STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI

STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45

A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI

BUDAPEST, 2005

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISSN 0231-0554 ISBN 963 215 918 7 Készült: a KSH Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Kultúrstatisztikai osztályán Főosztályvezető: dr. Lakatos Judit Osztályvezető: Janák Katalin Összeállította: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Szakmai tanácsadó: Varga Alajosné

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán: 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570 Fax: (36-1) 345-6699 E-mail: [email protected]

A kiadvány megvásárolható KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. telefon – (36-1) 212-4348), valamint a KSH helyi szerveinél Információszolgálat Telefon (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu

2

Tartalom

I. Bevezetés ________________________________________________________________ 5 II. Általános kulturális statisztikai fogalmak _____________________________________ 9 Kulturális intézmény____________________________________________________________ 9 Egyéb kulturális és szórakoztató intézmény _________________________________________ 9 Kulturális rendezvény___________________________________________________________ 9 Kulturális rendezvény látogatója (látogatás) ________________________________________ 9 Kulturális rendezvények tényleges jegybevétele______________________________________ 9 Kulturális intézmények befogadóképessége ________________________________________ 10 Közgyűjtemény _______________________________________________________________ 10 Közművelődési tevékenység _____________________________________________________ 10

III. Kulturális intézmények fajtái _____________________________________________ 11 Könyvtár ____________________________________________________________________ 11 Nemzeti könyvtár ____________________________________________________________________ Szakkönyvtár________________________________________________________________________ Felsőoktatási könyvtár ________________________________________________________________ Települési könyvtár___________________________________________________________________ Munkahelyi könyvtár _________________________________________________________________ Iskolai könyvtár _____________________________________________________________________ Könyvtári szolgáltatóhely ______________________________________________________________ Könyvtári állomány __________________________________________________________________ Könyvtári egység ____________________________________________________________________ Kölcsönzött könyvtári egység___________________________________________________________ Beiratkozott könyvtári olvasó ___________________________________________________________ Könyvtárhasználó ____________________________________________________________________

11 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 12

Levéltár _____________________________________________________________________ 12 Közlevéltár _________________________________________________________________________ 13 Nyilvános magánlevéltár ______________________________________________________________ 13 Levéltári egység (fond) ________________________________________________________________ 13

Múzeum _____________________________________________________________________ 13 Országos múzeum____________________________________________________________________ Országos szakmúzeum ________________________________________________________________ Megyei múzeum _____________________________________________________________________ Területi múzeum _____________________________________________________________________ Tematikus múzeum___________________________________________________________________ Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek_________________________________________ Műtárgy____________________________________________________________________________ Múzeumi kiállítás ____________________________________________________________________ Muzeális intézmény látogatója __________________________________________________________ Múzeumi intézmény rendezvényei _______________________________________________________

13 13 13 13 13 14 14 14 14 14

Színház ______________________________________________________________________ 14 Színházi játszóhely ___________________________________________________________________ Alternatív színház ____________________________________________________________________ Színházi előadás _____________________________________________________________________ Színházlátogató ______________________________________________________________________

3

15 15 15 15

Mozi ________________________________________________________________________ 15 Mozielőadás ________________________________________________________________________ 15 Mozilátogató ________________________________________________________________________ 16 Bemutatott film ______________________________________________________________________ 16

Hangversenyek, népi együttesek rendezvényei______________________________________ 16 Hangverseny ________________________________________________________________________ 16 Népi együttesek rendezvényei __________________________________________________________ 16 Hangversenyek, népi együttes műsorainak látogatója ________________________________________ 16

Közművelődés ________________________________________________________________ 16 Közművelődési intézmény _____________________________________________________________ Ismeretterjesztés _____________________________________________________________________ Alkotó művelődési közösségek__________________________________________________________ Klubok, körök, szakkörök______________________________________________________________ Tanfolyamok, képzések _______________________________________________________________ Kiállítások, műsorok, rendezvények______________________________________________________ Ismeretterjesztő előadás látogatója _______________________________________________________ Tagok száma az alkotó művelődési közösségekben __________________________________________ Klubok, körök, szakkörök résztvevői _____________________________________________________ Tanfolyamok, képzések résztvevői _______________________________________________________ Kiállítás, műsorok, rendezvények látogatója _______________________________________________ Közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatója _____________________________________

16 17 17 17 17 17 18 18 18 18 18 18

Egyéb kulturális és szórakoztató rendezvények _____________________________________ 19 Cirkuszi előadás _____________________________________________________________________ 19 Cirkuszlátogató ______________________________________________________________________ 19 Állatkertek és kultúrparkok_____________________________________________________________ 19

IV. A művelődés egyéb lehetőségei ____________________________________________ 20 A művelődés egyéb lehetőségei _________________________________________________________ 20

Könyv- és sajtókiadás __________________________________________________________ 20 Kiadott mű _________________________________________________________________________ Kiadott művek példányszáma ___________________________________________________________ Kiadott művek ívterjedelme ____________________________________________________________ Kiadott művek típusai _________________________________________________________________ Könyvek és füzetek jelleg szerinti csoportjai _______________________________________________ Könyvek és füzetek témaköre___________________________________________________________ Könyvek és füzetek nyelv szerinti jellemzői _______________________________________________ Időszaki lap _________________________________________________________________________

20 20 20 20 21 22 22 22

Televízió- és rádióműsor-szolgáltatás _____________________________________________ 22 Műsorszolgáltatás ____________________________________________________________________ Műsorszórás ________________________________________________________________________ Műsoridő ___________________________________________________________________________ Műsorszolgáltató_____________________________________________________________________

22 23 23 23

Filmgyártás __________________________________________________________________ 24 Filmgyártás _________________________________________________________________________ 24

V. Címszójegyzék __________________________________________________________ 25 VI. Mellékletek ____________________________________________________________ 28 VII. Függelék _____________________________________________________________ 31

