Nr- 30* Indult
Bétsböl,
Kedden
B é t s. . Azon 12 szegény öreg férjíiak kö zül , kiket Ö Tsászári és Királyi Felsé g e , mint Apostoli K irály, a’ Nagy Tsötörlökön tartatni szokott lábmosásra ke gyelmesen felvenni méltóztatolt, a’ leg idősebb D o m b e r g e r György neveze tű 122 esztendős, a’ második M e l d e r Ferentz 100 esztendős, a’ hat legifjabb közölök mindenik 8 2 esztendős. Mind a’ 12-tönek éltek ideje öszveséggel 1053 esztendőre megy. A’ 12 szegény aszszonyok között, kiket a’ Felséges Tsászárné K a r o l i n a A u g u s t a , ugyan tsak Nagy Tsötörtökön a’ lábmosásra kegyelmesen felvenni m éltóztatott, a’ két idősebb t. i. J e l i Borbála és P o l l i n g e r Anna mindenik 100 esztendős, és közöttök az öt fiata labb 84 esztendős, Esztendéik száma együtt 1059-re megy.
O r o s z
Ország.
Sz. P é t e v á r a Márt.|26-kán. ő Fge M i k l ó s Tsászár M ártz. 14-kén eluta zott M o s k a u b a . Útját Ő Fge N o v g o r o d felé vette, a’ hol a’ Katona-gyarmatokát m egnézte, és 19-dikben reggeli 1 órakor Moskauba szerentsésen meg érkezett. A’ Birodalomnak második fő városát a’ Tsászárnak véletlen megjele nése közönséges öröm re ragadta. Ö Fge a’ K r e m l nevű Palotában vagyon száll
Á p r i l i s ’ 1 3 - d i k á n , 1830. va. Midőn megviradna, a’ K r e m l .piatz rakva volt ezer meg ezer emberekkel, és midőn a’ Politzia a’ Tsászárnak kilé pésekor, a’ tolongó sokaság között vítot akarna tsinálni az A rk a n g y a l templom máig (a’ hová akar vala Ö Fge menni) a’ Tsászár nem engedte me g , és felszó val megtiltotta a’ népnek bátranyomását. Dörgő H u r r a h kiáltás hangzott a’ le vegőben. A’ Monarcha látására elösietett sokaságnak tódulása olly nagy volt, hogy a’ Tsászáunak szinte egy fertály óra, kelr lett, míg a’ kétszáz lépésnyire eső F ő templomba eljuthatott. — 20-dikban a’ Senatoroknak és a’ jelenlévő Nemesség nek udvarlását méltoztafött Ő Fge elfo gadn i. í- í- A 1 b e r t Burkus K ir. Hertzeg is Moskauban vagyon. - . ; A ’ Török Követek í ,H a 1 i 1-Basa és N e d s i b Efendi , és az Avaroknak KüK döttje N i m ü r Márt. 18-kán á’ BányászKadétok Oskoláját Sz. Pétervárában meg nézték. Különösen látszottak, gyönyör ködni, a’ kedvekért tett Chemiai tapasz talatok , és a’ Bányabéli Erőmíveknek modelljeiben. >,Eltávozásokkor, emléke* zetnek o k áért, Orosz munkájú szablynkkal ajándékoztalak meg. Az úgy nevezett V e n d é g k ö n y v b e . , , melly az Inté zetnek Múzeumában vagyon, H a 1 i 1 B a sa ezt í r t a : 6-me (az új Stílus szerént 18 mc) M o h a m e d H a l i 1 R i f át J e f á s e n c h a n t é de t o u t c e íjtio X ' ’
y'j'’ a i -Yju l e i :(M egbá;olt aííndon 4* mit re előhozok. — Az a* férjfiú, a’ ki ell? itt láttam.) illetlenül I n d i r i d t í u m h a Ív nevezte, tik,' Görög Országba váló jövetele olla szüntelen azt kérte a’ Keresztyén Halai '1 ''' ’ ,F r a n l •z i a Ö r s z-ág. inasságoklól, hogy hazájának . Monar E y n a r d Ú r , a* ki most Parisban chiái .Igazgatás álalt, független lélelt ad vagyon, a’ M o n í t e u r Kiadója^, jtneg- janak. Európának Politikái környűíáííá* k érte, hogy á’ következő levelet, .mel sai két esztendeig késleltették a’ kérdés lyel a’ Londoni C o u r i e r Kiadójához nek eldöntését, és az e l ö m e n e t e l r e n é z v e káros ÍEtyvennéífel,a’ M ó n i t e u r h e ^ , 4^H0 »- ’s . Ö r g a n i z a t i o r a r i e r K iadójához./— Paris M árt;.22-kén Provizóriumnak kellett G örög Ország Í 8 5 0 . U ram ! A z Úrnak a’ f. II. Í 8 káról ban uralkodni. Azonközben a’ nagy való Journaljában egy*tzikkely vagyon , P o l g á r n a k , a’ kit illy méltatlanúrbanmellyben ezeket a’ szókat olvasni: „H i tanak, igazgatása, két esztendők alatta’ t e l e s tudósítások Görög Országból Feb- következő Resullatumot adja. — Az Elöl „ruáriusnak első hetéből j jelentik.