Pedagógiai program Bajai Szentistváni Általános Iskola

2015. Pedagógiai program

Bajai Szentistváni Általános Iskola

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program

Tartalom BEVEZETŐ Intézményünk legfontosabb jellemzői Helyzetelemzés Személyi feltételek Tárgyi feltételek Iskolánk 1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai 1.2. Intézményi elvárások a pedagógusokkal szemben 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai 1.4. A nemzetiségi nevelés és oktatás szerepe és célkitűzései 1.5. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők 1.6.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók 1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók 1.6.4. Tehetséges tanulók fejlesztése-tehetséggondozás 1.7. A tanítás-tanulás folyamatát segítő tevékenység rendszer-napközi otthon 1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.10. A felvétel és az átvétel szabályai 1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok 2. KÖZMŰVELŐDÉS 3. A KÖNYVTÁR 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai 4.2. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat 1-4. évfolyam 4.3. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. évfolyam

2

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 4.4. Egységesség és differenciálás 4.5. Helyi tanterv adaptációja 4.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.7. A mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése 4.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 4.8.1. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai 4.8.2. Az írásbeli beszámoltatás formái 4.8.3. Oktatási eredményvizsgálatok 4.8.4. A tanulók teljesítményének értékelése 4.8.5. Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig 4.8.6. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai 4.9. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 4.10. A tanuló továbbhaladása 4.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

3


BEVEZETŐ

“Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Marie Curie) Ön a Bajai Szentistváni Általános Iskola pedagógiai programját tartja a kezében, amely intézményünk vezérdokumentuma, a nevelőtestület alaptörvénye, és a közös nemzeti követelményeken túl az intézmény sajátos, egyéni pedagógiai hitvallását, képzési struktúráját, programkínálatát tükrözi. A Szentistváni Általános Iskola több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. A vert földből készült, olajos padlózatú, hiányos bútorzatú egy tantermes iskolából a XX. század végére több épületből álló, tornacsarnokkal és számítástechnikai termekkel rendelkező oktatási intézmény lett, mely küzd a kor minden bajával és próbálja kihasználni az adott lehetőségeket. Az egykor itt dolgozó iskolamesterek, nótáriusok, kántortanítók gazdag hagyományt bíztak az utókorra, amit nekünk, a ma élő pedagógusoknak tisztelnünk és ápolnunk kell. Tovább kell vinnünk a sokszor nehézségekkel, nyomorral, értetlenséggel küzdő elődeink példás munkásságát, emberségét, gyermekszeretetét. Nekik köszönhető, hogy mezítlábas, vászontarisznyás, palatáblás szentistváni kisdiákból, tudományokban jártas, számítógépet kezelni tudó, okos, értelmes gyermek lett. Az elmúlt húsz esztendőben Magyarországon több emberöltőnyi változást éltünk át. Egyetértünk azzal, hogy az iskolarendszer gyökeres változtatásra szorul, hogy jobban szolgálja a jövőt, gyermekeink és az ország jövőjét. Nem tanulóinknak kell megváltozniuk, hogy “megfeleljenek” az iskola igényeinek, hanem az iskolának kell változnia, hogy valóban alkalmas legyen gyermekeink sokirányú és egyenként eltérő képességeinek kibontakoztatására. Pedagógusaink számára kihívást jelentenek az újítást akaró reformtörekvések, s bízunk benne, hogy ennek eredményeként intézményünk külső és belső képe, állaga nevelő-oktató munkája valóban 21. század iskoláját tükrözi. Azon leszünk, hogy a Szentistváni Általános Iskola továbbra is a szűk és tágabb körzetének ismert és elismert iskolája maradjon. Olyan közoktatási intézmény, amelyben a tanulmányaikat itt megkezdő és itt folytató gyermekek, azok szülei, elégedettek legyenek képzési színvonalunkkal, az általunk meghatározott pedagógiai irányvonallal, amely ebben az alapdokumentumban is megfogalmazásra került. A Magyar Országgyűlés 2011. december 19-i ülésnapján elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényt. Az új törvény lényeges eleme, hogy szakított a közoktatás addigi rendszerével, és a közoktatásból a köznevelésbe való átállást, a hatályba lépett és lépő rendelkezések meghozatalával biztosítja.

4

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A köznevelésről szóló törvény megváltoztatta a felelősségi rendszert, a döntési szinteket és jogosultságokat, az intézmény-fenntartási jogköröket, az intézményrendszer struktúráját, az egyes intézmények felépítését, a nevelő-oktató munka szerkezetét, az intézmények belső és külső irányítását, kapcsolatrendszerét, a nevelő és oktató munkában részt vevő pedagógusok munkavégzésének szabályait. A nemzeti köznevelési törvény értelmében 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben hatályba lép az új Nemzeti alaptanterv, amely teret ad az új kerettanterveknek, az új jogszabályokhoz igazodó intézményi pedagógiai programoknak és helyi tanterveknek. 2013. január 1-től megkezdte a működését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) Bajai Tankerülte is. A Tankerület, szakmai irányító tevékenysége mellett, munkáltatói jogkört gyakorol az intézményvezető, a nevelőtestület és a nevelő-oktató munkát segítők fölött. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jelentős átszervezést vitt véghez 2013. szeptember 1-től. Alapos előkészítő munka után, a Szentistváni Általános Iskolához tagintézményként rendelte a csávolyi és a felsőszentiváni általános iskolát. A gesztoriskolából és két tagiskolából álló intézmény új neve Bajai Szentistváni Általános Iskola lett. Tagintézmények új elnevezései: Bajai Szentistváni Általános Iskola Arany János Tagintézménye - Felsőszentiván Bajai Szentistváni Általános Iskola Csávolyi Tagintézménye – Csávoly Sajátosságként fogható fel, hogy a gesztor iskola és a két tagintézmény viszonylag távol helyezkedik el egymástól, ami speciálissá teszi a kapcsolattartást. A tagintézmények közepes nagyságú településen helyezkednek el, ami meghatározza az iskolák gyermeklétszámait. Mindhárom iskolában nemzetiségi nyelvoktatás folyik. 2013 augusztusában a Magyar Országgyűlés módosította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvényt. Az új hatályba lépett törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos Kormányrendeletek kitérnek a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak besorolásához szükséges követelményekre, a gyakornoki idő és a mentor kérdésére, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatására, a szakmai gyakorlati idő számítására, az átsorolás időpontjára, az illetménypótlékokra, a pedagógusok munkaidejének beosztására, a magasabb vezetői és vezetői megbízások körére, a köznevelési intézményekben alakítható finanszírozott létszámokra, - egyszóval, a pedagógus pályamodell bevezetésének érvényesítésére. Intézményünk legfontosabb jellemzői Az intézmény hivatalos elnevezése:

Bajai Szentistváni Általános Iskola

5

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Iskolai intézményegység OM azonosító száma:

027735

Az intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Az alapítás éve:

2013. (jogelődje a Szentistváni Általános Iskola)

Az intézmény alaptevékenysége:

Nappali rendszerű, általános alapműveltséget megalapozó iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Nemzetiségi nyelvoktatás

Az intézmény nemzetiségi programja:

A Bajai Szentistváni Általános Iskolában horvát a felsőszentiváni és csávolyi tagintézményekben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik

Az intézmény képzési ideje:

Általános iskola: 8 évfolyam

Az intézmény címe:

Székhelye: 6500 Baja, Dózsa György út 131-133.

Beiskolázási körzet: Baja Akácos utca , Álmos utca, Arasz utca , Arató utca, Bánk bán utca, Bercsényi Miklós utca, Bernhart Sándor utca, Bernhart Sándor utca, Boglya utca, Borsai Jenő utca, Botond utca, Búzavirág utca, Csaba utca, Család utca, Cséplő utca, Csík utca, Dobó István utca, Dombos utca, Sz.Ist.-Dózsa György 87 végig, Sz.Ist.-Dózsa György út 126 végig, Dömötör utca, Egyetértés utca, Előd utca, Epreskert utca, Eszperantó utca, Fácán utca, Farkas utca, Garibaldi utca, Géza fejedelem utca, Hadik András utca, Hun utca, II.körzet tanya, I.körzet tanya, Illyés Gyula utca, Jávorka Sándor utca, Jobbágy utca, Juhász Gyula utca, Jurisich Miklós utca, Kákony utca, Kalász utca, Kapisztrán utca, Káposztáskert utca, Karinthy Frigyes utca, Károly Róbert tér, Kárpát utca, Kaszás utca, Koppány utca, Lehel utca, Lőrincz barát utca, Magyar utca, Mária utca, Mártonszállási út, Munkás utca, Nádasdy utca, Nimród utca, Otthon utca, Pandur utca, Radnóti Miklós utca, Remete utca, Rozs utca, Sárköz utca, Sarló utca, Szántó utca, Székely utca, Szekér utca, Széna utca, Szent Gellért utca, Szent István tér, Szent Margit utca, Táltos utca, Tass vezér utca, Téglás utca, Tél utca 58 végig Páros, Tél utca 63 végig Páratlan, Templom utca, Tornyai János utca Teljes, Török utca, Vajk utca, Vazul utca, Vető utca, Zengő utca

6


Tagintézményeink címe: 1.

Bajai Szentistváni Általános Iskola Csávolyi Tagintézménye 6448 Csávoly, Arany János utca 30.

Beiskolázási körzet:

Csávoly

2.

