szó iskolákról, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumról..................................................................................................................... 5 Az informatika oktatásának története iskolánkban........................................................... 6 A 2006. májusi középszintű informatika érettségi vizsgára jelentkezettek megoszlása... 8 Az informatika középszintű érettségi vizsga részei és értékelése..................................... 8 Gyakorlati vizsga .......................................................................................................... 9 Szóbeli vizsga ............................................................................................................. 10 A tanulók által választott szoftverek............................................................................... 12 A 2006. májusi informatika középszintű gyakorlati érettségi vizsga feladatainak ismertetése és értékelése ................................................................................................. 13 Első feladat, szövegszerkesztési ismeretek................................................................. 13 A szövegszerkesztés feladat értékelése................................................................... 15 Második feladat, prezentáció készítése....................................................................... 17 Az előadás-szerkesztés feladat értékelése............................................................... 18 Harmadik feladat, weblapkészítés .............................................................................. 20 A weblapszerkesztési feladat értékelése ................................................................. 21 Negyedik feladat, táblázatkezelés............................................................................... 24 A táblázatkezelés feladat értékelése ....................................................................... 26 Ötödik feladat, adatbázis-kezelés ............................................................................... 28 Az adatbázis-kezelés feladat értékelése.................................................................. 30 A gyakorlati vizsgarész értékelése.............................................................................. 32 A szóbeli vizsgarész értékelése................................................................................... 34 Az érettségi vizsga értékelése ......................................................................................... 36 A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium középszintű érettségi eredményeinek összehasonlítása az országos eredményekkel ..................... 36 Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány ......................................... 42 Összefoglalás .................................................................................................................. 43 Irodalomjegyzék: ............................................................................................................ 45 Mellékletek: .................................................................................................................... 46
4.
A témaválasztás indoklása Iskolánkban az informatika oktatásának komoly hagyományai vannak. Több vizsgatípusban vizsgáznak tanulóink, az érettségitől a szakmai vizsgákig és az ECDL vizsgáig. Mivel a fő tevékenységünk a tanulók érettségi vizsgára való felkészítése, nem lehet közömbös számunkra, hogy diákjaink hogyan, és miért az adott eredménnyel teljesítik az érettségi feladatokat. Mik a sikeresség vagy sikertelenség okai, és hogyan lehetne javítani az eredményeken. Ehhez elemezni kell a felkészített tanulók eredményeit, és megpróbálni kideríteni, hogy mely tanulócsoportokkal mi a leghelyesebb módszer. A 2006. évi májusi vizsgán vettek részt először nagyobb számban, előrehozott érettségi vizsgát választó, valamint esti tagozatos diákjaink. Viszonylag nagy számban választották a tárgyat nappali tagozatos gimnazista tanulóink és szakközépiskolásaink is (főleg az informatika szakmacsoportos diákok). Ezek a csoportok több dologban különböznek egymástól. Más óraszámban, más évfolyamon tanulták az informatikai ismereteket. Egy részük részt vett előkészítő foglalkozásokon, mások nem. Esti tagozatra járó tanulóink munka, esetleg család mellett kénytelenek felkészülni. Az előrehozott vizsgát választóknak csak erre az egy tantárgyra kell koncentrálniuk. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt nem voltak a tantárgynak központi érettségi követelményei, ami megkönnyítette az iskolák dolgát, mert azt kérhették számon, amit tanítottak. Igen nagy eltérések voltak az iskolák követelményei között. Szerencsére ez az egységes követelményrendszer és az egységes gyakorlati feladatsor megjelenésével megszűnt. Így viszont minden tanulócsoportnak ugyanazokat az ismereteket kell elsajátítania, függetlenül az előbb említett felkészítésbeli különbségektől. Igazán a nyelvi előkészítő osztályunk tanulóinak felkészítésével próbáltam bizonyítani leginkább azt, hogy nem nehéz jó eredményeket elérni ebben a vizsgarendszerben sem. Ennek az osztálynak a nyelvi előkészítő évfolyamon több informatika órája volt, mint a
5.
többi tanulócsoportnak. A tanulók többsége jól ösztönözhetőnek tűnt, így javaslatomra a 20 tanulóból 17 döntött úgy, hogy megpróbálkozik az előrehozott vizsgával. A tanulók felkészítésében igyekeztem kiemelni az analógiákat az egyes szoftverek kezelése, a hasonló műveletek elvégzése között. Fontosnak tartottam a régebben tanult anyagok folyamatos ismétlését, gyakorlását. Mivel az előző érettségi gyakorlati feladatok bizonyos fokú hasonlóságot mutattak, főképp jellegükben, igyekeztem ezeket az elemeket kihangsúlyozni. A gyakorlati rutin megszerzéséhez sok feladatot oldottunk meg. Megoldottunk egy komplett érettségi feladatsort, hogy az időbeosztást érzékeljék a tanulók. A szóbeli témaköröket önállóan dolgozták ki, hogy még inkább rögzüljenek az ismeretek. Ezen kívül úgy éreztem, hogy a tanulók otthoni felkészülése fogja meghatározni a sikerességet. Kaptak feladatokat az otthoni gyakorláshoz, amit viszont nem volt kötelező megoldaniuk. Ezek után természetesen azt gondoltam, hogy az elképzelésem beigazolódik, és a felkészülésbe fektetett energia tükröződni fog az eredményeken. Bíztam abban, hogy tanulóink az országos összevetésben sem maradnak alul a többiekhez képest. Az érettségi eredmények részletes elemzése útmutatóul szolgálhat a további felkészítő munkánk sikerességéhez. Az elemzésben külön is fogom értékelni a különböző képzési típusba (gimnázium, szakközépiskola, esti tagozat) tartozó tanulókat, és az előrehozott érettségire jelentkezetteket, a már fentebb említett eltérések miatt.
Néhány szó iskolákról, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumról [5.] Iskolánk Püspökladány egyetlen középiskolája. A Karacs Ferenc Gimnázium és a Petri Pál Szakképző Iskola összevonásával jött létre 1998-ban. Legrégebbi épületünk, a Hősök terén lévő kollégium, mely kb. 70 éve épült, iskolaként működött, amíg a Gagarin úti épületet 1963-ban át nem adták a középiskolai oktatásnak. Ez utóbbi 1990-ben új szárnnyal bővült.
6.
A szakiskola először 6 tanteremmel 1969-ben kezdte meg működését a Bajcsy-Zs. úti önálló létesítményben, majd két alkalommal bővítették, 1979-ben és 1989-ben 4-4 tanteremmel. Az Árpád úti tanműhely 1984-ben épült, s 1997-ben került az önkormányzat tulajdonába, illetve az iskola használatába. Az iskolaépületek összesen kb. 1050 tanuló befogadására alkalmasak (a Gagarin úti kb. 600, a Bajcsy-Zs. úti kb. 450, a kollégium kb. 100 férőhelyes) jelenleg. Az iskola tanulóinak létszáma évek óta 1200 feletti. Tantermeink száma összesen 44. Ebből 6 számítástechnikai szaktanterem, 1 természettudományos vizsgálatokra, kísérletezésre alkalmas laboratórium, 1-1 biológiai, kémiai, fizikai előadóterem. A szakmai munkát jól szolgálják a szertárak, lényegében minden tantárgyhoz tartozik egy. Három épületben (gimnázium és szakközépiskola, szakiskola, kollégium) jól felszerelt könyvtárunk van. A könyvállomány a Gagarin úti épület könyvtárában a legnagyobb, leggazdagabb: ez kb. 20000 kötetet jelent, a szakiskolai kb. 9000, a kollégiumi kb. 5000 kötetes. A Gagarin úti könyvtárhoz olvasóterem is tartozik. Sok termünkben, helyiségünkben tv, videó, írásvetítő is van. A szakiskolai épületben zártláncú televíziós rendszer működik. Tanműhelyünkben mezőgazdasági gépész, nőiruha-készítő, fémipari, építőipari, asztalos, forgácsoló képzésekhez szükséges csarnokok, helyiségek vannak. Két tornatermünk van, használjuk a városi sportcsarnokot, uszodát és sportpályát is. Szabadtéri sportlétesítményeink: két kézilabda-, egy kosárlabdapálya. A kollégium alagsorában
sportszobákat
alakítottunk
ki.