*hogy ülőnek oda ^érkezésekor minden Zűrza „az Elölülő G a p o di s t r i a s serényen v a r, rendetlenség és nyom orúság volt. „dolgozik ra jta , hogy a’ három nagy Első lselekedete volt a’ tengeri tolvajke„hatalmasságoknak tzelzásait; a’ (Görög dásnak tökélleles kirlása. — A’ JPéstis ^Országi) dolgoknak elrendelésében, ki-, bekapott az O rszágba, és döghalállal fe „jálsza ’sa’ t. D e azomban ezen I ndi - nyegette az egész népet. B ö lts, ’s a’ Fran„vi d u u m .fortélyoskodásainak valóban Izia tábor Vezérével egyetértésben telt „nem lesznek semmi maradandó követ- rendszabások meggátolták a’ tsapásnak „kézései’sávt.c£ — Ezen illetlen és, r á elterjedését; Gróf 'C a p o d is t r i asj ma galmazó tzikkelyt az Ú rh oz, Go rög Or ga, oda me nt , hogy a’ megvesztegetett szágnak tsak ellenségei .küldhették:;- re helyeket megvisgálja és K ordont állítson. ményiem az Urnák részre nem haj lósá — A’ jövedelmek vágy egészen megszűn gától , hogy levelemet Journaljában Le ték vagy elfetséreltettek; a’ rendeletlenfogja iktatni. — Senki sem áll Európ á ségeknek véget vetett áz Elölülőnek szeban , bátran állíthatom , Görög Országi messége és jám borsága; a’ pusztává lelt gal .olly sokszoros illetésben, 7 m int én.' Görög Ország 1829 ben öt millióm FranU Hat esztendő ólta én tsupán/ e^boldogtá- jövedelmet adott, a’ nevékedő gyarapo lan Országgal foglalatoskodom ; sőt ide dásnak egész hihetőségével, t-t A’ 6 esztehetem , hogy menetelét nyomból nyom tendei vérengezés és nyomorúság elpusz ba követem és az én gyakori'levelezés tította a’ tanításnak <minden eszközeit sem az Elölülővel , néhány Görög Ve Mo^t Oskola -vah majd minden faluh*?* zérekkel , és külömböző P h i 1 h e*l 1e- magában á’ -kis A « g i n á b a n 22^ kis Os n e k k e 1 m ódot. adnak benne, hogy kola , 1 nagy Oskola és egy nagy Árva szoros tudósítást adhassak a’ CGörög Or intézet vagyon. Lehet állítani , ‘hogy w®5, szági történetekről. Az Ú r h i t e l e s tu egy egészen új Nemzetség vagyon kifej* dósításai Februárius e l s ő he t e b o 1 va lőben, és hogy •G róf Ga p p d is f rl aS ló k ; az e n y i m e k ugyanazon hónapnak az Oktatás magvait m indenütt eltűnj®*', u t o l j á r ó l . A’ rágalmazásra feleljenek te. Néhány esztendők m úlva, G örögor meg a’ Factum ok, mellyeket 'en Gróf szág szélesen aratja a’ ;Givilizatiót»-'—7 Gapodistriasnak magaviselete felöl ren d rendes' *kMonaságy /menynek ;Org*nJ**
tioját Obérster F á b v i e r -kezdetié e l, most 5000 emberből áll, kik kitanulnak, vezérjeik jeles és , tapasztalt liszteké A’ íenyítéktelen Rum elioták, kiknek száma 14,000 v o lt, -lassanként 8000 re megkeTesiüetlek, kik többé semmi rendetlonsegékelV Görögöknél , sőt a’ Törökök nél is,- eb-nem?követnek. Ez által a’ tsendesség megfundáltatott, és a’ két Nem zetnek költsönös beütései megszűntek. -— Elpusztulva valának minden faluk, és az Ország földje míveletlen el annyi r a , hogy a’ lakosokat nem* táplálhatná. Most mindenütt emelkednek a’ lakhelyek és a1 földeknek nagy része míveltetik. A’ folyó 1850-diki’aratás, az egész Nemzetnek elegendő élelmet fog adni — A’ - Grófnak oda-érkezése =olta, a’ L e p an* t ó i és Me i s - s o