OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
6. hét Oktatás és gazdasági növekedés Varga Júlia
0
USD 1990 ppp 10000 20000
30000
1 főre jutó GDP 1500–2003
1500
1600 Nyugat-Európa Kel et-Európa Latin-Amerik a Nyugat-Ázsia
1700
Ev
1800
1900
2000
Ausztrál ia, Új Zéland, Kanada, USA Volt Szovjetunió Észak-Ázsia Afrik a
Forrás:OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1 _1_1_1,00&&en-USS_01DBC.html
2
20000 10000 0
1990 dollar ppp
30000
1 főre jutó GDP 1870–2003
1870
1900
1930 Ev
1960
1990
Ausztria
Franciaország
Egyesült Királyság
Egyesült Államok
2003
Magyarország
Forrás:OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_ 1_1,00&&en-USS_01DBC.html Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %)
1500–1820
1820–1900
1900–2000
OECD
1,2
2,0
Nem OECD országok
0,4
0,6
0,8
1,9
Világ
0,04
Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_800726 5_1_1_1_1,00&&en-USS_01DBC.html 3
Mit mérünk? Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)
Az oktatás szerepe 1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméletek
Aggregált termelési függvény Solow-modell Y= f (A, L, K) Y – aggregált jövedelem A – föld L – munka K – tőke t – technikai fejlődés
Cobb–Douglas-függvény α+β+γ=1 Yt=eφtAtαLtβKtγ
∆Y ∆A ∆L ∆K = φ +α +β +γ Y A L K
4
A növekedés a különböző inputok növekedésének összeadódó hatásából ∆Y ∆A ∆L ∆K = φ +α +β +γ Y A L K Output növekedési üteme
Munka növekedése (munkaóra)
Technikai változás
Tőke növekedése Föld „érték”növekedése
A maradék problémája
5
Műszaki fejlődés (Solow) A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? •
Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975).
•
Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984).
•
Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967).
•
Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).
•
Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992).
•
Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák
6
elősegítik a növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion–Howitt,1998) •
Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson–Phelbs 1966; Benhabib–Spiegel 2005).
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schultz vizsgálata (1961) •
„Képzettségállomány” növekedése ∆SE A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév „értékével” = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt).
•
∆LI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek.
•
Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE=∆SE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája).
•
Oktatás hozzájárulása a növekedéshez: VE/∆LI*
7
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez – Denison vizsgálata (1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985) Y=AKα(LE)1-α E – az iskolázottság átlagos szintje.
Denison vizsgálata 1. Súlyozó változó (wc) adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w8) 2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása Pc 3. Kiinduló index: férfiakranőkre, minden évre
9 ∑ wc Pc c =0
4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvételi arányokkal 5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel) 6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása 7. Az oktatás gazdasági növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság változása miatt bekövetkezett hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított hányadával
8
Legmagasabb iskolai végzettség
Súly we
A foglalkoztatottak százalékos megoszlása 1976 márciusában Pe Férfiak Nők
Kiinduló indexek we∗Pe Férfiak
Nők
Nincs 1–4 osztály 5–7 osztály 8 osztály Középfok 1–3 oztály Középfok 4 osztály Felsőfok 1–3 év Felsőfok 4 év
87 93 97 100 111
0,32 1,65 4,65 6,36 15,68
0,26 0,72 2,75 4,92 15,97
0.278 1.535 4.511 6.360 17.405
0.226 0.670 2.638 4.920 17.727
122
38,80
49,88
17.336
60.854
142
15,69
16,28
22.280
23.443
184
10,00
6,42
18.400
11.813
Felsőfok 5 vagy több év
207
6,85
2,80
14.180
5.796
Összesen
–
100
100
132.315
128.087
Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban Időszak A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya % 1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %
1929– 1948–73 1973–82 48 2,44 3,58 1,26 0,48
0,52
0,62
19,70
14,00
49,20
1,33
2,45
– 0,26
0,48
0,52
0,62
36,1
21,2
..
Forrás: Denison 1985
9
•
Keresztmetszeti adatok
•
Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság
•
Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket
•
Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez % Ország Kanada Egyesült Államok Belgium Dánia Franciaország Németország Olaszország Görögország Izrael Hollandia Norvégia Egyesült Királyság Japán Malajzia Fülöp-szigetek Dél-Korea
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez 25,0 15,0 14,0 4,0 6,0 2,0 7,0 3,0 4,7 5,0 7,0 12,0 3,3 14,7a 10,5 15,9a
a
Schultz módszere Denison módszere
a
Forrás: Psacharopoulos, 1984
Mérési problémák Kereseti különbségek használata Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta) •
keresztmetszeti adatok problémája
10
•
képesség miatti torzítás
•
határterméknek megfelelő bér
Cobb–Douglas típusú függvény egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben
Az iskolázott munka mint termelési tényező CES függvény (Mankiw,Romer,Weil 1992) Az output rugalmassága az emberitőke-inputra
Az output rugalmassága a tőkeinputra
Yt =
α β 1−α − β K t H t ( At Lt )
Output Technológia
Munka
Tőke Emberitőkeállomány
α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság
11
Endogén növekedési elméletek •
A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén.
•
Az endogén növekedési modellek a technológiai változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint.
•
A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőkeakkumulációval.
•
A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) átlagos emberi tőke
munka
Yt =
β AK t
1− β
(u t ht Lt )
γ ha ,t
technológia tőke
a reprezentatív egyén emberitőke-szintje a munkára fordított idő
12
Yt =
β AK t
1− β
(u t ht Lt )
a munkára fordított idő
γ ha ,t
– a gazdaság egyforma, „reprezentatív” egyénekből áll – idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg
Az iskolázottság mérése Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az
iskolázottság változása (neoklasszikus modellek)
fontosabb-e? Mennyiség mérése •
Írástudási arány – (Romer)
•
Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil)
•
Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro–Lee, 1993, 2001)
Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában? •
Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)
13
Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
14
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
15