Bajai Szentistváni Általános Iskola Arany János Tagintézménye 6447 Felsőszentiván, Szent István utca 19

Beiskolázási körzet:

Felsőszentiván

Egyesület:

Szentistváni Szülők a Diákokért Egyesület

7


HELYZETELEMZÉS Személyi feltételek Bajai Szentistváni Általános Iskola A nevelőtestület összetétele: 1 fő intézményvezető 2 fő intézményvezető-helyettes 20 fő pedagógus 1 fő könyvtáros tanár 1 fő iskolatitkár 1 fő pedagógiai asszisztens Az iskolai alkalmazottak (KIK- státuszszám): KIK Pedagógusok száma

23,17

KIK Nevelő-oktató munkát segítő szakalkalmazottak: iskolai könyvtáros

1

KIK iskolatitkár

1

KIK pedagógiai asszisztens

1

Önkormányzat alkalmazásában: gondnok

1

Önkormányzat alkalmazásában : karbantartó

0,5

Önkormányzat alkalmazásában: udvaros

0,5

Önkormányzat alkalmazásában: konyhai dolgozó

2

Önkormányzat alkalmazásában: takarító

3

Összesen:

33,67

A Szentistváni Általános Iskola Arany János Tagintézményének nevelőtestülete: 1 fő tagintézményvezető 14 fő pedagógus 1 fő pedagógiai asszisztens 1 fő rendszergazda A Bajai Szentistváni Általános Iskola Csávolyi Tagintézményének nevelőtestülete: 1 fő tagintézményvezető 14 fő pedagógus 1 fő iskola titkár Az intézményben a szakos ellátottság nem megfelelő. Emiatt „áttanítási rendszerben” utazó szakos pedagógusok tanítják az adott órákat.

8

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Tárgyi feltételek Épületek: Iskolánk 4 épületben működik. „A”, „B”, „C”, „D”, melyek közül az „A”, „B” tantermeknek ad helyet, a „C” épületben 2 tanterem mellett melegítő konyha és ebédlő van. Az 1988-ban épült létesítményünk a tornacsarnok („D” épület). Az iskola összes alapterülete 2013 m2, melyhez 2 udvar tartozik. Az épületekben 19 tanterem van, melyek közül 1 könyvtárként, 1 számítástechnikai teremként működik. Az iskola dolgozóinak (nevelők, technikai személyzet) 5 helyiség áll rendelkezésre. A tornacsarnok öltözőkkel, orvosi szobával, szertárral, vizesblokkal (zuhanyzók, WC-k) ellátott. Az ebédlőnk egyszerre 75 gyerek számára biztosít férőhelyet. (Az étkezés csoportokban történik.) Iskolánk 1997-ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. Sajnos ez az állagán is észrevehető. Baja város önkormányzata az elmúlt két évben (2014, 2015) felújította az iskola „C” épületét, valamint az udvarokat leburkolta, füvesítette . Iskolánkban a tantermek délelőtti és a délutáni kihasználtsága 80%-os. Délelőtt mindegyikben tanítás zajlik, illetve nyelvi, informatikai bontások vannak. Délután napközis foglalkozások, fejlesztő foglalkozások, szakköri foglalkozások folynak a termekben. A tornacsarnok kihasználtsága 100%-os. Délelőtt testnevelés órák, délután tömegsport foglalkozások, a mindennapos testnevelés órái, illetve különböző edzések folynak. Eszközök: A tanításhoz használt oktatási szemléltető eszközeink: térképek, fóliás sorozatok, videokazetták, hangkazetták, modellek, faliképek, kísérleti eszközök, CD-k, DVD-k, projektorok, interaktív táblák, írásvetítők, laptop-ok, magnók, DVD-lejátszók. A TIOP 1.1.1-07/1-2008-0369 pályázat keretén belül az intézmény 9 057 500 Ft értékben kapta a következő kizárólag oktató-nevelő tevékenységben használható IKT eszközöket: 10 db iskolai PC, 6 db tantermi csomag (interaktív tábla, projektor, hangfalpár, laptop), 3 db SNI csomag (speciális eszközök, laptop), 1 db WIFI csomag. Az eszközbeszerzéshez hozzá tartozott egy tantestületi oktatás, melynek során a pedagógusok az IKT eszközök mindennapi használatára készültek fel. Ennek ellenére eszközeink többsége a sokévi igénybevétel miatt elhasználódott, selejtezésre és pótlásra szorulnak, az audiovizuális-eszköz ellátottság közepes. A még hiányzó eszközöket és felszereléseket adott terv alapján pályázatok segítségével pótoljuk, illetve bővítjük. Az iskolatitkár és a gondnok munkáját 1 fénymásoló, 3 számítógép segíti. A fénymásolót a nevelők is használhatják feladatlapok sokszorosítására. A nevelők munkáját a tanáriban 4 számítógép, az iskolavezetés munkáját 2 számítógép a könyvtáros 1 számítógép segíti.

9

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Iskolánk Helyi sajátosságok Intézményünk elvégezte az irányított önértékelést és a partneri igény- és elégedettség mérést, melynek során képet kaptunk partnereink igényeiről, elvárásáról, együttműködési készségükről, elégedettségükről. Ezeket az eredményeket felhasználtuk a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv írásakor. Iskolánkban a sok éves átlag alapján a nyolcadikosok 13%-a gimnáziumban, 37,5%-a szakközépiskolában, 49,5%-a szakiskolákban tanul tovább. Az iskolák visszajelzése alapján tanulóink megállják a helyüket a választott iskolatípusban az első évben, 70%-uknak érdemjegye nem romlik. Iskolánkban az elmúlt évekhez képest egyre több a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A családok nagy része a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben dolgozott, mivel ezek a munkahelyek megszűntek, sokan váltak munkanélkülivé. A felmérések, a tájékozódások alapján a hátrányos helyzet okai a következők:  egyre fokozódó munkanélküliség, 

csonka család,



egészségkárosodás (rokkantság),



szülői gondoskodás hiánya.

A veszélyeztetettség okai: 

a szülők alkoholizmusa



a teljes gondoskodás hiánya.

A hátrányos és halmozottan hátrányos, illetve a veszélyeztetett tanulóinkat az osztályfőnök fokozott figyelemmel kíséri.(családlátogatások, egyéni elbeszélgetések, szülővel, tanulóval). Új problémaként jelentkezik az iskolában, hogy egyes szülők nem tesznek eleget annak a kötelezettségnek, hogy gyermekét rendszeresen járassa iskolába. Ennek következtében nőtt az igazolatlan órák száma és több esetben feljelentéssel kellett élnünk. A szülők iskolai végzettsége nagyban befolyásolja, hogy tanulóink milyen ismeretekkel érkeznek iskolánkba. Ez a hozzáadott érték megállapításánál fontos kiindulási pont. Kihatással van később a gyermekek pályaválasztására is. Ebből adódóan iskolánk egyik fontos feladata, hogy az ilyen szociális háttérrel rendelkező gyermekeket felkészítse a képességüknek megfelelő iskolatípusra.

10


A képzés szerkezete, a tanulás szervezeti formái A Templom utcai óvoda és a Benhart S. úti óvoda nagycsoportosaiból tevődik össze legnagyobb részt első osztályosaink létszáma. Az óvodák és az iskola kapcsolata szoros és nagyon jó. A jó kapcsolattartás érdekében a két óvoda és az iskola több közös programot szervez az év folyamán A beiskolázás előtt nem kis gondot jelent, hogy azok a gyermekek, akik mentálisan egyébként igen jó képességűek, beszéd-és részképesség-zavaraik további megléte miatt képesek lesznek-e megállni helyüket a jó szintű anyanyelvi fejlettséget kívánó iskolarendszerben. A gyermekek között igen nagyok a képességbeli különbségek. Fontos a sajátos nevelési igény, a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet mielőbbi kiszűrése, illetve segítése. A TÁMOP 3.1.4. keretében a hagyományokra támaszkodva „jó gyakorlatként” kidolgoztuk az óvoda – iskola átmenet programunkat, „ A kímélő iskolakezdés”- t. Célja az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása az alábbi területeken:  

mozgásfejlesztés (nagymozgások, keresztmozgások, finommotorika, téri tájékozódás, testséma) kommunikáció-és anyanyelvi fejlesztés (szókincs, ritmus, szájmotorika, légzéstechnika)



percepció fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztéziás)



szociális kompetenciák (önismeret, énkép, együttműködés, önkiszolgálás)

További cél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, partneri együttműködés erősítése szülőkkel, óvónőkkel. Az iskolánk által alkalmazott képesség-és készségfejlesztő módszerek bemutatásával az intézményünk vonzóvá tétele. Nyílt nap keretében a szülők is megtekinthetik e játékos foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások jó alkalmat nyújtanak a megfigyelésekre, adatgyűjtésre és a tevékenykedésen keresztüli sokoldalú fejlesztésre. Az iskolában tartott nyílt tanítási napok a szülőknek adnak lehetőséget az iskolában folyó oktató-nevelő munka módszertanába való bepillantásra. A tanév végén a leendő iskolások interaktív órán vehetnek részt az elsősökkel. A tanév elején az óvodások és elsősök szüleikkel együtt az iskola tornacsarnokában közös vidám családi sportnapon vesznek részt, melynek szervezését és lebonyolítását az óvónők a tanítókkal együtt végzik. Minden év decemberében az iskola alsó tagozatosai az óvodásokkal együtt Luca-napi ajándékkészítésen vesznek részt.

