Rozgonyi Úti Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 25.
Szervezeti és Működési Szabályzat
2014. január 20. igazgató
1
Tartalomjegyzék
1.
A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései .................... 3
2.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .............. 4
3.
Az intézmény adatai .................................................................................... 4
4.
Az iskola szervezeti rendszere, irányítása .................................................. 6
5.
Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ............... 9
6.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ....................... 17
7.
A tanulókkal kapcsolatos döntések ........................................................... 19
8.
Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................. 19
9.
Az iskola működési rendje ........................................................................ 20
10.
A tanórán kívüli foglalkozások ................................................................. 22
11.
Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok ............. 24
12.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje........................................................................................... 26
13.
A mindennapi testedzés formái .................................................................27
14.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása....................... 28
15.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén /Intézményi védő-óvó előírások/ ...... 29
16.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................... 32
17.
A fegyelmi eljárás szabályai ...................................................................... 35
18.
Tankönyvek, taneszközök kölcsönzése ..................................................... 40
19.
Reklámtevékenység .................................................................................. 40
20.
Aláírási- és pecséthasználati jogkör .......................................................... 41
21.
Záró rendelkezések .................................................................................... 41
2
1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Rozgonyi Úti Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek, ill. ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény még hatályban lévő rendelkezései
2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl
22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3
2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény egész területére, adott iskolai programok esetén a külső helyszínekre valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az iskola SZMSZ-ét a nevelőtestület fogadja el az iskolai diákönkormányzat és az Iskolai Szülői Szervezet véleményének kikérésével. A szervezeti és működési szabályzat 2013. szeptember 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ előírásai nyilvánosak. Az SZMSZ egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában, az iskola igazgató-helyetteseinél, a tanári szobában, a honlapon. 3. Az intézmény adatai •
Hivatalos neve: Rozgonyi Úti Általános Iskola
•
Feladatellátási helye: 8800 Nagykanizsa, Rozgonyi u. 25.
•
Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32.
•
Működtető neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.
•
Feladatellátást szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: Az iskola rendelkezésére áll a székhelyén lévő és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan, a rajta található iskolaépülettel. A feladatok ellátásához rendelkezésére állnak az iskolában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök.
•
Típusa: általános iskola 4
•
OM azonosító: 037504
•
KLIK azonosító: 183008
• Alapfeladata Köznevelési alapfeladatok: − Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat − Fejlesztő nevelés-oktatás − A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, akik enyhe értelmi, beszéd-, látás- vagy pszichés fejlődési zavarral (tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. •
Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 455 fő
•
Évfolyamok száma: 8 évfolyam
•
Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel
•
Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Hivatalos levelezési fejléc:
Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
Kis körbélyegző:
5
A működést meghatározó egyéb helyi dokumentumok o
Pedagógiai program és Helyi tanterv
o
Az intézmény éves munkaterve
o
Házirend
4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 4.1.
Az iskola szervezete
4.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai, az igazgató-helyettesek alkotják. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét egyszemélyi felelős vezetőként látja el. Az igazgató munkáját igazgató-helyettesek segítik. Az igazgató a köznevelési törvény 68. és 69. §-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A köznevelési intézmény vezetője
felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,
kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét,
gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,
a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja,
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről, 6
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet,
szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából,
képviseli az intézményt.
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
a pedagógiai munkáért,
a nevelőtestület vezetéséért,
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
a pedagógusetika normáinak betartásáért és betartatásáért.
• Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. • Az igazgató-helyetteseket a nevelőtestület véleményének kikérésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevezi ki. Igazgató-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgató-helyettesi megbízás határozott időre szól. • Az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. • Együttes akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket az igazgató által kijelölt személy látja el. (Pl. munkaközösség-vezető.) 7
• Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felső tagozatos igazgató-helyettes helyettesíti, mint első számú helyettes, másodsorban a kettes számú helyettes, az alsó tagozatos igazgató-helyettes. • Az igazgatóság rendszeresen, hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. • Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:
igazgató: minden irat esetében;
első számú igazgató-helyettes: minden irat esetében az igazgató távollétében;
mindkét igazgató-helyettes: önállóan is a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos esetekben, kivéve, ha az az igazgató kizárólagos jogköre, hatásköre.
