PEDAGÓGIAI PROGRAM
SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................................................... 2 1.
BEVEZETÉS ................................................................................................................... 5
2.
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................. 7
2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................ 7 Céljaink ................................................................................................................................ 7 Iskolánk pedagógiai alapelvei és értékei............................................................................... 8 Feladataink .......................................................................................................................... 9 Eszközeink...........................................................................................................................11 Eljárásaink ..........................................................................................................................11
2.2. 2.2.1.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................12 Feladatok ............................................................................................................................12
2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 2.3.5. 2.3.6. 2.3.7. 2.3.8.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................13 Egészségnevelési program ...................................................................................................13 Az egészségnevelési program tárgya ....................................................................................15 Anyagi erőforrások..............................................................................................................15 Célok, feladatok...................................................................................................................16 Egészségnevelés megvalósításának módjai, színterei ...........................................................17 Módszerek ...........................................................................................................................18 Drogmegelőzés ....................................................................................................................19 Dohányzás, alkohol .............................................................................................................19
2.4.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................................20 Az iskolaközösség szintjén ...................................................................................................20 Diákönkormányzat szintjén .................................................................................................21 Osztályközösség szintjén ......................................................................................................22 Tanulói csoportszinten /szervezett és spontán csoportok szerint/ .........................................22 Hagyományaink ..................................................................................................................23
2.1.
2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.6. 2.6.1. 2.6.2. 2.6.3.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................................................23 A pedagógus feladatai .........................................................................................................23 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...............................................25 Az osztályfőnökök feladatai .................................................................................................25 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................................................................................................26 Intézkedési terv ....................................................................................................................27 Kockázatelemzés ..................................................................................................................30 Feladatok a kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatban .................................................32
2.7.1. 2.7.2. 2.7.3.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ..................................................................................................................................32 A diákönkormányzat jogkörei..............................................................................................32 A diákönkormányzat tagjai..................................................................................................33 A diákönkormányzat működése ...........................................................................................33
2.8. 2.8.1. 2.8.2. 2.8.3.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ..34 A szülők és a pedagógusok együttműködésének szervezett fórumai .....................................35 Az intézmény partnerei ........................................................................................................36 A kapcsolattartás formái és módjai .....................................................................................36
2.7.
2.9. 2.9.1. 2.9.2. 2.9.3. 2.9.4. 2.9.5. 2.9.6.
A tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................................36 Osztályozó vizsga .................................................................................................................36 Különbözeti vizsga ...............................................................................................................37 Javítóvizsga .........................................................................................................................38 Pótló vizsga .........................................................................................................................38 A vizsga lebonyolítása .........................................................................................................38 A vizsga eredménye .............................................................................................................39
2.10.
Felvétel és átvétel szabályai................................................................................................39
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv..................40 2.11.1. Szombathely a segítés városa ...............................................................................................40
3.
HELYI TANTERV ........................................................................................................ 42 3.1.
A választott kerettanterv megnevezése ..............................................................................42
3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.
Órakeretek .........................................................................................................................42 Szakközépiskola...................................................................................................................42 Szakiskola ...........................................................................................................................43 Szakiskolát végzettek középiskolája nappali tagozat ............................................................43 Szabad órakeret felhasználása ............................................................................................43 Kimenő osztályok óraterve...................................................................................................44
3.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..........................................................................................................45 Tankönyv igények előzetes felmérése ..................................................................................45 Tankönyvek kiválasztása .....................................................................................................46
3.3.1. 3.3.2. 3.4.
A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................................47
3.5.
Mindennapos testnevelés, testmozgás ................................................................................47
3.6.
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................................47
3.7.
Választható érettségi vizsgatárgyak...................................................................................48
3.8.
A középszintű érettségi vizsga témakörei ..........................................................................49
3.9. 3.9.1. 3.9.2. 3.9.3. 3.9.4. 3.9.5. 3.9.6.
Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ..................................................................................................................................49 Értékelési alapelveink..........................................................................................................49 Az értékelési céljaink ...........................................................................................................50 Értékelési típusok ................................................................................................................50 A tanulóink beszámoltatásának módjai ...............................................................................50 A tanuló minősítése .............................................................................................................51 A teljesítmény értékelésének gyakorlata ..............................................................................52
3.10.
A csoportbontások elvei .....................................................................................................52
3.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ...............................................................53 3.11.1. Az egészségnevelési elvei .....................................................................................................53 3.11.2. A környezeti nevelés elvei ....................................................................................................53 3.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................54 3.12.1. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja.........................................................56 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítési valamint a tanulók jutalmazásának elvei ..........................................................................................................57 3.13.1. A magatartás jegyek elbírálásának szempontjai ..................................................................58 3.13.2. A szorgalom jegyek elbírálásának szempontjai ....................................................................59 3.13.
3.13.3. A tanulók jutalmazásának elvei ...........................................................................................60 3.13.4. A tanulók jutalmazásának formái .......................................................................................60 3.14.
Az emelt szintű érettségire történő felkészítés ...................................................................61
3.15.
Az otthoni, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...............................................................................................................................61
3.16.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ..........................................................62
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ....................................................... 64
4. 4.1.
Bevezetés.............................................................................................................................64
4.2. 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4.
Helyzetelemzés ...................................................................................................................66 Kollégiumunk bemutatása ...................................................................................................66 A kollégium vezetési szerkezete............................................................................................66 Személyi feltételek ...............................................................................................................66 Tárgyi - dologi feltételek ......................................................................................................67
4.3.
Jövőképünk ........................................................................................................................68
4.4.
Küldetésnyilatkozatunk .....................................................................................................68
4.5. 4.5.1. 4.5.2.
A kollégiumi nevelés célja és főbb alapelvei ......................................................................69 Célok ...................................................................................................................................69 A kollégiumi nevelés alapelvei.............................................................................................69
4.6. 4.6.1. 4.6.2. 4.6.3. 4.6.4. 4.6.5. 4.6.6.
A kollégiumi nevelés feladatai............................................................................................70 Hagyományőrzés .................................................................................................................70 Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................................71 Felzárkóztatás .....................................................................................................................71 Tehetséggondozás................................................................................................................72 Az önálló életkezdés és a társadalmi beilleszkedés segítése ..................................................72 A tanulókkal való személyes törődés....................................................................................72
4.7. 4.7.1. 4.7.2. 4.7.3.
Kollégiumi foglalkozások ...................................................................................................73 Felkészítő foglalkozások ......................................................................................................73 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások ...................................................73 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások .........................................................................73
4.8. 4.8.1. 4.8.2. 4.8.3. 4.8.4.
A kollégiumi élet megszervezése ........................................................................................74 A tanulók életrendjének szervezése és pedagógiai elvei .......................................................74 A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei, segítése ........................................................75 A tanulók szabadidejének szervezése, a szervezés pedagógiai elvei ......................................75 Diákönkormányzat ..............................................................................................................76
4.9. 4.9.1. 4.9.2. 4.9.3.
A szülő, tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái ..........77 A kollégium kapcsolatai ......................................................................................................77 Kapcsolatunk az iskolával ...................................................................................................77 A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái ..................................................78
4.10. 4.10.1. 4.10.2. 4.10.3.
Minősítés, jutalmazás, kedvezmények ...............................................................................78 Minősítés .............................................................................................................................78 Elismerés, kedvezmények ....................................................................................................79 Jutalmazás, büntetés ...........................................................................................................79
4.11. 4.11.1. 4.11.2. 4.11.3.
A kollégium fejlesztésének terve ........................................................................................79 Tárgyi feltételeink bővítése, javítása ....................................................................................79 A tanulókra vonatkozó fejlesztési terv .................................................................................80 A nevelőközösségre vonatkozó fejlesztési terv ......................................................................80
1. BEVEZETÉS Intézményünk, a Szombathelyi Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium 1927-es alapítása óta folyamatosan meghatározó szerepet tölt be Vas Megye élelmiszeripari szakképzésében, majd 1975-től kezdve a földmérő szakképzésnek is fontos bázisává vált a régiónkban. Nevelő-oktató munkánk során iskolatörténeti, iskolaműködési előzményeink és tapasztalataink miatt elsősorban a demokratikus, értékkövető hagyományokat folytatjuk. Ugyanakkor különösen a szakképzés területén a jó értelemben vett értékképző, értékőrző klasszikus hagyományokat és szokásokat is követjük oly mértékben, amilyen mértékben a munka világába lépő fiatal pályakezdő szakembereknek mindenkor szüksége van és lesz hivatásuk, foglalkozásuk gyakorlása során. Hasonlóan az eddigi beiskolázási lehetőségeinkhez - figyelembe véve régiónk, megyénk és városunk távlati oktatásfejlesztési terveit, szakképzésünk tárgyi és személyi feltételeit -, jelenlegi szakképzési struktúránkon az élelmiszeripar és a földmérés-térinformatika területén túlmutató változtatást nem tervezünk. A szakképzés korszerűsítése, a változó igényekhez történő igazítása iskolavezetésünk és a tantestület szakmai közösségének folyamatosan vállalt innovációs feladata. Fontos célkitűzésünk még, hogy tanulmányaik befejezése után egykori diákjaink családszerető, könnyen szocializálódó, köztársaságunk és lakóhelyük tudatosan élő állampolgárai legyenek. Idegennyelv-tudásuk, számítógépkezelői, informatikai és alapfokú gazdálkodási műveltségük, továbbá képzésük lehetővé teszi, hogy a XXI. század kihívásainak európai-uniós szinten is megfeleljenek. Az iskolánkban tanulmányaikat eredményesen teljesítő fiataloknak reálisan nagy esélyei lesznek mind a munkába állásra, elhelyezkedésre, mind pedig a legkülönbözőbb irányú át- és továbbképzésekre, felsőfokú továbbtanulásra. Lehetőségeik különböző szinten és irányokban biztosítottak. A beiskolázási területünkről a belső szabályzatokban leírt felvételi feltételeknek és eljárásoknak megfelelően jó, közepes és szerény képességű fiatalok jelentkezésére egyaránt számítunk. Az iskolánkba jelentkező tanulókat a lakosság teljes köréből várjuk és felvesszük. Tapasztalataink alapján eddig főként a szakmunkás, szakmai vállalkozói és az alkalmazotti középosztály gyermekei érdeklődtek iskolánk iránt. Beiskolázásunk, nevelési és pedagógiai programunk megvalósítása során elsősorban továbbra is rájuk építünk. Az európai képzési normákhoz is igazodva, átalakult vállalt feladataink színvonalas teljesítését, ellátását, a személyi és tárgyi feltételek átgondolt, fokozatos és folyamatos fejlesztését tervezzük és ígérjük és teljesítjük.
Felvett tanulóink számára tudásuk és fejlődő képességstruktúrájuk, igényeik és lehetőségeik további alakulásának függvényében a tankötelezettségi, a szakiskolai követelmények sikeres teljesítése után iskolánkban a további magasabb szintű képzési és képesítési lehetőséget biztosítunk többirányú átjárhatósággal. A jogszabályi feltételek megléte esetén más iskolák tanulói is bekapcsolódhatnak képzési, tanítási rendszerünkbe. Helyi tanterveinkből következően felvételükhöz és eredményes iskolai továbbtanulásukhoz némely esetben azonban különbözeti vizsgát kell tenniük.
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Céljaink Legfontosabb célunk, hogy a folyamatosan változó és gyorsuló világunkban az új kihívásokhoz alkalmazkodni képes tanulókat neveljünk, akik korszerű szakmai és közismereti tudással felvértezve megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Nevelő-oktató munkánk eredményességét jelzi, ha az iskolánkból kikerülő diákok családi és közösségi életükben illetve munkahelyükön is elégedett, sikeresek felnőttek lesznek. Az iskolánkba felvett és beírt tanulóink adottságai, képességei rendkívül eltérőek. Szociokulturális és szociális hátterük is nagymértékben különbözik. Életkori differenciáltságuk a serdülőkortól a fiatal felnőtt, és a felnőttkori sajátosságokig terjed. Iskolán belüli tanítási, nevelési és képzési céljaink ezért különböző szintűek és színvonalúak. Mindezekből következően nevelési és oktatási, stratégiai céljaink csak általánosak lehetnek. A kerettantervnek megfelelő közös követelményrendszerből választottuk ki a megvalósítandó legfontosabb célokat. A pedagógiai program a helyi tantervünk megfelelő évfolyamain és képzési szakaszain ezt a célrendszert a vizsgakövetelményekkel ötvözi. -
Korszerű, szilárd továbbhaladást és továbbtanulást biztosító ismeretek megtanítása és elsajátítása.
-
A mindennapi életben, a tanulásban, a munka világában szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, kommunikációs képességek, önálló ismeretszerzési és önművelési képességek, tanulási technikák és módszerek elsajátítása, közművelődési motivációk kialakítása.
-
A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése.
-
A szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása a képesítő szakmai vizsgáknak és a piaci igényeknek megfelelő szinten. Az adott szakma, hivatás gyakorlásához szükséges magatartásformák és attitűdök megismertetése és elfogadtatása.
-
A testi és lelki egészség harmóniájának megvalósítása. Igényfelkeltés az egészséges életmód iránt.
-
A gyengébb képességű, hátrányos helyzetű tanulóink segítése, felzárkóztatása, a tanulók közötti szociokulturális és szociális hátrányokból következő különbségek csökkentése.
-
A
tehetségesek
továbbfejlesztése.
gondozása,
nevelése,
tudásának,
adottságaink
és
képességeink
-
Felkészítés és felkészülés az aktív társadalmi szocializációra, cselekvő beilleszkedés a társadalomba, a közéleti feladatvállalás és szereplés gyakoroltatása.
-
A harmonikus családi életre történő felkészítés.
-
A társadalmilag elfogadott értékek közvetítése, a nemzeti kultúra, múltunk, történelmünk tisztelete, megbecsülése, az iskolai hagyományok ápolása, fejlesztése.
-
Az elemi erkölcsi szabályok, udvariassági szokások, az elemi viselkedésnormák megismerése és elfogadtatása.
-
Az évszázad kezdetéhez szükséges tudáselemek megismerése, megtanulása, idegennyelvtudás,
számítógép
kezelése,
informatikai
ismeretek,
személygépkocsi
vezetés,
környezetkultúra. -
Az ismeretek sokoldalú, tárgyilagos, világnézeti és politikai elkötelezettség nélküli tanítása és tanulása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások és a szervezett szabadidő aktivitások, például osztály- és tanulmányi kirándulások maximális mértékű és a leggazdaságosabb kihasználása.
-
Az iskolahasználók /tanulók és szüleik/ érdemi részvételének biztosítása az iskolai közéletben. A diákönkormányzat működésének kiteljesítése az iskolai SzMSz-ben elfogadottak és a vonatkozó törvényi háttér szerint.
-
Egészségnevelés.
-
Környezeti nevelés.
-
Tájékozott és tudatos fogyasztóvá nevelés.
