Sopron Járás Esélyteremtı programterv

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

Sopron Járás „Esélyteremtı programterv” 2015.

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlıségi programok összehangolása a soproni járás területén”

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 3 Vizsgálat a szociális szolgáltatók ellátottainak körében, a soproni járás területén, az esélyegyenlıség lehetıségének biztosítására - 2015. .............................................................. 4 Demográfiai adatok: ............................................................................................................................ 4 Lakhatás: ............................................................................................................................................. 5 Foglalkoztatottság: .............................................................................................................................. 8 Egészségi állapot: ................................................................................................................................ 8 Oktatás, gyermeknevelés: .................................................................................................................. 10 Hátrányos megkülönböztetés: ........................................................................................................... 12 Szabadidı, kultúra: ............................................................................................................................ 17 Család, gyermeknevelés: ................................................................................................................... 17 Igényelt segítségek, elégedettség: ..................................................................................................... 18 Hiányterületek - szakember ellátottság, szolgáltatások: .................................................................... 23 Ügyfelek információinak forrása:...................................................................................................... 26 Legismertebb segítı szervezetek: ...................................................................................................... 27 Összegzés: ......................................................................................................................................... 27

A soproni járás szociális intézményei által érzékelt probléma csomópontok ................... 30 A helyi esélyegyenlıségi programok elemzése ..................................................................... 38 Programterv ............................................................................................................................ 40 Intézkedési terv: ................................................................................................................................ 41 A vizsgálatok tapasztalataiból kiindulva, az ellátottak és a szociális szolgáltatók véleményét is figyelembe véve a további fejlesztési irányok:.................................................................................. 42 Várható hatások és eredmények: ....................................................................................................... 44

Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 45 1. sz. melléklet ......................................................................................................................... 46

2


Bevezetés Sopron Város által benyújtott pályázat keretében került sor a helyi esélyegyenlıségi programok járási szintő összehangolására. A pályázati projekt (ÁROP-1.A.3-2014-20140077. „Esélyegyenlıségi programok összehangolása a soproni járás területén”) megadja azt a lehetıséget a járás számára, hogy a jelenlegi helyi esélyegyenlıségi programokat járási szinten felülvizsgálva olyan járási esélyteremtı programot fogadjon el, amely részben és egészben szolgálja a térségben élı esélyegyenlıségi célcsoportok mindennapjait, számukra egységes megoldási lehetıségekkel szolgálhasson a járás egésze. Összhangban az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a Járási Esélyteremtı Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, a Soproni Járás Esélyteremtı Program kitér a beavatkozást igénylı szakmai területek meghatározására, a megvalósítás legfontosabb prioritásaira, és rögzíti az esélyegyenlıség érdekében szükséges feladatokat. A járás – jelen projektben partneri szerzıdést aláíró - önkormányzatai vállalják, hogy a helyi esélyteremtı tevékenységük összehangolása és további források mozgósíthatósága érdekében együttmőködnek egymással. Jelen programterv legfıbb célja olyan koncepció kidolgozása a Soproni járás számára, amely megvalósíthatja a további esélyteremtés alapját, folyamatát, kijelöli a fıbb fókuszpontokat és stratégiai irányokat. Az Esélyteremtı Program elkészítésének további célja, hogy a járásnak legyen egységesen kidolgozott és elfogadott programterve az esélyegyenlıségi kérdésekre. Továbbá a járási szintő együttmőködés javítja a feladatok szervezésének, ellátásának minıségét és koordinációját, ésszerő költségfelhasználást tesz lehetıvé, így jelentısen javulhat a költséghatékonyság és a problémakezelés színvonala. A program alapját három vizsgálat képezi: a járás szociális szolgáltatói ellátottjainak körében végzett kérdıíves kutatás, a járásban mőködı szociális szolgáltatók körében végzett vizsgálat, valamint a járás településeinek helyi esélyegyenlıségi programjainak elemzése. Ezen információk, valamint a program részét képezı kerekasztal beszélgetések tapasztalatai alapján állt össze a jelen dokumentumban megfogalmazott tervek, fejlesztési irányok összessége, amely hatékony, széles körő együttmőködésen alapuló szakmai munkát alapoz meg.

3


Vizsgálat a szociális szolgáltatók ellátottainak körében, a soproni járás területén, az esélyegyenlıség lehetıségének biztosítására - 2015. Vizsgálatunk az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Együttmőködést segítı programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” pályázati program keretében valósult meg 2015. május és október között. A vizsgálat célja a Sopron járásban tevékenykedı szociális szolgáltató intézmények ügyfelei élethelyzetének, körülményeinek feltérképezése, különös tekintettel arra, hogy az ügyfelek mindennapi életükben milyen problémákat érzékelnek, megoldási módjaik között vajon szerepel-e a szociális ellátórendszer, illetve a megoldáskeresés során milyen nehézségekbe, hiányokba ütköznek. A vizsgálat mintája háromszáz fı, a járásban a szociális szolgáltatók által ellátott személy. A minta kiválasztásakor figyelembe vettük a járásban tevékenykedı négy szolgáltató által ellátott lakosságszám arányát, és ennek tükrében választottunk a szolgáltatók ellátási területeirıl a következı arányban: Sopron és környéke kettıszáz fı, Fertıszentmiklós és ellátási területe huszonnégy fı, Lövı és ellátási területe harmincnyolc fı, valamint Fertıd és ellátási területe harmincnyolc fı. A minta kiválasztásában további szempont volt az egyes ellátásokat igénybe vevık aránya, ennek tükrében oszlottak meg a vizsgált személyek a gyermekjóléti alapellátásban, a gyermekjóléti szolgálat tanácsadás szolgáltatásában, a családsegítı szolgálat alapellátásában, a családsegítı szolgálat tanácsadói szolgáltatásában, az idısellátás nappali szolgáltatásaiban és a bentlakásos ellátásaiban, a fogyatékosok alapellátásában illetve a hajléktalan ellátásban megforduló ügyfelek között. A konkrét vizsgálati személyek kiválasztása az adott ellátási terület ügyfeleket rögzítı adatbankjából történt, véletlenszerően, lottó módszerrel. A vizsgálat módszere kérdezıbiztos által felvett kérdıíves lekérdezés. A kérdıív jelen tanulmány 1. számú mellékletében került csatolásra. A kérdezıbiztosok a járásban mőködı szociális szolgáltató intézmények szociális szakembereibıl kerültek ki. A kérdıív kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdıív elsı részét a demográfiai adatoknak szenteltük, a második részben az ügyfelek által szubjektíven megélt, megtapasztalt problémák körét kívántuk feltérképezni, kiemelten az anyagi helyzet és lakhatás, egészségügy, oktatás, hátrányos megkülönböztetés, kultúra és szabadidı, család és gyermeknevelés területén felmerülı gondokra. A kérdıív harmadik részében arra kerestük a választ, vajon kértek-e az ügyfelek problémáik kezeléséhez hivatalos segítséget, megkapták-e a kért segítséget, milyen típusú segítségrıl volt szó és kitıl érkezett, a kapott segítséggel mennyire voltak megelégedve és milyen hiányokkal, nehézségekkel szembesültek. A kérdıív záró részében a vizsgálatban résztvevık további igényeire voltunk kíváncsiak illetve meg szerettük volna tudni, hogy a szociális ellátórendszeren túl milyen civil segítıket ismernek, illetve az ellátásokkal kapcsolatos információikat honnan szerzik be.

Demográfiai adatok: A minta háromszáz fıbıl áll, a nemek szerinti megoszlás nık kétszáztizennyolc, férfiak nyolcvankét fı.

4


Az életkor szerinti megoszlás tekintetében a 18-39 és a 40-59 éves korosztály teszi ki a minta 71%-át, 33 és 38% arányban, míg a 60 év felettiek 29%-ban képviseltetik magukat. Iskolai végzettségüket tekintve a minta 7%-a nem rendelkezik nyolc általános iskolai osztály végzettséggel sem, 38%-nak van befejezett nyolc általános iskolai végzettsége, de szakmája nincs. 43% fejezte be a középszintő oktatását. A felsıfokú végzettségőek aránya 7%. A vizsgálatban résztvevık családi állapota a következık szerint oszlik meg: egyedülállók 28%, gyermeküket egyedül nevelık 21%, házastársi kapcsolatban gyermeket nevelık 33%, többgenerációs családban élık 13%, házastársi kapcsolatban gyermek nélkül élık 4%. Az eltartottak számát tekintve a vizsgálatban résztvevık 55%-a tart el gyermeket, 16%-uk három vagy annál több gyermeket. A részvevık 8%-a tart el felnıtt családtagot. A megkérdezett vizsgálati személyek háztartásainak 6%-ában senki nem rendelkezik jövedelemmel, a minta átlagjövedelme 58.919.- Ft. A megkérdezettek háztartásainak 24%-a rendelkezik csak megtakarítással. A válaszadók 9%-a vallja magát etnikai kisebbséghez tartozónak, ebbıl huszonkét fı cigány, két fı román, egy-egy fı horvát, szerb illetve afgán kisebbségbe tartozóként nyilatkozott önmagáról. A válaszadók 61%-a tartozik valamilyen vallási felekezethez, ebbıl 53% római katolikus vallású.

Lakhatás: Lakhatással kapcsolatos anyagi problémák kapcsán kétszáztizennyolc nıbıl nyolcvanegy jelölt ennél a kérdésnél, ez 37% és nyolcvankét férfibıl negyvennégy jelölte ezt a problémakört, ez a minta 54%-a. Lakhatással kapcsolatos nehézségek a következı problémákbóladódnak:

Jogi problémák hatása (pl. kilakoltatás, öröklés, kitiltás, szökés) huszonegy családnál (17%) jelentkezett. Lakáson belül élık közötti konfliktusokból tizenkét családnál (10%), lakás (betegség vagy speciális igény miatti) átalakítása miatt nyolc családnál (6%) adódott 5


nehézség. A lakás rossz állapota negyvenhat családnál (37%) okozott problémát, hitel/kölcsön vagy rezsitartozásból adódóan hetvennégy család (59%) került nehéz körülmények közé. Tizenhárom családnál/fınél (10%) nem megoldott a család/egyén éjszakai/nappali tartózkodása. Huszonegy fı (17%) jelölte az egyéb lehetıséget, amelyben okként a lakás mérete, a lakhatás rövid idın belüli megszőnése, a magas bérleti díj, az albérlettalálás nehézsége, az egyedülállóság, illetve a lakóközösség, mint nehézség jelentek meg. A tulajdonviszony kapcsán kettıszáztizenketten válaszoltak. A feleletekbıl megállapíthatjuk, hogy a válaszadók 37%-a saját lakásban él, 36% pedig bérelt lakásban. Ezt követik a szívességi lakáshasználók, akik a mintánk 16%-át teszik ki.

A saját lakással rendelkezık alacsony aránya elgondolkodtató, hiszen a hazai lakhatási szokások tekintetében a bérlakásban vagy a szívességi lakhatásban élık sokkal kiszolgáltatottabbak a lakhatásuk hosszú távú megtartása tekintetében, mint azok, akiknek van saját tulajdonú ingatlana. Régiónkra a bérlemények magas bérleti díja jellemzı, amely az alacsony jövedelem mellett szinte kigazdálkodhatatlan ezeknek a családoknak. A lakhatás megtartásánaksegítése így különös jelentıséggel bír.

Tulajdonviszonyok - Sopron és a járás települései összehasonlítása 3% 6%

Egyéb Nem releváns

2%

6%

Bérelt

47%

22%

vidéki

3% 2%

Szolgálati lakás

soproni 15% 18%

Szívességi…

26%

Saját 0%

10%

20%

30%

6

50% 40%

50%


A számok tanúsága szerint a Sopron városában élık nagyobb arányban laknak saját ingatlanban, mint a járás többi településének lakói. Közmőtartozása nyolcvannégy családnak volt. Ebbıl a villamos energia díjtartozás a leggyakoribb, mintánk több mint felét érinti (negyvenhét háztartás, 56%), ezt követi a vízdíjtartozás (harmincegy háztartás, 37%), majd a lakbér elmaradás (húsz háztartás, 24%), gázdíjtartozás (tizenkilenc háztartás, 23%), távhıdíjtartozás (hat háztartás, 7%).

A közmőfizetés a kérdésre válaszolók (százhatvanhat fı) 67%-ának (kilencvenkét fı) nehézséget okozott, és segítséget kellett kérniük ahhoz, hogy számláikat ki tudják egyenlíteni. A segítségkérık a beérkezett válaszok alapján díjfizetési kötelezettségeik kiegyenlítéséhezvagy önkormányzati támogatást igényeltek, vagy a család, esetleg valamilyen magánszemély, civil szervezet segítette ıket, vagy kölcsönt kellett felvenniük, vagy egyszerően nem tudták kifizetni a tartozást.

A közmű kifizetésének módja Egyéb támogatással Önkormányzati támogatással Saját erőből Nehézségek árán Időben, de nagy nehézségek árán Időben, gond nélkül 0

10

20

7

30

40

50

60


Mintánkban az összes megkérdezett 40%-a jelezte, hogy létfenntartással kapcsolatos problémákkal küzd. A nık 38%-a küszködik e téren nehézséggel, a férfiaknál ez a szám magasabb, 54%.