• A vezetők közötti feladatmegosztás munkaköri leírás alapján történik. A konkrét feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. 4.1.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:
igazgató,
igazgató-helyettesek,
a szakmai munkaközösségek vezetői,
a diákönkormányzat vezetője,
a közalkalmazotti tanács elnöke.
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 4.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a tankerület igazgatója alkalmazza az engedélyezett létszámban. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.1.3.1.
Az iskola szervezeti egységei
A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: 8
•
felső tagozat: első számú igazgatóhelyettes
•
alsó tagozat: második számú igazgatóhelyettes 4.2.
Az iskola szervezetének vázlata
igazgató
igazgató-helyettes
igazgató-helyettes
iskolatitkár
pedagógiai asszisztens
munkaközösségek
önkormányzati és közétkeztetési alkalmazottak az iskolában
Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A létszám meghatározásánál a fenntartó a mindenkori tanévre szólóan dönt. 5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 5.1.
Az iskolaközösség
Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.2.
A szülők közösségei
5.2.1. Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogai érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében iskolai szülői szervezet (Szülői Munkaközösség - SZM) működik. 5.2.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 9
5.2.3. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők körében a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes (2 fő) Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 5.2.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az SZM vezetősége. Az SZM munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az SZM a szülők javaslatai alapján megválasztja az alábbi tisztségviselőit: elnök elnökhelyettes (2 fő) Az SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az SZM akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZM vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 5.2.5. Az iskolai szülői munkaközösségeket az alábbi döntési, véleményezési jogok illetik meg: •
megválasztja saját tisztségviselőit,
•
kialakítja saját működési rendjét,
•
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
• képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét és SZMSZ-ét, • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.3.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
5.3.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. 10
5.3.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a KLIK Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. 5.3.3. Az intézmény háromtagú Közalkalmazotti Tanácsa véleményezési jogot gyakorolhat a fent szabályozók által rögzített esetekben. 5.4.
A nevelők közösségei
5.4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az iskola pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottait a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a KLIK elnöke nevében a tankerületi igazgató nevezi ki. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A döntési jogkörök közül átruházott feladatok: • a munkaközösségek önállóan dönthetnek az intézmény, illetve az egyes szakterületek munkáját átfogó elemzések, értékelések bonyolításáról (éves munkatervbe való beillesztés) illetve a tapasztalatok átadásának és átvételének megszervezéséről. • a nevelés-oktatás tartalmi változtatásának előkészítésénél a teljes pedagógus közösség véleményét is ki kell kérni. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A véleményezési jogkörök közül átruházott feladatok: • a szakmai munkaközösségeket érintő döntések előkészítésénél a munkaközösség tagjainak véleményét meg kell hallgatni (vezető felkérése, feladatok ütemezése); • az iskola szabadidős tevékenységi formáinak működtetéséről (könyvtár, sportélet, egyéb kulturális tevékenység); • a tanulók helyzetét elemző, értékelő tapasztalatok összegzésénél és megismerésénél. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak: 11
szűk vezetői értekezleten, vezetőségi értekezleten, munkaértekezleten, nevelőtestületi értekezleten. Az intézmény szervezeti felépítése a beszámoltatás rendjének alapja. A munkaköri leírás tartalmazza a közvetlen függelmi felettes beosztását. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévzáró értekezlet további 1-2 alkalommal nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége, az SZM vagy a diákönkormányzat indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, • a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, • a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással véleményezhet, •
a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül.
• A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, munkaközösségi értekezlet stb. •
Tanulói fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le.
