Sopron, április

A Sopron Bank Zrt. tájékoztatója „a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről” szóló 234/2007. Korm. rendeletben előírt szabályok alapján 2013

Sopron, 2014. április

TARTALOMJEGYZÉK

1.

A Sopron Bank kockázati stratégiája ______________________________ 2

2.

A Sopron Bank kockázatpolitikai irányelvei_________________________ 3

3.

Az összbanki kockázatkezelés szervezete és jelentési rendszerei ______ 4

4.

A lényeges kockázatok típusainak bemutatása ______________________ 8

5.

A prudenciális szabályok alkalmazása ____________________________ 14

6.

Szavatoló tőke _______________________________________________ 15

7.

A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process-ICAAP) ___________________________________ 15

8.

Sztenderd módszer ___________________________________________ 28

9.

Hitelezésikockázat-mérséklés ___________________________________ 31

10. Kereskedési könyv ____________________________________________ 36 11. A kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók _________ 36 12. Értékpapírosítás és a partnerkockázat kezelése ____________________ 36 13. Javadalmazási politika _________________________________________ 37

1

A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény előírása szerint a hitelintézeteknek szabályzatban kell meghatározniuk a kockázatvállalás folyamatát és módszereit, beleértve a kapcsolódó döntési jogköröket, illetve feladat elhatárolásokat, valamint a kockázatkezelési tevékenységre vonatkozó ellenőrzési követelményeket. A Bank ennek megfelelően, illetve a Bázel II. alapelveivel összhangban alakította ki belső szabályzatait, melynek fő elveit jelen dokumentum tartalmazza, bemutatja a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a Bank kockázatkezelésére és kockázati kitettségére vonatkozó egyéb információkat. 1. A Sopron Bank Zrt.1 kockázati stratégiája A kockázatkezelés elsődleges célkitűzése a Bank összes kockázatának (hitel-, piaci-, likviditási kockázatok, működési és egyéb kockázatok) azonosítása, számszerűsítése, valamint kezelése. A Bank a kockázatviselő-kapacitása figyelembe vétele mellett tudatosan vállalja a stratégiai üzleti tevékenységéből eredő kockázatokat. Az összbanki szintű elsődleges kockázatpolitikai cél a Bank kockázatviselőkapacitásának folyamatos növelése és annak hosszú távú biztosítása a lényeges kockázattípusokat átfogó kockázatkezelési rendszer segítségével. A Bank kockázatéhsége a stratégiai üzleti területek kockázataihoz és a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőkéhez igazodik. Az aktuális kockázati profil elemzése alapján a Bank messze legjelentősebb kockázati tényezője a hitelkockázat. Ezen túlmenően a piaci kockázatok  főként a deviza kockázat és a kamat kockázat , valamint a működési kockázatok relevánsak. A Bank üzletpolitikája és stratégiai üzletágai alapján (vállalati üzletág, lakossági üzletág, treasury) tartósan az említett kockázati portfólió lesz jellemző a Bankra, ezért - az arányosság elvének megfelelően - a fent említett kockázatok kapják a legnagyobb súlyt a kockázatkezelési rendszerben. A Bank legalább évente - a tervezési konferencia keretében - felülvizsgálja kockázati stratégiáját és kockázatkezelési eljárásait annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke a tervezési folyamat keretében, az üzleti- és hozamcélokkal összhangban kerül felosztásra az egyes kockázatfajták között úgy, hogy a Bank biztonsági tartalékot is képezzen a nem számszerűsíthető kockázatok, valamint a stresszhelyzetekben esetlegesen felmerülő többletkockázatok fedezetére. A Bank az üzleti stratégiájának tervezése és felülvizsgálata során kialakítja a kockázatokhoz és a kockázatkezeléshez való viszonyát, amely az Igazgatóság által jóváhagyott kockázati stratégiában kerül összefoglalásra. A kockázati stratégia a Bank Összbanki kockázati kézikönyvének szerves részét képezi, mely mind terjedelmét, mind tartalmát tekintve összhangban áll az intézmény méretével és tevékenységével. 1

továbbiakban: Bank

2

KOCKÁZATOK

Kategória

Hitel kockázatok

Piaci kockázatok

Ker. könyv kockázatai Likviditási kockázat

Típus

Altípus

Nemteljesítési kockázat Migrációs kockázat Reziduális kockázat Koncentrációs kockázat Hitel-szpred kockázat Halmozódási kockázat Nyitvaszállítási kockázat Ország kockázat Devizaárfolyam kockázat Újraárazási k. Kamatláb Hozamgörbe k. kockázatok Bázis k. Opciós k. Részvényárfolyam-kockázat Opciós-kockázat Egyéb árfolyamkockázatok partner, pozíció, elszámolási, nyitvaszállítási Lejárati Lehívási Refinanszírozási kockázat Piaci likviditási kockázat

Működési kockázat Részesedési kockázat Egyéb kockázatok

KOCKÁZATKEZELÉS

Stratégiai kockázat Hírnév kockázat Saját tőke kockázat

II. Stressz-teszt, PILLÉRben Limitredsz szcenárió többlet er elemzés tőke

JELENTŐSSÉG

I. PILLÉR LEFEDI?

jelentős jelentős közepes közepes közepes közepes jelentéktelen jelentéktelen közepes közepes kicsi jelentéktelen jelentéktelen jelentéktelen jelentéktelen jelentéktelen

igen igen részben nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem

kicsi

igen



közepes jelentéktelen jelentéktelen kicsi

nem nem nem nem



közepes

igen

közepes

nem

közepes közepes jelentéktelen

nem nem nem

Kockázat megelőzése

ügyfél és ügylet értékelés, monitoring ügyfél és ügylet értékelés, monitoring  

 

   

  

fedezetekre vonatkozó szabályozás    

  

fedezési technikák fedezési technikák fedezési technikák árazási elvek, fedezési technikák díjpolitika fedezési technikák fedezési technikák fedezési technikák



cash flow elemzés hírnév- és kamatláb kockázat kezelés

  

közvetlen irányítás 

1.sz. ábra: A Bank kockázati profilja 2. A Sopron Bank kockázatpolitikai irányelvei A hatékony kockázatkezelés alapja a Bank kockázati kultúrájának megteremtése és megkövetelése. Az egységes és prudens kockázatkezelés érdekében a Bank kockázatkezelése az alábbi alapelveken nyugszik:  Kötelező megfelelni a jogszabályi előírásoknak és egyéb külső normáknak.  A Bank kockázatait átfogóan, aktívan kell kezelni. A Bank meglévő eszközeit (tőke és munkaerő) a kockázat/hozam arányt optimalizálva kell felhasználni.  A Bank kockázatviselő-kapacitását folyamatosan növelni kell, és azt hosszú távon biztosítani kell a Basel II – 2. pillér „A tőke-megfelelőség belső értékelési folyamata2” irányelv előírásainak megfelelően.  A kockázatkezelési eljárásoknak arányosnak kell lenniük a kockázatok nagyságával és összetettségével. Folyamatosan törekedni kell a módszerek továbbfejlesztésére és finomítására.  Egymással, valamint harmadik féllel –pl. ügyfelekkel, tulajdonosokkal, hitelezőkkel, ill. egyéb üzleti partnerekkel- szemben a munkatársaknak a bizalom kiépítésére kell törekedniük. A Bank kockázati kultúráját a fokozott kockázatérzékenység irányába kell terelni és a munkatársakkal meg kell ismertetni a Bank kockázatokra vonatkozó elveit, politikáját és a kockázatkezelésre vonatkozó, megnövekedett követelményeket.

2

ICAAP: Internal CApital Adequacy Process

3



Nem köthető olyan ügylet, amelyet a hatáskörrel bíró kockázatkezelési szervezeti egység kifejezetten ellenez, kivéve, ha az ügyletet az Igazgatóság minden tagja írásban jóváhagyja.



A kockázatkezelés szervezeti felépítése és irányítási rendszere - szétválasztja az értékesítési funkciót az ellenőrzési és kockázatkezelési funkcióktól, valamint - az összes döntési szinten biztosítja a hatásköri- és érdekösszeütközések elkerülését. A kockázatkezelés alapelveit Kockázati Kézikönyvben kell rögzíteni, biztosítva az összbanki kockázatkezelés átfogó szabályozását. A Kockázati Kézikönyv naprakészségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén módosítani. A Bank kockázati helyzetéről rendszeresen jelentést kell készíteni az Igazgatóság, ill. az egyéb döntéshozó testületek részére. A Bank kockázati profilját összefoglalóan ún. kockázatviselőkapacitásszámításban kell bemutatni, amelyet rendszeresen az Igazgatóság rendelkezésére kell bocsátani. A kockázatok mérését a rendelkezésre álló kockázatmérési eszközökkel kell végezni, de azokat folyamatosan fejleszteni és finomítani kell. Az eredménytervvel rendelkező üzleti területekre rendszeresen kockázathozam számítást kell végezni. A kockázatkezelés egyik fontos eszköze a limitrendszer, amelynek való megfelelést folyamatosan ellenőrizni kell. A limiteket az Igazgatóság évente felülvizsgálja, és határozatát tájékoztatásul bemutatja a Felügyelő Bizottságnak. A limitek túllépéséről az Igazgatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. Az új termékeket a hatáskörrel rendelkező szervezeti egység(ek)kel előzetesen engedélyeztetni kell. Terméknek minősülnek az ügyfeleknek kínált termékeken túl (pl. hiteltermékek, betéti termékek) a treasury által saját számlára alkalmazott instrumentumok (pl. új típusú derivatívumok, új típusú értékpapírokba való befektetés), valamint az új részesedések megszerzése is. Új üzletág indításából eredő kockázatvállalás csak a hatáskörrel rendelkező szervezeti egység(ek) jóváhagyásával történhet, kivéve, ha az új üzletág indítását a Bank stratégiája már tartalmazza.



 

 



3. Az összbanki kockázatkezelés szervezete és jelentési rendszerei A kockázatkezelés szervezeti rendszere és ügyviteli szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően  szétválasztja az értékesítési funkciót az ellenőrzési és kockázatkezelési funkcióktól, valamint  az összes döntési szinten biztosítja a hatásköri- és érdek-összeütközések elkerülését. Az ügyvezetés felelős a megfelelő szervezeti felépítés és ügyviteli szabályozás kialakításáért.

