Osztályok, tudományterületi arányok Akadémiánkon Az élet- és társadalomtudományok emancipálódása
A jelen összeállítás az elnökségi bizottságok (1997: Michelberger Pál, Vizi E. Szilveszter, 1999: Enyedi György), valamint a társadalomtudományok helyzetét felülvizsgáló elnöki bizottság (Kiefer Ferenc) tájékozódásai, összegzése, javaslatai, valamint a titkárság és a KSZI által készített elemzések alapján készült. Javaslatokat tettek szerkezetre és diszciplína-beosztásra az elnöki tanácsadók: Király Tibor, Láng István, Vámos Tibor és Kulcsár Kálmán, utóbbi mint a Törvényelõkészítõ és Jogszabályértelmezõ Bizottság elnöke. 1. A felszabaduló helyek száma:* 2001: 49 2004: 38 2007: 25 2010: 23 A fenti számok mutatják, hogy az akadémikusok között is – hasonlóan a hazai értelmiség egészéhez – a „nagy korosztály” (az 1928–30-ban születtek) messze a korosztályátlagon vannak képviselve. Megjegyzés: feltételezve, hogy 2001-ben 61 éven aluliakat választanak és 70 éven aluli akadémikus nem hal meg. A korábbi idõsorok tapasztalata alapján a 70 év alatt elhaltak és a 61 éven felül felvettek – tehát 2007-ben vagy 2010-ben már a 70 éves kort meghaladók – száma a megüresedett helyeken belül 10%-ot nem érnek el. Így a 2007. és a 2010. év „üres helyeinek” száma 2007-ben 25-rõl 28-ra, 2010-ben 23-ról 26-ra emelkedhet.
2000. április 18. Írásos elõterjesztés az MTA Elnöksége számára. Az elnökség a jelen elõterjesztés mellékleteként kézhez kapta Kónya Sándor: „A Magyar Tudományos Akadémia osztályszerkezetének alakulása 1830–1999” címû rövid összegzõ tanulmányát. * Az akadémiai törvény értelmében az akadémikusi cím és az akadémikusi járandóság élethossziglan megilleti a tagokat, de 70 év felett „nem számítanak bele” a törvény által 200 fõben megállapított keretbe. Vagyis minden választás alkalmával annyi új tag vehetõ fel, ahány fõvel – az életkor elértével, illetve a 70. életév elõtti elhalálozással – csökkent a 70 éven aluli akadémikusok száma.
Elõterjesztés
2001: a fordulópont lehetõsége
528
GLATZ FERENC
Az új helyek 2. Betölteni az összes helyet vagy sem? betöltése a) Betöltünk minden helyet (elnökségi állásfoglalás 2000. március
28.) Akkor az az MTA tagjainak összlétszáma a mai 307 helyett 356. Mellette szóló érv: – az átlagéletkor alacsonyabb lesz – a strukturális reformokat meg lehet kezdeni – néhány hely be nem töltésével csak igen kicsiny anyagi ráfordítás (ez elhangzott érv a vitában) takarítható meg (2-5%) Ebben az esetben döntés: 2000. április 18-i elnökségi ülésen. b) Nem töltünk be minden helyet Mellette szóló érv: – költségvetési megtakarítás az Akadémiát „jó színben tûnteti fel”. Ebben az esetben döntés: 2000 novemberében. A „pillanat” 3. A 2000. évi „pillanat”.
A 2001. évi 49 fõs keret egyedülálló lehetõséget kínál arra, hogy az elmúlt évtizedek korrekcióit folytassuk, anélkül, hogy bármelyik osztályon a fiatalabb korosztályhoz tartozó utánpótlás érdekei sérülnének. Európai 4. Korrekciós lehetõségek akadémiák Mintaként azok a nyugat-európai államok szolgálhatnak, amelyek-
nek van „nemzeti akadémiá”-juk. Ezekben a természettudományok részesedése 49–60%, a társadalomtudományoké 40–51%. A volt szovjet országok akadémiáiban a természettudományok aránya 75–86%, a társadalomtudományok részesedése 14–25%. Az MTA-n az arány 82%. (1. sz. táblázat)* 1. sz. táblázat. A nemzeti Akadémiák társadalomtudományi és nem társadalomtudományi tagjainak száma és aránya Akadémiák Berlin-Brandenburgi Akadémia
Társadalomtudományi tagok
Természettudományi tagok
Összesen
70
40%
104
60%
174
Finn Akadémia
189
44%
242
56%
431
Holland Akadémia
181
45%
223
55%
404
30
43%
40
57%
70
273
46%
319
54%
592
92
41%
134
59%
226
Izraeli Akadémia Osztrák Akadémia Dán Akadémia
* A szovjet rendszer természettudományos és mûszaki fejlesztésérõl vö. 1999. november 6. „Akadémia és tudománypolitika Kelet-Európában, 1918–1999”.
