PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4.
2004.
2
TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...........................................................................................................3 II. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai feladatai, eszközei, eljárásai...............4 Alsó tagozat céljai feladatai, eljárásai.....................................................................................4 Felső tagozat céljai, feladatai, eljárásai...................................................................................5 Különleges gondozás pedagógiai elvei...................................................................................6 III. Személyiségfejlesztés.......................................................................................................7 IV. Közösségfejlesztés............................................................................................................8 V. A személyiségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai tevékenység.......................................8 Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység......................9 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...................................................10 Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok10 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program......................................13 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...............................................................14 VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök.........................................15 VII. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése.......................................................15 VIII. Egészségnevelési program...........................................................................................17 IX. Környezetnevelési program............................................................................................20 HELYI TANTERV I. Tantárgyi rendszer és óraterv............................................................................................22 Tantárgyi rendszer és óraterv 1-4. évfolyam........................................................................23 Tantárgyi rendszer és óraterv 5-8. évfolyam........................................................................23 II. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei..................................................25 III. Magasabb évfolyamba lépés feltételei............................................................................25 IV Ellenőrzési és értékelési rendszer....................................................................................26 Ellenőrzés..............................................................................................................................27 Mérés.....................................................................................................................................27 Értékelés................................................................................................................................29 Magatartás, szorgalom értékelése.........................................................................................30 V. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei................................31
3
Mottó: „Hinni és szeretni minden nemzedéknek újra és újra meg kell tanulni!” NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében alapelvként tartjuk szem előtt egy derűs, humánus, gyermekközpontú intézmény működését, melynek legfontosabb feladata diákjai személyiségének fejlesztése, képességeinek kiteljesítése. Fontosnak tartjuk a tanulói esélyegyenlőség biztosítását, mely számol a tanulók eltérő fejlődési ütemével, segíti a lemaradókat és a tehetséges gyerekek hatékony képzését. Az intézmény legyen a helyi társadalomi-gazdasági környezetbe szorosan beépülő, a település arculatának megfelelő, korszerű iskola, mely támaszkodik hagyományaira, figyelembe veszi az iskolahasználók érdekeit, ugyanakkor újító, vállalkozó szellemű is. Iskolánk a gyermeki személyiség egészséges fejlődése érdekében rendszeres, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot tart a tanulók szüleivel és családjával. A családi és iskolai nevelés a gyermekek mindenek feletti érdekét szem előtt tartva segítse a tanulókat abban, hogy önmaguk teljességére törekvő, kiegyensúlyozott, egészséges felnőtté váljanak.
4
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Alsó tagozat Célok és feladatok Az iskolába lépő kisgyermeknél óvni és továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adni a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíteni természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetíteni, alapvető képességeket és készségeket fejleszteni. Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulási szokásokat. Fejleszteni a feladattudatot, a kitartás képességét és előmozdítani érzelemvilágának gazdagodását. Egyéni képességek kibontakoztatása. A szociális, kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányok csökkentése. Tudatosítani a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus, kultúrált magatartásformákat, szokásokat.
Eszközök, eljárások Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása. Mozgáskoordináció, ritmusérzék és a hallás fejlesztése. Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, szokások alakítása. Az érzelmi élet gazdagítása, az önismeret és önértékelés fejlesztése, a társas kapcsolatok igényének erősítése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakorlása. A kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az elemi készségek és képességek kialakítása. A mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló ismeretszerzés és önművelés alapozása. Az életkori jellemzők figyelembevételével megválasztott taneszközök használata. Kreativitás fejlesztése, differenciált fejlesztés. A művészeti, gyakorlati és közismereti készségek
5
fejlesztésében az egyensúly betartása. A tanulók egészséges terhelése. Személyre szóló fejlesztő értékelés.
Felső tagozat Célok és feladatok Folytatni az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a készség-és képességfejlesztést. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni a tanulókat a továbbtanulásra, előkészíteni őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszteni a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon tudják igazolni a megbízhatóság, a becsületesség, a szavahihetőség érzését. Tudatosítani a közösség demokratikus működésének értékeit és szabályait. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a közösségben. Felkészülés a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és épített környezet felelősségére, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok ápolására való nevelés. Fejleszteni a nemzeti azonosságtudatot, képviselni az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíteni az Európához tartozás tudatát, elősegíteni más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának megismerését. Figyelmet fordítani az emberiség közös problémáinak bemutatására.