2.1.2. Iskolánk pedagógiai alapelvei és értékei Nevelő-oktató munkánkat az alábbi elvek és értékek mentén végezzük: -
Korszerű ismeretek (tanítása és tanulása)
-
Az általános műveltség alapjainak elsajátítása a tankötelezettség befejezéséig
-
A tanulói képességek fejlesztése a közoktatás átalakuló követelményei és a sajátos szakképzési követelmények és elvárások szerint
-
Személyiségközpontúság
-
Jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztése. A hatékony döntésekhez, tevékenységekhez,
teljesítményekhez
kommunikációs
kialakítása. A testi és lelki egészség harmóniája. -
Megértés és türelem a másság és a különbözőség iránt.
készségek
és
kompetenciák
-
Esélyegyenlőség
-
Valamennyi tanuló számára biztosítjuk a legalább minimális teljesítmény elérhetőségét.
-
Az eltérő szociokulturális és szociális körülményű, hátterű diákjaink számára a nevelésioktatási rendszerünk átjárhatóságának, a nálunk megszerezhető legmagasabb szintű végzettségnek és képzettség elvégzésének lehetővé tétele.
-
(részletezve: esélyegyenlőségi tervben)
-
Sikerorientáltság
-
Az eredmények, az eredményesség elismerése.
-
A tanulmányi munkában, a tanulmányi versenyeken és a szakmai gyakorlatokon teljesítményközpontúság.
-
A tehetséges tanulók képességeinek szakszerű, differenciált fejlesztése.
-
Demokratizmus
-
A demokratizmus hagyományainak ápolása és iskolai gyakorlási lehetőségeinek biztosítása.
-
Értékközvetítés és értékkövetés
-
A legfontosabb emberi és nemzeti értékek bemutatása, elfogadtatása, életcélokba és élettartalmakba történő beépítése.
-
Hagyományos iskolai értékeink megőrzése, ápolása, fejlesztése.
-
Nyitottság
-
A tágabb és szűkebb földrajzi, társadalmi, gazdasági környezet és a munka világának gyorsan változó igényeinek történő megfelelés, és az ezekhez történő rugalmas és kreatív alkalmazkodás.
-
Világnézeti semlegesség
-
Az ismeretek, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése, bemutatása.
2.1.3. Feladataink -
A belépéskor végzett tudásszint mérések lehetővé teszik, megkönnyítik a tehetségesek, illetve a tanulási és képességhátrányokkal rendelkezők felkészítését, ugyanakkor a tudás, tanulás eredményességének kiindulási referencia értékei is.
-
Biztosítjuk a kulcskompetenciák, azon belül elsődlegesen a matematikai és a szövegértési szövegalkotási kompetenciák fejlesztését.
-
A középszintű érettségi vizsgák eredményeit folyamatosan nyomon követjük, negatív tendenciák esetén intézkedési tervet készítünk, az eredményességet növeljük.
-
Felkészítjük tanítványainkat a tantárgyi és szakmai versenyekre, az elért eredmények alapján elismerjük a diákokat és biztosítjuk további fejlődésüket.
-
A színvonalas pedagógiai munkát megalapozó tárgyi feltételeket biztosítjuk.
-
A pályakövetés eredményeit nyomon követve lehetőségeink szerint növeljük a szakmai végzettséget. Az életvitel, a magatartás, a viselkedés és a szociális képességek kiépítésénél: -
megalapozott,
cselekvő
hazaszeretetét,
mértéktartó
megfogalmazásokat
és
lokálpatriotizmust, - kialakítjuk diákjaink felelősségérzetét önmagunk, szűkebb és tágabb környezetünk iránt, - felkészítjük őket a megfontolt döntéshozatalra, az erkölcsös magatartásra, a fegyelmezett munkavégzésre, - az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának belátására, - az önálló tanulás és ismeretszerzés igényeinek és képességeinek aktivizálására, - képesek legyenek anyanyelvünk árnyalt használatára, - alkalmassá váljanak idegen nyelven történő kommunikációra.
Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységét a demokratizmus értékeinek követése, iskolai és kollégiumi gyakorlási lehetőségei jellemzik. Olyan viselkedésre, magatartásra készítjük fel diákjainkat, amelyben a tanuló és az intézmény kisebbnagyobb közösségeinek érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Mindezeknek megfelelő színterei az osztályfőnöki órák, az osztályprogramok, diákprogramok. Az iskolai diákérdekek megfogalmazása és érvényesítése, valamint a diákönkormányzat választott testületeinek és tisztségviselőinek tevékenykedése fontos elvárás. Diákjaink megtanulják az őket körülvevő társadalmi csoportok (család, osztályközösség, barátok, kortársak, munkatársak) magatartási, viselkedési, tevékenységi és életviteli normáit. Szuverenitásuk megtartása együtt jár a közösségek elfogadásával, tiszteletével. Önállóan vállalt
feladataikat
/tanulmányi
versenyeken történő
részvétel,
sportversenyek,
szavalóversenyek, diákszínpadi szereplések, olvasási szokások és egyéb szabadidős aktivitások/ a háttérből diszkréten segítve irányítjuk.
2.1.4. Eszközeink A képzéseink céljaink megvalósításához elengedhetetlen a korszerű, folyamatosan megújuló, a modern digitális korszak minden kihívásához alkalmazkodni képes eszközkészlet biztosítása. Az oktatás-nevelés két telephelyen folyik, a központi tanügyi épület és a hozzá tartozó további épületek első sorban az elméletigényes oktatás hátterét biztosítják, míg tanműhelyünkben a szakmák
elmélet-gyakorlati
tudnivalóit
sajátítják
el
diákjaink.
Pedagógiai
céljaink
megvalósítását segítő eszközök: -
interaktív táblákkal felszerelt tantermeink, számítástechnikai és nyelvi szaktermeink
-
térinformatikai szaktantermünk
-
az intézmény telephelyén található kollégium
-
könyvtár
-
tornaszoba
-
konyha
-
kültéri sportpálya
-
rendezvénytér
-
közismereti és szakmai szertárak
-
cukrászüzem
-
sütő tanüzem
-
gépműhely
-
élelmiszer-ipari minőségvizsgáló laboratórium
-
tankenyér bolt
A külső szakmai partnereink is hozzájárulnak a modern oktatási eszközpark és humán erőforrás biztosításához: -
sütő- és cukrászati vállalkozások
-
húsipari termékgyártó cégek
-
Kormányhivatalok
-
földmérő vállalkozások
2.1.5. Eljárásaink A nevelő-oktató munka során az eljárásainkban jelen vannak a hagyományos pedagógiai eszközök, ugyanakkor a folyamatos fejlődés, megújulás szellemében új módszereket is igyekszünk bevezetni intézményünkben. A közismereti és a szakmai elméleti oktatás még első
sorban a berögzült pedagógiai módszerekre épül, de például az interaktív táblák elterjedésével egyre nagyobb teret hódít a digitális tananyagtartalmak alkalmazása. A kooperatív tanulásszervezési eljárásokat, szimulációt, szerepjátékot, vitát, esettanulmányt, fejlesztő értékelést, egyéni tervezést, kísérletet, kutatást, projektoktatást a hagyományos osztálykeretekből kilépve lehet alkalmazni: -
korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás
-
versenyekre való felkészítés
-
projektfeladat megvalósítás (pl. középszintű biológia, nyelv érettségi)
-
pályázati programok megvalósítása
-
szakmai utak
-
nyári gyakorlatok
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola egyik legfontosabb funkciója a nevelés, melynek során kiemelt feladat a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. Alapvető fontosságú, hogy a tanuló társadalmilag érzékeny, nyitott, befogadó és empatikus személyiséggé váljon, a tanuló képességeit, tehetségét sokoldalúan kibontakoztathassa, felelősen gondolkodó, szociálisan érzékeny személlyé fejlődjön. A pedagógus-gyermek kapcsolatában meghatározónak tekintjük a folyamatos együttlétet, amelyben az együttműködés közös tevékenységekkel, élményekkel valósul meg. 2.2.1. Feladatok A célok megvalósítása érdekében az intézmény főbb feladatai a következők: -
megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése
-
döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása
-
kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés
-
személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása
-
az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása
-
az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása
-
tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele
-
az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés
-
az empatikus képesség kialakítása
-
társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése
-
a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása
-
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt
-
aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia
A személyiségfejlesztés színterei: -
Tanórai foglalkozások
-
Tanórán kívüli foglalkozások
-
Osztály és iskolaszintű közösségi rendezvények
-
Táborok, kirándulások, túrák
-
Projekt napok
-
Iskolán kívüli programok, foglalkozások
2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3.1. Egészségnevelési program A NAT értelmében a program kidolgozásakor, az iskola pedagógiai irányelvei, az emberek egészségi állapotának aggasztó romlása voltak az irányadóak. WHO megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere kell, hogy legyen. A közoktatás kiemelt fejlesztési feladata az egészségfejlesztés, melynek elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanulók személyiségének fejlődését.
Iskolánkban olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget terem a siker eléréséhez. Az átdolgozott egészségnevelési programot a mindennapi oktató-nevelő munkához használjuk, elsősorban prevenciós céllal, hiszen mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A helyzet alakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a hiányos prevenciós tevékenység a felelős. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelési program összeállítása nem egy kolléga feladata, hanem a tantestület közös munkájára van szükség. Ehhez az iskolavezetés támogatására is szükség van. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése.
2.3.2. Az egészségnevelési program tárgya A program elkészítésének alapjai Az egészségnevelési program megvalósításában az iskola valamennyi tagja részt kell, hogy vegyen, ez pedagógus, diák, technikai, adminisztratív dolgozó, iskolaorvos közös ügye kell, hogy legyen. Az egészségnevelésben fontos a családi háttér, az ott élő gyermekeknek példát mutatva: sportolással, egészséges táplálkozással, élvezeti szerek kerülésével (dohány, alkohol, kávé, drog), s mindezt az egészségük védelme érdekében. Fontos felismerniük azt, hogy milyen összefüggés van az életmód és az egészségi állapot között. Segítséget kell nyújtanunk abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataikon is múlik. Legyen tisztában testi adottságaival, vércsoportjával, betegségekre való hajlamával. Szükség esetén tudja és alkalmazza az alapvető elsősegélynyújtási módokat, módszereket. Harcoljon a kábítószerek, és az AIDS ellen. Együttműködés iskolán kívül Ahhoz, hogy az iskolában a kitűzött egészségnevelési célok megvalósuljanak, a fenntartó a kötelező támogatáson túl finanszírozza az iskolai egészségnevelési programját. Fontos
lenne
az
egészségneveléssel
foglalkozó
intézmények
meglátogatása
előadók
biztosításával. A hivatalos szervek ellenőrizzék, hogy egészségügyi és egészségnevelési szempontból megfelelő-e az oktató-nevelő munka, hogy később építhessünk a javaslataikra, véleményükre. Az iskolánkban működő iskolai büfé és étterem, az egészséges táplálkozásban sorakoztathat példákat diákjaink felé. 2.3.3. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az
egészségnevelési
munkához szükségesek
videofilmek,
és
szakkönyvvásárlás.
Az
egészségneveléshez szorosan illeszkedő vízitábor és sítábor költségeihez igényelhető támogatás a résztvevő tanulóknak. Külső erőforrások
Pályázat: a témához kapcsolódó pályázatokról az igazgatóhelyettes, a szaktanárok tájékoztatják az érintetteket. Az elnyert összegeket teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól. Az anyagi erőforrásokat úgy kell felhasználni, hogy oktatási berendezések, videoanyag, szakkönyvek rendelkezésre álljanak. 2.3.4. Célok, feladatok Az intézményünkben folytatott egészségnevelés akkor sikeres, ha tanulóinkkal meg tudjuk értetni az egészséges életmód szabályait és normáit. Továbbá cél a testi, lelki, szociális, harmonikus életvezetés igényeinek kialakítása. Ha meg tudjuk értetni tanulóinkkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét és jelentőségét. Támpontokat kell adnunk az életmódbeli döntések meghozatalához. Ismertessük meg a kötelező és javasolt védőoltásokat, tudjon az iskolában folyó évenkénti véradásról, annak hihetetlen jelentőségéről. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott „anyagokkal” kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. Értsék meg a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást. Meg kell értetni a tanulókkal azt, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. Az élelmiszereket, táplálékokat „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják, és gyakorolják az egészséges táplálkozás formáit. Ismerjék fel, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel, és kapcsolataikat, általános közérzetüket is befolyásolja. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jólétig terjed. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fontos, hogy a fiatalok a felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének
módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, tárolására. Az iskola megbecsülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítson a családi életre, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Olyan programot kell kidolgozni, amelynek eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő határok, csökkenjenek az ártó tényezők. 2.3.5. Egészségnevelés megvalósításának módjai, színterei Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások Az egészségnevelés összetettsége miatt fontos a tantárgyak közötti integráció, a biológia, a földrajz, a kémia, a testnevelés egészségvédelmi szempontok szerinti átadása. Fontosak iskolánk jellegéből adódóan az évenkénti pályaalkalmassági vizsgálatok. Jelentős az elvégzendő feladatok céljának tudatosítása, az egyéni orientáció kialakítása. Ezen tevékenységünk összhangban van az iskola nyújtotta közvetlen lehetőségekkel, valamint beépül az iskolán kívüli szervezésünk /sportversenyek, túrák és egyéb programok/ nyújtotta kínálatába. Hagyományos tanórai oktatásszervezés Biológia
órán
hozzárendelhetjük
az
adott
témákhoz
a
megfelelő
egészségvédelmi
vonatkozásokat. A szemléltetés audiovizuális lehetőségét is felhasználjuk. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánk képzési formájából adódóan tanulóink a szakmai gyakorlataikat -
élelmiszeripari üzemekben töltik, ahol szigorú előírások megkövetelik a higiénét,
-
földmérő diákjaink gyakorlati képzése a természetben, a jó levegőn folyik,
-
tisztasági vizsgálat évi egy alkalommal valamennyi tanulónál,
-
vízi- és sítáboraink ugyancsak a természetben alakítják diákjaink egészségféltő gondolkodását.
Ifjúsági vöröskeresztes kortársképzők előadása
2.3.6. Módszerek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Az egészségnevelés során az iskola elsősorban az élményalapú érzékenyítő módszereket kívánja alkalmazni, elsősorban a Vas Megyei ÁNTSZ-től kölcsönzött videofilmek segítségével. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentős százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Iskolán belüli kommunikáció formái Az iskolán belüli kapcsolatrendszer szerves része a szemléletformálásnak, mert az információhiány is gyakran oka az egészségkárosító tevékenységnek. -
kortárs előadások (Vöröskeresztes Ifjúsági Tagok részvételével),
-
Vas megyei Vöröskereszttel karöltve iskolai véradás szervezése, a 18. életévüket betöltött tanulóink, illetve önként jelentkező szüleik részvételével.
-
serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások
-
kortárssegítők képzése
-
problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel
-
sajátélményen alapuló szituációs játékok
-
sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése
-
a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése
-
az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése
Egészségnevelési programunk tervezését, megvalósítását segíti iskolaegészségügyi szolgálatunk: -
Iskolaorvos
-
Védőnők
Iskolán kívüli kommunikáció formái
-
Kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel.
