1
Sze Boglárka, Boglár
2
Cs
Lehel, Özsék
3
P
Hermina, Kíra
4
Szo Domonkos, Dominika
5
V
Krisztina, Kriszta
6
H
Berta, Bettina
7
K
Ibolya, Afrodité
8
Sze László, Eszmeralda
9
Cs
Emôd
10
P
Lôrinc
11
Szo Zsuzsanna, Tiborc
12
V
Klára, Letícia
13
H
Ipoly
14
K
Marcell, Maximilián
15
Sze Mária
16
Cs
Ábrahám, Rókus
17
P
Jácint, Arika
18
Szo Ilona, Ilka
19
V
Huba
20
H
Állami ünnep, István, Vajk
21
K
Sámuel, Hajna
22
Sze Menyhért, Mirjam
23
Cs
Bence, Szidónia
24
P
Bertalan, Jonatán
25
Szo Lajos, Patrícia
26
V
Izsó, Tália
27
H
Gáspár
28
K
Ágoston
29
Sze Beatrix, Erna
30
Cs
Róza
31
P
Erika, Bella, Hanga
Reformkonyhai recept Kelkáposztaropogós 40 dkg kelkáposztát szedjünk szét leveleire, a középsõ vastag eret vágjuk ki belõle, és mossuk meg. Egymásra fektetve metéljük kb. 2 mm vastag csíkokra. (Ne vágjuk ketté, hogy minél hosszabb legyen.) Utána aprítsunk ugyancsak vékony szeletekre egy közepes fej vöröshagymát, és adjuk a kelkáposztához. Szórjunk rá 5 dkg reszelt sajtot, 2 evõkanál zabpehelylisztet, fél mokkáskanál sót, negyed mokkáskanál õrölt köményt és egy csipet õrölt borsot. Üssünk rá 2 nagy tojást, és alaposan összegyúrva formáljunk belõle diónyi méretû gombócokat. (Könnyen olvadó sajtot pl. trappista vagy edámi használjunk.) Tenyerünkkel lapítsuk szét a gombócokat, és a kb. 0,5 cm vastag lepényeket bõ forró olajban, közepes lángon süssük pirosra. Az átforgatást két villával végezzük, hogy ne dõljön szét. Ajánlatos papírtörölközõre kiszedni, ami felszívja a felesleges olajat. Forrón tálaljuk, mert hamar átgyöngül. Fokhagymás szósszal vagy különféle mártásokkal tálaljuk, de párolt zöldségekhez feltétként is adható. (Ne öntsük rá, mert ettõl is átgyöngül.) Mint minden frissensült, ez is csak azonnal fogyasztva ízletes. Szükség esetén másnap megpróbálkozhatunk a grillsütõben való felfrissítésével. Hûtõszekrényben nem szabad tárolni. A burgonyaropogóssal megegyezõ módon készül a röszti egyik változata is, amely a svájci gyerekek kedvence. A röszti másik változata lényegében megegyezik a mi serpenyõs burgonyánkkal, azzal a különbséggel, hogy sütés elõtt olvasztott vajban meg kell forgatni a burgonyaszeleteket. A svájciak nemzeti eledelének létezik egy sajtos változata is, ahol a sütés végén vékony csíkokra vágott ementáli sajtot olvasztanak a burgonyaszeletekre. Nagy elõnye ennek a köretnek, hogy jóval kevesebb olajat szív magába, mint a rósejbni, így a fogyókúrázóknak sem kell nélkülözniük a zsiradékban pirított burgonya kellemes ízét.
137
AUGUSZTUS
2007 KISASSZONY HAVA
AUGUSZTUS
Évfordulók Augusztus 6. 100 éve történt (1907) Nagyváradon megszületett Heller László Kossuthdíjas gépészmérnök, az erõmûvek léghûtési eljárásának feltalálója. Augusztus 8. 70 éve történt (1937) Los Angelesben megszületett Dustin (Lee) Hoffman amerikai színész (Pillangó, Aranyoskám, Kramer kontra Kramer). Augusztus 9. 50 éve történt (1957) Megszületett Melanie Griffith amerikai színésznõ (Dolgozó lány, Hárman párban), Antonio Banderas felesége. Augusztus 10. 610 éve történt (1397) Bécsben megszületett Albert magyar király (II. Albert néven német-római császár), az elsõ Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát. Augusztus 11. 130 éve történt (1877) Asaph Hall, amerikai csillagász felfedezte a Mars bolygó két holdját, amelyeket Phobosnak és Deimosnak nevezett el. Augusztus 12. 320 éve történt (1687) Megvívták a második mohácsi csatát, ahol Károly herceg katonái megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Még ezen a napon megvívták a nagyharsányi csatát is, melynek gyõzelme visszafordíthatatlan ténnyé tette Buda visszakerülését. Augusztus 13. 80 éve történt (1927) Megszületett Fidel Castro Ruz kubai politikus. 100 éve történt (1907) New York utcáin megjelent az elsõ taxi. Augusztus 15. 60 éve történt (1947) Függetlenné vált India Nagy-Britanniától, majd a volt gyarmat kettészakadt Indiára és Pakisztánra. 950 éve történt (1057) Macbeth skót királyt meggyilkolta Duncan király fia.
138
Augusztus 16. 30 éve történt (1977) Gracelandban szívrohamban meghalt Elvis Presley, a rock and roll koronázatlan királya. Augusztus 17. 220 éve történt (1787) Budapesten engedélyezték a közös imádkozást a zsidóknak. 120 éve történt (1887) Az ausztriai Persenbeugban megszületett I. Károly osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven magyar király. Augusztus 18. 780 éve történt (1227) Meghalt Dzsingisz kán, mongol vezetõ. 70 éve történt (1937) Megszületett Robert Redford amerikai színész (Kémjátszma, A suttogó). 30 éve történt (1977) Meghalt Déry Tibor író. Augusztus 20. 90 éve történt (1917) Wekerle Sándort harmadszor is Magyarország miniszterelnökévé választották, amely tisztséget 1918. 10. 28-ig töltötte be. 40 éve történt (1967) Államalapító Szent István király ünnepének tiszteletére megrendezték Debrecenben az elsõ Virágkarnevált. 110 éve történt (1897) Megszületett Ascher Oszkár, színész, szavalómûvész. Augusztus 22. 170 éve történt (1837) A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán megnyílt Pest elsõ állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a késõbbi Nemzeti Színház. A színház nevét 1840 augusztusában változtatták Nemzeti Színházra. Augusztus 25. 140 éve történt (1867) Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mezõ fogalmának megalkotója.
