A Tiszaújvárosi Krónika önkormányzati melléklete 2016. március 31.
Otthon vagyunk, jól vagyunk Tisztelt Tiszaújvárosiak! Ötven éve, hogy településünket várossá nyilvánították. Az itt dolgozó emberek munkájának eredményeképpen olyan jelentős ipari és idegenforgalmi létesítmények jöttek létre, olyan élhető emberi lakhely épült, ahol házat, hazát, otthont talált sok ezer ember. Tiszaújváros Dél-Borsod ékszere, térségünk gazdaságának, idegenforgalmának, kulturális életének meghatározó központja. Elődeink előrelátó és tudatos városfejlesztési politikájának köszönhetően kiváló infrastruktúrával rendelkezünk, fejlett intézményrendszer, széles szolgáltatási, kereskedelmi hálózat áll a helyiek és a környékbeliek szolgálatában. Az elmúlt 50 év történelméből a legfontosabb eseményeket, pillanatokat rögzítik a szövegek, őrzik a fotók a jubileumra készült Képes Krónikában, melyből részleteket közlünk az Önkormányzati Krónika ünnepi számában. Az összes esemény sajnos nem kaphatott benne helyet, de minden ember előtt, aki valamit alkotott, tett városáért, otthonáért, tisztelegni kívánunk vele. Mi mindannyian, az utódok, akik átvették a stafétabotot, s ma vállalunk szerepet a város gazdagításában. A most hivatalban lévő városvezetés célja, hogy Tiszaújváros élhető, biztonságos, versenyképes, dinamikusan fejlődő település legyen. Útjára indítottuk a „Látható Tiszaújváros” programot, melynek keretében évről-évre az itt élők érdekeit szolgáló fejlesztésekre használjuk fel a város pénzét. Kidolgoztuk és alkalmazzuk új gazdaságfejlesztési programunkat, melyhez a gazdaság szereplőinek terheit csökkentő adóstratégia társul. Ezáltal is támogatjuk a munkahelyeket eredményező és az életminőséget javító beruházásokat, a már meglévő és a betelepedni kívánó vállalkozásokat, javítva ezzel a helyben és a térségünkben élők esélyeit. Tiszaújváros gazdasági szerepének, erejének növelése mellett az élhetőségre helyezzük a hangsúlyt, az itt élők komfortérzetének növelése a célunk. Arra törekszünk, hogy településünk fejlődjön, továbbra is a nyugalom, a béke jellemezze. Tesszük mindezt a város közösségével, a civil szervezetekkel, az egyházakkal együtt gondolkodva és cselekedve. Tiszaújváros önkormányzata, képviselő-testülete, intézményei, gazdasági társaságai, azok vezetői és dolgozói értik, tudják, hogy mi a feladatuk, s ennek megfelelően a város, az itt élő emberek érdekében végzik munkájukat. Ebből fakad erőnk, ez jelenti Tiszaújváros jövőjét, reményeink szerint újabb sikeres ötven esztendejét. Kedves Tiszaújvárosiak! Ötvenévesek vagyunk. Az ünnepi események szervezése, előkészítése során jóleső érzéssel szembesültem azzal, hogy mennyi civil szervezet, gazdasági társaság, közösség érzi úgy, hogy ennek alkalmából összejövetelt, megemlékezést kell szerveznie, mert meg akarja ünnepelni a város születésnapját. Az ember azt ünnepli, azzal örül együtt, akit szeret. Számomra ez azt bizonyítja, hogy az itt élők szeretik a várost, ragaszkodnak hozzá, és tudom, hogy tesznek is érte. Szeretném, hogy mindenki érezze, fontos a munkája, fontos, amit hozzátesz ehhez a városhoz, és együtt valóban képesek vagyunk olyan hellyé tenni, ami a miénk, ahol úgy érezzük, otthon vagyunk, és jól vagyunk Bráz György polgármester
Tiszaszederkényt nagyszabású ünnepség keretében nyilvánították várossá 1966. április 2-án, és adták át az erről szóló dokumentumot.
Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére Tiszaszederkény városnak Felszerelik a város új névtábláját. a Leninváros nevet adományozták 1970. április 22-én.
1991. február 1-jétől a település új neve: Tiszaújváros.
2. oldal
Ötven esztendő dióhéjban
2016. március 31.
Tiszaszederkény határában az ötvenes évek elején új ipari létesítmények, gyárak építését határozták el a döntéshozók a szocialista ipartelepítési program keretében. Az ipari bázis megteremtése egy 200 MW-os, hazai barnaszénre telepített hőerőmű építésével kezdődött. A hőerőmű kivitelezése 1953-tól 1959-ig tartott, első gyáregysége azonban már 1957. augusztus 18-án energiát szolgáltatott. Az erőmű közvetlen közelében, a mai Tisza-part városrészben lakótelep épült. A villamosenergia-termelés megindulása után a II. ötéves terv egyik legnagyobb vegyipari beruházásaként megkezdődött az akkori nevén Tiszavidéki Vegyi Kombinát építése. A gyár helyét az Országos Városrendezési és Helykijelölési Bizottság a 08/1952. számú határozatában Tiszaszederkény határában jelölte ki. A telephely kiválasztását a nyersanyagforrás közelsége, a villamosenergia-, a gőz- és a vízellátás terén meglévő igen kedvező lehetőségek, a szállítási, valamint a munkaerő feltételek határozták meg. Alapító okiratát 1953. január 15-én adták ki, és több éves építkezés után 1959 októberében a földgázfogadó állomással kezdte meg működését.
A Tiszapalkonyai Hőerőmű több mint ötven évig szolgálta a térség energiaigényének kielégítését.