Eszközök, eljárások A test és a lélek harmonikus fejlesztése a mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével. A koncentráció és a relaxáció képességének alapozása. Az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Az érzelmi intelligencia mélyítése, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése. Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban. A barátságban, csoportban. Az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése. A nemzedékek közötti és kortársi kapcsolatok megerősítése. Az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi élettel kapcsolatos praktikus ismeretek nyújtása. Az alapműveltség fejlesztése a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Gyakorlatközpontúság, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó képesség, gondolkodás fejlesztése. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása, idegen nyelven történő kapcsolatteremtés. Az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, kreatív fejlesztése, az ismeretek tapasztalati megalapozása. Kooperatív-interaktív tanulási technikák és tanulási módok szerepének növelése. Megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó
6
anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb. Az önbizalom növelése, személyre szabott, fejlesztő értékelés.
Különleges gondozás A Némann Valéria Általános Iskola a Kt. 30.§ értelmében és alapító okirata szerint gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény. A sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi sérült tanulók a többi tanulóval együtt közös nevelésben, oktatásban részesülnek, valamint a fogyatékosságnak megfelelő pedagógiai célú foglalkozásokon is részt vesznek. A pedagógiai koncepciót meghatározó elvek
Nemzeti alaptanterv, közös, általános és részletes követelményeinek érvényesítése a különleges gondozás keretében
A közös követelmények beépítése minden tantárgyba és tantárgyi modulba
Az általános fejlesztési követelmények megjelenítése a fejlesztendő készségek és képességek sorában
A részletes fejlesztési követelmények tekintetében a tanterv igazodik a fogyatékosság,, a tanulók egyedi sajátosságaihoz
A tanulók mozgásállapotának kiemelt kezelése, a sportra, játékra, mozgásra szánt időkeret biztosítása
A személyiségfejlesztés komplex feladatként való megvalósítása
Az irányelvekben megfogalmazott méltányosságok biztosítása (hosszabb idő a követelmények teljesítéséhez, átmeneti, tartós, vagy eseti mentesítés a követelmények vagy értékelés alól, differenciált bánásmód)
7
III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Legfontosabb feladatunk, hogy a Pedagógiai Programban képviselt értékek, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás elérjék azt a célt, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ezért nevelési, tanítási-tanulási folyamatunk:
Teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat. Hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához.
Feladataink: • Az alapvető emberi értékek megismerése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. • Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való igény kialakítása. • Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. • Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság az elkötelezettség kialakítása.
• A szülőhely, lakóhely és a haza múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti és
helyi hagyományok, a nemzeti kultúra ismerete, emlékeink, tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
• Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igény felkeltése a közéletben való részvételre. • Az emberi munka fontosságára való rálátás. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. • Egészséges, edzett személyiség formálása, az egészséges életmód, az egészségvédelem tudatosítása. Testileg és mentálisan is egészséges személyiséggé válás segítése.
8
IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösségfejlesztés az a folyamat, az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A személyiségfejlesztés részint a közösségi ráhatáson keresztül érvényesül.
Feladataink: • Az iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése.
• A kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartásmódjától közelíteni kell az önmagát irányítani és értékelni tudó személyiséggé váláshoz.
• Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • A hon-és népismeret oktatása segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. • A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. • A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartási attitűdök alakítása.
•A
kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének képességei álljanak.