Augusztus üzenete: A Nagyboldogasszony példája Ha bemegyünk az Esztergomi Bazilikába, egy nagy és szép oltárkép részletei jelennek meg elõttünk, mely a Boldogságos Szûz Mária mennybevitelét ábrázolja. A kép középsõ részében Máriát az angyalok emelik az égbe. A kép alsó mezõjében embereket lehet látni, amint égre emelt karral a Mária után néznek, a kép felsõ harmadában pedig a Szentháromságot, amit várja a mennyekbe jutó Istenanyát. Ha valaki ezt képet nézi, és az ünnep tartalmára gondol, biztosan felvetõdik benne a kérdés: Mi az üzenete számunkra ennek az ünnepnek? Többféle választ is adhatunk erre a kérdésre. Szûz Mária egész élete, így a mennybevitele is az Egyház útját jelzi. Mária igenje, amit az angyal üzenetére mondott az egyház igenje volt, Mária Krisztus követése az Egyház útja volt, Mária a kereszt alatt a szenvedõ Egyházat képviselte. Ennek a gondolatsornak megfelelõen Szûz Mária mennybemenete, megdicsõülés az Egyház megdicsõülése. Más szavakkal: a Mennybe felvett Mária jel számunkra, a remény jele. Mi is eljuthatunk oda, ahova Mária eljutott. A másik fontos jelentése Mária mennybemenetelének az, hogy Mária Isten közelében van és így közbenjár értünk. Õ az, aki összefogja kéréseinek, és Fiához, Jézushoz viszi, és Õ az, aki a kegyelmeket közvetíti felénk. Ezt a gondolatatot fejezi, ki a bevezetõben említett bazilikai festmény is, ahol az emberek felemelt karral búcsúznak Máriától. A felemelt karok az emberek kéréseit is kifejezik. Õseinkkel együtt adjunk hálát Szûz Máriának, hogy példát adott nekünk és kérjük az Õ közbenjáró segítségét, hogy egykor Isten országában mindnyájan együtt lehessünk. BERÁN FERENC
Augusztus Nagyon sok a félbemaradt ember. Soha nem tud gyümölcsöt szedni, mert elhanyagolta élete termôfáit. Soha nem tud aratni, mert nem vetett, vagy mert a sok haszontalan konkolyt meg tövist nem irtotta ki. Tönkretette önmagát. Jellemnevelés helyett az ösztönök rabja és függôje lett. Jézusról, Istenrôl hallott ugyan, de kizárta életébôl. Ôt ne tiltsa el senki attól, hogy ne lopjon, ne hazudjon, ne paráználkodjon kedvére. És íme nyár második felében üzenet hangzik minden ember részére. Augusztus hónap az üzenô. Imígyen énekli bele a világba, minden ember szívébe: Halló, emberek! Itt a betakarítás. Hozzátok el mindazt a termést, amit learatni tudtok. Ti, a tavasz és a nyár munkásai. Küszöbön az ôsz. Számoljatok el. Mi módon gazdálkodtatok a rengeteg talentummal, képességgel, lelketekkel, gyermekeitekkel, a rátok bízottakkal, az anyagiakkal és a lelkiekkel. És jönnek egymás után a számonkérôk. A hálásak és a vádlók. Nem lehet elkerülni a ránkbízottak számonkérését. Megrendítô a tékozló apa története. Nem törôdött gyermekei lelki nevelésével. Csak a pénz, a nôk után rohant. Gyermekei elzüllöttek. Otthagyta családját is. És ím, a nagy számonkérô, a lelkiismeret augusztusa megszólalt szívében. Hiába kért bocsánatot. Nem vagy méltó, hogy apának nevezzünk mondta szemébe az idôsebb fiú. Mikor kérdeztünk a boldog élet titkáról, meg Istenrôl, meg a távoli jövôrôl, te hallgattál, sôt rossz példát adtál. Ó, te igazságos, könyörtelen augusztus! Mindent bevasalsz rajtunk. Ideig-óráig áltathatjuk magunkat, de amikor átlépjük az ôsz küszöbét, te nem ismersz kivételt. Nem játék az élet. Még nem késô! Még rendelkezésünkre áll az alkotó, termô idô. Ébredjünk, nehogy késô legyen. KERÉNYI LAJOS
139
AUGUSZTUS
Lelki útravaló
AUGUSZTUS
Nem hagytam magam szellemi autonómiámtól eltéríteni. Berlász Jenô történész, egyetemi tanár 2001-ben a Gazdaság- és Társadalomtörténeti kötetek 1. száma Emlékkönyv Berlász Jenõ 90. születésnapjára (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport, Budapest, 2001, szerk. Buza Jenõ) címmel jelent meg. A baráti-küzdõtársi üdvözlet a kiváló tanárnak és tudósnak szól, tudóstársaitól és tisztelõitõl, a már ugyancsak tudós volt tanítványaitól, határainkon túlról is. Dr. Berlász Jenõ gazdaságtörténész, a történettudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, könyvtáros, kézirattáros a Ferencvárosban él. Tudományos munkássága 1999. december 18-án Magyar Örökség díj kitûntetésben részesült, Õt magát 1993-ban a könyvtárosok érdemeit a legmagasabb szinten elismerõ Szinnyei József-díjjal, majd az Országos Széchényi Könyvtárban 2000-ben Bibliothecarius emeritus címmel tûntették ki. Megkapta a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését: az Aranyérmet. A személyes interjút, elõrehaladott korára (1911. augusztus 28-án született) és meggyengült egészségi állapotára való tekintettel sajnos nem vállalta. Ekkor fordultam segítségért volt munkatársaihoz és szakmai tevékenységének jó ismerõihez*, akiktõl értékes szóbeli információkat kaptam, s élmény volt betekintenem a Tanár úr gazdag irodalmi munkássága egy kis részébe. Az életpályához: alig túl a 30-on, a híres Teleki Pál Tudományos Intézetben olyan nagyságokkal volt együtt, mint Hóman Bálint, Kosáry Domokos, Benda Kálmán, Hadrovics László, az igaz barát (B. J. kifejezése) Csapody Csaba, Vígh Károly. Ekkor már Erdély gazdaság- és társadalomtörténetének ismert specialistája. Az MTA Könyvtára Kézirattárának osztályvezetõjeként Õ alakítja ki a Kézirattár jó szerével ma is érvényes rendszerét. Mind itt, mind késõbb az Országos Széchényi Könyvtárban meghatározó egyéniség. A hivatkozott Emlékkönyv a Tanár úr hatvankettõ, 1936. és 2000. között nyomtatásban megjelent munkáját sorolja fel, amelyek saját kutatásai mellett mindig hatalmas forrásanyagra támaszkodnak. A köszöntõk egyike szerint laboratóriummá formálta gályapadját. (A listából kimaradt néhány kézikönyv, amelyeknek társszerzõje.) Megemlítem a Századok 1986. évi 5-6. számában megjelent Pavao Ritter Vitezovic az illirizmus szülõatyja (Magyar-horvát viszony a 17-18. század fordulóján) címû tanulmányát, amely
* Berlász Jenõ személyét és mûködését illetõ kutatásomban többen is segítségemre voltak, valamennyien mély hálára köteleztek. Közülük név szerint is ki kell emelnem: mindenek elõtt Körmendy Kingát, aki jelenleg az MTA Kézirattárának helyettes osztályvezetõje, az Õ segítsége nélkül ez az írás nem születhetett volna meg; valamint F. Csanak Dórát, a Kézirattár volt osztályvezetõjét. A fenti fényképet, s az idézõjellel kiemelt idézeteket a hivatkozott Emlékkönyvbõl, azon belül Buza János, Benkõ Samu, Melczer Tibor, Németh Mária írásaiból vettem át, a szerkesztõ dr. Buza János egyetemi tanár úr szíves hozzájárulásával, amiért ezúton is hálás köszönetet mondok.
