STATISZTIKAI HÍRADÓ
A statisztikai oktatás módszertanának kérdéseiről rendezett ankét A Küzgpnti Statisztikai H i v a t a l O k t a t á s i O s z t á i y a július 25-én a n k é t o t rendezett a statisztikai o k t a t á s m ó d s z e r t a n á n a k kér déseiről. A z é r t e k e z l e t e n megjelentek a Statisztikai H i v a t a l vezetői, az egyeteme ken, a S z á m v i t e l i F ő i s k o l á n , a k ö z g a z d a s á g i k ö z é p i s k o l á k b a n statisztikai, politikai gazdaságtani, számviteli és matematikai o k t a t á s s a l foglalkozó t a n á r o k é s előadók, a Statisztikai H i v a t a l iskolájának előadói, valamint a m i n i s z t é r i u m o k és a H i v a t a l ok tatási osztályának munkatársai. A z a n k é t o t Bárd Károly e l v t á r s , a Köz ponti Statisztikai H i v a t a l O k t a t á s i O s z t á l y á n a k vezetője, nyitotta meg. Bevezetőjé ben ismertette az a n k é t célját: a statisztisztikai o k t a t á s területe egyre szélesedik, ahhoz, hogy a további o k t a t ó m u n k á t m é g e r e d m é n y e s e b b é tegyük, s z í n v o n a l á t emel jük, s z ü k s é g e s , hogy az egyes a l a p v e t ő m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k m e g v i t a t á s r a kerül jenek, az o k t a t á s n á l j e l e n t k e z ő p r o b l é m á k és h i á n y o s s á g o k feltárása megtörténjék. E z u t á n felkérte Rédei J e n ő e l v t á r s a t , hogy tartsa meg b e v e z e t ő e l ő a d á s á t . Rédei Jenő e l v t á r s az értekezlet t á r g y á t a k ö v e t k e z ő n é g y pontban foglalta ö s s z e : 1. A statisztikai é s a matematikai okta t á s kapcsolata. 2. A statisztika e l h a t á r o l á s a a matema tika, politikai g a z d a s á g t a n , s z á m v i t e l , tervés üzemgazdaságtan oktatásától. 3. A statisztika p á r t o s jellegének kidonv b o r í t á s a a terv v é g r e h a j t á s á n a k ellenőrzése, a h i á n y o s s á g o k , a r á n y t a l a n s á g o k feltárása során. 4.
A z elemzőkészség
kifejlesztése.
E n é g y ponttal kapcsolatban kifejtette: A d 1. Abból kell kiindulnunk, hogy a jó statisztikusnak feltétlenül jó s z á m o l á s i k é s z s é g g e l is kell rendelkeznie. A statisz tika nem á l t a l á n o s t á r s a d a l m i g a z d a s á g i 6 Statisztikai Szemle
t ö r v é n y e k r e tanít, hanem azokra a mód szerekre, amelyekkel a t á r s a d a l m i és gaz dasági törvényszerűségeket mennyiségj formájukban — természetszerűleg minő ségi tartalommal — v i z s g á l n i s z ü k s é g e s . A statisztikusnak ismernie kell azokat a m e n n y i s é g i - m i n ő s é g i m ó d s z e r e k e t , amelyek kel felderíthetők azok a t á r s a d a l m i és g a z d a s á g i j e l e n s é g e k és folyamatok, ame lyek a n é p g a z d a s á g o t , annak egyes á g a i t £У- &У gazdasági egységét jellemzik. A statisztikus e s z á m í t á s o k r a v o n a t k o z ó m ó d s z e r e k e t és a k o n k r é t számításokat csak a politikai g a z d a s á g t a n , a t ö r t é n e l m i materializmus tételeinek, az osztályharc céljának és á l l á s á n a k , a szocializmus építése időszerű feladatainak ismeretében v é g e z h e t i el. A statisztikus feladata azon ban nem a politikai g a z d a s á g t a n tételei nek m e g i s m é t l é s e , hanem pontos, szám szerű á b r á z o l á s , statisztikai módszerek s e g í t s é g é v e l . A 'statisztikai o k t a t á s fel adata pedig e m ó d s z e r e k i s m e r t e t é s e . A z a helyes és sokszor ismételt tétel, hogy a statisztika alapja a politikai g a z d a s á g tan és a t ö r t é n e l m i materializmus, nem jelenti azt, h:>gy a s t a t i s z t i k á b a n a szá mítások fontossága másodrendű. е
е
M é g a k ö z e l m ú l t b a n is á l t a l á n o s volt n á l u n k az a helytelen elképzelés, hogy a k ö z g a z d á s z n a k nem kell tudnia s z á m o l n i . A Szovjetunióban, a moszkvai Gazda ságstatisztikai Intézetben tanuló egyik magyar ö s z t ö n d í j a s diák mondotta el, hogy számukra milyen meglepetést okozott, hogy ott a h a l l g a t ó k t ó l komoly matema tikai k é p z e t t s é g e t , alapos s z á m o l á s i kész séget követelnek meg. A számolási készség e hiányát természetesen egyik napról a másikra pótolni nem lehet. De hogy a hiányosságot megszüntet hessük, föltétlenül szükséges annak r e a l i t á s á r a , m é r e t e i r e r á m u t a t n i . A dia-