11

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A télűző kiszebáb égetés is remek alkalmat teremt az óvoda-iskola kapcsolat erősítésére. Zenével, tánccal, dallal egybekötve közösen szórakoznak intézményünk gyermekei.. A pedagógusok és az óvónők kölcsönösen látogatják egymás nyílt óráit, ami a szakmai továbbfejlődés mellett a gyerekek megismerését segíti elő, illetve az óvónők fejlődési lapokat vezetnek az óvodás gyermekekről, melyeket a leendő osztálytanítók megismernek. Ezen kívül az óvónők a tanítókkal egy értekezlet keretén belül megbeszélik, megosztják tapasztalataikat a további hatékony oktató-nevelő munka érdekében. A beiskolázási szülői értekezletek a leendő elsős szülők számára is a szülői kapcsolattartás egyik formája, mely során a szülőkkel elbeszélgetve igényeiket, elvárásaikat is megismerhetjük. Képet kapunk a családi körülményekről, szokásokról, jutalmazások, büntetések formáiról, szülői attitűdökről. Ezeken az értekezleteken részt vesznek: az iskolavezetés és a leendő első osztályos tanítók, napközis nevelő. Iskolánk 8 évfolyamos és nemzetiségi horvát nyelvet oktató intézmény. Intézményünkben több mint 200 éve folyik kisebb-nagyobb megszakításokkal horvát nemzetiségi nyelvoktatás. Mindezt a lakókörzet nemzetiségi összetétele is indokolttá teszi. Küzdve az utóbbi évtizedek súlyos asszimilációja ellen, minden törvényes eszközt felhasználunk, hogy a nemzetiségi nyelvoktatás ne szakadjon meg. Mivel intézményünkben adottak a szakmai feltételek (diplomával rendelkező, anyanyelvi szinten beszélő pedagógusok, vezető) a nyelvoktatás már az iskola beiskolázási körzetébe tartozó Templom utcai óvodában elkezdődik, majd folytatódik az iskolában. Iskolánkban hagyomány, hogy nyolcadik osztályos tanulóink az év végén záró vizsgát tesznek matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, nemzetiségi horvát nyelvből és a tanult idegen nyelvből. A záró vizsga tantárgyait a nevelőtestület közösen választotta, mert véleményük szerint ezek az alappillérei a továbbtanulásnak, és itt rendszerezik négyévi tudásukat. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A szóbeli alatt a nyolcadik osztályos tanulók mentesülnek a tanóra látogatása alól, és naponta egy tantárgyból vizsgáznak. A vizsga eredményről tanúsítványt kapnak. Az elért eredmény beleszámít az év végi tantárgyi osztályzatba. (kétszeres témazáró értékű). Horvát nyelvből csak a nyelvet tanuló diákok vizsgáznak. A tanulók érdeklődése és a kollégák vállalásai alapján alsó és felső tagozaton szakköröket működtetünk a tehetséges tanulók fejlesztésére. A gyengébb tanulóinknak a korrepetálási órákon, a fejlesztő foglalkozásokon, és a napközis foglalkozás keretében biztosítjuk a felzárkóztatást. Az egészséges életmódra nevelést a testnevelési órák (úszás), a mindennapos testnevelés, a tömegsport foglalkozások, szabadidős foglalkozások (túra, korcsolyázás), osztályfőnöki órák, védőnő foglalkozásai is biztosítják.

12

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Iskolánkban a Liszt Ferenc Zene Iskola kihelyezett tagozata működik. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei  A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés iskolai ünnepély formájában minden esztendőben megtörténik. A tanulóközösség a feladatra felkért pedagógusok koordinálásával műsort készítenek. 

Az iskolai ünnepély keretében, műsorral történő megemlékezések helyi szinten, az éves munkatervben szabályozottak, mint pl. az Aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, az 1956-os forradalomeseményeiről, március 15. a Nemzeti Összetartozás napjáról való méltó megemlékezés.



A tanév első napján az első osztályosok fogadása/iskolába kisérése a 4. osztályosok részvételével történik. Ugyanakkor tartjuk tanévnyitó ünnepélyünket is. A tanévzáró ünnepélyünk keretében osztjuk ki a jutalomkönyveket, és a bizonyítványokat.

 

A ballagási ünnepélyünk keretében méltó módon búcsúztatjuk el a végzős tanulóinkat.



Iskolaközösség keretében is megünnepeljük a karácsonyt.



Közkedvelt hagyományos rendezvényünk a farsangi bál.



A tantárgyi hagyományaink főként konkrét tantárgyakhoz kötődnek. Tanulmányi és sportversenyeket rendezünk iskolai és városi szinten. Lehetőségünk szerint bekapcsolódunk a helyi, a megyei és az országos tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekbe.



Értékelési hagyományaink erősítik kiemelkedő tanulóink elismerését. Az évközi munkáért igazgatói, osztályfőnöki, szaktanári, diák-önkormányzati dicséretet kaphatnak tanulóink. A tanévzáró ünnepélyen a kitűnő tanulmányi eredményt elért, példás magatartású és szorgalmú és az öt igazgatóit kapott diákjaink könyvjutalomban részesülnek. Minden évben megválasztásra kerül az „Év diákja”és az „Év sportolója”. Az iskolai élet eseményeiről, eredményeiről rendszeresen beszámol a diákönkormányzati faliújság, az iskolai évkönyv, a Bajai Televíziók, Baja rádió, országos horvát média.



13


1. Nevelési program Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolát szeretnénk, amely kölcsönös megelégedettségen alapuló rugalmas és alkalmazkodó partnerközpontú iskola, melyben a gyermekközpontúság a vezérlő elv. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.



Intézményünkben mindenki azért dolgozik, hogy tanítványaink testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, közösségi szelleme, emberi minősége napról napra pozitív irányba változzon. Mindezeket a szülővel, a családdal együttműködve kell megvalósítani.



Az eszköz, a tempó, a módszer megválasztása, a tananyag súlypontozása, a fejlesztés strukturálása, a törvényben is megfogalmazott pedagógiai szabadság.

Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott fejlesztése. 

Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.



Minden fajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Első helyen kell említeni a sikerélményt, mert a siker megerősíti a tanulót, abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni.



A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.



Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban.



Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén.



14

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 

Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

 

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.

 

A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása.



Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység.

1.2. Intézményi elvárások a pedagógusokkal szemben Pedagógiai módszertani felkészültség  Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 

Az elsajátítandó ismereteket több oldalról és többféle módszerrel közelíti meg.



Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.



A mindennapi gyakorlatban eléri tanítványainál, hogy az online információkat használni tudják a tanulásban, ismeretszerzésben Munkája során változatosan használja az oktatási módszereket és taneszközöket, törekedve a kulcskompetenciák megfelelő fejlesztésére.

 

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló megismerési technikákat alkalmaz.



A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. A tevékenységek tervezése során a módszertani kérdések mellett a tanulók képességeit, értelmi, érzelmi és szociális helyzetét is szem előtt tartja. Módszertana megfelel a tanulócsoport összetételének, életkori sajátosságainak.



Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.



A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. A taneszközöket az adott feladatoknak, az osztályok összetételének megfelelően használja, mind a hagyományos, mind a digitális anyagok értékeit szem előtt tartja.

 

Fogalomhasználata pontos, következetes.

15


Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).



Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók  A NAT, a Kerettanterv, az iskola helyi tanterve és az iskolai munkaterv alapján elkészíti témakörökre és órákra bontott tanmenetét. 

A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredményeket is.



A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredményeket is.



Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.

 

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja.



A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.



Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.

A tanulás támogatása  Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.  Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. 

Az iskolai Házirendnek és Pedagógiai Programnak megfelelően biztosítja a tanulóknak a bizalomteli légkört és a javítási lehetőséget.



A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára.



A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség  A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

16


Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.



Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.



A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; esélyteremtés; nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység; osztályfőnöki tevékenység  Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit (pl. változatos tanórán kívüli tevékenységek, kooperatív technikák a tanórán, megbeszélés alapján projektek) 

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.



Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait, tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.



A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.



Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakított, a tanulók számára is ismert szabályrendszer szerint kezeli.



Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése  A tantervi követelményeket a tanulócsoportok adottságainak megfelelően érvényesíti. 

Ennek érdekében tudásszintmérő feladatlapokat készít a tanév során.



Az értékelés során a tanulók írásban és szóban is felelnek. Ezenkívül lehetőséget ad megfelelő egyéni munka bemutatására is ( pl. kiselőadás, prezentáció, gyűjtőmunka stb.).



Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.



A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.



Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.



Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás  Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

17


Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.



Az iskolai szakmai közösség érdekében kezdeményező, az innovatív közös munka aktív résztvevője.



A partnerek igényeit szem előtt tartva igyekszik az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázására. Nyitott, őszinteségen alapuló kulturált kommunikáció jellemzi.

 

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.



Feladatait az iskola elvárásai szerint oldja meg.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért  Saját pedagógiai gyakorlatát, önértékelési feladatait folyamatosan elemzi és fejleszti.  Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. 

Iskolán kívüli szakmai csoportokkal aktívan együttműködik.



Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Iskolánk nevelési célja a tanulók személyiségének formálása, esélyeinek növelése, kibontakozásuk támogatása. Kiemelt feladataink  Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. 

A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre.



Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.





Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.

18


A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.



Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.



A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.



Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.



Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.



Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.



A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése – lehetőség szerint – korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén.



Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás).



A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek.



Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.



Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele.



Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák). Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése.



Nevelési céljaink megvalósítása érdekében:  Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel.  

Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg.



Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét.



Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával.



Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezett egész tanévi munkáját, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi.



Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

19


Saját órájáról indokolt esetben az igazgatóval folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet.



Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik.

 

Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik.



A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.



A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével).

