sz. ülés)

Ikt. sz.: GAB/13-4/2015. GAB-6/2015. sz. ülés (GAB-26/2014-2018. sz. ülés)

Jegyzőkönyv az Országgyűlés Gazdasági bizottságának 2015. március 10-én, kedden, 9 óra 00 perckor az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott üléséről

2

Tartalomjegyzék Napirendi javaslat

4

Az ülés résztvevői

5

Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása

6

Feltáró vizsgálat a Buda-Cash brókerbotrányról Tájékoztató a kormány által megtett intézkedésekről

7

Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének szóbeli tájékoztatója

7

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának szóbeli tájékoztatója 17 Kérdések, észrevételek

19

Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének válaszai a vitában elhangzottakra

25

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának válaszai a vitában elhangzottakra 29 A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló T/3400. számú törvényjavaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) 29 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján)

30

A dohánytermékek kiskereskedelmére való jogosultságot elveszítők jogsérelmének orvoslásáról szóló T/2587. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről) 32 A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló T/2879. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

32

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/3114. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

33

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat módosításáról szóló H/3409. számú határozati javaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) 33

3 Egyebek

34

Az ülés berekesztése

35

4

Napirendi javaslat 1.

a)

Feltáró vizsgálat a Buda-Cash brókerbotrányról Meghívott: Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

b)

Tájékoztató a kormány által megtett intézkedésekről Meghívott: Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

2.

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3400. szám) (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) (Kijelölt bizottság)

3.

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/3409. szám) (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) (Kijelölt bizottság)

4.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3414. szám) (Szatmáry Kristóf és Dr. Mengyi Roland (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) (Kijelölt bizottság)

5.

a)

A dohánytermékek kiskereskedelmére való jogosultságot elveszítők jogsérelmének orvoslásáról szóló törvényjavaslat (T/2587. szám) (Szabó Timea (független) képviselő önálló indítványa) (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

b)

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat (T/2879. szám) (Varju László (független) képviselő önálló indítványa) (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

6.

Az üzemanyagcélú sűrített gáz halmazállapotú földgáz adómértékének csökkentéséről szóló törvényjavaslat (T/2983. szám) (Dr. Szél Bernadett (LMP) képviselő önálló indítványa) (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

7.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3114. szám) (Dr. Lukács László György (Jobbik) képviselő önálló indítványa) (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről)

8.

Egyebek

5

Az ülés résztvevői A bizottság részéről Megjelent Elnököl: Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke Bánki Erik (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Völner Pál (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Mengyi Roland (Fidesz), a bizottság alelnöke Tóth Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke Dr. Galambos Dénes (Fidesz) Riz Gábor (Fidesz) Velez Árpád (MSZP) Volner János (Jobbik) Varju László (független) Helyettesítési megbízást adott Bencsik János (Fidesz) Riz Gábornak (Fidesz) Cseresnyés Péter (Fidesz) dr. Galambos Dénesnek (Fidesz) Manninger Jenő (Fidesz) dr. Mengyi Rolandnak (Fidesz) Tiffán Zsolt (Fidesz) dr. Völner Pálnak (Fidesz)

A bizottság titkársága részéről Dr. Palkó Katalin, a bizottság főtanácsadója Vásárhelyi Pál, a bizottság tanácsadója Dr. Bősi Ferenc, a bizottság munkatársa

Hozzászólók Dr. Windisch László alelnök (Magyar Nemzeti Bank) Tállai András államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) Dr. Weingartner Lilla főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium) Dr. Kádár Andrea Beatrix helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) Megjelentek Szakács László (MSZP) országgyűlési képviselő Harangozó Gábor István (MSZP) országgyűlési képviselő

6

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 00 perc) Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása ROGÁN ANTAL (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Mélyen tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívott Vendégeink! Akkor én a bizottsági ülésbe bele is vágnék. A látszat csal, mert a határozatképesség biztosítva van, lévén, hogy a parlament bizottságaiban van helyettesítési jog, és ennek megfelelően a határozatképesség az bőven garantált. Azt csendben hozzáteszem a sajtó jelen lévő képviselőinek, hogy egy olyan ülésteremben vagyunk, ami még a korábbi parlament méretére van méretezve, ennek megfelelően egy kicsit szellősek időnként a sorok. Ami a mai bizottsági ülésnek a napirendi javaslatát illeti, azt értelemszerűen kiküldtem a bizottság tagjainak még kellő időben. Ez kiegészült gyakorlatilag az összes tegnapi napirendi ponttal, lévén, hogy a tegnapi napon gyakorlatilag csak a meghallgatásokat sikerült végigvennünk, így a bizottság napirendi pontjait, ha jól tudom, kiegészített változatban megkapta tegnap minden bizottsági tag. Ehhez képest mindösszesen én fenntartanám, egy változtatással. A házszabály 58. § (3) bekezdése alapján dr. Szél Bernadett kezdeményezte, hogy a T/2938. számú képviselői önálló indítványa, ez az üzemanyagcélú sűrített gáz halmazállapotú földgáz adómértékének csökkentéséről szóló törvényjavaslat, ezen az ülésen ne kerüljön sorra. Tekintettel arra, hogy erre joga van a képviselő asszonynak, így ez automatikusan lekerül a napirendről. Tehát a 6-osként tervezett napirendi pontunk ebben a formában törölve van. Végül van még egy javaslat a napirenddel kapcsolatosan. Volner János képviselő úr kezdeményezte az 1. napirendi pontnak a zárt ülésen való tárgyalását. Erről az Országgyűlésről szóló törvény 58. §-a értelmében egyébként döntenünk kell. A zárt ülésen való tárgyalás viszont gyakorlatilag szerintem két dolgot jelent. Egyik oldalról kizárnánk a nyilvánosságot, amit én nem nagyon támogatnék, másik oldalról pedig én azt gondolom, ha felmerül olyasmi menet közben, amiről esetleg érdemes vagy most vagy később tartani zárt ülést, akkor inkább akkor beszéljünk minderről, különben mindannyian azt sem fogjuk megtudni, hogy mi az, amit meg tudunk beszélni zárt ülésen, és mi az, amit nyílt ülésen. Így azt javasolnám a tisztelt bizottságnak, hogy inkább maradjunk a nyílt, tehát a nyilvánosságot nem nélkülöző ülésnél. Volner képviselő úr, parancsolj! VOLNER JÁNOS (Jobbik): Elnök úr, azzal egészíteném ki az elhangzottakat, hogy azt szeretném kérni, hogy az első fele legyen zárt az ülésnek, hiszen ilyen módon olyan adatok is megismerhetőek lennének az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványait gyakorló Gazdasági bizottság tagjainak részére, amelyek nyilvánvalóan valamilyen minősített adatnak minősülnek. Ilyen módon a bizottság tagjai egy mélyebb tájékoztatást kapnának arról, mint amit a nyilvánosság kap, pontosabban láthatnánk akkor, hogy mi történik. A bizottsági ülésnek a másik felén, ugyanennél a napirendi pontnál pedig egy nyílt tárgyalás keretében, természetesen a sajtó számára biztosítanánk a tömegtájékoztatás lehetőségét. Tehát erre irányulna a javaslatom. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Én továbbra is fenntartom azt, amit az előbbiekben mondtam, tehát én bizottsági elnökként is azt javaslom, hogy a napirend tárgyalására nyílt ülés keretében, tehát nyilvánosság előtt kerüljön sor. Viszont Volner képviselő úr indítványáról döntenünk kell. Tisztelettel kérdezem, hogy ki az, aki a bizottság tagjai közül támogatja, hogy az első napirendi

7 pontnak a felét vagy az első részét zárt ülés keretében tárgyaljuk meg. Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, hogy itt Volner képviselő úr magára maradt, ennek megfelelően a bizottság nem támogatja a zárt ülésen való tárgyalást. Most akkor azt kérdezném, hogy a kiküldött napirenddel kapcsolatban van-e kérdés vagy észrevétel. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, ki az, aki támogatja a napirendet? Az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, hogy ez jelentős többség. Ki az, aki esetleg ellenzi? (Nincs jelzés.) Tartózkodás van-e? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy ilyen nincsen, akkor gyakorlatilag egyhangúlag a bizottság a napirendjét elfogadta. Feltáró vizsgálat a Buda-Cash brókerbotrányról Tájékoztató a kormány által megtett intézkedésekről Hozzá is kezdenénk az első napirendi pont tárgyalásához. Ez egy feltáró vizsgálat a Buda-Cash brókerbotrányról, és a meghívott alapvetően Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, akit munkatársaival együtt tisztelettel üdvözlök a bizottsági ülésen. Ugyanennek a napirendi javaslatnak a b) pontja a tájékoztató a kormány által megtett intézkedésekről, ahová pedig Tállai András urat hívtuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát. Államtitkár urat is tisztelettel üdvözlöm. Azt gondolom, hogy talán az események sorrendisége szempontjából is az a helyes, hogyha először Windisch László alelnök urat kérem meg arra, hogy tájékoztassa a bizottságot a feltáró vizsgálatról a Buda-Cash kapcsán. De egyvalamit akkor már hadd tegyek hozzá kiegészítésként, ha nem haragszik az alelnök úr. Azóta két újabb eset is nyilvánosságra került. Az egyik ezek közül a Hungária Értékpapír Zrt., azt gondolom, hogy ha tud róla, akkor néhány szót szívesen hallana erről is a bizottság az alelnök úrtól, a másik pedig a tegnap este vagy a ma reggel híre, hogy egyébként a Quaestor valamelyik cégénél is problémák merültek fel. Ha ezzel kapcsolatban tud nekünk tájékoztatást adni az alelnök úr, bár gondolom, hogy ez még csak az elején járhat, akkor szerintem azt is tisztelettel fogadnánk. És akkor ezekkel a kiegészítésekkel át is adnám a szót. Parancsoljon! Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének szóbeli tájékoztatója DR. WINDISCH LÁSZLÓ alelnök (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Először is szeretném elmondani, hogy rendkívül sajnáljuk azt, hogy a Buda-Cash-nél és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél tapasztaltak, az ott feltárt visszaélések, vagy nevezzük nevén, bár nem dolga a felügyeletnek a büntetőjogi minősítés, de azt gondolom, hogy magánvéleményemként megfogalmazhatom azt, hogy itt egy szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben. Szóval rendkívüli módon sajnálom azt, hogy nagyon sokaknak nagyon komoly anyagi, egzisztenciális problémát okozott ez a visszaélés-sorozat. A felügyeleti és a fogyasztóvédelmi feladatokat átvevő Magyar Nemzeti Bank alapvetően most két dologra koncentrál ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan. Talán a legfontosabb az, hogy a vizsgálatokat mielőbb le lehessen zárni, és mielőbb megindulhasson a károsultaknak a kártalanítása. Másrészt pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben hasonló visszaélés-sorozat ne fordulhasson elő. Ismert, hiszen erről a médiában már tájékoztatást adtunk, hogy egy előrehozott célvizsgálat-sorozatot indítottunk a szektor valamennyi szereplőjénél

8 annak feltárása érdekében, hogy el tudnak-e számolni ezek a szolgáltatók az ügyfelek pénzével, az ügyfelek értékpapírjaival. Mint ismert, a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa már meghozta azt a döntését, amellyel visszavonta a Buda-Cash Brókerház és a négy érintett regionális kisbank működési engedélyét, elrendelte ezen intézmények felszámolását. Ezzel megnyílt a lehetőség a kártalanítás előtt. Tehát mind az Országos Betétbiztosítási Alap, mind a Befektető-védelmi Alap megkezdheti a kártalanítási tevékenységét. Arról tudok beszámolni, hogy az OBA a mai napon az utalásokat elindította, tehát maholnap a betétesek zöme hozzá fog jutni a 4 regionális kisbanknál beragadt betétjéhez. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! A Magyar Nemzeti Bankot 16 hónapja bízta meg az Országgyűlés a pénzügyi szervezetek felügyeletének, a pénzügyi fogyasztóvédelemnek a feladatával, és ehhez a feladathoz azzal a nagyon komoly elszánással és eltökéltséggel álltunk hozzá, hogy kompromisszumok nélkül, ha kell, a legerősebb eszköztár használatával is, de rövid időn belül rendet fogunk teremteni a pénzügyi szektorban. A tavalyi évben számos előrelépésre került sor a bankszektort érintően. A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével a devizahitelezés jelentette legnagyobb kockázat megszüntetésre került. Az elszámolással helyére került egy évtizeden túlnyúló káros és a Kúria által tisztességtelennek kimondott banki gyakorlat. A takarékszövetkezeti rendszer átalakításával és alapos átvilágításával az a véleményünk, hogy egy stabil, biztonságos és a hitelezés bővítését szolgálni képes takarékszövetkezeti szektor jött létre, és nagyon fontos eredménynek tartjuk a fairbank-törvény elfogadását és hatálybalépését is. Számos, a sajtóból megismerhető esetet, példát tudunk arra felhozni, hogy a pénzügyi rendszer egyedi, tehát intézményi szintű stabilitásáért végzett munkában a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 16 hónapban milyen eredményeket ért el. Csak a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb esetet hadd nevesítsek. Az elmúlt 16 hónapban a mostani esetek nélkül, tehát a 4 kisbank és a BudaCash Brókerházon kívül 6 hitelintézet, köztük a Széchenyi Bank és a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza a jegybank. Feltártuk a szövevényes Fortress-ügyet, a Civis Globál Brókerház ügyét, megállította a Nemzeti Bank a bankok egyoldalú díjemeléssel kapcsolatos káros gyakorlatát. Csak az elmúlt 16 hónapban több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki a felügyeletet ellátó jegybank, és a bankok stabilitása érdekében több mint 200 milliárd forint tőkepótlást írtak elő szigorú vizsgálatai. Továbbá számos ügyben, minden ügyben, ahol ennek a szüksége felmerült, a jegybank büntetőfeljelentéssel is élt a nyomozó hatóságok felé. A bankokat és takarékszövetkezeteket követően most határozott fókusz a befektetési vállalkozások piacán van. Azt gondoljuk - és ebben sajnos az elmúlt két hét eseményei megerősítettek -, hogy van bőven szükség rendteremtésre ezen szektorban is. A Buda-Cash Brókerháznál tapasztaltak alapján tehát - mint mondtam - egy előrehozott vizsgálatsorozatot fogunk lefolytatni, ami ki fog terjedni valamennyi szereplőre, és mint mondtam, kompromisszumok nélkül abban vagyunk érdekeltek, hogy minden visszásság napfényre kerüljön. Egy új, bizalmon alapuló pénzügyi közvetítő rendszert nem lehet a visszásságok és visszaélések elleplezésére építeni. Ha valaminek ki kell derülnie, az derüljön ki, és derüljön ki a lehető leghamarabb. Tehát nincsen megállás, nincsen kompromisszum, a Magyar Nemzeti Bank ezt az előrehozott célvizsgálat-sorozatot le fogja folytatni.