kok, de m é g a matematika t a n á r o k kö zül is sokan felvetik, hogy a statisztikai v i z s g á k kedvezőtlen e r e d m é n y e torz képet ad, nem fedi a diákok t é n y l e g e s t u d á s á t , hanem i d e g e s s é g ü k n e k , zavaruknak, a vizs gatói való „drukk"-nak következménye, N e m k é t s é g e s , hogy egyes diákok v a l ó b a n idegesek, zavartak, de olyan kérdésektől j ö n n e k zavarba, hogy pl. h á r o m n a k h á n y s z á z a l é k a n é g y . M i n d az á l t a l á n o s és közép iskolai, m i n d a főiskolai s z á m t a n - m a t e m a tika t a n í t á s u n k n a k m u l a s z t á s a i r a mutat nak e hibák. U g y a n a k k o r a statisztikai ok t a t á s n a k is — a maga r é s z é r ő l — a hiá nyok m e g s z ü n t e t é s e é r d e k é b e n többet kell tennie, mint eddig. Feltétlenül s z ü k s é g e s , hogy a statisztikai ó r á k , a statiszikai gya korlatok keretében a statisztikai s z á m í t á sok helyet kapjanak. A S z o v j e t u n i ó sta tisztikai technikumaiban, a gazdasági, statisztikai s z á m í t á s o k külön tantárgyat alkotnak. A t a n á r o k munkájának meg k ö n n y í t é s e é r d e k é b e n , n á l u n k is a Sta tisztikai K i a d ó v á l l a l a t m á r ebben az év ben megkezdi az általános statisztika, iparstatisztika, mezőgazdaságstatisztika anyagához kapcsolódó feladványgyűjtemé nyek k i a d á s á t . A d 2. A gyakorlati t a n í t á s közben gyak ran felvetődik, — k ü l ö n ö s e n az á g a z a t i s t a t i s z t i k á b a n — hogy hol v é g z ő d i k a sta tisztika és hol kezdődik a t e r v g a z d a s á g t a n , a számvitel. A z általános statisztikában pedig átfedések, a z o n o s s á g o k vannak, r é s z ben a matematika, r é s z b e n a politikai gaz daságtan anyagával. E kérdés tisztázatlanságának oka l e g a l á b b i s részben abban k e r e s e n d ő , hogy b á r a szovjet statisztikusok nagy lépést haladtak előre a statisztika t á r g y á n a k é s m ó d s z e r é n e k t i s z t á z á s á b a n , teljesen kielé gítő módon ezt a k é r d é s t m é g nem oldot t á k meg. A S z o v j e t u n i ó b a n jelenleg is élénk vita folyik a s t a t i s z t i k á n a k , mint t u d o m á n y n a k t á r g y á t , t a r t a l m á t illetően. A statisztikai és a matematikai o k t a t á s k a p c s o l a t á n á l t i s z t á z a n d ó , hogy az egyes statisztikai s z á m í t á s o k a t (viszonyszámok, á t l a g o k , indexek) a statisztika, v a g y a gazdasági számtan tanítsa-e. A mult évben a k ö z g a z d a s á g i középisko l á k b a n ezeket m i n d a statisztika, m i n d a matematika t a n í t o t t a . A h o l s t a t i s z t i k á t is t a n í t a n a k , nem lehet a matematikai ok t a t á s feladata, hogy k ö z g a z d a s á g i tarta
lomtól és k o n k r é t statisztikai a n y a g t ó l el vonatkoztatva t a n í t s a p l . az indexek kép letét, hanem feladata az, hogy olyan szá m o l á s i k é s z s é g e t , b i z t o n s á g o t , olyan ma tematikai a l a p m ű v e l t s é g e t adjon a h a l l g a t ó k n a k , hogy s z á m u k r a a statisztikában előforduló ( a r á n y l a g e g y s z e r ű ) s z á m í t á s o k e l v é g z é s e ne jelentsen n e h é z s é g e t . A statisztika a politikai g a z d a s á g t a n r a t á m a s z k o d i k , de nem ú g y , hogy annak egyes tételeit e g y s z e r ű e n á t v e s z i és anya g á b a iktatja, hanem a statisztika m ó d s z e reinek a l k a l m a z á s á n á l a politikai gazda s á g t a n tételeire t á m a s z k o d v a t i s z t á b a n van azzal, hogy az o s z t á l y h a r c s z e m p o n t j á b ó l milyen ö s s z e f ü g g é s e k feltárása l e h e t s é g e s és s z ü k s é g e s . A politikai g a z d a s á g t a n téte leit a l k a l m a z v a a statisztikában olyan s z e m l é l e t r e kell nevelni a h a l l g a t ó k a t , olyan a l a p t u d á s t kell s z á m u k r a adni, hogy ön á l l ó a n és ötletesen t u d j á k a l k a l m a z n i a sta tisztikai m ó d s z e r e k e t a szocialista gazda s á g fejlődésének ellenőrzésére, arányai nak b i z t o s í t á s á r a , tehát, hogy a statisz tikai k u t a t á s o k n a k az o s z t á l y h a r c , a szo cializmus építése szempontjából helyes i r á n y t tudjanak adni. Például: a vállalati statisztikusnak h ú s á v á , v é r é v é v á l j é k az a k ö v e t e l m é n y , hogy a szocializmusban a t e r m e l é s n e k jobban kell emelkednie, mint a bérek nek, é s a statisztikai m ó d s z e r e k k e l követ kezetesen v i z s g á l j a a m e g k í v á n t a r á n y o k m e g t a r t á s á t ; vagy: t i s z t á b a n legyen — a szocialista politikai g a z d a s á g t a n b a n tanul tak a l a p j á n — a t a k a r é k o s s á g n a k , az ön költségcsökkentésnek, a termelékenység e m e l é s é n e k stb. f o n t o s s á g á v a l és e cél kitűzések i s m e r e t é b e n v á l l a l a t á n á l követ kezetesen tanulmányozza ezt a k é r d é s t . A politikai g a z d a s á g t a n s e g í t s e a statisz tikust abban, hogy a v á l l a l a t i k é r d é s e k b e n is n é p g a z d a s á g i szinten tudjon gondol kodni. A statisztika, valamint a tervezés anyaga között e l s ő s o r b a n az ipar- és keres kedelem-statisztika területén jelentkezett átfedés. Felvetődik a k é r d é s , hogy a sta tisztika és a t e r v e z é s közös alapfogalmait, azok m e g h a t á r o z á s á t melyik t á r g y kereté ben adják elő. Elvben mind az egyik, mind a m á s i k megteheti, azonban bizonyos meg gondolások amellett s z ó l n a k , hogy az alapfogalmak t a n í t á s a a statisztikai okta tás keretében történjék. E z t indokolja