20

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Az osztályfőnök 

alaposan ismeri tanítványait,

 

az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,



koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat,



aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére,





a



minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/tájékoztató füzet útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,



ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,



saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását,



gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról,



osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,



az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére,



részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

1.4. A nemzetiségi nevelés és oktatás szerepe és célkitűzései Iskolánk sajátos arculatának legfőbb eleme a német és a horvát nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás. A Bajai Szentistváni Általános Iskolában nemzetiségi horvát és idegen nyelvi német, míg tagintézményben, Csávolyon és Felsőszentivánon német nemzetiségi nyelvoktatás folyik, melynek hosszú időre visszanyúló hagyománya van. A nemzetiségi oktatás feladatai Nemzetiségi iskola lévén kiemelt feladatunk: a nemzetiségi kultúra megismertetése, annak ápolása, a hagyományok őrzése, a német és a horvát nemzetiség történelmi, földrajzi és

21

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program népismereti tan-anyagának, a német és a horvát nyelvnek minél magasabb szintű elsajátítása, a legjobbaknak az alapfokú nyelvvizsga megszerzése a 8. osztály végére. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van a nemzetiségi nyelv tanulásának. A nyelv lehetővé teszi a német és a horvát nemzetiség és az anyanemzetek irodalmi értékeinek megismerését, és fontos közösségalakító, és - megtartó erő. Ennek érdekében törekszünk: 

a német és a horvát nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével a német és a horvát nyelvnek művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére;



a hazánkban élő német és horvát nemzetiség népköltészetének, zenei, irodalmi és képző- és iparművészeti alkotásainak, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására; a német és a horvát nemzetiség történelmének, anyanyelvi kultúrájának, hon- és népismeretének oktatására;

 

Németország és Horvátország életének, kultúrájának és történelmének, valamint a német és a horvát nyelvterület országainak megismertetésére;



a különböző kultúrák értékeinek bemutatásával toleranciára, a másság elfogadására, vállalására és megbecsülésére nevelni.

A nemzetiségi nevelés-oktatás tartalma  A nemzetiségi nyelv tanulásának biztosítása, 

A nemzetiségi népismeret oktatása,



A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája,



A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe,



A kisebbségi jogok megismerése és gyakorlása



A kisebbségi önismeret kialakítása.

A nemzetiségi tartalmak az óratervben önálló tantárgyként (a német és horvát nyelv és irodalom, valamint népismeret), de tanórán kívüli tevékenységként (szakkör, népdal-, tánc- és színjátszó körök, játszóház, zenekar, kirándulások stb.) is megjelennek. A nemzetiségi népismeret oktatásának egy-egy részterületét az önálló tantárgy mellett az 1-4. osztályokban a környezetismeret, rajz, ének és a technika és életvitel tantárgyakban, az 5-8. osztályban a testnevelés, illetve természetismeret, történelem, földrajz, rajz, technika, ének tantárgyakban tantárgyai koncentráció formájában jelenik meg, továbbá népismereti tartalmak a német nyelv és irodalom tantárgy ismeretanyagában is szerepelnek.

22


1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia

23

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

24


Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá az egészségmegőrzést is szervesen magában foglalja.



Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.



Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek kompetencia). Tanulásirányítás – önálló tanulás képessége.



elsajátíttatása

(szociális



Aktív állampolgárságra nevelés képessége),amelynek szerves része szocializálás.



Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák), elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája.



Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára.

(konfliktuskezelés, együttműködés az egészséges nemzeti öntudatra

A személyiségfejlesztés tanórai lehetőségei:  Differenciált képességfejlesztés. 

Kommunikációs képesség fejlesztése.



Tanítási tartalmak feldolgozása során a kíváncsiság, az érdeklődés kielégítése mellett az akaraterő, kitartás, felelősségtudat fejlesztése, érzelmek gazdagítása.



A tanulás, a munka örömének megtapasztalása, sikerhelyzetek teremtése.

 

Önállóságra való törekvés segítése. Kreativitás fejlesztése.



Esztétikai érzék fejlesztése.



Helyes énkép kialakítása.



Társas kapcsolatok kibontakoztatása.

A személyiségfejlesztés tanórán kívüli lehetőségei:  Tehetséggondozás, önmegvalósításra törekvés fejlesztése, erősítése. 

Öröm, sikerérzés biztosítása, önbizalom növelés.



A kudarc helyes kezeléstechnikáinak megismertetése.



Értékítélet, kritikai érzék alakítása.

 

Együttes élmény átélése az osztálytól eltérő közegben. Együttműködési képesség alakítása.

25


Helyes konfliktuskezelés és döntési készség elsajátíttatása.



Test és a lélek harmonikus fejlesztése.



Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása.



Egészséges életvitel, helyes fogyasztói szerep alapvető ismereteinek közvetítése.



Kulturált versengési stílus kialakítása.

 

Kosárlabda, atlétika, labdarúgás, úszás, küzdősportokban tehetséges gyermekek fejlesztése, menedzselésük (utánpótlás-nevelés). Fejlesztő beszélgetések az önismeretet fejlesztésére.



Kulturált magatartásformák gyakorlása.



Másság elfogadtatása, tolerancia.



Európaiság, hazaszeretet, nemzeti öntudat formálása.



Tiszteletadás az ember teremtette értékek iránt.



A társas kapcsolatok illemének, etikájának gyakorlása (barátság, szerelem).



Az elutasító magatartás kibontakoztatása a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, ) vonatkozásában.

1.5. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával: 

egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés helyi fogyasztás összekapcsolásával);



mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);





számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: 

Az egészség fogalma

26


A környezet egészsége



Az egészséget befolyásoló tényezők



A jó egészségi állapot megőrzése



A betegség fogalma



A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata



A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata



Balesetek, baleset-megelőzés

 

A lelki egészség A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái: illem és etika, erkölcs



A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)



A média egészséget meghatározó szerepe



Fogyasztóvédelem



Iskola-egészségügy igénybevétele

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és az életfordulókon - serdülőkor - fokozottabban megerősíteni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen - az alapvető értékek mellett – a testilelki-szociális egészség közvetítése, az élet egészségvédelme. Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sport- és egyéb egyesületek, média stb. Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Már korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermeknek az egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az is, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségfejlesztési program hozzásegíti a tanulókat  

az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez,

27


az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez,



az életmóddal kapcsolatos - biológiai-pszichés - tennivalók elsajátításához



a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez,



az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez.

Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló szerepe az egészség-érték tudatosításában. Ezek birtokában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. A programba beépül a folyamatkövetés és az eredményvizsgálat. Ehhez idő kell, fontos a többszintűség, a célok, feladatok követhetősége. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen 

az egészséges táplálkozás,



a mindennapos testnevelés, testmozgás,



a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,



a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,



a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,



a személyi higiéné területére terjednek ki.

a

Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési folyamat egészétől. Alapelve, célja: 

az egészségkulturáltság emelése,



olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,



a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában,



az életvezetési képességek fejlesztése,

 

a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért, a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,



a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése,



a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára,



a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése.

Tartalma: 

az egészségfejlesztéssel összefüggő célok, feladatok,



a feladatok végrehajtását szolgáló program,



az iskola-egészségügyi szolgálat munkája.

28

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Kapcsolódó szakanyagok: 

módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez,



módszertani anyag a mindennapos testneveléshez,



az egész napos iskola programja,

Az egészségnevelés fő jellemzői:  az egészség megtartása, fokozása, 

az egészség visszaszerzésére irányuló és a



személyiség formálását elősegítő tevékenység.

Területei: 

Egészségmegőrzés, a helyes életmód kialakítása



Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség



Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében



Öltözködés



Higiénia, tisztálkodás



Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése



Ésszerű napirend kialakítása

Szűrővizsgálatok Iskolánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekorvos, egy általuk elkészített, az iskola vezetőségével egyeztetett terv szerint szűr a következő területeken: 

Hallás



Látás



Gerinctartás



Lúdtalp



Fogászat

Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakorvosi ellátáshoz jutnak. A vonatozó ágazati jogszabályok alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze az iskolai egészségvédelem főbb feladatait: 

Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit.

 

Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására. Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményeit.



Szorgalmazza a testmozgás, aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét.



Szolgáltasson módszereket (döntési helyzetmegoldásokat) megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére.

a

stresszhelyzetek

29


Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat.



Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját.



Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit. Adjon gyakorlati tanácsot, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit.





Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei:  Életviteli feladatok 

Tanórai feladatok



Tanórán kívüli feladatok

Életviteli feladatok Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, ám meghatározó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat. Az általános iskoláskorú gyermek és kamasz iskolában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára. Az egész napos iskola keretében számtalan lehetőség és szükség mutatkozik az egészségnevelésre. Az életkori sajátosságok figyelembevételével ezeknek a szokásoknak, elvárásoknak a beépítése a gyermek személyiségébe elsődleges feladatunk. 2. Tanórai feladatok Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok: 

járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez,



életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához,



eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan,



bővítse ismereteiket.

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:  Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés biológiaóra, egészségtan modul, természetismeret, irodalom, technika stb.

óra,

30


„Egészségóra” (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása)

3. Tanórán kívüli feladatok: 

Szakkörök



Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, projekt, egészségnap)



Nyári táborok

 

Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben (pl. hegyekben) végzett túrák, kirándulások

Mindennapi testedzés megvalósítása: 

Testnevelés órákon



Egész napos iskolai foglalkozásokba beillesztve



Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében



Diáksport Egyesület működtetésével, egyedi együttműködési megállapodás alapján

 

Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét Sportversenyek lebonyolítása



Az iskola sportköre tagja a Diák sportszövetségnek.

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe. Egészségfejlesztést segítő hasznos módszerek: 

Játékok



Foglalkoztató előadások

 

Közösségépítés Művészetek



Programok



Projektek

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: 

Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő.



Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi szolgáltatók (pl. fogászati prevenciós csoport), sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

Egészségnevelés az iskolánkban: Fontos szabály: 

a tájékozottság,



a tanulók életkori jellemzői, adottságai,



az évfolyamonkénti egymásra épülés.