9 Ahogy elnök úr a bevezetőben elmondta, ma már sajnálatos negatív eredményekről is be fogok tudni önöknek számolni. A mai napirenden eredetileg szereplő Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyében azt gondolom, hogy fontos hangsúlyozni, hogy ezek a feltárt visszaélések alapvetően büntetőjogi kategóriákba sorolhatók be. Nyilván erről majd a nyomozó hatóságok, illetve a büntetőeljárást lefolytató hatóságok fognak végleges véleményt mondani, de alapvetően nem klasszikus pénzügyi jellegű kockázatokról, hanem véleményem szerint szervezett bűncselekmény-sorozatokról van szó, melyet a Magyar Nemzeti Bank az első adandó alkalommal, az előrehozott átfogó vizsgálatának első napján feltárt. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, hogy erős és határozott pénzügyi felügyelet nélkül nem állhat helyre a bizalom a pénzügyi szektorban. Azt gondolom, hogy akik a visszaélések feltárását követően arról beszélnek, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tárja fel az egyébként éppen feltárt visszásságot, akik a Magyar Nemzeti Bank kimondottan határozott fellépését határozatlanságként állítják be, azok a pénzügyi stabilitást kockáztatják, és erre, mint a pénzügyi stabilitásért felelős független Magyar Nemzeti Bank alelnöke, kötelességem mindenkinek a figyelmét felhívni. Akkor rátérnék konkrétan arra, hogy milyen megállapításokat tártunk fel a Buda-Cash Brókerház és a kapcsolódó négy kisbank ügyében. Néhány szót általánosságban a Buda-Cash Brókerházról. Egy több mint 15 éve működő befektetési szolgáltatóról van szó. Az adatszolgáltatásai alapján az általuk kezelt vagyon 102 milliárd forint, ez a piac 4,26 százalékát jelenti, az ügyfélállománya - hangsúlyozom, hogy a saját adatszolgáltatásai alapján - körülbelül 15 600 fő. Ez a piacnak mindössze 0,1 százaléka. Összességében, ha a befektetési szolgáltatási piacot tekintjük, akkor a teljes volumen az 26 205 milliárd forintnyi kezelt vagyon, tehát ehhez képest el lehet helyezni az előbb említett összeget. A mostani formában ők 1997. május 23-a óta működnek. Az átlagos állományi létszámuk 181 fő, tehát ilyen tekintetben nem egy kis brókerházról van szó. Egy budapesti és tíz vidéki fiókkal rendelkeztek. Mint már azt a sajtóban elmondtuk korábban, a tulajdonosi szálon a BudaCash-sel összefonódott négy regionális kisbanknál, a DRB bankcsoportnál a tavalyi évben lefolytatott vizsgálatok nyomán tapasztaltunk olyan szokatlan értékpapírügyleteket, melynek nyomán arról döntöttünk, hogy az 5 éves ciklusterv alapján a 2015 közepére betervezett átfogó vizsgálatot előrehozzuk, és a két vizsgálatot egy időben fogjuk lefolytatni, és együtt fogunk arról meggyőződni, hogy vajon mit jelentenek ezek a szokatlan értékpapír-tranzakciók. Ennek a vizsgálatnak a nyomán helyszíni vizsgálat indult, most két hete, hétfői napon a Buda-Cash Brókerház Zrt. székhelyén, ahol adatbekérések történtek a helyszínen. Már korábban is célzott adatbekérésekkel készültünk fel a vizsgálatra. Az észlelt gyanús helyzetek miatt elrendeltem a Buda-Cash Brókerház Zrt. szerverállományának teljes lementését, és ezt követően került sor a Buda-Cash Brókerház Zrt. két igazgatósági tagjának meghallgatására is. Mint ismert, még aznap este a Magyar Nemzeti Bank büntetőfeljelentést tett, és elrendelte a Brókerház működési engedélyének felfüggesztését, illetve felügyeleti biztost rendelt ki a zrt.-hez. Mik a legfontosabb megállapítások? Hangsúlyozom, hogy a megállapítások nagy része most a nyomozó hatóságnál van, illetve a nyomozó hatóságok fogják a végleges felderített tényállást megállapítani.

10 A Magyar Nemzeti Bank mandátuma e tekintetben a pénzügyi stabilitás biztosítása és az, hogy a tényállást olyan részletességig tárjuk fel, ami a szükséges döntés meghozatalához kell, tehát ami a pénzügyi stabilitást jelentő kockázat elhárításához kell. Ezt követően az ügyet áttesszük minden egyes ilyen esetben a nyomozó hatóságokhoz, és ők fogják lefolytatni az eljárást. Tehát hangsúlyozom, hogy a legtöbb állítással kapcsolatosan gyanúról tudok beszámolni; ha nem, akkor azt mondani fogom külön. Tehát gyanúnk szerint az érintett brókerház hosszú idő óta meghamisítja valamennyi jelentését, melyet a pénzügyi felügyelet számára átadott, illetve meghamisítja azokat az elszámolásokat is, amelyeket a saját ügyfeleinek küldött. A saját ügyfeleinek küldött elszámolások minden esetben azokat az adatokat tartalmazták, amelyeket az ügyfelek maguk is tudtak, tehát e tekintetben egyezés volt az ügyfelek által ismert Buda-Cash Brókerház által kezelt vagyon és a brókerháztól kapott igazoláson feltüntetett értékpapír- vagy pénzállomány között. Ugyanakkor feltártuk, hogy több fiktív ügyfélszámla megnyitásával meghamisították a nyilvántartási rendszert, és 90-100 milliárd forintos összegben nem tudnak elszámolni a rájuk bízott értékpapírokkal, a rájuk bízott pénzeszközökkel. Magyarul: az ügyfelek értékpapírjaival az ügyfelek megbízása nélkül tranzakciókat kötöttek, ezeknek a tranzakcióknak a második lábát a fiktív ügyfélszámlákon tudták elkönyvelni, így nem tűnt fel az ügyfeleknek az, hogy valójában azzal az értékpapírral, amelyről számukra igazolást a Buda-Cash kiállított, a brókerház nem rendelkezik. És ez okozta azt is, hogy a KELER felé megküldött adatszolgáltatás, illetve a KELER-től a pénzügyi felügyelethez érkező adatszolgáltatás és az ügyfélanalitikából lehúzott, a Buda-Cash által beküldött összesítő adatok között teljes egyezés volt. A vizsgálat során azt megállapítottuk, hogy ez hosszú idő óta zajló eseménysorozat, mivel utoljára 2010 májusában volt átfogó helyszíni vizsgálat a Buda-Cash Brókerháznál. Ezért megnéztük, hogy az általunk ilyen fiktív egyenlegező sornak tekintett ügyfélszámlákon milyen mínuszos állományt lehet felfedezni, összeszámolni 2010 májusában, és megállapításunk szerint ekkor már legalább 45-50 milliárd forint olyan mínuszos lekönyvelt állomány volt, ami gyanúnk szerint arra utal, hogy ekkor már ezzel az összeggel a Buda-Cash Brókerház Zrt. nem tudott a befektetőinek elszámolni. Mint ismeretes, a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél történt visszaélések nagyon komoly problémát okoztak a négy regionális kisbank esetében. Ennek alapvetően az az oka, hogy ennek a négy regionális kisbanknak az értékpapír-állományát a BudaCash Brókerház Zrt. kezelte, és ahogy egyéb ügyfeleit is becsapta és hamis igazolásokat küldött részükre, ugyanez történt a bankoknál is. Tehát a véleményünk most az, hogy nem a négy kisbanknál történt a visszaélés, nem ott tűnt el a pénz, tehát nem a bankok oldalán volt a probléma, hanem a Buda-Cash Brókerház Zrt. egész egyszerűen sajátjaként rendelkezett a négy kisbank rábízott állampapírállományával, és összesen körülbelül 62 milliárd forintnyi állampapírral nem tud elszámolni a négy kisbank felé. Ezt tényként állapította meg már a Magyar Nemzeti Bank, és erre alapozva volt kénytelen meghozni azt a döntését, hogy mivel ez egy egyszeri leírandó veszteséget jelent a négy kisbank oldalán, melyek mindegyike ennek hatására a korrigált saját tőkéjét tekintve mínuszos állományba került, tehát eszközeik értéke messze nem fedezi a betétek és egyéb források összegét. Ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács a múlt héten visszavonta a négy kisbank működési engedélyét és elrendelte a felszámolást. Mint említettem a bevezetőben, a mai napon megindult a kártalanítás. 2,5 millió forintig az érintett ügyfelek postán fogják megkapni az összeget. Összeghatártól

11 függően vagy ki fogja vinni a postás, vagy egy értesítőt kapnak és a helyi postára kell befáradni az összegért. 2,5 millió és 5 millió forint között az úgynevezett OBA kártalanítási kártyával, tehát egy plasztik bankkártya segítségével tudnak hozzájutni az ügyfelek korábbi betétjeikhez, illetve ezt meghaladóan pedig ügynökbankhálózat igénybevételével történik meg az OBA kártalanítása. Tekintettel arra, hogy itt egy korábbi takarékszövetkezeti szektorból alakult négy kisbankról van szó, ezért a Takarékbank és a takarékszövetkezetek lettek kijelölve ügynökbankként és rajtuk keresztül történik meg az 5 millió forintot meghaladó betéteknek a kifizetése. A mai adatok alapján úgy látjuk, hogy 82 870 betétest kártalanít az OBA, és nekik nagy részük maholnap postai úton hozzá fog jutni a betétjéhez. A sajtóban sok szó elhangzott arról, hogy vajon mi történt ezzel a négy kisbankkal, miért kaphattak működési engedélyt, hogyan alakultak át bankká, úgyhogy azt gondolom, hogy érdemes erről is néhány szót azért beszélni, hogy mindenki a pontos és valós információk birtokában legyen, ha ilyen súlyos és nehéz kérdésben alkot véleményt. Tudni kell, hogy itt 11 korábbi takarékszövetkezetről van szó, melynek többsége több évtizede működik. Tehát nem új hitelintézetekről van szó, nem új bankokra adott ki működési engedélyt a jegybank, hanem több évtizede működő bankokról van szó, melyek sorozatos összeolvadással végül négy takarékszövetkezetté váltak, és ebből a négy takarékszövetkezetből lett az idők során a négy bank. Azért mondom, hogy az idők során, mert a 2013. nyári takarékszövetkezeti integrációs törvényt követően 3 takarékszövetkezet bankká alakulása történt meg, egyikük már korábban is bankká tudott alakulni. Fontos talán megemlíteni, hogy a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaival való tulajdonosi összefonódás és kötődés az nem 2013 nyarán és nem a bankká alakulással jött létre. Tehát nem arról van szó, hogy ekkor egy bankká alakulás során szereztek a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai tulajdont ezekben a bankokban, hanem ennél sokkal régebben, 2007-2008 körül indult meg az az egyébként gyanúnk szerint strómanokon keresztül történő részjegyfelvásárlás, amely eljárást követően többségbe kerültek a takarékszövetkezetekben a Buda-Cash-hez kötődő emberek, és ilyen módon történhetett meg a tulajdon megszerzése. Elhangzottak olyan, teljesen alaptalan hírek, hogy itt egy nagyon gyors bankkáalakulási engedélyezésről volt szó. Nem. Tehát az engedélyezés iránti kérelmet mind a három takarékszövetkezet július 4-én adta be az akkor még felügyeleti feladatokat ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, és egy közel féléves alapos és valamennyi objektív - hiszen objektív feltételek előírásáról van szó - feltétel vizsgálatára kiterjedő eljárást követően kapták meg az engedélyt a formaváltásra. Tehát ezek a hitelintézetek hitelintézetként korábban is működtek, azután is hitelintézetként működtek, csak a korábbi takarékszövetkezeti forma helyett banki formában. Egy fontos részletet érdemes ezzel kapcsolatosan még ismerni vagy tisztázni. A takarékszövetkezeti integrációról rendelkező törvény a törvény alanyi hatályát úgy határozta meg, hogy azok a takarékszövetkezetek tartoztak a kötelező integráció hatálya alá, amelyek a törvényben felsorolt különböző intézményvédelmi alapok tagintézményei voltak. A törvény nevesítette ezeket az intézményvédelmi alapokat, majdnem mindet a helyes nevén említve, egy nem a helyes nevén szerepelt a törvényben, ez a REPIVA, ez a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja, amely a Buda-Cash csoporthoz köthető takarékszövetkezeteknek volt az intézményvédelmi alapja. Ez a törvényben Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapjaként került nevesítésre, és egy egyéb eljárásban a Magyar Nemzeti Bank már kapott a bíróságtól egy, egyébként a Nemzeti Bank döntését megsemmisítő bírósági

