1
Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Házirendje
2
HÁZIREND Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. Elkészítésének meghatározó jogi alapja : 2011.évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
3
Az Oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2012. év 12. hó 12. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Oroszlány, 2012. 12.31. Kovácsné Pápai Anett iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2012.12.12. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Oroszlány, 2012.12.31. Keltai Erika szülői munkaközösség vezetője
Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2012.11.20. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Oroszlány, 2012.12.31
Hartmann József igazgató
4
1. A házirend hatálya 1.1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 1.2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 1.3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 2. A házirend nyilvánossága 2.1. 2.2.
2.3.
2.4.
2.5.
2.6.
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető 2.2.1. az iskola irattárában; 2.2.2. az iskola könyvtárában; 2.2.3. az iskola nevelői szobájában; 2.2.4. az iskola igazgatójánál; 2.2.5. az iskola igazgatóhelyetteseinél; 2.2.6. az osztályfőnököknél; 2.2.7. a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, 2.2.8. az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél. A házirend egy rövidített példányát – a Nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: 2.4.1. a tanulókat osztályfőnöki órán; 2.4.2. a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: 2.5.1. a tanulókkal osztályfőnöki órán; 2.5.2. a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
5
3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: 3.1.1. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, ne verekedjen, ne okozzon balesetet, sérülést társainak és önmagának, 3.1.2. Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, 3.1.3. Betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, 3.1.4. A balesetek elkerülése érdekében a folyosókon járásban közlekedjenek (ne rohanjanak), 3.1.5. Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, 3.1.6. Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült, 3.1.7. Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, 3.1.8. Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 3.2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: 3.2.1. A testnevelés órán köteles részt venni, az előírt felszerelést elhozni, 3.2.2. A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat 3.2.3. A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, piros póló, trikó, kék tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük, 3.2.4. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, önmagát és társai testi épségét veszélyeztető eszközöket, 3.2.5. A műköröm viselése nem engedélyezett, balesetveszélyes, az életkori sajátosságoknak nem megfelelő; a viseléséből eredő baleset okozása, illetve a munka megtagadása fegyelmi vétségnek minősül. 3.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az 3.1.
6
3.5.
intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskola (osztályfőnök) az elkövetkező orvosi vizsgálatokról, oltásokról, a szülőket az ellenőrző,- üzenőfüzeten keresztül értesíti. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 3.4.1. fogászat: évente egy alkalommal, 3.4.2. belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, 3.4.3. szemészet: évente egy alkalommal, 3.4.4. a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, 3.4.5. valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, rendkívüli esetben azonnal, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. A tanuló gondviselőjét értesíteni kell- írásban, ha a gyermek, és általa közössége veszélyeztetve van /tetű, rüh, stb/ fertőzéstől. A tanuló a „fertőzés”megszüntetése után a védőnő engedélye után térhet vissza közösségébe! Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
4. Tanulói jogviszony 4.1.
4.2. 4.3.
A tanulók felvételével, átvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben az Nemzeti köznevelési törvény a mérvadó /részletesen a Pedagógiai programban/ A tanulók teljesítményének értékelése: A tanuló kötelezettségének teljesítéséről a Nemzeti köznevelési törvény 54-59.§-a rendelkezik, / részletesen a Pedagógiai programban/.
5. A tanulók közösségei 5.1.
Az osztályközösség 5.1.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 5.1.2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
7
két fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, két fő képviselő az iskolai sportkör vezetőségébe. 5.2.
A diákkörök 5.2.1.Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, könyvtári szolgáltatás, énekkar, művészeti csoport stb. 5.2.1. A diákkörök-szakkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 5.2.2. A diákköröket-szakköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 5.2.3. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5.2.4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
5.3. Az iskolai diákönkormányzat 5.3.1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 5.3.2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 5.3.3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 5.3.4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5.3.5. A tanulókat érintő fegyelmi ügyekben mondjon véleményt, foglaljon állást és vegyen részt a fegyelmi tárgyaláson.
8
5.4. Az iskolai diákközgyűlés 5.4.1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 5.4.2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév októberében az iskola igazgatója a felelős. 5.4.3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni (4-8. évfolyamból). 5.4.4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól, 6. A felnőttek közösségei, a nevelőtestület és a szülők közössége Jogaikat és kötelességeiket a Szervezeti és Működési szabályzat tartalmazza. 7. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról tájékoztatja: 7.1.1. az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan 7.1.2. az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A tanuló az ellenőrzőkönyvét, tájékoztató füzetét köteles magánál tartani, és kérésre a pedagógusnak átadni. Ennek megtagadása fegyelmi fokozattal jár. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, vagy az iskola szülői munkaközösséghez fordulhatnak.