Foglalkoztatottság: A foglalkoztatottság tekintetében a számok a következık szerint alakulnak: 39% foglalkoztatott, 37% nyugdíjas vagy nyugdíjszerő ellátásban részesül, 13% inaktív keresı, 8% álláskeresı, aki jövedelemmel nem rendelkezik. A foglalkoztatással kapcsolatos kérdéssorunkra kapott válaszokból megállapíthatjuk, hogy a férfiak a foglalkoztatottság terén hátrányt szenvednek el. A válaszadó férfiak 34%-a jelölte ezt a kategóriát, szemben a nık 24%-ával. Azon nık 56%-a, akiket ez a hátrány érint, nem Sopronban él. Feltettük a kérdést, miért nem találnak munkát. A válaszadók az egészségügyi okokat jelölték meg vezetı helyen.

Miért nem tud/tudnak elhelyezkedni? 14

Egyéb

31

Egészségügyi ok 12

50 év feletti Elavult Szakképzettség

1 12

Szakképzetlen

16

Kisgyerekes Pályakezdő

2

A kérdıívet kitöltı teljes, háromszáz fıs mintából százkilencven embernek van problémája a lakhatás, létfenntartás vagy foglalkoztatás területei közül legalább egy, de esetenként több területen is.

Egészségi állapot: Kutatásunkban kitértünk a lakosság egészségügyi problémáira is. Ezen kérdésekre kettıszáznegyvennyolcan válaszoltak. Járásunkban a kérdésre válaszolók közül százegyen egészségkárosodás következményeként küszködnek valamilyen egészségügyi problémával, ez mintánk 41%-a. A fogyatékkal élık, pszichiátriai gondozottak és lelki-mentális problémákkal küszködık is jelen vannak e problémakör kapcsán. İket követik az életviteli nehézségekbıl adódó egészségügyi problémákkal küszködık csoportja, valamint a szenvedélybetegségek következményeként megjelenı egészségügyi gondokkal küzdık. 8


Az egészségügyi problémákkal való együttélés kapcsán szerettünk volna választ kapni arra a kérdésre, hogy gondot okoz-e az egészségügyi problémával küszködı személy ellátása. Összesen százharmincnyolc válasz érkezett kérdésünkre, és kiderült, hogy a válaszadók majdnem felének nehézséget okoz az egészségügyi problémával küszködı személy ellátása.

Hogy miben nyilvánul meg ez a nehézség, az alábbi táblázatból olvashatjuk ki:

Ha gondot okoz az ellátás, milyet? Anyagi nehézségek Felügyelet hiánya/ megoldatlansága Időhiány Személyi vagy intézményi segítség… Érdekérvényesítési nehézség Önálló életvitel nehezített Egyéb 0

9

5

10

15

20

25

30

35


Mint látjuk, nehezített az önálló életvitel illetve többségük anyagi gondokkal is küzd.

Oktatás, gyermeknevelés: A kérdıívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fı – a mintában résztvevı kétszázegy gyermekes család 42%-a – jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat. Az oktatás területén problémákat visszajelzı vizsgálati alanyok 52%-a volt soproni lakos, 48%-uk pedig valamelyik, a járásban fellelhetı településen él. A problémát jelzı ügyfelek 86%-a nı. Az oktatás területén felmerülı problémák között az ügyfelek vezetı helyen a magatartás, teljesítményzavar területét jelölték meg, negyvenkét esetben.

A gyermekek napközbeni ellátása a vizsgálat tanúsága szerint a vizsgált személyek családjainak nagy részében megoldott, az erre a kérdésre válaszolók mindössze 3%-a jelezte, hogy gondja van ezen a területen.

10


Hetvenöt fı, a minta gyermeket nevelı hányadának 37%-a jelezte, hogy gyermekének szüksége volt támogatásra/segítségre/fejlesztésre tanulásában, magatartásának korrekciójában, beilleszkedésében stb. Szerettünk volna választ kapni arra is, milyen segítséget vettek igénybe az oktatás, fejlesztés területén a gyermeket nevelı családok. A válaszok alapján fejlesztı pedagógusi támogatásra, korrepetálásra és gyermekpszichológusi segítségére volt legtöbb esetben igény.

Szüksége volt-e gyermekének támogatásra/segítségre/fejlesztésre tanulásában, magatartás korrekciójában, beilleszkedésében stb.?

Iskolapszichológus Gyermekpszichiáter Gyermekpszichológus Fejlesztő pedagógus Logopédus Bűnmegelőzési szakember Gyógytornász Kiskorú szenvedélybetegekkel foglalkozó… Táplálkozási szakértő Terápiás foglalkozás Korrepetálás Egyéb 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

A válaszadók 81%-a, hatvanhárom fı úgy nyilatkozott, hogy megkapta a kért segítséget, 18%, tizennégy fı csak részben, és 1% azaz egy fı nem kapta meg.

11


Megkapta-e a szükséges segítséget? 70 60 50 40 30 20 10 0 Igen

Részben

Nem

Akik nem vagy csak részben kaptak segítséget okként zömében az utazást jelölték meg, mivel az adott szolgáltatás a településen nem volt elérhetı, a család nem tudta megoldani a gyermek utaztatását, a szolgáltatás igénybevétele nagyon nagy anyagi terhet jelentett a családnak, és emellett idıben és energiában is megterhelı volt. A szolgáltatások el nem érhetısége jellemzıen Sopron városán kívül élı családoknak okoz komoly gondot. Azok a válaszadók, akik részben vagy nem kaptak oktatási területen észlelt problémáikra segítséget okként jelölték még meg a szakember hiányát, a szakemberrel vagy szolgáltatással való elégedetlenséget, a rendelkezésre álló fejlesztést kevésnek tartották, úgy gondolták, hogy gyermekük problémáját késın vették észre, illetve azt tapasztalták, hogy gyermekük esetében nem vették figyelembe, hogy a gyermek csak szóban felelhet.

Hátrányos megkülönböztetés: Az ügyfelek körében tapasztalt problémák közül meg szerettük volna tudni, hányan, milyen hátrányt éltek meg. Összesen hetven válaszadó jelezte, hogy valamilyen hátrányt tapasztalt. A válaszadók közül 67%, negyvenhét fı volt nı, 33%, huszonhárom fı férfi. A válaszadók 47%-a soproni, 53%-a a járás egyéb településein él. A válaszadók által megélt hátrányos megkülönböztetés okai a következık szerint alakultak: Az észlelt hátrányos megkülönböztetés vezetı okai között a vagyoni helyzet, fogyatékosság, egészségügyi állapot és a származás szerepelnek.

12


Hátrányos megkülönböztetés 17

Fogyatékossága, egészségi állapota miatt 15

Szárzmazása miatt 2

Neme miatt 1

Vallási hovatartozása miatt

14

Életkora miatt

18

Vagyoni helyzete miatt 6

Anyanyelve miatt 2

Szexuális irányultsága, nemi identitása miatt

5

Családi állapota miatt

8

Anyasága vagy apasága miatt 1

Börtönviseltsége miatt

3

Függőbetegsége miatt

9

Külseje miatt 4

Egyéb 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

A hetven válaszadóból, aki megélt valamilyen hátrányt ötvennégy személy (81%) él mélyszegénységben. A mélyszegénységben és vidéken élıket közel 15%-kal nagyobb mértékben érte valamilyen hátrány, mint a mélyszegénységben, de Sopronban élıket (57%, 43%). A száznyolcvankét mélyszegénységben élı család 30%-át érte valamilyen hátrány, 70%-a semmilyen hátrányt sem jelölt meg. A száztizenegy, a mintából nem mélyszegénynek számító közül huszonhat kérdıív kitöltıt ért hátrány, ez százalékban 23%, nem ért hátrány nyolcvanöt fıt, ami százalékban 77%.

Mélyszegénységben élők 3%

Mélyszegénységben élők száma

35% 62%

NEM számítanak mélyszegényeknek Nem válaszolt

13


Mint látjuk, mintánkban száznyolcvankét Sopron járás területén mélyszegénységben élı család, egyén van. A megkérdezett háromszáz családból tíz nem válaszolt a bevételét érintı kérdésre. A mélyszegénység egy fıre esı jövedelemhatárát a KSH adataiból kiindulva 43.934.-Ft-ban határoztuk meg. Bár a mélyszegénység meghatározása jóval összetettebb, mint egy puszta jövedelemhatár, de a könnyebb értelmezhetıség érdekében tanulmányunkban ezt a határértéket használtuk a mélyszegénység meghatározására. Azt is megkérdeztük, hol, mely területen érte a válaszadókat valamilyen hátrányos megkülönböztetés. A válaszok tanúsága szerint elsısorban a munkahelyen és munkahelykeresésben, valamint az egészségügyi szolgáltatásokban tapasztaltak a válaszadók hátrányos megkülönböztetést.

Arra is kerestük a választ, hogy miben nyilvánult meg a hátrányos megkülönböztetés: A válaszok 30%-a az álláskeresıként való elutasítást jelölte meg vezetı hátrányos megkülönböztetési formaként. Második leggyakoribb formaként a közlekedést, intézményekbe való eljutást, szolgáltatásokhoz való hozzájutást jelölték meg. A jelölt válaszok 23% errıl a területrıl jelzett hátrányt. Az egyéb okok között szerepelt elutasító viselkedés, származás miatti megkülönböztetés, családi helyzet miatti megkülönböztetés, munkáltatói elutasítás, oktatási intézményben elszenvedett hátrány, nem miatti hátrányos megkülönböztetés illetve a lakhatás, albérletkeresés területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetés.

14


Feltettük a kérdést, vajon hátrányt jelent-e a válaszadóknak, hogy az adott településen, esetleg városrészben laknak. A beérkezett kilencvenöt válaszból harmincegyen élik meg lakóhelyüket hátrányként.

Hátrányt jelent-e Önnek, hogy az adott településen/városrészben lakik? 250

205

200 150 64

100 31 50 0 Igen

Nem

Nem érkezett válasz

Vizsgálatunk célja volt kideríteni, vajon mik ezek a hátrányok. A beérkezett hetven válaszból hatvankettıt a vidéki válaszadók adtak, ez az összes válasz 89%-a. Ezen számok tükrében a lakóhellyel kapcsolatos hátrányokat jellemzıen a Sopronon kívül élık tapasztalják. A lakóhellyel kapcsolatosan felsorolt hátrányok a következıképpen alakultak:

15


Vezetı helyen szerepelnek a közlekedés nehézségei, valamint az egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, szolgáltatók, szakemberek hiánya vagy nehéz elérhetısége. Kíváncsiak voltunk, mit tartanának szükségesnek a válaszadók a hátrányok megszőnéséhez.

Mi segítene Önnek, mire lenne szüksége ahhoz, hogy ezek a hátrányok megszűnjenek? 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

16


A válaszadók által megjelölt, hátrányaik leküzdését szolgáló igények, szükségletek között 25%-os arányban jelenik meg az egészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatások fejlesztésének, helybeni elérhetıségének igénye. A válaszok 20%-a fogalmaz meg anyagi szükségletet, 18% közlekedésfejlesztéssel, elérhetı szállítási szolgáltatással kapcsolatos igényt. 14%-ban jelenik meg az emberi hozzáállás és a társas viszonyok változásának igénye.

Szabadidı, kultúra: A szabadidıs, kulturális programok kapcsán az derült ki a válaszokból, hogy a lakosságnak van/lenne igénye rájuk. A válaszadók 25%-a akkor tudna részt venni különbözı programokon, ha azok anyagilag kevésbé megterhelıek lennének. 23%-uk több kulturális illetve kirándulós programot tartana szükségesnek. 15% szerint több gyermekprogram kellene járásunkban. 9% szívesen venné, ha több sporttal kapcsolatos rendezvényen vehetne részt. Ennél a kérdéskörnél is megjelent az igény, hogy ezek a lehetıségek, programok helyben legyenek elérhetıek.

Család, gyermeknevelés: A válaszadók közül nyolcvannyolc fı, a teljes minta 29%-a jelzett problémát a család és gyermeknevelés területérıl. A válaszadók közel egyenlıen oszlanak meg a soproni és nem soproni lakhelyet tekintve. Valamennyi, ezen a területen problémát jelzı válaszadó nı volt. A családi, gyermeknevelési problémát visszajelzı ügyfelek között százhét esetben merült fel valamilyen családi konfliktus, ötvenkilenc esetben számoltak be gyermeknevelési nehézségekrıl, huszonhét esetben jeleztek vissza kapcsolattartással kapcsolatos nehézséget, tizenegy esetben jelent meg a családon belüli bántalmazás valamilyen formája. Nyolc esetben számoltak be szülıi elhanyagolásról, hat-hat esetben merült fel probléma intézményi ellátott gyermekkel vagy szabálysértési üggyel, bőncselekménnyel kapcsolatban.

Családi, gyermeknevelési problémák Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás: gyermek ellen Családon belüli bántalmazás: idős ellen Családon belüli bántalmazás: nő/ férfi ellen Családon belüli bántalmazás: fogyatékkal élő családtag… Családi konfliktus: szülő-gyermek közti Családi konfliktus: szülő-szülő közti Családi konfliktus: testvérek, generációk között Gyermeknevelési nehézségek Kapcsolattartási nehézségek Intézményi ellátott gyermek jelenléte a családban Szabálysértés, bűncselekmény Egyéb

0

10

17

20

30

40

50

60


Igényelt segítségek, elégedettség: A háromszáz fıs mintából kétszáznegyvenöt fı jelezte, hogy már kért segítséget problémája megoldásában. Összesen hétszáznyolcvan jelölés érkezett a különbözı segítési módok igénylésénél. Ennek tükrében a vizsgálatban résztvevı családoknak átlagosan három különbözı területen volt szüksége segítségre. A kitöltık által visszajelzett fıbb segítségkérési területek a következık szerint alakultak: a válaszadók összesen 23%-a, száznyolcvan fı kért valamilyen anyagi támogatást, segélyt vagy volt szüksége támogatásra hátralékai és adóssága rendezéséhez. Szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás intézésében 12%-nak, vagyis kilencvenhat fınek volt segítségre szüksége. Lakhatással kapcsolatos ügyek intézésében 11%, azaz nyolcvankét család kért segítséget, egészségügyi ellátást a válaszadók 9%-a, hetvennégy fı vett igénybe. Álláskeresés, munkaügyi kérdések intézésében szintén 9%, hetven ember kért segítséget. Gyermeknevelési kérdésekben, a családi mőködés és családon belüli nehézségek megoldásában a válaszadók 15%-át volt szükséges támogatni, összesen száztizenhét esetben.