12 ítéletet. Tehát van egy olyan bírósági ítéletünk, amely kimondja, hogy e miatt a névelírás miatt ezekre a pénzintézetekre és az intézményvédelmi alapjukra, a REPIVA-ra nem terjed ki a törvény hatálya. Ennélfogva bárhogyan alakult volna a bankká alakulás engedélyezése, a kérdés az, hogy kiterjed rájuk az integrációs törvény vagy nem, és egyelőre egy bírósági ítéletünk arról szól, hogy nem terjed ki rájuk az integrációs törvény. Elhangzottak még a sajtóban ilyen találgatások is, hogy itt valamifajta ellenőrzést megúszhatott volna ez a korábbi három takarékszövetkezet, illetve egy bank azzal, hogy nem került be a takarékszövetkezeti integrációba és nem került sor az átvilágításukra. Ez azért nem igaz, mert a Magyar Nemzeti Bank, bár a bankokra egy 3 éves ellenőrzési ciklusterv vonatkozik, de a vizsgálatokat előrehozta, és az engedélyezés, tehát a bankká alakulás évében levizsgálta a bankokat. Azért ülünk most itt, mert ez a vizsgálat elindult, ennek a vizsgálatnak a kapcsán tártuk fel azokat a visszásságokat, amely nyomon elindulva feltártuk a Buda-Cash ügyet. Elnök úr kérésére néhány gondolatot, szót mondok a Hungária Értékpapír Zrt. ügyéről is. Azt gondolom, hogy teljesen természetes, hogy egy ilyen súlyú visszaélés feltárását követően kutya kötelessége a felügyeletet ellátó jegybanknak, hogy nagyon rövid időn belül célvizsgálatot tartson és megnézze, hogy megvan-e az emberek pénze. Ezt a vizsgálatsorozatot megkezdtük, és múlt hét hétfőn, illetve szerdán helyszíni felügyeleti vizsgálati cselekményeket végeztünk a Hungária Értékpapír Zrt. székhelyén, illetve telephelyén. Ez egy ceglédi székhelyű kis értékpapír brókerház zrt. Sajnos már rögtön az első nap azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan pénzfelvételek, amelyeknek a körülményei mindenképp gyanúsak. Tehát ügyfélegyeztetésre került sor, a vizsgálat alaposságát érzékeltetendő, annyit elmondhatok, hogy az ügyféltérben elhelyezett biztonsági kamera felvételeinek a lefoglalására sor került, tehát egy elég alapos vizsgálatról van szó, és ennek keretében sajnos megalapozottá vált az a gyanúnk, hogy az ügyfél rendelkezése nélkül került sor több százmillió forint értékben ügyfélpénzek felvételére. Úgyhogy itt is azonnal büntetőfeljelentést tettünk, azonnal kénytelenek voltunk a működési engedélyt felfüggeszteni és felügyeleti biztost kirendelni. Mint ismeretes, a nyomozó hatóság előterjesztése alapján a bíróság már döntött is az előzetes letartóztatásról. Itt a feltárt kár egyelőre úgy tűnik, hogy a töredéke annak, amit a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyében láttunk. Körülbelül egymilliárd forintra tehetjük azt az összeget, amellyel vélhetően nem fognak tudni elszámolni a befektetési szolgáltató munkatársai. Ugyanakkor ehhez a Hungária Értékpapír Zrt.-hez tartozó csoportban sor került egy zártkörű kötvény-kibocsátási programra is, mely hogyha az eszközök nem fedezik ennek a kötvényprogramnak a bekerülési értékét, akkor még egy körülbelül 5-6 milliárd forint kárt képes okozni, de ezt egy alapos vizsgálat kell még hogy kiderítse, hogy vajon mi az a vagyon, ami fedezetéül szolgálhat a korábban kibocsátott kötvényeknek, illetve követeléseknek. És akkor elérkeztünk a tegnapi éjszaka, illetve ma reggel híréhez, a Quaestor Csoporthoz. Mint gondolom, tudják, a Quaestor Csoport tegnap éjjel egy közleményt jelentetett meg, amiben arra hivatkozott, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. keltette piaci turbulencia és hangulatromlás, tehát a befektetői bizalom megingása ellehetetlenítette a kötvényprogramját, és ezért öncsődöt jelent, illetve segítséget kér a helyzet rendezéséhez. Azt gondolom, hogy ez a közlemény gyanúm szerint nem tárja fel az igazság valamennyi részletét. Egy kötvényprogramnál alapvetően nem feltétel az, hogy egy folyamatos másodlagos piacot a kötvénykibocsátó biztosítson. A Quaestornál, mint ismert, a Quaestor maga egy árjegyzést végzett és egy másodlagos piacot biztosított

13 kötvényeinek, azaz fenntartotta a visszavásárlás lehetőségét, miközben egyébként ennek a kötelezettségét a kibocsátási tájékoztató nem tartalmazza, erre csak utal. De nyilván ezzel a megoldással bizalmat lehetett támasztani a kötvények iránt, és ezzel a módszerrel lehetett a kötvények értékesítését fellendíteni. De alapvetően egy kötvényprogram úgy működik, hogy különböző gazdasági tevékenységekhez, projektekhez von be a kötvénykibocsátó forrást, különböző lejárati időkkel, ez a Quaestor esetében is így van, és alapvetően a kötvényeket a kibocsátónak a lejáratkor kell visszafizetnie. A Quaestor Csoportnak adataink szerint az idei évben körülbelül 5-6 milliárd forintnyi megújítandó kötvényállománya járt le, tehát a megújítási kockázata már összességében egy kötvényprogramnál mindig magas tud lenni, de az ő esetében idén nem kifejezetten nagy összeg megújításáról van szó. Tehát ez önmagában nem indokolná a csőd bejelentését, hiszen sor kerülhetne a visszavásárlási program, tehát a másodlagos piac biztosításának a felfüggesztésére is, anélkül, hogy egyébként csődöt kellene jelentenie. Azt gondolom, hogy így zárt ülés nélkül is azt elmondhatom, hogy a tegnapi napon indult meg az előrehozott célvizsgálat a Quaestor Befektetési Szolgáltató Részvénytársaságnál, és erős összefüggést látunk az esti bejelentés és a megindított célvizsgálat között. A nyomozó hatóságokat már tájékoztattuk, és semmilyen módon nem szeretném a nyomozást ellehetetleníteni, illetve a vizsgálatunkat megnehezíteni, úgyhogy erről nagyon keveset tudok elmondani, de azt gondolom, hogy a közvéleménynek joga van azt tudni, hogy gyanúm szerint a Quaestorkötvényprogram, mely a felügyelet és mindenki által ismert adatok szerint egy 60 milliárd forintos kötvényprogram, ténylegesen ennél nagyságrendekkel nagyobb. Tehát egy nagyon-nagyon nagy volumenű többletkibocsátásra került sor. Ez a volumen elérheti a 150 milliárd forintot is, ami azt jelenti, hogy van egy 100 milliárd mérlegfőösszegű vállalkozáscsoport, ez a Quaestor Csoport, amelyből korábbi ismereteink szerint a finanszírozás 60 milliárd forint értékben kötvényoldalról, kötvényeken keresztül történt meg, de fennáll sajnos annak a gyanúja, hogy a valóságban inkább 210 milliárd forint értékben értékesített kötvényt. Azért keresem a szót, mert ténylegesen a kötvény megképzésére nem került sor, tehát ha ez a gyanú igaz, akkor itt egy egyszerű színtiszta, nem szeretném Btk.-san, precízen minősíteni, de mindenképpen egy bűncselekményről van szó. Ennél többet nem tudok most erről mondani. A mai napon, illetve már tegnap éjszaka az értékpapír forgalmazójának, tehát a befektetési szolgáltatónak a működési engedélyét felfüggesztettük. A mai napon a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntött arról is, hogy felügyeleti biztost rendel ki a Quaestor értékpapír-forgalmazó cégéhez, és a nyomozó hatóságokkal szorosan együttműködve azon leszünk, hogy minél hamarabb pontos információnk legyen arról, hogy mi történt, mekkora a kár, mi az az összeg, amivel el tud számolni a Quaestor Csoport. A Quaestor Csoport mögött lévő eszközállománynak a tényleges értéke, ugye, itt azért számos projektről, ingatlanfejlesztésről, szállodákról, egyebekről van szó, ennek az értéke mennyi, milyen százalékban képes fedezni ezt a hatalmas összegű kötvénykibocsátást. A konkrétumokról ennyit szerettem volna a három üggyel kapcsolatosan elmondani. Azt gondolom, hogy a Nemzeti Bank, ahogyan az elmúlt 16 hónapban is, de az elmúlt két hét keserves tapasztalatai nyomán mindenképpen kifejezetten hatékonyan és célratörően fogja végezni tovább a vizsgálatait, de már most érdemes tapasztalatokat levonni a tekintetben is, hogy szükséges-e a jogszabályi környezeten módosítást eszközölni. Erre a Nemzeti Bank azt a választ adja, hogy igen, szükséges, több tekintetben is szükséges. Tehát egy jogszabály-módosító csomagot fog a Nemzeti

14 Bank kidolgozni és erre a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, illetve a kormánynak javaslatot tenni. Azt gondoljuk, hogy alapvetően négy irányba kell szigorításokat a jogszabályokban meghatározni. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési és intézkedési jogosítványait meg kell erősíteni, másrészt a tőkepiac általános biztonsági szintjének növelése érdekében is vannak javaslataink. Harmadrészt a folyamatba épített kontrollpontok további bővítésére látunk lehetőséget, és negyedrészt pedig a befektetési szolgáltatók belső eljárásaira és a felügyeleti adatszolgáltatására vonatkozó követelmények szigorítását, pontosítását, illetve bővítését is javasolni fogjuk. Ezekről csak nagyon röviden, a témát felvetve, hiszen ezek kidolgozás alatt állnak, csak a tisztelt bizottság tájékoztatása érdekében a legfontosabb javaslatokat röviden megemlíteném. Egyrészt - ahogy ez már sokszor elhangzott - szigorítani kell az ellenőrzési ciklusokat, nem elég az ötévenkénti ellenőrzés. Tudom, hogy erre azt fogják mondani, vagy van, aki erre azt mondja, hogy egy jogi kötelezettség előírása nem jelenti az ellenkezőjének tiltását, azaz egy ötéves ciklusterv meghatározása nem jelenti azt, hogy nem lehet sűrűbben kimenni egy intézményhez. De azt gondolom, hogy a jog működése ennél sokkal összetettebb, sokkal bonyolultabb, és egy tényleges generálprevenciós hatást olyan jogszabály tud kiváltani, ahol bizton számít valamennyi piaci szereplő arra, hogy két- vagy háromévente, vagy akár bizonyos tekintetben évente fog jönni a felügyelet és bele fog nézni a nyilvántartásokba, bele fog nézni a szekrényekbe és az aktákba. Tehát nem elég az, ha egy felügyelet önszántából gyakran ellenőrzést végez, szükséges az, hogy a befektetési szolgáltatók annak tudatában végezzék tevékenységüket, hogy egészen biztosan jönni fog a felügyelet. Azt gondolom, hogy ennek nagyon komoly hatása van. Tehát először is az átfogó ciklus sűrítését mindenképpen javasolni fogjuk, másrészt javasolni fogjuk azt is, hogy évente legyen kötelező olyan célvizsgálat tartása, amit most tart éppen az MNB, tehát az, hogy megvan-e az emberek pénze, megvan-e az emberek értékpapírja. Ez nem elég se kétévente, se háromévente, ezt évente a felügyeletnek tételes rovancsolással ellenőriznie kell. Javaslatot fogunk tenni a személyi bírság mértékének emelésére is. A mostanában feltárt nagyságrendekhez képest azt gondolom, hogy szinte nevetséges az a bírságmérték, amelyre a személyi felelősségre vonással a Nemzeti Bank bírságolni tudja az érintett elkövetőket. Ez ma 20 millió forint. Tehát 100 milliárd vagy akár 150 milliárd forint ellopását követően 20 millió forintos bírság kiszabása, azt gondolom, hogy sem speciális, sem generális szinten preventív hatást nem képes kiváltani. Szeretnénk arra lehetőséget biztosítani, hogy külső szakértőket rugalmasan tudjon felügyeleti tevékenységhez az MNB igénybe venni. Erre komoly nemzetközi példák vannak, elég arra utalnom, hogy az Európai Központi Bank, mielőtt átvette a felügyelés feladatát a nemzeti felügyeleti hatóságoktól, egy egy éven át tartó eszközminőség-felülvizsgálatot végzett valamennyi felügyeleti körébe kerülő bank tekintetében. Ezt természetesen csak úgy tudta elvégezni, hogy számtalan könyvvizsgálót, tanácsadó céget megbízott, és egy részletes módszertant adott a kezükbe, melynek figyelembevételével és lekövetésével a vizsgálatok lefolytathatók voltak. A Magyar Nemzeti Bank is sokkal hatékonyabban tudná felügyeleti munkáját végezni, hogyha lenne arra rugalmasan lehetőség, hogy egy általunk meghatározott módszertannal, de külső szakértőket tudjunk felkérni bizonyos célvizsgálatok elvégzésére.

15 Szeretnénk, ha lehetőséget kapnánk arra, hogy helyszíni felügyelőt hosszabb távon is a felügyelt intézményekhez kirendeljünk. Milyen hasznos lehetett volna, hogyha a Buda-Cash-hez, ha gyanús jeleket észlelünk, akkor a helyszíni felügyelő a helyszínen valamennyi tevékenységet kontrollálhatná, anélkül, hogy felügyeleti biztost rendelnénk ki. Tehát nem a felügyeleti biztos kirendelésének rugalmassá tételére van szükség, hanem ennél egy egyszerűbb és szoftabb ellenőrzési forma, egy állandó helyszíni felügyelő kirendelésének lehetőségére. Szeretnénk, ha a bejelentők védelme nagyobb hangsúlyt kapna. Ez már csak cégeken belül működik, de uniós irányelvek lehetővé teszik azt, hogy olyan speciális szabályokat fogadjuk el, ami a felügyelet felé a visszaélést elkövető cégek alkalmazottai által megtett bejelentésekre egy speciális rezsimet állapítson meg, és számukra védelmet biztosítson. Azt gondolom, hogy mind a három esetben tíz éven túlnyúló visszaélésekről beszélünk, egész biztos vagyok benne, hogy többen lennének azok, akik könnyítenének lelkiismeretükön, és szabadulnának attól a nyomasztó tehertől, amellyel tíz éve együtt élnek. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ezzel valóban élni tudjanak. Nagyon fontos beszélnünk a könyvvizsgálók szerepéről. Egy érdekes tényt szeretnék a bizottsággal megosztani. A könyvvizsgáló tekintetében egyezés van, tehát ugyanaz a könyvvizsgálója a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nek, a Hungária Értékpapír Zrt.-nek. Ez a könyvvizsgáló felbukkant a bankcsoportnál is, több bank könyvvizsgálója is volt, de a múlt évben engedély-visszavonást elszenvedett Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet könyvvizsgálója is ez a személy volt. Egyébként a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében is feljelentés megtételére kényszerült a Nemzeti Bank. Tehát azt gondoljuk, hogy egy sokkal szorosabb kontrollt kell gyakorolni a könyvvizsgálók fölött. A Nemzeti Banknak nyilván arra van hatása és arra van törekvése, hogy ezt a szoros kontrollt azok fölött a könyvvizsgálók fölött gyakorolja, akik a Nemzeti Bank által felügyelt szektorban végeznek könyvvizsgálati tevékenységet. Tehát arra vonatkozóan fogunk törvénymódosítási javaslatot tenni, hogy ezt az úgynevezett minősítést, tehát hogy pénzintézet, a pénzügyi szektorban lévő vállalkozás könyvvizsgálatát végezhesse könyvvizsgáló, a Magyar Nemzeti Bank adja meg ezt a jogosultságot, és ami fontosabb: a Magyar Nemzeti Bank legyen jogosult ennek a jogosítványnak a visszavonására is, illetve a speciális pénzügyi szervezetek ellenőrzésére vonatkozó eljárások felügyeletére is a könyvvizsgáló esetében. Azt gondoljuk, hogy a nyilvánosságrahozatali szabályokat is szigorítani kell, ez vonatkozik mind a brókerházak, befektetési szolgáltatók tulajdonosi szerkezetére, tehát legyen kötelező a honlapjukon részletesen a tulajdonosi szerkezetüket feltárni, illetve legyen kötelező a honlapjukon 5 vagy akár 10 évre visszamenően a pénzügyi felügyelet valamennyi, őket érintő határozatának a rendelkező részét nyilvánosságra hozni. Ezt egyébként a jegybank a saját honlapján megteszi, de ehhez az információhoz a befektetési szolgáltatót kereső ügyfelek azt gondolom, hogy nehezebben jutnak el, sokkal effektívebb lehet ez a hatás, hogyha a szolgáltató saját honlapján ez az információ szerepel. Szükség lenne az informatikai rendszerekre vonatkozó auditok szigorítására, illetve ilyen kötelező minősített informatikai auditor igénybevételének előírására. Mind a Quaestornál, mind a Brókerház esetében azt látjuk, hogy az informatikai rendszerek kerültek meghamisításra. A Hungária Értékpapír esetében ennél egy kicsit egyszerűbb, kockásfüzetes módszerre bukkantunk, tehát ott ez nem segítene, de azért a nagyobb cégeknél nyilvánvalóan az informatikai rendszerben való manipulációra van ahhoz szükség, hogy évekig lehessen hamisítani az adatokat.