140
141
AUGUSZTUS
korrajz, politika- és mûvelõdéstörténet is. Az 1652-1713 között élt horvát költõ, irodalmár, politikus, politikai tanácsadó életrajzát, pályaképét, programját, annak hatását és utóéletét ismerjük meg, aki új nemzeti nyelvû kultúrát, új történeti-nemzeti tudatot akart hazájában meggyökereztetni, ami miatt Horvátországban ma is tisztelik, s emiatt a magyarok érdeklõdésére is számot tarthat. E jól képzett, tájékozott, alkalmazkodó, fantáziadús úr fiatalon megismerkedett szûkebb hazája egykori õslakóinak, az illíreknek a történetével, és nagy erudícióval megalkotta elméletét a horvátság, késõbb a szlávság illír eredetérõl. Igyekezett a királyt is meggyõzni NagyHorvátország létjogosultságáról is. A kor nem kedvezett az illírizmus-elméletnek, de ez a szellem a mi reformkorunkkal nagyjából egyidejûleg feltámadt, és a horvát nemzeti-kulturális megújhodás mozgalmává vált. Sajnos e tanulmányt a horvát-magyar történelmi és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányköteteink nem említik. Ki kellene adni, mert megdöbbentõen kevés ismeretünk van a velünk szomszédos népek, országok minket is érintõ történelmérõl, kultúrájáról. (Bár Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár kitartóan igyekszik ezen javítani.) Berlász Jenõrõl és gazdag munkásságáról a nekem segítõk mindegyike nagy tisztelettel és elismeréssel szólt, közülük kettõ: Született tanár!; Emberileg és tudományosan egyaránt kiváló!. Az Emlékkönyv egyik írása szerint a tudomány iránti alázat lényébõl fakadt. Valamennyi dicséretnél méltóbb R. Várkonyi Ágnes akadémikus, történész professzorasszonynak a Magyar Örökség díj átadásakor mondott laudációja, amelynek közlését volt szíves átengedni Kalendáriumunknak. Kérem, fogadja érte ezúton is hálás köszönetemet. A Magyar Örökség és Európa Egyesület által kiadott MAGYAR ÖRÖKSÉG, Laudációk Könyve 1995-2000. c. kötetben 2001-ben meg jelent laudáció: Berlász Jenõ életpályája korszakváltások és rendszerváltozások törésvonalain át vezetett. Mint általában a XX. századi magyar értelmiség útjai. Az elsõ világháború évtizedének szülötte (1911). A trianoni béke Magyarországában nevelkedett. Magas színvonalú képzést kapott, de alighogy tanulmányait befejezte, kirobbant a második világháború. Pályáját a Teleki Intézetben kezdte, 1943-44 folyamán Eckhart Ferenc mellett a Századok, a központi történeti szakfolyóirat helyettes szerkesztõi feladatait látta el, majd a háború után a Magyar Történelmi Társulat megbízásából egyedül szerkesztette a folyóiratot. 1945-ben nyerte el egyetemi magántanári címét. Két éven át a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Közgazdasági Kar nyilvános, rendes tanára. 1948-ban a kar megszûnt, nem taníthatott tovább, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának vezetõje lett. 1956 õszén beválasztották a Könyvtár Forradalmi Bizottságába, azután fegyelmi eljárással állásvesztésre ítélték. 1957-tõl két évtizeden át az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. A Tudományos Minõsítõ bizottság 1986-ban engedélyezte, hogy megvédje disszertációját, és elnyerje a kandidátusi fokozatot. Ezzel szemben a vitaülés bírálóbizottsága egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a hetvenöt éves tudós teljesítménye messze megüti a történettudományok doktora követelményeit. Tudományos munkásságát tanulmányok, kézikönyvek, összefoglalások alkotják. Témái átfogják a kora újkor gazdaság- és társadalomtörténet folyamatait, a jobbágyságtörténettõl a felvilágosodás eszmevilágáig, a mûvelõdéstörténet különbözõ területeitõl az állampolitikáig. Nagyszabású monográfiája, az Országos Széchényi Könyvtár létrehozásának története a fõúri mecénás és a társadalom közös, nemzeti alkotását rekonstruálta. Tudományos munkásságát három sajátosság jellemzi: a társadalomtörténeti módszer, az egyetemes értékkategóriák érvényesítése és a nemzeti kultúra történetének korszerû felfogása. Két mesterünk a felejtés és az emlékezet. Tudjuk, csak az válik történelemmé, amit az utókor
AUGUSZTUS
arra érdemesít. Berlász Jenõ úgy épített eredeti levéltári kutatásokra, hogy a hatalmas forrásanyagból tárgyszerûen tárta fel a lényeges összefüggéseket. Ifjúkori munkái már korszerû társadalomtörténeti látásmódról tanúskodnak. A Thurzó-birtokok a XVII. század elsõ harmadában, különös tekintettel e jobbágyság helyzetére (1936), a Mária Terézia-kori erdélyi kivándorlások szociális háttere (1939) ma is sokat forgatott tanulmányok. Amirõl írt, a szegénység, a földhözkötöttség, a gyermekmunka, a földesúri majorsági gazdálkodás, a kereskedelem és a korai ipar az utóbbi idõben is sokat vizsgált kérdések egész Közép-Európában. Két alapvetõ tanulmányát az erdélyi és a magyarországi jobbágyság kérdéseirõl. Az erdélyi úrbérrendezés problémái 1770-1780 (1941), A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években (1942) Szabó István, a magyar társadalomtörténet ma már klasszikusnak számító szakértõje helyezte a kritika mérlegére. Megállapította, hogy a fiatal történész a jobbágyság XVI-XVII. századi útjának döntõ csomópontjait ragadta meg, és megállapításai a »XVIII. századi magyar jobbágytörténet fejezeteibõl ezután nem hiányozhatnak« Szerkesztõi programja szerint a magyar történettudomány legjobb hagyományát szándékozott továbbvinni: egyetemes látásmód érvényesítését kívánta, távolságtartást a napi politikától, és elitélt mindennemû nacionalizmust. Hogy követelményeit a szerkesztésben érvényesítse, arra már nem kapott idõt. A háború után is folytatta az Erdély történetével foglalkozó kutatásait. Feltárta a XVIII. századi Erdély statisztikáját, az erdélyi jobbágyság gazdasági viszonyait, a románság helyzetét, mozgalmait (1784) és II. József jobbágypolitikáját. Eredményei beépültek az MTA gondozásában készült tízkötetes Magyarország története és az Erdély története fejezeteibe. A történetkutató, a szerkesztõ, az egyetemi tanár, a kézirattári és könyvtári munkatárs számára a tudomány országos közösségi követelmény és nemzeti szolgálat. A kéziratok, könyvtárak gondozása és gyarapítása nélkül nincs az országnak korszerû tudományos kultúrája. Berlász Jenõ a kézirattár korszerû kifejlesztésével iskolát teremtett. Nehéz lenne megmondani, hány hazai és külföldi kutatót segített hozzá eredményeihez. Az MTA Kézirattárát és Régi Könyvek Gyûjteményét, ezt a páratlanul gazdag, de akkor még áttekinthetetlen kincsesbányát Õ tette feltárhatóvá. Kidolgozta kezelésének módszereit. Felbecsülhetetlen értékû hagyatékot mentett meg. Gyarapította nemzeti értékeinket. Szolgálta jó hírünket a világban, mert a Kézirattár a nemzetközi tudományos életben elismert intézmény rangjára emelkedett. Mûvelõdéstörténeti tanulmányaiból kitûnik, hogy a kultúrát átfogóan értelmezte; hangsúlyozta, hogy a mûveltség évszázadokon átívelõ folyamat. Különösen a könyvtárak és a társadalmi könyvkultúra történetével foglalkozó tanulmányai hangsúlyozzák, hogy a kultúra felhalmozott tapasztalat. Felfogását tömören kifejezi nagyszabású alkotásának, Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867 címû könyvének ajánlása: az alapító és mindazok emlékének, akik Nemzeti Könyvtárunk kincseit gyûjtötték, gyarapították, megõrizték és használhatóvá tették. Berlász Jenõ gazdag tudományos munkássága, életmûvének maradandó értékei ezt a gondolatot viszik tovább. R. Várkonyi Ágnes KEÖVES FERENC
