Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola OM 031829

Szervezeti és Működési Szabályzat

HARTMANN JÓZSEF Igazgató

2

TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 5. 1. Az OROSZLÁNYI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 1.2. A szervezeti és működési szabályzat célja 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 2.1. Az iskola adatai az alapító okirat szerint 2.2. Az intézmény tevékenységei 2.3. Kisegítő tevékenység(ek) és forrásaik 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete 3.1.1. Az intézmény igazgatója 3.1.2. Az iskola vezetőségének tagjai 3.1.3. Az iskola dolgozói 3.2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség 4.2. Az iskolai alkalmazottak közössége 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület 4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei 4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 4.4. A szülői szervezet 4.5. A tanulók közösségei 4.5.1. Az osztályközösség 4.5.2. A diákkörök 4.5.3. Az iskolai diákönkormányzat 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület 4.6.2. A szakmai munkaközösségek 4.6.3. A nevelők és a tanulók 4.6.4. A nevelők és a szülők 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

6. 6. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 8. 8. 9. 9. 10. 11. 11. 11. 11. 11. 13. 14. 15. 16. 16. 16. 16. 17. 17. 18. 18. 19. 20.

3

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 21. 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai 21. 6.2.A pedagógusok munkarendje 23. 6.2.1. A pedagógusok jogai és kötelessége 23. 6.3. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje 25. 6.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 25. 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 26. 7.1. A napközi és tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok 29. 7.2.Tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok (IPR) 30. 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 30. 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai 30. 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 30. 8.3.A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt feladataik 31. 8.4. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 32. 8.5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök 32. 9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 33. 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai 33. 9.2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során 34. 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 33. 10.1. Az iskolai könyvtár feladata 33. 10.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai 34. 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 35. 11.1.Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják 35. 11.2. Az iskolai sportkör 36. 11.3. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon 36. 11.4. Gyógytestnevelés-és gyógyúszás foglalkozás 36. 12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 36. 13.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 37. 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 37. 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 38. 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján 38. 14. GYERMEK -ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 39.

4

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 18. A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 18.1. Fegyelmi eljárás 18 .1.1. Egyeztető eljárás 18 .1.2 Fegyelmi tárgyalás 18. 2. kártérítési felelősség 18. 3. Az oktatásügyi közvetítő eljárás 19. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 19.1. Szolgáltatási szerződéskötések 19.2. Igazgatási díj fizetése 19.3. Diákigazolvány igénylés 19.4. A gyermek, a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésére, igazolására vonatkozó rendelkezések 19.5. Az osztálypénz kezelésének szabályai 20. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS SZABÁLYOZÁSA 21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK OROSZLÁNYI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

39. 41. 42. 43. 43. 43. 43. 44. 44. 44. 44. 44. 45. 45. 46. 46. 46. 47.

5

Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és jóváhagyása Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2014.09.24. napján tartott ülésén elfogadta. Az elfogadáskor készült nevelőtestületi névsort és a jegyzőkönyvet az iktató tartalmazza. Kelt: Oroszlány, 2014.09.30. Hartmann József igazgató Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége 2014. 09.24. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. A névsort és a jegyzőkönyvet az iktató tartalmazza. Kelt: Oroszlány, 2014.09.30. Molnárné Magócs Noémi Szülői szervezet vezetője A Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2014. 09. 18. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. A névsort és a jegyzőkönyvet az iktató tartalmazza. Kelt: Oroszlány, 2014.09.30. .

Járfás Mihály Diákönkormányzat vezetője

6

1. Az OROSZLÁNYI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény dolgozóinak jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az azt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvényét veszti. Elkészítésének meghatározó jogi alapja:  2011.évi CXC törvény a köznevelésről  20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet  A többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról ( Kt.),  A Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  202/2012. (VIII-27.)Kormány rendelet  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet  A jogszabályok és rendeletek változását folyamatosan átvezetjük Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2012. 11.20. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A jóváhagyást követően, a szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 2.1. Az iskola adatai az alapító okirat / szakmai alapdokumentum/ szerint Az intézmény neve: Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 2840 Oroszlány, Havasi Márton utca 1-3. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó képviselője nevez ki

7

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodásának formája: részben önálló Az intézmény fenntartója: Oroszlányi Tankerület - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Oroszlány Város Önkormányzata Az intézményalapító okirata:  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Hatálybalépés kelte: 2013.10.05. határozatával hagyta jóvá Az intézmény alapításának éve: 1962. Évfolyamok száma: 1-8. évfolyam Az intézmény törzs száma: 388498 Az intézmény TB törzs száma: 26010013903209 Az intézmény OM azonosító száma: 031829 Az intézmény KSH-statisztikai szám: 15388492 8010 32211 Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi dolgozók jogosultak:  igazgató  igazgató helyettesek  iskolatitkár 2.2. Az intézmény tevékenységeit az Alapító okirat tartalmazza Forrás: Az iskola alapfeladatait a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – Oroszlányi Tankerülete, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Oroszlány Város Önkormányzata, mint működtető, költségvetési rendeletében biztosított előirányzatokból látja el.

8

2.3. Kisegítő tevékenység(ek) és forrásaik: Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: nincs Az alapfeladatokon túli igényeket az intézmény, önköltséges áron szervezheti meg:  Határozatlan idejű szerződések lekötésére a fenntartó és működtető előzetes hozzájárulása után az intézmény igazgatója jogosult.  Határozott idejű (maximum 1 év) bérleti szerződések megkötésére az intézmény igazgatója jogosult, amelyről a fenntartót és a működtetőt tájékoztatni köteles.  Átvett pénzeszközök fogadása: adomány, segély, pályázat formájában. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó és a működtető, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézményalapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra érvényes. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében az általa meghatározott jogkörrel az igazgatóhelyettesek, akadályoztatásuk esetén, az igazgató által megbízott személy helyettesíti. Elérhetőség az intézmény nyitvatartási idejében a portán és telefonon keresztül lehetséges. A portai információn dolgozó kollega irányítja - kíséri az igazgatóhoz, illetve a keresett kollégához az érdeklődőt, vagy telefonon kihívja a portára. 3.1.1. Az intézmény igazgatója: Az intézmény felelős vezetője az igazgató Felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - a takarékos gazdálkodásért - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért Feladatkörébe tartozik különösen - a nevelőtestület vezetése - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának

9

szakszerű megszervezése és ellenőrzése - A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése - A gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása. Gyakorolja: - A jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával az alkalmazottak foglalkoztatására élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos jogkörét - A kiadmányozás jogkörét. Dönt: - Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Képviseli: - az intézményt minden kérdésben. Átruházhatja: - A felsorolt pontokban meghatározott jogkörét, esetenként, előzetes egyezetés után külön elbírálva, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire. 3.1.2. Az iskola vezetőségének tagjai - Igazgatóhelyettesek - Szakmai munkaközösségek vezetői - Diákönkormányzat vezetője - Közalkalmazotti Tanács vezetőségének elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról, amit a témáért felelős személy készít elő. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

10

3.2.Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Oroszlányi Tankerülete Igazgató

Igazgató

Vezetők Alsós - felsős igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Működtetési területen Kapcsolattartó Munkaközösség vezetők, DÖK tanár vezető

Beosztott pedagógusok Tanítók, szaktanárok Napközis nevelők Könyvtáros tanár

Gazdasági ügyintézők

Osztályfőnökök Napközis nevelők

Karbantartók Takarítók

11

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, elsősorban a Munka Törvénykönyve, a KJT, a Nkt, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzítik. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.  Éves munkaterv elkészítése.  Felmentett tanulók értékelési módja.  Felülbírálati kérelemről döntés háromtagú bizottság útján.  Hatásköreinek átruházása a szakmai munkaközösségre, szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra.  Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása, módosítása.  Intézményvezető megbízásával kapcsolatos nevelőtestületi értekezlet és alkalmazotti értekezlet előkészítésére, megszervezésére előkészítő bizottság választása.  Intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programról összefüggő szakmai vélemény kialakítása.  Iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.  Kereset benyújtásáról döntés a Pedagógiai Program, illetve az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása ügyében.  Mulasztás miatt nem osztályozható tanuló esetében osztályozó vizsga engedélyezése.  Nevelőtestület képviselőjeként eljáró pedagógus kiválasztása.  Nevelőtestületi hatáskörök gyakorlásához bizottságok létrehozása.  Pedagógiai munka elemzése, értékelése, hatékonyságának vizsgálata az első és

12

       

második félév lezárását követő 15 napon belül. Saját működésének és döntéshozatali rendjének meghatározása. Saját ülésének összehívása a szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére. Saját ülésének összehívásáról döntés, ha legalább a nevelőtestület egyharmada kéri. Tanév helyi rendjében meghatározott 5 munkanap tanítás nélküli munkanapként történő felhasználásáról döntés. Tankönyvtámogatás módjának meghatározása. Tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeg, felhasználása. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Tanulói fegyelmi ügyben döntés.