A TVK 250 ezer t/év kapacitású Olefingyárához tartozó tartálypark befejező szerelési munkálatai 1974 nyarán. Tiszaújváros múltja és jövője szervesen kapcsolódik a gyárkomplexumok történetéhez. Az ipari létesítmények építéséhez szükség volt munkaerőre, a dolgozóknak pedig lakásra, így az üzemek létesítésével párhuzamosan a város építése is rohamos ütemben haladt, melyet eredetileg a Tiszai Vegyi Kombinát lakótelepének terveztek. A Debreceni Tervező Vállalat által készített első városrendezési tervben 75%-ban családi házas, kiskertes, 25%-ban többszintes tömblakások szerepeltek. A gyorsabb építkezés és a jobb területkihasználás miatt végül a két- és többszintes épületek mellett döntöttek a szakemberek. A terv végső kiépítésében egy 10.000 lakosú, 2500 lakásos város felépítésével számoltak. Az első lakást 1957-ben adták át, ekkorra készültek el az első kétszintes épületek. 1961. június 1-jén a tiszaszederkényi tanács a faluból az új városrészbe költözött, és ezzel a nappal csatolták hivatalosan területileg Tiszaszederkényhez a Tiszapalkonyai Hőerőművet és a közvetlenül mellé épült lakótelepet is. A hőerőműben a hőszolgáltatás 1964-ben indult, kezdetben redukálással, majd 1966-ban egy 13,1 MW-os és egy 12,8 MW-os ellennyomású gőzturbinával. 1968-ban a városfűtésre beépítettek egy 6,9 MW teljesítményű fűtőturbinát. A hatvanas években tovább folytatódott a TVK építése. 1961ben készült el a Lakkfesték és Műgyantagyár, majd a műtrágyagyártás beindításával a Tiszai Vegyi Kombinátot 1965. november 29-én avatták fel. Egy évvel később már megindult a termelés a Műanyaggyárban is, polietilén feldolgozással. A leendő új város beruházási, építési munkálatait a TVK irányította. Az építkezés első ütemében, amely 1962-ig tartott, felépült 16 db két- és többszintes lakóház, melyek alsó részeiben népbolt és postahivatal is működött. 1962-ben nyílt meg az önálló étterem, zöldség-, hús-, ruházati bolt. Elkészült a mentőállomás, felépült a várost jelképező víztorony is. Ebben az időszakban Tiszaszederkény tanácselnöke Miskolczi Ferenc volt, akit 1963ban dr. Kovács Albert váltott a település élén. Az ipari létesítmények fejlesztési tervei miatt módosítani kellett a város terveit is. Ezért a Megyei Tanács V.B. 1963 tavaszán tervpályázatot írt ki egy 40.000 lakost számláló város tervének elkészítésére. A beérkezett pályaművek közül az ÉM Várostervező Intézet 10.000 lakásos tervét fogadták el. A terv a város építését négy lakóegységben határozta meg kis területen, amely egyenként 2.500 lakást foglal magába. A városépítés II. ütemének (1962-1965) végén 1.464 lakás állt az itt élők rendelkezésére. Ekkor épült az új kenyérgyár, 1964-ben adták át az új üzletsort, s több szolgáltatás is beindult. Bár a település nagysága nem érte el a magyarorszá-
gi városokét, de a fejlesztési elképzelések és a beruházáspolitika alapján az Elnöki Tanács 1966. április 1-jével az ország 66. városává nyilvánította Tiszaszederkényt, amely mérföldkő volt a település életében. A hatvanas évek második felében folytatódott a városépítés a III. ütemmel 1966-1970 között, amikor befejeződött az első 10.000 lakost befogadó egység építése. A növekvő gyermeklétszám miatt bővítették az iskolai hálózatot két új általános iskolával, a középiskolával és a szakmunkásképző intézettel. Átadták a művelődési központ épületét (1967), önálló épületbe költözött a zeneiskola (1968), valamint új elhelyezést kapott a könyvtár és a rendelőintézet. A villamosenergia-termelés iránt megnövekedett igény miatt 1971-ben elkezdték építeni a Tiszai Hőerőmű újabb üzemét. A 880 MW-os erőmű első blokkját 1976. augusztus 1-jén, a negyediket 1979-ben adták át. A vegyipar fejlesztésének az olefinprogram adott újabb lendületet. A TVK petrolkémiai tevékenysége 1970-ben kezdődött az első kissűrűségű polietiléngyár (LDPE-1) üzembe helyezésével. Ekkor indult az Olefingyár beruházása is, amely az 1975-ös átadás óta a mai napig a TVK egyik legjelentősebb üzeme. Ezt követték a petrolkémiai beruházások és üzemek, amelyek sorában az első az 1979-ben felavatott polipropiléngyár (PP-1) volt. Újabb nagyberuházás is indult a Gazdasági Bizottság még 1969 decemberében született határozata alapján, amely Tiszaszederkényt jelölte meg egy új kőolajfinomító helyszínéül. 1973ban megkezdődött a 3 millió tonna/év kapacitású célfinomító, a TVK Olefin üzem és az épülő erőmű ellátását biztosító Tiszai Kőolajipari Vállalat építése. Az olajfinomító 1973 januárjában alakult meg mindössze 40 szakemberrel és adminisztratív dolgozóval. Először 1974-1975-ben vasúti lefejtőrendszerek, illetve a 40.000 m3-es benzin tárolótér készült el. 1978-ban, amikor az első termelőegység üzembe lépett és beindult a kőolajfeldolgozás, már 750-800 dolgozót foglalkoztatott a TIFO.
A mai Kazinczy utca 1969-ben, jobb oldalon az egykori 3. sz. Általános Iskola épületével. A háttérben a Bartók Béla út 8 emeletes házai látszanak.
Sorra épültek Tiszaszederkény-Újváros téglaépítésű, emeletes bérlakásai a dolgozók számára. Fotó 1957-ből.
2016. március 31. A ’70-es évtized az ipar nagyarányú fejlesztése mellett a város fejlődésének is leggyorsabb szakasza volt. 1970. április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján a Tiszaszederkény nevet Leninvárossá változtatta az Elnöki Tanács. 1977-ben a város vezetésében változás történt, mivel ekkor lépett hivatalba a nyugdíjba vonuló dr. Kovács Albertet váltó új tanácselnök, Lábas József. A gyorsan növekvő számú városi lakosság színvonalas kereskedelmi ellátását a Tisza ABC (1974), a Sajó Áruház (1977) és a Bükk ABC (1979), valamint több kisebb szakbolt biztosította. A szolgáltatások fejlődését az új Gelka, a Patyolat átadása és a Posta építése fémjelzi. Tovább folytatódott az infrastruktúra kiépítése és a szolgáltatások bővítése. 1976-ban adták át mai helyén a rendelőintézet új épületét. Tiszaszederkény életében is jelentős változásokat hozott a városépítés. Itt is bővültek a szolgáltatások, a ’70-es években jelentős közműfejlesztés valósult meg. A korábbi falu - melyet Óvárosnak, Szederkény városrésznek, I. kerületnek is neveztek - közigazgatásilag az egyre bővülő Leninváros része lett. 1981. augusztus 19-én adták át az önkormányzat - abban az időben még városi tanács - ma is funkcionáló, új tervezésű épületét. A hetvenes évek folyamán Leninváros, intézményeivel és szolgáltatásaival a környező falusi települések központjává vált, s ennek eredményeképpen 1981. december 31-én a közeli Mezőcsátról ide helyezték a járási székhelyet. 1982-ben választották meg Hegedüs Györgyöt a városi tanács elnökének. Ugyanebben az évben Tiszaszederkényben új művelődési házat adtak át, amely része lett az 1987. január 1-jével létrehozott Általános Művelődési Központnak (ÁMK). 1984-ben javult az egészségügyi ellátás is a városrészben a felújított orvosi rendelő átadásával. Leninvárosban az ipari üzemek, gyárak fejlesztése, bővítése, az
Esti fényben az úgynevezett „Üzletsor”, amely a `70-es, `80as években a város legforgalmasabb kereskedelmi központja volt.
1982-ben új művelődési házat adtak át Tiszaszederkényben.