142
A Lenhossék-família LENHOSSÉK MIHÁLY (17731840) Pozsonyban született 1773. május 11-én. Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte 1799ben Pesten avatták orvosdoktorrá. Pályafutását Esztergom vármegyében kezdte, s 1808-ban a pesti egyetem élettani és felsõbb boncolástani tanszékére hívták. 18091815 orvostani dékán 1817-ben rektor lett. 1819-ben a bécsi egyetem hívta meg az élettani és felsõbb boncolástani tanszékre. Az élettan terén tett kutatásai és nyilvános munkái elismeréseként 1823-ban a svéd Vasa-rend lovagja lett. Hírneve gyorsan terjedt, hamarosan több külföldi akadémia és tudományos társaság választotta tagjának. 18081837 között számtalan publikációja és könyve jelent meg németül és magyarul. A jelentõsebbek közül megemlítendõ: az Útmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálódására, a magyarországi fizikusok, orvosdoktorok és seborvosok számára (Buda 1829). Rövid észrevétele a kelet-indiai koleráról (Pest 1831). *** LENHOSSÉK JÓZSEF (18181888) Lenhossék József anatómus Budán született 1818. március 20-án. Édesapja (Lenhossék Mihály) orvos, 18081819 között a pesti egyetem dékánja, majd rektora. 1819-ben a bécsi egyetem hívta meg az élettani és felsõbb boncolástani tanszékre. Fia, József 1841-ben lett orvosdoktor, szemész és szülészmester, majd 1843-ban a sebészet doktorává avatták. 1842-ben megpályázta a budapesti boncolástani tanszéken akkor megüresedett tanársegédi állást, amelyet meg is nyert, s így került Ferencvárosba. 1844-ben az innsbrucki sebészeti intézetnél megüresedett boncolástani tanszékre hívták meg, majd 1850-ben a pesti egyetemen a tájboncolástan magántanára lett, s e minõségében Magyarországon a tájboncolástan tanításának legelsõ megalapítója. 1852-ben tudásszomja ismét Bécsbe vitte, ahol Hyrtl ajánlatára élettani intézetében Brücke felkérte Lenhossékot a központi idegrendszer Clark-féle vizsgálati módjának, és az erre alapított eredményeknek a beható megvizsgálására és bírálatára. Ez alkalommal tette Lenhossék nevezetes felfedezését a központi idegrendszer szerkezetében, és az egyes ideggyökök eredetének tájviszonyaiban. Ez alkalommal készített preparátumai nagy feltûnést keltettek az egész tudományos világban. 1854-ben a Kolozsvárott megüresedett boncolástani tanszékre pályázott, amit el is nyert. Minthogy ezzel egybekötve a törvényszéki orvostani tanszéke is kilátásba került 1853-54 között Bécsben nyáron törvényszéki hullavizsgálattal is foglalkozott. Kolozsváron mûködött 1858-59-ig. 1859-ben a budapesti egyetemre a leíró boncolástan nyilvános rendes tanárává választották. Õ vetette meg az alapját a budapesti egyetem boncolástani múzeumának. 1871-ben királyi tanácsossá nevezik ki, s 25 éves tanári jubileumára a vaskorona rend III. oszt. jelvényével tüntetik ki. Ezen kívül számos bel- és külföldi kitüntetést kapott, és sok tudományos egyesület tiszteletbeli, rendes és levelezõ tagjává választotta. Összeállította: SÁNDOR GÁBOR
143
AUGUSZTUS
Ferencvárosi utcanévadók
AUGUSZTUS
Seres Mihály Misó Egy ferencvárosi költõ bemutatkozása
A költõ honlapjának címe: http://seresmiso.extra.hu
JÓ APÁM! Úgy szerettél élni, Jókat beszélni Egy kancsó bor mellett, De sosem voltál rest, ha dolgozni kellett! Ha ritkán hazamentem Ennek nagyon örültünk Mind a ketten! Mindig hívtál a pincébe Megnézni a boros hordókat, S többnyire lopótökkel Szívtad fel belõlük a friss borokat! Hogy szeretted nézni A borok színét, Hozzáértõen Kóstolgattad ízét, Gyönyörködtél munkád Gyümölcsében, Termett a földed mindig Nagy bõségben! Adtál is mindig Nekem is, az elsõnek, Pedig ott voltak még Gyermekeid késõbbnek! Otthon NÁLAD mindig De jó volt lenni!!! Elrejtettség, élmény, amit Senki nem tud venni! Mert az APÁK és ANYÁK Szeretete adja, S ezért tud így emlékezni, Mindaz, aki kapta!!!
144
Vidéki, négygyermekes parasztcsaládban születtem 1952-ben, szüleim elsõ gyermekeként, akik nagyon szorgalmas emberek voltak, ezáltal tették lehetõvé, hogy Budapesten tanuljak rádiómûszerésznek. Sorsom már 1967-ben ide, a IX. kerületbe vezetett. A Mester utcában volt özv. Bányai Félixné tv-szervize, ahol nyári gyakorlaton voltam; de Ferencvároshoz való kötõdésem valójában évekkel korábbra tehetõ, amikor úttörõtáborban Fradi drukkerré váltam. 1970-ben nemcsak rádiómûszerész lettem, hanem a Honvédség által hivatásos jogosítványt is szereztem. 1974-ig levelezõn Technikusi Oklevelet szereztem, közben 1972-tõl 1974-ig katona voltam. 1974-tõl Isten szeretetét átélve, nagyon vágytam rá, hogy ezt az élményt valahogy mind több embernek továbbadjam, így történt, hogy mikor a munkahelyemen (Telefongyár) egy kb. 60 éves férfi egyik nap megkérdezett: Mondja, maga mindenkiben megbízik? Ezen meglepõdtem, mert a tiszta szeretet késztette minden szavamat. Késõbb aztán mások is jöttek. Egy KISZ aktivista egyszer megkérdezte: Mond Te is ateista vagy? Nem, nem vagyok. feleltem. Hát akkor ki vagy? Istenfélõ ember. No akkor meghívlak egy beszélgetésre, hogy bebizonyítsam, nem véletlenül végeztem MLE Egyetemet. Meg kellett kérdeznem, az meg milyen egyetem. Úgy látszik, akkoriban csak én nem tudtam, mi az a marxista-leninista egyetem. Aztán lemondta a beszélgetést, de a gyáregységvezetõ hivatott és közölte, át kell helyezzen onnan. Megbízhatatlanságom miatt katonai jellegû mûszerész beosztás helyett, technikusi beosztásba kerülök, ha pedig nem fogadom el, akkor a személyzeti osztályra küldenek, mert nem alkalmaznak tovább. Elfogadtam az új munkakört, ahol a fejlesztõ laborban a párttitkár is dolgozott. 1978-1979 táján történt egy vonaton, hogy egy civil ruhás rendõr igazoltatott, mert elõzõ nap vallásos tartalmú szórólapot osztottam utastársaimnak, és az igazoltatásomkor a besúgó mosolyogva mondta a civil ruhásnak, hogy kiknek adtam a szórólapból. A munkahelyemen aztán a következõ munkanapon már láttam a munkatársaimon, hogy tudnak az ügyemrõl. Ez így is volt, mert a párttitkár szándékosan kettesben maradt velem a laborban, majd hirtelen elõrántotta a Terry Deen esete címû szórólapot, s megkérdezte: Ismered ezt?