A nevelőtestület véleményezési jogköre:  Beruházási és fejlesztési tervek megállapításában,  Diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó ügyekben,  Igazgatóhelyettesek megbízása előtt, illetve a megbízások visszavonása előtt,  Igazgatói megbízással kapcsolatos alkalmazotti értekezlet előtt a pályázó által benyújtott vezetési programról,  Költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,  Külön megbízások pedagógusoknak történő elosztása előtt,  Rendkívüli szünet miatt lemaradás pótlásával kapcsolatos igazgatói döntés előtt,  Nevelőtestület véleményének kikérése a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  Tanulóközösségek döntési hatáskörébe tartozó ügyekben. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben, és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet,  munkaértekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívására kerül sor, ha a nevelőtestület

13

tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 50% + 1fő jelen van,  a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  alsós osztályfőnöki munkaközösség  felsős osztályfőnöki munkaközösség  napközis munkaközösség  humán munkaközösség  reál munkaközösség  idegen nyelvi  testnevelés munkaközösség  ifjúsági és gyermekvédelmi  tehetséggongozó A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösség dönt:  iskolai tanulmányi versenyek programjáról,  saját működési rendjéről és munkatervéről,  továbbképzési programokról,  kötelező a szakmai munkaközösség véleményét kikérni: -az iskolába felvételüket kérő tanulók osztályokba, csoportokba történő beosztásáról, - igazgatói döntés előtt,  Pedagógiai Program nevelőtestületi elfogadásakor a szakmai munkaközösség szakterületét érintően. A szakmai munkaközösség általános javaslattételi és véleményezési jogát a szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességének iskolai értékelésekor és továbbfejlesztésekor gyakorolja.

14

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek munkaterve, az iskola éves munkatervének melléklete. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A több tanéven keresztül működő szakmai munkaközösségek vezetőit ezen tisztségükben, a szakmai munkaközösség tagjai évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezletükön megerősíti, illetve újat választ. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A megbízás (választás) meghatározott időre szól. 4.4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei, a szülők köréből két tagot választanak és őket delegálják az iskolai szülői szervezet vezetőségébe.

15

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott tagok, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége, amely tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülő kötelezettségei  gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen érdeklődjön, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kérjen és kapjon,  a pedagógiai szakszolgálati ellátást vegyen igénybe, amennyiben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik,  kísérje figyelemmel az intézmény eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez kapcsolódó információkat. 4.5. A tanulók közösségei 4.5.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.

16

Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik és diákönkormányzati képviselőik megválasztásában döntenek. 4.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. 4.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Osztályonként két fő képviselőt választanak, ők képviselik közösségüket a Diákönkormányzatban. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat képviselőjének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat döntési jogkörei:  Iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztőségek tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról,  Saját működésének kérdéseiről hatáskörei gyakorlásáról,  Tanítás nélküli 1 nap programjáról – DÖK nap Az iskolai diákönkormányzat a döntéséhez köteles a nevelőtestülettől véleményt kérni a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben. Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési joga van:  Iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor.  Iskolai Pedagógiai Program, SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatosan. Kötelező az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérni:  Iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt,  Iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  Könyvtár működési rendjének kialakításához,  Napközi felvétel elveinek meghatározásakor,  Tanév helyi rendjének, munkatervnek nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében,  Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,  Tanuló ellen induló fegyelmi eljárás során az iskolai diákönkormányzattól,

17

 Tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  Tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához,  Tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a diákönkormányzat képviselőinek javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg, meghatározatlan időre. Az iskolai diákközgyűlést évente egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt /elnököt és helyettest, környezetvédelmi megbízottat / választ. 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját minden évben az iskolai munkaterv és az ellátandó feladatok határozzák meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (IKT) keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé,  Az üléseik után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.

18

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetőségével és a szülői szervezet vezetőségével. 4.6.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése az éves munkaterv összeállításában, és ebben megfogalmazott feladatok végrehajtásban nyilvánul meg. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje:  éves munkaprogram előkészítése  közös feladatok megbeszélése, végrehajtása  vezetői megbeszéléseken való részvétel 4.6.3. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén évente két alkalommal,  az iskolarádión keresztül aktuális időben,  a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az igazgatóhelyettesek  az aktualitásnak megfelelően, a havi évfolyam megbeszéléseken, iskolarádión keresztül, az osztályfőnökök  az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit, a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban értesíteni kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőihez, az osztályfőnökükhöz, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 4.6.4. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  a szülői szervezet választmányi ülésén évente kétszer,  a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan,  az iskola honlapján az éves munka- és programterven keresztül. az osztályfőnökök:  az osztályszülői értekezleten tájékoztatják.

19

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az éves iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik az érvényesítése érdekében, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetéséhez az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint alsós és felsős igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon és egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást. 4.6.5. Intézményi Tanács A szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból áll. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető:  az iskola irattárában nyomtatva  az iskola könyvtárában nyomtatva  az iskola igazgatójánál nyomtatva  az intézmény fenntartójánál  az iskola honlapján: www.hunyadi.oroszlany.hu

20

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Intézményünk rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:  Az intézmény fenntartójával  Az intézményt működtető önkormányzattal – Iskola Tanács által is  A város gazdasági egységeivel  A város iskoláival, óvodáival  Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal  Iskolaorvossal, iskola fogászattal  Pedagógiai Szakszolgálattal  Sportegyesületekkel  Szülői szervezet iskolaszintű vezetésével  Városi Múzeumokkal / Bányászati, Faluház/  Kölcsei Ferenc Művelődési Központtal  Gárdonyi Géza Könyvtárral  Városi Rendőrkapitánysággal  Vöröskereszttel Külföldi kapcsolataink:  Vágsellyei Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért, az igazgató, az igazgató helyettesek és a megbízott nevelő a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn;  iskolaorvossal,  védőnővel és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, szűrését,  a körzeti gyermekorvosokkal,  a gyermekfogászati rendelővel, A tanulók egészségügyi ellátása és nevelése az éves iskolaorvosi munkatervben kerül megfogalmazásra. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámügyi ügyintézővel. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A Nemzet köznevelési törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

21

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:  Alapító Okirat /alapdokumentum/  Pedagógiai Program  Éves munkaterv  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.15 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendje, a vezetők közötti megegyezés alapján történik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére az intézményvezető, a nevelőtestület egyik tagját bízza meg! A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni! Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7 óra 45perc és 13. óra 15 perc között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza az alábbi csengetési rendben található: 1. óra ideje: szünet 2. óra ideje: szünet: 3. óra ideje: Udvaros szünet:

7.45 - 8.30 8.30 - 8.40 8.40 - 9.25 9.25 - 9.35 9.35 - 10.20 10.20 - 10.40

22

4. óra ideje: szünet 5. óra ideje: szünet: 6. óra ideje: szünet 7. óra ideje: szünet 8. óra ideje szünet 9. óra ideje

10.40 - 11.25 11.25 - 11.35 11.35 - 12.20 12.20 - 12.25 12.25 - 13.10 13.10 – 13.30 13.30 – 14.15 14.15 – 14.25 14.25 – 15.10 15.10 – 15.15 15.15 – 16.00

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. A tanulószoba foglakozás a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik 4-4,5 tanítási órában valósul meg. Az iskolában reggel 7 óra 15 perctől a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik, munkájukat diákügyeletesek segítik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben, illetve udvaron, a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeleti rend felülvizsgálata félévenként megtörténik. Az ügyeleti beosztás a tanáriban, egész évben látható. Az iskolában naponta, egyidejűleg 12 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre, illetve udvarra terjed ki: „A” épület „B” épület Földszint 1 fő Földszint 1 fő I. emelet 1 fő I. emelet 1 fő Udvar 2 fő Udvar 2 fő Folyosók 2fő Folyosók 2fő A szünetekben, a tantermekben, tornatermekben tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak!

23

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök, távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13 óra 15 perctől 20.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik reggel 7 óra 30 perctől 8 óráig, és 11 óra 30 perctől 14 óráig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente, meghatározott időben tartjuk. (A bejáratnál és az iskola honlapján tekinthető meg a szünet kezdetekor.) 6.2.A pedagógusok munkarendje 6.2.1. A pedagógusok jogai és kötelessége A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. 62.§-a rögzíti. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, SNI-s tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Kötelessége különösen a tanulók:  Személyiségének fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása,  Erkölcsi fejlődéséről, közösségi együttműködés, egészséges életvitel szabályainak elsajátítatása, betartatása,  Egymással, közösségeikkel szeretetteljes, kapcsolat, együttműködés, megbecsülés kialakítása,  A szülőkkel, a gyermek fejlődésében együttműködő szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás, 6.2.2. A Nkt. 62.§ (5-6) szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötött munkaidőből (32 óra), ebből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből (22-26 óra) áll. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, ezzel összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el, mellyel az igazgató bízza meg.

