Pécsi középkori városfal

„Pannon” identitástudat, avagy a

Pécsi középkori városfal utóélete a XX. században…és napjainkban

Z

K

P r i a

e d

s ó

s

Orosz László

Pécsi középkori városfal

Orosz László

„Pannon” identitástudat, avagy a

Pécsi középkori városfal utóélete a XX. században…és napjainkban Z

K

P r i a

e d

Pécs,2010

s ó

s

©Orosz László,2010 ©Z-Press Kiadó és Digitális gyorsnyomda,2010 Lektor: Dr fejérdy Tamás ISBN Kiadja a Z-Press gyorsnyomda

Kiadó

és

Digitális

Felelős kiadó: Kása Béla ügyvezető igazgató Marketingvezető: Vaszil Angelika A könyvet tervezte: Orosz László Nyomdai előkészítés: Azonossági szám:

Nyomás és kötés: Felelős vezető:

TARTALOMJEGYZÉK /Mellékletek a fejezetek végén/ Címlap módosul! Előlap Ajánlás Tartalomjegyzék .........................................3 Mottó…………………………………………………… Bevezetés ................................................... Köszönetnyilvánítás ...................................... …mert mi meg nem történik napjainkban! 14 éves lánygyermek szemével…és egy kis városépítészet A városfal főbb sajátosságai .........................

1.

A „HELY” LOKALIZÁLÁSA ................................................. A város neve

...............................................................................

„Ki gépen száll fölébe…” Genius-Loci; a hely szelleme………………………………………………… Miért éppen itt?

2.

...........................................................................

HOGYAN IS KEZDŐDÖTT? A PÜSPÖKSÉGRŐL………………………………………………………… A védelmi rendszerről bővebben ........................................................ A

városfal

helyreállítás

statikai

tapasztalai,

állékonysági

szempontok………………………………………………… Fontos, izgalmas adalékok a „Pécsi Vár” múltjából A középkori városfal kapuiról

.......................

.......................................................

A műemlékvédelemről………………………………………………………… 3.

A VÁROSFAL FELTÁRÁSA A VÁROSREHABILITÁCIÓSPROGRAM KERETÉBEN (A jelenlegi állapot és előzményei) .......................................................... Eszterházi Pál írta 1664 -ben

..............................................

…ahogyan apróbált szakember látja………………………………… …és amit sokan láttunk…………………………………………………. Előzmények Okok

......................................................................

................................................................................

Kicsit bővebben

.................................................................

A városf alat helyreállítók eddigi résztvevői

...........................

I.

Ferenczy Károly

II.

Szőke Gyula

III.

Dr. Komjáthy Attila

IV.

Schőnerné Pusztai Ilona

............................................

V.


............................................

VI.

Dr. Komjáthy Attila

VII.


VII/a. Káldi Gyula

........................................................

............................................................. ....................................................

.................................................... ............................................

..............................................................

VIII.

Szigetvári János

IX.

Kovács Péter .............................................................

X.

Tillai Ernő

XI.

Nem volt tervező

XII.

Benedek Dezső

XIII.

Dr. Meskóné Békef i Diana

XIV.

W eiler Árpád

...........................................................

XV.

Viczencz Ottó

...........................................................

XVI.

Dévényi Sándor

.......................................................

................................................................

XVII. Áspán László

...................................................... ........................................................ .........................................

........................................................ ...........................................................

XVIII. Kistelegdi István

.......................................................

XIX.

Getto Tamás ..................................................... ........

XX.

Dévényi Sándor .........................................................

XXI.

Dévényi Sándor .........................................................

XXII. Kulcsár István ........................................................... XXIII. W eiler Árpád……………………………………………………… Oldalszámozás! 4.

A HELYREÁLLÍTÁSI FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK ......................................................... Tanulságképpen a f elújítási módokról; eltérő f al állapotok, eltérő szemléletek következményeként Konklúziók röviden

................

............................................................

5.

HOGYAN TOVÁBB ?… tanulságok

6.

KAPCSOLÓDÓ MAI TÖREKVÉSEK .............................................

................................

7.

INTÉZKEDÉSI; KEZELÉSI TERV ................................................ (Átgondoltabb változat az égető aktualitásokra való tekintettel.) Történeti múlt dióhéjban

....................................................

A kezelési terv célja, f unkciója

...........................................

A tárgyalt helyszín puf f erzónája, határai A kezelési terv szükségessége

...........................................

A kezelési terv státusza, f eladata és céljai Hosszú távú kezelési terv (15 év) Középtávú kezelési terv (5 év) A városi környezet problémái

.............................. ..........................

.......................................

............................................ .............................................

8. VÉGEZETŰL EGY EGYSZERŰSÍTETT REKONSTRUKCIÓS JAVASLAT A SZIGETI KAPU-RÓL ......................... Érték vizsgálat ..................................................... Források, irodalomjegyzék ................................................. ..........

AJÁNLÁS „Nem szépen-épült, széptetejű lakok, nem jólrakott nagy kőfalak és utak adják a várost, nem hajógyár, ámde olyan lakosok, kik avval mi megvan, élni tudnak.” (Alkaiosz) Ajánlom e könyvet Dr. Román András emlékének… Hagyjuk a csodába az elő-előzményeket, pillantsunk most csak a rómaiak szemével e Janus Pannoniustól is megénekelt mandulaillatú tájra. Az emberiség nagy gondolatai és tettei leginkább városaihoz fűződnek. Vitruvius feltételeinek minden szempontból megfelelünk: a város „legyen magas, s ne legyen ködös… tekintsen mérsékelt égtájra…” 1009-től féltenivalót alkottak eleink éppen eleget ahhoz, hogy először belső vár, az úgynevezett Püspökvár, majd a tatárjárást követően VÁROSFAL építésre szánják magukat. Hiúságunk gyökereinket és önazonosságunkat óhajtaná tisztázni ma, amikor fokozottabban igényeljük az összetartozást, a biztos fogódzókat. A mi történetünk a vízbedobott kő esete: – minden bizonnyal egyszer valaki tágra nyitotta szemét e tájra és az utána következők már nem tehettek ellene semmit… így lett itt város!

A XIII. századi Magyarország földrajzi térképe (Internet; 2010)

Ne csak a turisták ostromolják kíváncsi kérdésekkel a múltat! Ahogy szüleink et és azok szüleit szeretjük, tiszteljük, nagykorúságunk további kérdéseket tesz fel.

Hiszen annyi minden befogadására késztet életünk; a Plazák is folyton tele tömik postaládáinkat, miért pont a több mint 700 évet megélt városfalat hagynánk figyelmen kívül, oktalanul?! Az „én tudat és a tartozni valahová vágyakozás” elválaszthatatlanok. Ma azért beszélünk róla többet, mert a közlekedés, az információáramlás és a haditechnika miközben kényelmes foteljainkba súlyt, egyszersmind körberepít világunk zugain, de mérhetetlenül ki is szolgáltat… Megfakult kissé az elzárt közösségek minduntalan egymásrautaltsága, és a sikerein ujjongó közösségi és örömérzés. Persze ma is vannak team-munkák, vannak focicsapatok, templomok és főképp családjaink. (A rokonság viszont mintha távolodni látszana, még a jó autó ellenére is…) Kell egy kis nosztalgia, de emlékezete véges, így segítségre szorul. Nem akarunk többet tudni, mint kell; amennyi harmóniánkhoz elég! Vajon milyen jövő ígéretével tesszük gyakran kockára emlékeinket? Aki együtt gondolkodik a várossal, a múltban is gondolkodik. Megszolgál tuk az – Európa Kulturális Fővárosa – címet mi a múltra építő bizakodó jelen. A XX. században újra talpra állt a várost féltő erődrendszer, tekintsük hát az elmúlt több mint fél évszázad „felkent építészei” munkásságát, akik egy már széthullott kép apró mozaikjain próbáltak régi mosolyt és gyötrelmeket újjávarázsolni; hogy így lehessünk méltók saját megörökölt szándékainkhoz! Ha tudatosul bennünk e „Pannon identitás” úgy elégedett patriótaként szippantjuk majd viruló városunk történelmi levegőjét, miközben falaival megvéd a minduntalan felbukkanó lélektelen urbánus tendenciáktól, a gondolatok ellaposodásától, a gyökértelenek kilátástalanságától és főleg attól, hogy a közömbösség sodorjon bennünket a kiüresedés felé. …és ajánlom minden Pécsinek!

MOTTÓ „A még álló falak értéke számunkra éppen az, hogy a városiasodás múltját idézi, erősíti történeti tudatunkat, városunk szeretetét, hagyomány tiszteletünket”… „fenntartási szempontból a várak és városfalak helyzete sz inte a legnehezebb. Egyszeri helyreállításukra és állandó karbantartásukra, rendeltetés hiányában nincs megfelelő anyagi, illetve helyreállítási erő” /Schőnerné Pusztai Ilona,1998/

A tatár főerők hadmozdulatainak iránya (Internet; 2010)

Bár ha tiszteletlen lennék, talán vitatkoznék Schőnerné Pusztai Ilonával: A mi Tudományos Szocializmus tankönyvünk állásfoglalása szerint a társadalom felosztható feketére és fehérre, improduktív és produktív oldalra: Az improduktív körbe tartoznak a pedagógusok!... akiknek az óvodától fogva a”termékei” produktumai vagyunk. Ugyanilyen nehezen fogható meg a városfal rendeltetése is, de van neki: Városképi elem, történeti értéket hordozó műemlék (romemlék), bizonyos

szintkülönbségeknél

támfal,

címerünk

és

zászlaink

hordozója,

kilátó(barbakán), kamaradarabok díszlete, zajcsillapító, zártsorú beépítések hátfala, parkjaink ékessége, az ó és későbbi városrészek szétválasztója, számos telek térfala, függőleges zöldfelületek tám rendszere, sok-sok művészi alkotás ihletője stb. Az a nemzet fennmaradásra és további virágzásra ítéltetett, amely ilyen szépen vigyázza a múltat! Sajnálom, hogy nem vehettem tevékenyen részt e védőmű helyreállításában, így jobb híján megpróbálom összefoglalni, mi is történt és mi minden folyik még ma is ennek érdekében. Már a címválasztás is nehéz, hiszen

joggal tarthatja a gyakorlott olvasó egy többszörösen kimerített témának, a kevésbé gyakorlottnak pedig vajon eléggé figyelemfelkeltő és érdekfeszítő -e? Bizton állíthatom, hogy nem az akadémia polcainak szántam, sokkal inkább gondolom küldetésnek a feladatot, amely az utca embere látókörébe kívánja emelni e gondolatokat!

ELŐSZÓ „Az ember, aki csak családban indulhat meg a fejlődésben, teljes érettségét csak a poliszban érheti el, így tehát, természeténél fogva, városi állat!” /ARISZTOTELÉSZ Ma 2010-ben nemcsak a miatt gondolatébresztő a városfal sorsa, mert a kultúra, sőt Európa érdeklődésének a homlokterébe került a város, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy tapinthatóan mostohagyerekként kezeli a köztudat. Hiszek abban, hogy a városlakó múló közönye ma csak egy felvett álarc. Sőt talán nem is oly közömbös, mint első megközelítésre azt hihetnénk, hiszen Tubes ügyben, Széchenyi tér kapcsán, a Zsolnay Negyed fejlesztése okán és egyebütt is egyre gyakrabban hallatja a hangját. Más felöl, azt gondolom méltatlanul kevés figyelem maradt a városfalra a világörökségi helyszínek és a több tekintetben átfogó, de mégsem teljes városi keresztmetszetű megújulási szándékok mellett. 2005 tavaszán Román András tanár Úrral (nagy formátumú műemlékes szaktekintély, többek között a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósági tagja) folytatott beszélgetésem kapcsán eszméltem rá, hogy a pécsi városfal XX. századi utóélete egybeesik az én életemmel. Ő egész egyszerűen megkérdezte tőlem „Ön szerint jó a Pécsieknek, hogy van városfaluk?” Nos, tegyük fel magunknak ezt a kérdést! Gyermekkoromtól szemlélem a különböző sikeres és esendőbb felújítási szándékokat, melyek némi kozmetikázás után mumifikálnák gyönyörű városfalunkat. Szembe kell azonban néznem a ténnyel, hogy az elmúlt néhány évtized építészeinek ténykedése – sajnálatosan –

nincs kronológiai, régészeti, szakmai, erkölcsi, városképi stb. szempontokból összegezve, megemlítve, dokumentálva és méltányolva. E falnak annyira nagy a respektje, hogy a Barbakán kivételével egyetlen pontján sem tájékoztatja sem a városlakót, sem a turistát, egyetlen emlék, vagy tájékoztató tábla sem, hogy mi az , amit lát. Visszatérve az építészekre, érdekfeszítő beszélgetésekbe elegyedtünk, ezek néhány tanulsága: A legkülönbözőbben fogadták kérdéseimet. Többnyire még praktizáló, alkotó emberekről lévén szó, hiteles, amit tőlük hallhattam. Igen sokrétű városi- szakmai helyzetben és felkészültséggel fogtak hozzá a feladathoz. A rendszerváltás előtti és utáni politikai és tulajdoni szituációk adta különbözőségek szintén informatívak a társadalmi megítélés tekintetében. ÖSSZEGEZVE: Ez a könyv szeretné felhívni a figyelmet a tárgy szempontjából „névtelen” építészek jó szándékú ténykedésére, melynek azzal együtt, hogy a folyamat még nem ért véget, megpróbálok emléket állítani. Egyszersmind a közmegítélés szemét is szeretném felnyitni. A hiéna multik hamisan csillogó tüzépbarokk plaza világának csalfa haszonelvű értékrendjétől károsan befolyásoltan, próbáljunk az igazi, hiteles értékek felé fordulni. Ezt a várost csakis, kizárólag ezzel a fallal együtt és ezen a falon kívül és belül lehet szemlélni, és üzeneteit meghallgatni! Igen szomorú azt látni, hogy a kö zterek megújulása nem egészen ebben gondolkodott, illetve könnyedén átsiklott a probléma felett. Hogy egészen konkrét legyek, a Siklósi kapu és az északi egykori Vaskapu helyét is régóta márványtábla jelzi, de tetten érhető a Kórháztéri és a Széchenyi tér és kapcsolódásai felújítása során a közömbösség! Közbeszerzési törvény ide, vagy oda, a mindenkori tervezőnek elemi kötelessége lett volna az óváros szigorú elkülönítése a környezetétől a fenti helyszíneken megjelenített útburkolati jellel. A kórháztéren példának okáért amint belépünk e jelképes vízválasztón, a régi városfal elméleti vonalán belül 3m után jelentkezik az új archaizáló útburkolat, érzékeltetve mindenkivel, hogy az óvárosba lépett. A Kossuth és Halterek átépítésével a Konzum két végén megjelenik ugyan a városfal lenyomata útburkolati jelként, de másutt és egészen eltérő kőből, persze továbbra is tájékoztatás nélkül. E sorok írásakor küzd ezek kiküszöböléséért a KÖH irodavezetője; Rőmer Károly barátom… Csak egyszerű figyelmetlenség? Ha minden ilyen, „csip-csup” dolgon átsiklunk, akkor hol van az érdem, amivel elnyertük az Európa Kulturális Fővárosa címet?

Erkölcsi és szellemi okulásunk csak az önzetlen, következetes és távlatokban történő nemzetben gondolkodással lehetséges. Márpedig e város ugyancsak a nemzet része! Tehát ez az egyetlen útja, hogy emberi tartással nézhessünk egymás és a világ szemébe. A könyv alapgondolatát egyfajta nosztalgikus közösségi eszmény szülte; megtisztelni a város érdeklődő lakóit az itt felsorolt történésekkel. A tatárok által elpusztított terület (Internet; 2010)

KÖSZÖNET NYILVÁNÍTÁS

...szól azoknak az általam igen nagyra becsült hölgyeknek és uraknak, akik közvetve és közvetlenül hozzájárultak fejtegetéseim kibontásához . …Schőnerné Pusztai Ilona Ybl díjas építésznek, aki a legautentikusabb és konzulensként segített, Dévényi Sándornak, aki napjainkban is vív az ügyért, Román András tanár úr emlékének és Dr. Fejérdy Tamás úrnak, mint a KÖH………………………………tisztelettel, akik oly régóta ott álltak e hosszú és gyakran fájdalmakkal övezett história mögött, és szól különösképpen azokn ak a szignifikáns építészeknek, akik újra és újra rendelkezésre állnak ha kell. Mert hiszem azt, hogy a rejtett maradványokból egynémely darabkára még rátalálunk! Továbbra is optimista vagyok a jövőt illetően; Ma miután felsőbb motivációk nem könnyű prédának tekintik a várost, hanem – amíg nem késő – ma a múlt dicsőítésével és a jövő okos építésében gondolkodnak mindannyiunk hosszú távú örömére, büszkeségére, lehet , hogy az építészet visszaemelkedik az őt megillető helyre. Ha nem is 2010-re, de a nem túl távoli jövőben magáénak tudhat e város a maga tekintélyes múltjával és domináns

építészeivel, patrióta, mi több „tüke” lelkeivel egy hiteles történelmi arculattal rendelkező, élhető és fejlődő közösséget, melynek még az aurája is vonzó! (A LOVURE-ban a királyok portréi mellett, ill. azokkal szemben építészeik portréi sorakoznak.) És köszönet a sorsnak; talán lezárult egy régóta állandósult polémia a jelenlétünk ellenére felesketett ártók és közöttünk, akik hozzátenni kívánunk a múlthoz, nem elvenni belőle! *

…mert mi meg nem történt A KÖZELMÚLTBAN?

A Pécsi Városi Múzeum 2004-es felújításának tervezője is tudott arról, hogy az épület telkén húzódik a középkori városfal egy jelentős szakasza. A már számtalanszor hitelesnek bizonyult térképek szerinti (Haüy 1687, telekkönyvi térkép 1722, Duplatre 1777) t öréspontjában kis félkörbástya tagolta, ami kiválóan alkalmas volt az un. oldalazó védelemre. A falszakasz térszint alatti maradványainak feltárása és annak esetleges felszín feletti részleges rekonstrukciójának gondolata heves ellenállást váltott ki a felelősökből… A felelősség nem egyszerű dolog! Az 1930 -as évektől, de konkrétabban a 60-as évektől huszonkét építész és a város felelősségtudata hívta életre újra a városfal ma látható részeit. A mai beruházások is a múlt megbecsülése és szakavatott kezelése összhangjában működhetnének csak. Miközben folyton kétezer éves múltunkkal kérkedünk és a kultúra egyik fellegvárának gondoljuk magunkat, az első alkalommal, amint ismét tehetnének valamit a városfalért csak nyűgnek érzik azt, hiszen a fenti rehabilitáció veszélyezteti a Rákóczi út 11-es (egyébként értékes kvalitásos) épület felújításának és műszaki átadás -átvételének kitűzött (láthatóan kőbevésett) időpontját. Igen nagy értékű festmények kiállítására készül tek ebben a felújított épületben, nem beszélve arr ól, hogy valóban egy értékes épülettel, egy szép múzeummal gazdagod tunk. Mégis joggal merül fel a kérdés, felvállalható-e kellően összehangolt előrelátó városléptékű

hozzáállás; identitásunk és idegenforgalmunk e 13. századi, (mai létünket és életformánkat gyökerében meghatározó) épített emlékével szemben?! Már a hetvenes években szóba jött a volt tűzoltólaktanya északkeleti határán húzódó, (még ma is látszik a mögötte lévő parkolóból) városfalszakasz felújításának gondolata. A Rákóczi u. 11. udvari rekonstrukcióval együtt ez újabb 84 m falszakaszt jelentene Pécsett, ahol a kulturális kontinuitás valóban igen régi gyökerekből táplálkozik. Példaértékűnek tekintem Hoffecker Ákos diplomadíjas fiatal építész alkalmazkodó elgondolását, amely egy ún. „Kortárs Építészeti Központot” fogalmaz meg a városfal Kórház téri kiszögellésére. 2006 júniusában, a még folyamatban lévő feltárások jelentős részét már elénk tárták e falszakasznak. Ha a tervező eredeti szándékának megfelelően az udvar szintje felett megmutat ott volna belőle valamennyit a rekonstrukció, akkor a múzeum udvara egy bensőséges történelmi kőfal atmoszférával gyarapodna, amely kevéske továbbgondolással alkalmas lehet nyáridőben kis kamaradarabok helyszíneként. A legkényelmesebb az effajta műemlékekről kijelenteni; a nemzetgazdaságnak nem az un. hozadék oldalát képviseli, gyarapítja. Nem nehéz belátni, hogy egy városfallal mennyi minden történhet: – A turista, vagy a helybéli látogató fotózza, lefesti, melléállítja kedvesét, megpihen a tövében, olvasgat , meditál etc., tehát elidőzik, megnézi a múzeumot, tesz egy jó sétát a városfal -sétányon és előbb-utóbb nem kerülheti el a vendéglátó helyiségek vagy a környező templomok valamelyikét sem. Útikönyvvel a kezében megéli, értelmezi kicsit a múltat és közben így- vagy úgy, de költekezik… Közvetett módon tudja, egy ilyen ún. „holt műemlék” éreztetni jövedelmező hatását. (E sorokban ismét cáfoltam ugyebár Schőnerné Pusztai Ilona „… rendeltetés hiányában” szavait.) Az a rövidlátó mentalitás – amely csak a pillanatnak él, a politikai sikerhajhászásnak rendel alá mindent, nem igényli a szakemberek véleményét, hanem csak megalapozatlan dátumokban, határidőkben gondolkodik, látványos tartalom nélküli gesztusokkal adminisztrálja magát minduntalan „felfelé” nyomulva – alkalmatlan arra, hogy kellő tartással beálljon a jó szándékú kezdeményezések mögé! Ma ezt próbáljuk ellensúlyozni!

14 éves lánygyermek szemével… és egy kis városépítészet

Talán megbocsájtható, ha egy személyes élményemet mesélem el, ígérem, hogy a tanulság kárpótolja majd az olvasót! Felvittem a Tettye sziklái fölé sógornőm kislányát aki egyébként az alföld északi részéről látogatott ide. Ott megpihenve rácsodálkozott a látványra majd a következő reakciója volt: „De csúnya ott az a nagy kémény… és mellette az a magas épület (kamara épülete a Tettye alatt), meg az a világoskék (Szabadság úton a Vízmű iroda melletti tíz emeletes panel) és a városfalon belül milyen szép az a sok torony, de ami ott éktelenkedik, ugye az az Árkád fénylő teteje”?… és így tovább! Tulajdonképpen egy nyolcadikos kislány személyesítette meg lokálpatrióta lelkiismeretünket. Szépen sorban okos tekintetével kiemelt mindent a városképből, ami nem oda való, mindent, ami az elmúlt évtizedek átgondolatlan ostoba nagyvárosiaskodó szemléletének a következménye. A panelépítészet mögött persze üzleti érdek is húzódott,

hiszen

a

mamut

építőipari

vállalat

beton

termékeivel

megszórta

Szentlőrinctől-Mohácsig, Barcstól-Kaposvárig a környező településeket, de arcátlan bátorságában még a hegyoldalra is felmerészkedett! (Pollack Mihály Műszaki Főiskola felett) Mintha, ez a kislány kicsit konzerválni akarná a múltat? Nem hiszem! Egyszerűen csak érzi az emberarcú és emberi léptékű, a többségében még kétkezi munka eredményeként megszületett településképet és elutasítja a tömeggyártás sivárságát, a vele járó gyakori léptékvesztést. Nos, anélkül, hogy vitatnánk a népesség akkori urbánus robbanásának szükség megoldásait, egyszerűen csak az értékek és a fontossági sorrend mezsgyéjén hiányoljuk a „mindent a megfelelő helyen” gondolkodást! Merthogy példának okáért szemben a völgy másik oldalán még jól is mutat az „új” kertváros, (persze ma is cinizmusnak tartom a „Rózsadomb elnevezést) mely tömeghasználatával, sűrűségével, színeivel és elkülönülésével egy jól értelmezett terjeszkedési

formának könyvelhető el.

A történeti korok, technológiák és

gondolkodásmód intelligens egymás mellett éléséből jött ezzel létre Pécsett egyfajta horizontális építészeti tagolódás. A kislány nemcsak a lelkiismeretünk, hanem turista,

akinek fontos a tájékozódás. A települések szerves fejlődése megkönnyítheti a mindenkori eligazodást. Nemcsak Párizsban, nemcsak Szegeden, vagy a hajdani un. ólas-kertes Hajdúböszörményben működik ez jól, de görög olasz, spanyol, egyiptomi, vagy millió más példával is illusztrálható az óváros és következményeinek organikus szerveződése, és szétválása. Ha valakinek akkora szerencséje van, hogy ez ráadásul egy fallal körülvett óváros, akkor az a lehetőségek kimeríthetetlen tárháza kell, hogy legyen és az is!