A fegyelmi bizottság tagjai: a Fegyelmi Bizottság elnöke, akit a nevelőtestület többségi szavazással választ, 12
az iskola vezetősége, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. 5.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • Alsó tagozatos munkaközösség •
Humán munkaközösség
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: •
szakmai-, módszertani és pedagógiai kérdésekben segítik az iskola munkáját,
• részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése (éves munkaterv alapján), •
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
• szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, • javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, •
segítik az új kollégák munkáját,
• javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, • segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg. 5.4.3. Munkacsoportok • •
Reál munkacsoport Osztályfőnöki munkacsoport 13
•
Testnevelési munkacsoport
A fenti munkacsoportok szakmailag a munkaközösségekhez hasonlóan működnek, de vezetőik pillanatnyilag fenntartói döntés értelmében nem hivatalos megbízás alapján, azaz finanszírozás nélkül tevékenykednek. 5.5.
A tanulók közösségei
5.5.1. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból diákönkormányzati képviselőket választ. 5.5.2.
Diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatnak jogszabályokban meghatározott módon javaslattételi, véleményezési és egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat jogait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott képviselői, vagy a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítik. Jogainak gyakorlása előtt – ha azt nem a diákönkormányzat vezetősége gyakorolja –, minden esetben ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Munkáját éves munkaterv alapján végzi. A diákönkormányzatot annak pedagógus segítője az év elején tájékoztatja az iskolai munkatervről, és javaslatot kér az 1 tanítás nélküli munkanap programjára. Az évente megrendezésre kerülő diákparlamenten a tanulóknak választott képviselőik útján lehetőségük megtenni javaslataikat, észrevételeiket az iskolai élet bármely területével kapcsolatban. A diákönkormányzatot segítő pedagógus tagja az iskola vezetőségének. A diákönkormányzat munkájához az intézmény térítésmentesen biztosít helyiséget, fénymásolási lehetőséget és ha a fenntartó engedélyezi, diákönkormányzatvezetői pótlékot fizet a mindenkori rendeletek szerint. 5.6.
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
5.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, 14
az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon és elektronikus leveleken keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és az SZM-mel. 5.7.
A nevelők és a tanulók
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: • • • •
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az osztályfőnökök által az osztályfőnöki órákon, alkalmi iskolagyűléseken tájékoztatják a tanulókat.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. 5.8.
A nevelők és szülők
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról •
Igazgató: az SZM választmányi ülésén, a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, alkalmanként szülőknek levél formájában, írásbeli tájékoztatón keresztül, az iskola honlapján keresztül, 15
•
az osztályfőnök: az osztály szülői értekezletén, illetve üzenő füzet által tájékoztatják a szülőket.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZM vezetőségével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskolában elhelyezett és a honlapon megtalálható dokumentumokból, ill. az iskolai munkatervben meghatározott fórumokon tájékozódhatnak. 5.9. és rendje
Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére. Az iskolai sportkör kiemelt feladata: • a foglalkozások tartalmának szorosan kapcsolódnia kell a tanórai testneveléshez, • biztosítsa az iskola minden tanulójának az egészség megszerzését szolgáló testmozgást, • házibajnokságok, versenyek szervezése, felkészülés az iskolán kívüli megmérettetésekre. Az iskolai sportkör egy tanévre vonatkozó munkaterv szerint működik, az iskola tanulói számára ingyenes. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Sportköri foglalkozásokat csak olyan felnőtt vezethet, akit az intézmény vezetője bíz meg.
16
Az iskolai sportkör szervezői folyamatos, napi munkakapcsolatban vannak az intézmény vezetőjével. 5.10. Intézményi tanács Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére jött létre a szülői szervezet, a nevelőtestület és az önkormányzat egy-egy delegáltja részvételével. Az intézményi tanács jogi személy, székhelye azonos az iskoláéval, ügyrend alapján működik. 5.11. A belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem álló személyek esetében Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők és a gyermekeiket kísérő szülők tartózkodhatnak, továbbá azok, akik bérleti szerződés birtokában erre jogosultak (pl.: helyiségbérlet esetén). A diák- és alkalmazotti étkeztetést végző cég alkalmazottai, a takarítók, a karbantartó és a gazdasági titkár munkarendjét az igazgató és a felsoroltak munkáltatói közösen határozzák meg. Egyes alkalmazottak munkakörüknél fogva jogosultak az épület riasztórendszerének működtetésére. 6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű üzemeltetésnek, szakmai működtetésének érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: KLIK Nagykanizsai Tankerület Nagykanizsa MJV Polgármesteri Hivatala Családsegítő- és Ifjúságvédelmi Szolgálat EGYMI, Nagykanizsa Pedagógiai Szakszolgálat, Nagykanizsa mindenkori közétkeztetéssel megbízott cég A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 6.2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: 6.2.1.
Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával
Az alapítvány neve: Rozgonyi Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány 6.2.2.
Nagykanizsa közművelődési intézményei, sportegyesületei, Rendőrkapitánysága, köznevelési intézményei. 17
6.3. lattartás.
Az iskolavezetés és az egyházi jogi személyek, hitoktatók közötti kapcso-
Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az iskola erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgyat tanít órarendbe építve 2013. szeptember 1-jétől az 1. és az 5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben. Az együttműködést törvény és rendelet szabályozza. A hittan foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. A hitoktató alkalmazása, az oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások és a hitoktató ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola biztosítja a hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. A hitoktatókra ugyanazok az előírások, szabályozások vonatkoznak az intézményben tartózkodása alatt, mint az iskola többi dolgozójára. A felekezetek vezetőivel, a hitoktatókkal elektronikus levélben, telefonon és személyesen tart kapcsolatot az intézmény. A hitoktatás megszervezésének feladata az intézményvezető-helyettesek hatásköre. 6.4. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 6.5. A tanulók veszélyeztetettségnek megelőzése, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse (pedagógiai asszisztense) rendszeres kapcsolatot tart a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a két igazgatóhelyettes a felelős. •
A gyermekvédelmi felelős részt vesz a Családsegítő- és Gyermekvédelmi Központ által szervezett jelzőrendszeri megbeszéléseken, valamint az éves Gyermekvédelmi Tanácskozáson.
•
A hivatalosan szervezett alkalmakon kívül napi kapcsolatban van azokkal a családgondozókkal, akiknek körzetében az iskolánkba járó hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek tartoznak.
•
Telefonon és személyesen konzultálnak a gyerekeket, ill. családokat érintő aktuális problémákról.
•
Gyermekbántalmazás vélelme és veszélyeztetettség esetén, amennyiben a probléma pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg, az iskola értesíti a Gyermekjóléti Központot az erre rendszeresített adatlapon.
18
•
A Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ felkérésére az alapellátásban gondozott gyermekekről írásbeli pedagógiai véleményt készítünk, ill. esetmegbeszéléseken veszünk részt. Ezeket az iskola és a Gyermekjóléti Központ egyaránt kezdeményezheti.
•
A családgondozóval együtt az iskola képviselője (gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgató-helyettes) is részt vesz a gyámhivatalban lezajló védelembe vételi tárgyalásokon.
6.6. A köznevelési törvény 24.§ (3) bekezdése alapján az iskolában párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 7. A tanulókkal kapcsolatos döntések Az nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel (gondviselővel). Az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Az eljárást megindító kérelmet, ill. fellebbezést az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyet a jogszabályban előírt határidőn belül továbbít a fenntartónak/kormányhivatalnak. 8. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola működési rendjét a jogszabályokban meghatározott dokumentumok szabályozzák. 8.1.
Alapító okirat
Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Alapító okiratban határozza meg az intézmény nyilvántartási adatait, megteremtve a működés jogi hátterét. 8.2.
Pedagógiai program
A nevelő-oktató munka valamennyi területét meghatározó alapdokumentum, mely tartalmazza nevelési alapelveinket, célkitűzéseinket, értékeinket. Magában foglalja az iskola helyi tantervét, mely illeszkedik a magasabb tartalmi szabályozókhoz.