9
7.5. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskola szülői munkaközösségével. 7.6. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 7.6.1. az iskola igazgatója o a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, 7.6.2. az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 7.7. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 7.7.1. szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, 7.7.2 írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-második évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. 7.8. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7.9. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskola szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 7.10. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői munkaközösségével.
10
8. Az iskola működési rendje 8.1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától este 20.00 óráig vannak nyitva. 8.2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.45. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 8.3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.15. óra és 7.30. óra között kell megérkezniük. 8.4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 7.45 - 8.30 2. óra: 8.40 - 9.25 3. óra: 9.35 - 10.20 4. óra: 10.40 - 11.25 5. óra: 11.35 - 12.20 6. óra : 12.25 - 13.10 8.5. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban reggel 7.15-ig jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a folyósón gyülekeznek. 7.15 óra és 7.45. óra között az ügyeletes nevelők felügyelete mellett a tantermekben tartózkodnak. Az óraközi szünetekben a tanulóknak a folyósón – kivétel, tanári felügyelettel a tanteremben is-, nagyszünetben az udvaron kell tartózkodniuk, - mindenkinek a számára kijelölt helyen. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 8.6. Az óra kezdete előtt az osztályoknak a folyósón, nagyszünetben az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe vonulnak. 8.7. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 8.8. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.00. óra és 15.00. óra között. 8.9. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 8.10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
11
8.11. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 8.12. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és irányítja. 9. A tanulók feladatai saját környezetük rendben a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
tartásában,
9.1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 9.1.1. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, 9.1.2. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 9.1.3. a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, 9.1.4. az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 9.2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 9.3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: – osztályonként két-két hetes, – folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, – tantárgyi felelősök. 9.4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: – a szünetben a termet kiszellőztetik; – a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; – az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, – az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, – ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, értesítik az iskolavezetést, – az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, gondoskodnak a szellőztetésről, – ha nem lesz több tanóra a teremben- a nap folyamán -, gondoskodnak a székek felrakásáról, a teremhez tartózó szekrények rendbetételéről. 9.5. A harmadik és negyedik, valamint a hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók - külön beosztás szerint - reggel 7.15. és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai
12
9.6. 9.7.
9.8.
9.9.
diákönkormányzattal együtt, az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Az 5-8. évfolyamos tanulók csak pedagógus engedélyével tartózkodhatnak az alsó tagozatos épületszárnyban. Az egyes tanítási órákon - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók a szünetekben, és az 5. és 6. óra alatt a folyosókon kulturáltan közlekedjenek, ne zavarják a tanórán lévőket!
10. A tanulók mulasztásának igazolása 10.1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 10.2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 10.3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 10.4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül – három napig terjedő mulasztás esetén szülői, – három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 10.5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 10.6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül (pl. K10 + K12…= K45). 10.7. A tanuló igazolatlan hiányzását azonnal jelezni kell
13
a szülőnek, az első órától, a 10. órától a gyermekjóléti szolgálatnak is, a 30. órától a jegyzőnek is, az 50. órától a Kormány hivatalnak és az előző szerveknek.
11. Térítési díj befizetése, visszafizetése 11.1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig, a pénztárába kell befizetni. Ha a tanuló a befizetésnek megfelelő szolgáltatást nem vette igénybe, az összeg visszatérítésére jogosult. 11.2. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló a megelőző nap 8.00 órájáig előre a pénztárban lemondja /telefonon is lehetséges/. 12.
A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 12.1. A tankönyvtámogatással és az étkezéssel összefüggő kedvezmények a a Gyermekvédelmi törvény 148 § -a alapján kerül elbírálásra. 12.2. Ha a tanuló a befizetésnek megfelelő szolgáltatást nem vette igénybe, az összeg visszatérítésére jogosult. Amennyiben a szolgáltatás látogatását megkezdte, de abbahagyta, visszatérítési igénnyel nem léphet fel.
13. Tanórán kívüli foglalkozások 13.1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: –Napközi otthon. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén - összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Felügyeletet akkor biztosítunk, ha az igénylő tanulók száma eléri a tíz főt és az esetleges költségeket a szülők előre /írásban megadott időpontig/ befizetik az intézmény pénztárába. –Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az ötödik-hatodik évfolyamon tanulószoba működik, ahol tanári felügyelet mellett készülhetnek fel a tanulók a másnapi tanítási órákra. Túljelentkezés esetén a felvételkor előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.