145
AUGUSZTUS
A lélegzetem is majd elállt, de édesanyám gyerekkoromban úgy tanított imádkozni, hogy belémrögzült, minden lehetetlen helyzetben imádkoznom kell, és ekkor is ezt tettem. A válasz az imámra ez volt: NEM LEHETSZ GYÁVA, A GYÁVÁK NEM MENNEK BE A MENNYEK ORSZÁGÁBA. Ezért így válaszoltam: Igen, ismerem. Erre a párttitkár esett majdnem hanyatt, mert meg mertem mondani a valóságot. De amit utána mondott, soha nem felejtettem el: Jó lesz, ha vigyázol, mert ha mi tudunk róla, akkor feljebb is tudnak róla. Ezután sokáig félelemben éltem és sokszor úgy éreztem követnek, figyelnek. 1980-tól a Fõtaxinál dolgoztam, majd 1984-tõl magántaxis voltam. Gyógyíthatatlan csalódásom a kommunizmust illetõen sajátos módon akkor történt, amikor egy nyugati és szovjet autó összehasonlítása során megnyílt a szemem az óriási különbségre a kettõ között. Ezután én már tudtam, a szocializmus sohasem fogja legyõzni a kapitalizmust. Ettõl kezdve tudtam, hazámban hazudnak az országirányítók, és emiatt igazán jól soha nem éreztem magam többé; sõt hitbéli meggyõzõdésem és tevékenységem miatt ért zaklatások hazám elhagyására késztettek. 1988. februártól 1991. júniusig Ausztria és Németország területén tartózkodtam. Ez az idõszak szélesebb látókört, rálátást adott a világra, és annak, s annak alapvetõ problémáira. A versírást katona koromban, szerelmes versek írásával kezdtem, aztán egyre jobban, az évek során a mindennapok eseményei és harcai közepette érlelõdtek a gondolatok, amik versekként keltek életre bennem. A verseim fõ témája: az élet értelmének kérdése, és az erre adandó válasz. Görögkatolikus édesanyám már akkor imádkozni tanított, amikor még beszélni is alig tudtam, és ez mindmáig meghatározó élménye és erõforrása életemnek. Önmagukban a vallások számomra, egy hasonlattal élve, olyanok, mint egy festménynél a keret, amibe azt helyezték. Tehát a hangsúly nálam mindig a tartalom és nem a forma, a keret amelybe azt helyezték. Az életet alapvetõen törvények határozzák meg minden területen. A fizika, kémia, biológia, mikro- és makrovilágunk minden megnyilvánulása az ok és okozat kölcsönhatása alapján mûködik. Mi, emberek, mint okozatok, csak akkor tudunk igazán, teljes mértékben boldogok lenni, ha életünk okát megértjük, felismerjük. Enélkül csak földi célok és tartalmak töltik ki a napjainkat, ami megnehezíti a megválaszolatlan kérdések elviselését, és ez vezet sok ún. pszichoszomatikus betegségekhez. Az egyensúly a test és lélek között elengedhetetlen. Engem legjobban az emberek vaksága, és a gátlástalan önzés keserít el, hangol le! Az emberek nagy sokasága mégis lázad Isten ellen! Pedig, ahogy a bibliai idézet mondja: A bolond azt mondja az õ szívében, nincs Isten. A világ és a nemzetek problémáját abban látom, hogy nincs meg az az összhang, ami az egészséges létezést megalapozná, vagyis ne akarjon senki több lenni, mint amire a lehetõségei engedik! Politikai és világnézeti hovatartozástól függetlenül a sorsunk közös, a szakadékba együtt esünk bele. Befejezésül: életemben a legnagyobb kihívás: mindig jól dönteni. Tudni azt, hogy mi az, amit nekem kell megtennem, mert Isten nem fogja megtenni helyettem. Tegyem meg, ami tõlem telik, változtassak azon, amin lehetséges, és amin nem tudok változtatni, azt legyek képes elviselni. Kívánom, hogy a verseim adjanak mindenki számára sok erõt, életkedvet, kitartást az élet útján végigmenni a célig, az élet értelmének megtalálásáig. Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit. SERES MIHÁLY MISÓ
AUGUSZTUS
Mûemlékeink Az épített környezet ékkövei
Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a bennünket körülvevõ csodálatos épületekrõl, és csak külföldi utazásaink során figyelmet szentelni az épített környezet ékköveire. Pedig joggal lehetünk büszkék fõvárosunk mûemlékeire, Budapest felkerült a turisztikai célpontok nemzetközi rangsorának európai élbolyába. Vannak épületek, melyeknél szinte természetesnek tekintjük, hogy mûemlékek, mint pl. a templomok. Sokszor azonban más épületeknél születésük pillanatában nem volt ilyen egyértelmû késõbbi megítélésük. Száz évvel ezelõtt is gúnyos megjegyzések illették az új stílusiskolák követõit, formabontó mûvészetnek számított a növényi motívumoktól burjánzó szecesszió, amely mára már ugyanolyan természetes folyamata az építészettörténetnek, mint az azt követõ teljes ellentét, a szigorúan geometrikus bauhaus. Ferencvárost a korai klasszicista építészetet követõen mégis a polgárosodó városrészekre leginkább jellemzõ eklektikus remekmûvek határozzák meg. Ez az a stílus, melynek budapesti gazdagsága párját ritkítja az egész világon, ráadásul a városrendezési elvek változásai csak kis mértékben érintették a szinte homogénnek tekinthetõ pesti belsõ kerületek városképét. Sok mai lakó abban a szerencsés helyzetben van, hogy ma is ezekben az eredetileg is bérpalotáknak épült házakban élhet, amelyek a védelemnek köszönhetõ többlettámogatás miatt az utóbbi években sorra újulnak meg. A kerületben kijjebb haladva szembesülünk az iparosodás korának grandiózus lenyomataival, melyek a néhány évtizednyi pusztulás után a jelek szerint megtalálták új funkciójukat a felfutó lakás és irodaépítõ beruházások következtében. A mellékelt kerületi mûemlékek jegyzéke alapján legközelebb szakítsunk magunknak egy kis szabadidõt, hogy az utcákon, tereken sétálva, homlokzatokat fürkészve olyan kincsekre bukkanjunk, melyek már több mint száz éve itt állnak. Átvészelték a történelem viharait, arányaiban, formai részleteiben nyugalomról és kimagaslóan magas igényességrõl tanúskodnak. Meglátják, érdemes néha egy kicsit turista szemmel is nézni megszokott környezetünket. Igyekezzünk tehát lokálpatriótaként az utókornak is eredeti szépségében megõrizni szûkebb környezetünk mûemlékeit. SZÛCS BALÁZS
Budapest IX. kerületében a kulturális örökség védelmérôl szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá esô
MÛEMLÉKEK JEGYZÉKE (2004. október) ÉPÜLET
STÍLUSA
CÍME
TERVEZÔ, ÉPÍTÔ
plébániatemplom
romantikus
Bakáts tér
Ybl Miklós, 1867-79
református templom
klasszicista
Kálvin tér 7.