19
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg: az iskola könyvtárában, az iskola igazgató-helyetteseinél, a tanári szobában, a honlapon. 8.3. A pedagógiai programban általánosan megfogalmazott feladatok megvalósítását éves lebontásban az iskola munkaterve tartalmazza. 8.4. Házirend Az iskola mindennapi életének szabályozását a házirend foglalja magában. Biztosítja az iskola törvényes működését, útmutatást ad az iskola tanulóinak, azok szüleinek, pedagógusoknak és más dolgozóinak az iskolai élet egyes területeihez. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettel (szülők, tanulók, az iskola alkalmazottainak) ismernie kell. A házirend egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában, az iskola igazgató-helyetteseinél, a tanári szobában, a honlapon. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek át kell adni. 9. Az iskola működési rendje 9.1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 19.30 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatnak. 9.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendje az általuk ellátott óraszám és tanítás rendjének figyelembevételével történik. A reggeli ügyelet kezdetétől, 7.00 órától a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután, az esetlegesen távozó vezető után az ügyeletes, ill. az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedé20
sek megtételére, a helyettesítési rendnek megfelelően a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendjét a házirend, a munkaköri leírások és ügyeleti beosztások tartalmazzák. 9.3. Iskolánkban portaszolgálat csak szociális foglalkoztatás keretében működik, időnként pedig egyáltalán nem. Ez a tény döntően befolyásolja az épület bejáratainak nyitva tartási és zárási rendjét, ütemezését. Az aktuális rendet az iskolavezetés a helyben szokásos módon közli a különböző közösségekkel. 9.4. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. 9.5. Az iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról. A házirendben lefektetett viselkedési normák betartása az intézményen kívül szervezett foglalkozásokon is kötelező. 9.6. Az iskola épületében reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 9.7.
Az óraközi szünetekben az udvaron is ügyeletet biztosítunk.
9.8. A tanuló egyedül, a tanítási időben, csak a szülő írásbeli kérésére hagyhatja el az iskola épületét. 9.9. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola házirendjében rögzített idősávban kell megszervezni. 9.10. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7:30 és 15:30 között. 9.11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója vagy a tankerület határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet heti rendszerességgel kell megszervezni. 9.12. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 21
o a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, o az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 9.13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 9.14. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 9.15. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. A bérbeadási szerződést az igazgatóval történő előzetes egyeztetés után az önkormányzat ügyintézője köti. 9.16. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a műszakban lévő portás/technikai dolgozó figyeli. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak. 9.17. Az iskola épületében idegenek csak engedéllyel tartózkodhatnak. A tanulókat az iskolában csak kivételes esetben lehet felkeresni, ehhez engedélyt szintén csak az osztályfőnöktől, illetve az iskolavezetéstől lehet kérni. 9.18. A tantermekben szülő nem tartózkodhat. 10.
A tanórán kívüli foglalkozások
10.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások működ(het)nek:
szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkoztatások, tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, kézműves játszóház, erdei iskola, osztálykirándulások, nyári táborok, stb.
22
10.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. Azokat a tanulókat, akik felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra járnak, képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglakozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az éves munkatervben kijelölt héten osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órák tanmenetében kell rögzíteni. A tanulmányi kirándulás erdei iskola megszervezésével is megvalósulhat, ha azt az osztály szülői munkaközössége a tanév eleji szülői értekezleten egyetértett. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek – a szülők anyagi helyzetéhez igazodva. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáson tett csoportos látogatások, vagyis múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények).
23
11. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 11.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: •
biztosítsa az intézmény törvényeinek (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését;
•
segítse az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
•
az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
•
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
•
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 11.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: Joga van: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; o az észlelt hiányosságokat írásban, vagy szóban közölni az érintett dolgozókkal és saját, illetve az érintettek közvetlen felettesével; o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
24
o az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteshez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: o Az ellenőrzést végző a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. o Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. o Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalni, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 11.3. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik. Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának munkáját, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az ellenőrzési ütemtervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgató-helyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő– oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; 25
a pedagógusok nevelő–oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, a pedagógusok adminisztrációs munkáját.