4

I. Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal első alkalommal 1978-ban adta ki a Közművelődési statisztika fogalmait ismertető kötetét. Az új módszertani füzet hiánypótló, az elmúlt másfél évtizedben lezajlott intézményi változásokat figyelembe vevő, a kultúra szerteágazó területeit érintő összefoglaló kiadvány. Az összeállítás célja, hogy a KSH adatközléseiben megjelenő kulturális fogalmakat a felhasználók számára értelmezze. A kiadvány néhány területen előre mutató, hiszen az újabb törvényi szabályozás nyomán, illetve az újfajta tartalmak megjelenése kapcsán a publikált adatok bővülése várható a közeljövőben, amit figyelembe vettünk az összeállítás során. Napjaink kulturális intézményi adatgyűjtésének az alapja a kulturális intézményrendszer törvényi szabályozása és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program. A statisztikai adatgyűjtés kiterjed a kulturális intézmények különböző típusaira, azok igénybevételére, valamint az ott folyó tevékenységekre is. A teljesség igényével nem csak az ún. „házon kívüli” lehetőségekről gyűjtünk információkat, hanem az otthon keretei között hozzáférhető egyéb művelődési lehetőségekről: könyv, időszaki lapok, rádió- és televízióműsor-szolgáltatás stb. Az adatgyűjtések az utóbbi területekre vonatkozóan a KSH keretében kerülnek megfigyelésre, míg a többi kulturális terület statisztikai adatainak begyűjtése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával illetve az egyes szakmai testületekkel együttműködve történik. A kulturális terület adatgyűjtése évszázados múlttal rendelkezik. A könyvkiadás statisztikája a kulturális statisztika legrégibb ágai közé tartozik, kezdetét már a XIX. század elején megtaláljuk. A XIX-XX. század fordulóján a magánkezdeményezéseket módszeresebb statisztika váltotta fel, melyek alapja a Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete által összeállított, majd a Corvina és a Magyar Könyvészet c. közleményében közzétett bibliográfia volt „a könyvárusi forgalom tárgyát képező könyvekről”. Ezek a statisztikák azonban korántsem voltak teljesek egészen a kötelespéldányok megjelenéséig és feldolgozásáig, amely a könyvstatisztika legbiztosabb alapjává vált. A kötelespéldány-szolgáltatás első ízben az 1897. évi LXI. tc. szabályozta, ezt fejlesztette tovább és terjesztette ki az 1929. évi XI. tc. A törvény teljes értékű végrehajtása, vagyis annak megvalósulása, hogy a beérkező kötelespéldányok képezzék a könyvkiadási statisztika bizonylati alapját, az 1940-es évekig váratott magára. Jelenleg az 1986. évi II. törvény, illetve a 60/1998. számú kormányrendelet rendelkezik a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról. A sajtóterjesztési statisztikáról szintén a XIX. század végétől beszélhetünk, a posta által továbbított lapok számát és példányszámát közölte a statisztikai évkönyv, de a sajtókiadási adatokat első ízben csak 1926-ban gyűjtötte be a KSH. Ettől kezdve négyévente került sor az adatfelvételre, ám példányszámadatokat nem kértek.

5

Ugyancsak a XIX. század végétől találunk részletes adatokat a múzeumokra és kiállításokra vonatkozóan. Az 1920-as évek végére esik a kulturális statisztika legtöbb területének első adatgyűjtése. A KSH 1927-ben megkezdte a mozikra vonatkozó statisztikai adatgyűjtést, de 1929-ben megszüntette az évenkénti megfigyelést. A következő adatszolgáltatásra – mint a háború előtti utolsó mozistatisztikára – 1935-ben került sor, de csak az adatfelvétel részleges eredményei állnak rendelkezésünkre. A színházakra vonatkozó első hivatalos adatok publikálására 1928-ban került sor, az adatok az 1927/28 színiévadra vonatkoztak. Az adatgyűjtés e területen is megszakadt mindössze három színi évad adataival rendelkezünk. A statisztikai évkönyvben 1930-tól találhatók a kultúrházakra – jelenleg közművelődési intézmények – és az ott folyó tevékenységre vonatkozó adatok. A rendszeres, évente ismétlődő adatgyűjtések az 1940-es évek végétől, az 1950-es évek elejétől indultak meg. A könyvkiadás adatait 1945-től, a könyvtárakra, mozikra múzeumokra vonatkozó adatokat 1949-től, a színházakra 1950-től, a sajtókiadásra 1951-től, a közművelődési intézményekre 1952-től gyűjtjük.1 A rádiózásról és a televíziózásról megjelenésüktől kezdve folyamatosan készült statisztikai elemzés. Az előfizetők számát folyamatosan közölték, és megfigyelték a sugárzott műsorokat is, sőt az előfizetők körében több ízben készült felmérés a rádióhallgatás időpontjára, az előfizetők foglalkozására, kedvelt műsorokra vonatkozóan. Az előfizetői statisztika – az előfizetői díj elmaradásával – fokozatosan megszűnt, jelenleg a rádió és televízió műsoridejét figyeli meg a statisztika. Az elmúlt több mint ötven év alatt a kultúrstatisztika területén jelentős változások történtek. A hazai változásokon kívül, amelyek a kulturális terület szélesebb körű információival egészültek ki (pl. a könyveknél az export, import megfigyelésére, a filmgyártásnál a behozott és kivitt filmekre, a hanglemezkiadásra, a könnyűzenei hangversenyekre), a nemzetközi szervezetekben, elsősorban az UNESCO2-ban folyó munka is hozzájárult a hazai módszertan fejlődéséhez. Nemzetközi ajánlások készültek a könyv és sajtókiadásra, a könyvtárakra, a rádió-televízió műsorszolgáltatásra vonatkozóan. Így került sor a könyvkiadásban az ETO3 alkalmazására, a rádiónál és a televíziónál az előfizetőkön kívül a műsoridő, az adók, a foglalkoztatottak számbavételének kialakítására. A KSH rendszeresen szolgáltatott adatokat a kultúra többi területéről – mozi, színház, múzeum – melyekre nem készültek ugyan nemzetközi ajánlások, de eleget tudtunk tenni az adatkéréseknek és ezek közlésre is kerültek az UNESCO évkönyveiben. Az UNESCO keretbe foglalta a kultúra területeit, és kiépítette a kulturális statisztika egységes rendszerét, de ennek teljeskörű alkalmazására nem került sor. Ez a rendszer

1

Dr Varga Alajosné: A művészetek és a tömegkommunikáció statisztikája (statisztikai vándorülés, 1978) United Nations Educational Scientific and Cultural Organization. 3 Egyetemes Tizedes Osztályozási rendszer. 2

6

szolgált alapul a kulturális ráfordításokra vonatkozó EUROSTAT adatkérésének.

kísérleti

A kultúra nemzetek közötti sokrétűségét nehéz egységes rendszerbe foglalni, ezért nem készült még EUROSTAT-ajánlás erre a területre vonatkozóan. Összességében csak a már említett állami ráfordítások, valamint a kultúra területén foglalkoztatottak számbavételére került sor. Ez utóbbi a kultúra TEÁOR4–csoportjaira, illetve az egyéni – ISCO5 szerinti – kulturális foglalkozásokra terjedt ki. „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői, szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége” – olvashatjuk a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről az 1997. évi CXL. rendelkező törvény bevezetőjében.6 A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről az 1997-ben módosított 1995. évi LXVI. törvény rendelkezik. A levéltári törvény értelmében a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere szakfelügyelők közreműködésével ellenőrzi a levéltári szakmai követelmények érvényesítését.7 A magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében 2004-ben megszületett „A mozgóképről” szóló törvényt. (2004. évi II. tv.).8 A rádiózásról és televíziózásról 1996. évi I. törvény rendelkezik. A sajtóról az 1986. évi II. törvény, az egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel. A 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet pedig a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról. Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. International Standard Classification of Occupation. A fent említett törvény vezette be a nyilvános könyvtár fogalmát, amelyet e tevékenység fejlesztése és a szakmai munka színvonalának emelése érdekében a 14/2001. számú NKÖM–rendelet kiegészített a könyvtári szakfelügyelet intézményével. Évente megjelenő kormányrendelet határozza meg az adatszolgáltatásra kötelezettek körét: a települési, munkahelyi, felsőoktatási és szakkönyvtárakat. Amely felsorolás lényegében felöleli a magyarországi könyvtárakat, a közoktatási, a magán- és a külföldi fenntartású könyvtárak kivételével. 7 E rendelkezés végrehajtása tárgyában jelent meg a 19/1998. (V. 13.) sz. MKM–rendelet, amely a szakfelügyelők feladatává teszi a levéltárak működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, a költségvetésben biztosított külön állami támogatás felhasználásának és a levéltári anyagban végzett selejtezésnek az ellenőrzését. 2002. március elején hatályba lépett a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének 7/2002. (II. 27.) sz. NKÖM–rendelete a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről. További új jogszabály, a levéltári szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV. 13.) sz. NKÖM–rendelet, amely alapján 2003-tól kezdődően megalapozottabbá, hatékonyabbá vált működésük. 8 Az „art” mozihálózat fejlesztésének támogatásáról 6/2005. (III. 1.) NKÖM–rendelet szól, illetve 24/2004. (XII. 8.) NKÖM – rendelet az „art” mozik minősítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről is a szabályozás részét képezi. 4 5