3. oldal
1976. november 2-án adták át a rendelőintézet új épületét, amely 1977-től járási feladatokat is ellátott. akkor korszerűnek számító technológiák bevezetése jellemezte a ’80-as éveket. 1980-ban befejeződött a TIFO első ütemének állami nagyberuházása. A vállalat termékfejlesztési tevékenységének részeként a ’80-as évek elején metil-tercier-butiléter üzem beruházása kezdődött meg, melyet 1982-ben helyeztek üzembe. Az MTBE üzemhez kapcsolódva 1987-ben izobutilént előállító üzem létesült. Az eltelt évek alatt a Tiszai Hőerőmű számos rekonstrukción, felújításon, és technológiai változáson esett át. A ’80-as években az I-II-III-as kondenzációs turbinák felújítása és teljesítményük növelése valósult meg. Az erőmű villamos teljesítőképessége így már 250 MW-ra emelkedett. A TVK termelési vertikumának szélesítését jelentette a fóliagyártó Biafol üzem átadása 1981-ben. A műanyagalapanyag termelés kapacitásának növelése fokozatosan történt. A második polipropiléngyár (PP-2) 1983-ban, a nagysűrűségű polietiléngyár (HDPE-1) pedig 1986-ban kezdte meg a termelést, majd 1989-ben már a harmadik polipropiléngyárat (PP-3) avatta a TVK. A ’80-as években, mivel jelentősen csökkent a városban az állami lakásépítések száma, a városfejlesztés üteme lelassult. A hangsúly a lakosság életkörülményeinek javítására helyeződött. Bővült a kereskedelmi hálózat: átadták a városközponti piacot, a kertészkedők boltját. 1983-ban jelent meg a Leninvárosi Krónika, a város hetilapjának első száma. A város közművelődési intézményei átalakultak, ebben az évtizedben vált önállóvá a Helytörténeti Gyűjtemény, a Városi Nevelési Stúdió, a Városi Könyvtár. Új arculatot kapott több oktatási intézmény. Az évtized második felében megindult a családi házas építkezés engedélyezése is, amely régi lakossági igényt elégítve ki, új színfolttal gazdagította a várost. 1990-ben békés úton megvalósult az országban a rendszerváltás. Egymás után alakultak meg az országos pártok helyi szervezetei. 1990. október 19-én ünnepélyes keretek között tették le esküjüket a város önkormányzatának képviselői, s választották meg a település első polgármesterét, Farkas Zoltánt. Még ebben az évben megtörtént az utcanevek cseréje. A képviselőtestület
Háttérben a Derkovits Gyula Művelődési Központ épülete, előtérben a Központi park 1971-ben.
A mai Dísztó hídjának elődje a `80-as évek elején, háttérben a mai Szent István út tízemeletes panelházai. döntését követően 1991. február 1-jétől a település neve Tiszaújvárosra változott. A névadást hitelesítő okiratot Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök írta alá. 1991-ben megkezdődött a termelés a TVK második kissűrűségű polietiléngyárában (LDPE-2). Azonban a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények, a külső piaci változások a TVK-t sem hagyták érintetlenül 1990 után. A vállalatot előbb 1992ben egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársasággá alakították, majd átszervezték. Ennek keretében egyes tevékenységeket megszüntettek, egyes termelőüzemeket eladtak. Így 1992ben megszüntették az ammónia-, 1995-ben a műtrágyagyárat, a Lakkfesték gyárat pedig eladták az Akzo Nobelnek 1994-ben. A Tiszai Hőerőmű 1992. január 1-től részvénytársaságként üzemelt. Az akkoriban 3 millió tonna névleges kapacitású Tiszai Finomító 1991 szeptembere óta a MOL tulajdona. Tevékenységében és kibocsátott termékeinek minőségében kulcsszempont volt a környezet védelme. A TIFO 1992-ben ISO minőségi tanúsítást kapott az izobutilén és az MTBE gyártásra. 1996-1998 között megtörtént a stratégiai készletek - 160.000 m3 kőolaj, 250.000 m3 motorhajtóanyag - tárolásának megvalósítása. A vállalatnál ISO 14000 szerinti környezetirányítási rendszer működik 1996 decembere óta. A ’90-es években az önkormányzatiság előnyeit élvezve a város ismét gyors fejlődésnek indult. Jelentős építkezések kezdődtek: felépült a település három temploma, megkezdődött a városközpont átalakítása, megtörtént a 4. szomszédsági egység közművesítése, és az új kertvárosi részben családi és sorházak épültek. Felújították és kibővítették a városi könyvtár épületét, elkészült a sportcentrum és az 1.200 méter mélységből feltörő, 57-60 Celsius-fokos termálvízkincsre épülő, ma már egyre szélesebb körben ismert és kedvelt strand- és termálfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Az ipar területén elengedhetetlenné vált a XXI. század gyorsan változó gazdasági, piaci környezetéhez igazodó új stratégiák kidolgozása.
4. oldal A TVK tulajdonosi körének alapvető változása a társaság részvényeinek 1996 nyári tőzsdére vitelével indult el. A TVK-részvények tőzsdei kibocsátásakor Tiszaújváros önkormányzata is rendelkezett még tulajdoni hányaddal. A MOL 1999 szeptemberében vásárolt 19%-os tulajdonrészt a társaságban, mely új irányt vitt a vállalat életébe és stratégiai céljaiba is. 2001 szeptemberére már 34 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezett a MOL, így meghatározó szerepet kapott a társaság irányításában, a stratégia meghatározásában, valamint az igazgatóság összetételének kialakításában. Az ezredforduló után a TVK új stratégiájának fő eleme a profiltisztítással párhuzamosan a petrolkémiai tevékenység erősítése volt. Az alaptevékenységekhez nem kapcsolódó érdekeltségeit a TVK értékesítette, emellett 2000-ben a PP-4 üzem is megkezdte termelését. 2002-ben elkezdődött a 430 millió euró, azaz 110 milliárd forint összköltségű Petrolkémiai Fejlesztési Projekt megvalósítása. Ennek keretében 2005-re egy új olefingyár (Olefin-2), egy új nagysűrűségű polietiléngyár (HDPE-2) és számos kiszolgáló létesítmény épült fel, valamint megvalósult a PP-4 gyár kapacitásbővítése is. A TVK-csoportba tartozó vállalatok közvetlenül közel 1300 családnak adnak munkát Tiszaújvárosban, az előállított termékekre épülő üzemek révén pedig nagyságrenddel többen élvezhetik a stabil munkahelyek és szilárd gazdasági háttér előnyeit. Az országban zajló autópálya építések kedvező hatással voltak a közelükben fekvő települések fejlődésére. Egyre több helyen alakítottak ki ipari parkokat, hogy a befektetőket településükre vonzzák. Tiszaújvárosban is új cégek, üzemek, vállalkozások kezdték meg működésüket a város önkormányzata által zöldmezős beruházással létrehozott 140 hektáros, 1997-ben átadott Tiszaújvárosi Ipari Parkban. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az amerikai érdekeltségű, nyomtatott áramköröket gyártó elektronikai cég, a Jabil Circuit Gyártó Kft. az ipari park egyik első betelepülője volt. Ma a Jabil Tiszaújváros legnagyobb foglalkoztatója. A tiszaújvárosi intézmények életében jelentős változások történtek 2000-től kezdődően. Az erőforrások gazdaságos kihasználása és a feladatorientált intézményi hálózat kialakítása miatt intézményösszevonásokat hajtottak végre. Az integrálások és át-
2016. március 31.