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ, ÉS A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az iskolai nevelési-tanulási folyamat megszervezésekor feladatunk a tanulói aktivitás biztosítása, a tanulás motiváltsága, az egyéni képességek hatékony kibontakoztatása a tehetséges tanulók gondozása, a tanulásban akadályozottak segítése. A személyiségfejlesztés legfontosabb iskolai színtere a tanítási óra, kiemelt feladat a differenciált foglalkoztatás, az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai módszerek, munkaszervezési és számonkérési formák alkalmazása. Élünk a jogszabályi keretben meghatározott lehetőségekkel, mint a képességkibontakoztató felkészítés és integrált nevelés. A személyiségfejlesztést az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek gondozását, a gyengék felzárkóztatását az alábbi: Tanórán kívüli foglalkozások és közösségi színterek segítik: -
Korrepetálás, felzárkóztatás
9
-
Napközis foglalkozás
-
Egyéni fejlesztés
-
Iskolai könyvtár egyéni (önképzés) és csoportos használata
-
Az iskolai létesítmények, eszközök (számítógép, tornaterem) egyéni és csoportos használata felügyelet mellett
-
Nívócsoportos oktatás
-
Tehetséggondozó szakkörök
-
Tanulmányi és művészeti versenyek, vetélkedők
-
DSE foglalkozások és sportversenyek
-
Egészségnevelő versenyek, pályázatok
-
Középiskolára felkészítő foglalkozás
-
Tanulmányi kirándulás lehetőségének biztosítása igény szerint, a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük
-
Hagyományőrző tevékenységek
A területileg illetékes egyházak által szervezett hit- és vallásoktatásban való részvétel az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül
Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját az alapszabálynak megfelelően 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő segít.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek: -
Rendszeres kapcsolattartás az óvodával, a gyámügyi előadóval, iskolaorvossal, védőnői szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel, a tanuló családjával
-
helyzetfelismerés és helyzetértékelés
-
a magatartási zavar okainak feltárása
-
a nevelő és tanuló személyes, bizalomra épülő kapcsolata, egyéni bánásmód
- egyéni beszélgetések, önismeret, önbizalom, konfliktuskezelés fejlesztése -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkoztatás, optimális terhelés, motiváció
-
szakvélemény alapján egyéni foglalkozás biztosítása
-
az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása
-
törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során
10
-
szülők és családok nevelési gondjainak segítése
11
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység -
korai felismerés,
-
a tehetségek számbavétele
- tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása -
a tehetséges tanulóknál a hiányosságok, gyöngeségek okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra
-
a munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése a tehetségek peremre kerülésének preventív kezelése
-
gazdagítás, elmélyítés (önálló tanulói munkák, kiselőadások elkészítése problémamegoldó háziversenyek)
-
differenciálás, individualizált oktatás
-
egyéni tanulási stílus, az önművelés igényének kialakítása
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: -
a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése
-
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
-
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében
- a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot -
segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét
-
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége megállapítását kezdeményezi
-
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
-
együttműködik a szabadidő szervező kollégával
-
együttműködik az osztályfőnökökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, a Diákönkormányzatot segítő tanárral
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
12
Az iskola, illetve az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelezettsége: A tanulókat tájékoztatja: az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó) az iskolán kívüli segítő szervezetekről (segélytelefonok) A szülőket értesíti: az iskolai ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor és hol érhető el), az iskolai és iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. A pedagógus kollégákat tájékoztatja: gyermekvédelmi segítő és szakellátó intézményekről, továbbképzési lehetőségekről, pályázati lehetőségekről, szakirodalomról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére , feltárására , megszüntetésére . Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció , a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Prevenciós lehetőségek: személyiségfejlesztés, reális önértékelés, önbizalom kialakítás közösségfejlesztés egészséges életmódra nevelés (osztályfőnöki órák, meghívott előadók,)
drog-prevenció (meghívott előadók, osztályfőnöki órák, sportnap) egészségügyi ellátás, egészségügyi szűrés (iskolaorvos, védőnő) Problémák, okok feltárása A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat Hátrányos helyzetű fiatalok segítése érdekében évente az osztályfőnökök segítségével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait: túlságosan korlátok közé szorítás)
tanulási problémák (gyenge vagy közepes képességű tanulók családi problémák (válás, elhanyagoló nevelés vagy éppen a tanulási nehézségei, pszichés zavarok) szociális problémák (rossz lakáskörülmények, munkanélküli szülők) kulturális különbségek (szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje)
egészségügyi problémák A veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése érdekében az osztályfőnökök közreműködésével fel kell tárni a veszélyeztetettség okait (elhanyagoló nevelés, a családban a devianciák halmozott előfordulása /alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény /, súlyosabb egészségügyi problémák). A legfontosabb a krízishelyzet enyhítése. Ennek érdekében fel kell
13
venni a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve egyéb segítő vagy társadalmi szervezetekkel. Okok megszüntetése: A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Gyermekjóléti Szolgálattal Családsegítő Központtal Polgármesteri Hivatallal gyermekorvossal védőnővel Vöröskereszttel ÁNTSZ-szel
Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:
differenciált oktatás és képességfejlesztés tehetséggondozó foglalkozások indulási hátrányok csökkentése felzárkóztató foglalkozások a pályaválasztás segítése iskolai étkezés lehetősége tanulószobai foglalkozás (igény esetén) egészségügyi szűrővizsgálatok
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés drog prevenció a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
személyes és egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások)
14
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulók olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkor összezavarodnak, és két okból vallanak kudarcot: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. A tanulás akadályainak meghatározása o A gyermekben, magában lévő tényezők. Fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek) o A környezetben lévő tényezők (pl. osztálytárs probléma, közösség, taneszköz hiánya, higiéné hiánya, hőség, kényelmetlen ülőeszköz stb.)
