4 %
IV . évfolyam .
9
I
7. szám.
1932. július
Képes havi folyóirat. — Megjelenik minden hó Í-én,
Páduaí Szent Antal, a szociális szent. Ha népszerűség és az irántuk tanúsított tisztelet mértéke szerint akarnók osztályozni a szenteket, Páduai Szent Antalnak minden bizonnyal a legelső helyek egyikét kellene juttatnunk. Hiszen a Boldogságos Szüzet leszámítva, alig találunk még egy szentet, aki iránt a hívők milliói nagyobb tisztelettel és odaadóbb bizalommal viseltetnének, mint ő iránta. És ez a tisztelet korántsem szorítkozik csupán egyik vagy másik társadalmi kate góriára, hanem egyetemes, miként maga az egyház. Szegények és gaz dagok, egyszerű, tanulatlan emberek és elismert nevű tudósok, gyermekek és ifjak, felnőttek és aggastyánok, férfiak és nők egyenlő áhítattal sora koznak a nagy szent lelkes tisztelőinek sok-sok milliót számláló táborába. Mibe rejlik e különös jelenség magyarázata? M i az oka annak, hogy a nagy csodatevő egyénisége olyan ellenállhatatlan vonzóerőt gya korol a mai kor fáradt, kételkedésre és cinizmusra hajló emberére ? Tisz tán immanens, vagyis a szent történeti személyiségéből és betöltött szerep köréből kikövetkeztethető okokkal nem tudjuk e rejtélyt megfejtem. Mert 201
L
bármily magasra értékeljük Szent Antal erkölcsi és szellemi kiválóságait, lehetetlen nem látnunk, hogy kortársai közt meglehetős számmal akadnak szentek, akik hasonló, sőt egyben és másban még talán nagyobb mér tékben rendelkeznek az ö személyi kiválóságaival. Pl. Szent Ferenc egyéni életalakításának utánozhatatlan eredetiségével és misztikus Istenbetemetkezésének sodró erejével, vagy Aquinói Szent Tamás és Szent Bonaventúra tudományának mélységével és sokoldalúságával minden bizonnyal fölötte áll Pádua nagy szentjének. De még legsajátabb területén, a népies ékesszólás terén sem áll elsőbbsége minden kétségen felül. Hiszen fiatalabb kortársai közül veronai Szent Péter és regensburgi Bertold szintén csodá latos eredményeket értek el ékesszólásuk erejével. Igaz, hogy valamely egyéniség ható ereje sohasem fejezhető ki adequát módon erkölcsi és szellemi kiválóságainak pusztán számszerű összegével; mert ezenfelül még mindig marad valami megfoghatatlan, számokba és tételekbe sehogy sem rögzíthető tö b b le t: valami, ami az egyéniségnek a lényegét, a lelkét teszi. De még ennek a számokban kifejezhetetlen és lemérhetetlen több letnek feltételezése mellett is azt kell mondanunk, hogy tisztán immanens okokkal lehetetlen kielégítő magyarázatát adni Szent Antal páratlan nép szerűségének. A benső okok mellett tehát valamilyen külső ok közre hatását is számításba kell vennünk. És vájjon mi lehet ez a külső ok? Azt hisszük, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha a példátlan nép szerűség legmélyebb gyökerét a szent tiszteletének gazdag és sokfelé szétágazó szociális kisugárzásában keressük. Mert kikből rekrutálódik a Szent Antal-tiszteiők népes tábora ? Első sorban az elesett és gyámolításra szoruló exisztenciákból, azután a bajbajutott, vigasztalásra és maga sabb segítségre szoruló emberekből, tehát általában olyan társadalmi réte gekből, melyek vagy egyik vagy másik vonatkozásban rá vannak utalva a keresztény felebaráti szeretet hónaalja alá nyúló támogatásra. De még más, gazdagabb erű szociális vonatkozása is van a dolognak. Nem szabad ugyanis felejtenünk, hogy az egész Szent Antal-kultusz végső kicsengé sében a szegényekről való intézményes gondoskodás célját szolgálja. Azok a fillérek és pengők, melyek a szent tiszteletére felállított perse lyekben hétről-hétre összegyűlnek, mind-mind azt célozzák, hogy segít senek felszárítani a szegény nyomorgók éhség kisajtolta könnyeit és viszszatérő rendszerességgel enyhítsék nélkülözésüket. Nem véletlen jelenség, hogy Szent Antal kenyerének elterjedése időben összeesik a szent kultu szának intenzivebbé válásával. A Szent Antal-kultusz példátlan fellendülésében tehát végelemzésben 202
korunk melyebbé és bensőségesebbé finomult szociális érzésének egyik jellemző megnyilatkozását kell látnunk. Ezzel természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a szociális mellékzönge minden esetben tudatos kicsen gése az idevágó elhatározásoknak ; ellenkezőleg azt kell mondanunk, hogy legtöbb esetben csak mint lappangó tudatalatti erő jelentkezik. Bizonyos azonban, hogy Szent Antal első sorban nem mint kimagasló hittudós, vagy mint elragadó ékesszólású népszónok, sőt nem is mint csodatevő, hanem mint a szegény, vigasztalásra és gyámolitásra szoruló emberek védőszentje emelkedett a népszerűségnek szinte egyedül álló magaslatára. Balanyi György.
Esti ima. Ir t a : Louise Henselt converíita.
F o rd .: Constantin Gézáné.
Fáradt testtel nyugovóra térek . . . A nagy csendben léhunyom két szemem. Atyám, őrködj ez éjjel felettem! A mai napon, ha rosszat tevék, B o tlá sim ! ó, számon tőlem ne ké rd : Hisz irgalmad és Jézus vére Minden bűnöm, hibám eltörlöje. K ik hozzám vérség által tartoznak: Szent kezed óvja a rokonokat. Minden jó embert, kicsit és nagyot, M ost kegyes oltalmadba ajánlok. Beteg szíveknek adj enyhaletet, S lágyan töröld le a könnyes szemet. . . És a menny asszonyának palástja Boruljon a pihenő világra.
203
i
A pápa órása. öreg krónikák, dohos, nehézszagú sárga papírok közül került elő ez a lör(énet. Megtörtént az utolsó szóig.
Rómában történt a XVI. század vége felé. Egy szürke, ferences barát lépegetett a kicsi, kígyózó, köves utcákon végig a Navone-tér közelében. Egyszer csak hirtelen megáll egy kicsi órásműhely előtt, amelynek kira« kata megragadta a figyelmét. Órák, óraszerkezetek voltak kirakva, de meg lepő ízléssel csoportosítva. Az órásbutik előtt vagy hat-hét gyermek játszott. Édesanyjuk ügyelt gondosan rájuk a műhely küszöbéről. A gyermekeken össze-vissza folto zott, szegényes, kopott ruha volt. Az anya egészen fiatal volt még, de beesett, mély szemei sok nyomort, tűrést, szenvedést árultak el. Valami kifejezhetetlen édes, melankólikus mosollyal figyelte gyermekeit. Talán már a vacsoráról gondolkodott, s azért lett olyan hirtelen szomorú az arca. A ferences barát még egy pillanatig bámulta a kirakat műizlését, s azután lassan, gondolkodva, megindult a küszöbön varrogató órásné felé. — A férje benn van? — kérdi a nőt lehelő, finom hangon. — Nincs itthon Atyám, de azonnal jő. Tessék bejönni. A barát leült egy rozoga, kicsi zsámolyra, s várt csendesen. Kíván csian nézett körül. Érdeklődő szemei elárulták, hogy ismeri az órás mesterséget. Mindent végigjárt tekintetével figyelmesen. Szétszedett órák, imbolygó tervezgetések között valami csodálatos dolgot vett észre. Valamit, amit ilyen eldugott, kicsi butikokban senki sem várna. Szinte megrándult lázban égő arca az izgalom tól: „Hej, a csodáját, ez az ember kell hogy értsen a felsőbb matematikához!" mormogta magánkívül. Amíg így tűnődött magában, az órásmester, Pamphilo Bonelli, 40 éves körüli férfiú, megérkezett. Felesége kérdő tekintetére lemondólag in te tt: semmi! — mondta halkan, sem Paolonak, sem Giovanninak. — De hát mi lesz velünk, mit adok nekik enni, édes Istenem — zokogott fel az anya, kötényébe rejtve el arcát. — Talán csak nem hagy el egészen a Mindenható — rebegte a férfi, szomorúságtól elhalkultan. A ferences barát megértett odabenn minden szót. Felkelt és szép lassan a beszélgetőkhöz közeledett. A mester mély tisztelettel köszönt. Beszélgetni kezdtek, S ekkor fedezte fel a ferences páter, hogy nem 204
közönséges órással áll szemben. Valóságos tudós volt a mester, aki nem csak az órákat ismerte, hanem a történelmet is alaposan — Pam philo mester! kiáltott fel öt perc barát — hiszen on valóságos művész és tudós.
múlva elragadtatva a
— Köszönöm Atyám, jóságos túlbecsülését - válaszolt mosolyogva kedves szerénységgel az órás. A mesterségemet a páviai egyetemen v é L tem, ahol a híres Claudio Vesperelli volt a tanárom. A matematikát és asztronómiát Octaviano Michaeli és Bono Labini szájából hallottam a bolognai egyetemen. Es végül a florencei egyetemen végeztem. — De hát . . . mi a csodát. . . csinál . . ., hebegett egészen színéből kikelve a jóságos ferences páter. Ilyen ragyogó ifjúság után, hogy esett le ilyen mélyen. Mert úgy látom, egyáltalán nem úszik bőségben. — Igaza van Atyám . . ., valóban egy falat kenyér sincs a házam ban, amit este a gyermekeknek adjak . . . — De hát, hogy lehetséges ez, Pamphilo mester, az Ön eszével, az Ön tudásával így tengődni . . . ? Nincsenek megrendelései . . . ? — Atyám, a lámpát először meg kell gyújtani, hogy világítson. Ilyen nyomorult kicsi utcában nem jár se bíboros, se herceg, se gazdag városi úr. Nem ide jönnek azok órát keresni. No igen, de hát meg kell ismertetni magát 1 Ajaj . . . Istenem — sóhajtott a mester. Nem olyan könnyű az. Először élni kell. Amilyen munkát adnak, olyannal dolgozom. Az ember csak felejt. Látja Atyám, ezelőtt egy órával hagytam el a Madonei kolos tort, ahol az emberek tátott szájjal bámulták Hieronymo Blandinelli remek toronyóráját. Es énnekem be kell érnem ezekkel a nyomorult reparációkkal. Ezekből ítéljék meg az én tehetségem ? — M iért nem kéri valamelyik római nagy úr pártfogását? — Kértem már. Magától a Szentatyától kértem, de a Vatikán néma maradt az én kérésemre. Ugyanígy a bíborosi paloták és a nagy apát ságok is. — Lehetetlen! És mit kért a pápától ? — Nagyon csekély volt az, higyje el Atyám, nem szegényített volna ^eg egy fillérrel se senkit. — De mi volt az ? — Csak azt kértem a Szentatyától, hogy csak egyszer menjen itt el körmenetileg a Quirinál vagy a Santa Maria Maggiora felé. Hiszen min den évben többször megy arra körmenet, s én azt hiszem, mindegy, hogy melyik utcán keresztül. Vagy talán vakmerő, tiszteletlen volt ez a kérés ?