egyrészt, hogy a tervkészítés munkáját minden esetben megelőzi az előző idő szakra vonatkozó statisztikai adatok összeállítása. A tervezés mutatószámai nak elkészítése módszertanilag é s gya korlatilag is a statisztikai mutató számok elkészítése után következik. Másrészt a statisztika több olyan mutató számot számít, több olyan ö s s z e f ü g g é s t kísér figyelemmel, melyek a tervben nem szerepelnek. Ilyenek például a munkaerő hullámzás mutatószámai, a t e r m e l é k e n y s é g és a munkaidőkihasználás egyes összefüg gései. A statisztikai é s a-számviteli oktatás kap csolatánál ennek hiányos voltát kell ki emelni. Sem a számviteli oktatók nem tá maszkodnak e l é g g é a statisztikára, sem a statisztikusok a számvitelre. Aránylag jól képzett statisztikusaink e g y r é s z e is m é g k e v é s s é ismeri a számviteli módszereket é s fogalmakat. A Statisztikai Hivatal most tervbe vette, hogy közép- és felsőfokú statisztikai szakvizsgáinak anyagába könyv viteli ismereteket is illeszt. Ad 3. A szakmai tudás mellett a sta tisztikusoknak politikai tudást, feladatuk jelentőségének a tudatát is meg kell adni. Meg kell tanítani arra a hallgatókat, hogy pártosan, az osztályharc, a szocializmus építése fegyvereként használják a statisz tika eszközeit. Éreztetni kell, hogy a párt é s a kormány megtisztelő é s felelősségtel jes megbízatást adott nekik: a statisztika eszközeivel az államot, a szocializmus ü g y é t kell erősíteniök, védeniök. A statisz tikusok pártosak legyenek é s ugyanakkor minden partikuláris befolyástól függetlenek. A pártosságra v a l ó nevelés szempont jából elsősorban a következő irányelveket kell érvényesíteni: a) A statisztikai oktatás programmjába fel kell venni a munkásosztály vezetőinek, különösen Leninnek é s Sztálinnak, a sta tisztikáról s z ó l ó tanításait. Ez nem jelent heti az egyes lenini-sztálini idézeteknek sztereotip, a lélektelen használatban kiko pott ismételgetését, — mint ahogy az egyes esetekben megtörtént — hanem e? kell olvastatni a hallgatókkal Lenin és Sztálin munkáiból a statisztikára vonat kozó legfontosabb eredeti szemelvényeket. A statisztikára vonatkozó lenini-sztálini szemelvények növelik a jövendő statisz
tikusok önérzetét, jogos büszkeségét hiva tásuk iránt. b) A statisztika pártos, harcos jellegének k i h a n g s ú l y o z á s a feltételezi, hogy a statisz tikai elemzés egyes eszközeit a maguk gazdagságában ismertessük: azaz, hogy ezeket az eszközöket dialektikusan ú g y kell alkalmazni, hogy a hibákat, a lemaradáso kat, ne a mellékes körülményeket, hanem a l é n y e g e s eredményeket tárják fel. Ennek a kérdésnek helyes megoldására példaként a K ö z g a z d a s á g t u d o m á n y i Egyetem általá nos statisztikai előadásainak az intenzitási viszonyszámokról szóló fejezetét idéz hetjük. Az intenzitási v i s z o n y s z á m o k itt, mint a számonkérésnek, az ellenőrzésnek, a hibák feltárásának és ugyanakkor az eredmények m e g v i l á g í t á s á n a k eszközei sze repelnek. A jegyzet v i l á g o s a n kifejti, hogy az intenzitási v i s z o n y s z á m o k közül min dig azt kell kiválasztani, amelyik a gaz daság, a vállalat t e v é k e n y s é g é n e k lénye ges oldalára mutat rá. A statisztikai esz közök használatának pártos, harcos jellege természetesen összefügg a statisztikai módszertan e g y é b kérdéseivel, (mint az e l e m z ő k é s z s é g kifejlesztése, politikai gazda s á g t a n é s a statisztika kapcsolata, stb.) m é g i s mást jelent: feltételezi, hogy az egyes statisztikai mutatószámok alkalma zásánál sokoldalúan világítsunk rá annak harci szerepére, meggyőzően, példákkal támasszuk alá, hogy a statisztika a terv végrehajtásának, a szocializmus építésének eleven, gyakorlati fegyvere. Statisztikai ta nításunk általában nélkülözi m é g ezt a harcos jelleget é s ahol legkönnyebb volna a hallgatókkal közösen, megfelelő érdekességű, a statisztika harcos szerepét ki domborító példákat találni — mint a vál lalati statisztikusok konferenciáin — , a vita sokszor érdektelen, szürke. c) A statisztika harcos, gyakorlati szere pének kidomborításában nélkülözhetet lenek a konkrét üzemi példák, egy-egy vál lalati statisztikus helyesen alkalmazott statisztikai módszereinek ismertetése. Az oktatásnak fel kell dolgoznia a statisz tikai értesítők, a Statisztikai Szemle e tárgyú cikkeit. Ad 4. Az e l e m z ő k é s z s é g kifejlesztésé vel kapcsolatban talán nem szükségte len tisztázni, hogy mi a statisztikai elemzés. Ezen a téren komoly félre értések vannak. Néhányan a statisz-
