PhD értekezés
Dr. Molnár Judit
Miskolc 2012
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András A doktori program címe: A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra A doktori alprogram címe: Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között Témavezető: Dr. Wopera Zsuzsa intézetigazgató, intézeti tanszékvezető, egyetemi docens
dr. Molnár Judit
A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai megoldások tükrében
PhD értekezés
Miskolc 2012
2
Tudományos vezetői vélemény dr. Molnár Judit „A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai megoldások tükrében" című PhD értekezéséről A disszertáns monografikus igénnyel dolgozza fel a fizetési meghagyásos eljárás magyar, és egyes európai unió tagállamokban érvényesülő szabályozási megoldásait. Az értekezés kutatási módszere egyértelműen összehasonlító-jogi megközelítésű. Peter Gottwald az összehasonlító polgári eljárásjogról írt tanulmányában a komparatív kutatási módszer négy alapvető funkcióját határozta meg. Elsőként: a megfelelő vizsgálati szempontok, keretek kiválasztása révén ezek a tanulmányok előmozdíthatják az alapvető elvek megtalálását, és mélyítik a saját jogi szabályozás megértését, elősegítve a nemzeti jog továbbfejlesztését is. Másodsorban: a hatályos jog értelmezését szolgálják, harmadsorban alapul szolgálhatnak a jogalkotó számára saját jogrendszere reformjainak kidolgozásához. Negyedsorban pedig az összehasonlító jogi vizsgálatok szolgálhatják a jogi szabályozás egységesítését és harmonizációját különösen a modell-alkotás révén. Molnár Judit dolgozatának célja ezen funkciók kiteljesítése a fizetési meghagyásos eljárás viszonylatában. Munkájának újszerűsége döntően azon kutatási szempontrendszer alkalmazásából következik, mely szerint a magyar eljárást és annak változásait nem önmagában, történetiségében vizsgálja és értékeli, hanem az Európai Unió tagállamaiban létező fizetési meghagyásos eljárások szabályozási modelljeinek viszonylatában, az ott érvényesülő megoldások között helyezi el, és vonja le a következtetéseit. Ezzel a komparatív kutatási módszerrel a magyar jogirodalomban fellelhető, leginkább a német polgári eljárásjoghoz kapcsolódó összehasonlító munkák mellett szélesebb kitekintési alapon biztosít tudományos rálátást fizetési meghagyásos eljárásunk megítéléséhez. A szerző különös figyelmet szentel a téma feldolgozása során arra, hogy a magyar fizetési meghagyásos eljárás 2009-2010-ben bekövetkezett változásai nem kizárólag a hagyományos eljárási struktúra alapján, hanem modern technikai szempontból, valamint európai uniós intézményi kapcsolódási pontból is beható vizsgálatot igényel. Ennek következtében a dolgozat három területen tárja fel és értékeli a magyar fizetési meghagyásos eljárást, annak változásokat megelőző, és jelenleg hatályos állapotát. Elsőként az eljárás klasszikusnak tekinthető elemei (kérelmezés, kibocsátás, ellentmondás) körében jellemzi a magyar eljárást, majd külön figyelmet szentel a modern technika-informatika által biztosított elektronikus fizetési meghagyásos jellemzőknek. A vizsgálat harmadik területeként az európai fizetési meghagyásos eljárás és a magyar eljárás összehasonlító vizsgálata által következtetéseket von le a magyar és az európai jogintézmény alkalmazásával kapcsolatban. A szerző megállapításai egyes kutatási elemek feltárása során önállóan is megjelennek, azonban a változások áttekintő, összegző értékelésének a dolgozat konklúziójában biztosít helyet. A dolgozat lezárásaként fogalmazza meg az egyes 3
vizsgálati egységek esetén elemeiben megjelenő eredményeket, és foglal állást a magyar szabályozás pozitív, illetve negatív irányú elmozdulásai tekintetében. A szerző összehasonlító-jogi kutatási módszere az egyes tartalmi egységekben másmás céllal van jelen. Az európai megoldások áttekintése keretében a tagállami eljárási szabályok azonos szempontok alapján történő elemzése révén modellalkotás céljából. Ezek az európai megoldások szolgálnak a magyar fizetési meghagyásos eljárás vizsgálatának és értékelésének alapjául. Az elektronikus eljárás jellemzőit kifejezetten a német és az osztrák megoldások szempontjából tárja fel, és a vizsgálat eredményeit a magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás értékelése során használja fel. Az európai eljárás vizsgálata körében a közjegyző előtti igényérvényesítés szempontjai hatják át a vizsgálatot, és célja az azonos és eltérő sajátosságok kimutatása. A szerző a bevezetőben rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében tudatosan alakította ki a dolgozat szerkezetét és választotta meg a kutatás módszerét, melyet következetesen érvényesít a munkája során. Az értekezés egymást követő szerkezeti egységei fokozatosan biztosítják a kutatási cél kiteljesedését. A szerző által alkalmazott kutatási módszer szükségszerűen igényli a széles körű nemzetközi kitekintést, és az ezzel járó idegen nyelvű szakirodalom felhasználást. A szerző 2002-től szisztematikusan vizsgálja a dolgozat tárgykörét, a témában számos publikációja látott napvilágot. A témában való jártassága és tájékozottsága mind a külföldi, mind a magyar jog és jogirodalom terén hosszas kutatómunka eredménye, mely megalapozza véleményalkotásait, és mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazók felé hasznos következtetéseket közvetít. A kutatási téma megközelítésének újszerűsége, a feldolgozás komplexitása és mélysége folytán az értekezést nyilvános vitára bocsátásra alkalmasnak tartom. Miskolc, 2011. április 14. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens, tudományos vezető
4
Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke ............................................................................................... 7 Jogszabály rövidítések jegyzéke............................................................................... 8 Bevezető gondolatok................................................................................................ 9 I. A fizetési meghagyásos eljárás helye és szerepe a polgári peres eljárás elkerülésének eszközei rendszerében.......................................................................14 1. Az igazságszolgáltatás-helyettesítési stratégia megjelenése a polgári eljárásjogi gondolkodásban...................................................................................................14 2. Jogirodalmi nézetek a polgári peres eljárás elkerülésének lehetőségeiről..........19 3. A fizetési meghagyásos eljárás mint nemperes eljárás helye a polgári per alternatívái között ................................................................................................23 II. Fizetési meghagyásos eljárások Európában.........................................................27 1. Tagállami megoldások a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelések szerint ...........................................................................................29 2. Megoldások a hatáskör és illetékesség szabályozására a tagállami fizetési meghagyásos eljárásokban................................................................................32 3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a tagállami szabályozások tükrében ...........................................................................................................37 4. A fizetési meghagyás kibocsátásának szabályozása a vizsgált tagállamokban42 5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a kibocsátott fizetési meghagyással szemben ...........................................................................................................60 III. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás német és osztrák modellje ...........72 1. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kialakulása és intézményrendszere ............................................................................................................................72 1/1. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kialakulása Németországban 72 1/2. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kialakulása Ausztriában .......73 2. A részvétel formái és a részvételre jogosultak köre az elektronikus eljárásban .75 2/1. Részvétel a német elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban ................75 2/2. Részvétel az osztrák elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban.............82 3. Az elektronikus eljárás szerepe a kérelmek feldolgozásában ............................85 3/1. A kérelmek feldolgozása a német elektronikus eljárásban ..........................86 3/2. A kérelmek feldolgozása - A számítástechnikai eszközök bevezetésének terjedelme és szerepe az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban.....................92 4. A biztonsági tényezők......................................................................................97 5. Elektronikus eljárás a költségek oldaláról.......................................................100 6. Elektronikus akta ...........................................................................................101 IV. A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai megoldások tükrében ........103 IV/A. A magyar fizetési meghagyásos eljárás - modellek és változások .............103 1. A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelések a magyar szabályozásban ...............................................................................................103 2. A hatáskör és illetékesség szabályai a magyar fizetési meghagyásos eljárásban .......................................................................................................................107 3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem.........................................111 4. A fizetési meghagyás kibocsátása ...............................................................120 5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a fizetési meghagyással szemben .......133 IV/B. A fizetési meghagyásos eljárás elektronizációja Magyarországon.............148
5
1. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás megjelenése a magyar polgári eljárásjogi szabályozásban - Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás technikai háttere .............................................................................................148 2. Részvétel az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban - a fizetési meghagyás kibocsátásának kérelmezése .........................................................152 3. A kérelmek feldolgozása - a számítástechnikai eszközök bevezetésének terjedelme és szerepe a magyar fizetési meghagyásos eljárásban ....................154 4. Az elektronikusan továbbított adatok biztonságát garantáló szabályozás .....157 5. Az elektronikus eljárás a költségek oldaláról...............................................158 6. Az elektronikus akta ...................................................................................159 V. Az európai fizetési meghagyásos eljárás...........................................................160 1. Az európai fizetési meghagyásos eljárás a vizsgált tagállami megoldások tükrében.............................................................................................................161 1/1. Az európai fizetési meghagyásos eljárás az érvényesíthető követelések alapján ...........................................................................................................162 1/2. Joghatóság (hatáskör és illetékesség) a fizetési meghagyásos eljárásokban .......................................................................................................................166 1/3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem ......................................168 1/4. A fizetési meghagyás kibocsátása.............................................................170 1/5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a fizetési meghagyással szemben .....179 2. Az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás (Az európai fizetési meghagyásos eljárás elektronikus lefolytatásának lehetőségei)...........................184 2/1. Megvalósítható-e ez egységes európai elektronikus eljárás? ....................184 2/2. Az elektronikus eljárás szabályozása a rendeletben..................................185 2/3. Az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás működőképessége ..186 3. Európai és magyar fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző előtt .................192 3/1. Az érvényesíthető követelések a magyar és az európai fizetési meghagyásos eljárásban ......................................................................................................192 3/2. Joghatóság (hatáskör és illetékesség) szabályozása a fizetési meghagyásos eljárásokban...................................................................................................195 3/3. Az európai és a magyar fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem....196 3/4. Az európai és a magyar fizetési meghagyás kibocsátása ..........................197 3/5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei az európai és a magyar fizetési meghagyással szemben ...................................................................................200 A kutatás eredményeinek összefoglalása ...............................................................204 Felhasznált irodalom.............................................................................................230 Összefoglalás........................................................................................................249 Zusammenfassung ................................................................................................251
6
Rövidítések jegyzéke AB
Alkotmánybíróság
AnwBl
Anwaltsblatt
BH
Bírósági határozatok
CR
Computer und Recht
CRi
Computer law review international
DRiZ
Deutsche Richter Zeitung
EuZW
Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht
IPRax
Praxis des internationalen Privat- und Verfahrensrechts
JWV
Jenaer Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft
JZ
Juristenzeitung
K&R
Kommunikation &Recht
MMR
MultiMedia und Recht
NJW
Neue Juristische Wochenschrift
öAnwBl
Österreichisches Anwaltsblatt
ÖJZ
Österreichische Juristen-Zeitung
NJW-CoR
Computerreport der Neuen Juristischen Wochenschrift
RIW
Recht der internationalen Wirtschaft
RZ
Österreichische Richterzeitung
ZEuP
Zeitschrift für europäisches Privatrecht
ZfRV
Zeitschrift für Rechtsvergleichung, internationales Privatrecht und Europarecht
ZZP
Zeitschrift für Zivilprozess
7
Jogszabály rövidítések jegyzéke Alk.
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
Új Alkotmány
Magyarország Alaptörvénye (hatályos 2012. január 1.-jétől)
Itv.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Kjtv.
1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
öZPO
1895. évi osztrák polgári perrendtartás, Zivilprozessordnung
Pp.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
III. Ppn.
1972. évi 26. tvr. a polgári perrendtartás módosításáról
VI. Ppn.
1995. évi LX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
VIII. Ppn.
1999. évi CX. törvény az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról
XII. Ppn.
2008. évi XXX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Vbt.
1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról1
Vht.
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
ZPO
1877. évi német polgári perrendtartás, Zivilprozessordnung
8
Bevezető gondolatok A fizetési meghagyásos eljárást a XIX. század végén - az 1893. évi XIX. törvénycikk által - vezették be a magyar polgári eljárásjogba, és még a XXI. század polgári eljárásjogában is érdeklődésre számot tartó intézménynek tekinthetjük. Gáspárdy László 1994-ben megjelent tanulmányának vezérgondolataként a következőket fogalmazta meg fizetési meghagyásos eljárásunkról: Éppen száz esztendeje múlt, hogy bevezették Magyarországon a fizetési meghagyásos eljárást. Bevezetésének, fenntartásának és csiszolgatásának indoka az idők folyamán lényegében nem változott sem nálunk, sem azokban a külföldi országokban, amelyek e jogintézményt ismerik. Általános meggyőződés, hogy a fizetési meghagyásos eljárás olcsóbb és gyorsabb mint a polgári peres eljárás, így mind a hitelezővédelem szempontjából előnyös alternatíva a peres úthoz képest, mind a bíróságok tehermentesítése szempontjából üdvös.1 A fizetési meghagyásos eljárás több mint egy évszázados magyarországi léte alatt történtek változások az intézmény szabályozásában, melyek illeszkedtek a kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaihoz. Az államhatáron belül jelentkező kihívások, követelmények mellett 2004. május 1.-től az európai uniós jogalkotás is testközelbe került országunk jogalkotói, valamint jogalkalmazói számára. A fizetési meghagyásos eljárással napjaink jogtudományában ezért már nemcsak magyar és egyes külföldi államok vonatkozásban találkozhatunk, hanem az európai uniós jogalkotás eredményeinek vizsgálata során is megjelenik ezen intézmény. Ekként a magyar fizetési meghagyásos eljárásra a más államok (köztük uniós tagállamok), és az Európai Unió által bevezetett európai fizetési meghagyásos eljárás által körülhatárolható intézményrendszer részeként tekinthetünk. Az európai fizetési meghagyásos eljárás megjelenése mellett a polgári eljárások, és így a fizetési meghagyásos eljárás számára is a legnagyobb kihívást a modern technikai eszközök felhasználása, beépítése jelentette és jelenti a XX. század utolsó évtizedeinek és a XXI. század eddig eltelt 10 évének polgári eljárásjogában. 2 1
GÁSPÁRDY László: A magyar fizetési meghagyásos eljárás – nyugat-európai összevetésben Jogtudományi közlöny 1994. április 151. o. 2 Lásd erről: KENGYEL Miklós előszava, in: KENGYEL Miklós (szerk.) Az elektronikus polgári eljárás az osztrák és a magyar igazságszolgáltatásban (Konferenciakötet), Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dialóg Campus Kiadó Pécs, 2008. 7. o.
9
Georg E. Kodek véleménye szerint a fizetési meghagyásos eljárás szerkezetéből adódóan alkalmas a tömegesen érkező igényérvényesítések gyors, hatékony elintézésére, melynek eredményeképpen a bíróságok peres eljárások számában kimutatható terhei is csökkenthetőek. Az eljárás felépítése önmagában alkalmas a követelések peres eljárásnál gyorsabb érvényesítésének biztosítására. Emellett kiváló lehetőséget kínál az információs technikai lehetőségek beépítésére, és ezáltal az eljárás hatékonyságának még nagyobb fokú növelése valósítható meg. 3 A magyar fizetési meghagyásos eljárás vizsgálatának kezdetekor (2002-ben) az európai fizetési meghagyásos eljárás megalkotására irányuló bizottsági munkálatok indították arra a dolgozat szerzőjét, hogy a magyar eljárás és a tervezett európai intézmény viszonyát kutassa. A részletes vizsgálódás alapját a bizottsági Zöld Könyv4 azon megállapítása képezte, mely szerint határon átnyúló és tisztán belső jogi ügyek esetében is alkalmazhatónak ítélték az európai intézményt.5 2006. februárjában végül kizárólag határon átnyúló ügyek tekintetében sikerült szabályozni az eljárás alkalmazási területét.6 A kutatás tartama alatt azonban újabb, már magyar vonatkozású változások láttak napvilágot, melyek újra aktuálissá tették az eljárás kutatását. Ugyanis a magyar jogalkotó az európai intézmény és az elektronizáció, mint két – külsőnek is tekinthető - impulzus hatására lépéseket tett arra, hogy fizetési meghagyásos eljárásunk megfeleljen a XXI. századi kihívásoknak. Így a 2008. évi XXX. törvény modernizációs célkitűzéseket kívánt megvalósítani az eljárás újraszabályozása során, és a Pp. XIX. fejezetén egy teljes - tartalmi - fejezetcserét hajtott végre. Már ekkor egyik
jelenős
változást
generáló
tényezőként
jelentkezett
az
eljárás
elektronizációjának gondolata. Ebben az időpontban még a bíróságok tevékenységét befolyásolni kívánó jogszabályváltozásról beszélhettünk, mely 2009. július 1.-vel tűzte ki célul az eljárás elektronikus elemeinek hatályba léptetést. 2010. június 1.jétől azonban - a 2009. évi L. törvény rendelkezései nyomán - a fizetési meghagyásos eljárás szabályanyaga kikerült a Pp.-ből, és ennek következményeként a korábban bírósági hatáskörbe tartozó eljárásunk a közjegyző hatáskörébe helyeződött át, külön 3
KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik ZZP 111. (2002/4.) 471. o. 4 COM (2002) 746. (2002. 12. 20.) Zöld Könyv az egységes európai fizetési meghagyásos eljárásról, és a kis értékű követelések elbírálására irányuló eljárások egyszerűsítéséről és gyorsításáról 5 COM (2002) 746. 6. o. 6 COM (2006) 57. (2006. 02. 07.) Módosított javaslat: Az Eurpai Parlament és a Tanács Rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról Preambulum (8) pont
10
törvényben szabályozott nemperes eljárásként jelenik meg a magyar polgári eljárásjog intézményei között. Ezen változásokra tekintettel újra aktuálissá vált a több mint egy évszázados intézmény
szabályozásának
részletes
vizsgálata.
A
jogszabály-módosítások
alkalmasak voltak arra, hogy megosszák a jogásztársadalmat, eltérő álláspontokkal találkozzunk a jogalkotói, jogalkalmazói és a jogtudományi oldalon. A dolgozat ezért a következő kérdések vizsgálatára kíván vállalkozni: 1. A fizetési meghagyásos eljárásunk 2009. és 2010. évi változásai nyomán rendelkezésünkre álló szabályanyag alapján eljárásunk hogyan viszonyul az európai államokban ismert és alkalmazott fizetési meghagyásos eljárások megoldásaihoz, következett-e be mintaváltás, valamint az eszközölt változások pozitív vagy negatív irányú elmozdulást jelentettek-e? 2. A magyar eljárás szabályai körében is megjelenő elektronikus elemek tekintetében alapja van-e a Magyar Országos Közjegyzői kamara azon hivatkozásának, mely szerint a német-osztrák elektronikus fizetési meghagyásos eljárási modell megvalósítására került sor hazánkban, a fenti két tagállam tapasztalatai alapján alakították ki a magyar eljárás elektronikus rendszerét. 3. A magyar eljárásban 2010. június 1.-jével bekövetkezett hatáskörváltás alapvető változást gyakorolt az európai fizetési meghagyásos eljárás magyarországi alkalmazására is, mivel mindkét intézmény egységesen közjegyzői hatáskörbe helyeződött. A dolgozat ezért szükségképpen kiterjeszti vizsgálatának körét az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás szabályainak egymáshoz való viszonyára, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen azonosságok és eltérések mutathatóak ki a közjegyző előtti igényérvényesítés során a nemzeti és az európai uniós intézmény szabályaiban. A dolgozat megírása során alkalmazott kutatási módszer vegyes (első sorban jogösszehasonlító, emellett leíró és elemző) jellegű. A magyar eljárás hagyományos elemeinek vizsgálata, nyugat-európai fizetési meghagyásos eljárások rendszerében történő elhelyezése, a változások értékelése megköveteli azon megoldások, modellek kimunkálását, amelyek ún. nyugat-európai mintának tekinthetőek. Ezért a dolgozat első része - a jogösszehasonlító kutatási módszer alkalmazásával - hat európai uniós tagállam fizetési meghagyásos eljárásának részletes vizsgálatát és összevetését végzi el, valamint bemutatja a megállapított európai modelleket.
11
Ezen vizsgálat során az Európai Unió azon tagállamai kerültek kiválasztásra, amelyek fizetési meghagyásos eljárásukkal hozzájárultak az európai modellek megalkotásához, eljárásuk reprezentatívnak tekinthető a nyugat-európai polgári eljárásjog tudomány szempontjából. Reprezentatívnak minősülő eljárásoknak tekinthető így a német, osztrák, francia, olasz, görög és spanyol fizetési meghagyásos eljárást.7 A kiválasztott hat tagállam eljárása mellett megjelennek más tagállamok fizetési meghagyásos eljárásai is, ezen esetekben a kitekintés célja egyszer a sokszínűség, máskor az egységesség kihangsúlyozása. A dolgozat vizsgálati körének második kiemelt területét a magyar fizetési meghagyásos eljárás szabályainak megújítása során megjelenő elektronikus elemek képezik. A hazai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás jellemzésének, értékelésnek alapjaként a MOKK által is hivatkozott német és osztrák elektronikus eljárás bemutatására és vizsgálatára kerül sor. E körben az az alapvető kérdésünk, hogy valóban mintának tekinthető-e a két tagállam által megvalósított rendszer, és amennyiben igen, milyen mértékben uralják német, valamint osztrák elemek a magyar szabályozást.8 Ezért a német és osztrák elektronikus eljárási megoldást azonos szempontok alapján vizsgálva, azok azonos és eltérő megoldásaira kíván a dolgozat rámutatni. A kutatás során ezért a szerző el is tekint további tagállamok elektronikus eljárásainak elemzésétől. Az összehasonlító vizsgálat harmadik színtereként a dolgozat az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás szabályainak azonos és eltérő sajátosságainak kimutatására vállalkozik. E körben az összevetés alapjaként felhasználásra kerülnek az első részben megjelenő európai modellek, és az európai intézmény is elhelyezésre kerül ezen megoldások rendszerében. A kutatás ezen szempontja magában hordozza annak a lehetőségét, hogy azonos európai modellhez tartozás mellett is eltérő európai uniós és a magyar szabályozást tudjuk kimutatni.
7
Hasonlóan: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung Gegenstand-Struktur-Methode dargestellt am Beispiel des Mahnverfahrens Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde der Juristischen Fakultät der Eberhar-Karls-Universität Tübingen, Köhler-Druck, Tübingen 2005. 38. o. 8 A MOKK rendszerének kiépítése során a német modell tartományonként eltéréseket tartalmazó elektronikus fizetési meghagyásos eljárásai közül is a bajor rendszert tekintették a legfontosabb mintának. Területe, népessége, földrajzi elhelyezkedése és gazdasági kapcsolatai miatt a MOKK a Bajor Szabadállam által megvalósított megoldást vette egyik kiindulási alapnak a magyar rendszer kiépítése során. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában Notarius Hungaricus I. évf. 3. szám 2009. augusztus-szeptember 17. o.
12
A fenti kérdések megválaszolhatósága érdekében - a fizetési meghagyásos eljárás polgári eljárásjog rendszerében történő bemutatását követően - a dolgozat szerkezetileg három fő részre bomlik. Az első rész az európai megoldások áttekintését végzi el. Ennek egyik elemeként a fizetési meghagyásos eljárás hagyományos szabályainak modellszerű megközelítésére kerül sor. Ezt követi másodikként az elektronikus eljárási jellemzők német és osztrák eljárásban megjelenő elemeinek bemutatása. Ekként a dolgozat első része mind a hagyományos eljárási elemek, mind az elektronikus eljárási jellemzők tekintetében tartalmazza a magyar eljárás vizsgálatának alapjául szolgáló szempontokat, megoldásokat. A dolgozat második részében a fenti hagyományos és modern technikai elemek magyar fizetési meghagyásos eljárásban való megjelenésének bemutatására, és a választott megoldások értékelésére kerül sor. A harmadik egysége a dolgozatnak az európai és a magyar eljárás egymáshoz való viszonyára koncentrálva kívánja megválaszolni, hogy milyen azonosságok és eltérések mutathatóak ki a közjegyző előtti igényérvényesítés során a nemzeti és az európai uniós intézmény szabályaiban. A fent megjelölt kérdések vizsgálata során a magyar és az európai jogintézményt a 2012. január 15-én hatályos szabályozásig tekintettem át. (kézirat lezárásának ideje)
13
I. A fizetési meghagyásos eljárás helye és szerepe a polgári peres eljárás elkerülésének eszközei rendszerében 1.
Az igazságszolgáltatás-helyettesítési
stratégia
megjelenése
a
polgári
eljárásjogi gondolkodásban A polgári eljárásjogi irodalmat mind nemzetközi, mind hazai szinten az ezredforduló éveiben a polgári eljárások, polgári perek gyorsításának, hatékonyság-növelésének problémái foglalkoztatták, és ez a téma az új évezred első évtizedének végére sem veszítette el jelentőségét.9 A hazai tanulmányok, értekezések fő témáját a polgári eljárást gyorsító szabályok, a polgári perek gyors befejezését biztosító rendelkezések bevezetése, azok gyakorlati érvényesülése, a bírósági eljárások tehermentesítése, valamint az ésszerű idő követelményének érvényesülése képezte.10 A magyar jogtudomány, valamint a joggyakorlat képviselői által megjelenő, az igazságszolgáltatást, azon belül is a polgári igazságszolgáltatást érintő kritikái és megoldási javaslatai egy nemzetközi szinten is jelentkező problémára, az „igazságszolgáltatás válságára” vezethetőek vissza. Peter Gilles megfogalmazásával élve az igazságszolgáltatás vonatkozásában válsághangulat tört ki, amely összekapcsolódik egy valóságos reformbuzgólkodással. 11 A válság mint jelenség nem korlátozódik egyes országokra, Európára, hanem a világ különböző pontjain megtalálható országok sorolhatóak a megjelenési helyek körébe.12 9
HAUG, Ulrich/PFARR, Heide M./STRUCK, Gerhard: Möglichkeiten der Beschleunigung des arbeitgerichtlichen Verfahrens, Duncker&Humblot Berlin, 1985.; BOHATA, Peter/JUHÁSZ, Edit/GLATZ, H. Ferenc/RECHBERGER, Walter H./KLICKA, Thomas/RIJAVEC, Vesna/SCHÖBERL, Elisabeth/VOGLER, Daniela/UZELAC, Alan/ZOLL, Fryderyk: Beschleunigung des zivilgerichtlichen Verfahrens in Mittel- und Osteuropa, Schriftenreihe des Center of Legal Competence Band 10. Wien-Graz 2004. 10 Lásd erről a témáról: PÓCZA Róbert: A polgári eljárást gyorsító szabályok érvényesülése a gyakorlatban, Magyar Jog 2006/3. szám 153-161. o.; HAUPT Egon: A polgári per gyors befejezésének eszközei a hatályos polgári eljárásjogi törvény alapján, Magyar Jog 2003/9. szám 546552. o.; TURBULY Lilla: Az ésszerű idő a polgári perben, Bírák Lapja 1/2003. 41-47. o.; FÜZI Zsófia: Az „ésszerű idő” követelménye az Emberi Jogok Bíróságának gyakorlatában és a polgári perrendtartásban, Collega 2003. április VII. évfolyam 2. szám 46-50. o.; FAZEKAS Sándor: A bírósági eljárás tehermentesítése és gyorsítása, Bírák Lapja 1-2/2004. 33-42. o.; SZŰCS József: Igazságszolgáltatás, vagy gyors perbefejezés, Bírák Lapja 1-2/1996. 205-212. o. 11 GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben Magyar Jog 2001/10. szám 609. o.; A válság formáiról lásd bővebben: ZUCKERMAN, Adrian (szerk.): Civil justice in Crisis, Comparative perspectives of Civil Procedure Oxford University Press 1999. 12 Lásd erről: ZUCKERMAN, Adrian (szerk.): Civil justice in Crisis
14
A válsággal együttesen jelentkező reformklíma13 egyik alapjának természetesen az az elégedetlenség tekinthető, amely az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban jelentkezik. A problémák egy része ország- és igazságszolgáltatási rendszer specifikus14, más problémák szinte valamennyi érintett állam igazságszolgáltatásában generálisan jelennek meg. Ilyennek tekinthető a bírósági eljárások időtartama, az igazságszolgáltatási intézmények hatékonysága, ezzel összefüggésben az állami bíróságok rendkívüli megterheltsége. 15 A fenti problémák jelenléte mellett azonban nem tekinthetünk el az évezredváltás által indukált megújítási hangulattól sem, amely az igazságszolgáltatási reformereket mozgatja ilyen jelentős, történelminek tekinthető időszakban. 16 Ezen két tényező együttesen vezetheti el az igazságszolgáltatás működését és működőképességét vizsgálókat
ahhoz,
hogy
aggodalommal
szemléljék
az
igazságszolgáltatás
hagyományos állapotát, és kialakuljon az a nézetük, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek jelen állapotukban nem képesek megállni a helyüket egy információs korszaknak nevezett "new age" (új korszak) kihívásaival szemben. 17 Az igazságszolgáltatás problémái az egyes országokban mind minőségükben, mind mennyiségükben
különbözőek,
amelyből
adódóan
az
igazságszolgáltatási
reformtörekvések is eltérő terjedelmű, tartalmú intézkedésekben jelennek meg. A problémák és az erre adott/adandó válaszok széles köre ellenére két csoportba sorolhatóak az érintett országok. Peter Gilles álláspontja szerint az egyik oldalon Közép-és Délkelet-Ázsia, Kelet-Európa és Latin-Amerika országai találhatóak, amelyben a problémák és a reformigények az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaira vezethetőek vissza. Így a reformprogram az igazságszolgáltatás 13
GILLES, Peter Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 609. o. 14 Pl. Németországban az egyesbírák jogosítványainak kiterjesztése, Angliában az igazságszolgáltatási költségek, az Amerikai Egyesült Államokban az ügyvédek felfokozott hatalma. Lásd erről: GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban transznacionális összefüggésben 609. o. 15 Peter GILLES nézete szerint az imént felsorolt jelenségek mellett jelentős problémának tekinthető az is, hogy az igazságszolgáltatás fokozódó demokratizálódása ellenére az országok egész sorának igazságszolgáltatási rendszerei leggyakrabban még a saját nemzeti alkotmányaikban kifejezetten szabályozott, és számos egyezményben leszögezett ún. processzuális alap- és emberi jogokat, valamint az ún. igazságszolgáltatási alkotmányi alapelveket a valóságban és a gyakorlatban nem kielégítően tartják szem előtt. GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 610. o. 16 KENGYEL Miklós is megállapítja, hogy a modern polgári eljárásjog fejlődéstörténetének egyik érdekessége, hogy három évszázad legnagyobb hatású változásai mindig a századfordulókra estek. KENGYEL Miklós: A polgári eljárásjog az ezredfordulón, Magyar Jog 2000/12. szám 711. o. 17 GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 609. o.
15
felépítésére vagy újjáépítésére, továbbfejlesztésére irányul. A nyugati kapitalista világ országaiban ezzel ellentétesen a többlet-vagy fölösleg szituációból erednek a problémák. Az igazságszolgáltatás ezen országokban általában nem csupán terjedelmes, hanem túlméretezett is. Olyan mértékig differenciálódott, amely az igazságszolgáltatáshoz
való
hozzáférést
is
korlátozhatja.
Emellett
óriási
ügyérkezéssel is dolgoznak, amely túlterhelést eredményez a kialakított rendszerben, és jelentős kárát okozza a jogvédelem minőségének, az igazságszolgáltatás színvonalának.
Így
miközben
az
első
csoportba
sorolható
országok
az
igazságszolgáltatás fel-illetve újjáépítésén dolgoznak, addig a második csoport országaiban a rendszer le, illetve átépítése a kitűzött reformcél. 18 Magyarország helyzetének és a magyar polgári eljárások problémáinak feltárása során a közép- és kelet európai országokra jellemző változásokra kell tekintettel lennünk. Ezen térség országainak a politikai és az ezzel együtt járó gazdasági, társadalmi rendszerváltást követően szembe kellett nézniük a jogállamiság kiépítésének kihívásával, és ezzel együtt a bírósági szervezet, az igazságszolgáltatás átalakításának, módosításának feladatával. 19 Országonként ezen térségben is - a közös problémák mellett - a nehézségek sokféleségével, eltérő jellegével, és súlyával kell szembesülni. 20 Közösnek tekinthető probléma a bírósági ügyek számának növekedése. Ennek egyik oka a bírósági hatáskör jogállamiság követelményének megfelelő szükségszerű kiszélesítése volt. A bírósághoz fordulás alapvető jogának érvényesíthetősége egyre szélesebb körben vált lehetővé, és a polgári per - a nyugat-európai államokban már jelentkező helyzet mintájára - a közép- és kelet európai országokban is tömegjelenséggé vált.21 Emellett a politikai, társadalmi változások hatására a korábbi berendezkedés számára új jogviszonyok jelentek meg, amelyek ugyancsak hozzájárultak a bírósági ügyszámok növekedéséhez.22
18
GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 611-612 o. 19 NÉMETH János: Az átmeneti időszak igazságszolgáltatásának jelenlegi helyzete a közép- és kelet európai országokban, Magyar Jog 1998/3. szám 130. o. 20 NÉMETH János: Az átmeneti időszak igazságszolgáltatásának jelenlegi helyzete a közép- és kelet európai országokban 130. o. 21 NÉMETH János: Az átmeneti időszak igazságszolgáltatásának jelenlegi helyzete a közép- és kelet európai országokban 130. o.; A polgári per, mint tömegjelenség témájában: CAPPELLETTI, Mauro: Az eljárás mint társadalmi tömegjelenség, ELTE Polgári Eljárásjogi Füzetek II. Budapest 1972. 227233. o. 22 Így az adóperek, sajtótermékekre vonatkozó eljárások, pártok, egyházi szervezetek nyilvántartására vonatkozó eljárások. NÉMETH János: Az átmeneti időszak igazságszolgáltatásának jelenlegi helyzete
16
Az
igazságszolgáltatás
megterheltségének,
túlterheltségnek
felszámolására
különböző reformjavaslatok láttak napvilágot nemzetközi szinten, melyek az igazságszolgáltatási kereslet-kínálat önszabályozásától (Laissez-faire magatartás) az igazságszolgáltatási irányításig (minimalizálás, optimalizálás) terjedő széles skálát jelenítik meg. 23 Ezekről a stratégiákról összefoglalóan kijelenthetjük, hogy az igazságszolgáltatás megjavítására törekednek. A reformisták jelentős része azonban nem a javításra helyez hangsúlyt, hanem az igazságszolgáltatás kiváltására vonatkozó javaslatokkal áll elő („igazságszolgáltatáshelyettesítési stratégia”). A reform alapja, hogy nem-állami, bíróságon kívüli intézmények létesítésével, már létező intézmények támogatásával kiváltja a bíróságokat, és az állami igazságszolgáltatás iránti keresletet azáltal csökkenti, hogy alternatív intézmények felé tereli a jogkeresőket. Így létrehozza, kiszélesíti az ún. alternatív igazságszolgáltatást (Alternatív Dispute Resulotion, ADR).24 A magyar reformtörekvések első lépésben a polgári igazságszolgáltatás javítására, a bírósági peres eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá tételére irányultak. Ennek megfelelően a jogalkotó több alkalommal módosította a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Így példaként említhető a VI. és a VIII. Pp novella, melyek jelentős módosításokat vezettek be az eljárás gyorsítása érdekében. 25 A VIII. novella új, alapvető elvként rögzítette a Pp-ben a bíróság azon feladatát, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.26 Az elv mellett 2003. július 1.jével szabályozásra került egy speciális jogvédelmi eszköz (kártérítés) a bíróság mulasztásával szemben.27 A 2008. évi XXX. törvény bevezette a kisértékű perek
a közép- és kelet európai országokban 135. o.; GÁSPÁRDY László: Polgári perjogunk és a harmadik évezred, Magyar Jog 1999/10. szám 578. o. 23 GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 615. o.; KENGYEL Miklós: A polgári eljárásjog az ezredfordulón 715. o. 24 GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben 615. o.; Lásd ehhez a témához: GILLES, Peter: Polgári igazságszolgáltatás a Német Szövetségi Köztársaságban Magyar Jog 1994/8. 501-505. o.; GILLES, Peter: Az állami igazságszolgáltatás alternatívái a Német Szövetségi Köztársaságban Magyar Jog 1994/9. 556-574. o.; TÓVÁRI Tamás: Fizetési meghagyásos eljárásunk néhány kérdése a német ZPO tükrében, in: Studia Collegii Bibó 2001. 295. o. 25 Bővítették a keresetlevél idézés kibocsátás nélküli elutasításának eseteit, az eljárási fegyelem növelése érdekében a feleket gondos és eljárást elősegítő pervitelre hívták fel (szankciókat kapcsoltak ezen kötelezettséggel ellentétes magatartásokhoz). Lásd ehhez: FÜZI Zsófia: i. m. 49-50. o. 26 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 2. § (1) bek. 27 Pp. 2. § (3) bek.
17
kategóriáját, amelyet 2009. január 1.-jével bocsátott a joggyakorlat rendelkezésére. 28 Emellett a jogalkotó a bíróság eljárását számos határidő bevezetésével, illetve a meglévő határidők szigorításával kívánta a hatékonyság és gyorsaság irányába mozdítani. 29 Egyes vélemények szerint a jogalkotó által megvalósított Pp. módosítások megfelelőek voltak ahhoz, hogy a peres eljárások gyorsabbak, hatékonyabbak lehessenek, és teljesüljön az ésszerű idő követelménye a peres eljárások lefolytatása során. Ugyanis ezen véleményt vallók elégségesnek tartják a bevezetett eljárást gyorsító eszközök következetes igénybevételétét és a törvényes keretek betartását.30 Szűcs József azonban veszélyesnek tekinti ezt az álláspontot, mivel így könnyen érheti az igazságszolgáltatást az a vád, hogy a perek elhúzódásáért csak a bíróságok felelősek, mivel a gyors ügymenet útjából az eljárási akadályok már elhárultak, a helyzet mégsem változott.31 Megjelentek azonban a fenti elégedettséggel ellentétes álláspontok is, melyek szerint a Pp. gyorsítás, hatékonyság irányában végzett módosításai nem valósították meg a kitűzött célt. Ezáltal az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló 1950. november 4-én Rómában aláírt egyezmény 6. cikk 1. pontja, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Ajánlásaiban foglalt eszközök32, és a Pp. bíróság feladatát meghatározó alapelve nem érvényesül maradéktalanul a magyar bíróságok előtt folyó polgári peres eljárásokban. A sorozatos törvénymódosítások ellenére nem csökkent a peres eljárások hossza, azaz a gyakorlati tapasztalatok nem igazolták a módosításokhoz fűzött bizalmat.33 A
bizalom
megrendülése
előtérbe
helyezte
a
hazai
jogtudományban
és
joggyakorlatban is az igazságszolgáltatás-helyettesítési stratégiák megjelenését. Megnőtt az érdeklődés a polgári peres eljárás alternatíváinak tekinthető eljárások iránt.34 Az alternatívák alapját - többek között - a bíróságtól különböző döntéshozói kör, valamint a más stílusú eljárási mód igénybevételének lehetőségei képezik. A per alternatíváival szemben a következő igények támaszthatóak: az eljárás legyen a 28
Pp. 387-394/A. §ai Pl. Pp. 124. §-a a keressetlevél vizsgálatáról; 125. § a tárgyalás kitűzéséről, 218-219. §-ok a határozatok írásba foglalásáról és kézbesítéséről. Lásd ehhez: FÜZI Zsófia: i. m. 50. o.; PÓCZA Róbert: i. m. 155-156. o. 30 Ezen a véleményen van pl.: PÓCZA Róbert: i. m. 160. o.; HAUPT Egon: i.m. 552. o.. 31 SZŰCS József: i. m. 206. o. 32 R (81) 7. számú ajánlás; R (84) 5 számú ajánlás; R (86) 12 számú ajánlás 33 Ezen a véleményen van: FÜZI Zsófia: i. m. 50. o.; FLECK Zoltán (szerk.): Bíróságok mérlegen II. Pallas 2008. 29
18
perhez képest működőképesebb, gyorsabb, költségkímélőbb, és biztosítsa a jogvita humánusabb rendezését. A fenti elvárások azonban nemcsak a jogkeresők érdekeit tükrözik, hanem magának a polgári igazságszolgáltatásnak, az államnak is fontos érdeke fűződhet a jogviták gyorsabb rendezéséhez. Sárffy Andor 1930-ban írt művében a következőképpen szól erről: az államnak és a jogosultnak egyaránt érdeke, hogy erre az eszközre (per) minél ritkábban legyen szükség. A jogosultnak azért, mert a per pénzben, időben, izgalomban nagy áldozatokat kíván tőle és ezeknek az áldozatoknak nagy része soha nem térül meg. Az államnak pedig azért, mert a per az államtól is áldozatot kíván munkában és költségben és ennek ellenértékét csak részben fedezi a törvénykezési illeték. Amellett a per megzavarja az alattvalók közti békét, amelynek fenntartása egyik legfőbb célja az államhatalomnak.3 5 2. Jogirodalmi nézetek a polgári peres eljárás elkerülésének lehetőségeiről A jogirodalomban általánosan ismert álláspont alapján a konfliktustól a polgári perhez egy tölcsérszerűen leszűkülő út vezet.36 A tölcsérbe kerülő társadalmi konfliktusok pontos számát és összetételét azonban nem ismerjük, a jogi konfliktusok jelentős része nem alakul át formalizált jogvitává. 37 A tölcsér-hasonlat alkalmazásának legfőbb indoka, hogy a konfliktusok száma meghaladja a perekét, mely arra enged következtetni, hogy a konfliktusok egy nagyobb része a polgári per felé fokozatosan szűkülő út során, egy közbenső állomáson oldódik fel. Sok jel mutat arra, hogy a konfliktusok döntő többségének a megoldása a jogi eszközök, legfőképpen a bíróság igénybe vétele nélkül történik.38 Mielőtt a konkrét alternatív eszközök, eljárások bemutatására kerülhetne sor, figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyes alternatív eszközök nagymértékben függnek a tölcsérbe kerülő konfliktusok típusaitól. A konfliktus-tipológia három dimenzióban vizsgálódik, amikor el kívánja dönteni egy adott konfliktus lehetséges megoldási módját. Ezek a következők: 34
KENGYEL Miklós: A polgári eljárásjog az ezredfordulón 718. o. SÁRFFY Andor: A peráradat csökkentése a perenkívüli eljárás fejlesztése útján, Magyar Jogászegylet Könyvtára Budapest 1930 5. o. 36 ROTTLEUTHNER, Hubert: Probleme der Beobachtung von Arbeitsgerichtsverfahren, in: Interaktion von Gericht Baden-Baden 1978.; Idézi: KENGYEL Miklós: A polgári bíráskodás hétköznapjai, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1990. 17. o.; 37 KULCSÁR Kálmán: A jog szerepe a viták rendezésében, in: Gazdaság – Társadalom- Jog Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1982. 191. o.; GÁSPÁRDY László: Konfliktushelyzetek a polgári jogi viszonyokban, in: Gazdaság és Jogtudomány 1-2. 1979. 286. o. 35
19
a) a konfliktusba kerültek egyszeri vagy tartós kapcsolatban állnak; b) a tartós kapcsolat esetén mellé- vagy alá-fölé rendeltségen nyugszik-e a kapcsolat; c) a tartós kapcsolatban állók egész személyisége érintett a konfliktus által, vagy csak egy szereppel kapcsolatos a vita.39 A tipológia alapján az egyes konfliktustípusokhoz a következő megoldások kapcsolódhatnak: a) Az egyszeri kapcsolatban állók közötti konfliktusoknál valószínűbb a bírói út választása. A polgári peres eljárás tárgya az alapvető jogi normasértés megállapítása. A tartós kapcsolatban állók konfliktusa esetén a vita alapjául szolgáló jogi normák megsérülésén túl további normasértések és érdeksérelmek jelenhetnek meg, ezért a konfliktus jogi vitává válása és bíróság elé vitele, azon belül is a pervesztés-pernyerés az egész kapcsolat tönkretételét, és így mindkét fél veszteségét okozhatja. Tehát itt nagyobb esély lehet a bírói út elkerülésére. b) A tartós kapcsolatban állók között fennálló hatalmi hierarchia léte vagy annak hiánya nagyban befolyásolja a jogi vita keletkezését. A mellérendeltségi kapcsolatban álló alanyok konfliktusa esetén nagyobb valószínűséggel terelik formális jogi útra a konfliktust, míg az alá- fölérendeltségi kapcsolatban állók a bírói út elkerülésével kívánják a vitát rendezni. c) A harmadik vizsgálandó típus esetén a teljes személyiséget érintő konfliktusok bíróság elé kerülésének jóval kisebb az esélye, mint az egyes szerepkörrel kapcsolatos konfliktusok esetében. Az előbbi esetében a konfliktus olyan széles és diffúz életviszonyokban keletkezik, amely egy sor jogi és nem jogi normát, szokást, érzelmi alapokat érint, és amely bírói útra terelve csak leszűkítve és eltorzítva kezelhető. A speciális szerepben érintkezők között a normák pontosan körül vannak írva, és a vita bírói feloldása során ezek vizsgálata válik szükségessé. 40 A különböző konfliktus-típusokra a jogszociológia négy fő megoldási utat különít el: ·
a konfliktusban állók közvetlen tárgyalása;
·
egy harmadik fél bevonása, mint a tárgyalásos megegyezés közvetítője (mediátor);
38
KENGYEL Miklós: A polgári bíráskodás hétköznapjai 18. o. POKOL Béla: A jog elkerülésének útjai. Mediáció, egyezségkötés http://jesz.ajk.elte.hu/POKOL9.html 2006. 03. 24. 2. o. 40 Hubert: Alternativen im gerichtlichen Verfahren, in: ROTTLEUTHNER, BLANKENBURG/GOTTWALD/STREMPEL (Hrsg.): Alternativen in Ziviljustiz, Bundesanzeiger Bonn, 1982. 146-148. o.; Idézi: POKOL Béla: A jog elkerülésének útjai 2. o.
39
20
·
egy harmadik fél bevonása, akit a felek felhatalmaznak a vitában kötelező döntés hozatalára, és a döntésnek alávetik magukat (arbitrátor vagy választottbíró);
·
a vita állami bíróság elé vitele, ahol a bíró eldönti a jogvitát (ítélkezés). 41
A négy fő út mentén haladva, abból levonható következtetésként megállapíthatjuk, hogy a konfliktus megoldása során egyre növekszik a megoldási út formalizáltsága, a vitamegoldás egyre inkább kicsúszik a felek kezéből, egyre normaorientáltabb lesz, és csökken a tárgyalási pozícióban a mérlegelés szerepe.42 A konfliktus-tipológia által felvázolt négy megoldási út első három eleme az egyes konfliktusok típusaitól függően alkalmas lehet a polgári peres eljárás kiváltására. A konfliktusszociológiai irányhoz leginkább közel álló álláspontot vall Pokol Béla a polgári per alternatívái körében. A szerző a polgári per elkerüléseként gondol az eljárás valódi kiváltására, valamint annak gyorsabb lezárulását is alternatívának tekinti. Az első esetben konfliktus feloldási útként tekint a mediációra és a választottbíráskodásra, és említést tesz a felek közötti informális megegyezésről. Másodsorban, kiegészítő megoldásként szól azokról az esetkörökről, amikor a konfliktus nem kerüli el a peres utat. Ekkor a per végigvitelének félbehagyása, és az egyezségkötés ugyancsak a felek és a bíróság érdekeit szolgáló alternatív megoldás lehet, melyben a bírói ítélettel végződő perbefejezés elkerülhető. Végül megállapítja, hogy a rendes és a rendkívüli perorvoslatok igénybevételének, azaz a konfliktus jogi végigharcolásának elmaradása is képes az eljárás gyorsabb befejezését biztosítani. 43 Gáspárdy László nem tekintett újdonságként az alternatív eszközökre, melyet a következő tőle származó gondolat is alátámaszt: Az a lelemény, amely szerint polgári jogvitákat nemcsak az állam hivatalnok-bírái előtt lezajló perben, hanem egyéb módokon is le lehet folytatni, csupán a mi földrészünkön több ezer éves történelemre megy vissza.4 4 Emellett szigorú követelményeket is támasztott a peres eljárás elkerüléséneke eszközeivel szemben, kiemelten vizsgálta azok hatékonyságát, és
41
POKOL Béla: A jog elkerülésének útjai 2. o. POKOL Béla A jog elkerülésének útjai 3. o. 43 POKOL Béla A jog elkerülésének útjai 1. o. 44 Itt utal a római kor iudexére és arbiterére, a középkori egyházi, városi és más nem központosított jogszolgáltatási hatalmakra. GÁSPÁRDY László: A polgári per alternatívái de lege ferenda, in: Polgári eljárásjog a XXI. században, Tanulmányok Farkas József emlékére Szerk: KENGYEL Miklós, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dialóg Campus Kiadó Pécs 2002. 29. o. 42
21
akkor tekintette az egyes megoldásokat alternatívának, ha azok előnyösebb, vagy legalább azonos szintű megoldást kínálnak, mint a polgári per.45 Ekként a következő eljárásokat jelölte meg a polgári peres eljárás kiváltására alkalmas eszközként: jogsegélyszolgálatok, a pert megelőző informális eljárások (pl. munkaügyi perekben), perelhárító testületek (a fogyasztóvédelemben), és a mediáció. 46 Ezeken túl a per alternatívájának tekintette még a perenkívüli egyezséget, és a nemperes eljárásként ismert egyezségi kísérletre idézés intézményét, valamint a fizetési meghagyásos eljárást47 és a választott-bíráskodást. Kengyel Miklós a peres eljárás jelentőségének kihangsúlyozása mellett nevezi meg az általa alternatívának tekintett intézményeket, és utal Niklas Luhmann megállapítására, mely szerint a per „érzékletes formalizmusáról” a legfejlettebb társadalom sem mondhat le, mivel a bírói döntés legitimáló hatású.48 A polgári per elkerülését szolgáló intézmények feltárása során - a fent bemutatott jogszociológiai nézettől eltérően - nem a pertől legtávolabb eső, elsőként belépő eszközzel kezdi a listázást, hanem a peres eljárástól indulva, onnan távolodva építi fel a lehetséges alternatívák rendszerét. Ekként elsőként a peres eljárást körülvevő, általa
„tarka
mikrovilágnak”
igazságszolgáltatás
„előretolt
nevezett bástyáiként”
nemperes
eljárásokat,
aposztrofált
hatósági
majd
az
eljárásokat
(államigazgatási szervek) és egyeztetőfórumokat (munkaügyi és szövetkezeti döntőbizottságok) nevezi meg. Végül az utolsó
formalizáltnak tekinthető
jogvitamegoldó fórumként a választott-bírósági eljárást jelöli meg. 49 Ismert a szerző részéről egy mások osztályozási megoldás is, mely szerint a polgári per alternatívái két csoportba sorolhatóak az alapján, hogy azok a polgári igazságszolgáltatás eszköz- és intézményrendszerén belül, vagy azon kívül helyezkednek el. Az első csoportba példálózó jelleggel azon eljárásokat rendeli, melyek a jogvitákat az általánostól eltérő szabályok alapján kezelik, az intézményesített egyezségkötési kísérleteket, és a bírósági eljárás menetébe különböző pontokon beiktatott vagy kötelezővé tett egyeztető, közvetítő vagy békéltető eljárásokat. A második csoportba a polgári bírósági eljárás valódi 45
Alternatíva után nézni akkor és annyiban szükséges, ha és amennyiben egy vagy több modell nagyobb vagy legalábbis más előnyöket kínál, mint a polgári per. GÁSPÁRDY László: A polgári per alternatívái de lege ferenda 29. o. 46 GÁSPÁRDY László: A polgári per alternatívái de lege ferenda 30. o. 47 GÁSPÁRDY László: Polgári perjogunk és a harmadik évezred 578. o. 48 LUHMANN, Niklas: Legitimation durch Verfahren, Neuwid-Berlin 1969. 49 KENGYEL Miklós: A polgári bíráskodás hétköznapjai 19-20. o.
22
alternatíváinak tekintett eljárások tartoznak, így például a választott-bírósági eljárás és a bíróságon kívüli közvetítő eljárások (mediáció).50 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy valamennyi idézett szerző a polgári peres út elkerülési lehetőségeként tekint az egyes perelhárító testületek, hatóságok munkájára, a mediációra, a választott-bírósági eljárásra, valamint az egyes nemperes eljárásokra. 3. A fizetési meghagyásos eljárás mint nemperes eljárás helye a polgári per alternatívái között A fizetési meghagyásos eljárás olyan nemperes eljárás, amelyben a közjegyző (korábban a bíróság) a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet - meghallgatás nélkül és bizonyítási eljárás mellőzésével - a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Ha a kötelezett a meghagyást tudomásul veszi, nem lép fel azzal szemben, akkor az eljárás elérte a célját: a jogerős határozat létrejöttét, anélkül, hogy a követelés ügyében tárgyalást tartottak volna, bizonyítást folytattak volna le. Ha a kötelezett a meghagyást nem veszi tudomásul, ellentmondással él az ellen, akkor a nemperes eljárás perré alakul át, és a bíróság az ügyet tárgyalni fogja.51 A fenti, definíciónak is tekinthető meghatározás alapján megállapítható, hogy a fizetési meghagyásos eljárás a nemperes eljárások körébe tartozik. Nemperes jellegét - hatásköri szabályozástól függetlenül - igazolja a polgári peres eljárás garanciális jellegű alapelveinek hiánya az eljárás menetéből. Így nem érvényesül szóbeliség, a közvetlenség, a nyilvánosság, valamint a kétoldalú meghallgatás elve, hiányzik az eljárásból a bizonyítási eljárás lefolytatása.52 Az eljáró hatóság a jogosult, mint kérelmező egyoldalú kérelme alapján bocsátja ki a kötelezettel szemben - a jogosulti kérelemben foglaltaknak megfelelően - a marasztalást, azaz a meghagyást. Kizárólag a meghagyás kibocsátását követően kap lehetőséget a kötelezett nyilatkozatának megtételére, ekként a kontradiktórius eljárás elve sem érvényesül. Kovács Marcell anticipált mulasztási ítéletként tekintett ezen eljárásra. A polgári peres eljárásban az első tárgyaláson meg nem jelent, azaz mulasztó alperessel 50
KENGYEL Miklós: A polgári eljárásjog az ezredfordulón 718. o. NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2007. 1847. o.; NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata, A polgári nemperes eljárások magyarázata 1., KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2002. 165. o. 51
23
szemben kibocsátható bírósági meghagyást53 és a fizetési meghagyást rokon intézményként kezelte. Csupán abban talált különbséget a két eljárás között, hogy a bírósági meghagyás esetében a marasztalás alapját képező mulasztást a bíró az ítélethozatalt megelőző tárgyalás alkalmával állapítja meg. Ezzel szemben a fizetési meghagyás esetében a mulasztás már a bírói határozatot követő olyan tényektől függ, melyek kívül esnek a bíróság perbeli funkciójának keretein, és mégis alkalmasak arra, hogy a kötelezett passzív magatartását olyként minősítsék, mint a védekezésről való hallgatóságos lemondást.54 A fizetési meghagyásos eljárás a nemperes eljárások körében a perelhárító, perelőkészítő eljárások csoportjába sorolható az eljárási cél alapján. A kibocsátott meghagyás ellentmondás hiányában helyettesíti a polgári pert, anélkül biztosít jogerős és végrehajtható a határozatot a jogosult számára, hogy a bíróságnak tárgyalást kellett volna tartania. A kötelezett részéről jelentkező jogorvoslat (ellentmondás) esetében a peres eljárás előkészítésére alkalmas jogintézmény. Kengyel Miklós kiemeli, hogy egyben a pert pótló eljárások közé is sorolható, mivel a törvényben meghatározott értékhatár alatt nincsen lehetőség perindításra, míg az értékhatár fölött, amennyiben fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban, a perindítás kizárt.55 Az eljárás tárgya szerint vagyoni jellegű nemperes eljárás. Fizetési meghagyásos eljárásban
kizárólag
lejárt,
összegszerűen
meghatározott
pénzkövetelések
érvényesítése tartozik. 56 Az eljárásra jogosult hatóság alapján - 2010. június 1.-jével - a nem bírósági nemperes eljárások közé tartozik, a közjegyzői nemperes eljárások számát gyarapítja. Az eljárással érintett anyagi jogi igény szempontjából az anyagi igény érvényesítésére szolgáló, a peres eljárással hasonlóságot mutató eljárások körében helyezhetjük el. Magyary Géza a fizetési meghagyásos eljárást a polgári perhez legközelebb álló nemperes eljárásként határozta meg, melyet csak a felek kétoldalú meghallgatása választ el a polgári peres eljárástól. Álláspontja szerint az eljárás
52
NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. 1848. o. Pp. 136. § (2) bek. 54 KOVÁCS Marcell: A polgári perrendtartás magyarázata, Második kiadás, nyolcadik füzet Budapest, 1929. 1225. o. 55 KENGYEL Miklós: Magyar polgári eljárásjog Osiris Kiadó Budapest 2008. 525. o. 56 BH1975. 320; EBH2000. 316., melyek a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban vannak tartalmukat illetően a hatályos szabályozással. 53
24
egyoldalú polgári bíráskodásnak tekinthető.57 Maga a 2009. évi L. törvény is alkalmazza az eljárással kapcsolatban a bíróság tevékenységéhez való hasonlóságot, és a peres eljárásban született ítéletek analógiáját: a közjegyző eljárása a fizetési meghagyás kibocsátása körében a bíróság eljárásával azonos hatályú, valamint a jogerőre emelkedett fizetési meghagyásnak ugyanolyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. 58 Az eljárás szabályozásának helyét illetően jelentős változással találkozunk. Szabályai – az 1911. évi I. törvénycikk (Plósz-féle Pp.) óta - a polgári perrendtartásban voltak jelen. Ekként a hatályos Polgári perrendtartás, az 1952. évi III. törvény XIX. fejezetében kapott helyet. Folyamatos kritika övezte azonban elhelyezését, mivel a Polgári perrendtartás a polgári peres ügyekre vonatkozó szabályokat foglalja magában, míg a nemperes eljárások általában a perrendtartáson kívül, külön jogszabályokban kerülnek szabályozásra. Pp-beli helyét több érv is alátámasztotta, mégpedig hogy célja hasonlít a marasztalási perek céljához, a nemperes eljárások közül a perhez ez áll a legközelebb, valamint a törvényben megjelölt körülmények fennállása esetén perré alakul át.59 A kritikai megállapítások azonban 2010. június 1.jével elveszítették alapjukat, mivel a fizetési meghagyásos eljárás külön törvényi szabályozást nyert a 2009. évi L. törvény által. A jogalkotó tehát visszatért az 1911. évi I. törvénycikk előtti azon állapothoz, hogy a nemperes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Pp.-n kívül, önálló jogszabályban helyezi el. 60 Kérdésként vetődik fel, hogy miután a fizetési meghagyásos eljárást fentebb az anyagi igény érvényesítésére szolgáló eljárások körében helyeztük el, valóban képes és alkalmas-e vagyonjogi ügyekben a jogszerűség alapján történő elintézésre. A válasz megadása körében egyrészt figyelembe kell vennünk az ellentmondás nyomán perré alakuló eljárást, amikor a jogvitának a jogszerűség alapján történő eldöntésére a peres eljárás szabályai alapján nyílik meg a lehetősége. Azon esetekben azonban, amikor a kötelezett ellenmondása hiányában a kibocsátott meghagyás jogerőre 57
MAGYARY Géza: Magyar polgári perjog, Budapest, 1939. 87. o. 2009. évi L. törvény 2. §, valamint 36. § (1) bekezdés 59 NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. 1847. o. 60 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 847. o.; A külön törvény általi szabályozás a Pp. XIX. fejezetében is alapvető változást eredményezett 2010. június 1.-jével, mivel az eljárás nemperes szabályai átkerültek a 2009. évi L. törvénybe. A fejezet azonban mégsem maradt kitöltetlenül. Mivel - ahogyan fentebb már megállapítást nyert, a perhez legközelebb álló nemperes eljárásunkról van szó, és a kötelezett ellentmondása folytán automatikusan perré alakul az eljárás -, a Pp. XIX. fejezetének továbbra is tartalmaznia kell a bíróság fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos teendőit, így az eljárás megindítása előtti intézkedéseket, és a perré alakulás esetén érvényesülő szabályokat. 58
25
emelkedik, és ítélet hatályú határozatként - a teljesítésre nyitva álló határidő elteltével - végrehajtható lesz, már nem tekinthető egyértelműnek a jogszerűség tárgyában felvetett kérdés igenlő megválaszolása. A kötelezett mulasztását vehetjük úgy, hogy a követelés fennállását elismeri. Az esetek többségében ez a tétel igazolható is, így a követelés jogszerűsége nem válik kérdésessé. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor az ellentmondás elmulasztása mögött más okok állnak, és a jogszerűség követelményének meg nem felelő határozat emelkedik jogerőre. A jogalkotó azonban még a jogerőre emelkedés estére is biztosít jogorvoslati eszközöket, amelyek segítségével a kötelezett a jogszerűnek nem tekinthető, de már jogerős fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését érheti el (igazolás, perújítás). 61 A fenti kérdés megítélésével kapcsolatban kiemelést érdemel az az alapgondolat is, amely szerint a fizetési meghagyásos eljárás célja a nem vitatott pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban, peren kívül történő elintézése. 62 A fizetési meghagyásos eljárás létrejöttéhez az a gondolat és megfigyelés vezetett, hogy bizonyos különösen kisebb értékű - perekben a felperesként fellépő jogosult csak akkor fordul a bírósághoz, ha igaza van, és az alperes nem tagadja a kereset jogalapját vagy összegszerűségét. A kötelezett azért kerül késedelembe, mert nem akar vagy nem tud teljesíteni. Így a követelés nem vitatása esetében a perre jellemző hosszadalmas és költséges eljárási forma nem tekinthető igazolhatónak. A fizetési meghagyásos eljárás révén mind a jogosult, mind a kötelezett érdekében mellőzhetővé is válik a polgári peres eljárás.63 Németh János álláspontja szerint a fenti célszerűségi, eljárásgazdaságossági szempontok alapján indokolt az intézmény fenntartása még akkor is, ha mulasztási rendszerének sajátosságai bizonyos veszélyt is rejt magában.64 Tóvári Tamás a következőképpen foglalta össze az eljárással szemben támasztott elvárásokat és azok kihatását az intézményre: A fizetési meghagyásos eljárásnak egyfelől a gyorsaság és egyszerűség, másfelől az anyagi igazság érvényre juttatásának követelménye között kell egyensúlyoznia úgy, hogy az a peres eljárás mellett vonzó alternatíva maradjon, de minimumra szorítsa az alaptalan követelések jogerőssé válásának az eljárás bizonyos automatizmusából eredő veszélyét.65 61
NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. 1849. o.; NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 167. o. 62 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1. § (1) bek. 63 NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 166. o. 64 NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. 1849. o.; NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 168. o. 65 TÓVÁRI Tamás: i. m. 296. o.
26
II. Fizetési meghagyásos eljárások Európában Az Európai Unió számos tagállamában ismert és alkalmazott intézmény a fizetési meghagyásos eljárás. 66 Az egyes tagállami részletszabályozások számos eltérést mutatnak, amely az egységes definíció, fogalom-meghatározás megalkotását megnehezíti. Mégis megtalálhatóak az eljárásoknak azon meghatározó elemei, melyek segítségével valamennyi, ezen eljárást ismerő és alkalmazó tagállami intézmény a fizetési meghagyásos eljárás fogalomkörében elhelyezhető. Így a bíróság a kötelezett meghallgatását mellőzve bocsát ki egy írásbeli határozatot (Mahnbescheid, Zahlungsbefehl, stb.), mellyel a kötelezettet az abban foglaltak teljesítésére hívja fel; a kötelezett ellentmondással tud védekezni a határozattal szemben, mellyel az érvényesített igény kontradiktórius eljárásban történő vizsgálatát éri el. 67 Az eljárás egyes tagállami polgári eljárásjogokon belül betöltött szerepét illetően közös kiindulópontnak tekinthető az a felismerés, hogy a tagállami bírósági eljárások jelentős részében nem első sorban a vitás tény és jogkérdések feltárása és tisztázása miatt fordultak a felek a bírósághoz, hanem a kérelmező - konkrét jogvita nélkül - a követelés kikényszerítéséhez szükséges végrehajtható határozathoz kíván a bírósági eljárás során hozzájutni. Ezért elengedhetetlenné vált a tagállamok eljárásjogi szabályozása segítségével megkülönböztetni a valóban vitás ügyeket és a jogvitát nélkülöző igényérvényesítéseket. Ezen elkülönítés nélkül a bírósági klasszikus kontradiktórius munkateher aránytalanul nagy lenne úgy, hogy a nem vitatott igények esetében indokolatlannak is tekinthető a bíróságok peres szabályok szerint zajló eljárása. A cél ezért olyan hatékonyabb és gyorsabb eljárás kialakítása, illetve alkalmazása lett, amely a jogvitát nélkülöző ügyek tekintetében mentesíti a bíróságokat a peres eljárás lefolytatása alól. 68
66
Nem ismeri ezen eljárást a dán, a finn, a britt, és az ír polgári eljárásjog. Lásd erről: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU Generalbericht, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 7. o. 67 RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 1. o.; Ezt a definíciót alkalmazza GÁSPÁRDY László is. GÁSPÁRDY László: A fizetési meghagyásos eljárás, Polgári nemperes eljárások, Novotni Kiadó, Miskolc, 2001. 125. o. 68 Lásd erről: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 9-10. o.
27
A problémára, illetve a kitűzött célra válaszként a legtöbb európai állam polgári eljárásjogában megtalálható olyan – akár már korábban is ismert és szabályozott intézmény, melynek legfőbb jelentősége az, hogy egy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb eszköze lehet a bíróság elé kerülő ügyek elintézésének. 69 Ez az intézmény a tagállamok többségében a fizetési meghagyás, melyet az a bíróság a hitelező egyoldalú kérelme alapján bocsát ki. 70
A magyar eljárás vizsgálatának alapjául szolgáló szempontok, az azok alapján leszűrhető változások és tapasztalatok megállapítása érdekében a dolgozat ezen fejezete az európai minták bemutatására vállalkozik. Ennek során az eljárás hagyományos elemeit tekinti a modell-alkotás alapjának. A tagállamok fizetési meghagyásos eljárásainak vizsgálatára irányuló előzetes kutatása során arra a következtetésre jutott a dolgozat szerzője, hogy a modellalkotás nem köthető kizárólag az adott tagállami jogintézmény egészéhez. Ezért a pontos elemzés érdekében a dolgozat ezen részében a tagállami eljárások jellemzői egyes eljárási elemekre lebontva kerülnek tárgyalásra, és ezeket egymással összevetve kerülnek megállapításra az alkalmazott megoldási utak, modellek. A részletes vizsgálat eredményire támaszkodva válik lehetővé a magyar fizetési meghagyásos eljárás lehető legpontosabb elhelyezése az európai eljárások rendszerében. A fizetési meghagyásos eljárás ún. hagyományos elemei tekintetében hat európai uniós tagállam eljárásának áttekintésére és elemzésére kerül sor egységes szempontrendszer igénybe vételével. A tagállami eljárások kiválasztása körében a kutatást és a választást a minél sokszínűbb elemzés indokolta, és ekként a német, osztrák, francia, olasz, görög és spanyol fizetési meghagyásos eljárás képezi az európai modellek megalkotására, kimunkálására tett lépések alapját. 69
Hasonlóan nyilatkozik: GÁSPÁRDY László: A fizetési meghagyásos eljárás 125. o.; KENGYEL Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog 459. o. 70 A fizetési meghagyásos eljárást nem alkalmazó államokban sommás eljárás tölti be a fizetési meghagyás funkcióit. Például Nagy-Britanniában. RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.:: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 7. o.; Rechberger és Kodek Finnországot is e körbe tartozóként szerepelteti a fenti forráshelyen. Finnországban azonban létezik speciális fizetési meghagyásos eljárás. Ilyen ügyekben a kötelezettet úgynevezett mulasztási ítélettel kötelezni lehet arra, hogy kifizesse a jogosult követelését. Lásd erről: http://ec.europa.eu/civiljustice/simplif_accelerat_procedures/simplif_accelerat_procedures_fin_hu_or der.htm#1. (letöltés ideje: 2011. szeptember 9.) Rechberger és Kodek a fenti forrás 14. oldalán - az Európai Igazságügyi Hálózaton megtalálható ténnyel egybehangzóan – már a tiszta fizetési meghagyásos eljárást alkalmazó államok körében szerepelteti Finnországot. RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 14. o.
28
1. Tagállami megoldások a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelések szerint 1/1. Kizárólag pénzkövetelések vagy más jellegű igények is érvényesíthetőek-e az eljárásokban? A vizsgált tagállami eljárások két típusba sorolhatóak: a kizárólag pénz követelését lehetővé tevő, és az egyéb (teljesítési) igényeket is szabályozó eljárások. A német és az osztrák fizetési meghagyásos eljárás meghatározott összegű pénz fizetésére vonatkozó igények érvényesítésére alkalmazható. A pénzkövetelésre vonatkozó igényérvényesítés olyan szoros értelmezésre vezet mindkét tagállam fizetési meghagyásos eljárása kapcsán, hogy amennyiben a pénzkövetelés mellett egyéb igényeket is ebben az eljárásban kívánna érvényesíteni a kérelmező, az eljárás már nem alkalmazható, peres eljárásra tartozik minden igény érvényesítése.71 A német-osztrák megoldáshoz hasonlóan a spanyol72 és a belga73 fizetési meghagyásos eljárás is kizárólag pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. A francia eljárásjogban is kizárólag meghatározott pénzkövetelés lehet a fizetési meghagyásos eljárás (injonction de payer) tárgya.74 Az olasz eljárás a pénzkövetelések mellett a helyettesíthető dolog és ingóságok kiadását is lehetővé teszi fizetési meghagyásos eljárásban.75 A görög szabályozás szerint
pénzkövetelések
mellett értékpapír és egyéb helyettesíthető dolog
szolgáltatása is az eljárás tárgya lehet.76
71
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren im Vergleich zu den Mahnverfahren in Deutschland und Österreich, Jenaer Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft (JWV) 2007. 43. o. 72 DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d’injonction de payer en Espagne, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 236. o. 73 MELLAERT, Georg E. Van: Orders for Payment in the Belgian Law, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 92. o. 74 Ezen tagállam joga azonban szabályoz egy hasonló intézményt is, amelynek egyéb igények érvényesítése is alapját képezhetik, ezek a teljesítési meghagyások (injonction de faire). EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer (bzw de faire) im Vergleich zum Mahnverfahren in Österreich, ZfRV 2006/2. 68. o.; NCPC 1425. Art.; BELTZ, KarlHeinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht, RIW 1992./7 537. o. 75 BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 171.o. 76 NIKOLOPOULOS, G.: Order for Payment in Greece, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 165. o.
29
Tehát a német, osztrák, spanyol, belga és francia fizetési meghagyásos eljárás az első, míg a görög és olasz eljárás a második megoldást alkalmazza. 1/2. Értékhatárhoz kötöttek-e az érvényesíthető pénzkövetelések? A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási körének fenti vizsgálata során megállapíthattuk,
hogy
valamennyi
vizsgált
tagállamban
találkozunk
a
pénzkövetelések érvényesítésével, mint az eljárás tárgyával. Egyes tagállami szabályozások
a
követelések
értéke
alapján
is
behatárolják
az
eljárás
alkalmazhatóságát, míg a vizsgált tagállamok nagyobb része nem alkalmaz ilyen jellegű korlátozást. Az osztrák és spanyol szabályozás szerint a meghatározott összeghatárt meg nem haladó
pénzkövetelések
esetén
kizárólag
fizetési
meghagyásos
eljárásban
érvényesíthetőek az igények. Tehát az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések esetében kötelezővé teszik az eljárás igénybevételét, emellett ezen értékhatár fölött ki is zárják az eljárás alkalmazhatóságát. Ausztriában ez a határ 30 ezer Euró77, a spanyol fizetési meghagyásos eljárásban (proceso monitoro) 5 millió Pta. (30 ezer Euró).78 Az osztrák és spanyol megoldás az ún. felső összeghatár által korlátozott fizetési meghagyásos eljárást jeleníti meg. Az uniós tagállamok többsége azonban idegennek tekinti ezt a megoldást. Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban sem alsó, sem
felső
összeghatár
nem
korlátozza
a
fizetési
meghagyásos
eljárás
igénybevételét.79 1/3. Vannak-e az eljárásból kizárt követelések 1/3/1. Kizártak-e a külföldi követelések? Egy kivétellel valamennyi vizsgált tagállam eljárásjoga belföldi kötelezettel szemben engedi az igények fizetési meghagyással történő érvényesítését. A kivétel a német fizetési meghagyásos eljárás, melyben lehetőség van belföldön lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező kötelezett ellen is a fizetési meghagyás 77
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 45-46. o. A spanyol jogalkotók a fizetési meghagyásos eljárás újdonságával indokolják a korlátozást. FRÖHLINGSDORF, Josef/LINCKE, Karl H.: Das neue spanische Zivilprozessgesetz (LEC) Auswirkungen auf die wirtschaftsrechtliche Praxis, Recht der internationalen Wirtschaft (RIW) 5/2001. 359. o.; MIRAS, Antonio: Die Entwicklung des spanischen Zivilprozessrechts, Von den Anfängen bis zur Gegenwart, J.C.B. Mohr (Paul Siebeck) Tübingen 1994. 172-174. o. 79 Lásd erről: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 46.; 86.; 90.; 95. o.
78
30
kibocsátására, amennyiben a külföldi kézbesítés a meghatározott államban megvalósítható.80 A német fizetési meghagyásos eljárás során ekkor sajátos szabályok érvényesülnek. 81 1/3/2. Érvényesíthetőségi feltétel-e a követelés lejárt volta? A vizsgálat eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi fenti tagállam megköveteli a követelés lejárt voltát, feltételtől és ellenszolgáltatástól mentességét, így a francia, osztrák, spanyol és a görög eljárásjog. Részben kivételt képez ez alól a német és az olasz eljárás, melyek engedményeket tesznek ezen megkötések alól. Egyrészt kitolják a lejárttá válás határidejét, másrészt az ellenszolgáltatások léte önmagában nem kizáró ok. A német megoldás szerint a követelésnek legkésőbb az ellenmondásra nyitva álló határidő elteltéig kell lejárttá válnia, valamint kizárólag a nem még teljesített az ellenszolgáltatás tekinthető kizáró oknak. Utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy a kérelmező kötelezettsége a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében nyilatkozni arról, hogy a követelése nem függ ellenszolgáltatástól, vagy ha függött is ilyentől, már teljesítésre került. Ezen kérelem vizsgálata során magát a nyilatkozat meglétét vizsgálják, annak valóságát, fennállását nem. 82 Az olasz megoldás az ellenszolgáltatásokkal kapcsolatban még tovább is megy, amikor megengedi a fizetési meghagyás kibocsátását akkor is, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy az ellenszolgáltatás teljesítéséhez, feltétel bekövetkezéséhez mindent megtett.83 1/3/3. Alkalmazzák-e az egyes tagállamok konkrét ügyek kizárását az eljárás kapcsán? Ezen kérdés vizsgálata során a tagállami megoldások sokféleségére tekintettel egyenként kerülnek bemutatásra azon tagállamok, amelyek érvényesítenek sajátos korlátozásokat. Németországban a kötelezett védelmének biztosítására egyes követelések nem érvényesíthetőek
a
fizetési
meghagyásos
eljárásban,
így
azon
fogyasztói
hitelszerződésből eredő igények, melyeknél a szerződés szerinti éves kamat a 12 százalékpontot meghaladja. Ezzel arra a jelenségre kívántak reagálni, mely szerint 80
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 48-49. o. ZPO 703d. §; Lásd még ehhez: WAGNER, Rolf: Eljárásjogi problémák a külföldi fizetési meghagyásos eljárásban, Magyar Jog 1996/4. szám 246-248. o. 82 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 47. o. 83 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 90. o.
81
31
egyre gyakoribbá vált a jó erkölcsbe ütköző és ténylegesen fenn nem álló követelések fizetési meghagyásos eljárásban történő érvényesítése. Mindez azért okoz problémát, mert a német eljárás elektronikus ügyintézés keretében, gépi adatfeldolgozással történik, melynek során kizárólag a kérelem alaki vizsgálata történik meg. Ezért a fenti igényeket nem lehet fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni és ekként végrehajtható okirathoz jutni.84 A fenti mértéket meg nem haladó kamattal járó szerződések esetén a fogyasztói hitelszerződésekből eredő igények érvényesítésére nyitva áll a fizetési meghagyásos eljárás. Továbbá kizárja a német eljárásjog a fizetési meghagyásos eljárásból az olyan igény érvényesítését, amelynél hirdetményi kézbesítés válik szükségessé, azaz a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik. 85 Az osztrák eljárás kifejezetten egy követeléstípust sem zár ki az eljárás alkalmazási köréből, indirekt eszközzel (kötelező értékhatár szabásával) azonban korlátozzák a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételét.86 Az osztrák megoldáshoz sorolható a spanyol fizetési meghagyásos eljárás is.87 Franciaországban a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos kártérítési igények érvényesítése kizárt az eljárásból. 88 2. Megoldások a hatáskör és illetékesség szabályozására a tagállami fizetési meghagyásos eljárásokban 2/1. Hatáskör A fizetési meghagyás kibocsátásárára hatáskörrel rendelkező bíróságok kiválasztása az egyes vizsgált tagállami eljárásokban alapvetően két utat mutat. Egyik megoldásként a tagállamok többsége, Ausztria, Olaszország89, Görögország90 és Spanyolország esetén a polgári peres eljárás hatásköri szabályai jelennek meg a fizetési meghagyásos eljárásokban. Tehát a fizetési meghagyás kibocsátása iránti 84
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 55. o. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 47-48. o. 86 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 75. o. 87 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 102. o. 88 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 64. o. 89 Így az olasz jogban 5 millió líráig (kb. 2600 euró) a békebíróság (guidice di pace) jogosult eljárni. A pretore, azaz a kerületi bíróság jár el minden olyan ügyben, amely nem tartozik a békebíróság hatáskörébe és a vitatott érték az 50 millió lírát (kb. 26 ezer euró) nem haladja meg. Minden egyéb jogvita a tribunale, tartományi bírósághoz tartozik. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 90-91. o. 90 A görög eljárásjogban 2 millió drachmáig (kb. 6 ezer euró) a helyi bíróság, magasabb összegű kérelem esetén a regionális bíróság (tartományi bíróság) rendelkezik hatáskörrel. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 96. o.