• Vegyük kicsit számba, milyen meghatározói voltak a város születésének, fejlődésének városépítészeti szempontból! … mert, hogy mit is kell tudnunk a települések fejlődésének körülményeiről, az laikus szemmel épp oly izgalmas kérdés, mint szakmai szemmel, sőt! Gondoljunk csak vissza kirándulásainkra, főképp nagyobb túráinkra, akár gyalogosan, kerékpárral, vagy tegyük fel vízi úton, pl. kajakkal bolyongunk! Az éjszakai szálláshely kiválasztása során vizsgálni kell, hogy ki tudunk-e kötni, biztonságban tudhatjuk-e kajakunkat, van-e sátorverésre alkalmas hely, beláthatóe, vagy sűrű a növényzet, van-e ivóvíz lelőhely, tudunk-e tüzet rakni biztonsággal stb.? Tehát birtokba veszünk egy talpalatnyi földet, ahol millió fontos szempont merülhet még fel; a tájolás, a felszíni vizek útja, a védhetőség, esetleges tűz terjedése, a menekülés lehetősége, intimitás, a természet vadjainak jelenléte, esetleg fellelhető gyümölcsök stb., ahhoz, hogy akár egyetlen éjszakára is biztonságban és otthon érezhessük magunkat! A települések, mint némileg hosszabb tartózkodásra való élőhelyeink tekintetében két fő összetevőt szokás emlegetni, a helyi és helyzeti energiák jelenlétét. 1. Tekintsünk néhány szembeötlő helyi energiát! A hegyvidék észak-északnyugati védelme, az ásványkincsek (szén, urán, kő, agyag, homok, kaolin…) mint adottságok, a hegyi források, patakok helyhez kötő mivolta (malmok, tímárságok)…egyebek, melyeket a Gondviselés tálcán kínált nekünk! 2. No és melyek azok a helyzeti energiák, melyek a hosszú távú hazai és európai kapcsolódásainkat determinálják? Fontos a vasút szerepe, folyó híján a közút szerepe a legfontosabb, és van nekünk repülőterünk is, hogy csak néhányat ragadjak ki. Természetesen lehet szeretni egy várost önmagáért is. „Aki házunkba lép inkább

bennünket csodáljon, mint bútorainkat!”(Seneca) Itt van nekünk élő hagyományaink és szellemi nagyságaink mellett további adottságként a különböző történeti korok rengeteg újra és újra felbukkanó emléke, a rómaiak előtti, a római, a hódoltsági, a barokk stb. időszakokból. Örökölt értékeinknél talán még jobban minősíti azonban a települést a társadalmi viszonyok kiegyensúlyozottsága! E két pont közül a második, amelyre hatással lehetünk, és melyben foglaltakról ma 2010-ben a következőt mondhatjuk: itt bábáskodunk egy újfajta gondolkodás, egy elvárható nemzeti látásmóddal és politikai akarattal, mely természetesen nem szűklátókörű, teljes mértékben tisztában van Európában betöltött szerepünkkel, küldetésünkkel és feladatainkkal, - ezen új látásmód mit kap örökül? Azt látjuk, hogy életünk gerincét adó bányák bezártak, forrásaink többségére kiírtuk, hogy nem iható, hiszen túlvegyészkedtük az anyaföldet, a többit pedig épített környezetünk burkolt felületei alá kényszerítettük. A vasút egy avult pályán és egy nyomtávú alagútrendszeren érkezik, a még itt-ott hibás autópálya dél felöl elkerül bennünket, a szűkkeblű program eredményeként létrejött repülőterünket pedig egyre több nemzetközi társaság törli palettájáról. A külföldi tőke multijainak pénzéhes kíméletlen terjeszkedése csak tovább mélyíti térdre kényszerült helyi és regionális gazdasági potenciánk, identitásunk, szakértelmünk, hagyományaink köré húzott vizes árkot. Elmélyült a kiszolgáltatottság, egy arctalan, jövőkép nélküli helyzeten kell a városnak úrrá lenni. Úgy gondolom, hogy egy-két elhamarkodott EKF beruházás és a sok örökölt félbehagyott próbálkozás sem változtatnak ezen. A régi értékek feltámasztásával és megbecsülésével új motivációkat kell teremtenünk, fiataljaink helyi értékekre való nevelésével, tanításával! „ A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.” (Arisztotelész) A város, mint társadalmigazdasági alapokon képződő szerveződés tükrözi annak mindenkori mozgásait, igényeit. A történeti és társadalmi fejlődés állandó korrelációban van, napjaink éppen egy kedvező irányú elmozdulás tanúi, kezünkben az irányítás! Pécs fejlődésében az egyik alapvető motívum az egyházmegye megszületése, mely aztán a középkori fejlődés abszolút generátora lett szellemi tőkéjével, mely a gazdálkodási kultúrát is befolyásolta. Nem beszélve arról az Európában nem egyedi esetről, amikor is rátelepült püspökségével a római kultikus területre. A városfal

fogantatásánál vagyunk jelen, ha megértjük, hogy egészen egyszerűen fogalmazva a püspökség temploma kápolnája könyvtára, palotája stb. védelmére védelmi rendszert épített, majd a tatárok pusztítása után délnyugati és északkeleti irányban tovább épülő fal, körbezárult az akkor belátható települést közrefogva, a négy városkapuval. Természetesen, mint a kiáradó patak, úgy nőtte túl középkori kereteit Pécs. Nyilván való, hogy a település értékei, legyenek bár a falon belül, avagy kívül, azok a motivációk, melyekre az idegenforgalom építhet. Tudjuk, hogy az identitást hordozó értékek befogadása és megbecsülése terén gyakran ütközött a város közösségének érdeke az un. „fejlesztő multik” lopakodó érdekeivel szemben! Ezért fontos küldetés azoknak az építészeknek, régészeknek, táj és városépítőknek, a mindenkori városvezetésnek, sőt a civileknek az állásfoglalása, harca és eredményei, melyeknek köszönhetően azért mégis csak van ma még középkori városfalunk!

1. LOKALIZÁLÁS A város neve Quinque, fünf, penthe… Templom? Egyház? Öt sírkápolna ezerhatszáz év mélységéből? Halottak háza: öt sírkamra csak? Meggyalázva, kifosztva, kiürítve, újratöltve, hunnak, germánnak, avarnak, szlávnak, pogány magyarnak mindörökre? A túlhalás szükséglakása? Ami fölötte élet, tető, lerombolható, fölépíthető, de szent a hajléka a halálnak? Mi tartotta meg? Kő? Tégla? Festmény? Noé képe? Dánielé? A mész? A keresztény Isten? A barbárok hite a túlvilágban? A gyakorlati érzék, a mindig halál van? Mi azt az ötöt? Addig, amíg István király ezerkilencben itt püspökséget alapít? A városban, amely az oklevélben Quinque Ecclesiaenek neveztetik?

S mi azóta is? A földmélye béke? A magasság? A túlélés erélye? Quinque, pet, pec, Pécs… Ötöt? Kemencét? A város magyar neve… Mit jelent Pécs? Török, szláv számnév? Kemence? Szikla? Az összes együtt magyarosítva? Jelent valamit? Ötből kemence? Ha így értelme lett, akkor miért ne? Élők műve a festett sír, a szarkofág, a halottak hűlt helye, a képes medáliák a boltozaton, a föld alatti paradicsomkert… Az élő élőt keres, a nyelvben is embert. Jaj annak, aki megöli a fantáziát. Mennyország? Pokol? Világörökség? Hány esztendő a betájolt öröklét? ezer, kétezer? Órák? Napok? Amíg festményben, városban, névben elképzelhető, hogy volt és lesz Éden? Amíg egy őrült robbantani fog? Honnan az égett bőr-, a szőr-, a füstszag, ami a gondolat résein fölcsap? Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt él? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs? Bertók Lás zló

Az E18 13,689’ hosszúsági kör és a N46 4,538’ szélességi kör között, a mai Magyarország dél-, délnyugati részén, a tengerszint feletti 155m-en, a „Dunán innen” Baranya vármegye északi felén, a Mecsek hegység déli lejtőjén van Pécs. A mészkőhegység oldalára felkúszott város sajátos szubmediterrán éghajlatú, és terepadottságú város a térképen semmivel nem téveszthető össze. Pécs, Pečuh, Sopianae, Fünfkirchen, Quinque Ecclesiae. két

évezrede

alatt

jelentős

kultúrák

rakódtak

egymásra,

mindegyiket

reprezentálják emlékeik és a névváltozatok. Persze a fenti magyar, délszláv, latin vagy német nevek közé beszúrhatnánk egyéb népvándorlás-korabeli elnevezést is. Hogy igazából három városról beszélünk, mikor városunk múltját faggatjuk, az abból adódik, hogy a későbbi nem beintegrálta, hanem eltemette a régit. (Emiatt szinte kimeríthetetlen, vagyis csak az „újabb kori” építkezések szabnak

határt a föld alatt rejlő emlékeknek.) E gondolatok mentén beszélhetünk késő ókori városról, középkori városról és barokk városról, ami a mai szerves előzménye. Éppen ezek a körülmények teszik lehetővé, hogy a város birtokba vegye örökségét. (Itt bizonytalan párhuzamot vonhatnék Pompeivel.) 2 Sopianae város spontán folyamat eredményeként jött létre. Korábban a Pécs felett magasodó Jakab hegy volt a terület uralmi központja. A Római Birodalom azonban lakosait nem közvetlenül a települések falainál, hanem a Birodalom határai mellett – a mi esetünkben a Dunánál – védte meg. A Jakab hegyi földvár – gravitációs védelmi rendszere – így feleslegessé vált. A Mecsek lábánál (a jelentősebb kereskedelmi utak kereszteződési pontjánál) falusias települések sora alakult ki, amelyeket déli oldalról a Pécsi Víz mocsárterülete (a sops kelta _______________________ 2

PV 2003 p.28-35. jelentése „mocsár”), északról pedig a sűrű erdőkkel borított dombvidék övezett. A helymeghatározás tehát a következő: A III. század végére markáns közigazgatási központ fejlődött itt ki. Diocletianus császár a Dráva és Duna által bezárt területet Galerius Maximianus császár felesége után a „Pannonia Valéria „ nevet adta

Ma is meglepő izgalmakat okozhat az

1782-1785-ös

első

katonai

felmérési térkép tanulmányozása 2 , persze

a

cartographia

görbe

tükrétől a mai térkép fölé hajolva, valamint a kettőt összevetve valós képet

kapunk

kérdéseinkhez. 8-10.000 fős város volt

földrajzi

„Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait. A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magános szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve Peć. A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.”(Pécsi városfal kapui-Pécs-Wikipédia:2010)

Ókeresztény sírkamra

„…ki gépen száll fölébe…”

…annak ez a táj is térkép. Onnan fentről átüt a múlt; a városfal, és az általa előhívott líneáris tendencia, a koszorúérszerűen gyökeret vert úthálózat. Az egyre szerteágazóbb erecske szövedéken át pulzál együtt Pécs szívével, a történelmi belvárossal…………. Ha meggondoljuk, hogy a 330-as Constantinus kori „régi épület” lajstromozása, vagy akár a II. Pius 1462-re datált első műemléki törvénye korai fogékonyságról tanúskodnak épített környezetünk értékei iránt, bizton és büszkén jelenthetjük ki, hogy kevéssel utánuk, a XX. században mi pécsiek is hiányát éreztük az efféle tiszteletteljes kezdeményezéseknek. – 1954-55-től vannak cáfolhatatlan állagmegóvási forrásaink, melyek akkor a Barbakánra és a csatlakozó püspökvári védelmi elemekre szorítkoztak. Sajnos a műemlékvédelem még ma sem a legközkedveltebb diszciplína, „haszontalan és felesleges”. A gazdaságnak inkább a költség, mint a bevételi oldalán érezteti hatását. Nos, ha hinni lehet a statisztikáknak; – az éves szabadságát töltő ember

szabadidejének 30 % - át tölti műemlékeken vagy azok környezetében, ezzel szemben sajnálatosan, bevételeik 4 % - a jut csak vissza azok karbantartására. – Hát e körülmények az 50-60-as években még inkább nehezebbek, gondoljunk a II. világháborút követő helyzetre, a szorongató lakásproblémákra, a maitól eltérő társadalmi berendezkedésre etc. Ezek árnyékában szinte hősies missziónak tekinthető Ferenczy Károly építész 1962-től készített több ütemű ún. kiszabadítási terve. A fal különböző pontjain szinte apokaliptikus kép tárult a „felfedező” elé, melyek még mielőtt identitáskeresésünk felocsúdhatott, egész komolyan veszélyeztettek épületeket, járókelőket. Ez volt az oka, hogy elsősorban állagmegóvás, majd a konzerválás váltak időszerűvé, természetesen megelőző régészeti kutatások után. A továbbiakban, a falat befedő épületek szanálásának két város rehabilitációs, ill. fejlesztési cél adott lendületet: Egyfelől a távfűtő rendszert kellett a Mecsek lankáira felvinni, másrészt született egy északi elkerülő út gondolat, mindkettő nagyszabású szanálásokkal járt. 1969-ben már markáns jelenségként kell számolnunk az idegenforgalommal. Ekkor járul hozzá Dr. Cserháti József püspök, apostoli kormányzó, hogy a Barbakán területe, a teljes alsó püspöki kert és a felső déli kert nyugati szakasza (a középkori fal szoros) a városi zárt idegenforgalmi együttesbe tartozzon…………. – 1979-től Schőnerné Pusztai Ilona Budapesten élő építész az Országos Műemléki Felügyelőség színeiben felvállalta a teljes városi védelmi rendszer konzerválásának, ill. rekonstrukcióját előkészítő gondolatkörét, elsőként kihangsúlyozva a teljesség, a befejezettség fontosságát. Ő az a kedves hölgy, aki azt mondta; „igen, az egyik felem a városfalé…”, vagyis lényegében a városfal nyugati felével foglalkozott. Ma még fáradhatatlanul dolgozik a középkori egyetem rekonstrukciós munkáin. – Dr. Komjáthy Attila, Káldi Gyula, Kovács Péter, Dévényi Sándor, Kistelegdi István és Getto Tamás építészek a városfal rehabilitációs, rekonstrukciós célú helyreállítói, míg: – Szőke Gyula, Szigetvári János, Tillai Ernő, Benedek Dezső, Weiler Árpád, Áspán László, Meskóné Békefi Diana, Kulcsár István, Viczencz Ottó tervezők már ettől eltérően elsősorban esetleges és alkalmi tervezési megbízások kapcsán kénytelenek így vagy úgy átgondolni az: éppen fellelt városfal szakasz sorsát, állagát, kitéve persze általában régészeti védettségű szituációknak magukat. Dévényi Sándor mindkét körbe beletartozik, ő ma az egyetlen, aki Schőnerné Pusztai Ilona iránymutatását követi, zászlóvivője a városfal ügynek. Még mindig következetesen dolgozik a minél teljesebb „városfal programért”, természetesen nem annyira közvetlenül, hiszen sajnos ilyen program nincs, de közvetve, különböző tervezési megbízások kapcsán. melyek politikai státuszunk okán, sokáig tele volt buktatókkal és nehézségekkel.

Genius Loci – a hely szelleme „… a város falában falfülke volt bevésve, ráccsal a papagájnak…, aztán eltűnt a ház, és lakója és a papagáj, de a rács mögött még ott volt egy kis tükör és egy kis csengettyű…” /Getto Tamás/

Az óvodában kezdődött, a Magy. Kir. Mátyás Flórián óvodában, a Petrezselyem utcában, ami a mai Aradi vértanúk útja. Sok társam lakott itt, apró házaik a városfal északkeleti falán húzódtak a külső oldalon, előnytelen északi tájolással, bár sok kedves mediterrán hangulatú belső-udvarral, közművek és komfort nélküli, vagy minimális igényű szükség helyzetekben… én ott láttam e falakat, templomok toronyóriásai néztek vissza rám. ……………….Később már előfordult az is, hogy a Székesegyházba igyekezvén ministrálni, mise helyett a Barbakán omladozó belső kőhalmain, bodzával és vadszőlővel benőtt lőrésein felejtettük fantáziánkat és óriási felfedezéseket tettünk. Mindezeknek már csak szükségszerű következménye, hogy ma Európa egyik kivételes városfalát járhatjuk körbe Pécsett, merthogy hasonló élmények másokat tevékenyen indítottak el ezen az úton. A város elszánt építészei szelet fújtak a vitorlába, nem csekély küzdelmek árán szembesítve bennünket a múlttal. Ők (Ferenczy Károly, Schőnerné Pusztai Ilona, Dévényi Sándor, Kistelegdi István…ahogy már említettem) mindannyian életet akartak a halott műemlék számára, a Karták alapelveitől és benső intuitív világuktól vezérelve, be akarták illeszteni a Sopianae-i puzzle részecskéit örökségünk szelencéjébe, azt a bizonyos történelmi levegőt legyezgetve patriótáink arcára és kebelére, hogy mindannyian részesei lehessünk a múltnak, hogy majdan ehhez igazítsuk a jövőt. Hiszen múlt nélkül nincs se jelen, se jövő. …persze sok jeles fő „tudott” még e gyöngyszemekről, és arról is, hogy a várárokban XIX. sz. végi XX. sz. eleji kis földszintes házikók hunyorognak a jövőbe, titokban tartván a múltat. Már az 1930-as években felcsillant a szándék

Gosztonyi Gyulától ezen emlékek kiszabadítására, de realitássá csak a 60-as évektől nőtte ki magát. Építészeink közül volt, aki alaprajzként kezelte térburkolatban, volt, aki műemlék helyreállítási elvek szerint tárt elénk falbástyát és gyilokjárót, van ki cseppecskéket hagyott e tengernyi kőből, de láthatunk didaktikai csíkkal jelzett kiegészítéseket, máshol kitűnik a pártázatos falkorona lőréseinek két bécsi öles tagoltsága, alatta a gyilokjáró és a falazó állványok falfészkei, vagy a XX. sz. elejéről való kis lakóházak tetőlenyomatai . Előtűnnek a Barbakán csapóhídja tengelyének kőperselyei és az is látszik, hogy a középko ri városszövet hogy nyújtózik karjaival a Mecsek felé faláttöréseivel. Ma úgy gondolom, az ilyen jellegű rom nem halott, hanem igenis él. Napjaink harcát még meg kell vívni elkötelezett építészeinknek, akik a fejükbe vették és tudják, hogy a „kör” majdnem bezárulhat, vagyis a városfal keleti és déli fele még sok belső udvarban, épületben, pincében várja, hogy osztozhasson már dicsőült társai sorsában. Ahol az egykori vizes árkot betöltötték és a barokk városépítési láz rejtegette faltöredékek igen nehezen hozzáférhetők, és a tulajdonosok koncepciója más irányba mutat, ott bizony összegződnek a nehézségek, melyeket egy olyan tervezői és városi rehabilitációs gondolatkör vállalhat fel, mely egyidejűleg kincskereső, városépítő, képviseli a beruházót, és meginterjúvolja a múltat ismét csak mindannyiunk számára. Természetesen az is nyilvánvaló ma már, hogy a keleti oldalon a többihez hasonló szanálást sem az örökölt politikai berendezkedés nem teszi lehetővé, sem az így bekövetkezhető lakásgondra sem lenne megoldá s. A Schőnerné Pusztai Ilona féle belső udvaros összenyitás időszakos közterületté emelésére sincs ma szándék, vagy talán lehetőség sem. Tudni illik igen összetett tulajdoni problémákat kellene ehhez megoldani! Mindenesetre, ha létezne , amúgy az un. „Városfal project” akkor felvetődne egy hosszas és részletes vizsgálódás igénye, mellyel városépítészeti, demográfiai, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, közmű etc. kérdésekre kellene a megfelelő válaszokat megkapni. Ez a fal kisebb nagyobb töredékeiben feltámadva parkokat ölel, ódon és mai remekeinknek háttérül szolgál, fogja a szelet, rügyfakadásra bírja a fügét és mandulát, holdfénnyel játszó szerelmes csókokat rejteget, gerjeszti „tüke” önbizalmunkat és csalogatja a tudni vágyó turistát, nem beszélve arról, hogy örökre meghatározta városunk forgalmi rendjét és megközelítéseit. Festőket, zenészeket, költőket ihlet, sok helyütt még most is öreg házak könyökölnek rá, bensőséges biztonságot érez tövében nyugdíjas és kisgyermek egyaránt. Nagyszerű, ahogy ez a sajátos mediterrán „kőfal atmoszféra” a szép arcát tartja felénk, és emiatt nem is nagyon akarunk a hajdan borzalmaival számot vetni. Persze nyilvánvaló, hogy ennek az éremnek is két oldala van, ha nem három, de mi itt és most elsősorban élni akarunk és nem keseregni. Ez az életösztön persze gyakran meleg szobáinkban tart bennünket és megfeledkezünk arról, ami a legfontosabb: Állandó karbantartás: Erre talán gondolat van, de szándék és értő kéz (meg pénz) megint nincs. Pedig látszik a képeken is, hogy több szakaszon a túl cementes kötött felületi kezelések nem hagyván falainkat

lélegezni, töredeznek - kiperegnek, és a széllel, v. madárürülékkel szállított magvak otthonra találva jó méteres tujákat nevelnek bennük……………. Bizony olyan is előfordul, hogy egy falvégből több tíz kilogrammnyi töredékek zuhannak a járókelők közé…………. Most mégis megköszönöm elődeinknek és mai kortárs építészeinknek, hogy feltárták az utat, melyen érdemes hasonló erkölccsel és hittel mindannyiunknak tovább haladni. Miközben világosan látszik, hogy a jelen nem lehet a múlt modellje, a városfal majdani kutatása is, mint a történettudomány része az esztétikai értékek relativitása okán foglalkozik mai beavatkozásainkkal; értékítéletüket elsősorban a napi szemlélő oldaláról kell hogy megtegyék. A fal háromirányú kiterjedésével, szép falszöveteivel, át és megjárhatóságával és kulisszaszerű hatásaival kérdező, okuló vagy elfogadó helyzetbe hoz majd mindenkit; így biztosítható egyfajta történeti kontinuitás. A barbakán, a déli fal szoros és várárok, nyugati várfal és várárok, majd a kis házak bontása után az északi várfal, ill. városfal feltárása folyt. Eközben megkezdődött a barbakán, a várfalak, ill. több helyütt a városfal helyreállítása. ( Én megépíteném újra az egyik kaput, persze szem előtt tartva a hitelességet, ami (pl. Szigeti) az óváros intim légkörének „díszleteire” feltehetné a koronát. A római példát követve kiadványokkal és makettel segíteném a tájékozódást. ) A szakmai előzményeket sommázva tehát, elmondhatjuk, hogy egy városléptékű gondolkodás vezetett a mai állapothoz, amikor is hazánkban a Soproni mellett legépebben megmaradt középkori városfal előbújt az őt körüllengő mende mondák sűrűjéből, az ódon épületek szorításából és hangsúlyos városképi elemmé, a turizmus meghatározó célpontjává vált. Meg kellett ehhez építeni egy új utat és egy lakóutca megtámasztását, egy alagutat, új csomópontokkal, nem feledkezve meg arról sem, hogy emberek százainak kellett új otthont biztosítani. A város társadalmi - szakmai feleszmélése mai tudásunk szerint az 1930-as évekre tehető, amikor tervbe vette a püspökvár délnyugati sarkán lévő barbakán és a vár és városfalak (akkor még kis részben látható, másutt csak vélelmezhető) szakaszainak kiszabadítását. Ma már tudjuk azonban, hogy a kiszabadítás egy olyan „szorításból” történt, mely inkább „ölelés”, ha arra gondolunk, hogy a falra történt ráépítések óvták meg számunkra még progresszív fejlesztési irányt lehetővé téve. (A falak külső oldalaihoz kis földszintes épületeket építettek a XIX-XX. fordulóján.) Ahogy egy közösség életében gyakran megesik, hogy

pénzhiány miatt nem követik a nagy gondolatokat tettek, így volt ez akkor is , és ha belegondolunk, ez mai életünket is megbélyegzi. Tehát az 1960-as években a Pécs Város Tanácsa jutott el a végső elhatározásra, és az Országos Műemlé ki Felügyelőséggel közös programban 1967-ben megkezdte a munkát……………..bástyalakó! ______________________ 3 EKF 1782-1785

Miért éppen itt? (Összefüggések más szemmel) A laikus utazó ember is elismerően nyilatkozik, ha egy település valamilyen előnyös környezetben van, szép a tájolása, védett a helyzete, víz közeliség, vagy egyéb körülmény miatt. Ősi lakhelyeinket mindig valamilyen gyakorlatias emberi szempont határozta meg, persze abban a szakembernek kell igazat adnunk, hogy e szempontokat mindig egyfajta természeti (vízhez jutás, megközelítés, stratégiai szempontok, termőföld, vadban gazdag, bányák...) adottság determinálta. Ilyenek a földtani, vízföldtani állapotok, melyek felszíni kivetülése Pécs városszerkezete is. A honfoglaló magyarok már 899-ben megtelepedtek itt a Mecsek védelmében. A különböző társadalmi és gazdasági mozgások

persze

hoznak

kedvezőtlen

döntéseket,

melyeket

a

természet

épületkárokkal igyekszik a tudtunkra adni. Koray Szabó Pál mondta: „ A tér rögzítő ereje a történelmi időkhöz képest örök.” 4 A Mecsek-hegység az évmilliárdos földtörténeti koroknak oly sok elemből álló mozaikját mutatja, melyre az országban nincs példa. Az igen változatos képződmények és terepadottságok és vízviszonyok összessége nélkül Pécs nem lenne ilyen különleges, akár mérnökgeológiai, geotechnikai, de helységszerkezet, városkép szempontból sem. Ilyen településfejlődést befolyásoló szerepe volt a Tettye-pataknak, mint un. „belvárosra gravitáló” vízmennyiség jelentős részének. A település várossá szervezésében a rómaiaknak jelentős szerepük volt, akik mintegy 1000 éves tapasztalattal fogtak hozzá. A római városépítés hagyományai:

Stratégiai fekvés Vizek jelenléte Építő anyagok Kedvező földrajzi fekvés _____________________ 4

Dr. Balázs 1999 7.p.

A város határait Dél felől az ingovány, Észak felől a Mecsekalja „vetővonal”, Nyugat felől a Frühweiss-völgy (ma Székely Bertalan út), Kelet felől a Tettye-völgyi vízfolyások fogták körül. E határok közé szorult polgár és temetőváros településcsoport a Colonia Sopianae közigazgatási egysége. A középkori városfalépítés több helyütt követte a római erődítéseket. Az egykori Sopianae és a későbbi középkori Quinquecclesiae területe persze csak részben fedte egymást, a település délkeletre húzódott, „2008. Június és október között két ütemben végeztek régészeti próbaásatásokat az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program keretei között a Balokány-ligeti teniszpályákon és a PEAC sportpályán. A PEAC-nál nem találtak régészeti emléket, csak a régi pécsi köztemető sírjaira bukkantak. Ám amire aligha számíthatott bárki, a teniszpályák területén (a régi köztemető sírjai alatt!) római kori épített örökség nyomaira bukkantak. A régi Sopianae városközponttól több mint egy kilométerre – s ez nem mindennapi esemény. Kárpáti Zoltán régész, a feltárást végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat regionális irodájának vezetője elmondta, hogy az Universitas utca mai felszínétől csaknem két méterre figyelték meg a római kori kőépület(ek) omladékát. Jelentős mennyiségű római kori falazótégla, tetőcserép, és falazásra alkalmas tört kő terül szét a budai külváros dombjairól lezúduló felszíni vizek hordalékaként ezen a területen, amit a rómaiak vízelvezető árkokkal próbálták lakhatóvá tenni. Előkerült a mélyből megannyi római pénz, ruhadísz, fibula (ruhakapocs, csat). A régészeti jelenségek értékelése alapján a régész és geológus véleménye: a feltételezett római épület(ek)et a teniszpályáktól északra kell keresni, a konferenciaközpont mélyépítéssel érintett területén kívül, ám annak a kertjében-parkjában, leendő parkolói környékén.” (Dunántúli Napló)

délebbre ért, mint a középkori város. Másik példa erre az un. ”Sopianae tér” a Rákóczi úttól délre a Citrom utcai városfalszakasz külső oldalán. A fal nyomvonalának látszólag indokolatlan szögellését is egy teraszüledékbe ütköző Észak-déli irányú víz visszaduzzadása és irányváltozása okozza. Lásd Szigeti kapu és a kórháztéri tűzoltó laktanyai iránytöréseket. Gosztonyi Gyula szerint a püspökvár helyét a római kultikus hely tisztelete sugallta, emiatt érhető tetten e helyütt az ó és az új keresztényi kontinuitás, bár az a szempont sem közömbös, hogy itt a legmagasabb része a városnak, ahol rómaiaktól hátrahagyott másodlagos kőanyaghoz is könnyedén hozzá lehetett jutni. A rómaiak által már feltárt források adták a kora középkori város vízellátását. (A Petrezselyem-forrást a bazilika környezetében, míg a Kaposvári forrást a Széchenyi tér felé vezették.)

