A statisztika fogalma Statisztikán a társadalmi-gazdasági és a természeti jelenségeknek, ezek idıbeni változásának és a jelenségek közötti összefüggések számszerő leírását értjük.
Statisztika Harnos Lászlóné 489-0399 489-0400
Követelmények
Sokaság fogalma
Mindenkor a valós helyzetet tárja fel. (közömbösség) Mondanivalója tömör és áttekinthetı legyen. (kimutatás készítés) Az eredmények közlése. (gyors legyen)
Az egyedek összességét sokaságnak nevezzük Álló sokaság (vállalkozók száma egy évben) Mozgó sokaság (termelés mennyisége havonta)
SOKASÁG egyed egyed egyed
Ismérv fogalma
Adatok összehasonlíthatósága
A sokaság tulajdonságait (jellemzıit) nevezzük. Közös ismérv.(2006-ban alapítottak) Megkülönböztetı ismérv SOKASÁG Egyéni vállakók
Egyéni cégek
BT
egyed egyed
ismérvnek
Az adatok eredeti hasonlíthatók össze!!!
formájukban
nem
Ezért fontos a jelenségek közötti összefüggés és a torzításmentes kép kialakítása.
Vállalkozások RT
Ingatlan-értékelıknél a …………. alkalmazzuk.
KFT
1
Adatok csoportosítása
A statisztikai munka szakaszai 1.
A sokaság valamilyen ismérv (tulajdonság) szerinti osztályozását csoportosításnak nevezzük. Ezeket az osztályokat csoportképzı ismérvnek hívjuk.
2.
3. 4. 5. 6.
1. A megfigyelés programjának elkészítése,
Milyen célból kell az adat? Milyen gyakran kell adatot szolgáltatni? Milyen kört vizsgálok? Hogyan győjtım be az adatot? Feldolgozás menete. Kikkel kell közölni az eredményt.
A megfigyelés programjának elkészítése, A megfigyelés végrehajtása (adatgyőjtés), Ellenırzés, Az adatok feldolgozása, rendszerezése, Elemzés és szöveges értékelés, Közlés.
2. Adatfelvételek fajtái Gyakoriság szerint
Teljeskörő Folyamatos Részleges
Beérkezett-e minden kérdıív? Minden kérdésre válaszoltak-e? Helyesek-e az adott válaszok? Számítások elvégzése.
Önszámlálás
Kikérdezés
Reprezentatív Monografikus
Milyen egy jó kérdıív?
Módja szerint
Idıszakos
Alkalomszerő
3. Ellenırzés, 4. Feldolgozás
Megfigyelés szerint
Mondj egy példát, hogy mire készítenél kérdıívet? Milyen kérdéseket tennél fel? Hány kérdés a legmegfelelıbb? Mire használnád fel a kapott eredményt?
2
Statisztikai sorok és fajtáik
1. Leíró sor
Leíró sor, Területi sor, Idısor, Mennyiségi sor, Minıségi sor.
1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezés
Megye
50 83.181
Elkészített értékbecslések (db)
22.389
össze-
302
Komárom-Esztergom Vas
243 173
Összesen:
718
2003 2004 2005
Állapot idısor
302 243 173 718
február március I. n. év össz.
Tartam idısor
melyek
Állapot idısor (valaminek a mennyiségét mutatjuk be vele), Tartam idısor (egy-egy jelenség, illetve folyamat meghatározott idıszakra vonatkozó jellemzıit mutatjuk be) nem összesíthetı, mert értelmezhetetlen számot kapnánk. Összesíthetı, értelmezhetıek. Hosszabb idıszak az eredmény
4. Mennyiségi sorok
Ezer darab
január
vele,
A tartam idısor jellemzıje:
2002
be
Az állapot idısor jellemzıje:
Értékesített lakások Dorog területén Hónap
Olyan jelenségeket mutatunk folyamatosan változnak Fajtái:
Települések száma
Ezer darab
Létrejött adásvételek száma (db)
tehát
Gyır-Moson-Sopron
Év
155.723
3. Idısor
Összesíthetık az adatai, Van köztük logikai kapcsolat, hasonlíthatók
Jellemzı adat
Legkeresettebb lakás (m2)
Egy csoport térbeli, területi eloszlását jelenti. Jellemzıi:
nem összesíthetı, Nincs közöttük logikai kapcsolat.
Nyilvántartásba vettek száma (fı)
2. Területi sor
Egy csoport jellemzı adatait egymás után soroljuk fel. (egyedre vonatkozó több ismérv) Jellemzıi:
Fajtái:
10 25
24 59
Gyakorisági sor (egy ismérvhez tartozó esetek számát adjuk meg) Értékösszeg sor (az ismérvhez tartozó értékösszeget ismertetjük)
Jellemzıje:
Kevés kivétellel összeadhatók.
3
4. Mennyiségi sorok Fizetési kategóriák (eFt) -
60
61
-
80
81
-
100
fı
2 10 5 17
Összesen:
Gyakorisági sor
5. Minıségi sor
Fizetési Kifizetések kategóriák (eFt) (eFt) -
60
61
-
80
81
-
100
120 700
438 1.258
Összesen:
Értékösszeg sor
Osztályközök és osztályközök hossza
2.