6

7

A kulturális területre vonatkozó legújabb szabályozást az Európa Terv kidolgozásának tartalmi és szervezeti keretein belül az 1076/2004. (VII.22.) Korm. határozatban fogalmazták meg, amelynek 6. b) pontja a kultúrát kiemelten fontos területnek nyilvánította, az ágazatok és a régiók szoros együttműködésével. Alapvető cél: a kultúra hatékony hozzájárulása az ország népessége előtt álló kihívások megválaszolásához, a kulturális intézményrendszerre támaszkodva. • • •

A kulturális intézményrendszer hatékonyságának növelése és költségeinek ésszerűsítése. A kulturális értékekhez való hozzáférés biztosítása (fizikai és virtuális hozzáférés, képesség- és tudásfejlesztés). Innováció és tudásbővítés a társadalmi/gazdasági megújulás és fejlődés érdekében.

A kultúra hozzájárul a társadalom versenyképességének megteremtéséhez, a tudásalapú társadalom alapjainak erősítésével s ebben jelentős szerepet játszik a közkultúra fejlesztése az élethosszig tartó tanulás és közösségfejlesztés is. Mindezen célok eléréséhez, a tervezéshez, illetve az eredmények hathatós méréséhez elengedhetetlen fontosságúak a kulturális terület adatgyűjtései, statisztikáink naprakészsége és folyamatossága.

8

II. Általános kulturális statisztikai fogalmak Kulturális intézmény Kulturális intézmények a → közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), a → színházak, a → mozik, a → közművelődési intézmények és az → egyéb kulturális és szórakoztató intézmények. Egyéb kulturális és szórakoztató intézmény Egyéb kulturális és szórakoztató intézmény a → könyvtárak, a → múzeumok, a → levéltárak, a → színházak, a → mozik, a → közművelődési intézmények kivételével minden olyan intézmény, amely a lakosság otthonon kívüli művelődési, szórakozási lehetőségeit biztosítja. Egyéb kulturális és szórakoztató intézmények körébe sorolhatók a → cirkuszok, az → állatkertek, vidámparkok, kultúrparkok. Kulturális rendezvény Kulturális rendezvény az otthon keretein kívül eső kulturális lehetőségek, közönség előtt tartott (előadások, kiállítások, illetve műsorok) összefoglaló megnevezése. A kulturális rendezvények közé tartoznak: • a → színházi előadások, • a → mozielőadások, • a → hangversenyek, • a → népi együttesek rendezvényei, • a → muzeális intézmények rendezvényei, • a → szórakoztató egyéb műsorok • a → közművelődési intézmények rendezvényei. Kulturális rendezvény látogatója (látogatás) Kulturális rendezvény látogatója az a személy, aki a kulturális rendezvényeken részt vesz. A kulturális rendezvény látogatói: • a → színházlátogatók, • a → mozilátogatók, • a → hangversenyek látogatói, • a → népi együttesek műsorainak látogatói, • a → szórakoztató egyéb műsorok látogatói, • a → közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatói. Kulturális rendezvények tényleges jegybevétele A kulturális rendezvények tényleges jegybevétele a kulturális rendezvényekre pénztárnál, vagy közönségszervezők közvetítésével eladott teljes, felemelt áru és kedvezményes jegyek, valamint bérletek értéke. (A statisztikai gyakorlat a színház előadások, a mozi előadások tényleges jegybevételét veszi számba.)

9

Kulturális intézmények befogadóképessége A befogadóképesség a nézőtéren beépített ülőhelyek száma. (A statisztikai gyakorlat a színház és moziterem befogadóképességét veszi számba.) Közgyűjtemény Közgyűjtemény az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított → könyvtár, → levéltár, → muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Közművelődési tevékenység A polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

10

III. Kulturális intézmények fajtái Könyvtár Könyvtár a törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet. Nemzeti könyvtár Könyvtár, amely felelős azért, hogy beszerezzen és megőrizzen minden fontos dokumentumot abból az országból, ahol a könyvtár székhelye van; köteles példányokat őrző könyvtárként működik. A nemzeti könyvtár nemzeti bibliográfiát készít, a külföldi irodalom nagy és reprezentatív állományát tartja fenn, benne az országról szóló dokumentumokat; országos bibliográfiai információs központként működik; közös katalógusokat készít; ellenőrzi más könyvtárak adminisztrációját és/vagy elősegíti együttműködésüket; kutatási és fejlesztési szolgálatokat koordinál stb. Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. Szakkönyvtár Önálló könyvtár, amelynek tevékenysége valamilyen tudományágra vagy az ismeretek meghatározott területére terjed ki, vagy speciális helyi érdeklődést elégít ki. A szakkönyvtár fogalma az olyan könyvtárakra terjed ki, amelyek elsősorban a használók speciális kategóriáját szolgálják, vagy amelyek meghatározott dokumentumtípussal foglalkoznak, illetve amelyeket valamilyen szervezet tart fenn saját munkájával kapcsolatos célok szolgálatára. Felsőoktatási könyvtár Könyvtár, amelynek elsődleges funkciója az egyetemek és más felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak, valamint szakmai állományának a kiszolgálása. Kiszolgálhatja a nagyközönséget is. Települési könyvtár Általános könyvtár, amely valamely helyi vagy regionális közösség teljes népességét szolgálja, és amelyet általában egészben vagy részben közösségi alapokból finanszíroznak. A közkönyvtár szolgálhatja a nagyközönséget vagy a használók speciális csoportjait, mint amilyenek a gyermekek, csökkentlátók, kórházi ápoltak vagy szabadságvesztésre ítéltek. Alapszolgáltatásai ingyenesek vagy támogatással kedvezményesen vehetők igénybe. Ez a meghatározás kiterjed az iskolák számára közkönyvtári szervezet által nyújtott szolgáltatásokra is. Munkahelyi könyvtár A munkahelyi könyvtár egy bizonyos vállalat által fenntartott könyvtár a fenntartó szervezet munkatársai információs igényeinek kielégítése céljából.

