Rariga Judit Globális külkereskedelem – átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés üteméhez képest is mérhető a lassulás, ami egyre több elemzés szerint nem a válság következménye, hanem hos-szú távú, strukturális változásokkal magyarázható. A külkereskedelem területi megoszlásának átalakulása, a globális beszállítói láncok rövidülése és a pénzügyi rendszer fejlődésének lassulása mind hozzájárulnak a jelenleg megfigyelt folyamathoz. Ezen tényezők vizsgálata azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedek jelentettek inkább kivételes időszakot a bővülés szempontjából. A gyors külkereskedelem-bővülés periódusa a kétezres évek elején lezárult és a közeljövőben a globális kereskedelem moderáltabb növekedésére számíthatunk.
A világkereskedelem az 1980-as évek óta átlagosan hat százalékkal bővült. A válság idején a meredek visszaesést, majd az azt követő felfutást 2012 óta a külkereskedelem lassú, három százaléknál kisebb növekedése jellemzi. Nem kizárólag a külkereskedelem lassul, de a külkereskedelem a világgazdaság kibocsátásához képest is kevésbé bővül, mint korábban. Míg a válság előtt a világszintű GDP 1 százalékos növekedése a külkereskedelem 2 százalékos növekedésével járt együtt, 2012-2015ben már csak 1,2 százalékkal bővíti a külkereskedelmi forgalmat. A külkereskedelem és a globális GDP növekedési ütemének aránya, azaz a külkereskedelem rugalmassága, majdnem a felére csökkent. Ha azonban alaposan szemügyre vesszük az adatokat (1. ábra), a világ GDP-jének külkereskedelem-intenzitása már a kilencvenes évek eleje óta mérséklődik.
1. Ábra: Globális import- és GDP változás aránya (külkereskedelem rugalmassága) százalék 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 19811985
19861990
19911995
19962000
20012005
20062011
20122015
Forrás: IRC Trade Task Force (2016) Az 1990-es évek elejét még a növekvő globalizáció, az alacsonyabb szállítási költségek és a gyorsan terjedő technológiai változások jellemezték. Ezeknek köszönhetően a külkereskedelem erőteljesen bővült, mára viszont ezen tényezők hatása lecsengett. Három alapvető oka van annak, hogy a külkereskedelem és GDP növekedési üteme közötti kapcsolat megváltozott az elmúlt években. A legfőbb ok a gazdasági növekedés regionális átrendeződése. A globális külkereskedelem rugalmasság definíció szerint az egyes országok rugalmasságának súlyozott összege, ahol a súlyokat az adott ország import részesedése, illetve a globális GDP-hez mért GDP növekedése határozza meg. Így az országok egyéni külkereskedelem rugalmasságának fluktuációja mellett az említett súlyok változása is befolyásolja a globális külkereskedelem rugalmasságát. A fejlett gazdaságok növekedése a feltörekvő gazdaságokhoz képest alacsonyabb, külkereskedelem rugalmasságuk viszont hagyományosan magasabb. Csökkenő gazdasági súlyuk miatt a fejlett országok egyre kevésbé járulnak hozzá a külkereskedelem rugalmasságának növekedéséhez. Sőt, az elmúlt időszakban a fejlett gazdaságok import részesedése is kismértékben visszaesett. Ezen tényezők alakulását veszi figyelembe a 2. ábra, amely szerint a rugalmasság csökkenése összességében a fejlett gazdaságoknak tulajdonítható. A külkereskedelem lassulásában jelentős szerepe van a kínai gazdaságstratégia megváltozásának is. Kína a válságot megelőző évtizedekben gyorsan növekvő 2/6
exportjához nagy mennyiségű importból származó köztes terméket használt fel. Ugyanakkor az utóbbi években egy hangsúlyosabban importhelyettesítésre és a belső keresletre fókuszáló növekedési modellre állt át, ami relatíve kevésbé importigényes termelést eredményezett.
2. Ábra: Fejlett és feltörekvő gazdaságok kontribúciója a globális külkereskedelem rugalmasságához 2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 1980-2007 fejlett gazdaságok
2012-2015 feltörekvő gazdaságok
világ
Forrás: IRC Trade Task Force (2016) Az elmúlt évtizedekben a költségeik csökkentése érdekében a vállalatok a termelési folyamatukat országokon átívelő láncba szervezték. Szintén a külkereskedelem rugalmasságának csökkenése felé mutat, hogy ezek az úgynevezett beszállítói láncok rövidülnek, a termelésben felhasznált köztes javak importon belüli hányada csökken (3. ábra). A munkaerőköltség ma már a feltörekvő országokban is emelkedik és a hosszabbodó beszállítói láncokkal arányosan növekvő kockázat, valamint erősödő hazai hozzáadott tartalomra vonatkozó szabályozások miatt kevésbé éri meg hos-szú, határokon átívelő termelési láncokat fenntartani.