3.
Ingatlanközvetítések
3.015
Lakás értékbecslések Egyéb értékbecslések
1.852 2.614
Összesen:
6.481
Statisztikai tábla tartalmi és formai követelményei,
Statisztikai táblák 1.
Szerkezetét tekintve hasonlít a mennyiségi sorokhoz azzal az eltéréssel, hogy az elsı oszlopban nem osztályközöket, hanem /kategóriákat/ minıségeket sorolunk fel. Jellemzıje: Összesíthetı, Megnevezés Bevétel (eFt)
Egyszerő táblák: Nem tartalmaznak összesen sorokat. Csoportosító táblák: Az egyik irányban már tartalmaz összesen sort. Kombinációs táblák: Mind az oldal- és mind a fejrovatok egymással kombinálhatók, illetve a sorok és oszlopok is összeadhatók.
Közérthetı, Tábla típusának meghatározása (egyszerő…), Tábla megnevezése, fejléc kitöltése, „Összesen” rovat közlése, Mértékegységek közlése Kerekítésekre ügyelni, Sorrendiség biztosítása (év)
Statisztikai ábrák DIAGAMMOK
Koordináta-rendszeren alapuló ábrák
PIKTOGRAMMOK
Sáv diagram STATISZTIKAI TÉRKÉPEK
Kartogram
Vonaldiagram Kartodiagram Oszlopdiagram Ponttérkép Kördiagramok Egyéb diagramok
90 80 70 60 50
Lakás eladás
40 30 20 10
Egyéb Értékbecslések
0 1. n.év
2. n.év
3. n.év
4. n.év
Vagyonértékelı cég 2006. évi bevételének alakulása
4
Oszlop diagram
Sajt diagram
4. n.év 3. n.év
Lakás eladás
Lakás eladás 2. n.év
Egyéb
Egyéb
Értékbecslés
Értékbecslések
1. n.év 0
50
100
150
200
Vagyonértékelı cég 2006. évi bevételének alakulása
Vagyonértékelı cég 2006. évi bevételének alakulása
Szalag diagram
100 80 60 40 20 0
Perec diagram
Lakás eladás Lakás eladás 1. 2. 3. 4. n.év n.év n.év n.év
Értékbecslések
Vagyonértékelı cég 2006. évi bevételének alakulása
Viszonyszámok és átlagok Alapösszefüggés: Két szám hányadosa. A (viszonyítás tárgya) V (viszonyszám) = B (viszonyítás alapja) Együtthatós forma: 8:10= 0,8 Százalékos forma: 0,8×100= 80% Ezrelékes forma: Csak akkor használható, ha nagy az eltérés a tárgy és az alap között.
1. n.év
2. n.év
3. n.év
4. n.év
Egyéb
Vagyonértékelı cég 2006. évi bevételének alakulása
Viszonyszámok formái
Egydimenziós
Megoszlási viszonyszámok (mindig az egészhez viszonyítunk egy részadatot), Koordinációs viszonyszámok (Részadatot viszonyítunk egy másik részadathoz azonos idıszakban), Dinamikus viszonyszámok (két egynemő ismérv, de különbözı idıszakra vonatkozó adatát hasonlítjuk össze).
5
PÉLDA !!!! Megnevezés
Bázisév (2005)
Tárgyév (2006)
Összesen
Többsíkú, többdimenziós viszonyszám
Férfiak Nık Összesen Egy városban a 2005. évben harmincezer lakosból 14 ezer volt férfi. 2006. évben a férfiak száma 1.500-zal emelkedik, míg a nıké 1.900-zal nı. Feladat: Számítsa ki a megoszlási, dinamikus viszonyszámokat!
koordinációs és
PÉLDA !!!! Megnevezés Éves összes árbevétel Évi átlagos statisztikai létszám Éves bérköltség Irodák száma
Különbözı nemő és eltérı mértékegységő adatok, de valamilyen kapcsolat miatt összefüggenek. Ezzel lehet kifejezni, hogy egyik adatból mennyi jut a másik adat egy egységére. Ilyen viszonyszám például az intenzitási viszonyszám.
2006. évre jellemzı adat 55.429.000,-Ft 19 fı 19.692.000,-Ft 3 db
Középértékek Középérték számítást akkor alkalmazunk, ha a vizsgált sokaság egyes egyedeinek értéke eltér egymástól. Jellemzıi:
Feladat: Számítson ki minél több intenzitási viszonyszámot!
Viszonylagosnak kell tekinteni, Csak egynemőekbıl számítható ki, A középértékbıl nem derül ki, hogy mennyi tagból áll, és milyen szélsı értéket tartalmaz, Az eredmény nem fordul elı a tagok között.
Középértékek Helyi középérték
Számított középértékek /Átlagok/
Módusz Medián
Számtani (aritmetikai) átlag
Mértani (geometriai) átlag Harmonikus átlag Négyzetes átlag Kronologikus átlag
6