A Tiszai Vegyi Kombinát látképe. kezdődött a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia termelése mellett. A MOL közvetlen és közvetett tulajdoni hányada 2004 márciusára meghaladta az 50 százalékot, így 2004 a TVK életében nem csak az új gyárak próbaüzemeinek elindításáról, hanem a MOL-csoportba történő integráció kezdetéről is szólt. 2006-ban átadták a Tiszapalkonyai Hőerőműben a biomassza tüzelésére átalakított kazánok biztonságos tüzelőanyag ellátásához szükséges aprítógépet. „Bio” alapú termelést 2008 januárjá-
Az integrált művelődési intézmény, a Derkovits Kulturális Központ épülete. szervezések érintették a nevelés-oktatás, a kultúra, a szociális ellátás önkormányzati intézményeit, illetve az önkormányzat gazdasági társaságait egyaránt. A 2002-ben tartott önkormányzati választáson - hasonlóan az előző három választáshoz - újabb 4 évre az SZDSZ-es jelölt, Farkas Zoltán lett Tiszaújváros polgármestere. 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a történelmi jelentőségű esemény kapcsán Emlékkövet állított a város. Ezekben az években örvendetesen megemelkedett az egyesületek, egyéb civil szervezetek száma a városban, ami jól jelzi a lakosság társadalmi szerepvállalását. Tiszaújváros nemcsak a kistérség központi települése, de a térség ipari, gazdasági és kereskedelmi centruma is. A kereskedelmi ellátás nagyvárosiassá vált, sorra jelentek meg a multinacionális üzletláncok Tiszaújvárosban, amelyek hatással voltak a lakosság fogyasztási igényeire és szokásaira. A nagy áruházláncok közül megtelepedett Tiszaújvárosban a TESCO, a PENNY, a SPAR, a LIDL, illetve a magyar kereskedelmi hálózatok, mint az UnioCoop, az Alfi. 2003-2004-ben a szigorodó környezetvédelmi szabályok betarthatósága érdekében a Tiszai Hőerőmű tüzelőanyag-váltási projektet hajtott végre. Ennek során a hazai alacsony fűtőértékű, magas hamu- és kéntartalmú szenek helyett, importból származó magas fűtőértékű, alacsony hamu- és kéntartalmú feketeszén és biomassza-keverék tüzelését kezdték meg az átalakított kazánokban. Így a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módon, a piaci feltételek között is versenyképes energiatermelés
ig folytattak, majd visszatértek a szén alapú energiatermelésre, mellyel még 2 évig működött az erőmű. A TVK történetében 2007 pozitív rekordokat hozott, hiszen történetének legmagasabb árbevételét és nyereségét érte el. Időközben az ipari parkban több beruházás valósult meg, mivel a tiszaújvárosi befektetés mellett döntött több hazai vállalkozás, mint például a Karsai Műanyagtechnika Holding Rt., a LAplast Műanyagipari Kft., a Mivas Tisza Kft. műszaki áruház, a M.A.N. Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., a Küpper Hungária Kft., a Tiszaújváros-Transz Kft. A 2006-os helyhatósági választásokat a szocialisták színeiben induló Koscsó Lajos nyerte meg és váltotta a polgármesteri poszton Farkas Zoltánt. Tovább folytatódott az intézmények korszerűsítése, működésük összehangolása. 2008-ban az iskolák, óvodák, a szociális ellátórendszer és a kulturális intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátására új önkormányzati intézmény, a Városi Intézményellátó Szervezet jött létre. A korábban említett összevonások után a könyvtár és a művelődési központ közös intézményként működik, 2009-től Derkovits Kulturális Központ néven Tiszaújváros, valamint a Tiszaszederkény és a Tisza-part városrészek kulturális életének szervezője. 2009. március 23-án a könyvtár Hamvas Béla író, filozófus nevét vette fel. A város kereskedelmi ellátásában az időközben sorra átadott üzletközpontok (Városkapu Üzletház, Park Üzletház, Galéria Üzletház) mellett kisvállalkozások, új üzletek, boltok nyíltak meg az új üzletsornak is tekinthető Szent István úton. A Piramis Center bevásárlóközpontot 2009-ben adták át. A 2010-es önkormányzati választásokon ismét szocialista jelöltet, a korábbi 8 év alpolgármesterét, Bráz Györgyöt választották Tiszaújváros polgármesterévé. Ebben az évben adták át a nemzetközi hírű gyógy- és strandfürdő új létesítményét, egy 242 m2 vízfelületű, töltő-ürítő rendszerű, szabadtéri gyógymedencét, új szolgáltatásokkal bővítve az idelátogatók és a helyi lakosság által is kedvelt fürdőt. Újabb programlehetőséget jelent a Tiszaszederkény városrészben megnyílt „Villa Scederkyn” tájház, melynek feladata a szederkényi hagyományok bemutatása és ápolása.
A szabadtéri gyógymedence a Tiszaújvárosi Gyógy- és Strandfürdőben.
2016. március 31.
5. oldal
Öt éve fejeződött be a városi rendelőintézet felújítása. A korszerű diagnosztikai eszközökkel felszerelt épületben 2011. május 23-tól fogadta újra a betegeket a szakrendelő. 2011-ben amerikai tulajdonú AES a 90 megawatt kapacitású széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű leállításáról döntött. A társaság döntésének hátterében elsősorban a villamos-energia nagykereskedelmi árának hosszú távú csökkenése, a növekvő szén- és biomasszaárak, valamint a környezetvédelmi költségek növekedése áll, mert ezek jelentősen megnehezítették a versenyképes működést. Az AES ugyanakkor továbbra is üzemeltette a 900 megawatt kapacitású gáztüzelésű Tisza II Erőművet Tiszaújvárosban. 2011-ben befejeződött a város egyik legnagyobb beruházása, elkészült Tiszaújváros és környéke önkormányzati és uniós forrásból felújított rendelőintézete, amely kistérségi járóbeteg szakellátó intézményként működik, és melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel láttak el. Szeptember 21-én egy új épületkomplexumot is átadtak, amely bérleti konstrukcióban létesült a város szívében. A tágas, világos, akadálymentes, klimatizált üzletközpont helyet ad az OTP Új helyen várja ügyfeleit az OTP fiók. fióknak is. A 400 millió forintos beruházás 13 hónap alatt készült el. Az év második felében megépült a várost Tiszaszederkénnyel összekötő kerékpárút, amely biztonságossá teszi a közlekedést ezen az egyre forgalmasabb útszakaszon. Az új szakasz 1.570 méter hosszú és két méter széles, alatta megfelelő átmérővel valósult meg a csapadékvíz elvezetése is. Ma Tiszaújvárosnak 17.000 állandó lakosa van. Az utóbbi években tapasztalható lassú népességfogyás ellenére Tiszaújvárosban a lakások száma folyamatosan emelkedett. Összességében Tiszaújváros viszonylag korszerű lakásállománnyal (több mint 7.000 lakás) rendelkezik, melyek 98-99%-a magántulajdonban van. A panelházak felújítása, hőszigetelése, fűtéskorszerűsítése
Szederkényből kerekezve.