85
32
kérelemben megjelölt érték játszik szerepet az eljárásra hatáskörrel rendelkező bíróság meghatározása során. Az osztrák eljárásjogi szabályozásban sokáig nem volt egyértelmű a fenti modell követése, ugyanis a 2002-es Polgári eljárásjogi novella hatálybalépését megelőzően az osztrák ZPO a kerületi bíróságokat, mint általános elsőfokú bíróságokat jelölte meg a fizetési meghagyások kibocsátására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságoknak. Ténylegesen azonban megfelelt a szabályozás a polgári peres eljárás határkör
szabályainak,
mivel
a
kerületi
bíróságok
hatáskörébe
tartozó
igényérvényesítések 10 ezer eurót meg nem haladó értékhatára egybe esett a fizetési meghagyásos eljárásban alklamazott étrékhatárral. 91 Azon jogviták, amelyek a pertárgyértékétől függetlenül a tartományi bíróságok hatáskörébe tartoztak, a kizáró, értékhatárra vonatkozó jogszabályi rendelkezések eredményeképpen nem kerülhettek elintézésre fizetési meghagyásos eljárásban. A 2002-es Novella hatálybalépésével azonban megnövekedett az eljárásban érvényesíthető követelések összege, így jelenleg a 30 ezer eurót meg nem haladó követelések képezik azt az összeghatárt, ameddig a fizetési meghagyásos eljárást kötelező igénybe venni. A megemelt összeghatár már túllépi a helyi bíróságok hatáskörét, ekként a kerületi és munkaügyi bíróságok hatásköre mellett a novella a törvényszékek elsőfokú hatáskörét is megnyitotta az eljárás előtt.92 A spanyol eljárás is érdekességet tartogat a hatáskör szempontjából, ugyanis amellett, hogy megállapíthatjuk róla, hogy a hatásköri szabályai illeszkednek a spanyol polgári peres hatáskörhöz, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a spanyol fizetési meghagyásos eljárás egy óvatos újdonságnak tekinthető intézménye ezen tagállam eljárásjogának.93 Ebből adódóan kizárólag helyi, elsőfokú bírósági szinten van lehetőség a fizetési meghagyás kibocsátására, köszönhetően az alkalmazott felső összeghatárnak, amely elzárja a magasabb összegű követelések elől ezt az eljárási lehetőséget. A spanyol fizetési meghagyásos eljárás ezért már átmenetet képez a két modell között, és tartalmát illetően a második megoldási formát jeleníti meg, azaz az elsőfokú
bíróságokhoz
koncentrált
eljárási
formaként
működik.
Ezáltal
91
Ausztriában 2002-ben emelték meg a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető pénzkövetelséek értékhatárát, amely így 10 ezer euróról 30 ezer euróra emelekedett meg. GUNDLACH, Eva Europäische Prozessangleichung 96. o. 92 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 75-76. o.
33
összekapcsolható a német és francia eljárásjog szabályozási rendjével, amelyet ekként lehetne összefoglalni: a követelés mértékétől függetlenül a helyi bíróságokhoz koncentrált fizetési meghagyásos eljárások.94 A fizetési meghagyás kibocsátására a német jog szerint a helyi bíróságok (Amtsgericht) jogosultak. Hatáskörük nem függ a vitatott értéktől. Emellett a munkaügyi bíróságok is jogosultak fizetési meghagyást kibocsátani olyan igények esetén, melyek elbírálása a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik. A tartományi bíróságok (Landgerichte) kizárólag akként kapcsolódhatnak be fizetési meghagyásos eljárásba, amennyiben az ügy az ellentmondás eredményeképpen a tartományi bíróság elé kerül, ott azonban az ellentmondást visszavonják.95 A francia fizetési meghagyásos eljárásban általánosan az ún. tribunal d’instance, míg kereskedelmi ügyekben a tribunal de commerce rendelkezik hatáskörrel. 96 A francia eljárásjog is az általános elsőfokú bíróságok hatáskörébe utalja a fizetési meghagyások kibocsátását.97 Az első megoldás legfőbb előnye, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása és a peres eljárás hatásköri szabályai azonosnak tekinthetőek, amely megkönnyíti a peres eljárásba történő átvezetést. Az ellentmondás hatására azonnal a peres eljárásra is hatáskörrel rendelkező bíróságnál áll be a perfüggőség.98 A második modell alapján a fizetési meghagyások kibocsátására és azt követő peres eljárásra más-más bíróságoknak van hatásköre, ez azonban megnehezíti a jogosultak helyzetét az adott tagállambeli igényérvényesítés során. Így a német és francia megoldás hátrányaként értékelhető, hogy az eljárást ellentmondás hatására követő perre hatáskörrel rendelkező bíróság az eseteknek csak egy részében egyezik meg a meghagyást kibocsátó bírósággal. Előnye abban ismerhető fel, hogy egységes és összefogott feldolgozást kívánnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek,
93
FRÖHLINGSDORF, Josef/LINCKE, Karl H.: Das neue spanische Zivilprozessgesetz 359. o.; MIRAS, Antonio: Die Entwicklung des spanischen Zivilprozessrechts 172-174. o. 94 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 118. o. 95 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 48. o.; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 65. o. 96 A tribunal d’instance a német Amtsgericht, helyi bíróság, míg a tribunal de commerce a német kereskedelmi bíróság francia megfelelőjének tekinthető. 97 BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o. 98 RECHBERGER, Walter H./KODEK, Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnverfahren, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 50. o.
34
és a koncentrált ügyintézés az automatizált adatfeldolgozás alkalmazását is lehetővé teszi.99 Tehát a vizsgált tagállami megoldások két eltérő megoldási utat mutatnak, így Ausztria, Olaszország, Görögország esetén egyértelműen az érvényesített követelés mértéke szerint peres eljárásra illetékes bíróság jogosult a fizetési meghagyások kibocsátására. A német és francia modell függetleníti a pertárgyértéktől az eljáró bíróságokat, és egységesen az első fokon eljáró helyi bírságokhoz utalja a fizetési meghagyások kibocsátást. A spanyol fizetési meghagyásos eljárás megoldása átmenetet képez e két alternatíva között. Az érvényesített pénzkövetelés értékét veszi alapul a hatáskör meghatározása során, de mivel - ahogyan azt az első szempontcsoportban (1/2. szempont) megállapítottuk -, értékhatár által korlátozza az eljárás igénybevételét, az első fokú bíróságokon is tartja a fizetési meghagyásos eljárásokat. Így a spanyol megoldás szabályozásában az első, osztrák, olasz, görög szabályozási modell része, de megvalósulását tekintve a német-francia megoldást jeleníti meg. 2/1. Illetékesség A bíróságok illetékessége kapcsán ismételten két megoldási módszer különíthető el a vizsgálatok eredményeként. A tagállamok döntő többsége az illetékességet a kötelezett lakó-, illetve szokásos tartózkodási helyéhez köti. Az osztrák, olasz, francia, görög és spanyol jogi szabályozás sorolható ebbe a csoportba. A német fizetési meghagyásos eljárás ennek szöges ellentéte mellett teszi le voksát, amikor a kérelmező bíróságát, azaz a kérelmező lakó-, illetve szokásos tartózkodási helye szerinti helyi bíróságot ruházza fel illetékességgel. 100 Ez a megoldás azonban sértheti a kötelezett védelmét, megnehezítheti a fizetési meghagyással szembeni védekezését. Továbbá a peres eljárásra is kihatása van, mert az ellentmondással perré alakult eljárásra az általános illetékességi szabályok szerint már az alperes bírósága jogosult.101 Így a német eljárásjogi szabályozás automatikusan számol az áttétel intézményének alkalmazásával. A német választás indoka azonban nem a kötelezett szándékos nehéz helyzetbe hozatala, hanem a már évtizedek óta kifejlesztett
99
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 118. o. ZPO 689. § (2) bek. 101 ZPO 696. §
100
35
elektronikus adatfeldolgozással történő fizetési meghagyásos eljárás működésének biztosítása. 102 Ennek során a kérelmező bíróságának illetékessége előfeltétel ahhoz, hogy a kérelmező a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a gépi adatfeldolgozás rendszerébe eljuttassa és onnan hozzá is eljusson a kibocsátott meghagyás.103 Külön ki kell emelni, hogy a német fizetési meghagyásos eljárás akkor is igénybe vehető, ha a kötelezettnek nincs belföldi lakó-és tartózkodási hely hiányában „bírósága”, ekkor azonban a fizetési meghagyásos eljárás sajátos szabályokkal egészül ki. Többek között belép a peres eljárásra vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazása.104 A jogosult lakó- illetve tartózkodási helyéhez igazodó illetékes bíróságok kijelölése mellett a német jogban külön kell beszélni az ún. központi meghagyást kibocsátó bíróságokról (zentrale Mahngerichte). Ezek a bíróságok olyan kijelölt helyi bíróságok, amelyek illetékességi területe egy teljes tartomány, így az itt kérelmezett valamennyi fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására jogosultak és kötelezettek. A gyakorlati példák azt mutatják, hogy a központi fizetési meghagyást kibocsátó bíróságoknak nem kizárólag egy tartomány, hanem akár több is az illetékességi területét képezheti, tehát a tartományi határokat átlépve közös helyi bíróság is kijelölhető a fizetési meghagyások kibocsátására.105 Így mindazon fizetési meghagyás kibocsátása az adott központi bírósághoz tartozik, melynek kérelmezője ezen a területen rendelkezik általános hatáskörű bírósággal, azaz a lakó-, vagy tartózkodási helye szerinti bírósága itt van. Csak a peres eljárássá alakulással kerül át a kérelmező/felperes kérelmében megjelölt illetékes peres bírósághoz a jogvita. Lényegében a fizetési meghagyások kibocsátására az általánostól eltérő illetékesség területtel rendelkező, kvázi különbíróságokat hozott létre a német jogalkotó. A német jog automatizált fizetési meghagyásos eljárásának sikerre vitelében ezek a kijelölt bíróságok és maga azon elképzelés, hogy ne valamennyi, hanem csak meghatározott bíróságok vegyenek részt ebben az eljárásban, nagy szerepet játszottak.106
102
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 17. o. 103 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 49. o. 104 ZPO 689. § (2) bek. 105 ZPO 689. § (3) bek.
36
3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a tagállami szabályozások tükrében 3/1. A fizetési meghagyás kibocsátásának kérelmezése - a kérelem tartalma A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek tartalmi és formai vizsgálata körében felállítható egy hipotézis, mely szerint a fizetési meghagyásos eljárások polgári peres eljáráshoz való viszonya alapvetően meghatározza az eljárás folyamatát, különösen megindításának (kérelmezésének) sajátosságait. A polgári peres eljáráshoz való viszony alapján megkülönböztethető az ún. osztrák (peres eljárással szoros kapcsolatot mutató) és a német (önálló eljárás) megoldása. Az osztrák szabályozásban a fizetési meghagyásos eljárás a rendes peres eljárás kereteibe integráltan jelenik meg.107 Azaz a fizetési meghagyásos eljárás az osztrák polgári eljárásjogban a meghatározott összeghatárt (30 ezer eurót) meg nem haladó pénzkövetelések iránti polgári peres keresetindítások szükségszerű első lépése, tehát - függetlenül a kérelmező akaratától, valamint a kötelezetti ellentmondás benyújtásának valószínűségétől-, az igényt kötelező első lépésben fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni. A peres eljáráshoz való szoros viszony leképeződik a fizetési meghagyás kibocsátásának kérelmezése körében is, mivel a kérelemnek nincsenek speciális tartalmi és formai követelményei, ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a kereseti kérelemre vonatkoznak. A kérelmező „keresete” alapján a bíróság hivatalból dönt az ügyben a fizetési meghagyás kibocsátása vagy a peres eljárás megindítása mellett.108 Az eljárás hivatalból alakul az összeghatárra tekintettel fizetési meghagyásos vagy rendes peres eljárássá. 109 Ezáltal az eljárás megindításának az osztrák eljárásjogban nincs külön formulája, a keresetlevélre vonatkozó formai követelményeket kell a kérelmezőnek betartania. Innen ered az eljárási modell neve is, Mahnklageverfahren. A német polgári eljárásjogban a fizetési meghagyásos eljárás önálló (selbständiges Mahnverfahren). A polgári peres eljárás megindításától teljes egészében elkülönül, speciálisan a fizetési meghagyásos eljárás megindításához szükséges kérelemmel
106
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 50. o. KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 35-36. o. 108 KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in Österreich, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 75-76. o. 109 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 36. o.
107
37
(fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem - Mahnantrag) indul az eljárás. 110 A rendes peres eljárással való kapcsolata lényegében az, hogy a kötelezett ellentmondása esetén polgári perré alakul az eljárás.111 A német fizetési meghagyásos eljárás tehát kizárólag a jogosult erre irányuló kérelmével indulhat meg. 112 A ZPO felsorolja azokat az elemeket, amelyeknek szerepelnie kell egy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben, így az igény, a felek, a bíróság megjelölése113. Továbbá a kérelemben feltüntetésre kerül azon nyilatkozat is, mely szerint az érvényesített igény nem függ még nem teljesített ellenszolgáltatástól,
valamint
a
kérelem
megalapozottságához
szükséges
bizonyítékokat is meg kell jelölni. 114 Hasonlóan jár el az olasz, francia, görög és spanyol eljárásjog is a kérelem önálló jellegének és tartalmának meghatározása során. A francia kérelem kötelező tartalmi elemeit taxatíve sorolja fel az eljárásjogi törvény. 115 Az önálló fizetési meghagyásos modellt követő tagállamokban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a peres eljárás kezdőirata, a keresetlevél elkülönülnek egymástól. A tartalmi elvárások tekintetében azonban az esetek nagyobb részében a keresetlevélre vonatkozó előírások alkalmazásával találkozunk a fizetési meghagyás kérelmezése körében is. Egyértelműen megállapítható a kereseti kérelem és meghagyás kibocsátása iránti kérelem azonos forráshoz kapcsolódása a görög és olasz szabályozásban. Az olasz kérelem formai és tartalmi követelményeit a keresetlevélre vonatkozó előírások határozzák meg.116 A görög fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a keresetlevélre vonatkozó törvényi követelmények mellett kell eleget tenni a fizetési meghagyásból adódó speciális feltételeknek, azaz a
110
Német ZPO 688 § Abs. 1. valamint 690 § KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 36. o. 112 Német ZPO 688 § I. 113 A bíróság megnevezése kettős jelentéssel bír a német eljárásban, mivel az eljárásra a kérelmező lakóhelye szerinti bíróság jogosult, míg az ellentmondás nyomán perré alakult eljárásban már a kötelezett lakóhelye alapítja az illetékességet. Így a kérelmezőnek mindkét bíróságot meg kell jelölni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 51. o. 114 Német ZPO 690 § I. 115 FERRAND, Frédérique: La procédure d’injonction de payer en droit francais, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 133. o. 116 GRUNSKY, Wolfgang: Das verfahrenseinleitende Schriftstück beim Mahnverfahren, IPRax 1996. 245. o. 111
38
fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem szerepeltetése, a követelés pontos meghatározása (pénzösszeg, kamatokkal együtt). 117 Ezen szabály alól a spanyol eljárásjog tesz kivételt, amikor kifejezetten kijelenti, hogy a spanyol eljárásban nem szükséges a keresetlevélre vonatkozó általános előírásokat alkalmazni. Elégségesnek tekinti a kérelemben a kötelezett és a kérelmező adatainak, lakó-, illetve tartózkodási helyének, az igény jogalapjának és az érvényesített követelés mértékének a megjelölését.118 Tehát az osztrák eljárásjog a vizsgált tagállamok esetén egyedülálló megoldásával a peres eljárás kötelező elő-eljárásaként tekint az értékhatárt meg nem haladó követelések esetén a fizetési meghagyásos eljárásra. A német modell ezzel szemben függetleníti egymástól a két eljárástípust, a kötelezett ellentmondása létesít közöttük kapcsolatot. A fizetési meghagyásos és a peres eljárás egymáshoz való viszonyának vizsgálatát a fenti európai uniós tagállamok jogában azzal a feltevéssel is végeztük, hogy a kapcsolat mértéke meghatározza a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formáját, tartalmát. A feltevésünk részben igazolásra is talált. Az osztrák modell két eljárás közötti szoros kapcsolatot felmutató megoldása a kérelmezésben is megjelenik, az öZPO nem szól külön fizetés meghagyás kibocsátása iránti kérelemről, keresetlevélként tekint az eljárás kezdőiratára. A
német
modellt
követő
tagállamok
kérelmeiről
ezen
minta
alapján
feltételezhetnénk, hogy kifejezetten elkülönítik a kérelmeiket a peres eljárás kezdőiratának formai és tartalmi előírásaitól. A feltételezés tartalomra vonatkozó része azonban nem állja meg valamennyi kérelem tekintetében a helyét, mivel a vizsgált tagállamok megoldásai nem mutatnak egységes képet. Több esetben, így az olasz és görög szabályozásban kifejezetten a keresetlevél előírásait hivatkozzák a meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemeinél. Ezzel szemben a német és francia szabályozás külön listázza a kérelem tartalmi elemeit. A spanyol megoldás kifejezetten elválasztja a keresetlevéltől a meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemeit, és csupán általános adatokat kér megjelölni a jogosulttól.
117
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 97. o. IRUZUBIETA, Vázquez: Commentarios a la nueva Ley de enjuiciamiento civil (2000) 1003. o. (hivatkozza: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 104. o.)
118
39
Tapasztalataink tehát azt mutatják, hogy a fizetési meghagyásos és a peres eljárás kapcsolata nem feltétlenül határozza meg a meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmát és formáját. Így nem igazolható az a tézis, hogy az önálló fizetés meghagyásos eljárás kérelmei tisztán elkülöníthetőek lennének a keresetlevelektől. Inkább az látható, hogy az eljárás során alkalmazott kérelmek elemeiben felhasználásra kerülnek a keresetlevél esetén már kimunkált és felsorolt tartalmi elemek. Az olasz és görög polgári eljárásjog kifejezetten szól azok felhasználásáról, míg a német és francia szabályozásban a meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a keresetlevél elemei nagyobb részben egymásra vetíthetőek. 3/2. A kérelem formája - szabad, illetve kötelező formai előírások A kérelem benyújtása kapcsán külön figyelmet érdemel, hogy a tagállami megoldás alkalmaz-e formanyomtatványt vagy sem. 119 Formanyomtatványok állnak a kérelmezők rendelkezésére a német, osztrák, olasz, francia és spanyol fizetési meghagyásos eljárásban. Amíg azonban a német és az olasz eljárásjogban ez formai előírása és megengedhetőségi feltétele az eljárásnak120, addig a francia és spanyol eljárásjog sajátosan tekint a formanyomtatványra. Utóbbiak esetében a nyomtatvány léte nem jelenti a formanyomtatványhoz kötött benyújtást, nem feltétel a formula használata. Franciaországban elektronikusan és papír alapon is benyújthatóak a kérelmek121. A formanyomtatvány használata azonban csak ajánlott.122 Hasonló a helyzet a spanyol fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kapcsán is, a jogalkotó inkább csak a kérelmező
helyzetén
akar
segíteni
egy
formanyomtatvány
rendelkezésre
bocsátásával. További érdekessége a spanyol formulának, hogy az nem a fizetési meghagyásos eljárásra speciálisan kialakított nyomtatvány. Egy általános, polgári eljárás megindításához szükséges, minimumelvárásokat tartalmazó formula.123 A görög polgári eljárásjogi szabályozás nem ír elő kötelező forma alkalmazását. Ennek hátterében állhat, hogy a görög eljárásjogban az automatizált adatfeldolgozás 119
Ezen vizsgálat körében az osztrák fizetési megahgyásos eljárás nem kap szerepet, mivel az ún. Mahnklageverfahren eljárási jelleg miatt nincsen elkülönült kérelme a peres és a fizetési meghagyásos eljárásnak, mindkét esetben keresetlevelet kell benyújtania a kérelmezőnek. 120 COESTER-WALTJEN, Dagmar: Mahnverfahren in Deutschland, in: RECHBERGER, Walter H. KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 150. o.; GRUNSKY, Wolfgang: Das verfahrenseinleitende Schriftstück beim Mahnverfahren 245. o. 121 FERRAND, Frédérique: La procédure d’injonction de payer en droit francais 133. o. 122 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o.
40
még új dolog. A számítógépes feldolgozás még csak kevés eljárásban került bevezetésre, és a fizetési meghagyásos eljárás nem sorolható ide. Ennek megfelelően nem állnak rendelkezésre formanyomtatványok sem, amelyekkel a kérelmező a meghagyás kibocsátása iránti kérelmét előterjesztheti, illetve előterjeszteni köteles.124 Tehát a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek formai előírásai tekintetében elkülöníthetőek a formanyomtatványt alkalmazó és nem alkalmazó tagállami megoldások. Előbbi kategóriába sorolható Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Spanyolország, utóbbiba Görögország. 3/3. Képviselet a fizetési meghagyásos eljárásban A vizsgált fizetési meghagyásos eljárások képviselettel összefüggő rendelkezései három lehetséges megoldást mutatnak. A teljes eljárásra kötelező jelleggel írja elő a jogi képviseletet a belga125 és a görög eljárásjog. Utóbbi egyértelműen a kötelező jogi képviselet mellett foglalt állást, mára azonban számos bírósági döntés áttöri ezt a kötelezettséget.126 Ennek eredményeként már nem valamennyi eljárási cselekménynél kívánja meg a képviseletet. A fizetési meghagyásos eljárásban mindez akként jelenik meg, hogy a képviselőnek kell kitölteni és aláírni a kérelmet.127 Németországban és Franciaországban a kérelmező személyesen, illetve képviselővel is eljárhat. Mindkét tagállam fizetési meghagyásos eljárása ugyanis kizárólag elsőfokú bíróságokon zajlik, melyeken nincs képviseleti kényszer.128 Nem ír elő képviseleti kötelezettséget a spanyol eljárásjog sem a fizetési meghagyásos eljárásokra. Az ellentmondással perré alakuló eljárásra az általános peres képviseleti szabályok vonatkoznak. A két eljárás képviseletnél alkalmazott eltérő szabályozása azonban az ellentmondás kapcsán összeér, ugyanis amennyiben a rendes peres eljárásban a képviselet kötelező, a fizetési meghagyásos eljárást peres eljárássá alakító ellentmondást a képviselő aláírásával kell benyújtani. 129 123
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 104. o. NIKOLOPOULOS, George: Orders for payment in Greece 167. o. 125 MELLAERT, Georg E. Van Orders for Payment in the Belgian Law 91. o. 126 NIKOLOPOULOS, G.: Order for Payment in Greece 165. o. 127 NIKOLOPOULOS, George: Orders for payment in Greece165. o. 128 Német ZPO 78§ I.; BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 537. o. 129 Hozzá kell tenni, hogy a spanyol polgári eljárásjog csak a 150 ezer Pta-t meghaladó pertárgyérték esetén követeli meg a kötelező jogi képviseletet, így az ezen összeghatárt meghaladó kötelezéssel szembeni ellentmondásra vonatkoznak a kötelező képviselet és a képviselő általi aláírás szabályai. FRÖHLINGSDORF, Josef/LINCKE, Karl H.: Das neue spanische Zivilprozessgesetz 360. o. 124
41
Egyértelműen a bírósági hatáskörhöz kapcsolódó feltételeket teremt az olasz eljárásjog. A képviselő (patrocinio) jelenléte a hatáskörrel rendelkező bíróság általános eljárási szabályaihoz igazodik, így a peres eljárásra érvényes szabályok átültetése jelenik meg a fizetési meghagyásos eljárásban. A fizetési meghagyás a kibocsátására jogosult bíróság határozza meg, hogy a felek személyesen vagy képviselővel járnak el. 130 Az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban is a peres eljárás és a bírósági szervezet által behatároltan jelenik meg a képviselet kérdése.131 A kerületi bíróságokon a 4 ezer eurót meghaladó pertárgyérték esetén találkozunk a képviseleti kényszerrel, ezen összeghatár alatt szabad választása van a kérelmezőnek.132 A törvényszékek esetén pertárgyértéktől függetlenül kötelező a képviselet. Mindehhez igazodva - a jogosult mellett - a kötelezett is képviselővel köteles eljárni kerületi bíróságon a 4 ezer eurót meghaladó követelést érvényesítő, valamint a törvényszék által kibocsátott meghagyással szembeni védekezése során.133 A tagállami fizetési meghagyásos eljárásokban az általános ügyvédkényszer (belga, görög), a képviselet szabad választása (német, francia), valamint a hatáskörrel rendelkező bíróságtól függő differenciáltság (olasz, osztrák), mint megoldási lehetőségek fedezhetőek fel a képviselet kérdésével kapcsolatban. A spanyol megoldás
a
német-francia
modell
kérelmezőre
bízott
megoldása,
és
a
pertárgyértéktől és bírósági szinttől függő képviseleti kényszer sajátos ötvözete. A perré alakító ellentmondás kapcsán teremt átmenetet a két megoldás között, és a meghatározott pertárgyérték fölött az ellentmondáshoz megköveteli a jogi képviselő aláírását. Ezzel a megoldással a spanyol jogalkotó a fizetési meghagyásos eljárásban továbbra is a kérelmezőre bízza a képviselő igénybevételét, a perben pedig tisztán érvényesül a kötelező képviselet szabálya. 4. A fizetési meghagyás kibocsátásának szabályozása a vizsgált tagállamokban A tagállami fizetési meghagyásos eljárások áttekintése és rendszerezése során mindeddig az eljárás igénybevételével és kérelmezésével foglalkoztunk. A 4. szempont vezeti át vizsgálatainkat az eljárás lefolytatásának szakaszába, melynek 130
A Békebíróság előtt nem kíván meg jogi képviseletet, a kerületi és tartományi bíróság előtt már kötelező a jogi képviselet. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 91. o. 131 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 77. o. 132 Osztrák ZPO 27 § I. 133 öZPO 448 § 1.
42
során bemutatásra kerülnek a kérelmek felett kontrollt gyakorló tagállami hatóságok jogosítványai. 4/1. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata A jogosult által megfelelő formában és tartalommal elkészített kérelem benyújtásával indul meg a fizetési meghagyásos eljárás a tagállam erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága előtt. A tagállami hatóság megvizsgálja a kérelmet, melynek eredményétől függően további intézkedéseket tesz. Az intézkedések bemutatását megelőzően azonban külön figyelmet kell fordítanunk a kérelmek vizsgálatának terjedelmére. A tagállami hatóságok által lefolytatott kontroll alapján lehetőségünk nyílik ugyanis eljárás típusokat, modelleket elkülöníteni. Így a fizetési meghagyásos eljárás és a kérelemhez megkövetelt bizonyítékok kapcsolata alapján megkülönböztethető az ún. tiszta és az ún. okirati bizonyításon alapuló eljárás. 134 A vizsgált tagállamok döntő többségében (Belgium, Franciaország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) az okirati bizonyításon alapuló fizetési meghagyásos eljárási modell érvényesül. A bizonyítás terjedelmét, tartalmát, a bizonyítékként felhasznált okiratok szolgáltatását illetően azonban ezen tagállamok szabályozásai is eltéréseket mutatnak. A francia megoldás esetén egyértelműen megjelenik az okiratok becsatolásának kötelezettsége. A kérelem elutasítására kerül sor, amennyiben a kérelmező nem csatolja a követelését alátámasztó bizonyítékokat.135 A jogszabály azonban nem tartalmaz további iránymutatást, hogy milyen okirati bizonyítékot követel meg. Ezért a francia bíró az okirati bizonyíték értékelése során alapvetően nincs kötve kötelező törvényi előíráshoz, az adott esetben dönti el, hogy a becsatolt okirati bizonyíték megfelelő-e vagy sem. 136 A bíróságok - a jogszabályi előírások pótlására - egyedi ügyekben hozott döntéseikkel alakították ki a követendő gyakorlatot.137 A görög szabályozás szerint a követelést magánokirattal vagy közokirattal kell bizonyítani. Az okirat az egyedüli megengedett bizonyítási eszköz, melyet a kérelemhez kell csatolni. Az érvényesített igényt a tényállás rövid bemutatásával kell 134
COM (2002) 746. 32. o. BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o. 136 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 64. o. 137 COM (2002) 746. 28. o. 135
43
előterjeszteni, amelyből a bíró megállapíthatja, hogy az igény, amelyre a bizonyítás vonatkozik, megalapozott-e.138 Spanyolországban a kérelemhez olyan okirat csatolása szükséges, amely az érvényesített követelés fennállását igazolja. 139 A dokumentumokra nem vonatkoznak sem tartalom, sem forma szempontjából szigorú előírások. Írásbeli vagy elektronikus formában is létezhetnek, és a kötelezett aláírásának vagy pecsétjének kell rajtuk leni. A NLEC140 azonban felsorolja a lehetséges okiratokat, amelyek bizonyítékként felhasználhatóak, így: számlák, szállítólevelek, elismervények, telegram, telefax és a kereskedelmi forgalomban szokásos iratok. A felsorolás azonban példálódzó, semmiképpen sem tekinthető taxatívnak. Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárásban fogyasztói hiteligény érvényesítésére kerül sor, az eredeti szerződést is csatolni kell. Olyan irat is megfelelően alátámasztja a követelést, amely a kötelezettséget tartalmazza, és egy olyan irattal együtt kerül benyújtásra, amely az üzleti kapcsolat tartós voltát igazolja.141 Az olasz eljárásjogi törvény felsorolja az eljárásban felhasználható bizonyítékok körét, a joggyakorlat álláspontja szerint azonban minden olyan okirat alkalmas a bizonyításra, amely a bíróság álláspontja szerint az eredetiség és bizonyítási képesség tekintetében alátámasztja a kérelmező állításait.142 Egyes kérelmezői csoportokat, mint az ügyvédeket, közjegyzőket és állami hatóságokat, feljogosítja, hogy olyan iratot is felhasználhatnak a fizetési meghagyásos eljárásban, amelyet maguk bocsátottak ki. Minden egyes álláspont teljes körű bizonyítását azonban nem követeli meg az olasz szabályozás. A bizonyítékokat a kérelemben kell előterjeszteni. 143 Az okirati bizonyításon alapuló modellt követő tagállamok között különbséget észlelhetünk az alapján, hogy a kérelemben foglalt tényállítások igazolására felhasznált okiratok a kérelem mellékleteként vagy részeként jelennek meg. Előbbi megoldást alkalmazza a francia, görög és spanyol szabályozás, míg a kérelemben kéri megjelölni a hivatkozott okirat tartalmát az olasz megoldás. A felhasználható okiratok köre sem tekinthető egységesnek. A görög eljárásban kizárólag közokirat 138
YESSIOU-FALTSI, Pelayia: Civil Procedure in Hellas, Kluwer Law Internationale The Haag, London, Boston (1995) 400. o. 139 RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 11. o. 140 Nueva Ley de Enjuiciamento Civil 1999. 141 FRÖHLINGSDORF, Josef/LINCKE, Karl H.: Das neue spanische Zivilprozessgesetz 359. o. 142 PIEKENBROCK, Andreas: Der italienische Zivilprozess im europäischen Umfeld, Duncker und Humblot Berlin (1998) 94. o.
44
vagy magánokirat használható fel, míg a modell további tagállamaiban az okiratok köre nincs ily módon leszűkítve. A francia, olasz és spanyol szabályozásból hiányzik a törvényi taxáció, a bírósági gyakorlat dönti el, mely okiratokat fogadnak el a kérelemben foglalt követelés igazolásához. Az okirati bizonyítást alkalmazó modell tagállamaiban azonban egységesen megállapítható, hogy – az okiratok benyújtásának módjától és az okirati kör terjedelmétől függetlenül – érvényesül a kérelem eljáró hatóság általi vizsgálata. A vizsgálat eredménye határozza meg, hogy kibocsátásra kerül-e a meghagyás, vagy a kérelem elutasításáról, a kimutatott hiányok pótlásáról szól a jogosultnak címzett határozat. Az ún. tiszta fizetési meghagyásos eljárás jelenik meg a német és az osztrák polgári eljárásjogban.144 A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl nem kell bizonyítékokat csatolni a kérelemben foglalt követelés alátámasztására, igazolására. A bizonyítékok mellőzése az eljárásból azonban azt eredményezi, hogy a kérelemben foglalt igényeket, az azok alapjául szolgáló tényeket kizárólag a kérelmező olvasatában ismeri meg az eljáró hatóság. Emiatt felmerülhet a kétely a kibocsátott meghagyás jogszerűségét illetően. Az eljáró hatóság nem tud fellépni a rosszhiszeműen, jogalap nélkül érvényesített igényekkel szemben. Mivel a hatóságnak nem állnak rendelkezésére a jogosult által hivatkozott tények igazolásához bizonyítékok (okiratok), nem tudja szűrni a jogosult kérelmét. A kötelezett védelme kizárólag saját cselekményeivel (ellentmondásával) valósulhat meg. Ennek eredményeként a kötelezettel szemben kibocsátott, és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás a legtöbb tagállami jogrendszer által ismert mulasztási ítélettel mutat szoros párhuzamot.145 A fenti aggályok feloldása érdekében az okirati bizonyítást mellőző modellt alkalmazó tagállamokban is megindult a kérelem vizsgálatára vonatkozó útkeresés. Egyértelműnek és vitathatatlannak ismerte el valamennyi érintett tagállam, hogy a benyújtott kérelem teljes körű megalapozottsági vizsgálata a felek meghallgatása és 143
FRANK, Martin: Das verfahrenseinleitende Schriftschtück in Art. 27 Nr.2 EuGVÜ, LGVÜ und in Art. 6 Haager Unterhaltsübereinkommen 1973. Duncker und Humblot Berlin (1998) 147. o. 144 A finn és portugál fizetési meghagyásos eljárás is a tiszta, okitai bizonyítást mellőző eljárás típusba sorolható. RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 14. o.; GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 56. o.
45
bizonyítékok becsatolása nélkül nem valósítható meg. A tagállamok többsége abban is egységesen nyilatkozott, hogy ennek ellenére meg kellene teremteni a fizetési meghagyásos eljárás szerkezeti felépítésébe illeszthető azon vizsgálati módszert, amely lehetővé tudja tenni a jogosulatlan kérelmek kiszűrését. A megoldási lehetőségek után kutatva két irányvonal különíthető el: az első szerint a kérelem abból a szempontból megvizsgálható, hogy a kérelmező által megjelölt igény,
követelés
az
előadott
tényekből
levezethető-e
(ún.
okozatossági/megalapozottsági vizsgálat), míg a második megoldás szerint a kérelem érdemi vizsgálat alá nem kerül, kizárólag formai kontroll valósul meg. Utóbbi megoldást a portugál fizetési meghagyásos eljárás jól példázza, ugyanis sem a kérelem megalapozottsága, sem tényleges helytállósága, de még a követelés lejártsága sem kerül megvizsgálásra.146 A német polgári eljárásjogban szemléletváltásnak lehetünk tanúi, melyet a fizetési meghagyásos eljárásban bevezetett elektronikus ügyintézés eredményezett. Az 1977es
ZPO
novellát
megelőzően
(Schlüssigkeitsprüfung).
A
fizetési
lehetőség
volt
meghagyás
okozatossági
kibocsátása
vizsgálatra
iránti
kérelem
elutasítására került sor, ha a meghagyás az igény egy részére nem volt kibocsátható. Tehát a ZPO 691. §-a ugyan nem szólt kifejezetten a kérelmek megalapozottságának vizsgálatáról, az azonban az eljárás során megvalósult. Az eljáró bíróság másként nem észlelhette volna, hogy a kérelemnek kizárólag egy részére bocsátható ki fizetési meghagyás, az előadott tényállás az érvényesített követelésnek egy részét igazolja. Ezen rendelkezés azonban kikerült a ZPO szövegéből, és ma már nincs lehetősége a bíróságoknak a kérelemtől eltérő meghagyás kibocsátásra, és ennek előzményeként a kérelem megalapozottságának vizsgálatára sem. A vizsgálat hiánya ma már ki is tűnik a jogszabály szövegéből, amikor kifejezetten rendelkezik az érvényesített igény vizsgálatának hiányáról. 147 Tehát a német fizetési meghagyásos eljárás során a kérelmek megalapozottságának vizsgálata nem történik meg, kizárólag formai vizsgálatnak vetik alá a beadványt.148 Lényegében az eljárás feltételeinek fennállását, a kérelem törvényi követelményeinek 145
RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 14. o. 146 FREITAS, José Lebre de: L’Injonction de Payer dans la loi Portugaise, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 231. o. 147 ZPO Kommentár 691 § RN. 21. 148 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 88. o.
46
teljesülését vizsgálják. Azaz a Rechtspfleger a formanyomtatvány formaságainak teljesülése mellett azt ellenőrzi, hogy az igény megfelelően meghatározásra került-e, és hogy egyáltalán bírósági útra tarozik-e a követelés érvényesítése. 149 Ezért amennyiben magából a kérelemből kiderül, hogy az igény nem áll fenn, nyilvánvalóan alaptalan, illetve nem peresíthető, a fizetési meghagyásos eljárást megtagadják, a kérelmet elutasítják. Az osztrák bíróságok hivatalból vizsgálják a kérelmek formai feltételeinek teljesülését, melynek során a kereseti kérelem feltételeinek fennállására helyeznek hangsúlyt. Mindez abból a korábban már bemutatott eljárási sajátosságból ered, hogy az osztrák fizetési meghagyásos eljárás a peres eljárással szoros összefüggést mutat a kérelmezés kapcsán. A német megoldással ellentétben azonban az osztrák jogban törvényi felhatalmazást kap a Rechtspfleger a kérelmek megalapozottságának vizsgálatára.150 A 2002-es öZPO novella vezette be ezt az intézményt. Előtte kizárólag a peresíthetőséget lehetett vizsgálni, azaz amennyiben fizetési meghagyás nem lenne kibocsátható, perré alakítható-e az eljárás. Mára már vitathatatlan, hogy a peresíthetőséget a megalapozottság körében kell vizsgálni. 151 Egyes esetekben a megalapozottság vizsgálatától el lehet tekinteni, így amennyiben a követelés egyértelműen jogellenes, nem bocsátható ki fizetési meghagyás. Szigorúbb megalapozottsági vizsgálat ilyen esetben nem szükséges.152 Az osztrák Mahnklageverfahren sajátosságaként meg kell jegyezni, hogy amennyiben a kérelem megalapozatlansága miatt fizetési meghagyás nem bocsátható ki, a kérelem perben történő elintézésére sincsen lehetőség. Tehát az osztrák jogban a Rechtspfleger a benyújtott kérelmet tartalmi vizsgálatnak veti alá, melynek során a megalapozottságot vizsgálja, azaz hogy a kérelmező személyében az érvényesített igény fennáll-e.153 Álláspontom szerint az okirati bizonyításon alapuló és az ún. tiszta fizetési meghagyásos modell sajátosságainak áttekintését követően megállapíthatjuk, hogy mindkét megoldási útnak vannak előnyei és hátrányai. Az okirati bizonyításos modell előnye hogy a jogállamiság eszméjét szem előtt tartva megköveteli az érvényesített igény igazolását, okiratokkal történő alátámasztását. Az 149
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 88. o. KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in Österreich 78. o. 151 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 90. o. 152 Erről részletesebben: KODEK, Georg E.: Zum Prüfungsumfang im Mahnverfahren, Österreichische Richterzeitung (RZ) 1998. 238-246. o. 150
47
okirati bizonyítékok átvizsgálásával kiszűrhetőek a kötelezettel szemben jogalap nélkül érvényesített követelések. Hátránya azonban, hogy a vizsgálat elvégzése miatt több időt vehet igénybe az eljárás lefolytatása, az okiratok megkövetelése szemben áll az eljárás egyszerűsítésének, különösen a gyorsításának elvárásával. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárást gyakorlatilag lehetetlenné teszi. 154 Fontos azt is megállapítani, hogy a kérelemben foglalt követelés és az alapjául szolgáló tények teljes jogi kontrollja is akkor valósítható meg, ha a fizetési meghagyásos eljárásban teljes körű bizonyítást folytat le az eljáró tagállami hatóság. Ezen bizonyítási eljárásban az okiratok mellett egyéb bizonyítási eszközök, mint pl. tanú is igénybe vehető lenne, amely azonban felveti azt a problémát, hogy a fizetési meghagyásos eljárást már semmi nem különbözteti meg a peres eljárástól. Ezért ezen modellben az okiratok is kizárólag korlátozott kontrolleszközök az eljáró hatóság kezében, amely miatt az okirati bizonyításon alapuló modell sem képes a kérelmek teljes körű kontrolljának megvalósítására. Továbbá az okirati bizonyítás ellen szól a fizetési meghagyásos eljárásban az a körülmény is, hogy az okiratok által - indirekt módon - leszűkül a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területe, mivel kizárólag az okirattal igazolható igények érvényesíthetőségét teszi lehetővé. Így a pénz fizetésére vonatkozó igények is kizárólag akkor képezhetik tárgyát az eljárásnak, amennyiben írásban kötött szerződésből
vagy
egyoldalú
kötelezettségvállalásból
erednek.
További
problémaként jelentkezik az internetes kereskedelem, és az abból származó igények, amikor is nem áll rendelkezésre okirat, így az igényérvényesítés is problémássá válhat. Véleményem szerint az okirati bizonyításos modell hátrányai meghaladhatják a benne rejlő előnyöket, különösen azért, mert ezen előnyök a kötelezett oldalán jelennek meg. A hátrányok azonban kifejezetten a jogosult oldalán jelentkeznek, mind az eljárás időtartamával, mind a kérelemhez csatolandó okiratokkal, és ekként az érvényesíthető igények beszűkülésével kapcsolatban. A fentiekre tekintettel az a gondolat alakulhat ki bennünk, hogy a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modell tekinthető járható útnak, mivel mellőzi a kérelemben 153
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 128. o. Így nyilatkozik: HESS, Burkhard: Strukturfragen der europäischen Prozesangleichung, dargestellt am Beispiel des Europäischen Mahn- und Inkassoverfahrens, In: Schütze (Hrsg.) Einheit und Vielfalt des Rechts, Festschrift für Reinhold Geimer (2002.) 362. o.; RECHBERGER, Walter H./KODEK, Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnverfahren 47. o.
154
48
megjelölt tények alátámasztására szolgáló bizonyítékok csatolását. Az okirati bizonyítástól azonban kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha az igényt semmilyen jogi vizsgálatnak nem vetjük alá. A kérelmek vizsgálatának elvetése azonban aggályokat vet fel. A kötelezettet az eljáró hatóság nem tudja megvédeni a jogosulatlan igényekkel szemben, ezáltal a rosszhiszemű kérelmezők előnyös helyzetbe kerülnek. Így a tiszta modell előnye ugyan, hogy a kérelmek vizsgálata nem hátráltatja a meghagyásos eljárásokat, hátránya, hogy a kötelezett oldalán jogvédelmet nem képes megvalósítani, amely miatt csökkenhet az eljárás iránti bizalom. Az előnyök-hátrányok tekintetében középúton helyezhető el az osztrák megoldás. A jogi kontrollt okiratok helyett a kérelemben foglaltak megalapozottságának vizsgálatával kívánja elérni. Probléma azonban, hogy a teljes körű megalapozottsági vizsgálat szemben állhat az eljárást egyszerűsítő és gyorsító törekvésekkel. 155 A standardizált, azaz formanyomtatványokon beadott kérelmek tömeges feldolgozását jelentősen megnehezítené, lehetetlenné tenné egy anyagi jogi vizsgálat lefolytatása. További
ellenérv
adódik
az
elektronikus
fizetési
meghagyásos
eljárások
technikájából is, ugyanis a számítógépes programok megalapozottsági vizsgálatot nem tudnak végezni, az ún. kérelem-ellenőrző programmal a kérelem formai megfelelősége, teljessége vizsgálható.156 Mindezek alapján megállapíthatjuk, sem az okirati bizonyításon alapuló modell, sem a tiszta, bizonyítékoktól eltekintő modell, de még az osztrák középutas megoldás sem ad mindkét fél részére megfelelő és egyenlő védelmet. Továbbá az eljáró hatóságok munkája iránti bizalmat sem erősítik, mivel az első modellben elhúzódhatnak az eljárások, míg a második esetében ugyan rövid a kibocsátási idő, de a kérelmek kontroll nélkül válnak meghagyásokká. Felvetődik a kérdés, hogy a felek, azaz jogosult-kötelezett viszonyában kell-e e fizetési meghagyásos eljárásban egyforma jogvédelmet biztosítani? Véleményem szerint nem. Maga az eljárási szerkezet sem támasztja alá a felek egyenlőként történő kezelését: az eljárás a jogosult kérelmére indul, a kötelezett a kibocsátott meghagyás kézbesítésével értesül a vele szemben lefolytatott eljárásról. Az eljárás a jogosult igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében került szabályozásra, ezért abban a kérdésben is, hogy a kérelemben foglalt adatok, tények mennyiben kívánnak alátámasztást, követhető lehet ez az eredeti célkitűzés: a jogosult érdeke, amely 155 156
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 130. o. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 130. o.
49
egyértelműen a rövid határidővel lefolyó, lehető legkevesebb bizonyítással járó fizetési meghagyásos eljárás. A kötelezett érdekvédelmét a jogi szabályozás és az eljáró hatóság azáltal tudja biztosítani, hogy megfelelő tájékoztatást nyújt számára a meghagyás jogi jellegéről, a jogorvoslati lehetőségről, valamint elmaradásának jogkövetkezményeiről. A fentiekre tekintettel a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modell német változata, azaz a kérelmek formai vizsgálata tűnik megfelelő megoldásnak. 4/2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálatára hivatott személyi kör a tagállamokban A vizsgált tagállami eljárásokban a meghagyás iránti kérelem vizsgálatára feljogosított személy és az eljárás felépítése, a kérelemhez csatolható bizonyítékok köre szoros kapcsolatot mutat. Az okirati bizonyításon alapuló, megalapozottsági vizsgálatot előíró eljárásban a kérelem vizsgálatára kizárólag bíró lehet jogosult, szakmai kompetenciája nélkülözhetetlennek tekinthető. Egy olyan eljárásban azonban, ahol a kérelem megalapozottsága nem képezi a vizsgálat tárgyát, azaz kizárólag a kérelem formai áttekintésére kerül sor, bírósági alkalmazottak is eljárhatnak, nem feltétel a bírói képességek és képzettségek elsajátítása. Erre tekintettel megállapítható, hogy a tiszta fizetési meghagyásos modell esetén ún. Rechtspfleger (igazságügyi alkalmazott: okmányirodai, bírósági irodai alkalmazott) intézi az eljárást a német és osztrák jogban157, míg az okirati bizonyításon alapuló eljárást megvalósító francia, olasz, görög és spanyol fizetési meghagyásos szabályok szerint a bírák feladata az eljárás lefolytatása. 158 Mivel azonban a tiszta eljárási modellben a német és osztrák szabályozás lényeges eltérést mutat, azaz előbbinél pusztán formai szempontú a kérelem vizsgálata, addig az utóbbi esetében megvalósul egy okozatossági vizsgálat, az osztrák eljárásban sajátosan alakul az eljárás lefolytatására rendelt személyi kör is. Tekintettel arra, hogy a kérelmek vizsgálata nagyobb képzettséget igényelhet a vizsgálatot végző személytől, indokolt lehet bírói hatáskörbe helyezni a fizetési meghagyásos eljárást. Mégis döntő érvként az osztrák szabályozásban a bírák terheinek csökkentését vették alapul, és főszabály szerint alkalmazotti körbe telepítették a kérelmek vizsgálatát. 157
ZPO 691.§ I. 1.; öRPflG 16.§ I.1. A helyi bíróság egyesbírája, valamint a kereskedelmi bíróság előadója jár el a fizetési meghagyásos eljárásokban. BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o.; GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 91.; 96.; 103. o. 158
50
Emellett azonban a nagyobb kerületi bíróságokon, illetve olyan bíróságokon, amelyeken nem állnak rendelkezésre bírósági alkalmazottak, gyakorlatilag a bírák intézik a fizetési meghagyásokat. Továbbá a bíró az eljárás bármely szakaszában beléphet az eljárásba, az ügyet magához vonhatja és meghozhatja a döntést (kibocsátja a meghagyást vagy elutasítja a kérelmet).159 Azáltal, hogy a fizetési meghagyásos eljárást nem bíró, hanem Rechtspfleger, mint pl. okmányirodai, bírósági irodai alkalmazottak feladatává tesszük, a bírák ügyterhe jelentősen csökkenthető. Így a bíró a valódi peres jogvitákra tud munkájával koncentrálni, fizetési meghagyásos eljárással kizárólag akkor találkozik, amennyiben az ellentmondás folytán perré alakult.160 A német és részben az osztrák megoldás ellen szól azonban az a körülmény, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban felvetődhetnek olyan jogi problémák, amelyek megoldása olyan fokú jogi szakismeretet feltételez, amely meghaladhatja az ügyintézői szféra szakmai tudásszintjét. A bíró, mint jogász ebből a szempontból kvalifikáltabb szereplője lehet az eljárásnak.161 A meghagyásos eljárások sajátos szereplőjeként kell itt szólni a számítógépes programokról is, amelyek ún. automatizált kérelem-feldolgozás során járnak el, és tevékenységük nem feltétlenül igényel kontrollszemélyt. 4/3. Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján 4/3/1. Kibocsátás, illetve részleges kibocsátás Az alcímben alkalmazott alternatíva a kérelmek vizsgálatának természetére vezethető vissza. A tiszta fizetési meghagyásos eljárások (német és osztrák megoldás) mellőzik az okirati bizonyítékok csatolását, amelyből következhetne, hogy a formai kontrollon túl semmilyen vizsgálatnak nem vetik alá a benyújtott kérelmeket. Ebből azonnal levonhatnánk a következtetést, hogy a kérelem formai megfelelősége esetén a meghagyást a kérelem egészére bocsátják ki, míg hiba esetén a kérelmet elutasítja az eljáró hatóság.
159
COM (2002) 746. 26. o. COM (2002) 746. 26. o. 161 HABSCHEID, Walter: Der Rechtspfleger in der Gerichtsorganisation, In: SCHÜTZE, Rolf A. (Hrsg.), Einheit und Vielfalt des Rechts, Festschrift für Reinhold Geimer zum 65. Geburtstag, C. H. Beck Verlag, München (2002) 210. o. 160
51
Mint ahogy a 4/1. szempont alatt bemutattuk, Németországban formai vizsgálat, Ausztriában megalapozottsági vizsgálat történik. Az elvégzett vizsgálatok eltérő volta is arra enged bennünket következtetni, hogy fenti kategorikus kijelentésünk sem felelhet meg a valóságnak. A német polgári eljárásjogban kibocsátásra kerül a meghagyás, amennyiben nem kellett a kérelmet elutasítani. 162 A német jog tehát nem ismeri a kérelemtől eltérő, részleges kibocsátást. Mindez a formai vizsgálatból adódik. Ezért amennyiben a kérelem nem teljes egészében felel meg a vizsgált feltételeknek, nem bocsátanak ki meghagyást. A német megoldás az eljárás egyszerűsítését tartja szem előtt.163 Az osztrák eljárásban a formai és tartalmi (megalapozottsági) vizsgálat pozitív eredménye esetén fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor, és a vizsgálat eredményéhez képest, részben is kibocsátható a meghagyás. A „részleges” fizetési meghagyás a részítélet mintájára kerül szabályozásra.164 Az okirati bizonyításon alapuló fizetési meghagyást alkalmazó tagállamokban (Belgium, Franciaország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) a kérelem és a csatolt okirati bizonyítékok vizsgálatát követően, annak eredményétől függően a teljes kérelem tekintetében, illetve annak egy részére is kibocsátható a meghagyás. Azaz kizárólag a megalapozott részben bocsátható ki a fizetési meghagyás. A megfelelően alá nem támasztott igények érvényesítésére nem kerülhet sor ebben az eljárásban.165 A gyakorlatban azonban problémákat vet fel a kérelem egyes részeire vonatkozó kibocsátás. Ezáltal ugyanis nem csökkennek a bíróságok peres terhei, a meghagyással nem érintett kérelemrész tekintetében peres eljárásban érvényesíthető az igény, és a kérelmező összességében nem jut hozzá hamarabb a teljes követeléséhez. 166 A probléma a bizonyítást követelő modell tagállamai mellett a tiszta eljárást alkalmazó osztrák polgári eljárásjogot is jellemzi. A vizsgált tagállamok közül egyedül Németország esetén beszélhetünk a fenti aggály teljes kizártságáról. 4/3/2. A kérelem elutasítása
162
ZPO 691. § KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 105. o. 164 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 109. o. 165 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 87. o. 166 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage – Handbuch für die Praxis mit Mustern und Beispiele (Wien 1987.) Rn. 102. 163
52
Az eljáró tagállami hatóság a jogosult kérelmének (formai és/vagy tartalmi) vizsgálatát követően arra a következtetésre is juthat, hogy a kérelemben megjelölt igény tárgyában nem bocsátható ki fizetési meghagyás, illetve a kérelem szenved olyan hibában, mely nem orvosolható. Ekkor a fizetési meghagyásos eljárást kérelmet elutasító határozattal zárja le. Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az eljáró tagállami hatóság elutasítja, az elutasító határozattal szemben nem áll rendelkezésre jogorvoslat a német167, francia168, olasz169 és görög170 szabályozás alapján. A német eljárásban azonban – az eljárás elektronikus jellegéből adódóan – szót kell ejtenünk egy esetről, amikor mégis jogorvoslattal támadható a kérelem elutasítása. Ez kizárólag akkor áll fenn, ha a kérelmet elektronikus úton terjesztették elő, és azzal az indoklással utasították el, hogy a forma nem kompatibilis a bíróság rendszeréhez.171 Az osztrák eljárás sajátosságából adódóan amennyiben a Rechtspfleger nincs meggyőződve arról, hogy a meghagyás kibocsátható, illetve a kibocsátás feltételei nem állnak fenn, túlnyomó többségében nem a kérelem elutasítása mellett dönt, hanem hivatalból perré alakítja az eljárást. Ez egy sok vitával övezett területe az osztrák fizetési meghagyásos eljárásnak. 172 Lehetőség van azonban arra is, hogy a Rechtspfleger a bíró elé tárja az aktát. Ekkor gyakori megoldás, hogy hiánypótlási felhívás kibocsátására kerül sor. Ezen utóbbi esetben is fennáll azonban a perré alakítás lehetősége, mivel a hiánypótlás sikertelensége esetén a kérelem továbbra sem utasítható el, hanem peres eljárás indul. Perré alakításkor az osztrák bíróság egy jogorvoslattal nem támadható végzéssel mondja ki a fizetési meghagyás kibocsátásának megtagadását. A fentiekre tekintettel nem sok értelme lenne az osztrák eljárásban külön jogorvoslatot biztosítani a végzéssel szemben, mivel az elutasítás magával hozza azonnal a peres eljárás megindulását. Kizárólag akkor beszélhetünk a kérelem elutasításáról, ha az általános peres feltételek hiánya áll fenn, tehát a rendes peres eljárás sem indítható meg. 173 4/4. A kibocsátott fizetési meghagyás tartalma 167
ZPO 691 § (3) bek. 2. mondata BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o. 169 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 92. o. 170 Görög ZPO 628 § (2) bek. (Lásd: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 98. o.) 171 ZPO 691 § (3) bek. 1. mondata 172 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 109. o. 168
53
Az eljáró tagállami hatóság a jogosult kérelme alapján, a kötelezett meghallgatása nélkül, kibocsátja a fizetési meghagyást. A hatóság döntése nem más, mint a kötelezettnek szóló felhívás arról, hogy vagy elfogadja a meghagyást és teljesíti az abban foglaltakat, vagy az előírt határidőn belül megtámadja azt.174 A vizsgált tagállamok fizetési meghagyásait 175 áttekintve megállapíthatjuk, hogy legfőbb tartalmi elemeik egységesnek tekinthetőek.176 A fizetési meghagyások két fő részre bonthatóak. Első részük tartalmazza a jogosult, kötelezett és a bíróság adatait, valamint a kérelmező által megjelölt igényeket, így a főkövetelést, költségeket, kamatokat.177 A meghagyások második része tartalmazza a kötelezett megfelelő tájékoztatását. A fizetési meghagyásos eljárás ugyanis a meghagyás jogerőre emelkedésével egy végrehajtás alapjául szolgáló okiratot bocsát a jogosult rendelkezésére, miközben az eljárás során a hatóság a kötelezettet nem hallgatta meg, egyszerűsített, gyorsított eljárásban járt el. Azonban
az
ilyen
egyszerűsített
eljárás
sem
mondhat
le
a
kötelezett
meghallgatásáról. 178 Mivel az eljárás szerkezeti kialakítása miatt a kötelezett csak a meghagyás kibocsátásával értesül a vele szemben lefolytatott eljárásról, a kötelezett jogainak megfelelő védelmét már a meghagyásban biztosítani kell. A jogvédelem eszköze a meghagyás második részében megjelenő tájékoztatás, amelyből a meghagyás
természetérő,
joghatásairól,
a
rendelkezésre
álló
jogorvoslati
lehetőségről, annak módjáról és határidejéről értesülhet kötelezett.179 Ezáltal biztosítható, hogy a jogban járatlan kötelezett az általa megalapozatlannak vagy túlzott mértékűnek ítélt követeléssel szemben ellentmondást benyújtva peres eljárás kezdeményezhessen, és a perre jellemző nyilvános, pártatlan és kétoldalú meghallgatáson alapuló eljárásban védekezhessen a kérelmezővel szemben.
173
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 110. o. A fizetési meghagyásos eljárás európai uniós fogalma. Lásd erről: COM (2002) 746. 20. o. 175 Így a német Mahnbescheid, az osztrák Zahlungsbefehl, az francia ordonnance d’injonction de payer, az olasz decreto d’ingiunzione, a spanyol requerimiento de pago és a görög fizetési meghagyás. Lásd ehhez: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 39-107 o. 176 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 131. o. 177 Ahogyan korábban bemutattuk, a legtöbb tagállam – a fizetési meghagyásos és a peres eljárás kapcsolatára tekintet nélkül - a keresetlevélre vonatkozó jogszabályi előírásokat alkalmazza háttérszabályként a meghagyás iránti kérelmekre. Ennek folytán a kibocsátott fizetési meghagyásokban is megjelennek a kérelem legfőbb elemei. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 132. o. 178 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 134. o. 179 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 134. o. 174
54
A tájékoztatás tehát magában a meghagyásban megjelenik. A francia és a belga eljárásban azonban egy második garanciát is beépítettek a kötelezett jogvédelmének biztosítására. Ezen tagállamokban a fizetési meghagyást a bírósági alkalmazott személyesen kézbesíti a kötelezettnek, melynek során a kézbesített irat tartalmának, jogkövetkezményeinek ismertetése is megtörténik.180 Ezáltal ún. szóbeli kitanítás valósul meg. A megoldás előnyei vitathatatlanok, azonban az eljárási költségek, az eljárás gazdaságossági megfontolásai miatt a tagállamok többségében eltekintenek a meghagyások személyes kézbesítésétől. Így jellemzőbb a postai kézbesítés, és a kötelezett írásbeli tájékoztatása. Emiatt az általánosan jellemző írásbeli kitanítás legfontosabb követelménye a mindenre kiterjedő, jól érthető és egyértelmű tájékoztatás. Részletesen megvizsgálva a kötelezettnek szóló tájékoztatásokat, megállapítható, hogy annak legfőbb elemét a kötelezett számára nyitva álló cselekvési alternatíva megjelölése képezi: a meghagyásban megjelölt határidőn belül teljesítse a meghagyásban foglaltakat, vagy ugyanezen határidőn belül vegye igénybe az adott tagállam által biztosított jogorvoslati lehetőséget (ellentmondás). A jogorvoslat igénybevételi módját, formáját és határidejét is meg kell jelölni a kibocsátott meghagyásban. 181 Mellőzhetetlen információnak tekinthető továbbá a jogorvoslat elmaradása esetére alkalmazandó jogkövetkezmények rendelkezésre bocsátása: ellentmondás hiányában a meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás keretében kikényszeríthető a benne foglalt követelés. A meghagyásban foglalt követelés teljesítésével kapcsolatban tájékoztatni kell a kötelezettet a fizetési halasztás, részletekben történő teljesítés-kezdeményezésének lehetőségéről is. 182 A német fizetési meghagyás egy sajátos tájékoztatási elemet is tartalmaz, ugyanis egyértelműen a kötelezett tudomására hozza, hogy a kérelmet a bíróság nem vizsgálta meg érdemben. A fizetési meghagyás ezen eleme a kérelmek vizsgálatának jellegéhez kapcsolódik, amely Németországban kizárólag formai vizsgálatként jelentkezik. Ezzel szemben az olasz, francia, görög és spanyol eljárásban okiratokkal kell igazolni a követelés fennállását, Ausztriában pedig megalapozottsági vizsgálat
180
EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o. KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 110. o. 182 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 108. o. 181
55
jellemző. Így a bíróság általi vizsgálat hiányára utalás a német meghagyás - vizsgált tagállamok esetén egyedülálló – eleme. 183 4/5. A fizetési meghagyás kézbesítése A kézbesítés során arra kell hangsúlyt helyezni, hogy a címzettnek olyan módon és olyan időben kell a kézbesítést elvégezni, hogy védekezéssel élhessen az érvényesített követelésekkel szemben. 184 A fizetési meghagyásos eljárásban különös jelentősége van a kézbesítési szabályoknak, a kézbesítés megtörténtétől indul a kötelezett rendelkezésére álló jogorvoslati határidő számítása. Amennyiben a kötelezett nem él védekezéssel, a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedik,
azaz a
jogosult
-
a kötelezett
meghallgatásának mellőzésével - hozzájut a végrehajtás alapjául szóló határozathoz. Ennek feltétele, hogy a kötelezett nem kapcsolódik be az eljárásba. A kötelezett passzivitása azonban kizárólag akkor szolgálhat ezen jogkövetkezmények alapjául, ha a meghagyást megfelelő módon és határidőben kézbesítették számára. Amennyiben a kézbesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásra kerültek, vélelmezhető, hogy a kötelezett akaratlagos magatartásával marad távol az eljárástól, teljes tudatában a kérelmező igényeinek és a rendelkezésre álló jogszabályi, védekezési lehetőségeknek.185 A kötelezett jogainak védelmét legjobban a francia megoldás szerinti közvetlen kézbesítés biztosíthatja (signification a’personne), melynek során az irat tartalma is ismertetésre kerül.186 A kézbesítés ezen módozata azonban a gyakorlati alkalmazás során nehézségekbe ütközhet, gyakran nem valósítható meg a kötelezett részére történő közvetlen irat átadás és tájékoztatás. Erre tekintettel a francia jogban is ismertek kiegészítő (postai) kézbesítési formák (absence signification a’personne).187 A vizsgálta tagállamok döntő többsége eltekint a fizetési meghagyás közvetlen kézbesítésének szabályozásától, ezt a kézbesítési formát a saját tagállami jogi szabályozásuk szempontjából idegen elemnek tekintik. Így általánosságban a fizetési meghagyások postai szolgáltató útján történő kézbesítésével találkozunk, amelyet a 183
ZPO 692 § (1) bekezdés 2. pont 1393/2007/EK rendelet a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről 19. cikk (1) bek. 185 COM (2002) 746. 36-37. o. 186 BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o.; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 123. o. 187 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o. 184
56
kézhezvétel
visszaigazolására
szolgáló
intézményekkel
bástyáznak
körül
(tértivevény). 188 A postai kézbesítés irányulhat a kötelezett kezéhez, illetve kisegítő megoldásként elfogadható minden olyan kézbesítés, amely a kötelezett közvetlen közelébe képes a bírósági, hatósági iratot eljuttatni (fő- és kiegészítő kézbesítés).189 Ezek a kézbesítési szabályok képesek biztosítani a fizetési meghagyásos (és a peres) eljárás működőképességét. A postai úton történő kézbesítés mellett ki kell térnünk a fizetési meghagyásos eljárás és a hirdetményi kézbesítés viszonyára. A német fizetési meghagyásos eljárás számos kisegítő megoldást szabályoz a kézbesítéssel kapcsolatban (meghatározott személyi
körhöz
(hozzátartozó,
munkavállaló,
munkáltató)
történő,
illetve
levélszekrénybe történő elhelyezés), a hirdetményi kézbesítés kapcsán azonban határozottan elutasító álláspontra helyezkedik. A kézbesítés ezen formáját, amelynek során a bíróság hirdetőtáblájára függesztik ki a meghagyást, nem tekinti megfelelőnek a kötelezett érdekeinek védelme szempontjából.190 A hirdetményi kézbesítés elkerülése érdekében a német ZPO nem engedélyezi a fizetési meghagyásos eljárás igénybe vételét, amennyiben a kérelemből kitűnik a hirdetményi
kézbesítés
szükségessége. 191
A
német
eljárás
a
kézbesítés
szabályozásában azonban nem következetes, ugyanis amíg a meghagyás esetén tiltja a hirdetmény alkalmazását, a végrehajtható okirat kézbesítése kapcsán már lehetővé teszi azt.192 Az osztrák eljárásban is ismert a hirdetményi kézbesítés, de csak kivételesen vehető igénybe. A sajátos helyzet akkor áll fenn, ha kizárólag a meghagyás kibocsátása után derül ki, hogy a kötelezett lakó-, illetve tartózkodási helye ismeretlen. Amennyiben ez a tényező a meghagyás kibocsátása előtt ismert, nem bocsátható ki a meghagyás.193 A német eljárás azon egyedülálló sajátosságából adódóan, hogy külföldi kötelezettel szemben is kibocsátható a fizetési meghagyás, meg kell említeni a külföldre történő kézbesítést is. 194 188
NIKOLOPOULOS, G.: Order for payment in Greece 166. o. Lásd ehhez: 805/2004/EK rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 13-14. cikk 190 MÜNZBERG, Wolfgang: Die materielle Rechtskraft der Vollstreckungsbescheide, JuristenZeitung 1987. 477. o. 191 ZPO 688 § (2) bek. 3. pont 192 ZPO 699 § (4) bek. 3. pont 193 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 126. o. 194 ZPO 183. § (2) bek. 189
57
A fizetési meghagyás kibocsátását követő kézbesítés a vizsgált tagállami eljárások többségében hivatalból megtörténik, azaz a kérelmező külön kérelme nélkül kézbesítik a meghagyást a kötelezett részére. A görög195, a német196, spanyol197, olasz198 és osztrák199 fizetési meghagyásos eljárást a hivatalból történő kézbesítés jellemzi. Kivételes megoldást alkalmaz a francia eljárás, ugyanis a kibocsátott meghagyást kizárólag a jogosult kérelmére kell a kötelezettnek kézbesíteni. Erre tekintettel a fizetési meghagyás kibocsátásával egyidejűleg tájékoztatják a jogosultat, hogy a kibocsátástól számított 6 hónapon belül van lehetősége a kézbesítés kérelmezésére. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja a jogosult, a kibocsátott meghagyás érvénytelen lesz. A szabályozás hátterében a francia kézbesítési szabályok rendhagyónak tekinthető megoldása, bírósági alkalmazott általi közvetlen kézbesítés, mint elsődleges kézbesítési forma áll. A francia megoldás egyik következménye, hogy amikor a bíróság csak a kérelem egy részében bocsátja ki a meghagyást, a kérelmező választási lehetőséget kap: 1. lemondhat a meghagyás kézbesítéséről, amely miatt a meghagyás érvényét veszíti. (Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy a követelését teljes egészében peres eljárásban érvényesítse a kötelezettel szemben.); 2.
kérheti
a
részleges
fizetési
meghagyás
kézbesítését,
amely
azzal
a
következménnyel jár, hogy a részkövetelése jogerőre emelkedik és ítélt dolgot (res iudicata) eredményez.200 4/6. Határidők a meghagyás kibocsátásával és a kézbesítésével kapcsolatban A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elintézésére, a meghagyás kibocsátására valamennyi vizsgált tagállami eljárásban találkozhatunk határidő megjelölésével. A meghatározás alapján két csoportra bonthatjuk a vizsgált tagállamok eljárásait: az elektronikus eljáráshoz meghatározott speciális határidőket alkalmazókra, és a keresetlevél elintézéséhez kapcsolódó kibocsátási határidőt szabályozó megoldásokra. Németországban és Ausztriában a kérelmek elektronikus feldolgozásához és a meghagyások automatizált eljárásban történő kibocsátáshoz szoros határidőt 195
Görög ZPO 630 § (lásd erről: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 99. o.) ZPO 166 § 197 FRÖHLINGSDORF, Josef/LINCKE, Karl H.: Das neue spanische Zivilprozessgesetz 360. o. 198 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 93. o. 199 öZPO 247 § 196
58
határozott meg a tagállami jogalkotó: a német kérelmet a bírósághoz érkezésének napján kell feldolgozni, és a meghagyást kibocsátani, amennyiben ez a nap munkanap. Amennyiben nem munkanapon érkezett be a kérelem, akkor a beérkezést követő munkanapon kell az intézkedéseket megtenni. 201 Az osztrák elektronikus kérelmek alapján a beérkezést követően azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és a meghagyást ki kell bocsátani. 202 Az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban azonban a keresetlevéllel kapcsolatos intézkedési határidők is megjelennek. Az osztrák szabályozás sajátosságaként meg kell említeni, hogy a kereseti kérelemre is vonatkozik az a szabályozás, hogy amennyiben különös időráfordítás nem szükséges az elintézéshez, a beérkezés napján kell elintézni a kérelmeket.203 Az elintézési határidő tekintetében az osztrák fizetési meghagyás iránti (kereseti)kérelmek és a peres kereseti kérelmek azonos elbírálás alá esnek.204 A vizsgált tagállamok közül a francia, olasz, görög és spanyol fizetési meghagyásos eljárásban a meghagyások kibocsátására a keresetlevél esetén irányadó eljárási határidők alkalmazása jellemző.205 Így a kibocsátási határidőket tekintve többsége kerültek a kereseti kérelmekhez igazodó határidő-szabások, melyhez az osztrák megoldás is csatlakozik. Ausztria esetében a fizetési meghagyás iránti kérelmek és a kereseti kérelmek kivételesen szoros kapcsolatot mutatnak, mely ún. Mahnklageverfahren eljárástípusra vezethető vissza. A vizsgált tagállami fizetési meghagyásos eljárások azonban nemcsak a fizetési meghagyás kibocsátását kötik határidőhöz, hanem a kézbesítése kapcsán is meghatározhatnak olyan időintervallumot, amelyen belül meg kell történni a kötelezett részére történő kézbesítésnek. Amennyiben az a határidő eredménytelenül telik el, a kibocsátott meghagyás érvénytelen lesz. Ezt a megoldást követi a francia, olasz és görög fizetési meghagyásos eljárás. A három tagállam esetén azonban eltérések adódnak abból, hogy kit kötelez a kézbesítésre vonatkozó határidő. Mint ahogyan a 4/4. pontban bemutatatásra került, a 200
EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o. ZPO 689 § (1) bek. 202 DANZL, Karl-Heinz (Hrsg.): Kommentar zur Geschäftsordnung für die Gerichte I. ind II. instanz (Geo.), CD-ROM (Wien 2005.) 110. § 23. 203 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 110. o. 204 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 110. o. 205 Lásd ehhez: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 87., 93.; 99.; 106. o. 201
59
kézbesítés történhet hivatalból vagy a jogosult kérelmére. A francia szabályozás a jogosultat köti, mivel a meghagyást kizárólag a kérelmező erre irányuló kérelmére kézbesítteti a bíróság. A kérelem a meghagyás kibocsátásától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő.206 Az olasz és görög eljárásban hivatalból intézkedik az eljáró bíróság a kötelezettnek történő kézbesítésről. Az olasz eljárásjog a kibocsátástól számított 40 napon belüli207, míg a görög 2 hónapon belüli208 kézbesítést ír elő a bíróság számára. 5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a kibocsátott fizetési meghagyással szemben 5/1. A jogorvoslat meghatározása a fizetési meghagyásos eljárásban A fizetési meghagyásos eljárás meghatározása szerint az eljáró tagállami hatóság a jogosult egyoldalú kérelmére, a kötelezett meghallgatását mellőzve bocsátja ki a fizetési meghagyást.209 A kötelezett a kibocsátott meghagyás részére történt kézbesítésével értesül egy olyan eljárásról, mely az érdemi határozat meghozatalával le is zárult.210 Ahhoz azonban, hogy a fizetési meghagyásos eljárás is eleget tegyen a jogorvoslathoz való jog, mint alapvető eljárásjogi alapelv biztosításának, szabályozni kell a kibocsátott meghagyással szembeni védekezés lehetőségét. Arra tekintettel, hogy a meghagyás kibocsátásával a fizetési meghagyásos eljárás le is zárult, nem a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető jogorvoslati lehetőségről, hanem a fizetési meghagyással, mint érdemi határozattal szemben igénybe vehető védekezési eszközzel kell számolnunk a kötelezett oldalán. A
kötelezett
rendelkezésére
megállapíthatjuk,
hogy
a
álló
jogorvoslati
tagállamok
lehetőséget
többségében
számbavételével
(Ausztria,
Olaszország,
Franciaország, Görögország, Spanyolország) egy, míg egyes tagállamokban (Németország) két alkalommal is jogorvoslattal élhet a kötelezett a meghagyásos eljárásban született határozattal szemben. Ezt a megállapítást Walter H. Rechberger és Georg E. Kodek akként fogalmazta meg, hogy a fizetési meghagyás szerkezeti
206
EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 93. o. 208 Görög ZPO 630§ A. (lásd erről: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 99. o.) 209 Lásd ehhez: az európai fizetési meghagyásos eljárás definíciója COM (2002) 746. 10. o. 210 BH1999. 32., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 207
60
felépítése határozza meg, hogy az adós számára milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogorvoslat során. Ugyanis az eljárás lehet egy – és több fokú.211 A jogorvoslati lehetőségek száma alapján egyfokú a fizetési meghagyásos eljárás, amennyiben a kötelezettnek egy alkalommal van lehetősége a meghagyással szemben védekezésre (ellentmondás). Ennek elmaradása az eljárás lezárulását eredményezi, a fizetési meghagyás az ellentmondási határidő elteltével jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz.212 A kétfokú fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás csak az egyik határozat, egy első lépés, ugyanis a végrehajthatóságához egy további határozat szükséges, amelyet az ellentmondási határidő elteltével bocsát ki a bíróság, és a kötelezett jogorvoslattal támadhat meg.213 A fizetési meghagyással szemben igénybe vehető tagállami jogorvoslatok elnevezése a nyelvi eltérések miatt ugyan különböző214, tartalmilag azonban egységesen az ellentmondás fogalma alá sorolhatjuk őket.215 A tagállami fizetési meghagyásos eljárások áttekintése során a jogorvoslatok témaköre sajátos szerkezeti elválasztást is szükségessé tesz, mivel ezen a ponton az eddig egységes eljárás kettéválik, és az egyik út a határidőben előterjesztett ellentmondás, és annak következtében a peres eljárás, a másik az ellentmondás elmaradása esetén bekövetkező jogerőre emelkedés és végrehajthatóság vizsgálata lesz. 5/2. A fizetési meghagyással szemben előterjesztett kötelezetti ellentmondás 5/2/1. Az ellentmondás formai és tartalmi előírásai A vizsgálta tagállami fizetési meghagyásos szabályok alapvetően két megoldást mutatnak a kötelezett rendelkezésére álló ellentmondás tartalmi és formai feltételeit illetően. A német és francia eljárás a kötelezett számára nagy szabadságot biztosít
211
RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 8. o. 212 HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis – unter besonderer Berücksichtigung des Mahnverfahrens in der Zivilprozessordnung und seiner Vorgängermodelle Köln, Berlin, Bonn, München, 1995. 172. o. 213 A kétfokú eljárás a német Mahnverfahren sajátossága. ZPO 699. § 214 Így a német Widerspruch (ZPO 694. § (1) bek.), az osztrák Einspruch (öZPO 248. §), az olasz opposizione (GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 93. o.), a francia opposition (EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 67. o.; NCPC 1425. Art.; BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o.). 215 Lásd ehhez: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 60., 81., 86., 93., 99., 106. o.
61
mind tartalmi, mind formai szempontból. A görög és olasz eljárásban szigorú tartalmi követelményeknek kell eleget tennie a kötelezettnek. A német eljárásjogban ugyan főszabályként tekintenek az ellentmondás írásbeli előterjesztésére, amelyet erre rendszeresített formanyomtatvánnyal is segíteni kívánnak, azonban a kötelezett nem köteles az űrlapot igénybe venni, azaz formátlanul is előterjesztheti az írásbeli ellentmondását. Valamint az írásbeli forma sem köti, mivel a meghagyást kibocsátó bíróságnál szóban is előterjeszthető az ellentmondás.216 Az ellentmondás tartalmát illetően a német ZPO nem ír elő különösebb követelményeket, elégséges az a puszta akaratnyilvánítás a kötelezett részéről, hogy a követelést vitatja. A kötelezettnek a meghagyással egyidejűleg kézbesített ellentmondás formanyomtatványon megjelölhetőek a vitatás alapjául szolgáló tények, és azok alátámasztásául szolgáló bizonyítékok. A kötelezett azonban azáltal eleget tesz az ellentmondás jogszabályi feltételeinek, hogy a meghagyásba foglalt követelés vitatását kinyilvánítja.217 A francia megoldás is követi ezt a mintát, megfelelőnek és befogadhatónak minősíti a kötelezett ellentmondását, amennyiben abból kitűnik a követelés vitatása.218 A kötelezett számára biztosított egyszerűsített – puszta vitatáson alapuló - védekezési lehetőség hátrányos jellemzője, hogy nem biztosítja a jogosult, mint felperes és a perre illetékes bíróság számára, hogy az első tárgyalást megelőzően értesüljenek a kötelezett vitatásának alapjául szolgáló tényekről, bizonyítékokról, amely káros hatással lehet a peres eljárás időtartamára.219 A görög ellentmondás alapvetően eltér a fenti tagállamok álláspontjától, ugyanis a meghagyást kibocsátó bíróság feladatává teszi az ellentmondás megalapozottságának vizsgálatát. Erre azonban kizárólag akkor van lehetősége, ha a kötelezett az ellentmondásában köteles volt megjelölni a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat. Így amennyiben a határidőben előterjesztett ellentmondás a tartalma alapján megalapozott, a bíróság érvénytelennek nyilvánítja a meghagyást. Az ellentmondás megalapozatlansága azzal a következménnyel jár, hogy a bíróság elutasítja azt, és megerősíti a meghagyást.220 Tehát a görög jog megköveteli
az
ellentmondás
megalapozását,
mert
ehhez
igazítja
annak
216
ZPO 692. és 694. § GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 61. o. 218 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 67. o. 219 Lásd ehhez: MünchCOMm ZPO (-Holch) 694. § RN. 13-15. 220 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 100. o. 217
62
jogkövetkezményeit is. Az olasz szabályozást is jellemzi a formai-tartalmi elvárás, ugyanis a keresetlevélre vonatkozó előírásokat rendeli alkalmazni a kötelezett ellentmondására.221 A spanyol és az osztrák megoldás formálisan a szigorúbb rendszer felé mutat, azonban a szabályok átvizsgálását követően már nem tartható fenn ez az álláspont. E két tagállam szabályozásában is a kötelezett számára biztosított szabadság érvényesül. A spanyol ellentmondás ugyanis tovább megy egy lépéssel a német és francia megoldás kizárólag a vitatásra vonatkozó elvárásán, és indokolást vár a kötelezettől hogy milyen alapon vitatja a követelés fennállását. A vitatás alapjául megjelölt tények igazolása azonban már nem kötelező eleme az ellentmondásnak, azaz nem kell az állításokra vonatkozó bizonyítékokat megjelölni, csatolni a beadványhoz. Így az eljáró bíróság ugyan közelebb kerül a kötelezett oldalán megjelenő körülményekhez, de továbbra sem vizsgálhatja meg azok valóságát, fennállását. Így a spanyol eljárás jogosultja, mint felperes és az eljáró bíróság is kizárólag a perben ismerheti meg a kötelezett, mint alperes védekezésének alapját.222 Az osztrák ellentmondás megítélése kapcsán fontos szerepet kap az a körülmény, hogy az eljárás a peres eljárással szorosan összefügg (Mahnklageverfahren). Az eljárás ezen jellemzője kihatással van mind a kérelmező, mind a kötelezett nyilatkozataira. Ennek következtében az osztrák ZPO a kötelezettől a keresetlevéllel szemben benyújtott ellenkérelem tartalmi elemeinek teljesülését kívánja meg.223 Az elvárások ellenére azonban a joggyakorlatban sem indokolási, sem formakényszer nem jellemzi a kötelezett védekezési lehetőségét.224 Így a kötelezett részéről érkező beadvány - minden további tartalmi követelmény teljesítése nélkül is ellentmondásként kerül kezelésre a bíróságon, amennyiben egyértelműen kitűnik belőle a vitatás szándéka. Tehát az osztrák ellentmondás formálisan szigorúbb alaki és tartalmi előírásokkal szabályozott jogorvoslati lehetőség, gyakorlatilag azonban a német, francia és spanyol ellentmondásra jellemző szabadsággal mutat rokonságot.