Hofrichter József, 1816-1830 porfikus: 1848. Hild J.
146
romantikus
Kálvin tér 8. Török P. u. 4.
Kasselik Fidél, 1816, II. em. Diescher Antal, 1862 Török P. utcai szárny: Bergh K., 1870
lakóház, volt
klasszicista
Két Oroszlán Fogadó
Kálvin tér 9.
Zitterbach Mátyás, 1816-18
Ráday u. 1-3.
hátsó szárny 1840
Török P. u. 6. Közgazdasági Egyetem neo-reneszánsz
Fôvám tér 7-9.
Ybl Miklós, 1871-74
(volt Fôvámház) lakóház
eklektikus
Gát u. 3.
József Attila szülôháza
lakóház
eklektikus
Gönczy P. 1-3.
Frey Lajos és Kauser Lipót, 1870
Lónyay u. 7. lakóház lakóház
klasszicista neo-reneszánsz
Ráday u. 11-13.
Hild József, 1847
Erkel u. 14.
Weiser Ferenc, 1861
Ráday u. 18.
Ybl Miklós, 1875
Erkel u. 15. volt lakóház
klasszicista
Ráday u. 36.
Zofahl Lôrinc, 1859
lakóház
kora eklektikus
Lónyay u. 60.
Schusbek Pál, 1871
Ráday u. 61. vásárcsarnok
eklektikus
Vámház krt. 1-3.
Petz Samu, 1889-96
Pipa 1. Csarnok tér 1. Sóház u. 2. lakóház
klasszicista
Üllôi út 7.
lakóház
neo-klasszicista Üllôi út 17(-19) Erkel u. 19.
Kasselik Ferenc, 1839 Pollack Mihály, 1840 II. em.: Ybl Miklós, 1870
lakóház
késô klasszicista Üllôi út 23.
Diescher József, 1842
Iparmûvészeti
szecessziós
Üllôi út 33-37.
Lechner Ödön és
Hôgyes E. u. 10.
Pártos Gyula, 1893-96
Múzeum
Kinizsi u. 39. volt laktanya
késô klasszicista Üllôi út 45-51. Ferenc krt. 45.
Hild József és Kasselik Ferenc, 1845-46
Liliom u. 62. Duna alatti
pesti lejárat:
kábelalagút
Laczkovich u. végén
városi palota
Lónyay u. 29.
volt Hungária malom
18921900
épületegyüttese
ipartörténeti emlék Berg Károly, 1875
Soroksári út 48-52.
építészeti, ipartörténeti,
Vágóhíd u. 8.
városképi érték
Tóth Kálmán u. 9-13. Nagyvásártelep
193032
Hídépítô utca és
Münnich Aladár tervei szerint épült
Helyi kikötô utca
Zeiss-Dywidag rendszerû csarnok, kapcsolódó irodaház, rámpa, zászlótartóké, kikötôbejárat
147
AUGUSZTUS
lakóház
AUGUSZTUS
A Rádayak Ferencvárosban A Ráday utca (a Kálvin tértõl a Boráros térig) nevét Ráday Pál (16771733) II. Rákóczi Ferenc kancellárjáról, diplomatájáról, majd a szatmári béke (1711) után a református elsõ egyetemes fõgondnokról, illetõleg fiáról, Ráday I. Gedeonról (1713-1792) író, költõ, irodalomszervezõ, könyvtárgyûjtõrõl, a református egyház egyik kiemelkedõ védelmezõjérõl és világi vezetõjérõl kapta. A névadás arra tekintettel történt, hogy 1861-ben a Ráday család híres könyvtárát a pesti protestáns fõiskola (református teológiai akadémia) számára Török Pál (1808-1883) református püspök vásárlás útján megszerezte és a teológiai akadémia 1912-ben ennek az utcának 28. számú házába költözött és a Ráday Könyvtár is itt nyert elhelyezést. Ráday nevét az utcán kívül a Ráday Gyûjtemény (a Dunamelléki Református Egyházkerület Tudományos Gyûjteménye, Ráday u. 28.) viseli. Ennek részei: Ráday könyvtár, Ráday Levéltár (a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára) és (1988 óta) a Biblia Múzeum, szervezetileg bizonyos mértékig hozzákapcsolódik még a Kecskeméten az egyházmûvészeti múzeum, a Ráday Múzeum. A Ráday Könyvtár alapját a Ráday család XVIII. századi magánkönyvtára képezi, amelyet Ráday Pál (16771733) (II. Rákóczi Ferenc volt kancellárja, diplomatája, a református egyház elsõ egyetemes fõgondnoka) az édesapjától örökölt néhány könyv mellett az 1711 utáni években fõként magyar könyvek gyûjtésével alapozott meg, majd fia, I. Ráday Gedeon (17131792) fejlesztett tovább. Akkor, az adott körülmények között ez a tevékenység politikai hitvallást is jelentett. Halálakor (1772-ben) a könyvtár mintegy 6500 mûvet (kb. 15 000 kötetet) tartalmazott, számos francia nyelvût is, ebben volt található pl. Magyarországon a XVIII. században a francia felvilágosodás irodalmának legteljesebb anyaga. Ezt a családi magánkönyvtárat 1861-ben Török Pál (18081883), akkor már a dunamelléki egyházkerület szuperintendense (püspöke) közadakozásból, országos gyûjtésbõl megvásárolt a Ráday családtól a Pesti Protestáns Teológiai Fõiskola (a késõbbi Református Teológiai Akadémia) számára. A könyvtár csaknem egy évszázadon át a Budapesti Református Teológiai Akadémia könyvtára volt, ma a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdona (a Ráday utca 28. számú épületben egyházkerületi székház területén mûködõ csaknem valamennyi intézményhez hasonlóan). A könyvtár a teológiai akadémiával együtt 1912-ben került a Ráday utca 28. számú épületben elhelyezésre. Jelenlegi állománya több, mint 150 000 kötet, amelyek jórészt adományokból, hagyatékokból és részben vásárlás útján kerültek az idõk folyamán a könyvtár tulajdonába. A Ráday Könyvtár az országos könyvtári hálózat részeként nyilvános szakkönyvtár. A Ráday Levéltár a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára (szintén a Ráday utca 28. számú épületben), amely az egyházkerület levéltári anyagát, az egyházkerülethez tartozott és tartozó egyházmegyék, egyházközségek iratanyagát gyûjti és õrzi. Valamint õrzi számos család és magánszemély levéltárát is. A Ráday Levéltárról fondjegyzék (1976) és repertórium (2002), valamint különbözõ szintû segédletek állnak a kutatók rendelkezésére. A Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára a levéltári hálózat keretében szaklevéltárként is mûködik. A Ráday Gyûjtemény keretében mûködik a Biblia Múzeum. 1988-ban a Bibliatársulatok Világszövetsége Magyarországon tartotta közgyûlését. Ez alkalomhoz kapcsolták a budapesti Bib-
148
