Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága Bugát Pál Kórház Szemészeti Osztályának 60 éves fennállására rendezett tudományos ülés Gyöngyös, 2005. október 7.
A Magyar Szemorvostársaság és elnöksége nevében köszöntöm a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Szemészeti Osztályát alapításának 60. évfordulóján. Az itt végzett munkáról ma még másoktól sokat hallunk. De a társaság vezetőjeként meg kell köszönnöm, hogy a város és szemorvosai kétszer látták vendégül a Magyar Szemorvostársaság Kongresszusát, Pintér főorvos úr szervezésével, és itt működik a nem igazán poétikusan hangzó rövidítéssel bíró SHAO, a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének origója, centruma és élesztője Elek főorvosnő. A magyar szemészeti közélet egyik gócpontjában ünnepelünk tehát.
Az aranybetűk egy majdnem 40 éves könyv fedőlapján fakulnak. A címlapon Szemészet, tankönyv. A szerzők, Boros – Kettesy – Kukán. Medicina, 1967. Második átdolgozatlan, az utolsó kiadás. Érdekes a verzo is. Legendás tankönyv, szemorvos generációk szellemi fundamentuma, szinte kézikönyvvel felérő tartalommal, a szakvizsgára biztos alapot jelentve. Szerzői szakmánknak igazi, jelentős képviselői, formátumos, nagy, egyetemi közéleti egyéniségek voltak. Az előadó, jómagam személyesen V. éves medikusként ebből a tankönyvből ismerte meg Kukán Ferenc professzor nevét, és legmerészebb álmában sem gondolta, hogy utódaként két funkcióban is lehetősége lesz méltatni a nagy elődöt szűk negyven év elmúltával.
A szikár életrajzi adatok : Dr. Kukán Ferenc sz.: 1898. Érsekújvár Egyetemi tanulmányok: Bp-en 1918-24 között - Pécsi Egyetem Szemészeti Klinikáján 1939-ig dolgozik, magántanár lesz 1936-ban szemészeti kórtan tárgykörből - 1939-45 évek alatt Kassai Állami Kórház főorvosa - 1945-46-ban egy évig Gyöngyösön főorvos - 1946-50-ben Hódmezővásárhelyen főorvos - 1950-től megbízott tanszékvezető - 1951-től 1969-ig tanszékvezető a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján - 1953 - 1956 a Szegedi Orvostudományi Egyetem elsőszámú vezetője dékáni rangban - 1925-től tagja a Magyar Szemorvostársaságnak, 1956-tól 8 éven át
elnöke is. Kiváló orvos, a munka érdemrend arany fokozatának kétszeres tulajdonosa. Kutatási területei voltak: a szem folyadékcseréje és annak zavarai, az ophthalmodynamometria, a glaucoma és műtéti kezelése, szürkehályogműtétek technikája, extracapsularis szürkehályogműtétek utáni endophtalmitisek. 1971-ben halt meg.
A képen látható hölgy lányneve olyan szép balladai hangzású, de már nem ezt viseli, azért merem elmondani: Molnár Anna. Kisgyerekként mészsérülés érte mindkét szemét. 17 éves volt, mikor egy mandulaműtéten átesett barátnője tanácsára Hódmezővásárhelyre ment, a kórházba. Ő 1951-re emlékszik, de mindez egy évvel korábban történhetett, hisz 1950-ben érkezett a Szegedi Szemészeti Klinikára az a Kukán tanár úr, aki Anna bal szemét operálta, még a kórházban, főorvosként. Szaruhártya átültetés történt. Kukán tanár úr operált, Csillag doktor segédkezett a beteg emlékezete szerint.
