463
Szó- és szólásmagyarázatok
strategies applied in written advertisements. The corpus consists of half and one page size writte I apply the Gricean cooperative model (GRICE 1997), the face-work model elaborated by GOFFMAN (1995), and SPERBER & WILSON’s (1986) ostensive-inferential communication model. The Gricean model reveals that, while persuasion is a kind of cooperative linguistic behaviour, manipulation involves violation of the cooperative principle. In the face-work model persuasion can be classified as a facethreatening act, and although manipulation seems at first sight to be face-protecting, in fact it is facethreatening as well. Persuasion and manipulation can be best separated with the help of the ostensiveinferential communication model. This model claims that while persuasion is communication, manipulation is not communication. I analyse the linguistic realizations of four different psychological strategies: the minimum-group paradigm, threatening, personal experience and uniqueness. With the help of the analysis I present the linguistic devices that can make those psychological strategies work. ESZTER BÁRTHÁZI
SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK Petrezselymet árul.∗ Petrezselyem (< lat. petroselinum, petrosillum ’kövi zeller’ < gör. πετροσέλινον < πέτρα ’szikla’, πέτρος ’kı’ + σέλινον ’zeller’) szavunk mint Peto4olíuZ elıször a Besztercei szójegyzékben (1395 k.) olvasható (BesztSzj. 344.; GEL.9 1398). A petrezselymet árul frazéma jelentései: ’a) 〈lány〉 valamely mulatságon nem kap táncost, s azért sokáig, es. mindvégig egy helyben ül’ (ÉrtSz. 5: 736); b) (táj) ’〈lány [?]〉 hajadon marad, nem megy férjhez’; c) (ritk) ’vmi nem kell senkinek, eladatlan v. felhasználatlan marad’ (SzólKözm.2 557). Elsı jelentése Erdélyi közmondásgyőjteményében már szerepel: „Oly leányra mondják, kit nem visznek tánczra” (MKözm. 325). „Hogyha néha, néha eltekint a tánchoz, / Alig inti szegényt egy legény magához. / Petrezselymet árul sokszor egész estig, / Sir is keservesen, mikor ágyba fekszik” (Szulik J.: Szıke Julis), „A facér nıszemélyek a fal melletti szalmaszékeken trécseltek, mint petrezselymet áruló kisasszonyok holmi iszonyú bálban” (Kosztolányi D.: Édes Anna. 4. fej.), „Ha nem hiszed, kukkants be néhány elıkelı könyvesboltba, figyeld meg, milyen testvériesen árulnak petrezselymet a magyar könyvek, milyen fölényes mosollyal tolják félre azok, akik még betőkkel telenyomtatott papirost vásárolhatnak. Idegen divat járja nálunk, pajtás” (Kosztolányi D.: Lenni vagy nem lenni). A közkedvelt Bubó-sorozat erdei farsangról szóló epizódjában Elefáni, az eladósorba serkent ormányos lány Petrezselymet vegyenek! felkiáltással kínálja a hoppon maradt hölgyek portékáját (Romhányi J.: Doktor Bubó). Egy tréfás versikében, amely a házasodni készülı Árvalányhajról szól, hajadon mezei virágokra vonatkozik a szólás: „Pézsma, nárcis petrezselmet árul” (Tompa M.: Csalán). Mikszáth azokat a honatyákat, akiket nem hagynak szóhoz jutni, csipkelıdı modorában petrezselymet áruló kisasszonyokhoz hasonlítja: „A petrezselyemárulás elkerülése aztán arra vitte a legkomolyabb parlamenti szónokokat is, hogy mielıtt fel akarnának szólalni, mindenekelıtt keresnek maguknak egy anekdotát. Ha az anekdota megvan, az az alapfun∗ A szócikkek ötletéért Csépány Nikolettának, megjegyzéseikért és az anyaggyőjtésben nyújtott segítségükért tanítványaimnak (Ell Alexandrának, Enhel Nataliának, Gárdosi Ritának, Györffi Rékának, Zoller Juditnak), kollégáimnak (Bańczerowski Janusznak, Hollós Attilának, Pátrovics Péternek) tartozom hálás köszönettel. Holler László barátom érdeme a mondanivaló logikájának gördülékenysége.