tikai e l e m z é s t összekeverik a magya rázkodó jelentésekkel, a vállalat ál tal felhozott, a számokból ki nem olvasható okoknak előadásaival. Egyesek szerint elemzés például a terv nemteljesí tése e s e t é n az a m e g j e g y z é s , hogy a nemteljesítéshez hozzájárult, hogy ez é s ez a gyár bizonyos alkatrészeket nem szállított le időben. Az, hogy ez nem statisztikai elemzés, persze nem jelenti, hogy az ilyen észrevétel megtétele nem volna fon tos. Mások az elemzést m é g semmitmon dóbb módon értelmezik. A számokat egy szerűen szövegbe öntik, azaz m e g i s m é t lik szavakban a táblázatok legfonto sabb adatait. A Statisztikai Hivatal által meghirdetett középiskolai statisz tikai pályázaton a pályázók z ö m e pél dául í g y oldotta meg az e l e m z é s r e vo natkozó feladatot. Sem egyik, sem a másik nem azonos a statisztikai elem zéssel. A statisztikai elemzés olyan sta tisztikai módszerek, eszközök használatát tételezi fel, amelyek s e g í t s é g é v e l bizonyos összefüggések, kapcsolatok nyilvánvalóvá válnak. A statisztikai e l e m z é s nem a szá moknak szavakkal való felcserélését je lenti, hanem a viszonyszámoknak, átla goknak, indexeknek, csoportosításoknak, grafikus ábrázolásoknak a statisztikai elem z é s eszközeinek olyan külön-külön vagy együttes alkalmazását, amelynek s e g í t s é g é vel mélyebb összefüggések felderíthetők. Mindebből következik, hogy a statiszti kai e l e m z é s nem önálló tantárgy. Akkor tanítjuk meg helyesen statisztikai elem zésre a hallgatókat, ha az elemzés egyes eszközeit — a különböző m u t a t ó s z á mokat — minden esetben konkrét gyakor lati példákon ö s s z e f ü g g é s ü k b e n adjuk elő. S z ü k s é g e s tehát, hogy egy-egy anyag be fejezésekor olyan táblázatokat, mutatószá mokat állítsunk össze, amelyekből a hall gatók ki tudnak számítani önállóan olyan v i s z o n y s z á m o k a t , átlagokat, indexeket, ame lyek ezeknek a jelenségeknek mélyebb ö s s z e f ü g g é s e i t tárják fel é s a táblázathoz fűzött s z ö v e g b e n nem mechanikusan ismé telgetik a számokat, hanem az azokból le v o n h a t ó l é n y e g e s ö s s z e f ü g g é s e k r e mutat nak rá. A statisztikai tanároknak, elő adóknak küzdeniök kell az ellen, hogy e l e m z é s orvén a kérdéseket leegyszerű sítsék, hangzatos jelszavakat, frázisokat puffogtassanak. Egyes hallgatók bajja-
nak arra, hogy például, amikor a táblá zatból azt o l v a s s á k ki, hogy a munkabér alap emelkedett az elmúlt időszakhoz, vagy a tervfeladathoz viszonyítva, minden külö nösebb vizsgálat nélkül megjegyezték, hogy itt biztosan bércsailásról van s z ó , holott a tábla adatainak mélyebb e l e m z é s e felderíti, hogy a munkabéralap túllépése a termelési terv túlteljesítése mögött maradt. Ugyanakkor az is helytelen, ha e l e m z é s ürügyén a számokat politikai tartalom nélkül variáljuk. Lenin mondja, hogy „... a számok csak azt bizonyítják, amit közvetlenül mondanak", de hogy ennek a közvetlen mondanivalónak az adott körülmények között mi a jelentősége (pél dául a t e r m e l é k e n y s é g emelkedésének a mérve nem elegendő f i g y e l e m b e v é v e az új beruházásokat, a normarendezést, a munkaversenyt stb.), azt csak az e g y é b intézkedések, a politikai összefüggések ismeretében tárhatjuk .fel. >
A statisztikai e l e m z ő k é s z s é g elsajátítása alapos j á r t a s s á g o t feltételez az elemzési példák megoldásában. Jelenleg ehhez m é g kevés módszertani segédlet áll az oktatók rendelkezésére. Itt is a Statisztikai Hivatal feladata, hogy elkészítse é s kiadja az ál talános statisztika, az iparstatisztika, a m e z ő g a z d a s á g s t a t i s z t i k a és kereskedelem statisztika legáltalánosabb minta-elemzé seinek gyűjteményét. Ismertetni kell azok nak a tábláknak a sémáit, amelyeket a Statisztikai Hivatal vagy a minisztériumok használnak, az ipari vagy m e z ő g a z d a s á g i , stb. t e v é k e n y s é g statisztikai elemzésére. A középiskolákban egy-egy statisztikai anyag t á r g y a l á s á t elemzési feladatok minta szerű m e g o l d á s á v a l kell lezárni. Rendsze resíteni kell a statisztikai írásbeli dolgo zatokat, amelyeknek témája egy-egy elem zési feladat legyen. Az értekezlet résztvevői közül elsőnek Löte Pál а 23/2 építőipari váilalat tervosztályvezetője szólalt fel. Lőte P á l elv társ a Számviteli Főiskolán vezetett a mult évben statisztikai gyakorlatot. A statisztika és s z á m t a n t a n í t á s kapcsolatáról beszélve kifejtette, hogy bár a statisztikai anyag oktatásának keretében nem lehet valakit megtanítani számolni, azonban a gyakor latokon az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a példák kidolgozására. Ezáltal a hallgatók számolási k é s z s é g e fokozható. A megfelelő példatár, feladatgyűjtemény ki-
d o l g o z á s á t s z ü k s é g e s n e k tartja é s v é l e m é nye szerint ugyanilyen é r t e l e m b e n kellene bővíteni a t a n k ö n y v e k e t , jegyzeteket is. Huszár István elvtárs, a Közgazdaság t u d o m á n y i Egyetem Statisztikai t a n s z é k é nek t a n á r s e g é d j e , a t a n s z é k n e k a h a l l g a t ó k h i á n y o s matematikai felkészültségével kap csolatos t a p a s z t a l a t a i r ó l beszélt. A gyakor latok s o r á n azokkal a h a l l g a t ó k k a l , akik nek matematikai f e l k é s z ü l t s é g e a k í v á n t szintet sem é r t e el, a t a n s z é k külön fog lalkozott. Azonban emellett is r á n y o m t a b é l y e g é t a statisztikai v i z s g á k e r e d m é n y é r e a hallgatók egy részének bizonytalan matematikai t u d á s a . A s z á m o l á s i k é s z s é g h i á n y á t t e r m é s z e t e s e n egyik napról a m á sikra pótolni nem lehet. Egyetemi szinten ennek kiküszöbölése é r d e k é b e n a statisz