Emlékezzünk meg a Ráday Kollégiumról is: a Budapesti Református Teológiai Akadémia diákszállója, internátusa a Ráday utca 28-ban található. Ide 1912 novemberében költözött be a fõiskola. 1920. november 13-án váltotta meg az épületet az államtól a fõiskola. Az internátus ekkor tekintve az 1910-es és 1920-as évek budapesti lakásviszonyait igen jól felszereltnek volt mondható: központi fûtés, villanyvilágítás mindenhol, szintenként megfelelõ mellékhelyiségek, s 2-4 ágyas, jól bebútorozott szobákban laktak a teológusok és a világi (nem teológiai hallgató) internisták. Az 1930-as években már tervezték az épület bõvítését és további korszerûsítését, de a második világháború kitörése ezt megakadályozta. 1950-ben a világi fõiskolai hallgatóknak helyhiányra való hivatkozással ki kellett költözniük a Kollégiumból, és újabbakat nem is vehettek már fel. A megoldást csak az épület kibõvítése és teljes felújítása, korszerûsítése jelenthette. Éppen ezért a dunamelléki egyházkerület elöljárói 1978-ban elhatározták, hogy a Ráday utca 28. szám alatti épületet, az egyházkerületi székházat, teljesen felújítják, új épületszárnnyal kibõvítik. Ezáltal a teológusképzés korszerû körülmények között történhet és az épületben levõ egyéb intézmények is megfelelõ viszonyok között dolgozhatnak. 1978. november 17-én az egyházkerületi közgyûlésen dr. Tóth Károly püspök javaslatot tett: Az újjáépítés összefüggésében az épületet nevezzük majd Ráday Kollégiumnak. A püspöknek ezt a javaslatát a közgyûlés határozata támogatta. 1979. január 26-án az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a Ráday Kollégium elnevezést engedélyezte. 1979. február 8-án megtörtént az ünnepélyes névadás. Ettõl kezdve ez a nap (február 8.) a Ráday Kollégium Napja lett. 1981. és 1983. között folyt a régi épület felújítása, átalakítása. Az új épületszárny, amelyben három szinten kaptak helyet a kétágyas, mosdó és zuhanyozó fülke, WC-vel felszerelt diákszobák is, átadására 1987. szeptember 27-én került sor. 1993 után, a Károli Gáspár Református Egyetem megalakulása után az internátusban már nemcsak a Hittudományi Kar, hanem a Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak egy része is elhelyezést nyert. Az elosztás, elhelyezés elõbb a Hittudományi Kar Dékáni Hivatal hatáskörébe tartozott, majd fokozatosan átment az egyházkerülethez, végül 2003. május 12-i egyházkerületi közgyûlés 14. számú határozata a Ráday Kollégiumot, mint önálló szervezeti egységet megszüntette, a Ráday u. 18. szám alatti épület teljes egészében mint a Dunamelléki Református Egyházkerületi Székház mûködik, amelyben az intézmények, így pl. a Hittudományi Kar, annak irodái, tanári szobái, tantermei, a teológiai hallgatók elhelyezését biztosító internátus is, bérleti díj nélkül, négyzetméterre kivetített rezsi befizetése mellett vehetõk igénybe, így használhatják azokat. A teológus hallgatók által nem lakott szobák vendégszoba-ként mûködnek, az egész épület az egyházkerület (püspöki hivatal) irányítása alatt áll. LADÁNYI SÁNDOR
149
AUGUSZTUS
lia Múzeum megnyitását. Érdekesség, hogy hasonló intézmény Amszterdamban van, amely mintául is szolgált és sok segítséget is nyújtott a budapesti hasonló gyûjtemény létrehozásához. A Biblia Múzeum lényegileg nem a Szentírás belsõ világát mutatja be, hanem azokat a külsõ körülményeket, történeti eredményeket illusztrálja, amelyek között Isten népének története lejátszódott, és amelyek magának a Bibliának a sorsát is meghatározták. A Biblia Múzeum tartalmilag négy fõ részre tagolódik: A régészet és a Biblia; A Biblia írás- és szövegtörténete; A magyar nyelvû Biblia története és A Biblia a világ nyelvein. A Biblia Múzeum alkalmi és állandó kiállításokat rendez. Az állandó kiállításhoz katalógus áll a látogatók rendelkezésére. Megtekintése ingyenes. Cím: Ráday u. 28. A Biblia Múzeum meglétéhez kapcsolódik a Ráday utca 30. számú ház mellett a Markusovszky térig benyúló kis köz: a Biblia köz. A Ráday Gyûjtemény keretében jelentõs különgyûjtemény a Kézirattár, az Adattár és a Folyóirattár.
AUGUSZTUS
110 éve adták át a Vásárcsarnokot A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok) - Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Ferencvárosban, a Fõvám tér 1-3. alatt található. A mai Szabadság híd pesti hídfõjénél volt a fõvámház, ahol a Dunán szállított áruk elvámolását végezték. A víziút közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, két városrész, a Belváros és Ferencváros határán. Az elsõ idõkben az áruval megrakott uszályok föld alatti csatornákon egyenesen a Nagycsarnok piactere alá úsztak be. A csarnok építését már 1865-ben elhatározták, de döntés csak 1892-ben született. A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, Budapest elsõ polgármesterének nevéhez fûzõdik. Miután Kamermayer 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, az épület átadásán már egyszerû polgárként vett részt. A kiírt pályázatra kilencen jelentkeznek, nemcsak Magyarországról, hanem Berlinbõl, Lipcsébõl, Prágából, és Párizsból is. Bár a párizsi pályázatot értékelték a legjobbnak, a kivitelezésre mégis a második helyezett Petz Samu, mûegyetemi tanár kapott megbízást, aki 1893-ban nyújtotta be a terveket. Az építkezés 1894 nyarán kezdõdik, és a szakipari munka kivételével a következõ év nyarára el is készül az épület. Különösen az alagút építése kelti fel az érdeklõdõk figyelmét, amelyen át a Dunáról, két ponton beállításával síneken szállítva közvetlenül a csarnok pincéjébe érkezik az áru. Ugyancsak síneken mozgatták az árukat az épületen belül, az alagsor hûtõhelységei pedig a kor csúcstechnológiáját képezték. De az épület nemcsak nagyon praktikusan lett megépítve, hanem a hazai historizmus téglaépítészetnek is egyik legszebb emlékét képviseli. A bejárati kõkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetõt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik.
150
A vásárcsarnok nyitvatartása: hétfôtôl péntekig 618 óra, szombat 614 óra, vasárnap zárva Az üzletek fél órával korábban zárnak!