2.3.7. Drogmegelőzés Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak a drogok visszautasítására. Az egyszeri alkalmakból álló kábítószer-prevenció helyett a korszerű átfogó egészségfejlesztés keretébe ágyazott drogprevenció feltételeinek kialakítása. Ne valaminek a hiányát vagy tilalmát állítsa a középpontba (Ne drogozz!), hanem a pozitív célmegfogalmazást (Élj egészségesen! Javíts életminőségeden!). Be kell látniuk, hogy a kábítószerek fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. Ezért fontos lenne országos szinten csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálat-csökkentés). A legveszélyeztetettebb e területen a 12-18 éves korosztály. Iskolánk a bűnmegelőzési tanácsadói programban vesz részt, az iskolához delegált referens ebben a témakörben segít a tanulóknak, kollégáknak egyaránt. 2.3.8. Dohányzás, alkohol Ugyanúgy, mint a drogmegelőzés terén, úgy a dohányzás és alkohol területén is képessé váljanak tanulóink annak visszautasítására, illetve tudjanak lemondani róla. E területen is fontos lenne a szülők személyes példamutatása. Iskolánk egész területén tilos a dohányzás a jogszabályokban előírtak szerint. Feladatok -
A szülők segítsék a tanulókat az iskolai feladatokban.
-
Pedagógusok, oktatók, szülők támasszanak reális elvárásokat a tanulókkal szemben.
-
Túlterheltségüket csökkentsük.
-
Alacsony stressz-terhelésnek tegyük ki a fiatalokat.
Minőségfejlesztés
Az egészségnevelés markánsan kell, hogy közvetítsen egy viselkedési módot. Ahhoz, hogy az egészséges életmódra való igény megjelenjen, megfelelően képzett pedagógusokra van szükség. Célszerűnek és elengedhetetlennek látszik külön figyelmet fordítani arra, hogy jussanak el kollégák egészségneveléssel kapcsolatos előadásokra, továbbképzésekre, s ezeket az ismereteket, információkat közvetítsék kollégáiknak is. Továbbá a 2006-ra a közoktatási intézményekben bevezetésre kerülő minőségbiztosítási rendszer tartalmazzon egészségfejlesztő szempontokat is. A pedagógusok számára az iskola váljon egészséges munkahellyé. Minden gyermek számára mindig elérhető legyen elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék az iskolai étkeztetési rendszer kiterjesztésével. Minél több szabadidős és sporttevékenységre legyen lehetőség – akár tanítás nélküli munkanap keretében. Tudni kell, hogy az új rendelkezés szerint a helyi tantervbe évfolyamonként 5 testnevelési órát be kell építeni.
2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 2.4.1. Az iskolaközösség szintjén A tanórákon, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben szerzett ismeretek és tapasztalatok erősítsék tanítványaink hazaszeretetét, népismeretét; kialakítva, fejlesztve és erősítve a természeti és társadalmi környezettel viszonylag harmonikus kapcsolatukat. Az európaiságuk és nemzettudatuk egyidejű kialakítása és értelmezése, gyakorlása fontos feladatunk. Alakuljon ki pozitív viszony az európai értékekhez, becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott értékeket – közöttük –, különösen a magyart. A nemzeti identitástudatot megőrizve tudjanak majd beilleszkedni az európai polgárok nagy közösségébe. Iskolánk diákjai ismerjék meg és tudják az EU tevékenységét, az ide tartozó polgárok jogait, kötelességeit, lehetőségei és felelősségét. Magatartási, viselkedési kultúrájuk, szokásaik igazodjanak az átlagos uniós állampolgárokat jellemző normákhoz. Legyenek nyitottak a másság iránt, megértőek és toleránsak a különböző kultúrák, szokások, életmódok felé. Különösen fontos ez a hazánkkal közvetlenül szomszédos országok és népek vonatkozásában. Az iskolai hagyományteremtés, hagyományápolás- és fejlesztés fontos közösségformáló tényező.
Érezzék, éljék meg az iskolához tartozás örömét, kohézióját, büszkeségét és élményét. Tudják, hogy ifjúságuk iskolánkban töltött évei mennyire meghatározóak további életútjukban, élettartalmukban, sorsukban. Az alma mater hatása a diákok, az iskolaközösség és a tanári testület pedagógiai kölcsönhatásai közben valósul meg. Az osztálykirándulások, szakmai utak és látogatások, a környezet védelmére vonatkozó pályázatok és versenyek segítsék elő a környezeti értékek megőrzésére és gyarapítására vonatkozó gondolkodásmódot és aktív tevékenységet. Az iskolai sítáborok, vízitúrák szervezése, a diákmozgalom működése ugyancsak jelentősen elősegítheti a személyes tapasztalatok gyűjtését, az együttműködést a környezeti problémák közös kezelése és megoldása terén. Számítógépes infrastruktúránk, az internet lehetővé teszi az új információs környezetben történő eligazodást; az információt, mint értékkezelést, ugyanakkor annak kritikai módon történő értelmezését is. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, a véleményalkotás- és nyilvánítás, az érvek kifejtése, értelmezése, szükség esetén értelmes megvédésének képessége a közösségfejlesztéssel és a személyiségalakítással szorosan összefüggő nevelési feladat. Iskolai véleménynyilvánítási fórumaink: diákparlament, osztályfőnöki órák, diákönkormányzat, egyéb. Támogatjuk a káros szenvedélyek, függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzését /dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen, illetve rossz táplálkozás/. Kialakítjuk a beteg, a sérült, illetve fogyatékos embertársaink iránti segítőkész, megértő és elfogadó magatartást és viselkedésmódot / Vöröskereszt, önkéntes véradás/. Segítjük a sokoldalú, gazdag, változatos, napirend szerinti életmód és az életszituációkra való törekvések, igények motiválását. 2.4.2. Diákönkormányzat szintjén Az iskolai közéletben a tanulói részvétel szervezett formája az iskolai diákönkormányzat. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az őket érintő információkat hozzájuk eljuttassa, véleményük nyilvánításához, jogaik gyakorlásához fórumot biztosítson. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
2.4.3. Osztályközösség szintjén Az osztály közösségi szerkezetének feltárásával kerüljön közelebb egymáshoz az informális és a formális kapcsolatrendszer. Az osztály diákvezetői valóban azon tanulók legyenek, akiknek többszörös és többoldalú osztálytársi kapcsolatai vannak /szociometriai mérés alapján/. Külön foglalkozunk az egyoldalú vagy hiányos kapcsolatú, „peremhelyzetű” osztálytársak közösségi tevékenységeken keresztül történő osztályhoz kapcsolásával. Az osztályközösségeken belüli sajátos hagyományok és szokásrendszer kialakításával minden osztályfőnök egyedi arculatú diákközösség kialakítását végzi. Az osztályközösségekben tudatosítjuk, hogy személyiségfejlődésüket jelentős mértékben meghatározza az osztály karaktere, értékrendje és igényszintje. 2.4.4. Tanulói csoportszinten /szervezett és spontán csoportok szerint/ A legfontosabb, leggyakoribb színterek: -
tantárgyi csoportok, fakultációs csoportok,
-
szakmai gyakorlati csoportok,
-
kollégiumi csoportok,
-
sport és szabadidős csoportok,
-
versenyekre felkészülő csoportok,
-
felzárkóztató csoportok,
-
hasonló érdeklődés mentén szerveződő csoportok, szabadidő-aktivitások,
-
karitatív akciókra szerveződő csoportok (közösségi szolgálat).
Csoportszinten a közösség- és a személyiségfejlesztés feladatai erőteljesen átfedik egymást, az itt folyó nevelőmunka mindkét pedagógiai terület feladatait teljesíti. A csoportszintű közösségi- és személyiségfejlesztés feladatainak legfontosabb elvei: -
funkcionalitás, világos működési körülmények,
-
komfortosság,
-
nagyfokú felelősség és szabadságigény,
-
nyitottság-színesség,
-
vállalkozási társulások,
-
visszaigazolt érvényesség a minőségfejlesztésnek megfelelően.
2.4.5. Hagyományaink Iskolai hagyományainknak komoly szerepe van a közösségformálásban, az élelmiszeripari, földmérő („hevesis”) identitástudat kialakításában. Rendezvényeink: -
osztályközösségek programjai
-
osztály klubdélutánok
-
osztály mozi-, színház-, tárlatlátogatások
-
osztálykirándulás
-
földmérőknél GEO-rendezvények
-
elsős avató ünnepség
-
osztályok közötti vetélkedő
-
karácsonyi ünnepség
-
farsangi rendezvények
-
végzősök búcsúztatása
-
iskolai túranap, sportnap
-
iskolamozi
-
iskolai diáknap program részei
-
osztályok bemutatkozó műsorai az MMIK színháztermében,
-
osztályok közötti vetélkedők
-
szalagavató ünnepély és bál
-
ballagás - a végzős diákok búcsúztatása
2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.5.1. A pedagógus feladatai Alkotó módon részt vállal: -
a Pedagógiai programban foglalt célok és alapelvek megvalósításában,
-
az ünnepélyek és megemlékezések rendezésében, az ezeken történő részvételben,
-
az iskola hagyományainak ápolásában,
-
a tanulók felzárkóztatásában,
-
a tehetséggondozást szolgáló feladatokban,
-
a pályaválasztás ráháruló feladataiban,
-
a gyermekvédelmi tevékenységben,
-
a Diákönkormányzat munkájának segítésében,
-
az iskolai szervezeti kultúra fejlesztésében,
-
a minőségbiztosítás ráháruló feladataiban.
-
A tanítási-, a foglalkozási órákon minőségi munkát végez, az órára felkészül, tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli a tanulók tevékenységét.
-
Részt vesz önképzésben, továbbképzéseken.
-
Részt vesz a munkaközösség munkájában.
-
A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken aktívan részt vesz.
-
A baleseteket köteles jelenteni a balesetvédelmi felelősnek.
-
A naplót pontosan vezeti. A naplóba csak kék vagy fekete tollal ír. Írásbeli munkájára gondot fordít. Lehetőleg az órán beírja az óra anyagát és a hiányzókat a naplóba.
-
A kiírás szerint folyosó ügyeletet lát el.
-
Egyéb ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.
-
Személyi adataiban történt változást az igazgatónak bejelenti.
-
Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét.
-
Az iskolai rendezvényeken kötelezően részt vesz.
-
Az iskolai házirendet betartatja.
-
Együttműködik, kapcsolatot tart fenn a tantestület többi tagjával a tanulók eredményes oktatása, nevelése érdekében.
-
Tanórán megköveteli / az óra sajátosságait figyelembe véve / a rendet, a fegyelmet.
-
Eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének a tanulók és a diákok felé.
-
A baleseteket, a rongálásokat köteles jelenteni!
-
Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi.
-
Az általa tanított tantárgyat a munkaközösség által készített, közös iskolai tanmenet szerint tanítja.
-
A tanulóknak a témazáró dolgozatok / nagydolgozatok / idejét, témakörét legkésőbb az előző órán közli. Figyelembe veszi, hogy egy nap csak kettő nagydolgozat íratható.
-
A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban, a munkaközösség-vezető véleményezésével jóváhagyásra benyújtja.
-
Ellenőrzéskor a tanmenetét be kell mutatni.
-
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő- és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja.
-
A tanulók füzeteit, munkanaplóját alkalmanként, de legalább évente egyszer ellenőrzi.
-
A házi feladatokat ellenőrzi, kijavítás után értékeli.
-
Aktívan részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadónapjain.
-
Fogadóóráinak – saját maga által meghatározott – időpontjában fogadóórát tart.
-
A hivatali és szolgálati titkokat megőrzi.
-
az adott tanteremben utolsó órát tartó pedagógus ellenőrzi a hulladék összeszedését, a székek felrakását, az ablakok bezárását, a tábla letörlését és az IKT-rendszer állapotát.
2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnökök munkája három fő területet ölel át: -
irányító, vezető jellegű feladatok
-
szervező, összehangoló feladatok
-
adminisztrációs feladatok
2.5.3. Az osztályfőnökök feladatai -
Az osztályfőnök az intézet pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi,
-
figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység),
-
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,
-
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és belátása szerint látogatja óráikat,
-
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, stb.),
-
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,
-
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az osztályban tanító tanárok elé terjeszti,
-
mikro- és szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,
-
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt),
-
számon tartja a tanulók mulasztásait, teljesíti az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos jelzési, adatszolgáltatási kötelezettségeit, együttműködik a szülőkkel és a hivatalos szervekkel,
-
a haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét,
-
saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását,
-
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az intézet előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
-
a bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti,
-
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére,
-
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,
-
nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít.
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tevékenység helyi rendje
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
A nemzeti köznevelésről szóló törvény a kiemelt figyelmet igénylő tanulók körét az alábbiakban határozza meg: Különleges bánásmódot igénylő tanulók: -
sajátos nevelési igényű vagy
-
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy
-
kiemelten tehetséges tanulók, illetve
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
Intézményünk alapvető célja, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak megadja mindazt a támogatást, amelyhez sajátos helyzetükből eredően szükségük van a legeredményesebb fejlődésükhöz és minél teljesebb társadalmi beilleszkedésükhöz. Ennek érdekében intézményünk intézkedési tervet készített, melyben meghatározta a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatokat (cél, intézkedés, felelős, határidő, eredményesség mérése).
2.6.1. Intézkedési terv Helyzetele mzés megállapítá sára (problémára , vagy erősségre) hivatkozás Az intézményb en az iskoláztatás intézményi feltételeit folyamatosa n javítani kell. Biztosítani kell a HHH/HHs gyermekek pontos, naprakész nyilvántartá sát, az adatok koherenciáj át. Az iskolában a csoportokba n és osztályokba na HHH/HH tanulók számának arányában kismértékű eltérés tapasztalhat ó.
Cél konkrét szöveges megfogalmazás a
A HHH/HH gyermekek naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompen záció érdekében.
A szegregáció kialakulását megelőző oktatásszervezé si gyakorlat működtetése.
Intézkedés leírása
A szülők felkeresése, a szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatá sok. Kommunikáci ós terv készítése.
A csoportszerve zés gyakorlatának áttekintése.
Az intézkedés felelőse
Intézményve zető, Gyermekjólét i szolgálat vezetője
Intézményve zető;
Az intézkedés megvalósít ásának határideje
Indikátorok (eredményessé g mérés)
Folyamato san
A HH/HHH nyilvántartáso k, Önkormányzat i határozatok az iskoláztatás feltételeinek javításáról, Települési nyilvántartáso k. A tankötelezettsé g teljesítése a tanköteles korban történik.
Folyamato san
Kiegyenlített HHH/HH arány az osztályok között. Évente tantestületi konzultációk a Nevelési Tanácsadóval.
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
SNI tanulók számának pontos nyilvántartása, a felülvizsgálatok tervszerű ütemezése.
A közoktatási szakszolgálattal való együttműködés formalizálttá válik. Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében
Együttműködési szerződések kialakítása, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása, az intézmények tartalmi, módszertani, infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek felmérése.
A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése.
A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon. Névre szóló elemzések készítése.