tikai t a n s z é k a jövőben szorosabban fog e g y ü t t m ű k ö d n i a matematikai t a n s z é k k e l . Л gyenge s z á m o l á s i k é s z s é g h e z k a p c s o l ó d ó másik h i á n y o s s á g egyes h a l l g a t ó k mecha nikus g o n d o l k o d á s m ó d j a . Ezen jól "meg szerkesztett, g o n d o l k o d t a t ó p é l d á k k a l , a gyakorlatoknak megfelelő megszervezésé vel igyekeznek segíteni. Homoki István e l v t á r s , a szegedi statisz tikai technikum i g a z g a t ó j a , a középiskolai statisztikai é s matematikai o k t a t á s kap c s o l a t á r ó l beszélt. E k é t t á r g y a t t a n í t ó ta n á r o k n a k szorosan e g y ü t t kell m ű k ö d n i ö k , e g y r é s z t azért, hogy az átfedéseket kikü szöböljék, m á s r é s z t , hogy a matematika t a n á r o k olyan megfelelő p é l d á k a t dolgoz tassanak k i , amelyek a későbbiek folyamán a statisztikai o k t a t á s a n y a g á b a szervesen illeszkednek. A statisztikai é s a matema tikai o k t a t á s i a n y a g e l h a t á r o l á s á n a k m á r a tantervekben meg kell lennie. Dr. Fülöp Sándor elvtárs, a Könnyűipari Minisztérium tervfőosztályának csoport vezetője, mint a v á l l a l a t i statisztikusokat v i z s g á z t a t ó b i z o t t s á g tagja és a statisztikai konferenciák v e z e t ő j e az iskolán kívül folyó statisztikai o k t a t á s p r o b l é m á i v a l foglalko zott. Felvetette, hogy a jelenlegi statisztikai o k t a t á s egyik h i á n y o s s á g a , hogy a statisz tika mellett s z á m v i t e l i és t e r v e z é s i isme retekre nem tanítja a v á l l a l a t i statisztiku sokat. Ezekre pedig m u n k á j u k n a k elvég zése során elengedhetetlenül szükségük van. Könyvviteli alapismeretek nélkül pél dául az ö n k ö l t s é g s t a t i s z t i k á t megérteni nem tudja senki, a tervet pedig a terv készítés m ó d s z e r e i n e k é s m e n e t é n e k alap ismerete nélkül helyesen m é r n i nem lehet.
A statisztikai o k t a t ó m u n k á b a n tapasz t a l h a t ó h i á n y o s s á g o k oka n a g y r é s z b e n az, hogy az o k t a t ó k s z á m á r a nem a d t á k meg a statisztika tanításának módszertanát. E h i á n y o s s á g o n a lehető legsürgősebben segíteni kell. Boros Jánosáé e l v t á r s n ő , a budapesti statisztikai technikum t a n á r a , a statisztika és a politikai g a z d a s á g t a n o k t a t á s á n a k kap c s o l a t á r ó l é s a statisztika p á r t o s jellegé nek ikidomborításáról beszélt. A közép iskolai o k t a t á s b a n e t é r e n hiányosságok voltak, b á r mind az á l t a l á n o s , mind az á g a zati statisztika anyaga erre t á g lehetőséget nyújt. Felhívta arra a figyelmet, hogy az 1952—53-as t a n é v b e n s z á m o l n i kell azzal, hogy a középiskolák alsóbb o s z t á l y a i b a n a statisztikai t a n í t á s á t nem előzi m e g poli tikai g a z d a s á g t a n i o k t a t á s és í g y a sta t i s z t i k á t t a n í t ó t a n á r o k n a k kell az anyag hoz k a p c s o l ó d ó politikai g a z d a s á g t a n i isine retekre is m e g t a n í t a n i a t a n u l ó k a t . Ollé Lajos e l v t á r s ( K ö z g a z d a s á g i Egye tem, statisztikai t a n s z é k ) az e l e m z ő k é s z s é g kifejlesztésének kérdéséhez szólt hozzá. A z e l e m z é s t a n í t á s a nem képezheti külön részét a statisztikai o k t a t á s i anyagnak. A z egyes m u t a t ó s z á m o k között fennálló a l a p v e t ő ö s s z e f ü g g é s e k e t az ezen m u t a t ó s z á m o k r ó l s z ó l ó e l ő a d á s o k s o r á n kell t á r g y a l n i . K ü l ö n az e l e m z é s r ő l szóló elő a d á s o k csak i s m é t l é s e i l e n n é n e k a m á r előzőkben t á r g y a l t a k n a k . A h a l l g a t ó k elem zési k é s z s é g é n e k fokozása e l s ő s o r b a n a statisztikai gyakorlatok feladata. A gya korlatokon olyan p é l d á k a t kell megoldatni, melyek m e g k ö v e t e l i k az e l ő a d á s o k o n hallot tak, az egyes t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i jelen ségek ö s s z e f ü g g ő v i z s g á l a t á t . E z e g y ú t t a l s z í n e s s é , é r d e k e s s é teszi az anyagot, és a dialektikus, logikus gondolkodásmódot fejleszti. E z t az i r á n y e l v e t kell követni a p é l d a t á r a k ö s s z e á l l í t á s á n á l is. Szerkezetileg az e g y m á s t k ö v e t ő p é l d á k n a k egyre nehe zebbeknek keli lenniök, a m u t a t ó s z á m o k mind s z é l e s e b b körét kell magukban fog lalniuk. Szabó László e l v t á r s , a S z á m v i t e l i Fő iskola statisztikai t a n s z é k é n e k t a n á r a , fel vetette, hogy a matematikai oktatás eltávolodik az élettől. A matematikai ok t a t á s s o r á n a p é l d á k k i v á l a s z t á s á r a foko zottabb gondot kell fordítani. A matema tikai és start iszti kai oktatás kapcsola-