Összefoglalva tehát: a XIV. sz. első felére már állnak a pécsi városfalak. Helyüket geológiai és hidrológiai környezet rögzítette, összefogta azt a területet, amelynek egy részén a rómaiak alapítottak várost. Az eredetinél kiterjedtebb, de a ténylegesen lakott területet jelöli ki számunkra. (Érdemes tudni az egykori várárokról, hogy a forrásokból kevés vizet kapott, nem beszélve ugye a lejtős viszonyokról, emiatt szakaszolták, zsilipe zték azt. Az árok átlag 30 m széles és 4-6 m mély volt. Ebben a korban mélyítik tudatosan a Tettye-völgy malomcsatornáit.) A városfalakkal bezárt terület 697.000 m2 ekkor Európa egyik legnagyobb városa. (1. kép) Dr. Balázs Ferenc meggyőződését próbáltuk itt továbbadni, miszerint a morfológiai elemek a döntők a fentieken kívül. A felszín és a felszín alatti összefüggés ma is követhető, amikor már a város rég szétfeszítette a középkori városfal kereteit. Ami azonban jelentős különbség, hogy a felszín a település fejlődésének évszázadai alatt jelentősen változott, addig a földtani szerkezet gyakorlatilag szinte változatlan. Földtanilag tagolt, de közigazgatásilag zárt egységek közül minket elsősorban a III. a történeti belváros érdekel. (1. sz. melléklet) „ Itt a földrajzi relief a föld alatti geológiai-hidrológiai formációkat takarja, helyesebben ő maga azok kivetülése.” (.....Dr. Balázs) Tehát, amit a bronz és az ókorban a felszínen láthattak, annak a felszín alatt megvolt a maga szerkezeti analógiája. Úgy gondolom, hogy a fenti következtetések bizonyítható erejű forrásokból táplálkoznak, ami ráirányítja elfogult építész v. műemlékes figyelmünket erre az igen érdekes momentumra. Megkaptuk a fejezet címben feltett kérdésre a választ…

2. HOGYAN IS KEZDŐDÖTT? A PÜSPÖKSÉGRŐL Fontos megjegyezni, hogy bár mindannyiunkban beidegződött a „kétezer éves város” megjelölés,ez nem jelenti azt, hogy már az őskorban is ne éltek volna itt. PÉCS (SOPIANE, Fünfkirchen, Quinque, Basilica, Quinque Ecclesiae, Cinque chiese, Pente ecclesiae) Kiejtése: (szlovákul Päťkostolie, horvátul Pečuh, németül Fünfkirchen, szerbül Печуј vagy Pečuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) A római Sopianae pannon és kelta törzsek lakta területen, a II. sz. elején létesült. A IX. századtól használatos „ötegyház” elnevezés a késő római város ókeresztény egyházi épületeire vezethető vissza, melyek közül öt a népvándorlás korát is átvészelte. 5 (Ismerünk persze egy a Spliti császári (Hadriánus) erődítmény építésével összefüggő; öt mártírhalált halt kőfaragó sorsára hivatkozó verziót is. ) A temetkezések alapján a kereszténység elterjedése a IV. sz. elejére datálható. 853 ban a salzburgi érsek felépítette az első székesegyházat. (mai altemplom) 1009-ben I. István püspökséget alapított Szent Péter tiszteletére és Baranya, Tolna, Valkó, Pozsega és Szerém vármegyéket rendelte hozzá. (2. sz. melléklet) Második püspöke idején (Szent Mór 1036-64) 1040-ben építtette fel a pécsi Szent Péter-bazilikát Péter király. A püspökvár Sopianae ókeresztény temetőjének északnyugati sarkára épült, a település ettől dél-délkeletre húzódott. Bár Marcus Aurelius császár alatt Kr.u. 167-ben a szarmata-marcoman háborúban elpusztult a város, hamar újjáépült; mondhatnók, hogy az ókortól lakott volt, mégsem igazolható szabályos kontinuitás. 6 Ízelítő a kor szelleméről néhány Árpád-kori törvénnyel: Szent István I. törvénykönyv: 2. Ha pedig jövendőmondók találtatnak, igazítsa meg őket a püspök ostorral. Szent László I. törvénykönyv, 1092. május 20-i zsinati határozatok: 22. A pogány szokásokról

Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek. 34. Az erkölcstelen életű nők és a boszorkányok bűnhődéséről Az erkölcstelen életű nőket és boszorkányokat, amint a püspök helyesnek látja, a szerint ítélje meg. Könyves Kálmán I. törvénykönyve: 57. A boszorkányperek megszüntetéséről A boszorkányokról (strigák) pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak. De strigis quae non sunt quaestio fiat. Más fordítás:A boszorkányokról, melyek nincsenek,kérdés ne tétessék föl. 60. A bűbájosok (maleficis) büntetéséről. A bűbájosokat az esperes, meg az ispán emberei keressék föl, és vigyék a törvén y elibe. Könyves Kálmán idejéből az Esztergomi zsinathatározatai: 7. A pogány szokások ellen Hogy senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból, aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan vezekeljen,ha pedig a fiatalabbak közül,hét napon át verésekkel. 53. A kuruzslókról Ha valakire, akit kuruzslással vádolnak, ez rábizonyosodik,az egyházi törvények szerint vezekeljen. A középkori Pécs – a mai belváros – szabályos alaprajzú, fallal körülvett város volt. Legkorábbi térkép 1687-ből ismeretes; Joseph de Haüy császári hadmérnök tollából, a törököktől való visszafoglalás után. (3. sz. mellékletek) A településmagot a XI-XII. században a püspökség jelentette, a székesegyházzal és a hozzátartozó épületekkel, valamint a Keresztelő Szent János társas káptalan kápolnájával egyetemben. Julianus barát 1237-ben megpróbált visszatérni az általa Magna Hungarianak nevezett magyar őshazába, de csak Moszkvától valamivel keletebbre jutott, mert előző úti céljának területét a betörő mongolok közben elpusztították. Egy levéllel tért haza Batu kántól, amelyben a mongol kán – akárcsak a kunok révén küldött korábbi levélben – feltétel nélküli megadásra szólította fel a magyar királyt. Íme a levél szövege:

„Én a Kán, az Égi Király küldöttje, kinek hatalmat adott a földön, hogy a meghódolókat a maguk viszonyai között fenntartsam, az ellenszegülőket pedig eltiporjam: csodálkozom rajtad magyarok királyocskája, hogy amikor már harmincadszor küldök hozzád követeket, vajjon miért nem küldesz vissza közülük egyet sem hozzám? Sem követeidet, sem levelet nem küldtél viszont hozzám. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, hogy sok az alattvaló katonád és hogy egyedül uralkodsz egy nagy királyságban és éppen ezért saját jószántadból nehezen hódolsz meg előttem. Pedig jobb és üdvösebb lesz reád nézve is, ha önként hódolsz meg előttem. Értesültem arról is, hogy a kúnokat, az én szolgáimat pártfogásodba vetted. Ezért meghagyom neked, ne tartsd őket továbbra is magadnál, hogy ellenségeddé ne legyek miattuk. Könnyebb ugyanis a kúnoknak kivándorolniok, mint neked; minthogy azok ház híján sátraikkal ide -oda vándorolnak, talán elkerülhetnek engem, de te házakban lakozol, neked váraid és városaid vannak, hogy menekülsz meg hát kezemből?!” (Tatárjárás-Wikipédia,: 2010)

Az 1241/42-es tatár pusztításkor Batu kán csapatai a befagyott Dunán átkelve a dunántúli részek kifosztásához fogtak. „1241-1242 telén befagyott a Duna. A magyarok minden nap törték a jeget, őrizték a Dunát. Többször alakultak ki kisebb-nagyobb csetepaték a Duna jegén, de a tatárok nem mertek lóval a jégre menni, ezért újabb cselhez folyamodtak. Lovakat és barmokat hajtottak a Duna partjára és azokat 3 napon keresztül őrizetlenül hagyták. A magyarok azt hitték, hogy elmentek a tatárok, azért átkeltek a Dunán és a maguk oldalára hajtották a teheneket, lovakat. Ezzel maguk bizonyították be a tatároknak, hogy lóval rá lehet menni a jégre. 1242 februárjában ez meg is történt.” (Tatárjárás. IV. Béla menekülése Internet.: 2010) Ennek csak a kővárak tudtak ellenállni, ami Pécsett vélhetőleg a 13. század közepéig nem volt, így 1242. februárjában elbukott. 7

_____________________ 5

Györffy Gy. 1987 356-359.p. Dr.Fejérdy 1999 15.p. 7. Pécs ezer éve 1996 30.p. 6.

A tatárjárás után a fentiek védelmére un. egyházi kővár építtetett.

A tatárok kivonulása után épített fontosabb kővárak (Internet; 2010) A korai védelmi rendszerre utalnak a barbakán nyaktagja alatti ásatások leletei. A püspöki palota déli homlokzata a belső várfalon ül. (2-3. képek) A székesegyház mögött Aranyos Mária kápolna. Ennek közelében a belső várfaltól délre a hajdani püspöki gyümölcsöskertben került a felszínre az 1367ben alapított első magyar egyetem több maradványa (Anjou Nagy Lajos király alapította, Orbán pápa írta alá, Vilmos pécsi püspök volt a fenntartója). Nagyszabású építkezések a püspökvárban Ernuszt Zsigmond (1473-1505) bécsi származású püspöksége alatt folytak: Ezek a vár erődítményeinek újjáépítése, délnyugati barbakán, (4. kép) a déli kaputorony. (5. kép) (A székesegyházon és a püspöki palotán is jelentős késő gótikus átépítéseket végzett.) Szatmári György 1505-1521 közötti további átépítései, már reneszánsz stílusúak. Püspökségének a törökök vetettek véget, akik 1543-ban elfoglalták Pécset. A várat jelentős ráfordításokkal megerősítették, a benne lévő épületeket, vallásuknak, életvitelüknek megfelelően átalakították. (az altemplom raktár , az egyetem szálláshely stb.) Az 1664-es téli hadjáratban Zrínyi Miklós magyar főúr és horvát bán elfoglalta és felgyújtotta a várost, a vár északi oldalát berobbantotta, ami az egyetem pusztulását jelentette ugyan, de Zrínyi a várat nem tudta elfoglalni.

A romos egyetem feltöltésével ágyúpadot építettek a törökök, megerősítették a várfalat és az északkeleti kis körbástyát. Buda 1686-os visszafoglalása után Badeni Lajos csapatai Pécset is visszafoglalták. Újjáépítés a XVII-XVIII. században: Keresztelő szent János társas káptalan kápolnáját nem építették újjá. – Új udvarmesteri ház. – Püspöki magtár. – Püspöki gyümölcsöskert az egyetem és az Aranyos Mária kápolna feltöltésével. – Dóm tér. – A Szatmári püspök által épített „Aedes Sacmariae” (könyvtár és kápolna) XVIII. századi lebontása után, tőle keletre levéltár és plébánia (a középkori várfalra támaszkodik). – A déli középkori kaputorony lebontásával pedig végleg megszűnt a püspökvár erődítmény jellege. A Dóm tér „végleges” mai képe a székesegyház Schmidt Frigyes felé restaurálásával teljesedik ki. A VÁROSFAL FŐBB ADATAI „A várost legkorábban a 13. században a tatárjárást követően kőfallal veszik körül, amely a várnak északkeleti és délnyugati sarkához csatlakozik. Az így bezárt négyszöget egy észak-déli és egy kelet-nyugati főút szeli át, amely a város kapuihoz vezetett.” 1 Városfal Várfal külső

= =

3 km 385 m

}

összesen

Hossza megszakításokkal Magassága Ebből alapfal Vastagság átlag Vizes árkok mélysége Gyilokjáró szintje (feltehetően fedél nélkül) Állványfészkek ölenként

3385 m

3,5 km 3,5 km 7,0 - 7,5 m 1,0 m 0,9 - 1,10 m 4,0 m 5,5 - 6,0 m

Pártázat mind a három oldalon, a negyediken az északkeletin nem volt, a kutatások nem igazolták. Pártázat lőrései 2 bécsi ölre egymástól egy öl? Négy kapu volt;

1. 2. 3. 4.

Siklósi kapu Budai Kapu Vaskapu vagy Hegyi kapu Szigeti kapu

_________________________ 1

G.Sándor Mária 2001 198 p.

A vár erődrendszere Az első, amely hitelesnek is mondható, a Haüy féle ábrázolás. A második hellyel-közzel értékelhető csak. (Pécs 1664. évi ostromának kéziratos helyszínrajza.) 1241-1242 tatárjárás után egyházi kővár épül. A fallal és bástyákkal körülvett területen állt az 1355-ben alapított Aranyos Mária kápolna. Mellette a belső várfaltól délre volt az 1367-ben alapított első magyar egyetem. Ernuszt Zsigmond (1473-1505) püspöksége idején erősítette, újjáépítette a vár erődítményeit. (A déli kaputornyon 1498-as címer volt.) A török 1543-tól 1686-ig tartotta a várost uralma alatt. Az Aranyos Mária kápolnát lerombolták. 1664 telén Zrínyi Miklós (magyar főúr és horvát bán) a vár északi oldalát aláaknázta és berobbantotta, a középkori egyetemet romba döntve. A törökök az egyetemi épület feltöltésével ágyúpadot építettek, újraépítették a ledőlt északi és a részben ledőlt keleti falat, kijavítva az északkeleti körbástyát. A fentiek egybevetésével részben megtudhatjuk, hogy a Zrínyi féle 1664. évi ostrom után a török milyen megerősítési munkákat végzett. A középkori védelmi rendszerről és az azt követő évszázadok átalakulásairól csak ásatásaink alapján vonhatunk le következtetéseket. E könyv célja elsősorban az, hogy a vár és a városfal 1967-től számítható utóéletére irányítsa a figyelmet, ill. fogja össze az eseményeket a vélhetőleg bőséges és elégséges forrásanyag alapján.

A székesegyház-püspöki palota együttes feltehetően már a kora Árpádkorban is erődített hely volt (talán fa szerkezetű). A tatárjárás után kővár épült. Egyszeres kerítőfalként működött, négyszög alaprajzzal, bástyák-tornyok nélkül. A külső várfal keleti és északi szakaszán ez mintegy alapjául szolgált a későbbi XV. századi falnak, tehát nyomvonaluk azonos. Vastagsága 1 m mindössze. Az északnyugati és északkeleti bástyák, (6-7. képek) mint későbbi bővítések alatt előkerültek a hajdani derékszögű csatlakozások. (Tehát valóban bástyák nélküli volt az első vár.) a déli oldalon is minden bizonnyal csak egyszerű kerítőfal volt. Elképzelhető, hogy a Septichora napjainkban folyó ásatások kapcsán több információhoz jutunk. A mai KIOSZK épülete (régi délkeleti várbástya helye) vonalában a déli irányról is nyújthat meglepetéseket. / V Ö R Ö S G Á B O R / A XIV. századi nagyarányú, építések és átépítések (Aranyos Mária kápolna, első magyar egyetem, gótikus püspöki palota…) az erődrendszer korszerűsítését hozták magukkal. Ekkor épültek a sarokbástyák, nyugati és északi falbástyák, ill. megújult a déli un. város felöli kaputorony. Újabb építési fázis a XV. sz. végi újjáépítések Ernuszt Zsigmond püspök idején. (Bonfini említi Kinizsi Pál 1491. évi pécsi várlátogatását.) Ekkor épül a délnyugati sarkon a barbakán (Gótikus stílusú, kör alaprajzú előretolt kaputorony, a hajdani püspökvár része) a délkeleti sarokrondella és a déli kaputorony, belső fal szoros É-i és Ny-i oldalon. A barbakán fala 1,40 m, falba épült lépcső vezet a fent körbefutó párkány gyilokjáróra, mely tölcsérbélletes lőréspárokkal tagolt. Lenti falai kőboltozatos lőrésekkel és északra vezető kapuhíddal épültek. (egyszerű él szedéssel, külső ívén hengertaggal, a híd kőperselyeivel) (8. kép) A barbakánt „nyaktag” kapcsolta a belső kapuhoz, ahol kettős farkasverem és szintén felvonóhíd volt. Hasonló barbakán funkciót találunk még Siklóson és Nagyvázsonyban. Haüy 1687-ben ezt az Ernuszt féle végkifejletet örökítette meg a középkori erődrendszerről. Ernuszt püspök idejében a déli négyszög alaprajzú kaputorony előtti széles árkon fahíd vezetett a városba. Ekkor lettek némileg átépítve a nyugati és északi oldali falbástyák is. 1543. július 20-án a török elfoglalta a várat és a várost, és nekilátott a meglehetősen leromlott állapotú védőművek kijavításának. Igen gyakran tartottak várvizsgálatot és ennek folyományaképpen rendszeres karbantartást hajtottak végre. A Zrínyi féle hadjáratkor az északi várfal sérült a legjobban, ahol is átmenetileg komoly cölöpfal rendszer állt, a szintén autentikusnak tartott un. „Pécsi Névtelen” által leírt kéziratos helyszínrajz szerint. Mindezeket a törökök helyreállították, valamint ők is újabb kiegészítéseket építettek. (pl. nyu gati külső várfal eredetileg négyszög alaprajzú bástyatorony félköríves átépítése.)

~.~ A Dóm tér XIX. századi rendezésekor a püspökvár déli kaputornya és a délkeleti barbakán sajnos visszabontásra kerültek. Ennek ellenére a nyugati, északi és északkeleti XIX-XX. sz. folyamán az erődrendszerre épült épületek szorításából folyamatosan kiszabadított fal ma egyedülálló városépítészeti elem, az ország kiemelkedő műemléke és méltó foglalata világörökségi gyöngyszemünknek. Összefoglalva tehát a védelmi rendszer főbb ismertető jelei: A belváros észak-nyugati sarkában közel szabályos négyszög alaprajzú külsőtornyos püspöki vár, vagy belső vár. A belső várat tornyokkal erősített fal vette körül, amit falazattal erősített várárok ill. controscarpával támasztott szárazárok övezett. A védőfalhoz a nyugati oldalon nyaktaggal kapcsolódó kapu egy 1,4 m falvastagságú, 7,2 m belső átmérőjű védőfolyosós pártázattal, lépcsőfeljáróval, északi oldali felvonóhíddal. (9-10. képek) Másik kapuja négyzetes alaprajzú, szintén felvonóhidas a mai Szepessy Ignác püspök szobortól északnyugatra. 1.

2.

A városfal vagy un. külső vár általában 1 m vastag (11. kép), bár több helyütt köpenyezték, 7,0-7,5 m magas és kerülete mintegy 3,5 km. Terméskő anyaga eredetileg a tettyei kőbányából, mai kiegészítései bükkösdi kőből épülnek. Szerkezete; külső-belső köpenyfal között töredékes, helyszínen oltott mésszel szilárdított falmag. Félkör és négyszög alaprajzú falbástyákkal (12. kép), tornyokkal erősített fala délnyugatról és északkeletről csatlakozott a belső várhoz. Négy kapuja: az északi Vaskapu (Hegyi), – keleten Budai-kapu – délen Siklósi-kapu, nyugati oldalon Szigeti-kapu. „A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó György rendkívül felvilágosult ember volt, ő alapította az ország első nyomdáját. Klimó nevéhez köthető még 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárának létrehozása;(mai Káptalan utca 2.) melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Végül Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1780-ban (más adatok szerint 1777-ben), miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-étől.” (Pécs-Wikipédia; 2010)

Ekkor megkezdődött az erődítményrendszer tervszerű lerombolása.„Pécs közel nyolc évtizedig elhúzódó küzdelme a szabad királyi városi rang

elnyeréséért 1780-ban, diadallal ért véget…”

Így

nevezett

kiváltságos

püspöki várost szabad királyi várossá emelték. „…szabad elhatárolásunkkal kegyesen hozzájárulunk ahhoz, hogy EME PÉCS VÁROSA mostantól a jövőre nézve… TIZENEGYEDSZER: Minthogy a mai helyzet a város falainak helyreállítását nem sürgeti, és mivel a város nem is lesz helyőrségivé, azért a városnak szabadságára engedjük, hogy a várost körülvevő falakat lebontsa és a város külső és belső részét egybeolvassza, vagy pedig, hogy azokat helyreállítsa, vagy akár azokat ki is terjessze.” 8 „

„Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható. A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók.” A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő,

skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.” ( Pécs-Wikipédia; 2010.)

1967-ben kezdődött a vár és városfal több egységének feltárása, konzerválása, kiegészítése, városképi kezelése. Ez a folyamat napjainkban is tart, a ‘67-től tartó egyfajta un. utóéletét kívánja a könyv a köztudat szintjére emelni. Gosztonyi Gyula 1930-as évektől felvetett régészeti kutatási gondolatait 1954-55-től kezdődően eleinte állagmegóvási tettek követték, melyek 1967-re fejlődtek a – Barbakán és környéke – fejlesztési-, helyreállítási többlépcsős programjának, ekkor már idegenforgalmi szempontokat is fontolgató kiteljesedésévé. __________________________ 8

Pécs ezer éve 1996 139.p.

Fontos, izgalmas múltjából:

adalékok

a

„Pécsi

Vár”

–

„…a vizsgálatok alapján alaposan feltételezhető, hogy altemploma egy ókeresztény bazilika körvonalait őrzi. Ennek korai középkori továbbépítése, majd az egész épületegyüttesnek középkori, szentistváni alapokon nyugvó újjáépítése folytán alakult ki a XII. sz. végére a székesegyház középkori formája, amely lényegében ma is fennáll és így egyetlen, ma is álló, használatban lévő, szentistváni eredetű püspöki székesegyházunk. …már a római korban is volt itt püspökség” 9 , így mindkettő ősi alapokon nyugszik.

–

A fentiek védelmére létesült a szentistváni időkben a belső vár, azaz püspökvár majd a XIV. sz. első felében a várost körülvevő (mai óváros) külső vár, azaz városfal.

–

Az 1064-es tűzvész után; 1093-ban Szent László bullájában emlékezik a püspökség alapításáról, ismét kijelöli az esztergomi érsek fennhatósága alól felmentett püspökség határait, és több kiváltsággal ruházza fel.

–

A tatárjárás előtt megtelepszik két szerzetesrend: 1076-ban Benedek rendiek 1238-ban Domonkos rendiek Tatárjárás után 1280 körül Ferences rendiek.

–

Zsigmond 1416-ban itt tartotta az országgyűlést.

–

Mátyás 1476-ban ismét itt tartotta az országgyűlést (Ez időben Pécs lakossága teljesen magyar.)

–

Corvin János 1491-ben Pécsett rejti el a Szent Koronát.

–

Ugyanekkor Ulászló utasítására Kinizsi Pál nagyvázsonyi várkapitány várvizsgálatot tart a pécsi várban.

–

A Petrezselyem forrásból kapta a püspökség az ivóvizet. 1686-ban ennek felrobbantása utáni harmadnapon a védők megadták magukat.

________________________ 9

MÉ 1939-40 58.p.

–

1780-ban emelkedett a város a szabad királyi városok közé. A külső várban a város természetes fejlődése feszítette szét a vár (város) falak által megszabott szűk kereteket, a főforgalmi utakon elbontották a várkapukat, a várfalak meghagyott részeihez, a várárkok fölé házsorok épültek.

–

A székesegyház főbejárata a nyugati oldalon volt, ahogy Evlia Cselebi is állította a törökök ideje alatt, hiszen a déli homlokzat előtt malmok álltak.

–

A XIX. századi belső vár déli és keleti falainak részbeni lebontásával a beiktatott un. sétatérrel (máig a pécsiek kedvenc találkahelye) kapcsolódik a külső vár (ma város) szövetébe. „Ami a belső várnak a környező terepszintekhez viszonyított helyzetét illeti, ez különösen az északi, ill. északnyugati irányból mondható igen kedvezőtlennek. Maga a vár a Mecsek déli lejtőjének egyik nyúlványán helyezkedik el, tőle északra közvetlenül dombhát emelkedik, az erődövek közti zwinger mesterségesen emelt talajszintje itt alig magasabb, mint a várárok külső pontja, így a domboldalról aránylag nem nagy távolságnál már a vár egész belterülete áttekinthető. E tény egyik legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a vár nem tervszerű haditechnikai elgondolás eredménye, hanem függvénye azoknak a már említett ősi adottságoknak, amelyek a püspökség szentistváni székesegyházának helyét is kijelölték. És mintegy determinálták a püspökség védelmét célzó erődítmény helyét, amelynek kiépítése, továbbfejlesztése kényszerű, már eleve jóformán céltalannak látszó kísérlet volt, különösen attól az időtől kezdve, amikor a

tüzelő fegyverek feltalálása és kifejlődése a várvédelem és várostrom újabb feltételeit állapították meg.” 10 A kutatások eredménye, és a Haüy és Fölsinger féle rajzok tanúságai is abban a határozott véleményünkben erősítenek meg bennünket, hogy a külső vár vékony falaival, az előnytelen domborzati adottságokkal, nem kifejezetten túlfunkcionált kapuival igazából komoly támadás elviselésér e, kivédésére soha nem volt alkalmas. ___________________________ 10 MÉ 1939-1940 38.p.

A középkori városfal kapuiról „A NÉGYKAPUS KÜLSŐ VÁR” (GOSZTONYI GYULA...) A városfal (külső vár) négy kapuja a következő volt, ahogy azt már korábban említettem. 1.

Nyugat felé a Ferencziek-utcája 52. és 37. sz. házak között a SZIGETI KAPU. (13. kép)

2.

Délen, a még mocsáron átvezető úton a SIKLÓSI KAPU.

3.

Keletről a Király-utca 44. és 47. sz. házak között a BUDAI KAPU.

4.

Északon az Aranyos kút mellett a hegyi út torkolatában a HEGYI KAPU. (VASKAPUNAK is említik a korabeli írások.)

A szigeti, siklósi és hegyi kapuk előtt fa palánk (poliszád) - szerű kapuerődítmény volt. Egyszerű kivitelű négyszögű építmények voltak, alul félköríves záródású kapunyílásokkal. A kapukat összekötő falról Evlia Cselebi írja, hogy a fal pártázatos megoldású mellvédsorát a császári katonaság lőrésekkel szakított meg. Ő 5500 „mellvédet” említ. Egy mellvéd

80 cm, tehát az 5500 mellvéd kiadja a városfal

teljes hosszát. Feltételezhető hogy a fal felső részén a gyilokjáró (fedetlen), ami a pártázat értelmezéséből adódik és viszont. (14. kép)

.

1710/11-ben két kapunál egy-egy tolmács is szolgált. 1785-ben a városfal és az alatta húzódó árok kiparcellázása építési telkeknek

a fal sorsa eldőlt; a

tulajdonos lebonthatta, köveit másodlagosan felhasználhatta.

a.)

1786.02.22-én a BUDAI KAPU eladását határozták el (város tanácsa).

A hozzá tartozó 22 öl hosszú városfal-szakasz és 260 terület Prizlmayer Ferenc és Frank György tulajdona lett 1015 forintért. A torony bontásával köteles a tulajdonos az őrnek lakást biztosítani. b.)

A SIKLÓSI KAPU-tól nyugatra eső rész 260 -es telket Pratschka

Józsefnek és Aigner Jánosnak adják 402 forintért.

feltétel pl.: a kapu

lebontásakor a vevők a fa és vas részeket adják át a városnak. c.)

1818.02.03-i tanácsülés

„Porta sic dicta Sigethana” d.)

SZIGETI KAPU lebontásának határozata.

szinte semmi célt nem szolgál

VASKAPU (Kaposvári kapu) bontásáról ez ideáig nincs behatárolható

információnk.. Az eladott városfal szakaszok igen tetemes hányada valamilyen formában a ráépített ingatlanok részévé válltan „megúszta” az idők viharát, megmaradhatott. A városkapuk helyének környezetében épült házak bontásakor érdemes figyelni a másodlagosan felhasznált faragott kövek felbukkanására. Ma 2010 januárjában, miután az EKF beruházások közterek átépítésére vonatkozó programjának egy részét készre jelentették, sajnos azt látjuk a Szigeti és a Vaskapu esetében is, hogy azok útburkolati jellel, vagy a városi és óvárosi váltásoknál(elvileg e kapuk, ill. a városfal jelzett szakaszainak nyomvonala) a burkolatok váltásával nincsenek megjelölve. A Szigeti kapu esetében pl. esetlegesen 3-5m-re jelenik meg egyfajta archaizáló út, ill. térburkolat. Ez a fajta megbízói és tervezői hozzáállás nem az aminek ebben a könyvben emléket szeretnék állítani!......................................................................

11

Pécs ezer éve 1996 87.p. (Eszterházi Pál 1664) .