464
Szó- és szólásmagyarázatok
damentum [sic!], s akörül építik meg az eszmemenet falazatát” (A T. Házból. 1883. január 27.). Jókainál: „A legvalószínőbb ok az, hogy most még az anyja akar táncolni: neki áll még a világ. S addig a leányának petrezselyemárulás a dolga” (Egetvívó asszonyszív, 1902. II. rész 1.). Egyik Shakespeare-fordításunk különösen jól sikerült részletében: „BEÁTRISZ: A melyiknek szakála van, az már nem ifjú; a melyiknek nincs szakála, az még nem ember: a ki már nem ifjú, nem nekem való; a ki még nem ember, én nem vagyok neki való: tehát holtig petrezselymet árulok. LEONATO: Az ördög veszi meg a te petrezselymedet” (Sok hőhó semmiért. II. felv. 1. szín. Arany L. ford.). Erzsébet-kori elképzelés szerint a vénlányok keserő sorsa az, hogy – mivel nincsenek gyermekeik, akik a mennyországba vinnék ıket – majmokat vezetnek a pokolba (lead apes in/into hell): „BEATRICE: [...] I will even [...] lead his apes into hell. LEONATO: Well, then you go into hell?” Tehát ’Az ördög veszi meg a te petrezselymedet [= senkinek nincs rád szüksége]’ mondat uzuális jelentése ebben a szövegkörnyezetben éppen visszájára fordul: ’Valóban az ördög veszi meg a petrezselymedet’. Ugyanakkor az angol kifejezés ironikus utalás a közismerten kéjvágyó majomra, mint a gyakori hasonlatban: „as hot as monkeys” ’buják, mint a majmok’ (Shakespeare: Othello, a velencei mór. III. felv. 3. szín). Hő fordítása Mészölynél és Eörsinél: „buják is, mint a kecske”, illetve „Mint buja kecskék”. Tudniillik számunkra a kecskebak a szokásos képzettársítás, mivel az ókorban a nemzıerı, a középkorban pedig az érzékiség megtestesítıjének tekintették Európa-szerte (vö. vén kecske/bakkecske ’idıs szoknyavadász’). A petrezselymet árul kifejezés idegen nyelvi párhuzamai: ném. Petersilie pflücken ’petrezselymet árul [= szed]’ (GLSR. 2: 1154). Északnémet városokban az utcalányok régente a Petrezselyem utcában (a Petersiliengassé-n) laktak. Ismeri a szólást három szláv nyelv is: szl. predávať petržlen ’petrezselymet árul’ (MSzlFSz. 162), le. sprzedawać/siać/skrobać /strugać pietruszkę ’petrezselymet árul/vet/kapar/tisztít’ és (denominális igével) pietruszkować ’a) 〈lány〉 bálban, mulatságban nem kap táncost; b) hajadon marad, nem megy férjhez’ (SJP. 6: 358), ukr. продавати петрушку ’ua.’. Hogy itt átvételrıl van-e szó (s ha igen, milyen irányúról), vagy a szerkezet mindhárom nyelvben a rokon szemléletet tükrözı belsı fejlıdés eredménye, az további vizsgálatot igényel. E gyakori szólás több jelentésmozzanatot sőrít magába: a petrezselymet a piaci kofák ülve árulják, és mivel egyszerre az ember csak egy-két csomagot vásárol belıle, gyakran marad a nyakukon. Más adatok arra mutatnak, hogy a mondásban szexuális tartalom is megbújik. „Petrezselyem, köménymag, / Jaj be derék legény vagy, / Se nem kicsiny, se nem nagy, / Éppen hozzám való vagy” – mondja a magyar rigmus, amelyben mindenki számára világos, hogy