11

Iskolai könyvtár Könyvtár, amely bármely típusú (alap- és középfokú szintű) iskolához tartozik, és amelynek elsődleges funkciója az, hogy kiszolgálja az ilyen iskola tanulóit és tanárait. Az iskolai könyvtár szolgálhatja a nagyközönséget is. Könyvtári szolgáltatóhely Szolgáltatóhely az adatszolgáltató szervezetéhez tartozó, saját telephellyel, címmel rendelkező, könyvtári szolgáltatást elkülönített térben lebonyolító valamennyi egység Könyvtári állomány Könyvtári állomány a könyvtár által tartós megőrzésre nyilvántartásba vett dokumentumok összessége. Könyvtári egység Könyvtári egység a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű dokumentum. Statisztikai számbavételnél a → könyveknél a kötési darabszám, bekötött → újságoknál, folyóiratoknál és időszaki kiadványoknál a kötet, bekötetlen időszaki kiadványoknál a kötetnek megfelelő raktározási egység (téka) és az egyéb dokumentumoknál a kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve az elektronikus dokumentumokat is, a tekercs, ill. a tasak. A többkötetes művek kötetenként külön könyvtári egységek. Kölcsönzött könyvtári egység Kölcsönzött → könyvtári egység a könyvtáron kívüli használatra átadott dokumentum, illetve annak a könyvtár által készített és állományba vett nyomtatott vagy elektronikus másolata. A kölcsönzés hosszabbítása újabb kölcsönzésként kerül számbavételre. A helyben olvasott egységek nem tartoznak a kölcsönzött könyvtári egységek közé. Beiratkozott könyvtári olvasó Beiratkozott olvasó az érvényes regisztrációval rendelkező használó, akinek adatait a könyvtár nyilvántartásba vette, és ennek alapján használhatja a könyvtár szolgáltatásai egy részét, vagy egészét. Könyvtárhasználó Könyvtárhasználó a könyvtár bármely szolgáltatását – személyesen telekommunikációs eszköz révén – igénybe vevő személy vagy szervezet.

vagy

Levéltár Levéltár a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény.

12

Közlevéltár Közlevéltár a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat – ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is – végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár. Nyilvános magánlevéltár Nyilvános magánlevéltár a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített intézmény. Levéltári egység (fond) Fond valamely szerv, illetve személy irattári anyagába való tartozás (a keletkezés szerinti rendeltetésszerű hely, vagyis a proveniencia) vagy a korbeli, személyi, tárgyi, területi, formai stb. vonatkozás (vagyis a pertinencia) azonossága alapján összetartozó, maradandó értékű iratok együttese. Múzeum Múzeum a kulturális javak tudományosan rendezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény. Feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása. Országos múzeum Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz. Gyűjtőterülete az egész országra kiterjed. Országos szakmúzeum Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed. Megyei múzeum A megyei múzeum elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét. Területi múzeum A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több (tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel rendelkezik. Tematikus múzeum A tematikus múzeum a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy egy muzeológiai

13

szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény. Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti. Ezek lehetnek helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények. Műtárgy Műtárgy az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások. A műtárgyak csoportosítása többféle lehet, leltározott egyedi, leltározatlan egyedi tárgyak száma, becsült tárgyak valamint szekrénykataszteri anyag mennyisége. A műtárgyakat tudományszakok szerint is megkülönböztetik. Múzeumi kiállítás A muzeális intézményekben rendszerezett és közönség számára hozzáférhetővé tett → műtárgyak bemutatása. Beszélhetünk állandó, időszaki és vándorkiállításról aszerint, hogy mennyi ideig tekinthető meg. A statisztikai megfigyelés nem terjed ki a külföldön rendezett kiállításokra, kiterjed viszont más szerveknek a múzeumokban rendezett kiállításaira. Muzeális intézmény látogatója Múzeumlátogató az a személy, aki a → múzeumi kiállítások bármelyikét akár belépődíj ellenében, akár ingyenesen megtekinti. A múzeumi látogatások számának megállapításánál minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány kiállításon részt vett. Múzeumi intézmény rendezvényei Az intézmény szervezésében és helyiségeiben rendezett előadások, tanfolyamok, tárlatvezetések, egyéb közművelődési rendezvények. Színház Pénzügyileg önállóan gazdálkodó, részben állami, részben más forrásokból finanszírozott, állandó épülettel vagy játszóhellyel állandó vagy ideiglenes társulattal rendelkező intézmény, amely rendszeresen opera, zenés, prózai, mozgásművészeti vagy bábjáték előadásokat tart a nagyközönség számára. A statisztikai megfigyelésben az állandó épülettel rendelkező kamaraszínházak, valamint az Operaház Erkel Színháza önálló színházként kerül számbavételre. A stúdiószínházak, valamint az

14

egyéb előadások tartására alkalmas helyek nem jelennek meg önálló színházként, de mint → színházi játszóhely számbavételre kerülnek. Színházi játszóhely Színház, terem, stúdió, próbaterem stb., amelyben lehetőség van a hivatásos művészek által a nagyközönség számára szervezett előadások megtartására. Alternatív színház Államilag nem finanszírozott, pályázatokból, támogatásokból gazdálkodó társulat, amely rendszeresen előadásokat tart a nagyközönség számára. Önálló színházként nem kerülnek számbavételre, de tevékenységüket (előadás, látogató) megfigyeljük és közreadjuk. Színházi előadás Színházi előadás a színházak által közönség előtt tartott valamennyi előadás, tekintet nélkül arra, hogy azt az állandó játszási helyen, vagy más helyiségben, esetleg szabadtéren tartották meg. Színházi előadás a különböző színházak tagjainak közös közreműködésével tartott szabadtéri játékok színház és opera előadása is. Statisztikai számbavételnél a külföldi együttesek Magyarországon tartott fellépései nem szerepelnek az előadások számában, de jelentőségükre tekintettel külön számbavételre kerülnek, ugyanúgy mint a magyar színházak külföldön tartott rendezvényei is. (Az előadásokat műfaj szerint – 3. sz. melléklet – is besorolják.) Színházlátogató Színházlátogató az a személy, aki a színházak által tartott előadásokon bérlettel vagy közönségszervezőtől, illetve a pénztáraktól alkalmanként vásárolt jeggyel vesz részt, továbbá az a személy is, aki az előadásokat ingyenes és/vagy szabad jeggyel látogatja. A színházlátogatások számának megállapításánál minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány előadáson részt vett. (A látogatókat műfaj szerint – 3. sz. melléklet – is besorolják.) Mozi Működési engedéllyel rendelkező, belépődíj ellenében rendszeres időközönként filmalkotások (filmek, videofilmek) nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség. Statisztikai számbavételnél a multiplex mozik mozitermeit mind figyelembe vesszük. Mozielőadás Mozielőadás a belépődíj ellenében tartott valamennyi filmvetítés, függetlenül attól, hogy azt a mozi épületén belül vagy kívül tartották. A folyamatosan vetített többrészes film vetítése részenként külön mozielőadás.