31

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A témák részletezése: 

Az egészség fogalma



Az egészség, mint érték



Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése



Testkultúra, testápolás, testünk felépítése, serdülőkori változások

 

Lelki egészségvédelem Az egészséges fiatal életmódja az iskolában, a családban



Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kockázatos viselkedés, veszélyes környezet



Egészségellenőrző vizsgálatok (testsúlyellenőrzés, vérnyomás-ellenőrzés, edzettségi önvizsgálat, mell önvizsgálata stb.)



A betegségek megelőzései



Orvoshoz fordulás



Megelőzés

Táplálkozás – mozgás 

Étkezési kultúra – ízlés, szokások, rendszeresség



Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban



Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok



A napi táplálkozás aránya

 

Teljesítmény és táplálkozás Testsúlyellenőrzés



Az energiaigény (pihenés, tanulás, olvasás, mozgás)



Az egészséges változatosság



Aktív és passzív pihenés

táplálkozás

kritériumai:

mértékletesség,

kiegyensúlyozottság,

A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés – eredmény: légzésjavulás, erő- és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés. Szabadidő helyes felhasználása – a helyes napirend  Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása, rendszere 

Rendszeresség



A tanulás egészségtana (időbeosztás, hely, testtartás stb.)



Kifáradás, jelzőrendszer



A pihenés szerepe – aktív-passzív



Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése

Testápolás – öltözködés – személyi higiéné

32


Testünk felépítése és védelme



Változások a serdülőkorban



A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum



Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei



Öltözködés, divat, egészség

Társkapcsolatok 

A serdülés hatása a személyiségre



Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretetszerelem, bátorság



Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet



Fiúk, lányok barátsága



Kirívó magatartás, utánzás



Nemi érés tudatosulása

Káros szenvedélyek – helyes döntések 

Élvezeti szerek hatásai



Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, hozzászokás, hiánytünetek, függőség



Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés



Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés

 

Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei, Drogfogyasztó magatartás kialakulása, hatása



Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek (kávé, gyógyszerfogyasztás, PC, TV, videó rabsága

szorongás,

mérték,

csokoládé),

mértékletesség,

szerencsejátékok,

Szexuális kultúra 

Érzelmek, barátság, változások kora



Személyiségfejlődés



Érettség

 

Kapcsolati kultúra Felelősség, erkölcs

Egészséges környezet védelme 

Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet



Víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág védelme



Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos



Új technológiák káros következményei



Hulladék csoportosítása

33


Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély



Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt

Balesetvédelem – elsősegélynyújtás 

Az emberi test felépítése



Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai

 

Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben



Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer



Elsősegélykészlet

Az iskola egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek. A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása: A program megvalósulása a tanévek során, az iskola munkatervében megtervezetten történik. Az osztálytanítók, szaktanárok és osztályfőnökök, az öko-munkacsoport, a diákönkormányzat és más alkalmanként felálló munkacsoportok a napi munka tervezésekor figyelemmel kísérik a program megvalósulását. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfogalmazott módszerek, értékek mentén. A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításáért az iskola minden pedagógusa, dolgozója felelős. A program megvalósulásának ellenőrzése-értékelése Életvitelszerűen megvalósuló tevékenységek: A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységekkel szemben az elvárás az, hogy beépüljenek a tanuló magatartásformái sorába, és spontán végzett cselekedetekké váljanak. A tanítók, később a tanárok a tanulók közt élve „érzékelik” a folyamat fejlődését, érését, és szükség szerint korrigálják azt. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés: A tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába.

34

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) során megvalósuló fejlesztés: A munkaterv szerint megszervezett témanapok, témahetek, projektek egyrészt a fejlesztési folyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Az átadott ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek a programok során be kell épüljenek a tanuló és adott esetben a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a programok igen gyakran versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek. Visszacsatolás: Az adott események, a tanév értékelése során elért eredmények reális feltérképezése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell, hogy mélyüljenek. Ezt az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a program- és a foglalkozási tervekben tervezik meg. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A jogszabály által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, amelyek mutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40%-ában a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – változatos programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).

35

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, amely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel, illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. 5.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanéve aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését beemelték az országos mérések sorába. Ennek értelmében kell eljárni a mérésre felkészítés és a mérés elvégzése tekintetében. A mérésre előírt időintervallum adott év április-május hónap, tanévenkénti időzítéssel. A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az 

az egészséges testsúly,



az állóképesség és az izomerő.

E képességek szintjének emelését az oktatásnak kell megoldania a megújított iskolai testneveléssel és sporttal. A jövőben az alapoknál – a 6-14 éveseknél – kell kezdeni. A fizikai képességek folyamatos, fokozatos teljesítésére nagyobb gondot kell fordítani. Tudatosítani kell a tanulókban a mozgásos tevékenységek, a testnevelés és a sport preventív értékeit. El kell érni, még a kevésbé jó biológiai és testi adottságokat öröklő tanuló esetében is, hogy a sportolás iránti igényük, szeretetük olyan erős és szilárd legyen, hogy tanulmányaik befejezése után is a rendszeres sportolás állandó életmódelemük legyen.

36


1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők A hátrányos helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján folyik az iskolában. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a tanulóhoz, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek tanulóink részesei. Alapelveink:  Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. 

A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani.



A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell juttatni.

Általános céljaink:  

A kompetenciaalapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR). Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül – azzal kölcsönhatásban – fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik.

37


A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a tanuló kapcsolata. A tanulókon keresztül az iskolába járó gyermekek családjaira is hat.

Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: 

Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.



Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.

 

Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a családiskola-gyermek közötti kommunikáció.



Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.



Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.



Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.



Pedagógusaink állandóan módszertani repertoárjukat.

gazdagítják

az

ebben

felhasználható

pedagógiai,

1.6.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: 

fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés, tanulmányi támogatás,



többségi órákon támogató légkör kialakításával, békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,



a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,



személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával,



teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással),



a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással,

38


az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;



az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,



a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával, következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,

 

a gyermek- és ifjúságvédelmi együttműködéssel,



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével.

feladatokkal

megbízott

pedagógussal

való

A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló törvényi óraszámok alapján, az éves tantárgyfelosztásban meghatározott módon történik. A fejlesztést fejlesztő pedagógus/szaktanár végzi. 1.6.3.Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti speciális implementációjú tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik. 1.6.4. Tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggondozás Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban az osztálytanító, szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, együttműködést tételez fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

39

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: 

Emelt óraszámú tantárgyak tanítása



Differenciált tanórai munka



Tehetséggondozó programok



Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

 

Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése



Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.



Versenyeztetés: tantárgyakhoz köthető, sport, művészeti és komplex versenyek megszervezése, és azokon való részvétel intézményi, illetve területi szinten.

1.7. A tanítás-tanulás folyamatát segítő tevékenységrendszer- napközi otthon A napközi otthon alapelvei:  alakítson ki nyugodt, meleg, szeretetteljes légkört, amelyben a gyerekek jól érzik magukat 

az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is



nevelőmunkában egészséges arányban fonódjon össze az egyéni és közösségi, valamint a szervezett keretek közt folyó és a kötetlen tevékenységek



biztosítja a tanulók számára a napi ritmust, ezzel együtt a szokásrend elsajátításával alakítson ki biztonságérzetet délutáni elfoglaltságukban az ott folyó munka erősítse a tanulókban az aktivitást, alakítson ki bennük pozitív munkaszokásokat, gyakoroltassa az emberre jellemző magatartást a közösségi érintkezésben





alakítson ki olyan szegregációmentes együttnevelési környezetet, amelyben a gyerekek képesek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben találják meg helyüket. Fejlessze szociális motívumaikat (szociális kompetencia fejlesztése).



a napközi otthonos tanulmányi munka hatékonyan segítse a tanulók házi feladatainak elkészítését, alakítson ki jól alkalmazható, célszerű tanulási módszereket, fejlessze a kompetenciákat, szervezze meg a gyakorlást



alakítsa úgy a tanítás-tanulás nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. Vezessen be újszerű tanulásszervezési eljárásokat a csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazásával.



teremtsen lehetőséget az életkori sajátosságok figyelembevételével a pihenésre, regenerálódásra, szabadidő igényes eltöltésére, művelődésre

40


 



a napközi otthon szabadidős foglalkozások szervezésével valósítsa meg a tanulók személyiségének többoldalú (értelmi, erkölcsi, testi, esztétikai) fejlesztését, teremtsen élményszituációkat, melynek révén aktív, öntevékeny, kreatív képességek kialakítását segíti elő tervezzen olyan szórakoztató és izgalmas tevékenységeket, melyek kapcsolódnak az iskolai projekthez, illetve témahéthez a napköziben következetes neveléssel valósuljon meg a környezetéhez alkalmazkodni tudó, az iskolai és a társadalmi normákhoz igazodó, fegyelmezett, illemtudó gyermek a napközi otthonban folyó munka igazodjon az előzetesen elkészített (éves, heti, havi, napi) tervekhez, de mindig tartsa szem előtt a rugalmasság elvét, igazodva a tanulók fejlettségi szintjéhez és igényeihez

A napközi otthon munkáját meghatározó célok:  Gyermekközösségek demokratikus működtetése 

A gyermekek egészségi állapotának és életminőségének védelme, megőrzése



Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése, összehangolása az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal



Stabil és színvonalas oktatómunka biztosítása, kompetencia alapú oktatás bevezetése a tanóra keretein belül

 

Kulturális érdeklődés kielégítése és fenntartása Életkorhoz igazodó pihenés, ellazulás, játék biztosítása.

.A napközi otthon fő tevékenységi rendszere:  Egészséges életmódra nevelés: személyi-és környezethigiénia, étkezési kultúra kialakítása, mentális higiénia elősegítése.  