o A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: o hiperaktivitás
o szorongásos magatartás o térlátás nehézségei (jobb- bal tévesztése, betűk felcserélése) o mozgáskoordináció zavarai o a nyelvi működés zavarai (diszlexia, díszgráfia) o antiszociális cselekedetek o alacsony önértékelés o emlékezés zavarai o a logikus gondolkodás problémái
o a spontán kíváncsiság hiánya A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt ját. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek.
15
A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A segítségnyújtás módjai o A tanulási kudarccal küzdők kiszűrése, okok feltérképezése. o A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. o Tanítási órákon a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). o Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). o Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak, ) o Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. o A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására napköziotthonos ellátás, tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint).
o „ A kudarcnak kitett” tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.). o Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. o A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. o A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. o Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében.
o Továbbtanulás irányítása, segítése. o A tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazhatók a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok.
o Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetben van az, aki nem tanulhatja azt, amire vágyik, és az, akivel nem az egyéniségéhez illeszkedő módon bánnak az intézményben, ahol tanul. Hátrányos helyzetben van az a tanuló is, akinek nem jut osztályrészül az érzelmi stabilitás, amely hatással van az iskolában elfoglalt helyére, s egyben a tanulásban nyújtott teljesítményére. A szociális hátrányok enyhítése összetett feladat, és többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünket is érinti. Az iskola feladata, hogy a tanulók szociális nehézségeik ellenére is eredményesen tanulhassanak, ne kerüljenek kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe.
16
Az iskola célja, hogy ezen a területen is a prevenció érvényesüljön. A tanuló képessé váljon az önvédelemre, és az önfejlesztő, építő magatartásformát válassza.
17
A segítő tevékenység formái és működési rendjük
A szociális hátrányokkal küzdő tanulók számbavétele, körülményeik feltárása, elemzése.
Az osztályfőnökök tájékozódása tanítványaik szociális helyzetéről, a tanulókkal és szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás során. A tanulók megnyilvánulásaiból, felmérések, tesztek, közös programokon szerzett tapasztalatokból információ gyűjtése. Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező tevékenysége, drog és bűnmegelőzési programok szervezése. A tankönyvtámogatás, taneszköz és felszerelés biztosításának koncentrált szervezése. Szülői értekezleteken felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről. Pályaorientációs tevékenység, a továbbtanulás segítése. Kirándulási hozzájárulások kezdeményezése. Ösztöndíjak, pályázatok figyelése. Otthoni tanulási feltételek hiánya esetén javaslat a napköziotthonos foglalkozásra VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Lásd: A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásáról készült ütemtervet. VII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Ennek érdekében:
Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.
Az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét.
Alkalmat kell biztosítania a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.
A kapcsolattartás formái:
Az Iskolai Szülői Szervezet
Az osztályok szülői közössége
Alapítványok
Szülői értekezletek
18
A pedagógus egyéni találkozásai a szülőkkel
Nyílt nap
Bemutató tanítások
Szabadidős tevékenységek, Szülők bálja, kirándulások
Kulturális, művészeti bemutatók
Családi nap, sportrendezvények
Családtámogatás
Írásbeli tájékoztatás: (Üzenő-tájékoztató füzet, Ellenőrző könyv, Hirdetőtáblák, Szórólapok, Iskolai kiadványok, Gádorosi Híradó, Gádorosi Kábel TV
19
VIII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését (NAT). Az egészségnevelés célja: a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek elősegítik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Iskolánk életének minden területét áthatja az egészséges életmód iránti elkötelezettség. Intézményen belüli segítő kapcsolatok: •
iskolavezetés
•
gyermek és ifjúságvédelmi felelős
•
az osztályfőnökök, szaktanárok
•
technikai dolgozók
•
a diákok együttműködése.
Külső segítő kapcsolataink: •
Szülői Szervezet
•
egészségügyi dolgozók
•
Gyermekjóléti szolgálat
•
ÁNTSZ egészségfejlesztő szakemberei
•
Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai
•
Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadója.