15

Mozilátogató Mozilátogató az a személy, aki a mozielőadásokon részt vesz. A mozilátogatások számának megállapításánál minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány előadáson részt vett. A mozilátogatók számát az eladott jegyek alapján állapítják meg. Bemutatott film Bemutatott film az olyan hazai gyártású, valamint az importált új → játékfilm, továbbá a teljes estét betöltő dokumentum és egyéb film, amely főműsorként szerepel és először kerül magyar közönség előtt bemutatásra, beleértve a több rövidfilm összekapcsolásával egy teljes estét betöltő főműsort is. Nem tartoznak a bemutatott filmek közé a felújított filmek, amelyeket korábbi időpontban már bemutattak, de ismételten vetítésre kerülnek. Hangversenyek, népi együttesek rendezvényei Hangverseny A Nemzeti Filharmónia saját rendezvényei, a más szervek részére engedélyezett műsor nélkül. A hangverseny előadásokat műfaj – az előadott műsor, az előadás módját figyelembe vevő csoportosítás – szerint is besorolják (Lásd 3.sz. melléklet). Népi együttesek rendezvényei A hivatásos népi együttesek előadásainak összefoglaló megnevezése. Hangversenyek, népi együttes műsorainak látogatója Hangversenyek, népi együttes műsorok látogatója az a személy, aki a Nemzeti Filharmónia, valamint a hivatásos népi együttesek előadásain bérlettel vagy alkalmanként vásárolt jeggyel vesz részt, továbbá az a személy is, aki ingyenes és szabad jeggyel látogatja az előadásokat. A hangversenyek, népi együttes műsorok látogatásainak számát úgy állapítják meg, hogy minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány előadáson részt vett. A látogatókat műfaj szerint (lásd 3.sz. melléklet) is besorolják. Közművelődés Közművelődési intézmény A lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. A közművelődési intézmény szerepét betöltheti: • művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház; • az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ;

16

• az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló és többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény; • minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. A közművelődés feltételeit biztosíthatja a fent említetteken kívül a közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségének támogatása érdekében működtetett, e célra alkalmassá tett, rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (gyakoribb helyszínei a polgálmesteri hivatal, az egészségügyi létesítmények, vállalat, párthelyiség, oktatási intézmény). Ismeretterjesztés Különböző természettudományi, társadalomtudományi, művészeti témákkal foglalkozó előadások (ankét, vita, beszámoló stb.), melyek többnyire specializált, összefüggő ismereteket nyújtanak. Az adott tudományterület legújabb eredményeit ismertetik. Alkotó művelődési közösségek Olyan állandó tagsággal rendelkező, rendszeresen foglalkozást tartó, többnyire vezetővel rendelkező közösség, amely az egyéni vagy közös alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatja. Csoportosítása az alábbi: • művészeti csoportok, • népi előadó-művészeti csoportok, • tárgyalkotó művészeti csoportok. Klubok, körök, szakkörök Olyan állandó tagsággal rendelkező, foglalkozásokat rendszeresen tartó művelődő, társas közösség, amely korcsoporttól függetlenül a társas együttlét öröméért, vagy valamely témakörben való mélyebb jártasság, ismeret megszerzéséért, többnyire szakmai vezető, vezetőség irányítása mellett vállalja szabadidejének hasznos eltöltését. Tanfolyamok, képzések Tanfolyamok az azonos érdeklődésű ismereteket elsajátító személyek számára szervezett rendezvények, esetenként számonkéréssel. Főbb típusai: • nyelvtanfolyamok, • közhasznú, és • egyéb ismeretek elsajátítására irányuló tanfolyamok. Képzések a közművelődési intézmény által szervezett alap-, közép- és felsőfokú OKJ– szakképesítést adó, valamint akreditált szakmai képzések. Kiállítások, műsorok, rendezvények A közművelődési intézmény által szervezett kiállítások, művészeti és szórakoztató rendezvényei. Főbb formái: • kiállítások (képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti stb.),

17

• művészeti események (színházi előadás, komolyzenei hangverseny, filmvetítés stb.), • szórakoztató rendezvények (könnyűzenei koncert, műsoros est, táncos rendezvény stb.), • népművészeti rendezvények (népzenei hangverseny, néptánc, táncház stb.), • közösségi rendezvények (népünnepély, falunap, társadalmi rendezvény stb.). Ismeretterjesztő előadás látogatója Ismeretterjesztő előadás látogatója az a személy, aki az ismeretterjesztő előadáson részt vesz. Az ismeretterjesztőelőadás-látogatások számának megállapításánál minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány előadáson részt vesz. Tagok száma az alkotó művelődési közösségekben Tagok száma a szervezett közösségekben azok, akik a → közművelődési intézmények azonos érdeklődési körű közösségeiben (művészeti csoportokban, népművészeti csoportokban, tárgyalkotó művészeti csoportokban) részt vesznek. Számukat jelentkezés, beíratkozás, tagdíj fizetés alapján, ahol ilyen nincs, a foglalkozáson résztvevők átlagos száma alapján állapítják meg. Egy személy egyidejűleg az intézmény több közösségének is tagja lehet. Klubok, körök, szakkörök résztvevői Résztvevő az, aki a klubok, körök, szakkörök egyes összejövetelein jelen van, minden tagot annyiszor véve figyelembe, ahány összejövetelen részt vett. Tanfolyamok, képzések résztvevői Számukat jelentkezés, beíratkozás, tandíj fizetés alapján állapítják meg. Statisztikai számbavételnél a résztvevők száma a tanfolyamok, képzések beírt hallgatóival azonos. A képzéseknél a résztvevőket az év egészére kell számítani. Kiállítás, műsorok, rendezvények látogatója Látogató az a személy, aki kiállításon, műsorokon, rendezvényeken belépődíj ellenében vagy anélkül vesz részt. A rendezvények látogatóinak a számát – esetenként – becsléssel állapítják meg. Közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatója Közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatója az a személy, aki a közművelődési intézmények bármely rendezvényén (beleértve ezen intézmények ismeretterjesztő tevékenysége, alkotó művelődési közösségek tevékenysége, klubok, körök, szakkörök tevékenysége keretében szervezett rendezvényeket és a kiállításokon, műsorokon, rendezvényeken résztvevőket) részt vesz. A látogatók számánál minden személyt annyiszor vesznek figyelembe, ahány rendezvényen részt vett.