18


19


Tájékozódtunk arról is, hogy milyen juttatásokat, ellátásokat és/vagy szolgáltatásokat vett/vesz igénybe a háztartás, s ezt milyen fenntartású szolgáltatótól. A válaszokban az állami/önkormányzati szolgáltatások voltak döntı többségben.Az elégedettségi szint változó. A táblábanaz elsı tízet emeltük ki azon ellátásokból, amelyek szolgáltatásaival a legtöbb válaszoló teljesen elégedett.

Azon állami/önkormányzati szolgáltatások, amelyek elégedettségi szintje egy, azaz az ügyfél egyáltalán nem elégedett a kapott szolgáltatással, az alábbi táblában láthatók:

Szolgáltatások, ellátások, juttatások, amelyekkel az igénybevevő nem elégedett 4

Kormányablak

7

Gyámhivatal Munkaügyi Központ

15

Önkormányzat

15 7

Álláskeresési szolgáltatás

20


A válaszadók közül kétszáznegyvenhat fı válaszolt arra a kérdésre, hogy megkapta-e a kért támogatást, segítséget. Közülük harminchat fı, a válaszadók 15%-a nem kapta meg az igényelt támogatást. Annak magyarázatára, miért nem kaptak segítséget, a harminchat válaszadótól negyven válasz érkezett.

Kérelme elutasításáról számol be huszonnégy válasz, a beérkezett válaszok 55%-a. Az ellátás igénybe vételének nehézségét a személyzet ellenséges, bántó magatartása okozta nyolc beérkezett válasz tanúsága szerint, ami a kapott válaszok 18%-a. Az ellátás minısége, mennyisége, körülmények, ill. azok hiánya tíz esetben (a válaszok 23%-a) jelent meg. Elhúzódó ügyintézésrıl két esetben (5%) kaptunk visszajelzést. Százhuszonöt visszajelzést kaptunk arra vonatkozóan, hogy ha az ügyfelek nem voltak megelégedve a kapott szolgáltatásokkal, vagy csak részben voltak elégedettek, annak mi volt az oka.

21


Szolgáltatással, ellátással, juttatással kapcsolatos elégedetlenség oka ügyfél hibája közlekedés nehézsége, akadálymentesítés hiánya időben elhúzódó ügyintézés feltétekenek való megfelelés nehézsége elutasítás anyagi teherrel jár ellátás minősége, mennyisége, körülmények hiánya személyzet ellenséges 0

5

10

15

20

25

30

Elsıdleges problémaként jelenik mega személyzet ellenséges magatartása, amelyrıl harminc esetben (a válaszok 24%-ában) kaptunk visszajelzést. Második helyen, huszonhét visszajelzéssel (22%), jelenik meg az ellátás minısége, mennyisége, körülményeinek hiánya, mint az ügyfelek elégedetlenségének okozója. Ezt követi a közlekedés nehézsége, ill. az akadálymentesítés hiánya tizenhét esetben (14%). Elutasították a kérelmét tizennégy fınek, 11%-nak, ehhez kapcsolódóan jelenik meg az a probléma is tizenhárom említésben (10%ban), hogy az elıírásoknak, jogosultságoknak, feltételeknek való megfelelés nehéz. Gondot okoz még az idıben elhúzódó ügyintézés tizenegy esetben (9%), illetve, hogy az adott szolgáltatás igénybe vétele anyagi teherrel jár, szintén tizenegy esetben (9 %). Az ügyfél önhibájából való nem megfelelés csak 2%-nál jelent meg. Feltettük a kérdést, vajon a válaszadók milyen elvárásokat tudnak megfogalmazni azokkal a szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyekkel nem vagy csak részben voltak elégedettek. A kitöltıktıl harminchat javaslat érkezett.

Szolgáltatással, ellátással, juttatással kapcsolatos elégedetlenséghez kapcsolódó elvárások gyógyászati segédeszközök ingyenessé tétele gyorsítás, hatékonyság növelése konkrét megoldást kér személyzet hozzáállásának változása anyagi támogatás igénye 0

2

4

22

6

8

10

12

14

16

18

20


A válaszok többségében, húsz esetben (56%), a válaszadó konkrét megoldást (pozitív elbírálást, élelmet, tüzelıt stb.) szeretne problémája megoldásában. Hét esetben, a válaszok 19%-ában lenne anyagi támogatásra szüksége az ügyfélnek, hat esetben, azaz a válaszok 17%-ában a segítı személyzet, ügyintézık hozzáállásában szeretne a kitöltı pozitív irányú elmozdulást, azt, hogy legyenek ember, ill. probléma-központúbbak, empatikusak. Ketten említik (6%) azt az elvárást, hogy növekedjen a hatékonyság, az ügyintézés gyorsuljon. Elvárásként megjelent még (2%), hogy a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást tegyék ingyenessé.

Hiányterületek - szakember ellátottság, szolgáltatások: A kitöltıktıl százhárom visszajelzés érkezett olyan szolgáltatásról vagy szakemberrıl, ami, vagy aki a válaszadó városában, ellátási területén nem érhetı el. A visszajelzésekbıl nyolcvanhat darab, 83%, a nem soproni válaszadóktól származott.

A jelzett szakember illetve ellátáshiány 40%-a az egészségügy területén jelentkezik. Ebbıl orvosi szakellátás 16%, speciális egészségügyi szolgáltatás 11%, általános orvosi ellátás 10%, kórház 2%, gyermek rehabilitációs intézmény 1%.

23


A hiányzó ellátás, szakember kérdésében, mint látjuk, kiugróan magas az orvosi, szakorvosi ellátáshoz való hozzájutás nehezítettsége. Fıleg a vidéki településeken jellemzı, hogy az alap-egészségügyi ellátás napi elérése hiányzik, illetve a gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás sem érhetı el folyamatosan. Az addiktológiai ellátás az egész járásban hiányként jelenik meg, bár az ügyfelek ezen ellátási igényeiket jelenítették meg legkevésbé. Szintén hiányterületként rajzolódik ki a kapott válaszok alapján mind a felnıttek, mind a gyermekek lelki gondozásának területe. A lelki segítségnyújtás hiányát 10%, gyermekpszichológusét 8%, gyermekpszichiáterét 2% jelezte. A vidéken élı, gyermeket nevelı családok körében szintén nehezen elérhetı szakember a fejlesztıpedagógus, korrepetáló pedagógus, ezek hiányát 9% jelezte. A válaszadók 7%-a hiányolja a szociális szolgáltatás jelenlétét az ellátási területérıl, 5% jelezte, hogy oktatási intézmény, további 5% pedig, hogy a jogi segítségnyújtás hiányzik. A válaszadók közül harmincnégyen (a teljes minta 11%-a) jelezték, hogy volt olyan szolgáltatás, ahol két héten túli várakozási idıvel találkoztak. A harmincnégy visszajelzıbıl huszonnyolc fı, 82%, volt vidéki. Ezek szerint az intézmények, szolgáltatások várólistájának tekintetében is úgy tőnik, hogy a vidéken élı válaszadók tapasztaltak több nehézséget.

Kiugróan magas a kórházi szakellátásra várók száma, amit a kapott válaszok 41%-a jelzett vissza. Ezt követi a gyermekpszichológusra és jogi segítségre várók, mindkét csoport 9%. Várakozásra kényszerülnek még az addiktológus, általános orvosi és gyermekorvosi ellátás, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos szolgáltatások, gyógytornász, pszichológus és szociális ellátás igénybevevıi is, ezen területek mindegyikérıl a beérkezett válaszok 6-6%ában érkezett visszajelzés a várakozás szükségességérıl. Feltettük a kérdést, hogy volt-e olyan szolgáltatás, amelynek igénybevételéhez az igénybevevıknek utazni kellett. 24


Az összes válaszadó 50%-a, százhuszonhét fı felelt igennel a kérdésre, ebbıl nem meglepı módon kilencvenhárom válasz a minta Sopronon kívül élı részébıl érkezett, megerısítve, hogy a vidéken élık számára a szolgáltatások java része csak utazással érhetı el.

Hova kellett utaznia? Oktatási intézmény Rendőrség Pártfogó Nyugdíjfolyósító Munkaügyi Központ Fogyatékosokat ellátó intézet Pedagógiai Szakszolgáltatás BÁH Okmány, irat ügyintézés Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság NRSZH szakértői bizottság Gyermekpszichológus Gyermekvédelemi intézkedés Gyógyrehabilitáció Munka Jogi ügy (bíróság, hitel, közjegyző, stb.) Szenvedélybetegeket ellátó intézmény Speciális egészségügyi szolgáltatás (labor,… Szakorvosi ellátás Kórházi vagy szanatóriumi ellátás Álatalános orvosi ellátás 0%

5%

10%

15%

20%

25%

A leggyakrabban említett szolgáltatáscsoport, aminek eléréséhez a válaszadóknak utazniuk kellett, az egészségügyi szolgáltatások. Sajnos 13% azoknak az aránya, akiknek az általános orvosi ellátás igénybe vételéhez is utazni kell, és ennek a csoportnak csaknem fele, 6%, 21-30 km közötti távolságot kell, hogy megtegyen az orvosi ellátás igénybevételéhez. Kiemelt probléma ez azokon a kistelepüléseken, ahol nem érhetı el mindennap a gyermekorvosi és/vagy a háziorvosi szolgálat. A válaszadók 14%-a jelezte, hogy kórházba vagy szanatóriumi ellátás miatt kellett utaznia, közülük 6% tett meg ehhez 21-30 km közötti távolságot. A kérdıívet kitöltık 23%-ának pedig egyéb szakorvosi ellátás miatt kellett utaznia, csaknem harmada a csoportnak, 8%, 21-30 km távolság megtételével. További 4% utazott speciális egészségügyi szolgáltatás (pl.: labor, mővégtag stb.) miatt. A válaszadók 9%-a a Rehabilitációs Szakértıi Bizottsághoz utazott, ık mindahányan 51-100 km közötti távolságot tettek meg ehhez. A nehézsorsú, rossz fizikai állapotban lévı ügyfeleknek komoly anyagi és fizikai megterhelés ekkora távolságot utazni. Pedagógiai Szakszolgáltatás igénybevételéhez 7%, gyermekvédelmi kapcsolatban 6,5%, jogi természető ügyek miatt 6% kényszerült utazni. 25

intézkedéssel


Távolság 301 km-nél nagyobb 101-300 km 51-100 km 41-50 km 31-40 km 21-30 km 11-20 km Kevesebb, mint 10 km 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

A válaszadók közül legtöbben (29%) 21-30 km közötti távolságot kénytelenek utazni a szükséges szolgáltatások igénybevételéhez. Az úti cél leggyakrabban a járáson belül Sopron, ahol a kistelepülések lakói számára legközelebb elérhetı a legtöbb szolgáltatás, de gyakran szerepelt Kapuvár, Gyır és Szombathely is úti célként.

Ügyfelek információinak forrása: Szerettük volna feltérképezni, hogy honnan szerzik az ügyfelek a támogatásokról szóló információikat. A számadatok alapján legelıkelıbb helyen a szociális szolgáltatók állnak, mint információforrás az ügyfelek számára. Ez mindenképpen pozitív visszajelzés a szociális ellátó rendszernek. A beérkezett válaszok alapján úgy tőnik, hogy az ügyfelek többsége több információforrásból is tud információt beszerezni, a rendelkezésre álló különbözı csatornákat megtalálja, és fel tudja használni.

26


Legismertebb segítı szervezetek: A kérdıívek tapasztalata alapján a civil és egyházi szervezetek jelenléte a megkérdezettek köztudatában viszonylag csekély. Mind a soproni, mind a vidéki válaszadók viszonylag kis része, 20 illetve 19%-a tudott civil vagy egyházi szervezetet megnevezni, ahova segítségért fordulhat. A háromszáz megkérdezett összesen negyvenhét szervezetet tudott megnevezni, a soproni lakosok harminckettıt, a vidékiek huszonkettıt. Hét olyan szervezet volt, amit a vidéki és soproni válaszadók is említettek, és összesen tizennégy olyan szervezet, amit kettı vagy annál több megkérdezett is említett.