Erkölcsi nevelés: preferált magatartásmódok kialakítása, viselkedéskultúra fejlesztése, negatív irányú személyiségfejlődés kiküszöbölése. Szociális nevelés: az együttélés (társas-közösségi kapcsolatok) és az önálló életvezetés szabályainak kialakítása az együttműködés, tolerancia, szolidaritás, felelősségtudat jegyében.



Sikeres munkaerőpiac alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.



Hatékony tanulásszervezés, differenciált tanulásirányítás, egyéni különbségek figyelembe vétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.



Szabadidős foglalkozások szervezése

A napközi működési rendje:  tanórákat követően gyülekező a napközis teremben  játék, szabadidő az udvaron

41

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program  tisztálkodás, étkezés az ebédlőben  kötetlen, ill. kötött foglalkozások  játék, tisztálkodás, ráhangolódás a tanulásra, gyakorlás  házi feladatok elkészítése  (felső tagozaton ezt követően hazaindulás)  uzsonna, szakkörök, szabadidős tevékenységek, játék, levegőzés  16.00-16.30 rendrakás, elköszönés, hazaindulás. Képességfejlesztés a napköziben: Kulcskompetenciák kialakítása a napközis komplex tevékenységrendszer közben: 

egészséges életmód, helyes életvezetés képessége



konstruktív együttműködés képessége, tolerancia, szolidaritás



lényegkiemelő képesség



hatékony problémamegoldó képesség, önállóság



sikeres kommunikációs képesség, önbemutatás



gazdag kifejező képesség



felelős, adott helyzetnek megfelelő döntési képesség, önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés



kudarctűrés



szabálykövető képesség, sportszerűség

1.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, hittancsoportok, sportkörök), diákönkormányzati munka. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:  A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. 

A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben.



A tanulók támogatása.



A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel.



Szociális kompetencia (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség) fejlesztése.

kezdeményezéseinek,

a

közvetlen

tapasztalatszerzésnek

a

42


Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.



Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: 

A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.



Átgondolt játéktervvel és a játéktevékenység pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás érzésének erősítése.



A sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves stb.) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.



A séták, a kirándulások, erdei iskolák tevékenységeivel a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség elmélyítése.



A közösségben végzett munka, a közösség szabályainak megismerésével a tanulók értékek iránti fogékonyságának erősítése.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: 

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

 

Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.



Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogai gyakorlásának módját a házirend tartalmazza.

43


1.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolai nevelés-oktatás, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.



Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.





A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: 

Családlátogatás (önállóan, illetve a családsegítő szolgálattal együtt is)



Egyéni beszélgetés



Szülői értekezlet



Fogadóóra



Bemutatóóra



Érzékenyítő, attitűd formáló tréningek

 

Írásbeli tájékoztató Előadások szervezése



Közös programok



Pályaválasztási tanácsadás



Kooperatív technikák alkalmazása a szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében



Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás



Nyilvánosság biztosítása

44


Az intézmény rendszeresen tartja a kapcsolatot az alábbi szakmai szervezetekkel: – gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek, – gyámhatóság, – szakmai szolgáltató szervezetek, – szakszolgálatok, – iskola-egészségügy, – kulturális és sportszervezetek, – civil szervezetek.

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza. 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsgák Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében). 

A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről.



Gyakorlati vizsgát kell tenni, szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport, informatika.



Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.



A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott – közzétételre kerül az intézmény honlapján.

45


Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  tanulmányait magántanulóként végzi,  előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,  hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga tétele mellett lehetséges. A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti. Egy osztályozó egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget biztosíthat (június-augusztus). A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti.  Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha: – neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad, – megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.  Pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

46

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 1.11. A felvétel és az átvétel szabályai Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki:  az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, 

illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók.

Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló,  aki beiskolázási körzetünkbe költözött, 

körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 

a gyermek lakcímkártyáját;



a szülő személyi igazolványát;



a szülő lakcímkártyáját;



a gyermek felvételét támogató óvodai szakvéleményt;

 

a gyermek egészségügyi könyvét; szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 

a gyermek lakcímkártyáját;



a szülő személyi igazolványát;



a szülő lakcímkártyáját;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét.



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntés ellen fenntartónál fellebbezés nyújtható be. A tanulmányok során a szülő írásbeli kérelmére intézményvezetői döntés alapján, lehetőség van "párhuzamos" osztályváltásra, amennyiben a tanuló az ott előírt tantervi követelményeknek megfelel. A tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony megszűnéséről a köznevelési törvény rendelkezik

47


1.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; 

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és



jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: 

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal;



tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.



Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják, így a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be: 

Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés.



Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés.



Fizika: égési sérülések, forrázás.



Testnevelés: magasból esés.

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

48

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 2. KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG Helyzetelemzés Kiinduló pontként kezeltük, hogy a városkörzetben élő bajaszentistvániaknak évtizedek óta nincs megfelelő helyi szintű szórakozási, művelődési lehetőségük. A településnek nincs filmszínháza, művelődési otthona, civil szervezetek, művelődési csoportok, közösségek szakmai tevékenységének biztosítására alkalmas nagyobb, önálló helyiség. Általános tapasztalat, hogy a külső városrészekből kevesebb gyerek, fiatal tud eljutni a belvárosi rendezvényekre, a közlekedés és kíséret megoldásának nehézsége, esetleg költsége miatt. A külvárosi intézményekbe kivitt, központi vagy iskolai szervezésű programok lényegesen több gyermek és fiatal számára válnak elérhetővé, jelentősen növelve ezzel azok hatékonyságát. Feltárva a hiányosságokat, megismerve a városrészben élők elvárásait, igényeit, önerőből és önszorgalomból, az elmúlt több mint egy évized alatt, fokozatosan kiépítettük az intézményesített közművelődési lehetőségek biztosítását. Értékeink, teljesítményeink közkinccsé tételével jelentősen hozzájárultunk a kognitív társadalom megvalósításához. Színvonalas rendezvényeknek otthont adva „becsalogattuk” az itt élőket az intézményünkbe, és amikor már bent voltak, jó házigazdaként vendégül is láttuk őket programjainkon. Úgy gondoljuk, hogy sikeresen hozzászoktattuk a szentistváni embereket, hogy az intézmény folyamatosan kínálja programjait, hogy gyermek és felnőtt egyaránt talál itt szórakoztató, kulturális és sportrendezvényeket. Örömmel vettük tudomásul, hogy tíz évvel ezelőtt az iskola megkapta az általános közművelődési intézmény státuszát. Sajnos, 2012-ben, a tanév végén, Baja Város Önkormányzata visszavonta az ÁMK-s státuszt, átformálva a városkörzeti rendezvények sorát. Óvodák elcsatolásával, a közművelődési intézményegység megszüntetésével ismét „csak” általános iskola lettünk, és komolyan veszélybe kerültek a hagyományosan jól megszervezett, komoly nézettségnek számító felnőtt és gyermek programok. A nevelőtestület azonban felvállalta, hogy a megváltozott körülmények ellenére, valamilyen szinten folytatja a közművelődési tevékenységet. Mivel az iskola megszűnt önálló gazdálkodó lenni, az iskolai költségvetésből komolyabb közművelődési tevékenységet támogatni nem tudunk. Ezért, a programok legnagyobb részét pályázati pénzekkel, szponzorok támogatásával és a szülői munkaközösség erkölcsi és anyagi segítségével tudjuk csak megoldani. Rendszeres, hagyományos kulturális rendezvényeink: 

Bajaszentistvánhoz kötődő, egykor itt élt vagy most is itt élő dolgozó képzőművészek, helytörténeti hagyományokat felidéző néprajzi, iskolatörténeti kiállítások.

49


Hagyományőrzést és horvát nemzetiségi kultúrát ápoló, megőrző rendezvények. (Préló, Márkó-nap, területi horvát nyelvi verseny megrendezése, zenés szüreti felvonulás, Szentistváni horvát nemzetiségi nap.)

 

Évfordulókhoz kötődő tudományos ülések. Ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat felnőtteknek (Szentistváni gazdagimnáziumi előadás-sorozat)



Kulturális jellegű gyermekrendezvényeket, versenyek. (Gála, ünnepségek)



Egészséges életmód népszerűsítése és sportolási lehetőségek biztosítása. (teremlabdarúgó tornák, „Mozdulj velünk!”, játékos sportvetélkedő versenyének megrendezése) Szórakozató és szabadidős programok. ( Szüreti bál, Farsangi bál)



és

gyermekeknek.

Változatlanul meggyőződéssel valljuk, hogy a közművelődési feladatok nagyobb mértékű felvállalásával, tudatosabbá válik a tanulói, művelődési folyamatok tervezése, s ez által a tanulók szélesebb élményanyag alapján sajátíthatják el ismereteiket, jelentős segítséget kaphatnak a szabadidő minél hasznosabb eltöltéséhez úgy, hogy mindez a saját városrészükben valósul meg. Az iskolarendszeren kívüli közművelődés megszervezésével pedig jelentősen javíthatjuk a városrészben élők közművelődési igényeit, közérzetét, az itt szerveződő kulturális jellegű közösségek elhelyezésével, működési feltételeit. A közművelődési tevékenység megvalósításának anyagi feltételei:  Sikeres pályázatok révén tartalmasabb, gazdagabb kulturális, hagyományőrző és sport programok lebonyolítása. 

Támogatók, szponzorok, szülők támogatása.