529
OSZTÁLYOK, TUDOMÁNYTERÜLETI ARÁNYOK AKADÉMIÁNKON
Akadémiák
Társadalomtudományi tagok
Természettudományi tagok
Összesen
Norvég Akadémia
176
45%
213
55%
389
Portugál Akadémia
23
51%
22
49%
45
Észt Akadémia
11
18%
48
82%
59
Lengyel Akadémia
90
25%
268
75%
358
Orosz Akadémia
68
14%
406
86%
474
MTA 70 év alattiak (2000)
27
18%
124
82%
151
a) Távlati irányvétel a három nagyobb egység (szekció) kialakítására Három szekció (természettudományok, élettudományok, humántudományok). Tervezhetõ idõpont: 2010. b) A korábbi évtizedek korrekcióinak, az „elmozdulásnak” (Michelberger Pál) megkezdése: a társadalomtudományok emancipálódása. Két módon: a) a tagságon belüli arány növelése, b) az 1965–93 között kialakult osztályszerkezet változtatása [három osztályból öt osztály]. A társadalomtudomány jelenlegi 18%-os arányának növelése 2010-ig 28-30%-ra és az osztályszerkezeten belül a 8:3-as arány változtatása 8:5-re, 2000-ben. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat. Az európai nemzeti akadémiák osztálytagozódása Akadémiák
Társadalomtud. osztályok száma
Természettud. osztályok száma
Berlin-Brandenburgi Akadémia
2
3
Finn Akadémia
1
3
Holland Akadémia
1 (5)
1 (8)
Izraeli Akadémia
1
1
Osztrák Akadémia
1
1
Dán Akadémia
1
1
Norvég Akadémia
1
1
Portugál Akadémia
6
6
Észt Akadémia
–
3
Lengyel Akadémia
1
6
Orosz Akadémia
1
3
MTA (2000)
3
8
Megoldási lehetõség: vagy egyszeri nagyobb létszám biztosítása a társadalomtudományoknak (2001), vagy fokozatos fejlõdés megindítása 2001-ben, 2010-ig. (3. sz. táblázat)
530
GLATZ FERENC
3. sz. táblázat. Az új levelezõ tagok keretének (javasolt) lehetséges felosztása 2001–2010 között Év
Felvehetõ tagok
2001
Társadalomtudomány
Természettudomány
11 osztály
13 osztály esetén
49
27+15=42 21%
27+15=42 21%
2004
38
9
15
29
23
2007
25
6
10
19
15
2010
23
6
9
17
14
36 22,2%
49 26,6%
99
86
Gyarapodás
11 osztály
13 osztály esetén
124+34=158 124+34=158
c) Folytonos korrekciók a 13 osztály, illetve 3 szekción belül: 2001-tõl folyamatosan. Társadalomtudományok és a „kritikus tömeg”
Társadalomtudományi osztályszerkezet
Megjegyzés: A társadalomtudományok jelenleg 27 hetven éven aluli taggal vannak képviselve az Akadémián. Ha a rögzített kétszáz fõn belül a társadalomtudományiak arányát 30%-ra kívánjuk emelni, akkor e létszám 60-ra emelését kellene végrehajtani, ha 25%-ra, akkor e létszámot 50 fõre kellene emelni. Figyelembe véve a 2001–2010 között elõreláthatóan megüresedõ helyek számát az alábbi következtetésre jutottunk:
1. Változatlan osztályszerkezet és jelentõsebb többletkeret folyamatos biztosítása nélkül a társadalomtudományok aránya a „kritikus tömeg” alá esik az Akadémia testületén belül. 2. A következõ években a felvehetõ tagok alacsony száma kizárja annak realitását, hogy a természettudományok bármiféle többletkeretet biztosíthatnának a társadalomtudományoknak. 3. A 2001. évi választáson elképzelhetetlen egy alkalommal olyan nagy létszámtöbbletet biztosítani a társadalomtudományoknak, amely a kívánt arányt kialakítja és 2010-ig fenntartja. 4. A társadalomtudományok osztályszerkezete szakmai szempontok miatt is belsõ módosításra szorul: 1869 óta egyetlen modernizációs lépést hajtottak végre: a Közgazdasági és Jogi Osztály létrehívását (1965). Az ún. „kis” társadalomtudományos diszciplínák képviselete az Akadémián így megoldatlan.* 5. A 2001. évi 49 fõs keret szétosztására beérkezett (és elhangzott) javaslatok (2000. március 28.) * 2000. február 10. „Tudományágak arányának lehetséges reformja az Akadémián”.