á
r
205
¥
l Y
— Egyáltalán, válaszolt hirtelen a ferences. Biztosítom, hogy ha a pápa megkapta volna a kérést, meg is tette volna. — Nem kételkedem. Atyám. Én is tudom : sokan vannak a pápai udvarban, irodákban s biztos vagyok, hogy kérésem nem került a pápa elé . . . — No de nem lesz ez így sokáig. Biztosítom róla, Pamphilo mester. Csak bátorság és kitartás ! A viszontlátásra : Ha mégegyszer jövök, jó hirt hozok. De a barát sokáig nem jött vissza. Azonban mégsem feledkezett meg Pamphilo mesterről. Egy reggel örömittasan búgtak össze az örök város harangjai. A Szentatya, a pár nappal azelőtt megválasztott V. Sixtus pápa ragyogó díszmenetben először ment végig rajta. Virágeső, harangszó, zene, ének volt az egész város. De mi az ? . . , Milyen különös . . . A hatalmas menet befordul a kicsi sikátor-utcába, az órás utcájába . . . Az órás megkövültén áll boltja előtt. Nem tudta, hogy álmodik, vagy ébren van . . . Pamphilo mester — közeledett hozzá a fejedelmektől körülvéve a pápa — nézd, eljöttem meggyújtani a lámpásodat . . . — Szentséges Atyám — hebegett a meglepetéstől és örömtől a mester, aki az új pápában felismerte a nála járt ferences barátot. — Meg vagy-e velem elégedve ? ~ mosolygott kedvesen a Szent atya. íme megrendelést is hoztam. A Santo Bibiano bíboros ura, akit itt látsz az oldalam mellett, arra kér, hogy javítsd meg a katedrálisa híres toronyóráját. Nekem pedig csinálj a Navone-téren egy nagy ó r á t. . . S hogy egészen biztosítsam a jövőt, íme ezennel kinevezlek udvart órásommá. — Szentatya órása! — kiáltott fel ragyogó szemekkel a mester. Ezt az örömet és kitüntetést már nem birta el állva. A boldogságtól egész családjával lerogyott térdre V. Sixtus pápa elé. Életem legszebb perce. Minden munkám a pápaság dicsőségére teszem.
Az öreg krónikák s az örökváros nem egy gyönyörű toronyórája bizonyítja, hogy Pamphilo mester betartotta ígéretét. P. Csipán Krizolog 0. F. M.
206
%
A
A o u u
3 C
a.
}
• • It .
M
' .!
Q 2 fl
I. 'S
tü
3 N « :í::
s
k
r I
■
\
\ 207
V
’
*•
V
i
Miért koldulnak a barátok ? Talán nagyon is egyszerűnek látszik e kérdés megfejtése. Lehet, kedves olvasóm, hogy te erre nem is gondoltál és nem vetődött fel ben ned problémaképcn ez a kérdés. Megvallom őszintén, nekem erről a kérdésről jó néhány évig nagyon is botor felfogásom volt Most, mikor már tisztán látom és megértem a maga valóságában, miért is koldulnak tuiajdonképcn a barátok, úgy gondolom, nem lesz haszontalan dolcjg, ha leírom kedves olvasóm, miképp kaptam
meg
erre
a
kérdésre a helyes
feleletet. Lehet, kedves olvasóm, h<jgy le nem gondoltál soha K-mmi rosszra, de mégis, ha valaha olyan emberrel kerülsz össze az életben, ki hasonlóan az én előbbi, botor nézetemhez méltatlankodna és nem helyeselné a barátok koldulgatását, gondolj e sorok írójára és add meg ennek az ember nek a feleletet úgy, ahogyan én is azt megkaptam. Az eset a következő módon történt. Minden nyáron le szoktam látogatni falun lakó szüléimhez,
hogy
a
városban töltött munkás év fáradságait kipihenjem és új erőt gyűjtsék
a
következő
munkaidőre.
így
ment
ez
már jó ideig évről évre. A falun
töltött egy-két hét mindig felfrissített és testi-lelki egészségemet egyaránt elősegítette. Ilyenkor gond és problémák nélkül töltöttem a napcjkat egy másután. Ha valami munkaféléhez akartam látni, az én jóságos anyám mindigcsak hajtogatta: Pihenj most, fiam. [-leget dolgoztál a városban. M enj ki a hegyre, Járd meg a határt, pihenj. Gyújtsd az erőt, hogy annál vigabban és job ban menjen a munka, ha visszatérsz a városba. így aztán, ha akartam volna, se tehettem mást, minthogy barangoljak naphosszal, nézzem, hogyan dolgoznak az emberek a földeken, vagy
ha
már a sok barangolásban elfáradtam, lepihenjek a zöld fűbe. Gond nélkül éltem e boldog nyári napokban. Csak egy dolog boszszantott. Néha hol az egyik, hol a másik határban láttam egy-egy barna ruhás, mezítlábas, kolduló barátot. Ez az egy eset, a mezítlábas, kolduló barát látása zavarta csak nyugalmas életemet. Sokszor előhoztam anyámnak is bf)SSzankodásom okát. Nem tudtam megérteni, hogy lehetséges az, hogy
ilyen
életrevaló,
munkátbíró egyének a fáradságos munkabér helyett a könnyebb végét fogják meg a dolognak. Természetesen, ezt csak akkor gondoltam így. M a már másképen fogom föl a barátok koldulását. —
Anyám
hasztalan
nyugtatgatott és intett, hogy ez a valóságban nem így van. Váltig
2Ü8
hajto-
^stl3, csak nézném rncn, mini dolfiíoznAk odihjLU t kolusiofhm, a templomban é t az cmbenségérl mennyi mimJen fői teunek De mindez engem nem nyugUtoti meg Ha UUtkozlam valamelyik koMuUS barittal, mmdannyikzor elfogott a méllattankodAs így lörténl ez nyifTói^Tyirra. Egyszer téien azUn megtudtam az igazUgol Anyám váratlanul lelfCHi hozzám a fővárosba. Örömmel mut
b sétál■attunk Egyszer csak azt vettem észre, a belvárt^ ferencesek tt^mploma lőtt vagyunk. I'eltúnt, hogy a templom mellett lévő kolostor ajtaján mily sok regényes külsejű ember jön ki, s ugyancsak jócskán igyekeznek bdelé. Anyám észrevette, hogy fig>*elem a ki-bejáró embereket Addig .nszoll, míg bementem vele ott. hol az a sok szegény járt be Ahg híjgy •cléptcm az ajtón, különös látvány tárult a szemem elé. A folyowj tömve líll szegényekkel. A szegények közt pedig egy feltűnően kedves ferentc* itya szorgoskodott egyik szerzctc^rsa kíséretében. í:tclt íís/tuttak a Wáros szegényeinek. Jól emlékszem még,
anyám csak ennyit morui
Látod? . . . Nagyon meglepődtem Ezóta bensőmben valami nagy változás történt
llgyszerre megváltó-
; )tt eddigi felfogásom a barátok koldulásáról s kiket eddig megvctcttera, ,, legnagyobb tiszteletet és megbecsülést váltották ki belőlem Később pedig még többet megtudtam és meggyőz*Klfem arról, hogy mily sok jót lesznek e kolduló barátok a szegények érdekében. Valóságos jólevői az emberiségnek így értettem meg. kedves olvasóm, miéti koldulnak a barátiak I gyík kézzel elfogadják az alamizsnái, a másikkal pedig odaadják a náluk m ^ szegényebbeknek. E% azóta, ha találkozom kolduló barátul, mindig eszembe jut a belvárosi ferenceseknél látott eset
Movas Utván-
209
P. Löwenstein Ferenc József. A napilapok hasábos cikkeket közöltek róla. Riporttéma lett belőle, mert a világnak tetszik mint kuriózum, hogy egy vérbeli herceg, mégpedig uralkodóházi leszármazott, magáraölti assziszl Szent Ferenc csuháját. A száguldó képzelet és emberi sorsok között játszadozó romantika sem hiányzik az újságírói riporttémák érdekességei között. írnak sokszor, mert írni keli, a közönség pedig szenzációéhes. De ennek nem volna szabad föláldozni az egészen komoly tényt, amit német alapossággal megtett Löwenstein herceg, hogy hatszori sebe süléssel végigküzdött v ilá g h á b o rú után jelentkezett Münchenben és tiszti kardja helyett körülövezte magát Szent Ferenc kordájával. Emlékül még min dig hord testében egy orosz vagy francia golyót, amelyet operációk alkal mával sohasem tudtak az orvosok el távolítani. A germán komolysággal végbevitt tény az, hogy a herceg lovas sági, majd vezérkari tiszt, aki szintén elindult Páris felé, Arrasnál kapta az első sebesülést, majd résztvett Lodznái, Varsónál, Baranovicinél kemény, nagy harcokban, az most mezítlábas, kopogó papucsával, mellére szögezett, összefont ferences karjaival, mélyen meghajolva mondja a De profundist és a többit. Hát ami tény, az tény. Ószerinte P. L ö w e n s te in F e re n c József. Szent Ferenc csuhája többet ér a her cegi koronánál és a legnagyobb kitüntetés, ha valaki komolyan és leiké vel megtalálja az evangéliumi hivatást. Prinz zu Löwenstein — Wertheim — Freudenberg, a Wittelsbach uralkodócsaláddal közeli rokonságban, ma egyszerijen Páter Franz, megtalálta Szent Ferenc útját. A háború borzal mai Isten és a lelkek szeretetét ébresztették föl benne. Ha azelőtt, mint katona hős volt, ma még nagyobb hős, mert sokkal nagyobb önfeláldo zással, hűséggel és kitartással áll Krisztus és minden szép ideál szolgá latában. Képzett és korszerű lelkipásztor, ki most is megfelelő német ala *
*^
^
ff
*
r
t
•
#
•
V --
210
•
possággal tudja kötelességét, hogy ma a nagyon megváltozott viszonyok között mennyi kérdés, milyen sok újszerű probléma várja a pap, szónok, gyóntató tudását, fáradtságos munkáját. Löwenstein herceg, mint P. Franz otthon Ambergben lelkigyakorlatokat, missziókat tart a gyári munkások nak és napszámosoknak, ebből az következik, hogy minden igyekezete a néppasztoráció felé irányul. Alkalmam volt őt Máriaradnán egy pár héten át megfigyelni, de a tapasztalatom az, hogy komoly, korszerű pap, alázatos szerzetes, előkelő származásának csak a végtelen figyelmessé gekig menő udvariasságát tartotta meg, másként majdnem a bohémségig menő gyermeki kedély, eltelve a szentferenci gondolattal, hogy minden kinek örömet szerezzen. A bánáti német katolikusoknak javára van kö zöttünk néhány hónapig, ahol sokat várnak áldásos munkájától. P. Tréfán Leonard 0. F. M.