Egy tehénszarvtól sérült szem szaruhártyáját kapta meg. Műtét közben hallotta, hogy valami műszer sistereg, forog. Nyilvánvalóan a von Hippel-féle óramű trepánról lehetett szó. Pár nap múlva, amikor először kilépett az épületből, valami szép fehéret látott, nyíltak a fehér liliomok. Hat hét bentfekvés után egy hónapra hazament, majd újabb 3 hét szemészeti osztályos kezelés következett. Ekkor nem magyarul beszélő orvosok is vizsgálták, később Pesten is bemutatták esetét és őt magát is. Úgy tudja Ő volt „a legelső szaruhártyacserés”! Iratai egy belvízi áradás során megsemmisültek és sajnos a hódmezővásárhelyi irattárban sem voltak fellelhetők. Az „oral history”, ahogy az angol mondja, tehát a beteg elbeszélésének adatain kívül, a szaruhártya fényképe bizonyítja, hogy az Imre tanítvány Kukán Ferenc milyen kreatív, modern szemsebészetet művelt. Az új szaruhártya bő negyven évet szolgált, jelezve az operatőr kiváló képességeit, és a beteg szerencséjét. Úgy hiszem fontos orvostörténeti adalékkal szolgálunk a fentiekkel a keratoplastica magyarországi diadalútját illetően.
Kahán Ágost professzor szeretett mesterére emlékezve 1998-ban írta az alábbiakat: „ Kukán dékán úr felismerte, hogy Sztálin halála után kevesebb laktanyára van szükség Szegeden, és megszerezte az egyetem számára a mai gazdasági igazgatóság épületét, mely valaha laktanya volt, a hozzá tartozó
gyakorló térrel (libalegelő), hol ma az új klinikai tömb, az izotópdiagnosztikai intézet, a központi laboratóriumok épületei magasodnak. Megszerezte a felsőipari iskolát az Eötvös utcában, mely most az egész Gyógyszerészeti Kar intézeteinek ad helyet. Végül megkezdte az új Szemklinika építését, melyről ugyan tudta, hogy a gyógykezelés modern irányainak térhódításával az összeépülő új és régi klinika területe túl nagy lesz, de majd lehetségessé válik területért új nagy műszereket kapni.” Többek között modern előadóterem, amely ma is a Kar legmodernebb, legjobb terme, elektrofiziológiai vizsgáló Faraday kamrával ortoptikai vizsgálók, 6 helyiséges ambulancia, legfeljebb 4 ágyas kórtermek, minden ágyhoz tartozó telefonhírmondóval és fejhallgatóval. 6 helyiséges laboratórium, 5 helyiséges műtő klíma-berendezéssel, textil és műszer sterilező helyiséggel létesült.
A két kép Kukán professzor életművének két összefüggő darabját jelöli. Balra a szegedi Szemészeti Klinika új épületszárnya, amelyet 1960-ban fejeztek be. Jobbra a 2000-ben újra egyesített Szegedi Tudományegyetem címere, amely jelzi az önálló Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karként való működését és egykori önállósága hiányát.
Neves tanítványai, Kahán Ágost, Szeghy Gergely, Galli Lóránt egyaránt hangsúlyozták, hogy az erőszakmentes vezetés és a kalokagathai a szépséget és bölcsességet egyesítő eszmény valósult meg Kukán professzor személyében. A Szemészeti Klinika épületének praktikus beosztása mellett művészeti értékek megteremtésére is törekedett. Az előtér hódmezővásárhelyi majolikával díszített oszlopai és fala. Mindennapi életünk, munkánk most látni csak milyen szép környezetben zajlik.
-8-
A SZOTE legszebbnek tartott professzori szobája, a bútorok nagy része ma is az eredeti Kukán prof. által rendelt. Akkoriban festőművész fivérének képei díszítették a falakat.
A Kukán-féle ophthalmodinaméter, amely világhírűvé tette a nevét. A vakum révén megemelt szemnyomás volt az új gondolat az egyébként egyszerű, praktikus szerkezet működésében.
A szegedi Belvárosi Temetőben a város két nagy fiának egymás mellett található a sírja. Móra Ferenc író, tudós-múzeológus, Kukán Ferenc szemorvos professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem évekig első vezetője. Más időszak, az emberi alkotó tevékenységnek más területei a két életút mentén. De közös bennük, hogy Szeged fogadott gyerekei mindketten, akik bizonyították, hogy a város jól választott; általuk több, munkájuk révén tisztábban látó lett Szeged és népe. Képletesen és ténylegesen is. Kukán Ferenc professzor csak 73 évet élt.