l o n g i Öblöket és aztaz egész tartom ányt, mellyet a’* Hatalmas ságok az lij Statussal egyesítenek, ismét elfoglalták a’ Görögök. Minden Uta zó k , a’ kik az u t ó b b i i d ő b e n Moreát meglátogatták, akár Angi i t ok, akár Frantziák vagy Amerikaiak és Németek •voltak,-egy alt a r a 11 a l m a g a s z t a l j á k az Elölülőnek igazgatását, á’ nép nek tiszteletét és ragaszkodását' szemé lyéhez?, és az'-Országnalt gyors elöhaladásait. Az utóbbi két esztendőkben a’ Javítások Geometrica Progressióban nevekedtek. Mindezek egy Provisoriuslgozgatószék alap estek , elégtelen eszközök kel, és ellenséges fondorkodóktól környülvetetve; és ezh a’ munkás önnfeláldazású férj fiat azzal a’ méltatlan beszéddel merik* rágalmazni.„hogy ő a’ három H a talmasságoktól tzélzott elrendelését y dolgoknak , kijátszani •törekszik^ — ■Én h i z ó n y o s s á tészem< az U ra t, mivel tttdom bizonyosan, hogy G róf Capodistrias", noha nintsen hivatalosan tudósíttatva*ai Londoni határozásokról, egész tekintetét arra fordítja, hegy elnyomja az elégedetlenségnek -Uíráfát azoknál,
kik s z ia ’ N« m-z e t n*él elhinteni készek, melly magát megalatspnyitva- képzelhet né az által r hogy a’ dolgoknak áüapotja aJ Hatalmasságok között megakadályoz' tatta, őket tanátsúl megkérdezni a-zoii elhatározásokra nézve, mellyek a’ Gon-ferentziákon a z ő - ü g y é b ' e n tétettek. — B i z o n y o s s á tészem az U ra t, hogy G róf Capndistriás maga is azt hitte, hogy a’ Mbnarchia Görög Országnak legjobb; mivel az közönséges oltalmat ád hazá jának, és Görög Országot minden Euró pai Igazgatószékekkel leginkább Harmó niába tészi.; — B i z o n y o s s á tészem áz U rat, hogy G róf Gapodistrias a z , kinek az Ország nyugodalmát köszönni ^kell. Ö á z , a’ ki böíts és kemény igazságű kormányozása által a’ Pártoskodás lelkét elnyom ta; a’ ki két esztendőkig hártzolt a’ Görög Ország ellenségeitől elő hányt számtálán nehézségekkel, melly által a1 Hatalmasságok időt nyertek e g y m á s t m e g é r t e n i és jót akaró tzéljaikat e1 szereritsétlen Országra nézve kivinni. — B i z o n y o s s á t é s z e m végre az Ur a t , hogy az a’ tisztelet,* mellyet az Elölülő- a\ népbe a’ rendes lgazgatószék eráiit, beíetsejjegtetni tudott,- az — a’ minek* kell majd köszönni azt- aT'foga dást, mellyel a’ Görögök űj,Fejedelme ket látni fogják. ■ — Ama tzikkelyben anhál fogva, mellynek ezennel való- meg gátolására magamatc kötelezhetve érzem lénni V^oszsz indulat és hamis lélek ural k o d i k . F e l h o z z a ' v é g e z e t r e E y n^xrd Úr* az A l l g e m e i n e Z e i t u n g n a k egy tzikkelyét, mellyben hiteles kútfő után G róf G a p o d i s t r i a s r ó l íratik , hogy L é o p o l d Szász ^oburgi Hertze get á’ Görög Országi Királyságra legalkalmatosabb Fejedelemnek hiszi, és ezen hiedelmét levelezéseiben’ is kinyilatkoz tatta; felhozza továbbá a? Görög Nem zetről adott dítséretes bizonyságtételeit s\ Móréából mostanában jött Frantzia- és X *
'
■