Szent Antal jubileum és a magyar barátok. Az egész világ ünnepel. Ünnepük mindenki Szentjét Európában, Amerikában, Afrikában ép úgy, mint Ázsiában vagy Ausztráliában. Még a profán világ is szinte versenyre kel az Egyházzal, hogy kimutassa hódo latteljes ragaszkodását az előtt a Szent előtt, aki elrejtőzött a világ szemei elől. Szent Antal élete virágát tette áldozatul az Úr oltárára, hogy így másoké legyen s életével másoknak áldást szerezzen. Célját elérte. Szinte szent versengéssel hódol évszázadok után is előtte az emberiség valláskülömbség nélkül. Mindenkinek van egy-egy esdő szava és sürgős, életbe vágó kérelme, amelynek teljesülését Szent Antal révén szeretné kieszkö zölni. Mégis az igazi ünnep a lélekmüvészet otthonában, a kolostorokban van. Itt a Szent barát testvérei minden eszközt megragadnak, hogy fen séges életideálját kópiázzák. Azonkívül kifelé olyan emléket varázsolnak elő, amely ha nem is örök, de a múlandósággal jó ideig dacolni fog. P. Vinkovits Viktor tartományfőnök úr, mint Szent Antal fanatikus tisztelője közismert. Szent Antalnak méltó emléket akart állítani, azért a rendtartomány vezetőembereivel elhatározta egy olyan intézmény felállítását, amely az ország párját ritkítja. Ez az esztergomi Szent Antal Kollégmm. Ezzel a lépéssel rácáfolt egyesek azon fonák felfogására, hogy ference seknek nem való a tanítás. Sőt ha valaha, úgy most van szükség arra
<
hogy a s « n lfe ,e n c l pedagógia ülje diadalát a maga f fanatikus Istenszeretelével. így létesnil a ferences gimnánittn és neveli-
211
/
intézet, amelyben csak benntlakók lehetnek. Ezáltal teljes rendi nevelés hatáskörébe kerülnek a fiúk és nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívül is gyakran érintkeznek tanáraikkal. A tapasztalatból leszűrt meggyő ződésem az, hogy ez az intézmény rövid idő múlva nagy és szép ered ményeket fog felmutatni. Először azért, mert nem annyira tanár- és növen dék-viszonyt láttam fennállni, hanem az apa és fiú viszonyát, ami meg magyarázhatatlanul meleggé teszi ezt a kapcsolatot, feltárja és bizalmassá teszi a gyermeki szívet és így tetszés szerint lehet hozzá nyúlni és ala kítani azt. Ez az ügyes pedagógiai fogás P. Richard igazgató és a tanári kar érdeme. Másrészt nem kényeztetik el a fiúkat, sőt ferences módszerben sok mindent maguknak kell elvégezni, szóval önállóságra nevelik őket. Ezért szereti és értékeli ezt az intézményt sok szülő, mint az egyik államtitkár is kijelentette, mert úgymond az urizálást úgyis meg tanulják, arra nem kell nevelni a gyermeket. A másik jelentőségteljes alkotás a „Szent A ntal" című hitbuzgalmi és társadalmi képes havi folyóirat. Állíthatjuk bátran, hogy szintén magán viseli Szent Antal áldását, hisz oly rövid idő alatt oly sikert ért el, amilyent a mostani szűkös viszonyok mellett remélni sem mertünk. Alig fél év után 5000 példányban forog közkézen. Ez csak Szent Antal csodája lehet. íme a Szent Antal-kultusz térhódítása. Bizonyíték ez arra, hogy ha szeretetlen és gyűlölködő is a világ, az Istent még nem veszítette el. És hogy ezután se veszítse el, azért alkotta rendtartományunk e fentebbi két intézményt. Az elsőben egyszerű Isten- és emberszeretettől égő intelligenciát akar nevelni, a „Szent Antal" lapban pedig az elnyomott hely zetben lévő, küzködő emberiségnek akar vigasztalást és támaszt nyújtani.
Hamar felejtünk. Hirtelen fékez s megáll a Budapest— bécsi gyorsvonat. — G y ő r. . . G y ő r. . . hangzik a kalauzok kiáltása. — Pesti Hírlap, Pesti Napló, Abendblatt, Pester Lloyd, Népszava, Az Est, Magyarország — csendül fel a rikkancs ritm ikus melódiája. — Az Est, kérek egy Az Estet. Odanézek ki az, aki ezt a destruktív lapot kéri s ámulva látom, hogy egy katonatiszt. Tábornok volt, erre következtettem a nadrágján végig húzódó széles piros lampaszáról. Szerettem volna a fülébe d ö rö g n i: Tábornok úr, ez a lap már egyszer szétzüllesztette a magyar hadse reget 1918-ban. Ez a lap már egyszer előkészítette a kommunizmust. S ön ezt a lapot olvassa? — Nem szóltam sémit, de fájt a szívem, 212
Betegségek szerepe az emberiség történetében. ' f ‘a : D r . F rim l Jenő kórházi főorvos.
F. Napóleon császár (1769-1821.) pályafutásában is sok szerepet játszottak a betegségek. Hadjáratai alatt sokkal több katonát veszített betegség, mint fegyverek által. Egyedül a győzelmes spanyol hadjáratban, míg sebesültje 90.000 volt, a betegek által okozott veszteség 3—400.000 ember. Az u. n. Viktóriái csatát azért vesztette el, mert ellenfelének, Wellingtonnak betegeit és sebesültjeit az angol orvosok hamarabb gyógyí tották meg, mint arra számítani lehetett s így az angol sereg 5000 kato nával váratlanul megerősödött. Oroszországból a fagy, a vérhas és a kiütéses tífusz űzte ki. Ezek tették seregeit tönkre s nem a golyók. A császári sast — ahogy egy író szellemesen írja — a tetűk ették meg. A tetvek terjesztik a kiütéses tífuszt. A lipcsei nagy csatában Napóleonnak olyan görcsei voltak, hogy már mérgezést gyanítottak. A döntő watterlooi ütközetben nem volt képes csapatait irányítani, mert kínzó aranyeres bántalmai miatt nem tudott lóra ülni. Kocsiban vitette magát s a fájdalomcsillapítóktól el-el aludván, a döntő rohamot hajnal helyett — mikor fölényben volt — csak délelőtt 11-kor rendelte el, mikor az eső feláztatta már a talajt s ez a gárdisták rohamát meghiúsította. Közben az idővesz teség miatt az ellenfél erősítést is tudott kapni a porosz Blücher seregeiben. Napóleon fia : a Reichstadti herceg (1811 — 1832.) fiatalon halt meg tüdöbajban. Ha trónra került volna, minthogy anyja Habsburg lány volt, Ausztria-Magyarország valószínűleg Franciaországgal szövetkezett volna és nem Németországgal. Talán máskép alakulhattak volna a szö vetségek s esetleg nem kerülhetett volna sor a francia-német s később a
. ^
világháborúra sem. \ A jelenlegi angol király, bátyja, a vörhenyben meghalt Clarence helyett jutott volna a trónra s már csak atyja politikáját folytatta. Ha ( azonban II. Miklós orosz cár helyett tüdőgyulladásban elhalt bátyja ural kodhatott volna, talán nem került volna sor az orosz-japán háborúra s az orosz-francia szövetségre sem. II. Frigyes német császárnak (1 8 3 1 -1 8 8 8 ), 11. Vilmos elődjének fele sége angol nő volt. Az ő hatása alatt a császár erősen rokonszenvezett az angolokkal. Egyébként is jószívű s demokratikus gondolkodású ember volt. Sajnos, 90 napos ur^jkodás után gégerákban meghalt. Bizonyára nem vitte volna népét háborúba az angolokkal, pláne ha a szintén korán elhalt Rudolf trónörökösünk is életben marad. T
213 t
t
Az orosz cárevics (trónörökös) súlyos vérszegénységben szenvedett mellyel szemben az orvostudomány is tehetetlennek bizonyult, hiába hívták hozzá a legkiválóbb professzorokat. Anyja, a cárné, aki fiát rajongásig szerette, kétségbeesésében a csaló Rasputin karmai közé került, aki elhi tette a cári családdal, hogy ő megtudja gyógyítani a trónörököst. Hihe tetlen befolyása volt az orosz udvarnál. Nagyobb hatalom volt, mint maga a cár. Befolyását arra használta fel, hogy olyan dolgokat hajtott keresztül, amivel nagy mértékben járult a cári család meggyűlöléséhez. Talán a világháborút is meg lehetett volna akadályozni az utolsó órában, ha a legkiválóbb német diplomata : báró Marschal von Bieberstein, akinek Angliában óriási befolyása volt, a sorsdöntő napokban egy szerencsétlen kimenetelű vakbélgyulladás következtében hirtelen meg nem hal. Talán nem mi vesztettük volna el a világháborút, ha nem a mi ide geink mondják fel hamarább a szolgálatot, mint ellenfeleinkké. T. i. ők is közeljártak hozzá. Wilson amerikai elnök beteg ember volt. Betegsége veleszületett, mint azt az amerikai Columbia egyetem egyik tanára, Pitkin írja, aki e kérdéssel foglalkozott. Megállapítása szerint Wilson már gyermekkorában kettős életet élt. M indig