24

6.2.3 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatának, zavartalan működésének biztosítását, arányos- egyenletes feladatellátást kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 6.2.4. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon, a tanítás kezdete előtt 7.15 h-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor (több napos távollét) tanmeneteit, az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. 6.2.5. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti. 6.2.6. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább 1 nappal a tanóra megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 6.2.7. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a szaktudás, a rátermettség az egyenletes terhelés a jogszabályok figyelembevételével. 6.3. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: Iskolatitkár 7.00-15-00-ig Egyéb 7.00-15-00-ig Szabadságolásuk a szabadságolási terv alapján, a foglalkoztatottságuk, a munkaköri leírásukban foglaltak szerint történik.

25

6.4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért,  az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles megállítani, és a keresett személyt értesíteni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Közintézmények állandó fel lobogózása intézményünkre is vonatkozik, ki kell helyezni az Európa unió, Magyarország és Oroszlány város jelképeit. A zászlók mosása hat havonként, cseréje az elhasználódástól függően történik. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola épületében a dolgozóknak dohányozni, csak a kijelölt helyen lehet. Ez iskolánkban a főbejárat lépcsőlejárója előtti területen került kijelölésre. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Iskolánkban az iskolai foglalkozások keretében készített tanulói munkadarabok nem kerülnek értékesítésre. Így a tanulóknak nem jár díjazás.

26

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Az iskola a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezheti:  Napközi otthon Nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén - összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Felügyeletet akkor biztosítunk, ha az igénylő tanulók száma eléri a tíz főt és az esetleges költségeket a szülők előre /írásban megadott időpontig/ befizetik a pénztárába.  Tanulószoba foglalkozás Nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az ötödikhatodik évfolyamon tanulószoba működik  Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi egyszeri, vagy háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat pénztárába kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizenötödik napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. A működtető a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében részt veszünk az integrációs képességkibontakoztató program –ban (IPR). A szakkörök és korrepetálások jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

27

 Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre, az egészséges életmódra nevelésre. Az ISK-t a minden évben megválasztott tanár és diák vezetők, és osztályonként 2-2 tanuló képviseli. Ők döntik el az éves házibajnokságok programját, és szervezik a résztvevő diákokat.  Versenyek, vetélkedők, bemutató A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A gyerekek, szülők és a pedagógusok javaslatára szervezhető kirándulás, melyet be kell jelenteni az igazgatónak, költségeit a résztvevők fedezik.  Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken a programban szereplő téma feldolgozása történik. Ezzel is a fenntartható fejlődés gondolkodás módjára, környezetvédelmre nevelést segítjük. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a

28

szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 10.30 órától 14.30 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári vagy szülői felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.  Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13.30 óra és 20.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell! A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló, az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 7.1. A napközi és tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközbe és tanulószobára történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik, az igények felmérésére minden év májusában kerül sor. Az év közbeni jelentkezésekre is van lehetőség, melynek elbírálásáról az igazgató dönt a jogszabályok figyelembevételével.

29

A napközi és tanulószoba működésének rendjét a nevelők közössége állapítja meg. A napközis és tanulószoba foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7.2. Tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon való részvételre, a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok javasolják. Javaslatukról a szülőt is értesítik az ellenőrzőkönyvön keresztül. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, továbbhaladásuk érdekében ajánlott. Az integrációs és képességkibontakoztató programban (IPR) szereplő diákok részvétele a foglalkozásokon kötelező! A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe vesszük. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8.1. Az iskolai ellenőrzés feladatai:  Biztosítsa az intézmény törvényes a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt működését,  Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,  Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről,  Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai, pedagógiai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez,

30

 Az intézmény munkájáról a vezetői ciklus 2. és 4. évében értékelést kell készíteni,  Az ellenőrzések tényét és megállapításait minden ellenőrzést követően dokumentálni kell, írásba kell foglalni! 8.2. Az ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 8.2.1. Az ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  Az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni,  Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,  Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni,  Az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 8.2.2. Az ellenőrzést végző dolgozó köteles:  Az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni,  Az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni,  Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével,  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni! 8.2.3. Az ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni,  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja,  Az ellenőrzés tényét és megállapításait, bármelyik érintett fél kérésére írásba kell foglalni,  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni kell! 8.3. Az ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek,  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját,  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát,

31

 összeállítja tanévenként az éves ellenőrzési tervet,  felügyeli a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát,  felügyeletet gyakorol az ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen,  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,  a pedagógusok adminisztrációs munkáját,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  figyelemmel kísérik a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját,  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket,  a nevelő és oktató munka eredményességét tantárgyi eredménymérésekkel. Intézményünkben nincs függetlenített belső ellenőr, a feladatot a fenntartó, működtető végzi. Az ellenőrzési tevékenységet (szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer és teljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket) a vezetői, és a munkafolyamatba épített ellenőrzésen keresztül látjuk el. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az éves iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8.4. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 8.4.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult  az ellenőrzés megállapításait megismerni,  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban 5 munkanapon belül észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

32

8.4.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni,  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat, a meghatározott határidőn belül megszüntetni. 8.5. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök „Az egyes vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettségekről” szóló 2007. évi CLII. tv. 4. par. a) pontjában meghatározottak alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben a következőkről rendelkezem. 1. 2.

A szabályzat hatálya kiterjed a Hunyadi Mátyás Általános Iskola közalkalmazottaira és vezetőire. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörnek nyilvánítom az alábbi munkaköröket:

Kötelezettséget megállapító jogszabályhely

munkakör

3. par (1) bekezdés b) pont, c) pont 3. par (1) bekezdés c) pont

Intézményvezető

Vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség gyakorisága 2 év

Intézményvezető helyettes

2 év

9. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 9.1. A pedagógiai munka ellenőrzésének feladatai  Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű, a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt, működését,  Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő -és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:

33

az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés kizárásával, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. -

   

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 10.1. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros – tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Városi Könyvtár (Oroszlány) Megyei Könyvtár (Tatabánya) Könyvtárellátó KHT. (Budapest) Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros-tanár részletes feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 10.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

34

 könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon nyitvatartási idejét minden tanév elején újraszabályozzuk, s erről a könyvtár ajtajára kifüggesztett tájékoztatásáról értesülhetnek az iskola tanulói és alkalmazottai. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell! Az iskolai könyvtár dokumentumait, a tartós tankönyvek kivételével 30 nap időtartamra lehet kölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  videokazetták A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A tartós tankönyv, a több éven át használható eszközök hasznossága, megóvásuk, védelmük fontosságát hangsúlyozzuk a gyerekeknek, ugyanakkor rongálódás megtérítésére a könyvek átvételekor írásban figyelmeztetjük őket és szüleiket. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

35

11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 11.1. Az iskola tanulói számára a mindennapi testnevelést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az önerőből, pályázati pénzekből, szülők és pedagógusok munkájával létrehozott sportlétesítményeink, a városi sportcsarnok és uszoda maximálisan biztosítják a mindennapos testedzés feltételrendszerét a tanórákon, napközis foglalkozásokon és ISK/tömegsport foglalkozásokon. A 2012-es tanévtől testnevelés órák száma felmenő rendszerben ötre növekedett, és a tantárgyfelosztásban a délelőtti időszakban, tanórai keretben oldjuk meg. Az 1-4. osztályokban a tanulók játékos egészségfejlesztő testmozgásban a napközis, az 5-8.-os diákok a délutáni sport foglalkozások keretében vehetnek részt testedzésen, igényeik és a lehetőségeink szerint minden nap. A testnevelésórán képesség szerint differenciálunk. A könnyített testnevelésre utalt tanulókat differenciáltan foglalkozatjuk. A gyógytestnevelésre javasolt gyerekeket a tanórai foglalkozások mellett, az iskolaorvos és szakorvos véleménye alapján gyógytestnevelés foglalkozásra és gyógyúszásra irányítjuk. A napközi otthonban a játékos, egészségfejlesztő testmozgás dominál. A pedagógusok fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. 11.2. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör/tömegsport szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Képviseletét az osztályonként megválasztott 2-2 fő ISK felelős látja el, a minden évben megválasztott tanár és 2 fő diák vezetővel. 11.3. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a torna és-konditerem, testnevelő tanár felügyelete mellett, meghatározott időpontokban álljon a tanulók rendelkezésére. 11.4. Gyógytestnevelés és gyógyúszás foglalkozáson, az iskolaorvos javaslata alapján vesznek részt a rászoruló diákok, heti három foglalkozáson. A részvétel a foglalkozásokon kötelező, az előrehaladás feltétele.