4

A kockázatkezelési rendszer kétszintű: 

az irányítási szintet az Igazgatóság alkotja, amely dönt kockázati politikáról és az összbanki kockázatkezelési stratégiáról;

 a végrehajtási szinten az egyes kockázatok kezelését meghatározott szervezeti egységek, ill. testületek végzik, amelyek döntési hatásköre az Igazgatóság által meghatározott keretfeltételeken belüli taktikára terjed ki. Az egyes üzleti területek kötelesek végrehajtani az operatív kockázatkezelést végző szervezeti egységek döntéseit. A kockázatkezelési folyamatba épített ellenőrzési rendszer kiterjed a kockázatkezelési folyamat dokumentálásával kapcsolatos feladatokra, az Igazgatóság támogatására az összbanki kockázatkezelés vonatkozásában, a kockázatmérésre és -limitálásra valamint a limitellenőrzésre, a kockázati jelentési rendszere és a jogszabályi megfelelés biztosítására. Fentieken felül a belső ellenőrzés biztosítja a kockázatkezelési rendszer független ellenőrzését.

A kockázatkezelés szervezeti rendszere ÖSSZBANKI SZABÁLYOZÁS

Belső ellenőrzés

KOCKÁZATKEZELÉS ELLENŐRZÉSE

Igazgatóság

EGYEDI KOCKÁZATOK OPERATÍV KEZELÉSE Piaci / Részesedési Működési Hitelkockázat likviditási k. kockázat kockázat Hitelbizottság EszközMűködési forrás Igazgatóság kockázatKockázatbizottság kezelő kezelés

KOCKÁZAT MÉRÉS / LIMIT ELLENŐRZÉS / JELENTÉS Kock.kezelés

Kockázati kontrolling

AGGREGÁLÁS, KOCKÁZATVISELŐ KAPACITÁS MEGHAT. Kockázati kontrolling

2. sz. ábra: A kockázatkezelés szervezeti rendszere

5

a) Összbanki kockázatok Az összbanki szintű kockázatkezelést az Igazgatóság közvetlenül irányítja. Az Igazgatóság feladatai:  az egész bankot átfogó kockázati politika elfogadása,  döntéshozatal a strukturális és stratégiai kockázatokra vonatkozó kérdésekben,  a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke allokálása,  a kockázati limitek meghatározása összbanki szinten,  kockázatviselő-kapacitás felügyelete és kezelése,  döntés a limitek túllépése esetén megteendő intézkedésekről. Az Igazgatóságot a fenti feladatai ellátásában a kockázati kontrolling szakterület támogatja, biztosítva a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat a Bank kockázati- és hozamhelyzetéről. A Kockázati kontrolling feladata a Bank számára lényeges valamennyi kockázat mérése (kivéve a hitelkockázatot, amely esetén a kockázatmérés a hitelkockázat-kezelési szakterület3 feladata), összegyűjtése, és a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőkével történő szembeállítása. Az előbb felsorolt információt az ún. „kockázatviselő-kapacitás-számítás” foglalja össze, amelyet rendszeresen jelenteni kell az Igazgatóság részére. b) Egyedi kockázatok Az egyedi kockázatok operatív kezelése és ellenőrzése decentralizáltan, a kijelölt szakterületek illetve testületek (Eszköz-Forrás Bizottság,4 ill. Hitel Bizottság5) által történik, az Igazgatóság által meghatározott kockázatpolitikai irányelveken és az allokált limitek keretein belül. A decentralizált kockázatkezelést az egyes kockázattípusok vonatkozásában az alábbi szakterületek végzik:  A hitelkockázatok kezelését a HB, a KRM, valamint behajtási-, csőd- és felszámolási ügyekhez kapcsolódóan a jogi és behajtási szakterület végzi. A KRM a hitelengedélyezési tevékenység mellett méri, elemzi, ellenőrzi és jelenti a hitelportfólióval kapcsolatos kockázatokat, valamint javaslatot tesz a limitrendszerre.  A piaci- és likviditási kockázatokat az EFB kezeli. A döntéshozatal szempontjából lényeges információkat a Treasury és a Kockázati kontrolling szakterület biztosítja az EFB számára. Ezen a kockázati területen a kockázatok operatív kezelését a Treasury végzi, míg a Kockázati kontrolling szakterület felelős a kockázatok mérésért, a kockázati jelentésért és a limitellenőrzésért. 

Részesedési kockázat: A Bank részesedéseivel kapcsolatos kockázatokat az Igazgatóság felügyeli és kezeli. Fentieken felül az Igazgatóság évente beszámol a részesedésekről a Bank Felügyelő Bizottsága részére.

3

továbbiakban: KRM továbbiakban: EFB 5 továbbiakban: HB 4

6

 Működési kockázat: A működési kockázatok kezelése a Kockázati kontrolling felelősségi körébe tartozik. A káresetek rögzítésére kerülnek az adatbázisban, mely alapján értékelni és elemezni kell a bank számára veszteséget okozó eseményeket. A szakterület feladata a káresemények nyilvántartása, a veszteséget okozó események elemzése, valamint jelentések készítése az Igazgatóság részére. c) A kockázati kontrolling feladatai A kockázati kontrolling végzi a piaci- és likviditási kockázat-kezelés keretében a kockázatmérést, valamint a limit-ellenőrzést és a jelentéskészítést az EFB számára, emellett felel az egyéb kockázatok (stratégiai kockázat, hírnév kockázat és sajáttőke kockázat) kezeléséért is. A kockázati kontrolling támogatja az összbanki kockázatirányítást is, az alábbi feladatok elvégzésével: egyedi kockázatok gyűjtése, rendszeres jelentéskészítés a kockázati helyzetről összbanki szinten (kockázatviselő-kapacitás-számítás formájában), valamint koordinálja a kockázatkezelési tevékenységet az egyes szakszakterületek között. Fentieken felül a Kockázati kontrolling, mint a belső ellenőrzési rendszer része, felelős az összbanki szintű kockázatkezelési folyamat ellenőrzéséért, valamint a Kockázati kézikönyv formájában történő szabályozásáért. A Kockázati kézikönyvet rendszeres időközönként felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni. d) A Belső ellenőrzés szerepe A Belső ellenőrzés a teljes kockázatkezelési folyamat fölérendelt, folyamat-független ellenőrző szerveként működik. Feladata az alkalmazott irányítási eszközök arányosságának és megfelelőségének, valamint folyamatos alkalmazásának rendszeres ellenőrzése. A Belső Ellenőrzés a Felügyelő Bizottság, mint testület irányítása alá tartozó független szervezeti egység. Munkatársai közvetlenül a Felügyelő Bizottsághoz rendeltek, irányításukat és szakmai felügyeletüket a Felügyelő Bizottság látja el. A belső ellenőrök feletti munkáltatói jogokat a Vezérigazgató gyakorolja, összhangban a Felügyelő Bizottsággal. A Belső Ellenőrzés az éves ellenőrzési munkaterv elkészítésekor figyelembe veszi a Bank Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának, ügyvezetőinek írásos javaslatait az egyes területek kockázati súlyának megfelelően, és a Felügyelő Bizottság jóváhagyását követően elvégzi a vizsgálati feladatokat. Az ellenőrzésekről összefoglaló jelentést készít, mely tartalmazza a vizsgálat célját, az ellenőrzés részletes megállapításait, a javaslatokat és azok prioritási sorrendjét a jelentéshez kapcsolódó Célmegállapodásban, valamint az intézkedések megvalósulásáról szóló megállapításokat. A jelentés a Felügyelő Bizottság, a Bank Igazgatósága és a vizsgálat szervezeti egység részére kerül megküldésre.

7

A Belső Ellenőrzés a Bank Felügyelő Bizottsága által jóváhagyott Belső ellenőrzés rendszeréről szóló szabályzat és a Belső ellenőrzés kézikönyve szerint végzi munkáját, melyek tartalmazzák a Belső Ellenőrzés hatáskörét, célját, az ellenőrzés munkatársainak jogait és kötelezettségeit, az ellenőrzés eljárási rendjét. A szabályozás magába foglalja az ellenőrzés folyamatát, a megbízólevél, jelentés felépítését, véglegesítésének és megküldésének szabályait, a jelentéshez kapcsolódó Célmegállapodás formai követelményeit, valamint az irattárazást. A Belső Ellenőrzés feladata a Felügyelő Bizottság ellenőrző tevékenységének, valamint az ügyvezetők, vezetők munkájának támogatása. Vizsgálja a Bank jogszabályoknak, szabályzatoknak való megfelelését, hatékonyságát, a vagyon megóvását, rendszerszemléletű megközelítéssel a belső védelmi vonalakat. A megállapításokkal kapcsolatosan ajánlásokat tesz, nyomon követi az ellenőrzések alapján megtett intézkedések megvalósulását, tanácsadói tevékenység nyújtásával segíti a szervezeti működést.

4. A lényeges kockázatok típusainak bemutatása a) Hitelkockázat Nemteljesítési kockázat Reziduális kockázat (hitelfedezetek kockázata) Koncentrációs kockázat Országkockázat Nyitvaszállítás kockázata a banki könyvben Migrációs kockázat Hitel-Szpred kockázat Halmozódási kockázat b) Piaci kockázatok (+bázis- és opciós kockázat) Kamat kockázatok Deviza kockázatok Részvény kockázat Opciós kockázat Bázis kockázat Egyéb piaci kockázatok c) Likviditási kockázat Refinanszírozási kockázat Piaci likviditási kockázat d) Működési kockázat e) Részesedési kockázat f) Egyéb kockázatok Stratégiai kockázat Hírnév kockázat Saját tőke kockázat

8

a) Hitelkockázat A hitelkockázat a hitelező pénzkölcsön nyújtásával kapcsolatos kockázata, ill. a banki eredmény csökkenésének kockázata egy negatív hitelezési esemény következtében. Negatív hitelezési esemény alatt a fizetési kötelezettségek nem teljesítését, a hitelfelvevő bonitásának megváltozását, illetve a piaci hitel – spread változást értjük. Az átlagos számított hitelezési veszteséget a kockázati felárnak fedeznie kell (sztenderd kockázati felár). Így a hitelkockázat a várható veszteségtől való negatív eltérést jelenti (váratlan veszteség). 