Egészségfejlesztő munkánk egészségnevelésen alapul.
a
korszerű,
tevékenység
központú
Kiemelt területei és tevékenységformái a következők: A mindennapi testedzés lehetőségei: •
1.-4. o. heti 3 óra kötelező testnevelés óra, további 1 v. 2 óra beépíthető a helyi tantervbe a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. E többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető.
• A heti 3 testnevelés órákhoz játékos testmozgás kapcsolódik minden olyan
tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet 2, legalább 15
20
perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani, a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb 1 óraközi szünet ideje legfeljebb 50%-ának felhasználásával. Aktív életmód, sport: •
Sportkörök működtetése: foci, kézilabda, birkózás, aikidó
•
Úszásoktatás a 3. 4. évfolyamon
•
Osztálykirándulások szervezése minden évfolyamon
•
Lovasklub
•
Kerékpár és gyalogtúrák
Ismeretek nyújtása a tantárgyak keretében az alábbi témakörökben: •
Az egészséges táplálkozás
•
A személyi higiéné
•
A lelki egyensúly
•
A harmonikus családi és kortárskapcsolatok
•
Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése
•
A serdülőkori fejlődés
•
A szexuális élet
Kommunikációs készségek, konfliktuskezelő magatartás fejlesztése a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében.
Az iskola egészségügyi védőnők) segítségének igénybevétele
szolgálat
(gyermekorvos,
•
A tanulók egészségügyi higiéniai szűrővizsgálatában
•
a 7.-8. osztályosok szexuális felvilágosításában.
Évente 2 Egészségnap szervezése az alsó tagozaton. Bekapcsolódunk az egészségvédelemmel pályázatokba, vetélkedőkbe. Kortárssegítők elkerülésére.
bevonása
az
kapcsolatos
egészségkárosító
akciókba,
magatartásformák
Korszerű közlekedési ismeretek oktatása és gyakorlása a technika és a környezetismeret tantárgyak keretében. A tiszta, virágos osztály akció beindítása.
Egészségtanmodul tanítása a 6. o-ban. Az iskolai büfé kínálatának és a napközisek étrendjének figyelemmel kísérése. A Művészeti iskola keretében a társastáncok alapjainak elsajátíttatása.
21
Megkülönböztetett figyelem fordítása a részképességzavaros és az integrált nevelésben résztvevő tanulók fejlesztő programjára.
Az osztálytermek berendezéseinél az iskola-egészségügyi szempontok érvényesülésének felülvizsgálata. Információgyűjtés a tanulók egészséges életmódhoz való viszonyulásáról. Szülői értekezleteken a szülők figyelmének felhívása az egészségkárosító szokások hatásaira. Egészségnevelési megújítjuk.
programunkat
évente
felülvizsgáljuk,
folyamatosan
22
IX. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása
A természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása
Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik.
A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából fontos ismeretekkel. •
a környezet fogalmával
•
a földi rendszer egységével
•
a környezet- és a természetvédelem fogalmával
•
a környezetszennyezés formáival és hatásaival
•
a környezetvédelem lehetőségeivel
•
lakóhelyünk természeti értékeivel
•
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
2. A környezeti nevelés alapelvei:
a fenntartható fejlődés
a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
elővigyázatosság
biológiai és társadalmi sokféleség
az élet tisztelete, védelmének igénye
a felelősség elve
az egészség és a környezet összefüggései
az ember része a bioszférának
3. A környezeti nevelés hosszú távú céljai:
Képessé kell tenni a diákokat a környezetvédelem szükségességének felismerésére
Ki kell alakítani diákjainkban: •
a környezettudatos magatartást és életvitelt
•
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt.
23
4. A környezeti nevelés iskola minden pedagógusának illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 5. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a technika tantárgy keretében tevékenységek, madárodú készítés.
alsó tagozaton illetve az 5. és 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy keretében elsajátított ismeretek.