Külön intézkedési tervek készítése; Egyéni fejlesztési terv
Az intézkedés felelőse
Intézményvezető
Intézményvezető
Az intézkedés megvalósításának határideje
Indikátorok (eredményesség mérés)
Folyamatosan
Az SNI tanulók aránya nem haladja meg az iskolában az országos szintet. Évente konzultáció a Nevelési Tanácsadóval
Folyamatosan
Az eredmények folyamatosan javulnak, a szórás 25%-ra csökken a HH/HHH-s tanulók és az intézményi átlag között. A hozzáadott pedagógiai érték növekszik;
Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Nincs pontos kimutatás az intézményekben a HH, HHH gyermekek részvételéről szolgáltatásokban és eredményességükről
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók eredményeinek, rész-vételének biztosításáról
Intézkedés leírása
Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumainak kialakítása
Az intézkedés felelőse
Intézményvezető
Az intézkedés megvalósításának határideje
Indikátorok (eredményesség mérés)
Folyamatosan
Nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók eredményeiről, a különböző szolgáltatásokban való részvételükről
2.6.2. Kockázatelemzés
Cél konkrét szöveges Intézkedés leírása megfogalmazása
Minden HH/HHH-s gyermek/tanuló Szülői nyilatkozatok bekerüljön a szükséges ellátásba.
Az intézkedés A kockázat A kockázat eredményes következményének bekövetkezésének megvalósulásának súlyossága (1-3) valószínűsége (1-3) kockázata
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
A szülők nem szívesen nyilatkoznak 2 alacsony iskolai végzettségükről
2
Az intézmény maga tájékozódik a szülők iskolai végzettségéről az adatvédelmi törvény betartásával és ő kezdeményezi a jegyzőjénél a gondozásba vételt.
1
Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése; külső szakértők igénybe vétele
1
A fenntartó által forrás elkülönítése a körülmények javítására; az integrált oktatás során a tanárok, diákok érzékenységét elősegítő programok
A tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken. A HH/HHH gyerekek eredménye közelítse az iskolai, ill. az iskolai átlag az országos átlagot.
Tervek készítése, fejlesztési programok A kompetenciamérés kidolgozása. A pedagógusok eredményei nem 3 módszertani képzése- javulnak. ken való részvétele, a módszertani kultúra fejlesztése.
A jelenleg meglévő SNI tanulók eredményes integrálása a normál tantervű osztályokba.
Az integráltan oktatott tanulók A szakvélemények eredményei nem alapján a fejlesztési javulnak; az 2 lehetőségek eredményes integrált számbavétele. oktatás nem valósul meg
tervezése;
2.6.3. Feladatok a kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatban Kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő tanuló:, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Intézményi feladatunk az, hogy lehetővé tegyük a tanuló részvételét a Nemzeti Tehetség Programban, a helyi Tehetségpont tevékenységeiben, továbbá heti egy tanórában tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk számára.
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 2.7.1. A diákönkormányzat jogkörei A tanulók érdekeiknek iskolai védelmére, képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában rögzíti joggyakorlásának módját, működésének rendjét. Intézményünkben iskolai, és kollégiumi diákönkormányzat működik. Az intézmény egészét érintő ügyekben közülük a tanulói közösség nagyobb részét képviselő iskolai diákönkormányzat járhat el. A diákönkormányzat az intézmény működését, munkáját érintő valamennyi kérdésben rendelkezik
véleményezési
jogkörrel.
Azokban
az
ügyekben,
amelyekben
a
diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót, ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. ( A 20/2012. EMMI rendelet 120 §. (6) rendelkezésének megfelelően.) A diákönkormányzat véleményének a kikérése kötelező az alábbiakra vonatkozó döntések elfogadását megelőzően: -
az iskola munkaterve,
-
szervezeti és működési szabályzata,
-
adatkezelési szabályzata,
-
házirendje,
-
pedagógiai programja,
-
a fakultatív hit és vallásoktatás ideje és helye,
-
az első tanítási óra kezdete,
-
a következő tanévre vonatkozóan a választható tantárgyak köre és az érettségi vizsgára való felkészítés szintje, az egyes tantárgyakat előre láthatóan oktató pedagógusok,
-
a következő tanévre vonatkozóan azok a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések, amelyeket a következő tanévben a nevelő és oktató munkához az iskola szükségesnek tart, az iskolától kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök és más felszerelések,
illetve a szülői kiadások
csökkentéséhez az iskola által nyújtható hozzájárulás, -
az intézményben üzemelő büfé működtetése, nyitvatartási rendje, illetve működtetési időszaka,
-
a
fenntartónak
megváltoztatásával,
az
iskola nevének
megszüntetésével, megállapításával,
átszervezésével, vezetőjének
feladatának
megbízásával
és
megbízásának visszavonásával összefüggő döntései vagy véleménye, -
a megyei kormányhivatal köznevelés-fejlesztési terve,
-
a tanulók közösségét érintő kérdések,
-
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása,
-
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése, megszervezése,
-
az iskolai sportkör működési rendje,
-
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendje,
-
továbbá ki kell kérni a véleményét az iskolai, kollégiumi fegyelmi eljárás során.
2.7.2. A diákönkormányzat tagjai -
A diákönkormányzat munkájában az iskola valamennyi diákja részt vehet.
-
A diákönkormányzat minden tagjának joga tisztségviselők választása.
-
A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztség viselőjéhez kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni.
2.7.3. A diákönkormányzat működése -
Az iskolai diákönkormányzat az osztályokra épül.
-
Az osztályok tanulóközösségei osztály-diákbizottságot alakítanak, akik két főt delegálnak az iskolai diák-önkormányzati bizottságba.
-
Az iskolai diák-önkormányzati bizottság tagjai az osztályok delegált képviselői.
-
Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét az iskolai diákbizottság tagjai választják meg.
-
A vezetőség megbízatása egy tanévre szól.
-
A diákönkormányzat üléseit éves munkaterv szerint tartja.
-
A diákönkormányzat döntéseit a jelenlevők szavazatának 2/3-os többsége alapján hozza.
-
A diákönkormányzat az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésével tart kapcsolatot és rendszeresen beszámol a nevelési igazgatóhelyettesnek a diákönkormányzati megbeszélésekről.
-
A diákönkormányzat által kezdeményezett diákközgyűlésen az iskola vezetése részt vesz
-
A diákönkormányzat írásbeli javaslatára, megkeresésére az iskola vezetősége tizenöt napon belül köteles érdemi írásbeli választ adni.
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A sikeres nevelési-oktatási munka alapfeltétele, hogy a tanuló, a pedagógus és a szülő között sikeres együttműködés alakuljon ki. A három partner kölcsönösen egymásra van utalva, így az eredményes munka alapfeltételei: egymás elfogadása, a bizalom, türelem, empátia. A szülőknek és a tanulóknak is tudniuk kell, hogy milyen feladatokat és jogokat kaptak miután iskolánkat választották, ehhez pedig szükséges, hogy biztosított legyen az információk többirányú áramlása. -
A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az
intézmény igazgatója,
a
diákmozgalmat
segítő
tanár,
az
osztályfőnökök illetve a kollégiumi csoportvezető nevelők tájékoztatják a diákönkormányzat megbeszélésein, az osztályfőnöki órákon és az iskola honlapján. -
Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A tájékoztatást az intézmény igazgatója, az osztályfőnökök, a nevelők és a szaktanárok Az ellenőrző könyvbe a tanulók írják be a jegyeiket, majd a szüleikkel is aláíratják. Szükség esetén az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő értesíti a szülőket a tanulóval
kapcsolatban
felmerülő
problémákról,
tanulmányaival
vagy
magatartásával
összefüggő eseményekről, illetve a különféle intézményi vagy osztály szintű programokról. Az értesítés történhet írásban az ellenőrző könyv vagy levél útján, de az ügy sürgősségére tekintettel ezekhez képest elsőbbsége van a gyorsabb tájékoztatást lehetővé tevő telefonos megkeresésnek, esetenként a személyes tájékoztatásnak. Amennyiben a tanuló igazolatlanul mulasztott, a mulasztásról a jogi szabályozásnak megfelelően hivatalos jelzést teszünk, és a szülőt is tájékoztatjuk a jelzés másolatának megküldése révén. -
A tanulók és a szülők akár egyénileg, akár csoportosan szóban vagy írásban megfogalmazhatják kérdéseiket és javaslataikat az intézmény vezetésének és az intézmény pedagógusainak.
2.8.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésének szervezett fórumai -
Fogadóóra: tanáraink és nevelőink heti egy fogadóórát biztosítanak, amelyben a szülők személyesen vagy telefonon felkereshetik őket az iskolában. A fogadóórák időpontját minden tanév elején, a honlapunkon tesszük közzé. A nevelőtestület és a vezetőség tagjainak fogadóórán kívüli megkereséshez előzetes időpont egyeztetés szükséges.
-
Szülői értekezlet: évente két alkalommal, októberben és februárban tartunk szülői értekezletet, melyeket közvetlenül fogadóóra előz meg. A szülői értekezlet pontos időpontját az éves munkaterv rögzíti.
-
Szülői Közösség: Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására Szülői Szervezet működik. A Szülői Szervezet maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. A Szülői Szervezetet az elnök képviseli. A szülői szervezet választmányi tagjait az egyes osztályszintű szülői közösségek delegálják, osztályonként két főt. A rendes választmányi ülésekre a szülői értekezletek után kerül sor, évente két alkalommal. A szülői szervezet elnöke közvetlenül az igazgatóval vagy a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot. A választmányi üléseken az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői közösség az intézmény működését, munkáját érintő valamennyi kérdésben rendelkezik véleményezési jogkörrel.
-
Családlátogatás: a tanulók családi hátterének, körülményeinek a megismerése a pedagógus célja, melyre egyénileg indokolt esetben kerül sor.
2.8.2. Az intézmény partnerei Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 2.8.3. A kapcsolattartás formái és módjai -
szaktanári továbbképzések, tanácskozások,
-
közös megbeszélések tartása,
-
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
-
módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,
-
intézményi rendezvények látogatása,
-
üzemlátogatások,
-
beiskolázási tevékenység,
-
szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon
2.9. A tanulmányok alatti vizsgák Az iskolában szervezett tanulmányok alatti vizsgák: -
osztályozó vizsga
-
különbözeti vizsga
-
javító vizsga
-
pótló vizsga
2.9.1. Osztályozó vizsga Az intézmény az osztályozó vizsgákat a félévi és az év végi jegyek lezárása előtti két hétben szervezi meg. Osztályozó vizsgát köteles tenni: -
a tanuló, ha a tanítási év során a jogszabályokban és a Házirendben meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani és a nevelőtestület engedélyezi
számára az osztályozóvizsga letételét. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló
teljesítménye
a
tanítási év
végén
nem
minősíthető, tanulmányait
évfolyamismétléssel folytathatja -
felmentést kapott – kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Nemzeti Köznevelési Törvény 55.§ (1) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt,
-
a szülő kérésére az igazgató engedélyezte magántanulói jogviszonyban van,
-
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.
-
osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.
-
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Amennyiben egy tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett egy tantárgy követelményeiből bármely évfolyamon, akkor az igazgató a tanuló kérvénye alapján felmentheti az adott évfolyamon a tantárgy(ak) óráinak látogatása alól. 2.9.2. Különbözeti vizsga A tanuló számára az intézmény különbözeti vizsgát írhat elő iskolaváltás, iskolán belüli szakváltás vagy külföldi tanulmányok Magyarországon való folytatása esetén. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. Az intézmény vezetője minden tanuló esetén egyedileg hoz határozatot a különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározásáról. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
2.9.3. Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgát tehet, ha -
a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
-
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A javítóvizsgát az intézmény augusztus 15 és augusztus 31 között az iskola igazgatója által kijelölt időpontban szervezi meg. 2.9.4. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 2.9.5. A vizsga lebonyolítása -
Minden tanulmányok alatti vizsga egy írásbeli vagy gyakorlati és egy szóbeli részből áll, a gyakorlati vizsga értékelése írásbeli résznek számít. Gyakorlati vizsga informatikából, testnevelésből és szakmai gyakorlatból szervezhető.
-
A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc.
-
Írásbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető.
-
A vizsgák között a tanuló kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A harmadik vizsga megszervezhető pótló vizsgaként is.
-
Az írásbeli dolgozatot, feladatlapot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
-
A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított, legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.
-
Szóbeli vizsga egy napra egy vizsgázónak legfeljebb három szervezhető. Minden vizsgázónak legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, egy felelet legfeljebb 15 perces lehet.
2.9.6. A vizsga eredménye -
A vizsga eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
-
A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni.
-
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésére a fenti dokumentumba betekinthet.
-
A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. (A tanár tárolja.)
-
A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá.
-
A tanulmányok alatti vizsgán a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.
-
A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.
-
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a pedagógiai programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.
2.10. Felvétel és átvétel szabályai -
Intézményünk tanulói közé felvétel vagy átvétel alapján lehet kerülni, ami jelentkezés útján történik. A felvételről és az átvételről az iskolánk igazgatója dönt.
-
A felvételről és az átvételről az iskola értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is.
-
A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ehhez kapcsolódó jogait és kötelességeit ettől a naptól gyakorolja.
-
Intézményünk a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra.
-
Ha a tervezett osztálylétszám 90%-át a rendes felvételi eljárásban nem sikerült feltölteni, akkor rendkívüli felvételi eljárást hirdetünk.
-
A beiratkozást egészségügyi alkalmassági vizsgálat előzi meg.
-
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
-
Rendes felvételi eljárás keretében a felvétel elbírálása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: o
A 7. tanév végi és a 8. tanév I. félévi eredményei a következő tantárgyakból:
o
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, földrajz, matematika, fizika, kémia, biológia, informatika.
-
Szakiskolát végzettek középiskolája nappali tagozat o
Felvétel feltétele a szakmunkás bizonyítvány megléte és a tanulmányok várható befejezéséig a tanuló a 25. életévét nem tölti be.
o
Átjárhatóság: a Szakiskolát végzettek középiskolája esti tagozatára – indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján történhet.
-
Szakiskolát végzettek középiskolája esti tagozat o
A felvétel feltétele a szakmunkás bizonyítvány megléte.
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 2.11.1. Szombathely a segítés városa Több hazai felmérés igazolja és bizonyítja, hogy a hazai lakosság elsősegély, illetve újraélesztési ismeretei igen alacsonyak, a bajba jutott embertársunk iránti közönyösség pedig igen jellemző. Tanulóink javarésze csupán a gépjárművezető képzés keretében találkozik az újraélesztés oktatásával, így emiatt eddig látványos eredmények nem voltak kimutathatóak. Ezen próbál iskolánk változtatni.
Szombathely Megyei Jogú Város 2012-ben indította el újraélesztési mintaprogramját. A kezdeményezés célja az volt, hogy Szombathely lakosságának harminc százaléka megtanulja az újraélesztés technikáját, így keringésleállás esetén az érintettek nagyobb eséllyel kapjanak segítséget, ezzel esélyt a túlélésre. A kezdeményezés további célja még, hogy az újraélesztés megismertetésén keresztül erősödjön Szombathely lakossága körében az egymásra figyelés, a segítés motivációja, kultúrája. Az újraélesztési mintaprogramban 2012 tavaszán iskolánk több pedagógusa, majd valamennyi tanulója részt vett. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának további színterei: -
osztályfőnöki órák
-
szaktárgyi órák (biológia, kémia)
-
testnevelés órák
-
vöröskereszt szakköri foglalkozások
-
kollégiumi foglalkozások
A képzések során nagy hangsúly fektetünk az élethű baleseti helyzetek szimulálására, illetve kiemelt fontosságú az eszközös és eszköz nélküli újraélesztés megtanítása. Újraélesztés oktatásának nevelési célja a következők: -
elsősegélynyújtásban és az újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése, illetve az alapvető újraélesztési protokoll elsajátítása.