Nemteljesítési kockázat: A nemteljesítés kockázata alatt a fizetési kötelezettségek nem teljes vagy késedelmes teljesítésének kockázatát értjük. A nemteljesítés a hitelező számára a hitelösszeg részbeni vagy teljes veszteségként történő leírásához vezethet.



Reziduális kockázat: Annak kockázata, hogy a Bank által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak, pl.  az ügyfél nem teljesítése esetén a fedezet érvényesítése akadályokba ütközik, vagy  az érvényesítés időigényes,  a biztosítékok értékelése nem volt megfelelő (pl. túlértékelés),  a fedezettel kapcsolatos egyéb jogi, dokumentációs, likviditási kockázatok, amelyek a kockázatcsökkentés hatását ronthatják.



Koncentrációs kockázat: abból ered, ha egy bank hitelkockázat-vállalása nem diverzifikált az ágazatok között, azaz a kockázat vállalás néhány ágazatra koncentrálódik. Ha a gazdasági helyzet az adott ágazatot sújtja, akkor a hitelportfólió túlságosan nagy részénél kerül veszélybe az ügyfelek fizetőképessége. Annak érdekében, hogy a kockázatot vállalható szinten lehessen tartani, úgynevezett koncentrációs limiteket kell felállítani (ágazati limitek).



Ország kockázat: Olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható, a Bank által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Az ország-kockázat alkotó elemei az alábbiak:  transzfer kockázat: amely azt a kockázatot jelenti, hogy a szerződés kötelezettje (kölcsön felvevője, értékpapír vevője stb.) nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének a szerződés szerinti devizában, miközben rendelkezik a szükséges pénzösszeggel a helyi devizában,  szuverén kockázat, amely annak az országnak a fizetésképtelenségéből adódik, amellyel szemben az intézménynek kitettsége van,  Collective debtor risk, amely abból fakad, hogy az egész országot érintő esemény az adósok széles körének nemteljesítéséhez vezet. A kockázat elleni védekezés ország limitek felállításával történik.

9



Nyitvaszállítás kockázata: a Treasury által a banki könyvbe kötött pénz- és tőkepiaci ügyletek esetén, ha a Bank előbb teljesít egy ügyletben, mint a partnere, azaz  az értékpapír, deviza vagy áru ellenértékét azelőtt fizette ki, mielőtt az értékpapírt, devizát vagy árut megkapta volna vagy  értékpapírt, devizát vagy árut szállított, mielőtt annak ellenértékét megkapta volna akkor nyitvaszállítást végez, azaz felvállalja a partner fizetőképességének kockázatát (előfordulhat, hogy a bank teljesít, de a partner nem).



Migrációs kockázat: az adós minősítésének romlásából adódó veszteség kockázata.



Hitel – Spread Kockázat: A hitel – spread kockázat az egyes minősítési osztályok piaci hitel – spreadjének (hitelfelárának) ingadozásából adódó kockázatot jelenti. Így egy hitelen a hitelfelvevő változatlan bonitása mellett is realizálható veszteség. A hitel - spread kockázat piaci kockázatként is definiálható, a Bank azonban a hitelkockázatokkal együtt kezeli.



Halmozódási kockázat: A halmozódási kockázat alatt a nagykockázat-vállalási kockázatot értjük, a Bank által egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott kihelyezések halmozódását jelenti. Ez alatt olyan hitelnyújtást, részesedést vagy befektetést értünk, amelynek nagysága a vállalható mértéket meghaladja, és amely így ellentétes a Bank kockázatmegosztásra irányuló alapelveivel.

A hitelkockázat-mérséklés fő elvei alapján a Bank belső szabályzataiban meghatározta az egyes ügyfélminősítési kategóriákhoz, és ezen belül az ügylettípusokhoz alkalmazandó hitelkockázat-mérséklő eszközök körét, valamint mértékét. Ezen belül a fő alapelv, hogy a gyengébb minősítésű adósok esetén a Bank az értékállóbb és könnyebben likvidálható fedezeteket preferálja, valamint a százalékban kifejezve magasabb fedezettségi szintet kell elérni. b) Piaci kockázatok A piaci kockázat fogalma azt a veszélyt írja le, hogy a Bank veszteséget szenved el a piaci árfolyamok (pl. kamatlábak, deviza-árfolyamok ) kedvezőtlen alakulása miatt. Különösen figyelni kell a bázis- és opciós kockázatokra, mert ezeket a hagyományos kockázatmérés nem mutatja ki. Báziskockázat alatt két hasonló, de nem azonos pozíció eltérő árfolyam alakulásából eredő kockázatot értjük. Például azonos futamidejű és devizanemű kamatinstrumentumok árfolyama egymástól eltérően változik. Az opciók értéke elsősorban az alaptermék árfolyamváltozása következtében változik, amelyet a hagyományos kockázatmérés a delta mutató segítségével fejez ki. A fentieken túl további lényeges kockázatok is kapcsolódnak az opciókhoz, amelyeket a kockázatmérés során külön figyelembe kell venni: a gammán keresztül mért konvexitás hatás az alaptermék árfolyamváltozásának deltára gyakorolt hatását mutatja; a vega mutató az alaptermék volatilitása változásnak opció értékére gyakorolt hatását fejezi ki; a Smile-hatás pedig az opcióárakból visszaszámított volatilitás és a leütési ár közötti függvény alakjának változásából ered. A kockázatkezelés során különös figyelemet kell fordítani a termékekben rejlő rejtett opciókra (pl. hitel előtörlesztési lehetőség).

10



Kamatlábkockázatok

A kamatlábkockázat a piaci kamatláb változásának a Bank pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat hatása számvitelileg nem kizárólag az esemény bekövetkezésének évében jelentkezik, hanem a további év(ek)re is lehet áthúzódó hatása, amennyiben a bank nem alkalmazza a valós értékelés elvét. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: -

Újraárazási kockázat (hozamgörbe párhuzamos elmozdulásából eredő kockázat) Hozamgörbe kockázat (hozamgörbe alakjának megváltozásából eredő kockázat) Báziskockázat (referencia kamatlábak közötti különbség megváltozásából eredő kockázat) Opciós kockázat (termékekben rejlő nyílt vagy rejtett opciókból eredő kockázat)

-

Újraárazási kockázat akkor keletkezik, ha az eszközök, források és mérleg alatti tételek átárazódás alapján számított átlagos futamideje eltér egymástól, pl. az eszközök hosszú lejáratú, fix kamatozásúak, a források pedig rövid időközönként átárazódnak. Ilyen esetekben a piaci kamatlábak változása jelentős hatással van a bank nettó kamatbevételére, pl. az idézett példában egy jelentős kamatemelés (a hozamgörbe felfelé tolódása) rövid időn belül megjelenik a források költségében, miközben az eszközökön befolyó kamatbevétel még hosszú ideig változatlan mértékű marad. A kamatkockázaton belül az újraárazódási kockázat jelenti a legnagyobb kockázatot a bankok részére. Az újraárazási kockázat mértékére a Bank limitet szab meg, amelyre tőkét képez.

-

A hozamgörbe kockázat szintén az eszközök, források és mérleg alatti tételek átárazódási szerkezete közötti különbség esetén jelentkezik, még akkor is, ha az átlagos futamidő tekintetében megvalósul az összhang. Pl. ha felerészben rövid, felerészben hosszú lejáratú hitelekkel szemben középlejáratú betétek állnak, akkor a bank ki van téve annak a kockázatnak, hogy a hozamgörbe meredekebbé vagy púposabbá válik.

-

Báziskockázat akkor is felmerülhet, ha a fenti két kockázat ellen már védekeztünk, amennyiben az eszköz ill. forrás oldalon eltérő referencia kamatlábaknak vagyunk kitéve. Pl. ha a 3 hónapos BUBOR-hoz kötött forrásokat 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozamhoz kötött betétbe helyezzük ki, a bankot veszteség éri, ha a két referencia-kamatláb közötti különbség kedvezőtlen irányban változik. (l. még „bázis kockázatok” pontban lejjebb)

11

-



Opciós kockázat akkor keletkezik, ha az ügyfélnek jogában áll valamely követelés, kötelezettség vagy mérlegen kívüli eszköz feltételeinek megváltoztatása. A „szóló” opciókon kívül a banki termékekbe beépített rejtett opciók is kockázatot jelentenek - ld. betét feltörése vagy hitel előtörlesztése-, ha termék hosszú lejáratú és fix kamatozású. E kockázatok ellen a Bank úgy védekezik, hogy mind a hitel, mind a betét oldali termékek maximum 1 éven belül átárazódnak. Az esetleges hosszabb átárazódású termékek esetén árazással védekezünk az opciós kockázat ellen.

Devizakockázatok

Devizakockázat annak a kockázata, hogy a devizaárfolyamok változása negatívan hat a Bank eredményére. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy a devizára kötött ügyletek nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, devizában keletkező banki nyereség/veszteség révén is okoz(hat)nak deviza nyitott pozíciót. A devizaeszközök a tőkemegfelelési mutatóra is hatnak, még akkor is, ha a banknak nincs nyitott devizapozíciója. A forint gyengülése ugyanis növeli a devizában denominált eszközök forintban kifejezett értékét, ezzel a bank kockázati kitettségét és viszont. A devizaeszközök tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása csak megfelelő rövid forint pozícióval lenne fedezhető, ami viszont esetleges felértékelődés esetén negatívan hat az eredményre, ezért a kockázatot a Bank nem fedezi, hanem megfelelő mértékű többlettőkét képez. 

Részvényárfolyam-kockázatok

Részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvény árfolyamok változása negatívan hat a Bank eredményére. 