16 Nagyon fontos lenne, hogy az üzletkötőkre, brókerekre vonatkozóan minősítési, képzettségi követelmények kerüljenek előírásra, és legyen egy bejelentési kötelezettség és egy nyilvántartási kötelezettség is számukra, hiszen ma ilyen nincsen, nem tudjuk, hogy kik azok a brókerek, akik a Buda-Cash Brókerháznál tevékenykednek, és nincsen előírva nekik semmilyen képzettség, végzettség, hogy ezt a tevékenységet ők ott végezhessék. A folyamatba épített kontrollpontok bővítése körében talán az egyik legfontosabb az, hogy elő kell azt írni, hogy ilyen tevékenységet, tehát értékpapírokat csak a KELER-nél nevesített alszámlán vezethessenek a befektetési szolgáltatók. Ma a helyzet az, hogy a befektetési szolgáltatók a saját nevükben vezetnek értékpapírszámlát a KELER-nél, de nincs ott nevesítve, hogy az ott lévő összes értékpapír hogyan oszlik meg, abból melyik befektetőt illeti meg az egyik értékpapír, abból mennyi, melyik értékpapír tartozik más tulajdonoshoz. Tehát nyilván egyfajta fokozatossággal, hiszen ha a banki formában működő befektetési szolgáltatókat is idevesszük, akkor akár 2 millió ügyfélszámláról is lehet szó. De a tényleges biztonságot azt gondoljuk, hogy az jelentené, hogy ha minimum a pénzügyi intézményeknek kötelezően nevesített alszámlán kezelnék a befektetési szolgáltatók az értékpapírjaikat, hiszen akkor minden időben tudná maga a befektető, akár az állampolgár, akár a Buda-Cash-nél látottakra utalva például a bank ellenőrizni azt, hogy az ő értékpapírjai megvannak-e vagy nem. Azt gondoljuk, hogy könnyebbé kell tenni az együttes zárolás lehetőségét, tehát igenis, a bizalom helyreállítása érdekében nyilvánvalóan sokan eleinte úgy fognak csak megbízást adni befektetési szolgáltatóknak, hogy az csak az ő elektronikus úton megadott hozzájárulásával rendelkezhet a KELER-nél lévő értékpapírállomány fölött. Szeretnénk a belső ellenőrökre vonatkozó szabályozást is szigorítani, és akár havi rendszerességgel előírni a befektetési szolgáltatóknál működő belső ellenőrök részére, hogy végezzenek értékpapír- és pénzeszköz-fedezettségi vizsgálatot, tehát azt, hogy megvan-e a pénz, aminek meg kell lennie, megvan-e az értékpapír, aminek meg kell lennie. Ezt igenis a belső ellenőr akár havonta kötelező jelleggel vizsgálja le az érintett cégeknél. Emellett számos kisebb módosító javaslatot fogunk tenni, most ezeket nem ismertetném részletesen, erre egy-két héten belül nagyon konkrét és normaszöveg szintjén kidolgozott javaslatokat fogunk tudni a kormány asztalára letenni. Már most arra kérem tisztelt elnök urat és a tisztelt bizottságot, hogy támogassanak minket ebbéli törekvéseinkben. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Alelnök úr, köszönöm szépen, és mielőtt továbbadom a szót az államtitkár úrnak, engedje meg, hogy azért legalább két mondatban mindenképpen minősítsem azt, amit elmondott, mert azt gondolom, hogy ma rendkívüli fontosságú bejelentéseket tett az alelnök úr. Tehát egyik oldalról azt gondolom, hogy visszaigazolódott az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet összevonására szükség volt, ez az új modell hatékony. Képes arra, hogy rendet tegyen az istállóban, már elnézést a csúnya fogalmazásért, mert úgy látom - és a mai bejelentéseiből ez következik, alelnök úr -, hogy ezek szerint Magyarországon a befektetési vállalkozásokat átfogó 100 milliárdos nagyságrendű pénzügyi korrupció van. Azt gondolom - és ezt a bizottság elnökeként is azt kell hogy mondjam önnek -, hogy a bizottság mindenben támogatni fogja a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a befektetési vállalkozásokat átszövő pénzügyi korrupciót teljes egészében felszámolja.

17 Azt gondolom, hogy erre szükség van. Ha ezek a javaslatok és ezek a célzott vizsgálatok eredményre vezetnek, akkor csak biztatni tudjuk a Nemzeti Bankot, hogy határozottan és keményen haladjon előre. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó! Önnek nem a vizsgálatok kapcsán kell beszélni, hanem a kormány által megtett intézkedésekről. Azt is külön üdvözlöm, mert az egyértelművé vált az alelnök úr szavaiból, hogy az ügyfelek kártalanítása a Buda-Cash károsultjainál, pontosabban a kisbankok károsultjainál megkezdődött. Sajnálatos, hogy a Buda-Cash gyakorlatilag ellopta a kisbankok pénzét, mondjuk ki őszintén, hogy ez történt. A Buda-Cash brókerei és tulajdonosai ellopták a kisbankokban a keményen dolgozó kisbefektetők pénzét. Örülök annak, hogy ez a kártalanítás már elkezdődött, de a kormány más intézkedéseket is hozott, úgyhogy államtitkár úr, parancsoljon, öné a lehetőség, tájékoztasson bennünket. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának szóbeli tájékoztatója TÁLLAI ANDRÁS államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány már február 25-én intézkedést hozott azzal, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter munkabizottságot hozott létre. Ez lényegében egy tárcaközi bizottság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és háttérintézménye, valamint a Belügyminisztérium és háttérintézményei alkotják. Rögtön, már február 25-én érdemi ülést is tartott, ahol egyrészt történt egy helyzetelemzés és az abból adódó feladatok átbeszélése, így azonnali intézkedést tett a Kincstár, hogy február 25-én már az érintett önkormányzatok egy külön lebonyolítási számlára kapják az állami támogatást, és így nem került be a négy érintett bankhoz és nem tűnt el a pénzük. Ilyen értelemben az időpont szerencsés volt, mert ha ez február 26-a után történik, akkor bizony már a februári állami támogatás is elveszik. Intézkedés történt a tekintetben, hogy az önkormányzatoknál alkalmazásban álló köztisztviselők, közalkalmazottak bérét a Kincstár fogja folyósítani, mégpedig lakossági folyószámlára. Ott, ahol az érintett bankoknál van a folyószámla, ott postai úton vagy pénztári kifizetéssel történik meg a február havi járandóságnak az adott személyhez való eljuttatása. Ugyanez a helyzet a közfoglalkoztatottakkal, ahol volt némi kis gond, mert volt olyan önkormányzat, ahol már megkapták az új számlára a közfoglalkoztatotti támogatást, ezeket sikerült kibogozni és a dolgokat a helyére tenni és tisztázni az önkormányzatokkal. A cél egyértelműen az volt, hogy a február havi juttatást minden érintett személy - tehát itt közel százezer emberről van szó - időben megkapja, és semmit ne érezzen abból a bajból, ami a bankjával, illetve a Buda-Cash pénzügyi intézménynél történt. Feladat volt az OEP-nél, ott is azonnal felvették a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltatókkal, és sikerült új számlákat nyitni, ahol már a február havi járandóságot közvetlenül kapták meg és nem történt itt sem fennakadás. Feladat volt a nyugdíjak folyósításánál, hiszen közel 20 ezer embert érintett a nyugdíjak folyósítása, hogy a február havi nyugdíjak ne tűnjenek el ezeknek a bankoknak a számláin. Itt közvetlenül, szintén postai úton a lakcímre utalással, és ezzel egyidejűleg a NYUFIG értesítést küldött az érintetteknek, hogy új bankszámlát szükséges nyitni a jövőben az érintett események miatt. Ezen az ülésen, tehát még a február 25-ei ülésen döntés született arról, hogy rendkívüli támogatásban kell az önkormányzatokat részesíteni ott, ahol nincs elegendő állami fedezet a bérek és a segélyek kifizetésére. Február 26-án is tartottunk

18 egy helyzetelemző értékelést délután a Nemzetgazdasági Minisztériumban, 27-én folytatta a munkabizottság, ahol már konkrét döntéseket hozott, illetve előterjesztést. Ezen az ülésen készült el az az előterjesztés, az 1090/2015. (III. 4.) számú kormányhatározat, amely a Magyar Közlöny 25. számában jelent meg, ahol 67 önkormányzat közel 245 millió forint támogatásban részesült az említett okok miatt. De ezen az ülésen már más problémák is felvetődtek, európai uniós pályázati pénzeknek a beragadása, víziközmű-társulások problémái és más egyéb gondok, nehézségek, amelyek nagyon széles körűen érintik az önkormányzatokat, illetve a települési önkormányzat lakosságát, akár civil szervezeteket vagy egyházakat. Február 27-én a Magyar Nemzeti Bankban történt egy egyeztetés, amit éppen Windisch László alelnök úr vezetett. Többek között itt merült fel már azonnal a jogszabály-módosításnak a kérdése. Március 3-án szintén ülést tartott a munkabizottság, ahol az előttünk álló feladatokat határoztuk meg. Fontos eseménye az elmúlt napoknak, hiszen a bejelentéstől számítva ez a 11. munkanap mindösszesen, és mégis hihetetlen sok feladatot kellett elvégezni ahhoz, hogy a baj ne legyen nagyobb. Március 4-én a miniszterelnök, Orbán Viktor találkozott az érintett települések polgármestereivel, két miniszter jelenlétében, ahol konzultációt tartottak, hogy hogyan érinti ez az önkormányzatokat, a probléma nagyságáról, és a további lépésekről. Miniszterelnök úr támogatásáról biztosította az érintett önkormányzatokat. Március 5-én a Belügyminisztériumban tartott Pintér Sándor belügyminiszter egyeztetést, amelynek a célja egyértelműen az volt - hiszen ezen az Államkincstár mellett a Magyar Posta Zrt. is részt vett -, melynek a lényege az volt, hogy lehetőleg március 6-áig, péntekig eljusson minden emberhez a segély, a közfoglalkoztatotti bér, a közalkalmazotti bér; és azt tudom mondani, hogy ez lényegében teljesült. Az együttműködés ilyen értelemben sikeres volt. Volt néhány önkormányzat, ahol sajnos nem sikerült úgymond beélesíteni az új számlákat március 6-áig. Március 9-én, tehát tegnap még 8 önkormányzatnak pótoltuk ezeket, így az én tudomásom szerint mindössze két olyan önkormányzat van mind ez ideig, két kisebb önkormányzat, ahol nem sikerült az új bankszámlákat beélesíteni. Az egyik esetben a polgármester tartós távolléte akadályozza, de a héten valószínűleg ez is megoldódik. Közben a munkabizottsági ülésen döntés született arról, hogy az önkormányzati körben egy részletes adatfelmérés indul, hoztam is egy munkapéldányt, ilyen került kiküldésre az önkormányzatoknak. Minden magyar önkormányzatnak kiment, hogy érintett-e ebben az ügyben, van-e kára. Ennek az adatszolgáltatásnak a határideje tegnap 12 óra volt, ezt valószínűleg meg kell hosszabbítani, mert éppen a napokban kapják meg a felszámolótól az érintett önkormányzatok a beragadt pénzeikről a kimutatást, és ekkor tudják majd ezt az adatszolgáltatást kitölteni. Ha az adatszolgáltatás megtörténik, akkor készül egy előterjesztés a kormány részére, és végleges döntést az érintett önkormányzatok tekintetében ekkor lehet hozni arról - második körben, valószínűleg utána lesz még több köre ennek az ügynek -, hogy a kormány milyen támogatást tud konkrétan adni az önkormányzatoknak, a káraikból mi az, amit meg tud téríteni. Közben március 5-én én, mint a munkabizottság vezetője, az állami kárfelmérés ügyében a közigazgatási államtitkároknak levelet írtam, hogy hogyan érinti, érint-e egyáltalán állami intézményt, hogyan érinti a minisztériumokat, az államot, az állam intézményeit közvetlenül. Ezekre várom a választ. Három