5/2/2. Az ellentmondás határideje 221
GRUNSKY, Wolfgang: Der verfahrenseinleitende Schriftschtück beim Mahnverfahren 245. o. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 106. o. 223 öZPO 246. §; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 145. o. 224 HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 142. o. 222
63
Valamennyi
vizsgált
tagállamban
jogszabály
által biztosított
határidő
áll
rendelkezésre az ellentmondás előterjesztésére. Napokban számított határidő jellemzi az olasz, görög és spanyol eljárást, így az olasz fizetési meghagyással szemben 40, a görög esetén 15, a spanyol eljárásban 20 napon belül terjeszthető elő a kötelezett részéről ellentmondás. 225 Hetekben határozza meg az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidőt a német és osztrák eljárás. A német jogban a kötelezett a meghagyás kézbesítéstől számított két héten belül élhet ellentmondással. A munkaügyi bíróság által alkalmazott fizetési meghagyások esetén az ellentmondási határidő egy hét.226 Az osztrák kötelezett (alperes) a fizetési meghagyással szemben a kézbesítéstől számított 4 héten belül élhet ellentmondással. 227 A francia és a német fizetési meghagyásos szabályozás alkalmaz hónapokban meghatározott ellentmondási határidőt, amely a francia eljárásban egy hónap. 228 A német eljárásról ugyan már szóltunk a határidőket hetekben maghatározó tagállamok körében, szükséges azonban jelen csoportban is megemlíteni a szabályozást, mivel a külföldi kötelezettel szemben kibocsátott fizetési meghagyások esetén egy hónapos ellentmondási határidőt biztosít a német ZPO.229 A határidő meghosszabbíthatóságával a vizsgált tagállamok közül az olasz szabályozásban találkozhatunk. Az ellentmondási határidő (40 nap) a kötelezett kérelmére, indokolt esetben 10 nappal meghosszabbítható, és legfeljebb 60 nap lehet a teljes időtartama. 230 Valamennyi határidő számításának kezdő
időpontja a fizetési meghagyás
kézbesítéséhez kapcsolódik. A fizetési meghagyások kézbesítése a vizsgált tagállamok döntő többségében postai szolgáltató igénybevételével történik.231 A szolgáltató a kézbesítés megtörténtéről a kézhezvétel időpontját tartalmazó igazolás visszajuttatásával értesíti a kibocsátó tagállami hatóságot.232
225
BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien 186. o.; NIKOLOPOULOS, G.: Order for Payment in Greece 169. o.; DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d’injonction de payer en Espagne 245. o. 226 ZPO 692. § (1) bek. 3. pont 227 öZPO 248 §. 228 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 67. o.; BELTZ, KarlHeinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o. 229 ZPO 703d. § 230 BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien 186. o.; GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 93. o. 231 A kivétel a francia közvetlen kézbesítés. Lásd ehhez 4/5. pont. 232 Lásd ehhez: GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 60., 81., 86., 93., 99., 106. o.
64
A határidő elteltével a fizetési meghagyást úgy kell tekinteni, hogy azt ellentmondással nem támadták meg. Az elkésett ellentmondást az eljáró tagállami hatóság hivatalból elutasítja. Az elutasítás, mint jogkövetkezmény alól a német kétfokú fizetési meghagyásos eljárás kivételt teremt, mivel a kötelezett ellentmondási határidő elteltével, de még a végrehajthatóvá nyilvánító határozat kibocsátása előtt benyújtott beadványát a második határozat elleni jogorvoslatként (Einspruch) értelmezi, és ezzel peres útra tereli az eljárást.233
5/2/3. Az ellentmondás joghatása A határidőben benyújtott ellentmondás megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését, jogerős határozat hiányában nem kerülhet sor végrehajtásra. A jogosulnak - a végrehajtható határozat elnyerése érdekében - rendes polgári peres eljárásban kell folytatnia a kötelezettel szembeni igényérvényesítést.234 Az ellentmondás ezen hatásai valamennyi vizsgált tagállami eljárásban ismertek. Mégis találkozhatunk lényeges eltérésekkel azzal kapcsolatban, hogy a kötelezett védekezése a meghagyás további sorsát hogyan befolyásolja, illetve hogy a nemperes eljárásból a perbe történő átmenet mennyiben tekinthető automatikus lépésnek. Az ellentmondás fizetési meghagyásra gyakorlat közvetlen hatását tekintve két csoportra oszthatóak a tagállami megoldások. A francia235, görög236, és olasz237 eljárás jellemzője, hogy az ellentmondás hatására perré alakuló eljárásban a meghagyás vizsgálata képezi az eljárás tárgyát. Így az eljáró bíróság a vizsgálat eredményétől függően ítéletével megerősíti (helybenhagyja) vagy hatályon kívül helyezi a meghagyást. Ezzel szemben az osztrák, német és svéd eljárásban az ellentmondás önmagában hatályon kívül helyezi a kibocsátott meghagyás, és ezért a peres eljárásban a feleknek úgy kell álláspontjaikat tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztani, mintha fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására nem is került volna sor.238 A másik vizsgálható szempont a fizetési meghagyásos eljárásból peres eljárásba történő átmenetet érinti, azaz a kötelezett ellentmondása automatikus átvezetést 233
ZPO 700. § COM (2002) 746. 41. o. 235 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 67. o.; FERRAND, Frédérique: La procédure d’injonction de payer en droit frncais 146. o. 236 NIKOLOPOULOS, G.: Order for Payment in Greece 169. o. 237 BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien 186.o. 238 COM (2002) 746. 41. o. 234
65
eredményez-e, vagy a feleknek, legfőképpen a jogosultnak a feladatává válik-e a peres eljárás megindítása. Ausztriában239, Franciaországban240, Olaszországban241 és Portugáliában242 az ellentmondás automatikus perré alakító hatásáról kell beszélni, míg Németországban243, Luxemburgban a felek valamelyikének kérelmére indul meg a peres eljárás. 244 Spanyolországban mindkét megoldás ismert, mivel 3000 Eurot meg nem haladó követelés esetén automatikusan alakul perré a fizetési meghagyásos eljárás, ezen összeghatár fölött a jogosult erre irányuló kérelmét követeli meg az eljárásjogi szabályozás.245 A fél kezdeményezéséhez köthető peres eljárás további kérdést vet fel azonban a kérelmezés határidejével kapcsolatban. A spanyol szabályozásban egy hónap, Svédországban 4 hét, Luxemburgban 6 hónap áll a fél rendelkezésre, hogy a peres eljárás megindítása iránti kérelmét előterjessze. 246 A német megoldás sajátossága, hogy mindamellett, hogy a ZPO a felek feladatává teszi a peres eljárás kérelmezését, a perré alakítás iránti kérelem már a meghagyás kibocsátása iránti kérelemben is szerepeltethető.247 A gyakorlatban a két kérelem általában együtt jár, melynek hatása, hogy az ellentmondás benyújtásával a fizetési meghagyásos eljárás automatikusan alakul át peres eljárássá. 248 5/2/4. A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság A kötelezett által előterjesztett ellentmondás hatására az osztrák, francia, olasz, portugál és - 3000 Eurot meg nem haladó követelés esetén - a spanyol fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A német és - 3000 Eurot meghaladó követelés érvényesítése esetén - a spanyol szabályozás alapján a felek valamelyikének kérelmére kerül sor peres eljárás lefolytatására.
239
HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 143. o. 240 BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o. 241 BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien 186.o. 242 FREITAS, José Lebre de: L’injonction de Payer dans la loi Portugaise 231.o. 243 ZPO 696. § (1) bek. 244 A német és luxemburgi fizetési meghagyásos szabályozás alapján mindkét félnek lehetősége van a kérelem előterjesztésére, mivel a kötelezettnek is érdekében állhat annak jogerős határozattal történő megállapítása, hogy a jogosult által érvényesített követelés nem áll fenn a kötelezett o.án. COM (2002) 746. 41-42. o. 245 DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d’injonction de payer en Espagne 246. o. 246 COM (2002) 746. 42. o. 247 ZPO 696. § (1) bek. 248 KORMANN, Johannes Maximilian Das neue Europäische Mahnverfahren 143. o.
66
A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás az adott tagállam polgári perre vonatkozó szabályai alapján zajlik. Első kérdésként az vetődik fel, hogy melyik bíróság jogosult eljárni a perré alakult eljárásban. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához vissza kell utalnunk a 2. szempontcsoport 2/1. és 2/2. szempontja alatt bemutatott tagállami megoldásokra. Az eljáró tagállai bíróságok (hatóságok) hatáskörével kapcsolatban megállapítható, hogy a német, francia és spanyol megoldásban a követelés mértékétől függetlenül egy meghatározott – a legalsóbb bírósági szinthez kapcsolódik a fizetési meghagyások kibocsátása, míg Ausztria, Olaszország, Görögország és a szabályozott felső értékhatár miatt Spanyolország esetén a perre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok alapján járnak el a bíróságok a meghagyások kibocsátása esetén is. Az illetékesség esetén arra a következtetésre juthattunk a 2/2. szempont alapján, hogy a vizsgált tagállamok döntő többségében a kötelezett (későbbi alperes) lakóhelyéhez, szokásos tartózkodási helyéhez igazodik a bíróság illetékessége. A német megoldás a jogosult lakóhelyéhez igazítja a területi munkamegosztást, mégpedig azzal a sajátossággal, hogy központi fizetési meghagyásos bíróságokat (zentrale Mahngerichte) jelöl ki az eljárás lefolytatására, és ezzel elszakítja az eljárást a perre illetékes bíróságok rendszerétől. Azon tagállamokban, ahol mind a hatáskör, mind az illetékesség szempontjából a peres szabályokat látjuk érvényesülni a fizetési meghagyásos eljárásokban, így Ausztriában, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban, a két eljárás közötti technikai átmenet problémamentesnek tekinthető. Azon a bíróságon alakul perré az eljárás, ahol a meghagyás kibocsátása is megtörtént. A bíróság rendelkezik a per lefolytatásához szükséges iratanyaggal, hiszen kezdettől fogva ő járt el az ügyben. Ezzel szemben az eltérő hatásköri és/vagy illetékességi szabályozás külön jogszabályi rendelkezéseket feltételez az ellentmondást követő ügyintézésre, iratbeszerzésre. A német fizetési meghagyásos eljárásban mind a hatáskör, mind az illetékesség kapcsán eltérésekkel találkoztunk a perre vonatkozó szabályokhoz képest. Ennek következtében a perré alakuláskor a meghagyásos eljárásban eljárt bíróságnak a perre illetékes, illetve a felek által kikötött bírósághoz kell továbbítania az iratokat.249 Ezzel egyidejűleg lezárul a fizetési meghagyásos eljárás, és megszűnik 249
HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 110. o.
67
a Rechtspfleger szerepe is, megindul a polgári peres eljárás és a bíró feladatkörébe kerül át az ügy. A francia szabályozás a legalsóbb szintű bíróságokhoz kapcsolja a fizetési meghagyásos eljárásokat, és a hatásköri szabályozáson az ellentmondás folytán bekövetkező automatikus perré alakulás esetén sem kíván változtatni. Ennek eredményeképpen akkor is a helyi bíróság jár el, ha a követelés értéke miatt az igényérvényesítés már nem tartozna a helyi bíróság peres hatáskörébe. Tehát – a német megoldással szemben - nem kerül sor áttételre, a meghagyást kibocsátó bíróság
rendelkezik
hatáskörrel
a
perre
is.
Ez
a
szabályozás
azonban
megakadályozhatja, hogy a jogosult igényének érvényesítésével magasabb szintű és szakmailag magasabb színvonalú bírósághoz jusson el. Amennyiben a jogosult perré alakulás esetén el akarja kerülni a helyi bíróság eljárását, le kell mondani a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételéről, és igényét polgári peres eljárásban kell érvényesítenie. Azaz keresetlevelet kell a bírósághoz benyújtania, és jogi képviselőt kell meghatalmaznia. 250 A perré alakult eljárásban a bíróság feladata, hogy az adott tagállam szabályainak megfelelő határidőn belül kitűzze a szóbeli tárgyalást, és a feleket megidézze. A kérelmező (továbbiakban felperes) számára az idézéssel együtt a kötelezett ellentmondását is kézbesítik.251 5/3. A fizetési meghagyás hatálya ellentmondás hiányában (jogerőre emelkedés) A fizetési meghagyással szemben rendelkezésre álló jogorvoslat (ellentmondás) előterjesztésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte a vizsgált tagállami eljárási szabályozásokban eltérő joghatásokkal bír attól függően, hogy az adott tagállami fizetési meghagyásos eljárás egy- vagy kétfokozatúnak tekinthető. Az egyfokú eljárásban a kötelezettnek egy alkalommal van lehetősége a meghagyással szemben védekezésre. Amennyiben ezt elmulasztja, az eljárás lezárul, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A kétfokú fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás csak az első határozat, amely ellen amennyiben nem él ellentmondással a kötelezett, a bíróság végrehajthatóvá nyilvánító határozatot hoz, amely ellen a kötelezett újabb jogorvoslattal élhet. Ezen második jogorvoslat 250
BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o. 251 HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 142. o.
68
elmaradásának következménye a végrehajthatóvá nyilvánító határozat jogerőre emelkedése. Ezért ebben az eljárástípusban a végrehajthatóvá nyilvánítás tekinthető a valódi mulasztáson alapuló befejező határozatnak.252 A vizsgált tagállami fizetési meghagyások tehát a jogorvoslati határidő(k) elteltével jogerőre
emelkednek.
A
jogerős
fizetési
meghagyások
végrehajthatóak.253
Eltéréseket tapasztalhatunk azonban azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyes tagállami szabályozások hogyan kívánják a fizetési meghagyások jogerejét és végrehajthatóságát a jogosult számára igazolhatóvá tenni. Az osztrák fizetési meghagyás ellentmondás hiányában automatikusan jogerőre emelkedik. 254 A végrehajthatóságához nem szükséges külön íven kibocsátott végrehajthatóvá nyilvánító határozat, a jogosult a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást indíthat.255 Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy a végrehajtás elrendelése körében az osztrák bíróság mielőtt kiállítaná a végrehajtható okiratot a jogerős meghagyás alapján, megvizsgálja, hogy szabályszerű volt-e a meghagyás kézbesítése. 256 Az osztrák megoldással találkozunk a görög szabályozásban is, mert a jogosult a görög fizetési meghagyás jogerőre emelkedésével egyben végrehajtható okiratnak is minősülő bírósági határozatot tart a kezében, amely a végrehajtás alapjául szolgál.257 A görög szabályozás sajátossága, hogy előzetesen végrehajthatónak tekinti a kibocsátott meghagyást, azaz már az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidő eltelte előtt is megindítható a végrehajtási eljárás. A kötelezett által előterjesztett ellentmondás és az alapján meginduló rendes peres eljárás sem eredményezi automatikusan a végrehajtás felfüggesztését. A kötelezettnek kell alperesként a perben erre irányuló kérelmet előterjeszteni, amelynek az eljáró bíró mérlegeléssel hozott döntésével helyt adhat, és az ellentmondás folytán folyamatban lévő per lezárulásáig elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését. A felfüggesztés biztosítékadásához is köthető.258 252
HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 172. o. 253 COM (2002) 746. 45. o. 254 Mind az alaki, mind az anyagi jogerőhatás beáll ezen időpontban. Így az osztrák jogerős fizetési meghagyás azonos a jogerős marasztaló bírósági ítélettel. HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 173. o. 255 KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 472. o. 256 HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis 173. o. 257 NIKOLOPOULOS, G.: Orders for payment in Greece 169. o. 258 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 100. o.
69
A spanyol fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett ellentmondásának elmaradása esetén a bíróság kibocsát egy végzést a jogerőre emelkedésről, amelyet a végrehajtási eljárás megindítása követ.259 A jogosult részéről ehhez külön kérelemre nincs szükség. 260 A végrehajtásra az ítéletek végrehajtására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kötelezett azonban a végrehajtás alatt megtámadhatja a meghagyás végrehajthatóságát. Továbbá a végrehajtást követően, mind a jogosult, mind a kötelezett a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített összeget, illetve a végrehajtással érintett követelések helyreállítását bírósági peres eljárás tárgyává teheti. 261 A francia és olasz szabályozásban a jogerős fizetési meghagyások végrehajthatósága nem automatikusan követi a jogerőre emelkedést, a jogosult végrehajthatóság megállapítása iránt előterjesztett kérelme szükséges hozzá.262 A jogosult az ellentmondásra nyitva álló egy hónapos határidő elteltét követő további egy hónapon belül kérheti a végrehajthatóvá nyilvánító klauzula elhelyezését a fizetési meghagyáson.263 A gyakorlatban a kérelmező már a határidő elteltét megelőzően benyújthatja a klauzula iránti kérelmet, azonban az csak az ellentmondási határidő elteltével vagy az ellentmondás visszavonását követően kerül kibocsátásra.264 Ezt a megoldást támogatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem (formula) kialakítása is, amely a kibocsátására irányuló kérelem mellett a végrehajthatóvá nyilvánításra vonatkozó bírósági döntés meghozatalára vonatkozó kérelmet is magába foglalja. Így abban az esetben, ha kötelezett nem él ellentmondással, a bíróság a határidő elteltét követően azonnal végrehajthatóként záradékolja a jogerős meghagyást.265 A jogosult számára meghatározott kérelmezési határidő azonban jogvesztő jellegű, azaz a fizetési meghagyás érvényét veszíti, amennyiben a jogosult elmulasztja a kérelem egy hónapon beüli előterjesztését.266 Az olasz megoldás is megkívánja az ellentmondási határidő elteltét követően a meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítását. A francia szabályozással megegyező 259
DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d’injonction de payer en Espagne 239. o. VOLZ, Gerhard W.: Reform des spanischen Zivilprozessrechtes, EuZW 1999. 259. o. 261 RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 15. o. 262 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 141. o. 263 BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o. 264 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 67. o. 265 BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 538. o. 266 EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 68. o. 260
70
módon nem születik különálló végrehajthatóvá nyilvánító végzés, hanem a bíró a meghagyás végrehajthatóságáról szóló tanúsítványt, klauzulát helyez el a meghagyáson.267 A német fizetési meghagyásos eljárás a kétfokú eljárási modellt követi, így miután a kötelezett nem él ellentmondással a meghagyással szemben, a jogosult - a bírósági költségek megfizetését és a két hetes ellentmondási határidő elteltét követően kérelmezheti a végrehajthatóvá nyilvánító végzés kibocsátását.268 A kérelmezés végső határideje a meghagyás kézbesítésétől számított hat hónap, elmulasztása esetén a meghagyás elveszíti érvényességét.269 A végrehajthatóvá nyilvánítást a kötelezettnek hivatalból kézbesítteti a bíróság. Ettől kizárólag akkor kell eltekinteni, ha a jogosult a kérelmében a közvetlen, végrehajtó általi kézbesítést kérte.270
267
BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien 171.o. A végzés kibocsátása iránt előterjesztett kérelmében a jogosultnak meg kell jelölni, hogy történt-e a kötelezett részérő teljesítés, és ha igen, milyen összeget érintően. ZPO 699 § (1) bek. 269 ZPO 701 § 270 A megoldás előnye, hogy a bírósági alkalmazott közvetlenül a kézbesítést követően a foglalást is elvégezheti. ZPO 699 § (4) bek. 268
71
III. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás német és osztrák modellje Az európai modellek alkotásának második területét a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus jellemzőinek feltárása képezi, melynek során a bevezető gondolatokban már említett magyar álláspont, a MOKK által is hivatkozott német és osztrák eljárás képezi a modellalkotás alapját. Ennek folytán eltekint a szerző további tagállamok elektronikus eljárásainak elemzésétől. A vizsgálat célja, hogy kimutassa, milyen azonosságok és eltérések jelentkeznek a német és az osztrák fizetési meghagyásos eljárás elektronizációja során. A kutatás eszköze egy egységes szempontrendszer, melynek segítségével bemutatható a két elektronikus eljárás, és levonhatóak a következtetések. 1.
Az
elektronikus
fizetési
meghagyásos
eljárás
kialakulása
és
intézményrendszere 1/1. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kialakulása Németországban A fizetési meghagyásos eljárás hatékonyság-növelésének gondolata az 1960-as évek végén vetődött fel arra a probléma reagálva, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek egyre növekvő száma miatt a bírósági fizetési meghagyásos eljárás már nem képes a feladatának hatékony betöltésére.271 Az eljárás hatékonyságának jelentős csökkenését látva, a Baden-Württenbergi Igazságügyi Minisztérium 1974-ben egy vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelynek alapvető kérdése volt, hogy van-e lehetőség a fizetési meghagyásos eljárások automatizált,
elektronikus
lefolytatására.272
Az
1976-os
ZPO
novella
(Vereinfachungsnovelle)273 ezen vizsgálat eredményeire támaszkodva teremtette meg a fizetési meghagyásos eljárás gépi lefolytatásának eljárásjogi alapjait, amely nem volt más, mint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek vizsgálata körében a 271
FÖRSCHLER, Hermann: Kann das gerichtliche Mahnverfahren seine Aufgaben noch erfüllen? JZ 1969. 103. o. 272 HUHN, Dieter: Probleme der Automation im gerichtlichen Mahnverfahren, In: ANDRÉ, Achim (Hrsg.), Automation in Gerichts- und Verwaltungsverfahren, Berlin 1980. 42. o.; SEIDEL, Ulrich/BRÄNDLE, Wolfgang: Das automatische Mahnverfahren: Weiterentwicklung und Rationalisierungschancen, Köln 1989. 1. o. 273 Gesetz zur Vereinfachung und Beschleunigung gerichtlicher Verfahren (Vereinfachungsnovelle) 3. Dezember 1976. BGBI 3281
72
megalapozottság vizsgálatának eltörlése, és a tisztán formai kérelem-kontroll bevezetése.274 1982. október 1.-jén a Stuttgarti és a Stuttgart-Bad Cannstadt-i helyi bíróságon (Baden-Württemberg tartományban) megkezdte működését az új rendszer, mely a Stuttgarti
modell
kapta.275
elnevezést
Tekintettel
az
ország
föderális
berendezkedésére, a német ZPO a tartományi kormányok hatáskörébe utalta a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek számítógépes feldolgozását. Minden tartomány maga döntötte el, mikor és milyen keretek között vezeti be a gépi adatfeldolgozást a fizetési meghagyásos eljárásában, illetve melyik központi bírósághoz rendeli ezen eljárásait. 276 Az egyes tartományokban így különböző időben teremtődött meg az elektronikus eljárás lehetősége, és némileg eltérő rendszerekkel is találkozhatunk. 277 A szövetségi köztársaság egész területén végül - 25 év elteltével -, 2007. május 1.jével vált lehetővé az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele. 278 1/2. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás kialakulása Ausztriában Az elektronikus eljárás kialakításának alapkövét az 1983-as Polgári eljárásjogi novella (Zivilverfahrensnovelle) tette le279, amely bevezette az osztrák ZPO (öZPO) 453.,
453a
§-aival
Általánosságban
az
eljárás
biztosította
a
elektronikus fizetési
lefolytatásának
meghagyásos
eljárás
jogi
alapjait.
számítógépes
adatfeldolgozással történő elintézését, kötelezővé tette a formanyomtatványok igénybevételét, és sajátos eljárási szabályokat rendelt alkalmazni az elektronikus eljárásban.280 Az eredeti rendszer 1986-ban az Innere Stadt Wien kerületi bíróságon kezdte meg működését. Ezzel egyidejűleg került bevezetésre az eljárás kötelező igénybevételére 274
ZPO 691. § Lásd ehhez: BASCHANG, Rolf/THEOBALD, Udo: Das „perfectionierte” Mahnverfahren, NJW 1974. 1985. o.; KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens – Schwerpunkte einer Projektentwicklung NJW 1981. 1181. o.; MAYER, Herbert: Die Automation des gerichlichen Mahnverfahrens NJW 1983. 92. o.; SEIDEL, Ulrich/BRÄNDLE, Wolfgang: Das automatische Mahnverfahren 4. o. 276 ZPO 689. § (3) bekezdés, 703c (3) bekezdés 277 SEIDEL, Ulrich/BRÄNDLE, Wolfgang: Das automatische Mahnverfahren 3-4. o.; SZÉCSÉNYINAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 16. o. 278 Ezen időponttól Szászországban és Thüringiában is lehetővé vált az elektronikus eljárás. SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren, Eine rechtsvergleichende und europarechtliche Untersuchung Mohr Siebeck Tübingen 2008. 123. o. 279 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 186. o. 280 SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess Graz 1997. 28-29. o. 275
73
vonatkozó öZPO szabály is. 281 A végleges és teljes automatizált adatfeldolgozáson alapuló rendszer 1995-ben valósult meg, és kezdte el működését.282 283 Az osztrák igazságszolgáltatás magas színvonalú lehetőségeket biztosít az információs technológia igénybe vételéhez.284 Ehhez már korán felismerték, hogy a siker érdekében nem csak elméletben kell gondolkodunk erről a területről, hanem a valóságos alkalmazhatóságra kell hangsúlyt helyezni. Ennek eszközéül kötelező előírások megalkotása vagy egyéb ösztönzések, mint például az anyagi előnyök is szolgálhatnak.285 Mára ez a rendszer Európa legfejlettebb e-igazságszolgáltatási rendszerévé vált. 286 Németországban és Ausztriában közel ugyanazon időszakra tehető az elektronikus eljárás kialakítására irányuló munkálatok megindulás és kiteljesedése. A két vizsgált európai uniós tagállamban működő eljárás intézményrendszerével kapcsolatban megállapítható, hogy Ausztriában 1990 óta egy nagyon gyakorlatias, átgondolt rendszerrel működik az elektronikus kommunikáció a kérelmezők és a bíróságok között. Mindez jelentős költségcsökkenést és gazdasági bevételt eredményezett.287
281
GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich MMR 2004. 792. o. 282 SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 30. o.; SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 186. o. 283 Ausztriában az elektronikus polgári eljárások megvalósításának jogszabályi alapjait a bírósági szervezeti törvény (Gerichtsorganisationsgestz) 1990-es módosítása teremtette meg (Lásd ehhez: Gerichtsorganisationsgesetz (GOG) 89a-89d. §ai); Ezáltal az elektronikus kommunikáció a felek és a bíróságok között lehetővé vált. Elektronikus beadványok nyújthatóak be az illetékes bírósághoz, illetve elektronikus kikérdezések is foganatosíthatóak. Tehát a bírósági ügyintézés elektronikusan is működtethető. BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage Wien 1990. 15. o. 284 Ekként számos elektronikus nyilvántartás létrehozatala mellett a végrehajtási eljárásban is működik az elektronikus eljárás. 2004 óta biztosított az elektronikus iratbetekintés. GOTTWALD, Thomas: Aktuelles zum IT-Einsats in der österreichischen Justiz, in: SCHWEIGHOFER, Erich/LIEBWALD, Doris/KREUZBAUER, Günther/MENZEL, Thomas (Hrsg.): Informationstechnik in der juristischen Realität, Jahrbuch Rechtsinformatik, Wien 2004. 319-321. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 794. o.; KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 473. o. 285 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 797. o. 286 Az osztrák rendszer sajátossága, hogy számos többletszolgáltatást is biztosít a meghagyások kibocsátásán, végrehajtási lap kiállításán, postázásán kívül. Így biztosított az elektronikus iratbetekintés, elektronikus kommunikáció a felek között is, online helpdesket üzemeltet, össze van kapcsolva a lakcímnyilvántartással, a társadalombiztosítási nyilvántartásokkal, elektronikus illetékbeszedési rendszert tartalmaz, a bírósági ügyintéző munkáját határozatszerkesztővel segíti. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 18. o. 287 Kb. 20 millió euróra tehető az az összeg, amelyet a postai kézbesítés kiváltásával meg lehet spórolni az államkassza számára. Lásd erről: GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 795. o.
74
Az osztrák intézményrendszer stabilitásához képest Németországban jelenleg is sokszínű képpel találkozunk. Ennek oka abban keresendő, hogy míg Ausztriában szövetségi hatáskörben került kialakításra a rendszer, addig Németországban a szövetségi és
tartományi
hatáskörök
között
megosztott
az
elektronizáció
megvalósítása. 288 A sokféleség abban nyilvánul meg, hogy az eredetileg bevezetett és tesztelt
rendszer
mellett/helyett
több
próbaeljárást
is
futtattak/futtatnak
a
tartományok.289 Így az osztrák egységességgel szemben Németországban 16 tartomány sokszínű és sajátos automatikus adatfeldolgozási rendszerével kell számolni. Emellett az egyes szakbíróságok létrehozatala is nehezíti az elektronikus eljárás átlátható és egységes megvalósítását.290 A rendszer kialakítására vonatkozó munkálatok és a teljes megvalósulás időpontjait vizsgálva azt láthatjuk, hogy Németország esetében 25 év, Ausztriában 9 év elteltével
beszélhetünk
az
elektronikus
fizetési
meghagyásos
eljárás
megteremtődéséről. 2. A részvétel formái és a részvételre jogosultak köre az elektronikus eljárásban 2/1. Részvétel a német elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban A német
elektronikus eljárás kérelmezése kialakulásától kezdődően több
módosuláson is átesett, és alkalmazkodott a megváltozott technikai lehetőségekhez. Kezdetben a kérelmeket a bíróságok iktatták be, vezették be a számítógépes rendszerükbe, illetve a kérelmező adathordozón (magnószalag, lemez) nyújthatta be a kérelmét az illetékes bíróságra. Előbbi esetben a hagyományosan papír alapon benyújtott kérelmek adatait rögzítették a számítógépes rendszerbe. Utóbbi kérelembenyújtási
mód
az
ún.
Datenträgeraustausch
(DTA)-Mahnverfahren
(adathordozócserén alapuló eljárás) elnevezéssel vonult be a köztudatba.291 A fizetési
288
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 17-18. o. 289 Lásd erről: GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 795. o. 290 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 795. o. 291 MAYER, Herbert: Die Automation des gerichlichen Mahnverfahrens 92. o.; HESS, Burkhard: Das automatische Mahnverfahren CR 1991. 245-246. o.; SALTEN, Uwe: Modernes Mahnverfahren – Datenträgeraustausch DFÜ, Beleglesung NJW-CoR 1996. 312-313. o.; SEIDEL, Ulrich/BRÄNDLE, Wolfgang: Das automatische Mahnverfahren 5. o.
75
meghagyás kibocsátása iránti kérelmet tartalmazó adathordozó a bírósági gyakorlatban túlnyomó részt flopi lemez volt.292 Az elektronikus adat(hordozó)csere rendszerében való részvétel két feltétel teljesítésével válik elérhetővé: be kell szereznie a kérelmezőnek a szükséges fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó programot, valamint egy formátlan kérelemmel a rendszerben való részvétel engedélyezését kell igényelnie. 293 294 Az eljárás sajátossága, hogy a részvételi kérelem benyújtását követően a kérelmező egy nyolc jegyből álló azonosító kódot kap, amely valamennyi személyes adatát, valamint a meghatalmazottjának adatait is tartalmazza.295 A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet végső soron a jogosult saját számítógépén – az azon működtetett hivatalos program segítségével – készíti el, amelyet eltárol az adathordozón. Ezen kérelmezési módozatban az ügyek többsége mágneslemezen, pendrive-on került benyújtásra.296 A kérelmező az adathordozóhoz egy aláírt kísérőiratot is csatol (a kérelme kinyomtatott és aláírt példányát), amely lehetőséget biztosít a bíróság számára annak megvizsgálására, hogy valamennyi, az adathordozó lévő adat megfelelően beolvasására és feldolgozásra került-e.297 Az adathordozó és a kísérőirat ezt követően 292
A kezdetektől tekintve a szóba jöhető adathordozókról lásd: BECKMANN, Udo: Mahnen per Diskette, NJW-CoR 1994. 312-314. o.; SALTEN, Uwe: Modernes Mahnverfahren 315. o.; SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren, München 1990. 198. o. 293 A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyes adatait, a bankszámlájának számát, és a hozzá kapcsolódó banki beszedési meghatalmazást. Emellett a kérelmezőnek meg kell jelölnie a rendelkezésére álló számítógépes szoftver és hardver állapot, valamint a bírósággal létesített kapcsolat mértékét. SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 125. o.; SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren Aussergerichtlicher und gerichtlicher Forderungseinzug und konventionelles und automatisiertes Mahnverfahren, Haufe Mediengruppe Freiburg-Berlin-München-Würzburg-Zürich, 2001. 266. o. 294 További feltétel, hogy a kérelmező és a bíróság által alkalmazott elektronikus feldolgozási rendszer kompatibilis legyen egymással. A kérelmező ún. teszt-adathordozóval kipróbálhatja, hogy közte és a bíróság között megfelel-e a rendszer az előírt feltételeknek. SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 270. o.; SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 196. o. 295 SALTEN, Uwe/GRÄVE, Karsten: Gerichtliches Mahnverfahrenund Zwangsvollstreckung, 3. Auflage Köln 2007. 25. o.; SALTEN, Uwe: Modernes Mahnverfahren 315. o.; SEIDEL, Ulrich/BRÄNDLE, Wolfgang: Das automatische Mahnverfahren 8. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren, Heidelberg 2007. Rn. 239.; Így az adatok helyett a kérelmező az azonosító segítségével kommunikálhat a bírósággal. A bírósági iratokban az azonosító helyett azonban mindig a kérelmező adatai találhatóak majd meg. Az azonosító - és abban megadott bankszámla adat - alkalmas arra is, hogy a bíróság beszedési megbízást bocsásson ki, amellyel a bírósági eljárás költségeit és az egyéb költségeket automatikusan a bírósági kasszába beszedje. SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 125. o. 296 SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 263. o.; SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 17. o. 297 A kísérőirathoz lásd részletesen: BECKMANN, Udo: Mahnen per Diskette 37-38. o.; HESS, Burkhard: Das automatische Mahnverfahren 245-247. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 241.; SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 264. o.
76
általában postai úton kerül benyújtásra az illetékes bírósághoz.298 A kérelmezés utolsó momentumaként az adathordozón lévő kérelem adatai a bírósági számítógépes rendszerbe kerülnek elhelyezésre és feldolgozásra.299 1990-től a ZPO 690. § (3) bekezdése megteremtette a jogi alapjait a kérelmek elektronikus továbbításának. 300 Ezáltal létrejött az ún. Datenfernübertragung (DFÜ) Mahnverfahren, azaz az adattovábbításon alapuló eljárási modell. Az elektronikus eljárás ezen formája nyomán a kérelem adatai elektronikusan (tárgyiasult alak nélkül) jutnak el közvetlenül az illetékes bírósághoz. A kérelmező saját számítógépén elkészített kérelmét az adattovábbításhoz rendszeresített hivatalos program elektronikus jelekké alakítja, amelyet az adattovábbító vonalon keresztül a bíróság számítógépes rendszerébe juttat el. A kérelem számítógép által értelmezhető, olvasható szövegként kerül elraktározásra.301 Így az adattovábbítás ezen módozata olyan kérelmezők számára könnyíti meg a bírósághoz fordulást, akik rendelkeznek telex, teletex, telefax felhasználási lehetőséggel. 302 A DFÜ-eljárás már egy jelentős hardver fejlesztést igényelt a bíróságokon. Ez a fejlesztés a szövetségi állami struktúra ellenére egy egységes koordinációs hatóságot hívott életre, amely az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására volt hivatott. Ez a hatóság a Baden-Würtenbergi Igazságügyi Minisztérium volt, amely azon tevékenykedett, hogy egész Németországban egységesen folyjanak le az eljárások,
és
dolgozott
az
elektronikus
fizetési
meghagyásos
eljárás
továbbfejlesztésén. 303 Bartosz Sujecki a DFÜ-eljárást az online-kérelmezés első, megalapozó lépésének tekinti304, mellyel egyet kell értenünk, mivel valamennyi, a továbbiakban bemutatásra
kerülő
elektronikus
kérelmezési
lehetőség
a
DFÜ
eljárással
megteremtett jogszabályi és technikai alapból indul ki. A PofiMahn kérelmezés ötvözi a DTA és a DFÜ eljárás elemeit, amelyeket internetes alapra helyez, és ezáltal elindítja a modern technikai lehetőségekhez 298
A postai úton történő benyújtás hibájaként tekinthető, hogy az összes benyújtott lemez kb. 1,5 %-a a továbbítás során megsérül. Lásd erről: GRÄVE, Karsten/LUKIES, Dietmar: Der Königsweg NJWCoR 1998. 228. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 241. 299 BECKMANN, Udo: Mahnen per Diskette 37-38. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 241.; SALTEN, Uwe: Modernes Mahnverfahren 313. o. 300 Rechtspflege-Vereinfachungsgesetz vom 17.12. 1990, BGBl I. 1990. 2847. o. 301 SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 263. o.; HOLCH, Georg: Geändertes Mahnverfahren neue Vordrucke NJW 1991. 3179. o. 302 SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 205. o. 303 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 123. o. 304 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 123. o.
77
illeszkedő kérelmezési módozatok kialakulását. Tehát egy web-es (internetes) alapú elektronikus adatcserét tesz lehetővé a túlnyomórészt professzionális kérelmezők és a fizetési meghagyásos bíróságok között.305 A részvétel feltétele - a számítógépes hardver és szoftver állományon túl -, egy minősített aláírással ellátott aláírási kártya és a hozzá kapcsolódó kártyaolvasó.306 Ebből adódóan az elektronikus adatcsere ezen formájában való részvétel is kérelemhez kötött. A DTA-eljáráshoz hasonlóan itt is megtörténik a kérelmező és a bírósági számítógépes program kompatibilitásának tesztelése, amelyet egy személyes azonosító követ, amennyiben a ProfiMahn rendszerben a kérelmező részvétele lehetővé vált. Az azonosító mellett azonban a kérelmezőnek egy elektronikus postafiókot is kell nyitnia bíróság számára, ahol a bírósági tájékoztatások elhelyezhetőek a kérelmező számára. 307 Ezek a professzionálisan megalkotott rendszerek ugyanis lehetővé teszik, hogy a kérelmező elektronikus értesítést kapjon a kézbesítésről, a kézbesítés sikertelenségéről, az illetékekről, illetve minden az eljárással kapcsolatos körülményről. 308 A Profimahn rendszer korlátozó sajátossága azonban, hogy minden fizetési meghagyást kibocsátó bíróságon külön kell kérelmezni a részvételt, tehát az azonosító kizárólag egy adott bíróság tekintetében áll rendelkezésre. 309 A kérelmezés menete a következő: a hozzáférési adatok felhasználásával a kérelmező az ún. ProfiMahn-Modul segítségével előállítható kérelmek közül kiválasztja a kívánt kérelmet. A kitöltést követően elhelyezi rajta elektronikus aláírását (azaz lezárja a kérelemét), és elektronikusan megküldi a meghagyásos bírósának. Erről egy elektronikus átvételi elismervényt kap a kérelmező, amely a meghagyás adatainak benyújtásával egyidejűleg egy automatikus közlemény formájában a kérelmező elektronikus postafiókjában jelenik meg. 310 Azzal a céllal, hogy a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus formáját a kevesebb számú kérelmet benyújtó kérelmezők számára is elérhetővé tudják tenni, bevezetésre
305
A ProfiMahn-kérelmezésről részletek a www.profimahn.de o.on megtalálhatóak. (Letöltés ideje: 2009. június 10.); SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 224. 306 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 126. o. 307 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 126. o. 308 SALTEN/Gräve: Gerichtliches Mahnverfahren und Zwangsvollsteckung, 4. aktualisierte Auflage. Köln, Oktober 2009. 34. o. 309 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 126. o. 310 SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 245.
78
került az ún. online-kérelmezés lehetősége (Online-Mahnantrag).311 Ezzel az interneten keresztül biztosított, ingyenes lehetőséggel a kérelem kiállítható, kinyomtatható, és hagyományos módon benyújtható a bírósághoz, illetve lehetőség van elektronikus benyújtásra is.312 A kérelmezés ezen formájának különlegessége, hogy a kérelmező egy online űrlapot tölt ki. Különösen nagy előnyt jelent, hogy a kérelmező minden egyes pont esetén segítséget vehet igénybe, hiszen az interneten képfájlok, ábrák segítik, hogy mindent pontosan az eljárás, illetve a software által megkívánt módon töltsön ki. A rendszer már a kitöltés közben ellenőrzi az adatok helyességét, és megfelelő iránymutatásokat ad. Tehát a program a kérelem kiállításának minden lépését magyarázattal látja el, és a bevitt adatokat megfelelőségi vizsgálatnak veti alá. Így a laikus kérelmező lehetőséget kap arra, hogy jogi segítség, képviselő nélkül, az eljárási költségek alacsony szinten tartásával nyújthassa be a kérelmét. A kérelmezés hatékonyságát alapvetően előmozdítja az adatbevitelt követő megfelelőségi vizsgálat, amely által hiánytalan kérelmeket tudunk a bírósághoz benyújtani, így az eljárás időtartama is kevesebbre szorítható.313 Az online-kérelmezés feltétele alapvetően egy internet hozzáféréssel ellátott számítógép. Az elkészített online-kérelem benyújtása kapcsán választási lehetőséget kap a kérelmező. A kérelem benyújtható elektronikusan, amelyet azonban további feltételhez kötött: rendelkeznie kell egy speciális programmal (Java Web Start és OptiMahnSign), valamint minősített aláírást tartalmazó aláírási kártyával és kártyaolvasóval. 314 Ezen megoldás igénybe vétele esetén a kérelem adatainak beérkezését követően a bírósági számítógépes rendszer visszaigazolást küld a kérelmezőnek. 315 Az online kérelem kitöltést követő online benyújtás a ProfiMahn kérelmezés modern technikai lehetőségekhez igazodó változatát jeleníti meg. Egyszerűbb
megoldásként
az
Online-Mahnantrag
nyomtatási
funkciójának
igénybevételével lehetővé teszi a kérelem kinyomtatást, és bírósághoz történő hagyományos eljuttatását. A online-kérelmezés kisegítő megoldásaként kell szólnunk kell az ún. „Barcode- fizetési meghagyás iránti kérelemről”. 2006-ban a legtöbb 311
Az online-kérelmezésről részletek a www.online-mahnantrag.de , valamint a www.optimahnoffice.de oldalakon megtalálhatóak. (Letöltés ideje: 2009. június 10.) 312 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 127. o. 313 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 127. o. 314 SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 246. 315 SALTEN, Uwe/GRÄVE, Karsten: Gerichtliches Mahnverfahren und Zwangsvollstreckung, 3. Auflage 19. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren, Rn. 251.
79
fizetési meghagyással foglalkozó bíróságon megteremtették annak a lehetőségét, hogy a kérelmező a kérelem összes elemét online rögzíthesse, majd kérelmét a kereskedelemben szokásos fehér, A/4-es papírra kinyomtatva postára adással juttathatja el a bírósághoz.316 Ez a kérelem-benyújtás átmenet képez a papír alapú kérelmezés és az elektronikus kérelmezés között. A kérelmező számára abból származik előny ez esetben, hogy a kérelmet aláírását tároló kártya nélkül használni tudja, valamint a hivatalos papír alapú formula beszerzésététől is megkíméli magát. A bíróság számára pedig az előny abban áll, hogy a kinyomtatott kérelem egy vonalkóddal ellátott papírlapon kerül beadásra, a bíróság pedig a kérelmen szereplő adatokat egyszerűen, gyorsan tudja szkennelni. Kormann szerint az eljárás a bevásárlóközpontok pénztárgépeinek működéséhez hasonlítható, amikor a vonalkódos papír alapú kérelmek adatait a bíróságok szkenneléssel rögzítik a számítógépes rendszerben.317 Ez az alternatíva azon kérelmezők számára lehet tehát hasznos, akik rendelkeznek internet hozzáféréssel, de aláírásukat tároló kártyával nem, ekként az online kérelem-benyújtásra nincs módjuk.318 A fenti kérelmezési módozatok nyomán megállapíthatjuk, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti elektronikus kérelmezés kezdetben túlnyomó részben a nagyhitelezők érdekeit, és az eljárás hatékonyabb lefolytatását kívánta szolgálni. Mára már a kisebb követeléseket érvényesíteni kívánó jogosultak (az ún. one-shot players) számára is elérhetővé vált az elektronikus kérelmezés.319 Így - a különböző jogosulti kör figyelembe vételével – több, fentebb röviden bemutatott formája is ismert az eljárás igénybevételének. Sujecki három formát említ,
amelyek
a
következők:
DTA-Mahnverfahren,
ProfiMahn,
Online-
Mahnantrag.320 Kormann – a ZPO alapján321 - két alapvető elektronikus kérelmezési lehetőségről szól, a DTA és a DFÜ- eljárásról. Azonban ő is hozzáteszi, hogy ezeken túl igénybe vehető a ProfiMahn és az Online-Mahnantrag lehetősége is. 322
316
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 186. o. KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 186. o. 318 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 186. o. 319 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 124. o. 320 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 124. o. 321 Münchkomm ZPO (-Holch) 690. § Rn. 35. 322 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 185. o. 317
80
A német (elektronikus) fizetési meghagyásos eljárást kérelmezők számára tehát hagyományos (papír alapú és szóbeli), valamint elektronikus kérelem benyújtásra is lehetőség van. Nem tekinthető korlátozásmentesnek a kérelmezés formája azonban az ügyvédek számára, akik 2008. december 1.-jétől kizárólag az elektronikus kérelmezés lehetőségével élhetnek. 323 Az ügyvédség körében éles kritikával illették a jogalkotó ezen döntését. Álláspontjuk szerint
a kényszer alkalmazása nem megfelelő
módszer az elektronikus
kommunikáció igénybevételének előmozdítására. Az eljárás egyszerűbbé és vonzóbbá tételével hatékonyabban elérhető lenne az, hogy az ügyvédek - szabad döntésük alapján - a kérelmezés ezen formáját válasszák a papír alapú módszer helyett.324 A jogalkotói döntés elleni érveik között szerepelt az is, hogy az internet hozzáférés és a minősített elektronikus aláírás megkövetelése - költségek szempontjából - hátrányosabb helyzetbe hozhatja a jogi képviselőket és a képviselt személyeket.325 A megfogalmazott kritikák azonban mára már kevéssé tűnnek időszerűnek, az információs technológia fejlődésével és használatának elterjedésével okafogyottá is válnak. Ezzel egyidejűleg az elektronikus aláírással kapcsolatban is valószínűsíthető, hogy a közeljövőben a mindennapi élet valamennyi területén jelen lesz, így beszerzésük az ügyvédek számára is elkerülhetetlenné válik. 326 Természetesen ez kezdetben többletköltségekkel jár, de ezek olyan költségek, amelyek eredményt hoznak, s ami miatt megéri befektetni a rendszerbe.327 Az ügyvédek számára kötelezővé tett elektronikus kérelmezés eredményeként jelentős változás állt be a kérelmek arányát illetően. Bajorországban 2007-ben az 1.200.000 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem 31 %-a papír alapon került benyújtásra, már 2009-ben ez az arány 15%-ra, azaz felére csökkent.328
323
ZPO 690 § (3) bekezdés; Münchkomm ZPO (-Holch) 690. § RN. 34 REDEKER, Helmut: Mahnverfahren nur elektronisch? Bitte nicht!, AnwBl 2006, 448. o. 325 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 184. o. 326 A munkaügyi bíróságok előtti eljárások esetében a kérelmeket csak és kizárólag elektronikus módon lehet a bíróságokhoz eljuttatni, egyéb lehetőség nem áll az ügyvédek rendelkezésére. Art. 15 des Zweiten Gesetzes zur Modernisierung der Justiz (2. Justizmodernisierungsgesetz) vom 22.12.2006 BGBl. 2006 I 3416.; RECHBERGER, Walter/McGuire, Mary-Rose: Die elektronische Urkunde und das Beweismittelsystem der ZPO, In: RECHBERGER, Walter H. (Hrsg.) Die elektronische Revolution im Rechtsverkehr – Möglichkeiten und Grenzen (Wien 2006) 8. o. 327 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 185. o. 328 Ebben az időszakban a német elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban összesen 9 millió kérelem került benyújtásra. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 17. o. 324
81
2/2. Részvétel az osztrák elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban Az 1990. január 1.-i ausztriai bevezetésekor az elektronikus eljárásban való részvétel lehetősége egy meghatározott személyi körre korlátozódott.329 A „kiváltságosokra” ugyanis szigorú felelősségi rendszert telepített az osztrák jogalkotó. Így kizárólag ügyvédek, közjegyzők és szaktestületek bíróság előtti képviseletére feljogosított szervek kaptak jogosultságot az új rendszer igénybevételére.330 Ezt a kört 1994-ben kibővítették azon jogalkalmazókra is, amelyek hatósági gazdasági felügyelet alatt álltak, így elsősorban biztosítók és bankok kapcsolódhattak be az elektronikus eljárásba. 331 A rendszer több éves problémamentes működési tapasztalatai alapján a korlátozást végül 2000-ben teljes egészében feloldották.332 Ezáltal sikerült megvalósítani és növelni az elektronikus eljárás hatékonyságát és költségcsökkentő hatását.333 Mára a bírósági szervezeti törvény alapján – személyi korlátozás nélkül - mindenki jogosult elektronikus kérelmet benyújtani. 334 A személyi kör teljessé tétele mégsem jelenti az elektronikus eljárás automatikus, közvetlen, korlátozásmentes igénybevételét. Ugyanis a kérelmezőnek rendelkeznie kell speciális, kötelezően alkalmazandó fizetési meghagyásos szoftverrel, melynek beszerzése jelentős költséggel jár. 335 Ezért kizárólag azon személyek számára éri meg az elektronikus eljárás, akik rendszeresen veszik igénybe a fizetési meghagyásos eljárást.336 Az elektronikus eljárás minden polgár számára hozzáférhetővé tétele érdekében az osztrák Igazságügyi Minisztérium egy internetes oldalt alakított ki, amely elektronikus dokumentumok interaktív kitöltésére biztosít lehetőséget.337 Ez a
329
GOG (Gerichtsorganisationsgestz) 89a § (1) bekezdés SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV), Wien 1999. 5. 17. és 49. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage 28. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 331 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 135. o. 332 Budgetbegleitgesetz öBGBl. I. 26/2000.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 333 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 189. o. 334 GOG (Gerichtsorganisationsgestz) 89a § (1) bekezdés 335 A szoftver csomag költsége a csatlakozás költségeivel együtt kb. 500 Euro (135 ezer forint). SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 189. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 336 2003-ban kb. 4750 résztvevője volt az elektronikus eljárásnak, melynek nagyobb része (4400 résztvevő) ügyvéd volt. Lásd erről: GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 337 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 794. o.; Az oldal elérhető: 330
82
megoldás a német online-Mahnantrag kérelmezési módozat osztrák megfelelőjének tekinthető. A kérelmezéshez szükséges hardver és szoftver feltételek mellett az elektronikus eljárás igénybevételéhez egy „címkód” (Anschriftcode) használata is kötelező a kérelmező részéről.338 Ez egy jelsorozat, amely adatokat tartalmaz a résztvevőre vonatkozóan, így: név, aláírás, az elektronikus eljárásban való részvétel formája, terjedelme.
A
címkód
fizetési
meghagyás
kibocsátása
iránti
kérelembeli
feltüntetésével minden, a kód alatt elhelyezett adat automatikusan átadásra kerül a bíróság számítógépes rendszerébe. Ezáltal az adatok kitöltésére fordítandó idő, valamint a fellépő hibák lehetősége is csökkenthető.339 A címkód két különböző bankkapcsolatot tud kezelni. Egyrészről az ún. befizetési számlát, amely a kérelmező illetve képviselője részére történő pénz befizetés „címzett” számláját jelenti. A kötelezett számára már a meghagyással együtt kézbesíthető egy formanyomtatvány a fizetés teljesítéséhez. Másrészről megadható a címkódban a bírósági költségek automatikus beszedésére szolgáló számla is. 340 Az elektronikus eljárás feltételeként ezen utóbbi számla megadását kötelezően írják elő, mivel a fizetési meghagyásos eljárás költségeit kizárólag automatikus beszedéssel lehet megvalósítani. 341 A címkód igénybevétele akkor is ajánlott, ha a jogkereső nem kívánja igénybe venni az elektronikus eljárásokat, mivel az adatait tartalmazó kód felhasználásával a
http://www.justiz.gv.at/internet/html/default/2c9484852308c2a60123e629fa19054c.de.html (letöltés ideje: 2010. augusztus 17.) 338 Elektronische Rechtsverkehr (ERV) 7. § (2) bek.; BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. Diplomarbeit Universität Linz, 15. o. 339 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 485.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 65. o.; SCHNEIDER, Martin: Neun Monate ADV-Mahnverfahren; ADVDrittschuldneranfrage ab 1.9.1986. öAnwBl. 1986. 565. o.; HAGEN, Johann J.: Modernisierung und Standardisierung von Zivilprozessen, in: KÖNIG, Bernhard (Hrsg.), Historiarum ignari semper sunt pueri, Festschrift Rainer Sprung, Wien 2001. 162. o.; CHRISTIAN, Alexander: ADVM-Codes öAnwBl 2002. 248. o. 340 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 204. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 35. o.; CHRISTIAN, Alexander: ADVM-Codes 248. o. 341 Lásd ehhez: SCHNEIDER, Martin: Elektronischer Rechtsverkehr aufgrund der Erweiterten Wertgrenzen-Novelle 1989. öAnwBl. 1989. 453. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage 18. o.; SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 204. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o.
83
kérelmezések során fellépő adat-hiba lehetőségek elkerülhetőek.342 A címkód tehát általában biztosítja a résztvevő egyértelmű azonosítását az elektronikus eljárásokban, mivel egy titkos jelszóval garantálja a hozzáférés biztonságát.343 A címkódot az ügyvédek és ügyvédi irodák számára az ügyvédi kamarák, a közjegyzőknek a közjegyzői kamarák, egyéb résztvevőknek az osztrák Igazságügyi Minisztérium adja ki. 344 A kód kiadására kérelemre kerül sor, a kérelmet a potenciális kérelmezőnek a bírósághoz kell benyújtania. Az ügyvédek és közjegyzők azonban hivatalból megkapják ezen kódot, melynek folytán az osztrák ügyvédek és közjegyzők kötelesek az elektronikus kommunikációhoz szükséges eszközökkel rendelkezni. 345 Az ügyvédek számára a kérelmezés kizárólag elektronikus formában valósulhat meg, melyet 2007. július 1-jétől tettek kötelezővé.346
Mind a német, mind az osztrák megoldás rendelkezik azzal a sajátossággal, hogy nem teszi valamennyi kérelmező vonatkozásában kizárólagossá az elektronikus kérelmezést. Így továbbra is megvan a lehetőség, hogy hagyományos módokon, így papír alapon és szóban is elő lehet terjeszteni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket. A német kérelmek előterjesztésnek öt formájáról nyilatkozik a szakirodalom (DTA és DFÜ-Mahnverfahren, ProfiMahn, Online-Mahnantrag és a Barcode fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem), Ausztriában két alkalmazott módozat ismert, a német DFÜ-eljárás és a ProfMahn kérelmezésnek megfelelő, biztonsági kódhoz kötött benyújtás, valamint az online kérelmezés. Az elektronikus kérelmezésre jogosultak köre mindkét vizsgált rendszerben a korlátozott
hozzáféréstől
mára
eljutott
a
szabad
hozzáférés
állapotáig.
Németországban az igénybe vehető kérelmezési módok technikai feltételei által vált korlátozottá a potenciális kérelmezői kör, ugyanis mind a DTA, mind a DFÜ eljárás, 342
Ekként nyilatkozik: SCHNEIDER, Martin: Neun Monate ADV-Mahnverfahren 565. o.; CHRISTIAN, Alexander: ADVM-Codes 248. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 343 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 2. o.; GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 344 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 793. o. 345 1999-től kötelező az ügyvédek számára a technikai feltételek biztosítása és az eljárás igénybevétele. GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 792. o.; Lásd még ehhez: SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 2-3. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 65. o. 346 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 191. o.
84
valamint a ProfiMahn kérelmezés jelentős hardver és szoftver fejlesztéseket igényel, mely a költségei miatt a kevesebb kérelmet benyújtók számára megterhelő, és rövid távon meg nem térülő kiadásokat eredményez. Tehát a német megoldásban áttételesen korlátozták a kérelmezők körét. Az online és barcode kérelmezés megjelenésével azonban mára az egyszeri igényérvényesítők is megkapták a lehetőséget az elektronikus kérelmezésre. Ausztriában először kifejezett személyi korlátozásokkal, és ezek mellé beépített nagy költségvonzatú beruházásokkal határolták be az igénylők körét. A meghatározott, felelősségre is vonható, ellenőrzés alatt tartható személyi körrel lényegében letesztelték a rendszer működőképességét, biztonságát. A pozitív tapasztalatok nyomán 2000.-től feloldották a személyi korlátozásokat. Fennmaradt azonban az osztrák megoldásban is az áttételes korlát, az anyagi oldal, azaz a nagyobb befektetést igénylő feltételek megteremtése miatt továbbra sem beszélhettünk az igénybevétel korlátozásmentességéről. Mára azonban Ausztriában is megnyílt az online kérelmezés lehetősége, mely az igényérvényesítőtől minimális feltételeket (internet csatlakozással ellátott számítógép) kíván meg. Így mind a német, mind az osztrák megoldás valamennyi, akár egyszeri igényérvényesítés esetére is biztosítja az elektronikus kérelmezés előnyeit. Az ügyvédek, mint az igényérvényesítő fél képviselői számára mindkét tagállam megoldása kötelezően írja elő az elektronikus kérelem benyújtást. Németországban 2008. december 1.-jétől, Ausztriában 2007. július 1.-jétől él ez a szabályozás. Érdekességképpen érdemes visszatekinteni az eljárás bevezetésének időpontjára, mert azt láthatjuk, hogy az ügyvédi kar mindkét szabályozásban megfelelő felkészülési időt kapott a jogalkotótól. Így Németországban 19 hónapot (az egész köztársaság területén történő alkalmazhatóságtól számítva, miközben az egyes tartományok jóval régebb óta alkalmazták a rendszert), Ausztriában 12 évet. 3. Az elektronikus eljárás szerepe a kérelmek feldolgozásában A német és az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban, ahogyan a kérelmezés kapcsán már utaltunk rá, az elektronikus kérelmek mellett továbbél a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelem előterjesztés lehetősége is. Míg a kérelmek bemutatása során elkülönítetten kellett szólnunk a két típusról, a kérelmek bíróságon történő feldolgozása kapcsán már egységes módszerről számolhatunk be, a kérelmek a bírósági számítógépes rendszerben kerülnek feldolgozásra. 85
3/1. A kérelmek feldolgozása a német elektronikus eljárásban A német elektronikus eljárás legfőbb sajátossága, hogy gyorsan és a legminimálisabb emberi közreműködésre törekedve történik az eljárás, a meghagyás kibocsátása iránti kérelmek feletti bírósági kontroll terjedelmét a lehető legszűkebben határozza meg a német jogalkotó. A kérelmeket a bíróságok belső számítógépes rendszere ellenőrzi, a fizetési meghagyás kibocsátására úgy kerül sor, hogy emberi tényező, emberi közreműködés nem jelenik meg, nem szükséges az eljárás során.347 Kérdésként vetődik fel, hogy a számítógépes program hogyan tudja megvalósítani a kérelemben feltüntetett adatok érdemi ellenőrzését. Ezen adatfeldolgozás alapját az 1976-os ZPO novella (Vereinfachungsnovelle) teremtette meg, amikor a fizetési meghagyásos eljárásban eltörölte a kérelmek megalapozottságának vizsgálatát, mint eljárási lépést.348 A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek egy megengedhetőségi vizsgálaton (Plausibilitätsprüfung) esnek át, amelyet a bírósági számítógépes program végez el. 349Az adatfeldolgozás egyszerűbbé tétele érdekében az automatizált fizetési meghagyásos eljárásban megjelenik a formanyomtatvány kényszer.350 A kérelem bírósághoz érkezését követően az elektronikus adatfeldolgozó szoftver ellenőrzi a kérelem megfelelőségét. A vizsgálat arra irányul, hogy a kérelem eleget tesz-e a ZPO és az elektronikus formanyomtatvány kitöltésére vonatkozó szabályoknak, feltételeknek, azaz a kérelem teljes, megengedhető-e. A számítógépes program alkalmaz értékhatár figyelést is, amelynek segítségével az összegszerű adatokat ellenőrizni tudja. 351 A rendszer logikai kapcsolatokat vizsgálva kiszűri, ha a kérelem adatai ellentmondóak, a követelés értéke, vagy az érvényesített igény miatt
347
SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 124. o. SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 53. o. 349 A vizsgálat eredményeképpen az „értelmezhetetlen”, valamint keresettel nem érvényesíthető követelések a fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthetőek. Lásd ehhez: SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 89, 145. 350 ZPO 703c § (1)-(2) bekezdése; Münchkomm ZPO (-Holch) 703c. § RN. 12-14. Megkülönböztethető ekként fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem (Mahnbescheidsantrag); fizetési meghagyás (Mahnbescheid); ellentmondás (Widerspruch); kézbesítési értesítés (Zustellungsnachricht); sikertelen kézbesítésről szóló értesítés (Nichtzustellungsnachricht); megismételt kézbesítés iránti kérelem (Neuzustellungsantrag); végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem (Vollstreckungsbescheidsantrag); és végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat (Vollstreckungsbescheids) formanyomtatvány. SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 97. o. 351 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 23. o. 348
86
nem terjeszthető elő kérelem. 352
353
A vizsgálat során az eljárás alkalmazási
területére, a bíróságok hatáskörére, illetékességére, és a kérelem tartalmi elemeire vonatkozó feltétele teljesülését kontrollálja a rendszer.354 Amennyiben a kérelem nem megfelelő, a rendszer a kérelmező számára értesítést küld (Monierungsschreiben), melyben tájékoztatja a rendszer által észlelt hibákról.355 A hibák listája mellett tájékoztatást is nyújt, hogy mielőtt a hibákra tekintettel a kérelem elutasítására kerülne sor, a kérelmezőt megilleti a nyilatkozattétel joga, amelynek során lehetőséget kap a formai hiányosságok, illetve egyéb akadályok elhárítására. Ez a felhívás különösen akkor válik fontossá, amikor a rendszer azt észleli, hogy a kérelmező által érvényesíteni kívánt igény csak részben lehet fizetési meghagyásos eljárás tárgya. Ekkor ugyanis belép a ZPO azon szabálya, hogy a kérelem egy részére nincs helye fizetési meghagyás kibocsátásának, az egész kérelem elutasítás következik be. 356 A Monierungsschreiben ezen esetben arra is szolgál, hogy a kérelmező eldönthesse, hogy kívánja-e a megfelelőnek ítélt igényére korlátozni a fizetési meghagyásban érvényesített igényeit, vagy a teljes kérelmet fenntartva vállalja a kérelem elutasítását és annak következményeit. 357 A Monierungsschreiben-re adott kérelmezői válasz határozza meg az eljárás további menetét, mivel kizárólag a teljes hibaelhárítás eredményezheti az eljárás folytatását. A kérelmezői válasz (Monierungsantwort) formanyomtatványon nyújtható be, 352
MANIAK, Kathrin: Die Verjährungsunterbrechung durch Zustellung eines Mahnbescheids im Mahnverfahren 2000. 131. o. 353 A tapasztalatok alapján számos tipikusan elkövetett hibalehetőséget tartanak számon. Ezek közé tartozik pl.: - a kérelmező, a kötelezett illetve a peres eljárásra illetékes bíróság postai irányítószámának hiánya, illetve a megadott adatok téves volta; - a peres eljárásra illetékes bíróság megjelölésének elmaradása, hibás adatok szerepeltetése, illetve a megjelölt bíróság nem illetékes a ZPO szabályai szerint; - a törvényes képviselő adatainak hibái, mint a képviseleti jogosultság nem felel meg a cégforma esetén előírtaknak, hiányzik a képviselő neve, illetve hibásan került megadásra; - a mellékkövetelés összegét alátámasztó bizonyítékok, illetve a követelés megjelölése teljesen hiányzik a kérelemből; - a főkövetelés megjelölése során a formanyomtatvány által rendelkezésre bocsátott katalógusszámok hiányoznak, illetve nem megfelelő szám került megjelölésre, a követelés esedékességét a kérelmező nem jelölte meg, illetve hibásan adta meg az erre vonatkozó adatot. Lásd ehhez: SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 119. o.; Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 23. o. 354 A vizsgálat a ZPO 688-690. §aiban szabályozott feltételek fennállására irányul. Ekként nyilatkozik: SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 115. o. 355 Münchkomm ZPO (-Holch) 691. § Rn. 5.; Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 24. o. 356 ZPO 691. § (1) bekezdés 2. pontja 357 Münchkomm ZPO (-Holch) 691. § Rn. 26-27.
87
melyet a bíróság a felhívással egyidejűleg a kérelmező rendelkezésére bocsát.358 Maga a nyomtatvány is tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy a bíróság általi felhívás teljes megválaszolásának elmaradása a kérelem elutasítását eredményezi. 359 Amennyiben a program az értékhatárok kapcsán hibát észlel, illetve ha a kérelmező a formanyomtatványon szereplő kódszámok helyett a szabadon kitölthető egyéb kategóriát választotta ki, továbbá a kérelmező betűket használt a számok helyett adott nyomtatvány-elem kapcsán, a rendszer jelzi a Rechtspfleger (bírósági alkalmazott) részére, hogy szükségessé vált a kérelem kinyomtatása.360 Ekkor a papír alapúvá tett kérelem a bírósági alkalmazott elé kerül vizsgálat, feldolgozás és a döntés meghozatala, azaz a fizetési meghagyás kibocsátása céljából. 361 A kérelem megfelelősége, valamint a feltárt hiányosságok kijavítása esetén (Monierungsantwort), a rendszer intézkedik a fizetési meghagyás kibocsátásáról és kézbesítésről.362 A számítógépes adatfeldolgozás és kibocsátás sajátos következménye, hogy a fizetési meghagyáson a bíróság pecsétje szerepel, aláírást nem kíván meg a ZPO. 363 A bírósági alkalmazott kézírásos aláírása a határozaton ugyanis nem egyeztethető össze a számítógépes adatfeldolgozás módszerével. A bírósághoz a kérelmezői és kötelezetti adatok a számítógép által olvasható formátumban érkeznek be, amelyekre adandó bírósági „válaszok” is számítógép által készülnek el, és kerülnek kézbesítésre. Ezért a jogalkotó lemond a kézírásos aláírás megköveteléséről a bírósági alkalmazottak oldalán, mint ahogyan ezt megteszi a kérelem esetében is. 364 A bírósági pecsét helyettesíti az aláírást, amelyet konkrét lenyomattal, illetve az elektronikus
formanyomtatványon
rányomtatott
formátumban
is
lehet
szerepeltetni. 365
358
Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 24. o.; SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 130-131. o. 359 „Eine Nichtbeantworung zur Zurückweisung Ihres Antrages führen kann” Lásd: Monierungsantwort formanyomtatvány In: Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 26. o. 360 KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens – Schwerpunkte einer Projektentwicklung NJW 1981. 1185. o.; SALTEN, Uwe/RIESENBERG, Antje/JURKSCH, Volker: Das automatisierte gerichtliche Mahnverfahren, Heidelberg 1996. 55. o.; SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 1991. 125. o. 361 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 187. o. 362 KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens 1187. o. 363 ZPO 703b § (1) bek. 364 ZPO 690 § (3) bekezdés 365 Münchkomm ZPO (-Holch) 703b § Rn. 1
88
A fizetési meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a számítógépes program automatikusan elkészíti az eljárás költségeiről szóló kimutatást, amelyet a meghagyás kibocsátásával azonos időpontban továbbít a kérelmezőnek.366 A költségek befizetésének határideje a kézhezvételtől számított két hét.367 A számítógépes program által elkészített költség-kimutatás mellé a kérelmező számára egy befizetési formanyomtatványt is csatolnak. Igénybevétele lehetővé teszi a befizetés gyorsabb feldolgozását.368 A fizetési meghagyást a kötelezett részére - az ellentmondás benyújtásához rendelkezésre álló ellentmondás-formanyomtatvánnyal együtt - a bírósági iratokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően - papír alapú formában kézbesítik.369 Amennyiben a meghagyás kézbesítése sikertelen, a kérelmezőt értesíti a bíróság. Az értesítésben közli a kötelezett adatait, a kézbesítés megkísérlésének időpontját, a sikertelen kézbesítés okát, valamint csatol egy formanyomtatványt a megismételt kézbesítés kérelmezéséhez.370 A megismételt kézbesítés iránti kérelemben nem kell megismételni azokat az adatokat, amelyek már a meghagyás kibocsátása iránti kérelemből ismertek. Kizárólag a megváltozott adatokról kell nyilatkoznia a kérelmezőnek. 371 A fizetési meghagyás sikeres kézbesítéséről a kérelmezőt kézbesítési értesítéssel tájékoztatják, melyben a kézbesítés időpontját is közlik.372 A tájékoztatás mellett egy újabb formanyomtatványt is a kérelmező rendelkezésére bocsátanak, amellyel a
366
SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 134. o. Kostenrechnung nyomtatvány tájékoztatási eleme. Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 30. o. 368 Az elektronikus adatfeldolgozásban történő részvétel formái esetén már szóltunk arról, hogy ún. azonosító kódot kap a kérelmező, amely tartalmazza azon bankszámla adatait, amelyről - a kérelmező által engedélyezetten - beszedési megbízással tudja a bíróság az eljárás költségeit behajtani. Amennyiben ilyen beszedési megbízás áll a bíróság rendelkezésére, a költségkimutatást a fizetési meghagyás kézbesítéséről/kézbesítésének sikertelenségéről szóló értesítéssel együtt küldik meg a kérelmezőnek. Mivel a program érzékeli, ha beszedési megbízás szerepel kérelem kapcsán a rendszerben, ekkor nem mellékel befizetési formanyomtatványt. Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 29-31. o. 369 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 27. o. 370 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 31-32. o. 371 Így a kötelezett aktuális címe, a kötelezett megnevezése, amennyiben ez elírás, illetve egyéb nyilvánvaló helytelenség miatt nem volt azonosítható, az eljáró peres bíróság megjelölése, amennyiben a fenti adatok változása folytán a peres eljárásra illetékes bíróság is változna, a kötelezett törvényes képviselőjének megjelölése, ha eddig nem szerepelt a kérelmen, illetve helytelenül volt feltüntetve. (Antrag auf Neuzustellung eines Mahnbescheids formanyomtatvány) SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 49. o.; Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 32-34. o. 372 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 35. o. 367
89
fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelmét terjesztheti elő.373 Ezen kérelem első, és egyben legfontosabb eleme, hogy a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kötelezett részéről érkezett teljesítésről, annak mértékéről, ekként két alternatívát kínál a formanyomtatvány: a formanyomtatvány első mezőjébe az 1-es számot beírva azt jelzi a kérelmező, hogy a kötelezett részéről nem történt teljesítés; a 2-es szám feltüntetésével jelzi, hogy történt teljesítés. Mivel a kötelezett a teljes összeget, illetve annak egy részét is teljesítheti, a további sorokban a kérelmezőnek meg kell jelölnie a beérkezett teljesítés/ek összegét.374 A kérelem sajátossága, hogy a fizetési meghagyáson szereplő összegen túl további igények megtérítése is követelhető a kötelezettől, amennyiben azok a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadása után keletkeztek.375 A számítógépes program általi „adathalmaz-felhasználás”eredményeként a kérelmezőnek nem kell külön figyelnie arra, hogy a bírósági eljárás költségeit és a jogi képviselttel kapcsolatban keletkezett kiadásait is külön feltüntesse a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmén, ugyanis a bíróság, azaz a számítógépes szoftver azokat automatikusa hozzáadja a kérelem adataihoz.376 A kérelem egy sajátos alternatívát kínál a végrehajthatóságot kérelmező számára, amely abban nyilvánul meg, hogy a kötelezett részére történő kézbesítés során a bíróság általi kézbesítés helyett alternatív kézbesítési lehetőségeket is igénybe vehet a kérelmező.377 A kötelezett ellentmondás benyújtásával védekezhet a fizetési meghagyás jogkövetkezményeivel szemben.378 A kötelezett hagyományos módon, azaz papír alapú kérelemmel vagy szóban terjesztheti elő ellentmondását a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságon. Az ellentmondáshoz formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyet a fizetési meghagyással együtt kézbesítenek a kötelezett részére. A formanyomtatvány alkalmazása azonban nem kötelező, a kötelezett egyéb formában is előterjesztheti vitatását. Azt azonban meg kell állapítani, hogy a nyomtatvány
373
SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 182. o. Antrag auf Erlass eines Vollstreckungsbescheids. Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 38. o. 375 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 35. o. 376 Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 36. o.; ZPO 699. § (3) bekezdés 2. mondata 377 ZPO 699. § (4) bekezdés; Erről a kérelem 6. mezőjében kell nyilatkoznia. Antrag auf Erlass eines Vollstreckungsbescheids. Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 38. o. 378 SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren 167. o. 374
90
alkalmazás ajánlott, mivel elősegíti a jogorvoslat
hatékonyabb, gyorsabb
feldolgozását.379 Az
ellentmondás
hatásaként
jelentkező
perré
alakulás
az
elektronikus
adatfeldolgozás kapcsán azzal a sajátos elemmel egészül ki, hogy szükségessé válik a fizetési meghagyásos eljárás aktájának kinyomtatása, papír alapúvá tétele és megküldése a peres eljárásra illetékes bíróság számára.380 A tapasztalatok alapján ki kell emelnünk, hogy a német fizetési meghagyásos eljárás elektronikus gépi adatfeldolgozásos rendszere nyomán a benyújtott kérelmek túlnyomó többsége tekintetében a fizetési meghagyás emberi közreműködés nélkül, automatikusan kerül kibocsátásra.381 Ez a körülmény azt jelezheti számunkra, hogy a számítógépes program átveszi a döntést a bíróságtól, mint embereket foglalkoztató egységtől. A megállapítás azonban aggályokat
is kelthet bennünk. A kételyek és
bizonytalanságok eloszlatása érdekében a számítógépes program és az elektronikus feldolgozás mögé kell tekintenünk. Ekkor ugyanis azt láthatjuk, hogy a bírósági alkalmazottak nem kizárólag akkor léphetnek be az eljárásba, ha a rendszer hibát észlel és kezdeményezi a kérelem kinyomtatását, hanem az emberi tényező az egész rendszer ellenőrzését, felügyeletét áthatja. Ezért kijelenthetjük, hogy összességében a bírósági alkalmazottak az eljárás valamennyi stádiumában megőrzik az „eljárás ura” pozíciójukat, és bármikor felülvizsgálhatják a rendszer által hozott határozatokat.382 A számítógépes rendszer tevékenysége azonban nem ér véget a fizetési meghagyások kibocsátásával,
ugyanis
feladata
az
ellentmondások,
kifogások,
illetve
a
végrehajthatóvá nyilvánító végzések kibocsátása iránti kérelmek beérkezésének és a hozzájuk kapcsolódó határidők figyelése is. A rendszer a beérkező kérelemnek megfelelően jár el, így ellentmondás hiányában és a kérelmező által benyújtott végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelemre végzést bocsát ki a fizetési meghagyás végrehajthatóságáról, míg ellentmondás beérkezése esetén automatikusan intézkedik az akta jogosult által - a meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt polgári peres eljárásra illetékes bírósághoz történő továbbításáról. Az akta nem más, mint az elektronikusan tárolt kérelmek és egyéb benyújtott iratok, valamint
379
Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) 47. o. ZPO 696. § (2) bekezdés 381 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 187. o. 382 KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens 1185. o. 380
91
bírósági határozatok kinyomtatott változata, mely minden információt tartalmaz, ugyanúgy, mint a hagyományos bírósági akták.383 Természetesen a kérelmező irányában is működik a számítógépes rendszer automatikus értesítési tevékenysége, azaz az ellentmondás beérkezéséről, valamint a peres eljárásra illetékes bírósághoz való továbbításról is tájékoztatást kap a kérelmező.384 3/2. A kérelmek feldolgozása - A számítástechnikai eszközök bevezetésének terjedelme és szerepe az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban Az elektronikus eljárás bevezetésének célja Ausztriában kettős volt: egyrészt az eljárások gyorsítása, másrészt a bíróságok terheinek csökkentése.385 Ezek megvalósítása során a számítógépes rendszernek egy tisztán támogató szerepet szántak a bírósági munka folyamatában.386 Különösen azon előnyék kívánták kihasználni, hogy gyorsabb kommunikációt valósíthat meg a bíróság és eljárásban részt vevők között, valamint lehetővé teszi a határidők figyelését, az eljárási díjak megfizetésének automatikus ellenőrzését, és végső soron a fizetési meghagyások kibocsátását, központi kézbesítését.387 Önmagában már a központi postázás, mint módszer, a bevezetését követően hamar átfogó költség-racionalizációs hatásokat eredményezett.388 Az eljárás a meghagyás kibocsátására irányuló kérelem (Mahnklage) bírósághoz történő benyújtásával indul. 389 A kérelem elektronikus úton és hagyományosan is benyújtható.390 Utóbbi esetben a kérelem adatait a bírósági számítógépes rendszerben rögzíteni kell. A rögzítés a bírósági alkalmazottak feladata.391 383
Münchkomm ZPO (-Holch) 689. § Rn. 5. HESS, Burkhard: Das automatische Mahnverfahren 247. o. 385 Lásd ehhez: BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 404.; KALMUS, Gerhard: Das Mahnverfahren ab 1.1.1986. ÖJZ 1985. 709. o.; SCHNEIDER, Martin: „Netzwerk Justiz”: Elektronischer Rechtsverkehr im Justizbereich, EDV & Recht 1989. 110. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 21. o. 386 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 20. o. 387 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 188. o. 388 SCHNEIDER, Martin: „Netzwerk Justiz” 110. o.; KALMUS, Gerhard: Das Mahnverfahren ab 1.1.1986. 705. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage 14. o.; KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 473. o. 389 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 449.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 37. o. 390 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 191. o. 391 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 161. o. 384
92
Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása esetén a bírósági számítógépes rendszerben jelenik meg a kérelem, amely az adatrögzítés hibalehetőségeit a minimumra csökkenti. Az elektronikus kérelemre is az írásbeli beadványokra vonatkozó tartalmi előírásokat kell alkalmazni – egy eltéréssel: aláírás nem kell hozzájuk. 392 Az elektronikus kérelem útját végignézve, a következő lépésekről/állomásokról kell szólni: A kérelem adatainak átvitele egy továbbító-állomáson (Datakom Ausztria GmbH
Wien)
keresztül
valósul
meg393,
amely
az
adatokat
az
ún.