Összegzés: A vizsgálati mintát az ellátórendszerrel korábban kapcsolatba került személyek illetve a szociális ellátórendszer jelenlegi ügyfelei tették ki. Általában elmondható, hogy a minta átlagjövedelme igen alacsony, így a havi fix kiadások, a megélhetés is nehézkes, a családok gyakran szorulnak valamilyen jövedelempótló, kiegészítı megoldásra. Figyelmeztetı jel, hogy a mintából alig rendelkezik valaki megtakarítással, amely munkahelyvesztés vagy nem várt kiadás esetén lehetetlen helyzetbe hozza az egyéneket, családokat. Mindezek ismeretében és a megkérdezettek válaszai alapján a segélyezési rendszer átgondolása, a jövedelmi viszonyok másfajta figyelembe vétele jelenik meg igényként. A ténylegesen megélhetésre fordítható összeg figyelembe vétele lenne kívánatos a kérdıívet kitöltık részérıl, hiszen az adósságok, a törlesztırészletek nem vehetık figyelembe az egy fıre jutó jövedelem megállapításakor. Másik nagy probléma, hogy a támogatások megvonása jövedelmi határhoz kötött, annak elérése automatikusan megszünteti a jogosultságot, így mintegy ellenérdekővé teszi a klienst 27


abban, hogy jövedelmét valamely módon növelje, hiszen kismértékő jövedelem emelkedés több veszteséget okoz a támogatások elvesztése által, mint amennyi nyereséget hoz. Átgondolásra érdemes olyan szociálpolitikai eszközök alkalmazása, amelyek bizonyos támogatásoknál a fokozatos elvonás elvét képviselik, azaz a jövedelem emelkedése nem jelenti a támogatás megszőnését, hanem egy szőkebb támogatást megtart addig, amíg a jövedelem mértéke eléri azt a szintet, hogy a megnövekedett keresménybıl kipótolható a kiesett támogatás. A kötelezı, jogszabályban elıírtakon túl elérhetı támogatások településenként különböznek, azok a helyi szükségletekhez, lehetıségekhez igazodnak. Így néhány kitöltınél gondot okozott az is, hogy helyben nem volt olyan támogatás (pl.: tüzelı), amely más település lakóinak rendelkezésére állt. Összességében elmondható, hogy a szolgáltatások igénybevételénél elınyt élveznek a Sopronban élık, hiszen itt több és többféle szolgáltatás biztosított helyben, nem kell érte utazni. A karitatív szervezetek is általában itt koordinálják adománygyőjtı-adományosztó tevékenységüket, s legtöbbször csak konkrét megkeresésekre jutnak el a járás egy-egy kistelepüléséig. A települési hátrányok leküzdésében nagy szerepe lehet a szolgáltatások „helybe hozásának”, az orvosi ellátás folyamatos elérésének, a speciális szolgáltatások rendszeres, vagy igény szerinti megjelenésének, mint például a pszichológus, fejlesztıpedagógus, addiktológiai szakember stb. Fontos kérdés a családi konfliktusok felismerése, kezelése, különösen a kistelepüléseken, ahol a közeli ismeretség sokszor nehezíti a munkát. Sok esetben több szakember összehangolt munkáját feltételezné egy-egy konfliktus megoldása, amely nem képzelhetı el az ügyfelek valamifajta együttmőködése nélkül. A gyermek-szülı kapcsolattartásának nehézségét is jelölték a válaszadók, amely a kapcsolattartási ügyeletek rugalmas biztosításával segíthetı lenne. A szolgáltatási paletta tekintetében mind Sopron városában, mind vidéken vannak hiányzó szakemberek, szolgáltatások, pl.: gyermekpszichiáter, gyermekpszichológus, jogi segítségnyújtás, drogambulancia, fogyatékosok átmeneti otthona stb. A vidéki válaszadók egyik legfıbb problémája az utazás, amely több vonatkozásában is megjelent. Az idıs válaszadókban felmerült, hogy miért nem lehet a távolsági buszra – amely az egyetlen tömegközlekedési lehetıség a településen – felszállni akkor is, ha csak a falu másik végébe szeretne eljutni, s az egy nehezen mozgó idısnek történetesen hatalmas távolság. A munkakeresık segítésének kapcsán felvetıdött, hogy ha munkát találnak, miért ne kaphatnának önkormányzati szinten támogatást ahhoz, hogy bejárjanak a munkahelyükre.Jelenleg sokuknál komoly nehézség, hogya munkaadók az utazási költséget utólag térítik meg, s a leendı munkavállalónak nincs mibıl megelılegezni azt. A gyermeküket szakemberhez hordók szempontjából felmerült, mint probléma, hogy sokszor az egy órás fejlesztésre ugyanannyi vagy több idıt kell utazni a gyermekkel, majd esetleg újabb hosszú idıt várakozással kell tölteni. Jó lenne, ha helybe lehetne vinni a szolgáltatást, vagy ha ez nem lehetséges, legalább lehetne az idıpontokat úgy szervezni, hogy az a közlekedéshez igazodjon, hisz nincs mindenkinek gépjármőve. A szakértıi bizottságokhoz való eljutás mind vidéken, mind Sopronban probléma, hiszen a megyeszékhelyre kell utazni, s az idıpontokra is hosszú hónapokat kell várakozni.

28


Az egészségügyi ellátásra szorulók részérıl megjelent a kérdés, vajon miért kell a legtöbb vizsgálatért, kezelésért hosszú kilométereket utazni, hiszen egy egyszerő fogorvosi beavatkozás is utazással és/vagy várakozással jár a vidéken élıknek. A kutatás eredményei szerint a válaszolók kevés civil vagy egyházi szervezetet ismernek. Ez ellentmondásosnak tőnik, hiszen járásunkban sok, a szociális ellátó rendszeren kívüli kezdeményezés mőködik. A számok tapasztalata szerint fontos lenne a civilek önmenedzselésén fejleszteni, hiszen a jelek szerint a szociális ellátó hálózat klienseinek nincsen róluk, az ı tevékenységükrıl kellı információjuk. Ezen egy járási szintő információs bázis sokat segíthetne. A megkérdezettek a segítık, a segítés milyenségérıl is nyilatkoztak. A segítı szervezetek jó helyen állnak az említések között, a megkérdezettek sok információhoz általuk jutnak. Kevésbé jó a megítélése a hivataloknak, a hatósági szintő feladatot ellátó szervezeteknek, mert a válaszadók többsége úgy érzi, hogy ezekben az intézményekben nem tudnak érdemben segíteni nekik. A kérdıívet kitöltık a szakemberek felé is fogalmaztak meg kritikát, elvárásokat. Említik a személyzet ellenséges magatartását,az ellátás minıségét, mennyiségét, körülményeit is.A segítı személyzet, ügyintézık hozzáállásában a kitöltık szeretnének pozitív irányú elmozdulást, azt, hogy a velük foglalkozó szakemberek legyenek ember, ill. problémaközpontúbbak, empatikusak. Az említések között az ügyintézés lassúsága, a hatékonyág hiánya is megjelent. A gyakori jogszabályváltozások, a bonyolult eljárási rend mind az ügyintézık, mind az ügyfelek dolgát megnehezítik. A megfogalmazott kritikák oka külön vizsgálatot is megérne, de a területen dolgozók visszajelzései az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát, a kiégést jelzik. A magas fluktuáció, a megbecsülés hiánya, az ellátás minıségének, körülményeinek helyenkénti elégtelensége mindenképp beavatkozást sürget.

29


A soproni járás szociális intézményei által érzékelt probléma csomópontok Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlıségi programok összehangolása a soproni járás területén” pályázati program keretében programelemként kérdıíves problémafeltáró kutatás készült a szociális és esélyegyenlıségi témakörben. 2015. június 22-én került kiküldésre a Soproni járás területén szociális feladatokat ellátó valamennyi intézménynek a kutatásban való részvételre a felkérés, a kérdıív internetes felületen történı kitöltésére 2015. július 15.-ig volt lehetısége az intézményeknek. A határidı lejártáig 12 intézmény küldte el a válaszait. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az Intézmények által érzékelt fı problémacsomópontokat, együttmőködési nehézségeket, hiányzó szolgáltatásokat és majd ezek ismeretében kerülhessen sor a járási szintő “esélyteremtı-programterv” elkészítésére. A kérdıív az intézmények és a kitöltı azonosítására alkalmas adatokon kívül kilenc (nyitott) kérdést tartalmazott a problémák feltárására. I.

Azonosító adatok Az Intézmény neve Székhelye A kérdıív kitöltıjének neve

II. Problémafeltáró kérdések Az Önök által biztosított ellátások felsorolása, férıhelyek száma, telephelyek száma: (Kérjük az egy ellátásokhoz tartozó férıhelyek és telephelyek számát. Pl. 1. Ellátás1, 15 fı, 2 telephely) Melyek az Önök által tapasztalt fıbb problématípusok? Vannak-e olyan problématerületek, amire helyben nincs megoldási lehetıségük? Ha igen, ismertesse azokat! Hova delegálják a helyben nem megoldható problémákat? Szolgáltatásuk/ellátásuk biztosításában kikkel mőködnek együtt? Látnak-e lehetıséget a meglévı együttmőködéseik bıvítésére? A meglévık mellett milyen új együttmőködéseket/partnerkapcsolatokat építenének? A szakmai munkájuk során mire lenne még szükségük, az esélyegyenlıség optimumának megvalósításához? Véleményük szerint milyen további változtatásra, fejlesztésre van szükség a helyi igényeket kielégítı ellátás/szolgáltatás biztosításához? A problémafeltáró kutatásban résztvevı intézmények különbözı ellátási területen és különbözı településeken dolgoznak! Ha nem csak a székhelyeket és a telephelyeket vesszük figyelembe, hanem az adott intézményekhez tartozó ellátási területeket is, akkor a kutatás a Soproni járás minden települését érinti. Az ellátási területek is szinte lefedik a szociális szféra minden szegmensét (szociális alapellátások, gyermekjóléti, családsegítı, hajléktalan ellátás, idıs gondozás, családi napközi)!

30


A felmerülı problémák egy része általános egy részük pedig vagy az adott település jellegébıl adódnak vagy az adott ellátási területhez kapcsolódnak szorosabban. A kérdések nyitott volta miatt a kutatás eredményeit ténylegesen számszerősíteni nem lehet, így a válaszokat pl. a problémák, a megoldási javaslatok hasonlósága alapján történı csoportosítással kerülnek ismertetésre. A megkérdezett intézmények által a munkájuk során tapasztalt fıbb problématípusok a következı: Személyi feltételekkel, a dolgozókkal kapcsolatban felmerülı problémák Jellemzı az ellátások nagyfokú túlterheltsége. Ami részben annak tudható be, hogy a dolgozói létszám nincs arányban az elvégzendı munka mennyiségével. Ennek egyik oka lehet, hogy a jogszabályban engedélyezett férıhelyszámhoz és nem az igénybe vevık létszámához, ellátási igényeihez igazítja a dolgozói létszámot. Emellett a mindennapi munka ellátását nehezíti az is, hogy a dolgozók körében magas a fluktuáció részben az alacsony bérek, részben az ausztriai határ közelsége miatt. De emellett a szociális területen dolgozók csekély megbecsültsége, a kevés juttatás is generálja a fluktuációt, ezáltal több intézményben tapasztalni munkaerıhiány is. A munkaerıhiány kezelése során nincs minden esetben lehetıség az új dolgozók szakmai vagy emberi alkalmasságának maradéktalan figyelembe vételére, ennek oka lehet a földrajzilag nehézkes megközelítés, illetve a munkafeltételek kedvezıtlensége, ami csökkenti a munkára jelentkezık számát és alkalmanként a minıségét is. A túlterheltség oka lehet az is, hogy például az idısellátásban nı a jelentkezık átlagos életkora, ezzel együtt több munkát is igényel az ı ellátásuk, hiszen nagyobb arányban vannak köztük olyanok, akik képtelenek az önellátásra. Több helyen tapasztalható szakember hiány (pszichológus, logopédus, orvos helyben történı elérése nem megoldott), illetve szintén a földrajzi megközelítés, a közlekedési lehetıségek szőkítik a szakemberhez való egyenlı esélyő hozzáférést. Az egyre csökkenı költségvetési keret is a szolgáltatások színvonalának a rovására mehet. Emellett nagyon kevés figyelem összpontosul a fent említett kedvezıtlen feltételek ellenére mégis a szociális szférában elkötelezetten dolgozók mentális egészségvédelmére. Információáramlás minden szinten, együttmőködési problémák Lakosság tájékozatlansága, mind az elérhetı és igénybe vehetı szolgáltatások, mind azok jogosultsági feltételek tekintetében megfigyelhetı. Kisebb önkormányzatok esetében az intézményeknek negatív tapasztalata a település vezetésétıl érkezı, gyakran megjelenı elhárító magatartás. A jelzırendszeri együttmőködési készség esetlegessége is problémaként merül fel és nehezíti a megfelelı szintő szakmai munkát, az együttmőködést. Több esetben elıfordul az információáramlás pontatlansága, ami szintén a rugalmas ellátás és a kliens megfelelı támogatásának a rovására mehet. Problémát jelenthet esetenként az is, hogy a szükséges együttmőködés, kapcsolattartás az ideális mértékőnél kevésbé szoros (pl. bentlakásos intézményben lakó gondnoka és az intézmény közötti kapcsolattartás szorossága nem kielégítı). De a társintézményekkel sem mindig megfelelı az együttmőködés (pl. egészségügyi intézmény/kórház és a szociális intézmények közötti együttmőködés). Sajnos több ponton nem egyértelmő a jogszabályi környezet a szociális területen.