végrehajtott
takarítási,
környezetszépítési
a 7. és 8. osztályos biológiaoktatásban szereplő környezet- és természetvédelmi ismeretek
a 6. osztályos egészségtan modul tantárgy ismeretanyaga
az 5.-től 8. osztályig az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek
a 7. és 8. osztályban a kémia tantárgyon belül feldolgozott ismeretek
6. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:
gyalog- és kerékpártúrák a környékre
osztálykirándulások megismerése
iskolai takarítási nap a D.Ö.K. szervezésében
szárazelemgyűjtés a D.Ö.K. irányításával
környezetvédelmi őrjárat szervezése a településen található illegális szemétlerakók felmérésére a D.Ö.K. kezdeményezésére
a „Föld napja” alkalmából megemlékezés és játékos vetélkedő
alkalmával
az
adott
országrész
természeti
értékeinek
24
HELYI TANTERV I. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRATERV
Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: • a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, • a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, • az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, • a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása, • az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, • választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében: Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének - alsó tagozatra meghatározott - fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszerében: Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
25
A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
26
Tantárgyi rendszer és óraterv 1-8. évf. Óraterv 2010/2011. Tantárgy/évfolyam
1 H200 4 8 0 0 4 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1,5 1 3 0 0,5
2 H200 4 8 0 0 4 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1,5 1 3 0 0,5
3 H200 4 8 0 0 4 0 1 0 0 0 0 0 0 1,5 1,5 1 3 0 0
4
5 HK200 3 4 2 3 4 0 0 2 0 0 0 0 0 1 1,5 1 2,5 0,5 0
6 HK200 3 4 2 3 3 0 0 2 0 0 0 0 0 1 1,5 1 2,5 0,5 0
H2004 Magyar nyelv és irodalom 7 Történelem és államp. Ism. 0 Idegen nyelv 3 Matematika 3 Informatika 1 Környezetismeret 2 Természetismeret 0 Társadalomismeret 0 Fizika 0 Biológia és egészségtan 0 Kémia 0 Földrajz 0 Ének-zene 1 Rajz 1,5 Technika és életvitel 1 Testnevelés és sport 3 Osztályfőnöki 0 Szabadon tervezhető 0 Modulok Tánc és dráma 0 0 0 0 0,5 0,5 Hon-és népismeret 0 0 0 0 0,5 0,5 Informatika 0 0 0 0 0 0,5 Ember és társ.ism., etika 0 0 0 0 0 0 Mozgókép és médiaismeret 0 0 0 0 0 0 Egészségtan 0 0 0 0 0 0,5 Összesen: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 Ebből szabadon tervezhető 0,5 0,5 0 0 0 0 Jelmagyarázat: H2004=2003-ban felülvizsgált új NAT és új kerettanterv alapján 2004-től érvényes Htt. HK 2003= 2003-tól érv. Az óraszámcsökkentés miatt módosított
7 HK200 3 3,5 2 3 3 1 0 0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5 0
8 HK200 3 4 2 3 3 1 0 0 0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 0,5 0
0 0 0 1 0 0 25 0
0 0 0 0 1 0 25 0
27
A nem szakrendszerű oktatás óraszámának megosztása 5-6. évfolyam Módosított A módosító törvény száma: 2010. évi LXXI. törvény
2010/2011. tanév 5-6.évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: 2 óra Matematika: 2 óra Idegen nyelv: 1 óra Ének-zene: 1 óra Rajz: 1 óra Összesen: 7 óra 2011/2012. tanév: 5. évfolyamon nem indul 6. évfolyam (kifutó év) Magyar nyelv és irodalom: Matematika: Idegen nyelv: Ének-zene: Rajz: Összesen:
2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra
2012/2013. tanév: Nem indul nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon
28
II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyéb segédkönyveknél e követelmény nem érvényes. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februári szülői értekezleten) és szórólapokon az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: -
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
-
A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetjük be.
Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - az önkormányzat segítségével, ill. egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. III. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeknek az adott évfolyamon minden tantárgyból eleget tett. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. Kt. 70.§-a (3) értelmében 2010. szeptember 1.-től az első évfolyamon félévkor és év végén, majd második évfolyamon félévkor szöveges minősítést kell alkalmazni. A szöveges minősítés: Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával elemezni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést akadályozó okokat, és javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre az okok megszüntetése érdekében. A második évfolyamon év végén, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló teljesítményét osztályzattal minősítjük.