rejtegetnie kellett valami baját, de azért hihetetlen ambícióval tört az érvényesülés felé. Sok baja volt a gyomrával, kínzó főfájások gyötörték és ilyenkor szinte dühöngött. Éjjeli látomásai voltak. Barátaival mind untalan összeveszett. Mindent jobban akart tudni, viszont naivul hiszékeny volt. Világboldogító terveket szőtt 14 pontjával. Lelketlen emberek hamar felismerték e pontok romboló erejét Önrendelkezési jogot ígértek minden kinek, megbontván ezzel a fegyelmet a központi hatalmak népeinél. M ikor ezek után letették a fegyvert, az ígéretekkel adósak maradtak. Maga Wilson a béketárgyalásokon már ügyefogyottan viselkedett. Betegsége annyira erőt vett rajta, hogy a többiek könnyen félretolhatták. Saját népe is elfordult utóbb tőle. Sajnos csak későn vették észre, hogy agyalágyult ember. Csaknem egyszerre halt meg az ugyancsak vérbajos fertőzés folytán agylágyulásba esett Leninnel, az orosz bolsevizmus vezérével, akinek féktelen embermészárlásait nem is lehet máskép felfogni, mint egy szabadonjáró elmebeteg őrjöngéseit. A nagy háború utáni török-görög viszálykodást egy veszett majom harapása indította el, mely Sándor görög király halálát okozta. Sándor 214
király halála után ismét apja, az angol befolyás alatt álló Konstantin fog lalta el a görög trónt. Angol biztatásra megindította a kisázsiai báborút. A törökök győztek. A görög uralkodócsaiád megbukott, de megbukott az értelmiszerzö: Lloyd George angol miniszterelnök is. Hogy annak a tüdőgyulladásnak, amelyik a mi tragikusvégü Károly királyunkat fiatalon elragadta, micsoda befolyása mutatkozhatik, az csak egy későbbi korban lesz elbírálható. A sor egyenlőre véget ért. Ez az előadás nem tart ugyan számot a teljességre, mégis az elmon dottak alapján mindenki képet alkothat magának arról, hogy a betegségek milyen szerepet játszottak az emberiség életében. Talán egyszer akad majd történetíró, aki ebből a szempontból írja meg a világtörténelmet. Ahogy az egyes embert a születési percétől kezdve végigkísérik kerülgetik, meg-meg támadják, esetleg korai sírjába döntik a betegségek, úgy kísérik végig az emberiséget is, nem kiméivé szegényt és gazdagot, közrendüt és vezető állásban lévőt, államférfit és uralkodót — beleszólva így népek életébe. Ahogy egyes nemzetek, melyek valaha nagyok, hatalmasak és félelmetesek voltak, eljátszották szerepüket és lekerültek a világtörténelem szinpadáról, úgy egyes betegségek is, melyek időnként rémületben tartották a világot, elveszteni látszanak jelentőségüket. Az orvostudomány haladása nyomán a betegségek kórokozóinak: a baktériumoknak felfedezése például nemcsak a járványok leküzdésének, hanem megelőzésének fegyvereivel is megajándékozta az emberiséget. Mert az orvostudomány nagy mesterei önzetlenül munkálkodnak az emberiség javán. Felfedezéseiket nem védik szabadalmak és patentek. Közkinccsé válnak ezek. De kérdés, hogy nem fogják-e lelketlen emberek — a természet* tudományok egyéb vívmányaival együtt — egyszer a haditechnika szolgá* latába állítani ezeket, embertársaik ellen felhasználni. A gépkorszakban a technika fejlődésével újabb megbetegedési lehetőségek is adódnak. Elég itt a számos ipari megbetegedésre utalni. A fokozott szellemi munka nyomán ijesztően nő a korai érelmeszesedés folytán fellépő agyvérzések száma. Sok betegség még ma is nagyban szedi áldozatait. A gümőkór nálunk, a rák még ennél is nagyobb mértékben az északi országokban. És ki tudná megmondani, mit hoz a jövő? Betegségek mindig voltak, vannak és lesznek, belenyúlva az egyesek és népek életébe. Mert hiába, a mi földi életünk nem paradicsom, hanem folytonos küzdelem a minkéi körülvevő veszedelmekkel szemben. A mi
t
i 4
S }
sorsunk — emberi sors. 215 > t (
Szent Antal hűséges. Már két hete, hogy rendíthetetlen hűséggel sanyargatott a hideg. Mindent megakart fagyasztani, embert, állatot egyforma kegyetlenséggel. Még a rádió időprognozistája sem engedett a fagyból, nemhogy az idő. A Küküllö ködölt, s húzta a hideget le a Hargitáról, hogy az embereken bosszút álljon a sok cövekért, amivel végig szurkálták az oldalát. A vastag jégködmön alatt kacagott a fogvacogástól beszélni sem tudó embereken. Csak a tűzifát áruló zetelakiak csapkodták kezükkel jókedvűen az olda lukat melegedés végett, no meg azért, hogy olyan jól kel a nyers fa. A kedves tisztelendő Irgalmas nővérek is megérezték a hideg erejét, s még a tél közepén is szívesen kitavaszodtak volna, ha rájuk bízzák. Csakhogy nem bízták rájuk, sőt még másokra sem. Megkörnyékezték tehát Szent Antalt, hogy közbenjárásával enyhítse egy kicsit az idő mér gét, mert a hideg nagy és a fa drága, pénz pedig nincs. Annyi okuk volt az időjárás enyhítésére, hogy számítottak a meghaílgattatásra. Kértek, könyörögtek, de a hideg nem akart engedni, sőt, még lejjebb ereszkedett a hőmérő két fokkai. A főnöknő elszomorodott. — Ügy látszik, nem akar segí teni Szent Antal — mondotta szomo* rúan. Tenni kellett valamit, s a fő nöknő elhatározta, hogy kényszeríteni fogja Szent Antalt. Fogta a Szent kicsiny szobrát és a meleg kápolná ból kiállította a zárda oldalára, egy virágtartóra, oda, ahol legjobban érte a Hargita szele. A szobor így éppen a bejáró ajtó mellé került olyan ala csonyra, hogy egy gyermek is fölérhette. — így ni, hadd fázzék meg Szent Antal is, hátha akkor megszán és segít. Délután egy öreg koldusasszony járt az apácáknál, valamelyes belül fűtő s kívül is melegítő anyagért. Meg látta a kitett szobrot. — No ennek is kitevék a szűrét — motyogta magában. Valami szána M á ria lá to g a tá sa , b a lró l Szent A n ta lla l. kozás ébredhetett benne, mert szépen (Velencei Akadétria.) (Giacomo Pacchiarottl.) 216
körülnézett, nehogy valaki meglássa elérzékenyüiését, s befektette a szatyrába, több különféle eredetű holmi közé. Mint egy jónevelésü koldushoz illik, aki még jót is cselekedett szén lassan, meggörnyedve kilépegetett a kapun. ’ Az első emberszemtöl mentes helyen megállt az anyóka és kotorászni kezdett a szatyorban. Megforgatta, megtapogatta a szobrot, azon töprengve hogy mennyit érhet. Legalul tette a szobrot, nehogy kinézze onnan valaki ’ Fel akarta emelni a szatyrot, de nem tudta. Mintha odaragadt volna ’a földhöz, olyan nehéz volt. Nem vette észre, hogy megnyomta a szatyor füléről lelógó madzagot és azért nem tudja felemelni. Megijedt. Hirtelen eszébe jutott, hogy kinek a szobrát lopta el. Ismét megpróbálta a szatyrot felemelni, de csak a füle nyúlt. — Oh édes Jézusom, el ne haggy ! - - fohászkodott fel s úgy pró bálta emelinteni, hiába. Eleresztette a szatyrot s az felborult. A szobor kigurul belőle. — Oh derága Szent Antal, visszaviszlek, csak most az eccer bo csáss meg. Azzal visszatette a szatyorba a szobrot. Közben ide-oda tapicskált és lelépett a madzagról. A szatyrot megemlítette és könnyű volt. Hamar iszkolt vissza a zárdába s visszalopta Szent Antalt előbbi helyére . . . Reggelre már enyhébb lett az idő, sőt havazni is kezdett lassan, engesztelően . . . P. Puskás Hugolin 0. F. M. t
Szent nntal segít. S'
A következő sorokat ve ttü k: „Kedves Szerkesztő Ú r ! Ha érdemesnek látja, úgy kérem becses lap jában a következő eset leközlését: Két héttel ezelőtt elveszett vasúti igazolványom. Hogyan, hol — nem tudtam, de utazás közben. , Visszafelé már egész jeggyel jöttem és minden törekvésem meddőnek bizonyult visszaszerzésére. Az elvesztés pillanatában kedves Szentemhez, Szent Antalhoz fordultam, k i eddig minden elveszett dolgomat visszaadta. Már-már azt hittem, hogy ebben nem találok meghallgatásra amidőn június 13-án, Páduai Szent A ntal napján, azalatt, míg Szent Antal bucsuszentmisén voltam, lakásomra vitték. Mélységes hálámat ezúton is leróni óhajtottam. ^ Vallásos üdvözlettel : vitéz Horváth Imrene, altábornagy neje. 217
Szibérián át a kolostorig (7)
Irta: P. Markó Marcell 0. F. M.