Kondicionáló
berendezések,
asztaliteniszezéshez szükséges eszközök találhatók ott. A Gagarin úti épületünk az idén új aulával bővült.
Az informatika oktatásának története iskolánkban A Karacs Ferenc Gimnáziumban, 1989-ben kezdődött az informatika oktatása. Kezdetben 10 db XT-ből átalakított AT gépből ált a géppark. Ebben az időben a 3. és 4. évfolyamon fakultációs órákon oktattuk a tanulókat. Tanulóink a fakultáció elvégzése után tehettek számítógép-kezelő vizsgát, melyet évente egy-egy csoport sikeresen
7.
teljesített. 1991-től tanórai keretben is oktattunk, a technika tantárgy óráiban. Miután érettségi tárgyként is választható lett, a fakultációt végzett tanulóink többsége érettségi tárgynak választotta az informatikát. Többségében jó átlaggal teljesítették a vizsgát. Ekkor
még
központi
követelmények
hiányában
a
magunk
által
kialakított
követelmények szerint vizsgáztattunk. Ezek a követelmények iskolánként igen eltérőek lehettek. 1994-től a diákjaink számítástechnikai szoftverüzemeltető képesítést szerezhettek. 1996-ban vezettük be ötödéves képzésként is a számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképzést. Főleg olyan végzett diákjaink jelentkeztek erre a képzésre, akiknek nem sikerült a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgájuk, vagy nem akartak felsőfokon továbbtanulni. 1998-tól világbanki képzésként informatika szakmacsoportos szakközépiskolai osztályt is indítunk minden tanévben. Ők nagy óraszámban tanulnak szakmai orientációs és előkészítő tárgyakat. 2002-ben indítottunk gazdasági informatikus II. szakképzést. Ezekben az években volt talán az informatika oktatásának csúcspontja iskolánkban. 8-9 tanárunk oktatott informatikát, heti 180-200 órában. (Iskolánk ekkor már összevont intézményként működött, Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium néven.) Minden évben szerveztünk szakmai vizsgát mindkét szakképzésünkben, és egyre több tanuló választotta az informatikát érettségi tárgynak. Az OKJ módosítása miatt az eddigi informatikai szakképzéseinket 2007-ben indíthatjuk utoljára. A technikai feltételeink az évek során lassacskán egyre jobbak lettek. A kezdeti egy tanterem és 10 számítógép folyamatosan bővült, és ma már hat informatika szaktanteremben és egy fizikai laborban tanítunk informatikai ismereteket. A termekben 14, 18, 20 számítógép működik. A probléma az anyagi lehetőségekkel van, ami miatt mikorra új eszközöket tudunk beszerezni, addig a meglévő eszközeink az alsó- közép kategóriát is alig érik el. A szaktantermek többségében csak a Windows 2000-es verziója futtatható, amihez Ms. Office 2000 programot telepítettünk. Ennél újabb operációs rendszert a számítógépeink több mint felére nem lehet, vagy nem érdemes telepíteni. A jelenlegi középiskolai tantárgyi és érettségi követelmények teljesítéséhez még megfelelőek a hardver és szoftver feltételeink. A kétszintű érettségi bevezetése az informatikában nem okozott semmilyen fennakadást. Diákjaink kedvezően fogadták, és egyre többen választják vizsgatárgynak rendes, vagy előrehozott vizsgán. A 2006. évi májusi vizsgaidőszakban
8.
94 tanuló választott informatikát középszinten. A 2007. évi májusi vizsgára pedig több mint százan jelentkeztek.
A 2006. májusi középszintű informatika érettségi vizsgára jelentkezettek megoszlása Rendes érettségi vizsgára jelentkezett 73 vizsgázó. Közülük 62 fő nappali, 11 fő pedig esti tagozatos volt. A nappali tagozatosok közül 31 informatika szakmacsoportos diák négy évig tanult informatikát, viszonylag nagy óraszámban. Felhasználói programok használatát sajnos csak 1. és 2. évfolyamon tanulták. 29 gimnazistánk és két szakközépiskolásunk vizsgázott, akik csak kilencedik évfolyamon tanultak informatikát, heti két órában, majd tizenegyedik és tizenkettedikben heti egy óra előkészítőre jártak. 19 tanulónk tett előrehozott vizsgát, ketten 11. évfolyamosak, tizenheten pedig 10. évfolyamosak voltak. A nyelvi előkészítő osztálynak az első évfolyamon heti 4, másodikon pedig heti 2 informatika órája volt. Az osztály 85 százaléka tett előrehozott érettségit. Két ötödéves hallgatónk próbálkozott meg ismétlő vizsgával, ők számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképzésben vettek részt. Esti tagozatos tanulóink csak két évig heti 1-1 órában tanultak informatikát. Tehát elég változó előképzettséggel rendelkeztek az érettségizők.
Az informatika középszintű érettségi vizsga részei és értékelése A vizsga szerkezete: gyakorlati és szóbeli. A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A vizsgaidők viszonylag egységesek a különböző érettségi tantárgyak tekintetében, ehhez igazodik az informatika tantárgy vizsgája is. A gyakorlati vizsga időtartama olyan hosszú, hogy érdemes a diákoknak versenyek, próba érettségik szervezésével
előzetesen
lehetőséget
biztosítani
ilyen
hosszan
tartó
munka
9.
kipróbálására. Miután a vizsga nem jelent tartósan folyamatos számítógépes munkát, nem kell kiírt szüneteket tartani, de a diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan tudnak pihenni a 180 perc alatt úgy, hogy közben dolgoznak.
Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik: Témakör
Idő
Pontszám
Szövegszerkesztés
60 perc
40 pont
Táblázatkezelés
50 perc
30 pont
Adatbázis-kezelés
30 perc
20 pont
Weblapkészítés
20 perc
15 pont
Prezentáció és grafika
20 perc
15 pont
A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A feladatsor szerkezete Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. Értékelés Az
egyes
témakörök
feladatai,
részfeladatai
pontozása
feladatfüggő,
összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
10.
Szóbeli vizsga A feladatsor összetétele A tételek a vizsgakövetelmények (1. sz. melléklet) 1–3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát
kérje
számon.
Bármely
tételhez
kapcsolódhat
internetes
kommunikációval kapcsolatos gyakorlati részfeladat, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje legfeljebb két perc. Információs társadalom
8-20%
Informatikai alapismeretek – hardver
24-32%
Informatikai alapismeretek – szoftver
20-28%
Kommunikáció kivitelezéssel)
az
interneten
(gyakorlati
Könyvtárhasználat
20-28% 8-12%
A megadott arányok alapján könyvtárhasználatból 1-2; az Információs társadalom témakörből 2–4 tétel; a többi témakörből 4–6 tétel szükséges. Miután a Kommunikáció az interneten témakör gyakorlatként is szerepel, nagyobb súllyal kérjük számon, mint az a százalékok alapján látszik A feladatsor értékelési szempontjai •
Logikai felépítés, vázlat (8 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja súlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma lényeges elemeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.)
•
Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont) Mennyire pontos a fogalmazás, a szakkifejezések használata, az elkövetet hibák felületességből, az időbeli korlátokból, vagy a megértés hiányából adódnak?
11.