3/6
3. Ábra: Globális értékláncokban való részvétel mutató és a köztes importált javak részesedése a teljes importból 50
százalék
45
40
35
Globális értékláncban való részvétel
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
30
Köztes javak
Forrás: IRC Trade Task Force (2016) Megjegyzés: A globális értékláncokban való részvétel mutató a globális értékláncokhoz kapcsolódó export arányát fejezi ki a teljes exporton belül. A globális értékláncban való részvétel mérőszáma Borin és Mancini (2015) alapján lett számolva. A globális értékláncokhoz kapcsolódó külkereskedelmet a rendelkezésre álló adatok miatt csak 2011-ig tudjuk kiszámolni. 2011 után a mutató kiszámolásához a köztes javakra vonatkozó adatokat használtuk, amely önmagában is jó közelítése a globális értékláncokban való részvételnek.
A külkereskedő vállalatok számára magas költségekkel jár az idegen piacokon való terjeszkedés, és a hosszú időbeli átfutás miatt a tranzakciók finanszírozása. A külkereskedelemhez kapcsolódó finanszírozási költségek az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkentek. Számos ország pénzügyi rendszere jelentős fejlődésen ment keresztül, ami ezzel egy időben pozitív hatással volt a külkereskedelemre. A fejlődő országok pénzügyi rendszerének fejlődése azonban nagyjából lezárult, ezért ebből adódó külkereskedelem-bővülésre már nem számíthatunk (4. ábra).
4/6
4. Ábra: A finanszírozás hatása a globális külkereskedelem rugalmasságára 2,0
százalék
1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 1995-2007 külkerekedelem rugalmassága
2011-2014
külkereskedelem rugalmassága finanszírozási hatás nélkül
Forrás: IRC Trade Task Force (2016) Megjegyzés: Gachter és Gkrintzalis (2016) becslései alapján. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a külkereskedelem rugalmassága e három fő tényező eredőjeként csökken. A nagyobb külkereskedelem-rugalmasságú fejlett országok gazdasági súlyának csökkenése, a globális beszállítói láncok zsugorodása és a pénzügyi rendszer fejlődésének lassulása egyaránt befolyásolják a külkereskedelem-rugalmasság alakulását. Mivel ezen tényezők hatása tartós és alapjában változtatják meg a külkereskedelem és gazdasági aktivitás közötti összefüggést, jelentős technológiai változások hiányában a közeljövőben nem várható ebben nagy változás. Kismértében akkor lenne magasabb a mért elaszticitás, ha figyelembe vennénk a kereskedelem termék összetétel változását is. Az utóbbi idők technológiai fejlődése hozzájárult a szolgáltatások könnyebb nemzetközi forgalomba kerüléséhez, növelve relatív súlyukat a kereskedelemben (5. ábra). Egyre elterjedtebb, hogy a vállalatok által igénybe vett jogi, számviteli és egyéb üzleti szolgáltatásokat külföldi partnerek nyújtják. A szolgáltatás-kereskedelem rugalmassága magasabb, mint az áruké, viszont a leggyakrabban használ rugalmasság-mutatók csak az árukereskedelmet fedik le, amit leginkább a szolgáltatással kapcsolatos továbbra is fennálló mérési problémák magyaráznak.
5/6
5. Ábra: A globális áru és szolgáltatás külkereskedelem változása 30
százalék
százalék
10 9
20
8 7
10
6 0
5 4
-10
3 2
-20
1
Szolgáltatás import Időszaki átlag-szolgáltatás (jobb tengely)
2013
2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
0
1981
-30
Áru import Időszaki átlag-áru (jobb tengely)
Forrás: IRC Trade Task Force (2016) Megjegyzés: Az alábbi időszakokra vonatkozó átlagok vannak megjelenítve az ábrán: válság előtt (1981-2007), válság és visszaugrás (2008-2011), válság után (2012-2014).
A fentebb említett tényezőket figyelembe véve az elkövetkezendő években inkább a külkereskedelem normalizálódása, visszafogottabb növekedése várható. „Szerkesztett formában megjelent a Világgazdaság.hu oldalon 2016. december 15-én.
6/6