tárói szólva azt mondotta, hogy abból, hogy a matematika adja elő a sta tisztika egyes eszközeit, csak olyan zavar támadhat, hogy a hallgatók „fújják" a képleteket anélkül, hogy értenék, hogy köz g a z d a s á g i l a g miről is van szó. A statisz tika é s a tervezés, valamint a könyvvitel kapcsolatáról szólva javasolta az e g y s é g e s munkagyakorlatok m e g s z e r v e z é s é t . Kreko Béla elvtárs, a G a z d a s á g i é s Műszaki Akadémia matematika tanára, rá mutatott arra, hogy az ankéton felszólalók a statisztikai oktatás során tapasztalt szá molási, matematikai hiányosságokért egy értelműen a matematikai oktatást é s a ma tematika-tanárokat kívánták felelőssé tenni, holott magát a statisztikai oktatást is s z ü k s é g e s ebből a szempontból komo lyan megbírálni. M a g á n a k az ankétnak tanulságait elsősorban a statisztikai techni kumokban kell felhasználni. A számolási k é s z s é g fokozása érdekében azt tanácsolta, hogy vezessék be a logarléccel v a l ó szá m o l á s tanítását. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a mechanikus mű veletek e l v é g z é s e mellett megtanuljanak a számokkal bánni, az eredmények nagy ságrendjének megállapításában gyakor latra tegyenek szert. Emellett több időt kel lene fordítani a fejszámolás fejlesztésére. Ezekután Schneller Károly, a szegedi egyetem statisztikai tanára és Theisz Ede, az E ö t v ö s Lóránd Tudományegyetem sta tisztikai tanára, a statisztikai oktatás kér désének pedagógiai részéhez szóltak hozzá. Kifejtették, hogy a statisztikai oktatást szemléltetőbbé, könnyebben érthetővé lehetne tenni a grafikus ábrázolási mód szerek fokozottabb alkalmazásával. Kérték, hogy ehhez a Központi Statisztikai Hivatal folyóiratain keresztül a támogatást adja meg. Theisz professzor a jogászoktatás során a statisztikában lévő logikai kapcso latok h a n g s ú l y o z á s á n a k szükségszerűségé ről beszélt. Mizerák József né, III. éves egyetemi hall g a t ó és Székfi Magda, a Mező-utcai sta tisztikai technikum tanulója, a statisztika tanulása terén szerzett tapasztalataikról beszéltek. Az egyetemen a gyakorlatok nincsenek megfelelően összehangolva, a gyakorlatvezetők kevés példát hoznak fel a gyakorlati élet területéről. A statisz tika a gyakorlati életben betöltött szere pének fokozottabb kihangsúlyozásával é s bemutatásával a statisztikát jobban meg
lehetne szerettetni a h a l l g a t ó s á g a i . A tech nikumokon a jövőben a statisztikai szak körök s z á m á t é s színvonalát emelni fogják. A budapesti statisztikai technikum szak köre elhatározta, hogy az iskolában a jövő tanévben a diákok között statisztikai minta-adatfelvételt fog végrehajtani. A felszólalásokra v á l a s z o l v a Rédei elv társ rámutott arra, hogy a statisztika előtt álló országos feladatok e l v é g z é s é h e z a jö vőben m é g fokozottabban lesz s z ü k s é g megfelelően képzett statisztikusokra. A sta>tisztika színvonalának emeléséhez pedig elengedhetetlenül s z ü k s é g e s a statisztika oktatási módszertanának a kidolgozása. Ennek jegyében rendezték meg ezt az ankétot. A matematikai felkészültséggel kapcso lóiban leszögezhető, hogy a legnagyobb l i l l n y o s s á g e téren abban mutatkozik, hogy a hallgatók mechanikusan gondolkodnak, nincsen meg a kellő gyakorlatuk a számo^ lásban. Az arányok, a nagyságrendek megállapítása m é g komoly nehézséget jelent számukra. Ezen a h i á n y o s s á g o n az ankét tapasztalatai alapján a matematikai okta tás mellett a statisztikai gyakorlatoknak is segíteniök kell. A Központi Statisztikai Hivatal iáltal kiadandó példatárak összeállításánál hasz nosítani kívánjuk az értekezlet tanulságait, ezek fel fogják ölelni mind a számolási k é s z s é g fokozására, mind az e l e m z é s fej lesztésére é s gyakorlásra alkalmas példá kat. A példatárak a matematika-tanárok számára is s e g í t s é g e t fognak nyújtani a megfelelő példák kidolgozásához é s kivá lasztásához^ A t e r v g a z d a s á g i é s számviteli ismeretek oktatása feltétlenül s z ü k s é g e s a statisz tikusok képzésénél. Az új statisztikai vizsgarendszer közép- é s felsőfokú vizsgái nak a n y a g á t már ennek megfelelően állí tották össze. Az ankéton elhangzott felszólalások, ja vaslatok bő anyagot szolgáltattak az Ok tatási osztály további munkájához. Az Ok tatási osztály feladata lesz, hogy azt rend szerezze, feldolgozza. A statisztika taní tása módszertanának kidolgozásához hala déktalanul hozzá kell kezdeni é s ebbe fel tétlenül be kell vonni az e téren gazdag tapasztalatokkal rendelkező tanárokat é s oktatókat. Az értekezletet Bárd Károly elvtárs zárta be. Megállapította, hogy az ankét az első
sikeres lépést jelentette azon m ó d s z e r e k f e l t á r á s á h o z é s m e g i s m e r é s é h e z , melyekkel a statisztika tanítása továbbfejleszthető. K é r t e a megjelenteket, hogy a felvetett p r o b l é m á k k a l a t o v á b b i a k b a n is foglalkoz zanak, é s z r e v é t e l e i k e t feltétlenül j u t t a s s á k
el a Statisztikai H i v a t a l O k t a t á s i o s z t á l y á hoz. A z értekezlet tapasztalatainak é r v é n y e sítését m á r a most m e g i n d u l ó 1952—53-as t a n é v b e n megkezdik és nem k é t s é g e s , hogy ennek n y o m á n a statisztikusok k é p z e t t s é g e , s z a k m á j u k iránti szeretete t o v á b b fog nőni.