19 minisztérium válaszolt eddig, abból az derült ki, hogy közvetlenül egyelőre érintettség nincsen. Természetesen a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben a Nemzetgazdasági Minisztériumban is elkezdődött a törvénymódosítás-előkészítési munka. Egyeztetés van a Magyar Nemzeti Bankkal. Alapvetően az itt az alelnök úr által elmondottakkal a minisztérium is egyetért. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nagyon fontos, hogy az egyeztetés a szakmai szervezetek és a tárca között legyen meg, és hogy az európai uniós elvárásoknak természetesen ez a törvényjavaslat, illetve a majdani törvény feleljen meg. Azt tudom mondani, hogy a holnapi napon kormányülés van, és igazából ez az első kormányülés, amikor a kormány tud konkrétan foglalkozni a Buda-Cash és ehhez kapcsolódó ügyekkel. Napirendre tűzi a kormány, és a holnapi napon fogja meghatározni a következő lépéseket a kormány, illetve a minisztériumok számára. Köszönöm szépen. Kérdések, észrevételek ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Akkor ahogy hallhattuk az előbb, csak mielőtt valakinek elkerülte volna a figyelmét, ezek szerint a jegybank az OBA-n keresztül intézkedett a Buda-Cash, illetve a kisbankoknál meglévő károsultak kifizetése érdekében, és ez a mai napon gyakorlatilag elindult. A kormány alapvetően az önkormányzatok, illetve az intézményi számlavezetők esetében mérte fel a helyzetet és tette meg a szükséges lépéseket. Én azt gondolom, hogy ez már elegendő ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy maradéktalanul széles körben elindult a Buda-Cash károsultjainak a rendezése. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy én továbbra is némileg sokkolva vagyok attól, amit az alelnök úr az előbbiekben a pénzügyi szektor egészére elmondott, mert ebből valóban úgy tűnik ki, hogy Magyarországon a pénzügyi szektorban egy széles körű, 100 milliárdos pénzügyi korrupció van, és ezt a lehető legkíméletlenebbül fel kell számolni. Örülök annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank ebbe belevágott, és még egyszer hangsúlyoznám: ebben számíthat a bizottság teljes körű támogatására, ha kell, törvénymódosításokkal, ha kell, a nyilvánosság erejével, hogy itt ezeket a tényeket meghallgathassuk. Természetesen én azt gondolom, ez is utólag visszaigazolta azt a vitás döntésünket - ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni -, hogy ha nem egyesítettük volna a Magyar Nemzeti Bankot és a pénzügyi felügyeletet, akkor erre soha nem derült volna fény. Szükség volt arra, hogy egy új, hatékony szervezet vághasson bele a pénzügyi befektetési szektort átszövő korrupció felszámolásába. Most pedig, ha megengedik, akkor átadnám a szót a képviselőtársaimnak. Elsőként Tóth Csaba alelnök úrnak, utána pedig Volner János képviselő úrnak. TÓTH CSABA (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Alelnök úr a bevezetőjében említette, hogy aki a Magyar Nemzeti Bank felelősségéről, illetve az ellenőrzési hatékonyságáról beszél, az a pénzügyi stabilitást kockáztatja. Alelnök úr, ezt vissza kell hogy utasítsuk. Mi nem a pénzügyi stabilitást kockáztatjuk, hanem a károsultakért aggódtunk, és láthatóan joggal, hiszen ma is, az elmúlt napokban is újabb botrány robbant ki, és dőlnek be sorra a brókercégek. Nem véletlenül beszéltünk az ellenőrzés hatékonyságáról, hiszen ön is hosszasan érvelt amellett, hogy jogszabályt kell módosítani, mert nem kellően hatékony az az ellenőrzési háttér, amivel tudnak dolgozni.

20 A kérdés csak az, hogy miért most merült fel, hogy jogszabályt módosítsanak, mit csináltak eddig. Az elmúlt években miért nem merült ez fel, hogy módosítani kell ezeken a jogszabályokon, hogy hatékonyabban lehessen ellenőrizni? Hiszen elmondta, hogy amikor ezek a takarékszövetkezetek átalakultak 2013ban, az átalakulás során teljes körű átvilágításon estek át, és hogy az akkor felmerült problémák alapján jutottak el idáig a vizsgálattal. Úgyhogy egy újabb kérdés merül fel, hogy akkor 2013 decemberétől mit csináltak. Miért nem foglalkoztak ezzel komolyabban? Újabb kérdés az, említette azt is, hogy egy szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk itt szemben. Ha tudja azt, hogy szervezett bűncselekmény-sorozattal vagy feltételezi, hogy ezzel állunk szemben, mióta tart ez, alelnök úr? Mióta van tudomásuk erről, miért nem léptek akkor időben? Az első nyilatkozata, amikor kirobbant ez a botrány, arról szólt, hogy a korábbi gyanú alapján megalapozott volt, próbálom szó szerint idézni önt: „az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú”, így fogalmazott ön akkor. Tehát akkor már volt korábbi gyanújuk, hogy valami nincs rendben a Buda-Cash-nél és nincs rendben ezeknél a kisbankoknál. Akkor miért nem tettek akkor valamit? Azt is mondta, hogy tíz éven keresztül történtek itt visszaélések. Tehát hogyha 2013-ban átvilágították ezeket a takarékszövetkezeteket az átalakulás során, akkor miért nem derült erre fény, hogy ott visszaélések vannak, és valami nem stimmel? Az is érthetetlen, hogy hogyan lehet 62 milliárd forintnyi állampapírt tulajdonképpen ellopni ezektől a kisbankoktól. Ez nem tűnt fel senkinek az elmúlt időben, az elmúlt 16 hónapban, amire hivatkozott, hogy azóta végzik önök ezt a feladatot, ezt a tevékenységet? A kártalanításokkal kapcsolatban csak egy kérdésünk lenne. Az önkormányzatokról beszélt részletesen államtitkár úr, de nagyon sok civil szervezet, kisvállalkozó került nehéz helyzetbe. Velük mi lesz, mert erről nem hallottunk semmit. Alelnök úrhoz még egy kérdésem lenne, hogyha ezt látták vagy látják, hogy ez így történt és jól megfogalmazták, akkor itt semmi másról nem tudunk beszélni, mint egy szimpla lopásról az ön logikáját követve, viszont ha ellopták ezt a rengeteg pénzt, akkor hol a pénz, tudnak-e erre választ adni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Volner képviselő úr, parancsolj! VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is meg szeretném köszönni az alelnök úr beszámolóját arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen tevékenységet végzett az elmúlt időszakban. El szeretném azonban azt is mondani, hogy 2010 novemberében, amikor a PSZÁF-törvény a parlament plenáris ülésén szerepelt, 24 darab módosító javaslatot nyújtottam be. Ezek közül egyetlenegyet nem támogatott a kormánykoalíció, minden egyes ilyen javaslatot lesöpörtek, többek között olyan javaslatokat is, amelyeket most a jegybanki alelnök úr követendő javaslatként jelölt meg. Például az ellenőrzési időszak lecsökkentésére vonatkozó javaslatot, ezt 2010-ben megtettem, kedves fideszes képviselők, önök szavazták le, nagykoalíciót alkotva több más párttal az Országgyűlés plenáris ülésén. Többek között megtettem egyébként azt a javaslatot is, hogy a bankárok személyes felelőssége a 20 millió forintos értékhatárnál jóval nagyobb, milliárdos mértékű legyen. Kedves fideszes képviselők, akik most jogszabályokat szeretnének módosítani, 2010-ben ezt már meg lehetett volna tenni, és akkor már hatályos lenne ez a jogszabály, jóval nagyobb lehetne a mozgástér arra, hogy az ellopott pénzt vissza tudjuk ilyen módon is szerezni, és még folytathatnám nagyon sokáig.

21 Fontosnak tartom azt, amikor arról beszélünk, hogy a helyszíni ellenőrzést szigorítani kell, illetve hogy egyáltalán fizikailag rendelkezésre állnak-e ezek az értékpapírok, hogy akkor vajon miért működött olyan módon bizalmi alapon a bankszektor, hogy öt éven keresztül a kutya nem kérdez meg egy több tízmilliárdos vagyont birtokló hitelintézetet, hogy tessék mondani, megvan az ügyfelek pénze? Senki nem ellenőrzi őket? Most tessék belegondolni, elindul egy mikrovállalkozás, megalapítja egy magyar magánvállalkozó, és mi történik? Egy éven belül a NAV ellenőrzést folytat nála. Egy éven belül. Ehhez képest egy több tízmilliárd forintos vagyont birtokló bankot a kutya nem ellenőriz le. Tessék mondani, ez hogyan fordulhat elő Magyarországon? Nem kellett volna esetleg 2010-ben ezeket a jobbikos javaslatokat megfontolni, amivel fel lehetett volna oldani ezt a helyzetet? Fontos az is, amikor arról beszél az alelnök úr, hogy körülbelül 62 milliárd forintnyi állampapírral nem tud elszámolni a Buda-Cash. Vajon hol van ez a pénz? Vajon mennyire átlátható az állampapírok másodpiaci kereskedése, az, hogy fizikailag hol vannak ezek az állampapírok? És hozzáteszem azt is, ismerve a bankszektort mozgató gazdasági erőket, hogy milyen láncreakciókat indíthat esetleg akár a Budapesti Értéktőzsde irányába ez az ügylet. Hogyha tömegesen kiderül az, hogy a brókerházaknál - és én ezt borítékolom önöknek, hogy nemcsak a ma reggeli Quaestor-ügy, még jó néhány más hasonló ügyet én borítékolok a következő egy-két hétre, hogy kiderülhet, ha ezek az ügyek kiderülnek, akkor nem indul-e vajon olyan láncreakció, ami a Budapesti Értéktőzsde papírjaiba vetett bizalmat alapvetően megingatja? A Bázel I., Bázel II. és egyéb olyan jogelvek, amelyek európai uniós szinten megjelentek, átültetésre kerültek a magyar jogrendszerbe. Hozzáteszem: maga az Európai Unió is nevetségesen lassan reagált a 2008-as gazdasági válság kihívásaira, és még ehhez képest is késésben vagyunk, hiszen jelenleg tárgyalunk olyan alapvető kérdésekről, hogy ezeket a lyukakat hogyan lehet eltüntetni. Fontosnak tartom azt is elmondani, alelnök úr, amikor ön a könyvvizsgálók szerepéről beszél, hogy a Magyar Nemzeti Banknak alaposabban meg kellene néznie, hogy kikkel dolgozik együtt. Én erre a rendszerkockázatra 2010-ben, a Postabankügyben mutattam rá, ahol potom 171 milliárd forintot kerestek a Big 4, a négy nagy könyvvizsgáló egyikén, az Oszkó Péter által vezetett Deloitte-on, akkor, amikor megtettem ebben az ügyben a büntető feljelentést, tudják, mi történt? Azért söpörték le a magyar állam keresetét, mert az ügyben eljáró ügyvédi iroda az éppen elfeledkezett arról a beadási határidőről, amikor ennek a 171 milliárd forintnak a visszaszerzéséről lehetett volna gondoskodni. Tehát nemes egyszerűséggel elfelejtette az ügyvéd ezt a potom 171 milliárd forintos pert, lekéste a határidőt, és a magyar állam követelései a bíróság előtt ettől fogva semmissé váltak. Kérdezem alelnök urat, ha a könyvvizsgálók szerepe felmerült, egyrészt dolgozik-e még jelenleg is a Magyar Nemzeti Bank vagy a pénzintézetek valamelyike, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank ellenőriz, olyan könyvvizsgálókkal, mint például a Big 4 előbb emlegetett egyik cége, vagy egyéb olyan könyvvizsgálók, akik hasonló módon, kurta-furcsa módon hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állam vagy éppen a befektetők pénze eltűnhessen. Mert én tartok tőle, hogy ezt az előbb emlegetett céget is megtaláljuk még jelenleg hitelintézetek könyvelőjeként közreműködni. Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy már 2010-ben a kormánytöbbség kétharmados felhatalmazással gondoskodott nemcsak arról, hogy célvizsgálatokkal le lehessen rövidíteni az ellenőrzési időszakot, hanem arról is, hogy a PSZÁF elnöke rendeletalkotási jogkört kaphasson. Kérdezem, hogy azóta a PSZÁF elnöke hozott-e olyan rendeletet, amivel ezek a vizsgálatok elvégezhetőek lennének, mert ha nem,

22 akkor teljesen egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a prudenciális felügyelet, amit a hatóságok gyakoroltak a hitelintézeti szektor fölött, túlságosan laza volt, a szakmai szabályokat alapvetően áthágta, és nem volt elég hatékony ahhoz, hogy az ügyfelek pénzét megőrizhessék. Érdekesnek találom azt a lazaságot, ahogy a bankszektor ügyeit kezelték. Kérdezem most itt az alelnök urat, hogy vizsgálja-e a Nemzeti Bank vagy tervezi-e vizsgálni azt, hogy például a növekedési hitelprogramban kiosztott több százmilliárd forintot azok a hitelintézetek, brókerházak, akik ezt az elképesztő vagyont vagy közvetett vagy közvetlen módon kezelhették, elhelyezték-e vajon a hozzájuk kötődő ismerős vállalkozásoknál olyan módon, hogy például egy teljesen biztonságos állampapírba kerüljön ez a befektetés, és a vállalkozás a növekedési hitelprogram 2,5 százalékos kamatszintje, valamint az állampapír hozamszintje közötti különbséget minden kockázat nélkül eltehesse. Jelenleg ugyanis olyan szabályok között működik a hitelintézeti szektor, hogy ezt ellenőrizni nincs lehetőségünk. Az erre vonatkozó javaslatokat is egyébként személyesen én nyújtottam be a Gazdasági bizottságon belül, és csak emlékeztetni szeretnék, hogy csak a növekedési hitelprogram első két pillérében úgy osztott ki a jegybank 701 milliárd forintot a magyar hitelintézetek között, hogy jelenleg az országgyűlési képviselőknek nincs lehetőségük arra, hogy meggyőződjenek arról, hogy ez a pénz oda került, ahová való, és valóban az érdemi gazdasági növekedést és a hitelezést serkenti-e, vagy pedig éppen ellenkezőleg: egy kamatkülönbözetre alapított ügylet keretén belül egyesek sok tízmilliárd forintot mindennemű kockázat nélkül, mindenféle törvénytelenség elkövetése nélkül eltehetnek. Tehát a jegybank folytatott-e erre vonatkozó vizsgálatot, tervez-e ezzel kapcsolatos jogszabályváltozást, bármi egyebet, amivel ezt a lebukás esélye nélküli fehérgalléros módszert meg tudja előzni? Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Varju képviselő úr, parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Valóban sokkoló volt az, amit most a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondott számunkra. Én most úgy látom, hogy elnök úr és államtitkár úr nincs tisztában azzal, hogy pontosan mi hangzott el és mekkora súlya van annak, ami most itt történik, mert az, hogy a Széchenyi Bank, a Hungária, a Buda-Cash, a Quaestor után egymás után derülnek ki, hogy az a pénzügyi rendszer, amit önök kialakítottak, az lényegében összeomlott. Egyáltalán nem értek egyet elnök úrral abban, hogy bármilyen módon itt a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet összevonása eredményt ért volna el, ennek éppen az ellenkezője az igaz, és mindaz, amit önök idáig tettek, ez vezetett el idáig. A haveroknak átjátszott pénzügyi rendszer, ahol a futballhaverok egymás után jutottak olyan lehetőségekhez, aminek ez a következménye, hogy sok százmilliárd forint veszik el, sok tízezer befektető, kisbefektető és számlatulajdonosnak a lehetősége múlik itt most ki, az azt gondolom, hogy az önök felelőssége. És vélhetően az, amit utólag most a Magyar Nemzeti Bank elkezd sorolni, hogy milyen feladatokat kell és milyen munkát kell elvégezni ahhoz, hogy mindezt megmenteni lehessen, ami egyébként önöknek elvégzendő feladatként ott lett volna az elmúlt években; ezt önök elmulasztották. Önök elüldözték ebből az országból a felelősen működő bankokat, helyette a haverokat helyezték oda, éppen ezért én azt gondolom, hogy a lehető leghamarabb hagyják abba azt, hogy itt másokra, egymásra mutogatnak, hanem kellő felelősséggel járuljanak ahhoz hozzá, hogy azt a tragédiát és azt a drámát, ami előtt áll az ország, azt akadályozzák meg.