Bundesrechenzentrumba (szövetségi számítógépes központ) juttatja el. 394 Miután a kérelem - akár a bírósági alkalmazott általi adatbevitel által, akár elektronikus úton - megérkezik az illetékes bíróság számítógépes rendszerébe, a bírósági rendszer számos feldolgozást és logikai vizsgálatot végez el. 395 Kiegészítésképpen a rendszer egyes kérdésekre is irányítható, amely pontos vizsgálatnak felel meg a határozatot hozó szerv részéről.396 Ezen előzmények után egy ún. határozat-tervezet születik, amely azonban nem a hagyományos értelemben vett javaslat, hanem sokkal inkább a vizsgálati eljárás sajátosságairól szóló tájékoztatás.397 Amennyiben a határozat-tervezet hibafelhívást tartalmaz, amely lehet hibás, hiányos adat, illetve jogi hiányosság398, két lehetőség 392
GOG 89c § Egy külső továbbító szervezet közbeépítésével az osztrák jogalkotó arra volt figyelemmel, hogy az adatátviteli eljárás technikai változásaira hatékonyabban és gyorabban tud reagálni egy ilyen külső egység, mint a bíróságon belül kiépített rendszer. Lásd erről részletesen: SCHNEIDER, Martin: „Netzwerk Justiz” 111. o., BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. 48. o. 394 Kivételesen lehetőség van közvetlen adatforgalomra is az eljárás alanyai és a számítógépes központ között. Ennek a feltétele, hogy ez az út a technikai lehetőségek alapján célszerűbbnek minősüljön, így egyszerűbb, olcsóbb adminisztrációt szolgáljon. SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 33. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage 35. o. 395 A számítógépes rendszer vezeti a hivatalos nyilvántartást, dotálja a hivatalos segédeszközöket, pl. névjegyzékek, ellenőrzi az adatok egyezését és helyességét (pl. a hatáskört, illetékességet, a költségeket), megállapítja a bírósági eljárás költségeit. Ehhez lásd részletesen: SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 45. o. 396 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 193. o. 397 HAGEN, Johann J.: Modernisierung und Standardisierung von Zivilprozessen 158. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADV-Drittschuldneranfrage Rn. 455.; KODEK azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy maga a határozat-javaslat elnevezés nem szerencsés, tekintettel a számítógépes program által adott információk jellegére. KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 473. o. 398 Ilyen hiány lehet a kérelmező aláírásának hiánya, nem tartozik a kérelem elbíráklása a bíróság hatáskörébe, illetékességébe. Lásd erről: Beer, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. 54. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 38. o. 393
93
kínálkozik: a bírósági alkalmazott javítja ki kérelem hibáit, vagy a kérelem hiánypótlási felhívással együtt visszaküldésre kerül a kérelmezőnek. 399 Utóbbi esetben befejeződik az elektronikus eljárás, mivel a kérelmező hiánypótlásra irányuló beadványai elektronikusan nem nyújthatóak be. Az eljárást hagyományos módon intézik el. 400 Amennyiben a tervezet pozitív vizsgálati eredményt tartalmaz, azaz a rendszer nem fűz megjegyzést a kérelem adataihoz, a fizetési meghagyás kibocsátható. Ekkor kinyomtatják a tervezetet és a kibocsátó szerv elé utalják. A kibocsátó (bíró, Rechtspfleger) maga dönti el, hogy követi-e a tervezet általi megállapításokat, vagy más tartalmú határozatot hoz.401 Ezen mérlegelési lehetőség azonban a gyakorlatban nem érvényesül élesen, mivel a határozat-tervezettel teljesen ellentétes határozatok nem jellemzőek. A pozitív tervezet minden esetben fizetési meghagyás kibocsátását eredményezi. A fizetési meghagyás kibocsátása, azaz a folyamat elindítása egy kóddal, azonosítóval történik, amelyet a kibocsátó a bírósági számítógépes rendszerben ad meg. A fizetési meghagyás elkészítése ugyanis a szövetségi számítógépes központban történik, ahol nemcsak kinyomtatják, hanem postázásra kész állapotba is kerül, valamint a központi kézbesítési rendszeren keresztül a kötelezettnek kézbesítik.402 Tehát a szövetségi számítógépes központ kulcsszerepet kap az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban, mivel itt nem csupán az adatfeldolgozás valósul meg, hanem a fizetési meghagyások itt készülnek el, a határozatok is itt nyerik el központilag egységes formájukat.403 A bíróságtól „elkészítési paranccsal” megküldött fizetési meghagyásokat a következő napon postai kézbesítés útján továbbítják a kötelezett részére.404 A kötelezettnek történt kézbesítést követően a bírósághoz visszaérkező tértivevény segítségével 399
SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 46. o. 400 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 193. o. 401 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 193. o. 402 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 458.; SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 42. o.; SCHNEIDER, Martin: „Netzwerk Justiz” 110. o. 403 SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 98. o.; SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 40. o.; BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADV-Drittschuldneranfrage Rn. 185. 404 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 43. o.
94
ellenőrzi a kibocsátó a kézbesítés szabályszerűségét.405 Amennyiben a kézbesítés szabályszerű volt, a kézbesítés időpontját a számítógépes rendszerben rögzítik, és elindítják az automatikus határidő-figyelést. Egyébként a kérelmezőt a hibás kézbesítésről, a kézbesítés állásáról a bíróság tájékoztatja, amely a számítógépes központon keresztül történik. Lehetőség van arra is, hogy a kézbesítés állapotáról elektronikus értesítést küldjenek.406 Az ellentmondási határidő elteltével, amelyre a fenti határidő figyelő funkció figyelmezteti a bíróságot, a kibocsátó a fizetési meghagyást automatikusan felveszi a végrehajtható határozatok listájára, amellyel a meghagyás végrehajtható és jogerős lesz. Ennek következtében a jogerős fizetési meghagyás végrehajthatósági klauzulával látható el. Gyakorlati megvalósulás ennek akként történik, hogy négy hét elteltével egy listát nyomtat ki a bírósági számítógépes rendszer, amelyen azok a fizetési meghagyások találhatóak, amelyek esetében ellentmondás elmaradása miatt a végrehajthatóvá nyilvánítás esedékessé vált. Ezt a listát azonban a bíró (bírósági alkalmazott) először megvizsgálja, és majd ezt követően jelöli ki azokat a fizetési meghagyásokat, amelyek végrehajthatóvá nyilváníthatóak.407 A végrehajtható fizetési meghagyás kiállítása és kézbesítése a szövetségi számítógépes centrum közreműködésével valósul meg. 408 Jogorvoslat esetén automatikusa megvizsgálják az ellentmondási határidő betartását. Amennyiben határidőben érkezett, az automatikus fizetési meghagyásos eljárás lezárul, és az eljárás rendes peres eljárásként folytatódik, ahol a bíró a tárgyalási határnap kitűzésére köteles. Az elkésett ellentmondást elutasítják, és az elutasító határozatot automatikusan postázza a számítógépes központ a kötelezettnek.409
405
BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 459.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 40. o.; BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. 58. o. 406 SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 43. o.; BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. 59. o. 407 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 184. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 41. o. 408 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 461.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 40. o.; BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. 58. o.; MAYR, Peter G.: Stellung und Aufgaben des Rechtspflegers in Österreich, Entwicklung und Bedeutung ein Institution der Gerichtsbarkeit, Der Deutsche Rechtspfleger 1991. 399. o. 409 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 462.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 42. o.
95
Az osztrák jogalkotó álláspontja szerint tehát a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus lefolytatása nem irányulhat arra, hogy a meghagyás kibocsátása iránti kérelem adatainak automatikus vizsgálatát követően a számítógépes rendszer kibocsáthassa a meghagyást, amely végső soron nélkülözhetővé teszi a határozatot hozó szervet (bírósági alkalmazott, bíró). Ezért az osztrák elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban a kérelem adatainak beérkezését követően a számítógépes program csupán egy határozat-tervezetet készít. Így a fizetési meghagyás csak az illetékes határozathozatalra feljogosított bíró, Rechtspfleger közbenső intézkedése után kerülhet kibocsátásra. Ezért az osztrák eljárásban továbbra is emberi kézben marad annak a kérdésnek eldöntése, hogy a meghagyás kibocsátható-e vagy sem. 410 Felvetődik azonban az a kérdés, hogy ez a „megerősítő” emberi tényező nem csupán szimbolikus-e? Bartosz Sujecki azon a véleményen van, hogy semmiképpen sem tekinthető szimbolikusnak az osztrák bírák közreműködése. Álláspontja szerint ez kizárólag akkor lehetne így, ha a határozathozatali orgánum a döntését érdemi vizsgálat nélkül, automatikusan adná meg. Még ezt is elfogadhatónak látja azonban abban az esetben, ha az eljárások nagy száma miatt – amely valósan jelentkező probléma a nagyobb bíróságokon - a kérelmek „emberi” vizsgálata a fizetési meghagyásos eljárásokat időben elhúzná.411 A legjelentősebb különbség a fenti témában mutatkozik a német és az osztrák elektronikus eljárási modell között, azaz hogy az osztrák eljárásjog kizárólag támogató szerepet kíván szánni az elektronizációnak, ezzel szemben a német modell az emberi közreműködés nélküli fizetési meghagyásos eljárás megvalósítását tűzte ki célul. Ausztriában továbbra is bíró, illetve Rechtspfleger adja meg a számítógép számára a parancsot a meghagyás kibocsátására, miután a számítógép a lefuttatott logikai kérelem-vizsgálat eredményét határozat-tervezet formájában megjeleníti számára. A bíró, Rechtspfleger eltérhet a számítógép által tett javaslattól. Így az osztrák eljárásban az emberi közreműködés kifejezetten kimutatható. 410
KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 473. o.; KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in Österreich 84. o.; SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 46. o.; LECHNER, Herbert: Das gerichtliche Mahnverfahren, Dissertation Universität Ausburg 1991. 147. o.; KALMUS, Gerhard: Das Mahnverfahren ab 1.1.1986. 709. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 25. o. 411 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 189. o.
96
A német modell főszabályként tekint a számítógép által történő eljárásra, kibocsátásra, így amennyiben a vizsgálatot végző program hibát észlel, jelzi ezeket a kérelmező számára, és a kérelmezői javítások, hiánypótlások figyelembe vételével a program teszi meg a szükséges intézkedéseket: a kérelem megfelelősége, vagy helyesbítettsége esetén intézkedik a fizetési meghagyás kibocsátásról, hiba esetén a kérelmet elutasítja. Mindkét megoldásban szerepet kap azonban a kérelmek hagyományos papír alapú elintézése is. Amennyiben a német elektronikusan benyújtott kérelem nem értelmezhető a számítógép számára, mert az előírt kódok, számok helyett betűket szerepeltet, a program jelzi a Rechtspfleger számára a kérelem kinyomtatásának szükségességét. Ilyenkor az elektronikus eljárás helyébe a hagyományos elintézés lép. Ausztriában amennyiben a határozat-tervezet hibafelhívást tartalmaz, a kérelem hiánypótlási felhívással együtt visszaküldésre kerül a kérelmezőnek. 412 Ezzel be is fejeződik az elektronikus eljárás, mivel a kérelmező hiánypótlásra irányuló beadványai elektronikusan nem nyújthatóak be. Az eljárást hagyományos módon intézik el. 413 Az elektronikus eljárás a fentiektől eltekintve hasonló eljárási, technikai lépésekből áll mindkét tagállamban, az eljárás menete, az automatizált vizsgálatok rokon vonásokat mutatnak. Mindkét modell alkalmazásának tapasztalatai – függetlenül a számítógépes technológiának szánt szerepkörtől - azt mutatják, hogy az elektronikus eljárás jelentősen képes megnövelni az eljárás hatékonyságát.414 4. A biztonsági tényezők A mára kialakult német és osztrák szabályozás szerint a kérelem papír alapon (és szóban), valamint elektronikus formában is előterjeszthető a bíróságokon. Amennyiben
papír
formanyomtatvány
alapú
kérelmezésre
kitöltésével
elkészített
kerül
sor,
kérelem
a
bíróság
adatait
a
köteles
a
számítógépes
rendszerben rögzíteni. 415 A kérelmen ekkor a kérelmező aláírásának is szerepelnie
412
SCHNEIDER, Martin/FRANK, Peter/KIRSCHBICHLER, Ursula/MORAVEC, Wolfgang/ROTH, Peter: Der elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV) 46. o. 413 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 193. o. 414 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 189. o. 415 KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens 1186. o.
97
kell, mint annak igazolásának, hogy a kérelmező akaratával egyező tartalmú a benyújtott kérelem. 416 A kérelem elektronikus formában történő benyújtása a bíróság számára azzal az egyértelmű előnnyel jár, hogy szabadul az adatrögzítés terhe alól. A kérelem azonban ezen formájában nélkülözni fogja a kérelmező sajátkezű aláírását. A kérelem adatai elektronikusan jutnak el a bírósághoz, mely úton számos torzulás, sérülés érheti őket. A német eljárásban az adatok védelmére kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyeztek, és a sajátkezű aláírás pótlására az egyes elektronikus kérelmezések esetén kisegítő megoldásokat vezettek be. A Datenträgeraustausch (DTA) eljárás esetén a kísérő irat intézménye garantálta, hogy a bíróság valóban a kérelmező által elkészített kérelem adatai alapján járjon el. 417 Az aláírt kísérőirat tartalmával összevethetőek az adathordozón beérkezett kérelem-adatok.418 Az újabb formák (pl. DFÜ-eljárás) esetén el is tekintenek a kérelmező sajátkezű aláírásától, mint a kérelem kötelező elemétől.419 Elégségesnek tekinti a ZPO, hogy a kérelemből egyértelmű legyen, hogy azt nem a kérelmező akarata, szándéka nélkül nyújtották be a bírósághoz.420 Az elektronikusan továbbított kérelmek adatainak védelmére az elektronikus aláírást fejlesztették ki, melynek segítségével az elektronikus dokumentum lezárásra kerül. A lezárás megakadályozza – a bírósági rendszerbe történő eljuttatás során - a dokumentum megváltoztatását, károsítását.421 A kérelmek biztonsága érdekében az adattovábbításon alapuló valamennyi kérelmezés előfeltétele egy chipkártya, amelyet a bíróság bocsát a jogosult rendelkezésére. A kártyát egy olvasó berendezésbe helyezve, és megadott titkos pin kód
beütésével tudja a kérelmező
a kérelem továbbítását
biztosítani.422
Természetesen ez feltételezi, hogy a kérelmező a fizetési meghagyásos eljárás 416
ZPO 690. § (2) bekezdés; Münchkomm ZPO (-Holch) 690. § RN. 32 Az adathordozó és a kísérőirat általában postai úton kerül benyújtásra az illetékes bírósághoz. A postai úton történő benyújtás hibájaként tekinthető, hogy az összes benyújtott lemez kb. 1,5 %-a a továbbítás során megsérül. Lásd erről: GRÄVE, Karsten/LUKIES, Dietmar: Der Königsweg 228. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 241. 418 A kísérőirathoz lásd részletesen: Beckmann, Udo: Mahnen per Diskette 37-38. o.; HESS, Burkhard: Das automatische Mahnverfahren 245-247. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren Rn. 241.; SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 264. o. 419 ZPO 703b. § (1) bekezdés; SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 264. o. 420 ZPO 690 § (3) bekezdés; HOLCH, Georg: Geändertes Mahnverfahren- neue Vordrucke 3179. o. 421 RÜSSMANN, Helmut: Herausforderung Informationsgesellschaft: Die Anwendung moderner Technologien im Zivilprozess und anderen Verfahren, in: RECHBERGER, Walter/ KLICKA Thomas (Hrsg.): Procedural Law on the Threshold of a New Millenium, Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung Wien 2002. 211. o. 417
98
kezdeményezését megelőzően kapcsolatba lép az illetékes bírósággal, hogy a chipkártyát és a hozzá tartozó pin kódot beszerezze. Ezért tekinthetőek az adattovábbításon alapuló modellek az ügyvédi irodák és az eljárást gyakran igénybe vevő vállalkozások számára kedvező és igénybe vett megoldásnak az elektronikus kérelmezési lehetőségek között.423 Németországban tehát
az elektronikus eljárások
során továbbított
adatok
biztonságának garantálására és a visszaélések megakadályozására az elektronikus aláírást tekintik megfelelő megoldásnak. 424 Elektronikus aláírás szükséges a kérelembenyújáshoz a DFÜ-ejárásban, a ProfiMahn megoldás esetében és az Online Mahnantrag elektronikus benyújtása esetén. Az osztrák rendszer egy jelentősen egyszerűbb biztonsági modellel dolgozik. A kérelmező és a bíróság közötti kommunikáció alapja egy számsorozat, melyet címkódnak (Anschriftcode) neveznek. A német kérelmezési lehetőségek első változataként bemutatott DTA-Mahnverfahren esetében találkoztunk ugyanezen adathalmazt felölelő kód alkalmazásával. Mindkét esetben a kód egy jelsorozat, amely adatokat tartalmaz a résztvevőre vonatkozóan, így: név, aláírás, az elektronikus eljárásban való részvétel formája, terjedelme. A címkód fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelembeli feltüntetésével minden, a kód alatt elhelyezett adat automatikusan átadásra kerül a bíróság számítógépes rendszerébe. Ezáltal az adatok kitöltésére fordítandó idő, valamint a fellépő hibák lehetőse is csökkenthető.425 Míg a német megoldások a kezdeti adathordozó csere rendszerétől folyamatosan eltávolodva a címkód alkalmazásának sem tulajdonítottak különösebb szerepet a technikai fejlődés előrehaladásával, addig az osztrák rendszerben jelenleg is működik a kérelmek és az adatok ilyen formájú védelme. A választott megoldás sikerességének legfőbb mutatója, hogy a rendszer 1990-es bevezetése óta nem volt szükség visszaélések miatti felelősségre vonásra. Tehát a mindennapi alkalmazás során egyáltalán nem tekinthetőek gyakorlatnak a visszaélések, és emiatt a rendszer 422
SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren 263. o. MANIAK, Kathrin: Die Verjährungsunterbrechung durch Zustellung eines Mahnbescheids im Mahnverfahren 58. o. 424 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 795. o. 425 BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage Rn. 485.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 65. o.; SCHNEIDER, Martin: Neun Monate ADV-Mahnverfahren 565. o.; HAGEN, Johannes J.: Modernisierung und Standardisierung von Zivilprozessen162. o.; CHRISTIAN, Alexander: ADVM-Codes 248. o. 423
99
fejlesztési terveknek sem képezi súlyponti elemét a biztonság és az elektronikus aláírás bevezetésének kérdése. Az európai fizetési meghagyásos eljárás és annak elektronikus lefolytatására az 1896/2006/EK rendelet által biztosított lehetőség azonban mégis tárgyalásokat indított el az osztrák magas színvonalon működő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Ennek oka az volt, hogy látniuk kellett az osztrák jogalkotóknak, a jogtudomány művelőinek, jogalkalmazóknak, hogy más tagállamokban nem tekintenek olyan jelentőséggel az elektronikus dokumentumok védelmére, mint ahogyan ez Ausztriában megvalósul. 426 A nemzetközi szintéren jelentkező különböző színvonal azonban problémákat eredményezhet. Az osztrák eljárásjogászok azonban továbbra is a védelmi rendszerük fenntartása mellett állnak ki, nem tekintik elégséges indoknak a más tagállamok kevésbé professzionális rendszere és a sajátjuk közötti minőségi különbséget ahhoz, hogy lejjebb adjanak a már működő biztonsági intézkedéseikből.427 5. Elektronikus eljárás a költségek oldaláról Nagyon fontos tényező az elektronikus eljárás vizsgálata kapcsán, hogy az elektronikus kommunikáció a résztvevők számára eredményez-e gazdasági előnyt, hasznot, költségkímélést. Ausztriában két költség-területen jelentkezik előny, amennyiben elektronikus eljárás lefolytatására kerül sor: az eljárási költségek csökkentése, és az ügyvédi honoráriumok növelése.428 Németországban az elektronikus eljárások költségek oldaláról történő népszerűsítése még nem éri az osztrák szintet. Egy 2004-ben tartott igazságügy miniszteri találkozón megerősítették az elektronikus kommunikáció kialakításának szándékát, és ezzel összefüggésben – az abban résztvevők arányának növelése érdekében – közvetlen pénzügyi előnyök kidolgozását látták szükségesnek. Ezekkel az előnyökkel az ügyvédeket és más professzionális igénybe vevőket célozták meg.429 A költségek oldalán a kérelmezés költségeinek teljesítése is érdekes eltérést mutat a német és osztrák megoldás vizsgálata során. Németországban a fizetési meghagyás 426
VIEFHUES, Wolfram/VOLESKY, Karl-Heinz: Elektronischer Rechtsverkehr – wird die Chance genutzt? K&R 2003. 64. o. 427 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 796. o. 428 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 796. o.
100
kibocsátását követően elkészül a költségkimutatás, melyet a kérelmezőnek küld meg a számítógépes rendszer. A kérelmező két hetes teljesítési határidőt kap a kimutatásban foglalt költségek megfizetésére. Ausztriában elektronikus úton, az Anschrift kódban megadott bankszámláról, elektronikus illetékbeszedéssel valósul meg az eljárási költségek bíróság általi behajtása. 6. Elektronikus akta Az osztrák elektronikus eljárási modell jelenlegi formájában teljesen eltekint az elektronikus akta vezetésétől. Ez azért érdekes, mert az elektronikus kommunikációt már megvalósították a felek és a bíróság között, miközben az elektronikus akta témája fel sem vetődött. Ugyanis technikailag nem tekintik kivitelezhetőnek. Ezzel szemben Németországban célul tűzték ki a teljesen automatizált aktavezetés megvalósítását.430 Az elektronikus kommunikáció jövőjéről logikusan gondolkodva, mindenképpen szerepelnie kell a tervekben az elektronikus aktának is.431 Megvalósításának feltétele azonban a munkafolyamatok ésszerű átalakítása, amelyet nem kizárólag az igazságszolgáltatásban kell megvalósítani, hanem az ügyvédeket és a hatóságokat is be kell vonni ebbe, mint az igazságszolgáltatással együttműködő szervezeteket.432 A jövő tervezgetéséhez azonban elengedhetetlen a jelenlegi tapasztalatok alapján leszűrhető nehézségeknek a figyelembe vétele. Az elektronikus akta technikai megvalósítása nem elhanyagolható költségekkel járó dokumentum-kezelő rendszert feltételez. Ennek a rendszernek kapcsolódnia kell a bíróságokon működő számítógépes szakmai rendszerekhez.433 Thomas Gottwald és Wolfram Viefhues annak a véleményének adott hangot, hogy az elektronikus kommunikáció kialakítása kapcsán a „mindent vagy semmit elv” nem tekinthető követendőnek. Ezért az sem lehet elvünk, hogy kizárólag akkor 429
75. Konferenz der Justizministerinnen und Justizminister, lásd erről: GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 796. o. 430 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 796. o.; SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess 105. o. 431 VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr – rechtliche Aspekte und organisatorische Auswirkungen CR 2001. 556. o. 432 GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 796. o. 433 VIEFHUES, Wolfram /HOFFMANN, Helmut: ERVG: Gesetz zur Verhinderung des elektronischen Rechtsverkehrs? - Praktische Auswirkungen des Diskussionsentwurfs und Anpassungsbedarf an die Regelungen bei den Gerichten der Europäischen Gemeinschaften MultiMedia und Recht (MMR) 2/2003. 71. o.; DRESSEL, Jens/VIEFHUES, Wolfram: Gesetzgeberischer Handlungsbedarf für den elektronischen Rechtsverkehr – werden die wahren Probleme gelöst? K&R 2003. 435. o.
101
beszélhetünk sikeres megvalósításról, ha minden – beleértve az akta vezetését – elektronikusan történik. Sokkal inkább sikerre vezethet az a gondolkodás, hogy egyes munkafolyamatok fejlesztésével apró lépésekben haladjunk az elektronikus kommunikáció megvalósítása felé, miközben a költségcsökkentő és ésszerűsítési tényezők maximális kihasználását is megvalósíthatjuk. Az osztrák modell azt mutatja, hogy hagyományos aktakezelés mellett is megvalósítható az elektronikus eljárás. 434
434
GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich 797. o.
102
IV. A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai megoldások tükrében A 2009. és 2010. évi jogalkotás eredményei nyomán több ponton megváltozott fizetési meghagyásos eljárásunk áttekintésére, értékelésre kerül sor a dolgozat ezen fejezetében. Ennek során a magyar eljárás szabályainak tágabb körű, több esetben visszatekintő jellegű elhelyezése is megvalósul a II. és III. részben megállapított európai modellek rendszerében. A vizsgálati és értékelési áttekintés ebből adódóan illeszkedik az európai megoldások megállapítása során - mind a hagyományos, mind az elektronikus elemek esetében alkalmazott szempontrendszerhez.
IV/A. A magyar fizetési meghagyásos eljárás - modellek és változások 1. A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelések a magyar szabályozásban 1/1. Kizárólag pénzkövetelések vagy más jellegű igények is érvényesíthetőek az eljárásban? A 2010. május 31.-ig hatályos magyar Polgári Perrendtartás435 a pénz fizetésére és ingó dolog kiadására irányuló igényeket tekintette az eljárás tárgyába tartozónak.436 Ezzel az olasz és görög szabályozással mutatott rokon vonásokat. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény azonban már nem rendelkezik az ingó dolog kiadására vonatkozó igényekről a fizetési meghagyásos eljárás szabályai keretében. A jogalkotó a fizetési meghagyásos eljárás és a kisértékű perek szabályainak szoros összefüggésével indokolta ezen változtatást437, valamint nem titkolt célkitűzése, hogy ezáltal kívánják elősegíteni az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás megteremtését. Így a 2009. évi L. törvény szabályozása nyomán eljárásunk belépett a német, osztrák és francia modellek alkotta csoportba.
435 436
1952. évi III. törvény (továbbiakban Pp.) 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 313. § (1) bek.
103
1/2. Értékhatárhoz kötöttek-e az érvényesíthető pénzkövetelések? A pénzkövetelések esetében az európai modellek megállapítása során már észlelhető volt, hogy egyes tagállamokban (Ausztria, Spanyolország) a pénzkövetelések ezen eljárásbeli érvényesíthetőségét értékhatár által kívánják korlátozni. A magyar fizetési meghagyásos eljárás is alkalmaz egy összeghatárt, amellyel megteremti az eljárás kötelező igénybevételét: Az egymillió forintot meg nem haladó pénz fizetésére irányuló követelés kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető.438 A magyar eljárás azonban sajátos abból a szempontból, hogy az összeghatárt meghaladó pénzköveteléseket sem zárja ki az eljárásból. Ugyanis amíg egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés esetén kötelező, addig az azt meghaladó érvényesített összeg esetén fakultatív, választható eszközként áll a jogosult rendelkezésére a fizetési meghagyásos eljárás. Ténylegesen tehát nincs felső összeghatár által korlátozva az eljárás igénybevétele. Ekként a magyar eljárás az uniós tagállamok vizsgálata során leszűrt kétféle megoldás (összeghatár - korlátozásmentesség) rendszerében középúton helyezhető el,
talán
közelebb
áll
a
német,
francia,
olasz,
görög
szabályozás
korlátozásmentességéhez. Az igénybevétel fakultativitásán ejtett csorba miatt azonban rokon vonásait fedezhetjük fel az értékhatár által korlátozott osztrák-spanyol megoldással is. Az értékhatár kapcsán azonban fel kell hívni a figyelmet az eljárás szabályainak 2009. január 1.-jét követő módosulására, ugyanis a 2008. évi XXX. törvény megemelte a kötelező igénybevétel összeghatárát 200 ezer forintról egymillió forintra. Ezáltal a pénzkövetelések érvényesítése során az igények nagyobb része esik kötelező fizetési meghagyásos nemperes eljárás alá, amely azt eredményezi, hogy a perindítás kizárttá válik, a bíróságok peres terhei a fizetési meghagyásos eljárás időtartama alatt nem növekednek.439 1/3. Vannak-e az eljárásból kizárt követelések?
437
A kisértékű perek szabályainak alkalmazására kizárólag pénzkövetelés érvényesítése esetén van lehetőség. Pp. 387. § (1) bek. 438 2009. évi L. törvény 3. § (2) bek.; Pp. 314. § (1) bek. 439 Itt meg kell jegyezni, hogy az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban már 2002-ben megtörtént ezen változás, amikor 10 ezer euróról 30 ezer eurós összegre emelkedett meg az összeghatár. GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 96. o.
104
A magyar fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területének meghatározása során negatív irányú megközelítéssel is élhetünk, azaz meghatározhatóak az eljárásból kizárt követelések. Az eljárás kötelezettje kizárólag belföldről idézhető természetes személy lehet, azaz belföldön van ismert lakóhelye, tartózkodási helye, illetve olyan jogi személy, akinek belföldön székhelye vagy képviselete található (idézési cím). A 2009. évi L. törvény ezen tárgykörre vonatkozó 3. § (2) és (3) bekezdését megvizsgálva, a pozitív feltétel mellett megjelenik ennek a negatív megfelelője is, amikor arról nyilatkozik a törvény, hogy a fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. A jogosult a kötelezett belföldi idézési címének hiányában igényét perben tudja érvényesíteni. 440 A szabályozás indoka alapvetően az, hogy a fizetési meghagyásos eljárás keretében nincsen lehetőség hirdetményi kézbesítésre és ügygondnok kirendelésére, hiszen az eljárás célja a felmerült jogvita gyors rendezése. Az ügygondnok kirendelésével az eljárás elhúzódna, továbbá az ügygondnok státuszából adódóan mindenképpen ellentmondással élne, amely értelmetlenné tenné a nemperes eljárást. A kötelezett belföldi idézési címének hiánya azonban rendszerint a kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítésekor derül ki. Ilyenkor a tértivevényen az szerepel, hogy a címzett a megadott címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött. Ekkor a közjegyző hiánypótlást rendel el, és felhívja a jogosultat a kötelezett idézési címének bejelentésére. A bejelentés elmaradása, illetve újabb idézésre alkalmatlan cím bejelentése esetén a közjegyző a 2009. évi L. törvény 24. § (1) bekezdésének g), illetve l) pontja, valamint (3) bekezdése alapján elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. A fenti szabályozás azonban egy jelentős dogmatikai törést mutat, ugyanis a jogszabály a kibocsátás iránti kérelem elutasításról rendelkezik, miközben a meghagyás formailag már kibocsátásra került, kézbesítését a kötelezett részére megkísérelték. A bírói gyakorlat akként hidalja át ezt a problémát, hogy „nem minősül a fizetési meghagyás kibocsátottnak, ha az a kötelezett címéről ismeretlen vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza”.441 A kérelem elutasításának következtében a jogosult előtt megnyílik a perben történő 440
BH1981. 324., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 441 BDT1999. 83., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással.
105
igényérvényesítés lehetősége, ahol a hirdetményi kézbesítés és az ügygondnok kirendelés is lehetővé válik.442 Mind a pozitív, mind a negatív irányú feltétel ugyanazon jogkövetkezményre utal, azaz a külföldi kötelezettel szemben nem alkalmazható a magyar fizetési meghagyásos eljárás, a követelés peres úton érvényesíthető. Különösen fontos ez a megállapítás az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetén, ahol a belföldi idézési cím fennállása esetén az eljárás kötelezőnek tekinthető, annak hiányában megnyílik a peres út igénybevételének lehetősége. Tehát a magyar eljárás is a vizgált tagállami megoldások többségi álláspontját vallja, külföldi kötelezettel szemben nem vehető igénybe a fizetési meghagyásos eljárásunk. A követelés lejártsága, mint a magyar fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó feltétel, 2009. január 1-jével jelent meg a Pp. XIX. fejezetében lefektetett szabályanyagban.
Így
kizárólag
lejárt
követelések,
illetve
követelésrészek
érvényesítésére szolgál az eljárás. 443 A jövőre vonatkozó pénzköveteléseket csak per útján lehet érvényesíteni. Így a törvényen alapuló tartásdíj le nem járt részleteit a jogosult fizetési meghagyásos eljárásban nem tudja érvényesíteni, számára a peres eljárás áll rendelkezésre.444 A magyar eljárás tehát ezen a ponton is csatlakozik a már ismertetett többségi európai irányvonalhoz, amely megköveteli a követelés lejártságát, és engedményeket sem tesz ez alól, szemben a német és olasz megoldással. A konkrét ügyek eljárásból történő kizárásával kapcsolatban a magyar szabályozás a következő megoldást követi: A Pp. és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény nem határozza meg azokat a jogviszonyokat, amelyekből a pénzkövetelések eredhetnek. Ebből arra következtethetünk, hogy bármely polgári jogi jogviszonyból (személyi jogi, családjogi, dologi jogi, kötelmi jogi, öröklési jogi, munkajogi, társasági jogi, szövetkezeti jogi) eredhet az érvényesíteni kívánt pénzkövetelés. Továbbá a követelés alapjául kvázi kontraktuális kötelmek (pl. jogalap nélküli gazdagodás) és a deliktuális (kvázi deliktuális) kötelmek (kártérítési követelések) is szolgálhatnak. 445 Tehát az osztrák megoldáshoz hasonlóan a
442
BH2004. 115., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással 443 2009. évi L. törvény 3. § (1) bek.; Pp. 313. § 444 BH1975. 320., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 445 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 855. o.
106
pénzkövetelés keletkezésnek jogalapját a jogalkotó nem szűkíti le, minden, polgári jogi jogviszonyból keletkező pénzkövetelés az eljárás alkalmazási területébe tartozik. Egyetlen ügycsoport kapcsán azonban alkalmaz kifejezett korlátozást, mégpedig a munkaügyi jogviták esetén. Ugyanis 2010. május 31-ig a munkaügyi bíróságok is kibocsáthattak fizetési meghagyást pénzkövetelés esetén. Kivételt képeztek ezen szabály alól azok az esetek, amikor a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségnek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. 446 2010. június 1.-től ugyanezen kivételek alkalmazásával a közjegyzők bocsátják ki a fizetési meghagyásokat munkügyi jogvitából eredő pénzkövetelések esetén. Mindezek mellett a magyar eljárás is kizáró okként ismeri a hirdetményi kézbesítést.447 Ekkor az osztrák megoldással azonosan, az igény peres úton történő érvényesítését írja elő. Az osztrák eljárásban ez akként jelenik meg, hogy amennyiben a jogosult hirdetményi kézbesítést kér a meghagyás kérelmezése körében, a bíróság keresetlevélként intézi el a meghagyás kibocsátására irányuló kérelmét.448 A magyar fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a 2009. évi L. törvény 24. § (1) bekezdésének g., illetve l. pontja, valamint (3) bekezdése alapján elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, és tájékoztatja a jogosultat a peres eljárás igénybevételének lehetőségéről. 2. A hatáskör és illetékesség szabályai a magyar fizetési meghagyásos eljárásban 2/1. Hatáskör A magyar eljárásról megállapítható, hogy tartozott már a német-francia helyi bírósághoz utalt eljárási modellbe, valamint az érvényesített követelés értékét figyelembe vevő osztrák, olasz, görög szabályozáshoz is, illetve rendhagyó módon új megoldást is bevezet. A német-francia modell akként jelent meg a hazai szabályozásban, hogy 1992. december 31.-ig a Pp. akkor még hatályos 313. § (3) bekezdése a fizetési meghagyásos eljárás hatásköri és illetékességi szabályait eltérően szabályozta a Pp. általános részétől. Az eltérés abban jelent meg, hogy kizárta azokat a követelések érvényesítését a fizetési meghagyásos eljárásból,
446
Pp. 349. § (4) bek.; 2009. évi L. törvény 3. § (4) bek. 2009. évi L. törvény 16. § (1) bek. 448 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 57. o.
447
107
amelyek per esetén a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznának. Így a helyi bíróságot jelölte ki olyan szervként, amely a fizetési meghagyás kibocsátásra hatáskörrel rendelkezett.449 1993. január 1.-jétől a Pp. az érvényesített követelés mértékétől függően a peres eljárásra hatáskörrel rendelkező bíróságokat, így a helyi, megyei és 1995. augusztus 29-től a munkaügyi bíróságokat450 jelölte ki az eljárás lefolytatására.451 Ezzel átsorolódott az eljárásunk a hatásköri szabályozás szempontjából az osztrák, görög és olasz modellt megjelenítő tagállami megoldásokhoz. A jogalkotó 2010. június 1.-jével a közjegyző hatáskörébe utalta a fizetési meghagyásos eljárásokat.452 Mivel a közjegyzők között nincsen szervezeti hierarchia, minden közjegyző hatásköre azonos, ezért a hatáskör kérdése e nemperes eljárásban nem merül fel. 453 A megvalósult magyar megoldás egyedállónak tekinthető a vizsgált európai uniós szabályozások tükrében.454 Csaknem valamennyi tagállam bírósági hatáskörbe tartozó eljárásként tekint a fizetési meghagyásos eljárásra. Kivételes ebből a szempontból
a
svéd
eljárás,
(kronofogdemyndighet) intéz.
455
melyet
a
svéd
végrehajtói
hivatal
Jelenleg a másik sajátos szabályozás hazánkhoz
köthető a közjegyzői hatáskörbe helyezett fizetési meghagyásos eljárás nyomán. 2/1. Illetékesség A magyar polgári eljárásjog 2010. május 31-ig a fizetési meghagyásos eljárásban a peres eljárásban érvényesülő illetékességi szabályokat rendelte alkalmazni. 456 Ezért az illetékesség a felek megállapodásán, azaz alávetésen is alapulhatott.457 A
magyar
szabályozásban
2010.
június
1-jével
alapvető
változásokat
tapasztalhatunk. A közjegyzői hatáskörbe áthelyezett fizetési meghagyásos eljárásban az illetékességet akként szabályozza a jogalkotó, hogy valamennyi
449
NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 172. o. 1995. évi LX. törvény a polgári perrendtartás módosításáról 451 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 172. o. 452 2009. évi L. törvény 1. § (1) bek. 453 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 860. o. 454 Meg kell azonban jegyezni, hogy Ausztriában már elindultak a tárgyalások a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői karhoz történő utalásáról, és ezáltal a bírói hatáskör megszüntetéséről. Emellett más, a modellalkotás alapját nem képező uniós tagállamban is vannak jelei a fizetési meghagyásos eljárások bíróságon kívüli elintézésének, így például Szlovákiában és Romániában. 455 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 851. o. 456 BH1994. 378. 457 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. 1855. o. 450
108
közjegyző illetékességi területét az egész országra kiterjeszti.458 Mivel a kötelezett kizárólag belföldi idézési című lehet, azaz belföldön van lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, képviselete, és a közjegyzők illetékessége az egész ország területére kiterjed, a fizetési meghagyásos eljárásban nincsen lehetőség kizárólagos illetékességi szabály alkalmazására, és az illetékesség kikötése is kizárt.459 Így minden ügyben minden közjegyző illetékes. 460 A jogalkotó és a MOKK véleménye alapján ezáltal biztosítható az ügyek területi egyenlőtlenségektől független, rugalmas, lehető leghatékonyabb elosztása, elősegítve az eljárások lefolytatásának további gyorsítását.461 A 2009. évi L. törvény újítása, az illetékesség közjegyzői székhelytől való teljes függetlenítése, és az egész ország területére történő kiterjesztése önmagában kevés lett volna a közjegyzők közötti munkaelosztás eléréséhez. A cél megvalósításához egy sajátos ügyelosztási rendszer kidolgozása is szükséges volt, amely által már biztosítható az éppen kevésbé leterhelt közjegyzők hatékonyabb bekapcsolódása az ügyek országos intézésébe. 462 A magyar fizetési meghagyásos eljárás illetékességre vonatkozó szabályozása alapvető változást hozott az európai irányvonalakhoz való viszonyban. 2010. május 31.-ig a szabályozás a hagyományosnak tekinthető, perhez illeszkedő illetékességet alapul vevő osztrák, olasz, francia, spanyol és görög szabályozási modellt követte. Ezen időponttól kezdődően azonban hazánk is beállt a kivételek közé, csatozva a német modellhez. Közös jellemzője a magyar és német megoldásnak, hogy szakítanak a kötelezett lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez igazodó általános, valamint további, a peres eljárásban alkalmazható illetékességi szabály alapulvételével. Újításokat vezetnek be. A német megoldás két ponton változtat, egyrészről a kérelmezőhöz kapcsolódó illetékességet veszi alapul, amely mellé másodikként ún. központi fizetési meghagyásos bíróságokat is kijelöl. E kettő együttesen azt eredményezi, hogy Németországban csökken a fizetési meghagyásokat kibocsátó bíróságok száma, tartományonként, akár több tartományonként egy kijelölt bíróság foglalkozik ezen ügyekkel, és a kérelmező a saját lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes 458
2009. évi L. törvény 8. § (1) bek. 2009. évi L. törvény 8. § (2) bek. 460 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról: joghatóság, illetékesség, ügyelosztás, Notarius Hungaricus I. évf. 4. szám 2009. október-november 20-21. o. 461 2009. évi L. törvény 9. §-ához fűzött indokolás 459
109
központi bírósághoz nyújthatja be a kérelmét. A kötelezett mint a bíróság illetékességénél figyelembe veendő személy teljesen kiesik a német megoldás szempontjából. A magyar megoldás a német szabályozáshoz képest is formabontónak tekinthető. A hatáskört eleve kiemeli a bíróságoktól, közjegyzőkhöz telepíti át, és a közjegyzők illetékességét az ország egész területére kiterjeszti. Így az adott közjegyző minden fizetési meghagyásos ügyben eljárhat, függetlenül a kérelmező, de még a kötelezett lakóhelyétől is. Tehát míg a német megoldás – a kötelezett helyett – legalább a kérelmezőre tekintettel van a kérelmezés helyét illetően, addig a magyar szabályozás az eljárás mindkét érintettjét figyelmen kívül hagyja az illetékes hatóság kijelölése során. Céljuk alapján összevetve a két megoldást, azt láthatjuk, hogy Németországban az elektronikus
fizetési
meghagyásos
eljárások
megvalósítása
érdekében
a
központosítást tartották szem előtt. Kevesebb bíróságon folyik a fizetési meghagyások kibocsátása, de ott a legfejlettebb számítógépes rendszereket építették ki. A magyar eljárásban is megjelenik a központosítás, ezt a számítógépes rendszer, a MOKK rendszere jeleníti meg. Itt történik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek rögzítése, a meghagyások kibocsátása. Továbbá a nyomtatás, postázás is az ország egy pontján valósul meg, ezzel csökkentve a járulékos költségeket. A közjegyző lényegében a számítógépén dolgozva jár el, az eljárás eredménye nem közvetlenül nála jelenik meg papír alapú formátumban, hanem a központi nyomdában. Németországban arra helyeztek tehát nagy hangsúlyt, hogy minél kevesebb bíróság vegyen részt az eljárásban, addig nálunk a fenti központosított ügyintézés mellé valamennyi közjegyzőt bevonták az eljárásba. Ennek legfőbb oka, hogy a közjegyzői kar foglalkoztatottságának megvalósítását is célul tűzte ki a jogalkotó. A lépés értékelésénél figyelembe kell vennünk azt a tapasztalatot, hogy a fizetési meghagyásos ügyek legfőképpen a főváros és környékén illetékes bíróságokat terhelték le. Így amennyiben szimplán a közjegyzőkhöz utalásra kerül sor, továbbra is marad ezen a területen a nagyobb ügyteher, csak most már a közjegyzőket "nyomja", nem a bíróságokat. A központosított ügyelosztás bevezetésével azonban
462
2009. évi L. törvény 9. §
110
sikerült más, éppen kevésbé elfoglalt közjegyzőket is bevonni az eljárás lefolytatásába, és megvalósítani az arányos munkaelosztást a közjegyzői karon belül. A német és magyar megoldás által megjelenő modell azonban aggályos lehet a kötelezett és a fizetési meghagyást ellentmondás nyomán követő peres eljárás szempontjából. Mind a német központosított bíróságok egy akár több tartományra kiterjedő illetékessége, mind a magyar megoldás egész országra kiterjedő illetékességi szabályozása feltételezi a perré alakult eljárás esetén, hogy más illetékességi szabály alapján eljáró bírósághoz kerül a per lefolytatása, azaz magában hordozza az áttétel nagyfokú valószínűségét. A magyar szabályozásban - a hatásköri elkülönülés miatt - eleve meg is kell jelennie a közjegyző és bíróság közötti irattovábbításnak. A kötelezett oldaláról megítélve a fenti megoldásokat, nem tapasztalhatunk aggályos illetékességi szabályozást, mivel a kötelezett nem vesz részt a fizetési meghagyásos eljárásban. Az eljárásról a kibocsátott meghagyás kézhezvételekor értesül, melyben tájékoztatást kap az ellentmondás benyújtásának módjáról, arra illetékes hatóságról. Továbbá az ellentmondást szóban bármelyik közjegyzőbél előterjesztheti a peres eljárás beadványokra vonatkozó szabályai alapján.463 A követelés vitatása esetén perré alakuló eljárásban már az általános illetékességi szabályok szerint a kötelezett lakó- illetve tartózkodási helye, mint általános illetékességi ok kap főszerepet.464 3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem 3/1. A fizetési meghagyás kibocsátásának kérelmezése - a kérelem tartalma Az Európai Unió vizsgált tagállamainak fizetési meghagyásos eljárásának kutatása során abból a hipotézisből indultunk ki, hogy a fizetési meghagyásos eljárások polgári peres eljáráshoz való viszonya alapvetően meghatározza az eljárás folyamatát, így különösen megindításának (kérelmezésének) sajátosságait. A polgári peres eljáráshoz való viszony alapján megkülönböztethető az ún. osztrák (peres eljárással szoros kapcsolatot mutató) és a német (önálló eljárás) megoldás. A magyar eljárás változásai így azt a kérdést is felvetik,
hogy módosult-e a
nemperes és a peres eljárás viszonya. A 2010. május 31.-ig bírósági hatáskörbe tartozó eljárás a kötelező igénybevételre vonatkozó egymillió forintos értékhatárával ugyanazt valósította meg, mint az 463 464
Pp. 94. § (1) bek. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 909-910. o.
111
osztrák szabályozás: Az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelés esetén a keresetlevél benyújtásával sem lehetett a fizetési meghagyásos eljárást elkerülni, a bíróság a kérelmet a Pp. 3. § (2) bekezdése szerint tartalma alapján ítélte meg, és intézte el fizetési meghagyásos eljárásban. 465 A kötelező értékhatár által érintett pénzkövetelések kapcsán tehát az osztrák modell érvényesülése állapítható meg. Az értékhatárt meghaladó pénzkövetelések, valamint ingó dolog esetén a bíróság formálisan kötve volt a fél kérelméhez, tehát keresetlevél beadása esetén peres eljárást folytatott le, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre a meghagyás kibocsátásával reagált. Ezért az értékhatár fölötti pénzkövetelések és ingók esetében már nem tekinthető egyértelműen jellemzőnek az osztrák megoldás, felvetődik a német önálló fizetési meghagyásos modell jelenléte. Itt azonban a pontosabb állásfoglalás érdekében meg kell néznünk, hogy volt-e lehetősége a magyar bíróságoknak arra, hogy a kötelező esetkörön túli igényérvényesítéseket is hivatalból peres útra tereljék. Kimutatható a bírósági gyakorlat alapján, hogy amennyiben a bíróság számára a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben foglaltak fennállása kétségesnek mutatkozott, az ügy tárgyalására határnapot tűzhetett ki, azaz a nemperes eljárást hivatalból perré alakíthatta.466 Jól mutatja a bíróság e kérdésben vallott álláspontját a következő intézkedés is: ha a fizetési meghagyás valamely okból nem volt kibocsátható, és keresetlevélnek sem volt tekinthető, a bíróság megtagadta a meghagyás kibocsátását.467 Tehát ha a fizetési meghagyásos eljárás feltételei nem teljesültek a kérelem kapcsán, akkor először a peres eljárás jöhetett számításba, és csak annak a kiesése esetén beszélhettünk a meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításáról. Tudatosan a bíróságon tartották ezáltal a jogosult kérelmét, és perben intézték el. A bírói gyakorlat mellett a III. Pp. Novella is megteremtette a perré alakítás lehetőségét, amikor beiktatta a Pp. akkor hatályos 316. § (3) bekezdésébe azt a szabályozást, hogy a bíróság a fizetési meghagyásos eljárást perré alakíthassa át, ha megítélése szerint a követelésnek
nincs jogalapja, fennállása kétségesnek
mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésre irányul. 468 A kommentár 465
NÉMETH János- KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 186. o. BH1974. 306.; BH1975. 474.; BH1977. 114. 467 NÉMETH János- KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 188. o. 468 Már az I. Pp. Novella (1954.) is rendelkezett erről a lehetőségről az akkor hatályos 316. szakasz (2) bekezdésével. 466
112
szerint e lehetőség megteremtését azért tartották szükségesnek, mert a fizetési meghagyásos eljárás szabályainak merev alkalmazása törést eredményezhetne a polgári eljárásjog elveiben, melyek szerint a bíróságnak az igazság szem előtt tarásával kell a jogérvényesítést elősegítenie. 469 Ezen szabályozást ugyan 2009. január 1.-jével hatályon kívül helyezték, de a Pp.-ben megmaradt a perben történő elintézés lehetősége. Így amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátásának a 313. § alapján
nincs
helye,
a
kérelmet
fizetési
meghagyás
kibocsátása
nélkül,
keresetlevélként az általános szabályok szerint kell elintézni. 470 Mindezek alapján a magyar eljárás nem sorolható a német modellbe, a gyakorlati alkalmazását és a szabályozását tekintve, mind az értékhatárral érintett, mind az a fölötti igényérvényesítések esetén az osztrák modellhez csatlakozik, tehát a peres eljárással nagyon szoros kapcsolatot mutató eljárásként jellemezhető. A 2010. június 1.-jével közjegyzői hatáskörbe helyeződött eljárásunk változásokat mutat a fenti megállapításokhoz képest. A közjegyzők kizárólag a fizetési meghagyásos nemperes eljárásban járhatnak el, és a bíróságnak van továbbra is hatásköre a peres eljárásra. Emiatt azonban jobban elkülöníthetővé válik a két eljárásra vonatkozó kérelem is. Így a közjegyzőhöz benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kizárólag a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó szabályok alapján bírálható el. Amennyiben nem bocsátható ki a meghagyás, a kérelmet a 2009. évi L. törvény 24. §-a alapján elutasítja a közjegyző. A feltételeknek megfelelő kérelem alapján kibocsátásra kerül a meghagyás. 471 A bíróság tevékenysége is alapvetően megváltozik a hozzá érkező kérelmek kapcsán. A Pp. 314. § (2) bekezdése az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítése esetére - a Pp. 3. § (2) bekezdésében elhelyezkedő elvre reagálva kijelenti, hogy amennyiben a jogosult ugyan keresetlevélként aposztrofálja kérelmét, de abban a kötelező fizetési meghagyásos eljárás esetkörébe eső igényt kíván érvényesíteni, és beadványát a bírósághoz nyújtja be, a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés c. pont alapján arra hivatkozással, hogy a pert más hatósági (közjegyzői) eljárásnak kell megelőznie. Emellett a jogosult számára útbaigazítást is biztosít, és tájékoztatja a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó eljárási szabályokról. Tehát a bíróság
469
NÉMETH János- KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 189. o. 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 316. § (3) bekezdése 471 2009. évi L. törvény 26-27. § 470
113
követi a 2010. május 31.-ig is folytatott gyakorlatot, és a kötelező fizetési meghagyás esetét nem engedi megkerülni a keresetlevél beadások által. A hatáskörváltozások miatt már nem ő maga intézkedhet a meghagyás kibocsátásáról, hanem formális határozattal el kell utasítani a kérelmet, és a jogosultat tájékoztatnia kell a közjegyző előtti eljárás lehetőségéről. A Pp. állásfoglalása azonban kizárólag a kötelezően igénybe veendő fizetési meghagyásos eljárás esetén egyértelmű és vitathatatlan. Felvetődik ugyanis az a kérdés, hogy a bírósághoz beérkező egymillió forintot meghaladó igényt érvényesítő fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem milyen megítélés alá esik. Az eljárás igénybevétele ezen összeg esetén már fakultatív, a kérelmező választja meg az igényérvényesítés módját, azaz a pert vagy a nemperes eljárást. Miként ítélhető meg így a bírósághoz beérkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elnevezésű beadvány? Két intézkedési alternatíva jöhet számításba a Pp. és a 2009. évi L. törvény szabályainak áttekintése alapján: 1. formája, elnevezése alapján a Pp. 130. §a alapján elutasítja a bíróság a kérelmet, és közjegyzői nemperes útra tereli az igényérvényesítést; 2. vagy a tartalma szerint ítéli meg (Pp. 3. § (2) bekezdés) a bíróság a kérelmet, befogadja azt, de hiánypótlásra hívja fel a jogosultat, mivel a kérelme, különösen a bizonyítékok kapcsán, nem felel meg Pp. 121. § keresetlevéllel szemben támasztott követelményeinek. A bírói gyakorlat számára már 2010. júniusában rendelkezésre állt azon állásfoglalás, mely a fenti esetkörre vonatkozó intézkedéseket meghatározta. Így amennyiben a jogosult 1 millió forint feletti pénzkövetelést kíván fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel érvényesíteni, úgy a kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés b.) pontja alapján kell elutasítani. 472 Azaz a bírói gyakorlatnak a felvázolt alternatívák közül az 1. megoldást kell követnie. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a másodikként felvázolt lehetőség, tehát a bírósághoz benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek befogadása, nem támogatható, mivel a jogosultat a bíróság ezáltal elzárná a jogszabály által biztosított választás lehetőségétől, és belekényszerítené egy peres eljárásba a költségkímélőbb és gyorsabb nemperes eljárás helyett.473 Természetesen a kérelem bíróság általi elutasítását követően a jogosult ismét 472
A felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható. 130. § (1) bekezdés b.) pont
114
megválaszthatja az igényérvényesítés útját: és keresetlevelet terjeszthet elő, vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a közjegyzőnél terjeszti elő. Így eljárásunk a kérelmezés, és a nemperes-peres eljárás kapcsolata alapján a német modellhez helyeződött közelebb. A bíróság és a közjegyző jól elhatárolható jogosultságokkal rendelkezik az eljárásokkal kapcsolatban, melynek kihatásaképpen a fizetési meghagyásos eljárás is ellentmondás (illetve az eljárás megszüntetését követő
önálló
perindítás)
eredményeképpen
alakulhat
perré.474
Így
azt
tapasztalhatjuk, hogy a hatáskör megváltozása jobban elhatárolhatóvá tette a két tipusú eljárást, a közöttük megjelenő átmenetek lecsökkentek, a hivatalból történő perré alakítás lehetősége megszűnt.
Az európai modellekből leszűrhető tapasztalataink azt mutatták, hogy a fizetési meghagyásos és a peres eljárás kapcsolata nem feltétlenül határozza meg a meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmát és formáját. Így nem igazolható az a tézis, hogy a peres eljárástól kifejezetten elhatárolt önálló fizetés meghagyásos eljárás kérelmei tisztán elkülöníthetőek lennének a keresetlevelektől. Inkább az látható, hogy az eljárás során felhasználásra kerülnek a keresetlevél esetén már kimunkált és felsorolt tartalmi elemek. A megállapításunk, tehát hogy az eljárások egymáshoz való viszonya nem tekinthető irányadónak a kérelem elemeit illetően, igazolható a magyar eljárás szabályai által is, mivel a magyar fizetési meghagyásos eljárást az osztrák modell érvényesülése idején is jellemezte az önálló fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem. Emellett formáját és tartalmát illetően az önálló eljárásoknál tapasztalt vegyes rendszer jelenik meg, mivel meghatározásra kerül a kérelem elemeinek listája a fizetési meghagyásos szabályozásban.475 Eltérés tapasztalható azonban a keresetlevél elemeinek felhívása tekintetében, annak kifejezett vagy rejtett jelenléte kapcsán. 2010. május 31.-ig a Pp. 315. §-a hivatkozott a 121. § elemeinek irányadó voltára. A 2009. évi L. törvény által szabályozott eljárásban már nem jelenik meg kifejezetten a Pp.-re hivatkozás, a kérelem listázott elemei mutatják a fennmaradó kapcsolatot a két kérelem között. Azaz 473
A Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiuma által a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnökének küldött 2010. El. II. B. 38/13. számú tájékoztatás a 2009. évi L. törvény hatályba lépésével kapcsolatos bírósági gyakorlatról. 2010. június 10. 474 2009. évi L. törvény 34. és 37. § 475 2010. május 31.-ig a Pp. 315. § (1) bekezdése; 2010. június 1.-jétől a 2009. évi. L. törvény 20. §-a
115
megállapíthatjuk, hogy a magyar fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem önálló beadványként működött és működik jelenleg is, és tartalmi elemeit semmiképpen sem függetleníthetjük a keresetlevél esetében alkalmazott elemektől. Ezáltal 2010. május 31.-ig az önálló eljárást alkalmazó tagállami megoldások közül is az olasz, görög szabályozást (konkrét felhívás a keresetlevél elemeinek alkalmazására) valósítottuk meg, 2010. június 1.-től a német-olasz megoldáshoz csatlakoztunk, és külön felsorolásra kerültek a meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemei. Mindkét időállapotban igaz azonban az a megállapítás, hogy a magyar fizetés meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemei a keresetlevélnél alkalmazott követelményekre vezethetőek vissza. A hatályos szabályozás azonban magában hordozhat egy olyan biztonsági tényezőt, amely az utaló rendelkezések által meghatározott kérelem elemek esetében nem feltétlenül állt fenn. Mégpedig ha kizárólag az adott fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó szabályanyag határozza meg a kérelem tartalmát, így Németországban, Franciaországban, Spanyolországba, és jelenleg nálunk is, akkor a keresetlevél elemeinek változtatása nem hat ki közvetlenül a jogosultak által benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre. Jól példázhatja a probléma keletkezését a közvetítői tevékenységre utalás476, mely a Pp. 121. § (1) bekezdésében foglalt keresetlevél elem volt 2008. december 31.-ig. A Pp. ezen szakaszára visszautaló rendelkezés (315. § (1) bekezdése) hatására ugyanis a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket a bíróság jogi képviselővel eljáró felek esetén idézés kibocsátása nélkül utasította el, jogi képviselő nélkül eljáró jogosultakat hiánypótlásra hívta fel. 477 A jogbiztonság elvileg nem sérült, mivel a 315. § (1) bekezdése felhívta a jogosultat és jogi képviselőjét a Pp. 121. §-ának alkalmazására, de mivel a kérelemformanyomtatványon ez a nyilatkozat nem kapott külön helyet, a joggyakorlat csak hosszabb idő után tudta lereagálni a keresetlevélnél történt változást a fizetés meghagyásos eljárás kérelmezése körében. 478 479 476
2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről BH2004. 190. 478 2009. január 1.-jével kikerült a közvetítői eljárásra utalás a 121. szakaszban elhelyezett keresetlevél kötelező tartalmi elemei, és ezáltal a meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemei közül is, a fenti probléma azonban nagyon is valós volt 2008. december 31.-ig. Ilyen és hasonló problémák elkerülése érdekében tekinthető támogatandónak az elkülönült, a fizetési meghagyásos kérelemre kialakított tartalmi meghatározás. Lásd erről: MOLNÁR Judit: Az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás, Kontroll Jogtudományi Folyóirat 01/2006. 53-54. o. 479 Meg kell jegyezni, hogy a felek közötti egyeztetés elvárása továbbra is jelen van azonban a Pp. keresetlevélre vonatkozó előírásai körében. 2011. március 1-jével visszakerült ugyanis a Pp.-be – a 2009. január 1. és 2010. július 31. között már jelen lévő, de 2010. augusztus 1-jével hatályon kívül 477
116
3/2. A kérelem formája - szabad, illetve kötelező formai előírások A magyar fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem űrlapon terjeszthető elő, amelyet a III. Ppn.480 vezetett be az írásbeli kérelmek esetén. Ezáltal hazánkban is a német-olasz modell jelenik meg. A formanyomtatvány megalkotásával és alkalmazásának
kötelezővé
tételével
fizetési
meghagyásos
eljárásunkban
megteremtődött annak a lehetősége is, hogy a bírósághoz formanyomtatványon beérkezett kérelmeket emberi közreműködést nélkülöző, automatizált rendszerben vizsgálják meg. Németh János részben az űrlapok használatára, részben a Német Szövetségi Köztársaságban megkezdett informatikai fejlesztésekre utalva, már 1975ben javaslatot tett az eljárás részleges automatizálására.481 Ezek a fejlesztések azonban sokáig várattak magukra. A 2008. évi XXX. törvény vetette fel ezen igényt, és annak megvalósítására szabályokat fektetett le. 482 A gyakorlati megvalósulás késve, 2010. június 1.-jével következett be, a 2009. évi L. törvény hatályba lépésével. A nyomtatványok kötelező igénybevétele azonban kizárólag az írásban benyújtott kérelmeket jellemzi. A jogalkotó fenntartotta, és fenntartja a hatályos szabályozásban is a szóbeli kérelem előterjesztés lehetőségét. A jogi képviselő nélkül eljáró fél számára a Pp. 94. § (1) bekezdésébe megnyitja a lehetőséget, hogy kérelmét bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál483 jegyzőkönyve mondhatja. Ezen szabályozás nem kizárólag a peres beadványokra, hanem a peren kívüli kérelmekre, így a fizetési meghagyás kibocsátására iránti kérelemre is irányadónak tekinthető. 2010. május 31.-ig a Pp. fenti §-a, 2010. június 1.-jével a 2009. évi L. törvény 14. § (1) bekezdése szabályozza a szóbeli előterjesztés lehetőségét. Ezáltal felvetődik a kérdés, hogy az írásbeli kérelmeknél egyértelműen érvényesülő formanyomtatvány-kényszer, és ezáltal a német-olasz modell, nem sérül-e a szóbeli kérelmek előterjeszthetősége által. helyezett – a Pp. 121/A. §-ba foglalt előzetes egyeztetési kötelezettség a vállakozások egymás közötti pereiben. A dolgozat témája szempontjából, különösen a kérelem elemei körében azonban a Pp. 121/A. § előírásai nem tekinthetőek relevánsnak, mivel az előzetes egyeztetés nem kötelező, ha a pert fizetési meghgagyásos eljárás előzi meg. Pp. 121/A. § (4) bek. c.); Lásd erről: Kiss Daisy: És mégis, kinek az érdeke? Jegyzetek a Polgári perrendtartás egy újabb módosításához in: Ügyvédek Lapja L. évf. 3. szám 2011.május-június 32-33. o. 480 1972. évi 26. tvr. 481 NÉMETH János: Fizetési meghagyásos eljárás, in: SZILBEREKY Jenő-NÉVAI László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata II. kötet Budapest, 1976. 1477. o. 482 2008. évi XXX. törvény 45. §-a által újraszabályozott Pp. 314. § (3) bek., 315. § (4) bek., 317. § (2) bek. 483 A 2012. január 1.-jétől hatályos Pp. alapján a megyei bíróságok megnevezése törvényszékekre változik.
117
A szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetén az eljáró hatóság (korábban bíróság, a hatályos szabályok alapján közjegyző) írásban rögzíti a kérelem tartalmát. Az írásba foglalás azonban már a kötelezően alkalmazandó formanyomtatvány kitöltésével jelenik meg. Így azt állapíthatjuk meg, hogy az eljárást megindító kérelem mindenképpen formanyomtatványon jelenik meg. Írásbeli előterjesztés esetén a kérelmező feladata a nyomtatvány megfelelő kitöltése, jegyzőkönyvbe mondás alkalmával az eljáró hatóság az űrlapon rögzíti a szóbeli kérelmet. Ekként
a
magyar
eljárás
formanyomtatványokra
vonatkozó
szabályozása
egyértelműen a német-olasz modell megoldását valósítja meg. Az eljáró hatóság 2010. június 1.-jei megváltozása sem eredményezett modellváltást ezen a területen. 3/3. Képviselet a fizetési meghagyásos eljárásban A magyar fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás képviselettel kapcsolatos összefüggései 2008. december 31.-ig egyértelmű képletet mutattak A német és francia megoldáshoz hasonlóan, a kérelmező választásán múlott, hogy személyesen jár-e el, vagy jogi képviselőnek ad az eljárásra meghatalmazást. A hatályos szabályok ugyanis, a fenti két tagállam általi szabályokhoz hasonlóan, nem teremtettek képviseleti kényszert azokon a bírósági szinteken, amelyeken a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulhatott. Így a helyi és megyei bíróságokon, mint első fokon eljáró bíróságainkon nem jelent meg a kötelező jogi képviselet. 2009. január 1.-jével a 2008. évi XXX. törvény a jogi személy cégek egymás közötti pereiben a megyei bíróságokon mindkét fél számára megteremtette a jogi képviselet kötelező esetét.484 2011. március 1.-jével a jogalkotó a fenti szabályozás mellőzésével egyidejűleg jelentősen kibővítette a kötelező jogi képviselettel érintett, első fokon megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyek listáját. Így kötelező a jogi képviselet olyan vagyonjogi ügyekben, melyek pertárgy értéke a 30 millió forintot meghaladja. 485 Témánk szempontjából olyan fizetési meghagyásos eljárások kapnak szerepet, melyekben az érvényesített pénzkövetelés értéke meghaladja a 30 millió forintot, és az eljárás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakul át. A jogalkotó a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban ezidáig nem reagált az újdonságként jelentkező kötelező jogi képviseletre. A magyar jogalkotó számára 484 485
2011. február 28-ig hatályos Pp. 73/A. §(1) bekezdés b. pont 2011. március 1.-től hatályos Pp. 73/A § (2) bek. b. pont
118
mindhárom, európai megoldásként feltárt modell, és a spanyol átmeneti megoldás is átgondolandó lehet. Amennyiben abból indulunk ki, hogy a magyar fizetési meghagyásos eljárásban a 2009. évi L. törvény és a Pp. alapján sem kötelező a képviselet, a kibővült megyei bíróság előtti jogi képviseletet igénylő ügyek esetén lehetséges szabályozási iránynak lehet tekinteni a német-francia mintát. Így továbbra sem kell összefüggést teremteni a képviselettel kapcsolatban az eljárások között, a fizetési meghagyásos eljárásban egyáltalán nem jelenik meg a kötelező képviselet. A fenti pertárgyértékű ügyekben (ellentmondás folytán perré alakult eljárásokban) már a Pp. követeli meg a korábbi jogosulttól és kötelezettől a jogi képviselővel történő eljárást. Elgondolkodtató azonban a spanyol megoldás is. Azaz kizárólag abban az esetben jelentkezzen a kötelező képviselet a fizetési meghagyásos eljárásban, ha az ellentmondás folytán perré alakuló eljárásra a Pp. 73/A. szakszának (1) bekezdés b. pontjának szabályai vonatkoznak. Ekkor is - a spanyol minta alapján - az ellentmondást előterjesztő kötelezett oldalán kerüljön szabályozásra. Ekként a kötelezetti ellentmondáson jogi képviselő aláírását lehetne megkövetelni. A magyar hagyományoktól jelentősen eltérő, de lehetséges szabályozásai iránynak tekinthető az olasz és osztrák minta is, amelynek nyomán a perré alakuló eljárásra kötelező jogi képviseletet kiterjesztik a teljes fizetési meghagyásos eljárásra. Így amennyiben a 2011. március 1.-jétől hatályos jogi képviseleti szabályok vonatkoznak perré alakul az eljárásra, a fizetési meghagyásos eljárásban is mindkét fél számára legyen kötelező a jogi képviselet. A belga-görög modell által a fizetési meghagyásos eljárásban eleve alkalmazott kötelező jogi képviselet azonban sem a magyar szabályozási hagyományok, sem az érintett ügycsoport mérete alapján nem tekinthető követendőnek. Indokolatlan a fizetési meghagyásos eljárásokat egységesen bevonni a kötelező jogi képviselettel érintett eljárások körébe. Így a magyar jogalkotó számára a két eljárást egymástól függetlenül kezelő németfrancia minta mutatkozik logikus választásnak. A hatásköri szabályok elkülönítése is alátámaszthatja a fenti modell érvényesülését. Így a közjegyző előtt a fizetési meghagyásos eljárásban lehetőség a képviselet, majd a megyei bíróság előtt a perré alakuló eljárásban a perre irányadó szabályok alapján kell a jogi képviselet szükségességét vizsgálni.
119
4. A fizetési meghagyás kibocsátása 4/1. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata 2010. május 31-éig a magyar fizetési meghagyás kibocsátás iránti kérelem vizsgálata körében egyértelműen a Pp. keresetlevélre vonatkozó rendelkezéseit tekinthetjük alkalmazandónak.486 Így a hiánypótlás, áttétel, idézés kibocsátás nélküli elutasítás, és a benyújtáshoz fűződő jogi hatályok fenntartása a fizetési meghagyásos eljárásban is meghatározta a bíróság általi vizsgálatot.487 2008. december 31-éig a Pp. 316. § (3) bekezdése alapján a bíróság a fizetési meghagyásos eljárást perré alakíthatta át, ha megítélése szerint a követelésnek
nincs jogalapja, fennállása kétségesnek
mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésre irányul. Mindezek alapján megállapítható, hogy jelen volt szabályozásunkban a kérelmek tartalmi vizsgálata. Mint ahogyan az előző szempontcsoport keretében, a formanyomtatványok alkalmazása
körében
már
szóltunk
róla,
a
magyar
eljárásban
kötelező
formanyomtatvány alkalmazás van jelen. A kérelem az erre rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével terjeszthető elő. Mivel a formanyomtatvány elemeit és mellékleteit a keresetlevélre vonatkozó Pp. 121. § határozta meg, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekhez is kötelező mellékletek kapcsolódtak, így pl. a jogi képviselő meghatalmazása. 488 2008. december 31.-ig a kérelem kötelező mellékletét képezték az okirati bizonyítékok is. Az akkor hatályos szabályozás tehát előírta a kérelemben megjelölt követelést alátámasztó okirati bizonyíték kérelemhez történő csatolását, így az okirati bizonyításon alapuló fizetési meghagyásos modellt jelenítette meg. 2009. január 1jével azonban változás következett be ezen a területen. A 2008. évi XXX. törvény beiktatta a Pp. 315. § (1) bekezdésébe, hogy azt az okiratot, amelyre a fél bizonyítékként hivatkozik, csak akkor kell csatolni, ha az a követelés kötelezett által való
beazonosításához szükségesnek tűnik. Ezzel megszüntette az okirati
bizonyítékok
csatolására
vonatkozó
főszabályt,
kivételként
rendelkezett
a
továbbiakban róla. A szabályozás összhangban áll azzal a 2008. évi XXX. törvénnyel nyilvánosságra hozott törekvéssel, mely szerint meg kell valósítani a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek automatizált adatfeldolgozás keretében
486
NÉMETH János, KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 186. o. Pp. 316. § (1) bek. 488 SZABÓ Imre (szerk.): A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1297. o. 487
120
történő elintézését.489 E törvény a kérelem elintézése körében úgy rendelkezett, hogy ki kell zárni a tárgyalás kitűzésének lehetőségét, a kérelem vizsgálatát formálissá kell tenni, és a meghagyásban külön fel kell hívni a kötelezett figyelmét, hogy a meghagyással érvényesített igény jogosságát és magalapozottságát a bíróság nem vizsgálta, azt csak a kötelezett ellentmondása nyomán fogja elbírálni. 490 2009. január 1-jével megváltozott tehát az okirati bizonyítékok megjelenítésének módja, csatolni nem kellett őket, tartalmukra azonban a kérelemben továbbra is lehetett hivatkozni. Így eljárásunk 2008. december 31.-ig egyértelműen az okirati bizonyításon alapuló modellt követte, 2009. január 1.-jével azonban a tiszta fizetési meghagyásos modell felé mozdult el. A 2010. június 1-jével közjegyzői hatáskörbe került eljárásunk e területen nem kívánt változtatásokat végezni. A kérelem tartalmi elemként továbbra is kéri a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, a követelés beazonosításhoz szükséges adatokat, valamint a kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. 491 Az alkalmazott nyelvi megoldás, azaz a „lehet” szó használata azt mutatja, hogy a kérelmező választásán múlik, hogy megjelöli-e a bizonyítékait, vagy sem. A kérelmet tehát nem kell kötelező módon megindokolni, ahhoz nem kell és nem is lehet okirati bizonyítékokat csatolni. Kizárólag annyiban kell a kérelemben konkréttá tenni a követelést, hogy az alapján a későbbi végrehajtás elrendelhető legyen. 492 Ekként a jogosult dönti el, hogy a kötelezettet a követelés alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölésével olyan helyzetbe hozza-e, hogy az ügyben vele szemben érvényesített igényt egyértelműen megállapíthassa. Amennyiben ugyanis ez a megfelelő konkretizálás nem történik meg, nem vonultatja fel bizonyítékainak listáját a jogosult, nagyobb eséllyel élhet a kötelezett ellentmondással, mint azon igények esetén, amelyek egyértelműen meghatározásra kerültek. A felsorolt bizonyítékok akár el is rettenthetik a kötelezettet az ellentmondás előterjesztésétől. A jogosult által választott megoldás azonban magát a közjegyzőt eljárása során nem befolyásolja, a kérelemnek nem kötelező eleme a bizonyítékok megjelölése. A 2009. évi L. törvény 21. § (3) bekezdése értelmében a kérelemben szereplő adatok 489
2008. évi XXX. törvény, Általános indokolás 964. o. 2008. évi XXX. törvény 45. §-ához fűzött indokolás 980. o. 491 2009. évi L. törvény 20. § (1) és (4) bek. 492 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 873. o. 490
121
helyességéért a kérelmező felel, amely kihangsúlyozza, hogy a jogosult döntési szabadsággal rendelkezik a bizonyítás tekintetében, és a közjegyzőnek nincsen mérlegelési lehetősége a kérelem vizsgálata során.493 A közjegyző tehát a fizetési meghagyás kibocsátása során a kérelmet érdemben – jogi és ténybeli alap tekintetében – nem vizsgálja, és kizárólag a kötelezett magatartásán múlik, hogy az eljárás perré alakul vagy a meghagyás jogerőre emelkedésével végződik. A közjegyző általi formai vizsgálat előszobájaként kell beszélnünk az elektronikus formanyomtatványról,
mely
intelligens
nyomtatványként
működik. 494
A
nyomtatvány-kitöltő program figyeli a kötelező mezők kitöltését, és amennyiben a kérelmező a kötelező mezőket kitöltötte, a kérelem elküldhető a MOKK rendszerébe. A formai feltételek teljesítése elégséges ahhoz, hogy a kérelem befogadható legyen. A tartalmi feltételek, azaz hogy az adott kérelem-elemnél valós vagy valótlan adat került-e megjelölésre, nem befolyásolja sem a számítógépes adatfeldolgozást, sem a közjegyzőt a meghagyás kibocsátása során.495 Így kizárólag formai vizsgálatról beszélhetünk, mely a német típusú tiszta fizetési meghagyásos modellt jeleníti meg a hazai szabályozásban. Tehát visszatekintésünk alapján megállapítható, hogy egyre szabadabbá váltak a bizonyításra vonatkozó előírások: 2008. dec. 31-éig kötelező volt; 2010. május 31-ig akkor kellett, ha ez a kötelezett szempontjából segítséget jelenthetett; mára a kérelmező szabad választásává vált ez a kérdés. Így modellváltást észlelhetünk fizetési meghagyásos szabályozásunkban, amely 2009. január 1-jével indult el. Ekként a változást nem köthetjük a hatáskör áthelyeződéshez, hanem azt egyértelműen az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás bevezetésére vonatkozó jogalkotói lépések váltották ki.496 4/2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálatára hivatott személyi kör Magyarországon A magyar fizetési meghagyásos eljárásra a 2008. december 31.-ig hatáskörrel rendelkező bíróságokon sajátos munkamegosztás volt tapasztalható. Az eljárásban bíró, bírósági titkár is eljárhatott, a titkárok saját nevük alatt bocsátottak ki 493
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 874. o. 2009. évi L. törvény 19. §ához fűzött indokolás 495 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf előadása a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásról, Hajdú-Bihar Megyei Ügyvédi Kamara szervezésében tartott tájékoztató, Debrecen 2010. június 14. 496 2008. évi XXX. törvény; 2009. évi L. törvény 494
122
meghagyásokat.497 A fizetési meghagyásos eljárásban egyébként önálló jogkörrel a bírósági ügyintéző is eljárhatott, de a meghagyást nem bocsáthatta ki. 498 2008. július 1.-jével tovább bővült a bíróságokon fizetési meghagyásos eljárásban résztvevők köre, a bíró, bírósági titkár mellett a bírósági ügyintéző is önálló aláírási joggal járhatott el. 499 2010. június 1.-jével a közjegyző hatáskörébe átkerült eljárás miatt a közjegyző (közjegyző iroda) szintjén kell mélyebben is megvizsgálnunk az eljárásra konkrétan jogosultak körét. Megállapításaink áttételes, utaló rendelkezésekre vezethetőek vissza, mivel a Pp. 316. §-a a kizárás körében rendelkezik arról, hogy a közjegyző és a nevében eljáró közjegyző-helyettes nem járhat el a perré alakult eljárásban. 500 Azaz a fizetési meghagyás kibocsátására egyértelműen a közjegyző jogosult, nevében azonban közjegyző-helyettes is eljárhat. A 2009. évi L. törvény és a jogirodalom minden esetben a közjegyzőről szól, ezért felvetődik az a kérdés, hogy a közjegyzőhelyettes, akire a fenti kizárási szabály vonatkozik, jogosult-e a meghagyások kibocsátására. A kérdés megválaszolásához érdemes betekinteni az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás működésébe. Az elektronikus közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás jellemzője, hogy a közjegyző a MOKK rendszerében felhasználónév, jelszó és elektronikus aláírás együttes felhasználásával tudja a meghagyások kibocsátását elintézni. Aláírás nélkül is be lehet lépni ugyan az elektronikus felületre, de a meghagyás nem bocsátható ki, ahhoz már szükséges az egyedi azonosítóként is működő aláírás. Az aláírás nélküli belépés célja, hogy a közjegyző helyett a közjegyzői iroda alkalmazottja (titkárnő, közjegyző jelölt) kitölthesse az elektronikus formanyomtatványt, majd azt eltárolja a közjegyző számára, aki már az elektronikus aláírás megadásával intézkedhet a kibocsátásról.501 A közjegyző-helyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket.502 A fizetési meghagyásos eljárásban játszott szerepe tehát azon 497
SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1306. o.; a bírósági titkár hatásköréről szóló 7/1959. (XII. 20.) IM rendelet 1 § (1) bek.) 498 A bírósági ügyintézők által a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban ellátható feladatokról szóló 210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet 5. § 499 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés a. pont 500 A fizetési meghagyásos eljárást követő per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró, nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző (az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyző-helyettes) és az ő 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója és volt házastársa. Pp. 316. § 501 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf előadása a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásról 502 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 29. § (2) bek.