•
Tartalmasság (8 pont) A tanuló mennyire érti az anyagot, felelete tartalmazza-e a témakör minden lényeges elemét? A tárgyi tévedéseket, a rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.
•
Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e a kérdést? Mennyire gondolkodik rugalmasan? (Mivel ezekkel a pontokkal az együttműködési készséget értékeljük, ha a felelet során a vizsgáztatónak nem kellett megszólalnia, akkor is célszerű legalább egy kérdést feltenni.)
12.
A tanulók által választott szoftverek
Diákjaink döntő többsége ragaszkodott azokhoz a szoftverekhez, amelyekkel a tanítási órákon is dolgozott. Operációs rendszernek a többség a Microsoft Windows 2000, néhányan a Windows XP rendszert választották. A gyakorlati feladatokhoz mindannyian a Microsoft Office programjait használták. A szövegszerkesztéshez az Ms. Word, táblázatkezeléshez az Ms. Excel, előadás-szerkesztéshez az Ms. Powerpoint, a weblapkészítéshez pedig az Ms. Word programot.
13.
A 2006. májusi informatika középszintű gyakorlati érettségi vizsga feladatainak ismertetése és értékelése Első feladat, szövegszerkesztési ismeretek [3.] A feladathoz tartozik egy mintaszöveg is.(2 sz. melléklet) 1. Jégvitorlás Az egyik diákújság vezetője megkéri, hogy segítsen szerkeszteni a sportrovatot. Készítse el a jégvitorlázásról szóló anyagot a mintának megfelelően! Forrásként a jegvit.txt, és a balaton.jpg állományokat használja fel! 1.
Nyisson egy dokumentumot a szövegszerkesztőjében, majd mentse el jeges néven a szövegszerkesztő alapértelmezett formátumában! A továbbiakban ezzel az állománnyal dolgozzon!
2.
A cikk elejét kézzel már megírta, gépelje be az előbb létrehozott dokumentumba! Jégvitorlázás Telente néhány tavunkon, főleg a Balatonon, Velencei-tavon, Fertő tavon, ha kellő
mértékű a jegesedés, szokatlan sportágat űzőkkel találkozhatunk. Ők azok, akik a jégvitorlázásnak hódolnak. Persze a hideg tél még kevés, fontos, hogy a következő tényezők megfelelően alakuljanak számukra: Vastag, összefüggő, sima jég (kb. 20 cm-es) Szél, ne legyen túl viharos Ne legyen vastag hóréteg, illetve hófoltok A http://www.sielok.hu/simania/jegvitorlazas.htm honlapról származó részlet a sportág történetére vonatkozik: 3.
Ezután illessze be a dokumentum végére a jegvit.txt állomány tartalmát!
14.
4.
A címet – Jégvitorlázás – formázza meg 20 pont nagyságú, kék, félkövér, dőlt karakterekkel, majd ritkítsa meg! A cím legyen a dokumentum többi szövegétől eltérő betűtípusú és középre igazított!
5.
A begépelt szöveg cím utáni első bekezdését állítsa sorkizártra, és az első sor legyen fél centméterrel behúzott!
6.
A következő három sor felsorolás legyen, és kezdődjön beljebb a mintának megfelelően!
7.
A „http://www.sielok.hu/simania/jegvitorlazas.htm” URL címet alakítsa dőlt betűssé!
8.
Az utolsó begépelt bekezdés után álljon plusz egy félsornyi térköz.
9.
A cím és az utolsó két bekezdés kivételével a szöveg legyen sorkizárt és másfeles sortávolságú!
10. Illessze a balaton.jpg képet, a mintának megfelelően, a dokumentumban jobbra! A kép magasságát állítsa az eredeti képhez képest 80%-osra, de az oldalarányok maradjanak meg! A képet lássa el vékony fekete szegéllyel! 11. A txt állományban található utolsó két bekezdést a mintának megfelelően egy táblázatban helyezze el! 12. A „Jégvitorlázás: 06-1-234-5678” telefonszámot másolja a második sor mindegyik cellájába! A szöveg írásirányát változtassa meg a mintának megfelelően! A szöveg legyen a cellán belül középre igazított! 13. A táblázat első sorának háttere világosszürke, a karakterek mérete 16 pont, míg a többi cellában a méret csak 14 pont. A karakterek legyenek az egész táblázatban félkövér stílusúak! 14. A táblázat szegélyezése legyen a mintának megfelelő! A cellatartalmat a cellához képest függőlegesen és vízszintesen igazítsa középre a táblázat első sorában is! 15. A táblázat első sorának magassága pontosan 2 cm legyen!
15.
A szövegszerkesztés feladat értékelése [4.] A feladat nem volt nehéz, aki az alapvető formázási műveleteket és a táblázatok formázását tudja, az magas pontszámot tudott elérni. Úgy érzem, hogy aránytalanul sok pont járt a cím formázásáért (6 pont) és a táblázat elkészítéséért (16 pont). Ugyanakkor a klasszikus bekezdés-formázási műveletek nem szerepeltek kellő hangsúllyal és kevés pontot lehetett ezekért kapni (3 pont). Nehezen érthető az is, hogy miért jár két művelet helyes megoldásáért összesen 1 pont. Így az egyik feladat helyes megoldásáért a tanuló nem kap pontot. Összességében azért nem lehetett panaszunk a feladatra, mert összességében a vizsgázók 81%-osra, átlag 32,38 pontra teljesítették, és ezzel a feladattal szerezték a legtöbb pontot. Ketten hibátlanul, tizenegyen egy hibával oldották meg a feladatsort. Sajnos hatan nem érték el az ötven százalékot sem, egy-egy gimnáziumi és szakközépiskolai és 4 levelező tagozatos vizsgázó. Mindenki helyesen másolta be a jégvit.txt állomány tartalmát. Majdnem mindenkinek hibátlanul sikerült a megfelelő mentés, a cím formázása, a felsorolás és a dőlt betűk formázása. A legkevésbé volt sikeres a bekezdésformázások, behúzás, térköz, sortávolság és sorkizárás. Többeknek gondot okozott a táblázat helyes formázása is. Sok pontvesztés a figyelmetlenség rovására írható, pl. a táblázat nem megfelelő szegélyezése.
16.
A szövegszerkesztés feladatok megoldásának százalékos eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
feladat
Külön vizsgálva a képzési típusokat, megállapítható, hogy legjobban az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóknak sikerült ennek a feladatnak a megoldása, ők 93 százalékra, átlag több mint 37 pontra teljesítették. A gimnáziumi tanulók 79 százalékot (átlag több mint 31 pontot), a szakközépiskolások 85 százalékot (közel 34 pontos átlagot) értek el. Leggyengébben az esti tagozatos csoport szerepelt, 59 százalékosra (közel 24 pont) sikerült megoldaniuk a feladatot.
17.
A szövegszerkesztés feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
Második feladat, prezentáció készítése A feladat mintája látható a 2. sz. mellékletben. 2. Kenyér Készítse el az otthoni kenyérsütést bemutató prezentációt! Munkáját a program formátumának megfelelően kenyer néven mentse! A prezentáció szövegét a recept.txt fájlban találja. A prezentációhoz szükséges képek: kep1.jpg, kep2.jpg, kep3.jpg és hatter.jpg állományokban vannak. 1. A diák háttere egységesen a hatter.jpg kép. 2. Minden cím sötétkék és a szöveg többi része fekete színű. 3. Az 1. dián a cím középre igazított, betűi 54 pontosak és félkövér stílusúak. 4. A 2. dián az alapanyagok felsorolása számozatlan. 5. A 3. dián bal oldalon, felsorolás nélkül az elkészítés leírása, jobb oldalon a kep1.jpg fotó van. A leírás bekezdéseinek első sora 0,5 cm-rel vannak behúzva.