a petrezselyem a leány, a köménymag a legény szimbolikus megtestesítıje. Az angol szlengben a parsley ’petrezselyem’ jelentése ’〈fıleg nıi〉 fanszırzet’, a parsleybed ’petrezselyemágy’ pedig a nıi nemi szerv eufemisztikus megnevezése, fıként a csöppségek születését magyarázó mesékben: a kislányok a nıiesen puha petrezselyemágyban, a kisfiúk pedig a férfiasabb, csípısebb csalánágyásban (nettle-bed) vagy pöszmétebokorban (gooseberry bush) jönnek világra (vö. gooseberries ’herék’) (DSUE.8 1972: 391, 667): „Sempronia digged Titus out of the parsley-bed (as they used to tell children)” ’Sempronia a petrezselyemágyásból ásta elı Titust [= Semproniának a gólya hozta Titust] (amint a gyermekeknek szokták mondani)’ (J. Locke: Értekezés az emberi értelemrıl). Vö. gör. σέλινον ’1. zeller, 2. nıi szeméremtest’ (GEL.9 1590). A németek szerint a szépen növekvı petruska közeli gyermekáldást jelent, és a szülık a Kleinkinderbaum ’kisgyermekfa’ alatt le-
Szó- és szólásmagyarázatok
465
lik csecsemıiket (MitEnc. 1: 201), vagy a bába húzza ıket elı a fa odvából (RÖHRICH 1990: 94). Hasonló elképzelés a csalitban világra jövı emberekrıl él a magyarban is: „Igaz, hogy ily leány nem / Minden bokorban nı, / S uramfia: poéta, / Rongyos poéta vı!” – írja Petıfi egy hónappal 1847. szeptember 8-án tartott esküvıje után (Az volt a nagy, nagy munka...). A franciában a fiúgyermeket káposztában, a leányt rózsák között találják: on a trouvé l’enfant dans un chou/une rose ’káposztában/rózsában bukkant rá a gyermekre’, être dans les choux ’még nem született meg [= káposztában van]’. Ez a hiedelem a görög mitológiára nyúlik vissza: Agamemnón felesége, Klütaimnésztra három leányát (Iphianasszát, Khrüszothemiszt és Láodikét) rózsaszirmokba, fiát (Oresztészt) pedig káposztalevélbe csomagolta születésük után. Továbbá megjegyzendı, hogy a petrezselyem gyógynövényként nemcsak boszorkányés szellemőzésre szolgált, hanem szerelmi varázslásokban is alkalmazták, mert nyersen fogyasztva (más vizelethajtó növényekhez hasonlóan) a nemi ingert fokozó szernek tartották. A római gladiátorok harci erejük növelése végett ették. Láz- és fájdalomcsillapító tulajdonságának köszönhetıen megfızve gyógyteának, ülıfürdınek és (csípésre, kelésre) borogatásnak használták (NépiGy. 65, 84, 92, 114–5). A virágnyelvben a petrezselyem jelentése ’Kérettelek, nem jöttél!’, s a hozzá tartozó versike: „Bizony kis lányka ha / Tartogatod magad – / Azután sem ifju, / Sem öreg nem akad!” (LV. 94). Talán idevág az elhomályosult ném. jm ist die Petersilie verhagelt ’lógatja az orrát [= elverte a jég a petrezselymét]’ is, melynek eredeti jelentése ’szerelmi csalódás érte’ lehetett (WDI.2 571). E motívumok szövevényes nemzetközi kapcsolata természetes, hiszen a parasztság szerelmi mágiájának gyakorlata Európa-szerte hasonló elveken és sokszor részletekbe menıen azonos módszereken alapul. A petrezselymet árul jelentéső frazémák egyéb nyelvekben: A fr. faire tapisserie ’petrezselymet árul [= faliszınyeget csinál]’ kifejezés – finom megkülönböztetésül a faire une tapisserie-tıl, amelynek jelentése ’faliszınyeget hímez’ (DLF. 1301) – azt sejteti, hogy a hölgyek a falikárpit alakjaihoz hasonló mozdulatlanságba dermedve várják a fölkérést; vö. ol. fare tappezzeria ’ua.’ (OlMSz. 1465), norv. danne veggepyrd ’falidíszt készít’ (HPC. 986). Némileg durvább szókapcsolat a sv. panelhöna ’petrezselymet áruló lány [= faliszınyegtyúk]’ (SvMSz.5 506). Eltérı képet tartalmaz az angol wallflower ’sárga viola (Cheiranthus cheiri)’: nevéhez híven romos épületek falain vagy sziklákon tenyészik. Ez az összetett szó az 1820-as évektıl metaforikusan eleinte a fal mellett hervadozó virágszálakat jelentette, viszont ma már bárkire alkalmazható, aki nem táncol vagy nem beszélget az összejövetel résztvevıivel (DSUE.8 1026). A virág kicsinyítı képzıs nevét ugyanilyen értelemben használja a holland és a német is: muurbloempje és Mauerblümchen ’sárga violácska’ (NémMSz.2 2: 1306; ILDU. 5: 1869; GWNT.10 1: 1515). A német a Mauerblümchen/eine Mauerblümchenrolle spielen ’petrezselymet árul’ [= violát/violaszerepet játszik], ein Mauerblümchendasein führen ’uaz.’ [= violaéletet él]’ (GLSR. 2: 1008) kifejezést ismeri ’nincs udvarlója’ jelentésben is: „In das eine Fräulein verliebt sich alles, und das andre spielt bloß Mauerblümchen” ’Az egyik kisasszonyba mindenki beleszeret, a másik csak petrezselymet árul’ (Th. Fontane: Tóparti kastély. 9. fej.). „Hát tü elnézitek, hogy azok a leányok a padot melegittsék[?]” – buzdítják a tánckerülı legényeket Székelyföldön (Kriza 1863: 362); vö. dán bænkevarmer ’petrezselymet áruló lány [= padmelegítı 〈személy〉]’ (ДPC. 107).
466
Szó- és szólásmagyarázatok
Majomsziget. Majom szavunk elsı hiteles elıfordulása ugyancsak a Besztercei szójegyzékben található moimok alakban (BesztSzj. 1088.; TESz. 2: 819–20). Azóta számos, jobbadán gunyoros hangulatú összetétel – mint például majomparádé ’1. mesterkélten viselkedı, affektáló ember; 2. érettségi tabló’, majomtánc ’ide-oda kapkodás’, majomecet ’pálinka’– alapszava lett (Diáks. 63, 97; MTáncz. 5; ÚMTsz. 3: 958). Közéjük tartozik a majomsziget is. A majomsziget szó a XIX. század nyolcvanas éveiben terjedt el, s bekerült több ma is forgatott lexikográfiai munkába (AngMNsz.9 2: 1292; ÉrtSz. 4: 916; FrMSz.4 1373; MOrSz.8 2: 130; VégSz. 1969: 460). Igaz, a francia–magyar szótár tévesen a (bálban, igével:) faire tapisserie ’petrezselymet árul’ kifejezéssel értelmezi, de ez csakis a táncpartner nélküli lányokra mondható. A majomsziget elsıdleges jelentését az ÉrtSz. így határozza meg: „Az éppen nem táncoló, de a táncolókat, kivált a leányokat szemmel tartó fiatalemberek tömörülı helye a táncterem közepén, ill. az ott levı, ácsorgó fiatalemberek csoportja” (4: 916). „A fiatalemberek kesztyőiket rángatva tódultak be az elıre kiszemeltjeik felé vagy tanácstalanságukban szemlélıdı majomszigetet alkotni egyelıre, fejet forgatva, monoklit illesztgetve, szájuk lehében fürdetett csiptetıket törölgetve” (Laczkó G.: Az ótorony); „A hosszú bálteremben a fal mellett körben székek és lócák állottak, ide telepedtek le a kísérık, a gardedámok. A fiúk a bálterem közepén, a majomszigeten gyülekeztek, innen mustrálgatták a lányokat” (MNépr. 