18

Egyéb kulturális és szórakoztató rendezvények Cirkuszi előadás Cirkuszi előadás a magyar és külföldi cirkusz társulatoknak (esetenként jégrevü társulatoknak) a Fővárosi Nagycirkuszban, továbbá utazó társulatok esetében bárhol az országban megtartott valamennyi előadása. Cirkuszlátogató Cirkuszlátogató az a személy, aki a → cirkuszi előadás bármelyikét akár belépődíj ellenében, akár ingyenesen megtekinti, függetlenül attól, hogy az előadást magyar vagy külföldi cirkusz társulatok tartották, továbbá az utazó cirkuszok az ország területén bárhol megtartott előadásainak látogatói is. A cirkuszlátogatások számának megállapításánál minden látogatót annyiszor vesznek figyelembe, ahány előadáson részt vett. Állatkertek és kultúrparkok Olyan állandó intézmény, amely a természet- és állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják. Az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja. (A statisztikai számbavétel ezen intézmények látogatóinak számára, valamint az itt tartott közművelődési rendezvények és azok résztvevőire terjed ki.)

19

IV. A művelődés egyéb lehetőségei A művelődés egyéb lehetőségei A művelődés egyéb lehetőségei a lakosság otthonában igénybe vehető művelődési formák összefoglaló megnevezése. A lehetőségek tekintetében idetartoznak a → kiadott művek, az → időszaki lapok, a → rádió és a televízió műsorszolgáltatása. Könyv- és sajtókiadás Kiadott mű Kiadott mű az a nyomdai vagy más sokszorosítási eljárással készített kiadvány, amelynek belső terjedelme a 4 oldalt meghaladja és megjelenése nem periodikus. Kiadott művek példányszáma Egy-egy kiadott mű megjelenésekor a kinyomtatott darabszámot kifejező mutató. Az egy időben megjelenő többkötetes művek példányszámát – mivel ezek egy egységnek számítanak – egy egység példányszámaként figyelik meg. Kiadott művek ívterjedelme A kiadott művek ívterjedelme a kiadott mű előállításához felhasznált nyomdai egységívek számával mért terjedelem. A nyomdai egységív az A5 szabványméretű könyv (148x210 mm) 16 oldala. Kiadott művek típusai Könyv Könyv az olyan nyomtatott vagy más sokszorosítási eljárással készített mű, amelynek belső terjedelme legalább 49 oldal, szerepel a Magyar Nemzeti Bibliográfiában, és a közönség számára hozzáférhető. Füzet Füzet a 4 oldalnál terjedelmesebb, de 48 oldalt meg nem haladó nyomtatott vagy más sokszorosítási eljárással készített mű. Jegyzet / Sokszorosítás Jegyzet minden olyan 4 oldalnál terjedelmesebb mű, amely nem nyomdai, hanem egyéb sokszorosítási eljárással készült és nem sorolható a könyvek vagy a füzetek közé. Zenemű, kotta Zenemű, kotta terjedelmére való tekintet nélkül minden kiadott mű, amely túlnyomó részben kottát tartalmaz.

20

Térkép, atlasz Térkép, atlasz valamennyi térkép és túlnyomórészt, térképeket tartalmazó könyv alakú kiadvány. Elektronikus dokumentumok Az elektronikus módon használható dokumentumtípusok közül a KSH gyűjti a CD, CD-ROM, DVD, VHS formában megjelent kiadványok adatait. Könyvek és füzetek jelleg szerinti csoportjai Tudományos irodalom Tudományos irodalom azoknak a → könyveknek és a → füzeteknek az összefoglaló megnevezése, amelyek valamely tudományág új eredményeit közlik, vagy bizonyos ismereteket tudományos rendszerezésben tárgyalnak. A tudományos irodalom felhasználói köre szűk réteg; magas szintű, speciális érdeklődésű személyek. Ismeretterjesztő irodalom Ismeretterjesztő irodalom azoknak a → könyveknek és a → füzeteknek az összefoglaló megnevezése, amelyek népszerű formában tárnak tudományos ismereteket az olvasó elé, továbbá azok a szakmai kérdésekkel foglalkozó művek, amelyek közérthetők mindenki számára. Szakirodalom Szakirodalom azoknak a → könyveknek és a → füzeteknek az összefoglaló megnevezése, amelyek közérthető formában közölnek alapfokú, középfokú vagy felsőfokú szinten szakmai kérdéseket. Szépirodalom A szépirodalomhoz tartoznak a verses művek, az antológiák, a regények, az elbeszélések, a lektűr jellegű művek, a színművek, a film - és más forgatókönyvek, az egyéb szépprózai művek (irodalmi riportok, életrajzi regények stb.) Ifjúsági és gyermekirodalom Az ifjúsági és gyermekirodalom tartalmazza az óvodáskorúaknak kiadott (képeskönyveket, kifestőket, leporellókat, verses és mesés könyveket), a 6–14 évesek és a 14 éven felüliek részére írt szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket. Tankönyv A tankönyv azoknak a → könyveknek és a → füzeteknek az összefoglaló megnevezése, amely a rendszeres oktatás, valamint a tanfolyamok anyagát tartalmazzák.

21

Könyvek és füzetek témaköre A kiadott → könyvek és a → füzetek tartalma alapján megállapított témakör. A témakör (tartalom) csoportosítása az egyetemes tizedes osztályozás (ETO) alapján történik, amely 10 főcsoportot és ezen belül több mint 200 alcsoportot tartalmaz. A témakör kategorizálására szolgál a nemzetközileg elfogadott UNESCO-ajánlás is, amely a magyar statisztikai rendszerrel megegyezik. Ez 25 csoport alkalmazását írja elő a fent említettek összevonásával. (Lásd 1.sz. melléklet.) Könyvek és füzetek nyelv szerinti jellemzői A könyvek és füzetek nyelv szerinti jellemzői az alábbiak: • a → könyv és a → füzet szerzőjének állampolgársága, • a mű megjelenési nyelve, • a mű eredeti nyelve. Időszaki lap Az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva. Időszaki lapok száma A kiadott → időszaki lapok száma a különböző címmel megjelenő időszaki lapok (sajtótermék féleségek) mennyiségét kifejező mutató. Időszaki lap példányszáma A kiadott → időszaki lapok példányszáma az egy-egy időszaki lap megjelenésekor kinyomtatott darabszámot kifejező mutató. Az átlagos megjelenési példányszám az egy-egy megjelenésre jutó példányszámok összegzése. Időszaki lap megjelenési gyakorisága Az → időszaki lapok megjelenési gyakoriságának megfigyelésére a statisztikában az alábbi csoportosítás használatos: • napilapok (hetenként legalább négyszer megjelenő lapok), • hetilapok (hetenként 1-3-szor megjelenő lapok), • kétheti lapok (havonként 2-3-szor megjelenő lapok), • havilapok (az évenként 8-12-szer megjelenő lapok), • egyéb gyakoriságú lapok (a fent említetteknél ritkábban, vagy rendszertelenül megjelenő lapok). Televízió- és rádióműsor-szolgáltatás Műsorszolgáltatás Műsorszolgáltatás a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízióműsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában

22

történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren. A műsorszolgáltatás lehet: • országos műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább 50%-a él, • körzeti műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él, • helyi műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él. Műsorszórás Műsorszórás a földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására. Műsoridő Műsoridő a meghatározott időszak folyamán közzétett műsorszámok együttes időtartama. Megkülönböztetünk → rádió és → televízió műsoridőt. A műsoridőt műsortípusok (lásd 3.sz. melléklet) szerint is megfigyeljük. Rádióműsor-idő Rádióműsor-idő a statisztikai megfigyelésben a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adók illetve az egyéb országos adások együttes műsorideje. A rádióműsor-idő nem tartalmazza a (helyi) stúdiók műsorsugárzásait. Televízióműsor-idő Televízióműsor-idő a statisztikai megfigyelésben tartalmazza az MTV1, MTV2 és a Dunatelevízió, illetve az egyéb országos (földfelszíni és műholdas) adások tiszta műsoridejét. A műsorkitöltés (bemondó, műszaki hiba, képújság, reklám, hirdetés) nem tartozik a műsoridőbe. Műsorszolgáltató Műsorszolgáltató az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja. Közszolgálati műsorszolgáltató Közszolgálati műsorszolgáltató olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg. Feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit törvény állapítja meg.

23

Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége. Játékfilm Általában irodalmi alkotáson vagy filmnovellán alapuló, forgatókönyv szerint készített művészi igényű filmalkotás (rajz- és bábfilm is). A játékfilm lehet: – egész estés, – rövidfilm. Dokumentumfilm Dokumentumfilm az a film, amely olyan tényeket rögzít, amelyet alkotója a társadalmi viszonyok törvényeinek jegyében szubjektív módon rendez össze, illetve állít egymás mellé. Megtörtént eseményekről, valóságos személyek életéről tudósít tényszerűen, pontosan, szándéka szerint objektíven. A dokumentumfilm hossza változó, de ezen belül is elkülönítetten szerepelnek az egész estés- és rövidfilmek. Animációs film Az animációs filmben az animátorok a figurák mozgásának minden fázisát külön megrajzolják, illetve beállítják, a kamera ezeket rögzíti, s a felvett fázisképek gyors egymásutánja kelti a mozgás illúzióját. Rajzos animáció mellett ismerünk fény-, papírkivágásos, számítógépes technikával készített animációt is. Egyéb film Az egyéb – a → játékfilm, → dokumentum, → animációs filmek körébe nem tartozó – film, amely propaganda és reklám célokat szolgál, többnyire néhány perces terjedelmű rövidfilmek. Ötletes, látványos, árucikkeket, szolgáltatást stb-t ajánló kereskedelmi filmek, gyakori közöttük a rajz- és bábfilm.

24

V. Címszójegyzék

A művelődés egyéb lehetőségei Alkotó művelődési közösségek Állatkertek és kultúrparkok Alternatív színház Animációs film Beiratkozott könyvtári olvasó Bemutatott film Cirkuszlátogató Cirkuszi előadás Dokumentumfilm Egyéb film Egyéb kulturális és szórakoztató intézmény Elektronikus dokumentumok Felsőoktatási könyvtár Filmgyártás Füzet Hangverseny Hangversenyek, népi együttes műsorok látogatója Időszaki lap Időszaki lap megjelenési gyakorisága Időszaki lap példányszáma Időszaki lapok száma Ifjúsági és gyermekirodalom Iskolai könyvtár Ismeretterjesztés Ismeretterjesztő előadás látogatója Ismeretterjesztő irodalom Játékfilm Jegyzet / Sokszorosítás Kiadott mű Kiadott művek ívterjedelme Kiadott művek példányszáma Kiadott művek típusai Kiállítás, műsorok, rendezvény látogató Kiállítások, műsorok, rendezvények Klubok, körök, szakkörök Klubok, körök, szakkörök résztvevői Kölcsönzött könyvtári egység Könyv Könyvek és füzetek jelleg szerinti csoportjai Könyvek és füzetek nyelv szerinti jellemzői Könyvek és füzetek témaköre Könyvtár Könyvtárhasználó Könyvtári állomány

25

21 18 20 16 25 13 17 20 20 25 25 10 22 12 25 21 17 17 23 23 23 23 22 13 18 19 22 25 21 21 21 21 21 20 19 18 19 13 21 22 23 23 12 13 13

Könyvtári egység Könyvtári szolgáltatóhely Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek Közgyűjtemény Közlevéltár Közművelődési intézmény Közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatója Közművelődési tevékenység Közszolgálati műsorszolgáltató Kulturális intézmény Kulturális intézmények befogadóképessége Kulturális rendezvény Kulturális rendezvény látogatója (látogatás) Kulturális rendezvények tényleges jegybevétele Levéltár Levéltári egység (fond) Megyei múzeum Mozi Mozi (moziterem) Mozi látogató Mozielőadás Munkahelyi könyvtár Muzeális intézmény látogatója Múzeum Múzeumi intézmény rendezvényei Múzeumi kiállítás Műsoridő Műsorszolgáltatás Műsorszolgáltató Műsorszórás Műtárgy Nemzeti könyvtár Népi együttesek rendezvényei Nyilvános magánlevéltár Országos múzeum Országos szakmúzeum Rádióműsor-idő Szakirodalom Szakkönyvtár Szépirodalom Színház Színházelőadás Színházlátogató Színházi játszóhely Tagok száma az alkotó művelődési közösségekben Tanfolyamok, képzések Tanfolyamok, képzések résztvevői Tankönyv Települési könyvtár Televízió- és rádióműsor-szolgáltatás

26

13 13 15 11 14 18 20 11 25 10 11 10 10 10 13 14 14 16 16 17 17 12 15 14 15 15 24 24 24 24 15 12 17 14 14 14 24 22 12 22 15 16 16 16 19 19 19 22 12 24

Televízióműsor-idő Tematikus múzeum Térkép, atlasz Területi múzeum Tudományos irodalom Zenemű, kotta

24 14 22 14 22 21

27

VI. Mellékletek 1. sz melléklet KÖNYVEK, FÜZETEK TÉMAKÖRE Alkalmazott 10 főcsoport Általános témájú Filozófia, pszichológia Vallás és hittudomány Társadalomtudomány Nyelvészet, nyelvtudomány Természettudomány Alkalmazott tudományok Művészet, sport, játék Irodalomtudomány Földrajz, történelem Alkalmazott 25 főcsoport Általános Filozófia, pszichológia Vallás, hittudomány Szociológia, statisztika Államtudomány (közgazdaságtudomány, politika) Jog, közigazgatás Honvédelem, hadtudomány Oktatás, nevelés Kereskedelem, szállítás Néprajz Nyelvészet Matematika Természettudomány Orvostudomány Műszaki, ipari Mezőgazdasági Háztartás Vezetés, szervezés Tervezés, építészet Képzőművészet Előadóművészet Sport, játék Irodalomtörténet, kritika Földrajz, utazás Történelem, életrajz