-
Célunk, olyan tanulók kiképzése, akik a képzést követően alkalmassá válnak a bajbajutott embertársaikon segíteni, megadva ezzel a további élet lehetőségét.
-
képesek legyenek bemutatni egy hibátlan újraélesztési gyakorlatot és helytálljanak egy esetleges baleseti szituációban
-
legyenek képesek segélyhívásra
-
célunk az elsősegély ismereteinek népszerűsítése
-
célunk a téma akár tanórai, akár szakköri oktatása
-
célunk, hogy teret adjunk a kooperatív páros, ill. csoportos munkának, amelyek a baleseti szimulációk keretében valósuljanak meg
-
fontosnak tartjuk a motiváció megteremtését a segítésre, az önzetlenségre
-
továbbá
elkötelezettek
vagyunk
a
tanulók
szemléletének
ilyen
irányú
megváltoztatására, hogy így a tanulók egymáshoz való viszonya az összefogás, az egymással való törődés irányába tolódjon el!
3. HELYI TANTERV 3.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletmódosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet -
1. mellékleteként megjelent „Kerettanterv a szakiskolák számára”
-
7. mellékleteként megjelent „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
-
13. mellékleteként megjelent „Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára”
3.2. Órakeretek 3.2.1. Szakközépiskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai Összes óraszám
9. 4 2
bont 10. 4 2
heti bont 11. 4 3
bont 12 4 3
bont
4
4
1 4 3 1 5 2 2 2 2 8 35
4
5
2 8
3 3 1 1 5 2 2 2 1 2 8 36
3
5
4 4 1 5 1
5
2 2 8
10 35
4 4 1 5
5
1
10
13 35
13
3.2.2. Szakiskola Tantárgy Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építés Szakmai Összes óraszám
9. 3 2 3 2 3 4 1 17 35
heti bont 10. bont 2 2 2 2 1 1 1 3 1 17 25 25 36
11. bont 1 2 2 1,5 1 1 2 1 25,5 25,5 35
3.2.3. Szakiskolát végzettek középiskolája nappali tagozat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályközösség építés Összes óraszám
11. 7 6 7 4 3 2 5 1 35
heti bont 12. 6 6 6 5 5 2 5 5 1 36
bont
5
3.2.4. Szabad órakeret felhasználása Szakközépiskola Tantárgy Idegen nyelv Matematika Földrajz Informatika Szakmai
9. 1
1 2
heti 10. 11. 1 1 1 2 1 2
Szakiskola Tantárgy Kommunikáció Matematika Társadalomismeret
9. 1 1
heti 10. 11. 1 1 1,5 1
12. 1 1
2
Természetismeret
1
1
Szakiskolát végzettek középiskolája nappali tagozat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret
heti 11. 12. 1 1 1 5
3.2.5. Kimenő osztályok óraterve Iskolánk utoljára a 2012/13-as tanévben indított kimenő osztályt. Ezen osztályok szakképesítésenkénti tételes felsorolása a szakmai programunkban található. Rájuk az előző helyi tanterv szerint megállapított órakeretek vonatkoznak: Szakközépiskola (Sütő- és cukrászipari technikus) Tantárgy
évfolyam 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Idegen nyelv 4 4 4 4 Matematika 4 4 3 3 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Biológia 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Informatika 2 2 Biológia/Földrajz/Informatika 4 4 Szakmai 5 5,5 9,5 9,5 Összesen 32,5 33 31 31
13.
14.
1
1
31 32
33 34
Szakközépiskola (Földmérő és térinformatikai technikus) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Testnevelés Biológia
9. 4 2 4 4 1 2,5 2
évfolyam 10. 11. 12. 4 4 4 2 3 3 4 4 4 4 3 3 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2
13.
1
Fizika Kémia Földrajz Informatika Biológia/Földrajz/Informatika Szakmai Összesen
2 2 2 2
2 2 2 2
4 5 5 8,5 32,5 32,5 30
4 8,5 30
34 35
Szakiskola Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai Összesen
évfolyam 11. 12. 13. 1 1 1 2 2 28 28 30 31 31 31
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter
által kiadott
kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalék felhasználása a tantárgyankénti helyi tantervek mellékletben van kifejtve.
3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.3.1. Tankönyv igények előzetes felmérése Az iskola igazgatója minden év június 10-ig köteles felmérnie, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. Minden esetben tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a törvény alapján kik jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. A leendő elsősök a beiratkozáskor tudják jelezni ingyenes tankönyvellátás iránti igényüket a jogszabályi lehetőségek alapján. A felmérés eredményéről az igazgató június 15-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
Az iskola igazgatója véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét és erről tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. A következő tanévben ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók felmérése a jogszabályban meghatározott határidőig minden évben megtörténik. Az igényeket a tankönyvrendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet leadni. A normatív kedvezményre való jogosultságot minden esetben igazolni kell, melyet az igénylőlappal együttesen kell benyújtani. A kedvezményre való jogosultság igazolásához az alábbi okiratok bemutatása szükséges: -
családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
-
tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
-
a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
-
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.
3.3.2. Tankönyvek kiválasztása A közismereti és szakmai tankönyvek kiválasztását a jogszabály által előírtak figyelembe vételével a munkaközösségek végzik. A pedagógusok az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyvjegyzéken található tankönyvek közül választanak. A tankönyvrendeléshez szükséges adatokat a szaktanárok a meghatározott határidőig eljuttatják a tankönyvfelelősnek, aki ez alapján osztályokra lebontva elkészíti a tankönyvlistát. Az elkészített lista alapján a szülők és a tanulók nyilatkoznak, hogy mely tankönyveket szeretnék az iskolai-tankönyvterjesztés keretén belül megvásárolni és mely tankönyvek beszerzéséről gondoskodnak más módon. A felsőbb évfolyamok tankönyvrendelése a tanulói igények felmérése után minden évben a törvényben előírt határidőig elkészül. A leendő elsős évfolyamok tankönyvrendelése is a törvényben előírt határidőre elkészül. Azonban mivel ekkor még nem áll rendelkezésünkre a tanulók tényleges igénye, ezért a beiratkozási értesítőben elhelyezett tankönyvlistán minden tanuló elkészíti a saját tankönyvrendelését, melyet
beiratkozásra
rendelésmódosítást.
magával
hoz.
Ezek alapján a
tankönyvfelelős
elkészíti
a
Az ingyenes tankönyvellátást iskolánk a tanulók számára tankönyvkölcsönzéssel és az állami normatíva felhasználásával biztosítja. A kölcsönzött tankönyvek elvesztéséből, szándékos megrongálásából származó kárt a tanuló, illetve szülője köteles az iskolának megtéríteni.
3.4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása a helyi tanterv tantárgyankénti mellékletében található.
3.5. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: -
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
-
iskolai sportkörben való sportolással,
-
kérelem alapján –sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel –sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 15.§ (1) alapján az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ugyanezen rendelet 15.§ (2)-(4) alapján tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy
iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Az iskolában a pedagógusválasztás a választható érettségi tantárgy megjelölésének keretében valósul meg.
3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI.13.) Korm. rendelet alapján az érettségi bizonyítvány kiadásához minimum 5 tantárgyból szükséges sikeres érettségi vizsgát tenni, melyek közül 4 kötelező, egy pedig kötelezően választott. A szakközépiskolákban a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, választott idegen nyelv) a 2017. év tavaszi vizsgaidőszakától kezdve kiegészülnek a szakmai érettségivel, mely minden szakközépiskolás tanulóra nézve kötelező lesz. Tehát az érettségi bizonyítvány kiadásához minimálisan szükséges öt tantárgy egyben kötelező is lesz. Aki valamely kötelező érettségi tantárgyból felmentett, vagy további tantárgyakból kíván érettségizni, annak teljesítenie kell a tantárgyankénti helyi tanterv mellékletében megadott tantárgyi követelményeket. Az iskola a tanulók számára minden kötelező érettségi vizsgatárgyból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) és a felsorolt választható tantárgyakból biztosítja a középszintű és az emeltszintű felkészítést is az érettségi vizsgára minimum 8 fős csoportlétszám esetén a diákönkormányzat véleményét kikérve: biológia, földrajz, kémia, informatika, fizika.
3.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei a tantárgyankénti helyi tanterv mellékletében találhatók.
3.9. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Pedagógiai programunk teljesítésének alapvető mozzanata és része az oktató-nevelő munka során elért tudásszint és neveltségi állapot értékelése, mérése, ellenőrzése. Iskolánk értékelési rendszerében a belső értékelési gyakorlattól a hangsúlyok a külső, standardizált értékelési eljárások irányába mozdulnak el. Ily módon a kapott eredmények statisztikai módszerekkel történő összesítése és feldolgozása folyamatos visszacsatolást igényel a belső hagyományos értékelési rendszerünkhöz és eljárásainkhoz. 3.9.1. Értékelési alapelveink -
sokoldalúak és változatosak
-
személyre szólók és konkrétak
-
azonos feltételeket teremtenek
-
a tanulói teljesítmények javítása érdekében folyamatosak, segítőszándékúak, nevelő hatásúak
-
eredményesebb tevékenységre motiválók
-
objektívek, a tényleges munkát tükrözik
-
értékelik a tehetséget, illetve a képességek szerinti munkát
-
az adott tantárgy, műveltségi terület sajátos jellegéhez illeszkednek
-
segítik a továbbhaladást és a továbbtanuláshoz szükséges döntések megfogalmazását
-
tartalmazzák az előző, korábbi teljesítményekhez viszonyított változás irányát
-
vonatkoznak a tanórán kívüli eredményekre is (pályamunka írás, előadás, anyaggyűjtés)
-
az iskolai értékelési és követelményrendszerünk nyilvános
-
Értékelésünk gyakorlata abból indul ki, hogy jó szakember csak az lehet, aki embernek is kiváló.
3.9.2. Az értékelési céljaink Diákjaink és szüleik, érintett pedagógusaink tájékozódása és tájékoztatása az oktató-nevelő munka hatékonyságáról, eredményéről. Az önértékelés készségének kialakítása diákjainkban, továbbá ösztönzés a jobb eredmények, teljesítmények elérésére, bizonyítására. 3.9.3. Értékelési típusok 1./ Diagnosztikus:
az új oktatási-nevelési szakaszok kezdetén, főként a pedagógiai döntések előkészítéséhez
2./ Formatív:
az eredményes tanítási, képzési-tanulási folyamtok megteremtésére, fenntartására
3./ Összegző:
a tanulási folyamat nagyobb egységeinek, témáinak, időszakainak lezárásakor
3.9.4. A tanulóink beszámoltatásának módjai A beszámoltatás és értékelés során vizsgáljuk: - a tantárgyi ismereteket - a problémamegoldó gondolkodás szintjét, színvonalát - a tanult ismeretszerzés fokozatainak képességét - az önálló ismeretszerzés fokozatainak képességét - szakmai gyakorlatokon a gyakorlati produktumot az előírt követelményekhez viszonyítva - a fegyelmezett, koncentrált munkát, a taneszközök és foglalkozások alatti érdemi aktivitást - a pontosságot, - a kifejezőkészséget - a tantárgyi és szakmai nyelv ismeretét, - a nyelvi kifejezőeszközök alkalmazását, használatát
- testnevelés órákon az évenként elvégzett NETFITT teljesítmény-felmérések értékelése - sportfoglalkozásokon az elvárt szintek teljesítését, -rekreációs programokon a célok teljesítését - a sportversenyeken elért eredményeket. A tanulóink teljesítményének értékelését szóban, írásban és a gyakorlaton készített produktum minősítésével végezzük. -
a
szóbeli
értékelést
a
nevelő-oktató
iskolai
munka
folyamatába
építve,
helyzetfeltárással végezzük önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. -
írásban: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.
-
gyakorlati számonkérés: Szakmai gyakorlatokon, testnevelésórán és informatikaórán, amennyiben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra
-
kiselőadás
-
óraközi munka
-
versenyeken való részvétel
3.9.5. A tanuló minősítése A tanuló minősítése A Köznevelési Törvény 54. §-a alapján az osztályzatok, minősítések a következők: -
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;
-
Magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz;
-
Szorgalmának értékelésénél példás,jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról.
3.9.6. A teljesítmény értékelésének gyakorlata -
az írásbeli munkákat 10 munkanapon belül kijavítjuk és javítás után adott időre vagy véglegesen visszaadjuk
-
Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható
-
A tanulónak a témazáró dolgozat (nagydolgozat) időpontját jogában áll előre ismernie, ezért a szaktanárnak ezt legkésőbb 5 tanítási nappal megelőzően közölnie kell
-
az általánosítható tapasztalatokat a tanulócsoporttal és diákjainkkal megbeszéljük, a tanulságokat számukra és önmagunk számára is levonjuk.
-
A félévi osztályzatokat a félévi értesítőben, az év végi osztályzatokat a bizonyítványban hozzuk nyilvánosságra.
-
A tanév végén figyelembe vesszük tanítványaink egész évi teljesítményét.
-
A tanuló joga, hogy valamennyi jegyét megismerhesse, beleértve a félévi és a tanév végi osztályzatait is.
-
Az osztálynaplóban szereplő jegyeknek meg kell egyezniük az ellenőrző könyvben szereplő jegyekkel, ezt alkalmanként a szaktanárok és az osztályfőnökök ellenőrzik.
-
Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz.
-
A témazáró dolgozatot az iskola egy évig köteles megőrizni, azt a szülő fogadóórákon megtekintheti
-
A tantárgyi jegyek félévenkénti minimális száma az adott tárgy heti óraszámánál legalább eggyel több, gyakorlatok esetében legalább három legyen
-
figyelembe vesszük a tanulói teljesítmények, eredmények tendenciáit
-
a témazáró érdemjegyek nagyobb mértékben számítanak
-
a tantárgyi érdemjegyek matematikai átlagához nem ragaszkodunk
-
figyelembe vesszük a tanulmányi versenyeken történő részvételt és eredményeket
-
a javítóvizsgákon a tanulói teljesítményt vizsgabizottság értékeli
-
a készségtárgyakat is érdemjeggyel, osztályzattal értékeljük
-
érdemjegyet csak tényleges tanulói teljesítményre adunk
3.10. A csoportbontások elvei Az elméleti tantárgyak közül az idegen nyelvet és az informatikát oktatjuk csoportbontásban. Az idegen nyelvek tanításánál a csoportok kialakítása a választott idegen nyelv szerint, vagy előzetes felmérés után a tudásszint szerint történik.
Testnevelés tantárgyból 28 fő felett a csoportbontás kötelező. A testnevelő tanártól a tantárgy jellegéből adódóan nagyobb odafigyelés várható el (tanuló balesetek elkerülése), illetve a tornaterem kis mérete is indokolja a csoportbontást. A gyakorlati tantárgyak közül a laboratóriumi és a szakmai gyakorlatot szintén csoportbontásban tanítjuk. A szakmai oktatásnál a jogszabályokban (nemzeti köznevelésről szóló törvény, szakképzési törvény) meghatározott létszámok és a szakmák szerinti megosztás a mérvadó.