Nemzetiségi szervezetek támogatása



Bajai Önkormányzat támogatása

50


3. A KÖNYVTÁR SZEREPE

Az elmúlt években a könyvtár állománya négy –nem állandó- forrásból volt gyarapítható. A fenntartói támogatás tulajdonképpen a benyújtandó pályázatok önrészét tette ki, emellett lehetőség kínálkozott a visszamaradó tankönyvvásárlásra kiutalt összeg egy részét is könyvtári dokumentumvásárlásra fordítani. Anyagi szempont szerinti legkisebb mértékben pedig könyvajándékozásával bővült állományunk. Az állomány összetételének alakulása: Az intézet könyvtára állományát saját gyűjtőköri szabályzata szerint alakítja. Az utóbbi tanévekben különösen nagy súlyt fektettünk arra, hogy a szaktanárok által kért kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban meglegyenek, továbbá megvásároltunk olyan nem kötelezően elolvasandó –magyar és külföldi- szépirodalmi műveket, melyek az olvasóvá nevelést segítik. Ezeket erős válogatással és alkotásonként egy-két példány vételével tettük. Az ismeretterjesztő irodalom beszerzésénél két alapelvre építünk. Elsőként a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően polcra szándékozunk rakni könyveket minden jelentősebb tudományterületről, másodszor pedig olvasói igényeket veszünk figyelembe. Az úgynevezett kézikönyvtári részleg –helyben használatos szakkönyvek- bővítése nem az elvárható mértékben történik, ami az ilyen jellegű könyvek árával magyarázható. Kevés kivétellel csak az alapművek találhatók meg. A közelmúltig periodika vásárlásaink több éves hagyomány alapján a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően folytak. Az elmúlt időszakban beszerzéseink a legfontosabb pedagógiai-módszertani lapokra, valamint egy-két szaklapra, közlönyre és ifjúsági magazinra redukálódtak. Helyi folyóiratot egyet járat az iskola könyvtára, emellett saját időszakos kiadványt- iskolaújság, majd az ezt felváltó évkönyv formájában- jelentetünk meg. Anyagi forrás hiányában könyvtárunk 2013. január 1-től nem járat folyóiratokat. Médiatárrá való alakulásunk megfelelő mértékben történik. A technika fejlődésével bizonyos audiovizuális adathordozók megvételét már nem tartjuk fontosnak, így ezeknél csak a meglevők használata folyamatos. Vásárlásainkkor CD-ROM-ok, DVD lemezek közül válogatunk, szépirodalmi klasszikusok filmfeldolgozásait, ismeretterjesztő filmeket és igényes szórakoztató meséket, digitális tananyagokat szerzünk be. A dokumentumok pedagógusaink és diákjaink számára egyaránt kölcsönözhetőek. Iskolai könyvtárként működünk, ezért a diákoknak ingyenesen kiosztandó tankönyvek úgynevezett tartós tankönyvként kapnak részt a könyvtár állományában. Mennyiségük kétezer darab körüli. Természetesen ez a szám tanévről tanévre változik az amortizáció miatti selejtezések és az új beszerzések következtében. A jogosult tanulók ezeket egy tanév

51

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program időtartamra kölcsönzik. A törvényi és tantervi változások értelmében 2013. szeptember 1-től belépő évfolyamainkon felmenő rendszerben ingyenes tankönyvellátást biztosítunk. Az olvasók könyvtárhasználata: A Szentistváni Általános Iskola Könyvtárának működése SZMSZ-ben rögzített. Ennek mellékletei a következők: gyűjtőköri szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat, könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, katalógus szerkesztési szabályzat, tankönyvtári szabályzat. A beiratkozott olvasók az itt leírtaknak megfelelően használják a könyvtárat. Elsődleges funkció a dokumentumkölcsönzés. Pedagógusaink egyrészt a könyvtárba járó folyóiratokat keresik, másrészt saját tanóráikra való felkészüléshez kérnek irodalmat, audiovizuális dokumentumot. Tanulóink könyvtár látogatási szokásai némiképp más jellegűek. A tanulás-tanítás folyamata által keltett információigényüket főként helyben olvasással elégítik ki. Otthonaikból általában hiányoznak a lexikonok, adattárak, szótárak egyéb szakkönyvek, így a kézikönyvtárra utaltak egy-egy házi feladat vagy kiselőadás elkészítésében. A diák olvasók számítanak a könyvtár állományára akkor is, amikor különböző házi-, városi-, levelezős versenyekre készülnek. Azok a kölcsönzések, melyek a szabadidő színvonalas eltöltését segítik életkoronként változó jellegűek. Alsó tagozaton a legkisebbek szinte mindig mesét választanak, míg a kilenc-tíz éves korosztály már az ismeretterjesztő irodalom felé nyit. Legkeresettebbek az állatvilágot és az emberiség technikai vívmányait bemutató könyvek. Ők azok továbbá, akik DVD lemezeket is szívesen visznek. Felső tagozatos könyvtárlátogatóink döntően szépirodalmi műveket –kötelező olvasmányokat vagy azok szerzőinek másik írásátválasztanak. Az szépirodalmi olvasmányok további megismerését segíti a könyvtár által szervezett, egész tanéven át tartó, 3-6. évfolyamnak szóló olvasási verseny. Ismeretterjesztő irodalom keresésekor, kérésekor már konkrét szempontok vagy egy meghatározott információ megismerése vezérli őket. A tanórák ideje alatti könyvtárhasználatnak két módja van. Felső tagozaton kötelező jelleggel folyik könyvtárhasználati ismeretek oktatása előzetesen elkészített tanterv alapján. A kis óraszám miatt az egymásra épülő tananyag minden évfolyamon kevés elméleti és több gyakorlati foglalkozáson kerül elsajátításra. Értékelésképpen a tanulók az informatika tantárgyhoz tartozó osztályzatot kapnak Más tantárgyak könyvtári szakórája nem jellemző. Alsó és felső tagozaton egyaránt kizárólag magyar órák keretében történik könyvtárlátogatás.

52


4. HELYI TANTERV 4.1. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai A 2012-ben megjelent NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek adaptálásával létrejött új dokumentum határozza meg az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkát.  Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó Helyi Tantervet használ, mely önálló dokumentum.  A NAT által újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak.  Megjelenik az 1-2. évfolyamon a képességfejlesztés az egyénre szabott differenciálás annak érdekében, hogy a tanulók közötti jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket az új pedagógiai módszerekkel mérsékelje vagy meg is szüntesse.  A 3-4. évfolyamon erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.  Az 5-8. évfolyamokon a sikeres iskolai tanuláshoz fontos a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítése, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  A felső tagozat 7-8. évfolyamán az egyéni boldogulás szempontjából kiemelten fontos élethosszig tartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés, ennek érdekében történik a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése. Az iskola képzési rendjét az új oktatási dokumentum határozza meg. 4.2. Az alapfokú nevelés- oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a

53

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. 4.3. Az alapfokú nevelés- oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását az iskolába lépő gyermekeknél. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy

54

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola a diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztéshez. Intézményünkben fontos a különleges bánásmódot igénylő tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatása, tehetséggondozása. Ennek érdekében egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást illetve tehetséggondozást. Az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeumpedagógia, moduláris oktató programcsomag a kijelölt feladatok megvalósítását szolgálják. A beszerzett digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése eszköz a kompetenciák fejlesztéséhez. Fontos feladat a hátrányos helyzetű és a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esélyegyenlőségének javítása a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését segíti a támogató személyiségközpontú egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.

4.4. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

55

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. 4.5. A helyi tanterv adaptációja A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Intézményünk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló110/2012. Kormányrendeletben, továbbá 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, továbbá a 32/2012. EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

56

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében valamint, a horvát nemzetiségi nyelv és népismeret irányelvei szerint adaptálta helyi tantervét. A nevelőtestület az igények, a kialakult gyakorlat, a hatályos jogszabályok, a pedagógiai program közös és intézmény saját célrendszerének megfelelően az alábbiak figyelembe vételével készítette el a helyi tantervét:  a pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások,  az eddigi eredményesen alkalmazott tankönyvek, taneszközök,  tanulóink szociokulturális helyzete,  az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere. Kerettantervi jellemzők:  Egységesen megjelöli az adott iskolai szakaszokra vonatkozó célokat és feladatokat, kulcskompetenciákat, valamin a kiemelt fejlesztési feladatokat.  A tantárgyi tantervek bevezetőjében részletezi a konkrét célokat és feladatokat, felhívja a figyelmet a kompetenciafejlesztési feladatokra.  Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a témaköröket és a témakörökhöz tartozó időkeretet.  Áttekinthető szerkezetben mutatja be a helyi tanterv készítéséhez az évfolyamonként tagolt feladatrendszert.  Minden tantárgy esetében ajánlásokat fogalmaz meg a tanulói teljesítmények értékelésére.  Felhívja a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkező tantárgyakra, mellyel elősegíti a tartalmi koncentrációt.  Közli a továbbhaladás feltételeit, az értékelés módját. A „NAT 2012” bevezetésének ütemezése: Tanév

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

20122013

NAT 4

NAT 3

NAT 3

NAT 3

NAT 4

NAT 3

NAT 3

NAT 3

20132014

NAT 4

NAT 4

NAT 3

NAT 3

NAT 4

NAT 4

NAT 3

NAT 3

20142015

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 3

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 3

20152016

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

.