Opciós-kockázatok

Az opciók értéke elsősorban az alaptermék árfolyamváltozása következtében változik, amelyet a hagyományos kockázatmérés a delta mutató segítségével fejez ki. A fentieken túl további lényeges kockázatok is kapcsolódnak az opciókhoz, amelyeket a kockázatmérés során külön figyelembe kell venni: a gammán keresztül mért konvexitás hatás az alaptermék árfolyamváltozásának deltára gyakorolt hatását mutatja; a vega mutató az alaptermék volatilitása változásnak opció értékére gyakorolt hatását fejezi ki; a Smile-hatás pedig az opcióárakból visszaszámított volatilitás és a leütési ár közötti függvény alakjának változásából ered. A kockázatkezelés során különös figyelmet kell fordítani a termékekben rejlő rejtett opciókra (pl. hitel előtörlesztési lehetőség) (l. még „kamatkockázatok” részben) 

Bázis-kockázat

Báziskockázat alatt két hasonló, de nem azonos pozíció eltérő árfolyam alakulásából eredő kockázatot értjük. (l. még „kamatkockázatok” részben)

12



Egyéb árfolyamkockázatok

Az egyéb árfolyamkockázatok annak kockázatai, hogy a fentiekben fel nem sorolt eszközök árfolyamának változása negatívan hat a Bank eredményére. c) Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a veszélye, hogy a Bank nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, amikor azok esedékessé válnak. A likviditási kockázat négy fő okból okozhat veszteséget a banknak: 

Lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat: a bank lejáró kötelezettségei bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét, mert a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés.



Lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat: a források a szerződés szerinti lejárat előtt visszavonásra kerülnek, pl. betétfeltörés vagy a finanszírozás visszavonása miatt. A likviditási rést tovább növelheti, ha a várt bevételek később folynak be, pl. törlesztési késedelem miatt.



Refinanszírozási kockázat (strukturális likviditási kockázat): Annak kockázata, hogy a piacon levárt kockázati prémiumok általános emelkedése vagy a Bank bonitásának romlása miatt a likviditási rések bezárásához szükséges pénzeszközök megszerzésének költsége emelkedik. (A kockázatmentes piaci kamatláb emelkedésének hatását a kamatkockázat tartalmazza).



Piaci likviditási kockázat: Pénzügyi eszközök piaca illikviddé válásának veszélye. A Bank ez esetben nem, vagy csak jóval az értékük alatt tud eszközeladásból likviditást teremteni, ill. így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja

d) Működési kockázat A bázeli bizottság meghatározása szerint a működési kockázat a  belső folyamatok,  munkatársak,  rendszerek,  külső események alkalmatlanságából, ill. hibájából eredően bekövetkező veszteség. A működési kockázatokhoz soroljuk a jogi kockázatokat is.

13

e) Részesedési kockázat A Bank az illikvid részesedéseket kockázat szempontjából a hitelkockázatok mintájára kezeli („hitelszerű részesedések”). A részesedési kockázat a hitelkockázat egy külön formája, annak kockázatát jelenti, hogy a hitelszerű részesedéseket le kell írni vagy le kell értékelni a könyv szerinti értékükhöz képest. A likvid részvények, befektetései jegyek és egyéb részesedést kifejező likvid értékpapírok kockázatai a piaci kockázatok (részvénykockázat) között szerepelnek. f) Egyéb kockázatok  Stratégiai kockázat A stratégiai kockázat az ügyvezetés vagy a tulajdonosok stratégiai döntéseiből, a döntések nem megfelelő, ill. hiányos végrehajtásából valamint a gazdasági keretfeltételek változásaiból, az azokhoz való alkalmazkodás elmaradásából adódó, az eredményt vagy tőkeellátottságot hátrányosan érintő hatások.  Hírnév kockázat A befektetőknek, hitelezőknek, munkatársaknak, ügyfeleknek és egyéb érdekelt feleknek a Bank megbízhatóságára, hozzáértésére, ill. tisztességességére vonatkozó megítélése romlásának a banküzemre gyakorolt negatív hatása.  Saját tőke kockázat Annak kockázata, hogy szükség esetén a Bank nem képes biztosítani a kockázatok fedezetéhez szükséges tőkét. 5. A prudenciális szabályok alkalmazása 2013 év végén a számviteli konszolidációba teljes mértékben bevont leányvállalatok az alábbiak voltak:       

SB Immobilien Beruházó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft SB Center Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft KSKF Ingatlanforgalmazó Kft SB-DIP Ingatlanforgalmazó Kft SB-REÁL Ingatlanforgalmazó Kft IMMO-REÁL HUNGÁRIA Kft SB-GALERIUS Holding Kft

A bank leányvállalatai révén közvetlen tulajdonlással bír az alábbi társaságokban, melyek ugyancsak teljes mértékben konszolidáltak:  LU-HO TREUHAND Kft  SB-Pelso Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft A számviteli konszolidációba részlegesen bevont leányvállalatok nincsenek. A tőkekövetelmény számításánál felmerülő eltérés ezen cégekkel kapcsolatban nem volt. A szavatoló tőkéből levonásra kerülő befektetések valamint egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatok nincsenek.

14

6. Szavatoló tőke A rendelkezésre álló szavatoló tőke: Adatok millió Ft-ban KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ 5 873 TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE

5 873

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK

8 885

Befizetett jegyzett tőke

2 080

Tőketartalék

6 805

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK

-2 556

Lekötött tartalék

0

Általános tartalék

61

Eredménytartalék

-2 617

Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK

0 -450 0 0

EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL

-6

Immateriális javak

-6

JÁRULÉKOS TŐKE

0

LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL

0

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE

5 873 0 5 873 0

7. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process-ICAAP) A Bank a belső tőkemegfelelés keretében felmérte kockázatait, besorolta jelentőségüket, ill. meghatározta azok mérésének módját. A releváns kockázatokat üzleti aktivitásunk alapján vizsgáljuk. A belső tőkekövetelmény számításánál az I. pillérben lefedett kockázatokon kívül az 1. pontban bemutatott táblázatban részletezett kockázati típusokat tekintjük relevánsnak. Ezen kockázati típusok többnyire eltérő súllyal jelennek meg, melyek kezelésére limitrendszert állítottunk fel, illetve stressz teszteket alkalmazunk.

15

Adatok millió Ft-ban

Kockázatok I. pillérben fedezett kockázatok Hitel kockázat Működési kockázat Piaci kockázat (csak FX) Diverzifikációs hatás

I. Pillér

II. Pillér

SREP

Min. szabályozói tőkeszükséglet

ICAAP tőkeszükséglete

PSZÁF tőkeszükséglet

3 482

3 482

3 482

2 665

2 665

2 665

724

724

724

93

93

93

0

0

0

II. pillérben fedezett kockázatok

498

Reziduális kockázat

236

Értékpapírosítási kockázat

0

Modell kockázat

0

Hitelezési kockázat alulbecslése sztenderd módszer esetén

0

Koncentrációs kockázat

82

Nem kereskedési könyvi kamatkockázat

153

Likviditási kockázat

0

Országkockázat

0

Elszámolási (settlement) kockázat

0

Reputációs kockázat

0

Stratégiai kockázat

0

PSZÁF által különösen kockázatosnak ítélt portfóliók

26

Devizaárfolyam kockázat pótlólagos tőkekövetelménye

0

Egyéb materiális kockázatok

0

Diverzifikációs hatás

0

Külső tényezők figyelembe vétele Jövedelmezőség

0

Stressz teszt

0 0

Vállalatirányítás értékelése alapján tőkeigénymódosítás

* Tőkekövetelmény/tőkeszükséglet

0

3 482

3 980

3 935

5 873

5 873

5 873

0

0

5 873

5 873

5 873

Szavatoló tőke többlet vagy hiány

2 391

1 894

1 938

Szavatoló tőke kihasználtsága

59,29%

67,76%

67,00%

Tőkemegfelelési (szolvencia) mutató

13,49%

11,81%

11,94%

Rendelkezésre álló szavatoló tőke Rejtett tartalék/veszteség Kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke

. 16

A belső tőkekövetelmény számítása és értékelése az ún. „kockázatviselő-kapacitásszámítás” keretében zajlik, amely során azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékben van lehetőség kockázatok vállalására, mennyire biztosított az összbanki kockázat fedezete. A számításhoz üzleti területenként összegyűjtjük a gazdaságilag szükséges tőkét, és szembeállítjuk a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőkével. A gazdaságilag szükséges tőkét limitrendszer alapján úgy kell korlátozni, hogy sohase haladhassa meg a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőkét. Az egyes kockázatfajtákra vonatkozó limitekről az igazgatóság évente dönt az üzleti tervekről való döntéssel egyidejűleg, törekedve kockázat-hozam optimális arányának kialakítására. A kockázatviselő-kapacitás-számítást a Kockázati kontrolling végzi el, és terjeszti az Igazgatóság elé. A kockázatviselő-kapacitás-számítás az alábbi információkat tartalmazza:  a kockázatok fedezésére aktuálisan rendelkezésre álló tőkét,  a kockázat fajták szerinti bontásban a gazdaságilag szükséges tőkét,  a kockázati limiteknek való megfelelést, ill. azok kihasználtsági fokát és  a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke szembeállítását a gazdaságilag szükséges tőkével. A kockázatviselő-kapacitás-számítás eredményei alapján az Igazgatóság dönt a szükséges stratégiai intézkedésekről, közöttük a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke egyes kockázati kategóriákra történő lebontásáról (összbanki limitek) és a kockázati limitek elérése vagy túllépése esetén megteendő korrekciós intézkedésekről. a) Kockázatmérés 

A hitelkockázat mérése

A hitelkockázat mérésénél kizárólag a szerződő fél nemteljesítésének kockázatát vesszük figyelembe. A kockázat mérését az I. pillérre vonatkozó jogszabályi előírások alapján végezzük, ezt vesszük át a II. pillérben is, a likvidációs módszer szerinti mérőszámként. A koncentrációs kockázatokat és fedezetek értékesítésével kapcsolatos kockázatokat megfelelő limitrendszerekkel korlátozzuk és kezeljük, valamint folyamatos monitoringgal rendszeresen ellenőrizzük. 

A banki könyv piaci kockázatai -

Kamat kockázat o A kamat kockázatok azonosításához Gap-elemzést végzünk, a felügyeleti jelentés szerinti kamat-átárazódási mérlegek alapján. A kamat-átárazódási mérlegek kiszámítása a BOSS rendszer segítségével történik, a felügyeleti jelentésre előírt módszer alapján, devizanemenkénti bontásban, negyedévente, a jelentésszolgálati terület által. Jelenleg a hozamgörbe 200 bázispontos, kedvezőtlen irányú párhuzamos eltolódása esetén bekövetkező veszteséget állítjuk be tőkeszükségletként a felügyeleti kockázati súlyok alkalmazásával.