3.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.11.1. Az egészségnevelési elvei Iskolánk egészségnevelési programját nevelési programja tartalmazza. A program összeállítása során az alábbi elvek érvényesülésére voltunk tekintettel: -
Az egészségnevelési program megvalósításában az iskola valamennyi tagja részt kell hogy vegyen (pedagógus, diák, technikai, adminisztratív dolgozó, iskolaorvos).
-
Az egészségnevelésben fontos a családi háttér, az ott élő gyermekeknek példát mutatni.
-
Fel kell ismerni azt, hogy milyen összefüggés van az életmód és az egészségi állapot között.
-
Az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataikon is múlik.
-
A tanuló legyen tisztában testi adottságaival, vércsoportjával, betegségekre való hajlamával. Szükség esetén tudja és alkalmazza az alapvető elsősegélynyújtási módokat, módszereket.
3.11.2. A környezeti nevelés elvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kell kiemelten kezelnünk; fogalmuk, tartalmuk megnyilvánulásai módjaik ismerete elengedhetetlen: -
fenntartható fejlődés,
-
gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elve,
-
biológiai és társadalmi sokféleség,
-
ökológiai lábnyom,
-
környezetünk természeti és társadalmi összetevőinek kölcsönös függősége, közöttük lévő ok-okozati összefüggés,
-
helyi és globális szintek kapcsolatrendszere,
-
környezeti problémák,
-
alapvető emberi szükségletek és emberi jogok
-
felelősség a jövő nemzedékért.
E fogalmak (alapelvek) értelmezése, megismertetése az alábbi tantárgyak tanóráin történnek: biológia, földrajz, természetismeret, osztályfőnöki
3.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Magyarország Alaptörvénye deklarálja az esélyegyenlőséget. A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmát. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt -
neme,
-
faji hovatartozása,
-
bőrszíne,
-
nemzetisége,
-
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
-
anyanyelve,
-
fogyatékossága,
-
egészségi állapota,
-
vallási vagy világnézeti meggyőződése,
-
politikai vagy más véleménye,
-
családi állapota,
-
anyasága (terhessége) vagy apasága,
-
szexuális irányultsága,
-
nemi identitása,
-
életkora,
-
társadalmi származása,
-
vagyoni helyzete,
-
foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
-
érdekképviselethez való tartozása,
-
egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül -
az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód
követelményének
megfelelő
rendelkezés,
amely
a
fentiekben
meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás -
Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a fentiekben meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása
valamely
személlyel
szemben
megfélemlítő,
ellenséges,
megalázó,
megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. -
Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít.
-
Megtorlásnak
minősül
az
a
magatartás,
amely
az
egyenlő
bánásmód
követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő
személlyel
szemben ezzel összefüggésben
jogsérelmet
okoz,
jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten
megjelölt
társadalmi
csoport
tárgyilagos
értékelésen
alapuló
esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az -
törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott
időre vagy határozott
feltétel
bekövetkeztéig szól. -
a bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
3.12.1. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja Esélyegyenlőségi feladatokat a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében végzünk. Céljaink: -
szegregációmentesség
-
egyenlő bánásmód
-
biztosítani a munkaerőpiacon való megfelelést
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja Intézményünk integráltan, a többi tanulótól nem elkülönítve nevel és oktat a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulókat, az ezzel kapcsolatos feladatokat nevelési programunk rögzíti. A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó helyi tanterv készítésénél figyelembe vesszük -
a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét,
-
egyéb jogszabályban foglalt előírásokat,
-
a szülők elvárásait és
-
az általunk nevelt tanulók sajátosságait
Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése során kiemelt feladatok: -
a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása
-
a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
-
a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
-
a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,
-
a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés
Specifikus tanulási zavarok: -
Diszlexia
-
Diszortográfia
-
Diszgráfia
-
Diszkalkulia
Pszichés fejlődés zavarai: -
Hiperaktivitás és figyelemzavarok
-
Viselkedésszervezési problémák
3.13. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítési valamint a tanulók jutalmazásának elvei A tanuló addig végzett munkája és továbbfejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és szorgalom értékelése és osztályozása. Ezek minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal, illetve a szülőkkel. Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát. A félévi és a tanév végi minősítést az osztályfőnök az osztályban tanító, nevelő munkát végző pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. A végleges döntést - a dicséreteket és az elmarasztalásokat is figyelembe véve – az osztályozó konferencia hoz. Az elért eredményeknek fontos nevelő szerepük is van: visszajelzés a tanulónak, szülőnek arról, hogy milyen mértékben sikerült megfelelniük azoknak a követelményeknek, amelyeket az iskola támaszt munkájukkal, előrehaladásukkal, önértékelésükkel szemben.
3.13.1. A magatartás jegyek elbírálásának szempontjai -
a házirend, az iskola pedagógiai elvárásainak ismerete, azok betartása
-
a közösség érdekében végzett tevékenység
-
az udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között
-
a tanuló személyiségének az előző évben viszonyított pozitív vagy negatív változása
-
a tanuló hiányzásának mennyisége és minősége
Példás (5) magatartású az a tanuló -
aki a házirend követelményeit betartja, tanórán és azon kívül is példamutató a viselkedése
-
az osztályközösség életére véleményével, tetteivel, javaslataival pozitív hatást gyakorol, szívesen vállal feladatokat, s azokat megbízhatóan teljesíti
-
a felnőttekkel, diáktársaival szemben hangneme, viselkedése tisztelettudó, kulturált
-
nincs igazolatlan mulasztása
Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -
a házirend előírásait nem sérti meg
-
a kapott feladatot elvégzi
-
a tanórai és azon kívüli viselkedése jó
-
az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítását különösebben nem befolyásolja
-
maximum 3 igazolatlan órája van, osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs
Változó (3) magatartású az a tanuló -
aki az iskola házirendjét megsérti, viselkedése ellen többször merült fel kifogás
-
magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható
-
véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányba befolyásolja
-
maximum 10 igazolatlan órája, ill. osztályfőnöki intője van
Rossz (2) magatartású az a tanuló
-
aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a házirend követelményei ellen
-
hangvétele, viselkedése durva, szándékosan árt a közösségnek, annak fejlődését jelentősen gátolja, illetve hátráltatja
-
10 óránál többet mulasztott igazolatlanul, igazgatói intésben részesült vagy fegyelmi eljárás indult ellene
3.13.2. A szorgalom jegyek elbírálásának szempontjai -
a szorgalom érdemjegynek azt kell kifejeznie, hogy a tanuló saját képességeihez, eddigi eredményeihez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el, tehát nem tükrözheti csak és kizárólag a tanuló eredményességét
-
a minősítés fejezze ki a tanulás rendszerességét, a tanuló érdeklődését, kötelességtudatát
-
célszerű figyelembe venni a tanuló otthoni körülményeit is
-
vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja, amelyikkel nagyobb nevelő hatást érünk el
-
a szorgalom érdemjegy fejezze ki a többleteket is (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok,…)
Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki -
képességeihez és körülményeihez képest a legjobb teljesítményt nyújtja
-
rendszeres munkát végez az órákon, teljesítménye egyenletes
-
határozott érdeklődése, célja van, ennek elérése érdekében ésszerűen szervezi meg munkáját
Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki -
a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell
-
az órákra felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
-
önálló munkára motiválható
Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki -
tanulmányi kötelezettségét nem rendszeresen teljesíti, ingadozó teljesítményt nyújt, eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget
-
jelentősen ront tanulmányi eredményén
-
órákon passzív, figyelme hullámzó
Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki -
nem is próbál megfelelni a követelményeknek, tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elmulasztja
-
felületes, érdektelen
-
órákon a tananyagból a minimumot sem hajlandó elsajátítani, visszaadni
-
egy vagy több tantárgyból elégtelen minősítést szerzett
Diákjaink magatartásának, viselkedésének és szorgalmának szóbeli értékelése az egész tanév során folyamatosan, írásban félévkor a félévi értesítőben, tanév végén pedig a bizonyítványban történik. A magatartás és szorgalom minősítésének legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra. A tanulmányi eredmények értékelése folyamatos, a teljesítményszinteket a megyei és az iskolai munkaközösségek dolgozzák ki a kerettantervek és a kimeneti általános és részletes vizsgakövetelmények figyelembevételével. A félévi és a tanév végi osztályzatokat és minősítéseket az adott osztályban tanítók és oktatók (foglalkozásvezetők)
az osztályfőnök tudtával állapítják
meg,
amelyet
az
iskola
nevelőtestülete értekezleten véglegesít. 3.13.3. A tanulók jutalmazásának elvei -
Azt a tanulót, illetve tanulóközösséget, aki kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkát végez, vagy sport, illetve más tevékenységek által öregbíti az iskola hírnevét, az iskola dicséretben, jutalomban részesíti.
-
A jutalmak odaítéléséről a szaktanár, az osztályfőnök, illetve az igazgató dönt, a nevelőtestület és a diákközösség véleményét figyelembe véve.
-
Dicséret a tanév során folyamatosan, félévi és év végi osztályozó értekezlet alkalmával illetve érettségi vizsgán adható. Osztályozó értekezleten és érettségi vizsgán tantárgyi illetve általános dicséret adható.
3.13.4. A tanulók jutalmazásának formái -
A ballagáson adható könyvjutalom
Azok a végzős tanulók, akik középiskolai évek során éveik alatt mindvégig kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sportteljesítményt értek el, vagy kiemelkedő közösségi munkát végeztek, könyvjutalmat kaphatnak. -
Az év végi bizonyítványosztáskor adható könyvjutalom
Az osztályfőnökök azoknak a tanulóknak, akik a tanév folyamán jelentős tanulmányi, sport vagy művészeti sikert értek el vagy kiemelkedő közösségi munkát végeztek könyvjutalmat adhatnak.
3.14. Az emelt szintű érettségire történő felkészítés Intézményünk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon túl biológiából, földrajzból, kémiából, informatikából és fizikából vállalja az emelt szintű érettségire való felkészítést a 11. és a 12. évfolyamon. Az emelt szintű érettségi vizsga témakörei a tantárgyankénti helyi tanterv mellékletében találhatók.
3.15. Az otthoni, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi elvek érvényesülnek: A házi feladatok adásának legfontosabb funkciói: -
a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás
-
készség- és képességfejlesztés, önállói tanulói gondolkodás fejlesztése
-
a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása
A házi feladatok kijelölése, feladása akkor éri el célját, ha megtörténik: -
a feladatok megoldásának tanórai előkészítése,
-
a házi feladatok megoldásának ellenőrzése a tanórákon,
-
a megoldásokban előforduló hibák megbeszélése,
-
a helyes megoldások bemutatása,
-
különböző helyes gondolatmenetek megismertetése
A házi feladatok kijelölésének korlátai:
-
a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli kötelező házi feladatot
-
büntető jellegű házi feladat nem adható
-
a házi feladatok megoldásának hiányáért, a hibás megoldásokért a tanulók nem kaphatnak érdemjegyet – kivéve a tervezett és előkészített „házi dolgozatokat”
-
érdemjeggyel „jutalmazható” az elvárható tanulói teljesítményekhez viszonyított többletmunka – tanórai előadások megtartása, tantárgyi anyag feldolgozásához kapcsolódó gyűjtőmunka
3.16. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az évfolyam helyi tanterv által előírt tanulmányi követelményeit sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelmények teljesíthetőek a szorgalmi időszak alatt, valamint a javítóvizsgán. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni. A magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület az év végi osztályozó konferencián dönt. Az
értékelés és
minősítés a
keret-,
helyi
és a tantárgyi tanterveinkben leírt
követelményrendszernek megfelelően a jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen tantárgyi osztályzatokkal történik. A tanév végi osztáé6lyozás feltétele, hogy tanulóink igazolt és igazolatlan mulasztásai ne érjék el, illetve ne haladják meg a jogszabályokban (Köznevelési, Szakképzési) leírt óraszámokat. A tanév végén maximum 3 elégtelen osztályzat esetén tankötelezett tanulóinak augusztus végén javítóvizsgát kell tenniük. A nem tankötelezett tanulók ugyanabban az időpontban javítóvizsgát tehetnek. Magasabb évfolyamba csak akkor léphetnek, ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzataikat legalább elégségesre módosították. Eredménytelen (sikertelen) javítóvizsga esetén a tanköteles diákjaink tanulmányaikat az osztály megismétlésével kötelesek folytatni, a nem tanköteles korúak az évfolyamot
megismételhetik, illetve iskolai tanulmányaikat tanulói jogviszonyuk megszüntetésével befejezhetik. A technikusképző évfolyamokon csak azon tanulók folytathatják tovább tanulmányaikat, akik eredményes érettségi vizsgát tettek, az első javító-pótló vizsgaidőszak befejezéséig.
4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „Fontold meg jól, mit kezdesz: válaszd meg az eszközöket okosságod szerént; munkálj fáradatlanul, s ha mindent, amit erőd s körülményed megenged, megtettél: nem vádolhatod magadat.”
Kölcsey Ferenc
4.1. Bevezetés A kollégium neve: Szombathelyi Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium
Címe: 9700 Szombathely, Szent László király u. 12.
Telefon: 94/513-500, 94/513-504, 94/513-518, 94/513-519 Telefon/Fax: 94/513-511
E-mail cím:
[email protected]
A fenntartó neve: Földművelésügyi Minisztérium
A kollégium igazgatásilag nem önálló.
Alaptevékenysége: a középfokú képzésben részt vevő tanulók kollégiumi elhelyezése.
Nevelési csoportok száma: 3 csoport.
Kollégiumunk az Alapító okirat tükrében
A Szombathelyi Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium kollégiuma koedukált. Diákotthonunk elsősorban iskolánk tanulóinak elhelyezésére szolgál. A kollégium épületében a férőhelyek száma jelenleg 100 fő. A jelenlegi törvényi előírások alapján 79 fő elhelyezése a jogszerű. Ez a szám megfelel terveinknek, hisz szeretnénk az emeletes ágyakat kicserélni, azaz 4 fős szobákat kialakítani. Az iskola épületében lévő konyhánkat a Mall Cafe kezeli. Szakmai téren a kollégium önálló szervezeti egysége a köznevelési rendszernek. A kollégiumra vonatkozó kérdésekben a nevelőtestületi jogkört az itt foglalkoztatott pedagógusok közössége gyakorolja. Gazdasági tekintetben a kollégium nem önálló, a beszerzéseket és a gazdálkodást az iskola gazdasági hivatala végzi. A kollégium alaptevékenységi köre Kollégiumunk középiskolás korúaknak nyújt biztos hátteret a tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. Az otthonjellegű lakhatási feltételek biztosításán túl a kollégium szociális, szocializációs, tehetséggondozó, felzárkóztató, egészséges és kulturált életmódadó, önismeretfejlesztő és szabadidő-tervező funkciókat is ellát. Kollégiumunk működési területe Elsősorban Vas megye és általában Nyugat-Dunántúl területe. Törvényi háttér A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről írja elő, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka foglalkozási terv, ill. Pedagógiai program alapján történhet. Kollégiumunkban a köznevelési törvény és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának (59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet) alapján elkészített Pedagógiai Program alapján végezzük pedagógiai munkánkat.