14
– Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi egyszeri, vagy háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola pénztárában kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizenötödik napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. – Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. – Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. – Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. – Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. – Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztály kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. – Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken a programban szereplő téma feldolgozása történik. A tanulók
15
részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. – Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. – Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. – Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 10.30. órától 14.30. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. – Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári vagy szülői felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. – Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 13.2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13.30. óra és 18.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 13.3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 13.4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató
16
foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 13.5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell! A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 14. A napközi otthonra vonatkozó szabályok 14.1. A napközi otthonos foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 14.2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 14.3. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 14.4. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, – akiknek mindkét szülője dolgozik, – akik állami gondozottak, – akik nehéz szociális körülmények között élnek. 14.5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 44,5 órán át tartanak. 14.6. A tanulók az ebédlőt kötelesek kulturáltan használni. Az ebédlőbe kézmosás után érkezzenek a gyerekek, és ott csendben étkeznek. Az étkezés befejeztével, rendben hagyják el az ebédlőt, a folyamatos étkeztetés biztosítása érdekében! 14.7. A napköziben a tanulási időt minden tanulónak és szülőnek is tiszteletben kell tartania, a tanulót jobb továbbhaladása – a másnapi munka elősegítése érdekében. Ha a tanulónak a tanulási időre nem esik különóra, úgy tanulás alatt nem hagyhatja el a foglalkozás helyét. 14.8. Aki a tanulási időről távol maradt, az otthon köteles felkészülni a másnapi tanórákra 14.9. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 14.10. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 14.11. A napközis csoportokban a felelősi rendszert a napközis csoportvezető alakítja ki. 14.12. A napközis tanuló fegyelmi vétség miatt kizárható a foglalkozás látogatása alól. 14.13. A tanulóktól elvárt a fegyelmezett magatartás a iskolán belül és a
17
kívüli foglalkozásokon egyaránt. 15. A tanulók jutalmazása 15.1. Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten – példamutató magatartást tanúsít, – vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, – vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, – vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, – vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. 15.2. Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók, melyeket az ellenőrző könyvbe be kell jegyezni: – szaktanári dicséret, – napközis nevelői dicséret, – osztályfőnöki dicséret, – igazgatói dicséret, – nevelőtestületi dicséret. 15.3 Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők: – szaktárgyi teljesítményért, – példamutató magatartásért, – kiemelkedő szorgalomért, – példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 15.4. Az a negyedik és nyolcadik osztályos tanuló, aki négy- nyolc éven át, kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A „Szülők és Pedagógusok a Gyermekekért „alapítvány kiemelkedő szaktárgyi és tanulmányi tevékenységért az előbb felsoroltak szerint 4-4 tanulót jutalmaz. 15.5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 15.6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek (Városi 1-3. megyei 1-6; országos 1-10. helyezettek). 15.7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 15.8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni!
18
16. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 16.1. Fegyelmező intézkedésben részesül az a tanuló, aki – tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, – vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, – fegyelmezetlen viselkedésével, hangoskodásával, trágár megnyilvánulásával a tanórát zavarja, – vagy igazolatlanul mulaszt. 16.2. Az iskolában adható fegyelmező intézkedések a következők, melyeket az ellenőrző könyvbe be kell jegyezni: – szaktanári figyelmeztetés, – napközis nevelői figyelmeztetés, – osztályfőnöki figyelmeztetés, – osztályfőnöki intés, – osztályfőnöki megrovás, – igazgatói figyelmeztetés, – igazgatói intés, – igazgatói megrovás, - igazgatói szigorú megrovás – tantestületi megrovás. 16.3. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Az igazgatói fokozattal rendelkező tanulót -az osztályfőnök javaslata alapján-, az iskolai rendezvényen való részvételtől el lehet tiltani. 16.4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fegyelmező intézkedési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal magasabb szintű büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: – a tanórák oly mértékű zavarása, mely sérti társai nyugodt munkavégzéshez való jogát, – az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása, – az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog, energia ital) iskolába hozatala, fogyasztása, – a szándékos károkozás, – az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, – üzletelés saját, vagy mások tulajdonával, pénzbeli - vagy egyéb ellenszolgáltatás kikényszerítése, – ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
19
16.5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 16.6. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 16.7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető, mértékét az iskola igazgatója határozza meg. 16.8. Fegyelmi eljárást és kártérítési kötelezettséget von maga után, károkozás az iskola vagyonában, a tanulók, pedagógusok, az iskola dolgozóinak személyes tulajdonában, testi épségében. 17. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 17.1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. A tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek eltenni. A tanórán a mobiltelefont a táskájukban, vagy a szekrényükben kötelesek kikapcsolt állapotban tartani. 17.2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, audiovizuális eszközt, stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével - rendkívül szükséges esetben hozhatnak, és csak saját felelősségükre. Az iskola- a tanulók iskolai felszerelési tárgyain kívül-, az elveszett dolgokért, értéktárgyakért felelősséget nem vállal! 17.3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 17.4. A tanulók, az iskolába kerékpárral csak a szülők engedélyével járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és a kerékpártárolásra kijelölt részén kell tartani /lezárva/. Az iskola a közlekedési eszközökért felelősséget nem vállal! 17.5. A talált tárgyakat kérjük a portán leadni, ez vonatkozik az iskola környékén talált dolgokra is.