m is PSemzetbéli Tiszteiméi* és Tudósok* H u n tiu sí, és az : idvertlés után , a* szá m ára készített Kajutába felvezette, a’ hol nak ; ’s hoszszú levelét így végzi nekelőtte a’ pennát letenném , ezt ez ész az egész Tiszti kart bém utatta. nékie.,A’ revételt bátorkodom ten n i, hogy az ií) Nuntius köszönte a’ tiszteletes fogadást Görög Országnak fennállása — olly azzal a’ h ozzá tétellel, hógy Ö Szentségsokféle bal eseteknek , nehézségeknek, gének meg fogja írni. > K i v o n a t a’ J o u r n a l o k b ó l : : ■és akadályoknak ellenére is — azt jelen ti, hogy egy hatalmasabb kéz , mint áz A’ G l o b e ezt í r j a : „ A ’ Ministe em bereké; akarta szabadulását. Azt jö rium azt forgatja elméjében , hogy névendölhetem , a’ n élkül, hogy Entlni- hány Megyékben a’ F ö íspányokat lete siasmussal vádoltathatnám , hogy Görög g y e , és helyekbe újakat rakjon a’ maga O rszág, h a v a l ó d i l a g é s j ó l é l e k - embereiből. Most kezdetben tsak négy 1; el o l t a l m a z z á k a’ n a g y H a t a l - nek letevésével tészen próbát.c í — . A’ G a z e t t e : „M i valóban hisziii a s s á g o k , m ég 10 esztendőknek el■telése elölt ollyan virágzásra fog eljutni, szü k , hogy numelly F ő Ispányok lé fog .melly ellenségeit és barátjait bámulásba nak tétetni, vagy másuvá által helyhesejtheti. Fogadja el az ljr ’sa’ t. (Aláírás) tetnii De miképpen gyalázhatnák azt a’ E v n a r d.fí Liberális Újságlevelek, a’ m it jóvá hagy. P á r i s April. 2 kán. A’ K irály Márt. tak egy más időben ? Feleletül nem kell 51 kén privát audientziát adott Gróf mást mutatni nékiek,.m int azon tzikkeV i l i e l e Úrnak. — A’ G a z e t t e erő ly e k e t, mellyeket egy hasonló rendszasen beszéli a’ Q u o t i d i e n n e ellen, básnak alkalmatosságával a’ M a r t i g iiicIly utolsó a’ Royalismus ügyére néz- n a c Ministeriuma idejében, önn magok •ve kárhozatosnak hirdeti V i 11 e l e Ú r .írtak. A’ T e m p s í g y í r : „ A ’ Q u o t i d i e n nak ismétlem belépését a’ MinisterSupiba. A’ föhadi tanátsnak határozásából, ne azt m o n d ja, hogy ö a’ Királyi Prae M a r s e i 11 e és T o u l o n körül egy rogativának ( t . i . a’ M inistereknek neve 10,000 emberből álló Sereg fog öszve- zésében) szabadságot e n g e d , azt az egy gyiijtétni, melly az Algírra menő £40,000 feltételt kötvén k i , h o gy V i l i e l e Ur íöbör álló) Expeditionalis tábornak tar bé ne jöjjön lijra a’ Kabinéiba. talék seregét fogja form álni, és szükség A’ Q u o t i d i e n n e ezt viszszonoznek esetében erősséget küld, vagy a’ m eg z a : „A ’ Temps egy rágalm azó. A’ fogyatkozott regementeket felváltja. E ’ tidienne soha korlátot nem fog szabni a tartalék Seregnek fö Vezére Generális Királyi Praerogativának. Ö egyedül a’ te Mxjn l e s q u i e ú - P e s e n z a c . endő választásról elmélkedik, de a’ melly = M a r s e i 11 e b ö 1 egy levél jelenti, ben , minekutánna az m egesett, megnyu^* hogy Mbnsignor O s t i n i a’ Pápa JVun- szik. Ö mindenkor állhatatos oltalmazó" linsa bajóra ülvén Brasiába elutazott. ja lészen a’ Királyi Praerogativának, es Elindulása előtt meglátogatta a’ Nuntius a’ M onarcha megkötetlen hatalmának. a' h ajót, melly ötét az Atlantikumi ten Ministereinek választásában. geren keresztül viszi. A’ katonák, a’ ha A’ G a z e t t e April. 2 k á r ó l , ^ jóra jövésekor, kiállottak fegyverben, tzélozván ezt mondja: „Sajnálni lehet, es a’ Szent Atya zászlója lobogott a1 hogy a’ Quotidienne a’ dolgot azon nem frantzia hajó Árbotzfáján. ' A’ hajó lép* kezdte a’ min végezte. íg y közöttün» tsöjenek, alján állva várta &’ Kapitány ov lett volna perlekedés. Akárm int légyen
237 «’ dolog, ezen riyilalkoztatásnak , melly a* Quotidjennél velünk egyenlő ííoysiisláv átészi, szíves tetszésünket megadjuk; és az egész dologból nem marad egyéb b á lra , mint azok áz akadályok, mellye ket ö (a’ Quotidienne) a’ hív és talentomos Royalisták egyesülésének (a’ Ministeriumban) útjába vetelt; de a’ mellyelir.ö.1 a’ felelést ismét és egészen oda re á hagyjuk.