36

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal, aki az iskola gyermekorvosi rendelőben teljesít szolgálatot, tanulóink orvosi vizsgálata és szűrése is itt történik. A megállapodás tartalmazza:  Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel,  A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente 1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal,  A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal. A szűrővizsgálat tényét be kell jegyezni a naplóba! A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 13.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az

37

egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell:  Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  A házirend balesetvédelmi előírásait,  Rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra! A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni! A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen, a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzése és a kockázatelemzés keretében évenként rendszeresen ellenőrzi. 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  Ha szükséges orvost kell hívni, illetve szakrendelésre kell vinni,  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának,  A balesetről értesíteni kell a szülőt!

38

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni! A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia! A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani! 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának! Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 14. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE Az iskola a törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik, együttműködik a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben a Gyermekvédelmi szolgálattal. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátását az erre kijelölt felelős végzi az iskola pedagógusaival együttműködve. A felelős elérhetősége és ideje kifüggesztve megtalálható az iskola főbejáratán. Minden tanév megkezdésekor értesítjük a szülőket és a tanulókat írásban a tájékoztató füzeten keresztül a gyermek -és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős részletes feladatai a munkaköri leírásban megtalálható.

39

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel! Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  iskolatitkár  tanítási időn túl a működtető képviselője. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket rövid, ismételt csengetéssel riasztani kell, valamint hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó

40

gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek, elektromos áram elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról,  Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: o a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, o a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, o az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), o a közmű (víz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, o az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, o az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv a robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell! A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

41

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Tanári szobába Iskolatitkári irodába Hivatalsegédek öltözőjébe 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola, éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos és kulturális rendezvényei, a tanulók körében a tanulónak adható jutalmak, az iskola pedagógiai programjában vannak rögzítve. Az iskolai internetes honlapjának szerkesztését és kezelését az iskola igazgatója által megbízott nevelő végezheti.( www.hunyadi.oroszlany.hu ) Iskolatörténeti emlékek gyűjtését a könyvtáros kolléga látja el. Rendezvények, megemlékezések időpontját az éves munkaterv tartalmazza. 18. A FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 18. 1. Fegyelmi eljárás 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. § A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a

42

fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében, kiskorúak esetén szülői beleegyezés esetén. A szülő, a fegyelmi eljárás értesítés (8 nap) kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárással kapcsolatban az iskola gyermekvédelmi felelőse jár el. 18 .1.1. Egyeztető eljárás 54- 56.§  Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.  Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.  A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. 18.1.2 Fegyelmi tárgyalás 57-58. §  A nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.  A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.  A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. 18.2. Kártérítési felelősség 61. §  Ha az iskolának, a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és

43

lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.  Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)- (2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.  Óvják, védjék a közösségi és személyes vagyont, előzzék meg a rongálásokat , és erre figyelmeztessék társaikat is. Tudatosuljon bennük a tartós tankönyv, a több éven át használható eszközök hasznossága, megóvásuk, védelmük fontossága.  Károkozás esetén a könyvtári szabályzatban foglaltak szerint járunk el. 18.3. Az oktatásügyi közvetítő eljárás 62.§ Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. 19. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 19.1. Szolgáltatási szerződéskötések  Az intézmény, a bevételeit befolyásoló, a gazdálkodási előirányzat keretek között tartásáért, szolgáltató tevékenységet végez.  Szolgáltató tevékenység végzése, az alábbiakat tartalmazó szolgáltatási szerződéssel történhet. A szerződés tartalmazza:  Az ellátandó feladatot.  A díjazás mértékét.  A szerződés időtartamát.  Részletes utasítást arra, hogy feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn.  Szervezettel kötött szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy, ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására. 19.2. Igazgatási díj fizetése Az iskolák a tanuló által elvégzett iskolai évfolyamról év végén bizonyítványt állítanak ki. Abban az esetben, ha a kiállított bizonyítvány elveszett vagy megsérült a törzslap alapján az iskola kérelmére másodlatot állít ki. A másodlatért illetéket kell fizetni, amelyet illetékbélyegben kell benyújtani a benyújtott kérelmen. Az

44

illetékfizetési kötelezettséget az illetékről szóló 1990. évi 93. XCIII. mellékletének VIII. pontja határoz meg. Az illeték a Magyar Állam Költségvetési bevétele. Ily módon nem fedezi a másodlat kiállításával kapcsolatosan az iskolában keletkezett kiadásokat. A bizonyítványról kiállított másodlatért igazgatási díjat kell fizetni. Ez az igazgatási díj az iskola bevétele, melyet csekken vagy számlán kell befizetni. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 10 %-a. 19.3. Diákigazolvány igénylés Intézményünk tanulói, a tanulói jogviszonyuk kezdetekor jogosulttá válnak a diákigazolvány használatára, mindaddig, míg intézményünknél jogviszonyuk fennáll. Teendők az igényléssel kapcsolatosan:  Igénylőlap kitöltése (tanulók adatai)  Tanulói fénykép  Tanuló, szülő vagy gondviselő aláírása  Az igénylési díj befizetése csekken  Amennyiben a tanuló az állandó diákigazolvány elveszítette, úgy jogosult ideiglenes diákigazolvány használatára mindaddig, amíg számára az újabb állandó diákigazolvány nem érkezik meg. A diákigazolvány kiadása Intézményünk a megkapott diákigazolványokat köteles kiadni a tanulók részére, az iskolatitkár közreműködésével. Az intézmény nyilvántartásba veszi az alábbi adatokat:  A diákigazolványok nyomdából történő megérkezésének napját  Az átvett igazolványok száma,  Az igazolványok tulajdonosainak neve,  A kiadott diákigazolványok egyedi sorszáma  A kiadás napja, az átvevő tanuló aláírása A kiadás előfeltétele, hogy intézmény ügyintézője felragassza az érvényesítő matricát. 19.4. A gyermek, a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésére, igazolására vonatkozó rendelkezések A hiányzással kapcsolatos rendelkezéseket a Házirend szabályozza 19.5. Az osztálypénz kezelésének szabályai:  Az osztályközösség és a szülők határozhatják meg az osztályfőnök egyetértésével minden tanév elején a mértéket.

45

 A felhasználásáról a diákok, a szülők és az osztályfőnök dönt.  A pénz beszedését, megőrzését, a szülői munkaközösség tagjai végzik.  Az elszámolást, a pénz kezelésével megbízottak kötelesek megtenni a félévi szülői értekezleten szóban és év végén írásban. Az osztálypénz felhasználható a tanulók:  tanórán kívüli programjainak költségeire  osztályaik dekorálására  ünnepekhez kötődő ajándékozásra  minden olyan kiadásra, amelyet a diákok, a szülők és az osztályfőnökök, szükségesnek tart. 20. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS SZABÁLYOZÁSA Az SZMSZ mellékletét képezi 21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői szervezet iskolai vezetősége,  az Iskola tanács  a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

Oroszlány, 2014.09.30. Hartmann József igazgató

46

Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola könyvtárának szervezeti és működési szabályzata A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola könyvtára Címe: 2840 Oroszlány, Havasi Márton u. 1-3. Létesítésének időpontja: Az iskola megalakulásával egyidejű. /1962. IX/ Funkciójának megfelelően 1987.X.1-től működik. Érvényes bélyegzője: Tulajdonbélyegző. Ovális alakú 4,5x4,5 cm átmérőjű. Felirata: Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Könyvtára Az iskolai könyvtár az iskola – a NAT alapján elkészített – Pedagógiai Programjában és helyi tantervében rögzített célok, feladatok megoldásában vesz részt. Kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő-oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtésével, feltárásával, megőrzésével, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatásával. Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek: A könyvtár az iskola földszintjén, két tanteremből kialakított 100 m2 alapterületű helységben nyert elhelyezést. Az alapterület felében található a szabadpolcos rendszerű kölcsönzőtér, itt nyert elhelyezést 4 db számítógép nyomtatóval az iskola pedagógusainak és tanulóinak használatára, valamint 1 db számítógép és szkenner, nyomtatók és fénymásoló, ami a könyvtáros munkáját segíti. A másik rész az olvasóterem, itt található a kézikönyvtár, a segédkönyvtár és az iskolatörténeti gyűjtemény. eszközök

igénybevételével

Ez a helyiség biztosítja különböző technikai (tv,

DVD-lejátszó,

projektor,

tábla)

a

47

könyvtárismereti és szaktárgyi órák megtartását, de az egyéni kutatómunka helye is. Az olvasóterem egyidejűleg 30 tanuló befogadására alkalmas. Személyi feltétel: A könyvtárat egy előírt szakképesítéssel rendelkező főállású könyvtáros teljes munkaidőben működteti. Heti 20 óra nyitva tartás – kölcsönzés- mellett átlagosan heti 2 órában tartja meg a könyvtárhasználati foglalkozásokat, segíti a könyvtárra épülő tanórák megtartását. Heti 13 órát fordít könyvtári szakmai munkára és 5 órát felkészülésre, továbbképzésre, iskolán kívüli feladatokra (kapcsolattartás más könyvtárakkal, kulturális intézményekkel). A könyvtár használói: Az iskola pedagógusai, tanulói és dolgozói. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása - Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről

a

fenntartó

/önkormányzat/

az

iskolai

költségvetésben

gondoskodik. - Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az intézmény vezetője látja el közvetlenül, a szakszerű működtetéséért is ő vállal felelősséget. A könyvtár működését az igazgató, vagy az általa kijelölt helyettes ellenőrzi, és a nevelőtestület meghallgatásával irányítja. - Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti. Az iskolai könyvtár feladatai Feladata: „Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás. A tanulók 8 évfolyamon

történő

felkészítése

az

alapműveltségi

vizsgára,

továbbá

48

érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, ill. szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre.” Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola

tevékenységének

egészéhez,

a

műveltségterületek

(tantárgyak)

követelményrendszeréhez. Szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő és más könyvtárak által nyújtotta szolgáltatásoknak biztosítania kell: - a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, - a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár feladatait a 11/1994. (VI.8.) MKM.sz. rendelet és módosításáról szóló 16/1998 (IV.8.) MKM.sz. rendeletben foglaltak alapján végzi, figyelemmel az iskola pedagógiai programjában foglaltakkal és az alapító okiratban megfogalmazott feladatokkal. A fentiek figyelembevételével a könyvtár alapfeladata: -

Gyűjtemények (valós és virtuális információhordozók) folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.

-

Tájékoztatás nyújtása a dokumentációkról és szolgáltatásokról.

-

Könyvtárhasználati tanórák és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák tartása.

-

Az egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása.

-

A

könyvtári

dokumentumok,

segédkönyvek kölcsönzése.

tartós

és

ingyenes

tankönyvek,

49

Kiegészítő feladatok: A könyvtár ellátottságának és adottságának megfelelően lehetnek: - tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények tartása, - tájékoztatás

nyújtása

pedagógiai-szakmai

más

könyvtárak:

szolgáltatásokat

iskolai

ellátó

könyvtárak,

intézményekben

működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak, az információs rendszer

(könyvtári

rendszer,

világháló)

által

közvetített

információs forrásokról és azok tartalmáról, az ODR szolgáltató könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól, - részvétel a helyi könyvtárak közötti dokumentum- és információ cserében, - iskolatörténeti külön gyűjtemény létrehozása, fejlesztése és megőrzése, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában. Az iskolai könyvtáros feladatai: (munkaköri leírásban) A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők: - Könyvtárpedagógiai tevékenység: A könyvtárpedagógiai program megtervezése, elkészítése és kivitelezése. A NAT könyvtárhasználati követelményeinek megvalósítása. Könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások előkészítése, megvalósítása. A könyvtárral kapcsolatos írásos anyagok elkészítése: munkaterv, éves beszámoló, statisztika és egyéb adatszolgáltatás. Kapcsolatok

iskolán

belül

az

igazgatóval,

munkaközösségekkel,

szaktanárokkal, diákönkormányzattal, iskolán kívüli társintézményekkel, egyéb szervekkel. Könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása.

50

Állománygondozás Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai programja és a helyi tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A pedagógiai program az alábbiakban fogalmazta meg a könyvtár szerepét az oktató-nevelő munkában: „ A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, amelyeket az intézmény az oktatásban hasznosít, befogadva, felhasználva különféle rögzítéses, tárolási és kereső technikákat. Használat minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk.” A könyvtáros az állományalakítást a gazdasági vezető, a tantestület és a diákönkormányzat véleménye vagy igénye segítségével végzi. 1. A gyűjtőkörnek megfelelő állomány kialakítása: (A gyűjtőköri szabályzat külön melléklet) Lehetőség szerint az a gyarapítás folyamatos legyen, mert a rendszertelen gyarapítás pótolhatatlan hiányokat jelent az állományban. A gyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért. A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról egyedi (címleltár) és összesített (csoportos) állomány nyilvántartást kell vezetni szakszerűen és naprakészen. (Egyedi nyilvántartású dokumentum: könyv, és audiovizuális

és egyéb

információhordozók (videokazetta, DVD, CD, CD-ROM, számítógépes program).

51

Az ideiglenesen beszerzett dokumentumok körébe tartoznak azok a pedagógiai segédanyagok, melyek bizonyos ideig használhatók; ideiglenes tankönyvek, folyóiratok, gyorsan elavuló anyagok, melyek nyilvántartását a brossura nyilvántartásban kell venni, majd aktualitásuk lejárta után onnan a könyvtáros törli. Célszerű évente az állományból törölni. A használat során a rongálódás, elavulás, elvesztés természetes. Az ingyenes és tartós tankönyvek, melyek a könyvtár állományába kerültek, csak bélyegzés és nyilvántartásba vétel után adhatók ki. A nyilvántartás, kölcsönzés, kezelés, kártérítés és majdani törlésről módjáról készüljön feljegyzés. 2. Az állomány feldolgozása (Katalógusépítés) Az iskolai könyvtár katalógusai: A tételek belső elrendezése szerint: A könyvtárnak van egy alapkatalógusa (raktári), melyben a teljes állomány megtalálható, a könyvtáros munkaeszköze. Hármas tagoltságú. ETO-szakrendi, szépirodalmi és kézikönyvtári elrendezésű. Van egy betűrendes leíró katalógusa, mely az állományt, szerző, cím, földrajzi név és történelmi személyiségek neve szerint abc rendben tartalmazza. Van egy ETO csoportképzéses szakkatalógusa, mely a szakirodalom tartalmi feltárást tartalmazza. Ezenkívül rendelkezünk még egy sorozati katalógussal, melyben a megjelenő könyvsorozatok kötetei abc rendben találhatók. A szakkatalógushoz van egy fogalmak betűrendes mutatója. A fenti katalógusok csak a könyvállományt tartalmazzák. Az audiovizuális dokumentumokról (Videofilm, CD, DVD, CDROM)

témaszerinti,

abc

rendes

katalógus.

Formája

szerint

a

dokumentumfajtákról készült katalógus: cédulakatalógus. Az állomány feldolgozása számítógépes integrált könyvtári program (SZIRÉN 9.0) alkalmazásával folyamatban van. A cédulakatalógus megtartása azonban

52

indokolt pedagógiai szempontból is, mivel a könyvtárhasználó képzés területén mindkét típusú katalógus használatát meg kell tanítani. Az állomány feltárására vonatkozó részletes szabályokat a katalógusépítés szempontjait tartalmazó mellékletben rögzítettük. 3. A raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek és külön gyűjtemények A

könyvek

három

fő

csoportban

nyertek

elhelyezést:

kézikönyvek

(segédkönyvek), szépirodalom, és ismeretterjesztő vagy szakirodalom. A kézikönyvek és szakkönyvek ETO szakrend alapján Cutter-jelzésüknek megfelelően, a szépirodalom raktári abc rendben. A szépirodalom és a szakirodalom

a

kölcsönzőtérben

nyert

elhelyezést,

a

kézikönyvek

(segédkönyvek) az olvasóteremben. Jól elkülönített raktári részben tároljuk az ingyenes, tartós tankönyveket, brossurákat. Az audiovizuális dokumentumokat zárható vitrines szekrényekben. Az iskolatörténeti dokumentumokat és audiovizuális eszközöket (programokat) is zárható szekrényekben helyeztük el. A szépirodalmi könyvekből külön kiemelve tároljuk a mese, és a leggyakrabban keresett ifjúsági könyveket, az Így élt sorozat könyveit valamint a verseket. A betű- és szakrendet a szabadpolcokon tartjuk. Könyvtári letétek: A német és angol szaktantermekben szótárak és idegen nyelvű könyvek, a sajátos nevelésű igényű gyermekek képzéséhez munkáltató feladatlapok és szakkönyvek a fejlesztő tanteremben, a hivatali segédkönyvek a gazdasági irodában vannak elhelyezve. A letétekről külön nyilvántartást vezetünk. A letétek kezelése és felelőssége a megbízottak feladata. 4. Állományellenőrzés, állományvédelem jogi és technikai kérdései (Vagyonvédelem, tűzrendészet és balesetvédelem)

53

Az állományellenőrzés és állományvédelem a 3/1975. KM-PM együttes rendeletben

megfogalmazottaknak

megfelelően

történik.

A

könyvtár

vagyonvédelme biztosított. Biztonsági zár van az ajtón, az ablakokra vasrács van felszerelve. Biztonsági riasztó berendezés is van.

Tűzrendészeti

szempontból is megfelelő a felszereltség. Van füstészlelő berendezés és 2 db tűzoltó készülék. Balesetvédelmi szempontból: a könyvespolcok a falhoz vannak rögzítve.

II.

A könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

A könyvtár használata biztosított a szabályzatban meghatározott használók részére. Mégpedig helyben használat, kölcsönzés, csoportos használat formájában

(könyvtári

órák,

napközis

foglalkozások,

rendezvények,

értekezletek). A használat a nyitvatartási idő alatt lehetséges – esetenként más alkalmakkor – csak a könyvtárossal egyeztetett időpontban. A könyvtár használat mindig a könyvtáros jelenlétében lehetséges. A könyvtáros tájékoztatást is végez. A kölcsönzés során vagy más alkalmakkor információt szolgáltat az azt igénylő használónak. Ha igény merül fel, akkor témafigyelést is végez, valamint ajánlóbibliográfiát is állít össze. A könyvtáros vezeti a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat is. A kölcsönzési idő alatt beiratkozott törzslapját kitölti az olvasók nyilvántartásába bevezeti. A kikölcsönzött könyvekről statisztikát készít, melyet munkanaplóba bevezet. A könyvtárhasználati, szakórás és egyéb foglalkozások, rendezvények időpontját és látogatóinak számát a munkanaplóba bevezeti. Gyakran keresett könyvekről előjegyzést is felvesz. Célszerű dezirátum vezetése, melyben beszerzésre előjegyzett dokumentumok adatait rögzíti, majd később fontossági sorrendbe megrendeli vagy megvásárolja.

54

III.

Könyvtárhasználat szabályai

Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy lehetővé tegye gyűjteményének használatát az oktató-nevelő munkához és a használóknak. A használók jogait és kötelezettségeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. Nyilvánosságra hozatalát házirend biztosítja. A házirend a könyvtárban kifüggesztésre kerül. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói – esetenként volt tanulói -, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói, külső személy is igazgatói engedéllyel használhatják. A beiratkozás és a könyvtárhasználat díjtalan. Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatra, tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tartására. A könyvtárban tartandó órákra csoportos foglalkozásokra előre meghatározott, megbeszélt időben kerül sor. A könyvtár nyitva tartási ideje –kölcsönzés- heti 20 óra, mely a könyvtár bejáratánál kifüggesztésre kerül. A tanulók 3 hét időtartamra maximum 4 könyvet kölcsönözhetnek. A pedagógusok az oktatónevelő munkájukhoz szükséges irodalmat huzamosabb ideig is használhatják. Az iskolából eltávozó dolgozóknak és tanulóknak eltávozásuk előtt a könyvtárban kell rendezni tartozásukat. Betartásuk az igazgató és helyetteseinek feladata. A kézikönyvtári állományt és az audiovizuális dokumentumokat (Videofilm, CD, DVD, CD-ROM ) csak helyben lehet használni, de a nevelők a tanítási órára és napközis foglalkozásokra kikölcsönözhetik. Az ingyenes és tartós tankönyveket a törvényben meghatározott tanulóink számára mindig az adott tanév elején kölcsönzéssel biztosítjuk. A könyvtárból bármilyen dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni.

55

A

könyvtárban

elhelyezett

számítógépeket

egy

tanuló

15-20

percig

használhatja, kutatómunka, feladatmegoldás esetén hosszabb ideig. A könyvtár helyiségei megfelelően zárhatók, oda csak a könyvtáros tudtával lehet bemenni. A könyvtári kölcsönzésről szükséges nyilvántartások vezetése a könyvtáros feladata. A kölcsönzés jelenleg tasakos rendszerű, az alsó tagozatban osztályok szerint abc elrendezésben, a felső tagozatban növekvő számsor szerinti elrendezésben. Az elveszített vagy erősen megrongált könyvek árát az olvasónak a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelet 20. és 21. paragrafusa értelmében kell rendezni. A kihelyezett szaktantermi letétet az ott tanító nevelők és dolgozók veszik át és a dokumentumokért felelősek.

IV.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskola szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban

meghatározott

dokumentum

szükséglet

financiális

oldala

összehangolható a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésre bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai feltételekről (eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről). A könyvtáros feladata a könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése.

56

V.

Záró rendelkezések

A szabályzat érvényes a jóváhagyás napján. A szabályzatot az iskolai könyvtár életében bekövetkezett változásoknak megfelelően gondozni kell. Mellékletek: 1.sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2.sz. melléklet: Katalóguskészítés szabályai 3.sz. melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása 4.sz. melléklet. A könyvtárhasználati szabályzat (Könyvtári Házirend)

Oroszlány, 2014. szeptember 1.

Mezei Judit

Hartmann József

könyvtáros

igazgató

57

1. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata I.

Bevezetés:

Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola könyvtárának gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program és helyi tanterv határozza meg. Állománykialakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. Ez a részletesen kidolgozott gyűjtőköri szabályzat a szervezeti és működési szabályzatnak szerves része. Összeállításánál az az iskola alapító okiratában megfogalmazott alapfeladatokhoz kapcsolódó gyűjtési feladatokat kell megvalósítani. Alapfeladat: „Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás. A tanulók 8 évfolyamon történő felkészítése az alapműveltségi vizsgára, továbbá érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra, valamint társadalmi beilleszkedésre.” Alapelvek: Az iskolai könyvtárban tervszerű, folyamatos és arányos állománygyarapítás folyik. A fő cél nemcsak a mennyiségi, hanem a korszerű ismereteket közlő minőségi gyarapítás. Tárgyi és személyi feltételek: A tárgyi feltételek adottak. A könyvtár 100 m2 alapterületű, kölcsönzőtérből és olvasóteremből áll. Rendelkezik audiovizuális eszközökkel, táblával és 30 férőhellyel az olvasóteremben. Ezenkívül 8 db PC számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel és fénymásolóval. A könyvtáros a rendeletben előírt végzettségű, aki főállású és teljes munkaidőben dolgozik. Heti 20 óra nyitva tartás – kölcsönzés - mellett átlagosan heti 2 órában tartja meg a könyvtárhasználati foglalkozásokat és segíti a könyvtárra épülő tanórák megtartását. Heti 13 órát fordít könyvtári szakmai munkára és 5 órát felkészülésre, továbbképzésre, iskolán kívüli feladatokra (kapcsolattartás más könyvtárakkal, kulturális intézményekkel). Az iskola szerkezete, működése: Az iskola alaptevékenysége:

58

- Általános iskolai nevelés és oktatás 1-8 évfolyamon. A „B” osztályoknál matematika emelt szintű képzés, tehetséggondozás folyik. Az „A, C és D osztályoknál általános tanterv szerinti képzés, fejlesztés, felzárkóztatás történik. - Integrált oktatás: sajátos nevelésű igényű gyermekek integrált képzése. - Napközis ellátás. - Gyermek- és ifjúságvédelem. - Iskolai könyvtári tevékenység. Iskolánk profilja: - A matematika emelt szintű képzéssel, szakkörökkel. - Az általános tantervű osztályokban felzárkóztató program, tehetségfejlesztés szakkörök formájában. - Informatikai ismeretek oktatása. - A mindennapos testedzés megvalósítása, tanórák, napközis foglalkozások, délutáni sportfoglalkozások keretében. - Az anyanyelvi nevelés is kiemelt helyen szerepel, és minden más tantárgy keretében is szempont. - Művészeti nevelés tanórán és szakkör keretében működik. - Életvezetési ismeretek és készségek, személyiségfejlesztő és drogprevenciós program. - Erdei iskola minden évben az 5. osztályosoknak. Természetismeret, környezetvédelem, társadalomismeret, életvitel és művészetek megismertetése. Az iskola kiemelt feladatainak – részletesen lásd a szervezeti és működési szabályzatban – megvalósításában a könyvtárnak fontos szerepe van és gyűjtőkörét is ez határozza meg. Ezen feladatok része az olvasóvá és könyvtárhasználóvá nevelés; az iskola oktató-nevelő munkájához szükséges dokumentumok, információhordozók biztosítása; a könyvtári feladatmegoldó versenyek kiírása; könyvtárhasználati és könyvtári tanórák tartása. Az állományalakítás alapelvei: A gyűjtés alapelvei: - Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum lehet. (Ajándékozás során is csak ez kerülhet be.) - A 2007-ben megjelenő NAT teljesítéséhez szükséges alapjegyzékben szereplő dokumentumok beszerzése a legfontosabb, amely bővül a kulcskompetencia oktatásával.

59

- Elsősorban jól használható kézikönyvtárra van szükség, a tanulók kutatómunkájának és a pedagógusok oktató-nevelő munkájának segítéséhez. - Az idegen nyelvek oktatásához is igazodni kell gyűjteményünkkel (nyelvkönyvek, szótárak, audiovizuális dokumentumok). - A tanulók különböző szociokulturális hátteréből adódóan, a törvényi előírásoknak, pénzügyi lehetőségeknek megfelelően szükség van a tankönyvek egész tanévi kölcsönzésére. A kötelező és ajánlott irodalom megfelelő példányszámban történő beszerzésére. - A gyűjtésnél a város közművelődési könyvtárának gyűjteményét is figyelembe vesszük. II.