6: 225). A kifejezés hátterérıl a TESz. megállapítja: „A majom elıtag azt a rosszallást, ellenszenvet tükrözi, amellyel a táncból magukat kivonó fiatalemberek iránt a lányok, lányos mamák stb. viseltetnek” (2: 820). A majom szóhoz jobbára a ’csúnya’ és ’ügyetlen’ jelentéstartalom kapcsolódik, vö. olvasva megy a majmok közt (rég) ’feltőnıen csúnya 〈ember〉’, ugrál, mint majom a ketrecben (táj) ’nevetségesen, ügyetlenül v. rendetlenkedve ugrál’ (SzólKözm.2 460), belegabalyodik vmibe, mint majom a házicérnába (szleng) ’nagyon belezavarodik vmibe’ (MSztár. 223). A majom elıtag tehát általánosságban negatív, csúfondáros jelzı, amely utal arra is, hogy a majomsziget elsısorban nem a kimondottan jóképő és a nık körében sikeres ifjakból áll. A sziget utótag magába foglalja azt a mozzanatot, hogy a fiatalemberek csoportba verıdve különülnek el a táncolóktól, valamint jelzi azt is, hogy általában a parkett közepén győlnek össze, a táncolók tengerében mintegy szigetet alkotva. Az említett rajzfilmben az eredeti és az átvitt jelentés (mint a petrezselyemkínálás esetében) együtt jelenik meg: „Mert velem senki sem akar táncolni... A cerkófok is inkább majomszigetbe tömörülnek” (Romhányi J.: Doktor Bubó). A szerb argóban ismert majmunsko ostrvo bizonyára magyar mintára keletkezett tükörkifejezés (SzbhvMSz. 2: 824). Hasonló szemlélet az alapja az orosz обезьянник (alapjelentése ’majomketrec’ < обезьянa ’majom’) ’táncparkett, lötyögı’ szónak (БТСРЯ. 665; OMSzl. 279). A különbség csupán annyi, hogy itt már a táncoló párok érezhetik magukat ketrecbe zárt majmoknak, akikre a polgárok „meresztik a szemüket” (Nagy L.: Képtelen természetrajz. A majom). A majomsziget monofrazéma – akár a petrezselymet árul szólás – kilépett a tánctermek falai közül. Másodlagos jelentése az ÉrtSz. szerint ’(ritka) Kisvárosi korzón v. (séta)téren az a hely, ahol a nıket lesı, nézı fiatalemberek szoktak gyülekezni, ácsorogni, ill. az ott levı, ácsorgó fiatalemberek csoportja’ (4: 916). „A belváros üzletei elıtt álldogált, a majomszigeten, s öreg fiákeresek és pincérek megismerték, mert hasonlított apjára” (Márai S.: A gyertyák csonkig égnek. 7. fej.).
Szó- és szólásmagyarázatok
467