29
2010/2011. tanévtől: A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. Engedély hiányában köteles évfolyamot ismételni. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: -
1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret; 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. • Különleges gondozást igénylő tanuló esetén: • 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, • 5-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret, természetismeret. IV. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
Területei:
Adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, képességek, tevékenységek ellenőrzése A tanulók személyiségfejlődésének, szocializációjának folyamatos nyomon követése
Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer alapelvei:
Az iskola pedagógiai programjára épül, annak szerves része Folyamatos, motiváló hatású, egyénre szabott, a teljes személyiségre irányul
30
A tanulási képességek területén pontosan feltárja a pozitívomokat és hiányosságokat egyaránt A tanulás tanítás egész folyamatát végig kíséri A diagnosztizálás eszköz a hiányok pótlására, a hibák javítására
Ellenőrzések: Tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzések Szóbeli feleltetés Írásbeli ellenőrzés feladatlappal, munkalappal, teszttel stb. Tárgy, produktum, gyűjtőmunka, szorgalmi munka bemutatása Házi feladat mennyiségi és minőségi ellenőrzése Füzetvezetés tartalmi, formai ellenőrzése Az ellenőrzések gyakorisága lehet folyamatos, egy-egy tematikus egységhez kötött vagy a tanulás-tanítás folyamatának mozzanataihoiz igazodó. Lehet tanári vagy tanulói önellenőrzés. A szóbeli feleltetés és a tárgy, produktum bemutatása nyilvános, a közösség előtti, írásbeli munkák ellenőrzések esetében a tanár javítja, javíttatja, azokat és kézjegyével látja el. Egyéb ellenőrzési feladatok: tankönyvek, taneszközök, szerszámok, informatikai eszközök, az iskola helyiségeinek, bútorainak, berendezési tárgyainak rendeltetésszerű kezelése, használata. A tanulók személyiségfejlődésének megfigyelésének, ellenőrzésének főbb területei -
Cselekvési kedv és együttműködés a tanórán és tanórán kívül, napköziben, az iskola által szervezett programokon Feladatvállalás és viszonyulás a munkához Együttélési normák követése Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás, akarati tulajdonságok Kapcsolatteremtés, viszonyulás a közösséghez, társakhoz, felnőttekhez
Mérések: A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeinek, fejlődésének, fejlettségének mérésére mindenkor olyan mérési eszközt, feladatsorokat, teszteket használunk, melyek a tantervi követelményekkel összhangban vannak, arra épülnek. A méréseket egyrészt diagnosztikus céllal, másrészt a tanulói teljesítményszint megállapítására alkalmazzuk. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérés alkalmazása helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, iskolakezdéskor, tanév elején, egy-egy tematikus egységben a további oktatási tevékenység meghatározásához, kirívó eredménytelenség esetén korrekció céljából, esetleg új tanuló érkezésekor. A diagnosztikus mérések információt nyújtanak a tanulók képességeiről, előzetes tudásukról, ismereteikről, melyek segítséget nyújtanak a pedagógiai tervezéshez, a megfelelő módszerek megválasztásához, a további tudatos oktató-nevelő munkához.
31
Teljesítménymérések A méréshez használt eszközök, feladatsorok, tesztek elkészítésének összeállításának szempontjai:
A feladatok legyenek összhangban a tantervi követelményekkel különösen a félévi és év végi méréseknél A feladatok a begyakorolt és megerősített ismeretanyagra épüljenek Különbféle teljesítményszinthez készüljenek, adjanak módot a differenciálásra Tegyen lehetővé elemekre bontott értékelést, esetleg százalékban megadható teljesítményszint meghatározást A mérőeszköz csak az elsajátított és begyakorolt munkaszokásokat, feladat-megoldási módokat kérje számon
A tanulók teljesítményét félévkor és év végén minden tanévben, tanév közben egy-egy tematikus egységet követően mérjük. Ezen kívül a pedagógusok a tanulók folyamatos és objektív értékelése érdekében a tanév folyamán rendszeresen ellenőrzik és mérik a tanuló teljesítményét. Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban: Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatmérések: A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Osztályzataiknál csak akkor vehetők figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll, ilyenkor – amennyiben a vizsgaeredmény a magasabb osztályzattal megegyező – azt kell a gyerek számára megállapítani. Kimeneti mérés: A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérésére dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit módszert használjuk.