fegyver és hadiszerek nélkül, nmó szi getbe- líiszállani igyekeztek, de abban a’ Britanniái Ministeriumnak parantsoíátjából meggátoltattak, az olt állóT en geri vezéreknek meglővén hagyatlMva, hogy a’ kiszállás próbáját a’ vérontásig meg ne engedjék: tellát ezekből követ kezik, hogy a’ Ministeriumnak ezen vi seletét sem azzal menteni -— hogy a’ do lognak szükségesképpen így kellelt tör ténni, sem a’ Nemzetek törvényével megA’ Párisi Fenyítő Politziai Szék Apr, egyeztelni, nem lehet.C£ — A’ Marquis S^íán G e n o u d e U rat, a’ Gazetté tu nem akarja a’ NeutralitoSt, mellyel a’ lajdonosát, Mechin Úrnak vádjára, 14 Ministerek mentegetődznek, kérdés alá napi árestomra , 500 Frank birságra ítél venni, de az nyilván való, hogy a’ Mi te és a’ Perköltségeiben megmarasztal nistérek a’ Neutralitast megszegték,még ta; — A’ G a z e t t e t. i. M art. 3 kán és pedig Dóm Miguelnek való kedvezésből •5-kén M e c h i n U rat a’ Követek házá szegték meg. Előhozta továbbá rendről nak (bal oldalon ülő) tagját motskossér- rendre (a’ m ár tudva lévő) történeteket, tegetésekkel illette, nevezetesen azzal mellyek é’ dologra tartoznak; tagadia vádolta, hogy 1 8 1 2 ben mint F ő Ispány G róf A b e r d e e n n e k hajdani állítását, G a l v a d ó s bán, a’ nagy éhségkor, a’ hogy ár Terceirába kiindult személyek kenyérért kiáltó népre tüzet adatott; és nek fele része Németekből és Dánusokazt mondta róla , hogy a’ társaságós ból áWölt volna. Voltok, ugyan Németek rendnek mege&küdt ellensége. és Dánúsok, kik ugyan azon időben Brasiliába indultak, de a’ Terceirába N a g y B r i t a n n í a, inenfilt mindnyájan Portugallusok voltak; tagadta továbbá , hogy Angliának juSL ó n d ó n , M árt. 51-kén. A’ Felső sa lett volna a’ Portugallusoknak kiszál Háznak M árt. 23-diki Ülése pevezetes lását ellenzeni egy Szigetbe, melly tör vala egy M o t i o r ó l, mellyet Marquis vényes Királynéjoknak birtokában vala. G l a n r i c a r d e tett a’ T erceirai törté Annak o k áu l, hogy ö ezen történetet netekre n ézve, azt kívánván, hogy a’ illy későre a’ megesés után. ismét előhoz Ministeriumnak akkori menthetetlen vi z a , azt adta, hogy illetlen, lenne e’ dol seletét protokollizáltassa. A’ Motio így got a’ Parlamentnek hallgatással elmelv o lt: j>,Mivelhogy D o m P e d r o Tsászár lőzni 1 ) azért mivel azt a’ Korona benak leánya , Donna M á r i a d a G l ó tsülele kívánja;. 2 ) azért is, nehogy ezen r i a Dec. 1 2 kén 1828 A ngliától, vala viseletnek Princípium a, hasonló esetek mint a’ többi külső Hatalmasságoktól, ben, sinormértékűl szolgáljon. — Gróf mint törvényes Királynéja Poríugalliá- A b e r d e e n oltalmazta a’ Neutralitas nak és a’ hozzá tartozó birtokoknak el princípiumát. Dóm Miguelnek oka le vala esmérve ; mivelhogy ugyan azon hetőit volna a’ panaszra, ha T erceirá időben T e r c e i r á Szigete a’ törvényes ba egyenesen Angliából mégyen vala egy Királynénak engedelmeskedett, és sokan sereg a’ Szigetnek oltalm ára, ’s a’ í. — jobbágyai közzűl Januáriusban 1829. Gróf R a d n o r látja, hogy az előmuta