A butadién üzemet 2015 novemberében adták át.
a panelprogram keretei között folyik. „Látható Tiszaújváros” néven éveken átívelő program indult a közterületek felújítására. Ennek eredményeképpen számos út és járda újult meg, jelentősen nőtt a parkolóhelyek száma. Az önkormányzat csatlakozott az energiamegtakarítást eredményező panelprogramhoz, melynek révén csaknem 20 társasházi lakóépületben hajtottak végre komplex felújítást. A 2015-ben meghirdetett újabb programhoz ugyancsak csatlakozott az önkormányzat. A gyermeklétszám csökkenése miatt 2011-ben a Vásárhelyi Pál iskola Petőfi utcai, 2012 júliusában pedig a Dózsa György úti telephelye is bezárt. 2012. szeptember 1-jétől a Kazinczy iskola fenntartását a Tiszaújvárosi Református Egyházközség vette át, s ezzel - Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola néven - létrejött Tiszaújváros első egyházi iskolája. 2013. január 1-jétől az állam látja el a köznevelési feladatokat, az önkormányzat fenntartásában kizárólag az óvoda - melynek férőhelye 2011-ben 50-nel bővült - maradt. 2013. szeptember 1-jétől az Egri Főegyházmegye vette át a korábbi Arany János iskolát. A Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola létrejöttével így már két keresztény iskola működik Tiszaújvárosban. A közoktatásban 2014 is szolgált újdonsággal, 14 év után újra önállósult az Eötvös és a Brassai középiskola. A Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola 2015 szeptemberében már a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában, a Szerencsi Szakképzési Centrum Brassai Sámuel Szakképző Iskolájaként kezdte a tanévet. Tiszaújváros önkormányzata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben működtetőként van jelen. Ugyanakkor, - együttműködési megállapodásokban szabályozott módon - mind az állami, mind az egyházi iskoláknak, az ott dolgozóknak, a tanulóknak továbbra is jelentős támogatást nyújt. 2013. október 15-én a TVK-ban lerakták egy 130 ezer tonna/év kapacitású butadién kinyerő üzem alapkövét. Ennek nyomán ugyancsak 2013-ban született döntés arról, hogy a MOL - vegyesvállalatot alapítva a japán Japan Synthetic Rubber céggel - műgumi gyárat épít Tiszaújvárosban. A butadién üzemet 2015. november 10-én avatták fel, s ekkor helyezték el a műgumi gyár alapkövét is. 2012-2013-ban a MOL vezetése szorosabb kapcsolat kialakítását határozta el a TVK és a TIFO között. Elsőként a minőségellenőrzés és az energiaszolgáltatás területe integrálódott. 2014. március 31-én a gazdaságtalan termelésre hivatkozva leállították az AES Tisza II. Erőművet is. A TVK 2015. március 5-től 100 százalékban a MOL tulajdonába került, augusztus 1-jétől pedig a MOL tiszaújvárosi termelőüzemei - a TVK és a TIFO - MOL Petrolkémia Zrt. néven folytatják működésüket. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásait takarékos gazdálkodással védte ki a város. A képviselő-testület 2013-ban gazdaságfejlesztési programot, s erre alapozott befektetésösztönző adóstratégiát dolgozott ki és fogadott el. Ennek révén 2015-től folyamatosan csökkennek a vállalkozások helyi adóterhei. A 2014-es önkormányzati választáson ismét Bráz Györgyöt választották polgármesterré, és mind a 8 egyéni választókerületben szocialista jelölt nyerte el a képviselői mandátumot. 2015-ben nagy lendületet vett a „Látható Tiszaújváros” program, mindhárom városrészben számos közterület és közintézmény újult meg. A virágos, szépen gondozott, köztéri szobrokkal díszített parkok jól szolgálják a lakosság és az idelátogatók pihenését, kikapcsolódását. Tiszaújváros önkormányzata mindent megtesz azért, hogy a város továbbra is valamennyi korosztály számára élhető, fenntartható és dinamikusan fejlődő település legyen.
Az önkormányzat 2009 óta több mint egymilliárd forinttal támogatja a társasházi fűtéskorszerűsítéseket.
6. oldal
2016. március 31.
Művészet, kultúra, közösségi élet
A Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya szobor Józsa Lajos alkotása.
Triatlon Nagyhét.
Csaó Bambínó - Kassai Thália Színház.
Tisza-parti juniális.
Tiszaújváros neve nem ismeretlen a művészvilág előtt, jó hírét szájról szájra adják tovább az itt fellépő, kiállító művészek. A helyi vendégszeretet, a kultúra, a művészet iránti érdeklődés, igény minden alkalommal megdobogtatja az ide látogató színészek, zenészek, táncművészek, képzőművészek, írók, költők szívét. A gyermekek már karon ülő koruktól részesei az évről évre egyre bővülő és színesedő rendezvénysorozatoknak, fesztiváloknak, programoknak, melyek közül több mára hagyománnyá vált. Itt minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő programot az óvodástól a nyugdíjasig. Akinek nem elég csupán az egyes művészeti alkotások, rendezvények nyújtotta élmények befogadása, az intézményi keretek között, illetve civil formában működő amatőr művészeti csoportok tagjaként vagy önálló alkotóként aktívan is részt vehet a kultúra teremtésében és közvetítésében. Az egész éven átívelő, rendszeresen és több helyszínen megrendezett kulturális és szórakoztató programok kavalkádja melyben kiemelkedő helyet foglal el a Magyar Kultúra Napja, a Majális, a Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztivál, a Tiszaújvárosi Halászléfőző Fesztivál, a Triatlon Nagyhét kulturális programjai, a Tiszaújvárosi Városnapok - Szent István Nap, a Hajdúk a szigeten, a Zene világnapja, a Színház Határok Nélkül, a Mikulás-
tól karácsonyig adventi rendezvénysorozat, nemzeti ünnepeink, a könyves rendezvények, valamint a Tiszaszederkényben és Tisza-part városrészben zajló programok - színessé teszik a városban élők, s az ide látogatók hétköznapjait és ünnepnapjait egyaránt. A városban három templom épült, a Tiszaszederkényben lévő református templommal együtt így településünkön négy kőtemplom van. A római katolikus, a görögkatolikus és a református templomok kiemelkedő helyszínei a hitéletnek, egyben a város építészeti ékkövei, látványos színfoltjai. A köztereket, intézményeket közel 40 műalkotás díszíti. A kultúra közvetítésében, a lakosság informálásában, a közéletben jelentős szerepe van az önkormányzati tulajdonú Tisza Média Kft.-nek, amely két, több mint 30 éves múlttal rendelkező helyi orgánumot működtet. A Tiszaújvárosi Krónika című hetilap ingyenesen jut el a háztartásokba, s a Tisza Televízió is hetente jelentkezik saját szerkesztésű adásaival. Városunk számára egyaránt fontos múltjának kutatása és jelenének megörökítése is. Tiszaújváros 11 kötetes monográfiája 1951-től 2007-ig foglalja össze a település fejődésének történetét, 2008-tól pedig a várostörténeti események krónikái évkönyvek formájában jelennek meg.