A majomsziget utóéletéhez tartozik a mintájára keletkezett, alapvetıen a pesti argóban használt kifejezés, a maflasarok. Budapesten valaha a Ferenciek tere és a Kossuth Lajos (1894-ig Hatvani) utca találkozását, pontosabban a ferences templom elıtti teret emlegették így, ahol az aranyifjúság csoportokba verıdve nézegette a templomból kijövı leányokat (Fattyúny. 21). Szőkebb körben, a fodrász szakzsargonban a majomsziget megszokott a ’figyelmetlen borotválkozás után megmaradt szırpamacs’-ra. Ez a legújabb jelentés valószínőleg az elıbbiekbıl fejlıdött ki: miként az említett táncosok és kisebb csoportok szemmel láthatóan elszigetelıdnek környezetüktıl, úgy ágaskodnak a pengével dacoló szırszálak az ember simára borotvált arcán. S végül a majomsziget egy valószínőleg egyéni szóhasználatot tükrözı újabb jelentésben. Egy nagy cég egyik részlegvezetıje mondta a beosztottainak: Már nem vagyunk majomsziget. Arra célzott ezzel, hogy addig a cég elkülönült részeként mőködtek, mint cég a cégben; más részlegek mégsem törıdtek a véleményükkel. Erre a használatra hathatott a budapesti állatkert majomszigete, amely a madaras tó kellıs közepén helyezkedik el, hogy az állatok ne tudjanak megszökni. A hivatkozott irodalom AngMNsz.9 = ORSZÁGH LÁSZLÓ – MAGAY TAMÁS 1998. Angol–magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Bp. БТСРЯ. = КУЗНЕЦОВ, С. А. 1998. Большой толковый словарь русского языка. Норинт, СанктПетербург. Diáks. = KARDOS TAMÁS – SZŐTS TAMÁS 1995. Diáksóder. Hogyan beszél a mai ifjúság? Ciceró, Bp. DLF. = REY, ALAIN réd. 1998. Le Robert dictionnaire de la langue française. Dictionnaires Le Robert, Paris. ДPC.3 = НОВАКОВИЧ, АЛЕКСАНДР СЕРГЕЕВИЧ 1998. Дaтcкo–pyccкий cлoвapь. Русский язык, Москва. DSUE.8 = PARTRIDGE, ERIC 1972. A Dictionary of Slang and Unconventional English. Routledge & Kegan Paul & Henley, London–Melbourne. Eörsi István 1999. Öt Shakespeare-dráma. Eörsi István fordításában. Palatinus, Bp. ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmezı szótára 1959–1962. 1–7. Akadémiai Kiadó, Bp. Fattyúny. = ZOLNAY VILMOS – GEDÉNYI MIHÁLY 1996. A régi Budapest a fattyúnyelvben. Fekete Sas Kiadó, Bp. Fontane, Theodor 1962. Der Stechlin. 2. Auflage. Nymphenburger Verlagshandlung, München. Fontane, Theodor 1965. Tóparti kastély. Fordította Doromby Károly. Európa Könyvkiadó, Bp. FrMSz.4 = ECKHARDT SÁNDOR 1989. Francia–magyar szótár. 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp. GEL.9 = LIDDELL, HENRY GEORGE – SCOTT, ROBERT 1996. A Greek–English Lexicon. Clarendon Press, Oxford. GLSR. = RÖHRICH, LUTZ 1991. Das Grosse Lexikon der sprichwörterlichen Redensarten. 1–3. Herder, Freiburg–Basel–Wien. GWNT.10 = KRUYSKAMP, C. 1976. Groot Woordenboek der Nederlandse Taal. 1–2. Martinus Nijhoff, ’s Gravenhage. ILDU. = KÜPPER, HEINZ 1982–1984. Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangssprache. 1–8. Klett, Stuttgart. Jókai Mór 2001. Összes mővei. CD-ROM. Unicornis Kiadó – Arcanum Adatbázis Kft., Bp. Kosztolányi Dezsı 1930. Lenni vagy nem lenni. Nyugat I, 249–58. KRIZA JÁNOS szerk. 1863/1987. Vadrózsák. Székely népköltési gyüjtemény. Stein János, Kolozsvártt. [Hasonmás kiadása: Akadémiai Kiadó, Bp.] LOCKE, JOHN 1975. An Essay Concerning Human Understanding. Clarendon Press, Oxford.