23 Ez nem megy olyan lehetőségek feltárása nélkül, amit önök most éppen eltussolni akarnak, és ez nem tartozik abba a kategóriába és nem tartozhat abba a kategóriába… ELNÖK: Úgy érzi, képviselő úr, hogy eltussolt bármit az alelnök úr itt a mai bizottsági ülésen? VARJU LÁSZLÓ (független): Önök próbálkoznak ezzel. A tegnapi sajtótájékoztatója is erről szólt, elnök úr. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke most éppen menteni próbálja a helyzetet. Ide ma már alig jött el fideszes képviselő azért, hogy egyébként önökkel együttműködjenek. Már lassan a határozatképességet sem tudják biztosítani. Nem menekülni kell a felelősség elől, hanem bele kell állni, és önöknek ezzel szembe kell nézni. A magyar gazdaság, a magyar pénzügyi rendszer az összeomlás előtt áll. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Akár holnap lesz kormányülés, akár nem, önöknek az a felelőssége és feladata, hogy ebben a helyzetben felelősen cselekedjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Arra azért már kíváncsi lennék, hogy a Gyurcsány-kormány idején az itt már egyébként nyilvánvalóan zajló csalássorozatokból hányat derítettek fel, mélyen tisztelt képviselő úr. VARJU LÁSZLÓ (független): Elnök úr, próbáljon meg ismét nem egymásra mutogatni ebben a helyzetben. ELNÖK: Velez Árpád képviselő úr következik. VELEZ ÁRPÁD (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Windisch úrtól kérdezném, mert többféle információ kering a piacon, hogy hogyan is történt ez, hogy borult ki ez az ügy. Mikor és milyen formában jutott tudomásukra a Buda-Cash és a DRB gazdasági helyzete, milyen rendű, rangú vezető jelent meg akár a Nemzeti Banknál, akár más szervénél ebben az ügyben, hogy a vélt és valós helyzetről tájékoztassa önöket? Tállai úrtól kérdezném, hogyha a hír igaz, nem aggályos-e, hogy a DélDunántúli Takarékbank Zrt.-nek a könyvvizsgálója ugyanaz, mint a Magyar Posta Vagyonkezelő, Magyar Posta Befektetési Zrt., JNT Security, MPO Magyar Posta, Postaautó Duna, Postaflotta, Posta Paletta, Posta InIT Zrt., Posta Kézbesítő könyvvizsgálója? Ugyanaz a személy tudomásunk szerint, vagy annak vállalkozása a könyvvizsgáló, ez nem aggályos-e, ha ez valójában így van? Kérem, hogy önök is ellenőrizzék. A negyedik kérdésem az, hogy nem lenne-e itt az ideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát végre megválasszuk, főleg hogyha tényleg ilyen tervei vannak a Nemzeti Banknak, hogy átfogó javaslatokat vagy vizsgálatokat szeretne a következő időben elérni, akkor mégis javasolnám, mivel a tavalyi év május 5-e óta nincsen felügyelőbizottsága a Nemzeti Banknak. Kérnénk, hogy akkor ezt sürgősen vegye napirendre a parlament. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Először is engedje meg, hogy hadd reagáljak az utóbbira. A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába négy tagot tud delegálni egyébként az Országgyűlés. Mi jutányosan azt mondtuk, hogy

24 természetesen akkor 2 legyen a kormánypártoké, amire a kormánypártokon belül megvan az egyetértés, és 2 legyen az ellenzéki frakcióké. Önöknek máig nem sikerült, a három ellenzéki frakciónak megegyezni a kettőben. Én minden további nélkül állok… (Volner János: Megegyeztünk benne!)… én nem tudok róla. Erről engem mindenki úgy tájékoztatott, hogy minden frakció szeretne egyet. Minden kétséget kizáróan mi bármikor készen állunk arra, hogy akár tegyünk több javaslatot az Országgyűlésnek, és akkor majd az Országgyűlés eldönti, hogy ezek közül egyébként kiket választ meg. Tehát ez a lehetőség továbbra is nyitott. Amit még én is szeretnék hozzászólni így a végén, ha megengedik. Először is szeretném azt mondani, hogy még jó, hogy ilyen jó erős plafon van fölöttünk, mert azért azt ne felejtsük el - és ezt főleg Varju képviselő úrnak mondom -, hogy az teljesen egyértelműen kiderült, hogy például az önök kormányzása idején az, ami a Buda-Cashnél zajlott, az már régen zajlott. Hiszen alelnök úr tájékoztatott minket arról, hogy 2010 májusában, hogyha akarták volna az akkori felügyelők, akkor 45 milliárd forintos csalást feltárhattak volna, és egyébként megállíthatták volna az egész Buda-Cash sorozatot úgy, ahogy van, még mielőtt a kisbankok ügyfeleinek a pénzét eltüntetik. Nem tették meg. Talán azért nem tették meg, mert egyébként a Bajnaikormányban ott üldögélt a Buda-Cash felügyelőbizottságának az elnöke, akiről egyébként az is kiderült, hogy tegnap nem mondott itt nekünk igazat, mert azt állította, hogy amikor ő felügyelőbizottsági elnök volt, akkor még semmiféle banki felvásárlás nem indult el. Most derült ki, hogy az már 2007-2008-ban javában zajlott. Úgyhogy én azt gondolom, hogy először keresgéljék azt, hogy önök miért nem léptek fel a pénzügyi befektetési szektort átszövő korrupció ellen, mert úgy látom, hogy a baloldali kormányok ez ellen nem léptek fel. A pénzügyi befektetési szektort átszövő korrupció ellen akkor tudtunk hatékonyan fellépni, amikor egyesítettük a Magyar Nemzeti Bankot és egyesítettük a pénzügyi felügyeletet, egy kézbe helyeztük a két oldali ellenőrzést, és tessék, sorra derülnek ki az ügyek, mert az új egyesített felügyelet képes arra, hogy a pénzügyi szektorban zajló korrupciót teljes egészében feltárja és fellépjen ellen, pontosan a befektetők és a betétesek védelme érdekében. Erre korábban nem volt lehetőség, és azért alakult meg később egyébként a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet összevonása, mert önök ezt akadályozták. Minket nem érdekelt, hogy Simor András volt az MNB elnöke, már akkor is megtettük a javaslatunkat arra, hogy egyesítsük a felügyeletet és a Magyar Nemzeti Bankot. Ezt többek között a parlamentben önök akadályozták azzal, hogy felnyomták ezt az Európai Bizottságnak, fellázították ellene az Európai Bizottságot, és 2013-ig akadályozták, hogy az új, hatékony felügyelet létrejöhessen. 2013-ban tudtuk megcsinálni, és tessék, eltelt másfél esztendő, és azt gondolom, hogy hatékonyan végzi a munkáját a Magyar Nemzeti Bank és az új egyesített felügyelet, mert egyik oldalról a bankrendszerben sikerült rendet csinálni, a takarékszövetkezeti rendszerben sikerült rendet csinálni, és most sor került a pénzügyi befektetési vállalkozások piacára, ahol úgy látom, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatékonyan lép fel a pénzügyi korrupció ellen és számolja fel azt, amit egyébként az önök kormánya idején már meg lehetett volna tenni. Nekem ez a véleményem arról, ami itt az előbbiekben elhangzott. Most látom, hogy Harangozó képviselő úr is és képviselőtársa is jelentkezik. Most azt kell mondjam, hogy tegnap azért adtam szót azoknak a képviselőknek, akik nem a bizottság tagjai, mert tegnap az volt a helyzet, hogy volt itt olyan képviselő, akinek a frakciója nem delegált képviselőt a bizottságba. Itt viszont most két szocialista képviselő van és a bizottságnak is van két szocialista tagja, mind a kettőnek

25 szót adtunk a bizottsági vita keretében. Én fogok szavaztatni a bizottságban természetesen, de miért nem súgták meg neki, hogy mit szeretnének kérdezni? Ezt Velez úr és Tóth alelnök úr is el tudta volna intézni minden további nélkül. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a nem bizottsági tagoknak, tehát a jelen lévő két másik szocialista képviselőnek szót szeretne adni. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, hogy itt nincs meg a többség, ennek megfelelően akkor a mai bizottsági vitát lezárom, és átadom a lehetőséget az alelnök úrnak, illetve az államtitkár úrnak, hogy az elhangzottakra reagáljanak. Sorrend! (Harangozó Gábor: Elnök úr, ez azért…) Windisch alelnök úr, parancsoljon! Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének válaszai a vitában elhangzottakra DR. WINDISCH LÁSZLÓ alelnök (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen a kérdéseket. Tóth Csaba alelnök úr felvetésére reagálva: nem gondolom azt, hogy nem lehet vitát folytatni a felügyelési munka milyenségéről, minőségéről, szabályrendszeréről. Ilyen nem is hangzott el az én számból itt, a bizottsági ülésen. Én azt mondtam, hogy aki azt állítja, hogy a Nemzeti Bank nem tárja fel a Buda-Cash ügyet, nem tárja fel a Hungária Értékpapír Zrt. ügyét, vagy nem tárja fel a négy kisbanknál történt súlyos eseteket, az veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, hiszen a Nemzeti Bank éppen az a szervezet, amely előrehozott vizsgálat keretében feltárta. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a Nemzeti Bank nem tárta fel ezeket a visszásságokat. A másik, amit mondtam, hogy aki azt állítja, hogy ezek határozatlan lépések, az szintén kockáztatja a pénzügyi stabilitást, hiszen nem gondolom, hogy ennél határozottabb és gyorsabb cselekvések elképzelhetőek lettek volna. Pénzügyi stabilitási kérdésnek azért gondolom ezeket a felvetéseket, mert éppen a feltárás során napvilágra került helyzet súlyossága okán nem elengedhető az, hogy legyen egy olyan szervezet, amely eltökélten, kompromisszumok nélkül abban érdekelt, hogy ezek a visszaélések felszínre kerüljenek. Nem fogunk semmilyen visszaélést szőnyeg alá söpörni, ezeket mind fel fogjuk tárni. És ha megengedik, egy kicsit az időrendi sorrendet megtörve, itt reagálnék Varju képviselő úrnak arra a felvetésére is, megmondom őszintén, nem értem a felvetést. Tehát ha az az állítás, hogy a korábbi pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonása teremtette meg azt a helyzetet, hogy ezek a visszásságok ne kerüljenek feltárásra, amikről ma beszélünk, ezt én nem tudom értelmezni. Azért ülünk ma itt, és azért van ez a bizottsági ülés, mert az összevont és az összevonással hatékonyságában lényegesen megerősített pénzügyi felügyelet feltárta azokat a visszaéléseket, amelyekről azt gondoljuk, hogy majd a nyomozás során és a büntetőeljárás során bizonyítást tud nyerni, de egészen konkrét információnk van rá, hogy tíz évet meghaladóan akár a pénzügyi rendszerben elkövettek. Tehát azt gondolom, hogy egy helyes döntése volt a Magyar Országgyűlésnek, amikor 2013 őszén úgy döntött, hogy a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet összevonja, egy hihetetlenül széles információs bázis, ami rendelkezésre áll, és ebből nemcsak a monetáris politika profitál, hanem igenis, a felügyeleti mikroprudenciális feladatellátás is. Azt gondolom, hogy e nélkül az összevonás nélkül lehet, hogy ma nem ülnénk itt és nem tudnánk ezekről a visszaélésekről beszélni. Visszatérve Tóth Csaba alelnök úr kérdéseire. Valószínűleg félreérthetően fogalmaztam a bevezetőmben. A DRB bankcsoportnál a ’13 nyarán benyújtott bankká alakulási kérelmeket követően egy féléves eljárásban a formaváltáshoz a törvényben előírt személyi, tárgyi, tőkehelyzetbeli előírásoknak a vizsgálata és ezeknek a feltételeknek az ellenőrzése történt meg. Én nem állítottam azt, hogy egy átfogó