OSZTÁLYOK, TUDOMÁNYTERÜLETI ARÁNYOK AKADÉMIÁNKON
531
a) A jelenlegi 11 osztály osztályonként 4 fõs keretet kap és a fenn- A keretek maradt 5 fõt a társadalomtudományok kapják meg. – A 2000. szétosztása májusi közgyûlés küldjön ki bizottságot, amely a novemberi közgyûlés elé tárja a társadalomtudományok osztályszerkezetére tett javaslatokat. b) Nyolc osztály kap 5 fõs keretet és három (matematika, fizika, földtudományok) 3-3 fõs keretet. – Ez esetben a társadalomtudományok létszámtöbbletet nem kapnak. Két lehetõség kínálkozik: kimondjuk, hogy a korrekció nem szükséges, vagy a májusi közgyûlésen elfogadjuk a Kiefer Ferenc vezette elnöki bizottság javaslatát: a társadalomtudományok szétbontását 5 osztályra. Ez utóbbi esetben a társadalomtudományok aránya 2010-re fokozatosan a „kritikus minimumot” (26,6%-ot) elérheti. (Vö. 3. sz. táblázat.) 6. A társadalomtudományok újrarendezõdése a) Alapelvek: A) az 1869, illetve 1965 óta megerõsödött új részdiszciplínák Új részdiszciplínák beemelése az Akadémiába. B) Profiltisztítás a 140 év alatt egymásra tolódott részdiszciplínák között. C) A fiatal korosztály súlyának és a doktorok súlyának növelése a társadalomtudományokon belül. D) 2010-re ütõképes szerkezeti egységek kialakítása. (2001-ben és 2004-ben 3-3, 2007-ben és 2010-ben 2-2 fõ új levelezõ taggal, valamint az osztályok szerinti új doktorokkal számolva.) b) Szerkezeti javaslat: (zárójelben a jelenlegi akadémikusok létszámmegosztása új osztályok keretében) A) Államtudományok (jog, politológia, statisztika, településtudomány – 11 fõ) B) Gazdaság- és társadalomismeretek (közgazdaság, szociológia, demográfia – 15 fõ) C) Történeti tudományok (történelem, régészet, mûvészettörténet, ókor, néprajz – 22 fõ) D) Filozófia (filozófia, pszichológia, pedagógia, teológia, esztétika – 9 fõ) E) Irodalom- és nyelvtudomány (irodalom, nyelv, filológia, zene – 22 fõ) c) Személyi feltételek: adottak. Az informálisan elkészített és az Személyi 1998. évi javaslatokra támaszkodó felmérések minden szakmában meg- feltételek felelõ nemzetközi színvonalú utánpótlás jelenlétét igazolják. Sok esetben
532
GLATZ FERENC
A három nagyobb szekció
a kint lévõk képezik a szakma legmozgékonyabb és nemzetközileg legaktívabb hányadát. d) Elõny: az ún. kis- vagy részdiszciplínák szóhoz juthatnak, míg a hagyományos három osztályos tagozódásban az osztályokon belül történelmileg kialakult nagy diszciplínák túlsúlya egészségtelenül növekedhet. Hátrány: a 2004. évi választásokig az új osztályok egy része csak a jelenleginél fegyelmezettebb megjelenéssel lesz mûködtethetõ. Feltételezés: 2001-tõl megindul a társadalomtudományokon belül is a szekció (azaz a három tudományterület képez egy-egy, meghatározott jogkörrel felruházott szekciót) kialakítása (Michelberger Pál, Pataki Ferenc, Somlyódy László javaslatai). (A 3 szekció lehetséges jogosítványait, viszonyukat az osztályokhoz a konkrét javaslatok szintjén az elnökség már korábban Michelberger, nemrég Somlyódy elõadásában megismerhette.) Záró mondatok: 1. Az MTA keretében biztosítsuk a különbözõ tudományágak jelenlétét, egymás közötti egyensúlyát. 2. Az MTA-n biztosítsuk a modern tudományfejlõdés követelte szerkezeti átalakításokat, a folyamatos korrekciót, megújulást. 3. Törekedjünk arra, hogy egy autonómia külsõ beavatkozás nélkül is alkalmas legyen a megújulásra. Sokszorosított, az elnökségi ülésen elõterjesztett kézirat