123
múlik, hogy van-e elektronikus aláírása. A közjegyző-helyettesek már a fizetési meghagyásos eljárást megelőzően is rendelkeztek ilyen aláírással, amelyet ezen eljárásban is alkalmazhatnak. Így a korábbi bíró-bírósági titkár rendszer mintájára a közjegyző
mellett
a
közjegyző-helyettesek
is
kibocsáthatják
a
fizetési
meghagyásokat. A magyar eljárásra jogosultak körének feltárása után felvetődik a kérdés, hogy melyik európai megoldást valósítja meg a magyar szabályozás, egyáltalán illeszkedik-e az európai trendekhez. A modellek közötti elhelyezés előtt egy fontos elhatárolást kell tennünk. A bírósági titkár tevékenysége alapján melyik kategóriába sorolható, a német-osztrák típusú Rechtspfleger körbe, vagy a bírói megjelenéshez. Ha a bírósági titkárt Rechtspflegernek tekintjük, a szabályozás 2010. május 31-ig egy középutas megoldást választott, azaz a bíró mellett a bírósági titkárt is feljogosítva, sem a német-osztrák tisztán Rechtspfleger-típusú, sem a francia, olasz, görög, spanyol tisztán bíróhoz kapcsolt megoldást nem követte. Ez azonban kizárólag a szabályozás szintjén igaz megállapítás, mivel a gyakorlati alkalmazás azt mutatta, hogy többségében a bírósági titkárok látták el ezt a tevékenységet. Így a középutas megoldás helytett azt kell mondanunk, hogy a német-osztrák modellhez állt közelebb az eljárásunk e szempontból. Amennyiben a titkárt bíróként tekintjük, a magyar megoldás egyértelműen a francia, olasz, görög, spanyol bíróhoz rendelt eljárási szabályát valósítja meg. Az alternatívák áttekintése után azonban meg kell állapítanunk, hogy a bírósági titkár tevékenysége alapján a bíróval esik egy tekintet alá. Így eljárásunk a bíróhoz rendelt eljárásként működött 2010. május 31.-ig. A közjegyzői hatáskör megjelenése az eljárásban arra indíthat bennünket, hogy a magyar eljárás újításaként ne is hasonlítsuk össze a modellekkel a hatályos megoldást. Azonban ha jobban megnézzük a közjegyző - közjegyző-helyettes eljárási lehetőségét,
hasonlóságot
tapasztalhatunk
a
bíró-bírósági
titkár
korábbi
megoldásával. Az előbbi következtetés alapján, tehát hogy a titkár azonos tevékenységet végez a bíróval a fizetési meghagyásos eljárásban, a közjegyzőhelyettes szerepét is a közjegyző fizetési meghagyásos eljárásban megjelenő szerepével azonosíthatjuk, amely miatt eljárásunk a személyi változások ellenére továbbra is a francia, olasz, görög és spanyol modellhez igazodik. Tehát a hatáskörváltozás ezen a ponton nem eredményezett modellváltást a fizetési meghagyásos eljárásunkban.
124
A számítástechnikai megoldásokat megvalósító elektronikus fizetési meghagyásos eljárás nyomán nálunk is megjelenik a számítógépes rendszer, a MOKK rendszerének szerepe a meghagyások kibocsátása során. Az ún. automatikus kibocsátás akkor következik be, ha a közjegyző nem teljesíti a 3 munkanapos, illetve 15 napos kibocsátási határidőt. Ekkor a MOKK rendszere a következő munkanapon intézkedik a meghagyás kibocsátásáról, azaz a meghagyás elkészül, kinyomtatják és postázásra kerül. 503 Fontos azonban, hogy ekkor is a közjegyző nevében - és felelősségével - kerül kibocsátásra a meghagyás. 504 4/3. Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján 4/3/1. Kibocsátás, illetve részleges kibocsátás A magyar fizetési meghagyás kérelemhez való viszonyának megítélése során figyelemmel kell lennünk arra a tényre, hogy 2010. június 1.-jével hatáskör áthelyeződés történt, így ezen időpontot megelőzően bíróság, ezt követően közjegyző jár el az eljárás során. Mindez kihatással van a kérelem és a meghagyás tartalmának kapcsolatára is. 2008. december 31.-ig három olyan esetről kell beszélni, amely a kérelemtől eltérő bírósági intézkedés körébe illeszkedik. 1. Fizetési meghagyásként kell kezelni azt a keresetlevelet, amelyben a kötelező értékhatárt meg nem haladó összegű pénzkövetelést kívánnak érvényesíteni. 2. A bíróság tárgyalást tűzhet ki azon esetekben, ha megítélése szerint a kérelembe foglalt követelésnek nincsen jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányul. 3. Hivatalból jogosult a bíróság a jogosult által igényelt költséget alacsonyabb, esetleg magasabb összegben meghatározni, illetve az illetékről is a kérelemtől eltérően rendelkezhet.505 Legszorosabb értelemben a kérelemtől eltérő tartalmú meghagyás kibocsátása körébe a 3. pont alatti eset sorolható. Megállapíthatjuk, hogy a bíróság hivatalból felülírhatta a kérelem egyes pontjaiban megjelölt jogosulti kérelmet, ezáltal megjelent a magyar szabályozásban a kérelemnek megfelelő kibocsátás mellett a kérelemtől eltérő kibocsátás lehetősége is. 503
2009. évi L. törvény 26. § (3) bek. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 884. o. 505 SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1304-1305. o.; NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 195. o. 504
125
2009. január 1.-jével korlátozottá vált a bíróság perré alakító hatásköre, és kizárólag az 1. pont alatt bemutatott eset maradt meg továbbra is a bíróság számára, mint kérelemtől eltérő intézkedési lehetőség. Így a szoros értelemben vett eltérő tartalmú kibocsátás esete (3. pont) is kikerült a bíróság intézkedési lehetőségei közül.506 2010. június 1.-jével a közjegyző hatáskörébe került eljárásban teljes egészében megszűnt a perré alakítás lehetősége, melynek nyomán formálisan megszűnt a kérelemtől eltérő tartalmú (részleges) kibocsátás utolsó lehetősége is. A 2009. évi L. törvény alapján a közjegyző a jogosult kérelmével azonos tartalommal, a kötelezett meghallgatása és bizonyítás felvétele nélkül köteles kibocsátani a meghagyást.507 A közjegyzőnek nincsen joga mérlegelni, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet megalapozottnak tartja-e, azt perakadály híján akkor is ki kell bocsátania, ha alaptalannak tarja. Továbbá nincsen joga eltérni a kérelem tartalmától. 508 Amikor azonban a 2009. évi L. törvény 26. és 42. §-ában foglalt rendelkezéseket összeszevetjük, azt láthatjuk, hogy a közjegyzőnek mégis megvan a lehetősége a kérelemtől eltérő tartalmú fizetési meghagyás kibocsátásra. A 42. § (4) bekezdése alapján az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, melynek értelmében a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembe vételével állapítja meg.509 A kérelem és a kibocsátott meghagyás tartalmának viszonya alapvetően a kérelmet érintő vizsgálat terjedelmére, típusára vezethető vissza a magyar szabályozásban is. Az okirati bizonyításon alapuló eljárási modell időszakában (2008. december 31.-ig) bíróság megvizsgálta a kérelmező által csatolt és hivatkozott bizonyítékokat, és döntött a meghagyás és a kérelem egymáshoz való viszonyáról: annak egészére vagy egy részében megváltoztatva bocsátotta ki a meghagyást, illetve terelte a nemperes eljárást peres útra. Azáltal azonban, hogy a bíróság, illetve a közjegyző 2009. január 1.-jét követően már kizárólag formai kontrollt gyakorolhat a kérelmek felett, megszűnt a kérelmezői nyilatkozat felülírásának a lehetősége. A német típusú vizsgálati módszer (formai vizsgálat) magával hozta a magyar eljárásba is a kérelemtől eltérő kibocsátás lehetőségének a kizárását, a 2009. évi L. törvény 26. § 506
2010. május 31.-ig hatályos Pp. 316. § (2) bek. 2009. évi L. törvény 26. § (5) bek. 508 A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani. 2009. évi L. törvény 26. § (5) bek.; SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 883. o. 509 Pp. 79. § (1) bek. 507
126
(5) bekezdése – a német ZPO mintájára510 - kifejezetten kinyilatkoztatja, hogy a fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani. A fentiek alapján azonban megállapíthattuk, hogy az eltérő tartalmú kibocsátás lehetőségének kifejezett kizárása mellett az eljárási költségek körében megjelenő mérlegelési lehetőség azt mutatja, hogy a magyar szabályozás mégsem követi egyértelműen a német modell szerinti eljárást a meghagyás kibocsátása körében, és ismeri a kérelemtől eltérő tartalommal kibocsátott fizetési meghagyásokat is. Ezáltal egy vegyes rendszer valósult meg: a német modell kizárólag a jogi szabályozás szintjén érvényesül, a kibocsátott meghagyás kérelemhez való viszonya tekintetében megjelennek az okirati bizonyításon alapuló modellre jellemző vizsgálati és kibocsátási elemek (eltérő tartalmú kibocsátás lehetősége) is. 4/3/2. A kérelem elutasítása A magyar fizetési meghagyásos eljárásban 2010. május 31.-ig az osztrák modell nemperes-peres eljárás szoros kapcsolatát mutató megoldása érvényesült a kérelmek elutasításával kapcsolatban. Így ha a fizetési meghagyás valamely, a Pp. 130. § (1) bekezdésében meghatározott okból nem volt kibocsátható, és keresetlevélnek sem volt tekinthető, a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátását végzéssel megtagadta.511 A végzés ellen fellebbezésnek volt helye. Ha a jogosult a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül újabb, a törvényi előírásoknak megfelelő fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy keresetlevelet terjesztett elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő hatályok fennmaradtak a Pp. 132. § (1) bekezdése alapján. 512 2010. június 1.-jével az eljárás közjegyzői hatáskörbe került, melynek hatására megszűnt a fizetési meghagyásos eljárás peres eljárássá alakításának lehetősége. A 2009. évi L. törvény 24. §-a a fizetési meghagyásos eljárásban - a Pp. 130. § (1) bekezdéséhez igazodva – szabályozza azokat az akadályokat, melyek az ügyben történő érdemi döntéshozatalt kizárják. Ezek az akadályokat a közjegyző hivatalból észleli, és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítja. Mivel a perakadályok jelentős része az eljárás megindulásakor még nem észlelhető, a
510
ZPO 691. § (1) bek. 2. pont NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 188. o. 512 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A Polgári Perrendtartás magyarázata 2. 1871. o. 511
127
kérelmet csak akkor kell elutasítani, ha valamely perakadály fennállta a kérelemből megállapítható.513 Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítja a közjegyző, a jogosult választása szerint ismét előterjeszthet fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, vagy a bíróságnál keresettel élhet, illetve a követelést egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Az elutasítás nyomán megnyíló jogosulti igényérvényesítési szabadság mellett az eredeti kérelemhez fűződő jogi hatályok fenntartására vonatkozó rendelkezés is érvényesül. 514 A bírósági és közjegyzői hatáskör elválasztása mellett a jogalkotó megteremti a jogosult számára azt a kedvező helyzetet, hogy amennyiben az elutasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül keresetlevelet nyújt be a bírósághoz, a jogi hatályok fenntartása mellett az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelését - kötelező értékhatárra vonatkozó előírás nélkül – érvényesítheti peres eljárásban. Azaz nem utasítja el a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdése c. pontja alapján, hivatkozva a kötelező közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásra.515 A 2010. június 1.-jével hatályos szabályozásról megállapíthatjuk, hogy a hatáskör áthelyezés nyomán a magyar eljárás kikerült az osztrák (peres eljárással szoros kapcsolatot mutató) modellből, és a német, francia, olasz, görög szabályozás által alkotott önálló fizetési meghagyásos eljárási modellhez csatlakozott. 4/4. A kibocsátott fizetési meghagyás tartalma A magyar fizetési meghagyás tartalmát illetően megállapítható, hogy illeszkedik az európai megoldásokhoz, két - fentebb bemutatott - alapvető részre bontható. A kötelezettnek szóló tájékoztatási elemek körében bővülés figyelhető meg 2009. január 1.-jét követően. 2008. december 31.-ig ugyanis a meghagyások a kötelezett tájékoztatását a teljesítési határidő, valamint a jogorvoslat módjának megjelölésével valósították meg. 516 A 2008. évi XXX. törvénnyel újabb „kitanítási” elemek kerültek be a Pp. 317. § (3) bekezdésébe. Így a meghagyás jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának esete, mint az ellentmondás elmaradásának joghatása, 513
Ez egyben azt is jelenti, hogy a perakadályokkal összefüggő alaki kifogásait a kötelezett az ellentmondással érvényesítheti, és a bíróság feladatává válik azok fennállása esetén a pert megszüntetni. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 876. o. 514 2009. évi L. törvény 25. § (4) bek. 515 2009. évi L. törvény 25. § (2) bek. 516 2008. december 31.-ig hatályos Pp. 317. §; SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1306. o.
128
valamint az a tájékoztatás is, hogy a bíróság a meghagyással érintett követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálta. 517 Utóbbi a kérelmek formai vizsgálatára utaló eleme lett a meghagyásoknak.518 Speciális elemként a meghagyás kézhezvétele utáni teljesítések jogi minősítéséről, azaz az elismerésről és jogerőre emelkedésről is tájékoztatást kap a kötelezett.519 A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyások kötelezettnek szóló tájékoztatása pontról-pontra igazodik a korábban bíróság által alkalmazott szabályokhoz.520 A magyar hatóság által kibocsátott meghagyásoknak egy másik specialitása is kiemelést érdemel, mégpedig a meghagyás formája. Ugyanis a bíróság hatáskörébe tartozó eljárásban a fizetési meghagyást az arra rendszeresített űrlapon kellett kibocsátani. Amely azt jelentette, hogy a jogosult által kitöltött formanyomtatvány már maga volt a később meghagyásként kibocsátott határozat. A jogosult kérelme a meghagyás kibocsátása iránt egybeesett a kibocsátott meghagyással, mivel a bírósági gyakorlat alapján a bíró, bírósági titkár külön íven hozott határozat helyett aláírással és pecséttel látta el a jogosult által beadott kérelmet. A közjegyző előtt folyó eljárásban megszűnt ez a lehetőség, formailag is külön határozatot kell készíteni a meghagyás kibocsátásakor. Az ekként elkészített határozat tartalmát - a kibocsátásra irányuló kérelem tartalmi elemeit követve - a 2009. évi L. törvény 27. § (1) bekezdése határozza meg.521 A közjegyző elektronikus eljárásának következménye, hogy a fizetési meghagyás előállítása a MOKK rendszerén keresztül valósul meg, a meghagyás papír alapú változata nem jelenik meg a közjegyzőnél, mert a meghagyások kinyomtatása és postázása a MOKK központi irodájában valósul meg. Így a meghagyáson kizárólag a közjegyző neve, székhelye és bélyegzőlenyomatának képe szerepel, aláírás azonban nem. Így német mintára a magyar jogalkotónak is szabályoznia kellett azt a kérdést, hogy a meghagyás a közjegyző aláírása nélkül hiteles lehessen, és közokiratnak minősülhessen. 522 A magyar fizetési meghagyás mind a kötelezettnek szóló tájékoztatás, mind a formai feltételek tekintetében a német modellt valósítja meg, amely a német típusú formai vizsgálat egyenes következményének tekinthető. 517
2010. május 31.-ig hatályos Pp. 317. § (3) bek. e. pont 2008. évi XXX. törvény Részletes indokolás a 45. §hoz 519 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 317. § (3) bek. g. pont 520 2009. évi L. törvény 27. § (1) bek. 521 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 885. o. 518
129
4/5. A fizetési meghagyás kézbesítése A magyar fizetési meghagyás kézbesítése a keresetlevél kézbesítésével esik egy tekintet alá, mivel azonban a meghagyás egyben az eljárás befejező határozata is, közlése az elsőfokú ítélet kézbesítésével is mutat azonos jegyeket.523 2010. május 31.-ig a fizetési meghagyások kézbesítésére a Pp. kézbesítésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A meghagyások papír alapon kerültek kibocsátásra, melyet postai szolgáltatón keresztül juttatott el a bíróság a kötelezett részére. A 2010. június 1.-jével hatályba lépett szabályozás továbbra is fenntartja a Pp. kézbesítési szabályainak háttérszabály jellegét.524 Eltérésként értékelhető azonban, hogy a közjegyző a fizetési meghagyást nemcsak papír alapon, hanem elektronikusan is kibocsáthatja.525 Főszabálynak a papír alapú kibocsátás tekinthető, melyet postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint történő meghagyás kézbesítés követ.526 A jogosult külön kérelmére, melyet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben jelezhet, lehetőség van a papír alapon kibocsátott meghagyás végrehajtói kézbesítésére is. Végrehajtói kézbesítés kérelmezése esetén a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját előlegezni kell a MOKK részére, amit a MOKK a végrehajtónak átutal. A végrehajtói kézbesítés rokon vonásokat mutat a francia közvetlen kézbesítés szabályaival, ugyanis mindamellett, hogy mindkét szabályozás lehetővé teszi a kötelezett részére történő személyes iratátadást, kihatással van a kötelezett ellentmondásának kezdőidőpontjára, mely az eredményes kézbesítéstől indul. 527 Amennyiben a 2009. évi L. törvény elektronikus kézbesítést ír elő, a közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek.528 A 2009. évi L. törvény 2011. július 1.-jétől elektronikus kézbesítést ír elő vállalkozások és jogi képviselővel eljáró felek részére.529 Elektronikus kézbesítés esetén a címzettnek az 522
2009. évi L. törvény 18. § (5) bek. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 886. o. 524 2009. évi L. törvény 16. § (1) bek. 525 2009. évi L. törvény 26. § (1) bek 526 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről 527 2009. évi L. törvény 16. § (3) bek.; BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahrens im deutschen und französischen Recht 537. o.; EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 66. o. 528 2009. évi L. törvény 26. § (1) bek 529 Vállalkozás és jogi képviselővel rendelkező fél részére az iratokat – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus 523
130
Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál lévő tárhelyére kerül az elektronikus irat, melyről a címzett külön értesítést kap.530 531 Tehát Magyarországon a kibocsátás módjához igazodik a kézbesítés, amely főszabály szerint postai úton, meghatározott személyi kör részére elektronikus formában valósul meg. A magyar fizetési meghagyásos szabályozás is rendelkezik az eljárásban hozott határozat és a hirdetményi kézbesítés viszonyáról. 2010. május 31.-ig a Pp. kifejezetten
tilalmazta
a
fizetési
meghagyás
hirdetményi
kézbesítését.532
Amennyiben a jogosult nem tudta a kötelezett belföldi címét megjelölni, a Pp. a kérelem keresetlevélként történő elintézését rendelte el.533 A 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében továbbra is kizárólag belföldről idézhető természetes személy lehet a fizetési meghagyásos eljárás kötelezettje. Tehát a fizetési meghagyást továbbra sem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. Megváltozott azonban 2010. június 1.-jétől a helyzetre rendelt hatósági intézkedés. Míg korábban a fentebb jelzettek szerint perré alakítás volt az eljárási lépés, a hatályos szabályozás szerint a közjegyző elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, és a jogosult igényét perben tudja érvényesíteni. 534 A szabályozás indoka mindkét vizsgált időszakban azonosnak tekinthető: az eljárás célja, amely a felmerült jogvita gyors rendezése. Nem áll összhangban ezen célkitűzéssel az ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettek számára jogvédelmet biztosító
eszközök
rendelkezésre bocsátása.
(hirdetmény
kifüggesztése,
ügygondnok
kirendelése)
535
4/6. Határidők a meghagyás kibocsátásával és a kézbesítésével kapcsolatban
tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. Az elektronikus iraton minősített elektronikus aláírást és minősített időbélyegzőt kell elhelyezni. 2009. évi L. törvény 16. § (5) bek. 530 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 887. o. 531 2010. június 27-től azonban a jogalkotó megszüntette azon lehetőséget, hogy a fél kérelmezze a részére szóló iratok elektronikus kézbesítését. A 2009. évi L. törvény ezt biztosító 16. § (4) bekezdése 2010. június 1. és 26. között volt hatályban. 532 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 195. o. 533 Pp. 318. § (2) bek. 534 BH1981. 324., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 535 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 174. o.
131
A fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidők redukálása képezte a magyar jogalkotó ezen eljárás kapcsán megjelenő legfőbb jogalkotási tevékenységét. 1998. december 31.-ig a bíróság számára a Pp. nem is határozott meg elintézési határidőt. Ennek nyomán azonban a kibocsátás iránti kérelmek nagy számban gyűltek fel elintézetlenül, nem egyszer bíróra, bírósági titkárra történt kiosztás nélkül. 536 A probléma kezelése érdekében 1999. január 1.-jei hatállyal beiktatásra került a Pp. 317. §-ába az a szabályozás, hogy a fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell kibocsátani. 537 Amennyiben a kérelem hiányos volt, a hiánypótlásra fordított idő a határidőbe nem számított bele. 538 Ezáltal a magyar szabályozásban is megvalósult a fentebb bemutatott azon megoldás, amely keresetlevéllel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályokat használja fel mintául a meghagyás kibocsátása iránti kérelmek határidejének meghatározásához. Az osztrák megoldáshoz illeszkedett leginkább a hazai szabályozás, mivel nem kizárólag a határidő teremtett kapcsolatot a két eljárás között, hanem a bíróság azon döntési jogköre is közösnek tekinthető, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján - megítélése szerint – a tárgyalás kitűzése mellett is dönthetett. A 2008. évi XXX. törvény fizetési meghagyásos eljárást érintő módosításai a kibocsátási határidőt is jelentősen érintették, ugyanis azt a korábbi 30 napról 2009. január 1.-jével 15 napra csökkentette. Ez a törvény vetette fel elsőként elektronikus eljárás bevezetését, külön rendelkezett az elektronikusan benyújtott kérelmek esetén érvényesülő határidőről is, melyet 3 munkanapban határozott meg.539 Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás megvalósítására azonban csak a 2009. évi L. törvény nyomán került sor, 2010. június 1.-jével. Így 2010. május 31.-ig a 15 napos határidő jellemezte a magyar eljárást. Az elektronikus eljárás bevezetésével azonban a fizetési meghagyásokra vonatkozó kibocsátási határidők attól függően kerülnek megállapításra, hogy papír alapon (szóban) vagy elektronikusan terjesztette elő a jogosult a kérelmét: elektronikus kérelem esetén 3 munkanap, papír alapon vagy szóban előterjesztett kérelem esetén 15 nap.540 A határidőbe nem számít bele az igazolási kérelem és a költségkedvezmény tárgyában való döntéshez szükséges
536
NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 193. o. 1997. évi LXXII. törvény 27. §-a 538 1997. évi LXXII. törvény 27. §-ához fűzött miniszteri indokolás 539 Pp. 317. § (2) bek. (Hatályba lépésének időpontját 2009. július 1. napjával határozták meg, a hatályba lépés előtt azonban hatályon kívül helyezésre került ezen rendelkezés.) 540 2009. évi L. törvény 26. § (1) bek. 537
132
idő.541 A 2009. évi L. törvény - a Pp. 125. § (1) bekezdésétől eltérően – a hiányok pótlása esetén szigorúbb szabályokat állapít meg, mivel az ügyintézési határidőbe csak a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő időt nem számítja be. 542 A fizetési meghagyásos eljárásunk tehát 1999. január 1.-jétől rendelkezik a meghagyások kibocsátására vonatkozó határidőről, mely 30 napról fokozatosan 15 napra, majd 3 munkanapra és 15 napra csökkent a jogalkotó tevékenysége nyomán. A határidők szigorát a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban azáltal kívánják vitathatatlanná tenni, hogy a 2009. évi L. törvény az ügyintézési határidő elmulasztása esetére előírja a MOKK rendszere általi automatikus kibocsátást. Tehát a számítógépes rendszer érzékeli a határidő elmulasztását, és kibocsátja a meghagyást, ennek során a közjegyző nevében és felelősségével jár el. 543 A meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésével kapcsolatban a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni544, amelynél nem találunk konkrét határidőket. Mivel azonban a meghagyás a nemperes eljárás befejező határozata is, a kézbesítése az első fokú ítélet kézbesítésével is mutathat azonos jegyeket.545 Így a bírósági határozatok kézbesítésére vonatkozó Pp. 219. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazható lehet, mely szerint a határozatot az írásba foglalásától számított 8 napon belül kézbesíttetni kell. Összességében megállapítható, hogy nincsen a magyar (peres, nemperes) szabályozásban olyan kézbesítési határidő, melynek eredménytelen elteltével érvényét veszítené a kibocsátott fizetési meghagyás, szemben a francia, olasz és görög szabályozásokkal. 5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a fizetési meghagyással szemben 5/1. Az ellentmondás formai és tartalmi előírásai
541
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 884. o. Ennek következménye, hogy az ügyintézési határidő utolsó napján kiadott felhívás esetén a hiányok pótlását követően nyomban ki kell bocsátani a meghagyást. Ebben ad egy kisebb engedményt a törvény, amikor úgy rendelkezik, hogy a meghagyást a hiányok pótlásának MOKK rendszerében történt rögzítését követő két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 884. o. 543 2009. évi L. törvény 26. § (3) bek. 544 2009. évi L. törvény 16. § (1) bek 545 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 886. o. 542
133
A magyar polgári eljárásjogi szabályozás is csatlakozik azon modellekhez, amelyek a kötelezetti ellentmondások tartalmi-formai szabadságát hirdetik, így a német, francia, valamint gyakorlati alkalmazása alapján a spanyol és osztrák megoldásokhoz. A fizetési meghagyás bármilyen címen történő megtámadását ellentmondásnak tekinthetjük a Pp. 3. § (2) bekezdése alapján. Így a nyilatkozat formáját, tartalmát a kötelezett határozza meg. A kötelezett az ellentmondásában előadhatja a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamit ezek bizonyítékait. A tartalom kapcsán azonban egyetlen lényeges elemre kell figyelnie az eljáró hatóságnak, mégpedig a kötelezett
azon szándékának
kifejezésre juttatására, hogy a
meghagyásban foglalt rendelkezéseket nem akarja magára nézve kötelezőnek elismerni. 546 Így az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidő alatt a kötelezett részéről előterjesztett beadványt ellentmondásnak kell tekinteni, ha abból az tűnik ki, hogy kötelezett a fizetési meghagyást vagy annak bármely, teljesítésre felhívó részét bármely okból vitatja.547 A vitatás, a követelés fennállásának kifogásolása képezi tehát az ellentmondás magját. Amennyiben a kötelezett ugyan ellentmondásként aposztrofálja a kérelmét, abban azonban a követelés összegének teljes elismerése mellett fizetési halasztást, részletfizetés engedélyezését, illetve kijavítást kér, nem tekinthetjük nyilatkozatát a fizetési meghagyás megtámadásának, így az ellentmondás jogkövetkezményei sem állnak be.548 A kötelezett azon hivatkozása, hogy az érvényesített követelést már teljesítette, eltérő jogkövetkezményeket vonhat maga után attól függően, hogy a teljesítés mikor történt meg. Az eljárás ezen szabálya jelentős pontosítást igényelt, ugyanis a Pp. 319. §ának 2006. január 1.-je előtt hatályos (3) bekezdése szerint, ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé tette, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követően teljesítette, a bíróság az okirati bizonyítékok másolatának csatolásával felhívta a jogosultat, hogy nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismerte vagy nem nyilatkozott, a bíróság a fizetési meghagyásos eljárást megszüntette. Ekként ha a kötelezett a meghagyás kibocsátása után, annak hatására teljesített, nem keletkezett res iudicata, a felek között ugyanezen ügyben újab jogvita keletkezhetett és a 546
NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A Polgári Perrendtartás magyarázata 2. 1183. o. BH1991. 81., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 548 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 201. o. 547
134
teljesített összeg vissza is volt követelhető. A jogosult nem jutott jogerős fizetési meghagyáshoz. A jogszabályhely téves szövegezésére hivatkozással a 2005. évi CXXX. törvény módosította a rendelkezést, és az új szabályozás szerint az eljárást akkor lehet megszüntetni, ha a meghagyás kibocsátását megelőzően teljesített a kötelezett. Nyitva maradt azonban továbbra is az a kérdés, hogy hogy mi a teendő akkor, ha a kötelezett a meghagyás kibocsátása és kézhezvétele között, vagy ezt követően teljesít és ellentmond. A megoldás először a 2008. évi XXX. törvény nyomán jelent meg és a 2009. évi L. törvény is követi: A szabályozás kétirányú, az elhatárolási pont a meghagyás kötelezett részére történt kézbesítése, valamint a meghagyás
kézhezvétele
utáni
teljesítésre
hivatkozás
nem
tekinthető
ellentmondásnak, az nem más, mint a követelés elismerése. Ekkor a meghagyás az elismerés (a vitatás elmaradása) nyomán jogerőre emelkedik. 549 550 Az ellentmondás leglényegesebb eleme, a vitatás mellett megjelölhetőek a védekezés alapjául szolgáló tények, bizonyítékok, ugyanakkor ezek elmaradása sem eredményezheti az ellentmondás elutasítását. Így a követelésre vonatkozó érdemi nyilatkozat elmaradása, a kérelem hiányosságai miatt a perre illetékes bíróság a tárgyalás
előkészítése
körében
intézkedhet
az
alperes
nyilatkozatának
beszerzéséről. 551 Az ellentmondás formáját, tartalmát illetően a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás két eltérő szabályozást valósít meg, ugyanis megkülönbözteti a jogi képviselő nélkül eljáró és a jogi képviselővel eljáró kötelezettekre vonatkozó előírásokat. A jogi képviselő nélkül eljáró kötelezettek tekintetében nem vezetett be alapvető változásokat. Ezért 2010. június 1.-jétől továbbra is fennáll az a tétel, hogy a kötelezett formai és tartalmi kötelező előírások nélkül nyújthat be jogorvoslatot a fizetési meghagyással szemben. A nyilatkozat írásban elektronikus úton a MOKK rendszeréhez is közvetlenül benyújtható, valamint előterjeszthető papír alapon az eljáró közjegyzőnél. Emellett a jogi képviselővel nem rendelkező kötelezett
549
2009. évi L. törvény 30. §-ához fűzött indokolás Meg kell jegyezni, hogy a megváltoztatott szabályok és a hatályos szabályozás is fenntartja, hogy a kötelezett teljesítésre hivatkozása kizárólag okirati bizonyítékok szolgáltatása mellett fogadható be. A 2009. évi L. törvény 10. § (3) bekezdése szerint azonban a kötelezett nem csatolhat iratokat az ellentmondáshoz, így arra sincsen lehetősége, hogy a teljesítésről szóló nyugtát, számlát, egyéb bizonylatot mellékelje. Így kizárólag a bizonylat sorszáma és kelte, a pénzügyi művelet (tranzakció) azonosítója, időpontja jelölhető meg az ellentmondásban. Lásd ehhez: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 898. o. 551 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 319. § (2) és (3) bek. 550
135
ellentmondását bármely közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. 552 Tartalmát illetően a kötelezett nyilatkozata önmagában a meghagyásban foglalt követelés vitatásával ellentmondássá minősül. Az ellentmondást tehát nem kell megindokolni, a kötelezett részéről akár egy egyszavas nyilatkozat is elegendő az eljárás perré alakításához.553 A jogi képviselővel eljáró kötelezett és a jogi személy az ellentmondását kizárólag elektronikusan terjesztheti elő, melyhez elektronikus formanyomtatványt bocsátanak rendelkezésre.554 Továbbá meg kell jegyeznünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 2/2009. polgári jogegységi
határozatával
nagyobb
hangsúlyt
kíván
fektetni
az
érdemi
ellentmondásokra. Ugyanis a PK 172. kollégiumi állásfoglalás felülvizsgálata során kifejtette, hogy amennyiben a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nem tartalmaz érdemi védekezést, és az alperes az első tárgyalást elmulasztja, helye van vele szemben bírósági meghagyás kibocsátására. A PK 172. ugyanis kizárta az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az első tárgyalást elmulasztó alperessel szemben a bírósági meghagyás alkalmazását.555 A magyar szabályozás a közjegyzői hatáskör megteremtésével nem eredményezett változást az ellentmondások tartalmát, formáját illetően. Él a kötelezett döntési szabadsága, azaz alátámaszthatja a vitatást tényekkel, bizonyítékokkal, azaz érdemi ellentmondással élhet, azonban a puszta vitatás megjelenése továbbra is elégséges feltétel a kötelezetti nyilatkozat ellentmondásként történő kezeléséhez, és az ellentmondáshoz fűződő joghatások kiváltásához. Eljárásunk tehát továbbra is a német, francia, osztrák és spanyol megoldások csoportjába sorolható. 5/2. Az ellentmondás határideje A magyar fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett számára 15 napos ellentmondási határidőt biztosít a jogalkotó, melyet a fizetési meghagyás kézhezvételétől kell számítani. 556 A határidő első napjának a kézhezvételt követő nap 552
Nem tapasztalható tehát változás a jogi képviselő nélkül eljáró kötelezettek ellentmondása esetében, mivel a 2010. május 31.-ig hatályos szabályozás az írásbeli ellentmondás benyújtását kizárólag a meghagyást kibocsátó bíróságon tett lehetővé, a szóbeli ellentmondás is bármely helyi és a perre illetékes megyei bíróságon jegyzőkönyvbe mondható volt. 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 319. § (1) bek. és a 94. § (1) bek.; 553 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 894. o. 554 2009. évi L. törvény 11. § (3) bek. 555 Lásd ehhez: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 894. o. 556 Váltón alapuló követelés esetén 3 nap. 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 319. § (1) bek.; A 2009. évi L. törvény 28. § (1) bekezdése már nem rendelkezik külön határidőről a váltón alapuló követelések esetében.
136
tekinthető, mivel a napokban meghatározott határidők számítására vonatkozó Pp. szabályozás alapján a határidőbe a kezdőnap nem számít bele.557 A 2009. január 1.-jétől azonban megjelenik a fizetési meghagyásos eljárásunkban az ún. második ellentmondás lehetősége. A 2008. évi XXX. törvény által bevezetett védekezési lehetőséggel a kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett maghagyással szemben a végrehajtási szakban is megnyílik az ellentmondás lehetősége.558 Garanciális jelentősége van ennek azokban az esetekben, amikor a kötelezett nem tud a vele szemben kibocsátott, adott esetben visszaélésszerűen előterjesztett fizetési meghagyásról. Az ellentmondás előterjesztésével a kötelezett megakasztja a már megindult végrehajtási eljárást, a végrehajtást felfüggesztik, a megtámadott fizetési meghagyás ipso iure hatályát veszíti. 559 A második ellentmondás határideje 15 nap, melyet a végrehajtható okirat (végrehajtási lap) kézbesítésétől kell számítani. 560 A kötelezett számára biztosított védekezési lehetőséggel azonban lelassul a követelések érvényesítése. A kötelezett nyilatkozata a peres eljárás szakaszába veti vissza a már végrehajtási szakban lévő igényérvényesítést, a bíróság a hagyományos ellentmondás nyomán perré alakuló eljárásnak megfelelően az első tárgyalás kitűzéséről intézkedik. A kötelezett számára biztosított extra védekezési lehetőség által kiszámíthatatlanná válhat a jogosult követelésének érvényesítése, annak időtartama, költségei. Ez a tényező akár el is tántoríthatja a jogosultakat a fizetési meghagyásos eljárások igénybevételétől, kötelező eljárás esetén pedig hátrányos helyzetbe hozhatja őket. A probléma feloldása a jogosult oldaláról a kötelezett védekezési lehetőségének feltételeiből vezethető le, ugyanis kizárólag a kézbesítési vélelemmel kézbesített meghagyások esetén beszélhetünk extra ellentmondásról. 561 Ahhoz, hogy a jogosult bizonyos lehessen a kézbesítés megtörténtét illetően, a meghagyás kibocsátása iránti kérelmében jelezheti a közjegyző számára a végrehajtói kézbesítés igénybevételét.562 557
Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (kézbesítés) esik. Pp. 103. § (2) bek. 558 A magyar fizetési meghagyásos eljárás szabályozás-történetén végigtekintve azonban nem beszélhetünk új intézményként a második ellentmondás lehetőségéről. Már az 1893. évi XIX. törvénycikk is rendelkezett ezen kötelezetti védekezési eszközről: Az ellentmondás a 10. §-ban említett 15 nap eltelte után is előterjeszthető mindaddig, míg a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtást elrendelő végzésnek az adós részéra történt kézbesítéstől számított 30 nap el nem telt. E záros határidő eltelte után előterjesztett ellentmondás visszautasítandó. 1893. évi XIX. tc. a fizetési meghagyásokról 12. szakasz 559 2008. évi XXX. törvény 45. §-ához fűzött indokolás 7. pont 560 2009. évi L. törvény 32. § (1) bek. 561 Pp. 99. § (2) bek. 562 2009. évi L. törvény 16. § (3) bek.
137
Ezáltal a kötelezett számára meg sem nyílik a második ellentmondás lehetősége. Amennyiben a jogosult kérelmében nem szerepeltette ezen kérést, a kibocsátott meghagyás postai kézbesítésének megkísérlését követően, azaz a vélelem folytán jogerőre emelkedett meghagyás esetén is kérelmezheti a végrehajtótól ezen kézbesítést.563 Utóbbi esetben ugyan a kötelezett számára a vélelem beállta miatt megnyílik a második ellentmondás előterjesztésének határideje, de a végrehajtási eljárás nem indul meg, annak költségeit a jogosult még nem kezdte el megelőlegezni, így a kötelezett ellentmondása sokkal kevesebb problémát okozhat.564 A jogosult számára biztosított probléma-elkerülési lehetőség mellett a jogalkotó a kötelezett oldaláról is behatárolja a második ellentmondás előterjeszthetőségét. A kötelezettek
rosszhiszemű
eljárásának
megakadályozása
érdekében
kettős
szabályozást vezet be: 1. a kötelezett az ellentmondásával egyidejűleg köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket az alábbi alternatívák alapján megfizetni: közvetlenül a jogosultnak történő teljesítéssel, a közjegyzőnél bizalmi őrzésbe, vagy bírói letétbe helyezéssel, a végrehajtónál történő megfizetéssel. A teljesítést az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal kell igazolnia. Megtörténtével a közjegyző felfüggeszti a végrehajtási eljárást, míg ennek hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az ellentmondást. Az ellentmondás előterjesztéséig felmerült és megfizetett végrehajtási költségek a kötelezett terhén maradnak, kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti.565 2. Továbbá a perre illetékes bíróság számára pénzbírságolási kötelezettséget teremt, amennyiben a kötelezett részéről előterjesztett ellentmondás ellentétes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel vagy az egyébként nyilvánvalóan alaptalan. A kötelezett akkor mentesülhet a pénzbírság alól, ha a fenti feltételek fennállása mellett igazolja, hogy önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a postai úton kézbesített meghagyást.566 A második ellentmondás megteremtésével a magyar jogalkotó - a német szabályozás mintájára - a végrehajtási szakban is megnyitotta a kötelezett védekezésének lehetőségét.567 A minta azonban csak részben került beépítésre, mivel a magyar 563
2009. évi L. törvény 36. § (3) bek. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 890. o. 565 2009. évi L. törvény 32. § (2) bek. 566 2008. évi XXX. törvény 45. §-ához fűzött indokolás 7. pont 567 2009. évi L. törvény 32. §-ához fűzött indokolás 564
138
eljárás továbbra is egyfokú, miközben a német a kétfokú eljárási modellbe tartozik. Így nálunk továbbra is egyszer áll a kötelezett rendelkezésére az ellentmondás, az annak igénybevételére vonatkozó kezdőidőpontok duplázódtak meg. Így a meghagyás kézhezvétele mellett a végrehajtható okirat kézhezvétele is ilyennek minősül. A kötelezett számára azonban ez nem teremthet választási lehetőséget, mivel kizárólag a vélelemmel kézbesített meghagyások esetén beszélhetünk az intézményről. Fel kell hívnunk a figyelmet egy jelentős szabályozási problémára, mely abból adódik, hogy a kézbesítési vélelemmel kapcsolatban a 2009. évi L. törvény a Pp. 99. szakasz (2) bekezdésére hivatkozik. Azonban ezen bekezdés a kézbesítési vélelem beállásának két lehetőségről szó, egyrészt az irat átvételének megtagadásáról, másrészt a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett iratokról. Felvetődik a kérdés, hogy mindkettő esetében él-e a második ellentmondás előterjesztésének lehetősége a fizetési meghagyásos eljárás szabályai alapján. Mivel a 2009. évi L. törvény kizárólag a szakasz és bekezdés számának megjelölésével hivatkozik a Pp.-beli szabályok alkalmazására, egyértelmű állásfoglalást ezen rendelkezés nyomán nem tehetünk. A fentiekben bemutatott, második ellentmondást körülölelő feltételrendszerből azonban kiolvasható a megfelelő válasz. Ennek egyik forrása, hogy a kötelezett számára teremtett ellentmondás előterjesztési lehetőségek mindegyike kiemeli, hogy az ellentmondás előterjesztéséig felmerült és megfizetett végrehajtási költségek a kötelezett terhén maradnak, kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti.568 Másik forrásként hivatkozhatunk azon rendelkezésre, mely szerint a kötelezett akkor mentesülhet a pénzbírság alól, ha igazolja, hogy önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a postai úton kézbesített meghagyást.569 Mindezekből arra következtethetünk, hogy a jogalkotó álláspontja szerint kizárólag a második esetkör, a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett meghagyások esetében él második ellentmondás lehetősége. Ezen álláspont alátámasztáásra szolgálhat az az érv is, hogy ekkor feltételezhető nyilvánvalóan, hogy a kötelezett a meghagyásról nem szerzett tudomást, tehát kizárt, hogy a meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül terjeszt elő ellentmondást a közjegyzőnél. Tehát az intézmény kizárólag az önhibáján kívül meghagyásról nem értesült kötelezettek számára biztosítja a hagyományos 568 569
2009. évi L. törvény 32. § (2) bek. 2008. évi XXX. törvény 45. §-ához fűzött indokolás 7. pont
139
ellentmondás esetén alkalmazandó szabályokat, eltekint a pénzbírságolástól, és a végrehajtásba megfizetett költségekről is a bíróság határoz, azok nem feltétlenül maradnak a kötelezett terhén. A magyar eljárás ellentmondási határidejéről megállapíthatjuk tehát, hogy a napokban meghatározott határidőt alkalmazó tagállami megoldások körében helyezhető el. Időtartamát tekintve is illeszkedik az olasz, görög, spanyol megoldásokhoz. A második ellentmondás bevezetésével ugyan felhasználásra kerültek a német kétfokú eljárás egyes elemei, ezek azonban nem eredményeztek alapvető változást a fizetési meghagyásos eljárásunk szerkezetében, mely továbbra is az egyfokú modellt alkalmazó tagállamok (Ausztria, Olaszország, Franciaország, Görögország, Spanyolország) táborába tartozik. 5/3. Az ellentmondás joghatása A magyar fizetési meghagyásos eljárásban szabályozott kötelezetti ellentmondásról a következő megállapítások tehetőek. Az ellentmondással a meghagyás hatálytalanná válik, és a peres eljárásban a bíróság az előzmény eljárás eredményére (a meghagyásra) tekintet nélkül dönti el a felek jogvitáját.570 Meg kell azonban állapítani, hogy sem a Pp., sem a 2009. évi L. törvény nem mondja ki általános jelleggel ezt a jogkövetkezményt. A bírósági meghagyás esetében érvényesülő Pp. szabályozásból vezethető le mégis ez a megállapítás, mivel a Pp. 136/A § (4) bekezdése szerint a bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás nyomán kitűzött újabb határnapot is elmulasztja az alperes, a korábbi meghagyás hatályában fennmarad. Azaz az ellentmondás a bírósági meghagyást önmagában hatálytalanná teszi. 571 A 2009. évi L. törvény már megjeleníti a meghagyás hatályvesztését, azonban kizárólag a jogerős fizetési meghagyás ellen előterjeszthető második ellentmondás esetén szól róla. 572 Az ellentmondás - nemperes eljárás és a per közötti átmenetben játszott - szerepéről egyértelműen
megállapíthatjuk,
hogy
automatikus
perré
alakító
hatásról
beszélhetünk, a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul át.573 A perre illetékes bíróság azonban akkor intézkedik a per első tárgyalásának kitűzése iránt, 570
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 895. o. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 895. o. 572 2009. évi L. törvény 36. § (4) bek. 573 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 322. § (1) bek.; 2009. évi L. törvény 37. § (1) bek. 571
140
amikor a jogosult oldaláról is egyértelművé válik a peres eljárással való egyetértés. Tehát az ellentmondás beérkezésével peres ügyszámra iktatják az ügyet, de még ez nem jelenti a per érdemi lefolytatását. Felvetődik a kérdés, hogy a jogosult hogyan tudja egyértelművé tenni a bíróság számára, hogy neki is érdekében áll a fizetési meghagyásos eljárást követően az igény perben történő érvényesítése. A 2008. december 31.-ig hatályos Pp. illeték-kiegészítést kért a jogosulttól a perré alakulás esetén, tekintettel arra, hogy a nemperes eljárás illetéke fele a peres illetéknek. 574 Amennyiben a jogosult eleget tett ezen felhívásnak, a bíróság valódi perként kezelte a perré alakult eljárást, és intézkedett a tárgyalás kitűzése iránt. A jogosult illeték-kiegészítésének elmaradása a peres eljárás Pp. 157. §-a alapján történő megszüntetését vonta maga után.575 2009. január 1.-jével kiegészült a jogosultnak kézbesített felhívás, ugyanis perelőkészítési kötelezettséget is róttak a felperesre. Így 2010. május 31-ig az illetékkiegészítés mellett elő kellett adnia részletes tényállításait, és bizonyítékait is elő kellett terjeszteni. Ezek elmulasztása esetén a bíróság a pert megszüntette.576 A részletes tényállítások és az azokra vonatkozó bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó kötelezettség keletkeztetésének alapja az, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet előterjesztő jogosulttól elvárható, hogy minden szükséges irat már az eljárás megindítása előtt álljon a rendelkezésére, és ellentmondás esetén ezeket azonnal be tudja nyújtani a bíróságnak. Ebben az esetben a bíróságnak és az alperesnek is lehetősége lesz az első tárgyalásra felkészülni, amely miatt realizálhatóvá válik már az első vagy második tárgyaláson való érdemi befejezés kívánalma. 577 2010. június 1.-jével egy újabb változás is tapasztalható a jogosultnak szóló felhívás kapcsán, mely az illeték kiegészítés-lerovás kérdését érinti. A hatáskör-változás hatására a fizetési meghagyásos eljárásban nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetnie a jogosultnak. A különbségtétel oka az Itv.-ben keresendő, mivel akként rendelkezik,
hogy
finanszírozásra
578
a
bíróságok
a
központi
költségvetésből
kerülnek
, ahová az illetékek is befolynak, míg sem a közjegyzők, sem a
MOKK nem részesül állami támogatásban, így az eljárás gazdasági értelemben vett 574
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.) 42. § (1) bekezdés d. pont NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 211. o. 576 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 322. § (1) bek.; 2009. évi L. törvény 37. § (3)és (4) bek. 577 2009. évi L. törvény 37. §-ához fűzött indokolás 578 Itv. 67. szakasz 575
141
költségeit a feleknek kell teljes egészében viselni. 579 A felek a MOKK részére eljárási díjnak nevezett költségtérítést kötelesek fizetni580, melynek mértéke továbbra is az érvényesített pénzkövetelés 3 %-a. Ekként a perré alakulás egyik lényeges lépésévé az illeték kiegészítés helyett annak lerovása lépett. A 2009. évi L. törvény 43. szakasz (3) bekezdése értelmében az eljárási díj – illetve annak kedvezményekkel csökkentet összege - a perré alakuláskor a peres eljárás illetékébe beszámítandó. A kedvezmény azonban kizárólag a kötelezett ellentmondása nyomán történő perré alakulás, valamint a jogosult kérelmét elutasító, vagy az eljárást megszüntető közjegyzői határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül történő keresetlevél benyújtás esetén áll fenn, ahol így továbbra is fennmarad a korábbi szabályozásnak megfelelő rendszer, azaz a peres eljárás illetékének csak az eljárási díjon felüli részét kell megfizetnie a jogosultnak. Amennyiben a jogosult a fizetési meghagyásos eljárást érdemi döntés nélkül lezáró határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon túl nyújtja be a bírósághoz keresetlevelét, elveszíti a fenti kedvezményt, és az általános szabályoknak megfelelő mértékű illetéket köteles leróni. Az ellentmondás tehát automatikusan perré alakítja a magyar fizetési meghagyásos nemperes eljárást, így megoldásunk csatlakozik az osztrák, francia, olasz és portugál szabályozás által alkotott modellhez. A jogosult per-előkészítési kötelezettségeit tekintve azonban rokon akár vonások is fedezhetőek fel a kérelemre történő peres eljárásokkal. Mivel azonban a német és - egy részében - a spanyol megoldásban a konkrét kérelem nélkül meg sem indul a peres eljárás, a magyar szabályozás semmiképpen sem sorolható ezen modellbe.581 5/4. A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság A magyar fizetési meghagyásos eljárás az ellentmondás folytán automatikusan perré alakul. A peres eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározása témakörében 2010. május 31.-ig a magyar megoldás követte az osztrák, olasz, görög szabályozás által meghatározható modellt, azaz a peres 579
Szécsényi-Nagy Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 912. oldal 2009. évi L. törvény 42. szakasz (1) bek. 581 A perre illetékes német bíróság is felhívja jogosultat (felperest), hogy két héten belül a keresetlevélre irányadó formai követelményeknek megfelelően terjessze elő érvényesítendő igényét és annak alapjául szolgáló tényeket. Így a magyar és német szabályozás azonos abban a tekintetben, hogy a meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a fenti kiegészítés együtt helyettesítik a 580
142
eljárásban alkalmazott szabályokat rendelte alkalmazni a fizetési meghagyásos eljárásokban is. Így ugyanaz a bíróság volt jogosult eljárni a fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelem alapján és az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban is. 582 A bíróság azonban - a fizetési meghagyásos eljárásra tekintet nélkül – köteles volt vizsgálni a perré alakult eljárásban az illetékességét, mert a fizetési meghagyás kibocsátása nem jár azzal a következménnyel, hogy az illetékesség a perben is fennáll. 583 2010. június 1.-jével a közjegyzői hatáskör megteremtése mellett a jogalkotó a kötelezett lakóhelyéhez igazodó illetékességi előírásokkal is szakított, és a közjegyző illetékességeként az ország egész területét határozta meg.584 A változásnak alapvető kihatása van a perré alakulásra, a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározására. A peres eljárásra illetékes bíróság megjelölése a jogosult választásán alapul, aki az általános illetékesség mellett vagylagos illetékességi szabályokra is alapíthatja a bíróság illetékességét.585 A jogosult feladata a formanyomtatvány megfelelő helyén megjelölni a perre illetékes bíróságot. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tett eleget, a közjegyző a Pp. szabályainak figyelembe vételével határozza meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, és megküldi számára a fizetési meghagyásos eljárás MOKK rendszerében rögzített iratainak MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott anyagát (aktanyomat).586 Ez a rendelkezés az alperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, képviselete szerint illetékes, és a Pp. 22., 23. §-a, valamint munkaügyi jogvitából származó pénzkövetelés esetében a 349. §-a alapján hatáskörrel rendelkező bírósághoz való továbbítást jelent azzal, hogy több alperes estén bármelyik lakóhelye szerint illetékes bíróság szóba jöhet címzettként. Mivel feltételezhetően a közjegyző részéről automatikus továbbításra kerül sor, elsősorban az alperes lakóhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező bíróság lesz a címzett, amely a közjegyzői tévedések lehetőségét is a minimálisra csökkenti. 587 keresetlevelet. Lásd ehhez: ZPO 697. § (1) bek.; GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 62. o. 582 Lásd erről: 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 322. §; NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata 211-212. o.; SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1323. o. 583 SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1325. o. 584 2009. évi L. törvény 8. § (1) bek. 585 2009. évi L. törvény 38. § (1) bek. 586 2009. évi L. törvény 38. § (3) bek. 587 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 909-910. o.
143
A jogosult részéről annak sincs akadálya, hogy hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező bíróságon jelöljön meg a kérelmében. A kérelem adatai alapján jár el a közjegyző, amikor az aktanyomat továbbításáról intézkedik. A közjegyzőnek nincsen joga felülbírálni a fél bíróságválasztását.588 Mind a közjegyző által tévesen választott, mind a jogosult által tévesen megjelölt bírósághoz továbbított aktanyomat felveti az áttétel szabályairól való rendelkezés szükségességét a perré alakult eljárásokban. Így a Pp. 129. §-a alapján a bíróság intézkedhet az ügy hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz való áttételéről, amennyiben annak feltételei – azaz rendelkezésre állnak a szükséges adatok - fennállnak. Nagyon fontos azonban az áttétel szabályainak alkalmazása körében figyelemmel lenni arra, hogy az ellentmondás folytán a perré alakulást még feltételesnek kell tekintenie a bíróságnak, azaz be kell várni a jogosult számára nyitva álló 15 napos határidő elteltét, és annak eredményeként a részletes tényállítások és bizonyítékok előterjesztését vagy ezek elmaradását. Az áttétel szabályai kizárólag akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha az eljárás valóban perré alakult, a jogosult eleget tett kötelezettségeinek. Amennyiben a jogosult mulasztása következett be, a bíróság mentesül az áttétel kötelezettsége alól, a pert érdemi döntés nélkül lezárja, azaz megszünteti, mivel az annak lefolytatásához szükséges feltételeket a jogosult nem teljesítette. 589 Ekkor lényegében az ügyre hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező bíróság hozza meg a permegszüntető végzést. Ezzel azonban a Pp. keresetlevél esetén alkalmazott szabályrendszerével ellentétes megoldást választott a magyar jogalkotó. A keresetlevél kapcsán az intézkedések megtételére kizárólag a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. Azon bíróság, melynek az adott ügyre nincsen hatásköre vagy illetékessége, - az áttétel kivételével - semmilyen kérdésben nem dönthet.590 Így elsőként a hatáskör és az illetékesség hiányát áttétellel orvosolni kell, ezt követheti a kérelem érdemi vizsgálata. Az eljárás hatékonysága, és a felesleges iratküldések elkerülése érdekében született a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő szabály, amely eltekint a hatáskör és illetékesség fennállásától, ha a jogosult valódi perré alakulásához 588
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 909. o. 2010. június 1.-jétől hatályos Pp. 318. § (2) bek. 590 BH 1980. 23., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 589
144
szükséges beadványa nem érkezik meg határidőn belül a bírósághoz. Ez ellentétes megoldás a Pp. keresetlevére vonatkozó szabályaival, mégis logikusnak lépésnek tekinthető. Ugyanis kizárólag arra szolgálna ilyen esetben az áttétel, hogy a másik, immár hatáskörrel és illetékséggel rendelkező bíróság állapítsa meg, hogy az eljárás lefolytatásának feltételei a jogosult mulasztása miatt nem állnak fenn. Megállapíthatjuk, hogy a magyar szabályozás változásai 2010. június 1.-jével a német mintát vették alapul, és hasonló célkitűzések szem előtt tartásával kívánták a meghagyások kibocsátására vonatkozó hatáskört és illetékességet meghatározni. Így a német modellhez igazodva a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő hatáskör és illetékesség függetlenítődik a perre vonatkozó szabályoktól, a perré alakuláskor azonban visszatér a perre jellemző szabályozás, és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás a rendes polgári peres szabályok szerint zajlik. Ennek következtében mind a német, mind a magyar eljárás alapvető eszközként tekint a fizetési meghagyásos iratanyag hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő átadására. A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban kitűzi az első tárgyalást, majd lefolytatja az elsőfokú peres eljárást. Az alkalmazásra kerülő eljárási szabályok alapján megállapíthatjuk, hogy 2008. december 31.-ig a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait, a további eljárásra az elsőfokú eljárás általános szabályait kellett megfelelően alkalmazni. 591 2009. január 1.-jével speciális eljárási szabályozásként megjelent a magyar szabályozásban a kisértékű perekre vonatkozó szabályanyag, mely a Pp. V. részében kapott helyet. Az új intézmény az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló olyan eljárásként jelent meg a magyar polgári eljárásjogban, mely a fizetési meghagyással szemben előterjesztet ellentmondás
folytán
perré
alakult
eljárásokban
kívánt
speciális,
eljárást
egyszerűsítő, gyorsító peres szabályokat megvalósítani. 592 Így 2009. január 1.-jétől a fizetési
meghagyásos
eljárásból
perré
alakult
eljárásban
az
érvényesített
pénzkövetelés mértékétől függően az általános első fokú eljárás, vagy a kisértékű perekre vonatkozó szabályok alkalmazására kerülhet sor.
591 592
2008. december 31.-ig hatályos Pp. 323. §. Pp. 387. § (1) bek.
145
5/5. A fizetési meghagyás hatálya ellentmondás hiányában (jogerőre emelkedés) A magyar fizetési meghagyás az ellentmondás elmaradásával a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik, és ugyanolyan hatálya lesz, mint a jogerős bírósági ítéletnek. 593
A
jogerős
fizetési
meghagyás
birtokában
végrehajtást
lehet
kezdeményezni, és a fizetési meghagyásban megjelenő követelés ítélt dolognak minősül. 594 A fizetési meghagyást kibocsátó magyar hatóság (2010. május 31.-ig a bíróság, azt követően a közjegyző) a jogerőt pusztán megállapítja.595 A megállapítás írásbeli megjelenítéseként jogerősíti a meghagyást. A jogerősítés 2010. május 31-ig akként történt, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására szolgáló nyomtatvány „záradék” feliratú rovatában a bíróság megállapította a jogerőre emelkedés napját, azt keltezéssel és aláírásával ellátta. Amennyiben a jogosult a kibocsátás iránti kérelmében nem kérte a fizetési meghagyás kézbesítését, részére a bíróság már a jogerősítési záradékkal ellátott példányt küldte meg. Tehát a jogosult a bíróságnál történő
külön
utánajárás
nélkül
értesült
a
fizetési
meghagyás
jogerőre
emelkedéséről.596 A záradékkal ellátott meghagyás kézhezvételét követően a jogosult mérlegelhett, hogy indít-e végrehajtási eljárást, mivel az ellentmondási határidővel együtt már a teljesítési határidő is lejárt.597 2010. június 1.-jével technikai változásként jelent meg, hogy a számítógépes rendszerben elkészült meghagyás elektronikus okiratként van jelen, azon a hagyományos jogerősítő záradék nem helyezhető el. A 2009. évi L. törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyző a meghagyás kiadmányát látja el jogerősítési záradékkal, és így kézbesítteti a jogosultnak. 598 Így a magyar eljárás az osztrák, görög és spanyol megoldással rokon atekintetben, hogy a
jogerőre emelkedés és a
végrehajthatóság
automatikusan beálló
jogkövetkezménye az ellentmondás elmaradásának. Sajátos, és eltérő jellemzője azonban a fenti modellbe tartozó tagállamoktól, hogy záradékban kerül rögzítésre a 593
A jogerőre emelkedés időpontja az ellentmondási határidő lejártát követő nap. SZÉCSÉNYINAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 910. o. 594 Lásd erről: SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1319. o.; NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 207. o.; SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 910. o.; 2009. évi L. törvény 36. §ához fűzött indokolás 595 SZABÓ Imre (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet 1320. o. 596 NÉMETH János-KISS Daisy (szerk.) A bírósági nemperes eljárások magyarázata 210. o. 597 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 911. o. 598 2009. évi L. törvény 36. § (2) bek.
146
jogerő megállapítása. Záradékkal történő igazolás jellemzi a francia és olasz megoldást is. Mégsem jelenthetjük ki, hogy fizetési meghagyásos eljárásunk a jogerő és végrehajthatóság szempontjából e két utóbbi tagállammal mutat abszolút párhuzamot, mivel ezen tagállamokban a jogosult külön kérelme szükséges a záradék elhelyezéséhez. A magyar eljárásban az eljáró hatóság (közjegyző) az ellentmondási határidő elteltét követően automatikusan lép a záradékolás kérdésében. 599
599
2009. évi L. törvény 36. § (2) bek.
147
IV/B. A fizetési meghagyásos eljárás elektronizációja Magyarországon 1. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás megjelenése a magyar polgári eljárásjogi szabályozásban - Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás technikai háttere A 2008. évi XXX. törvény teremtette meg az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás bevezetésének alapjait. Arra tekintettel, hogy a fizetési meghagyásos eljárás lényege az elektronikus eljárás során nem változik meg600, a Polgári Perrendtartás XIX. fejezetébe három keretszabályt épített be a jogalkotó, amelyet 2009. július 1.jével kívánt a jogosultak rendelkezésére bocsátani601, így: 1. A fizetési meghagyásos eljárásban megjelent az elektronikus kérelmezés, elektronikus elintézés lehetősége602; 2. Az elektronikus eljárás során három napon belül kell kibocsátani a fizetési meghagyásokat603; 3. A 2008. évi XXX. törvény technikai jellegű szabályozása szerint a bíróságok országosan egy közös számítógépes rendszer útján járnak el. 604 2009. áprilisában megalkotásra került egy, a fizetési meghagyásos eljárást érintő újabb módosítási javaslat605, mely alapján az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi L. törvényt a fizetési meghagyásos eljárásról. A parlamenti vita röviddel a 2008. évi XXX. törvényben meghatározott elektronikus eljárási elemek hatályba léptetését megelőzően606, 2009. június 15-én zárult le. A Magyar Közlönyben 2009. június 23án hirdették ki az új törvényt, amely a 74. §-ában arról rendelkezik, hogy nem lépnek hatályba a Pp. elektronikus eljárásra vonatkozó, fentebb bemutatott bekezdései. 607 A törvény alapvető célja az volt, hogy a 2008. évi XXX. törvény által megindított modernizációs, hatékonyságnövelő intézkedéseket továbbfejlessze. A fejlődés irányát továbbra is a modern technikai eszközök fizetési meghagyásos eljárásban 600
KENGYEL Miklós: Magyar polgári eljárásjog 527. o. 2008. évi XXX. törvény 63. § (7) bek. 602 A fizetési meghagyás iránti kérelmet elektronikus úton, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott elektronikus űrlapon is elő lehet terjeszteni, ebben az esetben a bíróság gépi adatfeldolgozással, számítástechnikai eszköz útján jár el. 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 315. § (4) bek. 603 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 317. § (2) bek. 604 2010. május 31.-ig hatályos Pp. 314. § (2), (3) bek. 605 T/9400. számú törvényjavaslat a fizetési meghagyásos eljárásról Budapest 2009. április 606 2009. július 1. 607 2009. évi L. törvény 74. § (hatályba lépesének időpontja: 2009. június 30.) 601
148
történő beépítése, és ezáltal az eljárás hatékonyságának növelése, a bíróságok peres terheinek csökkentése képezte. A javaslat megalkotói azonban arra helyezték a hangsúlyt, hogy a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása nem feltétlenül igényli a bíróság
közreműködését,
hiszen
jogvita
nem
lévén,
nem
jár
ítélkezési
tevékenységgel, másrészről viszont jelentősen leterheli a bíróságokat.608 Ezért a bíróságok valóságos tehercsökkentése (legyen az peres és nemperes - fizetési meghagyásos) érdekében újszerű javaslattal álltak elő, amely szerint a fizetési meghagyásos
eljárás
2010.
június
1.-jétől
áttelepíthető
a
közjegyzőség
hatáskörébe.609 A MOKK vállalta az elektronikus fizetési meghagyásos eljáráshoz szükséges infrastruktúra kiépítését és 2010. június 1.-jétől működteti az országosan egységes számítógépes rendszerét.610 A magyar fizetési meghagyásos eljárás elektronikus, gépi lefolytatásának alapját német mintára - az érdemi, megalapozottsági vizsgálat eltörlésével teremtette meg a jogalkotó. Kiiktatta az elektronikus eljárás legfőbb korlátját, azaz kizárta a bíróság mérlegelési lehetőségét, és kimondta, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a bíróság gépi adatfeldolgozással, számítástechnikai eszközök útján is eljárhat. A 2008. évi XXX. törvény 2009. július 1.-jével kívánta az elektronikus eljárást a jogosultak számára elérhetővé tenni. A jogszabály elfogadása és a hatályba lépése között egy év telt volna el, ennyi felkészülési időt kaptak a bíróságok és a jogosultak az új típusú eljárási lehetőségre való felkészülésre. Az idő rövidsége különösen a bírósági infrastruktúra, az országosan egységes számítógépes rendszer kialakítás miatt tűnt aggályosnak. Különösen azért, mert ezen hatálybalépési időponttól az ország egész területén biztosítani kívánta a jogalkotó az elektronikus kérelmezés és eljárás lefolytatás lehetőségét. Ezáltal a német és osztrák tapasztalatoktól eltérve, elvetette a lépésrő-lépésre történő infrastruktúra kiépítést és tökéletesítést. A 2009. évi L. törvény 2009 tavaszán megindult előkészítő munkálataival egy új irány tapasztalható a magyar elektronikus eljárás megvalósítására vonatkozó jogalkotói lépésekben. Egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes rendszerre esett a jogalkotó választása. Itt meg kell említeni, hogy már a 2008. évi XXX. törvény parlamenti vitája során jelzésre került a honatyák részéről, hogy a törvény alkalmazásának sem személyi, sem tárgyi, sem
608
T/9400. számú törvényjavaslat, Általános indokolás 1.; 2009. évi L. törvény Általános indokolás 1. T/9400. számú törvényjavaslat, Általános indokolás 1.; 2009. évi L. törvény Általános indokolás 1. 610 T/9400. számú törvényjavaslat, Általános indokolás 1.; 2009. évi L. törvény Általános indokolás 1. 609
149
technikai feltételei nem adottak a bíróságokon. Felvetődött a költségvetési fedezet hiánya a számítógépes hálózat kiépítésével kapcsolatban. 611 Tehát a magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás informatikai háttere az újabb szabályozás nyomán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara keretein belül valósult meg. Mint ahogyan fentebb már hivatkoztunk rá, a MOKK vállalta az elektronikus fizetési meghagyásos eljáráshoz szükséges infrastruktúra kiépítését és működtetését.612 Számára nem jelentett újdonságot egy országosan egységes számítástechnikai rendszer üzemeltetése, mivel már 1993. óta működtetnek hasonló rendszereket, és folyamatosan bővítik, fejlesztik tartalmukat és szolgáltatásaikat. 1993-ban a végrendelet országos nyilvántartását vezették be, majd 1997-től az ingóés vagyonterhelő zálogjogok nyilvántartását működtetik.613 Ezáltal a magyar megoldás az osztrák példa nyomán az egységes rendszer mellett foglalt állást, az ország egész területén azonos szabályok szerint, azonos rendszerben válik lehetővé az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele, és lefolytatása. A választott megoldás lehetővé teszi a rendszer egységes fejlesztését, és a jogosultak számára az egységes feltételek megteremtését. A magyar fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett számítástechnikai rendszer használatával jár el. 614 A 2009. évi L. törvény által MOKK rendszereként615 megjelölt technikai háttér lényegében a már ismert, országosan egységes számítástechnikai rendszer újabb eleme, amely az elektronikus fizetési meghagyásos eljárások technikai támogatására szolgál. 616 Az eljárásban tehát a MOKK, illetve annak rendszere nem hatóság, hanem a közjegyzőt segítő eszköz.617 A MOKK rendszere tartalmazza és feldolgozza a fizetési meghagyásos eljárásban tett nyilatkozatokat, iratokat. Így a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír 611
Lásd erről részletesen: VITÁNYI István felszólalása Forrás: http://www.parlament.hu/naplo/146/n146_065.htm (letöltés ideje: 2009. 02. 24.) 612 T/9400. számú törvényjavaslat, Általános indokolás 1.; 2009. évi L. törvény Általános indokolás 1. 613 FÁBIÁN Erika: Júniustól közjegyzők előtt a fizetési meghagyások - Jogi Fórum interjú Dr. Tóth Ádámmal, a MOKK elnökével, Jogi Fórum 2010. 05. 28. http://www.jogiforum.hu/hirek/23136 (letöltés ideje: 2010. 09. 07.) 614 2009. évi L. törvény 1. § (2) bek. 615 2009. évi L. törvény 1. § (2) bek. 616 A rendszer működtetője a közjegyzői kamara, adatgazdája a kamara elnöke. NAGY Csilla: Űrlapok, pontrendszer embernap - A fizetési meghagyásos eljárás kiegészítő szabályairól, Jogi Fórum 2010. 05. 21. http://www.jogiforum.hu/hirek/23103 (letöltés ideje: 2010. 09. 07.) 617 A közjegyzői kamarának kell biztosítania a rendszer működéséhez szükséges infrastruktúrát és a háttérszolgáltatásokat is. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 853. o.; NAGY Csilla: Űrlapok, pontrendszer embernap
150
alapú vagy elektronikus iratok adattartalma, az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, rögzítésre. A rendszerben szereplő adatokat a közjegyző és a MOKK kezeli. 618 A rendszerhez minden közjegyző közvetlenül hozzáfér, és a rendszeren keresztül, elektronikusan végzi el az eljárási cselekményeket.619 A számítógépes rendszer mindig az adott közjegyző nevében jár el, a meghagyásra és egyéb iratokra mindig annak a közjegyzőnek a neve és bélyegzőlenyomatának a képe kerül, aki felelős a kiadott határozatokért (aki az adott ügyben eljárt).620 A MOKK rendszeréhez német és osztrák mintára egy külön erre a célra kialakított nyomda tartozik, ahol a kibocsátott meghagyások nyomtatása, borítékolás és postázása zajlik. 621 A magyar megoldás kifejezetten az osztrák mintát megvalósítva, egyetlen központi nyomdát alkalmaz, szemben a német megoldás szerinti egyes központi bíróságokhoz kapcsolódó nyomdák üzemletetésével. 622 Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás számítástechnikai rendszerének kialakítása során a gyorsaság és biztonság követelményét tartotta a MOKK elsődleges szempontnak. Az így bevezetett alapszintű program folyamatos fejlesztésével kíván megfelelni a technológiai és eljárásbeli elvárásoknak.623 A közjegyzők több mint egy évet kaptak az átállásra, egy éves átmeneti időszak állt rendelkezésükre, miközben a 2009. évi L. törvény szabályait már megismerhették, de a bíróságok továbbra is intézték a Pp. XIX. fejezete alapján az eljárások lefolytatását. A tényleges felkészülést azonban nem könnyített meg, hogy a kiegészítő szabályok és az informatikai rendszer az utolsó pillanatban jelent meg, így a 2010. június 1.-i kezdés – már előre láthatóan - nem ígérkezett zökkenőmentesnek.624
618
2009. évi L. törvény 56. § (1) bek. A 2009. évi L. törvény által rögzített szabályok biztosítják az elektronikus eljárás technikai hátterét képező MOKK rendszer működésének legfontosabb szabályait, különös tekintettel a felhasználók azonosítására, az adatok tárolására, védelmére és továbbítására, valamint a műveletek naplózására. Külön figyelmet fordít a rendszerben jelentkező üzemzavar következményeire is. 2009. évi L. törvény 56-58. § 620 2009. évi L. törvény 1-2. §-ához fűzött indokolás 2. pontja 621 2009. évi L. törvény 56-58. §-aihoz fűzött indokolás 622 Lásd erről: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában 16-19. o. 623 FÁBIÁN Erika: Júniustól közjegyzők előtt a fizetési meghagyások 624 NAGY Csilla: Űrlapok, pontrendszer embernap 619
151
2. Részvétel az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban - a fizetési meghagyás kibocsátásának kérelmezése A kérelmezési módozatok magyar szabályainak és lehetőségeinek áttekintését követően megállapíthatjuk, hogy a magyar megoldás a modern technikai lehetőségek igénybevételére helyezi a fő hangsúlyt. Emellett papír alapon és szóban továbbra is megengedett a kérelmek előterjesztése, tehát a kérelmezői kört nem kívánja korlátozni az elektronikus kérelmezéshez szükséges technikai feltételek által. 625 Az elektronikus kérelmezés során kizárólag a MOKK honlapjáról letölthető elektronikus űrlap vehető igénybe. 626 A kérelmező ezen formanyomtatványt saját számítógépén tölti ki, tehát a kommunikáció elsődleges feltétele egy internet csatlakozással ellátott számítógép. Jogi képviselő, jogi személy kérelmező esetén a kérelem MOKK rendszere felé történő továbbításának feltétele, hogy a kérelmen minősített elektronikus aláírást és minősített időbélyegzőt kell elhelyezni. 627 A jogalkotó elképzelése, és ennek nyomán a 2009. évi L. törvény 2010. június 1.-én hatályba lépett rendelkezése alapján a természetes személyek számára az ún. ügyfélkapun keresztül történő benyújtás lehetőségét kívánták biztosítani.628 Kizárólag a saját nevükben eljáró természetes személyek számára igénybe vehető benyújtási formaként jelent meg.629 A 2010. évi LIX. törvénnyel azonban módosították e kérdésben a fizetési meghagyásos eljárás szabályanyagát, és 2010. június 29-től hatályon kívül helyezték az ügyfélkapun történő benyújtás lehetőségét.630 Így a természetes személyek számára kizárólag a kérelmezés írásbeli és szóbeli formája maradt fenn. A jogalkotó és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara eredeti elképzelései tehát azt mutatják, hogy az elektronikus kérelmezés során a magyar eljárásban a legmodernebb német-osztrák megoldásokat kívánták követni. Így az online kérelem 625
2009. évi L. törvény 10-14. § Elérhetősége: https://fmh.mokk.hu 627 2009. évi L. törvény 11. § (1) bek. a) pont 628 A 2009.évi L. törvény miniszteri indokolása következetesen kormányzati ügyfélkapuról beszél, a MOKK azonban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy saját ügyfélkapu szolgáltatást alakítsanak ki. Lásd erről: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 863. o.; A törvény rendelkezései alapján azonban az ügyfélkapu rendszere a következőképpen valósult volna meg: A természete személyek a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a természetes személyek hivatalos iratainak a hivatalos szervhez történő elektronikus kézbesítésére (benyújtására) vonatkozó szabályok szerint tudják elektronikus kérelmeiket benyújtani. 2009. évi L. törvény 11. § (1) bek. b) pont 629 Ebben a kérdésben a 2009. évi L. törvény 11. § (1) bekezdése félrevezető is lehet, amikor az elektronikus aláírás mellett vagylagosan szabályozza az ügyfélkapu rendszer igénybevételét, miközben az ügyfélkapun nem természetes személyek, képviselők nem regisztrálhatnak. 626
152
kitöltés módszerét megteremtve, a benyújtás biztonságát garantáló szabályokat kiépítve, a német online-Mahnantrag, és az osztrák Anschrift-kóddal történő benyújtás jelent meg a magyar eljárásban. A közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás működésének megkezdését követően azonban még a hatályba lépés hónapjában nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyfélkapu rendszere egyelőre nem alkalmas a fizetési meghagyás
kibocsátása
iránti
kérelmek
elektronikus
benyújtásában
való
közreműködésre, és a jogalkotó a fenti időponttól határozatlan időre eltávolította a 2009. évi L. törvény 11. § (1) bek. b.) pontjából az erre vonatkozó rendelkezést. A magyar szabályozásban valamennyi jogosult számára a MOKK honlapján elérhető kérelem-nyomtatvány képezi a kérelmezés alaki feltételét, ekként nem különbözteti meg a kérelmezői köröket (egyszeri kérelemző, tömeges kérelem benyújtók). Szabályozásunk - a német és osztrák megoldás mintájára - alkalmaz kötelező elektronikus kérelmezést, amikor a jogi képviselők, valamint a jogi személyek esetében kötelezővé teszi az elektronikus forma igénybevételét és a biztonsági előírások alkalmazását. Kérdés azonban, hogy a fent megjelölt igényérvényesítői kör megkapta-e azt a megfelelő felkészülési időt, amelyet a német-osztrák megoldásban biztosítottak számukra. Amennyiben kizárólag arra vagyunk tekintettel, hogy az eljárás szabályainak elfogadása és hatálybalépése között egy év telt el, és ezt követően egységesen, valamennyi jogosulti kör számára irányadóvá vált a rá vonatkozó szabályozás - így a jogi képviselőkre, jogi személyekre az elektronikus forma, annak kötelező jellege -, azt mondhatjuk, hogy méltánytalanul kevés időt biztosított a jogalkotó számukra. Különös tekintettel arra, hogy a MOKK rendszere a hatályba lépést kevéssel megelőzően vált tesztelhetővé.631 A kérelmezők számára rendelkezésre állnak továbbra is a papír alapú beadványok, melyek papír alapú űrlap kitöltésével állíthatóak elő. A kérelmező által kitöltött űrlapot közvetlenül a közjegyzőnek történő átadással, vagy a közjegyző címére történő ajánlott küldeményként való postára adással lehet előterjeszteni. A jogalkotó - a német barcode-kérelem mintájára - bevezeti az eljárásban azokat a beadványokat, amelyek egyedi azonosítóval rendelkeznek. Ekkor a papír alapú beadvány olyan egyedi azonosításra alkalmas kóddal van ellátva, amely lehetővé teszi a számítógépes feldolgozását. Ez a megoldás a feldolgozás egyszerűsítése mellett lehetővé teszi, 630 631
2010. évi LIX. törvény 3. § (10) bek. Lásd ehhez: 1. pont utolsó gondolata.