26 vizsgálatra került volna sor az engedélyezéskor, hiszen ezt a törvény egyrészt nem írja elő, másrészt nem is teszi azt lehetővé, hogy ha a törvényben meghatározott objektív feltételeknek a kérelmet benyújtó megfelel, akkor másként döntsön, mint ahogy döntött. Én azt állítottam, hogy ezek a bankok az engedélyt ’13 decemberében kapták meg, ténylegesen bankká alakulni ’14 tavaszán tudtak, hiszen ehhez még kellett egy cégbírósági bejegyzés. Ehhez még kellett az integrációs szervezettől is egy jogi aktus, és rögtön a működésük első évében, tavaly ősszel elindítottuk az átfogó vizsgálatukat, éppen azért, merthogy formaváltás történt, és ahogy ön helyesen érzi, valóban mi is úgy gondoltuk, hogy szükséges lehet egy ilyen hitelintézeti formaváltást követően egy átfogó vizsgálatot előrehozni. Így hát az a kérdés, hogy mióta van erről tudomásunk, ez ebben az összevetésben nem tud felmerülni, mert a bankká alakulási engedély keretében nem kellett és nem lehetett olyan vizsgálatot lefolytatni, amely ezeket a visszásságokat feltárta volna. Ön idézett egy korábbi sajtónyilatkozatomból szó szerint, amiben én valóban azt mondtam, hogy az elmúlt pár napban beigazolódni látszik a korábbi gyanú, de hogyha ezt helyes kronológiai sorrendbe helyezzük, akkor érthetővé válik, hogy miről beszéltem. Hétfőn éjszakába nyúlóan tártuk fel a Buda-Cash-sel kapcsolatos visszaéléseket, kedden délelőtt tartottam az első sajtótájékoztatót ezzel az üggyel kapcsolatosan, és amit ön idézett, az egy csütörtöki sajtóinterjúm, ahol már valóban arról tudtam beszámolni, hogy a kedden még csak egy erős gyanúként megfogalmazott visszaélés-sorozat az sajnos az elmúlt két nap intenzív vizsgálata, illetve a kirendelt felügyeleti biztos munkájának során egyre inkább beigazolódni látszott. Tehát ebben semmifajta ellentmondást én nem vélek felfedezni. Hogy hogyan lehet ellopni állampapírt, ezt a kérdést is feltette ön. Azt gondolom, hogy talán a legegyszerűbb módja az, hogyha a brókerház meg sem veszi az értékpapírt, kap egy megbízást arra, hogy vegyen értékpapírt, ő kiállítja azt az igazolást, hogy ezt megvette, az igazolást az ügyfél vagy akár a bankcsoport elfogadja, és a valóságban nem történik meg ennek az értékpapírnak a megvásárlása. Nem állítom, hogy minden esetben ez történt, de ezt nyilván a nyomozás fogja majd részletesen kideríteni. Mint említettem, a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi rendszert veszélyeztető kockázat feltárása és kezelése a dolga, e tekintetben a BudaCash-nél történtek már csak tanulságul és okulásunkra tudnak szolgálni, hogy a jövőben milyen visszaéléstípusokat keressünk. De a részletes tényállás feltárása az a nyomozó hatóságoknak lesz a dolga. Hol a pénz? - ezt a kérdést is feltette ön. Erre sem tudok válaszolni. Van arra vonatkozó gyanúnk, hogy nagyon régen keletkezett veszteségek fedezését tette meg az érintett brókerház frissen bevont ügyfélpénzekből. E tekintetben tulajdonképpen egyfajta pilótajátékszerű sorozat indulhatott el, tehát nem feltétlenül úgy kell ezt elképzelnünk, hogy valahol most egy rejtett számlán ez a nagyságrend ott szerepel. Volner képviselő úrnak: én üdvözlöm azt, ha képviselő úrnak is vannak szigorítási javaslatai, azt gondolom, mivel a helyzet valóban nehéz, ezért minden javaslatra szükség van. Tehát azt tudom mondani, ha a Nemzeti Bankhoz ön eljuttatja ezeket a javaslatokat, mi azt mindenképpen nagyon komolyan mérlegelés tárgyává fogjuk tenni. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy ahogy egyébként adóhatósági ellenőrzéseknél valóban az adózás rendjéről szóló törvény ezt tartalmazza, hogy újonnan alakult társaságoknál egy éven belül valamifajta vizsgálat történjen meg, ezt mi is hasznosnak tartjuk, ezt az egyéb javaslatok közé sorolva nem említettem részletesen. Azt gondoljuk, hogy valóban szükséges az, hogy aki a befektetési piacon

27 működési engedélyt szerez, az egy éven belül essen át egy komolyabb vizsgálaton, hogy valóban a piacon tartható-e, tehát egyfajta erős kapuőri szerepet egy ilyen ellenőrzéssel meg lehet valósítani. Képviselő úrral ellentétben viszont én nem gondolom azt, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett papírokkal kapcsolatosan bármilyen bizalmi válság vagy kérdés felmerülhetne. Itt nem a papírokkal van probléma, és nem a tőzsdével van probléma, hanem a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző cégeknél észleltünk visszaélést. Magyarul: azzal a szolgáltatóval van a probléma, akin keresztül az ügyfelek megbízást adtak tőzsdei ügyletek kötésére. Tehát alapvetően nem gondoljuk, hogy akár rendszerszinten probléma lenne, vagy akár ez érinthetné az értéktőzsdét vagy érinthetné ezeket a papírokat. Arra a felvetésre, hogy meg kellene jobban gondolnia a Nemzeti Banknak, hogy milyen könyvvizsgálóval dolgozik együtt, azt tudom mondani, hogy éppen erre vonatkoznak a javaslataink. Azt gondolom, hogy az közismert mindenki előtt, hogy ma - és ez nemcsak a pénzügyi szektorban van így, hanem a gazdaság minden szereplőjénél - aki könyvvizsgálót alkalmaz, azt nem egy hatóság jelöli ki hozzá, hanem a könyvvizsgálót választják a pénzügyi szervezetek, választják a gazdálkodók. Tehát a Nemzeti Banknak nincsen erre befolyása, hogy mely banknál ki legyen a könyvvizsgáló. A mi javaslataink arra vonatkoznak, hogy legyen egy szigorúbb szűrő és egy szigorúbb kontrollrendszer azon könyvvizsgálók fölött, akiknek van arra jogosítványa, hogy ebben a szektorban szerepelhessenek. Kijelölésben nem gondolkodunk, tehát nem gondoljuk, hogy a Nemzeti Bank fogja azt megmondani, hogy melyik könyvvizsgáló hová menjen vizsgálni, de egyrészt mindenképpen szigorítani kell azt, hogy ki lehet ilyen könyvvizsgáló, másrészt szigorítani kell azt, hogy ezt a minősítést lehessen elveszíteni, és a mainál sokkal könnyebben lehessen elveszíteni, harmadrészt a kötelező rotációt szigorítani kell. Tehát nem lehet az, hogy ugyanaz a cég évekig valakinek a könyvvizsgálója, és a törvényben előírt rotációt csak a könyvvizsgálatot ténylegesen végző személy cseréjével végzik el. Nem, azt gondolom, hogy magát a könyvvizsgáló céget rotálni kell, hiszen ahogy a felügyelet is új szemmel, új megközelítéssel, új dolgokat tárt fel, azt gondolom, hogy a könyvvizsgálatnál ez pontosan ugyanígy tud működni. Régi magyar közmondás az új seprű jól seper, azt gondolom, hogy ez a könyvvizsgálóknál mindenképpen megfontolandó lehet. A rendeletalkotásra vonatkozóan: a korábbi PSZÁF-elnökre vonatkozó rendeletalkotás egy törvényen alapuló rendeletalkotási jog volt, tehát nem egy általános rendeletalkotási jog, tehát nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a PSZÁF elnöke vagy akár ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke bármely témában hozhatna olyan rendeletet, ami a pénzügyi rendszert érinti. De természetesen éppen azért, hogy rugalmasan lehessen az ellenőrzési feltételrendszert, illetve akár az adatszolgáltatások feltételrendszerét alakítani, a kidolgozás alatt álló javaslatcsomagunkban fogunk arra vonatkozóan javaslatot tenni, hogy több ilyen témában, például legyen ez a KELERnél bevezetendő részletes nevesített alszámlanyitási kötelezettség, erre vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank elnöke kapjon rendeletalkotási jogot. Az NHP-val kapcsolatosan azt gondolom, hogy nincsen ma olyan gazdasági elemző vagy piaci szereplő, aki vitatná azt, hogy az NHP egy kimondott siker. Tehát a növekedési hitelprogram nélkül Magyarországon a vállalati hitelezés folyamatosan csökkenne, még a mai nap is. Tehát a gazdasági növekedés motorja a növekedési hitelprogram, és e tekintetben egyetértek képviselő úrral, hogy épp a nagyságrendet tekintve is indokolt a pénz felhasználásának szigorúbb ellenőrzése. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Pénzügyi Stabilitási Tanács minden évben meghatározza az ellenőrzési fókuszpontokat, és ezek között szerepel a növekedési

28 hitelprogram. Tehát valamennyi átfogó vizsgálatunknál célzottan vizsgáljuk azt, hogy a növekedési hitelprogram valóban célhoz kötötten került-e felhasználásra. Azt gondolom, hogy sok rossz hírt mondtam már el, hadd mondjak egy jó hírt. A jó hírem az, hogy nem tártunk fel semmi komolyabb visszaélést, tehát azt gondoljuk, hogy nagyon hatékonyan hasznosul a növekedési hitelprogram. Gondoljunk csak arra, hogy a devizahitelezéstől vállalkozók ezrei tudtak ezáltal szabadulni, illetve számtalan beruházás a növekedési hitelprogramnak köszönhetően tudott megvalósulni. Varju képviselő úrnak az MNB és PSZÁF összevonásával kapcsolatos felvetésére már reagáltam. Elhangzott, hogy hagyjuk abba. Nem fogjuk abbahagyni, tehát eltökélten, kompromisszumok nélkül fel fogjuk tárni valamennyi visszásságot. Azt gondolom, hogy mivel ezek a visszásságok már felszínre kerültek, most van itt az az alkalom, az a pillanat, amikor minden ilyen visszásságot fel kell tárni. Nem osztom ugyanakkor képviselő úrnak azt az állítását, miszerint a pénzügyi rendszer összeomlás előtt állna, sőt ezt a leghatározottabban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásáért is felelős alelnökeként kijelentem, hogy erről szó sincs. Nem véletlenül hangzott el a bevezetőben tőlem, hogy csak a befektetési szolgáltatási piac a kezelt vagyon tekintetében 26 000 milliárd forint. Tehát nagyon súlyos problémáról van szó, nagyon komolyan kell venni, hiszen kárt okoz az embereknek, egzisztenciális problémát okoz, tehát szó nincs arról, hogy ne kezelné ezt a Magyar Nemzeti Bank kellő komolysággal, sőt azt gondolom, a mai, itt elmondottak pont ezt bizonyítják, hogy véresen komolyan vesszük a feladatainkat. De a pénzügyi rendszer összeomlásával riogatni több mint felelőtlenség, azt kell mondjam. Úgyhogy azt kérem, hogy csak a valós számokhoz hűen és ehhez ragaszkodóan fogalmazza meg mindenki a véleményét a kérdésekkel kapcsolatosan. Velez Árpád úr kérdésére, hogy mikor, milyen formában derült ki a Buda-Cash visszaélés. Azt gondolom, hogy itt arra a kérdéskörre utal képviselő úr, amit a sajtó valamiért felkapott, hogy volt-e önfeljelentés - nem volt önfeljelentés. Én egy önfeljelentést úgy tudok értelmezni, hogy ha valaki egy ellenőrzés megkezdése előtt önként besétál egy ellenőrző hatósághoz, és jelzi, hogy nála milyen visszaélések történtek, és kér erre vonatkozóan önmagával szemben egy ellenőrzést. Itt a Buda-Cash esetében erről szó sincsen. Mint mondtam, a tavalyi évben átfogó vizsgálatot indítottunk a Buda-Cash csoporthoz tartozó DRB bankcsoportnál. Ott szokatlan értékpapír-ügyleteket találtunk, és ennek tisztázására egy előrehozott, átfogó ellenőrzést írtunk elő a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél, amelyről egyrészt egy részletes adatbekérés megtörtént, másrészt a két héttel ezelőtt, hétfői napon reggel az ellenőrzési cselekmények a Buda-Cash Brókerház Zrt. székhelyén elindultak. Tehát részletes adatlekérések, analitikák bekérése megtörtént, megtörtént a szerverállomány teljes mentésének megindítása, és azt gondolom, hogy ezen ellenőrzési cselekmények hatására jelentkezett, egyébként valóban önként a BudaCash Brókerház Zrt. két igazgatósági tagja, és tett nyilatkozatot a Magyar Nemzeti Banknál. A nyilatkozatuk tartalmáról a nyomozás sikere érdekében nem tudok részletesebb felvilágosítást adni. Az utolsó kérdés, ami a Nemzeti Bankot érinti: a Nemzeti Bank üdvözölné és szorgalmazza, hogy mielőbb kerüljön megválasztásra a felügyelőbizottsága. Köszönöm szépen a kérdéseket. ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr, parancsoljon!

29 Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának válaszai a vitában elhangzottakra TÁLLAI ANDRÁS államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm. Két rövid kérdést kaptam. Velez Árpád képviselő úr a könyvvizsgáló személyének azonosságáról kérdezi, hogy nem aggályos-e. Köszönjük szépen a felvetést. A Posta Zrt. és gazdasági társaságait sorolta fel. Fel fogjuk hívni a Miniszterelnökség figyelmét, aki felügyeli a Posta Zrt.-t, hogy ezt a felvetést vizsgálja meg, és amennyiben szükséges, értékelje a könyvvizsgáló tevékenységét, ha szükséges, tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Tóth Csaba alelnök úr pedig azt kérdezte, hogy hallottunk az önkormányzatoknak a megsegítéséről, amit egyébként semmilyen törvény nem ír elő a kormány számára, de mi van a civil szervezetekkel, kisvállalkozásokkal? Ezt a kérdést a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény rendezi. Az Országos Betétbiztosítási Alapból rendeződik a kártalanítás, és a 213. § (1) bekezdése felsorolja, hogy kik nem részesülhetnek ebben. És ami jó hír, hogy biztosítottnak minősül a civil szervezet, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a gazdasági társaság, betéti társaság, kft., az egyház. Tehát 100 ezer euróig rájuk is vonatkozik a kártalanítás, hangsúlyozom: 100 ezer euróig, 30 millió 400-egynéhány ezer forintig. Rájuk is vonatkozik az, hogy 20 munkanapon belül ezt az összeget kártalanításként meg fogják kapni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úrnak és alelnök úrnak is, hogy eljöttek a bizottsági ülésre és tényleg részletekbe menően tájékoztatták a bizottságot. Alelnök úrnak pedig… (Varju László: Elnök úr, én még szerettem volna szólni.)… a hatékony tényfeltáró munkához további sok erőt kívánok, és köszönöm szépen, hogy eljöttek. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló T/3400. számú törvényjavaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) Akkor rátérünk a bizottságban a következő napirendi pontra. A következő napirendi pontunk a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Tekintettel arra, hogy végül is ehhez a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett… (Általános zaj.) Arra kérném a sajtó képviselőit, hogy ha lehet, akkor az üléstermen kívül próbálják meg elvégezni a munkájukat. Tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, ennek megfelelően a részletes vitát nem kell két szakaszban lefolytatni. Ennek az első szakaszát kell lefolytatnunk. Az első szakasz a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelőségről szóló döntés. Itt azt szeretném megkérdezni a bizottság tagjaitól, hogy van-e a bizottság tagjai között olyasvalaki, aki a 44. § (1) bekezdésnek való megfelelőség tekintetében úgy gondolja, hogy nem felel meg a törvényjavaslat a Házszabályban előírt követelményeknek. (Nincs jelzés.) Ilyen véleményt nem látok. Akkor viszont szavaztatnék. Kérném a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja, illetve egyetért azzal, hogy ez megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésének. (Szavazás.) Úgy látom, hogy a bizottság túlnyomó többsége ezt támogatta. Akkor a részletes vita lezárásáról és a részletes vitáról szóló jelentés elfogadásáról döntünk, ami ennek megfelelő értelemszerűen, mivel módosító indítvány nem érkezett. Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze!