28

2. sz. melléklet IDŐSZAKI LAPOK, FOLYÓIRATOK TÉMAKÖRE, TÁRGYKÖRE Általános tájékoztató-, riport- vagy képeslap Népszerű politikai lap Népszerű irodalmi-, kulturális lap Népszerű filozófiai-, vallási lap Népszerű történelmi vagy földrajzi lap Népszerű természettudományi, műszaki vagy technikai lap Családi, férfi vagy női lap Ifjúsági vagy gyermek lap Rádió-, tv-, mozi- vagy színházi lap Turisztikai, idegenforgalmi vagy utazási lap Sport-, szabadidő- és hobbi lap Egyéb, a fentiekbe nem sorolható népszerű lap Általános tudományos, tudományelméleti vagy tudományszervezési lap Tudományos vagy szakmai lapok: – filozófiai, pszichológiai lap – vallási, teológiai lap – szociológiai, statisztikai lap – közgazdasági, politikai lap – jogi, igazgatási, biztosítási egyéb társad. ellátási lap – hadtudományi - hadtörténeti lap – oktatási, képzési, közművelődési lap – kereskedelmi, hírközlési, szállítási és idegenforgalmi lap – néprajzi, népművészeti lap – nyelvészeti, nyelvtudományi lap – matematikai lap – természettudományi lap – orvostudományi, egészségügyi lap – műszaki, technológiai (gépészeti és közlekedési lap) – mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati lap – háztartásvezetési lap – vezetési, szervezési és ügyviteli lap – építészeti, város és településtervezési lap – képző- és iparművészeti lap – zene-, színház- és filmművészeti lap – sport- és szabadidő lap – egyéb v. többirányú tudományos v. szakmai lap Párt- és szakszervezeti lap Egyesületi lap Szövetkezeti v. egyéb gazdasági közösségi lap Munkahelyi lap Vallásközösségi lap Állami vagy kormányzati lap (hivatalos lap) Számítástechnikai lap Pénz-, üzlet- és bankvilág Egyéb, az előbbiekbe nem sorolható lap

29

3. sz. melléklet

KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSAI

(MŰSOROK)

MŰFAJ

(MŰSORTÍPUS)

Színdarabok műfaja • prózai művek • zenés darabok, zenés vígjátékok, operettek, musicalek • (általában mindazon darabok, amelyekben a zene mondanivalójukat lényegében a zene támasztja alá) • operák, balettek • bábjátékok • gyermekdarabok • irodalmi darabok • kabarék, vegyes műsorok

Hangversenyek műfaja • oratórium • zenekari hangverseny • énekkari hangverseny • kamarazene • hangszerszóló, ária és dalest • vegyes

Rádió-, televízióműsor műsortípus szerint 1. dráma, irodalom, nem zenés fikció 2. nem zenei szórakoztatás 3. zene 4. sport 5. hírek, aktuális politika, gazdaság 6. információ 7. művészet, tudomány, kultúra 8. oktatás 9. vallás 10. egyéb

30

SZERINTI

dominál,

vagy

VII. Függelék

SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA TEÁOR SZERINTI BESOROLÁSA

22

KIADÓI, NYOMDAI, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG 22.1

92

Kiadói tevékenység 22.11 Könyvkiadás 22.12 Napilapkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása

SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 92.1

Film-, videogyártás 92.11 Film-, videogyártás 92.12 Film-, videoterjesztés 92.13 Mozgóképvetítés 92.2 Rádió-televízió műsorszolgáltatás 92.20 Rádió-televízió műsorszolgáltatás 92.3 Egyéb szórakoztatás 92.31 Alkotó és előadó-művészet 92.32 Művészeti kiegészítő tevékenység 92.33 Vásári, vidámparki szórakoztatás 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás 92.5 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység 92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme 92.53 Növény-, állatkert működtetése

31

Statisztikai Módszertani Füzetek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Bevezetés az idősori módszerek gyakorlatába, 1982 Az állatállomány számbavételének módszere Magyarországon, 1982 A népességtovábbszámítás módszere, 1982 A piaci statisztika módszere, 1983 A nemzetközi idegenforgalom határstatisztikai megfigyelésének módszertana, 1983 Módszertan és esettanulmányok a regressziószámítás köréből, 1983 Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR), 1984 Az ipari rendelésállomány alakulásának statisztikai vizsgálati módszerei, 1984 A külkereskedelmi forgalom statisztikájának módszertana, 1984 A beruházás ár- és költségindexek számítási módszere, 1984 Az időmérleg-vizsgálat módszertana az 1976–77. évi felvétel alapján, 1985 Kereseti függvény meghatározásának módszere, 1985 A gépállomány korának, műszaki színvonalának és kapacitáskihasználásának mérési módszerei az iparban, 1985 A mezőgazdasági termelési érték számításának módszere, 1985 Az építőiparár-statisztikai módszertana, 1985 Többváltozós matematikai-statisztikai módszerek együttes alkalmazásának bemutatása egy esettanulmány segítségével, 1985 Az ipariár-indexek számítási módszere, 1985 A lakosság kereseti struktúrájának összehasonlító vizsgálata LES-, AIDS- és ROTTERDAM-modellekkel, 1985 A mezőgazdaságiár- és az erdőgazdálkodásiár-statisztika módszere, 1986 A magyar háztartás-statisztikai megfigyelés módszertana, 1986 A külkereskedelmiár-statisztika módszere, 1986 A környezetstatisztika módszertana (Az ENSZ környezetstatisztikai keretrendszere), 1986 Az ELAR-minta és az 1984. évi mikrocenzus mintájának kiválasztási eljárása, 1987 Az Ágazati Kapcsolatok Mérlege szerkesztésének és mutatórendszerének módszertana, 1987 Módszertani ajánlás az újszülött populáció vizsgálatára, a hátrányos helyzetet előidéző okok feltárására, 1987 A környezetstatisztika módszertana II. Az ENSZ EGB környezetstatisztikai osztályozásai, 1987 A környezetstatisztika módszertana III. (A területfelhasználási statisztika környezeti vonatkozásai. Finnország–Magyarország––Svédország), 1987 A környezetstatisztika módszertana IV. (A KGST környezet statisztikai mutatószámrendszere.) A kiskereskedelmiár-statisztika módszere, 1989 A kisipariár-statisztika módszertana, 1989 Árindexek mintavételi hibájának számítása; alkalmazás a kiskereskedelmiár-indexre, 1990

32

33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

A hozzáadottérték-súlyozású ipari termelési index számításának módszertana, 1994 A külkereskedelmi statisztika módszertana, 1994 Iparstatisztika. Rövid távú mutatók: termelés, értékesítés, rendelésállomány, 1996 A külkereskedelmiár-index számításának módszertana, 1997 A háztartási költségvetési felvétel módszertana, 1997 A munkaerő-felmérés módszertana, 1998 A fogyasztóiár-statisztika módszere, 2000 Munkaerő-felmérés módszertana, 2002 A negyedéves bruttó hazai termék (GDP) számítási módszere Magyarországon A K+F-statisztika módszertana Szezonális kiigazítás A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana

33