153
hogy a kérelmező közvetlenül a MOKK-hoz nyújtsa be kérelmét, ahol megtörténik a számítógépes rendszerben való rögzítése is.632 A jogalkotó továbbra is fenntartja - bár utolsó, harmadik lehetőségként szabályozza a szóbeli kérelem előterjesztést.633 Összhangban a Pp. beadványokra vonatkozó szabályaival634, a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára lehetővé teszi beadványának bármelyik közjegyzőnél történő szóbeli előadását.635 A közjegyző a szóbeli kérelem adatait nyomban rögzíti az elektronikus rendszerben, azaz kitölti az elektronikus űrlapot. 3. A kérelmek feldolgozása - a számítástechnikai eszközök bevezetésének terjedelme és szerepe a magyar fizetési meghagyásos eljárásban A MOKK rendszere a fizetési meghagyás kibocsátása iránti és egyéb kérelmeket, valamint beadványokat egy sajátos ügyelosztási rendszer figyelembe vételével juttatja el az eljárást lefolytató közjegyzőnek.636 Ezért a kérelmek közjegyző általi feldolgozását megelőzően, meg kell határoznunk azokat az utakat, amelyeken a beadványok a konkrét közjegyzőt elérhetik.637 A rendszer által megkülönböztetett három kérelem- (beadvány) típus más-más ügyelosztási sémát von maga után. A jogi képviselő útján eljáró felek, valamint a jogi személyek által elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek közvetlenül a MOKK rendszerébe futnak be, amelyet az automatikusan, egyenlő arányban eloszt a közjegyzői álláshelyek között. A közjegyzők a székhelykódok számsorrendjében kapják meg a kérelmeket.638 A
632
2009. évi L. törvény 13. § (4) bek.; Az egyedi azonosítóval ellátott formanyomtatvány alkalmazás azonban nem előzménynélküli a magyar eljárási szabályozásokban sem, mivel az adóbevallási nyomtatványok is ezen rendszert jelenítik meg, és rögzítésük során a fenti előnyöket alkalmazza az adóhatóság. 633 2009. évi L. törvény 14. § (1) bek. 634 A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál (2012. január 1.-jétől hatályos Pp. szerint törvényszéknél) is jegyzőkönyvbe mondhatja. Pp. 94. § (1) bek. 635 A jogi személyiséggel nem, de jogalanyisággal rendelkező, nem jogi képviselő által képviselt felek (pl. bt., kkt.) is előterjeszthetik szóban beadványaikat 2011. július 1.-jéig. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 871. o. 636 2009. évi L. törvény 9. § 637 Erről a témáról részletesen: I. rész illetékességi szabályok. 638 23/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működéséről és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számáról 2. §, 5. § (1) bek.
154
beérkezett kérelmek kiosztására néhány perccel a kérelem befogadását követően sor kerül.639 A papír alapú kérelmek alapján az a közjegyző jár el, akihez a kérelem benyújtásra került, a szóbeli kérelem esetén pedig akinél a kérelmet előterjesztették.640 A MOKK rendszere azonban a papír alapú kérelmezés és a szóbeli előterjesztések esetén is figyel arra, hogy aránytalan ügyteher egy közjegyzőre se nehezedhessen. 641 Hogyan szerez tudomást a MOKK rendszere az így benyújtott kérelmekről? Azok a közjegyző általi rögzítést követően megjelennek a rendszerben, és a közjegyző köteles a papír alapon benyújtott kérelmek, szóbeli előterjesztések számára figyelemmel lenni. Amennyiben valamely közjegyzőhöz egy héten belül 20 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnél több, vagy 10 fizetési meghagyás kibocsátás iránti és 10 fizetési meghagyást követő végrehajtás elrendelése iránti kérelemnél több érkezik papír alapon, a közjegyző kérheti a közjegyzői kamara elnökétől (elnökhelyettesétől), hogy a fenti számokat meghaladó kérelmek intézésére másik közjegyzőt jelöljön ki.642 Ekkor a MOKK elnöke megküldi a kérelmet a kijelölt közjegyzőnek, aki rögzíti azt a MOKK rendszerén, és ezzel megkezdődnek a rá irányadó ügyintézési határidők.643 A különböző típusú kérelmek feldolgozása egységes, automatizált eljárásban történik. A közjegyzők kizárólag a MOKK rendszerén keresztül bocsáthatják ki a fizetési meghagyásokat. A számítógépes programnak biztosított szerepkör alapján a magyar eljárás a német és osztrák megoldás ötvözetének tekinthető. A kérelem adatainak vizsgálata körében kizárólag formai vizsgálatról beszélhetünk, mely a német típusú elektronikus fizetési meghagyásos eljárási mintát követi. A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel. 644 A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása során a kérelmet érdemben – jogi és ténybeli alap tekintetében – nem vizsgálja. A magyar eljárás a számítástechnikai eszközök eljárásban játszott szerepének szabályozása alapján az osztrák modellhez áll közelebb. A német megoldás alapján ugyanis automatikusan kibocsátásra kerülnek a kérelmek alapján a meghagyások, az 639
FÁBIÁN Erika: Júniustól közjegyzők előtt a fizetési meghagyások 2009. évi L. törvény 9. § (2) bek. 641 2009. évi L. törvény 9. §-ához fűzött indokolás 642 23/2010. (V. 7.) IRM rendelet 10. § 643 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról: joghatóság, illetékesség, ügyelosztás 21. o.; 2009. évi L. törvény 9. § (3) bek. 644 2009. évi L. törvény 21. § (3) bek. 640
155
osztrák megoldásban ezzel szemben a számítógép kizárólag az eljáró Rechtspfleger utasítására intézkedik a meghagyás kibocsátásról, központi elkészítéséről és postázásról. Nálunk a közjegyző adja meg ezt a "parancsot", tehát emberi közreműködéssel, nem tisztán a számítógépes rendszer által folyik le az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, a meghagyás kibocsátása. Mint ahogyan Bartosz Sujecki az osztrák eljárás kapcsán felvetette, a magyar eljárásban is kételyek merülhetnek fel az emberi közreműködés valós szerepe körében. A közjegyző nem mérlegelheti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megalapozottságát, és perakadály híján akkor is ki kell bocsátania a meghagyást, ha alaptalannak tartja. A közjegyző el sem térhet a kérelem tartalmától, így a tartalmi feltételek, azaz hogy az adott kérelem-elemnél valós vagy valótlan adat került-e megjelölésre, nem befolyásolja sem a számítógépes adatfeldolgozást, sem a közjegyzőt a meghagyás kibocsátása során.645 Tehát végső soron a kötelezett magatartása, tevékenysége vagy mulasztása határozza meg a kibocsátott fizetési meghagyás sorsát (hatályon kívül helyeződés és perré alakulás, jogerőre emelkedés). A közjegyző számára biztosított abszolút korlátozott kontroll lehetőség felveti, hogy eljárásunk technikai megvalósulása mégis inkább a német modellt követi. Előremutató, és egyben akár aggályosnak tekinthető megoldást is tartalmaz a törvény a fizetési meghagyás kibocsátás és annak határideje kapcsán, amikor - a közjegyző előzetes hozzájárulása mellett ugyan - határidő mulasztása esetére belépteti a MOKK rendszerét, mint automatikus fizetési meghagyást kibocsátót.646 Ezen rendelkezés egyben a német emberi közreműködés nélküli modell egyértelmű jelenlétéről tanúskodik hazai jogunkban. A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítéstől számított 15 napon belül a közjegyzőnél élhet ellentmondással. Jelentős könnyítés a kötelezett részére, hogy a jogi képviselővel nem rendelkező fél szóban bármelyik közjegyzőnél előterjesztheti ellentmondását.647 A 2009. évi L. törvény előkészítő munkálatai során további új elemként jelent meg az elektronikus ellentmondás lehetősége. E szerint az ellentmondás űrlapon közvetlenül a MOKK rendszeréhez is előterjeszthető, az űrlapot (a válaszborítékkal együtt) már a meghagyással együtt megküldik a
645
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf előadása a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásról 2009. évi L. törvény 26. § (4) bek. 647 Az írásbeli ellentmondás az ügyben eljáró közjegyzőnél terjeszthető elő. 2009. évi L. törvény 14. § (1) bek., valamint 28. § (1) bek.
646
156
kötelezettnek648, amelyet tehát akár postai úton, akár személyesen is eljuttathat a közjegyzőhöz, illetve annak elektronikus formáját alkalmazva a MOKK rendszerébe is beküldheti. A 2009. évi L. törvény ugyan indokolásában átvette a fenti elképzeléseket a T/9400. számú törvény-javaslatból, a gyakorlatban azonban nem jellemzi
ellentmondás
formanyomtatvány
a
magyar
elektronikus
fizetési
meghagyásos eljárást. Az ellentmondás joghatásaként változatlanul megjelenik a peres eljárássá alakulás. A közjegyző az ellentmondás beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti a jogosultat a perré alakulásról, megküldi az ellenmondást, felhívja a perelőkészítési kötelezettségének teljesítésére.649 A kibocsátásra vonatkozó határidők betartásának „hivatalbólisága” megjelenik a jogosult értesítése, felhívása körében is, mivel a közjegyző mulasztása esetén a MOKK rendszere automatikusan kézbesítteti a jogosultnak a perré alakulásról szóló értesítést, az ellentmondást. Az ellentmondással perré alakult közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás mintegy lezárásaképpen a közjegyző a MOKK rendszerében rögzített iratok kinyomtatott példányát (aktanyomat) megküldi a jogosult által a kérelemben megjelölt, ennek hiányában a Pp. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak. Amennyiben a bíróságon biztosított a technikai feltétele, az aktanyomat elektronikusan is megküldhető.650 4. Az elektronikusan továbbított adatok biztonságát garantáló szabályozás A jelenleg működő magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás egy biztonsági előírást alkalmaz a kijelölt kérelmezői kör, a jogi személyek, jogi képviselők számára, és elektronikus aláírás, időbélyegző alkalmazását írja elő. 651 Ezáltal a német modell sajátosságát jeleníti meg a magyar eljárásban. 652 Mivel a közjegyző nem tudja ellenőrizni a fenti eszközök jogszerű használatát, és hivatalból nem tudja az esetleges - más neve alatt történő belépésként megnyilvánuló
648
T/9400. számú törvényjavaslat 28-33. §-ához fűzött indokolás Pp. 322. § (1) bek. 650 2009. évi L. törvény 38. § 651 Az ügyfélkapu által biztosított biztonságos belépést a természetes személyek számára kívánták biztosítani, azonban a gyakorlati megvalósulás még várat magára. Lásd ehhez: 629. lábjegyzet 652 Az ügyfélkapu rendszere az osztrák Anschrift-kóddal történő benyújtás technikáját építette volna be a magyar eljárásba. 649
157
- visszaéléseket kiszűrni, a jogszerűséget vélelmezni kell, a jogsértéseket perújítás útján lehet orvosolni. 653 5. Az elektronikus eljárás a költségek oldaláról Megállapíthatjuk, hogy az elektronikus iratbenyújtás nagyobb számú kérelem esetén olcsóbb módja a hatósággal való érintkezésnek.654 A hatóság oldalán is költségcsökkentő hatásként értékelhető, hogy az elektronikus benyújtás elektronikus kommunikációt indít el a kérelmező és a hatóság (MOKK rendszere) között, mely mellőzhetővé teszi a nyomtatási és részben a postaköltségeket. Arról azonban nem felejtkezhetünk el, hogy mind a hatóság, mind a kérelmező oldalán ezen elektronikus kommunikáció technikai feltételeit, azaz a hardver és szoftver állományt meg kellett teremteni. Az elektronikus kérelmezés esetében szükségképpen megjelenő jogi képviselői és jogi személyi kör számára ezen technikai fejlesztések részben már a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás kialakítás és bevezetése kapcsán jelentkeztek.655 Ezek mellett azonban sajátos technikai újításképpen az elektronikus fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásához megkövetelt eljárási díj elektronikus úton történő megfizetése további fejlesztést igényelt. Ugyanis az eljárási díj elektronikus átutalásához kizárólag dombornyomott bankkártya alapján van lehetőség, mely a jogi képviselő,
jogi személy számára a számláját
kezelő
pénzintézettel való
kapcsolatfelvételt tette szükségessé, és egyes esetekben pénzintézet-váltáshoz, más pénzintézetnél új számla nyitásához vezetett.656 A MOKK részéről egy további, jelentős költséget képező teherként van jelen az általa működtett országosan egységes elektronikus rendszer folyamatos fejlesztése, melyet a kérelmező által befizetett eljárási díj egy részéből rendel fedezni a 2009. évi L. törvény. 657 Az elektronikus eljárási sajátosságok mellett szükségképpen
653
2009. évi L. törvény 11. § (5) bek.; A fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer informatikai biztonsági követelményeit a 21/2010. (V. 6.) IRM– MeHVM együttes rendelet tartalmazza. 654 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 871. o. 655 Lásd ehhez: GÁL Judit - VEZEKÉNYI Ursula: Cégjogi Kalauz 2009. HVGORAC Budapest, 2009. 202-216. o. 656 A rendszer bevezetésekor ugyanis a pénzintézetek közül csak néhányan jelezték, hogy együttműködnek az elektronikus eljárás által szükségessé tett intézkedésekben, míg mások (köztük a legjelentősebbek) is elutasítóan nyilatkoztak a dombornyomott kártya kiállítása tekintetében. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf előadása a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásról 657 2009. évi L. törvény 42. § (1) bek.
158
fennmaradó hagyományos költségek is megjelennek, melyek legnagyobb részét a dologi, ezen belül is a postaköltség fogja kitenni. 6. Az elektronikus akta A magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás az elektronikus aktavezetés mellett teszi le a voksát. Azaz a MOKK rendszerében a fizetési meghagyásos eljárásban megjelenő iratok elektronikus rendszerben kerülnek nyilvántartásra, azok elektronikus formát öltenek. Ezen formájukat vagy már a benyújtás alkalmával elnyerik, azaz a kérelmezőtől ekként érkezik be a kérelem, vagy a közjegyzői eljárás során szkennelés vagy a szóbeli kérelem kapcsán az elektronikus formanyomtatvány kitöltésével válik a beadvány elektronikus irattá. A 2009. évi L. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése által korlátozta a jogalkotó a kérelemhez
csatolható
mellékleteket,
melyek
kizárólag
az
ügyben
eljáró
közjegyzőnél, papír alapon nyújthatóak be.658 A magyar eljárásban az ellentmondás nyomán bekövetkező perré alakuláskor alternatíva áll a közjegyző rendelkezésére az elektronikusan vezetett akta kapcsán: A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás MOKK rendszerében rögzített iratainak, a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát (aktanyomat) megküldi a fizetési meghagyás iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak. Amennyiben a bíróság annak technikai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot elektronikus úton is meg lehet küldeni. 659
658 659
2009. évi L. törvény 13. § (1) bek. 2009. évi L. törvény 38. § (1) és (4) bek.
159
V. Az európai fizetési meghagyásos eljárás A fizetési meghagyásos eljárás, mint a pernél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb eljárás azonban nem csupán az egyes államok (európai uniós tagállamok) polgári eljárásjogi szabályozási szintjén kapott kiemelt szerepet, hanem az Európai Uniós jogalkotás is felkarolta, és egységes európai intézmény megalkotása és működtetése mellett foglalt állást.660 Az
eljárás
uniós
szintű
igazságszolgáltatáshoz
való
szabályozásának hozzáférés
szükségességét
biztosításának
a
hatékony
követelményéből
vezethetjük le. Az 1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról ezért a következőképpen szól Preambulumában: Az olyan követelések gyors és hatékony behajtása, amelyek tekintetében nincs jogvita, az Európai Unióban tevékenykedő gazdasági szereplők számára kiemelkedően fontos, mivel a késedelmes kifizetések képezik a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások fennmaradását veszélyeztető fizetésképtelenség fő okát, valamint nagyszámú munkahely elvesztését eredményezik. E rendelet célja egy európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozása révén a nem vitatott pénzkövetelésekre
vonatkozó
határokon
átnyúló
jogviták
egyszerűsítése,
felgyorsítása és azok költségeinek csökkentése, valamint az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele olyan minimumszabályok megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás szerinti tagállamban.661
660
Lásd erről: KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Mahnverfahren 23-24. o.; Az uniós jogalkotás területén jelentkező felgyorsult kodifikációs tevékenység egyes szerzők véleménye szerint minőségromlást idézett elő, mivel a jogalkotás egyre inkább olyan területekre téved, amelyekben legalábbis megkérdőjelezhető az uniós szintű szabályozás indokoltsága. Tipikus példának tekintik erre a 861/2007/ EK rendeletet a kisértékű követelések európai eljárásának létrehozásáról, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás bevezetését. Lásd erről: VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái in: A polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában, A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Negyedik Műhelykonferenciája Budapest 2009. április 2. MOKK Budapest 2009. 37-38. o. 661 1896/2006/EK rendelet Preambulum (6) és (9) pont
160
A rendelet megalkotására irányuló munkálatok662 során természetesen figyelemmel voltak arra, hogy a tagállamok által szabályozott fizetési meghagyásos eljárások jelentősen különbözhetnek (és különböznek is) egymástól, mégis felismerhetőnek tartották azokat az ismérveket, melyek alapján megalkotható a fizetési meghagyásos eljárás egységes európai uniós fogalma. A definíció a következőképpen került megfogalmazásra: A hitelező kérelme alapján a bíróság vagy más illetékes hatóság anélkül dönt a hitelezői követelésről, hogy az adósnak lehetőséget adna a védekezésre. A döntés nem más, mint az adósnak szóló felhívás arról, hogy vagy elfogadva a döntést, teljesíti a meghagyásban foglaltakat, vagy az előírt határidőn belül megtámadhatja azt. Amennyiben az adós nem él védekezéssel, a fizetési parancs (meghagyás) végrehajtható. Amennyiben ellentmondással él, megindul a "rendes" peres eljárás. 663 Az egységes európai fizetési meghagyásos eljárás első önálló megjelenésére 2004. március 19-én, a Tanács és a Parlament elé terjesztett bizottsági rendelet-javaslat formájában került sor.664 Majd 2006. február 7-én megjelent a rendelet-javaslat módosítása665, mely több ponton megváltoztatta az eddig ismert szabályanyagot. A módosítások az eljárás egyszerűsítését, az európai fizetési meghagyások szabad áramlását, elérhetőségét kívánták fokozni.666 A módosított rendelet-javaslat megszületése után felgyorsult az európai fizetési meghagyásos eljárás uniós jogalkotási munkája, és 2006. december 12-én elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról. 667 1. Az európai fizetési meghagyásos eljárás a vizsgált tagállami megoldások tükrében A 2006. évi módosított rendelet-javaslat fentebb jelzett változtatásai körében külön kell szólnunk az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területét érintő
662
Lásd erről: MOLNÁR Judit: Európai fizetési meghagyásos eljárás - az uniós szabályozás a változások tükrében, in: HARSÁGI Viktória - WOPERA Zsuzsa (szerk.): Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI: században Tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére HVGORAC Lapés Könyvkiadó Kft. 2007. 240-241. o. 663 COM (2002) 746. 10. o. 664 COM (2004) 173. (2004. 03. 19.) 665 COM (2006) 57. (2006. 02. 07.) 666 Lásd erről részletesen: COM (2006) 57. Indokolás 3. pont 667 1896/2006/EK rendelet; A rendelet 2006. december 30-án lépett hatályba, és 2008. december 12.től kellett alkalmazását megkezdeni 1896/2006/EK rendelet 33. cikk
161
lényeges módosításról. 668 A módosított rendelet-javaslat a hatály kapcsán egyértelmű szűkítést eredményezett a 2004. évi javaslat szabályozásához képest, ugyanis kizárólagossá
tette
az
eljárás
határon
átnyúló
jellegű
ügyekben
való
alkalmazhatóságát.669 Mind a rendelet-javaslatok, mind a rendelet leszögezi, hogy az uniós fizetési meghagyásos eljárás nem érinti a tagállami eljárásokat.670 Mégis felvetődik az a kérdés, hogy az uniós intézmény eljárási jellemzői alapján melyik európai modell követőjének tekinthető. 1/1. Az európai fizetési meghagyásos eljárás az érvényesíthető követelések alapján Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyértelműen a meghatározott összegű pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. 671 A fizetési meghagyásos eljárással foglalkozó valamennyi uniós előkészítő munka ekként határozta meg az eljárás alkalmazási területét.672 Ezáltal az európai uniós fizetési meghagyásos eljárás a német osztrák, spanyol, belga és francia modellbe sorolható. Az európai eljárásban indokoltnak tekinthető a pénzkövetelésekre irányuló alkalmazási kör szűkítés, mivel a határon átnyúló igényérvényesítések során egyszerűbb az egységes pénznem (Euro) illetve az adott tagállam által alkalmazott pénznem feltüntetése a kérelmen. Az az aggály pedig, hogy ezáltal korlátozódik az európai fizetési meghagyásos egyszerűsített eljárásokban érvényesíthető igények köre, feloldható azzal a hivatkozással, hogy a kérelmező számára nyitva állnak ezen intézmény mellett a tagállam joga által biztosított egyszerűsített eljárások is. Az európai fizetési meghagyásos eljárás - a német (francia, olasz és görög) modellhez hasonlóan - nem alkalmaz értékhatárt a pénzkövetelések érvényesítése 668
A 2006. februárjában megjelent módosított javaslat által hozott - a 2004. évi rendelet-javaslathoz képest - új szabályok átvezetésre kerültek az elfogadott rendelet megszövegezése során. 669 MOLNÁR Judit: Európai fizetési meghagyásos eljárás - az uniós szabályozás a változások tükrében 243-246. o. 670 1896/2006/EK rendelet Preambulum (10) pont 671 Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásának célja az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes, meghatározott összegű pénzkövetelések behajtása. Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról 4. cikk 672 Lásd erről: Grünbuch über ein europäisches Mahnverfahren und über Massnahmen zur einfacheren und Schnelleren Beilegung von Streitigkeiten mit geringem Streitwert COM (2002) 746. Büssel 20.12.2002. 20-22. o.; Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne - Approximation of judiciary law in the European Union, Dordrecht/ Boston /London 1995. 11.1.; Stellungnahme des Europäiscen Wirtschafts- und Sozialausschusses zum „Grünbuch über ein europäisches Mahnverfahren und über Massnahmen zur einfacheren und Schnelleren Beilegung von Streitigkeiten
162
során.673 Már az Amszterdami szerződés hatályba lépését megelőző, az eljárásjogok harmonizációját célul tűző munkálatok egyike, a Storme munkacsoport által elkészített tervezet azon az állásponton volt, hogy értékhatártól függetlenül igénybe lehessen venni az eljárást.674 A Zöld Könyv is az értékhatár alkalmazása ellen nyilatkozott675, melynek során az alapvető érve az volt, hogy a fizetési meghagyásos eljárás célja a nem vitatott igények hatékony és költségkímélő érvényesítése, és nem a bagatell követelések eljárásként kellene rá tekinteni. Továbbá egy igény vitatottsága nem feltétlenül az érvényesített követelés mértékéhez igazodik. 676 A megállapítás elfogadhatónak tekinthető, bár nem áll rendelkezésre európai statisztika arra vonatkozóan, hogy mekkora az a követelésösszeg, amely felett már megemelkedik az ellentmondások száma. Ausztriában készült egy kimutatás, amely szerint a kötelezett nagyobb valószínűséggel fog bekapcsolódni az eljárásba, ha magasabb az érvényesített követelés értéke.677 Walter Rechberger és Georg E. Kodek azonban alkalmazható eszköznek tartották az értékhatár beiktatását az európai eljárásba. Különösen azon tagállami megoldásokra gondolva tették ezen megállapításukat, amelyek nem kívánnak meg okirati bizonyítékok csatolását a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekhez. Emiatt aggályossá válhat a követelések megalapozottsága, és az aggály csak növekszik a magasabb összegű követelések érvényesítése esetén.678 A fenti vélemény azonban nem befolyásolta az európai uniós jogalkotót az értékhatárral kapcsolatos nézeteiben, ugyanis az az elv hatotta át az uniós fizetési meghagyásos eljárás létrehozatalával kapcsolatos munkálatait, hogy minden tagállam saját eljárásjoggal és saját jogi hagyományokkal rendelkezik, amelyekhez az európai mit geringem Streitwert” (COM (2002) 746.) vom 18.6.2003. ABl. EG 2003 C220/5. (továbbiakban: Európai Gazdasági- és Szociális Bizottság Állásfoglalása ) 3.1.7. 673 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess, Leitfaden für das grenzüberschreitende Verfahren in Österreich, Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung Wien 2005. 101. o. 674 1987-ben Utrechtben került sor a 8. Polgári Eljárásjogi Nemzetközi Kongresszusra, melyen létrejött az akkori 12 tagállam egy–egy polgári eljárásjogászát tömörítő magánmunkacsoport, Marcel Storme genti professzor elnökletével. 1990-ben a Bizottság megbízásából megkezdték az európai polgári eljárásjogi modelltörvény kidolgozását. A Storme-tervezet néven ismert javaslat a tagállamok polgári eljárásjogi vitarendezési eljárási szabályainak és jogi előírásainak egységesítéséről szólt. A tervezet 1993-ban került a Bizottság elé, majd 1995-ben a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé vált Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne címmel. Az értékhatár nélküli eljárásról lásd: Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne 11.1. 675 COM (2002) 746. 22. o. 676 COM (2002) 746. 22-23. o. 677 Lásd erről részletesen: HESS, Burkhard: Strukturfragen der europäischen Prozessangleichung 339. o. 678 RECHBERGER, Walter H./KODEK, Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnverfahren 29. o.
163
eljárás nem tud, és nem is kíván mindenben alkalmazkodni. Természetesen kompromisszumok keresésére van lehetőség, és valamennyi részvevő tagállam által elfogadható módon kell az eljárást létrehozni. 679 Az európai fizetési meghagyásos eljárás határon átnyúló (polgári és kereskedelmi) ügyekben alkalmazható680, területi hatálya az Európai Unió tagállamaira terjed ki.681 A határon átnyúló jelleg682 és a tagállamok, mint alkalmazási terület feltételből levonható az a következtetés, hogy az európai eljárás számára a belföldi és külföldi fogalma a tagállami jogokban alkalmazottól eltérő jelentéssel bír. A határon átnyúló jellegű igényérvényesítések és az uniós tagállamok, mint alkalmazási terület arra enged következtetni, hogy kizárólag az Unió területén lakóilletve tartózkodási hellyel rendelkező kötelezettel szemben áll rendelkezésre az uniós fizetési meghagyásos eljárás. A határon átnyúló ügyek definiálása körében végzett vizsgálat alapján azonban megállapítható, hogy az eljárás alanyai tekintetében az európai eljárás nem alkalmaz korlátozást. A korlátozás sértené az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szabadságát.683 Ezért Unión kívüli kötelezett ellen is igénybe vehető az eljárás, ha valamely tagállam bíróságának joghatósága a 44/2001/EK rendelet szabályai alapján megállapítható. Ezért nem bír jelentőséggel, hogy a kérelmező vagy a kötelezett az, akinek a lakóvagy szokásos tartózkodási helye van másik tagállamban. 684 A korlátozásmentesség bizonyítékaként a rendelet is az „egyik fél” eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő állandó lakóhelyéről vagy szokásos tartózkodási helyéről szól.685 A rendelet nemcsak olyan esetekben alkalmazható, ha a jogosult és a kötelezett különböző tagállamban rendelkezik lakóhellyel, hanem akkor is, ha
679
Lásd erről részletesen: KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren. 47. o. 680 1896/2006/EK rendelet 2.cikk (1) bek. 681 Dániára - az Európai Közösséget létrehozó szerződés Dánia csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvével összahangban - e rendelet hatálya sem terjed ki. Az Egyesült Királyság és Írország élt csatlakozási lehetőségével, ezért a rendelet Dánia kivételével minden tagállamban közvetlenül hatályosul. 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (3) bek. 682 E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. 1896/2006/EK Rendelet 3. cikk (1) bek. 683 Ekként nyilatkozik: RECHBERGER, Walter H./KODEK, Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnverfahren 29. o. 684 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 54. o. 685 1896/2006/EK Rendelet 3. cikk (1) bek.
164
mindketten ugyanabban a tagállamban élnek, és az eljáró bíróság van a másik tagállamban. 686 Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag az európai fizetési meghagyás iránti
kérelem
benyújtásának
időpontjában
esedékes
pénzkövetelések
érvényesíthetőek.687 Az esedékesség fogalmának használatával azonban a rendelet eltér a vizsgált tagállami eljárások által alkalmazott gyakorlattól. Ezek ugyanis a lejártságról, valamint az igény ellenszolgáltatástól mentességéről tesznek megállapításokat a fizetési
meghagyásos
eljárásuk
igénybe
vehetősége
kapcsán.
Az
igény
ellenszolgáltatástól függése, illetőleg mentessége a rendelet szövegében meg sem jelenik, miközben ugyancsak jellemezheti az európai eljárást. Mivel
az
európai
eljárás
ezt
a
kérdést
nem
rendezi,
előállhat,
hogy
ellenszolgáltatástól függő követelés teljesítését már akkor érvényesíteni lehet, amikor még a kérelmező sem teljesített az őt terhelő szolgáltatást. Ezáltal bekövetkezhetne az a helyzet is, hogy egy adásvételi szerződés megkötését követően a vételár azonnal európai fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető lenne, miközben a megvásárolt áru átadására és átvételére a felek megállapodása szerint egy későbbi időpontban kerülne sor. Természetesen a kötelezett ellentmondással védekezhetne a követeléssel szemben, és ezáltal az ellentmondás folytán perré alakuló eljárásban előadhatná a szolgáltatás-ellenszolgáltatással kapcsolatos összefüggéseket.688 Kormann álláspontja szerint mégis célravezetőbb lenne az esedékesség fogalmának autonóm kiterjesztését figyelembe venni az európai eljárásban.689 A német, osztrák, olasz és görög szabályozás alapján a még nem teljesített ellenszolgáltatástól függő követelések kizártak a fizetési meghagyásos eljárásból. Erre tekintettel lehetne úgy értelmezni a rendelet szabályait, hogy az esedékesség akkor áll fenn, ha az érvényesített követelés nem függ még nem teljesített ellenszolgáltatástól. A Rendelet szövegéből azonban továbbra is csak a kérelmezés időpontjában fennálló esedékesség olvasható ki, és az esedékességnél nem szerepel az ellenszolgáltatástól
686
HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás, In: KENGYEL Miklós-HARSÁGI Viktória: Európai polgári eljárásjog Osiris Kiadó Budapest, 2009. 324. o. 687 Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásának célja az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes, meghatározott összegű pénzkövetelések behajtása. 1896/2006/EK rendelet 4. cikk 688 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 62. o. 689 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 63. o.
165
mentesség. Ezen olvasatból kiindulva az európai eljárás, tekintet nélkül az ellenszolgáltatásokra igénybe vehető eljárás lehet. Amennyiben a kötelezett ellentmondással él, a bíróság a rendes peres eljárásban a kötelezett javára dönti el a jogvitát, az alperes (kötelezett) mentesül a fizetési meghagyásban foglalt követelés teljesítése alól, a felperes (kérelmező) pervesztes lesz, és a költségviselés szabályai szerint ő viseli a peres eljárás költségeit. Végső soron ebben az eljárási módozatban sem éri hátrány a kötelezettet.690 A tagállami megoldások áttekintését és a rendelet szövegének értelmezését követően arra a megállapításra jutunk, hogy az európai fizetési meghagyás jogosultjának nincs lehetősége a kérelmezésre, amíg az őt terhelő ellenszolgáltatást nem teljesítette. Mindez
a
rendelet
által 691
értelmezésének köszönhető.
alkalmazott
esedékességi
szabály
következetes
Tehát az európai fizetési meghagyásos eljárásban
lejárt és – nem teljesített - ellenszolgáltatástól mentes igények érvényesítésére van lehetőség esedékesség megjelölés alatt. Ezáltal az uniós eljárás is csatlakozik a francia, osztrák spanyol és görög megoldáshoz. Az európai eljárás alapvetően polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazható.692 Kizárásra kerülnek azok az ügycsoportok, amelyeket nem tekinthetünk e körbe tartozóknak693, továbbá kifejezetten kizárásra kerülnek azon ügyek és eljárások, amelyek a tagállami jogok alapján beletartozhatnának a polgári és kereskedelmi ügyek fogalmába, de a rendelet nem kívánja alkalmazási területét ezekre is kiterjeszteni. 694 1/2. Joghatóság (hatáskör és illetékesség) a fizetési meghagyásos eljárásokban Az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében a joghatósági szabályok lefektetése tekinthető a legfontosabb feladatnak, mivel az eljárás a jogosultak számára a határon átnyúló jellegű ügyekben kíván egységes szabályozást 690
KORMANN, Johannes Maximilian: i. m. 63-64. o. Rendelet 4. cikk; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 63. o. 692 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek. 693 Így az adó-, vám- és közigazgatási ügyek, valamint az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősség kérdései ("acta iure imperii"). 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek. 694 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o.; Ekként a házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogok; csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások; szociális biztonság; szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések. 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (2) bek.; A szerződésen kívüli kötelmekből eredő pénzkövetelések kizárásával a rendelet egy statisztikai számarányát tekintve is nagyon tekintélyes követelés típust is kizár az alkalmazási köréből. Lásd erről: VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái 40. o. 691
166
biztosítani. 695 Határon átnyúló ügynek minősül a rendelet alkalmazásában az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. 696 A joghatóság szempontjából ekként két ügycsoport különböztethető meg. 1. Ha az alperes lakóhellyel rendelkezik valamely tagállamban, akkor a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni697; 2. Mivel azonban a határon átnyúló jellegű ügy meghatározása szerint az is elégséges, hogy az „egyik” fél lakóhelye különbözzön a bíróság tagállamától, így a kérelmező másik tagállamban lévő lakóhelye is megalapozza a 44/2001/EK rendelet alkalmazását. Ekként olyan kötelezettel szemben is e rendelet joghatósági szabályai határozzák meg a fizetési meghagyás kibocsátását, akinek EU-n kívül van lakóhelye. 698 Külön kell szólni a rendelet fogyasztókat védő, és a 44/2001/EK rendelet szabályait megerősítő699 primer joghatósági szabályáról, mely szerint amennyiben a fogyasztó, mint kötelezett ellen indul az eljárás, a fogyasztó kötelezett állandó lakóhelye szerinti tagállam rendelkezik kizárólagos joghatósággal.700 A
vonatkozó
joghatósági
szabályozás
jogosultak
számára
egyszerűbbé,
értelmezhetőbbé tétele érdekében a formanyomtatványon a kérelmező kódszámokat talál a joghatósági okok mellett. A kódok lényegében a joghatósági szabály elnevezését tartalmazzák, a jogalkalmazó a vonatkozó rendeletekből tudja kikeresni a választott joghatósági szabályt, és mérlegelni annak alkalmazhatóságát.701 A hatáskör és illetékesség kérdését a Rendelet a 44/2001/EK rendelethez igazítva határozza meg, amely nem jelent mást, minthogy az adott tagállam saját belső polgári eljárásjoga határozza meg ezen kérdéseket.702
695
BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o. 1896/2006/EK rendelet 3. cikk (1) bek. 697 E rendelet alkalmazásában a joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatározni. 1896/2006/EK rendelet 6. cikk (1) bek. 698 VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái 41. o. 699 44/2001/EK rendelet 16. cikk (2) bek. 700 Amennyiben azonban a követelés valamely személy, a fogyasztó által, gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződésre vonatkozik, és amennyiben a kötelezett a fogyasztó, a 44/2001/EK rendelet 59. cikkének értelmében kizárólag azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelyekben a kötelezett állandó lakóhellyel rendelkezik. 1896/2006/EK rendelet 6. cikk (2) bek 701 HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 325. o. 702 Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. 1896/2006/EK rendelet 26. cikk 696
167
1/3. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem Az európai fizetési meghagyásos eljárás önálló eljárásnak tekinthető. Határon átnyúló jellegű, az 1896/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján az eljáró tagállami hatóság fizetési meghagyást bocsát ki. Azaz a német modell szerinti megoldás jellemzi. Az európai eljárásban alkalmazott kérelem elemeinek áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy azonos tartalmi előírások érvényesülnek a tagállami és az európai eljárási szabályozásban. Ugyanis az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmi elemeiként a rendelet a következőket határozza meg: a felek, képviselőik, valamint a bíróság neve és lakóhelye/székhelye, az érvényesíteni kívánt összeg (kamatok, kötbér és költségek), azon körülmények, melyek az igény alapjául szolgálnak (a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetése), a joghatóság megalapozása, az ügy határokon átnyúló természetének megjelölése.703 A kérelmen szerepelnie kell a kérelmező aláírásának, mely kézírással, illetve elektronikus aláírással is történhet.704 Az európai kérelem tartalmaz egy sajátos elemet a fizetési meghagyásos eljárást ellentmondás nyomán követő perre vonatkozóan is: a jogosult a kérelemhez csatolt függelékben jelezheti a bíróság számára, hogy a kötelezett általi ellentmondás esetén nem kívánja a polgári peres eljárásra való áttérést.705 A jogosult által tett nyilatkozat hatására nem követi per a fizetési meghagyásos eljárást. Különösen indokoltnak tekinthető ezen lépés a jogosult részéről, ha az érvényesített követelésének mértékét a peres eljárás költségei jelentősen meghaladják. 706 Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyértelműen a formanyomtatvány mellett foglal állást.707 Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet az I. mellékletben található "A" formanyomtatványon kell benyújtani. 708 A formanyomtatvány papír alapon, illetve a kérelmezés szerinti tagállamban rendelkezésre álló és megengedett kommunikációs eszköz útján, akár elektronikus úton is előterjeszthető.709
703
BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 2005. 101. o. 1896/2006/EK rendelet 7 cikk (2) bek. 705 Ilyen irányú kérelemmel a jogosult azonban az eljárás későbbi §ában is élhet, legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátásáig. 1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) és (4) bek. 706 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o. 707 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o. 708 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (1) bek. 709 A kérelmet papíron vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére álló kommunikációs eszközön keresztül – beleértve az elektronikus formát is – kell benyújtani. 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (5) bek.
704
168
Már az európai eljárás első tervezeteiben, így a Zöld Könyvben is egyértelműen megfogalmazódott
az
egységes
formanyomtatványok
kialakításának
szükségessége.710 A rendelet-javaslatok, valamint a rendelet is fenntartja az egységes, többnyelvű formanyomtatvány kialakításának szükségességét.711 Ezáltal az európai eljárás is csatlakozik a vizsgált tagállamok többségében alkalmazott megoldáshoz, és a jogosultak részére formanyomtatvány rendelkezésre bocsátásával kívánja az igények érvényesítését megkönnyíteni. 712 Az űrlapot azonban nem alternatívaként kínálja a jogosultaknak, hanem annak kötelező igénybe vételére hívja fel őket713, és így a német, olasz megoldást valósítja meg. Az uniós rendelet sem a kérelem benyújtása, sem a kötelezett ellentmondása körében nem tartalmaz kötelező képviselettel kapcsolatos rendelkezést.714 Az Európai Gazdasági és Szociális Tanács állásfoglalásában azonban kezdeményezte egy meghatározott követelés összeg felett a kötelező jogi képviselet bevezetését, azonban az értékhatárt ők sem határozták meg. 715 A Bizottság - fenntartva a képviselet kötelező jellegtől mentességét - felhívta a figyelmet már a Rendelet-javaslatban, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásra természetesen nem vonatkoznak a rendelet által a képviselet tekintetében lefektetett liberalizációs szabályok. 716 Az uniós jogalkotó kizárólag a fizetési meghagyásos eljárás uniós szintű szabályainak megteremtését kívánta biztosítani, az eljárást ellentmondás esetén követő perre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó, amely magában foglalja képviselettel kapcsolatos szabályozást is. 717 710
COM (2002) 746. 29. o. COM (2004) 173. 3. cikk (1) bek.; COM (2006) 57. 7. cikk (1) bek.; 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (1) bek. 712 A formula segíthet a kérelmezőnek, különösen akkor, ha nem jogi képviselővel jár el, mivel ez meghatározza azokat a pontokat, melyeket a kérelemben meg kell jelölnie, és ideális esetben az egyes pontokhoz magyarázatot is tartalmazza. Emellett a formula fontos eszköze lehet az elektronikus adatfeldolgozás megkönnyítésének, első sorban azon lehetőséggel összefüggésben, amikor a bírósághoz elektronikus úton juttathatják el a kérelmeket. A többnyelvű formanyomtatványok jelentősen hozzájárulhatnak az eljárás megkönnyítéséhez és gyorsításához, a fordítások szükségessége és az ezzel járó költségek, valamint az időveszteség korlátozódhat. COM (2002) 746. 29. o. 713 Az 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdése a „kell” kifejezés alkalmazásával teszi egyértelművé. 714 Az ügyvédi vagy más jogi szakértő általi képviselet nem kötelező: a) a jogosult számára az európai fizetési meghagyás iránti kérelem tekintetében; b) a kötelezett számára az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás tekintetében. 1896/2006/EK rendelet 24. cikk; Ez az álláspont már a Zöld Könyvben is egyértelműen megjelent. COM (2002) 746. 45-46. o. 715 Európai Gazdasági és Szociális Tanács állásfoglalása az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozataláról szóló rendelethez, COM (2004) 173. 2005. 02.09. Hivatalos Lap 2005 C 231/77. 716 COM (2004) 173. 13. cikk (2) bek. 717 1896/2006/EK rendelet 24. cikk 711
169
1/4. A fizetési meghagyás kibocsátása Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata témájában az érvényesített igény és az okiratokkal történő alátámasztás kérdése több vitát is megélt az eljárás szabályainak kialakítása során. 718 A legfontosabb kérdés az igény alátámasztásául szolgáló okiratokhoz kapcsolódott, azaz lehessen-e okiratokat csatolnia kérelem-formanyomtatványhoz, vagy sem. A Storme-tervezetben még az okirati bizonyításos fizetési meghagyásos eljárás jelenik meg. 719 Ezt a megoldást azonban Rechberger alapvetően kritizálta, mivel az igény megalapozottságának mindenre kiterjedő okirati vizsgálata elveszi az eljárás gyorsító és tehercsökkentő hatását.720 Az európai fizetési meghagyásos eljárás kapcsán is egyértelműen kialakult az a tagállami vizsgálatoknál már részletezett – vélemény, hogy az okiratok kérelemhez csatolásának kizárólag akkor van értelme, ha azok megvizsgálásra is kerülnek. Ez azonban idő, megnehezíti, illetve lehetetlenné is teheti az eljárás automatizálását, és megfelelően képzett ellenőrző személyzet kialakítását teszi szükségessé. 721 Mindezekre tekintettel a konkrét okiratok csatolása helyett a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetése jelenik meg a kérelemben.722 A további egyszerűsítés érdekében kódszámok bevezetésével kívánják ezt a megoldást is gördülékenyebbé tenni, azaz kódszámok alatt különböző lehetőségek kerülnek felsorolásra a kérelemben, amelyek közük a kérelmezőnek kell kiválasztani és megjelölni azt a bizonyítékot, amivel a konkrét kérelmét alá kívánja támasztani. 723
718
Lásd ehhez: RECHBERGER, Walter H.: Europäisches Zivilprozessrecht – ein Blick in die Zukunft, in: Bundesministerium für Justiz (Hrsg.), Vorarlberger Tage 1996 – Die Relevanz von EURecht und internationaler Übereinkommen für die Rechtssprechung Wien, 1997. 234. o.; PRÜTTING, Hanns: Auf dem Weg zu einer Europäischen Zivilprozessordnung – Dargestellt am Beispiel des Mahnverfagrens, in: PRÜTTING, Hanns (Hrsg.): Festschrift für Gottfried Baumgärtel zum 70. Geburtstag (Köln/Berlin/Bonn/München 1990.) 465. o.; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren. 83. o. 719 Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne 11.2. (2) bek. 720 RECHBERGER, Walter H.: Europäisches Zivilprozessrecht – ein Blick in die Zukunft 234. o. 721 Lásd erről: COM (200) 746. 27-28. o.; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 84. o. 722 Az 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bek. e. pont; BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o. 723 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 84. o.; A bizonyítékok megnevezésének kötelezettsége azonban problematikusnak tekinthető, mivel az eljáró tagállami hatóság az eljárás ezen fázisában még nem foglalkozik a bizonyítással. Az előírás így feleslegesnek is tekinthető, és korlátokat állíthat a jogosult elé. A bizonyítékok jelenlétének a perré alakult eljárásban van szerepe. SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren. Mit elektronischen und europäischen Mahnverfahren C.F. Müller Verlag Heidelberg, 2007. 140-141. o.
170
Megállapítható tehát, hogy az uniós eljárásban a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modell van jelen. Az eddig bemutatott szabályozás alapján azonban még nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a modellen beül az osztrák típusú megalapozottsági vizsgálat, vagy a német megoldás szerinti formai kontroll érvényesül. A vizsgálat terjedelmét illetően a Rendelet a következő meghatározást adja: A bíróság, amelyhez európai fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtottak be, a lehető legkorábban a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány alapján megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben foglalt követelmények, valamint hogy a követelés megalapozott-e.724 A megfogalmazásából arra következtethetünk, hogy az eljáró tagállami hatóság mind formailag, mind megalapozottság szempontjából elvégzi a kérelem vizsgálatát, és a meghagyás kibocsátására kizárólag mindkét kérdés pozitív megítélése esetén kerül sor. Sujecki álláspontja szerint azonban a megalapozottság és megengedhetőség körében kizárólag formális vizsgálat történik, azaz a vizsgálat tárgya az, hogy első pillantásra megengedhető és megalapozott-e a kérelem. 725 Véleményét az is alátámasztja, hogy a bizonyítékokat csupán megjelölni kell a kérelemben. 726 A rendelet Preambulumában kifejtésre kerül, hogy a bíróságnak a kérelmet a kérelmet tartalmazó formanyomtatványban megadott tájékoztatás alapján kell megvizsgálnia.727 Erre tekintettel maga a kibocsátás iránti kérelem kötelezettnek szóló tájékoztatási része igazíthat el bennünket a vizsgálat terjedelmét illetően, és a formai vizsgálat mellett teszi le a voksát: Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy a meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, és ezeket a bíróság nem ellenőrizte.728 Ekként mind a rendelet célkitűzéseiből, mind a szövegösszefüggéseiből az az álláspont rajzolódhat ki, hogy a Rendelet alkotói nem tartották kívánatosnak a kérelmek megalapozottsági vizsgálatát. A rendelet 8. cikke azonban sem a szószerinti, sem a rendszertani értelmezés alapján nem ad egyértelmű választ a kérelem-vizsgálat terjedelmét illetően. A rendelet ugyanis előírja a kérelem benyújtása körében a tényállás és a bizonyítékok
724
1896/2006/EK rendelet 8. cikk SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren – Geänderter Verordnungsvorschlag, EuZW 2006. 332. o. 726 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bek. e. pont 727 1896/2006/EK rendelet Preambulum (16) pont 728 1896/2006/EK rendelet 12. cikk (4) bek. a. pont 725
171
megjelölését729, ami a megalapozottsági vizsgálatra utal, miközben a kötelezettet arról tájékoztatja a bíróság, hogy kizárólag a jogosult által rendelkezésre bocsátott és a bíróság által nem vizsgált adatok alapján került kibocsátásra a meghagyás. 730 A vizsgálat mértékének elégtelen szabályozása olyan mozgásteret biztosít a tagállamok számára, amely veszélyezteti az egységes joggyakorlat kialakulását, és komoly problémákhoz vezethet ez európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása során.731 Sujecki is - fenti álláspontját részben megváltoztatva - azon új nézetének adott hangot, hogy a rendelet a kiterjesztő értelmezés alapján sem ad választ arra a kérdésre, hogy a megalapozottsági vizsgálat szükségességét el kell-e vetni, és ezért ez a kérdés minden tagállam saját joga és gyakorlata alapján eldöntendő kérdés, hogy végez-e ilyen vizsgálatot a kérelem kapcsán vagy sem.732 Továbbá Sujecki kifejti, hogy kívánatos volna a rendeletnek kifejezetten nyilatkoznia a kérelmek vizsgálatának terjedelméről. 733 Amennyiben a kötelezettnek szóló, a kérelem adataira vonatkozó vizsgálat hiányát jelző tájékoztatást tekintjük döntő nyilatkozatnak a rendelet szempontjából, ez azt jelenti, hogy a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modell német változata valósul meg az európai uniós eljárásban.734 Így a kérelmek kontrollja kizárólag a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek kiszűrésére irányul. 735 736 Rechberger és Kodek nézete szerint a kérelmek megalapozottsági vizsgálatának nem sok gyakorlati értelme és értéke van, és nem megfelelő szűrő a megalapozatlan kérelmek ellen sem, ezért nem alkalmas a kötelezettek érdekeinek védelmére. Előterjesztettek azonban egy sajátos kompromisszumos javaslatot, amely szerint egy meghatározott követelés összeg fölött kellene megkövetelni az okirati bizonyítékok
729
1896/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bek. d. és e. pont 1896/2006/EK rendelet 12. cikk (4) bek. a. pont 731 Ekként nyilatkozik: HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 328. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Europäische Mahnverfahren, NJW 2007. 1622. o.; SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik (Heidelberg/München/Landsberg/Berlin) 2007. Rn. 379. 732 SUJECKI, Bartosz: Das Europäische Mahnverfahren, NJW 1622. o. 733 SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik Rn. 379. 734 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o. 735 SUJECKI, Barosz: Europäisches Mahnverfahren – Geänderter Verordnungsvorschlag 332. o. 736 Ezen álláspontot erősíti azon vélemény is, mely szerint a probléma oka a rendelet magyar nyelvű fordításában is kereshető, mivel a magyar változat a „kérelem megalapozott-e” kérdést rendeli vizsgálni, míg az angol nyelvű változat (wethet the claim appears to be founded) helyes magyar fordítása a „megalapozottnak tűnik-e” kérdést teszi fel. Ez egyértelműen a vizsgálat prima facie jellege mellett szól, a kérelemben rejlő logikai következetlenségek alapján történő szűrést feltételez. Lásd erről: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 927. o. 730
172
csatolását.737 Elsőre ez a javaslat akár tárgyalások alapját is képezhetné. Amennyiben azonban jobban átgondoljuk a felvetést, kiderül, hogy a megoldás korlátozná az eljárás egyszerűségét és egységességét, továbbá különböző védelmi színvonalat vezetne be az érvényesített követelés összegétől függően. Ez azonban nem illeszkedik az általános jogdogmatikai rendszerekhez sem, mivel a fizetési meghagyáshoz hasonló mulasztási ítéletek esetén sem a követelés összege a döntő a kötelezett marasztalhatósága kérdésében.738 Az európai fizetési meghagyásos eljárásban eljáró személyek köre nem kerül pontosan
meghatározásra,
ezen kérdés rendezését
a rendelet
átengedi a
tagállamoknak. Legfőbb indoka, hogy minden tagállam saját maga alakítja ki polgári igazságszolgáltatásának rendszerét, ezen belül a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására jogosult személyi kört.739 Az Európai Gazdasági –és Szociális Bizottság állásfoglalásában is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a területen minden egyes tagállam jogi kultúrájának és hagyományainak különös jelentőséget kell biztosítani, ezzel harmonizáló közösségi megoldást kell megvalósítani. A tagállamok sajátos megoldásainak tiszteletben tartása ezért kizárólag úgy valósítható meg, ha ezen kérdés rendezését átengedjük a tagállamoknak.740 A tagállami eltérő megoldások alkalmazhatósága körében felmerülő kételyek eloszlatása érdekében az Európai Parlament javaslatára741 bekerült a rendelet szövegezésébe, hogy a kérelmek vizsgálatára nem kizárólag bíró jogosult.742 Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet kifejezetten rendelkezik a kérelem egy részére történő meghagyás kibocsátásról. 743 Mint ahogyan a kérelmek vizsgálata kapcsán megállapítottuk, az európai eljárás a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modellhez sorolható. A német típusú formai vizsgálat megvalósulása jellemzi, amelyben nincsen lehetőség a kérelemtől eltérő meghagyás kibocsátásra.
737
RECHBERGER, Walter H.: Ein Plädoyer für ein europäisches Mahnverfahren, in:HOFFMANN, Klaus/WEISSMANN, Georg (Hrsg.): Ambiente eines Juristenlebens – Festschrift für Otto Oberhammer zum 65. Geburtstag (Wien 1999) 170. o.; RECHBERGER, Walter H./KODEK, Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnvervahren 29. o. 738 Így nyilatkozik: KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 95. o. 739 Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. Rendelet 26. cikk 740 Európai Gazdasági- és Szociális Bizottság állásfoglalása 3.1.9. 741 Vermerk des Rates der Europäischen Union vom 21.12.2005, Dok. 15686/05, 4 (änderungsantrag 27). 742 A vizsgálatot nem kell bírónak végeznie. Rendelet Preambulum 16. pont 743 1896/2006/EK rendelet 10. cikk; A rendelkezés előzményének tekinthetőek: Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne 11.4. (1); COM (2002) 746. 33-34. o.
173
Az európai eljárás a részleges kibocsátás szempontjából mégis az osztrák megoldást követi, és lehetővé válik a részleges európai fizetési meghagyás kibocsátása. Sajátos koreográfiát követ azonban a rendelet szabályozása, amikor a kérelem egy részére történő meghagyásról rendelkezik: amennyiben a részben történő kibocsátás feltételeinek fennállását tapasztalja az eljáró bíróság, a kérelem egy részére történő meghagyás kibocsátás lehetőségét fel kell ajánlani a kérelmező számára. Amennyiben a kérelmező elfogadja a bíróság felajánlását, a bíróság kibocsátja a megfelelő, a kérelem egy részére vonatkozó fizetési meghagyást, a kérelem további részei tekintetében elutasító határozatot hoz. Amennyiben a kérelmező kifejezetten elutasítja a bíróság javaslatát, illetve nem nyilatkozik a nyitva álló határidőn belül, a bíróság a kérelem egészét elutasítja, és nem kerül sor fizetési meghagyás kibocsátására. A kérelem elutasított részére vonatkozóan az igényérvényesítés lehetőségeit a nemzeti jog, illetve a közösségi jog szabályai által kínált egyéb eljárások (kisértékű követelések európai eljárása) jelenhetik. 744 Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem akkor utasítható el, ha a rendelet által előírt követelményeknek nem felel meg, nyilvánvalóan alaptalan745, a hiánypótlásra, kiegészítésre, illetve a részleges kibocsátásra vonatkozó felhívásban adott határidőt a kérelmező elmulasztja, illetve utóbbi kapcsán nemleges választ ad.746 Az elutasítás ellen nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét a rendelet, helyette újra megnyitja az igényérvényesítés útjait, azaz a kérelmező egy új európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, a tagállam joga alapján rendelkezésre álló eljárás (tagállami fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás) útján érvényesítheti a követelését.747 A kérelem teljes elutasítása esetén a jogkövetkezmények tehát a rendeletből közvetlenül vezethetőek le. Részleges európai fizetési meghagyás kibocsátásakor a 744
1896/2006/EK rendelet 10. cikk (1)-(3) bek. Az 1896/2006/EK rendelet 11. cikke a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek elutasításáról rendelkezik, miközben a 8. cikk szerint a beérkezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem megalapozottságának vizsgálata automatizált eljárással is lefolytatható. Egy bírósági – közjegyzői – szoftvertől jogállami körülmények között a megalapozottság, illetőleg a nyilvánvalóan alaptalanság megítélése nehezen várható el. A véleményt megfogalmazó Varga Isván ehhez még hozzáfűzi, hogy a rendelet magyar nyelvű fordítása teljes fogalmi zűrzavart idéz elő, amikor „megalapozottság” mellett „nyilvánvaló alaptalanság”, „nem elfogadhatóság” fogalmakat használ. Lásd erről: VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái 43. o. 746 1896/2006/EK rendelet 11. cikk (1) bek.; KORMANN álláspontja szerint elutasítás alapjául szolgáló okként kell kezelni azt is, amikor a kérelmező joghatósággal, hatáskörrel nem rendelkező bírósághoz nyújtja be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét. KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 117. o.; Brenn azonban nem tekinti ezt elutasítási oknak. Lásd: BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o.
745
174
kimaradó és elutasítással érintett kérelemrész tekintetében azonban a nemzeti jog és a közösségi jog egyéb intézményei nyújtják az irányadó szabályanyagot.748 Problémaként vethető fel, hogy a részleges kibocsátás hátrányosan érintheti-e a kérelmező igényérvényesítését. Ugyanis az elutasított kérelemrész tekintetében a számára
ismeretlen
területnek
minősülő,
tagállami
jog
igényérvényesítési lehetőségek állnak egyrészről a rendelkezésére.
által
biztosított
749
Az aggályok eloszlatása azzal a hivatkozással azonban egyszerűen megvalósítható, hogy a kérelmező számára mindig ott a lehetőség, a felajánlott részleges európai fizetési meghagyás kibocsátására nemleges választ adjon, illetve ne nyilatkozzon, és ezzel a kérelmének teljes elutasítását érje el. Így a tagállami jog rendelkezései könnyen elkerülhetőek. Továbbá a kérelmező az elutasítását követően egy olyan európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújthat be, amelyben az érvényesített követelését a korábbi részleges meghagyásról szóló tájékoztatásban felajánlott mértékre korlátozza. Ekkor előre bizonyos lehet abban, hogy a tagállami hatóság az új kérelem tekintetében ki fogja bocsátani az európai fizetési meghagyást. A kérelmező ekkor tudatosan korlátozza a fizetési meghagyásban érvényesítendő követelését. Így az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területébe nem illeszkedő
követelésrész
a
kérelmező
döntése
alapján
marad
ki
az
igényérvényesítésből. 750 Az európai fizetési meghagyást a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány másolatával együtt kell kibocsátani. Ez nem tartalmazza a jogosult által az "A" formanyomtatvány 1. és 2. függelékében szolgáltatott adatokat.751 Tehát az európai fizetési meghagyáson a kérelmező által megjelölt követelés és annak a részletei megjelennek, nem jelennek meg azonban a kérelmező eljárási költségek megfizetéséről szóló adatai, és az sem, hogy a kérelmező hogyan nyilatkozott az ellentmondás esetén a perré alakulás alkalmazhatóságáról, azaz esetleg nem kéri a peres eljárássá alakulást a kötelezett ellentmondása esetén.
747
1896/2006/EK rendelet 11. cikk (2)-(3) bek. SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik Rn. 384. 749 A kisértékű követelések európai eljárásában alkalmazott 2000 Eurós értékhatár ugyanis korlátozhatja az igények újabb európai eljárásában való érvényesítését. 750 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 118. o. 751 1896/2006/EK rendelet 12. cikk (2) bek.
748
175
Az európai eljárásban is a kötelezettnek szóló tájékoztatás tekinthető a meghagyás legfontosabb elemének. 752 A tiszta fizetési meghagyásos modell és a német minta ismerhető fel abban a rendelkezésben, mely szerint a meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, és ezeket a bíróság nem ellenőrizte.753 Az európai fizetési meghagyás kézbesítése kezdettől fogva vitatott kérdése volt az eljárásnak. A Zöld Könyv különösen nagy hangsúlyt helyezett a kézbesítési előírásokra, tekintettel arra, hogy a kézbesítés szabályai a tagállamokban jelentős eltérést mutatnak.754 Ezért különböző alternatívákat vázolt fel az európai fizetési meghagyás kézbesítésére, így a kézbesítési rendelet és a nemzeti jog együttes alkalmazása, sajátos kézbesítési szabályrendszer kidolgozása a rendeletben, illetve a kézbesítési szabályok harmonizációja az Európai Unióban.755 Az európai fizetési meghagyásos eljárás kézbesítési szabályainak kidolgozása során is elismerték, hogy a kötelezett jogainak védelme szempontjából a legjobb kézbesítési mód a bírósági alkalmazott általi személyes kézbesítés lenne. Az uniós szabályok megalkotásakor azonban figyelemmel kell lenni a tagállamok többségének eddig működő eljárásaira. E tekintetben a személyes kézbesítés Franciaország kivételével valamennyi tagállamban újdonságként jelentkezne. Ezért nem lenne összeegyeztethető a tagállamok polgári eljárásjogi szabályaival. 756 A Zöld Könyv lehetséges útként beszélt a kézbesítési szabályok harmonizációjáról, amelynek megvalósítására éppen a fizetési meghagyásos eljárás jó indok lehetett volna. 757 Azonban az uniós jogalkotó eltekintett megteremtésétől, és a fizetési meghagyásos eljárást szabályozó rendelet feladatává tette a meghagyás kézbesítésére vonatkozó szabályozás kialakítását. A rendelet az európai fizetési meghagyás kézbesítésére két fő formát határoz meg: kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolásával, valamint a kötelezett általi átvétel 752
1896/2006/EK rendelet 12. cikk (3) bek.; BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 103. o. 1896/2006/EK rendelet 12. cikk (4) bek. 754 COM (2002) 746. 36-38. o.; Így miközben Franciaországban a fizetési meghagyás szabályszerű kézbesítésének feltétele, hogy bírósági tisztviselő személyesen kézbesítse a kötelezettnek a meghagyást, és a kézbesítéssel egyidejűleg szóbeli kitanítással is ellátja, az Egyesült Királyságban egyszerű, visszaigazolást nem igénylő levélben is megtörténhet a kézbesítés. Lásd ehhez: BELTZ, Karl-Heirich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht 537-538. o.; GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 107-109. o. 755 COM (2002) 746. 36-38. o. 756 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 127. o. 757 COM (2002) 746. 38. o. 753
176
igazolása nélkül. Mindkét kézbesítési módozat esetében kiemeli, hogy kizárólag a kézbesítés szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban alkalmazhatóak a lefektettet kézbesítési szabályok.758 A
rendelet
a
Preambulumában
is
megerősíti
ezen
kézbesítési
módok
helyénvalóságát, amikor ekként nyilatkozik: A 13. és 14. cikkben felsorolt kézbesítési módok mindegyike teljes bizonyossággal (13. cikk) vagy igen nagyfokú valószínűséggel (14. cikk) biztosítja, hogy a kézbesített irat eljut a címzettjéhez.759 Arra azonban nem vállalkozik, hogy a kézbesítés megtörténtét abszolút, minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, jelezve ezt a teljes bizonyosság és nagyfokú valószínűség kifejezések használata. A Rendelet kiterjeszti a fenti kézbesítési módok igénybevételét a képviselők irányában is. 760 A kézbesítés ezen módozatát feltételekhez is köti, mivel kifejezetten a jogi személyek és a jogi képviselővel eljáró kötelezett esetén kívánja a hivatkozott cikk alkalmazását biztosítani. 761 Ekként a képviselő kifejezést egyrészt a jogi személyek jogszabályban meghatározott képviseletére feljogosított személyek, valamint a kötelezett meghatalmazottja, elsősorban az ügyvédje esetén kívánja alkalmazni. Összességében megállapíthatjuk, hogy az európai fizetési meghagyás kézbesítésének szabályozása egyértelműen a 805/2004/EK rendelet kézbesítési szabályainak átvételeként értelmezhető.762 A rendelet meghagyás kézbesítésére vonatkozó szabályai
nem
érintik
az
1393/2007/EK
rendelet
előírásait,
azok
háttérszabályozásként rendelkezésre állnak. A tagállamok vizsgálata körében külön foglalkoztunk a hirdetményi kézbesítés, mint kézbesítési mód engedélyezéséről, illetve tilalmáról. A kézbesítési rendelet nem szabályozza a hirdetmény útján történő kézbesítést, és kifejezetten tilalmaz olyan kézbesítéseket, amelyek során ismeretlen a címzett.763 A két rendelet egymáshoz való viszonya alapján ezért levonhatjuk az európai fizetési meghagyás kézbesítése 758
1896/2006/EK rendelet 12. cikk (5) bek.; 13. és 14. cikk 1896/2006/EK rendelet Preambulum (20) pont 760 A meghagyás 13. vagy 14. cikk szerinti kézbesítése foganatosítható a kötelezett képviselőjének is. 1896/2006/EK rendelet 15. cikk 761 A 15. cikket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a bíróságon a kötelezett nem tud megjelenni – mint a jogi személyek esetében –, és képviseletét törvényben meghatározott arra jogosult személy látja el, valamint azokban a helyzetekben, amikor a kötelezett más személyt, elsősorban ügyvédet hatalmaz meg arra, hogy az adott bírósági eljárás során őt képviselje. 1896/2006/EK rendelet Preambulum (22) pont 762 Vesd össze: 805/2004/EK rendelet 13-15. cikk 763 1393/2007/EK rendelet 1. cikk (2) bek. 759
177
tekintetében azt a következtetést, hogy hirdetményi kézbesítésre nincs lehetőség. Ezáltal az európai eljárás a vizsgált tagállamok által alkalmazott többségi, tilalmi álláspontra helyezkedik a hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatban. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek feldolgozása kapcsán érvényesítendő határidőről a Zöld Könyv még nem nyilatkozott, a módosított rendelet-javaslatban jelenik meg először „határidő”, amelyet a „lehető leghamarabb” kifejezés alkalmazásával kívántak szabályozni. 764 Az Európai Parlament azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy kívánatos volna az egész eljárást három hónapon belül lezárni, valamint ennél még egy lépéssel továbbmenve, egy konkrét határidőt is meghatározott: A tagállami hatóság az európai fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül kibocsátja. Ebbe a határidő nem számít bele a kiegészítésre, módosításra és kijavításra fordított idő.765 A határidő megalkotásával kapcsolatban az az igazán meglepő, hogy viszonylag későn indult meg ebben a kérdésben a vita és a megoldás keresése. 766 Különösen azért, mert már 1998-ban megalkotásra került egy irányelv-tervezet a teljesítési hátralékok visszaszorításáról, amelyben leszögezték, hogy a tagállamoknak hatékony mechanizmusokat kell működtetniük az igazságszolgáltatásukban, amely által egy végrehajtható, megtámadhatatlan határozat a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül elintézésre kerül. 767 A tagállamok polgári eljárásjogába azonban mélyen beleavatkozott volna ez az elképzelés, amely miatt az irányelv ebben a formában nem kapta meg a szükséges politikai támogatást.768 Az irányelvben megjelent határidőből származtatható az Európai Parlament azon nézete, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárást a kérelem beérkezésétől számított három hónapon belül kell befejezni. Mind az irányelv, mind a fizetési meghagyásos eljárás szabályozási menetére visszatekintve megállapítható, hogy már kezdettől fogva fontos célnak tekintette a Bizottság a határidők, maximális eljárási
764
COM (2006) 57. 8. cikk 1896/2006/EK rendelet 12. cikk (1) bek. 766 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 115. o. 767 Az Európai Parlament és a Tanács irányelv javaslata a kereskedelmi forgalomban keletkező teljesítési késedelmek elleni küzdelemről 1998. 04. 32. COM (1998) 126. 768 Végül megszületett az irányelv, tartalma azonban minimalizálódott és visszafogottság jellemezte. Ugyanis nem kötelezte a tagállamokat arra, hogy új, speciális eljárást vezessenek be, ezáltal biztosítva a követelésbehajtási jogcímek 90 napon belüli, a nemzeti jog- és közigazgatási előírások alapján történő végrehajthatóságát. Helyette a tagállamok hatáskörébe engedte át a kérdés rendezését. 2000/35/EK irányelv 5. cikk 765
178
időtartamok kidolgozását. A Bizottság elképzelései azonban sorra megbuktak a tagállamok közötti tárgyalások során.769 A rendeletben végül szabályozást nyert 30 napos kibocsátási határidő a német és az osztrák polgári eljárásjog szempontjából azonban nem előre, hanem sokkal inkább visszalépésnek számít, mivel a német fizetési meghagyás a kérelem beérkezésének napján kibocsátásra is kerül770, az osztrák kérelem alapján azonnal intézkednie kell a Rechtspflegernek771.772 A kibocsátott európai fizetési meghagyás kézbesítésére automatikusan, a kérelmező külön kérelme nélkül kerül sor, melyre a rendelet nem határoz meg konkrét határidőt. Így nincsen olyan kézbesítési határidő, melynek eredménytelen elteltével érvényét veszítené a kibocsátott fizetési meghagyás, szemben a francia, olasz és görög szabályozásokkal. 1/5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei a fizetési meghagyással szemben Az európai fizetési meghagyással szemben a kötelezett számára biztosított jogorvoslati lehetőség az ellentmondás. Amennyiben a kötelezett ellentmondást nyújt be, az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg.773 Az ellentmondás formáját és tartalmát szabadon határozza meg a rendelet. Ennek azonban ellentmondani látszik az ellentmondás-formanyomtatványra vonatkozó szabályozása.774
Tehát
a
kötelezett
rendelkezésére
kívánja
bocsátani
a
formanyomtatványt, azonban annak igénybevételére - a német, francia (osztrák és spanyol) megoldás mintájára - nem kötelezi. 775 Ezt jelzi az is számunkra, hogy külön szól a kötelezettet terhelő minimális nyilatkozattételről, azaz a követelés vitatásáról,
769
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 116. o. ZPO 689 § (1) bek. 771 DANZL, Karl-Heinz (Hrsg.): Kommentar zur Geschäftsordnung für die Gerichte I. ind II. instanz (Geo.) 110. § 23. 772 Varga Isván kritikával illeti a rendelet 12. cikkében tetten érhető soft-law megközelítést, amely alapján a 30 napos kibocsátási határidőt csak „általában” kell betartania a kibocsátó tagállami hatóságnak. Lásd ehhez: VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái 44. o. 773 Rendelet 17. cikk (1) bek. 1. mondat 774 A kötelezett az európai fizetési meghagyással együtt kézhez kapott, a VI. mellékletben található "F" formanyomtatvány felhasználásával a származási bíróságnál ellentmondást nyújthat be az európai fizetési meghagyással szemben. 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (1) bek. 775 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 104. o. 770
179
és további engedményként a vitatás indokait sem kívánja meg kötelező módon az ellentmondás joghatásinak kiváltásához.776 Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet napokban határozza meg az ellenmondás határidejét, melyet 30 napban állapít meg. A határidő a meghagyás kötelezett részére történt kézbesítésének időpontjától számítandó.777 Az európai eljárás az egyfokú fizetési meghagyásos eljárási modellbe sorolható, egy alkalommal élhet védekezéssel a kötelezett a meghagyással szemben. Az elkésett ellentmondást
elutasítja
az
eljáró
tagállami
hatóság,
és
haladéktalanul
végrehajthatónak nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.778 Az európai fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás hatályon kívül helyezi a meghagyást, és az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán
a
polgári peres
eljárásra
vonatkozó
szabályokkal összhangban
folytatódik. 779 Tehát az európai eljárás az osztrák, német és svéd megoldás által alkotott modellhez csatlakozik az ellentmondás meghagyásra gyakorolt hatását tekintve. A nem peres és peres eljárás közötti átmenet kérdésében változó álláspontok mutathatóak ki az európai eljárás megszületése során. A Bizottság a Zöld Könyvben arra az álláspontra jutott, hogy az eljárások közötti átmenethez meg kellene követelni az erre irányuló kérelmet. A német megoldással azonos módon arra tett javaslatot, hogy ez a kérelem már a meghagyás kibocsátása iránti kérelemben is szerepeltethető lenne, mégpedig egy erre irányuló kérdésre akár egyszerű aláhúzással is lehetne válaszolni. 780 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalása szerint ki kell egészíteni a peres eljárássá alakulás kapcsán azzal a javaslat szövegét, hogy az átmenet automatikus és a felek tevékenységétől független folyamat az európai eljárásban.781 Az első rendelet-javaslat az eljárás szerinti tagállam jogára bízta a két eljárás közötti átmenet módját, kivételt téve arra az estre, ha a kérelmező kifejezetten kérte ellentmondás esetén az eljárás megszüntetését.782 A rendelet szövege is megtartotta az első javaslat által már megfogalmazott tételeket, azaz: amennyiben a kötelezett ellentmondást nyújt be, az eljárás a származási tagállam hatáskörrel 776
1896/2006/EK rendelet 16. cikk (3) bek. 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (2) bek. 778 1896/2006/EK rendelet 18. cikk (1) bek 779 1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) bek. 780 COM (2002) 746. 42. o. 781 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalása 5.5.2. 782 COM (2004) 173. 8. cikk (1), (2); 12. cikk (1),(2) 777
180
rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg. 783 A Rendelet tehát kitart amellett, hogy a polgári peres eljárássá való átalakulásra a származási tagállam jogát kell alkalmazni. 784 Mivel azonban a vizsgált tagállami megoldásokból is két alapvető módozat olvasható ki (automatizmus - erre irányuló kérelem), a tagállami jogra bízva ezt a kérdést az európai eljárás perré alakulása nem követhető egyszerűen a jogosult és a kötelezett szempontjából. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság álláspontja az automatikus perré alakulásról azonban nem tűnt el nyomtalanul a jogalkotás során, és a rendelet Preambuluma arról tájékoztat bennünket, hogy a két eljárás közötti átmenet tekintetében az automatikusság jelenik meg.785 Ekként az európai eljárás csatlakozik az osztrák, francia, olasz és portugál ellentmondás automatikus perré alakítást megvalósító megoldásához. Zavart és félreértést okozhat azonban, hogy a rendelet nem kifejezetten szól erről a lényeges körülményről, mely alapvetően befolyásolja a jogosult és kötelezett közötti peres igényérvényesítés lehetőségét. Mint ahogy már fentebb bemutattuk, az európai fizetési meghagyásos eljárásra az általános joghatósági előírások vonatkoznak. Ezért nem válik szükségessé az ügy iratainak áttétele a meghagyást kibocsátó és a peres eljárásra joghatósággal rendelkező tagállam között. Kérdésként merül fel, hogy amennyiben a kérelmező több joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami hatóság választja ki a fizetési meghagyásos eljárást lefolytató hatóságot, a későbbi peres eljárásra kihat-e ezen választása. Az uniós jogalkotó igenlő választ ad erre a kérdésre.786 Ezt támasztja alá az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatványán nem szerepelteti a peres eljárás esetén eljáró bíróság tételt. Az európai fizetési meghagyások kibocsátására, az eljárás lefolytatására, az ellentmondások befogadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami hatóságokat a rendelet azonban nem kívánja meghatározni, ezt a kérdést az eljáró
783
Rendelet 17. cikk (1) bek. 1. mondat Rendelet 17. cikk (2) bek. 785 A határidőn belül benyújtott ellentmondás megszünteti az európai fizetési meghagyásos eljárást, és az ügy automatikusan átalakul polgári peres eljárássá. Rendelet Preambuluma (24) pont 786 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 147. o. 784
181
tagállam hatásköri és illetékességi szabályaira bízza.787 Ekként a vizsgált tagállamok esetén
fentebb kimutatott
sajátosságok
érvényesülnek
az
európai fizetési
meghagyásos eljárást követő peres eljárásban is. A tagállami jogok alkalmazása körében érdekes problémát vethet fel az osztrák Mahnklageverfahren. Amennyiben az európai fizetési meghagyásos eljárást Ausztriában folytatják le, az ellentmondás benyújtását követően felvetődik az a kérdés, hogy lehetőség van-e az osztrák jog szerinti fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására is. Ugyanis ahogy már fentebb bemutattuk, minden fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területére eső igényt az ún. Mahnklageverfahren megindításával lehet érvényesíteni. Azaz előfordulhat-e az osztrák szabályozás alapján, hogy az európai fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás nyomán nem polgári peres eljárásra, hanem osztrák fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor? A probléma feloldható azzal az érveléssel, hogy mivel a kötelezett ellentmondással él az európai fizetési meghagyással szemben, az eljárás tárgyát képező követelést vitatja, ekként egy újabb fizetési meghagyásos eljárás felesleges volna. Továbbá a rendelet is ekként fogalmaz: az eljárás a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik.788 Tehát valamennyi tagállami eljárásjogi szabályozás tekintetében követendő álláspont, hogy kontradiktórius eljárást kell érteni a fizetési meghagyásos eljárást követő tagállami eljárás alatt.789 Ezért az osztrák polgári eljárásjog vonatkozásában is azzal kell számolnia a jogosultnak és a kötelezettnek, hogy az európai fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondás nyomán – a tagállam jogának megfelelően – rendes peres eljárássá alakul át az eljárás. 790 Mit értünk azonban rendes peres eljárás alatt? A Rendelet Preambulumában a következő, homályosnak is tekinthető felvilágosítást találjuk: A polgári peres eljárás fogalmát nem feltétlenül a nemzeti jog szerint kell értelmezni. 791 Azaz egy autonóm fogalmat kellene találnunk a rendes peres eljárás meghatározására. A rendelet szerkezetéből és rendszeréből adódóan arra kell következtetnünk, hogy a rendes peres eljárás olyan eljárás, amelyet a kérelmező a gyorsított és egyszerűsített 787
Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. 1896/2006/EK rendelet 26. cikk 788 1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) bek. 789 Brenn azonban nem tekinti ezt elutasítási oknak. Lásd: BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess Rn. 198. 790 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 105. o.; KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren. 149. o.