Főgyűjtőkör

Fő gyűjtőkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítő dokumentumok. Az iskola típusának megfelelő nevelési-oktatási célokat szolgáló dokumentumai: a./ Kézikönyvek és segédkönyvek: - Könyvtári tájékoztató munkát segítő: általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, tudomány történetek, évkönyvek, címtárak, atlaszok, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumiok., a könyvtári munka szakmai könyvei. - Iskolai tankönyvek, oktatási segédletek: Tartós és ingyenes tankönyvek: a tanulók az adott tanévben használják. Iskolai tantervek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, oktatási segédkönyvek, pályaválasztási kiadványok. - Kötelező és ajánlott olvasmányok, melyeket a helyi tanterv előír. - Oktatást kiegészítő irodalom: Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák. Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, versenyekhez, pályázatokhoz szükséges dokumentumok. Helytörténeti kiadványok. Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok. b./ Periodikumok: Szakmai hetilapok és folyóiratok. Ismeretterjesztő, szakfolyóiratok, pedagógiai és módszertani lapok, ami szorosan az oktató munkához kapcsolódik és egy-két értékes gyermeklap.

60

c./ Kéziratok: Pályamunkák, melyeket az iskola nevelői és diákjai készítettek. d./ Audiovizuális információhordozók (AV dokumentumok): A megjelenő taneszköz jegyzékben szereplő AV dokumentumok, melyek a helyi tanterv oktatásához szükségesek. Napközis foglalkozásokhoz ismeretterjesztő és mese dokumentumok. Kötelező olvasmányok. Magyar és külföldi művészfilmek válogatva. e./ Egyéb dokumentumok: Az iskola dokumentumai: Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend, ügyviteli dokumentumok. Tantárgyi programok, tantervek, adatbázisok elektronikus adathordozón (floppy, CD). Iskolai évkönyv CD formában. III.

Mellékgyűjtőkör

A tananyagon túlmutató ismeretszerzés segítését célzó dokumentumok, az egyéni érdeklődés, művelődés segítésére. - A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő dokumentumok. A tanítási órákhoz kapcsolódó közvetlenül felhasználható információhordozók. A következő iskolafokozathoz hasznos oktatási segédletek, feladatgyűjtemények, példatárak, kötelező olvasmányok. - Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: - Egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók. - Irodalmi és esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató, szabadidős olvasmányok. - Áltudományos művek. - Értéktelen, csak szórakoztató AV dokumentumok. IV.

Az iskolai könyvtár gyűjteményes jellege, szintje és mélysége

1. Írásos, nyomtatott dokumentumok: - könyv, tankönyv (tartós, ingyenes) - módszertani segédanyag

61

- periodikum folyóirat (szakmai és gyermeklap), évkönyv - brossura - kézirat (pályázatok). 2. Képes dokumentumok: - sajtókivágás - fénykép (iskolatörténet) 3. AV dokumentumok: - Hanganyag: lemez, kazetta, CD: irodalom- és nyelvoktatáshoz. - Mozgógép: Videofilm, DVD: irodalom, történelem, földrajz, biológia órákhoz. 4. Egyéb információhordozók: Számítógépes multimédia: CD-ROM (Oktató csomagok) Szoftverek: tantervek, számítógépes programok: SZIRÉN 9.0 (könyvtári program). A gyűjtés szintje és mélysége: a./ Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, teljességgel egyetlen tantárgy irodalmát sem gyűjti. b./ Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. - Az iskolai könyvtár gyűjtési területe alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. - Az adott tantárgyak oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget. - A kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányok. - Szépirodalmi műveknél a tanagyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények élveznek elsőbbséget. Nyelvi gyűjtés: Az iskolában tanított német és angol nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek, a nyelvtudás szintjének megfelelően válogatott gyermekirodalom. V.

Részletes gyűjtési szabályok

Ismeretközlő irodalom gyűjtése: - Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat.

62

- Biztosítani kell a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke legyen egy tanulócsoportnyi példányszám. A gyűjtés terjedelme és szintje a gyűjtés mélysége Kis-, közép- és nagyméretű alap-és közép-szintű általános lexikonok és ált. enciklopédiák - teljesség igényével A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis -, közép – és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói teljességre törekvően A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részleteit bemutató – kis -, közép és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek - teljességre törekvően A tantárgyak /szaktudományok/ alapszintű elméleti és történeti összefoglalói teljességre igényével Munkáltató eszközként használatos művek alapszintű ismeretközlő irodalom teljességre törekvően A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap és középszintű ismeretközlő irodalom - erős válogatással Az érvényben lévő általános iskolai tankönyvek, saját iskolánk használatában munkafüzetek, feladatlapok - levőket teljességre törekvően Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok főleg megyei vonatkozású Helyismereti, helytörténeti kiadványok - válogatva Az iskolával, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok - teljességgel Szépirodalom gyűjtése: Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett tantervekben meghatározott: - antológiákat, - házi és ajánlott olvasmányokat, - népköltészeti irodalmat, - nemzeti antológiákat, - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. A gyűjtés terjedelme és szintje a gyűjtés mélysége Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és magyar irodalom bemutatására - teljességre törekvően Az iskola tananyagának megfelelő házi- és ajánlott olvasmányokat - kiemelten A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetek - teljességre törekvően

63

A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek - teljességre törekvően Kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs és külföldi alkotók művei erős válogatással Tematikus antológiák - válogatva Regényes életrajzok, történelmi regények - erősen válogatva Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés és verses kötetek - válogatással Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom - erős válogatással A gyűjtés kiemelt állománycsoportja még: A kiemelt feladatokhoz az oktató-nevelő munkában használt kézikönyvek és egyéb dokumentumok gyűjtése elsődleges feladat. Itt elsősorban a könyv és AV dokumentumokat gyűjtjük. Pedagógiai irodalom gyűjtése: - pedagógiai és pszichológiai, szociológiai lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók, - fogalomgyűjtemények, szótárak, - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom, - tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma, - a műveltségterületek módszertani segédkönyvei, segédletei, - a tanításon kívüli fogalakozások dokumentumai, - az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények, - oktatási intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók, - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok, - az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok (különgyűjtemény). Könyvtári szakirodalom: A tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyvek, jogszabályok, a könyvtárra vonatkozó alapjegyzékek, módszertani anyagok, bibliográfiák, a feldolgozó munkához szükséges segédletek. Módszertani lapokat. Hivatali segédkönyvtár: Az iskola igazgatásához, irányításához, gazdálkodáshoz, ügyvitelhez, munkaügyhöz a legfontosabb kézikönyvek, jogszabályok közlönyök. Tankönyvtár: Tartós és ingyenes tankönyvek, melyeket az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítunk.

64

Periodikumok: Pedagógiai és módszertani folyóiratok. Szakmai folyóiratok és gyermek és ifjúsági lapok. Kéziratok: Az iskola életével pedagógiai tevékenységével kapcsolatos anyagok. A tanári és tanulói pályázatok. És minden egyéb olyan kéziratos dokumentum, mely a helytörténethez, iskolatörténethez feltétlenül megőrzendő. AV Információhordozók: Oktatáshoz, könyvtári foglalkozásokhoz használható ismeretterjesztő, mese, kötelező olvasmányok audiovizuális információhordozókon. Egyéb elektronikus dokumentumok: szoftverek, programok. VI. A műveltségterületek fontosabb dokumentumai: 1. Anyanyelv és irodalom: - általános és szaklexikonok, enciklopédiák, - irodalomtörténeti összefoglalók, - közmondások gyűjteménye, - adattárak, - nyelvtani kézikönyvek, - szótárak: etimológiai, értelmező, helyesírási, szinonima, - nyelvtani összefoglalók - nyelvművelő segédkönyvek, - nyelvtani gyakorlókönyvek, - kifejezés-gyűjtemények, - nyelvi játékok, - verselemzési gyűjtemények, - vers, mese- és népköltészeti antológiák, - szemelvénygyűjtemények, - színháztörténet, - írás, könyv és könyvtártörténet, - szépirodalmi alapművek (magyar/egyetemes), - kötelező és ajánlott olvasmányok, - sorozatok, - módszertani segédletek, - gyermekfolyóiratok, - AV dokumentumok, CD-ROM-ok. - műsorfüzetek ünnepekhez kacsolódóan. 2. Idegen nyelvek: - szótárak (kis,- közepes és nagyméretű)

65

-

kifejezés-gyűjtemények, nyelvkönyvek, tesztek, módszertani segédletek, a tanult nyelv kultúrkörébe tartozó fontosabb antológiák, szemelvénygyűjtemények, - AV dokumentumok. 3. Matematika: - matematikai: - lexikon, enciklopédia,  össszefoglalók,  képlet –és feladatgyűjtemények,  gyakorlókönyvek,  fejtörők, rejtvények, - matematika történet, - adattárak, - módszertani segédletek, - statisztikai zsebkönyvek. - Oktató csomagok /CD-ROM/ 4. -

Ember és társadalom: lexikonok, enciklopédiák, adattárak, kronológiák, atlaszok, forrás – és szemelvénygyűjtemények, módszertani segédletek, folyóiratok, fogalomtárak, monográfiák, felvilágosító, tanácsadó szakkönyvek, ismeretterjesztő művek, AV dokumentumok.