A műemlékvédelemről

A középkori városfal védetté nyilvánított szakaszai, valamint védett ingatlanokban vagy azok udvarán fellelhető egységei, az ORSZÁGOS MŰEMLÉKJEGYZÉK /Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság (az adatok revízió alatt!) alapján. Lezárva: 2004. június. Pécs Aradi vértanúk útja 55. (Szt. István tér 21.; Hunyadi János u.; Vak Bottyán u.; Káptalan u. stb.) Pécs Eötvös József u. 3.

MI

195

MI

25

MI

28

Pécs Esze Tamás u. 2.; Szent István tér

M III

33

Pécs Felsőmalom u. 10.

hrsz: 18293; 18418; 18419

Vár- és városfalak középkori, 14-15. sz.

hrsz: 18563 hrsz: 18287 18293 hrsz: 17315

Várfal részlet, középkori, 14-15. sz. Barbakán, Ny-i kaputorony, gótikus, 15. sz. első fele. Kert: 18293 Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele. (Nyelviskola, irodák) Udvarán városfal maradvány. Lakóház, kora eklektikus, 19. sz. második fele. Tűzfalába beépítve a Ny-i városfal egy szakasza. Volt lakóház, irodák, romantikus, 1860 körül. Tűzfalába beépítve a Ny-i városfal egy szakasza. Zsolnay múzeum, volt nagypréposti palota, gótikus, 14. sz. és reneszánsz, 16. sz.-i részletekkel, barokk, 18. sz. Kapuja felett Máriadombormű, barokk, 18. sz. eleje. Homlokzatán díszítő és figurális festés maradványai, kora reneszánsz, 16. sz. második fele. Belsőben díszítő festés-maradványok, gótikus, reneszánsz és barokk. Udvarában az Északi városfal

M II 157

Pécs Ferencesek utcája 39. hrsz: 18681

M II 160

Pécs Ferencesek utcája 52. hrsz: 18431

MI

Pécs Káptalan u. 2.

67

hrsz: 18339

MI

69


hrsz: 18340; 18307

M II

71


hrsz: 18341; 18343

MI

94

Pécs Papnövelde u. 1.

hrsz: 17685

MI

96


hrsz: 17684

MI

97


hrsz: 17683

M II

98

Pécs Papnövelde u. 13-15. hrsz: 17679; 17678

M II 101


hrsz: 17116

MI

Pécs Rákóczi út 15.

hrsz: 18569

137

egy szakasz. Lakóház, (múzeum) képtár, egykori kanonoki ház, korábbi falmaradványok és középkori kápolna felhasználásával épült barokk stílusban 1730-ban. Udvarán az É-i városfal egy szakasz. Lakóház és múzeum, egykori kanonoki ház, klasszicista 1841. Homlokzata átalakítva eklektikus stílusban 1891-ben, Kirstein Ágoston tervei alapján. Kapu két oldalán fülkében Kiss György szobrai. Az épület udvari hátsó fala az egykori É-i városfal egy szakasz. Áll. gyógypedagógiai intézet, volt Papnevelde, barokk, 1742-1746. Tervezte: Petz András. Bővítve 1771-ben, Fölsinger Mátyás tervei alapján. Nyugati szárnya 1883-ban épült. Udvarán az Éi városfal egy szakasza. Lakóház, barokk, 18. sz. Udvarában az É-i városfal egy szakasza. Múzeum és irodaház, volt megyeháza, barokk, 173110732. Tervezte: Petz András. Bővítve 1881-ben. Udvarán az É-i városfal egy szakasza. Földhivatal (múzeumi igazgatóság). Vízügyi Főigazgatóság, volt püspöki jószágkormányzóság, klasszicista, 1816. Udvarán az É-i városfal egy szakasz. Lakóház, barokk, 18. sz. Udvarán az É-i városfal egy szakasza. Néprajzi múzeum, romantikus, 1870 körül. Tűzfalába építve a D-i városfal egy szakasz.

MI

171

Pécs Szent István tér

hrsz: 18295; 18291; 18292/2, 318302; 18303; 18306; 18277/2

R.k. Püspöki palota, 12. sz.-i és reneszánsz épületrészek felhasználásával átalakítva és bővítve barokk stílusban 1751-1770-ben, Krammer János tervei alapján, majd neoreneszánsz stílusban 18381852 között. Gazdasági épületei középkori várfalak felhasználásával épültek a 18. sz.-ban. Kertjében és udvarán a középkori várfal. 18295 püspöki palota 18292/2- ún. Virágh-féle ház, barokk, 1780, benne Keresztelő Szent Jánoskápolna maradványai, 13. sz. 1829 - romterület 18277/2, 18281 - várfal, szobor 18302 román kori kőtár 18303 román kori kőtár 18306 - az első magyar középkori egyetem (1366-ból) és az Aranyos Mária-kápolna (1355ből) maradványai, gótikus szoborlelet.

3. A VÁROSFAL FELTÁRÁSA A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAM KERETÉBEN Az 1981-es pécsi régészeti topográfia városfal szakasszal és püspökvárral érintett listája a következő: 201. 202. 204. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 223. 224. 225. 238.

Aradi vértanúk útja déli oldal Aradi vértanúk útja déli oldal Aradi vértanúk útja Aradi vértanúk útja déli oldal Aradi vértanúk útja déli oldalának nyugati vége Landler Jenő utca Landler Jenő utca Landler Jenő utca Landler Jenő utca Landler Jenő utca Landler Jenő utca és Esze Tamás utcasarok Esze Tamás utca Esze Tamás utca Esze Tamás utca Esze Tamás utca Esze Tamás utca Esze Tamás utca Dóm tér 1. - Püspöki palota Dóm tér 1. - Püspöki palota Dóm tér 1. - Püspöki palota István tér

244. 245. 246. 252. 255. 283. 284. 288. 295. 298. 300. 303. 305. 306. 307. 308. 310. 314. 315. 318. 319. 362. 363-364. 365. 369. 370. 371. 372. 373. 386. 387. 388. 389. 396. 397. 398. 399. 400. 401.

Káptalan utca 8. Káptalan utca 6. Káptalan utca 4. Káptalan utca 2. Hunyadi János út 11. Esze Tamás utca 5. István tér 21. István tér 19. István tér 17. István tér 15. István tér 13. István tér 11. István tér 9. István tér 7. István tér 5-3. István tér 1. Landler Jenő utca K-i oldala Alkotmány utca K-i oldala Alkotmány utca 4. Sallai utca 52. előtt Sallai utca 52. előtt Sallai Imre utca 37. Sallai Imre utca 39-41. Rákóczi út 1. Rákóczi út 3. (Hotel Pannónia) Rákóczi út 3. (Hotel Pannónia) Rákóczi út 3. (Hotel Pannónia) Rákóczi út 5-7. Rákóczi út 5-7. Rákóczi út 9/1-9/2. Rákóczi út 9/1-9/2. Rákóczi út 11. Rákóczi út 13/a-13/b. Eötvös utca 15-13. Rákóczi út 15. Rákóczi út 17-19. Rákóczi út 21. Rákóczi út 23. Rákóczi út (25-33) Posta

423. 426. 427. 428. 430. 431. 432. 433-435. 436. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447-449. 450. 451. 452. 453. 454. 455. 456. 457. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472.

Jókai utca 10. Citrom utca déli oldal Citrom utca déli oldal Citrom utca déli oldal Jókai utca 25. - Rákóczi út 33. Rákóczi út 35. Rákóczi út 37. Rákóczi út 39/a-b-c. Rákóczi út 39/d. Bem utca Hunyadi János út 12. Hunyadi János út 12. Vak Bottyán utca déli oldala Vak Bottyán utca déli oldala Vak Bottyán utca déli oldala Vak Bottyán utca 17-15. Vak Bottyán utca 7-3. Vak Bottyán utca 1. Vak Bottyán utca 1/1. Anna utca 55. Anna utca Kulich Gyula utca 1. Kulich Gyula utca 3. Kulich Gyula utca 5. Kulich Gyula utca 7. Kulich Gyula utca 9-15. Kulich Gyula utca 17. Kulich Gyula utca 19. Kulich Gyula utca 21. Kulich Gyula utca 23. Kulich Gyula utca 25. Kulich Gyula utca 27. Kulich Gyula utca 29. Meredek utca 3. Meredek utca Meredek utca 2. Kulich Gyula utca 33. Kulich Gyula utca 35. Kulich Gyula utca 37.

473. Kulich Gyula utca 39. 474-477. Kulich Gyula utca 41-47. 478. Anna utca 53. 480. Anna utca 40. 481-482. Sörház utca 17-15. 483. Bástya utca 2. 484. Bástya utca 4. 485. Bástya utca 511. Kis Flórián utca 9. 512-513. Nagy Flórián utca 16-14. 514-518. Nagy Flórián utca 12-4. 520. Kossuth Lajos utca 49. 521-523. Sörház utca 13-9. 524-526. Sörház utca 7-3. 527. Kossuth Lajos utca 51. 528. Kossuth Lajos utca 531. Kossuth Lajos utca 46. 532. Kossuth Lajos utca 48. 533. Felsőmalom utca 2. 534-538. Felsőmalom utca 2/1-8. 539. Felsőmalom utca 10. 540-541. Felsőmalom utca 12-14. 542. Felsőmalom utca 16/1-16/2. 543-545. Felsőmalom utca 18-22. 546. Felsőmalom utca 24. 561-565. Lyceum utca 1-9. 566-567. Lyceum utca 13-15. 580. Munkácsy Mihály utca 34. 583. Rákóczi út 67-65. 584. Rákóczi út 63. 585. Rákóczi út 61. 586. Rákóczi út 59. 587. Rákóczi út 55. 588. Rákóczi út 53-49. 589. Tímár utca 14. 590. Tímár utca 18. 591. Tímár utca 24-20. 592. Tímár utca 26. …………………Lyceum utca 3

~ . ~

Eszterházy Pál írta 1664-ben: „… A falakon belül, a mecseteket nem számítva, körülbelül hétezer ház volt. A városnak öt kapuja van: kelet felől egy, amelyen át Budára mehetünk, déltől még egy, ahonnan Siklósra és Eszékre nyílik út, nyugat felé pedig kettő, amely Sziget felé vezet, végül észak felöl egy, ha nem számítjuk azt is, amely a gyalogost a várból a szőlőkbe és a hegyekbe viszi. Székhelye, illetve vára is van, egyébként a várossal összekötve, s csak éppen a várárok választja el tőle. Ott láthatjuk az egykori székesegyházat is, amelyet régi szokás szerint kerek kőfalak vesznek körül, amint hogy magát a várost is egyes falakból kiképzett sétálótornác övezi, s körülfogja a tornyoknak sűrű láncolata is, egyesek formája négyszögletes, másoké kerek, s mindenütt a város körül árkot is húztak. Kilátása, fekvése szép, levegője igen egészséges.”

…és ahogyan a próbált szakember látja: „Magyarországon a XIV. századtól kezdve erőteljesen megindult a városiasodás és ezzel együtt a települések megerősítése, körülkerítése. …védelmi szempontból zárt egységet alkotnak… a falak mögötti területen élte minden korszakban a maga sajátos életét a város… A fennálló falak értéke számunkra éppen az, hogy a városiasodás múltját

idézi,

erősíti

történeti

tudatunkat,

városunk

szeretetét,

hagyománytiszteletünket. … Fenntartási szempontból a várak és városfalak helyzete szinte a legnehezebb. Egyszeri helyreállításukra és állandó karbantartásukra, rendeltetés hiányában nincs megfelelő anyagi, illetve helyreállítási erő.” 12

…és amit mindketten láttunk: A ‘80-as évek elején a Konzum áruház építői markológéppel szedték fel az akkori „gazdasági fellendülést fémjelző” nagyszerű beruházás helyén a városfalat. Tették ezt igen felelősségteljes, komoly emberek döntése szerint, akik a hátuk mögé hajították egy történelmi távlatokban sarkalló, magasabb rendű gondolatnak még az esélyét is.

~.~ _______________________________ 12

Schőnerné Pusztai Ilona 1998 1.p.

„A várakat várkatonák és tisztjeik, a várjobbágyok (iobagio) védték. Földjük öröklött, vagy a várföldekből hasítottak ki maguknak. A serviensek és a várjobbágyok nemességét először egy 1267-es oklevélben ismerte el a király, míg az addigi előkelőket bárónak nevezi. A várnépek szolgák voltak, akik nem terménnyel, hanem katonai szolgálattal tartoztak a királynak.” Pécs esetében természetesen a földesúr, a mindenkori Püspök Úr. „Az országnak eleinte nem volt fővárosa. Fehérvár volt a koronázóváros, ami bizonyos ranggal járt. Eleinte a király kíséretével udvarházról udvarházra járva fölélte a megtermelt javakat. A pénzforgalom kialakulásával ez fölöslegessé vált, a király letelepedett. Az ország fővárosa eleinte Fehérvár, a 14. század elejétől Buda. A királyi székhely 1323-1405-8 között Visegrád volt, de ez nem jelenti azt, hogy Visegrád főváros lett volna. Kővárak a tatárjárás előtt: Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek és a Szent Márton hegyi kolostor (=Pannonhalma).” (2010. Internet)

Ma a s z a k m a i e l ő z m é n y e k e t sommázva, elmondhatjuk, hogy egy városléptékű gondolkodás vezetett a mai állapothoz, amikor is hazánkban a Sopron mellett legépebben megmaradt középkori városfal előbújt az őt körüllengő mende-mondák sűrűjéből, az ódon épületek szorításából és hangsúlyos városképi elemmé, a turizmus meghatározó célpontjává vált. Meg kellett ehhez építeni egy új utat és egy lakóutca megtámasztását, egy alagutat, új csomópontokkal, nem feledkezve meg arról sem, hogy emberek százainak kellett új otthont biztosítani. A város társadalmi - szakmai feleszmélése mai tudásunk szerint az 1930-as évekre tehető, amikor tervbe vette a püspökvár délnyugati sarkán lévő barbakán és a vár és városfalak (akkor még kis részben látható, másutt csak vélelmezhető) szakaszainak kiszabadítását. Ma már tudjuk, hogy a kiszabadítás egy olyan „szorításból” történt, mely inkább „ölelés”, ha arra gondolunk, hogy a falra történt ráépítések óvták meg számunkra további progresszív fejlesztési irányt lehetővé téve. (A falak külső oldalaihoz kis

földszintes épületeket építettek a XIX-XX. sz. fordulóján, akárcsak a barbakán esetében.) Ahogy egy közösség életében ismétlődően előfordul, hogy pénzhiány miatt nem követik a nagy gondolatokat tettek, így volt ez akkor is és ha belegondolunk, olykor ez mai életünket is megbélyegzi. Tehát az 1960-as években a Pécs Város Tanácsa jutott el a végső elhatározásra, az Országos Műemléki Felügyelőséggel közös programban 1967-ben kezdte meg a munkát, az alábbi tematikában. Kutatások

–

Barbakán, déli falszoros, nyugati várárok és várfal, északi várfal és városfal. (Dr. G. Sándor Mária régész)

Tervezés

–

OMF építészeinek tervei barbakán és várfalak és városfalak helyreállítása

Kutatások a – helyreállítások alatt

A helyreállítás közben a városfalak kutatása folyt több helyütt. (Dr. G. Sándor Mária régész)

Későbbi szanálások

Landler Jenő - Alkotmány, Citrom és Rákóczi utcák vonalán, majd a Vak Bottyán utca mentén folytatódott.

–

A feladat súlyát érzékelendő, hadd álljon itt egy példa az 1988 évi tervpályázati felhívásból idézve: „…sűrű beépítettségbe rejtőző, de napjainkban már a rekonstrukciót sürgősen igénylő esetekről van szó azzal, hogy a városfalat e munkálatok alatt és után is meg kell tartani, s a műemléki, városképi értékeket meg kell őrizni.” (4-5. sz. mellékletek) Kétségtelen, hogy a legváltozatosabb városszerkezeti és geotechnikai körülményekkel volt kénytelen (és ma is) szembenézni a szakma. A városfalak kiszabadítása a pécsi pinceprogrammal egy időben folyt. A mintegy 60 km hosszú város alatti pincerendszer számos helyen a fal alatt húzódott vagy keresztezt e azt. Statikai állékonyság vizsgálatot gyakran készítettek; ezt igazolandóan álljon itt a beavatkozások indoklására egy kis felsorolás:

a)Előzmények ALAPVETŐ STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁVAL kellett a fal jelentős részén szembenézni: – Un. függőleges értelmű falstruktúra rétegződésről kell beszélnünk: A kora középkori (XIII. századi) alapfalon ferde dőlésű szép várfal van. Az 1664-es város felégetést követően a törökök kimélyítették a várárkot és a földet a falnak deponálták, aminek következtében alacsonyabb lett a fal. „A korabeli források nagy kiterjedésűnek tüntetik fel Pécset. A házak számát 6-7000-re tették, 16 mecsetje volt, s nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök övezték. Erős fal védte a várat, s a székesegyházból is várat alakított ki a török, nagyfalakkal és vizesárokkal körülvéve, ami elválasztotta a várostól. Zrínyi nyílt rohammal nem akart megpróbálkozni a nagy erősség bevételére, sokkal inkább rajtaütést akart kivitelezni. Január 27-án Pellérdnél állomásozott, s a következő nap már a város alatt volt. A német csapatok megrohanták Pécset, s nyomban bevették a külvárosokat. Január 29-én a belváros került a keresztények kezére, de a várat sehogy sem tudták elfoglalni. Két napig duló harcok után az erősséget a török megtartotta. Január 31-én Zrínyi Esterházy Pállal a horvát-magyar lovasság élén elindult Eszékre, hogy az ottani 1664.

Pécs

ostroma

Bubics

Zsigmond korabeli képén. tölgyfahidat elpusztítsa, melynek óriási stratégiai jelentőssége volt. Von Hohenlohe generális tovább ostromolta a várat, addig Zrínyiék elfoglalták Dárdát és elérték az eszéki hidat. A nagyvezír Köprülü Ahmed éppen Nándorfehérváron volt, és már korábban rájött, mire készül a bán, így hát maga próbálta megakadályozni a híd elpusztítását. Gyorsan a Szerémség felé vette az útját, de elkésett. Zrínyi a hidat felgyújtotta, s az időjárás is őt segítette. Az építmény két nap alatt leégett a nagy szélben, ezután a bán visszatért Pécsre, útközben még elpusztította Baranyavárat, s a vidékről elűzte a lakosokat. Minden értéket magával vitt, hogy a török ne találjon utánpótlást, ha erre vonul. Amint Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult

Közben a Pécs ostrománál maradt hadakból néhány gyalogsági alakulat is támadást intézett keleti irányba és egészen Mohácsig nyomult előre, kiűzve az ottani erősségekből a törököket. Február 6-án feloldották a pécsi ostromzárat, a várat nem sikerült bevenni, de a hadjárat elérte célját.” (Pécs Wikipédia)

A kényszerű ráépítés viszont új alappal indult, ami szélesebb, mint az alatta lévő falkorona. (XV.század) (30. kép)

b) Egyéb állékonyságot veszélyeztető okok: – Ráépítés – –

–

– – –

– – –

– – – – –

Az új épület magába foglalja vagy alapfalként használják (31. kép) Köpenyezés kő – eredeti köpeny kiegészítéseként vagy tégla – új köpenyfallal Pince aláépítés hossz- vagy kereszt irányban közmű átvezetése (példa: Káptalan u. szakasz római pince közmű Oldalról nekiépítés – alapozás bolygatása – harántfal bekötés (32. kép) – pincelejáró vagy egyéb boltív, boltvállképzés (33. kép) – födémgerendák bekötésének fészkei (34. kép) – tető tartószerkezeteinek fészkei – falfülkék vésése (35. kép) – kéménykürtők vésése (36. kép) – nyílás bontás – támfal nekitámasztása Terepszint változtatás feltöltéssel vagy alapsík alá menetellel (Példa: Bagolyvár - erózió), Közlekedésből adódó nyomás és rezonancia terhek Csapadékvízből adódó hidrogeológiai terhek eredeti - Várárok vízbetörés jelenlegi - közműhibák Nyílások befalazása. Bontások építkezések céljára. Esetleges városfal áthelyezés (hozzáépítés), új bástyák, bekötések stb. vár (ÉK-i sarok)

c) Kicsit bővebben – a hozzáépítés eltávolításával az egyetlen még aktív biztonsági tényező szűnik meg. (lásd ma a Patria Hotel és a régi Tűzoltó laktanya közötti szakasz Rákóczi út felőli végét. 2004-es szanálás miatt árválkodik gyámolítás nélkül a fal. A terület gazdája a PVV.ZRt. folytatott tárgyalásokat Dr. Kistelegdi Istvánnal a helyreállítás tervezéséről (37. kép) – Az épületek szerkezeti elemei (bevésett födémgerendák…) gyengítették a falakat. (GETTO TAMÁS járt egy ilyen otthonban, ahol a szobácska „városfalába” falfülke volt bevésve, ráccsal a papagájnak…, aztán eltűnt a ház, és lakója és a papagáj, de a város mögött még ott volt egy kis tükör és egy kis csengettyű…) – A középkori falak különböző szelvényhiányai miatt átrendeződött önsúlyuk eredője excentrikussá alakult terheléssel az altalajra. – Heterogén szövetű a fal; sok helyen különböző másodlagos kövek, tégla, fakiváltók, cserép stb. beépítésétől. A fal jellemző adatait lásd a (6. sz. melléklet). Várfalak, tám- és bélésfalak biztosítatlan partfalak vizsgálata és helyreállítása: ÉVM-1.sz. Építőipar Fejlesztése Célprogram Biztossága Országos tervpályázat. Bp. 1988. június. A pályázat kiírói az alábbiak tekintetében várnak orvoslást: tönkrement alapok megerősítése kedvezőtlenül változott alapok alatt talajfizikai jellemzők javítása módszert várnak a beépített „idegen testek” eltávolítására és a műemléki helyreállításra. (Nyilván különböző tervezők más más látásmóddal és javaslattal élnek.) falazat anyagának konzerválása a fent említett excentrikus terhelések kiegyensúlyozása rejtett statikai megoldással

pótlások, helyreállítások műemléki szempontok alapján történjenek. 1978-tól a munkamegosztás a következő volt: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola készíti a geodéziai munkákat (helyszínrajz, fotogrammetria) a Pécsi Tervező Vállalat a talajmechanikai szakvéleményt ezek alapján a PMMF statikai szakvéleményt és helyreállítási javaslatot ad. (Dr.Metzig Ferenc)……………………….összefoglaló Metzingtől Tudományos kutató és régészeti feltárás készül az OMF. Tudományos Osztály közreműködésével. (Dr. G. Sándor Mária régész) az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztálya műemléki és városrendezési elvek alapján kiviteli terveket készít. (Ferenczy Károly, Dr.Komjáth Attila, Schőnerné Pusztai Ilona, Káldi Gyula tervezők) Természetesen az 1978 előtti időszak és napjaink eseményeinek vizsgálata nélkül ez a szép és felelősségteljes társasjáték nem lenne értékelhető, élvezhető és a folyamat egészen addig tart, míg a szabályos alaprajz a „kör” be nem zárul. Az 1987. június 4-i Tervtanácsi meghívó tanúskodik arról, mennyi vállon nyugodott egy-egy „mozaikrészecske” megoldásának problémája. (7. sz. melléklet) Előtte azonban nézzük végig a komplex grandiózus gondolkodás kronológiáját! I. Tervezési program – elsősorban a Püspökvár körüli rész, cca. 800 m Ferenczy Károly 1962 (főképp állagmegóvásra vonatkozik) Cél: a városfalak idegenforgalmi célú bemutatása (8. sz. melléklet) II. Tervezési program – Pécs, városfalak Schőnerné Pusztai Ilona 1979 (9. sz. melléklet) (elsősorban műszaki állag védelme, ütemterv, mely a tervezés előfeltételeit biztosítja) (konzerválás, esetenként rekonstrukció)

Cél: korszerű idegenforgalmi igények: Citrom utcában és a Vak Bottyán utcában javasol gyilokjáró rekonstrukciót. A IV. ütemben befejezett munkák után (Vak Bottyán u. 47. és Anna utca közötti szakasz) az V. ütemben feltétlenül fontosnak tartja a teljes városfal rekonstrukció folytatását, az 1979-ben kitelepítendő tűzoltóság oda nem illő épületeinek szanálásával. A Felsőmalom és Sörház utcákban a belső udvarokban lévő melléképületek szanálásával és az egyes udvarok összekapcsolásával véli Schőnerné Pusztai Ilona a városfalat bemutathatónak. A tervek tartalma:

– – – – – –

Történeti áttekintés Jelenlegi felhasználás Tulajdonviszonyok Városfalak javasolt felhasználása A tervezett helyreállítási munka I-VIII. ütemek: - tudományos előkészítés - műszaki előkészítés programja - költségelőirányzat

A programterv a műemléki álláspontok ismeretében a helyreállításhoz egységes véleményt sürget és a rendezési tervbe iktatását javasolja. (Átfogó, városszemléletű gondolkodás!) Tekintsük tehát az eseményeket kronológiai hűséggel kifejtve bővebben; kik és milyen aspektusból, elhivatottsággal netán „ars poeticá”-val tették le voksukat és terveiket e nagyszerű feladat okán!

A városfalat helyreállítók eddigi résztvevői:

I. SZÁMÚ SZAKASZ: II. SZÁMÚ SZAKASZ:

FERENCZY KÁROLY / DR. G.SÁNDOR MÁRIA SZŐKE GYULA

III. SZÁMÚ SZAKASZ:

Dr. KOMJÁTHY ATTILA

IV. SZÁMÚ SZAKASZ:

SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA / DR. G.SÁNDOR

MÁRIA V. SZÁMÚ SZAKASZ:

SCHNŐNERNÉ PUSZTAI ILONA / DR. G.SÁNDOR

MÁRIA VI. SZÁMÚ SZAKASZ: VII. SZÁMÚ SZAKASZ:

Dr. KOMJÁTHY ATTILA SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA / DR. G.SÁNDOR

MÁRIA VII/a. SZÁMÚ SZAKASZ:

KÁLDI GYULA / DR. G.SÁNDOR MÁRIA

VIII. SZÁMÚ SZAKASZ:

SZIGETVÁRI JÁNOS

IX. SZÁMÚ SZAKASZ: X. SZÁMÚ SZAKASZ: XI. SZÁMÚ SZAKASZ: XII. SZÁMÚ SZAKASZ:

KOVÁCS PÉTER TILLAI ERNŐ (HÁZILAGOS ÁLLAGMEGÓVÁS) BENEDEK DEZSŐ

XIII. SZÁMÚ SZAKASZ:

MESKÓNÉ BÉKEFI DIÁNA

XIV. SZÁMÚ SZAKASZ:

WEILER ÁRPÁD

XV. SZÁMÚ SZAKASZ:

VICZENCZ OTTÓ

XVI. SZÁMÚ SZAKASZ:

DÉVÉNYI SÁNDOR / KÁRPÁTI GÁBOR

XVII. SZÁMÚ SZAKASZ:

ÁSPÁN LÁSZLÓ

XVIII. SZÁMÚ SZAKASZ: KISTELEGDI ISTVÁN / DR. GERE LÁSZLÓ XIX. SZÁMÚ SZAKASZ:

GETTO TAMÁS

XX. SZÁMÚ SZAKASZ:

DÉVÉNYI SÁNDOR

XXI. SZÁMÚ SZAKASZ:

DÉVÉNYI SÁNDOR

XXII. SZÁMÚ SZAKASZ:

KULCSÁR ISTVÁN

XXIII. SZÁMÚ SZAKASZ

WEILER ÁRPÁD / DR. GERE LÁSZLÓ

(Jelmagyarázat: véleménynyilvánítás, értékelés a kiemelt szövegrész)

I. számú (Pécs, Esze Tamás utcai Barbakán és Püspökvár Ny-i oldal) szakasz

219 m

FERENCZY KÁROLY építésztervező DR. G. SÁNDOR MÁRIA régész _______________________________________________________________ Épült: 1969-1973-ig Forrás: KÖH. Központi Tervtár, Bp. Táncsics u. 1.