Tiszaújvárosi Halászléfőző Fesztivál.
Koncz Zsuzsa a 2015-ös Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztiválon.
A Városháztér karácsonyi díszkivilágításban.
Augusztus 20-ai kenyérsütés.
2016. március 31.
Idegenforgalom
Tiszaújváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Sajó és a Tisza találkozásánál, az Alföld és a Bükk kapujában helyezkedik el. A település vezetése a ’90-es évek végétől számos beruházás fókuszába a turizmust helyezte, melynek köszönhetően Tiszaújváros felkerült hazánk idegenforgalmi térképére. A városban minden megtalálható, ami a pihenéshez, kikapcsolódáshoz szükséges: nyugalom, csend, igényes környezet, színvonalas szálláshelyek és éttermek. Az aktív pihenés szerelmeseit strand, számos sportolási lehetőség és változatos programkínálat várja, a regenerálódni, gyógyulni vágyóknak pedig a gyógyfürdő és a gyógyászati részleg szolgáltatásai állnak rendelkezésre. A fürdőkomplexum négy létesítményt foglal magába: a gyógyfürdő több, minősített gyógyvízzel feltöltött bel-, illetve kültéri medencéje a gyógyászati részleggel karöltve a gyógyulni vágyók minden igényét kielégíti. Aki inkább kényeztetni szeretné testét és lelkét, az a Wellness és Egészségcentrumban nyugodtan fordulhat a szakképzett személyzethez, az élményfürdőben pedig minden adott a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz: csúszdamedence, hullámmedence, kalandmedence, úszómedence, vármedence, sportpályák, játszóterek, büfék, éttermek. Akit a strandok nem fárasztottak el kellően, az felkeresheti Tiszaújváros sportlétesítményeit, melyek közül a legnagyobb az európai színvonalú Városi Sportcentrum, ahol több mint 20 féle sportág kipróbálására és művelésére adottak a lehetőségek.
Horgászok a Tiszán.
7. oldal
A településen rendszeresen, minden évben megrendezett jelentős esemény a Triatlon Nagyhét, a Tiszaújvárosi Halászléfőző Fesztivál és a Hajdúk a szigeten programsorozat. A Tisza kitűnő lehetőségeket biztosít a vízi sportok kedvelőinek, s a város bármely pontjáról könnyen elérhető személyautóval és kerékpárral egyaránt. A folyó mindkét partján gazdag erdőségek, nyárfások, füzesek, helyenként őstölgyek is találhatók, halfaunája és madárvilága egyedülállóan gazdag. Különleges, minden évben visszatérő természeti jelenség a „tiszavirágzás”, amely felejthetetlen élményt nyújt mindenki számára. A napközben elfáradt turisták igényük szerint sokféle szálláshely közül válogathatnak: 2*, 3* és 4*-os szállodák, panziók, apartmanház, kemping, turistaszállás és magánszálláshelyek. Ugyanilyen változatos a kínálat az éttermek tekintetében is: mind a magyaros ízek kedvelői, mind az olasz konyha iránt érdeklődők, mind a halételek szerelmesei megtalálhatják Tiszaújvárosban az ízlésüknek megfelelő éttermet. Tiszaújváros kitűnő kiindulópont a környék bebarangolásához is. Néhány a legfontosabb látnivalók közül: a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet és a Tisza-tó páratlan madárvilága, Hortobágy, Debrecen, Tokaj, Szerencs, Sárospatak, Miskolc, Lillafüred, Aggtelek, Mezőkövesd, Bogács, a környék gyógyfürdői, nemzeti parkjai, várai, barlangjai, kastélyai, múzeumai és borospincéi.
A strand hullámmedencéje.
A Zabos Géza sétány Tisza-part városrészben.
Tiszavirágzás.
A tiszaújvárosi nyár kiemelt rendezvénye a nemzetközi ismertségnek örvendő Triatlon Nagyhét...
... és a Tiszaújvárosi Halászléfőző Fesztivál.
A vármedence a legkisebbek birodalma.
A gyógyfürdő vize reumatológiai, nőgyógyászati és urológiai problémák kezelésére is alkalmas.
8. oldal
2016. március 31.
Sport, szabadidő
A Triatlon Világkupa futamainak 1997 óta ad otthont Tiszaújváros.
A tiszaújvárosi emberek életében a sport mindig meghatározó jelentőségű volt. A város mindenkori vezetése és az itt letelepült ipari vállalatok a kezdetektől fogva igyekeztek megteremteni a kor színvonalának megfelelő tárgyi és személyi feltételeket. Az 1968-ban átadott sporttelep számtalan nagyszerű verseny, kiemelkedő mérkőzés és szabadidős rendezvény helyszíne volt. 1977-ben a város lakói birtokukba vehették az Ifjúsági parkot, majd 1981-ben új színfoltként átadták a TVK Szabadidő Központját, benne a nyáron is üzemelő műjégpályával. A később megépült erőmű stranddal és a Városi Tanuszodával már igazán bő választék állt a sport, szabadidősport rajongói rendelkezésére. Természetesen a kiváló létesítményháttér mellett szükség volt sok igazán elkötelezett, szakmailag jól képzett edzőre, testnevelőre, sportvezetőre. Bátran mondhatjuk, egyikben sem volt hiány. Mindezek együttesen tették lehetővé, hogy egyre több sportág teremtette meg alapjait, és rövid időn belül megszülettek az első hazai, majd nemzetközi sporteredmények. Kezdetben élen jártak a súlyemelők, kajak-kenusok, labdarúgók, de szép sikereket értek el az asztalitenisz, atlétika, kézilabda, kosárlabda, műkorcsolya szakosztályok sportolói is. Kőszegi György, Rakusz Éva, Szanyi Andor, Szonda Kornélia, Erdődi Ágnes nevét megismerte a világ. Mindannyian világbajnokok, és számos hazai és nemzetközi versenyen képviselték városunkat sikerrel.
A ’90-es években újabb sportágak kezdték bontogatni szárnyaikat. Ezek közül mindenképpen kiemelkedő az erőemelés és a triatlon. A triatlon igazi otthonra talált Tiszaújvárosban, és nem egészen egy évtized alatt a város a triatlonvilág meghatározó elemévé vált. Az 1997 óta megrendezett ITU Triatlon Világkupa a város legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát. Újabb mérföldkövet jelentett az 1998-ban átadott új, európai színvonalú Sportcentrum. Büszkén mondhatjuk, hogy ez Magyarország egyik legmodernebb és az igényeket legszélesebb körben kielégítő sportkomplexuma. Az elmúlt években közel 250 rangos, nemzetközileg is jelentős sportesemény helyszíne volt. Városunk sportolói az utóbbi két évtizedben is sikeresen szerepeltek és szép eredményeket értek el a különböző világversenyeken. Legjobb példa erre Sebestyén Júlia Európa-bajnoki, Szonda Kornélia és Horváthné Nánási Nikolett, Molnár Péter világbajnoki címe, Boros Attila világbajnoki és Európa-bajnoki dobogós helyezése. Igen, Tiszaújváros sportváros! Lakói kortól és nemtől függetlenül nem csak nézni szeretik, hanem művelik is a különféle sportágakat. Tiszaújváros irigylésre méltó létesítményei, a sport iránti feltétlen elkötelezettség, a hazai és nemzetközi porondon elért szép sikerek együttesen eredményezték, hogy a várost a Nemzeti Sportváros címmel (1995), valamint a Sportlétesítményekért Kitüntető Díjjal (2007) jutalmazták.