18.
6. A 4. dián a kep2.jpg és kep3.jpg képek láthatók. A képek méretét arányosan változtassa meg, és fedjék egymást a mintának megfelelően! 7. Állítson a prezentációhoz vetítési paramétereket! A diák kattintásra váltsanak, és a címsorok azonnal jelenjenek meg! 8. A 2. dián a szövegsorok egyenként jobbról ússzanak be egymás után, kattintás nélkül! 9. A 3. dián a szöveg balról és a kép jobbról ússzon be egymás után! 10. A 4. dián a képek egyenként jobbról ússzanak be automatikusan egymás után! Fontos, hogy a takarásba kerülő képet is meg lehessen figyelni, és ezért a szöveg animációjánál lassabban érkezzen mind a két kép!
Az előadás-szerkesztés feladat értékelése Prezentáció feladat nem volt nehéz. Beilleszteni csak képeket kellett más objektumokat nem, és komolyabb formázási műveleteket sem kellett elvégezniük a vizsgázóknak. Összességében a feladat megoldása jól sikerült, 81% átlagosan. A megszerezhető 15 pontból, átlag 12,16 pontot szereztek tanulóink. Szinte mindenkinek sikerült 4 diát létrehoznia, háttérképet beállítani, képeket beszúrni és méretezni. Kevésbé sikerültek az animációk és a vetítési beállítások. Feltűnően kevés vizsgázónak sikerült a szövegdobozban lévő bekezdések első sorának behúzása a megadott értékkel.
19.
Az előadásszerkesztés feladatok megoldásának százalékos eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
feladat
Képzési típusonként nézve megállapítható, hogy legjobban az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóknak sikerült ennek a feladatnak a megoldása is, ők 87 százalékra, átlagban
több
mint
13
pontra
teljesítették.
Ugyancsak
jól
dolgoztak
a
szakközépiskolások, ők 85 százalékot (közel 13 pontos átlagot) értek el, míg a gimnáziumi tanulók 79 százalékot (átlagosan majdnem 12 pontot). Leggyengébben az esti tagozatos csoport szerepelt, 68 százalékosra (több mint 10 pont) oldották meg a feladatot.
20.
Az előadásszerkesztés feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
Harmadik feladat, weblapkészítés A feladat mintája látható a 2. sz. mellékletben. 3. Lepke Készítsen weblapot a nappali és az éjjeli lepkék bemutatására a következő leírás szerint! Készítse el a nappali.html állományt, és módosítsa a források között megtalálható ejjeli.html fájlt! Az oldalak szövegét a szoveg.txt állományban találja. A feladat megoldásához szükséges képek: hatter.jpg, k1.jpg, k2.jpg, k3.jpg, jel.gif. 1. Először a nappali.html oldalt készítse el! Az oldal háttérszíne DarkSlateGray (#2F4F4F kódú szín). 2. A cím, „Nappali vagy éjjeli lepke?”, egyes szintű címsor, fehér színű és középre igazított. A böngésző keretén megjelenő cím szövege is ez. 3. Az oldal váza, a mintának megfelelően egy táblázat. A táblázat 640 pont széles, középre igazított, szegély nélküli és a háttérképe a hatter.jpg. Annyi sort és oszlopot állítson be, hogy a kép és a szöveg elrendezése a mintának megfelelő legyen!
21.
Állítson 5-5 pontos cellatávolságot és cellamargót (a szöveg távolságát a cella szélétől)! 4. A „A nappali lepke jellemzői” alcím kettes szintű címsor. Az oldal többi karaktere az alapértelmezettnél nagyobb méretű legyen! 5. Szúrja be a két lepke képét 1 pontos kerettel (k1.jpg és k2.jpg) és a szoveg.txt-ből a megfelelő szövegrészeket! Az elrendezést állítsa a mintának megfelelően! 6. Gépelje be „Az éjjeli lepkék” szöveget, alakítsa linkké, amely a módosítandó állományra mutasson (ejjeli.html)! A link, az aktív link és a látogatott link egyformán fekete színű legyen! Az így elkészített link elé szúrja be a jel.gif képet úgy, hogy egy sorban legyenek! 7. Módosítsa a félig kész ejjeli.html állományt! Az oldal szerkezetét adó táblázat, benne a szöveg és a címek készen vannak, azokon nem kell változtatni. 8. A táblázat háttérszínét állítsa DarkSlateGray-re (#2F4F4F kódú szín) és a szöveg színét fehérre (#FFFFFF kódú)! 9. Szúrja be a lepke képét 1 pontos kerettel (k3.jpg), és az elrendezést állítsa a mintának megfelelően! 10. Gépelje be „A nappali lepkék” szöveget a táblázat utolsó bekezdésébe, alakítsa linkké, amely az első állományra mutasson (nappali.html)! A link, az aktív link és a látogatott link egyformán fehér színű legyen! Az így elkészített link elé szúrja be a jel.gif képet úgy, hogy egy sorban legyenek!
A weblapszerkesztési feladat értékelése A weblapszerkesztési feladat tartalmazta a legalapvetőbb alapelemeket. Kellett címszinteket, oldalcímet beállítani táblázatot beszúrni, formázni, képet beilleszteni, háttérszínt, háttérképet, hivatkozás színét beállítani és hivatkozásokat létrehozni. Nehezítette a tanulók dolgát az, hogy a legtöbb pontot több feladat megoldásáért lehetett csak megkapni, így előfordulhatott az, hogy jóval több részfeladatot oldott meg a tanuló, mint az a kapott pontszámból látszik. Például, ha sikerül beszúrnia egy 640 pont széles táblázatot középre igazítva, de a szegély nincs levéve róla, akkor nem jár az egy
22.
pont, holott a három részfeladatból kettőt megoldott, vagy hiába állítja be jól a cellamargókat és a cellatávolságokat, ha a táblázat háttérképének beállítása nem sikerül. Volt viszont olyan feladat, például a jel.gif kép beillesztése a link elé, amiért két helyen külön-külön járt az egy-egy pont. Nem mindig volt elég a feladatok szó szerinti megoldása. A táblázat létrehozásakor jól gondolkodó vizsgázóknak könnyebb dolga volt a tartalom elrendezésében. A táblázat háttérképének beállítása Wordben és NVUban nem oldható meg. A forrásszövegben elvégezhető, de ilyen mélységig kevés tanuló ismeri a HTML nyelvet. Sajnos a weblapszerkesztése az informatika órák keretében nem sok idő van. A tanulók egy része nehezen látják át a weblapok készítésének, összekapcsolásának, publikálásának logikáját. Azok ügyesebbek, akik saját weblapot készítettek és tartanak karban. Az előbb említett összetett pontozás mellett, talán ez az egyik oka annak, hogy ennek a feladatnak a megoldása általában nem sikerült jól. Átlagosan 40%-ra teljesítettek a felelők, a megszerezhető 15 pontból, átlag 6,04 pontot szereztek. A vizsgázók több mint egyharmada, 35 fő hozzá sem kezdett a feladat megoldásához. Az előrehozott vizsgát tett tanulóink kiemelkedően teljesítettek a többiekhez képest. Ők 73%-ot, 10,9 pontos átlagot értek el. Velük több időnk volt erre a témakörre felkészülni, és ez látszik az eredményen. Az esti tagozatosok közül viszont csak ketten tudtak pontot szerezni ezzel a feladattal, így az átlaguk 8%, 1,18 pont. Közülük kilencen bele sem fogtak a feladat megoldásába. A legtöbb pontot a html állomány létrehozásáért és a jel.gif kép beillesztéséért kapták a vizsgázók. Ezek voltak a nem összetett feladatok. Sikeresnek mondható még a háttérszín beállítása, az oldal címének megadása (amit a Word egyébként az első cím alapján automatikusan is beállít), a táblázat beosztásának meghatározása, a képek beillesztése és beállítása, valamint a kép és az azt körbevevő szöveg helyzetének megadása. Alig szereztek pontot tanulóink a táblázat háttérképének beállítására, és a táblázat formázására, amik többszörösen összetett feladatok voltak.