tott Portugalliai írásokból nyilván* meg tetszik , hogy T erceira-Szigete soha s-sm volt Dóm Miguelé. Innen kell megítél ni a’ dolgot. — - L o rd H o l l a n d ügy íté l, hogy a’ Ministeriumnak viselete a’ Constitutionalistákhoz a’ hidegszivü Neutralitásból erőszakos'-, ellenségeskedésbe ment által. Hartzolt G róf Aberdeennek egy minapi mondása ellen=, hogy a’ Dóm M iguel b aráti, barátjai Angliának, dé sót inkább a’ legelső* Constitutionalisták p .o . Marquis P a ln v e lk a , G ró f V i l i a R e a 1 ’sa’ t - Angliának elesm értt barátjai. Különösnek: tetszik egyébaránt előt te , h o g y ha a* Minister Dóm M iguelt, és a’ pártján lévőket Anglia barátinak ta rtja , olly barátságtalan Epithet.umokat ád*még is riéhieh, mini adott...Ő ne ki azt kell gondolni, hogy abbéin az esetben ha Dorn Miguelí tsakugyan elesmértetik K irálynak, a’ hozzája kül dendő Követnek meghatalmazó/ levele nem így fog szólláni: „ 0 Leghívebb Felségéhez4' hanem : „ 0 Leghívtejl^rtebb, Legkegyetlenebb és Leggyávább/;§zívü Felségéhezí£ m ert ezeket a’ neveket »ádla néki a’ minap a- Minister. cNog.y ,nevetés) Előhozta továbbá'Hertzeg WetUinglonnak egy minapi m ondását, h og yt. L-mas kül ső Hatalmasságok nem tartották meg kötelességjeket, midőn a’ Portugalliai Kibujdostaknak elhajókázásátj Terceirába megengedték. N em tsudálatos- e’ egy illlyen beszéd ?.És így más Hatalmasságok vétkeztek .kötelességek ellen, a’ mennyi ben , nem... tisztelték jussait — kinek? egy kikiáltott Usurpaíornak. O nem k é tli, ho-gy más Országok használni fogják Angliánakmegbarálságtalanodását Portugál iá h o z . Akár mellyik légyen- a’ diadal mas a’. Frantzia Országi V-iszszálkodó Felek közzül, az bizony osan.keresni fog ja Portugalliávali a’ szövetséget, Angliának veszteségivei..,.Imé — így szóll ott végre*.— a! közép tengeren (G örög O r
szágra nézve) Frantzia O rszág már reá ment , hogy magának nagy hatalmát és béfolyást szerezzen; A nglia pedig az alatt sebes rohanással süjjed le a’ máso dik ran gra az Európai Nemzetek sorá ban. Az-. Anglia hatalmának- és tekinteténeki leszállása egy D átum ú azzal a’ pil lantással, mellyben az érdemes Hertzeg á» Igazgatáshoz esett. Tulajdonképpen E u róp a tsak két nagy hatalmasságot esm ér a’ jelenvaló pillantatban } Orosz Or szágnak hadi erejét Éjszakon és keleten, és a’ közönséges Vélekedésnek hatalmát Nyúgoton (Frantzia O rszágban). Mind a’ kettő* mellettünk'- állott* 1826-ban és 1827-beni B e másképpen van most!-Re m ényijük azom ban, hogy- az érdemes Ilertzeg ama szükszívü P o litik át, mel* íyet eddig követett, elhagyván megfor dul es jobb ú tra tér. — H ertzeg W e l l i n g t o n azt* hiszi, hogy- ha a’ Minis terium a’ Conslitutionalistáknak: ügyét fogta-volna fel! Portugál liában , az Oppositio, és méltó jussal, még jjobban óltsárolná a’ Ministeriumnak illyes tselekedelét. A’ dolgot a’ k ö r n y i i l á l l á s o k ki mentik. Nintsen ollyan pont a’ közel ten gerek en , mellynek fegyverés e l f o g l a l á sa-, a’ Tengeri hatalmasságok elélt fln;nyira kellemetlen volna, mint Tercei* r á é , m inthogy a’ hajók m i n d ' Keletről mind N yúgotról ott szoktak kikötni* ‘„M iolta Brasilia elvált a’ Portug®N*aj K oron ától, én az Anglia P o l i t i k á j á v a l egyezőnek lá to m , m P ed T s á s z á.r n a k m e g n e e n ge-d t e s s é k a’ P o r t u g a 1 1 i á i b i r t o kok- val aro «fU y . r é s z é n e k f e g y
o
g
y
D
o
mini á1 Neiiíralilösnalt pnszla ‘feltaplását. — A! M-otio egyébarán t- viszsza velte4cfi. De-ezen határozás ellen L o r d FI o?ll a n d és több Lordok Prole*talioiliat •beíratták a’ Háznak Protokollumába; A’ ltöz<ílge!Öí*Iíu3vét innpp mi á, :o’ Parlament‘házainak , April. >8-kától 2 0 kig^ szűtí napjai lesznek.