4.2. Helyzetelemzés 4.2.1. Kollégiumunk bemutatása Az intézményünkben tanuló vidéki diákok korábban a város több pontján – Deák F. u., Fürdő u., Szőllős u., Dózsa Gy. u., Népfront u. (ma: Szent Gellért u.), Kalinyin utcai (ma: Ernuszt Kelemen u.), oladi kastély, Bagolyvár, Jégvilla – lévő diákotthonban laktak. A kollégium jelenlegi épülete 1973-ban készült el. A közösségi élethez szükséges „színtér”: a társalgó, a játékszoba és a könyvtárszoba 2007 decembere – a tetőtér beépülése - óta szolgálja a diákságot. Az 1973 és 2007 közötti esztendőkben lépésről lépésre igyekeztünk megőrizni a kollégium állagát: 1997-ben a nevelőtanári irodák, 1998-ban a II. emeleti, leányok lakta, 1999-ben pedig a fiúk használta első emelet szobáinak felújítására, bútorzatának teljes cseréjére került sor. 1997-ben a padlás tetőzetének megépítésére, 1999-ben a fűtés korszerűsítésére, 2001-ben a fürdő rekonstrukciójára futotta. 2007 decemberében beépült a tetőtér. Jelenleg a berendezés, felszerelés lelakottnak, a tetőtéri részben az átlagosnál jobbnak mondható. A lányok és a fiúk egy épületben laknak, életkoruk 14-21 év közötti. Szükségessé vált az ágyak cseréje, viszont sürgető a kollégiumi épület valamennyi nyílászárójának cseréje is. Az iskolánk iránti érdeklődésnek köszönhetően kollégiumunkban általában telt ház van. 4.2.2. A kollégium vezetési szerkezete Igazgató Kollégiumvezető
Kollégium diákközgyűlés diákönkormányzat
Kollégiumi tanárok munkaközössége
4.2.3. Személyi feltételek A pedagógiai munkát 5 főállású, 2 részmunkaidős tanár látja el. Az előírt iskolai végzettséggel mindannyian rendelkeznek, továbbtanulási, - képzési kötelezettségüknek eleget
tettek. Valamennyien készek a megújulásra, a továbbképzésre, nevelői eljárásaik összehangolására. Speciális érdeklődési körüket nevelői munkájuk során jól hasznosítják (kosárlabda, aerobic, futball, kulturális programok). A diákok egészségét megbízási szerződés alapján dolgozó orvos óvja; az iskola épületében lévő orvosi rendelőben fogadja a kollégistákat. A kollégium az iskolával közös fenntartású. A különféle technikai munkakörök betöltői feladatukat nemcsak a kollégiumban, hanem az iskolában is ellátják. 4.2.4. Tárgyi - dologi feltételek Tárgyi feltételeink tekintetében közepesen ellátott kollégium vagyunk. A közoktatást érintő pénzügyi gondok a kollégiumban is lecsapódnak, ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázatokat, amelyek lehetőséget teremtenének bevételeink növelésére.
Az épület Az 1997-ben kezdődött felújítás során először az I. és II. emelet bútorzatát cseréltük ki, majd a későbbiekben a fűtést és a vizesblokkot korszerűsítettük. 2007 decemberétől a tetőtér helyiségei is a szabadidő tartalmas eltöltését szolgálják. A földszinten található csoportszobákat délelőttönként oktatási célra is igénybe veszi az iskola; délutánonként és este itt tartjuk a kollégiumi kötelező és felkészítő foglalkozásokat. Tanulóink helyben, az iskola épületében lévő ebédlőben étkeznek.
Infrastruktúra A kollégium három közvetlenül hívható telefonszámon érhető el, valamint hétköznap 6-21 óráig működő portai telefonközpontból is kapcsolható. Kialakítottunk „teakonyhát” mindkét szinten. Szükség lenne nagyobb kapacitású tűzhelyre, ill. fagyasztószekrényekre. A fűtés gázzal történik.
A kollégium épületében a tv adások vétele a UPC szolgáltató által biztosított. Kollégiumunk összesen 20 darab számítógéppel, internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az internetes szoba működését a DÖK irányítja, felügyeli.
4.3. Jövőképünk Jövőképünkben helye van múltunknak, de helye van a változtatásnak, újat akarásnak is. A tanulói igényeknek, szülői elvárásoknak és a társadalmi kihívásoknak egyaránt meg akarunk felelni, ezért változatos pedagógiai és szabadidős tevékenységrendszert alakítunk ki, valósítunk meg.
Távoli jövőnket teltházas, diákok lármájától hangos, kellemes szállás-,
munka- és tartózkodási helynek képzeljük el. Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol családias légkörben, optimális tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben készülhetnek kollégistáink jövendő szakmájukra és a felnőtt életre; amelyben növendék és tanár egyaránt jól érzi magát. Ez a kollégium követel, értékeli a teljesítményt, lehetőséget nyújt a tudás gyarapításához; itt a diákok elsajátíthatják a demokrácia alapértékeit, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvető ismereteket. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy az együttérzés és a jószándék, a segíteni akarás és az együttműködés kellemes, motiváló, jó légkört teremtsen. Meggyőződésünk szerint, ha diákjaink megérzik az emberséget és őszinteséget, a nevelőtanárok odafigyelését nyíltsággal, kedvességgel viszonozzák. Ezek lesznek azok a meghitt percek, amelyekért érdemes lesz nevelőtanárnak, és érdemes lesz kollégistának is lenni a szombathelyi Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola Kollégiumában.
4.4. Küldetésnyilatkozatunk Alapfeladatunk a tanuláshoz szükséges megfelelő és nyugodt feltételek megteremtése, a családi és iskolai nevelés kiegészítése, szociális ellátás, biztonság és érzelmi védettség nyújtása. Kiemelt feladatunk a tanulók számára a minőségi tudáshoz történő hozzáférés lehetőségének megteremtése, az alapvető erkölcsi és közösségi normák kialakítása, a sikeres társadalmi beilleszkedés megalapozása. Nevelőtanári
munkánkat
szolgálatnak
tekintjük.
Azért
vagyunk,
hogy
törvényi
kötelezettségünket jelentős pedagógiai érték hozzáadásával magas színvonalon teljesítsük, felvegyük a harcot a közömbösséggel. A lehető legjobb feltételek megteremtésével
garantáljuk
tanulóink
biztonságos
ellátását,
személyiségük
fejlődését,
ismereteik
gyarapodását. Célunk, hogy kiegyensúlyozott, törekvő, társaival törődő, jó közösségi embereket neveljünk a gondjainkra bízott kollégistákból. Kollégiumi identitástudatunkat hagyományainknak, szokásainknak köszönhetjük. Szeretnénk, ha ez a kollégiumi azonosságtudat a jövőben erősödne. Garancia erre nevelőtanáraink elkötelezettsége, szakmai elhivatottsága, kompetenciája, diákjaink kollégiumhoz való kötődése.
4.5. A kollégiumi nevelés célja és főbb alapelvei 4.5.1. Célok A cél a kollégiumunkban elhelyezett diákok segítése és fejlesztése szocializációjukban, kiegyensúlyozott
és
egészséges
fejlődésükben,
személyiségük,
érdeklődésük
kibontakoztatásában, sikeres életpályájukra való felkészülésükben. Fontos szerepet kap pedagógiai munkánkban: -
a türelem,
-
esélyegyenlőség,
-
felzárkóztatás,
-
tehetséggondozás,
-
személyiségfejlesztés,
-
közösségfejlesztés,
-
differenciált fejlesztés,
-
egészségvédelem,
-
környezetvédelem.
A felsorolt értékek tiszteletben tartásán alapulnak kollégiumi nevelésünk alapelvei. 4.5.2. A kollégiumi nevelés alapelvei -
kiemelten fontosnak tartjuk a diákjainkkal való személyes törődést,
-
az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése,
-
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása,
-
a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat,
-
intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében,
-
az alapvető erkölcsi normák betartása,
-
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele,
-
a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése,
-
építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére,
-
a szülőkkel és az iskolával való konstruktív együttműködés,
-
a kollégiumi nevelőmunka az iskola nevelési programjához igazodik,
-
az oktatási törvény illetve a belső szabályok által meghatározott lehetőségek biztosítása,
-
egységes nevelőtestületi követelmények támasztása.
4.6. A kollégiumi nevelés feladatai Nevelési, fejlesztési tevékenységünk során ügyelünk a didaktikai alapelvek betartására: a rendszeresség és fokozatosság elvére, az életkori sajátosságok figyelembevételére, a következetesség és a motiváció, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére. Foglalkozásaink a hatályos országos kollégiumi alapprogram előírásai szerint zajlanak. Kollégiumunk kiemelt feladatai 4.6.1. Hagyományőrzés Kollégiumunk arculatát a hagyományok ápolása teszi színessé, változatossá. Kollégiumunkban a következő hagyományok élnek: -
a DÖK fogadja a tanulókat
-
elsősök köszöntése, fogadalomtétele
-
elsősöknek szervezett vetélkedő
-
ismerkedés Szombathely nevezetességeivel
-
adventi készülődés
-
kollégiumi karácsony rendezése
-
sportversenyek, Muraszombati kollégiummal való kapcsolattartás
-
kollégiumi házi sportversenyek
-
bográcsozós szabadtéri sütés-főzés
-
tapasztalatcsere Szlovéniában (tanárok)
-
végzős diákok búcsúztatása, ballagása, jutalmazása
-
szobák közötti többfordulós, játékos vetélkedő
-
„hétpróbás kollégista” verseny
Szívesen vesszük a diákok friss ötleteit. A hagyományok ápolását is, a közösség formálását is a diákönkormányzat bevonásával végezzük. 4.6.2. Gyermek- és ifjúságvédelem Gyermek- és ifjúságvédelmi teendőinket az osztályfőnökökkel és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve látjuk el. Törekszünk kollégistáink szociális, anyagi, kulturális, műveltségi hátrányai leküzdésére. A kollégisták eleve hátrányos helyzetben vannak helyben vagy közelben lakó társaikkal szemben, hiszen hét közben családjuktól elszakadnak. Növendékeink között egyre több a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű, csonka családban nevelkedő tanuló; a szülők körében gyakori a munkanélküliség. Szeretnénk elérni, hogy anyagi gondok, szociális nehézségek miatt egyetlen tanuló se kényszerüljön elhagyni a kollégiumot. Különös figyelemmel kezeljük az Aranyhíd oktatási intézmény nálunk lakó tanulóit. 4.6.3. Felzárkóztatás Célunk, hogy hátránnyal induló és hátrányos helyzetű, gyengén teljesítő tanulóinknak már a kezdet kezdetén segítsünk. Megteremtjük az egyéni és csoportos segítségnyújtás, korrepetálás lehetőségét. Felhívjuk figyelmüket a könyvtárhasználat fontosságára, elindítjuk őket az önképzés útján. A különböző - általában szerény - körülmények között élő gyermekek különböző igényszinttel és szociális hátránnyal, általában alacsony státusú családból érkeznek hozzánk. Kollégiumunk intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális téren egyaránt mérsékelni próbálja az esélykülönbségeket. Szaktanári segítséget tudunk adni a következő tantárgyakból: -
magyar nyelv és irodalom, helyesírás-gyakorlás,
-
földmérési szaktárgyak
-
történelem
-
földrajz
-
matematika
-
angol nyelv
-
német nyelv
-
számítástechnika
4.6.4. Tehetséggondozás Tudatosítjuk a diákokban, hogy valamilyen téren mindenki tehetséges, s hogy a szunnyadó képességek felszínre hozásának kiváló tere kollégiumunk. Az egyéni bemutatkozási, megnyilvánulási lehetőségeken túl alkalmat adunk diákjainknak arra is, hogy szakmájuktól eltérő, de az életet szebbé, teljesebbé tevő területeken is megcsillanthassák képességeiket (ének, rajz, kézművesség, tánc). Folyamatosan fenntartott motivációval próbáljuk elérni, hogy kollégistáink
képességeiknek,
adottságaiknak
megfelelő
szinten
teljesítsenek,
elkötelezettséget érezzenek választott szakmájuk iránt. Tehetséggondozást elősegítő tevékenységünkben szorosan együttműködünk az iskola tanáraival. Jelzéseik alapján külön foglalkozunk egy-egy tantárgyból a gyerekekkel. Kollégiumunk tevőlegesen részt vesz az érettségire készülő tanulóink számára előírt 50 óra közösségi szolgálat szervezésében, lebonyolításában. 4.6.5. Az önálló életkezdés és a társadalmi beilleszkedés segítése A kollégium a társadalmi beilleszkedésre nevelésnek kiváló terepe. El akarjuk érni, hogy minden kollégista legyen birtokában azoknak a praktikus ismereteknek, amelyek az önálló életkezdéshez és a szakma elsajátításához nélkülözhetetlenek, újabb társ- vagy rokonszakma elsajátításához pedig alapot adnak. Tudatosítjuk neveltjeinkben, hogy változó világunk a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodást, a többszöri szakmaváltást, a felnőttként való későbbi továbbtanulást és az alapvető protokoll ismeretét is megköveteli. A nálunk lakó diákok többségének munkába állási ideje kitolódott, sokan csak 22-23 éves korukban kezdik meg önálló életüket; erre is tekintettel vagyunk. 4.6.6. A tanulókkal való személyes törődés -
nevelőtanáraink szükség esetén személyre szóló bánásmódja;
-
egyéni foglalkozások;
-
SNI-s tanulók tevékenységének folyamatos nyomon követése;
-
tanulmányi és lelki problémák egyedi kezelése
4.7. Kollégiumi foglalkozások A kollégiumi felkészítő foglalkozásokon a tanulók napi tanulmányi munkáját segítjük, iskolai tudást kiegészítő ismereteket közvetítünk. A foglalkozások három szintéren valósulnak meg. A felkészítő foglalkozások napi szinten zajlanak heti 13 órában. Az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások általában heti 1, évi 20-22 foglalkozás keretében zajlanak. A szabadon választható foglalkozásaink heti 1 alkalommal történnek, de lehetőség van akár tömbösített formában is teljesíteni. 4.7.1. Felkészítő foglalkozások Tanulóink életkorához, tanulmányi helyzetükhöz, ill. tanulmányi eredményükhöz igazítva valósítjuk meg a foglalkozásokat. A tanulószobai foglalkozások menetét az aktuális házirend tartalmazza. A tanulószobai tevékenységet nevelőtanár felügyelete alatt szervezzük, a tanulók tanulmányi eredményeit folyamatosan nyomon követjük. Jelentős eredményromlás esetén beavatkozás történik a tanulási folyamatba. A nevelőtanárok szaktárgyuknak megfelelő konkrét segítséggel is szolgálják a felkészülésükben tanulóinkat. 4.7.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások A foglalkozásokat az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet előírásai szerint szervezzük. Az egyes témaköröket egy-egy nevelő irányításával az évfolyamonként előírt óraszámra terveztük. A részletes foglalkozási terveket a 2. számú melléklet tartalmazza. A megvalósult foglalkozásokat és azok tapasztalatait külön a „Kötelező Foglalkozások Naplójá”-ban rögzítjük. 4.7.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A foglalkozások körét az adottságaink, lehetőségeink, ill. a tanulók igényeihez igazodva szervezzük meg. A diákönkormányzat bevonásával egyénenként történik a választás. A foglalkozások megvalósulása lehet rendszeresen végzett, adott eseményre vonatkozó, intézményen belüli, vagy azok közötti is. Természetesen ezek a foglalkozások beilleszkednek kollégiumunk hagyományainak feladatmegvalósulásába is. (Pl. házibajnokság, karácsony, húsvét, …) A tanulónkénti feladatvállalások a 3. sz. mellékletben találhatók. A foglalkozások konkrét megvalósulását külön, a „Szabadidős Foglalkozások Naplójá”-ban rögzítjük.
