P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
1.) KKV A Tao. tv. szerint a transzferár dokumentálási kötelezettség nem vonatkozik kisvállalkozásokra. 1996. évi LXXXI. tv. / Tao. tv. 18. § (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 2004. évi XXXIV. tv. / KKV tv. 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4)7 Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 2004. évi XXXIV. tv. / KKV. tv. 5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. (5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
1
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
2004. évi XXXIV. tv. / KKV. tv. 4. § (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak. (2) Partnervállalkozás az, a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja. (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban. (5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (6) A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül. 2004. évi XXXIV. tv. / KKV. tv. 19. § E törvény alkalmazásában: 1. befektető: a) - állami befektető társaságok, - finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelő forintösszeg, - a szövetkezeti üzletrész hasznosító gazdasági társaság, b) felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként - költségvetési formában működő - egyéb kutatóhelyek, c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 60. pontjában meghatározott intézményi befektetők, d) az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok;
2
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
2.) Kapcsolt vállalkozások A kapcsolt vállalkozások fogalmát a Tao. Törvény határozza meg, illetve a fogalommeghatározás utal a Ptk.-ra. 1996. évi LXXXI. tv. / Tao. tv. 4. § 23. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, [ANYA-LEÁNY] b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, [ANYA-LEÁNY] c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; [LÁENY-ANYA-LEÁNY] d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; [TELEPHELY] e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; [TELEPHELY] 1959. évi IV. tv. / Ptk. 685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. (4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 1959. évi IV. tv. / Ptk. 685. § b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;
3
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
3.) Transzferár nyilvántartási kötelezettség alól mentesül 2013-ban már egyes tranzakciók mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól. 22/2009. PM rendelet 1. § (3)Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a) az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, b) az adózót, ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás, c) az adózót azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. §-a szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll, d) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval, külföldi személlyel, vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, e) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, f) a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. (4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. (5) Az adózó - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében. (6) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában, ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó köteles alátámasztani azt, hogy az alkalmazott megosztási módszer - az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével a szokásos piaci ár elvének megfelel. (7) A (3) bekezdés f) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. (8) A (3) bekezdés f) pontja, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti értékhatár megállapításánál, ha a teljesítés értéke a szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor azt a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.
4
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
4.) Transzferár nyilvántartási kötelezettség A) Eset – KÖZÖS NYILVÁNTARTÁS Ez cégcsoport szinten történő dokumentálást jelent (fődokumentum + specifikus nyilvántartásokat). Alkalmazásától idegenkednek a magyar cégek és én sem szoktam javasolni. B) Eset – ÖNÁLLÓ NYILVÁNTARTÁS Beszélhetünk önálló (teljes) nyilvántartásról és önálló összevont nyilvántartásról. Míg az önálló nyilvántartás egy szerződéses kapcsolatot fed le, addig az önálló összevont nyilvántartás több hasonló szerződéses kapcsolatot, illetve egy szerződést és annak módosításait. 22/2009. PM rendelet 4. § (1) A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét. (2) A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében tartalmazza: a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; b) a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét; c) a funkcionális elemzést; d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani). (3) A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket, a (2) bekezdésnek megfelelően. (4) A nyilvántartás tartalmazza a) a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezését (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőit) és a módszer kiválasztásának indokait; b) az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltéréseket és az emiatt szükséges kiigazítást, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők; c) az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján - a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott - számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát (a továbbiakban: szokásos piaci ár); d) az elkészítés és a módosítás időpontját. (5) A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza: a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát; b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját; c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.
5
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
Transzferárak vizsgálatához használható módszerek: 1996. évi LXXXI. tv. / Tao. tv. 18. § (2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a - megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál; e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben; f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.
C) Eset – ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ SZOLGÁLTATÁSOK 22/2009. PM rendelet 8. § alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti, 1. mellékletben felsorolt, TESZOR kód szerint meghatározott szolgáltatás, amelyre teljesül, hogy azt a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége keretében nyújtja. I. Információs-technológiai szolgáltatások: 1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01) 2. Információtechnológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02) 3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03) 4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09) 5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11) II. Ingatlanügyletek 1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység 1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10) 2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20) 3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30) 4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20) IV. Oktatási tevékenység 1. Egyéb m.n.s. oktatás (TESZOR 85.59) 2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60) V. Adminisztratív szolgáltatások 1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1) 2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20) VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás 1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10) 2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41) 3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2) VII. Egyéb 1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9) 2. Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2) 3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)
6
P R O T I TA S K F T. TRANSZFERÁR KALAUZ
22/2009. PM rendelet 6. § Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított - értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza: a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét; b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; c) a (4)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján); d) az elkészítés és a módosítás időpontját. (3) Az adózó az (1) bekezdés alkalmazása esetén vállalja, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszert alkalmazva határozza meg. Amennyiben a költség és jövedelem módszer alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, a 6. § rendelkezései nem alkalmazhatóak. (4) E rendelkezés alkalmazásában szokásos piaci haszonkulcsnak az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott - 3% és 10% közötti tartományba eső - haszonkulcs minősül. (5) (6) Az adózó nyilvántartási kötelezettségét a 4-5. § szerint köteles teljesíteni, ha az adóévben, vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a (4) bekezdése szerint meghatározott haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne. (7) E § alkalmazásában azonos jellegű alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásnak kell tekinteni az 1. mellékletben ugyanazon római szám alatt felsorolt szolgáltatások körét.
7