A Békésmegyei Statisztisztikai Kirendeltség munkájának első tapasztalatai A
Statisztikai
Hivatal
helyi
szervei
f ü g g e t l e n területi statisztikai szervek
a
datokat v a l a m i r e v a l ó m ó d o n e l v é g e z n i nem
meg
lehetett. Nem is s z ó l v a a r r ó l , hogy a T a n á c s
a l a k u l á s a előtt a t a n á c s o k Terv- és Statisz
a statisztikai csoportot
t i k a i O s z t á l y á n belül v é g e z t é k
a
A
statisztikai
belül
munkát
a
feladatukat.
járási
tanácson
lebecsülték, tehernek érezték. A sta
tisztikai csoport m u n k á j á n a k a M e g y e i T a nács
sem
tulajdonított
s á g o t é s csak
különösebb
ritka esetben
V . B . elé a csoportot,
hívta
munkát, nagy
elemzést,
részét
tése é s ö s s z e s í t é s e teljes
vonatkozású rületi
egészében
volt
összeírás,
adatgyűjtése) koztunk
képezte. E z
a
munka
mezőgazdasági
(gazdalajstrom,
vetéste
állatszámlálás,
TSZCS
és csak
a helyi
begyűj
kis r é s z b e n
foglal
ipar, kereskedelem,
szoci
ális- és k u l t u r á l i s élet adataival. A
mezőgazdasági
statisztikai
Döntő
szervek
fordulatot a
felállítását,
független
és f e l ü g y e l ő s é g e k
megalakí
feladatává rend
szeres e l l e n ő r z é s é t é s a statisztikusok kép zését. A rendelet m e g j e l e n é s e lehetővé tette, hogy
a
statisztikai
befolyástól
szervek
függetlenül
minden
helyi
végezhessék
mun
kájukat. totta
átszervezés a a
részére
nehéz
statisztikai
hogy
szükségessé
statisztikai
a tanácstól
tette az e g y s é g e s statisztikai munka
megjelenése
ala
statisztikai 2021/6/1952.
lási rendszer és e g y s é g e s statisztikai mód
t ú l s ú l y á n a k az volt az oka, hogy az e g y é n i tett
a
szerek k i a l a k í t á s á t és a H i v a t a l
g a z d a s á g o k nagy s z á m a , s z é t s z ó r t s á g a pos helyi t a n u l m á n y o z á s t
hozott
Minisztertanács
t á s á t rendelte el, m e g h a t á r o z t a a b e s z á m o
Az munkák
össze igénybe
vette.
sz. h a t á r o z a t a , mely a területi
be
értékelését.
az adatok
e l v é g z é s é r e is
meg a
hogy s z á m o l j o n
egyéb —
nem
munkában
A statisztikai csoport a l i g v é g z e t t é r d e m i
csaknem
függő — feladatok
kirendeltségek
statisztikai
gyakran
egyáltalában
fontos
munkájáról.
Munkájuk
statisztikával
után
feladat
csoportot.
elé
A
az volt az első
felügyelőségek megfelelő
és
a
állí
rendelet feladat,
kirendeltség
munkafeltételeket,
tele
az e l l e n ő r z é s h a t h a t ó s m e g s z e r v e z é s e érde
f o n ö s s z e k ö t t e t é s t stb. b i z t o s í t s u n k . M é g na
k é b e n . A csoport kis l é t s z á m a miatt a többi
gyobb feladatot
feladatokkal nem is tudott megfelelően
r é s z é r e az ú j káderek
fog
lalkozni, mert egy-egy e l ő a d ó r a a m e z ő g a z dasági
kampánymunkákon
kívül
—
mely
Az
jelentett a b ő v ü l ő hivatal
átszervezéssel
biztosítása.
teljesen
megváltozott
a helyi statisztikai szervek m u n k á j a é s fela
ben mindenkinek r é s z t kellett venni — m é g
data. M e g v á l t o z o t t
a
viszonya a T a n á c s h o z és t á r s h a t ó s á g o k h o z
szociális,
lési,
kulturális,
népmozgalmi,
oktatási,
lakás-,
népműve
iparstatisztikai
is. A területi
feladatok e l v é g z é s é r e is jutott. Elképzelhető,
nehezen
hogy ilyen feltételek mellett ezeket a
helyzetbe.
fela
a statisztikai csoportok
statisztikai szervek
illeszkedtek Különösen
be a
a
dolgozói
megváltozott
járásoknál
voltak
nehézségek,
ahol hozzászoktak
gyámkodáshoz
és
az
állandó
irányításhoz.
Nehezen
szokták meg, hogy ezután teljesen önállóak,
vek
rendelete csak egy-két nappal a járási
összesítő elkészítése előtt érkezett meg. A területi
statisztikai hálózat megalaku
és a járás területén a statisztikai munkát
lása óta már teremtett m a g á n a k
teljesen önállóan
tekintélyt. M í g a T a n á c s Terv- é s Statisz
kell végezniök.
Különö
bizonyos
sen a v e z e t é s elsajátításánál voltak nehéz
tikai osztályán dolgoztunk, addig a Tanács
ségek. A v e z e t é s megszilárdítása érdekében
egyes
egyes
azzal, hogy részükre adatokat adjunk ki. Ma
járásokban
végrehajtani.