17

-

Értékpapírok piaci kockázata a banki könyvben o Nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból és részvényszármazékokból eredő árfolyamkockázata a Banknak nem volt. o Kamatkockázatok Az értékpapírok kamat kockázata a kockázatviselő-kapacitásszámításban a banki könyv kamat kockázatai között összevontan szerepel, külön tételként nem mutatjuk ki.

-

A devizakockázat mérése o A devizakockázat mérőszámaként a PSZÁF VAR6 modell szerint tőkekövetelményt alkalmazzuk. o Fentieken felül érzékenységi elemzés keretében kiszámítjuk +10% és -10%-os árfolyamváltozás eredményre gyakorolt hatását.

-

A báziskockázatot a bank elhanyagolhatónak tekinti. o a hitelek BUBOR-hoz, LIBOR-hoz kötöttek bizonyos államilag támogatott hitelek kivételével, o a refinanszírozási hitelek EURIBOR-hoz, LIBOR-hoz ill. BUBOR-hoz kötöttek o az EUR LIBOR (ügyfél hitelek ref. kamatlába) és az EURIBOR (ref. hitelek re. Kamatlába) egymástól való elszakadására a piac likviditására tekintettel nem számítunk o az államilag támogatott hitelek esetén a Bank változtathatja a marzsát, ha a historikus kincstárjegy hozam (az állami támogatás bázisa) elszakad a BUBOR-tól. A tapasztalatok szerint a jogszabályok által megengedett mozgás tér elegendő o a betétek kamatait a velük finanszírozott kihelyezéseken elérhető kamatokhoz igazodóan jegyzi a bank.

-

Az opciós kockázatokat o a betéti oldalon elhanyagolhatónak tartjuk, tekintettel az ügyfél kamatveszteségére ill. esetleges díjfizetési kötelezettségére betétfeltörés esetén. Hiteleink változó kamatozásúak, legfeljebb egyéves átárazódási időszakkal, ezért opciós kockázat elsősorban a piaci marzsok csökkenéséből eredhet. A refinanszírozási hiteleink költségmentesen előtörleszthetőek, ezért az ügyfélhitelekben rejlő opciós kockázat csak a jövőbeli marzs bevétel csökkenését okozza, közvetlen (likvidációkor felmerülő) veszteséget nem. A tárgyévben várható esetleges marzs csökkenés hatását a tőkeelemként figyelembe vett folyó évi előrejelzett nyereségben vesszük figyelembe.

6

VaR: Value-at-Risk=Kockáztatott érték

18



A likviditási kockázat mérése

A likviditási kockázat mérése, korlátozása és kezelése egyrészt a felügyeleti lejárati összhang tábla alapján, másrészt a hosszú távú likviditási helyzet monitoringja formájában történik. Fentieken felül stressz-vizsgálatok keretében vizsgáljuk a rendkívüli esetek likviditási helyzetre gyakorolt hatását, és intézkedéseket teszünk a likviditási kockázat határok közé szorítására. (pl. katasztrófatervek kidolgozásával) A likviditási-gap elemzéseket a Kockázati kontrolling negyedévenként az EFB rendelkezésére bocsátja. 

Működési kockázatok mérése

A működéséből eredő kockázatok rendszerszerű kezelésének fő szempontja: a kockázatok beazonosítása, megelőzése, leküzdése és monitoringja. A bank az ügyviteli folyamatok gondos kialakításával és a munkatársak folyamatos továbbképzésével csökkenti a nem megfelelő belső folyamatokból, ill. a munkatársak nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő veszteségek esélyét. Jelenleg azonban nem állnak a Bank rendelkezésére korszerű eljárások vagy eszközök a működési kockázatok mérésére. A működési kockázatok esetén – figyelembe véve a költséghatékonyságot - az alapmutató módszer szerint számítjuk a tőkeszükségletet. A Bank 2013-ben a működési kockázatra 724 millió Ft tőkekövetelményt határozott meg. A 2013-as évben a Banknál előforduló leggyakoribb eseménytípus a végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés kategória volt, az összegek tekintetében is itt jelentkezett összességében a legnagyobb működési kockázati veszteség. 

A részesedési kockázat mérése

A nem konszolidált stratégiai tőkebefektetések részesedési kockázatát a jogszabályi tőkekövetelménnyel mérjük, azaz tőkekövetelmény = könyv szerinti érték x 100% x 8%. A konszolidált a részesedésekből eredő kockázatot közvetlenül az egyes kockázati kategóriáknál vesszük figyelembe. 

A kereskedési könyv piaci kockázatai

A kereskedési könyvben levő állomány a kockázatok minimalizálása érdekében 2013 végén nulla volt. Az ügyféligényeket közvetlenül a piacról elégít ki a bank.

19

b) A kitettségi osztályokra vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a.) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályok szerinti bontásban: Adatok millió Ft-ban

Kitettségi osztály megnevezése

Tőkekövetelmény

Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek

0

Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek

0

Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek

0

Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségek

0

Nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek

0

Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek

19

Vállalkozással szembeni kitettségek

355

Vállalkozással szembeni kitettségek, ebből KKV

230

Lakossággal szembeni kitettségek

914

Lakossággal szembeni kitettségek, ebből KKV

406

Ingatlannal fedezett kitettségek

918

Késedelmes tételek

340

Fedezett kötvény formájában fennálló kitettségek

0

Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségek

0

Egyéb tételek Összesen

119 2 665

c) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: Az értékvesztés elszámolása az alábbi minősítetési kötelezettség alá tartozó eszközökre, ezen belül is kiemelten az alábbiakra terjed ki:  Hitelintézetekkel szembeni követelések  Ügyfelekkel szembeni követelések  Befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő és tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok  Követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök Céltartalékot a 2000. évi C törvény valamint a 250/2000 sz. Kormányrendelet alapján a függő és biztos jövőbeni kötelezettségekre (mérlegen kívüli kötelezettségekre) kell képezni. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést veszi figyelembe a Bank. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. 20

A deviza eszközök, illetve a forintban denominált, de devizaként viselkedő eszközök és mérlegen kívüli tételek esetében az értékvesztést illetve és visszaírást, illetve az egyedi minősítés szerinti céltartalékokat devizában is nyilván kell tartani. Az ilyen eszközöknél, illetve mérlegen kívüli tételeknél különös óvatossággal kell eljárni az értékelésnél, ha a várható megtérülés devizaneme és az eszköz, illetve mérlegen kívüli tétel devizaneme nem azonos. Peresített követelések, illetve a peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében az értékvesztés elszámolását, az értékvesztés visszaírását vagy a céltartalékképzést, illetve felszabadítást a perösszeg és a pernyerési esélyek figyelembevételével határozza meg a Bank . A gazdasági társaságokban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékelésekor figyelembe kell venni  a gazdasági társaság piaci megítélését,  a gazdasági társaságba befektetett összeg várható megtérülését,  a gazdasági társaság saját tőke értékének a befektetés névértékének arányát. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok értékelésénél az értékpapírok piaci árát és a bruttó könyvszerinti értékét kell viszonyítani. A követelés ellenében a bank tulajdonába került és készletként nyilvántartott tartós eszközök kockázattartama attól függ, hogy milyen az arány az eszköznek a minősítéskor megállapított értéke (realizálható piaci érték) és a készletként nyilvántartott érték között. d) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázatmérséklés figyelembe vétele előtti összege és a kitettségek átlagos értéke kitettségi osztályok szerinti bontásban: Adatok millió Ft-ban

Kitettségi osztály megnevezése Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek

Összes kitettség érték /hitelezési kockázatmérséklés előtt/

Egy ügyletre jutó átlagos kitettség értéke

16 525

2 754


0

0


0

0


0

0


0

0

548

61


5 596

104


18 181

2


30 642

7

4 909

9


0

0


0

0

2 062

258

78 463

5



Egyéb tételek Összesen

21

e) A kitettségek földrajzi (országonkénti) megoszlása kitettségi osztályonként: (számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembe vétele utáni összege)

Összesen

Szlovákia

Szerbia

Svédország

Svájc

Spanyolország

Románia

Olaszország

Németország

Magyarország

Horvátország

Hollandia

Guinea

Franciaország

Egyesült Királyság

Belgium

Ausztria


Amerikai Egyesült Államok



0

0

0

0

0

0

0

0 18 152

0

0

0

0

0

0

0

0 18 152


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

537

0

0

0

0

0

0

646

0

0

0

0

0

0

0

0

1 183


0

0

0

0

0

0

0

0

4 491

0

0

0

0

0

0

0

0

4 491


0

77

6

15

0

0

4

0 15 818

21

0

0

0

16

0

0

3 15 960


0

59

2

0

2

0

0

0 30 378

21

0

0

0

0

0

0

22 30 484


0

0

0

0

0

26

0

0

4 775

7

0

0

0

0

2

0

0

4 810


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb tételek

0

0

0

0

0

0

0

0

2 062

0

0

0

0

0

0

0

0

2 062

Összesen

0

673

8

15

2

26

4

0 76 322

49

0

0

0

16

2

0

25 77 142

22

f) A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként: (számviteli beszámítások utáni kitettség értékek


Összesen

Be nem sorolt

O. P. Q. R. S. T. U. Egyéb tevékenységek

M. N. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,


adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

L. Ingatlanügyletek

K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység

J. Információ, kommunikáció

I. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H. Szállítás, raktározás

G. Kereskedelem, gépjárműjavítás

F. Építőipar

szennyeződésmentesítés

E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd.,

D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

C. Feldolgozóipar

B. Bányászat, bányászati szolgáltatás


A. Mezőgazdaság, vadgazd., erdőgazd., halgazd.

hitelezésikockázat-mérséklés figyelembe vétele utáni összege)