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Amint

azt

tudjuk

1780-ban

megkezdődött

az

erődítések

tervszerű

lerombolása. A XIX. század elején először a D-i kapu, majd a D-i és K-i fal szorosok megszüntetésére, valamint a várárok betömésére került sor. A vár legkorábbi ábrázolását az 1686-os Haüy féle térképről ismerjük, amely közvetlen a hódoltságkori állapotot rögzíti. A másik az 1754-es Hermang féle térkép(10. sz. melléklet), amely a vár feltárása szempontjából ugyancsak sok jelentős adatot tartalmaz. Evlia Cselebi 1663-ban leírja a várat. 13 A vár alaprajzi elrendezésének, valamint építési korszakainak tisztázása céljából Gosztonyi Gyula már az 1930-as években felveti a régészeti kutatások szükségességét. Erre azonban ekkor nem kerülhetett sor. 1967-ben a Városi Tanács megkezdte a várfalak körül levő elavult házak szanálását, valamint a pécsi püspökség átadta a déli kertet /várárok/. Ezek után nyílott lehetőség a pécsi vár kutatásának megkezdésére. A jellemző fordulópontok kronológiai sorrendben: – SEDLMAYR Jánosné már 1958-62-ben „tetőidomos” felmérést készített a falról és az azt övező épületekről. (11. sz. melléklet) – 1954. Barbakán felvonóhidas kapu – 1954. Barbakán állagmegóvás közben (1.sz. archív fotó) – 1955. Barbakán falkoronái állagmegóvás után (2. sz. archív fotó) ____________________

10

Pécs ezer éve 1996 86.p. (Evlia Cselebi 1663.)

– 1958-ból van már lépcső és gyilokjáró terv,

4 mm-es drót alumínium

fonattal. – 1959-ben látunk már Cseh István tollából állagmegóvási műleírásokat, majd az OMF elvégezte a munkálatokat. (12. sz. melléklet) – 1962-ben Ferenczy Károly tervezett helyreállítási munkákat a Barbakán és környékére (13. sz. melléklet) – „A Városi Tanács VB. megértő segítőkészsége alapján az OMF 1967-ben elkészítette e terület tervezési programját. Ennek alapján még ebben az évben megindult a Barbakánt övező értéktelen épületek szanálása – a Barbakán „kiszabadítása”. Ennek befejezése után 1968-ban elkészült e terület régészeti feltárása, majd ezt követően – az értékes és idegenforgalmi szempontból is jelentős maradványok ismeretében – 1969 elején elkészültek a helyreállítási tervek.” (14-15.sz. mellékletek) (3-4-5-6-7. sz. archív fotók) – 1968-ban a déli falszoros műszaki előkészítési és földmunka terveit készíti Ferenczy Károly építész. – 1968. kiszabadítási munka terve: Ferenczy Károly – 1969-ben már Ferenczy Károly, Kriszt György, Komjáthy Attila készített lépcső és gyilokjáró (fa) tervet. (16. sz. melléklet) Ugyancsak a mai fakapu és fahidak terveit! – 1969.05.06. melléklet (eddig nem követett nagymérvű kiegészítés nem kívánatos voltára) hivatkozik. (17. sz. melléklet) –

I.

ütem 1969-es terv

– II.

ütem 1971-es terv

– II./a ütem 1971-es terv – II./b ütem 1972-es terv

– III.

ütem 1973-as terv (Barbakán előtér)

Fokozottan meg kellett erősíteni, hiszen a Szepessy szobor közelében állott déli kapuval ellentétben a Barbakánon át a városon kívüli területekkel tartotta a kapcsolatot. (minden irányban belőhető volt a várfalakon kívüli rész, nem beszélve arról, hogy a bejutó a falon lévő védőfolyosó őreitől számíthatott a fogadtatásra.) Mai tervezőink által hangsúlyozott belváros nyugat-kelet-i irányú világörökségi

tengelyének

meghatározó

turista

a

célpont,

„kapuja”, ahol

markáns

sok

városképi

csemegében

elem

lehet

és

részünk;

lőréstípusok, külső védőmű nyomvonala, az északi felvonóhíd kőperselyei, fahíd, gyilokjáró stb. –

NÉHÁNY PÉLDA A KORABELI MŰLEÍRÁSOK RENDELKEZÉSEIRŐL: Pl.: – II./a ütem A XVIII. században a Barbakántól északra fekvő nyugati belső falszorost beépítették, az így épületfallá változott várfal műemléki helyreállításáról rendelkezik. „Barbakánt felületstruktúra változtatás nélkül kell hézagolni.” –

II./b ütem „A bástyák falkorona lezárásáról nem maradt fenn adat.” „A helyreállítás a várfal statikai megerősítését, homlokzat felületeinek helyreállított

konzerválását várfalakkal

és

falkoronáinak

azonos

–

kissé

–

az

romos

eddig kontúrú

kialakítását tartalmazza.” „Minden olyan falfelületet, amelyek helyreállítás, tatarozás nélkül fenntartható, beavatkozás nélkül meg kell tartani.” (Ferenczy)

A régi fotók és a környező beépítés tanúsága szerint felbecsülhetetlen kincshez jutott a város. (38-39-40-41-42-43-44-45-46-47. képek) (18. sz. melléklet) (8-9. sz. archív fotók) . Egyháziak kiváltságai az Árpád korban: Két szín alatti áldozás (ostya és bor), míg az egyszerű hívek csak ostyát vettek magukhoz. Ez azt jelentette, hogy a papok közelebb állnak Istenhez. Adómentességet kaptak, csak saját bíróságuk ítélkezhetett fölöttük (Kálmán óta).

II. számú (Pécs, Rákóczi út 1. sz.) szakasz.

21,40 m

SZŐKE GYULA építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 1960-as években

Forrás: elbeszélgetés 2005. december

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Azon kivételes személy, aki kellemetlen fricskát kapott a 60-as években az Építési Minisztériumtól, azért, mert tett valamit. A Pécsi Tervező Vállalat új székhelyét tervezte ide, amikor előkerült a mintegy 21,40 m hosszú városfalszakasz, ami akkor meglehetősen lepusztult állapotú, tulajdonképpen vegyes falazat volt. Az akkori Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem nyilatkozott. Saját hatáskörben a kivitelezőnek szóló építési naplóbejegyzéssel rendelkezett a lebontásról, majd a tervezett új épület Rákóczi út felőli véghomlokzata földszintjének bár „modoros ciklopkőfal” reinkarnációjával kapcsolódott vissza a városfal saját testéhez. A „Dercsényi féle” minősítés az idő múlásával elült... (48. kép)

. A papi nőtlenséget 1075-ben rendelték el.

III. számú (Pécs, Aradi vértanúk útja nyugati vége az ötszög alaprajzú Bástyától, a püspökvár gazdasági bejárat utáni első négyszögbástyáig) szakasz

69 m

Dr. KOMJÁTHY ATTILA építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 1976. II. félév

tervezés 1976. I. félév Forrás: KÖH. Központi Tervtár, Bp. Táncsics u. 1.

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Ez mintegy átmenet a Barbakán és a további Aradi vértanúk úti szakasz között, még szervesen a püspökvárhoz kapcsolódik. Az viszont igaz, hogy felfogásában, városképi és didaktikai szempontokból, valamint korát tekintve is inkább Schőnerné Pusztai Ilona féle észak-északkeleti zónához kapcsolható, amely a Vaskapuval ért véget. (49. kép)

.

„Magyarországi szentek: András és Benedek a zombori remeték, Szent István, Gellért 1083-tól. Szent László 1192-től. Habár Margit sokkal-sokkal később, 1943-ban kapta meg a titulust, halála után azonnal szentként tisztelték. Avatását V. István, Károly Róbert és I. Mátyás is kezdeményezte. Szent Imre állítólagos életvitele miatt érdemelte ki a szentté avatást, Szent Erzsébet II. András lánya volt, talán osztrákoknál élt, Kinga - II. András unokája lengyel királyné volt. Mindegyikük helyi szent volt a korban.” (2010. Internet)

IV. számú (Pécs, Landler Jenő utca) szakasz.

260 m

SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA építésztervező DR. G. SÁNDOR MÁRIA régész _______________________________________________________________ Épült: 1980-1985

tervezés 1979; 1982 Forrás: elbeszélgetés 2005. december

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Ő az a kedves hölgy, aki azt mondta: „igen az egyik felem a városfalé…”, vagyis lényegében a városfal nyugati felével foglalkozott. Talán még ennél is beszédesebben tükrözi hozzáállását, sőt hitvallását az ügyhöz, a mi városfal ügyünkhöz, hogy elsőként tett a város elé egy átfogó nagyformátumú javaslatot, egy tervezési programot 1979-ben, amely már a védelmi rendszer komplexitásában látja az egyetlen üdvözítő megoldást. /Nem véletlen, hogy könyvem későbbi fejezetében említem a kezelési-terv jelentőségét. Meghasadna a szíve, ha látná, mi folyik a falon belül. Mivé lettek a Tűzoltó laktanya mögötti telkek, hogy mit találna még a keleti oldali belső udvarokban, vagy csak akár az ő általa felújított bástyák belsejében. stb. Nem mintha a fal külsőt nem hagytuk volna magára, de a globális szemlélő ezeket még nem érzékeli./ De beszéljünk a pozitív dolgokról, arról, hogy ma már gondozott a Szabadtéri színpad mögötti vonulat, és a Szent István téri hátsó kerteket is birtokba és használatba, gondozásába vette a város, hogy mai építészeink az ő mérései és kutatásai alapján dolgoznak még ma is. Munkássága ragyogó fogódzót adott utódainak, hihetetlen empátiával, várostörténeti és városképi szemlélettel és lelkesedéssel. Ez a tervezési program már nemcsak a Püspök vár körzetére koncentrál (Ferenczy Károly 1962.), hanem felvállalja a teljes városi védelmi rendszer konzerválását, rekonstrukcióját előkészítő koncepciót, kihangsúlyozva a teljesség, a befejezettség fontosságát.

Teljességre való törekvését és alaposságát igazolják, a Landler Jenő utcai un. kapcsolódó beruházások; (10-11. sz. archív fotók) –

mint külső támfal lépcsőfeljáró (19. sz. melléklet)

–

pavilonok felújítása (20. sz. melléklet))

–

a falon belül kisajátított 10 m-es sávban sétány gondolata

–

barokk kertek

–

pince vendéglők stb.

A TERV NÉHÁNY UTASÍTÁSA: Az említett támfal – feljáró lépcső az alsó várfal szakasz külső megtámasztása, hiszen itt a szintkülönbség a mögötte lévő kertekhez igen nagy. „A meglévő külső támfalak felhasználásával készítendő el a várfal külső megerősítése; vb. kitámasztó szerkezetekkel. Harántbordák alsó síkja egyezzen a várfal eredeti alapozási síkjával.” A túlsó oldalon a városfal helyreállítás után javasolja a Sz ent István téri telkek szintkülönbségeit támfalakkal megoldani, melyek a fal túl oldali megfogását is javítanák. Új lépcsőfeljáró a XX. századi teraszhoz A Szt. István tér 15. sz. kertjében kerti pavilon helyreállítandó (XX. század elején épült. A barokk kerti pavilon helyreállítandó, mögötte burkolatban kell a városfalat bemutatni. A Barbakán előtti külső védőmű az eredeti nyomvonalon felfalazandó terméskővel B200-as betonba. A

középkori

falmaradványokról

minden

utólagos

ráfalazás

visszabontandó. Hiányzó falszakaszok, falkoronák pótlása terméskővel, cement-habarcsba falazva.

Falkoronák 50-60 cm magasságig B200-as betonba rakandó. A 70 cm-es vastagságú fal kifelé, a 115 cm vastagságú fal kétirányú lejtéssel készüljön. A kilátszó falmag új köpenyezést kap az együttdolgozás érdekében, a falmagba becementezett betonvas falkarmokkal, javított mészhabarcsba falazva. A bontott utólagos nyílások áttörések befalazandók. Kavicsszivárgót és faltól kifelé lejtő terepet javasol. A koncepció további jelentős része az Esze Tamás utca felé sétány kialakítása fel és levezetéseivel. (21. sz. melléklet) Tematikus módon készített - tervezési programja - (a javasolt felhasználástól a költségelőirányzatig) I. ütemét képviselik a fent elmondottak.

. (50-51-52. képek) „Az egyetemeken az első lépcsőben kb. 14-20 éves korig szabad művészeteket oktattak, ez volt az első kar. Két év után a tanulók megszerezték a baccalaureatus, a hatodik év végén a doctoratus fokozatot. Eztán kezdhették el az orvosi vagy a jogi karon tanulmányaikat, amely általában öt évig tartott. Negyedik kar a teológia volt, ez adta a legmagasabb képesítést. Ez nyolc évig tartott és a teológiai doctoratus megszerzése csak 35 éves kortól volt elérhető.” (2010.Internet)

V. számú (Pécs, Citrom utca) szakasz.

160 m

SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA DR. G. SÁNDOR MÁRIA

építésztervező régész

_______________________________________________________________ Épült: 1981-82, 1988

tervezés 1980 Forrás: elbeszélgetés 2005. december

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Ennek az erődítésnek az a különlegessége, hogy a nyugati részén eredeti állapotát kívánja visszahozni . Bár arról nincs egyértelmű forrás, hogy a pártázat mögötti védőfolyosó fedett volt, vagy nem, de nem gondolom, hogy nagy mulasztást követett el a tervezője, ha a nyitott mellett döntött. A KÖZÉPKORI VÁRAK; VÉDŐOROMZATOK, LŐRÉSEK ÉS TETŐK 14 című fejezetében hivatkozik a fatetővel védett védőfolyosók (gyilokjárók) létére, valóban befelé lejtett tetőszerkezetük, kétségtelen, hogy a várvédőkön kívül a fa szerkezet és a faltest is védve volt ez által. A műemlékes tervező azonban „hipotézist” nem építhet, ezért a gyilokjáró szerkezete, miként a Barbakán esetében is, jelzés értékű. Az esetek többségében azonban a XII. századi várépítészeti fejlődéssel, a védőoromzatok és a gyilokjárók különféle módozatait is felismerhetjük, de be kell látni, hogy többségében fedetlenül. A terveken a következő alaptendenciák láthatók: I.

A nyugati fele (90 m). (tervezés 1980.) Minden utólagos felfalazás, tégla köpenyfalak, kémények, harántfal bekötések, pincelejáró boltváll, lőrések utólagos befalazása, kerekbástya belső terméskő bélésfal stb. lebontása. Új köpenyfal építendő az északi oldalon elpusztult szakaszon a gyilokjáró szintjéig, déli oldalon befalazandók az istállófülkék. Kiegészítendők a pártafalak, a kerekbástya falkoronája B200-as betonba rakott terméskővel, a tetején kifelé lejtő módon.

___________________________ 14

Középkori Várak 2004 37-40.p.

A csatlakozó terep min. 1 %-ot lejtsen kifelé

Gyilokjáró helyreállítandó az eredeti falfészkek felhasználásával . A kőfal felületek mélyhézagolásúak legyenek, mészhabarccsal. A terv a Jókai utcai sarok épület északi tűzfalán durva-sima vakolat felhordással mutatja be a városfal elpusztult felső részének körvonalait. Felette a tűzfal „homlokzatosítását” kezdeményezi. (Szintén egyedi megoldás!) (53-54-55. képek) II. A keleti fele (90 m). (tervezés 1987.) Miután a fal két oldala között 2,00 m szintkülönbség van (az alsó rész, mint támfal működik) a szakmai testület állásfoglalása szerint mellvédfalként falazandó, a mögé tervezett épület és a fal közötti gyalogos átjáró biztosításával. A keleti végén Autóklub állt, elbontása után a fal északi oldalán új építkez és indult, nem beszélve a déli oldali foghíjbeépítésről, így a rendezés a falszakasz teljes hosszban történő bemutatását tette indokolttá. A fal 1,10 m széles. Az alapozás a meglévő alapsíkkal azonos síkban úsztatott betonlap. A csapadékvíz a belső oldalról átfolyó-nyílásokkal legyen elvezetve. A falkorona B200-as betonba falazva, felül kétirányú lejtéssel. A fal külső-belső felületét mészhabarccsal mélyhézagolással kell megépíteni. A tervező még a Rákóczi úti foghíjbeépítés földszinti áttörését (átjárhat óságát) is fontos városképi elemnek tartotta egy déli oldali falépcsős felvezetéssel a városfal belső szintjére.(22-23-24. sz. mellékletek)

. (56-57. képek) „A magyarok főképp a Bolognai egyetemre jártak, melyet a XI. században alapítottak, itt leginkább jogot tanultak. Vonzó intézmény a párizsi egyetem; (alapítva kb. 1170) , magas szintű teológiai képzést nyújtott. Montpellier (alapítva: 1181) majd Padova (1220) és az orvosi képzéséről híres, Oxfordba (1167) valamint Cambridge-be (1227) természettudományokat tanulni mehettek, nem beszélve az 1367-ben alapított első magyar egyetemről (Anjou Nagy Lajos király alapította, Orbán pápa írta alá, Vilmos pécsi püspök volt a fenntartója).

VI. számú (Pátria Hotel előtti vonulat) szakasz

45 m

DR. KOMJÁTHY ATTILA

építésztervező (Műemléki Tervtanács elnöke 1987-ben) _______________________________________________________________ Épült: 1976-ban - művezetéssel

terv nem készült Forrás: KÖH. Központi Tervtár, Bp. Táncsics u. 1.

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A POSTA VÁLLALAT-nak voltak féltetős épületei a fal belső oldalán. Nyilvánvalóan a hotel beruházási programja keretén belül annak parkolási és parkosítási igényeivel együtt járt a városfal itt megbúvó darabjának rekonstrukciója, mely az értelmezhetőség határait nem kívánta túllépni. Arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy kellően távol tartsa a szállodától a forgalmat, a Landler Jenő utcán már megszokottá vált folytonosság kiegészítéseként. Reménykeltő elképzelései vannak a városnak a tűzoltó laktanya felé történő folytatást illetően.

. (58. kép) A bécsi egyetem alapítása két évvel előtte történt csupán. Nagy Lajos királytól még 1367-ben „studium generále” minősítést kapot, mely felruházta valamennyi tudomány oktatásának a jogával. Feltehető, hogy külföldről is látogatták; viszonylag kiterjedt terület szellemi központja volt.”(2010.Internet)

VII. számú (Pécs, Aradi vértanúk útja III. Püspökvár II. bástya és Hunyadi út) szakasz.

420 m

SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA építésztervező DR. G. SÁNDOR MÁRIA régész _______________________________________________________________ Kivitelezés: É-i várfal 1979 Városfal 1984-85 K-i várfal és kerekbástya 1991

tervezés: 1983 1990

Forrás: KÖH. Központi Tervtár, Bp. Táncsics u. 1.

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA

Ez az a szakasz, ahol a legmarkánsabban érzékelhető az a bizonyos lineáris középkori lehetőség, amit a várárok jelentett. A mellékelt térkép (25. sz. melléklet) ragyogóan mutatja a század eleji beépítést. Ez volt a város tól ill. Schőnerné Pusztai Ilonától a leglátványosabb beavatkozás, ami aztán pécsi építész kollégáinak köszönhetően (akkori Dél dunántúli Tervező Vállalat) kiteljesedett az elkerülő úttal és felette az Aradi vértanúk úti lakóutcával, ahol a vértanúk mellszobrait látjuk. Egyedül álló megoldás, kellemes sétát tehetünk itt és valóban a szintkülönbségnek köszönhetően bekandikálhatunk az északi falon belülre. Ez a leghosszabb összefüggő szakasz, ami a középkori hangulatot a legh itelesebben tükrözi. Persze védelmi szempontból előnytelen volt, mert a domboldalról könnyebben belőhettek a kiépített védelmi vonulaton. (59. kép) Azóta ez az út kiválóan tehermentesíti a belvárost, a mellette húzódó parkosítással, a tornyokkal, a napfelkelte és napnyugta fényeivel, a l épcsős támfal zöldjével és a felett húzódó nagyrészt múlt századi beépítéssel rendkívül megkapó, méterenként más és más városképi élményt nyújt számunkra. (60 -6162-63. képek)

A TERV NÉHÁNY UTASÍTÁSA A középkori falmaradványokról minden utólagos ráfalazás visszabontandó.

–

Hiányzó falszakaszok, falkoronák pótlása terméskővel, cementhabarcsba falazva.

–

Falkoronák 50-60 cm magasságig B200-asba kiegészítendők.

–

A 70 cm-es vastagságú fal kifelé, a 115 cm-es vastagságú fal kétirányú lejtéssel épül.

–

A lecsupaszítás új köpenyezést kap a falmagba cementezett betonos falkarmokkal, javított mészhabarcsba falazva.

–

A bontott utólagos nyílások áttörések befalazandók.

–

A kavicsszivárgót és faltól kifelé lejtő terepet javasol.

–

A tervekben szépen látszanak a különböző munkafázisok.(26-27-2829. sz. mellékletek))

. (64-65-66-67 belső képek) Valószínűleg az első jelentős latin-magyar szójegyzéket 1380-90 tájékán készíthették, töredékes másolatai: a Besztercei szójegyzék 1316, a Schlägli szójegyzék 2140 magyar szót tartalmaz.

VII/a. számú (az un. Hegyi bástya az alagút keleti szájáig) szakasz

64 m

KÁLDI GYULA építésztervező DR. G. SÁNDOR MÁRIA régész OMF _______________________________________________________________ Épült: 80-as évek első fele

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA

Schőnerné Pusztai Ilonának erre a szakaszra is volt terve, de az idő múlása végül is felülbírálta. Ezért van a fenti indexre való hivatkozás… A városfal Vak Bottyán utcai szakasza a több tervező által sok éven át folytatott városfal-rekonstrukció része. A városfal legépebben maradt része. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség instrukciói és a korábbi programtervek iránymutatása alapján készültek a tervek. Megkapó dimenzionális ellentét feszül a bástya és az alagút között, másrészt helyzete miatt látványt fokozó városképi elem is, Dévényi Sándor zászlótartójával együtt.

. „Szentháromság-szobor az egykori piac-, 1780-ig Szentháromság, majd Fő, 1870-: Széchenyi téren. Eredetileg 1713-17: Regesz Pál pécsváradi kőfaragó kőobeliszkjén Anrath Henrik faragta Szentháromság és a pestisszentek: Szt Rókus, Rozália és Sebestyén kőből (2004: Mecsekszentkúton) és Immaculata faszobor. 1750 k. Benchardt András ~i szobrásszal Szt Vince ereklyéjét is beépíttették. - Fölépítését, barokk stílusát pontosan követi az 1908: →Kiss György és Láng Adolf építész által haraszti mészkőből készített mai együttes. Szt Rozália helyére Páduai Szt Antal került a gyermek Jézussal, az oltár feletti ívelt párkány fölött Immaculata.” (Magyar Katolikus Lexikon)

A puskapor harctéri alkalmazása 1320-30 közöttire datálható. Ágyú első említése az angol-francia százéves háborúban, a crécyi csatához fűződik. Eleinte nagyobb lélektani hatása volt, mint tényleges ütőereje, bár városfalunk északi oldali védhetősége szempontjából komoly félelemre adhatott okot.

VIII. számú (Pécs, Líceum u. 5-7; /Felsőmalom u. 10./ Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székháza) szakasz

18 m

SZIGETVÁRI JÁNOS

építésztervező ) _______________________________________________________________ Épült: 1984. Védett!

Forrás: Sebestyén Gyula Úr elmondása; 2005. december

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Sebestyén Úr emlékezete szerint, (merthogy a régi tervező vállalatok tervanyaga még a VÁTI-nál sem lelhető fel) egy sok éve körbe dúcolt ház volt, amiről már lemondott a szakma is, a közvélemény is, aztán Szigetvári János tervei alapján a kivitelező nagy bravúrok árán felújította. Az Országos Műemléki Hivatal kikötötte a telket haránt irányban átszelő városfal megjelenítését. Erre jó okot adott a kertben lévő, a két utca közötti ~ 40 cm-es szintkülönbség is. Arra azonban a kivitelező – aki maga is építész – sem emlékszik hogyan lett ez vörös kő. „Talán a meglévő épületből került ki…” A jó szándék és a szakmai bizonytalanság szerencsétlen találkozása ez. . (68-69-70. képek)

„Szt Flórián posztamensen, alacsony kerítéssel övezve, a róla elnevezett téren. A török időktől itt lévő közkút helyén állították 1825: homokkőből, 1926: →Kozma Erzsébet süttői mészkőből faragott szobra került helyére. Talpazatán: Szt Flórián könyörögj érettünk.” (Magyar Katolikus Lexikon)

A hónapok régi nevei Január Február Március

Boldogasszony hava Böjtelő hava Böjtmás hava

Szent György hava Május Pünkösd hava Szent Iván Június hava Szent Jakab Július hava Kisasszony Augusztus hava Szent Mihály Szeptember hava Mindenszentek Október hava Szent András November hava Karácsony December hava Április

IX. számú (Pécs, Rákóczi út 1. Északi telekhatár a Ferences Templom szentélyig) szakasz

65 m

KOVÁCS PÉTER építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 1989-ben

Forrás: elbeszélgetés 2005. december

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A Kórház téri saroképület felújítás tervezése kapcsán nyílt esély a fal rekonstrukciójára. Valamikor térfalként is nagy jelentősége volt. (Szigeti kapu) A feladat elsősorban konzerválás - állagmegóvásra koncentrált, ügyelve a tetejének időállóságára. Ma jórészt borostyán takarja. (70/a-71. képek) Az instrukciók az akkori Országos Műemléki Felügyelőség részéről Levárdi Henriette tollából származtak. A Felügyelőség művezetése mellett saját szakembereik végezték a helyreállítást. A fal ma a bank épületéből széles tömegek számára látható.

.

„Havihegyi kereszt, Mező Imre út. Horváth János ügyvéd 1845: állíttatta. Az 1960-as években ledöntött kőkeresztet 1970: Cserháti József pp. vasbeton kereszttel pótolta, bronz korpusza →Rétfalvi Sándor műve.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Haas Mihály (1845): „Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni.”

X. számú (Pécs, Rákóczi út) szakasz

~ 30 m

TILLAI ERNŐ építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 1991-ben

Forrás: telefonbeszélgetés Tillai Ernő Úrral 2005. november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A déli városfalszakasz korábbi ~ 30 m hosszban 1991-ben került egy újabb beruházás, a pécsi Matáv Székház beruházás reflektor fényébe. A távközlés abban az időben, mint monopolhelyzetű szolgáltató, „állam az államban” szerepben tetszelegvén nyilván hallani sem akart arról, hogy ne legyen közvetlen szerves kapcsolata az akkori Magyar Posta Vállalat épületével, ahonnan úgymond

leszármazott.