23.
Az weblapszerkesztés feladatok megoldásának százalékos eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
feladat
Képzési típusonként nagy eltérés van az eredmények között. Ezt a feladatot sajnos sokan el sem kezdték, vagy csak hiányosan oldották meg. Ennek főleg a gyakorlat hiánya az oka. Ennek a feladatnak a megoldása is az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóknak sikerült a legjobban, ők 73 százalékra, átlagban majdnem 11 pontra teljesítették. Gyengének mondható a szakközépiskolások 39 százalékos (5,92 pontos) és a gimnáziumi tanulók 35 százalékos (átlagosan 5,26 pontos) teljesítménye. Az esti tagozatos csoportból a többség bele sem fogott a feladat megoldásába, egy vizsgázó 10, egy másik pedig 3 pontot szerzett, így eredményük átlagban 8 százalék (1,18 pont).
24.
A weblapszerkesztés feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
Negyedik feladat, táblázatkezelés 4. Gyógynövény Gyógynövények nevéről és gyűjtési időszakáról adataink vannak a noveny.txt fájlban (tabulátorokkal tagolt szövegállomány). Táblázatkezelő program segítségével oldja meg az alábbi feladatokat! A megoldás során vegye figyelembe a következőket! •
A megoldás során törekedjen képlet, függvény, hivatkozás használatára!
•
A részfeladatok között van olyan, amely egy korábbi kérdés eredményét használja fel. Ha egy részfeladatot nem sikerült teljesen megoldania, használja a megoldását úgy, ahogy van, vagy számot adó kifejezés helyett írjon be tetszőleges egész számot, és azzal dolgozzon tovább! Így ugyanis pontokat kaphat erre a részfeladatra is.
•
Amennyiben szükséges, segédtáblázatokat a munkalap H oszlopától jobbra hozhat létre.
25.
1. Nyissa meg táblázatkezelő program segítségével az noveny.txt fájlt úgy, hogy az első beolvasott adat az A1-es cellába kerüljön! A táblát mentse a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában noveny néven!
A forrásadatok oszlopainak jelentése: Név Gyűjtendő Gyeleje Gyvége
A gyógynövény neve A növény gyűjtendő része A gyűjtési időszak kezdő hónapja A gyűjtési időszak utolsó hónapja
2. Az E oszlopban (Gyido) minden növényre azonos számítási módon határozza meg, hogy hány hónapig gyűjthetők! Figyeljen arra, hogy vannak olyan növények, amelyeket téli időszakban gyűjtenek! Ezeknél a kezdő hónapszám nagyobb, mint a befejező. Pl.: Az acsalapu 3 és a bojtorján 8 hónapig gyűjthető. 3. Egy adott év hányadik hónapjában lehet elkezdeni az első gyógynövény gyűjtését? A választ meghatározó függvényt az G2 cellába írja! 4. Az G4 cellában függvény segítségével adja meg, hogy adott év hányadik hónapjában fejeződik be legkésőbb a levelükért gyűjtendő növények aratása! (Ha szükséges, a H oszlopba segédadatokat írhat.) 5. Határozza meg az G6 cellában azoknak a növényeknek a számát, amelyeket a levelükért gyűjtenek! 6. Gyűjtse ki az G8 cella alá a levelükért gyűjtendő növények nevét (más adat róluk nem kell)! 7. Rendezze a növények listáját, a megfelelő összetartozó adatokkal együtt, a gyűjtésidő hossza szerint csökkenően!
26.
8. Az A:D oszlopban levő adatokhoz állítson vékony cellaszegélyezést, a többi cella szegély nélkül jelenjen meg a nyomtatási képen! 9. A számított értékeket tartalmazó oszlopokban a betűszín legyen kék! 10. Állítsa be az oszlopszélességeket úgy, hogy minden szöveg látszódjon, de munkája a nyomtatási képen 1 oldalra elférjen! 11. Az élőfejbe, bal oldalra címnek írja be, hogy „Gyógynövény”, jobb oldalra szúrja be a mai dátumot! 12. Ábrázolja új munkalapon halmozott oszlop diagrammal a növények gyűjtési időszak kezdetét és hosszát! A diagramon legyen jelmagyarázat, szerepeljen a növények neve, a hónapok, de más adat és cím ne jelenjen meg! Az oszlopok szélességét az alapértelmezettnél állítsa vastagabbra! A gyűjtési időszak kezdetét ábrázoló oszlopok fehérek és a hosszát ábrázolók sötétzöldek legyenek! A feladathoz nem tartozott külön minta, csak egy mintarészlet a feladat szövegén belül.
A táblázatkezelés feladat értékelése A táblázatkezeléshez már nem elég a sablonos, begyakorlott műveletek alkalmazása, már elvont gondolkodást is igényel a megfelelő számítások elvégzése. Maga a feladat leírása is jó szövegértési képességet feltételez. Sokan meg sem értik a feladatot, vagy csak hosszas töprengés, próbálkozás után sikerül megoldaniuk. Főleg a formázások sikerülnek sok tanulónak, mivel ezek kevesebb gondolkodást igényelnek. Tanulóink valószínűleg nem rendelkeznek a megfelelő rutinnal, mert az elő két feladattal sok időt eltöltve, egyre kevésbé jutott idejük a következő feladatokra. A táblázatkezelés feladathoz 15-en hozzá sem kezdtek. Legjobban a text fájl konvertálása és a táblázat mentése sikerült. A minimum függvény alkalmazása, az oszlopszélességek beállítása és az élőfej elkészítése a vizsgázók több mint felének sikerült. Hozzá kell tenni azt, hogy aki nem sokra jutott, annak az adatai mindenképp ráfértek egy nyomtatott oldalra, így teljesítette a 10. feladatot is. Viszonylag jól sikerültek még a cellaformázások, de itt is néhány feladatra értelmezési
27.
gondok miatt nem lehetett pontot adni. Például nem minden számított érték volt kék színűre állítva. Legkevésbé az AB.MAX függvény alkalmazása sikerült, csak egy fő oldotta meg hibátlanul. Kis százalékban sikerült a levelükért gyűjtött növények kigyűjtése is. Kevesen jutottak el a diagram elkészítéséig, és még nekik sem sikerült a legtöbb esetben teljesen hibátlanul.
Az táblázatkezelés feladatok megoldásának százalékos eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
feladat
A feladatra tanulóink átlagosan a megszerezhető pontok 35%-át kapták. Képzési típusonként itt is változatos az eredmény. Az előző feladatokhoz hasonlóan, itt is az előrehozott érettségi vizsgát választottak érték el a legmagasabb, 62%-os (18,59 pontos) átlagot. A gimnazistáink és szakközepeseink átlaga egyaránt gyenge, 33 illetve 32%-os, 10 pont alatti teljesítmény. Már szokásosan a leggyengébb az estisek eredménye, mivel közülük csak egy tanuló fogott hozzá a megoldáshoz (17 pontot szerzett), a többiek nem jutottak el eddig.
28.
A táblázatkezelés feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
Ötödik feladat, adatbázis-kezelés 5. Kosárlabda Egy kosárlabda-mérkőzés egyik csapatának játékosairól szóló adatok állnak rendelkezésünkre a jatekos.txt és a jegyzokonyv.txt állományokban. 1.
Készítsen új adatbázist kosar néven! A mellékelt adatállományokat importálja az adatbázisba jatekos és jegyzokonyv néven!
2.