30 (Szavazás.) Úgy látom, hogy ez is a túlnyomó többség. Tehát ennek megfelelően ezt a napirendi pontot lezárnám. A Nemzeti Energiastratégiáról szóló napirendet majd utolsóként tárgyaljuk, mert helyettes államtitkár asszony akkor fog megérkezni. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája következik. Itt az előterjesztők Szatmáry Kristóf és Mengyi Roland képviselő urak. Két részletben döntünk a vitáról. Akkor elsőként a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről szeretnénk dönteni. Itt kérdezném a tisztelt bizottságot, hogy van-e bárki a bizottság tagjai között, aki úgy találja, hogy a törvényjavaslat nem felel meg a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen hozzászóló nincsen, akkor ezt a szakaszt lezárnám, és akkor szavaztatnék. Tehát aki úgy gondolja, hogy megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, hogy ez a túlnyomó többség. Ennek megfelelően a bizottság ezt támogatta. Akkor rátérnénk a részletes vita második szakaszára, itt érkeztek képviselő módosító indítványok. Elsőként Tóth Csaba képviselő úr módosító indítványáról döntenénk. Itt az előterjesztő képviseletét Mengyi Roland képviselő úr látja el, úgyhogy akkor először az előterjesztő véleményét kérném. DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) előterjesztő: Nem támogatom. ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A kormány képviselete? DR. WEINTGARTNER LILLA főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok! Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca nem támogatja. ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr, parancsolj! TÓTH CSABA (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Szeretnék egy indoklást ez ügyben, hogy miért nem támogatják a javaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Ki az, aki ezt meg óhajtja tenni? Ki kezdi? Megadom először a szót mégiscsak hölgyről van szó - a kormány képviselőjének. Parancsoljon! DR. WEINTGARTNER LILLA főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárca úgy gondolja, hogy a módosító javaslat teljesen ellentétes a nyitvatartási szabályok céljával, illetve a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény jogalkotói szándékával, céljával. Ezért nem támogatja a tárca. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Akkor viszont döntenénk a módosító indítványról. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki az, aki a módosító indítványt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 3 igen mellett a bizottság többsége nem támogatta a módosító indítványt.

31 Ha megengedik, akkor én itt át is adnám az elnöklést Bánki Erik alelnök úrnak. Még maradok egy pár percig, de kérem, hogy vegye át a bizottsági ülés vezetését. Parancsolj! (Az ülés vezetését Bánki Erik, a bizottság alelnöke veszi át.) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A 2. ajánlási számon szintén Tóth Csaba képviselő úr módosító indítványa szerepel. Kérdezném az előterjesztőt. DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) előterjesztő: Hasonlóképpen és indoklással nem támogatom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tárca álláspontját. DR. WEINTGARTNER LILLA főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot hasonló okok miatt. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság nem támogatta a módosító indítványt. A 3. ajánlási számon Schmuck Erzsébet képviselő asszony módosító indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt. DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) előterjesztő: Nem támogatom. ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca álláspontja? DR. WEINTGARTNER LILLA Minisztérium): A tárca nem támogatja.

főosztályvezető

(Nemzetgazdasági

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 3 támogató szavazattal a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen. (Rogán Antal távozik az ülésteremből.) A 4. ajánlási számon Gúr Nándor és képviselőtársainak az indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt. DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) előterjesztő: Nem támogatom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tárca álláspontját. DR. WEINTGARTNER LILLA főosztályvezető Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.

(Nemzetgazdasági

ELNÖK: A tárca sem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) 3 igen szavazat mellett a bizottság nem támogatja. Ezzel megállapítom azt, hogy a benyújtott módosító indítványok közül egy sem került elfogadásra. Utolsóként a bizottság által előkészített módosító indítványról

32 kérdezem elsőként a törvényjavaslat benyújtójaként jelen lévő alelnök urat, Mengyi Rolandot. DR. MENGYI ROLAND (Fidesz) előterjesztő: Előterjesztőként a bizottság módosító javaslatát támogathatónak találom. ELNÖK: Köszönöm szépen. Igazából technikai pontosításokat tartalmaz ez a módosító indítvány. Kérdezem a tárca álláspontját, hogy van-e erről álláspontjuk. DR. WEINTGARTNER LILLA főosztályvezető Minisztérium): A tárca támogatja a módosító javaslatot.

(Nemzetgazdasági

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottsági indítvány elfogadását, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez 10 igen szavazat. Tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Ellenvélemény? (Szavazás.) 2 ellenszavazat. Köszönöm szépen. A bizottság döntésével ezt a módosító indítványt támogatta. Ezzel a részletes vita második szakaszát lezárom. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a részletes vita lezárását, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 10 igen szavazat. Ellenvélemény? (Szavazás.) 1 ellene. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Köszönöm szépen. A részletes vitáról szóló jelentés elfogadásáról kell most szavaznunk a vita lezárását követően. Ki az, aki a részletes vitáról szóló jelentést elfogadja? Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez 10 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Ellenvélemény? (Szavazás.) 2 ellene. Köszönöm szépen. A bizottság elfogadta. Ezzel a 4. napirendi pontot lezárjuk. A dohánytermékek kiskereskedelmére való jogosultságot elveszítők jogsérelmének orvoslásáról szóló T/2587. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről) Áttérünk a következő napirendi pontunkra. Tárgysorozatba vételről kell szavaznunk. Elsőként az 5/a. pont szerint a dohánytermékek kiskereskedelmére való jogosultságot elveszítők jogsérelmének orvoslásáról szóló törvényjavaslatról, amelyet Szabó Timea független képviselő nyújtott be. Képviselő asszonyt nem látom itt a bizottsági ülésteremben. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Nincs tartózkodás. Tehát 2 igen és 10 nem mellett a bizottság nem támogatja a javaslat tárgysorozatba vételét. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló T/2879. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről) Az 5/b. pontban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat, Varju László képviselő úr önálló indítványa. Kérdezem, hogy előterjesztőként van-e véleménye. Jelzi, hogy igen, öné a szó, képviselő úr!

33 VARJU LÁSZLÓ (független) előterjesztő: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Bizottság! Az Európai Bizottság ítélete kimondja, hogy az, ami korábban a törvényi szabályozás keretében megjelent, az helytelen, és a tulajdonjogok ilyetén való elvétele az az európai nemzetközi szerződésekkel és egyébként az Alaptörvénnyel is ellentétes. Éppen ezért ezt a törvényt módosítani kell, miközben a célt, a fiatalok dohányzástól való távolabb tartását, azt igenis indokoltnak tartjuk. Tehát ezzel nincs különösebben baj. De viszont az a koncessziós szabályozás, ami a törvény keretében megjelenik, az indokolatlan és ezt módosításra javaslom e törvényi keretben. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólási igény van-e? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki támogatja Varju László képviselő úr önálló indítványának tárgysorozatba vételét. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 1 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Tehát 1 igennel, 1 tartózkodással és 10 nem szavazattal a bizottság nem támogatja képviselő úr önálló indítványának tárgysorozatba vételét. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/3114. számú törvényjavaslat (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről) Miután Lukács László György képviselő úr jelezte, hogy kéri levenni a napirendről az általa benyújtott törvényjavaslatról a vitát és a szavazást, ezért kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki elfogadja azt, hogy menet közben módosítsuk ennek megfelelően a napirendet, mivel képviselő úr nem tudott ideérni, és a következő ülésen várhatóan jelen lesz. Ki az, aki elfogadja azt, hogy levegyük ezt a napirendről? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Nem volt. Tehát egyhangú döntésével a bizottság ezt a napirendi módosítást elfogadja. A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat módosításáról szóló H/3409. számú határozati javaslat (Részletes vita a HHSZ 44-45. §-a alapján) Így rátérünk utolsó napirendi pontunkra, amely az eredeti napirend szerint a 3-as lett volna, a Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat. Kijelölt bizottságként a Gazdasági bizottság szerepel. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről dr. Kádár Andrea Beatrix helyettes államtitkár asszony vesz részt a bizottsági ülésen. A vitát két szakaszban tárgyaljuk. Elsőként a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről kell a bizottságnak dönteni. Ki az, akinek van észrevétele, miszerint ez nem felelne meg a Házszabály vonatkozó rendelkezéseinek? (Nincs jelzés.) Ilyen észrevétel nincs. Ki az, aki elfogadja, hogy megfelel a hivatkozott rendelkezésnek a jogszabály? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével ezt elfogadta. Így akkor a részletes vita első szakasza lezárható. Áttérünk a részletes vita második szakaszára, amelyben a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntünk. Egy ilyen módosító indítvány érkezett, Volner János képviselő úr és Kepli Lajos képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt, hogy a benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatban mi az álláspontja.

34 DR. KÁDÁR ANDREA BEATRIX helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A benyújtott módosító indítványhoz egyelőre tárcaálláspontot tudok mondani. Sajnos, nem tudjuk támogatni a módosító indítványt. Indoklást mondjak? ELNÖK: Igen. DR. KÁDÁR ANDREA BEATRIX helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Két érvünk lenne. Az egyik az, hogy a benyújtott módosító azt mondja, hogy évenként kerüljön sor a tájékoztatásra, és szükség szerint a célszámok felülvizsgálatára a Nemzeti Energiastratégia tekintetében. Egyrészt itt egy koherenciaproblémát látunk. A célszámok értékelése, esetleges felülvizsgálata az a stratégia megvalósulásának az értékeléséhez, az erről szóló tájékoztatóhoz szükséges alapkő tulajdonképpen, másrészről pedig, mivel energetikai trendekről beszélünk, körülbelül két év az a minimális időszak, ami alapján mi tudunk trendeket értékelni, ami alapján látható. Ez egy igen összefüggő, komplex viszonyrendszer mind a két oldalon, tehát az ellátási, tehát az energiatermelési és a fogyasztási oldalon is. Ezért nem tudjuk támogatni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen helyettes államtitkár asszonynak az indoklását. Még Volner János mint a javaslat egyik benyújtója kért szót. Öné a szó, képviselő úr! VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szeretném indokolni. Az energetikában olyan fontos események zajlottak az elmúlt időszakban, mint például a rezsicsökkentés, a gázvezetékek építése, az AGRI gázvezeték, a HAG-gázvezetéknek a kihasználásával kapcsolatos, a Szlovákia vagy az Adria irányából érkező gázvezeték, az orosz gázvezeték sorsa és rendelkezésre állása. Önmagában az, hogy az importáram részaránya meglehetősen nagy arányban nőtt Magyarországon, a szabályozó környezet változott, sok egyéb hasonló körülmény indokolta azt, hogy lerövidítsük ezt az időszakot. Tehát szeretném kérni a megfontolását. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki az, aki támogatja a módosító indítvány elfogadását. (Szavazás.) 1 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Tehát a bizottság nem támogatja a módosító indítványt. Több módosító indítvány nem érkezett, tehát többről nem kell szavazni, ezért javaslom, hogy döntsünk a részletes vita lezárásáról, illetve a részletes vitáról szóló jelentés elfogadásáról. Aki ezzel a javaslatommal egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével elfogadta a javaslatomat. Ezzel az utolsó napirendi pontunkat befejeztük. Helyettes államtitkár asszonynak és kollégáinak köszönöm szépen, hogy a bizottság munkáját segítették. Egyebek Az egyebek napirendi pontban van-e bárkinek észrevétele, megjegyzése? Volner János képviselő úr, öné a szó! VOLNER JÁNOS (Jobbik): Elnök úr! Meg szeretném kérdezni, hogy vannak olyan bizottságok, pontosabban albizottságok, amelyek nem tudtak megalakulni létszám hiányában. Ezek általában egy vagy két fős kezdeményezések. Erre

35 vonatkozóan volt-e valami körvonalazódó álláspont a kormányoldalon, hogy valaki be szeretne-e lépni például a közlekedési albizottságba, hogy meg tudjon alakulni? Vagy volt egy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam által kezdeményezett fogyasztóvédelmi albizottság, nagyon fontosnak tartanánk, ha az Országgyűlés keretein belül ezek a tevékenységek is albizottsági szintre emelkednének, és az albizottsági ülések keretein belül az ágazat szereplőivel párbeszédet lehetne indítani, illetve be lehetne mutatni a problémákat és arra megoldásokat lehetne kidolgozni. Ehhez azonban fontos az, hogy a keretrendszer rendelkezésre álljon. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm a felvetését, képviselő úr. Tettünk egy kísérletet arra, pontosabban felhívtuk képviselőtársaink figyelmét, hogy megalakultak az albizottságok, és kértünk erre vonatkozóan jelentkezést is tőlük. A jelentkezések függvényében alakultak meg azok az albizottságok, ahol a szükséges létszám előállt. A felvetését egyébként jogosnak tartom, ez alapján akkor egy újabb értesítést küldünk képviselőtársainknak, és megpróbáljuk egy kicsit motiválni őket arra, hogy ha van kedvük és energiájuk egy ilyen albizottságban részt venni, azt tegyék meg. A következő bizottsági ülésig szerintem ez lezajlik, és akkor vissza tudunk majd térni. Az ülés berekesztése Van-e egyéb felvetés a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, köszönöm szépen mindenkinek a munkáját. A mai bizottsági ülést lezárom, és eredményes napot kívánok mindenkinek. (Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 57 perc)

Rogán Antal a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva

Bánki Erik a bizottság alelnöke