Ez

nyilvánvaló

a

hely

kiválasztásánál

fontos

megkerülhetetlen szempont volt. Az sem tántoríthatta el, hogy a telken a városfalnak további, hozzávetőlegesen (30 m?)-es hosszban nyomára ill. alapjaira találtak, mely nem kis meglepetésre az Eötvös utcai és Citrom utcai vonulat összekötéseként látható, ill. pontosabban a tervezett székház alagsorában talált római kori gyalogút és e mentén lévő posztamens maradványai tanúsága szerint némileg módosítva azt. A palota és a Posta-palota által bezárt „szegletben” lévő parkolóban lenyomatszerűen térburkolati elemként látszik a fal a Citrom utcai falvéget megcélozván. Felehetően a beruházó és az akkori műemléki hivatal nézetkülönbsége, vagy csak a Kistelegdi féle fal átmeneti (21 éves) kihagyáshoz hasonlóan egy forráshiányos állapot, amely konzerválta a ma meglehetősen áldatlan helyzetet. Ez a helyzet az eddigiektől eltérően, egy a fal nyomvonalára épített „palota”, amely urbánus falánksággal bekebelezte a múltat. Emiatt ma külön írásbeli engedéllyel (Budapesti központból) lehet bejutni és fotózni. Ennek eredményeként láthatjuk, amit a közvélemény nem, a populáris elvárások nem teljesülnek, vagyis azt az áldatlan megközelíthetetlen, a külvilágtól abszolút hermetikusan elzárt helyzetet, amely a pénztelenség vagy nemtörődömség

eredményeként egy több-kevesebb sikerrel „előásott” fal maradványt produkál, egy szűk belvilágú, átláthatatlan környezetben, a legminimálisabb állagmegóvást is nélkülözve, a felejtés homályára ítélve, nem kapcsolódván a napvilágban tanúskodó szakaszaihoz. Az épület keleti véghomlokzata mellett aztán TILLAI ERNŐ szándékai szerint felbukkan a felszín alól a fal és öntudatosan felkapaszkodik a POSTA parkolójának térszintjére. (72-73-74. képek)

A MUNKA ELEMEI: A hiteles nyomvonalon falkiegészítések Bükkösdi kemény mészkőből. A ráfalazásos kiegészítések (30-80 cm) felvezetése térszintre. Mindkét oldalon és a fal tetején a fúgázás javítása cementhabarccsal. (hibás a fal utóéletét tekintve: lásd Metzing...)

. „Pietà a Havihegyi kápolna D-i oldala előtti kereszt tövében (homokkő, Bartalits Mihály, 1878).” (Magyar Katolikus Lexikon)

Náray János: „Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra…”

XI. számú (Pécs, Landrer Jenő utca) szakasz

~6m

ASSISI SZENT FERENC Plébánia udvarán Házilagos állagmegóvás, saját hatáskörben mintegy 2 m magas _______________________________________________________________

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A Szigeti kapu és a Schőnerné Pusztai Ilona falszakasza között a legalsó még látható és értelmezhető faldarabka. Az „U” alaprajzú épület szárnyait köti össze a telekhatáron. Azok számára hozzáférhető, akik a Plébánia Hivatalt látogatják. (75. kép) A jó szándék van emögött is.

. „Feszület a havihegyi templom. mellett, idomacél, horganybádog (Kiss György, 1900).” (Magyar Katolikus Lexikon) Fényes Elek: „…a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve… A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek.”

XII. számú (Majorossy Imre út 3.) szakasz

19 m

AMSTEL SÖRÖZŐ UDVARA BENEDEK DEZSŐ statikus tervező _______________________________________________________________ Épült: 1999-ben

Forrás: telefonbeszélgetés 2005. november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Az épület udvarára egy kapubejárón át lehet bepillantani és bejutni, ahol belső parkolót és egyben a telket határolja a fal. A tervezéskor ennek is melléképületek támaszkodtak, a KÖH különösebb állásfoglalással nem élt. Ma a mintegy 4 m magas fal be van vakolva és sárgára festették. (76 -77. képek) A vakolat meghosszabbítja életét, de mennyivel többet kínálhatna egy belső udvari kerthelyiség mögötti meghitt kőstruktúra hangulattal…

. „A 12 apostol a szeminárium udvarán (homokkő, Bartalits Mihály, 1854). 1963-ig a dóm D-i homlokzatán álltak.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg: „Pécs az ország déli városa,/néha télen is meleg van itt,/Jakabhegy és Tettye hajlatán/januárban hóvirág virít. ”

XIII. számú (Pécs, Király u. 49., 51. és Nagy Flórián u. 4. közötti egység) szakasz

24, 3 m

MESKÓNÉ BÉKEFI DIÁNA statikus tervező _______________________________________________________________ állagmegóvás 1999

Forrás: 30.434/4/1998. határozat

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Levárdy Henriette szavai csengnek itt vissza, amikor arról beszélt „Sajnálatos módon ma csupán ott történik beavatkozás, ahol azt fokozott balesetveszély, vagy életveszély indokolja.” (30. sz. melléklet) A képeken jól látszik, hogy a fal egyik oldalt (Nagy Flórián u. 4.) egy tetőszerkezetet, a másik oldala az udvar lakóit (Király u. 49.) veszélyezteti. 1998-ban hozott OMF-es határozat szerint az említett szakaszon a gyilokjáró szintjéig azonnal vissza kell bontani. Egyébről, a fal bemutatásáról, az eredeti kőstruktúráról nem tesz említést. (30.434/4/1998. határozat) (78-79-80. képek) E határozat az utóbbi évtizedek hullámzó erkölcsi, anyagi kilengéseit és az egységes elképzelés hiányát mutatja.

. „Id. Szt Jakab és Szt Pál apostolok (homokkő, Kiss György 1882-85) a püspöki palota (Dóm tér) udvarán, 1891-1963: a dóm D-i homlokzatán álltak.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Haas Mihály: „Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését.”

XIV. számú (Pécs, Király u. 46. Üzletház) szakasz

~20 m

WEILER ÁRPÁD építésztervező _______________________________________________________________ Épült: ezredfordulón

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A beruházás annyira elhúzódott, hogy nehéz volna ennél pontosabban behatárolni. Az épület északkeleti oldaláról indul a fal, gyakorlatilag a belső udvart választja el a szomszédos telektől. Egy banknak, munkaügyi központnak, lakásoknak otthont adó épület nem emészti el a városfalszakaszt, sőt az uralkodó szél irányából ragyogó védelmet nyújt. Ahogyan ezen a keleti oldalon ez már megszokott, csak az láthatja, akinek erre van dolga és netán kitekint az ablakon. Itt sincs semmilyen utalás, nem tartotta fontosnak senki a tájékoztatást. Az épület nyilván rendelkezik olyan funkcionális kvalitásokkal, melyek kárpótolnak bennünket a kissé brutális homlokzat és az igénytelenül „állagmegóvott” városfalszakasz silány látványával szemben. (81-82-83. képek)

. „Szepesy Ignác pécsi püspök emlékműve a Dóm tér közepén, az egykori belső vár 1819: lebontott felvonóhidas kaputornya helyén (bronz, Kiss György, 1893). Gránit talapzatán a püspökség bronz címere, feliratai elöl: Négyesi Báró Szepessy Ignác, hátul: Pécs. Szabad királyi város hálás közönsége, kétoldalt reliefek: A püspöknek-nek bemutatják a jogakadémia épületének tervrajzát és Pécs város küldöttsége köszönőiratot nyújt át az alapítónak jelenetekkel.” (Magyar Katolikus Lexikon)

Richard Bright (angol orvos): „Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna.”

XV. számú (Pécs, Tímár u. lakóház) szakasz

12 m

VICZENCZ OTTÓ építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 2001-ben

Forrás: telefonbeszélgetés Viczencz Ottóval 2005. november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Ő a fentiekben felsorakoztatott nemzedék legifjabb sarja. Szavaiból érzékelhető némileg a kevésbé elhivatottak bizonytalansága. Értékrendjében a kisebb városfalnak talán kevésbé hangsúlyos szerep jutott. A telken hajdan volt saroképület kontúrjára tervezett új lakóház minőségével, igényszintjével ismét helyre tett valamit, egy sokhelyütt még ma is aggasztó kisebbségi „elvegyülési folyamat” tekintetében. A városfalból 4 m magas darabka állt. A „műemlékes” álláspont ragaszkodott a kőstruktúra megjelenítéséhez, átmentéséhez legalább a kapualjban és a parkolóban. (Sajnos a fal mellett cölöpalapozás készült, ami nyilván nem erősítette a fal helyzetét.) Az Ágoston tértől a Hal térig húzódó falmaradvány ténylegesen búvópatakszerűen meg-megvillan csupán, de inkább azt mondhatnánk, hogy többnyire rejtve marad a közkíváncsiság előtt, hiszen a sűrű beépítés és az elsősorban lakás funkciók a közkinccsé tétel esélyét nem teszik lehetővé. (8 4-8586-87. képek)

. „Istenes Szent János dombormű az irgalmasok temploma oldalfalán (Mayer Ede, 1905): a szent térdel, látomást lát.” (Magyar Katolikus Lexikon)

XVI. számú (Pécs, Vak Bottyán utca) szakasz

72 m

DÉVÉNYI SÁNDOR építésztervező KÁRPÁTI GÁBOR régész _______________________________________________________________ Épült: 2002-ben Forrás: elbeszélgetés 2005. november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA „Ezen a szakaszon az út szintjének megváltozása, indokolta a városfal felújítását.” Az út nyomvonala a körbástyánál és a kiszögellésnél annyira megközelítette a városfalat, hogy az érintett szakaszok alapjának megerősítését az útépítéssel együtt kellett elkészíteni. A városfal északi oldalának többi szakaszán is jelentősen csökkent a földtakarás, ami kihatott az alapok statikai állapotára. Ennek jelentőségét az a – felújítás során feltárt – tény is fokozza, hogy a városfalat építéstörténete során megköpenyezték, azaz egy régebbi fal mellé egy újat húztak a falvastagság növelése érdekében. Ugyanakkor a fal melletti terület rendezése lehetőséget adott az alapozási viszonyokat jelentősen befolyásoló csapadékvíz-elvezetés megoldására is. Nem utolsósorban az útépítéssel a környék rendezettsége nőtt, ezért – a környezet megjelenését jelentősen meghatározó építészeti elem – a városfal felújítását a megépülése óta, mintegy 600 éve tartó folyamatos karbantartási hiány okozta erózió még inkább kívánatossá tette. Műemlékvédelmi alapelvek: „A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékesével közösen meghatározott alapelvek szerint a városfal felújításának tervei 2000 nyarán készültek el. A városfal építészeti felmérése során ábrázoltuk a meglévő építéstechnológiai pászmavonalakat, amelyek megállapításánál a megmaradt állványfészkek is segítséget adtak. A pászmavonalakkal párhuzamosan határoztuk meg az új városfalkorona meredekségét. A meglévő és a befalazott lőréseket kibontottuk és kitisztítottuk, s azok magasságához képest alakítottuk a városfalkorona magasságát úgy, hogy a városfalra történő ráfalazás a lőrések felett a minimális legyen. A városfal teljes egészében lepusztult szakaszain az újraépítés során, a szomszédos falszakaszokon felmért lőrések ritmusában és pászmavonalaik magasságában lehetségessé vált feltételezett lőrések bemutatá sa is. Mivel a városfal eredeti kőanyaga a Tettyei kőfejtőből származik – ami régóta nem működik –, a helyreállításhoz használt kőanyag a Bükkösdi kőbányából való. A meglévő városfal ép részein a fugákat kitisztíttattuk, majd javított mészhabarccsal kellett mélyített fugát készíteni. A szomszédos Büntetés-

végrehajtási Intézet városfalon lévő biztonságtechnikai berendezéseit eltávolítottuk, hisz a városfal új, külső magassága mindenhol meghaladta a 4,00 méteres minimumot.” (88-89. képek) A kivitelezés 2002 júniusától október végéig tartott. A felújított városfalszakasz főbb építészeti elemei a Meredek köztől a Hunyadi János út felé haladva a következők voltak: Újkori faláttörések: A börtönkapunál és a Meredek köznél a kibontásból adódó falszegélyeket csorbázatosan alakítottuk ki, s a faláttörés feletti kőátboltozásnál az áthidaló tartószerkezete látszó vasbeton ív. A börtönkapu meglévő acél kapuoszlopainak megtartása mellett teljesen új, faburkolatú kapuszárnyak kerültek kialakításra. (90-91. képek) Körbástya: A lepusztult koronájú körbástyán a pászmavonalak körbefutnak, az állványfészkek jól látszanak. Az alsó szinten 4 lőrés, a felsőn 3 rajzolódott ki. A felső szinten a lőrések helyzete alaprajzilag szabályos, befelé nyíló oldalfalakkal. Az alsó szinten két keleti és három nyugati lőrés helyezkedik el, amit az indokol, hogy így kedvezőbb, lejtő irányban kevesebb, a kedvezőtlenebb, emelkedő irányban több lőrés épült. A bástyakorona 2,0 méterrel a csatlakozó városfalmagasság fölé nyúlik – a már felújított bástyához hasonlóan. (92-93. képek) Tetőlenyomatok: „A városfalhoz északról hozzáépült, majd elbontott házak tetőkontúrjainak lenyomatát megőriztük, hogy emléket állítsanak a városfal története egy hosszú időszakának – ellentétben a sterilen az eredeti állapotot bemutató szemlélettel.” (94-95. képek) Nemzeti színű zászló: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozatot hozott, hogy a város több pontján nemzeti színű zászlót helyeznek el. Ezen stratégiai pontok egyike a Kálvária-dombnál lévő bástya, amely az Aradi vértanúk útja és a Kálvária út felől is jó rálátást kínál. „Itt helyeztük el azt az emléktáblát, amely kőpajzsba vésve hirdeti, hogy”: „E városfalszakasz felújítása a Nemzeti Kulturális Minisztérium támogatásával valósult meg MMII.” (96. kép) Keltaur: „A falsík törésénél egy ágaskodó, úgynevezett Keltaur-szobor elhelyezését javasoltuk, amely méretei miatt csak gazdagítja, de műemlékileg nem befolyásolja a városfal látványát. Ez a helyszín a fontossága és a jó rálátás mia tt szimbolikus jelentőségű. A szobor témájául a város alapításának a mítoszát

használtuk fel. Tudjuk, hogy városunk alapítói a kelták voltak, a Krisztus születése előtti időkben. Feltehető, hogy a város latin neve – Sopianae – is kelta személynévből fakad. A Kárpát-medencei kelta emlékek között találtunk egy szobrocskát, amely kultikus figurát ábrázol. A figura emberfejű, ló felsőtestű és oroszlán alsótestű lényt ábrázol. Ennek a figurának a felhasználásával készítette Palotás József Keltaur című szobrát. A szobor a várfal ormán, egy lábon ágaskodó, 2 méter magas figura, anyaga bronz (elhelyezése Pécs M. J. Város Közgyűlésének határozatmódosításától függ).” 15 (97-98-99-100-101-102. belső oldali képek) (31-32-33 sz. mellékletek)

. _____________________ 15 ÉK 2002 71-72-73.p. … „A külső városfal aránylag vékony terméskőből épült szerkezet, ugyancsak megközelítően téglalap alakzattal, melynek tornyokkal erősített védőfalát négy kapu szakította meg. Az északi kapunál minden bizonnyal félköríves föld védmű és a közeli félköríves bástya biztosította a védelmet, míg a többi három kapunál a várárkot áthidaló felvonóhidak.” A XIX. századi falra-építkezéseknek köszönhető a mai nyugati és észak, északkeleti szakaszok folyamatossága, épsége. Sajnos ugyanez a másik kettőről nem mondható el, aholis többnyire csak alapfalként használták fel a falmaradványokat. A munkaszakasszal megbízott Geo Teszt feladata konkrétan a Hunyadi János út és az Ágoston tér közötti egység vizsgálatára korlátozódott. Izgalmas tény, hogy ez a szakasz a Mecsek alsó hegyoldali területén halad, hiszen az említett végpontok a morfológiai minimumnak e tekintetben, a köztük lévő maximum a Kálvária környezete az un. Hegyi Bástya. Az abszolút szintkülönbség hozzávetőlegesen 36-37 m. Különböző geomorfológiai, hidrogeológiai, alápincézettségi, geodéziai, geotechnikai stb. vizsgálatokat végeztek. Számunkra érdekesek lehetnek az alábbiak: „A korabeli építési technológiáról kevés ismeretünk van. Jelenlegi állapotok szerint feltételezhető, hogy kb. 1,0-1,2 m-es szélességű árkot ástak ki, amelynek mélységét elsősorban az altalaj „ellenállása” – az árokban megjelenő miocén mészkő előbukkanása – szabta meg. Könnyebben ásható helyeken

mélyebb, míg a „köves és sziklás” helyeken kisebb alapmélységeket képe zhettek ki. Változó mélységű árokba helyezték el a nagyobb köveket, melyeknek ágyazása a kisebb kődarabokkal történt. A terepszint alatti alaptest – nagyobb kövek ágyát jelentően – készülhetett kötéssel vagy esetleg anélkül is.” Néhány jellemző állékonysági - megerősítési probléma: (34-35-36-37-38-39. sz. mellékletek) A városfal négykapus áttöréséről tudunk még a barokkosodó Pécs idején is. Több egyéb helyen történő áttörés a XIX. században történt, a Tettye völgyének fokozott szerephez való jutásával. (iparosodás, pécsiek vízellátása) Ehhez kötődik a tárgyi szakasz jelentős Meredek utcai áttörése is, hiszen ennek mentén érkezett a városba a Tettyei vízvezeték. Itt a pártázat tartószerkezete gyanánt megjelenő vasbeton ívet én kiegyensúlyozatlannak érzem. Jelzés értékű megoldás, olyan építéstechnológiai és esztétikai disszonanciát eredményez, ami rontja a szándék értelmezhetőségét. Bár az eltérő anyaghasználat és a mai építési eszköz megjelenítése a karták szemszögéből helytálló. (103. kép) A másik faláttörés határozottan a város szerkezethez kötődik (Anna utca). Feltehető célja a Tettye felé történő ki és beszállítás megkönnyítése volt. (104. kép) Legújabb kori áttörés a Büntetés-végrehajtási Intézet északi falbontású kapuja. (105. kép) Az egész városfal történetében feltétlenül említést érdemel a 17.116 Hrsz-ú számú telek, Papnövelde utca, ahol önkényes „városfal” áthelyezésről beszélünk, hiszen a XIX. században a városvezetés által lehetővé tett építkezés és a fal anyagának felhasználhatósága volt az un. „magas labda”, ami a telek öntörvényű bővítésében nyilvánult meg. (106. kép) Dévényi Sándor átvette a stafétát és kiérdemelt módon ténykedik ma is. A tetőlenyomatokkal ő már utal a városfal közelmúltbéli állapotára; ez is a hitelesség része. (1-2-3. sz. légi felvételek) . „Szűz Mária/Stella Maris (homokkő, ismeretlen szobrász, 19. sz.) Havihegy, Mező Imre út. Talpazatán: Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk”, 1926. (Magyar Katolikus Lexikon)

XVII. számú (Pécs, Felsőmalom u. 14.; 10 lakásos társasház) szakasz

16,72 m

ÁSPÁN LÁSZLÓ építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 2003-ban

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA Bár a terveken „feltételezett történelmi városfal”- ként tűnik fel, a KÖH és a tervező kutatásai és belátása szerint a fal állagmegóvásán túl, annak részleges bemutatása is cél volt. A fényképeken is látható boltíves nyílásokon át láthatóvá vált volna a kőfal, amit ki kellett vinni egy lesarkítással bemutatni az utcafronton. Sajnos ez a falvég komikusan hat, hiszen elvékonyodott, az íves nyílást pedig befalazták. Miként Áspán Úr mondja, a beruházói kedv soha nem az alapterület csökkentésében nyilvánul meg. „Nyilván tudom, hogy abban a székben, vagy helyzetben én is másképp látnám a problémát, de a hely szelleme mindenkit kötelez.” Azért én mégis úgy gondolom, hogy ha még oly álságos megoldás is, de legalább az utcai fal „bütüt” teljes keresztmetszetében mutattam volna meg… (107-108-109. képek) (40-41-42. sz. mellékletek)

. „Assisi Szt Ferenc-kút a Szt István téren (bronz, Bársony György és Nendtvich Andor, 1939; 1942: állították fel): kerek kőmedence szélén alacsony talpazaton áll a madaraknak prédikáló Szt Ferenc, jobbjában galambbal, a medence szélén is két galamb.” (Magyar Katolikus Lexikon)

XVIII. számú (Pécs, Eötvös utca) szakasz

40 m

KISTELEGDI ISTVÁN építésztervező DR. GERE LÁSZLÓ régész _______________________________________________________________ Épült: 2004-ben

Forrás: elbeszélgetés 2005. október

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A déli városfalszakasz mintegy 40 m hosszban 1983-ban szabadult ki a ráépített lakóházak takarásából. Ekkor a várárok felszabadult és az akkori igényeknek

megfelelően

egy

TÜZÉP-IRODAHÁZ

épült.

A

falszakasz

helyreállításra jó pécsi szokás szerint 21 évet kellett várni. Ekkor az Eötvös utcai parkolók építési igénye merült fel és a műemléki hatóság előírta az építtető felé a városfalszakasz helyreállításának kötelezettségét. Dr. Gere László régész felmérései és kutatásai alapján 2004-ben helyreállítási javaslat készült. A helyreállítást két alapvető szempont határozta meg: A kutatás szerint a Citrom utcai szakaszhoz hasonlóan pártázatos falkorona gyilokjáróval kapcsolódott a többi falszakaszhoz úgy, hogy minden második pártázat lőréssel volt kialakítva. A gyilokjáró alatti

60 cm vastag fal csak a keleti végén maradt fenn

mintegy 4-5 méteren. Áttörések, lyukak, tégla kifalazások tarkítják, gyengítik a felületet. A kőfal fúgázata roncsolt, mállott. KISTELEGDI ISTVÁN felfogásában nem befejezett rekonstrukció, hiszen teljes értékűnek mondható részlet nem maradt fenn. A helyreállítás a műemléki hivatal szándékainak megfelelően állagmegóvás, ennek technikai elemeivel, ezen túlmenően és talán elsősorban a pártázat didaktikus bemutatása a gyilokjáró falvastagság kiegészítéssel. Magára a gyilokjáróra feltehetően ezért nem összpontosított, egyrészt, mert annak fel- és levezetése több műszaki problémával jár, nincs egy bástya, ami ezt direkt módon hangsúlyossá tehetné, másfel ől itt nincs tér, üzletsor, vendéglátó egység stb., tehát olyan turistacsalogató, ami ezt

indokolhatná. Közben irodaházak vannak, az utca ezek parkolóit, ill. gazdasági, tűzoltó stb. szempontú háttér-felvezetéseit, megközelítéseit oldja meg szinte szerviz jelleggel, ami városképileg kevésbé determináns helyzetet takar. (43-44. sz. mellékletek)

A MUNKA ELEMEI: A lőréses befejezetlen pártázat 30-50 cm-es vázfalazással kiegészítendő, kétirányú lejtéssel a csapadékvíz lefolyás miatt. A fent említett gyilokjáró falpótlása

3,50 m magasságig, a pártázat

értelmezhetőségéért. A keleti falvég ráfalazásos kiegészítése. Mindkét oldalon fúgázás javítása, meglazult kő v. téglarészek kővel való pótlása. Átmenő, utólagos fülkék, nyílások kővel történő visszafalazása, ha egy mód van rá a meglévő kibontott kőből törtkő adalékú mész-habarccsal. Fontos, az eredeti Tettyei kőbánya nem lévén már, hogy hasonló adottságú Bükkösdi kemény szürke mészkőből kivitelezendő

javított

mészhabarccsal a kiegészítést elkülönítését biztosítandó. A keleti falszakaszon nincs pártázat, ott az állagmegóvást a 20-30 cm ráfalazás vagy a fúgázás javítása biztosítja. (110-111. képek) A lehetőségekhez képest hiteles, visszafogott, szakmailag úgy gondolom korrekt elegáns kivitel. (112. a falszakasz melletti beépített rész)

. „Beteget gyógyító irgalmas barát, Irgalmasok u. 1-3., II. Belgyógyászati klinika, a főpárkány alatt (pirogránit, Zsolnay gyárban Sinkó András, 1941)”. (Magyar Katolikus Lexikon)

XIX. számú (Pécs, Citrom utca) szakasz GETTO TAMÁS építésztervező _______________________________________________________________ 2004-2005-ben épült (ő az első, aki a helyreállítás rekonstrukcióját kezelte) Forrás: elbeszélgetés 2005. október KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA a.)

A déli városfal Citrom utcai szakaszának első tervezője (Schőnerné Pusztai

Ilona) helyreállítása már az 1980-as években megtörtént, ámde napjainkra már elavult az akkori részleges rekonstrukció eredményeként létrejött gyilokjáró keményfa járófelülete és korlátja. A jelentősen gombakárosult fa szerkezet balesetet is okozott, 2004-ben teljes egészében fel kellett váltani egy új szerkezetre. Tehát az elmúlt évtizedek még ma is tartó helyreállítási, rekonstrukciós folyamatában új fogalomként jelenik meg egyfajta már városképi elemmé vált konstrukció állagmegóvása, újraértékelése. –

GETTO TAMÁS, az új nemzedéket képviselve elsősorban a racionális

műszaki megoldásban gondolkodott, amikor a gyilokjáró kiszélesedett falának külső síkjától mintegy 6-8 cm-rel beljebb vasbetonkoszorút épített be, terméskő elé falazással, a falsík elé léptetett acél konzolokkal a korlátoszlopok részére. Mindezt vízorros fűrészelt mészkő szegéllyel mintegy fedkő szerűen zárta le; a járófelület 2 %-os kifelé lejtetésével. Az ő véleménye az volt, hogy a faszerkezetet és a falra történő feljárási lehetőséget meg kellene szüntetni, hiszen a fal mögötti mai terepszint az évszázadok eróziós és építkezési folyamatainak köszönhetően mintegy „benyelte” a falat, ami a fal látható arányait meglehetősen felborította. Maradt tehát elődje munkájának teljes rekonstrukciója. A munka leegyszerűsödött az alábbiakra: (45. sz. melléklet) A

legaprólékosabb

tanulmányozása mellett.

helyszíni

felmérés

a

meglévő

forrásanyagok

A megfelelő faanyag választás és védelem mellett koncentrálni kellett a szerkezet élettartamának meghosszabbítására, amely a fenti műszaki megoldásokat eredményezte. A KÖH ellenezte, sőt eretnek gondolatnak tartotta a gyilokjáró kivonását a turizmusból az a tény viszont, hogy belement a vasbeton koszorú és a vízorros fűrészelt szegély alkalmazásába, csak abban erősít meg, hogy más, hitelesebb, szerkezet barátiabb megoldást is lehetett volna találni. További konklúzió számomra, ami hosszú távú önálló állásfoglalásra késztet, hogy a műemléki szakma hemzseg a szubjektivizmustól és valóban igen nagy felelősség egy-egy döntési helyzetben a helyes irányt meghatározni. (113-114-115-116. képek)

b.)