1968. augusztus 20-án avatták fel a TVK tömegsporttelepét.
Műjégpályát avattak a TVK-ban 1981. november 2-án.
A tömegsporttelep felújítása és jelentős beruházással történt bővítése után 1998-ban adták át az európai színvonalú Városi Sportcentrumot.
A lakosság körében az egyik legnépszerűbb sportlétesítmény a hatpályás, 25 méteres, 180 cm vízmélységű és feszített víztükrű uszoda, szaunákkal, pezsgőfürdővel és merülőmedencével.
Rakusz Éva, Tiszaújváros elmúlt 50 évének legeredményesebb sportolója: olimpiai ezüst- és bronzérmes, valamint többszörös világbajnoki érmes.
Kőszegi György, világcsúcstartó, olimpiai ezüstérmes súlyemelő.
1980. Pannónia Kupa, pehelysúly: I. Száraz László.
Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó - 2004.
2016. március 31.
Tiszaújváros Város Önkormányzata több mint két évtizede ápol partnervárosi kapcsolatokat. Ezek az együttműködések főként a kultúra, a sport és az idegenforgalom, néhány esetben az oktatás, a közigazgatás területén valósulnak meg. A képviselő-testület elsődlegesen európai városokkal, a határon túli magyarság által lakta településekkel alakít ki partnervárosi együttműködést. Tiszaújváros önkormányzata az eltelt időszakban az alábbi településekkel kötött partnervárosi megállapodásokat, írt alá barátsági nyilatkozatokat: 1992. március 21. Ludwigshafen-Friesenheim - Németország 1997. október 23. Csíkszereda - Románia 2004. április 16. Swietochlowice - Lengyelország 2004. április 16. Zawiercie Járás - Lengyelország 2004. május 7. Rimaszombat - Szlovákia 2007. április 20. Polgár - Magyarország 2010. május 13. Beregszász - Ukrajna 2010. június 26. Dexing - Kínai Népköztársaság Minden testvér-, illetve partnervárossal, kezdetektől fogva élő és egyre szélesedő a kapcsolat, melyet nem csak városunk vezetése, hanem a különböző szakmai, kulturális, sport és más, az adott városokhoz köthető területen dolgozó szakemberek is ápolnak.
9. oldal
Testvérvárosaink
Toronyétterem az Ebert parkban. Tiszaújváros első partnervárosi „Barátsági nyilatkozata” a németországi Ludwigshafen Friesenheim városrészével köttetett. A kapcsolatépítés elsősorban az ifjúságra, a civil szervezetekre, valamint a gazdasági, vállalkozói és ipari területekre terjedt ki. A nyilatkozat aláírását követően jó együttműködés alakult ki Friesenheim és Tiszaújváros tenisz egyesületei, valamint a friesenheimi kórus és az Énekszó Baráti Kör között.
Egy Székely Leány Napja - körtánc. A Csíkszereda Város Önkormányzatával aláírt testvérvárosi megállapodás a szociális, oktatási, közművelődési, valamint gazdasági, kereskedelmi területek mellett a gyermekek csereüdültetését, illetve az idegenforgalmi és rendezvényturizmus fellendülésének elősegítését is célul tűzte ki. A Hargita megyei testvérvárossal a kulturális és a diákcsere kapcsolatok terén példaértékű programok valósultak meg. Csíkszereda évente a Potyandi Erdei Táborban látja vendégül a tiszaújvárosi általános iskolás diákokat, míg Tiszaújváros a bogácsi Jurta Üdülőközpontban szervez táborozást a Csíkszeredából érkező gyermekek számára. A Csíki Játékszín több éve visszatérő vendége a tiszaújvárosi Színház Határok Nélkül programsorozatnak, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt években számos produkcióval mutatkozott be a városunk ünnepeihez kapcsolódó rendezvényeken. Csíkszereda városa rendszeresen képviselteti magát a Tiszaújvárosi Halászléfőző Fesztiválon is.
Lengyel bánya aknatornyai. A Sziléziai Vajdaságban található Swietochlowice városával a kultúra, a sport, az idegenforgalom fejlesztése, valamint a civil szervezetek közötti együttműködés, a partnervárosok lakossága közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének céljából köttetett a kétoldalú megállapodás. A szerződés aláírása óta elsősorban a kultúra területén és a civil szervezetek együttműködésében erősödött a két település partnervárosi kapcsolata. Több alkalommal vendégszerepelt a tiszaújvárosi Plusz egy oktáv ifjúsági zenekar Swietochlowicében, a tiszaújvárosi Városnapok Baráti Est című rendezvényen pedig rendszeres vendég a lengyel De Ja Vu énekcsoport. Több éve ápol tartalmas kapcsolatot a swietochlowicei és a tiszaújvárosi római katolikus egyházközség.
A Kisbocskor Néptáncegyüttes fellépése Zawiercie járás újkenyér ünnepén. A Sziléziai Vajdaság Zawiercie Járási Hivatalával az önkormányzati igazgatási tevékenység, a kis- és középvállalkozások, a szociális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, kulturális, tudományos, oktatási, idegenforgalmi és sport területeken való együttműködés céljából jött létre megállapodás. A megállapodás 2013-ban egy évente megszervezendő diákcsere program megvalósításáról szóló szándéknyilatkozat aláírásával egészült ki. Ennek értelmében évente egy 15 fős csoport látogat el Zawierciei Járásból Tiszaújvárosba és ugyanilyen létszámú tiszaújvárosi diákközösség táborozására nyílik lehetőség a lengyel partnervárosban is. 2014-ben a két város nyugdíjas civil szervezetei is felvették egymással a kapcsolatot, majd közös programokat szerveztek. Mindkét járási központ számára kiemelkedően fontos, hogy a két nemzet kultúráját egyre többen ismerjék meg, ezért számos tiszaújvárosi amatőr művészeti csoport mutatkozott be Zawiercie Járás településein, így többek között a Derkovits Fúvószenekar, a Derkovits Majorette Csoport, illetve a Kisbocskor Néptáncegyüttes. Tiszaújváros városnapi programján sikerrel szerepelt a lengyel Tedi Band zenekar is.