31


Különbözı társadalmi csoportok problémái Olyan általános problémák mellett, mint az egyre nagyobb mértékő lakhatási problémák, az eladósodottság problémája, az egészségügyi és életviteli problémák gyakorisága, a magas munkanélküliség mellett megfigyelhetıek célcsoport függı egyedi vagy komplex problémák is. Ide tartoznak például a fogyatékossággal élık kedvezıtlen helyzete és esélyegyenlıségük valós megteremtésének hiánya, az idısek problémái (házi segítségnyújtás hiánya), a romák komplex problémái (munkanélküliség, kiskorú terhesség), a kisgyermekes családok esetében a gyermeknevelési tanácsadás hiánya, a gyermekfelügyelet megoldatlansága. A földrajzi fekvésbıl adódó országon belüli, ide irányuló migráció magas aránya és a helyzetükbıl eredı lakhatási, munkahelyi, iskolai, beilleszkedési problémák. De ide tartozhat a családon belüli bántalmazás, fıleg az elhanyagolás magas száma. Probléma lehet a gyermekintézményekbe történı beilleszkedés nehézség, illetve az idıs korosztállyal foglalkozó intézmények esetében a célcsoport egyre gyengébb, legtöbbször fekvıbeteg, vagy mozgásában súlyos korlátozottsága, illetve a demens, illetve krónikus beteg ellátottak magas száma. Földrajzi és közlekedési problémák Több helyen a közlekedési nehézségek akadályozzák a szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést, igénybevételt. De a földrajzi megközelítés nehézsége miatt több, a kisebb településeken mőködı intézmény esetében nehéz új, a szükséges végzettséggel, kompetenciákkal rendelkezı munkatársat találni. Kríziskezelés problémái A kríziskezelés kapcsán a legnagyobb probléma az idıfaktor, ami jelenti a lassú ügyintézést és ezáltal a krízisellátás nehezítettségét (nehézkesen mozdul meg a rendszer) és emellett az azonnali anyagi vagy természetbeni segítségnyújtás hiánya vagy esetlegessége is fokozza a krízishelyzetek korlátozott kezelési lehetıségeit. Szolgáltatások hiánya vagy nem a helyi igényeknek megfelelı mőködése Több intézményben szükséges lenne új szolgáltatások bevezetése vagy új részlegek kialakítására a helyi igények ismeretében. Illetve a meglévı, mőködı szolgáltatások nem mindig elégítik ki a tényleges igényeket (pl. külsı szolgáltatótól vásárolt szociális étkeztetés esetében nem biztos, hogy van lehetıség diétás étrend alkalmazására szükség esetén sem). De ilyen probléma lehet a szállítás megoldatlansága (pl. egy idısklub férıhelyeinek kihasználatlansága orvosolható lenne, ha az intézmény rendelkezésére állna autó, amivel meg tudja oldani a személyszállítást.) A kutatásban résztvevı 12 intézmény közül mindössze 2 értékeli úgy, hogy jelenleg minden felmerülı probléma helyi megoldására van lehetısége, míg a maradék 10 tud olyan problémát említeni, amit helyben jelenleg nem tud kezelni és megoldani. Ezek a problémák sokrétőek, és részben fedik az elızı kérdésre adott válaszokat: Adott intézményben/településen el nem érhetı szolgáltatások köre a teljesség igénye nélkül: pszichológus jogász idısek nappali ellátása 32


fogyatékossággal élık nappali ellátása gyermek felügyelet és korrepetálás

házi segítségnyújtás

aktív korúak foglalkoztatása Anyagi, személyi, tárgyi feltételek hiánya: általánosságban az anyagi lehetıségek hiánya adott esetben elérhetı szakember, de az érintett kliens nem tudja kifizetni a szolgáltatás díját mőemlék kastély épületben mőködı, így annak akadálymentesítése, lift építése nem kivitelezhetı, pedig erre szükség lenne a mindennapokban. A sok lépcsı miatt nem tudnak vagy csak nehezen az épületbıl kijutni. a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése, ezáltal a munka minıségének javulása munkaerı-elvándorlás az alacsony bér és a magas, személyiséget érı terhelés miatt a központi anyagi forráshoz kötött problémák megoldása általában nem helyi döntéstıl függ, ezért ezeknek nincs helyi megoldása a munkaidıhöz nem igazodnak a buszjáratok, hétvégeken még nagyobb ez a probléma szakképzett munkaerı felvételére alig marad helyben lehetıség, mivel az egészségügyi vagy szociális végzettséggel rendelkezı kollégák mind Ausztriában keresnek, és nagy százalékban találnak is állást szinte minden dolgozó másod, illetve harmad állást kénytelen vállalni a törvény szerint sajnos szakképzetlennek minısülnek a hagyományos, nem OKJs végzettséggel rendelkezı egészségügyi szakközépiskolát, vagy egészségügyi szakiskolát végzettek törvényi szabályozás módosítása - hasznos lenne dietetikus, gyógytornász, illetve legalább plusz egy fı mentálhigiénés munkatárs alkalmazása a jogszabály az engedélyezett férıhelyszámhoz és nem az igénybe vevık számához igazítja a gondozónıi létszámot Egyéb problémák: vannak családok, akiknek komoly nehézséget jelent eljutni egy valamilyen okból szükségessé váló szakértıi vizsgálatra (hosszú a várakozási idı, jellemzıen nagy távolságot kell utazni, és a családok egy része önerıbıl nem tudják megoldani az eljutást. lassan alakul a szemléletváltás a családon belüli bántalmazás esetén, senki nem szeretne belekeveredni, az agresszió bizonyos szintje elfogadott. az elhanyagolás nehezen bizonyítható települések közötti tömegközlekedés elégtelenségébıl adódó problémák (pl. munkahely), egészségügy intézmények, kórházak és a szociális intézmény együttmőködése 33


ha a településen helyben történı szállítást tudnának biztosítani, akkor 100 %-os lehetne a klub kihasználtsága, az intézménynek azonban nincs autója. vásárolt szolgáltatásként mőködı szociális étkeztetés esetén, nincs lehetıség diétás étkeztetés biztosítására, pedig szükség lenne rá. A kutatásban résztvevı 12 intézménybıl 2 válaszolta azt, hogy nincs olyan problémája, amit delegálás útján oldana meg. 1 intézmény válaszolta azt, hogy nincs olyan fóruma, lehetısége, ahova a problémás eseteket szükség esetén delegálni, továbbirányítani tudná. A többi intézmény a felmerülı problémák jellegétıl függıen továbbítja a megfelelı protokolláris utat betartva az illetékes társszervezethez a számukra nem megoldható eseteket, problémákat. Utóbbi esetben a delegálás történhet a fenntartóhoz, vagy a környezı nagyobb településeken mőködı társszervezetekhez, ellátórendszeri tagokhoz (Sopron, Csorna, Gyır), de akár szó lehet megyei vagy országos szintő delegálásról is, illetve szakmai fórumokra is történhet a problématovábbítás. A kutatás során három kérdés is vizsgálta a partnerkapcsolatokat, illetve ezek bıvítési lehetıségeit.

meglévı

együttmőködéseket

és

A meglévı partnerkapcsolatokat, együttmőködı partnerek közül a leggyakrabban (a 12-bıl 10 intézmény) a szociális alap-és szakellátást végzı intézményeket nevezték meg, 8-8 intézmény esetében került megemlítésre az önkormányzat, a helyi hivatalok, illetve az egészségügyi ellátórendszer tagjai (háziorvosok, szakorvosok, kórház, gyermekorvosok, védınık). 6 esetben került megnevezésre olyan hivatalos partner, mint a gyámhivatal, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó és a pártfogók. 4 esetben partnerként került kiemelésre valamilyen civil szervezet. 2-2 esetben kerültek megnevezésre iskola, óvoda, illetve egyház, illetve hatósági szerv (bíróság, rendırség, igazságügyi szolgáltató). 1-1 esetben pedig a munkaügyi központ, illetve országos érdekvédelmi szervezet. Arra vonatkozó kérdésre, hogy látnak-e lehetıséget a megkérdezett intézmények a partnerkapcsolatok bıvítésére 1 intézmény válaszolta azt, hogy nem gondolja szükségesnek az új kapcsolatok építését, 1 részben lát lehetıséget a kapcsolatok bıvítésére, míg a maradék 10 intézmény lát lehetıséget és szükségesnek is érzi a partnerkapcsolatok bıvítését. Emellett több intézmény is kiemelte annak a fontosságát, hogy a meglévı kapcsolatokat, együttmőködéseket folyamatosan ápolja, illetve a legtöbb esetben a civil szervezetek bevonásának a lehetıségét látnák fontosnak az intézmények. A 12 válaszoló intézmény, arra a kérdésre, hogy a jelenleg meglévık mellett milyen új együttmőködéseket/partnerkapcsolatokat építenek, mindössze 1 válaszolta azt, hogy a tapasztalatok szerint nincs szüksége új partnerkapcsolatokra vagy együttmőködésre. A további 11 intézmény pedig nyitott az új partnerekre/együttmőködésekre és az alábbi szervezetekkel vagy intézményekkel próbál kapcsolatot építeni:

önkormányzat

egészségügyi ellátórendszer tagjai

civil szervezetek

szociális ellátók

egyházak

kulturális intézmények

külföldi szervezetek, intézmények

óvodák, bölcsıdék 34


önkéntes munkát végzı diákok

A szakmai munka során az esélyegyenlıség optimumának megvalósításához az alábbi feltételekre, eszközökre lenne szüksége az intézményeknek. 5 témacsoportba kerültek besorolásra az intézmények által felvetett lehetıségek, igények. 1.

Szakmai feltételek A szakma becsületének és ezzel együtt a megbecsülésének és tiszteletének növelése. Általánosságban szükséges lenne emelni a szakmai színvonalat. Speciális tudású szakemberek gyors és állandó elérhetısége és ezáltal valódi segítség, szakmai támogatás biztosítása. Helyben alkalmazható, mőködıképes protokollok, megoldási utak kidolgozása. Továbbképzésekhez való hozzáférés, a szakmai munkát valóban segítı és támogató képzések biztosítása. A kisebb települések esetében a hátrányokat csökkentı intézkedések segítése (pl.: pszichológus elérése minden település számára helyben). Igény lenne olyan a szakmai munkát segítı továbbképzések szervezésére/biztosítására, amely specializálódik olyan formában, ami adott települések (pl.: kistelepülés) jellemzıi/sajátosságai alapján igyekszik támogatni a szakmai teamek munkáját. A kiégés megelızésére, a szakmai teamek munkájának támogatására szupervízió lehetıségének biztosítása. Szükség lenne a megfelelı munkához a kollégák közötti nagyfokú toleranciára.

2.

Tárgyi feltételek Az intézmények egy részében nem megoldott/biztosított a szállítójármővek rendelkezésre állása. Digitális esélyegyenlıség megvalósulásához számítógépekre lenne szükség több intézmény esetében is. Jobb internet kapcsolatra is szükség lenne a digitális esélyegyenlıséghez. Jelzırendszer a betegszobákban a lakók védelme érdekében. Akadálymentesítés. A betegellátáshoz szükséges olyan eszközök beszerzése, melyek segítik a szakdolgozók mindennapi munkáját (pl.: betegemelık).

3.

Személyi feltételek Önkéntesek bevonása és az ehhez igazodó képzések megszervezése. Több intézmény esetében szükség lenne a szakemberek létszámának bıvítésére. Szükség lenne a felvehetı szakdolgozók körének a bıvítésére (gyógytornász, dietetikus, pszichológus, szupervízor)

4.

Anyagi feltételek Általánosságban elmondható, hogy szükséges lenne az anyagi feltételek javítására. Pontosan körülhatárolt felhasználhatósággal, azonnal elérhetı krízis keretek. 35


Az akadálymentesítéshez szükséges anyagi feltételek biztosítása/támogatása. A szakdolgozók munkájának támogatásához eszközbeszerzések támogatása. 5.

Jogszabályi feltételek Stabil, nem folyton változó jogszabályi keretek és intézményi háttér biztosítása.

6.

Információs feltételek Szélesebb körő tájékoztatás akár szakmai, szakmaközi, akár ellátotti szinten. Gyors és pontos információáramlás szakmai, szakmaközi, intézményi és ellátotti szinten is. A digitális esélyegyenlıséghez, az információk hozzáférhetıségéhez szükséges mind a tárgyi (számítógép), mind az internetkapcsolat biztosítása is.

Az intézményektıl sok javaslat érkezett a további változtatások/fejlesztések kapcsán, illetve hogy milyen a helyi igényeket kielégítı ellátások/szolgáltatások biztosítására lenne szükség. Ezeket négy nagyobb témacsoportba lehet osztani: 1.

A tárgyi és infrastrukturális fejlesztések (tágabb és szőkebb értelemben is): Több helyen már a tömegközlekedés fejlesztése is szükséges lenne a már meglévı/mőködı szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáféréshez. A széles körően értelmezett tárgyi eszköz és infrastruktúrafejlesztésbe beletartozna intézmény típustól és jelenlegi fejlettségtıl függıen akár az akadálymentesítés, a lift felújítása/korszerősítése, az intézményi terek bıvítése, mosodai helyiség építése, pihenı szobák kialakítása vagy akár külön orvosi rendelı létrehozására. Több esetben - jellemzıen az idısellátással foglalkozó bentlakásos intézmények esetében - egész részlegekkel lenne szükség az intézmények bıvítésére (modern kornak megfelelı demens részleg, ápolási otthon létrehozása). De van olyan település, ahol a helyi igények kielégítéséhez egy bentlakásos intézmény építése lenne indokolt. Fontos lenne az egészségügyi szakellátásokhoz való hozzáférés bıvítésére, illetve kiemelt helyen szerepel a szükséges ellátásbıvítések között a gyermekpszichiátriai ellátás is. A lakhatási problémák megoldása kapcsán szükség lenne védett lakások, kiléptetı lakások biztosítására.

2.

3.

Az ellátások, szolgáltatások fejlesztése

Problémákkal küzdı, hátrányos helyzető csoportok számára szabadidıs, önsegítı és integráló folyamatokat támogató szolgáltatások szervezése (szülıklub, életvezetési tanácsadás).

Szintén ide is beletartozik az új részlegek (idısellátáson belül korszerő demens részleg) vagy akár teljesen új intézmények (bentlakásos idısellátás) létrehozása.