egy-hajót *Cy p r o sba., a’ hová a* Jerusalenji,í’Sidók elöl futott , kik ötét és fe leségét (L ord O x f o r d n a k egyik leá nyát) el akarták méreggel veszteni. A’ W a s p nevií kis hajó m egyénél a’ bol dogtalanokért. E gy'Jevéi Rri o ból ezt arja London b a : a4 Tsászár parantsolatot adott, hogy a’ „Pó r t u g a l l - i a i K ö l t s ö n ö z é s n e k utolsó 'Ítél Dividendáit (-mellyeket Dóm P é d rjó tói az1 Angliai Hitelezők várná nak) *a’ Terceirai új Igazgalósz ék szük ségéi fe kell fordítani. Ezén rendelés igen kedvetlenül esik a’ .Portugalliai Status Hiiéíéirökriek; ••*+■*■v
A’ G o u r i e r M ari. 56 káról Jgy^ír: .jEynárd Ú r az esmerefes Ph i l h e J 1 e n (Görögök barátja) számadásra vont ben/níinkét egy tzikkelyért , .melly a’ C o ur i e r bán kijött volt , Gróf Capodistríasnalt bizonyos foiiélyoskodásairól. — Mi örömest közönségessé lennénk E y n a:r»d „ , ;D á n I 8. Úrnak levelét ^(mélly á’ mi ipái- leve fígv Kereskedő hajó ízlandiából (a’ lünkben F r a n t z i a O r s z á g alatiToghonna^fi; M árt. Ósdikén indult) M ártz. laltalik) de hoszszúsága és némelly Fon23 kán Kopenhágába megérkezett , és tolatlan kifejezések benne , nem a’ m i‘ieyelünlíbe valóvá teszik. A5 M árt. 1 8 diki azt a’ tudósítást hozta, hogy a’ t é l ot- ' ízikkelyre nézve, újra erősítjük, hogy tan rendkívül l á g y és e n g e d e l m e s annak foglalatja jó kútfőből jö tt Görög volt’. — í l e i t e m e i e r U ra t, a’ ki haj Qrszágból; mi hittük abban áz időben d a n - Ki e l b e n a’ törvénytudománynak a’ tudósítást, és hiszszíik most is. Né- Professora v o lt, de a’ múlt Esztendő Itünk noha nintsen olly fenntjáró kép AuguStus Havában onnét .(az alatt a’ szín zeletünk G róf C a p o d i s t r i a sró i mint alatt, hogyKopenhágába mégyen) a’ kül E y n a r d Urnák , azt mindazáltal ké földre kim ent, .hogy kikerülhesse a’ há szeit vagyunk k i, nyilatkoztatni, hogy rom esztendei várbeli rabságot a.’ m ire mi midőn a’ Görög-Országi Élölülőjt í n- a’ ‘Bátti®* 'törvényszolgáltalásnak és az d i T i d u ű r n n a k neveztük, sérteni ve Igazgatásnak gunyolgatásáért büntettele nem volt tzélunk. Mi valóban nem teít -— a’ ;G l ' ü c k s t a d t i Fő-törvényfoghatjuk>meg, hogy Jis lehetett ezt a rra , szckMOO T allér büntetés alatt meghív magyarázni-; semmi esetben hajlandók ja haza K i é i b e , hogy ottan magát a’ nem vagyunk á’ kifejezést *viszsza venni. Városi tariátsnáL, a’ rabságnak kitöltése Áz eképpen megjelelt személynek elő végéit jelentse. adtuk egyszerűen magaviseletét, a’ szeH o r v a t © r s z « g. rént a’ mint az nékünk m egírattatott, aV nélkül, hogy erre a’ ^viseletre, vagyr Á" Z á g r á b i Fő Katonai Kommanmagára a’ személyre valami különös (jh) ré s z é rő l, F . M. L . G róf L i 1-i e nb ei’ ^ nek alá írása alatt, egy P .« b lifontosságot helyheztetnérik/* —• Az esméreles Melhodísta T érítő c a n d u m adáttalott k i, mellyben hirW o l f J ó ’ s e f (egy kereszlelkedett ’Si- dettelilt, hogy Ö F g e .a ’ Tsászár á’ Tö dó) Admirális M a l e o l m Úrhoz leve-' rök hátárra által futott ’Siványoknak, Wt küldvén, kcri hogy küldjön érette Pribékeknek és szökött ka fonáknak ke