182
eljárásként aposztrofált fizetési meghagyásos eljárás helyett tud igénybe venni. Sujecki és Kormann véleménye szerint a pontos definíciót az Európai Bíróság ítéletében fogjuk majd megtalálni. 792 Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy a nemzeti jog szerinti fizetési meghagyásos eljárás nem jöhet szóba, mint a tagállami jog eljárása. 793 Egy másik kérdés, hogy a kis értékű követelések európai eljárása szóba jöhet-e, amennyiben annak az alkalmazási területébe illeszkedik a kérdéses követelés.794 Az európai fizetési meghagyásos eljárásból rendes peres eljárássá alakulás mozzanata az ellentmondás nyomán kifejezetten a fizetési meghagyást kibocsátó tagállam jogára utal. Azt azonban kifejezetten nem határozza meg, hogy ez az eljárás a nemzeti jog eljárása-e, vagy a közösségi jog által szabályozott eljárás. A kis értékű követelések európai eljárása fakultatív, és a kérelmező kifejezett kérelmére indul meg. Ezért a rendes peres eljárás fogalmát továbbiakban is az egyszerűsített és gyorsított eljárások ellenpontjaként
határozhatjuk
meg, tehát
egy sikertelen fizetési
meghagyásos eljárást követően már nem kerülhet sor egy újabb gyorsított eljárásra. 795 Az európai fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amennyiben a kötelezett a meghagyás részére történő kézbesítése időpontjától számított 30 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál. 796 A jogerőre emelkedéssel egyidejűleg a fizetési meghagyást kibocsátó tagállami hatóság formanyomtatvány felhasználásával haladéktalanul végrehajthatónak nyilvánítja az európai fizetési meghagyást. Ennek során a hatóságnak ellenőriznie kell a meghagyás kötelezett részére történt kézbesítésének időpontját.797 A jogerős meghagyás végrehajthatósága kérdésében az európai eljárás az osztrák, görög és spanyol megoldást követi, és nem köti kérelemhez a végrehajthatóságról szóló igazolás kiállítását.Az igazolás formáját tekintve külön formanyomtatványt bocsát ki az eljáró tagállami hatóság, és így a spanyol megoldásnál megismert módszer köszön vissza a rendelet szabályából. 791
1896/2006/EK rendelet Preambulum (24) pont 3. mondata SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik Rn. 471.; KORMANN, Johannes Maximilian Das neue Europäische Manhverfahren 149. o. 793 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 105. o. 794 861/2007/EK rendelet 795 KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 150. o. 796 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (2) bek. 797 1896/2006/EK rendelet 18. cikk (1) bek. 792
183
2. Az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás798 (Az európai fizetési meghagyásos eljárás elektronikus lefolytatásának lehetőségei) 2/1. Megvalósítható-e ez egységes európai elektronikus eljárás? A Bizottság az európai fizetési meghagyásos eljárás bevezetésének indokolásaként az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés hatékonyabbá tételét jelölte meg. A szerződéses felhatalmazást ezen jogalkotói lépés megtételéhez az Amszterdami Szerződés 61. és 65. cikkéből vezette le. 799 Sujecki álláspontja szerint azonban az elektronikus eljárás bevezetése, és a vele járó anyagi terhek, különösen a szükséges szervezeti változások ezen felhatalmazásból már nem vezethetőek le. 800 A német és osztrák megoldások alapján jól látható, hogy milyen mértékű szervezeti és technikai követelmények szükségesek az elektronikus eljárás bevezetéséhez. Erre tekintettel már az európai eljárás szabályainak tervezési fázisában megjelent az a vélemény, hogy jobb volna az egyes tagállamoknak átengedni a döntést arról, hogy igénybe kívánják-e venni az elektronikus eljárást, és ha a válaszuk igen, milyen formában és mely időponttól kívánnak ezzel a lehetőséggel élni. A rendelet szabályaiban ezért az elektronikus eljárás kiépítése és működése tagállami kompetenciaként jelenik meg, a rendelet nem rendelkezik erről a kérdéskörről. 801 További indokként szolgált a tagállami hatáskör fenntartására, hogy jelenleg kevés tagállam rendelkezik az elektronikus eljáráshoz szükséges infrastruktúrával. Ausztriában és Németországban több évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre az elektronikus eljárás kapcsán, valamint Franciaországban találkozhatunk a modern információs technológia polgári eljárásbeli megjelenésével. 802
798
A fogalmat ekként használja: SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 273. o. Rendelet Preambulum (1) és (2) pont 800 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 273. o. 801 Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. Rendelet 26. cikk; SUJECKI, Bartosz: Die Probleme der elektronischen Durchfürung des Europäischesn Mahnverfahrens, in: SCHWEIGHOFER, Erich/LIEBWALD, Doris/AUGENEDER, Silvia/MENZEL, Thomas (Hrsg.): Effizienz von e-Lösung in Staat und Gesellschaft – Aktuelle Fragen der Rechtsinformatik – Tagungsband des 8. Internationalen Rechtsinformatik Symposium IRIS 2005. (Stuttgart/München/Hannover/Berlin/Weimar/Dresden 2005.) 314. o. 802 RECHBERGER, Walter H.: Ein Plädoyer für ein europäisches Mahnverfahren 171. o.; KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik 471. o. 799
184
A német és osztrák tapasztalatok azonban már most is kétségtelenné teszik, hogy jelentős és üdvözlendő döntés volt az uniós jogalkotó részéről, hogy az elektronikus eljárás lehetőségét megteremtette a rendelet szabályaival. Emellett a szabályozás típusa, mértéke is értékelendő, mivel nem ír elő kötelezést, de nyitva hagyja a tagállamok számára az igénybevétel lehetőségét.803 Így a tagállamokban már jelenleg működő elektronikus fizetési meghagyásos eljárások az európai eljárás esetében is alkalmazhatóak.804 2/2. Az elektronikus eljárás szabályozása a rendeletben A Bizottság már a Zöld Könyvben megállapította, hogy az elektronikus kommunikáció a határon átnyúló ügyekben mind a költségek csökkentése, mind a gyorsaság szempontjából különös jelentőséggel bír.805 Álláspontja megegyezett a Tanács és a Parlament elképzeléseivel is, és az elfogadott rendelet szövegébe beépítésre kerültek az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozások. Így az európai fizetési meghagyásos eljárásban lehetőség van az eljárás során elektronikus eszközök igénybevételére, és ezáltal a feldolgozás még hatékonyabbá tételére. 806 A rendelet Preambulumának (11) pontja szerint az eljárásban a felek és a bíróság közötti
kapcsolattartásban
–
a
lehető
legnagyobb
mértékben
–
formanyomtatványokat kell használni az eljárás lefolytatásának megkönnyítése és az automatizált adatfeldolgozás lehetővé tétele érdekében. 807 A rendelet emellett a kérelmezés808, a kérelmek bíróság általi vizsgálata809 és az ellentmondás benyújtásának810 körében is szabályozza az elektronikus eljárás lehetőségét. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet papíron vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére 803
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 193. o. COM (2002) 746. 30. o.; SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren MMR 2005. 217. o. 805 COM (2002) 746. 30-31. o. 806 COM (2002) 746. 30. o.; RECHBERGER, Walter/KODEK Georg E.: Überlegungen zu einem europäischen Mahnverfahren 61. o.; HESS, Burkhard: Strukturfragen der europäischen Prozessangleichung 344. o.; SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o.; GUNDLACH, Eva Das neue Europäische Manhverfahren 184. o. 807 1896/2006/EK rendelet Preambulum (11) pont 808 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (5)-(6) bek. 809 1896/2006/EK rendelet 8. cikk 810 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (4) bek. 804
185
álló kommunikációs eszközön keresztül – beleértve az elektronikus formát is – kell benyújtani. 811 A kérelem elektronikus benyújtása azonban magával hozza a kérelmezői aláírás problémáját. A rendelet ezért elkülönítetten szól az aláírás kérdéséről a hagyományos és az elektronikus kérelmezés esetén. Előbbinél megköveteli a kérelmező vagy képviselőjének az aláírását, utóbbival kapcsolatban az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontjával összhangban történő aláírásra hívja fel a kérelmezőt.812 Nem kötelező azonban az ilyen elektronikus aláírás használata, ha és amennyiben a származási tagállam bíróságain rendelkezésre áll olyan egyéb elektronikus kommunikációs rendszer, amely egy meghatározott, előzetesen nyilvántartásba vett, hitelesített felhasználói csoport részére hozzáférhető, és lehetővé teszi ezen felhasználók azonosítását biztonságos módon. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ilyen kommunikációs rendszereikről. 813 A fizetési meghagyás kibocsátására jogosult tagállami hatóság (bíróság) a rendelet fogalomhasználtat alapján az ún. származási bíróság814, amely a hozzá érkezett kérelmet a lehető legkorábban megvizsgálja, majd a formai és megalapozottsági vizsgálat eredménye alapján dönt az európai fizetési meghagyás kibocsáthatóságáról. A rendelet lehetővé teszi a kérelmek automatizált eljárásban történő vizsgálatát.815 A kötelezett az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondását papíron vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére álló kommunikációs eszközön keresztül – beleértve az elektronikus formát is – benyújthatja. 816 2/3. Az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás működőképessége A rendelet elektronikus eljárásra vonatkozó szabályainak áttekintését követően felvetődik az a kérdés, hogy e rendelkezések alapján megvalósítható-e az
811
1896/2006/EK rendelet 7. cikk (5) bek. 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (6) bek 813 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (6) bek. 814 1896/2006/EK rendelet 5. cikk 4. pont 815 1896/2006/EK rendelet 8. cikk 816 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (4) bek 812
186
elektronikus kommunikáció és az elektronikus feldolgozás az európai fizetési meghagyásos eljárásban. 817 Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek benyújtása, különösen az elektronikus kérelmezés rendelet által lefektette szabályai nagy teret engednek a tagállamok által kialakított megoldásoknak. Az elektronikus kérelmezés formái illeszkednek a származási bíróság tagállamában működő rendszerekhez. Így mind a német, mind az osztrák megoldás kapcsán bemutatott kérelmezési módozatok alkalmazhatóak az európai eljárás kérelmezése körében is. 818 Az elektronikus kérelmek védelmét, biztonságát garantáló eszközökkel kapcsolatban is liberális megközelítést alkalmaz a rendelet, mivel az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételek alkalmazása mellett szabad utat enged minden olyan tagállami rendszernek, mely az elektronikus kérelmek védelmét képes biztosítani. 819 Ekkéntmind a német elektronikus aláírás, mind az osztrák Anschriftcode megoldás teret kap az európai kérelmezés körében. Az elektronikus kérelmezés kapcsán azonban azt is ki kell emelnünk, hogy a rendelet kizárólag keretszabályokat kívánt lefektetni, részletkérdésekben, a kérelmezés módjait tekintve a tagállamok által alkalmazott megoldásokra, formákra utal vissza, amely megnehezítheti a kérelmezők helyzetét. Az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás lehetőségének megteremtésével megválaszolásra vár az kiemelkedően fontos kérdés, hogy az eljárásban milyen mértékben és céllal kap teret a számítógépes technológia. A német és osztrák tapasztalatok alapján kétféle megoldás állhat az európai eljárás előtt. A számítógépes rendszer alkalmas a bíróságok és az eljárás résztvevői között az elektronikus kommunikáció megvalósítására. Ekkor az elektronikus eszközök az eljárás igénybevételét segítik elő a kérelmezők számára. Ugyanakkor a bírói munkafolyamatokban is szerepet kaphatnak az elektronikus eszközök, így bekapcsolódnak a kérelmekről történő érdemi döntések meghozatalába. Például automatikus határidő figyeléssel segítik a bíró tevékenységét. Az érdemi döntés, azaz a fizetési meghagyás kibocsátása azonban továbbra is a bíró kezében marad. Az osztrák fizetési meghagyásos szabályozás ezt az ún. tisztán támogató szerepet szánja az elektronikus eszközöknek. 817
A számítógépes technika terjedelme az európai eljárásban témához részletesen: SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o. 818 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (5) bek. 819 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (6) bek
187
Az elektronikus eljárás megvalósítása azonban alkalmas arra is, hogy a számítógépes szoftverek részt vegyenek a kérelmek vizsgálatában, valamint az európai fizetési meghagyások kibocsátásában. Ekkor a bírói kontroll szükségtelenné is válhat a kérelem adatai, valamint a határozat felett. A kérelmek vizsgálatának ezen formáját jeleníti meg a német elektronikus fizetési meghagyásos eljárás. A számítógépes vizsgálat és az automatikusan kibocsátásra kerülő meghagyások eljárásjogi alapját - a kérelmek érdemi vizsgálatának eltörlését - azonban ehhez meg kellett teremteni Németországban. A német fizetési meghagyás ezért nem az érvényesített igények jogszerűségének igazolásaképpen jelenik meg, hanem sokkal inkább a kötelezett bevonására, eljárásbeli aktív részvételére apellál. 820 Az európai eljárás álláspontját az elektronikzáció szerepére vonatkozóan több tényező együttesen határozza meg. A jogirodalomban többször is megerősítésre talált az európai eljárás elektronizációjával kapcsoltban az a nézet, hogy kizárólag az elektronikus eljárás képes a bíróságok leterheltségén változtatni. A technikai eszközök eljárásbeli szerepét azonban nem tekinthetjük korlátlan lehetőségnek, mivel az eljárás gyorsítása mellett egy további szempont érvényre juttatása is meg kell hogy jelenjen, mégpedig a kötelezett jogainak védelme. 821 Ennek az összetett elvnek az osztrák típusú elektronikus fizetési meghagyásos eljárás modell felel meg leginkább. A jogtudomány oldaláról azonban megjelent az igény - Bartosz Sujecki nevével fémjelezve – hogy az elektronizációt a német típusú megoldásnak megfelelően az eljárás minden területére - különösen a kérelmek vizsgálatára és a meghagyások kibocsátására - ki kellene teljesíteni. 822 Bartosz Sujecki az elektronikus kommunikáció megvalósíthatósága érdekében az európai fizetési meghagyásos eljárás szabályaival kapcsolatban három ponton tett módosítási javaslatot: 1.
A
hatásköri
megvalósíthatósága
és
illetékességi
érdekében
a
szabályok fizetési
számítógépes
meghagyásos
kontrolljának
eljárások
esetére
kizárólagos „illetékességi” szabályok megalkotását javasolta. Ugyanis ezzel kiküszöbölhető lenne a 44/2001/EK rendelet által biztosított joghatósági
820
SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 275. o. HESS, Burkhard: Vereinfachte Verfahren und Mahnverfahren in Europa, in: STORME, Marcel (Hrsg.) Procedural Law in Europe – Towards harmonisation(Anwerpen/Apeldoorn 2003) 328. o.; HESS, Burkhard: Strukturfragen der europäischen Prozessangleichung 343-345. o. 822 SUJECKI, Bartosz: Initial Steps Towards an Elektronic European Enforcement Order for Payment Procedure, CRi 2006. 113.o. 821
188
(illetékességi) szabályozás sokfélesége, amely lehetetlenné teheti a számítógépes program általi vizsgálatát ezen kérelem elemnek. 823 2. A szükséges számítógépes technológia kiépítési költségeinek csökkentésére – német mintájú – központi fizetési meghagyásos bíróságok felállítását látta szükségesnek. 824 3. Legnagyobb kritikája abban jelenik meg, hogy álláspontja szerint a kérelem elemeiként megjelölendő jogalap - "alapjául szolgáló körülmények, valamint a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetése"
825
- akadályozza a kérelmek
számítógépes vizsgálatát.826 Összességében megállapíthatjuk, hogy javaslatival egy olyan irányt kívánt meghatározni az elektronikus európai fizetési meghagyásos eljárás számára, amely az információs-technológiának nem csupán segítő szerepet szán, hanem – német mintára - az adatok vizsgálatára is kiterjed. Ellentétes álláspontként azonban megjelent az a gondolat is, hogy az elektronikus eszközök az értékes bírói tevékenység szerepét átvennék, miközben ennek ellensúlyozásaképpen a számítógép nem tudja biztosítani az érvényesített igények jogszerűségének vizsgálatát.827 Azt Sujecki is elismeri, hogy a számítógép általi kérelem vizsgálat nem képes a bíró,
bírósági
alkalmazott
munkáját
átvenni,
kizárólag
a
kérelem-
formanyomtatvány kötelező mezőinek kitöltését tudja ellenőrizni, illetve logikai vizsgálatokat tud elvégezni. További, részletesebb vizsgálatokhoz, mint kollíziós jogi vagy megalapozottsági kérdések már nem végezhetőek számítógépes programmal, ezekhez képzett bírósági alkalmazottak, bírók szükségesek. Így ő is elismeri, hogy a bírói szakmai kontroll szükségessége jelenti az automatizálás legfőbb korlátját.828
823
SUJECKI, Bartosz: Die Probleme der elektronischen Durchfürung des Europäischesn Mahnverfahrens 309. o.; SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren: Die Notwendigkeit einer ausschlieslichen Gerichtsstandsregelung – Erwiderung auf Einhaus, EuZW 2005. 359. o.; SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o. 824 SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o.; SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren ZEuP 2006. 137. o. 825 Rendelet 7. cikk (2) bek. d és e pontja 826 SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren ZEuP 139. o. 827 FASCHING, Hans W.: Rechtliches Gehör und Rationalisierung des zivilgerichtlichen Verfahrens in Österreich, in: HELDRICH, Andreas/UCHIDA, Takeyoshi (Hrsg.): Festschrift für Hideo Nakamura, Tokio 1996. 125. o.; SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o. 828 SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o.
189
A fentiekhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a kérelem adatainak hagyományos, bírói jogszerűségi vizsgálata is problematikus az európai eljárásban. Mivel ez igényelné a tényállás részletes ismertetését, a bizonyítékok megjelölését és esetleges csatolását is. A nyelvi problémák miatt az egyes bíróságok a kérelmek feldolgozása során egy másik tagállam nyelvén kiállított bizonyítékkal, okirattal találnák szembe magukat. Ezáltal megkövetelnék a fordításokat, amely az eljárást költségesebbé tenné, és az eljárás időtartama is hosszabb lenne.829 A német és osztrák típusú kérelem-vizsgálati módszerek tükrében felvetődik az a kérdés, hogy a rendelet hatályos szabályai lehetővé teszik-e valamelyik megoldást. A teljesen számítógépes kontroll alá helyezett vizsgálat és meghagyás kibocsátás az európai eljárás joghatósági szabályozásával eleve problematikussá válik. Ugyanis a rendelet a 44/2001/EK rendelet által szabályozott általános és különös joghatósági (illetékességi) szabályokat veszi át, amelyet számos értelmezési probléma is körülvesz. Ezáltal egy viszonylag bonyolult szabályrendszer jellemzi az európai fizetési meghagyás kibocsátására joghatósággal rendelkező tagállami hatóságokat, az eligazodást sokszor csak az Európai Bíróság ítéletei biztosítják.830 Ebből kiindulva már a számítógépes vizsgálat egyik legfontosabb pontja, a bírósági joghatósághatáskör-illetékesség vizsgálat is lehetetlenné válhat. A probléma feloldható lehet a Sujecki által javasolt - német mintájú - központi fizetési
meghagyást
kibocsátó
bíróságok
(zentrale
Mahngerichte)
meghatározásával. 831 A Rendelet azonban ekkor szembe kerülne a 44/2001/EK rendelet joghatósági szabályaival, amelyeket értelemszerűen használ, mivel ő maga nem tartalmaz saját joghatósági, hatásköri és illetékességi szabályozást.832 Az európai eljárás teljesen automatikus lefolytatásának második, az előzőnél jelentősebb korlátja a rendelet 8. cikkében szabályozott kérelem-vizsgálat. Ugyanis ha - a jelen fejezet 1/4. pontja alatt már tárgyaltak szerint - a származási bíróságnak a kérelmeket érdemi vizsgálatnak kell alávetniük, azaz a cikkben írt megalapozottsági vizsgálat megtörténik, ez kizárja a teljesen automatizált kérelem-feldolgozás lehetőségét. Ha a kérelmeket kizárólag a formai megfelelőség alapján kell vizsgálni, lehetőség lenne az elektronikus feldolgozásra. Ez hozzájárulna az európai eljárás 829
SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 276. o. HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 327. o. 831 ZPO 1087. §; SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren 137. o.; Hasonlóan nyilatkozik: KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 194. o. 830
190
hatékonyságának növeléséhez.833 Ezen kérdés akként oldható fel, hogy a rendelet vonatkozó szabályainak áttekintése alapján megállapítható, hogy a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modell német változata valósul meg az európai uniós eljárásban834, és a kérelmek kontrollja kizárólag a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek kiszűrésére irányul. 835
836
Emellett azonban meg kell jegyezni, hogy a rendelet 8.
cikkében található, a vizsgálat mértékére vonatkozó szabályozás pontatlan és elégtelen, melynek következtében olyan mozgásteret biztosít a tagállamok számára, amely veszélyezteti az egységes joggyakorlat kialakulását, és komoly problémákhoz vezethet ez európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása során.837 A rendelet által lefektetett szabályozás (a kérelem vizsgálata) és a teljesen automatizált kérelem feldolgozás feltételeinek összevetését követően megállapítható, hogy az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban nem alkalmazható a német elektronikus eljárási minta. A Németországban megvalósult teljesen automatizált eljárás az európai fizetési meghagyásos eljárás elektronizációja szempontjából a hatályos rendeleti feltételek alapján elvetendő.838 Az európai eljárás számára az Ausztriában megvalósult elektronikus fizetési meghagyás modell alkalmazhatósága tűnik reálisnak a hatályos rendeleti szabályok alapján. 839 Így a bírósági munka segítőjeként legyen kizárólag jelen a számítógépes feldolgozás, amely megkönnyíti az eljárással kapcsolatos írásbeli munkákat, és határozat-tervezet elkészítésével gyorsítja a bíró munkáját a fizetési meghagyás 832
E rendelet alkalmazásában a joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatározni. 1896/2006/EK rendelet 6. cikk (1) bek. 833 SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren 277. o. 834 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o. 835 SUJECKI, Barosz: Europäisches Mahnverfahren – Geänderter Verordnungsvorschlag 332. o. 836 Ezen álláspontot erősíti azon vélemény is, mely szerint a probléma oka a rendelet magyar nyelvű fordításában is kereshető, mivel a magyar változat a „kérelem megalapozott-e” kérdést rendeli vizsgálni, míg az angol nyelvű változat (wethet the claim appears to be founded) helyes magyar fordítása a „megalapozottnak tűnik-e” kérdést teszi fel. Ez egyértelműen a vizsgálat prima facie jellege mellett szól, a kérelemben rejlő logikai következetlenségek alapján történő szűrést feltételez. Lásd erről: SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 927. o. 837 Ekként nyilatkozik: HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 328. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Europäische Mahnverfahren 1622. o.; SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik Rn. 379. 838 BEINGHAUS, Karin/THIELKE, Ulrike: Automation des Mahnverfahrens, Der Deutsche Rechtspfleger 1991. 296. o.; Itt meg kell jegyezni, hogy a Sujecki által tett módosító javaslatok alapján történő átalakítás nyomán már nem lenne kizárt a német modell alklamazása. Lásd ehhez: SUJECKI, Bartosz: Die Probleme der elektronischen Durchfürung des Europäischesn Mahnverfahrens 309. o.; SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren: Die Notwendigkeit einer ausschlieslichen Gerichtsstandsregelung – Erwiderung auf Einhaus 359. o.; SUJECKI, Bartosz: Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen Mahnverfahren 214. o.; SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren 137. o. 839 GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung 185. o.
191
kibocsátása során. Így a számítógép legfontosabb feladata a kérelemben megadott adatok megfelelőségének vizsgálata, és az észlelt hibák, hiányosságok listázása a bíró számára. A végső döntés, hogy a meghagyásos eljárás megengedhető-e, illetve, hogy a meghagyás kibocsátható-e, és milyen tartalommal, a bíró kezében maradó döntés lesz. Mivel azonban a rendelet által lefektetett szabályok a kérelmezés, a vizsgálat és az ellentmondás témakörében - a közösségi kompetencia hiányára tekintettel - nagy teret
engednek
a
tagállami
sajátos
elektronikus
eljárásokban
alkalmazott
megoldásoknak, az európai eljárás elektronikus kérelmezése, lefolytatása és az ellentmondások benyújtása kapcsán mindig a származási tagállam, azaz annak a tagállamnak az elektronikus rendszere lesz meghatározó, ahol az európai elektronikus fizetési meghagyásos eljárás lezajlik. 3. Európai és magyar fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző előtt A magyar jogalkalmazás szempontjából kiemelkedően fontos kérdés, hogy az európai eljárás alkalmazása során kell-e számolnunk a magyar fizetési meghagyásos eljárástól eltérő szabályokkal, megoldásokkal. Különösen a magyar eljárás 2009. és 2010. évi módosulásaira tekintettel kaphat figyelmet annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az európai eljárás és a magyar intézmény szabályainak közeledéséről vagy távolodásáról beszélhetünk, az alkalmazott megoldások azonos vagy éppen különböző modellbe sorolhatóak-e, és ebből adódóan a jogalkalmazás során kell-e eltérő szabályozással, eljárási lépésekkel számolni a kérelmezőnek, az eljáró hatóságnak (közjegyző), és a kötelezettnek. 3/1. Az érvényesíthető követelések a magyar és az európai fizetési meghagyásos eljárásban Az európai eljárásban kizárólag pénzkövetelések érvényesítésére van lehetőség. A magyar fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területéből 2010. június 1.-jével kerültek ki az ingó dolog kiadásárára irányuló igények, amely által eljárásunk is az európai eljárás által választott modellhez csatlakozott, így mindkét eljárásban a jogosultak, valamint a jogalkalmazók ugyanazon rendelkezéssel találkoznak.
192
Az európai fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmaz értékhatárt a pénzkövetelések érvényesítése
során.840
Ezzel szemben
a
magyar
eljárás
szabályozásában
konzekvensen érvényesül egy „kötelező” értékhatár meghatározás. Így kimutatható egy jelentős eltérés a két eljárás alkalmazási területét illetően, és megállapítható az is, hogy 2009., majd 2010. évi módosítások sem eredményeztek közeledést a két eljárási szabályanyagban. Tehát az európai fizetési meghagyásos eljárás bármely összegű pénzkövetelés érvényesítése során fakultatív eszköz a kérelmező kezében, addig a magyar fizetési meghagyásos eljárás egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés érvényesítése során kötelezőnek tekinthető a 2009. évi L. törvény 3. §a alapján. A fenti értékhatárt meghaladó igényérvényesítések esetében már azonos állásponton van a két szabályanyag, az eljárások fakultatív eszközök a kérelmezők oldalán. Az európai fizetési meghagyásos eljárás területi hatálya az Európai Unió tagállamaira terjed ki. 841 Az eljárás alanyai tekintetében az európai eljárás nem alkalmaz korlátozást, a rendelet az „egyik fél” eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő állandó lakóhelyéről vagy szokásos tartózkodási helyéről rendelkezik.842 A rendelet nemcsak olyan esetekben alkalmazható, ha a jogosult és a kötelezett különböző tagállamban rendelkezik lakóhellyel, hanem akkor is, ha mindketten ugyanabban a tagállamban élnek, és az eljáró bíróság van a másik tagállamban. 843 A magyar eljárásban ezzel szemben a kötelezett belföldi idézési címének különös jelentőséget tulajdonít a szabályozás. Ennek hiányában nem alkalmazható a fizetési meghagyásos eljárás szabályanyaga, a jogosult polgári peres eljárásban tudja igényét érvényesíteni. Tehát miközben a magyar eljárás ragaszkodik a kötelezett belföldi idézhetőségéhez, az európai eljárás kapcsán – a fentiekre tekintettel – megállapíthatjuk, hogy a magyar hatóság akkor is jogosult kibocsátani az európai fizetési meghagyást, ha mind a jogosult, mind a kötelezett Magyarországon kívül rendelkezik az Unió területén lakóhellyel, de a magyar állam joghatósága fennáll az ügyben. Mindez azt jelenti a magyar közjegyző szempontjából, hogy magyar vagy harmadik állambeli jogosult magyar kötelezett ellen kizárólag magyar fizetési meghagyásos eljárást, az EU-s jogosult magyar kötelezettel szemben magyar és európai fizetési 840
BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o. 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (3) bek. 842 1896/2006/EK Rendelet 3. cikk (1) bek. 843 HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 324. o. 841
193
meghagyásos eljárást is, a magyar, az EU-s és a harmadik állambeli jogosult az EU-s kötelezettel szemben, valamint az EU-s jogosult a harmadik állambeli kötelezettel szemben csak európai fizetési meghagyásos eljárást indíthat a joghatósági szabályok tiszteletben tartása mellett. A magyar vagy harmadik állambeli jogosult magyar közjegyző előtt a harmadik állambeli kötelezettet nem vonhatja eljárás alá. Összességében megállapítható, hogy az EU-s jogosult a magyar kötelezettel szemben mind a magyar, mind az európai fizetési meghagyásos eljárás megindítására jogosult a magyar közjegyző előtt.844 Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag az európai fizetési meghagyás iránti
kérelem
benyújtásának 845
érvényesíthetőek.
időpontjában
esedékes
pénzkövetelések
A rendelet értelmezése alapján az európai fizetési meghagyásos
eljárásban lejárt és – nem teljesített - ellenszolgáltatástól mentes igények érvényesítésére van lehetőség esedékesség megjelölés alatt. Ezáltal az uniós eljárás is csatlakozik a francia, osztrák, spanyol és görög megoldáshoz, amelyben megtaláljuk a magyar eljárást is. Mindkét eljárás azonosan tekint a tartási igények le nem járt részleteire: a rendelet - a lejárat hiányában - nem is sorolja a hatálya alá ezen igényeket846; a magyar eljárás szabályai szerint a törvényen alapuló tartásdíj le nem járt részleteit a jogosult fizetési meghagyásos eljárásban nem tudja érvényesíteni. 847 Az európai eljárás alapvetően polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazható.848 Kizárásra kerülnek azok az ügycsoportok, amelyeket nem tekinthetünk e körbe tartozóknak849, valamint kifejezetten kizárásra kerülnek azon ügyek és eljárások, amelyek a tagállami jogok alapján beletartozhatnának a polgári és kereskedelmi ügyek fogalmába, de a rendelet nem kívánja alkalmazási területét ezekre is kiterjeszteni. 850 A magyar szabályozás az osztrák megoldáshoz hasonlóan nem szűkíti le a pénzkövetelés keletkezésnek jogalapját, minden, polgári jogi jogviszonyból keletkező pénzkövetelés az eljárás alkalmazási területébe tartozik. 844
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 925. o Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásának célja az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes, meghatározott összegű pénzkövetelések behajtása. 1896/2006/EK rendelet 4. cikk 846 TSCHÜTSCHER, Birgit/WEBER, Martin: Die Verordnung zur Einführung eines Europäischen Mahnverfahrens, ÖJZ 2007/27. 306. o. 847 BH1975. 320., mely a 2009. évi L. törvény hatályba lépését követően is összhangban van tartalmát illetően a hatályos szabályozással. 848 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek. 849 1896/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek. 850 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o. 845
194
Egyetlen ügycsoport kapcsán találkozunk kifejezett korlátozással, mégpedig a munkügyi jogvitából eredő pénzkövetelések esetén.851 3/2. Joghatóság (hatáskör és illetékesség) szabályozása a fizetési meghagyásos eljárásokban Az európai fizetési meghagyás kibocsátására joghatósággal rendelkező tagállam(ok) a közösségi jog alapján, kifejezetten a 44/2001/EK rendelet alapján kerül(nek) meghatározásra.852 A rendelet 6. cikke a joghatóságot illetően a 44/2001/EK rendelettel való összhangban történő meghatározást ír elő az eljáró hatóság részére.853 Ekként elsősorban a 44/2001/EK rendelet 2-26. cikke, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet 6. cikk (2) bekezdésében foglalt fogyasztókat védő joghatósági szabályok alkalmazása a közjegyző feladata. A nemzetközi magánjogi tvr. 55-62/H §-ai általában csak annyiban alkalmazhatóak, amennyiben a kötelezett nem rendelkezik - Dániát is beleértve854 – az EU valamely tagállamában lakóhellyel. 855 A hatáskör és illetékesség kérdését a Rendelet a 44/2001/EK rendelethez igazítva határozza meg, amely nem jelent mást, minthogy az adott tagállam saját belső polgári eljárásjoga, így Magyarországon előterjesztett kérelem esetén a magyar polgári eljárásjog határozza meg ezen kérdéseket.856 Az európai eljárás magyarországi alkalmazhatósága szükségessé tette a rendelet minimumszabályainak belső jogi kapcsolódási pontjainak megteremtését. Így az európai eljárásban alkalmazandó szabályokat a 2009. évi L. törvény 59. §-a, a perré alakult eljárást a Pp. 323. §-a szabályozza. A hatáskör-illetékesség kérdésében jelentkező specialitás, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátására magyar hatóságként a közjegyző rendelkezik hatáskörrel857, és a közjegyző illetékessége az ország egész területére kiterjed. 858 A magyar hatáskörre vonatkozó megoldás alapvetően eltér a tagállamoknál megszokott bírósági hatáskörtől. A rendelet azonban figyelembe véve a tagállamok eltérő szabályait liberálisan tekint az eljáró 851
Pp. 349. § (4) bek.; 2009. évi L. törvény 3. § (4) bek. E rendelet alkalmazásában a joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatározni. 1896/2006/EK rendelet 6. cikk (1) bek. 853 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 925.o. 854 A 44/2001/EK rendelet Dánia tekintetébe is alkalmazandó. 855 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 926.o. 856 Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. 1896/2006/EK rendelet 26. cikk 857 2009. évi L. törvény 59. § (1) bekezdés 852
195
hatóság kérdésére, és kijelenti, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátására iránti kérelmek vizsgálatára nem kizárólag bíró jogosult.859 3/3. Az európai és a magyar fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem Az európai fizetési meghagyásos eljárás önálló eljárásnak tekinthető, a német modell szerinti megoldás jellemzi, amelyet a magyar eljárás is követ a hatályos szabályaival. Az európai eljárásban alkalmazott kérelem kapcsán azonos tartalmi előírások érvényesülnek a tagállami, köztük a magyar és az európai eljárási szabályozásban. Emellett az európai kérelem tartalmaz egy – a magyar szabályozás számára is előremutatónak tekinthető - sajátos elemet a fizetési meghagyásos eljárást ellentmondás nyomán követő perre vonatkozóan, mely szerint a jogosult a kérelemhez csatolt függelékben jelezheti a bíróság számára, hogy a kötelezett általi ellentmondás esetén nem kívánja a polgári peres eljárásra való áttérést.860 A magyar eljárásban a jogosult a kötelezetti ellentmondást követő perelőkészítés körében élhet azon rendelkező cselekménnyel, hogy amennyiben nem kívánja az igény perben történő érvényesítését, nem tesz eleget a perelőkészítési kötelezettségének határidőn belül, mellyel a per megszüntetését éri el. Mint láthatjuk, az európai fizetési meghagyásos eljárásban már a kérelmezés szakaszában megjelenhet a kérelmező ezen rendelkezése, melyet egy kifejezett nyilatkozat testesít meg, és amely az eljárás perré alakulását meg is akadályozza. Ezzel szemben a magyar megoldásban mulasztásra alapított rendelkezés él a kérelmező oldalán, amely a kötelezett ellentmondása folytán már perré alakult eljárás megszüntetését eredményezi. Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyértelműen a formanyomtatvány mellett foglal állást861, melynek során az űrlapot nem alternatívaként kínálja a jogosultaknak, hanem annak kötelező igénybe vételére hívja fel őket.862 Mivel a magyar eljárás is ezt a megoldást követi, megállapíthatjuk, hogy a magyarországi alkalmazás esetében mind
az
európai,
mind
a
tagállami
eljárás
egységesen,
a
megfelelő
formanyomtatvány igénybevételével biztosítja az eljárás kérelmezését. 858
2009. évi L. törvény 8. § A vizsgálatot nem kell bírónak végeznie. Rendelet Preambulum (16) pont 860 Ilyen irányú kérelemmel a jogosult azonban az eljárás későbbi §ában is élhet, legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátásáig. 1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) és (4) bek. 861 BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 101. o. 862 Az 1896/2006/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdése a „kell” kifejezés alkalmazásával teszi egyértelművé. 859
196
Az uniós rendelet sem a kérelem benyújtása, sem a kötelezett ellentmondása körében nem tartalmaz kötelező képviselettel kapcsolatos rendelkezést.863 A magyar jogalkalmazásban ezért ezen a ponton sem találkozunk eltérő szabályokkal az európai eljárás jelenléte miatt, a magyar eljárás is a képviselet szabad választását kínálja a kérelmezők számára. 3/4. Az európai és a magyar fizetési meghagyás kibocsátása A magyar fizetési meghagyásos eljárás fokozatosan távolodva az okirati bizonyításon alapuló modelltől, 2010. június 1.-jétől a német típusú tiszta fizetési meghagyásos eljárási modellt jeleníti meg. Az európai eljárás bemutatása és értékelése során már utaltunk arra a problémára, hogy a kérelmek vizsgálatának mértékét elégtelen módon szabályozza a rendelet.864 A jelen fejezet 1/4. pontjában azonban kirajzolódik azon jogtudományi álláspont, mely szerint a rendelet célkitűzéseiből, valamint a szövegösszefüggéseiből az állapítható meg, hogy a Rendelet alkotói nem tartották kívánatosnak a kérelmek megalapozottsági vizsgálatát.865 Tehát a magyar szabályozás azonos álláspontot követ, mint amely a rendelet kötelezettnek szóló tájékoztatásából kiolvasható, azaz az európai fizetési meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, és ezeket a bíróság nem ellenőrizte. A magyar hatóság tagállami fizetési meghagyásos eljárásában alkalmazott - német típusú - formai vizsgálata a rendelet célkitűzései között szereplő egyszerűsített vizsgálattal abszolút összhangban állónak tekinthető. Így a magyar hatóság általi európai eljárásban sem kell azzal számolni, hogy megalapozottsági vizsgálatot folytatna le az eljáró hatóság. Ekként az európai fizetési meghagyás kibocsátása során nem kell attól tartani, hogy sérül a rendelet célja a magyar jogalkalmazás esetleges eltérő (megalapozottsági vizsgálatot megkövetelő) sajátosságai miatt. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban eljáró személyek köre nem kerül pontosan meghatározásra. A tagállami eltérő megoldásokra tekintettel a rendelet kiterjesztő értelmezést alkalmaz, és kijelenti, hogy a kérelmek vizsgálatára nem 863
Az ügyvédi vagy más jogi szakértő általi képviselet nem kötelező: a) a jogosult számára az európai fizetési meghagyás iránti kérelem tekintetében; b) a kötelezett számára az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás tekintetében. 1896/2006/EK rendelet 24. cikk; Ez az álláspont már a Zöld Könyvben is egyértelműen megjelent. COM (2002) 746. 45-46. o. 864 Lásd ehhez: HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás 328. o.; SUJECKI, Bartosz: Das Europäische Mahnverfahren 1622. o.; SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik Rn. 379.
197
kizárólag bíró jogosult.866 A rendelet ezen rendelkezésével lényegében már előre legalizálta a magyar közjegyzői hatáskörbe helyezett fizetési meghagyásos eljárás mellett az európai fizetési meghagyások ugyanezen hatóság általi kibocsáthatóságát 2010. június 1.-jétől. Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet kifejezetten rendelkezik a kérelem egy részére történő meghagyás kibocsátásról. 867 A választott szabályozás érdekessége, hogy az európai eljárás a tiszta fizetési meghagyásos eljárási modellhez sorolható, azaz a német típusú formai vizsgálat megvalósulása jellemzi, amelyben nincsen lehetőség a kérelemtől eltérő meghagyás kibocsátásra. Az európai eljárás a részleges kibocsátás szempontjából mégis az osztrák megoldást követi, és lehetővé válik a részleges európai fizetési meghagyás kibocsátása. A magyar fizetési meghagyásos eljárásban ezzel szemben a német modell következetes alkalmazására kerül sor, és nincsen lehetősége a közjegyzőnek a kérelem egy részére történő kibocsátásra.868 Ekként az eljáró közjegyző az eljárás európai illetve magyar vonatkozása ismeretében tud állást foglalni a megfelelő szabályozás, azaz a részleges kibocsátás, illetve a teljes elutasítás mellett. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a rendelet által felsorolt esetekben utasítható el. 869 Az elutasítás ellen nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét a rendelet, helyette újra megnyitja az igényérvényesítés útjait (egy új európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, a tagállam joga alapján rendelkezésre álló eljárás (tagállami fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás)).870 A magyar fizetési meghagyásos eljárás 2010. június 1.-jétől hatályos szabályai a kérelem elutasítása kapcsán jelentős közeledést valósítottak meg a többségi európai megoldásokhoz, és az európai fizetési meghagyásos eljárás vonatkozó szabályaihoz. Megszűnt az osztrák típusú perré alakítás lehetősége, amennyiben a kérelem alapján 865
Lásd ehhez: V. fejezet 1/4. pontjában leírtak A vizsgálatot nem kell bírónak végeznie. Rendelet Preambulum (16) pont 867 1896/2006/EK rendelet 10. cikk; A rendelkezés előzményének tekinthetőek: Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne 11.4. (1); COM(2002) 746. 33-34. o. 868 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 883. o. 869 Ha a rendelet által előírt követelményeknek nem felel meg, nyilvánvalóan alaptalan, a hiánypótlásra, kiegészítésre, illetve a részleges kibocsátásra vonatkozó felhívásban adott határidőt a kérelmező elmulasztja, illetve utóbbi kapcsán nemleges választ ad. 1896/2006/EK rendelet 11. cikk (1) bek.; Kormann álláspontja szerint elutasítás alapjául szolgáló okként kell kezelni azt is, amikor a kérelmező joghatósággal, hatáskörrel nem rendelkező bírósághoz nyújtja be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét. KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren 117. o.; Brenn azonban nem tekinti ezt elutasítási oknak. Lásd: BRENN, Christoph: Europäischer Zivilprozess 102. o. 870 1896/2006/EK rendelet 11. cikk (2)-(3) bek. 866
198
nem bocsátható ki a meghagyás. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítja a közjegyző, a jogosult választása szerint ismét előterjeszthet fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, vagy a bíróságnál keresettel élhet, illetve a követelést egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás is a német minta követője, mind a kötelezettnek szóló tájékoztatás, mind a formai feltételek tekintetében a német modellt
valósítja meg, amely a német típusú formai vizsgálat egyenes
következményének tekinthető. A rendelet az európai fizetési meghagyás kézbesítésére két fő formát határoz meg: kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolásával, valamint a kötelezett általi átvétel igazolása nélkül. Mindkét kézbesítési módozat esetében kiemeli, hogy kizárólag a kézbesítés szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban alkalmazhatóak a lefektettet kézbesítési szabályok871, ekként a magyar hatóság által kibocsátott európai fizetési meghagyás kézbesítése során a magyar polgári eljárásjog, és a magyar fizetési meghagyásos eljárás kézbesítésre vonatkozó szabályai tekinthetőek irányadónak. A magyar törvényhozó azonban nem bízta a jogalkalmazóra annak eldöntését, hogy a belföldi kézbesítési szabályok megfelelnek-e a kézbesítési rendelet kézbesítési minimumszabályainak, hanem kifejezetten kimondja, hogy: ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre a 2009. évi L. törvény és a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítsére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén a kézbesítési rendeletet kell alkalmazni. Ha harmadik államba kell kézbesíteni az iratot, akkor arra nézve a vonatkozó nemzetközi egyezményt kell alkalmazni vagy a viszonossági gyakorlat alapján kell eljárni. 872 A 2009. évi L. törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat nem kell megjelölni, valamint – mivel nincsen második ellentmondás lehetősége – az európai fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincsen helye.873 Ekként ezen magyar fizetési meghagyásos eljárásban irányadó rendelkezések az európai eljárásban nem alkalmazhatóak. A tagállamok vizsgálata körében külön foglalkoztunk a hirdetményi kézbesítés, mint kézbesítési mód engedélyezéséről, illetve tilalmáról. A kézbesítési rendelet nem szabályozza a hirdetmény útján történő kézbesítést, és kifejezetten tilalmaz olyan
871
1896/2006/EK rendelet 12. cikk (5) bek.; 13. és 14. cikk SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 930. o 873 2009. évi L. törvény 59. § (3) bek.
872
199
kézbesítéseket, amelyek során ismeretlen a címzett.874 A két rendelet egymáshoz való viszonya alapján ezért levonhatjuk az európai fizetési meghagyás kézbesítése tekintetében azt a következtetést, hogy hirdetményi kézbesítésre nincs lehetőség. Ezáltal az európai eljárás a vizsgált tagállamok - köztük a magyar szabályozás - által alkalmazott többségi, tilalmi álláspontra helyezkedik a hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatban. A rendelet 30 napos kibocsátási határidőt határoz meg az európai fizetési meghagyás kapcsán, amely a német és az osztrák polgári eljárásjog szempontjából nem előre, hanem sokkal inkább visszalépésnek számít. 875 A 2009. január 1.-ig hatályos magyar szabályozás ugyancsak 30 napos határidővel számolt, melyet azonban jelentősen redukált a magyar jogalkotó, és mára elektronikus kérelem esetén 3 munkanap, papír alapon vagy szóban előterjesztett kérelem esetén 15 nap a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidő.876 Ezáltal a német és osztrák eljárás mellett a magyar eljárásban is rövidebb határidővel kell a kibocsátó hatóságnak intézkednie egy tagállami eljárás esetében, mint az európai eljárással kapcsolatban. A kibocsátott európai fizetési meghagyás kézbesítésére automatikusan, a kérelmező külön kérelme nélkül kerül sor, melyre a rendelet nem határoz meg konkrét határidőt. Így a magyar eljárással egyező módon nincsen olyan kézbesítési határidő, melynek eredménytelen elteltével érvényét veszítené a kibocsátott fizetési meghagyás. 3/5. A kötelezett jogorvoslati lehetőségei az európai és a magyar fizetési meghagyással szemben Az európai fizetési meghagyással szemben a kötelezett számára biztosított jogorvoslati lehetőség az ellentmondás. Amennyiben a kötelezett ellentmondást nyújt be, az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg. 877 Az ellentmondás formáját és tartalmát szabadon határozza meg a rendelet.
874
1393/2007/EK rendelet 1. cikk (2) bek. ZPO 689 § (1) bek.; DANZL, Karl-Heinz (Hrsg.): Kommentar zur Geschäftsordnung für die Gerichte I. ind II. instanz (Geo.) 110. § 23. 876 2009. évi L. törvény 26. § (1) bek. 877 Rendelet 17. cikk (1) bek. 1. mondat 875
200
A magyar polgári eljárásjogi szabályozás is csatlakozik a fenti tagállamok megoldásaihoz, a fizetési meghagyás bármilyen címen történő megtámadását ellentmondásnak tekinthetjük a Pp. 3. § (2) bekezdése alapján. Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet napokban határozza meg az ellenmondás határidejét, melyet 30 napban állapít meg. A határidő a meghagyás kötelezett részére történt kézbesítésének időpontjától számítandó.878 A magyar eljárás ugyancsak napokban állapítja meg a kötelezett számára nyitva álló ellentmondási határidőt. Amint a kibocsátásra vonatkozó határidő esetében már tapasztalhattuk (30 nap), a rendelet az igényérvényesítések határon átnyúló jellegére tekintettel hosszabb határidőket alkalmaz, szemben a magyar megoldással, mely 15 napos hatásidőt biztosít a kötelezett számára. Az európai fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás – egyező módon a magyar eljárásra vonatkozó szabályozással - hatályon kívül helyezi a meghagyást, és az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik.879 Az európai fizetési meghagyások kibocsátására, az eljárás lefolytatására, az ellentmondások befogadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami hatóságokat a rendelet nem kívánja meghatározni, ezt a kérdést az eljáró tagállam hatásköri és illetékességi szabályaira bízza.880 Különös figyelmet kap ezen rendelkezés, amennyiben az adott tagállamban, így Magyarországon a fizetési meghagyásos eljárás nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás ellentmondás nyomán perré alakul. Ekkor a Pp. 323. § (1) bekezdése értelmében a perré alakult eljárásban a magyar fizetési meghagyásos eljárás perré alakulására vonatkozó Pp. szabályokat kell megfelelően alkalmazni az eljáró bíróságnak. A megfelelő alkalmazás jelentése ebben az esetben az, hogy a Pp. 323. §-ában szabályozott eltérő rendelkezések figyelembe vétele mellett lehet a magyar eljárás szabályait alkalmazni. A megfelelő alkalmazás mellé azonban egy olyan szabályozás is bevezetésre kerül, amely a magyar fizetési meghagyásos eljárás számára is idegen. Ugyanis az európai eljárás esetében az ellentmondás beérkezését követő, jogosultnak szóló felhívást a tényállítások kiegészítéséről, a bizonyítékok előterjesztéséről, és a peres illeték 878
1896/2006/EK rendelet 16. cikk (2) bek. 1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) bek. 880 Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. 1896/2006/EK rendelet 26. cikk 879
201
lerovásáról nem a közjegyző, hanem a bíróság teszi meg. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban – a magyar eljáráshoz hasonlóan - a kötelezett nem a bírósághoz, hanem a közjegyzőhöz köteles az ellentmondását benyújtani. Így a bíróság kizárólag a közjegyző külön értesítése mellett tudja a jogosulthoz szóló felhívást kibocsátani. Ez a rendszer alapvetően eltér a magyar eljárás perré alakulási menetrendjétől, ott ugyanis a közjegyző hívja fel a jogosult, majd az aktanyomat továbbításával értesíti a bíróságot. A jogosult ezzel párhuzamosan már a bíróságnál terjeszti elő a beadványát. Az európai eljárás perré alakulásakor nincsen szabályozva az az eljárási lépés, hogy a közjegyző mikor és hogyan értesíti a bíróságot. Értelemszerűen a kötelezett ellentmondásának beérkezését követően tud értesítéssel élni a közjegyző a bíróság felé, de erre vonatkozóan nincsen határidő lefektetve. A bíróság, amikor megkapja a közjegyző ellentmondásról szóló tájékoztatását, kiküldi a jogosultnak a perelőkészítésről szóló felhívást.881 Az európai fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amennyiben a kötelezett a meghagyás részére történő kézbesítése időpontjától számított 30 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál. 882 A jogerőre emelkedéssel egyidejűleg a fizetési meghagyást kibocsátó tagállami hatóság formanyomtatvány felhasználásával haladéktalanul végrehajthatónak nyilvánítja az európai fizetési meghagyást. Ennek során a hatóságnak ellenőriznie kell a meghagyás kötelezett részére történt kézbesítésének időpontját.883 A jogerős meghagyás végrehajthatósága kérdésében az európai eljárás az osztrák, görög és spanyol megoldást követi, és nem köti kérelemhez a végrehajthatóságról szóló igazolás kiállítását. Az igazolás formáját tekintve külön formanyomtatványt bocsát ki az eljáró tagállami hatóság, és így a spanyol megoldásnál megismert módszer köszön vissza a rendelet szabályából. A magyar eljárás is az osztrák, görög és spanyol megoldással rokon abban a tekintetben, hogy a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság automatikusan beálló 881
Külön ki kell emelni az európai fizetési meghagyásos eljárásban ellentmondás esetén érvényesülő, perré alakulást megakadályozó jogosulti nyilatkozatot. Ekkor ugyanis a kibocsátás iránti kérelem egyik mellékleteként a jogosult előre lemondhat a peres eljárásról, azaz eltekint a peren kívüli eljárást ellentmondás esetén automatikusan követő peres eljárástól. Mivel a közjegyző hatáskörébe tartozik az eljárás, az ellentmondás is hozzá érkezik be, a jogosult külön nyilatkozata esetén a közjegyzőnek nem kell a bíróságot értesítenie. A Pp. 323. § (4) bekezdéséhez fűzött magyarázat, MOLNÁR Judit: Fizetési meghagyásos eljárás XIX. fejezet In: OSZTOVITS András (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. OPTEN on-line Kommentár 2010. 882 1896/2006/EK rendelet 16. cikk (2) bek.
202
jogkövetkezménye az ellentmondás elmaradásának. Sajátos, és eltérő jellemzője azonban a fenti modellbe tartozó tagállamoktól, hogy záradékban kerül rögzítésre a jogerő megállapítása. A magyar eljárásban az eljáró hatóság az ellentmondási határidő elteltét követően automatikusan lép a záradékolás kérdésében. A magyar eljárásban 2010. június 1.-jével technikai változásként jelent meg, hogy a számítógépes rendszerben elkészült meghagyás elektronikus okiratként van jelen, azon a hagyományos jogerősítő záradék nem helyezhető el. A 2009. évi L. törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyző a meghagyás kiadmányát látja el jogerősítési záradékkal, és így kézbesítteti a jogosultnak.884
883 884
1896/2006/EK rendelet 18. cikk (1) bek. 2009. évi L. törvény 36. § (2) bek.
203
A kutatás eredményeinek összefoglalása 1. A magyar fizetési meghagyásos eljárás az európai modellek tükrében Fizetési meghagyásos eljárásunk részletes áttekintését követően megállapíthatjuk, hogy az intézmény szabályai a 2008. december 31.-ig terjedő időszakban döntő többségükben beilleszthetőek voltak a bemutatott európai megoldások rendszerébe. Az érvényesíthető követelések körében, az eljárás kötelező igénybevétele kapcsán találkozhattunk sajátos magyar megoldással, melyhez szabályozásában közel állónak tekinthető az osztrák és spanyol eljárás. Ezen tagállamokban ugyanis a meghatározott értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések esetében kötelező az eljárás igénybevétele,
azonban
ezen
értékhatár
fölött
ki
is
zárják
az
eljárás
alkalmazhatóságát. Mint ahogyan korábban megállapíthattuk, ezek az ún. felső értékhatár által korlátozott eljárások. A magyar megoldás legfőbb eltérő sajátossága, hogy szabályozásra került ugyan egy 1 millió fontos értékhatár, amely azonban kizárólag az eljárás kötelező igénybevételének a határa, az azon felül eső követelések érvényesítése során a fizetési meghagyásos eljárás már fakultatív eszköznek tekinthető a kérelmező oldalán. Ekként középúton helyezhető el eljárásunk a vizsgált modellek tükrében, és a korlátozásmentességet valló német, francia, olasz és görög szabályozáshoz közelebb állónak volt tekinthető. Az eljárás szabályozásában a 2009. január 1.-jét, majd 2010. június 1.-jét követő szabályozás vizsgálata során a következő megállapítások tehetőek az európai modellek és az eljárás 2008. december 31.-ig hatályos szabályai alapján: 1/1. A magyar fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelések kapcsán három vizsgált tárgykörben három különböző következtetés vonható le. Nem következett be változás az eljárásból kizárt követelések esetében. Továbbra is követelménynek tekinthető a kötelezett belföldi idézhetősége. Mivel a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban 2008. december 12-től rendelkezésre áll az európai fizetési meghagyásos eljárás, így eljárásunk változatlansága e kérdésben nem értékelhető negatív módon. Az érvényesíthető pénzkövetelések körét a magyar eljárásban továbbra is értékhatár alkalmazás jellemzi, e tekintetben sem tapasztalható változás a szabályozásban. Azaz
204
eljárásunk „újraszabályozása” nem érintette az intézmény azon elemét, mely leginkább eltér az európai modellektől. A jogalkotó ezáltal az eljárást továbbra sem a bagatell igények érvényesítési eszközének tekinti. Hozzá kell tennünk azt is, hogy 2009. január 1.-jével az értékhatár 200 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett meg, és ennek következtében az érvényesített pénzkövetelések szélesebb köre esik az ún. kötelező fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási körébe. Jelentős változás következett be azonban 2010. június 1.-jével az érvényesíthető igények körének szűkítése által. Kikerültek az ingó dologra vonatkozó igények a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási köréből. Ezáltal a vizsgált tagállami megoldások közül is a német, osztrák, francia eljárás által alkotott, kizárólag pénzkövetelések érvényesítését lehetővé tevő eljárások rendszeréhez csatlakoztunk. Az érvényesíthető igények körének kizárólag pénzkövetelésekre történő szűkítése mellet két indok szólhat: A gyakorlatban a pénzkövetelések nagyobb arányban vannak jelen, mint az egyéb igényérvényesítések, valamint a pénzkövetelések az automatizált
fizetési
meghagyásos
eljárásban
egyszerűbben
elintézhetőek,
formalizálhatóak. Az eljárás automatizáltsága pedig vitathatatlanul az eljárás hatékonyságát segíti elő.885 A tisztán pénzkövetelésekre szabályozott fizetési meghagyásos eljárások esetén azonban aggályos lehet, hogy rendelkezésre áll-e hasonló gyors és hatékony eljárás az egyéb igények érvényesítésére, amellyel a kérelmező végrehajtható okirathoz juthat. Megállapítható, hogy azon tagállamokban, ahol a fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag pénzkövetelést lehet érvényesíteni, működnek eljárási eszközök az egyéb igények peres eljárásnál egyszerűbb és költségkímélőbb elintézésére. Így a német, osztrák, francia polgári eljárásjog számos lehetőséget kínál a pénzen kívüli egyéb igények egyszerűsített eljárásban történő elintézésére.886 A magyar jog szempontjából nem tekinthető problémamentesnek az eljárás pénzkövetelésekre korlátozása. A magyar polgári eljárásjogi szabályozás nem bővelkedik olyan peres eljáráson kívüli, illetve egyszerűsített peres eljárási szabályokban, amelyek az igények érvényesítése során a „rendes” polgári per kiváltására alkalmasak lennének. A 2009. január 1.-jével megjelenő kisértékű perek szabályai is kizárólag akkor alkalmazhatóak, ha az ún. kötelező fizetési meghagyásos 885
COM (2002) 746. 21. o. Lásd erről részletesen pl. HELMREICH, Heinz: Erscheinungsformen des Mahverfahrens im deutschsprachigen Rechtskreis; EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer 68. o. 886
205
eljárás ellentmondás folytán perré alakul. 887 Mindezek hiányosságok ellenére az ingó dolog kiadására irányuló igények érvényesítésére 2010. június 1.-jétől kizárólag peres eljárásban van lehetőség. 1/2. A magyar eljárás hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályozásában következett be a legjelentősebb változás 2010. június 1-jével. A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe helyeződött át, melyek felvetették azon kérdéseket, hogy hogyan illeszkedik eljárásunk a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 57. szakasz (1) bekezdésében megjelenő bírósághoz fordulás alapjogához, valamint a 45. szakaszban rögzített igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elvéhez. 888 A bírósághoz fordulás joga889 alapján a személyeknek Alkotmányban biztosított joguk van arra, hogy a bíróság az eljárásba vitt jogaikat és kötelességeiket elbírálja, ekként az államra az a kötelezettség hárul, hogy a polgári jogi jogok és kötelezettségek (polgári jogi jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson.890 A bírósághoz fordulás joga azonban az Alkotmány 8. szakasz (2) bekezdése alapján egy korlátozható részjogosítvány891, mellyel nem ellentétes az olyan szabályozás, amely a bírói eljárást megelőzően más eljárást tesz lehetővé vagy kötelezővé. 892 A bírósághoz fordulás joga ezért nem értelmezhető úgy, hogy minden polgári jogi igényt kizárólag peres vagy bírósági nemperes eljárásban lehetséges érvényesíteni. 893 Így a megfelelő értelmezés alapján az állam azon kötelezettsége állapítható meg, hogy az ilyen igények esetében a bírói út lehetőségét kell biztosítani, nyitva hagyni a jogosultak számára.
887
Pp. 387. § (1) bek. A dolgozat szerzője figyelemmel volt a fenti probléma bemutatása során arra, hogy 2012. január 1.-jén hatályba lép Magyarország új Alaptörvénye, mely e kérdésekben is más megközelítést alkalmaz. 889 A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. § (1) bek. 890 59/1993. (XI. 29.) AB határozat.; A rendelkezésre bocsátott bírói út azonban nem garantálja azt, hogy annak eredménye minden esetben helyes lesz. SÁRI János - SOMODY Bernadette: Alapjogok Alkotmánytan II. Osiris Kiadó Budapest, 2008. 123. oldal; Az igazságos és törvényes bírósági döntés érdekében az Alkotmány további eljárási garanciaként a jogorvoslathoz való jogról rendelkezik. 9/1992. (I. 30.) AB határozat 891 51/1998. (XI. 27.) AB határozat 892 60/1994. (XII. 24.) AB határozat 893 394/B/1993. AB határozat 888
206
A közjegyző hatáskörébe utalt fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele tekintetében nem tapasztalható eltérés a Pp. 2010. május 31.-ig hatályos szabályaihoz képest, továbbra is fakultatív, szabadon választható eszköz a jogosultak számára.894 Fennmarad azonban az eljárás kötelező igénybevételére vonatkozó rendelkezés is 895, melyről a konjuktív feltétek áttekintését követően megállapítható, hogy a belföldi idézési címmel rendelkező kötelezettel szemben az 1 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelések érvényesítési lehetőségei beszűkülnek. A jogalkotó három alternatív eljárást kínál a fizetési meghagyásos eljárás mellett, így a választható eszközök körébe sorolja a Pp. 127. szakaszában elhelyezett szóbeli kereset
azonnali tárgyalását,
választottbírósági
utat
és
a
az egyezségi kisértékű
kísérletre idézést,
követelések
európai
valamint eljárását.
a A
választottbírósági eljárás, mint alternatív igényérvényesítési lehetőség kapcsán meg kell állapítanunk, hogy a törvény által szabályozott konjuktív feltételrendszer fennállása esetén van lehetőség az igénybevételére.896 Az európai eljárás olyan igények esetén jelent valódi alternatívát a fizetési meghagyásos eljáráshoz képest, amelyek teljesítik mind az értékhatárra vonatkozó, mind a határon átnyúló jelleggel kapcsolatos feltételeket.897 Az értékhatárral kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 2000 Euro és a magyar 1 millió forint nagy valószínűséggel sohasem esik majd egybe, a magyar értékhatár jelentősen nagyobb, legalább másfélszerese az uniós összeghatárnak. Így 2000 Eurot meghaladó, de még az 1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetén az európai eljárás is kiesik, mint a kötelező fizetési meghagyásos eljárás alternatívája. Valamennyi jogosult számára nyitva álló alternatívát a Pp. 127. szakaszában szabályozott szóbeli kereset azonnali tárgyalása és az egyezségi kísérletre idézés
894
2010. június 1.-jétől hatályos Pp. 313. §, 2009. évi L. törvény 3. § (1) bek. 2010. június 1.-jétől hatályos Pp. 314. § (1) bek., 2009. évi L. törvény 3. § (2) bek. 896 Legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita a tevékenységével kapcsolatos; továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek; és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. Vbt. 3. § (1) bek. 897 A kis értékű követelések európai eljárása kizárólag azon határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazható, amelyben a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételkor nem haladja meg a 2000 Euro összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. 861/2006/EK rendelet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről 2. cikk (1) bek.; Az ügy határon átnyúló jellegű, ha legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. 861/2006/EK rendelet 3. cikk (1) bek.
895
207
jelenthet898, mely nem új lehetőség a jogkeresők számár. Újdonsága abban rejlik, hogy kötelező fizetési meghagyásos esetben kifejezetten szerepet biztosít neki a jogalkotó. Bár a Pp. nem hívta fel erre a figyelmet, a bírói gyakorlat már korábban is az eljárás alternatívájaként tekintett a 127. szakasz intézményeire. 899 A felkínált bírósági eljárás legfőbb hátránya és alkalmazásának legjelentősebb akadálya, hogy feltételezi a felek együttes megjelenését a bíróság előtt. A fizetési meghagyásos eljárás által érintett felek tekintetében különösen problémás ez a feltétel, mivel a jogosult és a kötelezett közötti egyetértés (vitatás hiánya), és a hajlandóság, hogy együtt megjelennek a bíróság előtt, sokkal inkább az önkéntes teljesítést teszi értelemszerűvé, nem a bírósági peres eljárást. Ha a kötelezett vitatja a jogosult pénzkövetelését, nehezen elképzelhető az együttes megjelenésük a bíróság előtt. A közöttük fennálló viszony (vita) zárja ki ezt. Mivel azonban az alperes távolmaradása esetén a bíróság a felperes keresetét jegyzőkönyvbe foglalja, és köteles azonnal tárgyalási határnapot is kitűzni, a jogosult igényérvényesítése szempontjából a Pp. 127. szakasz intézményeinek ezen eleme tekinthető valódi alternatívának a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás mellett. Ezáltal a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe kerülése önmagában nem eredményez kiküszöbölhetetlen sérelmet a bírósághoz fordulás jogán. A közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás és az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve kapcsolatának vizsgálata során kiindulásunk vitathatatlan alapja, hogy a közjegyző az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végez jogszolgáltató hatósági tevékenységet.900 A közjegyzői tevékenység egészének hatósági jellegét a Legfelsőbb Bíróság 3/2004. polgári jogegységi határozata döntötte el.
898
Gáspárdy László azonban a Pp 127. §-ának intézményeit alkotmányosság szempontjából, különösen a bíróság előtti egyenlőség elvével kapcsolatban aggályosnak tartja. GÁSPÁRDY László: Aggályos alkotmányhűségű perjogi rendelkezések, Kontroll 01/2006. 91. oldal 899 MOLNÁR Judit: A fizetési meghagyásos eljárás (XIX. fejezet) - A Pp. 314. §-ához fűzött kommentár, in: OSZTOVITS András (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. OPTEN on-line kommentár 2010. 900 2009. évi L. törvény Általános indokolás 1. pont: hivatkozva a 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.)1. § (4) bekezdésére; A közjegyzői törvény miniszteri indokolása szerint a közjegyzőség az igazságszolgáltatás azon része, amelynek célja a jogviták kialakulásának megelőzése, a jogi prevenció. Az Alkotmánybíróság a 944/B/1994. AB határozatában a közjegyzőség magyar jogrenden belüli helyét akként jelölte ki, hogy az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként szólt róla. További AB határozatok, melyekben a közjegyzői tevékenység jellegét határozta meg az Alkotmánybíróság: 54/1993 (x. 13.) AB határozat; 161/B/2000. AB határozat; 27/1999. (IX. 15) AB határozat; 32/2002. (VII. 4.) AB határozat
208
A Magyar Köztársaság bíróságait és az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elvét az Alkotmány 45. szakasza határozza meg. Ezen rendelkezésből kimutatható, hogy az igazságszolgáltatás és a bíróság egymást feltételező fogalmak. Az igazságszolgáltatást kizárólagosan a 45. szakasz (1) bekezdésében meghatározott, politikailag semleges bíróságok önálló hatalomként gyakorolják.901 A kizárólagosság azonban áll fenn ilyen szoros értelemben. Az igazságszolgáltatásban részt vehetnek állami szervek is (pl. szabálysértési hatóságok), azonban ezek eljárását bírói felülvizsgálat
követi,
tehát
a
bíróságok
jogosultak
a
végleges
döntések
meghozatalára.902 Tehát az igazságszolgáltatás fogalma, tartalma kapcsán az Alkotmány 45. szakasz (1) bekezdése szűk értelmezési lehetőséget nyújt, és kizárólag a bírói ítélkezést tekinthetnénk igazságszolgáltatásnak. Ez azonban nem áll összhangban a bíróságok által végzett tevékenységekkel sem, így az Alkotmánybíróság akként értelmezte a fenti bekezdést, hogy az nem zárja ki, hogy a bíróságok a konkrét ügyekben történő ítélkezési tevékenység mellett, annak megindítása előtt vagy után a személyek igényérvényesítési
kérelmei
tárgyában
eljárjanak. 903
Tehát
a
bíróságok
igazságszolgáltatási tevékenysége a konkrét ügyekben történő ítélkezésen túl magába foglalja a nem konkrétan ítélkezési feladatokat is. Az igazságszolgáltatás fogalmának ezen tágabb körű értelmezése alapot adhat arra a megállapításra, hogy a nem ítélkezési
igazságszolgáltatási tevékenységeket
különböző
polgári
nemperes
eljárások formájában közigazgatási vagy más szervek hatáskörébe is ki lehet utalni. 904 Így az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve nem sérül, ha nem minden igazságszolgáltatás fogalma alá tartozó eljárást a bíróságokon folytatnak le. Az ítélkezési tevékenységnek azonban - az igazságszolgáltatás szűkebb értelmezése alapján - a bíróság hatáskörébe kell maradnia, a bírói monopólium az ítélkezésre terjed ki. 905 A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzőkhöz történő utalása szempontjából tehát megállapíthatjuk, hogy a közjegyzők az állami igazságszolgáltatási szervezet 901
KOMÁROMI Zoltán az Alkotmány 45. §-ához fűzött véleménye, in.: A Mi Alkotmányunk, Vélemények és elemzések Magyarország Alkotmányáról Complex Kiadó Budapest, 2006. 327. oldal 902 Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó Budapest, 2009. 1664. oldal; KOMÁROMI Zoltán az Alkotmány 45. §-ához fűzött véleménye 328. oldal 903 1481/B/1992. AB határozat 904 1/2008. (I. 11.) AB határozat; Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó Budapest, 2009. 1664. o.; Ellentétes álláspontot vall: KISS Daisy: A polgári per titkai, Kérdések és válaszok a Polgári perrendtartás Általános részéből, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2006. 85. o.; NÉMETH János- KISS Daisy (szerk.): Bírósági nemperes eljárások magyarázata 32. o.
209
részeként
végzik
tevékenységüket,
melynek
során
hagyományosan
az
igazságszolgáltatás azon részét intézik, amely nem jár érdemi ítélkezési tevékenységgel (pl. okiratok szerkesztése, hagyatéki eljárások lefolytatása). A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzőkhöz utalását abból a szempontból kell megvizsgálnunk,
hogy
az
illeszkedik-e
a
hagyományos
közjegyzői
tevékenységekhez, az eljárásban valóban hiányzik-e az ítélkezés fogalma alá vonható elem. Maga a 2009. évi L. törvény alkalmazza az eljárással kapcsolatban a bíróság tevékenységéhez való hasonlóságot, és a peres eljárásban született ítéletek analógiáját, amikor akként nyilatkozik, hogy a közjegyző eljárása a fizetési meghagyás kibocsátása körében a bíróság eljárásával azonos hatályú, valamint a jogerőre emelkedett fizetési meghagyásnak ugyanolyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. 906 Így a közjegyző által kibocsátott és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyáshoz anyagi jogerőhatás fűződik, mely a véglegesség erejét kölcsönzi a határozatnak.907 A jogerős fizetési meghagyás végrehajtható, és kizárólag rendkívüli perorvoslattal (perújítással) támadható.908 A jogerős fizetési meghagyás végrehajtását a közjegyző végrehajtási lappal rendeli el, mely a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra.909 A végrehajtási lap kibocsátás sajátosságaként kell megjegyezni, hogy a végrehajtást elsősorban akkor rendelik el végrehajtási lappal, ha a követelés fennállását korábban az arra hivatott szervek érdemben elbírálták.910 Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a fizetési meghagyásos eljárás jár-e érdemi ítélkezéssel, meg kell vizsgálni az Alkotmánybíróság álláspontját is az ítélkezés definiálása körében. Az 1/2008. (I. 11.) AB határozat indokolása szerint az ítélkezés szűkebb értelemben a bíróságok olyan tevékenysége, amikor a jogvitát vagy jogsértést jogszabály alapján bírálnak el. Ez az ítélkező tevékenység alapvetően az ügynek vagy az ügyhöz szorosan kapcsolódó érdemi kérdésnek a jogerős eldöntésére 905
Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó Budapest, 2009. 1664. o. 2009. évi L. törvény 2. §, valamint 36. § (1) bekezdés; A bíróság a per érdemében dönt ítélettel, melyhez maga is kötve van. Az ítéletek mintájára az ún. ítélet hatályú határozatok (jogerős fizetési meghagyás) is kötik a bíróságot. Pp. 212. § (1) bek., valamint 227. § (1) bek. 907 NAGY Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról, in: CSÖNDES Mónika-NEMESSÁNYI Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Tanulmánykötet Pécs, 2010. 213. o. 908 TÓVÁRI Tamás: i. m. 295. o. 909 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás 933. o.; 2009. évi L. törvény 53-54. §-a 910 KAPA Mátyás: Bírósági végrehajtás 163. o. 906
210
irányul úgy, hogy a bíróság a meghozott határozatához maga is kötve van. Nem tartoznak az ítélkezés fogalomkörébe az ítélkező tevékenység előkészítésével, valamint a véglegesség és jogerősség igényét nélkülöző döntések. Mind a fenti alkotmánybírósági álláspontra, mind a Pp. és a 2009. évi L. törvény által alkalmazott szabályokra tekintettel megállapíthatjuk, hogy a fizetési meghagyásos eljárás ítélkező tevékenységnek minősül a közjegyző részéről. Az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyások esetén nem érvényesülhet korlátozás mentesen az az elvárás sem, hogy a bírósági eljárást megelőző eljárásokat követően a bírósági eljárásnak teljes körű és érdemi vizsgálatot kell biztosítania.911 Ez azonban azt jelenti, hogy a jogalkotó az igazságszolgáltatási tevékenység olyan szeletét adta át a közjegyzői karnak, mely az Alkotmány 45. szakasz (1) bekezdése alapján kizárólag a bíróságokon végezhető. Így a közjegyző hatáskörébe telepített fizetési meghagyásos eljárás sérti az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alkotmányos elvét, ellentétes a Magyar Alkotmány előírásaival. Az Alkotmánybíróság azonban 2010 őszén a Székesfehérvári Városi Bíróság bírájának kezdeményezésére eljárást folytatott le a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény egyes rendelkezései, köztük elsőként is a fentebb bemutatott hatásköri kérdések alkotmányosságának megvizsgálására. A vizsgálat eredményeképpen kibocsátott 1208/B/2010. AB határozat – követve a korábbi alkotmánybírósági határozatok által tett megállapításokat - kijelenti, hogy a közjegyző
jogszolgáltató
hatósági
tevékenységet
végez,
melyet
az
igazságszolgáltatási tevékenység részének tekinthetünk. A határozat eltérően nyilatkozik azonban a fizetési meghagyás kibocsátásának megítéléséről, annak a szűk
értelemben
vett
igazságszolgáltatási
(jogvitát
eldöntő,
ítélkezési)
tevékenységhez való viszonyáról. E körben figyelembe vételre kerül már a 2008. évi XXX. törvény nyomán megjelent szabályozási koncepcióváltozás, annak indokai, különösen az elektronikus eljárás megvalósításának szükségszerű elemei. A lényegi koncepcióváltás egyértelművé tette, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben érdemi kérdések megvizsgálására a továbbiakban nincsen mód, arra nem kerülhet sor, a vizsgálat csupán a formai feltételeknek való megfelelésre terjedhet ki.912 A 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárást lényegében kettébontotta, egyfelől a meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásától a 911 912
Az Alkotmány kommentárja II. Századvég Kiadó Budapest, 2009. 2019. o. 1208/B/2010. AB határozat III./1. pontja
211
kibocsátásig, illetve az esetleges ellentmondást követő perré alakulásig terjedő nemperes szakaszra, melyet a közjegyző hatáskörébe utal. Másfelől az eljárás peres szakaszát továbbra is a Pp.-ben szabályozza, bírósági hatáskörben maradó peres eljárásnak minősíti. Az Alkotmánybíróság megállapítja - a 2009. évi L. törvény javaslatához fűzött miniszeri indokolás alapján -, hogy a fizetési meghagyásos eljárás (amennyiben az abban foglalt követelést a kötelezett nem vitatja) egy igen egyszerű, bírói mérlegelést mellőző nemperes eljárás. 913 A közjegyző a jogosult által kért fizetési meghagyást a formai vizsgálatot követően automatikusan, mindenfajta érdemi vizsgálat nélkül bocsátja ki. Ezért ebben az esetben a közjegyző nem dönti el a jogvitát, hanem a jogosult követelésének teljesítésére hívja fel a kötelezettet. Önmagában az, hogy ellentmondás hiányában a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá
is
válik,
nem
teszi
a
fizetési
meghagyás
kibocsátását
igazságszolgáltatási tevékenységgé, mint ahogyan a más hatóság által kibocsátott fizetési meghagyás sem tekinthető igazságszolgáltatási tevékenységnek.914 A fizetési meghagyás tehát a peres eljárást megelőző (preventív), azt – ellentmondás hiányában – elkerülő, ezzel a bíróságok tehermentesítését célzó olyan egyszerű megítélésű, automatizált nemperes eljárás, amely nem jogvitát dönt el, hanem – a nem vitatott követeléssel összefüggésben – per nélkül keletkeztet végrehajtási jogcímet.915 Tehát az Alkotánybíróság szerint mindaddig, amíg a fizetési meghagyás kötelezettje a követelést nem vitatja, nem beszélhetünk jogvita eldöntéséről, azaz szűkebb értelemben vett igazságszolgáltatási tevékenységről, hanem hatósági jogkörben kibocsátott határozatról van szó.916 Ezáltal egy olyan álláspont mellett teszi le a voksát, mely az Alkotmány 45. szakasz (1) bekezdésének, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának sérelmét kizárja a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe kerülésével kapcsolatban. A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe került nemperes szakasza tehát automatizált, kizárólag formai vizsgálatot megvalósító hatósági tevékenység a közjegyző részéről. Az ellentmondás hiányában 913
1208/B/2010. AB határozat III./1. pontja Az alkotmánybíróság áttekintette határozatának meghozatala során azt is, hogy a bíróságokon és a közjegyzőn kívül mely más állami szervek jogosultak fizetési meghagyás kibocsátására. Ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állam többféle esetben is él a fizetési meghagyás kibocsátásnak lehetőségével, anélkül, hogy magát a kibocsátás jogát minden esetben a bíróságok (a szűk értelemben vett igazságszolgáltatás) hatáskörébe utalná. 1208/B/2010. AB határozat III./2. pontja 915 1208/B/2010. AB határozat III./3.2.2. 916 Az AB határozat kiemeli azt is, hogy a közjegyző hatákörei között nem kivételes a végrehajtható határotat meghozatala, gondoljunk itt a hagyaték átadására, éretékpapír, okirat semmissé nyilvánítására, bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére. 1208/B/2010. AB határozat III./3.2.2. 914
212
jogerőre emelkedett fizetési meghagyások és azok végrehajthatósága ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem tekinthető aggályosnak. Már az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát megelőzően ismert volt a jogerős fizetési meghagyás joghatásai tekintetében egy "közelítő" álláspont, mely szerint a fizetési meghagyás kibocsátása és joghatásainak mérlegelése során arra kell a figyelmet fordítani, hogy az nem más, mint anticipált mulasztási ítélet, és a hangsúly itt is a mulasztási jellegen van. A kötelezett vitatásának elmaradása, azaz mulasztása esetén áll be a jogerőhatás, mint jogkövetkezmény. 917 Az álláspont arra is kitér a meghagyás kapcsán, hogy miként bírhat egy bírósági vagy közjegyzői határozat a bíróság jogerős ítéletének joghatályával. Ennek során egy más nézőpontot ajánlott a figyelmünkbe, mely szerint a jogerős fizetési meghagyás valójában nem más, mint az állam által legalizált és védett, végrehajtási jogcím alapjául szolgáló hatósági aktus. Mind a végrehajtási jog területén, mind a szélesebb jogterületen igenlő választ találunk arra a kérdésre, hogy a bíróságokon kívül más hatóság jogosult-e végrehajtási jogcím alapjául szolgáló aktus kibocsátására.918 Ezen állásponttal megegyezően az Alkotmánybíróság is megállapítja 1208/B/2010. határozatában, hogy a közjegyző által kibocsátott és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás is összhangban áll az Alkotmány rendelkezéseivel. A felvetett alkotmányossági aggályok a fizetési meghagyásos eljárásban biztosított közjegyzői hatáskör kapcsán jelentősen meggyengülnek. A fenti hatásköri és alkotmányossági probléma azonban új megvilágításba helyeződött 2012. január 1.-jétől, amikortól hatályba lépett hazánk új alkotmánya, mely a vizsgált kérdéskört speciáliasn érinti: fenntartja a bírósághoz fordulás alapjogára vonatkozó korábbi alkotmányos rendelkezést tartalmilag változatlan formában919, míg az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve hiányzik a bíróságokról rendelkező 25. cikkből. Ekként a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe helyezése az Alkotmánybíróság döntését követően mára az Alaptörvény rendelkezései, illetve e kérdéskörre vonatkozó rendelkezések hiánya miatt is támadhatatlanná vált.
917
UDVARY Sándor: A közjegyzői fizetési meghagyás és a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliuma in.: Szécsi Gábor (szerk.): De iuris peritorum meritis 7. Studia in honorem Endre Tanka 103. o. 918 UDVARY Sándor: A közjegyzői fizetési meghagyás és a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliuma 103. o. 919 Új Alkotmány XXVIII. cikk (1) bek.
213
A kérdés áttekintése során természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a szempontot sem, mely a hatáskör áthelyezést indokolta – informatikai rendszer kiépítés, az azzal járó költségek fedezése. Az alkotmányossági problémák különösen azért kelthettek aggályokat, mert a fizetési meghagyásos eljárást érintő 2010. június 1.-jétől bekövetkezett reformoknak nem a közjegyzői hatáskörbe telepítés a legnagyobb előnye. A valódi és értékelhető eredményének az eljárás elektronikussá tétele, az eljárási hatásidők rövidülése, hatékonyság növelés tekinthető, melyek ugyanúgy megjelenhettek volna a bíróságokon is, amennyiben a jogalkotó a bíróságokon rendeli el kiépíteni azt az informatikai hátteret, amely az eljárás elektronizációjához szükséges. 920 Utóbbi választás esetén elkerülhetőek lettek volna a fenti aggályok és az azok eloszlatására irányuló alkotmánybírósági eljárás is.