A szakmai fejlıdés, együttmőködés, támogatás lehetıségei Szükség lenne a minıségi szakember utánpótlásra, egy a szociális dolgozókat megfelelıen támogató életpálya modellre és a dolgozók anyagi megbecsülésére. Több intézményben a szakszemélyzet bıvítésére lenne igény. 36


Szükségesnek éreznék a szakemberek a folyamatos képzési lehetıségeket, a szakmai támogatást és természetesen a szakmai elismerést. Igény lenne a nagyobb összefogásra, a valódi együttmőködést segítı szakmai fórumok, szakmai és szakmaközi találkozók, kerekasztal beszélgetések rendszeres szervezésére. De a megkérdezettek szükségesnek érzik a közös gondolkodást, tervezést a települések vezetıivel és a szociális szolgáltatás nyújtó többi szervezettel is. Fontos lenne az egymáshoz kapcsolódó ellátások rugalmasabb együttmőködése. 4.

Anyagi források bıvítése Több intézmény részérıl is felmerült, hogy általánosságban, tulajdonképpen mindenre kiterjedıen lenne szükség az anyagi erıforrások bıvítésére. Illetve szükség lenne akár az önkormányzatok, akár az európai uniós projektek kapcsán is nagyobb támogatottságra. Emellett a napi ellátási normatíva emelése is elengedhetetlen lenne a szakmai munka magas színvonalú elvégzéséhez.

37

A helyi esélyegyenlıségi programok elemzése A szociálpolitika a polgárok jólétéért legközvetlenebbül felelıs ágazati politika. Éppen ezért a szociálpolitikának, a szociális ellátások rendszerének minden társadalmon és ezen belül minden településen belül jelentıs szerepe van. A szociális problémák kezelése, megoldása, a lakosság jólétének biztosítása nem csak humanitárius kérdés, hanem a társadalmi integráció megırzésének záloga is. A települések a helyi társadalom integrációjának fenntartásában érdekeltek, hisz a feladatellátás, a helyi közélet célja és „tárgya” is az ember, annak jóléte és megelégedettsége. Az önkormányzatok rendkívül sokrétő feladatainak ellátása, így az esélyegyenlıség megteremtésének feladata is ennek a célnak az elérését szolgálja. A Helyi Esélyegyenlıségi Programok, megfelelve az elvárásoknak, a fı célcsoportok helyzetét értékelik, elemzik, és megkísérelik az esélyegyenlıségi helyzet javításához szükséges feladatokat adott rendbe szervezni. A települések programjaikat rövid- közép- és hosszú távú idısíkon helyezik el. Minden programban visszatérı elem, hogy szükséges a települések helyi „szociális térképének” elkészítése, a célcsoportok helyzetének pontos felmérése, az adatok elemzése, és a helyi programoknak az adatokhoz igazítása. Minden település rendelkezik szociális ellátó hálózattal, minden településen jelen vannak civil szervezetek. A térség nem tartozik a hátrányos helyzető térségek közé, átlagos problémákkal és átlagos megküzdési lehetıségekkel rendelkezik. Mint általában az esélyegyenlıség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra is: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentıs anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlı esélyő hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlıségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Az egyenlı esélyő hozzáférés egyik eszköze, ami szinte minden helyi programban megjelenik, az akadálymentesítés. A fogalom az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert, és ez megjelenik a HEP-ekben is. Valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételével igyekeznek a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlı esélyő hozzáférés megteremtésére. Ma már nem pusztán épületek akadálymentesítésérıl, hanem a közszolgáltatások egyenlı esélyő hozzáférésérıl beszélünk. A másik kiemelten kezelt célcsoport a gyermekek. A települések célként jelölték meg a HH-s és HHH-s gyermekek feltérképezését, a fogyatékossággal élı gyermeket nevelı családok felkeresését és támogatását, az ellátásukhoz szükséges intézményhálózat vagy szolgáltatói kör bıvítését, a hozzáférési esélyek növelését, kiemelten az iskolapszichológusi ellátást. A nık esélyegyenlıségi helyzetének elemzése kapcsán két fı probléma-terület látszik a Programokban, az egyik a munkavállalás, a másik a családon belüli bántalmazás eseteinek felderítetlensége. Célként megfogalmazzák a nık elhelyezkedési esélyeinek javítását, ennek segítésére a kisgyermekellátás intézményes formáinak erısítését. Óvoda és iskola mindenhol elérhetı, a falvakban hiányzó intézménytípus a bölcsıde. Több településen úgy oldják meg a

ÁROP-1-A-3-2014 „Együttmőködést segítı programok kialakítása az önkormányzatoknál járás szinten”

problémát, hogy az óvoda 2,5 éves kortól várja a gyermekeket, de a tervekben szerepel családi napközi kialakítása. A családon belüli bántalmazás fogalomhasználatát a Programok a gyermekbántalmazás és a nık bántalmazása mellett kiterjesztik az idısek vagy sérültek bántalmazására is. Érdekes, hogy több program említi a lánygyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazást, és szinte kizárja, hogy ennek fiúgyermekek is lehetnek elszenvedıi. Célként fogalmazzák meg a tájékoztatást, a bántalmazást elszenvedettek segítését, de ezt a hivatalos ellátórendszer (családsegítés, gyermekjóléti ellátás) feladatai közé sorolják. Többen kiemelik, hogy családok átmeneti otthona nehezen elérhetı a településrıl. A negyedik célcsoportként meghatározott idısek ellátása minden településen megoldott valamilyen formában. Feladatként került meghatározásra az ellátórendszer erısítése, a szolgáltatások bıvítése, önkéntesek bevonása a segítı feladatokba. A legkevésbé problémás területnek értékelt célcsoport a mélyszegénységben élık csoportja. A járás munkaerı-piaci helyzete az országos átlaghoz viszonyítva jónak mondható. A tartós munkanélküliség kezelésére, a mélyszegénységben élı családok támogatására minden településnek van már stratégiája, kialakult gyakorlata. E területen a civil szervezetek is aktívan dolgoznak, az ı segítségükkel megvalósult a járási szintő összefogás is. Értékek, amelyek megfogalmazásra kerültek a Programokban a szolgáltatások mőködtetésével, fejlesztésével, az esélyegyenlıség megteremtésével kapcsolatban: A társadalmi integráció erısödése, erısítése;

a hatékonyság, hatásosság növekedése a minıség, magas szakmai normák tartása a kliens közeliség megvalósulása az egyénre szóló, egyénre szabott ellátások biztosítása a társadalmi „humántıke” újratermelıdésében való részvétel

Kockázatok, amelyeket a Programok készítıi megneveztek:

érdektelenség a célcsoport részérıl anyagi források hiánya folyamatos feladat, nem kipipálható, nem lezárható lassú, kicsi eredmények

Erısségek, amikre a további munkában építhetünk:

reális célkitőzések sok együttmőködı partner önkormányzati felelısségvállalás a felmérések eredményeinek tükrében célzott program lehetséges

Lehetıségek, amik a járásiszintő közös munkát segítik: eltérı határidık – tapasztalatok átadásának lehetısége, hasonló feladatok – közös útkeresés egységes szemlélet, ami valamennyi HEP-ben megjelenik, és a közös megoldáskeresést segíti meglévı szakmai kapcsolatok, amikre a HEP-ek hivatkoznak 39


sok helyen szerepel adatbázis létrehozása, aminek összegzése járási adatbázist eredményez A Programok készítıinek fontos szempontja volt az ellátottak közvetlen közelében tevékenykedı, a velük naponta rendszeresen találkozó, problémájukat testközelbıl ismerı/érzékelı szakemberek véleményének megismerése és az általuk megfogalmazott fejlesztési, bıvítési igények megjelentetése e koncepcióban. A HEP-ekben mindenhol jelen lévı együttmőködési készség és lehetıség, professzionális és önkéntes, civil segítı munka összekapcsolása, közös feladat-ellátása lehet a biztos alap a járási szintő együttmőködés megteremtéséhez.

Programterv Az esélyegyenlıség (vagy azonos lehetıségek) fogalma az emberi jogok általános felfogásán alapszik. Az emberek egyenlıségét hangsúlyozza nemre, fajra, nemzetiségre, korra, egészségi állapotra, társadalmi helyzetre stb. való tekintet nélkül. Az esélyegyenlıség azt jelenti, hogy nem elég kinyilatkoztatni, hogy mindenki egyenlı, hanem biztosítani is kell ennek az egyenlıségnek az ésszerő feltételeit. Minden embernek ugyanolyan lehetısége kell, hogy legyen szükségletei kielégítésére, törekvései és életcéljai megvalósításához. Az esélyegyenlıség tehát maga után vonja, hogy ahol az esélyek egyenlısége nem garantált, ott kompenzációs intézkedésekre van szükség. E dokumentum segítséget nyújt a települési önkormányzatoknak az összefogás tekintetében. Egységesíti a szándékot és megteremti az „egy nyelven beszélés” állapotát és a közös munka talaját. Cél, hogy a soproni járás tagjai feladataikat a járás egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségleteinek figyelembevételével, az anyagi- és emberi erıforrások optimális felhasználásával lássák el. A szociális szolgáltatást biztosító intézmények a járásban összehangoltan, valós szükségletekre reagálva mőködjenek, erısödjön a járásban az összetartás és a szolidaritás, érvényesüljön a járás településinek partneri kapcsolata és egymásra utaltsága a közös szociális stratégiákban és a feladatellátásban. A járás tisztségviselıi ismerjék a járás, ezen belül az egyes települések problémáit, azokra a jogszabályok által kínált lehetıségekkel reagáljanak; találják meg azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetık; biztosítsák és tartsák tiszteletben az egyén szabadságát és személyiségi jogait; védjék a közösség érdekeit. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor eleve megfeleljen az egyenlı esélyő hozzáférés követelményeinek. A települési adottságok, kondíciók, hiányosságok meghatározó módon befolyásolják minden lakos, köztük a fogyatékkal élık, az idısek és a nık fizikai és gazdasági életesélyeit, társadalmi integrációját. A feltárt és beazonosított problémák hatékony felszámolása, azok kialakulásának megelızése érdekében a legfontosabb rövid távú feladat az önkormányzat, a szociális- és közszolgáltatást nyújtó intézmények szakembereinek, valamint a település, ill. annak vonzáskörzetében megtalálható gazdasági egységek vezetıinek esélyegyenlıségi szempontból történı érzékenyítése. Majd a települési esélyegyenlıségi tervben vázolt intézkedések alapján azon problémák felszámolását kell végrehajtani, amelyek megoldása nem tőr halasztást, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek és a beavatkozás financiális terhei alacsonyak, ezt követıen azon fejlesztéseket szükséges megvalósítani, amelyek kezelése hosszabb idıt, nagyobb forrás bevonását veszik igénybe. 40


Ennek eredménye egy olyan, minden korosztály szükségletét kielégítı ellátórendszer létrehozása, amely megteremti a járásban élık szociális biztonságát, társadalmi támaszainak szilárdságát oly módon, hogy közben képes megtartani és erısíteni a hagyományos értelemben vett „jószomszédi”, „felebaráti”, „kölcsönös” segítségnyújtási formákat. A soproni járás és települései elkötelezettek az esélyegyenlıségi helyzet további fejlesztése és az elért eredmények megtartása és megóvása mellett. A járás településeinek közös küldetése, hogy a Járás Esélyteremtı Programterve helyzetelemzése alapján feltárt esélyegyenlıtlenség csökkentésére közös erıfeszítéseket tegyen: Elsısorban a saját mőködésének összehangolása révén. Ennek érdekében feltárja és mozgósítja belsı forrásteremtı képességeit. Másodsorban más potenciális partnerekkel keresi az együttmőködési lehetıségeket (szponzorok, civil szervezetek, vállalkozások) további külsı források elıteremtése révén. Harmadsorban pályázati lehetıségekkel továbbra is élni kíván, hogy ez által további esélyteremtı megoldásokat biztosítson saját lakosai és a jövıbeli nemzedék számára. Intézkedési terv: A projekt keretében kialakult hatékony párbeszéd fenntartása, a kapcsolatok további mélyítése a jövıben is fontos feladat járásunkban. A járásban elvégzett kutatások eredményei, a kollégákkal és a települések vezetıivel, delegáltjaival folytatott kerekasztal beszélgetések tapasztalatai alapján, járási szinten a következı fejlesztési irányok kerülnek meghatározásra. A felzárkóztatási kerekasztal munkájának folytatása, félévente találkozók, meghatározott munkaterv készítése, szervezésért felelıs kijelölése. Megvalósítás: 2016. év tavaszától félévente Évente egy járási szintő esélyegyenlıségi konferencia, vagy fórum szervezése, amelynek lehetıség szerint a járás különbözı települései adnak otthont, elısegítve ezzel is egymás jobb megismerését. Megvalósítás: minden év ısze Az ellátások színvonalának erısítése, új kezdeményezések felkarolása, a szolgáltatók munkájának segítése, aktivitásának növelése, az inaktívvagy kevésbé aktív járási intézmények ismételt megkeresése, a munkacsoportba való beillesztése. Megvalósítás: 2016 tavasza, majd évenkénti felülvizsgálat Intézmények közti kapcsolat formálissá tétele érdekében járási levelezılista létrehozása, az információátadás erısítése. Megvalósítás: 2016. év végéig Soproni szociális iránytő kiszélesítése járási szintre. Megvalósítás: 2016. év végéig Évente egy szakmaközi megbeszélés szervezése az esélyegyenlıség helyzetérıl a járási család- és gyermekjóléti központ szervezésében. Megvalósítás: 2016 ıszétıl évente