Beolvasáskor állítsa be a megfelelő adatformátumokat és kulcsokat! A jatekos táblába ne vegyen fel új mezőt! A jegyzokonyv táblába állítson be a rekordok azonosítására azon néven egy új mezőt!
Táblák Jatekos
nev (szöveg), mez (szám), magassag (szám), poszt (szöveg) nev
A játékos neve
mez
A játékos mezszáma (kulcs)
29.
magassag
A játékos magassága
poszt
A játékos feladata a mérkőzésen
jegyzokonyv
azon (számláló), mez (szám), be (idő), ki (idő), bkis (szám),
bjo(szám) azon
A jegyzőkönyv egy bejegyzésének azonosítója (kulcs)
mez
A játékos mezszáma
be
A pályára lépés időpontja
ki
A lecserélés időpontja
bkis
Kosárra dobási kísérletek száma
bjo
A jó dobási kísérletek száma
A két tábla kapcsolatát mutatja az ábra:
Készítse el a következő feladatok megoldását! A zárójelben lévő néven mentse el azokat! 3.
Lekérdezés segítségével sorolja fel a játékosok nevét, magasságát és mezszámát névsorban! (A)
4.
Írassa ki, hogy Víg Péter a mérkőzés során mikor állt be és mikor cserélték le! (B)
5.
Határozza meg lekérdezés segítségével, hogy Magas Viktornak hány jó dobási kísérlete volt a mérkőzésen! (C)
6.
Listázza ki játékosonként az összes jó dobási és az összes kosárra dobási kísérletek számát! (D)
30.
7.
Lekérdezés segítségével adja meg annak a játékosnak a nevét, aki a 35 perc 0 másodperc – 40 perc 0 másodperc időintervallumban irányító posztra állt be csereként! (E)
8.
Készítsen jelentést a D lekérdezés alapján a jó dobási kísérletek száma szerint csökkenően! (F)
Az adatbázis-kezelés feladat értékelése Az adatbázis-kezelés feladat adatbázisa az előző vizsgák hasonló feladataitól eltérően nem egy, hanem két táblából állt. A felkészült tanulókat ez nem lepte meg, ők megfelelően tudták teljesíteni a nem túl nehéz feladatokat. Az alapfeladatokon (adatbázis létrehozás, tábla importálása, mezőtípus beállítás, kulcs kijelölés) kívül öt lekérdezést és egy jelentést kellett elkészíteni. A lekérdezések közül kettőhöz kellett összesítést alkalmazni (megszámlálás és összegzés), a többihez a jó mezőkiválasztás és megfelelő feltételek megadása elegendő volt. Összetett feltételt egy esetben kellett alkalmazni. Számított mezők alkalmazását nem igényelte a feladat. Mivel ez volt sorrendben az utolsó feladat, és az adatbázis kezeléstől a tanulók egy része általában idegenkedik, 32 vizsgázó hozzá sem fogott a feladat megoldásához, több mint 50 százalékuk pedig legfeljebb az 5. feladatig jutott. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a sikeresség az első feladattól az utolsóig folyamatosan csökken. Legjobban az adatbázis létrehozása (66%), a mezők importálása (49%) és a mezőtípusok beállítása sikerült (45%). A megfelelő kulcsok beállítása csak a vizsgázók harmadának sikerült hibátlanul. Többen csak az egyik táblában állították be, amiért nem lehetett pontot adni. Az első és második lekérdezés, amihez nem kellett összesítést alkalmazni, elfogadhatóan sikerült (46% és 42%), a többiben főleg csak részmegoldások születtek. A jelentés készítése volt a legsikertelenebb, bár ehhez kellett a „D” lekérdezés megléte.
31.
Az adatbázis-kezelés feladatok megoldásának százalékos eredményei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
feladat
Legsikeresebbek az előrehozott érettségi vizsgát végző tanulók voltak, akik 68%-ra teljesítettek, bár közülük is hárman nem vagy alig kezdtek a feladathoz. A szakközépiskolások kicsivel a gimnazisták előtt végeztek az átlagot tekintve (35%) ami nem túl jó, figyelembe véve azt, hogy ők tanultak a legnagyobb óraszámban adatbáziskezelést. A gimnáziumi tanulók 29%-os eredménye a kevés gyakorlási lehetőségnek tudható be. Ez fokozottan igaz az esti tagozatos vizsgázókra (11%)
Az adatbázis-kezelés feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
32.
A gyakorlati vizsgarész értékelése Összességében tekintve a gyakorlati vizsgarészt megállapíthatjuk, hogy tanulóink egy része komolyam felkészült a vizsgára, és a megfelelő tudás mellé a megfelelő gyakorlat is párosult. Ők láthatóan, minden feladatot megoldottak, vagy legalább elkezdtek megoldani, kevésbé kerültek időzavarba. Itt ki kell emelni az előrehozott érettségi vizsgát választott diákokat. Nekik nem volt kötelező vizsgázniuk és csak erre az egy tantárgyra összpontosítottak. Céljuk volt a feladatok minél jobb megoldása. A többiek között is voltak jól felkészült vizsgázók, de arányában jóval kevesebben. Sokan vannak viszont azok, akik azért választották az informatikát ötödik vizsgatárgynak, mert szerintük a többi tantárgynál könnyebben teljesíthető felkészülés nélkül, vagy kevés felkészüléssel, a tanórán megmaradt ismeretekre és az ott elvégzett feladatokra alapozva. Főleg igaz volt ez az esti tagozaton végzettekre, akik közül egy tanuló felkészültségét lehet csak dicsérni. A feladatok közül a szövegszerkesztés és a prezentáció készítése volt a legsikeresebb. Ez a két legkönnyebben érthető, begyakorlott elemeket tartalmazó feladat. A legtöbben sorban haladva oldották meg a feladatokat, így ehhez a kettőhöz mindenki hozzáfogott. Ezután, már mérlegelnie kellett a vizsgázóknak, hogy a fennmaradó időben mely feladatokkal foglalkoznak. Legtöbben a táblázatkezelésbe fogtak, mert ez a tananyagban hangsúlyosabban szerepel, mint a weblapszerkesztés vagy az adatbázis-kezelés, és igyekeztek azt minél jobban megoldani. Volt, aki úgy taktikázott, hogy minden feladathoz hozzákezdett, és annyit megoldott belőle, amennyit viszonylag könnyen és gyorsan lehetett. Ennek a három feladatnak az eredményein már látszik az, hogy sokan alig-alig, vagy meg sem oldották. Legjobban az egy műveletből álló, egyszerű megfogalmazású feladatok sikerültek, mint a mentések, karakterformázások, objektumok formázása. Karakterek színének a beállítása négy feladatban is előfordult, menteni mindegyikben kellett, és a kép beszúrása is három feladatban szerepelt. Kevésbé sikerült az összetett, bonyolultabb megfogalmazású és a gondolkodást igénylő problémák megoldása, mint az Excel függvények alkalmazása vagy az összesítések az adatbázis lekérdezésekben.
33.
A gyakorlati feladatok megoldásának százalékos eredményei (minden vizsgázó) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
szövegszerkesztés előadásszerkesztés weblapszerkesztés táblázatkezelés adatbázis-kezelés
A fentebb említett okok miatt a képzési típusonként az eredményekben látványos különbségek mutatkoznak. Ennek két okát látom. Az egyik a tanórák száma, a másik az otthoni ráfordított idő. Tanítási órája az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulóinknak volt a legtöbb, az esti tagozatosoknak a legkevesebb. Minden csoportban voltak viszont olyan diákok, akik nagyobb hangsúlyt fektettek az otthoni felkészülésre és kiemelkedően teljesítettek.
Az gyakorlati feladat eredményeinek százalékos megoszlása képzési típusonként 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
34.