73

0

184

0

0

74

559

51

94

21

525

191

171


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

27

0

0

0

35

0

70

0

415

436

0

66

134

1 183


0

0

0

0

0

0

2

767

597

0

0

2 876

72

31

146

4 491


34 16 175 18 152

285

0

903

0

0

243

1 480

155

400

104

100

2 966

431

388


35

0

205

0

4

182

1 037

196

1 024

26

12

904

331

466 26 062 30 484

8 505 15 960


17

0

18

0

0

76

107

8

192

3

38

788

53

74

3 436

4 810


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb tételek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 062

2 062

410

0

1 337

0

4

575

3 220

1 177

2 377

154

1 090

8 161

1 058

Összesen

1 059 56 520 77 142

23

g) A késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség gazdasági ágazatbeli megoszlása:

Összesen

Be nem sorolt


M. N. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység







F. Építőipar

szennyeződésmentesítés

E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd.,


C. Feldolgozóipar

B. Bányászat, bányászati szolgáltatás


A. Mezőgazdaság, vadgazd., erdőgazd., halgazd.



0

0

15

0

0

0

9

0

0

1

0

61

25

0

47

158


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

47

0

0

1 083

0

17

16

1 163


5

0

11

0

0

14

22

0

17

0

0

317

5

0

885

1 276


0

0

16

0

0

0

129

0

80

0

0

27

0

0

1 598

1 850

17

0

12

0

0

76

106

8

192

3

0

788

49

74

3 397

4 722


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb tételek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

22

0

54

0

0

90

266

8

336

4

0

2 276

79

91

5 943

9 169


Összesen

24

h) A késedelmes és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek – elszámolt értékvesztéssel, illetve képzett céltartalékkal csökkentve – földrajzi (országonkénti) megoszlás szerinti bontásban: Adatok millió Ft-ban

Ország megnevezése

Késedelmes és hitelminőségromlást szenvedett kitettségek nettó értéke

Ausztria

0

Guinea

26

Magyarország

9 136

Németország

7

Svédország

0

Szlovákia

0

Összesen

9 169

25

i)

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felszabadított céltartalék nemzetgazdasági áganként: Adatok millió Ft-ban

Ágazat megnevezése

A. Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás

Nyitó állomány (2012.12.31-i értékvesztés)

Árfolyam változás

Értékvesztés képzés

Záró állomány (2013.12.31-i értékvesztés)

Értékvesztés visszaírás

41

0

11

0

52

0

0

0

0

0

142

1

51

-5

189


0

0

0

0

0

E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

0

0

0

0

0

175

1

6

-30

152


85

0

88

-21

152


14

0

3

-2

15

190

1

58

-45

204


8

0

7

-13

2


8

0

19

-9

18

1 844

10

567

-688

1 733

M. N. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

98

1

22

-5

116


60

0

16

-4

72

Be nem sorolt

3 403

23

2 026

-991

4 461

Összesen

6 068

37

2 874

-1 813

7 166

B. Bányászat, bányászati szolgáltatás C. Feldolgozóipar

F. Építőipar



A záró állomány a hitelekre képzett értékvesztésen kívül a részesedésekre képzett értékvesztést (201 M Ft) és a hitelkeretre képzett céltartalékot is tartalmazza (176 e Ft).

26

j) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: (számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázatmérséklés figyelembe vétele utáni összege) Adatok millió Ft-ban



Lejárt

Éven belüli

1-5 év közötti

Lejárat nélküli

5 éven túli

Összesen

52

16 049

803

641

607

18 152


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0


0

188

447

148

400

1 183


0

666

1 143

2 552

130

4 491


79

1 379

2 650

11 836

16

15 960


4

542

2 328

27 522

88

30 484

2 151

17

400

2 242

0

4 810


0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

Egyéb tételek

0

0

0

0

2 062

2 062

2 286

18 841

7 771

44 941

3 303

77 142


Összesen

A lejárt kitettségek között csak a teljes egészében lejárt kitettségek szerepelnek. A folyószámlahitelek a lejárat nélküli kategóriában szerepelnek. A központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségeken belül a "2 hetes MNB államkötvények az éven belüli kategóriába kerültek besorolásra.

27

8. Sztenderd módszer A Bank a tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint állapítja meg. a) A Bank. által a kockázati súlyok meghatározásakor alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezetek: A Sopron Bank Zrt a kitettségek kockázati súlyainak meghatározásához a Standard and Poor’s hitelminősítő szervezet minősítését alkalmazza: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: Amennyiben az adott központi kormány/központi bank rendelkezik S&P hitelminősítésével, akkor a központi kormánnyal/központi bankkal szembeni kitettséghez a Felügyelet által a hitelminősítéshez rendelt kategóriákban meghatározott kockázati súlyokat veszi a Bank figyelembe. Hitelminősítései besorolás Kockázati súly S & P (hosszú táv) S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

0% AAA –AAA-1+, A-1

20% A+ – AA-2

50% BBB – BBBA-3

100% BB+ – BBB-1, B-2, B-3, C

100% B+ – B-

150% CCC+ és alatta -

A Banknak ebben a kitettségi osztályban kizárólag a Magyar Állammal, illetve a Magyar Nemzeti Bankkal szemben áll fenn kitettsége. A kitettségek kockázati súlyának meghatározásakor a Bank a Hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait figyelembe véve határozza meg. Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség: Regionális kormányok, helyi önkormányzatok (szuverén adómegállapítási jogkörrel nem rendelkezők) súlyozására a hitelintézetekkel, és pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kockázati súlyozás alkalmazandó, ahol a székhelye szerinti központi kormány rendelkezik elismert külső hitelminősítő minősítésével: : Hitelminősítési besorolás (székhelye szerinti központi kormányra vonatkozó minősítés alapján) Kockázati súly (regionális korm, helyi önkorm) S & P (hosszú táv) S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

20%

50%

100%

100%

100%

150%

AAA –AAA-1 – A-1

A+ – AA-2

BBB – BBBA-3

BB+ – BBA-3 alatt

B+ – B-

CCC+ és alatta -

28

A Banknak ebben a kitettségi osztályban egy magyarországi önkormányzattal szemben áll fenn kitettsége. A kitettségek kockázati súlyának meghatározásakor a Bank a Hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait figyelembe véve határozza meg. Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség: Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség kockázati súlyának meghatározásakor A) központi kormánnyal szembeni kockázati súlyt kell alkalmazni abban az esetben, ha teljesülnek az alábbi feltételek:  központi kormány irányítása alá tartozik,  a központi kormány a közszektorbeli intézmény tartozásaiért jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet, vagy garanciát vállal és  döntő mértékben központi kormány számára és központi kormánytól származó bevételből végzi tevékenységét. valamint a székhelye szerinti központi kormánya rendelkezik S&P külső minősítéssel: Hitelminősítései besorolás (központi kormány) Kockázati súly (közszektorbeli intézmény) S & P (hosszú táv) S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

20%

50%

100%

100%

100%

150%

AAA –AAA-1 – A-1

A+ – AA-2

BBB – BBBA-3

BB+ – BBA-3 alatt

B+ – B-

CCC+ és alatta -

B.) hitelintézetekkel, és pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kockázati súlyozás alkalmazandó, amennyiben teljesülnek az alábbiak:  a közszektorbeli intézmény döntő mértékben a helyi önkormányzatok számára és helyi önkormányzattól származó bevételből végzi tevékenységét, és  többségi fenntartó helyi önkormányzathoz nem 100%-os kockázati súlyt kell rendelni valamint a központi kormánya rendelkezik S&P külső minősítéssel: Hitelminősítései besorolás (központi kormány) Kockázati súly S & P (hosszú táv) S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

20% AAA –AAA-1 – A-1

50% A+ – AA-2

100% BBB – BBBA-3

100% BB+ – BBA-3 alatt

100% B+ – B-


A Banknak ebben a kitettségi osztályban nem áll fenn kitettsége. A kitettségek kockázati súlyának meghatározásakor a Bank a Hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait figyelembe véve határozza meg.

29

Hitelintézet vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség: Amennyiben a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás székhelye szerinti központi kormány rendelkezik S&P’s hitelminősítésével, akkor a hitelintézettel vagy befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló kitettségek kockázati súlyának megállapításakor a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 9.§-a alapján az adott hitelintézet vagy befektetési vállalkozás székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához az alábbiakban meghatározott kockázati súlyokat alkalmazza a Bank: A hitelintézet székhelye szerinti központi kormány hitelminősítésének besorolása Kockázati súly S & P (hosszú táv)

1

2

3

4

5

6

20% AAA –AA-

50% A+ – A-

100% BB+ – BB-

100% B+ – B-

S & P (rövid táv)

A-1+, A-1

A-2

100% BBB – BBBA-3

B-1, B-2, B-3, C

-


A Sopron Bank Zrt-nek ebben a kitettségi osztályban magyarországi és ausztriai székhelyű hitelintézetekkel szemben állt fenn kitettsége. A kitettségek kockázati súlyának meghatározásakor a Bank a Hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait figyelembe véve határozza meg. Vállalkozásokkal szembeni kitettség Amennyiben az adott vállalkozás rendelkezik S&P’s hitelminősítésével, akkor a Bank az adott kitettséghez a következő táblázat szerinti kockázati súlyokat lehet alkalmazni: Hitelminősítései besorolás Kockázati súly S & P (hosszú táv) S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

20% AAA –AAA-1+, A-1

50% A+ – AA-2

100% BBB – BBBA-3

100% BB+ – BBB-1, B-2, B-3, C

150% B+ – B-


Amennyiben a vállalattal szembeni kitettségre vonatkozóan van elismert külső hitelminősítő szervezet minősítése, akkor az alábbi kockázati súlyokat kell alkalmazni: Hitelminősítései besorolás Kockázati súly, ha a kitettség tényleges futamideje legfeljebb egy év. S & P (rövid táv)

1

2

3

4

5

6

20%

50%

100%

150%

150%

150%

A-1+, A-1

A-2

A-3

B-1, B-2, B-3, C

-

-

A kitettségek kockázati súlyának meghatározásakor a Bank a Hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait figyelembe véve határozza meg. 30

b) A kitettség értékek, valamint az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni (illetve a mérleg alatti tételek ügyletkockázati súlyának figyelembevételét követő) és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékek: Adatok millió Ft-ban