41


A járásban mőködı civil és egyházi szervezetek támogatása, számukra bemutatkozási, megjelenési felület biztosítása egy honlapon, amelynek keretében pályázatfigyelı rendszer is mőködik, segítve ezzel munkájukat. Megvalósítás: 2017 ısze Pályázati források bevonásával roadshow jellegő rendezvények szervezése a járás különbözı területein, ahol helybe viszünk a lakosságnak az információkat, illetve helyben nyílik lehetıségük színes ismeretterjesztı és szórakoztató programokon részt venni. Megvalósítás: 2017 tavaszától, a pályázatok függvényében A vizsgálatok tapasztalataiból kiindulva, az ellátottak és a szociális szolgáltatók véleményét is figyelembe véve a további fejlesztési irányok: A járásban dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezése, közös tréningek szervezése, különös tekintettel a kiégés elleni küzdelemre. Képzések szervezése a járás különbözı településein, amelyek a szakmai munkán túl tapasztalatcserére, feltöltıdésre is lehetıséget adnának. A szociális szakma, hivatás nagyobb megbecsülése érdekében a területen dolgozók munkájának, a munka szépségének, nehézségeinek megismertetése a szélesebb közvéleménnyel, nyitott intézményi programok szervezése a járás intézményeiben. A dolgozók erkölcsi és lehetıleg anyagi elismerése. Általában elmondható, hogy a szociális ellátásban megjelenı ügyfelek átlagjövedelme igen alacsony, így a havi fix kiadások, a megélhetés is nehézkes, a családok gyakran szorulnak valamilyen jövedelempótló, kiegészítı megoldásra. Figyelmeztetı jel, hogy a mintából alig rendelkezik valaki megtakarítással, amely munkahelyvesztés vagy nem várt kiadás esetén lehetetlen helyzetbe hozza az egyéneket, családokat. Mindezek ismeretében a segélyezési rendszer átgondolása szükséges, mely a ténylegesen megélhetésre fordítható összeget is valami módon figyelembe veszi. Másik nagy probléma, hogy a támogatások megvonása jövedelmi határhoz kötött. Átgondolásra érdemes olyan szociálpolitikai eszközök alkalmazása, amelyek bizonyos támogatásoknál a fokozatos elvonás elvét képviselik, azaz a jövedelem emelkedése nem jelenti a támogatás megszőnését, hanem egy szőkebb támogatást megtart addig, amíg a jövedelem mértéke eléri azt a szintet, hogy a megnövekedett keresménybıl kipótolható a kiesett támogatás. A települések mindegyikén szerencsére ma már elérhetı a gyermekjóléti, családsegítı szolgáltatás, de a hatékonyabb családsegítés és esetkezelés érdekében nélkülözhetetlen nagyobb rendszerességgel, kihelyezett napokat tartani a járási intézmények, hivatalok munkatársainak, illetıleg célzottabbá és hatékonyabbá szükséges tenni a szociális szakemberek esetfelderítési munkáját. Fontos kérdés a családi konfliktusok felismerése, kezelése, különösen a kistelepüléseken, ahol a közeli ismeretség sokszor nehezíti a munkát. Sok esetben több szakember összehangolt munkáját feltételezné egy-egy konfliktus megoldása, amely nem képzelhetı el az ügyfelek valamifajta együttmőködése nélkül. A gyermek-szülı kapcsolattartása a kapcsolattartási ügyeletek rugalmas biztosításával segíthetı lenne. A munkaerı-piaci igények hatékonyabb megismerése a járás területén, a munkaerı hatékonyabb közvetítése a potenciális munkáltatók felé, különös tekintettel a megváltozott munkaképességő, a GYES-en lévı, a kisebbséghez tartozó személyek részére. A munkáltatók megismertetése a munkavállalók speciális helyzetével, szükségleteivel.A foglakoztatásra

42


vonatkozó tervek, koncepciók kiemelt célcsoportját kell, hogy képezze a településen fogyatékkal élık, romák, valamint a nık csoportja. Lakhatási problémák járási szintő kezelése, munkahely-lakhatás együttes értelmezése, hogy hosszútávonaz adott személyéletvitelefenntartható legyen. A vidéki válaszadók egyik legfıbb problémája az utazás, amely több vonatkozásában is megjelent. Az idıs emberek számára a településen belüli helyváltoztatás is nehézkes, helyi közlekedés híján. Ehhez kapcsolódik a járásban az utazási lehetıségek áttekintése, hogy az ne csak a munkakezdés/iskolakezdés, munka vége/iskola vége, hanem egyéb szükségletek kielégítéséhez is alkalmazkodjon, azon hátrányos helyzetben lévık számára is élhetı, használható legyen, akik nem rendelkeznek gépjármővel. A foglalkoztatás elısegítése érdekében szükséges közlekedési támogatással ellátni azon rászoruló lakosokat, akik a településtıl távolabb esı munkáltatónál dolgoznak vagy kívánnak elhelyezkedni,de a munkaadók az utazási költséget utólag térítik meg, s a leendı munkavállalónak nincs mibıl megelılegezni azt. A lakhatás feltételeinek biztosítása a szociális bérlakások megfelelı karbantartásával, a kiutalások helyi rendeletben megfogalmazott elvei szerint, elınyben részesítve a lakhatási támogatások megállapításánál e pályázat célcsoportjait. Lehetıség szerint vidéki településeken is legyen mód az ott élık lakhatása megırzésének támogatására. Az önkormányzat, a háziorvos és a védını bevonásával további tájékoztató, felvilágosító kampány szükséges a szőrıvizsgálatok fontosságról, hasznosságáról. Szőrıvizsgálati lehetıségek helybe hozása. A kötelezı szőrıvizsgálatokon való magasabb részvétel elérése, illetve a specializált egészségügyi szolgáltatások igénybevétele érdekében az önkormányzat a rászoruló személyek részére biztosítsaa szőrıvizsgálatok minél szélesebb körét helyben a településen,illetve eseti utazási támogatást azok igénybevételéhez. Törekedni kell az egészségügyi alapellátások – háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos minél szélesebb körő, helyben történı igénybevételére, alapvizsgálatok helyben elvégzésére, vizsgálati anyagok helyben levételére, így a vizsgálati anyagok szállítását kell megszervezni, nem pedig a betegeket utaztatni. Az idıs ellátottak életminıségének megtartásához, otthonukban eltölthetı idı kitolásához a házi gondozás, idıs nappali ellátás, demens ellátás, szállítást is nyújtó szolgáltatások kiszélesítése segítene. A gyermeküket, hozzátartozójukat szakemberhez hordók sokszor az egy órás fejlesztésre ugyanannyi vagy több idıt utaznak, majd esetleg újabb hosszú idıt várakozással töltenek. A települési hátrányok leküzdésében nagy szerepe lehet a szolgáltatások „helybe hozásának”, az orvosi ellátás folyamatos elérésének, a speciális szolgáltatások rendszeres, vagy igény szerinti megjelenésének, mint például a pszichológus, pszichiáter,fejlesztıpedagógus, addiktológiai szakember,jogász, mediátor stb. A helyi lehetıségek megragadásával csoportos fejlesztések, foglalkozások tartása, szakemberek ügyfélfogadása a járás valamennyi településén hozzáférhetıvé teendı. A szolgáltatási paletta tekintetében mind Sopron városában, mind vidéken vannak hiányzó szakemberek, szolgáltatások, pl.: gyermekpszichiáter, gyermekpszichológus, jogi segítségnyújtás, drogambulancia, fogyatékosok átmeneti otthona, demens betegeket ellátó részleg stb., melyek megszervezésére igény és szükséges lenne a járásban.

43


Sok segítség nyújtható az ellátottaknak az önsegítı csoportok támogatásával a településeken, helyi szinten. Igény szerint szülı, hozzátartozó csoportok szervezése, függı betegségek, demencia, gyermeknevelés, bántalmazás stb. témakörökben. Informatikai fejlesztések megvalósítása, az ellátottak, a lakosság információhoz jutásának segítése, speciális, akadálymentes internetes hozzáférés lehetıségének biztosítása. Várható hatások és eredmények: A Járási Esélyteremtı Programtervben megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlıség feltételei teremthetık meg, hanem további fejlesztési forrásokhoz is hozzájuthat a járás. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha bekapcsolódik a programba a járás valamennyi települése, ha együttmőködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban megfogalmazott intézkedések megvalósítására. •

A helyi esélyegyenlıségi programok kapcsán hosszú távú együttmőködés alakul ki a járáshoz tartozó önkormányzatok körében.

•

Sikeresebb felzárkózási, esélyegyenlıségi helyi fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási idıszakban.

•

Javulhat az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, javul a közszolgáltatások minısége.

•

Csökken az elıítéletesség, erısödik a társadalmi felzárkózás és az esélyegyenlıség céljai iránti elkötelezettség.

•

Hosszabb távon javul a helyi esélyegyenlıségi programok célcsoportjainak helyzete.

44


Felhasznált irodalom 1. Allport, G.(1999): Az elıítélet. Osiris Könyvkiadó, Budapest 2. EBH (2014): Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alkalmazása Egyenlı Bánásmód Hatóság (tananyag) 3. KSH (2013): Magyarország járásai 4. „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia 5. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 6. Sándor Judit (2009): Esélyegyenlıségrıl általában, esélyegyenlıségi prioritások (tanulmány) Honlapok: 1. www.sopron.hu 2. www.ksh.hu

45

1.sz.melléklet Felvétel idıpontja: 2015. ………………………………. Település: ………………………………………………………. Mióta él a településen: …………………………………..

1.

Neme:

2. Életkora

a

Férfi

a

18-39 év

e

70-74 év

b

Nı

b

40–59 év

f

75–79 év

c

60–64 év

g

80–89 év

d

65–69 év

h

90 év

3.

Iskolai végzettsége:

a

Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb

b

Általános iskola nyolc osztálya

c

Befejezett szakmunkásképzı iskola, szakiskola

d

Befejezett szakközépiskola

e

Befejezett gimnázium

f

Érettségire épülı befejezett OKJ iskola

g

Felsıfokú iskola (fıiskola, egyetem)

x

Egyéb:

4.

Családi állapota:

a

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élık 18 év alatti gyermek(ek)kel

b

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élık gyermek nélkül

c

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élık 18 év feletti gyermek(ek)kel

d

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élık 18 év alatti és feletti gyermek(ek)kel

e

Egy szülı 18 év alatti gyermek(ek)kel

f

Egy szülı 18 év feletti gyermek(ek)kel

g

Egy szülı 18 év alatti és feletti gyermek(ek)kel

h

Többgenerációs család

i

Egyedül élı

x

Egyéb:

5.

Életkor:

a) Legfiatalabb: ………………hónap/év

6.

b) Legidısebb: ………………év

Eltartottak száma: ………………gyerek, ………………egyén, éspedig: ………………

46 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

7.

A háztartás/család formája:

a

Teljes család

b

Összetett család (több generációt felölelı forma, amelyben a család tagjai között vannak olyan személyek is, akik a többi taggal nincsenek egyenes vonalú vérségi kapcsolatban)

c

Egyszülıs család

d

Vegyes háztartás (nem család jellegő)

e

Egyszemélyes háztartás

f

Többgenerációs család

x

Egyéb:

8.

Gazdasági aktivitása:

a

Foglalkoztatott

b

Eltartott (esti-, felsıoktatásban tanul)

c

Inaktív keresı (aktív korú, ellátása van pl.: Gyes, Gyed, Egyt, Fht)

d

Álláskeresı (nincs jövedelme)

e

Nyugdíjas vagy nyugdíjszerő ellátásban részesül

x

Egyéb:

9.

Hány fı rendelkezik az együtt élık közül jövedelemmel? ……………………………………

10.

Mennyi az 1 fıre jutó nettó jövedelmük? …………………………………………………………………

11.

A háztartás rendelkezik-e megtakarítással:

a

12.

Igen

b

Nem

Tartozik-e valamelyik

13. Tartozik-e valamelyikvallási

etnikai kisebbséghez? a

Igen

b

felekezethez?

Nem

a

12.1 Ha igen, melyikhez?: a

Bolgár

Igen

b

Nem

13.1 Ha igen, melyikhez?:

h

Román

a

Római katolikus

e

Ortodox keresztény

b

Cigány

i

Ruszin

b

Görög katolikus

f

Izraelita

c

Görög

j

Szerb

c

Református

g

Ateista

d

Horvát

k

Szlovák

d

Evangélikus

x

Egyéb:

e

Lengyel

l

Szlovén

f

Német

m

Ukrán

g

Örmény

x

Egyéb:

14.