A
átcsoportosítást helyes
kellett
munkamódszerek
osztályai
igen
ritkán
kerestek fel
már látják, hogy adataink helyesek é s hogy
kialakítása érdekében többízben munkaérte
a központi szervek is a statisztikai szerve
kezletre hívtuk ö s s z e a felügyelőségek
zet adatait veszik figyelembe, é s mind több
dol
gozóit.
azoknak a s z á m a , akik kérésükkel a megyei
Az átszervezéssel kapcsolatban a statisz tikusok szakmai továbbfejlődése
előtt
na
kirendeltséghez fordulnak. Az átszervezéssel
kapcsolatos munka az
gyobb perspektívák nyílnak. Eddig egyhely
ipari, kereskedelmi, szociális
és kulturális
ben
vonalon tulajdonképpen
július
topogtunk, általában
kint megismétlődő,
csak
azonos
időszakon-
jellegű felada
indult meg, í g y arról
csak
1-ével
m é g nincsenek ta
tokat végeztünk. Most munkánk érdekesebb
pasztalataink. Máris
lett, jobban át tudjuk tekinteni a m e g y é r e
ban, hogy a vállalatok általában jól fogad
vonatkozó statisztikai adatokat.
ják ellenőrzéseinket,
követik
kat
látják
A területi statisztikai szervek megalaku
és
mindinkább
megállapítható
azon
útmutatásain a
statisztikai
lása óta az első nagyobb munkát a tavaszi
a d a t s z o l g á l a t á s jelentőségét. Maguk a vál
vetésterület
lalati statisztikusok is elmondják, hogy az
összeírása
jelentette.
A mun
kában elkövetett hibák megmutatták, nem
vettük e l é g g é
zott
körülményeket.
hogy
tekintetbe a m e g v á l t o Az
ellenőrzés
most már nem mint a Tanács
során
felügyeleti
szervei, hanem mint önálló szervek v é g e z tük munkánkat. Sok községben,
ahol nem
értették meg a statisztikai hálózat szerepét, azt mondották, hogy most már a statiszti kai kirendeltség — mert a t a n á c s tusából
appará
Ikivált— nekik nem adhat utasítást,
hanem csak a Tanács
megfelelő
osztálya.
utóbbi időben sokat nőtt a statisztika fon tossága. A területi statisztikai hálózat dolgozóinak feltétlenül fejleszteniük kell szakmai é s po litikai tudásukat, hogy a fokozódó követel ményeknek megfeleljenek. Ezt szolgálják a Központi Statisztikai Hivatal által rendsze resített bentlakásos tanfolyamok, az e g y é n i tanulás rendszeres konferenciái, ahol meg ismerkednek a Szovjetunió tapasztalataival, szakmailag é s politikailag is fejlődnek. A
Ezeket a tanácsokat meg kellett helytelen
állásfoglalásukról.
Olyan
győzni
statisztikai kirendeltségek dolgozói csak í g y
adat
tudják azt a m e g t i s z t e l ő é s szép feladatot
gyűjtésnél, melyre az i g a z g a t á s i szerveknek is utasítást
kellett
adniok, akadályozta
munkát az i g a z g a t á s i
a
és
kormányza
tunk megbízta őket.
szervek késlekedése,
í g y történt ez a fagykár által érintett terü letek összeírásánál
betölteni, mellyel pártunk
is. Az i g a z g a t á s i
szer
Garai
József
a K S H Békésmegyei Kirendeltségének vezetője
Ankét a Statisztikai Kiadóvállalat 1953. évi könyvkiadási tervéről A Statisztikai Kiadóvállalat 1952. au gusztus 7-én értekezletre hívta ö s s z e a Központi Statisztikai Hivatalban é s a sta tisztikai munka e g y é b területein dolgozó elvtársakat, akik résztvettek a statisztikai folyóiratok és a statisztikai oktatás mun kájában. Az ankéton ismertették az 1953. évi statisztikai könyvkiadási programmot. A programmhoz a megjelentek közül s z á m o s a n szóltak hozzá é s azt javaslataik kal kiegészítették. Az értekezlet során ki derült, hogy különösen a m e z ő g a z d a s á g i statisztika, a nemzeti j ö v e d e l e m s z á m í t á s egyes kérdései, a statisztikai oktatás, az ellenőrzés, az operatív számvitel területén van hiány megfelelő szakirodalomban. A hozzászólók rámutattak arra, hogy nagy s z ü k s é g van az olyan statisztikai
szakkönyvek megjelentetésére, amelyek tisztázzák a statisztikai é s a számviteli munka kapcsolatait, elősegítik a legjobb elemző módszerek kialakítását é s emelik a statisztikusok szakmai képzettségét. E l hangzott az a javaslat, hogy egy munka k ö z ö s s é g készítsen el egy kiadványt ,,A sta tisztika a l k a l m a z á s a a vállalati ellenőrzés nél" címmel, mely mind az ellenőrök, mind a statisztikusok részére hasznos lenne. Többen javasolták, hogy a Kiadóvállalat jelentessen meg olyan kiadványokat, mint a „Statisztika a vállalatvezetés szol gálatában" c. brosúra volt, amely igen alkalmasnak mutatkozott a statisztika é s a statisztikai elemzés* népszerűsítésére. Az ankét hasznos javaslatokkal egészí tette ki a Kiadóvállalat 1953. évi könyv kiadási tervét.
A K ö z p o n t i Statisztikai H i v a t a l Ipari f ő o s z t á l y á n a k
lapja, az
! P A R 5 • A T S S Z T •К A í ÉRTESÍTŐ az iparstatisztika gyakorlati é s i d ő s z e r ű e l m é l e t i k é r d é seivel foglalko/ik, kapcsolatot k é p e z az ü / e m i statisz tikusok é s a K ö z p o n t i Statisztikai H i v a t a l k ö z ö t t , az ipar statisztikusok mindennapi m u n k á j á n a k s e g í t ő t á r s a . Megjelenik minden hónap végén E l ő f i z e t é s i á r a egy é v r e 24 F t , f é l é v r e Egyes s z á m á r a : 2 F t
12 F t
Megrendelhető a Posta Központi Hírlapíródénál (V. J ó z s e f n á d o r t é r 1.)