A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli tételsor a központi minta alapján az előírásoknak megfelelően állítottuk össze. (3. sz. melléklet). A szóbeli tételek a vizsgakövetelmények (1. sz. melléklet) 1–3., 7.1., 9. számú témaköreiből jelölhetők ki úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. A gyakorlati eredmények ismeretében a diákok több vagy kevesebb időt fordítottak a szóbeli témakörök átismétlésére. Ezeket az anyagrészeket a 4. évfolyamon felkészítéseken átvettük a tanulókkal, úgyhogy aki nem igazán készült fel, az is el tudta mondani valamilyen szinten az anyagot. Voltak szerencsére olyan vizsgázók, akiket a jó gyakorlati eredmény arra sarkallt, hogy egy szép szóbeli felelettel a jeles eredmény elérését célozzák meg. A feleletek többségében tartalmasak voltak, a gyakorlati feladatokat általában szépen megoldották a felelők. A kommunikatív készségük megfelelő volt, többségében tudtak válaszolni a feltett kérdésekre. A feleletek logikus felépítésére már felkészítéskor igyekeztem felhívni a figyelmet. A szóbeli feleletek eredményei jobbak lettek a gyakorlati átlagoknál.
A szóbeli feleletek megadott szempontok szerinti pontszámainak átlaga 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Logikai felépítés Kifejezőkészség, szaknyelv
Tartalmasság
Kommunikatív készség
Az előrehozott vizsgát tett vizsgázók és a gimnazisták szóbeli kifejezőkészsége és felkészültsége valamivel jobb volt, mint szakközépiskolás és levelezős társaiké.
35.
A szóbeli feleletek pontszámainak százalékos megoszlása képzési típusonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gimnázium
szakközépiskola
esti
előrehozott
36.
Az érettségi vizsga értékelése [7.] Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt el kell érnie. A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten. Középszint
osztályzat
80%
-
100%
=
5
60%
-
79%
=
4
40%
-
59%
=
3
20%
-
39%
=
2
0%
-
19%
=
1
A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium középszintű érettségi eredményeinek összehasonlítása az országos eredményekkel [6.] Országosan 22124 tanuló tett informatikából középszintű vizsgát. A százalékos átlaguk 59,71%. Iskolánk tanulóinak százalékos átlaga 56,83%, ami majdnem 3%-kal gyengébb az országos átlagnál. Mivel a különbség nem igazán jelentős, azt mondhatjuk, hogy vizsgázóink átlagosan teljesítettek.
37.
Feltűnő iskolánkban a 60-70% és a 80-90% közötti eredmények kiemelkedő mennyisége, ami egyébként kevésbé, de az országos eredményekben is megfigyelhető.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek százalékos összehasonlítása 30,00% 25,00%
országos eredmény
20,00%
Karacs Ferenc Gimnázium
15,00% 10,00% 5,00% 90-100%
80-89%
70-79%
60-69%
50-59%
40-49%
30-39%
20-29%
10-19%
0-9%
0,00%
Az érdemjegyek szerint viszont tanulóink átlagosan több jó és jeles érdemjegyet kaptak az országos átlagtól, viszont nem volt elégtelen eredmény és elégségest és közepest is kevesebben kaptak.
38.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek érdemjegyek aránya szerinti összehasonlítása 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
országos eredmény Karacs Ferenc Gimnázium
1
2
3
4
5
érdemjegy
A gimnáziumot végzett vizsgázók pontok alapján vett átlaga 67,86%, ami iskolánkban a végzett gimnazistáknál 54%, ami szembetűnő különbség. Ha az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulókkal együtt vizsgáljuk az átlagot, akkor 61,14%. Így kevesebb a hátrányunk. Külön vizsgálva az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók eredményét (19 fő), pontjaik átlaga elérte a megszerezhető pontszám 77,79%-át, ami jóval az országos átlag feletti. Esti tagozatos diákjaink eredménye ellenben csak 32,2%, ami viszont annak felét sem éri el.
39.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek százalékos összehasonlítása (gimnáziumok) 30,00% 25,00% országos eredmény
20,00%
Karacs Ferenc Gimnázium
15,00% 10,00% 5,00%
Megszerzett
érdemjegyek
tekintetében
gimnazista
tanulóink
90-100%
80-89%
70-79%
60-69%
50-59%
40-49%
30-39%
20-29%
10-19%
0-9%
0,00%
átlagosan
szinte
ugyanannyi jó érdemjegyet szereztek, mint más iskolában végzett társaik, viszont kevesebb jelest és több közepest. Itt is kiemelkedően teljesítettek az előrehozott vizsgát választottak, mert ők csak jeles (63,16%) és jó (36,84%) eredményt könyvelhettek el maguknak.
40.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek érdemjegyek aránya szerinti összehasonlítása (gimnáziumok) 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%
országos eredmény Karacs Ferenc Gimnázium
1
2
3
4
5
érdemjegy
A szakközépiskolák eredményeit vizsgálva szembetűnő az, hogy diákjaink többsége (61%-a) 50-60% és 60-70% közötti átlagot ért el. A többi intervallumban az országos értékek alacsonyabbak. Az is látszik, hogy tanulóink közül senki sem teljesített 40% alatt, míg országosan 10,19% nem érte el ezt a szintet.
41.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek százalékos összehasonlítása (szakközépiskolák) 45,00% 40,00%
országos eredmény
35,00% 30,00%
Karacs Ferenc Gimnázium
25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 90-100%
80-89%
70-79%
60-69%
50-59%
40-49%
30-39%
20-29%
10-19%
0-9%
0,00%
Az érdemjegyek szerint vizsgálva, az eredmények megoszlása hasonló, mint a pontszámok alapján. Szakközépiskolát végzett tanulóink 50%-a jó osztályzatot kapott, szemben az országos 37,39%-kal. Valamivel kevesebb jeles és közel azonos a közepesek aránya. Elégtelen és elégséges osztályzatot iskolánkban egy vizsgázó sem kapott ebben a képzési típusban.
42.
Az országos eredmények és a Karacs Ferenc Gimnázium eredményeinek érdemjegyek aránya szerinti összehasonlítása (szakközépiskolák) 60,00% 50,00%
országos eredmény
40,00%
Karacs Ferenc Gimnázium
30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 1
2
3
4
5
érdemjegy
Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány megfeleltetése más rendszer szerint valósul meg. Az ECDL vizsga magyarországi szervezője, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság vizsgamentességgel átjárhatóságot biztosít az ECDL és az érettségi vizsga között az érettségizettek részére mindkét szinten az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított 2 éven belül. Tehát az ECDL bizonyítvánnyal (sem az informatikai-számítástechnikai OKJ-s vizsgával) nem váltható ki az informatika érettségi. Aki azonban akár közép-, akár emelt szinten ötösre leteszi az informatika érettségit az új kétszintű rendszerben, az, az érettségi bizonyítványa alapján folyamodhat ECDL bizonyítványért. Az ECDL bizonyítványt, az igényüket benyújtó diákok számára az NJSZT bocsátja ki az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján. A vizsgadíjat nem kell kifizetni, de az eljárásért a regisztrációs díjat igen. A 21 jeles eredményt elért vizsgázónk megigényelte és meg is kapta az ECDL bizonyítványt, ami a későbbiekben munkahely-kereséskor, javíthatja az elhelyezkedési lehetőségeiket.
43.