57


A Bajai Szentistváni Általános Iskola tantárgyi rendszere:

58


A Bajai Szentistváni Általános Iskola Csávolyi Tagintézményének tantárgyi rendszere Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

7

7

6+1=7

4. évf. 6+1=7

Magyar nyelv és irodalom

7+1=8

Idegen nyelvek

2-2=0 2+2=4

2+2=4 3+2=5

3+2=5

Nemzetiségi német

4+1=5

4+1=5

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

4+0,5=4,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+0,5=1,5

Ének-zene

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

Vizuális kultúra

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

2-0,5=1,5

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

3

Nemzetiségi többletóra

2

2

2

2

Nkt 6 melléklete CA engedélyezett óra terhére

1

1

1

17/2013 EMMI rendelet 10§

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

28

30

Nkt 6 sz melléklet heti engedélyezett időkeret

52

52

52

55

Egyéb foglalkozásra felhasználható

52-28=24

24

24

25

1

59


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4+1=5

4 +1=5

3+1+1=5

4+1=5

Idegen nyelvek

3-3=0

3-3=0

3-3=0

3-3=0

Nemzetiségi német

3+2=5

3+2=5

3+2=5

3+2=5

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika

4+1=5

3+2=5

3+1=4

3+1=4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1.5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1-1=0

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3

Német nemzetiségi

2

2

2

2

60


Nkt 6 melléklete CA engedélyezett óra terhére

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

31

31

34

33

Nkt 6 sz melléklet heti engedélyezett időkeret

51

51

56

56


20

20

22

23

17/2013 EMMI rendelet 10§ átcsoportosítás

61


A Bajai Szentistváni Általános Iskola Arany János Tagintézményének tantárgyi rendszere Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Nemzetiségi német Német népismeret informatika Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Nemzetiségi többletóra Nkt 6 melléklete CA engedélyezett óra terhére 17/2013 EMMI rendelet 10§ Rendelkezésre álló órakeret Nkt 6 sz melléklet heti engedélyezett időkeret Egyéb foglalkozásra felhasználható

7

7

3. évf. 7

4. évf. 7 3 5 1 1 4 1 2 2 2 1 5 3 2 1

5 1

5 1

5 1

4 1 1 2 2 1 5 2 2

4 1 1 2 2 1 5 2 2

4 1 1 2 2 1 5 3 2

1

1

1

1 29

1 29

1 29

1 34

52

52

52

55

23

23

23

21

62


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 4

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Nemzetiségi német

5

5

5

5

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika

4

4

3,5

4

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Ének-zene

1

Tánc –és dráma

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

0,5


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3

Német nemzetiségi Nkt 6 melléklete CA engedélyezett óra terhére 17/2013 EMMI rendelet 10§ átcsoportosítás

2

2

2

2

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret Nkt 6 sz melléklet heti engedélyezett időkeret

33

32

35

35

51

51

56

56


18

19

21

21

63


4.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola faliújságján elhelyezett listán és a bizonyítvány kiosztásakor írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet, illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához. 4.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk:  Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. 

Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit.



A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza.



64


A tanulók fizikai állapotának mérése A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként április-május hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. 4.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei: 

Megfigyelés



Írásos kikérdezés (kérdőív)

 

Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata



Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)



Dokumentumok elemzése

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés: 

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;



számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;



jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki.

Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést (teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést. A jutalmazás formái

65

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Egyéni jutalmazási formák – Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 

szaktanári,

 

osztályfőnöki, igazgatói,



nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 4.8.1.Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai 



Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.



A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatása.



Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.

 

A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.

 

A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.



Önképzésre nevelés.



Önálló gyűjtőmunka végzése.



Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.



Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

 A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra.

66

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 4.8.2. Az írásbeli beszámoltatás formái A tanulókkal az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérő dolgozatot íratunk. Az 5. évfolyamon a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében az év eleji szintfelmérő dolgozat anyagát magyar nyelvből és matematikából a negyedik és ötödik évfolyamon tanító szaktanárok együttesen állítják össze. A szintfelmérő dolgozat eredményét felső tagozaton érdemjegy formájában fejezzük ki, és tekintetbe vesszük a félévi, év végi osztályzat kialakításánál. A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a témazáró dolgozatok időpontját a tanári szobában kifüggesztett táblázat segítségével egyeztetjük. A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók. 4.8.3. Oktatási eredményvizsgálatok  

„Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével. „Átmenetkor” a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika).



Országos mérések 4., 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában.

4.8.4. A tanulók teljesítményének értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. A vonatkozó jogszabályi előírások alapján az alsó tagozaton első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést végzünk, majd az ötfokozatú érdemjegy az osztályozás eszköze. A későbbiekben és a felső tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal (kitűnő, jeles, jó közepes, elégséges, elégtelen) történik. 4.8.5. Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig Kiválóan teljesített / Kiválóan megfelelt A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani. Jól teljesített / Jól megfelelt

67

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni. Megfelelően teljesített / Megfelelt A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes. Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. 4.8.6. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai Jeles A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel. Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot. Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz. Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja. A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz. Jó A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan. Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat. Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik. Közepes Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti. Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt. Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel. Elégséges A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges.

68

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul. Elégtelen A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni. 4.8.7. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk. Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek: 

tanulmányi munka



sportteljesítmények



közösségi munka



kulturális és közéleti tevékenység

A jutalmazás formái Egyéni jutalmazási formák: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  szaktanári, 

osztályfőnöki,



igazgatói,



nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek. Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A MAGATARTÁSi elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési szempontok a következők:

69


Példás 

A házirendet minden körülmények között betartja, és másokkal is betartatja.



Órai és órán kívüli magatartása kifogástalan.



A közösség alakításában aktívan részt vesz, kezdeményez.



Iskolai feladatokat önként vállal, és maradéktalanul teljesít.



Megnyilvánulásaiban őszinte, együttműködő és segítőkész.



Fegyelmező intézkedés nem volt ellene.



A házirendet betartja, apróbb hibáit törekszik javítani.



A közösségben a rábízott feladatokat ellátja.



Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő.



Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli figyelmeztető.

társaival,

tanáraival

szemben

tisztelettudó,

Jó

Változó 

A házirendet több ízben megsérti, vét a közösségi szabályok ellen.



A közösség alakításában nincs szerepe, munkájában vonakodva vesz részt.



Társaival szemben közönyös, megnyilvánulásaiban durva, tanáraival szemben tiszteletlen.



Fegyelmi fokozata: legfeljebb igazgatói figyelmeztetés.

Rossz 

A házirendet nagyon hiányosan tartja be.



A közösség munkáját hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek.



A nevelésére tett erőfeszítéseket rendre elutasítja.



Társaival szemben durva, goromba.



Tanáraival szemben tiszteletlen, udvariatlan, elutasító.



Fegyelmi fokozata: igazgatói intés.

A SZORGALOM értékelésekor a tanuló iskolai és tanulmányi munkához való hozzáállását értékeljük. A szorgalom értékelése nem feltétlenül függ össze az eredményes, jó jeggyel értékelt tanulási eredménnyel, hiszen gyenge képességű tanuló is lehet kiemelkedően szorgalmas. Példás 

Aki tanulmányi munkájában kitartó, a tanítási órákra képességeihez mérten pontosan és rendben, maximálisan felkészül.



Tanulmányi munkájában pályázatokon.



Az órai munkát érdeklődésével, aktivitásával segíti.

többletfeladatokat

végez,

részt

vesz

versenyeken,

70

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Jó 

A tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, feladatait elvégzi, de többletfeladatokat nem végez.

 

Órai aktivitása a tőle elvárható, de különösebb érdeklődést nem mutat. Érdeklődése csak az iskolai tananyagra korlátozódik.

Változó 

Iskolai és otthoni munkájában csak időnként teljesít képességeihez mérten.



Órai aktivitása hullámzó teljesítményt mutat.



Házi feladatait hiányosan készíti el, felszerelése is többször kifogásolható.



Gyakran szétszórt, figyelmetlen.

Hanyag  Tanulmányi munkájában gyakran képességei alatt teljesít, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 

Felszerelése hiányos, így az órai tanulmányi munkát hátráltatja.



Munkafegyelme rossz, érdektelenség, közömbösség jellemzi.

4.8.8. A tanulók továbbhaladása A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

 

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja,



magántanuló volt.

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg.

71

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a megismételt évről kap. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri. Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. 4.8.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Településünkön a következő nemzetiségek élnek: Horvát Német cigány A nemzetiségekről szóló oktatás színterei  A következő tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc és osztályfőnöki.  

Szabadidős tevékenységek: (projekt hetek, diákönkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári programok). Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása: ismertetők, előadók kérése.

Célok és feladatok • A hon és népismereti tananyag, a helyismereti moduláris oktatási programcsomag szükség szerinti bővítése, kiegészítése, lehetőséget teremt a nemzetiséghez nem tartozók számára, a lakóhely és környéke nemzetiségeinek életkornak megfelelő megismerésére. • A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi nemzetiségek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmak egyrészt integrálhatók a tantárgyakba: ének-zene, környezetismeret, technika, művészeti nevelés. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít. A tanulók:

72

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program • • • • • •

Nyerjenek betekintést a nemzetiségiek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket azok életéről és mindennapi munkájáról. Tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással. Kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Mutassanak érdeklődést a hagyományok iránt. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát. Tantárgyakba integráltan sajátítják el a tananyagot.

5 -8. évfolyam A tanulók:  Nyerjenek betekintést egy nemzetiség lakta település életébe. • Ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. • Legyenek alapvető ismereteik a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi nemzetiségek “lakóhagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival. • Fedezzék fel és elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi nemzetiségek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő nemzetiségek legfontosabb jogait.  Tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. • A nemzetiségek történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. • A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. • A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. • Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.

73

Bajai Szentistváni Általános Iskola Pedagógiai program 4.8.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: 

kulcskompetenciák fejlesztését,



az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,



méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,

 

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,



a differenciáló módszerek alkalmazását,



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,



a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,



környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,



egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,



hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,



a tanulói aktivitás növelésévt a tanítási órákon,

 

a tanulási attitűd pozitív átformálását, a továbbtanulás támogatását,



személyiségfejlesztést és közösségépítést,



a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,



partnerközpontú nevelést.

74

Pedagógiai program Bajai Szentistváni Általános Iskola

Recommend Documents