A nyugati városfal Esze Tamás utcai Barbakánja első tervezője (Ferenczy Károly)

belső fa feljárója és gyilokjárója is megépült már az 50-60-as években, de szintén elavult, tönkrement, ami a nagy szintkülönbség miatt életre is veszélyessé vált. –

GETTO TAMÁS, itt is a víz okozta károk kiküszöbölésén fáradozott, miközben

ha a legapróbb részletektől eltekintünk, alapvetően szintén elődje munkáját rekonstruálta. Figyelemfelkeltő a lépcsőszerkezet fagerendái mögötti és alatti csapadékvíz átvezetés módja, a korlát vízszintes elemeinek kétoldali lejtése és alsó vízorr-képzése. A Citrom utcánál említett vb. koszorús állásfoglalásom nem ismétlem. Az viszont igen becsülendő, hogy a tervező a gyilokjáró vízlevezetését a bástya belső kő járószintjének csapadékvíz kivezetését, újraburkolását is javasolja, az egész építészeti emlék hosszú távú állagmegóvása, víztelenítése érdekében. Komplex gondolkodására jellemző, hogy az észak felöli rávezető és a Püspökvár oldali un. farkasverem oldali fahidak felújításában is gondolkodik. (4647-48-49. sz. mellékletek)) A mecseki mészkő és a faszerkezetek is kifejezetten igényelnék a rendszeres karbantartást. (117-118-119. képek) .

„Keresztelő Szent János, Hunyady J. és Káptalan u. sarkán (bronz, Lux Elek, 1942). A középkortól itt állt közkút helyén, haraszti mészkőből készült (Nendtvich Andor tervezte) vízmedence szélén, alacsony posztamensen áll. Felirat a medence oldalán: Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék. (Jn 6,37) Aranyoskút.” (Magyar Katolikus Lexikon) XX. számú (Pécs,Rákóczi út 67.) szakasz (HBC CENTER épület)

72 m

DÉVÉNYI SÁNDOR építésztervező _______________________________________________________________ Épült: 2005-ben Forrás: elbeszélgetés 2005. november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA A Rákóczi út 49-51-el szinte egy időben készült a beruházás, amiről az első pillanatban tudni lehetett, hogy 24 m-en rajta van a városfal nyomvonalán. A feltárásokból egyértelműen azonosítható volt a részben föld alatt, részben afeletti emlék. ELŐZMÉNYEK: 1924-ben épült bornagykereskedő borospincéje, felette raktárépület – államosítás – gyapjúnagyker lerakata – ma egy „HBC Center Kft.” nevű tulajdonos a kéregpincében éttermet, és a mélypince lejáratát és előcsarnokát, földszintjén üzleteket, irodákat, tetőterében irodákat stb. épít. A fal jórészt csak terepszint alatt maradt meg. Az új épület keleti végében válik a fal annak részévé 15-20 m-es szakaszon (határoló fal), ami 2-3 m magasságban megmaradt, de összeomlott, újra van falazva (meg volt hámozva, kémény és födém megvésések). 90 cm vastagon újjáépítették (nem középkor technológiával; középen betonnal. A gyilokjáró acélból lesz közlekedő az emelet irodákba (50. sz. melléklet) Ez az emelt belmagasságú rész a mélypince előcsarnoka. KÖH kérte, hogy a teljes magasságban (Pusztai Ilona adatai nyomán) úgy állítsák helyre ( 4 m van a szint alatt és 5 métert falaztak fel), hogy látsszon, hogy új falazat. 1/2

ölenként (90 cm-enként) van benne egy téglasor (régebben is itt volt egy „rendezősor”; munkahézag. Provokatív módon firtattam a régi és a hozzáadott felületek arányát, amire a tervező a Krakkói Karta kiegészítő passzusára hivatkozott – a társadalom emlékezetét – tudva maga mögött. Gerő László gondolatait idézte miként „a beépített kőben mindig az a nagyszerű, amely gondolat odasegítette”. Továbbra is kiemeli az identitástudat fontosságát: lássuk hát, mily értékes hely volt Pécs már hajdanán, hiszen emberfeletti energiákat fordítottak a védelmére. (Persze Varsóban ezt nemzettudatnak hívták, ami a mi példánktól ilyen értelemben releváns módon eltér.) De felmerül a kérdés, vajon nem voltak-e jobb helyzetben a Velencei Karta megalkotói, merthogy műemlékeik többsége áll még?! Komoly disszonanciát jelentett ebben a gondolatkörben Varsó, Riga, Litvánia stb. helyzete. Dévényi Sándor a Kálvária utcai falszakaszról azt tartja, hogy nem szép. Nem osztom a véleményét, lehet, hogy a Meredek-közi hámlott rönk-mű valamifajta megerőszakolásnak tűnik, de összességében ez a horizontális „masszívum” (főleg ha hiteles) megnyugtató és egyben kacér kivetülése őseink szándékainak, szépen kíséri utunkat zöld gyepglóriájával együtt. Persze szomorú mindamellett az a tény, hogy a tervező megbízása csak a fal külső felületére szólt. (Ez a homlokzat legalább önálló helyrajzi számon van…) Visszatérve a nagy egészre: Az általam itt javasolt kezelési terv előtt egy CSELEKVÉSI PROGRAMOT hiányol, a meg nem mentett részek feletti bábáskodáshoz, a mai korba és tulajdonviszonyok közé beillesztve és a mai aktualitások igényeinek kielégítésére, ami a szakmai vezetés, a beruházók, a tervezők és főképpen a lakosság számára tájékoztató és ösztönző fogódzót biztosít, megalapozott jó szándékú vezérelvek alapján. (120-121-122-123-124-125-126. képek)

. „Szűz Mária Világ királynője (fehér mázas pirogránit, Zsolnay gyárban Sinkó András, 1948) a Pálos templom előtt, a Hunyadi János u. és a Magaslati út sarkán. Alacsony kő talpazat (építész Nendtvich Andor). Az orante Mária félgömbön áll, égre emelt, koronás fővel, lábaival eltiporja a kígyót.” (Magyar Katolikus Lexikon)

XXI. számú (Pécs, Rákóczi út 49-51. /Hal tér/ Rákóczi ház) szakasz

41 m

DÉVÉNYI SÁNDOR építésztervező _______________________________________________________________ Forrás: elbeszélgetés 2005. november

2005

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA a „Városfallal körülvett Európai Városok Szövetségének” büszke tagja Péc s, de ma semmilyen koncepciója nincs a városfal rendbetételére, egységes kezelésére, olyannyira, hogy még telekkönyvileg sem tisztázottak annak tényleges maradványai. (Lásd pl. Rákóczi út 49-51-ben a fal tengelyében van a telekhatár.) Ebben a szituációban a ~90 cm-es fal 45 cm-rel „meghámozott” maradványához nyúlhat csak a tervező, nem beszélve arról, ha ez a felső pártázatos résznél jelentkezik, hiszen a fal másik fele más tulajdonban van. Ez a helyzet éleződik ki a fenti városfal szakaszon, mert az északi oldalon annyira fel van töltődve, hogy szinte csak a gyilokjáró feletti részt érinti a rekonstrukció, ahol eleve vékonyabb a fal. Az üzlet-irodaház funkciójú épület tervei alig akceptálják a fal elsőbbségét. Nagy részét elnyeli ugyan a leendő pinceszint, itt némi keserűséggel vesszük tudomásul, hogy az eddigiek közül ez a szakasz volt az egyik legnagyobb összefüggő felület. A terv szerint egy födém felezi majd el; alul garázsok, fent üzletek számára tartja fent a helyet. Kis belső udvar és egy angolakna t eszi majd lehetővé a fal, megmutatását. Sajnos a beruházói kapzsiság ennél többet nem enged láttatni. Az északi oldali rajta lévő épületeit a rendezési terv sem száműzte.(51-52-53.sz. mellékletek)

. Praktikusan a Mecsek oldalra becsempészett lakótelepek (talán így nem kell a Szigeti városrészt tovább bontani) távhőellátása apropóján nagyobb hangsúlyt

lehetett fektetni a már előzményekkel (60-70-es évek) bíró nyugati városfal kibontására. Így vagy úgy el kellett gurítani a hógolyót, ami aztán lavinává terebélyesedett. Dévényi Sándor vallja, hogy kevésbé a turizmusnak és sokkal inkább az itt lakók identitásának fontos a városfalról tudni, azt megmutatni, bekapcsolni mindennapi életünkbe. Minden bizonnyal ezt erősíti meg az az ellentétes emocionális gondolat, amit Getto Tamás képvisel, miszerint nagyon bizarr, sőt durva dolog volt az Aradi vértanúk útján a falon lévő házak elbontása. Én úgy gondolom a vélemények különbözősége is segít bennünket a további tájékozódásban és az önálló vélemény kialakításában. (mintha kötelező lenne 25 évenként ugyanarról mindig az ellenkezőjét állítani!) Dévényi Sándor nem a középkori városfalat ítéli „nagy dobásnak”, hanem az egyetemleges középkort tartja fontosnak a leghitelesebben bemutatni. Már csak ezek miatt a 96 hektáron minduntalan felbukkanó emlékek miatt sem szabad skanzent, kirakatot csinálni Pécsből. Az élő város élő gondolatokra és cselekvő emberekre számit, nem zárja ki a forgalmat sem teljesen, nehogy elüszkösödött testrészként végezze. Meg kell találni a forgalom ártalmainak és az épített környezet megbecsülésének még életképes összhangját. Ezért igen fontos, hogy talált a város egy középkori lineáris struktúrát (az egykori vizesárok vonalát), amiben egy modernkori lineáris struktúrát, az elkerülő gyűrűt meg lehet építeni (északi elkerülő út) így a falon lévő kis házak elvesztésével a belváros felbecsülhetetlen értékeinek nyeresége áll szemben. (127-128-129-130. képek)

.

„Janus Pannonius a püspöki vár D-i kertjében (bronz, mészkő talpazaton, Borsos Miklós, 1972).” (Magyar Katolikus Lexikon)

XXII. számú (Pécs, Rákóczi út 11. sz. 18674 HRSZ) szakasz.

38 m

KULCSÁR ISTVÁN építésztervező _______________________________________________________________ 2006-ban épült. Forrás: elbeszélgetés 2005.november

KÖZÉPKORI VÁROSFAL RÉSZLET HELYREÁLLÍTÁSA „Ebben az órában” került ismét a szakma reflektorfényébe a fenti telek épület felújítási szándéka miatt egy darabka fal. A régi tűzoltólaktanya felől érkező falvég az udvar szélén jól látható (131. kép) Sajnos, ahogyan a Távközlési Palota esetében populáris szempontokról nem beszélhetünk, a Rákóczi út 11. funkciójánál fogva éppen hogy becsalogatja a látogatót, tehát ragyogó lehetőség volna a falszakasz nyilvánosság elé tárás ára. (Ahogy 1904-ben, úgy 2007-ben is múzeum lett.) Ezzel szemben a műemléki jelentőségű terület szinte veszni hagyta ezt a lehetőséget. A KÖH a régészeti védettség okán az un. városfal rekonstrukcióhoz csak 25 cm mély bolygatást engedélyezett. –

KULCSÁR ISTVÁN a városfal feltételezett nyomvonalát csak burkolati

jellel jelezhette, holott az udvar felöl tervezett akadálymentes rámpa szegélyezése bizonyára ennél több lehetőséggel is kecsegtet. Új funkciót kaphatna ezzel a feltételezett bástyafal; térszint fölé emelésével, „életre kelne” egy másfajta helyzetben, más értelmezésben, némi didaktikus célzattal egyúttal, az érdeklődők felé.(54-55-56. sz. mellékletek) Ezt támasztja alá; a tervező első gondolata is miszerint a tervezett előtető teherviselésében kívánt a falnak „ még egy esélyt” adni Ez hát a már látott Dévényi féle felfogás után egy újabb mozaikja a történelmi kirakós játéknak.

. „„XXIII. számú (Pécs, Líceum u. 3) szakasz

~……. m

WEILER ÁRPÁD építésztervező DR. GERE LÁSZLÓ régész _______________________________________________________________ Épült: 2009-ben

Forrás: Dr. Gere László

Helyette Pécs címereiről! Midőn szűz Szent Margitot az ő anyja még méhében viselé ... fogadást tőnek néminemű áldozatképpen magoknak és az megszabadításáért... a szent apáca szüzek kezére adnák..."

országoknak

(Szent Margit legendája) A domonkos rend 1221-ben települt meg Magyarországon. IV. Béla már trónörökös korában szoros kapcsolatban állt velük, támogatta a kunországi térítőmunkájukat. A dalmáciai menekülés idején, 1242 -ben született leánya, Margit. A kisleány életét a szülők az ország megmeneküléséért Istennek ajánlották. A királyi család és az ország is megmenekült. A hódítók váratlan visszavonulásának legfőbb oka az lehetett, hogy megérkezett a mongol pusztákról a nagykán haláláról szóló hír. További magyarázatot adhat a távozásukra vonatkozóan a tatár taktika, egyes várak ellenállása, a király sikeres menekülése és a rengeteg harcos és a még több ló ellátásának feltételezhető problémája is, ugyanakkor kivonulásuk és a királyi család visszatérése a kor embere számára csoda volt. A királylány pusztulás utáni születése pedig évszázadokkal később, egy világ i környezetben is az újjáéledés szimbóluma. Margitot domonkos apácák nevelték: kezdetben Veszprémben, majd 1252 től az újonnan épült nyulak-szigeti kolostorban. Ezt a kolostort egészen 1270-ben bekövetkezett haláláig nem hagyta el. Itt is temették el. A szigetet ezért nevezik Margitszigetnek. A domonkosok férfi kolostora a budai

Várhegyen

1254-re

lett

készen.

A

két,

a

rendi

előírásoknak

megfelelően igen egyszerű épületen ugyanaz a műhely dolgozott.

Margit

ragaszkodott

a

kolostori

élethez,

magát

önpusztító

módon

sanyargatta, a legnehezebb munkákat végezte, a legrászorultabbakat gondozta, a legsúlyosabb betegeket ápolta. Komolyan vette a szülei fogadalmát - a házassági terveknek sorra ellenállt. Végül valóban apáca lett. Apja, IV. Béla ezt követően szakított a renddel, és a másik kolduló rendet, a ferenceseket pártfogolta. Margit ún. „szentté avatási pere” már 1276 -ban elkezdődött. Számos tanú tett bizonyságot életének csodás eseményeiről, és még többen tanúskodtak a

halála

után,

de

közbenjárására

történt

kü lönös

gyógyulásokról,

szabadulásokról, halottak életre keléséről is. Szentté avatására mégis csak 1943-ban került sor. „ A cseh király a találkozás után tudatta vele, hogy szépsége a rendi ruha ellenére is elbűvölte. Margit erre meglehetős felháborodással azt mondta a nővéreknek: inkább levágatja az orrát, hogysem még egyszer ilyen hűtlenségnek kitegye magát. Atyját pedig emlékeztette arra, hogy ő ajánlotta fel egykor Istennek, és a cseh királyság összes kincsével és dicsőségével együtt siralmas látvány ah hoz az országhoz képest, melyet az ég és a föld Királya ajánl neki, aki az ő jegyese egyszer s mindenkorra." (Szent Margit legendája)” (Internet 2010)

.

4.

A HELYREÁLLÍTÁSI FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE; KÖVETKEZTETÉSEK

Íme, gondolatébresztőnek egy idézet, amely a városfalat kísérő folyamatok hullámzó időszakait érzékelteti és ami igazolja SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA által megalapozott „városban gondolkodásnak” kiáltó hiányát. (…miért nem tud ez a város egy harcos építészt politikusaink között, aki legalább ilyen elánnal koncepcionál, a további falszakaszok érdekében?…) Ámbár Dévényi Sándor zászló vivőként ténykedik ma is ebben az ügyben, és azért lássuk be; szép eredményeket ér el, persze a saját mércéjével Ő lehet, hogy nem így érzi... Az idézet: „Tisztelt Polgármester Úr! Pécs történelmi belvárosának egyik legjelesebb – márcsak terjedelménél fogva is – műemléke az egész várost körülölelő középkori eredetű várfal. Az 1970-es évek végén megindult nagyszabású várfal kiszabadítás és az azt követő kulturált bemutatást megcélzó helyreállítás sajnos a 80 -as évek végén megrekedt. Abban a tevékeny időszakban, mikor nagy lendülettel folyt a várfal helyreállítás a Város és az OMvH (OMF) közös összefogásával 50-50 % finanszírozása mellett készültek a munkák. Sajnálatos módon ma csupán ott történik beavatkozás, ahol azt fokozott balesetveszély vagy életveszély indokolja. Természetesen így már Hivatalunknak sem volt módja támogatni a munkákat, s mára szinte teljes mértékben leállt az előre tervezett városfal helyreállítás.” 16 Ezzel a könyvvel minden érdekeltet kérek segítsen ki bennünket Pécsieket ebből a pesszimizmusból! Akadémikus szószaporítás helyett, megpróbálok „kívülállóként” a magam által rám ruházott lehetőségem, és felelősségem okán egyfajta állásfoglalást képviselni: A forrásoktól megnyújtott emlékezetünk szerint, évtizedekkel ezelőtt figyelmünk a múlt felé fordult… Igaz, hogy az 1930-as évekre tehető az első „Város a városban” feleszmélésünk, a folyamat mégis csak a 60-70-es évekre vált _______________________ 16 OMvH 1998

„nagykorúvá”; ennek kifejező bizonyítékai az akkori programtervek, melyek már kiterjedtebb lakókörzetünk méreteiben gondolkodtak. A fal mai kondíciói jelentős eltéréseket mutatnak még. A kulturális idegenforgalom szempontjából (és a még bennünk, pécsiekben szunnyadó érdeklődést kielégítendő szempontokat tekintve is) ez nem kívánatos, de több évtizedes fejlődő tendenciát mutat, legalábbis a mennyiséget tekintve. Minőség és koncepcionális következetesség terén ez a folyamat inkább inversnek mondható, hiszen a hajdani program tervnek nincs mai „felfrissített verziója”. Perfektuálni kellene egy mai viszonyokra vonatkozó átfogó tervet, ami sziámi módon elválaszthatatlanul egészül ki egy „utó”-kezelési tervvel. Hiszen semmi értelme a sok jó szándékú kezdeményezésnek, ha a fal utó-utóélete eleve közömbösségünk oltárán kell, hogy végezze… Természetesen ezeket a nagy tiszteletköröket melyekkel a témát közelítem, egész pici „aprópénzekre” is válthatjuk, melyek jelentősége hosszútávon meghatározó és óriási lehet. Példaként ízelítőül beszéljünk arról, amire kivétel nélkül minden tervező kitér, de sajnos többségben a régi felületes átgondolatlan reflexek alapján: Kőfal hézagolás: A régi fal porrá zúzott mész-homok keverésével képzett kötőanyaggal épült. Keverés közben, majd a faltestben is tovább oltódott, emiatt a falban hézagok- üregek képződtek, melyen át a kapillaritásból, páralecsapódásból és csapóesőből származó belső felesleges (többlet) víz kijutott. Ha a hézagokban alkalmazott cementhabarcs nem hagyja ezt a vizet eltávozni; amiatt, télen a fal, ill. a köpenyezés szétfagy. (132. kép)

Tanulságképpen a felújítási módokról, eltérő állapotok, eltérő szemléletek következményeként

fal

Szinte csak a mai felszín alatt volt maradvány, azt emeli a térszín fölé középkori módon. (Aradi Vértanúk útja bizonyos szakaszai) (133. kép) Felszín alatt találta meg a régészeti kutatás, de 4 m-el a „harmadik dimenzióba” hozza fel mai falazási technikával. (Rákóczi út 67.) (134. kép) Megkutatott falszakaszokról lebontja a hozzátett elemeket, pótolja a hiányokat, és tovább építi a jobb értelmezhetőségért. (Aradi Vértanúk útja) (135. kép)

A rendezési terv, ill. az éppen aktuális funkcionális vagy városképi helyzet miatt csak burkolati jellel utal a nyomvonalra. (Citrom utcai szakasz és Posta Palota között) (136. kép) Csak burkolati jellel utal a nyomvonalra, mert a KÖH éppen abban a székben ül, ahol akkor ezt így gondolják. (Rákóczi út 11.) Megtartott épület végfalaként vakolatlanul, kihézagolva láttatja. (Ferenciek utca 37. (137. kép)) Új épület falán új falazási szisztémával romszerűen jelzi hajdani képét, hangulatát. (Landrer Jenő utca „Várfal Söröző” udvara) (138. kép) Még a felszín fölé sem hozza, nem is konzerválja, bent hagyja egy új épület alagsorában, fűtött, de nem klimatizált térben. Senki sem látogathatja. (Rákóczi úti Távközlési Palota) Új épület, új utcai homlokzati falában parapet falként jeleníti meg, a 60-80-as évek szokásos kőfalrakási szisztémájában. (Kórház tér – Rákóczi út 1.) (139. kép) Belső udvarban történő állagmegóvás saját hatáskörben (Landler Jenő u. Assisi Szt. Ferenc plébániahivatal) (140. kép) Belső udvarban történő állagmegóvás, a fal értékét nem ismerő, bemutatási szándékot nem tanúsító beavatkozás. (Majorossy Imre utcai Amstell Söröző) (141. kép) Saját hatáskörben elkövetett nyomvonal módosítás; „fal áthelyezés” (142. kép) Falbástyába épült lakás; tetőzete miatt a falkorona folyamatos karbantartást igényel. A tetőszerkezet belső merevítést ad a bástyának (143. kép) A városfalnak csak egyik felére szólt a megbízás, rendezetlen telekkönyvi viszonyok és büntetés-végrehajtási intézet miatt. (Vak Bottyán u.) (144. kép) Körülépített falszakaszok, melyeket körbefognak a régi épületek; nem hozzáférhetők. (Nagy Flórián 12.) Régi felszíni falszakasz; pénzhiány (szándékhiány), stb. miatt nem történt beavatkozás. (Régi Tűzoltó laktanya mögött) Eredetire utaló kiegészítés, bár a fal mögötti térszint már nem hiteles. (Citrom utca) (145. kép) Az eredetitől eltérő anyaghasználat a védőfolyosó építésénél, egy szokványos mai szerkezeti elemként beintegrálva. (Rákóczi u. 67.) (134. kép)

Épület tűzfalán durva-sima vakolattal közli a városfal kontúrját (Jókai utcaCitrom utca sarok) Bástya mögött nem kívánatos látvány, és a mögöttes mélység-sötétség érzékeltetésére a bemélyített lőrés feketére van festve. (Vak Bottyán utcai bástyák) (146. kép) Száda (mélyépítési tám és zsaluzóelemek) elemekből didaktikai (eredeti fal és a XX. Századi kiegészítés tematikus elkülönítése) csík beépítése. Utalás az egykori városfalra (külső véd műre) vörös homokkőből. Ez is egyfajta didaktikus magatartás. 2010-es tévedés a Konzum és a Citrom utca között, Haltéren:………………………………………………………

.

valamint

a

Konklúziók röviden: –

Az ínvers folyamat okai elsősorban eltérő tulajdonviszonyok (sok belső udvarban csábít még a fal mindenféle ártó „műemlékes csínytevésekre”) nincs aktualizált programterv (nagyon eltérő tervezői felfogások, KÖH következetlen állásfoglalásai) nincs a falnak gazdája, nincs kezelési terv és kezelő szerv a tervezők eltérő felfogása mellett, néha versengése világörökségi hangsúlyeltolódás, holott minden mindennel összefügg a város nem áll az ügy mögött, talán mert nem biztatják elég hangosan forráshiány

Schőnerné Pusztai Ilona és elődei által megálmodott és ma újra végiggondolt nagy mű beteljesedésére bíztatok mindenkit, aki tehet valamit. Fontos lenne több okból:

MAGUNK MIATT FŐKÉPPEN

A VILÁGÖRÖKSÉGET MÉG INKÁBB ALÁTÁMASZTANDÓ

ÉS HOGY EZZEL IS TOVÁBB HITELESÍTSÜK AZ „EURÓPA KULTÚRÁLIS FŐVÁROSA” CÍMET

.

5. HOGYAN TOVÁBB ?…. TANULSÁGOK

Minden bizonnyal nagyon leegyszerűsíteném a problémát, ha arra hivatkoznék, hogy az a „kör” lassan már tényleg bezárul. Mégis ha méterekben gondolkodunk, és rápillantunk a városfal térképére, akkor láthatjuk, hogy a nehezebben védhető nyugati és északi oldalakon már „régi fényében pompázik” a fal. A KELETI oldalon osztom Schőnerné Pusztai Ilona véleményét, miszerint az ott húzódó beépítést meg kell tartani. Mai politikai-gazdasági helyzetben semmi nem indokolja a Klímo utcai vagy az Aradi Vértanúk útihoz hasonló szanálási (és ezzel együtt jelentkező lakásépítési) program végrehajtását, nem beszélve a megváltozott tulajdoni helyzetekről. Ma is gyakoriak a foghíjbeépítések, ezeknél az építtetői programot kellene abban az irányban motiválni, (egy meghatározó városrendezési koncepcióra építve) hogy függetlenül a tervezett funkció intim vagy nyilvános voltától; adjon lehetőséget az adott városfal szakasz megtekintésére. Itt hiányolom az intézkedési tervben is taglalt „folyamat szabályozási eszközt”, amely a nagy városfal program viszonylagos egységességére törekszik. (Feltétlenül tennék minden kis szakaszra egy kis tájékoztató táblát!) Tehát hiányzik egy bizottság, amely következetesen és folyamatosan összehangolja a hasznosítási, tulajdonosi és hatósági tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy sem az itt lévő beépítési szövet, sem a közlekedés szervezése nem ad lehetőséget a nyugati és északi oldalakon jól működő körbejárásra, szemlélésre, városképi dominanciával itt nem számolhatunk. Az viszont méltatlan, hogy a TIT. udvarában a jelzésszerű falmaradvány rejtve van előlünk, hogy a Majorossy Imre utca 3. szám alatti panzió udvarában 19 m hosszon ~ 4 m magas fal sárga színű álca mögött húzódik, ahelyett hogy egy bájos belső kerthelyiség rusztikus díszleteként vonzaná a netán középkori receptekkel is kecsegtető étterem vendégeit stb. Nem kalandozom tovább, de hogy Dévényi Sándor – soha nem adta fel – „egyéni akcióként” próbálta a városfal délkeleti bástyájának tulajdonosát rábírni, hogy mutassa meg ő is az örökség e jelentős elemét, ez felháborító és egyszersmind elkeserítő is. A 2000 éves múlt, az ókeresztény világörökségi kincs fényében talán nem is érdemtelenül áhítoztunk a – „Európa Kulturális Fővárosa” – címre, miközben veszni hagyunk olyan értékeket, melyek a városnak nem is kerülnek pénzébe, csak egy jól irányzott program okos végrehajtására lenne szükség. A keleti oldal mint

nem is pufferzóna, hanem a tényleges nyomvonal szerves része, tennivalója egy átfogó városfal kutatási terv és állékonysági vizsgálat végzésében kimerül. A helyreállítás, netán részleges rekonstrukció költsége vagy az érdekeltté tett kisnyugdíjas, vagy a hasznot remélő beruházó feladata legyen. Nem szabad a lelkes építészt magára hagyni és az is borzasztó zavart okoz, hogy a KÖH egy időben két különböző helyszínen (Rákóczi u. 67. és Rákóczi út 11.) teljesen eltérő álláspontot képvisel. Szerintem nagyon jó, hogy van egy „körbástya lakásunk” és az is, hogy Dévényi úr újragondolta egy új épületben a városfal mai szerepét. A keleti oldal elődeihez hasonló rehabilitációs gondolata eltúlzott áldozatokkal járna, itt a városfal mindkét oldalát érintené egy szanálás. Voltaképpen a purizmus vádja érhetne bennünket, holott a városfal egyik életfázisa volt a rá vagy nekiépítés. Ha igazán hiteleset akarnánk, akkor arra kellene törekednünk, hogy ezt a kezdetektől való hosszú igen sokrétű folyamatot megmutassuk, akár egy rövid szakaszon. (ki építette és mikor, miért és miből épült, bővítések, állagmegóvások, kapuk lebontása, várárok feltöltése, beépítések és azok mai morfózisai és ez a folyamat hová mutat?) Ebbe beleilleszthető még az is, ha valahol kicsit többet engednénk meg magunknak a középkori hangulat felidézéséből. Ha ezt többnyire hiteles helyen tesszük, nem gondolom, hogy műromot építenénk, csak emléket állítanánk a múltnak. (lásd Dévényi Sándor 1989-es – Budai kapu – rekonstrukciós tervjavaslata. Az „egyféle múlt” kimerevítése hangsúlyeltolódást hozna értékszemléletünkben. A városfal történetében hozzá nem értő, netán rossz szándékú beavatkozások is elemzésre, tovább gondolásra érdemesek. A DÉLI városfal elszenvedett pár tatárnál és töröknél is borzasztóbb támadást. Itt a nagy ellenfél „mi magunk” voltunk. A KONZUM áruház építői kotrókkal szedték szét a városfal maradványát a nyolcvanas évek elején. Ennél egy fokkal jobban járt a MATÁV Székház örökségi helyszíne, ahol az épület alagsorában „fogva tartott” falszakasz bár áll még, de a nyilvánosság elől végérvényesen elzárt. Reményt keltő, hogy a volt tűzoltólaktanya épületei a közeljövőben jobb létre szenderülnek és így a Pátria Hotel sarkától a Rákóczi u. 11-ig egy jelentős szép rész kiszabadul és láthatóvá válik az átalakuló városi szövet részeként. Azt gondolom tehát, hogy a mindenáron való kiszabadítás nem cél. Ahol a középkor visszahozható, ám tegyük, ahol az őt „beintegráló” várossal tudjuk bemutatni, ott azt tegyük, de ahol megvan, ott ne hagyjuk a sorsára, hadd záruljon be az a bizonyos kör. Bármely formában kerül újra a látókörünkbe, minden esetben, akár magunk, akár a turisták számára az érték széleskörű közreadása, bemutatása, mindennapi életünkben történő

értelmezhetősége, egy értékszemléletű, múlttisztelő (és nem csak az „egyik múlt”) magatartás előhívása a cél. A korábbi városfal programok szanálásaikkal együtt sem tudtak olyan elképesztő károkat tenni a városnak, mint pl. a hegyoldali 10 emeletes panelek, a déli lejtők túlzott beépítése, a 26 szintes torony, a Tettye alatti irodaház stb. Következmények nélkül büntetlenül tűntettek el százával szép régi vincellérházakat, változtattak meg létfontosságú hidrogeológiai adottságokat, ehhez képest a mai Kórház tértől a Kálvária dombon át egészen az Ágoston térig tartó egységes városfalkép (a hibáival együtt) olyan lenyűgöző városképi, kulturális és történeti ajándék, amelyet igen nagy becsben kellene tartanunk.