Ha Kiewet el is szalasztottuk, megvigasztalt bennünket Darnica any* nyiban, hogy kiszállhattunk a zsúfolásig megtömött vagonokból. Hirtelen az egész vonatmente tornapálya lett. Mindenki helyre igyekezett tornászni a hosszú útban meggémberedett tagjait. Csakúgy faltuk a hosszú út alatt nélkülözött verőfényes, tiszta júniusi levegőt. A hosszú vonat elején székelő magas parancsnokságtól morajhátán hömpölygött hozzánk mig érthető lett a parancs, hogy a vonatot mindaddig elhagyni nem szabad, mig a táborparancsnokság intézkedése meg nem érkezik. Szinte szokatlanul hamar tudomásunkra jutott, hogy nincsen számunkra hely. Darnica, a hatalmas gyüjtőtábor zsúfolásig megtelt, Bruszilow jóvol tából, s mindaddig, mig transzportot nem indítanak Oroszország valamely táborába, a vonaton marad szállásunk. Lehet, hogy „szicsasz" — „m indjárt", avagy „zavtra" — „holnap" erősítették a muszka „csinovnikók" — „altisz tek", de már nem hittünk se a szicsásznak, se a zavtrának, hisz már annyi szor felsültünk vele. Három napig tartó veszteglésünk alatt a vonat környékét nem volt szabad elhagyni. Ezen idő alatt a „p lé n i" — „fogoly" seregben két ember típus nyilatkozott meg. M ig az egyik típus az egész időt a napon sütké rezve csapta el, pedig ugyancsak gyanús és jellegzetes mozdulatokkal 218
illették vállukat, majd egyéb testrészüket, addig a másik tipus a töltés menti vasúti anyaggödröt ellepve szorgoskodott. Mosott, tisztálkodott iómagammal egyetemben. ’ ‘ Poroltuk, ráztuk gyűrött, izzadságtól fülledt és férgekkel tetézett gúnyánkat. Tisztálkodni próbáltunk a szülői ház belénkoltott ösztönével Nekivetkőzve gyúrtam, mostam egyetlen rajtam lévő fehérneműmet, hogy a magam kezével kimosott ingem és fehérneműm hűvössége, a tisztaság, az otthon ama kellemes illúzióját keltse bennem, amit akkor éreztem' amikor édesanyám szemefényéből és büszkeségéből a zsálya és leven dula illatos, szalagocskákkal díszített fehérnemüs szekrényéből elő vett patyo latfehér alsóruhámat magamra vettem. Boldog érzés volt és megérdemelte a fáradságot, mert nem éreztem a ruhám’ és fehérneműm szinte már elviselhetetlen fülledtségét. Amikor a tekintetem ezekre a vasutitöltést támo gató semmittevőkre esett, akik ama mesterségesen belénk nevelt félszeg felfogás mögé rejtették lustaságukat: „tiszthez nem illő, nem méltó testi munkát v é g e z n i — önkéntelenül az a gondolatom támadt, vájjon ezeknek milyen édesanyjuk lehet ? Bizonyára nem olyan, mint az enyém. Eszembe jutott édesanyám szava, aki apró koromtól kezdve egyre azt hajtogatta: „ne feledd el fiam, a fehérneműjéről ismered meg legjobban az embert; nézdd meg a fehérneműjét és megtudod, kivel van dolgod". Ezek a szegény bajtársaim a férfivilág ama napjainkban is elég gyakori típusából kerültek ki, akik környezetűk áldozatai. Ezeknél legtöbb ször az édesanya a hibás, aki gyermekét babának tekintve öltözteti, dédel geti, de nem neveli gyakorlati, maga lábán megállni tudó életre. Ez az a tipus, amelyik később embernyi-ember korban nem tud egyedül felöltöz ködni, még nyakkendőjét sem tudja megkötni felesége, vagy alkalma zottja nélkül. Ezekről hallja az ember a feleség szomorú panaszát: „jó ember, jó ember, de oly gyámoltalan, hogy 30 évi házaséletünk után sem tudja a 30 esztendő óta egy és ugyanazon helyen lévő zsebkendőt vagy harisnyát megtalálni". Jöjjön azután egy megrázkódtatás, sodorja ki övéi közül a kérlelhetetlen élet, összeroppan és úgy áll magatehetetlenül, mint viharban a puszta magányos fája, kettétörik, elpusztul. Évek múltán Krasznojarszkban sokszor eszembe jutott ez a darnicai kép. Hányan voltak ezek közül a szegények közül, akik tehetetlenségüket életűkkel fizették meg, s édesanyjuk szívűkvérét, akit oktalan szeretetükben elnevellek, soha sem látták ez életben viszont. Soha sem felejtem el egyik szegény bajtársamat, akit még hazulról mint snejdig huszár tisztet ismertem, a hadifogságban, amikor nem volt az ember mellett sem 219
tiszti legény, sem más, valóságban a piszok és a férgek ették meg. Olyannyira jutott, hogy amig akadt ember — természetesen hasonszőrű — , hogy együtt lakjon vele, képes volt hajnali 4 órakor felkelni és elkalan dozni, nehogy mosakodnia kelljen. Később meg senki sem fogadta be lakótársul, s már messziről elkerülték, mint a bélpoklost. Volt egy másik kedves, nagymüveltségü tanár fogolytársam, aki Asztrahánban hosszabb ideig lakótársam volt, akinek minden kiválósága mellett egy nagy hibája volt — rettenetes tehetetlensége. Addig csak ment valahogy, amig tizőnknek volt egy tiszti legénye, de azután Krasznojaszban, mikor mindenkinek magát kellett ellátnia és kiszolgálnia, teljesen összeroppant. Amikor 1920 tavaszán a töméntelen megaláztatást és szen vedést megunva, mindenki mindent jóformán kockára téve, elindult Nyugat felé, szegény tanár bácsi erre képtelen volt. Szomorúan értesültem később egyik társamtól, kivel Budapesten összehozott a sors, hogy szegény tanár bácsi teljesen elhagyatottan pusztult el és örökre elpihent a jeniszei part ján fekvő fogolytemetőben. Végre az 1000 emberből álló transport elindult Penzába, s így meg nyíltak előttünk a tábor kapui. A világ minden tájáról összeseregletí rengeteg ember nyüzsgött itt. Érzékeny jelenetek játszódtak le. Testvért testvérrel, barátot baráttal hozta össze a sors. Az erdőben épült tábor úgy nézett ki, mint egy züllött vurstli. Ordítozás, lárma, ide-oda ődöngő és heverésző emberek mindenütt. Zsiros papírok, üres bádogdobozok, ételmaradék, piszok, bűz és szennyes emberek szerteszét. itt ismerkedtünk meg először az első hadifogoly szállásokkal, a félig földbe épített hatalmas barakkokkal. A barakkok veremszerüen épültek. A földbe két-három méternyire leásott gödrök oldalait kideszkázták, tetőt huztak föléje, oldalt egy-két ablakot illesztettek be és ez szolgált 200 „pleni" — „fogoly" szállásául. De volt idő, amikor 400— 500 embert is összezsúfoltak benne. Tüzelőanyag híjában a föld melege, a ráboruló hó és a túltömöttség megvédte szegény foglyokat a kegyetlen szibériai hidegtől. A barakk belsejében jellegzetes két soros, egymás fölötti alkotmány, a priccsek éktelenkedtek. Az alsó- és felső sorban szorosan egymás mel lett voltak a fekvőhelyek, s ez a kis darabka hely volt a fogoly egész birodalma. Az alsó priccsen lakók fel sem tudtak állni, míg a felső pricscsesek országa a mennyezetig nyulott. A felső lakók annyiban is előny ben voltak, nem hullott szemükbe a por, ami sok veszekedésre adott a lk a l m a t -
220
(Folyt, köv)
9
Já
o be •
03 jC
A.
2 u<
V
Kik forradalmasítják a diákságot? i A napilapok beszámoltak arról a megdöbbentő, aljas aknamunkáról, amely az eg>'etemi és a középiskolai ifjúságot akarja a bolsevizmus rom boló céljainak megnyerni. A rendőrségnek még idejében sikerült a moz galmat csirájában elfojtani. Amikor pedig azt kutatjuk, hogy kik a megméteiyezöi a diákság lelkének, akkor szinte következetesen ott találjuk a zsidóságot. V^ezetők voltak a zsidók a szomoiú emlékű magyarországi kommu nizmusban, vezetnek szovjet Oroszországban és megbújva, lappangva terjesztik a vörös eszméket most is közöttünk. Igaza van annak a meg állapításnak, amely szerint a zsidóság még most is ragaszkodik a válasz tott népnek kijáró kiváltságokhoz. Ezért nem tűr meg semmiféle társa dalmi rendet, amelyben a vezetőszerep nem az ő kezében van. Innen érthetjük meg, hogy a felforgató elemek nemcsak onnan kerülnek ki, ahol a nyomor szédületes méretei miatt ökölbe szorított kezek emelked nek és „munkát, kenyeret" kiáltanak, de az élet javaiban duskálkodó zsidó gyárosok is akadnak, sőt a tanári katedra is szolgáltat bolsevista vezéreket. A zsidóság manapság már nemcsak faj, nemcsak vallás, de világ nézet is. És ez a világnézet a szociáldemokrácia, anarchizmus, nihilizmus és bolsevizmus révén forradalmosította az egész világot. Ahol pedig gátat akartak vetni ennek a bolsevista őrületnek, ott, mint legcélravezetőbb eszközt, az ifjúságot igyekszik meghódítani. így jutott nálunk az egyetem falai közé a vörös propaganda, s ugyanakkor a középiskolás diákokra is kivetették hálójukat. A zsidóság vezet az ipar- és kereskedelemben, kezük ben van a pénz, a sajtó, amely által irányítják a közvéleményt is. De ez még nem elég nekik. Most még a magyar ifjúságot akarják megméte lyezni. Lélekrontók ! Először erkölcstelenné, azután pedig kommunistává akarják tenni jövőnk reménységét, a magyar ifjúságot. Céljaik elérésére hitsorsosaikat, a zsidó diákokat akarják felhasználni. És nagyon jól számítanak, mert tudják, mennyit ront a zsidó diákok erkölcsnélküli élete társaiknak lelkületén. Tervszerű agitációval lerombolhatják azt a kis jót is, amit a haza fias pedagógus kezek az ifjúság lelkében fáradságos munkával építettek. Az ifjúság nevelőinek ezekben a nehéz időkben hatványozottan kell őrködnie, hogy a magyar ifjúság zsidó-bolsevista eszmék áldozata ne legyen! 222
Szent Antal és az indiánok. Nem hiába mondotta a nagy X lll. Leó pápa, hogy Szent Antal az egész viiág szentje. Valóban, nemcsak a vén Európa kultúrnépei, ha nem az újvilág nomád népei is mély bizalommal eltelve fordulnak Szent Antalhoz. Igen, az indiánok szívében is gyökeret vert Szent Antal tisztelete. E néhány sor legyen állításunk bizonyítéka. Szent Antalt különféle módon tisztelik. Alig van indián lakás, mely ben ne találnánk meg Szent Antal szobrát. Ha a családtagok közül valaki megbetegszik, akkor a Csodatevő szobrát a házioltár főhelyére állítják és kilencedet kezdenek tiszteletére. Ugyancsak van öröm a házban, ha imádságukat hamar meghallgatja Szent Antal. Ami virág, dísz stb. csak kezük ügyébe esik, mind Szent Antal lábai elé kerül. De ha nem hallgatja meg kérésüket, akkor bizony nem dédelgetik a Csodatevő szobrát. — Biztosan nem hagyta magát zavartatni a fényes mennyországban
/
mondják ilyenkor. V agy: — Talán méltatlannak tartotta magához, hogy minket pártfogoljon. Ilyen és ezekhez hasonló gyanúsításokkal illetik Szent Antalt. Ezért azután még azt a megaláztatást is el kell viselnie Szent Antalnak, hogy szobrát valamelyik sötét sarokba állítják, arccal a fal felé fordítva. Azt akarják ezzel elérni, hogy máskor figyelmesebb legyen irányukban. Természetesen a Szent tiszteletének ez a módja helytelen és nálunk 223
>
egyáltalában nem követésre méltó. De az indiánok előtt, ez szinte magá tól értetődő eljárás. Egyszerű gondolkodásmódjukat tekintve, valóban megbocsájtható nekik. 1911 óta a ferenceseknek virágzó missziójuk van a brazíliai Munduruku-indiánok között. Szinte csodálatos, hogy az egykor vad indiánok szívében milyen hamar gyökeret vert Szent Antal tisztelete. Ma már úgy szólván mindenben őt hívják segítségül. Különösen az élelemszerzésben veszik igénybe segítségét. Mert bizony sokszor megtörténik a vadászokkal az a csúfság, hogy üres kézzel kell a vadászatról hazatérniök. Ilyenkor azután természetesen nem a legkellemesebb fogadtatásban van részük. S vége, se hossza a gúnyos csipkelődéseknek. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a vadászok Szent Antal segítségét kérik, mielőtt nekivágná nak az ősrengetegnek. — Szent Antal érdeme ~ mondotta a boldog vadász és siet övéihez. Szent Antalt azonkívül a levelek biztos célhozjuttatójának is tartják az indiánok. Ez érthető is, mert náluk még távolról sincs olyan fejlett postaforgalom, mint Európában és az itt feladott levélről még nagyon kétséges, vájjon eljút-e a címzetthez. Ezért Szent Antal pártfogásába ajánl ják levelüket. Gyakran találni leve leket, melyeknek hátuljára ráírják ezt a négy b e tű t: S. A. t. g. — Santo Antonio te guie (Szent Antal vezéreljen téged). így biztosak benne, hogy levelük célhoz ér, S valóban számos eset igazolja, hogy az ilyen levél gyakran rablótámadások, vagy hajótörések ellenére is eljutott a címzetthez. Szent Antal így jutal mazza meg őszinte indián tisztelőit. Az egyszerű indián szívek ren díthetetlen bizalma Szent Antalhoz lelkesítsen bennünket is még nagyobb szeretetre a nagy Csodatevő iránt. Aki igazi, őszinte szívvel fordult Szt. Antal hoz, az mindig pártfogásra talált nála. Ü jm e x ik ó i in d iá n fé rfi. 224
•v
Mi az igazság? lA ^ ^ ~ szellemidézés. A szellemekkel való érintkezés módja. Létezését letagadni nem lehet, mert az ókori népek története épugy megerősíti, mint maga a szentírás és a tapasztalat. Sok csalás és ámítás fordul elő ugyan a szellemidézés terén de még sem lehet minden spiritiszta jelenséget csalásnak minősíteni. A megjelenő szel lemek azonban a hittudomány alapos megokolása szerint nem angyalok avagy a megidézettnek lelke, hanem a gonosz lélek. Az egyház épetí azért megtiltja, hogy hívei a spiritiszta összejövetelen részt vegyenek, mert nemcsak hitellenes bűnt követnének el, de káros lehet az egészségre is. *
►
Predesztináció. Kálvin tanítása, amely szerint az Isten már előre elrendelte, hogy kik üdvözülnek és kik kárhoznak el anélkül, hogy jó vagy rossz cselekedeteiket számba venné. Mi katolikusok ezzel szemben azt valljuk, hogy az Isten tudja ugyan az emberek túlvilági sorsát, mert mindentudó, de mindenkinek ad elégséges kegyelmet, hogy azzal közre működve elnyerje üdvösségét. Ha mégsem üdvözülünk — közreműködé sünk hiányában — saját magunk leszünk elkárhozásunknak okai.