Összefoglalás Tanulóink érettségi eredményeit tekintve megállapítható, hogy az országos átlaghoz mérten összességében átlagos teljesítményt nyújtottak, mind a gyakorlati feladatok megoldását, mind a szóbeli feleleteket nézve. Képzési típusonként vizsgálva az eredményeket, a dolgozat elején megfogalmazott gondolataim beigazolódtak. Döntő tényezőnek bizonyult a szakmai tanórák mennyisége azoknál a tanulóknál, akik nem fordítottak elegendő időt az otthoni felkészülésre. A legkevesebb óraszámban az esti tagozatos tanulók foglalkoztak az informatikával, és talán az otthoni felkészülés is hiányos volt a többségüknél. Többen valószínűleg azért választották az informatikát érettségi tárgynak, mert könnyen elérhetőnek tartották az elégséges szintet. Eredményük az iskola többi vizsgázójához képest, és az országos átlaghoz képest is nagyon gyenge. Közöttük is volt azonban olyan tanuló, aki jelesre teljesített, bizonyítva az otthoni felkészülés és gyakorlás jelentőségét. A legmagasabb óraszámban az előrehozott vizsgát választó nyelvi előkészítő osztályosok tanultak informatikát. Nekik nem a vizsga megléte, hanem minél jobb eredmény elérése volt a cél. Mivel csak ez az egy érettségi tárgyuk volt, általában több időt szántak a felkészülésre. Ennek megfelelően többségük nagyon szépen vizsgázott, eredményeik kimagaslóak minden tekintetben. Még az otthoni feladatok megoldását gyakran hanyagolók is elérték a jó szintet. Úgy érzem az energia, amit ebbe a csoportba fektettem, jól megtérült, és nem volt hiábavaló. A gimnáziumi tanulóink átlagos teljesítménye is várható volt. Mivel több vizsgatárgyuk volt, így sokaknak egy közepes vagy jó eredmény is megfelelt, nagyobb energiát nem fordítottak az informatikára. A heti egy órás érettségi előkészítő foglalkozás nem volt elég a jó szerepléshez. Akik komolyan vették az otthoni feladatokat, azok szépen teljesítettek, ellensúlyozták a többiek eredményét. Szakközépiskolás
vizsgázóink
közül
három
kivétellel
mindenki
informatika
szakmacsoportban tanult, igen magas óraszámban. Bár ennek a többsége programozás, kevesebb a felhasználói ismeret, azért az informatikai gondolkodásmódot jobban el tudták sajátítani. Sajnos sokan nem igazán elhivatottak, nehezen motiválhatóak közülük,
44.
így az elvárható jó eredmény elmaradt. Megfigyelhető azonban, hogy még kevés felkészüléssel is biztosan teljesítették a közepes szintet. Elégtelen és elégséges eredmény nem fordult elő, a tanulók fele jó érdemjegyet kapott. Mindent egybevetve sikeresnek értékelem tanulóink szereplését a 2006. május-júniusi érettségi vizsgán.
45.
Irodalomjegyzék: 1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló, többször módosított, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor
(2007.01.24.)
3. http://www.okm.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2006/k_info_06maj_fl.pdf (2007.01.24.) 4. http://www.okm.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2006/k_infoertekelolap_06maj_ut. pdf
(2007.01.24.)
5. http://www.kfg.sulinet.hu/bemutat.htm
(2007.01.28.)
6. https://www.ketszintu.hu/publicstat.php
(2007.01.26.)
7. Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 8. http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0200040.om
(2007.01.24.)
9. www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi/terevzet/22/informatika%20reszletes.doc (2007.01.24.)
46.
Mellékletek:
1. sz. melléklet
AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről. Középszinten: A tanuló adjon számot arról, hogy: - képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket; - alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához; - képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni; - tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket; - ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni; - képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni; - képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására; - képes a további szakmai fejlődésre. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Követelmények
Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban
Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.
2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvű számítógépek. funkcionális egységei, azok főbb A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői jellemzői és feladataik. A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb A számítógép üzembehelyezése részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer eszközei segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, felhasználási területei adatvédelem.
1. sz. melléklet 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése
Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.
Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése
A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adatok a táblázatokban Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok Táblázatformázás kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás Tantárgyi feladatok megoldása. táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program Adattípusok. interaktív használata Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, műveletek összesítés. Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten
Weblapkészítés
Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek.
8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
2. sz. melléklet
3. sz. melléklet A középfokú informatika érettségi vizsga szóbeli tételei a Karacs Ferenc Gimnáziumban 1.
A kommunikációs folyamat modellje. Az adat és az információ jelentése Az elektronikus levelezés mint a kommunikációs modell egy megvalósulása Az elmúlt 50 évben megjelent új információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásai (elektronikus és hagyományos kommunikáció, a szokások változásai, etikai kérdései) (1.1)
2.
Az adatok biztonsága (veszélyek, biztonsági intézkedések) A számítógépes hálózati kommunikáció illemszabályai Az adatok felhasználásának jogi szabályai. (szerzői jogok, freeware, shareware, stb.)(1.2)
3.
Az analóg és a digitális jelek összehasonlítása (alkalmazási példák) Szövegek bináris tárolása, kódtáblák (jellemzők és különbségek) Számábrázolások. A különböző számábrázolások előnyei, hátrányai, felhasználási területei. (2.1)
4.
Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig. A generációk jellemzése, perifériák változása. Neumann elvek.
(2.2)
A személyi számítógépek felépítése.(részegységek, jellemzőik) Processzorok jellemzői, fajtái. Memória jellemzői, típusai.
(2.2)
Háttértárak és jellemzőik. Tárolási technológiák
(2.2)
Beviteli és kiviteli perifériák. Monitorok típusai és jellemzői. Nyomtatók fajtái és jellemzői.
(2.2)
Hálózatok jellemzői, felosztása. Helyi hálózatok topológiái. Hálózati eszközök fajtái, jellemzői.
(2.2)
Az operációs rendszer általános feladatai, jellemzői. Operációs rendszerek szolgáltatásai. Az operációs rendszer felhasználói felületei, kezelésének különböző módjai
(3.1)
5.
6. 7.
8.
9.
10.
A számítógép és az operációs rendszer indításának és leállításának folyamata. Leállítás szoftveres és más rendellenesség esetén.
11.
Az operációs rendszer adattárolási szolgáltatásai. Könyvtárak fogalma és kezelése. Állomány fogalma, fajtái, jellemzői. Állománykezelő műveletek.
(3.1)
3. sz. melléklet 12.
13.
Vírusok és egyéb szoftveres károkozók jellemzése. Vírusok fajtái. Védekezési stratégiák.
(3.1)
Háttértárak üzemeltetése (összehasonlítás). Háttértárak üzembe helyezése. Mágneslemezek karbantartása.
(3.1)
14.
Adat-, és eszközhozzáférés szabályozása helyi és hálózati rendszerekben (erőforráshozzáférés, felhasználó-azonosítás) Önálló és hálózati munkaállomások használata közti különbségek (azonosítás és eszközhozzáférés szabályozása, erőforrás-megosztás) (3.1)
15.
Információszerzés az Internetről. A WWW jellemzése. Böngészőprogramok kezelése, szolgáltatásai. (gyakorlati példa)
(7.1)
Elektronikus levelezés. Levelezőprogramok kezelése, szolgáltatásai. Levelezési listák. (gyakorlati példa)
(7.1)
Adatok letöltése az Internetről. Weblapok mentésének lehetőségei, képek letöltése. Állományok letöltése (ftp, fájlcserélő program) (gyakorlati példa)
(7.1)
Internetes keresőrendszerek használata. Kulcsszavas és tematikus keresés. Keresési feltételek megadása. (gyakorlati példa)
(7.1)
Tájékozódás a könyvtárban. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének az információ megszerzéséig tartó folyamata. Könyvtári szolgáltatások, keresési módszerek. (példák)
(9.1)
16.
17.
18.
19.
20.
A könyvtár mint médiatár. A nem nyomtatott dokumentumok (szöveg, hang, kép, mozgókép). Online adatbázisok használata. (gyakorlati példa) (9.1)