A pedagógusok szakmai és adminisztratív feladatait a munkaköri leírások és az Iratkezelési szabályzat ide vágó fejezete tartalmazza. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő–oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, az oktató munka módszereit óralátogatásokon, a nevelő-oktató munka eredményességét (tantárgyi mérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 12. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 12.1. A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) internetes kapcsolatának segítségével elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgató-helyettesek) férhetnek hozzá. 26
12.2. Digitális napló használatát tervezi az intézmény, amely elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton vihetik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Használata esetén havonta ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havonta ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgató-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 13. A mindennapi testedzés formái 13.1. Az iskola azon tanulók számára, akik még nem vesznek részt a felmenő rendszerben induló mindennapos testnevelésben, mindennapi testedzést biztosítunk a szabadidő sávban: játékos, egészségfejlesztő testmozgás, iskolai sportköri foglalkozások, szervezett tömegsport foglalkozások. 13.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója részt vehet. 13.3. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető 27
irányításával kell megszervezni. A tömegsport–foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az iskolaorvossal. A megállapodásnak biztosítania kell: •
az iskolaorvos a rendeléseit az iskolában tanévenként meghatározott időpontban tartja,
•
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat, évente 2 alkalommal, belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal, szemészet, évente 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, ill. indokolt esetben többször is.
14.2. Gyógytestnevelés A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelésórát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a megszervezése iskolánkban történik legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján, a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
28
14.3. Gyermekvédelem Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának szükséges feltételeiről. A tanév elején a tanulók szülei tájékoztatást kapnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szerepéről és a vele való kapcsolattartási lehetőség időpontjáról és helyéről. 14.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: •
az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, • az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, ill. telefonszámát, • az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, szülők és a pedagógusok részére. Intézményünkben az ifjúságvédelmi feladatokkal a pedagógiai asszisztens van megbízva. 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset esetén (Intézményi védő-óvó előírások) 15.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: •
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
29
•
•
•
•
•
•
•
•
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események során, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a követendő viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, informatika, kémia, fizika, technika) vezető nevelő feladata a tantárgy tanulása-tanítása során fellépő veszélyekre való figyelemfelhívás és a baleset megelőzés biztosítása. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
30
15.3. A nevelési-oktatási intézmény egész területén tilos a dohányzás és alkoholfogyasztás. A tanulók részére szervezett intézményen kívüli rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható és nem árusítható. Az iskola pedagógiai eszközökkel és prevenciós programokkal közreműködik a szenvedélybetegségek megelőzésében. 15.4. Gépek, eszközök, játékok a tanulók használatában A szaktantermeket a rá vonatkozó teremhasználati szabályzat szerint kell használni. Szabadidőben a tanulók által használt játékoknak meg kell felelniük a 24/1998. (IV.29.) IKIM-NM együttes rendeletben megfogalmazott biztonsági és egészségügyi követelményeknek. Ennek megfelelően az újonnan (ingyenes vagy visszterhes elidegenítés révén) beszerzett játékoknak rendelkezniük kell a „CE” megfelelőségi jelöléssel, valamint a veszélyre utaló tájékoztatással és használati utasítással. A tanulók használatában lévő játékok állapotát, megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell, és balesetveszélyt okozó sérülés, rongálódás esetén intézkedni kell javíttatásukra, illetve selejtezésükre. A játékok napi ellenőrzésének feladatát a felügyeletet ellátó pedagógusnak kell elvégeznie. Az udvari eszközöket és játékokat a működtető havi rendszerességgel ellenőrizteti. Hagyományos értelemben vett tankonyhánk nincs, így gépek sincsenek, amelyek veszélyeztetnék a tanulók épségét. Tanuló a technikai dolgozók által üzemeltetett, használt eszközökhöz nem nyúlhat. 15.5. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén •
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívni, • a sérülésről tájékoztatni kell a szülőt/gondviselőt, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy igazgató-helyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.
31
•
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és meg kell várni az orvosi segítséget.
•
Az iskolában történt minden olyan balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálni, melyet a baleseti naplóban rögzítettek. A vizsgálat során tisztázni kell balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
15.6. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: •
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,
•
A 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló-baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
•
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (A súlyos baleset meghatározását a 20/2012. EMMI rendelet tartalmazza.)