468
Szó- és szólásmagyarázatok
LOCKE, JOHN 19792. Értekezés az emberi értelemrıl. 1–2. Fordította Dienes Valéria. Filozófiai írók tára 27. Akadémiai Kiadó, Bp. LV. = A legteljesebb virágnyelv és más titkos nyelvek 1990. Készült a Legújabb és legteljesebb virágnyelv, valamint Legyezı nyelv és színek jelentısége címő mővek alapján, amelyek 1876– 1885 között a Hölgyek titkára sorozat köteteiként jelentek meg Budapesten, Mehner Vilmos kiadásában. IKVA Kiadó, Bp. Márai Sándor 2001. A gyertyák csonkig égnek. Helikon Kiadó, Bp. Mészöly Dezsı 1988. Új magyar Shakespeare. Fordítások és esszék. Magvetı Könyvkiadó, Bp. Mikszáth Kálmán 1998. Összes mővei. CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Bp. MitEnc. = TOKAREV, SZERGEJ ALEKSZANDROVICS fıszerk. 1988. Mitológiai enciklopédia. 1–2. Gondolat Könyvkiadó, Bp. MKözm. = ERDÉLYI JÁNOS 1851. Magyar közmondások könyve. Kozma Vazul, Pest. MNépr. = DÖMÖTÖR TEKLA fıszerk. 1990. Népzene, néptánc, népi játék. (Magyar néprajz 6.) Akadémiai Kiadó, Bp. MOrSz.8 = HADROVICS LÁSZLÓ – GÁLDI LÁSZLÓ 1989. Magyar–orosz szótár. 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp. MSzlFSz. = HABOVŠTIAKOVÁ, KATARÍNA – HASÁK VILMOS – TÖRÖK MATILD 1980. Magyar–szlovák frazeológiai szótár. Slovenské Pedagogické Nakladateľstvo, Bratislava. MSztár. = BÁRDOSI VILMOS fıszerk. 2003. Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmezı és fogalomköri szótára. Tinta Könyvkiadó, Bp. MTáncz. = RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN 1906. A magyar táncznyelv. Nyelvészeti és néprajzi tanulmány. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp. Nagy Lajos 1973. Válogatott mővei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. NémMSz.2 = HALÁSZ ELİD 1964. Német–magyar szótár. 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp. NépiGy. = DANTER IZABELLA 1994. Népi gyógyítás a Kisalföld északi részén. (Népismereti Könyvtár 5.) Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom–Dunaszerdahely. НРС. = АРАКИН, ВЛАДИМИР ДМИТРИЕВИЧ 1963. Норвежско–русский словарь. Государственное издательство иностранных и национальных словарей, Москва. Nyugat. Egy irodalmi legenda 2000. CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Bp. OlMSz. = HERCZEG GYULA 1967. Olasz–magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Bp. OMSzl. = FENYVESI ISTVÁN 2001. Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. Syca Kiadó, Bp. Petıfi Sándor 1972. Összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. Pourquoi dit-on que l’on naît dans le roses et les choux: http://www.pourquois.com/2004/05/pourquoidit-on-que-lon-nat-dans-les.html. Romhányi József 19992. Doktor Bubó. Móra Ferenc Kiadó, Bp. RÖHRICH, LUTZ 1990. A fa a népi elbeszélésekben. Helikon 1: 84–99. Shakespeare, William 1871. Minden munkái. 12. Fordította Arany László és Lırinczi Lehr Zsigmond. Ráth Mór, Bp. SJP. = DOROSZEWSKI, WITOLD red. naczelny 1964. Słownik jęzika polskiego. 6. Państwowe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa. SvMSz.5 = LAKÓ GYÖRGY 1989. Svéd–magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Bp. SZ. F. 1930. Sz. F. írja. Magyar Nyelv 79. SzbhvMSz. = KOVÁCS KÁLMÁN fıszerk. 1968–1975. Szerbhorvát–magyar szótár. 1–3. Hungarológiai Intézet Szótárszerkesztısége, Újvidék. SzólKözm.2 = O. NAGY GÁBOR 1976. Magyar szólások és közmondások. Gondolat Kiadó, Bp. Szulik József 1868. Költeményei. Emich Gusztáv, Pest. The Illustrated Stratford Shakespeare 1993. Chancellor Press, London. VégSz. = PAPP FERENC 1969. A magyar nyelv szóvégmutató szótára. Akadémiai Kiadó, Bp.
Szó- és szólásmagyarázatok
469
WDI.2 = WERMKE, MATTHIAS – KUNKEL-RAZUM, KATHRIN – SCHOLZE-STUBENRECHT, WERNER 2002. Duden. Redewendungen. Wörterbuch der deutschen Idiomatik. (Duden Bd. 11.) Mannheim – Leipzig – Wien – Zürich.