20
18. A tanulók jogai és kötelességei A melléklet tartalmazza 19. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 19.1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 19.2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 19.3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 19.4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 19.5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat véleményét, valamint a szülői szervezet véleményét, az elkészített tervezettel kapcsolatban. 19.6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és jóváhagyásával lép hatályba. 19.7. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 19.8. A házirend felülvizsgálatát, a pedagógiai program módosításával kell végrehajtani. 20. Záró rendelkezések 20.1. Ez a házirend 2013. év 01. hó 1. napján léphet hatályba. 20.2. A házirendbe foglalt rendelkezéseket az iskolai diákönkormányzat, és a szülők közössége véleményezte és elfogadta. Kelt: Oroszlány, 2012. 12. 31. P.H. Hartmann József igazgató
21
TARTALOM JEGYZÉK A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA 2. HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 3. 1. A HÁZIREND HATÁLYA 4. 2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA 4. 3. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK 5. 3.1. A tanuló kötelessége 5. 3. 2. A testnevelési órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok 5. 3.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete 6. 4. TANULÓI JOGVISZONY 6. 5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI 6. 5.1. Az osztályközösség 6. 5.2. Diákkörök 7. 5.3. Az iskolai diákönkormányzat 7. 5.4. Az iskolai diákközgyűlés 8. 6. A FELNŐTTEK KÖZÖSSÉGEI, A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE 7. A TANULÓK, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁSA 8. 8. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 10. 9. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN 11. 10. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 12. 11. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE 13. 12. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI 13. 13. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 13. 14. A NAPKÖZI OTTHONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. 15. A TANULÓK JUTALMAZÁSA 17. 16. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 18. 17. AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA 19. 18. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI – MELLÉKLETBEN 19. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 20. 20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 22.
22
Az együttélés szabályai Hunyadi Mátyás Általános Iskolában Az iskolánkban a társadalmi együttélés követendő szabályait az általános erkölcsi normák és alapelvek határozzák meg. Az udvariasság elemi követelménye a köszönés. A napszaknak megfelelően köszöntjük egymást. Az osztályba lépő felnőtt üdvözlésének megfelelő formája a néma felállás. Az iskola nevelési-oktatási intézmény, egyúttal munkahely is. Sokféle szociális, kulturális és anyagi háttérrel érkező ember él és dolgozik itt. A nevelési-oktatási intézmények egyik fontos feladata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Ennek megfelelően az iskolahasználók külseje és öltözéke legyen ápolt, de kerülje a hivalkodást, feltűnést (feltűnő percing, tetoválás, smink, hajfestés, stb ). Ne helyezzük az anyagi értékeket az emberi értékek elé! A mindennapok során törekedjünk arra, hogy beszédünk kulturált és emberi legyen. A csúnya, trágár beszéd a jó erkölcsbe ütközik, sértheti mások emberi méltósághoz való jogát, s akár törvénybe ütköző is lehet. Mindenki köteles fellépni e durva jelenséggel szemben. A tanulók az iskolai ünnepélyeken, bizonyos rendezvényeken az iskolai szokásoknak megfelelő (lányoknak fehér blúz, sötét alj, nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág,-/nyakkendő, öltöny/) viselik. A tanulók az iskola területén, környékén és iskolai rendezvényeken nem dohányozhatnak, nem fogyaszthatnak szeszes -és energia italt, ne rágózzanak, ne hozzanak és ne szórják szét a napraforgó- és tökmagot. Amennyiben a tanuló szemetel maga körül, köteles a rendet helyreállítani! A tanulók az iskola megközelítésére, az épületbe történő be- és kilépésre a főbejáratot használják, ne a füvön járjanak, a kerítésen keresztül közlekedni tilos! A Házirend és a fenti alapelvek betartása iskolán kívül is mindannyiunk számára erkölcsi norma. Kötelességünk törekedni arra, hogy az intézmény jó hírét annak falain kívül is megőrizzük.