*
*
*
Evangéliumi tanácsok. Krisztus Urunk a nagyobb tökéletesség elérésére három evangéliumi tanácsot adott: Ezek: 1. Önkéntes szegénység, 2. örökös tisztaság, 3, tökéletes engedelmesség. Az evangéliumi tanácsok képezik a szerzetesség alapját. Ezekre tesznek fogadalmat, épen azért számukra a fogadalom után már nem tanács, hanem parancs.
M iért székel Rómában a pápa? Azért, mert Szent Péter, Krisztus Urunk földi helytartója Rómát választotta székhelyül. Utódai, a pápák a legfőbb főpapi hatalmat örökölték a püspöki székhellyel együtt. Ebben az intézkedésben is a csodálatos isteni gondviselés nyilatkozott meg. Róma városa ugyanis a világbirodalom fővárosa volt. A kereszténység meghó dította a római birodalmat s a teljes győzelem jeléül Rómát tette Krisztus utódainak székhelyévé. S így az a város, amely valamikor a pogányság főfészke volt, a krisztusi hit fáklyatartója lett.
225
\
;
G yako rlati kérdések ro v a ta R 0 V A T \'E Z E T Ö
p. m o ln ár
A R K A N C ^ A L 0 . F M.
A tiltott könyvek olvasásáról. M ily e n k ö n y v e k o lv a s á s a v a n m e g tiltv a ?
7. Tiltva vannak azok a könyvek; a) amelyek a katolikus vallás hitigazságait, dogmáit támadják vagy nevetség tárgyává teszik, b) a szent szék által elitéit tévedéseket védelmeznek, c) az Istentiszteletet gyalázzák d) az egyházi fegyelmet lazítják, e) az egyházi rendet, a világi papságot vagy a szerzetesi intézményt szándékosan és tervszerűen gyalázzák. 8 . Tilosak azok a könyvek, amelyek bármiféle hamis istentiszteletet, bálványimádást, babonát, szellemidézést, az ördöggel való cimboraságot tanitanak és ajánlanak. Nincsenek azonban tiltva azok a könyvek, amelyek egyszerűen elmesélnek, elmondanak ilyen történeteket, de azokat nem ajánlják, nem védik. 9. Hasonlóképpen tilosak azok a könyvek, amelyek : a) a párbajt, az öngyilkosságot, a házassági elválást megengedettnek tartják, b) a szabadkőmivességet és az ehhez hasonló egyesületeket; a bolsevizmust, a kom munizmust, a nihilizmust, szocializmust hasznosnak, az államra és az eg)’házra néz\’e veszélytelennek mondják. 10. Nem szabad olvasni azokat a könyveket, amelyek obscén, erkölcs telen, erotikus dolgokról oly módon írnak, hogy azzal másokban tisztá talan érzelmeket, gerjedelmeket idéznek elő, erkölcstelen dolgokra taní tanak (szabadszerelem, próbaházasság, hitvesi hűtlenség, elválás stb., stb.), szépítenek, azokat megengedhetőnek tartják. 11. Nem szabad olvasni azokat a könyveket, amelyek nem hiteles, vagy a szentszék által visszavont, eltörölt búcsúkat terjesztenek. 12. Tilosak: az Úr Jézusnak, a Szent Szűznek, angyaloknak, szen teknek azon nyomtatott képei, amelyek ellenkeznek az Egyház tanával, felfogásával, úgy hogy különféle téves hitbeli felfogásnak lehetnek előidézői, vagy szertelen nuditásuk miatt megsérthetik a szemérem érzetét. A Mária Magdolnát, vagy kortonai Szent Margitot ábrázoló képek eshetnek e tekin tetben sokszor kifogás alá, nagyon is érzékies ábrázolásuk miatt. Vigyáz zanak tehát a festők, hogy amikor szentképet festenek, főtörekvésük ne az 226
P
keblet ! Ái,'! ! f ^ szentek lelkületét, erényeit, érzéseit, tetteit stb. érzékitsék meg azon a vásznon; a szentképeknek mindig lélekraiznak keli lenniök. ^ ^ Ezek volnának tehát azok a könyvek és dolgok, amelyek az általános szabály értelmében mindenkire nézve tilalmasak. A második csoportba tartozó, cím és névszerint megnevezett letiltott könyvek olvasását illetőleg a következőket kell megjegyeznünk : 1. Ha valamely könyvnek nemcsak bizonyos fejezete, hanem az egész könyv esik tilalom alá, akkor abból semmit sem szabad elolvasni. Ha a könyvnek csak egy, vagy bizonyos számú fejezeteinek olvasása van meg tiltva, addig, amig a tiltott részek nincsenek a könyvből eltávoh'tva, az el nem tiltott részeket sem szabad olvasni, mert az emberi gyöngeség és állhatatlanság annak a veszélynek teszi ki az olvasót, hogy a megengedett részek mellett elolvassa a megtiltott részeket is ; ha azonban a megtiltott íejezetek már el vannak távoh'tva, akkor semmi akadálya sincs az ilyen könyv elolvasásának. 2. Ha a tiltott könyv több kötetből áll, az összes kötetek olvasása ;sak akkor van megtiltva, ha azok mind egy és ugyanazon egymástól elválaszthatatlan tárgyról, dologról írnak ; ellenkezőleg, ha a kötetek tárgya :nás, vagy ha ugyanaz is, de egymástól elválasztható, pl. több kötetből álló egyháztörténelmi munka, akkor csak azt a kötetet nem szabad elol vasni, amely a tilalom tárgyát képezi. 3. Ha valamely írónak összes regényei, vagy vallásos művei vannak megtiltva, akkor azok közül egyet sem szabad elolvasni, amelyeknek hasonló tartalmuk van. Nem esnek azonban tilalom alá ugyanazon írónak tisztán tudományos, vagy más tárgyú müvei, kivéve azt az esetet, ha azok az általános tilalom valamelyik pontja ellen vétenek, ami nagyon könnyen feltételezhető az ilyen szellemű írókról. A most jelzett ok miatt, az ilyen írónak még meg nem jelent, hanem csak a jövőben kiadandó könyveinek olvasása magában véve nincs ugyan megtiltva, de mégsem tanácsos azokat elolvasni addig, amig meg nem győződtünk arról, hogy azokban tényleg nem foglaltatik olyas valami, ami az Egyház általános, vagy különös ^
tilalmába ütközne.
É
\
I
9 •
m
(F o lyi. k ö v )
Nagyobb érdem az erényt megszerezni, mint a megszerzettet meg őrizni.
227
V
MEQYSZEMKÖZÖTT. S zen ved ő é d e s a n y a . Panasza többé* kevésbbé helytálló. Azonban,
ha
körülte
bőséges lesz. A másik kérdése miatt sem kell szégyenkeznie. M indenkinek joga van
kint, meggyőződhetik arról, hogy nemcsak
jövendő hivatásán m unkálkodni,
Önt
tekintetben ezt kötelességnek is nevezhet
sújtják
az
anyagi
gondok,
hanem
nag>'on sok hasonló körülmények közt élő
nénk. Ép azért
embertársát. Ö k mégsem jajgatnak. Miért,
ezután
talán ők nem érzik úgy az élet keresztjét?
házasság szentsége által
Ó nem, csakhogy ök
csak olyan
tudnak
szenvedni.
Önnek is nem a szenvedések, hanem türel
is
nyugodt
Szent
lélekkel
Antalt,
férfi
sőt
hogy
sok
kérheti
segítse a
révbe jutni. De
oldalán, aki méltó lesz
emelkedett egyéniségéhez.
metlensége miatt kellene panaszkodnia. A
A g g ó d ó . M in d járt előre
bocsájtom,
boldog élet titka a türelmes, Isten akaratán
kár önmagát emészteni felesleges képzel
megnyugvó
géssel. Abból, hogy férje fiatal,
szenvedni
tudásban
rejlik.