Kitettségi osztály megnevezése Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek

Összesen 18 078


0


0


0


0


1 169


4 439

Vállalkozással szembeni kitettségek, ebből KKV Lakossággal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek, ebből KKV Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek

2 877 15 229 6 759 30 276 4 807


0


0

Egyéb tételek Szavatoló tőkéből levont kitettségek étéke Összesen

2 062 0 76 060

9. Hitelezésikockázat-mérséklés A hitelezésikockázat-mérséklés hatásainak számítását a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerével számítja. a) Az elismert kockázatok fő típusai: A Bank a tőkekövetelmény számítása során az alábbi hitelkockázati fedezeteket veszi figyelembe:  előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: pénzügyi biztosíték  előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: garancia, kezesség  egyéb előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: 31

- nem a Sopron Banknál elhelyezett óvadék, vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét; - életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a Sopron Bank javára az életbiztosítási kötvényből vagy a szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak; - nem a Sopron Bank által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja. Pénzügyi biztosíték (a pénzügyi biztosítékok átfogó módszere alapján): A kockázattal súlyozott eszközérték számításakor hitelkockázati fedezetként elismerhető a pénzügyi biztosíték, ha tárgya:  a Banknál óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét;  az alábbi szervezetek, intézmények által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet vagy export hitel ügynökség minősített és legalább 4. hitelminősítési besorolású: - központi kormány, - központi bank, - szuverén adómegállapítási jogkörrel, és annak érvényesítéséhez szükséges intézményi háttérrel rendelkező regionális kormány vagy helyi önkormányzat, - központi kormány irányítása alá tartozó, központi kormánnyal azonos módon súlyozandó közszektorbeli intézmény, - nulla százalékos kockázati súlyozás alá tartozó multilaterális fejlesztési bank - EK, IMF, BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja);  az alábbi szervezetek, intézmények által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású: - hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, - szuverén adómegállapítási jogkörrel nem rendelkező regionális kormány vagy helyi önkormányzat, - hitelintézet és befektetési vállalkozással azonos módon súlyozandó közszektorbeli intézmény, - nem nulla százalékos kockázati súlyozás alá tartozó multilaterális fejlesztési bank;  vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású;  tőzsdeindexben szereplő részvény vagy átváltoztatható kötvény;  arany;  olyan hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, elismert külső hitelminősítő szervezet által nem minősített értékpapír, amely - elismert tőzsdén jegyzett, - nem minősül hátrasorolt kötelezettségnek, - a kielégítési sorrendben azonos helyen szerepel a hitelintézetnek más olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjával, amely elismert külső hitelminősítő szervezet által minősített és legalább 3. hitelminősítésű besorolású értékpapír, - a hitelnyújtó hitelintézet nem rendelkezik olyan információval, amely a 3. hitelminősítési besorolásnál alacsonyabb hitelminősítést indokolna, és - esetében az értékpapír likviditása (értékesíthetősége, átruházhatósága) megfelelő;  olyan kollektív befektetési értékpapír, amely az alábbi feltételeknek megfelel:

32

nyilvánosan meghirdetett napi árfolyama van, és amelyhez tartozó kollektív befektetési forma kizárólag az előző pontokban szereplő elismerhető hitelkockázati fedezetbe, valamint fedezeti célú származtatott eszközbe fektet be; tőzsde indexben nem szereplő, de elismert tőzsdén jegyzett részvény vagy átváltoztatható kötvény; -







kollektív befektetési értékpapír akkor ismerhető el, ha - nyilvánosan meghirdetett napi árfolyama van, és - a hozzá tartozó kollektív befektetési forma kizárólag az a.)-g.) valamint az i.) pontban szereplő elismerhető hitelkockázati fedezetbe, valamint fedezeti célú származtatott eszközbe fektethet be; a hitelintézet ügyfele által vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fedezetként nem ismerhető el, kivéve, az ügyfél által kibocsátott fedezett kötvény elismerhető repóügylet pénzügyi biztosítékaként, ha a biztosíték értéke és az ügyfél hitelminősítése közötti korreláció nem jelentős.

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: Garancia, készfizető kezesség: a) A kockázattal súlyozott eszközérték számításakor hitelkockázati fedezetként elismerhető garancia vagy kezesség, ha nyújtója:központi kormány és központi bank, b) regionális kormány és helyi önkormányzat, c) multilaterális fejlesztési bank, d) a 190/2007. Korm. rendelet 8. §-a szerinti nemzetközi szervezet, e) a 190/2007. Korm. rendelet 6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő (központi kormánnyal azonos, vagy hitelintézettel befektetési vállalkozással azonos módon súlyozandó) közszektorbeli intézmény, f) hitelintézet és befektetési vállalkozás g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik h) hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás Viszontgarancia: Amennyiben egy kitettség központi kormány vagy központi bank, önálló adókivetési jogkörrel rendelkező regionális kormány, helyi önkormányzat, központi kormánnyal azonos, vagy hitelintézettel befektetési vállalkozással azonos módon súlyozandó közszektorbeli intézmény, nulla százalékos kockázati súlyozású multilaterális fejlesztési bank által viszontgarantált, akkor a Bank a kitettséget a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garanciával fedezettnek tekinti, ha  a viszontgarancia a követelés hitelezési kockázatát minden szempontból fedezi,  az eredeti garancia, és a viszontgarancia az előző pontban felsorolt minimumkövetelményeket (kivéve a garancia közvetlen jellegét),  valamint a fedezet megbízható, és a múltbeli adatok nem utalnak arra, hogy a viszontgarancia kevesebbet ér, mint a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garancia.

33

b) Fedezetértékelés A Bank hitelezési kockázatának mérséklése érdekében fedezeteket von be az egyes kockázatvállalási ügyletek mögé. Az elfogadható fedezetek körét, azok számviteli szempontból történő elfogadási arányát a fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. Az egyes fedezettípusok elfogadhatóságát az alábbi tényezők befolyásolják:   

Az adott fedezettípus értékállósága Az adott fedezettípus mobilizálhatósága A biztosítékot nyújtó adósminősítése

A fedezetértékelési szabályzat meghatározza ezen felül az egyes adósminősítési kategóriákban elfogadható fedezetek körét, a minimális fedezettség mértékét. c) A garanciát nyújtók és kezességvállalók hitelminősítési kategóriája: Kezességet, garanciát nyújtó Magyar Állam Duna Takarékszövetkezet* HYPO-BANK BURGENLAND AG* Volksbank Krems-Zwettl A.G.*

Hitelminősítő S&P's S&P's S&P's S&P's

Belső hitelminősítési kategóriája

Hitelminősítés Hosszú táv (idegen/hazai deviza) Rövid táv (idegen/hazai deviza) Hosszú táv (idegen/hazai deviza) Rövid táv (idegen/hazai deviza)

BB

4

B

4

BB

4

B

4

Hosszú táv (idegen/hazai deviza)

AA+

1

Rövid táv (idegen/hazai deviza)

A-1+

1

Hosszú táv (idegen/hazai deviza)

AA+

1

Rövid táv (idegen/hazai deviza)

A-1+

1

*(A hitelintézetek esetében a székhely szerinti központi kormányzat minősítése alapján került besorolásra, mivel saját minősítéssel nem rendelkezik.)

34

d) A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési-kockázat koncentrációkkal kapcsolatos információk: A Sopron Bank Zrt. 2013.12.31-én fennálló kitettség állományának 4,57%-nál vett figyelembe hitelezésikockázat-mérséklő fedezeteket, melynek legnagyobb arányát az állami kezességek (45,39%), illetve a pénzügyi biztosítékok (banknál lévő pénzóvadék - 36,64%) tették ki.

Az egyéb előre nem rendelkezésre bocsátott hitelezésikockázat-mérséklő tételek 73,6%-ban a Magyar Állam által vállalt készfizető kezessége, viszontgaranciája, melyet jogszabályi háttér indokol.

35

e) Az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értéke, amelynek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vett a Bank figyelembe: Adatok millió Ft-ban

Figyelembe vett készfizető kezesség, garancia, hitelderivatíva

Összesen

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott fedezet

42

Készfizető kezesség, garancia

2 220

Hitelderivatíva

0

Összesen

2 262

f) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által – a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított – fedezett teljes kitettség értéke: Adatok millió Ft-ban

Figyelembe vett készfizető kezesség, garancia, hitelderivatíva Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek

Kockázattal súlyozott kitettség értéke

Kitettség 1 627

0


635

125

Vállalkozással szembeni kitettség

149

0

1 096

0


55

0


21

0

3 583

125

Lakossággal szembeni kitettség

Összesen

10. Kereskedési könyv A bank 2009. január 1-jétől kerekedési könyvet vezet, az induló készlet feltöltése a banki könyvből történő átsorolással valósult meg. A kereskedési könyvben levő állomány a kockázatok minimalizálása érdekében 2013 végén nulla volt. Az ügyféligényeket közvetlenül a piacról elégít ki a bank. 11. A kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók Ilyen kitettségekkel a Bank nem rendelkezik. 12. Értékpapírosítás és a partnerkockázat kezelése Értékpapírosítási ügylete a Banknak nem volt, és származékos partnerkockázattal nem rendelkezik.