•
Az iskola igény esetén biztosítja az SZM és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
•
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanuló-balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény Munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményvezető rendkívüli szünetet rendel el a működtető és az illetékes kormányhivatalok egyidejű tájékoztatása mellett. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 32
• • •
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működtetési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a 20 (húsz) Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és erről tájékoztatja a szülőket. A kiesett tanítási napokat, órákat a nevelőtestület által meghatározott módon és napokon be kell pótolni. A kiesett napok nem akadályozhatják a tanulók minősítését, a tanév lezárását és a tanulók magasabb évfolyamba lépését. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők: • •
igazgató, igazgató-helyettesek.
Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • • • • •
az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az egyezményes módon értesíteni (riasztani) kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanuló csoportoknak a tűzriadó terv/ bombariadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletéért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: •
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 33
•
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
•
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben
•
A tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia,
•
A tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógusnak magával kell vinnie az osztály vagy csoportnaplót, amely alapján az aznapi gyermeklétszámot ellenőrizni kell.
Az igazgatónak, ill. az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: •
A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról.
•
A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról.
•
A vízszerzési helyek szabaddá tételéről.
•
Az elsősegélynyújtás megszervezéséről.
•
A rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa-elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: •
A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről.
•
A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról.
•
Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről).
•
A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről.
•
Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról.
•
Az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, ill. katasztrófa-elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, ill. katasztrófa-elhárító szerv vezetőjének utasítása szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, ill. a katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelő testület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a ”Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szük34
séges teendők részletes intézményi szabályozását ugyanezen igazgatói utasítás tartalmazza. A Tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épület kiürítését a Tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. a gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A Tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben, jól látható helyen kell elhelyezni: • • •
az iskolatitkári helyisége a tantermekben az ajtó mellett folyosók falán
16.1. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodókat a csengő szaggatott hangjelzésével kell riasztani. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A benntartózkodók kivonulására a Tűzriadó terv Kiürítés tervében lefektetett útvonal alapján kell elhagyni az épületet. Tűz esetén a riasztóberendezés szirénája jelez. 17. A fegyelmi eljárás szabályai 17.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje Az egyeztető eljárás célja •
a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján,
•
a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás rendje: •
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
•
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál. 35
•
A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
•
Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
•
A fegyelmi eljárás akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
•
Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti.
•
Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.
•
Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.
Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le, ahol az érintetteken kívül jelen van a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős valamint az egyik igazgató-helyettes. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül. 17.2. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás általános szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. A fegyelmi eljárás és tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Az iskola tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet, illetve kell indítani: •
több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége,
•
súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség esetén.
A fegyelmi eljárást az iskola pedagógusai vagy a szülő kezdeményezésére az igazgató indítja meg. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza a tanuló terhére rótt kötelességszegés, fegyelmi vétség pontos megfogalmazását. Az értesítést tértivevényes küldeményként kell az értesítendőkhöz eljuttatni. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja. A fegyelmi eljárás megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés másolatát át kell adnia a fegyelmi bizottság elnökének. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő 36
ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le. A fegyelmi bizottság tagjai: Fegyelmi Bizottság elnöke, akit a nevelőtestület többségi szavazással választ, az iskola vezetősége, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét a Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A fegyelmi eljárásban a vizsgálatot a FB az elnök irányításával folytatja le. Ennek során: meghallgatja az érintett tanulót és a tanúkat, elvégzi a szükséges szembesítéseket, összegyűjti az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat, bizonyítékokat, egyéb szükséges információkat, beszerzi a diákönkormányzat véleményét (ha szükségesnek ítéli, a véleményt írásban kéri), jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít a meghallgatásról és a szembesítésekről, javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre, a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a szűkebb vagy bővebb körű fegyelmi tárgyalásra. A szűkebb körű fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottságon és az érintett diákon, szülőjén és/vagy képviselőjén kívül, szükség esetén meghívottként jelen lehet a tanuló néhány tanára, diáktársa. A bővebb körű fegyelmi tárgyalás a tantestület előtt zajlik. A FB elnökének feladata: a fegyelmi eljárás (vizsgálat) megszervezése, lebonyolítása, a fegyelmi tárgyalás időpontjának kijelölése, a fegyelmi eljárás megindításáról értesítendők körének meghatározása, a fegyelmi határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelem esetén a FB álláspontjának képviselete, a fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető kijelölése,
37
az ügyben érintettek kérésére tájékoztatás a fegyelmi eljárás szabályairól. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni: az FB tagjait, a fegyelmi eljárásban érintett tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) vagy meghatalmazott képviselőjét. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő hozzájárul. A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a tárgyalás helyét és idejét, a fegyelmi eljárás tárgyát, a résztvevők nevét, az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás), illetve nyilatkozatok lényegét, (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.) a tárgyaláson történt eseményeket, a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indoklással. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az erre a feladatra felkért jegyzőkönyvvezető készíti el, a tárgyalást követő három napon belül. A jegyzőkönyv aláírói: a fegyelmi bizottság elnöke, a bizottság egy pedagógus tagja, jegyzőkönyvvezető.