BALÁZSI JÓZSEF ATTILA
Agasakk. Az 1405 körül keletkezett Schlägli szójegyzéket SZAMOTA ISTVÁN tette közzé (SZAMOTA 1894., l. még RMGl.), és GÁLDI LÁSZLÓ (1941a) főzött hozzá javításokat. A jegyzék 2077. – a 2076.-kal együtt olvasott és értelmezett – tétele: (aleatio) cum tabula: agaſah. Úgy értékelhetjük, hogy az ország akkori lakosságának egy része használta, másik része pedig nem értette, meg kellett magyarázni számára ezt a szót. Hogy hangozhatott? Hagyjuk most figyelmen kívül, hogy a h meg ch betők akkor milyen hangot jelölhettek, szenteljük magunkat a szó olvasásának. Önként adódik, hogy agasakk-nak ejtsük, úgy, amint írva vagyon. „Az elsı rész aga- talán a török aga méltóságnévvel azonos?” – véli GÁLDI LÁSZLÓ (1941b). Legjobb az egyenes út, mint rejtvényt kassai sonká-nak kibetőzı kisfiúé Karinthy Frigyes írásában. De mit jelent az agaſah? Nem egyszerő a dolog. KALMÁR ELEK (1894: 254) hivatkozik az Egyetértés címő lap ismertetıjére (1893.), amelybıl kitőnik, hogy „Sz. [= SZAMOTA] szerint értelem nélküli szó, pedig [a lap állítása szerint] = vigaság”. Maga KALMÁR ezzel nem ért egyet: „a 2077-re [...] sokkal tetszetısebbnek találom Bartal megfejtését” (KALMÁR 1894: 254). Milyen ötlettel állt elı BARTAL ANTAL? „Én azt gyanítom, hogy ez az olyan ostáblának a megnevezése, melynek mezeje nem áll négyszögekbıl, hanem hegyes háromszögő alakokból, azaz: ágakból, melynek német neve: der lange Puff. Én tehát az említett szót ágas sach-nak olvasnám” (BARTAL 1894: 249). A sakktörténész dehogy ártja bele magát nyelvészeti kérdésekbe, hogy miként jelölhet az árva ſ jel két szóban is egy-egy s hangot, csak csodálkozik: ı bizony csak agytorna eredményeként meg legföljebb címlapon (DAAD 2002. Letter, Nr. 2 August) látott ágas sakkot – ilyen elterjedt lett volna a középkorban hazánkban? Kár, hogy a jeles nyelvész csupán egyetlen német kifejezést közöl bizonyítékként. Ellenben a törökök, akikkel már a XIV. században sőrőn érintkeztünk, elég elterjedten és szenvedélyesen sakkoztak: gyakran lehetett látni, hogy ketten lekuporodnak, kiterítik a földre vonalkázott (és nem világos-sötét mezıkre osztott!) szövet „táblájukat”, elıveszik a zacskóból a bábokat, és elmerülten játszanak. Amint például Carolus Clusius Atrebasnak a megfigyelését Petrus Bellonius franciáról latinra (!) fordítja: „In Latrunculorum Ludo, Turcae sunt industrii, eoque maxime delectantur: Interdum enim, totum diem, ludendo traducunt, eapropter Latrunculos semper circumferunt, Alveique loco, Telam pictam. Admodum illis convenit hic ludus. Nam cum humi sedeant ociosi, facile ludendo, totum diem, impendere possunt” (SELENUS 1616: E III r). (Mivel – Budai Parmenius István kifejezésével élve – „a népek latintalansága” immár nálunk is elég nagy, fordítása: „A sakkjátékban a törökök szorgalmatosak, és igen gyönyörködnek benne: ezért egész napot eltöltenek azt játszva, mindenhová magukkal viszik a sakkbábokat és [tábla helyett] a festett kendıt. Anynyira megfelel nekik e játék. Mivel pihenésül a földre ülnek, könnyen ki tudnak tartani játszva egész nap.”) Abban szinte minden sakktörténész megegyezik – lásd például a GUSTAVUS SELENUS nom de plume-öt használó II. Ágost braunschweig-lüneburgi herceget (SELENUS 1616/1978: G v, Hbb II v), S. F. GÜNTHER WAHLt (1798: 279–83), H. F.