5. -

Ember és természet: lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók, atlaszok, feladatgyűjtemények, állat-, növény-, ásvány -, stb. határozók, földrajzi, biológiai albumok, természettudományos folyóiratok,

66

-

fizikai, kémiai képlet és feladatgyűjtemények, fizika és kémia története, módszertani segédletek, természettudományi ismeretterjesztő könyvek, AV dokumentumok.

6. Földünk és környezetünk: - természettudományos: lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók, atlaszok, albumok, folyóiratok, adattárak, évkönyvek, - módszertani segédletek, - AV dokumentumok. 7. -

Művészetek: zenei-, film-, színházi-, művészeti lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók, művészettörténet, opera- és versenykalauzok, kottás – és dalosgyűjtemények, albumok, AV dokumentumok,

8. -

Informatika: könyv és könyvtártörténeti dokumentumok, lexikonok, oktatókönyvek, feladatgyűjtemények, gyakorlókönyvek, folyóiratok, adatbázisok, szoftverek, játékprogramok.

9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: - technikai lexikonok, szótárak, - összefoglalók, - technikatörténet,

67

- szakkönyvek, - háztartási mindentudók, - pályaválasztási útmutatók, tanácsadók, AV dokumentumok, - munkavédelmi és KRESZ kiadványok - ismeretközlő sorozatok, - szakfolyóiratok, - módszertani segédletek, - barkácsolás, kézimunka, kézművesség dokumentumai. 10. Testnevelés és sport: - sportlexikon, enciklopédia - összefoglalók, - szabálykönyvek, - módszertani segédletek. Az állományalakítással kapcsolatos egyéb feladatok: - A gyarapítással párhuzamos feladat a törlés. Az állományrendszerek vizsgálata alapján (elavulás, rongálódás, elvesztés stb.) rendszeres törlés szükséges. Könyvek esetében az igazgató engedélyezi, a brossurák törlése a könyvtáros hatáskörébe tartozik. - A szakmai periodikumokat megőrizzük, időrendi sorrendbe összekötözve. A folyóiratok megőrzése 10 év. Nyilvántartásuk Kardex lapon történik, ezért a törlésről nem készítünk jegyzéket.

………………………. Mezei Judit könyvtáros

68

2. sz. melléklet A katalógus szerkesztési szabályzat Az iskolai könyvtár katalógusai: Raktári katalógus Betűrendes elíró keresztkatalógus Csoportképzéses szakkatalógus (ETO alapú) Sorozati katalógus A fogalmak betűrendes mutatója a szakkatalógushoz Audiovizuális dokumentumok katalógusai : - videofilm témakatalógus, - elektronikus dokumentumok témakatalógusa. Minden katalógusunk cédulakatalógus. A katalóguscédulákat a könyvtáros készíti. A könyvtárnak nincs szerződése a könyvtárellátóval. A vásárlás során szerzeményezett könyveket címleírjuk, osztályozzuk, és katalógusaink alapján sokszorosítjuk. A munkafolyamatok elvégzését a számítógépes adatfeldolgozás leegyszerűsíti. Raktári katalógus: Minden mű, minden példányáról külön raktári lap kerül bele. Betűrendes leíró keresztkatalógus: Minden mű, minden kiadásáról kerül bele cédula. A több példányú beszerzés esetén, az azonos kiadású művekről minden besorolási adatnál egy cédulát helyezünk el. A katalógusépítés az alábbi besorolási adatok figyelembevételével készül: -

a főtétel besorolási adata /személynév vagy testületi név, vagy ha a műnek nincs szerzője, akkor a mű címe/, a cím szerinti melléktétel /Gyűjteményes mű esetében minden mű címe: többkötetes könyv esetén a közös cím, a megkülönböztető kötetcím, a sorozat címe, közreműködői melléktétel /csak jeles szerkesztőről vagy illusztrátorról kerül be lap/ tárgyi melléktétel /személyek, intézmények, földrajzi helyek nevei/.

A csoportképzéses szakkatalógus: Minden mű kiadását tartalmazza hasonlóan a betűrendes katalógushoz. A csoportképzéses katalógus minden főtáblázati számához – viszonyítással képzett összetett jelzeteknél minden új főtáblázati számhoz kerül cédula.

69

3. sz. melléklet A könyvtáros munkaköri leírása A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: - Az iskola igazgatójával és közösségeivel közösen a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának tervezése. - Munkatervet és tanévvégi beszámolót készít a könyvtár működéséről, és alkalmanként tájékoztatja a nevelőket a tanulók könyvtárhasználatáról. - Elkészíti a könyvtári statisztikai jelentést és elvégzi elemzésüket. - Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. - Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. - Részt vesz a leltározásban. - A nevelőtestületi és egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. - Részt vesz a humán munkaközösség tevékenységében. - Részt vesz szakmai továbbképzéseken, értekezleteken. - Szakmai ismereteit önképzés útján gyarapítja. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelemmel kapcsolatos feladatok: - Az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását végzi. A megrendelésekről és beszerzési összeg felhasználásáról nyilvántartást vezet. - Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és csoportos nyilvántartást. - A dokumentumokat feldolgozza, naprakészen építi a könyvtár katalógusait. - Folyamatosan kigyűjti az állományból az elhasználódott, az elavult tartalmú és fölöslegessé vált dokumentumokat, s legalább évente egy alkalommal elvégzi azok törlését. - A brossurák törlését folyamatosan – az elavulás és elhasználódás szerint – végzi . - Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. - Végzi a letétek kihelyezési munkáit, nyilvántartását, frissítését, gyarapítását és ellenőrzését.

70

Olvasószolgálat és tájékoztatás: - Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a kölcsönzést. - Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat, témafigyelést végez kérésre, bibliográfiákat állít össze. Segíti az olvasók irodalomkutatását. - Összeállítja a könyvtári foglalkozások tervét. Könyvtárbemutató, könyvtárhasználati órákat tart és segítséget nyújt a szaktárgyi órákhoz. - Részt vesz a munkaközösségek rendezésében lévő versenyek, rendezvények szervezésében és lebonyolításában. - Vezeti az olvasói, kölcsönzési nyilvántartásokat. Előjegyzéseket készít. Heti munkaideje a törvényben meghatározott. Oroszlány, 2014.09.01. Hartmann József igazgató

71

HÁZIREND 1./ Az iskolai könyvtár neve:Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Könyvtára Címe: 2840 Oroszlány, Havasi Márton u. 1-3. a 2./ A könyvtár használói az iskola pedagógusai, tanulói és volt tanulói, technikai dolgozói, esetenként-igazgatói engedéllyel külső személyek is, akik a használati szabályzatot betartják. 3./

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

4./

A könyvtár nyitva tartása:

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

10.30-14.30 10.30-14.30 10.30-14.30 10.30-14.30 10.30-14.30 óráig.

Ez a nyitva tartási rend jelenleg érvényes, de bármikor megváltoztatható. A könyvtárhasználat módjai: A könyvtár dokumentumai közül helyben használhatóak: - kézikönyvtári könyvek, egyedi dokumentumok, - audiovizuális dokumentumok, - folyóiratok. 5./

A könyvtár eszközei közül helyben használhatóak: - audiovizuális eszközök (csoportos foglalkozások, tanórák, könyvtárhasználati órák) - számítógépek: egy tanuló 15-20 percig használhatja, kutatómunka esetén hosszabb ideig. 6./ A könyvtárban a könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. 7./ Egy-egy alkalommal az első osztályos tanulók 1 db, a másodikosok 2 db, a harmadikosok 3 db, a negyedikesek és a felső tagozatos tanulók 4 db könyvet kölcsönözhetnek. 8./ A kölcsönzési határidő 3 hét. A határidő egy alkalommal meghosszabbítható.

72

9./ Kézikönyv kikölcsönzésre –rendkívüli esetben- 1-2 napra adható ki, de főleg hétvégén. 10./ Az elveszett vagy erősen megrongált könyvek árát az olvasónak meg kell téríteni a 3/1975. KM-PM sz. rendelet 20. és 21 § alapján. 11./ A könyvtárba enni- és innivalót behozni, fogyasztani tilos az állomány védelme érdekében. Ügyelj a könyvtári rendre és tisztaságra! Úgy viselkedj, hogy ne zavard mások tevékenységét hangos beszéddel! A könyvtárban a szép magyar nyelvhasználat szükséges!

Oroszlány, 2014.09.01. Mezei Judit könyvtáros