Kôrösi Zoltán: Paprika Vannak nõi városok és vannak férfivárosok is, némelyikrõl csak hosszú tapasztalás révén derülhet ki, hová is tartozik, sõt, van olyan, hogy egy város az idõ múlásával megváltoztatja a nemét, olykor csak apróságok döntenek, Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki idõnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre, s egy asszony tudja, hogy a férfit a gyomránál kell megragadni, etetni kell a bestiát, például a budapestiek szeretnek gíroszt enni, ehhez kétség se fér, talán a délrõl fúvó szelek miatt, vagy inkább az alföldi birkanyájak emlékére, s még az sincs kizárva, hogy egyszerûen az íze miatt, így aztán a gírosz most már egy magyar szó, magyar ember gíroszt eszik, hosszú í-vel és sz-szel, csalamádéval, tejföllel és kalocsai paprikával, hadd csípjen kétszer is, a város legjobb gíroszosa egyébként vitán felül a Ferenc körút és az Üllõi út találkozásánál van, legalábbis így mondja Attila, s ha valaki, õ igazán hivatott erre a megállapításra, tekintve, hogy az elmúlt években szorgos kutatómunkát végzett, térképe is van, amin a felméréseket rögzíti, százhúsz kiló és húsevõ, nem a térkép, hanem Attila, osztályzatokkal tartja számon az eredményeket, például a hús állagát, a tészta frissességét, így lett ez a gíroszos az õ osztályelsõje, csupa ötös tanuló, odakint, az Üllõi úton kocsik dübörög-
151
AUGUSZTUS
Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetõszerkezet fedi. Azonban a beruházás nem zajlott gondok nélkül. Pecz Samunak nemcsak egy nemzetközi tervpályázatot kellett megnyernie, hanem a közelben hömpölygõ Dunával is meg kellett küzdenie. A telek is egy-két méteres magasságkülönbséggel rendelkezett. Ennek ellenére sikerült a csarnok bejáratait úgy kialakítani, hogy a szintkülönbség nem lett zavaró. Minden jel arra mutatott, hogy a létesítményt 1896 októberében átadhatják, de július 30-án tûz ütött ki, amelyben az épület nagy része megsemmisült. A tetõ szerkezeti elemei, a Schlick gyártotta traverzek és az égõ fagerendák sorra hulltak a mélybe, veszélyeztetve a munkások és tûzoltók életét. Hosszú órák alatt mégis sikerült megfékezni a tüzet. Közben a katasztrófának annyi nézõje akadt, hogy a katonaság kénytelen volt kordont vonni a helyszín köré. A tûz okáról két feltételezés maradt fent. Az egyik szerint az egyik munkás véletlenül feldöntötte azt a kályhát, amelyben az ólmozórudakat hevítették, és a kiömlõ parázs a kátrányozott faburkolatra hullott. Más feltételezés szerint viszont szándékos gyújtogatás történt. A helyreállítás után a mûszaki átadásra december 10-én került sor, de a vásárlóközönség csak 1897. február 16-án vehette birtokba. Ferenc József május 26-án látogatja meg a csarnokot, és beírja nevét a vendégkönyvbe. 1976-ban a vásárcsarnok épületét védetté nyilvánították. Az idõk folyamán erõsen tönkrement, így 1993-1994 közt felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedõbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díját. Összeállította: BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
AUGUSZTUS
nek, kék kipufogógáz lebeg a hajtani laktanya vedlett falai elõtt, az aluljáróban tárva-nyitva a nyilvános vécé ajtaja, bárki betérhet, ha kedve van, az ajtófélfára szerelt színes mûanyag szalagok a szagokat se fogják vissza, a klór és a vizelet bûze összekeveredik a metró alagútjából kicsapó huzattal, néhány lépéssel odébb romák kínálják a frissen csórt paprikát, szegfût és paradicsomot, kiterjedt hálózatuk van, odalent a lányok és az asszonyok árulnak, kiabálva és a csípõjüket ringatva, elállják az utat, a lépcsõk tetején meg a férfiak õrködnek, hogy azonnal riaszthassanak, ha rendõrsapkák bukkannának fel a Körúton, ilyenkor õrült futkosás kezdõdik, szatyrokkal, ládákkal bukkannak fel az asszonyok, mint valami csapzott halászok, akiknél sehogy se szaporodik és sehogy se fogy a napi zsákmány, elfutnak olykor az Iparmûvészeti Múzeumig is, ahol a vaskerítés mögött a mindegyre üldögélõ Lechner Ödön nézi elgondolkodva õket, a férfiak meg a mozihoz tódulnak, mint akik csupán a plakátokra kíváncsiak, mi a legújabb premier, a gíroszos egyébként görög ember, ez persze csak akkor derül ki, ha már megszólal, egyébként ugyanolyan százhúsz kiló, enyhe kopaszodás és tisztes bajusz, mint akármelyik rendes magyar, itt azonban a szendvics mellé nyelvlecke is jár, a falon furnérból kivágott görög oszlopfõ, görög betûk, sehová se nyíló, festett ablakkeret, a Videoton rádióból buzuki hangja szól, hátul, a kis benyílóban harminckilós segédlány pucolja álló nap a hagymát, forog a birkahús a parázs mellett, és a gíroszos, miközben hurkaujjaival kinyitja a tésztát, mosolyog, szia, van mit adnom?, mondja, és az izzadság végigcsorog a homlokán, le a szõrös nyakán, bele minden, ami van?, kérdezi, mindent bele, válaszolják a budapestiek boldogan, ezt mondja Attila is, aki mostanában a János Kórházba jár, a veseköveit próbálja elpusztíttatni, családi örökség, mondja, náluk mindenki elõbb-utóbb homokszemeket és kavicsokat õrizget a veséjében, de inkább elõbb, mint utóbb, a nõvére, az anyja és az apja is, a világ miatt van, amit kosztként megeszünk, ám megemészteni már nem tudunk, és szétlõni sem lehet bennünk, íme az anyag nem is veszik el és nem is alakul át, utolsó mentségként marad a kés, addig azonban próbálkozik az ember, õ például hetente vizsgálatra jár, s ha nincs szerencséje, éjszakára is ott fogják, ott õrizgeti pizsamában a köveit a sebesültek és haldoklók között, tegnap például egy olyan szobába került, ahol kettõvel odébb egy vak ember is feküdt, éjszaka szegény álmában leesett az ágyról, s mert ismeretlen helyen ébredt, nem talált vissza, hevert hanyatt a földön és sikoltozott, a keze a linóleumon, hogy jöjjön végre valaki, aki segít, sokáig kiabált, mégsem akadt, aki válaszoljon, nem volt, aki az ágyára emelje, reggel viszont, amikor Attila felébredt, azt látta, hogy ez a vak ember már a tükör elõtt áll és borotválkozik, szappanozza az arcát és erõteljes mozdulatokkal a mosdókagylóba ütögeti a mókusszõr ecsetet, akkor Attilának már nem lehetett megmagyarázni, hogy ez a vak ember nem is magát nézegeti, egyszerûen csak a csap fölött van a tükör, foncsor, ami nem mutat neki semmit, fogta hát magát és megszökött, egyenesen a csupa ötös gíroszoshoz szaladt, bele minden, mindent bele, bólogatott, mintha a buzuki ritmusára tenné, szemközt a két százhúsz kilós ember, odakint a kipufogógáz lebeg, paprika is, mosolygott a görög, igen, bólintott a magyar, ja, mondta a görög, ez az élet, hadd csípjen kétszer is. Az írás Kôrösi Zoltán: Budapest, Nôváros címû, Ferencvárosról szóló novellagyújteményébôl származik.
152