gyelemért való esedezéseiket és a’ megjobbúlás firánt fogadott ígéreteiket meg értvén, esőket megszánván — k e g y e l me t á d és b i i n t e t e t l e n s z a b a d h a z a t é r é s t enged, mind azoknak a’ B ő s z n y á k Országban tartózkodó Szö kevényeknek , Pribékeknek és díványok nak , a’ kik ö n k é n t a’ f. E. M á j u s - 8 - k á i g v i s z s z a j o n e k , az a l a t t a ’ feltétel alatt, ha mindent, a’ mit a’ ’Siványokról, azoknak Orgazdáikról és eb követett gonoszságaikról tódnak, felfedez nek. A’ viszszalérö szökevények és ’siványok, kiki á’ maga honjában, szoros felvígyázat alatt fognak élni , minekután na hittel kötelezték .magokat az állandó jámbor életre. Abban az _esetben ha ki e’ hitét megszegi és líj gonoszságot kö vet e l , a’ Tsászári A m n e s t i a t elvesz ti, és minden régi bűneiért és gonosz ságaiért , a’ törvényeknek szoros kemény sége szerént megbüntettetik. A’ Zágrábi Német Újságban olvas suk, Apr. 6 :dikáról, hogy minekutánna ó Ts. K. Felségének a’ feljebb említett A m n es t i a t illető parantsolatja a’ ha társzéleken Márt. 28 dikán kihirdettetett, más nap azonnal tizenhét famíliák jelen tek'm eg, kik között tizenegy emberek »5 legelvetemedettebb gonosztévök vaíáhakj hogy mint telteiket megbán tt büftösök hazájokba viszszatérvén a’ kegye lemben részesülhessenek. E rre nézve a’ Kárölyvári Püspök Mgs M u s i c z k y Úr több Papi szemé lyekkel és R. á t z Major Úr az.Ottochani Hat. őrző Regementböl több Tisztek kel együtt, a’ határhoz menték, hogy az általjövetel az Ö Felsége kegyelmes ren delése szerént menjen végbe.: —- Szívreható látás volt a z , midőn ezek a’ bolSzerkesztetö és Kiadó M á r t o n J ó ’s e f ,
doglalan elvetemsdcllek mindnyájan a’ Püspök Ú r lábaihoz bor ul ván, hálákat adlak, hogy az Isteni gondviselés állal a’ Felséges Tsászár kegyelméből vesze delmes állapoljokal elhagyhatlak. — On nan a’ templomba vezetetlek. Ilet napig tartott.imádságok és elörekészítésekulán M ártz. 51-diken maggyónlak és úgy a1 Sz. Vaísorával való éléshoz bolsáttattak. Ezután állíttatlak a’ Felsöségtöl kinevez tetett Biztosság eleibe, melly a’ rendelé sek szerént lakhelyeket kimutatta. N é m e t O r s z á g . Da’rmsladlból érkezeit tudósításszerént O K ir. Magassága a: I-Iaszsziai Nagy Hertzeg X-dik Lajos, Apr. (i dikán meghalálozott. Az elhunyt 1755 bán Jun. I l dikén szülelett, ’s az uralkodást 1790ban Apr. G dikán vette állal. Elegyes tudósítások. A’ Sz. Pélervári Gazdaságra ügyelő TudósTársaság számos próbatételek után meggyőződött a’ felől, hogy Orosz Or szágban idővel annyi tzukrot vagy nád mézet lehelne a’ Czéklarnangold répából készíteni, a’ mennyi ncmtsak az égés* Ország szükségére elégendő l enne, ha nem még más Országokba is keresked hetnék azzal. E rre nézve kihirdeti ette; hogy a’ ki a’ gazdaságot űző Orosz földbirtokosok közül a’ közelebbi 4 eszten dők alattlegalább is 10 Deszatín földet Tzéklamangoldal bévetlet, és ezen plántát az eddig nála szokásban volt lakarv mányvetés helyett, marháinak tartására fordítja ; úgy a’ mint az m ár több eszten dő olta Hollandiában igen nagy haszon? nal szokásba m en t, annak a’ Társaság* tói 2 0 0 darab aranyat érő jutalom em lékpénzt fog adatni. P ro fesso r. (U n te re B a ck e r-S tra ss e N ro 742-)
Nyomtató s Nemes Jlavkul Antal. (Q b cre B a c Iie r-S tra s s e .N ro 752.)