Volt-e valaha Önnek vagy az Ön háztartásában élıknek problémája az alábbi

47 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

területek valamelyikén? Több válasz is megjelölhetı! 14.1. Anyagi (Ha ebben a kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, a 15. kérdést is ki kell töltenie.) a

Lakhatással kapcsolatos

b

Létfenntartással kapcsolatos

c

Foglalkoztatással kapcsolatos

x

Egyéb: 14.2. Egészségügyi

(Ha ebben a kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, a 16. kérdést is ki kell töltenie.) a

Fogyatékosság, retardáció

b

Pszichiátriai gondozott

c

Szenvedélybetegségek

d

Lelki-mentális

e

Egészségkárosodás következménye

f

Életviteli

x

Egyéb: 14.3. Oktatási


Gyermek napközbeni ellátása, felügyelete terén

b

Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, intézménnyel való konfliktus

c

Korrepetálás, fejlesztés elérhetısége

d

Magatartászavar, teljesítményzavar

e

Iskolakerülés, engedély nélküli távollét

x

Egyéb: 14.4. Hátrányos megkülönböztetés


Fogyatékossága, egészségi állapota miatt (pl. megváltozott munkaképesség)

b

Származása miatt (pl. roma, horvát, német kisebbséghez való tartozás)

c

Neme miatt (pl. nı)

d

Vallási hovatartozása miatt

e

Életkora miatt (pl. idıs)

f

Vagyoni helyzete miatt (pl. szegény)

g

Világmeggyızıdése, politikai meggyızıdése miatt

h

Anyanyelve miatt

i

Szexuális irányultsága, nemi identitása miatt

j

Családi állapota miatt

k

Anyasága vagy apasága miatt

l

Börtönviseltsége miatt

48 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

m

Függıbetegsége miatt

n

Külseje miatt (pl. bırszín, testsúly, tetoválás, piercing)

x

Egyéb: 14.5. Kultúra, szabadidı


Programok hiánya

b

Fizetıs programok

x

Egyéb: 14.6. Családi, gyermeknevelési

(Ha ebben a kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, a 20. kérdéstıl kell folytatnia.) a

Szülıi elhanyagolás

b

Családon belüli bántalmazás (gyermek ellen irányuló)

c

Családon belüli bántalmazás (idıs ellen irányuló)

d

Családon belüli bántalmazás (nı/ férfi ellen irányuló)

e

Családon belüli bántalmazás (fogyatékkal élı családtag ellen irányuló)

f

Családi konfliktus (szülı-gyermek közti)

g

Családi konfliktus (szülı-szülı közti)

h

Családi konfliktus (egyéb pl.: testvérek, generációk közötti…)

i

Gyermeknevelési nehézségek

j

Kapcsolattartási nehézségek

k

Intézményi ellátott gyermek jelenléte a családban (szakellátott, tartós beteg stb.)

l

Szabálysértés, bőncselekmény

x

Egyéb: 14.7 Egyéb terület, ahol problémát tapasztalt: (Ha ebben a kategóriában felelt, a 20. kérdéstıl kell folytatnia.) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Ha egyik kategóriában sem jelölt x-szel, és nem töltötte ki a 14.7 alkérdést, lépjen a 31. kérdésre!

49 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

15. Vannak-e nehézségei a lakhatásával kapcsolatban? (Amennyiben a 14.1 kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, ezt a kérdéssort ki kell töltenie.) a

Igen

b

Nem

15.1 Ha igen, ezek a nehézségek mibıl fakadnak? Több válasz is megjelölhetı! a

Nem megoldott az éjszakai/nappali tartózkodás

b

Hitel/kölcsön vagy rezsitartozásból

c

Lakás rossz állapotából

d

Lakás (betegség vagy speciális igény) miatti átalakítása

e

Lakáson belül élık közötti konfliktusból (pl. bántalmazás, erıszak, kizsákmányolás)

f

Jogi problémák hatása (pl. kilakoltatás, öröklés, kitiltás, szökés)

x

Egyéb:

15.2 Tulajdonviszony: a

Saját

b

Szívességi lakáshasználók

c

Szolgálati lakás

d

Bérelt

e

Nem releváns

x

Egyéb:

15.3 Hányszor költözött az elmúlt 5 évben? a

Egyszer sem

b

Igen, 1 x

c

Igen, többször: ……………………………….

15.4 Volt-e/van-e közmő-tartozása a háztartásnak? a

Igen

b

Nem Ha igen, milyen jellegő: …………………………………

15.5 A közmő kifizetésének módja, több válasz is bejelölhetı: a

Idıben, gond nélkül

b

Idıben, de nagy nehézségek árán

c

Nehézségek árán

d

Saját erıbıl

e

Önkormányzati támogatással

x

Egyéb támogatással (milyennel): ………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………

50 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

15.6 Amennyiben munkanélküli van a háztartásban, milyen akadályát látják a háztartás keresıképes tagjai elhelyezkedésének? Miért nem tud/tudnak elhelyezkedni? Több válasz is megjelölhetı! a

Pályakezdı

b

Kisgyerekes

c

Szakképzetlen

d

Elavult szakképzettség

e

50 év feletti

f

Egészségügyi ok

x

Egyéb:

16. Van-e a háztartásban: (több válasz is megjelölhetı)(Amennyiben a 14.2 kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, ezt a kérdéssort ki kell töltenie.) a

Fogyatékkal élı

b

Ápolásra, gondozása szoruló

c

Tartósan beteg

d

Állandó felügyeletet igénylı

e

Pszichés betegség

f

Nincs

x

Egyéb:

16.1 Gondot okoz-e az ellátásuk? a

Igen

b

Nem

16.2 Ha igen, milyet (több válasz is megjelölhetı): a

Anyagi nehézség

b

Felügyelet hiánya/megoldatlansága

c

Idıhiány

d

Személyi vagy intézményi segítség hiánya

e

Érdekérvényesítési nehézség

f

Önálló életvitel nehezített

x

Egyéb:

51 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

17. A gyermekek napközbeni ellátása megoldott-e?(Amennyiben a kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, ezt a kérdéssort ki kell töltenie.) a

Igen

b

14.3

Nem

17.1 Hogyan? Több válasz is megjelölhetı! a

Bölcsıde

b

Óvoda

c

Iskola

d

Családi napközi

e

Egyedi megoldás (pl. szomszéd, nagymama, bébiszitter)

f

Önállóan van otthon a gyermek ……………. éves(ek)

x

Egyéb:

17.2 Szüksége volt-e gyermekének támogatásra/segítségre/fejlesztésre magatartás korrekciójában, beilleszkedésében stb.? a

Igen

b

tanulásában,

Nem

17.3 Ha igen, milyenre? Több válasz is megjelölhetı! a

Iskolapszichológus

b

Gyermekpszichiáter

c

Gyermekpszichológus

d

Fejlesztı pedagógus

e

Logopédus

f

Bőnmegelızési szakember

g

Gyógytornász

h

Kiskorú szenvedélybetegekkel foglalkozó szakember, intézmény

i

Táplálkozási szakértı

j

Terápiás foglalkozás

k

Korrepetálás

x

Egyéb:

17.4 a

Megkapta-e a szükséges segítséget? Igen

b

Részben

c

Nem

17.5 Ha részben, vagy nem kapta meg, miért? Fejtse ki! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

52 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

18. Hol, milyen területen érte hátrány? Az alábbiak közül többet is választhat. (Amennyiben a 14.4 kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, ezt a kérdéssort ki kell töltenie.) a

Egészségügyi szolgáltatás

b

Szociális szolgáltatás

c

Nevelési-oktatási intézmény

d

Közintézmények (pl. bank, posta, üzletek)

e

Munkahely

f

Gyermekjóléti/védelmi szolgáltatás

x

Egyéb:

18.1 Miben nyilvánult meg? Az alábbiak közül több is választható: a

Nem tudok eljutni a számomra fontos intézményekbe (pl. nincs speciális szállító szolgáltatás a környezetemben)

b

Nem tudok bejutni a munkahelyemre / iskolába, óvodába / eü. intézménybe / szoc. intézménybe / egyéb intézménybe, mert nem akadálymentesített

c

Nehezen tájékozódom, mert az információt nem látom / nem hallom / nem értem

d

Gyermekemet nem vették fel óvodába/iskolába, mert ……………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………

e

Álláskeresıként elutasítottak, mert …………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………

f

Munkámért alacsonyabb bért kapok, mert ………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………………………

x

Egyéb:

18.2 Hátrányt jelent-e Önnek, hogy az adott településen/városrészben lakik? a

Igen

b

Nem

18.3 Ha igen, mik ezek a hátrányok? Kezdje az Ön által legsúlyosabbnak ítélt problémával (max. 3)! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

18.4 Mi segítene Önnek, mire lenne szüksége ahhoz, hogy ezek a hátrányok megszőnjenek? (max. 3) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

53 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

19. Milyen szabadidıs, kulturális programokat tartana szükségesnek?(Amennyiben a 14.5 kategóriában bármely alkategóriát x-szel jelölte, ezt a kérdéssort ki kell töltenie.) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

19.1 Rendelkezésre állnak-e a településén olyan programok, amelyeken szívesen részt vesz? a

Igen

b

Nem

19.2 Ha nem, miért? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

20. A 14. táblázatban megjelölt problémák bármelyikére kért-e valaha hivatalos segítséget problémája megoldásának érdekében? a

Igen

b

Nem

Ha nem, folytassa a 30. kérdéstıl! Ha igen, milyen típusú ügyekrıl volt/van szó? Több válasz is megjelölhetı! a

Lakhatással kapcsolatos ügyek intézése

b

Hátralékai és adóssága rendezése miatt kér segítséget

c

Álláskeresés, munkaügyi ügyek intézése

d

Támogatás, segély, vagy nyugdíj folyósítás intézése

e

Szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás intézése

f

Elhelyezés, felügyelet megoldásában

g

Oktatás, továbbképzés, tanulással kapcsolatos ügyek intézése

h

Egészségügyi ellátással kapcsolatosan

i

Családi mőködés, és családon belüli nehézségekben kell Önnek segíteni

j

Gyermeknevelési kérdésekben, problémák kapcsán kér segítséget

k

Szabálysértési vagy valamilyen hatósági ügy kapcsán

l

Szenvedélybetegséggel kapcsolatos ügyben

m

Jogi problémában kér segítséget

n

Egyénre szóló pszichológiai problémában kér segítséget

o

Gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztés, korrepetálás miatt

p

Addiktológiai tanácsadás

x

Egyéb:

54 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

21. Milyen juttatásokat, ellátásokat és/vagy szolgáltatásokat vett/vesz igénybe a háztartás? Több válasz is megjelölhetı! Szolgáltatás

Állami /

Civil

önkormányzati

Egyházi

Magánszolgáltató

Elégedettség (1-3) (1 –nem, 2 – részben 3 – teljesen)

Fogyatékos személyek nappali ellátása Nappali melegedı Átmeneti szállás Idısklub Házi segítségnyújtás Családi napközi Bölcsıde Támogató szolgáltatás Étkeztetés Idısotthoni elhelyezés CsÁO GyÁO Családsegítı szolgáltatás Gyermekjóléti szolgáltatás Pszichiátriai ellátás Álláskeresési szolgáltatás Pedagógiai szakszolgáltatás Lelki-mentális segítség Szenvedélybetegeket támogató szolgáltatás Önkormányzat Munkaügyi Központ Gyámhivatal Kormányablak Idısotthon Gyermekotthon Lakásotthon Gyermekjogi képviselı

55 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

Szolgáltatás

Állami /

Civil

önkormányzati

Egyházi

Magánszolgáltató

Elégedettség (1-3) (1 –nem, 2 – részben 3 – teljesen)

Ellátottjogi képviselet Betegjogi képviselet Gondnokok Pártfogó felügyelet Anonim alkoholisták Névtelen drogfüggık Tüzelı Élelmiszer Áramtámogatás Gáztámogatás Ruházat Bútor Építési alapanyag Gyógyászati segédeszköz Szemüveg, fogsor Gyógyszer Háztartási berendezés, felszerelés Kerékpár Bérlakás Gyermekjáték, pelenka Gyermekruha Egyikhez sem Egyéb:

56 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

22. a

Megkapta-e a kért támogatást, segítséget? Igen

b

Nem

22.1 Ha nem, miért? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

23. Ha nem vagy csak részben elégedett a kapott szolgáltatással, ellátással, juttatással, akkor annak mi az oka? Milyen elvárásai lennének? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

24.

Ha az ellátás igénybe vétele nehézséget jelent, akkor miben, miért?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

25. Van-e olyan ellátás, szakember, amire/akire szüksége lenne, de nincs a városban (ellátási területén)? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

26. Van-e olyan ellátás/szakember, akire szüksége lenne, de csak 2 héten túl férhet hozzá? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………..……………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

27. a

Volt-e olyan szolgáltatás, amelynek igénybevételéhez utaznia kellett? Igen

b

Nem

27.1 Ha igen, mi volt az, és mekkora távolságot kellett utaznia? …………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………

57 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

28. Áll-e kapcsolatban civil vagy egyházi szervezetekkel (egyesület, klub, alapítvány), közösségi kezdeményezésekkel? a

Igen

b

Nem

28.1 Ha igen, melyekkel? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

29. Honnan értesül támogatási lehetıségekrıl, programokról? Több válasz is megjelölhetı! a

Ismerıs, magánszemély

b

Helyi média

c

Hivatal

d

Szórólap

e

Internet, közösségi oldalak

f

Háziorvos, egészségügyi intézmény

g

Szociális szolgáltató

x

Egyéb:

KÖSZÖNJÜK, HOGY A KÉRDİÍV KITÖLTÉSÉVEL SEGÍTETTE MUNKÁKAT!

58 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

30. Ha nem kért hivatalos segítséget problémája megoldása érdekében, miért nem? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

31. Van-e olyan ellátás, szakember, amire/akire szüksége lenne, de nincs a városban? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

32. Van-e olyan ellátás/szakember, akire szüksége lenne, de csak 2 héten túl férhet hozzá? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

33. Ismer-e olyan állami/civil/egyházi szervezeteket (pl. egyesület, klub, alapítvány), közösségi kezdeményezéseket, ahova segítségért fordulhat? a

Igen

b

Nem

33.1 Ha igen, melyeket? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

34. Honnan értesül támogatási lehetıségekrıl, programokról? Több válasz is megjelölhetı! a

Ismerıs, magánszemély

b

Helyi média

c

Hivatal

d

Szórólap

e

Internet, közösségi oldalak

f

Háziorvos, egészségügyi intézmény

g

Szociális szolgáltató

x

Egyéb:

KÖSZÖNJÜK, HOGY A KÉRDİÍV KITÖLTÉSÉVEL SEGÍTETTE MUNKÁKAT!

59 ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077

Sopron Járás Esélyteremtı programterv

Recommend Documents