Az illetékesség tekintetében a polgári peres eljárás illetékességi szabályaitól való teljes elkülönülés észlelhető, melynek következtében eljárásunk e szempontból eltávolodik az európai megoldások döntő többségétől, és közelít a német fizetési meghagyásos eljárás meglehetősen rendhagyó - a kérelmezőhöz kapcsolódó illetékességet alapul vevő, és un. központi fizetési meghagyásos bíróságokat kijelölő - megoldásához. A magyar illetékességi szabályozás azonban még a német megoldáshoz képest is formabontónak tekinthető, mivel míg a német szabályozás kizárólag a kötelezettet, addig a magyar rendszer mindkét felet (kérelmező, kötelezett) figyelmen kívül hagyja az eljárásra illetékes hatóság (közjegyző) meghatározása során. 2010. június 1.-jétől minden ügyben minden közjegyző jogosult eljárni. 921 Az illetékességi szabályozás, és a kérelmezőkre tekintet nélküli automatikus ügyelosztás azonban ellentétben állhat a jogkeresők érdekeivel. A közjegyző székhelyéhez kapcsolt illetékességi terület jelentette és jelenti valamennyi közjegyzői nemperes eljárás alapját. A fizetési meghagyásos eljárás azonban kivétel ezen elv alól. Melyek voltak azok a körülmények, amelyek arra indították a jogalkotót, hogy ezen eljárásban eltérjen az általános szabályoktól? Egyik indoknak a MOKK rendszerének egységes volta tekinthető, azaz hogy minden ügyet ugyanazon 920
Lásd az előnyök jelentkezéséről: Évi fél millió ügytől szabadultak meg a bíróságok című cikk, valamint Gyorsan jön a végrehajtó című cikk a Notarius Hungaricus II. évf. 5. szám 2010. szeptember-október Sajtószemle rovatában 921 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról: joghatóság, illetékesség, ügyelosztás 20-21. o.
214
számítógépes rendszeren rögzítenek, és az iratok is egy központi nyomdából kerülnek kézbesítésre. A kötelezett személyes megjelenésének hiánya, és a peres eljárás szervezeti elkülönülése nyomán nem okoz problémát az eljárás során, hogy a kötelezett, és a jogosult lakóhelye, valamint a közjegyző között nagyobb földrajzi távolság jelenik meg. Az aggályok elosztatás mellett szól az is, hogy a kötelezett a maga beadványait bármelyik közjegyzőnél előterjesztheti922, így a jogosult választási lehetősége, amellyel lényegében meghatározza az eljáró közjegyző személyét, sem sértheti a kötelezett jogos érdekeit. A másik indok a közjegyzői karon belüli munkaelosztás szempontja volt, azaz az országon
belüli
gazdasági,
társadalmi
és
földrajzi
egyenlőtlenségek
ne
923
befolyásolhassák érdemben az egyes közjegyzők ügyérkezését.
Az illetékességi szabályozás a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában azonban kihatással van a jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján történő végrehajtás elrendelésére is. A jogerős fizetési meghagyás alapján a közjegyző rendeli el a bírósági végrehajtást. A 2009. évi L. törvény a végrehajtási kérelemre analóg módon rendeli alkalmazni a fizetési meghagyásos eljárás megindításának szabályait.924 Így a teljesen elektronizált rendszernek köszönhetően a végrehajtást elvileg bármelyik közjegyző elrendelheti. A törvény szerint a végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a fizetési meghagyásos ügyek elosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz az elektronikus úton előterjesztett végrehajtási kérelem elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan - kivéve azt a közjegyzőt, akit mentesítettek - a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. A rendelkezések alapján a papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett végrehajtási kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, aki a fizetési meghagyási eljárásban eljárt. A végrehajtási kérelmet a fél egyébként - a mentesített közjegyzőt kivéve - bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti. 925 A közjegyzői kamarán belül azonban egy sajátos megoldást alakítottak ki a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási ügyek elosztása kérdésében. A Vht. fenti rendelkezéseitől eltekintve, az automatikus ügyelosztás mellőzésével, a fizetési 922
Pp. 94. § (1) bek. SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról: joghatóság, illetékesség, ügyelosztás 21. o. 924 2009. évi L. törvény 10-13. § 923
215
meghagyást kibocsátó közjegyzőhöz utalják ki a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet.
1/3.
A
fizetési
meghagyás
kibocsátása
iránti
kérelem
kapcsán
tehető
megállapításaink a következők: A magyar fizetési meghagyásos eljárás peres eljáráshoz való viszonyában alapvető változás állt be 2010. június 1.-jével, az addig osztrák modellnek megfelelő, peres eljárással szoros kapcsolatot mutató eljárásunk a német önálló eljárási modellhez csatlakozott. A közjegyző ezen fenti időponttól kizárólag fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemként tekinthet a hozzá érkező kérelmekre, és ezen szabályanyag alapján is kell azokat megítélnie. A Pp. 314. § értelmében a bíróság köteles a hozzá érkező, keresetlevélként megjelölt, de a fizetési meghagyás alkalmazási körébe eső kérelmeket elutasítani, és tájékoztatni a kérelmezőt a közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás lehetőségéről. A bekövetkezett modellváltást pozitív irányú változásként értékelhetjük a magyar eljárás szempontjából, mivel a peres és nemperes eljárás jobban elhatárolhatóvá vált, és megszűnt az aggályosnak tekinthető hivatalból történő perré alakítás lehetősége. Hiányosságként értékelhető azonban, hogy a Pp. 314. § (1) bekezdése kizárólag az ún. kötelező fizetési meghagyásos eljárás esetére rendezi a bíróság eljárási kötelezettségét. Az 1 millió forintot meghaladó pénzkövetelések esetében bírósághoz érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekkel kapcsolatban nem találunk megfelelő eligazítást a Pp.-hez fűzött magyarázatokban. Az eljárás igénybevétele ezen összeg esetén már fakultatív, a kérelmező választja meg az igényérvényesítés módját, azaz a pert vagy a nemperes eljárást. Ezért álláspontom szerint két alternatíva jöhet számításba: 1. formája, elnevezése alapján a Pp. 130. szakasza alapján elutasítja a bíróság a kérelmet, és közjegyzői nemperes útra tereli az igényérvényesítést; 2. a tartalma szerint ítéli meg (Pp. 3. szakasz (2) bekezdés) a bíróság a kérelmet, befogadja azt, de hiánypótlásra hívja fel a jogosultat, mivel a kérelme, különösen a bizonyítékok kapcsán, nem felel meg Pp. 121. szakasz keresetlevéllel szemben támasztott követelményeinek. A bírói gyakorlat számára azonban már 2010 júniusában rendelkezésre állt azon állásfoglalás, mely a fenti esetkörre vonatkozó intézkedéseket meghatározta. Így 925
GYEKICZKY Tamás (szerk.): Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez, 2010. A Vht. 10. §-ához fűzött magyarázata
216
amennyiben a jogosult 1 millió forint feletti pénzkövetelést kíván fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel érvényesíteni, úgy a kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés b.) pontja alapján kell elutasítani. 926 Azaz a bírói gyakorlatnak a felvázolt alternatívák közül az 1. megoldást kell követnie. 927 A magyar fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemeinek áttekintése során azt tapasztalhattuk, hogy eljárásunkat mind a perhez közel álló un. osztrák modell időszakában, mind a német típusú önálló eljárási jelleg esetében jellemezte és jellemzi a kérelem elemeinek keresetlevél elemekre történő visszavezetése. Technikai szempontból azonban mégiscsak változással találkozhatunk, mivel a 2009. évi L. törvény nyomán külön törvényi, elkülönült szakaszban történő felsorolást nyertek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elemek, és megszűnt a keresetlevél elemeire történő visszautalás. Ezen változás pozitív irányúnak tekinthető, mivel kizárja olyan problémák keletkezését, melyet pl. a közvetítői tevékenységre utalás, mint keresetlevél kötelező tartalmi elem bevezetése eredményezett.928 A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formája tekintetében eljárásunk kezdettől fogva - és azon nem változtatva -, a formanyomtatványon történő előterjesztésről rendelkezik, és ezáltal a német-olasz modellt követi. Németh János már 1975-ben - látva ezen megoldás megfelelő voltát, és az adott korszak európai trendjeihez való igazodását - javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaságban megindult informatikai fejlesztések magyar eljárásban történő alkalmazására. Ebben döntő
szerepe
volt
annak,
hogy
a
magyar
eljárás
is
alkalmazta
a
formanyomtatványokat, melyek az elektronikus adatfeldolgozás egyik alapkövetét képezik.
1/4. A fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatban meglehetősen sokrétű szempontsor alapján történt a magyar fizetési meghagyásos eljárás európai megoldások tükrében történő elhelyezése. A legfontosabb szempontnak a kérelmek vizsgálata tekinthető, melynek során megállapíthatjuk, hogy a magyar eljárás a kérelmek tartalmi vizsgálatát, mellékletek, 926
A felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható. 130. § (1) bekezdés b.) pont 927 Lsád erről részletesen: IV/A. 3/1. pontja 928 BH2004. 190.
217
köztük az okiratok csatolását megkövetelő eljárás volt 2008. december 31-ig. Tehát az okirati bizonyításon alapuló fizetési meghagyásos európai modell részét képezte, követve a vizsgált tagállamok döntő többségében (Belgium, Franciaország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) alkalmazott megoldást. A 2008. évi XXX. törvény rendelkezései nyomán 2009. január 1-jétől a kérelmező választásává tette a jogalkotó az okiratok csatolást, és ezáltal eljárásunka német, osztrák, finn és portugál polgári eljárásjogban alkalmazott tiszta fizetési meghagyásos modell, valamint az elektronikus eljárás felé mozdult el. Ebben a közjegyzői hatáskörbe kerülés sem eredményezett változást. A magyar jogalkotó lépésének értékelése érdekében tekintsük át a modellek mellett és ellen felsorakoztatható érveket. Ekként megállapítható, hogy az okirati bizonyításos modell hátrányai meghaladhatják a benne rejlő előnyöket, különösen azért, mert ezen előnyök (a jogalap nélkül érvényesített igények kiszűrése) a kötelezett oldalán jelennek meg. A hátrányok azonban kifejezetten a jogosult oldalán jelentkeznek, mind az eljárás időtartamával, mind a kérelemhez csatolandó okiratokkal, és ekként az érvényesíthető igények beszűkülésével kapcsolatban. A tiszta modell előnye, hogy a kérelmek vizsgálata nem hátráltatja a meghagyásos eljárásokat, hátránya azonban, hogy a kötelezett oldalán jogvédelmet nem képes megvalósítani, amely miatt csökkenhet az eljárás iránti bizalom. Mivel az eljáró hatóságnak nem állnak rendelkezésére a jogosult által hivatkozott tények igazolásához bizonyítékok (okiratok), nem tudja szűrni a jogosult kérelmét. A kötelezett védelme kizárólag saját cselekményeivel (ellentmondásával) valósulhat meg. Ennek eredményeként a kötelezettel szemben kibocsátott, és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás a legtöbb tagállami jogrendszer által ismert mulasztási ítélettel mutat szoros párhuzamot.929 A magyar jogalkotó azon választása, hogy a német típusú, formai vizsgálatot megvalósító tiszta fizetési meghagyásos eljárási modellt választotta a jogi szabályozás alapjául, pozitív változásnak tekinthető a magyar eljárás szempontjából. Mint ahogyan az európai modellek e témakörben végzett feltárása során már kifejtettem, az eljárás szerkezete sem támasztja alá a felek egyelőként történő kezelését, az eljárás a jogosult igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében került szabályozásra. Ezért abban a kérdésben is, hogy a kérelemben foglalt adatok, 929
RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht 14. o.
218
tények mennyiben kívánnak alátámasztást, követhető lehet ez az eredeti célkitűzés: a jogosult érdeke, amely egyértelműen a rövid határidővel lefolyó, lehető legkevesebb bizonyítással járó fizetési meghagyásos eljárás. A kötelezett érdekvédelmét a jogi szabályozás és az eljáró hatóság azáltal tudja biztosítani, hogy megfelelő tájékoztatást nyújt számára a meghagyás jogi jellegéről, a jogorvoslati lehetőségről, valamint elmaradásának jogkövetkezményeiről. A fizetési meghagyás kibocsátásának határideje kapcsán megállapíthatjuk, hogy a magyar jogalkotó folyamatosan redukálta az eljáró hatóság számára nyitva álló határidőket. Ezek valós szigorát azonban a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban sikerült megteremtenie, amikor a MOKK rendszerét automatikus meghagyás kibocsátóként beépítette arra az esetre, ha a közjegyző nem intézkedik a 3 munkanapos, illetve 15 napos kibocsátási határidőn belül. A magyar jogalkotó törekvései azonban még így sem képesek megvalósítani a német-osztrák eljárás azon elemét, hogy a fizetési meghagyások a kérelem beérkezése napján kibocsátásra kerüljenek. A fizetési meghagyás kibocsátása körében jelentős személyi változást eredményezett az eljárás hatáskörre vonatkozó szabályainak átalakulása. A bíróságtól a közjegyzőhöz került az eljárás lefolytatása, melynek során a bíró, bírósági titkár és bírósági ügyintéző helyett közjegyző, közjegyző-helyettes bocsátja ki a fizetési meghagyásokat. Önmagában már ez egyedülálló megoldás a vizsgált európai megoldások tükrében. A dolgozat ezért ezen megállapítással le is zárhatná az európai modellek és a magyar eljárás kapcsolatának vizsgálatát e témakörben, azonban a személyi kör és az európai megoldások áttekintése során levonhatóak érdeklődésre számot tartó következtetések. Ekként a 2010. május 31.-ig hatályos szabályozás értelmében bíróságokhoz tartozó eljárásunk esetében a kibocsátásra jogosultak köre alapján a magyar eljárás egyértelműen - a francia, olasz, görög, spanyol megoldás szerinti - bíróhoz rendelt eljárásként működött, szemben a német és osztrák Rechtspfleger-típusú rendszerével. A közjegyző és a közjegyző-helyettes eljárása során továbbra is a bíró-bírósági titkár által megvalósított, bíróhoz rendelt eljárási modell fedezhető fel eljárásunkban. Így a személyi kör megváltozása - a várakozásokkal ellentétben - e ponton nem eredményezett modellváltást a fizetési meghagyásos eljárásunkban.
219
1/5. A kötelezetti ellentmondás témakörének vizsgálata során döntően olyan következtetések levonására nyílt lehetőség, melyek a 2008. december 31.-ig alkalmazott európai modell melletti kitartást, a változatlanságot juttatták kifejezésre. Ekként a magyar eljárás nem váltotta fel a 2009., és 2010. évi módosulásai során sem az ellentmondás tartalmi és formai szabadságát követő német, francia (osztrák és spanyol) modellt, valamint kitartott az ellentmondás automatikus perré alakító hatása mellett, és a jogerőre emelkedés körében sem változtatott az automatikus jellegen. Emellett azonban megjelentek új, sajátos elemek az ellentmondás szabályai körében. Egyik ilyen kibővülésnek tekinthető a második ellentmondás lehetőségének, és 15 napos határidejének bevezetése 2009. január 1.-jével. A magyar jogalkotó ezáltal a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás végrehajtási szakaszában is megnyitotta a kötelezett védekezésének lehetőségét, mely által a német kétfokú eljárás elemei jelentek meg a magyar eljárásban. Mivel azonban az ellentmondás lehetősége továbbra is egy alkalommal illeti meg a kötelezetett, és kizárólag az egyetlen ellentmondás előterjesztésének kezdőidőpontja duplázódott meg a kötelezett oldalán, az eljárásunk továbbra is az egyfokú fizetési meghagyásos modell része, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Görögország és Spanyolország mellett. Másik kiemelendő megállapításunk, hogy amellett, hogy az ellentmondás nyomán automatikusan alakul perré a fizetési meghagyásos eljárás, a jogalkotó a kérelmező, mint
felperes
oldalán per-előkészítési
kötelezettséget
állapít
meg.
Ennek
részletszabályait szigorítva, az eljárási illeték lerovása mellett, tény és bizonyíték előterjesztéssel egészítette ki 2009. január 1.-jétől. Ezáltal eljárási megoldásunkban felfedezhetjük a német modellből ismert kérelemre történő perré alakítás intézményét is. Mivel azonban a peres eljárás automatikusan megindul az ellentmondás hatására, a magyar eljárás továbbra is az automatizmust valló megoldások közé sorolható. A jogosult feladatainak megteremtésével – a per-előkészítés mellett - a jogalkotó áttételesen azt akarta/akarja kideríteni, hogy a jogosultnak érdekében áll-e a per. Előremutató megoldásnak lehetne ezért tekinteni a német szabályozás azon elemét, amely a jogosult számára már a meghagyás kibocsátása iránti formanyomtatványon lehetővé teszi ellentmondás esetére a peres eljárás kezdeményezését, vagy éppen az arról való lemondást. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem mellékletei körében kifejezetten meg is jelenik ez a szabályozási elem. 930
930
1896/2006/EK rendelet 17. cikk (1) bek.
220
Az ellentmondás nyomán perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok tekintetében a magyar szabályozás érdemi változásokat nem valósított meg, a polgári peres eljárás vonatkozó szabályok érvényesültek és érvényesülnek ma is. Eltérés azonban, hogy 2010. május 31.-ig a fizetési meghagyásos eljárásban és a perré alakult eljárásban is azonos hatásköri és illetékességi szabályok alapján ugyanazon bíróság járt el. 2010. június 1.-jétől az ország bármelyik közjegyzője eljárhat, míg a perré alakult eljárásban a peres eljárásban érvényesülő hatásköri és általános, valamint különös illetékességi szabályok határozzák meg a peres bíróságot. Tehát annak ellenére, hogy továbbra is a Pp. hatásköri és illetékességi szabályozása érvényesül a perré alakult eljárásokban, több ponton is változások jelentkeznek az eljárás szabályaiban. Ezek közül is a legfontosabb, hogy a közjegyző és a bíróság között léteznie kell egy irattovábbítási lépésnek az ellentmondás beérkezését követően. Emellett a kérelmező határozhatja meg a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében, hogy melyik bíróság járjon el (az általános vagy különös illetékességi szabályoknak megfelelően) a peres eljárásban. A közjegyző automatikusan továbbítja a megjelölt bírósághoz a perré alakult eljárás aktanyomatát. Amennyiben a kérelmező hatáskörrel, illetékességgel nem rendelkező bíróságot jelölt meg a kérelmében, és közjegyző ehhez továbbította az ügyet, megjelenik a Pp. 129. §-a szerinti áttétel intézménye. Ezek az elemek egyértelműen a német megoldás szükségképpeni velejárói, azaz a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő hatáskör és illetékesség függetlenné válik a peres szabályoktól, a perré alakuláskor azonban visszatér ez a szabályozás.
A magyar fizetési meghagyásos eljárás legfőbb változásai ekként: kizárólag pénzkövetelések esetén vehető igénybe; az eljáró hatóság (közjegyző) illetékessége elválik a peres eljárás illetékességi szabályaitól; önálló, pertől független nemperes eljárássá válik; a kérelem vizsgálata körében kizárólag formai vizsgálat zajlik, azaz az okirati bizonyítást mellőző ún. tiszta fizetési meghagyásos modellhez csatlakozik. Mindezek az új jellemzők egyértelműen a német fizetési meghagyásos eljárás (Mahnverfahren) elemeinek magyar szabályozásban való meghatározó jelenlétéről tanúskodnak. Megállapíthatjuk emellett azt is, hogy míg a 2008. december 31.-ig hatályos állapot áttekintése körében egyetlen olyan sajátosságát tudtuk kimutatni az eljárásnak, amely nem illeszthető egyetlen európai megoldás körébe sem (értékhatár alkalmazása), 221
addig 2010. június 1.-vel a közjegyzői hatáskör egy újabb megkülönböztető jeggyel gazdagította eljárásunk jellemzőit. 2. A magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás A magyar elektronikus eljárás technikai hátterének kialakítása során két eltérő és egymást időben felváltó elképzeléssel találkozhatunk a vizsgálatok során. A 2008. évi XXX. törvény még az európai modellekkel teljes összhangban, a bíróságok szervezetrendszerében képzelte el az elektronikus rendszer kiépítését. Ekként mind a német, mind az osztrák megoldásnak megfelelően gondolkodott a jogalkotó. Annyi különbség azonban már ekkor észlelhető volt, hogy az osztrák egységes rendszer felé kíván elmozdulni, semmiképpen sem célja speciális – német mintájú – központi fizetési meghagyásos bíróságok kijelölése. A fenti jogszabály azonban mindössze három keretszabályt épített be a Pp. akkori XIX. fejezetébe, mellőzte a technikai szempontból lényeges részletszabályokat, amellyel mind a jogalkalmazókat, mind az állampolgárokat kétségek között hagyta. A 2009. évi L. törvény előkészítő munkálataival 2009. tavaszától jelent meg az új elképzelés, mely szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes rendszer igénybe vételével kell megvalósítani az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásokat. Tehát egy már létező és működő infrastruktúrára esett a jogalkotó választása. Ez azonban együtt kellett hogy járjon a fizetési meghagyásos eljárás szabályainak teljes átalakításával, melyek közül a legjelentősebbek a bíróságok hatásköréből való kiemelés és a külön törvényi szabályozás volt. A hatásköri szabályok változásánál már jelzett alkotmányossági aggályok felmerülését is vállalva, a jogalkotó az európai modellektől, és a mintának tekintett német-osztrák megoldástól teljes egészében elkülönülő megoldást választott az elektronikus eljárás bevezetésének eléréséhez. Az elektronikus eljárás első jelei tehát a 2008. tavaszán megindult jogalkotási munkálatokhoz, a 2008. évi XXX. törvény megszületéséhez, és abban az elektronikus eljárási elemek megjelenéséhez köthetőek. A német és osztrák megoldástól eltérően, meglehetősen rövid idő elteltével 2010. június 1.-jével az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás az ország egész területén biztosítottá vált. A megvalósított elektronikus rendszer az osztrák minta nyomait viseli magán. Így a MOKK országosan egységes számítógépes rendszere az osztrák Datakom Gmbh. magyar megfelelőjének tekinthető: befogadja, előszűri a kérelmeket, és kiosztja 222
azokat az egyes közjegyzők felé (Ausztriában az egyes hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokhoz). A második egyértelmű osztrák vonása a rendszernek az egyetlen, ún. központi nyomda üzemeltetés, melyben megvalósul az ország egész területén kibocsátott fizetési meghagyások kinyomtatása, borítékolás és postázása. A német rendszer az egyes központi fizetési meghagyásos bíróságokhoz rendeli a nyomdákat is. Az elektronikus eljárás igénybevétele a magyar szabályozásban akként foglalható össze, hogy a legmodernebb technikai, internetes alapú megoldásokat alkalmazza, nem kíván különbséget tenni az egyszeri és tömeges kérelmet előterjesztők között a technikai feltételek által, valamint fenntartja a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelmezési módozatokat is. A bemutatott német és osztrák elektronikus kérelmezési módozatok közül tehát a legmodernebbeket tekinti mintának, így a német ProfiMahn, Online-Mahnverfahren, valamint a Barcode kérelmek jelennek meg a magyar rendszerben is. Tehát egyértelműen internetes alapra helyeződik a kérelmezés technikai rendszere. A kérelmek a MOKK honlapjáról tölthetőek le, és a kérelmező saját számítógépén tudja azokat kitölteni. A benyújtás módja tekintetében a magvalósult és működő rendszer alapján a kérelmező online is benyújthatja a kérelmét, de annak kinyomtatott változatát közvetlenül a közjegyzőnél is előterjesztheti, azaz teljes egészében
a
német
rendszerben
kialakított
online-kérelmezés
magyar
leképeződéséről van szó. Az interneten keresztül, a MOKK-hoz történő benyújtás során a német rendszer elektronikus aláírási feltétele kap szerepet. A jogalkotó eredeti elképzelése alapján a természetes személyek számára az osztrák megoldás Anschrift kódhoz kötött megoldását kívánták a magyar eljárásban biztosítani, mégpedig az ügyfélkapu rendszer fizetési meghagyásos eljárásba történő bevonásával. A 2010. évi LIX. törvénnyel azonban módosították e kérdésben a fizetési meghagyásos eljárás szabályanyagát, és 2010. június 29-től hatályon kívül helyezték az ügyfélkapun történő benyújtás lehetőségét.931 Így a természetes személyek számára kizárólag a kérelmezés írásbeli és szóbeli formája maradt fenn. A jogalkotó és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara eredeti elképzelései tehát azt mutatják, hogy az elektronikus kérelmezés során a magyar eljárásban a legmodernebb német-osztrák megoldásokat kívánták követni. A közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás működésének megkezdését követően azonban még a hatályba
223
lépés hónapjában nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyfélkapu rendszere egyelőre nem alkalmas
a
fizetési
meghagyás
kibocsátása
iránti
kérelmek
elektronikus
benyújtásában való közreműködésre. A magyar szabályozás is ismeri és alkalmazza a kötelező elektronikus kérelmezés intézményét, melyet mind a német, mind az osztrák rendszerben tapasztalhattunk. A technikai fejlődés nyomán mára már nem az az alapvető kérdésünk, hogy milyen mértékben okoz nehézséget egy jogi képviselő, illetve egy vállalkozás számára egy internet kapcsolattal rendelkező számítógép beszerzése, üzemeltetése – szemben a német rendszer kialakításkor az 1970-es években. Sokkal inkább az a kérdés, hogy az elektronikus rendszerre való áttérés és a korábbi hagyományos kérelmezés között megfelelő idő áll-e rendelkezésre a változásokra való felkészüléshez, az átállásra a kérelmezői oldalon. A 2009. évi L. törvény egy éves felkészülést biztosított, mely számszerűen kevésnek tekinthető a német és osztrák rendszer megoldásához képest. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni a fenti egy éves időszakot. Amennyiben ennek során figyelemmel vagyunk arra, hogy a fenti kérelmezői kör már ismerheti és alkalmazhatja az elektronikus aláírás, biztonsági kód intézményét a cégeljárásban, a nehézség számukra abban jelentkezhet, hogy ezen ismert eszközöket a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek kitöltését követően is alkalmazniuk kell. Második mérlegelést érdemlő szempont, hogy minden egyes elektronikus eljárásnak megvannak
a sajátos eljárási-technikai
lépései.
Ezért
a
felkészülési
idő
megfelelőségét nézetem szerint nem az alapján kell vizsgálnunk, hogy az elektronikus aláírás intézménye mennyiben okoz/okozott nehézséget a kérelmezők számára, sokkal inkább a fizetési meghagyásos online-kérelem specialitásaira való felkészülés lehetősége, a rendelkezésre álló idő lehet az állásfoglalás alapja. Így az egy éves felkészülési idő elégséges lehetett volna, amennyiben a MOKK rendszerének tesztelhetőségét megfelelő időben tudják biztosítani a kérelmezők számára. Ez azonban nem valósult meg kielégítő módon, a kiegészítő szabályok és az informatikai rendszer az utolsó pillanatban jelent meg, így a kötelező elektronikus kérelmezés esetében a 2010. június 1.-i kezdés nehézségekkel járt. A számítógépes technikának biztosított szerepkör alapján a magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárás közös vonása a német és osztrák megoldással, hogy a kérelmezés 931
elektronikus,
illetve
hagyományos
módozatira
tekintet
nélkül,
2010. évi LIX. törvény 3. § (10) bek. 224
egységesen számítógépes programok segítségével történik a kérelmek vizsgálta. A vizsgálat terjedelme egyértelműen a német minta jelenlétéről tanúskodik, mivel kizárólag formai vizsgálat valósul meg, a közjegyző nem vizsgálhatja érdemben a kérelemben szereplő adatokat, tényeket. A fizetési meghagyás kibocsátása során lényegében a közjegyző a formai hiányosságok esetében utasíthatja el a kérelmet, formailag teljes, hiánytalan kérelem esetén intézkednie kell a meghagyás kibocsátásáról. A német vizsgálati szabályok mellett azonban osztrák elemként értékelhető, hogy a jogalkotó nem vállalta fel a meghagyások német mintájú automatikus kibocsátásának intézményét, azaz az emberi közreműködés nélküli rendszer megvalósítását. Beépítette a meghagyás kibocsátásának rendszerébe osztrák mintára az emberi tényezőt, a közjegyző parancsát. Ez a parancs azonban kizárólag szimbolikus szerepet kaphat a német vizsgálati módszer alkalmazása mellett, mivel a fentiekben is jelzett módon, a közjegyzőnek nincsen lehetősége érdemi kérelemvizsgálatra. Ekként a közjegyző, mint emberi tényező jelenléte mellett is azt mondhatjuk el, hogy a magyar elektronikus eljárás a meghagyás kibocsátása körében alkalmazott rendszere egyértelműen a német megoldást követik, az osztrák eljárás emberi tényezőre alapított eleme szimbolikus csupán. Tovább erősítheti ezen álláspontunkat az a szabályozás is, melyet a 2009. évi L. törvény a kibocsátási határidő elteltét követő MOKK rendszere általi automatikus kibocsátás körében rendel alkalmazni. A magyar elektronikus eljárás költséghatékonyságának értékelése a szabályozás bevezetése óra eltelt rövid időre tekintettel nehézségekbe ütközik. Amely azonban már most is megállapítható, hogy a számítógépes rendszer üzemeltetése olyan terhet ró a MOKK-ra, melyet korábban költségvetési keretből a bíróságokon kellett fedezni. A MOKK a 2009. évi L. törvény rendelkezései szerint az eljárásból befolyt díjak meghatározott részét fordítja kiadásainak fedezésére, így az elektronikus rendszer elvileg önfenntartó jelleggel működik. Mivel azonban az elektronizáció nem tudja az eljárás
valamennyi
elemét,
lépést
lefedni,
szükségképpen
megjelennek
a
hagyományos kiadások is, melyek legnagyobb részét a postaköltség teszi ki. Az iratokat hivatalos küldeményként (ajánlva és tértivevénnyel) kell kézbesíteni, és a legegyszerűbb esetben (egy jogosult, egy kötelezett) is átlagosan 3 kézbesítésre kerül sor, ügyenként kb. 1500 forint lesz csak a MOKK oldalán felmerült postaköltség.932 932
Ki kell emelni, hogy 2007-ben a fizetési meghagyásos eljárások 84%-ában az ügyérték nem haladta meg a 200 000 forintot, azaz az ügyek döntő többségében a MOKK oldalán felmerülő postaköltség a
225
A kérelmezői oldalon, kifejezetten a jogi képviselők oldalán jelentkezett a magyar elektronikus eljárásnak egy olyan kiadási eleme, melyet el is kerülhetett volna a technikai részletszabályok kidolgozása során a jogalkotó és a MOKK. Ez pedig az eljárási díj megfizetése körében jelent meg, mivel kizárólag dombornyomott bankkártyával tették lehetővé az elektronikus átutalásokat. Ilyen kártya híján a jogi képviselő nem tudta igénybe venni az elektronikus eljárást, nem tudott az ügyfél kérelmének
megfelelően
fizetési
meghagyás
kibocsátása
iránti
kérelmet
előterjeszteni 2010. június 1.-ét követően. Mivel a jogi képviselő munkájának egy jelentős szeletét veszített volna el ezen technikai hiányosság miatt, igényelt megfelelő kártyát a számláját vezető banktól. Mint ahogyan a költségek tárgyalása körében már jeleztük, ez nem minden esetben valósulhatott meg a saját bankjánál, így új bank választása, új számla nyitása vált szükségessé, amely - a rendszer által nem igazolható - költségeket eredményezett a jogi képviselő oldalán. A magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárásról összképként a következő három leglényegesebb következtetést vonhatjuk le a német és osztrák eljárás vizsgálatának tükrében: 1. Az eljárás technikai hátterét egyértelműen az osztrák minta képezi; 2. A kérelmezés körében a német elemek kapnak szerepet, a német rendszer (elektronikus aláírás) jelenik meg a jogi képviselők, vállalkozások esetében. A természetes személyek számára az írásbeli kérelmezés, valamint a szóbeli kérelem előterjesztés, azaz a hagyományos kérelmezési technika biztosított; 3. A kérelmek feldolgozása, a meghagyások kibocsátása körében formailag ugyancsak mindkét vizsgált megoldás alkalmazásának lehetnénk tanúi, azonban a részletes szabályozás áttekintése nyomán egyértelműen a német – automatikusnak nevezett - fizetési meghagyás kibocsátás jellemzi a magyar elektronikus eljárást. 3. Az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás Az európai fizetési meghagyásos eljárás hagyományos és elektroniziáció szempontú európai
modellek
körében
történt
elhelyezése
képezte
az
alapját
azon
megállapításainknak, melyekkel jellemezni tudjuk az európai és a magyar eljárás kérelmezés, a közjegyző előtti igényérvényesítés, a kötelezett jogorvoslati lehetősége
fizetendő díj kb. 30%-át fogja kitenni. Éppen ezért gondoskodni kell arról is, hogy a nagyszámú féllel folyó eljárásokban (pl.: egyetemleges kötelezettek esetében) öt fő felett a minimális díj mértéke a felek számától függően növekedjék. 2009. évi L. törvény 42. §-ához fűzött indokolás
226
és a perré alakulás, jogerőre emelkedés körében tapasztalható azonos és eltérő sajátosságait. A vizsgálat eredményeképpen a következő megállapítások megtételére nyílik lehetőségünk: A jogosult szempontjából mind az európai, mind - 2010. június 1-jével a magyar eljárás kizárólag lejárt pénzkövetelések érvényesítésére biztosít lehetőséget. A magyar eljárásban bekövetkezett alkalmazási kör szűkítés ekként megteremtette az európai eljárás szabályozásával való azonosságot. Nem következett be változás azonban két területen, amelyek jelentős különbségként értékelhetőek a két eljárás alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ezek közül az egyik az eljárás igénybevételének európai eljárásban ismert teljes fakultativitása mellett létező magyar vegyes rendszer. A magyar eljárás 1 millió forintos értékhatár által továbbra is elkülöníti a "kötelező" és a jogosult választásán alapuló eljárás igénybevételt. Így amennyiben a jogosult az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelését olyan ügyben kívánja érvényesíteni, melynek nincsenek határokon átnyúló vonatkozásai, kénytelen lesz a magyar eljárást igénybe venni, peres eljárást sem indíthat. Második, fennmaradó különbség az ún. határokon átnyúló, külföldi követelések megítélése az eljárások szempontjából. Az európai intézmény igénybevételét az eljáró hatóság és bármelyik fél lakóhelyének különböző volta megalapozza, míg a magyar eljárás nem változott abban a tekintetben, hogy megköveteli a kötelezett belföldi idézhetőségét. Ezen különbség - amely a német jogot kivéve valamennyi vizsgált európai megoldás esetében
fennáll
-
azonban
nem
értékelhető
a
jogosult
hátrányára
a
pénzkövetelésének érvényesítése során, mivel az alkalmazási feltételek teljesülésétől függően az európai eljárás mellett Magyarországon biztosított egy megfelelő tagállami intézmény az igények érvényesítéséhez. A jogosult mind az európai, mind a magyar eljárásban formanyomtatvány igénybevételével
kezdeményezheti
az
eljárás
megindítását.
Az
európai
formanyomtatvány magán viseli a német modell egyik legfőbb sajátosságát, a perré alakulásra vonatkozó jogosulti nyilatkozatot. Annak ellenére, hogy a magyar szabályozásban is jelentős német modellkövetést állapíthatunk meg, ezen kérelem elem még nem kapott szerepet a hatályos szabályozásban. Helyette a jogalkotó a jogosult perré alakítás körében megteremtett kötelezettségeinek teljesítésétől teszi függővé az ellentmondás
folytán automatikusan
megindult
per
tényleges
lefolytatását. 227
A jogosult számára specialitásként jelentkezik ugyan az európai modellek alapján a magyar szabályozás eljáró hatóságra vonatkozó szabályozása, így egységesen, mind a magyar, mind az európai eljárásban a közjegyző jogosult eljárni. Az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet azonban nem tekinti ezt problémának, mint ahogyan korábban hivatkoztunk rá, nem kizárólag a bírói eljárásokat kívánja elismerni. Az európai eljárás iránti kérelmét a jogosult bármelyik közjegyzőnél előterjesztheti, tehát a magyar eljárás hatásköri szabályai mellett az illetékességi előírások is vonatkoznak az európai eljárás alkalmazására. Jelentős különbségként jelentkezik azonban, hogy míg a magyar eljárás kérelmezése körében a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelmek mellett az elektronikus kérelmezés is megjelenik, addig az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek kizárólag hagyományos úton nyújthatóak be a közjegyzőhöz. Tehát a magyar jogalkotó jelen szabályozási állapot szerint kirekesztette az európai kérelmeket a MOKK elektronikus rendszeréből, az azt jellemző elektronikus ügyelosztásból, és az elektronikus feldolgozásból is. Az európai és magyar eljárásban eljáró közjegyző szempontjából a meghagyás kibocsátás során azonosnak tekinthető a kérelmek vizsgálatának köre, mind a rendelet, mind a magyar törvény német mintájú formai vizsgálatot szabályoz. Ebből egyértelműen következne, hogy a közjegyzőnek nincsen lehetősége kérelemtől eltérő tartalommal kibocsátani a meghagyásokat. Az európai eljárásban azonban mégis van kifejezetten erre vonatkozó szabályozás. Megállapítottuk korábban, hogy nem hivatalból, nem automatikusan zajlik mindez, mégis olyan sajátosság, mely ellentétes a német modellt e tekintetben követő magyar eljárás megoldásával. Tehát amíg a magyar eljárásban a kérelem egészére kibocsátja a közjegyző a meghagyás, vagy elutasítja a kérelmet, addig az európai eljárás szabályainak alkalmazása során speciális egyeztetést indít a jogosult irányába, és annak eredményétől függően hozza meg a kibocsátásról, illetve az elutasításról szóló határozatát. A fizetési meghagyások kibocsátására nyitva álló határidő tekintetében levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyar eljárás lényegében a 2009. és 2010. évi változásait megelőzően vallott azonos álláspontot az európai szabályozással, mindkettő esetében 30 napos határidővel találkozhattunk. A hatályos szabályozás szerint a magyar eljárásban - a német és osztrák elektronikus eljárási minta hatására jelentősen lecsökkent a rendelkezésre álló idő. Ekként a német, osztrák fizetési
228
meghagyásos eljárás mellett a magyar szabályozáshoz képest is visszalépésnek tekinthető az európai eljárás 30 napos kibocsátási határideje. A kötelezett szempontjából mindkét eljárás azonos álláspontot vall a jogorvoslat tekintetében, így annak elnevezése ellentmondás, és mind tartalmát, mind formáját illetően szabadságot biztosít a kötelezett számára. Eltérés azonban, hogy míg az európai eljárásban 30 nap, addig a magyar eljárás esetében 15 napon belül kell ezen jogorvoslati kérelmét előterjesztenie. A határidőben előterjesztett ellentmondás mindkét szabályozásban azonos joghatást vált ki, perré alakítja a fizetési meghagyásos eljárást. A peres eljárásra a tagállami jog, azaz a magyar polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak. Eltérés tapasztalható azonban abban a körben, hogy a közjegyző, perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság és a jogosult milyen módon veszi fel a kapcsolatot a perelőkészítés kapcsán. Mint ahogyan már korábban jeleztük, a magyar eljárásban a közjegyző hívja fel a jogosultat, aki a kötelezettségeket a bíróság felé teljesíti. Ezzel szemben az európai eljárásban - a jogszabályból levezethetetlen indokok alapján - a bíróság veszi fel a kapcsolatot a jogosulttal, és kéri tőle a perelőkészítést. Tehát az európai és magyar fizetési meghagyásos eljárás azonos álláspontot vall az érvényesíthető követelések, a formanyomtatvány alkalmazás, a kérelmek formai vizsgálata, az ellentmondások tartalmi és formai szabadsága, valamint az ellentmondás folytán történő perré alakulás tekintetében. Ezen azonosságok közül az utóbbi kettő a változtatások előtt is jellemezte a két eljárást, míg az előbbiek a magyar intézmény újraszabályozása nyomán jelentek meg. Különbségként marad fenn a magyar változások ellenére az érvényesíthető pénzkövetelésekre vonatkozó értékhatár, és ezzel összefüggésben az eljárás teljes fakultativitásának hiánya, valamint a magyar eljárás belföldi kötelezetthez kötődése. Különbségek körét tovább bővítették a 2009. és 2010. évi változások, amikor átalakították az eljárás hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályait, és lecsökkentették a meghagyások kibocsátásának határidejét.
229
Felhasznált irodalom
BALBI, Celso E.: Injonction de payer: Le modéle italien, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 171-189. o BASCHANG, Rolf/THEOBALD, Udo: Das „perfectionierte” Mahnverfahren, NJW 1974. 1985-1987. o.
BECKMANN, Udo: Mahnen per Diskette, NJW-CoR 1994. 312-314. o
BEER, Johannes: Das Mahnverfahren nach der Zivilverfahrens-Novelle 2002. Diplomarbeit Universität Linz
BEINGHAUS, Karin/THIELKE, Ulrike: Automation des Mahnverfahrens, Der Deutsche Rechtspfleger 1991. 296. o.
BELTZ, Karl-Heinrich: Unterschiede des Mahnverfahren im deutschen und französischen Recht, RIW 1992./7 536-539. o.
BOHATA, Peter/JUHÁSZ, Edit/GLATZ, H. Ferenc/RECHBERGER, Walter H./KLICKA,
Thomas/RIJAVEC,
Vesna/SCHÖBERL,
Elisabeth/VOGLER,
Daniela/UZELAC, Alan/ZOLL, Fryderyk: Beschleunigung des zivilgerichtlichen Verfahrens in Mittel- und Osteuropa, Schriftenreihe des Center of Legal Competence, Band 10. Wien-Graz 2004.
BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Das neue Mahnverfahren und die ADVDrittschuldneranfrage – Handbuch für die Praxis mit Mustern und Beispiele, Wien 1987.
BOSINA, Josef/SCHNEIDER, Martin: Die elektronische Klage, Wien 1990.
230
BRENN,
Christoph:
grenzüberschreitende
Europäischer Verfahren
in
Zivilprozess, Österreich,
Leitfaden
Manzsche
für
das
Verlags-
und
Universitätsbuchhandlung Wien 2005.
CAPPELLETTI, Mauro: Az eljárás mint társadalmi tömegjelenség, ELTE Polgári Eljárásjogi Füzetek II. Budapest 1972. 227-233. o. CHRISTIAN, Alexander: ADVM-Codes, öAnwBl 2002. 248. o.
COESTER-WALTJEN,
Dagmar:
Mahnverfahren
in
Deutschland,
in:
RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 149164. o.
DANZL, Karl-Heinz (Hrsg.): Kommentar zur Geschäftsordnung für die Gerichte I. ind II. instanz (Geo.), CD-ROM (Wien 2005.) 110. § 23.
DELCASSO, Jean Paul Correa: La procédure d’injonction de payer en Espagne, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 235247. o.
DRESSEL, Jens/VIEFHUES, Wolfram: Gesetzgeberischer Handlungsbedarf für den elektronischen Rechtsverkehr – werden die wahren Probleme gelöst? K&R 2003. 434-440. o.
EBENBICHLER, Gerhard: Die französische Procédure d’injonction de payer (bzw de faire) im Vergleich zum Mahnverfahren in Österreich, ZfRV 2006/2. 63-69. o.
FÁBIÁN Erika: Júniustól közjegyzők előtt a fizetési meghagyások - Jogi Fórum interjú Dr. Tóth Ádámmal, a MOKK elnökével, Jogi Fórum 2010. 05. 28. http://www.jogiforum.hu/hirek/23136 (letöltés ideje: 2010. 09. 07.)
231
FASCHING,
Hans
W.:
Rechtliches
Gehör
und
Rationalisierung
des
zivilgerichtlichen Verfahrens in Österreich, in: HELDRICH, Andreas/UCHIDA, Takeyoshi (Hrsg.): Festschrift für Hideo Nakamura, Tokio 1996. 117-136. o. FAZEKAS Sándor: A bírósági eljárás tehermentesítése és gyorsítása, Bírák Lapja 12/2004. 33-42. o.
FERRAND, Frédérique: La procédure d’injonction de payer en droit francais, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 131148. o.
FLECK Zoltán (szerk.): Bíróságok mérlegen II. Pallas 2008.
FÖRSCHLER, Hermann: Kann das gerichtliche Mahnverfahren seine Aufgaben noch erfüllen? JZ 1969. 103-105. o.
FRANK, Martin: Das verfahrenseinleitende Schriftschtück in Art. 27 Nr.2 EuGVÜ, LGVÜ und in Art. 6 Haager Unterhaltsübereinkommen 1973. Duncker und Humblot Berlin 1998.
FREITAS, José Lebre de: L’Injonction de Payer dans la loi Portugaise, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 219233. o.
FRÖHLINGSDORF,
Josef/LINCKE,
Karl
H.:
Das
neue
spanische
Zivilprozessgesetz (LEC) Auswirkungen auf die wirtschaftsrechtliche Praxis, Recht der Internationalen Wirtschaft (RIW) 5/2001. 357-364. o. FÜZI Zsófia: Az „ésszerű idő” követelménye az Emberi Jogok Bíróságának gyakorlatában és a polgári perrendtartásban, Collega 2003. április VII. évfolyam 2. szám 46-50. o.
232
GÁL Judit - VEZEKÉNYI Ursula: Cégjogi Kalauz 2009. HVGORAC Budapest, 2009.
GÁSPÁRDY László: A fizetési meghagyásos eljárás, Polgári nemperes eljárások, Novotni Kiadó Miskolc, 2001.
GÁSPÁRDY László: Aggályos alkotmányhűségű perjogi rendelkezések, Kontroll 01/2006. 88-94. o. GÁSPÁRDY László: A magyar fizetési meghagyásos eljárás – nyugat-európai összevetésben, Jogtudományi Közlöny 1994. április 151-158. o.
GÁSPÁRDY László: A polgári per alternatívái de lege ferenda, in: Polgári eljárásjog a XXI. században, Tanulmányok Farkas József emlékére (Szerk: KENGYEL Miklós) Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dialóg Campus Kiadó Pécs 2002. 29-33. o
GÁSPÁRDY László: Konfliktushelyzetek a polgári jogi viszonyokban, in: Gazdaság és Jogtudomány 1-2. 1979. GÁSPÁRDY László: Polgári perjogunk és a harmadik évezred, Magyar Jog 1999/10. szám 577-579. o. GILLES, Peter: Az állami igazságszolgáltatás alternatívái a Német Szövetségi Köztársaságban, Magyar Jog 1994/9. 556-574. o. GILLES, Peter: Időszerű igazságszolgáltatási problémák és igazságszolgáltatási reformok Németországban - transznacionális összefüggésben, Magyar Jog 2001/10. szám 609-617. o.
GILLES, Peter: Polgári igazságszolgáltatás a Német Szövetségi Köztársaságban, Magyar Jog 1994/8. 501-505. o.
233
GOTTWALD, Thomas: Aktuelles zum IT-Einsats in der österreichischen Justiz, in: SCHWEIGHOFER, Erich/LIEBWALD, Doris/KREUZBAUER, Günther/MENZEL, Thomas (Hrsg.): Informationstechnik in der juristischen Realität, Jahrbuch Rechtsinformatik, Wien 2004. 317-322. o.
GOTTWALD, Thomas/VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr in Österreich MMR 2004/12. 792-797. o.
GRÄVE, Karsten/LUKIES, Dietmar: Der Königsweg, NJW-CoR 1998.
GRUNSKY,
Wolfgang:
Das
verfahrenseinleitende
Schriftstück
beim
Mahnverfahren, IPRax 1996. 245-246. o.
GUNDLACH, Eva: Europäische Prozessangleichung Gegenstand-Struktur-Methode dargestellt am Beispiel des Mahnverfahrens, Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde der Juristischen Fakultät der Eberhar-Karls-Universität Tübingen, Köhler-Druck, Tübingen 2005.
GYEKICZKY Tamás (szerk.): Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez, 2010.
HABSCHEID, Walter: Der Rechtspfleger in der Gerichtsorganisation, in: SCHÜTZE, Rolf A. (Hrsg.), Einheit und Vielfalt des Rechts, Festschrift für Reinhold Geimer zum 65. Geburtstag, C. H. Beck Verlag, München (2002.) 210. o.
HAGEN, Johann J.: Modernisierung und Standardisierung von Zivilprozessen, in: KÖNIG, Bernhard (Hrsg.), Historiarum ignari semper sunt pueri, Festschrift Rainer Sprung, Wien 2001. 155-163. o.
HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás, in: KENGYEL Miklós HARSÁGI Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó Budapest, 2009. 321337. o
234
HAUG,
Ulrich/PFARR,
Heide
M./STRUCK,
Gerhard:
Möglichkeiten
der
Beschleunigung des arbeitgerichtlichen Verfahrens, Duncker&Humblot Berlin, 1985.
HAUPT Egon: A polgári per gyors befejezésének eszközei a hatályos polgári eljárásjogi törvény alapján, Magyar Jog 2003/9. szám 546-552. o.
HELMREICH, deutschsprachigen
Heinz:
Erscheinungsformen
Rechtskreis
–
unter
des
besonderer
Mahverfahrens
im
Berücksichtigung
des
Mahnverfahrens in der Zivilprozessordnung und seiner Vorgängermodelle Köln, Berlin, Bonn, München, 1995.
HESS, Burkhard: Das automatische Mahnverfahren CR 1991. 245-250. o
HESS, Burkhard: Strukturfragen der europäischen Prozesangleichung, dargestellt am Beispiel des Europäischen Mahn- und Inkassoverfahrens, in: SCHÜTZE, ROLF A. (Hrsg.) Einheit und Vielfalt des Rechts, Festschrift für Reinhold Geimer zum 65. Geburtstag, München 2002 339-364. o.
HESS, Burkhard: Vereinfachte Verfahren und Mahnverfahren in Europa, in: STORME, Marcel (Hrsg.): Procedural Law in Europe – Towards harmonisation, Anwerpen/Apeldoorn 2003. 323-345. o.
HOLCH, Georg: Geändertes Mahnverfahren - neue Vordrucke, NJW 1991. 31773183 o.
HOLCH, Georg: Mahnverfahren zwischen Schuldnerschutz und Entlastungsfunction, Zeitschrift für Rechtspolitik 1981. Dezember (Heft 12.) 281-285. o.
HUHN, Dieter: Probleme der Automation im gerichtlichen Mahnverfahren, In: ANDRÉ, Achim (Hrsg.), Automation in Gerichts- und Verwaltungsverfahren, Berlin 1980. 40-62. o. KALMUS, Gerhard: Das Mahnverfahren ab 1.1.1986. ÖJZ 1985. 705-710. o.
235
KALMUS, Gerhard: Das obligatorische Mahnverfahren ab 1. Jänner 1986 mit automationsunterstüzter
Datenverarbeitung,
Manzsche
Verlags-
und
Universitätsbuchhandlung Wien 1986.
KAPA Mátyás: Bírósági végrehajtás, in: VARGA ISTVÁN (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2010. 89-331. o. KELLER, Rolf: Die Automation des Mahnverfahrens – Schwerpunkte einer Projektentwicklung NJW 1981. 1184-1188. o KENGYEL Miklós: A polgári bíráskodás hétköznapjai, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1990.
KENGYEL Miklós: A polgári eljárásjog az ezredfordulón, Magyar Jog 2000/12. szám 711-724. o KENGYEL Miklós (szerk.): Az elektronikus polgári eljárás az osztrák és a magyar igazságszolgáltatásban (Konferenciakötet), Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dialóg Campus Kiadó Pécs, 2008.
KENGYEL Miklós - HARSÁGI Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó Budapest, 2009.
KENGYEL Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó Budapest 2008. KISS Daisy: A polgári per titkai, Kérdések és válaszok a Polgári perrendtartás Általános részéből, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2006. KISS Daisy: És mégis, kinek az érdeke? Jegyzetek a Polgári perrendtartás egy újabb módosításához in: Ügyvédek Lapja L. évf. 3. szám 2011.május-június 30-36. o. KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in Österreich, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 75-90. o. 236
KODEK, Georg E.: Der Zivilprozess und neue Formen der Informationstechnik, ZZP 111. (2002/4.) 445-490. o. KODEK, Georg E.: Zum Prüfungsumfang im Mahnverfahren, Österreichische Richterzeitung (RZ) 1998. 238-246. o. KOMÁROMI Zoltán az Alkotmány 45. §-ához fűzött véleménye, in.: A Mi Alkotmányunk, Vélemények és elemzések Magyarország Alkotmányáról Complex Kiadó Budapest, 2006. 327-328. oldal
KORMANN, Johannes Maximilian: Das neue Europäische Manhverfahren im Vergleich zu den Mahnverfahren in Deutschland und Österreich, Jenaer Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft (JWV) 2007.
KOVÁCS Marcell: A polgári perrendtartás magyarázata, Második kiadás, nyolcadik füzet Budapest, 1929. KULCSÁR Kálmán: A jog szerepe a viták rendezésében, in: Gazdaság – Társadalom- Jog Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1982. 191-223. o.
LECHNER, Herbert: Das gerichtliche Mahnverfahren, Dissertation Universität Ausburg 1991.
LUHMANN, Niklas: Legitimation durch Verfahren, Neuwid-Berlin 1969.
MAGYARY Géza: Magyar polgári perjog, Budapest, 1939.
MANIAK, Kathrin: Die Verjährungsunterbrechung durch Zustellung eines Mahnbescheids im Mahnverfahren 2000.
MAYER, Herbert: Die Automation des gerichlichen Mahnverfahrens NJW 1983/3. 92-95. o.
237
MAYR, Peter G.: Stellung und Aufgaben des Rechtspflegers in Österreich, Entwicklung und Bedeutung ein Institution der Gerichtsbarkeit, Der Deutsche Rechtspfleger 1991. 397-400. o.
MELLAERT, Georg E. Van: Orders for Payment in the Belgian Law, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 91101. o.
MIRAS, Antonio: Die Entwicklung des spanischen Zivilprozessrechts, Von den Anfängen bis zur Gegenwart, J.C.B. Mohr (Paul Siebeck) Tübingen 1994.
MÜNZBERG, Wolfgang: Die materielle Rechtskraft der Vollstreckungsbescheide, Juristen-Zeitung 1987. 477. o.
NAGY Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról, in: CSÖNDES Mónika-NEMESSÁNYI Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Tanulmánykötet Pécs, 2010. 205-214. o. NAGY Csilla: Űrlapok, pontrendszer embernap - A fizetési meghagyásos eljárás kiegészítő
szabályairól,
Jogi
Fórum
2010.
05.
21.
http://www.jogiforum.hu/hirek/23103 (letöltés ideje: 2010. 09. 07.)
NÉMETH János: Fizetési meghagyásos eljárás, in: SZILBEREKY Jenő-NÉVAI László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata II. kötet Budapest, 1976. 14651500. o. NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata, A polgári nemperes eljárások magyarázata 1., KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2002. NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 2. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2007. 238
NÉMETH János: Az átmeneti időszak igazságszolgáltatásának jelenlegi helyzete a közép- és kelet európai országokban, Magyar Jog 1998/3. szám 129-141. o.
NIKOLOPOULOS, G.: Order for Payment in Greece, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 165-170. o.
PIEKENBROCK, Andreas: Der italienische Zivilprozess im europäischen Umfeld, Duncker und Humblot Berlin 1998. PÓCZA Róbert: A polgári eljárást gyorsító szabályok érvényesülése a gyakorlatban, Magyar Jog 2006/3. szám 153-161. o.
POKOL
Béla:
A
jog
útjai.
elkerülésének
Mediáció,
egyezségkötés
http://jesz.ajk.elte.hu/POKOL9.html PRÜTTING, Hanns: Auf dem Weg zu einer Europäischen Zivilprozessordnung – Dargestellt am Beispiel des Mahnverfahrens, in: PRÜTTING, Hanns (Hrsg.): Festschrift
für
Gottfried
Baumgärtel
zum
70.
Geburtstag,
Köln/Berlin/Bonn/München 1990. 457-469. o.
RECHBERGER, Walter H.: Ein Plädoyer für ein europäisches Mahnverfahren, in:HOFFMANN,
Klaus/WEISSMANN,
Georg
(Hrsg.):
Ambiente
eines
Juristenlebens – Festschrift für Otto Oberhammer zum 65. Geburtstag Wien 1999. 151-171. o RECHBERGER, Walter H.: Europäisches Zivilprozessrecht – ein Blick in die Zukunft, in: Bundesministerium für Justiz (Hrsg.), Vorarlberger Tage 1996 – Die Relevanz
von
EU-Recht
und
internationaler
Übereinkommen
für
die
Rechtssprechung Wien, 1997. 215-238. o
RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht, in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, 239
Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 1-27. o.
RECHBERGER,
Walter
H./KODEK,
Georg E.:
Überlegungen zu
einem
europäischen Mahnverfahren. in: RECHBERGER, Walter H. - KODEK, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union, Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International 2001. 29-73. o.
RECHBERGER, Walter H./MCGUIRE, Mary-Rose: Die elektronische Urkunde und das Beweismittelsystem der ZPO, in: RECHBERGER, Walter H. (Hrsg.) Die elektronische Revolution im Rechtsverkehr – Möglichkeiten und Grenzen, Wien 2006.
REDEKER, Helmut: Mahnverfahren nur elektronisch? Bitte nicht!, AnwBl 2006, 448. o.
ROTTLEUTHNER,
Hubert:
Alternativen
im
gerichtlichen
Verfahren,
in:
BLANKENBURG/GOTTWALD/STREMPEL (Hrsg.): Alternativen in Ziviljustiz, Bundesanzeiger Bonn, 1982. 146-148. o.
ROTTLEUTHNER,
Hubert:
Probleme
der
Beobachtung
von
Arbeitsgerichtsverfahren, in: Interaktion von Gericht Baden-Baden 1978.
RÜSSMANN, Helmut: Herausforderung Informationsgesellschaft: Die Anwendung moderner Technologien im Zivilprozess und anderen Verfahren, in: RECHBERGER, Walter H./ KLICKA Thomas (Hrsg.): Procedural Law on the Threshold of a New Millenium, Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung Wien 2002. 205-259. o.
SALTEN, Uwe/RIESENBERG, Antje/JURKSCH, Volker: Das automatisierte gerichtliche Mahnverfahren, Heidelberg 1996.
SALTEN,
Uwe/GRÄVE,
Karsten:
Gerichtliches
Mahnverfahrenund
Zwangsvollstreckung, 3. Auflage Köln 2007. 240
SALTEN,
Uwe/Gräve,
Karsten:
Gerichtliches
Mahnverfahren
und
Zwangsvollsteckung, 4. aktualisierte Auflage Köln, Oktober 2009.
SALTEN,
Uwe:
Modernes
Mahnverfahren
–
Datenträgeraustausch
DFÜ,
Beleglesung, NJW-CoR 1996. 312-321. o.
SÁRI János - SOMODY Bernadette: Alapjogok Alkotmánytan II. Osiris Kiadó Budapest, 2008. SÁRFFY Andor: A peráradat csökkentése a perenkívüli eljárás fejlesztése útján, Magyar Jogászegylet Könyvtára Budapest 1930.
SCHMIDT, Jürgen: Elektronische Datenverarbeitung im Mahnverfahren, München VVF 1990.
SCHNEIDER, Martin: Elektronischer Rechtsverkehr aufgrund der Erweiterten Wertgrenzen-Novelle 1989. öAnwBl. 1989. 451-455. o SCHNEIDER, Martin: „Netzwerk Justiz”: Elektronischer Rechtsverkehr im Justizbereich, EDV & Recht 1989. 110-113. o
SCHNEIDER,
Martin:
Neun
Monate
ADV-Mahnverfahren;
ADV-
Drittschuldneranfrage ab 1.9.1986. öAnwBl. 1986. 561-567. o
SCHNEIDER,
Martin/FRANK,
Peter/KIRSCHBICHLER,
Ursula/MORAVEC,
Wolfgang/ROTH, Peter: Der Elektronische Rechtsverkehr mit den Gerichten (ERV), Wien 1999.
SCHOLLMEYER, Eberhard: Europäisches Mahnverfahren, IPRax 2002/6. 478-484. o.
SCHÖNAUER, Günter Wilfried: Das ADV-Mahnverfahren im Zivilprozess, Graz 1997. 241
SEIDEL,
Ulrich/BRÄNDLE,
Wolfgang:
Das
automatische
Mahnverfahren:
Weiterentwicklung und Rationalisierungschancen, Köln 1989.
SELBMANN, Ralf H.: Das Mahnverfahren Aussergerichtlicher und gerichtlicher Forderungseinzug und konventionelles und automatisiertes Mahnverfahren, Haufe Mediengruppe Freiburg-Berlin-München-Würzburg-Zürich, 2001.
SUJECKI,
Bartosz:
Erste Überlegungen zum Europäischen elektronischen
Mahnverfahren MMR 2005. 213-217. o.
SUJECKI, Bartosz: Das elektronische Mahnverfahren, Eine rechtsvergleichende und europarechtliche Untersuchung, Mohr Siebeck Tübingen 2008.
SUJECKI, Bartosz: Das Mahnverfahren. Mit elektronischen und europäischen Mahnverfahren C.F. Müller Verlag Heidelberg, 2007.
SUJECKI, Bartosz: Das Europäische Mahnverfahren, NJW 2007. 1622-1625. o.
SUJECKI,
Bartosz:
Europäisches
Mahnverfahren
–
Geänderter
Verordnungsvorschlag, EuZW 2006. 330-333. o.
SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren, ZEuP 2006. 137. o.
SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren nach dem Verordnungsvorschlag der Europäischen Kommission, EuZW 2/2005. 45-48 o.
SUJECKI, Bartosz: Europäisches Mahnverfahren: Die Notwendigkeit einer ausschlieslichen Gerichtsstandsregelung – Erwiderung auf Einhaus, EuZW 12/2005. 358-359. o.
SUJECKI, Bartosz: Die Probleme der elektronischen Durchfürung des Europäisches Mahnverfahrens, in: SCHWEIGHOFER, Erich/LIEBWALD, Doris/AUGENEDER, Silvia/MENZEL, Thomas (Hrsg.): Effizienz von e-Lösung in Staat und Gesellschaft 242
– Aktuelle Fragen der Rechtsinformatik – Tagungsband des 8. Internationalen Rechtsinformatik
Symposium
IRIS
2005.
Stuttgart/München/Hannover/Berlin/Weimar/Dresden 2005. 307-314. o.
SUJECKI, Bartosz: Initial Steps Towards an Elektronic European Enforcement Order for Payment Procedure, CRi 2006. 113. o. SUJECKI, Bartosz: Mahnverfahren – Mit elektronischem und europäischem Mahnverfahren – Tipps und Taktik, Heidelberg/München/Landsberg/Berlin 2007. SZABÓ Imre (szerk.): A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata III. Kötet
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárás, in: VARGA ISTVÁN (szerk.): Polgári nemperes eljárások joga ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2010. 844944. o.
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: A fizetési meghagyásos eljárásról: joghatóság, illetékesség, ügyelosztás, Notarius Hungaricus I. évf. 4. szám 2009. októbernovember 19-21. o
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf előadása a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásról, Hajdú-Bihar Megyei Ügyvédi Kamara szervezésében tartott tájékoztató, Debrecen 2010. június 14.
SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf: Az automatizált fizetési meghagyásos eljárás Németországban és Ausztriában, Notarius Hungaricus I. évf. 3. szám 2009. augusztus-szeptember 16-19. o.
SZŰCS József: Igazságszolgáltatás, vagy gyors perbefejezés, Bírák Lapja 1-2/1996. 205-212. o.
TÓVÁRI Tamás: Fizetési meghagyásos eljárásunk néhány kérdése a német ZPO tükrében, in: Studia Collegii Bibó 2001. 295-307. o. 243
TSCHÜTSCHER, Birgit/WEBER, Martin: Die Verordnung zur Einführung eines Europäischen Mahnverfahrens, ÖJZ 2007/27. 303-315. o. TURBULY Lilla: Az ésszerű idő a polgári perben, Bírák Lapja 1/2003. 41-47. o.
YESSIOU-FALTSI, Pelayia: Civil Procedure in Hellas, Kluwer Law Internationale The Haag, London, Boston 1995.
UDVARY
Sándor:
A
közjegyzői
fizetési
meghagyás
és
a
bíróságok
igazságszolgáltatási monopóliuma in.: Szécsi Gábor (szerk.): De iuris peritorum meritis 7. Studia in honorem Endre Tanka 97-105. o. VARGA István: A határon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái in.: A polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában, A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Negyedik Műhelykonferenciája Budapest 2009. április 2. MOKK Budapest 2009. 37-48. o. VIEFHUES, Wolfram: Elektronischer Rechtsverkehr – rechtliche Aspekte und organisatorische Auswirkungen CR 2001. 556-563. o.
VIEFHUES, Wolfram /HOFFMANN, Helmut: ERVG: Gesetz zur Verhinderung des elektronischen Rechtsverkehrs? - Praktische Auswirkungen des Diskussionsentwurfs und Anpassungsbedarf an die Regelungen bei den Gerichten der Europäischen Gemeinschaften MultiMedia und Recht (MMR) 2/2003. 71-76. o. VIEFHUES, Wolfram/VOLESKY, Karl-Heinz: Elektronischer Rechtsverkehr – wird die Chance genutzt? K&R 2003. 59-64. o.
VITÁNYI
István
felszólalása
Forrás:
http://www.parlament.hu/naplo/146/n146_065.htm
VOLZ, Gerhard W.: Reform des spanischen Zivilprozessrechtes, EuZW 1999. 259. o
244
WAGNER, Rolf: Eljárásjogi problémák a külföldi fizetési meghagyásos eljárásban, Magyar Jog 1996/4. szám 246-248. o.
ZUCKERMAN, Adrian (szerk.): Civil justice in Crisis, Comparative perspectives of Civil Procedure, Oxford University Press 1999.
Tagállami joganyagok és az Európai Unió joganyaga:
Gesetz
zur
Vereinfachung
und
Beschleunigung
gerichtlicher
Verfahren
(Vereinfachungsnovelle) 3. Dezember 1976. BGBI 3281
Die maschinelle Bearbeitung der gerichtlichen Mahnverfahren (§§688 ff. ZPO) Eine Informationsschrift und Anwendungshilfe, Herausgeben von den Justizverwaltung der Bundesländer 03/2009. 1393/2007/EK rendelet a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről
805/2004/EK rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
Rapprochement du droit judiciaire de l'Union Européenne - Approximation of judiciary law in the European Union, Dordrecht/ Boston /London 1995. 11.1.
COM (2002) 746. (2002. 12. 20.) Zöld Könyv az egységes európai fizetési meghagyásos eljárásról, és a kis értékű követelések elbírálására irányuló eljárások egyszerűsítéséről és gyorsításáról (Grünbuch über ein europäisches Mahnverfahren und über Massnahmen zur einfacheren und Schnelleren Beilegung von Streitigkeiten mit geringem Streitwert COM (2002) 746. Büssel 20.12.2002.) Stellungnahme des Europäiscen Wirtschafts- und Sozialausschusses zum „Grünbuch über ein europäisches Mahnverfahren und über Massnahmen zur einfacheren und 245
Schnelleren Beilegung von Streitigkeiten mit geringem Streitwert” (COM (2002) 746.) vom 18.6.2003. ABl. EG 2003 C220/5. (továbbiakban: Európai Gazdasági- és Szociális Bizottság Állásfoglalása) COM (2006) 57. (2006. 02. 07.) Módosított javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
Magyar bírósági határozatok
BH1974. 306. BH1975. 320. BH1975. 474. BH1977. 114. BH 1980. 23. BH1981. 324. BH1991. 8. BH1994. 378. BH1999. 32. EBH2000. 316. BH2004. 115. BH2004. 190. BDT1999. 83.
246
A szerző témában megjelent publikációi
A fizetési meghagyás Európában in: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata) 2003. március VII. évf. 1. szám 45-49. o. Az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási területe - kérdések és gondolatok in: Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma, Miskolc 2003. november 6. Novotni Alapítvány Miskolc, 2004. 224-228. o. Az európai fizetési meghagyás - előzmények és alkalmazási terület in: Magyar Jog 2004. (51. évf.) 4. szám 252-256. o.
A kötelezett védekezési lehetőségei az európai fizetési meghagyásos eljárásban in.: Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma, Miskolc 2004. november 4. Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa 172-176. o.
Az európai fizetési meghagyás a XXI. században - Rendelet-javaslat az európai fizetési meghagyásos eljárás bevezetéséről in: Magyar Jog 2005. (52. évf.) 3. szám 171-179. o.
Az európai fizetési meghagyás, mint az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseinek egyik területe in.: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata) 2005. április IX. évfolyam 2. szám pp. 158-161. o. Az európai és a magyar fizetési meghagyásos eljárás, Kontroll Jogtudományi Folyóirat 01/2006. 44-57. o.
A polgári per elkerülésének lehetőségei, különös tekintettel a nemperes eljárásokra in.: Collega (Accursius Jogászegylet folyóirata) 2006. X. évfolyam 2-3. szám 149152. o.
Európai fizetési meghagyásos eljárás - az uniós szabályozás a változások tükrében, in: HARSÁGI Viktória - WOPERA Zsuzsa (szerk.): Az igazságszolgáltatás kihívásai
247
a XXI: században Tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2007. 239-250. o. Fizetési meghagyásos eljárások Európában - különös tekintettel az érvényesíthető követelések körére in.: Profectus in litteris I. Válogatott előadások a debreceni államés jogtudományi doktorandusz-konferenciáról 2009. május 29. 67-75. o.
Fizetési meghagyásos eljárás XIX. fejezet in: OSZTOVITS András (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. OPTEN on-line Kommentár 2010. A bírósághoz fordulás joga és a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás in: De iurisprudentia et iure publico Jog- és Politikatudományi Folyóirat (DIEIP) V. évf. 2011/2. szám (elektronikus folyóirat) Az új magyar Polgári perrendtartás és a fizetési meghagyásos eljárás in: Miskolci konferenciák 2010. Kodifikációs tanulmányok a polgári jog és a polgári eljárásjog témakörében Novotni Alapítvány Miskolc 2011. 292-299. o.
248
Összefoglalás A fizetési meghagyásos eljárást a XIX. század végén vezették be a magyar polgári eljárásjogba, és még a XXI. század polgári eljárásjogában is érdeklődésre számot tartó intézménynek tekinthetjük. Az eljárás több mint egy évszázados magyarországi léte alatt történtek változások az intézmény szabályozásában, melyek illeszkedtek a kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaihoz. A XX. század utolsó évtizedeiben, valamint az elmúlt 10 évben új kihívások jelentek meg az intézmény szabályozása körében, nevesül az európai uniós fizetési meghagyásos eljárás létrehozatala, valamint az eljárás elektronikus lefolytatásnak technikai lehetősége. A magyar jogalkotó ezért lépéseket tett arra 2008.-ban és 2009.-ben, hogy fizetési meghagyásos eljárásunk megfeleljen az új kihívásoknak. Ennek nyomán a fizetési meghagyásos eljárás átfogó újraszabályozásának lehettünk tanúi ezekben az években. A dolgozat az eljárás szabályanyagának áttekintése nyomán a következő kérdések vizsgálatára kíván vállalkozni: 1. A fizetési meghagyásos eljárásunk hogyan viszonyul az európai államokban ismert és alkalmazott fizetési meghagyásos eljárások megoldásaihoz? Következett-e be mintaváltás a szabályozás változásainak köszönhetően? 2. A magyar eljárás szabályai körében is megjelenő elektronikus elemek tekintetében alapja van-e a Magyar Országos Közjegyzői kamara azon hivatkozásának, mely szerint a német-osztrák elektronikus fizetési meghagyásos eljárási modell megvalósítására került sor hazánkban? 3. Milyen azonosságok és eltérések
mutathatóak ki a közjegyző
előtti
igényérvényesítés során a nemzeti és az európai uniós intézmény szabályaiban? A fenti kérdések megválaszolhatósága érdekében a dolgozat I. fejezete a fizetési meghagyásos eljárást a polgári eljárásjog rendszerében kívánja elhelyezni, majd a II. fejezetben az európai megoldások áttekintését végzi el. Ennek során az eljárások hagyományos elemei alapján európai modelleket állapít meg. Ezt követi a dolgozat III. fejezetében az elektronikus eljárási jellemzők német és osztrák eljárásban megjelenő elemeinek bemutatása. Ekként a dolgozat első része mind a hagyományos eljárási elemek, mind az elektronikus eljárási jellemzők tekintetében tartalmazza a
249
magyar eljárás vizsgálatának alapjául szolgáló szempontokat, megoldásokat, melyek alapján a IV: fejezetben megtörténik a magyar eljárás értékelése. A dolgozat V. fejezete az európai és a magyar eljárás egymáshoz való viszonyára koncentrálva kívánja megválaszolni, hogy milyen azonosságok és eltérések mutathatóak ki a közjegyző előtti igényérvényesítés során a nemzeti és az európai uniós intézmény szabályaiban. A kutatás eredményei ekként a következők: Az eljárás új jellemzői egyértelműen a német fizetési meghagyásos eljárás (Mahnverfahren) elemeinek magyar szabályozásban való meghatározó jelenlétéről tanúskodnak. Ezen megállapítás alapjául szolgálnak: kizárólag pénzkövetelések esetén vehető igénybe; az eljáró hatóság (közjegyző) illetékessége elválik a peres eljárás illetékességi szabályaitól; önálló, pertől független nemperes eljárássá válik; a kérelem vizsgálata körében kizárólag formai vizsgálat zajlik, azaz az okirati bizonyítást mellőző ún. tiszta fizetési meghagyásos modellhez csatlakozik. Megállapíthatjuk emellett azt is, hogy a közjegyzői hatáskör - a kötelező igénybevétel értékhatára mellett - egy újabb megkülönböztető jeggyel gazdagította eljárásunk jellemzőit. A magyar elektronikus fizetési meghagyásos eljárásról a német és osztrák eljárás vizsgálatának tükrében megállapíthatjuk, hogy az eljárás technikai hátterét egyértelműen az osztrák minta képezi. A kérelmezés körében a megvalósult rendszer a német elemeknek biztosít szerepet. A kérelmek feldolgozása, a meghagyások kibocsátása körében formailag ugyancsak mindkét vizsgált megoldás alkalmazásának lehetnénk tanúi, azonban a részletes szabályozás áttekintése nyomán egyértelműen a német – automatikusnak nevezett - fizetési meghagyás kibocsátás jellemzi a magyar elektronikus eljárást. Az európai és magyar fizetési meghagyásos eljárás azonos álláspontot vall az érvényesíthető követelések, a formanyomtatvány alkalmazás, a kérelmek formai vizsgálata, az ellentmondások tartalmi és formai szabadsága, valamint az ellentmondás folytán történő perré alakulás tekintetében. Különbségként marad fenn a magyar változások ellenére az érvényesíthető pénzkövetelésekre vonatkozó értékhatár, és ezzel összefüggésben az eljárás teljes fakultativitásának hiánya, valamint a magyar eljárás belföldi kötelezetthez kötődése. Különbségek körét tovább bővítették az eljárás hatáskörre és illetékességre vonatkozó
szabályai,
és
a
lecsökkentett
kibocsátási
határidő. 250
Zusammenfassung Das Mahnverfahren wurde in dem ungarischen Zivilverfahrensrecht am Ende der XIX. Janhrhundert eingeführt. Die mehr als 100 Jahre des Verfahrens bringt Veränderungen, die passen um den socialen, wirtschaftlichen und politischen Bedingungen. Am Ende der XX. Jahrhundert und in den letzten Jahrzehnten gibt es aber neue Herausforderungen, so das europäisches Mahnverfahren und das elektronische Verfahrenslösungen, die drängen die Interesse für das Verfahren auf. Der ungarische Gesetzgeber wollte im Jahren 2008. und 2009. diese neue Anforderungen im ungarischen Mahnverfahren auch realisieren. Deshalb hat er die Reihe von Punkten die Regeln geändert. Diese Dissertation will die Veränderungen des ungarischen Mahnverfahrens vorstellen, um die folgende Fragen zu antworten: 1.
Wie
passt
das
ungarische
Mahnverfahrensmodellen?
Gab
es
Mahnverfahren
zu
den
Modelländerung
im
Folge
europäischen den
lezten
Veränderungen? 2. Folgt das ungarische elektronische Mahnverfahren tatsächlich die deutsche und österreichische elektronische Vefahren? Welche Regeln stammen von deutsche, welche von österreichische Modell? 3. Wie findet das europäische und ungarische Mahnverfahren vor dem ungarischen Notar statt? Die gleiche oder die unterschiedliche Regeln spielen die Rolle im Verfahren? Diese Fragen zu antworten, die Dissertation besteht die folgende Kapiteln: Im ersten Kapitel wurde das Mahnverfahren unter den Instituten des Zivilverfahrens definiert. Der II. Kapitel untersucht die traditionelle europäische Mahnverfahrensmodellen. Der
III.
Kapitel
forscht
das
deutsche
und
österreichische
elektronishe
Mahnverfahren, und untersucht die gleiche und unterschiedliche Kennzeichnungen den Verfahren. Auf den Ergebnissen den II. und III. Kapiteln wird im IV. Kapitel das ungarische Mahnverfahren unter den traditionellen und elektronischen Modellen definiert. Es gibt die Gelegenheit auch, die Veränderungen des ungarischen Verfahrens zu werten. In dem lezten, V. Kapitel wird das europäische Verfahren
251
untersucht, um zu sehen, welche europäische Modellen spielen die Rolle im Verordnung, und das ungarische Verfahren gleiche oder unterschiedliche Lösung bietet in der gleiche Verfahrenselement. Die Ergebnissen der Forschung sind die folgende: Die Veränderungen des ungarischen Mahnverfahrens bringen unsere Verfahren in der Nähe dem deutschen Mahnverfahren. Die meisten Beweisen sind: die Begrenzung der Anwendungsbereich des Verfahrens zu Geldforderungen, die Trennung der Zuständigkeit des Notars und den Gerichten, im Kreis der Prüfung des Antrages besteht ein Vorliegen der Verfahrensvoraussetzungen, also die reine Mahnverfahrensmodell herrscht. Im ungarischen Mahnverfahren erscheint eine neue spezifität: neben der zwingenden Wertgrenze und in Anspruch nahme, jetzt die Zuständigkeit dem Notar auch eine unterscheidende Karakter des ungarischen Verfahrens ist. Das ungarische elektronische Mahnverfahren folg mit seinen Regeln das deutsche und auch das österreichische elektronische Mahverfahren. Der ungarische Gesetzgeber folg mit der technischen Hintergrund und mit der Prüfung der formalen Verfahrensvoraussetzungen die österreichische Lösung. Im Kreis den Anträge können wir die Elementen der deutschen Modell finden. So die elektronische Unterschrift spielt die Rolle im ungarischen Verfahren. Die gleiche Lösung finden wir in dem europäischen und ungarischen Mahnverfahren in
den
folgende
Verfahrenselementen:
die
Geldforderung,
als
Anwendungsvoraussetzung; die gesetzliche Formvorschrift (Antragsvordrucke); formale Prüfung den Anträge; formale und inhaltliche Freiheit der Widerspruch. Die Unterschiede unter dem europäischen und ungarischen Mahnverfahren waren die Wertgrenze, was eine zwingende Verfahrenseinleitung darstellt, der inländische Antragsgegner, als Voraussetzung für das Verfahren. Als Unterschiede können wir sprechen über die Zuständigkeitsregelungen, und die kurze Zeitraum der Erlass des Mahnbescheids. Beide Regelungen zählen für neue Elementen des ungarischen Mahnverfahrens.
252