Krisztus táborában csak keresztes vitézek
jelenésű és szeret társaságba
vannak,
ha azok
jó
meg
járni,
még
közé
számítja
magát,
nem
szintén a keresztet kell
felvennie
s úgy
egyetlen alapos ok sem található, amely a
következik
a
hűtlenség.
Levelében
követni Krisztust. A^nden panasza ingatag
gyanút
hitéből ered. Ha majd törhetetlen hittel és
szonyom,
Istenszeretettel
a kálváriás életutat,
pedig
mert
kell tennie. Fölösleges töprengésével
nem
lesz
járja
panasza,
nem magát és
felébreszthetné. ez
nagy
az
Féltékeny
egész.
betegség,
ép
saját érdekét, hanem Istent és lelkét keresi.
magának
És türelmes szenvedésben megfogja találni
férjét
mindazt,
hogy a lejtőre kergeti. így
amit
most
ideges
türelmetlen
ségével elveszített.
örökös
féltékenység
azért
erről le
keresztje
zaklatásával
lesz, biztos,
nemcsak
célt
lelkileg
lerongyolódott
Am int leveléből kiolvasom, még nincs nagy veszély, azért saját érdekében változtasson
társadalomnak. Részünkről mindent meg
eddigi viselkedésén, megfogja látni,
teszünk,
dent
hogy
ön
nem ér, sőt ellenkezőleg m indent elveszít.
H iv a ta ln o k n Ö . Levele nagyon találó képét adja a mai
elviselhetetlen
pedig
A
Asz-
Szent Antalnál támogatói
legyünk. Mégis, ha a kasszából elvitt pénzt nem is adná vissza az
eltulajdonító,
veszítse el reményét és mindenkin
ne
segítő
helyrehoz
a
m in
gyöngéd, megbocsájtó
hitvesi szeretet. V á la s z u l: A választ adni édes
te
kérdésedre
fiam. És
pedig
nehéz azért,
Szentünkbe vetett bizalmát. A tolvajt előbb
mert a
vagy utóbb eléri Isten büntető keze.
Önt
szerzetespapi hivatáshoz nem elég csupán
megfogja
a vonzalom és a vágy. Ez rendesen csak
pedig erős hitéért hisszük, hogy jutalmazni a Mindenható.
papi
hivatáshoz és
különösen a
átmeneti érzelem. A papi pályához
pedig
S z e n t A n ta l p á r tfo g o ltja . Örülünk,
erős, mindennel dacolni tudó szent fana
hogy Szent Antal támogatását oly sokszor
tizmus, hivatás kell. Én azt ajánlom , irat
érezte. Nagyon helyes, hogy a hála adóját
kozz be a fölsőbe, veszíteni
semmit sem
nemcsak imában, hanem Szentünk tiszte
fogsz. És ha tovább ápolod
magadban e
lete terjesztésében is szeretné leróni. Ha
szent tüzet, egy év m úlva m ár szembetű
csak ^
nőbben
lelket vezet is a lap révén Szent
Antalhoz, elérte célját és jutalma odafenn
228
fog kirajzolódni lelkeden
gasztos papi hivatás.
a ma
Szent Antalnak engedelmeskednek a madarak.
tova. Mintha csak szégyellték volna magukat. — Giling-galang. giling-galang — csengett Ferdinánd fülébe a közeli templomocska harangszava.
A m últ alkalom m al léttélok, m ilyen bol dog volt Ferdinánd, ha m inistrálhatotl. De nem csak m inistráláskor ment el a templomba. V ala hányszor mellette vezetett el útja, m indig betért néhány szóra a Jézuskához. Előre örült már, ha szülei a templom felé küldték. Egyik forró jú liu s i napon édesatyja, Don Martino magához hívta Ferdinándot. — Fernandez. Fernandez! Merre vagy? A kiállásra csakhamar megjelent az ajtó ban egy barnafürtös, nyúlánk fiú. M ikor meglátta édesapját, lihegve szaladt eléje. — Itt vagyok, kedves atyám ! — Nézd kis fiam . sehogy sem birunk ezek kel a csúf m adarakkal. Tönkreteszik az egész vetést. Pedig ugyancsak szép termésre van kilátás. — Ezek a haszontalan kis madarak? — Ezek b iz o n y ! M ivel pedig mi nem á ll hatunk ide naphosszat őrködni, mert más dol gunk is van. azért rád bízom a vetés őrzését. Kergesd el a haszontalan tolvajokat. — Igenis atyám. Úgy elkergetem őket, hogy többet vissza se mernek jönni. S ezzel m ár szaladt is a sárguló kalász tenger felé. Éppen egy csapat veréb szállt a vetésre. Hegyes csőrükké! megcibálták a telt kalászokat. Csak úgy peregtek belőlük az érett
Szíve összeszorult. Ma nem mehet tem plomba ? Pedig megígérte a Szűz Anyának, hogy szép csokor virágot visz neki. Nem. nem mehet: az engedelmesség előbbrevaló. Mentő gondolata támadt. Bezárja a mada rakat az üres magtárba s ő addig elmegy a templomba. így is tett. — Kedves kis madárkáim I — szólt a már ismét visszatért tolvajokhoz. Jertek csak ide egy kicsit. Tudjátok, engem vár a Jézuska. meg a Szűzanya. Ha ti nem jöttök ide, nem mehetek el hozzájuk. Maradjatok itt egy kicsit. Mindjárt visszajövök. A kkor kieresztelek benneteket. S minthacsak megértették volna őt a ma darak. egymásután berepültek a magtárba. Fer dinánd boldog örömmel zárta rájuk az ajtót és szaladt a templom felé. Útközben szép csokor virágot szedett össze a Szűzanyának.
s
t
kövér szemek. — Hess, hess ! ti gonoszok — kiállott fe léjük Ferdinánd. M ajd megtanítalak benneteket becsületre, ti ingyenélő tolvajok 1 A madarek hangos csiripeléssel szálltak
— Fernandez, Fernandez! — hangzott Don Martino kiáltása a sárguló búzatáblán. De bizony csak nem kapott választ. — Ejnye, csak nem hag>'ta itt a vetést ? — dörmögött magában. Hisz sohsem szokott Ferdinánd engedetlen lenni 1 Don Martino képe haragosra változott. Ke ményen szándékozott Ferdinándot megleckéztelni. Ezalatt a templomban végétért az ájtatosság. Egymásután szállingóztak haza a hívők. Ferdinánd is elbúcsúzott a Jézuskától, meg a Szűzanyától.
229
•i >
Alighog> kilépett az ajtón, szembetalálta magái atyjának szigorú tekintetével. — M ii cselekedtél Femandex 7 Miért szeg ted meg parancsomat ] A z engedetlen g>ermeket nem szereti a Jézuska. — De atx'ám. hiszen nem szegtem meg parancsodat. A madarak nem tettek semmi kárt a vetésben. Bezártam őket eddig, am ig n isszatérek. Don M artiné elerzékenyült. m inthogy való ban a magtárban találta a csicsergő madarakat. Boldogan Ölelte keblére ártatlan kis fiát, akinek meg a madarak is szótíogadnak. — Jól van kis fiam. Megtetted, am it rád bíztam. Csak vig>él máskor is virágot a Szűzanvának, ha örömed telik benne.
M i legyen a tanulság kedves g>’ermekek ebből a kis történetből. Látjátok belőle, hogy Szent A ntal m ár kis g>’erm ekkorában is mennyire szerette a Jézuskát. meg a Szűzanyát. Tanul, játok meg belőle, hogy engedelmes, jó gyerme* keket m indig megsegíti a Jézuska. S ettől kezdve Ferdinánd még buzgóbban já rt a templomba, m int eddig. Hiszen édesatyja erre külön is engedélyt adott neki. Don M artino pedig örvendezett szivében és halát rebegeti Istennek, hogy ilyen kedves, jó gyermeknek lehet ez édesatyja.
RE JT V E N Y E K . /. C soport
//. Csoport K e re sztre jtvén>' 3
•
I
zus I
[•»
AA
í
iö Í7
lő
14
lö [1«,
,0
U
I
M
Rejtvényfejtők figyelm ébe! A k ik
e
számtól kezdve közölt rejtvény-
szelvényt sorozatosan beküldik karácsonyig, azok között egy teljes Zeiss-Ikon fényképezőgép
fel
szerelést és egy eg>'lámpás rádiót sorsolunk ki A szelvénynélkül beküldők havonkint részesül nek jutalom ban.
V tzsrinics s o ro k : 1. Oláhoktól megszállt bányaváros. 10. Rágcsáló állat. 11. Híres angol utazó 12. V izi növény 13. Helyez. 15. .O '- v a l a végén : olasz folyó. 16. A lu m ín iu m vegyjele. 17. Á lló víz 18. Névelő. 20. Kicsinyítő képző. 21. Hangskála. 23. Azonos magánhangzók. 25. Itt is já rta k kalan dozó Ősemk. 26. Fordítva ; japán ürmérlék. 27. Igekötő. 28. Régi pénzen található rövidítés. 30. Az ízületeket fűzi Össze. 32. Fém. 33. Jelen nap. 34. Tem plom hajó (franciául.). 36. „Á lla m i* rövidítése 38. A g>ermekek félnek tőle. 30. F ordítva; ha felveszed is sir. ha leteszed is sir. 41. Piram is. 42 Monopólium. Függőleges s o ro k : 1. Művészeti irány. 2. Egyenlő (franciául). 3. Veszprémen fo ly ik keresztül 4. Nép. 5. Török katonatiszt 6. ,R "-re l szerb (népiesen). 7. . , , ck Ágost német festő (szül. 1822.). 8 A világ legnagyobb városénak második fele. 9. M áram arosi sóbánya. 13. Görög betű fon. 14 1. 20 vizsz. 17. Nag\ném . 19. Bolgár Éejedelem. 21. 13. pápa volt. 22. Járom. 24. Énekkari szólam. 29 Remeg. 31. Nátrium veg>'je1e fó rt 33. Fordít\ a : öntudatlan állapoL 35. Legjelesebb magyar állat meseíró. 37. A 36. vizsz. m effordítása. 38. Szomorú. 40. Igekötő. 41. N-nel a közepén : a frik a i állat Megfejtési határidő jú liu s 20. (A hibák figyelem be vétetnek.)
230
I. szám ú re jtv é n y s s e lv é n y « S Z E N T A N T A L * rejtvénypályázatára.
K R Ón i KR, ♦♦♦♦♦♦ A u s z trá lia ts c s a tla k o z o tt az egész világ jubiláns Szent Antal ünnepéhez. Arra való emlékezésképen, hogy a ferences atyák, Szent Antal rendtársai, működést fejtettek pogányainak
milyen
ki
latosan ismert jelenségek csak természettudományos alapon nem magyarázhatók ki.