4.8. A kollégiumi élet megszervezése A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejük megszervezésének pedagógiai elvei: -
az egyén és a közösség összhangjának megteremtése,
-
az egyéniség tisztelete és az egyéni tanulási szokások tiszteletben tartása,
-
a család és az iskola nevelőmunkájának tiszteletben tartása,
-
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele,
-
a motiváció folyamatos fenntartása.
A kollégium életét a fenti elveknek megfelelően úgy szervezzük meg, hogy biztosíthassuk neveltjeink optimális fejlődésének feltételeit. A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevők folyamatos pedagógiai felügyeletéről. Nevelőtanáraink minden tanítási és kollégiumba való visszaérkezési napon pedagógiai szolgálatban vannak. Kollégiumunk adottságai a csoportok korosztály szerinti szervezését nem teszik lehetővé, ezért egy-egy nevelési csoportba különböző életkorú tanulók tartoznak. A nevelési csoportok élén a csoportvezető nevelőtanár áll. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős feladat hárul a kollégiumi diákönkormányzatra. 4.8.1. A tanulók életrendjének szervezése és pedagógiai elvei A tanulók életrendjének szervezésekor a pedagógiai alapelvek közül főként a következetesség és a motiváció elvét, a rendszeresség és a fokozatosság, valamint az életkori sajátosságoknak való megfelelés elvét tartjuk szem előtt. A kollégium életrendjét a kollégium házirendje, napirendje szabályozza és tartalmazza. Betartatva
kollégiumunk
házirendjét,
alkalmazkodásra,
rendszeretetre,
pontosságra,
igényességre neveljük növendékeinket, bevonjuk őket a közösségi életbe. Ebben segít a kollégiumi diákönkormányzat is. Mértéktartó, ízléses dekorálásra és a berendezés megóvására ösztönözzük őket. Ügyeletesi tevékenység végzése minden diákunk feladata; az ügyeletesi rendszert továbbra is fenntartjuk.
4.8.2. A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei, segítése Diákjaink tanulmányi munkájának segítésében a nevelőtanárok részéről a motiváció és a következetesség elve érvényesül; a didaktikai alapelvek közül főként a rendszeresség és a fokozatosság, tudatosság és szakszerűség, valamint a személyes tapasztalatszerzés és a tanulói öntevékenység elvét követjük. Legfőbb feladatunk, hogy elegendő időt, helyet, zavartalan körülményeket, nyugodt légkört, jó feltételeket biztosítsunk diákjainknak tanulmányaikhoz, megteremtsük számukra az otthonias, családias környezetet. Célunk: a tanulás eredményességének fokozása, a bukások számának csökkentése. Kialakítjuk a helyes tanulási stratégiákat, időbeosztásukat, tanulmányaikhoz segítséget nyújtunk. Korrepetálunk a kritikus tárgyakból. Figyelemmel kísérjük eredményeiket, célkitűzéseik elérését. Célunk, hogy a szakmunkástanulóknak javuljon tanuláshoz való viszonyuk, érettségi letételére és újabb szakmák megismerésére ösztönözzük őket. A szakközépiskolásokat arra biztatjuk, hogy érettségizzenek sikeresen, a jobb képességűek jelentkezzenek technikusi szakra, vállalkozzanak továbbtanulásra, tanulmányi versenyeken való részvételre. A jól teljesítők rugalmas időbeosztás szerint tanulhatnak. Minden csoportvezető tanár saját csoportjának tanulmányi helyzetét kíséri közvetlenül figyelemmel. A csoportnaplók vezetése, a csoportfoglalkozások megtartása minden csoportvezető feladata. A kapcsolattartás a szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, a jegyek adminisztrálása szintén mindennapos teendő. 4.8.3. A tanulók szabadidejének szervezése, a szervezés pedagógiai elvei A pedagógiai és didaktikai alapelvek – motiváció elve, személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve, felelősség elve – szellemében működünk közre a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésében. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, valamint az önkiszolgáló képességek és a szociális képességrendszer fejlesztése. A szoba- és kollégiumi társakkal való harmonikus kapcsolat az otthoninál jóval nagyobb együttműködést és alkalmazkodási készséget követel meg. Megfelelő mintát, példát állítva igyekszünk
fejleszteni
növendékeink
szociális
képességeit.
Kapcsolatteremtési
és
együttműködési készségüket a szakköri tevékenységekben és a diákönkormányzat által szervezett programok végrehajtása során is kipróbálhatják. A kulturált életmódra nevelés érdekében színvonalas előadásokat, kiállításokat, ismereteket bővítő foglalkozásokat, műsorokat, túrákat, színház-, múzeumi tárlat- és mozilátogatásokat szervezünk. Kollégiumi könyvtárunk a kulturális igényszint emelését szolgálja. Egészségneveléssel kapcsolatos programjaink mindennapos mozgásra, a kollégiumi sportkörök – kosárlabda, leány és fiú futball, aerobic, ping-pong - munkájában való részvételre biztatják a kollégistákat. Részt veszünk a kollégiumok közötti kulturális és sportversenyeken. A kollégisták sportolás céljára az iskolával közösen használt tornatermet, konditermet, bitumenes labdarúgó- és kosárpályát, a városi műjégpályát és a városi uszodát, valamint a kollégium és az iskola udvarát vehetik igénybe. Törekszünk arra, hogy az irányított szabadidős tevékenység mellett biztosítsunk napi néhány órát, melyet a tanuló saját dolgaival tölthet, pihenésre vagy önképzésre fordít. 4.8.4. Diákönkormányzat A szabadidős programok tervezésében és a kollégium életének szervezésében a diákönkormányzat is részt vesz. Diákjaink választott képviselőik útján gyakorolják a demokráciát. A diákok önállósági törekvéseit segítjük, biztatjuk őket arra, hogy a kollégiumi élet hagyományait új ötleteikkel gazdagítva továbbvigyék. A DÖK tagjait a közösség választja, így a tisztséget betöltők nekik tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Az éves program anyagát a tisztségviselők tervezik meg. A DÖK tagjai a közösséggel egyeztetve szervezik a programokat. A DÖK-ben létszámtól függően 2-4 képviselő van. A DÖK-képviselők feladatai: -
megbeszéléseket tartanak,
-
egyeztet, tájékoztatja a nevelőtanárokat,
-
képviseli a kollégista tanulók érdekeit,
-
elkészíti a tanév programtervezetét, figyelembe véve a kollégiumi hagyományokat,
-
javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulmányi, sport- vagy egyéb kiemelkedő teljesítmények jutalmazására,
-
kapcsolatokat tart fenn más kollégiumokkal és az iskola diákönkormányzatával.
A diákönkormányzat koordinálja a közösség tagjait az aktív munkára, közreműködésre. Ebben segítenek a nevelőtanárok is.
4.9. A szülő, tanuló, az iskolai együttműködésének formái
és
a
kollégiumi
pedagógus
Kollégiumunk kapcsolatrendszere 4.9.1. A kollégium kapcsolatai Kollégiumunk kapcsolatot tart: -
az iskolával, az iskola pedagógusaival
-
a szülőkkel
-
a város és a megye kollégiumaival
-
az Országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel
-
a közművelődési intézményekkel
-
a Szombathelyi Pedagógusok Szakmai Képviseletével
-
a muraszombati középiskolás kollégiummal.
4.9.2. Kapcsolatunk az iskolával Iskolánkkal való együttműködésünk természetes, mindennapos. Kollégiumunk pedagógiai programja és tevékenysége az iskola programjához igazodik. Mivel a kollégium működése az iskola életétől elválaszthatatlan, igény és napi gyakorlat is az iskolával – iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, munkaközösség-vezetőkkel, rendezvényszervezőkkel, iskolakönyvtárossal, ifjúságvédelmi felelőssel - való rendszeres együttműködés. Az együttműködés formái: -
nevelőtestületi értekezlet
-
részvétel az osztályfőnökök munkaközösségi értekezletén
-
osztályfőnökök, szaktanárok felkeresése, velük való konzultálás
-
a kollégiumvezető tagja a szűk iskolavezetésnek
4.9.3. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A szülőkkel minden lehetséges alkalommal és fórumon megismertetjük nevelési céljainkat, kollégiumunk
követelményeit,
s
tájékoztatjuk
őket
pedagógiai
koncepciónkról és
alapelveinkről, a kollégium működésének eredményeiről, szabályairól. A szülők részéről megfogalmazódott legfontosabb tanulói feladat: a tanulás. A szülőkkel való alapvető együttműködési formáink: -
szülői értekezlet (egy kollégiumi, kettő az iskolával közös)
-
fogadóóra
-
fogadóórán kívül is bármikor a szülők rendelkezésére állunk
-
családlátogatás (csak konkrét)
-
levelezés, telefon (nevelőtanárok jelzései)
-
nyílt nap (iskolával közösen).
-
minőségfejlesztéssel kapcsolatos kérdőívek kitöltetése.
4.10. Minősítés, jutalmazás, kedvezmények 4.10.1. Minősítés A kollégium legfontosabb feladata a tanulmányi munka segítése. Értékelésünk során elsősorban a tanulmányokban nyújtott teljesítményt mérjük, de figyelembe vesszük az egyéni képességekben mutatkozó különbségeket, a ráfordított időt, energiát, akaratot és szorgalmat. A minősítés, értékelés kiterjed a kollégista közösség érdekében végzett és szakköri tevékenységére is. Jutalmazási és büntetési rendszerünket sajátos viszonyaink, hagyományaink alapján alakítottuk ki. Az érettségi és szakmunkásvizsga utáni tanulmányaikat folytató diákjainkat felnőttnek tekintjük – de rájuk is vonatkozik a kollégium rendje. A minősítési rendszerbe a 9. évfolyamos tanulók első félévi eredményük alapján kerülnek be. Az értékelést tanulónként, majd csoportonként összesítve készítjük a tanulmányi félév és év végén. A kiemelkedő tanulmányi eredményt a tanév végén elismerjük.
4.10.2. Elismerés, kedvezmények Az a kollégista, aki érettségi, vagy szakmunkás vizsgát tett, a kollégiumban példás magatartású és szorgalmú, a közösségért aktívan tevékenykedik, kedvezményeket kap. Szabadon oszthatja be idejét, kötetlenül tanulhat, kötelező felkészítő foglalkozáson nem kell részt vennie, esti kimenője – előzetes bejelentés, jelzés esetén - 21 óráig tarthat. Az a kollégista, aki a félévenként megállapított – az iskola tanulmányi átlagához igazodó – mércét nem éri el, külön felkészítő tanulószobai foglalkozáson, a többiek saját szobájukban készülhetnek másnapra. A kedvezmények egyénenként, a csoportvezető tanár engedélye, javaslata alapján kategórián kívül is emelhetők, illetve szigoríthatók. A jutalmazás módja lehet, hogy a tanuló által választott programra kimenőt adunk. 4.10.3. Jutalmazás, büntetés A jutalmazás és büntetés formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
4.11. A kollégium fejlesztésének terve 4.11.1. Tárgyi feltételeink bővítése, javítása Kollégiumunk épülete jelentősen lelakott. Elavult az elektromos hálózat, a megnövekedett elektromos szolgáltatásokat kritikus körülmények között teljesíti. Az ágyak közel 20 évesek, töröttek, sokszor javítottak, az ágybetétek tönkrementek. A szobák belső bútorzata zárhatatlan. A nyílászárók cserére érettek, rosszul zárnak, a folyosói szekrények szintén rossz állapotban vannak. A vizesblokkokat fel kellene újítani. A kollégiumban teljes körű tisztasági festésre 6 évvel ezelőtt került sor. A szinteken lévő melegítőkonyhákat egyre jobban igénybe veszik tanulóink. Nagyobb teljesítményű főzőlapokra, ill. fagyasztószekrényekre lenne szükség, továbbá a helyiségeket dekoratívabbá, kulturáltabbá szeretnénk átalakítani. Sürgős feladatként jelentkezik a WIFI szolgáltatás minőségének javítása. A tetőtéri helyiségek – könyvtár, klubhelyiség, közösségi terem – lehetőséget kínálnak beszélgetések, szórakozás, visszavonulás, nyugodt kikapcsolódás számára.
A kollégiumi sport hátterét jelentő eszközök tárát bővíteni kell, ezek: -
ping-pong asztal és felszerelés
-
teremfoci
-
sakk-készlet
-
szánkók, korcsolyák…
4.11.2. A tanulókra vonatkozó fejlesztési terv A diákokra vonatkozó fejlesztési terv kollégiumunk fő nevelési feladataiból következik. Pedagógiai programunk 6., „A kollégium nevelési feladatai” címet viselő fejezetének minden eleme a tanulók javát szolgáló fejlesztő tevékenység. A felzárkóztatáshoz, tehetséggondozáshoz, kulturális programokhoz jelenleg nincs anyagi forrás. Az elmúlt években még pályázati lehetőség sem volt. Tanulóink zöme saját erőből nem tudja finanszírozni ezeket a szükséges és hasznos tevékenységeket. Szeretnénk, ha lenne lehetőség
finanszírozni
mozilátogatásokat,
színházi
előadásokat,
sportesemények
megtekintését, kirándulásokat, különböző programjainkat. Szükséges lenne a nevelési céljaink elérése érdekében szakkörök szervezésére, indítására. Sajnos ezek a lehetőségek az elmúlt években megszűntek, finanszírozási okok miatt. A közösségre vonatkozó fejlesztési tervben hangsúlyozott szerep jut a kollégiumi diákönkormányzat demokratikus működésének. Fejleszteni kívánjuk a diákok önértékelő képességét, öntevékenységét, erősíteni szeretnénk a közösségi érzést. Van teendőnk a kollégiumi hangnem, stílus javítása, valamint a rongálások megakadályozása terén is. A hálószobák zsúfoltságán a jövőben csökkenteni szeretnénk. Cél a 4 fős szoba. 4.11.3. A nevelőközösségre vonatkozó fejlesztési terv Terveink csak sikerorientált, biztos szakmai ismerettel rendelkező, végzett munkájával önmagának tekintélyt szerző nevelőtestülettel valósíthatók meg. Az elkövetkezendő években el kell érni, hogy a nevelőtanárok vállalkozó szellemükkel, kompetenciáikkal tovább színesítsék a kollégium életét, tovább vigyék azt a szellemet, amely több évtizedes múltra visszatekintő diákotthonunk fejlődését megalapozta.
A nevelőtanároknak a jövőben célirányos - pl. minőségfejlesztéssel, drogprevencióval, önismeret-
és
személyiségfejlesztéssel
kapcsolatos,
vagy
fejlesztő
pedagógiai,
kollégiumpedagógiai - képzéseken kell részt venniük. Fel kell készülnünk az egyre nehezebb feladatokra – így például a sajátos nevelési igényű vagy a halmozottan hátrányos helyzetű körből származó diákokkal való foglalkozásra. A jövőt illetően célszerű lenne a nevelői testület 1-2 tagjának közoktatási vezető szakvizsgát megszerezni.