36

13. Javadalmazási politika a) Döntéshozói folyamat A bank a GRAWE Bankcsoporthoz tartozó hitelintézet, a javadalmazási politika konszernszinten meghatározott. A Hypo -Bank Burgenland AG által elfogadott és a GRAWE Bankcsoport egészére vonatkozó javadalmazási szabályok képzik alapját a bank javadalmazási politikájának. A javadalmazási politika konszern szintű alapelveit a Bank Burgenland igazgatósága határozza meg. Az Igazgatóság köteles a gyakorlati végrehajtást felügyelni és arról a Felügyelő Bizottságnak rendszeresen beszámolni. A javadalmazási politika konszern szinten jóváhagyott alapelveiről a GRAWE-Bankcsoportba tartozó társaságok tájékoztatást kapnak a döntéshozatal és jóváhagyás után a rájuk vonatkozó terjedelemben. A GRAWE-csoport tagjainak biztosítaniuk kell az alapelvek gyakorlati alkalmazását valamint megfelelő jelentések benyújtását a Bank Burgenland részére a megvalósítással kapcsolatban. A konszernen belüli a Kockázati és Pénzügyi Kontrollingnak folyamatosan felügyelnie kell a javadalmazási politika gyakorlati alkalmazását, a GRAWE-Bankcsoportba tartozó társaságok kötelesek arról gondoskodni, hogy a Kockázati és Pénzügyi Kontrolling részére az előbbiekben megjelölt feladatai teljesítéséhez szükséges információk a rendelkezésére álljanak. A szervezeti struktúrának és a munkafolyamatoknak az üzletmenettel arányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy a hatásköri- és érdekkonfliktusok elkerülhetőek legyenek. Az eljárás és alkalmazás megfelelőségét a Belső Ellenőrzés legalább évente vizsgálja. Figyelemmel arra, hogy a Sopron Bank Zrt. mérlegfőösszege tekintetében nem éri el az 5%-os piaci részesedést, a Hpt. 69/B. (6) bekezdése alapján javadalmazási bizottság felállítására a Sopron Bankban nem kerül sor. b) Munkavállalói kategóriák 1. Kiemelt személyek köre A 131/2011. (VII.18.) Korm. rendelet 4.§-a alapján a javadalmazási politika alkalmazása szempontjából az igazgatóság tagjai, valamint a kockázatkezelésért felelős vezető minősülnek kiemelt személyeknek. Ezen személyek javadalmazása a konszernszabályzat szerint történik, az alábbi teljesítménymutatók alkalmazásával:     

a nem teljesítő hitelek részarányának változása; a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke; a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása; az elért adózás előtti eredmény saját forrás nagysága

37

A meghatározott személyeken kívül – figyelemmel bizonyos körülményekre (a Bank mérlegfőösszegének nagysága, munkavállalók jövedelmének nagysága), valamint arra, hogy a Bank kis méretű, továbbá az egyes területek - az önállóságuk hiánya és jelentőségük csekély volta folytán - a Bank kockázatvállalására lényeges hatást nem gyakorolnak, a Bank egyéb munkavállalója nem tartozik a javadalmazási politika alkalmazása szempontjából a kiemelt személyek körébe. 2. Központi területek munkavállalói 3. Értékesítési területek munkavállalói c) Teljesítményjavadalmazás 1. Bónusz alapelvek A GRAWE Bankcsoport valamennyi munkavállalója jogosult teljesítményjavadalmazásra (a továbbiakban: bónuszra). A bónusz kizárólag eredmény- és teljesítményorientált díjazást jelent és a konszern, az érintett társaság, valamint az adott terület/profitcenter minőségi, valamint mennyiségi eredményétől, továbbá az adott munkavállaló egyéni teljesítményétől függ. Emellett a vállalati és területi célkitűzéseket, valamint az egyénenként kitűzött célokat is figyelembe kell venni. Az egyéni célok kitűzése és értékelése az éves munkatársi elbeszélgetések alkalmával történik meg. A mindenkori bónusz mértéke egy egységes, mutatószámokon alapuló rendszerhez igazodik, amit a Bank eredmény-, stratégiai-, költség- és kockázati céljai határoznak meg. A rendszer célja az ösztönzés megteremtése, ami garantálja a Bank és a Munkavállalók céljainak összehangolását, és a nem mérhető kockázatok kialakulásának akadályozását. 2. A bónusz kifizetés teljesítésének feltételei A mindenkori bónusz évente utólag kerül megállapításra. A számítás egy eleve meghatározott célrendszer szerint történik, ami több kritériumot tartalmaz. Ezek a kritériumok illetve célok a kiemelt személyek körére és a további munkavállalók körére egyaránt vonatkoznak:     

Elért adózás előtti eredmény Saját forrás Likviditási kockázat Tőkeellátottság Nem teljesítő hitelek

Minden kritérium célértékkel és un. „folyosóval” (minimum és maximum értékekkel) kerül meghatározásra, melyek együttesen egy célelérési szintet (CESz) adnak.

38

3. Kifizetés A bónusz kifizetése teljes egészében készpénzben történik. Részvények, tulajdoni részesedések, részvényhez kötött eszközök, illetve azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök vagy átváltoztatható hibrid tőke formájában történő kifizetésre nem kerül sor. Munkavállalónként egy adott üzleti évben kifizethető bónusz maximális mértéke az adott munkavállaló egy éves fizetése (bónusz limit). Éves fizetésként az adott munkavállaló bruttó éves fizetése értendő, levonva belőle valamennyi teljesítményjavadalmazást/bónuszt, amelyet ugyanabban az időszakban fizetnek ki részére. A már kifizetett bónuszt a bank a következő üzleti években akár részben akár teljes egészében visszakövetelheti, ha és amennyiben  az adott munkavállaló durva kötelezettségszegéssel jutott a bónuszhoz, vagy  olyan kockázatok realizálódnak, amelyeket a bónusz eléréshez vállaltak, és ezeknek lényeges kihatása van a Társaság fizetőképességére.

4. Kiemelt személyekre vonatkozó eltérő szabályok Az előző üzleti évre megállapított bónusz 60%-a az adott üzleti évben fizetendő ki. A maradék 40% halasztva, 3 üzleti évre vonatkozó értékelési perióduson belül, arányosan elosztva kerül kifizetésre. Ezen szabály alól az alábbi esetek képeznek kivételt: 





Amennyiben az előző évre megállapított bónusz adott munkavállaló vonatkozásában meghaladja az osztrák általános társadalombiztosítási törvény szerinti maximális TB járulékalap tízszeresét, abban az esetben ezen bónusz 60%-a kerül az értékelési perióduson belül halasztottan, arányosan elosztva kifizetésre. Amennyiben az előző évre megállapított bónusz adott munkavállaló vonatkozásában a mindenkori éves fizetése 20%-át nem éri el, abban az esetben a bónusz 100%-a teljes egészében – halasztási időszak nélkül kifizetésre kerül a folyó üzleti évben. Ebben az esetben abból kell kiindulni, hogy nem áll fenn olyan jelentős anyagi motiváció, amely adott munkavállaló esetében túlzott kockázatok felvállalásához vezetne. Éves fizetésként az adott munkavállaló bruttó éves fizetése értendő, levonva belőle valamennyi teljesítményjavadalmazást/bónuszt, amelyet ugyanabban az időszakban fizetnek ki részére. A teljes bónuszra vonatkozó igénye csupán azt követően állhat fenn a munkavállalónak, ha az értékelési periódus letelt. Az addig megfizetett valamennyi bónuszrész csupán előlegfizetésnek minősül.

A halasztottan fizetendő bónuszrészek a következő években nyomós indok esetén egészben vagy részben visszatartásra kerülhetnek. Ez a szabály érvényes különösen az alábbi esetekben:

39

a konszern negatív eredménye esetén, amennyiben az adott társaságnak sem keletkezett nettó nyeresége az éves beszámoló szerint és/vagy  az adott terület/profitcenter negatív fedezeti értéke (DB 5) esetén.  A visszatartott bónuszrészeket a halasztottan fizetendő teljesítményjavadalmazási elemek között tartják nyilván, és a következő években kifizetésre kerülhetnek. A halasztottan fizetendő bónuszrészek a következő években nyomós indok esetén egészben vagy részben térítés nélkül elenyészhetnek, azok kifizetésére nem kerül sor. Ez a szabály érvényes különösen az alábbi esetekben: 

azon üzletből eredő kockázatok realizálódása esetén, amelyre tekintettel a bónuszt nyújtották,  ha az érintett munkavállaló a célkitűzést rendkívüli módon alulteljesíti vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, és/vagy  a Társaságot fenyegető fizetésképtelenség esetén. A bónusz limit a korlátja a munkavállalónként egy adott üzleti évben ténylegesen kifizethető teljesítményjavadalmazás összegének. Ha az előző évre megállapított bónusz meghaladja ezt a limitet, a limiten felüli rész – a II.8.1. pontban írt rendelkezés sérelme nélkül – visszatartásra kerül, amelynek során ez a visszatartott és halasztottan kifizetendő összeg üzleti évenként nem lehet több, mint a bónusz limit fele, az ezen felüli résztől a munkavállaló térítés nélkül elesik. 

A halasztottan fizetendő bónuszrészek csak akkor fizethetőek ki, ha ezáltal a mindenkori bónusz limit túllépésére nem kerül sor, a limiten felüli rész továbbra is visszatartva marad. Az értékelési periódus elteltét követően a visszatartott rész mindenképpen kifizetésre kerül, még akkor is, ha ez a bónusz limit túllépésével jár. A halasztottan kifizetendő bónuszrész évente a mindenkori mérlegfordulónap napján érvényes 1 éves EURIBOR-ral kamatozik. Amennyiben a teljesítményjavadalmazás forintban kerül kifizetésre, abban az esetben a halasztottan kifizetendő bónuszrész évente a mindenkori mérlegfordulónap napján érvényes 1 éves BUBOR-ral kamatozik. A halasztottan fizetendő bónuszrészek értékelési perióduson belül történő elszámolása, illetve különösen azok kifizetése az adott munkaszerződés/megbízási szerződés alapján létrejött foglalkoztatási jogviszony további fennállásától alapvetően független. Mindazonáltal a határozott idejű szerződés foglalkoztatott általi, alapos indok nélküli felmondása, illetve a foglalkoztató általi rendkívüli felmondás esetén a visszatartott és halasztottan fizetendő bónuszrész teljes egészében, automatikusan elenyészik, annak kifizetésére nem kerül sor.

40

d) Kimutatás a 2013. évi javadalmazásról KIMUTATÁS a 2013. évi javadalmazásról a Hpt. 69/B. (2) bekezdéssel érintett személyekre vonatkozóan Érintett személyek Összege száma Állandó javadalmazás

74 725 693 Ft

ebből új munkaszerződéshez kapcsolódó kifizetések száma Teljesítményjavadalmazás

készpénz

0 fő 6 992 880 Ft

Végkielégítések száma

0 Ft

A legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg

0 Ft

Ki nem fizetett , halasztott javadalmazás

4 fő

Kifizetés formája

4 661 920 Ft

1 fő

készpénz

1 fő

41

Sopron, április

Recommend Documents