32
Értékelés: A tanulók teljesítményének értékelésének alapja a folyamatosan alkalmazott ellenőrzések és mérések eredményei. A tanulmányi munka értékelése A tanulmányi munkát, a tantárgyat tanító pedagógus értékeli. Az értékelés típusa formatív vagy szummatív, formája szóbeli, szöveges vagy minősítő. Az értékelés tanév közben rendszeres, félévkor és tanév végén összegző, minősítő. A formatív értékelés célja a tanulási nehézségek feltárása, azonnali korrekció. A szummatív értékelés az érdemjegyek megállapítása, összevetése a tantárgyi követelményekkel. Kt. 70.§-a (3) értelmében 2011. február 1-től az első évfolyamon, majd a második évfolyamon félévkor szöveges minősítést kell alkalmazni. A szöveges minősítés: Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával elemezni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlődést akadályozó okokat, és javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre az okok megszüntetése érdekében. A második évfolyamon év végén, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló teljesítményét osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: -
Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)
Az osztályzat (érdemjegy) akkor
jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan sajátította el, tudását
alkalmazni is képes. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
33
Az értékelés dokumentálása: Félévkor
Tanév végén
tájékoztató füzet, ellenőrző könyv napló
tájékoztató füzet napló bizonyítvány törzslap
Írásbeli munkák értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: A témazáró felmérések osztályozása: 1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
teljesítmény érdemjegy
teljesítmény érdemjegy
100-91%
jeles (5)
100-91%
jeles (5)
90-80%
jó (4)
90-80%
jó (4)
79-60%
közepes (3)
79-60%
közepes (3)
59-41%
elégséges (2)
59-45%
elégséges (2)
40-0% elégtelen (1)
44
44-0%
elégtelen (1)
A szummatív felmérésekhez tartozó témazáró, félévi és év végi dolgozatok egységes megítélése érdekében az alábbi szempontokat alkalmazzuk: Részdolgozatoknál tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak. A tanulókkal az értékelési szempontokat, átváltási kulcsokat közöljük. A központi felméréseket az ajánlott értékeléssel végezzük. Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító pedagógusok, és a napközis csoportvezető véleménye alapján. Az osztályzatok megállapítása
34
során a tanulókat is bevonják a döntés előkészítésébe. Ha a pedagógusok közt nézetkülönbség van az érdemjegyet illetően, az osztályozó értekezlet hoz döntést. Az értékelés szempontjai Magatartás A Házirend és az iskolai normák betartása A közösséghez és tagjaihoz való viszony A tanuláshoz való viszony Az iskola képviselete Az együttélési szabályok, normák elfogadása
Szorgalom Feladattudat, motiváltság A követelmények teljesítéséhez tett erőfeszítés, igyekezet Többletmunka, szorgalmi feladat vállalása, teljesítése Társak segítése, közösségért végzett munka Az órákra való felkészülés rendszeressége
Szempontként figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest elért pozitív változásokat, fejlődést. A magatartás, szorgalom minősítése Magatartás Példás: a szempontsornak következetesen megfelelő, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem Jó: kisebb hiányossággal felel meg a szempontoknak, nincs osztályfőnöki intője Változó: folyamatosan nem felel meg a szempontoknak, legfeljebb igazgatói figyelmeztetése van Rossz: a szabályokat sorozatosan megszegi, súlyosan vét a normák ellen, igazgatói intője van
Szorgalom Példás: maximálilisan megfelel az elvárásoknak, a szabályokat betartja Jó: a követelményeket általában teljesíti, igyekszik a tanulásban Változó: hozzáállása miatt a követelményeknek folyamatosan nem felel meg, képességeihez mérten alulteljesít Hanyag: szándékosan szembe helyezkedik a tanulással, nem is igyekszik teljesíteni a követelményeket
V. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A tanulóknak joguk van olyan házi feladatokat kapniuk, amely felkészíti őket az eredményesebb osztálymunkára, bővíti ismereteit és fejleszti képességeit vagy felkészít az új anyag feldolgozására. Joguk van előre tudni, mit kell tenniük, és azt is, hogy otthoni tanulmányi feladataikhoz milyen segítségre számíthatnak. A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk ahhoz, hogyan segítsenek gyermeküknek az otthoni munkájukban.
35
A tanároknak pedig joguk van ezen a téren kommunikálni és együttműködni a szülőkkel. • A házi feladatnak figyelembe kell vennie a tanulók képességeit, illetve, hogy a tanulóknak mindig elegendő időt kell biztosítani az adott feladat elkészítésére. • A házi feladat kijelölésekor figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt.
• A házi feladatokkal az egyes tantárgyak elsajátításának megkönnyítésére kell törekedni.
• A kijelölt feladat legyen érdekes, motiváló hatású, járuljon hozzá a tanulás tanításához. • A házi feladat adásánál érvényesüljön a szóbeliség és írásbeliség megfelelő aránya.
A Némann Valéria Általános Iskola Helyi Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2004 júniusában elfogadta, Gádoros Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2004 novemberében jóváhagyta. A Némann Valéria Általános Iskola Helyi Pedagógiai Programjának módosítását (kék színnel jelölve) a nevelőtestület 2010. október 11-én tartott értekezletén jóváhagyta.
Gádoros, 2010. október 12. Kozmer Imre igazgató