áldozatos
e távoli világrész
megtérítése
tat hisztériás tüneteket és a vele kapcso
érdekében,
a
póstaügyi miniszter művészi kivitelű Szent Antal bélyegeket készíttetett, melyek a kis Jézussal a karján ábrázolják a nagy Csoda tevőt.
N e fe le d d ! A londoni The Universe c. kath. hetilap száztizenegy-ezer példány ban jelenik meg, pedig csak kétmillió katolikus van Angliában, s még rajta kívül is van egy bizonyos számú versenytárs újság.
M it mond ez, kedves olvasóm?
Gondolkodj egy kicsit és szerezz csak új E lé g e tt
k a th .
k ö n y v tá r . Az Íror
szági Dublinban pusztító tűzvész áldozata
előfizetőt a Szent Antal-nak. Ugy-e meg teszed ?
lett a központi kath. könyvtár. Tizennyolcezer kötetnyi könyv hamvadt el a dühöngő elem martalékaként. Pedig ebben a könyv tárban volt fölhalmozva a
kath.
könyvek
és kiadványok legpompásabb gyűjteménye. Az oltás munkájában többen megsebesültek, de legalább sikerült a tüzet lokalizálni. J a p á n k a to lik u s s á g a .
A legutolsó
P á s z to rfiú vo lt, m a jd cipészm es te rs é g e t fo ly ta to tt világi életében boldog Szalvátor, akinek a szentéavatása most van folyamatban. Húsz esztendős korában Szent
Ferenc
konyhai
rendjébe
lépett és ott a
szolgálat közben, egyszerűsége,
alázatossága
révén
az
életszenlség
tevés adományával tüntette
volt Japánban. Ebben a
halt meg Sardinia
van az elm últ év háromezres
benne
szaporulata
oly
magas fokára jutott, hogy Isten a csoda
statisztikai adatok szerint 96.323 katolikus számban
ki.
1567-ben
szigetén. Évszázadok
óta a boldogok között tisztelte az Egyház.
kívül
Rómából érkezett hírek szerint a Szertar
63 japán születésü pap, 224 növendékpap
tások Bizottsága most foglalkozik csodái
és 230
nak felülvizsgálásával a szentéavatás végett.
is. Az idegenből jött apáca
hithirdetökön
fáradoznak
fajtájuk kato
likussá tételén egy bennszülött püspökkel
K is z a b a d íto tta
a
le lk iis m e re t.
élükön, ki Nagasaki-ban székel.
Valami Jesse Lucas nevű amerikai 23 éven
N e u m a n n T e r é z r ő l.
Legutóbb ju
keresztül raboskodott Chester Ill.-ban egy
tott nyilvánosságra, hogy egy pápai hiva
gyilkosság miatt, melyet pedig nem is Ő
talos megbízott látogatta meg a stigmati-
követett
el.
zált
gyilkos,
George Pond
(sebhelyes)
konncrsreuíhi
leányzót,
Most
tudódott ki az igazi személyében, aki
Neum ann Terézt. Az illető Gemelli Ágoston,
64 éves korában a halálos ágyán vallotta
olasz
ki, hogy ő ölte meg azt, akiért Jesse Lucas fogházban ül . . . így szabadította meg a
ferencrendi
egyetem egyik
rektora
nemzetközi
vizsgálatnak
atya, és a
a
milánói
kísérleti
szaktekintélye.
vetette alá
kath.
lélektan Alapos
a szent hírében
%
lelkiismeret szava 23 év múlva az ártatlan börtönlakót.
ismert leány esetét s beszámolva a Szent széknek kutatásai eredményéről, úgy nyi latkozott, hogy Neum ann Teréz nem mu
H a elolvastad a „S Z E N T A N T A L ^ < add tovább ismerőseidnek is !
231
-i >
Szent A n ta l Imaszövetség*. J ú liu * ha> >köxdft im a u á n d ^ k u n k ^ A ty á n k meg a Te neved T A z lm a«zdvei>egbe betepni leht-t Sccnt A n ta l lmaK 2 ö \‘H»é 8 K ö zp o n ti Igazgalósaganál. F«í>a ' r ’ii'«r»ck) BeiraUuti d íj (feK -élcíi fúzeO c fO 'M ^m m d e n k o iT a 20 (F o sta kd llsrg kü•n.) t^ t Ü j nincs. A z lm a s z ö > -rt8 ^ és m egKalt t ^ a i r r t ju liü * h ó e lt£ ke d d ie n Rzentmiaél m o n d u n k a pi6r*á; fc rc n c « tem plom ban. b n ü é k e c x e to k meg! A k d x T lk e z o testvén r r k k íT ik » ? 4 n d e ka ikh o z im a in k a t /(x in y t A /d n a , B u .' r x 's l
hxjcM nvém feig xo g xu laaarrl «
hog\-
,'ww9«k. F.-u ó n x t l^ á n y : Hog> a lla s b a ^uMAk Z o la h tn t l e s i n a p v ' o n míIvos u o 'b e n . P. F e re n c i H á k o s s z e n tfn ih ú iy : S orsunk
jobbra
‘UTtiíw^r!
A fu b íle u m i S c c flt A n ta l m ts e ru h a c é lu r \'« « a d fM n A n v o ti: Tama«s> Jénoa é« r » ^ iS u m e *' ^ íngycm ne (D r\e c s e r) 15. P ftu u Gé«« íB u d a p e tí) \ in cc Ith Á n n é (BuaapestV ö —%. Szi^eth^ 0 * r ia m f (Budapesté P ü;k Jahnv Jozscfn^. lO K aiapocs Jano», S»rrr^-- ' "-.e <5wfM-an). Nag> P aine (M ih á ly t>*»a^ ^— 5. BuáiOpestról Lerche tjn ií» a F c ii ió * » rf. P u s z i# ' M ih a tyn c (K envén). C«as2 a r A n u ! — ^ 'e u ttfé m K Ikm ka (Pápa) 2 —Z SU.V A ndrá«ne K ozm a ía tré n é . Szente Oclónne
1^1 p; Tagfel% -H el./VÍK(7M 9eadr6f : B a ia tin cz M a«Bwofe M anaka. C^.»Of»c»*c» C > ö rf\n é . H o fv iU li T w ^ . H ü fv ^ b L á a zio n r K o iia rG > 'örg ''né , KüiM tf LaK>« K iapetj iio n k « . K á io c r\ A n n a . K rm u « f Im re n r. K c n á o M arm N cm elh latvanné. Nag% Janotné. Nag> M á ria . Szép A n n a . Tropaa Im re T a liá n V endelné TaUán K a la lin . T akács K4at\á*nc. W agner K a ta lin , \ argha A n n a . FápártS B orbéK Jn r a r f B orbéK iózaefne. B orbély brzaébet. B orbeK S an. Bene R o z sl Bene Jolán. tá. EulingC Y Jarto*. E ^zlinger Jánoaoé. E.azbnger T eréz ifj E a z lin fe r Jáno« E o iiá z i Jócae{. 6 rv . G yóríx-né. K retzer A n n a , K retzer M aria. i^ p tu U x k m o s é* k ia d ó ‘«erl és kia d á sé fl feW
232
Kovác» Erzsébet. M ó ro c i M a rg it, M órocz Erzsé bet. Ném eth Lajos. P etrovics M a ria , Szólás Pa|. Szólás Irm a, Szólás K ató. Szólás T ib o r. Szólás N ándi. G a d d n y b ő /; Szólás M a rg it tanítónő. Jq . n o s m a jo rh ó l: ö z \ . C irfu»z B old izsá rné . Németh G ábor. N ém eth G áborné. N em eth Rozaha. V 'indrr ó l: C sib i Im re. Czum István. Czum K álm án. öz>. Czum Istvánné. ö z \. Czum Józsefne. C ik lin A n n a . Deés Ilo n a . F e re n c» A n ta l. H a rd i János. H o rvá th K a ro ly . H ajós M arta. K e rp tc* Jánosné. K ovács József. K ovács János. K n o l A n n a . K érp ics Róza K is M a riska . i(j. M o ln á r K á ro ly , id M o ln á r K a ro ly , ifj. M o ln á r János. M észáros Ilo na M észáros Rezső. Nagy M á ria . Nag> V ince. N ag\ Róza. Ném eth Erzsébet. Szabó József. B ő ró l: A U cso n M ik ló s . A la cso n M ikló sn é . 6zv. A la cso n Palné B oros Ferencné. B o n » Józsefne. Babos Erzsébet. B abos Ilo n a . Bence G ézáné. íie n ce Géza. Bence Janosné. Bán G>6rg>7ié, ö z \‘. Gerecser Lajosné S e m e s x s a ló k rő l: iíj, C zir< ^ Jánosne. C ziro k L a jo s. C ziró k Lajosné. C ziró k M a riska . C ziró k Rozaha. G re iczcr Im re. G reiczer Im rené. G reiczer M a n ska . G reiczer L ajo s. G re i czer János. H o n a lh D a n ie lne . H o rvá th Istvánné. H a rka i József. H a rk a i Józsefné. H a rka i Im réne. Ib rá n c z k i Tam asné. K o ka v G yuiáné. M o ln á r Laío t. M o ln á r LajM>sné. M o ln á r Ilo n a . M o ln á r Jó zsefne. N em eth Lajos. OroNics R ozalia. óz>. R eikhard Lajoané. özv. S za ló ki G ergelyné. Szalo k i M á rlo n . S z a li^ i M á rlo n n é . S za ló ki R ozalia. S za ló ki Erzsébet. \'a s Józsefné. S o p r o n b ó l: F ar kas Janoané. Fűcsök J u lia n n a . H o r\a ih Tam ásné. H erczeg Jánosné. H o lp e r M tklósne. özv. Joó Jo **e fn é . K le in in g e r G yu la . K le in in g e r G yuiáné. K le in in g e r Ferenc. K elem en Józsefné. K is K á l m án. K u r d r ö /: D r. O rbán M á rlo n n é . K á ro ly i Ferencné. Sass Józsefné. C e//< íóm 6ffrrőf; özv. C zirá ky Já nonté. C zirá ky István. C zira ky M á ria . Cz.iraky G yula. C zira ky József. K e n y e ríb ó f: K o lo tz á r B o ld izsá r és neje. Lakatos S ándor és neje. L a ka to s Józsefné. L a ka to s FéreiH: és neje. M agyar Is h á n n é . N ém eth Istvá n és neje.
A S cűz M é rié ró l n e v e z e ti F e re n ce n R e n d ta H o m á n
P. M a rk ó M a rc e ll 0 F M
K rreazleny N em zeti Nv o m d a v a lla la l
I
F e le lő s
E gyhájcm . éa re n d i ló v á N em c«tc« E le k
ügyv. Igazgató.