6.

KAPCSOLÓDÓ MAI TÖREKVÉSEK

A középkori városfal belső oldalán több helyütt gyönyörű XIX. századi kertek húzódtak, melyek azon túl, hogy egy részük történeti kert, és ragyo gó hagyományokkal, adottságokkal

rendelkezik, növelik a történeti

belváros

zöldfelületét. Pécs középkori viszonylatban nagyméretű városnak számított és más városfallal körülvett városokhoz képest viszonylag laza városszövetű, ami kertek kialakítására adott lehetőséget. Már említett adottság a római kori ókeresztény nekropolisz. Temetője helyére került a püspökség a XI. sz. elején. E szakralitás konti nuitása eredményezte a püspökvár, ill. a városfal helyét, ami védelmi szempontból köztudottan meglehetősen rossz döntés volt, a mögötte húzódó hegyvonulatot tekintve, ami, mint kirándulóhely sok mindenért kárpótolta a pécsieket. Az 1870 és 1914 közötti városrendezési láz, mely nagyvárosainkra volt jellemző, Pécset elkerülte. Városrendezési koncepció hiányában maradt a spontaneitás. További közterületek helyett városi polgári kertek bontakoztak ki. Hogy ne csigázzam tovább az olvasót, nézzük a lehetőségeket: A püspöki palota kertje nyilvánosság elől alapvetően elzártnak tekintendő, tehát a Szent István tér nyugati oldalán lévő polgári barokk-kertek és a Káptalan utcai barokk kanonoki kert, mint két szóba jöhető és a városfalhoz kötődő zöldfelület közkinccsé tételét üdvözölhettük a közelmúltban. Ez utóbbira Sonkoly Károly irányította figyelmünket, szinte teljesen tönkrement kerti kisarchitektúrájára, egy balusztrádos támfallépcső-kar együttesre, melynek a rekonstrukciója elkészült.17 „Rekonstruálni két fontos forrás alapján lehet: megfigyelhető egyrészt Gosztonyi Gyula egyházmegyei mérnök 1940 körüli felvételein, másrészt egy, a Káptalani Levéltárban található rajzon.” 18 A Szent István tér nyugati oldalán Majoros Nóra tervei a 11-19., az

____________________________ 17 Sonkoly 2000 35-40. 18 Majoros 2004

Örökségház területére és a városfal melletti zöld sávra összpontosítottak, melyben három történeti kert is van. „A terület hasznosítására a város az 1980-as évektől koncepciót dolgozott ki. Ez alapján a kertek városfal felöli szakaszait kisajátították, hogy a fal mentén összefüggő sétány alakulhasson ki. A leválasztott területsávon belül sétautat, burkolt

pihenőfelületeket

képzelt

el

a

tervező,

a

kertvégi

pavilonok

hasznosításával. A terv hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a történeti jelentőséggel bíró kertek egykori kiterjedését. Lehetőség nyílik azo nban arra, hogy az eredeti telekosztás megőrzésével ne csak a történeti értékek védelme valósuljon meg, hanem a sétány funkciója is. A városfal-sétány terve a helyreállítási javaslat elkészítésekor adottságnak tekinthető, mert a város a tulajdonában lévő területet a jövőben mindenképpen hasznosítani szeretné. A terv ismerete és a helyszíni szemlék után kialakult koncepciótervet a (XVII. tábla) mutatja be. A sötétebb zöld szín jelöli azokat a telkeket, amelyek a helyreállítás részét képezik. A világosabb, türkiz árnyalat a zöldfelülethez csatlakozó, de a helyreállítás részét nem képező kerteket mutatja. A fő megközelítési pontokat nyilak jelzik. A tömb feltárása két irányból lehetséges. A terület történeti adottságaiból adódó irány a K-Ny-i, vagyis a Szent István tér épületei felöl, a városfal felé történik. A kerteket egymástól magas falak választják el, amelyek sok helyütt teljesen elzárják a szomszédos telek felé az átlátást. A tömb másik közlekedési iránya a városfal-sétány koncepcióját követi, vagyis É-D irányú. Az így kialakult terület funkcióját tekintve már nem csupán sétány. A magas kertfalak között kertről-kertre barangolhatók be a történeti emlékek mint múzeumi szobák tárulnak fel a látogatók előtt. A kapcsolódó épületekben hivatalok, civil szervezetek, kiállító termek, vendéglátó ipari egységek helyezhetők el. Ezek egy része most is üzemel. A tömböt feltáró két közlekedési irány közül a történeti megközelítés a jelentősebb. Erőteljes É-D irányú tengely beiktatása a történeti telekhasználat hitelességét rontja. A koncepcióterv a Városfal-sétány ötletéből indul ki, ezért az útvonalakat egyenlő rangúnak tünteti fel. A későbbi tervezés során felmerült, hogy

a sétány ne jelenjen meg határozottan, csak a közlekedés lehetősége legyen biztosított.” (Majoros) A tömb ilyetén formán többfunkcióssá válhat: zöldfelületként rekreációt történeti kertként oktatási, kulturális célokat szolgál fellebbenti a leplet a városfal belső oldaláról, ahol ránk van bízva, hogy barokk kertekbe, vagy fantáziánk segítségével csatajelenetbe éljük bele magunkat, nem beszélve arról, hogy egy újabb

irányból

közelíthetjük

meg

a

Világörökséget,

új

nézőpontok és perspektívák tárulnak fel előttünk. Tehát a fent említett; a hajdan meg nem történt városrendezési koncepciót pótlandó elképzelések, tervek, napjainkra összefüggő, a közönség számára megnyitható zöldfelületet, intim belső zónákat hoztak létre, beleértve a Káptalan utcai volt kanonoki kert rekonstrukcióját is, mely a 70-es években még a kultúra „fellegvárának” számító (ma felújításra váró) szabadtéri színpadot szinte körbeöleli. Ezek a zöld felületek a várárok külső oldali történeti jelentőségű zöldfelületével együtt műemléki környezetként tekintendők. Az egyetemi ifjúság az első pillanattól birtokba vette mindkét helyszínt, sőt a Dóm kőtár mögötti terület esküvők és egyéb rendezvények kedvelt helyszíneként is bekerült a köztudatba. (57-58-59. sz. mellékletek) Félreértés azonban ne essék, mindkét helyszínen bőven van még mit tenni a városfal belső állagmegóvása tekintetében!

. Elgondolkoztat viszont, hogy ma a kórháztértől a Városfal külső oldalán végigsétálva az Ágoston térig, hány helyen ülhetek le egy padra, meditálva azon, hogy a pad mi mindenre jó?! megfáradtan megpihenni

elolvasni egy újságot fotót készíteni bevárni, elvárni egy barátot szerelmesen összebújni nyugdíjasan merengni ifjú párok után vagy

csak

virágillattal

kiteljesedésében… NINCS PAD !

belefeledkezni

a

szépség

városi

7. REKONSTRUKCIÓS JAVASLAT a SZIGETI KAPU ról (lebontották 1780-as évek elején)

Azért hangsúlyozom, hogy egyszerűsített, mert nem kívánom a könyv fő mondanivalója elé emelni. Tudom, hogy van, aki hajmeresztőnek tartja még a gondolatát is… Borzasztó nagy felelősség terheli azt, aki egy épített környezet különböző fázisai között értékkülönbségeket próbál megállapítani, akinek mai szemléletünkkel egyfajta értékítéletet, minősítést kell gyakorolnia, meghatározva ezzel egy városképi szituáció szerepét, fontosságát. Sok riasztó példa van amiről a maga idejében csak felsőfokon beszéltek. Persze mindig szubjektív elemek befolyásolnak egy-egy divatosnak vélt véleményt. – Konzum áruház hely választása – „Magasház” – Mecsek oldali 10 emeletesek – Az ízléstelenül zsaluzott és rétegvizeket átvágó alagút ....... mind mind szörnyű tévedések; gondolom én…

A z Ú J R A É P Í T É S T Ő L idegenkedik a szakma, hiszen a másolat nem tükrözi az élete során lezajlott eseményeket. A feltételezések alapján történő rekonstrukció és a formailag hiteles másolat nem ugyanaz. Ahogy Dévényi Sándor már hivatkozott, a 2000. októberi krakkói és a 2004. májusi pécsi konferenciák is elfogadható indokként kezelik, ha az újra építésnek „az egész közösség önazonosságára nézve kivételes társadalmi vagy kulturális motivációja van.” E motiváció tekintetében nem feledkezhetünk meg az időtávlat szerepéről: Pécsett többnyire a XIX-XX. század fordulóján, ill. folyamán épültek rá a városfalra azok az épületek, melyek előidézhették a felejtést, azonban a helyenként mégis kimagasodó maradványok bevésődtek a köztudatba, nem beszélve a püspökvár egyre több helyütt publikált szerepéről, belvárosi kontextusáról, nem utolsó sorban az egyre gyakrabban fel-feltűnő állagmegóvásikarbantartási polémiákról.

Persze, ha egy kétes hitelességű rekonstrukció (hiszen Gosztonyi javaslata sem 100 %-os) érdektelen építészeti megoldást eredményez, annál talán jobb, ha feloldjuk „szakmai görcseinket” és inkább egy új épülettel teremtjük meg a régi idézetét, ekkor persze egy emelkedett szándék vezet a földközeli lehetőségek között. Mindenesetre nem zárnám ki a lehetőségét egy olyan rekonstrukciós gondolatnak, mely nem ragaszkodik mindenáron a barokk városi légkörhöz, felkínál egy a mai környezethez alázattal alkalmazkodó, rekonstrukciós gesztust.

Érték vizsgálat Gosztonyi Gyula (1904-1962) nyomán

– A SZIGETI KAPU KÖRNYÉKE Dunántúl Kiadó; 1943 –

„A szigeti kapu környékének városképi helyreállítása a mai városrendezési elvek szigorú figyelembevételével még lehetséges és anélkül végrehajtható, hogy nagy értékű, korszerű épülettömbök eltávolításával kellene számolni. A jellegzetes XVIII. századi épületek mind állanak, az elbontandó épületek mai értéke mind tartalmi, mind nemzetgazdasági szempontból olyan alacsony, hogy tényleges veszteséget nem jelent, a kisajátítandó telkek más hasonló értékű telkek adásával kárpótolhatók, az eredmény pedig olyan festői, várostörténeti tartalmú városkép kialakulása, aminővel Magyarország városai alig dicsekedhetnek.” 19 Közvetett emlékezetünk megtestesítője (Krakkói Karta!) Gosztonyi Gyula; javaslatát az 1723-as telekkönyv (60. sz. melléklet) és Duplatre 1777. évi várostérképével (61. sz. melléklet) támasztja alá. Ezen valóban jól látszik érveinek kristálytiszta leképezése: E városrésznek van itt egy kelet nyugati (Ferenciek utcája - Szigeti országút) és egy észak-déli (a városfal nyugati oldala) tendenciája; metszéspontjuk a szigeti kapu, amely körül kedves, jellegzetes barokk épületek magasodnak, úgymint a Magyar Korona Szálló (147. kép) Szemészeti Klinika és Kórház kápolna (148. kép)

Ferencesek temploma (149. kép) Ferencesek rendháza (150. kép) Tágasabb értelemben ide tartozik még a Szigeti országút sok kis külvárosi jellegű házacskája és a kórház minaretje is. Különlegessége a keleti és nyugati kultúra találkozása barokk foglalatban a középkori városfal karakteres tengelye. Nyilvánvalóan látszik, hogy a mai város előzménye a barokk város volt. Ez jószerével betemette az előző (az ókori és középkori) várost, melynek itt középkori részéből szeretnénk valamit viszontlátni. Bár zárvány jellege itt átbillen egy meghatározó jellegű, a külső és a belváros színpadias kapcsolódását keretező motívummá, amiben határozott fogódzót jelent számunkra a kapu felépítményéről és környezetéről Pataki Vidor által felfedezett XVIII. századvégi városkép (62. sz. melléklet) Amennyiben ragaszkodnánk e városkép jelentőségének fontosságához, úgy ma már igen nehéz helyzetbe kerülünk, hiszen (I.) Gosztonyi idejéhez [(1913-as várostérkép (63. sz. melléklet)] viszonyítva újabb, a barokk állapotokhoz nagyság-rendekkel (II.) idegen elemek jelentek meg: Pécsi Tervező Vállalat épülete – Rákóczi út 1.; Szőke Gyula tervezet 1960as években. (151. kép) Hotel Pátria épülete (153. kép) ___________________________ 19

Gosztonyi 1943 2.p.

I. A mai Ferenciek utca régi beépítés, zártsorú jellegű, utcával párhuzamos gerincű épületeket jelenít meg. A Ferenciek utca - Klímó utca sarkán lévő tömb (a Klímó u. 2. és 4. sz. házak) a Ferenciek utca 37. sz. tömb és a Ferenciek utca 52. sz. tömb (mai Hungária ház) 1865 és 1885-ös várostérképek tanúsága szerint talán 20 év korkülönbséget mutat. (153-154. képek) –

Mai avulási állapotuk, (a Hungária házat kivéve, mely jelentős felújítást kapott, mint védett épület) igen előrehaladott. (155. kép)

–

Beépítésük, szerkezeteik már korszerűtlenek.

–

Kora eklektikus és romantikus, homlokzataik viszonylag egységes, harmonikus képet mutatnak, de várostörténeti, városképi ill. kultúrtörténeti értékük talán vitatható. (156-157-158. képek)

–

„Nemzetgazdasági” szempontból és védettsége miatt a Hungária ház kitűnik a sorból (amennyiben a biztosítót nemzetgazdasági potenciálnak tekintjük).

II. Az alapul vett városképbe beékelődött, aztán a Rákóczi úti tervező vállalati épület, mely azóta újabb szinteket és még tetőteret is kapott. A tetőidom és az épület arányát, vagy a falak és nyílászárók arányát tekintve is eltérő és nem kívánatos arányokkal szembesülünk, amely utcára merőleges beépítést, és a Ferencesek templomának, rendházának eltakarását hozta magával. (Az utcafronti lábazata a városfalat jelöli.) A későbbi Patria Hotel pedig szinte belerobbant abba a képbe, melyet retusálva még élvezhetővé lehetett volna tenni. Tömegével, idegen anyaghasználatával (bár a maga nemében hordoz kvalitásokat is) drasztikusan figyelmen kívül hagyja környezetét. (64. sz. melléklet) Mindezekből kitűnik (hiszen Gosztonyi Gyula is a fejlődés lehetőségének tiszteletben tartásával gondolkodik), hogy az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, ám én azt gondolom, hogy mai szemmel is megszüntetném a Klímó 2. és 4. számú, valamint a Ferenciek utcája 37. sz. tömböket, az 52. számút részlegesen; (ez nyilván további igen komoly értékvizsgálatot és tervezői feladatot igényel) visszaadva a tér XVII. századi formáját. A Rákóczi út 1. sz. épületet a mögötte lévő kelet-nyugati városfalszakasz magasításával kompenzálnám, pontosabban rejteném, a Szigeti kapu talán még ma is rekonstruálhatósága érdekében… Maradjon a kapu horizontális értelemben a zártság, a védelem szimbóluma, ellenben vertikálisan csalogató, mintegy sejtetve a mögötte csábító látnivalóival; kapu, ami „jó szívvel” fogad. Maga a torony a világörökségi „beléptetésre” informatív funkciót képviselhetne, a gyilokjáró út felett ívelő szakasza pedig eljuttathatná az utazót a templom mögötti parkolóba, amit esetleg a szálloda parkolójához kapcsolható, vagy fordítva; a szállodától a világörökség küszöbére. (65. sz. melléklet)

Gosztonyi ötlete nyomán, az ő tiszteletével élek e javaslattal az értelmezhetőség, a beleélés, a turizmus és egy használható szép tér érdekében.Ez egy óváros igényű újraértelmezés, mely újabb nyomatékot adhatna a világörökségnek.

8.

JAVASOLT INTÉZKEDÉSI; KEZELÉSI TERV A kezelési terv célja, funkciója

Célja, hogy a már 1930-as évektől fontolgatott és ma is tartó „feltámadási” folyamat eredményeként feltárult falszakaszok egészének és részeinek állapotrögzítése, rekonstrukciója, kiegészítése után meghatározza a ma és feltehetően közeljövőben fennálló körülmények, mint tulajdonviszonyok, jogi státusz, környezeti állapot, tervezési és kutatási fázisok, fejlesztés (fenntartás) „üzemeltetés” stb. tekintetében a hosszú/középtávú és napi teendőket ; A további – kutatást, – védelmet, – hasznosítást és – kezelést, javaslatot tegyen a – – – –

fentiek létrehozása jogi, financiális, szervezeti, személyi

feltételeinek kialakítási módjára, ütemezésére és a benne résztvevők körére. Tehát a célok, feladatok egyértelmű meghatározása, és meg-valósításának partneri feltételeit tárja fel a terv.

A kezelési terv szükségessége A különböző. szakaszok tervtárakban és levéltárakban fellelhető terveit, iratanyagait egy helyen dokumentálva, ezeket, mint adatszolgáltatásokat alapul véve és mintegy forrásanyagként kezelve; műemlékvédelmi szakember

bevonásával a konstrukciós és kivitelezési hibák kiküszöbölésére pályázatot kell hirdetni az alábbiak szerint. állapot felmérés (monitoring), szerkezet és anyagváltások vizsgálata, alapfeltárás, mintavételek (falkutatás, rétegek stb.), és laboratóriumi vizsgálatok (nedvességmérés, sószennyezettség mérés, esetleges vakoló anyagok elemzése, rezonanciakárok…), és terv készítése helyreállítási javaslatokkal, konkrét anyag és technológia meghatározásával, szükséges hatósági engedélyek beszerzése (építési engedély, műemléki szakvélemény, környezetvédelem). A kezelési terv alapvető feltétele annak, hogy a helyi közösség is folyamatosan megfigyelje, megvalósítási alapdokumentum, a monitoring, tervezés, ütemezés és finanszírozás folyamataival az emléket a mai társadalmi és örökségi szempontokkal szinten tarthassa, kultúránk részeként megőrizhesse. A terv hivatott – az értékek széleskörű közreadásával, bemutatásával, mindennapi életünkben történő bevonásával, értékszemléletű, múlttisztelő oktatási felfogással (helytörténet)– azok szakavatott megőrzésére és a jövő generációinak való továbbadásának biztosítására.

A kezelési terv státusza, feladata és céljai A fal utóéletében elsődleges kerettervként szolgál úgy, hogy a folyamatban felelős szervezetek részére iránymutatás és kötelezettség. – Figyelembe véve, hogy az építményrészek részben műemléki és régészeti védettség alatt álló ingatlanokon húzódnak,

– a kutatás, helyreállítás és hasznosítás törvényekkel szabályozott és hatósági feltételekkel történhet, – mindezek költségei előre tervezhetők – az azonnali, a sürgős, a szükséges és a tervezett teendők közti fontossági sorrendet kell tartani. Persze a terv egyben folyamatszabályozási eszköz, melyet a kitűzött program előtérbe helyezésével, a mindenkori körülményekhez kell igazítani.

A városi környezet problémái A fal bemutatása nem egyszerű feladat. Egy történeti hangulati eleme környezetünknek; városi kontextusban rejtve – előbukkanva, különböző hangsúlyú helyeken és különböző tulajdonviszonyok között találjuk. Didaktikus módon kellene bemutatni. A kérdés, hogy a négy városkapu mentén vagy a világörökség fényében gondolkozzunk feltehetően eldőlt már a városkapuk lebontásakor, ill. a sok évtizede bevésődött Sétatér - Széchenyi tér tengely népszerűségével. A kutatás, feltárás, védelem és bemutatás a kapcsolódó létesítmények fe jlesztésifenntartási céljaival, ill. az esetleges új beruházásokkal (lásd Haltér; Rákóczi út 49-51.) együtt kezelendő. Okkal feltételezzük további beruházások kapcsán, hogy még újabb falszakaszok birtokába kerülünk. A komplex gondolkodás vezethet egy turista csalogató állapothoz, melyet persze további térképek, makettek egyéb nagyarázó oktató informatív kellékek, többnyelvű tájékoztatók (Pécs rövid története és a vár leírása) fokozhatnak. A város szemszögéből ez lenne gazdaságos, és annyiszor felemlegetett önazonosságunknak pedig egész egyszerűen kell! Tehát az értékek integrált megőrzésének elve mentén már a kutatás szintjén is egymásra hatásukban kell kezelni az emlékeket, mert ebben a városban különösen igaz az, hogy a történeti értékek egymást erősítik.

Források, irodalomjegyzék

EKF 1782-1785

Az – Első katonai felmérés –. A Magyar Királyság teljes területe 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen, 17821785; 10/30-as szelvény; Pécs, 2004.

MÉ 1939-1940 1939-40

Pécs, Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” évi ÉRTESÍTŐJE. Szerk.: Dr. Török Gyula. Pécs, Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeuma”, 1940.

MÉ 1939-1940 1939-40

Pécs, Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” évi ÉRTESÍTŐJE. Szerk.: Dr. Török Gyula. Pécs, Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeuma”, 1940.

Győrffy Gy. 1987 földrajza

Győrffy György: Az árpád-kori Magyarország történeti 1. köt. 3. kiad. Budapest, Akad. K. 1987.

Gosztonyi 1943

Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke, Pécs, Dunántúl Kiadó 1943.

JPMÉ 1979

Pécs, „Janus Pannónius Múzeum” ÉVKÖNYVE, 23 (19789) Pécs, Janus Pannónius Múzeum, 1979.

Pécs ezer éve 1996 történetéből

Pécs ezer éve, szemelvények és források a város (1009-1962) Történelmi olvasókönyv. Szerk.: Nagy Imre í Gábor, dr. Köves Ferenc. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 1996.


Pécs ezer éve, szemelvények és források a város (1009-1962) Történelmi olvasókönyv. Szerk.: Nagy Imre Gábor, dr. Köves Ferenc. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 1996.


Pécs ezer éve, szemelvények és források a város (1009-1962) Történelmi olvasókönyv. Szerk.: Nagy Imre Gábor, dr. Köves Ferenc. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 1996.

Schőnerné Pusztai Ilona 1998

Schőnerné Pusztai Ilona: Előadás az 1998. március 22-28. között megrendezésre kerülő Tusnádi Műemléki

Konferencia „Történeti Városok védelme” témakörében.

OMvH 1998

30434/3/1998 Üi.sz-ú levél. Szerk.: Levárdy Henriette/Czuczorné 1998.

Dr. Balázs 1999 mérnökgeológiája.

Dr. Balázs Ferenc, Kraft János: Pécs város Oktatási segédlet. Pécs, PMMF, 1999.

Dr.Fejérdy 1999 Német

Fejérdy Tamás et.al.: A pécsi püspökvár In: ICOMOS, Nemzeti Bizottság Sorozata; XXII. Német Szövetségi Köztársaság Nemzeti Bizottsága, 1999.

Sonkoly 2000 35-40. p. Sonkoly Károly: Barokk dísz kertek Pécsett, Pécsi Szemle 2000. ÉK 2002 díjas

ÉPÍTÉSI KÖNYV 2002. Szerk.: Dévényi Sándor DLA Yblépítész, Pécs, Építéstudományi Egyesület 2002.

PV 2003

A PÉCSI VILÁGÖRÖKSÉG Örökségi füzetek. Pécs, Pécs/Sopianae Örökség közhasznú Társaság, 2003.

Középkori Várak 2004J.E. Kaufmann, H.W. Kaufmann: Középkori Várak. Debrecen, Kinizsi Nyomda Kft. 2004. Majoros 2004

Majoros Nóra kertművészeti tervező: Diplomaterv 2004. Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Tanulmányok Pécs történetéből 9. Szerk.: Font Márta, Pécs; Pécs Története Alapítvány, 2001.

Betűrendbe! ~ . ~

Utószó……………………………………….

A felelős kiadó neve: gyorsnyomda,2010

Z-Press

Kiadó

és

Digitális

A felelős (kiadói) szerkesztő neve Műszaki szerkesztő, tipográfus A borító és a kötés tervezője: Orosz László A sorozat tervezője A mutató összeállítója A könyv formátuma : A5 A könyv terjedelme A mellékletekre és az ábrákra vonatkozó adatok: A szerző felvételei, archív fotók,tervrajz másolatok, írásos dokumentumok; (jegyzőkönyv, határozat, műszaki leírás, egyéb), világháló A könyv példányszáma: 50 A papír minősége Betűtípus: Times New Roman, Arial

A könyv elkészülésére vonatkozó adatok A nyomdai előkészítésre vonatkozó adatok A nyomdára vonatkozó adatok Szabvány, amely szerint a könyv készült

Pécsi középkori városfal

Recommend Documents