38
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolai irattárba kell iktatni. A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre, arra jogosultaknak adható ki, a fegyelmi tárgyalásra meghívottak (a szavazásra vonatkozó bekezdések kivételével) betekintésre jogosultak. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül 39
köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kiszabható fegyelmi büntetéseket a Köznevelési Törvény 58. § (4) bekezdése szabályozza. Ezek alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesül, ezt a tényt az osztálynaplóban, felfüggesztett büntetés esetén a törzslapon kell rögzíteni. Az iskolaközösséget minden fegyelmi büntetésről – a cselekmény megnevezésével, az érintett tanuló nevének elhallgatása mellett – a fegyelmi tárgyalást követő egy héten belül iskolagyűlésen értesíteni kell. 18. Tankönyvek, taneszközök kölcsönzése 18.1. Kölcsönzés a tanulók számára: Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a térítésmentes, ingyenes kedvezményre jogosult tanulónak. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig tart, amíg a tanuló az adott tantárgyat a helyi tanterv szerint az adott évfolyamon tanulja, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tesz. A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik a könyvtári SZMSZ alapján. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről az iskolai könyvtár vezetője és a tankönyvfelelős átvételi elismervényt készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad. 18.2. Kölcsönzés a pedagógusok részére: A pedagógusok számára az iskola könyvtára biztosítja a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket. Ezek kölcsönzése a könyvtári SZMSZ szerint történik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata önálló intézményi dokumentum, amit 2011 januárjában fogadott el a tantestület. 19. Reklámtevékenység Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:
40
az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál, a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál.
19.1. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztató kifüggeszthető. A politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. 19.2. Az intézmény épületének külső fala reklám céljára nem használható. 19.3. Az intézményben reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az igazgató személyesen ad engedélyt. 20.
Aláírási- és pecséthasználati jogkör
Aláírási joga az igazgatónak, távollétében a helyetteseknek van. Pecsétet az igazgató, helyettesei és az iskolatitkár, bizonyítványok, naplók, ellenőrzők, anyakönyv hitelesítése esetén az osztályfőnökök használhatják. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. 21. Záró rendelkezések 21.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület jóváhagyásával, a jelzett közösségek véleményének kikérésével valamint többletkötelezettség esetén a fenntartó és a működtető egyetértésével lehetséges. 21.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
fenntartó, működtető, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, a diákönkormányzat, az SZM
41
21.3. Az iskola Szervezeti és működési szabályzata nyilvános. Az általános rendelkezésekben felsorolt helyszíneken megtekinthető. Módosításának időpontja: 2014. január 20. Érvényességi ideje: módosításig
igazgató
42
A ROZGONYI ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE ÉS ELFOGADÁSA
A Rozgonyi Úti Általános Iskola szülői szervezete kijelenti, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 20/2012-es EMMI rendelet 4.§ (5) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt. 2014. január 20. __________________________ SZM elnöke
A Rozgonyi Úti Általános Iskola diákönkormányzata kijelenti, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (4) ill. a 48.§ (4) bekezdésének értelmében biztosított véleményezési jogával élt. 2014. január 20.
__________________________ iskolai diákönkormányzat vezetője
__________________________ diákelnök
A Rozgonyi Úti Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) és 70 § (2) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva kijelenti, hogy az iskola SZMSZ-ét 2014. január 20-án elfogadta.
__________________________ igazgató
43