Sétálóutca a város központjában. A kárpátaljai Beregszász és Tiszaújváros önkormányzata a kultúra és művészet terjesztése, sportrendezvények, idegenforgalmi-turisztikai programok szervezése, gazdasági együttműködés támogatása céljából írt alá partnervárosi megállapodást. A szerződés aláírása óta Tiszaújváros önkormányzata támogatást nyújtott többek között a beregszászi Kossuth Lajos Középiskola mini stadion felépítéséhez, a városi könyvtár épületének felújításához, a felhasználóbarát környezet és az olvasóterem polcrendszerének kialakításához, valamint eszközök, bútorzat vásárlásához, a Beregvidék SC felnőtt és utánpótlás labdarúgó csapatainak újjászervezéséhez, további működtetéséhez. Több évre tekint vissza a két település közötti kulturális együttműködés, számos alkalommal vendégszerepelt Beregszászban a Derkovits Majorette Csoport és Fúvószenekar, illetve visszatérő fellépőként köszönthetjük a Baráti Esten a Beregszászi Művészeti Iskola növendékeit. 2014-től évente egy alkalommal közel 40 beregszászi gyermeket látunk vendégül Tiszaújvárosban. 2013-tól kialakulóban van a beregszászi, a rimaszombati, a csíkszeredai és a polgári református egyházközségekkel az együttműködés. Tiszaújváros mára kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik. Rendszeres a városvezetők, képviselő-testületi tagok, elöljárók részvétele a partnertelepüléseken évi rendszerességgel megrendezett városnapi programokon
A Városháza, az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár a Barankovits téren. Polgár városával a közoktatás, az egészségügyi ellátás, a közigazgatás, a városüzemeltetés és városfejlesztés, a környezetvédelem, a kultúra, a turizmus és a sport területén megvalósuló együttműködések szerepelnek a megállapodásban. A szoros kulturális együttműködés mellett a sport területén lehet beszámolni közös eseményekről. Az elmúlt években a labdarúgás kapott fontos szerepet a két település együttműködésében, a Football Club Tiszaújváros rendszeresen képviselteti magát a Polgári 3-as Foci rendezvényen. A polgári amatőr művészeti csoportok rendszeresen fellépnek a tiszaújvárosi Baráti Esten. 2014-ben és 2015-ben a két város konzorciumi együttműködéssel valósította meg a települések kulturális szakembereinek továbbképzését célzó európai uniós pályázati projektet. A megállapodást 2015. november 18-án megújította a két város. Ez a hagyományos területek mellett többek között kitér az európai uniós pályázati lehetőségek közös felkutatására is.
Városi látkép. A szlovákiai Besztercebánya megyében található Rimaszombat és Tiszaújváros önkormányzata között létrejött partnervárosi megállapodásban az oktatási, kulturális intézmények, idegenforgalmi és civil szervezetek közötti együttműködés, illetve az önkormányzati munkával kapcsolatos tapasztalatcserék megvalósítása fogalmazódott meg. A megállapodás aláírása óta a kulturális együttműködés teljesedett ki a legjobban. Az egyéni és csoportos amatőr és hivatásos előadóművészek, csoportok egyaránt képviseltették magukat a két település kulturális programjain.
Partnervárosi delegációk a Barátság kertje előtt lévő székely kapunál.
10. oldal
2016. március 31.
Településünk vezetői az iparfejlesztés kezdetétől
Szabó János Kányási Mihály Kányási Béla Miskolczi Ferenc Dr. Kovács Albert Lábas József Hegedüs György
1949-1954 1954-1956 1956-1959 1959-1963 1963-1976 1977-1982 1982-1990
Farkas Zoltán
Koscsó Lajos
Bráz György
polgármester 1990-2006
polgármester 2006-2010
polgármester 2010-
Díszpolgárok
Buru Józsefné
(1935- ) Tiszai Erőmű Vállalat művezető 1986
Huszár Andor
(1928-1991) Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgató 1986
Gulyás István
Lieselotte G. Burak
Dr. Habsburg Ottó
Dr. Zabos Géza (1924-1999) író, állatorvos 1999
Peter Tufo
(1937- ) amerikai nagykövet 2000
Kobza József
Dr. Göncz Árpád
Sólya László
Sebestyén Júlia
Dr. Kovács Albert
Miskolczi Ferenc
Zagyvai Béla
Farkas Kálmán
Dr. Márkus Gábor
(1922-2015 ) köztársasági elnök 2001
(1928-2002) Tiszai Vegyi Kombinát termelési igazgató 2002
Pro Urbe Dr. Márkus Gábor 1993 Timkó István 1994 Pro Urbe életműdíj Dr. Gédra András 1996 Gyetvay Iván 1999 Farkas Zoltán 2000 Dr. Knöchel Renate 2002 Pintér Ferenc 2002 Kiss Ferencné 2003 Kiss Sándor 2003 Zagyvai Béla 2003 Füredi Zoltánné 2004 Varga Koritár László 2005 Dénes Sándor 2006 Dr. Szilárd Szilvia 2006 Fekete Béla 2006 Hegedüs György 2006 Mészáros József 2006 Oláh György 2006 Simon Péter 2006 Dr. Regéczy Zoltán 2007 Prof. Dr. Besenyei Lajos 2007 Kormos Dénes 2008 Vályi Nagy Tivadar 2008 Halászi Aladárné 2009 Dr. Heiszman Géza 2010 Tóth Lajos 2010 Barva Györgyné 2011 Boros József 2011 Dr. Fehér Csaba 2012 Dr. Molnár Tibor 2012 Kiss László 2013 Tógyer Gyula 2013 Szénási Tibor 2014 Hornyák János 2014 Gergely Zsigmond 2014 Kovács Tibor 2015 Árvai Julianna 2015
(1929- 1998) iskolaigazgató 1986
(1981- ) Európa-bajnok műkorcsolyázó 2004
(1929-1997) Ludwigshafen elöljárója 1992
(1921-1997) tanácselnök 2006
(1912-2011) a Páneurópai Unió elnöke 1995
(1930-2007) tanácselnök 2006
(1930-2006) Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgató 2006
Pro Urbe kitüntetettek Pro Urbe évi díj Koscsó Lajos 1996 Várhegyi Miklós 1996 Dr. Molnár Károly 1998 Kicsák György 2000 Nagy László 2000 Varga Bertalan 2000 Varga István 2000 Zajácz Tamás 2000 Dr. Alaitner István 2001 Pisák István 2001 Türk Balázs 2001 Kovács Tibor 2002 Böcsödi József 2004
A Pro Urbe díjasok 2014-ben klubot alapítottak.
(1929-1991) Tiszai Kőolajfinomító vezérigazgató 2007
(1931-2008) iskolaigazgató 2000
(1949-2013) TVK Mali Triatlon Klub tiszteletbeli elnök 2013
Kiss Lászlóné 2004 Bánsági Tamás 2005 Deák Árpád 2005 Sebestyén László 2005 Szrogh Károly 2005 Olvasó Árpád 2009 Király Zoltán 2010 Pro Urbe posztumusz díj Huszár Andor 1996 ifj. Márkus Gábor 1998 Magyari Árpád 2001 Ferge Lászlóné 2003 Olasz Gyula 2008
2016. március 31.
11. oldal
Átalakult, megújult a tíz évvel ezelőtt megnyílt „Egy modern város született - Életmódváltás a dél-borsodi térségben” című kiállítás a Helytörténeti Gyűjteményben. A településünk történetét bemutató, interaktív elemeket is tartalmazó tárlat a város 50. születésnapjától, 2016. április 1-jétől látogatható ismét.
12. oldal
2016. március 31.
